VÉDELEM 1996/4 3

TARTALOM

1996. 3. évf. 4. szám

Szerkesztõbizottság:Erdei Mihály

Heizler GyörgyDr. Prohászka Imre

Dr. Németh IvánSoltész Tamás

Tarnavári Zoltán

Szerkesztõ:Heizler György

Szerkesztõség:Kaposvár, Somssich Pál u. 7.

7401 Pf. 71 tel.: BM (23) 21-01Telefon és telefax.: (82) 410-333

Tervezõszerkesztõ:Várnai Károly

Kiadja és terjeszti:BM Kiadó Budapest

1363 Bp. Pf. 19.Tel.:3312-166, 3313-700/14-948

Fax: 1339-199MNB 10023002-01451038

Felelõs kiadó:BM Tûzoltóság Országos Parancsnoksága

Dr. Bleszity Jánosországos parancsnok

Nyomtatta:a Kaposvári Nyomda Kft.

Felelõs vezetõ:Mike Ferenc

Megjelenik kéthavontaNyilvántartási szám: 1218-2959

Elõfizetési díj:egy évre 594 Ft + ÁFA (665)

Címlapon:

AZ ELEGÁNS TÛZVÉDELEMHASIL – Tömör és üvegezett tûzgátló ajtók és falak

Dunamenti Tûzvédelem 2131 Göd, Nemeskéri Kis Miklós u. 33. Tel.: 27/345-217, 345-122, Fax: 27/345-074

FókuszbanTûzoltótömlõ: piaci helyzetkép ..................................................................................... 5A marhabõrtõl a „lélekig” ............................................................................................. 6Mit kell tudni a mai tömlõkrõl? .................................................................................... 7A tömlõ szabványokról .................................................................................................. 9Tömlõkarbantartás: eszközök, problémák .................................................................. 11Beszerzési tanácsok ..................................................................................................... 13A tömlõ-gazdálkodás ................................................................................................... 14Aki árt mond... ............................................................................................................ 15

NévjegyHol? Mi? ...................................................................................................................... 16Feltámadt a hazai tûzoltótömlõ ................................................................................... 17Heavy – Sin ................................................................................................................. 18

Tanulmány

TényképTükröm, tükröm... ....................................................................................................... 25

KutatásA tûzháromszögrõl ...................................................................................................... 26

FórumA tûzoltókészülékek ellenõrzése, karbantartása .......................................................... 28

MunkabiztonságRuhát a tûzoltónak?! ................................................................................................... 29Nomex iránytû ............................................................................................................. 30Magyar védõruha ......................................................................................................... 31

TûzmegelõzésHõérzékelõk ................................................................................................................. 35A vonali füstérzékelõk elhelyezése .............................................................................. 37A légcsatorna füstérzékelõ elhelyezése ....................................................................... 39Tûzszakaszok kialakítása az épületekben ................................................................... 40Villamos kábelek tûzvédelme ..................................................................................... 43Új tûzgátló ajtók .......................................................................................................... 44Vészkijáratok biztosítása ............................................................................................. 45Hatékony és korszerû tûzvédelem szórt technológiával .............................................. 46

MódszerBeavatkozás mélyépítési baleseteknél II. .................................................................... 48

TechnikaKipufogógáz elszívás ................................................................................................... 52

VÉDELEM 1996/4 5

FÓKUSZBAN

sítettek igyanis gumilélek nélküli „C” töm-lõket. Jelenleg is folyik az ügy kivizsgá-lása! Másutt a tömlõket hamisították.

Szakmai követelményekA legfontosabb tehát a potenciális vá-

sárlók felvilágosítása és a szakmai szem-pontok képviselete.

– Csak engedélyezett, minõségi bizo-nyítvánnyal és garanciajeggyel ellá-tott tömlõt vásároljanak.

– Használt tömlõt szintén csak a mi-nõségvédelmi törvény figyelembe vé-telével vegyenek.

– Az engedélyezõk a forgalomban lévõtömlõk paramétereit idõnként min-tavétellel ellenõrizzék.

– A tûzoltó vízforrások idõszakos fe-lülvizsgálatát szakmai vizsga letéte-léhez kell kötni. (Jelenleg a vállal-kozó a munkáltató, vagyis önmagaelõtt vizsgázik!)

– Tûzoltó tömlõ karbantartása csak amegfelelõ tárgyi feltételek fennállá-sa esetén legyen végezhetõ! A nyo-máspróbáról mûbizonylatot kell ki-adni.

Tûzoltótömlõ: piaci helyzetképA tûzcsapszekrényekben, gépjármûfecs-kendõkön készenlétben tartott tûzoltótömlõk feladata azonos: biztonsággal kellszolgálniuk a tûz oltását. A piac vad-hajtásai azonban ide is bekúsztak.

BékeidõkA gyártástechnológia fejlesztésének

eredményeként 1977-ben már 1 millió fm.tömlõ elállítására volt képes a hazai gyártó.A tömlõpiac motorját korábban a beru-házások jelentették, hisz a tûzoltósági fel-használás a termelés kb. 10%-át tette ki.Ez a motor idõlegesen befulladt, s a 80-as évek végétõl kezdõdõ import liberali-záció szinte teljesen elnyomta a hazaigyártást. Örültünk a megjelenõ egyre na-gyobb választéknak, és ebben az eufóriá-ban nem vettük észre azokat a repedése-ket, amelyek mára árkokká szélesedtek.

Piaci banditizmusA sokszereplõssé vált piacon az eladók

és a vevõk ismeretei is hiányosak. Ennekegyenes következménye az ún. ipari vagymezõgazdasági tömlõk behozatala és tûzoltótömlõkénti forgalmazása. Az áruk termé-szetesen alacsonyabb, így az engedélye-zett termékekkel kereskedõk és végsõ sorona vásárlók kerülnek hátrányos helyzetbe.A felszámolt vállalatok selejt áron vásá-rolt tömlõi ugyancsak bekerültek a tûzol-tó tömlõk közé. Így nem csoda, ha a va-lódi ellenõrök tapasztalatai szerint a nyo-máspróbakor a tömlõk lyukasak, az össze-tûrés mentén repedtek. A tömlõkapcsok-ban lévõ tömítések régiek, ezért nem le-het összekapcsolni az új kapcsokkal. A sza-badban lévõ tûzcsapszekrényekben elhe-lyezett tömlõket nem védik a sugárzó hõ-tõl, így az 5 éves nyomáspróbánál selej-tezni kell. A kereskedelem után a másikakut probléma a tömlõk ellenõrzése. Szá-mos „vállalkozó” foglalkozik ezzel a szük-séges feltételek közül csak a bátorsággalrendelkezve. A nyomáspróba és a szab-ványos bekötés eszközei ugyanis ismeret-lenek számukra. Úgy tûnik, az emblémahamisítás viszont ismert. A Csolnoki Sze-relvénygyártó Kft. emblémájával hitele-

– Mindezeket a tûzvédelmi ellenõrzéstvégzõk s maguk a megrendelõk is el-lenõrizzék.

Úgy véljük, a felsorolt célok megvaló-sítását a tömlõk gyártásával, vizsgálatávalés forgalmazásával kapcsolatos elõírások;az engedélyezett tömlõfajták; karbantartók;forgalmazók bemutatásával segíthetjük leg-inkább. A vásárlók részérõl felelõs döntésrõlcsak ezek ismeretében beszélhetünk, s ta-lán a nyilvánosság a legjobb eszköz a pia-ci vadhajtások nyesegetéséhez.

DarázsfészekHibát, hibára...

6 VÉDELEM 1996/4

FÓKUSZBAN

SVÁB ATTILA

A kezdetekA tûzoltás forradalma 1671-ben kez-

dõdött, amikor a két németalföldi festõ-mûvész fivér Jan és Nicolaus van der Heydehozzáfogott a légüsttel ellátott fecskendõtökéletesítéséhez és 1672-ben elkészítet-ték a nyomótömlõvel kiegészített ún. „kí-gyónyakú” fecskendõjüket. Az új találmány– a tömlõ – lehetõvé tette, hogy a korabe-li „sugárvezetõ” be tudjon hatolni az égõházba és közvetlenül támadhatta a tûz fész-két. 1724-ben J Leupold elkészítette azelsõ szívótömlõt.

A bõr- és vászontömlõk

1809-ig a bõrtömlõket bõrszalagokbólvarrták, ekkor Plug jénai rézkovács új el-járást ismertetett mi szerint a bõrbõl ké-szített fecskendõ tömlõket tömítetten sze-gecseli. Ettõl kezdve a szegecseltek egyreinkább helyettesítették a varrottakat. Azon-ban a bõrtömlõk igen drágák voltak, amigátolta széleskörû elterjedésüket. Ezértkeresték azt az anyagot amellyel kiválthatjáka drága bõrt. Ez az anyag a vitorlavászon

volt, amely új fejezetet nyi-tott a tömlõgyártásban. A víz-zárás érdekében bonyolultvarrási technológiával 1834-ben kettõs falú tömlõre tet-tek szert. Ezt ha jól kidolgoz-ták, olyan tömlõt nyertek, aminem könnyen eresztette át avizet ill. a kezdeti eresztésután a kenderszálak megduz-zadtak és vízzáróvá vált. Eza tömlõ olcsóbb anyagból, deóriási élõmunkát igénylõ tech-nikával készült.

A „szövött csõ”megjelenése

A tömlõgyártás legjelen-tõsebb fejlõdési lépcsõje a szö-vési technológia bevezetése,amely lehetõvé tette a „szö-vött csõ” elõállítását. Az elsõvarratnélküli kendertömlõketJohann Christian BECK pa-szományos készítette 1719-ben Lipcsében. A felhaszná-lás és fõleg tárolás szempontjából jelentõslépés volt az ún. lapos szövésû tömlõ meg-jelenése. Ennek elkészítése az érchegysé-gi Franz August Parsch frank vászonszö-võ mesternek a nevéhez fûzõdik, aki 1765és 1800 körül tevékenykedett Graupen vá-rosában. A lapos tömlõk gyártástechnoló-giáját tovább javította Monseneur DUFOURtalálmánya a mechanikai szövõszék. En-nek ellenére a bõrtömlõk nem szorultak kia használatból, mert az 1858-tól elterjedõgõzfecskendõk nyomását csak ezek visel-ték el. A kendertömlõk jobb nyomásálló-ságát a gyártástechnológia további fejlõ-dése, gépesítése teremtette meg. A nyomó-tömlõ mai formája 1847-ben jött létre Han-noverben, ahol is elõször oldották meg atömlõ vízzárását gumibéléssel.

A vízzáró réteggel ellátotttömlõ

Hazánkban a vízzáró réteggel azaz szak-zsargonban „lélekkel” ellátott tömlõket

A tûz elleni védekezés történeti folya-matában jelentõs szerepet kapott az ol-tóanyag tûzhöz juttatása. Az igazán nagyforradalmi áttörést a tûzoltó nyomótömlõfeltalálása és elterjedése hozta.

A marhabõrtõl a „lélekig”

már az 1920-as évektõl kezdve használ-nak a tûzoltóságnál, de elterjedni igazáncsak az 1960-as évektõl kezdõdõen tu-dott.

A gumírozott tömlõknél a tömlõ belse-jét vagy bevonó eljárással, vagy manchon-eljárással vonják be gumiréteggel.

A bevonó eljárásnál pl. kefe segítsé-gével benzinben oldott nyersgumival vonjákbe a tömlõ belsejét, majd a bevonást több-ször megismétlik, amíg a réteg legalább1 mm vastag lesz.

Az ún. manchon-eljárásnál egy elõreelkészített gumicsövet húznak be a késztömlõszövetbe és azt ragasztással vagyvulkanizálással vagy mindkettõvel erõsí-tik a szövetszerkezethez.

Napjainkban egyértelmûen tért hódí-tott a manchon-eljárás mivel a bevonóeljárásnál a felület egyenetlenné vált, amelyáramlási veszteségeket okozott.

A kisebb-nagyobb darabok leválásávalpedig a dugulás veszélyét hordozta ma-gában a sugárcsöveknél.

A gólyanyakú és a bõrtömlõs fecskendõ összeha-sonlító rajza (Jan van der Heyde könyvébõl)

A TÛZ ELLENI VÉDEKEZÉSKORSZAKAI

1. A fecskendõ feltalálása elõttikorszak.

2. A fecskendõ feltalálása utániidõszak, annak légkazánnal éstömlõvel való tökéletesítéséig(1672-ig).

3. A tömlõ feltalálásától a hivatá-sos tûzoltóság létrehozásáigterjedõ idõszak.

4. A modern technikakorszaka.

VÉDELEM 1996/4 7

FÓKUSZBAN

Mit kell tudni a mai tömlõkrõl?A tömlõt alkotó anyagok

A tömlõszövet elkészítéséhez ma már kizárólag szintetikusmûszálat dolgoznak fel. Anyaga nagyrészt poliészter (kb.90%).Egyes gyártók használnak poliamid alapú szálakat. Ezutóbbi egyetlen hátránya, hogy fényérzékenysége miatt gyor-sabb a szálak öregedése így a szilárdságuk is jelentõsen csök-ken. A szövet jellemzõen sávoly kötési technikával készül.

A vízzáró réteg anyagára napjainkban a gumi a legjellem-zõbb, bár a 80-as években készítettek bélésanyagot mûanyag-ból is. A mûanyagok közül kétfélével találkoztam az ún.termoplasztikus poliuretánnal (pl. DESMOPAN 786 típus) ésaz ún. lineáris poliészter anyagúval (pl. HYTREL típus).

Ezek nagy elõnye a gumival szemben, hogy már fele olyanvastagságú is elegendõ a vízzáráshoz. Ezzel a tömlõk folyómé-ter tömege jelentõsen csökken, miközben a mûanyagok vegy-szer-ellenállósága jobb mint a gumié. Ennek ellenére a mûanyagbélésanyagok inkább csak a speciális felhasználási területen ter-jedtek el.

A vízzáró réteg elõállítási technológiájában szinte kizárólaga már említett manchon-eljárást alkalmazzák. A vízzáró rétegés a tömlõszövet összedolgozására ragasztó anyagot vagy vul-kanizálást vagy mindkettõt együtt alkalmazzák.

A tömlõfedõ réteget a különbözõ speciális használati igények(savas-lúgos közeg, erõs koptatási igénybevétel) hívták életre.Funkciója a nyomást viselõ szövetszerkezet mechanikai, vegyistb. védelme. Egyetlen hátránya, hogy a tömlõ folyómétertö-meget növeli. A fedõréteg és szövet összedolgozása hasonló abélés és szövetszerkezetnél vázoltakkal.

A tömlõ helye a tûzoltás technológiájábanHa a ma divatos rendszerszemlélet szerint felvázoljuk a tûz-

oltás technológiai rendszerét, akkor látható, hogy a tömlõ je-lentõsége az „OUTPUT” oldalon domborodik ki a tûzoltási te-vékenységnél, de nem nélkülözhetjük az „INPUT” oldalon sema nyomásos táplálásnál vagy esetenként a mélyszívók mûköd-tetésénél. Egy kicsit elferdített hasonlattal a tömlõket nevez-hetjük a tûzoltás „érrendszerének”.

ALAPFOGALMAKTûzoltó nyomótömlõ:A tûzoltó nyomótömlõ oltóanyagok továbbítására használa-tos összehajtható vagy tekercsbe göngyölhetõ tûzoltó felsze-relés, amely környezeti nyomáson oly mértékben belapul,hogy belsõ felületei egymással érintkezésbe kerülnek.

Tömlõfedõ réteg:A tömlõszövet külsõ felületére felvitt folytonos bevonat,amely a tömlõszövetrõl lefejthetõ.

Folyadékzáró réteg:A folyadékzárást nyomás alatt is biztosító gumiból vagymûanyagból készült réteg, amely a tömlõszövettel egybe-dolgozásra került.

Tömlõszövet:Körszövött varratnélküli szintetikus szálból készült szövet.

1. ábra Általános nyomótömlõ rétegrend

8 VÉDELEM 1996/4

FÓKUSZBAN

2. ábra

lábszelepesszûrõ

MSZ 1058–1980

szívótömlõkMSZ 1078–1987

föld alatti

állványcsõ

MSZ 9772–1983

gyûjtõtûzoltó tömlõhözMSZ 9775–1983

INPUTINPUT

nyomó oldali táplálásszívó oldali táplálás

KERINGÉSI ELEM(szivattyúk)

kismotor fecskendõ MSZ 1060–1981gépjármû fecskendõ MSZ 15640–1982

szívóoldalibekeverés

nyomóoldali

bekeverés

habképzõanyagbekeverése

csatlakozó fejekMSZ 1057–1987

NyomótömlõkMSZ 1185–1994

alacsonynyomás

magasnyomás

magasnyomásútömlõ

alap-vezeték

osztóMSZ 9774–1982

Egyéb táplálásifeladatok

sugárcsövekMSZ 1059–1978

OUTPUT

földfeletti

TûzcsapMSZ 9771–1978

mélyszívók táplálása

SZ

ÍVÓ

OL

DA

LN

YO

MÓ

OL

DA

L

TÛZOLTÁSI FOLYAMAT

TECHNOLÓGIAI

RENDSZER KAPCSOLATAI

beavatkozásigénye

VÉDELEM 1996/4 9

Névleges Folyóméter Üzemi Próba- RepesztõMéretjel belsõ átmérõ (mm) tömeg (gr/fm) nyomás (sor) nyomás (bar) nyomás min. (bar)

A .............................................. 110 ......................... 910 ............................12 ............................. 18 ............................ 36B ............................................... 75 .......................... 550 ............................15 ............................. 22 ............................ 45C ............................................... 52 .......................... 350 ............................15 ............................. 22 ............................ 45D ............................................... 25 .......................... 180 ............................15 ............................. 22 ............................ 45E ............................................... 38 .......................... 280 ............................15 ............................. 22 ............................ 45

FÓKUSZBAN

A tömlõ szabványokrólA tûzoltó nyomótömlõk fontosságát jelzi, hogy mûszaki nor-máit már a II. világháború elõtt is szabályozták.

Dicsõ múlt Az elsõ szabvány meghatározta a nyomótömlõk méretét,

minõségét, szállítását, vizsgálatát és átvételét. Ebben a szab-ványban kétféle méretû tömlõt határoztak meg az „E 52” jelûegységes és az „M 75” jelû motoros tömlõt. Jelentõs változásra1964-ben került sor, mivel itt együtt szerepelt a kender és azún. gumizott szintetikus selyem nyomótömlõ mûszaki szabá-lyozása és vizsgálata. 1970-tõl pedig már csak a szintetikus tömlõgyártási paramétereit adják meg, de a vizsgálati rész még tar-talmazza a „növényrost” alapú tömlõk vizsgálatát. A kendertömlõkkel való teljes szakítást az MSZ-02 111.1980 számú szab-vány hozta meg. Ebben a szabványban már sok újdonság jelentmeg: a tömlõválaszték kettõrõl négyre bõvült és új jelzéseketvezettek be (A jelû ∅ 110 mm, B jelû ∅ 76 mm, C jelû ∅ 53mm, D jelû ∅ 37 mm névleges belsõ átmérõvel). A vizsgálatioldalon megjelent a leválási szilárdság, vegyszerállóság, nyú-lási, csavarási, hajlítási sugár paramétereinek mûszaki szabá-lyozása. Ennek köszönhetõen a nyomótömlõk minõsége folya-matosan javult. E szabvány fõ hibája, hogy túlzottan követel-mény oldalú volt.

Irány EurópaAz új szabvány 1994-ben lépett hatályba (MSZ 1185-1994

számon), amelyben az általános európai gyakorlatnak megfele-lõen öt különbözõ méretû tömlõ lett meghatározva.

Az MSZ 1185 fõbb részeiA sokféle követelmény a tömlõk teljes körû vizsgálatát fogja

át, ami elsõsorban a termékfejlesztésnél, vagy típusvizsgálat-nál fontos. Az idõszakos vagy ellenõrzõ vizsgálatokhoz elegen-dõ a fõbb paraméterek vizsgálata. A tömlõk vizsgálati értékelé-sénél is ezek a fõ paraméterek a dominánsak. Ezek: leválásiszilárdság, nyomáspróba, repesztési nyomás

Ezeknek az ún. alapszilárdsági értékeknek a megfelelõségeerõsen befolyásolja a többi paramétert is. A többi paraméterviszont megfelelõ differenciálást ad az egyes tömlõk minõségé-nek a meghatározására. Egy autós hasonlattal élve az alapszi-

Ezek az adatok teljesen kompatibilisek az EN tervezettel, ezzel is segítve annak késõbbi bevezetését.

A tömlõk és követelményeik

Tûz - víz - tömlõA tûzeseti statisztikából következtethetünk a tûzoltótömlõ felhasz-nálásra. 1995-ben 22.254 tûzeset során összesen 19.917 sugárraloltották el a tüzeket. A sugarak megoszlása:fajtaB vízsugár 190C vízsugár 15800D vízsugár 3676habsugár 133hab/vízsugár 113porsugár 5A sugarakhoz kb. 25 ezer tömlõt használtak fel. 1987-bõl – ami-kor 11.857 tûz pusztított – az akkori statisztikának köszönhetõenpontos adataink vannak. A tûzoltáshoz 18.571 db tömlõ 29.200m3 vizet szállított: A tömlõ 251 db, B tömlõ 10982 db, C tömlõ7338 db. A két év adatsorának összevetésébõl jól látható az el-mozdulás a víztakarékosabb beavatkozás irányába. 1995-re a Ctömlõ felhasználás került többségbe és ugrásszerûen nõtt a D su-garak alkalmazása.

Követelmények a tûzoltó nyomótömlõkkel szemben1. Névleges belsõ átmérõ - 1. táblázat szerint2. Hosszméret - 20 m ± 2,5 %

5 %3. Nyomások - 1. táblázat szerint4. Nyúlási értékek (hossz- és keresztirányú) - mindkettõ 5 %5. Csavarodás - óramutató járásával

ellenkezõ irányú6. Hajlítási sugár - a névleges átmérõ tízszerese7. Folyóméter tömeg - 1. táblázat szerint8. Leválási szilárdság - 10 N/cm9. Vegyszerállóság10. Szélsõséges hõmérséklettel szembeni ellenállás11. Öregítés12. Dörzsállóság13. Nyomásveszteség-vizsgálat

lárdsági értékek az autó hajtás lánca (motor, sebességváltó, fu-tómû) és biztonsági berendezései, a többi paraméter alkotja akarosszériát a belsõ kialakítást, komfortot és a gyári extrákat,amely meghatározza egy autó minõségi osztályát, kategóriáját.A minõsítõ vizsgálatoknál a tömlõket a vizsgált paramétereksúlyozott pontszámos értékelési rendszere szerint, minõségi osz-tályba sorolva minõsítjük.

Sváb Attila tû. szds., BM TPVI Kutatóintézet Budapest

tûzoltóság szerint–hivatásos

tûzoltóság: 89,6%– önkéntes

tûzoltóság: 9,7%

– munkahelyi: 0,7%

VÉDELEM 1996/4 11

FÓKUSZBAN

Tömlõkarbantartás: eszközök, problémák

Tömlõnyilvántartó

................................................ .................................... tûzoltó-parancsnokság neve a tömlõ sorszáma

A tömlõ méretjele: .........................................típusa: ..............................................gyártási éve: .....................................készenlétbe helyezése: ...................... selejtezés idõpontja: .......

A tömlõkapocs típusa:...............................................

Elhelyezés Használat

szer, frsz. ideje ideje idõtartama

karbantartás javítás, bekötés nyomáspróba minõsítés

ideje megnevezése, ideje megnevezése használói idõszakos

A jóval tízezer forint feletti tömlõáraka tömlõk gondosabb kezelésére, élettar-tamának növelésére késztetnek.

Tisztítás, javításA tömlõ a bevetés során a legkülönfé-

lébb (olaj, vegyszer) szennyezõdéseknekvan kitéve, ezért nagyon fontos az alaposáztatása és mosása.

A javítás ma jószerével abból áll, hogya bekötésnél legjobban igénybevett sérülttömlõt levágják és újra bekötik, pedig atûszerû lyukak vulkanizálással eredménye-sen javíthatók.

A nem megfelelõ eszközök és a szak-szerûtlen kivitelezés miatt a javításnál alegtöbb probléma a bekötéssel van. Ezt el-lenõrizni kell ill. a bekötés védelmére nyo-mótömlõ védõtokot alkalmazhatunk.

NyomáspróbaAz MSZ 1185 szabvány 7. pontja két-

féle ellenõrzési formát rögzít:– idõszakos nyomáspróba, 5 évente, 22

bar próbanyomáson;– használói ellenõrzés, minden igény-

bevétel után, 15 bar üzemi nyomáson.Sajnálatos módon megfelelõ eszközök

és a rossz szemléletmód miatt számos tûz-oltóságnál sem végzik el következetesen eze-ket a feladatokat.

Ezt részben a bekötések nem megfelelõkivitelezése is motiválja.

A tisztítást és a nyomáspróbát sokszorakadályozza a szárítási lehetõségek hiá-nya is.

