tibeti misztériumok (hamvas béla)

7/24/2019 Tibeti Misztériumok (Hamvas Béla)

http://slidepdf.com/reader/full/tibeti-miszteriumok-hamvas-bela 1/55

ibe

1

i misztérium

k



2

Fordította és bevezetéssel ellátta: Hamvas BélaPesti Szalon Könyvkiadó, Budaest, !""#, !!" oldal

Első kiadás: Bibliotheca, 1944, 136 oldal

$artalom

[Beezetés!"m ma#i $adme hum

% mi#de##a$os &'akorlat % #'(le&'e#es )sé#' % rola#& % halottak tudatá#ak átitele *+ho-a. % TumoTa&$o /had0e ta#(tásaibl % 2h)d %z álom % Bardo2ha& 'a 2he#$o *% me&szabadulás a&' 5elké$e.Tibeti és sza#szkrit szaak

3

[BEE7ET8!

Tibetről a rále$edett buddhizmust #em szksé&es leka$ar#i; a réte&, mi#t a $or,k)##'e# le<=0hat s akkor az ember szemtől szembe# áll azzal, ami Tibet mi#di&olt, a buddhizmus előtt is, sok ezer éi&> Ez a Tibet r)ide# és e&' szal: a B)#> % B)# tula0do#ké$$e# &'akorlat és $edi& az ember és a természet<)l)tti hatalmak

k)z)tt leő rituális éri#tkezés#ek részletes, $o#tos, re#dszeres &'akorlata> % B)# amisztikus aszkéta $ra?isa; a láthatatla# erőkkel al ka$csolatot ezzel tart0a <e##> %$raktikus el0árások &')kerébe# leő allásos meta<izika itt sem más, mi#t e&'ebtt,kiétel #élkl mi#de# őskori #é$#él> @eta<izikai ha&'omá#' csak e&' a#> E##ek ameta<iziká#ak tel0es e&észe, őskori alak0ába#: a eda> % eda #élkl a B)# &'akorlati re#dszere iste#k(sértő má&ia, a&' i#dokolatla# babo#a> aki a eda lé#'e&es&o#dolatai#ak ismerete #élkl a tibeti misztériumokat olassa, csak <élelmetes borzo#&ást érez, azok#ak aldi lé#'e&ét #em érti> % eda ala$ető ta#(tása, ho&' a ilá&#ak csak ele#'észő csekél' része és csak

le&klső burka láthat, érzékelhető és a#'a&i; a haso#l(thatatla#ul #a&'obbik részláthatatla# és a#'a&tala#> % ilá& sorsa, a t)rté#et, az emberi lét, a kozmikus 0ele#sé&ek oka, eredete és i&azi értelme a láthatatla# a#'a&tala# ilá&ba# a#> %mitérzékei#kkel ta$asztalhatu#k az a ilá&#ak csak #ehéz a#'a&i teste; a test m)&)tt,alatt, e testbe#, e test k)rl a# az érzékek számára hozzá<érhetetle# alsá&> %zember, mielőtt a#'a&i testet )lt)tt s miutá# ezt a testet leetette, élt és él#i <o&,mi#t láthatatla# lélek> % meta<izikai ta#(tás i&azi mo#da#ial0a az, ho&' e&'etle#alsá& a#: a lélek; ami #em lélek, az arázslat, ma'a> Aá$rázat ez az e&ész a#'a&iilá& is, keletkezik, elm=lik, áltozik #'u&tala#ul, mi#t az álom> Aá$rázat a sok szel

lem, k(sértet, démo#, mert mi#de&'ik csak a lélek ké$zeleté#ek szl)tte> Aá$rázatmé& az iste#ek sere&e is> E&'etle# alsá& a#, e&'etle# létező: a lélek> % B)#be# ez a meta<izika ma&átl értetődik és érré ált természet> % #a&'$raktikus re#dszer ebből i#dul ki és ezt alkalmazza> @i#de# B)#&'akorlat és B)#misztérium értelme: a ká$rázatot eloszlat#i, a ma'a arázslatát <elszámol#i, a téedések, a tudatla#sá&, a kábasá&, az álomké$ek ilá&ábl kilé$#i, és a alsá&ba, alélekbe isszatér#i> Ez az aszkétikus &'akorlatok cél0a, mi#t amil'e# a tumo; ezezette Tibet #a&' sze#t0eit, mi#t a aro$át és @ilare$át; ez a cél a rola#&ba#, ach)dbe#, de mi#de#ek<)l)tt a Bardba#> % alsá&ba al e&'e#es isszatérés #eea '(le&'e#es )sé#', a @aha'a#a, a a&' =t> Ez a tibeti B)#> %le?a#dra aideel e&' alkalommal Tibetbe# koldusasszo#'ké#t utazott> %z =to#rablk támadták me&, $é#zét elették és el akartak táoz#i, amikor az eur$aih)l&'#ek, aki a allás és a #é$ szokásait 0l ismerte, me#tő &o#dolata támadt> a&'<e##ha#&o# a B)# e&'ik misztikus átok<ormulá0át kezdte mo#da#i> Elátkozta az=to#állkat, hozzátartozikat, roko#aikat, mi#de# lé#'t, aki alaha is elk éri#tkezett, a $é#zt, amit tőle elettek, <elidézte a daki#ik, boszorká#'ok, démo#ok,)rd)&)k sere&ét, a <=riákat, a ére#&ző k(sérteteket, a ám$(rokat és <o0to&atszellemeket> % rablk a##'ira me&rette#tek, ho&' a $é#zt siete isszaadták éseltáoztak>

4

%z e&észbe#, szl aideel asszo#', a le&kl)#)sebb az a hatás olt, amit az átoks)tét szaai keltettek> "kkult ha#&ulat olt> % lé&k)r a me&h(ott sz)r#'ek #'omaszt 0ele#létéel, mi#tha alsá&ba# me&telt ol#a> 2sak#em $illa#atok alatt<e#'e&ető és #ehéz #'omás alatt állottak> @a&a az átkot mo#d is érezte, ho&'ki<e0ezhetetle# borzalom ksz)bé# áll> %z orszá&=to# álldo&ál cso$ortot <ekete,s=l'os massza ette k)rl s ebből a láthatatla# <eszltsé&ből, =&' látszott, hirtele#

előlé$hetett ol#a elemi csa$ás, illám, zuha# szikla, szélihar, orká# a&' <elhőszakadás; de előlé$hetett ol#a ra&adoz ad; s előlé$hetett ol#a alamil'e# $okolisz)r#'ete& is>@i#da##ak, ami Tibetből származik, il'e# okkult ha#&ulata a#> E misztériumokmi#de# szaába# a# alami #em ártatla#> %z ember #em lehet elk elé&&éatos, #em eheti őket elé& komol'a# és #em tisztelheti őket elé&&é> % tibeti B)#aszkétikus &'akorlata é&tele#l eszél'es> Tibetbe# százáal emle&et#ek ol'a#eseteket, amel'ek arrl beszél#ek, ho&' mé& ta#ult és &o#dos mester <el&'eletealatt áll aszkéta is ezekbe a &'akorlatokba miké#t $usztult bele =&', ho&'

me&zaarodott, elmeba0t szerzett, me&őrlt, a&' #em e&' esetbe# re0tél'esk)rlmé#'ek k)z)tt hirtele# me&halt> aideel asszo#' k)#'ei t)bb il'e# 0ellemző esetet beszél#ek el> %z okkult ha#&ulat a misztériumok szaaiba#, illete má&ikus <ormuláiba# leőre#dk(l ma&as me&idéző erőből su&árzik> Ez részbe# a tibeti #'el sa0átsá&a,részbe# azo#ba# azért a#, mert az éezredeke# át <ol'tatott &'akorlat szaaitermészet<)l)tti erőket sz(tak <el; é&l azo#ba#, természetese#, a <ormula hatásossá&á# m=lik> E <ormulák álla#d alkalmazása k)etkeztébe# mi#tha a láthat ésláthatatla# ilá& Tibetbe# e&'máshoz k)zelebb <ekd#e> Tibetbe# #i#cse# csoda>@iértC @ert az, ho&' alami re#dk(li t)rté#ik, az ma&átl értetődik> Tibetbe# azéezredek ta tart misztikus aszkézis k)etkeztébe# mi#tha k)##'ebb le##eátlé$#i az a#'a&i ilá&bl a láthatatla#ba és a láthatatla#bl az a#'a&i ilá&ba> #emcsak átlé$#i k)##'ebb> % határ ol' k)zel a#, ol'a# bizo#'tala#, a##'ira átme& átt)rt és a##'ira mi#de#tt ott a#, ho&' az ember át is szédlhet, me&&o#dolatla#ul átbukhat, me&botolhat, átzuha#hat> @i#dez e&'etle# és 0átehetetle#$illa#at lehet> % láthatatla# ilá& határai#ak k)zelsé&e álla#d borzo#&at <eszltsé&et idéz és #'u&tala#(t árakozást kelt> Ez az okkult ha#&ulat ma&'arázata>@i#dazzal, ami Tibetből 0)#, határtala# elői&'ázatos#ak kell le##i>

%z eur$ai ember#ek a tibeti B)##el szembe# atossá&ot kell ta#=s(ta#ia, mert azta ma&atartást, ami az aszkétikus &'akorlatokba# me&#'ilatkozik s ami a <ormulákszaaiba# él, idők <ol'amá# t)kéletese# el<ele0tette> %z eur$ai 0l érti t)rté#etialak0ai#ak +eriklés#ek, 2aesar#ak, a&' +éter#ek ma&atartását és tud0a, ho&'be##k a lélek re#dk(li ere0e #'ilatkozott me&> 8rti mé& k)ltészeté#ek alak0ait is, %chilleust, %e#east, +arsialt és tud0a, ho&' ezek az emberek a hősies lélekme&#'ilatkozásai> e már e&'általába# #em érti a héroikus lélek#ek azt ame&#'ilatkozását, ami a misztikus, a $r<éta, az aszkéta, a sze#t> %zt hiszi, ho&' alélek hősiessé&e mi#de# esetbe# klső eredmé#'t, =&'#eezett sikert ér el; e siker:a h(r#é, a dicsősé&, a #a&' elhatározás és #a&' tett k)etkezmé#'e, hatalmas és

5

le#'D&)ző látá#', me&babo#áz $élda> a alakibe# hősies lélek él, ez a hit ma itt,a##ak ol'a##ak kell le##i, mi#t a tDzi0áték#ak, az ember szemét tettei#ek #a&'sá&áal el kell ká$ráztat#ia> % lélek hősiessé&é#ek a# azo#ba# másik alak0a is, amel' Aelete# ottho#os> % hősiessé& #em ki<elé, ha#em be<elé #'ilatkozik me&; a hős #em királ', #em hadezér,#em állam<ér<i, ha#em b)lcs, aszkéta, misztikus, k)ltő, <iloz<us> %z őskorba# a

hősiessé& e két alak0a k)z)tt #em tettek kl)#bsé&et> omérosz hérs#ak #eezte aharcos %0ást és ektort é$$e# =&', mi#t a 0st a&' az é#ekest> %z eur$ai emberbe# a ki<elé t)rő hősies lélek me&a#; a be<elé irá#'ul, allásos, meta<izikai aszkétikus és misztikus hősiessé& #i#cs me&>Tibet aszkétá0á#ak és a tibeti misztériumok#ak titkát $edi& me&érte#i a belsőhéroizmus élmé#'e #élkl remé#'tele#> Tibetbe# se#ki, akibe# a hősi lélek <elébredt, #em t)rődik azzal, ho&' ez másba# mil'e# hatást <o& kelte#i, mil'e# sikerelesz ele és mil'e# látá#' lesz a t)bbiek számára> %z aszkézis i&azi hősei =&' éltek,ho&' se#ki sem tudott rluk, me&haltak a imalá0a e&' barla#&0ába# és cso#t0aikat

sohasem találták me&> A(#ába# ezt az életmdot F#eezetes #étele#sé&#ekF h(0ák>étele#, mert esetle& az orszá&=t koldusa, se#ki sem tud0a mi él be##e; de #eezetes, mert a hősies lélek az embert a lét hallatla# ma&as <okára emelte> Aelete#sok száz és sok ezer il'e# #eezetes #étele#sé&be# élő hős a#, aki #éha mé& é$elmé0ét is elre0ti és ki<elé <élke&'elmD#ek, a&' $o0ácá#ak mutatkozik, #eho&' aklső ilá& be<elé irá#'ul elké$zelhetetle# erő<esz(tésébe# me&akadál'ozza> % klsőhős élete az emberisé& sz(#e előtt 0átszdik le; a belső hős élete e&'edl Gste# sz(#eelőtt>Tibetbe# mé& a le&#a&'obb hős)k, a sze#tek, e&' aro$a, a&' @ilare$a életéről iscsak #ai le&e#da maradt <e##> mi#daz, amit a #a&' aszkéták életéről tud#i lehet,az meseszerD, oktat ha#&=, ta#(t, de #em reális> @i#daz, ami klsősé& Tibetbe#,e&észe# bizo#'tala# és me&<o&hatatla#> i#cse#ek té#'ek, #i#cse#ek észámok,#i#cse#ek adatok, #i#cse#ek emlékmDek> % alsá& bell a#> %le?a#dra aideel a tibeti aszkétákat a lélek s$ortemberei#ek #eezi> Ez i&azi eur$ai, <elletestéedés, <élreértés, csak#em ostobasá&> 2aesar és a$leo# #em olt s$ortember;a héroikus lélek embere olt> % tibeti aszkéta sem s$ortbl t)lt #e&'e# éet e&'edl a sziklaku#'hba#, #é&'ezer méter ma&assá&ba# és #em eszik semmi mást,csak csalá#t; ez a hősies lélek> %z a hősies lélek, aki be<elé, a láthatatla# <elé él,Gste# sz(#e előtt, a ilá&rl lemo#da, az emberrel #em t)rőde, testét elha#'a&ola, b)0t)le, dermesztő hide&be#, e&' szál zsákbl készlt ro#&'ba#, meditácibamerle> % B)# aszkétikus &'akorlata #em e&'éb, mi#t a hősies lélek '(le&'e#es )sé#'e;az lé$ rá, aki az a#'a&i ká$rázatilá&bl ki akar lé$#i és issza akar tér#i a alsá&ba>

%z ősi B)#re időszám(tásu#k #'olcadik századába# az G#diábl származ buddhizmus tele$edett> %z =0 ta#(tás a ré&i# keeset mdos(tott; #a&'obbára csak #eeket>e, ha lehet, mé& 0obba# aláh=zta azt, ami a tibeti misztikába# <o#tos olt: aza#'a&ilá& ká$rázatátl al elszakadás sze#edél'ét>

6

Hé&ebbe# ezt a ká$rázatot ma'a#ak h(ták; most a #é: sa#&sara lett> a#&sara aláthat ilá&, a be##e al értelmetle# á#dorlás, a tudatla#sá&, a kábasá&, a szletés, sze#edés, halál k)r<or&ása> % szabadulás #ee ré&ebbe# az atma# olt; most abuddhizmus elter0esztette a #irá#a ki<e0ezést> % #irá#a a me&szabadulás, a t)kéletes <elébredés> % buddhizmus és a B)# t)bb<éle alakba# olad e&'be> % le&#eezetesebb il'e# e&'

beoladás a kar&'t$a <elekezet, amel' a B)#t éri#tetle#l áthozta, de buddhistameta<izikába# oldotta <el> % kar&'t$a #eezetessé&e, ho&' a #a&' sze#teket Tibet#ek ez a <elekezet adta> % sze#tek: Tilo$a, aro$a, @ar$a, @ilare$a időszám(tásu#kelső ezredéé#ek <ordul0a k)rl éltek> Tilo$a G#diába# ta#ult> (rét a <iatal aro$ame&hallotta és keresésére i#dult, ho&' ta#(tá#'a le&'e#> Aelete#, kl)#)se# azőskorba# a @ester#ek e&észe# kl)#)s szere$e olt> % szletés#ek két alak0átismerték: a testi, a$átl, a#'átl al szletést, e##él azo#ba#, <o#tosabb olt aszellemi szletés> Gtt $edi& az a$a is, az a#'a is e&' személ': a mester, tibeti #'ele#: a &uru> % &uru a$a olt, a#'a olt, de iste# is olt, ember<)l)tti lé#'> emmi

sem olt ol'a# <o#tos, mi#t a &uru me&álasztása és a hozzá al hDsé&>Tilo$a a <iatal aszkéta elől kitért> aro$a akkor ld)z#i kezdte> Tilo$a &=#'t Dz)ttbelőle és 0átszott ele> aro$a azo#ba# #em tá&(tott> é&l is szemtőlszembe#sohasem találkoztak> % b=0cskát 0átsz @ester az ld)ző ta#(tá#'t ezzel a sa0átsá&os mdszerrel, ho&' <ol'to# elre0tőz)tt előle és csak k)zete éri#tkezett ele,csodálatra mélt misztikussá, má&ussá #eelte> % tibetiek #a&' sze#t0e azo#ba# @ilare$a olt> @ilare$a má&us, aszkéta, mi#de#B)#&'akorlat utolérhetetle# mestere és k)ltő> erseit ma is szaal0ák és idéziklámák, &'ermekek, asszo#'ok, kolostorba#, tem$lomba#, $iaco#> @ilare$a becsá&'a az olt, ho&' e&'etle# emberi élet alatt a t)kéletes ilá&ossá&ot eléri> emszám(t arra, ho&' időtle# idők m=la ismét me&szletik s akkor mu#ká0át a me&szabadulás <elé <ol'tat#i <o&0a; <eladatát #em halaszt0a a t=lilá&ra, ahol, mi#t k)##'Dszellemtestbe# élő lé#' &'orsabba# haladhat Buddha, a #irá#a, az ébersé& <elé> %hősies lélek e&'etle# tibetibe# sem olt ol'a# hatalmas, mi#t @ilare$ába#> %z aszkéta t)bb mi#t harmi#c ée élt a he&'ek k)z)tt e&'edl> őtestére h(rt szerez rla,me&láto&at0a és a ilá&i életbe isszah(0a> @ilare$a elutas(t0a> I&'a#ekkor hossz=aszkétikus &'akorlatai#ak első eredmé#'e is 0ele#tkezik: már ki tud lé$#i #ehéza#'a&i testéből, be tud0a 0ár#i a ilá&tereket és <)ldi testéel is tud re$l#i>

Tibet le&ma&asabb re#dD szellemi =t0a az =&'#eezett '(le&'e#es )sé#'> %z )sé#' azért #'(le&'e#es, mert me&alkuás #élkl <élredob mi#de# szertartást, elő(téletet, ha&'omá#'t, #em t)rődik 0 és rossz tettel, részéttel, 0utalommal, kiálaszt0a irá#'át, #ekiá& és tá#tor(thatatla# céltudatossá&&al halad az e&'etle# cél, a#irá#a, a t)kéletes ébersé& <elé> % B)# le&t)bb &'akorlata az )sé#' e&'e&' szakaszá# a hősies lélek aszkézise> Gl'e# a meditácis &o#dolatokat #'=0t F@i#de##a$os &'akorlatF, il'e# a F@e&szabadulásrlF szl ta#(tás, il'e# Ta&$o /had0emester ta#(tása, il'e# az álomrl szl részlet, amel'#ek cél0a, ho&' az emberébre#lét és álomtudatát e&'etle# <ol'amatos e&ésszé ka$csol0a> Gl'e# a '(le&'e#es )sé#'hez tartoz állomás az, amit a rola#&misztérium (r le>

7

%z aszkétát =t0ába# s)tét démo#i erők akadál'ozhat0ák s ezek#ek lekzdésérealkalmas eszk)z a halott ember #'ele, amit hátborzo#&at k)rlmé#'ek k)z)tt kellme&szerez#ie> % '(le&'e#es )sé#' két le&#a&'obb misztériuma: a tumo és a ch)d> % ma&á#'os tibeti remete &'akra# )tezer méterre a te#&er sz(#e <)l)tt sziklahe&'sé&be#, hee#'észett kőházba# lakik és itt esetle& tize#)th=sz éi& él e&'edl> %z

emberi élet le&#a&'obb elle#sé&e il'e# k)r#'ezetbe# #em a tá$lálék hiá#'a, ha#ema hide&> %z aszkéták azo#ba# ismerik azt az el0árást, amel'et ősidőkből )r)k)ltek samel' testket álla#d e&'<orma mele&be# tart0a> Ezt a mele&et h(0ák tumo#ak> % tumo #em <izikai, ha#em lélektDz> F%z iste#ek la#&'os, $uha takar0aF, mi#t ak)#'ek mo#d0ák> %mikor az ember ma&ába# <elkelti, cse#des )#k(letbe esik> %tibeti misztikus a#atmia szeri#t az á&'ékba# <el&'lemlett ma& és az a&'elő k)z)tt )sszek)tő csator#a a#> Ez a csator#a szabál'ozza a test mele&ét azzal, ho&' ama&bl kisu&árz mele&et a testbe# eloszt0a>o&' az emberi testet il'e# álla$otba# té#'le& a ma& hee, sőt ma&a a szét<ol'

ma& t)lti be, arrl le&e#da beszél> Elmo#d0a, ho&' az aszkéta ruhátla#ul a he&'oldalba# állt, ad sziklák k)z)tt, kietle# hel'e#, dermesztő téli hide&be#> %z iste#ekla#&'os, $uha takar0ába# )#k(letébe# #em ette észre, ho&' <éltéke#' <elesé&ehe&'es tőrrel k)zeledik> %z asszo#' bossz=bl, mert <ér0e elha&'ta s a he&'ek k)zéo#ult, me& akarta )l#i> % tőrt hátába sz=rta, de az aszkéta testéből csodálatoské$$e# #em ér, ha#em s$erma csur&ott> % tumo &'akorlatá#ak el #em e#&edhető <eltétele a re#dk(l erős ké$zelő és )ssz$o#tos(t ké$essé&> %z aszkétá#ak me& kell ta#ul#ia ké$essé&eiel a ma&ezető,láthatatla# csator#át kitá&(ta#i> % csator#a hossz= &'akorlattal a##'ira tá&(that,ho&' #emcsak az ember <ér el be##e, ha#em az e&ész létező ilá& is> %z aszkétá#ak mi#de# ruhát le kell et#ie és a &'akorlatot elei#te ha0#alba#, #a$<elkelte előtt csak #éhá#' $erci& szabad me&k(sérel#ie, a szabad é& alatt a##ál toábbmaradhat> % &'akorlat <őbb állomásai ezek:1> %z aszkéta e&ész szellemi ere0ét a ma&<észket és az a&'előt )sszek)tőcsator#ára )ssz$o#tos(t0a és azt ha0szál#'i#ak ké$zeli el> % csator#a tibeti #ee:uma> @i#t G#diába#, Tibetbe# is a ma& és a tDz szoros ka$csolatba# áll e&'mással> % testbe a mele& az umá# keresztl 0ut>J> %z aszkéta az umába# lé&o#atot idéz <el> Teszi ezt szabál'ozott léle&zéssel> %léle&zés md0a mi#de# aszkétikus &'akorlat ala$0a> % lé&o#at a ma& tzét <elélesztiés a ma&asba h=zza>3> % ha0szálasta&sá&= uma ko#ce#trácial &'u<aszálasta&sá&=ra, ma0dkisu00asta&sá&=ra tá&(that> A)zbe# a lé&huzat #)eléséről sem szabadme&<eledkez#i> % csator#a mi#él asta&abb, az erre a célra me&szabott léle&zést isa##ál i#te#z(ebbe# alkalmaz#i kell>4> % csator#a karasta&sá&=á lesz> Kel és alá <orr lee&ő áramlik s a ma& tzét

e&'re o#t0a> @i#él 0obba# sz(t0ák, a##ál tzesebb &őz száll ki belőle>L> % csator#a az e&ész testet bet)lti> %z emberi test e&'etle# umáá lesz>6> %z uma kiter0ed a he&'ekre, az e&ész orszá&ra, a <)ldre és a ilá&ra>

8

%z e&ész ilá&e&'etem ro$$a#t he#&er alak= csator#a> %z aszkéta #em érzi t)bbé,ho&' test, ho&' ember, ho&' a k))# áll, ho&' a#'a&i természet eszi k)rl>M#k(letbe esik és =&' érzi, ho&' sa0át léle&zetéel <)lkeltett hő la#&'os hullám#'elei# =szik> % &'akorlott tumomester ezt a hat <okozatot #éha már e&' <élra alatt eléri ésTibetbe# tud#ak ol'a# remetéről, aki #a$oki&, sőt heteki& e&'<ol'tába# az iste#ek

takar0ába# élt> @ilare$a beszéli el )#életra0zába#, ho&' e&'szer téle# a imalá0a#a&' cs=csai k)z)tt, ahoá szemlélőd#i isszao#ult, házá# k(l hihar le$te me&>Aile#c #a$i& szakadatla#ul hullott a h, dh)#&)tt az orká# s őt a tumo me#tetteme&: e&' szikla ár#'ékába# állt, mé& zsákro#&'át is leetette, és a tumot <elidézte> % csodálatos me#eklésről a k)ltő misztikus szé$ erset (rt s ezt a erset mi#de#tumota#(tá#'#ak ismer#i kell> % issza<elé ezető =t u&'a#ez:1> %z aszkéta a léle&zést mérsékeli s ezzel a tDz#'elek hee is alábbha&'> %z umalassa# )sszeh=zdik s ismét csak az emberi testet <o&lal0a ma&ába>

