termÉszettudomÁnydload.oktatas.educatio.hu/.../k_termtud_19maj_fl.pdftermészettudomány...

Természettudomány középszint — írásbeli vizsga 1711

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Név: ........................................................... osztály:......

TERMÉSZETTUDOMÁNY

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2019. május 23. 14:00

Időtartam: 120 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

• 2

01

9.

má

jus

23

.

Természettudomány középszint

1711 írásbeli vizsga 2 / 16 2019. május 23.

Név: ........................................................... osztály:......

Fontos tudnivalók

Mielőtt munkához lát, figyelmesen olvassa el ezt a tájékoztatót! A középszintű írásbeli érettségi vizsga megoldásához 120 perc áll rendelkezésére. A feladatok zárt vagy nyílt végűek. A zárt végű kérdések megoldásaként egy vagy több nagybetűt kell beírnia az üresen hagyott helyre. Ezek a helyes válasz vagy válaszok betűjelei. Ügyeljen arra, hogy a betű egyértelmű legyen, mert kétes esetben nem fogadható el a válasza! Ha javítani kíván, a hibás betűt egyértelműen húzza át, és írja mellé a helyes válasz betűjelét! A nyílt végű kérdések megoldásaként szakkifejezéseket, egy-két szavas választ, egész mondatot vagy több mondatból álló válaszokat kell írnia. Ügyeljen a nyelvhelyességre! Ha ugyanis válasza nyelvi okból nem egyértelmű vagy értelmetlen – például egy mondatban nem világos, mi az alany –, nem fogadható el akkor sem, ha egyébként tartalmazza a helyes kifejezést. Fekete vagy kék színű tollal írjon! A szürke hátterű mezőkbe ne írjon!

Jó munkát kívánunk!

A D A D C B D helyes elfogadható rossz



Név: ........................................................... osztály:......

I. Reflexek 8 pont

Pavlov híressé vált kísérleteit értelmezve megkülönböztette a feltétlen és a feltételes reflexeket. Válassza ki, hogy melyikre mi a jellemző! A megfelelő betűjeleket írja az üres négyzetekbe!

A) A feltételes reflexre jellemző B) A feltétlen reflexre jellemző C) Mindkettőre jellemző D) Egyikre sem jellemző

1. Tanulási folyamat eredményeként alakul ki.

2. Pavlov kísérletében a nyálelválasztás megindulása volt a jele.

3. Pavlov kísérletében csengőszó váltotta ki.

4. Emberben is megvalósul(hat).

5. Tudatosságot igényel.

6. Pavlov kísérletében az étel váltotta ki.

7. Öröklött viselkedésforma.

8. Pavlov eredeti elképzelése szerint a legösszetettebb tanulás is feltétlen és feltételes reflexek

sorozatából áll. Hamarosan kiderült azonban, hogy sok más tanulási típus is létezik. Nevezzen meg egyet, megfelelő példával szemléltetve!

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen



Név: ........................................................... osztály:......

II. Napórák 8 pont A legősibb időmérő eszközök egyike a napóra. Alapja egy földbe szúrt vagy falra rögzített pálca, melynek árnyéka derült időben jelzi a Nap helyzetének változását. 1. Mi az oka annak, hogy a Nap helyzetét változni látjuk a

nap során – a napközéppontú modell alapján?

…………………………………………………………

…………………………………………………………

2. A függőleges állású pálca legrövidebb árnyéka nemcsak

a helyi idő szerinti delet (12 órát) jelzi, hanem a tájolásban is alapvető fontosságú. Nevezze meg, melyik irányba mutat ekkor az árnyék (az északi féltekén)!

…………………………………………………………

Ha a pálca függőleges (vagy a falra szerelve vízszintes), általában nem lesz pontos. Valószínűleg egy arab csillagász, Al-Shatír ismerte fel a XIV.században, hogy a napóra egész évben „pontosan fog járni” (azaz az árnyék mozgása minden hónapban egyenletes lesz), ha a pálcát úgy helyezik el, hogy csúcsa az éjszakai égbolton a Sarkcsillag felé mutasson. 3. Mi igaz ebben a helyzetben a pálca irányára? A helyes válasz betűjelét írja a négyzetbe!

A) Párhuzamos a Föld forgástengelyével. B) Merőleges az Egyenlítő síkjára. C) Meghosszabbítása áthalad a Föld középpontján. D) Merőleges a Föld forgástengelyére. E) Mindig a Nap felé mutat.

