Portré: Vissy Károly (8-9. oldal)

Doktoranduszok a munkaerőpiacon (13. oldal)

Tom Jones Budapesten (17. oldal)

TétékásTétékásAz ELTETTKHÖK hetilapja

2009. február 03.info: nyuz@elte.huXXXVIII félévfolyam 1. számhttp://nyuz.elte.hu

Nyúz

HÖKTTKTTK

XLIII. félévfolyam 9. szám2011. november 16.

Plusz-Mínusz+-

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

Plusz-Mínusz

XXX. Jubileumi OTDK Emlékérmet adtak át az ELTE-n

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) Elnöksége XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Emlékérmet ítélt oda a TDK 60. „születésnapja” alkalmából kétszáz felsőoktatási és közéleti szereplőnek, akik kiemel-kedő eredményeket értek el a diáktudományos tevékenység támogatásában. A kitüntetéseket az Eötvös Loránd Tudományegyetemen adták át 2011. október 27-én. Az ELTE számos tanára is a díjazottak között van.Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Veszp-rémi Vegyipari Egyetemen rendeztek először TDK-konferenciákat 1951-ben. Az első országos konfe-rencián 1955-ben, vagyis a Tudományos Diákkörök Első Országos Konferenciáján 109 dolgozat ered-ményeit ismertették a hallgatók. 2011 áprilisá-ban a XXX. Jubileumi OTDK 16 szekciójában 4200 pályamunka 4700 szerzője versenyzett, akiket 5500 témavezető és konzulens készített fel.(forrás: http://elte.hu)

Elhunyt Alföldy Géza

Hetvenhét éves korában, 2011. november 6-án Athénban elhunyt Alföldy Géza ókortörténész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Heidelbergi Egyetem professzor emeritusa.Alföldy Géza 1958-ban diplomázott az ELTE ókortörténeti és régészeti szakán, 1960 és 1965 között az ELTE Ókortörténeti Tanszéké-nek munkatársa volt. Pályája Németországban bontakozott ki: 1965 és 1968 között a bonni Rheinisches Landesmuseum munkatársa, 1968-tól 1970-ig a Bonni Egyetem docense, 1970 és 1975 között a Bochumi Egyetem tanszékvezető professzora, majd 2002-ig a Heidelbergi Egye-tem Ókortörténeti Tanszékének tanszékveze-tő professzora, 2002-től professzor emeritus. 1993-ban vendégprofesszorként tért vissza az ELTE-re, amely díszdoktorává avatta.A hatvanas évek első felében kezdett el foglal-kozni a Római Birodalom változó határainak fel-térképezésével, a római sírfeliratok töredékeinek rekonstrukciójával, a rövidítések megfejtésével és rendszerezésével, a birodalmi politika és művelődés történetével. Nevéhez 30 monográfia és 440 egyéb publikáció fűződik.(forrás: http://elte.hu)

ELTE Hallgatói Ötletpályázat

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központja a Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ támogatásával innovatív ötletpályázatot hirdet az ELTE graduális vagy posztgraduális képzésében résztvevő hallgatói számára. A pályázat célja egy innovatív, saját ötleten alapuló projekt beindításának elősegítése anyagi, illetve szakmai támogatás nyújtásával.A projekt célja, hogy az ELTE hallgatóinak és kutatóinak elképzeléseit piacképes ter-mékké formálja, legyen az technológiai fejlesztés a biokémiában, műszaki tudomá-nyokban vagy új kutatási módszer a szociológiában, nyelvészet-ben. A három nyertes pályázó díja az ötletük megvalósításához szükséges, testreszabott szolgáltatási csomag, amelynek értéke elérheti az 1 millió forintot.A pályázat benyújtásának határideje: 2011. december 15.(forrás: http://elte.hu)

Bioetikáról, közérthetően

Novemberben az állatkísérletek és az őssejtkutatás témáival folytatódik a nagy sikerű előadássorozat az ELTE BTK-n.A Magyar Bioetikai Egyesület és az ELTE BTK Filozófiai Intézete „Tudo-mány és etika: A bioetika aktuális kérdései” címmel nyilvános előadás-sorozatot indított, amely során kiváló hazai bioetikusok, illetve kutatók tartanak előadást a tudomány és az egészségügy etikai dilemmáiról. A 2011. októberében indult sorozat novemberben is izgalmas előadásokkal folytatódik.A bioetika olyan interdiszciplináris tudományág, amelynek kérdésfeltevései egyedül-álló perspektívát nyújtanak a közönségnek. A program összeállításakor a szervezők fontosnak tartották, hogy a mindennapok témáit járják körül az előadók, így szó lesz az állatkísérletekről, az őssejt-kutatásokról, illetve a gyógyszeripar és a bioetika kapcsolatáról is.november 16. – Állatkísérletek – Dr. Gyertyán István, Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségenovember 23. – Poszthumanizmus – Dr. Bognár Gergely, Közép-Európai Egyetemnovember 30. – Őssejtkutatás – Dr. Sarkadi Balázs, MTA-SOTEIdőpont: 17:30Helyszín: ELTE BTK (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, I-épület 208.)(forrás: http://elte.hu)

ALKÍMIA MA

Pulay Péter: Mi tartja össze az atomokat a molekulákban? — Az elektronszerkezet megismerésének története 1900-tól címmel tart előadást november 17-én az ELTE Lágymányosi Campusán.A neves professzor a világ legkiemelkedőbb kvantumkémikusai közé tartozik, aki három évtizede az USA-ban él, de kötődése Magyarországhoz töretlen: az ELTE-n tanult vegyésznek, részben itt érte el első nagy eredmé-nyeit, egykori kollégáival folyamatos szakmai kapcsolatot tart. Jelenleg a Kémiai Intézet vendégprofesszoraként

egy teljes szemesztert tölt nálunk.Pulay professzor neve elsősorban az „analitikus deriváltak” technikájának kifejlesztésével kapcsolódott össze. Ez az úttörő munkája tette lehetővé az infravörös spektrumok kvantumké-miai számítását, s ez az elméleti háttere az NMR-spektrumok számítása terén elért eredményeinek is. Rendkívül érdekesnek ígérkezik azt meghallgatni, miként látja a kémiai kötés fogal-mának — „Mi tartja össze az atomokat a molekulákban?” — feljődését az a tudós, aki részben maga is végigélte, sőt

alakította ezt a folyamatot.Időpont: 2011. november 17. csütörtök, 17 óra.Helyszín: É 0.83-as Eötvös előadóterem.(forrás: http://www.chem.elte.hu)

Fizika az üzleti életben

Fizika és üzlet – két, egymástól nagyon távoli világ. Az egyik a természeti jelenségekről szól, elemi részecskék-ről, atomokról, molekulákról, égitestekről és galaxisok-ról; ezek viselkedését, működését kutatja a maga egzakt, objektív módján. A másik terepe a gazdaság; pénzzel, bevételekkel, kiadásokkal, profittal, növekedéssel, befek-tetéssel és tőzsdével, emberek motiválásával és irányítá-sával, érzelmeivel és érdekeivel foglalkozik, azaz csupa olyasmivel, amihez a fizikának semmi köze. Látszólag! A valóságban azonban a fizika és a business távolsága sokkal kisebb, mint gondolnánk. Az előadás során meg-vizsgáljuk, hogy az üzleti stratégiában, a tervezésben és előrejelzésben, a döntéshozatalban, az adatbányászatban, a kríziskezelésben és más területeken hogyan bukkan fel a fizika, hogyan tudjuk alkalmazni sikeresen és eredmé-nyesen az ott tanultakat. Megismerünk gazdasági szak-embereket, vállalati vezetőket, akik fizikusként végeztek, és azt vallják, hogy sikereiket nem csekély mértékben éppen annak a tudásnak és gondolkodásnak köszönhetik, amelyet fizikushallgatóként sajátítottak el. Szellemi kalan-dozásunk végén pedig eljutunk olyan érdekes és izgalmas témákhoz is, mint az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági válságának fizikája, vagy az üzleti élet játékelmélete.Előadó: Bőthe Csaba (fizikus, a Magyar Telekom igazgatója).Időpont: november 24.Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, É. 0.83.(forrás: http://www.atomcsill.elte.hu)

TétékásNyúz

Plusz-Mínusz A főszerkesztő nadrágszéle 3

TétékásNyúz XLIII. félévfolyam, IX. szám.Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Gansperger Gábor.Vezetőszerkesztő: Spiller András. Tördelőszerkesztő: Fontányi A. Olvasószerkesztők: Verus, Balázs. Címlap: SpA.Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Verus), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Gans), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra).Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: nyuz@elte.hu. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban.A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (péntek 10-12) Déli Hali (00.732).

Tartalomjegyzék

HÖK ...............................................4-6

(Elnöki beszámoló; Egy előterjesztés története; Pályázati- és ösztöndíjlehetőségek Gólyabál - A kulisszák mögött)

Sport ..................................................7

(Sör vagy nem sör)

Arcok .................................................7

(Friedmann Imre mikrobiológus)

Portré ..............................................8-9

(Vissy Károly emlékére)

Faliújság .....................................10-11

Tudósítás ...................................12-13

(Környtanos kirándulás;Doktoranduszok a munkaerőpiacon)

TTT .............................................14-15

(Rabot együnk vagy szabadot Fajkihalások)

Helyvektor......................................16

(CeramiCaffe)

Kritika .............................................16

(Kifulladásig)

Cooltér ............................................17

(Tom Jones koncert)

Négyeshatos ...................................17

(Cipőfűző)

Mozizóna ........................................18

(Éjfélkor Párizsban Lopott idő)

Belszíni fejtés ..................................19

(Plusz egy vicc)

Jóslás vagy tudomány?Évezredek óta az emberiség egyik leghőbb vágya

az időjárás előrejelzése. Az archaikumban még nyoma sem volt a meteorológiai szemléletnek, a légköri vál-tozásokat különféle misztikus eseményekkel, például szellemek, sámánok vagy istenek haragjával és örömé-vel magyarázták. Az ókori görögök már tudományosabb szemmel tekintettek az égbolt felé, időszámításunk előtt 350 körül Arisztotelész már egyértelmű párhuzamot vont a Nap járása és az időjárás változása között. A XVII-XVIII. században rohamos fejlődésnek indult a légkörtan, sorra születtek azok a találmányok, amelyeknek kissé módosított változatát ugyan, de ma is használjuk a meteorológiai vizsgá-latok során.

Ma már természetesen számítógép segítségével végzik az előrejelzése-ket. Sok ezer meteorológiai állomás, ballon, bója és egyéb eszköz rendsze-res időközönként sok tízezer adatot szolgáltat a világ nagy meteorológiai központjaiba. Ezeket az adatokat ellenőrzik, előkészítik, interpolálják, fel-dolgozzák, integrálják, modellezik; majd az előrejelző meteorológus ebből a végtelennek tűnő adatsorból levonja a megfelelő következtetéseket, azaz elkészíti a várható időjárást.

Természetesen a folyamat bonyolultsága miatt még elméletileg is lehetetlen tökéletes előrejelzést készíteni. Például erős korlátot jelent, hogy az időjárás kiinduló állapotát képtelenség pontosan leírni, de a modellek érzékenysége és az alkalmazott egyenletrendszerek és számítások bonyolultsága is megnehezítik a meteorológusok dolgát.

Az időjárás-előrejelzés korlátai miatt különösen fontos, hogy hiteles, művelt, felkészült emberektől kapjunk információt. A napokban elhunyt Vissy Károly iskolateremtőként élen járt ebben. A magyarországi médiameteorológia megala-pítójaként és kiemelkedő tudósként fiatalok tucatjait okította, az ő tanítványai és közvetlen munkatársai közül kerültek ki az elmúlt négy évtized televízióban látható és rádióban hallható meteorológusainak döntő többsége. Szakmai tudása, kiállása és tekintélye a hétköznapi emberek körében is rendkívül népszerűvé tet-te; nem véletlen, hogy egy lapkiadó tavalyelőtti felmérésében az emberek 92%-a tartotta őt hitelesnek.

Önéletrajzában így vélekedett munkásságáról: „Pályafutásom során végig arra törekedtem, hogy a meteorológiát – és ezen keresztül a természettudo-mányokat – minél közelebb hozzam az emberekhez, szakmám eredményeit és szolgáltatásait minél közérthetőbben tegyem elérhetővé az emberek számára. Ez a törekvés vezetett el a médiameteorológiához, amelynek magyarországi megho-nosításában jelentős részt vállaltam.”

Vissy Károly november 4-én hunyt el. Pályatársainak, kollégáinak segítségé-vel e heti számunk Lágymányosi Portrék rovatában emlékezünk róla.