Ez az önkéntes tûzoltóságok többsé-gére jellemzõ állapot, így törvényszerûa pazarlás a meglévõ értékekkel. Jó len-ne egyes körzeteken belül tömlõcentrumjelleggel a karbantartás és nyomáspróbamegoldása.

NyilvántartásAz egyedi tömlõnyilvántartás még a nagy

felhasználóknak számító tûzoltóságoknálsem terjedt el, holott alkalmazásával a tömlõéletútja (használat, karbantartás, javítás)és élettartama követhetõvé válna, s ezzela kapott adatok révén a használati és abeszerzési döntések optimalizálhatók len-nének. Egy lehetséges változat, amely a raktártól a selejtezésig végigkísérné a tömlõt

Elektromos tömlõvulkanizáló

Elektromos szivattyú próbanyomáshoz

Automata tömlõtisztító

12 VÉDELEM 1996/4

FÓKUSZBAN

Tömlõ-karbantartás

elméletifolyamatábrája

IGÉNYBEVÉTEL

KÉSZENLÉT

KARBANTARTÁS

ÁZTATÁS

MOSÁS

HASZNÁLÓIELLENÕRZÉS

HIBAFELMÉRÉS

nem felelmeg

nemjavítható

SELEJT

javítható

JAVÍTÁS

BEKÖTÉS

idõszakosnyomás-

próba

SZÁRÍTÁS

FELTEKERÉS

TÁROLÁS javítás és nyomáspróbaregisztrálás

raktár

készenlét

Kézi és elektromos tömlõtekercselõ

megfelel

Tömlõszárító kisebb egységeknek

VÉDELEM 1996/4 13

FÓKUSZBAN

Beszerzési tanácsokA tömlõ beszerzését sokszor az ára ha-tározza meg, pedig régi igazság, hogynéha a drágább az olcsóbb.

Tessék választaniA tömlõ beszerzésénél szakmai szem-

pontból a tömlõ felhasználási területe ésminõsége a fontos.

Az engedéllyel rendelkezõ tûzoltó nyo-mótömlõket a Tûzvédelmi Kutatóintézeta vizsgálati jegyzõkönyvekben minõsítette.

A kapott minõsítési pontszámok mel-lett az alapszilárdsági adatok valaminta használati szempontból (folyóméter,tömeg) fontos számok lehetnek irány-adóak.

A legfontosabb iránymutató:– a felhasználási terület és a– minõsítési pontszám

Mit vegyünk?l. Érdemes elõre tisztázni a beszerzendõ

tömlõ mennyiség felhasználási területét. Ha tûzcsapszekrényekbe szándékozunk

beszerezni tömlõt, akkor természetesenelegendõ a kevésbé jó minõségû, és ala-csonyabb repesztési nyomással rendelkezõtválasztani. Azonban elsõ, második sze-reken érdemesebb a málha mennyiségeta jobb paraméterekkel rendelkezõkkelfeltölteni.

2. Azonos minõségû, azonos pontszámúés közel azonos árfekvésû tömlõk közül

válasszuk a nagyobb repesztési nyomásértékkel bírót.

3. Speciális felhasználási területre szánttömlõk (pl. savas, lúgos, stb. folyadékok-nak jobban kitett) esetén a speciális ha-tásnak megfelelõen szerezzünk informá-ciót a tömlõrõl. Pl.: A mûanyag vízzáróréteggel rendelkezõ tömlõk ellenállóbbaklúgoknak, olajoknak viszont savaknak ke-vésbé. Ellentétben a gumi bélésanyaggal,amely ezzel ellentétes reakciókat mutat.A koptató hatást legjobban természetesena fedõréteggel ellátott tömlõk viselik, dea nagyobb folyóméter tömegû normál töm-lõkrõl is elmondható, hogy jobban bírjáka koptató hatást mint könnyebb társaik.Sváb Attila tû. szds.Bm TPVI Kutatóintézet Budapest

Az engedéllyel rendelkezõ tûzoltó nyomótömlõk fõbb adatai

A nyomótömlõ típusa Méretjel Rep. nyomás Leválási szil. Folyóméter Nyúlási értékek (%-ban) Csavarodás Minõsítési

(bar) (N/m) tömeg (g/fm) keresztirány hosszirány (fok/m) pontszám

EUROSTAR 423 C 45.33 15.40 250.00 5.80 3.30 15.0 61

TECHNOLEN PAD/P C 48.33 11.92 294.50 9.60 10.00 25.5 60

B 54.00 14.24 439.60 7.10 9.85 18.0 61

SVEBAB GETEX C 55.33 11.28 288.20 3.70 3.20 10.0 65

B 59.33 24.11 456.60 4.80 5.28 27.0 65

VANRULLEN VC-Z C 53.00 15.93 266.00 5.20 1.63 15.3 62

B 51.60 15.60 461.20 9.30 4.15 2.0 62

FLAMENFLEX-G C 58.00 14.40 270.00 5.50 6.00 31.5 60

B 61.00 14.58 461.30 4.80 5.00 18.0 62

SYNTHETIK-2000K 2F C 51.33 26.68 194.32 4.67 2.15 25.0 62

B 47.33 28.94 332.20 4.17 2.97 24.0 64

SPECIAL 2F-LS B 52.66 15.92 437.30 4.16 6.40 27.0 61

SYNTHETIC-SPEC. 2F-LS C 62.50 17.56 283.33 4.20 1.93 25.3 61

BAU UND INDUSTRIE C 46.88 21.00 260.40 3.88 1.60 20.6 63

KORANA C 49.70 8.32 296.30 4.95 6.30 23.0 59

PARSCH SYNTHETIK-SL C 49.88 12.40 296.70 5.16 2.50 24.8 63

B 48.75 14.40 489.00 4.29 4.60 8.5 65

FAVORIT C 63.15 14.76 262.66 4.44 1.43 25.4 61

B 54.29 18.33 415.30 3.28 2.40 16.2 61

OSW SYNTEX-2F C 45.56 22.20 289.90 3.93 1.56 30.0 64

PYROTEX PE-R C 46.35 19.32 276.50 1.04 1.80 13.0 61

B 47.88 12.73 518.20 1.02 3.60 9.0 59

HEAVY-SIN C 66.92 21.44 370.30 2.41 0.96 7.8 66

B 53.12 13.36 540.90 2.66 3.03 0.6 67

Forrás: BM TPVI Kutatóintézet

14 VÉDELEM 1996/4

FÓKUSZBAN

A tömlõ-gazdálkodásA tömlõk beszerzésétõl a selejtezésigtartó folyamat hossza anyagilag fontosszempont. Optimális meghatározásaszakmai és szervezési döntéseket igényel.

KészletezésA gazdálkodás elsõ lépcsõje a beszer-

zés, második lépcsõje pedig a tömlõkész-letezés belsõ szerkezetének meghatározása.

Két alapvetõ vonal képzelhetõ el:Az egyik a tûzoltósági, a másik az üzemi

tömlõfelhasználó.Az üzemi felhasználónak, viszonylag

egyszerû dolga van, hiszen rendelkezniekell a tûzcsapokhoz, esetleg kismotorfecs-kendõhöz szükséges mennyiséggel és egyminimális tartalékkal.

A tûzoltóságnál már jelentõsebb kér-dés a tömlõkészletezés és ez annál bonyo-lultabbá válik minél több és ezen belülminél differenciáltabb tûzoltószerrel ren-delkezik.

A készletezés elsõ lépése az alapkész-let számszerû és minõségi meghatározá-sa. A számszerûséget két feltétel határozzameg; a málházási utasítás és a tömlõkész-letezési rendszer.

Tömlõkészletezési rendszerA szükséges málhamennyiségek elõír-

tak, de a tömlõkészletezési rendszer meg-választása már átgondolást és következe-tes végrehajtást igényel a felhasználótól.

Elméletem szerint két alapvetõ tömlõ-készletezési rendszer építhetõ ki:

I. A forgókészlet rendszerEz arra alapoz, hogy a bevetés után a

szerekrõl kompletten lecseréljük a töm-lõket egy forgó alapból. Ezek karbantar-tottak, tisztítottak, a használati ellenõr-zésen átmentek, tehát sport hasonlattal élve„sorokat cserélünk”. Így mindig megfe-lelõ állapotú tömlõkkel vannak ellátva aszerek és rövid idõ alatt riasztható álla-potba kerülnek. Ennek a rendszernek azelõnye a gyors készenlétbe állítás. Hát-ránya a forgókészlet beszerzési plusz költ-ségei és fenntartása. A készlet alacsonyszintre állítását akkor érhetjük el ha egynagy kapacitású karbantartó berendezéstüzemeltetünk, bár ennek a költségei semelenyészõek.

II. A kiegészítõ rendszerEnnek alapját az képezi, hogy csak a

bevetett tömlõket cserélik le – mintegy ki-egészítve a málha készletet – és csak akarbantartás idejére. Utána a karbantartotttömlõ visszakerül az eredeti készlet állo-mányba. A rendszer elõnye, hogy kisebbkiegészítõ készlettel, gyorsan visszaállít-ható a riaszthatóság és a karbantartás szak-szerûen elvégezhetõ. Hátránya, hogy szi-gorúbb nyilvántartást, és azonosítást igé-nyel fõleg nagyobb tömlõállománynál.

Az elsõ rendszer a nagy karbantartásikapacitással és nagy tömlõ állománnyalrendelkezõ parancsnokságoknak, a másodika kisebb tömlõ állománnyal kis karban-tartási kapacitással bíró parancsnokságok-nak ajánlható.

Minõségi választásA két rendszerhez szervesen kapcso-

lódik a minõség megválasztása. A forgó-készlet rendszerben törekedni kell a ho-mogén minõség megválasztására. A ki-egészítõ rendszerben a szereken lévõ töm-lõállománynak jobb minõséget kell kép-viselnie, mint a kiegészítõ készletben tar-tottaknak.

Természetesen a két alap rendszer va-riálható, pl. a gyakran használt szereken– gyakoribb riasztások miatt – forgókészletrendszert használunk, a ritkábban hasz-náltaknál a kiegészítõ rendszert. Ezt to-vább variálhatom a minõségek megválasz-tásával az elõbbi példa analógiájára a gya-koribb használathoz jobb, a ritkább hasz-nálathoz alacsonyabb minõséget rendelek.

A tömlõgazdálkodás utolsó eleme a se-lejtezés. Ez a szabvány szerint akkor kö-vetkezik be, ha a tömlõ névleges hosszaa tûrés alá csökken, vagy már javíthatat-lanná válik.

Felhasznált irodalom:1. Dr. Szilágyi J. – Dr. Szabó K.: A tûzrendészet fej-lõdése az õskortól a modern idõkig. BM Könyvki-adó, Bp. 1986.2. Beck Tamás: Tûzoltó nyomótömlõk tartósságánakés minõségének megjavítása. Felsõoktatási Jegyzet-ellátó Vállalat, Bp. 1955.

Sváb Attila tû. szds.Bm TPVI Kutatóintézet Budapest

3 MILLIÁRD FORINTA gazdaság egészét tekintve minimum 3 milliárdnyira tehetõ a készenlétben

levõ tömlõk értéke. A hivatásos tûzoltóságoknál óvatos becslések szerint 600millió forint értékû tömlõ van.

KorszerkezetEz az értékbecslés csak elméleti lehet, hiszen a tûzoltósági tömlõk korszer-

kezete ugyancsak vegyes képet mutat. Az 1995-ös beszerzések mellett még 1975-ben vásároltak is vannak raktáron. A jelenleg készenlétben levõk pontos kora anyilvántartások illetve a selejtezési jegyzõkönyvek hiányosságai miatt teljes ob-jektivitással nem állapíthatók meg. Az önkéntes tûzoltóságoknál és az iparbanlévõ tömlõkrõl szinte alig rendelkezünk értékelhetõ információkkal.

ArányokA tömlõgazdálkodással szigorúan összefüggõ kérdés a málházott és a tarta-

lék készletek aránya.Szúrópróbaszerû felmérések szerint– B tömlõbõl 0,8 szorostól 6,2 szeresig– C tömlõbõl 0,5 szerestõl-4,7 szeresig terjedez az arány a különbözõ parancsnokságokon. Ami a mûködõképesség hatá-

rait súroló tartalék készlettõl a felhalmozásig terjed. Ez utóbbi is van! Áll bennea pénz és közben öregszik a tömlõ. Ma már a tömlõkészletek optimalizálásárakellene törekedni. Néhol azonban találhatók régi „beragadt” raktári készletek,miközben málházott felszerelésként már az újat használják.

VÉDELEM 1996/4 15

FORGALMAZÓ TÖMLÕ TÍP. A B B/m C C/m D D/m E M. NYOMÁSÚ

Bognár Kft. Esbach 41450 15750 — 11999 499 9550 — 9650 1930/m/D

OSW — — — 10498 425 — — — —

Parsch — — — 11498 475 — — — —

Dombóvár ÁFÉSZ Esbach Bau und Industrie — 16500 810 13000 540 — — — —

Synthetic Special — — 996 — 636 — — — —

Tûzbiztonság 2000 Technolen — 16600 700 11100 460 9500 400 — —

I. G. T. Kft. Esbach Bau und Industrie — 17800 675 12780 450 — — — —

Synthetic Special — 23200 830 15200 830 — — — 26950/15m/E

Öl Robust — — — 33870 1450 — — — —

Polydur — — — 29800 1280 — — — —

Csolnoki

Szerelvénygyártó Kft. OSW Syntex — 2F 28160 17270 — 11550 — — — 9420 —

Parmag Kft. Parsch német kapoccsal — 13700 — 10200 370 — — — —

FÓKUSZBAN

Az alábbi cégek vállalták áraik nyilvánosságra hozatalát. A listaárak tájékoztató jellegûek, hisz függnek a forint leértéke-léstõl és a rendelt mennyiségtõl. A lapszámban közölt egyéb információkkal együtt – véleményünk szerint – jól segíthetika tájékozódást és a döntéshozatalt.

Aki árt mond...

BOGNÁR KFT.1141 Budapest, Jerney u. 45

Tel/Fax: 1/2210-282

Tûzvédelem A-tól Z-igtûzoltó tömlõk 10.500 Ft-tóltûzoltó ruhák 14.000 Ft-tólszerelvények, szerszámokszivattyúk, áramfejlesztõkvédõ- és mentõeszközök

feszítõ-vágókgyakorlóruhák, kesztyûk

sisakok, csizmáktûzoltókészülékek

kötelek, létrákvíz- és habsugárcsövek

tömlõ mosó- bekötõ- vulkanizálótûzcsapszekrényekés szerelvényeik

tûzoltó mászóövek

Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.2112 Veresegyház, Budapesti út 96-98Tel/Fax: 27/385-010, Mobil tel.: 20/357-562

Tûzoltótömlõka német Esbach cégtõl.

Bau und Industrie (tûzoltótömlõ):dupla szövésû szintetikus anyagból, olaj- és benzinálló,AWG kapocspárral szerelve. (MSz)

Synthetic Special 2F (erõsített tûzoltótömlõ):100% polieszter, könnyen kezelhetõ, kis helyigény (DIN)

Synthetic Special 2F-LS-HD90:∅ 38 mm, nagynyomású, rézötvözet kapocspárral,90 bar repesztõ nyomással.

Sytnhetic X2000:különöesen erõs és könnyû tömlõ, demospán fólia lélek-kel.

Synthetic ÖlRobust:antisztatikus-, olaj-, benzin- és gázolajálló, ellenállása108 Ohm.

Synthetic Polydur:speciális gumibevonat, hosszirányú abroncserõsítés,alaktartó; olajszármazékok, lúgok, higított savaktovábbítására.

16 VÉDELEM 1996/4

Apró Lajos – mûszaki tömítéskészítõTömítõgyûrûk“A”,”B”,”C” nyomótömlõkbe“A” szívótömlõkbe

GumiperselyAGA légzõkészülékhez,ill. háttámláhozTûzoltókészülékekhez

„O” gyûrûkEgyedi igényeket is kielégítünk!

Mûhely:6723 Szeged, Szakolcai u. 27.

Tel.: 62/484-607Lakás:

6724 Szeged, Rókusi krt. 29 V/30Tel.: 62/472-120

NÉVJEGY

Bognár KfT.1141 Budapest, Jerney u. 45.

T/F.: 1/2210-282Bognár László igazgató

Csolnoki Szerelvénygyártó KFT.2521 Csolnok, Szénbányászok u. 32

T/F.: 60/340-047Kreitner János igazgató

Dombóvári ÁFÉSZ Tûzoltókészülék Üzem7200 Domóvár, Petõfi Sándor u. 15.

T.: 74/466-719Kormos László üzemvezetõ

Tûzbiztonság 2000 KFT.1158 Bp. Pörge u. 66 /levélcím/1143 Bp. Stefánia út 2. III/325

T/F.: 252-4112Dr. Héra Attila igazgató

I. G. T. KFT.2112, Veresegyház, Budapesti út 96-98

T/F.: 27/385-010, R.T.: 20/357-562Szabó Ildikó ügyvezetõ

HEAVYTEX: Újszegedi Szövõ RT6726 Szeged Alsókikötõsor 11.

T.: 62/435-132, 414-134, F.: 62/435-143Komáromi István termékmenedzser

Sínus KFT.2023 Dunabogdány, Táncsics M. u. 65.

T.: 1/1668-005 F.: 1/1853-117

Haberkorn Hungária KFT.1077. Budapest, Dohány u. 36.T.: 1/342-1347 F.: 1/342-1906

Papp Józsefné ügyintézõ

Wilhelm Budapest KFT.1052 Budapest, Petõfi tér 2.

1364 Bp. Pf. 9.T.: 1/118-4222, 118-4332, 118-4442

118-4786, 118-4516, 118-5652F.: 1/118-3737, 118-5523

Telex: 224198 ImtraMobil: 30/521-590

Kremmer László értékesítési vezetõ

MÜÁRT-Lux BT.1065 Budapest, Bajcsy Zs. út 59.

1701 Bp. Pf. 302T.: 1/1326-166, 1122-056

T/F.: 1/1318-150, F.: 1/1115-820Tóth Kornél cégvezetõ

Hol? Mi?Tûzoltótömlõ Parmag KFT.

2096 Üröm, Patak u. 38.T.: 60/347-584 F.: 26/350-228

Szász Csaba igazgató

Apró Lajos – mûszaki tömítéskészítõ6724 Szeged, Rókusi krt. 29 (lakás)

Tel.: 62/472-120, 484-6076723 Szeged, Szakolcai u. 27. (mûhely)

Kungli BT7200 Dombóvár, Fõ u. 124.

Tel.: 74/ 465-924Kungli János vezetõ

(tûzcsapokhoz, tûzoltókészülékekhez is)

NOVITA B.T.4466 Tímár, Szabadság u. 8.

Tel.: 42/ 371-744

Bognár Kft1141 Budapest, Jerney u. 45.

T/F.: 1/2210-282Bognár László igazgató

Csolnoki Szerelvénygyártó KFT.2521 Csolnok, Szénbányászok u. 32

T/F.: 60/340-047Kreitner János igazgató

TömítõgumiEsbach

OSW

SYNTEX-2F

Esbach

Heavy-Sin

Haberkorn

Heavy-Sin

Thöni

Parsch

VÉDELEM 1996/4 17

NÉVJEGY

Feltámadt a hazai tûzoltótömlõSokan halottnak vélték a hazai tûzoltótömlõt, de a HEAVYTEXÚjszegedi Szövõ Rt. csattanós választ adott a kételkedõknek.

HEAVYTEXA szegedi HEAVYTEX Rt-nél a tûzoltótömlõ gyártás ha-

gyományokkal rendelkezik, hiszen a II. világháború utáni idõ-szakban a tömlõellátást az Újszegeden mûködõ Magyar Ken-der Len és Jutaipari Rt. biztosította. 1947 és 1961 között közel1 millió folyóméter kender nyomótömlõ legyártásával pótolta aháborús károkat és biztosította a folyamatos ellátást.

Erre a tapasztalati bázisra alapozva a megszûnõ Lenfonó ésSzövõipari Vállalattól átvették a szintetikus tömlõk gyártását,akkor, amikor sokan már a nagymúltú hazai tömlõgyártás meg-szûnését jósolták.

A gépek és berendezések beszerézésével 1996-ban korszerûgyártóbázis alakult ki.

Ezek a berendezések ma az egyetlen hazai tömlõgyártó ka-pacitást képviselik, amelyeken 25 mm átmérõtõl 165 mm át-mérõig gyártható tömlõszövet, illetve ezek a szövetek vulkani-zálással vízzáróvá tehetõk. Ebben az átmérõtartományban ren-delkeznek tömlõszövetgyártó, vulkanizáló, nyomáspróba,repesztõvizsgálat, tömlõkapcsozó kapacitással.

HEAVY-SINA berendezések tették lehetõvé a gyár nevébõl és a szinteti-

kus szóból képzett HEAVY-SIN tömlõk gyártását.A tömlõszövet nagyszilárdságú polieszterbõl készült, amely

a szövési technológiával együtt biztosítja az elõírtnál magasabbrepesztõszilárdságot. Ehhez párosul a kiváló minõségû gumilélek,amely a megfelelõ vízzáró réteget biztosítja. Ennek tapadásiszilárdsága a szövethez az elõírt érték több, mint kétszerese.

A másik fontos jellemzõ a repesztési nyomás. Ebben szinténjól vizsgáztak a szegedi tûzoltónyomótömlõk, hiszen a szab-vány által megkövetelt 45 bar repesztési nyomással szemben50-55 bar nyomást viselnek el.

Néhány tömlõ mûszaki jellemzõiφ 52 mm tömlõ

– láncfonal: 220 dtex Poliester– vetülékfonal: 9400 dtex Poliester– láncfonal sûrûség: 169/10 cm– vetülékfonal sûrûség: 48/10 cm– vulkanizált folyómétertömeg: 320-330 g/fm– kötésmód: vászon vagy 2/1 sávolykötés

φ 75 mm tömlõ– láncfonal: 330 dtex Poliester– vetülékfonal: 9400 dtex Poliester– láncfonalsûrûség: 135/10 cm– vetülékfonalsûrûség: 55/10 cm– kötésmód: vászonkötés

φ 110 mm tömlõ– láncfonal: 3300 dtex Poliester– vetülékfonal: 9400 dtex Poliester– láncfonalsûrûség: 117/10 cm– vetülékfonalsûrûség: 55/10 cm– kötésmód: vászonkötésA termékskála persze nem csak tûzoltótömlõket tartalmaz.

Alkalmasak az élelmiszeripartól az ipari folyadékokig a legkü-lönfélébb folyadékok szállítására.

Kiváló osztályzat1995 végén a BM TPVI Kutatóintézetébe megkérkezett az

új hazai gyártású nyomótömlõ minta. A vizsgálati eljárást kö-vetõen a Kutatóintézet a bonyolult vizsgálatsorozat végén mi-nõsítette a tömlõket.

HEAVY-SIN „C” 66 pontHEAVY-SIN „B” 67 pontEzzel mindkét tûzoltótömlõ kiváló minõsítést kapott.

HEAVYTEX

Újszegedi Szövõ Rt.

6726 Szeged, Alsókikötõsor 11.

Levélcím: 6701 Szeged I. Pf.: 1

39

Tel.: 62/434-134 F

ax: 62/435-143

Tömlõtartóa szárítótoronyban

VÉDELEM 1996/4 19

TANULMÁNY

DR. RONALD BARHAM

A törvényi szabályozás európaiharmonizálása

A tanulmány révén bepillanthatunk azangol tûzvédelmi szabályozás dillemáiba,s ezen keresztül az EU-ba igyekvõ Ma-gyarország e téren is várható jogharmo-nizációs feladatairól is képet alkothatunk.

DeregulációAngliában deregulációs hangulat ural-

kodik. Azt mondják, hogy a brit ipar ha-tékonyságának és versenyképességéneknövelése miatt van rá szükség. Ez a ten-dencia nyilvánvalóan a gazdasági recesszióidõszakaiban válik elterjedtebbé.

Ez, egy újfajta törvényi megközelítésszükségessége felé mutat. Azonban a fe-lülvizsgálatnak van egy sokkal nyomó-sabb oka. Mégpedig az, hogy a hazai ésaz európai törvényi szabályozás jelen-legi keretei átfedésekhez, zavarokhozés az üzleti életben szükségtelen terhekhezvezetnek. Az érvényben lévõ törvények,rendeletek és végrehajtási utasítások oly-annyira összefonódtak, hogy eljött az idõa rendelkezések teljes újraírására.

A Belügyminisztérium már felismer-te a brit törvények és rendeletek átdol-gozásának szükségességét. Azonban ja-vaslataik felzúdulást váltottak ki az iparképviselõibõl, akik megrémültek a java-solt új szabályozás teljesítésével járó vár-ható költségektõl.

