tatabányai szc géza fejedelem ipari szakgimnáziuma és...

Pedagógiai program

Tatabányai SZC Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és

Szakközépiskolája

Esztergom, 2018.06.29.

Tatabányai Szakképzési Centrum Géza Fejedelem Ipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Esztergom

2

Tartalomjegyzék

Tartalom

1. Az iskola nevelési programja ..................................................................... 6

1.1. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai,

eszköze és eljárásai .............................................................................................................................. 6

1.2. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 9

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok...................................................10

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos pedagógiai

feladatok .............................................................................................................................................13

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai. Az osztályfőnöki munka tartalma és az

osztályfőnökök feladatai ....................................................................................................................14

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ..16

1.6.1. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdők segítése .................................. 16

1.6.2. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése .................................................................. 17

1.6.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ....................................... 17

1.6.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok............................................. 18

1.6.5. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program ........................... 19

1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... 20

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ........................................20

1.8. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény egyéb partnere kapcsolattartásának és

együttműködésének formái ...............................................................................................................21

1.8.1. A diákokkal való kapcsolattartás formái........................................................................ 21

1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái ........................................................................ 22

1.8.3. Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel ................................................................. 23

1.8.4. A közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos feladatok .......................................... 25

1.9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai .....................................................................................27

1.10. Az iskolaváltás és a tanulók felvételének, átvételének szabályai. A középfokú iskolákba

történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai. ................................................................29

2. Az iskola helyi tanterve ............................................................................... 32

2.1. A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................................32


3

2.2. A választott közismereti kerettantervek által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai

foglalkozások ......................................................................................................................................33

Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára - a 2016/2017-es tanévtől felmenő

rendszerben kivezetésre kerül ....................................................................................................... 33

Kerettanterv a szakiskolák számára - a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre

kerül ............................................................................................................................................... 33

Kerettantervek a felnőttoktatás számára (Esti képzés) ................................................................ 33

Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára - a 2016/2017-es tanévtől felmenő

rendszerben kivezetésre kerül ....................................................................................................... 34

Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára ......................................................... 34

Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára ......................................................... 34

A szakképzési hídprogram közismereti kerettanterve („A” variáció) ............................................ 35

2.3. A nem kötelező tanórai foglalkozások a kerettantervben meghatározottakon felül .................35

2.3.1. A kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások

megtanítandó és elsajátítandó tananyaga .................................................................................... 35

2.3.2. A nem kötelező tanórai foglalkozások tananyagának megtanításához és elsajátításához

szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások

megnevezése és óraszáma ............................................................................................................ 35

2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei ..........................................................................................................................35

2.4.1. A tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása.................................................... 36

2.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának

részletes szabályai ..............................................................................................................................37

2.6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ...........................................38

2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások .....................................................................................38

2.7.1. A pedagógusválasztás szabályai a választható tantárgyak, foglalkozások esetében .......... 39

2.8. Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a tanulók középszintű érettségi vizsgára való

felkészítését az iskola kötelezően vállalja ..........................................................................................39

2.8. 1. Helyi tantervi követelmények, amelyek teljesítése mellett a tanulók érettségi vizsgát

tehetnek a választható érettségi vizsgatárgyakból ....................................................................... 39

2.9. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei ..........................39

2.10. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja ...........................................40


4

2.10.1 A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének diagnosztikus, szummatív és

fejlesztő formái .............................................................................................................................. 41

2.10.3 Az írásbeli feladatok értékelése ......................................................................................... 42

2.10.4 A dolgozatírás szabályai és a javítás határideje ................................................................. 42

2.10.5 Érdemjegyek száma egy félév alatt .................................................................................... 42

2.10.6 A félévi és tanév végi minősítés ......................................................................................... 43

2.10.7 Magatartás és szorgalom minősítése ................................................................................. 44

2. 11. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ........................46

2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei..........................................46

2.13. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .....................................................................46

2.13.1 Egészség nevelési elvek ...................................................................................................... 47

2.13.2 Környezeti nevelési elvek ................................................................................................... 47

2.14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................................48

2.15. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek ................................................................................50

2.15.1. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

....................................................................................................................................................... 50

2.16. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek .......................................................51

2.17. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítés ......................................52

2.18. Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények ....................52

3. Szakmai program .......................................................................................... 56

Szakközépiskola 9-10. évfolyam, szakiskolai (kifutó) 11. évfolyam nappali tagozaton .....................56

Asztalos .......................................................................................................................................... 56

Festő, mázoló, tapétázó ......................................................................................................................58

Gépi forgácsoló ..................................................................................................................................60

Hegesztő .............................................................................................................................................63

Karosszérialakatos ..............................................................................................................................64

Szerszámkészítő .................................................................................................................................66

Szociális gondozó és ápoló .................................................................................................................69

Villanyszerelő .....................................................................................................................................70

3.2 Szakképzési Hídprogram keretében futó képzés ...................................................................71

Asztalosipari szerelő 21 543 01 .................................................................................................... 71


5

Szakközépiskola (2016/17-es tanévtől kifutó rendszerben) 11 – 13. évfolyam .. 73

Közlekedés ágazat, Szállítmányozási ügyintéző ................................................................................73

Gépgyártástechnológiai szakközép ....................................................................................................75

Szakgimnázium (2016/17-es tanévtől felmenő rendszerben) 9 – 13. évfolyam . 78

Egészségügy ágazat, Gyakorló ápoló .................................................................................................78

Gépészet ágazat, Gépgyártástechnológiai technikus (Gyártósori gépész mellékszakképesítéssel) ...80

Gépészet ágazat, Gépgyártástechnológiai technikus (mellékszakképesítés nélkül) ...........................81

Szépészet ágazat, Fodrász (Férfi fodrász- borbély mellékszakképesítéssel) ......................................83

Szépészet ágazat, Fodrász (mellékszakképesítés nélkül) ...................................................................84

Sport ágazat, Sportedző ......................................................................................................................86

Rendészet és közszolgálat ágazat, Közszolgálati ügyintéző ..............................................................88

Közlekedés, szállítmányozás és logisztika, Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó ................................90

Felnőttoktatásban, esti tagozaton futó szakgimnáziumi képzések .................... 91

Autószerelő (54 525 02) .....................................................................................................................91

Gyakorló ápoló (54 723 02) ...............................................................................................................92

Felnőttoktatásban, esti tagozaton futó szakközépiskolai képzések .................... 93

Karosszérialakatos (34 525 06) ...........................................................................................................93

Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (34 582 09) ................................................................95

Női szabó (34 542 06) .........................................................................................................................96

Szerszámkészítő (34 521 10) ..............................................................................................................97

Szociális gondozó és ápoló (34 762 01) ..............................................................................................98

Villanyszerelő (34 522 04) ..................................................................................................................99

Felnőttoktatásban, esti tagozaton futó szakiskolai képzések (2016/2017-es

tanévtől kifutó rendszerben) ............................................................................. 100

Női szabó (34 542 06) .......................................................................................................................100

Felnőttoktatásban, esti tagozaton futó szakközépiskolai szakképesítés-ráépülés

........................................................................................................................... 102

CNC gépkezelő (35 521 01)...............................................................................................................102

Tehergépkocsi-vezető (35 841 02) ...................................................................................................103


6

1. Az iskola nevelési programja I. Bevezetés:

Pedagógiai programunk elkészítését az indokolta, hogy alapprogramunk 2011-ben íródott. Azóta gyakran kiegészítettük követve a változásokat legutóbb 2016. október 01-jén. Iskolán arculata az elmúlt időben változott (pl. felnőttképzés és felnőttoktatás bevezetése) a háttérjogszabályokkal együtt, a módosítást a MOB által köznevelési típusú sportiskolai képzésként elfogadott Sport ágazati szakgimnáziumi képzés bevezetése is szükségessé tette. Az iskolákban folyamatosan követnünk kell ezeket a törvényi és társadalmi változásokat. El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki:

• konstruktív életvezetésre való igényt, • folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, • a tolerancia képességét, • kommunikációs és együttműködési képességeket, • idegen nyelvi kommunikáció képességét, • kezdeményező és vállalkozói képességet.

Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó, külső piaci partnerek) igényeit és elvárásait.

1.1. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszköze és eljárásai

Az iskola szerepe kapocs-szerep, egyensúlyteremtő szerep. Az iskola feladata (vagy szerepe), hogy összekapcsoljon és egyensúlyt teremtsen. A tanuló iskolai szerepét tekintve is az egyensúly megteremtésére törekszünk, egyensúlyra az oktatás és nevelés között. A tanulóközpontúság elvét valló iskolánkban a diák e kettős ráhatás alanya, egyben egy rejtett érték, tehetség hordozója. Mi feladatunk nem más, mint világra segíteni és továbbfejlődésre késztetni ezt a tehetséget. Az iskolánk által közvetítendő elméleti és gyakorlati tudásról vallott nézetek. Iskolánknak kiindulópontot kell nyújtania diákjai számára ahhoz, hogy képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelően a választott szakmában jó szakemberekké válhassanak, hogy a családalapításhoz, a társadalomba való beilleszkedéshez, egyszóval az életre való felkészüléshez szükséges alapokat megszerezhessék. Az iskola egyensúlyteremtő szerepe ebben a vonatkozásban a tudományosság és praktikum gondosan kimunkált egyensúlyát kell, hogy jelentse.


7

Legfontosabb alapelveink nevelő-oktató munkánkban: a gyermekek egész személyiségének, képességeinek fejlesztése álljon a középpontban, minden gyermek kapja meg a lehetőséget ahhoz, hogy megtalálja azt, amiben tehetséges,

sikeres lesz szakmai élete a mindenki számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait

sajátíttassuk el tanulóinkkal, amelyekre biztonságosan építhetik további tanulmányaikat, és mutassunk utat ahhoz, hogyan bővítsék önállóan ismereteiket, felhasználva az írott ismerettárak és a kommunikációs eszközök lehetőségeit,

széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a megalapozott pályaválasztásnak.

nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra, az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk:

az egyén és az állam felelősségét az élet minden területén; az egyén és a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek

csökkentésének fontosságát. Pedagógusaink olyan iskolát szeretnének: ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül őket,

ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok,

ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a tanulók képességei sokoldalúan fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény,

ahová mindezekért a szülők szívesen íratják be gyermekeiket, ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat, amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők

és a fenntartó igényeihez, tanulóinkat a későbbiekben foglalkoztató külső gazdasági szereplőkhöz.

A szülők elvárása iskolánktól:

„Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom Neked Fiam, hogy a jövevényeket Jóakaratúan gyámolítsad És becsben tartsad Hogy nálad szívesebben tartózkodjanak Mintsem másutt lakjanak.” (Szt. István intelme fiához)

Tanulóink elvárása iskolánktól:

„Amit az iskolának el kell végeznie, elsősorban az,


8

hogy megtanítson nekünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” (Szentgyörgyi Albert)

Küldetésnyilatkozatunk, azaz a tantestület elvárása önmagától

„Ha mindig ugyanazt csinálod, mint eddig, akkor annyit is érsz el, mint eddig, de ha valami újat, mást, izgalmasat szeretnél, gondolj arra, mi állhat még előtted!” (Ismeretlen szerző)

Az eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat, tevékenységformákat alkalmazzuk: Hatékony tanulási módszereket alakítunk ki ösztönözve és lehetővé téve az önálló

ismeretszerzést. a szakmai alapismeretek elsajátításában is. Barátságos, otthonos környezetet, nyugodt kiegyensúlyozott légkört próbálunk kialakítani,

ahol minden tanuló otthon érezheti magát, hiszen sok tanulónk esetében a szociális és családi környezet ezt a biztonságot nem teremti meg

Következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése, formálása érdekében.

A közösségi kapcsolatok alakításával segítjük diákjaink társadalomba való beilleszkedését, sikeres szocializációját.

Iskolánk rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, részt vesz a város életében, keresi és ápolja a kapcsolatokat a testvériskolákkal.

Elérendő célkitűzés, hogy diákjaink az egyéni képességeiknek megfelelően a legmagasabb szinten feleljenek meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek, folyamatos kitartó munkára késztetjük diákjainkat.

Rendszeres értékeléssel, osztályozással adunk visszajelzést tanulmányaikról, melyről tájékoztatjuk a tanulóinkat és a szülőket.

Minden diákot egyéniségként kezelünk, fontosnak tartjuk ennek a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványban tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerése és kiteljesítése irányába

A szakmai képzőhelyekkel és a Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve biztosítjuk a tanulóinknak a nekik megfelelő felkészülést a szakmai vizsgákra.


9

Igyekszünk képet nyújtani a munka világáról. Megismertetjük diákjainkat a lakóhelyük munkahely kínálatával, az átképzés

lehetőségeivel, a munkanélkülieket segítő intézményekkel. Felkészítjük tanulóinkat az egész életüket átszövő önképzésre, továbbképzésre. A jövőjét tudatosan alakítani képes egyéniség kibontakoztatása, a munka szeretetére és

tiszteletére neveljük őket.

1.2. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk:

- az egész életen át tartó fejlesztés és önfejlesztés megalapozása, az értékek, normák, követelmények közvetítése útján, melynek eredményeképpen a személyiség autonóm módon képes szelektálni, fejlődik tudata, magatartása, jelleme, s ez által képessé válik az önnevelésre.

Az önálló, sajátos vonásokkal rendelkező intézményi nevelési rendszer létrehozása hosszú évekre szóló feladat, alkotó tevékenység. Ennek jegyében a nevelés iskolai rendszere felhasználja a meglevő és alakuló új ismeretrendszereket, a változó tanulói teljesítményeket, a környezeti igényeket a növendékek fejlesztésében. A nevelés tartalmának az életkortól függően biztosítani kell az embernevelés és önnevelés esélyeit a felnövekvő generáció számára, amelyek megindítják az iskola életének organikus átalakítását. A pedagógusok személyiségfejlesztő feladatai az ismeretátadáson túl tovább bővültek, differenciálódtak. A társadalmi változások és problémák a családok életében is megjelentek. Ezek új kihívásokat, feladatokat jelentenek egy olyan intézményben, mint iskolánk, ahol a szociálisan helyzet sajnos gyakorta meghatározza a tanulók személyiségfejlődését. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás és a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben nagyon fontos szerepe van az osztálynak, mint közösségnek. A közösség formálásában, a veszélyeztetett tanulók védelmében, segítésében az osztályfőnöknek kiemelkedő szerepe van. Ezen célok elérésében a speciális szakterületi intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálatok, Gyermekjóléti Szolgálatok, Járási Gyámhivatalok) szoros kapcsolatot tartunk fenn diákjaink érdekeinek képviseletében, lehetőségeinkhez mérten. Feladatunk:

- a pedagógiai program alapelveihez, annak cél- és feladatrendszeréhez igazodó, a hagyományokat és szükségleteket figyelembe vevő feladatok meghatározása a személyiség fejlesztéssel kapcsolatban

- diákcentrikus tanári gondolkodás - személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok

területén


10

- a tanári minősítés, értékelés igazságossága, hatékonyabb munkára motiválása fejlődjön ki

- tanár-diák együttes közös tevékenysége: közös gondolkodás, egyéni munka irányainak kialakítása, megvitatással, közös tapasztalatértékelés

- az iskolai önkormányzás gyakorlása. S Z Í N T E R E K Nevelés a tanítási órán

- a tanítás- tanulás folyamata sokszínű örömök forrásává váljék, - nyitott és rugalmas szellemiségű ismeretszerző munka adjon helyet az intellektuális élmények átélése mellett az erkölcsi, esztétikai szociális érzelmek és érzékenység nevelésére, - a tanulói önállóság és öntevékenység mellett, segítse a képességek kibontakoztatását, a teljesítményképes tudás kialakítását, - bontakoztassa ki a kitartó munkavégzést, törekedjen az egyénekhez mért módszerek és eszközök használatára, - minden tanulói teljesítményre, amely az addigihoz képest fejlődést, pozitív magatartásváltozást eredményez, értékeli tanítványai sikereit. - az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére, valamint tudatosan adjanak példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből. Ennek fejében mindezt jogosan várhatják el tanítványaiktól.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

XII. 1. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések Alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt. Tanulóink ismerjék meg – életkoruknak megfelelően – saját egészségi állapotukat. Ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit. Legyenek képesek elutasítani a számukra károsat (dohányzás, alkohol-,

drogfogyasztás), az egészség képviseljen értéket. Alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt. Egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. Testmozgás fontosságának tudatosítása Mentális betegségek megelőzése, agresszió, stressz helyes kezelése

XII. 2. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének,

legyen az testnevelés, természetismeret vagy biológia óra: fontos az emberi szervezet működésével, a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítése

a dohányzás visszaszorítása, korlátok közé szorítása az alkohol- és drogfogyasztás hatásainak, következményeinek bemutatása elsősegélynyújtás szabályainak elméleti és gyakorlati elsajátítása


11

diáksportköri tevékenységek kiszélesítése, minél több tanuló bevonása a rendszeres testmozgásba, a tanulókat érdeklő sportköri elfoglaltságok, edzések szervezése,

sportiskolai tudat, gyakorlat, légkör kialakítása Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az

egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. XII. 3. Személyi higiéné kialakításának feladatai:

Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak

tanulása, ismerete, betartása. Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele.