Gansperger Gáborfőszerkesztő

foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

HÖK4

Egy előterjesztés története

Az ELTE Szenátusa 2011. november 7-ei ülésén elfogadta az ELTE TTK által kezdeményezett HKR-módosítást a javítóvizsgák rendszeréről. Ennek értel-mében a TTK-s hallgatóknak az eddigi egy sikeres vizsgaeredmény javítása mellett további két sikeres érdemjegy javítására van lehetőségük egy vizsga-időszakon belül.

Dukán András Ferenccel egy hall-gatótársunk buzdítására kezdtünk el foglalkozni alaposabban a TTK-s javí-tóvizsgák helyzetével. Javítóvizsga alatt sikeres vizsgaeredmény javítá-sára irányuló vizsgát értek, amelyből vizsgaidőszakonként egy letételére voltunk jogosultak.

A megkeresés arra irányult, hogy miként lehetne segíteni azon hallgatótár-

sainknak, akik ösztöndíj-pályázati krité-riumok miatt egynél több vizsgajegyüket szeretnék javítani. Illetve, hogy hogyan lehet garantálni több javítóvizsga lehető-ségét azok számára, akik a javítóvizsgák korlátozott száma miatt akár egy négyes vizsgájukra is inkább elégtelent kérnek a későbbi jelesre javítás érdekében.

A Hallgatói Követelményrend-szert átnézve arra jutottunk, hogy a TTK kari részének két helyen történő módosítására lenne szükség a több javítóvizsga engedélyezésére. Ennek első lépéseként a Kar vezetését keres-tük fel. Az egyeztetések alapján két racionális korlátozással megszülethe-tett az előterjesztés szövege a HKR két szakaszának módosítására.

A határozat szövegét október elején tárgyalták a Kar öt intézetének tanácsai, amelyek támogatólag véleményezték az előterjesztést. A Kari Tanács az október 19-ei ülésen vette napirendre a javaslatot,

és 27 igennel, egyhangúlag támogatta a módosítást. Így a novemberi Szenátus határozatot hozhatott a kérdésben.

A HKR módosítását érintő előter-jesztéseket a szenátusi üléseket megelő-zően az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága (OHÜB) véleményezi. Az előkészítő testület október 26-ai ülé-sén támogatólag véleményezte, a Szená-tus pedig ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta meg határozatát az előter-jesztés támogatásáról.

A szenátusi határozat alapján a most őszi vizsgaidőszakban is lehetőség nyílik a TTK-s hallgatóknak egynél több adott vizsgaidőszakbeli sikeres vizsga-eredmény javítására. Az első ilyen lehe-tőség továbbra is ingyenes, további két javítási lehetőség pedig 3000 Ft térítési díjat von maga után vizsgánként.

Árendás PéterTanulmányi elnökhelyettes

taneh@ttkhok.elte.hu

Elnöki beszámolóFókuszban az ösztöndíjak

A Hallgatói Önkormányzat minden területén zajlik az élet, mindenhol működnek a napi rutinfeladatok. A Kari Ösztöndíj-bizottsággal (KÖB-bel) és általában az ösztöndíjakkal kapcso-latos ügyekkel az eddig megszokottnál jóval több dolog történt a héten.

Mivel a Nyúz megjelenésének várható napján, szerdán a TTK Kari Tanácsa ülésezni fog, a múlt héten ért a végső szakaszába az anyagok előkészítése mind a saját részünkről, mind a Kar részéről.

Fontos változás lesz a Hallga-tói Követelményrendszer módosí-tása, amiről már az előző számban is olvashattatok. A szabályzatmó-dosítási javaslat a Karral történő egyeztetések során végleges formát öltött. Ha elfogadják, akkor a Sze-nátus elé kerül, így ha minden jól megy, decemberben megváltozhat a HKR. Ezzel a változással elhárulna minden akadály a terepgyakorlati ösztöndíj kifizetése elől.

Más ügyben is sikerült előre-lépést tenni. A kereteink felmérése után kiírásra került a TTK-n az elmúlt két évben megszokott MSc/MA első féléves ösztöndíj, erről a következő oldalon olvashattok bővebben.

A párhuzamos képzés kompen-zációja újra kiírásra került. Akik pályáztak, azoknak nem kell újra beadniuk, de ha valaki lemaradt, az most kapott még egy esélyt. Ennek a kiírásnak az összefoglalását is a következő oldalon találjátok.

Végezetül pedig a Kari Ösz-töndíjbizottság ügyrendje is a Kari Tanács elé kerül. A változtatások azért váltak szükségessé, mert az ügyrend több mint öt éve íródott, és ez idő alatt több helyen is fény derült hiányosságokra. Amennyiben a Kari Tanács jóváhagyja, reményeink sze-rint az eddiginél sokkal átláthatóbbá és hatékonyabbá válik az ösztöndí-jakkal kapcsolatos minden bírálás és kiírás.

Ahogy a bevezetőben írtam, azért nem mindenki ösztöndíj-ügyekkel foglalkozott a Hallgatói Önkor-mányzatban sem. A héten került pél-dául megrendezésre a Nedves Est. A

West Balkán-tragédiát követően a rendezvényszervezés szabályai sok ponton megszigorodtak, így idén tavasszal ez a rendezvényünk el is maradt. Mostanra sikerült olyan helyszínt találni, ahol a rendezvényt sokkal professzionálisabb szinten, az új rendeletek, törvények teljes mér-tékű betartásával tudjuk megtartani. Ez a Széchenyi fürdő volt. Az új helyszín borította az eddig meg-szokott éves rutint, így a szervezők számos kihívás elé kerültek. Bízunk abban, hogy Ti ebből már nem érzé-keltetek semmit.

A jelenleg legfontosabb témá-ban egyelőre nincs előrelépés, semmilyen új hír nem érkezett a felsőoktatási törvény tervezetével kapcsolatban. (Így még arról sincs információ, hogy mi a kormány véle-ménye a Nemzeti Erőforrás Minisz-térium által készített tervezetről.) Mindazonáltal reméljük, ez annak köszönhető, hogy még dolgoznak a változtatásokon.

Végül egy jó hír mindenki szá-mára: múlt hét hétfőn a Szenátusi Ülés jóváhagyta a TTK-s HKR módo-sítását, így a javítóvizsgák száma a többszörösére növekedett. Erről részletesebb tájékoztatást e cikk alatt olvashattok.

Dukán András FerencELTE TTK HÖK elnök

elnok@ttkhok.elte.hu

TétékásNyúz

HÖK HÖK 5Az ELTE TTK Ösztöndíjbizottsága pályázatot

hirdet egyszeri MSc/MA Ösztöndíjra

Pályázásra jogosultak:

Azok a hallgatók, akik a 2011-2012-es tanév őszi félévében kezdték meg első aktív félévüket a Természettudományi Karon mesterképzésben (MA, MSc), államilag támogatott finanszírozási formában és a felvételi döntés alap-jául szolgáló tanulmányaikat képzési időn belül teljesítették.

Leadás: a Hallgatói Irodában 2011. november 21. 12:00-ig.

Kötelező csatolandó igazolások:

Utolsó félévi index oldalainak TO által hitelesített fénymásolata.Indexben a bejelentkezési adatok (3. oldal) TO által hitelesített fénymásolata.Indexben a záróvizsga és szakdolgozat eredményének TO által hite-

lesített fénymásolataFelvételi határozat fénymásolata.A fentieket helyett felhasználhatóak a velük ekvivalens igazolások.

Esetleges csatolandó igazolások:

TDK vagy OTDK (1-3 helyezés, különdíj) – oklevél fénymásolata, témave-zető által kiállított hivatalos igazolás az eredményről.

Publikáció – Publikáció fénymásolata, legyen feltüntetve a kiadás dátuma! Köztársasági ösztöndíj amennyiben részesült tanulmányai során – TO által

adott igazolás. Kitüntetéses oklevél – oklevél fénymásolataAmennyiben a pályázó nem adott le a Karon 2011 őszi félévében rend-

szeres szociális támogatásra pályázatot, úgy az állandó lakhelyének önkor-mányzatától származó igazolás a pályázóval egy háztartásban élőkről, és az igazoláson szereplő családtag(ok) kereseti igazolása(i).

Pontrendszer:

utolsó félév kredites átlaga szóbeli/szakmai felvételi %-os eredményeszakdolgozat jegyezáróvizsga jegyeköztársasági ösztöndíjkitüntetéses oklevéllel végzettnemzetközi folyóiratban publikált tudományos cikkhazai folyóiratban publikált tudományos cikkOTDK 1-3. helyTDK 1-3. helyEgy főre jutó jövedelem alapján:

max. 5 pontmax. 10 pontmax. 10 pontmax. 5 pont

2 pont1 pont2 pont1 pont2 pont1 pont

max. 5 pont0 - 2500025001 - 3000030001 - 3500035001 - 4000040001 - 4500045001 - 5000050001 - 5500055001 - 6000060001 - 6500065001 - 7200072000 -

5 pont4,5 pont4 pont3,5 pont3 pont2,5 pont2 pont1,5 pont1 pont0,5 pont0 pont

Pályázati- és ösztöndíjlehetőségek

MSc/MA ösztöndíjMint olvashattátok a levelezőlistá-

kon, láthattátok a faliújságon, kiírásra került az MSc/MA ösztöndíj. Ez egy olyan támogatási forma, ami az elsőéves mes-terszakosok ösztöndíjában jelentkező űrt hivatott kisebbíteni. Méghozzá úgy, hogy az eredményeiteket és a rászorultságoto-kat is figyelembe veszi, tehát a tanulmá-nyi és tudományos érdemek mellett a szociális helyzet is beleszámít.

A pályázónak három feltételt kell teljesítenie: idén ősszel kezdi meg az első aktív félévét a mesterszakján, álla-milag támogatott képzésben vesz részt, az alapszakját pedig (vagy ha még régi rendszerben végzett főiskolát, akkor azt) képzési időn belül fejezte be (álta-lában ez három évet jelent).

Fontos tudnivalók: a kiírásban sze-repel, hogy mindenkinek kell hoznia indexfénymásolatot, felvételi határozatot. Folynak egyeztetések a Karral és minden jel arra mutat, hogy egy ELTE TTK-n vég-zett hallgatónak csak a felvételi értesítőt kell csatolnia a pályázata mellé, ameny-nyiben hozzájárul ahhoz, hogy a többi adatot a bíráló szervezet megkaphassa a Tanulmányi Osztálytól.

Az esetleges csatolandó igazolások-nál szerepel(nek) az önkormányzati és a kereseti igazolás(ok). Ilyet csak az sze-rezzen és hozzon be, aki az egy főre jutó jövedelem alapján kapna pontot (<72000 Ft/fő), de idén ősszel nem adott be rend-szeres szociális támogatásra pályázatot.

Párhuzamos képzés kompenzációja

Szintén fontos információ, hogy a párhuzamos képzés kompenzációjának pályázatát ismét kiírta az Egyetemi Hall-gatói Szociális és Ösztöndíj Bizottság. Aki már pályázott ebben a félévben, annak nem kell újra pályázatot benyúj-tania. Pályázni november 14-étől nov-ember 18-án 23:59-ig tudtok az ETR-ben. A pályázási feltételek nem változtak, bővebb információ a http://ttkhok.elte.hu/parhuzamoskompenzacio2011osz oldalon található.

Radnai Tamáselnök

Kari Ösztöndíjbizottságszoceh@ttkhok.elte.hu

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

HÖK6A kulisszák mögöttÍgy készült: a Gólyabál

Végy pár neves együttest, díszítsd fel az egyetemed épületét, adj el rengeteg jegyet és állíts fel pár büfét. Ha ez kész, várj, amíg a vendégek megérkeznek, és tálald nekik a rendezvényt. Így áll össze az ELTE BGGYK-TTK Gólyabál. Megszokott recept alapján. Vagy mégsem?

Idén is a hagyományok szerint, október végére szerveztük a két kar közös rendezvényét, ahol minden elsőéves hallgató teljes jogú tagjává válhat az egyetemnek, kiöltözhet, és kulturált körülmények között egy olyan nívós helyszínen bulizhat, ami-ről a szürke hétköznapokban nem tudja elképzelni, hogy ekkora koncer-teknek adjon helyet.

Bár az időpont már nyár végén egyeztetésre került a Kongresszusi Központ vezetésével, ettől eltekint-ve azonban semmi sem mehetett az eddig megszokottak szerint. Meg kellett felelni a többször megváltoz-tatott – zenés-táncos rendezvények-re vonatkozó – kormányrendelet-nek és egyéb, nagyon friss egyete-mi és önkormányzati szabályoknak. Augusztus végétől kezdve több hall-gató dolgozott azon, hogy választ találjon olyan kérdésekre, amelyekre nem csak mi, de a szabályokat meg-hozó testület sem mindig tudta a választ. A feszített munkának meg-lett az eredménye, sőt nem is tűnt nehéz feladatnak a leírtakat teljesíte-ni, mivel a hallgatói rendezvényeket eddig is szigorú keretek között, az alapvető szabályoknak messzemenő-kig megfelelve szerveztük. Azonban a bürokrácia útvesztője kacifántosabb-nak bizonyult annál, mint amire szá-mítottunk. Hiába szerzett be a csapat minden szükséges engedélyt, hozzá-járulást már szeptember közepére, az ezt követő egy hónapban folyamatos bolyongás, rohangálás következett hivatalból hivatalba, megbeszélésről megbeszélésre a kerület jegyzőjéhez és az épület tervezőjéhez. Szerencsére az egyetem oldaláról minden támo-gatást megkaptunk, legyen szó a Gaz-dasági- és Műszaki Főigazgatóság hozzájárulásáról, vagy a Kongresszu-si Központ által adott rengeteg segít-ségről. A jó szándék a másik oldalon is tapasztalható volt, emellett viszont

a rutintalanság és némiképp a felké-születlenség is éreztette hatását. Ez az időszak volt ugyanis a nyári, egyete-mi rendezvényektől meddő hónapok után az, amikor első ízben tették a bulikat szervező hallgatói önkor-mányzatok próbára a közigazgatás hatékonyságát. A léc valószínűleg túl magasan volt, rengeteg félreértésbe, félreinformálásba futott bele az egyre fáradó, ám lelkesedéséből nem veszí-tő csapat, amely közben az Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft-nek köszön-hetően új tagokkal bővült.

Az élet nem állt meg addig sem, amíg sokan próbálták a papírhegye-ket rendezni. A gárda másik része hetente több alkalommal ülésezett. Elsőként, még szeptember elején a bál struktúrájának kialakítása, fellépők keresése volt a feladat, valamint egy koordinátori csapat felállítása, akik az előkészületekben, majd a helyszí-ni lebonyolítás során is egy-egy rész-feladat megvalósítását irányították a hozzá rendelt dolgozókkal együtt. Lázas szponzor- és fellépőkeresés mellett költségvetési és büféterveket készítettünk, a sajnálatosan gyorsan változó körülmények miatt nagyjá-ból minden héten újat. Elkezdődtek a nyomdai munkák előkészítései, pla-kátterveket, jegyterveket nézegettünk folyamatosan. A mindenki kedven-cévé váló, reggel 7 órakor kezdődő üléseket néha sajnos este 8-ra kellett módosítani. A lelkesedés azonban sze-rencsére továbbra sem fogyott. Min-den megbeszélés új ötleteket, néha morbid elképzeléseket hozott. Nagy favorittá vált a gólyalábon mászkáló, gólyának beöltöztetett hostessek ötle-te, sokan szerették volna, ha meg tud valósulni a programnak ez a pontja. Sajnos, vagy az ötletet kevésbé díjazó, madárnak beöltöztetni kívánt embe-rek szerencséjére az épület sok helyen alacsony belmagassága ennek is, mint sok más ötletnek gátat szabott.

Októberre fordult a naptár, a ren-dezvény krémje már finom édes volt, szinte minden programpont összeállt, a koordinátorokon volt a sor, hogy megvalósítsák az elképzeléseket. A tészta azonban még nem volt készen a sütésre. Sok segítséget kaptunk ebben az időben is, a szakhatóságokkal egyeztetni azonban nem volt könnyű feladat. Bár az épület adottságai sok mindent lehetővé tesznek, előfordul-hatnak olyan extrém kérések, ame-lyeknek még kézen állva sem tudunk eleget tenni. Emiatt fordulhatott elő, hogy az engedélyek beszerzése nagyon sokáig húzódott, így hosszú ideig sem plakátolni, sem jegyet árulni nem állt módunkban.

Szépen lassan kezdett azonban tisztulni a kép, a tervek mind készen álltak, a megvalósítás folyamatban volt, az engedélyeket megkaptuk min-denhonnan. Elkezdődhetett a jegyek árusítása, ettől kezdve rajtatok volt a sor. A nyomdai anyagokon kívül a külső szemlélő számára leglátványo-sabb feladatok a bál napján vártak ránk. Reggel 6 órától hatvanan pakol-tak, dekoráltak, építették a helyszínek berendezéseit a hallgatók közül azért, hogy este gond nélkül nyithasson az a buli, amiből mindenkinek csak egy igazi lehet az életében.

Rengeteg mindenről lehetne még mesélni a Gólyabál elkészítésének fini-séhez közeledve. A szombattól vasár-nap hajnalig tartó dekorációs kellé-kek gyártása, a több oldalas prog-rambontások készítése, a „B”, „C”, „D” esettervek gyártása felejthetetlen feladatok. Nem mindig könnyű napi 15 órán keresztül ollóval a kézben rohangálni, nem mindig könnyű a teljes programbontást átírni egy-egy újonnan felmerülő probléma miatt és nem könnyű együtt dolgozni, amikor már mindenki fáradt, és csak arra tud gondolni, hogy milyen puha az ágya, ami otthon várja. De a rengeteg mun-ka egy nagyon egységes és jól fejlő-dő csapattá kovácsolja a társaságot, amely csapat azért dolgozik, hogy a magyarországi egyetemek között az egyik legjobb, ha nem a legjobb élményt nyújtsa minden egyes ren-dezvény a vendégek számára. Bízunk benne, hogy nektek is ízlett a kréme-sünk, mert mi imádunk sütni!

László DávidSzervező Elnökhelyettes

ELTE TTK HÖK

TétékásNyúz

HÖK Sport & Arcok 7

A marsi élet kutatójaKalandozásunk mai színhelye a

Déli tömb 6.203-as terme.A magyar származású amerikai

mikrobiológus, Friedmann Imre 1921. december 20-án, Budapesten született. 1939-ben érettségizett, ezután a Kolozsvá-ri Gazdasági Akadémiára került. Fél évet a Debreceni Egyetemen, majd kettőt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen töl-tött. Származása, valamint a második világ-háború eseményei hátráltatták karrierjét, végül a Bécsi Egyetemen szerzett bota-nikus diplomát, ugyanitt 1951-ben védte meg doktori disszertációját. Első közle-ményében, a kovaalgák gomba-parazitá-inak elemzése közben 17 parazita gombát írt le, 3 új fajt és egy változatot fedezett fel. 1952-től Izraelben élt és a jeruzsálemi Héber Egyetemen oktatott. 1967-ben az Amerikai Egyesült Államokba vetette a sors, ahol nyugdíjazásáig a Floridai Álla-

mi Egyetem mikrobiológus professzora-ként köszöntötte a hallgatókat.

Legfontosabb eredményei között szerepel a Prasiola stipitata zöldmoszat testfelépítésének, rendhagyó életciklu-sának feltérképezése, ugyanezen moszat ivarsejtjeinek egyesülési mechanizmu-sának fény- és elektronmikroszkópos vizsgálata. Tudományos ténykedésének leghosszabb szakaszát a szélsőséges élőhelyek biológiai feltárása töltötte ki. 1961-ben az izraeli Negev-sivatagban homok- és mészkődarabokon folytatott vizsgálatokat, amelyekben úgynevezett kriptoendolitikus mikroorganizmu-sokra lelt. Az 1970-es években a meleg égövi sivatagok analizálása mellet az Antarktiszra is kiterjesztette felméréseit. Felismeréséről, miszerint a hideg sivatagi zóna homokköveiben egysejtű élőlények húzzák meg magukat, 1976-ban a Scien-ce folyóirat is beszámolt. Az itt végzett elemzések jelentették kiindulópontját az

elméletnek, hogy a Marson az utolsó élő anyagformák a kriptoendolitikus mik-roorganizmusok lehettek. Ezek után a NASA Mars-kutatással foglalkozó cso-portjának vezetésére kérték fel. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává 1998-ban választották, majd a 2000-ben tartott előadásán magyarul jelentette be: volt élet a Marson. Kutatócsoportjával egy négymilliárd éves marsi meteoritban biológiai eredetű magnetit kristályokat mutattak ki, egyedülálló módszerekkel eredeti helyükön lefényképezték, majd összevetették a ma élő magnetotaktikus baktériumok kristályláncaival.

Legizgalmasabb munkáját azonban nem tudta befejezni, mivel 2007. június 11-én elhunyt. Friedmann Imre felfedezé-sei 130 dolgozatban és 2 könyvben kaptak helyet. Életútja bizonyítja, hogy a gye-rekkori álmok valóra válhatnak. Kitartó munkájával ugyanis elérte a csillagokat.

Kőnig Rita

Sör vagy nem sörMiért nem járunk sportrendezvényre?

Nem is tudom, hogy tudnám hitelesen leírni, hogy milyen hihe-tetlenül jó érzés volt, amikor az 5vös 5km futóversenyt elindítottam, amikor az Éjszakai Sport alatt hajnali 7-kor úgy kellett leküldenem az embereket a pályáról, mert még mindig játszanának. Vagy amikor TTK-s Sportbiztosként a második V. Sportfesztiválon átvehettem a Legsportosabb Kar kupáját.

Kicsit in medias res kezdve az e heti sportrovatot csak annyit kíván-tam felvezetni, hogy most kicsit más szemszögből szeretnék írni az ELTE-s sportrendezvényekről. Hiszen egy-szerre voltam szervező, esetenként főszervező, ugyanakkor résztvevő is, hiszen lételemem a sport, a csa-patjáték. Először egy kicsit a szer-vezői oldal nehézségeiről, nagy kérdéseiről lesz szó, egy későbbi számban talán viccesebb bakikról az évek távlatában.

A sör vagy nem sör témájához visszatérve, a Sportfesztivál, a Sportkam-pány, az Éjszakai Sport egy-től egyig olyan rendezvé-nyek, ahol a cél új emberek behozása a már szerencsére népes „eltesportrendezvényekrejárók” tábo-rába. Kicsit erőltetettnek tűnő kife-

jezéssel élve: az egészséges életmód terjesztése. Szervezői gyűléseken min-dig felvetődik, legyen-e sör akció vagy nem. Gondolom, most sokan egyér-telműen az igen mellett voksolnak. De tényleg meg kell vesztegetni a mai fiatalokat, hogy mozogjanak a saját érdekükben? Volt olyan Sportfeszti-vál, ha jól emlékszem az első és máso-

dik V. (a két ötödik Eötvös Sportfesztivál történetét egy-előre fedje a feledés jótékony homálya), ahol pontgyűjtő akció keretében néhány játé-kos feladatért ingyen sörhöz lehetett jutni. És összevet-ve a létszámot olyan Sport-kampánnyal, ahol nem volt ingyen sör, viszont több sportágat ki lehetett próbálni,

ahol az érdekes és nem mindennapi bemutatók váltották egymást, a lét-számban nem volt jelentős különb-

ség. Az évek során ezt a rejtélyt nem sikerült megfejteni, bár ha egy sejtést kéne meghatározni, egyértelműen a lustaság lenne az ok. Közeledik az Éjszakai Sport következő felvonása, úgy néz ki, december 9-én lesz. Foci, kosár, röpi és a többi egy egész éjsza-kán át. És miért is ajánlom? Tavaly Éjszakai Sporton alakult egy szerve-zők és barátaik csoport. Mondanom se kell, a félig a helyszínen alakult csapatunk nem sok győzelmet aratott, de a leghangosabb B közép a miénk volt. Ezenkívül, amikor nem valami miatt rohangáltunk, leültünk, és volt időnk beszélgetni, közben játszottunk is persze. Gyertek a sportrendezvé-nyekre! Mindenki arról panaszkodik, nincs ideje leülni valamit meginni a barátokkal, sőt sportolni se. Pedig ott az egész éjszaka, a futóverseny, vagy a napközbeni sportfesztiválok, mind-mind a TTK közvetlen közelében, a Bogdánfy úti Sporttelepen, népsze-rűbb nevén a BEAC-on. És nem árulok el nagy titkot: azért minden rendezvé-nyen van sör.

Két érdekesség még a végére: a TTK-nak van a legtöbb Legsporto-sabb Kar kupája, megelőzve a nagy vetélytárs PPK-t. A másik pedig, hogy a sportrendezvényeink jó idejéről a hivatalos kabalánk, Wilson gondos-kodik. Mióta Wilson velünk van, nem volt rossz idő a rendezvényeken.

Jc

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

Portré8Felhők felett...Elhunyt Vissy Károly

2011. november 4-én a magyar meteorológia egyik, ha nem a legnagyobb alakja távozott közülünk. Az ember, aki életét szeretett szakmája népszerűsítésének szentelte – a magyar televíziózásban betöltött szerepével „mindenki meteorológusává” vált. Fő erényei tudása, egyénisége és nem utolsósorban szakmai hitelessége. Vissy Károly György, avagy Gyuri bácsi 76 éves volt.

Összeállításunkban a Meteoro-lógiai Tanszék munkatársait, Gyuri bácsi volt kollégáit szólaltatjuk meg. Bartholy Judit tanszékvezető, Tasnádi Péter tanszéki oktató és Reisz And-rás, a tanítvány és utód számoltak be a Tétékás Nyúznak emlékeikről, érzé-seikről és a médiameteorológussal ápolt kapcsolatukról.

Tasnádi Péter

Vissy Károly a meteorológia területén ismert és elismert. Ön hogyan került kap-csolatba vele?

1965-ben végeztem el a meteoro-lógus szakot és azév szeptemberében kerültem az akkori Országos Meteo-rológiai Intézetbe (OMI, ma OMSZ). Ott Vissy Gyuri – később tudtam meg, hogy ő Károly, de minden közvetlen ismerőse, barátja, munkatársa Gyuri-nak szólította – akkor már tapasztalt, önálló szinoptikus volt az Előrejelző Osztályon. Én nem ott dolgoztam, de későbbi feleségem igen, ő pedig jó barátságban volt a szinoptikusokkal: az osztályvezető Már Jenővel, Dr. Tóth Pállal, Tardos Bélával, és persze Gyu-rival. Ennek révén ismertem meg őt, de az Intézetből másfél év múlva az egyetemre kerültem.

Kapcsolatukra a személyes vonások vagy a szakmaiság volt a jellemző?

Inkább személyes kapcsolatban voltunk, de ez nem volt túl erős, mivel más osztályon dolgoztunk. Gyuri azon-ban rendkívül barátságos és közvetlen kolléga volt, nézeteit társaságban is impulzívan megosztotta. Tudtuk, hogy nagyon szeretné, ha a meteorológia bekerülne a közszolgálatba. Akkori-ban az időjárás-jelentés egyszerűen úgy történt, hogy elküldték a Magyar Rádiónak a jelentés szövegét és ott fel-

olvasták, tehát még közvetlen telefonos kapcsolat sem volt, mint ma, a televí-ziós megjelenés pedig még szóba sem került.

Egyszer azt mondta, most be kel-lene mondani a rádióban, hogy min-denki nyissa ki az ablakot, mert volt egy lepelfelhő. Azt gondolta, hogy a kiáramló hő ezt a felhőt majd eltünteti és akkor kisüthet a Nap. Nem tudom, hogy ez megtörtént volna-e vagy sem, a történetet inkább azt illusztrálandó mondtam el, mivel a Gyurit folyamato-san izgatta, közszolgálati csatornákon át a meteorológiát, az időjárás-jelentést publikálni kellene.

Ehhez kapott támogatást a szakmán belülről vagy a média részéről?

Természetesen a Meteorológiai Intézet szeretett volna megjelenni a rádióban és a televízióban, s amikor ez lehetővé vált, a meteorológusok is sokat tettek a színvonalas műsorért. Akkoriban volt egy Kerényi Nárcisz nevű szinoptikus hölgy, aki aztán a rádióban, majd később a televízióban személyesen is szerepelt. Ő azért jut eszembe, mert neki is volt palócos akcentusa, még erősebb is, mint most Reisz Andrásnak. Nárcisz járt a rádió-ban egy tanfolyamra, ahol ezt enyhí-tették, de ugyanúgy hozzátartozott a személyiségéhez, ahogyan András esetében.

Később, amikor Gyurival antarkti-szi útját követően találkoztam, nagyon büszke volt arra, hogy a Magyar Tele-vízióban azt a stúdiót, amelyben „a

meteorológia megjelenik”, egy pályá-zat keretében sikerült felépíteniük és azt Európában a legjobbnak ítélték.

Betegsége alatt, még az utolsó napok-ban is láthattuk őt a Híradó után.

Igen, egyszer megkérdeztem tőle, miért látja fontosnak, hogy a meteo-rológus személyesen jelenjen meg és miért nem olvashatja fel a jelentést egy bemondó vagy akár egy manö-ken, ahogyan egyes televízió-csatorná-kon ma is látni. Elgondolkodott rajta, majd azt mondta, a hitelesség miatt. A szakképzett meteorológus, ha mond valamit, lehet tudni, hogy azt érti is – s egyáltalán nem biztos, hogy akár egy színész, akár egy bemondó ebben a tudományosan alátámasztott szerep-körben meg tudna jelenni.

Tőle idézve: „A természet, a tudo-mányos világ csodái ugyanis önmagukban alkalmasak az érdeklődő közönség meg-hökkentésére.” Amikor ő beszélt az idő-járásról a TV-ben, akkor biztos, hogy azon átsütött a hitelesség, amihez talán jellegzetes kézmozdulatai is jó illuszt-rációt jelentettek...

Erre mindenki emlékszik. Mikor közöl-tem ismerőseimmel a hírt, neve alapján elég kevesen tudták, ki ő, de ha mutattam nekik egy felvételt, azonnal felismerték.

Igen, azt gondolom, hogy ő a TV-ben is szeretetre méltó egyéniség volt. Közvetlensége, barátságossága és min-den nagyképűségtől mentes szakértel-me sokat jelentett. Sokat tett a mete-orológia népszerűsítéséért és azért, hogy az időjárás-jelentések érthetőek legyenek mindnyájunk számára.

Bartholy Judit

Milyen jellegű volt kapcsolatuk, sze-mélyes avagy inkább szakmai?

Kapcsolatunk sokkal inkább szak-mai volt, mint baráti, hiszen egymástól elég távol eső szakterületeken dolgoz-tunk. Ennek ellenére többször tapasz-taltam Gyurka (Vissy Károly) részéről jóindulatot, önzetlen segítséget, mind irányomban, mind a Meteorológiai Tanszék irányába. Személyesen ritkán találkoztunk, hiszen munkahelyünk 10-15 kilométerre volt egymástól. Mie-lőtt az Egyetemen dolgoztam, közel másfél évtizeden át az Országos Mete-

TétékásNyúz

Portré Portré 9orológiai Intézet munkatársa voltam, Gyurka pedig Lőrincen (Pestszentlő-rinc), a Központi Előrejelző Intézetben dolgozott.

Hogyan emlékszik vissza az első talál-kozásra?

Élesen emlékszem egy korai, talán a legelső találkozásunkra. Fiatal kuta-tóként, 1981-ben Felső-Ausztriában részt vettem egy nemzetközi konferen-cián, ahová költségkímélő szándékkal kerékpáron érkeztem (egy heves hegyi zápor miatt lényegében teljesen bőrig ázva). Gyurka barátságosan fogadott, s előadásom után gratulált. A konferen-cia szervezői busszal vittek minket egy szakmai kirándulásra, ahol véletlenül egymás mellé ültünk. Beszélgettünk. Kérdezett a kutatásaimról, publikáció-imról, eddigi külföldi szerepléseimről, valamint terveimről. Biztatott, hogy adjak be ösztöndíj pályázatot egy ameri-kai bilaterális egyezmény keretében. Bár nagyon kicsi esélyét láttam a pályázat elnyerésének, beadtam. Huszonöt évvel később véletlenül tudtam meg, hogy az ő aktív támogatásával nyertem el a féléves ösztöndíjat.

Milyen szerepet játszott Vissy Károly a Meteorológiai Tanszéken?

Nyolc éve kezdtük meg a szinopti-kus meteorológiai oktatás megújítását a

Tanszéken egy új előrejelző labor bein-dításával, fiatal szinoptikus meteoroló-gus kollégák bevonásával. Személyesen kerestem fel Gyurkát, hogy tanácsaival, s esetleg az oktatásban való részvétel-lel is támogatná-e törekvéseinket. Nagy örömmel és lelkesedéssel vállalta, sok értékes tanácsot adott a labor kialakítá-sánál, s még 2011 elején is tartott előadást a Médiameteorológia című kurzuson.

Van-e olyan vele kapcsolatos élménye, ami kiemelkedik az emlékek közül?

Egy televíziós felvétel jut eszembe, ahol egy valódi stafétabotot adott át Reisz Andris munkatársunknak, aki talán valóban sokat át is vett abból a lelkesedésből, melyet Gyurka haláláig a szinoptikus meteorológia, a meteo-rológiai előrejelzések és a szakma iránt tanúsított. Megrendítő volt számom-ra, hogy súlyos betegsége tudatában, az utolsó napokban is kitartott, s nem mondta le televíziós szerepléseit.

És aki a stafétabotot átvette, Reisz András. Az utód levelét közöljük:

Reisz AndrásVissy Károly a szakmának élt, olyan

volt, mint amilyen most én. Már a sze-mélyes találkozó előtt is tudtam róla, hogy vérbeli időjárás-szakértő, és az is látszott a televízió képernyőjén, hogy imád a munkájáról beszélni. Hasonló

kaliberű meteorológus jelenleg nincs a pályán, bár én szeretnék hozzá hasonló szaktekintélyt szerezni.

Nagyon fontos, hogy Ő az egyszerű ember nyelvén is érthetően számot tudott adni a tudomány eredményeiről, az elő-rejelzések problémaköréről, amit például a Mindentudás Egyeteme című televíziós előadássorozat egyik részében is egyértel-műen bizonyított. Számomra megtisztel-tetés és öröm volt, hogy az Ő népszerűsé-ge, de ugyanakkor embersége és szakmai elveinek betartása révén bekerülhettem a médiameteorológia vérkeringésébe.

Mindig is az volt a meggyőződése, hogy a szakma kirakatába csak szak-mabeli állhat a nagyközönség elé, mert csak így lehetünk hitelesek. Nélküle ezt az elvet nehezebb lesz megvalósítani, mert neki nemcsak ismertsége, de szava és ráhatása is volt sok mindenben.

Weisz Dávid, Gansperger Gábor

A Tétékás Nyúz szerkesztőségének valamennyi tagjának nevében búcsúzunk Vissy Károlytól. Nyugodjon békében!

Vissy Károly(1935-2011)

Vissy Károly meteorológus a magyar média-meteorológia megte-remtőjeként, az időjárás-előrejelzésnek és a meteorológia népszerűsítésének szakembereként volt ismert.

Meteorológus diplomáját 1957-ben szerezte Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Első munkanapjától kezdve az Országos Meteorológiai Szolgálat mun-katársa volt. Pályafutása első hét évében a repülésmeteorológia területén dolgo-zott, két esztendőt a miskolci-, ötöt pedig a Ferihegyi repülőtéren. Ezt követően 1970-ig a Rövidtávú Előrejelző Osztály tudományos munkatársa, majd 1974-ig tudományos csoportvezetője volt.

1971-ben részt vett a 17. Szovjet Antarktisz Expedícióban, egy hónapot

dolgozott az Antarktisz Mirnij és Vosz-tok kutató állomásokon. útjáról az érdi Magyar Földrajzi Múzeum „Magyar utazók, földrajzi felfedezők” kiállítá-sán láthatók tablók.

1974-ben az OMSZ elnöke megbíz-ta a polgári kisgépes repülések meteo-rológiai biztosításának megszervezé-sével. A feladatra létrehozott Általános Repülésmeteorológiai Osztály 1975. január 1-jén kezdte meg működését, ennek vezetését Vissy 1978-ig látta el.

1993-tól öt éven át a szolgálta-tó feladatokat folytató, újonnan ala-kult Kereskedelmi Szolgáltató Irodát (OMSZ-KERSzI) vezette.

A Magyar Rádióban 1968 és 2000 között, a Magyar Televízióban 1967-től haláláig külső meteorológus munka-társként tevékenykedett. Emellett 1999 és 2005 között az OMSZ elnökének szakmai főtanácsadója volt, majd más-fél év szünet után, 2007-től az OMSZ

kommunikációs részlegénél működött szakmai tanácsadóként.

Média-meteorológusi előadói tevé-kenységét nemzetközi szinten is elis-merték. A Magyar Televízió színeiben szakmai fődíjat nyert 1999-ben Kana-dában, a Televíziós Időjárás-jelentések IX. Nemzetközi Fesztiválján, míg két esztendővel ezelőtt, 2009-ben elnyer-te az Európai Meteorológiai Társaság „Az Év Média-meteorológusa” díjat.

Hazai és nemzetközi szaklapok-ban összesen 37 tudományos pub-likációja jelent meg. Munkája során mindig is kiemelten fontos feladatnak tekintette a tudományos ismeretter-jesztő munkát, hogy a meteorológia minél szélesebb körben közérthető, hasznosítható közkinccsé váljon. Tevékenysége minden bizonnyal sokáig hatással lesz a szakma jöven-dőbeli generációira.

Spiller András

Tétékás Nyúz a Facebookon

A Tétékás Nyúz már Facebook-oldalként is elérhető!Ha a megjelenés előtti napok-ban kiváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvashat-tok, ha szeretnétek kulissza-titkokhoz jutni, vagy ha rend-szeresen játszanátok velünk értékes tárgynyereményekért, akkor lájkoljatok minket a h t t p : / / f a c e b o o k . c o m /tetekasnyuz oldalon!

FÓKAÉrezted már valaha, hogy a Fizika I. túlnőtt a fejeden? Szükséged lenne egy kis bevezetésre a Bevezetés a fizikába tárgyhoz? Nem érted, hogy miért van az x felett pont, vagy hogy miért lett az u-ból ü? Nos, itt a megoldás! Mostantól a Maszathoz és a KéKóhoz hasonlóan a fizika szakterület is korrepetálást tart Fizika Oktatás az Alapoktól néven.

Időpontok:Kedd 19-21 É 2.105Csütörtök 16-18 É 0.100CPéntek 15-17 É 5.89

Bővebb infókat a http://eltehb.mafihe.hu/foka/ oldalon talál-hattok.

Ha úgy érzed, fizikai ismereteid hiányosak, de szükséges megtanulnod, megértened vagy legalább azt a kettest meg-szerezned, jelentkezz bátran a foka@mafihe.hu e-mail címen!

TDK Konferenciák 2011 őszAz ELTE TTK idén ősszel is megrendezi az intézményi szintű diákköri konferenciákat minden szakterületen, ahol jogot lehet szerezni a 2013 tavaszán megrendezésre kerülő XXXI. OTDK-ra.A konferenciák ülései nyilvánosak, minden érdeklődő hallgatót szivesen látnak a szervezők. A konferenciákról részletesebben a diákköri-szakterületi honlapokon olvashatnak az érdeklődők.

TDK-szakterület dolgozat beadási határidő

konferencia időpontja

szakterületi diákkör honlapjának címe

Biológus TDK november 8. november 30. http://btdk.elte.hu/

Csillagász TDK időpont később időpont később http://astro.elte.hu/astro/hun/oktatas/tdk.html

Fizika TDK november 7. november 26. http://ludens.elte.hu/~tdkinfo/

Természetföldrajz december 6. december 9. http://geosci.elte.hu/

Társadalomföldrajz november 28. december 8. http://geosci.elte.hu/

Geofizikus TDK november 28. december 8. http://geophysics.elte.hu/

Geológus TDK november 25. december 9. http://malleo.geology.elte.hu

Kémia TDK november 16. december 3. http://www.chem.elte.hu/education/tdk/index.html

Környezettudományi november 21. december 2. http://kornyezet.elte.hu/UjLap/index.php?oldal=tdk

Meteorológus TDK november 30. december 8. http://nimbus.elte.hu/met/met_tdk.html

Matematikus TDK november 9. december 2. http://www.cs.elte.hu/tdk/

Térképész TDK december 12. december 16. http://lazarus.elte.hu/hun/tdk/terktdk.htm

Tantárgypedagógia december 6. december 13. http://totdk.elte.hu/

Tudománytörténet és tudományfilozófia

nem lesz nem lesz http://hps.elte.hu/tdk/tdk.htm

MASZATEbben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amelyet felsőbbéves matekosok tar-tanak a Matematika Szakterületi Csoport szervezésé-ben. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra!

Időpontok:Hétfő 14-16 É 0.62Hétfő 16-18 É 0.100CSzerda 14-16 É 0.100CCsütörtök 14-16 É 0.100C

Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek a maszat@ttkhok.elte.hu e-mail címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, vala-mint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, fel-adatsort is!

Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon találhattok a MASZAT menüpont alatt.

Várunk szeretettel!Matematika Szakterületi Csoport

MASZAT Csapatmaszat@ttkhok.elte.hu

Tetszenek a Négyeshatosban olvasha-tó novellák? Veled is tör-ténnek hasonló vicces, bájos vagy épp groteszk, elgondolkodtató dol-gok, amelyekről ebben a rovatban olvashatsz? Ha igen, írd meg nekünk a negyeshatos@nyuz.elte.hu címre! Fáradságodat természetesen némi zsebpénzzel és egy kis meglepivel honoráljuk.

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

Tudósítás12Környtanos KirándulásDínók és minden egyéb

Ahogy a múlt heti cikkben olvashattátok, a környezettudomány az egyik, ha nem a legösszetettebb tudományág. Ennek reprezen-tálására szolgál a legújabb szakos projekt, a Környtanos Kirán-dulások, amelynek első állomása a Magyar Természettudományi Múzeum volt.

Október 23-án kicsi, ám lelkes csapatunk 10 órakor találkozott a Klinikáknál, majd onnan együtt sétál-tunk át a Ludovika térre a múzeumba. Nemzeti ünnep lévén a belépés ingye-nes volt, ám még így sem volt bent tömeg, nyugodtan kiélhettük minden tétékás vágyunkat, és szöszölhettünk mindenhol eleget.

Az első teremben egy fotókiállítást láthattunk, legnagyobb örömömre sok pillangóról, színes virágokról, erdők-ről. Ez kellőképpen meghozta a ked-vünket, így lelkesen mentünk tovább az emeletre, ahol a Sokszínű ÉLET című állandó kiállítást néztük meg.

Itt Noé bárkájába vezetett első utunk, majd körbejártunk egy élethű mamutcsontvázat, és megnéztünk egy eredeti méretű őscápa-állkapcsot. A kiállítás az élet sokszínűsége, a boly-gó biológiai diverzitása előtt tiszteleg, amely alapvetően meghatározza a mi sorsunkat is. Itt volt szó Európa és a Kárpát-medence őslakosairól is, legna-gyobb örömünkre gipszből öntött mell-szobrokkal, illetve a fáradékonyaknak egy kisfilmmel és paddal.

Innen egy ajtón keresztül utazhat-tunk volna az időben 60-70 millió évet, mivel a múzeumkertben állítot-ták fel a Dinokertet, ahol életnagy-ságú őslény-rekonstrukciók láthatók rövid leírással arról, hogyan éltek, mit ettek, és hogyan is kell helyesen leírni a neveiket. Sajnos a nedves idő miatt ezt az időutazást csak az ablaküvegen keresztül tettük meg.

A következő teremben több kiál -lítást tekinthettünk meg, ám ide már a bejutás is különleges volt, hiszen a folyosót egy 122 m2-es üveglap fedi, amely a korallzátonyok varázslatos világába enged betekintést, emellett a falakba hatalmas akváriumok van-nak beépítve, amelyek lakói a színská-la minden árnyalatában pompáznak. Láthattunk gyönyörű halakat a bohóc-haltól elkezdve, a „Nemo nyomában” szinte minden szereplőjén át, egészen az aranyhalig. Kivételes élmény volt szárazon alámerülni a tengerek élő-világába.

A teremben először Révész Antal grafikusművész A Világörökség magyar emlékei című kiállítását néztük végig, amely a történelmileg jelentősebb városok múltjából mutatott pillanat-képeket. Ezután a kedvenc kiállításom következett: a Hatlábúak birodalma. Itt a szivárvány minden színében játszó kicsi, nagy, még nagyobb pillangókat nézegettünk, illetve kevésbé szép, de érdekes és sokszínű rovarokkal ismer-kedtünk meg. Itt a kedvenc kiállítási tárgyunk a Pontgyűjtemény volt, ami annyit tett, hogy körülbelül 70 pöttyöt láthattunk egy üveglap mögött, és ezek állítólag mind rovarok voltak.

Ebben a teremben egy kis bosz-szúságot is sikerült okoznunk a teremőrnek, mivel az egyik kiállítási pavilon falán, egy 18-as karikán annyi-ra meglepődtünk, hogy kénytelenek voltunk lefotózni. Ez még önmagá-ban nem lett volna probléma, csak a mintegy negyven általános iskolás, aki még a teremben tartózkodott, ezzel egy időben rajtunk felbuzdulva szintén előkapta az okostelefonját, és elkezdte egymást egyedül, csoportban, önkioldóval és minden egyéb módon fényképezni. Amikor ezt észrevettük, fülünket behúzva elsunnyogtunk.

Kicsit fáradtabban, de ugyano-lyan elánnal sétáltunk a következő kiállításra, amelynek címe Ész-lele-

tek – Természetrajz a XIX. Században volt. Itt egy környtanostól elvárható lelkesedéssel vetettük bele magun-kat a szebbnél szebb és színesebb ásványok tanulmányozásába. A leg-nagyobb problémát a limonit nevű vashidroxid nevének feleleveníté-se okozta, de ezt is megoldottuk, és az elégedettség jóleső érzésével nézelődtünk tovább. Itt láthattunk hegyikristályt, rózsakvarcot, opált, ametisztet, hogy csak az ismerteb-beket emeljem ki.

A „kavicsok” mellett még egy kisebb természettudomány-történeti kiállítást is végignézhettünk. Volt a kiállított tárgyak között múlt századi mikroszkóp és geológus kalapács is. Érdekes volt látni a régi, elavult esz-közöket, módszereket, amelyekkel megalapozták mai tudásunkat.

Sajnos a kiállítások sora véges volt, innen utunk már az előtérbe vezetett, ám közel sem ért még véget a móka, hiszen a múzeumok egyik legérdekesebb pontja a szuvenírbolt. Ezt most sem hagyhattuk ki, mindent megnézegettünk, megfogdostunk, csak utána indultunk a szekrényünk keresésére.

Legnagyobb szerencsénkre és az előzetes figyelmeztetés következtét-ben mindenki (rajtam kívül) emlé-kezett a szekrényünk jelére, vagy ha arra mégsem, arra mindenképp, hogy rögtön a zebra és az oroszlán között kaptunk helyet. Miután megfejtettük, hogy a keresett állat az elefánt, nagy elégedettséggel vettük magunkhoz kabátjainkat, esernyőinket, és indul-tunk ki a borongós októberi kora délutánba.

Összességében elmondható a Kirándulásról, hogy a Gólyabál okozta kis létszám és kimerültség ellenére is nagyon jól sikerült, hiszen mindenki élvezte, aki ott volt, emellett mindenki tanult új dolgokat a résztvevők közül. Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki eljött!

Bogi

TétékásNyúz

Tudósítás Tudósítás 13Mi vár a doktoráltakra a munkaerőpiacon?Itthon még nincs meg a PhD brandje

Megéri-e ma Magyarországon PhD-t szerezni? Mennyire elége-dettek a doktoráltak az anyagi és szakmai előmenetelükkel? Meny-nyire ismeri az immáron másfél évtizede ebben a formában működő PhD-képzést a magyar társadalom? Ezekre a kérdésekre adott választ Fábri György rektorhelyettes előadása a Doktoranduszok Országos Szövetsége szervezésében október 20-án.

A Bologna-folyamat az eredeti koncepció szerint a korábbiaknál több fiatalnak biztosít hozzáférést a tudás-tőkéhez amellett, hogy a kiválóságot is megőrzi a belső szelekció révén, vagyis azzal, hogy már csak a tehetségesebb hallgatók léphetnek tovább a mester-képzésbe. Azt, hogy ez maradéktala-nul nem valósult meg, talán senki nem vitatja. Fábri György azonban kiemel-te, hogy a háromszintű felsőoktatásban (BSc, MSc, PhD) a doktori képzés egy-értelműen egy sikertörténet.

A magyar társadalomban még a klasszikus kép él a doktori fokozatot megszerzőkről, vagyis az, hogy a fel-sőoktatásban vagy az akadémiai szfé-rában helyezkednek majd el (ők adják tehát a kutatói utánpótlást). Egyre töb-ben azonban saját vállalkozást indíta-nak, vagy vállalatoknál helyezkednek el kutatóként. A felmérések szerint a PhD fokozattal rendelkezők 88%-a alkalmazottként dolgozik. Nyugaton már nagyobb a doktoráltakat foglal-koztatók között a gazdasági szereplők aránya. A közkapcsolati és kommuni-kációs rektorhelyettes előadásában ismertette a PhD-fokozatot szer-zettek munkaerőpiaci lehetőségeiről és szak-mai, valamint anyagi elégedettségéről szóló kutatás eredményeit. A K+F szektorban az ezredforduló óta folya-matosan nő a munka-helyek száma, a 31 ezer álláshely közül 25 ezer kutatói pozíció volt. Igaz, ezek az álláshe-lyek elsősorban a műszaki és termé-szettudományos végzettségűeknek szólnak. Mivel a K+F egy nemzetközi

piac, a doktoráltak tudása pedig mobi-lizálható tudásnak számít, akár úgy is lehet valaki egy nemzetközi csapat tagja, hogy nem hagyja el az országot. A kutatás a 2002-2006 közötti idősza-kot ölelte fel, az időközben bekövetke-zett munkahely-változtatásra vonat-kozó kérdésre a kutatóintézetekben dolgozók közel 70 %-a azt válaszolta, hogy továbbra is kutatóintézetben dolgozik, 27%-uk pedig átment a fel-sőoktatásba. A saját vállalkozást indí-tók közül mindössze 14% nyilatko-zott úgy, hogy „nem jött be az üzlet”, vagyis kutatóintézetben, alkalmazott-ként folytatta pályáját. A legkisebb mozgás a felsőoktatásban dolgozók között tapasztalható, 80%-uk nem vál-tott a négyéves időszak alatt, vagyis továbbra is a felsőoktatásban maradt. A PhD-vel rendelkezők kétharmada úgy vélte, hogy megérte plusz éve-ket rászánni a fokozat megszerzésé-re. Indokként elsősorban a szakmai előrejutást jelölték meg, de a munka-helyszerzést és a magasabb jövede-lem elérését is könnyebbnek ítélték

a doktori oklevél bir-tokában. A követéses vizsgálatból azonban az is kiderült, hogy az elégedettség mértéke változik, elsősorban a műszaki és természet-tudományos területen dolgozók között (itt 10%-kal csökkent az elégedettség). A bölcsé-szek és a társadalom-tudósok elégedettsége alig változott, az orvo-soké pedig még 5%-ot

nőtt is. A hazai viszonyok ismertetése után a rektorhelyettes az OECD által végzett nemzetközi kutatás eredmé-

nyeire is kitért, ahol a válaszadók elé-gedettnek mondták magukat a függet-lenség, a felelősség és az intellektuális kihívás tekintetében, a pénzzel és az előrejutással azonban nem voltak elé-gedettek. Egy 2001-2008-as egyesült államokbeli kutatás szerint a PhD-vel rendelkezők között a legkisebb a mun-kanélküliek aránya.

A munkaadók szerint a PhD-s általában jó problémamegoldó, és együttműködési készséggel, rugalmas reagálóképességgel rendelkezik, vala-mint kreatív. Többségüknek menedzs-ment- és kommunikációs képességei is sokat fejlődtek a kezdő kutatói pályához való alkalmazkodás során. Sok leendő munkáltató azonban nem ismeri a hároméves képzés tartalmát, sőt a hétköznapi ember azzal sincs tisztában, hogy az orvosok és gyógy-szerészek, valamint a jogot végzettek doktori titulusa különbözik a PhD-val rendelkezőkétől. Fábri György szerint a háromszintű képzés legmagasabb lépcsőjének még nincs meg a brandje hazánkban, a helyzet megváltoztatása a fokozattal rendelkezők és a doktoran-duszok közös felelőssége.

Jurecska Lauratudositas@nyuz.elte.hu

Magyarországon je lenleg egyetlen tudományos fokozat sze-rezhető: a PhD a latin Philosophiæ Doctor (= A filozófia doktora) rövidí-tése. Hivatalos rövidítései angol-szász országokban a „PhD”, rit-kábban „DPhil”, máshol, például Németországban és Skandinávia területén „dr. phil.” (= Promotion, Doktor der Wissenschaften), bizonyos szláv államokban pedig „CSc”. A PhD zeneművészeti, képzőművé-szeti és iparművészeti megfelelője a csak nevében eltérő DLA, amely a Doctor of Liberal Arts rövidítése.(forrás: Wikipédia)

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

Természet-Tudomány-Technika14ZártosztályRabot együnk vagy szabadot?

Magyarország a világ első öt legnagyobb tojásfogyasztó nemze-tének egyike. Egy átlagos magyar ember éves tojásfogyasztása 300 darab. Ezt a mennyiséget zömmel saját magunk állítjuk elő, azonban a kereskedelemben kapható tojások 20%-a már importból szárma-zik. Néhány éve bevezetésre került egy jelölési rendszer, amely egyértelműen tudósít nem csak a tojás származási helyéről, hanem a tartás típusáról is.

Mielőtt részletesen áttekintenénk a tojásokon található vonalkódok tulajdonságait, következzék egy rövid ismertető a vonalkódok természetéről és eredetéről.

A vonalkód egy optikai jelölési rendszer, amelynek lényege, hogy egy adott vonalkódhoz bizonyos adatokat társítunk. A vonalkódot egy optikai olvasó felismeri, és a hozzá társított adatot megjeleníti. A vonalkódok lehetnek egy- vagy kétdimenziósak. Az előbbi esetben vonalakból, utóbbiban különböző négyzetekből, pontokból, hexagonokból állhatnak.

A vonalkódok első kísérleti alkalmazására 1949-ben került sor. A vasúti kocsik oldalán kezdetben UV festéssel, később kék és sárga fényvisszaverő csíkok alkalmazásá-val hozták létre a kódokat. A visz-szaverő felületről érkező fotonokat egy fotoelektron-sokszorozó segítsé-gével sikerül felfogni, majd elektro-mos feszültségimpulzussá alakítani. Miközben a hatvanas években javá-ban zajlott a rendszer élesítése, össze-ült az amerikai Élelmiszer Áruház-láncok Országos Szövetsége (NAFC), és megfogalmazta egy automata ellenőrző rendszer iránti igényét. Az első teszt-kódok nem lineárisak voltak, így a kezdetleges nyomtatók-nak köszönhetően, ha véletlenül több festék került a papírra, előfordult, hogy a kód olvashatatlanná vált. Ekkor következett be a váltás a ma is ismert és az IBM által fejlesztett csíkokból álló elrendezésre, ahol hiba esetén maximum rövidebbek vagy hosszabbak lesznek a csíkok, de ez a leolvasást nem akadályozza. A NAFC az IBM-et kérte fel a kód véglegesí-tésére, amelynek eredményeképpen megszületett az úgynevezett Egysé-ges Termék Kód (UPC). Az első áru-házláncban feljegyzett leolvasásra

1974. június 26-án reggel 8:01-kor került sor, a termék egy tíz darabos Wrigley’s Juicy Fruit rágógumi volt. A rágó és a blokk ma a Smithsonian Intézetben megtekinthető. Magyaror-szágon először a Skálába telepítettek vonalkód-leolvasókat 1984-ben.

A lineáris vonalkódokra jellem-ző, hogy lehetnek folyamatosak vagy diszkrétek. Előbbinél a karakterek csík-kal kezdődnek és szünettel végződnek, vagy fordítva. Utóbbinál a kezdés és a zárás is csík formájában valósul meg. Továbbá eltérő lehet az egyes csíkok szé-lessége. A legvékonyabb csíkot nevez-zük modulnak, a sávok lehetnek egy, kettő, három vagy négy modulosak. A leolvasók nem a fekete csíkokat érzé-kelik, hanem a köztük lévő fehér sávo-kat, amelyekről a fény visszaverődik. Ezek a sávok egy számsort kódolnak, amely az esetek nagy részében a vona-lak alatt szintén megtalálható. Európá-ban jelenleg egy tizenhárom számból álló szabványt használnak, amelynek első három tagja jelöli a gyártási orszá-got, a következő kilenc számjegy pedig a gyártót és a termék sorszámát. Az utolsó számjegy nem hordoz ehhez hasonló információt, ennek értékét a másik tizenkét számjegyből képzik egy speciális algoritmussal.

Visszatérve a tojásokra, minden Magyarországon forgalomba kerülő tojáson a kód első tagja egy szám-jegy, ezt követi két betű. Utóbbiak árulkodnak a származásról. De vajon mi a helyzet azzal a bizonyos első számjeggyel? Amennyiben nulla sze-repel a kód elején, igyekezzünk egy egész tálcával venni, hisz ez biotojás. A tyúk, ami létrehozta, nem elég, hogy igazi kertben szaladgált, nap-fény érte, homokban fürdött, fészket épített, még táplálása is hagyomá-nyos eleséggel vagy étrend-kiegészí-tőtől mentes táppal történt.

Amennyiben egyes szerepel a kód elején, ugyancsak érdemes vásárolni. Az egyes a szabadtartás jele. Ebben az esetben az állatok egy nagy fedett épületben élnek, de lehetőségük van kimenni a szabad-ba, mivel fedetlen rész is tartozik a telephez. Ott azután a tyúklét vala-mennyi mozzanatát gyakorolhatják. A teljes terület mérete maximum egy hektár, azaz tízezer négyzetméter, ezen maximálisan ezer tojó tartható, tehát egy tojónak tíz négyzetméter-nyi terület jut. Ez az eljárás még eti-kusnak tekinthető.

A kettessel kezdődnek a gondok, amely nem más, mint az úgyneve-zett alternatív vagy mélyalmos tartás. Fedett épület, napfény csak szórt for-mában, de legalább az épület mérete elégséges, az állatoknak lehetőségük van repkedni, kapirgálni, fürdeni, fészket rakni. A hellyel nincs gond, de nem hiszem, hogy jogunk volna a napfényt, a szelet, az esőt és a zöld környezetet megvonni.

A hármas kódszám teljes mérték-ben kerülendő. Ez a ketreces tartás jelzője. A ketrecben tartott tyúkoknak még annyi helyük sincs, hogy a szár-nyukat kinyújtsák. Egy tojó ötszáz-ötven négyzetcentiméteren helyez-kedik el, ez kisebb, mint egy A4-es papírlap. (Az A4-es mérete 21 x 29,7 azaz hatszázhuszonhárom négyzet-centiméter.) A természetes körülmé-nyek között tartott állatok karma és csőre kopik, a ketrecben azonban ez elmarad. Az azonos ketrecben tar-tott tojók ezáltal folyamatosan sérü-lést okoznak egymásnak, sőt még a szomszédos ketrecekbe is átérhetnek a karmaik.

Kezünkben a döntés! A ketreces tojás áránál tojásonként maximum öt-hat forinttal kerül többe a mélyal-mos tojás. Megér ennyit számunkra, hogy az az állat, amely a jólétün-ket biztosítja, rendes körülmények között élhessen?

djkalo

TétékásNyúz

Természet-Tudomány-Technika Természet-Tudomány-Technika 15FajkihalásokFöldön, vízben, levegőben

Néhány napja az internetes sajtó is hangos volt a hírtől, hogy a WWF bejelentette a jávai orrszarvú kipusztulását Vietnámban. Az utolsó példányt orvvadászok ejtették el, akik a rinocérosztülkö-ket értékes gyógyszeralapanyagként adják tovább a helyi vajáko-soknak. Fel kell készülnünk rá, hogy a jövőben egyre több hasonló hírrel fogunk találkozni.

A fajok keletkezése és eltűnése egy természetes folyamat, mindenfajta emberi beavatkozás nélkül is végbe-megy. Az ökológusok és evolúcióbio-lógusok régóta végeznek számításo-kat, hogy megállapítsák az evolúció természetéből adódó kihalási sebes-séget. Ehhez ismerni kell, hogy egy év alatt mekkora kiterjedésű trópusi esőerdőfolttal lett kevesebb, valamint azt a mutatót, hogy adott területen átlagosan hány faj él. Ez az érték expo-nenciálisan nő a terület növelésével. Az esőerdők eltűnéséről viszonylag pontos adatokkal rendelkezünk, továb-bá az esőerdők bolygónk fajokban leg-gazdagabb élőhelyeit rejtik. A környe-zeti tényezők viszonylagos változat-lansága ideális körülményeket teremt a legkomplexebb földi ökoszisztémák kialakulásához. (A hőmérséklet közel állandó, továbbá az évi csapadékmeny-nyiség is egyenletesen oszlik el, fagyok sincsenek.)

A számítások nem teljesen pon-tosak, mert nem csak esőerdőfoltok tűnnek el a Föld felszínéről, de arra elegendőek, hogy egy közelítő értéket meghatározzunk. A természetes kiha-lási ráta 1-10 faj évenként. Ez az érték korunkban százszoros-ezerszeres, azaz akár tízezer faj is eltűnik évente. A magas kihalási ráta önmagában is megdöbbentő, pláne ha arányosítjuk kisebb időegységekre: 3-27 faj/nap! Azért nem veszünk észre ebből szinte

semmit, mert a fajok rendszertani meg-oszlása alapján az ízeltlábúak törzse képviseli a legnépesebb tábort, a fajok kétharmada ebbe a taxonba sorolható. A gerinctelenek kipusztulásáról hiába szereznek tudomást egyes biológusok, a médiát ez nem hozza kellőképp láz-ba, így az átlagember is csak emlősök, madarak és hüllők eltűnéséről értesül. Az emlősök és madarak esetében egy százalék az évente kihalt fajok aránya.

A földtörténeti múltban előfordul-tak már korábban is hasonlóan nagy fajkihalások, de a jelenlegi minden bizonnyal vetekszik ezekkel. A koráb-bi nagy kihalások során eltűnt fajok számát a megtalált fosszíliák alapján következtették ki. Ha egy bizonyos földtörténeti korból egy faj leletei előke-rülnek, az azt követő korokból azonban nem, akkor a faj kipusztult. Jelen isme-reteink szerint öt nagy kihalási hullám létezett, az ember idézi elő a hatodi-kat. A legismertebb minden bizony-nyal a Kréta végi meteoritbecsapódás által okozott pusztítás, amely a dino-szauruszok kihalását eredményezte, a legsúlyosabb azonban a Perm végén következett be, ekkor a tengeri élőlény-családok fele, valamint a tengeri fajok 95%-a tűnt el. Minden kihalást regene-ráció követ, a fajkészlet eléri a korábbi értéket és tovább növekszik. Az ember esetleges eltűnése után a Föld újra be fog népesülni élőlényekkel, így a természetvédelem sokkal öncélúbb tevékenység, mint azt elsőre hinnénk. A valóság az, hogy mikor a természetet védjük, saját magunkat védjük. Mi is részei vagyunk a földi bioszférának, nekünk is szükségünk van táplálék-ra, amellyel bekapcsolódunk a táplá-lékhálózatba. Ebből következik, hogy arra vagyunk utalva, amit a bolygó ad nekünk. Ha ezekkel az erőforrásaink-kal nem sáfárkodunk megfelelően, fel-kopik az állunk. A természetvédelem igazi célja tehát nem a fajok megmen-

tése, sokkal inkább ökoszisztémák, élő-helyek, társulások védelme. A kapcso-latrendszert igyekszünk védeni, nem a hálózat elemeit.

Az ember kozmopolita, a Földön mindenhol képes megélni, továbbá nagyon széles spektrumot tesznek ki a táplálékforrásai, ezzel szemben az állat- és növényvilágban a teljes faj-készlethez képest kevés a kozmopo-lita faj. Egy faj ritkaságát két tényező határozza meg: az egyik a földrajzi elterjedés, a másik a lokális gyakoriság. Ha egy növény vagy állatfaj csak kevés helyen fordul elő, az éppúgy ritkának számít, mint amelyik sokfelé megta-lálható, de mindenütt alacsony egyed-számban. A legveszélyeztetettebb fajok azok, amelyekre mindkét tulajdonság egyszerre jellemző, de még egy koz-mopolita, nagy egyedsűrűségű taxon is örökre eltűnhet, ha az ember tömeges mészárlásba kezd. Erre kiváló példa a vándorgalamb (Ectopistes migratorius) esete, amelyből a XIX. századig több millió példány élt Észak-Amerikában. Olyan sokan voltak, hogy mikor útra keltek, hosszú percekig elsötétítették az eget. A folyamatos vadászat ered-ményeképpen 1914-re a faj kipusztult.

Ma már nem csak a vadászat veszélyezteti a fajokat, hanem szám-talan más tényező is, például az élettér felszámolása, szennyezések, erdőtüzek, vagy az elsivatagosodás. Az antropogén hatásra bekövetkező kipusztulási hullám kezdete egybe-esik a nagy felfedezések korával, az európai ember földrajzi terjeszkedé-sével. A folyamat az ipari forradal-mat követően még inkább felgyorsult. Egy-egy ritka, lokális elterjedésű faj esetében azonban a kevésbé „civili-zált” ember is képes volt annak kiirtá-sára. Az egyik legnagyobb, strucchoz hasonló új-zélandi futómadarat – a moát – a maorik vadászták le húsa miatt. A moa kedvelt zsákmányállata volt a Haast-féle sasnak (Harpagornis moorei), kipusztulásával ez a külön-leges ragadozó madár is, közvetve ugyan, de az ember áldozatául esett. A környezeti nevelés feladata, hogy rámutasson ezen összefüggésekre, és átadja az ismereteket az eljövendő generációknak. Kellő felvilágosítással talán eljön majd az idő, mikor a ter-mészetvédelem prioritást fog élvezni a gazdasági érdekekkel szemben.

djkalottt@nyuz.elte.hu

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

Helyvektor & Kritika16

A Profi színre lépKi az, aki ne ismerné gyermekko-

runk kedvenc figuráját, a francia akció-filmek sztárját, Jean-Paul Belmondot, aki filmjeivel felváltotta a régi cow-boy-filmek klasszikusait? Azonban tudjuk-e vajon azt is, hogy hol is kezdte pályafutását a marcona kalandor?

A Kifulladásig története, ahogyan azt Godardtól megszokhattuk, rop-pantul egyszerű, letisztultságával már-már a változatlanság határát súrolja. A kisstí-lű autótolvaj, Michel rablás közben kényte-len megölni egy éppen arra járó motoros járőrt, hogy menekülni tud-jon. Miközben az egész ország rendőrsége őt keresi, Párizsban próbál elrejtőzni, hogy behajtsa régi adósságait barátaitól, majd Rómába

távozzon a pénzzel. Azonban itt jelenik meg a színen Patricia, a fiatal ameri-kai egyetemista, aki elcsavarja hősünk fejét, majd amikor rádöbben, hogy esetleg ő is érez valamit a férfi iránt, egyszerűen feladja a hatóságoknak, akik lelövik a szökni próbáló gyilkost.

A történet itt véget is ér, de nem mehetünk el szó nélkül a módszer mellett, amellyel mindezt a rendező a vászonra kerekítette. A filmet mint a francia Nouvelle Vague első képviselőjét

tartják számon, amely az addig szokatlannak szá-mító egyszerű történet-vezetésre és a hősmentes-ségre építő alkotásaival új fejezetet nyitott a film-művészetben. Magából az alkotásból viszonyla-

gos rövidsége miatt nem sokat tudha-tunk meg a szereplők kapcsolatainak alakulásáról, viszont az egyes szerep-

lők jelleme idővel annál inkább kikris-tályosodik előttünk. Furcsa módon a lány viselkedése írja le legjobban az adott időszakot, aki a szerelem helyett inkább a karriert választja, el is árul-va így az érzelmektől túlfűtött fiatal tolvajt.

Ha mindezek után a film még-sem nyerte volna el a tetszésünket, egy mindenképpen biztos: Seberg fiús frizurája és Belmondo szívet melengető grimaszai még sokáig az emlékezetünkben maradnak, mint a filmtörténelem sokat emlegetett különlegességei.

Fontányi A.kritika@nyuz.elte.hu

À BOUT DE SOUFFLE (francia, 1960, 95 perc).Rendező: Jean-Luc Godard.Zeneszerző: Martial Solal.Szereplők: Jean-Paul Belmondo (Michel), Jean Seberg (Patricia), Daniel Boulanger (Felügyelő).Pontszám: 9/10.

MultifunkcionalitásA XXI. század jelszava

Ezúttal arra gondoltam, hogy ismerkedjünk meg egy olyan hely-lyel, ami részt vesz az egyre többet reklámozott ELTE Plusz prog-ramban. A választásom a CeramiCafera esett, a kuriozitása miatt, ugyanis – ahogy a neve is mutatja – itt újra egy merész ötlet, egy igen szokatlan árukapcsolás látott napvilágot.

Kíváncsi voltam, hogyan oldották meg a munka hevében igen hamar elko-szolódó kerámiaműhely és a – legalábbis az én tudatomban – századelőt idéző, tiszta, rendes kávézó házasítását, úgy, hogy arra az ÁNTSZ is áldását adja. Viszont azt kell mondanom, kézenfekvő, de okos megoldást választottak. Belépve a pincehelyiségbe igen tágas tér fogad bennünket, amit jelzésértékű határok osztanak három részre. Először a pult és a kávézó asztalai fogadnak minket, távolabb a szükség szerint leválasztható műhely, abból pedig egy jóval kisebb, az utómunkálatokhoz szükséges szo-bácska. Nekem ez azért tetszett, mert úgy működik egymás mellett a két rész, hogy egyik se zavarja a másikat, és mégis megmarad a tágasság érzete.

A hangulat elsőre kicsit túl minima-listának, túl sterilnek tűnt számomra a magas, szinte üres fehér falakkal. Hiány-zott a kisiparosok műhelyeire jellemző otthonosság. Tüzetesebben körbetekint-

ve és az egész teret egyként értelmezve ez az érzésem enyhült, hiszen a díszítő-elemek szobrok, edények és egyéb kera-mikusmunkák voltak, mind igen szép, igazán jó cégére készítőjének.

Mint minden kávézóban, itt is hosz-szú kávét kértem, ami ezúttal is jó válasz-tás volt, 270 Ft-ba került (hivatalosan, de ne mulasszuk el megjegyezni, hogy a kávézó részlegben minden fogyasztá-sunkból -10%, ha van ELTE Plusz kár-tyánk). Természetesen a paletta sokkal színesebb ennél. A klasszikus kávék, teák, üdítők mellett alkoholos italokat is fogyaszthatunk, sört éppúgy, mint tömé-nyeket, sőt olyan igen ritkán fellelhető különlegességeket is, mint a gyömbérsör (480 Ft). Aki éhesen tér be, annak sem kell csalódnia, bizonyára talál kedvére valót az egyszerű fogásokból álló étla-pon (szendvicsek, sütemények, etc.).

Az igazán érdekes dolgok azonban a szomszéd helyiségben kezdődnek. Ugyanis a vállalkozó szellemű közönség a

keramikus munka minden fázisába bele-kóstolhat. Aki saját készítésű bögréjéből inná a kakaót, éppúgy megtalálja, amit keres, mint az, aki „csak” kifestene egy előre elkészített darabot. Első esetben az agyagért kell fizetnünk (néhány száz Ft), utóbbiban a munkadarabért (a mérettől függően változó, egy kisebb tárgy kb. 1000 Ft, de ha úgynevezett kishibás terméket veszünk, az csak 400 Ft), ebben benne van az elkészítés teljes költsége, a máz és az égetés is. (Nem mellesleg ezekből az árakból -20% az ELTE Plusz kártyával.)

Ennek a lehetőségnek a legna-gyobb előnye, hogy az egész család együtt tölthet el igen kellemes és hasz-nos időt, hiszen az ötletgazdák a gyer-mekekről sem feledkeztek meg.

Amennyiben kedvet kaptatok, hogy karácsony közeledtével saját készítésű ajándékkal lepjétek meg szeretteiteket, keressétek fel bátran a CeramiCafe-t a XIII. kerületben, a Kato-na József utca 21. szám alatt.

HG Rolandhelyvektor@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz

Helyvektor & Kritika Cooltér & Négyeshatos 17Sex Bomb in the CityTom Jones-koncert

2001 és 2009 után immár harmadik alkalommal látogat hazánk-ba Sir Thomas Jones Woodward popénekes, akit az egész világ csak Tom Jones művésznévvel illet. A 71 éves sztár új albumát, a tavaly megjelent Praise and Blaime címet viselő korongot fogja népszerűsíteni.

Az énekes immár 47 éves karri-erje rendkívül intenzívnek és sike-resnek mondható. Népszerűsége máig töretlen mind színpadi előadó-ként, mind lemezkészítő művész-ként. Emellett utolsó lemeze kapcsán karrierje legjobb kritikáit kapta. Az album visszatérés volt az alapok-hoz és a réges-régi, igazi popzenei hangzáshoz.

A legnagyobb angol és európai városokban adott koncertek kirobbanó sikere pedig arra ösztönözte az énekest, hogy ezt az élményt minél több néző számára elérhetővé tegye, így folytatja a turnét, most már az egész világot bejárva. November 22-én magyar idő szerint 20 órakor a hazai közönség is megcsodálhatja a világhírű zenész pro-dukcióját.

Nem hiába, Tom Jones karrier-je mellett bizony nehéz szó nélkül elmenni. Már az 1960-as években elismert zenészként tengette min-dennapjait, a hírnevet az 1964-es Chills and Fever című felvétel hozta meg, egy évvel később pedig el is nyerte a legjobb művész kategória Grammy-díját.

Több tucat nagylemez és számos listavezető dal fűződik a nevéhez az utóbbi négy évtizedből, amelyek közül méltán kiemelkedik az 1971-es She’s A Lady, az 1987-es Boy From Nowhere és az 1999-es Sex Bomb című számok. Szintén 1999-ben megkapta a Brit Birodalom Érdemrendjét, míg 2006-ban II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte őt.

Tom Jones 1965 óta mintegy 150 millió lemezt adott el. Érdekesség, hogy az énekes Praise and Blame című, 2010. július 26-án megjelent albuma jobban fogyott kiadása hetében az Egyesült Királyságban, mint Eminem Recovery című lemeze, így a brit toplis-tákon a második helyet szerezte meg magának.

A rengeteg siker és az impozáns felvezetők ellenére azonban sokáig komoly veszélyben volt a koncert. Mint ismeretes, az énekes évekig küzdött alkohol- és magánéleti problémáival. Minden bizonnyal előbbi következmé-nye volt, hogy augusztus végén erős szívproblémákkal került kórházba, emiatt monte-carló-i fellépését is le kel-lett mondania. Szerencsére viszont úgy tűnik, hogy semmi nem akadályozza meg abban, hogy harmadszorra is telt-házas koncertet adjon Magyarorszá-gon – ezúttal a Papp László Budapest Sportaréna színpadán.

Lehet szeretni, nem szeretni, hallgatni vagy éppen nem hallgatni, egy biztos: Sir Tom Jones napjainkig meghatározó alakja a nemzetközi popszakmának. Talán nem véletlen, hogy a legolcsóbb jegyek ára is 15 ezer forint körül mozog idei előadására. Erre mondják egyesek, hogy az élmény ellenben felbecsülhetetlen.

Spiller Andráscoolter@nyuz.elte.hu

CipőfűzőPéterrel már többször összefutot-

tunk. Egyszer a villamoson az öklét ráz-ta a kokárdámra október forradalmának környékén, majd uralkodva magán, békét köszönve leszállt. Más alkalommal vic-ceket mesélt, megint máskor egy korty maradék teát fogadott el a szódabikar-bónája mellé. Ez az apró történet akkor történt, amikor még nem ismertem őt.

A villamoson utaztunk. Jól emlék-szem, az ajtóban álltam. Egész sokan voltunk, de azért nyomorognunk nem kellett. Szemlélődtem. Így vettem észre, hogy velem szemben egy nénikének ki van kötődve a cipőfűzője. Gondoltam, szólok neki. Vagy mégse? – tántorított el szándékomtól egy másik gondolat, mígnem egy hajléktalan úr odalépett a nénihez, és megszólította:

– Csókolom! Elnézést, de lóg a cipőfűzője!

Az idős hölgy vetett egy pillantást, hogy ellenőrizze az állítást, és tényleg. – Köszönöm! – azzal lehajolt, hogy bekös-se. Azaz, lehajolt volna, ha eléri a lábát. De nem érte el. Még egy darabig próbál-kozott, majd feladva halkan felsóhajtott: – Á, majd bekötöm, ha leszálltam.

Odaléphetnék és beköthetném neki – futott át az agyamon, de a következő pil-lanatban megint eltántorított egy másik gondolat. Addig vívódtam, amíg Péter odalépett és a néni nem kis meglepetésére bekötötte a kioldódott cipőfűzőt. – Köszö-nöm – fordult hozzá a néni, majd han-gosan, mintegy minden utashoz intézve szavait, így szólt: – Emberek! Látták ezt?

Senki sem válaszolt, csak egy fiatal-ember bólintott a szemközti beugróból, és mosolyodott el az élet ezen apró csodáján.

Később a fiatalember a metrón uta-zik, munkába megy. Leszáll a követke-ző megállónál.

– Kérjük, készítsék elő jegyüket és bérleteiket, mert a kijáratnál ellenőre-ink ellenőrzést végeznek!

– Jó, majd előveszem – gondolja és megy tovább, fel a mozgólépcsőn. Már majdnem felér, gyorsan előkeresi és mutatja az ellenőrnek. Az nyugtázza.

– Mutassa, kérem, a diákigazolvá-nyát! – megmutatja. – Rendben.

– Azért nem is szól, hogy nincs kitöltve a bérletem?

– De. Vegye úgy, hogy szóltam – azzal kilép a körútra, és a reggeli hideg, friss levegő felébreszti.

D.negyeshatos@nyuz.elte.hu

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

Mozizóna18Andalgás az aranykorbanÉjfélkor Párizsban

A keserédes romantikus vígjátékok mestere, Woody Allen New York után vigyázó szemeit Párizsra vetette, ami kiváló helyszínt nyújt a múltbeli aranykorok iránti képzelgéseihez. Végre egy párizsi film, amelyben a Szajna partján andalogni fontosabb, mint a turisták özönében fényképezni az Eiffel-tornyot vagy a Diadalívet!

Gil (Owen Wilson) és Inez (Rachel McAdams), a fiatal jegyespár üzleti okokból Párizsba utaznak. Útjuk ele-jén még nem vesznek róla tudomást, de időközben kiderül, hogy tökéletes ellentétei egymásnak; míg Gil kissé bohókás álmodozó, akinek legfőbb vágya, hogy Párizsban éljen és híres író legyen, addig Inez két lábbal a földön járó, határozott üzletasszony. Egyik este Gil felfedezi, hogy a város egy pontján régi automobilba szállva időutazást tehet az általa oly sokra tar-tott 1920-as évekbe, ahol olyan nagysá-gokkal találkozhat, mint Salvador Dalí, Pablo Picasso, Henri Matisse, Henri de Toulouse-Lautrec, Paul Gauguin, Edgar Degas, Luis Buñuel, Cole Porter, Josephine Baker, Ernest Hemingway, T. S. Eliot, Gertrude Stein, Josephine Baker vagy Zelda és F. Scott Fitzgerald. A kor művészei pompás keretet adnak Párizs akkori jelképeinek: megismerhetjük az 1893-ban megnyílt Maxim éttermet, a

Place Pigalle bárjait és lokáljait, a Mont-martre-t és azt a pezsgő szellemi életet, ami főhősünket is teljesen elbűvöli.

Woody Allen új filmje, az Éjfélkor Párizsban zseniálisan ragadja meg mind a XXI. századi, mind a kilencven évvel korábbi város miliőjét. Néha olyan érzésünk támad, mintha nem is mozit, hanem képeslapok egymásba font füzé-rét látnánk. Giccsnek és természetelle-nes városimázs-építésnek azonban helye sincs, egyetlen mondat vagy kép sem felesleges, a film dinamikájában minden jelenet fontos. Bár a rendező alapvető-en a szentimentalista Párizst ábrázolja, végül egy hatalmas pofont ad neki azzal, hogy kimondja, az érzékeny emberek mindig egy korábbi időszakot tekintenek aranykornak, és vágyakozásuk a dicső múlt felé pszichés probléma.

A színészek játéka parádés, Owen Wilson remekül hozza a kissé esetlen művészlelket, Rachel McAdams pedig kiválóan formálja meg a bosszantó

barátnő szerepét. Woody Allen nagy-szerűen választotta ki az 1920-as évek nagyjait megformáló színészeket, Corey Stoll, Adrien Brody és Kathy Bates szá-mára jutalomjáték minden egyes képer-nyőn töltött perc. Külön kiemelném az idegesítő, félművelt sznob szerepében tetszelgő Michael Sheent, aki hátán viszi a jelenkori jeleneteket, illetve a Picasso szeretőjét játszó Marion Cotillard-t, aki épp olyan csábító és titokzatos, mint a Piaf Oscar-díjat érő címszerepében.

Az Éjfélkor Párizsban Woody Allen rajongói számára kihagyhatatlan mozi, de azok se keseredjenek el, akik a tör-pezseni alkotásait képtelenek végig-szenvedni; egy ízig-vérig romantikus, szerethető filmhez van szerencsénk, amelyben a romantika ezúttal nem egy szerelmespár közötti interakciót jelent, hanem a főhős művészetszeretetét és a szívében lejátszódó vágyakozást az álta-la elképzelt, ám a valóságban soha nem ilyennek mutatkozó aranykor iránt.

Gans

MIDNIGHT IN PARIS (amerikai, 2011, 94 perc).Rendezte: Woody Allen.Forgatókönyv: Woody Allen.Szereplők: Owen Wilson (Gil), Rachel McAdams (Inez), Michael Sheen (Paul), Nina Ariadna (Carol), Kurt Fuller (John), Mimi Kennedy (Helen), Carla Bruni (idegenveze-tő), Corey Stoll (Ernest Hemingway), Marion Cotillard (Adriana), Kathy Bates (Gertrude Stein), Marcial Di Fonzo Bo (Pablo Picasso), Adrien Brody (Salvador Dalí).Pontszám: 8/10.

Lopott időA jövőben járunk, ahol 25 évesen

mindenki megáll az öregedésben, ekkor kap egyetlen évet, és elindul a vissza-számlálás számára. Ettől kezdve az embereknek folyamatosan dolgozniuk kell, hogy újra és újra időt nyerjenek. Ha valakinek lejár az ideje, azonnal meghal, és ez az állapot nem fordítható vissza.

Az idő az új pénznem, így a szegés-nyebb rétegek egy éve hamar elszáll a hitelekre és törlesztőrészletekre, a leg-többen egyik napról a másikra élnek. Az emberek zónákra vannak elkülönít-ve, a legkülsőben, a gettóban ismerjük meg Will Salast, aki folyamatos futás-ban van, akárcsak az emberek többsé-ge körülötte, hiszen itt minden perc számít. Sokan ölnének is érte. Például a Percvadászok névre hallgató banda. Ugyanis más idejét is el lehet venni, ha valaki erősebb a másiknál.

Will Salas egyik este egy gyanúsan gazdag férfit kiment a Percvadászok karmai közül. Új ismerőse jóvoltából kiderül, hogy a gazdagok halhatatlan-sága sem boldogít egy idő után. Ez az ember neki adja összes évét, mivel már belefáradt az életbe. Salas egy pilla-nat alatt időmilliomos lesz, ám ezzel együtt küldetést kap. Ez nem más, mint összeomlasztani a meglévő rendszert, és kiosztani a gazdagok rengeteg idejét a szegény rétegeknek, mert a rejtélyes idegen elárulja neki, hogy mindenkinek jutna bőven. Will a kapott idő segítségé-vel bemegy a gazdagok zónájába, ahol megismeri az egyik legnagyobb idő-mágnás nyughatatlan lányát, Sylviát. Kénytelen elrabolni őt, hogy megsza-baduljon egy nagyon szorult helyzetből, ám egy idő után társakká válnak, mert a lány apja cserbenhagyja Sylviát. Ezzel el is kezdődik modern Bonnie és Clyde-szerű pályafutásuk.

Az egyetlen szépséghibája a filmnek, hogy ha a szegény rétegeknek kiosztanák azt a rengeteg időt, hirtelen mindenki ottt-hagyná a gyárat, amiben addig dolgozott, és így senki sem maradna a munkahelye-ken. Ünnepelnének egy hónapig, majd végleg összeomlana az ország gazdasága. Ez azonban életszínvonalbeli csökkenést okozna. Tehát hosszú távon senki sem nyerne vele. Ám ez a film nem gondol-kodásra való, csak arra, hogy élvezzük. Nekem 100 percet lopott el az életemből, ám ezt egy cseppet sem bántam. Remé-lem, hogy Ti sem fogjátok!

Serephinamozizona@nyuz.elte.hu

IN TIME (amerikai, 2011, 100 perc).Rendezte: Andrew Niccol.Forgatókönyv: Andrew Niccol.Szereplők: Justin Timberlake (Will Salas), Amanda Seyfried (Sylvia Weis), Cillian Murphy (Raymond Leon).Pontszám: 6/10.

Mozizóna Belszíni fejtés

TétékásNyúz

Plusz egy viccEzúttal két újdonsággal készültem nektek. A plusz egy vicc

rejtvényhez ezúttal nincs plusz egy vicc, csupán a besatírozott mezőkbe írandó szavakat várom majd tőletek a rejtveny@nyuz.elte.hu címre „Hétszűnyű Kapanyányi Monyók” jeligével. Az egyetlen dolgotok az ábra kitöltése a megadott szavakkal, ezek közül egyet segítségül előre beírtam. Az előző heti nyertes megfejtőink Scherman Sheila, Vásárhelyi Bálint Márk és Kis László voltak, csokijukat az Északi Haliban tudják átvenni.

A másik feladványom a Pentagon nevű játék. A lenti alak-zatokat kell elhelyezni az ábrában (természetesen mindegyiket csak egyszer) úgy, hogy azok nem fedhetnek le fekete négy-zetet. Az egyes alakzatok elforgathatók, de nem tükrözhetők. A sorok és oszlopok végén látható számok azt jelzik, hogy az adott sorban, oszlopban hány mező tartalmaz valamely alak-zatból egy vagy több egységnyit. Jó fejtegetést!

Pannirejtveny@nyuz.elte.hu

Hétbetűsek:

APA, BÓK, FÚR, GAZ, HAB, HÁL, OKA, ÓVÓ, SÓS, TÁG, TAT, TOK, TOM.

Hárombetűsek:

Ötbetűsek: FEDÉL, GÁTOL, KEZED, LAPÁT, RÁZÁR, REMÉL, SÜGÉR, VÁROS.BEPEREL, BERAKÁS, BETALÁL, ELHÁRÍT, FAKANÁL, GAGARIN, HAVAZÁS, KALA-PÁL, KAMERÁS, KITÁLAL, LEMEZEK, LETAROL, MARADÉK, REMEGÉS, REPEDÉS, SUSOGÁS, TAKARÍT, TELEFON, ZAKATOL.