Új megközelítéstNem kétséges, hogy új megközelítés-

re van szükség. De amire igazán szük-ség van, a tûzbiztonság átfogóbb törvé-nyi megközelítése. Mind Angliában, mindEurópában sok olyan terület van, aholzavar és nézeteltérés található; például,fogyasztási cikkek tûzbiztonsága, a tûzés a tûzoltás hatása a környezetre, a tûz,a tûzbiztonsági elõírások és a tûzoltás gaz-daságossági szempontjai. Ezekhez még

hozzá kell tenni azon követelményekbenjelenlévõ ellentmondásokat, amelyek amûemlék épületek fenntartásának tûzbiz-tonsági elõírásaira, a mezõgazdasági mun-kafolyamatok és tárolás tûzmegelõzésé-re, a szállítási kérdésekre (pl. gyúlékonyés robbanó anyagok szállítása, szállításcsõvezetéken/kábelen ), várostervezésikonfliktus helyzetekre (úgymint a forga-lom csillapítása kontra vészhelyzeti jár-mûvek részére bejárat, a használat meg-változása úgy, hogy nincs szükség épí-tésügyi hatósági kérelemre) és a családiházak tûzvédelmére vonatkoznak.

Angliában évente kb. 35 haláleset for-dul elõ ipari vagy kereskedelmi létesít-ményekben bekövetkezõ tüzek eredmé-nyeként. Ezzel szemben több mint 600haláleset származik lakástüzekbõl. Haa tûzbiztonság az emberi élet védelmé-rõl szól, akkor a törvényi szabályozás miértmellõzi folyamatosan a privát lakások/lakóhelyek ellenõrzését és miért koncentrálkizárólag a munkahelyekre? Most, a ren-delkezések összehangolására vonatkozóeurópai kívánalomból adódóan, megvana lehetõség a teljes tûzvédelmi törvényiszabályozás átfogó felülvizsgálatára és egyvalóban új törvényi megközelítés beve-zetésére.

A törvényi szabályozáscélja

A törvénykezés célja a társadalom ön-szabályozása. A jogelmélet egy másikaxiómája, hogy a törvény végrehajtásamegkívánja az általános társadalmi el-fogadást.

Tehát milyen szempontból kellene azúj tûzbiztonsági törvények iránti igénykielégítéséhez hozzálátni? A jelenlegi tûz-védelmi törvényeket a nagyobb tûzkataszt-rófákat követõen, azokra reagálva vezettékbe. Az ily módon bevezetett „szükségren-

delkezések” úgy tûnik, hogy a méltatla-nul elhamarkodott bevezetés következ-ményeként, más területekkel átfedésbekerülnek vagy éppen figyelmen kívülhagynak területeket. Ennek eredménye-ként azután újabb problémák keletkez-nek. Ez a jelenlegi helyzet Angliában ésaz idõ elérkezett egy stratégiai felülvizs-gálatra.

E felülvizsgálat elsõ pontjaként a tûz-védelmi törvénykezés alapvetõ célját kellmegvizsgálni. A „Nagy Londoni Tûzvész”-ben 13000 épület ment tönkre és az or-szág vagyonának 60 %-a semmisült meg!Ez egy olyan elõírás bevezetéséhez ve-zetett, amely megkövetelte az ingatlanokközötti teljes magasságú válaszfalak épí-tését (úgynevezett „közös fal”) – amiönmagában kitûnõ ötlet – de célja a tûzelleni vagyonvédelem és nem az embe-ri élet védelme. A tûzhalált nem igazánvették figyelembe egészen a 19. századközepéig.

Ma mindnyájunkat arra tanítanak, hogya tûzvédelmi törvénykezés kifejezett célja,hogy a személyeket megvédje a tûz koc-kázatától. Azonban, ha az emberi életvédelme a legfontosabb, akkor nulla koc-kázatra vonatkoznak a törvények (és arratervezünk). Mégis a jelenlegi európaijogszabáy javaslatokban és direktívákbanarra kérnek bennünket, hogy a tûzvéde-lemben kockázaton alapuló és cél-orientáltmegközelítést vegyünk figyelembe.

A változás iránti igényEltekintve az Európai Unió legújabb

javaslataitól, Angliában már rég megérettaz idõ a törvényi szabályozás racionali-zálására. A fõ jogszabályi keret mintegy41, fõleg tûzspecifikus parlamenti tör-vényt tartalmaz, ezen kívül 5 egészség-védelmi és biztonsági rendeletet, 29 he-lyi rendeletet, valamint az egészségvé-

20 VÉDELEM 1996/4

TANULMÁNY

delem, biztonság és a környezetvédelemterületeit érintõ túlzottan nagyszámú 32szabályzatot kell figyelembe venni. Ezek-hez még hozzá kell adni más területek-rõl, további 21 általános törvényt, többmint 50 szabályzatot, jogszabályt, tervezésiutasítást, amelyek mindegyike lefedi vagyérinti a tûzbiztonságot és ezáltal a tûz-biztonság helyi szintû megvalósításábannagy változatosságot idéz elõ. Ez a jog-szabály-csomag elengedhetetlenül egysze-rûsítésre szorul.

Nem kétséges, hogy a változás pénz-be kerül különösen a végrehajtás, a biz-tonsági felülvizsgálat és a kiképzés va-lamint az oktatás területein.

A javaslatok háttereAz angol jogszabályok jelenlegi kormány-

szintû felülvizsgálatát nem igazán a jog-szabályi keret bonyolultsága miatti aggo-dalom váltotta ki, hanem ez volt a reagá-lás az 1992 évi új, Tûzmegelõzési (mun-kahelyi) Szabályzatot tartalmazó belügy-minisztériumi javaslatra. A kereskedelemés az ipar reakciója a rémület volt a végre-hajtás lehetséges költségeit illetõen. A ja-vaslat egy intézkedés-sorozat része volt,amelynek célja az EC Direktívákban lefek-tetett követelmények végrehajtása . Ezekmindegyike a Single European Act (Egy-séges Európai Törvény) egészséggel és biz-tonsággal foglalkozó rendelkezéseibõl szár-mazik és ami visszamenõlegesen új cik-kelyt iktatott be az eredeti Treaty of Rome-ba (Római Szerzõdés).

118a CikkelyA szándék világos; de, ha a szabály-

zatokat egyesítik is, valószínû, hogy a vég-rehajtási gyakorlat és az elõírások betartásaki lesz téve a helyi kulturális hatásokkiszámíthatatlanságának.

A várt direktívák közül az elsõt 1989-ben adták ki azzal, hogy 1992 végéigmegvelósítják. Ez az úgynevezett „keretdirektíva” az egészségvédelmi és bizton-sági alapelveket rögzíti, amelyeket va-lamennyi iparágban alkalmazni kell.

Ezek a következõk:1. a kockázatokat kerülni kell;2. ha azok nem kerülhetõk el, értékelni

kell õket és keletkezési helyükön kellleküzdeni;

3. a veszélyeset a kevésbé veszélyes-sel kell helyettesíteni;

4. a dolgozók csoportját védõ intéz-kedéseknek prioritása van a csakegyéneket védõkkel szemben.

Most tehát van egy EC direktíva, amelyminden munkával kapcsolatos tevékeny-ségre félreérthetetlenül megfogalmazza akockázat becslésen és kockázat kezelésenalapuló megközelítést. Ezt gyorsan követteegy – un. „munkahelyi direktíva”. Azonbanez a második direktíva, miközben ugyan-csak a kockázat alapú megközelítésre hi-vatkozik, nagyon határozott utasításokatad az elsõsegélyre, a tûzmegelõzésre és avészhelyzeti szabályozásra.

Tehát innen ered a Belügyminisztéri-um javaslata és következésképpen innena jelenleg folyó felülvizsgálat és konzul-tációs eljárás.

Gazdaság-biztonságAz új javaslatok, ha jelenlegi formájukban

végrehajtják õket, kettõs célt érnek el. Egy-részt elõsegítik az EC direktívák végrehaj-tását ,másrészt lehetõvé teszik a tûzvédel-mi jogi szabályozás egységesítését és a nem-zeti szabványok bevezetését. Természete-sen ebben az állításban implicite bennekell lennie annak, amire a 118a Cikkelyfigyelmeztet: „ne fogja vissza a kis és kö-zepes méretû vállalkozások létesítését ésfejlõdését”. Ez a benne rejlõ feltétel nagyproblémákat jelent. A kockázat azonosítá-sa, annak számszerû megállapítása és amanagement/kezelési technikák rendelke-zésre állnak – de amikor megengedjük, hogya gazdasági megfontolások többet nyom-janak a latban, mint a biztonsági szempont-ok, akkor fennáll a veszély, hogy inkábbhátra megyünk, mint elõre.

Az angol javaslatokAz Egyesült Királyság tûzvédelmi jog-

szabályainak legújabb felülvizsgálata vi-lágosan bizonyítja, hogy:

1.a. a hazai és a hazai/európai jogi sza-

bályozásban átfedések vannak, hi-ányzik az áttekinthetõség; és

b. ezek az átfedések zûrzavart okoz-nak és szükségtelen terheket rak-nak az üzleti életre;

azonkívül szükség van2.a. az angol tûzvédelmi szabályzatok

és eljárások ésszerûsítésére, egysze-

rûsítésére és modernizálására; va-lamint

b. a joghézagok kitöltésére a tûzvédelmiszabályozás terén.

Azért, hogy ezeket a ténymegállapí-tásokat feloldjuk, jelenleg a következõ-ket javasolják:

a. az általános tûzmegelõzés tartoz-zon ugyanabba a keretbe, mint atöbbi egészségvédelmi és biztonsá-gi jogszabály, de a végrehajtás a tûz-védelmi hatóságé legyen;

b. általában, a tulajdonosok és a hasz-nálók tegyék meg a megfelelõ tûz-védelmi óvintézkedéseket és azokatfolyamatosan tartsák fönn;

c. a tûzbiztonsági hatósági engedélye-ket csak a nagyobb életkockázatotjelentõ létesítményekre kellene meg-tartani;

d. az elõírásoknak való megfeleléstsaját hatáskörben végzett kockázat-becslés és veszélyhelyzetre készülttervek segítségével kellene ellenõriz-ni (tanúsítvány, ahol szükséges, akockázatbecslésen alapuljon);

e. nemzeti szabványokat kellene be-vezetni azért, hogy az azonos meg-közelítés biztosított legyen; és

f. létre kellene hozni nemzeti tanács-adó testületet.

A cél ezen javaslatokkal az, hogy: csökkenjen az elõírásokkal való össze-

hasonlítással járó megterhelés anélkül,hogy növekedne az adminisztrációs te-her;

emelkedjen a tûzbiztonság szintje; megerõsödjenek a már meglevõ kö-

telezettségek.Az is állítható, hogy ezen ajánlások

bevezetése eredményezheti:a. az óvintézkedések összehangolását

a kockázattal,b. az általános gondoskodás kötelezett-

ségének bevezetését*, hasonlóanahhoz, ahogyan az megtalálható ajelenlegi angol általános egészség-védelmi és biztonsági jogi szabályo-zásban,

c. a különbözõ célú kockázatbecslésekismétlõdésének elkerülését,

d. a helyhatóságok építési elõadói ésa tûzvédelmi hatóságok között szük-séges konzultációk számának csök-kenését.

VÉDELEM 1996/4 21

TANULMÁNY

Hova tartozzon?A brit ajánlásokban (és az EC direk-

tívákban) megfogalmazott fõ gondolat sze-rint tûzbiztonságnak általánosságban amunkavédelemre vonatkozó elõírások ren-delkezései alá kellene kerülnie. A meg-levõ munkavédelmi jogszabály elég szé-les körre terjed ki ahhoz, hogy a mun-kahelyi tûzbiztonság minden vonatkozását,azaz mind a munkafolyamat tûzbizton-ságát, mind az általános tûzbiztonsági óv-intézkedéseket lefedje. Azonban a mun-kavédelmi felügyelõk a tûzbiztonságminden vonatkozásában alkalmazkodnakaz építési hatóság és a tûzoltóság felügye-lõihez, mivel azok rendelkeznek a meg-felelõ tapasztalatokkal és szakismerettel.

A jelen álláspont az, hogy egy olyanúj jogi megközelítés bevezetésének, ame-lyik mindenféle tûzbiztonsági kérdést amunkavédelmi törvény alá rendel, a kö-vetkezõket kellene tartalmaznia:

a tûzbiztonság felelõsségét azokrakellene hárítani akik a tulajdonnal ren-delkeznek, irányítanak vagy a foglalkoz-tatás helyszínén dolgoznak;

meg kellene követelni tõlük, hogybecsüljék meg a tûzkockázatot és tegyékmeg a szükséges intézkedéseket;

a jogi elõírásokat és szabályokat azelérendõ célok alapján kellene kifejezni(kiegészítve gyakorlati tanácsokkal és út-mutatásokkal);

a jelenleginél sokkal szélesebb körûérvényességet kellene nyújtani.

Az általános tûzvédelmi óvintézkedé-sek, valamint a munkafolyamatok tûz-biztonságára és más egészségre és biz-tonságra vonatkozó elõírás, egységes jogiszabályozási keretbe foglalása, az elõre-lépés ideális változatának tûnik – mind-addig, amíg az ember, a javaslatok meg-ítélésének és a szabályzók betartatásánakcsak olyan praktikus oldalát veszi figye-lembe, mint az információkhoz és a szak-értelemhez való gyors hozzáférhetõség.

MegfontolásokEz a fajta megoldás elejét venné an-

nak, hogy a prioritások torzuljanak azerõforrások szétosztásánál (és helyreál-lítaná az egyensúlyt a felismert kocká-zat és veszélyhelyzet között). Emellettmegakadályozná a pénz áramlását a fe-leslegesen támogatott területek felé az-által, hogy elõsegíti

i/ a holisztikus kockázatszemléletet ésa cselekvések fontossági sorrendbe állí-tását,

ii/ a kölcsönhatások vagyis a kocká-zat - cselekedet figyelembevételét,

iii/ a „különbözõ beavatkozási eljárá-sok a különbözõ veszélyhelyzetekre” elvfigyelembevételével készült tervek hasz-nálatát (beleértve a beavatkozást tûz ese-tén). Ezzel természetesen szükségesséválik a szelektív riasztás, vagy a szóbantörténõ riasztás bevezetése illetve az al-kalmazottak és a biztonság területén dol-gozók újraképzése.

Meglehet, hogy a kormány felülvizs-gáló bizottságának sokkal pragmatiku-sabb a nézõpontja. Azt javasolják, hogymég mielõtt az épületet használatba ven-nék – azaz az építési szakaszban illetvenagyobb átalakítások során – a helyi építésihatóság (mint ahogyan ma is), beköltö-zés után pedig a tûzvédelmi hatóság, azaza helyi tûzoltóság legyen az illetékes.Ennek megvalósításával az a szándék,hogy elmozdulás történjen az összevontkockázatbecslés irányába, amivel kétgazdát kell kiszolgálni: a munkavédel-mi törvény hatálya alá tartozó Egészség-és Biztonságvédelmi Felügyelõséget és atûzvédelmi törvény hatálya alá tartozó tûz-védelmi hatóságot. (Határozott igény je-lentkezik arra, hogy kiegészítsék az egész-ség és biztonság jelenlegi munkavédel-mi szabályzóit azokkal a követelmények-kel, amelyek a menekülés, a detektálás,a tûzjelzés és a tûzoltás eszközeire vo-natkozó tûzvédelmi intézkedések keze-lésének/karbantartásának végzését írjákelõ.)

A tûzvédelmi hatóságfeladataival kapcsolatos

konfliktus

TanácsadásA tûzvédelmi hatóság feladata, hogy

tanáccsal szolgál tûzbiztonsági ügyekben,de a kormány álláspontja szerint a taná-csaikért számoljanak fel díjat. Ennek kö-vetkeztében a tûzvédelmi hatóság a fe-lületes tanácsok miatt ki lehet téve kár-térítési követeléseknek, és a tetejében konf-liktus helyzetbe kerülhet a tanácsadói ésaz érvényre juttatói szerepe között is.Következésképpen át kellene gondolniezen funkciók szétválasztását, vagy a jog-

szabályi rendelkezés törvényben megha-tározott mentességét.

Példaképpen gondoljuk át azt a hely-zetet, amelyben i/ egy építész tanácsotkér a benyújtott tervek alapján a tûzvé-delmi hatóság tûzmegelõzési elõadójától,az épület leég, a tulajdonos (kliens) be-perli az építészt a felelõtlen tervezésért,az építész harmadik félként bevonja atûzvédelmi hatóságot a bírósági ügyme-netbe; és ii/ egy építész tanácsot kér abenyújtott tervek alapján a tûzvédelmihatóság tûzmegelõzési elõadójától, ugyan-annak a tûzvédelmi hatóságnak egy má-sik osztálya bírósághoz fordul a tulajdo-nossal szemben azt állítva, hogy a ter-vek nem felelnek meg az elõírásoknak;a tulajdonos nagyon is sikeres lehet avédekezésben a kereseti igény visszauta-sítása miatt azon az alapon, hogy a sajátkárára bízott meg olyan személyben, akiarra hivatott, hogy megbízzanak benne.

Mérnöki megoldásokAz 1991-es építési elõírások lehetõvé

teszik a mérnöki megoldásokat és abiztonságkezelést, mint alternatív lehe-tõségeket a szigorú kritériumokkal valómegfeleltetés mellett. Így vagy az építé-si elõadóknak kellene tûzvédelmi mér-nöki diplomával rendelkezni, vagy amunkába kellene bevonni tûzvédelmimérnököt. A felülvizsgáló bizottság gon-dolt arra a lehetõségre is, hogy a jelen-leg funkcionáló elszeparált nagyszámúfelügyelõ helyébe a hatósági szerepkör-be egészség- és biztonságvédelmi felügye-lõket állít. De ezt a lehetõséget ugyan-azon okból (ezen felügyelõk tûzvédelmitapasztalatainak hiánya miatt) visszauta-sították, és a hivatásos tûzoltó egységekrutin tûzbiztonsági felügyeletben valóalkalmazásának gondolatával álltak elõ,olyan esetben amikor azok nem teljesí-tenek tûzoltási feladatokat.

Ez a gondolat elevenébe vág annak avilágosan megfogalmazott igénynek, hogybiztosítani kell azt, hogy a felügyelõkmegfelelõ tûzvédelmi mérnöki és tûzbiz-tonsági menedzseri tudással rendelkez-zenek és hogy a funkciójuk ne redukálódjoncsak a mûszaki kivitelezés ellenõrzései-nek egyikére. Ez, kombinálva a célok el-érése érdekében lefektetett jogi szabályo-zással, nehézséget jelenthet: a tûzoltó egy-ségek nincsenek kiképezve erre a feladatraés az alá-fölé rendeltségi struktúra elle-ne hat annak, hogy a ranglétrán ala-

22 VÉDELEM 1996/4

TANULMÁNY

csonyabban levõk vállaljanak felelõssé-get (és döntést) anélkül, hogy ne ellen-õrizzék õket feletteseik. (Ez utóbbi meg-jegyzés érvényes a korábban tárgyalt,tanácsadással kapcsolatos problémára is.)

SzakemberekMiközben a felülvizsgáló bizottság azt

javasolta, hogy maradjon meg a végre-hajtó hatalom meglévõ kényszerítõ ere-je - amely a tûzvédelmi hatóságot jelen-leg is megilleti az 1971. évi tûzvédelmitörvény 10. szakasza alapján – és hogyaz összehangolt „tûzvédelmi hatóság –egészség és biztonságvédelmi felügyelet”megközelítés a legjobb, a szerzõnek az avéleménye, hogy a HSE-re alapozott fel-ügyelet, alapozva a tûzoltóság tapasztaltés jól képzett azon tagjaira akik a tûz-biztonság e területén kívánnak elõbbrelépni, elõremutató megoldás lenne, amely-ben elkerülhetõvé válna a tûzvédelmihatóság kettõs funkciójából eredõ eset-leges konfliktus. Végül is sokan vannakolyanok, akik amellett döntenének, hogymaradnak a tûzbiztonság területén belül(feltéve, hogy a karrier struktura megfe-lelõ lenne számukra) míg mások nemhivatásos területen választanának elõre-meneteli lehetõséget, bármilyen okból.Ebben a vonatkozásban azt hiszem, hogya kormány a felülvizsgálat során figyel-men kívül hagyta azt a fontos lehetõsé-get, hogy ajánlást tegyen egy tapasztalt,jól képzett munkaerõforrás hasznosítá-sára a tûzbiztonság területén.

Vita az elõírásokbetartásáról

Mi a legjobb hozzáállás az elõírásokbetartásával kapcsolatos vitához? Ami-kor a jogi szabályozás egy rugalmasabb,a kockázaton alapuló, céltudatos prog-ramra törekszik, a viszonylag kevés számúfellebbezés valószínûleg növekedni fog.Jelenleg, a tervezés és az építés fázisá-ban az, elõírásoktól való vélelmezett el-térés esetén az építési szabályzat alap-ján a miniszter által kijelölt döntésho-zók foglalkoznak, amint ez az építési tör-vényben áll; más vélelmezett eltérések ese-tén (használatbavétel után) pedig a tûz-védelmi hatóság által felhozott vád alap-ján, bírói jogú tisztviselõk járnak el. Ezutóbbi eljárási mód bûnözés jelleget köl-csönözhet annak, ami lehet hogy nem más,mintegy a szabályzatok értelmezésében

fennálló, egyébként tisztességesnek mond-ható véleménykülönbség.

A kormány felülvizsgáló bizottság atûzbiztonságra vonatkozóan gondolt ezeneljárásoktól eltérõ megoldásra és az egész-ség- és biztonságvédelmi felügyelõségrealapozott törvényszékek használatát ja-vasolja.

Definíciók hiánya ésprioritások konfliktusaA tûzbiztonság területén számtalan

definíciót használnak, amelyeket sokkalpontosabban kellene meghatározni, mi-vel általában azok értelmezése és ható-köre az, ami vitára ad alkalmat. A tûz-védelmi szabályozás átfogó felülvizsgá-latára vonatkozó jelenlegi javaslatok ki-tûnõ alkalmat szolgáltatnak arra, hogynéhány anomáliát megpróbáljunk meg-oldani vagy eltüntetni.

Megoldásra váró probléma az is, hogya kockázatok önelemzésére alapozott tûz-biztonsági rendszerben, idõrõl-idõre átkell gondolni az olyan tûzkockázatok el-fogadhatóságát, amelyeket az egyéb máskockázatok elõbbre való szempontjairatekintettel alakítottak ki. Ugyanis az épít-mények általános biztonsága az eredeti-leg jól megalkotott tûzvédelmi óvintéz-kedésekbõl, kompromisszum eredménye-ként alakul ki, amikor a biztosítók és arendõrségi tisztviselõk javaslatait beépítik.

Következtetések

Határozott igény, hogy a kormány újmegközelítést alkalmazzon a tûzvédelemjogi szabályozásában. Mindemellett fontoskörülmény, hogy a felülvizsgálat kiter-jed a tûzbiztonságot befolyásoló minden-féle jogszabályra és a követendõ politi-kával szemben felelõsséggel tartozó összeskormányzati részlegre.

Politikai vonatkozásait tekintve, ezérta jelenlegi törvényjavaslatok továbbfej-lesztése folyamatos együttmûködést igé-nyel az egyes elkülönült hivatalok között,mind az általános tûzvédelmet mind a tûz-védelmi eljárást illetõen. Ámbár az ha-tározottan érzékelhetõ, hogy a Környe-zetvédelmi Minisztérium továbbra is fennakarja tartani a felelõsségét a létesítmé-

nyek építése/átalakítása közbeni fizikaitûzvédelmi óvintézkedések területén és,hogy a Belügyminisztérium továbbra isfelügyelni akarja a tûzoltóságot. A szer-zõ véleménye szerint a használatra vo-natkozó tûzvédelmi szabályok teljes mér-tékben az Egészség- és Biztonságvédel-mi Felügyelõség hatáskörébe kellene hogytartozzanak.

A javasolt változtatások szükségsze-rûen eredményezik az egész tûzbizton-ság, a tervszerû gazdálkodás, a kocká-zatbecslés/kezelés és a szakmai oktatásjelentõs mértékû növekedését. Ez mármagában is az oktatási területek radiká-lis felülvizsgálata iránti igényt fogja elõ-mozdítani az Europai Unió országaiban.

Fordította Beda ZsoltA fordítást szakmailag ellenõrizte: dr. Mórotzné dr.Cecei Katalin fõiskolai docens, (Ybl Miklós Mû-szaki Fõiskola Tûzvédelmi és BiztonságtechnikaiIntézet).

A szerzõRonald Barham, PhD, FCIArb,FRICS, FASI, MSE(Civ.), PEng(UK)a jogi gyakorlatban mint döntõbíródolgozik, vendégprofesszor a Fach-hochschule Augsburg, Bavaria fõis-kolán, tiszteletbeli vendégelõadó aSheffield University jogi karán Ang-liában, vezetõ oktató az angol CentralLancashire -i Egyetemen, meghívottelõadó néhány európai egyetemen másangol egyetemeken. Saját egyeteménaz Épített Környezet Tanszékhez tar-tozó tûzbiztonság és kockázat-me-nedzsment szakon a posztgarduálisképzésért felelõs.Tagja az egyetem Tûz-és Robbanáskutató Központjának.

VÉDELEM 1996/4 25

TÉNYKÉP

Sokszor elhangzik: a tûzoltóság keménymunkát végez, mégsem képes ezt a je-lentõségének megfelelõen megjeleníte-ni a nyilvánosság elõtt.

