technika És Életvitel -...

CELLDÖMÖLK, 2002

PITRIK JÓZSEF

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL

7. osztály

Hetedik, átdolgozott kiadás

Az Oktatási Minisztérium az 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet 6. § (3) bekezdése alapjána kiadványt T510. 927/1999. szám alatt jóváhagyta és tankönyvvé nyilvánította.

AP 771/7

Alkotó szerkesztôPitrik József

SzerzôkGion János

Kovács SándornéNémeth László

Pitrik JózsefPitrik Józsefné

LektoráltaFélix József

technikai szaktanácsadó

Hegyi Sándoregyetemi docens

© Szerzôk, 2002

ISBN 963 464 650 6

Apáczai Kiadó9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014

Felelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô

Szedés, színre bontás: Média Color Kft, Gyôr

Bevezetô

Ez a könyv a TECHNIKA és az EMBER kapcsolatáról szól.Az ember évezredek során munkájával MÛVI (TECHNIKAI) RENDSZEREKET hozott létre.

Egész életünkben szerepet játszanak a rendszerek:

– gyermekként a közöttük való eligazodást tanuljuk;– felnôttként tervezzük, gyártjuk, karbantartjuk, kezeljük, használjuk, mûködtetjük ôket.

A technikai rendszer környezetünk része, annak egy elhatárolható egysége, mely kölcsönhatásbanvan környezetével.

Reggel korán ÓRA csengésére ébredünk. Az óra egy bonyolult technikai rendszer, amely kívánsá-gunkra nemcsak az idô múlását jelzi, hanem zajos jelzéssel figyelmeztet is.

A mosdás, mosakodás során egy összetett rendszert, a VÍZELLÁTÓ RENDSZERT mûködtetjük. Ál-talában megfelelô nyomású, hômérsékletû és tisztaságú vízzel lát el bennünket.

A reggeli készítésekor tojást fôzünk, teavizet forralunk, a GÁZELLÁTÓ RENDSZERT mûködtetjük,amely megfelelô nyomású és energiatartalmú gázt bocsát rendelkezésünkre.

A pirítóst elektromos KENYÉRPIRÍTÓ RENDSZERREL készítjük el. Reggeli közben hallgatjuk aRÁDIÓT, amely egy összetett rendszer (RÁDIÓ) kimenete. A mûsort egy távoli stúdióban készítik,majd ADÓRENDSZER segítségével rádióhullámokat sugároznak ki, s ezeket a VEVÔRENDSZER fo-gadja és visszaalakítja beszédinformációvá.

Iskolánkba általában valamilyen közlekedési eszközzel jutunk el. A közlekedési eszközök önállóGÉPRENDSZEREK, melyek egy bonyolult, összetett rendszernek, a KÖZLEKEDÉSI RENDSZERNEKa részei.

Az általános iskola egy összetett ISKOLARENDSZER része, amely biztosítja, hogy az óvodától azegyetemig tanulhassunk, s egyik intézménybôl a másikba gond nélkül átkerülhessünk.

Életünk minden pillanatában technikai, társadalmi és természeti rendszerekkel vagyunk kapcsolat-ban. Fontos törekvésünk, hogy megismerjük azokat a rendszereket, amelyeket nap mint nap mûködte-tünk, amelyek kapcsolatban vannak velünk.

A rendszerek megismerése elvont gondolkodást igényel. Egyszerûsített rajzokon kell eligazodnunk,de KÉPZELETÜNKBEN látnunk kell a VALÓDI RENDSZEREK képi mását, MODELLJÉT.

Ha képesek vagyunk idáig eljutni, akkor képesek vagyunk arra is, hogy balesetmentesen, szaksze-rûen használjuk, üzemeltessük környezetünk rendszereit.

A könyv jelölésrendszerét már ismered az 5. és 6. osztályból. Ha nem, találd ki!

■ ●

JÓ TANULÁST ÉS EREDMÉNYES ELIGAZODÁST KÍVÁNUNKKÖRNYEZETI RENDSZEREINK KÖZÖTT!

3

Anyagi javak elôállítása

Fogyasztás és termelés

(Olvasmány)

Az ember szükségletei kielégítése érdekében anyagot, energiát, információt használ fel, azaz fo-gyaszt. Az egyén fogyasztása anyagi helyzetétôl, kultúrájától, életkorától függ. A fogyasztási igény fon-tos „hajtóerô”, amely arra ösztönöz, hogy elérjük vágyainkat. Ehhez a kívánt termékeket elô kell állíta-ni, s az igénynek megfelelôen át kell alakítani. Ez a folyamat a termelés. Az emberiség története soránmunkamegosztás alakult ki. Ennek következtében a termelés és a fogyasztás sok helyen elkülönült egy-mástól.Sorolj fel olyan termékeket, amelyeket lakókörnyezetedben termelnek!

Tudod-e?

■ A világon mintegy 190 millió bennszülött (ôshonos = ôsla-kó = törzs) él. A bennszülött népek többnyire önellátóak. Élô-helyeik, földterületeik a beavatkozások következtében egyrecsökkennek.Gyûjts cikkeket bennszülött törzsek életérôl! Milyen termé-keket fogyasztanak? Hasonlítsd össze saját fogyasztásoddal!

A világon több mint 350 millió család él a mezôgazdaságból.Ezek többsége még ma is csak kapával mûveli földjét, vagyolyan faekét használ, amelyet saját maga vagy háziállataivontatnak. Fogyasztásuk néhány száz termékre korlátozódik.

Az ember által fogyasztott termékek köreigen gazdag. Ezeket sok szempontból csoporto-síthatjuk.Csoportosítsd a felsorolt termékeket a kiemeltszempontok szerint! További csoportosításokat is vegyél figyelembe!Csoportosítási szempontok:

élelmiszerek háztartási eszközökruházat

....................................

....................................

Fogyasztási termékek:

hal kávé evôeszköz iskolatáska CD lemezgyümölcs pezsgô tányér füzet tévégabona ceruza késélezô olvasólámpa ceruzaelemzöldségféle golyóstoll dianézô csomagolópapír újságmarhahús radír pulóver tej fényképezôgépüdítô olló cipô könyv virág kés nadrág fogkrém tapéta sütemény

4

Földmûvelés

Ipari üzem – füstölgô kémény

A termelés olyan folyamat, melynek során a természetben található anyagokból fogyasztásra alkal-mas termék készül. A természeti anyagok felhasználása óriási mértékben növekedett az utóbbi évtize-dekben.

A kôzetek, az ércek, a szén, a kôolaj és a földgáz feldolgozása még mindig nô. Az ásványi kincsekegy része kimerülôben van. Például a kôolaj már csak 30 évre, a földgáz 25 évre elegendô. Ugyanak-kor a bányászat számtalan sebet ejt a természeti környezeten.

A termôterületek igénybevétele megsokszorozódott. A tápanyagok utánpótlása gyakran elmarad,hiányzik a figyelmes, szakszerû gazdálkodás. Ezért a szikesedés, a sivatagosodás csökkenti a termelés-re alkalmas területeket.

A mezôgazdasági és az ipari termelés növekedésével a környezetbe kerülô szennyezô anyagok (fo-lyadékok, gázok, szilárd anyagok) és termelési hulladékok terhelik a természeti környezetet.

Sajnos, a fogyasztók is felelôsek a környezet károsításáért, hiszen a felhasználói hulladékok többnyi-re ellenôrizetlenül, szakszerûtlenül kerülnek a természeti környezetbe.

Tudod-e?

■ A japánok amerikai pulykát és ausztrál osztrigát esznek.Az USA-ban fogyasztott szôlô egynegyedét Chilébôl szál-lítják oda.Hazánkban az egy fôre jutó

A munkamegosztásból eredô szállítás és azehhez kapcsolódó csomagolás is jelentôs mérték-ben hat a környezetre.

Milyen anyagokba csomagolják a felsorolt termé-keket?

fogkrém – ........................................................tej – ........................................................cipô – ........................................................cukor – ........................................................tejföl – ........................................................csokoládé – ........................................................virág – ........................................................

Mit csinálsz a csomagolóanyaggal?

A csomagolóanyagokat használatuk után visszakell juttatunk a termelési folyamatba. Így anyagotés energiát takarítunk meg, és kíméljük a kör-nyezetet.Hogyan?

5

Szikes rét

Gólyafészek mûvelt területen

Hova tegyük használat után?

fogyasztás termelés

gabona 480 kg 1400 kg

burgonya 55 kg 126 kg

hús 78 kg 160 kg


Termelési centrumok környezetünkben

A termelés az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas termék (használati érték) elôállítását,szállítását és fogyasztásra való elôkészítését jelenti.

A termelést a feladatok szerint termelési területekre, ágazatokra oszthatjuk fel. Ezek:MEZÔGAZDASÁGÉPÍTÔIPARIPARSZÁLLÍTÁSKERESKEDELEM

A MEZÔGAZDASÁG összefoglaló név, amely a föld mûvelését, a legelô- és rétgazdálkodást, az ál-lattenyésztést és az erdôgazdálkodást is magában foglalja. A mezôgazdasági ágazatok szorosan össze-függnek egymással. A mezôgazdasági területek rendszerint már a települések közvetlen környezetébenkezdôdnek, gyakran körbefogják a lakóhelyeket. Az ember igyekszik a területeket a lehetô legcélsze-rûbben kihasználni. Ennek érdekében az egyes területeken jellegzetes növénykultúrákat és állattenyész-tést honosított meg.

Sorolj fel mezôgazdasági termékeket!Milyen tényezôk befolyásolják a mezôgazdaságitermelést? Írj le néhányat!

..................................... .......................................

..................................... .......................................

..................................... .......................................

Tudod-e

■ A termôföld értékét még ma is az aranykorona érték fejeziki. Az 1875. évi XII. törvénycikk rendelte el a mezôgazdasá-gi földek minôségi besorolását a talajállapot, a fekvés, a mû-velési ág és a közgazdasági környezet figyelembevételével.Ez alapján meghatározták a helyrajzi számokon nyilvántar-tott területen évente elérhetô tiszta jövedelmet. Ezt értékállófizetési eszközben, az aranykoronában fejezték ki.Például jó minôségû, búzatermesztésre alkalmas terület hol-danként kb. 30 aranykorona értékû.

Az ÉPÍTÔIPAR egyedi és helyhez kötött termé-keket, az építményeket hozza létre. Fô ágazatai: amagasépítészet a felszín feletti épületeket alkotja.A mélyépítészet a talaj felszíne alatti mûtárgyakat(pl. aluljáró, zsilip) és építményeket készíti.

6

Összefüggô mezôgazdasági terület

Állattenyésztés a mezôgazdaság jelentôs ágazata

Elôállítás Szállítás Elôkészítés fogyasztásra

A szerelô- vagy szakipar azépítmények belsô tereit alakít-ja ki, felszereli és üzembeállítja a berendezéseket. Azegyes ágazatok szoros kapcso-latban vannak egymással.Az építôipar nem telepített jel-legû, ezért igen jelentôsek aszállítási igényei.Milyen nagy építkezések van-nak most környéketeken?

Az IPAR a természeti kin-csek, a nyersanyagok üzem-szerû feldolgozását és átalakítást összefogó termelési ág. Történeti szempontból kézmû-, házi-, vándor-és gyáriparra osztható. Ma nagyipart (gyáripar) és kisipart különböztetünk meg. Az ipar nagy területe-ket foglal el, s jelentôsen befolyásolja környezetét. Szerteágazó területei közül a legfontosabbak: élel-miszeripar, ruházati ipar, építôanyag-ipar, bútoripar, gépipar, elektromos ipar, energetikai ipar, informa-tikai ipar, vegyipar. Az ipar a városokhoz és a városok környékéhez kötôdik. Így gyakran összefüggôipartelepek és ipari városok jönnek létre.Milyen ipari üzemek vannak a környéketeken? Mit termelnek?Milyen kapcsolatai vannak egy ipari üzemnek a környezô lakóterület-tel? Mi az elônye és a hátránya az ipartelepeknek?

A SZÁLLÍTÁS olyan ágazat, amely személyek, anyagok (nyers-, fél-kész, készanyagok), energia és információ áthelyezésére hivatott. Aszállítási útvonalak, hálózatok összeköttetést biztosítanak a különbözôtermelôhelyek (centrumok) között. A szállítás mûtárgyai (utak, vezeté-kek) és a szállítóeszközök jelentôs hatással vannak a környezetre.Hogyan hálózzák be az útvonalak, elektromos, víz-, hôszállító vezetékeka településeteket?

A KERESKEDELEM látja el fogyasztási cikkekkel a lakosságot.Kapcsolatot létesít a fogyasztó és a termelô között. Gyakran végezbizonyos mûveleteket is, például raktároz, minôséget ellenôriz, átren-dez, csomagol stb. Mivel a termelés és a fogyasztás gyakran ingadozik,nagyon fontos a kereskedelem összehangoló szerepe. A kereskedôhá-zakhoz (nagykereskedôk) nagy raktárak kapcsolódnak. Ezekbôl a rak-tárakból látják el áruval a kiskereskedôk üzleteit. A raktárak jelentôs te-rületet foglalnak el. Az üzletek, áru-házak fontos, sokszor meghatározólétesítményei a településeknek.

Milyen üzletek vannak településeteken?Miért szakosodnak az üzletek?Mi az elônye és a hátránya:

– az áruházaknak;

– a bevásárló centrumoknak;

– a kis boltoknak?

7

Az építôipar behálózza a világot

A külszíni bányászat átalakítjaa települések környékét

A hidak környezetformáló hatása Mit is vegyek?


Hulladékok környezetünkben

Az élet miden területén – a termelésben és a fogyasztásban – állandóan keletkeznek olyan anyagok,amelyek az adott helyen és idôben nem hasznosíthatók. Ezek a hulladékok.

Tudod-e?

■ Termelési hulladék: a technológia során keletkezô anyag, amelynem épül be a termékbe. Elkülönülve (szelektíve) keletkezik.Fogyasztási vagy települési hulladék: a fogyasztás során kelet-kezô anyag, amelyet nem hasznosítunk. Elkülönítve gyûjthetô,de sok helyütt nem így gyûjtik.Veszélyes hulladékok: azok a hulladékok, amelyek az emberiéletre, az egészségre, az élôvilágra károsak.Szennyezô anyag: a technológia vagy a felhasználás során kelet-kezik, de jelenlegi ismereteink szerint nem fogható fel, nemhasznosítható.Melléktermék: a gyártás során (mellékesen) keletkezô, egyébcélra hasznosítható termék.

A hulladékokat a keletkezési hely szempontjából cso-portosítjuk. Így van:– mezôgazdasági hulladék: például trágya, aratási

maradványok, lehullott gyümölcsök;– ipari hulladék: például meddô, forgácsok (fém, fa,

mûanyag);– építési hulladék: például törmelék, tégla- és beton-

maradék, fahulladék;– települési hulladék: például ételmaradékok, csomago-

lóanyagok, falevelek, ágak, papírhulladék, kiselejte-zett jármûvek, bútorok, autóabroncsok, akkumuláto-rok, elemek, izzók;

– speciális hulladék: például fertôzött élelmiszerek,elhullott állatok, fel nem használt gyógyszerek,mérgezô anyagok, robbanásveszélyes anyagok,permetezôszerek.

A hulladékok kezelésére kialakult módszerek:– Felhasználás saját technológiában, például pogácsasütés otthon.

A kiszaggatás után megmaradt tésztátösszegyúrjuk, és újra felhasználjuk.

– Más technológiában való felhasználás, például kôtörmelék → útépítés, salak, → sportpályaépí-tés; ételmaradék → állatokkal való feletetés.

8

Szelektív hulladékgyûjtés (Németország)

Szelektív hulladékgyûjtés

SZENNYEZÉSSZENNYEZÉS

NYERSANYAG

TERMELÉSI

HULLADÉK

FOGYASZTÁSI

HULLADÉK

TERMELÉS FOGYASZTÁS

– ÉgetésA hulladék elégetésével keletkezô hôthasznosítják.Az égéstermék a környezetet terheli.

– KomposztálásA nagy szervesanyag-tartalmú hulladé-kok ellenôrzött módon visszakerülnek atalajba.

– Rendezett lerakásElôkészített területre tömörítve rakják le ahulladékot. Folyamatosan ellenôrzik a ta-lajvizet, kivezetik és hasznosítják a bio-gázt.

– Rendezetlen lerakás

FONTOS!Arra kell törekednünk, hogy a gyártási technoló-

giákban mind kevesebb hulladék keletkezzen.Ezek az úgynevezett hulladékszegény technoló-giák.

Keresni kell az utat az anyagok újra hasznosí-tására (recycling)! Ezzel érhetjük el azt, hogyegyre kevesebb eredeti természeti kincset hasz-náljunk fel.

Törekedni kell arra, hogy minél kevesebb anya-got égessünk el! Ezzel kétszeresen is kíméljük akörnyezetünket. (Mért?) Csak a veszélyes, más-képpen nem kezelhetô hulladékok megsemmisíté-sére használjuk!

Törekedjünk a komposztálásra! Olvass utá-na!

Gyûjtsük szelektíven a hulladékot! Mindig amegfelelô tárolóba dobjuk!

Figyeld meg a környezetedet! Hogyan gyûjtitek a háztartási hulladékot?Mit hasznosítotok és hogyan?Mit csináltok:– az elhasznált izzókkal, fénycsövekkel, elemekkel, akku-

mulátorokkal;– a mûanyag csomagolóanyagokkal, flakonokkal, fóliákkal;– az élelmiszer-hulladékkal;– az újság- és csomagolópapírokkal;– az elhasznált ruhanemûvel?

Tudod-e, hol van a településed hulladéklerakó telepe?Gyûjts képeket a szelektív és korszerû gyûjtésrôl!

9

Mûanyagdobozkákgyûjtése üzlet elôtt

Egy reklám,amely segíthet

Valóban kell a reklám

Hulladéklerakó? Szeméttelep!

Területfoglalás a Balatonnál törmelékfeltöltéssel

Komposztálók

Korszerû rendszerek – Energia elôállítása és felhasználása

Az energia felhasználása különbözô korokban

Az ember mint a természeti környezet része észlelte a természetben lejátszódó folyamatokat. Ér-zékszervei révén különbséget tudott tenni a folyamatok különbözô állapotai között. Így önkénte-lenül „felhasználta” a folyamatok jellemzésére az „energiaváltozás” különbözô megjelenéseit. ANap éltetô energiasugárzását hôérzet formájában érzékelte. Azt is megfigyelte, hogy a meleg sze-lek, a sebes vizû patakok vízárama, a villámlás és a mennydörgés összefüggésben van a Napból ér-kezô „hatással”.

Tudod-e?

■ Ôsidôk óta foglalkoztatnak bennünket a természeti jelensé-gek. Érzéseinket a csodálattal vegyes tisztelet és a félelemjellemezte. Ezeket az érzéseket elôdeink igyekeztek valami-lyen módon kifejezésre is juttatni. A mondák csodás alakjaibanszemélyesítették meg az ôket foglalkoztató jelenségeket. Afinn KALEVALA eposzban Etelitör a meleg szelek, Melatur asebes vizû patakok, Uhhó a villám és a mennydörgés megsze-mélyesítôje.A görög mitológiában Poszeidón a tenger, Akhelósz ésPéneiosz a folyamok, Podargé a vihar, Héliosz a Nap, Hé-phaisztosz a tûz istene.

Az ember egyre inkább hasznosította a környezetben zajló spontán energiaváltozásokat.A vizek (mozgási) energiáját fa szállítására, tutaj, csónak mozgatására használta. Késôbb, a földmû-

velés elterjedése arra ösztönözte, hogy (a helyzetienergia-különbséget felhasználva) áradásos elárasz-tással oldja meg az öntözést. Csatornákat, zsiliprendszereket épített, és tudatosan használta a víz ener-giáját. A vízikereket már meghatározott célokra használta, így ôrlésre, vízemelésre, fafûrészelô, ková-csoló vagy más gépek mûködtetésére.

A szél energiájának hasznosítására is törekedett. Hamar felismerte, hogy a szél „bolondos”, változé-kony, ezért csak az tudja jól felhasználni, aki ismerik a széljárást. A vitorlás hajók egyre bonyolultabbvitorlarendszereivel fogták be a szelet.A szeles vidékeken „munkára fogták” ezt az energiát, ôrlésre (gabona, festék), vízemelésre hasz-nosították.

Az égbôl jött „vad” tüzet az ember régóta isme-ri. Késôbb számos tûzgyújtó eljárást fejlesztett kiannak érdekében, hogy függetlenedjen a természe-ti jelenségtôl.Milyen tûzgyújtó módokat ismersz?Olvass utána!A tûz energiáját melegedésre, ételek elkészítésérehasználták, de állatok ûzésére (szavannaégetés), fairtására is jó volt.A kerámiák égetésével szerzett tapasztalatokat afémek olvasztásában használták. A „tûz” munka-végzésre való felhasználását elôször HERON írta lei. e. 120 körül.

10

Energia a természetben

Vízimalom

Tudod-e?

■ Kezdetben csak a fa szerkezetében kötött (kémiai) energiáthasználták fel, de Babilonban már a felszínen talált bitumentis égettek.Julius Caesar légionáriusai tüzeltek elôször kôszénnel a britszigeteken.Kínában 2000 évvel ezelôtt égettek olajat és gázt is.

Az emberré válás folyamatában jelentôs szerepetjátszott az ember által kifejthetô energia hasznosí-tása. Tárgyak mozgatására, evezésre, forgatásragyakran használta saját kezével vagy lábával ki-fejthetô munkáját.

Az állati igaerô hasznosítása már az i. e. 3. évez-redben általánosan elterjedt.A különbözô földrészeken mely állatok igaerejéthasznosítja az ember?

A különleges természeti adottságok miatt egyesnépek felhasználták a gejzírek, hôforrások, vulká-nok energiáját.

Tudod-e?

■ Az ember természetes törekvése az anyag munkába fogása.Az elsô úgynevezett örökmozgó (perpetuum mobile) szerke-zetek az 1200 körüli idôkbôl ismertek.Keress könyveket, amelyekben ötleteket találsz az örökmoz-góra! Milyen szerkezeteknek tartjuk a mai reklám „örökmoz-gó”-kat?

Az örökmozgók elsô cáfolatát SIMON STERIN adta 1586-ban.Az energia megmaradásának törvényét ROBERT MAYER fogal-mazta meg 1842-ben.

Miben különböznek az ábrán látható szélmalmok?

Hogyan vették figyelembe a molnárok a széliránymegváltozását?Milyen szerkezeti elem hiányzik a lapátokról?

11

Hazai szélmalmok pihenôben

Erôgép nélkül Szélenergia hasznosítása

Vontatás állati erôvel

A szélenergia klasszikus alkalmazása


Ásványi energiahordozók

A természetben fellelhetô energiaforrásokat két nagy csoportba oszthatjuk:Megújuló az energiaforrás, ha (a vizsgált idôszakban) az energiahordozóból több keletkezik, mint

amennyit felhasználunk.Ilyenek: a napsugárzás, a víz energiája, a szelek, az ár-apály energiája, a geotermikus energia, az úgy-nevezett biomassza.

Nem megújuló az energiaforrás, ha (a vizsgált idôszakban) az energiahordozóból kevesebb keletkezik,mint amennyit felhasználunk.Ilyenek: a szén, a kôolaj és földgáz, a hasadó anyagok.

A legfontosabb energiaforrások keletkezési sémája a vázlatrajzon tanulmányozható.Mit jelölnek az egyes jelek?

KELETKEZÉS

Az ásványi (fosszilis) energiahordozók – a szén, a kôolaj, a föld-gáz – a földtörténeti korból ránk marad napenergia-tárolók.

A szén a növényi anyagok nagy tömegû elpusztulása, lerakódá-sa után a nagy nyomás és hômérséklet hatására keletkezik.Milyen katasztrófák okozhatják a fák, bokrok elpusztulását?

Az ásványi szeneket szén-, hamu-, és víztartalmukkal jelle-mezzük.Gyûjts különbözô szénfajtákat! Hasonlítsd össze ezeket: szín, fény,keménység és rétegzôdés szempontjából!

A szénhidrogének (a kôolaj és a földgáz) nagy tömegben elhalttengeri állati élôlények maradványaiból keletkeztek iszapképzôdésés rárakódások következtében.

A kôolaj nehezen folyó, fekete massza. Közvetlenül nem hasz-náljuk, feldolgozzuk.

A földgáz a keletkezés helyétôl messze képes vándorolni. Kü-lönbözô éghetô és nem éghetô gázokat tartalmaz.Milyen katasztrófák okozhatták az állati szervezetek tömeges pusz-tulását?Milyen árukká dolgozzák fel a kôolajat?

A hasadó anyagok közül a legfontosabb a természetes urán.

FELHASZNÁLÁS

Az ásványi energiahordozók egyenlôtlenül oszlanak el a világon.Az anyagok kiaknázása bányákban és kutak üzemelésével törté-nik. Ezek nagy területeket foglalnak el, rendszerint tájromboló ha-tásuk van, azonkívül légszennyezô és vízszennyezô anyagokat bo-csátanak ki.

12

A szenek és szénhidrogének fô felhasználási te-rületei:

– hôerômûvi felhasználás: villamosenergiát állí-tanak elô;

– ipari felhasználás: gázokat, mûanyagokat, ke-nôanyagokat gyártanak belôlük;

– hôhasznosítás: épületfûtésre, technológiai hôelôállítására, gépek (például gépkocsik) üze-meltetésére használják.

A hasadó anyagok energetikai felhasználásaatomerômûben történik. Az atomerômû a bomlásimagreakciók (Urán–235) energiájával mûködô hô-erômû.Tanulmányozd a képsorokat! Figyeld meg környe-zeti hatásaikat, kapcsolataikat!

13

Gázturbinás hôerômû folyamatábrájaAtomerômû folyamatábrája

1. Tûztér 2. Gázturbina

3. Kompresszor 4. Generátor

1. Reaktor 2. Primér kör 3. Szekunder kör

4. Gôzturbina 5. Kondenzátor 6. Tápszivattyú

7. Generátor 8. Hôcserélô

1. Tûztér 2. Kazán 3. Túlhevítô

4. Gôzturbina 5. Kondenzátor 6. Tápszivattyú

7. Generátor

füstgáz

tüzelôanyag

levegô

3 2

1

65

74

66

5

74

3

2

Gôzerômû folyamatábrája

1 8

füstgáz levegô

3

1

42

tüzelôanyag


Megújuló energiaforrások

Az ember figyelme az utóbbi évtizedekben ismét a megújuló energiaforrások felé fordult. Az embe-riség létszámának növekedésével igényei is óriási mértékben növekednek, így az „energiaéhség” sohanem látott ütemben nô. A fosszilis anyagok környezeti szennyezô hatása közismert, ezért olyan forrá-sokat keresünk, amelyek „tiszta” energiának tekinthetôk. A „kényelmes” villamos energia felhasználá-sa is növekszik. Ezért egyre inkább elôtérbe kerülnek azok a megújuló energiák, amelyek segítségévelelôállítható a villamos energia.

Tudod-e?

■ 1880-ban New Yorkban THOMAS

EDISON megalapította a világ elsôvillanytársaságát. EDISON egy WallStreet-i raktárházban álló széntüze-léses kazánhoz gôzgépet csatlakoz-tatott. Innét látta el villamos energiá-val a közeli irodaházat.1882. szeptember 6-án a PearlStreet-i állomáson 158 db, EDISON

által tervezett izzólámpa gyulladt ki.

A Nap sugárzó energiája a Napban végbemenô folyamatok révén keletkezik. (A hidrogénato-mok héliummá alakulnak.) Az energia egy része visszaverôdik a felhôkrôl, a felszínrôl, másik ré-sze elnyelôdik a légkörben, illetve párolgásra fordítódik. A napenergia hasznosításának fôbb lehe-tôségei:

– Közvetlen hasznosítás (szárítás, üvegházak, napházak).– Napkollektorok alkalmazása: a Nap látható sugárzási energiáját hôsugarakká alakítják. Ha-

zánkban elsôsorban használati melegvíz elôállítására alkalmasak, de fûtésrásegítésre is hasz-nálhatók.

14

Az energiahordozók felhasználási arányai különbözô korokban

Energiahordozók aránya a világ villamosenergia termelésében

– Napelemek alkalmazása: a sugárzási ener-giát közvetlenül villamos energiává alakít-ják, az átalakítás hatásfoka kicsi.

– Naperômûvek: a sugárzási energiából gôz-körfolyamat segítségével villamos ener-giát állítanak elô.

A szél energiáját a Nap sugárzása tartja fenn.Pillanatnyi értéke véletlenszerûen változik. Elsô-sorban tengerparton, sivatagokban használható fel,ahol a szél évi átlagos sebessége nagyobb mint4 m/s.Hasznosítása:

– hajózás,– ôrlés, vízemelés, fafûrészelés,– szélerômûvek.

A vizek energiáját a Nap sugárzása tartja fenn. Avíz elpárologtatására fordított energia 1 %-a fordí-tódik a víz helyzeti és mozgási energiájára.Hasznosítása:

– vízkerekek,– vízerômûvek.

Tudod-e?

■ Hazánk legfontosabb vízerômûvei és teljesítményeik:

Egy lakás energiafogyasztása ~ 125 kWó, azaz a tiszalökivízerômû 1 óra alatt 1000 lakás egyhavi villamos energiájáttermeli meg.

A geotermikus energia a földköpenyben lévô hévizek, gejzírek, lávák energiája. Hazánkban a termál-vizeket gyógyászati célokra és fûtésre hasznosítjuk. Ezeket a vizeket a felhasználás után vissza kell jut-tatni a talajba.

A megújuló energiaforrásokat szokás alternatív energiaforrásoknak is nevezni, mert új utat nyitnakaz energiafelhasználásban.Mennyi villamos energiát használtok fel a lakásotokban 1 hónap alatt? Nézd meg a számlákat!Készíts grafikont!Gyûjtsd össze, hogy milyen energiafogyasztók vannak a lakásban, és mennyi a beépített teljesítmény!

Például: izzólámpa 5 db 100 W

2 db 40 WÖsszegezd a beépített teljesítményeket! Mikor használjátok egyszerre ezeket?

15

Napkollektorok alkalmazása

Szélenergiahasznosítása

Napelemek alkalmazásaa vadvédelemben

A víz energiája

SzélerômûVadvédelmi hálózat

Tiszalök 1954-ben épült 12,5 MW

Kisköre 1972-ben épült 28 MW

Ikervár 1900-ban épült 1,2 MW

Kesznyéten 1943-ban épült 4,4 MW


Az energia átalakításának

környezeti problémái

Az ember céljai érdekében a természeti energiákat átalakítja, hasznosítja. A népesség növekedése, atechnikai rendszerek fejlesztése mind több energia felhasználását követeli. Az energiaátalakítás és hasz-nosítás azonban környezeti beavatkozásokkal jár.

A társadalom egyrészt követeli a fejlesztéseket (például autógyárakat, autópályákat, trolibuszvona-lakat, lakásépítéseket, …), másrészt kifogásolja az energiaárak növekedését, fél a nagyméretû erômû-vektôl és meggátolja az erômûvi hulladékok lerakását. Ezek a problémák gyakran helyi vagy regioná-lis elégedetlenséghez, társadalmi konfliktusokhoz vezetnek.

Az energiafelhasználás hatása a természeti környezet egyensúlyára a legveszélyesebb.A bányák, a meddôhányók, az energetikai hulladéklerakók közvetlenül veszélyeztetik a talajt, a talaj

vízháztartását. Nehézfémek, szénporok, szénhidrogének kerülhetnek a talajba, a vízbe.

Tudod-e?

■ Az iparszerû széntermelés hazánkban 1759-ben Brennbergben kezdôdött. Még ebben az évszázadban Pécs környékén,Nógrádban, Borsodban, Bánságban nyitottak bányákat. Ma legfontosabb bányák: Visonta (1969) és Bükkábrány (1988) kül-színi fejtései. Miért zárnak be bányákat Magyarországon?● A bükkábrányi bányában 1998-ban 3 688 843 t szenet bányásztak és 14 314 669 m3 meddôt takarítottak le a szénrétegek-rôl. Ezt a szenet is a Mátrai erômû kazánjaiban tüzelik el. A mátrai erômû összteljesítménye 836 MW. A hazai villamosener-gia-termelés ~ 13%-át állítja elô. Mit csinálnak a lehordott meddô anyagokkal?● Az ásványi szenek kéntartalma jelentôs: 2–8% is lehet. A füstgázba kerülô kén kén-dioxiddá ég el, majd a füstárammalkerül a légtérbe. Itt nedvességet vesz fel és kénessavvá alakul. Egy része szilárd részecskékre (korom, pernye, por) tapad,másik része a felhôzetekbe kerül. A maró hatású szilárd részecskék korróziókat okoznak (korrózió = az anyag felületébôlkiinduló rongálódás) az épületeken, a gépjármûveken. A felhôzetbe került kénvegyületek savas esô formájában szennyezika környezetet. Milyen hatásai vannak a savas esôknek?

Az ásványi energiahordozók égetése során szén-dioxid (CO2), szén-monoxid (CO), nitrogén-oxidok(NO és NO2), kén-dioxid (SO2), szénhidrogének, pernye, korom, … kerül a légtérbe, így megváltoztat-ja a levegô természetes összetételét. Ezek a légszennyezô anyagok részben lebegve maradnak a leve-gôben, részben kiülepednek, kimosódnak. Így közvetett módon a talajt és a vizet szennyezik.

Tudod-e?

● A levegôbe jutó égéstermékek egy része (CO2), más gázokkal együtt (pl. metán) üvegház hatást hoz létre. Ezek a gázoka föld légkörében egy olyan burkot alkotnak, amely átengedi a Nap látható sugarait. A napsugarak a növényekrôl, tárgyak-ról visszaverôdnek hôsugarak formájában. Ezeket azonban az üvegház gázok már nem engedik ki a légkörbôl. Következ-mény: a légkör felmelegedése. Milyen (közvetett) hatásai vannak az üvegházhatásnak?● Az ózon (O3), a természeti folyamatok következtében keletkezik. Az ózon fôként a Föld légterének felsô szakaszában10–40 km között helyezkedik el. Az égéstermékek egyik fontos alkotója lehet az ózon. Magas hômérsékleten (égéstérben)a levegô oxigéntartalmából keletkezik. Az ózonréteg védelmet nyújt a földi életnek a veszélyes ultraviola sugárzás ellen. Alégkörbe kerülô szennyezô anyagok egy része bontja az ózonréteget. Ezzel ún. ózonlyukak jönnek létre. Milyen következ-ményei vannak az ózonréteg csökkenésének? Mely anyagok csökkentik az ózon mennyiségét?

Az „energiafelhasználás” egy átalakítási lánc, mely során a rendelkezésünkre álló természeti erôfor-rást (primér = elsôdleges energiahordozó) számunkra megfelelôbb energiahordozóvá alakítjuk át. Ez azátalakítás rendszeresen nem egy lépésben történik, ezért másodlagos, harmadlagos, … energiahordo-zókról beszélünk.

Ha turmixitalt kívánunk készíteni, akkor megfelelô jellemzôjû forgó mozgásra (mechanikai energiára) van szükségünk.Ezt a villamos energiahálózatból nyert energia átalakításával kapjuk. De hogyan nyerjük a villamos energiát? Ha hôerômû-vel állítjuk elô, akkor a szén kémiailag kötött energiájából égetéssel felszabadított hô felmelegíti a vizet, amely gôzzé ala-kul és energiatartalmának jelentôs részét gôzturbinában forgó mozgássá alakítja. Ennek a mozgásnak a segítségével forgat-

16

ják meg a villamos hálózatra dolgozó és villamos energiát termelô generátort. A munkát végzett gôzt azonban takarékossá-gi okokból vízzé csapatjuk le (kondenzáltatjuk), így visszanyomható a kazánba. Az energetikai lánc minden szakasza vesz-teséges, ezért az átalakítás összhatásfoka igen alacsony. A veszteségek szennyezô anyag és hô formájában terhelik a termé-szeti környezetet.

Milyen berendezésekkel tudjuk átalakítani a különbözô energiaféléket? Válassz a felsorolt technikai be-rendezések közül! A megfelelô sorszámot írd az üres téglalapokba!

1. villamos motor 2. gázturbina 3. gôzturbina4. kazán 5. generátor 6. belsôégésû motor

Az energiaátalakítások során szennyezô anyagok, hô, hulladékok kerülnek a környezetbe. Arra törek-szünk, hogy „környezetbarát” energiaátalakításokat végezzünk. Ez elsôsorban a megújuló energiákhasználatával lehetséges. Ezek a technológiák is terhelik a környezetet, de a légkörre kifejtett hatásuklényegesen kedvezôbb.

Válaszd ki, mely energiaátalakítások jellemezhetôk a felsorolt kedvezôtlen környezeti hatásokkal! Írd amegfelelô sorszámokat az energiaátalakításokhoz!

FóliasátorNapkollektorSzélerômûGeotermikus erômûVízerômû

Tanulmányozzuk az ábrasort! Keressünk hasonlóságot az energiaátalakulások között!

Van-e hasonlóság a légkör üvegházgáz-tartalma, a fóliasátor anyaga és a napkollektor üveglapja kö-zött? Milyen közös tulajdonságok jellemzik ezeket?Milyen gázok alkotják a légkört, és ezek közül melyek az üvegházgázok? Hogyan kerülnek ezek a lég-körbe?Miért készítik el gyakran a fóliasátrakat kétrétegû (külsô és fátyol) fóliával?Milyen közeget áramoltathatunk a napkollektorban? Milyen anyagot választanak a csôkígyó számára?Milyen anyaggal szokás bélelni a napkollektor belsô felületét?

Miért fontos az energiatakarékosság?

17

1. területfoglalása nagy2. zajos a környezetre 3. jelentôs épületeket kell emelni, drága 4. veszélyezteti a repülést 5. a hasznosított vizet el kell helyezni 6. a felhasznált vizet vissza kell sajtolni a talajba 7. villamos energia kell a mûködtetéshez 8. anyaga hamar tönkremegy, elhelyezése megoldatlan

szén gôz forgó villamos forgómozgás energia mozgás

Üvegházhatás NapkollektorA Föld és légköre

Korszerû rendszerek – Kommunikációs rendszerek

Az információátadás folyamata

Az ember a XX. századig viszonylag kevés információhoz jutott, ezért azok feldolgozását képes voltelvégezni. Napjainkban a felénk áramló információ mennyisége már annyira megnôtt, hogy technikaisegédeszközök nélkül lehetetlenné válna a megértésük, tárolásuk, felhasználásuk.

Mi az információ? Mérhetô-e?Az információ a latin informo (= alakít, formáz, képez, tanít, elképzelt) szó mai szóhasználat szerin-

ti szinonimáit jelenti: hír, tudósítás, adat, közlés, útbaigazítás, felvilágosítás.Kutasd fel, hogyan értelmezik az információt!Révai Kis Lexikona, Budapest, 1936.; Új Magyar Lexikon, Budapest, 1962.Idegen szavak és kifejezések szótára, Budapest, 1978.Magyar értelmezô kéziszótár, Budapest, 1978.Mûszaki Lexikon, Budapest, 1978.

A hír, a tudósítás jellegénél fogva információ, de nem biztos, hogy minden hírnek információtartal-ma is van! Az információ több, mint a hír. Nem jelent számunkra új információt a már ismert dolog.

Az információ se nem anyag, se nem energia, de egyiktôl sem választható el! Az ismeretnek anya-gi hordozóra van szüksége ahhoz, hogy információvá váljék. Ahhoz, hogy eljusson a címzetthez,energia kell.

Az információ tehát olyan hír, jel, amely új ismeretet ad számunkra olyan dolgokról, amelyekben ko-rábban bizonytalanok voltunk. Az ilyen megközelítés nagyon szubjektív, hiszen az egyén tájékozottsá-gától függ. („Nem a könyv vastagságától függ az információtartalma!”) Az információt mérni is tudjuk.

Az ún. klasszikus információelméletet amerikai matematikusok, CLAUDE SHANNON és NORBERT WIENER (1894–1964)dolgozták ki. SHANNON 1948-ban tette közzé nevezetes képletét, WIENER ugyanebben az évben adta ki könyvét az informá-ció mérésérôl.

Ha a hír olyan esemény bekövetkezésérôl szólt, amely már biztos volt, akkor az nem tartalmazott információt. A ritkáb-ban bekövetkezô események információtartalma viszont nagyobb. Azaz minél valószínûbb egy esemény bekövetkezése, an-nál kisebb információhoz jutunk, s minél valószínûtlenebb, annál nagyobbhoz.Így egy olyan mérôszámot kapunk, amely független a jelentésétôl, tartalomtól. Az ilyen mérés nem különbözteti meg ajó–rossz, értelmes vagy értelmetlen híreket.

A legkisebb információ az egy bitnyi információ. A bit (binary digit = kettes számjegy) olyan köz-leményekben levô információ mennyisége, ahol két lehetséges választás, kimenet van: igen (igaz, 1,H), vagy nem (hamis, 0, L). Azaz, ha egy állításnál megtudjuk, hogy igaz vagy hamis, az 1 bit infor-mációnak felel meg. További egységek:

8 bit = 1 byte1024 byte = 1 kbyte1024 kbyte = 1 megabyte1024 megabyte = 1 gigabyte

Tudod-e?

● Információáram a környezetben: kb. 107 – 1011 bit/sec. Az ember érzékszerveivel kb. 16 bitet fog fel másodpercenként.Figyeld meg! A közlekedési utakon egyszerre, egy helyen maximum 7 jelzôtáblát helyeznek el. Miért?

Mit gondolsz, hány különféle dologra tudunk egyszerre odafigyelni?Mire használjuk a menedzserkalkulátorokat?

18

Az információ áramlásának folyamatát a mellékelt ábrán követhetjük. Itt téglalapokkal (blokkokkal)ábrázoltuk az egyes egységeket.

Az egyes blokkokat a természettudományok különbözô területein más és más elnevezéssel illetik.Így például:

a mesterséges információforrásokat hír- vagy üzenetforrásnak, adónak nevezik;a természetes információnyelôket receptornak, ingerbefogadónak, érzékelnek, vevônek nevezik.

Az adó és vevô esetében meg kell adni, hogy milyen szempontok szerint vizsgáljuk az adott rendszert.Lehetséges-e, hogy a tv információ adó és vevô egyszerre?Mitôl függ, hogy egy technikai eszközre azt mondjuk, hogy információ adó vagy vevô?

A blokkok lehetnek az adott vizsgálat szempontjából tovább nem bontható elemek (pl. izzólám-pa), részrendszerek (pl. LED-ekbôl álló hétszegmenses kijelzô) vagy összetett rendszerek (mint pl.a tv, a rádió).Információforrás: az információ átvitelére alkalmas jeleket szolgáltatja.Átalakító (kódoló, transzformáló): a legtöbb esetben az információt más jellel helyettesíti vagy valami-

lyen jelhordozóra ülteti (moduláció), hogy alkalmas legyen pl. nagyobb távolságra való közlésre, to-vábbításra.

Továbbító: olyan rendszer, amely az információt esetlegesen átalakítja, s utána eljuttatja a forrástól afelhasználóig (rádió adó-vevô vagy számítástechnikában busz-rendszer).

Visszaalakító (dekódoló): a jelhordozóról való jel leválasztását végzi, hogy azt a felhasználó megértse.Információnyelô: a címzett, a felhasználó számára azonnal felfogható jeleket biztosít, míg a tárolók

(memóriák) valamilyen technikai, biológiai módon megôrzik azokat, vagyis az információ késôbbiidôpontban elôhívható.

Tárolók (információhordozók): lehet bármi – lábnyom, régészeti leletek, írott szöveg, meteorit, DNS.

Az információ sokszor tartalmaz látszólag felesleges részleteket (redundancia = terjengôsség). Ez lehetôséget ad a kör-nyezetbôl eredô zajok és a jel gyengülésébôl fakadó veszteségek kivédésére. Tehát az információ a feladótól hibátlanul el-juthat a felhasználóig.

Értelmezd az alábbi üzenetet! A nyomtató meghibásodott! Megfejthetô egyértelmûen?

A sz_mít_gép_nem_szá_rág_sáló!

Megfejthetô-e hasonló módon a következô telefonszám:

06_2_74_74

19

JELVESZTESÉG, CSILLAPODÁS

InformációFORRÁS

Átalakító(kódoló)

Visszaalakító(dekódoló)

InformációNYELÔ

Továbbító(nyitott csatorna)

ADÓ VEVÔ

ZAJ

▼▼

▼

▼

▼


A számítógép

mint információtovábbító és -átalakító rendszer

Napjainkban nagyon sokféle technikai eszközt használunk az információ továbbítására, feldolgo-zására.

A legismertebbek:

kapucsengô, kaputelefon, telefon, telefax, rádió, tv, magnó, videó, CB rádiótelefon, mobil-telefon, személyi hívó, mûholdvevô, számítógép.

Ezek közül kiemelt szerepet játszik a számítógép, amely a felhasználó számára egyszerre lehet infor-mációforrás, -átalakító, -továbbító, -visszaalakító, -nyelô és -tároló.

A számítógép a háztartásban is nagyon fontos segédeszköz lehet (home computer).Szolgálhatja

– játékot, szórakozást,– családi könyvek, konyhai receptek nyilvántar-

tásait,– gazdasági kalkulációkat, egyéni vállalkozók

könyvelését,– akár a lakás teljes biztonsági rendszerének fel-

ügyeletét.

Az egyéni felhasználók egyre több helyen kap-csolódnak egymáshoz telefonvonalakon (BBS)modemek segítségével. Ugyanakkor egyre többhelyen épülnek ki az ún. helyi hálózatok kórházak-ban, üzemekben, iskolákban (LAN = Local AreaNetwork). A viszonylag kis távolságon belül elhe-lyezkedô és egymással kapcsolatban lévô számító-gépek kihasználhatják a központi, nagy teljesítmé-nyû, ún. szervergép és egymás erôforrásait.

Mindennapos látvány a banki pénzforgalom bo-nyolítása, gyógyszertárak, üzemek raktári nyilván-tartásának kezelése számítógéppel.

20

A számítógéprendszer Melyik a bemeneti, melyik a kimeneti periféria?

A mai személyi számítógép

Nemcsak közvetlen környezeteddel, hanem külföldön lévô osztálytársaiddal is levelezhetsz a már kiépültvilághálózatokon, például az INTERNETen keresztül (E-MAIL).

A világhálózatok segítségével betekinthetünkadatbankokba, könyvtárakban olvashatunk stb.

Ahhoz, hogy számítógépünket össze tudjuk kap-csolni környezetünkkel, kiegészítô berendezésrevan szükség. Ennek egyik legismertebb formája asoros porthoz kapcsolódó telefonmodem. Ekkor azinformációt (digitális jelek sorozatát) telefonvona-lakon továbbítják. Ez a továbbítás sokszor nehéz-kes, mert nagyon sok zavaró tényezô befolyásol-hatja, és az átviteli sebessége is alacsony(1 Mbit/s). az információ továbbítása megoldhatómég speciális kábelen keresztül is, ami drágább, demegbízhatóbb és nagyobb (10–100 Mbit/s) sebes-ség biztosítható. A legjobb tulajdonságokkal ma azüvegszálas információtovábbítás rendelkezik (se-bessége > 100 Mbit/s).

Tudod-e?

■ A levegôben egyszerre több ezer repülôgép tartózkodik.Például az amszterdami repülôtéren félpercenként érkeznekés indulnak a gépek. A megnövekedett légi közlekedést úgykell irányítani, hogy váratlan zavaró hatások ellenére se kö-vetkezzék be olyan helyzet (káosz), amely tragédiákhoz ve-zethet. Ez a feladatsor csak számítógépes irányítással és in-formációcserével valósítható meg.

● A repülôgépek számítógépes irányítási rendszere:

– Fedélzeti számítógép – gépek, egységek ellenôrzését vég-zi, irányítja a robotpilótát, kapcsolatot tart a földi közpon-tokkal és a levegôben lévô gépekkel.

– Földi irányító-központi számítógép – nyilvántartja a repü-lôgépek helyzetét, irányát, egymáshoz viszonyított helyze-tét, menetrendjét, az utaslistát.

– Nemzetközi (mûholdas) számítógépes hálózat – kapcsola-tot biztosít a különbözô repülôgépes irányító központokközött, optimális útvonal és járat választását segíti az uta-zási irodák számára.

– Utazási irodai hálózatok – kapcsolatot létesítenek a külön-bözô utazási irodák és repülôtársaságok között, segítve azutasok gyors kiszolgálását. Információt szolgáltatnak amenetrendekrôl, segítik az útvonal összeállítását.

– A meteorológiai mûholdas hálózatok és földi idôjárás-elô-rejelzô központok – információt szolgáltatnak a pillanatnyiés a várható idôjárási állapotokról. Szimulációs progra-mok segítségével szemléletes információkat adnak a légté-ri és földi felhasználók számára.

Milyen további alkalmazásokat ismersz?

21

Különbözô számítógépes alkalmazások

A számítógépes hálózatok sokrétûen felhasználhatók


Mûszaki kommunikáció

Technikai alkotások elemzése (megismerése), tervezése, kivitelezése és mûködtetése mûszaki kom-munikációt igényel. A mûszaki kommunikáció alapja a mûszaki rajz. Eddigi tanulmányaink során elsa-játítottuk a vetületi képzés és az axonometrikus ábrázolás alapjait.

Az alábbiakban két bonyolult test axonometrikus képét és a testek három vetületi képét láthatjuk. Azelölnézet irányát jelöltük. Azonosítsd az axonometriát és a vetületeket!

Egyszerû lemeztárgyakat kiterítési rajzokról készíthetjük el legkönnyebben. Az alábbi rajz egy tálcakiterítési rajzát mutatja 1:2 méretarányban. A hálózaton a szimmetriavonalakat egypontvonallal (vé-kony), a hajlítási éleket két-pontvonallal (közepes), a mérethálózatot folyamatos vékony vonallal jelöl-tük. A rajz számítógéppel készült az EU-szabványok szerint, ezért kissé eltér az eddig megismert jelö-lésektôl.

22

Milyen vonalfajtákat alkalmaztunk a rajzokon?Milyen vonalvastagságok fordulnak elô?Rajzold le szabadkézzel a B test három vetületi képét helyes elrendezésben!

TálcaAAnnyyaaggaa::

alumíniumlemez

A BElölnézetFelülnézetBalnézet

1 2 3 4 5 6

Elölnézet Balnézet

Felülnézet

BA

A bonyolult és üreges alkatrészek rajzait gyakran metszeti ábrákkal vagy részletekkel egészítjük ki.A metszetképzés lépései:

– az üregen át (képzeletben) metszôsíkot veszünk fel;– a metszôsíktól a szemünk felé esô részt eltávolítjuk;– a megmaradó részt a vetületi ábrázolás szabálya szerint ábrázoljuk: a metszett felületet 45˚-os

szögben vékony vonallal vonalkázzuk.

A metszeti rajzot a vetületi rend szerint helyezzük el, de ha betûzéssel látjuk el, tetszôleges helyre te-hetô. Egyszerû metszet esetén egy metszôsíkot alkalmazunk. A metszôsík kiterjedése szerint teljes met-szetrôl, félnézet-félmetszetrôl és kitörésrôl beszélhetünk

Milyen alakzat lehet a félnézet-félmetszet felülnézete?Miért jelöltünk eltörést a kitöréses ábrán?Ábrázoljuk az A testet három vetületben szabadkézi vázlatként! Az oldalnézetet egészítsük ki kitöréssel! Méretezzük!

23

Metszet képzése – teljes metszet Kitörés

Félnézet-félmetszet

Hajlítási vázlat

Korszerû rendszerek – Korszerû anyagok elôállítása és felhasználása

Az anyagok csoportosítása

Technikai környezetünk tárgyai (például: kosár, virágcserép, pohár, televízió) különbözô anyagokbólkészülnek. Ezt a sok anyagféleséget célszerû valamilyen rendszerbe foglalni.

Osztályozhatjuk az anyagokat eredetük szerint, így lehetnek:

– természetes anyagok,– mesterséges anyagok.

A természetes anyagokat közvetlenül a természetbôl vesszük, felhasználáskor nem vagy csak aligalakítjuk át ôket. Ilyen például a vesszôkosár vesszôje.

A mesterséges anyagokat a természeti anyagokból többszöri átalakítással nyerjük, például a mûanya-gokat.A táblázat felhasználásával írj föl több természetes és mesterséges anyagot!

Az anyagokat az ember céljának megfelelôenátalakítja. Minden használati tárgyunk így készül.Az alábbi ábrán a papírgyártás folyamatábrájátmutatjuk be. A gyártási folyamat kiinduló anyagaazaz nyersanyaga a fa, készterméke például a spi-rálfüzet. Azt a rendszert, amelynek nyersanyaga atermészetben található, készterméke pedig emberifelhasználásra alkalmas, vertikumnak nevezzük.

24

Papírvertikum részlete

Bazaltömlés, melynek anyagát (vár)építésre ishasználták – Somoskô

Természeti anyagokból készített épületek

Tárgyak környezetünkben Természetes anyagok Mesterséges anyagok

(vesszô)kosár fûzfavesszôpohár üvegbútor fa fémek, mûanyag

Facsiszolatkészítés

Cellulóz

Keverés Szitaszakasz Présszakasz Szárítószakasz Simítószakasz

A papírvertikum technológiai (gyártási) folyamatában az anyagok különbözô feladattal vesznekrészt. Ezért az anyagok csoportosítása történhet a folyamatban betöltött szerepük alapján is. A fôfolya-matban a fa mint nyersanyag átalakítása történik. A nyersanyag a folyamat legalacsonyabb készültségifokú terméke, a késztermék pedig a legmagasabb fokú. Ha a füzetgyártás részfolyamatát tekintjük, ak-kor itt a nyersanyag a tekercselt papír, a késztermék pedig a spirálfüzet. A késztermék tulajdonságainakmódosítására különféle adalékanyagokat (itt: kaolin, mészkôliszt, enyv, keményítô, színezôk stb.) hasz-nálunk, amelyek a késztermékben benne maradnak.

Vannak olyan anyagok, amelyek a gyártáshoz szükségesek, de nem épülnek bele a késztermékbe. Atechnológiai folyamat egy közbensô helyén elvezetjük, s a folyamat elején ismét felhasználjuk. A pa-pírgyártásnál ilyen anyag a víz. Ezt az anyagot segédanyagnak nevezzük.

Az anyagok egy részének jelenléte a folyamatban káros, rontja a késztermék minôségét. Ezt szennye-zôanyagnak nevezzük, s lehetôleg teljes mennyiségben el kell távolítani. A papírgyártásnál ilyen anyaga homok és egyéb szennyezôdések.

További anyagcsoportosításokA környezetével való kapcsolat szerint:

– élô anyag,– élettelen anyag.

Sajátos tulajdonsága alapján:

– fémes anyag – fémes tulajdonságúak,– nemfémes anyag – például fa, kôzet, bôr stb.

A leggyakrabban használt fémek csoportosításának egyik módja a következô:

Tudod-e?

■ A földkéreg kb. 3/4 részét két nemfémes anyag, az oxigén és a szilícium adja, a maradék 1/4 részt a több mint 70 fém ésegyéb anyagok alkotják. A fontosabb elemek részarányát a kördiagram mutatja.

• A fémeket érceikbôl állítjuk elô. A vas legfontosabb ércei: vas-oxidok (hematit, magnetit). a vasgyártás során az oxigéntés a szennyezôanyagokat távolítjuk el a fémbôl.

• Ha a fémtiszta felületû tárgyakat kitesszük a szabadba, ahol az idôjárás hatásai érik, a felületen korróziós termék (rozs-da) keletkezik.

Milyen célra használja fel az ember a különbözôelemeket?Milyen használati tárgyakat készítünk fémekbôl?

25

Elemek elôfordulási aránya a földkéregben

F É M EK

VAS NEMVAS FÉMEK

Könnyûfémek Színesfémek Nemesfémek Egyéb fémekalumínium réz arany nikkelmagnézium horgany ezüst wolframtitán ón platina króm

ólom iridium molibdén


Fémes anyagok és megmunkálásuk

A gépek és szerkezetek építéséhez használt anyagok többsége fémes anyag. A fémeket a nemfémeselemektôl jól megkülönbözteti a fémes fény, a jó elektromos és hôvezetô képesség, a mechanikai szilárd-ság és legtöbb esetben a jó alakíthatóság.

Fémes anyagoknak tekintjük az ötvözeteket is, amelyeknek alapanyaga fém (alapfém). Ötvözéskor azalapfémet az ötvözôvel összeolvasztjuk. Ötvözéssel javítjuk az alapfém tulajdonságait. A tiszta vas pél-dául kis szilárdsága miatt nem alkalmas csapágygolyók, kerékpártengely készítésére. Szénnel, króm-mal, nikkellel ötvözve szilárdsága, kopásállósága többszörösére növekszik.

Tudod-e?

■ Az ólom olvadáspontja 327 °C, az ón olvadáspontja 232 °C, ötvözésükkelelôállítható 183 °C-os olvadáspontú anyag is (60% ólom és 40% ón). Az ólom,az ón és ötvözeteik könnyen megmunkálhatók.Az arany olvadáspontja 1063 °C, puha, jól alakítható fém. Ritka fém, ezért ér-tékes. Ezüsttel és rézzel jól ötvözhetô.A réz olvadáspontja 1083 °C, vörös színû, nehéz fém. Ónnal való ötvözete abronz. A bronz jól megmunkálható, jól önthetô ötvözet.A tiszta vas olvadáspontja 1535 °C, ha 4,3% szenet tartalmaz, akkor lecsökken1169 °C-ra.Milyen célra használjuk ezeket az anyagokat? Milyen veszéllyel jár használatuk?

Mind a színfémek, mind az ötvözetek szilárd állapotban kris-tályokból épülnek fel. A kristály a fématomok szabályos tér-beli elrendezôdése. A szoba-hômérsékletû vas kristályát úgykell elképzelni, hogy egy kocka sarokpontjain és a testátlókmetszéspontjában helyezkednek el a vas atomjai. Ha izzítjuka vasat, kristályszerkezete megváltozik.Milyen kristályos anyagokat ismersz? Milyen tulajdonságaivannak a kristályoknak?

FÉMEK MEGMUNKÁLÁSA

Az alkatrészek sokféle gyártási eljárását rendszere-zi a technológia, amely görög eredetû szó. Jelenté-se a tekné – mesterség, logosz – tan szavakból te-vôdik össze, azaz azt jelenti, hogy a mesterség tu-dománya.

Egy alkatrész tervezett formáját megmunkálás-sal alakítjuk ki a nyersanyagból, a megmunkáláso-kat is különbözô szempontok szerint osztályozzuk.

Bonyolult alakú alkatrészt öntéssel készítünk. Akész alkatrésznél kissé nagyobb méretû fa- vagyviaszminta segítségével különleges formahomokbahomokformát készítünk. A mintát kivesszük a ho-mokból, helyén az alkatrésszel megegyezô alakúüreg marad. Ebbe folyékony fémet öntünk, amelymegdermed. Magas olvadáspontú fémek (acél, nik-kel, króm) nem önthetôk jól.

26

Öntvények

Kristályszerkezet

Régi fémeszközök. Mire használták nagymamáink?

A nyersanyagot megmunkálhatjuk az anyag iz-zó állapotában (melegalakítás): kovácsolással.

Ezzel az eljárással az izzó anyagot kézi vagy gé-pi ütésekkel formáljuk. Izzó állapotban az acéltkönnyebb alakítani, mint hidegen. A kézi kovácso-lás eszköze az üllô, a különbözô tûzi fogók és ka-lapácsok. Kézi kovácsolással készülnek a mûvésziértékû díszkapuk, kovácsolt csillárok s régen a ló-patkó. Nagyméretû alkatrészeket kovácsológépenalakítanak. Kovácsolással nem tudunk tizedmilli-méter pontosságú alkatrészt készíteni. Ezért gyak-ran utómegmunkálásra van szükség.

A forgács nélküli hidegalakítás csoportjába tar-tozik a hajlítás, vágás, harapás, lyukasztás, nyírás.Ezeknél a megmunkálásoknál forgácsot nem vá-lasztunk le az alkatrészrôl.Hajlításnál az egyenes huzalt, a sík lemezt a rajzon elôírtalakra hajlítjuk. Eszközei: satu, rugós szorító, betétek, pél-dául U alak hajlításánál. A munkadarabot befogjuk a satubavagy a hajlítóbetétbe, és kalapácsütésekkel az elôírt méretrehajlítjuk.Anyagszétválasztó mûveletek: a vágás, a harapás, a nyírás ésa lyukasztás. A vágást laposfogóval vagy keresztvágóval vé-gezzük. A szerszám élét a munkadarabra a jelölt vonalra he-lyezzük, és erôteljes kalapácsütésekkel a vágó élét az anyag-ba kényszerítjük. A vágandó anyagot kovácsüllôre vagynagy tömegû acélalátétre tesszük.Harapást kézi fogóval végzünk. Két, egymással szemben lévô, ék alakú életnyomunk az anyagba, s ez a huzalt, szeget szétválasztja. Szerszáma a hara-pófogó, csípôfogó, emeltyûs csípôfogó.Lyukasztással készítünk vékonyabb lemezeken különbözô átmérôjû lyukakat.A kézi lemezlyukasztó vágóélének átmérôje határozza meg a készítendô lyukméretét. A munkadarabot ólomlapra, a lyukasztót a kijelölt pontra helyezzük,s a lyukasztófejre mért erôteljes kalapácsütésekkel kilyukasztjuk a lemezt.A nyírás célja a lemeztábla elôrajzolás utáni darabolása, szabása. 1 mm-nélvékonyabb lemezt kézi lemezollóval nyírhatunk. Vastagabb anyagok eseténsatuollót, karos lemezollót, táblalemezollót használunk.Kezünket nyírás közben soha ne tegyük a két él közé! A nyírt lemezélek éle-sek! Tenyerünket elvághatja! Reszelôvel sorjázzuk le!

A forgácsolással történô megmunkálásnál az anyagból kisforgácsdarabokat választunk le. Megkülönböztetünk kézi és gé-pi forgácsolást. Jellemzô kézi forgácsolás a fûrészelés és a re-szelés.Fûrészeléssel nagyobb keresztmetszetû anyagokat darabolunk. Szerszáma akézi fémfûrész, benne a fûrészlap. Nagyobb keresztmetszetû munkadarabo-kat gépi fûrészeléssel darabolunk.Reszeléssel a munkadarabot a rajznak megfelelô méretûre forgácsoljuk kü-lönbözô, a célnak megfelelô reszelôvel. A reszelô fogakkal ellátott, több élûforgácsolószerszám. Méretét, finomságát, alakját a megmunkálandó anyagmérete, a megmunkálás alakja határozza meg.

A számos fajtájú gépi forgácsolás a gyártó nagyipar megmun-kálási módja. Napjaink legkorszerûbb szerszámgépeit számító-gép vezérli. Ezzel nagyszámú, közel egyforma méretû alkatrésztlehet gyártani, szinte emberi beavatkozás nélkül.Milyen technológiákat alkalmaznak kés és ásó gyártásánál?

27

Kovácsmûhelyben

Egy ismert kovácsmunka

Korszerû szerszámgép

Forgács nélküli hidegalakítások


Mûanyagok és alkalmazásuk

A mûanyag azoknak a szerkezeti anyagoknak a gyûjtôneve, amelyeknek fô alkotórészét, az óriásmo-lekulájú anyagokat vegyipari módszerekkel gyártják. Ezenkívül lágyítókat, színezôket, töltôket stb.adagolnak hozzá. A mûanyagok lehetnek:

természetes alapúak – pl. gumi, celluloid, viszkóz, linóleum, mûszaru;mesterséges alapúak – pl. polietilén, polivinil-klorid (PVC), polisztirol, mûgumi, nejlon, bakelit.

A mûanyagok szerves vegyületek, amelyek tulajdonságát nemcsak az anyag összetétele, hanem amolekulák alakja, az anyag szerkezete is meghatározza.

Fontos csoportosítási szempont az, hogy hogyan viselkednek hô hatására.A hôre lágyuló mûanyagok hô hatására meglágyulnak, hajlíthatók, formálhatók. Az anyag tulajdon-

ságai többszöri lágyítás hatására sem változnak jelentôsen. Ilyenek például a konyhában, a fürdôszobá-ban lévô lefolyócsövek, padlóburkolók, egyszerû használati tárgyak.Fontosabb típusaik: a PVC, polietilén, polisztirol.

A hôre keményedô mûanyagokat térhálósodásuk után nem lehet lágyítani (hevítve szenesednek, tönk-remennek). Ilyenek a bakelitek, az elektromos szerelvények anyagai is.

Tudod-e?

■ A kaucsuk számos trópusi növény nedvében találhatóanyag. A fa edényrendszerének megsértésekor a latex (=kau-csuktej) kifolyik. A kaucsukot rendszerint szilárd állapotbanszállítják a feldolgozó helyekre.A XVI. században Amerika spanyol meghódítói hozták ma-gukkal a bennszülöttek által kaucsukból (cahuchu=fakönny)készült egyszerû használati tárgyakat. 1740-ben újra behoz-ták Európába a természetes kaucsukot, amely hamarosan ipa-ri nyersanyaggá vált. 1876-ban WICKHAM kaucsukfamagotcsempészett ki Brazíliából, ezzel lehetségessé vált a kaucsuk-ültetvények telepítése.1839-ben CHARLES GOODYEAR vulkanizálta a kaucsukot, ez-zel elôállította a gumit, amely óriásmolekulájú mûanyagnaktekinthetô.Gyûjts adatokat a gépjármû gumiköpenyek gyártásáról!

■ 1847-ben elôállítják az elsô poliésztert, 1859-ben a vulkán-fibert, 1878-ban a celluloidot elkezdik gyártani. Mire hasz-nálták ezeket az anyagokat?

■ 1900-tól felgyorsul a mûanyagok elôállítása. Fôbb termékek: szilikonok (1901), bakelit (1910), cellofán (1911), PVC(1914), plexiüveg (1929), nejlon (1939), karbonszálak (1969). Mire használjak ma ezeket az anyagokat?A világ mûanyag termelése évente 150 millió tonna. Napjainkban az évi növekedés 7–9%.

Az alábbi táblázat a mûanyagok néhány jellemzôjét foglalja össze. Folytasd a felsorolást!

28

Mûanyag tárgyak mindennapjainkból

Elnevezés Hô hatására Felhasználás Készítési mód Összetétel

való viselkedés

fólia hôre lágyuló csomagolás fóliafúvás polietilén, PVCfogaskerekek hôre keményedô gépek sajtolás, forgácsolás textilbakelitmûbôr hôre lágyuló bútorok kalanderezés habszerkezetû PVCmûanyaghab hôre keményedô bútorok, épületek formába szilárdítás poliuretán, polisztirol

A mûanyagok tulajdonságai befolyásolják a használhatóságot. Tanulmányozd a táblázatot!Egészítsd ki további tulajdonságokkal és alkalmazásokkal!

Tulajdonság Felhasználás

könnyû, kis sûrûségû jármûvekvillamos szigetelôképesség elektromos szerelvények, vezetékekhôszigetelô képesség hûtôszekrények, vízvezetékek, fóliasátrakfényáteresztô képesség fóliasátrakütéscsillapítás csomagolóanyagoknagy szilárdság fogaskerekek, tárcsák, ajtók, ablakok, kezelôgombokvegyi anyagoknak ellenáll palackok, flakonok, edényekkorróziógátló bevonatok készítése fémtárgyakonöregedik napsugárzás hatására adalékokkal napnak kitett helyeken iséghetôség adalékokkal tûzveszélyesség csökkenthetôrezgéscsillapítás ülések, gép alapozásokszínezhetô használati tárgyak

A mûanyag alapanyagokat vegyimûvekbengyártják. Ezek általában por vagy granulátum „ki-szerelésben” használatosak.

Az alapanyagokat feldolgozó üzemekben alakít-ják át félkész vagy késztermékekké.

Fontosabb feldolgozási eljárások:

Extrudálás FröccsöntésKalanderezés Rotációs öntésSzálhúzás Vízben való diszpergálásRáolvasztás (szinterezés) PalackfúvásFóliafúvás Fröccssajtolás

Vízben szétoszlatva kapjuk a diszperziós falfes-tékeket. Üvegszövettel társítva gyártják a sportha-jótesteket, szörföket, gépkocsik karosszériaele-meit, egyszerûbb fülkéket, helyiségeket.Gyûjts mûanyag tárgyakat! Tanulmányozd egytárgy funkcióját és a tárgy anyagi tulajdonságait!Miért használ az ember szívesen mûanyagokat?Mely anyagokat helyettesítjük?

A mûanyagokat közvetlenül vagy közvetve a ter-mészeti anyagokból készítjük. Az elhasználódott,meghibásodott, elavult, megunt mûanyag tárgyainkfeleslegessé válnak. Ezeket a tárgyakat összegyûjt-hetjük és újra felhasználhatjuk. Ezáltal a természe-ti anyagainkat kíméljük.Mit teszünk a mégis „kidobott” mûanyag használa-ti tárgyainkkal?A háztartási hulladékba került és lerakókon elhelyezett mû-anyagok idegen testek a természeti környezetben. Szelektáltgyûjtés és szakszerû újrafeldolgozás szükséges.

Mennyi idô alatt kerül egy mûanyag tárgy hulla-dékba? Végezz megfigyeléseket!

29

Mûanyag tárgyak

Mûanyag granulátumok


Egyszerû használati tárgyak tervezése és

kivitelezése

Megismertünk néhány forgács nélküli fémmegmunkálási mûveletet. Fejlesszük ezt tovább, a mûve-letek gyakorlására készítsünk egyszerû használati tárgyat!

Még a néhány alkatrészbôl álló egyszerû eszközök készítésekor is szükség van az elemek kötésére.A kötéseket kötô gépelemekkel valósíthatjuk meg.

A kötéseket két csoportba osztjuk:

– oldható és– nem oldható kötésekre.

Oldható kötéseknél az alkatrészek szétszerelése után a kötô gépelem ismét felhasználható. Ilyen a csa-varkötés, tengelykerék és agy kötésénél az ék- és reteszkötés, a bordás és egyéb alakzáró tengelykötés.

Nem oldható a forrasztás, a hegesztés és a szegecskötés.

Ismerjük meg az egyszerû szegecskötést!A szegecskötés sajátossága az, hogy ily módon alegkülönbözôbb anyagok, fémek és nemfémek isköthetôk egymáshoz. Az egyszerû szegecskötésmetszetét a mellékelt ábra mutatja be, amely a sze-gecs részeit is tartalmazza.A két összekötendô anyagot a szegecs helyén át-lyukasztjuk vagy átfúrjuk. A furaton egy szegecsetfûzünk át, s kalapács és szegecsfejezô segítségévelkialakítjuk a zárófejet.A szegecs anyagának könnyen alakíthatónak kelllennie. Így anyaga lehet: lágyacél, réz, alumínium.A gyakoribb szegecsfej-kialakítások:

– félgömbölyû fejû,– süllyesztett fejû,– lencsefejû szegecsek.

Az otthonunkat díszítô, könyvünket, füzetünket, íróeszközeinket tartó egyszerû eszközök közül be-mutatunk egy szalvétatartót és egy gyertyatartót.

A következô oldal ábráin látjuk a két tartó képeit és mûszaki rajzait. A méretektôl el lehet térni, deekkor az egész szerkezetet meg kell tervezni.

A szalvétatartó anyaga 0,8 vagy 1 mm vastag alumíniumlemez. Elôrajzolás után hajlítással alakítjukki az „U” alakot. Célszerû még síklap formájában kilyukasztani a szegecsek helyét. A támasztólábakatelôrajzolás, lyukasztás után hajlítással munkáljuk meg. Ezt követi az összeszerelés, a szegecskötés ki-vitelezése.Tervezzük meg a mûveleteket és az eszközszükségletet!

30

A szegecs részeiSzegecsfajták

A szegecselés és szerszámai

zárófejszegecsszár

gyámfej

félgömbfejû szegecs süllyesztett fejû szegecs

lencsefejû szegecs csôszegecs

szegecshúzó

szegecstámasz

Tartólemez

Mûveletek Eszközszükséglet

......................................................................

......................................................................

......................................................................

......................................................................

Tartóláb


......................................................................

......................................................................

......................................................................

......................................................................

Összeszerelés


......................................................................

......................................................................

......................................................................

......................................................................

A gyertyatartó tervezésénél a gyertya át-mérôjébôl induljunk ki. Papírból készítsük ela kiterített tartólemezt, s ezt rajzoljuk át a 0,8vagy 1 mm vastag alumíniumlemezre. Agyertya átmérôjének megfelelô csôre vagyköracélra hajlítsuk rá a lemezt. Rajzoljukmeg a talpat, vágjuk ki, s a két alkatrészt sze-reljük össze!A fentiek alapján tervezzük meg a mûveleteketés az eszközszükségletet!

Lemezmunkával még sok szép, hasznos tár-gyat készíthetünk. Bizonyára számtalan ötle-tetek van ehhez!A lemeznyírás során ügyesen kezeld az ollót!Vigyázz a nyírt lemezszélekre, mert nagyonélesek! Sorjázd le azokat! A nyírt lemezhulla-dék éles és hegyes! Óvatosan takarítsd az asz-talt! A hulladékot szelektív módon gyûjtsd!Ezeket és az ehhez hasonló munkákat a lemez-lakatosok, bádogosok végzik.Lehet, hogy közületek valakinek megtetszik ez a szépszakma?

Sorolj fel olyan munkákat, amelyeket lakato-sok, karosszérialakatosok, bádogosok végez-nek!

31

Gyertyatartó alkatrész rajzai

Elkészített dísztárgyak

Szalvétatartó összeállítási rajza

Dísztárgyaink

ALAPLAPAnyaga: laminált farostlemez s = 6 mm

GYERTYATARTÓ PALÁSTAnyaga: alumíniumlemez s = 0,8 mm

Korszerû rendszerek – A gép

Géprendszerek szerkezete

Az ember környezete átalakításához gépeket tervez, készít és alkalmaz. A gépek mechanikai elvenmûködô eszközök, amelyek munkagépekbôl, közlômûvekbôl és erôgépekbôl állnak. A munkagépek ál-tal igényelt energiát az erôgép (motor) biztosítja. Az erôgép által szolgáltatott energiát közlômû továb-bítja a munkagéphez. A közlômû különbözô kialakítású:

– lehet mechanikus kapcsolat tengelykapcsolóksegítségével (például: kávédaráló);

– ha a két gép egymástól távolabb van, akkor aközlômû lehet kardántengely (például autóknál);

– ha a motor fordulatszámát, forgatónyomatékátmegváltoztatva akarjuk továbbítani az energiát,akkor fogaskerék-áttételt, szíjhatást, lánchaj-tást, sebességváltót alkalmazunk (például ke-rékpár, motorkerékpár, autó).

A motor – az erôgép – energiaátalakító gép, azegyik energiaformát (E1) átalakítja egy másikba(E2).Az ábrán látható motornál, a gôzgépnél és a bel-sôégésû motornál mi az E1 és mi az E2?

Tudod-e?

■ Az emberi és állati izomerô mint hajtóerôforrás után jelen-tôs fejlôdés volt a vízi és a szélenergia, azaz a természetienergiák hasznosítása. Ezek az erôforrások helyhez kötöttekvoltak (például folyó vagy patak mente). Az igazi nagy vál-tozást a helytôl független gôzgép, belsôégésû motor és vil-lamos motor feltalálása jelentette. A motort a munkagéppelegyütt mint gépegységet használjuk. A géprendszer anyag-átalakítást (helyváltoztatást) végez energiafelhasználással ésaz átalakítást elôíró információval. Így a géprendszer anyag-,energia- és információátalakítást végez.

A motor-munkagép együttes egy hosszabb tech-nológiai sorban is jól felismerhetô. Az alábbi áb-rán összekapcsoltuk a motor-munkagép rendszert.Milyen közlômûvekkel biztosíthatjuk az „erôgép”és a „munkagép” közötti kapcsolatot?

Milyen átalakítások különíthetôk el ebben a technikai sorban?

32

Egy villanymotor

Gépegység energia és anyagárama

E1

atomreaktor turbina generátor elektromos hálózat

kenyérsütô kemence

örlôhenger

tésztaformázódagasztógép

kazán

motor motor

motor

E2

A géprendszer tehát gépegységekbôl, azok gép-elemekbôl, alkatrészekbôl épülnek fel. Az összeépí-tés, összeszerelés az alkatrészek sajátos összeköté-sét, összekapcsolását jelenti.

Keressetek példákat kerékpárotokon kötésekre!

A gépegységek, szerkezeti egységek továbbikapcsolatai lehetnek az

– ágyazások,– hajtások,– környezeti kapcsolatok.

Az ágyazások feladata a forgó tengelyek meg-támasztása. A mozgó felületek közötti súrlódásokcsökkentésére kenôanyagot juttatunk oda. Azágyazások lehetnek sikló- vagy gördülôcsap-ágyak. A gördülôcsapágyak is többfélék lehetnek.Az ábrán egy gyakran használt golyóscsapágyatlátunk, részeinek megjelölésével. Kenésükrerendszerint csapágyzsírt használunk.Kerékpárodon is találhatsz ilyen csapágyakat!

A hajtások a hajtó és hajtott tengelyek közöttlétesítenek kapcsolatot. A hajtás a forgatónyoma-tékot viszi át.

Legfontosabb típusai:

ÉKSZÍJHAJTÁS (súrlódásos kapcsolat)LÁNCHAJTÁS (kényszerkapcsolat)BORDÁZOTT ÉKSZÍJHAJTÁS (kényszerkapcsolat)FOGASKERÉKHAJTÁS (kényszerkapcsolat)

A hajtásokkal a fordulatszámot és a nyomatékottudjuk módosítani. Ha a hajtókerék nagy átmérô-jû, a hajtott kerék kis átmérôjû, akkor gyorsító át-tételrôl beszélünk. Arányuk fordított a kerekekfordulatszámával.

Jelölések:n1 – hajtókerék fordulatszámaD1 – hajtókerék átmérôjen2 – hajtott kerék fordulatszámaD2 – hajtott kerék átmérôjei – módosítás

Milyen hajtástípus van a kerékpáron?Számítsd ki a hajtással megvalósított áttételt! Lassító vagygyorsító? Milyen váltási lehetôségek vannak a korszerû ke-rékpárokon?

A gépeket általában helyhez vagy valamilyenerôs szerkezeti vázhoz rögzítik.

A rögzítés során ügyelni kell arra, hogy a kelet-kezett rezgések, zajok ne adódjanak tovább. Ezértalapozásokat és rezgéscsillapításokat alkalmaznak.

33

Golyóscsapágy felépítése

Fogaskerékhajtás elrendezései

Az áttétel értelmezése

n2 D1i= =

n1 D2

D1 n1

D2 n2

Külsô gyûrû

Belsô gyûrû

Golyókosár

Gördülô test

Hajtómû mûködési modellje


Gépelemek és ábrázolásuk

A gép mint összetett rendszer elemekbôl, alkatrészekbôl épül fel. A sokféle feladatot ellátó malom-gép, vízszivattyú, motorkerékpár stb. alkatrészei között vannak egyforma vagy közel egyforma alkat-részek (csavarok, alátétek, csapágyak stb.). Ezeket a gépeket felépítô, általánosan használt elemeketgépelemeknek nevezzük. A gépelemek lehetnek önálló alkatrészek, mint például csavaranya, alátét,vagy több alkatrészbôl álló gépelemszerkezetek. Ilyenek: gördülôcsapágyak, tengelykapcsolók.

A különbözô országokban, gyárakban készülô, eltérô rendeltetésû gépek azonos alkatrészei utalnakarra, hogy az egyes országok a nagy mennyiségben használt alkatrészek azonos méreteiben megegyez-tek. Ezt az egyezményt szabványnak nevezzük. Az országok, a gyárak kötelezettséget vállaltak arra,hogy egyes alkatrészeket, sôt egész gépeket, például villamos motorokat azonos méretben gyártanak.Így javításkor a raktáron lévô, sok gépbe illeszthetô alkatrészt tudnak a meghibásodott helyébe beépí-teni. A szabvány a gyártás törvénye. Alapvonása, hogy az egységesítés, a rendezés, az egyértelmûség,a biztonság és a megbízhatóság érdekében készítik. A tervezô által használható anyagválasztékot ugyanszûkíti, de táblázatával, katalógusával segíti a tervezôt az ajánlott termékek kiválasztásában. Ez a gyár-tási törvény érvényes lehet csak az országon belül. Ezt országos szabványnak nevezzük. HazánkbanMagyar Szabvány a neve. A szabványos termékeken, például a kenyéren MSZ jelöli. Ha több ország isvállalja az elôírás betartását, akkor nemzetközi szabvány a neve. Például ISO. A jel után egy szám lát-ható, amely a szabvány azonosító száma.

Szabványos gépelemek: csavarok, csavarbiztosítások, gördülôcsapágyak, tengelykapcsolók, csö-vek, csôszerelvények stb.

A legfontosabb, általánosan használt gépelemek:

– oldható kötôelemek és kötési módok (csavarok, csapszegek, reteszek stb.),– nem oldható kötôelemek (szegecsek, hegesztés stb.),– tengelyek és tengelykapcsolók,– sikló- és gördülôcsapágyak,– rugók,– hajtások és elemeik (dörzs-, szíj-, fogaskerék-, lánchajtás),– csövek és csôszerelvények.

A következôkben bemutatjuk néhány gépelem feladatát és ábrázolását.Hasított fejû vagy hornyolt csavarokat mutat a mellékelt

ábra, menetkészítés elôtt. Bontsuk gondolatban elemi tes-tekre az összetett testet.Nevezd meg az elemi testeket!Elegendô-e az egyértelmû ábrázoláshoz egyetlen vetület?Lemérhetô-e minden méret az elölnézeti képrôl?Az ábrán hiányzik a menet jelölése.

Rajzold le a két csavartest felülnézetét!Hány sík felületrész található a hengeres fejû csavartesten?Hány kúpfelület található a süllyesztett fejû csavartesten?

34

Hengeres fejû és süllyesztett fejû csavartestek

A fejes csapszeg fontos gépelem. A csapszegetlazán, játékkal kapcsolódó alkatrészek összeköté-sére használják. Egyértelmû mûszaki rajzát mu-tatja a mellékelt ábra.Végezz felületelemzést!Rajzold le a méretezett nézeti kép alá az alaptes-teket széthúzott állapotban!Vonalzód milliméter-beosztása segítségével mérdmeg az egyes méretek nagyságát!Állapítsd meg a méretarányt!

A csavarok sokféle feladat megoldására alkal-mas gépelemek.

Feladatuk szerint lehetnek:

– kötôcsavarok– feszítôcsavarok– mozgatócsavarok

Menetprofiljuk lehet:

– éles– lapos– trapéz– fûrész– zsinór

A menetprofil és a súrlódási erô szoros összefüggésben van.Ezért kötési célokra fôként éles menetû profilokat alkalma-zunk.

A mellékelt ábra szemléletes módon egy trapéz-menetet és egy laposmenetet ábrázol a menet fôbbméreteivel.

Jelölések:

d – névleges átmérôd1– magátmérôα – menetemelkedés szögep – menetemelkedés

A menetet a rajzokon jelképesen ábrázoljuk. Amagátmérônek megfelelô helyen vékony, folya-matos vonallal jelképezzük a menetorsón.Felülnézetben (tengelyirányú vetületben) a magátmérônekmegfelelô vékony, folyamatos, háromnegyednél kissé na-gyobb körívvel jelöljük a menetet.

A csavaranya gépelem, méreteit szabvány, táb-lázat tartalmazza.

A legjellemzôbb méretek:

névleges átmérô: dcsavarfej magassága: k = 0,7 dcsavaranya magassága: m = 0,8 d.

Rajzolj egy hengeres fejû csavart, amelynek névleges átmé-rôje d = 14 mm (M14-es csavar), a csavarszár hossza 60mm, a menet hossza a száron 25 mm! A horony szélessége:4 mm, a horony mélysége: 4 mm.

35

α

d

vékony vonal

vastag vonal

d1

P


Egyszerû mechanizmusok modellezése

(Érdeklôdôknek)

A mûködô gépeket figyelve azt tapasztaljuk, hogy alkatrészeik forgó, lengô vagy két szélsô pont kö-zött változó, más szóval alternáló mozgást végeznek meghatározott sebességgel, és közben munkát vé-geznek.Figyeljük meg a varrógépet munka közben! Az anyagtovábbító talpa és a fonalhúzó kar szigorúan összehangolt alternálómozgást végeznek. Meghajtó tengelyük forgó mozgású, amit szíj segítségével villamos motor vagy – régi gépeknél – láb-pedál hajt. A gépek mûködtetéséhez általában sokszoros mozgásátalakításra van szükség.

A mozgások összekapcsolására, átadására és átalakítására készült szerkezeteket mechanizmusok-nak nevezzük.

Szerkezetük alapján három fô csoportba oszthatók:

– karos,– bütykös és– fogas mechanizmusok.

A karos mechanizmusokban különbözô karokat kötnek össze csuklókkal, mozgathatóan. A csuklóhárom elembôl áll: két rúd, melynek végeit összeillesztik és átfúrják, a furaton pedig átfûznek egycsapszeget, s így összekötik a két rudat. Kerékpárodon több ilyen csukló is van, például a fékberen-dezésben.

Már többször volt szó a forgattyús mechanizmusról, például a gôzgépeknél. Ez is egy különleges ka-ros mechanizmus.

A mozdulatlan 4. rész az állvány. Ebben alakít-ják ki a csúszótest (3) mozgáspályáját. Egy közve-títô kar, a hajtókar (2) köti össze a csúszótestet aforgómozgást végzô forgattyúkarral (1). A for-gattyúkart egy tengelyre rögzítik, és az állványbancsapágyazzák.

A belsôégésû motor mozgásátvitelét forgattyúsmechanizmussal valósítjuk meg. A dugattyúegyenesbe vezetését a henger végzi. A dugattyúegyenes vonalú váltakozó irányú mozgását aforgattyús mechanizmus alakítja át forgómoz-gássá, amivel a súrlódó tengelykapcsolón ke-resztül meghajtjuk a sebességváltó kerekeit, akardántengelyt (ha van!) és a hajtókerekeket.

A dugattyú felsô és alsó helyzetét a hengerbenfelsô, illetve alsó holtpontnak nevezzük. A du-gattyú itt mozgásirányt vált. A két holtpont közöt-ti távolságot löketnek nevezzük, és „s”-sel jelöl-jük. A forgattyúcsap körpályán mozog, ez a for-gattyúkör. Hozzá kapcsolódó fogalmak: for-gattyúkar átmérôje, forgattyúsugár.Milyen összefüggés van a lökethossz (s) és a for-gattyúsugár (r) között?

36

Forgattyús mechanizmus modellje

Forgattyús mechanizmus

1

4 3

1 forgattyú 2 hajtókar 3 csúszótest 4 állvány

2B

CA

Készítsük el egy egyszerûsített forgattyús mechanizmus modelljét!

Az elkészített forgattyús mechanizmus modell-jét a kép mutatja.Tanulmányozzuk a kép alapján a modellt!

A modell fô méreteit a mellékelt mûszaki raj-zok tartalmazzák.Tervezzük meg az egyes alkatrészek elkészítését!Külön füzetben dolgozz!

AlaplapMûvelet Szerszámszükséglet

…………………….... ...………………………

VezetôlécMûvelet Szerszámszükséglet

…………………….... ...………………………

HatárolólemezFeladata, hogy megakadályozza a csúszka (dugattyú) kiesé-sét a vezetôlécek közül.

Mûvelet Szerszámszükséglet…………………….... ...………………………

Csúszka (dugattyú)Mûvelet Szerszámszükséglet

…………………….... ...………………………

HajtókarAnyaga a villanyszerelô-ipar által használt szabványos, kb.2,8 mm huzalátmérôjû, A = 6 mm2-es szigetelt alumínium-vagy rézhuzal. A huzal végeirôl eltávolítjuk a szigetelést,hogy szemet tudjunk hajlítani.

Mûvelet Szerszámszükséglet…………………….... ...………………………

ForgattyúkarMûvelet Szerszámszükséglet

…………………….... ...………………………

CsavarokA kereskedelemben kapható csavarok megmun-kálás nélkül használhatók!A rajzokon szereplô 5,5 mm-es furatok 4,5 mm-re is készít-hetôk. Ebben az esetben az M5-ös csavarok helyett M4-escsavarok szükségesek.

ÖsszeszerelésHa a furatok helyzetpontossága megfelelô, akkora modell egyszerûen összeszerelhetô.Szerelési terv:

Mûvelet Szerszámszükséglet…………………….... ...………………………A fôtengelyt, a forgattyúcsapot és a dugattyúcsapot model-lezô csavarokon az anyát nem húzzuk meg szorosan, hogyazok mozogni, forogni tudjanak.A forgattyúcsapon az M5 x 20-as csavarszár kilógó részétforgatókarnak tekinthetjük, s ezzel mûködtethetjük a me-chanizmust.

37

meredek szögû

kör alakú


Belsôégésû motorok

A jármûvekben, mezôgazdasági traktorokban, kombájnokban, háztáji kerti gépekben, hajókban,mozdonyokban leggyakrabban használt erôgép a belsôégésû motor. A százéves dugattyús motor kiáll-ta az egyes korok próbáját. Ha kellett, könnyebbre gyártották korszerû anyagok felhasználásával, hogyrepülôgépbe is alkalmas legyen. Ha drága lett a tüzelôanyag, akkor kisebb fogyasztásút készítettek. Ké-sôbb zajtalanabbra, környezetkímélôre alakították át. Igaz, hogy már néhány évtizede más rendszerûmotort is gyártanak, de a világ autógyárai napjainkban többnyire dugattyús motorokkal szerelik fel au-tóikat.

A belsôégésû motor mûködésének lényege az, hogy a felsô holtpont közelében a tüzelôanyag levegôjelenlétében gyorsan elég. A felhevült gázok feszítô ereje a dugattyút az alsó holtpont irányába nyom-ja, s a dugattyú a forgattyús mechanizmus segítségével ezt az erôt továbbítja. A dugattyú alternáló (ide-oda irányú) mozgását pedig forgó mozgássá alakítja. Így nyerünk a forgattyús tengelyen hasznos telje-sítményt.

A belsôégésû motorokat rend-szerük szerint feloszthatjuk:– benzinmotorokra (szabadal-

mazta NICOLAUS AUGUST OT-TO, továbbfejlesztette GOTT-LIEB DAIMLER és KARL BENZ

1883 és 1885 között),– dízelmotorokra (feltalálója

RUDOLF DIESEL 1892-ben).

Mûködési módjuk szerint le-hetnek négyütemûek és kétüte-mûek.

Ismerjük meg a négyütemû OTTO-motor mûködését!

1. ütem: szívószelep nyitva, kipufogószelep zárva, a dugatytyú lefelé mozog.

SzívásA lefelé mozgó dugattyú fölött az egyre növekvô térfogat miatt vákuum keletkezik, a dugattyú fölötti tér megtelik friss ben-zin-levegô keverékkel.Cél: minél több benzin-levegô keverék kerüljön a hengertérbe.

2. ütem: szívószelep zárva, kipufogószelep zárva, a dugattyú felfelé mozog.

SûrítésA felfelé mozgó dugattyú csökkenti a fölette lévô teret, és összesûríti a benzin-levegô keveréket. Röviddel a felsô holtpontelôtt a gyújtógyertya szikrája meggyújtja az összesûrített keveréket.

3. ütem: szívószelep zárva, kipufogószelep zárva, a dugattyú lefelé megy.

MunkaütemMiután a gyújtógyertya szikrája meggyújtotta az összesûrített keverék egy részét. Az égés tovább terjed. A hômérséklet ésa hengerben lévô nyomás gyorsan emelkedik. A nyomás a dugattyút lefelé kényszeríti. A lefelé mozgó dugattyú a dugattyú-csapszeg–hajtókar–forgattyúcsap közvetítésével forgatja a forgattyútengelyt.

4. ütem: szívószelep zárva, kipufogószelep nyitva, a dugattyú felfelé megy.

KipufogásA felfelé mozgó dugattyú az égésterméket a nyitott kipufogószelepen keresztül a kipufogórendszerbe, onnan a szabadbanyomja.

38

Otto-motor mûködési elve

A dugattyú ismételt lefelé mozgásával egy újabb 4 ütemû ciklus kezdôdik. A szelepek megfelelô idô-pontú és idôtartamú nyitását-zárását bütykös mechanizmus vezérli. A vezérlôbütyök tengelyre van ki-képezve – innen a neve: bütykös tengely vagy vezérmûtengely. Egy hengerhez két bütyök kell: szívó éskipufogó. A benzin-levegô keverési arányt karburátor, korszerû motoroknál benzinbefecskendezésirendszer állítja elô.

Egy henger kis teljesítményt ad, és a motor kie-gyensúlyozatlanul, rázkódással járna. Ezért egymotortömbbe több hengert építenek be, különbözôelrendezésben. Ha a hengerek egymás mögött, sor-ban helyezkednek el, soros motor a neve. Ha kétsorban, akkor V motornak nevezzük. Ha a két sorhajlásszöge 180°, akkor boxermotorról beszélünk.Ez utóbbi kettô helykihasználása kedvezô, sokhenger (4–6–8) elfér kis helyen. Motorkerékpárok-nál is ezt az elrendezést alkalmazzák.

A négyütemû motornál a négy ütem, a munka-ciklus 2 forgattyús tengely körülfordulása alatt ját-szódik le. Ezalatt egy munkaütem van. Ez egyen-lôtlen motorjárást eredményez. A négyütemûvelegy idôben feltalálták a kétütemû motort, amelynéla dugattyú alatt is – a forgattyúsházban – és feletteis történnek mûködési ütemek. Itt minden for-gattyú-körülfordulásra jut egy munkaütem. Egy-szerû a szerkezete, nincsenek szelepek, a szívást ésa kipufogást a dugattyú vezérli a hengerfalon lévônyílások nyitásával és zárásával.A segédmotorok, a motorkerékpárok egy része, a régi Trabantés Wartburg személygépkocsik mûködnek kétütemû motorral.

A dízelmotor tiszta levegôt szív, ezt sûríti össze, saz összesûrített, 400–500 ˚C-os levegôbe kevéssel afelsô holtpont elôtt egy berendezés befecskendezi azégéstérbe a gázolajat. Az ott elég, s a továbbiakbanminden úgy mûködik, mint az Otto-motornál.Milyen üzemanyaggal mûködik az Otto- és a dí-zelmotor?Hol képzôdik az üzemanyag-levegô keverék az Ot-to- és a dízelmotorban?Hogyan szabályozhatjuk a motor teljesítményét?

A technikai alkotások létrehozásában fontos sze-repe van a feltalálóknak. A feltaláló: eddig ismeret-len eszközt, eljárást kidolgozó személy. A feltalá-lók gyakran egymástól függetlenül, különbözôhelyszíneken, különbözô idôpontokban ugyanazt amegoldást készítik el a technikai probléma megol-dására. A feltalálók a Szabadalmi Hivatalban beje-gyeztethetik találmányaikat. Így munkájuk szaba-dalmi oltalmat kap.Sorolj fel 5 ismert feltalálót és találmányt eddigitanulmányaid alapján!

39

Belsôégésû motor a század elejérôl

Egy korszerû motor

Belsôégésû motorok elrendezése

Korszerû gépjármûmotor metszetben

Részösszefoglaló

Technikai környezetünkben különféle funkciójú és szerkezetû rendszerek találhatók. A rendszereketaz ember céltudatosan, tervszerûen hozta létre. A rendszereket mûködtetni kell, ezért elengedhetetlen,hogy olyan szinten ismerjük a legfontosabb rendszereket, amely a biztonságos és balesetmentes mû-ködtetéshez elegendô.

A rendszerek megismerése alapvetôen két mó-don történhet:

– a rendszerek elemzésével, szétbontásával;– a rendszerek külsô hatásokra történô viselkedé-

sének tanulmányozásával.

Mondj példákat a két megismerési módszerre! (Pl.kerékpár, számítógép,…)

Az ember munkája megkönnyítésére különbö-zô gépeket alkotott. A gép mûködtetése az emberfeladata. Olyan kapcsolatot kell létesíteni a gépés az ember között, amely kényelmessé, egysze-rûvé és egyértelmûvé teszi az ember munkáját. Akezelôszerveknek (kapcsolóknak, fogantyúknakstb.) az ember méreteihez, a kéz adottságaihozkell igazodni. A mûszereket úgy kell elhelyezni,hogy jól láthatók legyenek, a fontosakat a látó-mezô közepére, a kevésbé fontosakat a széleinkell elhelyezni.Mi jellemzi a repülôgép mûszereinek elrendezé-sét? Milyen kialakításúak az ülések, az ablakok?

Tanulmányozzuk egy kétkezes fúrógép funkció-ját, energiaellátását, mûködését, kialakítását és ke-zelôszerveit.Milyen feladatokra használható a gép, hogyan kell beüzemel-ni a gépet? Az egyes kezelôszerveknek mi a funkciója? Mi-lyen biztonsági szempontokra kell figyelni használatakor?Milyen anyagokból készül egy fúrógép?

A gépek kialakításában az ember automatizálás-ra, számítógépes folyamatirányítás alkalmazásáratörekszik. A veszélyes, monoton munkákat, nagypontosságú mûveleteket mindinkább robotokrabízza. A modern gépek tervezése és kivitelezéseösszetett feladat, de a gépek felügyelete és ellenôr-zése is szakértelmet igényel.

40

Egy kéziszerszámkialakítása kapcsolatai

és kezelôszervei

Repülôgép mûszerfalának kialakítása

Az ember eltörpül gépei mellett A duzzasztómû (Békésszentandrás)a vízgazdálkodást szolgálja

Kisebb és nagy pontosságú alkatrészeket, tár-gyakat tolómérôvel mérünk. A tolómérô alkalmaskülsô, belsô és mélységi méretek megállapítására.Ha a mozgó mércén 9 mm-t 10 egyenlô részre osz-tanak, akkor egy osztás 0,1 mm eltérést mutat. Haa mozgó mércén 19 mm-t 20 egyenlô részre oszta-nak, akkor egy osztás 0,05 mm eltérést mutat. Azegész értékekhez kell a tört értékeket hozzáadni.

Mérd meg különbözô csavarok fej- és átmérô méreteit toló-mérôvel!Állítsd be a tolómérôt 12,6; 25,4 mm-re!

A mellékelt játék egy „pörgettyû”, amelynek for-gó részét a száron kialakított recéken húzogatottfémmel mozgásba hozhatjuk.

Készítsd el a játék rajzát, és vedd fel a méreteket úgy, hogy ateljes hossz 160 mm. Készítsd el a mûveleti sorrendet és aszerszámigényt!

Ismétlô kérdések

Hogyan lehet csoportosítani a termelési feladato-kat? Hogyan biztosítják a termelés és a fogyasztásösszhangját?Hogyan csoportosíthatjuk a rendszereket funkciószerint?Hogyan keletkezik a hulladék? Milyen fôbb hulla-dékfajtákat különböztethetünk meg? Hogyan he-lyezhetjük el a hulladékokat?Mi a különbség a megújuló és a nem megújulóenergiaforrások között? Milyen új irányzatok van-nak az energiafelhasználásban?Milyen történelmi elôzményei vannak az informá-cióátadásnak? Milyen fôbb információátvitelirendszereket ismerünk? Milyen elemekbôl áll a ré-gi rádiórendszer? Mi a különbség a régi és a mairádió között?Milyen tulajdonságok miatt alkalmaz az ember fé-meket?Melyek a legfontosabb fémmegmunkáló mûvele-tek? Milyen gépekkel és szerszámokkal valósítha-tók meg?Mely használati tárgyainkat készítjük mûanyag-ból? Mely tulajdonságaikat használjuk ki?

Tanulmányozd a mellékelt rajzot, és értelmezd azinformációátadási folyamatot!

41

RádióvevôkeretantennávalSvájc, 1925

Rádió adóállomás1920-ban

mérôfelületek belsô méréshez

hüvelykes nóniusz hüvelykes segédosztás

fôosztás (méteres)

tolóka

rögzítô

nóniuszos osztásmérôfelületek külsô méréshez

mélységmérô

Tolómérce

01/10 mm

1 mm

10 mm0

100

10

a

bA fôosztás és a segédosztás

szár

Lakókörnyezetünk rendszerei – Növények lakókörnyezetünkben

Szobai dísznövényeinkrôl

Szobánkat, helyiségeinket hangulatosabbá, kellemesebbé te-hetjük jól megválasztott szobai dísznövényekkel. Ezek díszíthet-nek:

– levelük alakjával, színével;– virágukkal;– termésükkel;– a növény alakjával.

Tanulmányozd a fotókat és jellemezd a növényeket!Melyik hogyan díszít?

Az újonnan vásárolt vagy ajándékba kapott dísznövényekrôl sok hasznos ismeretet kaphatsz a szakkönyvekbôl.– A növények nevét latinul és magyarul is megtalálod bennük.– Az életfeltételek felsorolása helyett az információkat színes jelek (piktogramok) alakjában tüntetik fel.– A jelek mellett részletes leírást olvashatsz a növények ápolásáról, szaporításáról.

Egyre több virágüzletben kaphatunk ápolási útmutatót is a vásárolt növénnyel együtt. Ezekben az ismertetett jeleket vagyahhoz hasonlóakat használnak. Az információkat vagy külön lapocskán, vagy a csomagolóanyagon tüntetik fel.

A szobai dísznövények közül most foglalkozzunk részletesebben azokkal, amelyek ismertebbek, könnyen kezelhetôk, ke-vés ápolást igényelnek. Tanulmányozd ezeket a növényeket!

Klárisaszparágusz – Asparagus densiflorus

Ápolás: Bôségesen öntözzük! A növekedési idôszakban két-hetente kapjon tápoldatot!Elhelyezés: A világos, napos helyet kedveli. Télen a fûtöttlakásban megnyúlik, ezért erre az idôszakra fûtetlen szobá-ba, világos lépcsôházba tegyük. Tavasztól ôszig erkélyládá-ba is kiültethetô.Szaporítás: tôosztással.

42

Kevés vízzel öntözni Közepes fény Hûvös Alacsony páratartalom

Mérsékelten öntözni Világos, szûrt fény Közepes hômérséklet Mérsékelt páratartalom

Bôségesen öntözni Teljes napfény Meleg Magas páratartalom

Afrikai ibolya – Saintpaulia

Ápolás: Ügyelni kell arra, hogy öntözéskor a leveleit ne ér-je víz, ezért csak alulról öntözzük langyos vízzel. Szellôzte-téskor a huzattól védeni kell.Elhelyezés: Szép asztali dísz készíthetô belôle, ha egy lapostálba vagy kosárba színben harmonizáló változatait tesszük.Szaporítás: levéldugványozással, tôosztással.

Szobai futóka – Epipremnum aureum

Ápolás: Mérsékelten öntözzük.Elhelyezés: A félárnyékos, árnyékos helyet kedveli. Szépdísze lehet a szobának, ha függôkosárba helyezzük. Szabadfalfelület befuttatására is alkalmas. Ha nedves mohával be-vont faág köré csavarjuk, dús lombozatú „oszlopot” ka-punk.Szaporítás: dugványozással.

Szobaborostyán – Hedera canarien

Ápolás: Mérsékelten öntözzük. Téli hónapokban tápolda-tozzuk!Elhelyezés: A növény igényli a magasabb páratartalmú le-vegôt, ezért permetezzük leveleit. A hosszúra nyúlt hajtásaitidônként vágjuk vissza. Ezt a részt felhasználhatjuk szapo-rításra.Szaporítás: dugványozással.

Virágcsalán – Coleus blumei

Ápolás: Bôségesen öntözzük, de ne tápoldatozzuk, mert alevelek elveszítik szép színüket. A virágok megjelenésévelegy idôben a levelei sárgulni kezdenek, ezért vágjuk visszaezt a hajtásrészt.Szaporítás: dugványozással.

Kislevelû fikusz – Ficus benjamina

Ápolás: Mérsékelten öntözzük, kéthetente kezeljük tápol-dattal.Elhelyezés: A meleg árnyékos helyet kedveli. Térigényes,kedvezô környezetben 1,5 m magas fácskává fejlôdik.Szaporítás: dugványozással.

43


A hagyományos díszkert jellegzetes növényei

A kert legfontosabb alkotóelemei maguk a növények, amelyek megadják stílusát, hangulatát. A kertalapját a pázsit alkotja, vele egy szinten vannak a virágok. A második szinten a cserjék, bokrok helyez-kednek el. A harmadik szinten a fák találhatók.

FÁK, BOKROK, CSERJÉK

Legfontosabb szerepük a térhatárolás és a térfor-málás. Telepítésüknél figyelembe kell venni mé-retüket, lombjuk színét és alakját.

A fák lehetnek lombhullatók és örökzöldek.Ezek megfelelô aránya fontos egy kert kialakítá-sánál. Az erdei fák jó átmenetet képeznek egyszomszédos erdô felé, de városi kertbe már túlnagyok. A középtermetû fák jól határolják, védika területet, és árnyékot adnak. Amikor megter-vezzük a növények, fák helyét a kertben, elôrekell látnunk, hogy mekkora helyet foglalnakmajd el 4–5 év múlva. Fontos, hogy elég terüle-tet hagyjunk nekik a terjeszkedésre!

Régen a fákat gyümölcsükért ültették, csak ké-sôbb figyeltek fel szépségükre. A mai kiskertbenjól megfér egymás mellett a hasznot hozó gyü-mölcsfa és a díszfa. Különleges hangulatot adhata díszkertnek egy öreg diófa, meggyfa vagy füge.Az állandó gondozást, permetezést igénylô gyü-mölcsfák nem valók díszkertbe.

A bokrok, cserjék, virágukkal, termésükkel, le-velükkel díszítenek. A növények lombtömege fel-fogja a külsô zajt, megszûri a levegôt a portól,oxigént termel és szén-dioxidot nyel el.

VIRÁGOK

Kertjeinkbôl nem hiányozhatnak a derût és színtadó virágok. A virágágyi növények legelterjedtebbtípusai:

Fagyérzékeny egynyáriakMagról szaporítják ôket tavaszi vagy nyári virá-goztatásra. Fagyérzékenységük miatt ezeket a nö-

vényeket üvegházban elô kell nevelni, és késôbb, a hidegek elmúltával lehet kiültetni ôket. Ebbe a cso-portba tartoznak a legnépszerûbbek, például a törpe nebáncsvirág, petúnia, bársonyvirág, ôszirózsa,verbéna, bojtocska.

44

Díszkert részlet

Bársonyvirág

BojtocskaVerbéna

KétnyáriakMagról szaporítjuk ôket tavaszi, nyár eleji virágoztatásra. Leveles hajtásaikat az elsô évben hozzák, akövetkezô évben virágoznak, és utána elpusztulnak. A magokat júniustól kezdve augusztus végéig ve-tik szabad földi szaporítóágyba, a palántákat pedig ôsszel ültetik a végleges helyükre.Ide tartoznak: kerti százszorszép, árvácska, kerti nefelejcs, törökszekfû, mályvarózsa.

Fagyérzékeny kerti évelôkÉvekig díszítik kertünket, ha megfelelô védelmetkapnak. Szaporításuk május végén, június elejénmagról, dugványról vagy tôosztással történhet. Afagyok beállta elôtt fel kell szedni, és fagymenteshelyen kell átteleltetni ôket.Ide tartoznak: muskátli, fukszia.

HagymásokA tavaszi virágágy jellegzetes növényei.A virágokat általában csoportosan ültetjük, mertígy jobban érvényesül díszítô jellegük. A beültetettfelület lehet szalag vagy ágyás.Ide tartoznak: krókusz, jácint, tulipán, nárcisz.

SzalagA körüljárható, minden oldalról látható, szalagszerû, 1,5–2 mszéles ágyat határolhatja út vagy pázsit. Ha egyfajta virággalültetjük be, akkor más fajtákkal szegélyezhetjük. Ha külön-bözô magasságú virágokkal telepítjük be, akkor a magasakataz ágy közepére, az alacsonyabbakat az ágy szélére ültessük.Szalagágyakat gyakran épület, sövény vagy kerítés elôtt léte-sítünk. Csak egyik oldalról látható, ezért a magasabb növé-nyeket hátra, az alacsonyabbakat elôre ültetjük.

ÁgyásokA különbözô korokban a divatos virágágyformák az uralkodókertstílushoz alkalmazkodtak. A geometrikus virágágy fô jel-lemzôje a növények mértani elrendezése (négyzet, téglalap,kör, ellipszis). Fontos követelmény, hogy a virágok azonosidôben nyíljanak. A szabálytalan virágfolt elsôsorban a tájké-pi kerteket díszíti.A virágágyi növényeket azért ültetjük, mert élénk, tartós szín-hatást biztosítanak. Ahhoz, hogy a legjobb összképet érjük el,lényeges a színek ismerete.A színeket elsôdlegesen hideg és meleg színekre oszthatjukfel. A megfelelô harmóniát úgy érhetjük el, ha a világos, me-leg színeket az elôtérbe, a sötét, hideg színeket pedig a hát-térbe ültetjük.A fényviszonyok is erôsen befolyásolják a színeket. Erôsnapsütésben a pasztellszínek jelentéktelenek, míg borús idô-ben szinte világítanak.Tervezz különbözô szín-összeállítású ágyásokat!A díszkertekben nélkülözhetetlen a gyep és a pázsit.Pázsit: finom levelû szálfüvekbôl álló, állandó gondozástigénylô terület.Gyep: évelô fûfélékkel és herefélékkel benôtt terület. Keve-sebb gondozást igényel, a taposást jól bírja.

45

MuskátliÁrvácska

JácintTulipán

ÁgyásokSzalagágy


Haszonkerti termesztés

Tanulmányaink során a kert sokféle változatával találkoztunk. Kialakításukat meghatározza a területnagysága, és az, hogy milyen célból létesítik ôket. Más a feladata a hobbi kiskertnek, az üdülôkertnek,és más a családi házhoz tartozó kertnek.

A hétvégi kiskertek és üdülôkertek létesítésénél figyelembe kell venni azt, hogy mennyi idôt tudunka gondozására fordítani. Ez határozza meg, hogy milyen növényeket ültetünk a területre.

A családi ház kertje vegyes hasznosítású kert. A ház körül megtalálható a díszkert, a gyümölcsös- ésa zöldségeskert is. A díszkert szerepe fontos, esztétikai hatása jelentôs. A terület kb. egyharmadát tölti ki.

Hol alakítható ki díszkert?Milyen feladatot kell ellátnia?Milyen növényeket ültethetünk a virágoskertbe?

Tervezd meg egy családi ház díszkertjét! (I.)

Gyümölcstermô növényeink egy részét a pihenô- vagydíszkertbe is ültethetjük, például a diófát, cseresznyefát.

A családi ház kertjében azonban külön van a gyümöl-csöskert. Kedvelt gyümölcsfajták közé tartozik az ôszi-barack, alma, körte, meggy, cseresznye, szilva.

A terület gazdaságos kihasználása szempontjából érde-mes törpealanyú és sövénygyümölcsfákat nevelni. A faj-tákat úgy válasszuk ki, hogy különbözô idôben érjenek,mert így mindig kerül friss gyümölcs az asztalunkra.

A gyümölcsöskertben nagy jelentôsége van a bogyó-soknak is. A ribizli, a köszméte (=egres) vitamintartalmamagas, ezért érdemes a kertünkbe egy-egy bokrot ültet-ni belôlük. Térhatárolóként, kerítés mellé ültethetjük amálnát, a mogyorót, a szedret. A kert egyik legértéke-sebb gyümölcse a szamóca. Ne ültessük a gyümölcsfákközelébe, mert nem tudjuk elvégzi azok ápolási munkáit.Lehetôleg a zöldséges mellé, külön ágyásba kerüljön. Aszamóca korai termésérését úgy segíthetjük elô, ha feke-te fóliával letakart ágyásba telepítjük.

A házikertek közkedvelt gyümölcse a szôlô. Ültethet-jük egy meghatározott területre, kialakítható belôle széplugas, vagy használhatjuk házfalak takarására, árnyéko-lására is. A csemegeszôlô-fajták telepítése hasznos, mertkora nyártól tél végéig el tudják látni a családot értékesgyümölccsel.

46

Családi ház kertjének elrendezése

Gyümölcsök Gyümölcsösben

Egészítsd ki a gyümölcsöskert rajzát! (II.)Milyen fákat és bokrokat ültetnél a területre?

A zöldségfélék helye a vegyeskertben külön van. A növényeket ágyásokban neveljük. Hagyományosmonokultúrák termesztése esetén nagy hangsúlyt kell fektetni a vetésforgó kialakítására. (Monokultúra:ugyanannak a növénynek huzamos termesztése.Vetésforgó: ha évrôl évre más növényt termelnek,de a termelés sorrendje állandó.)

I. Friss trágyázás után ültethetô:– fôtermény: káposztafélék, paprika, paradi-

csom, zeller, uborka, tök, dinnye, csemegekukorica;

– elôtermény: korai karalábé, saláta, spenót;– utótermény: téli saláta, bimbóskel, karfiol.

II. Elôzô évi trágyázás után ültethetô:– fôtermény: sárgarépa, petrezselyem, vö-

röshagyma, fokhagyma;– elôtermény: zöldhagyma, retek, saláta,

spenót;– utótermény: téli retek, cékla, téli saláta.

III. Trágyázás utáni második évben ültethetô:– elô- és fôtermény: bab, borsó, saláta,

hagyma.

Egy-egy ágyásban nevelhetünk gyógy- és fû-szernövényeket is.Jelentôs anyagi segítséget jelent a család ellátásá-ban, ha a zöldségfélék minél korábban teremnekkertünkben. Ezt legegyszerûbben úgy oldhatjukmeg, hogy mûanyag fóliával takarjuk le a zöldség-ágyást. Ha nagyobb a területünk, akkor készíthe-tünk egyszerûbb hajtatóberendezéseket is.

Tervezd meg az ágyások beültetését! (III.)

47

Zöldségek a kertbôl

Kerítéssel elválasztott kertekParadicsom a házikertben


Környezetbarát kertmûvelés

Korunkban a kert kialakítását két fontos szempont határozza meg: a szépség és a hasznosság. A ve-gyes hasznosítású kertek terjedtek el, amelyekben a pihenést, kikapcsolódást szolgáló díszkert mellettmegtalálhatjuk a haszonkertet is. Itt termesztik a család ellátását biztosító zöldség- és gyümölcsféléket.A növénytermesztés sikere függ:

– az adott terület éghajlati és talajadottságaitól,– a termesztett növények fajtájától és azok elhelyezésétôl,– a szakszerûen elvégzett talaj- és növényápolási munkálatoktól.

A környezetbarát kertmûvelés ezeknek a feltételeknek úgy próbál megfelelni, hogy a kártevôk, kór-okozók és a gyomok ellen nem használ vegyszereket. Arra kell törekedni, hogy az adott területen meg-teremtsük a biológiai egyensúlyt. Az évtizedek óta tartó megfigyelések igazolták azt, hogy egyes nö-vényfajták egymás mellett szépen fejlôdnek, egészséges termést hoznak. Ezek a növények egymás kár-tevôit és kórokozóit kölcsönösen riasztják.Eredményesen társíthatók a következô zöldségfélék:

– Hagyma mellé sárgarépát érdemes vetni, mert így a hagymalégy nem károsítja a veteményt.– A zeller az összes káposztaféle hernyóit elriasztja.– A paradicsom is védô- és riasztónövény: jól társítható a gyökérzöldségekkel, de nem kedveli a

burgonyát, az uborkát és a borsót.– A bokorbab céklával, fejes salátával, uborkával, retekkel társítva termeszthetô eredményesen.

Vannak olyan dísznövények, virágok, amelyeket haszonkertbe érdemes ültetni. Például:

– A körömvirág elriasztja a fonalférgeket, ezért érdemes szamóca közé és paradicsom mellé ül-tetni.

– A büdöske vagy bársonyvirág elriasztja a fonalférgeket.– A sarkantyúkát ültessük gyümölcsfák alá, mert elriasztja a levéltetveket.

Hagyományos növénytermesztéssel a zöldségféléket ágyásokban nevelik. Egy adott területen egyfajta növény található (monokultúra), így ezek kártevôi is nagyobb számban jelenhetnek meg.

A környezetbarát kertmûvelés avegyes növénykultúrák kialakításá-ra törekszik. Ehhez át kell térni azegysoros mûvelésre, ahol az elô-nyösen társítható növényeket meg-felelô társaságban termesztik. Ez akertmûvelési mód figyelembe veszia növény tápanyag- és talajigényétis, ezért a jó minôségû talaj kialakí-tására és fenntartására törekszik. Atápanyag-visszapótlást komposztkijuttatásával oldják meg.

48

Komposztálók

A komposzt készítése többszörösen is elônyös:

– Ha a konyhai és a kerti hulladékot kom-posztáljuk, akkor a háztartási hulladékmennyisége 40%-kal csökkenthetô.

– A talajtakarásra kihordott komposzttal ön-tözést, vizet takarítunk meg.

– A talajba került komposzt megfelelôarányban tartalmaz nitrogént, foszfort, ká-liumot és mikroelemeket, így segíti a nö-vények fejlôdését is.

– Táplálja a talaj élôvilágát, például a földi-gilisztát és más hasznos, apró élôlényt.Ezek az élôlények hozzájárulnak a mor-zsás szerkezetû talaj kialakításához.

Kertünkben a komposztáló helyét jól kell meg-választani. Ez a hely lehetôleg széltôl védett és ár-nyékos legyen.

Többféle komposzttárolási mód is van. Minden-képpen olyat válasszunk, amely biztosítja a kom-poszt levegôzését, és nedvességtartalmát is megôr-zi. A tárolókba rétegenként kell rakni a hulladékot.Ezeket a hulladékokat apróra kell felaprítani. Eh-hez használhatók az aprítóberendezések.A felaprított hulladé-kot rétegezhetjük akomposztáló beren-dezésbe, de egy ré-szét aprítás után ki-szórhatjuk az ágyá-sokra és a fák alá. Eza takaróréteg védel-met nyújt, óvja a ta-lajt a kiszáradástól.Rövid idô elteltével elkorhad, és humuszban gaz-dag talaj lesz belôle.

Komposzthalmot vagy -prizmát minden kis-kertben készíthetünk. A prizmát különbözô réte-gekbôl kell összerakni.

Alsó rétegként kb. 20 cm vastagságban durvább anyagotkell elteríteni, hogy alulról elegendô levegô érje a prizmát, ésa talaj élô alkotórészei bejuthassanak a halom belsejébe is.Ezután a hulladékot összekeverjük és rétegenként felrakjuk.A komposztálás folyamatát azzal gyorsíthatjuk meg, ha vé-kony rétegben kész komposztot rakunk a hulladékok közé.A komposzthalomban korhadási folyamat megy végbe,amelyhez nedvességre, oxigénre és megfelelô hômérséklet-re van szükség.Komposztálható anyagok: zöldséghulladék, virágmaradvá-nyok, lenyírt fû, faágak, kávé- és teazacc, konyhai hulladékok.Nem komposztálható: üveg, kô, mûanyag, textíliák, gyógy-szerek és kozmetikumok, beteg növényrészek.

49

Komposztanyag elôkészítése

Komposzthalom

A komposztkészítés folyamata

Lakókörnyezetünk rendszerei – Lakóházak, lakások fûtési és szellôzési rendszerei

A kellemes közérzet biztosítása

Közérzeten – az egészséges ember esetében – az emberi szervezetet érô környezeti hatások alapjánkialakuló érzetek összességét értjük.Mely hatások befolyásolják közérzetünket?Zárt térben, azaz lakásban közérzetünket elsôsorban a hôérzetünk határozza meg.Mi a tapasztalatod, hôérzetedet milyen mértékben befolyásolják az alábbi tényezôk?

Kicsit / közepesen / nagyon

Az emberi szervezet a lejátszódó biológiai folyamatok következtében hôt termel. Ezt a hôt a szerve-zetnek úgy kell leadnia, hogy közben a test hômérséklete ne változzon.

Az ember hôleadása történhet:

– sugárzással,– légzéssel,– párolgással (izzadással),– konvekcióval (hôvezetéssel és hôátadással).

Az ember akkor érzi jól magát, ha a szervezetében keletkezô hôtúgy képes leadni, hogy közben a testhômérséklete ~ 37 °C. A jóhôérzet tehát fôként a környezeti hômérséklettôl és a ruházattólfügg.

A ruházat jó megválasztásával jól alkalmazkodhatunk a helyiséghômérsékletéhez. Ha nem biztosítunk megfelelô hômérsékletet,meghûlhetünk, megbetegedhetünk. Általában akkor igényeljük afûtést, ha a napi átlagos hômérséklet 12 °C alá csökken.

Hazánkban a 12 °C alatti átlagos hômérséklet október 11. és április17. között van (50 év átlagmérései alapján). Ez azt jelenti, hogytelente 188 napot kell fûteni. Általában arra törekszünk, hogy ahelyiségekben 20 °C körüli hômérséklet legyen.A helyiségek hômérsékletét gyakran ellenôrizzük hômérôvel, ne bíz-zunk hôérzetünkben!Hova helyezzük a hômérôt?

Hôfokhíd (G): a belsô hômérséklet (tb) és a külsô közepes (tk: napi, heti, havi, téli, éves) hômérséklet különbsége és a fûtésinapok (z) számának szorzata. Azaz: G = (tb–tk)z. A hôfokhíd az éghajlati és az idôjárási viszonyokkal van összefüggésben.Róma esetén 1530 nap ˚C. Budapesten 3061 nap ˚C, azaz kétszer annyi energiát kell fûtésre fordítani, mint Rómában!

50

Tényezôk Minôsítés

Levegô hômérsékleteLevegô páratartalmaFelületek színeKályha duruzsoló hangjaSugárzó parázs látványaKemence, cserépkályha meleg felületeÖltözetünkHelyiség üvegfelületei (ablakai)

Tanulmányozd az ábrasort és válaszd ki a legjobbnak vélt mérési módszert!

A hazai elôírások szerint olyan fûtési rendszereket kell kialakítani, amelyek

– a konyhában: 16 °C-ot,

– a szobában: 20 °C-ot,

– a fürdôszobában: 24 °C-ot biztosítanak.

Végezz hômérsékletmérést 2 napon át 3–3 alkalommal! Az adatokat írd be a táblázatba! Számítsd ki azelôírt értéktôl való eltérést! Magyarázd! Hol mérsz?

A helyiségek fûtését többféle módon biztosíthatjuk. A hagyományoskályhafûtéssel saját belátásunk és igényeink szerint fûtünk. A kály-hafûtés szakaszos, ezért általában akkor kezdjük el, ha fázunk. Afelfûtés alatt a helyiség hômérséklete növekszik. Gyakran túlfûtünk,így a levegô, az épület falazata, a kályha anyaga órákig tárolni képes ahôt. Ha a fûtést abbahagyjuk, a helyiség hômérséklete folyamatosancsökken.

Mire használták az alábbi eszközöket? Írd alá a nevüket!

51

Helyiség hômérséklet-változása szakaszos fûtés esetén

1. nap: ……………………....... 2. nap: ………………….....…. Átlag Eltérés1. mérés 2. mérés 3. mérés 1. mérés 2. mérés 3. mérés érték +/–

Konyha

Gyerek-szoba

Fürdô-szoba

Külsôtér

....................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................Kemence a szobasarokban

Lakókörnyezetünk rendszerei – Lakóházak, lakások fûtési és szellôzési rendszerei

Fûtés és szellôzés

A mérsékelt égövben – így hazánk területén is – az alacsony átlaghômérséklet és a hômérséklet in-gadozásai miatt az épületeket fûteni kell. Mivel az épületben a kellemes közérzetünkhöz igazodó hô-mérsékletet biztosítunk, errôl a magasabb hômérsékletrôl hô áramlik a külsô tér felé. Ha a vesztesége-ket nem pótolnánk, akkor az épület belsô hômérséklete csökkenne. A fûtés tehát a hôveszteségek pót-lása.

Mitôl függ a hôveszteség?

– A belsô és a külsô hômérséklet közötti különbségtôl. Hazánkban a figyelembe vehetô, lehetséges leg-hidegebb külsô hômérséklet: –20 °C (ún. tervezési hômérséklet).

– A perem hôátbocsátó képességétôl.Lapozz vissza a 6. osztályos könyv 10. és 20. oldalaira! Az épületeket különbözô tulajdonságú pere-mek, falak, ajtók, ablakok, födémek határolják. Mindnek más-más a hôátbocsátó tulajdonsága.

– A peremfelületek nagyságától.

A korszerû épület (lakás) tervezésénél megálla-pítják az egyes helyiségek úgynevezett méretezésihôveszteségeit.

Ehhez a legkedvezôtlenebb külsô hômérsékletet (–20 °C)és az elôírt (szabvány!) belsô hômérsékletet veszik alapul.Minden helyiség minden falazatára elvégzik a számítást. Haegy fürdôszoba (24 °C) falazata egy konyhához (16 °C) csat-lakozik, akkor a 8 °C hôfokkülönbség hôt „hajt” át a fürdô-szobából a konyhába. Azaz egy helyiség nyerhet is hôt máshelyiségektôl. Összegezés után megállapítják a helyiség hô-veszteségét kW-ban (kilowatt).Például egy jól szigetelt családi ház 5x5 m-es szobájának hô-vesztesége (–20 °C) esetén kb. 2,6 kW.

A megállapított hôveszteség alapján kell kivá-lasztani a lakás (épület) fûtôberendezéseit. A fûtô-berendezéseket tehát a legkedvezôtlenebb állapot-ra építjük be: ez az úgynevezett beépített teljesít-mény. Ha a külsô hômérséklet kedvezôbb, akkorkevesebb a hôveszteség, kevesebb hôt kell pótolni.Ez csak úgy oldható meg, ha a fûtési rendszert sza-bályozzuk.

Minden fûtési rendszer alapvetôen három rész-bôl áll:

– hôtermelôbôl,– vezetékrendszerbôl,– hôleadóból.

Ezek viszonya alapján beszélhetünk: egyedi fû-tésrôl és központi fûtésrôl.

52

T = 24˚C T = 20˚C T = –20 ˚C▼ ▼

▼ ▼

▼

▼

▼▼

▼

EGYEDI FÛTÉS

ENERGIAHORDOZÓHÔTERMELÔ

HÔLEADÓ

FA KANDALLÓTÔZEG CSERÉPKÁLYHALIGNIT VASKÁLYHABARNASZÉN OLAJKÁLYHAFEKETESZÉN PB GÁZKÁLYHAHULLADÉK PB GÁZKONVEKTORFÛTÔOLAJ PB GÁZ HÔSUGÁRZÓPB GÁZ

▼

KÖZPONTI FÛTÉS

ENERGIAHORDOZÓVAL MÛKÖDÔ

ENERGIAHORDOZÓ HÁLÓZATHÔTERMELÔ

HÔLEADÓ

VILLAMOS ÁRAM VILLAMOS KÁLYHAGÁZ GÁZKONVEKTOR

GÁZ HÔSUGÁRZÓ

▼ ▼

HÔHORDOZÓVAL MÛKÖDÔ

ENERGIAHÔHORDOZÓ

HORDOZÓ HÔTERMELÔ HÁLÓZAT HÔLEADÓ

TÜZELÔANYAGOK KAZÁN VÍZ LAKÁS KONVEKTORHULLADÉKOK HÔCSERÉLÔ LEVEGÔ HÁZ RADIÁTORTERMÁLVÍZ OLAJ TÁV KALORIFERNAPSUGÁRZÁS SUGÁRZÓ

FÛTÔTESTPADLÓ

▼▼ ▼

Az egyedi fûtôrendszerek: kályhák, kandallók, cserépkályhák, kemencék esetén a három részegységnem különül el. A hôtermelés ott történik, ahol a hôleadás.Milyen tüzelôanyagot használnak a kályhákban, a cserépkályhákban, a kemencékben?Mennyi ideig tart a felfûtés, és mennyi lesz a legmagasabb hômérséklet?Hogyan tárolják a hôt a berendezések?Mi az elônye és mi a hátránya az egyedi tüzelésnek?

A központi fûtôberendezések esetén az egyes részek elkülönülnek egymástól. A hôtermelés kazánban(kazánházban), hôközpontban (fûtôerômûben) történik. Az eltüzelt tüzelôanyag hôjét úgynevezett hô-leadó közeggel (víz, gôz, esetleg levegô) szállítjuk a szükséges helyre. A vezetékrendszer nagysága sze-rint lehet lakásfûtés, házfûtés, tömbfûtés, lakótelepfûtés, városfûtés.

A hôleadó berendezés hôjét a környezetnek átadhatja:

– levegôszállítással (konvekció),– sugárzással,– kontakt hôátadással (például vasalás, illetve ha a

kályhához támaszkodunk).

Az emberi szervezet azt kedveli, ha a levegôáramlik, ezért a konvektív hôátadás a legkedve-zôbb.

Tudod-e?

■ Konvektor: az a hôátadó, amely többségben konvekcióvaladja át a hôt. Elöl zárt, hogy minél kisebb legyen a sugárzás.Radiátor: az a hôleadó, amely fôként konvekcióval adja át ahôt, de jelentôs (30–40%) a sugárzási hôleadása is.

Gyakori lakásfûtés az úgynevezett melegvíz-fû-tés. Ennek lényege, hogy az elôremenô csôveze-tékben a külsô hômérséklethez igazodó meleg vi-zet szállítunk, s a lehûlt vizet visszavezetjük a ka-zánba. A fûtés megvalósítható egycsöves és két-csöves rendszerben is.

A lakótér levegôjét levegôigényünkhöz igazodvacserélni szükséges. Ezt biztosítja a szellôzés. Ha alakásban egyedi fûtést alkalmazunk, a konyhábangáztûzhelyet használunk, a fürdôszobai melegvizetpedig gázkazán állítja elô, folyamatosan ügyelnikell a szellôzésre.Legalább kétóránként 5 percet szellôztessünk!

A természetes szellôzés során a légnyomáskü-lönbség kényszeríti a levegôt áramlásra. Csak ak-kor tudunk jól szellôztetni, ha jól tájoltuk az épüle-tet, jól választottuk meg a nyílászárókat.Miért? Hogyan szellôztessünk télen és nyáron? Ha nemkielégítô a természetes légcsere, mesterséges szellôztetéstkell használni. Ezt ventilátorral oldhatjuk meg. Milyen funk-ciót lát el a légkondicionálás?

53

HÔLEADÓ

KAZÁN

A korszerû fûtési rendszer a napenergiát is hasznosítja

Lakókörnyezetünk rendszerei – Konyhatechnikai rendszerek és mûködtetésük

Korszerû konyha I.

Az ember mindig törekedett arra, hogy munkájának megkönnyítésére különbözô eszközöket, gépe-ket készítsen. A technikai környezet fejlôdése alapvetô változásokat hozott a konyhatechnikában is. Mamár olyan korszerû eszközök állnak rendelkezésünkre, amelyekkel idôt, energiát és fáradságot takarít-hatunk meg. Elôdeink sokkal kevesebb konyhatechnikai eszközt használtak, ezért a sütés, fôzés hosz-szabb ideig tartott és fáradságosabb volt.Nézzünk néhány példát az eszközök fejlôdésére!

Kézi húsdaráló → elektromos darálóKés → szeletelô (recézett élû kés) → elektromos kés → szeletelô gépVilla → kézi habverô → elektromos keverôgép (kézi mixer) → robotgép (habveréshez)

A fentiekhez hasonlóan sorold fel néhány konyhatechnikai eszköz fejlôdését!Figyeld meg a képeken látható eszközöket, és válaszolj az alábbi kérdésekre:

Milyen energiával mûködnek?Milyen mûveletek végzésére alkalmasak?Melyiket használtad már?

A konyhatechnikai gépek között vannak olyanok, amelyek azonos mûvelet elvégzésére alkalmasak(szeletelôk, darálók). Ezeknek az elektromos hajtású gépeknek az egyik fô része a villanymotor (erôgép),amihez kapcsolódik a munkát végzô rész (munkagép). A két rész közötti kapcsolatot a közlômûvek, ten-gelykapcsolók biztosítják. Ha az alapgéphez több munkagépet kapcsolhatunk (habverôfej, vágótárcsa, re-szelôtárcsa, mixelô), akkor ezeket az univerzális gépeket konyhai robotgépeknek nevezzük.

A konyhatechnikai gépeket folyamatosan továbbfejlesztik. Ma máregyre több olyan készülék kerül ki a fejlesztô cégektôl, amelyek mindigtöbb mûveletet képesek elvégezni, mint elôdeik: programozhatók, auto-matizáltak.

A konyhatechnikai gépek fejlesztésével külön tudományterület foglal-kozik.

A gépekkel szemben támasztott követelmények:

– biztonság,– könnyû kezelhetôség,– megfelelô méret,– zajtalan mûködés,– esztétikus kivitel (szín, forma),– könnyû tisztíthatóság,– javíthatóság.

Mit értünk a fenti követelményeken?A kereskedelmi forgalomba kerülô gépek elôször minôségi ellenôrzé-

sen mennek keresztül. A formatervezési központok felelôsek a termékekesztétikus kiviteléért. A gépeknek az embert kell kiszolgálniuk, ezért avelük szemben támasztott követelményeket emberközpontú (ergonó-miai) követelményeknek nevezzük.

54

Vágódeszka és kés

Elektromos kés

Szeletelô gép

A háztartási gépek szakszerû kezelését megkell tanulni. A statisztikák arról tanúskodnak,hogy a háztartási balesetek nagy része a konyhá-ban történik.Nagyon kell figyelni, amikor éles késeket, szelete-lôket használunk!

Az elektromotorok burkolatát mûanyagból ké-szítik, hogy szigeteljen. Ahol a szerkezet tengelyefolyékony anyaggal érintkezik, oda folyadékzárótömítést tesznek.Ha a motor meghibásodik, feltétlenül szakember-rel javíttassuk!

Használat elôtt elôször a hálózatra csatlakoztas-suk, és csak utána kapcsoljuk be a gépet. Kikap-csoláskor éppen fordítva járunk el.Vizes kézzel soha ne áramtalanítsunk!A hálózati csatlakozót óvatosan, mindig csak egykézzel fogjuk meg!Minden használat után tisztítsuk meg a háztartásigépet!

Készíts konyhai balesetveszélyre figyelmeztetôplakátot!

55

Kézi gyümölcsfacsaró

Olajsütô

Darálógép Melegszendvics-sütô

RobotgépGyümölcscentrifugaKézi mixer/Tojásfôzô


Korszerû konyha II.

Az ételkészítésnek, mint minden célszerû tevékenységnek, az ésszerûség szabja meg a sorrendjét. Ezta sorrendet már a hatodik osztályban megtanultátok. Ismételjétek át!Rakd helyes sorrendbe az alábbi tevékenységeket! Számozd meg ôket növekvô számsorrend szerint!

A konyhában gyakran és szívesen használjuk az elektromos keverôgépet. Segítségével könnyen,gyorsan keverhetjük csomómentesre a krémeket, pudingokat, a palacsintatésztát, illetve verhetünk ha-bot. Használatát könnyen megtanulhatod.

Készítsünk lekváros palacsintát!Az alábbi recept alapján tervezd meg a költ-ségvetést!Helyezd el az elkészítés fázisait a fenti sor-rendbe!

PalacsintatésztaHozzávalók 12 darabhoz:1 db tojás15 dkg liszt3 dl tej1 dl szóda vagy vízkéshegynyi sócukora kisütéshez olaj

Elkészítése:A tojást a cukorral, a sóval, a tej felével és aliszttel mély tálban jól elkeverjük. Hozzáad-juk a többi folyadékot, és habverôvel cso-mómentesre kidolgozzuk. (Ha a tészta na-gyon sûrû, szódavízzel vagy tejjel hígítjuk.)Próbasütéssel ellenôrizhetjük a tészta álla-gát. Keverés után kb. 20 percig pihentetjük.

56

Kézi mixer használata

bevásárlás tervezés

étkezés tûzhely tisztítása

seprés ételkészítés

öblítés tálalás

terítés felmosás

elôkészítés edények elrakása

mosogatás tárolás

Hogyan terítsünk?

Sütés:A palacsintasütôt jól megforrósítjuk, kevés olajjal megolajozzuk. Kisebb merôkanálnyi tésztát öntünkbele, s a palacsintasütôt körbe mozgatjuk, hogy egyenletesen szétterüljön a tészta. Ha az elsô fele pi-rulni kezd, széles késsel megfordítjuk. (A láng ne legyen erôs, mert kívül megég, belül pedig nem sülát a tészta.) A kisütött palacsintákat lekvárral megkenjük, összecsavarjuk vagy négybe hajtjuk, s cukor-ral meghintve melegen tálaljuk.

Gyakoroljuk a kézi mixergép használatát! Készítsünk pudingot!

Olcsó, gyors, könnyû desszertet készíthetünk a különbözô pudingporokból. Afôzés nélkül készíthetô pudingporokat csak csomómentesre kell keverni a gép-pel, a csomagoláson megadott utasítás szerint. Utána üvegtálkákba vagy poha-rakba töltve, gyümölccsel, tejszínhabbal díszítve, lehûtve tálalhatjuk ôket.

Joghurtos frissítôHozzávalók:

2 dl joghurt2 dl tej2 evôkanál méz1 pohár eper vagy málna1–2 jégkocka

Elkészítése:A joghurtot, a tejet, a mézet és az epret mixeljük vagy jól elhabarjuk. Poha-rakba töltjük, beletesszük a jeget és tálaljuk. Eper vagy málna helyett másgyümölcsöt is felhasználhatunk. Tejszínhabbal díszíthetô.

Ha kedvet kaptatok a finomságok elkészítéséhez, az alábbi gyümölcssalátávallephetitek meg szüleiteket.

Almasaláta joghurttalHozzávalók:

fél kg puha alma2 dl joghurt1 evôkanál méz1 evôkanál darált dió

Elkészítése:Az érett, puha almát meghámozzuk, és vékony szele-tekre vágjuk. A joghurtot a mézzel habosra kikever-jük, és az almaszeletekre öntjük. Üvegtálba tesszük,dióval megszórjuk.

Gyorsan elkészíthetô vendégváró ital a teakoktélHozzávalók:

2 dkg tea1 liter víz2 tojás sárgája10 dkg cukor

Elkészítése:A teát a forrásban levô vízzel leforrázzuk, 5 perc múlva leszûrjük. A tojások sárgáját a cukorral kike-verjük, hozzákeverjük a forró tea felét. Tûzre tesszük és sûrûsödésig óvatosan fôzzük. A tea másik fe-lével elvegyítjük, és jól lehûtve, koktélos poharakban tálaljuk.

57

Puding

Gyümölcsös frissítô

Esztétikus edényekben tálaljunk


A hûtôgép és helyes használata

A hûtôgép szinte minden háztartásban megtalálható és nélkülözhetetlen készülék. Mivel a háztartásállandó energiafogyasztója, nagyon fontos, hogy a megfelelô típust válasszuk, és ismerjük az energia-takarékos mûködtetés szabályait.

Tudod-e?

■ A ránk maradt írásos emlékek szerint már a legrégebbi idôkben is szokás volt a hó és a természetes jég elvermelése abbóla célból, hogy ezekkel nyáron italokat, élelmiszereket és lakott helyiségeket hûtsenek. HIPPOKRATÉSZ, az ókor híres orvosaírt a jéghideg italok kedvezôtlen hatásairól.Azokon a helyeken, ahol a jeget raktározni, használni nem lehetett, mesterséges hûtést alkalmaztak. Ennek elsô alkalmazá-sai egyiptomi falfestményeken is láthatók (i. e. 2500). Az italt agyagkorsóba töltötték, amelynek pórusain a folyadék átszi-várgott, és a külsô felületen elpárolgott. A párolgást legyezôkkel létesített légáramlással fokozták. A párolgás hôelvonássaljár. Próbáld ezt ki! Cseppents egy kis kölnit, dezodort a kézfejedre! Mit tapasztalsz?A múlt század közepéig a háztartásokban kizárólag jéggel hûtöttek, az ún. jégszekrényekben. Ez a közvetlen hûtés. Ezekheza jeget már mesterséges úton állították elô. Az elsô mûjeget LINDE állította elô 1880-ban.

● A közvetett vagy gépi hûtés lényege, hogy a hôt – a kívánt alacsony hôfok állandó értéken tartása miatt – el kell vonni.Ez egy közeg, az ún. hûtôközeg segítségével történik. A hûtôközeg azon a hômérsékleten párolog (így hôt von el), amelyetel akarunk érni.Mûködésük szerint a hûtôgépek két csoportba sorolhatók: vannak kompresszoros és abszorpciós rendszerûek.

A háztartási kompresszoros hûtôgép fô szerkezeti részei:

– az elpárologtató: amely a hûtôtérben van, ebben páro-log el a hûtôközeg, miközben hôt von el a hûtôtérbôl;– a kompresszor: amely a gôzállapotú hûtôközeget össze-nyomja, így annak hômérséklete megemelkedik, maga-sabb lesz, mint a helyiség levegôje;– a hôleadó: amely lehetôvé teszi, hogy a magas hômér-sékletû, gôz állapotú hûtôközeg átadja hôjét a helyiség le-vegôjének;– a fojtószelep: amelyben a lehûlt, de még gôz állapotúhûtôközeg folyadékká alakul át, térfogata csökken.

A hûtést a kompresszor mûködtetésére bevezetett elekt-romos energia biztosítja. Erre olyan ütemben van szük-ség, amilyen mértékben hôt vesz fel a helyiségbôl a zárthûtôtér. A hûtés során tehát a bejutó hôt kell elvonni kül-sô energiabefektetés és a kompressziós munka révén.Az abszorpciós hûtôgép nem külsô munka révén, hanemkülsô hô felhasználásával mûködik. Ez történhet elektro-mos fûtôszál, de gázégô segítségével is.

Ismerjük meg a két géptípus tulajdonságait a táblázat segítségével!

58

Elôny HátrányAbszorpciós kis méret, több energiát fogyaszt,

zajtalan mûködés, üzemeltetési költsége magasabba meghibásodás ritka

Kompresszoros energiafogyasztása kedvezôbb, drágább,üzemeltetési költsége alacsonyabb nagyobb a meghibásodási lehetôség

A kompresszoros hûtôgép mûködési elve

1. Hûtôtér

2. Elpárologtató

3. Kompresszor

4. Hôleadó

5. Fojtószelep

1.

2.

4.

5.

3.

A gépek hûtôteljesítményét csillagokkal jelölik. * –6 °C-ot, ** –12 °C-ot,*** –18 °C-ot jelent. Ezek az értékek csak a mélyhûtô rekeszre vonatkoznak,és csak a hôfokbeállító maximumra állítása esetén érvényesek. A hûtô egyébrészeiben 0 és +7 °C közötti hômérséklet lehet.

Hûtôgép vásárlásakor két fontos szempontot kell figyelembe venni: a ké-szülék energiafelhasználását és hûtôteljesítményét.

Az üzemeltetéssel kapcsolatos tudnivalók:– Ne helyezzük fûtôtest, tûzhely közelébe, mert akkor az energiafelhasználása nagyobb!

– Ne tegyük közel a falhoz, hogy a hátoldala jobban szellôzzön!

– Ne takarjuk le terítôvel a szellôzôrácsot, mert akkor több energiát fogyaszt a hûtô!

– Ne tegyünk meleg ételt a hûtôbe! Ajánlatos az ételeket zárt edényben vagy becsomagolva

tárolni benne.

– A készülékben felhalmozódott jég szigetelôként mûködik, s ez rontja a hûtôteljesítményt.

Ennek elkerülésére idônként, körülbelül havonta ajánlatos a hûtôt leolvasztani. Az automa-

ta leolvasztású gépek ezt a mûveletet beavatkozás nélkül elvégzik.

– Ellenôrizzük az ajtók záródását! Többletfogyasztás és túlzott jegesedés a következménye

annak, ha az ajtó rosszul zár.

– A készülék ajtaját ne nyitogassuk feleslegesen, és csak a szükséges ideig tartsuk nyitva!

Figyeld meg a hûtôgép ábráját! Gondold végig, hogy mit tanultunk az élelmiszerek elhelyezési sorrend-jérôl!

A hûtôgépek mellett a háztartásban gyakran használunk fagyasztószekrénytvagy -ládát (=mélyhûtô).A fagyasztószekrény kisebb területen elfér. Elônye még, hogy a hûtôterét rekeszekre osztják, ígyaz élelmiszereket jól tudjuk csoportosítani benne.A fagyasztóládát a mérete miatt nehezebb elhelyezni. Az élelmiszereket kosarakban tudjuk benneelhelyezni. Elônye, hogy energiatakarékosabb, mint a fagyasztószekrény. Ennek az az oka, hogya hûtôtérben lévô hideg levegô nehezebb, mint a környezet melegebb levegôje. Ha a fagyasztó-szekrény ajtaját kinyitjuk, a nehezebb levegô akadálytalanul kiáramlik. A helyére kerülô meleg le-vegô egyrészt jegesedést okoz, másrészt pedig többletfogyasztással kell lehûteni. A mélyhûtôládafelfelé nyílik, így nyitásakor a könnyebb levegô nem áramlik be a hûtôtérbe, mert a hideg levegôkitölti azt.

Az élelmiszerboltokban lévô nyitott hûtôpultok is így mûködnek.

A fagyasztószekrények és -ládák üzemeltetésénél isügyeljük arra, hogy minél kevesebb hô érje a készü-léket. A hôfokszabályozót állítsuk –18 °C-ra. Ennélalacsonyabbra nem érdemes, mert az élelmiszereketakkor sem lehet tovább eltartani benne, viszont azenergiafogyasztás megnô.Tartsuk be a készülékhez csatolt használati utasítást!

Ellenôrizd tudásodat!Milyen fontos tudnivalók jutnak eszedbe a háztartási hûtôkészü-lékek vásárlásáról, elhelyezésérôl, az ételek tárolásáról, a kar-bantartásról?A hûtôfolyadék környezetszennyezô anyag!Milyen további kedvezôtlen környezeti hatásai vannak a hûtôgépnek?

59

A hûtôgép

Mélyhûtôszekrény

Mélyhûtôláda


Takarékosság a konyhában

Háztartást vezetni csak a pénz, az idô és a munkaerô beosztásával és optimális (=legkedvezôbb) fel-használásával tudunk. Mivel anyagi javaink csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésünkre, olyantakarékossági módokat és magatartásformákat kell elsajátítanunk, amelyek segítenek bennünket a he-lyes gazdálkodásban.

TERVEZÉS

Soha nem költhetünk többet a család jövedel-ménél, ezért a havi kiadásainkat meg kell ter-vezni és fel kell jegyezni. Terveznünk kell a be-vásárlást is. Idôt és pénzt úgy takaríthatunkmeg, ha a hónap elején nagy bevásárlás alkal-mával megvesszük a tartós élelmiszereket, tisz-tálkodási cikkeket stb. Ehhez széles áruválasz-tékot kínálnak a raktár- és diszkontáruházak. Abevásárlások jó alkalmat adnak a családi mun-kamegosztásra, s egyúttal megismerjük az áruktípusát, minôségét és az árak változásait is.

SZERVEZÉS

A jól szervezett munkával sok idôt takarítha-tunk meg. Nagyobb figyelmet igényel egyszer-re, párhuzamosan többfélét fôzni, de hamarabbkészen vagyunk. Kisebb fáradsággal végezzükmunkánkat, ha munkahelyünket célszerûen ren-dezzük el, és eszközeinket könnyen elérhetô he-lyen tartjuk.A munka kezdete elôtt gondoljuk át, hogyan le-het teendôinket a legcélszerûbben elvégezni. Aza cél, hogy az egyes munkafolyamatok közöttminél kevesebb holtidô legyen.

ENERGIATAKARÉKOSSÁG

Gondolunk-e arra a villany felgyújtásakor vagybármilyen elektromos berendezés bekapcsolá-sakor, hogy vásárolni kezdünk? Mégpedig vil-lamos energiát, amiért a hónap végén villany-számlát fizetünk.Érdekünk tehát, hogy megtanuljuk a takarékosenergiafelhasználást. Ez nem azt jelenti, hogy lekell mondanunk a kényelmünket szolgáló ké-szülékekrôl. Csupán arról van szó, hogy meg-gondoltan használjuk azokat!

60

Diszkont áruház

Zöldségpult

A hûtôszekrény használatával már megismerkedtünk az elôzô részben.Vizsgáljuk meg néhány háztartási készülék és eszköz energia- és anyagáram-lási viszonyait.

Ha villanytûzhelyen fôzünk, olyan edényt használjunk, amelynek egyenesaz alja, és illeszkedik a fôzôlap méretéhez. A jó érintkezés kevesebb felhasz-nált energiát jelent! A görbe aljú edények használata akár 50%-os többletfo-gyasztást is okozhat! A fôzôlap mindig legyen tiszta, mert a ráégett szennye-zôdések csökkentik a hôátadást.

Ha gáztûzhelyen fôzünk, a lángot úgy állítsuk be, hogy ne érjen túl azedény alján, mert akkor a gáz a konyhát melegíti, nem az edényt.Soha ne felejtsünk el fedôt tenni a fôzôedényekre!A fedô bent tartja a meleget, csökkenti a konyha párásodását. Jelentôs ener-giát takaríthatunk meg öntöttvas edény, kuktafazék és rétegezett szerkezetûedények alkalmazásával. A nyomás növekedésével nô a víz forráspontja, aszilárd részek rövidebb idô alatt fônek meg.Ha a konyhában központi melegvíz-szolgáltatás van, akkor fôzéshez meleg vizet használ-junk, hiszen azt már felmelegítették bizonyos mennyiségû energiával.

A csöpögô csapok sok vizet pazarolnak el, ezért gyorsan javíttassuk megôket. Ha a csaptelepekre habosító betétet szerelünk fel, akár 40% feletti víz-megtakarítást is el lehet érni.

Bár a világítás kevesebb energiát fogyaszt, mint a fûtés vagy a fôzés, egykis odafigyeléssel itt is energiát és pénzt takaríthatunk meg. Ezt úgy érhetjükel, hogy a hagyományos izzók helyett kompakt fénycsöveket használunk. Afénycsövek és kompakt fénycsövek fogyasztása azonos fény mellett ne-gyedannyi, az élettartamuk pedig többszöröse is lehet az izzókénak.

Igaz, hogy a villamos energia a legtisztább energiaforrás, az elôállítása azonban többé-kevésbészennyezi a környezetet. Takarékoskodással tehát nemcsak pénzt takarítunk meg, hanem segítünk atisztább, egészségesebb környezet fennmaradásában is.

Gondold át az energiatakarékossági lehetôségeket a la-kásban!Tájékozódj, mennyi vizet, villamos energiát fogyaszt el acsaládod havonta!Tanulmányozd a számlák elszámolási rendszerét!

61

Tûzhelyek

A fogyasztás költségeit szakszerûen számolják el Miért „szenved” a hûtôszekrény?

Konyha a múlt század elején(múzeumi rekonstrukció)


Egyszerû konyhatechnikai eszközök készítése

(Érdeklôdôknek)

Ötlettel és egy kis ügyességgel mi is készíthetünk egyszerû konyhatechnikai segédeszközöket.

1. Morzsatálca

Anyagszükségletdoboz:

1 db alaplap – 316 x 220 x 8 mm rétegelt lemez2 db rövidebb oldallap – 220 x 30 x 8 mm rétegelt lemez2 db hosszabb oldallap – 300 x 30 x 8 mm rétegelt lemez

rács:6 db fenyôléc – 300 x 20 x 10 mm2 db fenyôléc – 204 x 20 x 10 mm

Gyakorold a rajzolvasást! Készíts mûvelettervet!

62

Mûveletek Szerszámok........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

2. Fûszerpolc

Anyagszükséglet6 db fenyôléc – 200 x 40 x 8 mm

Készítsd el a mûvelettervet!Tervezd meg a polc felfüggesztését!A fûszerpolcot díszítsd a saját elképzelésed szerint!

3. Hôvédô kesztyû

Fôzés közben gyakran elôfordul, hogy a forró edény,fedô, esetleg tepsi megégeti a kezünket. Ezt úgy elôz-hetjük meg, ha hôvédô kesztyût használunk. Mi ma-gunk is elkészíthetjük, sôt kedves ajándék is lehet csa-ládtagjainknak, barátainknak.A kesztyû akkor használható jól, ha olyan anyagból készül, amin ahô nem hatol át gyorsan. Erre megfelelô anyag a filc. A mérete ak-kora legyen, hogy a kezünk kényelmesen mozogjon benne. Ha vé-konyabb, tetszetôs anyagból szeretnéd készíteni, akkor ki kell bé-lelni. A bélés lehet vékony szivacs vagy vatelin.A bélésre elôször steppeljük rá a vékony anyagot, és csak utánakezdjünk hozzá a szabáshoz, varráshoz.Az elkészítés lépései:

– Készítsük elô az anyagot!– Szerkesszük meg a szabásmintát!– Tûzzük rá a szabásmintát az anyagra, és vágjuk körbe!– A kesztyû két felét fektessük a színével egymásra, és tûzzük

össze!– Varrjuk le a szélét úgy, hogy 6 mm-es szegélyt hagyjunk! Fi-

gyelem! A kesztyû „bejáratát” hagyjuk „nyitva”!– Ha a bélésanyag kilóg, hajtsuk vissza és varrjuk le!– Fordítsuk ki a kesztyût, hogy a bélésanyag belülre kerüljön!– Készítsünk akasztóhurkot, és varrjuk a kesztyûbe!

Ha tudsz kötni, akkor kötéssel is készíthetsz edényfogót. Erre kiválóan megfelelnek a maradék fonalak. Az edényfogóakkor lesz elég vastag, ha vagy vastag fonalból kötöd, vagy vékonyabb fonalból több szálat fogsz össze. Célszerû a legegy-szerûbb kötésformával, a lustakötéssel kötni: a munka színén és visszáján egyformán sima szemeket kötünk.Az edényfogóra is készíts akasztóhurkot!

63

Varrás elôttvágjuk be

az ívet.

6 mmszegély

A béléshez hagyjunk 3,8 cm szegélyt itt.

22,9 cm

30,5

cm


Mélyhûtött termékek a konyhában

Az élelmiszerek romlása évente nagy károkat okoz a gazdaságnak. Az ellene való védekezés tudo-mányosan kidolgozott, hatékony módszereken alapul. Ezek a módszerek a különféle tartósító eljárá-sok. A romlás elleni védekezés azonban nem kizárólag a tartósítás feladata. A higiénia, a tisztaság és azélelmezés-egészségügyi elôírások betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy az ételek tisztán, fertôzésmen-tes állapotban kerüljenek a fogyasztókhoz. Az élelmiszerek összetétele különbözô, ezért más-más tar-tósító eljárással tudjuk megóvni a romlástól.

Fontos követelmény, hogy a tartósítás során az élelmiszerek tulajdonságai ne változzanak, a bioló-giai és élvezeti értékükbôl ne veszítsenek.

Széles körben alkalmazott, hatékony tartósító módszer a hûtés és a fagyasztás.A hûtés során az élelmiszert fagyáspont közelében, általában –1 és +8 °C hômérsékletû levegôn tart-

juk. Az erre alkalmas tárolóhelyet hûtôháznak nevezzük. Itt nagy tételben tárolják a különbözô árukat,például húsokat, zöldségféléket, gyümölcsöket. Hûtés során a romlást okozó mikroorganizmusok nempusztulnak el, csak élettevékenységük lecsökken, s ezáltal a romlás nem, vagy lassabban következik be.

A fagyasztás alacsonyabb hôfokon történik. Az élelmiszereket fokozatosan hûtik –10 vagy –15 °C-ra. A lassú lehûtéssel az élelmiszer sejtnedvei nagy kristályokká fagynak. Ezek megsértik a sejtfalat, sígy felengedéskor a termék összeesik, puhává válik. Ez nemcsak tápanyagveszteséggel, hanem minô-ségromlással is jár.

Ma már létezik korszerûbb módszer is,a gyorsfagyasztás. Az eljárás folyamán ahûtési idô gyorsabb és a hôfok alacso-nyabb, –20 és –40 °C között van. Ekkor avíz apró kristályokká fagy, ami nem sértifel a sejtfalat. Ez a legtökéletesebb tartó-sító eljárás. Ilyen alacsony hômérsékletena mikroorganizmusok tevékenysége szü-netel. Az élelmiszerek tápanyagértéke ésminôsége alig változik.

Gyorsfagyasztással fôleg zöldségfélé-ket, gyümölcsöket, valamint félkész éskésztermékeket tartósítanak. Nagyüzemiméretekben a hûtôipar foglalkozik ezzel atevékenységgel. A háztartásokban széleskörben terjedt el a gyorsfagyasztott ter-mékek használata. Sok idôt takarítunkmeg a fôzéskor, ha a már elôkészített,mélyhûtött zöldségféléket használjuk fel.Váratlan vendég érkezésekor sem jövünkzavarba, ha tudjuk, hogy van tartalékunka mélyhûtôben akár félkész, akár készter-mék formájában.

Enyhe sós vízben párolva finom és vi-tamindús köretként tálalhatjuk a különbö-zô zöldségeket. Ha párolás után kihûtjükés majonézbe vagy tartármártásba forgat-juk ôket, kitûnô salátát kapunk.

64

Gyorsfagyasztott zöldségfélék

Francia majonézHozzávalók:

2 tojás sárgája2 dl olaj1 evôkanál mustár1 evôkanál porcukornéhány csepp citromlépici só

Elkészítése:A tojássárgákba habverôvel elôször cseppenként,majd vékony sugárban belekeverjük az olajat.Amikor vajkeménységûre válik, akkor keverjük bele az ízesítôket.

TartármártásA fenti majonézbe habverôvel belekeverünk 2 dl tejfölt.

Készíts majonézes salátát! Az ízeket a zöldségek különbözô arányban való keverésével változtasd!

Vendégváróként kitûnô frissítôk lehetnek a különbözô parfék, fagylaltok.

Tudod-e?

■ Parfé francia szó. Cukorral és gyümölccsel vagy vaníliával, csokoládéval ízesített tejszín, formába fagyasztva.

Házilag is könnyen készíthetünk parfét. A gyümölcsparfék nemcsak frissítôk, de vitamindúsak is.

EperparféHozzávalók:

fél liter tejszín5 dkg cukorfél kg eper

Elkészítése:A tejszínt a cukorral állandóan kevergetve (de nemverve) felforraljuk. Lehûtjük, közben kavargatjuk.Lehûlés után hûtôszekrényben tovább hûtjük, majdkemény habot verünk belôle. A megmosott, lecsur-gatott, megszárított eperszemeket is belekeverjük.Kivizezett parfé- vagy ôzgerinc formába öntjük, ésa hûtôszekrény mélyhûtô részében fagyasztjuk. Tá-laláskor eperszemekkel díszítjük. Különbözô gyü-mölcsökkel változtathatjuk az ízeket. Télen jólhasználhatók erre a célra a mirelit készítmények.

Tervezd meg a munkát!Hogyan tudod az elkészítési idôt lerövidíteni?Milyen konyhagépet használhatsz a munkához?Milyen higiéniai követelményekre kell ügyelned?

65

Zöldségköretek

Parfék, fagylaltok

Élet a településeken – Egészségünk fejlesztése

Kellemes megjelenés, ízléses öltözet

Kamaszkorba lépve egyre több problémát jelent a serdülôkor „rendellenességei”-nek eltüntetése. So-kan azt tapasztalják, hogy hirtelen megnônek, nem tudnak mit kezdeni megnyúlt végtagjaikkal, mozgá-suk sutává válik. Könnyebben kifáradnak, jobban izzadnak, pattanások jelennek meg az arcukon. Ezeka jelenségek nyomasztóak, de a serdülôkoron túljutva megszûnnek. Addig is fokozottabb testápolássalbiztosíthatjuk a jó közérzetet, kellemes megjelenést.

Serdülôkorban a belsô elválasztású mirigyek hormontermelése növekszik, és ez befolyásolja a bôrélettevékenységét. A faggyúmirigyek kiválasztása is megnô, ezáltal a bôr pólusai elzáródnak, s pattaná-sok, mitesszerek alakulnak ki. Fertôtlenítô hatású szappannal vagy tusfürdôvel és langyos vízzel tisz-títsuk bôrünket. A pattanásokat a speciális tinédzser arcszeszek kiválóan szárítják. Soha ne nyomkod-juk ki „házilag” a mitesszereket és a pattanásokat, mert könnyen elfertôzhetjük a bôrünket! Forduljunkinkább kozmetikushoz!

Az arcápolás egyik leghatásosabb módja a helyes táplálkozás. Együnk sok zöldséget, friss gyümöl-csöt, és kerüljük a zsíros, fûszeres ételeket.

A serdülôkor másik legelterjedtebb rendellenessége a fokozott verejtékezés. Ez fôleg a kamaszok te-nyerén, hónaljában és talpán érzékelhetô. Gyakori szappanos mosakodással, izzadásgátló dezodorok

használatával kellemesebbé tehetjük közérzetün-ket. Fürdés után lábujjainkat hintôporozzuk be! Ahintôpor szárító hatású, megakadályozza a láb-gombásodást.

Kamaszkorban a haj kozmetikai hibája a zsíros,korpás fejbôr. A rendszeres hajápolás (mosás, fésü-lés) mellett hajszesszel kezelhetjük a problémát.

A rendszeres fogápolás nemcsak egészségügyi,de hiúsági szempontból is lényeges. Ne feledkez-zünk meg a kéz- és körömápolásról sem!

A serdülôknek, köztük elsôsorban a lányoknakgyakran okoz problémát az alakjuk. Vagy túl vé-konynak, vagy túl vastagnak látják magukat, ritkánfelelnek meg saját igényeiknek. Egy szakszerûenösszeállított diéta segíthet, de a rendszertelen,kampányszerû fogyókúra nem vezet eredményre, smég a gyomrot is tönkreteheti. Helyette fogyasz-szunk fehérje- és vitamindús ételeket. Bôségesenreggelizzünk, keveset vacsorázzunk, és sokat mo-zogjunk. Rendszeres testmozgással elônyösen vál-toztathatjuk az alakunkat.

Tanulmányozd különbözô szappanok, tusfürdôk,dezodorok, fogkrémek összetételét és a használatijavallatokat! Válaszd ki a legkedvezôbbeket!Tervezd meg az alakodnak legmegfelelôbb étkezést!

66

Farmernadrág farmerblézerrel

Öltözködésnél vegyük figyelembe az alábbi szabályokat:

– Ne csak a divathóbortokat kövessük! Tartsuk szem elôtt az egészség, a célszerûség, a ké-nyelmesség szempontjait is!

– Ruhadarabjaink alkalmazkodjanak egyéniségünkhöz, életkorunkhoz, alkatunkhoz!– Úgy öltözködjünk, hogy ruhadarabjaink színben illeszkedjenek egymáshoz!– Öltözködjünk az alkalomnak megfelelôen!

Ismered-e önmagad?Milyen színû ruhák állnak jól Neked? Milyen színe-ket kedvelsz?Milyen típusú ruhák illenek alkatodhoz?Melyek a kedvenc ruháid?Kitôl fogadsz el tanácsot öltözködéseddel kapcso-latban?

Ha azt szeretnénk elérni, hogy ruháink kedve-zôen változtassák meg alakunkat, néhány szem-pontot figyelembe kell venni!

– Ha alkatunk erôsebb a kelleténél, ne hordjunkszûk, feszülô ruhákat! A testre feszülô öltözetnemcsak kényelmetlen, de kövérít is.

– A ráncolt szoknya vagy nadrág erôsíti a csípôt.Az sem segít, ha felette kívül hordjuk a blúztvagy pulóvert, mert a ráncoktól buggyos részmég jobban erôsít. Csak a vékony testalka-túaknak ajánlott.

– A lágyan omló, bô szabású ruha kiemeli a kar-csú vonalakat, és eltakarja a teltebb idomokat.Az egyszínû ruhák karcsúsítanak.

– A fényes harisnyák, nadrágok, szoknyák erô-sítenek, csak sovány alkatúaknak ajánlott.

– A magas gallér vagy garbó szintén csak véko-nyaknak javasolt. A V kivágású blúzok, puló-verek megnyújtják a nyakat és vékonyítanak.

A fiatalok szívesen viselnek a blúz fölött mellényt.Elegáns viselet, jól takar, ezért mindenki számáraajánlott.

Milyen higiéniai szabályokat kell betartanunk ser-dülôkorban?Milyen szempontokat veszel figyelembe öltözködés-kor?Állíts össze modern, ízléses ruhagyûjteményt divat-lapokból, szakkönyvekbôl!Készíts vázlatrajzot iskolai öltözetrôl!

67

A mintás ing elegáns és modern

Tervezôi vázlatrajz

Népviseleti ruhák Mezôkövesdrôl

Élet a településeken – Egészségünk fejlesztése

Ruházatunk, ruházati üzletek és szolgáltatások

Ötödik osztálytól kezdve már sok ismeretet szereztünk az öltözködésrôl, a ruházati alapanyagokról.Elevenítsük fel tudásunkat!

– Milyen funkciókat tölt be az öltözködés?– Milyen alapanyagokból készítik a ruházati textíliákat?– Milyen tulajdonságai vannak a növényi és állati eredetû, valamint a mûanyagból készült anyagoknak?– Mit értünk azon, hogy

– alkalomnak megfelelôen öltözködjünk;– egyéniségünknek megfelelôen öltözködjünk?

Készítsünk leltárt ruhatárunkról!

Milyen kombinációban használod ruháidat?Ha összehasonlítjátok a ruhatárakat, biztosan azt tapasztaljátok, hogy a póló, a nadrág és a puló-

ver minden leltárban szerepel úgy a fiúknál, mint a lányoknál. Ezek valóban a fiatalok kedvelt ruha-darabjai.

Póló

Anyaga: pamutszövet.Tulajdonságai: Puha tapintású, jó nedvszívó, kényelmes viselet. Sok szín-ben készül, és könnyen mosható (nagyon meleg vízben ne mossuk, mertösszemegy).

Ing és blúz

Anyaga: lehet pamut, pamut-mûszál keverék, flanel, selyem.Tulajdonságai: A mûszálkeverékek kevésbé jó nedvszívók. Sokféle szín-ben, fazonban és mintázattal kerül forgalomba. Jól mosható. Célszerû váll-fán szárítani, hogy ne gyûrôdjön.

Tudod-e?

■ A flanel mindkét oldalán bolyhozott pamutszövet. A bolyhok közötti levegôréteg jó hô-szigetelô. Télen nagyon kényelmes viselet.

68

Fiúk Lányok

ruhafajta db ruhafajta db

póló pólórövid ujjú ing rövid ujjú blúzhosszú ujjú ing hosszú ujjú blúznadrág nadrághétköznapra hétköznapraalkalomra alkalomrapulóver szoknyahétköznapra hétköznapraalkalomra alkalomralábbeli pulóveregyéb lábbeli

egyéb

Pulóver

Fonalból gépi vagy kézi úton készült kötöttáru.Anyaga: lehet gyapjú, pamut, mûszál és ezek keveréke.Tulajdonságai: Puha, meleg tapintású, kényelmes viselet. A mûszál-keverékek kevésbé nedvszívók. Könnyen mosható, de csak kézme-leg vízben, mert a gyapjú és a pamut összemegy. Fektetve szárítsuk!

Nadrág

A sokféle szövet- és vászonanyagból készült nadrágok közül leg-kedveltebb a farmer. Télen-nyáron kedvenc viselet.A farmer tulajdonságai: kopásálló, jó nedvszívó, kényelmes. Nemossuk nagyon meleg vízben! Szárítás elôtt jól egyengessük ki,hogy ne legyen gyûrött!Ne viseljünk túl szûk nadrágot, mert egészségtelen!

Cipô

Öltözködésünk fontos kelléke a cipô. Cipôvásárláskor a következôszempontokat vegyük figyelembe:

– Az alkalomnak megfelelôt vásároljunk!– A méretét jól válasszuk ki!– A járás legyen benne kényelmes és biztonságos!

A túl magas sarkú cipô egészségtelen, mert nemcsak a lábat defor-málja, hanem a gerincet is.Milyen alkalomra használnád a képen látható cipôket?Tervezz hozzájuk ruhát!

Hogyan lehet tisztítani ezeket a cipôket?

Ruházatunkhoz két módon juthatunk:1. A kiválasztott anyagot vásároljuk meg, és megvarratjuk.2. Készruhákat vásárolunk. Erre többféle üzlet áll rendelkezésünkre.

A nagy áruházakban különbözô osztályokon vásárolhatunk:

– férfi konfekció osztály: nadrágok, öltönyök, kabátok;– nôi konfekció osztály: ruhák, szoknyák, kosztümök, blú-

zok, kabátok;– kötöttáru osztály: pólók, pulóverek.

Folytasd a felsorolást!A készruhákról kis papírtábla ad információt: a méretérôl, anya-

gáról, kezelési módjáról.A méreteket nemcsak számmal, de betûvel is jelölhetik:

S = small (kis méret)M = medium (közepes méret)L = large (nagy méret)XL = extra large (túl nagy méret)

Elôfordul, hogy ruházatunkon kisebb javítási munkákat kell vé-geznünk: pl. gombfelvarrást, kisebb szakadás varrását vagy a ruhabelsô széleinek szegését. Ezt önállóan is elvégezhetjük a 6. osztály-ban tanult alapöltések alkalmazásával.A gombokat felvarróöltéssel, gombvarró cérnával erôsítjük fel. A szakadt ruhane-mût az anyag belsô oldalán tûzôöltéssel, a ruha belsô nyírt széleit szegôöltésselrögzítjük.

69

Élet a településeken – Közlekedés

Közlekedési rendszer

A mai ember életformája az utazás. Utazhatunk közúton, vasúton, levegôben és vízi úton. Bármelyikközlekedési rendszert is választjuk, az utazást tervezés és szervezés elôzi meg. Az utazás után tapaszta-latainkat összegezzük és felhasználjuk késôbbi útjainkhoz.

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS

A közúti közlekedés meghatározó elemei: az ember, a jármû és a közút. A közút a tényleges útfelületmellett tartalmazza a kiegészítô elemeket (jelzôtáblák, útburkolati jelek stb.) és a mûtárgyakat (alul- ésfelüljárók, hidak, támfalak stb.). Egy ország úthálózatát jellemezhetjük az útvonalrendszerével, -minô-ségével.

Hazánk közúthálózata felépül:

– autópályákból: M0; M1; M3; M5; M7 (egyes autópálya-szakaszok még nem készültek el);

– autóutakból;– országos fôközlekedési utakból (egy számjegyû utak);– alárendelt utakból (kettô és több számjegyû utak).

Az ábrán látható térkép az ország közúthálóza-tát mutatja be. Látható rajta az elkészült és terve-zett autópálya-rendszer, az egy számjegyû fôköz-lekedési utak rendszere. A hálózat sugaras rend-szerû, Budapest középponttal. A középpont „0”kilométeres jelzôköve a lánchíd budai hídfôjénél,a Clark Ádám téren található. Innen indul 7 orszá-gos fôút.Útvonalak: 1-es: Budapest–Gyôr–Hegyeshalom; a 2-es: Bu-dapest–Balassagyarmat; a 3-as: Budapest–Hatvan–Mis-kolc–Tornyosnémeti. Haladj a térképen az óra járásávalegyezôen, s keresd meg a 4-5-6-7-es utakat Budapesttôl azországhatárig!A 8-as fôút Székesfehérvárról indul nyugati irányba. Keresdmeg a nyomvonalán a fontosabb városokat!

Ezek az utak az európai úthálózat részei, európai számozást is kaptak. Európa autótérképén megtalá-lod a számozást – keresd meg!

A kétszámjegyû utak elsô számjegye megmutatja, hogy melyik fôközlekedési útról ágazik le, a má-sodik számjegy pedig azt mutatja, hogy hányadik leágazás.Tervezz meg egy utazást Szegedrôl Miskolcra! Írd le az útszámokat, a csomópontokat és az úthosszat!

VASÚTI KÖZLEKEDÉS

A technikatörténet kiemelkedô állomása a vasúti közlekedés megszületése. A vasút olyan kötött háló-zati rendszer, amely a tömegközlekedés és az anyagszállítás fontos eszköze. A vasúti szerelvényeketmeghatározott idôben és irányban indítják. Ezekrôl az utazóközönség a MENETRENDBÔL kap felvi-lágosítást. A menetrend tartalmazza az egyes országrészeken áthaladó vonalak indulási és érkezési idô-pontját, a vonaltérképeket és egyéb információkat.

Az ország vasúti hálózata sugaras jellegû. Mit jelent ez? Válassz ki két távoli várost vagy kisebb te-lepülést, és a térképen gondolatban utazz egyikbôl a másikba!

70

Magyarország közúthálózata

Boeing 737-300 utastere

Használj vasúti menetrendet is!Indulási állomás: ....................................................Útvonal: ....................................................................................................................................................................................................................................Célállomás: .............................................................Útvonalhossz: .........................................................

LÉGI KÖZLEKEDÉS

A légi közlekedés a nagy távolságra elhelyezkedôvárosok között létesül. Hazánkban a menetrend-szerû légi járatok Budapest–Ferihegy légikikötô-bôl indulnak, és elsôsorban Európa, de távolabbiországok fôvárosaiban, nagyobb városaiban lan-dolnak.Az ábrán látjuk a MALÉV járatok útvonalát, de más légitár-saságok gépei is leszállnak Ferihegyen, amelyeken szinténutazhatunk. A repülôtéren a menetjegy és a csomag biztonsá-gi ellenôrzésén kívül útlevélkezelés is történik, hiszen ha arepülôgépbe beszállunk, már csak külföldön szállunk ki, aholszintén lesz útlevélkezelés.

A MALÉV járatain jelenleg a Boeing, Fokker ésTupoljev gépek különbözô típusai repülnek.Az ország felett a repülôgépek (polgári légi forgalom) a biz-tonság érdekében meghatározott folyosókon (légi folyosók)közlekednek. Ezeket kell figyelembe venni a katonai és ma-gánrepülôknek is. Az ország meghatározott pontjain légifor-galom-irányító központok teljesítenek szolgálatot a repülôgé-pek biztonságos irányítására.

VÍZI KÖZLEKEDÉS

Hazánkban a folyami hajózás csak a Dunára és aTiszára korlátozódik. Sajnos, e két folyó vízi útja isnagyon csekély mértékben van kihasználva, pediga nagy tömegû ömlesztett áru (gabona, homok, kô-zúzalék stb.) vízi szállítása olcsó.A 90-es évek óta menetrendszerû szárnyashajó szállítjta azutasokat Budapest és Bécs között. Napjainkban Budapestrôlsétahajójáratok indulnak a közeli városokba és vissza.A Balaton vízi közlekedése, hajóforgalma mozgalmasabb. Azüdülési – idegenforgalmi – idôszakban (szezonban) a Bala-ton-parti üdülôvárosokat az ábrán látható vízi út köti össze amenetrendben feltüntetett forgalommal.

71

Vasúti menetrend vonaltérképe

Malév járatok térképének részlete

Balatoni hajójáratok térképe


A gépjármûvek típusai, jellemzôi

A közúti jármûvekkel kapcsolatos fogalmakat, csoportosításokat a KRESZ egyértelmûen tartalmaz-za. Ebbôl idézünk néhány meghatározást.Jármû: minden közúti szállító- és vontatóeszköz, valamint az önjáró vagy vontatott munkagép. Nemjármû a gyermekkocsi, az emberi erôvel hajtott betegszállító kocsi és a talicska.Gépjármû: minden olyan jármû, amelyet beépített erôgép hajt. Nem gépjármû a mezôgazdasági vonta-tó, a lassújármû, a segédmotoros kerékpár és a villamos. A gépjármûvek osztályába tartozik tehát a sze-mélygépkocsi, az autóbusz, a trolibusz, a nyerges vontató, a tehergépkocsi, a motorkerékpár, az oldal-kocsis motorkerékpár és a motoros tricikli.

Érdeklôdésünk a jármûvek közül talán leginkább az autó és a segédmotoros kerékpár felé irányul,ezért röviden e két jármûtípussal foglalkozunk.

AZ AUTÓ TÖRTÉNETE

A kocsi hajtására az emberiség sokféle erôforrást használt fel: állati vontatás, emberi izomerô (a hajtástvégzô emberek a kocsiban ültek), szélerô (vitorla). Az igazi technikai haladást a gôzgép feltalálása ésjármûben való alkalmazása jelentette. Az elsô lépést ezen a téren JOSEPH CUGNOT (ejtsd: künyó) fran-cia tüzértiszt tette meg 1769-ben. A háromkerekû, kormányozható jármû az elsô hôerôgéppel hajtott au-tomobil, vontató. A gôzgép nagy súlya és egyéb hátrányai miatt nem volt alkalmas autó, omnibusz haj-tóerôforrásának.

A technikai fejlôdés következô lépcsôfoka a dugattyús gázmotorral hajtott autó, amelyet ETIENNE

LENOIR épített 1860-ban Párizsban. A világítógázzal mûködô motor még mindig nagyon nehéz volt, éskis teljesítményt adott. NICOLAUS AUGUST OTTO osztrák mérnök 1876-ban megszerkesztette a napjaink-ban is mûködô négyütemû dugattyús benzinmotort.

A németországi Mannheimben dolgozó CARL

BENZ 1886-ban szabadalmaztatta háromkerekûbenzinmotoros gépjármûvét. A technikatörténet ezta gépjármûvet tekinti az elsô belsôégésû motorralhajtott autónak.

Tudod-e?

■ Ebben az idôben magyar mérnökök is jelentôs eredményeketértek el a motorgyártásban. CSONKA JÁNOS 1884-ben gáz- éspetróleummotort dolgozott ki, 1893-ban pedig BÁNKI DONÁT-tal együtt kifejlesztette és szabadalmaztatta a karburátort. Igaz,hogy a karburátor feltalálása MAYBACH nevéhez is kapcsoló-dik. CSONKA JÁNOS 1909-ben olyan kiskocsit épített, amelymég az 1930-as években is közlekedett.Az amerikai HENRY FORD az 1910-es években az USA legna-gyobb autógyárává fejlesztette mûhelyét. Megtervezte a világelsô autógyártó szalagját. Az itt gyártott világhírû Ford T mo-dellt a makói születésû GALAMB JÓZSEF technikus tervezte.A tehergépkocsi- és autóbuszgyártás mellett napjainkban ha-zánk egyre nagyobb részt vállal a személygépkocsik gyártá-sában. Szentgotthárdon az OPEL HUNGARY, Esztergombana SUZUKI szerelôszalagjairól gördülnek le a korszerû gép-kocsik.

72

A gépjármû kialakulása

A GÉPJÁRMÛVEK JELLEMZÔI

A gépjármûvek egyik legfontosabb jellemzôje abeépített motor teljesítménye és fordulatszáma.A teljesítmény 1 másodperc alatt végzett munka, mértékegy-sége a watt, jele: W. A motorok körében ennek ezerszereséthasználjuk, a kilowattot. Régen használtuk még a lóerôt is,amelynek jele: LE. A mai segédmotoros kerékpár motortelje-sítménye 2–3 kW, CARL BENZ motoros triciklije 0,5 kW, egymai kamionmotor kb. 400 kW teljesítményû.A fordulatszám a motor forgattyústengelyének (fôtengelyé-nek) 1 másodperc alatti körülfordulási száma. A motorok vi-lágában inkább a régi, az 1 perc alatti körülfordulások számáthasználják. A motor fordulatszámának növelésével lehet tel-jesítményt növelni, de kitûnô anyagot kell használni a du-gattyú és a henger számára, mert különben gyorsan elkopnak.

Tudod-e?

■ Az 1920-as években gyártott Pannónia motorkerékpár mo-torja 4500, napjaink motorjai 6000–10 000-es fordulattal mû-ködnek teljes terhelésnél. A teljesítményt befolyásoló jellem-zô még a hengerek száma (a dolgozó dugattyúk száma) és ahengerûrtartalom. A segédmotorok általában 50 cm3 (köbcen-timéter) ûrtartalmúak és egyhengeresek. A személygépkocsiktöbbsége 4 hengeres és 1200–1600 köbcentiméteresek.

A SEGÉDMOTOROS KERÉKPÁR

Az elsô belsôégésû motorral hajtott jármû, amelyetkellô felkészüléssel 14 éves kortól vezethettek. A figyelmetlen vezetés nagyon balesetveszélyes.A segédmotorozás ügyességet, gyors döntést, ala-pos szabályismeretet kíván.A segédmotoros kerékpár a városi közlekedés jár-mûve, egyesíti magában a kerékpár elônyös tulaj-donságait és a motorikus meghajtást.Fôbb részei:

– a motor és segédberendezései,– az erôátviteli szerkezet (tengelykapcsoló,

sebességváltó, lánc és tartozékai),– a futómû és tartozékai (kerekek, rugózás

és lengéscsillapítás, kormánymû, fékek,vázszerkezet, elektromos berendezések).

A segédmotoros kerékpár közlekedési szabályaittanfolyamon tanulhatjátok meg, és vizsgázni iskell.Figyeld meg a segédmotoros kerékpárt és válaszolja következô kérdésekre!Hol helyezhetik el az erôgépet, a motort?Hogyan hajtja meg a motor a futómûvet?Hol mûködtetjük a féket és hol történik a beavatko-zás?Milyen segédberendezésekkel látják el, és mi afunkciójuk?

73

Autógyári szerelôszalag

Segédmotoros kerékpár az úton

Az elsô segédmotoros kerékpárok egyike


A személygépkocsi üzeme

Ha beülünk szüleink vagy ismerôsünk személygépkocsijába és elindulunk, gondolnunk kell arra,hogy az autó üzemben tartásához sokféle anyagot kell betölteni annak kisebb-nagyobb tartályaiba. Eze-ket az anyagokat összefoglaló néven üzemanyagnak nevezzük. Gyakran a benzint és a gázolajat neve-zik így. Pedig a motor tüzelôanyagán kívül még sokféle folyadék szükséges az üzemben tartáshoz.

Kétségtelenül az egyik legfontosabb a tüzelôanyag, ami a motor rendszerétôl függôen lehet benzin,gázolaj vagy gáz. Ezeket a tüzelôanyagokat kôolajból és földgázból nyerjük. A kôolaj lepárlásábóltöbbféle benzint és gázolajat gyárt hazánkban a százhalombattai és a komáromi kôolaj-finomító.

Az Otto-motor – mint már tanultuk – úgy mûködik, hogy a hengertérbe beszívott benzin-levegô ke-veréket a dugattyú összesûríti, a gyújtószikra a felsô holtpont elôtt kevéssel meggyújtja azt, és a keve-rék elég. A dugattyú mozgását forgattyús hajtómû alakítja át forgó mozgássá. Ezt hasznosíthatjuk.

A kôolaj lepárlásából származó nyersbenzin a sûrítés hôjétôl hamarabb meggyulladna, mint a gyúj-tószikra meggyújtja, így zavart okozna a motormûködésében. Ezért a sûrítési tûrését – a komp-ressziótûrését – meg kell növelni. Ezt végezhetjükólomadalékolással vagy kémiai úton. Benzinjeinkígy lehetnek ólmozottak vagy ólommentesek. Akompressziótûrésre jellemzô mérôszámok pedig92, 95, 98. Úgy tûnik, hogy a benzintöltô kutaknálzöld színnel jelzett ólommentes – BLEIFREI –benzin égésterméke kevésbé káros a környezetre,így használata környezetkímélôbb.

A dízelüzemû gépkocsikba gázolajat töltenek tü-zelôanyagként. A töltôállomásokon gázolajban –dízelolajban – nincs nagy választék.

Egyre gyakrabban használják a gázt tüzelô-anyagként, mert a gázzal üzemelô gépkocsik kipu-fogógázában nincs olyan sok káros anyag, mint abenzint vagy gázolajat használó gépkocsikéban.Napjainkban mind több városi autóbusz mûködikgázzal.

A kipufogógázban lévô káros anyagok – szén-monoxid, nitrogén-oxidok, elégetlen tüzelôanyagré-szek – mérgezik környezetünket. Ezt a károsanyag-tartalmat a motor gyújtásának, üzemanyag-ellátórendszerének a beállításával lehet mérsékelni. AKözlekedésfelügyeletnél vagy egyéb, erre jogosultautószervizben meghatározott idôközökben – a gép-kocsi típusától függôen 1–3 évenként – meg kell je-lenni környezetvédelmi felülvizsgálatra. Ekkor agépkocsi által kibocsátott károsanyag-tartalmatösszehasonlítják a megengedett értékkel. Ha azelôbbi kisebb, akkor egy zöld színû lapot kap a gép-kocsi tulajdonosa, amit az esetenkénti közúti el-lenôrzés során megvizsgálnak. Ha lejárt az érvé-nyességi ideje, akkor büntetést kell fizetni. Ezt a la-pot nevezzük zöldkártyának.

74

Az üzemanyagtöltô állomásokat biztonságosan kellkialakítani

A Bánki-féle karburátor

A személygépkocsi – és egyéb gépjármûvek – üzemeléséhez szükséges még elôírt minôségû ésmennyiségû kenôolajat is használni. A motorba és a sebességváltómûbe különbözô minôségû kenôola-jat töltünk, s meghatározott idôközönként cseréljük azt.

A fékrendszerbe fékfolyadék, a hûtôrendszerbe hûtôfolyadék, az ablakmosóba mosófolyadék szüksé-ges. Az akkumulátorból elpárolgó folyadékot karbantartáskor desztillált vízzel pótoljuk.

A gépjármûnek nagyon fontos jellemzôje a 100km-en elfogyasztott tüzelôanyag-mennyiség. Agépkocsi típusismertetôje tartalmazza a gyár általmegadott jellemzôket, köztük a tüzelôanyag-fo-gyasztást is. A gépkocsi használati, piaci értékét ezaz adat nagy mértékben meghatározza. Egy kis fo-gyasztású kocsi kedveltebb, mert kicsi a benzin-költsége.

Vezetési technikánkkal is tudjuk befolyásolni azautó, a segédmotor-kerékpár fogyasztását. Hagyakran változtatjuk sebességünket, gyorsítunk,fékezünk, akkor a jármû fogyasztása nagy lesz. Eztkerülni kell. Az alacsony fogyasztást egyenletes se-bességgel, gyorsításnál a gázpedál lassú nyomásá-val lehet elérni. A gépjármûre ható légellenállás asebesség növekedésével nagymértékben nô. Két-szeres sebesség a légellenállást a nyolcszorosáranöveli. Ez bizony jelentôs fogyasztásnövekedésseljár. A biztonságos közlekedésen kívül még ezt is bekell számítani a nagy sebességû haladásba.

A jármûvek adatlapjai megadnak egy ajánlotthaladási sebességet. Célszerû ezt – ha csak lehet –betartani.

Néhány gépkocsi tüzelôanyag-fogyasztása 100 km-en:SUZUKI SWIFT 1,0 GL 5,3 literNISSAN SUNNY 1,4 LX 6,5 literRENAULT CLIO RN 1,4 6,4 literROLLS-ROYCE SILVER SPIRIT II 17,9 literOPEL CORSA 6,8 liter

Kérd el szüleidtôl, ismerôseidtôl a zöldkártyát, ésolvasd el! Írd ki szakkönyvekbôl néhány személy-gépkocsi fogyasztási adatait.

A gépjármûvek a környezetet nemcsak a kipufo-gógázban levô káros anyagokkal terhelik, hanem azajjal is. Különösen az autópályákon nagy sebes-séggel haladó jármûvek keltenek nagy zajt annakellenére, hogy a jármûgyárak hatásos hangtompítótépítenek be a kipufogórendszerbe. Nemzetközi kö-vetelmények írják elô, hogy a lakott terület közelé-ben haladó autópálya-szakaszt hangelnyelô fallalkell lehatárolni.Figyeld meg 1 percig egy közlekedési csomópont-ban a jármûforgalmat! Melyik autótípust találod alegzajosabbnak? Füstölnek-e a jármûvek?

75

Zöldkártya belsô oldala

A gépjármû legfontosabb mûszaki adataita felhasználónak ismerni kell

Utak különbözô térszinteken keresztezik egymást


A kulturált közlekedés

A közlekedés rendszerében az ember és a közút kapcsolata jelenti a közút igénybevételét, használha-tóságát jogi értelemben. Azt, hogy milyen feltételek mellett használhatjuk a közutat. Egyszerûen kife-jezve úgy közlekedjünk, hogy társaink közlekedését ne zavarjuk, ne veszélyeztessük. Ha alaposan meg-vizsgáljuk ezt a kifejezést: közúti közlekedés, akkor itt kétszer is találkozunk a „köz-” elôtaggal, amiarra utal, hogy ebben a tevékenységben sokan veszünk részt. Ekkor viszont szabályokat kell alkotni,amit mindenkinek be kell tartani. A betartását a közlekedési jog kényszeríti, a szabálytalankodókat a tör-vény megbünteti. A köznapi életben legelôször a járôrözô rendôr büntet, vagy ha súlyos a cselekmény,akkor feljelenti a szabálytalankodót a rendôrségi szabálysértési hivatalban, esetleg a bíróságon.

Különösen zsúfolt városok, autópályák közlekedését kell átgondoltan és szigorúan szabályozni, merta közlekedés veszélyes tevékenység, ahol fokozott figyelemre, a szabályok betartására van szükség. Ju-lius Caesarnak már az ókori Róma belvárosának közlekedését is szabályoznia kellett. Napjainkban atöbbféle és igen sok jármû, valamint a gyalogosok közlekedési szabályait az adott idôpontban érvényesKRESZ tartalmazza. A közlekedés állandó fejlôdésével a jogszabályok is módosulhatnak, ezért érde-mes figyelni a KRESZ változásait is.

A KRESZ a közlekedés számos fontos helyzetébenelôírja kötelezô magatartásunkat. Ha ezt mindenki be-tartja, akkor veszélytelenül kerékpározhatunk, autóz-hatunk.

Magatartásunk egy jelentôs részét nem az írott sza-bályok irányítják, hanem szüleinktôl, tanárainktól,társainktól tanult illem, erkölcs, idegen szóval: etika.Szoktuk ezt még magatartáskultúra, viselkedéskultúraelnevezéssel is kifejezni. Semmilyen szabály nem írjaelô, hogy a kisgyermekes anyának add át az ülôhelye-det, vagy hogy kapaszkodj az autóbuszban, mert kü-lönben fékezésnél elôre lendülhetsz, és utastársaidat isfellökheted.Úgy kell viselkednünk, hogy másoknak ne okozzunkkellemetlenséget!

Sokszor halljuk az intelmet: legyünk udvariasaka közlekedésben is! Ez leegyszerûsítve azt jelenti,legyünk elôzékenyek, türelmesek, elnézôek (tole-ránsak).

A közlekedésben olykor gyorsan változik a szere-pünk. Az iskolából hazamegyünk villamossal utas-ként. A villamosmegállótól lakóhelyünkig gyalogosokvagyunk. Ezután kerékpárral elkerekezünk barátunk-hoz. Mindhárom esetben más-más közlekedôtársakvesznek körül bennünket, másra kell figyelnünk, máspartnerek hibáját kell korrigálnunk. Kulturált embertudomásul veszi, hogy közlekedôtársa hibázhat, s eztnem kioktatással, emberhez méltatlan, durva szavak-kal kell észrevételezni. Mindannyian tévedhetünk, silyenkor a legjobb, amit tehetünk, ha elnézést kérünk.

A kulturált közlekedéshez hozzátartozik a jelzôlám-pák „utasításainak” gyors teljesítése.

76

Nagyvárosi közlekedés

Kerékpározás elôtt

Gyakran tapasztaljuk, hogy a piros színt adó jelzô-lámpa elôtt hosszú kocsisor vár, s amikor a pirossárga zöldre vált, az elöl várakozó jármûvek veze-tôi még csak ekkor készülnek az indulásra. Hosszúmásodpercekig még áll a forgalom, s ezzel lega-lább 5 jármû átjutását akadályozzák meg.Vajon az ilyenkor felhangzó kürtölés türelmetlensé-get jelent?

Külön kultúrája és esztétikája van a parkolásnakis. Emeleti ablakból vagy felüljáróról szép látványtnyújtanak a sorban parkoló, színes autók. De ha azautók rendezetlenül, összevissza állnak le, ezt nemnézzük szívesen. Ha egymás mögött parkolunk,gondoljunk arra, hogy a közbensô autók is ki tud-janak állni a sorból. Ne álljunk rá szorosan az elôt-tünk levôre! Az egymás melletti parkolásnál fi-gyeljünk arra, hogy mi is és a mellettünk levô autóis biztonságosan ki tudja nyitni az ajtaját anélkül,hogy egymás kocsijában kárt okoznánk. Ha tola-tással vagy egyéb módon kárt okozunk másnak, ésa vezetôje távol van, ne felejtsük el nevünket és cí-münket a szélvédôjére tûzni, mert e nélkül nemtudja a biztosítótársaságnál kárigényét bejelenteni.A kárt nem nekünk kell megfizetni!

A szabályos és kulturált közlekedés ismereteinekelsajátítása a balesetmegelôzés miatt szükséges.Ezért ezzel a témával óvodáskortól a késôi felnôtt-korig állandóan foglalkozni kell.

A közlekedésre neveléssel – miután ez mindenországnak problémája és feladata – egy nemzetkö-zi szervezet, az INTER-AGAM is foglalkozik.Kongresszusain a résztvevô országok kicserélik ta-pasztalataikat nevelési módszereikrôl, a balesetek,különösen a gyermekbalesetek számának alakulá-sáról.

A kulturált közlekedés nemcsak a közúti közle-kedésre vonatkozik, hanem a közlekedés mindenágazatára, a vasúti, vízi, légi közlekedésre, a tö-megközlekedés egyéb jármûveinek használatára is. A távolsági közlekedésnél a dohányzás, az étkezés és az ezekkel összefüggô hulladék elhelyezésére kellfelhívni a figyelmet. Bár mindegyikre piktogramok utalnak (dohányzó, nemdohányzó fülke, az ablakonne dobjunk ki hulladékot stb.), mégis gyakori a végállomásokon tapasztalható elkeserítô látvány. Üdí-tôs palackok a padozaton, ülésen, csomagtartón, egyéb hulladék szétszórva stb.

Emberi méltóságunkhoz tartozik környezetünk rendje. A hulladékot a szeméttárolókban kell gyûjte-ni. Érdemes lenne megtudni, hogy milyen örömöt jelent az a vandál magatartás, amit az összefirkált,késsel felhasított üléskárpit jelez!

A kulturált ember tehát elôzékeny, türelmes, embertársainak nem okoz kellemetlenséget! Legyünkilyenek!Miért veszélyes a „felszállás” és a „leszállás” a tömegközlekedési eszközökön? Hogyan közlekedjünka villamoson/buszon hátizsákkal?

77

Parkoló autók

Személyi sérüléses közlekedési balesetek alakulása

1995 1996 1997 1998 1999

Balesetek száma, db 19 817 18 393 19 097 20 147 18 923

Megsérült, meghalt 27 475 25 309 26 148 27 763 25 976személyek száma, fô

14 év alatti 2 632 2 433 2 627 2 517 2 489sérültek száma, fô

gyalogos 1 153 1 030 113 1 168 1 084

utas 944 904 951 866 888

jármûvezetô 535 499 563 483 517

14 év alatti meghalt 69 51 36 42 50személyek száma, fô

Balesetet okozó 2 267 2 131 2 260 2 200 2 101gyalogosok, fô

14 év alattiak, fô 634 624 633 603 597


Az utazás gazdaságossága

Az ember a távolság „legyôzése” érdekében fejlesztette ki közlekedési eszközeit. Mindig arra töre-kedett, hogy nagy távolságokat minél rövidebb idô alatt tehessen meg. Az utazási idô csökkentése azon-ban költségekkel jár. A közlekedési eszközök beszerzési költségei és az eszközök üzemeltetési költsé-gei a közlekedô embert, az utast terhelik.

Ha egy kerékpárt vagy egy gépkocsit vásárolunk, világos számunkra, hogy a beszerzés költségei acsaládi kasszát terhelik. A lehetôségeinknek megfelelôen a legjobb eszköz vásárlására törekszünk. Egyilyen vásárlást (beruházást) alapos mérlegelés, elôkészítés és döntés után bonyolítunk le.Milyen szempontokat veszel figyelembe egy kerékpár vásárlásánál? Válassz a felsorolt szempontokból,és egészítsd ki azokat!

beszerzési ár:........................ típus:.............................. méret:...........................

szín:...................................... kora:............................... váltó:............................

kiegészítôk:.......................... _______:........................ _______:......................

A család részére vásárolt jármûvek árát rendszerint egy összegben, elôre kell kifizetni. A tömegköz-lekedési eszközök beszerzési költségeit egy közlekedési vállalat vagy egy település elôre megelôlege-zi, de az utazás során az útra esô beszerzési hányadot (részt) az utasra terhelik. A beszerzési költség azutazási jegyár része.

A közlekedési eszközök üzemeltetése is jelentôs költségbe kerül. Ezek: az üzemanyag, a tárolás, akarbantartás, a mosás, az úthasználat, az üzemvitel közvetlen költségei és ezek adói, közterhei.

A személyi vagy családi tulajdonban levô közlekedési eszközök üzemeltetési költségei könnyen ki-számíthatók. A tömegközlekedés üzemeltetési költségeit a közlekedési vállalatok az utazási jegyárbaépítik be.

A közlekedô ember anyagi helyzetéhez viszonyítva mérlegeli, melyik közlekedési eszközt használja.Leegyszerûsítve: akkor utazunk gazdaságosan, ha költségeinket minimális értékre tudjuk csökkenteni.

A közlekedési eszközök használata azonban számos hatást fejt ki közvetlen vagy közvetett módon azemberre. A kerékpáros túlterhelheti szervezetét, baleseti veszélye nagy, egészsége is károsodhat. A gép-jármûvek zaj- és légszennyezô hatása közvetve minden közlekedô emberre nézve veszélyforrás. A tö-megközlekedés zsúfoltsága idegi megterhelést jelent valamennyiünk számára. A közlekedés tehát ak-kor igazán gazdaságos (mai értelemben), ha a környezeti hatások optimális (=legkedvezôbb) szintenvaló tartására törekszik.

Az iskolába történô utazási lehetôségeidet hasonlítsd össze! Melyik közlekedési mód mellett döntöttél?

Mennyi idô alatt érsz el otthonról az iskolába?Hogyan lehet rövidíteni az utat?Az idôjárás hogyan befolyásolja a közlekedési eszköz választását?

78

Autóbusz Villamos Metró Gépkocsi Kerékpár Gyalog

Kényelem

Költség

Gyorsaság

Idôbeli kötöttség

Környezetszennyezés

Vizsgáld meg, hogy lakóhelyedtôl egy távolabbi nagyvárosba utazáskor a legkülönbözôbb szempontokszerint melyik a legkedvezôbb közlekedési eszköz! Rangsorolj: 1–4-ig; 1: a legkedvezôbb!Honnan?.............................................................. Hova?.....................................................................

Melyik közlekedési módot választanád?Költség szempontjából melyik a legkedvezôbb közlekedési mód? Valóban ezzel utaznál?Ha nem ezzel, miért nem?

Amikor döntünk, sok tényezô figyelemvételével választunk.Hasonló módon gondolkodunk, ha teherárut kell szállítanunk. Láttuk, hogy nagy mennyiségû árut

nagy távolságra vasúton lehet a legolcsóbban ésbiztonságosan szállítani. Nagyvárosokban a vasútivonal elágazásainál a szerelvény teherkocsijait szétkell kapcsolni, és a tovább egy irányba haladókatúj szerelvénybe kell rendezni. Ez idôigényes mû-velet. A pályaudvaron az áru lerakása, átrakása te-herautókra lassú, nehéz munka. Az átrakás gyorsí-tása céljából a kisebb méretû darabárukat nemzet-közileg meghatározott szabványméretû fémládák-ba, konténerekbe rakják. Átrakáskor a konténertkell daruval másik vasúti teherkocsira, kamionbavagy hajóra rakni.

A közúti fuvarozás gyorsítja a szállítást, de költ-ségesebb.

A vasúti és közúti fuvarozás elônyit hasznosítjukkombinált fuvarozással. A vasút gyors szakaszakezdetén a kamionok különleges vasúti teherko-csikra hajtanak föl, s vasúton folytatják az utat. Avasút lassú szakaszain a kamionok a közúton ha-ladnak tovább.Milyen szállítóeszközöket használunk élelmiszerek,bútorok, üzemi berendezések szállításánál?Mi indokolja választásunkat?

79

Autóbusz Vonat Hajó Gépkocsi Kerékpár Gyalog

Kényelem

Költség

Gyorsaság

Idôbeli kötöttség

Környezetszennyezés

A konténeres teherszállítás eszközeiVelencében az áruszállítás is hajóval történik

Élet a településeken – A munkahely

Munka és munkahelyek

Az ember környezetátalakító tevékenysége a munka. A munkát szükségleteink kielégítése érdekébenvégezzük. Szükségleteink szüntelenül változnak, igényeink növekednek. Ezeket csak úgy tudjuk kielé-gíteni, ha

– a munkaeszközöket folyamatosan fejlesztjük,– a termelékenységet növeljük,– embertársainkkal megszervezzük a munkamegosztást.

Tudod-e?

■ Az emberré válás folyamata – a Föld bármely részén – a technikai eszközök készítéséhez és használatához kötôdött. Amunka ösztönszerû formáinak sorozata vezetett a természeti tárgyak átalakításához. A tûzrakás tudományának elsajátítása,a fa-, csont-, csiszolatlan és csiszolt kôszerszámok, majd a fémszerszámok elkészítése mind a fejlôdés egy-egy állomásánaktekinthetôk.Kutatások szerint egy nagyobb fa kidöntése kôbaltával egy embernek két hónapi munkájába kerül. Vasfejszével mindez csaknéhány órát vesz igénybe. Mennyi ideig tart ez ma láncfûrésszel?

Az elvégzett munka lehet:Közvetlen (produktív) munka: ha valamely használati termék elôállításában közvetlenül részt vesz, ab-

ba beépül.Például: a pék munkája során a lisztbôl, vízbôl, sóból, élesztôbôl szakértelme és munkája révén ke-nyeret készít.Milyen részmûveleteket végez a pék?Milyen termékeket hozhat létre?

Közvetett (improduktív) munka: ha a tevékenység közvetlenül nem épül be egyetlen használati termék-be sem.Például: a tanár munkája során megtanítja a péktanulót arra, milyen tulajdonságai vannak a felhasz-nált anyagnak, milyen receptúrák szerint lehet pékárukat készíteni, milyen higiéniai és szakmai kö-vetelményeknek kell eleget tennie stb.

Sorolj fel közvetlen és közvetett munkaféléket!Keress kapcsolatot a munka és a használati tárgyak között!Miért törekszünk a termelékenység növelésére?Miért alakult ki a munkamegosztás?

A közvetlen munkavégzés lényege az, hogy va-lamilyen szerszám az ember közvetlen vagy közve-tett irányításával és energiabefektetéssel az embe-ri igénynek megfelelô átalakítást végez.

Történeti szempontból négy fô módját külön-böztetjük meg.Kéziszerszámos munka

Eszköze a kéziszerszám, irányítását közvetlenülaz ember végzi, és a tevékenységhez emberivagy állati izomerôt használ.Sorolj fel kéziszerszámokat!

80

Agyagedény mintázása

Kézmûves manufaktúra rendszerA kéziszerszámos munkán alapul, de a munkáscsak egy szûk körû szerszámcsoporttal végzi amunkát, így részmunkássá válik.

Gépi nagyipari rendszerGépi szerszám, emberi irányítással, de erôgépekáltal biztosított energiaátadással végzi a munkát.

Automatizált rendszerGépi szerszám, erôgépek által biztosított ener-giaátadással és technikai irányítással végzi azátalakítást.

Tanulmányozd a fényképeket!Milyen szerszámot használnak?Milyen energia biztosítja a szerszám mozgását?Hogyan irányítja az ember a tevékenységet?

A közvetlen és a közvetett munkát munkahelye-ken végezzük. A munkahelyet úgy kell kialakítani,hogy ott szakszerû és balesetmentes munkát lehes-sen végezni.Melyek a munkahellyel kapcsolatos fontos követel-mények? Folytasd a felsorolást!

rend, tisztaság ........................................

jó megvilágítás ........................................

....................................... ........................................

....................................... ........................................

....................................... ........................................

....................................... ........................................

....................................... ........................................

81

Állati izomerô felhasználása vízemelésre

Gépesített rakodás

Gépi forgácsolás

Automatizált szerszámgépBarkácsmûhely részlete


Foglalkozások és jellemzôik

Az emberiség igényeinek jobb kielégítése érdekében széles körû munkamegosztást szervez. A felnôttember, hogy képes legyen eltartani önmagát és családját, részt vesz ebben. Azt a munkakört, amelybenaz ember a megélhetést nyújtó rendszeres tevékenységet végzi, foglalkozásnak nevezzük. Annyi fog-lalkozás van, ahány tevékenységkör. Az ember csak akkor képes a foglalkozás követelményeinek meg-felelni, ha megfelelô szakképzettséggel rendelkezik. Szakképzettséghez manapság szakképzéssel jutha-tunk. A szakmai képzettséget legbiztosabban iskolai képzés keretében sajátíthatjuk el.

Táblázatba foglaltunk különbözô foglalkozásokat. Néhány szóval jellemezd ezeket, és betûvel je-löld a felsorolt csoportokat!

A – régi, kihalt foglalkozás; B – régi, de ma is létezô foglalkozás; C – új foglalkozás.

Játsszunk egy kicsit!Sorolj fel írásban foglalkozásokat (2 perc alatt)!Hasonlítsd össze a sajátodat társaid megoldásaival!Karikázd be a szellemi foglalkozásokat, húzd alá a fizikaifoglalkozásokat!Kapcsold össze azokat, amelyek összefüggnek egymással!(Milyen szempontból?)

Például:orvos gyógyszerész

könyvtáros nyomdász

82

Intarzia mestermunka Díszes mennyezet:mestermunka

FOGLALKOZÁS JELLEMZÔK BETÛJEL

VitorlamesterFedélzetmesterKubikusGerencsér népi fazékkészítô BTímárTakácsSzedôIntarziakészítôPintérJuhászKondásBorbélyCserépkályhásSzínészMérnökSzámítógép-szerelôGépjármûvezetôPilóta

Keress kapcsolatot az alábbi foglalkozások között!hangszerkészítô, festékgyártó, esztergályos, mérnök, zongorahangoló, kárbecslô, bankár, tisztvi-selô, titkárnô, fodrász

Folytasd a logikai játékot különbözô foglalkozások felsorolásával!... – lakatos – szakács – csónakkészítô – …… – eladó – orvos – …

A foglalkozások rendszerint nagyon összetett „munkakört” jelentenek. Egy adott foglalkozást csakakkor képes megfelelô színvonalon gyakorolni valaki, ha az arra jellemzô követelményeknek maradék-talanul eleget tesz.Milyen foglalkozásokat takarnak az alábbi követelmények:

Álló munka,sokat kell járkálni,eszközöket kell kézben szállítani,udvariasnak kell lenni,elegánsan kell öltözni.

Ismerni kell a fémek tulajdonságait,gépeket kell kezelni,rajzot kell tudni olvasni,el kell viselni a zajt,nehéz tárgyakat kell emelni.

Számítógépet kell használni,sokat kell telefonálni,udvariasnak kell lenni,sok embert kell ismerni,nyelveket kell beszélni.

Emberekkel kell kapcsolatot teremteni,ülni kell,figyelni kell elôre, oldalra, hátra,mások cselekedeteit gyorsan fel kell mérni,gépeket kell kezelni.

Készíts hasonló felsorolást azorvos, bolti eladó, állattenyésztô,kertész, útépítô

foglalkozásokról!

83

Megoldás:felszolgálóesztergályostitkárnôgépkocsivezetô

Díszes cégér

Díszes mestermunka a XX. század elejérôl


Pályaválasztás

A megélhetést nyújtó foglalkozásokra fel kell készülni, azaz szakképzettséget kell szerezni. A ma is-mert foglalkozások többségét kizárólag az láthatja el, aki a hozzájuk szükséges szakképzettséggel ren-delkezik. Ez azt jelenti, hogy szakképzettséghez kötik a foglalkozás gyakorlását. Ezzel kíván a munkál-tató biztosítékot kapni arra, hogy hozzáértô végzi a munkát, és nem kontár.

Képzeld el:Milyen zavart okozna, ha olyan személy ülne be egy zenekarba, aki nem tud hegedülni!Milyen balesetet okozhatna, ha olyan személy vezetné a gépjármûvet, aki azt nem ismeri, nem ta-nulta!Hogyan veszélyeztetné a beteg életét, ha orvos helyett ács vállalkozna a mûtétre!

A szakismeret megszerzése összetett és hosszú folyamat. Ahhoz, hogy szakképzettséghez jussunk,megfelelô általános képzettséggel (általános mûveltséggel) kell rendelkeznünk.

Az általános képzettség alapjait az általános iskola biztosítja. Egyes szakterületekre ez az elôképzett-ség elegendô. A szakmai képzést szakiskolákban, szakmunkásképzô iskolákban és szakközépisko-

lákban tudjuk elsajátítani.Néhány fontosabb szakma:

IPARI: lakatos, esztergályos, felvonószerelô, villanyszerelôÉPÍTÔIPARI: ács-állványozó, kômûves, szobafestô, padlóburkoló, bádogosHÍRKÖZLÉSI: telefon- és hálózatszerelô, távközlés-technikai mûszerészKERESKEDELMI: élelmiszer eladó, ruházati eladóSZOLGÁLTATÓIPARI: cipész, bôrdíszmûves, kárpitos, fodrász

Jó néhány területen mélyebb általános ismere-tekre van szükség, ezért a szakképzettség megszer-zése középiskolai végzettséghez kötött.Néhány ilyen szakma:

rádió- és televízió-mûszerész, szülésznô, koz-metikus, gyógyszerészeti asszisztens, gépjár-mû-villamossági mûszerész, vegyészlabo-ráns.

A szakterületek jelentôs része magas szintû el-méleti képzést igényel, így ezek általában csak fel-sôfokú intézményekben, fôiskolákon, egyetemekensajátíthatók el.Nézz utána, mely felsôfokú intézeteket „rejtik” azalábbi rövidítések: ELTE, BME, SZTE, ME, PTE, VE.Hol mûködnek a következô intézmények?Szent István Egyetem, Nyugat-MagyarországiEgyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Ká-roli Gáspár Református Egyetem, Tessedik SámuelFôiskola.

84

A gépek tervezése mérnöki, kivitelezésetechnikusi és szakmunkási feladat

Ezek az intézmények a szakmai képzésre helyezik a súlyt, de a diákok (hallgatók) még mindig bô-víthetik általános ismereteiket is.Ilyen szakterületek: orvos, tanár, közgazdász, mérnök, fizikus, vegyész, jogász, mezôgazdász, építész.

Az élet furcsa ellentmondása, hogy már gyermekkorban, 13 évesen dönteni kell arról, hogy milyenszakterületet választunk. A pályaválasztás egész életünket döntôen meghatározza, ezért nagyon kö-rültekintônek kell lenni.

Gondold át!

Hogyan tanulok? Milyen tárgyakat szeretek?Bírom-e a kitartó tanulást?

Milyen szakterületek érdekelnek? Mi szeretnéklenni? Van-e ehhez bennem hajlam?

Hol kell élnem? El tudok szakadni szüleimtôl?Képes vagyok az önálló életre?

Milyen az egészségem, a kondícióm? Az elképzelé-sem összhangban van alkatommal, egészségi ál-lapotommal?

Érdemes olyan szakterületet választani, amelytöbb más területtel összefügg, mert késôbb átké-pezheted magad más szakmákra is.Szüleid, ismerôseid milyen foglalkozást ûznek? Milyen aszakmai végzettségük? Elégedettek eredményeikkel?

Pályaválasztási elôteszt(8. osztályban majd lapozz vissza ide!)

Töltsd ki!

1. Testtömeg: .........................................................

2. Magasság: ..........................................................

3. Továbbtanulási tervem: (típus, hol, szakterület)

szakiskola .....................................................

szakmunkásképzô .........................................

szakközépiskola ............................................

gimnázium ....................................................

fôiskola..........................................................

egyetem ........................................................

egyéb ............................................................

4. Mi is szeretnék lenni? Miért ezt választottam?

........................................................................... ...............................................................................

........................................................................... ...............................................................................

........................................................................... ...............................................................................

........................................................................... ...............................................................................

85

Milyen szakterületeket, szakmákat ismersz fela képsoron?

Kertkedvelôknek, kertészkedôknek

A kertek története

A kertek legôsibb formája akkor alakulhatott ki, amikor az ember már tudatosan kezdte termesztenia növényeket. Kezdetleges ásóbottal, kapával feltörte a föld egy kis darabját, és elvetette a magokat.Mivel ezt a területet meg kellett óvnia a kóborló állatoktól és pusztításuktól, be is kerítette. Késôbb akertek kialakulását befolyásolta az adott kor gazdasági és társadalmi helyzete is.

Az elsô kertábrázolásokat i. e. 2500-ból Egyiptomban találták. Ezek a képek gyümölcsös-, szôlôs- észöldségeskertekben folyó munkákat ábrázolnak. Az egyiptomi kertekben fôleg haszonnövényeket ter-mesztettek. A hasznosság mellett törekedtek a szépség megvalósítására is. Nagy gondot fordítottak akert jó kialakítására, mert a ház életének egy része a kertben zajlott. A területet fákkal szegélyezték, anövényeket mértani formák szerint telepítették és alakították.

Európa elsô kertmûvészeti emlékei Görögországból származnak. A korai idôszakban fôleg a haszon-kertek voltak jellemzôek. Nagy jelentôségûek a szentelt ligetek, amelyek nemcsak kegyhelyek voltak,hanem itt versenyjátékokat is rendeztek.

A városok fejlôdésével megjelentek a közkertek, amelyeket a lakosság pihenésre, üdülésre használt.Ezek voltak a mai díszkertek igazi elôdei.

Rómában a földmûvelés biztosította az emberek jólétét.Megbüntették azt, aki elhanyagolta a földjét, nem ápoltaszakszerûen a fáit. A gazdag rómaiak a lakóházak mellettdíszkerteket is létesítettek. Tarka virágágyakat alakítottakki, s a kerteket gyakran díszítették szobrokkal. A víz, tó,patak, illetve vízesés formájában is megtalálható ezekbena kertekben. A növényzet geometriai elrendezése mellettmár megjelentek a természetes tájképi kertek is.A középkorban a kolostorok kertjeiben folyt növénytermesztés. Ter-meltek szôlôt, gyümölcsöt és zöldségféléket, sôt gyógynövényeket is.Az uralkodók egyik lakóhelye, a várkastély elsôsorban védelmifeladatokat látott el. Általában magas hegyek tetején épült. Ha sík te-rületre építették, akkor vizesárok vette körül. Mindkét esetben kevéshely volt benne a növények ápolására. A parasztok lakóháza mellettmindig helyet kapott a kert. A középkorban alakult ki a következô el-rendezés: a lakóház elôtt kis díszkert, a ház mögött pedig haszonkert.Ez a rend évszázadokon át fennmaradt.Az európai kertmûvészet elsô nagy korszaka a reneszánsz. Ebben akorban hatalmas palotákat, villákat építettek díszkertekkel. A terüle-tet egyenes utakkal négyzetekre osztották, s szökôkutakat, vízesése-ket, medencéket építettek.

Tudod-e?

■ A képen a Loire menti kastélyok közül a Villandry látható. A kas-tély legnagyobb értéke a Hispániából való bútorok és festményekmellett a kertje. Ez egy zöldségeskert, amely több mint 12 000 m2-en, három teraszon található. Ezt a reneszánsz kertet egy 1500-asévekbôl maradt térkép alapján létesítették. 25 fajta, csakis XVI. szá-zadi zöldségféle terem benne, szabályos ágyásokban elrendezve. Akonyhakert mellett korabeli gyógynövényeket és gyümölcsöket istermesztenek. Egy ágyásba mindig csak egy fajta növényt ültetnek,ügyelve a színhatásra és az összhangra.A barokk kor kertjeire jellemzô, hogy hatalmas területûek. A távolitájat is bekapcsolták a kert képébe. A virágágyak kialakításában anégyzetes forma mellett megjelentek a lágyabb ívek.

86

Villandry zöldségeskertje

Barokk kertrészlet

A tájképi kert elôször Angliában jelent meg és terjedt el. A táj természetességét igyekezett hangsú-lyozni. A kastélyok szigorú formáit szívesen oldották fel a nagy gonddal kialakított kerttel. A tájképikertek a pihenést szolgálták.Gyûjts képeket különbözô történeti kertekrôl!

NAPJAINK KERTJE

Attól függôen, hogy milyen céllal létesítünk kertet, megkülönböztetünk:haszonkertet ésdíszkertet.

Az utóbbi idôben megnôtt a haszonkertek szerepe. A nagyobb területen létrehozott magángazdasá-gok egyre több ember megélhetését biztosítják. A hétvégi vagy hobbikertek olcsóbb gyümölccsel, zöld-ségfélékkel látják el a családokat.

A városhoz tartozó parkoknak, kis szigeteknek, a lakóházak kisebb-nagyobb díszkertjeinek az afeladatuk, hogy teret és egészséges környezetet biztosítsanak a pihenéshez, játékhoz, mozgáshoz.

A kert alkotóelemeit két csoportra oszthatjuk:

– élô anyagok (virágok, fák, bokrok, pázsit, gyep),

A kert tervezése

– Egy kert tervezését azzal kell kezdeni, hogy eldöntjük,milyen célból akarjuk létrehozni.

– Meg kell ismerkedni a terület adottságaival (a területfekvése, domborzati viszonyok, a talaj tulajdonságai).

– Fontos a terület méreteinek megállapítása.– Elképzeléseinket méretarányos rajzon készítjük el. A

kert tervrajzának tartalmaznia kell a terület felosztását,a kert élô és élettelen alkotóelemeit.

Készíts díszkerttervet a rajzjelek segítségével!

87

– nem élô anyagok (utak, lépcsôk, kerítés, épület, szobrok).


A hagyományos díszkert ápolási munkái

Az igényesen megtervezett kert létesítése, ápolása, fenntartása költséges és munkaigényes feladat.Ha hozzáértéssel és szeretettel gondozzuk, akkor sok öröm forrása lesz. A díszkert növényápolási mun-kái közül a virágok és a gyepfelület gondozása a legfontosabb.

A virágágy elkészítését mindig megfelelô talaj-elôkészítés elôzi meg.A talaj az alábbi követelményeknek kell hogy megfeleljen:

– Legyen morzsás szerkezetû és jó vízelvezetésû.– Tartalmazzon megfelelô mennyiségû szerves és szervetlen trágyát és az egészséges növekedés-

hez szükséges nyomelemeket.

Az ágyás elôkészítésének elsô lépése az ôszi ásás. Ezzel egy idôben a területre szerves trágyát kell te-ríteni és a talajba beforgatni. A szerves trágya lehet istállótrágya vagy komposzt. Nyári ültetéshez ápri-lisban–májusban átkapáljuk, majd gereblyézzük a területet. Kialakítjuk az ágyást.

ÜLTETÉS

Fontos, hogy megfelelô idôpontot válasszunk hozzá. Ez a növények igényeitôl függôen április, május.A virágágyat a közepérôl kiindulva és kifelé haladva ültetjük be. Minden palántát közvetlenül az ülte-tés elôtt vegyünk ki a szaporító-ládából vagy edénybôl. A növényt óvatosan emeljük ki, és úgy helyez-zük kis mélyedésbe. A földlabda csúcsa éppen a talaj szintje alá kerüljön. A kiemelt földet húzzuk a pa-lánták tövéhez, és ujjunkkal tömörítsük. Mindegyik növényt meg kell öntözni. Ezt a mûveletet rózsanélküli öntözôkannával végezzük.

ÖNTÖZÉS

A növények víz nélkül elpusztul-nának. Fontos, hogy a csapadék-szegény idôszakban öntözéssel pó-toljuk a hiányzó vízmennyiséget.

Akkor kezdjük el az öntözést,ha a talaj felsô 5–6 cm-es rétegeszáraz. A területet bôségesen ön-tözzük be. Ha gyakran, de kismennyiségû vízzel öntözünk, ak-kor a talaj felszínéhez közeli gyö-kerek jutnak csak nedvességhez.Ezen kívül még a gyommagvakcsírázását is elôsegíthetjük.

Kétféle módon öntözhetünk:

– Közvetlenül a növény tövéhez juttatjuk a vizet. Ezt fôleg kisebb ágyások esetében tehetjük.– Nagyobb területeken az átfogó öntözést kell alkalmaznunk.

A túl sok víz is károsan hat a növényekre, mert a gyökerek rothadását okozhatja. Ezért az öntözések között hagyjuk kicsitkiszáradni a talajt. Öntözni mindig estefelé kell.

Milyen vizet használjunk öntözéshez– hideg kútvizet;– friss vezetékes vizet;– esôvizet;– hordóban tárolt langyos vizet?

Indokold a választást!

88

Ültetés Öntözés

GYOMLÁLÁS

A gyomos, elhanyagolt virágágyások nem szépek. A gyomok elveszik a vizet, a tápanyagot és a helyeta virágoktól. Gyomlálni folyamatosan kell mindaddig, amíg a beültetett növények meg nem erôsödnek,és hajtásaikkal be nem takarják a talajt. Kapáláskora gyomirtás mellett a talaj felsô részét is fellazítjuk.Melyik kapatípust érdemes használni? Miért?

TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁS

A trágyaféléknek két nagy csoportját különböztet-jük meg: a szerves és a szervetlen vagy mûtrágyát.A virágok kiültetése elôtt érdemes a talajba juttatniezeket a trágyaféléket. Tápanyag kiegészítésre leg-közelebb a növények intenzív fejlôdési szakaszá-ban lesz szükség.A mûtrágyák közül a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium(K) egyenlô arányú keverékét kell kijuttatni a területre, ha anövények virágzása megfelelô. Ha a hajtásnövekedés erôtel-jes, de gyönge a virágzás, akkor emelni kell a mûtrágya K-tartalmát és csökkenteni a N-tartalmát. A tápoldatozást ha-vonta érdemes ismételni. Fontos, hogy mûtrágyázás elôttnedves legyen a talaj.

VISSZAVÁGÁS, FEJELÉSVisszavágáskor a növény hajtáscsúcsát vágjuk le. Ennek kö-vetkeztében a növény több oldalhajtást fog hozni, jobbanbokrosodik. Leginkább a zsályánál, petúniánál, oroszlánszáj-nál érdemes alkalmazni.A fejelés az elnyílt virágok eltávolítását jelenti. Az a célja,hogy a virágzási idôszakot meghosszabbítsa. Ha engedjük,hogy a virágok magot érleljenek, akkor egyre kevesebb virágot hoznak. A magképzés során a növényben virágzást gátló hor-mon termelôdik.

Gyepet és pázsitot hosszú idôre készítünk. Nagyon fontos a talaj-elôkészítés. A szakszerûen elkészí-tett magágyban a vetômag jól csírázik, és a fiatal növényke hamar megerôsödik. A területen elterítettszerves trágyát beleforgatjuk a talajba, amit gereblyével elegyengetünk és hengerrel vagy taposó desz-kával tömörítünk. Ezt a mûveletet a vetés elôtt legalább 1 hónappal végezzük el. A vetés ideje: a nyárvége vagy kora tavasz.

A nyár végén vetett fûmag 8–10 nap múlva kelni kezd. Az ôsz folyamán megerôsödik, és bokrosodni kezd. Tavasszaltöbb vetômagot kell a területre kijuttatni, mert a hirtelen felmelegedés és a késôi fagyok is károsíthatják a növényeket.

VETÉS

A tömörített talajt közvetlenül vetés elôtt gereblyével fellazítjuk, és erre a felületre vetjük a magot. Avetômagot gereblyével 1–2 cm mélyen bedolgozzuk a talajba. Vetés után könnyû hengerrel vagy tapo-sódeszkával tömörítjük. Miért fontos ez a munkamûvelet?Vetés után a területet permetezve meg kell öntözni.A trágyázást a gyepfelület egyenletes növekedéssel hálálja meg. A szerves trágyát ôsszel juttatjuk a ta-lajba. A mûtrágyát a zöld felületre szórjuk, és bôségesen megöntözzük azt.

KASZÁLÁS ÉS NYÍRÁS

A nyírás gyakoriságát a fû növekedése határozza meg. A növekedés tavasszal a legintenzívebb, a forrónyári idôszakban lelassul, és az ôsz folyamán ismét élénkebbé válik. A pázsitot a gyors növekedés ide-jén 4–5 naponként nyírhatjuk.Ôsszel, október elején nyírjuk utoljára, hogy még legyen ideje megerôsödni.Akkor lesz szép, egészséges a pázsitunk, ha az öntözést, trágyázást és nyírást szakszerûen és lelkiismeretesen elvégezzük.

89

Ápolt gyep

Kapálás


Kerti bútorok és térelválasztók

A kert a lakás folytatása, ezért itt is szeretnénk megteremteni a kellemes idôtöltés feltételeit. Ehhezolyan berendezési tárgyakat kell elhelyeznünk, amelyek megfelelô kényelmet nyújtanak, s formájuk-kal, anyagukkal jól illeszkednek a kerti képbe.

Az egyik legfontosabb berendezési tárgy a kerti bútor. Speciális követelményeknek kell megfelelnie,mert az idôjárás viszontagságait, az esôt és a napsütést is jól kell bírnia.

Régen, a történelmi kertek korában más volt a kert feladata, ezért az ülôbútorok is ezt a célt szolgál-ták. Elôször a több személy elhelyezésére alkalmas padok alakultak ki. ezeket rögzítették, és általábanmûkôbôl, fából, fémbôl készültek. Parkokban, ligetekben ma is találhatók ilyenek.

Házikertekbe, fôleg ha kicsi a területük, nem tehetünk padokat. A kerti bútorokat csak úgy lehet a kü-lönbözô napállásnál használni, ha el lehet ôket mozdítani a helyükrôl. Ezért a padokat felváltották a szé-kek, amelyek könnyû anyagból készültek, s így könnyen mozdíthatók.

Az utóbbi években a kerti székek több típusávaltalálkozhatunk. Készülhetnek fából, fémbôl, textí-liából, nádból és mûanyagból is. Rendeltetésük ismás és más. A kerti asztal mellé olyan székek va-lók, amelyeken ülve kényelmesen lehet étkezni, ír-ni vagy olvasni. A napozó- és pihenôszékek na-gyobb kényelmet nyújtanak, ha háttámlájuk kü-lönbözô szögbe állítható. Szalonnasütéshez ké-nyelmes ülôkék készíthetôk vastagabb fatörzsek-bôl, rönkökbôl. Ezek a kert hangulatos elemei. Atervezôk és a kivitelezôk gondoltak azokra a csa-ládokra is, amelyekben kisgyermekek is vannak,hiszen mûanyag székeket az ô méretükhöz is ké-szítenek.

A kerti ülôkék fontos kiegészítôi a párnák, huza-tok és szivacsok. A fém- és mûanyag bútorok a naphatására felmelegednek, ezért van rájuk szükség.

Ha a kertünk elég nagy, akkor választhatjuk atöbbféle stílusban, színben és anyagban kaphatókerti bútorcsaládokat. Ezek megfelelô elhelyezéseszintén fontos feladat.

A körültekintôen kiválasztott garnitúra nemcsaka pihenést, kikapcsolódást szolgálja, hanem ottho-nossá és szebbé is varázsolja a kertet.

A kerti bútorok tisztítása és karbantartása is na-gyon fontos. Anyagukat a korróziótól és korhadás-tól védeni kell. A fából készült bútorokat idônkéntle kell csiszolni, utána lenolajkencével be kell itat-

ni, és le kell lakkozni. A mûanyag székek asztalok alapanyaga olyan, hogy a napfénynek ellenáll, olaj-,sav- és kopásálló, a tisztításukat azonban meg kell oldani. Erre szolgálnak a különbözô tisztítószerek,polírozó (=fényezô), víztaszító és tisztító krémek. Az összecsukható, mozgatható garnitúrákat érdemestélen védett helyen tárolni.

90

Kerti székek

Kerti pad

A kert képének gazdagítására, szépségének fo-kozására használhatunk lugasokat, virágrácsokat.Ezek szerepe a növények tartása és támasztása, deönálló dísze is lehet a kertnek. Térhatárolók, ha akert szélén állnak, és térelválasztók, ha a teret át-vágják. Kialakításuknál ügyelni kell arra, hogyösszhangban legyenek az épülettel, a kerttel és aráfuttatott növénnyel.

Ha kicsi a kert vagy az udvar, és nem jut hely azárnyékot adó fának, akkor érdemes lugast építeni.Sokféleképpen ki lehet használni, hiszen kerti bú-tor kerülhet alá. Nyáron a lakás folytatása is lehet,de használhatjuk tetszetôs tárolóhelyként is.A lugas befuttatására a következô növények alkalmasak:trombitafolyondár, lila akác, szôlô. A szôlôlugas nemcsakszép látvány, hanem hasznos is.

Virágrács: lécekbôl épített rácsozat. Falra sze-relve vagy önálló térhatárolóként is használhatjuk.A falra szerelt rácsnál ügyelni kell arra, hogy a fal és a rácsközött legalább 5 cm hely maradjon. Így a növény több leve-gôhöz jut, és a rácsszerkezet is tartósabb lesz.Mielôtt a növény számára támasztékot készítünk, meg kell is-merkednünk a növény kapaszkodási módjával. Vannak olyandísznövények, amelyek tapadókoronggal vagy léggyökerek-kel kapaszkodnak. Ezek szinte maguktól benövik a felületet,csak metszéssel, ritkítással irányítjuk növekedését. Ilyen pél-dául a vadszôlô és a borostyán.Vannak olyan növények, amelyek kacsuk segítségével csava-rodva kapaszkodnak, ezért valamilyen támasztékra feltétle-nül szükségük van. Ilyenek például a lila akác, díszbab, isza-lag, trombitafolyondár.A rácsozat mindig a növény támasztását szolgálja, ezért soha-sem lehet fontosabb, mint a ráfuttatott növény.

Ha kicsi a kertünk, akkor a rácsokat úgy is ter-vezhetjük, hogy térnövelô hatásuk legyen. Nem-csak a kúszónövények támasztékaként szolgálhat-nak, hanem cserépben levô virágokat is lehet rájukakasztani.

Készítsd el egy térelválasztó rács makettjét! Terve-zésnél segítséget adhat a képsor.Alapanyagként használj természetes anyagokat,például fát, furnért, gyékényt, csuhét, fûzfavesszôt!Készítsd el a makett mûszaki rajzát!Állítsd össze az anyagszükségletet és a mûveletisorrendet!Milyen szerszámokra van szükség a makett elkészí-téséhez?

91

Falirács Térelválasztó

Térelválasztó rácsok

Kerti garnitúrák


A kertmûvelés eszközei

Kertünk egész évi ápolásához szerszámokra és eszközökre van szükségünk. Fontos, hogy a szerszá-mok célszerûek és jó minôségûek legyenek. Egy családi pihenô- vagy díszkertben a következô szerszá-mok a legszükségesebbek:

Talajfordításhoz: ásó.Talajlazításhoz és gyomtalanításhoz: kapák, gereblye.Vágáshoz: ágfûrész, metszôolló, fûnyíró.Szállításhoz: talicska, kosarak, ládák.Növényápoláshoz: permetezô, öntözôkanna, gumitömlô, szórófej, ültetôfa, ültetôkanál, a kerttisztán tartásához seprû, lapát.

Az egyik legfontosabb talajmûvelési eljárás a talaj fordítása, amitkiskertben ásóval végzünk.Az ásás célja: a felsô talajréteg felcserélése az alsóbb, morzsásszerkezetû réteggel.Miért alkalmas nagy mennyiségû ôszi és téli csapadék befogadására, tárolásá-ra a felásott terület?

A képen három ásótípust látsz. Melyik típust milyen kötöttségû ta-lajnál használhatjuk?kötött talaj ....................... középkötött talaj .....................laza talaj ..........................

Az ásást talajtípustól függôen általában ôsszel végezzük.

A terület gyomtalanítását végezhetjük kézzel ésa szerszámok közül kapával. Esô és öntözés utánazért kell kapálni, hogy csökkentsük a víz elpárol-gását a talajból.

A rotációs kapát nagyobb terület talajmûvelésé-nél használhatjuk. A talajt lazítja, porhanyítja, ke-veri, és elvégzi a gyomtalanítást is.

A szakszerûen elvégzett öntözés elôsegíti a nö-vények fejlôdését. Legegyszerûbb öntözési mód alocsolókannás öntözés. Kisebb virágágyások vagyerkélyládák vízpótlását végezhetjük így.

92

A talajlazítás folyamata

Talajlazítás és gyomtalanítás a kiskertben

Gyep, pázsit öntözését különbözô típusú szóró-fejekkel oldhatjuk meg.

Csepegtetô öntözésnél a vizet cseppenként jut-tatjuk a talajba. Így a talajnak csak azt a részét ned-vesíti meg, ahol a növény gyökérzete található.

A zöld terület gondozásához hozzátartozik a pá-zsit rendszeres nyírása. Ezt a mûveletet fûnyíróvalvégezzük. A fûnyírókon állítható a nyírásmagas-ság, s összegyûjtik a levágott füvet. A gépek házaütés- és kopásálló, napfénytûrô és zajtompító hatá-sú mûanyagból készül.

A boltokban a fûnyírók több típusát árulják. Kö-zülük a legmodernebb az elektromos hajtású, lég-párnás fûnyírógép. A gép légpárnán siklik, ígyegyenetlen területen is használható. Például kertiutak szélén, bokrok alatt, virágágyások mellett. Afûnyíró motorja egy ventilátort hajt meg, amelyerôs légáramot kelt. Ez emeli föl a készüléket a fûfelszíne fölé, és biztosítja az egyenletes vágást.

Parkok, ligetek gondozásában, tisztán tartásábannagy segítség egy kistraktor. A rászerelhetô tarto-zékok (adapterek) teszik lehetôvé, hogy sokolda-lúan lehessen használni.

93

Nagy teljesítményû rotátor

Öntözési módok

Pázsitápoló gépek

Összefoglaló

ENERGIATOTÓ

Válaszd ki és karikázd be a helyes választ! (Egy kérdésre csak egy válasz adható.)

1. Milyen szempontot veszel figyelembe a hûtôkészülékek vásárlásánál?

1 tetszetôs kivitel2 energiafogyasztásx zajtalan mûködés

2. Hova célszerû elhelyezni a hûtôgépet?

1 ahol éppen elfér2 ajtó melléx fûtôtesttôl távol

3. Mekkora egy fagyasztóládánál, mélyhûtônél az a hômérséklet, amelynél hidegebbre nem érdemeslehûteni, mert a tárolt ételek nem állnak el tovább, csak feleslegesen többet fogyaszt?

1 –20 °C2 –18 °Cx –14 °C

4. Helyes-e meleg ételt a hûtôszekrénybe tenni?

1 Igen, mert így javul a hûtés hatásfoka.2 Nem, mert a páralecsapódás fokozott jegesedést és többletfogyasztást okoz.x Nem, mert rontja az étel minôségét.

5. Szükséges-e a hûtôszekrény idôközönkénti leolvasztása?

1 Igen, mert a felhalmozódott jégréteg szigetelôként hat, és az energiafogyasztástkárosan befolyásolja.

2 Nem, mert a felhalmozódott jégréteg elôsegíti a hûtést.x Igen, mert a felhalmozódott jégréteghez hozzáfagy az ajtó.

6. Elektromos tûzhelyen fôzve mikor használjuk fel a legkevesebb energiát?

1 Ha a fôzôedény alja sík, mérete pedig megegyezik a villanytûzhely fôzôlapjánakméretével.

2 Ha az edény aljának mérete kisebb, mint a fôzôlap mérete.x Ha az edény alja homorú.

7. Mekkora vízmegtakarítás érhetô el a csaptelepeknél, zuhanyrózsáknál habosító betét alkalmazásával?

1 80%2 40% felettx 15–20%

94

8. Télen melyik az ideális szellôztetési mód?

1 szélesre tárt ajtó, ablak rövid ideig2 félig nyitott ablak 20 – 30 percigx éjjel-nappal résnyire nyitva tartott ablak

9. Azonos fényerejû kompakt fénycsô és izzólámpa esetén a kompakt fénycsô fogyasztása hányadré-sze a hagyományos izzólámpa fogyasztásának?

1 tizede2 negyedex fele

10. Ha fürdés helyett zuhanyozol, akkor szerinted melyik állítás igaz?

1 Zuhanyozáshoz több víz kell, mint a fürdéshez.2 Zuhanyozáshoz ugyanannyi víz kell, mint fürdéshez.x Zuhanyozáshoz fele annyi víz elég, mint fürdéshez.

11. Este a konyhában izzólámpával világítasz. Hasznos-e lekapcsolni a villanyt, ha kimégy a kony-hából?

1 Nem, mert úgyis mindig ki-be járkálok, bár néha csak fél óra múlva megyek vissza.2 Nem minden alkalommal, mert csak keveset takarítunk meg.x Igen, mert egy hónapban ezzel is megtakarítunk pár forintot, és sok kicsi sokra

megy.

12. Mi az élelmiszer-tartósítás célja?

1 Télen is ehessünk többféle gyümölcsöt.2 Védjük élelmiszereinket a romlás ellen.x Olcsóbban táplálkozzunk télen.

13. Mekkora hômérsékleten történik a gyorsfagyasztás?

1 –10 és –15 °C között2 –20 és –40 °C közöttx 0 és +8 °C között.

13+1. Tudod-e, hogy miben mérik az elfogyasztott villamos energiát?

1 kWh (kilowattóra)2 Wx V (Volt)

A tippjeid helyességét tanárod segítségével elemezd! Cselekedj energiatakarékos módon!Értelmezd a piktogrammokat!

95

Összefoglaló kérdéssor

Az anyagi javak elôállítása és felhasználása életünkben meghatározó. A termelést és a fogyasztást akörnyezettel összhangban kell megszervezni!

Sorolj fel termelési területeket!Mi az egyes termelési ágazatok feladata?Válassz ki egy tetszôleges terméket!Készítsd el a folyamatábráját a nyersanyagtól akésztermékig! Milyen melléktermékek (hulladékok)keletkeznek a termék készítése során?Hogyan csoportosítjuk a hulladékokat?Sorolj fel olyan módokat, amelyekkel a hulladéko-kat újra tudjuk hasznosítani!

Igényeink kielégítése érdekében rendszerekethozunk létre és mûködtetünk. A rendszerek ener-giát, információt és anyagot alakítanak át.

Milyen energiafajtákat használt az ember munka-végzésre a történelem folyamán? Rakd idôrendisorrendbe ôket!Hogyan csoportosítjuk az energiaforrásokat?Mondj rá példát!Rajzold le az információ útjának folyamatábráját!Sorolj fel olyan felhasználási területeket, ahol nél-külözhetetlen a számítógép használata!Írj megmunkálási módokat az alábbi csoportosí-táshoz!

forgácsolás nélküli forgácsolással történômegmunkálási mód megmunkálási mód

Sorolj fel oldható és nem oldható kötésmódokat!

Lakókörnyezetünkben fontos feladatokat láthatel a kert. A kertek mûvelése nemcsak kellemes el-foglaltság, hanem hasznos tevékenység is.

Hogyan csoportosítjuk a kert alkotóelemeit?Mi jellemzô egy hagyományos díszkert építésére?Jellemezd a díszkert jellegzetes növényeit!Milyen ápolási munkák szükségesek egy díszkertgondozásánál?Milyen karbantartási munkákat ismersz a kerti bú-torok állagának megóvására?Sorold fel a kertápolás mûveleteit és szerszámait!Mit értünk környezetbarát kertmûvelésen?Ismertesd a komposztkészítés folyamatát!Milyen öntözési módokat használunk a kertekben?Mi jellemzi ezeket?Kerti gépek használatánál milyen balesetek történ-hetnek? Hogyan elôzhetjük meg ezeket?

96

Munkavégzés egy középüzemben

A kôolaj és a földgáz jelentôs energiahordozók

A tápanyagok utánpótlására gondolni kell

Lakókörnyezetünkben olyan rendszereket, gépe-ket üzemeltetünk, melyek biztosítják számunkra akellemes közérzetet, a kényelmes munkavégzést.

Milyen fûtéstípusokat ismerünk?Jellemezd a típusok közötti különbségeket!

Milyen követelményeket támasztunk a konyhatech-nikai gépekkel szemben?Tervezz plakátot, amely konyhai balesetveszélyrehívja fel a figyelmet!Sorolj fel takarékossági lehetôségeket a konyhá-ban!

Ahhoz, hogy kellemes legyen a közérzetünk,mi magunk is hatékonyan hozzájárulhatunk.Egy jól megválasztott kényelmes ruha, az ápoltkülsô kellemes érzést vált ki bennünk, de kör-nyezetünkben is.

Milyen összefüggés van a ruha anyagi tulajdonsá-gai és felhasználhatósága között?Melyek a legfontosabb testápolási módok a jó kö-zérzet biztosításához?

Az ember az évezredek során specializáltamunkavégzését. Így alakult ki a mai foglalkozá-si szerkezet.

Sorolj fel különbözô foglalkozásokat! Mi az elô-nyük és a hátrányuk?Milyen foglalkozást képzeltél el magadnak? Mittudsz róla? Milyen úton jutsz el a képzelt foglalko-zásig?

Napjainkból sok idôt fordítunk közlekedésre. Aközlekedés veszélyes tevékenység, ezért jól kell is-mernünk a közlekedési eszközöket, a legfontosabbszabályokat és a leggyakoribb veszélyforrásokat.

Sorold fel a segédmotoros kerékpár fôbb szerkeze-ti egységeit!Hogyan csoportosítjuk a motorokat üzemanyagszerint?Milyen káros környezeti hatásai vannak a gépjár-mûveknek?Mit értünk kulturált közlekedésen?Mit jelent a közutak számozási rendszere?Mely európai városokba indít a Malév járatokat? A parkoló gépjármûvek egyre több gondot jelentenek

Lakókörnyezetünket hangulatossá tehetjük

Növények a lakásban

97

CUGNOT, NICOLAS JOSEFH (1725–1804)Francia mérnök. 1769-ben építette az elsô gôz-zel hajtott gépkocsit. 1771-ben három kerekû,kéthengeres gôzvontatót készített. A gép nagy-nyomású gôzzel mûködött.

DIESEL, RUDOLF (1858–1913)Német mérnök, aki 1892-ben szabadalmaztattaaz elsô öngyulladással mûködô motort. Az ösz-szesûrített levegôbe befecskendezett üzemanyagöngyulladás következtében gyullad meg.

felhasználási hulladékA termék felhasználása során keletkezô hulla-dék, amely szelektálva, elkülönítve gyûjthetô.

GOODYEAR, CHARLES (1800–1860)A modern gumiipar elindítója. A kaucsuk vul-kanizálását találta fel, és megalapozta a gumi-köpeny nagyüzemi gyártását.

gôzturbinaA gôz energiáját forgó mozgássá átalakító egy-ség. Az „éles gôz” és a „fáradt gôz” közöttienergiakülönbséget hasznosítja.

HERON (i. e. 2–1. sz.)Alexandriai természetbúvár. Olyan gépeketszerkesztett, melyeknél melegített levegô vagygôz szolgál energiaforrásul. Szellemes szerke-zete a Heron-labda, mely egy gázzal és folya-dékkal feltöltött tartály, melybôl a túlnyomásmiatt a folyadék kiáramlik. A szódásüveg, azorvosi fecskendô, a spray palack elôdjének te-kinthetô.Találmányai szórakoztató jellegûek voltak,mert az emberi munkaerô (rabszolga) korlátla-nul rendelkezésre állt.

HÉROULT, PAUL LOUIS TOUSSAINT (1863–1914)Francia kohómérnök, a modern kohászat nagyegyénisége. Az alumínium-feldolgozás módsze-rét és az elektromos acélgyártást fejlesztette ki.

korrózióAz anyagnak a környezet hatására létrejövôváltozása. A felületrôl indul ki, és az anyag bel-seje felé halad. Az anyag kedvezô tulajdonsá-gai megváltoznak.

külszíni fejtésOlyan bányamûvelési technológia, mely sorána takaróréteget eltávolítják, így férnek hozzá aszén- vagy ércvagyonhoz. A bányaterületet ahasznosítás után rekultiválják, azaz a termé-szetes környezetet tudatosan visszaállítják.

LANGEN, EUGEN (1833–1895)Német mérnök, vállalkozó, aki közremûködöttaz Ottó motor fejlesztésében.

LENOIR, JEAN JOSEPH ETIENNE (1822–1900)A közlekedés lassúsága ösztönözte arra, hogygázmotort készítsen. Az elsô üzemképes mo-tort 1859-ben helyezte üzembe. 1860-ban akétütemû gázmotorra jegyzett be szabadal-mat. Motoros hintót készített, mely 3 óra alatt10 km-t tett meg.

98

Kislexikon

Bányamûvelés Visontán

Korrodált fémek Épületkorrózió

Gôzturbina lapátrendszere

OTTO, NICOLAUS AUGUST (1832–1891)Német feltaláló. Egy Lenoir motor vizsgálatá-val kezdte kísérleteit. 1861-ben felismerte anégyütemû motor mûködési elvét. Kísérletei-hez nincs elegendô pénze, ezért Eugen Langenvállalkozóval közös vállalatot alapítanak.1876-ban szabadalmaztatta négyütemû, fekvôhengeres motorját. Motorjai kezdetben városigázzal mûködtek.

örökmozgó„A természet önmagától mozog” – miért nemozoghatna önmagától az ember által készítettszerkezet is? Ez a kérdés régóta foglalkoztatjaaz embert. Az elsô örökmozgó próbálkozások– ismereteink szerint – az 1200-as évekbôlszármaznak. Az „örökmozgó gyártók” re-ménytelen célokat tûznek maguk elé, mert kül-sô energia befektetés nélkül egyetlen gép semmozoghat.

recyclingAz anyagok újrahasznosítása, mellyel nyers-anyagokat tudunk megtakarítani.

szárazmalomÁllati vonóerôvel hajtott malomszerkezet. Azállatok (rendszerint lovak) fedett térben halad-tak körbe, forgatva a fából készült fogaskere-ket, amely mozgatta áttételek segítségével amalomköveket.

szövésTextíliák elôállítási technológiája. Legegysze-rûbb formája a lánc- és vetülékfonalak egy-másra merôleges keresztezése. Eszközei a szö-vôszékek és a szövôgépek.

termelési hulladékA technológiák soránkeletkezô olyan anyag,amely elkülöníthetô, ésnem épül be a félkész-vagy késztermékbe.

vitorlás hajóA szél energiájávalhajtott hajó. A vitorlafelület változtatása ésaz elfordítható tatkor-mány teszi lehetôvé ahajó mozgékonyságát.A vitorlák legismertebb típusai: a kereszt-, alatin-, rúd- és orrvitorlák.

vízerômûA víz mozgási energiáját hasznosító, villamosenergiát létrehozó rendszer. Fô egységei: a víz-turbina és a generátor.

99

Lenoir-motor – 1860

Perzsaszônyeg szövése rajz alapján

Szövôszék

Szárazmalom fafogaskerékpárja

MalomházVízerômû részlet – Kisköre

TartalomBevezetô .................................................................................................................................................................................................... 3Anyagi javak elôállítása

Fogyasztás és termelés .................................................................................................................................................... 4Termelési centrumok környezetünkben ............................................................................................................................ 6Hulladékok környezetünkben............................................................................................................................................ 8

Korszerû rendszerekEnergia elôállítása és felhasználása

Az energia felhasználása különbözô korokban ................................................................................................................ 10Ásványi energiahordozók .................................................................................................................................................. 12Megújuló energiaforrások.................................................................................................................................................. 14Az energia átalakításának környezeti problémái .............................................................................................................. 16

Kommunikációs rendszerekAz információátadás folyamata ........................................................................................................................................ 18A számítógép mint információtovábbító és -átalakító rendszer........................................................................................ 20Mûszaki kommunikáció .................................................................................................................................................... 22

Korszerû anyagok elôállítása és felhasználásaAz anyagok csoportosítása ................................................................................................................................................ 24Fémes anyagok és megmunkálásuk .................................................................................................................................. 26Mûanyagok és alkalmazásuk ............................................................................................................................................ 28Egyszerû használati tárgyak tervezése és kivitelezése...................................................................................................... 30

A gépGéprendszerek szerkezete ................................................................................................................................................ 32Gépelemek és ábrázolásuk ................................................................................................................................................ 34Egyszerû mechanizmusok modellezése ............................................................................................................................ 36Belsôégésû motorok .......................................................................................................................................................... 38

Részösszefoglaló ........................................................................................................................................................................................ 40Lakókörnyezetünk rendszerei

Növények lakókörnyezetünkbenSzobai dísznövényeinkrôl.................................................................................................................................................. 42A hagyományos díszkert jellegzetes növényei ................................................................................................................ 44Haszonkerti termesztés ...................................................................................................................................................... 46Környezetbarát kertmûvelés ............................................................................................................................................ 48

Lakóházak, lakások fûtési és szellôzési rendszereiA kellemes közérzet biztosítása ........................................................................................................................................ 50Fûtés és szellôzés .............................................................................................................................................................. 52

Konyhatechnikai rendszerek és mûködtetésük Korszerû konyha I. ............................................................................................................................................................ 54Korszerû konyha II. .......................................................................................................................................................... 56A hûtôgép és helyes használata ........................................................................................................................................ 58Takarékosság a konyhában ................................................................................................................................................ 60Egyszerû konyhatechnikai eszközök készítése ................................................................................................................ 62Mélyhûtött termékek a konyhában.................................................................................................................................... 64

Élet a településekenEgészségünk fejlesztése

Kellemes megjelenés, ízléses öltözet ................................................................................................................................ 66Ruházatunk, ruházati üzletek és szolgáltatások .............................................................................................................. 68

KözlekedésKözlekedési rendszer ........................................................................................................................................................ 70A gépjármûvek típusai, jellemzôi .................................................................................................................................... 72A személygépkocsi üzeme .............................................................................................................................................. 74A kulturált közlekedés ...................................................................................................................................................... 76Az utazás gazdaságossága ................................................................................................................................................ 78

A munkahely Munka és munkahelyek .................................................................................................................................................... 80Foglalkozások és jellemzôik ............................................................................................................................................ 82Pályaválasztás .................................................................................................................................................................. 84

Kertkedvelôknek, kertészkedôknekA kertek története ............................................................................................................................................................ 86A hagyományos díszkert ápolási munkái ........................................................................................................................ 88Kerti bútorok és térelválasztók ........................................................................................................................................ 90A kertmûvelés eszközei .................................................................................................................................................... 92

Összefoglaló................................................................................................................................................................................................ 94Összefoglaló kérdéssor .............................................................................................................................................................................. 96Kislexikon .................................................................................................................................................................................................. 98

100

technika És Életvitel -...

Documents