Ahhoz, hogy a napóra pálcájának árnyéka mutassa az időt, beosztást kell készítenünk azon a lapon, amelyikre az árnyék vetül. Ókori megegyezés alapján 24 órára osztották be azt a tartamot, amennyi idő alatt a Nap (közelítőleg) ismét azonos helyzetet foglal el az égen (1 nap.) 4. Feltételezve, hogy az árnyék mozgása egyenletes és a pálya pontosan kör, hány fokonként kell egy beosztást készítenünk, ha óránként szeretnénk berajzolni a vonalakat? Jelezze a számítás menetét is!



Név: ........................................................... osztály:......

Az árnyék mozgása valójában csak akkor lenne a számolt módon egyenletes, ha óralapunk a félgömb alakú égbolt hasonmásaként szintén gömbfelület lenne. Sík felületen azonban a beosztásoknak a ferde vetület miatt a reggeli és esti órákban egyre jobban el kell térniük az egyenletestől, ha azt szeretnénk, hogy óránk „pontosan járjon”. 5. A fénykép alapján döntse el, pontos-e a gyerőmonostori (Kalotaszeg) templom falának

napórája! Indokolja válaszát!

………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………… 6. A pálca délben vetett árnyékának iránya nem, de hossza az év során változik. Nevezze meg,

mely napon lesz a déli árnyék az év során a legrövidebb!

……………………………………………………………………………………………… 7. A mechanikus órák elterjedésével összehasonlíthatóvá váltak a helyi napórák. Az utazók

észrevették, hogy a különböző hosszúsági körökön (délkörökön) fekvő városok napórái nem ugyanakkor jelzik a delet, hiszen fölöttük a Nap más-más időpontban delel. Hány perccel később hangzana fel a déli harangszó Budapesten, (19o) mint Kolozsvárott (24o), ha a harangozást a helyi idő szerinti délhez kötnék? Rögzítse a számítás menetét is!

8. Az órákat 1884 óta megegyezés alapján az időzónák alapján állítják be. Mivel Kolozsvár

Romániában van, és Románia egy zónával keletebbre fekszik Magyarországtól, mekkora időkülönbség lesz a déli harangszó közt a két országban?

………………………………………………………………………………………………

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen



Név: ........................................................... osztály:......

III. A hélium 12 pont

Az alábbi újságcikkrészlet elolvasása után válaszoljon a kérdésekre! „A hélium nélkülözhetetlen a modern technológia megannyi területén. Hogy miért pótolhatatlan és miért fogy el előbb-utóbb biztosan bolygónkról, az kémiai tulajdonságainak ismeretében érthető meg igazán. Ha a teljes Univerzumot tekintjük, nem kell különösképpen aggódnunk a hélium jövőjét illetően. A gáz ugyanis a világegyetem második leggyakoribb eleme (a hidrogén után). Csakhogy a hélium nagy része a csillagokban található… A Földön, pontosabban a földben levő hélium más elemek, például az urán rádioaktív bomlásából származik, és esetenként megreked a hatalmas föld alatti üregekben. Ez az egyetlen módja felgyülemlésének, ellentétben ugyanis a legtöbb elemmel, vegyületekben nem található meg a természetben. Merthogy a hélium nemesgáz, ami azt jelenti, hogy semmivel nem lép reakcióba. … Az abszolút nulla fölött 4 fokkal van a forráspontja, tehát a természetben csak gázállapotban található meg. Szinte minden anyagnál könnyebb – ezért szállnak felfelé a héliumos lufik. Ha kijut az atmoszférába, a piciny héliumatomok egyre feljebb emelkednek, … kiszabadulnak a világűrbe, és soha nem térnek vissza. …. Héliumpajzs mögött biztonságosan lehet a leginstabilabb anyagokat, például rakéta-üzemanyagot tárolni. Azokat a tartályokat, amelyeknek tökéletesen kell szigetelniük – például a tűzoltó készülékeket, szintén héliummal tesztelik. A gáz kicsi atomjai ugyanis a levegőnél sokkal gyorsabban csusszannak át a legapróbb lyukakon is. A hélium mégis hűtőanyagként játssza a legfontosabb szerepet. A mágnesesrezonancia-technológiával működő (MRI) gépek belsejében cseppfolyós hélium van. Ha elfogy a hélium, nem működhetnek ezek a gépek, pedig szerepük hatalmas a modern orvosi diagnosztikában.”

