„tervek”…”bizonytalanság” avagy: miért válik bizonytalanná a tervezett jövő?
DESCRIPTION
„Tervek”…”Bizonytalanság” Avagy: miért válik bizonytalanná a tervezett jövő?. 1. Evolúciós örökség, racionalitás, „vezetői ösztönök”. Kérdések: Jövőtervezés = tisztán racionális tevékenység? Terveket kizárólag az ember készít a jövőre? Tényleg csakis agyunk tudatos szférájával tervezünk? - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
„Tervek”…”Bizonytalanság”Avagy: miért válik bizonytalanná a tervezett jövő?
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
1. Evolúciós örökség, racionalitás, „vezetői ösztönök”
Kérdések:
• Jövőtervezés = tisztán racionális tevékenység?
• Terveket kizárólag az ember készít a jövőre?
• Tényleg csakis agyunk tudatos szférájával tervezünk?
• Mi EGYÁLTALÁN a tervezés? Honnan ered ez a jelenség?
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
A tervezés evolúciós eredete
• A tervezés „evolúciós képességünk”• Racionális és ösztönös elemek• „Mást sugallnak az ösztöneink” – „vezetői ösztönök”• Miért szokás a tervezést tisztán racionális tevékenységként kezelni
– és hogy tényleg „csak az”-e?• A tervezés célja a jövő biztosítása, hogy az erőforrások lehetőleg
állandóan és szükség szerint álljanak rendelkezésre.• Ez az igény egyidős az élettel: a legkorábbi legegyszerűbb lényeket
is erre „inspirálta” genetikus „programjuk”.• Fejlettebb agy a tervezés tanult elemekkel is gazdagodik
az emberi tervszerű gondolkodás evolúciós eredete.
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
Farkasfalka 1.
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
Farkasfalka 2.
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
2. Mióta tervezünk jövőt?
• A jövőt csak akkor tervezzük, ha úgy gondoljuk róla, hogy az különbözni fog a jelentől.
• A tervezhető jövő összefügg az emberi szabadság gondolatával; mindkettő a humanizmus és a felvilágosodás „terméke”.
• Ez az elképzelés CSAK az európai szellemi elitre (volt) jellemző.
• Korábban (…és a világ többi kultúrájában): „isteni eltervezettség és elrendeltetés”, Utolsó Ítélet.
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
„Isteni tervezés”
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
A racionalitás, mint „antitézis”
• Racionális alapú világfelfogás akkor lehetséges, ha már van elegendő elrendezést kívánó ismeret.
• Az emberi agy „mintázatkereső” tulajdonsága.
• Hiányos puzzle – hamis kép: Kevés tényből a valóságos összefüggések nem állapíthatók meg irracionális /transzcendens világmagyarázatok
• Amikor lehetségessé vált az ismeretek logikus és természetes rendszerbe foglalása, akkor egyszeriben mindent logikailag, racionálisan és matematikailag akartak és kezdtek nézni és magyarázni.
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
„Romantikus” természet- és társadalom-tudomány
• „Ésszel minden felfogható és elrendezhető, úgy a természet, mint az emberi és társadalmi jelenségek világában.”
• A társadalom, mint a természet egyik speciális jelensége: természettudományos jellegű társadalomtudomány.
• Túl kevés adekvát ismeret téves törvények• XVIII. sz.-i tudományos nézetek + a „természetes ember” filozófiája:
sokkal inkább „humánértelmiségi feeling”, mintsem természettudomány. (A racionalizmus, mint a romantika egy „speciális esete” – ahogy a klasszicizmus is az a művészetben.)
• A Józan Ész áhítatos tisztelete A Józan Ész Bajnokai, mint bankjegy-alakok.
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
„Természettudományos” bankjegyek
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
„Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik…”
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
3. Genetika: eltérő képességek
• Első tudományos genetikai vizsgálatok: Gregor Mendel (1822-1884); Versuche über Pflanzen-Hybriden, 1866.
• Evolúciós elmélet: Charels Darwin (1809-1882); A fajok eredete, 1859.
• „Szociáldarwinizmus”: Ernst Häckel (1834-1919) > „alsóbb- és felsőbbrendű emberek” nácizmus Az emberek közötti veleszületett különbségek „szalonképtelensége”, különösen társadalom-tudományos körökben.
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
Mendel, avagy a tudományos egyház
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
Darwin…még egy természettudományos bankó
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
Häckel: „Uralkodásra termett!”
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
Művelt ember = humánművelt ember?
