L ugosi J ó z s e f — T e m e sv á r y F e r e n c

Z r ín y i K a to n a i K ia d ó B u d a p e s t , 1989

S z a k m a il a g e l l e n ő r iz t e d r . F o d o r I s t v á n

© D r . L u g o s i J ó z s e f © T e m e s v á r y F e r e n c

A f é n y k é p e k e t k é s z ít e t t e N é m e t h F e r e n c

A k ö t e t e t t e r v e z t e F a r a g ó I st v á n

T a r t a l o m

E lő szó ............................................ 7A PIS Z T O L Y T Ö R T É N E T E

A K E Z D E T ................................................ 9Az E L Ö L T Ö L T Ő PISZ T O L Y O K . . 11A M AGYAR PISZT O LY G Y Á R T Á S

H Ő SK O R A ........................................... 15A B A LK Á N I F E G Y V E R E K ................. 18A P IS Z T O L Y M IN T

M E S T E R R E M E K ............................... 20A M AGYAR PISZTO LY G Y Á R TÁ S

F E L L E N D Ü L É S E

ÉS H A N Y A TLÁ SA .......................... 22A TÖ B B LÖ V ETŰ PISZ T O L Y O K . . 30A H Á T U L T Ö L T Ő PISZ T O L Y O K . . 33A H Á T U L T Ö L T Ő , EG Y LÖ V ETŰ ,

FO R G Ó - ÉS Ö N T Ö L T Ő

P IS Z T O L Y O K ..................................... 33A M AGYAR PISZTOLYGYÁRTÁS

1888-TÓL N A PJA IN K IG .............. 37K é p j e g y z é k ................................... 221J e g y z e t .......................................... 258F e l h a s z n á l t i r o d a lo m ___ 260

E l ő sz ó

Az album szerzői a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtörténeti M ú­zeum több ezer darabból álló, szinte felbecsülhetetlen értékű kézilő- fegyver-gyűjteményének a legszebb és legérdekesebb pisztolyaiból és revolvereiből válogattak a mű elkészítésekor. Az öt évszázad technikai fejlődését, valamint a művészi és ízlésbeli változásokat nyomon köve­tő kötet megjelentetésének időszerűségét indokolja, hogy az egész vi­lágon felgyorsult a fegyvergyűjtemények publikálása. E törekvések Magyarországon sem újkeletűek, miként ez Thallóczy Lajos, XIX. századi, kiemelkedő kutató írásaiból is kitűnik: „A fegyvertani iroda­lom terén - bár tudjuk, hogy óhajtásunk egyelőre csak pium desideri- um - sok volna a teendő. Első a belföldi anyag gyűjtése, kapcsolatban a külföldi gyűjtemények tanulmányozásával. Ezt követné a nagyobb gyűjtemények cathalogusainak... publicatiója... A sok főúri fegyver- gyűjtemény, az érdekesebb városi múzeumok, a fegyvertárak illuszt­rált cathalogusai bizony nagyot lendítene a tudományág ismeretén.” Ilyen katalógusok azonban ritkán, kis példányszámban jelentek meg, és csak elvétve kerülnek a letűnt évszázadok mesterremekei, művészi formakincsei után érdeklődők kezébe. Ezt látva és tudva vállalkozott a Kiadó arra, hogy a kézi lőfegyverekről összefoglaló jellegű, szép kivi­telű albumokat adjon ki.

E témakörben a szerzők elsőként a pisztolyok és revolverek bemu­tatására vállalkoznak, de a sorozaton belül arra is sor kerül, hogy a na­gyobb előkészítést igénylő, a pisztolyokénál sokszorta gazdagabb puskagyűjtemények és tartozékaik művészi darabjait is közreadják. Ezzel felhívják a gyűjtők széles táborának a figyelmét nemzeti értéke­inkre, a fegyvergyűjtés új, nemzeti múltunkat feltáró, gazdagító pers­pektíváira is.

A könyv segítségével az olvasó egy olyan „kiállításon” szemlélőd­het, amilyen a valóságban sohasem jöhet létre. Úgy tanulmányozhatja a több száz pisztolyt és revolvert, ahogyan az más körülmények között nem lehetséges. A szerzők nem katalógust adnak az érdeklődők kezé­be. A céljuk az, hogy a fegyvereket úgy mutassák be, olyan adatokat ismertessenek, amelyekhez csak a kézbevételükkel és sok-sok szakiro­dalom tanulmányozásával lehet hozzájutni. Ezáltal a kötet a gyűjtők, a fegyverek világában jobban elmélyülni kívánók érdeklődésének és óhajának is eleget tesz.

A múzeumok a gyűjtési koncepciót eleinktől örökölték, s ha történr tek is a változtatásra kísérletek, az értékrendben lényeges módosulás nem következett be. 1945-ig a Magyar Nemzeti Múzeum csak az ál­landó hadsereg megalakulásának időpontja - 1715 - előtti korszakból gyűjtött általános fegyvertörténeti anyagot. Az ezt követő évek kato­nai anyagának gyűjtése az 1918-ban létrejött Hadtörténeti Múzeum hatáskörébe tartozott. A Magyar Nemzeti M úzeum elsősorban önvé­

delmi, vadász és céllövő fegyverekre korlátozta gyűjtését. A második világháború éveit követően az állami és magángyűjtemények nagy­arányú pusztulása mindkét intézetet arra késztette, hogy a magyar nemzeti múltra vonatkozó emléktárgyakat - az addigi profiltól füg­getlenül - mentse meg, sőt a gyűjtést napjainkig terjessze ki. Az utób­bi évtizedekben a fejedelmi és főúri, valamint az úri, gazdag polgári anyag mellé ez ideig nem gyűjtött, sőt átmentésre méltatlannak minő­sített fegyverek is kerültek. így a múzeumok kiállítótermeiben nem­csak nemzeti múltunk, de jelenünk is kellő hangsúlyt kapott.

Amikor a szerzők közzéteszik a pisztolyokat és revolvereketbemu- tató munkájukat, nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeum és a Hadtör­téneti M úzeum gazdagságát, hanem a kisipari és a katonai lőfegyver­gyártás hazai és nemzetközi elismerését is érzékeltetik. Törekvésük, hogy bemutassák azokat a sajátos hazai viszonyokat, amelyben a ma­gyar készítmények születtek, felvázolják a fegyveripar kialakulását, fejlődését, válságát, hogy népünk alkotókészségét, mestereink dicsé­retre méltó ismereteit, a művészetek iránti fogékonyságukat érzékel­tessék, maradéktalanul megvalósult. Mindez szervesen illeszkedik a világ legnevezetesebb pisztolyai, revolverei részletes ismertetéséhez, így válik egésszé - a könyv terjedelem szabta korlátaitól függetlenül - a mű.

A KIADÓ

A PISZTOLY TÖRTÉNETE

A KEZDETKözel ötszáz éve annak, hogy a pisztoly - a tűzfegyverek népes család­jának legkisebb tagja - megjelent, majd a harceszközök sorában egyre nagyobb szerepet kapott. A lőpor feszítőerejét felhasználó hadi eszkö­zök Európában a XIV. században kezdték meg pályafutásukat. Van­nak a lőfegyverek használatára utaló, korábbi időpontokat feltüntető találgatások is, de ezek valós voltát a rendelkezésünkre álló hiteles for­rásanyag kellő biztonsággal nem támasztja alá. Arany János a Toldi estéjében az emberiség életére oly nagy mértékben ható pornak költői megfogalmazását adva, feltűnését Lajos korára (1342-1382) teszi, „ lm az ész nem rég is egyszerű port talált, Mely egész hadakra képes szórni halált.”1 Ez a „nem rég” közel másfél évezredet jelent, ha hihe­tünk a jeles fegyvertörténésznek - August Demminnek - , aki bebizo­nyított ténynek tartja, hogy i. e. 85-ben már ágyúkat használtak.

A kutatások mai állása szerint a lőpor feltalálása nem tudományos tevékenységhez, hanem a véletlenhez kötődik. Valószínű, hogy a gö­rögtűz alapanyaga segített hozzá a megismeréséhez. Favé, neves fran­cia katonai szakíró szerint a salétromot ismerő kínaiak jöttek rá elő­ször, hogy a porrá tört, szénnel és kénnel összekevert salétrom meg­gyújtva félelmetes jelenségeket idéz elő. Jelentőségét felismerve a bi­zánciak is alkalmazták. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy Bölcs Leó és Zoo császárné fia, VII. (Bíborbanszületett) Konstantin (905-959), akinek egyébként nem volt különösebb hadvezéri tehetsége, meglátva a gyújtóanyagban rejlő lehetőségeket, a készítés módját állami titok­nak nyilvánította. A gyártási titok azonban így is az arabok birtokába jutott. 1230-ban Marcus Graccus tudós történetíró a „Liber ignium ad comburendos hostes” (Az ellenség tűzzel való felégetésének köny­ve) című művében leírja a lőpornak hadi célokra történő felhasználá­sát. E kézirat nyomán Albertus Magnus és Roger Bacon lejegyezte a lőpor keverésének módját. Egyes kutatók azt a feltevést is igazoltnak látják, hogy a tatárok 1241-ben Muhinál, Kínából származó röppen­tyűkkel gyújtották fel a magyar tábort. Ez a röppentyű egy gyújtózsi­nórral felszerelt, nyílvesszőre helyezett, lőporral töltött bambuszhü­vely volt, amely begyújtása után az égő vesszőt messzire juttatta. A ra­kétaelven működő röppentyűről Susanne találóan jegyezte meg: „Ez egy hátráló ágyú, amely egyszersmind lövedék is.”

A közönséges lőpor fekete lőpor, illetve füstös lőpor néven vált is­mertté. Alkotórészei a faszén, a salétrom és a kén. A kén felgyorsítja a szén elégését, s ehhez az oxigént a salétrom szolgáltatja. A szenet leg­gyakrabban mogyoró-, hárs-, fűz-, illetve szilfából 280-432 °C hő­mérsékleten égették ki. A lőport általában 14,6 rész szénből, 11,5 rész kénből és 73,9 rész salétromból keverték. A salétrom arányának növe­lésével meggyorsult a gázfejlődés, s így a feszítőhatás is megnőtt. Ke­verés előtt a lőport finomra törték vagy őrölték. E műveletet régen zú­

zómalmokban, nagyméretű kalapácsokkal végezték. A budai, a kassai és a borostyánkői lőpormalmok a maguk korában nagy hírre tettek szert. A XVI. században Eger, Szigetvár, Gyula, Huszt, Fogaras és Trencsén lőpormalmai jutottak jelentős szerephez. II. Rákóczi Fe­renc szabadságharca idején az Alföldön és a Dunántúlon is mind több lőpormalom kezdte meg működését.

A megnedvesített alapanyagot a keverőmalmokban pogácsaszerű darabokká, 2 cm vastag lőporlepényekké préselték. A lepényeket ez­után szétzúzták, a keletkezett lőporszemcséket szitálva szétválogat­ták, végül fahengerekben forgatva csiszolták.

A lőpor eredetéről napjainkban is inkább csak sejtéseink vannak. Mondjuk mindezt annak ellenére, hogy a lőpor feltalálását igen sokan Schwarz Berthold szerzetes nevével hozzák kapcsolatba. A nagy bű­vész - eredeti nevén Anglitzen Konstantin - a XIV. század elején Freiburgban, más adatok szerint Dortmundban született. Kísérletei közben arca gyakran megégett, a szénportól elsötétedett, s emiatt a kolostorban a „Schwarz” nevet ruházták rá. Amikor 1853-ban szob­rot emeltek emlékére, a tudományos világ már azt is kétségbe vonta, hogy egyáltalán élt-e.

Oklevéladatok is bizonyítják - írja a Honművész 1883-ban hogy a magyar puskaművesség, a legelső kísérleteket leszámítva, a lőfegy­verek feltalálásával egyidős. Már a XIV. században említik a puska­port, a bombardákat, a puskákat, sőt ugyanezen időszak második felé­ben a városok nagyobb része a védelméhez puskaport, valamint na­gyobb és kisebb lövőeszközöket is alkalmazott. A XIV. század máso­dik felében bukkan fel először a büchenmeyster (puskaműves?) név, de munkakörét, tevékenységét nem tudjuk pontosan körülhatárolni. Feltételezhető, hogy kis kézicsöveket gyártott, hasonlóakat, mint amilyenekből Nürnberg városa 1423-ban 200 darabot rendelt. Való­színűleg az 1430-ban, Augsburgban feltalált sclopetumok elődei - aXV. századi pisztolyok - lehettek, amelyekkel az olmützi püspök a huszita háborúk idején a hadseregét felfegyverezte.

A sclopetumot a szakírók nagy része nem tartja pisztolynak, mert csak két kézzel lehetett működtetni. Pisztolynak kizárólagosan azt a fegyvert tekintették, amely egy kézzel, feltámasztás, illetve válltámasz nélkül is használható volt.

A pisztoly szó eredete valójában tisztázatlan. A legelterjedtebb né­zet szerint az itáliai Pistoia város nevéből származik. A származását egyesek - az 1483. évi breslaui inventáriumra hivatkozva - a kismére­tű kézipuska megnevezéséből a Pischallen, illetve ennek elnémetese- dett alakjából, a Petstollen szóból vélik bizonyítottnak. Tiroli Ferdi- nánd főherceg híres ambrasi gyűjteményének 1596. évi leltárában először jelenik meg a „pistolos, altfränkisch Petstollen” kifejezés. Eb­ből Kalmár János, a XX. század második harmadának legjelentősebb magyar fegyver szakértője olyan következtetést vont le, hogy a pisz­toly szó nem keletkezhetett korábban, mint a XVI. század vége.2

10

Az ELÖLTÖLTŐ PISZTOLYOKA pisztoly fejlődéstörténetének két nagy korszaka ismeretes. A XV. század végétől a XIX. század második harmadáig tartó szakaszt attól függetlenül elöltöltő korszaknak nevezzük, hogy a hátultöltés megol­dására már a X V II-X V III. században is történtek kísérletek, nem is szólva a XIX. század első felének többirányú sikerrel kecsegtető pró­bálkozásairól. Az egyesített lőszer feltalálása tette lehetővé, hogy - a hatvanas évekre, a kísérleti évtizedeken túljutva - a hátultöltés kérdé­se megoldódjék. A hátultöltő periódus első fél évszázada alatt a pisz­toly fejlődése meggyorsult, és a neves konstruktőrök fáradozása nyo­mán többet lépett előre, mint a megelőző négyszáz év alatt együtte­sen.

Az elöltöltő pisztolyok korszakában a puska és a pisztoly együtt fej­lődött. Évszázadokon át szinte csak az elsütőberendezésük változott, műszaki vonatkozásban alig történt előrelépés. A töltéskor a lőport, a golyót és a fojtást a csőbe a torkolat irányából helyezték el. Az ágyazat­ba fektetett, hátsó részén zárt cső jobb oldalán, a csőfar közelében egy kisméretű serpenyőt alakítottak ki, amelyet a gyúlyuk - keskeny csa­torna - kötött össze a lőport magában foglaló kamrával. Ezt a megol­dást a hátultöltő fegyverek elterjedéséig alkalmazták, és csupán a ser­penyőbe helyezett finom szemcsés lőpor meggyújtására szolgáló elsü­tőszerkezet változott.

A pisztoly történetének néhány évszázadot felölelő időszakában az elsütőszerkezetek több alaptípusát alakították ki. Voltak keréklakatos- ma már dörzskerekesként is említett - , továbbá kovás (ütőkakasos) és csappantyús, illetve gyutacsos pisztolyok. A kanócos elsütőszerke­zet is említést érdemel. Egyrészt azért, mert ez volt az első típus a tűzi- fegyverek fejlődése folyamán, másrészt mert sokan még napjainkban is a kanócos elsütőszerkezettel működő kézibombardákat, a svédor­szági kéziágyűkat és az angliai, ún. pajzspisztolyokat is - annak ellené-

re, hogy ezek fél kézzel nem működtethetők - a pisztolyok népes csa­ládjába sorolják.

Az említett elsütőszerkezeti rendszerek közös vonása, hogy elsütő­billentyűvel működtek. A kanócos elsütőszerkezetet (lakatot) a XV. században találták fel, és a X V III. század elejéig használták. Meg­szerkesztése a lőfegyverek fejlődésének fontos állomása, ugyanis első ízben sikerült egy olyan ívelt pályán mozgó, osztott végű, égő kanóc­cal szerelt kart elsütőbillentyűvel működésbe hozni, amely a serpe­nyőbe helyezett lőport meggyújtva, a lőfegyvert működtette. Egysze­rű, olcsó fegyverzár volt, de nyirkos, nedves időben megbízhatatlan­ná vált, szélben pedig a kanóc izzása meggyorsult. További nagy hát­ránya volt, hogy a fegyvert hosszabb időn át nem lehetett tűzkész álla­potban tartani. Ugyanakkor az olcsósága, valamint száraz időben a megbízhatósága magyarázza, hogy később - a keréklakatos, azaz dörzskerekes és a kovás elsütőszerkezet feltalálása után is - tartalékbe­rendezésként a fegyvereken gyakran alkalmazták.

A keréklakatos elsütőszerkezet biztonságosabb, de lényegesen bo­nyolultabb volt. A német szakirodalom a feltalálásának időpontját 1517-re teszi, és Johann Kiefus nürnbergi óraművesnek tulajdonítja. Az újabb kutatás ezt az időpontot nem fogadja el, ugyanis Hippolit (Ippolito d ’Este 1479-1520), esztergomi érsek levelezésében már 1501-ben említés történik egy olyan tűzfegyverről, amelynél a gyújtás kővel történik. E gyújtószerkezet Magyarországon is megjelenik. Az egri várkapitány rendelte el, hogy a gyártásukat Miskolcon kezdjék meg. A feltevések szerint a találmány Németországból került M a­gyarországra, majd finomítva, magyar közvetítéssel jutott el Itáliába.3 A szerkezet legfontosabb része egy recézett felületű acélkerék, ame­lyet a keréktestből kinyúló tengely kulccsal történt elforgatásával le­hetett felhúzni. A kereket hátsó - felhúzott - helyzetében egy kétkarú emelő mellső végéből kinyúló fog akasztotta meg. A kerék előtt vagy mögött rugó hatására csuklósán mozgó kovatartó - amelynek az ajkát gyakran sárkány alakúra képezték ki - helyezkedett el. A kovatartót a kerékre hajtva, a pisztolyt hosszú időn keresztül üzemkész állapotban lehetett tartani. Az elsütőbillentyű elhúzásakor a forgó kerék a ráfek- vő kovát, illetve piritet dörzsölve szikrát keltett, amely a serpenyőbe helyezett lőport meggyújtotta. A láng a gyúlyukon, a már említett szűk csatornán keresztül a csőbe jutott, és a lövés bekövetkezett.

A keréklakatos pisztolyok magyarországi használatának első forrá­sai Székesfehérvár (1548-ban történt) elfoglalásával kapcsolatosak. Ezek voltak az ún. keréklakatos pufferek, amelyek a XVI. század vé­gén, a XVII. század elején nemcsak a lovas-, hanem a gyalogosegysé­gek katonáinál is megjelentek. Rendszerint a nyeregkápa két oldalán tartották, de övbe akasztva is viselték. Jellemzőjük a markolatot lezá­ró, különféle csontból készült szalagokkal, gyűrűkkel, geometrikus motívumokkal gazdagon díszített gomb, amelyet a XVI. század végén toj ásdad alakúra készítettek.

A keréklakatos elsütőszerkezetű pufferekről „Pauli Jovii Com, Bi­schofs von Nucera wahrhaftige Beschreibung” etc. című - Lyonban 1555-ben és Frankfurtban 1570-ben megjelent - munkájában Szé­kesfehérvár 1548. évi ostromával kapcsolatosan a következőket olvas­hatjuk: „A mieinktől a pisztolyokon kívül semmit sem vettek el, ame­

lyeket a német lovasság hosszú akasztó tüskéken, mint halált hozó és kész lőfegyvert először használt. A törökök nagyon megszerették eze­ket, mert újdonság volt, és csodálatosan művészies, mert ezekhez nem kell gyújtókanóc, hanem csupán egy kis kerekecske, amelyet föl kel­lett húzni, reá kovát ütni, a kereket felhúzni és tüzet ad, a lőport meg­gyújtja és a pisztoly igen gyorsan elsül.”4

Ezeket az elsütőszerkezeteket költséges előállításuk ellenére - főleg a vadászok - a kanócos zárszerkezetekkel szemben előnyben részesí­tették. Elterjedésüket a XVI. század elején feltalált csőfúrás, valamint az 1570-es évekre tehető vékony csőkészítés megvalósítása nagymér­tékben elősegítette. Ezzel a technológiával a fegyver tömegét lényege­sen csökkenteni lehetett.

1580 körül kísérletek folytak a hátultöltés bevezetésére. A törekvé­sek ekkor - elsősorban az egységes töltény hiánya miatt - nem járhat­tak eredménnyel. A töltényűr lezárását sem tudták megoldani, ugyanakkor a felszabaduló lőporgázok gyakran balesetet okoztak. A csövek számának növelésével is próbálkoztak, és így jutottak el az orgonapisztoly megszerkesztéséhez, amely a gyorstüzelő pisztolyok ősének tekinthető. Ez a fegyver általában 7-8 orgonasípszerűen össze­állított, koszorúban elhelyezett csőből állt. (Az egyetlen, Magyaror­szágon megmaradt, 1607-ben készült példányt a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.) A csövek űrmérete 14 mm, a leghosszabb cső 154 mm, a legrövidebb 75 mm. A csöveket egy belső magcső körül helyezték el. A magcsőben lévő izzó kanóc a gyújtást csövenként, egymás után vé­gezte. Ennek a pisztolynak elsütőberendezése nem volt, a külföldről ismert hasonló pisztolyok keréklakatos elsütőszerkezetűek. A tömege és a robbanás ereje miatt5 a használata nagy erőkifejtést igényelt. De a legnagyobb hátránya az volt, hogy nem lehetett vele pontosan céloz­ni. Az 1560 körüli időben kialakult, két kerékrendszerrel működte­tett, két, egymás alatt elhelyezett csővel készült pisztolyféleség köny- nyebb, biztonságosabb és pontosabb is volt.

A katonai és a polgári pisztolyok között már a XVI. században kü­lönbséget tettek. Az inventáriumok vadászpisztolyokról is megemlé­keznek. Felépítésük a katonai pisztolyokéra hasonlított. A vadász­pisztolyok nagy űrméretű, gyakran tölcséres csövű, söréttel is tölthető fegyverek, amelyeknek a vadászjellegét az ágyazat vadászjelenetes dí­szítése is hangsúlyozza. A XVI. században készített zsebpisztolyok hossza alig haladja meg a 15-18 centimétert.

Az ütőkakasos - ismertebb nevén kovás - elsütőszerkezetet a ke­réklakatos, dörzskerekes szerkezettel csaknem egyidejűleg találták fel. Ez már nem tartalmazta a drága és sok hiba forrását képező kere­ket6. E fegyverek is megtartották a sárkányt, kova-, illetve a pirittartó ajkakkal, de egy recézett felületű acéllemezzel egészültek ki. Az 1520- as évekből Itáliából származó írásokban már utalások találhatók erre a pisztolyra. A XIX. század közepéig használták. A kovás elsütőszerke­zet főbb típusai: a holland, a spanyol, az itáliai, a svéd, az angol, a skót és a francia. Mindegyik közös jellemzője, hogy a gyújtás ütéssel kivál­tott szikra által megy végbe. A kovatartó sárkányt kézzel lehetett fel­húzni és megfeszített állapotban, tűzkész helyzetben tartani, kulcsra nem volt szükség. Elsütéskor a kova, illetve a pirit az acéllal ütközött,

13

és a keletkezett szikrák - valójában izzó acélrészecskék - a serpenyőbe helyezett finom lőport meggyújtották.

M int már említettük, e szerkezetnek is az egyik fő kelléke a kova. Formáját pattintással alakították ki. Megmunkálását - a technológiát- igyekeztek titokban tartani. A kovát a recézett felületü ajkak közé csavarral erősítették. A biztosabb felfekvés, illetve rögzítés érdekében gyakran posztóval vagy ólomlemezzel borították. Bár nincs más ás­vány, amely ilyen sokféle és egymástól eltérő változatban fordul elő a Kárpát-medence területén, mégis alig lehetett olyan minőségben megtalálni, amely a puskaművesek igényeit kielégítette. A Bánátban a Gyalu-hegy és a horvát hegyvidék ismert lelőhelyek voltak, de a hazai szükségletre nem volt elegendő. A pirít keménysége a kováéval nem egészen azonos, a korabeli lőfegyverek gyújtószerkezeteiben mégis el- terjedten használták.

A kovás elsütőszerkezeti rendszert ütőkakasosnak is nevezik. A név a német Schnapphahnschloss szóból ered, bár vannak, akik a holland Snap-Haens (tyúktolvaj) szóból származtatják. Az utóbbiak vélemé­nye szerint a tyúktolvajok találták fel, mivel az izzó kanóc fénye éjsza­ka árulkodó jel volt.

A kutatás a kovás elsütőszerkezet eredetére megnyugtató választ még nem adott. A legrégebbiek Svédországból ismeretesek, de a fel­tevések szerint Németországból kerültek oda, s így inkább német tí­pusnak tekinthetők. Az Itáliában kialakított szerkezet hasonlóan ko­rai eredetű. Felépítése a spanyolkovás elsütőszerkezettel csaknem megegyező. Ezeket gyakorta földközi-tengeri (mediterrán) típusnak is nevezik. Az itáliai típusú elsütőszerkezetnél a működő alkatrésze­ket, a rugókat a lakatlemez külső felületén helyezték el. A török és a balkáni fegyvereken a XIX. század közepéig alkalmazták.

A franciakovás elsütőszerkezetet - 1640 körül - a korábbi típusok kedvező tulajdonságait felhasználva szerkesztették meg. Leglényege­sebb előnye az volt, hogy a mozgó alkatrészeket a lakatlemez belső ol­dalára szerelték. Ez nemcsak a fegyver könnyebb kezelését, a tokba való elhelyezését könnyítette meg, hanem az elszennyeződés, a sérü­lés lehetőségét is lényegesen csökkentette. A feltalálóról hiteles adata­ink nincsenek. Vannak, akik hosszú évtizedek alatt kifejlődött formá­nak tekintik, mások az alkotót Marin le Bourgeoys személyében jelö­lik meg, aki az emberiséget számos találmánnyal gazdagította.

A kovás elsütőszerkezet lényeges előnye a zárszerkezeten lévő nyu­gaszok alkalmazása. Közülük az elsőt a felhúzó pályaív felénél alakí­tották ki. Amikor a kakas ezt a pontot eléri, a billentyűt nem lehet el­húzni, tehát a fegyver biztosított állapotba kerül. A második nyugasz a pályaív végén található.

14

A MAGYAR PISZTOLYGYÁRTÁSHŐSKORA

A lőfegyverek fejlődése Magyarországon sem választható el az ipar helyzetétől. A magyar ipar fejlődésén belül a fegyveripar kibontako­zását is jól nyomon lehet követni. Ennek az iparágnak a felvázolásakor ki kell emelnünk Kassát, amely már a középkorban jelentős helyet foglaltéi. A kassai puskaművesek az 1461-ből származó céhszabályzat szerint még nem önállóak, hiszen a lakatosokkal együtt alkotnak szer­vezetet, de a fegyveripar már szakosított iparágakra tagozódott. Az íj­gyártók a XIV. századtól kezdve széles körben űzték mesterségüket, s velük együtt ugyancsak híresek voltak az ágyúöntők, a páncél- és a kardkovácsok. Ezek az iparosok túlnyomóan Magyarországra telepe­dett német szakemberek, akik például Kassa esetében nemzeti hova­tartozásukat különválásukkal kívánták megerősíteni. 1636-ban kelt céhszabályzatuk mesterremekről szóló része a termékeik minőségére hosszú időn keresztül meghatározó maradt, mivel a követelmények szintjét igen magasan szabták meg. Ők nemcsak a cső minőségét, hosszát, az elsütőszerkezet belső, illetve külső fekvését szabályozták, hanem egy-egy pisztoly ágyazatának díszítését is előírták. Ahhoz, hogy valaki mester legyen, három remekművű fegyvert - közülük egyet áttört ezüstveretekkel - kellett készítenie. A pisztolyon kívül pisztolypuska, bányai puska „...az ki csontos az agya és rézzel borí­to tt”, karabinpuska, puskakerék és puskakulcs gyártására is beren­dezkedtek.

Kassán a fegyverművesek egy ideig különváltak a lakatosoktól, de az 1727. évi árszabás szerint a lakatosokkal ismét egy céhszervezetet alkottak. Debrecenben - 1651-ben - a fegyverkészítést az ötvösökre bízták. Feltételezhető, hogy ezt a háborús viszonyok tették szükséges­sé, ugyanis a fegyvergyártókat is magukba tömörítő lakatoscéh nem győzte a munkát.

A fegyvergyártás másik központja Pozsony volt, ahol a fejlődés szintén a város előírt önvédelmével függött össze.7 Itt már a XIV. szá­zadban dolgoznak fegyverkovácsok, kard-, sisak-, páncélművesek, s 1388-tól az íjkészítők és a sarkantyúsok is jól ismertek. Pozsony gyak­ran Bécsből szerzett mesterembereket, de egy 1456-ban kelt levélből tudjuk, hogy jó szakembert ott is csak nehezen lehetett találni. A har- mincadkönyv (vámkönyv) kimutatása is a helyi lőfegyvergyártásról tanúskodik. Eszerint 1457-1458-ban a vámon csak egy darab villás­puska jött át két aranyforint, azaz 23 korona értékben. A lőpor is a vá­rosban készült, amit az is bizonyít, hogy gyakran vásároltak ként, ece­tet, égetett bort, szenet, salétromot. Ez utóbbit Bécsből, illetve a Po­zsony megyei Pernekből szerezték be.

A X V I-X V II. század harci eseményei a fegyverzetek tökéletesedé­sével jártak, megélénkült a hadi áruk forgalma és a szükségleteknek megfelelő ipar jött létre. Itt kell utalnunk azokra az összefüggésekre, amelyek a felvidéki puskaművesség, illetve általában a fegyveripar és az ugyanitt kialakult lövészcéhek között figyelhetők meg. A lövészcé­hek Magyarországon a XV-XVI. században, elsősorban német köz­

vetítéssel terjedtek el. Az első szervezeteket Szepes vármegye polgá­rai alakították ki, őket Lőcse, Szepesváralja, Késmárk, és 1516-ban Igló követte. A század végén az iglói lövészcéh létrehozását a török ve­szély növekedése indokolta. Tagjai között több puskaműves is volt.8

A lövészcéhek virágzása, a polgárságnak a városok védelmében végzett fegyveres szolgálata a puskaműves ipar oly mérvű fejlődésé­hez vezetett, hogy a Felvidék, Kassa és Besztercebánya közé eső terü­lete a XVII. század végére a magyarországi fegyvergyártás egyik bázi­sává lett. Magyarországon a hadiipar igazi „konjunktúrája” elsősor­ban a X V I-X V II. századi török háborúk és a Habsburg-ellenes füg­getlenségi harcok következménye volt.

A hadiipar termelése a Rákóczi-szabadságharc idején ugyancsak ott érhetett el jelentős eredményeket, ahol az évszázados fejlődésbe szervesen be tudott kapcsolódni. Meg kell jegyezni, hogy - a nagy ál­lami megrendelések ellenére - ezeken a helyeken sincs jele annak, hogy a puska-, a pisztoly- és a kardgyártásban, vagy a hadiipar más te­rületén, például a puskapor előállításában az adott céhes kereteket át­lépték volna. Magasabb termelési formák tehát nem bontakoztak ki. E tényen annak ismerete sem változtat, hogy a csőverés, a puska és a pisztoly készítésében volt bizonyos munkamegosztás. Ez csupán a fellendítéshez volt elegendő, de a céhes keretek szétfeszítéséhez nem.9

A termelés mennyisége a termelési kapacitás növekedése ellenére sem volt kielégítő, ezért a fegyver- és a lőszerszükségletet behozatal­lal, esetenként rekvirálással, illetve zsákmányolás útján próbálták fe­dezni. Kray Jakab lőcsei főbíró 1708. november 4-én, Munkácson, 87 pár rezes kápájú pisztolyt, 99 karabélyt - ez utóbbi ebben az időben még hosszú csövű pisztolyt is jelentett - adott át, de néhány nappal később, november 7-én újabb 195 karabélyt, december 12-én 149 ka­rabélyt és 54 és fél pár pisztolyt jegyeznek fel az iratok. Az előrenyo­muló kuruc sereg „.. .ahol mi fegyvert talált.. .” elszedte. 1703 őszétől 1704 tavaszáig a leszállított lőfegyverek száma elérte a 3000 darabot. Szendrő várában 1000 embernek elegendő pisztolyt és karabélyt ta­láltak. Kassán az elkobzott muskéták száma meghaladta a 2000-et.

Rákóczinak az egyre növekvő szükségletek miatt a fegyvergyártást szorgalmaznia kellett. Útmutatásainak és elvárásainak megfelelően Lónyay Ferenc, a nemzeti hadsereg főhadbiztosa a puska, a karabély és a pisztoly gyártását a szepesi bányavárosok hámoraiban és kohói­ban kezdte megszervezni. A pisztolygyártás legfőbb bázisa ebben a korban a Besztercebánya és Kassa közötti területen található. Besz­tercebányának és Rozsnyónak kiemelkedő szerep jutott, de Mecen- zéf, Remete, Svédler, Gölnicbánya, Szomolnok, Stósz termelése sem volt elhanyagolható. Bajmóc a fegyver javítás szempontjából érdemel figyelmet.

A tűzifegyverek csövét a X V III. század első éveiben a felvidéki há­morokban készítették, az ágyazat és a többi alkatrész előállítása pedig a távoli városokban élő lakatosok és puskaművesek dolga volt. Ló­nyay Ferencnek az 1704-1705-ös éveket felölelő elszámolásából meg­tudhatjuk, hogy Mecenzéfen 3453 különféle puska- és pisztolycsövet vertek, s ezekből 3233 puska és pisztoly készült.

Rákóczi 1704. április 26-án kelt utasításából is a fegyvergyártás központjaira lehet következtetni. A fejedelem elrendeli, hogy Lónyay

Ferenc: „Mecenzéfre azért, s úgy Csetnekre személlye szerint el mennyen, holott is két ezer pulhák, két ezer flinta, két ezer pár pisz­toly és karabély, de nem tücséres csőköt repartiállyon, és négy ezer kard vasát.” Lónyay a megrendelt csövek feldolgozására először a lő­csei lakatosokkal szerződött, majd a Garam menti városok, Selmec-, Körmöc- és Besztercebánya mestereivel tárgyalt. A nagymérvű meg­rendelés teljesítését ezek sem győzték, s így a munka egy részét Zó- lyomlipcsén végezték el.

A nagy fegyverszükségletnek egyaránt voltak hasznos és káros kö­vetkezményei. A háborúk - s ez alól a Rákóczi-szabadságharc sem volt kivétel - a városok fegyvertáraiban őrzött katonai lőfegyverek igénybevétele mellett, a főúri gyűjtemények szétesését, esetenként a teljes megsemmisítését is eredményezték. Ugyanakkor a megnöveke­dett termelés következtében e korszakban - ezúttal a X V I-X V II. szá­zadra gondolunk - számos olyan műtárgyat alkottak, amelyre az Európa anyagi kultúráját kutató és féltő szakember még ma is büszke. A várak, a főúri gyűjtemények összeírásai is a fegyveripar magas m ű­vészi szintjének bizonyítékai. Pálffy János gyűjteményében még 1869-ben is 141 pisztoly volt.

I. Apafi Mihály gazdag fegyvertárában egy 1675. évi leltár szerint sok ékköves puskát és pisztolyt őriztek, és „...volt köztük egy pár, melynek még a kereke is arannyal volt befuttatva”.10 A különböző tí­pusú puskákon, karabélyokon és pisztolyokon alkalmazott dús válto­zatú művészi technika pazar előállítású fegyvereket eredményezett. Ezt a Regécen és Kassán 1683-ban végzett összeírás is bizonyítja. Né-

hányon a Rákócziak címere, Csáktornya ábrázolása képezi a díszítő­elemek alapját, másokon a cső damaszkolásának nagyszerűsége, a ke­rék csiszoltsága, az ébenfa, a paliszander- vagy a színezüst markolat tűnik ki. Andrássy Géza gróf filigrános (áttört mintát alkotó díszít­mény vékony arany- vagy ezüstdrótból), bőrtűs és niellós (zománco­záshoz hasonló, speciális keverékkel előállított díszítési mód) pisz­tolyai az ezüstkiállítások figyelemre méltó darabjai közé tartoztak. A vöttaui várkastélyban őrzött Zrínyi-féle karabély és pisztolypár csövén török hatást figyelhetünk meg. E fegyverek bronzból öntött csövét gyűrűkkel tagolták. A csövek első harmadán plasztikus medali­onban Zrínyi Miklós közismert jelszava: SORS BONA, N IH IL A LIU D (Jó szerencse, semmi más) látható.

A pisztolyokat a csövön, az ágyazaton és a fémrészeken egyaránt dí­szítéssel látták el. M int minden fegyverzeten, a pisztolyokon is a kele­ti és a nyugati kultúrkör formában és motívumkincsben egyaránt éle­sen elválik. A Rákócziak már említett, 1683. évi leltárában nemcsak aranyozott, hanem zománcozott pisztolycsöveket és -vereteket is talá­lunk. Gyöngyök, türkizek, különböző alakzatokban vésett, cizellált állatok, groteszkek, virágok, lombok, vadászjelenetek, gyöngyház, valamint elefántcsont berakások, cifrázatok, bronz-, ezüst- és aranyo­zott boglárok sorakoznak a fegyvereken. Zrínyi Péter 14 pár pisztolya között olyan is volt, amelynek szélét színarannyal futtatták be. Apafi pisztolypárján faragott csontok, aranydíszítmények, ezüstfejű szege­csekből kivert motívumok sokasága figyelhető meg. A pisztolytoko­kat színes bársonnyal, posztóval vonták be, arany- és ezüstskófium- mal (hímzéseken használt arany-, aranyozott ezüst- vagy rézdrót) vagy fonállal varrták ki, ezüstből készült szegecsekkel, arany- és ezüstrojtokkal díszítették.

A pisztolyok készítési helyét gyakran a készítő mester neve, bélye­ge segítségével pontosan meg lehet határozni. Sajnos a keleti - török, balkáni, perzsa - fegyvereknél ugyanez nem mondható el. Néha ugyan felkerül a csőre, hogy pl. készítette Ahmed, tulajdonosa Juszuf, de ezek, illetve a hasonló nevek az európai kutatás számára nem sokat mondanak.

A BALKÁNI FEGYVEREKA török és a balkáni fegyverek szerkezeti felépítése évszázadokon át nem változott. Elsütőszerkezetük spanyol típusú, kovás mechaniz­mus, amelyet még a XIX. században is használtak, a század második felében pedig a balkáni viseletek tartozéka lett. Olyannyira ragasz­kodtak hozzá, hogy Belgiumban ilyen fegyvereket a XIX. század má­sodik felében eredeti, X V III. századi mustrák alapján gyártattak. Ezért e pisztolyok korát nagyon nehéz pontosan megállapítani.

A balkáni fegyverek formailag négy csoportba oszthatók, ezeket a csoportokat a markolatgombok alakváltozása határozza meg. Vannak gömbös, kúpos, kupolás és négykaréjos gombok. A kúpos gombú pisztolyok nagy része teljes sárgaréz ágyazatban fekszik, a felületeik esetenként vésettek, cizelláltak. A markolatot sok esetben simán

hagyták, de a gerincre ólom-, réz-, vagy ezüstrozettát helyeztek. En­nek alakja mandulamagra emlékeztet. Nemritkán ezeket a rozettákat korall- vagy türkizkövekkel gazdagították.

A kupolás gomb rendszerint faágyazatot, -markolatot zár. Felerő­sítése a gombban elhelyezett és a markolat végébe süllyedő fémtüské­vel, illetve hosszú oldalnyúlványokkal történik. Ez a pisztolyféleség teljes faágyazatban fekszik, amelynek díszítésére különös gondot for­dítottak. Felületét faragott levél- és indamotívumokkal is mutatósab- bá tették. Ez utóbbiak közét, a cső alatti részt teljes hosszában, a mar­kolat mindkét oldalát berakott réz- és ezüsthullámos szalagok töltik ki. Kedvelt motívum volt a markolat alsó felületén a Zülfikar, a kissé nyitott ollóra emlékeztető, kettős pengéjű kard, amely eredetileg M o­hamed tulajdona volt, később Ali örökölte. E kard azáltal vált híressé, hogy két vitatkozó fél között tulajdonosa oly módon tett vele igazsá­got, hogy mindkét félnek fejét vétette. A keleti fegyverek gyakori fel­irata is erre utal „Ja burhan!” - Ó meggyőző bizonyíték!11

A négykaréjos gombok is tüskével és hosszú oldalnyúlványokkal csatlakoznak a markolathoz. Két oldalán sokszor a levélornamentika, a végén pedig a kisméretű, díszes felületű gömböcske tűnik fel. E cso­portot a túldíszítettség jellemzi. A gombot öntési eljárással készítet­ték, de a markolat egészét és az előágy nagy részét ún. balkáni rossz­ezüstből domborított, növénymintás lemezekkel borították. A mar­kolat felső lemezét korall- és türkizkövekkel gazdagították. Ezek többnyire niellós rozettát vesznek körül. Ez utóbbi látszatra fekete zománc, de a készítési eljáráshoz nem fekete zománcot, hanem ezüst, vörösréz, ólom, kén és bórax összeolvasztásából kapott elegyet hasz­náltak. Megszilárdulása után porrá törték, s szalmiákkal a vésett tár­gyak mélyedéseibe dörzsölték, majd zománcozókemencében beéget­ték, végül csiszolták. Ötvösök készítették, az agyazók pedig a helyére illesztették.

Egyes esetekben a markolatgomb, sőt maga a markolat filigrános díszítést kapott. Ez a balkáni területeken különösen kedvelt díszítési eljárás volt. A filigrán vékony arany- vagy ezüstdrótból készült, az át­tört mintát alkotó, finom, hatásában megkapó, bravúros technikai el­járást néha apró, gombostűfej nagyságú gömböcskékkel egészítették ki. Ez utóbbit a szakirodalom mint bőrtűs filigránt emlegeti.

A balkáni-török fegyverek csöveit a hazai ipar állította elő, de nem volt ritka, hogy az évszázadokon át Itáliában tevékenykedő Lazarino puskaművescsalád által készített csöveket vásárolták meg és használ­ták fel. Ezek minősége jobb, értéke magasabb volt, s így nem csodál­kozhatunk, hogy e jeles fegyverkovácscsalád nevét gyakran hamisí­tották. A Cominazzo Lazarino, vagy csak egyszerűen Lazarino név a csőgerincre vagy a lakatlemezre került. Az írni és olvasni nem mindig tudó mesterek a szövegekben sok hibát követtek el, s így a körültekin­tő vásárlót nem lehetett becsapni. Mások a nyugati feliratokat utánoz­ták, de az írni nem tudók csak a szövegimitációkig jutottak el.

A XVIII. századtól a spanyolt a francia elsütőszerkezetek váltották fel. A domborított torkolatpánt hossza megnőtt, és gyakran a 150-200 millimétert is elérte. Ezeknél a balkáni pisztolyoknál - az európaiaké­tól eltérően - csak töltővessző-utánzatot találunk.

Az elöltöltő pisztolyok töltésének egyik fő kelléke a töltővessző,

amely egyik végén kúposán kiszélesedett, és kezdetben fábói készült. A kúpos felületre Nyugaton gyakran szarukupakot erősítettek, amely lehetővé tette a pisztoly tömítését, ugyanakkor az ágyazat alsó részén elhelyezett töltővesszőtartó hüvelyekbe is jól illeszkedett. A fejlődés folyamán a vessző vékonyabb részének végére kétágú, egymással el­lenkező menetű, csigavonalban hajlított töltéseltávolítót illesztettek. Törökországban és a balkáni államokban a töltővessző gyakran díszes formában, ezüstből, nagyméretű felkötőkengyellel készült, balusz- termotívumokkal tagolták, sőt esetenként ékkövekkel is díszítették. Legtöbbjük középen széthúzható, illetve szétcsavarható volt, ugyanis belsejében helyezték el a hosszú, középen vágott acéltüskét, amely csipeszként használva, a befulladt golyó eltávolítására szolgált.

A negyedik csoportba tartozó, kisméretű, gömb alakú markolat­gombbal ellátott pisztolyok nagy része török készítmény, közülük né­hányon a kéz védelmére szolgáló szikrafogó is feltűnik. A török fegy­vereken állat- vagy emberábrázolás vallási okokból nem található. A törökök által megszállt balkáni területeken készült pisztolyokról ugyanez mondható el.

A PISZTOLY MINT MESTERREMEKA nyugat-európai pisztolyokat nem annyira a halmazati díszítés, mint inkább a finom kivitelezés jellemzi. A katonai és a polgári változatok - a balkáni fegyverekhez viszonyítva - szembetűnőbben térnek el egy­mástól.

Szerkezeti felépítésüket a francia elsütőszerkezetek alkalmazása jellemzi. Európában a lakatlemezt és a sátorlemezt lényegesen gazda­gabban díszítették. A lakatlemezen indák és növények közé állatokat, ember- és sárkányfejeket, groteszkeket rejtettek, de a mester neve és működési területe is jól láthatóan olvasható. A pisztolypároknál elő­fordul, hogy a mester neve az egyik pisztolyra, míg a városnév a má­sikra került. A csőgerincen a mesternév, a készítés helye vésett, cizel­lált, maratott, étetett, tausírozott technikával jelenik meg.

A tausírozás a nem nemesfémnek nemesfém berakással való díszí-

tése. A csövön a mintát, vagy annak körvonalait kimélyítették, s az így nyert érdes felületre vékony nemesfém szalagokat kalapáltak. Ez az eljárás nem volt új keletű, hiszen már a krétai-mükénéi művészetben is használták. Köztudott, hogy az iszlám vallása tiltotta a nemesfém­ből készült tárgyak alkalmazását, így a tilalmat megkerülő fémműve­sek virágoztatták fel e díszítési megoldást. A távol-keleti és az európai középkori fémművességbe is tőlük jutott el. Másik megoldásnál a ki­mélyített vonalak közét megolvasztott arannyal vagy ezüsttel töltöt­ték ki, majd a felületet csiszolták.

A sátorlemezek díszítésére - amelyek rézből, bronzból, ezüstből készültek - nagy gondot fordítottak, de az elefántcsont alkalmazása sem ritka. Nevét formája után kapta. Az ágyazaton baloldalt, a lakat­lemez magasságában szerelték fel, mert valójában az elsütőszerkezet felerősítésére szolgáló csavarok alátétlemeze volt.

A sátorlemez pereme a X VIII. századtól kezdve profilált, egymás­hoz kapcsolódó barokk kagylósor keretezi. Ezeket a lemezeket a kis­ipari remekeken domborították. Felületükön város-, várábrázolás, csata- és vadászjelenet, esetenként mitológiai képsor látható.

Már említettük, hogy a XVI. században a tűzgyorsaság növelése érdekében a kétcsövű pisztolyok is megjelentek. A csöveket vagy egy­más mellett, vagy egymás alatt helyezték el. A két csövet két elsütőbe­rendezés működtette. A második az ágyazat bal oldalára került, és egyben a sátorlemezt is helyettesítette.

A gyakorta ravaszkengyelnek nevezett sátorvasat is gondosan ki­dolgozták. Öntötték, vésték és cizellálták, egy-egy oválisban női fej­jel, máskor geometrikus vonalakkal díszítették. Anyaguk rendszerint bronz vagy ezüst. Bronz használatakor a felületet gyakran aranybevo­nattal látták el.

A X V III. században az ágyazat készítésénél mind gyakrabban al­kalmazták a diófát, amelyet inda- és levélfaragással díszítettek. A bal­káni puskaművesekhez hasonlóan előszeretettel használták a teljes ágyazatot, amelyet a csőtorkolat alatt sima vagy faragott szaru-, csont-, elefántcsont, esetenként domborított, aranyozott rézlemezzel zártak le. A rövid csövű, főleg polgári célokat szolgáló pisztolyoknál rövid ágyazatot is készítettek. Ez utóbbi a csőközép hátsó harmadánál végződött, sőt a csövek alól, mellől teljesen el is maradhatott. Ez a megoldás gyakran megfigyelhető a terceroloknál, a zsebpisztolyok azon típusánál, ahol az elsütőszerkezet nem az ágyazat két oldalán, ha­nem a cső hossztengelyének meghosszabbításában, a markolat felső részének közepén kapott helyet.

A nyugat-európai pisztolytípusok markolata is eltér a keleti piszto­lyokétól. A pufferek nagyméretű gombjai a XVII. századra eltűntek. A gombok részben korong alakúvá váltak, vagy ellaposodtak, sőt aXVII. század végére ovális lezárást kaptak. A X V III. századra az erő­sen aláhajló, madárfejre emlékeztető kiképzés vált jellemzővé, de az öntött, virágszirmokkal gazdagított, aranyozott vagy színezüstből ké­szült markolat sem ritka. A csont, az elefántcsont alkalmazása is nagy lehetőséget nyújtott a csontfaragó művészek képességének bizonyítá­sára. Díszítőelemül gyakran uralkodók, hadvezérek, mitológiai ala­kok szolgáltak. A gazdagon áttört, virág- és növénymintás markolat­kupakok a balkáni pisztolyokhoz hasonlóan hosszú oldalnyúlványok-

kai kapcsolódtak az ágyazathoz. A megrendelő uralkodók, főurak, gazdag polgárok névjegyüket, családi címerüket is megörökítették. Ezeket a címerpajzsokat, kartusokat a markolat gerincén helyezték el.

A MAGYAR PISZTOLYGYÁRTÁS FELLENDÜLÉSE ÉS HANYATLÁSA

Pisztolyok a városok limitációiban is sűrűn előfordulnak. A kiemelke­dő darabokkal az árszabások nem foglalkoznak. Különbséget tesznek ugyan a közönséges pisztolyok, puskák és a „cifra” darabok között, de ez kifejezetten az átlagfegyverre vonatkozik. Abaúj vármegye 1669. évi limitációja egy pár új pisztoly készítéséért 5 F t 40 dénárt, míg a „cifráért” 9 Ft-ot jelölt meg. A székesfehérvári, 1735-ből való ársza­bás egy pár pisztoly tisztítását 2 Ft-ban, egy közönséges pisztolyagy készítését 60 dénárban, míg ugyanezt diófából 1 F t 50 dénárban ren­delte el. A Zólyom megyei kimutatásból megtudjuk, hogy egy mester évente 100 pár pisztolyágyazatot készített.

A szatmári békekötést követő rendelkezések, a belső viszonyok és a hazai adottságok a magyar ipar fejlődésére általában, a fegyveriparra pedig különösen hatottak. Enyhülésnek fogható fel a törvényhozó testület 1723-ban kiadott rendelete, amely - Ausztria érdekeivel egyetértésben - bizonyos ipart pártoló tendenciákat tartalmazott. A 117. törvénycikkelyben elrendelte, hogy a megfogyatkozott kéz­művesek pótlására az országba külföldről kell iparosokat behozni, akik 15 évre adómentességet kapnak. A törvény azt is előírta, hogy ezek az iparosok földet nem vásárolhatnak, nehogy az ipari tevékeny­ségük kárt szenvedjen. A mesterek differenciálódását azonban nem tudták - valójában nem is akarták - megakadályozni. Az a nyugalmi állapot, amely a középkor óta meghatározó volt, a határokon túlról ér­kező anyagi változások következtében új áramlatok sodrába került. A kapitalizmus hatására a céhrendszer a hazai piacon az addig betol-

tött termelő-elosztó szerepét néhány évtized alatt elvesztette, és mind fokozódó mértékben a gyáripartól, következésképpen a tőkétől kez­dett függeni.

