tétékás nyúz 4410

Közgazdaságtan Chilében(12. oldal)

LENn találkozunk!(5. oldal)

Lágymányosi Hallgatói Fórum(7. oldal)

TétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásTétékásAz ELTETTKHÖK hetilapja

2009. február 03.info: [email protected] félévfolyam 1. számhttp://nyuz.elte.hu

NyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzNyúzAz ELTE

NyúzAz ELTE

info: [email protected]: [email protected]://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.hu

NyúzAz ELTE

NyúzAz ELTETTK

NyúzTTKHÖK hetilapja

NyúzHÖK hetilapja

info: [email protected]

Nyúzinfo: [email protected]: [email protected]://nyuz.elte.huhttp://nyuz.elte.hu

NyúzHÖK hetilapja

NyúzHÖK hetilapja

info: [email protected]

Nyúzinfo: [email protected]

HÖKHÖKHÖKHÖKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTKTTK

XLIV. félévfolyam 10. szám 2012. április 25.

4410_szurke.indd 1 2012.04.23. 9:53:32

Plusz-Mínusz A főszerkesztő nadrágszéle+-

44. félévfolyam 10. szám2012. április 25..44. félévfolyam 10. szám2012. április 25..44. félévfolyam 10. szám

Plusz-Mínusz

ELTE Egyetemi Kollégium

A 2012/2013-as tanévre az ELTE Egyetemi Kollégium tag-kollégiumaiba 2012. április 18-án 8 órától lehet jelentkezni. A felvételi kérelmeket 2012. május 4. 18 óráig kell leadni. A felvételi kérelmeket kizárólag elektronikus úton, az Egy-séges Kollégiumi Információs és Felvételi Rendszerben (EKIF), a https://kollegium.elte.hu/ címen lehet benyújtani. Az eljárás eredményéről 2012. május 22-től minden pályázót e-mailben értesítünk. A jelentkezési űrlap kitöltése után a pályázó megkapja a csatolandó igazolások listáját. Az igazolásokat elektronikus úton kell csatolni, tehát szkennerrel vagy digitális fényké-

pezővel digitalizálni kell, majd az adott képfájlt az „Igazolások” menüpontban fel kell tölteni. Az igazolásokat ezen felül faxon is el lehet küldeni a 06 1 381-2336-os fax-számra. Az így beérkezett igazolások feldolgozásra kerülnek, amelynek meg-történtéről e-mailben értesítést kap a jelentkező.Ezután csatolni kell őket a kérelemhez, ami annyit tesz, hogy újra meg kell nyitni a felvételi kérelmet, és a listából párosítani az igazolásokat. Kérjük a pályázókat, hogy ellenőrizzék a digitalizált dokumentumok olvashatóságát. A jelentkezés csak így érvényes! Célszerű ezért az egyes igazolásokat külön-külön oldalon faxolni. A szkenneléshez és a fényképezéshez minden kollégiumban segítséget nyújtanak a kollégiumi diákbizottságok.A kérelmek elbírálása az ELTE KolHÖK által meghatározott pontrendszer által történik. A felvételi ügyrend az EKIF oldalán, a dokumentumok között olvasható, illetve letölthető.A kollégiumi diákbizottságok a felvételi eljárás során szúrópróbaszerűen bekérhetik az eredeti igazolásokat is!Az esetleges elutasító döntés ellen a Hallgatói Jogorvoslati Bizottságához lehet fellebbezni. A fellebbezés pontos módjáról a Kollégiumi Felvételi Bizottság az elutasító határozatban részletesen tájékoztatja az érintetteket.Ezúton tájékoztatjuk a hallgatókat, hogy a Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumban a kollégiumi díj 15 000.- Ft/hó. A Griff Hotel Kollégiumba jelentkezést beadni a 2012/2013-as tanévre nem lehet. Bővebb információ: [email protected]://kollegium.elte.hu/

Elhunyt Kiss Daisy

Dr. Kiss Daisy ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletbeli tanára és vezető jogi tanácsadója, a Dr. Kiss Daisy és Társa Ügyvédi Iroda alapítója türelemmel és csendben viselt betegségét követően 2012. április 18-án, 56 éves korában elhunyt. Dr. Kiss Daisyt az Eötvös Loránd Tudományegyetem saját halottjának tekinti.Dr. Kiss Daisy 1955-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait 1980-ban fejezte be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1983. június 2-án bírói szakvizsgát tett. 1996. október 1-jétől ügyvéd. 2002-ben előbb a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, majd titkára lett, 2010-től volt a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára. Több könyve jelent meg a polgári perjog és nemperes eljárások témájában. Az 1985/86-os tanév óta tanított az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, önálló kurzusokat

vezetett a Bibó Szakkollégiumban, ahol 2002-től a Civilisztikai Műhely vezetője volt. 2002 decembe-rében az Eötvös Loránd Tudományegyetem rekto-ra az ELTE tiszteletbeli tanára címet adományozta részére. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdem-rend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapta, 2010-ben Eötvös Károly-díjjal, 2011-ben Deák Ferenc-díjjal ismerték el munkásságát.forrás:http://www.elte.hu

ELTE-s kutató képviseli Közép-Európát

Vicsek Tamás az első hazai természettudósok között nyerte el a European Research Council szenior kutatók számára kiírt kutatási támo-gatását 2009-ben. A fizikus az interdiszcipli-náris kategóriában részesült öt évre összesen 1,3 millió eurós támogatásban. A professzor jelenleg az élőlények kollektív mozgásával és viselkedésével foglalkozik, a kutatások tárgyát képező rendszerek rendkívül széles spektrumon mozognak; a sejtkultúráktól a madárcsapatokon át a repülő robotokig terjednek. Eddigi eredményeit számos alkalommal közölte a világ vezető tudományos folyóirata, a Nature is. Az akadé-mikus célja, hogy a csoportos mozgás kísérletekkel alátámasztott átfogó elméletét megalkossa. Kutatócsoportját az ERC, a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE kutatóegyetemi TÁMOP-projektje is támogatja.Az ERC pályázatai világszerte elérhetők, azzal a feltétellel, hogy a forrásokat uniós országokban kell felhasználni. Az eddigi több ezer nyertes közül három reprezentánst választottak ki, hogy az európai kiválósággal kapcsolatos gondolataikat és kutatásaik egy szeletét bemutassák a dániai konferencia résztvevőinek. Vicsek Tamás mellett Olivier Bertrand belga nyelvész és Hossam Haick nanotechno-lógiával foglalkozó izraeli mérnök küldte el videoüzenetét Aarhusba, amelyeket az első plenáris ülés keretében vetítettek le április 18-án délután.forrás: http://www.elte.hu

A Tempus Nívódíját kapta az ELTE

2012-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem elnyerte a „Nemzetközi együttműködési kultúráért” Nívódíjat. A díjjal a Tempus Közalapítvány az Egész életen át tartó tanulás program (LLP) keretében kiemelke-dő színvonalú nemzetközi projekttevékenységet végző intézményeket díjazza. Emellett biztosítja azt is, hogy a díjjal jutalmazott intézmények szakmai közönség előtt bemutathassák megszerzett ismereteiket, és megoszthassák tapasztalataikat. A díjazottakról, külsős szakértők javas-lattétele után a Tempus Közalapítvány Kuratóriuma döntött. A Nívódíj átadására a 2012. május 16-án az Erasmus program 25. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő konferencián kerül sor.http://www.elte.hu

Európai perspektívák és kultúrák közti dialógusok

Az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” kutató-egyetemi projekt Kultúrák között párbeszéd alprog-ram záró konferenciáit 2012. április 19-20. között rendezik az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A nemzetközi konferenciára tizenegy ország vezető kutatóit várják, míg a projekt eredményeit bemutató szimpóziumon több mint harmincan tartanak előadást.A nemzetközi konferencia (The 20th Century Post-War Crises in European Comparative Perspective) a huszadik századi történelem fordulópontja-ival és krízishelyzeteivel foglalkozik. Bár a háborúkkal foglalkozó szak-irodalom folyamatosan gyarapszik, a harcokat követő válságkezelésről kevesebb szó esik. A hiánypótló konferencia célja, hogy európai kon-textusban rajzolja meg a különböző országok kríziskezelési gyakorlatait. Az összehasonlító szimpóziumon gazdasági, társadalmi, diplomáciai, ide-ológiai és kultúrpolitikai szempontok is megjelennek majd. A konferencia weboldalán az előadások absztraktjai és az előadók kutatói önéletrajza is megtekinthető. A konferencia helyszíne egyrészt a Kari Tanácsterem, másrészt az a Dokto-ri Kiválósági Központ lesz, amelyet a kutatóegyetemi projekt támogatásá-val alakítottak ki kutatószobákkal és előadótermekkel. A projekt az Euró-pai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg (a támogatás száma TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003).http://kp.elte.hu

4410_szurke.indd 2 2012.04.23. 9:53:33

TétékásNyúz

Plusz-Mínusz A főszerkesztő nadrágszéle 3Plusz-Mínusz

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam, X. szám. Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Fontanji Andor. Vezetőszerkesztő: Törceee. Tördelő: Törceee. Olvasószerkesztők: Karsai Richárd, Saáry Ákos. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Kőnig Rita), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Mészáros Máté), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 12-14) Déli Hali (00.732).

Tartalomjegyzék

HÖK ...............................................4-6

(Elnöki beszámoló;Kari Tanács beszámoló;LEN;Küldött Gyűlés beszámoló)

Kar ..................................................7-8

(Hallgatói Fórum;Matekos teadélután)

Sport ..................................................9

(Két lábon vagy két keréken?)

Arcok .................................................9

(Hevesy György)

Faliújság .....................................10-11

Tudósítás ...................................12-13

(Földrajzos Klub;Kebel)

TTT .............................................14-15

(Louis Pasteur élete;Európa tűzhányó-királynője)

Helyvektor .....................................16

(Loyola café)

Kritika ............................................16

(Marsbéli krónikák)

Cooltér ............................................17

(Az óceán császárnője)

Négyeshatos ...................................17

(Az ötödik állomás)

Belszíni fejtés ..................................18

Mozizóna ........................................19

(Titanic Nemzetközi Filmfesztivál)

Tánc a révésszel - Életképek lll.

„Ó talatta latabagomár és finfi” – szisszent fel rosszízűen Karfiol kolléga – s tegyük mindjárt hozzá, egy kicsit talán meg is tántorodott – ahogyan a két épület között elterülő lanka flasztertégláit taposva kishíján a gyepre juttatta egy jobbról érkező, alattomos lökéshullám. Az első, megszeppent pillanatokat újabbak követték, s mire hősünk alkalmasnak érezhette idegállapotát arra, hogy a történtekről egyértelműen objektív képet alkothasson, a hullámtulajdonos – aki ugyan csuklyát viselt, de kacsázó lépteiről Karfiolnak azonnal Kosztolányi jutott eszébe – közbeszúrás a közbeszúrásban: hogy honnan, az ügyünk szempontjából most másodlagos, de természettudo-mányi beállítottságú ember lévén mindenképpen említésre méltó – elviharzott, néhány, a széllel tovalibbenő papírcafattal támasztva alá viharzásának létjogo-sultságát, amelyek az ütközés következtében az idegen kezéből pottyanhattak ki. Ugyan a szituáció körülményei megváltoztak, és Karfiolunk, beszélgetőpartner híján csak magával tudta megosztani a jobbról történő előzés veszélyeiről és a teremtés mibenlétének cseppet sem filozófiai aspektusú részleteiről hirtelenjében összeállított impresszióját, azonban a mélyenszántó gondolatok és a pázsitról személyére irányuló tucatnyi rosszalló szempár továbbhaladásra ösztönözték.

A történtek némiképp megzavarták, de eredeti szándékától eltéríteni nem tudták, hiszen az információszerzés művelete – merthogy ez volt odüsszeiájának kiváltó mozzanata – különleges migrációra sarkallja az arra érdemeseket. A hosszú folyosóra érve azonban maradék önbizalma is úgy döntött, hogy inkább egy kávé mellett várja be a földszinti büfében, mivel az ott sorakozó ajtók előtt óriási szőlőfürtökre emlékeztető formációkat alakítottak ki a szintén tudásszomjukat kielégíteni óhajtó, de nálánál előbb odasereglett sorstársak, akik semmiféle megértést sem tanúsítottak Karfiol iránt, amikor az, fitogtatni próbálva kommunikációs készségét, valahol a gyümölcsszár környékén tett kísérletet a csatlakozásra.

És akkor várt, és akkor belépett, és végre feltehette volna azt a kérdést, amely oly régóta foglalkoztatta, amelyet már számtalanszor megfogalmazott magában, és pirinyó ecsetvonásokkal az emberi elme felfogóképességének határára fejlesz-tett, és amely most – bár fél perce még kacagó nimfák suttogták fülébe – sehogyan sem akart az eszébe jutni.

Hatalmas robaj rázta meg a kollégiumi folyosót, amikor daliás Karfiolunk kemény kobakja úriemberhez cseppet sem méltó módon konfrontálódott az emeletes ágy emeletének alsó részével, midőn gazdája verejtékben úszva riadt fel kínossá váló délutáni szendergéséből. Sajgó fejjel és kissé habóko-san csoszogott oda az íróasztalához, hogy számítógépébe bepötyögje annak a honlapnak az elérhetőségét, amelyet az ágyon heverő újságban talált alig néhány perce.

Fontanji Andorfőszerkesztő

[email protected]

4410_szurke.indd 3 2012.04.23. 9:53:33

44. félévfolyam 10. szám2012. április 25.44. félévfolyam 10. szám2012. április 25.44. félévfolyam 10. szám

HÖK HÖK4Elnöki beszámolóKészülünk szeptemberre

A hét nagy eseménye volt, hogy a felvételi jelentkezések sta-tisztikái megjelentek a felvi.hu-n. Ebből látható, hogy az országos tendencia a TTK-ra is hatott, nálunk is csökkentek a jelentkezé-sek állami ösztöndíjas helyekre. A keretszámok csökkenése ennél viszont valamivel nagyobb volt, így remélhetőleg tovább emelkedik a felvételi pontszám az ELTE TTK-ra.

Készültek már gyorsjelentések, sőt saját magunk által előállított hevenyé-szett statisztikák, elemzések a kérdés-ben, most azonban inkább a hét egyéb eseményeire koncentrálnék, az elkö-vetkezendő számok valamelyikében viszont megjelentetnénk egy elemző írást a felvételivel és a felsőoktatási jelentkezés változásaival kapcsolatban.

Nem tétlenkedtünk a héten, hét-főn szokás szerint Választmányt tar-tottunk, a legfontosabb aktualitásokat megtárgyalva, illletve felkészültünk a keddi Küldöttgyűlésre. A Küldött-gyűlés két alapvető fontosságú kérdés-ről döntött. Először is megszavazta a Választási Bizottságot, illetve felhatal-mazta a Választmányt, hogy további tagokkal egészítse azt ki, amennyiben még érkezik jelentkező mandátumuk életbe lépéséig. A másik az Alapsza-bály módosítása volt, ami alapvetően 1-2 formai pontosítást tartalmazott,

illetve a doktoranduszok választásá-nak idejét helyezte át szeptemberre, az alakuló küldöttgyűlés esetén pedig újra lehetőség van júliusi ülésre. Ezek az új törvénnyel történő jobb összehangolás érdekében változtak Az ülésről cikket olvashattok a következő oldalakon.

Szerdán a Kari Tanács is ülésezett, erről is olvashattok részletesebb beszá-molót. Hallgatói szempontból fontosabb döntés, hogy a Kar Kiváló Hallgatója díjra a Tanulmányi és Oktatási Bizottság által felterjesztett 44 hallgatót a testület megadományozta a címmel. Ezúton is gratulálok nekik! Hasonlóan a Hallgatói Önkormányzat által felterjesztett két oktatónak, akik Kar Kiváló Oktatója címet kaptak kiemelkedő oktatói mun-kájukért (elsősorban OMHV értékelé-seik alapján). Vass Gábor (Kémiai Inté-zet) esetében fontos még tudni, hogy a Kémia TDK-ban is kiemelkedő szerepet vállal évek óta, Takács-Sánta András

(Környezettudományi Centrum) pedig a környezettudományi oktatás egyik kiemelkedő alakja, e különleges képzé-sünk egyik alappillére.

Szerdán az EHÖK Elnökség ven-dége volt dr. Mezey Barna rektor úr, akivel az előttünk álló feladatokról, kihívásokról beszélgettünk.

A várható felsőoktatási változá-sokkal foglalkoztunk csütörtöki Hall-gatói Fórumunkon is, amit a három lágymányosi HÖK szervezett. Tudósí-tást erről az eseményről is olvashattok.

Csütörtökön nagy sikerrel lezaj-lott a HÖOK Sportpont Programjának budapesti állomása. Számos sport-ágban mérhették össze tudásukat a BEAC-ra látogatók. A rendezvényen a vártnál jóval többen vettek részt, ami nagy öröm számunkra.

Közben a LEN szervezése gőzerő-vel zajlik, finisbe értünk. A LEN-ről és az eddigi munkálatokról egy cikkben tudósítunk benneteket. Számos kihívás és nehézség után (én nem voltam meg-győződve mindig, hogy idén is meg tudjuk csinálni) a lényeg, hogy idén minden eddiginél színesebb progra-mokkal vár benneteket a Lágymánosi Eötvös Napok május 8-11-ig, pénte-ken civil falu helyett gasztrofeszttel és újabb fellépőkkel.

Dukán András Ferencelnök

ELTE TTK HÖ[email protected]

Kari Tanácsbeszámoló

A TTK Kari Tanácsa 2012. április 18-án tartotta legutóbbi ülését, ame-lyen tíz napirendi pontban tárgyalta a kart érintő legaktuálisabb kérdéseket. A tanács összetételének változása okán a hallgatói delegáltak új tagját üdvö-zölte Dr. Michaletzky György dékán úr, mivel Ivancsó Veronika helyét a TTK HÖK nemrég megválasztott szo-ciális elnökhelyettese, Hajdu Vivien vette át.

Az ülésre benyújtott személyi kér-dések megvitatását követően a tanács határozatot hozott Dobos László tanár-segédi kinevezéséről (Fizikai Intézet), Szűcs Zsolt tanársegédi, valamint Jüttner Alpár tudományos főmunka-társi kinevezésének meghosszabbítá-sáról (Matematikai Intézet). Emellett a

Kari Tanács támogatásával a geológia mesterszak új szakfelelőst kapott Pálfy József egyetemi tanár személyében. A dékán úr előterjesztésére a tanács Horváth Ákos és Vellai Tibor részére a TDK szervezői és az egyetemi tehetség-gondozásban elért eredményeik miatt Tudományos Diákköri Érem adomá-nyozásáról döntött.

A Kar Kiváló Oktatója címet a Hallgatói Önkormányzat javaslatára Takács-Sánta András (Környezettudo-mányi Centrum) és Vass Gábor (Kémi-ai Intézet) nyerte el. A díj odaítélésében idén is elsődlegesen támaszkodtunk a hallgatók véleményére, közvetlen jelöléseitek mellett a kitöltött OMHV eredmények is nagyban befolyásol-ták a végleges döntést. Kiváló okta-tóink díjazása mellett idén 44 hallgató kiemelkedő tanulmányi, tudományos és közéleti tevékenységét ismerte el a Kari Tanács a Kar Kiváló Hallgatója

címmel, amelyet az Eötvös napi ünnep-ségek keretében vehetnek át a jutalma-zottak.

A képzési tervek módosítására került sor a biológia alapszakon és tanári mesterszakon belül, előbbi ese-tében ezek tartalmazzák a matematika kritériumtárgy bevezetését, illetve az előfeltétel-rendszer változását is. A tudománykommunikáció a természet-tudományban mesterszak tanterve az első tanév tapasztalatai alapján szintén átalakult.

Mindemellett az ülés során még megtörtént a Kari Választási Bizott-ság kiküldése a választási egységek javaslatai szerint, valamint elfogadásra került a Kar 2012. évi költségvetése is. A dékán úr bejelentése alapján a TTK Kari Tanácsának következő ülése május 9-én várható.

Varga ErnaKari Tanács tag

4410_szurke.indd 4 2012.04.23. 9:53:34

TétékásNyúz

HÖK HÖK 5Jó, jobb, LENVétek LENne kihagyni

Az ELTE TTK HÖK ismét bemutatja: Lágymányosi Eötvös Napok

Biztosan mindannyian hallottatok már a fent említett nagy hord-erejű eseményről. Aki már részt vett rajta, annak azért, akinek pedig ez az idei lesz az első, annak azért kötelező ott LENnie!

Idén a TTK HÖK és a TÁTK HÖK közös szervezésében, a Társadalomtu-dományi Pikniket is magába foglalva, ismét csak rátok vár a LEN, 2012. május 8-11. között. Nem csalás, nem ámítás, kihasználjuk, hogy tanítási szünet lesz és egy bónusz nappal toldjuk meg amúgy is velős kis fesztiválunkat.

A belépés – mint ahogyan azt meg-szokhattátok – ingyenes, cserébe szá-mos jobbnál jobb programot kínálunk.

A koncerteket most is két sátor-ban élvezhetitek majd – a kisebbiket az Északi tömb elé, míg egy, a tavalyinál is nagyobb sátrat a két épület közötti parkolóba állítunk fel. Bár különböző okok miatt nagyon sokan kiestek a pik-szisből, így is megtalálhatja mindenki a kedvére való zenét, vágyjon az ember inkább összebújós, gondolkodósra, vagy haverokkal tomboló ugrálós ket-recre, esetleg a rég megszokott, retro slágerek teli torokból üvöltésére. Fellé-pőink között köszönthetjük a teljesség igénye nélkül a Punnany Massif-ot, az Ocho Macho-t, a Paddy & The Rats-et, és végül, de nem utolsó sorban a Happy Gang-et, valamint az UFO-t. Mellettük pedig az egész éjszakás szó-rakozást Dj Juhász Laci, Dj Endy, Dj Gomez és Dj Palotai biztosítják majd.

Természetesen a rendezvényt megelőző hetekben is folyik már a fel-készülés, ennek megfelelően kisebb változások még elképzelhetőek. Első-ként, már idén januárban arculatvál-tást terveztünk, ennek eredményét láthatjátok az oldal közepén, sajnos egyelőre csak fekete-fehérben. Meg-próbáltuk a területet a lehetőségekhez képest kicsit jobban kihasználni mint a korábbi években, hamarosan ti maga-tok ítélhetitek meg mekkora sikerrel. Ezen kívül számos apró, ám jelentős újítást alkalmazunk. Lesznek eligazító táblák, molinók, valamint ténylegesen jól működő és többfunkciós info sátor-ral várunk majd benneteket. Számos meglepetéssel is készülünk a szorgalmi időszak vége felé közeledve, többek

között új játékokkal, vetélkedőkkel, versenyekkel. Megtalálja a helyét aki söröshordót akar gurítani, éppen úgy, mint aki már utálja a csengőhangját, és mobiltelefont szeretne hajítani. Emel-lett rengeteg érdekes programot kíná-lunk éjszakára is, hogy ezek közül is említsünk néhányat, itt van példának okáért a Kert mozi, ahol minden eddi-ginél kényelmesebb nyugágyakból pillázhatjátok az épület falán kifeszí-tett vásznon futó filmeket, valamint lesz Stand up comedy, hogy mindenki meríthessen szöveget szekálni a have-rokat. Lesz bor- és pálinkaház, mert a szem mellett a torok sem maradhat szárazon.

Pénteken napközben Gasztro-fesztivállal készülünk, amely ebben a formában teljesen egyedülálló újí-tás. Várunk szeretettel minden kedves anyukát, apukát, unokaöcsit, plüss-mackót egy kellemesen, családias han-gulatban eltölthető napra. Ha pedig itt is inkább a haverokkal lennél, nevezze-tek a főzőversenyre, mérettessétek meg magatokat! Délutántól persze ismét a LEN kapja a főszerepet, folytatódnak a koncertek, éjszakai programok!

Az újdonságok mellett azonban most is helyet kapnak a már-már véd-

jegynek számító helyszínek, például a Civil Falu – ahol lesz parfüm teszt, „robbantgatnak” majd a vegyészek, de találkozhattok a Környezettudományi Klubbal és karaoke sátorral is. A kul-túra vonalát is erősíteni szeretnénk, így összefogásban a Társadalomtudo-mányi Karral, a LEN-en kerül megren-dezésre a TáTK-os Piknik, amelynek keretein belül érdekes újdonságokkal találkozhat bárki. Természetesen lesz vattacukor árus, gyrosos, és minden, mi szem-szájnak ingere lehet, hogy a többi izgalmas, és kreatív játékról már ne is beszéljünk.

A rendezvény az ezt megelőző években is hatalmas érdeklődésnek örvendett. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a LEN keretein belül kerül megrendezésre kettő, az egész egyetemre kiható eseményso-rozat is. Ezek egyike sportos vonat-kozású, tehát nem lehet más, mint az 5vös5km, amely idén, mint a LEN is, minden eddiginél nagyobb lesz! Új helyet kap a rajt/célegyenes, az útvo-nal azonban megmarad. A másik még könnyedebb, tehetségkutató jellegű, az EZF (ELTE Zenekarok Fesztiválja). 2012-ben is mi adhatunk helyszínt a már több hónapja tartó sorozat dön-tőjének, ahol az egyes selejtezőkből továbbjutott formációk mutathatják meg a közönségnek és a szakmai zsű-rinek is, hogy ők a legjobbak.

TTK-hoz hűek maradva azonban arra is törekedtünk, hogy a jókedv, és hangulatfokozás mellett a környe-zetünkre is ügyeljünk. Éppen ezért helyet kapnak ismételten a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas szeme-tesek – amelyeket ezúttal is kérünk, használjátok! Az Északi tömb elé ide-iglenes, őrzött biciklitárolókat alakí-tunk ki. Továbbá – reményeink sze-rint – idén már nálunk is elérhetőek lesznek a fesztiválokról jól ismert re-poharak.

Ha nem hiszitek, járjatok utána, addig pedig lájkoljátok a rendezvényt a http://www.facebook.com/LENFesztival -on, vagy kattintsatok további érdekes-ségekért a hamarosan debütáló, meg-újult len.elte.hu oldalra!

Mi LENn leszünk! És Te? A további LEN-es szóviccek helyett, befejezésül álljon itt a tanúság:

Gyere ELTE is, mer’ az jó!László DorinaLászló Dávid

([email protected])

4410_szurke.indd 5 2012.04.23. 9:53:34


HÖK Kar6ELTE TTK HÖK KüldöttgyűlésGólyatáboroktól az Alapszabályig

Az áprilisi Küldöttgyűlésen a következő napirendi pontokat tárgyalták meg: beszámolók, személyi kérdések, Alapszabály-módosítás, ügyrendek, tájékoztató a gólyatáborokról és beje-lentések.

2012. április 17-én, kedden 18:07-kor Dukán András Ferenc, az ELTE TTK HÖK elnöke mandátumellenőr-zést kért az Ellenőrző Bizottságtól, amely eredményességének megál-lapítása után megnyitotta az ülést.

A Küldöttgyűlés első napiren-di pontja a beszámolók volt. Előző-leg minden tisztségviselő kiküld-te beszámolóját, habár nem mind határidőn belül érkezett meg. Dukán András Ferenc kiegészítette beszá-molóját azzal, hogy a dékán úrral folytatott egyeztetést a LEN-nel és az Alapszabály-módosítással kap-csolatban. László Dávid szervező elnökhelyettes a kisrendezvényekről és a Lágymányosi Eötvös Napok-ról (LEN) beszélt kiegészítésében. Árendás Péter beszámolójához hoz-záfűzve elmondta, hogy az egyezte-tések a Tanulmányi Osztállyal még folyamatban vannak. Sándor Máté Csaba kollégiumi biztos bővítette beszámolóját azzal, hogy a kollégiu-mi felvételi elkezdődött. Az Ellenőr-ző Bizottság tagjai kiegészítésükben ismertették, hogy mely képviselők-nek szűnt meg a mandátumuk, illet-ve a fogadóórák betartásának ellen-őrzése a jövőben sokkal szigorúbb lesz. A szavazás eredményeképpen minden beszámoló elfogadásra került a képviselők által. Az elmúlt időszakban a képviselők száma 32-re csökkent mandátumaik különböző okokból történő elvesztése miatt.

A Küldöttgyűlés második napi-rendi pontjaként a személyi kérdések került megtárgyalásra. A jelenlévők a Választási Bizottság (VB) tagjairól szavaztak. Sik Zsuzsanna Brigitta az Ellenőrző Bizottság tagja ismertette, hogy kik jelentkeztek VB tagnak, majd a képviselők szavaztak a jelöl-tekről. A tagok a küldöttgyűlési hatá-rozat szerint április 24-től kerültek megválasztásra. A küldöttek felhatal-mazták a Választmányt, hogy addig kiegészítse a Választási Bizottságot.

A Küldöttgyűlés harmadik napi-rendi pontja az Alapszabály-módosí-tás volt. Dukán András Ferenc ismer-tette, hogy a Választási Bizottsággal kapcsolatban voltak változtatási javaslatok, illetve dr. Michaletzky György dékán úr is tett módosítási javaslatokat. A képviselők kivetítőn követhették a korrektúrákat, majd a szavazás eredményeként egyhangú-lag elfogadták a változtatásokat.

A negyedik napirendi pontban a Választási Bizottság ügyrendjéről volt szavazás, amely szerint az első ülé-sen megválasztják a bizottság elnökét, aki a továbbiakban vezeti a Válasz-tási Bizottságot, illetve megállapítják annak ügyrendjét. Ezt az ülést az Ellenőrző Bizottság hívja össze.

Az ötödik napirendi pont a tájékoztató a gólyatáborokról volt. Dukán András Ferenc elmondta, hogy az ELTE TTK HÖK Választmá-nya elbírálta a gólyatáborok szerve-zésére beérkezett pályázatokat, majd ismertette az alábbiakat:

• 2012. augusztus 25 és 31 között Bódvarákón megrendezésre kerü-lő Geo-Bio Gólyatábor programja-inak operatív szervezője az Egye-sült Biológus Hallgatók Szövetsége (EBiHal), illetve a szervezet képvi-selője Szenes Áron;

• 2012. augusztus 12 és 19 között a Zempléni-hegységben megrende-zésre kerülő Bö-Fi- Fizikus gólya-tábor programjainak operatív szer-vezője a Magyar Fizikushallgatók

Egyesülete (Mafihe), illetve a szerve-zet képviselői Horváth László Bence és Béni Kornél;

• 2012. augusztus 18 és 22 között Balatonalmádi-Káptalanfüreden megrendezésre kerülő Kémia Gólya-tábor programjainak operatív szer-vezője Barát Viktor;

• 2012. augusztus 16 és 19 között Bodajkon megrendezésre kerülő GyógyMatek Gólyatábor program-jainak operatív szervezője Árendás Ákos Tuzson és Kerényi Péter.

Az utolsó napirendi pont az egyebek volt. Dukán András Ferenc elmondta, hogy április 19-én megren-dezésre kerül az Informatikai Kar, a Társadalomtudományi Kar és a Ter-mészettudományi Kar együttműkö-désével a Hallgatói Fórum, amelyen ismertetik majd a Felsőoktatási tör-vény változásait, valamint a legfris-sebb felvételi statisztikák már megta-lálhatók a www.felvi.hu-n. A jelenlévők beszélgetést folytattak a részösztön-díjasokról, az államilag támogatott és a költségtérítéses hallgatókról. Szakács Dávid tudományos biztos a Déli épület energiatakarékosságá-ról indított beszélgetést, amelyet sok esetben zavarónak talált. Barát Viktor meginvitálta a jelenlévőket az április 26-án tartandó kémia-környezettan barátság bulira. Sándor Máté Csaba a fogadóórák rendszeréről indított vitát, mivel azok kihasználtságát elégtelen-nek érezte. Koczúr Szilvia külügyi biztos a Flash mob-ra invitált min-denkit. Árendás Péter elmondta, hogy a HÖK részt vesz az ELTE-s HÖK-ök focitornáján, és aki szeretne játszani, jelezzen neki. Fedor Flóra Zsófia, az Ellenőrző Bizottság tagja, a tisztség-viselői tablóról beszélt. Barát Viktor elmondta, hogy a LEN promo videó forgatása hamarosan elkezdődik és a rendezők várják a felajánlásokat, vala-mint a közreműködni szándékozók jelentkezését.

Miután nem érkeztek továb-bi hozzászólások, Dukán András Ferenc 2012. április 17-én 19:55-kor lezárta az ülést.

A Küldöt tgyűlések hivata-los jegyzőkönyvei már megta-lálhatóak a http:/ /ttkhok.elte .hu/jegyzokonyvek/2011-2012 oldalon is.

Szellák Zsanett Titanillatitkár

ELTE TTK HÖ[email protected]

4410_szurke.indd 6 2012.04.23. 9:53:34

TétékásNyúz

HÖK Kar 7Lágymányosi Hallgatói FórumJelentős átalakulás előtt áll a magyarországi felsőoktatás

A múlt év végén aláírt új felsőoktatási törvény, és az azt követő már megjelent, illetve készülő alsóbb jogszabályok részben már kifejtették hatásukat, többségük azonban csak augusztus után lép hatályba. A három lágymányosi kar, az IK, a TáTK és a TTK hallgatói önkormányzatainak közös szervezésében rövid előadások keretében ismertették és elemezték az aktuális helyzetet, a fórumot adó közös beszélgetés felvezetéseként.

2012. április 19-én késő délután az Északi 0.99 termében kampuszunk szá-mos hallgatója megjelent. Az ELTE HÖK vezetői közül Dukán András Ferenc, a TTK HÖK elnöke érkezett a három kar tanulmányi felelőseivel. Németh Júlia, az IK Tanulmányi Bizottság elnöke, Mészáros Ádám, a TáTK Tanulmányi Bizottság elnöke és Árendás Péter, a TTK Tanulmányi elnökhelyettese vett részt a fórumon. 18:00 órakor először is Dukán András Ferenc köszöntötte a megjelenteket, és örömmel nyugtázta, hogy minden karról érkeztek érdek-lődök, méghozzá a legtöbb hallgató karunk képviseletében volt jelen.

Nyitóbeszédében ismertette a fórum napirendi pontjait és annak célja-it. A három ismertető előadást Németh Júlia kezdte meg a jelenlegi helyzet ismertetésével és kiértékelésével. Eddi-gi két lehetőség helyett már háromféle módon lehet valaki egyetemi hallga-tó. Költségtérítéses és állami képzések megszűnnek, helyükre önköltséges, részállami- és állami ösztöndíjas kép-zések indulnak. Utóbbi kettő képzésre felvételt nyert hallgatóknak tanulmá-nyi költségeit sorra 50%, illetve 100%-ban állja az állam, cserébe úgynevezett hallgatói szerződést kell vele kötni. 12 államilag támogatott félévvel ren-delkezik minden diák, amelybe bele-tartozik a felsőfokú szakképzés, alap, mester és osztatlan képzés is egyaránt. Fontos megjegyezni azt, hogy a képzési időn felül még plusz két félévet lehet összesen járni azonos szakra államilag finanszírozott formában, még akkor is, ha ezen felül lenne támogatott féléved. Szakzárásnál végbizonyítvány szer-zéséhez két éven belül jelentkezni kell záróvizsgára. Két év letelte után való jelentkezés esetén a HKR-hez kell for-dulni, aki feltételhez köti a jelentkezést,

abban az esetben, ha a képzés befejezése óta eltelt idő nem haladta meg az öt évet, ugyanis utána már semmi esetben sem lehet letenni a vizsgát.

Az új szabály a folyamatos jogvi-szonyt is leírja, valamint a párhuzamos képzés olyan irányban módosul, hogy azonos félévben egyidejűleg tanult sza-kok darabonként felszámolódnak külön féléveknek. Egy tárgyra összesen hat vizsgaalkalmat biztosít az új törvény. Folytatásképpen Mészáros Ádám vette át a szót, aki elsőként a hallgatói szer-ződésekről informált bennünket. Szep-temberben képzést kezdő diákoknál lép érvénybe megkötésének feltétele. Tar-talmában megfogalmazza, hogy húsz éven belül a képzés idejének kétszeresét kell ledolgozni Magyarországon, ellen-kezőleg vissza kell fizetni a képzés árát kamatostul, ami előre láthatólag +2%. Az állami ösztöndíjasoknak, ha nem tartják be az itthoni munkavégzés fel-tételét, külföldi munkavállalásuk során 100%-ban, míg a részösztöndíjasoknak 50%-ban kell visszatéríteni a tanulmányi költséget. A hallgatói szerződés másod-sorban magában foglal egy időlimitet is, amely meghatározza, hogy az elő-írt időhöz képest maximum másfélszer annyi időn belül meg kell tudni szerezni az adott diplomát. Ez a szerződés EU-s alapelvekkel áll szemben, Európában páratlan intézkedés, csupán Fehérorosz-országban találni hasonló koncepciót. Ennek az országnak intézkedései viszont annyiban realisztikusabbak, hogy az egyetem közvetíti ki a hallgatókat az állá-sokra az alapján, hogy ki hogyan tanult, értelem szerűen a jól végzett egyetemista válogathat a jobb állások közül, amíg egy kevésbé sikeresen végzettnek vidéken kell munkát vállalnia kevesebb pénzért.

Ennél a napirendi pontnál kisebb vita alakult ki a törvény alkotmányossá-

gával kapcsolatban, azonban egyetértet-tünk, hogy meg kell várnunk, vajon az Alkotmánybíróság felfüggeszti-e a tör-vény vitatott pontjait, mielőtt még végle-gesítik azt. A törvény mindenkire vonat-kozik, amit be kell tartanunk, ez ellen esetlegesen felszólalni tudunk, nemtet-szésünket kinyilvánítani a hivatalosan szervezett tüntetéseken. A HÖOK, illetve minden hallgatókat képviselő szerv tel-jes erőbedobással dolgozik a hallgatói érdekek leghatásosabb pártolásán, így ajánlásokat tesznek az elkövetkezendő felvételi rendszer felé. Ilyen például két részösztöndíjas hely egy állami ösztön-díjasra való beváltása, illetve az egye-temen belüli keretszám módosítások. Egyes szakoknak több részösztöndíjas helyet ítéltek oda, mint indokolt lenne, így ebből a feleslegből lehetne átadni a szűkebb létszámmal rendelkező másik egyetemen belüli szaknak. Végezetül Árendás Péter a jogszabályi háttérről beszélt, a térítési és juttatási rendelet, valamint a kreditrendelet magasabb szinten való szabályozásáról nyilatko-zott. Ide tartozik, hogy a választható tantárgyakból mennyi kreditet kellene teljesíteni a szakokon (egységesen), a másik mesterszakra való átjárás lehető-sége, illetve a párhuzamos képzések. Az új Felsőoktatási Törvény hiányzó ren-deletei májusra lesznek készen, amit a HÖOK szeptemberben visszaküldhet felülvizsgálatra. Addig is felméréseket kell csinálni a hallgatói érdekekről, hogy értékes diplomát szerezhessenek. Ezeket tényekkel alá is kell támasztani, például: aki nem kap ösztöndíjat, dolgoznia kell, így nem jut ideje a tanulásra.

Helyszűkében a szeptembertől érvénybe lépő Diákhitel 2.0-val kap-csolatban a nyuz.elte.hu-n olvashattok hamarosan, összeszedve a hozzá tartozó legfontosabb dolgokat emészthető nyel-vezetre fordítva.

Összegezve, már van valami a leve-gőben, de még nem tudni pontosan mi is lesz a leges legvégén belőle. Egyelőre még várunk kell, most éppen az Alkotmány-bíróság döntésére. A jelenlevők közül többen is felhívták a figyelmet a hallgatói összefogás fontosságára.

A leendő változásokról, valamint újabb információkról folyamatosan infor-málunk benneteket a Nyúz hasábjain, kövessétek figyelemmel a fejleményeket. Bármilyen felmerülő kérdés esetén írjatok Árendás Péternek a [email protected] e-mail címre.

Mihály Eszter

4410_szurke.indd 7 2012.04.23. 9:53:34


Kar Sport & Arcok8Mert játszani jó!Ha szerda, akkor teadélután!

Ma délután négykor, mint minden szerdán, megint eljön a Matekos Teadélután ideje. Ezért aztán, ha van egy kis időtök, akkor feltétlenül megéri benéznetek az északi épületbe, hiszen a földgömb felett, a régi dohányzó helyén található jelenleg a Matematikai Múzeum foglalkoztatója, ami szerdánként a Mate-kos Teadélután helyszínéül is szolgál.

De mi is az a matekos teadélután? Bár minden bizonnyal legtöbben már hallottatok róla, azért én mégis kifej-teném egy kicsit részletesebben, hogy miről is szól, és mi is történik egy-egy ilyen teadélután alkalmával. Először, senkit ne tántorítson vissza a matekos jelző, mivel ez csak arra utal, hogy a matematika szakterület hallgatói rendezik, akik mindenkit szeretettel várnak ezeken a kis délutáni össze-jöveteleken, ahol egyenletek és téte-lek helyett teával, lekváros kenyérrel, ropogtatnivalóval és rengeteg játékkal fogadják a lelkes érdeklődőket.

Az egyik legnépszerűbb játék A Karib-tenger kalózai második részé-ben is látható kockajáték, de akik mégsem lelnék benne örömüket azok is biztosan megtalálják az ízlésük-nek megfelelőbb játékokat, hiszen akad itt rengeteg ördöglakat – könnyebbek és nehezebbek egyaránt –, valamint jó néhány társas-játék, hogy csak pár ismer-tebbet említsek, de meg-találhatjátok itt a Catan-t, Genialt, Abalone-t, illetve a Carcassone-t is. Akinek a szíve inkább a különböző kártyajátékokhoz húz, min-den bizonnyal az is talál magának lelkes partnere-ket a játékhoz. A legkedvel-tebbek az Ulti, a Rikiki és a Hét pecsét. Ha szívesebben játszotok kétszemélyes játé-kokat, akkor kipróbálhatjá-tok az amőba különböző variációin alapuló társasokat. Természetesen a sakk szintén elengedhetetlen része a repertoárnak. Utoljára pedig néhány szó a Blokus-ról. Ez egy négyszemé-lyes játék, amiben a Tetrishez hason-lóan kell lefedni a pályát, és az nyer, aki a legtöbb egységnyi építőelemből összeálló alakzatösszességet rakja le

a kezéből. Ennek a játéknak többféle változata is megtalálható a teadélutá-non, mint például a háromdimenziós, illetve a háromszöges.

Ezenkívül a Matematikai Esték elnevezésű előadássorozat szintén ekkor kerül megrendezése, melynek keretein belül egy kötetlen beszélge-tés folyik elismert matematikussal a matematika csodáiról. Az előadá-sokról, hogy éppen ki jön és miről is fog mesélni a matszacs.elte.hu oldalon találtok aktuális és bővebb informá-ciókat.

A Matematikai Múzeum nem csak a matekos teadélutánnak ad helyet, hanem a MASZAT-nak is. A MASZAT felsőbb éves matekos hallgatók által tartott ingyenes mate-matika-korrepetálás, amelynek az

időpontjai szintén megtalálhatóak a matematika szakterület honlapján, de ha tudod, hogy feltétlenül sze-retnél menni valamelyik időpont-ban, akkor nagyban megkönnyíted a korrepetálók dolgát egy e-maillel ([email protected]) arról, hogy mikor mennél és pontosan milyen témában kérnéd a segítségüket.

Ejtsünk néhány szót a magáról a helyről is, azaz a Matematikai Múzeumról. Ha emlékeztek még rá, fentebb írtam, hogy ezt az északi első emeletén találjátok a főbejárat felett, a korábbi dohányzó helyén – tudjátok, a foteloknál, ahol sosincs hely. A múzeum polcai egy-egy matematikushoz, matematikához igen közel álló emberhez tartoznak, így végignézve azokat betekinthe-tünk többek között Silassi Lajos, Bérczi Szaniszló, Kabai Sándor, Izi-dor Hafner, Magnus Wenninger és Saxon-Szász János munkáiba is, sőt még Wolfram is képviselteti magát. Ezeken kívül mindig megtalálhatjá-tok a KöMaL és az Abacus aktuális számait is. A múzeum kínálata folya-matosan bővül magyar és külföldi

kiadványokkal is, leg-utóbb például a Bolyai Társulat adományozott nem kis mennyiségű könyvet ennek érdeké-ben, ezzel is elősegítve a múzeum dinamikus fejlődését.

Mindent összevetve bátran nézzetek be szer-dánként a Matematikai Múzeumba, ha szeret-nétek a délutánotokat egy vidám, baráti tár-saság körében feldobni egy kis játékkal, vala-mint akkor, ha csak egy kis szimpátia is van a lelketekben a matema-

tika iránt, hiszen az előadásokon hallható, illetve a múzeumban lát-ható érdekességek bárki számára sok új, cseppet sem haszontalan infor-mációval szolgálhatnak, miközben megmutatják a matematika igazi szépségét.

[email protected]

4410_szurke.indd 8 2012.04.23. 9:53:35

TétékásNyúz

Kar Sport & Arcok 9Két lábon vagy két keréken?Milyen kerékpárt mire használjunk?

Kerékpárboltosként sokat hallom a vásárlóktól, hogy mi mindent szeretnének egy kerékpárral csinálni. Alapjában véve városban sze-retnék használni, de szeretnének vele azért túrázni is. Legyen köny-nyű, de tartós, sok sebességes, de ne legyen túl bonyolult, és kellene rá kosár is. Ne legyen kontrás, vagy pont az legyen stb.

Egy fajta kerékpár nem tud meg-felelni minden szempontnak, de azért ha a felhasználási célok tisztázásra kerülnek vásárlás előtt, akkor lehet jól választani. Az alábbiakban ezért nagyon röviden a „Hogyan válasz-szunk kerékpárt?” témát próbálom meg körüljárni.

A mai viszonyok között alap, hogy aki tud, az bicajjal közlekedik a mindennapokban. Az, hogy ezt milyennel teszi, sok mindentől függ. Létezik városi biciklitípus, amely minden nagyobb kerékpárgyártó kínálatában megtalálható. A vázgeo-metriájuk, és a kormányuk olyan, hogy egyenesen tudjunk ülni rajtuk, valamint a nyergük is kényelmes. A legegyszerűbbek egysebességesek és kontrásak. A legjobbak ebben a kategóriában a régi kerékpárok, amik ma újra hódítanak Magyarországon, mert tartósak, stabilak, acélvázasak – ami rugalmas, így jól nyeli a ráz-

kódást –, terhelhetőek, lehet rájuk kosarat szerelni. Van rajtuk csomag-tartó, egyszerűek, ezért nincs rajtuk sok minden, ami elromolhat, viszont nagyon jók a menettulajdonságaik. Alapfelszereltség rajtuk a sár-, és láncvédő, illetve a hollandoknál a szoknya/nadrágvédő is, hogy mun-kába menet ne koszoljuk össze a ruhánkat. Emellett nem utolsósor-ban formásak és részletgazdagok. Ilyen az átlag városi kerékpár vagy angolul „city bike”. A régiek felújítás után újabb évtizedeken át működnek. Hollandiában szakadatlanul használ-ják őket már több, mint 100 éve. Aki dombosabb helyeken is jár napköz-ben, és úgy érzi, hogy szüksége van egy könnyebb sebességre, annak a három sebességes, agyváltós városi kerékpárt érdemes választania.

Háromnál több sebességre akkor van szükség, ha komolyabb emelke-dőt kell megmásznunk naponta. Erre

a hét vagy több sebességes agyváltó-val szerelt városi kerékpárok lenné-nek alkalmasak, de ezek itthon még nem terjedtek el, elsősorban maga-sabb árfekvésük miatt. Így maradnak a láncváltóval szerelt biciklik. Itt újra visszanyúlhatunk a régi típusokhoz, a 1980-as évekhez, amikor a városi kerékpárokat elkezdték láncváltós változatban is szerelni. Ma rengete-get látni az osztott felső csöves női kétkerekűekből, amik öt vagy tíz sebességesek, így lehet velük hegyre menni, túrázni, de lehet rájuk kosarat is szerelni, szép vékonyak a csöve-ik, fantáziadús a vázgeometriájuk, tartósak, acélvázasak, kényelmesek, és a 1980-as évek diszkó színeiben pompáznak.

Ha újat szeretnénk venni, akkor több fajta közül is választhatunk. Ha kényelmesen, de haladósan szeretünk menni, akár könnyebb terepen is, és szállítani is szeretnénk, akkor túra-kerékpárt, angol nevén „trekkinget” érdemes használnunk. Városba felesleges a minimum 18 sebesség, de ennél kevesebbel nem gyártják. Viszont jól jön ez majd hegynek fel-felé, illetve hosszabb túrákon.

A cikk folytatását az alábbi olda-lakon: www.okoszeminarium.hu vagy a www.rocketbikes.hu találjátok meg.

Csányi JanóRocket Bikes Underground

Kerékpárbolt és Műhely

Hevesy GyörgyMostani számunkban a kémikusok,

illetve a kémiát kedvelők lelhetik örömü-ket ezen rovat olvasásában. Soron követ-kező Nobel-díjasunk ugyanis a nagyhí-rű Hevesy György, aki az ötödik hazai kitüntetettünk.

A kémikus 1885. augusztus 1-jén szü-letett Budapesten. Középiskolai tanulmá-nyait a Piarista Gimnáziumban végez-te, ahol 1903-ban érettségizett. Ezután a Budapesti Tudományegyetemen folytatta diákéveit, amit egy év után otthagyva a Berlini Műegyetem hallgatója lett. Dip-lomáját 1908-ban szerezte meg fizikából Freiburgban.

A kémiai iránti nagy érdeklődése miatt ezt követően Zürichbe utazott, ahol Lorenz mellett vállalt tanársegédi állást a Technische Hochschulén. 1911-ben Man-chesterben folytatta pályafutását a híres tudós, Rutherford laboratóriumában. Itt

végzett kutatásai során merült fel az a téma is, amellyel később elnyerte a rangos díjat, és szintén itt kötött barátságot Niels Bohrral. 1912-ben a radioólom szétválasz-tásával kísérletezett, azonban ez sikerte-lennek bizonyult. Ekkor fogalmazta meg azt a tételét, miszerint ha az aktív anyag nem választható el az inaktívtól, akkor a sugárzó rádium D felhasználható az ólom indikátoraként. Ez az elv alapvető tételnek bizonyult a nyomjelző izotópok indikátorként való alkalmazásában.

Az I. világháború kezdetekor Hevesy katonaként folytatta éveit, majd a buda-pesti Állatorvosi Főiskola kémiai tan-székén dolgozott. Később a Műegyetem fiziko-kémiai tanszékének vezetője lett Kármán Tódor felkérésére. Amikor 1920-ban megfosztották előadói jogától, Bohr meghívására a koppenhágai egyetem laboratóriumában kutatott tovább.

1926-ban meghívták a freiburgi egye-tem fizikai-kémiai tanszékvezetőjének,

s ekkor tevékeny évek elé nézett a híres kutató. Itt kezdett neki a radioaktív izo-tópok alkalmazásával kapcsolatos kísérle-teinek növényi, illetve állati szervezetek-ben. Ezen módszer során egy adott elem útját tudták lekövetni a szervezetekben. A mai orvostudományban is felhasznál-ják felfedezését.

Később a Royal Society tagja lett és elnyerte a Copley-érmet is. 1943-ban csa-ládjával együtt Stockholmba települt, és az ottani egyetemen dolgozott. Ugyaneb-ben az évben tüntették ki a kémiai Nobel-díjjal a "radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban". 1945-ben az MTA tagjai közé választot-ta, 1959-ben pedig a radioaktív izotópok békés felhasználásáért az Atoms for Peace Awards kitüntetést vehette át. 1966-ban a pápa is fogadta, külön audiencián.

Nyolcvan évesen, 1966. július 5-én hunyt el Freiburgban.

Solymosi Emőke

4410_szurke.indd 9 2012.04.23. 9:53:35

Felhívás!Lakótársat vagy kiadó albérletet keresel? Esetleg használt köny-veiden szeretnél túladni? Hir-dess a Nyúzban! A részletekről további felvilágosítást kaphatsz a [email protected] címen.

Ebben a félévben újra megjelenik a Tétékás Nyúz kulturális mellék-lete, a Kultúrnyúz. Küldjetek írá-sokat, verseket május 11-ig, bármi-lyen kategóriában, ha publikálni

szeretnétek őket kari lapunk hasábjain!

4410_szurke.indd 10 2012.04.23. 9:53:37

MASZATEbben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amelyet felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szak-területi Csoport szervezésében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra!Időpontok:Hétfő 10-12Szerda 12-14Csütörtök 10-12Péntek 12-14

Ha valamit nem értesz matekból, vagy kifogott rajtad egy feladat, akkorgyere, kérdezz, és segítünk!

Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek a [email protected] e-mail címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is!Helyszín: az Északi Tömb régi dohányzója, a Földgömb mellett.Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon találhattok a MASZAT menüpont alatt.Várunk szeretettel!

Matematika Szakterületi CsoportMASZAT Csapat

[email protected]

Ha a megjelenés előtti napokban kíváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvas-hattok, vagy ha sze-retnétek kulisszatit-kokhoz jutni, akkor lájkoljatok minket a http://facebook.com/tetekasnyuz olda-lon! Az ötszázadik lájkoló könyvet kap ajándékba.

4410_szurke.indd 11 2012.04.23. 9:53:39


Tudósítás Tudósítás12

Forman Balázs ezek közül a közútit emelte ki, ugyanis az egész ország több nagy és sok helyi busztársaság járata-ival van behálózva. Ezekkel viszont könnyen és viszonylag gyorsan be lehet járni az országot – hosszában. Ez a legolcsóbb közlekedési lehetőség, de nagyon kényelmes és kulturált, vala-mint az összes járat 4-5 percenként jár, mert nem a járatsűrűséget igazítják a forgalomhoz, hanem a buszok méretét, így igazán nem kell rájuk sokat várni.

A repülő természetesen ennél gyorsabb, de költségesebb módja a közlekedésnek, azonban például a Húsvét-szigetekre csak azzal lehet eljutni, hacsak nincs nekik is úszó

buszuk, mint nekünk a belvárosban.A jó buszokkal azonban foglalkoz-

ni kell, így a közutak minősége rend-kívül jó. Amit nem feltétlen könnyű elérni egy olyan országban, amely a csendes-óceáni tűzgyűrű mentén fek-szik teljes mellszélességében.

A rendszeres és erős földrengések – amelyek ott azért igencsak megszo-kottak –, pár tízévenként megostromol-ják az ország épületeit és infrastruktú-ráját. Ennek ellenére az utak mindig jó állapotban vannak, hiszen az ilyen katasztrófák után ezeket állítják helyre először. De az épületeknél is figyelem-be veszik ezt a tényezőt, így csak azo-kat építik vasbetonból, amelyeket más technikával nem tudnak megoldani.

A földrengések és a nem túl magas életszínvonal ellenére a chileiek a 47.

Közgazdaságtan ChilébenAvagy a földrengések és autóbuszok országa

A Földrajzos Klub legutóbbi előadásán dr. Forman Balázs tartott beszámolót chilei útjáról. Szó volt arról, hogy az ország ásványkin-csekben milyen gazdag, hogy alig jár vasút, ehelyett buszokkal vagy repülőkkel juthatunk el az ország egyik pontjából a másikba, és hát be kell ismerjük, hogy ez Chile esetében nem kis távolság, lévén bolygónk legkeskenyebb, és egyben „leghosszabb” országa.

Chile olyan messze van tőlünk, mint az amerikaiaktól Magyaror-szág. Mennyit tudunk mi az Andok eme országáról? Dr. Forman Balázs, karunk oktatója egy konferencia kap-csán látogatott a dél-amerikai ország-ba. Utazásának élményeiről tartott beszámolót a Földrajzos Klub korábbi előadásán.

Nem sokat tudtunk Chiléről, így azt sem sokan gondoltuk volna, hogy majdnem 2/3 részt fehérek lakják, bár arról talán tudhatunk, hogy Dél-Ame-rikában a katolikus vallás meghatáro-zó. Kevésbé ismeretes, de Chile nem csak Dél-Amerika, de a világ egyik legstabilabb gazdasága is. Életszínvo-nalban sem sokban marad le hazánk mögött, alig 10%-os deficittel rendel-kezik. A gazdasági világválság ellené-re egy kis megtorpanás és csökkenés után már újra növekedési pályán van, gazdasága fejlődik. Ez köszönhető annak is, hogy az ország fejlett iparral rendelkezik, rengeteg értékes ásvány-nyal és érccel, amelyek az export alap-jául szolgálnak.

Chile számára, mivel az Andok gerincén terül el a Csendes-óceán part-ja mentén, mindig is nagyon jelentős volt a tengeri kereskedelem. Talán pont ezért is alakult úgy, hogy nincsen szá-mottevő vasúti kapcsolata a környező országokkal, hiszen ez túl körülmé-nyes az Andok csúcsai között. Ehelyett inkább a közúti, a vízi és a légi köz-lekedés az, ami jellemző az országra.

legboldogabb nemzet a világon a Happy Planet Index listája szerint, amely nem a gazdagságot, hanem a boldogságot és az egészséget veszi objektív górcső alán. Azonban az azért meglepő, hogy csak egy „nyugati” típusú ország – amennyiben annak számít –, Málta került a listán Chile elé.

Ez is jól mutatja azt, hogy meny-nyire máshogy láthatunk valamit, ami tőlünk távol, vagy az érdeklődési körünkön kívül esik. No persze azért ott is vannak problémák, ahogy már a földrengésekről is volt szó. A tanár úr beszámolt róla, hogy ott is vannak problémák a felsőoktatással.

Ugyanis az állami támogatás ott is akadozik az oktatási szektor mögött. Hiszen az állam, amely sok tulajdon-ságában még mindig hasonlít a koráb-bi diktatórikusabb jellegre, amikor a hadsereg nagymértékben befolyásol-ta az állam ügyeit. Télen diákok ezrei vonultak a főváros, Santiago utcáira. Azt követelték, hogy az állam fordít-son sokkal többet a köz- és felsőokta-tásra, mint jelenleg, hiszen az 1980-as években erősen elhanyagolta az okta-tás támogatását, ehelyett a hadsereget fejlesztette.

Ez most sincs másként, hiszen a hadvezetés sorra rendeli meg az újabb tengeralattjárókat, amelyek hatalmas költséget jelentenek az országnak. Ám a fennálló rendszerben olyan erős pozí-ciót foglal el a hadsereg, hogy könnyen szembehelyezkedhet a kormánnyal, és puccsot hajthat végre.

Forman Balázs előadása érdekes volt, hiszen bemutatott egy olyan országot, amelyről még nem igen hallhattunk. Valamint amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy Chilében rendezik a Cope Americát, amit kár lett volna odaadni Brazíliának, amely 2015-ben a foci VB-t, 2016-ban pedig az Olimpiát is rendezi majd.

Törceee

4410_szurke.indd 12 2012.04.23. 9:53:40

TétékásNyúz

Tudósítás Tudósítás 13Jósolható evolúcióSzemélyes géntérképre szóló kezelés?

Vajon az evolúcióbiológia képes-e megjósolni a hatás ismereté-ben a változást fenotípusok, vagy akár genotípusok szintjén? Vajon meg tudjuk-e jósolni, milyen úton fog elindulni a mutáció, vagy hogy hova fog kilyukadni dolga végeztével? Miért vannak olyan gének, amelyek látszólag semmit nem csinálnak? A témáról Papp Balázs tartott előadást a KEBEL keretein belül.

Az evolúcióbiológia a múlt ese-ményeivel foglalkozó tudomány és a ma élő fajok genetikai állományá-nak segítségével a múltbéli változá-sokra következtet, evolúciós elméle-teket gyárt, valamint ezek fényében megpróbál következtetni a jelenlegi állapotokból a jövőbeni változásokra. Az evolúcióbiológia segítségével képesek leszünk megjósolni a jövőt? Ha igen, az azt jelentené, hogy az evolúciót újra el tudjuk indítani, így az megismételhetővé válik. Illetve ha meg tudjuk előre mondani, milyen mutáció hogyan, és mikor fog bekö-vetkezni, akkor arra is következtethe-tünk, mennyi az esélye annak, hogy egy baktérium ellenállóvá válik-e egy antibiotikummal szemben, ez milyen hamar fog bekövetkezni, illetve ennek fényében különböző rezisztenscsökkentő szereket is létre tudunk majd hozni.

A jósolhatóságnak ökológiai szem-pontból is fontos szerepe van, hiszen ha tudunk előre jelezni, megsejthetjük az élővilág várható válaszait, akár a globális klímaváltozásra is. Tehát a bio-lógiai háttértudásunkat használnánk fel arra, hogy következtessünk, miként fog egy élő szervezet reagálni adott környezeti változásra. Az evolúciót azonban sztochasztikus események sorozatai, mutációk szövik át. Sajnos ezeket a váratlan fordulatokat nem lehet előre megjósolni, hiszen sem a lehetséges mutációkat, sem ezeknek várható hatásait nem ismerjük.

Ennek kiküszöbölésére találták ki biológusok az adaptív tájképet, melyben az evolúciót egy hegymá-szásként képzeljük el. Itt a sejtnek a völgyből indulva meg kell tennie egy utat, hogy elérje a hegy csúcsát, azaz az adott környezetben számára leg-megfelelőbb állapotot. Az antibiotiku-mot lebontó enzimben ha öt mutáció egyszerre kereszteződik útja során,

százszor gyorsabban képes antibioti-kumot bontani, tehát jócskán megnő a fitnesze. Ez az enzim százhúszféle-képp juthat fel a csúcsra, ám vannak olyan mutációegyüttesek is, amelyek hátráltatják célja elérésében. Ezeket völgyként kell elképzelni, amelyek áthidalása megoldhatatlan. Ennek oka, hogy kereszteződhetnek olyan mutációk, ahol az egyik hatás növeli az aktivitást, de egy másik csökkenti a stabilitást, így a fehérje a cél előtt lebomlik. Ennek fényében biológusok kiszámolták, hogy a százhúsz útból nagyjából húsz az, amelyet követ-ve az enzim valóban eljut a csúcsra. Ha a folyamatot újra és újra elindítjuk, mindig ugyanez lesz a végkimenetele.

A mutációk hatásainak és kölcsön-hatásainak felhasználásával képet nye-rünk a rendszerünkben bekövetkező változásokról. Az evolúciós rendszer-biológia célkitűzése, hogy egy több génből álló biokémiai hálózat válto-zásai is előre jelezhetőek legyenek, és nagyon jó úton halad a cél megvaló-sításához. Ehhez persze az első lépés a rengeteg adat összegyűjtése a mole-kulákról: milyen gént alkotnak, a gént milyen fehérje kódolja, ezek a fehérjék hogyan kapcsolódnak egymáshoz és hogy milyen enzimatikus funkciót lát-nak el. Ezeket hálózatba rakva meg-kapjuk, hogy mit is csinál a sejt.

A következő lépés a molekuláris hálózatok matematikai modellezése. Ezek általában nagyon egyszerű, szá-

mítógépes modellek olyan folyamatok rekonstruálására, amelyeket labora-tóriumban nehézkes, hosszadalmas lenne kivitelezni. Segítségével 80%-os pontossággal tudjuk megállapítani, melyek az esszenciális gének, vala-mint összeköthetjük a viselkedést, azaz a fenotípust a génekkel, tehát a genotípussal. Az élesztő génjeinek például mindössze 20%-a lesz hatás-sal a fenotípusra, s a fonalférgekben is hasonlóak az arányok.

Miért vannak olyan gének, ame-lyek látszólag semmit nem csinálnak? Nagy valószínűséggel ezek a gének is fontosak, csak más környezeti hatásnál aktiválódnak. Ezt bizonyítja a kísérlet, melyben a négyszáz környezeti körül-mény között mérték az élesztő sejtnö-vekedést, gyógyszert, antibiotikumot adtak neki, táptalajt váltottak, és a génkiütések 93%-a fitneszcsökkenést okozott. Hasonló reakció történik sejttí-pusok szintjén, a fonalférgeknél is, ahol a gének 7-8%-a esszenciális, de ha a fitneszt is mérik különböző környezeti hatásoknál, ez az érték felmegy 70%-ra.

A modellek segítségével rövid és hosszú távú evolúciós előrejelzést is készíthetünk. Van egy baktérium, a Buchnera, melynek őse nagyon hasonlított a kólibaktériumhoz. És ha a „nagyszülők” hasonlítanak, felételezhetjük, hogy az „unokák” is fognak. Ezzel a feltételezéssel az egy-szerű szimuláció 80% pontossággal állapította meg, hogy melyek lesznek meg, s mely gének fognak hiányozni a baktérium „unokájából” a jövőben (80% pontossággal térképezte fel a Buchnera génjeit).

Az evolúció, ugyan mindig más, mégis jósolható, és már nem sok kell ahhoz, hogy az orvosnál saját géntér-képünkre jellemző, ahhoz illő kezelést kapjunk.

[email protected]

4410_szurke.indd 13 2012.04.23. 9:53:40


Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika14Középszerűből zseniLouis Pasteur élete

Pasztörizálás, veszettség elleni vakcina, baktérium-kutatás. Csak néhány dolog, amely a neves francia vegyész munkásságához köthe-tő. Élete során számos felfedezést tett az orvostudomány, azon belül is főként a mikrobiológia területén. De mik voltak ezek pontosan, és milyen út vezetett eddig a pályáig? A továbbiakban nagyrészt ezen kérdéskört járjuk körbe.

Louis Pasteur az orvostudomány történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként ismert, mint a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megala-pítója. Hírnevét legfőképp a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkaro-lásának és a védőoltási módszerek kidol-gozásának köszönheti. 1888-ban a vezeté-se alatt létrejött a Pasteur Intézet, amely az immunizálást a gyógyítás középpontjába állította.

Iskolaéveit Besançonban a Collége Royalban töltötte, majd 1842-ben Párizsba ment. 1843–1846 között természettudo-mányi tanulmányokat folytatott az École Normale Supérieure-ön. Egyetemista éveiben nem mutatkozott meg külön-leges tehetsége, sőt inkább középszerű kémikusnak tartották. Ennek ellenére már 1847-ben doktori oklevelet szerzett fiziká-ból és kémiából.

Címének elnyerését követően kez-detben kémiai problémákkal foglalko-zott. A borkősav optikai izomerjeiről tett felfedezése már huszonhat évesen neves kémikussá tette. Pasteur ezzel megoldotta a „kristályok rejtélyét”, azaz magyaráza-tot adott a szőlősav és a borkősav különös optikai tulajdonságaira.

A krisztallográfián alapuló kutatásai a sztereokémia kezdetét jelentették. Első-ként állított elő borkősavból racémsavat 1853 júniusában. Észrevette, hogy ha a borkősav egyik sóját melegíti, akkor az zavarossá válik, erjedni kezd. Ezek a felis-merések az erjedés és bomlás felé fordítot-ták Pasteur figyelmét. 1857-ben felfedez-te a tejsavas erjedés mikrobáit. 1860-ban bebizonyította, hogy az élő szervezetben szerepet játszó molekulák aszimmetriku-sak, és a rothadási folyamatokat a leve-gőből bejutó mikroorganizmusok okoz-zák. Pasteur ezzel a megállapításával az ősnemzés elméletét is tagadta.

Megállapította, hogy a jól erjedő répalében „gömböcskék”, a „betegben” pedig kis „pálcikák” vannak. Ezáltal arra a felismerésre jutott, hogy néhány

mikroorganizmus-fajta az emberekben és az állatokban is nemkívánatos anya-gokat és hatásokat hozhat létre. A kór-okozó baktérium-elméletről korábban már másoknak is voltak hipotézisei, de Pasteur igazolta számos kísérlettel és szemléltető előadással a teória helyessé-gét. Innen már logikusan adódott a követ-keztetés, hogy az ártalmas baktériumok bejutását kell megakadályozni az emberi szervezetbe. Ezért kidolgozott egy mód-szert, a pasztőrizálás, mellyel az italokban található mikroorganizmusok elpusztít-hatók. Ehhez a kiindulási pontot az adta, amikor 1864-ben rájött, hogy a sör és a bor bomlási folyamatai megállíthatók 45-65 Celsius fokra való melegítéssel. Pasteur ezért fontosnak tartotta, hogy az orvosok antiszeptikus eljárásokat alkalmazzanak. Ennek hatására vezette be ezeket Joseph Lister a sebészeti, valamint Semmelweis Ignác a szülészeti gyakorlatba.

Az almasavas, az alkoholos és a vaj-savas erjedést tanulmányozva felfedezte, hogy a különböző erjedéseket különböző fermentumok váltják ki. A vajsav bakté-riumok felfedezésével, s azzal, hogy az oxigén elpusztítja őket, és ezzel az erje-dési folyamat is megáll, Pasteur bebizo-nyította, hogy vannak olyan élőlények, amelyek létezésükhöz nem igényelnek levegőt. Ily módon mutatta ki az anaerob mikrobákat és ennek alapján állította fel a csírákról szóló elméletét.

A fertőző betegségekkel 1865-ben, a selyemhernyókat pusztító járvány

alkalmával kezdett foglalkozni. A jár-ványt okozó szemcsekórral kapcsolatos kutatásai 1870-ben vezettek eredményre, amikor megtalálta a betegség két kóroko-zóját. A peték összegyűjtésének szüksé-gességére rámutatva megmentette a lyoni selyemipart a tönkremeneteltől.

Számos fertőző mikroorganizmust (például a Streptococcust) azonosított. A medicina szempontjából legjelen-tősebbek a lépfene kórokozójával (anthrax) foglalkozó, 1877-ben írt tanulmányai, melyekben kimutatta, hogy a betegséget egy különleges bak-tériumfajta okozza. Az, hogy a kóroko-zó legyengítésével védőoltást, vakcinát is előállított, még nagyobb jelentőség-gel bír. 1879-ben, Chamberlanddal és Roux-val együtt a baromfikolerát tanul-mányozva, a megelőző szeroterápia elvét dolgozta ki.

Pasteurnek a legnagyobb hírnevet hozó eredménye azonban az addig ret-tegett betegség, a veszettség elleni oltó-anyag kifejlesztése volt. 1881-ben kezdte meg Roux-val közösen a kutatásokat és 1885-ben sikerült a vakcinát előállítania.

Pasteur az immunológia területén hősies kísérleteket végzett, amelyek ered-ményeként lehetőséget teremtett a fertő-ződés megelőzésére, egyes betegségek kezelésére és kitörésének megakadályo-zására a tyúkkolera, a lépfene és a veszett-ség elleni védőoltások kidolgozásával. Pasteur tehát olyan alapvető tudományos eredményeket ért el, hogy kétségtelenül a legnagyobb része volt abban, hogy a 19. század közepe óta a halálozási arányszám csökkent és az emberek várható élettar-tama a világ nagy részében majdnem megduplázódott.

Spiller Andrá[email protected]

4410_szurke.indd 14 2012.04.23. 9:53:41

TétékásNyúz

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika 15Európa tűzhányó-királynőjeExplozív vulkáni jelenség napjainkban

,,Scassau a muntagna!” – a vulkán tövében és lejtőin lakó emberek ezzel a felkiáltással jelzik egymásnak, hogy kitört az Etna. A szicíliai kifejezés jelentése magyarra fordítva: ,,A hegy megrepedt.” Bár szinte minden lakos látta már a vulkánt működés közben, pusztító ereje csu-pán nagyon keveseket érintett közvetlenül. Annak ellenére azonban, hogy nehezen nevezhető gyilkos vulkánnak, romboló ereje mégsem elhanyagolható.

Működése a világon a legismer-tebb, hiszen kitöréseit úgy 1500 éve rendszeresen feljegyzik .A tudományos megfigyelések komolyabban csak a 17. században kezdődtek el, a tűzhányó korábbi működését írók, költők, utazók és természettudósok leírásaiból ismer-jük. Modern tudományos eszközök-kel sikerült bebizonyítani, hogy való-színűtlen számottevő haláleset reális hozzákapcsolása. Példának okáért egy 1669-es kitörése során kőzetolvadéka a kitörés után több mint egy hónappal érte el a várost, így lakosságának bőven volt ideje elmenekülni. Feljegyzésekben sokszor összemossák egy ezt követő rendkívül erős földrengés áldozatainak számával. Az Etna kitörései tehát jóval kevesebb halálos áldozatot követeltek, és a romboló vulkánról kialakult kép a pontatlan történelmi dokumentumok-nak köszönhető.

A sziget hatalmas vulkáni komple-xuma már az emberiség hajnalán számos kultúrának és civilizációnak meghatáro-zó eleme volt. A Földközi-tenger egyik legtermékenyebb tájának számított, köszönhetően az ásványi anyagokban gazdag vulkáni eredetű termőtalajnak, de egyúttal a legveszélyesebb vidék is volt, hiszen a szinte folyamatos kitö-rések során számos emberi települést, mezőgazdasági területet letarolt. Állan-dó termékenysége mind a mai napig lenyűgöző az ott élők és a hegy életével foglalkozó emberek számára.

Annak ellenére, hogy az Etna kitöré-seit jegyezték fel a leghosszabb ideje és a legrészletesebben, működésének körül-ményei a mai napig nem egyértelműek, ezért vulkanológusok figyelmének folya-matos középpontjában áll. Létezését és működését sem képes megmagyarázni a földrajztudomány, a vulkánból szár-mazó láva összetétele is más, mint a szárazföldi vulkánoké, inkább az óceá-niakéra hasonlít. Kialakulását valószínű-

leg a tőle északra fekvő Lipari-szigetek szubdukciós vulkanizmusa segítette, de az újabb kutatások nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a riftesedésnek.

Vulkánok olyan helyen szület-nek, ahol két úgynevezett „tektonikai” lemez közeledik egymáshoz, vagy távolodik egymástól, az Etna azonban Szicíliában nem földtani lemezek talál-kozásánál fekszik.

A sziget közelében két egymásnak feszülő lemez között egy rés jött létre, ahol a Jón-tengerben egy lemez lassan belesüllyed a Föld kérgébe. A rés utat nyitott a Föld mélyéből származó mag-mának, ami több ezer éve folyamatosan táplálja kitöréseit. Ezeket rendszerint igen látványos, tűzijátékszerű lávaszö-kőkutak kísérik, így nem csoda, ha kon-tinensünk neves vulkánja komoly turis-talátványosság is. Évente több tízezer látogató keresi fel a könnyen megköze-líthető megszilárdult lávafolyamokat, sőt kötélpálya segítségével a központi kráterekhez is viszonylag közel lehet jut-ni. A vulkanológusok körében az Etna különösen nagy népszerűségnek örvend a vulkáni kitörések jellegének állandó változásai és dinamikája miatt, amely szoros kapcsolatban van Dél-Olaszor-szág komplex tektonikájával.

Napjainkban is rendkívül aktív, Európa legnagyobb és legmagasab-ban fekvő vulkánja Szicília északkeleti részén. Kitörések miatt gyakran változó magassága jelenleg 3329 méter. Nagysá-gát kellően érzékelteti az a megállapítás, hogy szinte a sziget bármely pontjáról látható. 1200 négyzetkilométeren terül el, kerülete a hegy lábánál 135 kilomé-ter. Három központi krátere több mint 3000 méteres tengerszint feletti magas-ságában található. Ennél jóval lejjebb is találunk vulkáni kúpokat, parazitakrá-tereket, amelyekből csaknem három-száz helyezkedik el elszórtan a tűzhá-nyó területén.

Az Etna kitörései alapvetően nem járnak túlzottan heves robbanásokkal, a feltörő magmaanyagok nem reked-nek meg óriási túlnyomást okozva a magmakamrában, ugyanis valamelyik kráteren keresztül mindig utat találnak a felszínre. Kőzetolvadéka hígan folyó, a vulkán ezért is terül el annyira, hogy bár igen tekintélyes magasságú, messzi-ről szemlélve elég laposnak tűnik. Lej-tőin és környékén több tízezren élnek, miután a vulkáni talaj remek lehetősé-get kínál a bor- és gyümölcstermelésre. A nagyobb szicíliai városok közül a 300 ezer lakosú Catania van a legközelebb.

A korábban inkább a lávafolyásairól híres tűzhányó egyre inkább stromboli-típusú robbanásos tevékenységet kezd folytatni, kitörései egyre gyakrabban bekövetkeznek és ezek során több-keve-sebb vulkáni hamu is kipöffen.

A gyakori lávafolyásokon alakul-tak ki az Etnára jellemző lávabarlan-gok. Ezek akkor keletkeznek, amikor a lefelé haladó lávafolyás teteje megszi-lárdul, alatta azonban még áramlik a megolvadt kőzet. Így aztán a megszi-lárdult mennyezet alól kifolyt anyag helyén üregek maradnak vissza.

Az Etna mostani kitörési fázisa tavaly januárban kezdődött, legutóbbi kitörése április 12-én a huszonnegyedik volt a sorban, idén a hatodik. A látványos kitörést lávafolyás és több ezer méteres hamufelhő kísérte. A vulkáni hamufelhő 4-5 kilométer magasba jutott a kráter fölé. A kirepülő, félig olvadt kőzetdarabok a kráter körül 500-600 méter távolságban szóródtak szét. A paroximális kitörési eseményt követően egymás után jelen-tek meg a nagyszerű videók és képek, amelyek nem csak lélegzetelállítóak, de jól mutatják a kitörés részleteit is.

A következő kitörés pedig legyen nappali vagy akár éjszakai, mindegyik-nek megvan a maga szépsége és mind-kettőnek megvan az esélye. Addig is nyugodtan dőljünk hátra és kövessük élőben Európa tűzhányó-királynőjének pompázatos előadását!

Mihály Eszter

4410_szurke.indd 15 2012.04.23. 9:53:41


Helyvektor & Kritika Cooltér & Négyeshatos16Loyola CaféNem csak katolikusoknak

Ide mindenki bejöhet? – kérdezte tőlem nem rég egyik ismerő-söm, akivel egy este bánatunkat forró csokiba szerettük volna foj-tani. Nem is értettem hozzám szegezett kérdését. Hát persze, hogy mindenki! Nem kell feltétlen, hogy katolikus légy, de még az sem, hogy vallásos! Szobatársammal már szinte törzsvendégekké váltunk.

Loyolai Szent Ignác a jezsui-ta rend alapítója, róla nevezték el a kávézót, mert egy jezsuita atya fejé-ből pattant ki az isteni szikra, hogy legyen a belvárosban egy kulturált találkozási hely főként fiataloknak, ahová tényleg betérhetnek szinte a nap minden órájában, mert reggel 8-tól este 10-ig nyitva tart, még hét-végén is. Igazából neki és a rendnek köszönhető, hogy ez megvalósult. „Boldogok, akik kávéznak, és meg-hallgatják egymást, és közben min-denféléről beszélgetnek…” állt a hely hivatalos meghívóján szeptemberi megnyitásának idején, és azóta is ez a Horánszky utca 20-as szám alatt található kávézó mottója, mely közel van a Szabó Ervin Könyvtárhoz, a Mikszáth térhez, és a Harminckette-sek terétől is csak három perc séta.

Lépcső vezet le a helyiségbe. Letisztult környezet, fehér asztalok, székek, falak, piros ülőpárnák, piros

és zöld hangulatlámpácskák, egy kedves, mosolygós pincérlány. Zene szól a hangszórókból, de kellemesen lehet mellette beszélgetni.

Amit feltétlenül érdemes kipró-bálnotok, azok a mennyei forró cso-kik. Többféle ízesítés közül választ-hattok; narancsos-fahéjas, chilis, kókuszos, és Isten tudja, milyen van még. Kávékülönlegességek és teák is helyet kaptak az itallapon, ahogy rostos, szénsavas és alkoholos italok is. Természetesen a sütemények sem maradhattak ki. A másik kedvencünk a hot dog, ami háromféle ízesítés-ben kapható: sima, uborkás-hagy-más és sajtos-hagymás, de nagyon finom és laktató a cibattában készített szendvicsük is. A hely étteremként is működik, minden hétköznap kétfo-gásos menü kapható. Egyféle leves van, de lehet választani A és B főétel között. Én például zöldbablevest és „kapros-tejszínes pangasius spagetti

ágyon”-t ettem (hal volt), összesen 690 Ft-ért. De ha valaki előre, egy hétre megrendeli, ebédenként csak 600 Ft-ot kérnek el. A Loyola Cafénak van Facebook oldala is, ahol általában előre elérhető a következő heti menü.

Negatívum, hogy sokszor elfogy estére valami, így néha kénytelen az ember mást választani, mint amit ter-vezett. Valamint, ha nincs forgalom, néha este 10 előtt bezár. Bár nagyon kedves a kiszolgáló személyzet, de lehetnének többen, ha sok vendég van. Úgy vettem észre, hogy egy nap egy pincér szolgál fel.

Szoktak rendezni kiállításokat, zártkörű rendezvényeket is, de ahogy a Facebook oldalukon írják: „beté-vedő vendégek jöhetnek”. Szóval, ha arra tévednél, biztosíthatlak róla, hogy jó helyen jársz. Sőt, még az is lehet, hogy találkozunk.

B. [email protected]

Marsbéli KrónikákRay Bradbury sosem tartozott azon

sci-fi írók táborába, akik a tudományos oldalra helyeztek volna hangsúlyt. Írásai éppen ezért sosem tekinthetőek elavult-nak, hiszen őt nem az érdekelte, hogy miként juthatunk el egy idegen bolygóra, hanem az, hogy ha ez valóban bekövet-kezik, akkor vajon mihez kezdünk ezzel a lehetőséggel? Marsbéli Krónikák című világhírű könyvében éppen ezt a víziót elemzi – igen megrázó hitelességgel.

A mára klasszikusként, és egész nemzedékek kedvencének tekintett mes-termű az emberiségről, azaz rólunk szól. A könyv nem is regény, hanem inkább novellasorozat. Alig néhány visszatérő szereplő van csupán, és minden fejezet a „mitől ember az ember” gondolat köré épül. Valamikor a Föld végnapjaihoz közel rakéták indulnak útnak, hogy bené-pesítsék a Marsot. De ki gondolná rögtön

a második történetnél, hogy a marsbéliek is végső soron „emberek”: egy házas-pár, akiknek megromlott a kapcsolata. Az emberek viszont egyre csak jönnek, és bár eleinte megrázó kapcsolatba kerülnek az „idegenekkel”, mert végül mind meg-halnak, de később a marslakókat éri el a pusztulás. Az emberi telepesek inváziója lassan kiirtja őket az utolsó szálig. Ismerős történet, nemde?

Az elbeszélésekben végig az emberi lét leginkább sajátságos megnyilvánulá-sait figyelhetjük meg. Minden egyes sze-replőn kellő hangsúly van ahhoz, hogy szinte kézzel fogható, valós képet alkot-hassunk róluk fejünkben, hiszen ha bele-gondolunk: hasonló szituációban nagy valószínűséggel mi is azt tennénk, amit ők, hogy motivációik, tetteik könnyen akár a mieink is lehetnének adott helyzet-ben. Mindezt az író olyan bravúrral tárja elénk, hogy egy-egy oldal erejéig is tud hatni ránk valamely felbukkanó karakter,

hiába van csak kevés szerepe a történet-ben. És ahogyan haladunk előre a szavak közt egyre nyomasztóbban érezhetjük azt, hogy a Földiek érkezte, és a bolygó saját képükre való átformálása bizony olyan sebet ejt a Mars eredeti képén, hogy végül semmi kétségünk sem marad afe-lől: semmi sem lesz olyan, mint régen, a Földön lehetett – valaha is.

A Marsbéli Krónikák mindent össze-foglal, amit az emberiségről tudnunk érdemes. Többet mond el rólunk, mint egy ismeretterjesztő dokumentumgyűjte-mény. Igen erős kritikája az egész embe-riségnek – de kimondatlanul. Viszont amíg az ember lényegi része nem vál-tozik, addig mindig tudunk majd erre a műre hivatkozni. Nemrégiben jelent meg új kiadásban is, így beszerzését erősen tudom ajánlani mindenkinek – elolvasása módfelett jelentős tanulsággal szolgálhat.

Michael [email protected]

4410_szurke.indd 16 2012.04.23. 9:53:41

TétékásNyúz

Helyvektor & Kritika Cooltér & Négyeshatos 17Az óceán császárnőjeSzáz éves az RMS Titanic

Egészen 1912. április 10. déli tizenkét órára repülünk vissza az időben, amikor a kor fényűző technikai csodája az angliai South-ampton kikötőjéből nekivágott első útjának, hogy egészen New Yor-kig szelje ketté a fagyos óceánt. Ezen az úton, a fedélzeten tartózkodó 2207 utas közül 1517 a Titanic-kal együtt a mélybe veszett. Vajon mi is történt azon a végzetesen jeges éjszakán?

Építése idején a Titanic volt a vala-ha vízre bocsátott legnagyobb hajó. Körülbelül 269 méter hosszúságú és közel húsz emelet magas luxusgőzös súlya meghaladta a negyvenhatezer tonnát. A fejlett kettős fenék kiképzése és 16 vízzáró rekesze miatt a Titanic elsüllyedését szinte képtelenségnek tartották. Minden rekeszhez olyan ajtót terveztek, melyek automatiku-san bezárulnak, ha a vízszint bizonyos magasság fölé emelkedne. A Titanic akkor is a tenger felett maradt volna, ha bármelyik két rekesz, vagy az első négy víz alá kerül.

A tragédiát megelőző napon a Titanic több jégjelentést is kapott. Edward Smith a hajó kapitánya, továbbá a tisztek tudatában voltak a veszélyzónának, de sebességüket mégse csökkenthették, feltehetőleg a White Star Line hajótársaság jóvoltá-ból, mivel a túlságosan nagy hírt vert óceánjárónak a pozitív sajtói vélemény érdekében legkésőbb április 16. 17:00 óráig el kellett volna érnie Amerika partjait. A halálos csapást ejtő jéghe-gyet április 14-én 23:40-kor észlelték, feltűnését vészharang kongása jelezte. A szolgálatos tiszt parancsba adta a hajó balra fordítását, továbbá igye-keztek elkerülni a hajócsavarok jégbe ütközését. A jéghegy a hajótest jobb oldalán 91 méteres szakaszon oko-zott kárt, feltépte az első öt rekeszt, és a bezúduló víz hatására a hajó kb. kilenc fokos szögben balra dőlt. Eleje a víz alá kényszerült, fara kiemelkedett, majd a nem várt feszültségek hatá-sára középen zöldgally-törés szerű-en kettétört. A farrész a felhajtóerő hatására még egy ideig a felszínen lebegett, aztán az orr-rész puszta holt-súllyá válva tömegétől elmerült, ezt követően az elpusztíthatatlannak vélt óriás április 15-re virradóan két óra és negyven perc elteltével, megannyi áldozattal együtt a habokba veszett.

A húsz mentőcsónak csupán az utasok felének jelenthetett volna túlélést, a csónakok kapacitását azonban a kap-kodás következtében nem használták ki maradéktalanul, így körülbelül hét-száz embernek lett helye. Öt embert ugyan sikerült kimenteni a jeges víz-ből, de közülük ketten a mentésükre siető hajó, az RMS Carpathia érkezését már nem élték meg.

A Titanic tökéletes példája a techni-ka túl-, valamint a természeti erők alá-becsülésének. A rozsda borította roncs száz év elteltével sem fedi fel maradék-talanul titkait. Új-Fundland partjaitól 640 km-re, több mint három km mélyen a felszín alatt, 1,5 km-nyi területen szétszóródva nyugszik az Atlanti-óce-án északi részén. James Cameron, aki közel húsz éve kutatja a rejtélyes szeren-csétlenséget, úgy véli, e hatalmas gépe-zet részben az arroganciát sugallja, azt az érzést, hogy az emberiség túl nagy ahhoz, hogy elbukjon. Ez az úszó épít-mény olyan lendülettel nyomult elő-re, hogy képtelen volt megfordulni, és elkerülni a katasztrófát. Belegondolva a társadalmunkkal is ugyanez történik. Ha a Titanic fedélzetén utazó emberi rendszert egyfajta mikrokozmosznak tekintjük a különböző osztályokkal, akkor felfedezhető a hasonlóság. A mi világunkban is léteznek fejlett és fejlődő országok, élnek éhező milliók, akiket a legérzékenyebben érint majd a követke-ző jéghegy, maga a klímaváltozás, ahol rendszerünk a működés hevében nem tud már megállni.

Az ütközés után bekövetkező hatások a szegényebb rétegeket érin-tik majd leginkább, pont úgy, ahogy a Titanic közutasaival történt.

Talán ezért olyan ámulatba ejtő és egyben szívszorító ez a történet, mivel az egész világ minden társadalmi spektruma megtalálható benne.

Kőnig [email protected]

Az ötödik állomásMég öt megálló. Nem, és nem!

Nem én vagyok a hibás! Annyi belefektetett időm és energiám van benne, és én mindent megtettem érte, míg ő a karomba csimpaszkod-va folyton csak édesen duruzsolt a fülembe! De ezen kívül? Semmit nem tettem ellene, amit bántásként tudnék elkönyvelni.

Még négy megálló. Jó pár évig tűr-tem szemtelenségét, éppen ideje volt megszabadulnom tőle! Egyébként is mi hasznom származott a közelsé-géből? Minden barátomat elüldözött mellőlem féltékenységével, és szinte levegőhöz sem hagyott jutni. Karom szinte elzöldült szorításától – érzé-keimet teljesen szétzilálta örökös uralkodni vágyása! Ki akarhat maga mellé egy ilyen önző, és akaratos társat?

Még három megálló. Viszont talán lehet, hogy őt egyedül én érdemel-tem ki. Hogy csakis nekem volt szabad miatta szenvednem? De én nem vágyom erre – csak arra, hogy kaphassak egy újabb esélyt. Hogy ne kelljen tőle függnöm a nap min-den percében. Talán kicsivel jobban oda kellett volna figyelnem magam-ra. Hogy lehettem ennyire óvatlan? Képes leszek nélküle újra kezdeni mindent?

Még kettő megálló. És ha már min-den remény elveszett? Ha annyira életem részévé vált, hogy egyszerű-en nem tudok nélküle már levegőt sem venni? Ha sugárzó lénye oly-annyira beleitta magát a testembe, hogy örökre szorításában vagyok kénytelen maradni? Úgy érzem, mintha napról-napra fogynának az esélyeim. Eleinte még bizakodtam, hogy rendbe jön minden. De már nem tudok a reggeli napfénynek sem úgy örülni, mint akkor, ami-kor velem volt. Végtelenül magá-nyosnak érzem magam. Mostanság inkább csak nagyokat hallgatok, míg álmaimban csak őt látom. Karom felé nyúlna, de elrántom előle. Hogy még mindig akarom-e, hogy velem legyen? Hiányzik életemből paj-zán vidámsága, vagy tovább tudok lépni? El tudom ezt még egyáltalán dönteni? Nos, ideje lesz.

Már csak egy megálló van hátra.Michael Kay

[email protected]

4410_szurke.indd 17 2012.04.23. 9:53:42


Belszíni fejtés18 Mozizóna

MazsolázásSziasztok! Mivel mindenki mást szeret és vár hetente a rovatomban, úgy döntöttem kaptok egy ilyen számot

is, amikor beteszek mind a három kedvencből nektek. Tekintsetek úgy a helyzetre, mintha kapnátok egy bonbo-nos dobozt és azt vesztek ki, amit csak szeretnétek. Két szabadon választott rejtvény megoldását várom tőletek a [email protected] címre szombat reggel 10-ig. A torpedóknál annyi egységet fed le a csatahajó, amilyen számot az oszlop vagy a sor végén láttok. Ez alapján kéne kilogikázni, hogy melyik hajónk hol található. Van egy darab csatahajónk (4 egységet foglal), két cirkálónk (3 egység hosszú), három rombolónk (2 egység) és négy tengeralatt-járónk (1 négyzet). A hajók elhelyezkedése lehet vízszintes, vagy függőleges, egymással azonban sem oldalukkal, sem sarkukkal nem érintkezhetnek. Az egy egységet foglaló tengeralattjárók helyét várom majd, amennyiben ezt választjátok. A sudokuknál a beszínezett négyzetben álló számot kérem a szokásos módon. A hidas játéknál a kis körök egy-egy szigetet jeleznek, a beléjük írt szám pedig a belőlük kifutó hidak számát jelenti. A szigetek közt nem húzódhat átlósan híd, csak és kizárólag az oldalakkal párhuzamosan.(Ha két sziget nem pont egy vonalban van, akkor azok nem köthetők össze. Minden szigetről el kell jutni bármely másik szigethez a játék végére, és a hidak nem keresztezhetik egymást. Két szigetet maximum két híd köthet össze. A színes szigetről kifutó hidakat szeretném megfejtésnek kérni, ha egy ilyen rejtvényhez szottyanna inkább kedvetek. Jó fejtegetést hozzá!

[email protected]

4410_szurke.indd 18 2012.04.23. 9:53:42

Belszíni fejtés Mozizóna

TétékásNyúz

19 Titanic Nemzetközi Filmfesztivál 2012Idén is a lszínes és változatos filmes élményben lehet részünk a fesztiválon, amely tíz szekcióban mutat be 64 filmet.

Azt nem tudjuk megígérni, hogy a legjobb filmeket mutatjuk be most nektek, de próbáltunk szemezgetni és azt a „széles vásznat” bemutatni, amin a Titanicon veített filmek mozognak.

A legapróbb hely

A Filmdokk szekcióból került a vászonra a választásom. Elég naivan mentem be az Örökmozgóba, hiszen dokumentumfilmet nem néztem még a fesztiválon az elmúlt években, és elő-ször el is fogott a kétségbeesés, amikor rájöttem, hogy nem tudományos-isme-retterjesztős dokumentumfilmmel lesz dolgom.

A Titaniccal az a baj, ami a legjobb benne: olyan filmeket hoz el, amiket nem hogy nem néznél meg, hanem esélyed sincs vele találkozni. Ilyen az A legapróbb hely is, amely az El Salvador-ban fekvő Cinquera nevű városkájának tragédiáját mutatja be.

A falut polgárháború törölte le a térképről, a lakók elmenekültek vagy meghaltak, azonban a borzalmak után visszatértek, eltemették halottaikat és megpróbáltak örömöt találni a golyó ütötte nyomokkal teli falak között.

A film bemutatja ugyan a borzal-makat, de csak történetek formájában. A mesélők maguk a túlélők, akik a hegyekbe menekülve sokszor évekig barlangokban élve próbálták meg átvé-szelni a polgárháborút.

A falu lakói az élet apró örömeibe menekülnek a borzalmas álmok és emlék-képek elől. Őket már nem lehet megté-veszteni ideológiákkal, nem lehet nekik ellenséget kreálni és „új” történelmet taní-tani. Ők emlékeznek, és éppen ezért nem gyűlölködnek, hanem szeretni próbálnak.

Törceee

EL LUGAR MÁS PEQUENO (mexikói doku-mentumfilm, 2011, 100 perc).Rendezte: Tatiana Huezo.Forgatókönyv: Tatiana Huezo.Szereplők: Elba Escalante, Pablo Alvarenga, Armando Aguilar, Rosi Alvarenga, Rudy Espinoza, Orlando Aguilar, Belyini Barahona.Úszik, vagy elmerül: Úszik.

Klip

Maja Miloš filmje nem kertel. Nem véletlen a 18-as figyelmeztetés sem, erre hamar rájövünk. Jasna életébe csöppenünk bele, méghozzá nem is akármiről...

A lány 16 éves lehet, anyjával és húgával, valamint rákbeteg apjával él. A kisvárosban mindenki ismer min-denkit, nincsenek titkok, ahogy sok lehetőség sem. Jasna mégis ki akar törni, fel akar tűnni, különbözni akar. Talán már mindannyian tudjuk, hogy minél inkább különbözni akarunk, annál kevésbé megy. Ez vele sincs másként: a tini lányok kliséi közt csa-pong, és ezt mutatja be a film, még ha túlzóan is.

Szüleivel nem jön ki, csak akkor foglalkozik velük, amikor pénzre van szüksége. Barátnőivel és pasizással tölti az idejét, lógnak a suliból vagy éppen bent randalíroznak, drogok és alkohol közt.

Végül aztán a féktelen tombolás eléri célját, megjelenik a rövidhajú, tornaruhás dealer herceg aki beveze-ti az élet rejtelmeibe. Jasna egy ideig még elhiteti magával, hogy ő más tud lenni, ki tud törni a szülei és a társa-dalom által diktált monotonitásból, de végül rájön, hogy nem a jó utat választotta.

Tö[email protected]

CLIP (szerb filmdráma, 2012, 100 perc).Rendezte: Maja Miloš.Forgatókönyv: Maja Miloš.Szereplők: Isidora Simijonović ( Jasna), Vukašin Jasnić (Djole), Jovo Maksić (apa), Sanja Mikitišin (anya).Úszik, vagy elmerül: Úszik.

NanaA film megtévesztően úgy volt

aposztrofálva, hogy egy kisgyerek szemszögéből mutatja be az egész világot. Ehhez képest, bár én még nem voltam disznóvágáson, de egy ilyen nemes állatvédő tevékenységgel indult a film, amin természetesen a gyerekek, így Nana is ott vannak, meg a disznó, ólommal a buksijában.

Anya és lánya jól megvannak egymással, azonban az nem derül ki, hogy Nana apja hol van – gondolom lelépett. Az anyuka is sokszor ide-ges, de jogosan. Fát gyűjt, bevásárol a faluban, odaadóan foglalkozik a gyerekével. Nana meglepően önálló, kreatív és mindig feltalálja magát, hiszen testvére nincs. Pedig anyja nem ér rá mindig. De szüksége is van erre, hiszen kisvártatva egy szőrös játszótárssal gazdagodik, Nyúl úrral. Az egyetlen egy probléma csak az, – amit a filmet követve már mi is sejt-hettünk –, hogy nem happy end lesz a film vége. Nyúl úr ugyanis halott, ezzel csak a kislány nincs először tisz-tában. Majd amikor rájön, ugyanúgy ahogy a disznót megperzselték, Nana is tűzbe dobja Nyúl urat.

Azonban nem csak a szőrös állat-ka, de sokáig édesanyja sem kerül elő és egyre inkább érezzük: Nanának valószínűleg előbb kell felnőnie valamennyiünknél. Bár tudjuk, hogy a világ nem igazságos, de a traumába valamiféle gyermeki vidámság vegyült bennem kifelé lépdelve.

Törceee

NANA(francia filmdráma, 2011, 68 perc).Rendezte: Valérie Massadian.Forgatókönyv: Valérie Massadian.Szereplők: Kelyna Lecomte (Nana), Marie Delmas (Mama), Alain Sabras (nagyapa).Úszik, vagy elmerül: Úszik.

4410_szurke.indd 19 2012.04.23. 9:53:44

4410_szurke.indd 20 2012.04.23. 9:53:48

tétékás nyúz 4410

Documents