SajtóügyeletA sajtónak azonnali és feldolgozható

információkra van szüksége. A tûzoltó-ság rendelkezik az információkkal, deezeket le kell fordítani – nyelvi és képiformában – a tömegkommunikáció nyel-vére. Ebbõl a felismerésbõl született a saj-tóügyelet szervezete. A BM TOP központiügyelete mellett egy újságíró lát el folya-matos szolgálatot, aki a beérkezõ infor-mációk alapján mintegy dekódolja az ügye-letek szakmai közleményeit.

Egyrészt az információkból közleményt,tájékoztatót szerkesztenek, amit eljuttat-nak a tömegkommunikációs eszközökhöz.(A leggyakoribb partnerek: az MTI, a na-pilapok, a Magyar Rádió „Krónika” és„Forró drót” címû mûsorai.)

Másrészt a nagyobb eseményeknél amédiák munkatársait (ügyeletes, fotós,riporter) kiértesítik, majd folyamatosan tá-jékoztatják õket. Ez utóbbi a megjelenõanyagok „szakszerûsége” miatt rendkívülfontos!

A harmadik körbe az úgynevezett ak-tuális témák – új felszerelések beszerzé-se, laktanya átadás, tûzoltási bemutató, tûz-védelmi törvény – tartoznak, amelyekrõltöbb, mint 100 írás született.

A tevékenység negyedik köre közvet-lenül a tûzvédelmi felvilágosítással függössze. Így az elmúlt idõszakban a TV Tí-zórai, Napkelte és a Rádió Napközben címûmûsoraiban a fûtési idény problémáiról,a gázpalackok üzemeltetésérõl, a lakás-tüzekrõl, valamint az erdõ és avartüzekkeletkezésének okairól szerveztünk stúdió-beszélgetést.

VideócsoportA tûzoltóság egy percen belül elhagy-

ja a laktanyát. Ez egy operatõrtõl nemvárható el (így a tudósításokban rendsze-rint a forgalomirányító rendõr és a leégetttárgy látványa köszönt vissza!), hacsak nem

tûzoltó az illetõ. Ebbõl a gondolatból szü-letett a videocsoport. Azóta (1995. júli-us) a fõvárosi Tûzoltási Csoportok mel-lett mûködõ operatõrök segítik az esemé-nyekrõl készült felvételekkel bemutatni atûzoltóság tevékenységét. A csoport tag-jai eddig 400 videófelvételt készítettek. Atûzoltók végre akcióban és testközelbenmutatkozhattak meg az MTV Napkelte ésHíradó mûsoraiban, a TV-3-ban a Duna-TV-ben, sõt a budapesti kábelcsatornákonis. A tudósításokhoz szükséges informá-ciót a sajtóügyelet biztosítja.

SajtófigyelésMilyen kép jelenik meg a tûzoltóságról

a sajtóban? Ez a szervezet valamennyi tagjátérintõ kérdés. Ezért megszerveztük az elekt-ronikus és az írott sajtó figyelését.

1995-ben 1260, 1996. I. félévben 2565riport (rádió, tv) hangzott el, s ezek dön-tõ többsége pozitív hangvételû volt. A fõbbtémák: káresetek, önkormányzati tûzoltó-ságok kialakítása, tûzvédelmi törvény,bérfejlesztés, demonstráció.

Az írott sajtó is érdeklõdik a tûzoltó-ság iránt. 1995-ben 6000, 1996. I. félév-ben 2924 cikk jelent meg.

Tapasztalataink szerint a sajtóügyeletmûködése óta a publikációk száma és „szak-szerûsége” is nõtt. A lakosság elismeri atûzoltóság erõfeszítéseit. Javítanivalónk a„döntéshozók” célirányos és sokrétû tá-jékoztatásában van még.

Szõke Gábor tû. alezredes, szóvivõBM TOP

0 50 100 150 200 250 300

Uj Magyarország 251

Kurír 187Esti Hírlap 170

Magyar Nemzet 166

Pesti Riport 165

Blikk 163Magyar Hírlap 158

Mai Nap (fõvárosi) 158

Mai Nap (országos) 154Népszava 141

Népszabadság 29

Népszabadság (2) 77

Világgazdaság 17

Magyar Hírlap (2) 10

Napi Gazdaság 8cikkek száma

Tükröm, tükröm...

Megyei napilapokPetõfi Népe 12024 óra 98Heves Megyei Hírlap 95Hajdú-Bihari Napló 74Somogyi Hírlap 73Észak Magyarország 73Békés Megyei Hírlap 70Nógrád Megyei Hírlap 68Déli Hírlap 62Fejér Megyei Hírlap 62Új Dunántúli Napló 56Új Néplap (Szolnok) 54Vas Népe 54Kisalföld 32

Kelet Magyarország 29Délvilág 19Veszprémi Napló 18Heves Megyei Nap 13Zalai Hírlap 11Dél Magyarország 8Jászkun Krónika 4Reggeli Délvilág 4Békés Megyei Nap 3Tolnai Népújság 3

HetilapokVasárnapi Hírek 40Vasárnapi Kurír 22

Vasárnap 20KÁPÉ 9Nemzeti Képes Sport 6Reform 6Heti Pesti Riport 5Magyarország 4Tallózó 3Figyelõ 2Heti Világgazdaság 2Élet és Irodalom 1Új Demokrata 1Magyar Fórum 1PC World 1Sport Plusz Foci 1Sportissimo 1

CIKKEKMEGOSZLÁSA

ÚJSÁGONKÉNT

Országosnapilapok

26 VÉDELEM 1996/4

KUTATÁS

Abban nõttünk fel, hogy higgyünk atûzháromszögben! A levegõ, az égést táp-láló anyag és a gyújtóforrás szüksége-sek ahhoz, hogy tûz vagy robbanás ke-letkezzen. Ha az egyiket elvesszük, ak-kor a robbanás lehetetlen. Természe-tesen az igaz, ha sikerülne minden gyúj-tóforrást kiküszöbölni, akkor nem le-hetne tûz. A kérdés az, hogy lehetsé-ges-e a gyújtóforrások kiküszöbölése?

ElméletSokan azt hiszik, hogy a robbanó ke-

verékek nem veszélyesek, ha minden le-hetséges intézkedést megtettek mindenlehetséges gyújtási forrás eltávolítására.

Ha ipari méretekben kezelnek gyúlé-kony gázokat vagy gõzöket, akkor ez anézet, bár elméletileg igaz, félrevezetõ!Ha a gyúlékony gázok vagy gõzök gyúlé-kony koncentrációban keverednek a leve-gõvel, akkor a gyakorlat azt mutatja, hogyvalószínûleg gyújtási források is keletkez-nek. Ez egyike annak a néhány dolognakaz életben, amit ingyen kapunk.

Sok tûz és robbanás vizsgálatában nemtaláltak gyújtás forrást. Néha a vizsgálóa gyújtást elektrosztatikus feltöltõdésnektulajdonítja, de anélkül, hogy bemutatnámilyen módon tehetõ felelõssé az elekt-rosztatikus feltöltõdés.

GyakorlatIdén januárban egyik üzemünkben

toloul-etilacetát keverékét szívatta fel adolgozó vákuum segítségével a készülék-be. Amikor kiürült a hordó, elfordult, hogyelzárja a vákuumcsapot és közben letettea beszívató csövet. Ekkor egy pukkanásthallott. Megfordult és látta, hogy kiha-sadt a hordó fenéklemeze s tûz keletke-zett. Az oltás közben megsérült a keze.

A vizsgálat során megmértem a felszí-vató csõ ill. a kezelõpódiumon álló hordólevezetési ellenállását, amely mindkét eset-ben 2 kΩ érték volt, tehát elektrosztati-kus szempontból erõsen vezetõnek bizo-nyultak. Az anyag térfogati ellenállása 7-108 Ωm, tehát csak gyengén szigetelõ. Afelszívó csõ egy vezetõképes tömlõ a vé-

NÉGYESI GYÖRGY

A tûzháromszögrõl

gén saválló acélból készült beszívató pi-pával. Az anyag gyakorlatilag a két oldó-szeren kívül mást nem tartalmazott. El-készítettem a derivatográfiás felvételét is,de csak endoterm csúcsot mutatott, az ol-dószerek elpárolgását.

A pH 7 volt. A kérdés tehát, hogyrobbanásbiztos villamos szerelvényekmellett mi lehetett a gyújtóforrás? A le-dobott saválló acél pipa okozhatott szik-rát, vagy az elektrosztatikus feltöltõdés?

Elektrosztatikus feltöltõdésGõz vagy gáz szivárgás, ha folyékony

részecskéket vagy porrészecskéket tartal-maz, elektrosztatikus feltöltõdést okoz. Ezfelhalmozódhat egy földeletlen vezetõn.(pld: egy drótháló darabján vagy szerszá-mon). Talán magából a felhõbõl is szár-mazhatnak kisülések.

Más esetekben a gyújtást piroforosanyag nyomainak kell tulajdonítanunk.Olyan katalizátoroknak, amelyeken he-lyi magas hõmérséklethez vezetõ reak-ciók elõfordulhatnak. (pld.: dörzsölõdésvagy acél ütõdése a betonhoz (de nemacél-acél ütõdése).

SurlódásMerevtetõs tárolótartályban következett

be robbanás. A folyadék nagy vezetõké-pességû, így kizárható volt az elektrosz-tatikus feltöltõdés, mint gyújtási forrás.Az egyetlen forrás a súrlódási hõ lehetett,amelyet egy rezgõ drót okozott. Ez a drótegy lengõ kart támasztott alá és egy toló-kocsihoz dörzsölõdött, amely csúszott acsapágyán és nem mozgott szabadon. Akísérletek azt mutatták, hogy az acéldrótsúrlódás esetén, kis részecskéket produ-kálhat, amelyek nem gyújtják meg a me-tánt, de más gázokat igen.

Egy nyitott tartályban (szivárgó szerel-vényen) húzták meg a csavart, amikor atûz bekövetkezett. A tartályt kiürítették, demég mindig volt benne gyúlékony gõz. Eza tartály alumíniumból készült, de a sze-relvény – egy szivattyú – acélból. A jegy-zõkönyv szerint az acél és az Al közöttisúrlódás, az Al Al2O3-dá oxidálódását okoz-ta és ez egy exoterm reakció. Vagy elõfor-dulhatott az Al és a rozsdás vas közötti termit-reakció. (Forrás: Kletz 1)

Meglepõ eredménySaját kutatásaimmal is sikerült egy

meglepõ lehetséges gyújtóforrást találni.Mint az közismert a tûz- és robbanásve-szély feltárásához használt vizsgálatainktöbbségét a robbanóanyagiparban dolgoztákki. Ezek közé tartozik az ütés- és dörzs-érzékenység vizsgálata. Nyugat-Európá-ban a szûrõvizsgálatok közé tartozik azütésérzékenység vizsgálata. A dörzsérzé-kenységet általában csak akkor vizsgál-ják, ha az anyag az ejtõkalapács ütéséreerõsen bomlik, lángot ad vagy robban. Énmindig párhuzamosan vizsgáltam. 167anyag vizsgálati eredményeit áttekintve33 olyan anyagot találtam, amelyek ne-gatív ütésérzékenységi vizsgálati eredménymellett terheléses dörzsölésre bomlástmutattak és 4 olyan anyag volt, amelyeklegalább erõs füstöt adtak, szikrát lehe-tett látni, vagy égésfoltot hagytak a vizs-gálat után. Mind a 33 anyag heterociklikusvegyület volt. A 4 anyag N atomot tartal-mazó heterociklikus vegyület volt és ezen-kívül a láncban kén atom is szerepelt. Tehát,

Toluol-Etilacetát felszivatása közbenkeletkezett tûz

VÉDELEM 1996/4 27

ha ilyen anyagot erõs dörzsölõ hatás ér,akkor gyújtóforrásként szerepelhet és az ener-giája a nagyszikraérzékenységû anyagoklevegõvel képzett elegyét begyújthatja.

Valószínûleg kénhidrogén ill. széndiszulfidkeletkezhet a bomlás során és ezek az anya-gok a terheléses dörzsölés mechanikai ener-giájának hatására gyulladhatnak be.

Természetesen, ismételten elmondom,elméletileg igaz, hogy ha minden gyújtó-forrást kiküszöbölünk, akkor nem lehet-séges tûz, de az oktatásban javaslom fel-hívni a figyelmet arra, hogy ne csak agyújtóforrások kiküszöbölésére törekedjünk,hanem megfelelõ védelmet dolgozzunk ki,vagy inert atmoszféra létrehozásával, vagymegfelelõ vákuummal (ezek a módszerekmegfelelõek, ha a feldolgozandó anyag-ból nem szabadulhat fel elegendõ oxigén),vagy hasadó felülettel, vagy nyomássállókivitellel vagy robbanáselfojtással és vé-gül lehetséges a fentiek kombinációja is.

Peroxid bomlásMindezek illusztrálására is egy példa.

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.rendelkezik egy szabadalommal a hulla-dékgázok katalitikus elégetésére. Kezdetbena készülékek légzõjét egy közös ernyõ alávezették és onnan egy ventillátor segítsé-gével szívatták el a gázokat a katalítikusreaktorba. Azonban két esetben is viszony-lag rövid idõ alatt robbanás következettbe. Nem lett komoly következménye, merta vezetékek lángzárral és hasadófelülettel,a ventillátor is hasadófelülettel volt fel-szerelve. Nagy valószínûséggel a gázok-ból gyúlékony, szigetelõ szerves oldószercsapódott ki a ventillátorban és ez szere-pelhetett valamilyen módon gyújtóforrás-ként. Felmerült a kémiai gyújtóforrás le-hetõsége is, mivel nagy mennyiségbentetrahidrofurán volt jelen az elmenõ gá-zokban és ez a lángzár Raschig tölteténkicsapódhatott és idõvel peroxid keletkez-hetett. Ez a peroxid bomolhatott még elolyan nagy energiával, hogy meggyújtot-

A majdnem megtelt konténer tartalmaazonban kigyulladt. Vizsgálatunk soránmegállapítottuk, hogy a szemcsék mint-egy 50-60 C fokos hõmérséklettel és ter-mészetesen festékkel szennyezetten kerül-nek a konténerbe. Maga a festék csak 200C fokon kezdett fölmelegedni. Ha vasrozs-da-szemcse festék keverékét vizsgáltuk,akkor 160 C fok volt az exoterm reakciókezdete. Mindezek alapján úgy képzeltükel a tüzet, hogy a hosszabb idejû tárolás(esetenként egy hónapig is állt az anyaga konténerben) alatt az exoterm reakcióa festék és a vasrozsda, valamint a leve-gõ oxigénje között megindulhatott. Ezt elõ-segíthette a nagytömegû vaspor nyomásaés a beöntéskor majd 60 C fokos hõmér-séklet is.

Kísérleteink során a minta felszínegyufaláng hatására beizzott, tehát nemzárható ki, hogy egy dolgozó cigarettátdobott a konténerbe és ez okozott tütet,ill. a szikrázó fém, amit a konténerbe töl-töttek, lappangó izzást okozhatott és in-díthatott el egy exoterm reakciót, ami tü-zet okozott.

Számomra azért volt érdekes az eset,mert magam sem goldoltam, hogy ez azanyag gyúlékony lehet.

Irodalomjegyzék:1.) Négyesi Gy. Tûzvédelem, 1993. 12. 21.2.) Trevor A. Kletz, J. Hazardous Materials,

2/1977/78/, 1-10.

Négyesi György laboratórium vezetõRichter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Budapest

A gyors beavatkozás eredménye

Nyugati gyakorlatNyugat-Európában vagy a levegõt próbáljákmeg kizárni a feldolgozó berendezésbõl,vagy a robbanás elleni védelmet dolgoz-zák ki. Mindez ma már elõírásokban ismegjelenik, például a Svájci KémikusokEgyesülete a Ciga-Geigy szakértõi mun-kája alapján egy 12 füzetbõl álló soroza-tot adott ki a 80-as években, amelyek nagyrésze ezeket a kérdéseket taglalja.

ta a füstgázokban lévõ szerves oldószer-gõzöket. Az esetek elemzése alapján, ja-vasoltuk a ventillátor áttelepítését a re-aktor utánra, ahol az elmenõ gázokban csakvízgõz és széndioxid található és így tûz-ill. robbanás nem következhet be. Az összeslángzár megszüntethetõ és csak hasadófelület kell a csõvezetékre.

Aeorosol-levegõ elegy

Még egy példa arra, milyen meglepeté-sek érhetik a szakembereket. A 80-as évek-ben több esetben elõfordult, hogy anövényvédõszert kiszóró helikopter körülkigyulladt a növényvédõszer és természe-tesen az volt a kérdés, mi is okozhatta atüzet. A növényvédõszer zárttéri lobbanás-pontja 55 C fok felett volt és így “C” tûz-veszélyességi osztályba tartozott. Ellenbentöbben elfeledkeztek arról, hogy a porok,ha robbanthatóak, akkor: “B” tûzveszélyes-ségi osztályba tartoznak és egy elektrosz-tatikus szikra is begyújthatja õket. A fo-lyadék aerosol-levegõ elegy pedig ugyan-úgy viselkedik, mint a por-levegõ elegy.Az is nyilvánvaló, hogy a “C” tûzveszé-lyességi osztályba tartozó folyadékgõz gyújt-ható. Mindezt nagyon egyszerûen tudtamigazolni és több vizsgálatot is elvégeztemezen a téren. A poroknál jól ismert Hartmanncsövet használtam fel a vizsgálataimhoz,annyiban módosítva, hogy egy porlasztó-fejet szereltem az alsó hatod részébe éskülönbözõ levegõ nyomást használva, kü-lönbözõ mennyiségû aerosolt lehetett elõ-állítani. Változtatva a gyújtószikra ener-giáját nemcsak alsó robbanás határkoncent-rációt, hanem minimális gyulladási ener-giát is tudtam mérni, amelynek értéke mint-egy 40 mJ-tól terjedt kb. 300 mJ-ig. Ezértjavasolom, hogy az átdolgozásra kerülõ Or-szágos Tûzvédelmi Szabályzatba kerüljönbe a “B” Tûz- és robbanásveszélyes tûz-veszélyességi osztályba sorolandó anya-gok közé a gyúlékony folyadék aerosol-le-vegõ elegy is. Itt fel sem merült, hogy azelektrosztatikus feltöltõdés veszélyt jelenthet.

Vasrozsda és festékMég egy baleset, amely szerint bárhol

történhet meglepõ tûzeset! Budapest mel-letti jármûgyárunkban egy acélkonténer(mintegy 1 m magas, 50 cm széles) tar-talma gyulladt ki. A konténerben a szem-cseszórással történõ festéktisztítás utánkapott hulladék fémszemcséket tárolták.

KUTATÁS

28 VÉDELEM 1996/4

FÓRUM

tételek, szerszámok, alkatrészek stb./ Ajavító ezt követõen kérné meg a helyi ha-tóságok, majd a BM TOP engedélyeit, sitt kapcsolódna be a TSzVSz etikai bi-zottsága.

A BM TOP, a gyártó és a TSzVSz éventeegy alkalommal ellenõrizné a javítást végzõmunkát.

A vállalkozó azon tûzoltókészülék tí-pusokra, amelyekre nincs engedélye, csakbérmunka keretében végezhetne szolgál-tatást. Az üzemnek rendelkeznie kell azMSz EN 9004-2 szerinti minõségi kézi-könyvvel.

Ellenõrzés, karbantartásEllenõrzést csak az végezhet, aki a for-

galmazott típusokból típusvizsgát tett, sha nem rendelkezik javító bázissal, ak-kor szerzõdést kell kötnie azzal, aki ilyennelrendelkezik. Az ellenõrzéshez szükségesanyagokat a javító bázis biztosítja.

Az ellenõrzéshez használt jegyek szi-gorúan nyilvántartott nyomtatványok, ame-lyeket 2 évig meg kell õrizni.

Oktatás, vizsgáztatásVizsgát tenni a jogszabályban megha-

tározott idõközönként látogatott tanfolya-mot követõen lehet.

A tematika:– általános tûzvédelmi törvényismeret– szabványismeret

A tûzoltókészülékek ellenõrzése,karbantartása

Az 1996. januárjában alakult Tûzvédel-mi Vállalkozók és Szolgáltatók Szövet-sége a szakmai szempontok jobb érvé-nyesülése érdekében dolgozta ki javas-latait.

ÖnszervezõdésA hazánkban engedélyezett 16 hordoz-

ható tûzoltókészülék-gyártó és forgalma-zó érdekei is a tiszta és átlátható viszo-nyok és egységes – az európai követelmé-nyekhez igazodó – követelmények meg-teremtését igénylik. Ennek érdekében dol-goztuk ki javaslatainkat a Tûzvédelmi tör-vény végrehajtási rendeleteihez.

GyártásA cél az európai normák alkalmazása.

/MSzEN 3-1-6/ Ennek érdekében indo-kolt lenne meghatározni, hogy szabványnaknem megfelelõ készülék gyártása

a, meddig engedélyezett?b, mennyi az üzembentartás ideje?Az engedélyezésnél a környezetvédel-

mi elõírások fokozott betartása érdekébena KTM véleményének beszerzését is ja-vasoltuk.

Az elõírt vizsgálatokon túl a megfele-lõ szakmai és technikai háttér is fontos akészülékek huzamos használhatóságánakbiztosításához.

Ezért csak olyan termék engedélyezé-sét javasoljuk, amelynek gyártója ill. for-galmazója:

– megfelelõ szakmûhellyel és felszere-léssel,

– pótalkatrésszel,– min. 100 db. készülék javításhoz szük-

séges oltóanyaggal rendelkezik.

JavításFõ célnak a gyártóhoz kapcsolódó ja-

vító, ellenõrzõ hálózat megvalósítását tart-juk. Így a javításra vállalkozó cég a gyár-tótól kapna javítási technológiát, s veleállna szerzõdéses viszonyban. /Tárgyi fel-

– környezetvédelmi ismeret– munkavédelmi elõírások– garanciális és minõségi elõírás isme-

retek– kutatási engedélyezési eljárás– gyártók technológiai ismertetése– gyakorlati, ellenõrzési és javítási be-

mutató– oltási hatás bemutatók

A bizottság összetétele:– Tûzoltóság– gyártó– TSzVSz

A vizsga:Elméleti:– általános ismeretek tesztlapon– gyártói tesztlapGyakorlati:– hiba-felismerés– típus ellenõrzés bemutatás /javítók-

nál technológia ismeret/Az ellenõr évente egy alkalommal to-

vábbképzésen köteles résztvenni. Siker-telen vizsga 3 hónap után ismételhetõ meg.

Nyilvántartás

A sikeres vizsgázó országos nyilván-tartásba kerül, s sorszáma azonosító szám-ként szolgál. Ezt az azonosító számot visszakell adni, ha a szakvizsga lejárt, a vállal-kozás megszûnt, az alkalmazott kilép vagya hatóság visszavonja engedélyét.

A fentiek egyben a vizsga érvényessé-gének lejártát is jelentik, amely természe-tesen nyilvántartási kötelezettséggel is jár.

A TSzVSz vállalja a javítási engedé-lyek és az ellenõrök nyilvántartását.

Szövetségünk célkitûzése, hogy a jog-szabályok és a szabványok kötelezõ be-tartásával biztosítsuk azt a technikai hát-teret, amivel elõsegíthetjük a hazai tûz-védelem erõsödését.

Kormos László elnökTûzvédelmi Vállalkozók és Szolgáltatók Szövetsége

A TSzVSz céljai– A megoldatlan problémák fel-

tárása, a tagok érdekeinek kép-viselete.

– A magyar tûzoltóipar fellen-dítése.

– A feketepiac és a kontárság fel-számolása.

– Szakmai képzés.– Együttmûködés a kamarákkal.– A szabványok betartásának elõ-

segítése.

VÉDELEM 1996/4 29

Testrész Fõ veszély Megoldás

láb mechanikai, vegyi anyagok csizma

felsõtest erõs hõ, szúróláng alsóruházat(speciális bevetéseknél) (póló nadrág)

A ruha teszi?Van-e egyátalán különbség e tekintetben az önkéntes és a

hivatásos tûzoltóság között? Nyilvánvalóan nincs, hiszen egytûzesetnél a veszélyek ugyanazok. Mégis, ha rátekintünk a sta-tisztikákra (1652 önkéntes egyesületbõl 1105 mûködik 28142fõvel, az 1042 vállalati tûzoltóság 14866 tûzoltójának mintegyfele a ténylegesen mûködõ) látható, hogy az önkéntes tûzoltó-ságok szinte egyátalán nem rendelkeznek védõruhával, a hiva-tásos tûzoltók viszont a 90-es évek eleje óta korszerû ruhát vi-selnek. (A folyamatos pótláshoz nekik is mintegy 3000 db-ralesz szükségük. – lásd Védelem 96/1. szám 17-18. oldal).

Ha mégis különbséget kell tennünk a tûzoltók között, akkorazt nem a veszélyekben, hanem a veszélyek bekövetkezésénekvalószínûségében tehetjük. A bevetések gyakorisága, bonyolultsága,a létesítmények jellege eltérõ.

Ebbõl kiindulva az anyagi lehetõségek függvényében lehet adöntést meghozni.