Molnár Csaba Illékony nemesség című írása alapján Az újságcikk utal arra, hogy a hélium más módon keletkezik a csillagokban, mint a Föld belsejében. Hasonlítsa össze a két folyamatot! A megfelelő betűjelet írja az állítások utáni üres négyzetbe! A) a hélium keletkezése a Napban B) a hélium keletkezése a Föld belsejében C) mindkettő D) egyik sem

1. Folyamatosan hozza létre a héliumot.

2. Kémiai reakcióra képes héliumot hoz létre.

3. A hélium e folyamatban hidrogénatomok egyesülésével jön létre.

4. Alfasugárzás (két protont és két neutront tartalmazó atomok) formájában jön létre.

5. Kémiai reakció során jön létre.

6. Az így létrejött hélium kijuthat a világűrbe.



Név: ........................................................... osztály:......

A hélium felhasználási módjai közül néhány a gáz fizikai, más pedig kémiai tulajdonságain alapul. Írjon példát mindegyikre a szövegrészlet alapján! 7. A hélium fizikai tulajdonságain alapuló felhasználása:

…………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………..

8. A hélium kémiai tulajdonságain alapuló felhasználása:

………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………..

Az MRI készülékekben folyékony héliumot alkalmaznak. 9. Hány oC-ra kell lehűteni ehhez a héliumot? (Az abszolút nulla fokot tekintsük kereken

-273 oC-nak!) …………………………….

10. Adjon magyarázatot arra, miért nem lehet elvben sem az abszolút nulla fok alá hűteni az

anyagokat!

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

11. A héliummal töltött léggömbök fölfelé emelkednek. Mi magyarázza a jelenséget? A helyes magyarázó válaszok betűjeleit írja a négyzetekbe! (2 pont)

A) A léggömbben levő 1 dm3 héliumgáz tömege kisebb, mint 1 dm3 levegőé. B) A léggömbben levő 1 dm3 héliumgáz nyomása kisebb, mint 1 dm3 környező levegőé. C) Azonos nyomáson és hőmérsékleten a levegő sűrűsége nagyobb, mint a héliumé. D) A hélium atomjai egyáltalán nem lépnek reakcióba a léggömb falának anyagával. E) A hélium reakcióképtelen, a levegőt viszont többféle reakcióképes gáz alkotja.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. összesen



Név: ........................................................... osztály:......

IV. A szilárd földfelszín 12 pont Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd oldja meg a hozzá kapcsolódó feladatokat! A vastag betűk a feladat szövegében szereplő dőlt betűs kifejezéseket helyettesítik. A(z) A) a földkéreg legkülső, termékeny rétege. Kialakulásának fontos előfeltétele a felszínt alkotó kőzetek B)-a és C)-a. Előbbi folyamat csak a kőzettömbök méretében okoz változást, utóbbi viszont a kőzetek kémiai összetételére is hatással van. A(z) C) végeredményeként létrejött kőzetmálladék és az élőlények maradványainak lebontásából származó D) együtt alkotja a(z) A)-t. 1. Nevezze meg, hogy az alábbi felsorolásban szereplő kifejezések, fogalmak közül melyeket

jelölik a szövegben található betűk! Nem tud minden kifejezést, fogalmat behelyettesíteni. (4 pont)

aprózódás, fosszília, humusz, kicsapódás, kőzetburok, mállás, talaj,

A): …………………………………………

B): …………………………………………

C): …………………………………………

D): …………………………………………

2. A fenti szövegben „A” betűvel jelölt képződmény részecskéi a kolloid mérettartományba

esnek. Fejtse ki, hogy mit jelent ez!

……………………………..………………………………..………………………………

……………………………..………………………………..………………………………

3. A kolloid méretű részecskék nagy fajlagos felülettel rendelkeznek. Magyarázza meg, hogy

ez milyen hatással van a képződmény vízháztartására, víztartó képességére! (2 pont) ……………………………..………………………………..…………………………………

……………………………..………………………………..…………………………………

4. A fenti szövegben „A)” betűvel jelölt képződmény pusztulása jelentős környezeti probléma.

Nevezzen meg egy olyan eljárást, amely csökkentheti a pusztulás mértékét! ……………………………..………………………………..………………………………

A termőképes talaj gazdag élővilágnak ad otthont. A következő oldalon a képen látható élőlények közül a nitrogéngyűjtő baktériumok a szerves anyagok oxidálásával nyernek energiát és a légköri nitrogént alakítják át a növények számára felvehető ionokká. A fonalférgek és az atkák lebontók.



Név: ........................................................... osztály:......

5. Mely anyagok előállításához van szüksége a növényeknek a felvehető nitrogénre? A

megfelelő betűjellel válaszoljon!

A) Olajok. B) Keményítő. C) Cellulóz. D) Fehérjék.