Hazánkban a céhszervezeteket II. József (1780-1790) 1786-ban hozott rendeletével eltörölte ugyan, de ennek feltételei még nem vol­tak meg. A céhszervezetek elvett, de valójában funkcionáló céhprivi­légiumai ugyanis a magyar kézműipar fejlődésének útját mindenütt és minduntalan keresztezték. Ez annál is inkább lehetséges volt, mert a hazai manufaktúrák alig különböztek a céhes kézműves ipartól. A gépek elterjedése, a gőzerő alkalmazása azonban a céhek keretein mind nagyobb rést ütött. A technikai fejlődésnek tehát a kézügyes­ségre épített ipart minden körülmények között el kellett söpörnie.

A magyar fegyveripar fejlődése a jelentős hazai termelés ellenére - ahogyan ez a korabeli statisztikai feljegyzésekből, bel- és külföldi szakmunkákból egyaránt kitűnik - lassú ütemű volt. Amíg Pesten 1807-ben 19 lakatos, hat puskaműves és három kardkovács műkö­dött, addig a lakatosok száma 1840-re 74-re emelkedett. A puskamű­vesek, illetve kardkovácsok azonban megmaradtak a harminc évvel korábbi állapotban.

A fejlődést gátló, egyébként az egész XIX. századot jellemző kö­rülményekre már Fényes Elek, neves statisztikus felhívta a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a vasipar évi termelése ugyan jelentős, a belső szükségletet mégsem tudja kielégíteni, így különösen a finomabb ké­szítmények külföldről jönnek.13

A Magyarország fejlődését hátráltató, nagy gazdasági nyomás ha­tása a puskaműves iparban is megmutatkozott. Üzemalapítási törek­vésekről tudunk, de a néhány éves, esetleg néhány évtizedes sikerte­len tevékenységet követően a tulajdonosok tönkrementek és külföl­dön kerestek boldogulást. A Liptó megyei H radeken- Bécs kezdemé­nyezésére - 1805-ben létesült fegyverüzem a jeles gazdasági szakíró, Csaplovics szerint kiváló készítményeivel a stájerországi üzemeket is felülmúlta. Ez a gyár elsősorban gyalogsági puskacsöveket készített, és karabély-, valamint pisztolycsöveket oly technológiával alakított ki, hogy a próbáknál 3000 csőből alig 25 bizonyult használhatatlan­nak. 1817-ben a háborús konjunktúra után mégis megszűnt. A M a­gyarországon megtelepülő és egy évszázadon át tevékenykedő Kirner család szinte az egyetlen volt, amely a fegyverkészítő mesterek népes családjából kiemelkedve - kisipari szinten - , a XIX. század folyamán versenyben tudott maradni az osztrák fegyveriparral.

A Kirner család legidősebb tagja, K irner György, Magyarorszá­gon még a kováspisztoly-gyártás korszakában kezdte meg működését, de ilyen készítmény tőle nem maradt fenn. Annál többet ismerünk az általa gyártott csappantyús fegyverekből, amelyek csaknem egy év­századon át meghatározóak maradtak.14

A csappantyús elsütőberendezést 1814 és 1818 között fejlesztették ki, s az 1820-tól terjedt el. Feltalálója szintén ismeretlen. A kísérlete­ket Peter Hawker, James Purdey, Joseph Egg, Joseph M anton angol, illetve Joshua Shaw amerikai kutatók végezték, s így a feltalálót felte­hetően közöttük kell keresnünk. A csappantyús elsütőberendezés alapja a sokak szerint Joseph Eggnek tulajdonított csappantyú felfe­dezése, amely lehetővé tette a nehézkes tűzkő elhagyását. A csappan-

tyú sárgaréz lemezből préselt, kisméretű harang volt, amelynek alsó részébe kalcium-klorát, üvegpor és enyvoldat keverékéből álló, dur­ranóhiganyt helyeztek. A kovás lakatszerkezetek belső mechanizmusa megmaradt eredeti alakjában, de a mozgó kovatartó ajkak helyére ka­lapácsszerű kakas, a serpenyő helyére pedig a lőkúp került, s erre húz­ták rá a csappantyút. Elsütéskor a kakas a csappantyú alsó részére ütött, a szúróláng a csőbe helyezett lőport meggyújtotta, és bekövet­kezett a lövés.

A csappantyús fegyverek csöveinél már alkalmazzák a XIX. század elején Henry Nock által feltalált „patent farokcsavart”. Ennél a meg­oldásnál a lőport befogadó töltőűr nem a csőben, hanem a farokcsa­varban van.

Az első daraboknál a kalapács végét lapos, később csésze alakúra képezték ki, nehogy a robbanáskor a csappantyú szilánkjai sérülést okozhassanak.

A csappantyús elsütőszerkezet előnyei hamarosan megmutatkoz­tak. Az időjárás nem befolyásolta a pisztoly használatát, és a lövés idő­tartama is megrövidült. A finom lőport tartalmazó felporzót el lehe­tett hagyni. Lényegesen ritkábban mondott a fegyver „csütörtököt”, mint a kovás fegyver. Ez is közrejátszott abban, hogy a polgári életben gyorsan terjedt. A hadseregben jóval lassabban hódított teret. Ez nemcsak a konzervatív gondolkodás, hanem az átalakítással járó nagy anyagi kihatások következménye is volt. A svédek és az amerikaiak 1833-ban, a poroszok 1839-ben, a franciák 1840-ben, míg az angolok és a svájciak 1842-ben rendszeresítették.

Külön kell beszélnünk az osztrák hadseregről, amely a csappan­tyús elsütőszerkezet bevezetését 1835-ben határozta el.

Console fegyverkonstruktőr volt az, aki az osztrák hadsereg részére olyan megoldást javasolt, hogy a kovás kakast tartsák meg, a helyére azonban a kovakő helyett acéldarabot erősítsenek. Ez felelt meg a csappantyús lakatok kalapácsának. A serpenyőt is meghagyták, de egy kis mélyedést martak bele, amelybe egy 10-12 mm hosszú, 3 mm át­mérőjű gyutacsot helyeztek. A serpenyőfedél recézett részét - amely a régebbi elsütőszerkezetnél a kovával ütközve szikrát keltett - levág­ták, de a fedélrészt meghagyták, hogy az a gyutacsot leszorítsa. Az el­sütőbillentyű meghúzásakor a sárkányba helyezett acél a fedélre, a fe­dél csapója a gyutacsra ütött, és a lövés bekövetkezett.15

E fegyver különlegessége volt, hogy a gyutacsot a töltéssel egy vé­kony sárgaréz huzal kötötte össze. Záráskor a gyutacsfedél a drótot el­vágta. A papírtöltényt a katona feltépte és tartalmát a csőbe ürítette.Tömítés után a pisztoly tűzkész állapotba került.

Console rendszerét az osztrák hadseregben 1835 és 1844 között használták. 1844-ben Augustin módosította a szerkezetet, s ezáltal a pisztoly elsütőberendezése biztonságosabb lett. Csaknem tizenöt év telt el addig, amíg az egyszerűbb - Európa polgári és katonai életében egyaránt elfogadott - , csaknem százszázalékos biztonsággal működő csappantyús elsütőszerkezetet az osztrák-magyar hadseregben is be­vezették. Ennél a fegyvernél azonban a lövedék (golyó) alakja és a cső belső szerkezete megváltozott.

A pisztolyoknál ugyanúgy, mint a puskáknál, évszázadokon ke­resztül a gömb alakú, ólomból öntött lövedéket használták. Készíté- 24

sére egy fogó alakú eszköz, a golyóöntő szolgált. Ez utóbbit összecsu­kott állapotban az öntőnyílásán át folyékony ólommal töltötték meg. Szétnyitás után - a golyóöntő forma kiképzésétől függően - gömb vagy kúp alakú lövedéket kaptak. A hasonló sörétöntő tucatnyi sörét egyidejű öntését tette lehetővé.

Az Augustin-féle pisztoly érdekessége és újítása nemcsak az volt, hogy kúpos lövedékkel tüzelt, hanem hogy e fegyverek csövét huza- golták. A huzagolt fegyverek előállítására már a XVI. században kí­sérleteket folytattak, katonai használatukkal azonban csak a harminc­éves háború - 1618-1648 - fegyvereinek egy részénél találkozunk. A kezdeti készítési nehézségek és a belőlük adódó kivitelezési gondok miatt ekkor még nem terjedtek el. A huzagok alakja és száma a korai fegyvereknél igen eltérő: általában 8-14 volt, de az ún. hajszálhuza- goknál ennek többszörösét is elérhette. A huzagokat készítették rozet- ta alakúra, háromszögletes éles bevágással, félkör alakúra, éles széllel és kerek mélyítéssel, valamint rózsa alakúra a két előbbi kombináció­jával. A csavaros huzagolást August Kulter, nürnbergi puskaműves 1560-ban találta fel. Találmányának két szempontból volt jelentősé­ge. Egyrészt a fegyverek csövét csak 25-30 lövés után kellett tisztítani, másrészt a pontosan illeszkedő golyó csőbe verése is lehetséges volt, mivel a töltés közben összesűrűsödő levegő a barázdáknál eltávozha­tott. A szorosan illeszkedő lövedéket az ormózatok vezették, illetve forgómozgásra kényszerítették. Ez a találati valószínűséget nagyobb távolságok esetén jelentősen megnövelte. Huzagolás már a XVII. szá­zadi, 10 mm űrméretű csinkapuskáknál is megtalálható. Huzagolt csövű fegyvereket első ízben tömegesen az amerikai függetlenségi há­ború idején (1775-1781) alkalmazták.

A XIX. században az űrméreten azt a golyómennyiséget értették, amelyet egy meghatározott kaliberű (öbű, öblű, übü, átmérőjű) csőbe egy font ólomból készíthettek. Ennek megfelelően ezeknél a fegyve­reknél minél nagyobb az űrméret, annál kisebb a cső átmérője.16

A XIX. században a damaszkcső a pisztolyok előállításánál is meg­határozó volt. A cső anyagát damasznak, damasztnak, ritkábban sáv­acélnak is nevezték. Előállításakor először acél- és vaspálcákból sod­rásokat készítettek, majd ezeket pálcákká kovácsolták. Ezt követően - a damaszk minőségéhez - a tervezett mintázathoz szükséges előírá­soknak megfelelően az egyenként zsinór módjára font pálcát lapos, négyoldalú hasábbá kalapálták. A lapos hasábokat izzó állapotban vasmag köré tekerték, összekovácsolták, hideg állapotban kifúrták és esztergálták. Csiszolás után a csövön csodálatos mintázatok keletkez­tek. A magyarok hosszú időn keresztül alkalmazták a damaszkcsöve- ket, s még 1918-ban is készítettek ezzel a technológiával pisztolyokat.

A damaszkcsövek a közönséges csöveknél lényegesen erősebbek voltak, de a lőpor adagolására ezeknél is gondosan ügyelni kellett. A szükséges lőpormennyiség kimérésére a puskapor-adagoló - a men- sura - szolgált, amelyen a skálabeosztás lehetővé tette a lőpor pontos kimérését.

A lőporok különböző minősége miatt az adagolandó lőpor mennyi­ségét lőporvizsgáló készülékkel határozták meg. Az első lőporvizsgáló készüléket Furttenbach a XVII. század elején tervezte. Ő a lőport egy kamrába helyezte, és egy fémfedővel zárta le. A lőpor meggyújtása

után a robbanás hatására a fedő felemelkedett, s a hatás erejét egy ská­lán lehetett leolvasni. 1685-ben Franciaországban próbamozsarat ké­szítettek, amelyből egy meghatározott mennyiségű lőporral bronzgo­lyót lőttek ki. A lemért távolságból kiszámították a lőpor erejét. A pisztoly alakú lőporvizsgáló készüléket 1697-ben szerkesztették meg. Ezek a XIX. század elejéig kovás elsütőszerkezettel működtek. Az új elsütőberendezés, a csappantyú feltalálása után itt is kiszorította a kovás elsütőszerkezetet.

Az elöltöltő pisztolyok nélkülözhetetlen kelléke: a lőportartó, a fegyver töltésekor a lőport ebből juttatták a csőbe. A német Lands- knecht-csapatoknál már az 1490-1520 közötti években használták. Formája a célszerűségnek megfelelően alakult. A XVII. századig a korong, illetve félgömb alakú, palacklőportartók a gyakoriak. Ezek­nek vadászváltozatait csont-fém berakásokkal, csontból, gyöngyház­ból formált indákkal, levelekkel, állatokkal, esetenként vadászjelene­tekkel díszítették. 1580-tól holland közvetítéssel a háromszögletű, a sarkain és az élein vaslemezzel borított forma terjedt el. Olaszország­ban a csonkakúpra emlékeztető bordás lőportartókat és a bőrből dí­szesre préselt palackokat kedvelték. A XVI. századtól gyakori az ökör szarvából készített, laposra préselt lőportartó, amelyet a könnyű elő- állíthatósága miatt évszázadokon keresztül használták. A XV I-X V II. században egyes darabokat a keréklakatos szerkezetek felhúzására szolgáló kulccsal is felszerelték. A XVIII. században a szaru- vagy rézlemezből kialakított palackok terjedtek el. Ezek nagy részét a XIX. században már a lőporadagok beállítására szolgáló adagolóberende­zéssel is ellátták.

Az ún. szarvasagancs lőportartókat a lőportartók külön típusaként tartják nyilván. A Kárpát-medence területén való elterjedésük a Thö- köly-Rákóczi-korban figyelhető meg. Ma már bizonyos, hogy nem „a magyar népies műipar legjellemzőbb alkotásai” közé tartoznak. Az emlékanyag egy részét többnyire körzővel kialakított, mértani elemek jellemzik. A második csoport motívumanyaga is geometriai eredetű, de a külső körökhöz csápok, vitorlák kapcsolódnak, s az így keletke­zett stilizált figurákon keresztül a mesevilággal kerülnek kapcsolatba. A harmadik csoportot a növényi elemek hű, mértéktartó utánzata jel­lemzi. A nemesség fényűzését tükröző készítmények - a népi szarvas­agancs lőportartók formáját követve, de lényegesen gazdagabban vésve - címerképekkel, latin nyelvű feliratokkal kiegészítve jelentek meg. Az Esterházy, a Teleky, a Zolnay családhoz kötődő, kiemelke­dően szép lőportartók is alátámasztják, hogy ezek a főúri kultúrkör­höz tartoztak.17

A lőportartók kiegészítő darabjai a felporzók. Ezeket a finom lő­porral megtöltött, kisméretű palackokat szaruból, csontból, elefánt- csontból, fából és bőrből készítették. Alakjuk a lőportartók formavál­tozásait követték. Használatuk a lőportartókhoz hasonlóan a tűzifegy- verek feltalálásával kezdődött, és a hátultöltő fegyverek megjelenéséig tartott.

M int ahogyan a korábbiakban már említettük, a magyar városok­ban, fegyvergyártó központokban magas színvonalú fegyvergyártás folyt, s a készítmények nemcsak az ország határain belül, de a távoli területeken is keresletnek örvendtek. A céhes keretek szabályozósze-

repe ugyan akadályozta az általános fejlődést, de a kontármunka tér­hódításának megakadályozásában elvitathatatlanul jelentős szerepet játszott. Ez egyben azt is jelentette, hogy a fegyveripar a X VIII. szá­zad második felében a hazai piacokon a kereslet és a kínálat pillanatnyi feltételei között élvonalban tudott maradni. Mindez azonban a telepí­tett gyárakra nem vonatkozik, jóllehet azok nyersanyagbázisokhoz kapcsolódtak. E létesítmények szakmunkásai külföldről érkeztek, és az üzemek felszámolása után itt telepedtek le. Felvetődik a kérdés, hogy ez utóbbiak a magyar puskaművesipar színvonalának minőségét mennyiben emelték.

A kérdéssel a korabeli szakemberek is sokat foglalkoztak, és megál­lapították, hogy a bevándorló kézműveslegények csak ritkán tartoztak a jobbak közé, hiszen a kiválóbbak hazájukban maradtak, illetve más, műveltebb országban telepedtek le. A nehézségeket még csak fokozta a régihez való ragaszkodás, a magyar iparosok utazási készségének hiánya. Pedig sem a német, sem az angol, sem a francia nem alkalma­sabb a magyarnál - panaszolták az érdekeltek - akármiféle mesterség­re és művészségre, amint ezt a külföldre kivándorolt magyar ifjak már eléggé megmutatták.18

A XIX. század elején a társadalmi osztályokat a társadalom anyagi gyarapodásával, az életszínvonal fokozatos emelkedésével az ez ideig szinte ismeretlen luxus iránti igény kezdte jellemezni. A polgári jólé­tet azonban a céhek hátráltatták, mert minden újnak ellenszegültek, tökéletlen és drága műveket alkottak. A helyzet 1846-ra megváltozott. A század elejének stílustalanságáról, ízléstelenségéről már senki sem beszélt, sőt az iparmű-kiállítás versenybizottsága megállapította, hogy a magyar műipartermékekben - a csinosság, a szépség szem­pontjából - hihetetlen mérvű előrehaladás észlelhető.

A gazdasági válság 1847-ben Magyarországot is érintette. Számos üzem és vállalkozás bezárta kapuit, illetve az ipari tevékenység meg­szüntetésének gondolatával foglalkozott. A kiutat ebből a kilátásta- lanságból 1848 jelenthette, elsősorban azok számára, akik a hadiipar­ba be tudtak és be is akartak kapcsolódni.

Magyarország függetlenségi harca, a hadsereg lőszer- és hadi­anyag-ellátása a magyar fegyveripar fejlődésében valójában új fejeze­tet nyitott. Fegyvergyárak és üzemek születtek, és olyan átalakulási folyamat vette kezdetét, amely az önálló magyar hadiipar megterem­téséhez, ugyanakkor a kisipari fegyvergyártás válságának elmélyülé­séhez vezetett.

A szabadságharc bukása a fegyvergyárak és a kisipari termelőüze­mek összefonódottságát megszüntette ugyan, de ez távolról sem je­lenthette a régi termelési formákhoz való visszatérést. Jól példázza ezt Pest és Buda fegyveriparának, ezen belül elsősorban a Kirner család üzemének vizsgálata, amely az ország egész területére érvényes kö­vetkeztetések levonására is lehetőséget nyújt.

A Kirner-üzem 1848-49-ben - csaknem valamennyi magyaror­szági fegyverműhelyhez hasonlóan - lényegében megsemmisült. Fegyvertárát magyar és osztrák részről egyaránt kisajátították. A Bach-korszakban az iparengedélyeket bevonták, s ez a betanított munkások elvesztéséhez vezetett. Különösen a reszelőkészítő meste-

27 rek csekély száma akadályozta a termelést. Az elefántcsont-vésnökök

esetében is hasonló volt a helyzet. A vizsgált időszakban a tanácsi ira­tok egyetlen mestert említenek, aki „Elfenbein Gravaur Widerlage” aláírással kért a tanácstól működési engedélyt.

A Kirner család legidősebb tagja, Kirner György, 1808-ban tele­pedett le Magyarországon. Először Budán, majd Pesten nyitott üzle­tet. Fia és unokája csaknem egy évszázadon át a magyarországi kisipa­ri fegyvergyártás meghatározó mesterei voltak. A magyar főurak ná­luk szerezték be a luxusfegyvereiket, a polgárság a céllövő, a párbaj-, az önvédelmi és vadászpisztolyokat, de a csendőrségi, rendőrségi pisztolyok jelentős része is ebből a műhelyből került ki. Mellettük még Ludvig József- ő 1850-től 1879-ig tevékenykedett - , Zoller M á­tyás és Antal, valamint Pauer József játszott jelentős szerepet. Ők szintén tapasztalhatták, hogy a vámszövetség és Ausztria területén nincsenek jó rajzolók, vésnökök, s hazánkban a fegyvergyártó ipar a művészettel igen gyéren, vagy éppen nem párosul, s a puskaművesek a szép fegyverek készítésekor jórészt önmagukra vannak utalva.19

Amikor a Kirner család legifjabb tagja - a későbbi császári, királyi, udvari puskaműves - 1863-ban iparengedélyt kért, már erősen érez­tette hatását az az 1859-es rendelkezés, amely a lőfegyverek készítését nem kötötte képesítéshez. Ezt a könnyítést országosan nagyon sokan kihasználták, ami a minőség, a színvonal csökkenését eredményezte. 1867-ben már a hivatalos hatóságok is elismerték, hogy „szakképzett­ség az iparjog elnyeréséhez nem lévén szükséges, kontárok foglalták el azok helyét, kik ifjúságuk idejét szentelték valamely ipar megtanulá­sára”.20 Ebből adódott, hogy a XIX. század hatvanas éveinek végén a puskaművesipar országszerte hanyatlani kezdett. Mindehhez nagy­mértékben hozzájárult, hogy Ausztria - amely fegyveriparának ter­mékeit hazai piacon nem tudta értékesíteni - minden eszközzel igye­kezett a magyar piacban rejlő lehetőségeket kihasználni.

A külföldi behatolás 1873-ban, a válság időszakában - amikor a né­met, a belga, az angol túltermelés hatása Magyarországra is átterjedt - igen nagy arányokat öltött. Ezekkel az országokkal csak a legnagyobb nehézségek árán lehetett a hazai körülmények közepette versenyezni. Vezető puskaműveseink mindezt tapasztalva belátták, hogy a kézmű­iparnak kell átalakulni „kézmüvészetté”, mert ennek hiányában menthetetlenül a gyáripar - éspedig nálunk a külföldi gyáripar - áldo­zatául esik.

A fegyvergyártásban 1860 körül világviszonylatban is megindult az acélcső térhódítása. Az 1862-es londoni tárlaton a franciák m utat­tak be egy díszes kivitelű, acélcsövű fegyverekből álló kollekciót. Eb­ben a periódusban a bemutatott darabok inkább csak érdekesek vol­tak, mert használhatóságukat a csövek tömege erőteljesen befolyásol­ta. Az acélcső elterjedését azonban nem lehetett megállítani, főleg az­után, hogy Sir Josef W hitworth és Thomas Killby az új anyag előnye­it ismételten bebizonyította. Az acélcső 1879-ben, a lüttichi nagy fegyverpróbán végleg győzött. Bebizonyosodott, hogy az acél szilárd­sága többszöröse a régi anyagokénak, s így alkalmas az alkatrészek, a csövek és zárak előállítására. Már 1874-ben megállapították: „ ...a lu­xusfegyvereknél is gyakrabban alkalmaztatik, kivált olyanoknál, ahol egyes závárrészek és rendszerek előállítása kovácsoltvasból jelenté­keny technikai nehézségekkel és fokozottabb költségekkel jár.”21

M int korábban már utaltunk rá, a damaszkcső korszakában M a­gyarországon a kisipari üzemekben csöveket nem készítettek.

Az acélcső megjelenéséig lényegében Franciaországban is hasonló helyzet volt, ahol - Európa más államaihoz hasonlóan - viszonylag ol­csón megszerezhető lüttichi csöveket használtak. A hazai csőkészítés a magas termelési költségek és a csövek előállításához szükséges anyag hiánya miatt is korlátozott volt. Az öntött acélcsövek elterjedése után megváltoztak a körülmények, ugyanis ekkor Franciaország már nem­csak a hazai csőszükségletet tudta kielégíteni, hanem nagyobb külföl­di szállításokat is vállalhatott.

Az 1870-es években a magyar fegyveripar újabb válságát élte át. A válság a luxusadó miatt következett be. A vidéki fegyverkészítő és -javító üzemek néhány év alatt csaknem teljesen megszüntették m un­kájukat, s az az egyetlen nagy „gyár” - és itt Kirner József üzemére gondolunk - , amely 1874 előtt még 20-24 munkást foglalkoztatott, kénytelen volt a létszámát 8-10 főre csökkenteni. Az előállított fegy­verek száma pedig a fegyveradó életbe léptetése óta 75% -kai vissza­esett.

A fegyvergyártás terén kialakult helyzettel 1878-ban a képviselő­ház is foglalkozott. A felszólalásokból kitűnik, hogy a magyar nagy- birtokos osztály az ipar fejlesztésének szükségességét még mindig kétségbe vonta. Magyarországon óvatosan kell az ipart fejleszteni - hirdették - , ugyanis „.. .oly kizárólagos törekvés, mely hazánkban ha­talmas és exisztenciáját kizárólag biztosítani alkalmas iparos állammá kívánná fejleszteni, ártalmára válnék az országnak, mert agrikol fejlő­désünknek elhanyagolásával... sőt nagymérvű veszélyeztetésével jár­na.”22 Csak kevesen voltak olyanok, akik ezt az álláspontot visszauta­sították, annak kihangsúlyozásával, hogy aki Magyarország földmű­velő jellege mellett száll síkra, az Magyarország szegénysége, gyarma­ti helyzete mellett agitál.23

A magyar fegyveripar az 1880-as években két irányban fejlődött. A készítmények egy része - annak ellenére, hogy a kisiparosok műhe­lyeiből kerül ki - a tömegtermékek kategóriájába sorolható, míg a má­sik része művészi alkotás. A nemes értelemben vett művészi érzék, fantázia, az utóbbiban is szegényesebb lett, s csak a divat követelmé­nye volt az irányadó. Meghatározó maradt, hogy az 1879. évi nagy iparosgyűlés tiltakozása ellenére sem követelték meg a kvalifikációt. A hivatalos álláspontot a Nemzet hasábjain Heltai Ferenc így adta közre: „Egy újabb sorozatot képeznek azon mesterségek, amelyeknek qualifikátióhoz való kötése azért sem indokolt, mert ezen mesterségek a gyáriparral szemben elvesztették exisztenciájuk föltételeit. Ha le­hetne, akkor föl kellene tartóztatni megsemmisülésük folyamatát, de minden erre irányuló kísérlet hasztalannak bizonyult eddig. A quali- fikátiótól való függővé tétel sem lenne más, mint ilyen kísérlet, amely megakaszthatná ezen átalakulást amely annál kevésbbé fájdalmas mi­nél gyorsabb. Ezen iparágak a következők: Fehérítők... fegyverková­csok ... puskaművesek.”24

A hosszú éveken át tartó küzdelem végül eredménnyel járt, mert az 1884. évi XVII. te. - az iparszabadság hangsúlyozása mellett - a sar­kantyúsok, a puskaművesek és a kardkovácsok részére megkövetelte a képesítést.

Az 1884. évi statisztikai kimutatás szerint a Dráván inneni M a­gyarországon 141 puskaműves 71 alkalmazottal tevékenykedett. Az élvonalban állók a minőség tekintetében lépést tartottak az osztrák és cseh puskaművesekkel, a golyós fegyverek készítése terén pedig a biz­tonság oly tökélyét érték el, hogy még Anglia fegyveripara sem halad­ta túl a miénket, és ezt az európai fegyverkészítők is elismerték.25

A század második felében a verseny jellege is megváltozott. Míg kezdetben a piacot a minőségi áru iránti igény biztosította, a század vége felé már inkább az olcsó fegyvereket vásárolták. Ennek követ­keztében, főleg a vidéki városokban, oly kontárkészítmények kerültek piacra, amelyek értéke alig érte el a szállítási, illetve a vámköltséget, „a fogyasztóközönség pedig nemcsak károsul, hanem teljesen tévútra vezettetik: A fegyvert veszi, mert olcsó, anélkül, hogy tudná, hogy teljesen hasznavehetetlen árut kapott”.26

A magyar fegyveripar legjelentősebb versenytársai a karinthiai Ferlach és a belga Lüttich, az 1880-as évek második felében különö­sen nagy mennyiségű olcsó termékkel árasztotta el az európai piaco­kat. A két versenytárs közül Ferlach volt kevésbé veszélyes, mert a gyártmányok árát nem csökkentette, és termelését a minőség rovására fokozta. Lüttich viszont a „gazdag tőke”, az olcsó és jó munkaerő le­hetőségei révén minőségi fegyvereivel, alacsony áraival szerteágazó piacot tudott teremteni.

Magyarországon a kisipari fegyvergyártás nem tudott a külfölddel lépést tartani, mert hazánkban a korszerű megmunkálóeszközök megvásárlása, a beruházás nem volt gazdaságos. A mi körülményeink között arra nem kerülhetett sor, hogy a puskaművesek Birmingham­hez - Anglia legjelentékenyebb fémipari központja - hasonlóan ösz- szeálljanak és közösen szerezzék be a drága gépeket.

A TÖBBLÖVETŰ PISZTOLYOKA pisztolyok fejlődéstörténetének valamennyi szakaszában igyekez­tek a többlövetű fegyverek elméleti és gyakorlati kérdéseit megoldani. M ár a XVI. században is készítettek kétcsövű pisztolyokat. A XVII. században Lorenzoni a többlövetűség megoldása terén valami újab­bal próbálkozott. Ő a markolat és a cső közé egy forgatható hengert helyezett el, s a lőpor, valamint a golyók egy-egy csatornában, a mar­kolatban kaptak helyet. A gyújtást kovás szerkezet végezte. A sok hi­balehetőség miatt széles körben nem tudott elterjedni.

A korábbiakban már a három- és a négycsövű pisztolyok is szóba kerültek. E fegyverek működési elve mintául szolgált a XIX. századi konstruktőrök számára. Egy részük a többcsövű forgópisztolyokkal, míg mások az egycsövű, de több töltés befogadására alkalmas forgó­dobbal kísérletezett.

A többcsövű fegyverek konstruktőrei közül kiemelkedett Allén, Bacon, Schmid, Perrin et Lepage, Mariette, Lhoist. Az általuk szer­kesztett fegyverek akár négy, akár nyolc töltés befogadására voltak ki­alakítva, abban megegyeztek, hogy a csőkoszorút - egy forgókoszorú beiktatásával - az elsütőbillentyű oly módon forgatta, hogy egy-egy cső csappantyúja mindig a kakas elé kerüljön.

A többcsövű fegyverek tömegelosztása a pontos célzást nem tette lehetővé. A pisztolyt nagy súlya miatt nehéz volt tartani, a csövek to­vábbítása minden finomítás ellenére nehézkes és bizonytalan maradt, ezért a hadseregekben nem is rendszeresítették.

Az egycsövű, forgóhengeres pisztolyokkal való kísérletezés lénye­gesen eredményesebb volt. Az alapfegyver megszerkesztése Sámuel Colt nevéhez fűződik. Colt 1830-ban megtervezte, Anson Chase pus­kaműves 1832-ben kivitelezte, de Angliában és Franciaországban csak 1835-ben vették fel a szabadalmi jegyzékbe. A következő eszten­dőben az Egyesült Államokban is elfogadták. Colt az első gyárát 300 000 dolláros tőkével Pattersonban, New Jersey államban alapítot­ta. Az 1842. évi pénzügyi válságban gyára megbukott, de 1847-ben a mexikói háború idején - amikor is a fegyver kitűnőnek bizonyult - a gyártás űjra fellendült, és a Colt elindult diadalútján. Ez az első típus természetesen még elöltöltős fegyver volt, amelynél a tűzgyorsaságot a forgódob furatainak száma és a lövész kézügyessége határozta meg.

Colt forgópisztolyai különféle űrmérettel, valamint csőhosszal ké­szültek. A kakasos mozgatású fegyvernél a kakas hátrafeszítésével for­dult a henger, s a soron következő töltényfészek a cső nyílásához ke­rült. Az elsütőbillentyű meghúzásakor az elsütőemelő kioldott, s a ka­kas ráütött a csappantyúra. Ezt minden lövésnél meg kellett ismé­telni.

Sámuel Colt elöltöltő rendszerű forgópisztolyaival az 1851. évi londoni világkiállításon is részt vett, és ezzel betört az európai fegy­verpiacokra. Mindenekelőtt az angol hadsereg fegyverszállítója lett és maradt mindaddig, amíg az angol Adams-féle forgópisztoly ki nem szorította a versenyből. Colt angliai sikerét állítólag Viktória királynő férjének, Fülöp hercegnek köszönhette, aki a fegyverhivatallal - át­meneti időre - az egyszerűbben használható és tűzgyorsabb Adams- Deane-féle forgópisztollyal szemben a Colt-forgópisztolyt fogadtatta el. Róbert Adams 1851-ben szerkesztett forgópisztolyánál az elsütő­billentyű hátrahúzásával egyidejűleg a henger elfordult, a kakas meg­feszült, majd a billentyű további hátrahúzása közben az elsütőemelő kioldott, és a kakas előrecsapott a csappantyúra. A kakasfarok így fe­leslegessé vált. A forgópisztoly működtetéséhez viszont nagy kézierő­re volt szükség, ezért Adams a forgópisztolyának szerkezetét 1853- ban úgy módosította, hogy a henger elfordítása és az elsütőberende­zés megfeszítése - a billentyű használatától függetlenül - a kakas hát­rahúzásával is elvégezhető volt. A kakasfarok ismét nélkülözhetetlen lett! Ez az Adams-féle forgópisztoly már ún. kettős mozgatású (Double-Action) forgópisztoly volt. Az Adams-féle forgópisztolyt Európában előszeretettel utánozták, és az Adams-Deane-forgópisz- tolyt az osztrák haditengerészetnél is bevezették. Az Adams-forgó- pisztolyt William Tranter, majd 1854-ben M. Mangeot és társa, Comblain tökéletesítették.

Több fegyverfajta megszerkesztésénél nem minden elmés szerke­zet alkalmazható. Erre jó példa, hogy a gyútűs rendszer a forgópiszto­lyoknál nem vált be. Johann Nicolaus Dreyse fiának, Franz Dreysé- nek gyútűs forgópisztolya a kor különlegességének számított.

Az elöltöltő Coltokat 1873-ig gyártották. Gyakori közöttük a dísze­sen vésett példány. Kossuth Lajos amerikai útja alkalmával a feltalá­

lótól egy fegyverkészletet kapott. A készlethez két Colt tartozik. A na­gyobbik forgópisztoly 1851. évi ModelNavy. Dobja hat töltény befo­gadására alkalmas. Csöve huzagolt, a dobpalástra tengeri csatajelene­tet véstek. A kisebbik fegyver a Model Dragon 1849, amely - díszíté­sén, méretein és feliratán - a nagyobb, 1851 -es fegyvertől csak apróbb részleteiben tér el. A dob palástján postakocsi kirablását ábrázoló jele­net, és a feltaláló Kossuth Lajos részére tett ajánlása látható.

Colton kívül Róbert Adams volt az, aki 1851-ben forgópisztolyt szabadalmaztatott. Ezt a fegyvert angol licenc alapján Belgiumban is gyártották. Továbbfejlesztett változatát a Deane Adams & Deane tár­sulás 1855-től készítette. Az Adams-rendszerű pisztoly tökéletesíté­sére Németországban is folytattak kísérleteket. Több példány isme­retes, amelyet a suhli Heym cég állított elő. 1853-ban William Tran- ter kétbillentyűs revolvere került piacra, de nem terjedt el. A M an- geot-Comblain gyártmányú pisztolyok 1855-ben jelentek meg, de a Devisme-csappantyús, külső kakasos, együtemű pisztolyhoz hason­lóan csak rövid ideig tudtak felszínen maradni.

A Colt és változatai Magyarországra viszonylag későn érkeztek. A hazai piacokat a forgó csőkoszorús fegyverek uralták, s Bécsben Contriner, Pesten Kirner, Devecseren Prusa, Nagyszombaton Ber- ger forgalmazta őket. E fegyverek igazán nagy keresletnek nem ör­vendtek - Sharp 1850-es években megszerkesztett fegyverét is bele­értve - , pedig e fegyver kezelése lényegesen könnyebb volt, mivel az elsütőbillentyű nem a csőkoszorút, hanem a kakasban elhelyezett ütő­fejet az ütőszeggel együtt forgatta.

A többlövetű fegyverek elterjedése nem járt együtt az egylövetű pisztolyok teljes visszaszorulásával. Párbajok, céllövészetek alkalmá­val még nélkülözhetetlenek voltak, s így nemcsak gyártásuk, de beho­zataluk is folyamatos volt.

A párbajpisztoly a XIX. század első harmadában alakult ki. A pár­bajszabályok és -kódexek szigorú előírásai szerint párban, tökéletesen egyforma kivitelben készültek, hogy a párbajozó felek egyike se jut­hasson előnyösebb helyzetbe. Sima furatú, 25-30 cm hosszú csővel, célgömb és irányzék nélkül készültek. Párbajozásra pisztolyt már aXVIII. században is használtak, de ekkor még mindenki saját piszto­lyával tüzelt, s így a fegyver a párbaj kimenetelét lényegesen befolyá­solta. A XIX. század végén, a XX. század elején a párbajszabályok so­kat módosultak, s súlyos esetekben célzóberendezéssel ellátott fegy­vereket is igénybe vettek, de a gyorsítós fegyvereket a párbajokból to­vábbra is kizárták.

A gyorsító nem XIX. századi találmány, hiszen már a XVII. szá­zadban készült lőfegyvereken is megtalálható. A XIX. századra azon­ban több változata alakult ki. A német rögtönző alkalmazása esetén külön billentyűt építettek a fegyverbe, míg a francia rögtönző általá­ban az elsütőbillentyűben található. Ennek az utóbbi rendszernek a lényege, hogy a gyorsítást ugyanaz a kar végzi. Bekapcsolása az elsü­tőbillentyű előretolásával történik. A fegyver a beállítás finomságától függően a legkisebb érintésre kioldott, s bekövetkezett a lövés.

A HÁTULTÖLTŐ PISZTOLYOKAz egylövetű, hátultöltő pisztolyok tűzgyorsasága az elöltöltőkénél lényegesen nagyobb volt (kilenc lövés percenként, az elöltöltőké há­rom lövés percenként). A hátultöltő fegyverek töltése kevésbé volt fá­radságos és körülményes művelet, de az a körülmény, hogy a tölté­nyeket egyenként kellett a töltényűrbe helyezni, még mindig erősen korlátozta a lőfegyver tűzgyorsaságát, nem szólva arról, hogy a katona a pisztoly megtöltése közben a célt nem figyelhette megszakítás nél­kül. Kezdetben a tűzgyorsaság növelését úgy igyekeztek megoldani, hogy a pisztoly markolatára forgó rendszerű csöveket szereltek. Az egyik változatnál négy darab, párban forgó csövet alkalmaztak.

Jelentős technikai előrelépésnek számított annak a szerkezetnek a feltalálása, amely a billentyű meghúzásával a következő csövet a he­lyére forgatta, egyidejűleg megfeszítette a kakast, rögzítette a csövet, és a megfeszített kakast az elsütéshez kioldotta. Ilyen többcsövű pisz­tolyokat a belga Mariette puskaműves szerkesztett először. Ő fegyve­reivel a XIX. század első felében Belgiumban és Franciaországban szinte monopolhelyzetet élvezett. Rajta kívül a forgó, többcsöves pisztolyok megalkotása terén az amerikai Allén, Schmid, Bacon, Per- rin Lepage, Lhoist, Darling, Hollis & Sheath, Stocking, Pecare & Smith, Robbins & Lawrence fegyverművesek is jelentős eredménye­ket értek el.

A forgó-, többcsöves pisztolyok tömegelosztása kedvezőtlen volt (a tömegpont jóval a markolat elé került), ezért ez a találmány nem lett népszerű. A forgó-, többcsöves rendszer módosított formában a Le- faucheux-féle pisztolyok közt tűnt fel ismét. Ezek a fegyverek azon­ban csak különlegességnek számítottak, miként az ún. „Deringerek” (forgó elsütőlap-rögzített csövek) is sajátosan szerkesztett maroklő­fegyverek voltak. A Deringer-utánzatok Amerikában a XIX. század közepén (1859-1874) terjedtek el. Ausztriában a négycsövű piszto­lyokat - a Sharps-elv szerint - J. Grünbaum, a bécsi M aurer fivérek és a különösen ismertté vált M. Biedermann 1890 körül készítette. Ezeket a pisztolyokat „Pepperbox”-nak (borsszórónak) is nevezték.

A HÁTULTÖLTŐ, EGYLÖVETŰ, FORGÓ- ÉS ÖNTÖLTŐ PISZTOLYOKAz elöltöltő rendszerű forgópisztolyok két nagy családjának (Colt, Adams) megjelenésével lényegében már ki is alakult a forgópisztolyok szerkezete. Az is bebizonyosodott, hogy a fegyveres erőknél jól hasz­nálhatók. Mégis, a forgópisztolyok igazán csak a fémhüvelyű tölté­nyek elterjedésével együtt váltak széles körben kedvelt és alkalmazott fegyverekké. Az első fémhüvelyű forgópisztolytöltényt az ismert pá­rizsi puskaműves, Casimir Lefaucheux 1830 körül szerkesztette, és Angliában 1832-ben szabadalmaztatta. Töltényének érdekessége, hogy a hüvely fenekén, a központban elhelyezett csappantyú gyújtása egy hozzá oldalról bevezetett, a hüvelyből kiálló gyúszeg megütésével

történt. Ez az ún. pecekgyújtás. Lefaucheux-töltényével a forgópisz­toly hátultölthetőségének a problémája megoldódott. A Lefaucheux néven elterjedt forgópisztolyok technikai rendszerét egyébként J. Chaineux párizsi puskaműves dolgozta ki, s szabadalmaztatta 1853-ban. Napjainkban minden forgópisztolyt és pisztolyt, amely pecekgyújtású töltényt tüzel, Lefaucheux-pisztolynak neveznek. Le­faucheux fia, Eugen Lefaucheux is szerkesztett egy jó minőségű for­gópisztolyt, amelyet 1858-ban a francia haditengerészetnél rendsze­resítettek.

A Lefaucheux-forgópisztolyokat az amerikai polgárháborúban is használták. A francia, a belga, a német és az osztrák puskaművesek - zsebpisztolyként - nagy számban gyártották.

A központi és peremes gyújtású, fémhüvelyű töltények feltalálása lehetővé tette a különböző forgópisztoly-rendszerek kifejlesztését. A forgópisztolyoknak két nagy csoportja alakult ki. Az első csoportba azok a forgópisztolyok tartoznak, amelyeknél a henger a tokból csak szerszámok segítségével emelhető ki, a henger újratöltése azonban csak az üres hüvelyek egyenkénti eltávolítása után, annak forgatása közben történhet. E csoport legismertebb darabjai az osztrák Gasser- féle forgópisztolyok. A Gasser-gyár forgópisztolyai külföldön is is­mertek voltak.

A forgópisztolyok második csoportjánál a henger a tokból szerszá­mok nélkül kiemelhető, cserélhető. Az 1870-es évek elején az ameri­kai Colt- és Remington-gyár olyan forgópisztolyokkal jelentkezett a fegyverpiacon, amelyeknél a henger könnyedén kivehető. Ez a tech­nikai újítás az európai fegyverszerkesztők körében is kedvező fogad­tatásra talált. A forgópisztolyoknál a cső és a henger között maradt rés továbbra is nagy hátrány volt, ugyanis itt a lőporgázok egy része elil­lant. Ennek kiküszöbölésére sokféle megoldással kísérleteztek. Az amerikai North az 1850-es években egy olyan forgópisztolyt szerkesz­tett, amelynek hengere a lövés pillanatában előremozgott és szorosan a csőhöz zárult. A Nagant-forgópisztoly is ilyen rendszerű volt. A ké­sőbbiekben bebizonyosodott, hogy a gázveszteség nem jelentős, s így ezt a megoldást nem fejlesztették tovább. A forgópisztolyok módosí­tása során később a henger tölténybefogadó képességét növelték. Megjelentek a hét-nyolc, sőt tízlövetű forgópisztolyok. A forgópisz­tolyok zárszerkezetét igyekeztek egyszerűsíteni. Ennek a törekvésnek jó példája az 1898 M, 8 mm űrméretű, nyolclövetű Rast-Gasser-for- gópisztoly.

A fémhüvelyes, egyesített töltényt tüzelő forgópisztolyok eddig is­mertetett csoportjainál a henger ürítése-újratöltése viszonylag hosz- szadalmas művelet volt. A Smith & Wesson-féle forgópisztolyoknál azonban a henger tengelyére szerelt, és előre-hátra mozgó kivetőko­szorú a henger (és a cső) le-, illetve felbillentésével egyidejűleg annyi­ra kilazítja az üres hüvelyeket a töltényfészekből, hogy utána az üres hüvelyek eltávolítása és a henger újratöltése már nem okoz jelentős időveszteséget. Ezek az első fenékgyújtású töltényt tüzelő forgópisz­tolyok. E megoldásnak nagy gyakorlati haszna volt, s nem csoda, hogy a Smith & Wesson-forgópisztolyok több világkiállításon aranyérmet nyertek, és a gyár monopoljogot szerzett fegyvereinek Amerikában történő gyártására és eladására. Később több amerikai és európai

fegyvergyáros megvásárolta a Smith & Wesson-forgópisztolyok gyártási jogát, és gyártmányaikkal elárasztották a világot. Egyesek vi­szont csak az ötletet vették át: az utánzatok között a legjelentősebbek a Webley-féle forgópisztolyok. Ezeknél és a Mauser-forgópisztolyok- nál a henger forgatása sajátságos módon történt (W ebley-Fosbery- Mauser-forgópisztoly).

A sokféle fajtájú, rendszerű, zseb forgópisztolyok külön említést érdemelnek. Ezeket az első világháború előtt Spanyolországban és Belgiumban gyártották. A fegyvergyárak Lefaucheux-forgópiszto- lyokat is hosszú ideig készítettek. Angliában a Webley-gyár a British Bulldogot gyártotta. Párizsban a világhírű Galand-gyár a Velodog- forgópisztolyokat szerkesztette és gyártotta. Azok a forgópisztolyok, amelyeknél a henger oldalra (jobbra vagy balra) billenthető, a Sm ith- Wesson-féle forgópisztolyokhoz képest nem jelentenek különösebb technikai előrelépést.

A forgópisztolyok 5-7-9, sőt 14 mm űrmérettel is készültek. Volt 250 grammos retikül-pisztoly és egy kilogrammnál nehezebb hadi forgópisztoly is. A századforduló nagyarányú ipari fejlődése a forgó­pisztoly nagy tömegű előállítását tette lehetővé, az viszont a megbíz­hatóság rovására ment. A belga fegyvergyárak ezeket az egyszerű, de megbízhatatlan forgópisztolyokat kilószámra adták el a vaskereskedé­seknek.

A forgópisztolyt sok állam hadserege és rendőrsége napjainkban is használja.

A fegyverszerkesztők azt a kérdést is megoldották, hogy miként le­het a lőporgázok zárra ható feszítőerejét (a géppuskák működtetésé­hez hasonlóan) a maroklőfegyvereknél is hasznosítani? Hamarosan kiderült, hogy erre van mód. Köztudott, hogy a pisztoly önvédelmi, kézi (marok-) lőfegyver. Ezért a vele szembeállított alapvető követel­mény, hogy lehetőleg egy kézzel kezelhető (lapos, kicsi, könnyű) és öntöltően többlövetű fegyver legyen. A Wesson által 1854-ben szer­kesztett, előágytáras pisztoly az akkor már ismert forgópisztolyokkal azért nem versenyezhetett, mert ismétlőszerkezetének működtetésé­hez mindkét kézre szükség volt. A maroknyomással működtetett Gaulois- és Protektor-féle zsebpisztolyok viszont nem voltak eléggé hatásos lőfegyverek. A századforduló idején forgalomba hozott Bitt- ner-féle ismétlőpisztolyok sem terjedtek el, mert időközben a fegy­verpiacon már megjelentek a később nevessé vált Browning-féle ön­töltő pisztolyok.

Elkezdődött a vita: egyesek a forgópisztolyok jóságát bizonygatták, mások az öntöltő pisztolyokra esküdtek. S amíg a vita folyt, az öntöltő pisztolyok meghódították a világot, a hadseregekben is az új fegyvert rendszeresítették. A kézben jobban fekvő, laposabb forma, a nagyobb tűzgyorsaság és a nagyobb befogadóképességű tölténytár olyan elő­nyök voltak a forgópisztollyal szemben, amelyek eldöntötték a ver­seny kimenetelét.

Az öntöltő pisztolyok fejlődésében szembetűnő a méretek csökke­nése. A méret és a külső kivitel szempontjából a katonai pisztolyok és a polgári pisztolyok közötti különbségek mindinkább elmosódtak. Az érdeklődés - gyakran a használhatóság rovására - a kisméretű, köny- nyű pisztolyok felé tolódott el.

Az öntöltő pisztolyok zárszerkezete két nagy csoportba osztható. Az egyik csoportba a reteszeletlen pisztolyok tartoznak, ezeknél a szán és a zár lövés közben nincs a csővel mereven összekapcsolva. A kapcsolatot egy rugó biztosítja, amely a zárszerkezetet nekiszorítja a csőnek. A rendszer működésének lényege, hogy a zár abban a pilla­natban indul meg hátrafelé, amikor a gáznyomás a hüvelyfenéken ke­resztül a zárra hat. Ez csak akkor következik be, amikor a gáznyomás képes leküzdeni a helyretoló rugó erejét és más, a zár mozgását hátrál­tató erőket. Az ellenállási erő teljes hiánya gyors mozgáshoz vezetne, és a zár már a lövés pillanatában megindulna hátrafelé. Ennek elkerü­lése végett viszonylagosan nehéz zárat alkalmaztak. A gáznyomás a reteszeletlen zártestet hátratolta, eközben a töltényvonó kivetette a már kilőtt lőszer hüvelyét, majd a zár az elsütőberendezést is felhúzta. A hátrasiklás befejeztével a helyretoló rugó a zártestet ismét előretolta és nekifeszítette a cső végének. Ennek a zárszerkezetnek az előnye az egyszerűség, hátránya, hogy a tömegzár a pisztoly tömegét megnöve­li. A pisztolyhoz a reteszeletlenség miatt nagyhatású töltény nem használható. Ebbe a csoportba a Browning-, Mannlicher-, Zbrojov- ka- stb. pisztolyok tartoznak.

A második nagy csoportot a reteszelt zárszerkezetű pisztolyok al­kotják. Ezeknél a fegyvereknél többféle reteszelési módozat ismert. A félig reteszelt zárnál a zár mozgatását a lövés első pillanataiban kés­leltetik. Ezt a zár tömegének és egyéb súrlódási erők növelésével érték el: pl. az 1901 M, Bergmann öntöltő pisztolynál. Az 1907 M, Savage öntöltő pisztolynál a lövés pillanatában a zár áll, a nyitás csak később indul meg. Itt a gáznyomást kezdetben csak a lövedéknek a huzagok­ba való sajtolására használták fel. A lövedék a huzagokban mozogva igyekszik a csövet a tengelye körül elfordítani. A cső elfordulásával a zár a csőtől szétkapcsolódik. Ez akkor fejeződik be, amikor a lövedék a csőtorkolathoz ér. A lövedék csőből történő kirepülése után a vissza­maradó gázok a felszabadult zárat hátralökik. Külön csoportot alkot­nak a csővisszafutásos rendszerű pisztolyok. Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy a zárral mereven összereteszelt cső a lövés ideje alatt a zárral együtt mozog hátrafelé. A zár szétkapcsolódása a csőtől ennél a rendszernél különböző időben történhet. Pl. az együttmozgás csak a lövedék csőben való mozgási ideje alatt, vagy a zár teljes hátrasiklásáig tarthat. A mozgó részek szétkapcsolódási helyzete alapján két rend­szer közismert. Az egyik, amikor a cső és a zár szétkapcsolódása (kire- teszelés) csak a zár leghátsó helyzetében jön létre. Ez a hosszú csőhát- rasiklásos rendszer. Jellegzetes képviselői a Frommer-pisztolyok. Azt a reteszelési megoldást, amelynél a cső és a zár szétkapcsolódása lé­nyegesen hamarabb megy végbe, minthogy a zár hátsó helyzetét el­foglalná, rövid csőhátrasiklásos rendszerűnek nevezik. Itt a cső visz- szafutási ideje a lövedék csőben való mozgási idejével megegyezik. A kireteszelés a lövedék csőből való kirepülésekor következik be. Is­mert típusai a Mauser-, a Steyr-, a Roth-Steyr-, a Colt- és a Tokarev- pisztolyok. A merev reteszelésű rendszerek előnye, hogy amíg a löve­dék a csövet nem hagyta el, a zárszerkezet nem nyílhatott ki, s ezzel nagyobb a lövés közbeni biztonság. Hátránya a bonyolult, több alkat­részből álló szerkezet.

Az első világháborúban számos pisztolyfajtát használtak, közöttük

több, korábban polgári célokra készített fegyver is megtalálható volt. A pisztoly szerkezete lényegesen a két világháború között sem válto­zott. Az új pisztolyok csak szerkezetileg vagy esetleg külső alakjukban jelentettek újat, technikai jellemzőik nem mutattak elődjeiknél töb­bet.