A lehetõségek

hivatásos tûzoltó teljes védelembevetési kabát és nadrág + kesztyû

önkéntes tûzoltó

– mûködési területtel az igénybevételhez igazított biztonságos védõruha– bevetési kabát és nadrág

gyakrabb bevetés – bevetési kabát + lángálló gyakorló nadrág

– ritkább bevetés – lángálló ruha vagy overall

különleges + bevetési kesztyûbevetésekhez + lángálló kámzsa

+ lángálló póló és alsónadrág

Nyilvánvaló, hogy a vázolt követelmények egyik napról amásikra nem teljesíthetõk, de a fejlõdõ önkéntes tûzoltóságok-nak világos és egymásra épülõ fejlesztési koncepcióra van szük-ségük, annak érdekében, hogy a szertárban porosodó jeszterzubbonyokat a tûzoltó védõruha váltsa fel.

Ha a realitásokból indulunk ki, az önkéntesek közül a 112körzetközpontnak kiszemelt tûzoltóságnak kell a védelmét el-sõként megoldani. Ezek közül 33 egység – mintegy 400 fõvel –már július 1-étõl területvédelmi feladatokat kapott.

A ruhához használt textíliákról általános fogalmaink vannak.Legyen praktikus, olcsó, strapabíró! A vállalati és önkéntestûzoltóságok munkaruha beszerzései – tapasztalataink sze-rint – többnyire e hagyományos fogalmak mentén születnek.

KövetelményekA tûzoltó ruhának e hagyományos követelmények mellett a

veszélyekkel szembeni védelmi funkcióval is rendelkeznie kell.Hatékonyan védenie kell– a hõ- és lánghatás,– a vegyszerek és a mechanikai hatások,– a víz és a hideg ellen.Mindezen túl nem baj, ha könnyen kezelhetõ, kényelmes és

biztonságérzetet ad a viselése.Az egyre bonyolultabb bevetések miatt a korszerû védõruha

kialakítása nehéz feladat, hiszen ezek a sokszor egymásnak isellentmondó követelmények, különleges feltételeket támasztanaka ruhához felhasznált alapanyagok és a kivitel tekintetében.

VeszélytényezõkMa, amikor egy családi ház garázsában dissous gázpalack rob-

banással, egy községi iskolánál kistartályos pb. gázzal, az uta-kon veszélyes anyagszállítmányokkal találkozhatunk, nehéz meg-határozni, melyik testrészünk van leginkább veszélyben.

A hõ- és lánghatás szempontjából elsõdlegesen a felsõtest ve-szélyeztetett. Olyan bevetéseknél, ahol szúrólánggal kell számolni,a fej (arc) és a kéz is nagy veszélynek van kitéve. A veszélyesanyagok közül a kifolyó lúgokra és a kisebb töménységû savakralehet leggyakrabban számítani. Kifolyásuk elsõsorban a lábat(csizma) fröccsenésük döntõen a felsõtestrészt illetve a végtago-kat veszélyezteti.

A tûzoltó egészségét paradox módon a víz is veszélyezteti, hi-szen, ha átázik a ruha, nincs lehetõsége száraz, meleg helyrehúzódnia. A ruhának tehát vízzárónak kell lennie. A munkater-helés miatt keletkezõ testpárát viszont ki kell engedni.

Az öltözeten – az éjszakai láthatóság érdekében – fényvissza-verõ csíkokat kell elhelyezni, megelõzendõ a baleseteket. Rob-banásveszélyes környezetben a ruhának antisztatikusnak kell lennie.

TestvédelemTestrész Fõ veszély Megoldás

fej mechanikai, szúróláng sisak, kámzsa, arcvédõ

kéz mechanikai, hõ, kesztyûvegyi anyagok, AIDS

felsõ test hõ, szúróláng, vegyi anyagok, védõkabátvíz, izzadtság, hideg, láthatóság

alsótest vegyi anyagok, víz védõnadrág v. overall

MUNKABIZTONSÁG

Ruhát a tûzoltónak?!

30 VÉDELEM 1996/4

MUNKABIZTONSÁG

A tûzoltó védõruhának sok követelménytkell kielégítenie. Ehhez speciális anya-gokra van szükség, amelyek védelmi me-chanizmusait döntésünkhöz ismerni kell.A tûzoltó ruhákat tanulmányozva lép-ten-nyomon a Nomex névvel találkoz-hatunk. Rögtönzött közvéleménykuta-tásunk szerint minden szakember ismer-te a NOMEX nevet, de pontos informá-cióval nem rendelkezett.

Mitõl véd?A Nomex-et alkotó metaarmid polimer

különlegesen erõs kötései révén képesellenálni a kémiai hatásnak és nagyhõellenállást biztosítanak a polimer ge-rincnek. Ennek tulajdonítható, hogy aNomex magas hõmérsékleten sem olvad,hanem csak elszenesedik. Nagy hõ- vagytûzhatás esetén is szükség lehet arra, hogyaz anyag állapotát megóvják. Erre egyspeciális Nomex-Kevlar szálkeverék ké-szült, amelyek molekulái egymáshoz kap-csolódva nagy szilárdságú és hõhatásra aligzsugorodó anyagot eredményeztek. Ez egy-értelmûen a hõ- és lángállóság javításátszolgálta. Így született meg a Nomex III.A további speciális igények (pl. elektrosz-tatikus feltöltõdés elleni védelem, fokozottszakítószilárdság - tûzállóság, kényelem, jobbszínezhetõség) újabb anyagféleségeket szültek.(Nomex Delta sorozat)

Anyagtípus és védelem

Nem csoda, ha ennyi változat után egy-fajta szakmai iránytûre van szükségünk.

A Nomex Delta A (Antisztatikus) az elekt-rosztatikus feltöltõdés levezetésére szolgál,amelynél a keverékszál egy indukciós me-chanizmus révén vezeti el a feltöltõdést.A Nomex Delta B elsõsorban kifordítottkabátok és nadrágok bélésanyagaként hasz-

nálatos. A Nomex Delta C(Comfort) egy hõálló és elekt-rosztatikus feltöltõdés ellen vé-dett, de olyan finomságú ele-mi szálkeverék, amelybõl védõalsóruházat, vagy könnyû fel-sõruházat készíthetõ. A NomexDelta FF különösen finom elemiszál a Delta C-hez hasonló fel-használással. A Nomex DeltaK-t (thermal protection – hõ-védelem) speciálisan tûzoltóbe-vetések céljaira készült, amelya heves tûzben tanúsított hõvédõhatása mellett véd az elektrosz-tatikus feltöltõdés ellen is. Ezutóbbi tulajdonsága különlegesbiztonságot ad a szikrára érzé-keny környezetben bevetett egy-ségeknek.

Tulajdonságai

Fizikai (Nomex T)fajlagos tömeg 1,38 g/cm3

fajhõ 12,14 J/kgKhõtágulásiegyüttható 2x10-5 C-1

hõvezetés 0,13 W/ mKsugárzási ellenállás (nagy)

HõállóságAz anyagot különbözõ hõmérséklete-

ken vizsgálva (nyúlás, zsugorodás, sza-kítószilárdság) számottevõ változásokatnem tapasztaltak. (1. 2. ábra)

Mindezek talán a legfontosabb ismeretek egy árnyaltabb kép kialakításához.

VegyszerállóságSzervetlen sók oldatai és szerves oldó-

szerek szinte egyáltalán nem gyakoroltakhatást a szálra. Számottevõ károsodást csakaz erõs savak és bázisok okoztak.

0

25

50

75

100

Szakítóerõ -nyúlás diagramokkülönbözõ hõmérsékleten

Relatív terhelés (%)

Nyúlás (%)

0 10 20 30

21 °C177 °C

260 °C

Szakítószilárdság-megtartásforró levegõ behatására

0

25

50

75

100

177 °C

304 °C260 °C

218 °C

Hõhatási idõtartam (óra)

Maradó szakítószilárdság (%)

10 100 1000 10000

Vegyszer Koncentráció Hõmérséklet Idõtartam Megmaradt

% C fok óra szakítóerõ

Sósav 35 21 10 80-90

Salétromsav 10 21 100 90

Kénsav 70 21 24 80-89

Nátrium-hidroxid 50 60 100 19

Aceton 100 21 1000 90

Benzol 100 21 24 90

Benzin 100 21 1000 90

Triklóretilén 100 21 1000 90

A Nomex 6T-430 kémiai ellenállásaegyes vegyszerekkel szemben

NOMEX T NOMEX III.

NOMEX + KEVLAR

NOMEXDELTA ADELTA BDELTA CDELTA FFDELTA KDELTA T

Nomex iránytû

VÉDELEM 1996/4 31

MUNKABIZTONSÁG

Magyar védõruhaA közelmúltban mutatta be a Vektor Szö-vetkezet az elsõ hazai gyártású tûzoltóvédõruhát. (ld. Védelem 1996/3. 22. old.)

EN 469.A jövõben Európában ezt a szabványt kell

ismernie mindazoknak, akik tûzoltó védõ-ruhával, vagyis a tûzoltó hõ- és lánghatás-sal szembeni védelmével foglalkoznak.

A szabvány szerint a ruha külsõ anya-gának a lánghatással szemben kell véde-nie, a hõvédelmet pedig többrétegû anyag-kombinációkkal - közbensõ bélés, kive-hetõ bélés, alsóruházat stb. – kell elérni.A ruha adjon védelmet a víz ellen, deegyidejûleg biztosítsa az izzadtság elve-zetését. A ruhaujjak végei védjék a csuklótés akadályozzák meg az égõ anyag beju-tását, felül pedig védje a nyakfelületet.Amit nem kell védenie, az a fej, a kéz ésa láb, de a kialakításnál figyelembe kellvenni, hogy a tûzoltónak különleges hely-zetekben további ruhafélékre lehet szük-sége (pl. vegyszerek kiömlése), légzõké-szüléket kell használnia. A láthatóságota ruhán elhelyezett fényvisszaverõ ele-mekkel kell biztosítani. Általánosságbanelmondható, hogy a szabvány koncepci-ója a többréteges ruházaton alapszik,ennek megfelelõen lehet:

THERMO-MAN TESZTA hõpróba idõtartama: 8 mpA hõáradat mennyisége: 2 cal/(cm2 · mp)Másodfokú égési sérülés: 6%Harmadfokú égési sérülés: 5% (védelem nélkül)

elöl hátul

a./ egyrészes felsõruha, vagyb./ kabát, nadrág megoldás minimum

30 cm-es átlapolással, vagyc./ egy sor olyan alsó és felsõ ruhadarab,

amelyeket együttesen kell használni.A követelmények teljesítését szigorú

vizsgálati tesztekkel kell igazolni.

AnyagválasztásA követelmény felsorolásból látható,

hogy aki tûzoltó védõruha gyártására adjaa fejét, vagy ilyet vásárolni kíván, elsõkéntaz alapanyagokat kell megvizsgálnia. A Vek-tor Szövetkezet bemutatott ruhájánál a láng-hatással szembeni védelmet a NOMEX leg-újabb fejlesztése, a DELTA T hivatott biz-tosítani, amely égési vizsgálatoknál külö-nösen jó eredményeket mutatott,s ami nem elhanyagolható, kopás-és mosásállósága is a legjobb volt.A ruha legyen vízzáró (víz, szél),de engedje ki a testpárát. Ezt akövetelményt a GORE-TEXmembrán biztosítja, amelynek 1cm2-én 1,4 milliárd pórus talál-ható. Ezzel 8 bar vízzáróság ér-hetõ el. (A DIN követelménye1,3). Mivel egy pórus 700-szornagyobb, mint egy vízgõzmole-kula, az izzadtság akadálytalanuláthatolhat a membránon.

A tûzoltónak (sportolónak) ezidáigmindig pamut alsóruházat hordását aján-lották, ma a kutatások szerint a speciálismûanyag (kötött NOMEX) fehérnemû en-nél jobb, mivel a nedvességet nagy felü-leten elosztja és így az jóval gyorsabbangõzölög el.

VédõöltözetA kiváló tulajdonságú alapanyag termé-

szetesen még nem védõöltözet. A konfek-cionálásnak a többrétegû ruhát speciálisvarrási technológiával kell megvalósítani.

Ami a kabát, nadrág kombinációbólszemmel látható:

A kabát egyenesvonalú szabással, ma-gasított álló gallérral és teljesen felhúz-

A GORE-TEX mechanizmus

másodfokú sérülés harmadfokú sérülés az arcon

A kéz és a lábfej nincs vizsgálva

Égési sérülés elõrejelzése /%/

Sértetlen felület

arc

test

A vizsgálat idõtartama

A h

õhat

ás i

deje

A számítógép a várható égési sérülések helyét és felületét elõrejelezve a ruhavédõhatását kiválóra értékelte.

32 VÉDELEM 1996/4

MUNKABIZTONSÁG

VizsgálatAmi nem látható, az a védõképesség.

Ezt speciális égetõ kemencébe helyezettbábun Svájcban vizsgálták. A tesztkam-rában elhelyezett bábun és a ruhán 122érzékelõ méri az adatokat és azonnal to-vábbítja a számítógépnek. Közben a ru-hára 8 mp-ig intenzív lángot fújnak, s ezzela hõmérséklet 600-1000 C közöttire emel-kedik. A Vektor ruhája a számítógéptõljó osztályzatot kapott.

Remélhetõen egyre megszokottabbáválik, hogy az európai elõírásoknak meg-felelõ hazai tûzoltó eszközrõl, felszerelésrõlszámolhatunk be.

Irodalom:EN 469 Európa szabványNOMEX, GORE-TEX Vektor - mûszaki leírásokSchutzkleidung, Brandschutz, 92/6.Du Pont Thermoman vizsgálati jegyzõkönyvRuházat és teljesítmény

ható zippzár- tépõzár kombinációval ké-szült. A mellrészen és alul 3 soros fény-visszaverõ csík, alul két tépõzáras fedelûzseb, felül (jobbra) pedig „rádiótartó” zsebvan. (Ez nagyon praktikus!) A kabát újrésze jól záródik a csuklóhoz.

Belül a varrásoknál hegesztett vízzáróbéléssel és húzózárral kivehetõ hõszige-telõ béléssel készült. Ez utóbbit az ujjaaljánál gombbal rögzítették.

A nadrág szárai egybeszabottak, a de-rékrészen kialakított gumírozott rész jóltartja a derékon, amit a felgombolhatógumírozott nadrágtartó segít.

Alul mindkét szárán 3 sor fényvissza-verõ csík van.

Ruhapróba számítógéppel

150

140

130

120

110

100

90

pulzusszám

15 min.

GORE-TEX® ruházat

ruha nélkül

PU-ruházat

300 400 550terhelés (watt)

könnyû közepes nehéz

kellemes

különösen

kellemetlen

elviselhetetlen

kellemetlen

VÉDELEM 1996/4 35

TÛZMEGELÕZÉS

A felszerelendõ érzékelõ mennyisége éselhelyezése az érzékelõ típustól, a vé-dett tér nagyságától, magasságától, amennyezet illetve a tetõ alakjától, a térrendeltetésétõl és a légáramlás viszonya-itól függ. Az érzékelõk típusát úgy kellmegválasztani, hogy a tüzet a kialaku-lásának már a lehetõ legkoraibb stádi-umában érzékeljék, valamint – a védendõterület sajátosságát figyelembe véve –a téves riasztások számát 0-hoz közeli-re redukálhassuk.

Mûködési elveA hõérzékelõk – nevükbõl adódóan –

a környezetükben lévõ hõmérsékletet ér-zékelik.

A küszöbhõmérséklet érzékelõk alkal-mazásánál alapvetõen a várható legnagyobbkörnyezeti hõmérséklet figyelembevételea meghatározó. A beállított maximális (kü-szöb) hõmérséklet elérésekor jeleznek.

A hõsebesség érzékelõk az idõegységalatti hõmérséklet növekedésre jeleznek,vagyis akkor ha a környezeti hõmérsék-let gyorsan emelkedik.

Ha a környezeti hõrmérséklet emelke-désének üteme lassú (ami nem utal tûzkeletkezésére) akkor a belsõ termisztor (ter-misztoros érzékelõknél) is követi a válto-zást, így az elektromos egyensúly nem borulfel, s nem történik riasztás.

A hõsebesség érzékelõk olyan helyekenalkalmazhatók, ahol nagy jelzésbiztonsága követelmény, azonban füstérzékelõk nemalkalmazhatók, mert üzemszerûen is elõ-fordulhat füst, vagy egy tûz kezdeti szaka-szában csak igen kevés füstgáz jelenik meg.Mindkét alaptípus ex. változata robbanás-veszélyes területeken is alkalmazható.

Csoportosításuka./ Térbeli elhelyezkedésüket illetõen

– pontszerû– vonalszerû

b./ Hõfelvevõ jellegük szerint– integráló

– nem integrálóc./ Mûködési elvük szerint

– küszöbhõmérséklet érzékelõ– hõsebesség érzékelõ(Mûködésük általában anyagtulaj-donságon alapul.)

Pontszerû küszöbhõmérséklet érzékelõk:– olvadóbetétes– olvadókapcsos– pneumatikus mûködésû olvadófej– bimetál– folyadékkal töltött üvegbetét– NTC termisztor– PTC termisztor– stb.

Vonalszerû küszöbhõmérséklet érzékelõk:– olvadókábel– hõre ellenállást változtató kábel– infrasugaras vonali érzékelõ

Hõsebesség érzékelõk:– membránszelencés– NTC termisztoros érzékelõk

Szerelési javaslat– Közvetlenül a mennyezet alá, a forró

légáramlat irányába szereljük. Az érzéke-lõ elem befüggesztési mélysége nem ha-ladhatja meg a belmagasság 10 %-át, mi-után az áramló forró réteg felett hideg (kör-nyezeti hõmérsékletû) lég-párna alakul ki.

A hõérzékelõk falakhoz,térhatárolókhoz viszonyí-tott távolsága legalább 0,5m legyen! 1 m-nél keske-nyebb csatornák, járófolyo-sók stb. alatt az érzékelõ-ket a középvonal menténcélszerû elhelyezni.

Az érzékelõk 0,5 m-eskörzetében semmilyenirányban ne legyenek be-rendezések vagy tárolt árukelhelyezve.

A hõérzékelõket nemszabad a klíma- vagyszellõzõberendezés általbefúvott légáramban elhe-lyezni. Ha a befúvás per-

forált álmennyezeti elemeken át történik,az érzékelõ 1 m-es körzetében a nyíláso-kat le kell takarni.

A hõérzékelõk számát úgy érdemesmegválasztani, hogy az egy érzékelõ ál-tal védhetõ legnagyobb területre – az Amax– védõfelületre vonatkozó, az 1. táblázat-ban közölt kritériumok teljesüljenek.

Különbözõ hajlásszögû födémek ese-tén a legkisebb hajlásszöget célszerû fi-gyelembe venni. A kupolák és boltozatokmeredekségüktõl függõen ferde födémek-ként kezelhetõk.

Jelzési határértékmegválasztása

– Az érzékelõ jelzési küszöbértékét 25-30 C fokkal magasabb hõmérsékletre kellválasztani, mint az üzemszerûen felléphe-tõ legmagasabb környezeti hõmérséklet.

Bejelzési fürgeség– Függ a konstrukciótól, az érzékelõ

lomhaságától.Az érzékelõ lomhasága (idõállan-dója) függ a detektor tömegétõl,fajhõjétõl, a fürgesége egyenesenarányos a detektor-felülettel, a

CZÍVA OSZKÁR

Hõérzékelõk

Hõérzékelõ

36 VÉDELEM 1996/4

A védett tér

a l ap te rü le te

(m )

Legnagyobb védőfelület A

a födém ferdeségétől függően (m )

≤ 20° > 20° ≤ 45° > 45°

≤ 3 0 3 0 3 0 3 0

> 30 2 0 3 0 4 0

TÛZMEGELÕZÉS

1. számú táblázat

2. számú táblázat

Hõsebességérzékelõ

Felhasználásilehetõségei

Felhasználási elõny:– olcsó védelem– nagy hõnövekedés várható

(folyadék tüzek)

– korrozív, poros környezet– nagy páratartalom, gõz

– tárgyvédelem szabadtérben

– nagy biztonságú oltásvezérlés– alkohol tüzek

– karbantartási akadályok– rendeltetésszerûen 60 C foknál

magasabb környezeti hõmér-

séklet– hõre–záródó csappantyúk

vezérlése

– rendeltetésszerûen a környezet

ben füst van (gk. szervíz)

Felhasználási korlát:– személyek védelmére nem, vagy

csak kiegészítõ érzékelõvel együtt

alkalmazható (pld. iroda, szállo-

da, stb.)– kicsi hõmérséklet növekedés

(svéltûz)

– nagy belmagasság– menekülési utak védelme

– klímázott terek

– ahol az érzékelõket nem lehet amennyezetre szerelni

– tartós benntartózkodásra szolgáló

helyiségek védelme

A védett téralapterülete

(m )

Legnagyobb távolság (s)a födém ferdeségétől függően (m)

≤ 20° > 20° ≤ 45° > 45°

≤30 4,5 5,0 5,5

> 30 3,5 5,0 6,5

2

A táblázat az ÉMI vizsgálati eredményeit tartalmazza.

konvektív hõfelvevõ-képességgel.Az érzékelõk érzékenységi képes-ségét osztályokban határozzák meg.(1-3). A számok értéke fordítot-tan arányos az érzékenységgel.

– Függ az áramló levegõ sebességétõlés hõmérsékletétõl.

– Függ a belmagasságtól.– Függ a telepítési (kiosztási) sûrûségtõl.A kiosztási sûrûség megállapításakor

a gyári adatokat kell figyelembe venni!A tervdokumentáció elbírálásához cél-

szerû megkérni a tervezõtõl a gyártó ál-tal kiadott tervezõi segédletet, mely alap-ján a kiosztási sûrûséget meghatározta.

A kiosztási sûrûséget 1. számú táblá-zatban foglaltak szerint célszerû megvá-lasztani. A megengedett távolság tekin-tetében az egyes szabályozási dokumen-tumok kisebb–nagyobb eltéréssel a mi ál-talunk megadott értékek mellett helyez-kednek el.

A távolság (s) számítással is megálla-pítható az alábbi tapasztalati képlet segít-ségével.

A táblázat az ÉMI vizsgálati eredményeit tartalmazza.

Hõérzékelõ (System Sensor)

s = 1,2 √ Amax

Czíva Oszkár tü.õrgy.osztályvezetõ BM TOP

max2

2

VÉDELEM 1996/4 37

TÛZMEGELÕZÉS

Az elõzõ számunkban közölt pontszerûérzékelõk után a vonali és a légcsator-na füstérzékelõk elhelyezésére ad gya-korlati tanácsokat szerzõnk.

AlkalmazásaA vonali füstérzékelõ a sugár teljes

hosszában történõ fényelnyelõdést méri,azaz mûködési jellege integráló. Ebbõl kö-vetkezik, hogy jelzéséhez – a pontszerûfüstérzékelõkkel ellentétben – nem arravan szükség, hogy a mennyezet egy pontjánadott füstkoncentráció alakuljon ki. Amennyezet felé szálló és szétterülõ – te-hát koncentrációban abszolút mértékbencsökkenõ koncentrációjú – füst is jelzés-be tudja hozni, mivel a sugár irányábanszétterülõ kisebb koncentrációjú füst,összességében azonos intenzitás csökke-nést eredményez, mint egy kis területenjelenlevõ sûrûbb füst. Ebbõl a mûködési

SZÛTS JENÕ

elvbõl adódóan a vonali füstérzékelõkkelnagyobb területek védhetõk és nagyobb ma-gasságban is használhatók. A sugár hir-telen, teljes mértékû blokkolása (>95%-os intenzitás csökkenés), típustól függõkésleltetés után hibajelzést okoz.

Elhelyezési szempontok Megengedett távolság az adó és a vevõ

között: 10-100 m lehet. Egyes gyártóknál akülönbözõ távolság tartományokhoz külön-bözõ típusú érzékelõk tartoznak. Felszerelési magasság: 2.7 m-25 m

(Gyors, 5 percen belüli beavatkozási idõesetén a 40m is megengedett, de a köztesmagasságokban is érdemes védelmet biz-tosítani.) A felszerelésnél ügyelni kell arra,hogy a sugár még ideiglenesen se legyenblokkolható (létra, targonca, stb.). Több vonali füstérzékelõ használa-

ta esetén a sugarak közti távolság: 14 mlehet. (Az amerikai elõírások 18 m-t is

megengednek.) Nagy tûzkockázat vagyéletvédelmi célokat szolgáló védelem eseténsûrûbben kell elhelyezni az érzékelõket. A sugár és a szomszédos fal, térel-

választó közötti távolság: 8 m lehet. Ha az adót vagy a vevõt nem hatá-

roló falra szereljük, akkor a mögöttük vé-delem nélkül maradt térrész legfeljebb 3m lehet. Csak akkor engedhetõ meg azilyen jellegû szerelés, ha a nem védett te-rületen nem kell tûzzel számolni. Zavaró tárgy vagy fal a sugár vona-

lától mért 0.5 m-en belül csak 3 m hossz-ban lehet. (Az adó, a vevõ vagy a tükör 3m-es környezetében ez a korlátozás nemérvényes.) Az érzékelõ egységeit a mennyezet-

re vagy falra is szerelhetjük Fali szere-lés esetén a mennyezettõl mért megenge-dett távolság 0.3 m-0.6 m lehet. (Alacso-nyabb szerelés is megengedett, ha a terü-leten levegõ rétegzõdés (‘hõpárna’ kiala-kulása) várható. Ilyenkor a köztes szint

1. ábra A vonali füstérzékelõk elhelyezése

ADÓ

ADÓ

VEVÕ

VEVÕ

10 – 100 mmax. 3 m max. 3 m

3 mmax.