XII. 4. Mentálhigiéné feladatai:

Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása tanulóink, dolgozóink számára.

Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes terhelést.

A veszélyeztetett és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése.

Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére.

XII. 5. Családi életre nevelés feladatai:

Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.

A családi életre nevelés fontos területe a szexuális nevelés. Feladatunk, hogy megismerjék és megérthessék testük működését, a nemiségnek az

emberi életben betöltött szerepét. Tájékoztatnunk kell a gyerekeket a nemi úton terjedő betegségekről, ezek

következményeiről, és megelőzési lehetőségeiről. Ismereteket kell nyújtanunk a fogamzásgátló módszerekről, a tudatos családtervezésről.

XII. 6. Az egészségnevelési program segítői:

Egészségügyi szakmákat oktató kollégák, szaktanárok: Fontos szerep jut nekik a felvilágosító előadások tartásában, elsősegélynyújtás gyakorlásában, iskolai szűrések szervezésében.

Iskolaorvos: Heti rendszerességgel segíti az iskola munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, köztük a szakmához szükséges alkalmassági szűrést. Besorolja a testnevelés alól felmantetteket.


12

Védőnő Heti rendszerességgel segíti az iskola munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét. Előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyi felvilágosítások, sebellátás stb.) Fogorvos Évente két alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban. Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre. Családi háttér: A családok nagyobb része egyre kevésbé rendezett, de elfogadható anyagi körülmények között él. Sokan azonban hátrányos helyzetűek, még ha jogi értelemben nem is számítanak annak. Sok a csonka családban, illetve az egyre elfoglaltabb szülők által nevelt gyerekek száma. Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülői igények figyelembevételére. Tevékenységi területek: Tanórákon: Az életjelenségek megismerése. Az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai, testünk működésének megfigyelése). Érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk). Egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás, fogápolás). Táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék útja,a Az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek). A légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata). Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják: - sportversenyeken való részvétel, - az iskola és az osztálytermek folyamatos ízlésessé, otthonossá tétele, - diáksportköri foglalkozások, edzések Tanulói baleset megelőzése A balesetek megelőzése érdekében minden tanév elején általános és tűzvédelmi baleset megelőzési oktatást tartanak osztályfőnökeink, amelyeket az erre rendszeresített formanyomtatvány aláírásával hitelesítenek tanulóink Testnevelés tantárgy keretében az aktuális tanév elején tartanak oktatást a testnevelő tanárok valamint a tanév során az adott gyakorlatok elvégzését megelőzően hívják fel a tanulók figyelmét a balesetveszélyre.


13

További szabályok védik a tanulókat az iskolai tanműhelyben, számítástechnika, ideg nyelvi szaktantermekben, tornateremben és az udvaron (a helyiségek használati rendje rendeltetésszerűen ki van függesztve).

A tanműhelyben a szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges bemutatás és eszközhasználat esetén minden alkalommal a tanulót munka és balesetvédelmi oktatásban részesítjük.

A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép: a) a villamos fúrógép, b) a barkásgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, c) a törpefeszültséggel működő forrasztópáka, d) a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pillanat”-forrasztópáka, e) a villamos háztartási gép, f) a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). Ha a tanulói baleset mégis bekövetkezik a tanuló értesíti tanárát, aki eljár a tanuló ellátásában szükség esetén értesíti a mentőket, az iskolai portát valamint az iskola intézményvezetőjét vagy helyetteseit. Majd jegyzőkönyvet vesz fel a balesetről felületen, és minden esetben kivizsgálja a tanuló a baleset megelőzésének lehetőségét és arról oktatást tart a tanulónak.

1.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze. Nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. A nevelés közösségi értékeket közvetítő, közösségre orientált tevékenység. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A nevelő tevékenység célja: arra irányul, hogy a tanulók világosan lássák, tapasztalják a közösség sikerében, boldogulásában benne van az egyén sikere, boldogulása, teljessége Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot.

Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen:

- felelősségvállalásra, - saját képességek maximális kifejlesztésére, - játékszabályok betartására, - önfegyelemre, rugalmasságra, alkalmazkodóképasségre - becsületességre,


14

- másik ember iránti megértésre, szolidalitásra, segítőkészségre, figyelmességre, udvariasságra , - mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására, - helyes értékítélet kialakítására, - közvetlen környezetünk megóvására, - a végzett munka becsületére: a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelsségtudó elvégzése a képesség legkedvezőbb érvényesülése szerint . - mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes gyakorlata ( beszédmód, kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és gyakorlati érvényesítése - a szakmai tudás, intelligencia követendő példaként, tekintélyként való kezelése - az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása (életvitel, életmód, sport)

A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok:

A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Az 1996. évi Közoktatási törvény új jogi alaphelyzetet teremtett, amely egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket, és demokratikus működési formát ír elő az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak. A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját. Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: - saját működéséről; - hatáskörei gyakorlásáról; - egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai

A pedagógusközösség feladatai A nevelő a nevelési rendszer legtudatosabb, legaktívabb eleme. A nevelés kölcsönös bizalmon alapuló tevékenység, a tanulókat a közös tevékenység számára újra és újra meg kell nyerni. A pedagógus példakép megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolataival. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: (a kötelező órákkal le nem kötött időben a pedagógus számára ellátandó egyéb feladatok)


15

tanítási órákra való felkészülés tanulók dolgozatainak javítása tanulók munkájának rendszeres értékelése megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése érettségi, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása tanulmányi versenyek lebonyolítása tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken iskolai kulturális és sportprogramok szervezése osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken észvétel munkáltató által elrendelt továbbképzéseken tanulók felügyelete óraközi szünetekben, óra alatti ügyeletben tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek, rendezvények megszervezése iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel részvétel a munkaközösségi értekezleteken tanítás néküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés szertárrendezés, szaktantermek, műhelyek, szakleltárok rendben tartása osztálytermek, műhelyek rendben tartása, dekorációjának kialakítása Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer és a személyes alkalmasság elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája

során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi, fogorvosi vizsgálatát.

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.


16

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

az intézmény pedagógiai elvei szerint nevelni osztályának tanulóit, figyelembe venni a személyiségfejlődés tényezőit,

együttműködni az osztály diákbizottságával, segíteni a tanulóközösség kialakulását, aktív pedagógiai kapcsolatot fenntartani az osztály szülői munkaközösségével,

tanítványaival foglalkozó tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológussal, logopédussal, gyógy testnevelővel, gyámügyi munkatárssal),

figyelemmel kísérni a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordítani a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,

saját hatáskörében – indokolt esetben – évi három nap távollétet engedélyezni osztálya tanulójának, igazolni a gyerekek hiányzását,

tanulóit rendszeresen tájékoztatni az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósítani, közreműködni a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében,

részt venni az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíteni a közösség tevékenységének eredményességét,

szakközépiskolai osztályok osztályfőnökei a gyakorlati oktatási hely által vezetett munkanaplóból minden hónapban bevezeti a naplóba hiányzásokat és a szerzett érdemjegyeket, félévi és évvégi osztályzatokat

a szakgimnáziumi osztályok osztályfőnökei felügyeljék a tanulók 50 órás kötelező közösségi szolgálatának elvégzését

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

1.6.1. A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdők segítése A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés optimális feltételei. Legfontosabb feladatunk a prevenció. Pedagógusaink igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait.


17

Az utóbbi évek tapasztalatai alapján egyre nő a halmozottan hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett tanulók száma, ezért fektetünk nagy hangsúlyt az egyéni felzárkóztatásra, igazodva a gyermek képességeihez, fejlettségéhez. Tapasztalataink alapján az iskolánkba érkező tanulok neveltségi szintje egyre alacsonyabb, sokan komoly magatartási zavarokkal küzdenek, szókincsük szegényes.. A fent említett problémák megoldása zömében az iskolára hárul. A szülők többsége dolgozik, a „nagyszülős modell „ hiányzik, így az iskolának a nevelési feladatok nagy részét fel kell vállalnia. Minden gyermek egyedi megismételhetetlen, különleges, minden gyermeknek egyéni nevelési-oktatási szükségletei, igényei, lehetőségei vannak. Az egy osztályba járó tanulók adottságai, képességei, neveltségi szintjei között óriási különbségek lehetnek. Vannak tanulók, akiknek speciális nevelési-oktatási szükségleteik vannak – így ez speciális feladatot jelent a nevelőnek – ők azok, akik egyéni, különleges bánásmódot igényelnek az iskolában. Részképesség-zavar esetén a gyermekek fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, ahol differenciált feladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással segítjük továbbhaladásukat. Célunk az egyéni sajátosságokat figyelembe véve a differenciált nevelés-oktatás. Eredményes nevelő-oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő, személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata.

1.6.2. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével – az igazgató dönt. A csoportok létszáma maximálisan a hat fő lehet.

A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítését végzi.

A tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet az egész tanévre. Ezt a fejlesztő pedagógus végzi.

A tanuló fejlődését a fejlesztő pedagógus a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat. Az értékelést a tantestület a záró értekezleten fogadja el. Mivel iskolánkban nincs gyógypedagógus ezt a tevékenységet megfelelő szakmai végzettségű óraadó pedagógussal látja el iskolánk.

1.6.3. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Minden gyerek valamiben tehetséges. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit.


18

A tehetség három összetevője: az átlagon felüli képesség, a feladat iránti elkötelezettség és a kreativitás. Célunk: a teljesítményben még nem mutatkozó tehetség felismerése, kibontakoztatása. Gyakorlatunkban a frontális munka mellett differenciált, kiscsoportos és egyéni foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok teszik lehetővé: gyűjtőmunka, egy-egy téma önálló feldolgozása, szakkörök. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése, bíztatása, előmenetelének figyelemmel kísérése. Gyakorlati foglalkozásokon olyan sikerélmény biztosítása, amely előreviszi a tanuló személyiségét. Az elkészült munkadarab meggyőzi tanulóinkat, hogy sikeres lehet választott szakmájában még akkor is, ha elméleti órán szerzett eredményei nem is annyira kiválóak. A siker pozitív hatása a személyiségre olyan erős, hogy további megerősítést követel ezzel fejlesztve a személyiséget. Konkrét tevékenységi formák: - tanórai szervezés az egyéni képességekhez igazodva, - tehetséggondozó foglalkozások, - szakkörök, - sportkör, - versenyek, vetélkedők, - jól szervezett gyakorlati foglalkozások - iskolai könyvtár. A jó tanulmányi eredmények mellett támogatjuk az eredményesen sportoló, vagy kiváló közösségi munkát végző tanulókat is. Tanév végén minden osztályközösség javaslatot tehet azokra a tanulókra, akiknek kiemelkedő munkáját az iskola könyvajándékkal jutalmazza. A tanulóifjúság jelentős része gyenge fizikumú, nem természetes számukra az egészséges szellemi fejlődéshez elengedhetetlen rendszeres testmozgás. A testnevelés óra követelményeinek számonkérése nagyban hozzájárulhat a fizikai állapot és ez által a szellemi teljesítmény javulásához. Ugyanezt a célt szolgálják a sportkörök is.

1.6.4. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Célunk: minél hatékonyabb prevenciós munkával elősegíteni a halmozottan hátrányos, a hátrányos és a veszélyeztetett helyzet megszüntetését, a tanulók társadalomba beilleszkedésének, továbbtanulásának segítését. Az intézmény feladata az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem kialakítása és működtetése, a gyermeki jogok és kötelességek érvényesítése. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás révén (intézmények közötti, család-iskola, nevelőtestület-tanár) olyan stabilan működő rendszer kialakítása, amely feltár, koordinál, tájékoztat és a legutolsó esetben intézkedik. Ennek érdekében: 1. A szülők folyamatos tájékoztatása. 2. A veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartásba vétele 3. Szoros kapcsolattartás a Kormányhivatalok Járási Gyámhivatalaival és, a Gyerekjóléti Szolgálattal, Pedagógiai Szakszolgálatokkal. 4. Javaslattétel esetleges védőintézkedésekre a a családnál történt észrevételezés után 5. A diákönkormányzat támogatása, kapcsolattartás és közvetítés. A szülői jogok és követelmények érvényesítése érdekében biztosítjuk az információkat írásban és szóban: iskolai értesítések, szülői értekezletek, keretében. A hiányzások szülő általi igazolása a házirend alapján történik. Az iskola összes nevelője figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és családok sorsát.


19

Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt: nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz az

eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét; törekszünk a „másság” elfogadtatására; szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal; a rászorulókat a segítség elfogadására; nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel

küzdő, más iskolából jött diákok fogadásától sem; szakmai ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni őket; -

alkohol, drog elleni programokba; a deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzésére, egyénre szabott nevelést, a

fejlesztésre szorulók között egyénre szabott követelményrendszert alkalmazunk. Fokozott figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókra. Évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel: - iskola- és háziorvossal, - védőnővel, - családgondozóval, - a rendőrség és - a Gyámhivatal munkatársaival. Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket sikerélményekhez juttatni. Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról (mikulás, karácsony, Géza nap, szalagavató, ballagás), ápoljuk hagyományainkat, élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg. Tájékoztatjuk a családokat a törvény adta család- és gyermekvédelmi lehetőségekről.

1.6.5. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A tanulási zavar az átlagtól elmaradó értelmi képesség valamilyen speciális motoros vagy kognitív működési rendellenességet idéz elő. Célunk: az esélyegyenlőség biztosítása, a pozitív személyiségformálás és konvertibilis tudás terén egyaránt. A felzárkóztatás kiindulópontja mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön. Ez nem csak az osztályfőnökök feladata, hanem mindnyájunk felelőssége. A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, amelyben személyiségfejlesztő erő a gyakorlati munka az iskolai tanműhelyben.. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés! Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok. Feladatok: - tény- és ok feltárás, helyzetelemzés, - pozitív énkép kialakítása, - fokozatosság elvének érvényesítése,


20

- speciális képzés, tréning, - differenciálás, - motiváció, - sikerélmény biztosítása, - felzárkóztató órák biztosítása, - a tanulási módszereket minél hatékonyabban alkalmazzák tanulóink - együttműködés a megfelelő szakemberrel. A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka.

1.6.6. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak az adottságaikhoz mért fejlődésükben. Célunk: - segíteni a tanulók beilleszkedését - ismeretelsajátítását, - egyéni ütemű fejlődését. Szociális körülményeit tekintve hátrányos helyzetű a tanuló: - családi környezetből adódó, - családi házon kívüli környezet, - iskolai körülmények miatt. Feladatok: - a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, - a hátrány meghatározása, - a tevékenységi formák megtervezése, - a szociális hátrányok enyhítését szolgáló lehetőségek feltárása - az eredmények számbavétele, nyomon követése, rögzítése. Konkrét tevékenységi formák: - felzárkóztató- ill. tehetséggondozó programok, - kapcsolattartás a szülőkkel, - a szociális juttatás lehetőségeinek felmérése, (étkeztetési lehetőségek, alapítványból anyagi

javak juttatása, tankönyvek kölcsönzése használatra) - együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, bűnmegelőzési tanácsadóval

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

Az intézmény legfontosabb döntéseinek meghozására – a jogszabályban meghatározott esetekben – a nevelőtestület jogosult. Az egyéb döntések meghozása az igazgatójogköre. Azokban az ügyekben, amelyek az iskola tanulóinak jelentős részét érintik, a döntési folyamatban lehetőséget biztosítunk a diákság számára véleményének kifejtésére, a döntési folyamat befolyásolására. A döntési folyamat részét képező értekezletre a diákságot közvetlenül érintő témakörben meghívjuk a diákönkormányzat képviselőit. Teljes körűen biztosítjuk a jogszabályok által a diákönkormányzat vonatkozásában deklarált véleményezési jogok érvényesítését, a véleményt minden alkalommal írásban szerezzük be. A diákönkormányzat tájékoztatása, a döntést megelőző informálás lebonyolítása, a diákönkormányzat véleményének beszerzése az intézmény igazgatójának kötelezettsége. A


21

fentieken túl a diákság többségét érintő döntések meghozatala előtt lehetővé tesszük az egyes osztályok számára a véleménynyilvánítást, amelynek tartalmát és az osztályközösség által megfogalmazott javaslatokat az osztályfőnök juttatja el az iskola igazgatójának. A DÖK segítő tanár segítségével rendszeresen ülésezik, tagjai az osztályok által választott DÖK felelősök. A diákok kéréseit, problémáit közvetítik az iskola vezetősége felé. Gyakorolják különbözőszintű jogaikat az iskola életében és az iskolaműködést befolyásoló dokumentumok elfogadásában.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Az iskolai diákönkormányzat véleményét kikérjük:

a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, .