J> % csator#a mé& 0obba# szDkl és már #em asta&abb, mi#t az emberi kar>3> % léle&zést és a lé&o#atot az umába# e&'re mérsékel#i kell, de &'el#i kell arrais, ho&' ez #e t)rté#0ék t=l &'orsa#>4> % csator#a lassa# hel'ku00, ma0d kisu00asta&sá&=á lesz>L> %z uma &'u<aszálasta&sá&=>6> %z uma ha0szálasta&sá&=>N> %z uma eltD#ik> I&'a#ekkor a mele& is me&szD#ik, de hatása me&marad> %zaszkéta $edi& abba# a szellemi álla$otba# él, amit be##e a ilá&e&'etemmé alkitá&ulás <elidézett> % ch)d betD szeri#t elmetszést 0ele#t> Grodalmi <ord(tása az lehet#e, ho&': a kié&zés> árom ch)d misztérium a#: a <ehér, a <ekete és a )r)s, =&'#eezett: lakoma> %z aszkéta sa#&sara8#0ét mi#d a három misztériumba# <eláldozza és a t=lilá&ilé#'ek#ek )#ma&át <ela0á#l0a> %z első esetbe# azo#ba# a cél az élet italá#ak, azamrita#ak elérése; a <eláldozott test u&'a#is misztikus mdo# az élet izéé lé#'e&l át s ezt az italt az aszkéta a ilá&#ak a0á#dékozza, szerezze me& általa mi#de#ki az d)ssé&et> % második esetbe# a cél az előbbi életek <ol'amá# <elhalmozott sze##' <elszámolása> Ez a <ekete lakoma> @i#t a kézirat mo#d0a, estszrkletkor szokták tarta#i> %zaszkéta re#dese# =&'#eezett karmatikusa# terhelt hel'et álaszt ki: temetőt,s(rdombot, ol'a# hel'et, ahol alakit szere#csétle#sé& ért> Gde u&'a#is a t=lilá&ilé#'ek álla#da# el0ár#ak> %z elké$zelés az, ho&' é&tele# mocsár k)ze$é# e&'halom hamu heer> % ré&i életek <el&'Dlt salak0át ez a ké$ <e0ezi ki> % )r)s lakoma a tula0do#ké$$e#i kié&zés> %z aszkéta az a#'a&i ká$rázatléttőlma&át e&'szer s mi#de#korra lemetszi> % sa#&sara8#t kié&zi> % ch)d, a&'is az e&ész tibeti misztika, a B)# ala$0a: a mi&s$a> % mi&s$a elké$zelést 0ele#t> %z ember meditáci0a alatt bizo#'os, #a&'obbára me&határozott ké$et

erőse# me&ra&ad és )#ma&át mi#de# ere0éel ebbe# a ké$be éli> o#dolataial ol'sokái& és ol' i#te#z(e# r)&z(ti, ho&' a ké$ be##e életre kel> @ikor a ké$et életrekeltette, )#ma&a re#dese# már eksztázisba# a#>

9

% lélek e&' elemét auto#mmá kell te##i: ez az okkult lélekta# ala$ető mozza#ata>Ez a mi&s$a> %z el0árás re#dk(l eszedelmes, mert az auto#mmá ált ké$ k)##'e# ol'a#teéke#'sé&et <e0thet ki, ami az aszkétára é&zetes lehet> % <o#tos ez: mi#di& csake&' bizo#'os határi& szabad me##i és az ébersé&et ol' ma&as <okra kell <e0leszte#i,ho&' az auto#m ké$ az ember <)l)tt sohase lehesse# korlátla# =rrá> Ezt a bo#'o

lult és ma&as re#dD hel'zetet $ersze csak hosszas &'akorlattal lehet elér#i> % ch)dbe# <elidézett ké$ek me&számlálhatatla# tibeti aszkéta0el)ltet me&őr0(tettek,sőt me& is )ltek> % )r)s lakoma beezető ké$e mi#d0árt az, ho&' a a0raaki#i *azaszkéták édőiste##ő0e. a 'o&i#t e&'szerDe# le#'akazza> % le<e0ezés utá# kiter(ti,me&#'=zza, beleit kité$i, a kesel'Dk#ek szr0a> % ch)d szere$lő0é#ek mi#dezt alehető le&élé#kebbe# át kell él#i: lát#i kell )#ma&át, ami#t #'akábl érsu&ár t)relő, ami#t hasát <elté$ik, szereit szétszr0ák s bDz)s madarak marakod#ak <)l)tte> % ch)d misztérium klsősé&e a k)etkező: az aszkéta, a&' a #al0or$a, aho&' atibetiek h(0ák, a kéziratba# elsorolt eszk)z)kkel, me&álasztott hel'e#, időbe#,

tel0ese# e&'edl, meditáciba merl> %z elmerlés azzal szokott kezdőd#i, ho&' a@a#dalát #ézi> % @a#dala misztikus 0elké$szerD ábra, a&' ra0z> @ikor az utas(tásba# k(á#t ké$ már él és a #al0or$a az eksztázis szélére ért, kezdődik a rituális tá#c> % tá#c &eometrikus mozdulatok e&'mást k)ető sora> Aézzel és lábbal szi&or=a#,milliméterre me&határozott mozdulatokat kell te##i> % lee&őbe, a <)ldre szimbolikusábrákat kell (r#i, tembe# dobba#ta#i, k)zbe# a tamburi#t *damura. t#i és a lábszárcso#tbl készlt krt)t *ka#&li#&. me&<=0#i> % dob és a krt a démo#okat acsorára h(0a> %z asztal ter(te a#: az abrosz azaszkéta bőre; a lakoma ma&a: az aszkéta h=sa, cso#t0a, ére> A)zbe# ha#&osa#imádkoz#ia kell, h(#ia kell a /e&ma&asabbat *harmaAa'a, sz szeri#t a /e&ma&asabb /é#' szellemteste., h(0a a &urut, az őskor #a&' mestereit és bizo#'os $o#toko# ki kell mo#da#ia a #a&' F+hatF arázsszt> % ér<a&'aszt dráma tető$o#t0ára ér> % )r)s lakoma értelme ez: Fel&o#dolhatatla#idők ta, me&számlálhatatla# alakba# elemésztettem t)mé#tele# lé#'t, tá$lálékra,ruházatra, élezetre, d(szre, mi#de#<éle e&'éb szol&álatra s elké#'eztetett testemet(&' tartottam <e##, (&' oltam elé& erős ahhoz, ho&' az elm=lással szembeszáll0ak>@ost elk)etkezett a #a$, ho&' tartozásomat me&<izessem> Ezt az élősdi testetáldozatul a0á#lom <el s odaadom a me&semmislés#ek> "daadom testemet az éhesek#ek, éremet a szom0asok#ak, bőr)met a ruhátla#ok#ak, cso#tomat tzelőlazok#ak, akik <áz#ak> Mr)meimet odaadom azok#ak, akik sze#ed#ek, életem leheletét odaadom azok#ak, akik ezzel életbe# akar#ak marad#iF *aideel.> %z aszkéta é&l lemo#d mi#de# elő#'ről, ami áldozatábl reá hárul#a> Aéri a a&'Tudást, ho&' az eredmé#'t, amit elért, te&'e semmié> i#cs szksé&e kiáltsá&ra,#i#cs szksé&e dicsősé&re> @it akartC % alsá&ot me&ismer#i és a ká$rázatoteloszlata a alsá&ba isszatér#i> i#cs szksé&e h(rre, #ére, dicsősé&re #étele# akar marad#i> Fem kell 0utalom> %z i&azsá& birodalmába# #i#cs érdemOF

Ezutá# a szellem #'(le&'e#ese# <)lemelkedhet és isszatérhet a harmaAa'aba, a#irá#ába> azok a #a$ok, a&' h#a$ok, a&' éek, amel'eket az aszkéta mé& itta <)ld)# t)lt, tel0ese# 8#0éről al lemo#dásba# tel0e#ek el>

10

%z emberisé&et szol&ál0a> % szol&álat $edi& az, ho&' <i&'elmeztesse a t)bbi embert:a lélek itt, most az emberi alakba# kiételes alakot ért el, mert dere#& be##e alamikicsi#' ilá&ossá&> %m(& tom$a, kába #)é#'i, állati, a&' démo#i lé#'be# élt, tehetetle# olt> @ost itt az alkalom arra, ho&' t)kéletese# <elébred0e#> % #al0or$e életéta##ak sze#teli, ho&' a ilá&ossá&ot ter0essze és mi#él t)bb embert <elébressze#>

% Bardo T)dolt a tibeti Falottak k)#'étF /ama Aazi aPa amdu$ <ord(tottaa#&olra> Ea#s-e#tz ma&'arázta és az o?<ordi e&'etem adta ki> % lámá#ak FQo&aa#d secret doctri#sF c(mD k)#'ébe# azo#ba# a Bardorl r)idebb ter0edelmD)ssze<o&lal értekezés is találhat> % Bardo átme#eti álla$otot 0ele#t> @i#t aho&' az é0szakai alás az átme#et a te&#a$és a ma ébre#léte k)z)tt, =&' a két élet k)z)tt az átme#et a Bardo, a t=lilá&i á#dorlás é0szaká0a> % B)#, a eda s később a buddhizmus ta#(tása szeri#t a lélek ahalál utá# csak akkor kerl é&le&es hel'ére issza, ha )#ma&át me&áltotta> Eme&áltáshoz se&(ti az embert a B)#be# a '(le&'e#es =t t)bb misztériuma, <őké#t

azo#ba# a ch)d> %ki az a#'a&i és érzéki ilá&ba# elmerlt, a alsá&ra soha #emeszmélt <el, az ébersé&et elér#i #em i&'ekezett, #em <ol'tatott aszkézist, #em meditált re#dszerese#, #em olt allásos, az halála utá# é$$e# =&' a sa#&sarába#marad, mi#t itte#i létébe#> E&'etle#e&' r)id időszak a# csak, amikor a lélekszámára a szabadulás lehetősé&e me&#'(lik: a halál $illa#ata> % Bardo azt mo#d0a,ho&', amikor az ember me&hal, e&észe# keés időre, az éberek számára a##'ira,ame##'i idő alatt alaki e&' ebédet me&eszik, a kábák, a bete&ek, a &'e#&ékszámára csak a##'ira, ame##'i idő alatt az ember u00át elcsette#ti: a me&szabadulás <elé ezető ka$u me&#'(lik> % t=lilá&ra lé$őt a /e&ma&asabb /é#' szelleme,

mi#t a Kelra&'o& Rs<é#' <o&ad0a> @i#de# határ leomlik, mi#de# &átlás me&szD#ik,mi#de# a0t kitárul> %z emberi lélek ez alatt az idő alatt akadál'tala#ul isszatérhetősottho#ába, a /e&ma&asabb /é#' birodalmába> % le&t)bb lélek azo#ba# kába és álmos és #em tud0a, ho&' mi t)rté#ik ele> %<elra&'o& <é#'től me&borzad, elre0tőzik, <él, )sszeh=zdik> akkor már el is eszett> % /e&ma&asabb /é#' <elé0e #'=0tott kezét me&<o&#i elmulasztotta> % alsá&ot #em ismerte <el> em értette, ho&' ő, a lélek ma&a, #em e&'éb, mi#t <é#',ős<é#', t#d)klés, ilá&ossá&, alsá&, a /e&ma&asabb /é#' szikrá0a> miel #emértette me&, szabadulását elszalasztotta; isszasll'ed a ká$rázatba, a kábasá&ba, asa#&sarába s toább kell á#dorol#ia> Elkezdődik a Bardo: a t=lilá&i téel'&és> %lélek sa0át ká$rázatai k)z)tt lebe&, rette&, <él, irtzik, reme&, szoro#& és el akar re0tőz#i> oáC %z a#'a)lbeC @é& mi#di& azt hiszi, ho&' csak az a#'a&i ilá&ba# a#bizto#sá&ba#> Ere0ét me&<esz(ti, ho&' belé$0e# az asszo#' )lébe és =0ra me&szlesse#> @ikor ez é&re sikerl, az átme#eti álla$ot me&szD#t> % lélek =0ra a <)ldreérkezett> % Bardo T)dol klső k)rlmé#'ei#ek me&értésére le&'e# elé& e##'i: ha az emberaz a&#iába ér, a család elhozat0a a bete& &uru0át, a&', ha azt alami okbl #emlehet, más lámát> % láma a Bardo T)dollal kezébe# a haldokl mellé l és az elk)lt)zés mozza#atait <i&'eli> @ikor az emberi lélek a t=lilá& ksz)bére érkezett, ak)#' <elolasását elkezdi> % haldokl#ak haláltusá0ába# se&(tsé&re a# szksé&e,

11

aki be##e az ébersé&et <e##tart0a és tee#dőire <i&'elmezteti> %kit életébe# a Bardomisztériumába aattak, a##ak dol&a k)##'ebb: a ele t)rté#ő esemé#'ek 0ele#tősé&ét <elismeri> e, akit #em aattak be, azt is be<ol'ásol#i lehet> %z Rs<é#'t az is<elismerheti és me&szabadulhat> % Bardoba# a sa#&sarábl sokkal k)##'ebbe# kilehet lé$#i, mi#t a <)ldi ilá&ba#, mert az emberi lelket az a#'a&i ilá& ká$rázata#em k)ti> %rra, ho&' a á#dorl <elébred0e#, a lehetősé& mi#de# $illa#atba# me&

a#> ezért a &uru, a&' a láma, aki a haldokl, a&' a halott mellett l s aki at=lilá&o# leő lélek tudatáal álla#d ka$csolatba# áll, <ol'to# utas(t0a: #e <él0, #elé&' &'e#&e, lássad be, ho&' ami k)rlesz, az a ma&ad ká$rázata, #i#cs alsá&a e&'etle#e&' alsá& a# csak, az Rs<é#', ez $edi& te a&'> % Bardo misztériuma #e&'e#két #a$i& tart> % szám ma&a <o#tos> %z e&'i$tomiFalottak k)#'ébe#F is #e&'e#két b(r (télkezik a halott lelke <)l)tt> E##ek 0ele#tősé&ére azo#ba# itt most #em lehet kitér#i> % láma #e&'e#két #a$i& a halottmellett l és a t=lilá&o# á#dorl lelket ezeti> Beaat0a abba, ho&' mit kell te##ie,ho&'a# kell iselked#ie, ho&'a# kell imádkoz#ia, kihez kell <ohászkod#ia> Ez a ta#(

tás a Bardo T)dol> % 0ele# irat a t=lilá&i á#dorlás#ak csak <o#tosabb állomásairlbeszél> Ezek az állomások: a halál $erce, a alsá& élmé#'e és az utazás az =00ászletés <elé> % Bardo T)dol a tibeti misztika ismert mDei k)z)tt a le&0ele#téke#'ebb>I&'a#ekkor azo#ba# az e&ész <)ldkereksé&é# az e&'ik le&mél'ebb ze#tk)#'>B(rálat #em illetheti, le&<el0ebb ma&'arázat> %zok k)zé a k)#'ek k)zé tartozik,amel'ek #em azért a##ak, ho&' az ember (tél0e# <)l)tt#k, ha#em, ho&' azok(tél0e#ek az ember <)l)tt> % tibeti misztikábl azo#ba# mé& sokat #em ismer#k>/ámakolostorokba# sok ezer titkos kéziratot őriz#ek, amel'ekről az eur$ai utazk,mi#t le&utbb aideel asszo#', csak hallottak> % lámák azo#ba# hall&at#ak>

% tibeti misztériumok lé&k)re az eur$ai ember#ek ide&e#szerD és sok teki#tetbe#érthetetle#> %zok a lé#'e&es értekezések, amel'ek a tumorl, az élet tzéről, a&'az álomrl, a&' a halottak tudatá#ak átiteléről szla#ak, tele a##ak #a&'obbáratech#ikai utas(tásokkal> Aiábrá#d(t, &o#dol0a ma&ába# a <ehér ember, ho&' iz&almak hel'ett ezek a tibetiek <ol'to# ide&k)z$o#tokrl, betDkről, szta&okrl, léle&zésiel0árásokrl, lésmdrl és szá#dékosa# <elkeltett (zikrl beszél#ek> 2sodálkozaálla$(t0a me&, ho&' az értekezések ha#&0a sz(#0za# és semmi si#cs tőlk táolabb,mi#t az a $ietizmus, amit az eur$ai a misztika el #em e#&edhető alkatrészé#ek éltud#i> Ez a misztika #em lá&' és #em sze#time#tális> %z e<<emi#ált érzelmek itt #emelé&l#ek ki, mé& keésbé a sze#záciéhsé&> Ez a misztika é&tele#l elszá#t, reális,hi&&adt, hD)s, száraz és kőkemé#'> Ez a hősies lélek misztiká0a, amel' a misztériumokat #em szrakozásbl, a&' s$ortbl alkotta me&, ha#em életrehalálra, sorsátisszao#hatatla#ul kockára ete>E misztériumok mi#de&'ike &'akorlat> % meta<izika hiá#'zik, mert az ma&átlértetődik> a meta<izika #em, mi#t hi##i lehet#e, s mi#t aho&' Eur$ába# általába#hiszik: a buddhizmus, ha#em: a eda> % B)# má&ikus $ra?is, amel'#ek ala$0a ésértelme a eda> @i#de# misztérium kimo#datla# titka a eda ta#(tása arrl, ho&':e&'etle# létező a#, a lélek s mi#daz, ami a lelke# k(l létez#i látszik, az ká$rázat,

12

ma'a> % &'akorlat is il'e# ká$rázat> 2sak 5elké$> @ert a B)# $ra?isá#ak cél0a aká$rázatbl al me&szabadulás; az ol'a# aszkéta számára $edi&, aki tel0ese#<elébredt mo#d0a a +hoPa Fa téel'&és és a me&szabadulás sem e&'éb, mi#t azres lee&őbe (rt, )#ma&átl eloszl, 0ele#tősé&#élkli ké$F> % 0elké$#ek hallatla# 0ele#tősé&e a# a sa#&saraba#, a ká$rázatba#, mi#t mi#de# 0elké$#ek> az % betD#ek, az "m#ak, a um#ak, a mozdulatok#ak, a szaak#ak> % le&#a&'obb 0elké$ a

sze#t mo#dat: "m ma#i $adme hum> % ta#ul 0elké$es mo#datok <)l)tt meditál> %cél: a ilá& #a&' 0elét me&<e0te#i és a alsá&ra <elébred#i> alame##'i misztérium mi#de# &'akorlata e&'etle#e&'et akar elér#i: ilá&ossá&otteremte#i, <elébred#i, a ká$rázattl elszakad#i, a ma'át eloszlat#i> Ebbe# a <elébredésbe# az aszkétá#ak a B)# misztériumai# k(l más tudásra szksé&e #i#cs> %tibetiek é$$e# =&', mi#t a hi#duk, a tudás és az ébersé& k)z)tt éles határo#alath=z#ak> % tudás a#'a&i természetD; a hi#duk idPa##ak #eezik; tibeti #'ele#:rto&$as> Ez tel0ese# haszo#tala# ilá&i ká$rázat> %z aszkétá#ak #em tudásra, ha#emébersé&re a# szksé&e> Ez a: rto&s$a; sza#szkrit #'ele#: id'a>

% misztériumok az embert #em tudással &azda&(t0ák> %z il'e# misztérium élmé#'eutá# se#ki sem tud t)bbet> e a##ál éberebb lesz> 8s ez az, amit az értekezés elakar ér#i> Ez az, amit a &'akorlat is el akar ér#i> %z eur$ai ember azt hiszi, ho&'a#'a&i tudást kell elér#ie s <elhalmoz#ia> % keleti tud0a, ho&' a tudás csak teher ésakadál'> %mire az ember#ek i&azá# szksé&e a# az: ébersé&> %z ébersé& me&szerzéséhez az ismeretek sa0átos irá#'ára a# szksé&, amel'számu#kra tel0ese# ide&e#> %z ismeretek: az lés md0a, a ké$ek <elidézése,amell'el az aszkéta )#ma&át tudatosa# be<ol'ásol0a, a 0elké$ek <elidézése, azeksztatikus meditáci> % misztériumok#ak ezért téedhetetle#l e&zakt#ak kellle##ik> %zok is> ehol a <)ld)# il'e# e&'edláll $szichol&iai tudás #em találhat,mé& csak me&k)zel(tőe# sem> E misztériumok mdszeres &'akorlatait sok ezer éha&'omá#'a t)kéletes(tette> %z eur$ai lélekta# ehhez ké$est mé& csak #em is&'erekes> %mi $éldául a tumoba# me&#'ilatkozik az az =#> tudattala# <elszámolásá#ak ol'a# i#te#z( tech#iká0a, amel'hez a hi#du ta#tra a&' ku#dali#i 'o&a iskezdetle&es> %mi $edi& a halottak tudatá#ak átitelébe# 0ele#tkezik, az a má&ikus$szichol&iai $ra?is ol'a# halálu&rása, amihez <o&hatt semmi<éle #é$#él #em találtse#ki> Ez a +hoPa, az a tech#ikai készsé&, amell'el az aszkéta a halott tudatátáteheti, a&' a tudatot bármil'e# ember testéből kiDzheti és más tudattal <elcserélheti> @i#de&'ik misztérium eszedelmes, ez azo#ba# alame##'i k)z)tt a le&eszél'esebb> oha kellő tudás= &uru ezetése #élkl se#ki ezt a &'akorlatot #em$rbálta me&, mert e misztériumba# az emberi tudat#ak u&'a#azokat a é&zetesksz)b)ket kell átlé$#ie, amel'eket a halott#ak> % +hoPat csak kiételese#alkalmazzák akkor, ha a halott kába tudatát erőszakkal <el akar0ák riaszta#i> % +hoPa e&'ik &'akorlatá# #'u&szik az a ké$essé& is, amel'#ek se&(tsé&éel a tulkuk, a#a&' lámák, a alai /áma i#kar#áci0át is <i&'elemmel tud0ák k(sér#i> % misztériumok cél0a a <elébresztés> Ezt a <elébresztést a tudat <e&'elmezése réé#

érik el =&', ho&' <élelmetes k)etkezetessé&&el a láthat érzéki ilá&tl tel0ese#elszakad#ak> %z elszakadás sem )#cél> % cél: a me&szabadulás, a a&' Sressé&be,a lélek ősálla$otába al isszatérés> % tibeti aszkétá#ak más <eladata #i#cs>

13

% B)# misztériumai #em é$(te#ek semmit, csak <elszámol#ak> Ez a tibeti &'akorlatokala$0a: #i#cs mit me&tarta#i, mi#de#t le kell rombol#i> %z eur$ai embert az a#'a&i ilá& <)l)tt al uralom 0ellemzi> % keletit a szellemiilá& <)l)tt al uralom> 8s a keleti ember szélsősé&e, aki az eur$aitl a le&táolabb áll, a tibeti, aki a szellemi ilá& <)l)tt al uralom &'akorlásába# az erőszaktlsem riad issza>

%##ak azo#ba#, ho&' mi#te&' harmi#c é ta eur$ai #'ele# e&'re t)bb keleti s(&' tibeti mD is #a$ilá&ot lát, 0ele#tősé&e a#> Eur$a 0obb része az a#'a&i ilá&uralmat kezdi sze&é#'es#ek és méltatla##ak talál#i> Elme&' ta#ul#i keletre> 8sTibetet #em ha&'hat0a ki> @ert mi#de# elálaszt táolsá& elle#ére a# )sszek)tőka$ocs is> % #a&' tibeti sze#t +admasambhaa azt mo#dta: Gsmer0 me& mi#de#t,izs&ál0 me& mi#de#t> +ál a$ostol $edi& csak#em u&'a#azokkal a szaakkal azt (r0a:Gsmer0 me&, izs&ál0 me& mi#de#t s ami 0, azt tartsd me&>

"@ @%G +%@E I@

*%z "m szta& a teremtés 0elké$e> % sz ma&a sza#szkrit eredetD és %um#ak (rták> %z első betD 0ele#ti Brahmat a teremtőt, a második ish#ut a <e##tartt, a harmadikhiát, a $uszt(tt> Titkos 0ele#tése azo#ba# más> az % betD 0ele#ti az iste#i 8#t, ahalhatatla# lelket; az I 0ele#ti az emberi 8#t, a mula#d testet; az @ 0ele#ti a két 8#ka$csolatát, ezt az életet> %z % az )r)k ilá&, az I ez a K)ld, az @ az idő, ami a kettőt )sszek)ti> % sze#t szta& e&' lehelettel kimo#d0a a lét le&#a&'obb misztériumát:itt élek a <)ld)#, sorshoz és időh)z k)te, de i&azi lé#'em az )r)k halhatatla# lélek>@a#i $adme a##'it 0ele#t, mi#t ltusz ékszer> Ez a ltusz ékszer az emberi lélek> %

ltuszirá& a ilá&tér; be##e a &'émá#t az 8#> % beaatottak szeri#t a ltusz az)r)klét 0elké$e, a ra&'o& ékszer $edi& az d)zlt ember>um elősz)r a##'it 0ele#t, ho&': =&' le&'e#> e tula0do#ké$$e# teéke#' sz,amel' az "mot mé& e&'szer és erőtel0ese# ha#&s=l'ozza> a##ak, akik =&' ma&'arázzák, ho&' harci kiáltás: hadze#et az ostobasá&#ak, hitetle#sé&#ek, hara&#ak,sze#edél'#ek és a &o#osz s)tétsé&#ek> % tibeti (rásba# a um 0ele: k)r, amel'bőllá#&#'el csa$ <el<elé, alatta $edi& a #)ekő hold karé0a> E##ek a 0el#ek ma&'arázata a k)etkező:F% he&'be# é&ződő k)r [a lá#&#'el, amel' a térbe <el<elé száll! a ilá& k)zé$$o#t

0ába# lő Buddha, a /e&ma&asabb /é#' me&testes(tő0e> % holdkaré0 a me&mozd(thatatla# és me&re#d(thetetle# 0elké$e, a tk)r<é#'es b)lcsessé&> % lá#&#'el cs=csa a rá&akőből szletett, a##ak a b)lcsessé&#ek 0elké$e, amel'mi#de# élőlé#'t e&'e#lő#ek teki#t> % lehelete a határtala# és me&<o&hatatla# Ké#' 0elké$e, a me&kl)#b)ztetés b)lcsessé&e> % elhal lehelete a @i#de#hat atalom 0elké$e, a dol&okat beé&ező b)lcsessé&> % um 0elké$e a természet és Buddha )t re#d0ét <e0ezi ki>F % sze#t hét szta&ot rituális, hossz= idei& ta#ult léle&zési mdszerrel e0tik ki> @i#de#szta&#ak más kilé&zési és belé&zési szabál'a a#>

14

%z "m [%um! sz(#e <ehér és az iste#ekre o#atkozik> % @a sz(#e kék és a titá#okra o#atkozik> % i sz(#e sár&a és az emberekre o#atkozik> % +ad sz(#e z)ld és az állatokra o#atkozik> % @e sz(#e $iros és a démo#okra o#atkozik> % um sz(#e <ekete és a $okol lakira o#atkozik>

% hét szta& azo#ba# #emcsak a hét sz(##el, ha#em a ha#&sor hét ha#&0áal, a hétbol'&al, Brahma hét <iáal, a hét rishiel, a hét b)lccsel, a hét #a$0aial is ka$csolatba# áll> % sze#t szta&okat e&'másutá# száz#'olcszor szokták ismétel#i, mert a tibeti rzsa<zér#ek száz#'olc szeme a#>.