A második világháború folyamán az öntöltő pisztolyok vesztettek jelentőségükből, s elsősorban a tisztek egyéni fegyverei voltak.

A céllövő fegyverek a pisztolyok különleges csoportját alkotják. M ár az elöltöltő fegyverek idején voltak virágzó lövészegyletek.

A céllövő pisztolyoknál nem fontos az átütőerő nagysága, viszont lényeges a fogásuk, a tömegelosztásuk, az irányzékuk, valamint a gyorsító. A legrégibb hátultöltő, céllövő pisztolyokat a vadászpuskák­hoz hasonló zárszerkezettel gyártották (Schott-zár). Valamivel ké­sőbb azok a pisztolyok terjedtek el, amelyeken a nyitás, a cső lebille- nése, a hüvely kivetése, a kengyel mellett vagy alatt elhelyezett fogan­tyú segítségével történt. Rendkívül sokféle típusú, billenőcsövü pisz­toly került forgalomba. A mozdulatlan csövű pisztolyoknál a závár­zattömb süllyedt le. Napjaink gyorstüzelő pisztolyainak zárszerkeze­te az öntöltő pisztolyokéhoz hasonló.

A pisztolyok között különleges helyet foglal el a világítópisztoly (jelző- és rakétapisztolynak is nevezik). A harcvezetés egyik eszköze. A kilőtt, különböző színekben égő robbanóanyagok - mint jelek, jel­zések - utasítások közlésére, célok és területek világítására szolgálnak.

A MAGYAR PISZTOLYGYÁRTÁS 1888-TÓL NAPJAINKIG

Magyarországon a XIX. század végén a katonai pisztolygyártás nem választható el a Magyar Fegyvergyár alapításától.

A fegyvergyár felállítására hozott határozat - a magyar puskamű­vesség általános helyzetét tekintve - nem okozott lényeges változást. A gyár a szakiparosok összegyűjtését és alkalmazását 1889-ben kezdte meg. A mezőgazdasági fejlődést erőltető magyar nagybirtokos osztály felelőssége ezúttal is kitűnik, mivel csak annyiban támogatta a fegy­vergyártást, amennyiben az hatalmi érdekeit szolgálta. Magyarorszá­gon egy fegyvergyár felállítását már 1875-ben is sürgették, azért, hogy „ ... vessenek véget azon régi szokásnak, mellyel a magyar pénzt amennyire lehet, Ausztriában költik e l...”27.

A magyar fegyvergyár megteremtésére a Magyarországra beépülni szándékozó külföldi cégek - Ross, Greenwood és Nordenfelt angol gyárosok, Haenek türingiai, Moller hamburgi, Loewe berlini érde­keltségek - szövetkeztek. A pénzvilág erre azonnal felfigyelt, s a ke­zességet az Unió Bank vállalta. A kormány telket és 15 évre szóló adó- mentességet adott, valamint lehetővé tette, hogy a felszerelést vám­mentesen hozhassák be. Egyesek felhívták a figyelmet arra, misze­rint: „Megbocsáthatatlan mulasztást, valóságos bűnt követne el a magyar kormány és a közelebb összeülő magyar delegáció a magyar nemzet ellen, ha egész határozottan nem követelné most az ismétlő­

fegyverek beszerzése alkalmával, hogy az állam ne magánipar útján, hanem saját kezűleg állítsa elő az új lőfegyvereket, maga építsen gyá­rat haladéktalanul, még pedig nem Ausztriában, hanem magyar terü­leten, a magyar fővárosban.”28

A parlamenti ellenzék elégedetlen volt, mert már a születése pilla­natában látszott, hogy e gyár alárendelt szerepet fog betölteni. A tény­leges építkezést a Soroksári út mentén, a főváros és Erzsébetfalva kö­zött a Nádorkert területén, 1888. június 18-án kezdték meg. A gépek­re a megrendelést a berlini Loewe cég kapta, de az a szállítás egy részét azzal a megjegyzéssel engedte át az angol Greenwood és Bathley vál­lalatnak, hogy e lépéssel a magyar honvédelmi miniszter úr intenciói­nak vélt megfelelni. Az angol cég azonban hibás, sőt használhatatlan gépeket szállított, s így a magyar fegyvergyár a termelését nem tudta megkezdeni. A magyar honvédelmi miniszter ezt látva, a nagy állami megrendeléseket a steyri cégnek adta át.

A magyar fegyvergyár igazán még meg sem született, s 1890. au­gusztus 26-án máris megkezdődött a felszámolása. Néhány hónapi szünet után a részvényesek berlini tanácskozása mégis úgy döntött, hogy a hibás gépeket kicserélik, és a gyár profilját gépgyártással bőví­tik.

Az új vezetőség 1891. február 21-én tartotta meg alakuló ülését. A fegyvergyárban dízelmotorokat kezdtek gyártani, és igyekeztek a világpiacot meghódítani. A Magyar Általános Hitelbank ezt látva, újabb és újabb ágazatok kifejlesztését tette lehetővé. 1903-ban From- mer Rudolf kapott igazgatói megbízást, aki 1935. november 1-ig - nyugdíjba vonulásáig - a fegyvergyártási ágazatot az üzem életében meghatározóvá tette. Igazgatósága idején egy olyan pisztolysorozat kifejlesztése és gyártása indult útjára, amelynek minden egyes darab­ját Frommer neve fémjelezte. Frommer készítményei közül elsőként az 1901 M - illetve az 1906 M -ből kifejlesztett - mereven reteszelt, külső kakasos pisztoly érdemel említést. Frommer Rudolf első nagy sorozatban készülő pisztolya már a sikeres pisztolysorozat előhírnö­ke. Alakja jellegzetesen a korábbi öntöltő pisztolyokhoz hasonlít. Ű r­mérete 7,65 mm. Az 1919 M, híres Frommer Stop 1911-től készült. Külső kakasos, mereven reteszelt, 7,65 mm űrméretű, speciális lő­szert tüzelő fegyver volt. Cserélhető tárjába hét db töltényt lehetett elhelyezni. 1926-ban válltámaszt terveztek hozzá, amelyet eredetileg Németországban a Parabellum-pisztolyoknál alkalmaztak. A Benke- Thiemann-féle hosszabbítóra Fémsajtoló Budapest „Benke” szaba­dalma minta „A” felirat került. A fegyver 9 mm űrméretű változatban is készült. Egyes források szerint a második világháború előtt felújí­tották, és 1938 M jelzést kapott.

1920 körül az 1919 M Frommer Stop mellett megjelent a Frommer Baby. Valójában a Frommer Stop kicsinyített változata, és ebben a méretben szinte egyedülálló. Űrmérete 7,65 mm, illetve 9 mm. Cse­rélhető tárába öt töltényt helyezhettek el. A Frommer gyártmányú 6,35 mm űrméretű Liliput szintén az 1920-as évek elején készült.

A Liliput megnövelt méretű változata az 1929 M ön töltő, súlyzá- ras, kakasos elsütőszerkezetű Frommer-pisztoly 9 mm-es Browning- pisztolylőszert tüzelt. Cserélhető tárjába hét töltény fért.

A magyar honvédségnél a második világháború alatt és előtt rend­

szeresített 9 mm űrméretű, Browning-rendszerű pisztoly is Frommer nevét viselte, bár a fegyvert nem Frommer tervezte. E pisztolyból 7,65 mm űrmérettel, 1937 P. Mód. (u) jelzéssel a német hadsereg megrendelésére is készült egy sorozat.

Frommer Rudolf a magyar pisztolygyártás egyik legnagyobb alak­ja, aki kiváló gazdasági szakember is volt. Mérnökei közreműködésé­vel 1935-ig közel 150, többségében fegyverekkel kapcsolatos talál­mányt szabadalmaztatott. Elfogadott és általunk is ismert találmá­nyainak száma 129, amelyeket 22 országban 862 szabadalmi bejelen­téssel védett.29

A Fegyver- és Gépgyár Rt. a nagy gazdasági világválság után nem tudott igazán talpra állni. Ezért a gyár mögött álló pénzügyi körök úgy döntöttek, hogy a gyár 1935. november 15-én a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt.-vei egyesül. így született meg a Fémáru Fegyver- és Gépgyár Rt. A telepek átszervezése, a korszerűsítés, a piacelosztás és az új részlegek létesítése a háborúra való felkészülés jegyében ment végbe.

Frommer Rudolf helyét Dammang András, a lámpagyár volt veze­tője vette át. Már 1935 elején, a két vállalat egyesítésének előkészítő szakaszában bebizonyosodott, hogy az új vezérigazgató kiváló szerve­ző, és képes a részvényesek - elsősorban a Magyar Általános Hitel­bank - érdekeit a hadügyi koncepció részévé tenni. Elképzelései sze­rint a két üzem összevonása nemcsak az üzleti körök, épületek jobb ki­használását, hanem az adminisztráció, a gyártás racionalizálását, új ágazatok és korszerű technológia kifejlesztését is jelenti.

Dammang András elképzeléseit a Honvédelmi Minisztérium egy­re nyilvánvalóbbá váló „nemzetvédelmi” programja is igazolta. En­nek egyik megnyilvánulása a nagytétényi katonai gyakorlótéren léte­sített, lőszergyártással foglalkozó szerelőüzem volt. Ezen a területen az FFG polgári fegyverek gyártására is berendezkedhetett, „de... kö­teles üzemének teljesítőképességét (kapacitását) változatlanul oly mó­don biztosítani, hogy az üzem a kincstári rendelések legyártására, a HM kívánságára bármikor zökkenés nélkül azonnal rendelkezésre áll­hasson”.30 E létesítmény megvalósításával az FFG a Weiss Manfréd Művekkel szemben még mindig lépéshátrányban maradt, ahol a ha­ditermelésre való átállás a nemzetközi tilalmak ellenére már 1928— 1931 között megindult. A csepeli üzem úgy vélte, hogy az FFG új gyáregysége miatt „...létalapjukban vannak megtámadva”.31 Weiss Alfonz 1935 szeptemberében még perrel fenyegetőzött, de a követke­ző év júniusában a nagyobb hadi megrendelések érdekében szándéká­tól eltekintett.

1937-ben a fegyvergyártási osztály műszaki felújítása került előtér­be. Ez szükséges volt ahhoz, hogy a megígért nagy katonai megrende­léseknek eleget tudjanak tenni. A gyár kiadásai nőttek, ugyanakkor a katonai megrendelések elmaradtak, illetve kisebbek voltak a szüksé­gesnél. Az egyensúlyt a polgári cikkek gyártásával, fejlesztésével, az új piacok bekapcsolásával nem, illetve alig lehetett fenntartani. Az 1937. évi megrendelés csak csepp volt a tengerben, amely alapján 18 000 da­rab, új kivitelezésű, 1929 M pisztolyt és alkatrészt kellett gyárta­niuk.32

A kizárólagos katonai befektetések 1938-ban még bizonytalanok­

nak tűntek, így Darányi Kálmán Győrben elhangzott „Nemzetvédel­mi és nemzetépítő” programjával összefüggésben, az Országos Ipar­egyesület véleményét nem fogadta nagy tetszés. Eszerint: „Az ipar tudatában van annak, hogy az ország érdekében nemcsak hazafiság- ból, hanem ama biztonság elérésére is, amely nélkül ipari munka nem végezhető, áldozatot kell hozni.”33

A hadiipar mozgósítása, a diktatórikus intézkedések által kiváltott ellenérzés felvetette a fegyvergyárak államosításának gondolatát. E t­től elsősorban anyagi okok miatt eltekintettek és a hatékonyabb ellen­őrzés, illetve beavatkozás útját választották.

1938. szeptember 16-án Dammang András, a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár vezérigazgatója összegezte a Honvédelmi Minisztérium megrendeléseit. Ebben megállapította, hogy a gyár az új beruházá­sokra 13 milliós megrendelést kapott, s a közeljövőben a kincstárral további 39 milliós megállapodás jön létre. Ezzel együtt a belső piac1938-ban lényegesen nem változott, de a fegyvergyár az exportüzle­tekben jelentős eredményeket könyvelt el.

A harmincas évek közepétől Magyarországon is jellemzővé vált az „irányított gazdaság”, amely valójában az állammonopolista tenden­ciák megnyilvánulása volt. Ez a fegyvergyár esetében is megmutatko­zott. 1939-ben a helyzet tovább romlott, mert a Honvédelmi M inisz­térium sürgette a korszerűsítést, a termékek naprakész szállítását, ugyanakkor vonakodott fizetni, vagy pedig - különböző kifogásokkal -jelentős milliókkal hátralékban maradt. A fegyvergyár 1939 közepé­re ilyen körülmények között is jelentősen fejlődött. Ez a fejlődés ter­mészetesen csak az ország belső viszonyait tekintve jelentős. Egészé­ben a magyar gyáripar fejlődése lassú, egyenetlen volt és még a köze­pesen fejlett ipari államok mögött is messze elmaradt.

A vállalat négyéves - 1935-1939-ig tartó - újjászervezésének idő­szaka 1939-ben lezárult, s ez a belső szerkezet átalakítását és a vezetési koncepció megváltozását eredményezte. Az új üzemrészek kialakítá­sa, a termelési kapacitás növekedése, a belső tartalékok átcsoportosí­tása tette lehetővé, hogy az egyesített üzem a háborús konjunktúra diktálta fegyvergyártásból mind nagyobb igényeket tudott kielégí­teni.

A Honvédelmi Minisztérium tartozásai 1940-ben meghaladták a 10 millió pengőt, ennek ellenére rá tudták kényszeríteni a gyárat egy csappantyú- és gyutacsüzem létesítésére, bővítésekre, a fémüzem ka­pacitásának növelésére. A Honvédelmi Minisztérium helyzetét köny- nyítette az a körülmény, hogy Dammang András, a gyár akkori vezér- igazgatója, a katonai körökkel szoros kapcsolatban állt, és a hadműve­letek megindulását biztosra vette. Ő is azt vallotta, hogy ebből M a­gyarország sem maradhat ki. Rácz Jenő vezérkari főnök megfogalma­zása szerint már csak azért sem, mert „... a kis entente államok részé­ről nem váltana ki olyan ellenhatást, ami háborús veszélyt idézne elő, vagy pedig országunk gazdasági életét tartósan megbénítaná”.34

A fegyvergyárban a nagy katonai megrendelések mellett a polgári igények kielégítésére is gondot fordítottak. A Magyar Lövészszövet­ség felhívására neves versenyzők útmutatásai alapján a gyár szakem­berei 6 és 8 mm űrméretű céllövő versenypuskát szerkesztettek. A 6 mm űrméretű fegyver nehéz és könnyebb változatban készült, és

az olimpiai Matsch nevet kapta, A 8 mm űrméretűt nagy Matsch né­ven emlegették. A haderőn kívüli kiképzés és lövészet céljára külső formájában a hadi fegyverhez hasonlító, 6 mm űrméretű fegyver is készült. 1940-ben a Turul II. és a W alther-rendszerű céllövő piszto­lyok gyártását beszüntették.

A fegyvergyár részlegeinek teljesítménye 1940 első felére a Honvé­delmi Minisztérium megrendelésének megfelelően elérte a száz szá­zalékot. Csak 1940 szeptemberétől kellett bizonyos lőszerfajtákat las­sabb ütemben gyártaniuk, hogy a folyamatosságot biztosíthassák, és egyben más, új típusok előállítását is megkezdhessék. Ugyanakkor - mivel a nagy megrendelések lefutottak, újakra pedig nem volt kilátás - a munkáslétszámot csak ideig-óráig lehetett tartani, pedig Rüdiger Imre altábornagy, anyagi csoportfőnök már ekkor kifejtette: „ ...a szociális és az általános nemzetgazdasági szemponton túlmenően honvédelmi szempontból sem lehet érdektelen, hogy az esetleges, be­következő háború esetén a hadianyag utánpótlását biztosító hadiüze­mek begyakorolt munkásai régi munkahelyükön ismét kedvvel dol­gozhassanak. .. ne növeljék a proletárok elégedetlen és nemzeti szem­pontból meg nem bízhatók tömegét.”35

Németország részéről 1941 első felében olyan igény jelentkezett, hogy a fegyvergyár szűntesse meg a kőbányai zománcgyárát, és a megürülő csarnokokban repülőgépgyárat rendezzen be. E kérdésben a vállalat vezetőségének több tagja a német igényeket támogató vezér- igazgatói állásponttal szembehelyezkedett. Az indoklásuk az volt, hogy a terv megvalósulása esetén a vállalatnak egyik legrégibb - mind bel-, mind külföldön sok sikert elért - üzemága nemcsak a háború tar­tamára, hanem még az aztán következő időre is megszűnne. Mivel a vállalat mögött álló Magyar Általános Hitelbank is ezt a nézetet val­lotta, a német elképzelések megvalósítására csak később kerülhetett sor.

A fegyvergyár az 1941 nyarán kidolgozott Messerschmitt-prog- ram céljára 1942-ben megvásárolta a Magyar Pamutipar Rt. pest­szentlőrinci gyártelepét, és Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt. - közis­merten P ÍR T - néven repülőgépgyárat alapított. A gyár 1943-ban már 1300 főt foglalkoztatott, és 60 millió pengő támogatásban része­sült. Az elképzelésekkel szemben hamarosan bebizonyosodott, hogy az új létesítmény képtelen havonként 15 repülőgéptest előállítására. A termelésben mutatkozó, alapvetően a nyersanyagellátásra visszave­zethető problémákat az állami felügyelet kiterjesztésével sem tudták felszámolni.

A gyár 1943-ban kapott megbízást az 1939 M, Király-féle géppisz­toly gyártására. A vezetőség vállalta, hogy kilenc hónap múlva meg­kezdik a termelést, de ennek feltételeként szabta, hogy a pisztolygyár­tási programot megváltoztatják. A pisztolygyártás Németország ré­szére az 1942. április 7-én, majd a július 9-én kelt szerződés értelmé­ben bérmunkában folyt. A német megrendelés teljesítésében - a né­met nyersanyagszállítmányok elmaradása miatt - lemaradás mutat­kozott, ezért a gyár a második sorozat, 30 000 darab pisztoly előállítása alól felmentést kért. A központi kérdés, a pisztolygyártás maradt, amelynek havi termelését 12000-ről 18000-re kívánták felemelni. Ugyanakkor a megrendelések között géppisztoly, géppuska, gránát­

vető, nehézpuska, rakétapisztoly is szerepelt, emellett a vashüvelyek kifejlesztésével továbbra is kísérleteztek.

A Honvédelmi Minisztérium 1943 közepén tervbe vette, hogy a hadseregben az 1937 M pisztoly helyett a német szolgálati pisztolyt vezetik be. A gyártól jelentést kértek, hogy képesek-e ennek gyártásá­ra. A válaszlevélből kitűnt, hogy a gyár számára ez nem jelent gondot, mivel Németország részére e fegyver 9 mm űrméretű változatát folya­matosan szállították. A pisztolytöltények előállításánál azonban zava­rok mutatkoztak, ennek okát a munkaerőhiányban jelölték meg. A probléma kiküszöbölésére a Deutsche Waffen- und M unitionsfab­riken A. G.-nál pisztolytölténygyártó gépsort rendeltek. A poseni üzem a gépek szállítását 1944 elejére vállalta.

1944. július 2-án végrehajtott légitámadás a fegyvergyár történeté­ben döntő jelentőségű volt: a fegyvergyártó részleg teljesen megsem­misült. Ezt követően az események felgyorsultak, a fegyvergyár is a kitelepítés sorsára jutott. A gyár kitelepítésének egyik helyéül Loson­cot jelölték ki, de a hadi események alakulása miatt Vitályos László, a fegyvergyár helyettes igazgatója október 2-án bejelentette, hogy a Honvédelmi Minisztérium a losonci bázis kiépítését tárgytalannak tekinti. Ez egyben azt is jelentette, hogy a már kiszállított 15 vagon gé­pet és három vagon agyfát Pápára vagy Mosonmagyaróvárra, a D u­nántúlon kijelölt két bázis egyikére tovább kellett vinni.

A nyilas Nemzeti Számonkérő Szék a pápai és a mosonmagyaróvá­ri építkezés ütemét lassúnak találta, és ezért a vállalat vezérigazgatóját szabotázs vádjával megidézték. Hamarosan kiderült, hogy a gyártelep körvonalai hiába bontakoztak ki, az útnak indított 53 gépszállítmány­ból a helyszínre csak 40 érkezett meg. A kényszerből áttelepített 100- 120 munkáscsaládot pedig inkább a továbbmenekülés, mint a terme­lés megindítása foglalkoztatta.

A szervezetlenséget a korszerű gépsorokkal felszerelt törökbálinti szerelőüzem esete is jól érzékelteti. A gyárat 1944. szeptember végén szólították fel, hogy tegyen javaslatot a törökbálinti szerelőüzem, a trotilöntöde, a présmű és a gyutacsüzem kitelepítésére. „A triöntöde, de különösen a présmű áthelyezését az ezzel összefüggő nagyszabású építkezés szükségessége miatt - olvashatjuk a november 1-jén kelt vá­laszlevélben - kb. egy esztendő után véljük lebonyolíthatónak. A gyu­tacsüzem áthelyezését pedig keresztülvihetetlennek tartjuk.”36

A december 19-én kelt, Tarcsay ezredesnek címzett levélből kide­rül, hogy Pápára a tervezett gépparknak csupán a 60-70 % -a érkezett meg, s „ ... A munka folytatásához és befejezéséhez egyébként még két zárt vasúti szerelvényre, összesen 60-80 vagonra van szükségük, me­lyek szerszám- és szerkezeti anyagokat, szerszámokat, további közlő­műveket és egyéb szükséges üzemi anyagokat és berendezéseket szál­lítanának.”37

A Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt. egy részlegével az Országos Kitelepítési Kormánybiztosság rendelete alapján Mosonmagyar­óvárra települt. Ide irányították a losonci bázisra menekített gépeket, és a szerszámgyártást is itt tervezték újra megindítani. A helyzet azon­ban itt sem volt jobb, mint Pápán, ugyanis a gyár berendezésére, illet­ve az üzem munkáinak megindítására mindössze 180 levente korú fia­talt tudtak összeszedni.

A pápai hatóságok december 30-án utasítást kaptak Pápa kiürítésé­re. A német katonai parancsnokság közlése szerint ennek végrehajtá­sára 500 vagonra volt szükség, „...viszont wagon egyáltalán nem áll rendelkezésükre, annyira nem, hogy a bevetésre készülő, bevetésre szállítandó lőszer is napok óta berakatlanul az állomáson tárolódik”.381945. január 4-én harminc nyitott vagont a fegyvergyár rendelkezésé­re bocsátottak. Az első 15 vagon 341 géppel és két kísérővel január 9-én indult el az ausztriai Steyrbe. Néhány nap múlva jelentették az igazgatóságnak, hogy a német hatóságok Bécsből - feltehetően a vas­úti vonalak túlzsúfoltsága miatt - a szállítmányt Szilézia felé irányí­tották, de a szerelvény Gleiwitzben a Szovjet Hadsereg birtokába ju­tott.39

A második szállítmány 14 vagonja megérkezett Steyrbe, és az Enns folyó két partján települtek le. Ez a későbbiekben komoly gondot oko­zott, ugyanis a katonai események úgy alakultak, hogy az Enns nyuga­ti partja amerikai, a keleti pedig szovjet megszállási övezetbe került. Emiatt a gyár vezetősége - amely az Enns jobb (keleti) partján állította fel irodáit - elvesztette a kitelepített munkások és a géppark feletti fel­ügyeletét. 1945 augusztusában tudomásukra jutott, hogy a potsdami konferencia határozatai alapján a megszálló hatalmak fennhatósága alá kerülő ellenséges javak hadizsákmánynak tekintendők, s ezek fe­lett a tulajdonosok elvesztették rendelkezési jogukat.

A további események során megközelítőleg fél év alatt a vállalati vagyon 69 % -a elpusztult.

A háború után a termelőmunka a kőbányai üzemben kezdődött meg. A Soroksári úton a rendelkezésre álló erők nagy részét a romok eltakarítása kötötte le. A régi pisztolyüzem megmaradt gépeit kézi- szerszámok gyártására állították be. A fegyvergyártás megindítására hosszú ideig még gondolni sem lehetett.

1946 februárjában a Szövetséges Ellenőrző Bizottság 600 db va­dászpuska és 350000 db vadásztöltény, valamint bányagyutacs gyár­tását engedélyezte.40 A vadászpuskák előállításához szükséges gépek tervezése és termelése márciusban meg is kezdődött.

Március 6-án a gyár a Lampart nevet vette fel. Előtérbe került a gyár racionalizálása, de lényeges változást csak az 1948-as év márciusa hozta meg, amikor is a gyárat állami kezelésbe vették. Ekkor enge­délyt kaptak a demokratikus rendőrség fegyvereinek előállítására. A helyreállítási munkálatok felgyorsultak, 400 szerszámgépet tettek gyártásra alkalmassá, és 350 újat állítottak munkába. Ezzel kezdetét vette az 1948 M, rövid hátrasiklásos, mereven reteszelt, külső kakasos pisztoly gyártása, amelyet az 1911 M , Colt-Browning elemeinek fel- használásával Tokarev fejlesztett ki, és 1930, majd 1933 M T T (Tokarev, Tula) jelzést kapott. Űrmérete 7,62 mm volt, és a 7,63 mm- es palackhüvelyes Mauser-lőszer alapján megalkotott P 30 jelű szov­jet lőszert tüzelt. A gyár termékei közül még a 7,65 mm űrméretű súlyzáras, külső kakasos, revolverező elsütőszerkezetű pisztoly volt ismert, ez a Walther PP változata. A köznyelven R Walthernak is ne­vezték, az R betű arra utalt, hogy 1948-tól az ötvenes évek közepéig a rendőrség rendszeresített kézifegyvere volt. A 7,65 mm űrméretű FÉG AP jelű Browning szintén a Walther PP-re emlékeztet. E pisz­

toly különleges könnyűfém tokját a csővel egybeépítették. Cserélhető tára nyolc töltény befogadására alkalmas.

A soroksári telepet 1949-ben kettéosztották. így alakult meg a gép­gyártási részből a Eémáru- és Szerszámgépgyár Nemzeti Vállalat, a többi részleg Lámpagyár Nemzeti Vállalat néven működött. A gyár a kézi lőfegyverek gyártására és javítására is felkészült. 1954-ben a sza­lagokról havonta 2400 db pisztoly és 8000 db puska került le.

Az ipar szerkezetének megváltoztatása 1954-ben már éreztette ha­tását. Amíg 1953-ban a Honvédelmi Minisztérium által megrendelt termékek részaránya 85% volt, ez 1955-re 10%-ra csökkent. Ebből a korból még az 1958 M, magyar gyártmányú, rövid csőhátrasiklásos, mereven reteszelt Tokagypt pisztoly érdemel említést.

A gyárnak a FÉG RK 59 jelű lőfegyvere - amely a Walther PP- re emlékeztet - ugyancsak a közismert készítmények közé tartozik. A 9 mm űrméretű fegyver az R 61 FÉG jelű pisztolytól csak a csőve­zető hosszúságában tér el.

A gyár fejlődése során egy fegyvertípusból 1962-ben már havonta 20000 darabot állítottak elő, s a termelés szintje hamarosan 52000-re emelkedett, emellett az előállított hét típus az exportigényeket is telje­sen kielégítette. A légpisztolygyártás minősége szintén elérte a világ- színvonalat.

A nagy múltú gyár nevét 1965. április elsejével Fegyver- és Gázké­szülékgyárra (közismerten FÉG) változtatták, és az általa gyártott pisztolyok továbbra is megfelelnek a korszerű követelményeknek.

9Keréklakatos, huzagolt pisztoly, Christianus Baier műhelyéből.1643

8Keréklakatospisztolypár,türingiaijeggyel.XVII. század

10II. Mátyás király pisztolypárjának részletei.XVII. század

tv«Wme V

12Kovás pisztoly,két elforgatható csővel.XVIII. század

11Három elforgatható csővel készült kovás pisztoly. XVII. század

Kovás pisztolypár fémágyazatban. XVII. század

Keréklakatos puffer / / I vadászjelenetekkel,

f ' ■ ; j i k . kettőzött' M , elsütőberendezéssel.

XVI. század

\

Wl"-''

S f lU kÈ :« « M p

Pt IÄ / : Wi’/ m

> I ß f t ̂ 1 c ñ mm k ix

. •' /

,k ir r# i w k

i t t / ! $1 w / i p.;h-4%\ !).

y i n : f e !/ ' ^S' W .

.ialá¿ J ¡ » \ • mi Ç t i g g ^ '%

! h ' S »

* P I »-vw\ W ' C ^

% ® ) ; § / f i S #gL̂ jr f/ f§IV , w . /

w $ /

írni"WM /#7- J * /

ri..- - 'Vîm*.;?

S í i t ^ \ t ‘

fî fè

^ 'I7̂ Asi' / A

f/V >tu .;:'#sî‘ Ä /■— ? -r* \ &P «

^ V'f c

s % * t e ,

«£ iîft . I

% \m , w\ i x ^2 & y4 k J ^ L L m

t k ß n r .Mu

rMÆ■4m-f• ü . ,I «

% V I

Iijfc 'v \ \ I *

Hiv*"' I^ î ^ k i m

w m g ß/

Gyöngyházlemezekkel gazdagon berakott, m itológiai jelenetekkel és földöntúli lényekkel ékesített,keréklakatos pisztolypárXVII. század

' S ' \

?! ft ît<.

f c -̂ V,

•-/

» , r wy T . t é

Kovás elsütőszerkezetű pisztolypár,Ponsino Borgognone Brescia felirattal.XVII. század

I j |I I

'X \i 1

. : •; . \ i"vvV; ' \

A 'V ,;sw > -

m' m -

■

v^P*. ■■ n \ > r f

». 3 > •■ ;• m

X, m

V e

Pisztolyrészlet, aranyozott ezüstágyazatban XVII. század

32Kovás pisztoly, Pacholick pozsonyi mester műhelyéből. 1740 körül

Kovás pisztoly, Andreas Gans augsburgi mestertől XVIII. század

Kovás pisztoly, Esquibel madridi m ester készítménye 1750

Pacholick és Esquibel mester pisztolyának lakatlemeze. (32, 33) XVIII. század közepe

Kovás pisztoly, kastélymotívumos lakatlemezzel. XVIII. század

Kovás pisztoly,Joh. Jac. Kuchenreuter neves olasz m ester nevével XVIII. század

Kovás pisztoly, Haetischweiler IN Carlsbad felirattal XVIII. század

39Elöltöltő, franciakovás elsütőszerkezetű utazópisztoly. XVIII. század második fele

41Elöltöltő, franciakovás elsütőszerkezetű utazópisztoly. XVIII. század második fele

40Elöltöltő,franciakovás elsütőszerkezetű utazópisztoly.XVIII. század második fele

42, 43, 44, 45A vadász-, a katonai, valamint a polgári önvédelmi pisztolyok m éretei jelentősen eltérnek egymástól. XVII-XVIII. század

47Pisztoly faragottgyökér-ágyazatban, Chevallier rueni m ester műhelyéből. XVIII. század

46Lazarino-csővel szerelt,Picino Frusca bresciai műhelyében készült pisztoly; a XIX. században csappantyús elsütőszerkezettel látták el.

48, 49, 50 Kovás pisztolyok, terzerol elsütőszerkezettel. XVIII. század

51, 52 Terzerol elsütőszerkezetű, szuronyos pisztolyok. XVIII. század

M A

66, 67, 68 Kovás pisztolyokFatou, Joseph Lamette Laisne párizsi és Wilson m ester londoni műhelyéből. XVIII. század

£ I !I® 1I®

? ,>.'1

4 m

£

Jfl

*

i 1

x ’

f s<- # 3 .■ í f

f 4 '1 -h w *V

í / r

i U - Ï

Ékkövekkel kirakott, kovás pisztolypár Bongarde Düsseldorp felirattal.XVIII. század

70Rövid ágyazatú, kovás pisztolypár, Fieveznam uri műhelyéből. 1760 körül

■' -I I

■f J U

s f W-S1' c 1

\ W t

1 tf) -* s / ;'tkm 1 1 6

Díszes, skófiumos, török pisztolytokpár keleti pisztolyokkal. XVII-XVIII. század

<r S

í>*í

' - ' V .» ft*... i r l \

81, 82, 83Balkáni pisztolymarkolatok, filigrános, ezüstkristályos, ékköves díszítéssel.XVIII. század

ftf. * ■X »V. ¡fc.

. * > . * . * • ..- , . r « , . * *

. . • v.* *» * >; * * r # * i ; . •„*.£. . . •

-> 1; 1 .... ♦ • »* * *•* » * 1*1

Keleti kovás pisztoly, turbános markolatgombbal XVIII. század

Keleti kovás pisztoly, niellós ezüstlem ez borítással XVIII. század

93Elöltöltő, spanyolkovás, trombonos utazópisztoly.XVIII. század második fele iff

jU a !Mi t¿mUí i M

' m

I- ÍR-M» * » %

Ü : '

v H , ■

. JToT* *

5 í : :,•* * • «

• » i .•

94Elöltöltő, franciakovás elsütőszerkezetű, trombonpisztoly. XVIII. század második fele

Ezüsthuzalokkal díszített trombonpár, puskatus alakú markolattal.XIX.század

96 1Elöltöltő,franciakováselsütőszerkezetű fpisztoly. 1XVIII. század f

w

\

.

WA ( p u102Kovás pisztolypár, gazdagon m etszett művű csövén előrecsapódó, rugós szuronnyal.XIX. század eleje

;c ,í l W

| Á '

108Lobbanásmérő készülék. XVIII. század második fele

Csappantyús pisztoly (111) részlete.

113Csappantyús pisztoly ujjtámaszos sátorvassal Kirner József pesti műhelyéből.XIX. század

A csappantyús ( l l l ) é s hátultöltő pisztolyok külsőleg kezdetben csaknem teljesen azonosak. XIX. század második fele

120Contriner bécsi m ester műhelyében készített M ariette-rendszerű, csappantyús, kötegelt pisztoly. XIX. század közepe

Amerikai, Allen-rendszerű, kötegelt pisztoly.XIX. század első fele

119

123Osztrák, Grünbaum-gyártmányú, továbbfejlesztett Sharp-pisztoly. XIX. század közepe

124Hátultöltő, Biederm ann-gyártm ányú, Sharp-rendszerű pisztoly.XIX. század közepe

1

Osztrák, négycsövű, Biedermann, hátultöltő pisztoly.XIX. század vége

127Osztrák, Grünbaum, hátultöltő pisztoly.XIX. század második fele

Angol, .45-ös, négycsövű Lancaster-pisztoly.XIX. század második fele

131Belga gyártmányú hátultöltő pisztoly, Francotte Liége felirattal. XIX. század vége

130Cseh gyártmányú hátultöltő pisztoly,Nowotny prágai műhelyéből. XIX. század vége

1331867 M Wánzl-záras, hátultöltő pisztoly, Kirner József Budapesten felirattal. XIX. század második fele

132Hátultöltő pisztoly Kirner József császári-királyi puskaműves budapesti műhelyéből.XIX. század vége

135Német,suhli gyártmányú, Schulhof-rendszerű hátultöltő sportpisztoly. 1882 körül

134Magyar gyártmányú, Schulhof-rendszerű sportpisztoly Zoller Mátyás Budapest felirattal. XIX. század vége

Házilag készített, hátultöltő pisztoly. XIX. század vége

137

138Leopold Gasser bécsi műhelyében készült, Flobert-rendszerű céllövő pisztoly.XIX. század második fele

Csappantyús pisztoly, lakatlemezén sáskák által vontatott, harci szekéren ülő férfialakkal.XIX. század

142Csappantyús pisztoly, oroszlánfejes markolatgombbal XIX. század

'

’ -.■ ■ H ■' \ ' /'• • 1 ‘V . / ••••■ . á ■>' v■. f- i *■./

ff m m

| ; J<t{ f i i t e'fi:1 S í

r. ita,; ív '•*

■:

' I f- ' ■■ Ö í.

■ UÍ n S

, j r % ■fák*'* \

m

w mf i

\ Jcé € f ‘

Egylövetű, elöltöltő pisztoly (143) részlete adományozó emléklappal.

.

145Aranyveretesfoglalványokkaldíszítettcsappantyús pisztoly, Contriner bécsi m ester műhelyéből.1850 körül

Magyar, Kirner, egylövetű, elöltöltő pisztoly XIX.század második fele

Elöltöltő, Paeckert, csappantyús pisztoly X IX.század közepe

Elöltöltő,csappantyús pisztoly XIX. század közepe

151Elöltöltő, Nowotny, csappantyús, céllövő pisztoly. XIX. század közepe

152Osztrák, Contriner, elöltöltő,csappantyús pisztoly XIX.század második fele

Magyar, Kiszela, hátultöltő pisztolypár. XIX. század második fele

FEGYVERGYÁROSPESTEK,

11'l * *» ■'í :

é é ÉP'IjN "n ) f

160Francia, Pauly-Robert, egylövetű, hátultöltő pisztoly. XIX. század eleje

t.

Osztrák, elöltöltő, csappantyús pisztoly (átm eneti típus). XIX.század második fele

162 163Osztrák, 1859 M, elöltöltő,csappantyús pisztoly. XIX.század

üI

f ,I *1!

164Francia, Giffard, céllövő pisztoly. XIX. század vége

*/ ■

Hátultöltő pisztoly, Kirner József udvari fegyvergyáros pesti műhelyéből.XIX. század második fele

165Hátultöltő pisztoly, Gastinne Renette A páris felirattal.1884

' ' V-.äJj

169Pisztolykészlet,Tugendpozsonyi mester műhelyéből.1829

szto'

Bérenger-rendszerű pisztolykészlet, Nowotny bécsi műhelyéből.XIX. század közepe

173Osztrák, 1844 M, Augustin, gyutacsos, elöltöltő pisztoly. XIX.század

174Amerikai, hatlövetű, Colt, elöltöltő forgópisztoly. XIX. század közepe

175Osztrák, hatlövetű, Innsbrucki-Colt, elöltöltő forgópisztoly. XIX. század második fele

177Angol, .45-ös ötlövetű, Adams-Witton-rendszerű, elöltöltő forgópisztoly. XIX. század közepe

Belga, hatlövetű, elöltöltő, Adam s-Davidh, csappantyús forgópisztoly. X IX.század

178Angol, ötlövetű,T ranter-rendszerű, elöltöltő forgópisztoly. XIX. század második fele

179Osztrák, ötlövetű, Adams-Gasser, elöltöltő forgópisztoly. XIX. század második fele

181Osztrák, 7,7 m m -esBittner középágytáras ism étlőpisztoíy.XIX. század második fele

180Német, hatlövetű, Dreyse-gyútűs forgópisztoly. XIX. század második fele

Belga, hatcsövű Lefaucheux-forgópisztoly. XIX. század második fele

183Belga, hatcsövű Lefaucheux-forgópisztoly. XIX. század második fele

184Belga, hatcsövű Arendt-forgópisztoly. XIX. század második fele

■ M

187Belga, 5 m m űrméretű, hatlövetűLefaucheux-forgópisztoly. XIX. század vége

186Belga, 8 m m űrméretű, hatlövetűLefaucheux-forgópisztoly. XIX. század vége

189Belga, 7 m m űrméretű, hatlövetűLefaucheux-forgópisztoly. XIX. század vége

188Belga, 7,65 m m űrméretű, hatlövetűLefaucheux-forgópisztoly. XIX. század vége

190Bajor, 1871 M, W erder-egylövetű, hátultöltő pisztoly. XIX.század

197Belga,7,65 m m űrm éretű, ötlövetű V elodog-forgópisztoly.XIX. század

196Francia, 1873 M, hatlövetű Cham elot-Delvigne-forgópisztoly. XIX.század

195Osztrák-magyar,1872 M, hatlövetű,Gasser, tiszti forgópisztoly. XIX. század

205Francia, 1892 M, hatlövetű Lebel-forgópisztoly. XIX. század

206Amerikai, ötlövetű Colt-forgópisztoly. XIX .század

207Spanyol, 6 m m űrm éretű, ötlövetű V elodog-forgópisztoly.XIX .század

208Belga, hétlövetű Pieper-forgópisztoly. X IX .század

212

Francia,Gaulois-ismétlőpisztoly. XIX. század vége

211

Amerikai, kétcsövű Rem ington-ism étlőpisztoly. XIX. század

213Német, négycsövű Reform -ism étlőpisztoly. X IX .század

214Ném et, kétcsövű, négylövetű Bár-ism étlőpisztoly. X IX.század

215Német, 1908 M, Schwarzlose, öntöltő pisztoly. XX. század

l§§miH üK

Kiül216Német, Lignose-3, öntöltő pisztoly.

Osztrák-magyar, 1907 M, Roth-Steyr, öntöltő pisztoly.XX. század

225Amerikai,1903 M, Colt-Browning, öntöltő pisztoly.XX. század

226Csehszlovák, Mars, öntöltő pisztoly. XX. század

227Spanyol, Express, öntöltő pisztoly. XX. század

228Angol, 1906 M,•32-es űrméretű, W ebley-Scott, öntöltő pisztoly.XX. század

229Angol, W ebley-Scott, öntöltő pisztoly.XX. század

230Angol, W ebley-Scott, öntöltő pisztoly.XX. század

233Ném et, 1938 (H) M, Sauer-Sohn, öntöltő pisztoly. XX. század

Pi

Mi

247Magyar, 1929 M, öntöltő pisztoly. XX. század

248Magyar, 1937 M,9 m m -es öntöltő pisztoly. XX. század

Magyar,1937 M, 7,65 m m űrméretű öntöltő pisztoly.XX. század

269Osztrák-magyar,világítópisztoly.1914-18

270Magyar, 1942 M, világítópisztoly. XX. század

271Amerikai, M-8, világítópisztoly. 1941-45

280Német,1896 M,7,63 m m -es Mauser, öntöltő pisztoly, XIX.század

1896 M, 9 m m -es Mauser öntöltő pisztoly.1916, XX. század

285Magyar,9 m m -es Browning (Short),öntöltő pisztoly. XX. század

286Magyar,7,65 m m -es Browning öntöltő pisztoly. 1980-as évek

Cat. 9mm Browning short MADE IN HUNGARY FE@-BUDAPEST

Csehszlovák,1970 M, Zbrojovka. öntöltő pisztoly. XX. század

Csehszlovák,1983 M, Zbrojovka öntöltő pisztoly. XX. század

* VZOR 70 CAL ^65MADE IN CZECHOSLOVAKIA

fa üâoQU a a u u u q q q q i <4\ ü u u u u a f l a Q ü Q U ü U Q \ ll A a u u a a a u u ou t i ö a a a \ 1L \ a u ü a Q a u ü u a . Q ü t 3 ä ä \ li \ a u a o a o ü a a ü Q ü a a ü \ '| \ ü u a ü b ü U Q ü Q ü ü Q ü a \ r a \ö a ü ú a a Q ű O ü .ü Q ű a ö l | i \ e » a a u a û u a u a u Q a u a'

lüüQb ü tn ú a o ü a a a a \ a a a t iö o ö ö U ö ö ü a o ú l ü u a a Q ü a a a ü ö a a u a \ u u a a ü a a u a a ű u a a ü \ ~ g ̂a u a a a u a a a a a a a u ü\\o a û a a a a a o a a a a a a \ « SW o t S Q Q Q a a u a a a u u u c

l \ o a a u a a a a a a u a u a ü \ c | \ á U ö a u ó a.u ö u a a a a o l | \ ü o a a ö u a a u o o Q b o a l ' »V ő a a o á a a u a a u a a a a \ * a a a u u a a u u a a a a \ M \ a a a a a t > a a a a a a a a a \ Wk\tt' a ata t t o a a a a a a a a a i

. r

\

289Takács Károly olim piai bajnok W alther-Olimpia gyorstüzelésű sportpisztolya. XX. század

K é pje g y z é k

1 Elsütőszerkezet XVII. század Kanócos megoldással, hosszú, kes­keny, félköríves lezárású lakatlemez­zel. Rugói belsőfekvésűek. A szorító­csavaros kivitelezésű sárkányfej stili­zált állatfejet mintáz. Fő méretek: a la­katlemez hossza: 195 mm, szélessége: 23 mm. Magyar Nemzeti Múze­um.(Továbbiakban MNM.) Ltsz.: 56.5395

2 ElsütőszerkezetXVII. század eleje

Dörzskerekes rendszerű szerkezet. A lakatlemezen beütött pajzsban hd mo­nogram látható. Gyűrűs híddal lezárt kereke kívülfekvő megoldással ké­szült. Felporzócsatornája automati­kusan nyílik. Bajor mester munkája. Fő méretek: a lakatlemez hossza:155 mm, szélessége: 55 mm. MNM. Ltsz.: 54.1725

3 ElsütőszerkezetXVIII. század közepe

Kovás rendszerű szerkezet. Vésett pe­remű lakatlemezén és a sárkányon vi­rágmotívumok sorakoznak. A sárkány és az acél között g io . b a t a felirat lát­ható. Fő méretek: a lakatlemez hosz- sza: 150 mm, szélessége: 29 mm. MNM. Ltsz.: 71.9468

4 ElsütőszerkezetXIX. század

Csappantyús rendszerű szerkezet, vé­sett felületű sárkánnyal és lakatlemez­zel készült. Lakatlemezén a növényor­namentika között d Ah n is (Gusztáv) pesti mester neve olvasható. Fő mére­tek: a lakatlemez hossza: 125 mm, szé­lessége: 32 mm. MNM. Ltsz.: 71.9469

5 Halálorgona 1607Rézzel forrasztott, orgonasípokra em­lékeztető, növekvő nagyságú, 8 sima furatú csővel készült fegyver. Az elöl­töltő csövek egy begyújtásra szolgáló magcső körül helyezkednek el. A tor­kolat alatt ötszögletűre kiképzett, vé­sett, rövid, barna színű faágyazatát le- vélmotívumos szalagok, csontbetétek és lemezek díszítik. A leltárkönyvi be­jegyzések szerint a halfarokra hasonlí­tó markolatlemezen pw n betűk és i607- es évszám volt. Fő méretek: teljes hossz: 350 mm, csőhossz: 75-154 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.:

22 3 55.3840

6 Pisztoly XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul nyolc­szögletes alakú csővel készült pisztoly. Mester jegy nem található rajta. Az ágyazatát, a markolatát és a markolat­gombját az egyszerű kivitelezés jel­lemzi. A sátorvasán és a kengyel köze­pén balusztertag látható. Fő méretek: teljes hossz: 490 mm, csőhossz: 300 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3945

7 Pisztoly XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, nyolcszögletes, maratott felü­letű csővel készült pisztoly. Lakatle­meze egyszerű kidolgozású, sátorvasa maratott. A csőtorkolat alatt kezdődő teljes ágyazata hullámos pferemű. Fémkupakos töltővessző tartozik hoz­zá. Markolatát kétoldalt gyöngyház tulipán és korongberakás díszíti. Ella­posodó, ovális markolatgombját fém­gyűrűvel erősítették meg. Fő mére­tek: teljes hossz: 708 mm, csőhossz: 515 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 55.2566

8 Pisztolypár XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű pisz­toly. Sima furatú, hengeres, hátul nyolcszögletes kiképzésű csövén a tü- ringiai Zellában 1600—1760-ig vi­szonylag kevés eltéréssel alkalmazott kasjegyet z e l felirat egészíti ki. Lakat­lemeze egyszerű kivitelezésű. Csőtor­kolatnál kezdődő, fekete színű, fara­gott ágyazata van. Díszítő motívum­anyagából a háromlevelű lóherére em­lékeztető formák kiemelkednek. A csőfarnyúlvány két oldalán kacskarin- gós, a markolat irányában liliomos le­zárású díszek váltakoznak. Ovális, kétoldalt hatszirmú rozettával kitöl­tött markolatgombját fém keretezi. A szirmok végeit, a volutákat és a lilio­mokat rézszegecsek gazdagítják. A pisztolyhoz vasveretes töltővesszők tartoznak. Fő méretek: teljes hossz: 670,680 mm, csőhossz: 467,472 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 55.3448. 1-2

9 Pisztoly XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű pisz­toly. A huzagolt, feketített, nyolc­szögletű, felforrasztott irányzókkal és ékelt, réz célgömbbel szerelt csövén c h r is t ia n u s b a ie r 1643 felirat olvas-

ható. Kerékrendszere belső fekvésű. A vésett lakatlemez közepén kétfejű sas, az oldalakon vázába helyezett ró­zsa és két hatszirmú rozetta, a váza ol­dalán türingiai - 1650 körül alkalma­zott - mesterjegy figyelhető meg. Rögzítőcsavarjai alatt csontbetétek vannak. Elsütőberendezése kétbillen- tyűs, gyorsítóval ellátott. Csőtorkclat- nál kezdődő, barna színű faágyazata bordázott, oldalt harántcsíkos. Rövid markolatát féltojás alakú markolatku­pak zárja le. Töltővesszőjének egyik végén belsőmenetes fémhüvely, a má­sikon baluszteresen kidolgozott tömő­fej található. Fő méretek: teljes hossz: 595 mm, csőhossz: 395 mm, űrméret:12 mm. MNM. Ltsz.: 55.3854

10 Pisztolypár XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres csövét két sűrűn kan- nelírozott felület három tükörre oszt­ja. Metszett művű, aranyozott vésetei és gondos kivitelezése miatt a szakiro­dalom a fegyveripar remekei közé so­rolja. A többszörösen tagolt felületek növény- és indaornamentikája között

" stilizált sárkányalakok, a torkolatnál egy-egy sisakos harcos figyelhető meg. Az első tükrön az önmagát tőrrel halálosan megsebző Lucretia, T arqui- nius Collatinus neje látható, akit T arqu in ius S uperbus fia, Sextus gyalázott meg. A középsőn H olo- fernes fejével és kivont karddal Ju d ito t ism erjük fel. M indkét női alakot két oldalról egy-egy m ellék­alak egészíti ki. A hátsó tükörfelü- letet lándzsás, sisakos vitézt köz­refogó angyalok, haditrófeás sár­kányok díszítik. A lakatszerkezet kidolgozása a csőhöz hasonló íz­lést tükröz. Az egyiken a páncélba öltözött M ars három lovas harci szekéren ülve, lovai előtt térdre ereszkedett harcossal látható. A kerékborítón két torzfő ékeskedik. Az aranyozott, vésett felületű ko­vatartó t sárkány fej re alakították ki. Párjának lakatlem ezén Bellona, a róm ai hadi istenasszony, a lovai elő tt legázolt harcos tűnik fel. A sátorvas kengyelét haditrófea tölti ki. K özepén a pajzs stilizált em ­berfej alakú. Barna faágyazata - levél- és indaintarziákkal díszítve- a csőtorkolatnál kezdődik. V i­szonylag rövid m arkolata ellapo­sodik. Ovális m arkolatkupakját

pikkelyes keretezésű, haditrófeás m otívum zárja le. Fa töltővessző tartozik hozzá. G áspár Spát m es­ter alkotása. A hagyom ány szerintII. M átyás király (1557. február 24.-1619. m árcius 20.) apósától, T iro li F erd inánd tó l kapta. F e­lületének díszítése a róm ai Equiria ünnepségekre em lékeztet, am ely­nek ideje m egközelítőleg egybe­esett II. M átyás születésnapjával. Fő m éretek: teljes hossz: 570 m m , csőhossz: 375 m m , űrm éret: 12 mm. M N M . L tsz.: 55.3860. 1-2

11 P isz to ly X V II. század Kovás elsütőszerkezetű, három elforgatható, sima furatú , m in d ­három hengeres csövén serpenyő­vel és acéllal szerelt pisztoly. L a ­katlem ezének egykori vésetei ma m ár alig láthatók. A rögzítőbillen­tyű t a sátorvas előtt helyezték el. H osszú töltővesszőjét szarulemez zárja le. Barna színű faágyazata a lakatlem eznél kezdődik. M arkola­tának gerincén szív alakú ezüstle­m ezre vésett, nyílvesszőket tartó oroszlános cím erkép és c o n c o r -

d e s v i n c u n t felirat látható. Fő m éretek: teljes hossz: 655 m m , csőhossz: 453 m m , űrm éret: 12 mm. M N M . L tsz.: 55.3861. 1