6. Nevezze meg, hogy a képen látható élőlények közül melyik nem képes a szerves

törmelékanyagok közvetlen hasznosítására! ………………………………………………

7. Mi a hasonlóság a talajban élő gombafonalak és a hajszálgyökerek között? A megfelelő

betűjelekkel válaszoljon!

A) Mindkettő oxigént igényel a légzéséhez. B) Mindkettő szerepet játszik a talaj termőképességének fenntartásában. C) Mindkettő sejtjei oxigént állítanak elő. D) Mindkettő kitintartalmú sejtekből áll. E) Mindkettő zöld színtesteket tartalmaz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. összesen

nitrogéngyűjtő baktériumok

víz

atka

gombafonalak

fonalférgek

borsó hajszálgyökér



Név: ........................................................... osztály:......

V. A Nap 9 pont 1. Az ábra a Föld Nap körüli keringését mutatja be.

A felsoroltak közül mit okoz ez a mozgás? A megfelelő betűjelet írja a négyzetbe!

A) A napszakok váltakozását. B) Az évszakok váltakozását. C) A globális éghajlatváltozást. D) A holdfázisokat. E) A napfogyatkozásokat.

2. Írja le, kinek a nevéhez köthető a napközéppontú

világkép megalkotása! ………………………………………………………………………………………

3. Hogyan hat a Nap a naprendszer bolygóinak mozgására? Nevezze meg, és röviden jellemezze a kölcsönhatást, amely a bolygómozgást létrehozza (vonzó vagy taszítóerő-e, a pálya alakja, függése a két égitest távolságától)! (3 pont)

………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………

4. A növények a fotoszintézis során hasznosítják a Nap energiáját. Mi keletkezik ebben a

folyamatban? A megfelelő betűjelekkel válaszoljon! (2 pont)

A) Szén-dioxid. B) Oxigéngáz. C) Szerves anyagok. D) Víz. E) Ásványi sók.

5. A Napból származó energia a fotoszintézisen kívül is sok földi folyamat forrása.

A felsoroltak közül melyeké? A megfelelő betűjelekkel válaszoljon! (2 pont)

A) Földrengések. B) Forgószelek. C) Vulkanizmus. D) Atomenergia. E) Felhőképződés.

1. 2. 3. 4. 5. összesen



Név: ........................................................... osztály:......

VI. A riói olimpián 9 pont A magyar úszók sikeresek voltak a 2016-os riói olimpián, különösen Hosszú Katinka, aki három olimpiai aranyérmet és egy ezüstérmet szerzett. 1. Milyen erők hatnak az úszó testére az úszás során? A helyes válaszok betűjeleit írja a

négyzetekbe! (3 pont)

A) A Föld vonzereje. B) A víz felhajtóereje. C) A medence nyomóereje. D) A víz közegellenállási ereje. E) Az úszó vízre gyakorolt nyomóereje.

2. Az úszók közt sokszor századmásodperek döntenek. Hosszú Katinka új világcsúcsa 400

méteres vegyesúszásban 4 perc és 26,46 másodperc volt. Számítsa ki, mekkora távolságot jelent átlagosan egy századmásodperc időkülönbség a célba szinte azonos időben érkező úszók között! (2 pont)

A riói olimpián, mint általában szokás, klórral kezelték a medence vizét, hogy kristálytiszta maradjon, ne szaporodjanak el benne a szerves anyagok. A vízbe kerülő klór hatására sósav és oxigén keletkezett két lépcsőben. H2O + Cl2 = HCl + HOCl, azaz sósav illetve hipoklórossav (HOCl) keletkezett. Ez utóbbi sósavra és oxigénre bomlott. Az így kezelt víz enyhén savas és oxidáló hatású. 3. Írja fel a HCl és a víz reakciójának egyenletét (Brönsted elmélete alapján)!

…………………………………………………………………………………………

4. Adja meg, hogy a pH-skálán melyik tartományban találnánk a klórral kezelt medence vizét!

…………………

5. Nevezze meg, hogy az egyenletben szereplő anyagok közül mi okozza a savasságot (melyik anyag koncentrációja arányos a pH-értékkel)!

………………………………………………………………………………………………

A hipoklórossavból származó oxigén elegendő lett volna az algák és a baktériumok megfékezésére. A műugrók medencéje mégis elalgásodott, bezöldült. Mint kiderült, 80 liter hidrogén-peroxidot (H2O2) öntöttek a medencébe, ami lerontotta a klórozás hatását, mert a sósavat visszaalakította klórgázzá és vízzé. 6. Fejezze be és rendezze a kémiai folyamat egyenletét!

2HCl + H2O2 = ……………………………………

1. 2. 3. 4. 5. összesen



Név: ........................................................... osztály:......