8 mmax.

8 mmax.

14 mmax.

zavaró tárgy, fal 0.5 m min

A vonali füstérzékelõk elhelyezése

38 VÉDELEM 1996/4

TÛZMEGELÕZÉS

2. ábra A vonali füstérzékelõ elhelyezése

1 m d d d/2 d/2 d/2d d1 m 1 m

Ferde tetõ esetén Nyeregtetõ esetén

ADÓ

VEVÕ VEVÕADÓ

a

b

d

ec

(a+b)max. = 0.7 x 100m = 70m (c+d+e)max.= 0.7 x 0.7 x 100m = 49m

TÜKÖR

3. ábra A megengedett legnagyobb távolság az adó és a vevõ között tükrözés esetén,ha az adó és vevõ közötti maximális megengedett távolság 100m.

védelmét célszerû vonali füstérzékelõvelmegoldani.) Ferde tetõk vagy nyeregtetõs épü-

letek esetén az érzékelõk sugarai közti távol-ság – a pontszerû füstérzékelõknél leír-tak szerint – növelhetõ a tetõ meredeksé-gi szögének megfelelõen, de legfeljebb 25százalékkal. A tetõ gerincének vonalában,a csúcstól vízszintesen mért 1 m-en be-lül, mindenképpen el kell helyezni egyérzékelõt.

Ha a terület geometriája úgy kíván-ja, a sugarat tükrözni is lehet. Csak sta-bilan szerelt síktükör használható.

A tükrök használata nehezíti a sugárbeállítását. A tükrök méretét az adótólmért távolság határozza meg. (Az adótelhagyó sugár nyílásszöge típustól füg-gõen 0.5°-2°.

Ez azt jelenti, hogy a sugár foltjánakátmérõje – pesszimális esetben, tehát 0.5°nyílásszöget alapul véve – az adótól 10

m-re kb. 18 cm, míg az adótól 100 m-rekb. 1.8m). Egy-egy tükör használata azadó és vevõ közti maximális megengedetttávolságot 70%-ra csökkenti. Poros, piszkos környezetben az adó,

a vevõ vagy mindkettõ védõüveg mögé he-lyezhetõ (plexi nem jó!).

Egy-egy üveg 10%-kal csökkenti az adóés a vevõ közötti megengedett távolságot.Az üvegek lehetõleg merõlegesen állja-nak a sugár irányára.

VÉDELEM 1996/4 39

TÛZMEGELÕZÉS

A légcsatorna füstérzékelõ elhelyezéseA légcsatorna füstérzékelõk elsõdlegescélja az épületek fûtõ–, szellõzõ-,légkondícionáló csatornarendszerébenkeletkezõ tûz, illetve az oda bekerülõfüst minél korábbi jelzése és ennek alap-ján a füst szétterjedésének a megaka-dályozása.

A külsõ levegõtõl hermetikusan zártérzékelõház a légcsatorna falára szerelhe-tõ, melybõl egy lyukakkal ellátott levegõ-mintavavõ csõ és egy levegõ-kiömlõ csõnyúlik be a csatornába. A mintavevõ csõlyukaihoz érkezõ levegõ torlónyomása ésa kiömlõ csõ szívó hatása révén a csator-nában áramló levegõ (füst) az érzékelõ-házban elhelyezett – általában normál pont-szerû – füstérzékelõn halad keresztül. Alégcsatorna füstérzékelõk tehát csak egyminimális légáramlási sebesség felett mû-ködnek megfelelõen (típustól függõen: 1.5-2.5 m/s minimum). A legnagyobb megen-gedett légáramlási sebesség típustól füg-gõen: 15–25 m/s lehet.

A füst érzékeléseIsmert, hogy a különbözõ anyagok az

égés különbözõ fázisaiban más és másszemcseméretû füstöt produkálnak. Álta-lában a kezdõdõ, lánggal égõ tüzek köze-lében a füst szemcsemérete a 0.1-0.5 umtartományba esik, míg a parázsló tüzekegy nagyságrenddel nagyobb szemcsemé-retû füstött termelnek. Az aktuális szem-cseméret eloszlást természetesen más kör-nyezeti tényezõk is erõsen befolyásolják(pl. páratartalom, oxigén jelenléte, stb.).A környezeti tényezõk mellett továbbiváltozás tapasztalható a szemcseméretben,ahogy a tûz keletkezési helyétõl távolo-dunk. A tûztõl távolodva a füst hûlni kezd,a kis méretû részecskék koagulálódnak,egyesülnek egymással, míg a nagyon nagyrészecskék szétesnek. Általában a füstré-szecskék méretnövekedése tapasztalhatóa tûz fészkétõl távolodva. Az égés soránjelen levõ vízpára, lehûlése során ködszem-csékké alakul (ugyanez a jelenség tapasz-talható magas kémények esetében is). Mivela ködcseppekké kondenzálódott vízpáratiszta, fehér színû, ezért az ezzel kevere-dett füst színe is világosodni fog.

Ezeket a tényezõket figyelembe véve a

A légcsatorna füstérzékelõ elhelyezé-se

láson keresztül jut be a csatornába. A többibeszívó nyíláson keresztül beömlõ tisztalevegõ a beszívott füst koncentrációját je-lentõsen csökkenti. Hasonlóképpen csökkena füstkoncentráció nagyobb légcserék eseténis. Az érzékelõket tehát úgy kell elhelyezni,hogy a füst esetleges felhígulása eseténis még megfelelõ idõben kapjunk jelzést.

A füst eloszlásaA légcsatornába beszívott füst eloszlá-

sa sajnos nem egyenletes. A füstkoncent-ráció a csatorna keresztmetszetében mér-ve sokszor teljesen eltérõ értékeket mu-tat. A legnagyobb eltérések a beszívásipontok és a csatornaívek utáni részek kö-zelében tapasztalhatók. Az elszívó (gyûj-tõ) csatornákban például minden beszí-vási pont vagy rács közelében füstréteg-zõdéssel kell számolni és csak a beszívá-si ponttól vagy a csatorna hajlattól mér-ve 3-szoros csatorna szélességgel megegye-zõ távolságban lehet egyenletes füsteloszlástfeltételezni. Gyakorlatilag tehát ilyen tá-volságra kell elhelyezni az érzékelõket alegközelebbi beszívási ponttól. Itt máregyenletesnek tekinthetõ a füsteloszlás, abeszívási pontok, csatorna hajlatok köze-lében tapasztalható turbulenciák, rétegzõ-dések megszûnnek, tehát a mintavevõ csõminden beszívási pontjánál gyakorlatilagazonos füstkoncentrációt várhatunk.

Szûts Jenõ mérnökPromatt Elektronika, BudapestNándorfehérvár köz 7.

légcsatorna érzékelõkben célszerûbb azoptikai füstérzékelõket használni, függet-lenül a begyulladó anyag minõségétõl ésa keletkezõ füst típusától, mivel ezek anagyobb méretû füstrészecskék jobbandetektálhatók az optikai érzékelõkkel.

Ha közvetlenül a csatornában keletke-zõ tûz kialakulásával is számolni lehet,akkor a várható füst típusától függõen azionizációs érzékelõvel felszerelt légcsatornaérzékelõ hatékonyabb lehet.

A füst felhigulásaÁltalában a légcsatornákkal felépített

fûtõ, szellõztetõ, légkondícionáló rendsze-rek nagy kiterjedésû területek (csarnokok,többszintes irodaépületek, bevásárló köz-pontok, stb.) szellõztetését, légkon-dícionálását látják el. A szellõztetõ rend-szerekkel ellátott épületek tûzvédelmét úgykell megtervezni, hogy a tûzjelzõ rend-szer mind a szellõzõ rendszer mûködése-kor, mind a szellõzõ rendszer kikapcso-lása esetén megfelelõ védelmet biztosít-son (azaz, csak a légcsatornákban elhe-lyezett védelem nem elégséges).

A légcsatorna érzékelõk számánakmeghatározásához figyelembe kell venni,hogy a szellõzõ rendszer mekkora terüle-tet lát el és mekkora a légcsere. Minélnagyobb az ellátandó terület és a légcse-re, annál több érzékelõre van szükség. Azegyik legnagyobb problémát a légcsator-nába kerülõ füst hígulása okozza. A vé-dendõ terület egy pontján keletkezõ tûzfüstje nyilván a legközelebbi beszívó nyí-

csatlakozásokhermetikusan zárt

érzékelõ ház

lehetõleg > 3D

Légáramlásiránya

kiömlõ csõ

mintavevõ csõ

beszívási pontok

beszívási pont

vagy csõhajlat

40 VÉDELEM 1996/4

TÛZMEGELÕZÉS

KAMARÁS LÁSZLÓ

Tûzgátló ajtók a lépcsõházban

szerkezetet feltételez, amely tûzállóságiszempontból is megfelelõ, vagy megfele-lõvé tételére a gyakorlatban számos, viszony-lag egyszerû mûszaki beavatkozás lehet-séges. A tûzgátló falszerkezetek esetébena hagyományos, falazott, beton, vasbetonszerkezeteken túlmenõen ma már számosszerelt, „száraz” technológiával készülõtûzgátló szerkezet alkalmazható a gyakor-latban.

Az acél merevítõ vázas, üveg- vagy kõ-zetgyapot hõszigetelésû, tûzvédõ lapokbólkészülõ fegyverzetekkel kialakított szereltszerkezetekkel (RIGIPS, KNAUF, PRO-MATECT) valamennyi teljesítmény ka-tegória biztonságosan kielégíthetõ.

Hasonló a helyzet a tûzgátló födémekesetében, ahol a hagyományostól eltérõfödémek alkalmazása esetén az elõírt tel-jesítmény tûzvédõ álmennyezettel, tûzvédõburkolattal, stb. biztosítható.

Tûzterjedési gátakEmlítést kell tenni azonban a tûzgátló

elválasztásokkal kapcsolatos, sok esetben

elhanyagolt, „járulékos” szerkesztési sza-bályokról.

A tûzszakasz határok vonalában – azépítmények homlokzatán ill. tetõfelületén– un. homlokzati ill. tetõ tûzterjedési gá-tak alkalmazást írja elõ az MSZ 595-3:1986szabvány.

A homlokzati tûzátterjedés megakadá-lyozása céljából a nem éghetõ anyagú tûz-gátak a következõk szerint alakítandók ki.

A függõleges tûzterjedés elleni gát leg-kisebb mérete (1. ábra)

1,3 GH2 + GH1 ≥ 1,30 maholGH2 konzol (osztópárkány, loggia vagy

erkélylemez) kiülése a felette lévõparapet elé, m;

GH1 két egymás felett lévõ nyílás (nyí-lászáró) egymástól való távolságaa homlokzati síkon mérve, m.

Tûzszakaszok kialakítása az épületekben

2. ábra Vízszintes tûzterjedés elleni gátmetszete

1. ábra Függõleges tûzterjedés ellenigát metszete

A vízszintes tûzterjedés elleni gát leg-kisebb mérete a 2. ábra szerint:

1,5 GH4 + GH3 > 0,90 maholGH4 a falazatból kiülõ fal pillér vagy

lizéna stb. mérete, m;GH3 a két egymás mellett lévõ nyílás

(nyílászáró) távolsága, m.

Az építéstechnikai tûzvédelmi tervezésegyik feladata, hogy építészeti eszközök-kel, speciális szerkezetekkel akadályozzameg esetleges tûzesetek alkalmával azegyes létesítményekben a nagy kiterje-désû és jelentõs kárértékû tûzkataszt-rófák bekövetkezését.

KövetelményekAz egyes nemzetek által alkalmazott

szakterületi szabályozási rendszer egymás-tól alapjaiban és részleteiben eltérõ. Egy-ségesnek tekinthetõ azonban az a koncep-ció, hogy az építmények meghatározottkiterjedésû részleteit tûzvédelmi szempont-ból önálló egységként kell kialakítani.

A szakirodalomban tûzzónáknak, tûz-szekciónak, tûzszakaszoknak nevezett fo-galom egy építménynek azon egységét je-lenti, melyet a szomszédos egységtõl meg-határozott tûzállósági határértékû tûzgátlószerkezetek választanak el.

A tûzgátló elválasztások fontosságát,egy épület tûzbiztonsági összképében el-foglalt helyét nem csak a tûz egyik tûz-szakaszból a másikba történõ átterjedésénekmegkadályozása határozza meg, hanemjelentõs szerepet játszanak ezek a szerke-zetek a benntartózkodók evakuációjábanés nem utolsó sorban a tûz leküzdésébenoperatív feladatot ellátó tûzoltó egységekbeavatkozásának biztosításában.

Az épületek esetében e tekintetben alegfontosabbak a térelhatároló fal- és fö-démszerkezetek (tûzgátló falak, tûzfalak,tûzgátló födémek), valamint az ezekbenelhelyezésre kerülõ nyílászáró szerkeze-tek és a gépészeti vezetékek számára szol-gáló áttöréseket lezáró segédszerkezetek(csappantyúk, tömítések stb.) mint atûzszakaszhatárok elemei.

Megoldási módokTapasztalati tény, hogy „nem éghetõ”

anyagokból (tégla, beton stb.) viszonylagkönnyen létesíthetõk igen erõs tûzhatás-nak is órákig ellenálló fal- és födémszer-kezetek. Némi leegyszerûsítéssel mondható,hogy már a statikai igények kielégítése olyan

VÉDELEM 1996/4 41

A tetõtûz tovaterjedése megakadályo-zása céljából a tûzszakaszhatárok vona-lában a nem éghetõ anyagú tûzterjedéselleni gátak, osztósávok az alábbiak sze-rint alakítandók ki:

2 GT2 + GT1 ≥ 0,60 maholGT2 „nem éghetõ” anyagú tûzterjedé-

si gát magassága, m;GT1 az éghetõ anyagú hõszigetelést meg-

szakító „nem éghetõ” anyagú osz-tósáv szélessége, m.

GT1 ≥ 0,60 m esetén a csapadékvíz el-leni szigetelés megszakításától ellehet tekinteni, ha a GT1 széles-ségében a csapadékvíz elleni szi-getelést felülrõl „nem éghetõ”anyagú réteggel fedik.

3. ábra Tetõ tûzterjedési gát metszete

Közvetett hatásokA tûzgátló elválasztások hatékony mû-

ködését szolgálja az – a sokszor nem al-kalmazott – elõírás is, melynek értelmé-ben az „éghetõ” anyagú tetõfelülvilágítóktávolsága a tûzszakaszok határától I.-II.tûzállósági fokozatú épületek esetében leg-alább 1,8 m, III-V. tûzállósági fokozatúépületeknél legalább 3,0 legyen.

A tûzgátló falszerkezetek megfelelõfunkcionálását alapvetõen befolyásolhat-ja a kapcsolódó épületszerkezetek kiala-kítása is.

Nem szabad például a tûzgátló falakés egyéb épületszerkezetek között olyankapcsolatot kialakítani, amelyek tûz ese-tén a tûzgátló falakra olyan erõket gya-korolnak, hogy annak tönkremenetelét,beomlását eredményezhetik.

Külön figyelmet kell fordítani a tûzgátlófalakon kialakított szerkezeti hézagok le-zárására, melyet tûz- és füstgátló kivitel-ben kell elkészíteni.

Nyílások a szerkezetenA funkcionális és technológiai igényekbõl

adódóan a tûzgátló szerkezeteken igen gyak-ran a közlekedésre, szállításra, szellõzõ

TÛZMEGELÕZÉS

Üvegezett tûzgátló fal (Hasil)

rendszerek, csõvezetékek, kábelek stb. át-vezetésére alkalmas nyílásokat kell kiala-kítani, majd azoknak a lezárását megol-dani. Az ezen megoldásokkal szemben tá-masztott tûzvédelmi követelmények kielé-gítésére speciális tûzvédõ szerkezetek(tûzgátló ajtók, kapuk, tûzgátló csappan-tyúk, tûzgátló tömítések, önmûködõ zuhany-berendezések, stb.) alkalmazása szükséges.

Tûzgátló nyílászárókAz elmúlt években jelentõs változások

történtek a tûzgátló nyílászáró szerkeze-tek fejlesztésében, gyártásában, a válasz-ték bõvülésében.

A korábbi évekhez képest a ma rendel-kezésre álló termékválasztékról megálla-pítható, hogy minden követelményszintrealkalmas, esztétikai igényeknek megfele-lõ, többféle funkcionális elvárást kielégítõpiaci kínálat áll rendelkezésre.

Megtalálhatók az egy- és kétszárnyú, tö-mör és üvegezett acél ajtók, tolókapuk, ter-mékenként, gyártónként változóan 30, 60 és90 perces tûzállósági teljesítménnyel (DunamentiTûzvédelem Rt, Fémtechnikai Kft. HÖR-MANN,Atlas Ideál, Drumetall, Schwarze, Domoferm,Peneder, Tor-Tec, Hasil);

az ugyancsak egy- és kétszárnyú, tö-mör és üvegezett fa- anyagú ajtószerke-zetek, 30, 60 perces tûzállósági határér-ték biztosítására (ÁRÉV Rt, FORM-Schörghuber, Tor-tec, Hasil, Swedoor);illetve üvegezett alumínium szerkezetû,egy- és kétszárnyú nyílászáró szerkezetek60 perces tûzállósági teljesítménnyel,(ABS), G jelû 30, 60, 90 perces üvegezé-

sek fa- és fém keretben (Schott). (A Gbetûjelzés a nemzetközi gyakorlatban arrautal, hogy a szerkezet az állékonysági éslángáttörési kritériumoknak megfelel, nemalkalmas azonban a felmelegedési köve-telmények kielégítésére.)

Értelmezési hibákA bekövetkezett kedvezõ fejlõdés, vál-

tozás ellenére adódnak félreértések, hely-telen értelmezések a tûzgátló nyílászárószerkezetekkel kapcsolatban mind a ter-vezõk, mind a felhasználók –esetenkéntaz engedélyezõ hatóság – részérõl.

Egy-egy építmény esetében – példáulfunkcióváltás következtében – szükségesséválhat újabb tûzszakaszok kialakítása,ennek során tûzgátló nyílászáró szerke-zet alkalmazása. Ezt – több esetben – atervezõ vagy üzemeltetõ egy-egy beépített

Tûzgátló ajtó

42 VÉDELEM 1996/4

TÛZMEGELÕZÉS

eredetileg nem tûzgátló funkcióra szolgálószerkezet „feljavításával” kívánja bizto-sítani. Talán nyilvánvalónak tûnik, hogyegy nyílászáró szerkezet esetében a tûz-állósági teljesítmény jellemzõ nem csu-pán a szárny tömör mezõinek tûzállóságiparamétereitõl függ, hanem meghatáro-zó a tok- és a szárny illeszkedés, a záró-dás biztosítása, a deformációs hajlam stb.

Ennek ellenére a gyakorlatban elõfor-dult – nem egy esetben s nem csupán lai-kusok részérõl – hogy például egy nor-mál acéllemez ajtó esetében a szárnyaktûzvédõ festékkel történõ kezelésével –önmagában – tejesítettnek ítélik a tûzál-lósági követelmények kielégítését. Néhányesetben gazdaságtalan, túlbiztosított meg-oldást eredményez a követelmények nemhelyes értelmezése.

Kábelátvezetés Tûzgátló rács

Igy fordulhat elõ például, hogy tûzgátlónyílászáró szerkezet kerül beépítésre olyanfüstmentes lépcsõházakban, ahol elegen-dõ lenne „közepes” légzárású ajtók beépí-tése, vagy tûzgátló nyílászárót helyeznekel – indokolatlanul – külsõ térelhatárolófalszerkezetekben.

Tûzgátló tömítésekA választékot illetõen hasonló kedve-

zõ változás ment végbe a kábel- és csõát-vezetések tûzgátló lezárásának területén.

A rendelkezésre álló tömítõ rendsze-rek négyféle alaptípusba sorolhatók azalkalmazott anyagféleségek, illetve a ki-vitelezési technológia függvényében:

– építõelem rendszerû, szerelhetõ meg-oldások (pl. MCT, SVT)

Gyógyszergyár: légtechnikai rendszer tûzgátló csappantyúkkal

– un. lágy átvezetési megoldás (ásvány-gyapot termékek, hõre duzzadó anya-gok kombinációja) (pl. INTUMEX,Gerco, SVT, HILTI)

– szórható tömítõ anyagok, masszákalkalmazásával készíthetõ lezárások(pl. Polyplast, Gerco, HILTI)

– „hagyományos” megoldások (ha-barcs, speciális könnyûbetonok al-kalmazása, kézi bedolgozás)

Természetesen elõfordulnak a teljesít-mény jellemzõk kedvezõ befolyásolásaérdekében az alaptípusok kombinációjá-val kialakított rendszerek. Viszonylago-san újszerûek az éghetõ anyagú (PVC, PE)csõvezetékek tûzgátló lezárására szolgá-ló tûzgátló mandzsetták, tûzgátló gal-lérok, ill. a kábelátvezetések lezárásáraszolgáló tûzgátló téglák és dugók. Álta-lában ideiglenes lezárásra alkalmazzák azigen nagy választékban kínált un. tûzgátlózsákokat.

Tûzvédelmi csappantyúkA szellõzõ és klímavezetékek – funk-

ciójuk következtében – egy létesítmény-ben több téren, helyiségen, tûzszakaszonhaladnak át. Esetleges tûzeset alkalmá-val könnyen elõfordulhat, hogy az egyéb-ként korrekt, biztonságos módon megol-dott és kivitelezett tûzszakasz lezárások(tûzgátló falak, födémek, nyílászáró szer-kezetek, kábel- és csõátvezetések) ellené-re a szellõzõvezetékek a magas hõmérsék-letû füstgázok, égéstermékek és tûz terje-désének elõsegítõ elemévé válnak. (A tö-megtájékoztatási eszközök hírei szerint adüsseldorfi repülõtéren legutóbb bekövet-kezett tragikus tûzesetben a szellõzõve-zetékeken keresztül szétterjedõ mérgezõfüstgázok okoztak haláleseteket.)

Ennek megakadályozására szolgálnakaz un. tûzvédelmi csappantyúk. Ezek ha-zai fejlesztése és gyártása, tipizálása nö-vekszik (Troges, Hungaropanol gyártmá-nyok) de több létesítményben külföldi (pl.Schako Trox) termékekekkel oldják mega vezetékek szakaszolását. E területen vi-szonylag ujdonságnak számítanak az un.tûzgátló rácsok, melyek lamellái hõreduzzadó (intumescent) anyaggal vannakbevonva, ezek tûz esetén, adott hõmérsék-leten felduzzadnak, lezárják a lamellákközötti hézagokat, Így megakadályozzáka mérgezõ égéstermékek átjutását a vé-dett tûzszakaszba.

Kamarás László tud. fõmunkatárs, ÉMI Rt. Budapest

VÉDELEM 1996/4 43

A kábelrendszerek egy-egy tûzszakasz-ban nagy tûzterhelést és ezzel jelentõsveszélypotenciált képeznek.

GyúlékonyságukA villamos kábelek gyulladási hõmér-

séklete – a szigetelõ anyagtól függõen –250-400 °C között változik. Tûz esetén ahõmérséklet elérheti a 600-700 C fokot.

A leggyakrabban alkalmazott PVC szi-getelés kb. 100 C fokon kezd bomlani, sekkor gyúlékony gázokat /szénmonoxid,metán stb./ bocsát ki, amelyek a levegõ-vel gyúlékony keveréket alkotnak. Ez azegyik oka a kábeltüzek gyors terjedésé-nek és hõmérsékletük emelkedésének.

A hõmérséklet növekedésével a PVCgáznemû sósavat bocsát ki. Ez a folyamatolyan gyors, hogy 250 C fokon az elmé-letileg lehetséges sósav 96-99%-a felsza-badul. Egyetlen kg PVC égése következ-tében kb. 0,4 kg gáznemû sósav szabadulfel, fûtõértéke 5000 Kcal/kg, miközbensûrû, mérgezõ füst keletkezik.

1,5 mg/1-nél magasabb sósavtömény-ség pedig már az emberre is veszélyes.

A kedvezõ villamos tulajdonsággal ren-delkezõ polietilén is 110-130 C fokon ol-vad és könnyen ég.

Tûzvédelmi lehetõségekA kábelcsatornába, kábelhidakra helye-

zett kábelek zsúfoltsága miatt a hõterhelésmég nagyobb, s ezért az égés igen inten-zív lesz, és nagy hõkibocsátással jár. Azégés intenzitását tovább növelik a szabadnyílásoknál keletkezõ levegõáramok. Akiváló klórhidrogéngázok kondenzációjaés diffúziója roncsolja az acél- és beton-szerkezeteket, elektromos készülékeket.