12 P isz to ly X V III. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. K ét, egymás alatti, sima furatú , elöl hengeres, hátu l szögletes, fo r­gatható, kétserpenyős csövén s e ­

d a n felirat látható. Sátorvasba épített, díszítés nélküli, reteszelő­billentyűvel készült. A csőtorko­latnál kezdődő, faragott, barna színű faágyazatát hosszú oldal­nyúlványokkal ellátott, dom borí­to tt, torzfős, fém m arkolatkupak zárja le. Fő m éretek: teljes hossz: 485 m m , csőhossz: 293 m m , ű r ­m éret: 13 mm . M N M . Ltsz.: 69.9277. 1

13 Pisztolypár XVII. század Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, rézzel tausírozott, növényornamentikával borított csővel készült pisztoly. Vas töltővesszővel, külső lakattal látták el. A fémből kidolgozott markolat végén lévő markolatkupak áttört kivitelezé­sű. Fő méretek: teljes hossz: 470 mm,

csőhossz: 313 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4197. 1-2

14 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, gyűrűkkel tagolt, hátul szögletes és bordás csöve gerincén g i r o n i m o m u t t o - Bresciá- ban 1670-1700 között működött mes­ter-felirat, a vésett lakatlemezen f r a n c e s c o g a r a t t o ? , az ugyancsak Bresciában, 1660-1685 között ismert­té vált fegyverműves neve látható. Sá­torlemezét és sátorvasát finoman vé­sett növények, gyümölcsök és sár­kányalakok díszítik. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát hosszú oldalnyúlványokkal ellátott, a sátorlemezhez hasonlóan virágokkal, sárkányokkal borított markolatkupak zárja le. Töltővessző is tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 386 mm, csőhossz: 233 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 56.3995. 1-2

15 Pisztoly XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, két egymás alatt fekvő, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, gyűrűkkel tagolt csővel készült, puffernak is ne­vezett pisztoly. Nagyméretű lakatle­mezén kettőzött elsütőberendezés ta­lálható. A serpenyőfedők és a sárká­nyok vésése egyszerű. A sátorvas ken­gyele és az elsütőbillentyű vége ba- luszteres kidolgozású. A barna faágya­zat első részét, a csőtorkolat alatt, akantuszos csontlemez borítja. Az ágyazat csontdíszei nagyon változato­sak. A lovast, a puskát tartó vadászt, a rohanó kutyákat, a vaddisznó elejtésé­nek részleteit aprólékosan munkálta ki alkotója. A gyalogos vadász lándzsá­val, a lovas karddal igyekszik a vadász­kutyák által letepert vaddisznónak a halálos döfést megadni. Egy gyalogos puskás vadászkutyával követi őket. A további szabad felületen tavon úszká­ló és repülő madarak figyelhetők meg. Az ágyazat alsó része szintén gazdag díszítésű. A csontborítású töltővesz- szőtartó hüvelyén levő fegyveres férfi képe elmosódott. Az inda- és növény­ornamentikák csontberakását nagy művészi hozzáértés jellemzi. Angya­lokkal, állatokkal, torzfőkkel díszített, nagyméretű, gömb alakú markolat­gombját tűzaranyozott szalagok öt mezőre tagolják. A mezőket indák, nö­vények, gránátalma-motívumok éke­

sítik. A gomb végét tűzaranyozott oroszlánfej zárja. Fő méretek: teljes hossz: 540 mm, csőhossz: 300 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 55.3244

16 PisztolypárXVI. század

Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, gazdagon metszett művű csővel készült, puffernak is ne­vezett pisztoly. A cső díszítésének so­rát egy kardot tartó katona nyitja meg, a továbbiakban növények között egy női alak látható lándzsával és madár­ral, majd kezében nyílvesszőt tartó másik női alak zárja a sort. Lakatleme­zét a növényornamentika teljesen ki­tölti. A kerékfedő lemezen kétfejű sas tűnik elő. Sátorvasának kengyele ba- luszteres kidolgozású. Az aranyozott felületű, öntöttbronz sávokkal tagolt ágyazaton csontbetétek, szalagok, vi­rágok, groteszkek, emberfők sorakoz­nak. A csőtorkolat alatt lándzsát tartó és fúvós hangszeren játszó alakokkal díszített csontlemezt helyeztek el. Ro- zettákkal, emberfőkkel motivált, ara­nyozott felületű, nagyméretű, gömb alakú markolatgombját öntöttbronz szalagok öt mezőre osztják. A marko­latgombot oroszlánfő díszíti. Érde­kessége, hogy a pár egyik darabja a Magyar Nemzeti Múzeum, a másik darabja a Hadtörténeti Múzeum tu­lajdonában van. Fő méretek: teljes hossz: 540 mm, csőhossz: 292 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 55.3243. HM. Ltsz.: 89.127.1

17 Pisztoly XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csővel készült, puffernak is nevezett pisztoly. Lakatlemeze díszítés nélküli, kerékborítója áttört. A sárkány olda­lán indás motívumok maradványai láthatók. Viszonylag vékony sátorvas tartozik hozzá. Barna faágyazatát vé­kony csontszalagok díszítik, s a torko­lat alatt csontlemezzel záródik. A cső­rögzítő csap magasságában elhelyezett csontbetéteken levélornamentika, a markolati részen szélkerékmotívum látható. Csontszalagokkal és négy fo- natos dísszel mezőkre osztott marko­latának vége nagyméretű gömb. Fő méretek: teljes hossz: 500 mm, cső­hossz: 290 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.3857

18 Pisztoly XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, díszítés nélküli csővel készült, puffer­nak is nevezett pisztoly. A csövön az 1590-es években beütött augsburgi fáklya- és retekjegy, a nagyméretű la­katlemezen szablya alakú bélyeg lát­ható. Teljes barna faágyazatát a torko­lat alatt csontlemez zárja le. Csontból kidolgozott szalagdíszei a markolat­gombig húzódnak. A csőrögzítők ma­gasságában ovális, vésett felületű csontbetéteket helyeztek el. Sátorvasa áttört, két balusztertagból kiképzett kengyele van, elsütőbillentyűje csont­betétben mozog. Nagyméretű, gömb alakú markolatgombját csontszalagok hat mezőre tagolják. A fonatos díszű szalagok közét csontgyűrűk és körmo­tívumok töltik ki. Fő méretek: teljes hossz: 495 mm, csőhossz: 295 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 55.3241

19 Pisztolypár XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, majd szögletessé vá­ló, maratott és aranyozott csővel ké­szült pisztoly. Aranyozott sátorvasá­nak kengyelét két balusztertag képezi. Vésett felületű, aranyozott bronz­ágyazatát, a cső két oldalán S motívu­mok díszítik. Áttört, aranyozott, bronz kerékborító lemezén stilizált sárkányfejek láthatók. Egyik töltő­vesszője belsőmenetes, a másik sima, ez utóbbit felhúzókulcsnak képezték ki. Sokszirmú rozetta díszíti. Kismé­retű, gömb alakú markolatgombja előtt indák és levelek váltakoznak. Ol­dalt akasztóhorog látható. Fő mére­tek: teljes hossz: 165 mm, csőhossz:96 mm, űrméret: 4 mm. MNM. Ltsz.: 56.5430. 1-2

20 Pisztoly XVI. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csővel készült, puffernak is nevezett pisztoly. A csövön az 1580-as években Augsburgban beütött fáklya- és retek­jegy látható. Nagyméretű, díszítés nélküli lakatlemezére biztosítót sze­reltek. Sátorvasa áttört, kengyelét két balusztertag képezi. Elsütőbillentyűje csontbetétben mozog. Barna faágya­zatát a csőtorkolat alatt csontlemez zárja. A csőrögzítő kapcsok magassá­gában ovális csontbetétek láthatók. Az

ágyazat csontszalagjai a markolatgom­big húzódnak. A sátorvas előtti részt faragott felületű csonttulipán, a cső- farnyúlvány két oldalát S motívumos csontbetétek díszítik. Nagyméretű, gömb alakú csontszalagok a markolat­gombját hat mezőre tagolják. A fona­tos díszű szalagok közét csontgyűrűk és körmotívumok töltik ki. Fő mére­tek: teljes hossz: 510 mm, csőhossz:285 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 55.3242

21 Pisztolypár XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres csövét két sűrűn kan- nelírozott felület három tükörre oszt­ja. Metszett művű, aranyozott vésetei és gondos kivitelezése miatt a szakiro­dalom a fegyveripar remekei közé so­rolja. A többszörösen tagolt felületek növény- és indaornamentikája között stilizált sárkányalakok, a torkolatnál egy-egy sisakos harcos figyelhető meg. Az első tükrön az önmagát tőrrel halálosan megsebző Lucretia, Tar- quinius Collatinus neje látható, akit Tarquinius Superbus fia, Sextus gya- lázott meg. A középsőn Holofernes fe­jével és kivont karddal Juditot ismer­jük fel. Mindkét női alakot két oldalról egy-egy mellékalak egészíti ki. A hátsó tükörfelületet lándzsás, sisakos vitézt közrefogó angyalok, haditrófeás sár­kányok díszítik. A lakatszerkezet ki­dolgozása a csőhöz hasonló ízlést tük­röz. Az egyiken a páncélba öltözött Mars háromlovas harci szekéren ülve, lovai előtt térdre ereszkedett harcossal látható. A kerékborítón két torzfő ékeskedik. Az aranyozott, vésett felü­letű kovatartót sárkányfejre alakítot­ták ki. Párjának lakatlemezén Bellona, a római hadi istenasszony, a lovai előtt elgázolt harcos tűnik fel. A sátorvas kengyelét haditrófea tölti ki. Közepén a pajzs stilizált emberfej alakú. Barna faágyazata - levél- és indaintarziákkal díszítve - a csőtorkolatnál kezdődik. Viszonylag rövid markolata ellaposo­dik. Ovális markolatkupakját pikke­lyes keretezésű, haditrófeás motívum zárja le. Fa töltővessző tartozik hozzá. Gáspár Spát mester alkotása. A ha­gyomány szerint II. Mátyás király (1557. február 24.-1619. március 20.) apósától, Tiroli Ferdinándtól kapta. Felületének díszítése a római Equiria ünnepségekre emlékeztet, amelynek ideje megközelítőleg egybeesett II.

Mátyás születésnapjával. Fő méretek: teljes hossz: 570 mm, csőhossz: 375 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 55.3860. 1-2

22 Pisztolypár XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, bordázott, gyűrűkkel tagolt csővel készült pisztoly. A csőfaron az 1625-1640 közötti időszakban beütött i f mesterjegy látható. Lakatlemezét koronás, bajuszos emberfő, rézből ki­dolgozott kerékborítóját emberfejű, szárnyas, állattestű figurák díszítik. Sátorvasát az egyszerű kivitelezés jel­lemzi. A kovaszorító ajkak sárkányfej alakúak. Csőtorkolat alatt kezdődő teljes ágyazatát a gyöngyházlemezek szinte teljesen beborítják. Emberek, földöntúli lények, állatok, mitológiai jelenetek, szfmkszek, sárkányok, lovas katonák sűrűn váltakoznak a felületén. Az egyik markolatán g e o m e t r i q v e ,

PE R S P E C T IV A , A Q U ITR A C TU R E, ARI-

m e t r i q v e feliratokkal jelzett négy na­gyobb alak emelkedik ki. Rövid, réz­borítású, szögletessé váló markolatá­nak gerincét fémhuzalokkal rakták be. Markolatgombját ovális, vésett nö- vénymotívumos, fém markolatkupak zárja le. Párjáról a feliratos alakok hiá­nyoznak. Fő méretek: teljes hossz: 770 mm, csőhossz: 590 mm, űrméret:8 mm. MNM. Ltsz.: 55.3389. 1-2

23 Pisztolypár XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csővel készült pisztoly. Lakatlemeze és serpenyője egyszerű kivitelezésű. A fegyverben az eredeti kovakő látható. A torkolatnál kezdődő barna színű fa­ágyazatán gyöngyházzal, csonttal gaz­dagon kirakott növényi, állat- és em­beralakok, szalagdíszek sorakoznak. Az előagy két oldalán egy-egy nyúl, kutya és egy dudán játszó, stilizált fér­fialak figyelhető meg. A markolat mo­tívumanyagát egy rohanó róka vezeti be. A markolatgomb előtti részt két ki­terjesztett szárnyú madár, az indák közét gyöngyházból kidolgozott mak­kok, gránátalmákra emlékeztető for­mák díszítik. Markolatát oldalnyúlvá­nyokkal ellátott, kissé ellaposodó, fél­tojás alakú, fém markolatkupak zárja le. A réz töltővesszőtartó hüvelyben csontkupakú, barna színű fa töltővesz- sző található. Fő méretek: teljes hossz: 525 mm, csőhossz: 340 mm,

űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 58.7687. 1-2

24 Pisztoly XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, réz célgömbbel ellátott csővel készült pisztoly. Domborodó lakatlemezét ki­terjesztett szárnyú sasok díszítik. A le­mez kerék feletti részén, a tengely két oldalán egy-egy sasmotívum ismétlő­dik. A torkolatnál kezdődő barna fa­ágyazatának csaknem minden négy­zetcentiméterét gyöngyház és csontle­velek, indák, valamint állat- és stilizált emberalakok díszítik. Az előagy két oldalának megmunkálása azonos. A motívumanyagból itt az egymásnak háttal álló sárkányok, kutyák, a lakat túloldalán kiterjesztett szárnyú madár hátán ülő, lándzsás férfi hívja fel ma­gára a figyelmet. A markolat képsorát egy szörnyet lovagló gyermek vezeti be, majd sárkányok, inda-, növény- és virágmotívumok következnek. Kissé ellaposodó markolatát ovális, féltojás alakú, vésett felületű, a lakatlemezzel hasonló ízlésben díszített, vasból ké­szült markolatkupak zárja le. Fő mé­retek: teljes hossz: 513 mm, csőhossz: 330 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3944. 1

25 Pisztoly1600 körül

Keréklakatos elsütőszerkezetű pisz­toly. Sima furatú, hengeres csövén Nürnbergben, 1600 körül beütött l h

monogramos jegy látható. Vésett mű­vű lakatlemeze és aranyozott kovatar­tója van. Ébenfa ágyazatát faragott csont- és gyöngyházlemez-berakások díszítik. Markolatát gyöngyház díszí­tésű, korong alakú markolatgomb zár­ja le. Fő méretek: teljes hossz: 795 mm, csőhossz: 580 mm, űrméret: 10 mm. MNM. Ltsz.: 56.5314

26 PisztolyXVII. század

Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul nyolc­szögletes csővel készült pisztoly. Ágyazatát csontlemezek és -szalagok díszítik. Kissé aláhajló, csontberaká- sos markolatát toj ásdad alakú marko­latgomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 770 mm, csőhossz: 565 mm, űrméret: 10 mm. MNM. Ltsz.: 56.5315

27 Pisztoly XVII. század Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, nyolcszögletes, maratott felü­letű csővel készült pisztoly. Lakatle­meze egyszerű kidolgozású, sátorvasa maratott. A csőtorkolat alatt kezdődő teljes ágyazata hullámos peremű. Fémkupakos töltővessző tartozik hoz­zá. Markolatát kétoldalt gyöngyház-, tulipán- és korongberakás díszíti. El­laposodó, ovális markolatgombját fémgyűrűvel erősítették meg. Fő mé­retek: teljes hossz: 708 mm, csőhossz: 515 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 55.2566

28 Pisztolypár XVII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, hengeres, gyűrűkkel tagolt, bordázott csövén l a z a r i n o c o m i n a z -

zo, az 1650-1696 között működött fegyverműves neve, lakatlemezén vé­sett, metszett művű állatfej, állat há­tán nyargaló sárkány, valamint p o n s i -

n o b o r g o g n o n e b r e s c i a felirat látha­tó. Sátorvasát és sátorlemezét rendkí­vül gazdag vésés borítja. Kengyelét és a kengyel előtti felületet, valamint a kengyel előtti lemez két oldalát - in­dák és növények között - több mezíte­len ember alakja díszíti. A sátorlemeze hasonló kidolgozású. Töltővesszőjé­nek végét virágszirmot tartó majom zárja le. A töltővesszőtartó hüvelye­ken az emberábrázolás ismétlődik. A markolat gerincének díszítése különö­sen dús. A csőfarnyúlvány mögötti motívum egy nagyméretű emberalak. Öntött, levélindás, állat- és emberala­kos, vésett markolatkupakját hosszú oldalnyúlványokkal látták el. Fő mé­retek: teljes hossz: 485 mm, csőhossz: 316 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 58.7686. 1-2

29 Pisztoly XVII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, célzósínes, metszett művű, aranyozott csővel készült pisztoly. Gazdagon metszett lakat- és sátorlemezén ara­nyozott növényornamentika, ezüst sá­torvasának közepén kisméretű, ara­nyozott rozetta látható. A csőtorkolat alatt kezdődő, aranyozott ezüstágya­zatát vésett akantuszlevelek töltik ki. Díszítése a markolatgerincen különö­sen gazdag. Egyszerű töltővessző tar­tozik hozzá. Az ágyazathoz hasonlóan kivitelezett, kisméretű, gömbös mar­kolatkupakját hosszú oldalnyúlvá­

nyokkal látták el. Fő méretek: teljes hossz: 392 mm, csőhossz: 273 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.:56.4000

30 PisztolypárXVII. század második fele

Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csővel készült pisztoly. Lakatlemezén alig kibetűzhetően l o u r o u x mester neve, a lemez többi részén virágot szagoló nő, a bronzból öntött sátorvas kengye­lén pedig női fej látható. Bronz sátor­lemezén stilizált nő- és férfi-, valamint szörnyalakok sorakoznak. A csőtorko­latnál kezdődő ágyazatot a mester ele­fántcsontból dolgozta ki. A markolat végét stilizált állatokkal, szörnyekkel díszített sisakot viselő harcos feje zárja le. Rézkupakos töltővessző tartozik hozzá. A New York-i Metropolitan Museumban lévő hasonló példány ke­réklakatos elsütőszerkezettel készült. Fő méretek: teljes hossz: 485 mm, csőhossz: 312 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 55.3859. 1-2

31 PisztolypárXVII-XV III. század fordulója

Keréklakatos elsütőszerkezetű, sima furatú, nyolcszögletes, egyszerűen ki­vitelezett csővel készült pisztoly. Vé­sett felületű réz sátorvasát tulipánokra és akantuszlevelekre emlékeztető mo­tívumok töltik ki. Fekete színű faágya­zata a torkolat alatt kezdődik, piros, szabálytalanul vezetett vonalak díszí­tik. Markolata ellaposodik, ovális markolatgombját rézből kidolgozott, haditrófeás lemez zárja le. A trófea kö­zepén nagyméretű, ovális, harántcsí­kos peremezésű pajzs helyezkedik el. Fa töltővesszője van. Fő méretek: tel­jes hossz: 625 mm, csőhossz: 420 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.3914. 1-2

32 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, damaszkolt, célgömbbel és irányzósínnel ellátott, az egész felüle­tén ezüsttel gazdagon tausírozott, tö­rök csővel készült pisztoly. Lakatle­mezén - növényornamentika között - p a c h o l i c k i n p r e s p u r g felirat - az 1740 körül működő mester neve és működési területe - látható. Aranyo­zott, öntöttbronz sátorlemezét va­dászjelenet, lovas és gyalogos vadá­

szok, vaddisznót megtámadó vadász­kutyák, a torkolat irányában baluszte- resen tagolt, torzfős és akantuszleve- les, rézből öntött sátorvasának ken­gyelét pedig egy vadászkutya és egy puskát töltő vadászmotívum díszíti. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát elöl rokokó stílusú, vésett bronzlemez, a fa töltővesszőjének vé­gét csavaros bronzkupak zárja le. Ön­tött, aranyozott, bronz markolat­gombját gazdag növényornamentika között ülő, fegyvert tartó, kutyát si­mogató vadász alakja tölti ki. Fő mére­tek: teljes hossz: 465 mm, csőhossz: 310 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 55.3707. 1-2

33 PisztolypárXVIII. század közepe

A kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, gyűrűkkel tagolt, hátul szögletes, arannyal tausírozott pisz­toly. Csövén E SQ U IB E L ANO DE 1750 EN

m a d r i d felirat olvasható. Az 1734— 1768 között működött mester neve két bélyegben ismétlődik. Lakatlemezén hadijelenetet, összeroskadó lovast, ágyúkat, szablyát emelő embert, le­szúrt harcost láthatunk. Sátorvasának kengyelét kagylókkal övezett mező­ben szablyás, távcsöves katona, a sá­torvashoz hasonlóan kidolgozott sá­torlemezét pedig egymással szemben álló lovaskatonák és egy haditrófea dí­szíti. A torkolat alatt kezdődő ágyaza­tát rokokó stílusú veretek borítják. Madárcsőrös markolatát pajzsos és lándzsás harcossal motivált, fém mar­kolatkupak zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 465 mm, csőhossz: 316 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.:56.4005. 1-2

34 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, da­maszkolt, ezüst tausírozású, női mell­képpel díszített csővel, célgömbbel szerelt pisztoly. Lakatlemezén egy kastély körvonalai, a lakat mögött a n d r e a s g a n s , az 1715-1760 között működött mester neve, majd a u g s -

p u r g - működési területe - látható. Bronz sátorlemezén növényornamen­tika között egy stilizált templom tűnik fel. Bronz sátorvasát kagylós motívum díszíti. Szarukupakos töltővesszővel, vésett, aranyozott töltővesszőtartó hüvelyekkel is ellátták. A csőtorkolat

alatt kezdődő barna faágyazatát elöl szarulemez, vésett kagylómotívumos, leveles, madárcsőrös markolatgomb­ját aranyozott bronz markolatkupak zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 440 mm, csőhossz: 292 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4002. 1

35 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, hengeres, célzósínes, cél­gömbbel, rézirányzékkal szerelt cső­vel készült fegyver. Vésett lakatleme­zét kastélymotívum, szablyát tartó lo­vas és sátor díszíti. Aranyozott bronz sátorlemezén gyalogos, lovas katonák, sátrak, tüzelő ágyú és egy kastély lát­ható. Bronz sátorvasának kengyelén egy babérkoszorút tartó harcos alakja, a sátorvason a torkolat irányában torz­fős akantuszlevél-motívum van. A csőtorkolat alatt kezdődő barna fa­ágyazatát elöl vésett, aranyozott bronzlemez zárja le. Szarukupakos töltővesszője, valamint torz emberfőt ábrázoló töltővesszőtartó hüvelye van. Markolata gerincén ötágú, koro­nás, lándzsás harcosokkal övezett lili- omos, oroszlános címerpajzson d e o

f i d e l i s e t r e g i felirat olvasható. Ara­nyozott, öntött bronzlemezzel borí­tott madárcsőrös markolatkupakján egy torz emberfőn álló, lándzsát tartó harcos tűnik fel. Fő méretek: teljes hossz: 495 mm, csőhossz: 344 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4193. 1-2

36 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű, huzagolt, hengeres, célzósínes, metszett művű csővel készült pisztoly. Csövén kétol­dalt növényornamentika, kagylós mo­tívumok, a csőfaron vadászkutya, vál­lán vadászfegyvert tartó nő, az irány­zólécen JOH. JAC. K U CH E N RE U TER neve,a csőfaron az 1709-1783 között élő mester bélyege látható. Lakatlemezét vésett művű fák, őz- és szarvasalakok, profilált peremű, aranyozott sátorle­mezét szarvas-, kutya-, kagyló- és nö­vénymotívumok töltik ki. Bronzból öntött sátorvasának kengyelén a szar­vas- és a kutyaalak ismétlődik. A cső­torkolat alatt kezdődő barna színű fa­ágyazatában aranyozott, bronz töltő­vesszőtartó hüvelyekkel ellátott, sza­ruvéges töltővessző található. Vésett felületű, kutyával és egy kagylóktól övezett, ülő szarvasalakkal díszített

markolatkupakja hosszú oldalnyúlvá­nyokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 498 mm, csőhossz: 393 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.:56.4006. 1-2

37 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. A si­ma furatú, hengeres, célzósínes, cél­gömbbel szerelt fegyver csövén h e -

t i s c i i w e i l e r , az 1710-1740 között működött karlsbadi mester fegyverje­gye látható. A lakatlemezen gazdag vésetek között lovas és gyalogos vadá­szok, vadászkutyák sorakoznak. Ara­nyozott, bronz sátorvasának kengye­lén indák, levelek, poncolt alapon álló, kezén sólymot tartó vadász, a torkolat irányában akantuszlevelek és torzfő figyelhető meg. Aranyozott sátorle­mezét egy finoman kidolgozott - lovas és gyalogos vadászokkal, vadászku­tyákkal ábrázolt - medvevadászat tölti ki. A lakatlemezen j o h . h a e t i s c h w e i -

l e r i n c a r l s b a d , a mester neve és mű­ködési területe ismétlődik. A pisztoly­hoz szarulezárású töltővessző tartozik. Csőtorkolat alatt kezdődő, faragott, barna színű faágyazatának markolat­gerincét egy nő- és egy férfialakos, két vadászkutyás és egy torzfős medalion díszíti. Aranyozott szőlőfürt-, szar­vas-, valamint kutyák által megtáma­dott vaddisznóval borított markolat­kupakja hosszú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 478 mm, csőhossz: 308 mm, űrmérct: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4119. 1-2

38 Pisztolypár XVIII. század vége Spanyolkovás elsütőszerkezettel ké­szült elöltöltő pisztoly. A cső felülete csillagokkal, pontokkal, különféle vo­nalakkal gravírozott. A fémből ké­szült, puskatus alakban végződő ágya­zatnak is hasonló a díszítése. A sárga­rézből készült első foglalványkarikát, a tokfark feletti részt és a tusát változa­tos minták díszítik. Fő méretek: teljes hossz: 460 mm, csőhossz: 262 mm, űrméret: 17 mm. Hadtörténeti Múze­um (továbbiakban HM.) Ltsz.: 1610/1.2./pu.

39. PisztolyXVIII. század második fele

Kovás középfekvésű elsütőszerkeze­tű, terzerol típusú, elöltöltő trombon- pisztoly. A cső és a tok sárgarézből ké­szült. Az erősítőgyűrűvel ellátott cső a

csőtorkolat felé kiszélesedik. A cső al­só részén egy kisméretű, kihajtható szurony található. A fémből készült töltővesszőt a cső bal oldalán helyez­ték el. A tok két oldalán gravírozott hadi emblémák (dob, zászlók) látha­tók. Fő méretek: teljes hossz: 270 mm, csőhossz. 150 mm. HM. Ltsz.: 432/1987 gysz.

40 PisztolyXVIII. század második fele

Kovás elsütőszerkezetű, terzerol típu­sú, elöltöltő pisztoly. A sárgaréz cső elöl hengeres, hátul hatszögletű. A csőtorkolat felé szélesedő erősítőgyű­rűvel látták el. A tok mindkét oldalán hadiemblémák (dob, bárd, lándzsa) található. A kakas felhúzás után rög­zíthető. Fő méretek: teljes hossz: 220 mm, csőhossz: 115 mm. HM. Ltsz.: 432/1987 gysz.

41 PisztolyXVIII. század második fele

Kovás elsütőszerkezetű, terzerol típu­sú, elöltöltő pisztoly. A cső elöl henge­res, hátul hatszögletű. A pisztoly telje­sen fémből készült. A tokot és a mar­kolatot gravírozott díszítés borítja. Fő méretek: teljes hossz: 155 mm, cső­hossz: 70 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 432/1987 gysz.

42 PisztolyXVII. század

Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul bordás csővel ké­szült pisztoly. Vésett lakatlemezén növényornamentika között fegyveres vadász, vadászkutya, a sárkány előtt vadállatok egy csoportja figyelhető meg. Bronzból öntött sátorvasa gaz­dag díszítésű. A kengyelén puskát töl­tő vadász, vadászkutya, a torkolat irá­nyában torzfő, továbbá akantuszleve- lekből képzett korona tűnik fel. Sátor­lemezén növények között, vadászku­tyáktól űzött szarvas látható. A torko­lat alatt kezdődő, gazdagon faragott, barna színű faágyazatát elöl szarule­mez zárja le. Markolatgerincét torzfő és állatalakos rézmedalion fedi. Hosz- szú oldalnyúlványokkal ellátott, réz markolatkupakján a puskás vadászok és a torzfők ismétlődnek. Fa töltővesz- sző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 510 mm, csőhossz: 335 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 58.7575

43 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, terzerol el­rendezéssel, sima furatú, hengeres, le­csavarható csővel készült fegyver. A lakatház két oldala vésett, egyik olda­lon o l l i v a n t mesternév és 1785 körüli koronás c p angol jegy láthatók. Barna színű faágyazatán faragott, csontle­mezekkel, virágokkal, négyszögekkel, indákkal gazdagon berakott díszítés van. Markolatgerincét bástyamotí­vum gazdagítja. Fő méretek: teljes hossz: 220 mm, csőhossz: 87 mm, űr­méret: 13mm. MNM. Ltsz.: 56.5442

44 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, terzerol el­rendezéssel készült pisztoly. Két egy­más alatti, huzagolt, hengeres, kicsa­varható bronzcsövén Liége-ben be­ütött bélyegek, a bronzból készült zár­szerkezetház két oldalán vázában el­helyezett virágmotívum látható. Rö­vid, recézett markolata ólomszegekkel berakott. Stilizált akantuszlevéllel és két ovális rozettával díszített marko­latgerincét biztosítólemezzel is ellát­ták. Fő méretek: teljes hossz: 218 mm, csőhossz: 83 mm, ürméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 56.5023

45 Pisztoly XIX. századA csappantyüs elsütőszerkezetű, hu­zagolt, nyolcszögletes, célgömbbel és irányzókkal szerelt fegyver csövén arany tausírozással j. a d a m k u c i i e n -

r e u t e r , az 1794-1869 között ismertté vált mester neve, vésett lakatlemezéna . r e g e n s b u r g felirat látható. Csap­pantyúvédővel, külső rugóval készült. Sátorvasának kengyelét akantuszle- vélből kinövő sárkányfej díszíti. Rö­vid, barna színű faágyazatának recé­zett markolatát faragott akantuszleve­lek, haditrófeák gazdagítják. Ovális markolatgombját domborított rozet- tás lemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 162 mm, csőhossz: 75 mm, űr­méret: 9 mm. MNM. Ltsz.: 56.5443.1

46 Pisztoly XVIII. század Csappantyús elsütőszerkezetű, átala­kított kovás lakattal készült pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes alakú, célzósínes, irányzék- kal szerelt csövén oválisban férfimell- kép és l a z a r o l a z a r i n o mester neve látható. A rendkívül gazdagon vésett, levelekkel, összefont nyakú sárká­nyokkal kitöltött lakatlemezén pedig

PIC IN O FR U SC A IN B R E SC IA - a z 1 7 1 0 —

1730 között működő puskaműves ne­ve és működési helye - figyelhető meg. Az áttört indamotívumos sátor­lemezét középen női alak díszíti. A csőtorkolat alatt kezdődő, faragott, barna színű faágyazatát elöl szarule­mez zárja le. A lakatlemez előtt mind­két oldal sárkányalakokkal kitöltött. Barna színű, fa töltővessző tartozik hozzá. A hátsó töltővesszőtartó hüvely baluszteres tagban folytatódik, majd egy levelekkel határolt, szárnyas sár­kányalakban végződik. A sátorvasát a kengyel előtt növények közötti szár­nyas, a kengyelt női alak gazdagítja. A vésett felületű, hosszú oldalnyúlvá­nyokkal ellátott markolatkupakját sár­kányok, akantuszlevelek, valamint oválisban elhelyezett női alak motivál­ja. Fő méretek: teljes hossz: 515 mm, csőhossz: 377 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.3999

47 PisztolyXVIII. század

Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, célzósínes csővel készült. Vésett lakatlemezén a növényorna­mentika között L CHEVALLIER A RO UEN

mesternév, a lakat mögött vaddisznó­ábrázolás látható. Ezüstből kidolgo­zott sátorvasát a torkolat irányában akantuszlevél zárja le. Áttört sátorle­mezét női fej és sárkányalakok, mar­kolatgerincét áttört, koronás kartus díszíti. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű ágyazata faragott gyökér. Vésett, lombozatos, szörnyalakokkal kirakott markolatkupakján hosszú ol­dalnyúlványok vannak. Fő méretek: teljes hossz: 512 mm, csőhossz: 335 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 54.1498. 1

48 PisztolyXVIII. század

Kovás elsütőszerkezetű, terzerol el­rendezésű pisztoly. Négy huzagolt, hengeres csövének egyikén e x jegy, a lakatház két oldalán haditrófea látha­tó. Kétbillentyűs sátorvasa erősen ki­szélesedik. Rövid, recézett, barna szí­nű famarkolata van, markolatgombját kétoldalt oválisán dolgozták ki. A markolatgerincén lévő rézhuzalok a biztosítólemeznél végződnek. Fő mé­retek: teljes hossz: 227 mm, csőhossz: 82 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 58.7607

49 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, terzerol el­rendezésű, huzagolt, hengeres, tagolt csővel készült pisztoly. A vaságyazat két oldalát barokk kagylós trófea, a sá­torvas kengyelét növényornamentika díszíti. Sárkányában még az eredeti kovakő található. Fő méretek: teljes hossz: 145 mm, csőhossz: 30 mm, űr­méret: 8 mm. MNM. Ltsz.:56.5025. 1

50 Pisztoly XVIII. század vége Kovás elsütőszerkezetű, terzerol el­rendezésű, sima furatú, lecsavarható, hengeres csővel készült pisztoly. Biz­tosítóját a markolatgerincen helyezték el. Elsütőbillentyűje sátorvas nélküli. Csöve alján 1780-1800 között alkal­mazott angol jegyek, a lakatházon j & w r i c h a r d s l o n d o n felirat látható. Rövid barna faágyazatát ezüsthuza­lokkal képzett virág- és növényorna­mentika, valamint ezüstszegek díszí­tik. Fő méretek: teljes hossz: 100 mm, csőhossz: 23 mm, űrméret: 8 mm. MNM. Ltsz.: 56.5436. 1

51 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, terzerol el­rendezésű pisztoly. Sima furatú, nyolcszögletes cső oldalán e x jelzés, a cső alatt a sátorvas hátrahúzásával működtethető döfőszurony, a marko­latgerincen biztosítólemez található. Rövid, barna színű markolatának re­cézett gerincét bevert ezüsthuzal dí­szíti. Fő méretek: teljes hossz: 243 mm, csőhossz: 95 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.5019. 1

52 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, terzerol el­rendezésű pisztoly. A sima furatú, nyolcszögletes, damaszkolt cső olda­lán e x jegy látható. A cső alatt a sátor­vas hátramozdításával működtethető rugós szurony, a markolatgerincen biztosítólemez van. A markolatnyak recézett, a markolatgomb két oldalát ovális motívum díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 236 mm, csőhossz: 108 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.5018. 1

53 Pisztoly XVII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, vésett csővel készült pisztoly. Fegyverjegy nem található rajta. Lakatlemezén nö­

vényornamentika, gránátalma, csont­ból kidolgozott sátorlemezén pedig erdőrészlet, kastélybejárat, szarvas, rohanó kutyák és a háttérben egy va­dász látható. A sátorvasát vésés gazda­gítja. A csőtorkolat alatt kezdődő, bar­na színű faágyazatát faragott csontle­mezek, apró csontgyűrűk töltik ki. Az ellaposodó, a markolatkupaknál szög­letessé váló és félköríves lezárású mar­kolatát rohanó állatok, a profilált, vé­sett markolatkupakját pedig két nagy tulipánmotívum díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 425 mm, csőhossz: 250 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.4015

54 Pisztoly XVIII. század Díszítés nélküli, spanyolkovás elsütő­szerkezetű pisztoly. Sima furatú, hen­geres, lándzsa alakú motívummal zárt, célzósínes, vésett, eredetileg tausíro­zott csövén beütött mesterjegy, a cső oldalán elmosódott török fegyverbé­lyeg látható. A markolatgombig húzó­dó csőfarnyúlványát poncolt alapú (apró pontokkal díszített) növény- és indamotívumok borítják. A torkolat alatt kezdődő, csontlemezzel lezárt ágyazatát egy újabb korban készített pánt kapcsolja a csőhöz. A gombos el­sütőbillentyű és a rövid markolat teszi jellegzetessé. Szaruból készült göm­bölyű markolatgombját csontgyűrűk gazdagítják. Fő méretek: teljes hossz: 390 mm, csőhossz: 248 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3892

55 Pisztoly XVII. század Díszítés nélküli, spanyolkovás elsütő­szerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul nyolcszögletes csöve van. A kovaszorító ajkak csavarja ke- resztalakban áttört. A sátorvasán ujj­támaszt is kialakítottak. Sátorlemezén hosszú akasztóhorog figyelhető meg. Barna színű, vésett felületű faágyaza­tát áttört fémlemez borítja. A marko­latán lévő motívumanyagot az egy­mást arányosan váltó levelek és indák finomabbá teszik. Gömb alakú mar­kolatgombjának a vaspántokkal tagolt végét gömbsüvegre emlékeztető le­mez zárja. Fő méretek: teljes hossz: 350 mm, csőhossz: 230 mm, űrméret:15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4107

56 Pisztoly XVII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisz­toly. Sima furatú, hengeres, célzósí­

nes, sűrűn bordázott csövét középen gyűrűk tagolják. Vésett és maratott el­sütőszerkezete, valamint lakatlemeze van. A csőtorkolatnál kezdődő, barna színű faágyazatát a torkolat alatt 75 mm hosszú, virágokkal, indákkal, le­velekkel ékesített ezüstlemez fedi. Az ujjtámaszos sátorvasának alátétlemeze és a sátorlemez is hasonló. A csőfar- nyúlvány két oldalát áttört, a marko­latgomb alatt torzfőkbe átmenő rene­szánsz levelek borítják. Szikrafogós, bőrpárnával szerelt markolata áttört lemezzel díszített markolatgombban végződik. Szarulemezes, fa töltővesz- sző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 275 mm, csőhossz: 168 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4100

57 Pisztoly XVIII. század Kisméretű, díszítés nélküli, spanyol­kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, majd szögletes alakú csővel szerelt pisztoly. A csőtorkolat­nál kezdődő, öntöttezüstből készült leveles, indás ágyazatát 100 mm hosz- szú, alul kimetszett torkolatpánt kap­csolja a csőhöz. A kimetszésben há­rom kereszt alakú jegy figyelhető meg. A kúpos markolatgombbal ellátott el­sütőbillentyű két oldalát fonatos dísz övezi. A hagyomány szerint eredetileg a Thurzó család egyik tagjáé volt, ké­sőbb Törökországban tűnik föl. 1891- ben Ali Ahmed Musa, török követségi tisztviselő ajándékaként került a Fe- hérváry-gyűjteménybe. Fő méretek: teljes hossz: 495 mm, csőhossz: 338 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.3931

58 Pisztoly XVIII. század Díszítés nélküli, spanyolkovás elsütő­szerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul enyhén szögletes csö­vén a növényornamentika-maradvány még látható. A csőtorkolat alatt kez­dődő, rézborítású ágyazatát két, karé- jos lezárású pánt kapcsolja a csőhöz. A vésett ágyazatát hullámmotívumos keretben, kacskaringós díszek és nö­vények töltik ki. Vas sátorvasának kengyelét rézlemez fedi. Markolatán ólomkristályokból képezett, csepp alakú rozetták, valamint tíz gyöngy­ház gyűrű található. Hosszú, kúpos, vas töltővesszője vésett, markolat­gombja rácsozott. Fő méretek: teljes hossz: 530 mm, csőhossz: 351 mm,

űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4441

59 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres csövű, célzósínnel ellátott pisztoly. Vésett, növénydíszes lakatle­meze, vas sátorvasa egyszerű kivitele­zésű. A csőtorkolat alatt kezdődő fara­gott ágyazatát 160 mm hosszú, dom­borított, indás, leveles, ezüst torkolat­pánt kapcsolja a csőhöz. Markolatán ezüstspirál berakások találhatók. A markolat gerincén - a csőfarnyúlvány mentén - ezüstfiligrános, ezüstrom­buszokkal és kristályokkal kitöltött le­mez, mandula alakú medalionban el­helyezett kristályok és ezüstrombu­szok gazdagítják. Filigrános művű ezüst markolatkupakja hosszú oldal­nyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 505 mm, csőhossz: 320 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4435

60 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, célzósínes, berakott rézle­mezekkel díszített, vésett csővel ké­szült pisztoly. Lakatlemezén a . n a h i -

e v mester neve olvasható. Sátorvasá­nak kengyelét haditrófea tölti ki. A vé­sett akantuszleveles sátorlemeze át­tört. A csőtorkolat alatt kezdődő, bar­na színű faágyazatát 218 mm hosszú, domborított művű, leveles, indás, ro- zettás ezüstlemez kapcsolja a csőhöz. A töltővessző csak imitáció. Az ágya­zatán a lakatlemez előtt, valamint a markolatán ezüsthuzal berakások lát­hatók. Markolatgerincén egyszerű kartus, a hosszú oldalnyúlványokkal ellátott, torzfős markolatkupakja két oldalán haditrófea figyelhető meg. Fő méretek: teljes hossz: 530 mm, cső­hossz: 355 mm, űrméret: 17 mm. MNM. Ltsz.: 56.4146. 1

61 Pisztoly XVIII. század Díszítés nélküli, kovás elsütőszerke­zetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, célzósínes, vésett felületű csővel készült pisztoly. A kovatartó aj­kakat tüzet fújó sárkányfej formára ké­pezték ki. A sárkánya mögött trófea látható. Sátorvasának kivitelezése egyszerű, sátorlemezét áttört, vésett sárkány- és emberfejek borítják. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát 140 mm hosszú, domborí­

tott indákkal, levelekkel ékesített ezüst torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Ágyazata dúsan faragott. Markolatát ezüsthuzal beverés, markolatgerincé­nek medalionját levelek, indák gazda­gítják. A hosszú oldalnyúlványokkal ellátott ezüst markolatkupakját vésett felületű, haditrófeás gomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 515 mm, cső­hossz: 340 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4136

62 Pisztoly XIX. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, hátul szögle­tes, rendkívül gazdagon metszett mű­vű csövén emberek, állatok, haditrófe­ák rajzai láthatók. Sátorvasát nagy ba- juszú, emberfejes motívum zárja. A sárkány külsején is ugyanez a motí­vum tűnik fel. A lakatlemezre - eltor­zított arányú - ülő és álló emberalakot véstek. Sátorvasa és a sátorlemeze ön­töttréz. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát drótbandázs kapcsolja a csőhöz. Markolatgerincét egyszerű kidolgozású, mandula alakú medalion díszíti. Pikkelyes, öntöttréz markolatkupakja hosszú oldalnyúlvá­nyokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 555 mm, csőhossz: 360 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4521. 1

63 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, hátul szögle­tes, célzósínes, akantuszleveles csövén n . i. monogram látható. Vésett lakatle­mezét növényornamentika borítja. Vas sátorvasát a csőtorkolat irányában akantuszlevél zárja le. Sátorlemeze át­tört, egyszerű kidolgozású. A csőtor­kolat alatt kezdődő, faragott, barna szinű faágyazatát 230 mm hosszú, da- maszkolt, áttört, plasztikusan díszített torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Mar­kolatát rézsodrony erősíti. Akantusz­leveles, torzfős markolatkupakja hosz- szú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 555 mm, cső­hossz: 384 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4430

64 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres célzósines, metszett művű csővel készült pisztoly. Lakatlemezén az egykori vésetek gyengén láthatók. Sátorvasának kengyelét indák, sátor­

lemezét áttört, vésett levelek között lé­vő két sárkányfej díszíti. A torkolat alatt kezdődő ágyazata 193 mm hosz- szan domborított, levélmotívumos ezüstlemezekkel kapcsolódik a cső­höz. A markolatgerincet is hasonlóan megmunkált ezüstlemezek borítják. Rövid oldalnyúlványokkal ellátott, vésett, lombozatos markolatkupakján torzfő figyelhető meg. Fő méretek: teljes hossz: 520 mm, csőhossz: 345 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4131

65 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, hátul szögle­tes csövén l a z a r i n o mester neve, nö­vénydíszes lakatlemezén az 1690— 1770 között alkalmazott l e r m e i n b r e -

c i a ü ü hibásan beütött felirat figyel­hető meg. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát 180 mm hosz- szú, domborított, plasztikus rozetták- kal, levelekkel, indákkal kitöltött ezüst torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Ezüst sátorvasát a torkolat irányában akan- tuszlevél zárja le. Áttört, vésett sátor­lemezén növények között torzfők lát­hatók. A markolatgerincet a plaszti­kus, a torkolatpánthoz hasonlóan ki­dolgozott, fonatos díszű ezüstlemez teljesen beborítja. Lombozatos, ön­töttezüst markolatkupakja hosszú ol­dalnyúlványokkal készült. Fő mére­tek: teljes hossz: 478 mm, csőhossz: 305 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4429

66 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, gyűrűkkel tagolt, hátul szögletes, arannyal tausí­rozott, haditrófeás csőgerinc gyűrűi előtt f a t o u a p a r i s , Franciaország- ban 1790-1800 között ismert kiváló mester felirata olvasható. Metszett művű, haditrófeás sátorvasát és sátor­lemezét ezüstből készítették. A torko­lat alatt kezdődő barna színű faágya­zatát ezüsthuzalokból képzett indák, növények, virágok, levelek tömege borítja be. Markolatgerincén, a cső­rögzítő kapocs mögött és a markolat­gomb közelében zászlókkal, kardok­kal, dobokkal képzett haditrófeát lát­hatunk. Ezüstből kiöntött haditrófeás markolatgombját hosszú oldalnyúlvá­nyokkal látták el. A fegyver a francia kisipari fegyverművészet egyik legje­

lesebb darabja. Fő méretek: teljes hossz: 397 mm, csőhossz: 247 mm, űrméret: 17 mm. MNM. Ltsz.:56.4001

67 PisztolyXVIII-X IX . század fordulója

Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, majd nyolcszögletessé váló, arannyal gazdagon tausírozott csővel készült pisztoly. A torkolatnál zász­lókból, kardokból képzett haditrófea, a csőfarnál sárkányra emlékeztető mo­tívum, a vésett felületű, állatokkal és növényekkel kitöltött, arannyal tausí­rozott lakatlemezen j o s e p h l a m e t t e

l a i s n e a p a r i s felirat látható. Aranyo­zott ezüst, haditrófeás sátorlemezén a motívumanyagot oroszlánok gazda­gítják. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatán oroszlánok által tartott, kilencágú, koronás, em­berfős címerpajzs e művészi darab ho­vatartozásának bizonyítéka. Hosszú oldalnyúlványokkal ellátott, rohanó és ordító oroszlánokkal, haditrófeával díszített markolatkupakja aranyozott. Fő méretek: teljes hossz: 352 mm, csőhossz: 198 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 68.8576. 1

68 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, hengeres, célgömbbel sze­relt, metszett művű, kandallómotívu- mos, haditrófeás csövén l o n d o n fel­irat olvasható. Lakatlemezén az ara­nyozott alapra helyezett haditrófea is­métlődik. Sárkánya és acélja hasonló díszítésű. A lakatlemezen az 1790 kö­rül működött kiváló angol mester, w i l s o n neve tűnik fel. Öntött, vésett felületű sátorvasát nap- és holdmotí­vumok, valamint növények, sátorle­mezét nagyméretű haditrófeák borít­ják. Rögzítőcsavarjai aranyozottak. Fémkupakos töltővessző tartozik hoz­zá. Csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazata indás és leveles ezüsthuzal-, ezüst haditrófea-bera- kással, ezüst markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal készült. Fő mére­tek: teljes hossz: 405 mm, csőhossz:242 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4160. 1

69 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, hengeres, célzósínes, cél­gömbbel szerelt csővel készült. Rend­

kívül gazdagon díszített, vésett lakat­lemezén növények között kivont kar- dú férfi és egy sárkányalak, a peremen b o n g a r d e a . d ü s s e l d o r p felirat fi­gyelhető meg. Öntöttréz sátorvasának kengyelén két zöld és három piros, a torkolat irányában három piros és egy türkiz ékkövet helyeztek el. Sátorle­mezén indák között növényekből ki­növő, haltestű, nagy keblű, egymás­nak háttal álló, sárkánnyal viaskodó hableányok láthatók. A csőtorkolat alatt kezdődő ágyazatának markolat­gerincén két hableány alakja ékköves, koronás címerpajzsot tartva jelenik meg. Türkizköves, piros ékköves, lombozatos markolatkupakját hosszú oldalnyúlványokkal látták el. Fő mé­retek: teljes hossz: 510 mm, csőhossz:339 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4168. 1-2

70 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű, huzagolt, hengeres, gyűrűkkel tagolt csővel ké­szült pisztoly. Vésett növényorna- mentikás, emberfejes lakatlemezén f i ­

e v e z a . n a m u r , az 1760 körül műkö­dött mester neve olvasható. Sátorle­mezét indák és növények között sár­kányfejek, valamint sárkányokkal vi­askodó római harcos, sátorvasának kengyelét fáklyát tartó harcos, a torko­lat irányában torzfő és akantuszlevél díszíti. Rövid, faragott, barna színű faágyazata van. Markolatgerincét ko­ronás, állatfejes, liliomos címerpajzs gazdagítja. Vésett művű, haditrófeás, torzfőt közrefogó, ülő gyermekkel motivált, fém markolatkupakja hosszú oldalnyúlványokkal ellátott. Fő mére­tek: teljes hossz: 428 mm, csőhossz:243 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4195. 1-2

71 Pisztolypár XVIII. század Kovás szerkezetű pisztoly. Sima fura­tú, hengeres, majd bordássá váló, cél­zósínes, réz célgömbbel szerelt csövén d o m e n i c o b o n o m i n o , 1640-1670 kö­zött Bresciában működő mester neve, a gazdagon metszett, növényorna­mentikával borított sárkány előtt a la­katlemezen p i e t r o m (arino fecit) ol­vasható. Sátorvasán és sátorlemezén indák, növények, szörnyalakok sora­koznak. Elsütőbillentyűje áttört. Cső­torkolat alatt kezdődő fekete ágyazatát elöl szarulemez zárja, töltővesszővel. Ágyazatának veretei a sátorlemezhez

hasonlóan sárkányalakokkal, virágok­kal kitöltöttek. Markolata ellaposodik. Növényekkel, sárkányokkal gazdagon díszített markolatkupakja hosszú ol­dalnyúlványokkal ellátott. Hossza: 520 mm, csőhossz: 355 mm, úrméret:12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3911. 1-2

72 Pisztolypár 1777Kovás elsütőszerkezetű, sima furatú, elöl hengeres, majd csatornázott, fe­ketített, célgömbös csővel készült pisztoly. A csőfarhoz hasonlóan kidol­gozott lakatlemezen c z e r m á k 1777 , a Pozsonyban működött magyar mester neve és e remekbe készült darab készí­tési ideje látható. Sátorvasa és sátorle­meze vésett. A torkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát elöl szarule­mez zárja le. Töltővesszője szaruku­pakos. Markolatgerincét kartus, mar­kolatgombját vésett markolatkupak díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 408 mm, csőhossz: 267 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.3996. 1-2

73 Pisztolytokpár XVII. század Az utolsó belgrádi basa nyergének tar­tozéka. Dús hímzésű felületét arany­ezüst skófiummal varrták ki. Az ara­nyozott ezüst, kék, zöld, lila, sárga és piros színű flitterek ezreitől a tokot borító bársony szinte alig látszik. Alul nyitott, felül kiszélesedik, hátoldala barna színű bőr. Két oldalán ezüstszá­lakkal szőtt paszomány figyelhető meg. Fő méretek: magassága: 420 mm, szélessége: 165 mm. MNM. Ltsz.: 55.3573.a-b

74 Pisztoly XVIII. század Aranyozott, spanyolkovás elsütőszer­kezetű, mesterbélyeggel ellátott pisz­toly. Négy mezőre osztott, sima fura­tú, hengeres, aranyozott csöve ara- beszkekkel gazdagon tausírozott. A csőtorkolat alatt kezdődő, bőrrel be­vont faágyazatát a csőhöz két, vésett felületű pánt kapcsolja. Acéllemezén négyzetekbe helyezett keresztmotívu­mok figyelhetők meg. Gombos elsütő­billentyűje sátorvas nélkül készült. Markolatát arabeszkes, niellós ezüst­lemez fedi. Szaruból kidolgozott, gömb alakú markolatgombját ezüst­huzalok díszítik. Az eredeti naplóbe­jegyzések szerint egy tuniszi sejktől jutott az Orczy-gyűjteménybe, majd innen ajándékként a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába. Fő méretek: tel­

jes hossz: 405 mm, csőhossz: 286 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 55.3517. 1

75 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű, sima furatú, gazdagon aranyozott és tausí­rozott csővel készült pisztoly. A cső­torkolat alatt kezdődő, fekete színű bőrrel bevont ágyazatát a csőhöz há­rom vésett és aranyozott, niellós pánt kapcsolja. Markolatát és markolatge­rincét a csőrögzítő pántokéhoz hason­ló díszítés borítja. Textillel bevont, gömb alakú markolatgombját gyűrű osztja két mezőre. Az aranyozott, niel­lós mezők peremét kristálysor zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 390 mm, csőhossz: 240 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 55.3516

76 Pisztolytokpár XVIII. század Török eredetű; bőrrel bevont felüle­tét domborított rózsák, levelek díszí­tik, előlapján aranyozott ezüstlemez található. Fő méretek: magassága: 365 mm, szélessége: 150 mm. MNM. Ltsz.: 55.3259. 1-2

77 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, hátul szögle­tes, célzósínes, rézzel tausírozott csö­vén elmosódott keleti jegy látható. Ki­szélesedő sátorvasát nyolcszirmú ro- zetták, lakatlemezét növények díszí­tik. Csőtorkolat alatt kezdődő, ara­nyozott, öntöttbronz ágyazatát 135 mm hosszú torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Felületét plasztikus haditró­feák, rózsák és virágok borítják. Tur- bános markolatgombja az ágyazattal egybeöntve készült. Fő méretek: tel­jes hossz: 495 mm, csőhossz: 308 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 55.3258. 1-2

78 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, hátul szögle­tes csövén olasz csőbélyegek, lakatle­mezén c h i n e l l i , 1730 körül működött olasz mester neve látható. A csőtorko­lat alatt kezdődő öntöttezüst ágyazatát granulációs díszű inda- és növényor­namentika borítja. A pisztolyon ara­nyozás nyomai figyelhetők meg. Fő méretek: teljes hossz: 390 mm, cső­hossz: 265 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 56.4428. 1-2

79 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisz­toly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul rövid szakaszon szögletes csövén el­mosódott török jegy látható. A csőtor­kolatnál kezdődő ezüstágyazatát 95 mm hosszú, alul kimetszett, leveles- indás díszítésű ezüst torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Ágyazatának többi része a torkolatpánthoz hasonlóan plasztikus kidolgozású. Ezüstmarko­latának végét kúpos markolatgomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 515 mm, csőhossz: 350 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4423

80 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisz­toly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csövén elmosódott török bé­lyeg látható. A csőtorkolatnál kezdő­dő, növény- és indamotívumos, plasz­tikus kidolgozású, öntöttezüst ágyaza­tát 90 mm hosszú torkolatpánt kap­csolja a csőhöz. Töltővesszőtartó hü­velye a sátorvas két oldalához hasonló­an fonatos díszítéssel készült. Marko­lata az ágyazattal egybeöntött, kúpos markolatgombja többszörösen tagolt. Baluszteresen kiképzett, vas töltő­vessző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 490 mm, csőhossz: 327 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4424

81 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, gyűrűkkel tagolt csővel, egyszerűen kivitelezett vas sá­torvassal, áttört, vésett vas sátorle­mezzel készült pisztoly. A torkolat alatt kezdődő ágyazatát 116 mm hosz- szú, domborított növényornamenti­kával díszített torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Markolatát és markolatgerin­cét filigrános, ezüstkristályokkal és rombuszokkal, valamint korallkövek- kel borított lemez teszi tetszetőssé. Plasztikus díszű markolatkupakján hosszú oldalnyúlványok vannak. Fő méretek: teljes hossz: 505 mm, cső­hossz: 330 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4106

82 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. A si­ma furatú, hengeres, célzósínnel ellá­tott, ezüst tausírozású csövének olda­lán i d i d - Jönköpingben beütött - svéd jegy, valamint elmosódott keleti

bélyeg látható. Gazdagon vésett sátor­lemezét és sárkányát növényornamen­tika borítja. Vas sátorvasának kengye­le bordázott, sátorlemezét filigrános művű, ezüstkristály- és gyöngybera­kásokkal díszítették. Csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát 173 mm hosszú, indás torkolatpánt kap­csolja a csőhöz. Ezüstkristályos, lán­dzsacsúcs alakú töltővesszője imitá­ció. Markolatgerincén filigrános, ezüstkristályos és sodronyos díszíté­sek között három korallkő és három tulaezüstös rombuszalak található. A markolat alsó részén, a filigrános mo­tívumok középpontjában két sor ezüstkristály húzódik. Vésett, lombo­zatos, ezüst markolatkupakján hosszú oldalnyúlványok vannak. Fő méretek; teljes hossz: 540 mm, csőhossz: 355 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 58.7605

83 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, hengeres, célzósínes csövé­ről az eredetileg állatalak formájú fegyverjegy kikopott. Vésett növény­ornamentikával borított lakatlemeze és sárkánya, vasból kidolgozott sátor­vasának bordázott kengyele van. Fi­ligrános peremezésű sátorlemezét ezüstkristályok, sodronyok és rozetták töltik ki. A csőtorkolat alatt kezdődő, faragott ágyazatán a töltővesszőtartó hüvelyeket három sorban húzódó ezüstszögekkel rakták ki. Csont töltő­vessző tartozik hozzá. Markolatát ezüst sodronyszálakból készült, kacs- karingós formátumú berakások díszí­tik. Markolatgerincén tíz ezüstkris­tályból kialakított kör látható. Közé­pen korallköves rozetta, alatta ugyan­csak korallköves, nagy mandulamotí­vum, valamint négyszög keresztmet­szetű tulaezüst lemezdíszítés találha­tó. Lombozatos, öntöttezüst marko­latkupakja hosszú oldalnyúlványokkal készült. Fő méretek: teljes hossz: 525 mm, csőhossz: 350 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4412

84 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, hátul szögle­tes csövén kopott mester jegyek talál­hatók. Öntöttréz sátorvasa vésett, kengyelét rombusz-, sátorlemezét ék­motívumok díszítik. Lakatlemezén a török bélyeg ismétlődik. Barna színű

faágyazatát 143 mm hosszú, alul öt he­lyen kimetszett, poncolt alapú levél­motívumokkal kitöltött torkolatpánt rögzíti a csőhöz. Áttört markolatán kör, valamint rombusz alakú rézlemez és piros zománcdíszes gyöngyházle- mez-berakások vannak. Öntött, kúpos markolatgombján négyliliomos ke­resztalak, valamint körgyűrűk sora­koznak. Vas töltővessző tartozik hoz­zá. Fő méretek: teljes hossz: 505 mm, csőhossz: 340 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4444. 1

85 Pisztoly XIX. század eleje Díszítés nélküli, spanyolkovás elsütő­szerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csövén ic mester jegy, a csőfaron nagyméretű akantuszlevél, 1825 évszám látható. A csőtorkolatnál kezdődő, vésett, réz­ágyazatának peremén félkörívekből képzett vonalsor húzódik végig. 165 mm hosszú, poncolt alapon növé­nyekkel, indákkal gazdagon kitöltött torkolatpántját három helyen kimet­szették, 55 mm hosszú csőrögzítő pántját kinyitott könyvmotívumok dí­szítik. Poncolt alapú, indadíszes mar­kolata és sátorlemeze a torkolatpánt­hoz hasonló. Kúpos, tagolt markolat­gombját négyliliomos keresztmotí­vum gazdagítja. Vas töltővessző tarto­zik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 475 mm, csőhossz: 330 mm, űrméret:15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4420. 1

86 Pisztoly XIX. századKovás elsütőszerkezetű, francia lakat­tal készült pisztoly. Sima furatú, hen­geres, réz célgömbbel szerelt, célzósí­nes, ezüsttel tausírozott csövén török mesterjegy látható. Sárkányát és la­katlemezét finom vonalú növény- és indadíszek töltik ki. A torkolat alatt kezdődő barna színű faágyazata vé­sett. Réz sátorvasának egyik végét ba- luszteresen kidolgozott, fenyőfa-or­namentika zárja le. Kissé szélesedő kengyele sűrűn kannelírozott. Sátor­lemeze profilált peremű. Markolatá­nak tetejét filigránok, ezüstkristályok dúsan borítják. Markolatán nagymé­retű mandulaalakban tulaezüst rom­buszmotívum, tetején négy piros ékkő található. Tagolt, pikkelyes markolat­gombbal záródik. Fő méretek: teljes hossz: 475 mm, csőhossz: 298 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 53.868

87 Pisztolypár XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisz­toly. Sima furatú, vésett csöve elöl hengeres, hátul szögletes. A cső vése­tei között a pontozásos technikát gyakran alkalmazták. A csőgerincen az S alakú motívumok, oldalt a félkör­ívekkel összekötött liliomok a torko-- latpánt alá húzódnak. Lakatlemezén elmosódott török bélyeg, rugórend­szere felett vésett díszlemez látható. A csőtorkolatnál kezdődő rézágyazatát135 mm hosszú, ezüstlemezből kiala­kított, alul hat helyen kimetszett, pon­colt alapon növényekkel, indákkal ki­töltött torkolatpánt erősíti a csőhöz. Csavarosan megmunkált töltővessző­tartó hüvelyét torzfő zárja le. A mar­kolatán és a sátorlemezén poncolt ala­pon megjelenő növény- és indadísz tíz rozettával és tizenkét ékkővel ismétlő­dik. Oldalán M alakú motívumsort helyeztek el. Áttört markolatgombja vésett felületű. Harántcsíkos, vas töl­tővessző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 468 mm, csőhossz: 305 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4421. 1-2

88 Pisztolypár XVIII. század Vésett, kovás elsütőszerkezetű pisz­toly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, célzósínes, rézhuzalokkal tausírozott, növényornamentikával borított, metszett művű csövének ge­rincén s n monogram, a cső oldalán be­ütött mesterjegy, mellette l . l a z a r i n o

mester neve látható. Öntött, sárgaréz sátorvasának kengyelét nyolcszirmú rozetta tölti ki. A torkolat alatt kezdő­dő ágyazatát rendkívül finoman kidol­gozott ezüst filigránműves rátét borít­ja. A filigránok között ezüst rombusz­alakok, valamint ezekből képzett ro­zetták váltakoznak. Markolatának és markolatgerincének a kivitelezése az ágyazat többi részéhez hasonló. A markolatgerinc díszítéséhez három korallkő, két nyolcszirmú, ezüstkris­tályos és rombuszos rozetta és egy mandula alakú motívum tartozik. Gazdagon ezüstözött filigránműves markolatkupakját hosszú oldalnyúl­ványokkal látták el. Fő méretek: teljes hossz: 480 mm, csőhossz: 303 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4434. 1-2

89 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisz­

toly. Sima furatú, célzósínes csövén csőbélyegként liliomok által övezett lóalak, szövegimitáció, lakatlemezén elmosódott török bélyeg látható. Gombos elsütőbillentyúje van. Tor­kolat alatt kezdődő, barna színű fa­ágyazatának torkolatpántja hiányzik. Bőrrel borított markolatának gerincén profilált peremű, niellós díszű, rézsze­gekkel felerősített ezüstlemezt talá­lunk. Niellós, ezüstlemezzel fedett markolatgombja kissé nyomott. Fő méretek: teljes hossz: 503 mm, cső­hossz: 365 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 58.7604

90 Pisztoly XVIII. század Egyszerűen kivitelezett, kovás elsütő­szerkezetű pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, célzósínes, metszett művű csővel. Sátorvasának kengyelét egy rozetta és két tulipán­motívum gazdagítja. Csőtorkolat alatt kezdődő, öntöttréz ágyazatát 125 mm hosszú torkolatpánt kapcsolja a cső­höz. Felületét vésett, poncolt alapú, aranyozott, hatszirmú rozetták, rácso- zott, kagylós motívumok, haditrófeák díszítik. Sátorlemezén és markolatge­rincén tulaezüst kagylók által övezett haditrófeák láthatók. Haditrófeás, kú­pos markolatgombját a markolattal egybe öntötték. Fő méretek: teljes hossz: 474 mm, csőhossz: 295 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4417

91 PisztolyXVIII. század

Aranyozott, spanyolkovás elsütőszer­kezetű lakattal készült pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, majd oldalt szögletessé váló csövén s í p felirat, liliomos lovas csőbélyeg látható. Cső­torkolat alatt kezdődő fekete ágyazatát elöl barokkos ízlésű, áttört lemez dí­szíti. Markolatát vésett felületű, niel­lós ezüstlemez borítja. Fehér, csont markolatgombján 15 borda található. Fő méretek: teljes hossz: 460 mm, csőhossz: 332 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 55.3520.

92 PisztolyXVIII. század

Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, hátul szögle­tes, vésett, célzósínes csővel készült fegyver. Lakatlemezén szövegimitá­ció látható. A csőtorkolat alatt kezdő­

dő, aranyozott, öntöttbronz ágyazatát poncolt alapú rozetták, haditrófeák, növények és indák díszítik. A marko­latgerincén erőteljesen kidolgozott haditrófea található. Markolatgombja turbános. Fő méretek: teljes hossz: 480 mm, csőhossz: 303 mm, űrméret:17 mm. MNM. Ltsz.: 56.4728

93 TrombonpisztolyXVIII. század második fele

Spanyolkovás elsütőszerkezetű, elöl­töltő pisztoly. A cső felső részén utó­lag beütött 134-es szám látható. A cső a csőtorkolat felé tölcsérszerűen kiszé­lesedik. A csőtorkolat felső részét vo­nalminták díszítik. A faágy oldalát há­romszög alakú - közepükön körökkel telített - csontlemezekkel rakták ki. A tusán ezeket a részeket apró réz­szögekkel vették körül. A faágy puska­tus alakban végződik. A tusaborító le­mez csontból készült. Fő méretek: tel­jes hossz: 430 mm, csőhossz: 235 mm, atorkolatátmérő: 32 mm. HM. Ltsz.: 2574/pu.

94 TrombonpisztolyXVIII. század második fele

Franciakovás elsütőszerkezetű, elöl­töltő pisztoly. A pisztoly elsütőszerke­zetének zárlemezén i o n i felirat olvas­ható. A lemezen a kakas mögött két lyuk található. A cső a torkolata felé fokozatosan szélesedik, közepén gyű­rű díszíti. A farész puskatus alakban végződik. A faágy felületét keleties dí­szítésű gyöngyház lapocskák és ezüst­huzalok (hullámos, cikcakk stb. alak­ban) ékesítik. Fő méretek: teljes hossz: 285 mm, csőhossz: 140 mm, torkolatátmérő: 32 mm. HM. Ltsz.: 2369/pu.

95 TrombonpisztolypárXIX. század

Kovás elsütőszerkezetű, tölcséres, hengeres csővel készült pisztoly. Vé­sett lakatlemezén rézlemez berakás ta­lálható. Utólagosan felszerelt, a torko­lat alatt kezdődő, fekete színű ágyaza­tát ezüstszegek, hullámos, spirális ezüsthuzalok díszítik. Puskatus alakú markolata az ágyazathoz hasonló kivi­telezésű. A markolatgerincre felnyú­ló, vas tusaborító lemezét később he­lyezték rá. Fő méretek: teljes hossz: 360 mm, csőhossz: 180 mm, torko­latátmérő: 40 mm. MNM. Ltsz.: 56.4083. 1-2

96 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, elöltöltő pisztoly. A cső elöl hengeres, majd hatszögletű, hátul ismét hengeres. A kakast és a zárlemezt gravírozott levél­minták rendkívül gazdagon díszítik. A markolat felső részén ötágú korona alatt címeridomban szí betűk látha­tók. A zár és sátorlemezen hadiemblé­mák (zászlók, dobok, kürtök, Pallas Athéné) figyelhetők meg. Gravírozott markolatkupakja van. Fő méretek: teljes hossz: 520 mm, csőhossz: 340 mm, űrméret: 14 mm. HM. Ltsz.: 432/1987 gysz.

97 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, elöltöltő pisz­toly. A hengeres cső hátsó harmadá­ban két gyűrű található. A cső felső ré­szén folyóírással London városnév fi­gyelhető meg. A nyolcszögletes csőfar felső részén egy gravírozott emberfej látható. A markolatot ezüstberakású levél- és virágminták borítják. A sá­torvasat és a markolatkupakot is em­berfej díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 520 mm, csőhossz: 325 mm, űrméret: 16 mm. HM. Ltsz.: 432/ 1987 gysz.

98 Pisztoly XVIII. századKovás elsütőszerkezetű, sima furatú, hengeres, ezüsttel tausírozott, török szöveges, keleti motívumos csővel ké­szült, elöltöltő pisztoly. Egyszerűen kivitelezett lakatlemezén elmosódott török szöveg látható. A torkolat alatt kezdődő ágyazatát bevert ezüsthuza­lok és -szegek, valamint háromszög alakú gyöngyházlemezek díszítik. Rézszegekkel kivert, ezüsthuzalos markolatgombja gömb alakú. Fő mé­retek: teljes hossz: 390 mm, csőhossz:252 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3930

99 Pisztoly XVIII. század Franciakovás elsütőszerkezetű pisz­toly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes csövén az egykori maratás nyomai figyelhetők meg. Zárszerkeze­tét növényornamentika borítja. A cső­torkolat alatt kezdődő ágyazatát kacs- karingós, hullámvonalas ezüsthuza­lok, ezüst- és bronzszegek töltik ki. A zárszerkezet után az ezüsthuzalok csepp és kör alakú gyöngyház leme­zekkel egészülnek ki. Nagyméretű fa markolatgombjának díszítése az ágya­

zatéhoz hasonló. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, csőhossz: 246 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 53.900

100 Pisztolypár XVIII. század Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, hátul szögle­tes, akantuszleveles, aranytausírozá- sú, lombozatos berakásokkal készült csövén török szöveg látható. Lakatle­mezét gazdagon vésett növényorna­mentika borítja. Rácsozott serpenyő­tartója rézborítással, sátorvasa és sá­torlemeze öntöttbronzból készült. A sátorvas közepét vésett felületű torz­fők, a sátorlemezt durván kidolgozott vadászjelenet, lovas és gyalogos vadá­szok díszítik. A csőtorkolat alatt kez­dődő, faragott, barna színű faágyaza­tát 145 mm hosszú, trébelt művű, lombozatos torkolatpánt erősíti a cső­höz. Markolatgerincén egy kör alakú, valamint két korallból, négyszög ke­resztmetszetű, tulaezüst lemezből és ezüstkristályokból képzett rozetták- ból álló, mandula alakú medalion ta­lálható. Ezüstszálakkal gazdagon be­rakott markolata alatt Mohamed igaz­ságot osztó kardja, a Zülfikar tűnik fel. Öntöttréz, fonatos díszű markolatku­pakja hosszú oldalnyúlványokkal ké­szült. Fő méretek: teljes hossz: 550 mm, csőhossz: 364 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4413. 1-2

101 Pisztoly XVIII. század Spanyolkovás elsütőszerkezetű pisz­toly. Sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, damaszkolt csövén beütött török bélyeg látható. Lakatlemeze egyszerű kivitelezésű. Sátorlemezé­nek közepét hatszirmú virág borítja. Sátorvasa újabb eredetű. A csőtorko­lat alatt kezdődő, barna színű faágya­zatát berakott csont-, elefántcsont- és gyöngyházlemezek, valamint a közé­jük bevert rézszegek díszítik. Marko­latának vége szögletes alakú. Ovális, hullámvonalas motívumokkal kitöl­tött markolatkupakjának felülete vé­sett. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, csőhossz: 260 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4101

102 PisztolypárXIX. század eleje

Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, hátul szögle­tes, rendkívül gazdagon metszett mű­

vű csövén előrecsapó rugós szurony található. A szuronyrögzítőt a csőfar- nyúlványon helyezték el. A cső felüle­tét stilizált katonák, szörnyalakok, va­lamint szárnyas állatok különféle vál­tozatai díszítik. A szurony felületét s a lakatlemezt indák, levelek, virágok borítják. A kengyel rozettával ékesí­tett, ujjtámaszos sátorvasának kivite­lezése hasonló. A sátorvas hátsó részét szövegimitáció és íj monogram, a tor­kolat alatt kezdődő ágyazaton bevert ezüsthuzal, valamint ezüstlemezekből kialakított lombozatok láthatók. Fő méretek: teljes hossz: 378 mm, cső­hossz: 222 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4456. 1-2

103 Pisztoly XVIII. század Díszítés nélküli, kovás elsütőszerke­zetű, sima furatú, elöl hengeres, hátul szögletes, célzósínes, vésett felületű csővel készült pisztoly. A kovatartó ajkakat tüzet fújó sárkányfej formá­ra képezték ki. A sárkánya mögött trófea látható. Sátorvasának kivitele­zése egyszerű, sátorlemezét áttört, vé­sett sárkány- és emberfejek borítják. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna szí­nű faágyazatát 140 mm hosszú, dom­borított indákkal, levelekkel ékesített ezüst torkolatpánt kapcsolja a csőhöz. Ágyazata dúsan faragott. Markolatát ezüsthuzal beverés, markolatgerincé­nek medalionját levelek, indák gazda­gítják. A hosszú oldalnyúlványokkal ellátott ezüst markolatkupakját vésett felületű, haditrófeás gomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 515 mm, cső­hossz: 340 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4136

104 Pisztoly XIX. század eleje Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, hátul szögle­tes, metszett művű csövén zárt mező­ben, poncolt alapon indák és két nyolcszirmú rozetta, valamint j o h a n n

r a m r a a b győri mester felirata figyel­hető meg. Lakatlemeze és sárkánya is hasonló díszítésű. Sátorvasának ken­gyele vésett. A csőtorkolat alatt kez­dődő, faragott, barna színű faágyaza­ta egymást keresztező, négyes vo­nalrendszerrel rombuszosan faragott. A rombuszalakban 5-5 ezüstszegecs, a markolatgerincen pedig berakott ezüsthuzal látható. Kerek markolat­gombját domborított rozettákkal, ha­ditrófeával borított ezüstlemez fedi.

Fő méretek: teljes hossz: 375 mm, csőhossz: 227 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4451. 1

105 TrombonpisztolyXVIII. század

Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl tölcséres, hátul nyolc­szögletű, arannyal gazdagon tausíro­zott csövén Angliában, 1780 körül be­ütött, elmosódott fegyver jegy és Lo n ­

d o n felirat figyelhető meg. Sárkányá­nak oldala, valamint lakatlemeze ezüsttel, arannyal tausírozott. Indák között itt is a l o n d o n felirat látható. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna szí­nű faágyazatát virágok, indák, ezüst­szögek és tulipánmotívumok borítják. A motívumanyag az agyon, valamint a lakatszerkezet magasságában gazda­godik, és helyenként rézbetéttel egé­szül ki. Markolata puskatus alakú. A rézből kidolgozott tusaborító leme­zét levelek, indák, esetenként stilizált állatalakok díszítik. A hagyomány sze­rint az augsburgi Parnicius családtól származott Magyarországra. Fő mé­retek: teljes hossz: 470 mm, csőhossz: 244 mm, torkolatátmérő: 36 mm. MNM. Ltsz.: 56.4080

106 TrombonpisztolyXIX. század eleje

Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Töl­cséres, hengeres, rézzel gazdagon tau­sírozott csövén elöl kacskaringós mo­tívumokat, a cső hátsó részén leveleket és indákat figyelhetünk meg. A csőfar- nyúlványon lévő 1092 - megközelítőleg 1682 - török évszám nem a készítés idejét jelzi. Vésett lakatlemezén egy stilizált férfialak mellett cirill betűs szöveg látható. Sátorvasának kengyele kiszélesedik, sátorlemeze egyszerű ki­dolgozású. A torkolat alatt kezdődő, fekete színű ágyazatát ezüsthuzalok, ezüstlemezek és ezüstszögek díszítik. A puskatus alakú markolat két oldalán az ezüstszálakból berakott hullámvo­nalak, ezüstszegek egy-egy nagymére­tű rozettával ismétlődnek. A szokatlan kidolgozású tusatalpát fémlemez bo­rítja. Fő méretek: teljes hossz: 447 mm, csőhossz: 225 mm, torkolatát­mérő: 40 mm. MNM. Ltsz.: 56.4091

107 TrombonpisztolyXIX. század

Kovás elsütőszerkezetű, tölcséres, elöl hengeres, hátul szögletessé váló,

ezüsttel gazdagon tausírozott, mara­tott és vésett csővel készült pisztoly. A csőfaron és a csőfarnyúlványon rombusz alakú motívum figyelhető meg. Maratott, poncolt alapú lakatle­meze dúsan vésett. A csőtorkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát fara­gások, valamint ezüsthuzalok és inda­motívumok díszítik. Puskatus alakú, fonatos markolata van. Fából készült töltővessző tartozik hozzá. A tusatal- pat vaslemez borítja. Fő méretek: tel­jes hossz: 517 mm, csőhossz: 280 mm, torkolatátmérő: 40 mm. MNM.Ltsz.: 56.4081

108 LobbanásmérőXVIII. század második fele

Lőporerősség mérésére szolgáló, for­mailag pisztolyra emlékeztető, fran­ciakovás elsütőszerkezetű készülék. Az elsütőszerkezet és a faágy egy szab­vány pisztoly tartozéka, erre szerelték a lőporerősség-mérőt. A mérőkeréken a beosztás 1-22 között van. A mérő­kerékből kinyúló kar egy, az elsütő­szerkezettel összekötött csészét zár le. A csészét a megmérendő lőporral megtöltik, majd a karral lezárják. Ilyen helyzetben a tárcsa számosztása a nullán áll. A franciakovás zárszerke­zetet megfeszítik, majd ennek csészé­jét felporozzák a felporzó (nagy fi­nomságú) lőporral. Ezután visszazár­ják a serpenyőfedelet és elsütik a fegy­vert. A vizsgálandó lőpor ereje a kart egy bizonyos magasságig felemeli (a kar nem tud visszaesni, mert a racsnis szerkezet nem engedi). Ez az érték a tárcsán leolvasható, s ellenőrizhető, hogy megfelelő erősségű-e a lőpor. A sátorvas sárgarézből készült. A lob­banásmérő hossza: 290 mm. HM. Ltsz.: 2326/Fe

109 LobbanásmérőXVIII. század második fele

Lőporerősség mérésére szolgáló, for­mailag pisztolyra emlékeztető készü­lék, egyszerű kovás lakatszerkezettel. Faágyazatának markolatát profilált peremű rézkupak zárja. Hengeres puskaporos kamráján 12 osztással jel­zett, fogazott tárcsa látható. A lobba­násmérő hossza: 325 mm, tárcsaátmé­rő: 51 mm. MNM. Ltsz.: 55.3705

110 Pisztolypár XVIII. század Csappantyús elsütőszerkezetű, átala­kított, eredetileg kovás lakattal készült

pisztoly. Sima furatú, elöl hengeres, gyűrűkkel tagolt, hátul szögletes, re­cézett csövén a csőbélyegeken d i e s -

QU IBEL M ADRID ANNO 1719 - a z 1690- 1732 között tevékenykedő mester ne­ve, működési területe és a produktum készítésének ideje - látható. Lakatle­mezét virágmotívumok, sátorlemezét torzfő díszíti. Sátorvasának kengyelén a torzfő ismét megjelenik. A csőtorko­lat alatt kezdődő, barna színű faágya­zatát elöl szarulemez zárja. Markolata recézett, a nagy, nyitott szájú torzfőt ábrázoló markolatkupakját ezüstből formázták. Fő méretek: teljes hossz: 420 mm, csőhossz: 272 mm, űrméret: 16 mm. MNM. Ltsz.: 56.4572. 1-2

111 Pisztolypár XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisz­toly. Huzagolt, nyolcszögletű, feketí­tett, célgömbbel, állítható irányzékkal szerelt, bordázott csövén j. Sp r i n g e r

i n w i e n , az 1850-1885 között műkö­dött mester arannyal tausírozott fel­irata olvasható. Maratott, vésett lakat­lemezét levelek, indák, fekvő nő- és férfialak díszíti. A növényornamenti­ka az ujjtámaszos sátorvasán ismétlő­dik. Rövid, barokk stílusú, dúsan fa­ragott, barna színű faágyazatát mara­tott felületű markolatkupak zárja. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, cső­hossz: 260 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.4703. 1-2

112 PisztolypárXIX. század második fele

Magyar gyártmányú, hátultöltő, egy­lövetű, díszesen kivitelezett, külső ka- kasos, Roux-kulcsos céllövő pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletű, patkóda- maszkos, fecskefarkas illesztésű, cél­gömbbel szerelt billenő csövén a tau­sírozott, geometrikus dísz között l u d -

v ig J ó z s e f p e s t e n felirat - az 1850— 1879 között működött mester neve, működési területe - , alul f w jelzés fi­gyelhető meg. A vésett lakatlemezén lévő fátylas, fekvő nőalak mellett egy lobogón a mester neve ismétlődik. A sátorlemezen vésett levelek között, virágos réten női akt látható. A basz­kül gerincére magasságban állítható irányzékot szereltek. Fából kidolgo­zott, stilizált, akantuszlevelekkel borí­tott markolatát vésett felületű, farkas­fogas peremezésű, díszes, fém marko­latkupak zárja le. Párjának lakatleme­zét faun, a sátorlemezét pedig najád

képe díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 395 mm, csőhossz: 240 mm, űrméret:11 mm. MNM. Ltsz.: 56.4669. 1-2

113 Pisztolypár XIX. századCsappantyús elsütőszerkezetű pisz­toly. Huzagolt, nyolcszögletes, bordá­zott, ékelt célgömbbel, állítható irány­zékkal szerelt csövén maratott kerete­zésben k i r n e r j o s e f p e s t e n feliratot - az ismert magyar mester nevét és mű­ködési területét -, lakatlemezén nö­vényornamentika között háromágú, szigonyt tartó, meztelen férfialakot, a tenger istenét figyelhetjük meg. A la­katlemezen a k i r n e r p e s t e n felirat is­métlődik. A szokatlan formában ké­szült, mezőkre tagolt, ujjtámaszos sá­torvasát növényornamentika borítja. Rövid, barna színű faágyazata elöl sti­lizált halfejben végződik. Fényezett, bordázott, kétoldalt egymásba kap­csolódó levélsorral díszített markola­tát profilált peremű, vésett felületű vaslemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 415 mm, csőhossz: 253 mm, űrméret: 9 mm. MNM. Ltsz.:56.4600. 1-2

114 PisztolypárXIX. század

Csappantyús elsütőszerkezetű pisz­toly. Sima furatú, a csőfarnál és a tor­kolatnál nyolcszögletűre, középen ti­zenhat szögletűre kidolgozott, cél­gömbbel és állítható irányzékkal sze­relt csövén aranytausirozással p i r k o

in w i e n - az 1850-1867 között műkö­dött mester - felirat olvasható. Lakat­lemezén, valamint sárkányán az in­dák, levélmotívumok között a p i r k o

mesternév ismétlődik. Csőfarnyúlvá- nya a markolatgerincen végighúzódva a markolatgombot lezáró, rombuszo- san tagolt zárólemezhez csatakozik. Ujjtámaszos sátorvasát a növény orna­mentika teljes egészében kitölti. Gyorsítós szerkezeti rendszere egybil- lentyűs. Rövid, barna színű faágyaza­tát elöl akantuszlevelek díszítik. Fara­gott markolata bordázott. A markolat­gerincén lévő két, négyszögű nyílás­hoz a puskatushoz hasonló hosszabbí­tó csatlakozik. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, csőhossz: 250 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 67.8305. 1-2

115 Pisztoly(1. 156. sz. kép leírását.)

116 Pisztoly XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisz­toly. A damaszkolt, huzagolt, nyolc­szögletű, célgömbbel szerelt csövét koronás címerpajzsban bástyakép és sas díszíti. A maratott lakatlemezének felülete vésett. Két elsütőbillentyű­vel, gazdagon vésett sátorvassal ké­szült. Barna színű faágyazata bordá­zott. A bordák közötti részt hullám­dísz borítja. A bordáknak megfelelően profilírozott markolatán vésett leve­lekkel díszített lemez figyelhető meg. Fő méretek: teljes hossz: 250 mm, csőhossz: 115 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.4987. 1

117 Pisztoly XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisz­toly. Huzagolt, nyolcszögletes, két egymás alatt lévő, célgömbbel szerelt, indákkal, levelekkel dúsan díszített csövén r a f l e d o n a d i o n a p o l i felirat olvasható. A lakatlemezeken az r . d o ­

n a d i o n a p o l i mesternév ismétlődik. Kétbillentyűs, kétkakasos elsütőszer­kezettel, vésett sátorvassal készült. Recés markolatán levágott sarkú ezüstlemezen koronás monogram ta­lálható. Töltővessző tartozik hozzá. Fő méretek: teljes hossz: 223 mm, csőhossz: 102 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.: 56.4984

118 Pisztolypár XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisz­toly. A huzagolt, nyolcszögletű, cél­gömbbel és irányzékkal szerelt cső ge­rincén l u d v i g a . p á p á n mesternév ol­vasható. Alsó szerelésű sárkánya a sá­torvas helyén mozog. Barna színű fa­ágyazatának recézett markolatát két­oldalt ovális, berakott rozetta díszíti. Ovális markolatgombját vésett lemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 300 mm, csőhossz: 194 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.5055. 1-2

119 PisztolyXIX. század első fele

Osztrák gyártmányú, az amerikai Al- len-rendszert követő, hat sima furatú csőből álló, kötegelt, csappantyús el­sütőszerkezetű, forgókoszorúval ellá­tott pisztoly. A tok gerincén p a t e n t

felirat látható. Sátorvasa ujjtámaszos. Vésett tokját és sátorvasát indák díszí­tik. Recézett, barna színű, fa marko­lathéját rézlemez zárja le. Fő mére­tek: teljes hossz: 215 mm, csőhossz:

95 mm, űrméret: 10 mm. MNM. Ltsz.: 56.5083

120 PisztolyXIX. század közepe

Osztrák gyártmányú - Franz Contri- ner által készített - , forgókoszorúval ellátott, csappantyús, Mariette-rend- szerű, hatcsövű, kötegelt pisztoly. Együtemű elsütőtovábbítóval és la­katszerkezettel. Lapos kakasa alsó fek­vésű. Tokját és markolatát indákkal, valamint emberfejű szörnyalakokkal díszített rézlemez borítja. A bal oldali alak kezében f r a n z , míg a jobb oldali kezében c o n t r i n e r - 1850 körül, Bécsben működött mester - felirat, a markolatgerincen oroszlán, kezében nyilat tartó férfiakt, az elsütőgyűrű mögött pedig a s monogram látható. Fő méretek: teljes hossz: 230 mm, csőhossz: 110 mm, űrméret: 11 mm. MNM. Ltsz.: 56.5081

121 Belga M ariette-pisztolyXIX. század közepe

A csappantyús gyújtású, négycsövű, elöltöltő damaszkoltcsövű pisztoly. A csőkötegen ovális körben e l g és ötágú csillag, a markolat belső oldalán m a r i ­

e t t e b r e v e t e felirat látható. A tokle­mezeket gravírozott díszítés borítja. Fő méretek: teljes hossz: 220 mm, csőhossz: 92 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 1693/pu.

122 Belga M ariette-pisztolyXIX. század közepe

A csappantyús gyújtású, négycsövű, elöltöltő pisztoly csövei lövéskor el­fordulnak. A csőkötegen korona alatt z, ovális alakon belül e l g és ötágú csil­lag látható. A pisztoly toklemezeit gazdag gravírozott díszítés borítja. A markolat belső oldalán m a r i e t t e

b r e v e t e felirat olvasható. Fő mére­tek: teljes hossz: 190 mm, csőhossz:60 mm, űrméret: 8 mm. HM. Ltsz.: 1008/pu.

123 PisztolyXIX. század közepe

Osztrák, Grünbaum-gyártmányú, há­tultöltő, huzagolt, négycsövű, cél­gömbbel és irányzékkal szerelt, pe- remgyújtásos lőszert tüzelő pisztoly. A Sharp-pisztoly továbbfejlesztett változata. A kötegelt csövű pisztolyok csoportjába tartozik, azonban e fegy­vernél nem a csőköteg, hanem - a ka­

kasban - az ütőfej az ütőszeggel együtt fordul el. Tokját és markolatát vésett indák díszítik. A tok bal oldalán, j.GRÜ N BA U M ’S SE L B ST SPA N N E R , a jobboldalán p a t e n t w i e n felirat olvasható. Az 1850-es évektől készült alaptípus­tól a fegyver az alsó, hosszú kulcsos, T-záras csőreteszben és a felcsapható elsütőbillentyűs, kettős működésű, külső kakasos elsütőszerkezetben tér el. Barna színű markolathéja recézett. Fő méretek: teljes hossz: 190 mm, csőhossz: 97 mm, űrméret: 9,6 mm. MNM. Ltsz.: 68.8697

124 PisztolyXIX. század közepe

Hátultöltő, négy huzagolt, billenő cső­vel készült, B iederm ann-gyárt- m ányú fegyver. A Sharp-rendsze- rű pisztoly osztrák változatát 1860 u tán gyártották. A kötegelt csövű pisztolyok csoportjába tartozik, azonban itt nem a csőköteg, ha­nem az ütőfej és ütőszeg fordul el a kakasban. Egyszerű, külső kaka­sos elsütőszerkezete együtem ű. Az elsütőem elője a tok nyúlványá­hoz simul. Illesztett célgöm bbel és irányzékkal. A tok jobb oldalán b i e d e r m a n n p a t e n t felirat figyel­hető meg. Barna színű, fa m arko­lathéja recézett. Fő m éretek: teljes hossz: 215 m m , csőhossz: 122 m m , űrm éret: 10,5 mm. M N M . L tsz.: 56.5086

125 L a n c a ster -p isz to lyX IX . század m ásodik fele

A négycsövű, hátu ltö ltő pisztolyt Charles Lancaster londoni puska­m űves 1882-ben szerkesztette. E zt a pisztolyt a gyarm atosító há­borúkban az angol tisztek használ­ták. Sajátossága, hogy lövéskor a rögzített csövek m ögött az ütőszeg forog. Ü rítésnél a tok bal oldalán lévő kar lenyom ásakor a cső lebil­len, s a hüvelyeket egy ejektoros kivető egyszerre húzza ki. A cső­köteg bal oldalán 455 c . f ., felső ré ­szén C H A R L E S L A N C A S T E R P A T E N T

151. N EW B O N D ST. L O N D O N , az elsÜ- tőlem ezen C h a r l e s l a n c a s t e r

p a t e n t felirat olvasható. A csőkö­teg alsó részére 6-os szám ot ü tö t­tek be. Fő m éretek: teljes hossz: 290 m m , csőhossz: 160 m m , ű r ­m éret: 11,43 mm. H M . Ltsz.: 1010/pu.

126 Osztrák Biederm an-pisztolyXIX. század vége

A négycsövű, hátultö ltő pisztoly­nál lövések leadásakor a rögzített csövek m ögött az ütőszeg forog. A csőköteg barn íto tt. A cső felső ré ­szén H. B IE D E R M A N N ’S P A T E N T fel­írat olvasható. A tokrészt gravíro­zott viráglevélm inták díszítik. A m arkolata recézett fa. A tok alsó részére az 1231-es számot vésték. Fő m éretek: teljes hossz: 250 m m , csőhossz: 127 m m , űrm éret: 7 mm. HM. Ltsz.: 0632/pu,

127 Osztrák Grünbaum-pisztolyXIX. század második fele

Hatcsövű, hátultöltő pisztoly. A rög­zített csövek mögött az ütőszeg forog. Az elsütőbillentyű előtt lévő kar oldal­ra fordításával a csövek lebillenthetők. A tok bal oldalán g r u n b a u m ’s és gra- vírozásos díszítés, a jobb oldalán p a ­

t e n t ’ w i e n és szintén gravírozásos dí­szítés látható. Fő méretek: teljes hossz: 250 mm, csőhossz: 125 mm, űrméret: 7 mm. HM. Ltsz.: 0841/pu.

128 Pisztoly XIX. század eleje Francia gyártmányú, hátultöltő, egy­lövetű, Robert-rendszerű, huzagolt, nyolcszögletes, damaszkolt csövű pisztoly. Felfelé billenthető zártömb­jét a baszkülhöz egyszerű billenőre­tesz rögzíti. Rejtett kakasos elsütőbe­rendezéssel, merev irányzékkal ké­szült. A cső oldalán ornamentális vi­rágdíszek és három próbajel látható. A vésett zártömb gerincén keretben p i s -

TO LET R Ó B E R T B RÉV ETÉ A PA R IS felirat olvasható. Markolata recézett. Ovális, vésett markolatgombját fémlemez zárja le. Az 1812 M Pauly-pisztoly to­vábbfejlesztett változata. 1831-1832- ben Franciaországban r o b e r t nevű mester alkotta meg. Fő méretek: teljes hossz: 375 mm, csőhossz: 245 mm, űrméret: 13,6 mm. MNM. Ltsz.: 56.5054

129 PisztolyXIX. század közepe

Német gyártmányú, hátultöltő, egylö­vetű, 1856 M, Dreyse-féle gyútűs - az 1841 M porosz gyútűs puska elemei­ből szerkesztett - pisztoly. A Dreyse- féle egyesített papírhüvelyű lőszert alkalmazták hozzá. Négyhuzagos, nyolcszögletű csöve a gerincén töltő­

nyílással ellátott, négylapú kamraház­ban folytatódik. Jobboldalt a töltő­kamra fordítókarja található. Rövid ágyazattal, díszítés nélküli sátorvassal készült. Lapos szögben hátranyúló, ívelt markolta recézett. Fő méretek: teljes hossz: 355 mm, csőhossz: 252 mm, űrméret: 8,2 mm. MNM. Ltsz.: 56.5049

130 Pisztoly XIX. század vége Cseh gyártmányú, hátultöltő, egylö­vetű, finoman kivitelezett pisztoly. A huzagolt, nyolcszögletes, fecskefar­kas illesztésű, célgömbbel és irányzék­kal szerelt, billenő cső gerincén írott betűkkel j. n o w o t n y i n p r a g felirat - az ismert, 1860-1900 között tevékeny­kedő cseh mester neve és működési te­rülete - , a cső alsó lapján 4544-es fegy­verszám figyelhető meg. A sátorvason a fegyverszám, a lakatlemezen a mes­ter neve j. n o w o t n y a p r a g u e válto­zatban ismétlődik. Külső kakasos la­katszerkezete, egybillentyűs visszrög- tönzős elsütőszerkezete, ujjtámaszos sátorvasa van. Indamotívumos basz- küljét (zárszerkezetét) finom vésés bo­rítja. Recézett markolatát ovális, majd rombuszossá váló, tagolt, díszes rézle­mez zárja. Fő méretek: teljes hossz: 420 mm, csőhossz: 260 mm, űrméret: 9 mm. MNM. Ltsz.: 56.4642

131 Pisztoly XIX. század végeHátultöltő, egylövetű, belga A. Fran- cotte-gyártmányú pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletű, fecskefarkas illesztésű, célgömbbel és irányzékkal szerelt, bil­lenő csővel készült. Külső, középen fekvő lakatos, kettős nyugaszú elsütő­szerkezete pedálzáras. A cső gerincén A. FR A N CO T TE B .TE A. LIÉG E. - a z i s ­

mert, 1845-1885 között tevékenyke­dett mester - felirat, baloldalt i l be­tűk, csillagos t belga ellenőrző és vég­ső feketelőporos jegy, oválisba helye­zett e l g , valamint 320- a s kaliberjel fi­gyelhető meg. Sátorvasa ujjtámaszos. Famarkolata és előagya recézett. Mar­kolatát rombusz alakú, fém markolat­lemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 375 mm, csőhossz: 240 mm, űrméret: 8 mm. MNM. Ltsz.:56.5061

132 Pisztoly XIX. század vége Magyar gyártmányú, hátultöltő, egy­lövetű pisztoly. A hengeres, teknő- vájatos, huzagolt, vésett, fecskefarkas

illesztésű, célgömbbel ellátott, bille­nő cső gerincén k i r n e r J ó z s e f c s .

KIR. PUSKAM ŰVES B U D A PE ST E N - aZ

1864- 1905-ig működő magyar mester 1872-1905 között alkalmazott felirata- figyelhető meg. A lakatlemezen a mester neve ismétlődik. Külső kaka­sos, oldallakatos, Roux-kulcsos, csú- szóreteszes elsütőszerkezete van. Fecskefarkas illesztésű irányzéka ma­gasságban 100-as, illetve 200-as jelzé­sű helyzetbe állítható. Ágyazata recé­zett. A válltámasz rögzítésére szolgá­ló, hornyos markolatát legömbölyített markolatgomb zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 460 mm, csőhossz: 300 mm, űrméret: 9 mm. MNM. Ltsz.: 56.4672

133 PisztolyXIX. század második fele

Magyar gyártmányú, hátultöltő, egy­lövetű, egyedi kivitelezésű céllövő pisztoly. A csöve huzagolt, hat balme­netes, barázdás, nyolcszögletű, majd sík lapokkal határolt csövet célgömb­bel és irányzékkal szerelték fel. Felfelé nyíló, csapózáras elsütőszerkezete az 1867 M, Wánzl-puskáéhoz hasonló. A cső gerincén k i r n e r J ó z s e f B u d a p e s ­

t e n -a z ifjabb József 1872 és 1905 kö­zött alkalmazott felirata - , a cső bal ol­dalán kör alakba írt koronás próba jegy és a 9-e s szám figyelhető meg. Hátul fekvő, rugós lakatszerkezettel készült. Vésett felületű lakatlemezén a k i r n e r

j . mesternév ismétlődik. Ujjtámaszos sátorvassal, egyszerű elsütőbillentyű­vel látták el. Csatornázott markolatát tagolt, a markolatnak megfelelően profilált, vésett zárólemez fedi. Fő méretek: teljes hossz: 400 mm, cső­hossz: 220 mm, űrméret: 8,9 mm. MNM. Ltsz.: 58.4648

134 Pisztoly XIX. század Magyar gyártmányú, hátultöltő, egy­lövetű, Schulhof-rendszerű sport­pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletű, ol­dalirányban állítható célgömbbel, magasságban állítható, rugós alapú irányzékkal szerelt, finoman kidolgo­zott, vésett, barnított, márványozott csövén arannyal tausírozott z o l l e r m .

B u d a p e s t felirat - az 1860-tól ismert mester neve és működési helye - lát­ható. A külső kakasos, Aydt-rendsze- rű, billenős zártömbös, állócsövű fegyverhez központi gyújtású lőszert használtak. Elsütője egybillentyűs.

Sátorvasa ujjtámaszos. Védett felüle­tű tokját, zártömbjét és sátorvasát in­damotívumok díszítik. Barna színű fa markolathéja recézett. Fő méretek: teljes hossz: 415 mm, csőhossz: 277 mm, űrméret: 9 mm. MNM. Ltsz.: 56.5078

135 Pisztoly 1882 körülNémet, suhli gyártmányú, hátultöltő, egylövetű, Schulhof-rendszerű, külső kakasos elsütőszerkezetű, Aydt-típu- sú, billenő zártömbös sportpisztoly. Központi gyújtású lőszert tüzel. A hu­zagolt, nyolcszögletű, vésett, oldal­irányban állítható célgömbbel, és ma­gasságban állítható irányzékkal sze­relt, finoman kidolgozott, gazdagon vésett cső gerincén i m m a n . m e f f e r t i n

s u h l - 1870-1895 között működött mester - felirat, baloldalt 19207- e s

fegyverszám látható. Elsütőszerkezete egybillentyűs, sátorvasa ujjtámaszos. A márványozott tok bal oldalát íjat tartó Ámor, a jobb oldalát nyíl és bot díszíti. Az indás vésetek a sátorvason, a zárfelhúzón és a csőtorkolatnál is megtalálhatók. Barna színű markolata és előagya recézett. Fő méretek: teljes hossz: 390 mm, csőhossz: 275 mm, űrméret: 6,7 mm. MNM. Ltsz.: 56.5077

136 Pisztoly XIX. század vége Francia gyártmányú, hátultöltő, külső kakasos, együtemű revolverező, har­monikapisztoly. Ezt a típust A. JARRE

Lefaucheux-lőszerre készítette. Hen­geres, huzagolt, csövén célgömb és ol­dalra szorított irányzék található. A cső és a kerettag egy darabból készült. Jobbról balra haladó hasábtára 11 töl­tény befogadására alkalmas. A cső alsó felületén 448-as fegyverszám, a jobb oldalon oválisba írt a . j a r r e c i e s . g . d .

g . felirat látható. Sima, barna színű, fa markolathéján nincs díszítés. Fő mé­retek: teljes hossz: 245 mm, csőhossz: 110 mm, űrméret: 9,4 mm. MNM. Ltsz.: 56.5014

137 Pisztoly XIX. század vége Hátultöltő, házilag készített, durva ki­vitelű pisztoly. Sima furatú, nyolc­szögletű, központon gyúló lőszert tü­zelő, billenő csövéről a célgömb leko­pott. Irányzék nélküli fegyver. Rejtett kakasos lakatszerkezete a sátorvassal feszíthető. Barna színű faágyazata két részből áll. Fő méretek: teljes hossz:

335 mm, csőhossz: 240 mm, űrméret:16,4 mm. MNM. Ltsz.: 56.5053

138 PisztolyXIX. század második fele

Osztrák gyártmányú, belga csővel sze­relt, hátultöltő, egylövetű, Flobert ál­tal feltalált, Remington szabadalma alapján gyártott céllövő pisztoly. Hu­zagolt, nyolcszögletű, célgömbbel, egyszerű nyílt irányzékkal ellátott csövén LEOPOLD GASSER WIEN - 1836—1871 között működött mester - felirat, a cső bal oldalán a belga gyártmányú, huzagolt csöveknél a végső ellenőrzé­seknél alkalmazott koronás r belövő­jegy, koronás, csillagos e l g jel, vala­mint csillagos a ellenőrző jegy és az f l

9 m c kaliberjelzés található. A cső alján 1400-as fegyverszám mellett koronás i b r , valamint f d h jelzés látható. A to­kon és a zárótárcsán a jegyek egy része ismétlődik. Elsütőberendezése Remington-rendszerű, tárcsazáras, gyorsítóval készült. Rövid, barna szí­nű faágyazatának kannelurás marko­latát díszes, a markolatnak megfelelő­en profilált fémlemez zárja. Fő mére­tek: teljes hossz: 380 mm, csőhossz: 230 mm, űrméret: 8,5 mm. MNM. Ltsz.: 73.9649

139 Osztrák, 1798 M pisztolyXVIII. század

Franciakovás elsütőszerkezettel ké­szült elöltöltő pisztoly. A zárlemezen c e s a r r m e n j , alatta d i b r e s c i a , a fa­ágyon h 9111 felirat látható. Fő mére­tek: teljes hossz: 429 mm, csőhossz: 265 mm, űrméret: 18 mm. HM. Ltsz.: 1545/pu.

140 Osztrák, 1838 M pisztolyXIX. század

Az elöltöltő pisztoly gyutacsos elsütő­szerkezettel készült. A kovás zárszer­kezet kakasának ajkai közé kova he­lyett acéldarabot erősítettek, a serpe­nyőbe kis teknőt vájtak, amelybe a gyutacsot helyezték, a fedelet átalakí­tották. A pisztolyt Guiseppe Console szerkesztette. A gyutacs robbanó­anyagát vékony rézlemezbe helyezte. A cső felső részén s betű és i8-as szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 440 mm, csőhossz: 265 mm, űrméret: 18 mm. HM. Ltsz.: 1627/pu.

141 Pisztoly XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű, sűrűn

bordázott, hengeres, ékelt célgömb­bel, irányzékkal szerelt, damaszkolt csővel készült pisztoly. Dúsan vésett sárkánya a pisztoly bal oldalán kapott helyet. Lakatlemezét metszett művű, kagylókkal, növényekkel, feltételez­hetően sáskák által vontatott harci sze­kéren ülő férfialakkal díszítették. Há­tul rácsozott sátorvasa a markolat­gombig nyúlik. A kengyelét stilizált akantuszlevél és kagylóalak tölti ki. Rövid, barna színű faágyazatának markolata recézett. Fő méretek: teljes hossz: 273 mm, csőhossz: 138 mm, űrméret: 15 mm. MNM. Ltsz.: 56.4570. 1

142 Pisztoly XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisz­toly. Huzagolt, nyolcszögletes, cél­gömbbel és ékelt irányzékkal ellátott csövén s e n g e r und s c h l e g e l m i l c h

i n o e d e n b u r g felirat látható. Csőfar- nyúlványa vésett, lakatlemeze gazdag díszítésű. Aranyozott, bronz sátorle­mezét lombmotívum borítja. A mar­kolatgombig nyúló sátorvas középső része kiszélesedik. A torkolat alatt kezdődő, barna színű faágyazatát elöl bronzlemez zárja. Markolata recézett, oroszlánalakos markolatgombja vé­sett. Fő méretek: teljes hossz: 290 mm, csőhossz: 135 mm, űrméret: 12 mm. MNM. Ltsz.: 56.3890

143 Pisztoly XIX. század közepe Elöltöltő csappantyús pisztoly. A pisz­toly csövének felső részén mester jegy:IOSEPH. KUCHENREITER. A RATISBONNE

felirat, a zárlemezen két párbajozó lo­vas katona képe látható. A kakast gra­vírozott virágminták borítják. A mar­kolaton lévő, ovális alakú emléktáblán „Gr. Batthyányi Lajos ajándékából bírja Pulszky Ferencz Ikerváron, oc- tob. 9én 1848” olvasható. A sárgaréz markolatborító kupak oroszlánfejben végződik. A sárgaréz sátorvasát hadi­emblémák díszítik. Háromlapkás (fel­csapható) nézőkéje van. A pisztolyt Pulszky Ferenc Batthyány Lajostól kapta. Fő méretek: teljes hossz: 420 mm, csőhossz: 265 mm, űrméret: 14 mm. HM. Ltsz.: 1308/pu.

144 Pisztoly XIX. század közepe Elöltöltő csappantyús pisztoly. Kiss Ernő tábornok, aradi vértanú pisz­tolypárjának egyik darabja. A nyolc­szögletű cső felső részén 2 . a . v. l e b e d a

w p r a z e felirat található. A csőfart gravirozott levélminták borítják. A gra­vírozott tokfark alatt aranykeret­ben, arannyal kirakva p a t e n t l e - b e d a a p r a g u e szöveg látható. Irányzéka csavarral állítható. A sátorvasa gravírozott. A farészeket recézéssel díszítették. A fegyver érdekessége a gravírozott, rövid zárszerkezet, valam int a lőkupak, amely a cső irányában halalakba megy át. A m arolatkupak végét fa­ragott koponya zárja. Fő m éretek: teljes hossz: 410 m m , csőhossz: 250 mm. H M . L tsz.: 1227/pu

145 Pisztolypár XIX. század Csappantyús elsütőszerkezetű pisz­toly. Nyolcszögletes, huzagolt, cél­gömbbel, állítható irányzékkal szerelt, arannyal tausírozott csövén f . c o n t r i -

n e r i n w i e n - 1850 körül működött, Európában jó hírnevet szerzett mester- felirat olvasható. Csőfarnyúlványán leveleket, virágokat, egy-egy állatfejet tartalmazó rendkívül gazdag díszítés található. Aranyveretes lakatlemezét maratott és vésett, kiterjesztett szár­nyú sas motiválja. A sárkány alatt a mester keresztneve, a sátorlemezen, haditrófeák között, a vezetékneve is­métlődik. A lakatlemezhez hasonlóan kivitelezett, ujjtámaszos sátorvasának kengyelén szablyát tartó kar figyelhe­tő meg. Rövid, barna színű faágyaza­tának elején vésett, maratott, aranyve­retes repülő madárral gazdagított fog- lalvány kapott helyet. A markolata re­cézett. Az ovális lezárású markolat­gombon - oválisban - koronából kinö­vő, madáralakos, b . d . monogramos cí­merpajzs látható. Fő méretek: teljes hossz: 415 mm, csőhossz: 270 mm, űrméret: 10 mm. MNM. Ltsz.: 56.4668. 1-2

146 PisztolypárXIX. század második fele

Csappantyús elsütőszerkezetű párbaj­pisztoly. Sima furatú, hengeres, cél­gömb és irányzék nélküli csövén oszt­rák sasos belövőjegy látható. Csőfar- nyúlványát, hátul fekvő lakatját és sá­torvasát vésett indák, levelek díszítik. Sima, barna színű faágyazatát töltő- és tisztítóvesszővel is ellátták. Fém mar­kolatvégződése ovális lezárású. Fém golyóöntő is tartozik hozzá. Bordó szí­nű vászonnal borított tokját zöld színű filccel bélelték. Fő méretek: teljes

hossz: 355 mm, csőhossz: 200 mm, űrméret: 14 mm. MNM. Ltsz.:56.5253

147 Pisztoly XIX. század közepe Csappantyús elsütőszerkezetű, elöl­töltő pisztoly. A nyolcszögletes cső bal oldalán aranyberakású mesterjegy és i o h a n n , a cső felső részén a fokozato­san keskenyedő célzóvájat előtt mes­terjegy és i n l e m b e r g , a cső bal olda­lán mesterjegy és p a e c k e r t felirat lát­ható. A lakatlemezen egy hattyú és p a e c k e r t , valamint virágmintás gra- vírozás figyelhető meg. A sátorvasat egy medve rajza díszíti. A fémrészek gravírozottak. Fő méretek: teljes hossz: 380 mm, csőhossz: 243 mm, űrméret: 13 mm. HM. Ltsz.: 432/ 1987 gysz.

148 PisztolyXIX. század második fele

Lefaucheux-rendszerű hátultöltő pisztoly. A cső elöl szögletes, hátul hengeres. A cső felső részén arannyal berakva: k i r n e r j ó s e f m . k i r . u d v a r i

f e g y v e r g y á r o s p e s t e n 2. felirat lát­ható. Az irányzéka állítható. A marko­latát rendkívül gazdag virág- és levél­mintás faragás díszíti. A zárlemez és a kakas gravírozott. A zárlemez hátsó részén aranyberakással a k i r n e r név olvasható. A sátorvas alatti kar a cső billentésére szolgál. Fő méretek: teljes hossz: 380 mm, csőhossz: 230 mm, űrméret: 11 mm. HM. Ltsz.: 432/1987. gysz.

149 PisztolypárXIX. század közepe

Bérenger-elsütőszerkezetű pisztoly. Huzagolt, nyolcszögletes, rendkívül ékesen damaszkolt, célgömbbel és irányzékkal szerelt csövén k i r n e r é s

f i a p e s t e n - az üzem által 1856 és 1869 között alkalmazott - felirat látha­tó. Alsó kulcsos kamrájának oldalát, tetejét és hosszan hátranyúló vésett csőfarnyúlványát arannyal tausíroz- ták. Lakatlemezét vésett, arany tausí- rozású növényekből kinövő nőalak, valamint sárkányok díszítik. A lakat­lemezén a k i r n e r mesternév ismétlő­dik. Ujjtámaszos sátorvasa hasonló ki­dolgozású. Mechanizmusát két billen­tyűvel és gyorsítóval látták el. Rövid, barna színű faágyazatát ovális marko­latkupak zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 380 mm, csőhossz: 172 mm,

űrméret: 9 mm. MNM. Ltsz.: 56.4637. 1-2

150 Pisztoly XIX. század közepe Csappantyús elsütőszerkezetű, elöl­töltő pisztoly. A nyolcszögletű da- maszkcsövet a csőfarnál gravírozott levélminták díszítik. A nézőke állítha­tó. A toknyúlványon 2-es szám látha­tó. A gravírozott sátorvason a középső ujj számára támaszkiképzés található. A zárlemezt és a kakast gravírozott vi­rág- és levélminták borítják. A zár- szerkezetet egy, a kakas alatt lévő biz­tosítólapkával is ellátták. A famarko­laton hosszanti vésetek vannak. Fő méretek: teljes hossz: 400 mm, cső­hossz: 240 mm, űrméret: 12 mm. HM. Ltsz.: 432/1987. gysz.

151 Pisztoly XIX. század közepe Csappantyús elsütőszerkezetű, elöl­töltő céllövő pisztoly. Az áldamaszk nyolcszögletű cső hátsó részét levél­minták díszítik. A cső felső részén m a t t h i a s n o w o t n y i n w i e n felirat lát­ható. A toknyúlványt gravírozott le­vélminták borítják. Középső részén ovális körben í-es szám figyelhető meg. A sátorvasat, a kakast és a lakat­lemezt szintén levélminták díszítik. A lakatlemez közepén n o w o t n y név ol­vasható. A famarkolat mindkét oldala recézett. Ujjtámasztós sátorvasa van. Fő méretek: teljes hossz: 420 mm, csőhossz: 250 mm, űrméret: 15 mm. HM. Ltsz.: 432/1987. gysz.

152 PisztolyXIX. század második fele

Csappantyús elsütőszerkezetű, oszt­rák gyártmányú elöltöltő pisztoly. A nyolcszögletű damaszkcsövet a cső­farnál aranyberakás díszíti. A hátsó irányzék állítható. A sátorvason a kö­zépső ujj számára támaszkiképzés van. A gravírozott zárlemez közepén jós. c o n t r i n e r felirat látható. A kakasa szintén gravírozott. A pisztoly érde­kessége, hogy jobb oldalon is van lő­kupak, amelyet egy kis kiterjesztett szárnyú koronás sas zár le. A famarko­latot faragott levélminták díszítik. Fő méretek: teljes hossz: 440 mm, cső­hossz: 280 mm, űrméret: 12 mm. HM. Ltsz.: 432/1987. gysz.

153 PisztolypárXIX. század első fele

Csappantyús elsütőszerkezetű, elöl­

töltő pisztoly. A hatszögletű cső a cső­torkolat felé keskenyedik. A cső felső részén i. c h r i s t o p h k u c h e n r e i t e r

feliratot ezüsttel rakták ki. A csőfarnál Kuchenreiter mesterjegye látható. Az irányzéka felcsapható. A lakatlemezenJOH. CHRISTOPH KUCHENREITER SZÖVeg

olvasható. A sátorvas ujjtámaszos ki­vitelezéssel készült. A faragott díszíté­sű markolat közepén üres címerpajzs látható. A markolatkupakok típusa aXVIII. század végére jellemző. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, cső­hossz: 255 mm, űrméret: 14 mm. HM. Ltsz.: 432/1987 gysz.

154 PisztolypárXIX. század közepe

Colt, 1851-es, ModelNavyés 1849 N° Model Dragon típusú forgópisztolyok készletben. A nagyobbik 1851 Model Navy, 38-as kaliberű, csappantyús, elöltöltő forgópisztoly, együtemű, kézzel megfeszíthető, külső kakasos lakatszerkezettel készült. Kerete felül nyitott, dobja hat töltés befogadására alkalmas. Nyolcszögletes, huzagolt csövén célgömb van. A csőfar a korai Coltokra jellemzően a keret mellső tagjával egy darabból kimunkált. A cső gerincén a d r e s s s a m l c o l t

n e w ’y o r k c i t y felirat, a bal oldalán koronás c p és koronás v próbajegy figyelhető meg. A paláston a tengeri csatajelenet, a c o l t s p a t e n t n ° 201, majd az e n g r a v e d b y w . l . o r m s b y .

n e w ’y o r k felirat mellett a fenti jegyek ismétlődnek. A palást élén e n g a g e d 16

m a y 1843, a markolat gerincén G ovr k o s s u t h f r o m c o l . c o l t felirat olvas­ható. Barna színű fa markolathéjjal szerelték. A kisebbik példány 1849 n ° i

m o d e l d r a g o n , amely - díszítését, méreteit és feliratát nem számítva - a nagyobb, 1851 -es fegyvertől csak apró részleteiben tér el. A cső gerincén s a m l c o l t , a markolat gerincén g o v r

k o s s u t h f r o m c o l - c o l t felirat, a dob palástján postakocsi-rablási jelenet, míg keretben c o l t s p a t e n t n ° 31059 felirat látható. A készlet származását a zöld színű béléssel borított, barna fa­dobozának tetején rézlapon t o g o v r

KOSSUTH FROM THE INVENTOR felírat pontosítja. A tartozékai hiányoznak. E készletet Kossuth Lajos a feltalálótól, Sámuel Colttól 1851—1852-es ameri­kai útja idején kapta. Fő méretek: tel­jes hossz: 330 mm, 275 mm; cső­hossz: 182 mm, 144mm; űrméret: 9,4

mm, 7,7 mm. A doboz méretei: 375 x 220 x 64 mm. MNM. Ltsz.: 63.8348. 1-2

155 PisztolypárXIX. század első fele

A pisztoly huzagolt, nyolcszögletes, állítható irányzékkal és ékelt célgömb­bel szerelt csövén jós. c o n t r i n e r , a Bécsben 1798-1848 között működött mester neve és arannyal tausírozott bélyege, a lakatlemezen a bélyeg mel­lett i n w i e n felirat látható. Rugósán működő adagolóval, ujjtámaszos sá­torvassal készült. Kétbillentyűs me­chanizmusát gyorsítóval is ellátták. Rövid, barna színű faágyazatát indák, növények borítják. Markolata recé­zett. Ovális markolatgombjának tal­pára az i b p monogramot ütötték. Hosszú csőfarnyúlványában kiképzett fészek az arctámaszos, puskatus alakú hosszabbító felszerelését tette lehető­vé. A készlethez fakalapács, töltő- és tisztítóvessző, egy kisebb és egy na­gyobb méretű, R monogramos palack, golyóöntő, csavarhúzó és fém puska­por-adagoló is tartozik. Mindkét pisz­toly kidolgozása hasonló. Fő méretek: teljes hossz: 460 mm, csőhossz: 298 mm, űrméret: 13 mm. MNM. Ltsz.: 56.5259. 1-2

156 PisztolykészletXIX. század második fele

Magyar gyártmányú, hátultöltő, köz­ponton gyúló, huzagolt csövű, Lefau- cheux-kulcsos, külső kakasos elsütő­szerkezettel készült pisztoly. Nyolc­szögletű csövének torkolatánál cél­gömböt, a baszkül gerincén billenthe­tő, kétlapos irányzékot helyeztek el. Lekerekített baszküljét, lakatlemezét, ujjtámaszos sátorvasát gazdag vése- tek, sárkányfejek díszítik. A csövön k i r n e r , a jobb oldali lakatlemezen p e s t e n - az ifjabb József által 1869— 1872 között alkalmazott - felirat ol­vasható. A gerincen a feltűzhető, arc­támaszos tusa részére fészek figyelhe­tő meg. Rozettás markolatgombját empire stílusban dolgozták ki. A kész­lethez felcsatolható tusa, szaru lőpor­tartó, golyóöntő, szarutölcsér, réz lő­pormérce, a tusa rögzítésére szolgáló szarutolóka, tisztító- és töltővessző tartozik. Barna színű fatokját zöld szí­nű posztóval bélelték ki. Fő méretek: teljes hossz: 415 mm, csőhossz: 242 mm, űrméret: 11,5 mm. A doboz mé­

retei: 450 x 250 x 90 mm. MNM. Ltsz.: 56.5249

157 Pisztolypár XIX. századA csappantyús elsütőszerkezettel ké­szült elöltöltő fegyver nyolcszögletű, damaszk csöve hornyolt, a felső részén arannyal k i r n e r p e s t e n feliratot, a tokfarkakon í-es és 2-es számot rakták ki. A zárlemezeket virágmintákkal gravírozták, a végükön arannyal kira­kott k i r n e r j . p e s t e n felirat olvasható. A levélmintás faragással díszített fa­ágyak ébenfából készültek. A dobozt belül bordó színű bársony borítja. A doboztető belső részén k i r n e r Jó z s e f

FEGYVERGYARA; ÉREM A LONDONI ÁL­

TALÁNOS MÜKIÁLLÍTASRÓL 1851; ARANY­

ÉREM A PESTI IPAR-MŰKIALLÍTÁSRÓL

1846. feliratok láthatók. Fő méretek: teljes hossz: 430 mm, csőhossz: 240 mm, űrméret: HM. Ltsz.: 89. 10. 1.

158 PisztolypárXIX. század második fele

Egylövetű hátultöltő pisztolypár. A gyorsítóbillentyűvel szerelt alsó kul­csos pisztolyok Lefaucheux-féle töl­tény tüzelésére alkalmasak. A nyolc­szögletű csövek felső részén arany be­rakással FEGYVERGYÁROS KISZELA KÁ­

ROLY p e s t e n felirat, az egyik piszto­lyon í-es, a másikon 2-es szám látható. A zárlemezen k i s z e l a , a rögzítőleme­zen p e s t e n szavak olvashatók. A fém­részeket gravírozott virágminták töl­tik ki. A doboz belsejét kék színű bár­sony borítja, a fedélre k i s z e l a k á r o l y

FEGYVERGYÁROS PESTEN SZÖVeget

a r a n n y a l í r t á k . Fő m é r e t e k : t e l j e s

h o s s z : 410 m m , c s ő h o s s z : 240 m m ,

ű r m é r e t : 11 m m . HM. L t s z . : 1290/ pu.

159 PisztolypárXIX. század közepe

A csappantyús elsütőszerkezetű, elöl­töltő pisztoly csövét és a tokot gravíro­zott levélminták díszítik. A fegyver angol gyártmányú, a tok bal oldalán w.

p a r k e r l o n d o n felirat látható. A pisz­toly markolata recézett fa. Az elsütő­billentyű a lövés után felcsapható. Az elsütőbillentyű előtt a tokon, a korona rajza alatt v és c p betűk vannak. A do­bozt belül zöld színű bársony borítja. A doboztető felső oldalán lévő papíron „ w . PARKER /GUN MAKER/TO HIS/ MA-

JESTY AND THE/ HONBLE BOARD OF ORD-

NANCE/ N° 233, HIGH HOLBORN/ MER-

CHANTS DEALERS AND OTHERS SUPP-

LYD WITH ALL KIND OF PIRE-ARMIS, OF

THE BEST DUALITY, ON THE LOWEST

TERMS, AND SHORTEST NOTICE” SZÖVeg

olvasható. A kisméretű pisztoly terze­rol rendszerű. Fő méretek: teljes hossz: 130 mm, csőhossz: 50 mm, űr­méret: 10 mm. HM. Ltsz.: 2465/pu.

160 Pauly-Robert-pisztolyXIX. század eleje

A svájci Sámuel Johannes Pauly 1812. szeptember 29-én Párizsban egy fém­hüvelyű tölténnyel tüzelő, egylövetű, hátultöltő fegyvert szabadalmaztatott. A pisztoly zárszerkezete egyszerű, fel­nyitható tömbzáras rendszerű volt. A nyolcszögletű cső felső részén: p i s t o -

l e t r o b e r t b t e a p a r i s felirat olvas- ható. A csőfart és a tokot gravírozott virágminták díszítik. Fő méretek: tel­jes hossz: 370 mm, csőhossz: 215 mm, űrméret: 16 mm. HM. Ltsz.: 2569/pu.

162 Csappantyús pisztolyXIX. század második fele

Az osztrák hadseregben - az 1850-es években - az 1859 M pisztoly beveze­tése előtt rövid ideig ezt az átmeneti tí­pusú, elöltöltő fegyvert alkalmazták. A zárlemezen 854-es szám, a zárlemez- rögzítőn 39- e s szám látható. Fő mére­tek: teljes hossz: 400 mm, csőhossz:250 mm, tömege: 1450 g, űrméret: 17 mm. HM. Ltsz.: 1628/pu.

163 1859 M pisztoly XIX. század Az elöltöltő pisztoly Lorenz-rendsze- rű csővel készült. 1860-ig volt rend­szerben az osztrák hadseregben, ekkor az 1870 M, 11 mm űrméretű Gasser- forgópisztollyal váltották fel. A zárle­mezen az osztrák sas és 864-es szám, a cső felső részén l . f l o r i a n s c h ü t z , r .

felirat, az osztrák sas képe alatt a w. j. betűk, az első foglalványkarikán 44-es szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 400 mm, csőhossz: 265 mm, tömege: 1540 g, űrméret: 13,9 mm. HM. Ltsz.: 1625/pu.

164 Céllövő pisztolyXIX. század vége

A gázok cseppfolyóssá tételének meg­oldása adta az ötletet a francia Gif- fardnak - aki eredetileg léghajókísér­leteket folytatott - egy sűrített gázzal működő fegyver előállítására. A cseppfolyós szénsavval töltött gáz­

pisztolyát a múlt század nyolcvanas éveiben találta fel. A gázt a cső alatt lé­vő acélhengerben helyezték el. Az el­sütőbillentyű meghúzása a gáztartály szelepét nyitotta, miáltal az egy-egy lövéshez szükséges folyékony, majd robbanásszerűen széttáguló gáz- mennyiség a lövedéket kirepítette. A cső felső részén aranyberakással sTE STEPHANDISE D’ARMAS-ST e t i e n n e ,

valamint sT e t i e n n e , a légtartályonPOIDS, PLEIN, 186 GRMES, POIDS VIOE 162g r m e s feijrat olvasható. A tokot és a sátorvasat gravírozott virágminták dí­szítik. Fő méretek: teljes hossz: 460 mm, csőhossz: 255 mm, űrméret: 8 mm. HM. Ltsz.: 88. 12. 1

165 Pisztoly 1884Hátultöltő, egylövetű, francia g a s -

t i n n e - r e n e t t e gyártmányú, igen dí­szes kivitelű, arannyal gazdagon tausí­rozott pisztoly. Huzagolt, nyolcszög­letes csövén fecskefarkas illesztésű célgömb és irányzék van. Külső kaka­sos, oldallakatos, kettős csúszórete- szes elsütőszerkezetű pedálzárral mű­ködik. A cső alsó lapján g a s t i n n e - r e -

n e t t e , az 1855-től Párizsban tevé­kenykedett mester neve, valamint az i884-es évszám - a fegyver készítési ideje - látható. A gerincen a mester­név a p a r i s felirattal egészül ki. A bar­nított, gazdagon aranyozott lakatle­mezén a mesternév ismétlődik. Ujjtá­maszos sátorvasára a p a monogramot ütötték. Fából kidolgozott, feketített ágyazatának recézett markolatát arannyal tausírozott, ovális levélmotí­vumokkal díszített lemez zárja le. Fő méretek: teljes hossz: 420 mm, cső­hossz: 270 mm, űrméret: 11,7 mm. MNM. Ltsz.: 68.8577

166 PisztolyXIX. század második fele

Magyar gyártmányú, hátultöltő, egy­lövetű, Lefaucheux-rendszerű, dísze­sen kivitelezett pisztoly. Huzagolt, nyolc-, illetőleg hatoldalú, fecskefar­kas illesztésű, célgömbbel ellátott csö­vén az arannyal tausírozott motívu­mok mellett k i r n e r j ó s e f m . k i r u d v a ­

r i f e g y v e r g y á r o s p e s t e n , az 1864— 1905 között működött, kiemelkedő magyar mester neve és működési terü­lete látható. A lakatlemezen a k i r n e r

név ismétlődik. Egyszeres, csúszóre- teszes, külső kakasos Roux-kulcsos el­sütőszerkezete van. A baszkül gerin­

cén elhelyezett irányzék szabályozha­tó. A sátorvasat borító Roux-kulcs vé­ge ujjtámaszos. Ágyazata nemes fából készült. Indásan faragott markolatát a markolatnak megfelelően profilált fémlemez zárja. A markolat gerincét ötágú koronás címer díszíti. Fő mére­tek: teljes hossz: 375 mm, csőhossz: 230 mm, űrméret: 10,8 mm. MNM. Ltsz.: 67.8527

167 PisztolykészletXIX. század eleje

Kovás elsütőszerkezetű pisztoly. Si­ma furatú, elöl hengeres, hátul szögle­tes, célgömbbel, állítható irányzékkal szerelt, barnított, ezüsttel tausírozott csövén i o h . k u c h e n r e u t e r (Johann Andreas II. Kuchenreuter Regens- burg) - 1758-1808 között működött mester - felirat látható. Díszítés nél­küli lakatlemezén a mester neve is­métlődik. Egyszerűen kivitelezett sá­torvasa és elsütőbillentyűje van. A csőtorkolat alatt kezdődő, faragott, barna színű faágyazatát elöl szarule­mez, aláhajló markolatát fém marko­latkupak zárja le. Mindkét pisztoly ki­dolgozása hasonló. A készlethez réz töltővessző, rézfejű tisztítóvessző, csavarhúzó, fakalapács, olajozó, kefe, fojtáseltávolító és fémből készült lő­poradagoló is tartozik. Zöld színű bár­sonnyal borított, barna színű fatokban helyezték el. Fő méretek: teljes hossz: 350 mm, csőhossz: 220 mm, űrméret:13 mm. MNM. Ltsz.: 56.5260

168 PisztolykészletXIX. század első fele

Csappantyús elsütőszerkezetű, párba­jozáshoz készült fegyver. Sima furatú, nyolcszögletes, irányzék és célgömb nélküli csövén az 1827 és 1832 között alkalmazott felirat - k i r n e r g y ö r g y

p e s t e n - látható. Dúsan vésett lakat­lemezén és a csőfarnyúlványán indák és levelek között a mester neve ismét­lődik. Haditrófeás sátorvasa ujjtáma­szos. Rövid ágyazatát elöl vésett lemez zárja le, sima, barna szinú famarkolata ovális végződésű. A készlethez egy töltő-tisztító vessző, fakalapács, go­lyóöntő és csappantyútartó doboz tar­tozik. A pisztolykészletet zöld filccel bélelt, barna színű fatokban helyezték el. A doboz fedelén k i r n e r g y ö r g y

p o l g á r i p u s k a m ű v e s p e s t e n , g e o r g k i r n e r b ü r g e r l i c h b ü c h s e n m a c h e r

p e s t h felirat olvasható. Fő méretek:

teljes hossz: 380 mm, csőhossz: 235 mm. űrméret: 14 mm. A doboz mére­tei : 425 x 260 x 60 mm. MNM. Ltsz.: 56.5247

169 Pisztolykészlet 1829Csappantyús elsütőszerkezetű fegy­ver. Huzagolt, nyolcszögletes csövét ékelt célgömbbel, csőfarnyúlványát állítható irányzékkal szerelték fel. Csövén t u g e n d , lakatlemezén i n

p r e s z b u r g - a jeles pozsonyi mester neve és működési területe - látható. Ujjtámaszos sátorvasa vésett, elsütő­billentyűje gyorsítóval készült. Rövid, őzpatára emlékeztető lezárású, stili­zált akantuszlevéllel díszített marko­lata recézett. A markolatgerincén lévő kimunkált fészek az arctámaszos, pus­katus alakú hosszabbító felerősítését teszi lehetővé. A készlethez töltővesz- sző fakalapáccsal, tisztítóvessző, go­lyóöntő, szarutölcsér, fojtásvágó, fém puskapor-adagoló, csappantyús do­boz és egy felszerelhető, arctámaszos hosszabbító tartozik. Zöld színű filc­cel bélelt, barna színű fatokját belül rézszegekkel verték ki. Fő méretek: teljes hossz: 470 mm, csőhossz: 327 mm, űrméret: 13 mm. A doboz mére­tei: 650 x 310 x 80 mm. MNM.Ltsz.: 56.5248

170 PisztolykészletXIX. század közepe

Osztrák gyártmányú pisztoly. Ezt a tí­pust Róbert Adams 1851-ben, a Deane, Adams & Deane cégnek szer­kesztette, majd Beamont továbbfej­lesztette. Az 1855 után készült készlet, az aranytausírozású felirat tanúbi­zonysága szerint m o r i z t h i l e n i n w i e n

cégnél készült. Az elöltöltő, huzagolt csövű, csappantyús, együtemű fegy­vert Adams-rendszerű elsütőszerke­zettel látták el. A cső gerincén fecske­farkas illesztésű célgömb, a zárt keret felső részén irányzóvájat található. A csövet, a keret mellső és felső tagját egy darabból dolgozták ki. Forgódob­ja öt töltet befogadására készült. Csuklós töltőszerkezete retesszel kap­csolódik a csőhöz. A lakatház két olda­lán indás vésetek, a jobb oldalon ADAMS-BEAMONT, PATENT, LONDON

felirat látható. Barna színű fa marko­lathéja recézett. A készlet a fegyveren kívül egy rugós, fémből készült lőpo- ros palackot, fanyelű kulcsot (a lőku- pak kicsavarására), a kúpos lövedékek

öntésére szolgáló golyóöntőt, egy tisz­títóvesszőt golyóvonóval és tisztító­szerelékkel is tartalmaz. Fő méretek: teljes hossz: 316 mm, csőhossz: 125 mm, űrméret: 11 mm. A doboz mére­tei: 345 x 178 x 64 mm. MNM.Ltsz.: 56.5258

171 PisztolykészletXIX. század közepe

Bérenger-rendszerű pisztoly. Huza­golt, nyolcszögletes, ékelt célgömbbel szerelt csövének gerincén m a t h i a s

n o w o t n y i n w i e n , az 1850 körül közis­mert jeles osztrák mester neve és mű­ködési területe olvasható. Lakatházát, csőfarnyúlványát, ujjtámaszos sátor­vasát gazdagon vésett indák, levelek díszítik. Kamraházát alsó kulcs mű­ködteti. Elsütőbillentyűjét gyorsító­val, csőfarnyúlványát irányzékkal lát­ták el. Barna színű famarkolata kanne- lírozott. A készlethez golyóöntő, faka­lapács és vashorog tartozik. Zöld színű filccel bélelt, barna színű fatokban he­lyezték el. Az eredeti jegyzőkönyvi be­jegyzés szerint Damjanich János tá­bornoké volt. Fő méretek: teljes hossz: 340 mm, csőhossz: 135 mm, űrméret: 10 mm. A doboz méretei: 400 x 180 x 62 mm. MNM. Ltsz.:56.5254

172 Pisztolykészlet 1883 Osztrák, Springer gyártmányú, egy­lövetű, huzagolt, billenő csövű, hátul­töltő, központi gyújtású, angol T zá­rás pisztoly a tartozékaival együtt. Nyolcszögletű csövére fecskefarkas il­lesztésű célgömböt, a csőfarnyúlvá- nyon állítható irányzékot szereltek. A cső gerincén j o h . s p r i n g e r ’s e r b e n

w i e n , a bal oldalon g u s s , a jobb olda­lon s t a h l felirat látható. Hátul fekvő, visszrögtönzős, külső kakasos elsütő­szerkezete, ujjtámaszos sátorvasa van. Fémrészei barnítottak. Kannelíro- zott, barna színű famarkolatát fém markolatgomb zárja. A készlethez go- lyóöntő, olajozókanna, irányzék- és ütőszegállító kulcs, csavarhúzó, tisztí­tóvessző kóctartóval és gyutacskieme­lővei, valamint golyóillesztő állvány is tartozik. A fegyvert vörös posztóval bélelt, világosbarna színű fadobozban helyezték el. A doboz felső lapján kör alakú rézemblémán h o l i c s 1883 4. n o v

s t e e p l e - c h a s e , belül a kétfejű oszt­rák sas mellett j o h . Sp r i n g e r t e r b e n

K. K. KAMMER -GEWEHR LIEFERANTEN

w i e n felirat olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 410 mm, csőhossz: 263 mm, űrméret: 9,2 mm. A doboz mére­tei: 450 x 225 x 73 mm. MNM.Ltsz.: 56.5246

173 Osztrák, 1844 M pisztolyXIX. század

Ez a gyutacsos elsütőszerkezetű, elöl­töltő pisztoly tizenöt éven keresztül (1844-1859) volt az osztrák és a ma­gyar lovasság fegyvere. A huzagolt csövű pisztolyhoz golyó alakú lövedék helyett hegyes lövedéket használtak. A cső felső részén f é r d . f r u h w i r t h

felirat, ío -es szám, a zárlemezen az osztrák sas képe és 850-es szám látható. Az első foglalványkarika és a marko­latkupak sárgarézből készült. Fő mé­retek: teljes hossz: 423 mm, csőhossz:265 mm, tömege: 1550 g, űrméret: 17 mm. HM. Ltsz.: 1735/pu.

174 Amerikai hatlövetű ColtXIX. század közepe

A gravírozott felületű hengert fenyő­fák és nyulakat üldöző vadászkutya rajza díszíti. A tok mindkét oldala gra­vírozott. A markolat alsó részére a 660- as számot ütötték be. A markolatborí­tó recézett falemez. Fő méretek: teljes hossz: 320 mm, csőhossz: 140 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 1251/pu.

175 Osztrák Colt-forgópisztolyXIX. század második fele

Az Innsbrucki Gépgyár 1849-ben megvásárolta a Colt-Dragon-forgó- pisztoly gyártási licencét. Az osztrák hadsereg tisztjeinek személyi fegyvere volt, de a polgári kereskedelemben is kapható volt. A hatlövetű, elöltöltő forgópisztoly csöve elöl henger alakú, hátul szögletes. A töltő-tömítő szerke­zet a cső alatt található. A tok bal olda­lán p a t e n t 1849, a jobb oldalán k . k . p .

m a s c h i n f a b r i k In n s b r u c k felirat ol­vasható. Fő méretek: teljes hossz: 286 mm, csőhossz: 135 mm, tömege: 1130 g, űrméret: 9,5 mm. HM. Ltsz.: 1301/pu.

176 Belga Adam s-D avidh-forgópisztolyXIX. század

A billentyűkakasos mozgatású, hatlö­vetű pisztoly kakasáról a felhúzótolda­tot (kakasfarkot) elhagyták, így kézzel nem lehet a kakast megfeszíteni. A cső bal oldalán lévő rúd, a tömítőrúd a töl­

tővesszőt helyettesíti. A nyolcszögletű cső alsó részén 78i, a henger felületén ovális alakban e l g és ötágú csillag, va­lamint a korona rajza alatt n betű lát­ható. A tok oldallemezei gravírozot­tak. A sátorvaslemezre a i67-es számot ütötték be. A markolat aljába csap­pantyútartót építettek. A recézett markolathéjak fából készültek. Fő mé­retek: teljes hossz: 360 mm, csőhossz: 178 mm, űrméret: 10,6 mm. HM. Ltsz.: 1318/pu.

177 Angol Adams-W itton-forgópisztolyXIX. század közepe

A .45-ös ötlövetű, elöltöltő pisztoly a Witton and Daw puskaművesüzem- ben kézi megmunkálással készült. A nyolcszögletű cső felső részén l . a . c ., a korona rajza alatt p és v betűk, a tok felső részén w it t o n b e o s g t h e l e n s l o n d o n felirat olvasható. A tok jobb oldalába b . 18882. a d a m s ’p a t e n t n ° 34637 r szöveget, egy címerpajzs rajzá­ba pedig l . a . c-t véstek. Markolatát recézett fa borítja. Fő méretek: teljes hossz: 330 mm, csőhossz: 145 mm, űrméret: 11,43 mm. H. M. Ltsz.: 1923/pu.

178 Angol forgópisztolyXIX. század második fele

William Tranter 1853-ban kétbillen- tyűs, elöltöltő, ötlövetű forgópisztolyt szabadalmaztatott. Az alsó billentyű a zárszerkezet és a kakas megfeszítésére, a rövidebb felső pedig a kakas fesztele- nítésére és az elsütésre szolgált. A ka­kas e megoldás következtében farok nélkül készült. A Tranter-rendszerű forgópisztolyokat 1856 és 1863 között nagy mennyiségben gyártották. A csappantyús forgópisztoly töltése az elöltöltő forgópisztolyéhoz hasonlóan történt, de a tömítést a töltővessző he­lyett a tok bal oldalára szerelt tömítő- szerkezettel végezték. A nyolcszögletű cső töltőkarját w. t r a n t e r p a t e n t s felirat és gravírozás díszíti. A tok jobb oldalán n 140791, a bal oldalán: w h , a felső részén: a . c l a y t o n h íg . h s t s o u t h a m p t o n felirat olvasható. A fémrészeket gravírozás borítja. Fő méretek: teljes hossz: 330 mm, cső­hossz: 155 mm, űrméret: 11 mm. HM. Ltsz.: 1127/pu.

179 Adam s-G asser-forgópisztolyXIX. század második fele

Ausztriában a Bécs melletti Ottak- ringben Leopold Gasser gyártott nagy űrméretű, Adams-rendszerű forgó­pisztolyokat. Az ötlövetű, billentyű- kakasos mozgatású, elöltöltő forgó­pisztoly is itt készült. A töltő-tömítő szerkezetet a tok bal oldalán helyezték el. A tok első részén i b , alatta 917, a tok bal oldalán, az osztrák sas képe s c h e i- n ic c , valamint o t t a k r in g alatt z w ien felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 355 mm, csőhossz: 120 mm, űrméret: 13,9 mm. HM. Ltsz.: 0741/ pu.

180 Német, Dreyse-forgópisztolyXIX. század második fele

A gyútűs puska feltalálójának fia, Franz Dreyse 1850-ben egy gyútűs el­sütőszerkezetű, hatlövetű forgópisz­tolyt szerkesztett. Ez a megoldás azonban nem vált be, s a pisztoly csak a kor különlegességének számított. A pisztoly fémrészeit gravírozással dí­szítették. A hátsó tokrész a gyútűs el­sütőszerkezet befogadása miatt beszú­rással készült. A tok felső részén f . v . d r e y s e s ö m m e r d a , a tok bal oldalán c a l . 0,35. 12. c r a n . p u l v . felirat, a tok jobb oldalán 3580-as szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 305 mm, cső­hossz: 100 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 1020/pu.

181 Osztrák, B ittner-ism étlőpisztolyXIX. század második fele

Középágytáras ismétlőpisztoly. A nyolcszögletű csövének felső része re­cézett. A tok jobb oldalán p a t e n t b i t t n e r , s ez alatt, ovális alakon belül c b alatt w betű látható. A bal oldali markolathéjon 10, alatta 1290. A zárdu­gattyú mozgatása a sátorvas előretolá- sával történt. Fő méretek: teljes hossz: 300 mm, csőhossz: 150 mm, űrméret: 7,7 mm. HM. Ltsz.: 2287/ pu.

182 Belga, Lefaucheux-forgópisztolyXIX. század második fele

A többcsövű forgópisztolyokat a had­seregekben nem rendszeresítették. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a pisztolyok tömegközéppontja a mar­kolat előtt volt, s emiatt a pisztoly tar­

tása nehéz, fárasztó, a célzás pedig bi­zonytalan volt. A hatcsövű pisztoly csőkötegének hátsó részén ovális kör­ben e l g és ötágú csillag, emellett a ko­rona alatt u betű látható. A fémrészek barnítottak. Fő méretek: teljes hossz:160 mm, csőhossz: 57 mm, űrméret:9 mm. HM. Ltsz.: 0694/pu.

183 Belga Lefaucheux-forgópisztolyXIX. század második fele

A pisztoly hengerének kiemelkedő fe­lületét vonalminták díszítik. Az elsü­tőbillentyűje felhajtható. Díszített markolatlemezekkel készült. A henger hátsó részén ovális körben e l g , a tok jobb oldalán c. d . betűk, a henger fe­lületén 578-as szám látható. Fő mére­tek: teljes hossz: 126 mm, csőhossz:48 mm, űrméret: 7 mm. HM. Ltsz.: 1001/pu.

184 Belga Arendt-forgópisztolyXIX. század második fele

A forgópisztoly a Mariette-piszto- lyokhoz hasonlóan többcsövű. A hat­csövű pisztoly elsütőbillentyűje hasz­nálat után felhajtható, a fémrészei barnítottak. A tok elején a r e n d t b r e ­v e t e , a henger elején m a , 1., a csőköteg hátsó részén ovális körön belül e l g és ötágú csillag, mellette az n felett koro­na látható. Fő méretek: teljes hossz:131 mm, csőhossz: 52 mm, űrméret:7 mm. HM. Ltsz.: 0695/pu.

185 Belga forgópisztolyXX. század eleje

Belga gyártmányú, tőrrel és bokszer- rel kombinált, Lefaucheux-rendsze- rű, hátultöltő, huzagolt csövű forgó­pisztoly. A csak revolverező, együte­mű lakatszerkezete külső kakasos. Ke­rete zárt, dobja hatfuratú, elsütőbil­lentyűje felhajtható, a jobb oldalon el­helyezett töltényrekesztője lefelé nyí­lik. A lövés és a lövedék vezetése a for­gódob kamráiban történik. A keret bal oldalára tőrt szereltek, a markolatát bokszernek képezték ki. A bokszer jobb oldalán csillagos g , belga ellenőr­ző jegy, a bal oldalon r- és koronás g s , a dob hátsó felületén a végső belga próbajel - oválisba helyezett e l g - , valamint a csillagos G betű látható. Fő méretek: teljes hossz: 150 mm, cső­hossz: 39 mm, űrméret: 7,5 mm. MNM. Ltsz.: 56.5450

186 Belga Lefaucheux- forgópisztolyXIX. század vége

A hatlövetű pisztoly nyolcszögletes csöve barnított. A tok bal oldalán 76-os szám, a cső jobb oldalán csillag alatt l , a henger felületén ovális alakban e l g és ötágú csillag, valamint ötágú csillag alatt l betű, a henger hátsó részén 6-os szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 260 mm, csőhossz: 125 mm, űrméret: 8 mm. HM. Ltsz.: 1056/pu.

187 Belga Lefaucheux- forgópisztolyXIX. század vége

A hatlövetű pisztoly nyolcszögletű csővel készült. Az elsütőbillentyű a lö­vés után felhajtható. A tok bal oldalán, a korona rajza alatt i., c., a hengeren ötágú csillag alatt w, a korona alatt e l g és ötágú csillag látható. A tok bal olda­lát a korona alatt r ., valamint ötágú csillag alatt w díszíti. Fő méretek: tel­jes hossz: 140 mm, csőhossz: 58 mm, űrméret: 5 mm. HM. Ltsz.: 0693/pu.

188 Belga Lefaucheux- forgópisztolyXIX. század vége

A hatlövetű, nyolcszögletű csővel ké­szült pisztoly elsütőbillentyűje hasz­nálat után felcsapható. A tok bal olda­lán, korona alatt M. f ., a henger felüle­tén ötágú csillag alatt 0 ., valamint a korona rajza alatt oválisban e l g és öt­ágú csillag látható. A cső jobb oldalát korona alatt r . és ötágú csillag alatt lé­vő d . díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 210 mm, csőhossz: 100 mm, űrméret:7,65 mm. HM. Ltsz.: 0737/pu.

189 Belga Lefaucheux- forgópisztolyXIX. század vége

A hatlövetű pisztoly fémrészeit dús, gravírozott díszítés borítja. Az elsütő­billentyű használat után felhajtható. A henger felületén, körön belül e l g be­tűk és ötágú csillag, a korona alatt u betű látható. A tok jobb oldalára 15276- os, a henger hátsó részére 16-os számot véstek. Fő méretek: teljes hossz: 200 mm, csőhossz: 85 mm, űrméret: 7 mm. HM. Ltsz.: 2490/pu.

190 Bajor, 1871 M W erder-pisztolyXIX. század

A bajor hadseregben a jól bevált Wer-

der szerkesztette egylövetű, hátultöltő puska mintájára, vele teljesen azonos zárszerkezettel készült pisztolyt is rendszeresítettek. A nagy tömege, va­lamint a forgópisztoly elterjedése mi­att csak rövid ideig alkalmazták. A tok felső részén i87i, 1873, bal oldalán 474; jobb oldalán: f . g . 11.36, a jobb oldali markolathéjon 86,474, c f , a cső alsó ré­szén pedig a 36-os szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 400 mm, cső­hossz: 205 mm, űrméret: 11 mm. HM. Ltsz.:

191 Olasz, 1889 MG lisenti-forgópisztolyXIX. század

A Chamelot-Delvigne-Schmidt- rendszerű forgópisztoly csöve nyolc­szögletű. A hatlövetű pisztoly szerszá­mok segítsége nélkül szétszedhető. A kilőtt, üres töltényhüvelyek ürítése a tok bal oldalán levő hengerzáró kar 90°-os elmozdítása, valamint a cső alatti ürítővessző cső fordításával, egyenként történt. A tok bal oldalán d o s c h i , alatta oroszlán képe, majd c a s t e l l i b r e s c ia 1916 felirat, a tok jobb oldalán m 774 és egy körön belül r p betűk láthatók. Elsütőbillentyűje lövés után felhajtható. Fő méretek: teljes hossz: 235 mm, csőhossz: 114 mm, tömege: 880 g, űrméret: 10,4 mm, a lövedék kezdősebessége: 245 m/s, torkolati energia: 34,5 mkg. HM. Ltsz.: 0656/pu.

192 Ném et, 1883 M forgópisztolyXIX. század

Az 1879 M forgópisztoly rövidített változata a gyalogsági csapatok és a tisztek részére készült. A hatlövetű pisztoly markolatának alsó részén 33. a . 4. 132. felirat látható, ami azt jelenti, hogy a fegyver a 33. tüzérezred 4. üteg 132. pisztolya volt. A cső bal oldalán 10,6; 3846 Q., a tok bal oldalán, a korona rajza alatt e r f u r t -1895, a cső alsó ré­szén z d c betűk láthatók. Fő méretek: teljes hossz: 270 mm, csőhossz: 117 mm, tömege: 940 g, űrméret: 10,6 mm, lövedék kezdősebessége: 220 m/s, torkolati energia: 42 mkg. HM. Ltsz.: 0628/pu.

193 Amerikai, .45-ösColt-Frontier-forgópisztolyXIX. század

Rochards és Mason 1871-72-ben a Colt-forgópisztolyokat tökéletesítet­

te. Ez a pisztoly típus 1892-ig az Egye­sült Államok hadseregének szolgálati maroklőfegyvere volt. A pisztoly hen­gere csak szerszámmal emelhető ki. Ún. „Single Action” forgópisztoly, ugyanis a henger forgása csak a kakas ismételt hátrahúzásával lehetséges. A kilőtt, üres töltényhüvelyek a henger­fészkekből csak egyesével szedhetők ki. A tok bal oldalán p a t . s e p t . 19. i87i , p a t . ju ly . 2 .1872, a markolat alsó részén 29470, a cső felső részén co u rs p t . f . a . m fg . c° H a r t f o r d , c t . u .s .a . felirat lát­ható. Fő méretek: teljes hossz: 350 mm, csőhossz: 190 mm, űrméret: .45 coll = 11,43 mm. HM. Ltsz.: 0878/pu.

194 O sztr á k -m a g y a r ,1870/74 M fo r g ó p isz to lyX IX . század

Az 1,52 kg töm egű, hatlövetű for­gópisztoly billentyűkakasos feszí­tőszerkezete a használatkor nagy erő t igényelt. A fegyver szétszere­léséhez külön csavarhúzóra volt szükség, ezért a szétszedésre a sza­bályzat külön intézkedett. Az üres hüvelyek kivetése egyenként a tok jobb oldalára szerelt hüvelykitoló rúddal tö rtén t. A tok bal oldalán 17235, valam int fJ?, a cső felső ré­szén, l . g a s s e r alatt w ie n felirat, a henger felületén korona alatt l g , s ez alatt 70-es szám látható. A tok jobb oldalát a m agyar korona alatt a m agyar cím er díszíti. Fő m ére­tek: teljes hossz: 325 m m , cső­hossz: 185 m m , töm ege: 1370 g, ű rm éret: 11 m m , lövedék kezdő- sebessége: 210 m /s, torkolatienergiája: 44 mkg. H M . L tsz.: 1051/pu.

195 O sztr á k -m a g y a r1872 M fo r g ó p isz to lyX IX . század

A hatlövetű, G asser tiszti forgó­pisztoly csak szerszám ok segítsé­gével szedhető szét. Az üres hüve­lyek kivetése a tok jobb oldalára szerelt hüvelykitoló rúddal tö r­tént. A nyolcszögletű cső bal olda­lán a nyíllal á tlő tt akna rajza alatt s. m a r k e , a tok bal oldalán l . g a s s e r p a t e n t w ie n felirat és 133529, a henger elején 16-os szám látható. Fő m éretek: teljes hossz: 230 mm, csőhossz: 120 m m , töm ege: 770 g, ű rm éret: 9 mm. H M . L tsz.: 0672/ pu.

196 F ra n cia , 1873 MC h a m e lo t-D e lv ig n e -fo r -p isz to lyX IX . század

Szerszám ok nélkül könnyen szét­szedhető hatlövetű forgópisztoly. A francia hadseregen kívül 1874- ben több hadseregnél rendszeresí­tették. Zárszerkezete billentyűka- kasos m ozgatású. A cső első fele hengeres, a m ásodik fele nyolc­szögletű. Az üres hüvelyek kiveté­se egyenként történt. A tok bal ol­dalán f 14170, a jobb oldalán M red ’

a r m e s , ez alatt s ' e t i e n n e felirat látható. A cső jobb oldalára s 1875, a bal oldalára 74170-es szám ot ü tö t­tek. Fő m éretek: teljes hossz: 242 m m , csőhossz: 114 m m , tömege: 1195 g, űrm éret: 11 m m , a löve­dékkezdősebessége: 190 m / s , to r­kolati energia: 21 mkg. H M . Ltsz.: 0612/pu.

197 B e lg a V e lo d o g -fo rg ó p isz - to ly

X IX . század A különleges alakú, hatlövetű pisztoly fekete bakelit m arkolat­héját szőlőlevél és szőlőfürt díszí­ti. A lövés u tán az elsütőbillentyű­je felhajtható. A henger hátsó ré­szén korona alatt ovális körben e l g és ötágú csillag, az ötágú csil­lag alatt w, a korona alatt c betű látható. A tok jobb oldalán a koro­na alatt r , felső részein h u z e l l a m .

B u d a p e s t felirat olvasható. Fő m éretek: teljes hossz: 135 m m , csőhossz: 37 m m , űrm éret: 7,65 mm. H M . L tsz.: 71. 1. 1.

198 Osztrák-magyar, 1898 MRast-Gasser-forgópisztolyXIX. század

August Rast által szerkesztett nyolclö­vetű pisztolyt Ottakringben a Leo- pold Gasser-gyár gyártotta. 1898-tól az első világháború végéig kb. 180000 db készült belőle. A sátorvas erőteljes előrenyomásával a tok bal oldali része kihajtható, s a fegyver szerszámok nél­kül szétszedhető. Az üres hüvelyek ürítése egyesével történt. A tok bal ol­dalán PATENT RAST GASSER WIEN, amarkolat alsó részén 24 l r és 8, a tok bal oldalán l w , az osztrák sas rajza, 15 és 43933 látható. Fő méretek: teljes hossz: 227 mm, csőhossz: 115 mm, tömege:

940 g, űrméret: 8 mm, lövedék kezdő- sebessége: 240 m/s, torkolati energia: 23,7 mkg. HM. Ltsz.: 2614/pu.

199 Orosz, 1895 MNagant-forgópisztolyXIX. század

Ezt a hétlövetű pisztolyt Louis Na- gant, belga fegyverszerkesztő szaba­dalmaztatta. Az orosz hadseregben 1895-ben rendszeresítették. Kezdet­ben a belga Pieper-gyár készítette, a tulai fegyvergyár csak később vette át a tömeggyártását. A szovjet tisztek a második világháború idején is alkal­mazták. A pisztoly sajátossága, hogy a minél kisebb gázveszteség elérésére olyan palack alakú, különleges töl­tényt szerkesztettek hozzá, amelynél a lövedék csúcsa nem emelkedik ki a hü­velyből. A fegyver elsütőszerkezete lehetővé teszi, hogy lövésnél a henger nekifeszül a csőnek, a töltény nyitott része kissé behatol a cső hátsó részébe, s ezáltal tömít. A pisztoly szerszámok segítsége nélkül szétszedhető. A kilőtt töltényhüvelyek ürítése egyenként történt. A tok bal oldalán 18326-os

szám, TULSZKIJ IM PE R . PETRA V ELIK

o r u z s . z a v o d 1912 orosz betűs felirat, a kakason ötágú csillag látható. Fő mé­retek: teljes hossz: 234 mm, csőhossz:115 mm, tömege: 780 g, űrméret: 7,62 mm, lövedék kezdősebessége: 300 m/s, torkolati energia: 32 mkg. HM. Ltsz.: 2318/pu.

200 Orosz,1873 M forgópisztolyXIX. század

A lefelé billenthető csövű, hatlövetű Smith-Wesson-forgópisztolyt az orosz hadseregen kívül a török és a ja­pán hadseregben is rendszeresítették. A katonai pisztolyok csövén az orosz kettős sas rajzán kívül k . o . , a későbbi­eken n . k . betűjeleket is láthatunk. Az előbbi Kaszaverij Ordinec, az utóbbi N. Kusakovics kapitány névjegye, ők voltak a fegyverek katonai átvevői. A cső felső részén „ s z m i t a i v e s s z o n a

o r u z s e j n a j a f a b r i k a g . s z p r i n g f i l d

a m e r i k a ” , orosz betűs felirat, a mar­kolat alsó részén: 11615- ö s szám látha­tó. Fő méretek: teljes hossz: 320 mm, csőhossz: 180 mm, tömege: 1170 g, űrméret: 10,6 mm, a lövedék kezdőse­bessége: 230 m/s, torkolati energia: 43 mkg. HM. Ltsz.: 0986/pu.

201 AmerikaiHopkins-Allen-forgópisztolyXX. század eleje

Lefelé hajtható csővel készült Smith- Wesson-rendszerű, hatlövetű pisz­toly. Az üres hüvelyek kivetése a cső lebillentése után egy ejektoros szerke­zettel egyszerre történt. A cső felső ré­szén: THE HOPKINS AND ALLÉN ARMS

CO. NORWICH. DONN. U.S.A. PAT. D ’AUG 2.

1906, a tok felső részén s a f e t y p o l i c e ,

a markolat belső részén E.3149 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 280 mm, csőhossz: 125 mm, űrméret:7,65 mm. HM. Ltsz.: 0981/pu.

202 Angol,.455-ös W ebley-Fosberyöntöltő forgópisztolyXIX. század

Ez a hatlövetű forgópisztoly az ilyen típusú fegyverek nagy családjában rendkívüli ritkaságnak számít. Műkö­dési elve az öntöltő pisztolyoknál köz­ismert lőporgázok hátralökő erején alapul. Lövéskor a lőporgázok ereje a hengert a csővel együtt hátralöki, ez­alatt a henger - a toknyúlványból kiál­ló szemölcs által vezérelve - 7,2 -ed fordulatot tesz jobbra. A cső lefelé bil­lenthető Smith & Wesson rendszerű. A cső felső részén p. w e b l e y & só n .

l o n d o n B irm in g h a m , a tok bal olda­lán w e b l e y f o s b e r y , a szárnyas löve­dék rajza alatt w & s, mellette 455 c o r -

d i t e felirat látható. A tok jobb oldalá­ra a 3441-es, elejére a 441-es számot vés­ték. A tok jobb oldalát a korona rajza alatt bp betűk díszítik. Fő méretek: Teljes hossz: 272 mm, csőhossz: 150 mm, ürméret: 11,43 mm, a lövedék kezdősebessége: 183 m/s, torkolati energia: 29 mkg. HM. Ltsz.: 1852/ pu.

203 Amerikai, Sm ith & Wesson-forgópisztolyXX. század eleje

A h a tlö v e tű p is z to ly h e n g e r é b ő l az ö ssz es h ü v e ly t e g y e je k to r se g íts é g é ­

v e l , a c ső le b ille n té s é v e l e g y id e jű le g

le h e t e ltá v o líta n i. A c ső fe ls ő ré szé n

u.s. r e v o l v e r c °, a sá to rv a s a lsó ré ­

sz é n 40522-es sz á m , a fe k e te b a k e lit

m a rk o la th é ja k o n u. s. fe lir a t lá th a tó .

Fő m é re te k : te lje s h o ss z : 265 m m ,

c ső h o s sz : 125 m m , ű rm é re t: 8 m m .

HM. Ltsz.: 0629/pu.

204 Angol, .455-ösWebley Mark VI.forgópisztoly1915

A Webley-forgópisztolycsaládot Har- ry Webley szerkesztette. A cső le- billentésekor a kilőtt töltény hüvelyeit egy ejektoros szerkezet automatikusan kivetette. A hatlövetű pisztolyt a brit hadseregben 1915-ben rendszeresí­tették, és 1936-ig szerepelt a hadsereg arzenáljában. A markolathéj bakelit­ből készült. A tok bal oldalán .is, koro­na rajza alatt g r . , alatta p , majd m a r k

v i . ,újabb korona rajza alatt 7a , alatta e ,

w e b l e y m a r k vi p a t e n t s , 1918, a hen­geren 390239 felirat látható. Fő mére­tek: teljes hossz: 285 mm, csőhossz:150 mm, tömege: 1077 g, űrméret: 11,43 mm, a lövedék kezdősebessége:183 m/s, torkolati energia: 29 mkg. HM. Ltsz.: 1049/pu.

205 Francia, 1892 MLebel-forgópisztolyXIX. század

A Lebel ezredes által szerkesztett hat­lövetű pisztoly hengerének mozgatása Abadie-rendszerű. Az 1873 M forgó­pisztolyt váltották fel vele. A henger jobb oldalra billenthető. „Balkezes forgópisztolynak” is nevezték, mert a francia tisztek gyakran úgy alkalmaz­ták, hogy jobb kezükben volt szablyá- juk, a bal kezükben pedig a forgópisz­toly. 1892-től 1938-ig gyártották. A francia tisztek még a második világ­háborúban is alkalmazták. Kisebb mennyiséget a román hadsereg is át­vett. Szerszámok nélkül szétszedhető forgópisztoly volt. Az üres hüvelyek kiürítése egyesével történt. A tok jobb oldalán Mre d ’a r m e s s l e t i e n n e és l 13527, a cső felső részén lévő körön be­lül s , majd ismét egy körön belül b ,

M lei 892, s 1922 felirat látható. Fő mére­tek: teljes hossz: 239 mm, csőhossz:118 mm, tömege: 840 g, űrméret: 8 mm, a lövedék kezdősebessége: 225 m/s, torkolati energia: 20 mkg. HM. Ltsz.: 1273/pu.

206 Amerikai Colt-forgópisztolyXIX. század

Ötlövetű forgópisztoly. A cső felső ré­szén c o l t s p t . f . a . m f g . co., alatta Ha r t f o r d , c t . u . s. a ., a markolathéja- kon pedig c o l t felirat olvasható. A markolat alsó részére a 20 735-ös számot ütötték be. Fő méretek: teljes hossz:

165 mm, csőhossz: 56 mm, űrméret:7,65 mm. HM. Ltsz.: 0596/pu.

207 Spanyol Velodog-forgópisz-tolyXIX. század

Az ötlövetű pisztoly elsütőbillentyűje lövés után felcsapható. A tok bal olda­lán C A L 6 m /m , a csillagkép alatt a , a markolat alsó részén 2495, a henger hát­só felén 47 látható. Fő méretek: teljes hossz: 145 mm, csőhossz: 38 mm, űr­méret: 6 mm. HM. Ltsz.: 0665/pu.

208 Belga Pieper-forgópisztolyXIX. század

A hétlövetű pisztoly hengere bal ol­dalra billenthető, s a cső alatt látható kivetőrúd megnyomásával az összes kilőtt hüvely egy mozdulattal üríthe­tő. A markolathéjakon h . p i e p e r p a ­

t e n t , a tok felső részén h . p i e p e r b t e

l i e g e felirat, a cső jobb oldalán lévő korona rajza alatt r , ötágú csillag alatt e betű látható. A cső alsó részére az 5524-es számot ütötték be. Fő méretek: teljes hossz: 290 mm, csőhossz: 140 mm, űrméret: 7,65 mm. HM. Ltsz.: 0373/pu.

209 Belga Bayard-forgópisztolyXIX. század

A balra billenthető hengerű, hétlövetű pisztolynál az üres hüvelyek kivetése, a henger balra fordítása után a hüvely­kivető rúd megnyomásával egyszerre történik. A tokjának belső felén 8836, a cső felső részén h . p i e p e r s p a t e n t

l i e g e b e l g i u m felirat látható. A mar­kolathéjakat a vágtató lovas képe alatt b a y a r d felirat díszíti. Fő méretek: teljes hossz: 260 mm, csőhossz: 115 mm, űrméret: 7 mm. HM. Ltsz.: 0674/pu.

210 CsehszlovákGrand-forgópisztolyXX. század

A hatlövetű pisztoly hengere a töltés, illetve az ürítés végrehajtásához bal oldalra fordítható. A cső bal oldalánCA L. 38. SPECIAL., M ODEL GRAND , a tok jobb oldalán csehszlovák oroszlán ké­pe mellett 65. m a d e in C z e c h o s l o v a ­

k i a , 9 586 a 01971, rombuszban k , a tok bal oldalán z b r o j o v k a b r n o n p , a markolathéjakon a Zbrojovka gyár emblémája látható. Fő méretek: teljes hossz: 280 mm, csőhossz: 125 mm, űrméret: 9mm. HM. Ltsz.: 81.515.1.

211 Amerikai, kétcsövűRem ington-pisztolyXIX. század

Az egymás fölött Bock-rendszer meg­oldással elhelyezett csövek lövés után az ürítéshez felfelé hajthatók. A cső felső részén r e m i n g t o n a r m s c o i l l i -

o n n . y . felirat olvasható, a cső alján 59.

Fő méretek: teljes hossz: 140 mm, csőhossz: 75 mm, űrméret: 10 mm. HM. Ltsz.: 0988/pu.

212 Francia Gaulois-pisztolyXIX. század vége

Sajátos megoldású, maroknyomásos pisztoly. A töltés és a lövés a marok­nyomáskor, az ürítés és hüvelykivetés a benyomott markolat visszafelé hala­dásakor történt. A biztosító-tűzváltó kart a tok bal oldalára helyezték el. A tok bal oldalán lévő öt lyuk a töltöttség ellenőrzését könnyítette meg. A cső felső részén g a u l o i s , a tok felső ré­szén c a l . 8 m/m felirat olvasható. A hü- velykivetőnyílás-védőn N3, a cső alsó részén 13437 felirat látható. A tok mindkét oldala gravírozott. Teljes hossz: 125 mm, csőhossz: 55 mm, űr­méret: 8 mm. HM. Ltsz.: 79.365. 1.

213 Ném et Reform pisztolyXIX. század

A négy csövet egymás alá függőlege­sen helyezték el. Lövéskor az elsütő­billentyű meghúzását követően a csö­vek felfelé mozognak. A tűzváltó kar a tok bal oldalán van. A csövek bal olda­lán 232, d . r . p ., a kiterjesztett szárnyú sas képe alatt b r e v e t e , jobb oldalán korona alatt u betű, a markolathéjakon r e f o r m , p i s t o l e felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 140 mm, cső­hossz: 81 mm, űrméret: 6,35 mm. HM. Ltsz.: 0990/pu.

214 Ném et Bár-pisztolyXIX. század

A pisztoly tárja két lövés után elfordít­ható, s így újabb két lövés adható le vele. Az elsütőbillentyűje lövés után felhajtható. A tár bal oldalán lévő két korona alatt u betű, d e u t s c h l a n d

98382-PATENT-BELGIEN 134 215, a CSŐ fe l-

ső részén - b á r - p i s t o l -, a tár jobb ol­dalán e n g l a n d i i 998, alatta r u s s l a n d ,

majd n o r d a m e r i k a felirat olvasható. A tár alsó részére a 328o-as számot ütöt­ték be. Fő méretek: teljes hossz: 180 mm, csőhossz: 55 mm, űrméret: 6,35 mm. HM. Ltsz.: 0989/pu.

215 Német,1908 M Schwarzloseöntöltő pisztolyXX. század

A pisztoly előresikló rendszere egye­dülálló megoldásnak számít. A zárdu­gattyúval egybeépített tok mozdulat­lan, csak a cső képes mozogni, és sem bütykös, sem reteszelőszerkezet nem csökkenti a lökés erejét. A mozdulat­lan zárdugattyú növeli a lövész biz­tonságát, ugyanakkor - mivel hiányzik a hátrasikló zárdugattyú, amely a hát- ralökés energiájának egy részét felfog­ná - a pisztoly erősen „rúg”. A cső alatt lévő spirálrugó a cső előremozgá- sakor összenyomódik. A túlságosan merev rugó akadályozza a fegyver mű­ködését és megnehezíti a fegyver fel­húzását. A pisztoly rejtett, revolver tí­pusú kakassal készül. A markolatbiz­tosítékot a markolat előtt helyezték el. Kevés alkatrészből álló fegyver. A tok bal oldalán a . w . s c h w a r z l o s e

g .m .b .h . b e r l i n , a tok jobb oldalán s c h w a r z l o s e , alatta géppuska rajza, mellette N ° ii29, a korona képe alatt b és u látható. Fő méretek: teljes hossz:138 mm, csőhossz: 105 mm, űrméret:7,65 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény. HM. Ltsz.: 1288/pu.

216 Német,Lignose-3öntöltő pisztolyXX. század

A suhli gyár Lignose (előtte Berg- mann) Einhand egykezes pisztolyát egy kézzel lehetett kezelni. A szán és a zár felhúzásához elegendő az elsütő­billentyű előtt levő, homorú végződé­sű sátorvasat meghúzni. Witwold Chylewski osztrák állampolgár talál­mánya. Az egykezes mechanizmus le­hetővé tette, hogy a fegyvert felhúz­zák, csőre töltsék, és akár lőjenek is anélkül, hogy a zsebből kivennék. A gyakorlatban nem vált be, helyét más biztosítószerkezetek vették át. A szán bal oldalán a k t - g e s . l i g n o s e b e r l i n

ABTEILUNG SUH L-CAL. 6,35-D . R. P ., a

szán jobb oldalán 43369 számsor, a jobb oldali markolathéjon l i g n o s e , a tok jobb oldalán, a korona rajza alatt n fel­irat látható. Fő méretek: teljes hossz: 120 mm, csőhossz: 55 mm, űrméret:6,35 mm, a tár befogadóképessége: 5 db töltény. HM. Ltsz.: 1240/pu.

217 Belga, 1908 MBergm ann-Bayard öntöltőpisztolyXX. század

A Theodor Bergmann által tervezett, nyomórugóval működtetett pisztolyt Bergmann Marspistole néven 1903- ban kezdték gyártani. 1907-ben az Anciens Etablissements Pieper (A. E. P.) a gyártás jogát megvásárolta, és a belgiumi Herstalban gyártották to­vább. A pisztoly Bayard-változata annyiban tér el elődjétől, hogy a cső valamivel hosszabb lett, a markolatváz (tok) szélesebb, s négy helyett hat hu- zagot alkalmaztak. A spanyol, a görög és a dán hadseregben is rendszeresí­tették. Gyártását az első világháború vége felé befejezték. A szán bal olda­lán BREVETE, S. G. D. G., ANCIENS E T A B ­

LISSEM ENTS PIEPER, H ERSTAL LIEGE,

b e r g m a n ’s p a t e n t , a szán jobb olda­lán rombuszban egy c betű, a tok alsó részén 15546 gyártási szám olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 250 mm, csőhossz: 102 mm, ürméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 0987/pu.

218 Ném et, 1907 M Dreyseöntöltő pisztolyXX. század

A Dreyse-pisztolyt Louis Schmeisser, a Rheinische Metallwaren und Ma­schinenfabrik sömmerdai részlegének mérnöke tervezte. A pisztolyt rendőr­pisztolyként hirdették. Rugója rend­kívül erős és merev volt. A szán hátra- húzását könnyítő rovátkákat a szán elejére marták be. Ez a megoldás nem bizonyult kedvezőnek. Az első világ­háború idején sok német tiszt egyéni lőfegyvere volt. A tok bal oldalán a ko­rona rajza alatt n . d r e y s e , r h e i n i s c h e

M ETALLW AAREN - M ASCHINENFABRIK,

A B T. s ö m m e r d a felirat, a záron 128953

gyártási szám, a két markolathéjon a Dreyse-cég emblémája látható. Fő méretek: teljes hossz: 158 mm, cső­hossz: 93 mm, tömege: 680 g, űrmé­ret: 7,65 mm, a tár befogadóképessé­ge: 8 db töltény, a lövedék kezdőse­bessége: 270 m/s, a torkolati energia:17,5 mkg. HM. Ltsz.: 1977/pu.

219 Amerikai, 1907 M Savageöntöltő pisztolyXX. század

A pisztoly terveit William Condit ké­szítette. Miután Elbert H. Searle-val

társul, együtt tökéletesítették a fegy­vert. Sajátossága, hogy lövéskor a pisztoly csövét a kirepülő lövedék el­fordítja, ekkor a csövén levő szemölcs úgy illeszkedik a zár vájatába, hogy ameddig a lövedék a csövet el nem hagyta, a zár nem nyílhat ki. A tárban lévő 10 töltény nem egymás alatt, ha­nem cikcakk alakban helyezkedik el. A tok bal oldalán s a v a g e , a tok elején 16I603, a szán felső részén s a v a g e a r m s

CO. U TICA N. Y. USA. CA L. 32. PATEN TED

NOVEMBER 21. 1905- 7. 65. M -M , a bakelitmarkolathéjakon s a v a g e alatt indián­fej, alatta q u a l i t y felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 170 mm, cső­hossz: 95 mm, tömege: 550 g, űrmé­ret: 7,65 mm, a tár befogadóképessé­ge: 10 db töltény, a lövedék kezdőse­bessége: 275 m/s, torkolati energia: 18 mkg. HM. Ltsz.: 0971/pu.

220 Osztrák-magyar,1905 M Mannlicheröntöltő pisztolyXX. század

Hátrasikló rendszerű, külső kakasos pisztoly. Zárszerkezete a Mauser­ül 896 M) pisztolyéhoz hasonlít. A fegyver az ún. rövid hátrasiklás elvén működik. A zárdugattyú és a cső egy ideig együtt halad hátrafelé, majd egy ponton a csőütközőhöz ér és megáll. A zárdugattyú ezután egyedül siklik hát­ra a zárdugattyúházban, eközben mozgását bütykös szerkezet és rugó lelassítja. A cső és a zárdugattyú elvá­lásának pillanatában megtörténik az üres hüvely kihúzása, majd a zárdu­gattyú továbbsiklásakor annak kiveté­se. A tárat a markolatban helyezték el (6 db tölténnyel). A fegyver jó lőszaki tulajdonságai miatt az osztrák és a ma­gyar katonatisztek nagyon kedvelték, s nem hivatalos oldalfegyverként visel­ték. A hadsereg hivatalos fegyverként nem fogadta el. A pisztoly Európában és Dél-Amerikában is népszerű volt. A cső bal oldalán 1219, a tok bal oldalán w a f f e n f a b r i k , alatta s t e y r , a jobb oldalán s y s t e m , alatta m a n n l i c h e r

felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 240 mm, csőhossz: 155 mm, tömege: 900 g, űrméret: 7,63 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 310 m/s, tor­kolati energia: 26,9 mkg. HM. Ltsz.: 1933/pu.

221 Német, 1908 MParabellum öntöltő pisztolyXX. század

A Parabellum-pisztoly egyike a leg­ismertebb és legszélesebb körben használt pisztolyoknak. Alaptípusát Hugo Borchardt Észak-Amerikában szerkesztette. Jellegzetessége a csuk­lós kötésű zárrendszer és az eltávolít­ható tár. Ezt a pisztolytípust 1898-ban Georg Luger áttervezte. Eleinte Bor- chardt-Luger-pisztolynak nevezték. 1899-ben új, a Parabellumnak neve­zett töltényt alkalmazták hozzá. A Pa­rabellum szó a Deutsches Waffen und Munitionsfabrik fedőneve volt. Az 1908 M pisztoly különféle csőhosz- szakkal és 7,65 és 9 mm űrmérettel ké­szült, 14 ország fegyveres erőiben szolgálati pisztolyként rendszeresítet­ték. 1941-től minden olyan üzemet és gyárat, amely a német fegyveres erők részére termelt, hárombetűs kódjel­zéssel láttak el. A Mauser-gyár a „byf ’ jelet kapta. A Mauser-gyár a rendőr­ségnek is gyártott Parabellumot. 1942 decemberében valamennyi Parabel­lum-pisztoly gyártását megszüntet­ték, mert minden kapacitást a P-38 (Walther) pisztoly gyártására állítot­tak át. Az utolsó sorozat Parabellumot 1942-ben Portugáliának gyártották. A szán bal oldalán 3712, a tok bal oldalán12, a csőfar felső részén 41, a zárszerke­zeten byf, 70, a szán jobb oldalán kiter­jesztett szárnyú sas képe alatt 655 fel­irat látható. Fő méretek: teljes hossz:225 mm, csőhossz: 102 mm, tömege: 870 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadó- képessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 350 m/s, a torkolati energia: 50mkg. HM. Ltsz.: 0617/pu.

222 Osztrák-magyar, 1912 MSteyr öntöltő pisztolyXX. század

A pisztoly tervezési munkái 1910-ben kezdődtek. 1911-től gyártották, s1912-ben rendszeresítették. Hátrasik­ló, elforduló csövű fegyver. Steyr- Hahn (Steyr-kakas) névvel is illették, így különböztették meg az 1907 M Roth-Steyr-pisztolytól, amelynek ka­kasa nem látható. Rögzített társzerke­zete az 1907 M Roth-Steyr-pisztolyé- hoz hasonlóan tölthető. A Steyr-fegy- vergyár a román hadsereg részére is gyártott ebből a típusból. 60°-ban el­forduló csövű fegyver. A tok bal olda­lán a markolatnál lévő gomb a tárnyo­

mó rugót nyomja le, amikor a pisz­tolytár kiürült, s a szán hátulmaradt, így a szán előreengedhető. A tok bal oldalán 9523 q és k ., a szán bal oldalán 9808 q. s t e y r 1917, a sátorvas jobb olda­lán, w n , valamint osztrák császári sas képe és 16. látható. Fő méretek: teljes hossz: 217 mm, csőhossz: 130 mm, tömege: 950 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lö­vedék kezdősebessége: 360 m/s, tor­kolati energia: 50 mkg. HM. Ltsz.: 0360/pu.

223 Osztrák, Kolibriöntöltő pisztolyXX. század

Ez a pisztoly a világ legkisebb öntöltő fegyvere. A nők számára tervezett ön­védelmi pisztolyt Georg Grabner1913-ban szerkesztette Kremsben, a Franz Pfannl Fegyver- és Lőszergyár­ban. A cső bal oldalán 20541.13, az oszt­rák sas rajza, a jobb oldali markolathé­jon f p , alatta keretben k r e m s a /d lát­ható. Fő méretek: teljes hossz: 65 mm, csőhossz: 30 mm, űrméret: 2,7 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény. HM. Ltsz.: 88.3.1.

224 Osztrák-magyar, 1907 MR oth-Steyr öntöltő pisztolyXX. század

A Roth-Steyr-pisztolyt Georg Roth, Georg Krnka és Karéi Kmka tervei alapján készítették. 1904-ben már gyártották, de csak 1907-ben rendsze­resítették a lovasságnál. Az első világ­háború idején az osztrák-magyar had­sereg több alakulatánál használták. A pisztolyt a steyri és a budapesti fegy­vergyárban nagy mennyiségben gyár­tották. A fegyver reteszelt zárdugaty- tyúval és hátrasikló, elforduló csővel készült. A markolatban elhelyezett tár szerkezete rögzített megoldású (nem távolítható el). Töltésnél a 10 db töl­tényt tartalmazó tölténykeretet felül­ről illesztették a vezetősínbe, s le­nyomták a tárba, majd a keretet üresen kihúzták. A pisztolynak nem volt biz­tosítéka. A csőre töltött fegyvernél a felhúzást (az ütőrugó megfeszítését) az elsütőbillentyű erőteljes hátrahúzá- sával kellett végrehajtani. A tok felső részén w a f f e n f a b r i k s t e y r , jobb ol­dalán 40940, hátsó részén w n - az oszt­rák császári sas rajza - és 10-es szám, a tok elején k betű látható. Fő méretek: teljes hossz: 233 mm, csőhossz: 128

mm, tömege: 1008 g, űrméret: 8 mm, a tár befogadóképessége: 10 db töl­tény, a lövedék kezdősebessége: 320 m/s, torkolati energia 39 mkg. HM. Ltsz.: 0620/pu.

225 Amerikai, 1903 MColt-Browning öntöltő pisztolyXX. század

A John Moses Browning által szer­kesztett pisztolyt 1903 és 1946 között gyártották; kb. 57 200 db készült belő­le. A szán bal oldalán p a t e n t e d

C O L T ’S PT. FA. MFG. CO. APR . 20. 1987. DEC.

22.1903. H a r t f o r d , c t . u s a , a tok bal ol­dalán 224519; a szán jobb oldalán c o l t

AU TO M ATIC CA LIBR E 32 RIM LESS SMO-

k e l e s s ; a tár alsó részén c a l . 32. c o l t ;

a bakelit markolathéjakon c o l t felirat és a Colt-gyár jegye (ágaskodó ló) lát­ható. Fő méretek: teljes hossz: 170 mm, csőhossz: 100 mm, űrméret:7,65 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény. HM. Ltsz.: 1260/pu.

226 Csehszlovák Marsöntöltő pisztolyXX. század

A Mars típusú pisztolyokat a Kohout és Spol (Kohout és társa) cég Kydné- ben gyártotta. Markolatbiztosítója nincs, a szánnak nincsenek hornyai, ahová a bal oldali markolatlemez mö­gött elhelyezett, hüvelykujjal működ­tethető biztosító beleakadhatna. A markolat alja vékonyabb, mint a felső része. A tok bal oldalán 2496 * 36,3044, a sátorvas bal oldalán a csehszlovák oroszlán képe, a szán bal oldalán Autó­

mat. pístoie M ARS/Cai. 6.35, a markolathé- jakon Mars portréja alatt m a r s felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 115 mm, csőhossz: 55 mm, űrméret: 6,35 mm, a tár befogadóképessége: 5 db töltény. HM. Ltsz.: 1046/pu.

227 Spanyol, Expressöntöltő pisztolyXX. század

Rendkívül érdekes szerkezetű pisz­toly. A tömegének csökkentése érde­kében a szánt a cső felőli részén köny- nyítették. A szánt a felhúzását könnyí­tő recézéssel is ellátták. A tűzváltó kar a tok jobb oldalán, hátul található. A szánrögzítő kar a tok bal oldalán, az el­sütőbillentyű felett van. A szán bal ol­dalán THE B E ST AU TO M ATIC PISTO L-

e x p r e s s - , a jobb oldalán - f ö r t h e 635

c a r t r i d g e felirat, majd a korona rajza

alatt u betű látható. Fő méretek: teljes hossz: 110 mm, csőhossz: 50 mm, űr­méret: 6,35 mm. HM. Ltsz.: 1239/ pu.

228 Angol, 1906 MW ebley-Scott öntöltő pisztolyXX. század

A 15 982 számú brit szabadalom alap­ján 1906-ban kezdték gyártani. Rend­őri modellnek nevezték, mert a londo­ni rendőrség is használta. A hátrasikló rendszerű pisztoly külső kakassal, ru­gós ütőszeggel készült. A tokon az el­sütőbillentyű mögé hüvelykujj-bizto- sítót helyeztek el. A tok bal oldalán 8i6i8i, a szán bal oldalán w e b l e y &SCO T T LTD (LONDON & BIRMINGHAM)

7.65 M/M 32 AU TO M ATIC PISTO L, SA FE,

szárnyas lövedék rajza alatt w & s , a szán felső részén korona képe alatt b.

v., a csőfaron ugyanezek a motívumok és b p látható. Fő méretek: teljes hossz: 156 mm, csőhossz: 89 mm, űr­méret: 7,65 mm, a tár befogadóképes­sége: 8 db töltény. H. M. Ltsz.: 1045/pu.

229 Angol W ebley-Scottöntöltő pisztolyXX. század

A belső kakasos kivitelű pisztoly szán­ja teljesen burkolt, csak felül van rajta egy kis kivetőnyílás. Markolatbiztosí­téka nincs. A pisztoly méretei azono­sak a külső kakasoséval, a tömege kb. 5 grammal kevesebb. A modellnek több változata van, ezek főként a markolat­héjak anyagában és rajzolatában kü­lönböznek. A szán bal oldalán w e b l e y

& SCO T T L TD (LONDON & BIRMINGHAM)

6.35 M/M AU TO M ATIC PISTOL, SA FE , SZár- n y a s lö v e d é k k é p a la t t w & s , a c ső fa lo n a k o ro n a ra jz a a la t t b v , b f , v p b e tű k , a m a rk o la t h á ts ó ré s z é n 129144 sz á m s o r lá th a tó . F ő m é re te k : te lje s h o ssz : 109 m m , c ső h o ssz : 54 m m , ű r m é r e t : 6,35 m m , a tá r b e fo g a d ó k é p e s sé g e : 6 d b tö lté n y . HM. L ts z . : 1235/pu.

230 Angol W ebley-Scottöntöltő pisztolyXX. század

Ez a típusa 6,35 mm űrméretű piszto­lyok kakasos változata. A szán felső ré­sze úgy van kivágva, hogy a cső felső része látható. Markolatbiztosítéka nincs. A szán bal oldalán w e b l e y &

SCO T T L ™ (LONDON & BIRMINGHAM)

6.35 M/M AU TO M ATIC PISTO L, SA F E , a

szárnyas lövedék rajza alatt w & s, ez­után 7 db recézés látható. A szán jobb oldalán a korona képe alatt b v betűk, a markolat hátsó részén 158536 számsor található. Fő méretek: teljes hossz:110 mm, csőhossz: 54 mm, űrméret:6.35 mm, a tár befogadóképessége: 6 db töltény. HM. Ltsz.: 0974/pu.

231 Ném et Sauer-Sohnöntöltő pisztolyXX. század

Az első 6,35 mm űrméretű Sauer- pisztolyok 1920 és 1922 között kerül­tek forgalomba. Az 1913 M, 7,65 mm űrméretű Sauer-Sohn-pisztoly pon­tos mása. Később Grosses Modell6.35 Kai. néven is készítik. A tok bal oldalán 56840, a cső bal oldalán p a t e n t ,

a cső felső részén j. p. s a u e r & s o h n .

s u h l , a cső jobb oldalán c a l . 6,35, a tá­ron s & s. Cai. 6,35 felirat látható. Fő mé­retek: teljes hossz: 125 mm, csőhossz:65 mm, űrméret: 6,35 mm, a tár befo­gadóképessége: 7 db töltény. HM. Ltsz.: 1242/pu.

232 Ném et, 1913 MSauer-Sohn öntöltő pisztolyXX. század

A spirális helyretoló rugó a cső körül van, ezért egy meglehetősen nagy henger foglalja magába. A zárdugaty- tyú külön egységet alkot. A hátrasikló rendszerű pisztoly rejtett ütőszeggel készült. 1918-tól 1920-ig nem változ­tattak a pisztolyon, később az elsütő­szerkezetet és a markolathéjak alakját módosították. A pisztoly bal oldalán, közvetlenül a sátorvas mögött lévő mechanikus biztosítót hüvelykujjal lehetett működtetni, és a szánt nyitott helyzetben rögzíteni. A cső bal olda­lán p a t e n t , felső részén j. p. s a u e r &

s o h n , s u h l , jobb oldalán c a l . 7,65, a tok bal oldalán 18690 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 144 mm, cső­hossz: 78 mm, tömege: 550 g, űrmé­ret: 7,65 mm, a tár befogadóképessé­ge: 7 db töltény, a lövedék kezdőse­bessége: 260 m/s, a torkolati energia16 mkg. HM. Ltsz.: 1917/pu.

233 Ném et, 1938 (H) MSauer-Sohn öntöltő pisztolyXX. század

A pisztoly első elnevezése Sauer Selbstlade Pistole - Modell H.-Kal7,65 volt. Később a megnevezése Mo­dell 38 (H) lett. A pisztoly típusjelé­

ben lévő H betű (Hahnselbstspanner/ önfelhúzó) azt jelzi, hogy a fegyver el­sütőszerkezete kettős működésű. Amikor a tár nincs a fegyverben, ak­kor a pisztollyal csőre töltött állapot­ban sem lehet lőni. Mechanikus bizto­sítéka van. Ebből a pisztolytípusból a Luftwaffe több százezer darabot ka­pott. 1944-től a kakasmozgató biztosí­tékot elhagyták, ezáltal a termelése gyorsabbá vált. A szán bal oldalán 1. p. s a u e r & s o h n s u h l , alatta c a l . 7.65.

A sátorvas bal oldalán kiterjesztett szárnyú sas alatt 37, a szán jobb oldalán p a t e n t , a tok jobb oldalán 279876 gyár­tási szám, kiterjesztett szárnyú sas raj­za alatt n felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 155 mm, csőhossz: 86 mm, tömege: 730 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 290 m/s, torkolati energia: 20 mkg. HM. Ltsz.: 1039/pu.

234 Olasz, Berettaöntöltő pisztolyXX. század

Az 1680-ban alapított Fabrica di Armi Pietro Beretta a világ egyik legrégeb­ben működő fegyvergyára. A 9 mm-es Parabellum pisztolytöltényhez ké­szült pisztoly. Belső kakasos, külön hüvelykivetővei szerelt, reaktív, 1915 típusú fegyver. A cső felerősítése a Mauser-zsebpisztolyéhoz hasonló. A fegyver a 7,65 mm űrméretű pisztoly módosított változata. Markolatbizto­sító lemeze a rendőrség részére „r e ”

(Regio Esercito), a katonaság részére „p s ” (Publica Sicurezza) jelzéssel ké­szült. Markolatváza egyenes. Gyártá­sát 1919-ben szüntették meg. A szán bal oldalán p i e t r o b e r e t t a -b r e s c i a -

C A SA FONDATANEL 1680. CA L. 9M.-

b r e v e t t o 1915, 724; a tok bal oldalán 724; a tok jobb oldalán körben if felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 170 mm, csőhossz: 95 mm, tömege: 875 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképes­sége: 8 db töltény, a lövedék kezdőse­bessége: 258 m/s, torkolati energia: 27,2 mkg. HM. Ltsz.: 0969/pu.

235 Olasz, 1923 M Berettaöntöltő pisztolyXX. század

Az 1915 M Beretta-pisztoly tovább­fejlesztett változata. A méreteit meg­növelték és külső kakassal látták el. Ez volt az első Beretta-fegyver, amely hí-

vatalos modell elnevezést kapott. (Modello 1923.) A szánrögzítő fogan­tyút a tok bal oldalán, az elsütőbillen­tyű fölé helyezték el. A tárrögzítő a markolat alsó részén található. A tok bal oldalán, a korona rajza alatt r e .

(Regio Esercito = olasz rendőrség), a szán bal oldalán p i s t o l a -b e r e t -

T A -9mmBREV. 1915- 1919-M2 . 1923, a t o k é s a

szán jobb oldalán 304402, a markolat al­só részén 10 felirat látható. A fémből készült markolathéjakon oválisban p b

(Pietro Beretta) betűk vannak. Fő mé­retek: teljes hossz: 152 mm, csőhossz:86 mm, tömege: 570 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége:255 m/s. HM. Ltsz.: 0968/pu.

236 Spanyol Astra-300öntöltő pisztolyXX. század

Az Astra-300-at az Esperanza y Un- ceta gyár készítette. 1922-től a spanyol haditengerészet és a rendőrség hasz­nálta. Csőkeresztmetszete módosított Browning-típus. A szán felső részén a s t r a , valamint u n c e t a y c o m p a ñ í a

s. a . g u e r n i c a e s p a n a felirat, a tok jobb oldalán 580118 számsor, valamint kiterjesztett szárnyú sas képe alatt w aA . 251, a cső felső részén 9 m/m KURZ.

felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 160 mm, csőhossz: 100 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 0777/pu.

237 Spanyol Star-Böntöltő pisztolyXX. század

Ezt a pisztolyt a Star, Bonifacio Eche­verría S. A. gyárban készítették. Ka­tonai és rendőrségi célokra egyaránt használták. Háromféle, 105 mm, 130 mm és 160 mm csőhosszal gyártották. Külalakja és működési elve az ameri­kai 1911 M Colt-pisztolyéhoz hason­lít. A szánrögzítő kar a tok bal oldalán, a sátorvas felett található. Az elsü­tőbillentyű bal oldala mögé a tárkiol- dót, a tűzváltókart pedig a tok bal ol­dalának hátsó részére, a markolat fö­lé helyezték el. A tok bal oldalán égő gránátban p betű, a szán bal olda­lán f . Patr. 08 - sugárzó csillag -o T a d B . ECHEVERRIA Q » r A T Q QS T A R EIBAR-ESPANASA C A L - 9 m m J 3 C S0jobb oldalán c a l. 08. felirat látható. A tok jobb oldalán kiterjesztett szárnyú sas képe alatt Wa. a . d . 20, a markolatház alsó részén 253367 számsor, a tár alsó ré­szén s t a r felirat található. Fő mére­

tek: teljes hossz: 210 mm, csőhossz:120 mm, tömege: 1050 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 9 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 350 m/s, torkolati energia: 50 mkg. HM. Ltsz.: 0646/pu.

238 Amerikai, 1911 M Colt öntöltő pisztolyXX. század

A John Moses Browning által szer­kesztett pisztolyból 1912 és 1957 kö­zött kb. 2695000 db készült. Műkö­déskor a pisztoly csöve az alatta levő kettős csukló segítségével lefelé süly- lyed, a felül levő szemölcsök reteszelé­se kioldódik, s a závárzat csak ezután mozog hátrafelé. Külső kakasos meg­oldású fegyver. A szán bal oldalán p a -

TENTED APR. 20, 1987. SEPT. 9. 1902, DEC.

19., 1905, FEB. 14. 1911, AUG. 19. 1913, ágas­kodó 10 képe, C O L T ’S PT. F. A. MFG. CO.

H a r t f o r d , c t . u .s .a . , a tok bal oldalán UNITED STA TES PR O P ER TY , ü Szán jobboldalán m o d e l o f 1911. u.s. a r m y , a tok jobb oldalán n ° 359234 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 215 mm, csőhossz: 127 mm, tömege: 1050 g, űrmérete: 11,43 mm, a tár befogadó- képessége: 7 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 215 m/s, torkolati energia: 34mkg. HM. Ltsz.: 1916pu.

239 Amerikai, 1911A1 M Colt öntöltő pisztolyXX. század

Az 1911 M típusú pisztolyt 1921-ben korszerűsítették, és 1911A1 M néven az Egyesült Államok hadseregében rendszeresítették. Egyszerű szerkeze­te és a biztonságos működése miatt rendkívül népszerű fegyver volt. A szán bal oldalán p a t e n t e d a p r . 20.1887.

SEPT. 9 . 1902., DEC. 10. 1905. FEB. 14. 1911.

a u g . 3., 1913, ágaskodó ló képe, c o l t s

P T. FÁM FG. CO. HARTFORD. CT. U.S.A. a

tok bal oldalán g . h . d ., a tok jobb olda­lán UNITED STA TE S PR O PER TY, M 1911AI

U.S. a r m y n ° 1116570 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 218 mm, cső­hossz: 127 mm, tömege: 1125 g, az űr­méret: 11,43 mm, a tár befogadóké­pessége: 7 db töltény, a lövedék kez­dősebessége: 250 m/s, torkolati ener­gia: 46 mkg. HM. Ltsz.: 1263/pu.

240 Ném et 1934 M Mauser öntöltő pisztolyXX. század

Szerkezete hasonlít a Browning pisz­

tolyokéhoz. Helyretoló rugóját a cső alatt helyezték el. A szán (tömegének csökkentése érdekében) elöl a felső ré­szén nyitott. A szán bal oldalán: 101342

gyártási szám, w a f f e n f a b r i k m a u s e r

A.-G. OBERNDORF A. N. M AUSERS P A ­

TEN T, alatta Mauser-embléma, a tok alsó részén 342 szám olvasható. A mar­kolathéj egy darabból készült. Fő mé­retek: teljes hossz: 152 mm, csőhossz:87 mm, űrméret: 7,65 mm, a tár befo­gadóképessége: 8 db töltény, a löve­dék kezdősebessége: 290 m/s, torkola­ti energiája: 20 mkg. HM. Ltsz.:80.293.1.

241 Ném et W alther-PPKöntöltő pisztoly1931

A pisztoly a PP-modell kisebb és könnyebb változata. A PPK típusjelet a Polizei Pistole Kriminal (a bűnügyi rendőrség pisztolya) szavak kezdőbe­tűiből alkották. Markolathéjai számos változatban készültek. A leggyakrab­ban a műanyagból egybeöntött módo­zatot használták. A második világhá­ború idején készült pisztolyokat zöm­mel fa markolathéjjal gyártották. Eze­ket a pisztolyokat beilleszthető pót­csővel is felszerelték. Ekkor a Zielmu- nition 20 nevű, 4 mm-es gyakorlótöl­tényt lehetett vele tüzelni. A szán bal oldalán keretben w a l t h e r , majd w a f­

fenfabrik W alther, Zella-M ehlis (Thür), alatta W alther’s Patent Cal. 7,65 m m , és Mód. P P K , 3

tok jobb oldalán 258928K felirat, a mar­kolathéjakon a Walther-embléma lát­ható. Fő méretek: teljes hossz: 156 mm, csőhossz: 85 mm, tömege: 565 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóké­pessége: 7 db töltény, a lövedék kez­dősebessége: 290 m/s, torkolati ener­gia: 20 mkg. HM. Ltsz.: 1035/pu.

242 Magyar From m er-Stopöntöltő pisztolyXX. század

A pisztoly felépítése az ún. Stop-Pa­tent rendszeren alapul, gyakran 1912- es modellnek is nevezték. Jellemzője a kétutas nyomórugó-vezető. Rugó­rendszerét a cső alatti, ún. alagútban helyezték el. A működtetőberendezés egy belső bilincsekkel ellátott forgó­csap. Ezt a pisztolytípust az osztrák­magyar hadsereg tisztjei is használták. A Magyar Királyi Honvédségnél 1919 M jelzéssel rendszeresítették. A pisz­toly 9 mm űrmérettel is készült. A

s z á n b a l o ld a lá n f e g y v e r g y á r b u d a -

P E ST -F R O M M E R -P A T . STO P CAL. 7.65 (.32)

felirat, a tok bal oldalán 324553 számsor látható. A sátorvas bal oldalán, egy kö­rön belül, a korona rajza alatt b p betűk és a kör alatt i-es szám, a tár alsó ré­szén f r o m m e r 7,65 mm felirat található. Fő méretek: teljes hossz: 164 mm, csőhossz: 98,5 mm, tömege: 595 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóké­pessége: 7 db töltény, a lövedék kez­dősebessége: 280 m/s, a torkolati ener­gia: 18,5 mkg. HM. Ltsz.: 0710/ pu.

243 Magyar, 1910 M From m eröntöltő pisztolyXX. század

A 1906 M pisztoly módosított válto­zatát markolatbiztosítóval látták el. Nem sokáig szerepel a gyár termékei között, mert az első világháború kitö­résekor minden fegyvergyár haditer­melésre állt át. Csendőrségi pisztoly­nak is nevezték. A működési elve egyedi. A csőre töltött pisztolynál a csövet és a zárat három szemölcs me­reven reteszeli. Lövéskor a zár és a cső együtt, hosszan hátrasiklik, majd a zár megakad, a zárfej (a szemölcsöknél) elfordul, megszűnik a reteszelés, a cső visszaugrik a helyére, s közben az üres hüvely kivetődik - amikor a cső meg­áll - , ezzel egy időben lebillenti a zár­akasztót, így a zár előresiklik (közben betölti a következő töltényt). A zárfej a csőhüvely belső vájatához érve elfor­dul, s újra megtörténik a reteszelés. Az elsütőberendezés markolatbiztosító­val készült, a lövő az elsütőbillentyű meghúzásával egyidejűleg a markolat­biztosítót is meg kell hogy nyomja. Az utolsó töltény kilövése után a zár nyit­va marad, a tok bal oldalán levő zár­akasztó gomb benyomásával a zár elő­recsúszik. A tok bal oldalán f e g y v e r -

G Y Á R -B U D A PE ST -FR O M M E R -P A T 8376

felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 190 mm, csőhossz: 110 mm, űrméret: 7,65 mm, a lövedék kezdőse­bessége: 340 m/s. HM. Ltsz.: 0916/ pu.

244 Magyar From m er-Babyöntöltő pisztolyXX. század

A Frommer-Stop-pisztoly kisebb változata, 9 mm űrmérettel is készült. A tok bal oldalán f e g y v e r g y á r - b u -

D A PEST-FRO M M ER PAT. B A B Y C A L 7,65

m m (.32); 352079, egy körön belül a koro­

na képe alatt b p látható. Fő méretek: teljes hossz: 120 mm, csőhossz: 55 mm, űrméret: 7,65 mm. HM. Ltsz.: 78.120. 1

245 Magyar,From m er-Liliputöntöltő pisztolyXX. század

Külsőleg a Frommer-Stop és Baby modellekhez hasonlít, szerkezetileg azonban teljesen eltérő, hátrasiklásos rendszerű. 1923-ban hirdetik először. A szán bal oldalán f e g y v e r g y á r B u ­

d a p e s t FROM M ER P A T LILIPUT CA L. 6.35

(.25), a tok bal oldalán 431140 gyártási szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 110 mm, csőhossz: 50 mm, űr­méret: 6,35 mm, a tár befogadóképes­sége: 5 db töltény. HM. Ltsz.: 0779/ pu.

246 Magyar,From m er-Babyöntöltő pisztolyXX. század

A pisztoly szerkezeti felépítése azonos a Frommer-Stop öntöltő pisztolyé­val. Méreteit úgy kisebbítették, hogy a szánból és a csőből levágtak. A szánon olvasható á r betűk is ezt jelzik, ugyanis elöl a levágás miatt hiányzik a f e g y v e r g y felirat. A szán bal oldalánA R -B U D A PE ST-FR O M M E R -PA T. STO P

c a l . 7,65 mm (.32), a tok bal oldalán 315905

számsor látható. A fából készült mar­kolathéjában f s betűk vannak. Fő mé­retek: teljes hossz: 125 mm, csőhossz:55 mm, űrméret: 7,65 mm. HM. Ltsz.: 74.81.1.

247 Magyar, 1929 Möntöltő pisztolyXX. század

1929 és 1935 között gyártották. A gyártási számozás 1-től 50000-ig tar­tott. A reteszeletlen tömegzáras pisz­toly zárhengerrel és markolatbiztosí­tóval készült. Az ütőszeget is magába foglaló zárhengert a szán hátsó részé­hez csavarmenetes szánsisak kapcsol­ja. A helyretoló rugó a cső alatt talál­ható. Tölténye a 9 mm-es Browning- Short-tölténnyel azonos. A szán bal oldalán f e g y v e r g y á r - B u d a p e s t 29M,

a tok bal oldalán 11468 számsor, a sátor­vas bal oldalán a magyar korona rajza látható. Fő méretek: teljes hossz: 175 mm, csőhossz: 100 mm, tömege: 735 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóké­

pessége: 6 db töltény, a lövedék kez­dősebessége: 270 m/s, a torkolati energia: 22,6 mkg. HM. Ltsz.: 0595/ pu.

248 Magyar, 1937 M.öntöltő pisztolyXX. század

Az 1929 M pisztolyt 1936-ban egysze­rűsítették, néhány szerkezeti elemét kiiktatták a fegyverből. A szán hátsó végét zártömbszerűen alakították ki. A markolatbiztosító és a helyretoló ru­gó az 1929 M pisztolyéval azonos. A német légierő részére 7,65 mm űr­mérettel is készült. A szán bal oldalánF É M Á R U -F E G Y V E R - és G É P G Y Á R R T . 37M

felirat, a tok bal oldalán 82178 számsor, a sátorvas bal oldalán magyar korona rajza látható. A pisztoly fémrészei barnítottak. Fő méretek: teljes hossz: 170 mm, csőhossz: 100 mm, tömege: 740 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadó- képessége: 7 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 270 m/s, a torkolati energia: 22,6 mkg. HM. Ltsz.: 1615/ pu.

249 Francia,1935 A. M. S. A. C. M.öntöltő pisztolyXX. század

A pisztoly szerkezeti felépítése a Browning-rendszer Petter-féle mó­dosításán alapul. Először Choletben, a Société Alsacienne de Constructions Mécaniques (S. A. C. M.) cég gyártot­ta, majd később az előállításába a St. Etienne-i a Manufacture d’Armes de St. Etienne (M. A. S.) gyár is bekap­csolódott. A pisztoly külső kakasa fé­lig és teljesen felhúzott állapotban is rögzíthető. Szétkapcsoló biztosítékát kihúzáskor a tár működteti. A hü­velykujj-biztosítót a szán végén, bal­oldalt helyezték el, a fegyver csőre töl­tését egy mutató jelzi. Az ütőszeg ru­gója esésre vagy ütésre nem csapódhat rá a töltényre. A német megszállás után a pisztolyt P 625 (f) típusnévvel gyártották. A tok bal oldalán, m l e

1935. A., kiterjesztett szárnyú sas ké­pe, alatta w a A . 25, majd E 2946A , s ez alatt s. a . c. m . felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 196 mm, csőhossz: 110 mm, tömege: 740 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége:340 m/s, a torkolati energia: 33 mkg. HM. Ltsz.: 0927/pu.

250 Olasz, 1934 M Berettaöntöltő pisztolyXX. század

A burkolt műanyag markolattal ké­szült pisztoly az 1931 M tökéletesített változata. A fegyvert az olasz hadse­regben rendszeresítették. Később ön­védelmi pisztolyként kereskedelmi forgalomban is kapható volt. A pisz­tolyt Mód. 934 (Corto) elnevezéssel árusítják. 7,65 mm űrmérettel is gyártják. Ezt a változatot 1935 M pisz­tolyként is említik. Az olasz rendőr­ségnél, haditengerészetnél és a légi­erőnél napjainkban is alkalmazzák. A szán bal oldalán p. b e r e t t a -c a l .

9 . C O R T O -M °934. - B R E V E TT A TA , alatta g a r d o n e v. t . 1942 x x , a tok bal oldalán korona rajza alatt r és ellipszisben t i s ,

a szán jobb oldalán 939374, a tok bal ol­dalán 939374, téglalapban p a , ellipszis­ben ív ű , a markolathéjakon pedig p b

felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 150 mm, csőhossz: 89 mm, tö­mege: 625 g, űrméret: 9 mm, a tár be­fogadóképessége: 7 db töltény, a löve­dék kezdősebessége: 295 m/s, a torko­lati energia: 27 mkg. HM. Ltsz.: 0946/pu.

251 Szovjet, 1933 M,Tokarev (TT)öntöltő pisztolyXX. század

Szovjetunióban az öntöltő pisztolyok tervezése az 1920-as években kezdő­dött. 1930-ig többféle pisztolyt pró­báltak ki, majd 1930 júniusában a szovjet és a külföldi pisztolyokkal ösz- szehasonlító lőtéri próbákat hajtottak végre. Itt Tokarev fegyverszerkesztő pisztolya bizonyult a legjobbnak. T o­karev a pisztolyát viszonylag nagy tel­jesítményű töltényre szerkesztette. A nagy találati pontossághoz a pisz­toly kedvező tömegelosztása is hozzá­járult. A cső mélyre helyezésével csök­kent az erőátvitel karja, és a fegyver tömegközéppontja közelebb került a markolathoz, amelynek megfelelő szögállása és mérete jó fogást tesz le­hetővé. A tok bal oldalán f v 2728, Tula- gyár jele és 1944. felirat látható. A szán hátsó részén nyolc vékony és nyolc vastagabb rovátka található. A fából készült markolathéjak recézettek. Fő méretek: teljes hossz: 196 mm, cső­hossz: 115 mm, tömege: 875 g, űrmé­ret: 7,62 mm, a tár befogadóképessé­ge: 8 db töltény, a lövedék kezdőse­

bessége: 425 m/s, a torkolati energia:51.5 mkg. HM. Ltsz.: 0786/pu.

252 Szovjet, 1933 M,Tokarev (TT)öntöltő pisztolyXX. század

Az eredeti Tokarev-pisztolytól csak annyiban különbözik, hogy a szánon a rovátkák száma huszonnégy. Az 1933 M Tokarev-pisztolyt Magyarorszá­gon 1948-ban rendszeresítették és gyártották. A magyar pisztolyok mar­kolathéját 1956-ig a régi, azt követően az új címer díszítette. 1963-ig volt rendszerben. A tok bal oldalán pm 874 -

a tulai fegyvergyár jele -1 9 4 0 látható. A fekete bakelit markolathéjakon az öt­ágú csillag körül c c c p felirat olvasha­tó. Fő méretek: teljes hossz: 196 mm, csőhossz: 115 mm, tömege: 875 g, űr­méret: 7,62 mm, a tár befogadóképes­sége: 8 db töltény, a lövedék kezdőse­bessége: 425 m/s, a torkolati energia:51.5 mkg. HM. Ltsz.: 2362/pu.

253 Lengyel, 1935 M,Radomöntöltő pisztolyXX. század

1935-ig a lengyel fegyveres erőknél különböző pisztolytípusokat használ­tak (Browning, Colt, Luger, Mauser stb.). 1935-ben az egységes pisztolytí­pus bevezetésére pályázatot írtak ki, amelyet Piotr Wilniewczyc és Jan Skrzypinski nyert meg. A termelést a radomi állami fegyvergyárban kezd­ték meg. A pisztolyt általában Radom néven ismerik, bár elnevezése VIS 35, amely a két tervezőmérnök nevének kezdőbetűiből és az I betűből szárma­zik. Ennek a rövidítésnek más magya­rázata is van, ugyanis Wilniewczyc W-vel írja a nevét, a VIS viszont lati­nul erőt jelent. A gyártás 1936-tól 1939-ig folyt, és kb. 180000 db ké­szült belőle. A német megszállás alatt P-35p néven tovább gyártották. Eb­ben az időszakban a pisztoly minősége a lengyel munkások szabotázsa miatt jelentősen romlott. A szán bal oldalánF. B. RADOM VIS mód. 35, Pat. Nr. 15567, a

tok jobb oldalán h . 7899 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 200 mm, csőhossz: 118 mm, tömege: 825 g, űr­méret: 9 mm, a tár befogadóképessé­ge: 8 db töltény, a lövedék kezdőse­bessége: 350 m/s, a torkolati energia:50 mkg. HM. Ltsz.: 0962/pu.

254 Lengyel, 1935 M,Radom pisztolyXX. század

A katonai pisztolyt 5,6 mm űrmérettel sportcélokra szerkesztették át. A szán bal' oldalán F. b . r a d o m ., alatta 1937,

majd lengyel sas képe visvwz 35, alatta Pat. Nr. 15567 látható. A sátorvas bal ol­dalán oválisban d alatta 2, az elsütőbil­lentyű jobb oldalán k . v„ a tok jobb ol­dalán 4887, a tár alsó részén lévő ovális­ban g betű alatt 2-es szám található. Fő méretek: teljes hossz: 210 mm, cső­hossz: 130 mm, tár befogadóképessé­ge: 10 db töltény, űrméret: 5,6 mm. HM. Ltsz.: 0537/pu.

255 Belga, 1935 M,Browning öntöltő pisztolyXX. század

A pisztoly szerkezete a John Moses Browning által 1925-26-ban szaba­dalmaztatott megoldások alapján ké­szült. A rögzített, álló, hátsó irányzók­kal ellátott típust 1935-ben Ordinary Model néven hirdették. A belga, a lit­ván, a román és a dán hadseregben rendszeresítették. A német megszállás után a pisztoly P 640 (b) jellel készült. A tok bal oldalán m r , kiterjesztett szárnyú sas rajza alatt WaA 140, a szán bal oldalán f a b r i q u e n a t i o n a l e d ’a r -

m e s d e g u e r r e h e r s t a l b e l g i q u e ,

b r o w n i n g é p a t e n t d e p o s e , a cső, a szán és a tok jobb oldalán 29812 d gyár­tási szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 200 mm, csőhossz: 118 mm, tömege: 860 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 13 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 350 m/s. HM. Ltsz.: 0933/pu.

256 Belga, 1935 M, BrowningH. P. öntöltő pisztolyXX. század

Az 1935 M pisztoly másik változata az ún. állítható hátsó irányzékos modell volt. A h . p betűk jelentése - High Power - nagy teljesítmény. Ebből a pisztolytípusból a francia hadsereg so­kat vásárolt. Az íves irányzéka 50-500 méteres beosztással készült. A tok bal oldalán oroszlán képe alatt p . v . , a csil­lag alatt E., a szán bal oldalán f a ­

b r i q u e NATIONALE D ’ARM ES d e g u e r ­

r e , h e r s t a l BELGIQUE, BROW NING’S

p a t e n t d e p o s e , oroszlán képe alatt p. v., csillag rajza alatt e felirat látható. A cső jobb oldalán ovális kör felett ko­rona, s az ovális körben e l g és ötágú

csillag, a szán és a tok jobb oldalán 628i gyártási szám található. Fő méretek: teljes hossz: 197 mm, csőhossz: 118 mm, tömege: 900 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 13 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 360 m/s, a torkolati energia: 49 mkg. HM. Ltsz.: 0930/pu.

257 Csehszlovák, 1927 M,Zbrojovka öntöltő pisztolyXX. század

Ezt a pisztolyt Frantisek Myska 1927- ben szerkesztette. Az 1924 M pisz­tolyt tökéletesítette, kiiktatta a forgó csőzárat. A cseh rendőrség szolgálati fegyvere volt 1951-ig. A német meg­szállás után az fnh kódjellel (fnh = Böhmische Waffenfabrik AG. in. PRAG) gyártották. A háború után először a c e s k a z b r o j o v k a a . s . v . p r a -

z e , majd c e s k á z b r o j o v k a n A r o d n i

p o d n i k elnevezés került a fegyverek­re. A szán bal oldalán fnh Pistole M odell 27

Kai. 7,65, a szán felső részén 349525, a tok jobb oldalán 349525, kiterjesztett szár­nyú sas rajza alatt W aA7 , a tár alsó ré­szén p. Mód. 27 felirat látható. Fő mére­tek: teljes hossz: 160 mm, csőhossz:99 mm, tömege: 700 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 300 m/s, a torkolati energia: 22 mkg. HM. Ltsz.: 0551/pu.

258 Magyar, 1937 Möntöltő pisztolyXX. század

Az 1937 M 9 mm-es öntöltő pisztoly7,65 mm-es űrméretű változatát a ma­gyar fegyvergyár a német légierő szá­mára gyártotta. A pisztoly az űrmére­tén kívül abban különbözik a 9 mm-es űrméretű változattól, hogy a tok jobb oldali végén egy külön biztosítékot is elhelyeztek. A szár bal oldalán: p. Mód.

37, Kát. 7,65. Budapest, p a jz s b a n FFG.

A tok bal oldalán c-110451 gyártási szám olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 172 mm, csőhossz: 100 mm, tömege: 740 g, űrméret: 7,65 mm, a tár befogadóképessége: 7 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 300 m/s, a torkolati energia: 22 mkg. HM. Ltsz.: 2306/pu.

259 Német, P-38(Walther) öntöltő pisztolyXX. század

Ezt a pisztolytípust a második világ­

háború ideje alatt fejlesztették ki. Bo­nyolult szerkezetű fegyver. A tárkiol­dó a markolatház alján található. Az első sorozatokban az ütőszeg szögletes keresztmetszetűre, a haditermelés idején kör alakúra készült. A P-38 tí­pusú pisztolyt a következő gyárakban készítették: ac kódjellel a Waffenfab­rik Carl Walther Zella-Mehlisben, byf kódjellel a Mauser-Werke Oberns- dorfban, SV W kódjellel a Spreewerk GmbH. Berlin-Spandauban, cyq kódjellel a Waffenwerke Brünn A. G. Vsetinben, dov kódjellel a Fabrique Nationale d’ Armes de Guerre Hers- talban. A szán bal oldalán p. 38., byf,

alatta 44, majd 6273 x, a szán jobb olda­lán kiterjesztett szárnyú sas képe alatt WaA. 135, a tok bal oldalán és elején 6273x, a tár jobb oldalán p. 38. feliratok láthatók. Fő méretek: teljes hossz:215 mm, csőhossz: 125 mm, tömege: 960 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadó- képessége: 8 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 350 m/s, a torkolati energia: 50mkg. HM. Ltsz.: 2510/pu.

260 Csehszlovák 1952 M Zbrojovka öntöltő pisztolyXX. század

Csehszlovákiában a Tokarev-pisz- tolyt cserélték ki vele. A hátrasiklás közben töltő fegyver a német MG-42 (Grunov) géppuskához hasonló zár- szerkezettel készül. A bakelit marko­lathéja recézett. Érdekes szerkezeti megoldása, hogy a markolathéjakat a markolat hátsó részeinek közepén csak egy patentszalag fogja össze. Tűzváltó karját a tok bal oldalára, há­tul helyezték el. A tok bal oldalán j 12203 rid., a tok jobb oldalán két kereszt­be tett kard rajza mellett 53 látható. Fő méretek: teljes hossz: 210 mm, cső­hossz: 120 mm, tömege: 1050 g, űr­méret: 9 mm, a lövedék kezdősebessé­ge: 480 m/s, a tár befogadóképessége:8 db töltény, HM. Ltsz.: 88.11.1.

261 Japán,1925 M Nambu öntöltő pisztolyXX. század

A japánok a Hirohito császár uralko­dását megelőző korszakot Taishónak nevezték. A 14-es típus Taisho ural­kodása 14. évének típusa. A császár 1911-ben lépett trónra (1911 + 14 + + 1925). A Nambu-pisztoly teljes ne­

ve r i k u s i k i n a m b u k e n j u (vagyis ka­tonai típusú nambu pisztoly). Hirohi­to 1925-ben foglalta el trónját. Ural­kodásának korszaka a Sova nevet kap­ta. Ezen a pisztolyon a 12.9 azt jelenti, hogy Sova 12. évének 9. hónapjában, azaz 1937 szeptemberében készült. Érdekesség, hogy az 1926 előtt rend­szeresített fegyverek és más hadfelsze­relési cikkek típusát az akkori uralko­dó uralkodásának évével jelezték. 1926-tól 1940-ig azonban más rend­szert alkalmaztak. Ezek a fegyverek a japán állam alapításától számított év számát kapták. A modell megjelölésé­re ennek az évszámnak utolsó két számjegyét alkalmazták. A tok bal ol­dalán japánul a jujonen síkí szót olvas­hatjuk, amely T yp 14-et jelent. A tok jobb oldalán 36340 és 12.9., a záron 340-es szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 226 mm, csőhossz: 114 mm, tömege: 830 g, űrméret: 8 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lö­vedék kezdősebessége: 290 m/s, a tor­kolati energia: 27 mkg. HM. Ltsz.: 1297/pu.

262 Koreai öntöltő pisztolyXX. század

A hátrasikló rendszerű, belső kakasos pisztoly a Koreai Néphadsereg szol­gálati fegyvere. A biztosítószerkezet a tok bal oldalán található. A szán bal oldalán két koreai írásjel mellett kettős körön belül ötágú csillag, mellette 7,62,

a szán és a tok jobb oldalán 68226 szám­sor, a fekete színű bakelit markolathé­jakon ötágú csillag látható. Fő mére­tek: teljes hossz: 160 mm, csőhossz:90 mm, űrméret: 7,62 mm. HM. Ltsz.: 88.8.1.

263 Magyar, RK-59öntöltő pisztolyXX. század

Az alumíniumötvözetű tokkal készült, revolverező típusú pisztolyt a magyar rendőrségnél vezették be. Ezt a típust az R-61 öntöltő pisztoly váltotta fel. A markolathéjak fekete színű bakelit­ből készültek. A szán bal oldalán r . k .

59, alatta c a l . 9 m m m ., ezek mellett egy kör, majd f é g , alatta Budapest felirat, a markolat alsó részén 64, a tár alsó ré­szén a . felirat látható. Fő méretek: tel­jes hossz: 150 mm, csőhossz: 85 mm, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképes­sége: 5 db töltény. HM. Ltsz.: 75.343.1

264 Magyar R-61öntöltő pisztolyXX. század

A pisztoly az RK-59, PA-63 piszto­lyokhoz hasonlóan alumíniumötvöze­tű tokkal készült. A magyar rendőrség szolgálati fegyvere volt. A markolat­héjak fekete bakelitből készültek. A szán bal oldalán r ö i , alatta Cal 9 mm. M.j

mellette a Magyar Népköztársaság cí­mere, majd f é g , alatta Budapest felirat, a tok bal oldalán i. m ., körön belül k . i. s,

alatta 16, mellette b 5168 számsor látha­tó. Fő méretek: teljes hossz: 156 mm, csőhossz: 95 mm, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 5 db töltény. HM. Ltsz.: 75.346.1

265 Szovjet Makarovöntöltő pisztolyXX. század

A Tokarev-pisztolyhoz viszonyított kisebb méret és tömeg az új, rövidebb töltényre való áttérés eredménye. A pisztoly jó fogása, a rögzített cső, valamint az elsütőszerkezet megoldá­sa a TT-típusnál pontosabb lövés le­adását teszik lehetővé. Automatikája a mozgó zárszerkezet adogatásán ala­pul. A szán bal oldalán o g 978, a tok bal oldalán o g 978. Tula gyár jele és 1964,

körön belül n s , a barna színű bakelit markolathéjakon ötágú csillag látható. Fő méretek: teljes hossz: 160 mm, csőhossz: 95 mm, tömege: 730 g, űr­méret: 9 mm, a tár befogadóképessé­ge: 8 db töltény, a lövedék kezdőse­bessége: 315m/s,HM . Ltsz.: 75.13.1. 1-2

266 Magyar, PA-63öntöltő pisztolyXX. század

Ez a pisztolytípus készült először a vi­lágon alumíniumötvözetű tokkal. Re- volverező típusú fegyver, A jobb olda­li markolathéjon hüvelykujjtámaszt alakítottak ki. A markolathéjak fekete színű bakelitből készültek. A tűzváltó a szán bal oldalán látható. A szán bal oldalán pa 63 mellett a Magyar Nép- köztársaság címere, mellette pajzsban f f g , a markolat bal oldalán, körön be­lül, k i és 13, emellett 1, m és 0-028 szám­sor látható. Fő méretek: teljes hossz:175 mm, csőhossz: 100 mm, tömege: 545 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadó- képessége: 7 db töltény, HM. Ltsz.:70.52.1. 1-2

267 Magyar Tokagypt-58 öntöltő pisztoly1958

A budapesti Fegyver- és Gépgyár a Tokarev pisztoly módosított változa­tát az egyiptomi hadsereg részére gyártotta. A tűzváltó kar a bal oldali markolat felső részénél található. A szán bal oldalán t o k a g y p t 58, alatta Cal. 9 mm P ara, mellette az egyiptomi cí­mer, majd Made in H ungary, alatta a FÉG

1958., a tok bal oldalán e 08571, a cső felső részén 71 látható. Fő méretek: teljes hossz: 195 mm, csőhossz: 116 mm, tömege: 850 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lö­vedék kezdősebessége: 340 m/s, HM. Ltsz.: 75.349.1

268 Magyar, W alam-48 öntöltő pisztolyXX. század

A tűzváltó kar a szán bal oldalán, a fel­húzást könnyítő recézett részen van. A szán felső részén, a töltőűr mögött, a csőre töltöttséget jelző csap található. A markolathéjak barna színű bakelit­ből készültek. A pisztoly az 1948 M. R, öntöltő pisztoly 9 mm űrméretű változata. A FÉG Egyiptom részére gyártotta. A pisztoly fémrészei barní­tottak. A szán bal oldalán w a l a m 48

alatt Cai. 9 mm Brow. short, majd mellette az egyiptomi címer, Made in Hungary,

alatta f é g 1958, a markolat alsó részén01 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 178 mm, csőhossz: 100 mm, tömege: 870 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db töltény, a lö­vedék kezdősebessége: 280 m/s, HM. Ltsz.: 75.362.1

269 Osztrák-magyar világítópisztoly1914-1918

Billenőcsövű, külső kakasos pisztoly. A sátorvas formáját követő, majd el­hajló kar a csőbillentő. Az osztrák­magyar hadseregen kívül a német és az orosz hadseregben is használták. A tok bal oldalán 5291, a z f e . a . x i „ w n az oszt­rák sas képe és 15 -ö s szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 390 mm, cső­hossz: 230 mm, űrméret: 26 mm. HM. Ltsz.: 1759/pu.

270 Magyar, 1942 M világítópisztolyXX. század

A világítópisztoly az 1937 M, 9 mm

űrméretű, öntöltő pisztoly tokjának a felhasználásával készült. A tok bal ol­dalán elhelyezett karral a zárrész felfe­lé billenthető. A pisztoly külső kaka­sos megoldású. A zár felső részén 42M.

f 0536 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 245 mm, csőhossz: 200 mm, űrméret: 26 mm. HM. Ltsz.:1250/pu.

271 Amerikai, M-8világítópisztoly1941-1945

Billenőcsövű világítópisztoly. A cső­rögzítőt és billentőszerkezetet az eu­rópai világítópisztolyoktól eltérően, a cső felső részén helyezték el. A rövid csövű világítópisztoly markolathéjai fekete színű bakelitből készültek. Fő méretek: teljes hossz: 190 mm, cső­hossz: 105 mm, űrméret: 40 mm. HM. Ltsz.: 2026/pu.

272 Német, „L”világítópisztoly1941-1945

A Walther-világítópisztoly kétcsövű változata. Alumíniumötvözetű tokkal gyártották. A tok hátsó részén találha­tó karral a bal, illetve jobb cső állítható tűzkész helyzetbe. A világítótöltény a két csőből egyszerre nem lőhető ki. A csövek felső részén, körön belül 4; alatta kiterjesztett szárnyú sas képe, a tok bal oldalán l . n . 24483, o j r - Emil Ek- kold Waffenfabrik, Suhl;a jobb olda­lán 30257 számsor látható. Fő méretek: teljes hossz: 320 mm, csőhossz: 170 mm, űrméret: 26 mm, HM. Ltsz.: 0019/pu.

273 Ném et, 1942 MW alther-világítópisztolyXX. század

Külső kakasos, lebillenthető csövű, alumíniumötvözetű tokkal készült pisztoly. A német hadseregben a má­sodik világháború idején nagy meny- nyiségben használták. A csőbillentő kar a sátorvas alatt található. A német hadseregben nemcsak alumínium, ha­nem cinkötvözetű tokkal is gyártották. A tok bal oldalán du v -Berlin-Lübek- ker Maschinenfabrik, alatta 41, 8127, a tok jobb oldalán kiterjesztett szárnyú sas képe alatt 214-es szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 285 mm, cső­hossz: 155 mm, űrméret: 26 mm. HM. Ltsz.: 0349/pu.

274 Magyar, 1952 M világítópisztolyXX. század

A billenőcsövű pisztolyt a Haditech­nikai Intézet fejlesztette ki. A marko­lathéjak bakelitből, a tok és a cső alu­míniumból készült. A töltőűr a csőnél vastagabb, erősített. A markolat alján látható, téglalap alakú kivágat a pisz­tolyszíj befűzésére szolgál. A tok bal oldalán 52M. j. 819. felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 310 mm, cső­hossz: 155 mm, űrméret: 26 mm. HM. Ltsz.: 71.5.1

275 Ném et HK 4 öntöltő pisztoly

Hátrasikló csövű, reteszeletlen zárú, revolverező típusú, külső kakasos pisztoly. A pisztolyhoz négyféle űr­méretű lövedék használata lehetséges cserecsővel. A fémrészek is barnítot­tak. A szán bal oldalán h e c k l e r &

k o c h g m b h , alatta OBERNDORF/N

m a d e i n g e r m a n y és Mód HK 4, a tok alsó részén 1811, a fekete műanyag markolathéjon h k felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 157 mm, a csö­vek hossza: 85 mm, tömege: (tár nél­kül) 480 g. A lövedék kezdősebessége:5,6 mm - 290 m/s, 7,65 mm - 270 m/s. A torkolati energia: 5,6 mm - 11,2 mkg, 7,65 mm - 18,5 mkg.

276 Ném et HK 4 öntöltő pisztoly cserecsövei és tárai

A 7,65 mm-es űrméretű cserecső bal oldalán 7,65, sas képe alatt n , alatta h k , a tár bal oldalán 7,65 alatt h k 3/72,

az 5,6 mm-es cserecső felső részén 115544, oldalán .22LR, sas képe alatt n ,

felirat olvasható. A tár alsó része piros színű műanyagból készült. A tár bal oldalán .22LR h k 8/70, a 6,35 mm űrmé­retű cserecső felső részén 106485 olda­lán 6,35, sas alatt n , ezalatt h k h í , a tár bal oldalán h k 6,35, a 9 mm űrméretű cserecső felső részén 115554, oldalán 9K ,

ezalatt h k , sas, 11, a táron h k 9K felirat olvasható. HM. Ltsz.: 89.200.1.

277 Ném et P7K3 öntöltő pisztoly

A pisztolyhoz három űrméretű cső tartozik. Az 5,6 mm űrméretű töltény lövéséhez a szánt is ki kell cserélni. A pisztoly fémrészei barnítottak. A tok jobb oldalán 10 11K 3 felirat sas ké­pe, alatta n ,ih , a csereszán bal oldalán

P7K3 H ECK LER K OCH G M BH S a l a t t a 9K/

7,65 O B ER N D O R F/N M ADE IN W -GERM ANY

felirat olvasható. A szán jobb oldalán sas rajz alatt n ,ih betűk vannak. A fe­kete műanyag markolathéj mindkét oldalán h k P 7K3 látható. A markolat­biztosító a markolat elején található. A fegyver poligon-huzagolással, és a cső alatt kis hidraulikus hátralökés- csökkentővel készült. Fő méretek: tel­jes hossz: 160 mm, a cső hossza: 96,5 mm, tömege: 5,6 mm űrmérettel 865 g, 7,65 mm űrmérettel: 875 g, 9 mm űrmérettel 880 g, a tár befogadóképes­sége 8 db töltény. A lövedék kezdőse­bessége: 5,6 mm - 330 m/sec, 7,65 mm - 305 m/sec, 9 mm - 275 m/sec. A torkolati energia: 46-55 mkg.

278 Ném et P7K3 öntöltő pisztoly cserecsövei és tárai

Az 5,6 mm űrméret szánjának bal ol­dalán P 7K 3 alatta 22 l r , mellette h e c k ­

l e r KOCH GM BH , majd OBERNDORF/N

m a d e in w - g e r m a n y felirat, a jobb ol­dalán 1011-es szám sas képe, alatta n

betű látható. A 7,65 mm-es űrméretű cserecsövön 11, sas alatt n ,h k 7,65, a 7,65 mm-es táron P 7K3,oK (áthúzva),ig / 7,65

látható. A 9 mm-es űrméretű csere­csövön 11, sas alatt N,HK9K , tárán P 7K 3

alatt ih , 9K van. A csőcserélő kulcsonP 7K 3 TO O L HANDLING SEE U SE R M ANUAL

olvasható. HM. Ltsz.: 89.201.1.

279 Ném et, 1914 M Parabellum öntöltő pisztolyXX. század

A 200 mm csőhosszúságú pisztolyt a géppuskás alakulatok, a tüzérség, a haditengerészet és a léghajók legény­sége karabély helyett használta. Az er­furti fegyvergyárban 1918-ig gyártot­ták. A tok bal oldalán 72, a szán bal ol­dalán 2172, a csőfar felső részén 1914, a záron, a korona alatt e r f u r t , a cső al­só részén 2172 és 8,82, a tok elején 2172 a , a sátorvas elején a korona rajza alatt r c

felirat látható. íves irányzéka 1—8-ig beosztással készült. Fő méretek: teljes hossz: 320 mm, csőhossz: 200 mm, tömege: 1007 g, űrméret: 9 mm, a tár befogadóképessége: 8 db, illetve csi­gatárral 32 db töltény, a lövedék kez­dősebessége: 380 m/s, a torkolati energia: 58,8 mkg. HM. Ltsz.: 2284/ pu.

280 Osztrák-magyar, 1912/16 MSteyr öntöltő pisztolyXX. század

‘A német és az olasz hadseregben alkal­mazott kézi sorozatlövő fegyvereknek megfelelő pisztolyt igyekeztek kialakí­tani az osztrák-magyar hadsereg ré­szére. Ez a pisztolytípus azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A kis darabszámban készült, ritka pisztoly a jobb oldalán lévő tűzváltó- val sorozatlövésre is állítható. A tok bal oldalán 206, a szán bal oldalán 206 és s t e y r 1917, a tok jobb oldalán 16., alatta1, a sátorvas jobb oldalán w n - osztrák sas rajza - 16 látható. Fő méretek: tel­jes hossz tusával: 555 mm, anélkül 205 mm, űrméret: 9 mm, csőhossz: 129,5 mm, a tár befogadóképessége: 16 db töltény, tömege a tusával 1650 g, anél­kül 980 g. HM. Ltsz.: 88.4.1. 1-2

281 Német, 1896 MMauser öntöltő pisztolyXX. század

1916-ban Németországban a Fegy­vervizsgáló Bizottság a Mauser-gyá- rat egy 9 mm űrméretű, önműködő pisztoly kifejlesztésével bízta meg. A pisztoly tervei elkészültek, de gyár­tására nem került sor. Az 1896 M 7,63 mm-es Mauser öntöltő pisztolyból 9 mm űrmérettel viszont egy öntöltő pisztolyt alkottak, s 1916-18 között mintegy 100000 db-ot gyártottak be­lőle. A 9 mm űrméretet a markolathé­jakba belemart, s vörössel kitöltött 9-es szám is jellemezte. Az íves irány­zéka 50-500 méterig beosztással ké­szült. A tok jobb oldalán: w a f f e n f a b -

r i k m a u s e r , alatta OBERNDORF a n e c -

k a r felirat olvasható. A szán bal olda­lán 20 5 2-e s szám, a korona rajza alatt u, a cső alsó részén m ., Dávid-csillag, 3, k ,

z, c , y betűk, a cső felső részén w a f f e n -

f a b r i k m a u s e r o b e r n d o r f a / n , a ka­kason s n 052, a tok hátsó részén 2052, a markolathéjakon 9 -es szám látható. Fő méretek: teljes hossz: 298 mm, cső­hossz: 138 mm, tömege: 1150 g, űr­méret: 9 mm, a tár befogadóképessé­ge: 10 db töltény, a lövedék kezdőse­bessége: 360 m/s, a torkolati energia:53 mkg. HM. Ltsz.: 1245/pu.

282 Ném et, 1896 MMauser öntöltő pisztolyXIX. század

A Paul Mauser által szerkesztett pisz­toly sajátosságai: a markolathéj víz­

szintesen rovátkolt fa, a biztosíték bil­lentyűje tömör, a kakason egy kis ke­rek nyílás található, a hátsó irányzék kis átmérőjű forgó csapon mozgatha­tó, a cső mindkét oldalán, teljes hosz- szúságban barázdák húzódnak, a nagy markolatváz teljesen lekerekített. íves irányzéka 50-1000 m-ig beosztással készült. A tok bal oldalán a Mauser­embléma látható. A szán bal oldalán 851527 és a korona rajza alatt u betű ta­lálható. A csőfar felső részén: w a f f e n -

FABRIK, M AUSER, OBERNDORF A/N, a tok jobb oldalán w a f f e n f a b r i k , m a u s e r

o b e r n d o r f a . n e c k a r d . R. P. u . a . p.

felirat olvasható. Fő méretek: teljes hossz: 300 mm, csőhossz: 140 mm, tömege: 1180 g, űrméret: 7,63 mm, a tár befogadóképessége: 10 db töltény, a lövedék kezdősebessége: 425 m/s, a torkolati energia: 50 mkg. HM. Ltsz.: 0413/pu.

283 Amerikai, 1909 M .45-ösColt-New Service-forgópisztolyXX. század

Hatlövetű forgópisztoly. 1898-tól az 1911 M, Colt, öntöltő pisztoly beve­zetéséig az amerikai hadsereg fegyve­re. A jobbra billenthető hengerű for­gópisztolyt közkedveltsége miatt még 1941-ben is gyártották. A bemutatott pisztoly az amerikai Patton tábornok szolgálati fegyvere volt. A cső bal ol­dalán c o l t d . a . 45, a cső felső részénC O L T ’S PT. FA MFG. CO. HARTFORD CT.

USA. PATD. AUG. 5. 1884. JUNE 5. 1900. JULY

4. 1905 az alsó részén „ u n i t e d s t a t e s

p r o p e r t y ” , R. a . c., a tok bal oldalán, körön belül g p s és mellette a Colt- gyár emblémája, a markolat hátsó ré­szén v. m. i.-u. s. m. a .-u . s. c., a tok jobb oldalán r . a . c , a markolat alsó részénU. S. A R M Y MODEL 1909, N° 44 864 f e l ír a t

látható. Fő méretek: teljes hossz: 280 mm, csőhossz: 140 mm, tömege: 1135 g, a lövedék kezdősebessége: 180 m/s, a torkolati energia: 28,3 mkg. HM. Ltsz.: 89.3.1

284 Spanyol, Garaté AnituaforgópisztolyXX. század

Hatlövetű forgópisztoly. A Smith- Wesson-rendszerű forgópisztoly csö­ve lebillenthető. A cső lebillentésével

egyidejűleg a henger felemelkedik, és a tengely hosszanti középfuratában el­helyezett kivetőrúd végére szerelt hü­velykivető koszorú a hengerből vala­mennyi üres hüvelyt eltávolítja. A pisztolyhoz pisztolytartó heveder és pisztolytáska is tartozik. 1988-ban ke­rült Angliából - ajándékként - a Had­történeti Múzeumba. A pisztoly a spanyol polgárháború idején Zalka Máté tulajdona volt. A cső első részén M ANU FACTU RA ESPEO IA L DE REVOL-

VERS (GARATÉ AN ITUA Y C IA - EIBAR

(Es p a ñ a ) felirat olvasható. A tokon és a hengeren a korona rajza alatt v betű, a tok jobb oldalán m a r c a r e g i s t r a d a

szöveg látható. Fő méretek: teljes hossz: 246 mm, csőhossz: 130 mm, tömege: 880 g, űrméret: 11 mm, a lö­vedék kezdősebessége: 225 m/s, a lö­vedék torkolati energiája: 20 mkg. HM. Ltsz.: 88.2.1. 1-2

285 Magyar, Browning (Short) öntöltő pisztolyXX. század

A pisztoly szerkezete a PA-63 öntöltő pisztolyéval megegyezik, tölténye azonban nem Makarov-, hanem Browning short. A szán bal oldalánCal. 9 m Browning short, alatta M ADE IN

H u n g a r y f é g - b u d a p e s t felirat olvas­ható. A tok bal oldalán n, 87, egy körön belül M betű, a szán jobb oldalán vv 8952 számsor látható. Fő méretek: tel­jes hossz: 175 mm, csőhossz: 100 mm, űrméret: 9 mm. HM. Ltsz.: 89.1.1

286 Magyar Browning öntöltő pisztoly1980-as évek

A pisztoly szerkezetileg a PA-63 ön­töltő pisztollyal azonos, csak az űr­méretében különbözik tőle. A szánbal oldalán Cal. 7,65 mm, Browning MADE

IN HUNGARY FÉG-BUDAPEST felirat ol- vasható. A tok bal oldalán N; 87 egy körön belül m betű, a szán jobb ol­dalán v oo569-es szám látható. Fő mé­retek: teljes hossz: 175 mm, csőhossz:100 mm, űrméret: 7,65 mm. HM. Ltsz.: 89.2.1

287 Csehszlovák, 1970 M Zbrojovka öntöltő pisztolyXX. század

A külső kakasos, revolverező típusú

pisztoly tűzváltókar-elhelyezésének érdekes a megoldása, ugyanis a bal ol­dali tokrészen a markolathéjba s ü l ­lyesztették. A bakelit markolathéjat pontokkal recézték. A szán bal oldalán VZOR 70 CAL. 7,65, alatta M ADE IN C Z E ­

CH O SLOVAKIA, a recézett rész után a Zbrojovka gyár jele látható. A szán vé­gén a csehszlovák oroszlán mellett 74, a tok és a cső jobb oldalán ötágú csillag mellett 568696 számsor, a jobb oldali markolathéjon a Zbrojovka gyár jele található. Fő méretek: teljes hossz:170 mm, csőhossz: 95 mm, űrméret: 7,65.mm. HM. Ltsz.: 83.244.1

288 Csehszlovák, 1983 MZbrojovka öntöltő pisztolyXX. század

A külső kakasos, revolverező típusú pisztoly fémrészei barnítottak. A mar­kolathéj bal oldala a magyar PA-63 pisztolyhoz hasonlóan hüvelykujj tá- maszos. A szánrögzítőt és a tűzváltó kart a tok bal oldalán helyezték el. A tárkioldó gomb a tok bal oldalán, a sá­torvas tövénél található. A szán bal ol­dalán Z, MOD. 83. CAL. 7,65, alatta MADE IN

C z e c h o s l o v a k i a felirat olvasható. A cső és a szán jobb oldalán 010327, a tok jobb oldalán 87-es szám mellett a cseh­szlovák oroszlán képe látható. A tár kapacitása: 13 db töltény. Fő mére­tek: teljes hossz: 175 mm, 95 mm, űr­méret: 7,65 mm. HM. Ltsz.: 88.1.1

289 Takács KárolysportpisztolyaXX. század

Hátrasikló rendszerű, belső kakasos Walther-Olimpia pisztoly. A cső bal oldalán tizenkét függőleges rovátka alatt o r s z . r e k o r d , mellette egy füg­gőleges rovátka alatt v. r e k o r d , majdTA K Á C S KÁR OLY HELSINKI 1952. OLIM ­

P IA , a cső jobb oldalán egy függőleges rovátka alatt v. b ., mellette két függő­leges rovátka alatt o l . b a jn . , öt függő­leges rovátka alatt b a j n o k s á g felirat olvasható. A szán bal oldalán keretbenW ALTHER, W affenfabrik W alther Zella-Meh-

lis (Thün), a la t t a Walthers Patent, Olympia-

pistoie, a szán végén 8343, a szán jobb ol­dalán KNÉBL F., B U D A PE ST Cal. 22. Kurz

194 felirat látható. Fő méretek: teljes hossz: 315 mm, csőhossz: 190 mm, űrméret: 5,6 mm. HM. Ltsz.: 88.5.1

J e g y z e t

1 Arany János: Összes költői művei. Franklin Társulat, Budapest, é. n. 1176. oldal.

2 K alm ár János: Régi magyar fegyverek. Natura Kiadó,Budapest, 1971. 219. oldal.

3 D ite, T ibor: Stam m t das Radschloss aus Deutschland oder aus Italien? In: W affen- und Kostümkunde X V I I . Berlin, 1976.2. sz. 109. oldal.

4 Thierbach, M .: D ie geschichtliche Entwickelung derHandfeuerwaffen. Dresden, 1886. 3. oldal.

5 Kalmár János: Eine Schnellfeuerpistole des X V II. Jahrhunderts. In: Zeitschrift fü r historische W affen- und Kostümkunde X V . Berlin,1937-1939 - Walther de Gruyter et Co. 86. oldal.

6 Balázs József-Pongó János: Pisztolyok, revolverek. Zrínyi Katonai K iadó, Budapest, 1977. 18. oldal.

7 A magyarországi kisipari fegyvergyártás történetét lásd: Tem esváry Ferenc: Pistolen, Feuerwaffen des Ungarischen Nationalmuseums I . Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.

8 Bruckner Győző: A szepesmegyei lövészcéhek élete. I n : Közlemények Szepes vármegye múltjából. Reiss-nyomda, Lőcse, 1911.

9 H eckenast Gusztáv: Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban. Akadémiai K iadó, Budapest, 1959. 138. oldal.

10 Czuberka Alfréd: Kuruczkori fegyverek. Szent István Társulat, Budapest, 1906. 93. oldal.

11 K ardos Árpád: Nemes-Tacskándi Csergheő Ervin m. kir. honvéd főhadnagy fegyvergyűjteményének részletes leírása. Széchenyi N yom da, Budapest, 1899. 23. oldal.

12 Kalmár János: Régi magyar fegyverek... i. m. [2] 37-39. oldal.

13 Fényes Elek: Magyarország leírásaI. Beimel K iadó, Pest, 1847. 85. oldal.

14 Tem esváry Ferenc: Egy magyar puskaművescsalád élete és működése. Fólia Archaeologica X I . , 1959. 207-227. oldal.

15 Csillag Ferenc: A kézi lőfegyverek és a hadművészet. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1965. 44. oldal.

16 A mondottak nem tévesztendők össze az Angliában alkalmazott kaliberjelzéssel, amelynek alapját a colméret (25,4 mm) képezi. Ennek megfelelően az 5,6 mm -es csőfurat megfelelt 22/100 colnak, vagyis .22 jelzés került a fegyverre. A .30 -7.6 mm, a .38 - 9 mm, míg a .44 -10.6 mm körül mozgott.

17 Jankó János: Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. Archaeológiai Közlemények X V I I I . , 1895. 81-117. oldal.

18 U dvardy Károly: Héti Lapok,1838. 61. oldal.

19 K irner József: Vadászfegyverek a londoni tárlaton IV.A vámszövetség és Ausztria. In: Vadász és Versenylap V I., 1862. 368-370. oldal.

20 Magyarország anyagi érdekei III . Pest, 1861. 419. oldal.

21 K irner József: Phosphor bronz alkalmazása a fegyvereken. In: Vadász és Versenylap X V I I I . ,1874. 77-78. oldal.

22 P. Szathmáry Károly:Országgyűlés Képviselőházának Naplója. Pesti Könyvnyomda, Budapest, 1878. január 29.

23 Uo.24 N em zet II I . Esti kiadás, 1884.

augusztus 14.25 K irner József: Fegyveripar. In:

Keleti Károly: Budapesti 1885-i Országos Általános Kiállításról hivatalos jelentés. Athenaeum N yom da, Budapest, 1886. 271. oldal.

26 Uo. 272. oldal.

27 Nemzeti H írlap I. 1875. szeptember 29. 270. oldal.

28 Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből. Folia Histórica - Magyar Nemzeti M úzeum évkönyve 5. 1977. 139-176. oldal. Vő. Katonai LapokI I . 1866. 479. oldal.

29 A Fegyvergyár részletes történetét lásd még: Folia Histórica 6. 1978. 161-190. old., 9. 1981. 115-190. old., 11. 1983. 134-203. old., 12. 1984. 123-172. old., 13. 1987. 169-215. old. M úzsák Közművelődési Kiadó.

30 OL. (Országos Levéltár) M ÁH. (M agyar Általános Hitelbank) Z-58. Ipari osztály iratai. 36. cs. Szerződéstervezetek. 140. d.

31 Feljegyzés a FÉ G Rt. ügyében. 1935. december 27. OL. M ÁH.

Z-58. M unkaügyi osztály iratai. 41. cs. 143. d.

32 Az új típusú pisztolynál a szán nem volt bilinccsel lezárva. A zár és a szán egy darabból, a csőfar vastagabbra készült. A biztosításon is kisebb változtatásokat eszközöltek.

33 Görgey István előterjesztése az Országos Iparegyesület végrehajtó bizottsági ülésén. Vagyonváltság és az ipar. Magyar Ipar L IX . 1938. március-április. 3. szám, 22. old.

34 H adtörténeti Levéltár. Honvédelmi M inisztérium. Elnöki Iratok V I - I . 1937 2272.

35 D ombrády Loránd: A magyar gazdaság és hadfelszerelés1938-1944. Zrínyi, Budapest, 1981. 56. oldal.

36 1944. szeptember 29-én kelt, 77.

235/eln. 3. C./1944. számú levél a fegyvergyárnak és a válasz 1944. november 1-jén 6169/1944 megjelöléssel. OL. FÉG. Z-1085. 31. cs. 35. d.

37 1944. december 19-én kelt levél Tarcsay ezredesnek, a KÁB (Központi Átvételi Bizottság) megbízottjának, a pápai kirendeltség ügyeiről OL. Z-466. Fegyvergyár, 7. cs. 76. d.

38 1944. december 12-én kelt jelentés. Uo. 7. cs. 76. d.

39 1945. február 12-én kelt 212/1945 sz. jelentés a honvédelmi miniszternek és a honvédség főparancsnokságának.Uo. 7. cs. 75. d.

40 Feljegyzés a FÉ G 1946. II. 15-i megbeszéléséről. OL. M Á H . Z -58 . 41. cs. 151. d.

F e l h a s z n á l t i r o d a l o m

- Balázs József-Pongó János: Pisztolyok, revolverek. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1977.

- Ballagi Aladár: Brassai ötvösök és ötvösművek. Archaeológiai Értesítő (a továbbiakban Arch. Ért.). X . 1890. 385-402. old.

- Bárczay Oszkár: A hadügy fejlődésének története I—II. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1895.

- A bécsi gyűjteményekből Magyarországnak jutott tárgyak kiállítása a Magyar Nemzeti Múzeumban. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1933.

- Bobula János: Huszonöt év a magyar ipar szolgálatában 1872-1897. Márkus Nyomda, Budapest, 1897.

- Boeheim, Wendelin: Handbuch der Waffenkunde. Seemann, Leipzig, 1890.

- Bruckner Győző:A szepesmegyei lövészcéhek élete. Közlemények Szepes vármegye múltjából. Lőcse, 1911.

- Csillag Ferenc: A kézi lőfegyverek és a hadművészet. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1965.

- Demkó Kálmán:A felső-magyarországi városok életéről a XV-XVII. században. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1890.

- Demmin, August: Die Kriegswaffen - in ihren geschichtlichen Entwickelungen von den ältesten Zeiten bis auf die Gegenwart. Gera-Untermhaus, Köhler, Leipzig, 1891.

- Dolleczek, Anton: Monographie der k.u.k.österreichisch-ungarischen blanken und Handfeuer-Waffen. Reprint. Akademische Druck- u. Verlagsanstalt, Graz, 1970.

- Duralik, Jan (Mudra, Miroslav)

Sáda, Miroslav: Alté Handfeuerwaffen. Artia Verlag, Praha, 1977.

- Fabricius Károly: Vázlatok az erdélyi szászok ipari tevékenységéről az 1595-1605-iki hadi években, főtekintettel a nagy-szebeni műötvösségre.Arch. Ért. X I I I . 1879. 60-69. old.

- Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1885.

- Fényes Elek: Magyarország leírása, 1-2. Beimel Kiadó, Pest,1847.

- Futó Mihály: A magyar gyáripar története. A Magyar Gazdaságkutató Intézet Különkiadványa. Pesti Lloyd Társulat Nyomdája, Budapest, 1944.

- Galgóczy Károly: Az ipar fontossága Magyarországon, hátramaradásának okai és előmozdításának eszközei. A Hazai Ipart Pártoló és Terjesztő Egyesület, Budapest, 1880.

- Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői. Élet- és jellemrajzok. Dobrowsky és Franké, Budapest, 1887.

- Hayward, John F.: Die Kunst dér altén Büchsenmacher I—II. Paul Parey Verlag, Hamburg und Berlin, 1968-1969.

- Heckenast Gusztáv: Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1959.

- Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt. Egyetemi Nyomda, Buda, 1840.

- Kalauz a régiségtárban. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest,1912.

- Kalmár, Johannes: Dér „Mordschlag” in dér Kriegstechnik des 16-19. Jahrhunderts.Zeitschrift fúr historische Waffenkunde XII I . 1932. 260-263. old.

- Keleti Károly: Hazánk és népe a közgazdaság és társadalmi statisztika szempontjából. Róth Kiadó, Pest, 1871.

- Kemény Lajos: A kassai egyesült lakatos, sarkantyús, páncélgyártó és csiszár czéh szabályzata 1461. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle X . 1903. 426-427. old.

- Kemény Lajos: Kassai fegyvergyártókról. Arch. Ért. X X V . 1905. 270-274. old.

- Kemény Lajos: Üveggyártás és fegyvergyártás a XVI. században. Arch. Én. X X V I . 1906. 188-189. old.

- Kőnek Sándor: Magyar birodalom statisztikai kézikönyve folytonos tekintettel Ausztriára. Franklin Társulat, Budapest, 1875.

- Köpeczi Béla: Hogyan látta Rákóczi 1705 elején a szabadságharc helyzetét? Századok, 90. 1956. 211-220. old.

- Kossuth Lajos: Jelentés az első magyar iparműkiállításról 1842. Landerer-Heckenast, Pest, 1843.

- Lugs, Jaroslav: Das Buch vöm Schiessen. Artia, Praha, 1968.

- Lugs, Jaroslav:Handfeuerwaffen. I—II.2. Auflage, Deutscher Militárverlag, Berlin, 1968.

- A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene alapításának századik évfordulója alkalmábólII. Érem és régiségtár. Hornyánszky Kiadó, Budapest, 1902.

- Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés 1790-1848. Közoktatási Kiadóvállalat, Budapest, 1951.

- Mudrony Soma: Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállítás katalógusa. Pesti Nyomda, Budapest, 1885.

- Müller, Heinrich: Gewehre-Pistolen-Revolver- Hand und Faustfeuerwaffen vöm 14. bis 19. Jahrhundert. Union Druckerei, Leipzig, 1979.

- Nagy Géza: Pozsonyi ' puskaművesek s a régi magyar puskaművesség. Arch. Ért. X X I . 1911. 209-227. old.

- Nagy László: Magyar fegyverek. 1630-1662.Csanádegyházmegyei Könyvnyomda, Temesvár, 1911.

- Nemes Mihály-Nagy Géza:A magyar viseletek története. Franklin Társulat, Budapest, 1900.

- Nyáry Albert: A modenai Hip- polyt-codexek. Századok IV. 1870. 275-290.-, 355-370,. 661- 687. old., VI. 1872.287-305., 355- 376. old., VIII . 1874.1-16.,73-83. old.

- Ortvay Tivadar: Pozsony város története 1-4. Stamfel Kiadó, Po­zsony, 1892-1912.

- Ráth Károly: A magyar iparkiállí­tások múltban és jövőben. Pesti Nyomda, Budapest, 1881.

- Ráth Károly: Az országos iparos­gyűlések 1872-1889. Hazai Ipar­testületek Központi Bizottsága - Márkus Nyomda, Budapest, 1899.

- Sándor Vilmos: Nagyipari fejlő­dés Magyarországon 1867-1900. Szikra, Budapest, 1954.

- Schöbel, Johannes: Prunkwaffen, Waffen und Rüstungen aus dem Historischen Museum Dresden. Militärverlag, Leipzig, 1973.

- Siklóssy László: Műkincseinkvándorútja Bécsbe. Táltos, Buda­pest, 1919.

- Eugène Heer: Neue StockeiI—III. Journal Verlag, Schwäbisch Hall, 1978.

- Streitman János: Néhány szó az iparállapot és ipartörvény érdeké­ben. Bucsánszky Nyomda, Pest, 1869.

- Szabó Károly: Az egri vár hadi szereinek és más szerszámainak összeírása 1562-ből.Történelmi Tár. 1881. 746-763. old.

- Szabóky Adolf: Budapest iparosai 1877-ben. Országos Magyar Ipar­egyesület. Pesti Nyomda, Buda­pest, 1877.

- Szadeczky Lajos: Iparfejlődés és acéhek története Magyarországon I—II. Ranschburg, Budapest,1913.

- Szendrei János: Magyar hadtörté­nelmi emlékek az ezeréves orszá­

gos kiállításon. Franklin Társulat, Budapest, 1896.

- Szendrei János: Magyar hadtörté­nelmi emlékek a külföldi múzeu­mokban. Hadtörténelmi Közlemé­nyek X X V I I I . 1927.541-555. old.

- Temesváry Ferenc: Egy magyar puskaműves család élete és műkö­dése. Fólia Archeologica (a továb­biakban Föl. Arch.). X I. 1959. 207-227. old.

- Temesváry Ferenc: Adalékok a pest-budai kisipari fegyvergyártás történetéhez. Föl. Arch. XIV. 1962. 229-251. old.

- Temesváry Ferenc: Díszfegyve­rek főúri kincstárakból. Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, • Tihany, 1969.

- Temesváry Ferenc: A kisipari fegyvergyártás gazdaságtörténeti kérdései a XIX. században. Föl. Arch. X X I . 1970. 201-218. old.

- Temesváry Ferenc: Művészifegyverek. Városi Tanács V. B., Sárvár, 1971.

- Temesváry Ferenc: A sárvári Ná- dasdy Ferenc Múzeum fegyver- gyűjteménye. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.

- Temesvárry Ferenc: Fegyverkin­csek, díszfegyverek, Corvina, Bu­dapest, 1982.

- Temesváry Ferenc: Kelet és Nyu­gat között. Múzsák Közművelő­dési Kiadó, Budapest, 1982.

- Temesváry Ferenc: A váci Vak Bottyán Múzeum fegyvergyűjte­ménye. Vak Bottyán Múzeum, Vác, 1984.

- Thallóczy Lajos: Apafi Mihály fogarasi kincstára. Arch. Ért. XI I . 1878. 137-141. old.

- Thallóczy Lajos: Adalék a magyar fegyvergyártás történetéhez. Arch. Ért. XI I . 1878. 182-183. old.

- Thallóczy Lajos: Magyar fegyve­rekről. Arch. Ért. Új folyam I. 1881. 178-186. old.

- Thaly Kálmán: Munkácsi fegyve­rek és lőszerek lajstroma 1704-ből. Történelmi Tár, 1884. 151-161. old.

- Thaly Kálmán: A kard-, kézi lő­fegyver- és tölténygyártás történe­téhez hazánkban. Hadtörténelmi Közlemények IV. 1891. 132-135. old.

- Thierbach, Moritz: Die ges-chichtliche Entwickelung dér

Handfeuerwaffen I—II. CarlHöckner Verlag, Dresden, 18861 87.

- Thierbach, Moritz: Über die Ent­wickelung des Steinschlosses.Zeitschrift für historische Waffen­kunde I I I . 1902-1905. 305-311. old.

- Thomas, Bruno, Gamber, Ort- win, Schedelmann, Hans: Die schönsten Waffen und Rüstungen aus europäischen und amerikani­schen Sammlungen. Militärverlag VEB, München, 1963.

- Toldy László: Budapest Műkin­csei. In: RADISICS Jenő(szerk.): Magyar Műkincsek I. Műbarátok Köre, Budapest, 1896. 21-52. old.

- Wagner, Eduard: Ars bellageren- di. Artia Verlag, Praha, 1980.

- Anleitung für die Instandhaltung und Behandlunng des Revolvers M. 70. (70/74), Wien, 1899.

- Balázs József-Pongó János: Pisz­tolyok, revolverek. Budapest, 1977. Zrínyi Kiadó.

- Basic field manual. Revolver, Colt caliber 45 M 1917, and revolver, Smith and wesson caliber 45 M1917. Washington, 1941.

- Csillag Ferenc: A kézi lőfegyverek és a hadművészet. Budapest, 1965. Zrínyi Kiadó.

- Description of the automatic pis­tol, caliber. 45 model of 1911. Washington, 1917.

- Deutsches Waffen - Journal, Schwabisch-Hall, 1965-1988.

- Günter Wollert-Reiner Lid- schun-Wilfried Kopenhagen: Schützen-Waffen Heute (1945— 1985). Berlin, 1988.

- International Revue über die ge­samten Armen, Hannover, 1884-1918.

- I. V. Hogg: Die deutschen Pisto­len und Revolver 1871-1945.Stuttgart, 1974.

- Kalmár János: Régi magyar fegy­verek, Budapest, 1971.

- Günter Schmitt: Samnel Colt’s Revolver, Satteldorf, 1968.

- Klaus-Peter König: Das große Buch der Faustfeuerwaffen. Die Pistolen und Revolver unserer Zeit in Hand-habung und Tech­nik. Stuttgart, 1980.

- K r ie g s te c h n is c h e Z e i ts c h r i f t fü r O ffiziere a lle n w a ffen . Berlin, 1898-1917.

- Magyar Katonai Szemle, Buda­pest, 1931-1944.

- Magyar Katonai Közlöny, Buda­pest, 1908-1930.

- Technika 'woomzszmz, Moszkva, 1961-1988.

- Truppendienst, Wien, 1962-1988.

- Werner Eckerdt-Otto Mora- wietz: Die Handwaffen des Bran- denburgisch - preussisch -deutschen Heeres 1640-1945. Hamburg, 1973.