1.8. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény egyéb partnere kapcsolattartásának és együttműködésének formái

1.8.1. A diákokkal való kapcsolattartás formái

A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat: Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz. Ennek megszervezése a diákönkormányzat vezetőjének és a segítő pedagógusnak a feladata. Infokommunikációs kapcsolattartás A tanulók a rájuk vonatkozó érdemjegyeket, dicséreteket és elmarasztalásokat, valamint hiányzásuk alakulását a digitális naplón keresztül kísérhetik figyelemmel. Az iskola honlapjáról fontos, őket érintő információkat szerezhetnek, űrlapokat tölthetnek le, információkhoz juthatnak a vizsgákról és más fontos eseményekről.


22

Az iskola Facebook-profilján keresztül is információkat ad a szülőknek, tanulóknak és az iskolánk iránt érdeklődő külső személyeknek, leendő tanítványainknak.

1.8.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái Szülői értekezlet Az éves munkatervben ütemezett szülői értekezletek feladata, hogy tájékoztassa a szülőket gyermekük előmeneteléről, az osztály aktuális problémáiról, az osztályban és az iskolában jelentkező feladatokról. A szülői értekezleten minden alkalommal nevelési kérdések is előkerülnek, valamint áttekintő képet ad az osztályfőnök osztálya neveltségi szintjének alakulásáról. Szülői értekezletet évente legalább két alkalommal tartunk. Ha az osztály helyzete, problémái, a csoport előtt álló feladatok azt indokolják, az iskola igazgatója rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a szülők tájékoztatására, a problémák közös megoldási lehetőségének megtalálására. Fogadóóra Célja, hogy a szülők egyénileg információt kapjanak gyermekük előmeneteléről,

magatartásáról, a szaktanár róla alkotott véleményéről, valamint a pedagógus tanácsokat adhasson a tanuló nevelésével kapcsolatosan. Az iskola biztosítja, hogy a fogadóórán a szülő négyszemközt beszélhessen gyermeke tanárával személyes problémáiról. Minden kollégának egyéni időpontban saját fogadóórája van, melyről információ a honlapunkon található. Emellett a szülői értekezletek időpontjában egyben fogadóórákat is tartunk minden tanár, szakmai tanászar és koktató részvételével.

A szülők írásos tájékoztatása A szülőket folyamatosan értesítjük tanítványunk előrehaladásáról, hiányzásáról, késéseiről,

valamint a személyét érintő dicsérő és elmarasztaló intézkedésekről a digitális napló révén. A tanuló félévi és év végi eredményeiről a szülő tájékoztatást kap a félévi értesítő és az év végi bizonyítvány révén. Az iskola minden jelentős intézkedését írásban közli a szülőkkel a digitális napló révén, vagy egyéb szokásos írásos formában. Az osztályfőnök folyamatosan figyelemmel kíséri a diákoknak beírt osztályzatokat, a tanulói hiányzásokat és késéseket. A Köznevelési törvény hatályos előírása szerint a szülőket a megelőző tanév végén

tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és

más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.

Az iskolaszék Az iskolaszék a szülő, a pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőkből álló választott szervezete. Az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát átruházza e szervezetre. Egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat, az adatkezelési szabályzat,

valamint a házirend elfogadásakor. Véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben, így az iskolában folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában is. A szülői munkaközösség A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely

átfogja az iskola működésének egészét. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat,


23

információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is.

Az iskola Szülői Munkaközössége az osztályok szintjén is működik. Az osztályokban megválasztott Szülői Munkaközösség- tagok. választják meg a Szülői Munkaközöség vezetőjét, aki az Iskolaszék szülői képviselője is lesz

Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel: A szülőkkel fenntartott kapcsolat változó, célunk, hogy ezt a kapcsolatot a kölcsönös bizalom, és egymás elvárásainak való megfelelés jellemezze. Mindkét fél számára fontos lenne, hogy ismerje a jogait és a kötelességeit. A rendszeres kapcsolattartást szorgalmazunk. Probléma esetén azonnali szóbeli megbeszélést kezdeményezünk. A kapcsolattartás formái:

- alkalmi beszélgetés, - fogadóórák, - szülői értekezletek, (évi 2 alkalommal) - telefonos megbeszélések szükség szerint. - a digitális naplón (DINA) keresztül üzeneteket, felhívásokat, kéréseket és értesítéseket

küld az iskola, ugyanitt a szülő és a tanuló nyomon követheti a tanuló tanulmányi előmenetelét, hiányzásait, dicséreteit és az esetleges fegyelmező intézkedéseket.

- személyes kapcsolattartást biztosít egyéni esetekben

- az iskola honlapján keresztül

1.8.3. Kapcsolattartás az iskola külső partnereivel A külső partnerekkel történő kapcsolattartás szabályozása jelentős részben a szervezeti és működési szabályzat jogkörébe tartozik, így az iskola egészségügyi ellátást biztosító szervezettel, a családsegítő szolgálattal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás további szabályozására nincsen lehetőség. Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn , Centrumon belüli esztergomi tagintézményekkel, a Szakképzési Centrummal. A sajtóval történő kapcsolattartás a főigazgató feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartunk továbbá az alábbi szervezetekkel, a felsorolásban megjelöljük a kapcsolattartásért felelős személyt. Külső kapcsolataink a tanulók sokféle gyakorlatai helyei miatt is szerteágazóak és folyamatosan bővülnek, illetve átalakulnak. A gyakorlati helyekre egy évben egyszer október hónapig a gyakorlati oktatásvezető eljuttatja az adott szakma oktatásához szükséges tantárgyi témákat, tananyagot, az értékelés szempontjait. Az osztályfőnökök a tanulókon keresztül figyelik a tanulók külső gyakorlati helyeken történő haladását és hiányzásainak alakulását. A munkanaplókat minden hónapot követő 10-ig le kell adni az osztályfőnöknek. A munkanapló alkalmas a gyakorlóhellyel való kapcsolattartásra, mert az osztályfőnök ide írhatja le javaslatait a gyakorlóhely vezetőjének. Az osztályfőnökök A gyakorlóhely vezetőit az iskola vezetősége legkésőbb október hónapig összehívja közös eszmecserére, ismerkedésre. Az Szakképzési Centrummal és a tagiskolákkal is élő a kapcsolat személyes találkozók, értekezletek, iskolai ünnepségek kapcsán.


24

Külső kapcsolatokat ápolunk még: Pedagógiai Szakszolgálatok- általános igazgató helyettes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok,-osztályfőnöki munkaközösség-vezető Kötelező Egészségügyi Ellátás Intézményei,- igazgató Kormányhivatalok Járási Gyámhivatalai,- igazgató ÁNTSZ,-igazgató Esztergomi Rendőrkapitányság, -bűnmegelőzési tanácsadón keresztül- általános igazgatóhelyettes Esztergomi és megyei iskolák,testvériskolák -igazgató Iposz,-gyakorlati oktatásvezető Kereskedelmi és Iparkamara,- gyakorlati oktatásvezető Esztergomi Közös Önkormányzati Hivatal Közjóléti és Köznevelési Csoport- általános igazgató helyttes Kőrössy László Középiskolai Kollégium Esztergom,- igazgató a tanulóink gyakorlati munkahelyei és e cégek vezetői és tagjai,- gyakorlati oktatásvezető Vállalkozások és a környékünkön lévő cégek vezetői.- gyakorlati oktatás-vezető Kapcsolattartás a szakmai munkaközösségekkel Az egyes szakmai munkaközösségek döntenek működésük rendjéről és munkaprogramjaikról az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. Közösen dolgozzák ki az egymásra épülő szakmai gyakorlati és elméleti valamint a hozzájuk kapcsolódó közismereti tananyag egymásra épülésének folyamatát a tanmenetek elkészítésekor. A munkaközösségek vezetői havonta egy alkalommal üléseznek az iskola vezetőségével. Ekkor kerül sor az aktuális feladatok és problémák átbeszélésére közös feladatok meghatározására, közös vélemény kialakítására az iskola vezetésében. Az ülésen részt vesz a DÖK vezetése és segítő tanára is.

A munkaközösségek véleményezik az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesznek a továbbfejlesztésére. A munkaközösségek véleményezik elsőként az iskolai pedagógiai programot, továbbképzési programot, az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztását, a felvételi követelmények meghatározását,a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározását.

Kapcsolattartás formái:

alkalmi beszélgetések havonta egy rendszeres ülés rendkívüli ülések email kapcsolattartás Kapcsolattartás az iskolában tanító pedagógusokkal A kapcsolattartás eszközei a mindennapi problémák átbeszélése az intézményvezető helyettesekkel, munkaközösség vezetőkkel és az intézmény vezetőivel. Az iskola vezetése évente előre meghatározott időben amelyet munkatervben rögzít, 4 alkalommal tartja nevelőtestületi értekezleteit .A nevelőtestület véleményét kikéri a az iskolai felvételi követelmények meghatározásához a tantárgyfelosztás elfogadása előtt.


25

De rendkívüli nevelési értekezletet hívunk össze, ha azt az iskolaszék, intézményi tanács, szülői szervezetés az iskolai diákönkormányzat valamint a nevelőtestület egy harmada kezdeményezi.

Kapcsolattartás formái:

• munkaközösség vezetőkön keresztül, • intézményvezető helyetteseken keresztül, • nevelőtestületi értekezletek, • rendkívüli nevelőtestületi értekezletek, • pedagógus kirándulások, • alkalmi beszélgetések, • kör e-mail.

1.8.4. A közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos feladatok

A 20/2012-es EMMI rendelet értelmében iskolánk megszervezi, és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet. amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése. szükséges az érettségi vizsgák megkezdéséhez.

A közösségi szolgálat területei iskolánkban:

a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidő területén folytatható tevékenység. h) egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység.

A középiskola igazgatója az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőt jelöli ki intézményi koordinátornak, aki munkaköri feladataként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a közösségi szolgálat koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatait. Az iskolai koordinátor felelős:

• a tanulói jelentkezési lapok összesítéséért, • a tanulók felkészítéséért, • pedagógiai feldolgozásért, • a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, • adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért (ehhez szükséges az osztályfőnök,

és/vagy a kijelölt pedagógus, iskolatitkár közreműködése), • a kísérésért (ami lehet fizikai, illetve lelki), • a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, • a tevékenységek elismeréséért,


26

• az alapelvek – pl. a kettős cél és kölcsönösség elvének – érvényesüléséért. Az 50 órás közösségi szolgálati tevékenységet az érettségire készülő osztályokban az osztályfőnökök irányítják és dokumentálja az osztályfőnöki munkaközösség vezető, mint koordináló pedagógus irányító és szervező tevékenysége alapján. A kezdő évfolyamon a koordináló pedagógus tájékoztatót tart a szülőknek az első összevont szülői értekezleten, valamint a tanulóknak a közösségi szolgálattal kapcsolatos feladataikról. A 11. évfolyamos érettségiző osztályok tanulóit és a szülőket írásban értesíti a koordináló pedagógus a közösségi szolgálati tevékenység elmulasztásának következményeiről, minden év szeptember 30-ig. A 12. évfolyamon végzendő közösségi szolgálat elvégzéséhez igazgatói engedélyt kell kérniük a tanulóknak a tanév kezdetén. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítők, majd legfeljebb öt óra záró foglalkozást tart.

A fogadó intézmények felkutatását az osztályfőnökök és az osztályfőnöki munkaközösség vezető közösen végzik. Ezután kidolgozzák azt a forgatókönyvet, amelyet az elkövetkező 3 évben (9,10,11. osztályban) követnek a tanulók tevékenységük elvégzése érdekében. A forgatókönyvben egy alkalomra minimum 1 maximum 3 órás foglalkozás tervezhető. Egy óra 60 perces időtartamú, amelybe az oda és vissza utazás időtartama nem számítható bele .Az iskola intézményvezetője a fogadó intézménnyelegyüttműködési megállapodást készítenek, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. Ezt az osztályfőnök ellenőrzi.

Az osztályfőnöknek az osztálynaplóban, bizonyítványban és a törzslapon dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, az adott tanévben, melynek összesítését az osztályfőnöki munkakazösség- vezető végzi el az adott év augusztus 31-ig. Ez az összesítés az adott tanítási évben a tanulók által teljesített közösségi szolgálati órákat tartalmazza.. A közösségi szolgálati naplók alapján történik az összesítés, melyet az osztályfőnökök minden év augusztus 31-ig az osztályfőnöki munkaközösség-vezetőnek eljuttatnak, így a nyári tanítási szünetben teljesített órák is bekerülnek a dokumentumokba.

A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát. Ezt minden belépő érettségiző évfolyamon a koordináló pedagógus segítségével az osztályfőnökök végzik az adott év szeptember 30-ig.

Az osztályfőnök munkaközösség-vezető a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki, amelyet kellő ellenőrzés után az iskola intézményvezetője is aláír 3 példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy az érettségi dokumentációban és egy pedig iktatva az intézménynél marad. Az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti.


27

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.

A közösségi szolgálat teljesítésének segítésére honlapunkon külön menüpont található a legfontosabb közösségi szolgálatot érintő jogszabályokról, partnereink listájáról, a követelmények teljesítéséről, a végezhető tevékenységek köréről.

1.9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák szabályzata A) A vizsga szervezése 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga

(osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga) - követelményeit,

- részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)

- és az értékelés rendjét

a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvény végrehajtása érdekében készül 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§-ainak rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi

vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az

intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott

tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott. Ha a tanév végi elégtelen osztályzatok száma meghaladja a hármat a tanuló évfolyamot ismétel/ismételhet.. A félévi osztályozó vizsgákra a január 5 és 20 közötti időszakban kerül sor. A tanév végi osztályozó vizsgákat június 1-15. között tartjuk. A javítóvizsgákat az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezzük. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk. A tanuló kérheti, hogy a tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt tegye le. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.


28

A tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató bízza meg feladatuk ellátásával, melyről legalább a vizsga előtti héten értesíti az érintetteket. A vizsga nyilvános, ezen a szülő, a pedagógus részt vehet. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga nyugodt, szabályos menetéért. A vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az iskola irattárában öt évig meg kell őrizni. ∗ A vizsga részei: írásbeli és/vagy szóbeli vizsga ∗ A feladatlap maximum 45 perces. ∗ Az írásbeli vizsgán kizárólag az intézmény bélyegzőjével ellátott feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. ∗ Egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tartani. ∗ A javító tanárnak röviden értékelnie kell a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. ∗ A szóbeli vizsgán a tanuló tantárgyanként tételt húz. ∗ Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább 30 perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli vizsgát megelőzően, kivételt képez az élő idegen nyelv szóbeli vizsgarésze, amelyen a tétel kihúzása után a vizsgázónak nincs felkészülési ideje. Legfeljebb 1 percet kap arra, hogy a témával kapcsolatos gondolatait összegyűjtse. ∗ A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. ∗ A feleltetés időtartama nem lehet 15 percnél több. ∗ A vizsgázó a tétel kifejtése során csak akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett vagy a rendelkezésére álló idő letelt. ∗ Ha a vizsgázó feleletének értéke nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal pót tételt húzat vele. Az így megszerzett pontszámot meg kell felezni.

A vizsgák speciális szabályai

∗ Általános szabály, hogy az elégséges szint eléréséhez az írásbeli és szóbeli vizsgarészben együttesen közismereti tantárgyak esetén 40 %-ot. kell teljesíteni a tanulónak az elégséges szinthez.. ∗ Általános szabály, hogy az elégséges szint eléréséhez az írásbeli és szóbeli vizsgarészben együttesen szakmai és gyakorlati tantárgyak esetén 51 %-ot. kell teljesíteni a tanulónak az elégséges szinthez.. ∗ A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A tanulmányok alatti vizsgán az írásbeli vagy gyakorlati vizsgarész aránya az értékeléskor 60%, a szóbeli vizsgarész aránya 40% a teljes vizsga őszpontszámához viszonyítva. ∗ Ha a tanuló már az írásbeli vizsgarészben elérte közismereti tantárgyakból az írásbeli és szóbeli vizsgarészekben együttesen kapható maximális pontszám 40 %-át, a vizsgázónak lehetősége van arra, hogy a vizsgát elégséges osztályzattal befejezze a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül. Ha a lehetőséggel élni kíván, írásban kell arról hivatalos formában (keltezés, aláírás) nyilatkoznia. Ennek formája: az írásbeli dolgozatának végén „Szóbeli vizsgát nem kívánok tenni, osztályzatomat az írásbeli vizsgán elért eredményem alapján kérem megállapítani.” záradék. Közismereti tantárgyakból a közepes szint a vizsga összes pontszámának 60-74%-a, jó a 75-89%. jeles a 90-100%. ∗ Ha a tanuló már az írásbeli vizsgarészben elérte szakmai és gyakorlati tantárgyakból az írásbeli és szóbeli vizsgarészekben együttesen kapható maximális pontszám 51 %-át, a vizsgázónak lehetősége van arra, hogy a vizsgát elégséges osztályzattal befejezze a szóbeli


29

vizsgarész teljesítése nélkül. Ha a lehetőséggel élni kíván, írásban kell arról hivatalos formában (keltezés, aláírás) nyilatkoznia. Ennek formája: az írásbeli dolgozatának végén „Szóbeli vizsgát nem kívánok tenni, osztályzatomat az írásbeli vizsgán elért eredményem alapján kérem megállapítani.” záradék. A szakképzés szakmai tantárgyakból a közepes szint a vizsga összes pontszámának 61-70%-a, jó a 71- 80%. jeles a 81-100%. ∗ Szakmai gyakorlatból akkor lehet javító vizsgát tenni, ha a külső gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezi. Az iskolai tanműhelyben teljesített szakmai gyakorlat esetén a javítóvizsga nem engedélyezett. ∗ Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldása azonos a tanuló által elkészített vizsgadarabbal (rajz, műszaki rajz, számítástechnikai program vizsga remek, stb), amelyet a vizsgáztató pedagógus értékel a szakmai követelményeknek megfelelően. ∗ Készségtárgyakból (testnevelés, rajz) gyakorlati vizsga lehetséges. Amelynek elégséges szintje a közismereti tantárgyakra meghatározott 40% a közepes szint a vizsga összes pontszámának 60-74%-a, jó a 75-89%. jeles a 90-100%. Szakgimnázium 1. A közismereti tantárgyak követelményeit az érintett tantárgy helyi tanterve tartalmazza a szakmai pedagógiai programban évfolyamra és tantárgyra lebontva. 2. A szakmai ismeretek követelményeit a 9-12, valamint az érettségire épülő 13-14. évfolyamon a szakképzés számára készült szakképzési helyi tanterv tantárgyi követelményei határozzák meg, ezek a szakmai pedagógiai programban részletesen megtalálhatók évfolyamra és tantárgyra lebontva. Szakközépiskola 1. A közismereti tantárgyak követelményeit az érintett tantárgy helyi tanterve alapján részletesen a szakmai pedagógiai program tartalmazza évfolyamra és tantárgyra lebontva. 2. A szakmai ismeretek követelményeit a szakképzés számára készült szakképzési helyi tanterv alapján részletezve a szakmai pedagógiai programban található évfolyamra és tantárgyra lebontva. A vizsga hatálya: Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

- osztályozó vizsgákra,

- különbözeti vizsgákra,

- javítóvizsgákra

vonatkozik. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság

megbízott tagjaira.

1.10. Az iskolaváltás és a tanulók felvételének, átvételének szabályai. A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai.

Az általános iskolai tanuló iskolánkba az általános felvételi eljárás keretében vehető fel.


30

A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. A felvételi kérelmekről az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján dönt az iskola. Az iskola felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 31-éig elhelyezi. Az iskola legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét.

Az iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is.

Az iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

Szakképzési HÍD program:

Iskolánkban a Szakképzési Hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint rész szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. A Szakképzési Hídprogram keresztfélévben is indítható. Intézményünkben az „A” kerettantervű Hídprogram működik asztalosipari szerelő szakmában. Tagintézményünk a Szakképzési Hídprogram keretében részszakképesítéseket indít. A képzésben részt vehet:az a tanuló, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen.. A képzésben részt vehet az a tanuló, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be. Az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal részére, amennyiben kezdeményezi a tanköteles tanuló felvételét a Szakképzési Hídprogramba. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal kijelöl legalább egy, a megye területén működő Szakképzési Hídprogramban részt vevő középfokú intézményt, tagintézményt, amely a tanulót felveszi tankötelezettségének teljesítése érdekében Beiratkozás a Szakképzési Hídprogramba az iskola igazgatója által meghatározott időben, a tanév rendje alapján.

Köznevelési Hídprogramban megkezdett tanulmányok folytatása Szakképzési Hídprogram második évfolyamán

A 2016/2017-es tanévben kifutott Köznevelési Hídprogram első évfolyamát sikeresen teljesítő tanulóknak lehetőségük van Szakképzési Hídprogram keretében teljesíteni a képzés második évfolyamát. Ebben az esetben - a tanév megkezdése előtt - a tanulónak az iskola igazgatója felé kérvényeznie kell a Szakképzési Hídprogram második évfolyamára való felvételét. Az iskola igazgatója az osztálylétszám figyelembevételével hozza meg döntését a felvételről. Mivel mindkét hídprogram első évfolyamának tananyagtartalma megegyezik, ezért különbözeti vizsgát nem kell tenni.


31

Felnőttoktatás: A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatásban, amelyben a

16. életévét betölti. A második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatás esti vagy levelező formájában kezdhet. A második szakképesítésre irányuló képzés megkezdésére csak az első szakképesítés megszerzését követően van lehetőség. Felvételhez a jelentkező által megszerzett korábbi szakképesítésről nyilatkoznia kell.

Tanulók átvétele más oktatási intézményekből Amennyiben a tanuló más oktatási intézményből jelentkezik iskolánkba, a tanuló és a szülő írásban kérelmezi az intézményvezetőnél az átvételét. A létszámtól függően a tanuló bizonyítványának részletes áttekintése után, az igazgató engedélyezheti a tanuló átvételét. Ha szükséges, különbözeti vizsgákat ír elő, és erről határozatban értesíti a tanulót, gondviselőjét, osztályfőnökét és a területileg illetékes igazgató helyettest valamint a szaktanárt. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a tanuló csak alacsonyabb évfolyamban kezdheti meg tanulmányait.


32

2. Az iskola helyi tanterve

2.1. A választott kerettanterv megnevezése 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 6. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára A 6. mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es

tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek

8. melléklet – Kerettanterv a szakiskolák számára A 8. mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es


12. melléklet – Kerettantervek a felnőttoktatás számára: Felnőttek szakiskolája (Esti képzés) 13. melléklet – Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára (Nappali tagozat) A 13. mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es


14. melléklet – Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára Ágazatok:

I. Egészségügy (II. számú tantárgyi struktúra a kerettantervben) IX. Gépészet (III. számú tantárgyi struktúra a kerettantervben) XXX. Szépészet (II. számú tantárgyi struktúra a kerettantervben) XXXVII. Sport (I. számú tantárgyi struktúra a kerettantervben) XXXVIII. Rendészet és közszolgálat (VI. számú tantárgyi struktúra a kerettantervben) XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika (III. számú tantárgyi struktúra a kerettantervben)

A helyi tantervben a tantárgyak óraszámát a szakmabesorolásnak megfelelő változat alapján határozza meg iskola. 15. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára

- Nappali tagozat: 9 – 11. évfolyam – az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzés

- Nappali tagozat: 12 – 13. évfolyam – érettségi vizsgára felkészítő képzés a szakközépiskola első három évfolyamát végzett tanulók számára

- Esti tagozat: 12 -13. évfolyam – érettségi vizsgára felkészítő képzés a szakközépiskola első három évfolyamát (vagy korábban szakiskolát / szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára

A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek A 2013. szeptember 1-től hatályos szakképzési kerettantervek, amelyek 2016/2017-es tanévtől felmenő

rendszerben kivezetésre kerülnek

A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet (A 2016. szeptember 1-től hatályos szakképzési kerettantervek) 2. melléklet - A szakközépiskolában oktatható szakképesítések szakképzési kerettantervei 3. melléklet - A szakgimnáziumban oktatható szakképesítések szakképzési kerettantervei 7. melléklet - A rövidebb képzési idejű részszakképesítés megszerzésére irányuló Szakképzési Hídprogram szakképzési kerettantervei 9. melléklet - A szakképzési hídprogram közismereti kerettanterve („A” variáció)


33

2.2. A választott közismereti kerettantervek által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások

Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára - a 2016/2017-es tanévtől

felmenő rendszerben kivezetésre kerül 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások: Tanórai foglalkozás / Tantárgy

Óraszám a 9. évfolyamon




Magyar nyelv és irodalom

1

Idegen nyelvek 2 1 1 1

Matematika 2 1 1 1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

1 1

Informatika 1 1 1 1

Kerettanterv a szakiskolák számára - a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben

kivezetésre kerül 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. melléklet – A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások: Tanórai foglalkozás / Tantárgy




Magyar – Kommunikáció

1

Matematika 1 1 1,5

Természetismeret 1

Informatika 1 0,5 1

A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon

kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken

közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem

teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények

dönthetnek.

Kerettantervek a felnőttoktatás számára (Esti képzés)

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 12. melléklet A választott kerettanterv által meghatározott óraszám felett nincs kötelező tanórai foglalkozás.


34

Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára - a 2016/2017-es tanévtől

felmenő rendszerben kivezetésre kerül 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 13. melléklet A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások: Nappali tagozat: Tanórai foglalkozás / Tantárgy Óraszám

a 11. évfolyamon Óraszám a 12. évfolyamon

Idegen nyelvek 1

Biológia 2

Földrajz 2 2

Kémia 1

Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára

51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 14. melléklet A választott kerettanterv által meghatározott óraszám felett nincs kötelező tanórai foglalkozás.

Kerettanterv a szakközépiskolák 9–13. évfolyama számára 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 15. melléklet A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások: Nappali tagozat: Tanórai foglalkozás / Tantárgy






Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom

1 1,5

Idegen nyelvek 1

Matematika 1 1 1,5

Természetismeret 1

Informatika 1 0,5 1

Biológia 2

Földrajz 2 2

Kémia 1

Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a

mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai

elméleti oktatás is folyik. Ennek eredményeként a heti öt testnevelésóra nem teljesíthető. A fennmaradó órák a

szabad órakeret részévé váltak, így annak felhasználásáról az iskola döntött.


35

Esti tagozat: Tanórai foglalkozás / Tantárgy Óraszám

a 12. évfolyamon Óraszám a 13. évfolyamon

Idegen nyelvek 1 1

Matematika 1 1

Természetismeret: Biológia 1 2

Osztályfőnöki 1 1

A szakképzési hídprogram közismereti kerettanterve („A” variáció) 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet 9. melléklet A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások: Tanórai foglalkozás / Tantárgy Óraszám

az 1. évfolyamon Óraszám a 2. évfolyamon

Társadalom és jelenkor-ismeret

1

Természetismeret 1

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

1 2

2.3. A nem kötelező tanórai foglalkozások a kerettantervben meghatározottakon felül 2.3.1. A kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások

megtanítandó és elsajátítandó tananyaga

2.3.2. A nem kötelező tanórai foglalkozások tananyagának megtanításához és elsajátításához szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható

tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma

2.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásában a következő szempontok érvényesülnek:

A tankönyv


36

• szerepeljen a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben;

• tartalma illeszkedjen az adott tantárgy helyi tantervéhez;

• tananyagának elrendezése logikus, szemléletes legyen;

• adjon lehetőséget a felzárkóztatásra, illetve segítse a tehetséggondozást

• legyen alkalmas a tanulók munkájának irányítására a tanulás egy-egy szakaszában;

• gondolkodtató, változatos feladatokat tartalmazzon;

• a különböző tantárgyak sajátosságainak megfelelően segítse a tanulási technikák elsajátítását;

• adjon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, fejlesztésre;

• adjon lehetőséget az önálló tanulói munkáltatásra;

• legyen alkalmas a tanult ismeretek gyakorlására, alkalmazására;

• segítse a megértést, az önellenőrzés képességének fejlesztését;

• jól látható, esztétikus fotókkal, ábrázolásokkal illusztrált legyen;

• legyen tetszetős és tartós kivitelű.

A taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülő gondoskodik.

A kötelező tanulói taneszközöket az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek és szaktanárok határozzák

meg.

A taneszközök közül előnyben részesítjük azokat, melyek több éven át használhatók, újat csak az oktatás

minőségének lényeges javítása érdekében vezetünk be.

A tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásánál és beszerzésénél a köznevelési törvény vonatkozó

rendelkezései érvényesülnek.

2.4.1. A tankönyv térítésmentes igénybevételének biztosítása

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény értelmében, az

iskolai könyvtárból a nappali oktatásban résztvevő minden olyan tanuló részére jár az ingyenes tankönyvellátás

aki:

a) Tartósan beteg, (szakorvosi igazolás szükséges)

b) Sajátos nevelési igényű, (szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye szükséges)

c) Három- vagy többgyermekes családban él, (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, ami lehet:

bérjegyzék, számlakivonat, postai igazoló szelvény)

d) Nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás kell)

e) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, (erről szólójegyzői határozat szükséges)

f) Gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül

Az ingyen tankönyvek az iskola könyvtárából vehetők át, és az adott tanévben ingyen használhatók. A tanulók

minden tanítási év végén a tanévzáró ünnepségig kötelesek visszaadni a tanulás időtartamára kapott iskolai

tankönyveket. Kivételt képez, ha a tanuló szakmai,- érettségi,- illetve tanulmányok alatti vizsgára készül.

Továbbá nem kell tanév végén elszámolni a tanulóknak azokkal a munkafüzetekkel és tankönyvekkel, amelyek a


37

tanórán kitöltendő feladatokat tartalmaznak, vagy amelyeket a következő tanévben újra használni fognak. A

tankönyvekért mindenki anyagilag felelős.

Ha a tanuló a tanév végén nem tud elszámolni tankönyveivel, köteles annak ellenértékét az iskolai pénztárba

befizetni.

17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet alapján az iskola köteles felmérni a következő tanév ingyenes tankönyveinek

számát. Ezért minden tanév március 31-ig egy formanyomtatványt juttatnak el az osztályfőnökök a rászorult

tanulók szüleihez, amelyet kitöltve a szükséges dokumentumok becsatolásával május 31-ig adnak le az iskolai

könyvtárba. Szeptember hónapban – ha szükséges – a melléklet frissítését kötelesek a tankönyvfelelősnek leadni.

Az új 9. osztályosok a beiratkozás során nyújthatják be igényüket az ingyenes tankönyvekre.

2.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A középiskola kilencedik- tizedik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése,

bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. Ennek érdekében:

• mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a

tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

• a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztésével segítjük a hatékony tanulást,

• a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív

útjának bemutatása,

• fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási

technikákat és a tanulásszervezési módokat,

• az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának

alkalmazásával kívánjuk megvalósítani,

• segítjük az önkéntes munka, közösségi szolgálat egyénhez illeszkedő formájának

megválasztását

• segítjük az egészséges életvitel kialakítását

A 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

• A tizenegyedik- tizenkettedik évfolyam legfontosabb feladatának az érettségi vizsgára való

felkészülést, a szakképző évfolyamon és a felsőoktatásban való sikeres helytállásra való

nevelést tekintjük. Ennek érdekében:


38

• Az osztályfőnöki órákon, a szakórákon és az egészséges életmód program keretében az

önismeret alakítására, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésére, az

együttműködés értékének tudatosítására helyezzük a hangsúlyt,

• Célunk a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, fejlesztő értékelésük,

• A számonkérések során kiemelt fejlesztési szempont a biztonságos szóbeli és írásbeli

nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása; a mentális képességek

célirányos fejlesztése; az önálló tanulás és az önművelés alapozása,

• Segítjük az önkéntes munka, közösségi szolgálat egyénhez illeszkedő formájának

megválasztását

A NAT követelményeinek az egyes műveltségi területekben/tantárgyakban való megjelenítése teljes

részletességgel a helyi tanulmányi programokban, illetve a szaktanárok éves tervező munkájának

dokumentumaiban, a tanmenetekben található meg.