A tûz terjedésének megakadályozásá-ra ugyanakkor nem rendelkezünk széleslehetõségekkel.

1./ Nehezen éghetõ szigetelõanyagúkábelek gyártása.

2./ A kábelek utólagos égéskéslelteté-se, nehezen éghetõvé tétele.

3./ Tûzvédõ burkolatok alkalmazása.Az elsõ két megoldás költségei miatt

csak különleges esetekben alkalmazható.

TÛZMEGELÕZÉS

KOK GYULA

Villamos kábelek tûzvédelme

Tûzvédõ bevonatA kábelekre felhordott tûzvédõ bevo-

natokkal ez a probléma kiküszöbölhetõ.Ilyen az svt Pyrosafe Flammoplast KS1,amely tûz esetén felhabosodva megvédi akábelt a direkt tûzhatástól.

A felhordás és az élettartam szempont-jából különösen értékelhetõ elõnyei:

– lakkbevonat nélkül ellenáll az öre-gedésnek,

– megõrzi elasztikusságát,– nem higroszkópos,– nagy hõvezetõ képességgel rendel-

kezik.A kábelre felhordandó kb. 0,5-1,5 kg/m2,

amely szárazon kb. 500 µm meglehetõsenanyagtakarékos védelmet biztosít.

Minõsítési eljárásA védelem minõségét a Braunschweigi

Építõanyag Intézetben kifejlesztett eljá-rással vizsgálták függõleges és vízszinteselhelyezésû kábelcsatornákon.

A vizsgálat megállapításai szerint aFlammoplast KS1

– rövidzárlati felmelegedésnél megaka-dályozza a tûz keletkezését, illetve ki-terjedését,

– szikrázáskor a kábelkötegek önkiol-tóvá válnak (a menekülési útvona-lak és a tûzoltóság támadási útvona-lai szinte füstmentesek maradnak),

– a kábelbevonat legtöbbször a PVC

szigetelés leégését is megakadályozza,illetve a minimumra csökkenti, ez-zel pedig a másodlagos károkat mi-nimalizálja,

– kiküszöböli a toxikus és korróziótokozó égési gázok /pl. klór/ felsza-badulását,

– megakadályozza más gyúlékony anya-gok égését.

Mindezekkel a megoldásokkal az épü-let kábelkötegeinél, az elektromos beren-dezések installációinál /pl. erõmûvek, kór-házak, igazgatási épületek, távközlési lé-tesítmények/ és a mûködési szempontbólfontos berendezések vezetékeinél a kábe-lek biztonságos tûzvédelme megoldott.

Bár a kábelekre felvitt tûzvédõ bevo-natok hatékonyságát a kísérletek egyér-telmûen bizonyították, az építõipari éstûzvédelmi szabályozásban való megjele-nítésük egyelõre késik. Pedig ma már éssze-rû és szükséges volna a kábelek tûzvédel-mének kötelezõ érvényû szabályozása.

A lehetséges megoldási módokra kész-séggel adunk felvilágosítást.

Kok GyulaEntex Kft. Székesfehérvár, Ady E. u. 11-15T: 22/333-373; 30/463-168

44 VÉDELEM 1996/4

TÛZMEGELÕZÉS

A tûzgátló ajtókra gondolva hosszú ideigcsak a nehéz, tömör fémszerkezetek képejelent meg elõttünk. Ugyanakkor igényvolt az esztétikus és biztonságos szer-kezetekre. Ma már ezek az igények –ÉMI vizsgálatokkal igazolhatóan – ma-radéktalanul kielégíthetõk.

Fa ajtókTûzgátló ajtók fából, szép üvegfelület-

tel – ez hosszú ideig csak az építészek ál-maiban létezett. A fa ugyanis a leg-reprezentatívabb vagy mûemlékileg védettterekbe való megjelenésre is alkalmas. Acseh Hasil cégnek egy speciális tûzgátlóréteg ráépítésével olyan nyílászárókat si-került elõállítani, amelyek 30-45 percigképesek ellenállni a tûznek. Hazai elõírá-saink szerint ezek az ajtók III-IV. tûzál-lósági fokozatú épületek tûzgátló falaibanill. tömör kivitelben középmagas, magasépületek lakásbejárati ajtajaiként alkalmaz-hatók. Megítélésem szerint ugyanakkor kü-lönleges esetekben I-II. tûzállósági foko-zatú közösségi épületekben (köv.: köze-pesen éghetõ 1,0 óra th. pl. mûemléki kö-vetelmények, reprezentatív terek) egyedieltérésekkel engedélyezhetõ. A tûzgátlóajtók többségével szemben azonban a neméghetõség alapkövetelmény. Ezért, ha igényvan rá, a nem éghetõ anyagból készült ajtóis mutathat fa jelleget. Ekkor az ajtót vé-kony fa lemezzel vagy fa utánzatú fóliá-val látják el. (Ez maximum 2 mm vastaglehet!)

Üvegezett szerkezetekA fa és a fém ajtók elegáns megjelené-

sét az üvegezés fokozza. A tûzállóságikövetelmények kielégítése azonban határtszab az üvegfelületek méretének. A sza-badon álló üvegfelület nagysága max. 2 m2

lehet, s a hossza nem haladhatja meg a 2m-t. Nagyobb felület üvegezése megfele-lõ osztások kialakításával történhet. Atervezõi fantáziának a biztonság bizonyosmértékig gáta szab, így bizonyos üvegfor-mák – az üveg tûzzel szembeni viselke-dése miatt – nem engedélyezhetõk.

ZELLEI JÁNOS

Új tûzgátló ajtók

Beépítésük is speciális szakértelmet ésszigorúan kidolgozott technológiát igényel.A menekülési útvonalaknak biztosítaniukkell a mentendõ személyek védelmét, ugyan-akkor a nagy terek átláthatósága és eszté-tikus megjelenése is követelmény. E kétegymással szembenálló igényt sikerült har-monizálni üvegezett fa keretû tûzgátló fa-lakkal. Az üvegszerkezetek PYROBEL vagyPYROSTOP üveggel készülnek. Egyediigény esetén lehetõség van az olcsóbbPYROSHIELD láng-áttörést megakadályozódróthálós üveg beépítésére.

MéretekA Hasil cég tapasztalatai alapján a fa

és acél szerkezetek 3,5 m magasságig al-kalmazhatók biztonságosan (Acél 4 m-igis lehet) ehhez a keretrögzítõ szerkezete-ket szilárdan be kell építeni a falba és apadozatba. A fa ajtóknál – a megfelelõstabilitás érdekében – középmerevítõt al-kalmaznak. Ha ezt el akarják hagyni, ak-kor az alsó keret magasságát kell megnö-velni. (Középmerevítõvel az alsó keretmagassága 140 mm, anélkül 300 mm.)

RögzítésA tûzgátló ajtóhoz csak különleges

minõségû és bevizsgált anyagok alkalmaz-

Ajtótok rögzítési módok

TÛZGÁTLÓ AJTÓ-SKÁLATömör fa sík vagykazettás kivitelben 30 perc th.Üvegezett fa ajtók és falak 30 perc th.Üvegezett alumíniumkeretes 30 perc th.Üvegezett acélkeretes 30-60 perc th.

Csak beépített üveget – mivel számoshiba lehet

A nem megfelelõ

anyagú és profilu

keretléc a sugárzó

hõtõl gyullad be

A keretlécek nem

megfelelõ rögzítése

esetén a „táguló” üveg a

keretet kivetheti

hatók. A felhasznált vasalatok 2500 N-os csavaró és húzó terhelésnek is ellen-állnak. Az ajtók téglafalba a hagyományosmódon habarccsal rögzíthetõk. Itt a mi-nimális falszélesség 150 mm. A szereltgipszkarton falakba (pl. RIGIPS) az ajtóa szerkezetre leírtak szerint rögzíthetõ fi-gyelembe véve, hogy ellen kell állnia 40-50 kg-os terhelésnek.

Tûzbiztonság, esztétikus kivitel, gaz-daságosság: ezt a három követelményt szemelõtt tartva kerestünk partnert termékská-lánk bõvítéséhez. A Hasil cég 52 tûzgátlóajtót, falat vizsgáltatott be. A tûzállóságivizsgálatok, az ajtók megjelenése és árajelzi, hogy partnerkeresõ fáradozásainkeredményesek voltak.

Zellei János igazgatóDunamenti Tûzvédelem Rt. , Göd

VÉDELEM 1996/4 45

TÛZMEGELÕZÉS

KISS NÓRA

Vészkijáratok biztosításaA középületek vészkijáratainak a sza-bad áthaladást és menekülést kell biz-tosítani vész esetén.

Vészkijárat ésbetörésvédelem

A betörõk épületbe jutását, áruházak-nál a tolvajok távozását sokszor a vészki-járati ajtók teszik lehetõvé: a betörésvé-delemnek ezek a leggyengébb pontjai. Ígyaz üzemeltetõ egy érdekkonfliktussal állszemben: az emberélet megóvása érdeké-ben a menekülési útvonalaknak mindigszabadon használhatónak kell lenniük, mígaz anyagi javak védelme minden ajtó le-zárását követelné meg. Hogyan lehet azéletmentés és a betörésvédelem ellenté-tes szempontjait összeegyeztetve megol-dást találni? Erre a kérdésre adtak választa DORMA biztonságtechnikai program-ját kidolgozó mérnökök.

Visszaélések avészkijáratoknál

A kívûlrõl önreteszelõ pánikzárral be-zárt ajtók az illetéktelenek behatolásátmegakadályozzák, de a bentrõl kifelé igyek-võ tolvajt nem tartóztatják fel. (Pl. az áru-házak eladóterében lévõ vészkijáratok.)Az üzemeltetõk gyakran védik a javakatlánccal és lakattal lezárt ajtókkal, melyekmenekülés, vész esetén emberéletet köve-telhetnek. A DORMA cég által kifejlesz-tett menekülési útvonalbiztosítás ezt a prob-lémát hivatott megoldani. A vészkijáratiajtó felsõ részén pótlólag felszerelhetõDORMA TV ajtóreteszelés és az ajtóhozrendelt DORMA TL terminál gondosko-dik arról, hogy a távozás ne maradjon ész-revétlen: a terminál szirénája 150 dB-leljelez minden olyan kísérletet, amely ille-téktelen távozásra vagy bûntársak been-gedésére irányul, és késedelem nélkül ri-asztást idéz elõ. Így a betörésvédelem isoptimalizálva van. A munkatársak, biz-tonsági õrök, takarítók kulccsal nyithat-ják az ajtót, mind belûlrõl, mind kívûlrõl.A veszély elõl menekülõk számára viszontaz ajtó közvetlen közelében felszerelt,vészkijárati jelekkel ellátott terminál vi-

Önreteszelõ pánikzárakMíg a szokásos ajtózárakat tudatosan,

kulccsal kell bezárni, a DORMA SVP zár ön-mûködõen elõretolja a zárnyelvet, amint azajtót behúzták. Ez az önzárás, amely tisz-tán mechanikusan mûködik, az ajtó mindenkinyitásakor elõfeszítést kap (alapfunkció).Így az ajtó csukott állapotban mindig bizton-ságtechnikailag is zárva van (2 pontos zár,a retesz 20 mm-re nyúlik be a zár ellenda-rabjába).

A DORMA SVP zár veszély esetén ismegnövelt biztonságot nyújt, mert pánikzár-ként a veszélyeztetettek számára az ajtó belsõoldalán található kilincs egyszerû lenyomá-sával lehetõvé teszi a menekülést. Ez a zárbetörésjelzõ berendezésekhez is kapcsol-ható. Motoros kivitele pedig optimálisanösszekapcsolható a beléptetést ellenõrzõ ésa házi vezetékrendszerrel. A pánikfunkció(belûlrõl a zár feloldása) ezeknél a zárak-nál is mechanikus.Pánikzár, DORMA SVP 2000

lágító piros gombjával jelzi a menekülésilehetõséget, amelynek megnyomásávalazonnal és akadásmentesen nyit a felsõzár. A sziréna természetesen ekkor is meg-szólal. Ha tûzjelzõ berendezés is van, an-nak megszólalása is automatikusan fel-oldja az ajtóreteszelést (megszakítja azáramkört). Így fenyegetõ helyzetben min-denki gyorsan és biztonságosan elhagy-hatja az épületet. Az alaprendszerhez mind-ezek a biztonságtechnikai felszerelésekmellett hozzákapcsolható DORMA RZ

menekülési útvonalbiztosító központ,DORMA ST kulcsos kapcsoló, DORMABL villanófény, DORMA AS riasztó szi-réna és végül a DORMA TG/TE tabló-technika a távfelügyeletet teszi lehetõvé.A vezérlés, valamint a füstjelzõ továbbilehetõségeket kínálnak, egészen a kényel-mi- és biztonsági funkciók sokaságávalellátott univerzális rendszerekig.

Kiss Nóra ügyvezetõ, DORMA Magyarország Kft.,1115 Budapest, Kovászna u. 16.Tel./Fax: 1-203-3718, 1-206-5350

Univerzális rendszer Alap rendszer

Néhány nagy jelentõségû cég, akik a kiemelkedõ tulajdonságoknak köszönhetõen az IFEX Tûzvédelmi Kft. termé-keit választották.

Hivatásos Tûzoltóságok, Magyar Honvédség, MÁV Rt., BKV, Paksi Atomerõmû Rt., MOL Rt. Hõerõmûvek, Gyógy-szergyárak, Autógyárak (Opel, Suzuki, Mercedes, Audi, Rába), AMWAY, Országos Széchenyi Könyvtár, BudaváriPalota, Benzinkutak (MOL 2000, ESSO, ARAL, Agip, Q8), Kongresszusi Központ, Hotelek (Novotel, Fórum, AtriumHyatt, Forte Agip, Grand Hotel Hungária), Fotex Rt. és az OTP Bank Rt. országos hálózata, Coca-Cola Amatil stb.

Hatékony és korszerû tûzvédelem szórttechnológiával

Alkalmazása

DOSSOLAN termékcsaládSzórt, azbesztmentes, ásványgyapot tar-talmú tûzvédõ, hõ- és hangszigetelõanyagok.

DOSSOLAN-THERMIQUEBetonszerkezetek hõ- és hangszigete-lõ anyaga.DOSSOLAN-HOECO F II/1Acélszerkezetek, trapézlemezfedések,beton födémek tûzvédõ, hõ- és hangszi-getelõ anyaga.DOSSOLAN 3000Faszerkezetek, szellõzõ és klímacsator-nák, acéltartók, alagútépítés tûzvédel-mi anyaga.

DOSSALACK termékcsaládSzórt, azbesztmentes, könnyûhabarcs tûz-védõ anyagok.

DOSSALACK 800

Azbeszt nélkülA 80-as években a korábbi kedvelt szórt

azbeszt szigetelést egészségügyi okból,rákkeltõ hatása miatt, betiltották. Azóta,bár a szórt technológiák elõnyei ismertek- alak-formakövetõ, olcsó, gyors, nem igé-nyel utókezelést stb. - nem volt a piaconolyan közismert eljárás, amely ezeket azelõnyöket azbeszt nélkül tudta volna kí-nálni.

Az IZOBAU Kft. újra lehetõséget kí-nál a szórt szigetelések alkalmazására afrancia DAUSSAN cég tûzvédõ, hõ-hang-szigetelõ anyagainak felhasználásával.

A Nyugat-Európában már jól ismertDOSSOLAN és DOSSALACK termékcsa-lád széleskörû igényeket is kielégítve fel-használható az építõiparban, olajiparban,gáziparban, bányászatban, alagútépítésnél,turbinák, és tartályok szigetelésénél, klí-macsatornáknál stb.

Betonszerkezetek, alagútépítés (Hidro-karbon-görbe).DOSSALACK 500Beton- és acélszerkezetek tûzvédõ anyaga.DOSSALACK 250Acél, beton és trapézlemez szerkezetektûzvédõ anyaga.DOSSALACK HCFFokozottan robbanásveszélyes gáz- ésolajtartályok tûzvédõ rendszere.

(X)

DOSSOLAN-DOSSALACK

AZBESZTMENTES SZÓRTTÛZVÉDÕ, HÕ- ÉS

HANGSZIGETELÕ TECHNOLÓGIAKizárólagos magyarországi képviselet

Izobau Kft.1092 Budapest, Bakáts t. 3.

T./fax: 217-3947

TÛZMEGELÕZÉS

Az IFEX Tûzvédelmi Kft. 1990-ben alakult meg. Az elmúlt 6 évben IFEX Instant habbal oltó tûzoltókészülékekkel vált ismerttéa hazai piacon, amelyek 3 kg-os háztartási vagy gépjármû, 6 kg-os általános, 12 kg-os és 50 kg-os mobil kiszerelésben kaphatók.

Kiválóan alkalmasak az „A” és „B” osztályú tüzek oltására. Az égõ szilárd anyagokat betakarják, lehûtik és átnedvesítik. Ahagyományos tûzoltó készülékekkel szemben lényegesen nagyobb hatótávolságúak. Mivel az oltóhab sem emberre, sem a kör-nyezetre nem káros, égõ ember oltására is használható. A feszültség alatti villamosberendezések oltására 1000 V-ig alkalmazha-tó. A másodlagos szennyezõdés minimális az alacsony nedvességtartalom miatt. Használatuk egyszerû, a mûködõképességrõlmanométer tájékoztat.

Cégünknél folyamatos a mûszaki fejlesztési munka, melynek eredményeként újabb termékekkel jelentünk meg. Ezek közé sorol-ható az 500 kg-os speciális kiszerelésû Ifex Instant habbal oltó tûzoltóberendezés, gyorsbeavatkozó tûzoltógépjármû, tömlõdo-bok, Ifex 3000 impulzus vízköddel oltó készülék.

IFEX Instant habbal, vízturbinás könnyûgenerátorokkal, vízköddel oltó rendszerekkel beépített tûzvédelmi megoldásokat kíná-lunk ügyfeleinknek. Tûzvédelmi boltunk tûzvédelmi felszerelések és alkatrészek széles skálájával áll vevõink rendelkezésére.

1116 Budapest, XI. ker. Hunyadi János út. 162. Tel: 204-8678 Tel./Fax: 204-8669

48 VÉDELEM 1996/4

MÓDSZER

Keskeny munkagödrök dúcolásaA mentések során ezzel a problémával gyakran találkozunk.

A földnyomás által okozott terheket olyan módon vesszük fel,hogy az egymással szemben levõ függõleges földfalakat egy-máshoz támasztjuk. A föld közvetlen megtámasztását a mély-ségtõl függõen – ha rendelkezésre áll – fenyõfa pallókkal, pát-ria-lemezekkel vagy szádpallókkal végezhetjük el.

ZEMPLÉN ISTVÁN

Beavatkozás mélyépítési baleseteknél II.

A pallók legfeljebb 4,0 m mélységig, a pátria-lemezek pedig6,0 m mélységig használhatók.

A fapallókat függõlegesen vagy vízszintesen helyezhetjük ela talaj minõségének függvényében. A pallókat szemcsés talajesetén közvetlenül egymás mellé, hézagmentesen kell elhelyezni.Száraz, kötött talajok dúcolása esetén a pallók hézagosan is el-helyezhetõk. A vízszintesen elhelyezett pallósort függõleges, afüggõlegesen elhelyezett pallósort pedig vízszintes helyzetûhevedergerendákkal támasztjuk meg. A hevederfák a földetmegtámasztó pallók támaszai.

Egymással szemben lévõ hevedergerendákat dúcfákkal(provizorikusan csõtámaszokkal, hidraulikus emelõvel, hidra-ulikus feszítõvel) szorítjuk a földet megtámasztó pallókhoz olyan

Keskeny árok dúcolása vízszintes padlózással

módon, hogy a dúcfák végei és a hevedergerendák közékeményfaékeket verünk. Mindig kettõs ékeket célszerû beépí-teni.

Széles munkagödrök dúcolásaSzéles munkagödrök esetén az egymással szemben levõ földfa-

lak nagy távolsága miatt az egymáshoz való kitámasztás nem jö-het szóba. A függõleges földfalakat itt is vízszintes vagy függõle-ges helyzetû pallókkal, valamint a pallók tengelyére merõlegesenelhelyezett hevederekkel támasztjuk meg, azonban a hevedereketferde dúcokkal a munkagödör fenekéhez támasztjuk. Nagyobb terhekesetén a ferde dúcokat karóknak, esetleg cölöpöknek támasztjuk.Másik megoldás lehet a pallók kihorgonyzása.

Széles árok dúcolása függõleges padlózással

VÉDELEM 1996/4 49

MÓDSZER

A mélyépítési balesetek mellett elõfordul, hogy kútbal-esetekhez riasztják a tûzoltókat.

Kúttípusok:a.) ásott kutak,b.) süllyesztett kutak,c.) vert kutak,d.) fúrt kutak.

Az ásott és süllyesztett kutaknál szokott elsõsorban élet-mentési feladat elõfordulni. Pl.

a.) a kútásó személy betemetõdik, beszorul,b.) a kutat tisztító személyre omlik a kút oldalfala,c.) a kútba zuhant (dobott, ugrott) személy (holttest)

kiemelése.A veszélyeket fokozza, hogy a kútköpeny többféle anyagból

is készülhetett (pl.: fából, téglából, kõbõl, betonból, vasbe-tonból, acélból).

A balesetek jelentõs hányada éppen a kútköpeny sérülé-seinek javításakor keletkezik (megbonják, megmozgatják aköpenyfalat és az leomlik vagy mögüle a föld/tégla/homokbeomlik a kútba). A kutak mélysége széles határok közöttváltozik: a néhány métertõl a 30-40 m-es mélységig.

A FÕ VESZÉLYFORRÁSOK:kútköpeny omlás, folyós homok betörés, elárasztódásoxigénhiányos vagy mérgezõ légtér, vízszint emelke-dés, lezuhanás, fertõzés (hullaméreg), a sérült személykihûlése

A kutak veszélyei Folyós homokból mentésA folyós homokból történõ mentés a legnehezebb feladatok

közé tartozik. Az ilyen homokot az jellemzi, hogy rendkívüllazán ülepedtek le, közel egyforma szemcsékbõl állnak és csakigen kevés ponton érintkeznek egymással. Hirtelen hatásra atalaj olyan állapotba kerül, minta az egyes szemcsék úsznának.

A munkagödör kiásásakor, a munkagödör víztelenítésekorezért gyakori lehet az ún. megfolyás, a homok egyszerûen befo-lyik a már kiásott gödörbe. Ez a körülmény megfelelõ segéd-eszközök nélkül gyakorlatilag lehetetlenné teszi a mentést. Afolyós homoknak a pillanatszerû elárasztás veszélyén túl vanmég egy kellemetlen tulajdonsága. Még védõcsõben (gyûrûben)végzett ásásnál is elõfordul, hogy a gyûrûk beültetése alatt afolyamatosan kiemelt homok állandóan utánafolyik, ezért jó-val több homokot emelünk ki a szükségesnél.

Fennállhat a veszélye annak is, hogy a sok kiemelt homokmiatt a környezõ terület megroskad (pl.: út, épület megsüllyed,megcsúszik). Ezt a kútásók ún. süllyesztési tölcsér roskadás-nak hívják. A mentésnél az az idõ a legfontosabb, amíg az éle-tet – a mentés idõtartama alatt – fenntartó gépeket (lélegeztetõcsõ) levezetjük és bekapcsoljuk. Ennek a feltétele, hogy hozzá-férjünk a sérült fejéhez. Ez legtöbbször ásással valósulhat meg.A legtöbb esetben nehezíti ezt az újra beomló omladék (a men-tõ, ásó személy saját súlya is növeli a nyomást).

Ennek megelõzése céljából az ásási területet stabilizálni kell.Ezt a mûveletet elõre kialakított gyûrûs mentõkészlettel végez-hetjük el (ld. ajánlott egységmentõkészlet). Elve: egymásbahelyezhetõ, kellõ szilárdságú, nagy átmérõjû, fém csövek, amelyeketa földbe (homokba) süllyesztünk úgy, hogy a csövön belülrõlkiemeljük a földet.

50 VÉDELEM 1996/4

SilókSilókban, hombárokban, terménytárolókban, bunkerekben elõ-forduló kockázatok, veszélyek1./ Bezárt (eltömõdött, telített, elárasztotódott), nehezen be-

ki közlekedhetõ tér2./ Veszélyes összetételû zárt légtér:a./ oxigén hiányos légtérb./ tûz-és robbanásveszélyes légtérc./ mérgezõ légtér (kémiai, bakteológiai)d./ a-c pontok kombinációi3./ Egyéb veszélyeka./ elektromos áramütésb./ elnyelés (betemetõdés)

A MENTÉS SZABÁLYAI1./ A betemetett (elmerült), eszméletlen sze-

mély feltételezett helyének felderítése.A zárt légtér levegõjének azonosítása.

2./ Egyéb veszélyek meghatározása.3./ A mentéshez szükséges

– egyéni védõeszközök,– mászó, biztosító eszközök,– szerszámok, felszerelések,

mentõfelszerelések,– segédanyagok (pallók) biztosítása..