• „Művelt ember” = humán műveltségű ember = „úriember”
• Társadalomtudósok természettudomány
• A legújabb (genetikai) tudományos eredmények és felfedezések gyakorlatilag” meg sem érintették” a társadalommal foglalkozókat. (…Legfeljebb „sci-fi-formában”: „génmanipulált társadalom”.)
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
4. „A tények makacs dolgok!”
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
…nem születnek egyenlőnek!
• Minden ember genetikailag egyedi eltérő „képességmeghatározó gének”
Társadalmi következmények:• eleve eltérő „lehetséges pályák”• eltérő társadalmi produktivitás-képesség „kiugrás” -
„leszakadás”• növekvő frusztrált tömegek
Hiába azonos a szabadság és a jog, ha az adottságok különbözőek.A társadalom fejlődését éppen az eltérő gének biztosítják.
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
„Géngazdálkodás”
• Egy társadalom produktivitás- és progresszió-képessége attól függ, hogyan „gazdálkodik” az társadalom tagjainak veleszületett képességeivel.
• „Tudásalapú társadalom” = a genetikai képességekkel kiválóan gazdálkodni képes társadalom
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
5. Gyorsuló világ – érthetetlen világ
• Az emberi agy „maximális információ-feldolgozási és integrálási sebessége”.
• „Információ-túltöltés”• „Bezáruló tudatok” társadalmi érdektelenség, mint „szellemi
önvédelmi reflex”.• Társadalmi munkaképesség csökkenése, vagy elvesztése
tömeges „eltartandóvá válás”.• „Nem értem a dolgokat, tehát félek a jövő(m)től.”• A frusztráltság-érzés, mint (szervezett) társadalmi hatóerő.
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
6. Társadalmi terveink – a tények fényében
• Ha jövőterveink fontos dolgokat figyelmen kívül hagynak, nem létezőnek tekintenek, akkor a tervezett és a valóságos jövő köszönőviszonyban sem lesz egymással.
• A társadalom-tudományok „magából a társadalomból” indulnak ki, vizsgálataiknál következtetéseiknél is megmaradnak „vizsgálatuk tárgyánál”.
Az emberi viselkedés „többkomponensű”:• „evolúciós hagymahéjak”
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
„Evolúciós agyhagyma”
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
Genetikus képességeink
• Viselkedés-szabályozás a csoportban• (Nem tudatos) kommunikáció és reagálás-képesség• Csoportalkotás – csoport-megkülönböztetés pártok,
háborúk, mint az emberiség „közös genetikus öröksége”• Önmagunk definiálása – mások viszonylatában• Csoportkohéziós ösztönök• Kooperáció, az agresszió erőteljes gátlás alá helyezése
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
Emberszabásúak több millió éve vagyunk, emberek pártízezer éve
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
Pozíció és elismertség a közösségben
• Valódi elismertség: képességek és/vagy pozíció alapján• Presztízsfogyasztás, mint „elismertség-szerző pótcselekvés”• „Függéskényszer”-váltás
Következmények:• A társadalom hosszú távú érdekei szempontjából elpazarolt anyagi-
és erőforrások• (Az előző miatti) csökkenő társadalmi-civilizációs dinamizmus-
képesség• (Az előző kettőből következően) az individualizmusra alapozott
társadalom-ideál térvesztése összemberiség-szinten
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
Új gondolatok honorálása > fejlődő társadalom
• Az ember = élethosszig tartó kíváncsiság
• Az emberi civilizáció fejlődésének alapja az egyéni kreativitás és az azt elismerő-honoráló társadalmi közeg.
• Ha az egyén szabadságát, önkifejező képességét korlátozó kultúrák kerülnek meghatározó pozícióba, akkor ez az emberi civilizáció elmerevedéséhez vezet.
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
7. Korszerű tudás - önismeret
• Az emberi döntések „vágy-alapúsága”• Helytállóbb társadalmi tervek: a különböző társadalmi pályák és az
eltérő produktivitás-képességek integrálása• „Jó kormányzat”
2007. május 30. XIII. Vezérigazgató Találkozó
…önismeret
• A tudásanyag „korszerűsítése”.• Klasszikus műveltség: ELKÉPZELÉSEK az emberről• Korszerű műveltség: TÉNYEK az emberről• Az emberi gondolkodás, mint egymással folytonos
kommunikációban lévő alrendszerek eredője.• …„Ismerd meg magadat!”• A természet tudományos megismerése – az emberi természet
tudományos megismerése• Az tervezhető, aminek elemeit és működését ismerjük.