% @GE%+" Q%A"H/%T

%z ősi ta#(tás, amel'#ek #ee: am#&a& la#a med $a, a&'is: FE##él ma&asabb#i#csF, a ta#ul számára mi#de# #a$ra #é&' elmélkedést tesz k)telezőé> %z elsőt#a$<elkeltekor, a másodikat délbe#, a harmadikat #a$#'u&takor, a #e&'ediket elalás előtt kell me&tarta#i>a$keltekor az elmélkedés tár&'a le&'e# az, ho&' az okok és okozatok beláthatatla# sora, amel' az érzékelhető ilá&ba# ta$asztalhat, miké$$e# keletkezik az érzék<)l)tti ilá&bl, a a&' Sressé&ből> %z okok és okozatok sora #em e&'éb, mi#t aza#'a&i ilá&> % ilá& $edi& ká$rázat> % alsá& az, ami a ilá&ot me&előzi, a #emláthat, #em ta$asztalhat, #em me&<o&hat Sressé&> Ez a irá#a>

élbe# az elmélkedés tár&'a le&'e# három mo#dat> Ez a három mo#dat:Testem ol'a#, mi#t a he&'>zemem ol'a#, mi#t az ceá#>zellemem ol'a#, mi#t az é&> % &uru a ta#ul#ak semmi e&'ebet #em mo#d, csak ezt a három mo#datot> % haso#latokba# mél' titkok re0tőz#ek, de ezeket a titkokat a ta#ul#ak ma&á#ak kellme&talál#i>a a ta#ul arra a mo#datra, ho&' FTestem ol'a#, mi#t a he&'F a k)etkezőketmo#d0a: F% he&'et ihar korbácsol0a (&' korbácsol0a testemet az a#'a&i ilá& me&

#em számlálhat sok be#'omása , s aho&' a he&' a iharba# mozdulatla# marad,=&' kell testem#ek is a klső ilá& be#'omásai k)ze$ette érzéketle##ek marad#iaF akkor a mester csak mosol'o& és azt mo#d0a: mi#dez #a&'o# is kicsi#'es és iskolás>em elméleteket kell <eláll(ta#i, ha#em a alsá&ot k)zetle#l átél#i>a a ta#ul arra a mo#datra, ho&' Fzemem ol'a#, mi#t az ceá#F a k)etkezőketmo#d0a: F%z ceá# =&' <ekszik, mi#t a tk)r a #a$ot, a holdat, a csilla&okat, ailá& mi#de# ké$ét isszatkr)zi s k)zbe# ma&a mozdulatla# marad, (&' kell tudatom#ak mozdulatla#ul, sze#edél'ektől me& #em bol'&ata a ilá&ot tkr)z#iF akkor a mester ismét csak mosol'o& és azt mo#d0a: e&észe# 0 ta#(tás ez, de atitkos mo#dat #em ta#(ta#i akar, ha#em me&ilá&os(ta#i> o#dolkozz csak toább>a a ta#ul arra a mo#datra, ho&' Fzellemem ol'a#, mi#t az é&F a k)etkezőket

15

mo#d0a: F%z é& me&mérhetetle# ressé&ébe# <elhő ké$ződik a <elhő o#ul keletre,#'u&atra, északra, délre, é&l <elolddik , (&' ké$ződik tudatomba# mi#de# &o#dolat, szá#dék, érzés, é&i&o#ul életeme# s aztá# <eloszlikF akkor a mester ismétcsak mosol'o& és azt mo#d0a: ez a ma&'arázat ol'a#, mi#tha allásos ita alkalmáal alami ta#ár ta#(ta#á az iskolába#> % allásos iták iskolába alk> @ost #emide&e# &o#dolatok és szaak ismétléséről, ha#em )#áll me&ismerésről a# sz> Ezt

kell elér#i>a$#'u&takor a ta#ul ide0ét a léle&zési &'akorlatok#ak sze#teli> Ailéle&zéssel is,beléle&zéssel is bizo#'os &o#dolatokat k)t )ssze és temese#, ha kiléle&zik azt&o#dol0a: F% kábasá& <elmerl, de eltD#ikF, ha beléle&zik azt &o#dol0a: F% kábasá& is<elolddik a a&' Sressé&be#F> % ta#ul#ak $o#tosa# és szabál'osa# <e&'elmez#iekell &o#dolatait és a léle&zési &'akorlatok alkalmáal csak erre a két e&'mást <elált mo#datra szabad &o#dol#ia>Elalás előtt, le<ekéskor, a ta#ul az aszkéták hel'zetét eszi <el, amel'#ek #eeFaz al oroszlá#F> 5obb oldalára <ekszik, <e0ét 0obb te#'erébe ha0t0a, bal lábát a

0obb lábra <ekteti> Ebbe# a hel'zetbe# el kell &o#dol#ia, ho&' sz(e hel'é# #'olcsz)&letD kristál'ba# ltuszirá& #'(lik> % kristál' a sze#t sz(#eket, <ehéret, $irosat,z)ldet, kéket és sár&át su&ározza> % ltuszirá& k)ze$ébe# l az % betD, mi#de#dolo& ele0é#ek 0elké$e, az )r)k, halhatatla#, elm=lhatatla# lélek 0ele> % betDbőlszámtala# kicsi#' % betD )z)#lik elő> Ailéle&zéskor a betDk kiáramla#ak, beléle&zéskor az ember azokat =0ra besz(0a> % &o#dolat#ak erről a ké$ről #em szabad leál#ia> Ebbe# a keri#&ésbe# kell a ta#ul#ak elsze#dered#ie>

% Q/EQEE M8Q

+admasambhaa, a #a&' &uru ta#(tása a '(le&'e#es )sé#' állomásairl:"lass el mi#de# k)#'et, amel' allásrl, &o#dolkozásrl, szellemről, lélekről szl>e lé&' teki#tettel az e&'ik a&' a másik allás klsősé&eire, szabál'aira, szokásairaés szertartásaira> Gsmer0 me& mi#de#t és izs&ál0 me& mi#de#t> all&asd a &o#dolkozk, $a$ok, b)lcsek, aszkéták szaait> e ess el semmit> % &o#dolatokat éld áttel0ese#, azo#os(tsd ma&ad elk és csak akkor b(rál0, ha már t=l a&' ra0tuk> % sok ta#(tás k)zl álassz ki e&'etle# e&'et a ma&ad számára és a t)bbit tedd

szilárd elhatározással, isszao#hatatla#ul <élre, aho&' a sas a #'á0bl csak e&'etle#e&' bárá#'t ra&ad el s a t)bbit elereszti>Elé&ed0 me& szeré#' életk)rlmé#'ekkel> /é&' zárkzott és alázatos> e tolakod0> %ilá& #a&'0aitl tartsd ma&ad táol> 2sak a 0ele#téktele# klső k)rlmé#'ek tesziklehetőé, ho&' az ember &o#dolata a le&ma&asabbat elér0e s a <)ld mi#de# <é#'é# sdicsősé&é# t=lemelked0e#>/é&' á&'tala#, k)z)mb)s és e&'kedD> Tá$lálkozz azzal, amit a életle# hoz eléd>e álo&ass> e i&'ekezz me&tarta#i semmit> azda&sá&, sze&é#'sé&, dicséret,me&etés, hadd 0)00)#; =&'is elm=lik> e té&' kl)#bsé&et eré#' és bD# k)z)tt, h(r#é és &'alázat k)z)tt, 0 és rossz k)z)tt> Aerld a bá#atot, a bá#kdást, a bD#tudatot> Bármit tettél, semmi sem ok sem az )r)mre, sem a <á0dalomra>

16

%z emberisé& iszál'ait, a élemé#'ek sokszerDsé&ét, a sze#edél'ek harcát szemléld #'u&odta# és i#dulat #élkl> o#dol0ad azt, ho&': (me, ez a természet re#d0e s(me a sok<éle emberi 8#> % ilá&ot lásd =&', aho&' alaki a he&' cs=csá# áll s amél' )l&'be #éz> %zt az álla$otot kell elér#ed, ho&' ma&adba# me&als(tsd a #a&' res tér érzését> %ki ma&ába# a #a&' res teret tud0a, 8#0ét leetette> em lát 8#t sem a dol&okba#,

sem az emberekbe#, sem )#ma&ába#> a #i#cs é#0e, #i#cs á&'a, #i#cs sze#edél'e, #i#cs k(á#sá&a, #i#cs cél0a, #i#cs szá#déka, #i#cs &o#dolata, #i#cs érzése,#i#cs akarata> Ez a me&szabadulás a '(le&'e#es )sé#' utols állomása>

% H"/%

%ki természet<)l)tti hatalomhoz akar 0ut#i, a##ak e&' halott #'elét kell me&szerez#ie, amel' a láthatatla# hatalmak ere0ét kezébe ad0a> % me&szerzés md0a a

rola#& tá#ca, mel'et a arázsl#ak a k)etkezőké$$e# kell el0ár#ia: % ré&i k)#'ek <el0e&'zése szeri#t ősidőkbe# mi#de# láma me& tudta szerez#i azt aké$essé&et, ho&' a halottat a lélek elk)lt)zése utá# is me&mozd(tsa> Ez a ké$essé&a rola#& tá#cá#ak ala$0a> % arázsl a halottal a s)tét szobába# e&'edl bezárkzik> % halottat le kell etkőztet#ie és ő ma&a is e&'e# le ma&árl mi#de# ruhát> % holttestet <ektesse ha#'att a<)ldre és kar0ait <esz(tse ki két<elé> @ikor kar0ait szét<esz(tette, <ekd0)# a halott testére, de =&', ho&' azt tel0ese# betakar0a>@ost mo#d0a el az erre az alkalomra al ma#trát, illete a arázsmo#datot> %z első

elmo#dás#ak ali& hallhat#ak kell le##i, é$$e# csak sutto&#ia kell =&', ho&' a szaakat lassa#, i&e# ta&olta# a halott szá0ába kell belehel#ie> o#dolatait )ssz$o#tos(tsa a lehető le&#a&'obb erőel a ma#tra értelmére, a halottra és elére#dő cél0ára>o#dol0a me&, ho&' &o#dolatai#ak le&kisebb kisiklása a&' ere0é#ek ha#'atlása ahalott#ak ki <o&0a szol&áltat#i s abba# a $illa#atba# eleszett> % ma#trát előbb lassa#, sutto&a, ta&olta# kell mo#da#i> zorosa# a halott szá0ábakell belehel#i> % második mo#dás#ál csak alamiel ha#&osabba# szabad mo#da#i,de 0l kell &'el#i a ha#&s=l'ra, az éles ta&olásra és az értelem ilá&ossá&ára> %ma#tra harmadik elmo#dására a halott me&mozdul>

5l kell &'el#i a halott me&rezze#ésére> % halott ki#'it0a szemét, borzo#&ás <utra0ta keresztl, e&ész testé# &'e#&e reszketés érezhető> % arázsl mi#dezeket a 0eleket élese# <i&'el0e me&, k)zbe# a ma#tra mo#dását e&'etle# $illa#atra semszabad abbaha&'#i> % halott testébe# a reme&és e&'re erősebb> Ai akar0a ma&át o##i a arázslszor(tása all, de a arázsl#ak e&' $illa#atra sem szabad elereszte#ie> a a halottkeze all kics=szik, a halott martaléka lesz> % halott <őké#t <e0ét akar0a elcsaar#i,mert a ma#tra hatalmátl akar me&szabadul#i> Erre a arázsl#ak 0l kell i&'áz#ia> % halott kisebb l)késekkel akar me&szabadul#i> % l)kések e&'re #a&'obbak lesz#ek,a holttest o#a&la#i kezd, <or&oldik és ha semmi sem hasz#ál, <el$atta#> Ez ad)#tő és le&#ehezebb $illa#at> % halott tá#col#i kezd, lábáal, <e0éel, kezéel

17

eszeeszett moz&ásokat tesz, ho&' me&szabadul0o#> a&'okat u&rik, a <)ldre etima&át, a szobába# k)rl#'ar&al és testét a lee&őbe eti> % arázsl#ak e&' $illa#atra sem szabad elereszte#ie> % ma#trát a le&#a&'obb &o#dolati erő<esz(téssel aholttest a0kai k)zé kell mo#da#ia, e&'re ha#&osabba#, é&l kiálta> % holttestről é&l is a ere0ték $atakokba# <ol'ik, a kimerltsé&től ella#kad, csukladozik és a #'ele kil&>

% cselekés $erce most elérkezett> % le&0obb, ha a #'elet a 0obb kézzel ra&ad0ame&, a bal kézzel $edi& a halott torkát szor(ta me&támaszkodik> &' a #'el a le&k)##'ebbe# kité$hető> a a holttest #'elét elesztette, a <)ldre zuha# és #emmozdul t)bbet>

% %/"TT%A TI%TU%A UTGTE/E

*+"-%.

%z oltalomGste#i ezetőm#él oltalmat keresek; édelmezőm ő le&'e#> édelmezze# me& ettől a $erctől kezde mi#daddi&, am(& szabadulásomat elérem>V, ti á#dorlk, ti, a ká$rázatba# téel'&ők,sze#tel0étek ma&atokat a me&ilá&osodás#ak,ho&' mi#d#'á0a# me&szabadul0atokO

%z iste##ő és a &uru szemlélete

% szemlélet ké$e sa0át hasz#álatra:Tested ké$ét és alak0át add <el> Tudatodat szabad(tsd <el mi#de##emD érzéki <ormátl és a tudatot ké$zeld el ősi természetébe#, mi#t a tiszta ra&'o&ást> Ez a ra&'o&ás most a0raQo&i#i, az aszkéták édőiste##ő0é#ek alak0át )lti <el> Teste )r)s;arca, két keze a#> 5obb kezébe# <e0e <)l)tt &)rbe kést tart, bal kezébe# érrel teltko$o#'át kebléhez szor(t> Kehér oszlo$hoz támaszkodik> %z oszlo$ot bal kar0áal )leli> %z )t 0elké$es d(szt iseli és me& a# raka ékszerrel> /tuszirá&tr#uso# áll, atr#us iszo#t a #a$koro#&bl emelkedik ki> % #a$ e&' emberi holtteste# #'u&szik> %z iste##ő ma&atartása áh(tatos és alázatos> %z alakot a b)lcsessé& su&araibl alko

tott dics<é#' ra&'o&0a k)rl>@a&asa# <e0ed <)l)tt, az é&e# ké$zeld el <ő ezetődet ltuszirá&tr#uso#, a #)ekő hold karimá0á#> ezetőd testé#ek sz(#e kék, arca és két keze a# és az d)zltek bő $alást0át iseli> @ellé# keresztbe <o#t kezébe# az aszkéták 0o&arát és a kishara#&ot tart0a>A)zetle#l <e0ed <)l)tt ké$zel0 el )t sz(#be# é&ő sziárá#'t> I&'a#il'e# sziárá#'t#d)klik ezetőd <e0e <)l)tt is>

Gma a ezetőh)z

% ezetőh)z mo#dott ima:ozzád imádkozom Iram, aki kezedbe# az iste#i hatalom 0eleit s a 0o&art tartod, aki

18

az i&azsá& birodalmába# élsz, aho##a# ide, a szletés és halál ilá&ába #i#cs isszatérés; ott élsz a tiszta szemléletbe#, a <elébredt Buddha ilá&ába#; mél' hittel ésalázattal hozzád imádkozom é#, aki <iad a&'ok> E#&edd me&, ho&' a tudat átitelé#ek )sé#'ére lé$0ek és <eladatomat me&old0am> % te se&(tsé&eddel ér0em el azé& orszá&ait, a le&ma&asabb me##'orszá&ot, az )r)k, me&áltozhatatla# /é#' birodalmát>

@editácia ezt az imát t)bbsz)r s mél' áh(tattal elmo#dtad, ké$zeld el a k)etkezőt:o#dold elősz)r: a ilá&ot é&tele# számba# eláraszt mi#de# érző lé#'t a t)kéletessé&be akarok ezet#i> Sd)zl#i se#ki addi& #em <o& és #em tud, am(& e&'etle# lélek a kábasá&ba# és a ká$rázatba# á#dorol> ár#u#k kell e&'másra s )r)kké=0ra issza kell tér##k, am(& a# e&'etle# e&' téel'&ő testér#k> e#ki sem lehetboldo&, am(& a ilá&o# e&'etle# sze#edő él> a célom most is, ho&' se&(tsek,most, amikor a tudatátitel mél'sé&ese# re0tél'es )sé#'ére lé$ek>

E##ek a &o#dolat#ak k(sérő ké$e is a#> Ez a k(sérő ké$: ezetőm ké$ét szemlélem> R az é# oltalmam> %z é&i ilá&ba# a# s o##a# i&'ázreám> % ilá&ot é&tele# számba# eláraszt érző lé#'ek mi#d az ő oltalma alattálla#ak mi#daddi& a $illa#ati&, am(& a me&szabadulást az utols lé#' is elérte és a/e&ma&asabb /é#'hez mi#de#ki isszatért> @i#d#'á0u#k életé#ek cél0a le&'e# az,ho&' a <é#' )sé#'é#ek le&ma&asabb $o#t0át elér0k> % meditáci é&é# edd át tel0ese# a &uru alak0át és azo#os(tsd ma&ad elemaradéktala#ul>

%z iste##ő szemléletea0át testedet lássad tel0ese# res tér#ek> Tudatod #e termel0e# ké$eket és le&'e#tel0ese# res> Ebből az Drből hirtele# lé$0e# elő a0ra Qo&i#i, ékszerrel d(sz(te,ér)r)se#, <é#'su&arak dics<é#'ébe#> Testé#ek k)ze$ébe# ké$zeld el a k)zé$ide&et #ádszálasta&sá&ba#> % #ádszál alak= k)zé$ide& alul zárt és #é&' u00ba#é&ződik a k)ld)k alatt az á&'ék <)l)tt> % <első rész #'(lt és a <e0tető# át ki#'=lik aszabadba> % #ádszál k)ze$é#, a sz( tá0éká# ké$zel0 #é&'leelD ltuszt s eze# e&'etle# $o#tot>Ez a $o#t a léle&zet#ek és a tudat#ak )sszek)tését 0elké$ezi> z(#e ilá&os rzsa

sz(#>Ezek a ké$ek le&'e#ek i&e# élé#kek és ilá&osak>Ke0ed tete0é# ké$zeld el <ő ezetődet> Gmádkozz hozzá és &'#0 me& #eki, am(&ha0ad az é& <elé emelkedik és szemedből k)##' csuro&, mél' alázattal és tel0essz(el> @ikor imádat beé&ezted, lát#i <o&od, ho&' a ezető sz(e tá0éká# a sze#tI@ szta& kék sz(#be# me&0ele#ik> @ost ha#&osa# kiáltsd a GA szta&ot>I&'a#akkor, az iste##ő sz(é# leő $o#t elkezd u&rál#i és a $o#t <)lemelkedik a ezető sz(e tá0ékára> a a két $o#t e&'eslt, marad0 me& ebbe# az álla$otba# éstarts ki> @ost kiáltsd a A% szta&ot s lát#i <o&od, ho&' a $o#t az iste##ő sz(ébeisszatér> @ost ismét kiáltsd a GA szta&ot és ismét a A% szta&ot> Ezt ismételdhuszo#e&'szer> E&' #a$ le<or&ása alatt a tudat átitele me&t)rté#ik>

19

% klső 0elek a k)etkezők: <e0ed tete0é# az izomzat és a bőr me&duzzad> % da&a#atot szalmaszállal <el kell sz=r#i> ár&ás, #'álkás #edessé& sziáro& ki belőle> aezt elérted, a &'akorlatot toább <ol'tat#i <)l)sle&es> % &'akorlat be<e0ezése utá# ké$zeld el, ho&' az iste##ő és a ezető kezkbe#edé#'t tarta#ak> %z edé#'be# az iste#ek itala a#, az amrita> %zt <o&od érez#i, ho&'e&ész tested me&telik az d)zltek italáal> %z erre az alkalomra (rt ma#trát,

mo#dd el t)bbsz)r s akkor érez#i <o&od, ho&' testedtől tel0ese# elálsz,a#'a&tala##á leszel és elre$lsz, mi#t a madár>Ez a tudat átitelé#ek ta#(tásábl az a rész, amit le szabad (r#i>

% tel0ese# me& #em szabadultak számára %zok, akik a szellem tel0es <elszabadulását #em érték el, a tudat átitelé#ek =t0á# ak)etkező el0árást alkalmazzák: %z oltalom kérését és az elhatározást t)bbsz)r kell ismétel#i> Ezutá# ké$zeld el,ho&' tudatodba#, amel' most tel0ese# res és tiszta, az elk)lt)z)tt testi al

sá&ába# láthatatla##á ált>@ost ké$zeld el az iste##őt, testé#ek k)ze$é#, merőle&ese# a k)zé$ide&&el, mi#t azimé#t> %z iste##ő sz(é#ek hel'é# lebe&ő, ha0szál<i#oma# ra0zolt I@ szta&otké$zel0, ami most az elk)lt)z)tt tudatát 0elké$ezi> %z elk)lt)z)tt ko$o#'á0á#ak tete0é#, a Brahma#'(láso# ké$zel0 ltuszirá&tr#ust>K)l)tte a #)ekő hold karé0át, )tsz(#D sziárá#'t, amel' az e&ész ké$et dics<é#'szerDe# k)rleszi> @ost ké$zeld a I@ szta&ot kék sz(#be# a ezető sz(e hel'é#>Gmádkozz mél'e# és be#sősé&ese# és kérd me& a ezetőt, ho&' a tudatátitelt e#&ed0e me&>

o#dol0 álla#da# arra, ho&', amikor a GA szta&ot kie0ted, a kék sz(#D I@ a ezető sz(ébe# lassa# leereszkedik és lassa# az elk)lt)z)tt sz(éhez ér> I&'a#akkora )r)s I@, amel' az iste##ő sz(e hel'é# a# és az elk)lt)z)tt tudatát 0elké$ezi,lassa# <)lemelkedik> %z első &'akorlat#ál a I@ eléri az elk)lt)z)tt sz(ét> % második &'akorlat alkalmáal eléri a ezető sz(ét s akkor a kék és a )r)s I@ e&'beolad> %z álla$otot szellemi emelkedettsé& k)eti> 5l i&'ázz> Ebbe# az álla$otba# tarts ki>@ost alkalmazd az odaadás és az i&azsá& =t0ára al térés szertartásait>

%z éberebbek számára % allásba# &'akorlottabbak, a&'is az éberebbek a halott tudatá#ak átitelét ak)etkező mdo# &'akorol0ák:Tudatodat hel'ezd <eltétle# #'u&alomba> @ikor a tudat res és tiszta, imádkozz,mo#dd el az oltalomkérés és az elhatározás szaait> Gmádkozz ismételte# a ezetőkh)z> @ikor ez me&t)rté#t, csak akkor lé$0 éri#tkezésbe az elk)lt)z)tt tudatáal>2sak a &uru tiszta tudatá# át találsz ka$csolatot> @ikor ez me&t)rté#t tudatodate&'es(tsd a /e&ma&asabb /é##'el> Aiáltsd a sze#t +%T szta&ot> a elérted at)kéletes tiszta Sressé&et, ebbe# az álla$otba# tarts ki>

20

%zok számára, akik#ek ébersé&e <e0lett %kik tudatukba# az Sressé&et és a tiszta #'u&almat me& tudták als(ta#i, már t=lemelkedtek azoko# a #ehézsé&eke#, amel'ek az alacso#'abb ébersé&Dek számára&átlást 0ele#tettek> Ezek az aszkéták már tud0ák, ho&' a ezető, az iste##ő, az élőés a halott tudata k)z)tt lé#'e&es kl)#bsé& #i#cs>a a meditáci alkalmáal az aszkéta )#ma&ába# a #'u&almat és a tiszta <é#'t

me&als(totta, át <o&0a él#i, ho&' a szellem#ek #i#cs eredete és #i#cs é&e> %zil'e# aszkéta számára a ká$rázatba# al téel'&és és a me&szabadulás #eme&'éb, mi#t az res lee&őbe (rt, )#ma&átl eloszl 0ele#tősé& #élkli ké$>Ez az aszkéta már t=llé$ett azo# a határo#, amel'e# bell az élet#ek és halál#akmé& 0ele#tősé&e a#> 8$$e# ezért az ő számára a tudat átitelére o#atkoz szabál'#i#cs> %z, aki ezt a <el0e&'zést kész(tette, azért tette, ho&' lehetőle& mi#él t)bb téel'&őlelket me&szabaduláshoz se&(tse#>

% TI@"

% lélek tzéről szl ta#(tás % lélek tzéről szl ta#(tás#ak három része a#: az előkészlet, a be&'akorlás és a&'akorlati alkalmazás> %z előkészlet#ek )t &'akorlata a#: az első &'akorlatba# az emberi testet restér#ek kell elké$zel#i; a másodikba# az ide&re#dszert res tér#ek kell elké$zel#i; aharmadikba# el kell ké$zel#i a arázsk)rt; a #e&'edikbe# az ide&$ál'ákat 0l ki kell

dol&oz#i; az )t)dikbe# me& kell ta#ul#i az é&i áramlatokat az ide&re#dszerbe és alélekbe átezet#i>