VII. A levegő útjai 8 pont

1. Egészítse ki a szöveget az ábrán betűvel jelölt szervek nevének beírásával! (6 pont)

A táplálék a szájüregbe jut, ahol a(z) (n)…………………………..segítségével keveredik

a nyálmirigyek váladékával. Innen a (g) ……..………………………..-ba kerül, ahol a

levegő és a táplálék útja keresztezi egymást. Nyeléskor az (ls = lágy szájpad) elzárja

az (o) ………………………………-be vezető utat. A (gf) ……………………………….

megakadályozza, hogy a falat a légcsőbe kerüljön. A (l) ……………………….…….. falát

félkör alakú porcok merevítik.

A falat aktív izommozgás hatására a (ny)…………………….…… ban/ben halad a gyomor

felé.

2. Írja be a hiányzó részbe a két

folyamat nevét! (2 pont)

csuklás köhögés ásítás hányás

……………………………. során zárt gégefedő mellett a hasizmok erőteljesen összehúzódnak,

majd a gégefedő nyitása után a levegő nagy sebességgel távozik, eltávolítva a hurutos váladékot

vagy idegen testet. …………………………. során a rekeszizom görcsös összehúzódását

hirtelen légbeáramlás követi.

1. 2. összesen

falat

l

ny

g



Név: ........................................................... osztály:......

VIII. Szürkebálna 9 pont A Csendes-óceán északi medencéjében élő szürkebálnák populációja évente 20000 km vándorutat tesz meg. A nőstények 31 tonna tömeget is elérhetnek, az újszülöttek 1 tonnásak. A bálna bőre alatt vastag zsírréteg található. Egészítse ki e zsírréteg feladatára vonatkozó mondatokat! 1. A zsírréteg a bálna testének fajsúlyát (testének sűrűségét) …………………………………

2. Rossz hővezető képessége miatt a zsír ……………………………………………………...

3. A zsír kötéseiben sok energia rejlik, ezért a zsírréteg ………………………………………

……………………………………………………………………………………………….

4. Mit jelent a szövegben szereplő „populáció” szó? ………………………………………………………………………………………………….. Megfigyelték, hogy az anyabálna uszonyaival víz fölé emelte borját, így védelmezte a ragadozó kardszárnyú delfin támadásától. 5. Nevezze meg a kardszárnyú delfin és a szürkebálna közti populációs kölcsönhatást! ……………………………………………………………………………………………… 6. Hogyan nevezhető az anyabálna és borja közti viselkedés a kardszárnyú delfin

támadásakor? A megfelelő betűjelet írja a négyzetbe!

A) Szimbiózis. B) Versengés. C) Önzetlenség. D) Diverzitás. E) Agresszió.

A Kaliforniai-félszigettől délre az óceán mélyén a magmából feltörő kéntartalmú források sajátos életközösséget tartanak fenn. Az itt élő kénbaktériumok a magma kéntartalmát oxidálják. Az itt élő kifejlett kagylók a kénbaktériumokat, a kagylók lárvái pedig a lehulló tetemeket, többek között az elpusztult szürkebálnák tetemeit fogyasztják. 7. Nevezze meg az óceánmélyi életközösség termelő szervezeteinek energiaforrását!

……………………………………………………………………………………………… 8. Milyen életmódot folytatnak az itt élő kagylólárvák? A megfelelő betűjelet írja a négyzetbe!

A) Élősködő. B) Termelő. C) Lebontó. D) Autotróf. E) Fototróf.



Név: ........................................................... osztály:......

9. A kéntartalmú források közelében gyakoriak a földrengések. Miért? A) A forró kén felszabaduló hője miatt. B) A terület tektonikai törésvonal mellett fekszik. C) A két szárazföldi kőzetlemez ütközése miatt. D) A kőzet anyaga az oxidáció miatt meggyengül.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. összesen



Név: ........................................................... osztály:......



Név: ........................................................... osztály:......

pontszám

maximális elért I. Reflexek 8 II. Napórák 8 III. A hélium 12 IV. A szilárd földfelszín 12 V. A Nap 9 VI. A riói olimpián 9 VII. A levegő útjai 8 VIII. Szürkebálna 9

Az írásbeli vizsgarész pontszáma 75

dátum javító tanár

__________________________________________________________________________

pontszáma egész számra kerekítve

elért programba beírt

Feladatsor

dátum dátum

javító tanár jegyző

termÉszettudomÁnydload.oktatas.educatio.hu/.../k_termtud_19maj_fl.pdftermészettudomány...

Documents