2.6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Az iskola a mindennapos testnevelést, testmozgást az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint

szervezi meg.

2.7. A választható tantárgyak, foglalkozások A tanulóknak nincs lehetőségük tantárgyat választani az iskolában.

Az iskolában angol és német nyelvet tanítunk. Második idegen nyelv tanulására nincs lehetőség az iskolában. A

tanulók az általános iskolában tanult idegen nyelv elsajátítását folytatják a szakközépiskola és a szakgimnázium

kilencedik évfolyamán.

A NAT, ill. a kerettanterv a 8. évfolyam végére a Közös Európai Referenciakeret szerinti A2 szintű

minimumszintet határoz meg, amelyet a szakgimnáziumi kerettanterv a tanulók előzetes tudásának szintjeként

jelöl meg. A szakgimnáziumban a tanulók idegen nyelvi tudásának fejlesztése történik A2-es szintről B1-es

szintre. A kilencedik évfolyamra beiratkozó tanulók A2-es szintű idegen nyelvi tudását az általános iskolai

bizonyítványukba bejegyzett minősítés igazolja.

A szakközépiskolai program keretében a 9–11. évfolyamban minden tanuló számára kötelező egy idegen nyelv

tanulása. A hatékonyság szempontjából – a kerettanterv szerint – célszerű azt a nyelvet választani, amellyel az

ismerkedést a tanuló az általános iskolában elkezdte. Iskolánk ezt a gyakorlatot követi: az általános iskolában

elkezdett angol vagy német nyelv tanulását folytatják a tanulók az iskolánkba történt beiratkozás után.


39

A tanuló, kiskorú esetén a szülő két esetben választhat idegen nyelvet a beiratkozáskor, ha a tanuló az általános

iskolában mindkét nyelvet (angol és német), vagy ha egyiket sem tanulta. (A tanult élő idegen nyelvet az

általános iskolai bizonyítványban ellenőrizzük.)

2.7.1. A pedagógusválasztás szabályai a választható tantárgyak, foglalkozások esetében Nem releváns a pedagógus választásának szabályozása, mert a tanulók nem választhatnak tantárgyat.

2.8. Választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből a tanulók középszintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból kötelezően ad számot tudásáról:

a) magyar nyelv és irodalom,

b) történelem,

c) matematika,

d) idegen nyelv

e) kötelezően választandó vizsgatárgy a szakgimnázium ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy.

Ha a vizsgázót – az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi

vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában – mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal

történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott

vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát.

Tanulói igény esetén az iskola megszervezi a középszintű érettségi vizsgát minden olyan vizsgatárgyból, amely a

helyi tantervében szerepel, és amelyet legalább százharmincnyolc órában tanult a vizsgára jelentkező tanuló.

2.8. 1. Helyi tantervi követelmények, amelyek teljesítése mellett a tanulók érettségi vizsgát tehetnek a választható érettségi vizsgatárgyakból

Ebben a tekintetben a helyi tanterv követelményei egybeesnek a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben

meghatározott érettségi vizsga részletes követelményeivel, amelyek a tanuló által választott vizsgatárgyra

vonatkoznak. A középszintű vizsgára való felkészítés tanórai keretekben történik.

Az érettségi vizsgára bocsátás alapvető feltétele az adott tantárgyból, – amelyet a tanuló legalább

százharmincnyolc órában tanult, – minden évfolyamon az elégséges minősítés megszerzése.

2.9. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit az egyes érettségi vizsgatárgyakból a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet

tartalmazza:

Biológia

Élő idegen nyelv (angol vagy német nyelv)

Fizika

Földrajz

Informatika


40

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Testnevelés

Történelem

Gépészet ismeretek

Közlekedés ismeretek

Rendészet ismeretek

Sport ismeretek

Szépészet ismeretek

2.10. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó eleme. Az értékelés motiválja a tanulót,

visszacsatol a szaktanár számára, továbbá jelzést küld a szülő felé.

Értékelési alapelveink:

A munkaközösségekre, illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és

következetes alkalmazására törekszünk.

Az értékelésnél a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi, illetve tantárgyi szinten rögzítjük

az 5-4-3-2-1 érdemjegyekhez tartozó követelményeket.

Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozatíratás, otthoni munkák

értékelése, gyakorlati munkavégzés, felmérések).

Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott

értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen.

Alkalmazott értékelési módszerek

- A diagnosztikus értékelést alapvetően a tanulók indulási tudásszintjének megállapítására

használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett

információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető.

Ennek érdekében a tanév kezdetének első két hetében bemeneti mérést végzünk valamennyi

tantárgyból.

- Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén alkalmazható. Alapvető

célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő

átalakítása. Ezen értékelési mód reális képet nyújt a tanulók ismereteiről, képességeiről és

készségeiről, ill. tájékoztatást ad a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók

számára.

- A fejlesztő értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint

megállapítására használjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink


41

eredményességéről ad tájékoztatást, és arról, hogy a tanuló mely kompetenciáit szükséges

fejleszteni, a fejlődésben aktuálisan hol tart a tanuló a tantárgyi követelményekhez

viszonyítva.

A tantárgyi évközi értékelés, valamint a félévi és tanév végi osztályozás rendjét a szaktanár a tanév első óráján

ismerteti a tanulókkal.

2.10.1 A tanulmányi munka ellenőrzésének és értékelésének diagnosztikus, szummatív és fejlesztő formái

I. Az értékelés formái

• szóbeli felelet egy vagy több tananyagegységből

• feleletet helyettesítő írásbeli dolgozat

• részdolgozat (több tanóra tananyagából)

• előre bejelentett témazáró dolgozat, nagydolgozat

• projektmunka

• kiselőadás, prezentáció

• gyakorlati munka

• készségtárgyak esetében gyakorlati feladat

• órai munka

• házi feladat

• házi dolgozat

• vizsga-típusú dolgozat

2.10.2 A szóbeli feleletek értékelése

- 5 (jeles): önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és

hiánytalanul megadott válaszok,

- 4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kisebb részére

a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,

- 3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a

tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján

elmondja a tanuló,

- 2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét

segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük

összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,


42

- 1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, még segítő kérdésekre sem tud

válaszolni a tanuló.

2.10.3 Az írásbeli feladatok értékelése 1.) Minden közismereti tantárgy esetében, – beleértve a készség tantárgyakat is (testnevelés, rajz) –

szakközépiskolában és szakgimnáziumban általános szabály, hogy a megszerezhető legmagasabb pontszám elért

százalékának arányában állapítja meg a szaktanár az érdemjegyet a következőképpen:

0-39 % elégtelen

40-59 % elégséges

60-74 % közepes

75-89 % jó

90-100 % jeles

2.) A szakmai elmélet és gyakorlat tantárgyainál alkalmazott arányok:

0-50 % elégtelen

51-60 % elégséges

61-70 % közepes

71-80 % jó

81-100 % jeles

3.) Az érettségire épülő szakképzésben a szakmai vizsgakövetelményekben rögzített arányoknál magasabb

követelmény nem alkalmazható.

4.) A szakmai kerettantervek tantárgyai esetében a szakmai vizsgakövetelmények értékelési elvei az irányadók.

2.10.4 A dolgozatírás szabályai és a javítás határideje

1) A témazáró, nagydolgozatot egy héttel megírása előtt be kell jelenteni.

2) A témazáró dolgozat legfeljebb 90 perces időtartamban íratható.

3) Naponta legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható, összesen 90 perc időtartamban.

4) A dolgozatokat 15 tanítási napon belül ki kell javítani. A szaktanár hivatalos távolléte esetén a

határidő a távollét idejével meghosszabbodik. A határidő túllépése esetén az érdemjegyet a

tanuló nem köteles elfogadni.

2.10.5 Érdemjegyek száma egy félév alatt

1) Az érdemjegyeket a szaktanár naponta bevezeti az e-naplóba.

2) Az érdemjegyeket az adott hónap rovatába kell bevezetni.


43

3) Az érdemjegyek száma

a.) heti 0,5-1,5 órás tantárgy esetén félévente minimum 2 érdemjegy (időben arányosan elosztva)

b.) heti 2-2,5 órás tantárgy esetén félévente minimum 3 érdemjegy (időben arányosan elosztva)

c.) heti 3 vagy annál több órás tantárgy esetén félévente minimum 4 érdemjegy (időben arányosan

elosztva)

2.10.6 A félévi és tanév végi minősítés

1) Az osztályozásnál a félévben illetve a tanév során megszerzett valamennyi érdemjegyet

figyelembe kell venni!

2) A tanuló félévi vagy tanév végi osztályzata az érdemjegyek átlagától lényegesen nem térhet

el az alábbiak figyelembevételével:

a) az elégséges osztályzat megadását a szaktanár legfeljebb 1, 5 – 1, 8 átlag között

mérlegelheti; 1, 5 alatt az osztályzat elégtelen.

b) a 2,00 tantárgyi átlagot meghaladó érdemjegyek esetén

• 0, 49-ig lefelé kerekítés,

• 0, 5 – 0, 8 között a szaktanár mérlegel

• 0, 81-től felfelé kerekítéssel alakul ki az osztályzat.

3) A tanuló javára a szaktanár figyelembe veheti az órai aktivitást, továbbá a fejlődési

tendenciát.

4) Ha a tanuló a félév során az előre bejelentett dolgozatírások legalább felén nem vesz részt, a

szaktanár a tanulót – vele egyeztetett időpontban, de legfeljebb 2 alkalommal – a tanórán

beszámoltathatja az elmaradt témakörökből.

5) Az átlag számításánál – a félévi és az év végi osztályzatok megállapításánál –súlyozottan

szerepelnek a témazáró dolgozatok, amelyek két feleletjeggyel egyenértékűek.

6) Az osztályzatokat az osztályfőnök véglegesíti a tantestületi döntésnek megfelelően az évzáró,

illetve félévzáró értekezlet után.

7) Az átlag a magatartás, szorgalom érdemjegy nélkül kerül megállapításra.

8) Osztályozó vizsga esetén a vizsgajegyzőkönyv iktatásra kerül, a dolgozatokat az irattárban 1

évig meg kell őrizni.

9) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett

tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati

képzés szervezője értékeli.

10) Az elméleti és gyakorlati tevékenység arányában az osztályfőnök változtathat a magatartás és

szorgalom érdemjegyen és osztályzaton.


44

11) A tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezője állapítja meg.

12) A nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről és a vizsgára bocsátásáról.

2.10.7 Magatartás és szorgalom minősítése

I. A magatartás minősítése

A magatartásból kapott osztályzat megmutatja, hogy a tanuló mennyiben tett eleget az iskola pedagógiai-

nevelési elvárásainak.

Példás (5)

- a házirendet betartja

- fegyelmezett

- megbízható

- pontos

- a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel, véleményével elősegíti

- felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő, kulturáltan viselkedik

- igazolatlan mulasztása nincs

- fegyelmező intézkedésben nem részesült

- igazolatlanul nem késik

Jó (4)

- a házirendet betartja

- általában fegyelmezett, megbízható, pontos

- részt vesz a közösség életében

- a rábízott feladatokat elvégzi

- felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik az együttműködésre

- legfeljebb 1 igazolatlan órája van

- legfeljebb 1 szóbeli fegyelmező intézkedésben részesült

- írásbeli fegyelmező intézkedésben nem részesült

- igazolatlanul legfeljebb egyszer késik

Változó (3)

- a házirendet csak ismételt, állandó figyelmeztetésre tartja be

- figyelme ingadozó

- munkája pontatlan

- a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt

- társaival közömbös

- a felnőttekkel és társaival csak esetenként működik együtt

- több szóbeli figyelmeztetésben részesült


45

- 1 alkalommal írásbeli figyelmeztetésben részesült

- igazolatlan óráinak száma 10 alatt marad

- több alkalommal igazolatlanul késik

Rossz (2)

- a házirendet nem tartja be, ismételt figyelmeztetés ellenére sem

- fegyelmezetlen, durván beszél

- közösségi munkát nem végez

- magatartása rossz hatással van társaira

- a felnőttekkel és társaival szemben tiszteletlen

- több írásbeli fegyelmező intézkedésben részesült

- igazolatlan óráinak száma 10 vagy annál több (jegyző kiértesítése)

- gyakran késik igazolatlanul

II. A szorgalom minősítése

A szorgalom érdemjegy nem tükrözheti kizárólag a tanuló eredményességét, tanulmányi rangsorban elért helyét

- azt is meg kell megmutatnia, hogy a tanuló saját képességeihez, eddigi tanulmányi eredményéhez mérten

milyen eredményt ért el.

Példás (5)

- munkavégzése pontos, megbízható

- minden tantárgyban elvégzi órai és házi feladatait

- aktivitása segíti az órai munkát

- tudása fejlesztését igényli

- munkájában önálló

- munkatempója jó

- tanórán kívüli tevékenységekben részt vesz

- eredményei képességeihez mérten jók

Jó (4)

- a tanítási órákon figyel

- házi feladatait elvégzi, tanórákon esetenként aktív

- ösztönzésre rendszeresen dolgozik és ellenőrzi magát

- érdeklődése nagyrészt az iskolai tananyagon belül marad

- eredményei képességeinek megfelelők

- legfeljebb 2 elégséges osztályzata van

Változó (3)

- tanulmányi munkája rendszertelen, ingadozó


46

- általában figyelmetlen és passzív

- munkájában önállótlan

- nem ellenőrzi önmagát

- eredményei képességei alatt maradnak

- gyenge képességei miatt elégséges és elégtelen osztályzatot is kapott

Hanyag (2)

- figyelmetlenül, rendszertelenül és rendezetlenül dolgozik

- nem megbízható

- feladatait rendszerint nem végzi el

- nem törődik kötelességeivel

- a tantárgyi követelményeket nem veszi figyelembe

- megtagadja a munkát

- tanórákon közönyös, passzív

- képességei alatt teljesít és ezért több tantárgyból bukott

- képességei alatt teljesít és ezért a tantárgyak többségéből elégséges osztályzatot

kapott

- csak elégséges és elégtelen osztályzatai vannak

2. 11. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

A közöttünk élő svábok és szlovákok kultúrájának megismerése közös irodalmi estek szervezésével történik.

Szalagavató ünnepségeinken a diákok ünnepi műsorában is helyet kapnak a nemzetiségek dalai és táncai.

2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az élő idegen nyelvek és az osztályban tanult szakmák szerint az osztályokat csoportokra bontja az iskola. Angol

és német nyelvi csoportban tanítjuk az élő idegen nyelvet. A szakmai gyakorlati órákon legfeljebb 12 fős csoport

vesz részt.

Csoportbontásra kerül sor, ha évfolyamszinten vonunk össze osztályokat a tanulólétszám csökkenése miatt, és az

összevont osztályba került tanulók egymástól eltérő tanterv alapján kezdték meg korábban tanulmányaikat. Azon

tantárgyak esetében, ahol eltérő óraszámok szerepelnek a tantervekben, csoportbontásban tanítjuk az

ismereteket.

2.13. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek


47

2.13.1 Egészség nevelési elvek Az egészség az élő szervezeteknek olyan harmonikus működési állapota, amely egyrészt biztosítja a szervek

kiegyensúlyozott, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az ember beilleszkedését a környezetbe. Az

egészség teljes testi, lelki, szociális jóléti állapot (WHO). Az egészség tehát nem a betegség hiánya, hanem a

testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat.

Az iskola egészségnevelési programját a nevelőtestület készíti el az iskola-egészségügyi szolgálat

közreműködésével. Azok az egészségfejlesztő programok hatékonyak, amelyek:

- hosszútávon működnek,

- beépülnek az iskola mindennapjaiba,

- mindegyik fő egészség-kockázati tényezőre hatnak,

- az iskola minden tanulója és a teljes tantestület részt vesz benne,

- valamint bevonja a szülőket és az egészségnevelésben közreműködő civil szervezeteket is.

Az iskola egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatait a Pedagógiai Program 1.3 pontja részletezi.

2.13.2 Környezeti nevelési elvek

A környezeti nevelés célja, szemlélete:

Segítse elő a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a

felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására – elősegítve az élő

természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Napjainkban a világ figyelme a fenntartható

fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai,

politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk.

A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt

kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Párbeszéden, kölcsönös gondolkodáson alapuló

módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra,

konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készséget kell kialakítanunk a diákjainkban.

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és

minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem

egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert.

A környezeti nevelés feladatai:

- A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához:

• továbbképzéseken való részvétel biztosítása, a környezeti nevelés módszereinek elsajátítása,

• környezetvédelemmel kapcsolatos segédanyagok, szemléltető eszközök beszerzése.

- Hagyományok ápolása:

• osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában,


48

• Esztergom és környéke nevezetességeinek, természeti értékeinek, valamint az iskola

történetének megismerése,

• osztálykirándulások, túrák szervezése.

- Szaktárgyi célok: a tanórákon minden lehetőséget meg kell ragadni a környezeti nevelésre, (pl. a

környezetszennyezés hatása a természeti és épített környezetre, az emberre),

- A tanórán kívüli környezeti nevelési munka erősítése:

• kiállítások, vetélkedők, előadások, témanapok, -hetek szervezése,

• megemlékezés a jeles napokról:

Március 6. – Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap

Március 22. – A Víz Világnapja

Április 22. – A Föld Napja

Május 10. – Madarak és Fák Napja

Június 5. – Környezetvédelmi Világnap

Szeptember 20-a körül – Takarítási Világnap

Szeptember 26. – A Tiszta Hegyek Napja

Október 15. – Nemzetközi Gyalogló Nap

Október 21. – Földünkért Világnap

- Az iskola tisztaságának javítása:

• szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása,

• elemek, akkumulátorok és elhasználódott vegyszerek (veszélyes hulladékok) összegyűjtése,

• az iskola területén tavaszi és őszi nagytakarítások megszervezése,

• fokozott odafigyelés a tantermek, a folyosók és a belső udvar tisztaságának megőrzésére –

tisztasági akciók szervezése.

- Az iskola környezetében a zöld felületek arányának növelése

Az iskolai diákönkormányzat bevonása meghatározó a feladatok megvalósítása szempontjából.

2.14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézkedéseink célja, hogy valamennyi tanulónk nevelési szükségleteinek megfelelő, minőségi oktatásban

részesüljön, melynek segítségével képességeik és tehetségük alapján hozhatnak döntéseket életútjuk

vonatkozásában, nem pedig etnikai vagy szociális alapon megkülönböztetett kényszerpályákon mozognak.

Olyan oktatási környezet törekszünk kialakítani, amely hozzáférést biztosít minden tanuló számára saját egyéni

képességei és készségei maximális fejlesztésére. Fontosnak tartjuk olyan pszichés körülmények biztosítását,

amelyekben a tanulók jól érzik magukat.

Az iskola gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő,

érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. Ennek érdekében az intézményvezetés információt

nyújt a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak


49

- az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségeiről

- az iskolán kívüli segítő szervezetekről,

- az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről.

Fontosnak ítéljük a folyamatos kapcsolattartást a családdal: személyes beszélgetések, a szülői támogatás

megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások szervezése. Az osztályfőnök, a szaktanárok, az

iskolaorvos, a diákönkormányzat, a külső szervezetek (nevelési tanácsadó, önkormányzatok, gyermekvédelmi

szakellátó intézmények) közötti kommunikáció a tanulók esélyegyenlőségét szolgálja, mert elősegíti a

problémák feltárását, és a megszüntetésükhöz vezető folyamatot.

A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelét figyelemmel kísérjük. A szaktanárok

a tanórákon tanulás módszertani ismeretek nyújtanak. Osztályfőnöki feladat a közösségi foglalkozások

(önismereti órák, konfliktuskezelési, szabadidős foglakozások) szervezése és tartása. Egészségnevelő

tevékenységeink során hangsúlyt helyezünk a felvilágosító, megelőző munkára, melynek formái: a családi életre

nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok. Egészségvédelmi témájú tanórákat tartunk, a

megelőzéshez valamilyen módon kapcsolódó előadásokat szervezünk, igyekszünk megfelelő alternatívákat

mutatni tanulóinknak. Kiemelten kezeljük a szenvedélybetegségek megelőzését (dohányzás, alkohol, drog).

Szükség esetén az iskola felveszi a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, a

gyermekvédelmi intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval.

Az iskolában iskolaorvos rendel, a gyerekek évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. A rossz anyagi vagy

rossz lakáshelyzetben lévő családok gyermekeinek szükség esetén segítünk kollégiumi elhelyezést biztosítani.

A tanulók esélyegyenlőségét mozdítják elő iskolánkban az alábbi tevékenységi formák:

- Étkezési díj-támogatás (jogszabályi előírások alapján).

- Tankönyvtámogatás (jogszabályi előírások alapján).

- Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon.

- Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése.

- Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon. Segítség nyújtása egyéni pályázatok

elkészítéséhez.

- Kapcsolatfelvétel, illetve kapcsolattartás szakszolgáltató intézményekkel.

- Támogatás nyújtása az iskolai alapítványtól.

- Pályaorientációs tevékenység erősítése (osztályfőnöki és szakmai órákon).

- Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése.

- A tanulási kudarccal küzdő tanulók esetében egyéni, vagy kiscsoportos foglalkozások

szervezése.

- Ösztönzés a helyes tanulási módszerek elsajátítására.

- Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése.


50

A szociális hátrányban lévő tanulóknak pénzbeli segítséget nem tudunk nyújtani, de felhívjuk figyelmüket az

iskola által nyújtott lehetőségekre: a tankönyvsegélyre, a kedvezményes menzai, vagy kollégiumi ellátásra, az

iskolai könyvtár használatára.

2.15. A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek Jutalmazással ismerjük el tanulóink kimagasló teljesítményét tanulmányi munkájukban, sportteljesítményükben,

közösségi munkájukban valamint kulturális és közéleti tevékenységükben

Az iskola jutalomban részesíti azt a tanulót, aki

- a tőle elvárhatónál jobb teljesítményt mutat fel

- példamutató magatartást tanúsít

- képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el

- az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez

- iskolai vagy iskolán kívüli vetélkedőkön, versenyeken vesz részt, azokon jól szerepel

- bármely módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez

Az iskolai jutalmazás lehet írásbeli dicséret:

- szaktanári dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi dicséret

- oklevél

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. A

legkiemelkedőbb tanulók könyvjutalomban részesülnek az osztályfőnökök javaslatára. Közösségi munkáért a

DÖK is javasolhat tanulókat az elismerésre. Jutalmukat a ballagáson vagy a tanévzáró ünnepélyen az iskola

közössége előtt nyilvánosan veszik át.

2.15.1. A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó

elvek Az értékelésnek mindig tényeken kell alapulnia, s nemcsak a hibákat, hanem az eredményeket is el kell ismernie.

Az értékelésnek kiemelkedő nevelő hatása van, igen nagy pozitív hatással lehet az értékelt teljesítményére, ha jól

értékelünk, de nagyon sokat árthat, ha rosszul tesszük ezt. Értékelésünk akkor felel meg a kritériumoknak, ha

mindig nyílt, arányban áll a végzett munkával, tükrözi a kifejtett teljesítményt és minden lényeges kérdést érint.

Ezáltal teremtődik meg az egészséges önértékelés és a mások munkájának megbecsülésére való nevelés feltétele.

Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy

az értékelés:

- segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését;

- segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is;

- az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon;


51

- mindig legyen személyre szabott

A tanulók magatartásának értékelési szempontjait az iskolai követelményei határozzák meg:

- a házirend, az iskolai elvárások ismerete, azok betartása és betartatása;

- szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen az iskolai viselkedés

szabályainak megtartásáért;

- a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony (beilleszkedés a közösségbe, mások

beilleszkedésének elősegítése; aktív szerepvállalós a közösség előtt álló feladatok

megoldásában; segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában)

- megfelelés az általános viselkedési normáknak (udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált

hangnem minden körülmények között)

- igazolatlan mulasztások száma

A tanulók szorgalmának értékelési szempontjait az iskolai követelményei határozzák meg:

- a motiváltság (a tudás megszerzésének igénye)

- az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény

- a tanulási folyamatban való részvétel minősége (jó idő- és munkaszervezés; kötelességtudat,

pontos, megbízható, önálló munkavégzés; aktív tanórai tevékenység)

- tanórán kívüli feladatok vállalása (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok)

- elégtelen tantárgyi érdemjegyek, illetve osztályzatok száma

A magatartás és szorgalom jegyekről az osztályban tanító szaktanárokkal való megbeszélés után, a tanuló saját

magáról alkotott önértékelésének figyelembevételével az osztályfőnök dönt. E döntés az osztályozó értekezleten

megvitatható, ám a döntést itt is az osztályfőnöknek kell meghoznia.

A magatartás és szorgalom minősítésének kritériumait a helyi tanterv 2.10.7 pontja tartalmazza.

2.16. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A tanítási – tanulási folyamatban az iskola pedagógusai

- építenek a tanulók előzetes tudására és tapasztalatára

- fejlesztik a tanulók gondolkodását, kreativitását, önálló tanulási módszereit

- csoportok és egyének számára fejlesztési terveket dolgoznak ki, és törekednek ezeket a

tanulókkal együttműködve hatékonyan megvalósítani

- a pedagógiai valóság igényeihez mérten, adaptív módon tervezik nevelő-oktató munkájukat,

differenciálnak


52

- törekszenek a tudás iránti mély érdeklődést és kíváncsiságot felkelteni a tanulókban

- tiszteletben tartják az egyéni sajátosságokat, a tanulók személyiségét

- arra nevelik a tanulókat, hogy egymás segítése a közösség tagjai számára természetes

szükséglet

- a tanulók körében elősegítik az együttműködést, a kölcsönösséget, a segítő attitűdöt, a

nyitottságot és a toleranciát

- elköteleződöttek a konstruktív feszültségkezelés mellett

- a tanítás tartalmának megválasztásakor kihasználják a tartalomban rejlő nevelő és

közösségfejlesztő lehetőségeket.

- törekszenek biztonságos tanulási környezetet teremteni a tanulók számára,

- egymás véleményét tiszteletben tartják

- az esetlegesen felmerült konfliktusokat konstruktívan kezelik

- értéket közvetítenek

- beépítik a tanításba a folyamatos és differenciált visszajelzés mozzanatait,

- az értékelés során a tanulók számára is világos, objektív kritériumrendszert közvetítenek

2.17. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítés Az iskola sport ágazati képzésén lehetőség van az emeltszintű Sport ismeretek érettségi tárgyra való felkészülésre.

2.18. Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények (a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján) Az iskola nem szervez emelt szintű oktatást.

Nincs olyan évfolyam és tanulócsoport, amelyben idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom

tantárgyakból legalább heti öt, egyéb tantárgyak esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást biztosítana az

iskola. (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról: 7.§

(3) )


53

Szakmai program

A szakmai képzés hitvallása:

„A jó szakma felér egy diplomával.”

A szakmai képzés szintjei: - szakiskolai képzés - szakközépiskolai képzés A szakmai gyakorlati képzés szintjei: - iskolai tanműhely - mikro, makro vállalkozások A szakmai elméleti képzés színtere: az iskola. A képzésre vonatkozó jogszabályok: 2011. évi CXC törvény „A köznevelésről” 2011. évi CLXXXVII. Törvény „A szakképzésről” 150/2012. (VII.6.) Korm. Rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakmai vizsgák vizsgakövetelményeiről 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjéről 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet szakképzési kerettantervek 12/2013 (III.28.) NGM rendelet 47/2011. (IX.14.) NFM rendelet A szakmai képzés során megvalósítandó szakmai programot a szakképzési kerettanterv tartalmazza. A szakképzési kerettanterv: a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakiskolai képzésben szakképesítésenként, a szakközépiskolában ágazatonként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki. Szakközépiskola A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magába foglaló szakmai és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint Szakiskola A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai végzettséggel vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni. A tanulói előmenetel


54

A tanulói előmenetel elbírálását a modulokra vonatkoztatva a szakmai program tartalmazza. A magasabb évfolyamba lépés feltétele az eredményes szereplés mellett a szakképzésnél előírt összefüggő tanév végi gyakorlat és a kötelezően előírt szintvizsga eredményes teljesítése, A szakmai képzés óraterve A szakmai képzés óratervét a nyári előírt kötelező gyakorlattal együtt a szakmai program tartalmazza. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele A szakmai vizsgára bocsátás a vonatkozó rendeletben (szakmai és vizsgakövetelményben) teljesült feltételek esetében lehetséges. A vizsgára való jelentkezést a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjéről szóló rendelet tartalmazza. Felnőttképzés Felnőttképzés a vonatkozó rendelet előírásai alapján a nappali képzés elsőbbségét figyelembe véve folytatható. Az alapító okiratban meghatározott szakképzésekben folytatható felnőttképzés. A képzés időtartamának igazodnia kell a jogszabályi előírásokhoz. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elve A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. A gyakorlati képzést a szakmai elméleti képzéssel párhuzamosan heti gyakorisággal szervezzük meg. Szintvizsga A szintvizsga annak mérésére szolgál, hogy az első szakképző évfolyamon a tanuló az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat elsajátította-e. A szintvizsgát a rendeletben megfogalmazottak szerint és az előírt időpontban a gazdasági érdekképviseleti szerv bevonásával kell lebonyolítani. A tanulók felvétele a képzésre Meghatározóak a szakmai és vizsgakövetelményben előírtak. A szakközépiskolai és szakiskolai felvétel a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. A felvételi eljárás esetén a jelentkezők tanulmányi eredményét az általános iskolai 7.-8. osztályban nyújtott teljesítménye alapján bíráljuk el. Az adott tanévre felvehető létszámról és az indítható szakmákról a Megyei RFKB határozatának figyelembe vételével az iskola fenntartója dönt. A külső szakmai kapcsolattartás Az iskolai kapcsolattartásért a mindenkori vezető felel. Feladatát megoszthatja a tantestület tagjaival, vezetőtársaival. A gyakorlati képzés fejlesztése A szakmai munkaközösség vezetőivel, a műszaki intézményvezető helyettessel a SZVK figyelembevétele mellett történik a gyakorlati képzést szolgáló eszközök és műhelyek fejlesztése.


55

A nagyobb felújítás, karbantartás, fejlesztés a vonatkozó rendeletek és előírások figyelembe vételével történik. PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK (érvényesség, felülvizsgálat, módosítás, nyilvánosság, jóváhagyás, aláírások) Érvényesség Az iskola a fenntartó által jóváhagyott Pedagógiai program és Helyi Tanterv szerint szervezi meg, és végzi nevelő-oktató munkáját. Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, és a partnerek igényeinek a változása az átdolgozást szükségessé nem teszik. Értékelés, felülvizsgálat A Pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan figyelemmel kíséri. Módosítás A Pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

• = az iskola intézményvezetője, • = a nevelőtestület bármely tagja, • = a nevelők szakmai munkaközösségei, • = a szülői szervezet, • = az Iskolaszék • = az iskola fenntartója • = intézményi tanács.

A szülők és a tanulók a Pedagógiai program módosítását közvetlenül, a szülői szervezet, illetve a diákönkormányzat képviselője útján javasolhatják. A Pedagógiai programot, annak módosítását a nevelőtestület fogadja el, kikérve az SZMK, DÖK véleményét, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Nyilvánosság Az iskola Pedagógiai programja nyilvános. A Pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, tekinthet meg: = az iskola fenntartójánál, = az iskola irattárában, = az iskola könyvtárában, = a munkaközösség-vezetőnél, = az iskola intézményvezetőjénél, = az iskola honlapján.


56

3. Szakmai program

Szakközépiskola 9-10. évfolyam, szakiskolai (kifutó) 11. évfolyam nappali tagozaton

Asztalos

34 543 02 ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉS óraterve

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. 2

Biztonságos munkavégzés alapjai

1

Biztonságos munkavégzés gyakorlata

2

Faipari szakmai és gépismeret

2

Faipari szakmai gyakorlat

7

Asztalosipari szerelési ismeretek

1

Asztalosipari szerelési gyakorlat

2 3 3

Szerkezettan-szakrajz és technológia

4 4

Asztalosipari szakmai gyakorlat

10 9

Gépkezelési ismeretek

1 2

Gépkezelési gyakorlat

4 4


57

10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok

Faipari szakrajz 2,5

Gyártáselőkészítési ismeretek

2 1

Összes óra 6 11 8 17 9,5 16

Összes óra 17 140 25 140 25,5 Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Asztalos_34_543_02.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=34_543_02_Asztalos_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.


58

Festő, mázoló, tapétázó 34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE


modulok Tantárgyak





0,5





Építőipari alapismeretek

1 2 0,5

Építőipari alapismeretek gyakorlat

1

Falfelület festése, díszítése

1,5 3 3

Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata

5 9 6,5

Mázolás 1 2 1,5

Mázolási munkák gyakorlata

4 4 4,5

Tapétázási munkák 1 2 2

Tapétázási munkák gyakorlata

2 3 5

Összes óra 6 11 9 15 9,5 16

Összes óra 17 140 25 140 25,5 Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Festo_mazolo_tapetazo_34_582_04.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=54_211_03_Festo_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen


59

osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Gépi forgácsoló

34 521 03 Gépi forgácsoló


modulok Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam



0,5 0,5


Foglalkoztatás II. 0,5 0,5


Foglalkoztatás I. 2 2

Munkavédelem 1 1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

1 1

Gépészeti alapozó feladatok

3 3


61

feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

5 4

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

1,5 2 3

Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

5 6

Esztergálás 2 4,5 3,5 4

Esztergálás gyakorlata

8 5 8 4

Marás 3 4

Marás gyakorlata 6 5 11

Köszörülés 2 2,5 3 1

Köszörülés gyakorlata

2 6 8

Szakmai idegen nyelv 1 Osztályközösség építő program 1 0,5 Összes óra 6 11 9 16 9,5 16 16 19 12 23 Összes óra 17 140 25 140 25,5 35 160 35

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése:


62

A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Gepi_forgacsolo_34_521_03.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2014/DL.php?f=34_521_03_Gepi_forgacsolo_2014.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2014 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Hegesztő A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként


modulok Tantárgyak




2,5

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

4

Munkavédelem 1

Elsősegélynyújtás gyakorlat

1

Hegesztési alapismeretek

2 2

Hegesztési alap-gyakorlatok

3 3 2







0,5

Hegesztési ismeretek I.

4

Hegesztési gyakorlatok I.

3 5

Hegesztési ismeretek II.

3

Hegesztési gyakorlatok II.

8

Hegesztési ismeretek III.

4

Hegesztési gyakorlatok III.

7

Hegesztési ismeretek IV.

3


64

védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztési gyakorlatok IV.

7

Összes óra 6 11 9 16 9,5 16

Összes óra 17 140 25 140 25,5

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Hegeszto_34_521_06.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2014/DL.php?f=34_521_06_Hegeszto_2014.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2014 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Karosszérialakatos

SZAKISKOLA, XIII. KÖZLEKEDÉS, 34 525 06, KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKMA ÓRATERVE


modulok Tantárgyak





0,5





Munkavédelem 0,5

Elsősegélynyújtás gyakorlata 0,5 Gépészeti alapismeretek 2 2 Gépészeti alapozó gyakorlat 9,5 3


65

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

Gépészeti kötésismeret 2 Kötéskészítési gyakorlat 4 1 Vállalkozási ismeretek 1 0,5 A vállalkozás gyakorlata 1 1 Karosszérialakatos szakmai ismeret 2 4 6,5 Karosszérialakatos szakmai gyakorlat 10 14

Összes óra 6 11 8 17 9,5 16

Összes óra 17 140 25 140 25,5 Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Karosszerialakatos_34_525_06.docx Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Szerszámkészítő

34 521 10 Szerszámkészítő szakképesítés óraterve A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként


modulok Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam



0,5 0,5


Foglalkoztatás II. 0,5 0,5


Foglalkoztatás I. 2 2

Munkavédelem 1 1


1 1


3 3


5 4

Szakmai anyagismeret és

3 3 1


67

és geometriai mérések

anyagvizsgálat


3 2 3

Szerszám és készülékgyártás

1,5 4 5 4,5 6

Szerszám és készülékgyártás gyakorlata

5 13 7 12 12

Üzemeltetés és karbantartás

2 2 2 2

Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata

9 8

Szakmai idegen nyelv 1

Osztályközösség építő program 1 0,5

Összes óra 6 11 9 16 9,5 16 16 19 12 23

Összes óra 17 140 25 140 25,5 35 160 35 A kétéves szakiskolai képzésben a fenti szakmai órákhoz - az 1. évfolyamon hetente 1 szakmai idegen nyelv óra és 1 osztályfőnöki óra, - a 2. évfolyamon hetente 0,5 osztályfőnöki óra tartozik. Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése:


68

A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Szerszamkeszito_34_521_10.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=34_521_10_Szersz%C3%A1mkeszito_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Szociális gondozó és ápoló

1.59. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV

a 34 762 01

SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11.

évfolyam

heti óraszám heti óraszám heti óraszám

e gy e gy e gy

Összesen 11,5 5,5 17,5 7,5 15,5 10

Összesen 17 25,0 25,5





Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

2 1,5 1,5

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

2,5 2 1

Pszichológiai alapismeretek 3 2 Egészségügyi alapismeretek 3 3 1,5 Ápolási, gondozási alapismeretek 3 1 Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

2 2

Társadalomismeret 1,5 Klinikai ismeretek 5,5 Ápolási gyakorlat 2 Gondozási ismeretek 2,5 A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

1

Monitorozó gyakorlat 1,5 1 Szociális munka elmélete 3,5 Szociális munka gyakorlata 1,5 Szociális gondozás 4,5 Szociális gondozás gyakorlata 4 Mentálhigiéné 1 Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

1,5


70

10572-16 Gondozási-ápolási adminisztráció

A szociális adminisztráció gyakorlata 1 1,5

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Szocialis_gondozo_es_apolo_34_762_01.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=34_762_01_Szocialis_gondozo_es_apolo_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Villanyszerelő

1.71. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV

a 34 522 04

VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként


modulok Tantárgyak





0,5





Műszaki informatika gyakorlat

2

Műszaki ismeretek 2,5

Műszaki gyakorlatok

4 60


71

10023-12 Épületvillamossági szerelés

Épületvillamossági szerelés

1,5 4

Épületvillamossági szerelés gyakorlata

4 60 15 100

Épületvillamossági mérések gyakorlat

1 20 2 40

Vállalkozási ismeretek

1

Ipari elektronika 2

Elektrotechnikai számítások

1 2

Villamosipari anyagismeret

0,5 1

Villamos gépek és berendezések

3

Villamos műszaki ábrázolás

1 1

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata

16

Összes óra 6 11 8 17 9,5 16

Összes óra 17 140 25 140 25,5 Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Villanyszerelo_34_522_04.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2017/DL.php?f=34_522_04_Villanyszerelo_2017.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2017 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

3.2 Szakképzési Hídprogram keretében futó képzés

Asztalosipari szerelő 21 543 01


modulok Tantárgyak

Heti óraszám

H/II/1 évfolyam

H/II/2 évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati


72

10227-12 Biztonságos

munkavégzés

Biztonságos munkavégzés alapjai

1

105

0,5

Biztonságos munkavégzés gyakorlata

1 2

Faipari szakmai és gépismeret

1 3

Faipari szakmai gyakorlat

2 6

Asztalosipari szerelési ismeretek

1 1

Asztalosipari szerelési gyakorlat

2 3,5

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 3 5 4,5 11,5

Összes heti/ögy óraszám 8 105 16 Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu/Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_SNI/DL.php?f=asztalosipari_szerelo_hid2_21_543_01.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2013/DL.php?f=21_543_01_Asztalosipari_szerelo.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2013 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Szakközépiskola (2016/17-es tanévtől kifutó rendszerben) 11 – 13. évfolyam

Közlekedés ágazat, Szállítmányozási ügyintéző

SZAKKÖZÉPISKOLA XXI. KÖZLEKEDÉS ÁGAZATHOZ ÉS 54 841 04

SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS KÉPZÉSÉNEK ÓRATERVE

14/2013 (IV.5.) NGM RENDELET ALAPJÁN KÉSZÜLT HELYI TANTERV Érvényes SZVK: 12/2013 (III.28.) NGM rendeletben jelent meg.

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakképesítés-

specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


1



11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)


Közlekedési alapismeretek

2 2 1 2


74

alapok Közlekedési alapismeretek gyakorlat

30 1 45 40

Közlekedési földrajz 1 1 2

Közlekedésbiztonság és -védelem

1 1 1

Közlekedés üzemvitel

2 1 1 2

Közlekedés üzemvitel gyakorlat

40 1 60 2 70

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek

2 3

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

30 1

Szállítmányozási ismeretek

6,5

Külkereskedelmi- és vámismeretek

5

Szállítmányozási földrajz

3

Logisztikai ismeretek

5

Szállítmányozási informatika

1

Szállítmányozási szakmai idegen nyelv

2


75

Szállítmányozási gyakorlat

6

összes óra 6 0 5 2 6 2 9 2 26 9 összes óra 6 7 8 11 35 A 13. évfolyamon a fenti szakmai órákhoz hetente 1-1 óra szakmai idegen nyelv és osztályfőnöki óra tartozik.

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2013/DL.php?f=szallitmanyozasi_ugyint_54_841_04.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2013/DL.php?f=54_841_04_Szallitmanyozasi_ugyintezo.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2013 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Gépgyártástechnológiai szakközép

SZAKKÖZÉPISKOLA IX. GÉPÉSZET ÁGAZAT és 54 521 03 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS KÉPZÉS ÓRATERVE 14/2013 (IV.5.) NGM rendelet alapján készült helyi tanterv

Érvényes SZVK: 12/2013 (III.28.) NGM rendeletben jelent meg. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként


Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakképesítés-

specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy


76



0,5



11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)


Munkavédelem

1

Elsősegélynyújtás gyakorlat

1

Gépészeti alapozó feladatok 3,5

4

5

5

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat 2

70

3

105

3

140

Műszaki mérés 2

Műszaki mérés gyakorlat 2

Forgácsolási alapismeretek

5


77

CNC szerszámgépeken

Forgácsolási alapismeretek gyakorlat 8 Gyártástervezés és gyártásirányítás 8,5 Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat 2 Szerszámgépek karbantartása 4 Szerszámgépek karbantartása gyakorlat 4

összes óra 4 2 4 3 5 3 8 3 20 14 összes óra 6 7 8 11 34

A 13. évfolyamon a fenti szakmai órákhoz hetente 1-1 óra szakmai idegen nyelv és osztályfőnöki óra tartozik.

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2013/DL.php?f=gepgyartastechnologiai_technikus_54_521_03.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2013/DL.php?f=54_521_03_Gepgyartastechnologiai_technikus.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2013 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Szakgimnázium (2016/17-es tanévtől felmenő rendszerben) 9 – 13. évfolyam

Egészségügy ágazat, Gyakorló ápoló

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám


Összesen 11 0 11 1 3,5 6,5 5 5 10,5 20,5

Összesen 11 12 10 10 31,0



11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire

épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2



0,5

Egészségügyi alapismeretek

3 1,5

Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 Ápolástan-gondozástan 1,5 2,5 1 Ápolástan-gondozástan gyakorlat

Klinikumi alapozó ismeretek

4,5

Klinikumi szakismeretek 1 3 Diagnosztikai és terápiás alapismeretek

2

Klinikumi gyakorlat 4,5 3 Egészségügyi asszisztensi feladatok

3 3 1 1

Egészségügyi asszisztálás gyakorlata

1 2 2

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

3,5

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások

2

Klinikai gyakorlat 17,5 Egészségnevelés- egészségfejlesztés

2,5


79

Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat

3

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Gyakorlo_apolo_54_723_02.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=54_723_02_Gyakorlo_apolo_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.


80

Gépészet ágazat, Gépgyártástechnológiai technikus (Gyártósori gépész

mellékszakképesítéssel)

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám


Összesen 5 6 6 6 3 7 5 5 15,5 15,5

Összesen 11,0 12,0 10,0 10 31,0

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5



Munkavédelem 0,5 Elsősegélynyújtás gyakorlat

0,5

Vezérléstechnikai alapismeretek

2

Gépegységek szerelése és karbantartása

2 2

Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat

3

A gyártásszervezés alapjai 2 Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat

2


4,5 4 3


5,5 4 2

Műszaki mérés 3 Műszaki mérés gyakorlat 3 Forgácsolási ismeretek 4

Forgácsolás gyakorlat 8

Gyártástervezés és gyártásirányítás

6

Gyártástervezés gyakorlat 4 Szerszámgépek karbantartása

3

Karbantartás gyakorlat 3,5 Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken:


81

https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Gepgyartastechnologiai_technikus_54_521_03.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=54_521_03_Gepgyartastechnologiai_technikus_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Gépészet ágazat, Gépgyártástechnológiai technikus (mellékszakképesítés

nélkül)

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám


Összesen 5 6 6 6 5 5 5 5 15,5 15,5

Összesen 11,0 12,0 10,0 10 31,0





Munkavédelem 0,5 Elsősegélynyújtás gyakorlat

0,5

Vezérléstechnikai alapismeretek

2

Gépegységek szerelése és karbantartása

2

Pneumatikus és hidraulikus szerelési gyakorlat

3

A gyártásszervezés alapjai 2 Beállítási, szerelési és karbantartási gyakorlat

2


4,5 4 5


5,5 4 2

Műszaki mérés 3 Műszaki mérés gyakorlat 3 Forgácsolási ismeretek 4

Forgácsolás gyakorlat 8

Gyártástervezés és gyártásirányítás

6

Gyártástervezés gyakorlat 4


82

10171-16 Karbantartás és üzemvitel

Szerszámgépek karbantartása

3

Karbantartás gyakorlat 3,5 Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Gepgyartastechnologiai_technikus_54_521_03.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=54_521_03_Gepgyartastechnologiai_technikus_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.


83

Szépészet ágazat, Fodrász (Férfi fodrász- borbély mellékszakképesítéssel)

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám


Összesen 4 7 3 9 2,5 6.5 3 7 10 21

Összesen 11 12 10 10 31





Szakmai ismeretek 0,5 0,5 0,5 0,5 Anyagismeret 0,5 0,5 Borbély szakmai gyakorlat 2 3,5 1,5 1

11728-16 Munkavédelem és marketing

Munkavédelem és marketing

0,5

Szakmai ismeretek 0,5 Alkalmazott biológia 1 Alkalmazott kémia 1 1 Művészeti ismeretek 0,5 Fodrász szakmai gyakorlat 1.

2 1

Szakmai ismeretek 0,5 Művészeti ismeretek 0,5 0,5 0,5 Fodrász szakmai gyakorlat 2.

1 4,5

Szakmai ismeretek 1 1 Anyagismeret 1 1 Fodrász szakmai gyakorlat 3.

2 5 6

Szakmai ismeretek 2.5 Anyagismeret 2.5 Művészeti ismeretek 1.5 Fodrász szakmai gyakorlat 4.

21

11709-16 Szépségszalon üzemeltetése


1

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Fodrasz_54_815_01.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el:


84

https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=54_815_01_Fodrasz_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Szépészet ágazat, Fodrász (mellékszakképesítés nélkül)

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám


Összesen 4 7 3 9 2,5 6.5 3 7 10 21

Összesen 11 12 10 10 31





Szakmai ismeretek 0,5 0,5 Anyagismeret 0,5 Borbély szakmai gyakorlat 2 3,5

11728-16 Munkavédelem és marketing


0,5

Szakmai ismeretek 0,5 Alkalmazott biológia 1 Alkalmazott kémia 1 1 Művészeti ismeretek 0,5 Fodrász szakmai gyakorlat 1.

2 1

Szakmai ismeretek 0,5 Művészeti ismeretek 0,5 0,5 0,5 Fodrász szakmai gyakorlat 2.

1 4,5

Szakmai ismeretek 1,5 1 Anyagismeret 1 1 Fodrász szakmai gyakorlat 3.

2 5 6

Szakmai ismeretek 2.5 Anyagismeret 2.5 Művészeti ismeretek 1.5 Fodrász szakmai gyakorlat 4.

1,5 1 21

11709-16 Szépségszalon üzemeltetése


1

Kéz-, és körömdíszítés 0,5 0,5

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat


85

A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Fodrasz_54_815_01.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=54_815_01_Fodrasz_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.


86

Sport ágazat, Sportedző

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám


Összesen 7 4 6 6 1 9 6 4 11,5 19,5

Összesen 11,0 12 10 10 31,0





Anatómiai-élettani ismeretek

4

Egészségtan 2 Terhelésélettan 2 Elsősegélynyújtás gyakorlat

3

Funkcionális anatómia 2 12051-16 Masszázs elméleti

alapjai I. Klinikumi alapismeretek 2

Edzéselmélet 2 1 1 Edzésprogramok gyakorlat

2 2 1 1

Gimnasztika 1 1 Gimnasztika gyakorlat 2 1 1 Fizioterápia 1 Fiziotrápia I. 2 1 Masszázs 1 Svédmasszázs gyakorlat 3 2 2 Pedagógia-sportpedagógia 2 Pszichológia-sportpszichológia

2

Kommunikáció 1 Sportmenedzsment 1,5 Vállalkozástan 0,5 Gazdálkodás-pénzügyi ismeretek

1

Sportági alapok 0,5 Sportági alapok gyakorlat 9,5 Sportági szakismeretek 0,5 Sportági szakismeretek gyakorlat

10

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat


87

A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Sportedzo_kerettanterv_54_813_02.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=54_813_02_Sportedz%C5%91_a_sportag_megjelolesevel_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.


88

Rendészet és közszolgálat ágazat, Közszolgálati ügyintéző

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám


Összesen 6,5 4,5 8 4 5,5 4,5 5,5 4,5 19 12

Összesen 11,0 12,0 10,0 10,0 31,0





11654-16 Rendvédelmi jog és közigazgatás

Közszolgálati ügyintézői ismeretek

1,5

Magánbiztonság és vagyonvédelem I.

1

Magánbiztonság és vagyonvédelem II.

1

Magánbiztonság és vagyonvédelem III.

0,5

Magánbiztonság és vagyonvédelem IV. gyakorlat

1

Személy és vagyonvédelemi ismeretek gyakorlat

0,5

Személy és vagyonőri és közterület-felügyelői ismeretek gyakorlat

1

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I.

1 0,5

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II.

2,5

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III.

4

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok IV.

4

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok V.

2

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat

1

Közszolgálati ügyintézői ismeretek

0,5


89

Közszolgálati ügyintéző gyakorlati ismeretek

0,5

11657-16 Rendészeti szakmai idegen nyelv

Rendészeti szakmai idegen nyelv

1

11658-16 Rendészeti szakmai informatika

Rendészeti szakmai informatika

0,5

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat I.

0,5

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat II.

3,5

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat III.

3

Önvédelem és intézkedés taktika gyakorlat IV.

3

Önvédelem és intézkedés taktika

0,5 2

10069-12 Irodai asszisztensi feladatok

Ügyviteli ismeretek 1

10067-12 Gépírás, dokumentum készítés

iratkezelés Ügyviteli ismeretek 1

Ügyviteli ismeretek 4 Ügyviteli gyakorlat 2,5 Közszolgálati ügyintézői ismeretek

1,5 1,5 4

Közszolgálati ügyintézői gyakorlat

1,5 2

E-közigazgatás elmélete 4 E-közigazgatás gyakorlata 2 Ügyfélszolgálati kommunikáció

2,5

Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat

3

Ügyfélszolgálati kommunikáció

2

Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat

2,5

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Kozszolgalat_ugyintezo_54_345_01.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=54_345_01_Kozszolgalati_ugyintezo_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.


90

Közlekedés, szállítmányozás és logisztika, Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám


Összesen 7 4 8,5 3,5 7 3 4,5 4,5 25,5 6

Összesen 11 12 10 10 31,5





Gépírás gyakorlata 2 1

Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban

1 1

Ügyfélszolgálati kommunikáció

1

Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat

1

Ügyfélszolgálati ismeretek 1 Ügyfélszolgálati gyakorlat 1 1 Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban

1

Dokumentum- és adatkezelés az ügyfélszolgálatban

1

11975-16 Ügyfélszolgálati ügyintéző

feladatai Áruforgalmi ismeretek 1 1,5 1,5 1 1 1

Közlekedési alapismeretek 1,5 0,5 2 1 0,5 0,5 Közlekedési földrajz 1 1 1 Közlekedésbiztonság és -védelem

2

Közlekedés üzemvitel 0,5 1,5 1 1 1 2 Közlekedés üzemvitel gyakorlat

1

Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek

2 1 2

Árutovábbítási technológia 9 3 Személyszállítási technológia

3 3

Gépjármű-szerkezettan és üzemeltetés

5


91

Közúti közlekedési földrajz

2

Közlekedési logisztika 3 Külkereskedelmi- és vámismeretek

2

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Kozuti_kozlekedesuzevitel_ellato_54_841_02.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=54_841_02_Kozuti_kozlekedesuzemvitel_ellato_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Felnőttoktatásban, esti tagozaton futó szakgimnáziumi képzések

Autószerelő (54 525 02)

1/13. 2/14.

heti óraszám heti

óraszám

e gy e gy

Összesen 9 9 8 9

Összesen 18 17




épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 0,5

Közlekedési ismeretek 1 Műszaki rajz 1 Mechanika 1 Gépelemek-géptan 1 Technológiai alapismeretek

2

Elektrotechnika-elektronika

3(2+4)

Karbantartási gyakorlatok

5

Mérési gyakorlatok 4 Kerékpár szerkezeti ismeretek


92

Kerékpárok javítási gyakorlata

10443-16 Gépkezelő általános ismeretei

Gépkezelő általános ismeretei

Emelőgépkezelő speciális feladatai

Emelőgépkezelő speciális feladatai gyakorlat

Járműkarbantartás 0,5 Gazdasági ismeretek 0,5 Járműkarbantartás gyakorlata

2

Gépjármű szerkezettan 3 Gépjármű-villamosságtan 2 Szerelési gyakorlat 4 Járműdiagnosztika 1 Járműdiagnosztika gyakorlata

3

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A felsőbb évfolyamba lépés feltétele az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése. A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Autoszerelo_54_525_02.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=54_525_02_Autoszerelo_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Gyakorló ápoló (54 723 02)

1/13. 2/14.

heti óraszám

heti óraszám

e gy e gy

Összesen 11 6 5 12

Összesen 17 17




épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 0,5



0,25


93

11110-16 Egészségügyi alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek

2,5

Szakmai kommunikáció 1 Ápolástan-gondozástan 2,25 Ápolástan-gondozástan gyakorlat

Klinikumi alapozó ismeretek

2

Klinikumi szakismeretek 2 Diagnosztikai és terápiás alapismeretek

1

Klinikumi gyakorlat 6 Egészségügyi asszisztensi feladatok

Egészségügyi asszisztálás gyakorlata

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

2

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások

1

Klinikai gyakorlat 10 Egészségnevelés- egészségfejlesztés

1,25

Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat

2

A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Gyakorlo_apolo_54_723_02.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=54_723_02_Gyakorlo_apolo_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Felnőttoktatásban, esti tagozaton futó szakközépiskolai képzések

Karosszérialakatos (34 525 06)


modulok Tantárgyak

Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam



0,25


94




Foglalkoztatás I. 0,5

Munkavédelem 0,25

Elsősegélynyújtás gyakorlata 0,25

Gépészeti alapismeretek 2,25

Gépészeti alapozó gyakorlat 4 2

Gépészeti kötésismeret 0,5

Kötéskészítési gyakorlat 2,25

Vállalkozási ismeretek 0,25 0,25

A vállalkozás gyakorlata 1 0,5

Karosszérialakatos szakmai ismeret 2,5 5

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat 4,5 9,5

Összes óra 6 12 6 12

Összes óra 18 80 18

A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Karosszerialakatos_34_525_06.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=34_525_06_Karosszerialakatos_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.


95

Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (34 582 09)


modulok Tantárgyak





9


Foglalkoztatás II. 8



Épületgépészeti csővezetékek

72

Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata

216

Épületgépészeti rendszerek

72

Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

237

Munkavédelem 9


22

Fűtési rendszerek

64

Fűtési rendszerek gyakorlata

186

Gázvezeték rendszerek

72

Gázvezeték rendszerek gyakorlata

186

Összes óra 162 475 160 372

Összes óra 637 96 532

A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Kozpontifutes_es_gazhalozat_rendszerszerelo_34_582_09.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php


96

?f=34_582_09_Kozpontifutes_es_gazhalozat_rendeszerszerelo_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Női szabó (34 542 06)



heti óraszám heti óraszám

e gy e gy

Összesen 10 12,5 6 12

Összesen 22,5 18


Foglalkoztatás II.

0,25


Foglalkoztatás I.

0,5

Ruhaipari anyag- és áruismeret 0,5 1 Anyagvizsgálatok gyakorlat 0,5 0,5 Ruhaipari gyártás-előkészítés 1 1 Szakrajz 0,5 0,5 Szakrajz gyakorlat 0,5 0,5 Számítógépes ruhaipari gyártás-előkészítés gyakorlat

0,5

Textiltermékek szabásminta készítése

0,5

Ruhaipari gépek üzemeltetése 0,5 0,5 Textiltermékek gyártástechnológiája 0,5 Textiltermékek készítése gyakorlat 2 Lakástextíliák gyártástechnológiája 1 Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat

1

Női ruhák szerkesztése, modellezése 1 1 Női ruhakészítés gyártás-technológiája

1 1

Női ruhák értékesítése

0,25 Női ruhák szerkesztése, modellezése gyakorlat

2 1

Női ruhák készítése gyakorlat 6 9,5 10500-16 Munkahelyi egészség

és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Noiszabo_34_542_06.docx


97

A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=34_542_06_Noi_szabo_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Szerszámkészítő (34 521 10)


modulok Tantárgyak





0,5





Munkavédelem 0,25


0,4


1,8


2,7

Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat

1


2

Szerszám és készülékgyártás

3,5 1,8

Szerszám és készülékgyártás gyakorlata

5,6 9,4

Üzemeltetés és karbantartás

1,7

Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata

5,6

Összes óra 9,3 10,7 3,5 14


98

Összes óra 20 80 17,5 A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Szerszamkeszito_34_521_10.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=34_521_10_Szersz%C3%A1mkeszito_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Szociális gondozó és ápoló (34 762 01)



heti óraszám heti óraszám

e gy e gy

Összesen 8,75 8,75 12 6

Összesen 17,5 18


Foglalkoztatás II.

0,25



Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

1,25 1,75

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

1,25 1,5

Pszichológiai alapismeretek 2 Egészségügyi alapismeretek 2,5 0,25 Ápolási, gondozási alapismeretek 2 Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

2

Társadalomismeret 0,75 Klinikai ismeretek 2,75 Ápolási gyakorlat 2 Gondozási ismeretek 1 A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

1

Monitorozó gyakorlat 1,5 Szociális munka elmélete 2 Szociális munka gyakorlata 0,5 Szociális gondozás 2,75 Szociális gondozás gyakorlata 1 2,5


99

Mentálhigiéné 0,75 Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

0.75

10572-16 Gondozási-ápolási adminisztráció

A szociális adminisztráció gyakorlata 0,5 0,5

A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Szocialis_gondozo_es_apolo_34_762_01.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=34_762_01_Szocialis_gondozo_es_apolo_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Villanyszerelő (34 522 04)


modulok Tantárgyak





0,5





Műszaki informatika gyakorlat

2

Műszaki ismeretek 0,5

Műszaki gyakorlatok 4

Épületvillamossági szerelés

0,5 1

Épületvillamossági szerelés gyakorlata

6 2

Épületvillamossági mérések gyakorlat

2 1

Vállalkozási ismeretek

0,75


100

Ipari elektronika 1

Elektrotechnikai számítások

0,5 0,5

Villamosipari anyagismeret

0,5 0,5

Villamos gépek és berendezések

1

Villamos műszaki ábrázolás

0,5 0,5

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata

8

Összes óra 3 14 6 11

Összes óra 17 96 17 A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Villanyszerelo_34_522_04.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2017/DL.php?f=34_522_04_Villanyszerelo_2017.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2017 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.

Felnőttoktatásban, esti tagozaton futó szakiskolai képzések (2016/2017-es tanévtől kifutó rendszerben)

Női szabó (34 542 06)


modulok Tantárgyak





0,5





Ruhaipari anyag- és áruismeret

0,5 0,5 0,5


101

vizsgálatok Anyagvizsgálatok gyakorlat

1

Ruhaipari gyártás-előkészítés

0,5

Szakrajz 0,5 0,5

Szakrajz gyakorlat 1

Textiltermékek készítése

0,5

Textiltermékek készítése gyakorlat

5

Lakástextíliák készítése

0,5

Lakástextíliák készítése gyakorlat

1,5

Női ruhák készítése

2 2

Női ruhák készítése gyakorlat

9 8

Összes óra 2,5 6,5 3 10 4 9

Összes óra 9 13 13 A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Noiszabo_34_542_06.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=34_542_06_Noi_szabo_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni. Egyéb esetekben a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni.


102

Felnőttoktatásban, esti tagozaton futó szakközépiskolai szakképesítés-ráépülés

CNC gépkezelő (35 521 01)


modulok Tantárgyak

Elméleti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

Gyártáselőkészítés 24

CNC programozás 56

CNC programozási gyakorlat 96

CNC szerszámgépek 64

CNC forgácsolási gyakorlat 256

Összes óra 144 352

Összes óra 496 A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Cnc_gepkezelo_35_521_01.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2015/DL.php?f=35_521_01_CNC_gepkezelo_2015.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2015 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni.


103

Tehergépkocsi-vezető (35 841 02)

esti


Tantárgyak elm heti

gyak heti

elm f.éves

gyak f.éves

Alapelvek a közlekedésben 2,13 0,00 32

Infokommunikáció 0,25 0,00 4

Közlekedés-földrajz 0,25 0,00 4

Gépjárművek szerkezettana 1,00 0,00 32

Gépjárművek szerkezettana gyakorlat 0,00 1,25 20

Rakományok rögzítése a közúti szállításban 0,63 0,00 24

Rakodás és rakományrögzítés a közúti szállításban gyakorlat 0,00 0,50 8

Munkavédelmi és tűzvédelmi ismeretek 0,75 0,00 12

Tehergépjárművek karbantartásának és javításának speciális esetei, a nagytestű járművek mozgatásának veszélyei

0,5 0,00 8

Tehergépjárművek karbantartásának és javításának speciális esetei, a nagytestű járművek mozgatásának veszélyei, gyakorlat

0,00 0,63 10

Gépjárművezetők szociális szabályai, tachográf ismeret 1 0,00 16

Felelősségi körök az árufuvarozásban 0,25 0,00 4

Az angol vagy német nyelv alapjai 1,00 0,00 16

Tehergépkocsivezetők munkavégzési körülményeinek szakmai nyelvi ismeretei

1,00 0,00 16

Emberi tényezők, elsősegélynyújtási feladatok, egészségmegőrzés 0,5 0,00 8

Veszélyhelyzetek a közúti forgalomban gyakorlat 0,00 1 16

Alapoktatás 0,00 0,63 10

Vezetés forgalomban 0,00 1,5 24

Módszerátadó gyakorlat 0,00 1,5 24

11 7 176 112

18 288 A tanulmányi előmenetel értékelése: A modult alkotó tantárgyak külön-külön kerülnek osztályozásra. Az egyes tantárgyak tananyagtartalma a kerettantervben megtalálható az alábbi linken: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakkepzesi_kerettantervek_2016/DL.php?f=Tehergepkocsi_vezeto_35_841_02.docx A szakmai és vizsgakövetelmények az alábbi linken érhetőek el: https://www.nive.hu//Downloads/Szakkepzesi_dokumentumok/Szakmai_es_vizsgakovetelmenyek/2016/DL.php?f=35_841_02_Tehergepkocsi_vezeto_2016.pdf&tip=szvk_2012_&evszam=2016 Kerekítés esetén az elméleti ismeretekre adott érdemjegyek a meghatározóak. Bármilyen tantárgy elégtelen osztályzata esetén javítóvizsgát a sikertelen tantárgyból kell tenni.

tatabányai szc géza fejedelem ipari szakgimnáziuma és...

Documents