%z emberi test <elszámolása %z előkészletek le&első &'akorlata, ho&' az emberi testet res tér#ek kell elké$zel#i; ez a k)etkező mdo# t)rté#ik:Beezetésl mo#dd el azt az imádsá&ot, amel' szellemedet az 8&i ezetőel e&'es(ti>Aé$zeld el, ho&' te a&' az aszkéták sze#t, áh(tatos iste##ő0e: a0raQo&i#i> %z

iste##ő sz(#e ra&'o& )r)s, mi#t a t#d)klő rubi#> E&'etle# arca, két keze éshárom szeme a#> 5obb kezéel <e0e <)l)tt szikráz &)rbe kést csál; ezzel a késselelmetszi azokat a &o#dolatokat, amel'ek az aszkéta tudatát zaar0ák> Bal kezéelkeblé# érrel sz(#lti& telt emberi ko$o#'át tart> %ki az iste##ő ke&'ébe# áll, azsz#tele# mél'sé&es békébe# él> Ke0é# )tá&= koro#a; mi#de&'ik á& e&'e&' emberiko$o#'a> 'aklá#ca )te# érese# cse$e&ő ember<e0> 8kszere a hat 0elké$es ékszerk)zl )t; a temető hamábl készlt ke#őcs #i#cse# #ála> Aar0á#ak ha0latába#hossz= $álcát tart, eruka édőiste# 0elké$ét> %z iste##ő #em isel ruhát; szé$sé&é#ek tel0essé&ébe# a#, mi#t a tize#hatées leá#'> Tá#col> 5obb lába me&ha0lik és

a lee&őbe le#dl> Bal lábáal e&' <ekő emberi test mellkasá# áll> % b)lcsessé& su&árz dics<é#'e ra&'o&0a k)rl>

21

Aé$zeld el, ho&' ez az iste##ő te a&'O A(l iste#sé&, bell $edi& res, ol'a# res,mi#t a le$el belse0e, amel' alatt #i#cs semmi> %z Dr átlátsz és tiszta> %z e&ész alakres, kisu00á#ak he&'éi& res, ol'a#, mi#t az res sátor, mi#t a <el<=0t hl'a&> %z iste##ő alak0át k)rlbell ol'a# #a&'sá&ba# ké$zeld el, amil'e# #a&' te a&';aztá# ké$zeld el ház#a&'sá&=#ak; aztá# he&'#a&'sá&=#ak; é&l ol'a# #a&'#ak,mi#t az e&ész <)ld> o#dolatod mi#de# ere0ét <esz(tsd me& és a ké$et e&' $ercre se

e#&edd elO % ké$et most lassa#, e&ész lassa# o#d )ssze> i&'ázz, ho&' éles k)ro#ala me&marad0o#O e áll0 me&, csak, ha az alak már ol'a# kicsi#', mi#t a szezám ma&0aO@ost o#d )ssze mé& 0obba#> Ezt a ké$et se ereszd el e&'etle# másod$ercre semO

%z ide&re#dszer <elszámolása %z előkészletek második &'akorlata, ho&' az ide&re#dszert res tér#ek kell elké$zel#i> Ez a k)etkező mdo# t)rté#ik:Testedet ké$zeld el az aszkéták iste##ő0é#ek, az iste#i Qo&i#i#ak> % test k)zé$te#

&el'ébe# ké$zeld el a k)zé$ide&et e&észe# merőle&ese#> %z ide& )r)s, mi#t a)r)s oldott lakk<esték, ra&'o&, mi#t a szezámola0lám$a, o#ale&'e#es, mi#t aba#á# belső te#&el'e és bell res, mi#t a $a$(rtekercs> % ké$#ek k)rlbell ol'a##a&'#ak kell le##i, mi#t a k)ze$es #a&'sá&= #'(lessző#ek>'=0tsd me& ezt a ké$et ol'a# #a&'ra, mi#t a bot; aztá#, mi#t a ház; aztá#, mi#t ahe&'; é&l, mi#t az e&ész <)ld>Aé$zeld el, ho&' ez az ide& tested mi#de# részét ma&ába olaszt0a, kisu00ad he&'éi&>a a ké$et a szezám ma&0á#ak kicsi#'sé&ére )sszeo#tad, #e <ele0tsd el, ho&' bell

res és akkor o#d )ssze ol'a# kicsi#'re, mi#t ha0szálad he&'é#ek századrésze> %z őskori <el0e&'zés azt mo#d0a:F/ásd az res teret a bizo#'tala#ba#, mert hisze# ol'a# kicsi#'>/ásd az res teret a me&<o&hatatla#ba#, mert hisze# a szem #em lát0a>/ásd az res teret a <el<o&hatatla#ba#, mert hisze# mula#d>F

% arázsk)r %z előkészletek harmadik &'akorlata a arázsk)r szemlélete> E##ek három <okaa#: a testtartás, a léle&zetétel és a &o#dolatok <e&'elmezése>

%z első <ok a testtartás, amel'#ek két lé$cső0e a#, s eze# a két lé$cső# a test és alélek mi#de# titka me&#'ilatkozik> % léle&zetétel#él <i&'el#i kell arra, ho&' az ember az elhasz#ált lee&őt háromszorbocsássa ki ma&ábl s aztá# a besz(ott <riss lee&őt #'om0a a tdő le&belső sarkái&; a rekeszizmot kicsit <el kell emel#i, ho&' a kitá&ult mellkas ol'a# le&'e#, mi#ta zárt cseré$<azék> % léle&zetet, ame##'ire csak lehet, issza kell tarta#i> % &o#dolatok <e&'elmezésé#él a kiléle&zés alkalmáal azt kell ké$zel#i, ho&' a testmi#de# $rusábl számtala# )t)s sz(#kée su&árzik> Ezek a su&arak az e&ész ilá&ot<é#'be bor(t0ák> %mikor az aszkéta a lee&őt besz(0a, ezt a <é#'es lee&őt <o&ad0ama&ába, s (&' ő ma&a is ra&'o&ással telik me&>Ezt a két &'akorlatot hétszer me& kell ismétel#i>

22

@ost ké$zeld el, ho&' ez az )tsz(#D su&árkée a I@ sze#t szta&0áá áltozik> %mikor az aszkéta kiléle&zik a I@ kiárad belőle és a ilá& me&telik a sze#t szta&ze#&éséel, amikor $edi& beléle&zik e&ész testét áthat0a> Ezt is hétszer kell me&ismétel#i>@ost ké$zeld el, ho&' a I@ a hara& iste#ei#ek sere&éé áltozik> @i#de&'ikiste##ek arca és két keze a#> K)lemelt 0obb kezébe# mi#de&'ik 0o&art markol és

azt <e0e <)l)tt csál0a> Bal kezét <e#'e&ető mdo# sz(éhez szor(t0a> % bal láb mere, a 0obb láb me&ha0lik> %z arc hara&os> Mt sz(#be# é&> E&'etle# sz(# su&ara semasta&abb, mi#t a szezám ma&0a>@ikor kiléle&zel, a hara& iste#eit ma&adbl kibocsátod és a ilá& az iste#sé&ekkelme&telik>@ikor beléle&zel, beléd hatol#ak és sz(#lti& t)lte#ek>Ezt a &'akorlatot ismételd me& hétszer =&', ho&' az előbbiekkel ez most )sszese#huszo#e&' &'akorlat le&'e#>@ost ké$zeld el, ho&' tested mi#de# $rusába# e&'e&' hara&iste#sé& l> %rcuk

ki<elé <ordul> %z iste#ek (&' bőr)d)# =&' hel'ezked#ek el, mi#tha $á#cél o##a be>

%z ide&$ál'ák kidol&ozása % #e&'edik előkész(tő &'akorlat az ide&$ál'ák kidol&ozása> Ez a k)etkező:Aé$zeld el, ho&' a test 0obb oldalá#ak <őide&e, a k)zé$ide&től 0obbra, bal oldalá#ak<őide&e a k)zé$ide&től balra <ut> % két ide& kezdődik az aszkéta orrá#ak he&'é#,<elszalad a <e0re, hátul le<ut a <ari&, isszaka#'arodik és a két á&'ék k)z)tt a k)zé$e# é&ződik>Aé$zeld el, ho&' ez a két ide& bell res> % bal oldali ide&be# ké$zeld el a k)etkező

betDket: %, %, G, G, I, I, HG, HG, /G, /G, E, EG, ", "I, %, %> % 0obb oldali ide&be# ké$zeld el a k)etkező betDket: A%, A%, %, %, %, 2%,2%, 5%, 5%, Q%, T%, T%, %, %, %, T%, T%, %, %, %, +%, +%, B%,B%, @%, Q%, /%, %, %, A%, %, %, AQ%>Aé$zeld el, ho&' ezeket a betDket )r)s ti#táal (rták> "l'a# <i#omak, mi#t a ltuszirá& erei> E&'más <)l)tt merőle&es re#dbe# álla#ak> @ikor kiléle&zel, ké$zeld el,ho&' e betDk elhel'ezésk re#d0e szeri#t orrl'ukadbl a ilá&ba áramla#ak és beléle&zéskor a két á&'ék k)z)tt a #emi #'(láso# beléd ismét isszatér#ek>Ebbe# az álla$otba# tarts ki> Tudatodat irá#'(tsd a betDkre, mi#tha azok sze#t0á#osbo&arak le##é#ek és alkalmazd a áltott beléle&zést, e&'szer a 0obb, e&'szer a balorrl'uko# keresztl>Ez a &'akorlat ol'a#, mi#tha az aszkéta a #a&' <ol'am eredetét a <orrást alkot#áme&, s é$$e# ezért re#dk(l <o#tos>

%z é&i áramlatok átezetése %z )t)dik előkész(tő &'akorlat az é&i áramlatok átezetése a lélekbe és az ide&ekbe>E##ek md0a a k)etkező: % k)ze$es szalmaszál #a&'sá&= <őide& k)zé$$o#t0ába# ké$zeld el szellemi ezetődet tel0es dics<é#'be# lő hel'zetbe#> Ke0e <)l)tt ké$zel0 el másik ezetőt, ismétmásikat, )sszese# hatot, me&emlékeze a hat #a&' ta#(tásra>

23

% hat ezető koszor= alakba# hel'ezkedik el> @a&adat hel'ezd atosa# a koszor=k)ze$ébe>@ost imádkozd el a hat ta#(tás imá0át:F'issátok me& számomra áramaitokat 8&i ezetők, ho&' tudatomba# mi#d a #é&'#a&' erőt me& tud0am als(ta#i> %d0átok me& a ké$essé&et, ho&' mi#de# láthat s létező dol&ot iste#i eredetébe#

tud0ak lát#i> %d0átok me&, ho&' ide&eim me&tel0e#ek a ti erőt)kkel> %d0átok me&, ho&' a lélek tze be##em ki&'ullad0o#> %d0átok me&, ho&' ká$rázatbl áll a#'a&i testem a szellem alsá&áá le&'e#>Kela0á#lom #ektek ezt a ká$rázatbl áll #ehéz a#'a&i testet> %d0átok me&, ho&' az álom arázslatá#ak ké$ei #e e&'e#ek ra0tam erőt és #'issátok me& számomra az ébersé& ilá&ossá&át> %d0átok me&, ho&' a tiszta, ősi <é#'t ma&amba# <elismer0em> %d0átok me&, ho&' tudatomat me&tiszt(thassam mi#de# ká$rázattl és az d)zl

tek kert0ébe elérkezhessek> %d0átok me&, ho&' az ébersé& tiszta ilá&ossá&át mé& ebbe# az életbe# elér0em>M#tsétek ki <)l)ttem <é#'eteket, ho&' a le&ma&asabb célt elér0em: az 8bersé&et, airá#át>FF%d0átok me& #ekem, ho&' mi#de# ta$asztalat, tula0do#sá&, &o#dolat, 0ele#sé&be##em a lélek sze#t tzéé áltozzo#> %d0átok me&, ho&' az a#'a&i ilá& ká$rázatát <elismer0em és leethessem> %d0átok me&, ho&' mi#de# ké$essé&em tiszta <é##'é áltozzo#> %d0átok me&, ho&' mi#de# ké$essé&em a ze#t áromsá&&á áltozzo#> %d0átok me&, ho&' e&'re tisztább ma&assá&okba emelkedhessek> %d0átok me& az erőt, ho&' a le&ma&asabb célt elér0em>F %z ima utá# a <ell elhel'ezett ezetők ké$ét lásd mi#d a le&als ezető ké$ébeet(te> Aé$zeld el, ho&' a ezetők e&'ttese# a kimer(thetetle# boldo&sá& birodalmába beo#ul#ak> Testedet ez a boldo&sá& <o&0a át0ár#i> %z előkész(tő &'akorlatokrl szl ta#(tás itt é&ződik>

% be&'akorlás % lélek tzéről szl ta#(tás második részé#ek három ala$ető &'akorlata a#: % lélek tzé#ek ki<e0lesztése, a lélek tzé#ek átélése és a lélek természet<)l)ttitzé#ek me&értése>

% lélek tzé#ek ki<e0lesztése %z első &'akorlathoz, a lélek tzé#ek ki<e0lesztéséhez ele#&edhetetle#l kell: a testtartás <)l)tt al uralom, a #'u&odt és hees léle&zés <)l)tt al uralom és a tudatosa# szemlélt ké$ek <)l)tt al uralom> %z ősi k)#'ek a testtartás <)l)tt al uralomrl a k)etkezőket (r0ák:F% test e&'e <el a Buddhahel'zetet> % &eri#cet hel'ezd el =&', ho&' csi&ol'a$o#tosa# csi&ol'á# #'u&od0o#> % rekeszizmot tá&(tsd ki, ame##'ire csak tudod> %#'előcs)et zár0ad le 0l =&', ho&' <e0edet előresze&eze az áll ér0e a #'akat>

24

'eledet <ektesd a szá0$adlásra> Aezeidet hel'ezd a k)ld)k alá =&', ho&' a ha0latoka combhoz merőle&ese# áll0a#ak> %#élkl, ho&' arcod <ekését, a&' &o#dolatod<ol'amát me&áltoztat#ád a &o#dolatok és a léle&zés md0a k)z)tt teremts )ssze<&&ést és marad0 mi#de#ek<)l)tt a tudat ké$ei#ek ura>F % Buddhahel'zet #em e&'éb, mi#t a test#ek az az álla$ota, amel'ik a tel0es me&ilá&osodással e&'beha#&zik, a&'is a test a t)kéletes ébersé&et csak ebbe# a hel'

zetbe# érheti el> %z aszkéta azo#ba# keresztbe tett lábakkal a siddhalést is <eleheti> %z alkalmazás a k)etkező is lehet:Sl0 le, 0obb lábadat tedd keresztbe a bal <)lé, mi#t a Buddhahel'zetbe#> Aezedethel'ezd merőle&ese# a k)ld)k alá, ho&' a ha0lat cso#t0ai# a <elsőtest támaszt#'er0e#> % csi&ol'ákat hel'ezd el =&', aho&' a $é#zeket e&'másra rak0ák> % rekeszizmot tá&(tsd ki, aho&' csak lehet, álladat szor(tsd a &é&ére> % #'elet <ektesd aszá0$adlásra> Teki#tetedet irá#'(tsd szilárda# orrod he&'ére, a&' a láthatár szélére>

E&'ebekbe# tartsd ma&ad mi#di& a mo#dottakhoz> @ost azo#ba# é&' <el keresztbetett lábakkal siddhalést, edd elő meditácis olasdat, ha0tsd )ssze kétszer, ho&'k)rlbell ol'a# kerlete le&'e#, mi#t a <e0ed> %z olast hel'ezd el térded alá, ho&'testedet reá tud0ad támaszta#i> edd elő a meditácik#ál hasz#ált kis$ár#ádat is> Ezle&'e# arasz#'i széles, #é&' u00#'i asta&, 0l kit)m)tt s k)ér $ár#a>

% léle&zés % lélek tzé#ek ki<e0lesztéséről szl &'akorlat második részé#ek két <e0ezete a#: a#'u&odt léle&zésről és a hees léle&zésről> %z előbbi a természetes, az utbbi a

mestersé&es> % #'u&odt léle&zést két<éleké$$e# lehet &'akorol#i> %z e&'ik &'akorlat #ee akile#cszeres <elhl'a&zás, a másodiké a #é&'szeres e&'es(tett léle&zés> % kile#cszeres <elhl'a&zás alkalmáal a 0obb orrl'uko# keresztl három léle&zetetkell e##i> % léle&zés alatt a <e0et lassa# 0obbrl balra kell <or&at#i> %ztá# háromléle&zetet kell e##i a bal orrl'uko# át és a <e0et k)zbe# lassa# balrl 0obbra <or&at#i> é&l három léle&zetet kell e##i mi#d a két orrl'uko#: a <e0et ez=ttal #emszabad moz&at#i> % lee&őt ol'a# #'u&odta# és cse#dese# kell <elsz(#i, ho&' észrese lehesse# e##i> I&'a#ezt me& kell ismétel#i erősebbe# háromszor, <e0<or&atássalés ismét háromszor> % kile#c léle&zetet háromszor kell ismétel#i> % #é&'szeres e&'es(tett léle&zés ala$ető &'akorlatá#ál a k)etkezőkre kell <i&'el#i:Ke0edet sze&ezd előre>@elled e&'e <el a <azék alak0át>/éle&zeted #e le&'e# me&szak(tott, ha#em k)sd )ssze e&'etle# <ol'ammá> % lee&őt l)kd ki ma&adbl, mi#t a #'ilat> % ré&iek ezt is mo#dták:FBesz(#i, <elt)lte#i, kie&'e#l(te#iés a lee&őt =0ra kidob#i>

25

Ez a #é&' <o#tos &'akorlat, %ki ezt #em tud0a )ssze<Dz#i, eszél'be roha# s ere0e ba00á áltozikF> % <e#tebbiek ma&'arázatához:Beléle&zés#ek #eezik azt, amikor alaki a lee&őt tize#hat hel'k#'i táolsá&blza0tala#ul besz(0a>

Kelt)ltés#ek h(0ák azt, amikor alaki az lőhel'zet <e##tartása mellett mellkasát<azék<ormára kitá&(t0a, rekeszizmát me&<esz(ti és tde0é#ek mi#de# kis hl'a&ocská0ába <riss lee&őt sziatt'=z>a a <azék<ormát #em tudod toább tarta#i, léle&zetedet r)id(tsd me& és tdődett)ltsd me& tel0ese# lee&őel 0obb és bal oldalt is> Ezt h(0ák kie&'e#l(tés#ek>a a kie&'e#l(tést #em b(rod toább a lee&őt l)kd ki mi#d a két orrl'uko#> Ezt amDeletet kezd0ed el e&észe# #'u&odta# és cse#dese#, az erőket <okozd, ad0 belemi#di& t)bb <eszltsé&et, aztá# ismét é&' cse#desebb iramot> Ezt h(0ák #'(lszerDléle&zés#ek>

% hees léle&zés % lélek tzé#ek ki<e0lesztéséhez szksé&es második &'akorlat, a hees léle&zés, )trészből áll:a léle&zés <elhl'a&z kil)kése <)l)tt al uralom, azért, ho&' az ember a lee&őissza<ordulását me&akadál'ozza;a beléle&zés <)l)tt al uralom, ho&' az ember a lee&őt mi#de# természetes ésarra al testi #'(lásá# <el<o&0a;a tdő lehető le&#a&'obb kitá&(tása <)l)tt al uralom, ho&' az ember a léle&zet#ek

$ara#csolhasso#;a léle&zetétel <)l)tt al uralom, ho&' az ember a lélekerőket, amel'ek a lee&őbe# a##ak, az ide&ekbe tud0a ezet#i;a léle&zet cs)kke#tése <)l)tt al uralom, ho&' az ember a belső és klső lélekerőkk)z)tt a ka$csolatot ki tud0a é$(te#i>

% belső ké$ek szemlélete % lélek tzé#ek ki<e0lesztéséről szl ta#(tás harmadik része a belső ké$ek szemlélete <)l)tt al uralom> E##ek három $o#t0a a#: a klső lélektDz, a belső lélektDz és

a re0tett lélektDz> % lélek klső tzéről a ré&iek azt mo#d0ák:FAé$zeld el sa0át ká$rázatbl áll #ehéz a#'a&i testedet és u&'a#akkor édőiste#edetF>&' tehát ké$zeld el sa0át testedet, de bell tel0ese# rese# és az aszkéták édőiste#ét emberi test #a&'sá&ába#> % lélek belső tzéről a ré&iek azt mo#d0ák:FAé$zel0 el #é&' kllőt ol'a# alakba#, mi#t az er#'ő, a&' a kocsikerékF>&' tehát ké$zeld el a k)zé$ide&et bell rese#, mi#t merő éko#' hé0at> %z res téra láthat ilá& 0elké$e> z(#e )r)s, mert ez az d)ssé& sz(#e, átlátsz, su&árz,miel teéke#'sé&e és <eladata az, ho&' a kábasá& s)tétsé&ét me&ilá&(tsa>

26

a a <)ldre merőle&ese# áll, ez az 8let <á0á#ak 0elké$e> Ezt a ké$et &o#dold el ol'a##a&'sá&ba#, ho&' <e0ed tete0étől, a Brahma#'(lástl k)ld)k)d alá k)rlbell e&'u00#'ira ér0e#> %z ide& két é&e sima és la$os> 5obbra és balra, mi#t e&' soá#'birka belei, <ut a 0obb és bal ide& s ezek át#'=la az a&'elő# az arc első részéi&h=zd#ak, ho&' ott az orr két #'(lásá# beé&ződ0e#ek> E##ek a két mellékide&#ekals é&ét ké$zeld el <ekő #'olcas alak0ába#>

Aé$zeld el most a harmi#ckét se&édide&et, ami#t e három ide&ezetékből <ellrőlle<elé o#ul; ké$zel0 el toábbi tize#hat ide&et, amit a #'ak ide&k)z$o#t0ábl <el<eléo#ul; #'olcat a sz(ide&k)z$o#tbl ismét le<elé, hata##é&'et a k)ld)ktől <el<elé> %se&édide&ek cso$ort0ait most ké$zeld el =&', mi#tha ezek a #a$er#'ő bordái, a&' akerék kllői le##é#ek> % se&édide&ek te#&el'e a három <őide&> %z elmél'edésbe# il'e# mdo# halad0>

% re0tett tDz % re0tett tzéről a ré&iek a k)etkezőket ta#(tották:

F@editácid tár&'a le&'e# az % betD <ele> Ez a betD a ilá& #ői 0elle&é#ek 0elké$e> %lélektDz <elszabad(tásá#ak titka ebbe# a 0elbe# a# elre0te>F % 0obb, a bal és a k)zé$ide& találkozásá#ak $o#t0á#, a k)ld)k alatt #é&' u00#'iraké$zeld el az % betD <elét, ol'a# <i#om k)ro#alba#, mi#t a ha0szál, lebe&e, #ele&'e# #a&'obb, mi#t <él hel'k, sz(#e )r)sbar#a, tzes és <orr; a betD hullámmoz&ást é&ez, mi#t a kil&atott k)tél a szélbe#> % betDből idő#ké#t ez a ha#& hallatszik: F+hemO +hemOF@ost a k)zé$ide&be# ké$zeld el a %@ betDt, <ehér sz(#be#, <e0ed tete0é#, azezerleelD ltuszba#> % betDből amrita, az d)zltek itala cse$e&>

@ost k)etkezze# a beléle&zés, ho&' az életerő a 0obb és a bal ide&be# szétárad0o#> %z ide&eket <=0d <el, mi#tha lee&őel le##é#ek me&tele> % k)zé$ide& ezekbőlsz(0a az életerőt és ez az erő az, amel' a ha0szál<i#om % betD <elét )r)s sz(#re<esti> % F<elt)ltésF és a Fkie&'e#l(tésF mDelete alatt &o#dolatod e&ész ere0ét ide )ssz$o#tos(tsd> % kiléle&zés#él ké$zeld el, ho&' a kiárad lee&ő a k)zé$ide&ből ol'a#, mi#t a kék<ol'am s orrod l'ukai# ez dől ki a ilá&ba>a tudatodat t)kéletese# erre a $o#tra sikerlt irá#'(ta#od, k)etkezik a &'akorlat<ol'tatása s ez az, ho&' az e&'e#letes kiléle&zés#él és beléle&zés#él a ha0szál<i#om % betD <eléből e&ész kicsi#'ke, ali& <él u00#'i, #a&'o# he&'es lá#&#'elecske b=0ikelő>@ost ké$zeld el, ho&' a lá#&#'elecske ol'a#, mi#t a $er&ő ors>Aé$zeld el, ho&' a lá#&ocska mi#de# léle&zetétellel ma&asabbra emelkedik> 'olcléle&zetétel utá# tehát eléri a k)ld)k tá0éká# leő ide&k)z$o#tot>T(z léle&zetétel a k)ld)k ide&k)z$o#t0á#ak mi#de# mellékide&ét a lélek tzéelme&t)lti>Toábbi t(z léle&zetétel #'omá# a tDz elkezd le<elé hat#i és a testet a tal$ le&als$o#t0ái& átmele&(ti> % tDz i##e# su&ároza ismét t(z léle&zetétel utá# <el<elé hat és eléri a sz( ide&k)z

27

$o#tot>Gsmét t(z léle&zetétel szksé&es ahhoz, ho&' a tDz a #'akide& k)z$o#t0ái& ér0e#>T(z léle&zetétel kell ahhoz, ho&' a tDz elér0e a ko$o#'a <első cs=csát>'akorlatodat eze# a mdo# <ol'tasd> % ré&i k)#'ek azt mo#d0ák:F%z 8& Tehe#ét atosa# <e0dF>

Gsmét t(z léle&zetétellel most már a %@ betD <elszáll a lélek tzé# a ko$o#'ale&<első részébe> Gtt aztá# átáltozik és <elolddik a old áramába#, amel' a ilá&<ér Ez az áram mele&(ti me& az a&'elő ide&k)z$o#t0ait>T(z léle&zetétel kell ahhoz, ho&' ez a tDz a sz(i& hatol0o#>T(z léle&zetétel kell ahhoz, ho&' ez a tDz a k)ld)ki& hatol0o#>T(z léle&zetétel kell ahhoz, ho&' ez a tDz az u00ak he&'éi& és a tal$i& hatol0o#> %z 8& Tehe#é#ek me&<e0éséhez e száz#'olc léle&zetétel be&'akorlása szksé&es> % ta#ulás ide0é# e&' #a$ és é0szaka le<or&ása alatt ezt hatszor kell me&ismétel#i>Aésőbb ezt a számot cs)kke#te#i kell #é&'re s a léle&zetételt eszeri#t kell szabá

l'oz#i> %z étkezés és alás ide0ét kiée #a$odat szakadatla#ul meditácial t)ltsd> % <e#tebb le(rt 0ele#sé& a test, a tudat, és az életerő <)l)tt al uralom és a lélektzé#ek ki<e0lesztése, a ré&iek el#eezése szeri#t: Fa lélek tzé#ek hatásos alkalmazásaF>

% lélek tzé#ek élmé#'ei % lélek tzé#ek élmé#'eiről szl ta#(tás#ak két része a# és $edi& a k)z)#sé&es ésre#dk(li élmé#'ekről szl ta#(tás>

% k)z)#sé&es élmé#'ekről a ré&i k)#'ek azt mo#d0ák:F%z életerők#ek az ide&k)z$o#tokba al <elhalmozása <e0leszti ki:elősz)r: a lélek tzét,másodszor: az d)zltsé& érzését,harmadszor: a tudat őseredeti, iste#i álla$otát> %mikor ez elk)etkezik, a tudat #em termel t)bbé ké$eket> % ilá& ol'a# lesz, mi#t ak)d, a délibáb, mi#t a sze#t0á#osbo&ár>He0tett mél'sé&ből <é#' t)r elő, ol'a#, mi#t a ha0#ali $irkadat> é&l: a <elhőtle#, tiszta é&F> %z előbbiek ma&'arázata:a az ember a kiléle&zést tudatos erő<esz(téssel isszatart0a, akkor a lélek erőitula0do#ké$$e#i hel'k)#, az ide&k)z$o#tokba# me&marad#ak> Ezt az el0árásth(0ák FisszatartásF#ak> % isszatartás a léle&zetételek számát cs)kke#ti> E##ek #ee: Fa léle&zetcs)kke#téseF> % kiléle&zés me&r)id(tésé#ek #ee: Fa tartam me&r)id(téseF>a a kiléle&zés ere0ét le<okozzák, ezt h(0ák: Faz erő isszatartásáF#ak>a a léle&zetétel sz(#ét ismerik, akkor ez: Fa sz(# isszatartásaF> % kl)#b)ző elemek ere0é#ek <elsz(ását Faz erők <elraktározásáF#ak h(0ák>a az ember az életerők <)l)tt (&' uralkod#i tud, akkor a lélek tzé#ek hullámai

28

álla#dsul#ak> % tudat és az életerő il'e# mdo# tel0ese# me&#'u&szik, természetes békeálla$otába isszatér és a tzet ki<e0leszti>Ezutá# az ide&ek #'(lásait me&#'it0a; ezekbe# az ide&ekbe# #'u&szik a oldáram>Ez az áram az ide&<á0dalmak <orrása>Gtt keletkezik a #emzés <á0dalma>

Ezutá# a t=lilá& hat birodalmá#ak k)ro#alai tD##ek elő> %z előbbiel e&'tt ezt a F<á0dalom ide0é#ekF, a&' a Fmele& ide0é#ekF #eezik>a a #ehéz a#'a&i életbe# el<áradt és me&bé#ult ide&eket a lélek ere0e s a ma&árad hee ismét me&erős(ti, akkor az ember a lélek me&számlálhatatla# álla$otaik)zl eléri a boldo&sá&ot; ez a boldo&sá& mé& #em kimer(thetetle# s (&' #em ale&ma&asabb> E##ek #ee: Fa második lé$csőF a&' Fa boldo&sá& ide0eF>a ez a belső boldo&sá& a tudatot tel0ese# )#ma&ára ha#&olta, az ember márk)z)mb)se# teki#t az a#'a&i ilá& mi#de# dol&ára> Ez Faz d)ssé& élmé#'eF> % tudat a ké$eket sz#tele#l o#t0a> Ezek a ké$ek az embert elkáb(t0ák és me&mér

&ezik> Ez most me&szD#ik> % tudat isszatér őseredeti természetes álla$otába>Tiszta, #'u&odt és derlt> Ez az álla$ot a samadhi> Ez a Fharmadik lé$csőF, a Fk)z)mb)ssé& <okaF> % me&#'u&ás#ak ez az álla$ota azo#ba# mé& #em szabad(t me& az érzéki ilá&tl> % 0ele#sé&ek mé& hat#ak, ha ez a hatás #em is t)bb, mi#t, amil'e# a k)d, a sze#t 0á#osbo&ár <é#'e, ká$rázat, e&' lám$a álmos <é#'e, <élhomál'os dere#&és, a&'<elhőtle# é&> Ezek mé& mi#di& ilá&(ta#ak>a az aszkéta a ma& áltozásá#ak harmadik lé$cső0ére elérkezett, akkor az il'e#mdo# <eltD#t ké$eket, a&' 0eleket #e ha&'0a <i&'elme# k(l> e #e keresse azt azálla$otot sem, amikor az ember már #em lát semmi<éle 0ele#sé&et, csak a merő tiszta ressé&be# él> % lélekmele& <elszabad(tásá#ak &'akorlatát <ol'tassa toább s ezma0d )#ma&átl ma&asabbra <o&0a emel#i>a az életerők az aszkétába# <elszabadultak, a bete&sé& irá#t érzéketle##é álik;#em <o&0a érez#i az )re&sé& hátrá#'ait, sem $edi& más<éle életerőt cs)kke#tő be<ol'ást> El <o&0a ér#i a természet<)l)tti )tsz)r)s ébersé&et> Ez, természetese# szi#té# mé& csak ká$rázat, mert ez is elm=lik>

He#dk(li élmé#'ek % lélek tzé#ek <elszabad(tásáal 0ár re#dk(li élmé#'ekről a ré&i k)#'ek a k)etkezőket mo#d0ák:F% k)etkező <ok, ho&' az életerők a három <őide& találkozási $o#t0át elérik és odabehatol#akF>Toábbá: F@e&0ele#ik az )t 0el és a #'olc eré#'F>E##ek ma&'arázata:a az életerő a k)zé$ide&be k)z)#sé&es élmé#'ek k)ze$ette lé$ be, ezt =&' h(0ák,ho&' a k)zé$ide&be az életerő erő<esz(tés által lé$>Ezért mo#d0ák, ho&' az életerő belé$ése a k)zé$ide&be az aszkéta )#ere0éből t)rté#ik> % klső és belső életerő és a kettő e&'etle# he#&er alak0át eszi <el> %z á&'ék tá0árl az életerő a k)ld)ktá0 ide&k)z$o#t0ába emelkedik és a k)zé$ide&be

29

lé$, (&' az )sszes ide&k)z$o#toko# áthalad> &' az a lélek tzéé és a tudás tzééáltozik, az ide& és a ma&ezetékeket tel0ese# áthat0a és a k)zé$$o#tot me&old0a> % me&oldás me&t)rté#té#ek )t re#dk(li 0ele a#:Ezek a 0elek: a Kellá#&olás, az 8&bolt, a a$ és a @e&ilá&osodás> % Kellá#&olás sár&a, a old <ehér, a a$ )r)s, az 8&bolt kék, a @e&ilá&osodásrzsasz(# su&árzásba# 0ele#tkezik> % su&árzások mi#de&'ike a testre is átter0ed és a

test k)rl a sz(##ek me&<elelő dics<é#' keletkezik> %z ember, ha az eré#' k)etkező #'olc <okát elérte, kézzel<o&hat 0eleket #'er: % <)ld elem által el#'eri a t)kéletes á&'tala#sá&ot> % (z elem által el#'eri a test k)##'Dsé&ét, a <iatalos moz&éko#'sá&ot és azt, ho&'a tDz #em sebzi me&> % tDz elem által el#'eri azt a ké$essé&et, ho&' a áltozásokat k)et#i tud0a, mi#de##ehéz a#'a&ot <el tud olda#i és azt, ho&' a (zbe# #em merl el> % lee&ő elem által el#'eri a lebe&és ké$essé&ét és azt, ho&' teste ol'a# k)##'Dtud le##i, mi#t a &'a$0=szál>

%z éther elem által eléri a re$lés ké$essé&ét és azt, ho&' a <)ld és (z mi#de# akadál'á# át tud lé$#i>a az ember a old =t0ára tud lé$#i, a&'is alame##'i lélekere0ét <el tud0a szabad(ta#i, átlátsz lesz és ár#'éktala#>a az ember a a$ =t0ára tud lé$#i, a test #ehéz a#'a&i természete me&tisztul, sa 0át testét kl)#b)ző sz(#D su&arakbl áll su&árz <é#'testté tud0a áltoztat#i ésmások számára láthatatla# tud le##i>a ezek a re0tett erők me&alsultak a test kile#c #'(lása s a beszéd #é&' ka$u0abezárul, a tudat két <a0tá0a azo#ba# me&#'(lik> %z ember eléri a #a&' belső #'u&almat és a boldo&sá&ot> %z ember most már a tudat álla$otába# szakadatla#ul érzi a samadhit, a Fme&béklés természet<)l)tti #'u&almátF>

% természet<)l)tti lélektDz % természet<)l)tti lélektDzről a ré&i k)#'ek a k)etkezőket ta#(t0ák:F%z ősi szelem, amel'et #em teremtett se#ki és semmi, az )r)k szellem, a határtala# és é&tele#, ez a samadhi ottho#aF> % ma&'arázat a k)etkező: %z )t<éle szellemi álla$ot életere0e tula0do#ké$$e#i természetébe# <ér<ias 0elle&D>Buddha <ér Ez az erő és a 0elle& a bal oldali <őide&be# #'u&szik> % természet )t elemé#ek életere0e tula0do#ké$$e#i természetéből #ői 0elle&D>Buddha #ői arculatá#ak <elel me&> Ez az erő és 0elle& a 0obb oldali <őide&be# #'u&szik>a a két 0elle& e&'es(tett ere0e a k)zé$ide&be# leszáll, az ember számára a /e&ma&asabb /é#' <elől al )r)k tudás me&#'ilatkozik> R az a lé#', akit csak res térké#ttudu#k elké$zel#i, aki a lélek ősálla$ota, a kimer(thetetle# boldo&sá&, a ra&'o&a#tiszta tudat> % k)ld)k ide&k)z$o#t0ába# lakik a karma k)etkezmé#'ei#ek me&<elelő tettek

30

elő<eltétele: a karma ala$0a> % sz( ide&k)z$o#t0ába# lakik a karma tetteiből <ol'k)etkezmé#'ek me&érlelése> % #'ak ide&k)z$o#t0ába# lakik a karma ha0lamai#ak<okozása> %z a&' ide&k)z$o#t0ába# lakik a karma k)etkezmé#'ei all alme&szabadulás lehetősé&e> % oldáram, amikor az ide&k)z$o#toko# <elszáll, a karma erőit teéke#'sé&re)szt)kéli és a k)zé$ide& <első része <okozott mértékbe# me&<eszl>

&' a ko$o#'aarrat láthatatla# <)lemelkedése k)etkezik el>a az emelkedés alatt keletkezett kicsi#' Dr a ma&bl kisz(ott életerőel telik me&,az ember eléri a a&' 5elké$et és átéli a beaatás le&ma&asabb <okát>a az ember ezt eléri, a ma&<ol'am a szerezet als részébe# e&'re bőebbe# )mlikés emelkedik <el<elé; a ma& hee az e&ész emberi testet áthat0a> % )r)s <ol'am$edi&, amel'#ek eredete a <e0be# a#, e&'re #a&'obb erőel és &azda&abba# )mlikle<elé> %z ala$ető &'akorlatokrl szl ta#(tás itt é&ződik>

% &'akorlati alkalmazás % lélek tzéről szl ta#(tás harmadik részé#ek, a &'akorlati alkalmazás#ak, két <e0ezete a#> %z első a tDz áldásá#ak eléréséről, a második az d)zltsé& elérésérőlszl> %z első rész három $o#tra oszlik, és $edi& beszél a testtartásrl, a léle&zetételről ésa &o#dolatok tudatos <e&'elmezéséről>o&' az ember a tzet a testtartás <)l)tt al uralombl #'er0e, arra szol&ál ez a&'akorlat:Aeresztbe tett lábakkal <o&lal0 el &u&&ol lést> % térdha0lat alá hel'ezd el két

kezedet keresztbe és ha lehet, il'e# mdo# érd el a comb als részét> a karodr)idebb, <o&lal0 el haso#l hel'zetet, amel' #em erőszakolt> Testedet <ord(tsdháromszor balrl 0obbra és háromszor 0obbrl balra> @ost alamil'e# erős mozdulattal 0l rázd me&> é&l rázkd0 me&, mi#ta adállat szokott, mikor szőre <elborzoldik> I&'a#akkor u&or0 <el e&' kicsit és r)&t)# l0 le ismét a meditácis $ár#ára>Ezt háromszor ismételd me&, mé& e&'szer u&or0 #a&'ot, a##ak 0elél, ho&' e##ekaz lő&'akorlat#ak é&ére érkeztél>o&' az ember a tzet a léle&zetétel <)l)tt al uralombl #'er0e, a besz(ott lee&őt a tdők cs=csába kell sziatt'=z#i és a rekeszizmot addi& kell <elh=z#i, ameddi&a <azék<orma léle&zet#él áll#i szokott>o&' az ember a tzet a &o#dolatok tudatos <e&'elmezése által elér0e, szol&ál a k)etkező utas(tás:Aé$zeld el, ho&' a a0raQo&i#i, az aszkéták iste##ő0e, de bell tel0ese# res, csak ahárom <őide& h=zdik tested belse0ébe#, a #é&' <ő ide&k)z$o#tba# $edi& az % betD<ele ilá&(t>E##ek a ké$#ek két te#'erébe# ké$zel0 el két #a$koro#&ot; u&'a#csak két #a$koro#&ot ké$zel0 el a ké$ két oldalá# is> Aé$zeld el, ho&' ez a #é&' #a$ e&'mássalszembe# áll>@ost ké$zel0 el a <őide&ek találkozási $o#t0ai# is e&'e&' #a$koro#&ot>a a te#'erek és a tal$ak #a$koro#&0ai#ak su&arai találkoz#ak, tDz lobba# <el>

31

Ez a tDz a k)ld)k alatt leő #a$ot me&&'=0t0a> % tDz me&&'ullada me&&'=0t0a az %betD <elét> %z % betD <ele me&&'ullada a tzet toábbad0a az e&ész test#ek>Aé$zeld el, ho&' amikor kiléle&zel, az e&ész <)ld me&telik ezzel a tDzzel> @ialatt ezeket a ké$eket látod, u&or0 <el huszo#e&'szer>Ezt a &'akorlatot hét #a$i& kell Dz#i> ét #a$ elm=ltáal k)##'D ászo#ruhába# is ale&#a&'obb hide&et is el lehet isel#i>

%z d)zltsé& kérdése % &'akorlati alkalmazás második része az d)zltsé& elérése> E##ek a rész#ekhárom <oka a#: az előkész(tő &'akorlat, a tudat társai#ak szellemi ébre#léte; azala$ető &'akorlat a Flá#&olás és a cse$e&ésF; é&l a test iskolá0a> % tudat társai#ak szellemi szemlélete az előkész(tő &'akorlat s ez a k)etkező:ké$zel0 el ol'a# szé$ és o#z asszo#'t, ho&' szemléletedet lebili#cseli> % Flá#&olás és cse$e&ésF ala$ető &'akorlata hat testi &'akorlat <)l)tt al uralomtl <&&, amel' hat &'akorlatot a lélek tzé#ek ki<e0lesztése alkalmáal kellett me&

ta#ul#i; de u&'a#akkor <&& a léle&zetétel és a szellemi ké$ek )ssze<&&ésétől is,amit u&'a#csak a lélek tzé#ek ki<e0lesztésekor kellett me&ta#ul#i>@i#t az előbbi alkalommal, most is, élese# és tisztá# ké$zeld ma&ad ambhara2hakra#ak, aki #em e&'éb, mi#t a0raQo&i#i <ér %z iste#alak bellu&'a# res, mi#t e&' sátor> z(#e le&'e# kék> %z ressé& k)ze$ébe ké$zeld el ahárom <őide&et és a #é&' <őide&k)z$o#tot, az % betD <elét és a %@ betDt, élese#és ilá&osa# kira0zola, mi#t <e#tebb> %z életerő me&&'=0t0a az % betD <elét> % keletkezett hősé& a %@ betDt me&olaszt 0a és a betD cse$$ekbe# az % betD <elére hull>

% lá#& sistere&e <ut le<elé és a k)ld)kide&k)z$o#tot &'orsa# eléri>a a %@ betD erőse# cse$e&, az é&ő cse$$ek a lá#&ot erős(tik, am(& a tDz a sz(, a#'ak és az ide&k)z$o#t0ait elérik> é&l a %@ tel0ese# me&olad és lecsuro& a #'ak k)zé$$o#t0ába> Ezt az élmé#'tFaz elra&adtatás )r)meF k(séri> Ez a testi d)zltsé&#ek <elel me&>E&' $illa#at alatt most sok<éle ta$asztalat illa# me&>@arad0 az ressé& e&'e#s=l'ába#> % me&oladt %@ betD cse$$0ei me&t)ltik a sz(et, keletkezik az amrita, az d)zltek itala> @ost az ember az érzék<)l)tti d)zltsé&et éli át> A(sérő érzés: ahatalom tudata> Ez az erő me&érleli a karmát és az aszkéta átéli a a&' Tiszta Wrt=lilá&i #'u&almát>a a <ol'amat a k)ld)ki& érkezik, az aszkéta átéli Fa csodálatos boldo&sá&otF> E##ekaz élmé#'#ek k(sérő érzése az áthat és ideoda le#&ő boldo&sá&érzés, mi#tha azember la#&'os lá#&#'eleke# =sz#a> % a&' Tiszta Wr álla$ota me&alsult>a ez a tDz a #emzőszer &')keréi& ért, átéli azt az álla$otot, amel' a #em szletett, halhatatla#, #em teremtett, é&tele# és határtala# szellem álla$ota> %z aszkéta most már a me&<o&hat ilá&o# t=l <ekő ilá&ba# mi#de# kicsi#' másod$ercet is me& tud érte#i és <el tud ismer#i> %ki a Tiszta a&' Wrbe# el tud merl#i, az tudatát ol'a# hel'zetbe tud0a emel#i,amel' a láthat érzéki ilá& mi#de# éri#tésétől me#tes marad>

32

'akorold ezek#ek a <okok#ak <elismerését, ho&'a# k)etkezik e&'ik a másikbl,ho&'a# i#dul ki a k)z)#sé&es a#'a&i érzésekből és ho&'a# álik é&l a a&' TisztaWr élmé#'éé, ho&'a# hat0a át az embert az élet tze t)kéletese# a me&szabottre#dbe#: az a&'tl a #'ako#, a sz(e# és a k)ld)k)# át> % testi iskola az ala$ető testi &'akorlatok ismerete>Gtt é&ződik a lélek tzéről szl ta#(tás>

T%+" /%5E T%TU%GBV/

5aára mi#dazok#ak, akik a á#dorlások )r)k k)r<or&ásábl kilé$#i k(á##ak, eze# ahel'e# a b)lcs kar&'t$a <elekezet szellemi utdá#ak, Ta&$o /had0e mester#ek ta#(tása k)etkezik> icsősé& a #a&' &uruk#ak, akik#ek #ee <olttala#, tiszta, mi#t a haasokba# leő h, eré#'e kimer(thetetle#, mi#t az ceá# s akikbe# a ilá&e&'etemmi#de# kicsi#' lé#'e irá#t, az élők, a holtak és a mé& me& #em szletettek irá#t,

é&tele# 0akarat élt>Aár le##e %ki a halálbl me#ekl#i akar, a szellem ilá&ossá&át és az ébersé&ét el k(á#0a ér#i,a##ak mi#de#ekelőtt a k)etkezők)# kell &o#dolkoz#ia:a a lélek már odái& 0utott, ho&' most emberi alakba# szletett me&, kár le##e eztaz emberi életet értelmetle#, ostoba és alacso#' tettekkel el<ecsérel#i és =&' hal#ime&, mi#t az állat>E r)id élet tartalma alatt kár le##e a becsá&'#ak, az )#zés#ek szol&ál#i és a ilá&

ká$rázatá#ak <ell#i>a a b)lcs mester az embert a me&szabadulás <elé ezeti, kár le##e tőle me&ál#i,mé& mielőtt az ember szellemét me&ilá&os(totta> %z ember me&szabadulásá#ak =t0a az emberi k)z)ssé& t)ré#'e és az erk)lcs; s (&'kár le##e, ha az embert az esztele# sze#edél' ezek#ek a t)ré#'ek#ek me&sze&ésére csáb(ta#á> %z )r)k ilá&ossá& mi#de#kibe# é& s ezért kár le##e a ilá& ká$rázatába# ezt elolta#i>Aár le##e a ré&i b)lcsek és az ősidők drá&a ta#(tásait el<ele0te#i csak azért, ho&' az

ember sze&é#'es e&'é#i életébe# a be##e élő szellem #a&'sá&ához méltatla#ul <)ldi elő#')ket ér0e# el>@i#de# ember testér s az ember#ek testére irá#t k)telessé&e a#; é$$e# ezértkár le##e, ha irá#ta k)z)#'t, a&' rosszi#dulatot tá$lál#a>

AeressAeress ol'a# mestert, aki#ek szelleme ilá&os, tudása #a&' és sz(e 0>Aeress ma&á#'os és barátsá&os hel'et, amel' szemlélődésre és elmél'edésrealkalmas, ott tele$ed0 me&>

Aeress barátot, aki#ek szokása és érzlete a tiedhez haso#l s aki#ek emberi értékére bszke lehetsz>

33

AerldAerld a ta#(tt, aki#ek sz(ébe# becsá&' él, aki h(r#ére szom0azik s aki <)ldiki#csre éhes>Aerld a barátot, társat a&' ta#(tá#'t, aki#ek 0ele#léte kedél'ed #'u&almára, a&'szellemi <e0lődésedre káros>Aerld a házat és hel'et, ahol az emberek barátsá&tala#ok s ahol #em találsz #'u

&almat>Aerld a a&'o#t, amel'hez csalás, a&' tola0lás =t0á# 0utottak>Aerld a teéke#'sé&et, amel' szellemed#ek árt s azt cs)kke#ti>Aerld a kicsa$o#&ást és a k)##'elmDsé&et, amel' értékedet embertársad szemébe# leszáll(t0a>Aerld azt a teéke#'sé&et, amel'#ek #i#cs értelmes cél0a>Aerld a szt, amel' sa0át hibádat $alástol0a, de más hibá0át ha#&s=l'ozza>

Tud#i kell

Tud#i kell, ho&' mi#de# 0ele#sé& ká$rázat s (&' elm=lik> % szellem#ek #i#cs <&&etle# léte s #i#cs 8#0e s (&' tud#i kell, ho&' csak az res térhez lehet haso#l(ta#i>Tud#i kell, ho&' a &o#dolatok t)me&e, ami az ember számára a szellemet 0ele#ti azokok és okozatok sora, e&'ik a másikbl tá$lálkozik, de mi#d a kettő ká$rázat s (&'elm=lik>Tud#i kell, ho&' a sze#edés oka az elk)etett tettekbe# re0tőzik> Ezekért a tettekértaz embereke# k(l se#ki sem <elelős> % sze#edés $edi& arra al, ho&' az embert<elébressze>

A)##'e# lehetA)##'e# lehet, ho&' az érzéki sze#edél't a allásos buz&alommal mé& a le&#a&'obb emberismerő is )sszetéeszti>A)##'e# lehet, ho&' az )#ző érdek ka$aszkodását a szeretettel mé& a le&#a&'obbemberismerő is )sszetéeszti>A)##'e# lehet, ho&' az a&'elő hirtele# elakadását és az á0ultsá&ot a é&tele# szellem )#k(letéel mé& a le&#a&'obb emberismerő is )sszetéeszti>A)##'e# lehet, ho&' az érzéki csaldást a ma&asabb ilá& ki#'ilatkoztatásáal mé&a le&#a&'obb emberismerő is )sszetéeszti>

A)##'e# lehet, ho&' a &átlástala# &o#oszteőt a 0# és rosszo# t=l leő aszkétáalmé& a le&#a&'obb emberismerő is )sszetéeszti>A)##'e# lehet, ho&' az )#ző teéke#'sé&et az )#me&ta&adással mé& a le&#a&'obbemberismerő is )sszetéeszti>A)##'e# lehet, ho&' a tisztessé&tele#sé&et az erk)lccsel mé& a le&#a&'obb emberismerő is )sszetéeszti>A)##'e# lehet, ho&' a szélhámost a b)lccsel mé& a le&#a&'obb emberismerő is)sszetéeszti>

34

em téedem téed az, aki sze#edél'eiről lemo#d, házi tDzhel'ét elha&'0a, ho&' barát,asszo#' és &'ermek #élkl él0e#>em téed az, aki szellemi ezető0ét tiszteli>em téed az, aki a ta#(tásokat &o#dosa# me&izs&ál0a, me&b(rál0a, &o#dolkozik<)l)ttk és )#áll élemé#'t alak(t>

em téed az, aki szellemi ma&assá&okat és erk)lcsi t)kéletessé&et i&'ekszik elér#is amellett szeré#' és isszao#ult életet él>em téed az, aki #a&'lelkDe# &o#dolkozik, elhatározása és k)telessé&e mellettkitart>em téed az, aki áthat szellemet tá$lál és lehetőle& mérsékli bszkesé&ét>em téed az, aki szellemi tudást, kitartást, ho&' mesterré le&'e#, elmél'edést samellett a hi=sá&tl al me#tessé&et ma&ába# e&'es(ti>em téed az, aki )#me&ta&adásba# él, )#ma&át másért <eláldozza, sa0át 0aát #emkeresi és embertársai#ak hasz#ára él>

élkl)zhetetle#élkl)zhetetle# az áthat szellem és értelem, ho&' az ember az i&azsá&okat me&talál0a és haszo##al alkalmaz#i tud0a>élkl)zhetetle#, ha az ember szellemi életet álasztott, a ká$rázat ilá&ába# al)r)k téel'&és k)r<or&ásá#ak <elismerése és az abbl al me&szabadulás á&'a>élkl)zhetetle# a szellemi életbe# a mél'sé&ek me&értése, a rette#thetetle# bátorsá& és a <áradsá&ot #em ismerő kitartás>élkl)zhetetle# az akarat, ho&' az ember étkeit ismét 0áte&'e és eré#'es életet

él0e#>élkl)zhetetle#, ho&' az ember tudatá#ak és a tudat alatt leő ilá&á#ak t)kéletesismeretét #e sa0át(tsa el>élkl)zhetetle#, ho&' az ember #e szerezze me& szellemé#ek mi#de# $ercbe#alkalmazhat )ssz$o#tos(t ké$essé&ét>élkl)zhetetle#, ho&' az ember mi#de# tettébe# és &o#dolatába# #e lássa me& alehetősé&et a szellemi t)kéletesedésre>

5 a##ak

5 a##ak, aki a allásos babo#a szálait el tud0a szak(ta#i és aki ma&asszellemD,b)lcs mestert keres>5 a##ak, aki a &azda&sá& csáb(tásá#ak elle# tud áll#i>5 a##ak, aki a társas életről le tud mo#da#i, ho&' embertől táolleő hel'e# ama&á#'ba# él0e#>5 a##ak, aki becsá&'tl <&&etle#(te, az étel és ital )r)meiről le tud mo#da#i>5 a##ak, aki elhatározza, ho&' soha, sem a más, sem a ma&a )#ző cél0ait #emszol&ál0a és elhatározása mellett ki tud tarta#i>5 a##ak, aki <elismeri, ho&' az érzéki ilá& ká$rázat, ettől a ká$rázattl ma&át eltud0a olda#i és tel0ese# a szellem#ek tud0a ma&át sze#tel#i>

35

i&asztala#ul téel'e& i&asztala#ul téel'e&, aki álsze#t ké$mutatt k)et, ahel'ett, ho&' b)lcs mesterhez csatlakoz#a és a ta#(tás szeri#t él#e> i&asztala#ul téel'e&, aki hossz= életre #a&' tereket sző, ahel'ett, ho&' #a$0ai#akk)telessé&ét me&te##é =&', mi#tha mi#de# #a$, amit él, az utols le##e> i&asztala#ul téel'e&, aki #a&'szám= hall&atsá&#ak $rédikál, ahel'ett, ho&' a ma

&á#'ba o#ul#a és a ta#(tás értelme <elől elmélked#e> i&asztala#ul téel'e&, aki <élelem és remé#' k)z)tt há#'koldik, ahel'ett, ho&' azi&azsá&ot kutat#á> i&asztala#ul téel'e&, aki másokat akar me&0a(ta#i, ahel'ett, ho&' sa0átma&át t)kéletes(te#é> i&asztala#ul téel'e&, aki #'ilá#os elismerésre t)rekszik, ahel'ett, ho&' sa0át re0tett ké$essé&eit a ma&á#'ba# ki<e0leszte#é> i&asztala#ul téel'e&, aki életét semmitteéssel t)lti, ahel'ett, ho&' a me&ilá&osodást keres#é>

i#cse# szksé&a az ember a szellem i&azi természetét <elismerte, már #i#cse# szksé& a allásrlés erk)lcsről szl <ecse&ésekre hall&at#i>a az ember a ilá& értelmét me&értette, már #i#cse# szksé& ezekel#i és bD#bá#atot tarta#i>a az ember a béke )sé#'é# 0ár, már #i#cse# szksé& a bD#)k bocsá#atáértkzde#i>a az ember a szellem me&zaarhatatla# tisztasá&át és #'u&almát elérte, már #i#

cse# szksé& a t)kéletessé&hez ezető eszk)z)k)# elmélked#i>a az ember sze#edél'eitől me&szabadult, már #i#cse# szksé& harcol#i elle#k>a az ember me&ismerte, ho&' ez a ilá& ká$rázat, már #i#cse# szksé& arra, ho&'elutas(tsa, sem $edi& arra, ho&' eze#k(l mé& más tudást is keresse#>

% 2M

% hasz#álati eszk)z)kre o#atkoz utas(tás

o&' az elemi lé#'ek keél'sé&ét el0árásoddal me&<ékezzed, é&' #a&' karmokkalellátott adállati bőrt; a <el<elét)rés 0elké$ére sátrat; a ma&as cél 0elét, a háromá&=szi&o#'t; emberi lábszárbl készlt krt)t, ho&' a boszorká#'okat és a démo#okat<éke# tartsd; dobot, ho&' a k(sérteteket le&'őzd; cse#&őt és kis hara#&ot, ho&' aszellemeket eltáol(tsd; keske#', hossz= zászlt, é&l, ti&risbőrből, emberha00ald(sz(te>

Itas(tás a hel're o#atkozla& % boszorká#'ok és démo#ok dhétől #e tarts; a #'olc <)ldi sze#edél' támadásátl

édd ma&ad; hasso# át a k(á#sá&, ho&' a határtala# uralom #é&' <ormá0át elér0edés &o#dolatodba# mi#de# ká$rázatot Dzz el> % t)kéletessé&#ek ez a <oka a /e&ma

36

&asabb édelme alatt áll> a #em (&' le##e, a titkos erők#ek ki le##él szol&áltata> % boszorká#'ok és démo#ok, a láthatatla# ilá&bl elő#'zs&ő &o#osz k(sértetek,akik itt ta#'áz#ak, ol'a#okká <o&#ak ál#i, mi#t a szel(d bárá#'ok s #'á0ké#t ha0thatod őket ma&ad előtt; a álasztott hel'e# a tehetetle#eke# (&' uralkod0> Ha&addme& őket ember<)l)tti erőel, lábuk#ál <o&a csaard me& őket háromszor <e0ed<)l)tt és &o#dold, ho&' a <)ldh)z á&od őket> ezt a ké$et ma&adba# ébre# tarta

d)#tsd <el a sátrat és dobd le az állati bőrt> &' a le&hatalmasabb szellemek is me&<o&#ak hu#'ászkod#i előtted, a démo#ok me&szel(dl#ek és á0ulta# <eksz#ek lábodelőtt>

Elmerlés a @a#dala szemléletébea az ##e$i áldozatra késze# a sze#t k)rt me&o#tad, idézd <el ma&adba# a sze#t@eru he&'é#ek ké$ét, amel' az emberi test kellős k)ze$ébe# emelkedik> % #é&'é&tá0 #em e&'éb, mi#t tested #é&' #a&' birodalma; lábaid 0ele#tik a ilá& tala$zatát; <e0ed az iste#ek k)rébe ér; két szemed ol'a#, mi#t a #a$ és a hold; sz(ed,

tdőd, má0ad, eséd, lé$ed a ilá& mi#de# &azda&sá&a, <)ld)# és é&e#, iste#ek ésemberek k)z)tt>

@editácia ezt a ké$et mél' áh(tattal ma&adba# me&tartod és me&r)&z(ted, marad0 ebbe#az álla$otba#, me&#'u&odott szellemmel és tartsd ma&ad e&'e#s=l'ba#, aho&'e&'e#s=l'ba# áll a lét>

% e&'es lakoma

a a e&'es lakoma áldozatát me&hoztad, lássad ma&ad a k)etkezőké$$e#: tea&' a holttestből kilé$ő szellemi lé#'> A(á#sá&od#ak e#&edett> R olt az, akit akertek #)é#'ei, a tá$lálék tartottak <e##, akit ruha takart, akit &'&'szer &'&'(tott, de most ezt az a#'a&i lé#'t te szellemmé áltoztattad>a a )r)s lakoma áldozatát me&hoztad, lássad ma&ad a k)etkezőké$$e#: te a&'a hara& iste##ő0e> Testedet #'=zd me&, há#tsd le ma&adrl <)ldi 8#ed szeretetét,tá&(tsd ki a bőrt a##'ira, ho&' az e&ész létező ilá&ot ele beo#d> % h=st, a cso#tot, a ért hel'ezd reá> &' ez a bőr ol'a# lesz, mi#t a hhér a ér$ado#>a a <ekete lakoma áldozatát me&hoztad, lássad ma&ad a k)etkezőké$$e#: lásd a

ma&ad és a t)bbi lé#' bete&sé&ét, &o#oszsá&át, bD#ét, sze#edését e&'be# mi#d,e&'etle# halomba &'D0te; a démo#ok mDe ez, ősidők ta mDelik ezt, #em tesz#ek e&'ebet, mi#t az emberek sorsát mar0ák> Ezt a me&mérhetetle# #'omorultsá&otké$zeld el hatalmas, <ekete <elhő alak0ába#, ezt a <elhőt sz(0ad ma&adba, #'eld leaz e&észet a boszorká#'ok és démo#ok <ekete testéel e&'tt>

%z áldozat ide0ea a <ehér áldozatra készlsz és az )r)k élet italát akarod el#'er#i, me&kettőz)ttbuz&alommal, erődet me&<esz(te, álaszd az időt, amikor a ha0#ali dere#&és az

é0szakát é$$e# el#'eli>a ré&i sorsod bD#eit akarod leezekel#i, erre a délutá# az alkalmas idő s il'e#kor

37

kell tarta#i a e&'es lakoma áldozatát>a szi&or= &'akorlatba# áh(tatod erős(tésére 8#ed sze#edél'eit akarod el$uszt(ta#i,a )r)s lakomára a le&0obb az é00el> % <ekete lakomát tartsd esti szrkletkor, akkor <o& té&ed a &o#osz sors bili#csébőlme&szabad(ta#i s akkor lesz hasz#ára mi#de#ki#ek, aki szabadulásra ár>

% ká$rázatokat eloszlat tá#c edd tudomásul, ho&' ebbe# a #a&' $illa#atba# te a&' a ilá&ot me&t)ltő mi#de#tud b)lcsessé& iste##ő0e> "l' erős a&', ho&' a ilá&ot át<o&od, ol' szé$, mi#t at)kéletessé&> K=0d me& az embercso#tbl készlt krt)t és 0árd el a tá#cot, amel' aká$rázatot eloszlat0a, áh(tattalO+hatO Qo&i oltam, a bátorsá&ba# &'akoroltam ma&am mi#di&, akaratomat me&<esz(tettem, ho&' a #a&' tudást elér0em, ho&' a ká$rázatot a alsá&tl el tud0am álaszta#i> @ost a szellemi lé#'ek ká$ráz ké$ei# tá#colok és az a#'a&i 8# érzéki ké

$ei# tá#colok> %d0atok erőt, ho&' e kettős ká$rázatot eloszlassamOe&(tsetek ősidők mesterei, se&(tsetek ősidők hős <ér<iai és asszo#'ai, soka#a&'tok, mi#t a te#&er cse$$0ei, ti #a&' sze#tek, akik#ek ez a ilá& szDk olt s akikottho# oltatok az iste#ek#él, se&(tsetek és áld0átok me& tá#comat, ho&' erő<esz(tésem cél0át elér0emO+hatO

%z )t ilá&tá0 tá#ca

a dobommal az temet kelet <elé erem, az ember<)l)tti ilá&ot idézem, a #a&'sze#t <ér<iakat és asszo#'okat, akik a holdat lik k)rl és a tk)r<é#'es b)lcsessé&<uolá0át hall&at0ák> /ábukkal a hatalmas démo#ok <e0ét, a 'Dl)let és a ara& <e0étta$od0ák>um> um> um>+hatOa tá#com lé$éseit dél <elé eszem, a #a&' sze#t <ér<iak és asszo#'ok háromsz)&alakba# l#ek, lábukkal a hatalmas démo# <e0ét, a Aeél'sé& <e0ét ta$od0ák és a@i#de#tud b)lcsessé& dob0a $ere&>

um> um> um>+hatO

a tá#com a #'u&ati é&tá0 <elé <ordul, ahol a le&elők)# sok ezer k)ér állat le&el, a#a&' sze#t <ér<iak és asszo#'ok k)rbe# l#ek> /ábukkal a hatalmas démo# <e0ét, azérzéki ')#')r <e0ét ta$od0ák és a mi#de#t belát Tudás édes hara#&szaát hall&at 0ák>um> um> um>+hatO

38

a tá#c lé$ése a s)tét észak <elé <ordul, a #a&' sze#t <ér<iak és asszo#'ok #é&'sz)&alakba# l#ek> /ábuk a hatalmas démo# <e0ét, az Gri&'sé& <e0ét ta$od0a és aé&tele#be lát B)lcsessé& koro#á0a su&árzik reá0uk>um> um> um>+hatO

a a tá#c a k)zé$$o#t0á# <ol'ik, a t)kéletessé& $o#t0á#, a #a&' sze#t <ér<iak ésasszo#'ok a tá#c terét me&áld0ák> /ábuk a hatalmas démo# <e0ét, a érszo$Aábasá& <e0ét ta$od0a, mialatt a mi#de#tud /é#' szaa, a dallamos um ha#&zik<lkbe>um> um> um>

@ost határozd el, ho&' késze# állsz a dárdát )#szereteted &')kerébe er#i+hatOAelet <elől iste##ő k)zeledik, kezébe# dárda s ez a dárda a szeretet 0ele> él <elől

iste##ő k)zeledik, kezébe# dárda s ez a dárda a részét 0ele> 'u&at <elől ltusziste##ő k)zeledik, kezébe# dárda s ez a dárda az odaadás 0ele> 8szak <elől a sorsiste##ő k)zeledik, kezébe# dárda s ez a dárda a ha0thatatla# i&azsá& 0ele> % k)zé$<elől Buddhaiste##ő k)zeledik, kezébe# dárda s ez a dárda az d)zlés 0ele> %ziste##ők az )#szeretetet ta$od0ák és dárdáikat biztos kézzel az )#szeretet &')keréreetik, ho&' a <e&'er be##e reszkete me&áll>+hatOa )#zésed &')kereit me&ismerted, a &'Dl)letet, a hara&ot, a keél'sé&et, az érzéki&')#')rt, az iri&'sé&et, a kábasá&ot, ismerd me& a k)etkező lé$ést is> Ez a lé$és:

tudd me&, ho&' tested áldozat> %z iste#ek és a &uruk ké$másai#ak szemlélete+hatO/e&ma&asabb Buddha tiszta <é#'e, aki t=l a&' teéke#'sé&e#, akarato#, szá#déko#, t=l a&' a ká$rázatilá& á#dorlásai#, té&ed látlak sziárá#'sz(#D dics<é#'be#, té&ed látlak élő arcoddal, látom a #a&' mestereket, az i&azsá& mesterei#ekhossz= sorát, akik a #a&' ilá&ossá& 0elei> /átom az i&azsá& őreit, az iste#eket, akikbe##eteket me&számlálhatatla# t)me&be# esz#ek k)rl> /e&ma&asabb Buddha

tiszta <é#'e, most bemutatom áldozatomat>

% 'o&i imá0a+hatOV, akibe# #em &'=lt mé& ilá&ossá&, #em tud0a, ho&' mi ált0a me&Oem tud0a, ho&' ma&ába# hord0a a ilá&ossá&ot, a <é#'t, amit #em teremtett se#ki,ami )r)kOV, csak el0)##e az idő e&'hamar, ho&' a sze#edés é&tele# te#&erébe merltek azRsi Ké#' szellemét <elismer0ékO

39

Ezt az imát mo#dd el háromszor és mi#de# erőddel ésd ma&adba>Ekkor k)etkezik az elhatározás:+hatO Ul#ok az a tudás, amel' azt, ami láthat, alsá&#ak esziOG&az #a&' TudásO Uh(tatos &'akorlatom eredmé#'ét semmis(tsd me&Oe le&'e# be##em más elhatározás, csak az, ho&' <élelem és remé#' #élkl az i&az

sá&ot akar0am me&ismer#iO@ost, ho&' a sor az áldozatra kerl,ké$zeld erőse#, ho&' tested zs=<olási& teltaz a#'a&i ilá& sár&ott dol&aial>

%z a#'a&i test <eláldozásará&á#ak tartottalak té&ed, a#'a&i test, de ká$rázat a&' s most lé&' áldozat> /é&'áldozat <e##tartás #élkl, <eltétle#l, semmisl0 me& &')keredi&, az iste#ek le&'e

#ek ta#=im, akik itt l#ek k)rl)ttem>Gma a &uruhoz+hatO % /e&ma&asabb /é#' szellemi birodalmába# sziárá#'sz(# és <é#'su&arak ra&'o&ásába#, %t'ám, te tudod, mi olt te&#a$, ismered a mát és hol#a$ot, te, aki altuszirá& szl)tte a&'> ezekléssel ma&adbl mi#de# arázslatot kiirtottál, az é&le&#a&'obb iste##ői esz#ek k)rl, szé$sé&kbe# t#d)klő iste##ők, akik bDbá0osha#&0uko# a sze#t ta#(tásokat mo#d0ák és az iste#i tudás tiszta <é#'ébe# #'u&

sza#ak>ozzád <ordul most <iad, hittel és k)#')r&éssel> % ké$ek és &o#dolatok, amel'ek aklső ilá& arázslatai, akármi#ek #eezzék ma&ukat, 0#ak, a&' rossz#ak, iste##ek, a&' démo##ak, most me&semmisltek> % ké$ek és a &o#dolatok, amel'ek abelső ilá& arázslatai, akármi#ek #eezzék ma&ukat, <élelem#ek, a&' remé#'#ek,most me&semmisltek> Itamba# ezek a ké$ek csak akadál'oztak> @ost mi#d szerte<oszlottak, mert itt a alsá& áh(tatos szemléletébe elmerltek> % #a&' és sze#t ta#(tás a ká$rázatot eloszlatta> ála #eked érte, %t'ám, Iram> Uld0me&> e&(ts, ho&' a /e&ma&asabb /é#' szellembirodalmát elér0em>

+hatO +hatO +hatO

i&'ázz 0l> @arad0 me& az i&azsá&&al al e&'eslés álla$otába#+hatOAé$zeld el, ho&' tested számtala# előbbi életed emlékéel és számtala# elk)etkezőéleted ha0lamáal és sze#edél'éel sz(#lti& telt> @ost ké$zeld el, ho&' ez a testu#dor(t, zs(ros hulla, ol'a# #a&', mi#t a <)ld ma&a>@o#dd: +hatO@ost $edi& ké$zeld el, ho&' i&azi 8#ed, az iste#i 8#, eze# a teste# k(l mi#t a

ara& Gste##ő0e áll> %z iste##ő kezébe# bárd a#> 8s most #ézd, ami#t <e0edet at)rzsről leá&0a> ézd sa0át leá&ott <e0edet, ol'a#, mi#t e&' riás csésze>

40

%z iste##ő három ko$o#'ábl készlt lábra hel'ezi> % három láb mi#de&'ike e&'e&' ilá&ot 0ele#t: az a#'a&, a lélek és a szellem ilá&át>@ost az iste##ő ro#da holttestedet darabokra té$i és ko$o#'ádat az iste#ek lába elédob0a áldozatul>@ost a sze#t, su&árz, három titkos szta&ot e0ti ki: %um, %h, um, a, o, ri>&' az áldozat átáltozik és az élet italáá lesz, csodálatos, <é#'lő ital>

Ezt az i&ét ismételd el t)bbsz)r és erőse# &o#dol0 arra, ho&' a misztikusa# <eloldotttest sze##'ét le kell mos#i, az e&ész áldozatot az élet italáá kell áltoztat#i és ezt<el kell a0á#la#i arra, ho&' belőle az )sszes lé#'ek részesl0e#ek>@ost k)etkezik az áldozati lakomára al me&h(ás+hatOTiszteletre mélt iste#ek, #a&' sze#t áromsá&, hit édelmezői, elemi őslé#'ekmi#de# sere&e, &o#osz szellemek, részétre mélt t)me&, lássátok áldozatomat ésk)zeled0etek az áh(tatos ezeklőh)z, hozzám, lássátok, ho&' <élelem #élkl áldozatul

dobtam a#'a&i testemet> @ost e $illa#atba# á#dorlásom =t0át a ká$rázat ilá&ába#elá&om>Ao$o#'ám ol'a# #a&'ra tá&ult, mi#t ma&a a <)ld> @e&telt az élet italáal, a b)lcsessé& italáal, a boldo&sá& italáal> E arázslat#ak mi#d#'á0a# )rlt)k s )rlt)ka##ak, ho&' áldozatomat habozás és $a#asz #élkl me&hoztam>@ost $edi&, e#dé&eim, készl0etek a <e#sé&es lakomára, az emberko$o#'áblkészlt dob, a dobok k)zt a le&0obb és le&ritkább, éles $er&éséel most me&h(be##eteket> % lakoma asztalát emberi bőr takar0a, mil'e# szé$O em lát0átokC % krtemberi lábszár cso#t0ábl készlt, csodaszé$ ha#&0a a#, u&'eC zl már a hara#&

és a sok kicsi#' cse#&ett'D, i&azá# $azarO 'ertek ti is, d)&kesel'Dk, &'ertek elő alame##'ie#O+hatO

@ost k)etkezik az áldozati lakoma és az áldozat me&sze#telése+hatO Uldozatomat a /e&ma&asabb Xr#ak, #a&' @esterem#ek mutatom be, az őskor&urui#ak, iste#ek#ek, iste##ők#ek és édőiste#ek#ek, ők azok, akik a allást őrzik>ekik a0á#lom <el holttestemet most már me&áltozott alakba#, szellemi lé##'é

ála> @e&tiszt(tottam mi#de# s)tétsé&től, mi#de# ká$ráz álomké$től, mi#de#démo#i erőtől> ezeklő mDemet most be<e0eztem> Kelismertem, ho&' az a#'a&iilá& ká$rázat> 8s most el akarok merl#i az ősi Ha&'o& Ké#'be#, <élelemtől,&átlástl me#tese# és szabadsá&omat a /e&ma&asabb /é#' szellemébe# akaromme&talál#i> E#&ed0étek me& @esterek, Gste#ek, ho&' hozzátok haso#l le&'ek> Uld0atok me&O+hatO

%z áldozatot a szellemi lé#'ek#ek kell <ela0á#la#i

% ká$rázat ilá&á#ak #'olc <oka a# és a lét#ek a ká$rázato# k(l is #'olc <oka a#>Elemi őslé#'ek, ti, akik emberi alakba# éltek, &o#osz, kár)re#dő, marca#&ol

41

k(sértetek, ti, akik a 0akar embert me&csal0átok és <élreezetitek: az emberi bőrmost le<edi az )sszes tereket és me&telt az áldozat h=sáal, cso#t0áal, éréel> %záldozati lakoma kész> 'áa le##ék, &'e#&e, ostoba, ha mé& arra mer#ék &o#dol#i,ho&' a# 8# és a# alami, ami az E#'ém> i#cs t)bbéO 8s hálátla#ok le##étek ti,ha az áldozat#ak #em )rl#étek> iessetek, lakmározzatok, #'el0étek le a <alatokat,<őzzétek me& a darabokat mi#d és #e ha&'0atok belőle e&'etle# morzsát sem>

+hatO %z áldozati aktusEl&o#dolhatatla# idők ta 0árt előbbi életek alatt elk)etett tettek eredmé#'e amértéktele# h=seés eredmé#'e> @ost azo#ba# kitérek e#dé&eim elől, akik #álamerőtle#ebbek> Hészétet érzek irá#'ukba#, hisze# látom, ho&' mé& #em ka$ták me&részket, $edi&, ho&' sáro&#ak mi#de# kis <alatraO zámukra elké$zelhetetle#élezetO Ez a sze#t 0el cse#des(tse le őket>8s mi#de# lé#'#ek, akiel itt, a&' bárhol alaha is találkoztam, k(á#om, ér0e el

Buddha ilá&ossá&át és ezekel0e le sorsá#ak mi#de# étkét>+hatO

%z áldozattal 0ár elő#')k <eladása+hatOe ér0e# t)bbé a remé#', a&' a <élelem ár#'éka sem; esz(tse el értelmét számomra az, ho&' alaki allásos, a&' allástala#> isze# az )r)k t)ré#' szeri#t aze&'ik a másik#ak oka s =0 sorsot, s a sorsok é&tele# sorát idézi> em kell 0utalomsemO %z i&azsá& birodalmába# #i#cs érdemO

+hatO %zzal, ho&' a#'a&i testemet most, számtala# éezred ta <elhalmozott sze##'éel<eláldoztam, az )r)k i&azsá& tiszta <é#'ébe értem> %zzal, ho&' most eze# az ##e$e# ti őslé#'ek, iste#ek, lakmároztok belőlem, soha már ember alak0ába# me&szlet#i #em <o&ok> % á#dorlás#ak a ká$rázatba# é&eOEmelked0e# <el tehát be##em a szellem #'(le&'e#ese#, a szellem, amel' #em szletett és #em hal me& soha, #em teremtette se#ki, )r)ktől <o&a olt és lesz, emelked0e# t=l a természete#, t=l az embere#, t=l az őslé#'eke#, t=l az iste#eke#>A(á#om, ho&' a szellem le&'e# részéttel az élőlé#'ek irá#t, le&'e# se&(tsé&kre,

ho&' é#0k )#ző ká$rázatábl me&szabadul0a#ak>E $illa#attl itt a <)ld)# életemet az emberisé&#ek a0á#dékozom s ma&am az élettel 0ár )r)met és sze#edést is k)z)mb)se# iselem> Beleláttam a ká$rázat ilá&ába>@ost már uralkodok az ember mi#de# birodalma <)l)tt> ála le&'e# mi#de# lé#'#ek,aki alaha is szol&álatomra olt>A(sér0e &'őzelem az ember<)l)tti szá#dékot, amel' be##em <elébredt, ho&' a /e&ma&asabb /é#' birodalmába belé$hessek>+hatO

42

Gtt é&ződik a <)ldi 8# kié&zésé#ek szertartásaasz#ál0átok <el az alkalmas időt most, ho&' emberek a&'tok> % halál és a sors áltozása elle# semmi sem éd> %z élet mi#de# alak0ába# sze#edés, mert 0 rosszat, rossz 0t k)et )r)kké, me&szak(thatatla#ul> %z élet kereke ha0t> i#cs ir&alom> @esterem, uram, add me& #ekem a lehetősé&et,

ho&' me&szabadul0ak>/e&'e# ez a k)#' és ez a ta#(tás azok 0aára, akik me& akar#ak szabadul#iO

%7 U/"@

%z álomrl szl ta#(tás#ak #é&' része a#: az álom me&értése, az álom átáltozása, az álom#ak, mi#t a ká$rázat 0elle&zetes álla$otá#ak me&ismerése s é&l azálom álla$otába al tudatos elmerlés>

%z első &'akorlatba#, amel' az álom me&értéséhez az elhatározást ta#(t0a, az a cél,ho&' az ember a tudat me&szak(thatatla# <ol'to#ossá&át me&als(tsa, a&'is azálomtudatot az ébre#lét tudatáal e&'beka$csol0a>a$$al az ébre#létbe# tehát álla#da# arra kell &o#dol#i, ho&' az élet álom, a ilá&az álom a#'a&ábl a# és ez az álom az a#'a&i ilá& aldi természete>Elalás előtt a ezetőt arra kell kér#i, ho&' az álom álla$otára <é#'t der(tse# és ame&értést szilárda# el kell határoz#i> Ez a ma&atartás az álmot <eltétle#l me& <o&0aértet#i> % ré&i mesterek azt mo#dták, ho&' a ilá& az okok és okozatok lá#colata s az első

ok mi#di& az elhatározás> % második &'akorlatba#, mel' az álom me&értéséhez a léle&zetételt ta#(t0a, (&' kellel0ár#i: % 0obboldalo# kell alud#i, mi#t az oroszlá#> % 0obb kéz hel'ku00át és a &'DrDsu00at&'e#&éde# a #'ak tőerére kell <ektet#i> % bal kéz u00aial az orr l'ukait be kell <o&#i> % #'ál a szá0re&be# &'Dl0)# e&'be> % harmadik &'akorlat#ak, mel' az álom me&értéséhez a szemléletet ta#(t0a, háromrésze a#: ma&a a szemlélet a szemléletből a boldo&sá& érzésé#ek kio#ása me&akadál'ozása a##ak, ho&' az álom tartalma az ébre#lét álla$otába# szét<ol'0o#>

% szemléletbe# ma&ába# a k)etkező el0árást kell k)et#i: %z aszkéta erős akarattal ké$zel0e azt, ho&' az aszkéták édőiste##ő0e, a0raQo&i#i>Aé$zel0e el, ho&' #'akide&é#ek k)zé$$o#t0ába# a arázsere0D % szta& áll, )r)ssz(#be#> Ez a szta& #em e&'éb, mi#t az iste#i beszéd 0elké$e>@i#de# erő<esz(tés#ek az % szta& <é#'ére kell irá#'ul#ia s akkor az aszkéta ailá& dol&ait me&ismeri, a láthatt és a láthatatla#t me&érti és <elébred be##e atudat, ho&' a ilá& ká$rázat> &' aztá# me&érti az álmot is>a a szemléletből a boldo&sá& érzését ki akar0a o##i, a k)etkező el0árást kellk)et#ie: %z est <ol'amá# az álom álla$otát az imé#t le(rt mdszerrel ala$osa# el kell &o#dol#i> He&&el azt a léle&zési mdot, amel'et F<azékalak=léle&zésF#ek h(#ak,

43

hétszer e&'másutá# me& kell ismétel#i> Tize#e&'szer elt)kélte# el kell határoz#i,ho&' az aszkéta az álom álla$otát me&érti> Ezutá# e&ész erőel arra a <ehér $o#trakell &o#dol#i, amel' az ember két szem)ld)ke k)z)tt l>a az aszkéta érmérséklete érmes, a $o#tot ké$zel0e el $iros sz(##ek; ha az aszkéta ide&re#dszere #em erős, a $o#tot ké$zel0e el z)ld sz(#D#ek>a az aszkéta az álom álla$otát mé& most sem érti, k(sérel0e me& a k)etkezőket:

Este merl0)# el a $o#t szemléletébe> He&&el &'akorol0a a <azékalak=léle&zést e&'másutá# huszo#e&'szer és e&'másutá# huszo#e&'szer határozza el, ho&' az álomálla$otát me&érti> Ki&'elmét irá#'(tsa a #emzőszer le&als cs=csá# leő borsszem#a&'sá&= <ekete $o#tra és az álom álla$otát me& <o&0a érte#i> %z álom tartalmá#ak az ébre#lét ide0e alatt al szét<ol'ását #é&' mdszerrel lehetme&akadál'oz#i> %z első szét<ol'ás a <elébredés $illa#atába# szokott t)rté##i; a második szét<ol'ásazért t)rté#ik, mert az aszkétá#ak #i#cs elé& &'akorlata; a harmadik testi a&'szellemi <áradtsá&, kedetle#sé& k)etkeztébe# t)rté#ik; a #e&'edik az =&'#eezett

ta&adás szét<ol'ása> %bba# a $ercbe#, amikor az ember az álmot me&érthet#é, az ébre#létbe# szét<ol'ik,mert arra &o#dol, ho&' az álmot me& kell érte#ie, de k)zbe# <elébred>Ez elle# a le&0obb mdszer a 0 tá$lálkozás és az erős testi mu#ka> Ezáltal az álommél'ebbé álik, és az ember szelleme me&erős)dik> % <áradtsá& miatt al szét<ol'ás akkor lé$ <el, amikor u&'a#az az álom tartalmá#akáltoztatása #élkl t)bbsz)r isszatér>E##ek elle#szere, ho&' az ember az álmot &'akrabba# te&'e szemlélődésé#ek k)zé$$o#t0ába azzal az elhatározással, ho&' az álom lé#'e&ét me&ismer0e> Gl'e#kor a<azékalak=léle&zést kell alkalmaz#i és a két szem)ld)k k)z)tt leő $o#tra al erőse# )ssz$o#tos(tott &o#dolkozást kell &'akorol#i> %##ak oka, ho&' a testi a&' lelki <áradtsá& k)etkeztébe# az álom szé<ol'ik, ho&'az illető i&e# sokat álmodott, de ébredéskor #em i&e# emlékezett rá0uk>E##ek elle#szere: kerl0e a tisztátala#sá&ot és a besze##'eződést; <ordul0o# alamel'ik mesterhez és az aassa őt be a samadhi a meditáci által a t)kéletesme&szabadulás álla$otába; a $o#tot ké$zel0e a #emzőszer &')kerébe#> Gl'e# mdo# a szét<ol'ást me& tud0a akadál'oz#i>a az álom a ta&adás által <ol'ik szét, e##ek oka, ho&' az illető az álom álla$otairá#t elle#sze#el iseltetik>E##ek elle#szere a k)etkező: &'akorol0a a <azékalak=léle&zést, a $o#tot ké$zel0eel a #emzőszer &')kerébe#, meditáci0ába# mutasso# be szellemi áldozatot aziste##ők#ek és az emberisé& hősei#ek> %z álomrl szl ta#(tás második része az álom átáltoztatása> Ez a k)etkező mdo# t)rté#ik:a tDzről álmodsz, &o#dold ezt: @it 0ele#tse# ez a tDztől al <élelemC Ha&add me&ezt a &o#dolatot és lé$0 a tDzre> @ás álmokkal 0ár0 el haso#lké$$e#, mi#dazt, ami

ről álmodsz, ta$osd el>Ezek utá# &o#dolatodat irá#'(tsd Buddha birodalmaira és a birodalmakba ezetőutak ka$uit lásd a ma&ad számára #'ita>

44

%z elalás $illa#atába# #'akide&ed k)zé$$o#t0ába# ké$zel0 el )r)s $o#tot és &o#dold el, ho&' e##ek a $o#t#ak a se&(tsé&éel a sár&ott birodalmakat tel0es alsá&ukba# me& <o&od lát#i>a a tudat kellő álla$otba# a# és az erőket sikerlt )ssz$o#tos(ta#i, a k(á#t birodalmat me& <o&od lát#i és $edi& akár a Tushita me##'orszá&ot, ahol a boddhisatták él#ek, akár a Boldo&sá& me##'orszá&át, akár az =&'#eezett 'émá#te&et, az

d)zltek tartzkodási hel'ét>Ez a &'akorlat ezet az álom átáltoztatásához> %z álomrl szl ta#(tás harmadik része az álom#ak, mi#t a ká$rázat 0elle&zetes álla$otá#ak me&ismerése> % ré&i k)#'ek erről a k)etkezőket (r0ák:Fa arra az =tra lé$sz, amel' az álom#ak, mi#t a ká$rázat 0elle&zetes álla$otá#ak<elismeréséhez ezet, irts ki ma&adbl mi#de##emD <élelmet>a az álom tzet arázsol eléd, áltoztasd (zzé, az elle#kező elemmé>a kicsi#' dolo&rl álmodsz, áltoztasd át #a&&'á>a #a&' dolo&rl álmodsz, áltoztasd át kicsi##'é>

Gl'e# mdo# me& <o&od ismer#i a mértékek természetét>a e&' dolo&rl álmodsz, áltoztasd át sokká>a sok dolo&rl álmodsz, áltoztasd át e&&'é>Gl'e# mdo# me& <o&od ismer#i az e&'sé&et és a sokasá&ot>'akorold ezt állhatatosa#, am(& ala$osa# me&ta#ulod>Fa az aszkéta álmába# me&0ele#ő testeket és dol&okat, mi#t az iste#ek arázslataitszemléli, akkor me&érti, ho&' mi#daz, amit álmodik, ká$rázat> %z álomrl szl ta#(tás #e&'edik része az álom álla$otába# al tudatos elmerlésez: F% lét aldi természeté#ek szemléleteF> a az aszkéta ide érkezett, álmai#ak)szt)#zése me&ilá&osodik, me&tisztul és me&érti, ho&' mi#de# álom0ele#sé&et azemberbe# az iste#ek idéz#ek>a mármost az aszkéta tudatát az álomba# látott iste#i alakokra irá#'(t0a és az alakokat eredeti alak0ukba# me&őrzi, a#élkl, ho&' bármit is &o#dol#a <előlk, a&'ele##e belőlk, a&' hozzá0uk te##e, akkor ezek az iste#i álomalakok a tudat#akazzal a részéel, amel' #em &o#dolkozik és #em teéke#', re0tett )sszha#&ba lé$>a ez me&t)rté#ik, az emberbe# a Tiszta Ké#' kezd dere#&e#i> % Tiszta Ké#'eredete a #a&' Sressé&>a az aszkéta ezt az álla$otot t)kéletese# elérte, álmába# é$$e# =&' <o& lát#i, mi#taz ébre#létbe# és <elismeri, ho&' az e&'ik álla$ot é$$e# =&' ká$rázat, mi#t a másik>@i#de# 0ele#sé& a a&' Tiszta Ké#'#ek alamil'e# mdosulása> %z aszkéta <elismeri, ho&' az érzékelhető alsá& csak tartalmatla# arázslat, amel' a tiszta zellemiTudat ká$rázata> %z álomrl szl ta#(tás itt é&ződik>Tso#&Aha$a, a #a&' &uru, /amri# c(mD k)#'ébe# az álomrl a k)etkezőket (r0a:Ko#tos, ho&' az ember az álommal #e esz(tse# időt és #e e#&ed0e, ho&' tudatát)ssze<&&éstele#, részbe# i0esztő és re#detle# ké$ek t)me&e árassza el, mert ez az

ember számára #a&' erőesztesé&et 0ele#t> %z álom álla$otát is <el lehet hasz#ál#iarra, ho&' az u&'a#ol'a# eredmé#'es le&'e#, mi#t az ébre#lét álla$otába# <ol'tatott élet>

45

@e& kell &o#dol#i, ho&' a té#'le&ese# é&reha0tott cselekedet#ek t)bbékeésbékellemes a&' kellemetle#, de mi#di& láthat k)etkezmé#'e a#> % té#'le&ese#é&reha0tott cselekedet azo#ba# #em <o#tos; ami <o#tos, az a cselekedetetme&előző szellemi elhatározás> Ez az elhatározás az, ami az embert 0obbá a&'rosszabbá teszi, mert ez az elhatározás az, ami az emberi lélekre hat> %z elhatározásébreszt <el a&' altat el o#atkozásokat, ka$csolatokat, szá#dékokat, re0tett ké$es

sé&eket s ezek azok, amel'ek aztá# a ilá&ossá&, a&' a s)tétsé& <elé ezetik> 2sakaz ura tel0ese# életé#ek, aki a tetteket az elhatározás#ál ra&ad0a me&> %z ember i&azi lé#'e az ébre#lét álla$otába# #em #'ilatkozhatik me& tel0ese#, mertaz ébre#lét álla$otába# az ember tudatá# társadalmi hel'zete, mDeltsé&e, m=lt0a,k)r#'ezeté#ek 0elle&e, emlékei#ek sok ezre uralkodik> %z emberi lé#' i&azi természete a tudat ksz)be alatt <ekő )szt)#zésekbe# él re0tett életet> %z álom álla$otába# az ébre#lét akadál'ai elolad#ak, az ember lé#'e <elszabadul és természeté#ek i&azabb alak0ába# #'ilatkozik me&> Ezért <o#tos az álom álla$otá#ak ismereteés az álom#ak a me&ilá&osodásra al <elhasz#álása>

%z álomba# az i&azi ember cselekszik, az i&azi ember &o#dolkozik, az i&azi emberlát> %z álomba# a szá#dék, az )szt)#zés, a sze#edél' i&azi alak0ába# mutatkozikme&> %ki tud0a, ho&' az elhatározás <o#tosabb, mi#t a tett é&reha0tása, az <elismeri, ho&': aki &'ilkossá&ot határozott el, de azt #em ha0totta é&re, abba# a &'ilkossá& lelkiálla$ota már uralkod lett> E##ek a <elismerés#ek i&azsá&ossá&a azálomba# átélhető> @ert a &'ilkossá&ot esetle& klső k)rlmé#'ek me&akadál'ozhatták, a &'ilkos )szt)# az emberbe# él#i <o&> 8s az )szt)#zés k)etkezmé#'ei azember i&azi lé#'ébe# 0ele#tkez#ek>Ezért <o#tos, ho&' az ember az álom és az ébre#lét két<éle tudatát )sszeka$csol0aés a kettő k)z)tt leő kl)#bsé&et kie&'e#l(tse> a az álom és az ébre#lét tudata)sszeka$csoldott és me&ilá&osodott, akkor az emberi tudat eléri azt az álla$otot,amel' ébre#létbe# és álomba# is leethetetle##é lesz és t)kéletes: az ébersé&et> %z ébersé& eléréséhez ezető &'akorlat a k)etkező:a az alás ide0e k)zeledik, me#0 a szabadba, lábadat mosd me&, <ekd0 le és edd<el az al oroszlá# <ekését, 0obb oldalo#, ki#'=0tott lábbal =&', ho&' a bal láb a 0obb lábo# #'u&od0o#>Aé$zeld el a ilá&ossá&ot, mi#de# a#'a&i o#atkozástl me#tese#> Ebbe# az álla$otba# tarts ki> z(d tele ma&ad ezzel a ilá&ossá&&al és ebbe# az álla$otba# alud0 el> %ki tudatát az elalás $illa#atába# telesz(ta ilá&ossá&&al, az az alás ide0e alatt#em <o& els)téted#i>Emlékezetedbe idézd Buddha ta#(tásait>Elmélked0 <)l)ttk és abba# a $ercbe#, amikor elsze#deredsz, ma&adtl mi#de# besze##'ező tettre irá#'ul csáb(tást utas(ts el> Gl'e# k)rlmé#'ek k)z)tt az alássalelt)lt)tt idő #em <o& kl)#b)z#i az ébre#lét alatt elt)lt)tt időtől> zellemed az alásalatt is u&'a#azo# az =to# <o& 0ár#i, mi#t #a$$al> %z ébersé& tudatát &o#dosa# á$ol#i kell> a a testet az alás le is &'őzi, a szellem

#ek ilá&os#ak kell marad#ia> Ulmod le&'e# k)##'D, mi#t a adállatoké> akkor abba# a $illa#atba# <el tudsz ébred#i, amikor elhatároztad>

46

% B%H"

% halál $ercé#ek Bard0a*Itas(tás a halál 0ele#lété#ek <elismerésére a&' a 2hikkai Bardo első lé$cső0e: ahalál $ercébe# Kelra&'o& Ké#'>.

% halál $illa#atába# az átme#eti idő alatt a Kelra&'o& Ké##'el al szemtőlszembe# lés#él az első:5ele# lehet az, aki sok allásos ta#(tást hallott, bár #em értette me& és az, aki me&értette u&'a#, de t)kéletle#l sa0át(totta el> e mi#de#ki, aki a &'akorlati ta#(tástel#'erte, és$edi& a ezetők, ha reá0uk alkalmazták, a Kelra&'o& Rs<é##'el alszemtőlszembe# lés#él ott lehet#ek; és akkor a haldokl mi#de# átme#eti álla$ot#élkl a /e&ma&asabb /é#' zellemtestébe elérkezik>Gtt k)etkezik az alkalmazás md0a: % le&0obb, ha az a &uru ker(thető elő, akitől az elk)lt)z)tt a ezérlő utas(tásokat

#'erte; ha az a &uru #em ker(thető elő, akkor alamel'ik hittestére, és ha ez semker(thető elő, u&'a#ol'a# hitD ta#ult ember; ha ezek k)zl se#ki sem ker(thető elő,ol'a# személ', aki hel'ese# és értelmese# tud olas#i és ezt t)bbsz)r elolassa>Ezzel az elk)lt)z)ttbe# <elidéződik az, amit a szemtőlszembe# lésről hallott, az Rs<é#'t <el <o&0a ismer#i és a szabadulást kétsé&tele#l eléri> %mi az alkalmazás ide0ét illeti: %mikor a kilé&zés me&szD#t, az életerő a B)lcsessé& k)zé$$o#t0ába esik issza és abeaatott a Kelra&'o& Rs<é#'t e&ész alsá&ába# átéli> %mikor az életerő isszahull és a 0obb és bal ide&e# keresztl leszáll, az Utme#eti Gdő r)id időre <)ldere#&>

% <e#tebbieket alkalmaz#i kell, mielőtt az életerő a bal ide&be# elszáll> %z idő addi& tart, am(& mé& a# belé&zés, a&'is k)rlbell a##'i idei&, ame##'i azebéd el<o&'asztásához szksé&es> %z alkalmazás akkor a k)etkező:a a léle&zés már csak#em me&szD#ik, a le&hel'esebb, ha az átk)lt)zést hatásosa#alkalmazzák> a az alkalmazás hatástala#, akkor az elk)lt)z)tth)z kell <ordul#i ezekkel a szaakkal:Iram, elk)etkezett az idő, amikor az utat az i&azsá& birodalmába# me&keressed>/éle&zeted #emsokára me&szD#ik> urud a Kelra&'o& Ké##'el szemtőlszembeltetett> 8s te most elkezded átél#i a Bard álla$otába#, tel0es alsá&&al, ho&' a#az, ho&' mi#de# dolo& ol'a#, mi#t az res és <elhőtle# é& és a csu$asz, <olttala#értelem, mi#t az átlátsz tér, kerlet és k)zé$$o#t #élkl> Ebbe# a $illa#atba# ismerd me& )#ma&adat és marad0 me& ebbe# az álla$otba#> Ebbe# az időbe# é#szemtőlszembe ltetlek té&ed>a ezt elolasták a haldokl <lébe t)bbsz)r ismétel#i kell és$edi& addi&, ameddi& akiléle&zés me&szD#ik, ho&' a haldokl szellemébe ala$osa# beésőd0ék>a a kiléle&zés csak#em me&szD#t, a haldoklt 0obb oldalára kell <ektet#i, abba ahel'zetbe, amel'#ek #ee Faz al oroszlá#F> %z tőereket a #'ak 0obb és bal oldalá# me& kell #'om#i>a a haldokl aluszéko#'sá&ra ha0lik a&' ha az elalás álla$ota már előrehalad, ezt

47

me& kell szak(ta#i, az tőereket &'e#&éde#, de határozotta# me& kell #'om#i> &'az életerő az ide&ekből #em tud isszatér#i és a brahma#i #'(láso# biztosa# ki <o&lé$#i> %z i&azi szemtőlszembe# lést most kell alkalmaz#i>@i#de# élőlé#' ebbe# a $illa#atba# lát0a me& le&elősz)r a alsá& Kelra&'o& Ké#'é#ek Bard0át, ami #em más, mi#t a /e&ma&asabb /é#' zellemteste> % kiléle&zés me&szD#ése és a beléle&zés me&szD#ése k)z)tt leő sz#et az az idő,

mialatt az életerő a <őide&be# tartzkodik> %z átla&os ember ezt az álla$otot =&' h(0a, ho&' a tudat á0ultsá&ba merlt> E##ekaz álla$ot#ak tartama bizo#'tala#> % 0 a&' a rossz e&észsé&től, az ide&ek és azéleterő álla$otátl <&&> %zok#ál, akik#ek a meditáci szilárd és #'u&odt hel'zetérőlkeés ta$asztalatuk a#, a&' azok#ál, akik#ek 0 ide&eik a##ak, ez az álla$ot sokái& tart> % szemtőlszembe# lés#él az elk)lt)z)tth)z i#tézett <elszl(tás ismétlései#ek addi&kell tarta#i, am(& az elk)lt)z)tt testi #'(lásai# sár&a #'álka kezd sziáro&#i> %zok#ál, akik életkbe# &o#oszak oltak és akik#ek &'e#&e ide&eik a##ak ez az

álla$ot csak a##'i idei& tart, am(& az ember u00át me&$atti#t0a> @ások#ál $edi& ezol' soká tart, ame##'i idő e&' ebéd el<o&'asztásához kell> % kl)#b)ző #a&' ta#(tások azt mo#d0ák, ho&' az )#tudatla#sá&#ak ez az álla$otahárom és <él #a$i& tart> T)bb más allásos értekezés azt áll(t0a, ho&' #é&' #a$i&> %Kelra&'o& Ké##'el szemtőlszembe# lést az e&ész idő alatt <ol'tat#i kell> %z alkalmazás md0a ez:a alaki halálakor )#ma&átl a halál t#eteit me& tud0a álla$(ta#i, ezt a tudást márelőbb is me&értette> a a haldokl ezt )#ma&a #em ké$es me&te##i, akkor a&' a&uru, a&' a hittestére, a&' a testér, aki a haldoklhoz k)zel áll, le&'e# kéz#él ésa haldoklt élé#ke# <i&'elmeztesse a halál t#eteire =&', aho&' azok illő re#dbe#<eltD##ek és ismételte# mo#d0a ezt:Gtt a# a 0el, amikor a <)ld a (zbe sll'edOa a halál mi#de# 0ele már me&#'ilatkozott, a haldokl#ak add a ta#ácsot, halkha#&o# a <lébe s=&a:Iram, #e ha&'d ma&ad <élreezet#iOa testére a&' más alamil'e# személ', akkor szl(tsa #eé# és mo#d0a ezt:Iram, miel azt, amit halál#ak #eez#ek, most el0)tt hozzád, határozd el ma&ad ésmo#d0ad: Fm, itt a# a halál rá0a> a ezt a me&halást 0l <elhasz#álom, s =&'akarom, ho&' mi#de# élőlé#'#ek hasz#ára és 0aára le&'e#, mi#de#ki#ek, aki csakaz é& határtala# terleté# lakik, elérem az 8bersé& T)kéletessé&ét és (&' szememeta T)kéletessé& irá#t al szeretetre és részétre irá#'(tomF>a &o#dolatodat (&' alak(tod, kl)#)se# abba# az időbe#, amikor a /e&ma&asabb/é#' zellemtestébe mi#de# élőlé#' belé$het, tudd me&, ho&' ebbe# az álla$otba#a&'; határozzad el, ho&' a a&' 5elké$ álla$otát, amel'be# a&', eléred, a k)etkezőké$$e#:Fa ezt a Bardt #em is tudom me&als(ta#i, me& akarom ismer#i és ame##'ibe#

ebbe# az álla$otba# é# is alkotrésze a&'ok a a&' E&' /é#'#ek, alamil'e# alakba#, tel0ese# mi#de&', ho&' mil'e#be#, a##ak 0aára leszek: mi#de# élőlé#'t szol&ál#i akarok, mi#de# élőlé#'t, akárhá#' a# az é& határa alattF>

48

Elálaszthatatla#ul ehhez az elhatározáshoz ra&aszkoda most k(séreld me&, ho&'alamel' allásos &'akorlatra emlékezz, ol'a#ra, amit életedbe# &'akorol#i szoktál>a a <elolas ezeket a szaakat mo#d0a, a0kát k)zel(tse a haldokl <léhez és érthetőe#, ilá&osa# ésse a haldokl elmé0ébe s akadál'ozza me&, ho&' a##ak szelleme csak e&' $illa#atra is elkala#dozzo#> % kilé&zés me&szD#ése utá# #'om0ad erőse# az álomide&et; ha az illető láma a&'

ma&asabb ra#&= és ta#ultabb személ', mi#t ma&a a <elolas, ezeket a szaakatkell beés#i:Tiszteletre mélt uram, most, ho&' átéled a Kelra&'o& Ké#'t, $rbál0 me& ebbe#az álla$otba#, amel'et átélsz, kitarta#i> %bba# az esetbe#, ha a haldokl másalamil'e# személ', a <elolas ltesse szemtőlszembe:Iram, hall&ass ide> @ost átéled a tiszta alsá& Kelra&'o& Ké#'é#ek su&árzását>Gsmerd <el> Iram, mosta#i értelmed alsá&os természete szeri#t res és #emalkották alamil'e# me&<o&hat alak=ra a&' sz(#Dre, természettől <o&a res, G&az

alsá&, az Mr)k 5>a0át értelmed, amel' most az ressé&, amit #e #ézz =&', ho&' az a semmi ressé&e, ha#em ez ma&a az 8rtelem, mi#de# &átlás #élkl, t#d)klő, <ellobba#,&')#')rDsé&es> 8ber, az Mr)k 5 ébersé&e>a0át értelmed, amel'et semmire sem alak(tottak és a alsá&ba# is res, a t#d)klő és &')#')rDsé&es, ez a kettő, elkl)#(thetetle#> E##ek a kettő#ek e&'eslésea /e&ma&asabb /é#' zellemteste, a T)kéletes @e&ilá&osodás álla$ota>a0át 8rtelmed ra&'o&, res, a a&' u&árzrl leálaszthatatla#, #em szlethet és#em halhat me&, a @e&áltoztathatatla# Ké#'>Ezt tud#i elé&> a0át értelmed ressé&ét, mi#t az 8ber /é#'t <elismer#i s ezt sa0átértelmed#ek tarta#i a##'i, mi#t el#'er#i az iste#i szellem álla$otát>Gsmételd ezt ilá&osa# és tisztá# háromszor, a&' hétszer> Ez a haldokl emlékezetébe# <elidézi előbbi &uru0a által ta#(tott szemtőlszembe# lést> @ásodszor: <elidézi,ho&' a haldokl a Ha&'o& Ké#'be# <elismer0e a tiszta értelmet; harmadszor:ame##'ibe# sa0át lé#'é#ek i&azi alsá&át me&ismeri, tel0ese# e&'esl a /e&ma&asabb /é#' szellemtestéel és me&szabadulása bizo#'os>

% második lé$cső*% második lé$csőre o#atkoz utas(tás: k)zetle#l a halál utá# látott másodla&osHa&'o& Ké#'>. % Ha&'o& Rs<é#'t az elk)lt)z)tt (&' <elismeri és a szabadulást eléri> a azo#ba#<élő, ho&' a Ha&'o& Ké#'t #em ismeri <el, akkor bizo#'osra lehet e##i, ho&' azdere#& <el, amit másodla&os Ha&'o& Ké#'#ek #eez#ek, ami a kiléle&zés me&szD#ése utá# kezd me&0ele##i és$edi& alamiel azutá#, mi#t ame##'i e&' ebéd ide0e> %z ember 0 a&' rossz karmá0átl <&&, ho&' az életerő a 0obb a&' bal ide&e# átszáll el és a test mel'ik #'(lásá# lé$ ki> Erre a szellem me&ilá&osodása k)etkezik>o&' a Ha&'o& Rs<é#' álla$ota e&' ebéd el<o&'asztásá#ak ide0éi& tart, az az ide&ek 0 a&' rossz alkatátl <&& és attl, ho&' az illető a szemtőlszembe# léstelőzőle& &'akoroltae>

49

a a tudat lé#'e&e a testből kilé$, az elk)lt)z)tt (&' szl )#ma&ához: @e&haltama&' #em haltam me&C em tud0a eld)#te#i> /át0a roko#ait és hozzátartozit, aho&'lát#i őket előbb is me&szokta> @é& a $a#aszt is hall0a> % sz)r#'D karma látomásaimé& #em zárultak le> a alál iste#e által <elidézett iszo#'= 0ele#sé&ek és élmé#'eksem érkeztek mé& el> % lámá#ak a&' <elolas#ak ezalatt a sz#et alatt kell az utas(tásokat alkalmaz#i:

a##ak h(ők t)kéletesedett <oko# és a##ak szemléletes <oko#> a az illető ol'a#,aki t)kéletesedett <oko# állt, szl(tsd #eé# háromszor és a <e#tebbi ta#(tásokat aKelra&'o& Rs<é##'el al szemtőlszembe# lésre o#atkozla& ismételd el =0ra>a az illető szemléletes <oko# állt, olasd el #eki a beezető le(rásokat és a édőiste#ekről szl meditáci sz)e&ét és aztá# mo#d0ad ezt:Iram, meditál0 sa0át édőiste#edről> Eze# a hel'e# a <elolas#ak az iste#sé& #eétme& kell eml(te#ie> e essz el> o#dolatodat komol'a# irá#'(tsd édőiste#edre>@editál0 <)l)tte, mi#tha a hold ké$e le##e a (ze#, láthat, de )#ma&ába# #emalsá&os> @editál0 <)l)tte, mi#tha ol'a# lé#' le##e, aki#ek a#'a&bl al teste a#>

% <elolas (&' szl0o# és ezt az elk)lt)z)tt elmé0ébe 0l ésse be>a az elk)lt)z)tt k)z)#sé&es ember olt, mo#d0ad:@editál0 a k)#')rletes Gste# <)l)tt>a az elk)lt)z)ttet (&' szemtőlszembe ltetik, mé& ez biztosa# me&ismeri a Bardt,ol'a#, akitől az ember #em is ár#á, ho&' se&(tsé& #élkl me&ismeri>"l'a# személ'ek, akiket életk alatt a &uru szemtőlszembe ltetett, azo#ba# atudást #em sa0át(tották el, a Bardt )#ma&uktl #em ké$esek <elismer#i> %z il'e#személ't a &uru#ak a&' e&' hittestéré#ek kell hatásosa# <i&'elmeztet#i>"l'a# ember is a#, aki a ta#(tást elsa0át(totta u&'a#, de a halált okoz bete&sé&heessé&e <ol'tá# szellemile& a látomások#ak elle#áll#i ké$tele#> Ez az utas(tás azil'e#ek számára is #élkl)zhetetle#>a a Bardo első álla$otát azo##al me&ra&ad0ák, az a le&0obb> a azo#ba# #em,e##ek a második#ak alkalmazásáal az elk)lt)z)ttbe# az előbbi is <elidéződik s aBardo második lé$cső0é# értelme me&ilá&osodik és akkor a szabadulást eléri> % Bardo második lé$cső0é# a test abbl az a#'a&bl a#, amit <é#'lő látomás#ak#eez#ek> %z elk)lt)z)tt #em tud0a, ho&' halott a&' #em halott és reá #a&' ilá&ossá& árad>a az elk)lt)z)ttre ebbe# az álla$otba# az utas(tásokat sikerese# alkalmazzák,akkor a karma #em uralkodhatik ra0ta toább> %ho&' a #a$ su&arai a homál't eloszlat0ák, =&' a Ha&'o& Ké#' is eloszlat0a eze# az =to# a karma hatalmát> %z, amit a Bardo második lé$cső0é#ek #eez#ek, a szellemtest <)l)tt dere#&> %ki ezttud0a, ol'a# hel'ek k)rl lebe&, amel'ek életébe# 0ele#téke#' szere$et 0átszottak>a most ezt a ta#(tást alkalmazzák, szá#déka tel0esl; karma látomásai mé& #emárasztották el, az elk)lt)z)ttet #em lehet ki<or&at#i és a me&ilá&osodástl eltá#tor(ta#i>

% isszazuha#ása az elk)lt)z)tt az utat a 2h)#'id Bardba# sem talál0a me&, hirtele# me&hall0a aborzalmak ha#&0á#ak #é&' )ltését> %z e&'ik ha#& ol'a#, mi#tha e&' hatalmas

50

he&' zuha##a alá; a második ol'a#, mi#tha a te#&er (zeséssé ált ol#a; a harmadik ol'a#, mi#tha e&' erdő lá#&ra ka$ott ol#a; a #e&'edik ol'a#, mi#t százezerme##'d)r&és> %z elk)lt)z)ttbe# irtzatos <élelem támad és me#ekl#i i&'ekszik> % hel', ahoá elakar re0tőz#i, az a#'a)l> %z utat az elk)lt)z)tt elől három szakadék zár0a el, a <ehér, a <ekete és a )r)s

szakadék> a az elk)lt)z)tt a szakadékok alamel'ikébe zuha#, a##'it 0ele#t, ho&'e&' <)ldi asszo#' )lébe zuha#t> %z elk)lt)z)ttet más látomások is ld)zik, ak(t <é#'&)mb)k, szikrasu&arakkal>z)r#'D zá$oreső ker&eti> @i#de# oldalo# dh)s asszo#' és <ér<ialakok tD##ek elő> %z elk)lt)z)tt Bardoteste az érzékszerekkel ellátott érzéke#' szellemtest a lét#ekazo# a <oká#, amel' az =00ászletésre alkalmas>@oz&ása tel0ese# szabad, csak e&'előre az a#'a)lbe #em tud belé$#i> % szellemtest ké$es arra, ho&' a &o#dolat &'orsasá&áal átszel0e a ilá&e&'etemterét>

% Bardba# csak azok a lé#'ek láthat0ák e&'mást, aki#ek tudata e&'máshoz haso#la# ilá&os, a&' s)tét> % Bardba# á#dorlk az a#'a&i természet dol&ai#ak illatábl tá$lálkoz#ak> % #a$ és a hold <é#'e a Bardba# láthatatla# s ezért ott sem ilá&ossá& #i#cs, sems)tétsé&> % Bardba# <élhomál' uralkodik> %z elk)lt)z)tt tudata e&' bizo#'os idei& tel0ese# bé#a és az á0ultsá& álla$otába#a#> Ez az idő három és <él #a$i& tart> %mikor ismét tudatra ébred, me&érti, ho&' me&halt és mél' <á0dalom <o&0a el>Ebbe# az időbe# a Bardt t)kéletese# me& lehet ismer#i>emsokára a tudat =0 <ormát esz <el és a Bardhoz tel0ese# alkalmazkodik> Gl'e#kora Bardo már me&ismerhetetle#>a az elk)lt)z)tt ezt az időt elmulaszt0a és a Bardt #em ismeri me&, ha#em alkalmazkodik hozzá, a k(#álkoz időt elszalaszt0a> Ezért szksé&es, ho&' a <)ld)# mi#de#ki a Bardrl szl ta#(tást elsa0át(tsa> %kkor hel'zetét <elismeri, az időt #em<o&0a elszalaszta#i s akkor me&szabadul>

%z =00ászletés <elé*Itas(tás a szol&álatteő#ek:. a a allásos &'akorlatokba# ta#=s(tott #a&' ha#'a&sá& és a me&értés hiá#'a miatt az illető mé& ezt sem ké$es <el<o&#i, az elk)lt)z)ttetlátomások <o&0ák eláraszta#i és az a#'a)l ka$u0a <elé <o& á#dorol#i> %z a#'a)l bezárásá#ak ta#(tása most re#dk(l <o#tos lesz> zl(tsd #eé# az elk)lt)z)ttet ésmo#dd ezt:Iram, ha az előbbieket #em értetted, ebbe# a $illa#atba# az a be#'omásod a#,ho&' sem <el #em emelkedtél, sem (zszi#tese# #em haladtál, sem #em sll'edtélel> @erl0 el a a&' A)#')rletes szemléletébe> @editál0> Tér0 észre> @ost szélrohamok <o&#ak ér#i, 0e&es iharok, 0é&eső, s)tétsé& esz k)rl és =&' érzed, ho&'me&számlálhatatla# sokasá& ld)z> a az ember ezek elől a látomások elől elre0tőzik, ha #i#cs i&e# 0 karmá0a, az lesz az érzése, ho&' a #'omorultsá& hel'éreetőd)tt; ha 0 karmá0a a#, elle#be#, azt <o&0a érez#i, ho&' a boldo&sá&ot elérte>

51

@ost, Iram, szletésed hel'é#ek és <)ldrészé#ek 0elei ilá&(ta#ak #eked, az a hel',ahol me&szlet#i szá#dékod a#> Erre a $illa#atra t)bb i&e# mél' ta#(tás a#>all&ass <i&'elmese#> a az előbbi szemtőlszembe# lések alkalmáal #em is értettél me&, most me& <o&sz érte#i, mert ezt a 0elet mé& azok is me&értik, akik a allásos &'akorlatokat t)kéletese# elha#'a&olták> Ki&'el0>*Itas(tás a szol&álatteő#ek:. @ost szksé&es az a#'a)l bezárás#ak mdszerét

alkalmaz#i> Erre a le&#a&'obb &o#dot kell <ord(ta#i> % bezárás#ak két <ő md0a a#:a lé#'t, aki be akar#a lé$#i, a belé$ésbe# me&akadál'oz#i, a&' az a#'a)l ka$u0át,amel'e# keresztl belé$het#e, be kell zár#i>*%z a#'a)lbe al belé$és me&akadál'ozásá#ak mdszere>. % lé#' belé$ésé#ekme&akadál'ozására o#atkoz utas(tások a k)etkezők:Iram, édőiste#ed akárki le&'e# is, szemlélőd0 <)l)tte #'u&odta#, #ézzed =&', mi#ta holdat a (z tkré#, amel' láthat u&'a#, de #em alsá&os, mi#t a ká$ráz látomás> a #i#cse# édőiste#ed, szemlélőd0 a A)#')rletes Gste#e#, a&' ra0tam>Ko&add be ezeket a ké$eket és meditál0 #'u&odta#>

%ztá# a édőiste# érzéki alak0á#ak k)ro#alait oszlasd el és meditál0 mi#de# &o#dolati <orma elkerléséel az res és tiszta Ké#'e#> Ez #a&'o# mél' tudás, e##ekbirtokába# az ember #em lé$ be az a#'a)lbe>*%z a#'a)l ka$u0á#ak bezárásárl szl első ta#(tás>.Gl'e# mdo# meditál0> a azo#ba# ez #em elé&sé&es ahhoz, ho&' té&ed az a#'a)lbe al belé$ésbe# me&akadál'ozzo# és késze# állsz már, ho&' alamel'ikbe belé$0, akkor itt a# a mél' ta#(tás az a#'a)l ka$u0á#ak bezárására> Ki&'el0>5a0, ha a id$a Bardo dere#&, <)l)tted,Tartsd tudatodba# az e&'etle# elhatározást,ho&' a 0 karmák lá#cát kell <ol'tat#i>7ár0ad le az a#'a )lé#ek ka$u0át> e <ele0tsd el az elle#állást>Ez az idő, amikor komol'sá&ra és tiszta szeretetre szksé&ed a#> %dd <el az iri&'sé&et és meditál0 a &uru#, aki a$ád és a#'ád>Gsmételd el ezt sa0át száddal ilá&osa# és meditál0 <)l)tte> e <ele0tsd el me&als(ta#i> Ez a ta#(tás azt mo#d0a: a id$a Bardo dere#& <)l)ttem> Ez azt 0ele#ti, ho&'most a id$a Bardba# á#dorolsz> E##ek 0ele, ho&'ha (zbe, a&' tk)rbe #ézel,#em <o&od lát#i arcod, a&' tested tk)rké$ét és tested #em et ár#'ékot> =sblés érből al dura a#'a&i testedet leetetted> Ez a##ak 0ele, ho&' a id$aBardba# á#dorolsz>Ebbe# az időbe# e&'etle# elhatározást kell értelmedbe# tarta#i> Ez az e&'etle#elhatározás kialak(tása most #a&'o# <o#tos> "l'a# ez, mi#t amikor az ember a l<utását a &'e$lő hasz#álatáal irá#'(t0a>Bármit k(á#sz, me& <o& t)rté##i> e &o#dol0 hát rossz tettekre, amel'ek értelmed<utását me&áltoztathat0ák> Emlékezz e <elolashoz al lelki roko#sá&odra, a&'alaki másra, akitől ta#(tást, beaatást, a&', mialatt az emberi ilá&ba# oltál, allásos iratok olasásához e#&edél't #'ertél és tarts ki a 0tettek szá#dékába#> Ez

#a&'o# <o#tos> e tá#torod0 me&> @ost elérkeztél a határhoz, ahol az =t <el<eléezet, a&' le<elé ezet> a csak e&'etle# $illa#atra is a bizo#'tala#sá&ot szhoze#&eded 0ut#i, hossz=hossz= idő #'omorultsá&át kell ma0d elisel#ed> Ez az a

52

$illa#at> Tartsd szorosa# e&'etle# szá#dékodat> Aitarta# <Dzzed e&'be a 0tetteklá#colatát>@ost elérkeztél az időh)z, amikor az a#'a)l ka$u0át be kell zár#od> "l'a# idő ez,amikor szksé&ed a# a komol'sá&ra és tiszta szeretetre, ami azt 0ele#ti, ho&' elérkezett az idő, amikor mi#de#ekelőtt le kell zár#i az a#'a)l ka$u0át> % bezárás#akhárom mdszere a#> Ezt 0l éssed sz(edbe>

*%z a#'a)l ka$u0á#ak bezárásárl szl második ta#(tás:.Iram, ebbe# az időbe# <ér a látod őket, &o#dol0 arra, ho&' issza kell ma&adat tarta#i és #emszabad k)zé0k lé$#ed> %z a$át teki#tsd &uru#ak, az a#'át teki#tsd az iste#i %#'á#ak, meditál0 <)l)ttk és ha0ol0 me& előttk> 'akorold hitedet alázatosa#> Gmáidat#'=0tsad <elé0k és határozd el, ho&' tőlk allásos ezetést <o&sz kér#i>Ez az elhatározás elé& ahhoz, ho&' az a#'a )le biztosa# bezárul0o#> a azo#ba#ezzel #em zárul be, ha#em kész#ek érzed ma&ad, ho&' belé$0, meditál0 az iste#i&uru <)l)tt, aki a$ád is a#'ád is, a&' meditál0 más édőiste#sé& <)l)tt; s amikor

szemléled őket, hdol0 #ekik szellemi áldozatokkal> T)kéld el komol'a#, ho&' 0i#dulatukat <o&od kér#i> Ezáltal az a#'a)l ka$u0a biztosa# bezárul>*%z a#'a)l ka$u0á#ak bezárásárl szl harmadik ta#(tás:.a az a#'a)l mé& (&' sem zárhat le és kész#ek mutatkozol belé$#i, most me&mutatom #eked a harmadik mdszert, ho&' akár a o#zalomtl, akár az elle#sze#tőlme&éd0elek> % szletés#ek #é&'<éle md0a a#: to0ásbl al szletés, a#'a)lbőlal szletés, természet<)l)tti szletés és a mele& $árábl al szletés> % #é&' k)zl a to0ásbl és az a#'a)lből al szletés természete szeri#t e&'<orma>@ár eml(tettem, ho&' látomásodba# <ér a most a o#zalomtl és az elle#sze#től ha0ta alaki az a#'a)lbelé$, az ember me&szlethet l#ak, a&' madár#ak, a&' kut'á#ak, a&' ember#ek>a az ember szá#déka, ho&' mi#t <ér a az emberszá#déka, ho&' mi#t #ői lé#' szlesse# me&, a dol&ok ismerő0e tud0a ezt: )#ma&árl, mi#t #ői lé#'ről dere#&ő érzése a#, áthat &'Dl)let keletkezik be##e az a#'airá#t, o#zalom és szeretet az a$a irá#t> % dol&ok ismerő0e tud0a, ho&' il'e#kor a Bardba# leő ember a tudattala#sá&bazuha#> I&'a#akkor, amikor a s$erma és a $etese0t e&'eslésbe# a##ak> Aésőbbaztá# to0ásba zára talál0a ma&át, mi#t embri> amikor az a#'a)lből kilé$ ésszemét ki#'it0a, azt ta$asztal0a, ho&' kiskut'á#ak szletett> %zelőtt emberi lé#' olt,most azo#ba# kut'a lett és az lba# kell sze#ed#ie> a&', mi#t kismalac adisz#lba#, a&' ha#&'a a ha#&'abol'ba#, a&', mi#t roar a korhadt <ába#,a&', mi#t bor0=, a&' kecske, a&' bárá#'> ebből az életből a isszatérés azemberi életbe lehetetle#> Aábasá&ot, #'omorult szellemi s)tétsé&et kell elsze#ed#ieés &')trelmeket kell é&i&k(#ld#ia> Eze# az =to# az ember mé& a ilá& <e#ekére is

el0uthat a boldo&tala# k(sértetekhez és $oklokba# elké$zelhetetle# #'omor=sá&otkell elisel#ie>

53

2% Q% 2E+"

*% @e&szabadulás a&' 5elké$e.

a az ember elha&'atott és cse#des hel're o#ul, lel, a le&első $ercekbe# marad 0o# mozdulatla#, #e &o#dol0o# semmire, szá#dékát, ho&' most szemlélődésbe <o&merl#i, a&' szellemi &'akorlatokba <o& kezde#i, #e hel'ezze előtérbe, #e tudatos(tsa és #e mo#d0a, ho&': meditál#i 0)ttem ide s most ma&amat a szemlélődés#eksze#telem> % test#ek ezt a #'u&almát, a szellem#ek és a sz#ak ezt a cse#dessé&ét, amel'etsemmi<éle szá#dék és <eszltsé& #em zaar me&, amel'#ek #i#cse# cél0a, h(0ák=&', ho&': az ember őseredeti természetes álla$otába lé$> @ert az ember őseredetiés természetes álla$ota ez a #'u&alom és me&béklt mozdulatla# cse#d> % ré&iek azt mo#dták:

e &o#dol0 a m=lttal>e &o#dol0 a 0)őel>e &o#dold: most szemlélőd#i <o&ok>e &o#dold, ho&' az res #a&' tér, amit átélsz, az: a emmi>8rzékeidet bármi<éle be#'omás ér0e is, most az okokat #e kutasd k(á#csia#, #e elemezz, ha#em é$$e# elle#kezőle&, szellemedet ha&'0ad békébe# és me&#'u&oda> % ré&iek azt mo#dták:a az ember tudata #em alkot ké$eket, <o&almakat és &o#dolatokat, amel'ek ata$asztalt dol&ok#ak me&<elel#ek,

ha a szellem me&#'u&szik, mi#t a &'ermekbe#,ha az ember ezető0e utas(tásait k)eti,akkor az ember a #a&' ressé&et me& <o&0a érte#i s az a#'a&i ilá& ká$rázatátlme& <o& szabadul#i> @ert ez a két dolo& e&'beesik>Tilo$a mo#dta:e ké$zel0 el semmit, értelmedet #e <o&lalkoztasd, #e elemezz>e határozz el se szemlélődést, sem elmél'edést>zellemedet tartsd természetes ősi álla$otába#> % @armidze ta#(tásá#ak mestere mo#dta:

% szellem elkala#dozása s a sa0át ma&a által alkotott ké$ek k)z)tt al téel'&éseszD#0ék me&> %z ébersé& az =t, amel'e# mi#de# Buddha a ma&asba emelkedett>Ez az, amit a szellem me&#'u&ásá#ak #eez#ek, ho&' az ember mozdulatla#ulme&áll a természetes ősi álla$otba#>a&ar0u#a mo#dta:e <eledd el soha, ho&' az ébersé& az e&'etle# )sé#'> @i#de# Buddha eze# az=to# 0árt> %#'a&i testedet álla#da# tartsd me&<i&'elés alatt, ho&' azt mi#él 0obba# me&ismerd: a test teéke#'sé&ét, az érzékszerek mDk)dését, a teéke#'sé& okait ésk)etkezmé#'eit>a az ébersé&et elha#'a&olod, mi#de# aszkétikus &'akorlatod hiábaal>

54

%bhidharma mo#dta:Emlékez#i a##'i, mi#t soha azt a lé#'t s azt a dol&ot, akiel s amiel alaha is találkoztál, el<ele0te#i> % am$o$a mestere mo#dta:a a szellem me&ereszkedik, me&#'u&szik>a a (z #em mozdul, me&tisztul>

@ilare$a a szemlélődés #a&'mestere mo#dta:a a szellem ősi, természetes álla$otába tér =&', ho&' semmi<éle alakot #em )lt,me&lát0a, ho&' miké$$e# keletkezik az emberbe# az, amit ismeret#ek és tudás#akh(#ak>a a szellem me&#'u&oda és cse#dese# <ol'ik, mi#t a hatalmas <ol'am békés ize,#em az e&'é#i 8# ismerete és tudása <o& be##e <elmerl#i, ha#em a (z me&#'u&odott tkré# me&0ele#ik az )r)k alsá& ké$e> % b)lcs araha ezt a kettős ta$asztalatot (&' <o&lalta )ssze:a a szellemet me&k)tik, t(z<éle irá#'ba# <o& kit)r#i akar#i>

a a szellemet eleresztik, mozdulatla# marad> % szellem makra#cos állat, mi#t a tee>

$%B&$% 'S S()*S(K+%$ S())K

amrita az iste#ek és az d)zltek itala, #ektár>atman az i#diiduális é##el szembeáll(tott u#ierzális, )r)k é#>Bra-ma a teremtő és a le&<őbb iste#sé&>bra-ma.nyílás a ko$o#'a le&<elsőbb részé# leő #'(lás, ko$o#'aarrat>

dakini #ő#emD démo#>/-arma.Kaya a le&<őbb iste#sé& a#'a&i me&#'ilatkozása: szellemteste>0uru szellemi ezető>-eruka édőiste#sé&>kar0y1ta +admasambhaa sze#t által ala$(tott e&'ház, a b)# allás archaikusalak0a>mandala re#dese# k)ralakba# ra0zolt misztikus ké$: ilá&szimblum>mantra arázsi&e, sze#t tartalm= mo#dat>2eru a misztikus <)ldra0z szeri#t a ilá& k)ze$é# emelkedő he&', amel' e&'beesik

az emberi test k)ze$éel> @e&<elelés: "l'm$os a &)r)&)k#él, i#ai a Bibliába#, %lbord0 a $erzsák#ál stb>nal3ora aszkéta>nirvána az ébersé& le&ma&asabb, természet<)l)tti <oka>samad-i a meditáci és a 'o&a eksztatikus álla$ota>san0sara az a#'a&i természetbe# al élet zDrzaara, tisztátala#sá&a ésle<okozott olta>S-iva a $usztulás és me&=0ulás iste#sé&e> is-nu a me&tart és &o#diselő iste#sé&>

% tibeti szaak át(rása az Eur$ába# hasz#álatos a#&ol hel'es(rás szeri#t t)rté#t> %kie0tés: chYcs, 0Ydzs, shYs, sYsz, 'Y0> % t)bbi ha#&, mi#t a ma&'arba#>

tibeti misztériumok (hamvas béla)

Documents