4./ Belégzés, beereszkedés elõtt ismételt le-vegõ ellenõrzés!

5./ Egyéni védõfelszerelés – teljes – légzõ-készülék + zuhanásgátló mászóöv, men-tõkötél biztosítása (sérült személy kieme-léshez!).

6./ Beavatkozás önkéntes alapon. Tartalékmentõcsapat készenlétbe állítása, felké-szülés egyéni védõeszközökkel, (Orvos,mentõszolgálat)

A fõ munkavédelmi szabályok

Felderítés Közvetett vagy közvetlen életveszély van-e? Milyen közmûvek találhatóak a munkaárokban, munka-gödörben? Az építésvezetõ, munkavezetõ bevonásával megtudni, hogya betemetõdött munkaárokban körülbelül hol, hány személytalálható? Milyen gépeket, eszközöket lehet igénybevenni a men-téshez? Mi az alaphelyzet? Dúcolás teljes hiánya, hiányos dúco-lás, vagy összeomlott dúcolás van?

Elsõdleges intézkedések Meggyõzõdni róla, hogy a munkaárokban (silóban, kút-ban) a levegõ alkalmas-e a munkavégzésre. A riasztással egyidejûleg a mentõk értesítése. A környezet feszültségmentesítése, ill. a közmûvek zárása.

A közmûvállalatok szakembereinek értesítése és a hely-színre kérése. A közúti forgalom elterelése, a mentési terület lezárása. Illetéktelen, a mentést akadályozó, kíváncsiskodó szemé-lyek eltávolítása a kárhelyszínrõl. A veszélyzónában csak a legszükségesebb tûzoltó létszámdolgozzon. A munkaárok szélén, a padkán a felületi erõk csökkenté-se, terheléselosztó felületek alkalmazásával, terhek (gépjár-mûvek) eltávolításával. A munkagödörbe került vagy bejutó víz eltávolítása ill. abejutás megakadályozása elvezetéssel. A vízben tartózkodósérült elárasztása esetén nem tudjuk biztosítani a búvárszi-vattyú használatára vonatkozó munkavédelmi elõírásokat!Mindenképpen számítani kell a sérült – vízbefulladásánakelkerülése céljából – azonnali, megfelelõ átmérõjû levegõ-csõ igénybevételére!

Biztosítások– A közlekedési útvonalak biztosítása (létrákkal).

A létrák:– a menekülési útvonalak biztosításához is,– a sérült mozgatására, szállítására is alkalmasak,– pallókkal kiegészítve bizonyos mértékû biztosítást jelenthetnek omlásnál.

– A sérült, betemetett személy fejének azonnali, szabaddátétele, „élettér-takarás” és levegõcsõ biztosításával. Ezazért fontos, mert a mentéskor esetleges utánfolyás, om-lás bekövetkezésekor nem fullad meg a sérült. A fejére,fejéhez helyezett tér (hordó, vödör, láda) szélét tehermen-tesíteni kell felületnöveléssel, mert hirtelen terheléskor „vágó-metszõ élként” viselkedhet!

– E mûveletekkel párhuzamosan, azonnal biztosítani kell azárok oldalfalainak dúcolását. A dúcolásnál ügyelni kellarra, hogy a keletkezõ terhelések (anyagok, pallók, ge-rendák) ne veszélyeztessék a sérültet.

– Ömledékben, homokban, stb. gondoskodni kell az utánfolyás,további omlás megakadályozásáról. (Technológiai beren-dezések, folyamatok esetén az anyagtovábbítás, szállításleállításáról, zárásáról!)

– A kitermelt föld eltávolítás módjának megszervezése, helyé-nek kijelölése (daru, bakdaru, csiga vödrök, vödörlánc, stb.).

– A sérült, mentendõ biztosítása. Mentõkötéllel kikötés, ta-karás, fedés, elnyelõdés (elsüllyedés), „felmorzsolódás” ellenivédelem, (helyzetének stabilizálása).

– A kiemelt sérült mozgatásának biztosítása.– Egyértelmûen halott személy kiemelésekor, keresésekor nem

szabad semmilyen módon veszélyeztetni a munkában részt-vevõket!

A sérült védelme1. A sérült fokozatos nyomás (terhelés) mentesítése, mert a

hirtelen kiszabadítása veszélyes lehet az addig összenyomott vér-keringési rendszerre, belsõ szervekre.

2. A kiásott sérült mozgatásánál mindig feltételezni kell sú-lyos belsõ sérüléseket is.

3. A betemetett, földtehertõl megszabadított sérültet mindenesetben orvosi ellátásban kötelezõ részesíteni, még ha ellenkez-ne is. (Belsõ sérülésekkel az orvosi segítségadás elutasítása mi-att halt már meg kimentett sérült).

MÓDSZER

VÉDELEM 1996/4 51

4. A sérült kiszabadításánál a fej után a felsõ végtagokat cél-szerû kiszabadítani. Teljesen betemetett sérült feltalálásánál azújraélesztés ABC-je szerint kell eljárni. (A légutak megtisztítá-sával kezdve!)

Elõfordulhat, hogy a munkagödör, munkaárok falát om-lás ellen biztosítani kell.

a) A környezetben található nagy átmérõjû csõ vagy ehhezhasonló mobil tárgy igénybevételével (a sérült fölé emelve, védveõt az esetleges betemetõdéstõl) a mentést a csövön belül végez-zük. A lejutáshoz kötélhágcsóra lehet szükség.

b) Gyors kitámasztást és nagy erõk ellentartását teszik lehe-tõvé szûk helyeken is a rendszeresített különbözõ kisgépek ésfelszerelések. Ezek közül jól alkalmazhatók a dúcok, a munka-árok falának biztosításához: a hidraulikus körmös emelõk, a hidraulikus mentõszerszámkészlet feszítõkészletei, a pneumatikus emelõpárnák.Vigyázni kell arra, hogy a támasztás csak „érintõleges” le-

gyen, mert nagy erõk átvitele a földfal rogyását idézheti elõ!c) Kedvezõtlen helyzetben ötletként elképzelhetõ, hogy hid-

raulikus munkagép kanalasgémjével (pallókkal) „biztosítjuk”,elõzzük meg az omlást.

d) Megoldást (átmeneti biztosítást) jelenthet, hogy a sérültbetemetõdésének megakadályozására a munkaárokba az elõké-szítõ, biztosító munkálatok végzésének idejére hordót (acél,mûanyag) helyezünk nyitott felével a sérült feje fölé, míg a hordófelsõ részén lyukakat ütve csövet juttatunk mellé. Ha nagy azomlásveszély, üres hordókkal „kitöltjük” a környezetet.

e) A környezeti feltételek miatt elõfordulhat, hogy a munkárokmellett kell másik mentõárkot ásni, mentõlyukakat fúrni az ered-ményes mentéshez. Ez feltételezi a munkagépek helyszíni be-vetésének lehetõségét. A megközelítés itt az oldalfal áttörésé-vel végezhetõ el.

f) Dúcanyag hiányában gyors segítséget jelent a környezet-ben található épületek, kerítések, teli ajtó-kapu szerkezeteineklevétele és felhasználása a földomlások megelõzéséhez.

Problémák, lehetõségekA tûzoltóság a mélyépítési baleseteknél a kárelhárítási sza-

bályzat alapján avatkozik be. A riasztott gépjármûfecskendõkmellett a területileg legközelebbi mûszaki mentõjármûvet ishelyszínre riasztják. A mentéshez az esetek jelentõs hányadá-ban szükség van segédanyagokra a sérült kiemeléséhez, a men-tésben résztvevõ tûzoltók biztosításához. Ezek az anyagok akövetkezõképpen szerezhetõek be: A mélyépítési baleset helyszínén beépítve vagy tárolva meg-

találhatóak. A mélyépítési baleset környékén felhasználható anyagok

igénybevétele. A területileg illetékes tûzoltóság elõzetesen szakvállalat-

tal kereskedelmi hálózattól: külsõ vállalkozóval megállapodás-t köt, hogy ilyen típusú kárelhárítási feladatokhoz szabályozottmódon, hol, kitõl, hogyan jut a szükséges anyagokhoz. A tûzoltóság mûszaki mentõszerére málházott segédanya-

gokat alkalmaz. A tûzoltóság készül a mélyépítési balesetekre, ezért a sa-

ját felszereléseit kiegészíti a tûzoltóságon elõkészített, összeál-lított segédanyagok felszerelések raktározásával, mobilizálha-tóságával.

Az elsõ három esetben a tûzoltóság a riasztást követõen azonnala helyszínre érkezik, de kiszolgáltatott a külsõ körülmények-nek (nem találni illetékest, nincs gépkezelõ, lezárva, üzemkép-

KÜLÖNÖSEN VESZÉLYES:– folyós homokban, folyós szemcsés anya-got tároló bunkerban, silóban a mentés,– olyan mentésnél, ahol a mentendõ sze-mély alávágás mellett temetõdött be,– felázott, sérült munkaárokban, esõben.

6. Nem szabad a megsérült dúcolást kibontani, „rendbe ten-ni”, mert ezzel egy esetleges omlást indíthatunk el. Tilos a be-épített dúctámaszokat terhelni, azokon közlekedni, azokat kiemelni.

Szükségmegoldások, ötletek

A sérült személy kiemelése a munkagödörbõl a balesetekjelentõs hányadában problémát jelent a tûzoltóknak. Melyekazok a megoldások, amelyek segíthetik ezt a mûveletet?

a) Megszerelt dugólétrákon (vagy kihúzós létrákon) hord-ágyon biztosító, emelõkötél alkalmazásával 2 fõ felszállíthatjaa sérültet. Õk elsõsorban a helyzetét segítik.

b) A hosszabb pallókból csúszdát alakíthatunk ki a munka-gödör kevésbé meredek oldalfalán és ott juttatjuk fel a sérültet.Kötelekkel kapaszkodót készítünk a feljáróhoz.

c) A FORCE kézi mentõszerszámkészlet hevederének alkal-mazásával vagy mentõkötél és biztonsági öv alkalmazásávalemeljük a sérültet (Ha ehhez a mentõorvos hozzájárul!).

d) Gépezetes tolólétra, emelõkosaras gépjármû vagy autóda-ru (KCR) létra-gém-daru készletének kihosszabbításával, pozicióbaállítátásával, a sérült felett a fémszerkezeti részen csigát rögzí-tünk, amelyen keresztül átvetve a mentõkötelet, mozgatni, emelnitudjuk a sérültet.

MÓDSZER

52 VÉDELEM 1996/4

MÓDSZER

4.számú melléklet

Mélyépítési baleset javasolt mentõegységkészleteSor- Megnevezés Méret telj. Mennyiség Megjegyzésszám

1. Pallók 1, 2, 4 m 20-40 db

2. Gerendák 1, 2, 4 m 20-40 db

3. Zsalutáblák 1x 2 m 8-12 db

4. Mentõ csõrendszer készlet 1-1,5 m belsõ átmérõvel , vagy egymásba helyezhetõ csökkenõ

átmérõvel 5 elemes öncsatlakoztatható gyûrük

5. Kötõelemek

(ácskapcsok, szögek, csavarok)

6. Rögzítõelemek

7. Csõtámaszok 0,7-2 m 20-40 db

8. Levegõtömlõk 10, 20 m 4 db frisslevegõs légzõkészülék + légzõ revitox

9. Mûanyag vedrek 10 liter 20 db

10. Bakállvány, csiga 1 készlet

11. Kötelek 20 m 4-6 db kender

12. Lapátok 30-40 db tompított élû, rövidnyelû szélesfejû ásólapátok

13. Búvárszivattyú tartozékaival 1-2 db

14. Elektromos kábel szivattyús csatlakozással 50 m 2 db

15. Faipari kéziszerszámok készlet a gépjármûvön létra

(fûrész, szekerce, kalapács)

telen a munkagép, nincs anyag, stb.). A negyedik esetben le-het, hogy idõben odaér a mûszaki mentõgépjármû (ha van aterületen!) és lehet hogy a reá málházott felszerelések is elegendõeka mentéshez.

„Nyugodtak„ csak az ötödik esetben lehetünk, amikor a ri-asztáskor a szükséges segédanyagok, felszerelések, kisgépek kellõminõségben, mennyiségben azonnal a kárhelyszínen hozzáfér-hetõk, felhasználhatóak.

Az 1-4. esetekben a külsõ kényszerítõ okok (közvetlen élet-veszélyben lévõ sérült állapota, a helyzet várható romlása, a„közönség” sürgetése, stb.) belehajtják a mentésben résztvevõ-ket az azonnali beavatkozásba – az indokolt, elvárható, szüksé-ges biztosítások elmulasztása árán is – amellyel a mentésbenrésztvevõk is hasonló helyzetbe kerülhetnek, mint a menten-dõk. (Erre az utóbbi években több példa is volt.)

A fõ feladatok Elméletben el kell sajátíttatni a mélyépítési munkák dú-

colási megoldásait. Kiképzési, továbbképzési programokban tervezni kell az

ilyen típusú munkálatokat. Tudomásul kell venni azt a tényt,hogy az állományt ezek a gyakorlatok fizikailag keményen igénybeveszik. Nagy hangsúlyt kell fektetni az ilyen gyakorlatok elõ-készítésére, nehogy figyelmetlen végrehajtással valódi balese-teket kelljen felszámolni! Folyamatosan gondoskodni kell a „mélyépítési balesetek

mentõkészlete” összeállítására, beszerzésére, a gyors szállításmegoldására. Törekedni kell a beavatkozó állomány veszélyfelismerésének,

kreativításának, helyzetértékelésének, kitartásának fejlesztésére.

Értékelésre, minõsítésre a gyakorlatokon szerzett tapaszta-latok (videofelvételek, fényképek, stb.) jól felhasználhatóak a késõbbitovábbképzéseknél is. Gondoskodni kell a mentéskor kialakultfeszültség, izgalom, stressz feloldásáról, csökkentésérõl. Befejezésül figyelmet kell fordítani arra is, hogy a menté-

si munkálatok után a helyszín ne maradjon olyan állapotban,hogy a baleset megismétlõdhessen.

Irodalomjegyzék

1/ Manfréd Ranft (Technischer Oberingspektor) KasselHilfsmittel zur Rettung VerschütteterBrandschutz (11/1977. 292-293 oldal)

2/ Tiefbau-RettungssystemMajarin 112. 6/1993. 339-340. oldal

3/ Dr. Léczfalvi Sándor: KútépítõMûszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970.

4/ R.F. Lick-H. Schlafer: Unfallrettung. Medizin und TechnikF.K. Schattauer Verlag New-York 1985.

5/ ILO Szerkesztõbizottság: Munkavédelmi LexikonBudapest, OMIK 1986.

6/ Dwayne L. Smith: The dngers of Confined-space emergency operationsFire Engineering 7/1989. 44-48. oldal

7/ Ray Downey: Buried Victims, part 2Fire Engineering 9/1989. 16-21. oldal

8/ Bernd Wolf:Einsaatz Nr. 42393/93. „Prersch”Verschüttete Person im Silo eines DuisburgerHüttten werkesBrandschutz 4/1995. 242-245. oldal

9/ Bill Gustin:Gutting reinforced concreteFire engineering 8/1992. 32-38. oldal

10/ Telekes György: Mélyéptítési állványozás, zsaluzás, ducolásMûszaki Könyvkiadó, Budapest 1964.

Zemplén István tû. örgymûszaki tanár, munkavédelmi szakmérnök, szakértõBM TPVI Mûszaki Tanszék, Budapest

VÉDELEM 1996/4 53

TECHNIKA

Az ötletAllan Lindguist svéd feltaláló a kipu-

fogógáz elvezetésére szolgáló csõdarabonhosszanti nyílást vágott és egy kónuszosközdarabot vezetett át rajta. A friss leve-gõ beáramlását megakadályozandó a csövethosszanti irányban gumilemezzel tömítette.Az elszívás már megvolt, de a tûzoltóau-tónak - riasztáskor – automatikusan le kellválnia az elszívórendszerrõl. Ennek meg-valósítási módja izgatja igazából a szak-embereket.

MegvalósításSBT = Sikló Balanszeres Sín-rendszer

A vízszintes kipufogócsövû jármûvek-

Garázsokban, üzemekben, szerelõmû-helyekben komoly problémát okoz azegészségre káros kipufogógáz. Atûzoltószertárakban ez fokozottan je-lentkezik.

Munkahelyi „légkör”A tûzoltó bevetési ruhája, felszerelése

a szertárban van, riasztáskor itt öltözik,miközben felbõgnek a motorok. Ilyenkorbizony nem a legjobb a „légkör”! Az egész-ségkárosító kipufogógáz elvezetésére szá-mos házilagos megoldás született, azon-ban a speciális (riasztás) követelménye-ket nem sikerült teljesíteni. Ezért is kel-tett érdeklõdést az ITB Aeroclan KFT-neka XIII. kerületi tûzoltóparancsnokságontartott bemutatója.

Kipufogógáz elszíváshez a tervezõk egy kétrészessínrendszert fejlesztettek ki,amelynek felsõ részében afüggesztõszerkezet, a pneu-matikus nyomásszabályzó, avégállás szelep, a légveze-ték és a flexibilis tömlõcsat-lakozó kapott helyet.

A felsorolásból is látha-tó, hogy az ötlettõl a meg-valósításig hosszú és apró-lékos munkával járó út ve-zetett. A dolog lényege, hogyriasztáskor a kipufogóra fel-erõsített elszívó a szertár el-hagyásakor automatikusanleválik a kipufogócsõrõl. Arendszer helyigénye: a sín el-helyezése: 3,5-4 m-re a paldófelett, 2 m-re a kaputól, 0,5m-re a szertõl.

VRS = VertikálisSiklópálya

A függõleges kipufogó-csövü jármûvekre egy 280cm2 keresztmetszetû pályátalakítottak ki, amelyet alul-ról vákuummal támogatottgumilemezek tömítenek.

Ebbe a pályába ér bele akipufogócsõ, s a végén lévõventillátorral biztosított az el-szívás. A kipufogócsõre egykónuszos adaptert szerelnek,ennek segítségével halad a kipufogócsõ agyûjtõsínben. A pálya elején egy ún.dokkolóidom biztosítja a ki- és belépést sezzel az automatikus ki- és bekapcsolástis. Amikor a szer belép a szertárba, az adapterhozzáért a dokkolóidomhoz, s besiklik agumilemezek által határolt nyílásba. Avezetõ kényelmes helyzetben van, hisz asín oldalirányban 300-300 mm-t képes el-mozdulni. (Amit aztán rugó térít vissza azeredeti helyzetébe.) Mindez bármilyenhosszúságú, átmenõ rendszerû szertárakesetén is alkalmazható, csupán a csõrend-szer másik végén is el kell helyezni egydokkolóidomot.

STR = Siklótrolis PályaOlyan szertárakba fejlesztették ki, ahol

egy szerállásban két jármû áll.A pálya egy 200 cm2 kör keresztmet-

szetû alumínium profil, amelynek alsó

SzertárgázA belsõ égésû motorok kipufogógázai szá-

mos, az egészségre káros anyagot tartal-

maznak.

– szénmonoxid (CO)

– széndioxid (CO2)

8-10 %-nál mérgezõ, 20% fölött halálos

– aldehidek /formaldehid/

Allergiás reakciókat, ekcémát okozhatnak.

– polyaromás szénhidrogének

Egyes csoportjai rákkeltõek lehetnek.

– nitrozus gázok /Vox/

Tüdõödémát okozhatnak.

hosszanti nyílását az elõzõhöz hasonlóangumilemezek tömítenek. A profil belse-jében egy siklókocsi fut mûanyag kere-keken, amely megfelelõ idomokkal csat-lakozik a kipufogóra erõsített flexibilis el-szívó tömlõvel.

Az elõzõk szerint mûködve elõnyekéntemlíthetõ, hogy

– 30 m-ig hosszabbítható,– rugalmasan alakítható,– a jármû sebességétõl függõen levá-

lási pontja beállítható.

Az elõadáson és bemutatón az érdeklõ-dõk számos részletkérdésre is választ kap-tak. Olvasóink számára a bemutató cég,ill. a telepített berendezés üzemeltetési ta-pasztalatairól a XIII. kerületi tûzoltóparancs-nokság adhat tájékoztatást.

csõ

SZAKMAI PROGRAM

Immár hagyományosan novemberben(12-15 között) rendezik a Security andSafety Szakkiállítást és Konferenciát aBudapest Sportcsarnokban.

SzakkiállításAz elmúlt évi rendezvényeken 7 ország-

ból mintegy 200 céget képviselõ 150 ki-állító technikai újdonságait – a vagyon-védelem, a bankbiztonság, a tûzmeglõzés,a tûzvédelem, az adatvédelem területei-rõl – mintegy 9000 szaklátogató tekintettemeg. A szakemberek megítélése szerint aszakmai egyik legjelentõsebb seregszem-léjeként teret adott a gyártóknak és for-galmazóknak a bemutatkozásra, az ér-deklõdõknek pedig fontos információs és(nem utolsó sorban) továbbképzési fórum.

Tájékozódásunk szerint az ezévi jelent-kezések is hasonlóan nagyszabású rendez-vény ígérnek.

KonferenciaA kiállítással párhuzamosan zajló kon-

ferenciaprogram témakörönként csopor-tosítva szinte a teljes problémakört felöleli:

– társadalom és bûnözés– gazdaság és bûnözés– vagyonvédelem és megelõzés– számítástechnika – távközlés – va-

gyonvédelem– biztosítás és vagyonvédelemA konferencia elõadásai közül a novem-

ber 13-án elhangzókra szeretnénk különfelhívni a figyelmet.

– A tûzvédelmi törvény várható hatá-sai a tûzvédelemben illetve a tûzmegelõ-zésben. Elõadó: Dr Bleszity János võrgy.országos parancsnok

– Felügyeleti központok. A tûzjelzõ rend-szerek jelzéseivel kapcsolatos fogadásikészség a tûzoltóságoknál. Elõadó: Var-ga István õrgy., BMTPVI Tûzoltó Mû-szaki Tanszék

– Tûzvédelem a korszerû építészetben.Elõadó: Vass Gyula ezds. fõosztályvezetõ

– A terrorelhárítás kérdései– A bankbiztonság követelményrend-

szere. Elõadó: Bodrogi Ferenc, OTP BankRt. fõosztályvezetõ

– Robbanások, robbantások. Elõadó: Dr.Mueller Othmár kandidátus.

– Biztonsági vezetõk /rendészek, tûz-és munkavédelmisek szerepe, jelentõsé-ge, feladatai/

Mindezeken túl a társadalom bizton-ságát érintõ kérdésekrõl több, mint 30elõadás szerepel a konferencia program-jában, így – a határterületek iránt is ér-deklõdve – egy-egy részterülettel foglal-kozó szakember eredményesen bõvíthe-ti ismereteit.

A kiállítás és konferencia rendezõje:Elitexpo Kft. Tel/Fax: 118-3710, 266-6331

Security and Safety ’96

TÜVATI

A TÜVATI a VOSZ Vagyonvédelmi Országos Tagozat, a Magyar Szabványügyi Testület és a Független Biztosítási Alkuszok Ma-gyarországi Szövetségének alapító tagja. A vagyonvédelmi területen az ISO 9001 szabvány minõségügyi rendszere szerint mûkö-dünk. A TÜVATI tevékenységére általános felelõsségi szolgáltató és munkahelyi baleseti biztosítással rendelkezünk.

Szeretnénk, ha Önt is partnereink között üdvözölhetnénk, forduljon hozzánk bizalommal!

A legjobbnál is jobbat akarunk!

TÜVATI VAGYONVÉDELMI RT.Tevékenysége: Vagyonvédelmi, biztonságtechnikai,

mûszaki rendszerek tervezése, kivitelezéseCíme: 1119. Budapest,

Major u. 61.Telefon/fax: 203-1070TÜVATI SZERVIZ Kft.Tevékenysége: Vagyonvédelmi, biztonságtechnikai

rendszerek hibaelhárítása, karbantartása.Címe: 1119. Budapest, Major u. 63.Telefon/fax: 203-1070

TÜVATI Kommunikációs és Elektronikai Bt.Tevékenysége: Távbeszélõ és híradástechnikai

rendszerek tervezése, kivitelezése,karbantartása

Címe: 1119 Budapest, Major u. 61.Telefon/fax: 203-1070

TÜVATI Archíváló Rt.Tevékenysége: Iratok hagyományos és számítógépes

rendszerezése és adathordozóeszközökre – CD, DAT, stb. –történõ felvitele.

Címe: 1118. Budapest, Dayka Gábor u. 3.Telefon/fax: 185-9338, 166-9812

TÜVATI ANTI-GRAFFITI Kft.Tevékenysége: Falfirkák, graffitik eltávolítása

speciális technológiávalCíme: 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 3.Telefon: 248-1375MOSZIMO Kft.Tevékenysége: Biztosítási ügyekCíme: 1118. Budapest,

Muskotály u. 13.Telefon/fax: 185-9338, 166-9812

1988. április 1. óta folyamatosan magas színvonalú szolgáltatásokkal állunkkedves ügyfeleink rendelkezésére, az alábbi címeken, illetve szakterületeken: