tartalom - uni-miskolc.hu

A Nyugati-Mecsek gazdaságföldtani értékelése PhD-értekezés

Tartalom

Tartalom ................................................................................................................................. I Ábrajegyzék ....................................................................................................................... VII Függelékjegyzék................................................................................................................VIII Táblázatjegyzék.................................................................................................................VIII 1. Bevezetés............................................................................................................................1 2. A Nyugati-Mecsek helye és szerepe a dél-dunántúli régióban ..........................................3 3. A Nyugati-Mecsek földtani képződményei........................................................................6

3.1. PALEOZOIKUM.........................................................................................................8 3.1.1. Ófalui Fillit Formáció (fillit) .................................................................................8 3.1.2. Gyódi Szerpentinit Formáció (szerpentinit) ..........................................................9 3.1.3. Mórágyi Komplexum (gránit, granodiorit, monzonit)...........................................9

3.2. SZILUR......................................................................................................................10 3.2.1. Szalatnaki Agyagpala Formáció (agyagpala, konglomerátum)...........................11

3.3. PERM.........................................................................................................................11 3.3.1. Korpádi Homokkő Formáció (vörös, zöld homokkő, konglomerátum) ..............11 3.3.2. Gyűrűfűi Riolit Formáció (riolit).........................................................................12 3.3.3. Cserdi Formáció (vörös, kavicsos homokkő) ......................................................12 3.3.4. Bodai Aleurolit Formáció (vékonyréteges „átmeneti” homokkő, vörösesbarna aleurolit) ........................................................................................................................14 3.3.5. Kővágószőlősi Homokkő Formáció ....................................................................16

3.3.5.1. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Bakonyai Homokkő Tagozat (vörös, szürke, zöld homokkő, konglomerátum)....................................................................18 3.3.5.2. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Kővágótöttösi Homokkő Tagozat (szürke és zöld homokkő) ..........................................................................................18 3.3.5.3. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Cserkúti Homokkő Tagozat (vörös homokkő) ...................................................................................................................20

3.4. MEZOZOIKUM ........................................................................................................20 3.5. TRIÁSZ......................................................................................................................21

3.5.1. Jakabhegyi Homokkő Formáció (konglomerátum, vörös homokkő és aleurolit) ........................................................................................................................21 3.5.2. Patacsi Aleurolit Formáció (vörös és zöld homokkő, aleurolit, agyagkő) ..........23 3.5.3. Hetvehelyi Dolomit Formáció .............................................................................25

3.5.3.1. Hetvehelyi Dolomit Formáció Magyarürögi Anhidrit Tagozat (dolomitmárga, márga, agyagkő, anhidrit és gipsztelepekkel) ..................................25 3.5.3.2. Hetvehelyi Dolomit Formáció Hetvehelyi Dolomit Tagozat (dolomit- márga, márga, agyagkő) .............................................................................................26 3.5.3.3. Hetvehelyi Dolomit Formáció Viganvári Mészkő Tagozat (mészkő, mészmárga-betelepüléses mészkő) ............................................................................26

3.5.4. Rókahegyi Dolomit Formáció (vörös „határdolomit”)........................................27 3.5.5. Lapisi Mészkő Formáció (lemezes mészkő, dolomit lencsékkel) .......................28 3.5.6. Zuhányai Mészkő Formáció ................................................................................30

3.5.6.1. Zuhányai Mészkő Formáció Bertalanhegyi Mészkő Tagozat (brachio- podás mészkő, mészmárga)........................................................................................31

I

dr. Chikán Géza

3.5.6.2. Zuhányai Mészkő Formáció Dömörkapui Mészkő Tagozat (sárga-szürke foltos mészkő másodlagos dolomit lencsékkel) .........................................................31

3.5.7. Csukmai Formáció...............................................................................................33 3.5.7.1. Csukmai Formáció Kozári Mészkő Tagozat (vastagpados, finomkristá- lyos mészkő, másodlagos dolomittömzsökkel) ..........................................................33 3.5.7.2. Csukmai Formáció Káni Dolomit Tagozat (mikrokristályos, rétegzett dolomit, dolomitosodott mészkő)...............................................................................35

3.5.8. Kantavári Formáció (sötétszürke agyagos mészkő, palás agyag, agyagos homokkő, alsó részén helyenként szürke, vörösesbarna tufás sziderit, sziderites- kaolinos agyagkő)..........................................................................................................35 3.5.9. Karolinavölgyi Homokkő Formáció (homokkő, aleurolit és agyagkő növénymaradványokkal, Phyllopodákkal) ....................................................................37

3.6. TRIÁSZ–JURA..........................................................................................................38 3.6.1. Mecseki Kőszén Formáció (homokkő, aleurolit, palás agyag, agyagkő, kőszéntelepek) ...............................................................................................................38

3.7. JURA..........................................................................................................................39 3.7.1. Vasasi Márga Formáció (homokkő és homokkőpados gryphaeás márga) ..........40

3.8. KRÉTA ......................................................................................................................40 3.8.1. Mecsekjánosi Bazalt Formáció (alkálibazalt telérek)..........................................40

3.9. HARMADIDŐSZAK ................................................................................................40 3.10. PALEOGÉN ............................................................................................................41

3.10.1. Szentlőrinci Formáció (aleurit, homokkő, konglomerátum, szenes agyag) ......41 3.11. NEOGÉN .................................................................................................................41

3.11.1. Szászvári Formáció (kavics, konglomerátum, homok, homokkő, agyag- márga, tufit, kőzetlisztes agyagmárga barnakőszén zsinórokkal) .................................41

3.11.1.1. Szászvári Formáció Szászvári Tagozat (konglomerátum, homokkő, agyagmárga) ...............................................................................................................42 3.11.1.2. Szászvári Formáció Mecseknádasdi Tagozat (konglomerátum, homok, homokkő, tufit, kőzetlisztes agyagmárga barnakőszén zsinórokkal).........................43

3.11.2. Gyulakeszi Riolittufa Formáció (riolittufa).......................................................44 3.11.3. Keresztúri Formáció (homok, homokkő, kőzettörmelék, agyag)......................45 3.11.4. Budafai Formáció ..............................................................................................45

3.11.4.1. Budafai Formáció Pécsváradi Tagozat (konglomerátum, kongériás mészkő, homokkő) .....................................................................................................46 3.11.4.2. Budafai Formáció, Komlói Agyagmárga Tagozat (kavics, homok, homokkő, halpikkelyes agyagmárga).........................................................................47 3.11.4.3. Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat (konglomerátum, kavics, homok, homokkő) ......................................................................................................48

3.11.5. Fóti Formáció (homokkő, márga, agyagmárga) ................................................50 3.11.6. Tari Dácittufa Formáció (dácittufa, -tufit).........................................................51 3.11.7. Tekeresi Slír Formáció (kőzetlisztes, homokos agyagmárga, márga)...............51 3.11.8. Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (sekélytengeri kavicsos, homokos mészkő, konglomerátum).............................................................................................................52 3.11.9. Rákosi Mészkő Formáció (lithothamniumos mészkő) ......................................54 3.11.10. Szilágyi Agyagmárga Formáció (molluszkás agyagmárga, kőzetlisztes agyagmárga) ..................................................................................................................54 3.11.11. Kozárdi Formáció, Tinnyei Formáció (mészmárga, agyagmárga, mészhomokkő, oolitos mészkő) ....................................................................................54

II


3.11.12. Peremartoni Formációcsoport (kavics, homok, mészmárga) ..........................55 3.11.13. Dunántúli Formációcsoport (limonitos homok, homokkő, kőzetlisztes agyagmárga) ..................................................................................................................55 3.11.14. Kállai Kavics Formáció (kavics, homok, kvarchomok) ..................................56 3.11.15. Somlói Formáció (homok, kőzetliszt, agyag)..................................................57

3.12. NEGYEDIDŐSZAK................................................................................................58 3.12.1. Pleisztocén .........................................................................................................58

3.12.1.1. Lösz, löszváltozatok (kőzetliszt, agyagos kőzetliszt, homokos kőzet- liszt)............................................................................................................................59 3.12.1.2. Folyóvízi kavics, homok, kőzettörmelékes homok, homokos agyag, agyag ..........................................................................................................................61

3.12.2. Pleisztocén-holocén...........................................................................................61 3.12.2.1. Lejtőüledékek ..............................................................................................61 3.12.2.2. Forrásvízi mészkő .......................................................................................62 3.12.2.3. Áthalmozott lösz .........................................................................................62

3.12.3. Holocén..............................................................................................................63 4. A földtani képződmények gazdaságföldtani potenciálja..................................................65

4.1. A gazdaságföldtan új értelmezése..............................................................................65 4.2. A földtani képződmények gazdasági értékének meghatározása................................69

4.2.1. A földtani képződmények mint természeti erőforrások gazdasági (pénzbeli) értékelése .......................................................................................................................69

4.2.1.1. A gazdasági érték típusai ..............................................................................70 4.2.1.2. A gazdasági értékbecslés módszerei .............................................................75

4.2.1.2.1. Nem a keresleti görbe szerint értékelő módszerek ................................ 77 4.2.1.2.2. A keresleti görbe alapján értékelő módszerek ....................................... 79

4.2.1.2.2.1. A keresleti függvény, a kereslet–kínálat–ár viszonya; a piaci kereslet .............................................................................................................................. 79 4.2.1.2.2.2. Az árváltozás hatásai; a hicksi és a marshalli keresleti görbe ..........82 4.2.1.2.2.3. A kinyilvánított preferencián alapuló módszerek.............................84 4.2.1.2.2.4. A feltárt preferencián alapuló módszerek.........................................86

4.2.2. A földtani képződmények pénzbeli értékelésének szempontjai ..........................88 5. A Nyugati-Mecsek földtani képződményeinek gazdaságföldtani értékelése...................90

5.1. Az egyes földtani képződménycsoportok értékelése .................................................91 5.1.1. Ófalui Fillit Formáció (fillit) ...............................................................................91

5.1.1.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................91 5.1.1.2. További értékelési szempontok.....................................................................91

5.1.2. Gyódi Szerpentinit Formáció (szerpentinit) ........................................................92 5.1.2.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................92 5.1.2.2. További értékelési szempontok.....................................................................92

5.1.3. Mórágyi Komplexum (gránit, granodiorit, monzonit).........................................92 5.1.3.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................92 5.1.3.2. További értékelési szempontok.....................................................................92

5.1.4. Szalatnaki Agyagpala Formáció (?) ....................................................................92 5.1.4.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................93 5.1.4.2. További értékelési szempontok.....................................................................93

5.1.5. Korpádi Homokkő Formáció (homokkő, konglomerátum).................................93 5.1.5.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................93

III

dr. Chikán Géza

5.1.5.2. További értékelési szempontok.....................................................................93 5.1.6. Gyűrűfűi Riolit Formáció (riolit).........................................................................93

5.1.6.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................93 5.1.6.2. További értékelési szempontok.....................................................................93

5.1.7. Cserdi Formáció (kavicsos homokkő) .................................................................94 5.1.7.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................94 5.1.7.2. További értékelési szempontok.....................................................................94

5.1.8. Bodai Aleurolit Formáció (homokkő, aleurolit)..................................................94 5.1.8.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................94 5.1.8.2. További értékelési szempontok.....................................................................94

5.1.9. Kővágószőlősi Homokkő Formáció (homokkő) .................................................95 5.1.9.1. Ásványi nyersanyagok ..................................................................................95

5.1.9.1.1. Uránérc................................................................................................... 95 5.1.9.1.2. Feketekőszén.......................................................................................... 95 5.1.9.1.3. Építőkő ................................................................................................... 96

5.1.9.2. További értékelési szempontok.....................................................................96 5.1.10. Jakabhegyi Homokkő Formáció (konglomerátum, homokkő)..........................96

5.1.10.1. Ásványi nyersanyagok ................................................................................96 5.1.10.1.1. Építőkő ................................................................................................. 96

5.1.10.2. További értékelési szempontok...................................................................97 5.1.11. Patacsi Aleurolit Formáció (aleurolit, homokkő) ..............................................97

5.1.11.1. Ásványi nyersanyagok ................................................................................97 5.1.11.1.1. Rézérc .................................................................................................. 97

5.1.11.2. További értékelési szempontok...................................................................98 5.1.12. Hetvehelyi Dolomit Formáció (aleurolit, dolomit, dolomitmárga, mészkő) .....98

5.1.12.1. Ásványi nyersanyagok ................................................................................98 5.1.12.1.1. Gipsz–anhidrit és magnezit.................................................................. 98

5.1.12.2. További értékelési szempontok...................................................................99 5.1.13. Rókahegyi Dolomit Formáció, Lapisi Mészkő Formáció, Zuhányai Mészkő Formáció, Csukmai Formáció (mészkő, dolomit) ...........................................99

5.1.13.1. Ásványi nyersanyagok ................................................................................99 5.1.13.1.1. Építőkő ................................................................................................. 99 5.1.13.1.2. Rézérc ................................................................................................ 100

5.1.13.2. További értékelési szempontok.................................................................101 5.1.14. Kantavári Formáció (agyagos mészkő, agyagos homokkő, sziderites agyagkő) ......................................................................................................................102

5.1.14.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................102 5.1.14.1.1. Feketekőszén...................................................................................... 102 5.1.14.1.2. Olajpala .............................................................................................. 102 5.1.14.1.3. Rézérc ................................................................................................ 103 5.1.14.1.4. Építőkő ............................................................................................... 103

5.1.14.2. További értékelési szempontok.................................................................103 5.1.15. Karolinavölgyi Homokkő Formáció (homokkő, agyag, aleurolit) ..................103

5.1.15.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................104 5.1.15.1.1. Feketekőszén...................................................................................... 104 5.1.15.1.2. Vasérc ................................................................................................ 104 5.1.15.1.3. Építőkő ............................................................................................... 104

5.1.15.2. További értékelési szempontok.................................................................104

IV


5.1.16. Mecseki Kőszén Formáció (homokkő, márga, kőszéntelepek).......................105 5.1.16.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................105

5.1.16.1.1. Feketekőszén...................................................................................... 105 5.1.16.1.2. Vasérc ................................................................................................ 106

5.1.16.2. További értékelési szempontok.................................................................106 5.1.17. Vasasi Márga Formáció (homokkő, márga) ....................................................106

5.1.17.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................107 5.1.17.2. További értékelési szempontok.................................................................107

5.1.18. Mecsekjánosi Bazalt Formáció (bazalt) ..........................................................107 5.1.18.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................107 5.1.18.2. További értékelési szempontok.................................................................107

5.1.19. Szentlőrinci Formáció (konglomerátum, szenes agyag)..................................107 5.1.19.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................108

5.1.19.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 108 5.1.19.2. További értékelési szempontok.................................................................108

5.1.20. Szászvári Formáció (kavics, homok, aleurit, agyag).......................................108 5.1.20.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................108

5.1.20.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 108 5.1.20.1.2. Kavics ................................................................................................ 109

5.1.20.1.2.1 .Szászvári Tagozat.........................................................................109 5.1.20.1.2.2 .Mecseknádasdi Tagozat ...............................................................109

5.1.20.2. További értékelési szempontok.................................................................110 5.1.21. Gyulakeszi Riolittufa Formáció (riolittufa).....................................................111


5.1.22. Keresztúri Formáció (kőzettörmelék, kavics, homok) ....................................111 5.1.22.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................111

5.1.22.1.1. Uránérc............................................................................................... 111 5.1.22.2. További értékelési szempontok.................................................................112

5.1.23. Budafai Formáció (homokkő, konglomerátum, kavics, agyagmárga) ............112 5.1.23.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................112

5.1.23.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 112 5.1.23.1.2. Olajpala .............................................................................................. 113 5.1.23.1.3. Építőkő ............................................................................................... 113 5.1.23.1.4. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 114 5.1.23.1.5. Kavics ................................................................................................ 115

5.1.23.2. További értékelési szempontok.................................................................116 5.1.24. Fóti Formáció (homokkő, márga, agyagmárga)).............................................116


5.1.25. Tari Formáció (dácittufa és -tufit) ...................................................................117 5.1.25.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................117

5.1.25.1.1. Bentonit.............................................................................................. 117 5.1.25.2. További értékelési szempontok.................................................................117

5.1.26. Tekeresi Slír Formáció (agyagmárga, márga) .................................................117 5.1.26.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................118

5.1.26.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 118 5.1.26.2. További értékelési szempontok.................................................................118

V

dr. Chikán Géza

5.1.27. Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (mészkő, homokkő) ....................................118 5.1.27.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................119

5.1.27.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 119 5.1.27.1.2. Építőkő ............................................................................................... 119

5.1.27.2. További értékelési szempontok.................................................................119 5.1.28. Rákosi Mészkő Formáció (mészkő) ................................................................120


5.1.29. Szilágyi Agyagmárga Formáció (agyagmárga) ...............................................120 5.1.29.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................120

5.1.29.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 120 5.1.29.2. További értékelési szempontok.................................................................121

5.1.30. Kozárdi Formáció, Tinnyei Formáció (mészmárga, agyagmárga, oolitos mészkő)........................................................................................................................121

5.1.30.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................121 5.1.30.1.1. Bentonit.............................................................................................. 121 5.1.30.1.2. Építőkő ............................................................................................... 121 5.1.30.1.3. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 122

5.1.30.2. További értékelési szempontok.................................................................122 5.1.31. Peremartoni Formációcsoport (kavics, homok, mészmárga) ..........................123

5.1.31.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................123 5.1.31.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 123 5.1.31.1.2. Bentonit.............................................................................................. 123

5.1.31.2. További értékelési szempontok.................................................................123 5.1.32. Kállai Kavics Formáció (kavics, homok, kvarchomok) ..................................123

5.1.32.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................123 5.1.32.1.1. Építőkő ............................................................................................... 123 5.1.32.1.2. Homok................................................................................................ 124

5.1.32.2. További értékelési szempontok.................................................................124 5.1.33. Somlói Formáció (homok, kőzetliszt, agyag)..................................................125

5.1.33.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................125 5.1.33.1.1. Barnakőszén....................................................................................... 125 5.1.33.1.2. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 125

5.1.33.2. További értékelési szempontok.................................................................126 5.1.34. Löszváltozatok.................................................................................................126

5.1.34.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................126 5.1.34.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok ............................................................ 126

5.1.34.2. További értékelési szempontok.................................................................128 5.1.35. Folyóvízi képződmények.................................................................................128


5.1.36. Lejtőüledékek ..................................................................................................129 5.1.36.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................129 5.1.36.2. További értékelési szempontok.................................................................129

5.1.37. Forrásvízi mészkő............................................................................................129 5.1.37.1. Ásványi nyersanyagok ..............................................................................129 5.1.37.2. További értékelési szempontok.................................................................130

5.1.38. Holocén............................................................................................................130

VI



5.2. A képződmények pontértékeinek összesítése ..........................................................131 5.3. A pontértékek közgazdasági értelmezése ................................................................134

6. Összefoglalás..................................................................................................................139 7. Summary ........................................................................................................................141 8. Irodalom .........................................................................................................................144 9. Függelék .........................................................................................................................151

Ábrajegyzék

1. ábra A kutatási terület helyzete.................................................................................4 2. ábra A Nyugati-Mecsek egyszerűsített földtani térképe.........................................6a 3. ábra. A Nyugati-Mecsek Szigetvár felől nézve (10-szeres túlmagasítás) ................6 4. ábra A Nyugati-Mecsek földtani képződményeinek elvi rétegoszlopa ..................8a 5. ábra. A Bodai Formáció feltárása Boda D-i végén.................................................15 6. ábra. A Kővágószőlősi Homokkő rétegei Cserkúttól D-re .....................................17 7. ábra. Jakabhegyi Formáció, főkonglomerátum. A "Babás szerkövek" Kővágó-

szőlőstől É-ra ...............................................................................................22 8. ábra. Patacsi Formáció. Vörös, sárga, zöld aleurolit és homokkő rétegek a

patacsi Lőtér-dűlőben ..................................................................................24 9. ábra. Hetvehelyi Formáció, Magyarürögi Tagozat. Dolomitmárga és aleurolit

váltakozása Pécsett, a Bárány út mellett......................................................25 10. ábra. Hetvehelyi Formáció, Viganvári Tagozat. Erősen gyűrt mészkő-rétegek

az abaligeti út mellett...................................................................................27 11. ábra. Lapisi Formáció. Gyűrt vékonyréteges mészkő a Lapisi úton.....................29 12. ábra. Zuhányai Formáció Dömörkapui Mészkő Tagozat. Vastagpados mészkő

a Misinára vezető út mellett. Karrosodás nyomai a mészkő felületén ........32 13. ábra. Csukmai Formáció Kozári Tagozat. A felhagyott kozári kőfejtő, azuritos-

malachitos bevonat a mészkő repedésében..................................................34 14. ábra. Kantavári Formáció. A felhagyott kantavári kőfejtő és jellegzetes fekete

agyagos mészköve .......................................................................................36 15. ábra. Karolinavölgyi Homokkő Formáció rétegei és durvaszemű homokköve

a pécsi Lámpás-völgyben ............................................................................38 16. ábra. Mecseki Kőszén Formáció. A Pécsbánya és a Misina közötti működő

külfejtés........................................................................................................39 17. ábra. Szászvári Formáció Szászvári Tagozat. Homokkő és polimikt kavics-

anyag egymással váltakozó rétegei a Hosszú-völgyben..............................42 18. ábra. A 9019. fúrás részlete, földes-fás barnakőszén betelepülés közép-

durvaszemű homokban ................................................................................44 19. ábra. Kongériás homokkőpad a Háromházpusztától Ny-ra lévő völgyben ..........46 20. ábra. Halpikkelyes agyagmárga az orfűi szerpentin kanyarjában ........................47 21. ábra. Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat. Durvakavicsos

konglomerátum rétegek Magyarhertelendtől DK-re ...................................49

VII

dr. Chikán Géza

22. ábra. Tufás, homokos, kőzetlisztes márga feltárása a Herman Ottó tó D-i gátjánál ..................................................................................................52

23. ábra. Enyhén gyűrt lajtamészkő-rétegek a bodolyabéri szinklinálisban. Echinodermata-maradvány ..........................................................................53

24. ábra. Kállai Formáció. Kvarchomok-kibúvás az egykori bükkösdi homokbányában..........................................................................................57

25. ábra. Somlói Formáció. 10 cm-es elmozdulás kőzetlisztes homokban a szent- lőrinci homokbányában ...............................................................................58

26. ábra. Vályogszintek és lösz-szintek váltakozása triász mészkő egyenetlen felszínén Bükkösdnél...................................................................................60

27. ábra. Forrásvízi mészkő Pécstől É-ra, a Melegmányi-völgyben ..........................62 28. ábra. A különböző értéktípusok kapcsolata (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001, CHIKÁN 2002 után) .....................................................................................................75 29. ábra A mosott folyami kavics egyszerű keresleti függvénye ...............................80 30. ábra A mosott folyami kavics kínálati függvénye ................................................81 31. ábra Az árváltozás hatásai a fogyasztóra (Hicks módszere, KOPÁNYI 1993 után) ...................................................................................................................83 32. ábra. Az abaligeti cseppkőbarlang bejárata ........................................................102

Függelékjegyzék

Függelék 1. táblázat. A kutatási terület településeinek területi és lakossági adatai .153 Függelék 2. táblázat. A Patacsi Tagozat ritkaelem átlagai .......................................155 Függelék 3. táblázat. A Magyarürögi Tagozat képződményeinek MgO-tartalma ...157 Függelék 4. táblázat. A Mánfai Sziderit néhány laboratóriumi vizsgálati eredménye.................................................................................................................159 Függelék 5. táblázat. A XI., szerkezetkutató fúrásban harántolt széntelepek

elemzési eredményei..................................................................................161 Függelék 6. táblázat. Miocén kavicsminták technológiai vizsgálati eredményei.....163 Függelék 7. táblázat. Nyugat-mecseki agyagminták technológiai vizsgálatának

eredményei.................................................................................................165

Táblázatjegyzék

1. táblázat. A pénzbeli értékelési módszerek összefoglalása (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001 nyomán) ..........................................................77

2. táblázat. A nyugat-mecseki földtani képződmények gazdasági pontértéke .........133 3. táblázat. A nyugat-mecsek földtani képződményeinek egyéni

preferenciasorrendje ..................................................................................134

VIII


1. Bevezetés

A hazai ásványi nyersanyagok számbavétele, nyilvántartása hosszú évek óta eredményes

munkával folyik az erre hivatott intézményekben. Nyersanyagkészleteinkről típus és vagyon

szerinti kimutatások készülnek évről-évre, segítve a bányászati perspektívák felmérését és a

termelési lehetőségek megtervezését. A gazdaságföldtani vizsgálatnak azonban ugyanakkor

nemcsak a nyersanyagokra, hanem más, a földtani képződmények sajátosságaiból eredő gaz-

dasági perspektívákra is ki kell terjednie. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás regionális

szemléletet követel meg a földtani képződmények gazdasági potenciáljának értékelésében is.

Dolgozatomban a Dél-dunántúli Régió egy, az ország területének mintegy 0,6%-át kitevő

területének, a Nyugati-Mecseknek a földtani adottságaival foglalkozom annak a koncepció-

nak az alapján, hogy a földtani felépítés, a földtani képződmények sokkal jelentősebb szerepet

játszanak egy térség életében, mint ahogy azt a közgondolkodás számon tartja. Dolgozatom

arra mutat rá, hogy bár az élet nagyon sok területére közvetlen gazdasági hatással vannak a

földtani képződmények, a geológiai folyamatok, a földtani ismeretek országosan messze az

elvárható szint alatt vannak.

A dolgozat első részében kutatási terület néhány földrajzi és népességi adatát és informáci-

óját foglaltam össze. A második részben ismertetem a területet felépítő földtani képződmé-

nyeket, a róluk kialakult szakmai ismereteket és álláspontokat. A harmadik rész a földtani

képződményeknek, mint természeti erőforrásoknak gazdasági értékelési lehetőségeivel fog-

lalkozik. E fejezetben a szükséges mértékig bizonyos közgazdasági alapismereteket is tárgya-

lok. A negyedik részben meghatározott szempontok szerint értékelem az egyes képződmé-

nyek gazdaságföldtani jelentőségét, az ötödik fejezetben ezt összefoglalom, s következtetése-

ket vonok le belőle. Az összefoglalásban vázolom a gazdasági értékelésen túlmutató pénzbeli

értékelés fontosságát, az ahhoz szükséges további feladatokat, s a távlati kutatási célt: a terü-

let földtani képződményei piaci viszonyok között meghatározott gazdasági-pénzbeli értéké-

nek folyamatos karbantartását.

A függelékben helyeztem el azokat a felhasznált adatokat, amelyek táblázatos módon job-

ban áttekinthetők, s amelyek a szöveg megértéséhez nem feltétlenül, de alátámasztásához

annál inkább szükségesek. Illusztrációként néhány fényképet helyeztem el a szöveg között,

amelyek a legfontosabb képződményekről készültek. Ezeket magam készítettem.

1

dr. Chikán Géza

Köszönetemet szeretném kifejezni dr. NÉMEDI VARGA Zoltán professzornak (Miskolci

Egyetem) megértő és lelkesítő támogatásáért, dr. BARACSKAI Zoltán professzornak (Budapes-

ti Közgazdaságtudományi Egyetem) a vezetői döntéstámogatási rendszerrel való bánásmód

megismertetéséért, KÓKAI András, dr. KOLOSZÁR László és dr. MARSI István kollégáimnak

támogató türelméért, RÓTH László kollégámnak az informatikai segítségéért, BODNÁR Eriká-

nak hazai és külföldi szakmai szerepléseim menedzseléséért, valamint Matthias ECKSTEIN,

Marielle FRAEFEL, Izabela WÓJCIK és Öykü AŞIKOĞLU IAESTE-hallgatóimnak a számomra

nyújtott technikai segítségért.

2


2. A Nyugati-Mecsek helye és szerepe a dél-dunántúli régióban

Kutatási területem a Mecsek hegység nyugati részét foglalja magában (1. ábra). A mintegy

500 km2-nyi terület Pécs megyei jogú várostól ÉNy-ra helyezkedik el, s a baranyai

megyeszékhely közelsége különösen kiemelt jelentőségűvé teszi a terület földtani

felépítésének a gazdasági folyamatokra gyakorolt hatását, illetve a földtani felépítés

gazdasági szempontból történő hasznosíthatóságának elemzését.

A Nyugati-Mecsek földtani-földrajzi szempontból az a tagolt dombvidék, amely Pécstől

ÉNy-ra helyezkedik el, s felépítésének meghatározója a perm-triász képződmények alkotta

antiklinális. Délen a Pécsi-víz völgye, nyugaton és részben É-on a Zselic, míg keleten a Kele-

ti-Mecsek határolja. Az értékelésbe bevont terület ennél valamivel nagyobb, a Magyar Állami

Földtani Intézet által 1985-ben kiadott, a Nyugati-Mecsek földtani térképe (2. ábra) területé-

vel egyezik meg. Közigazgatásilag Pécs város egy része, Komló város egy része, Tormás,

Mindszentgodisa, Oroszló, Varga, Liget, Mecsekpölöske, Bakóca, Kisbeszterce, Kishajmás,

Bodolyabér, Magyarhertelend, Magyarszék, Almamellék, Csebény, Horváthertelend,

Szentkatalin, Husztót, Kovácsszénája, Ibafa, Okorvölgy, Abaliget, Orfű, Almáskeresztúr,

Dinnyeberki, Nyugotszenterzsébet, Nagyváty, Helesfa, Bükkösd, Hetvehely, Cserdi, Boda,

Bakonya, Kővágószőlős, Kővágótöttös és Cserkút községek különböző nagyságú része esik a

területre (a területre és népességre vonatkozó legfontosabb adatokat a Függelék 1. táblázat

foglalja össze).

Morfológiailag a terület nagy része tagolt dombvidék, amely DDK felé fokozatosan emel-

kedve hegyvidéki jellegűvé válik, s ezt D felől a Pécsi-víz völgye határolja le. Legmagasabb

pontja a Tubes 612 m tszf magassággal, míg legmélyebb pontja a Baranya-csatorna völgyé-

ben található (130 m tszf). A domborzati formák nagymértékben függnek az alapot adó föld-

tani képződmények kifejlődésétől. A karbonátos mezozoos képződménysor egy része karszto-

sodott, itt a karsztjelenségek gazdagítják a formaelemeket. A homokkő-kifejlődésű alaphegy-

ségi képződmények területén ismét más formák uralkodnak, míg a fedőhegység nagy-

részt laza képződménysorával borított területeken a dombvidéki formák uralkodók, viszony-

lag mélyen bevágódott völgyekkel, meredek völgyoldalakkal, de kis relatív szintkülönbsé-

gekkel.

3

dr. Chikán Géza

1. ábra. A kutatási terület helyzete (a vékony vonal a földtani térkép határa)

Vízrajzi szempontból a terület legnagyobb része a Dráva vízgyűjtőjéhez tartozik, ettől

Csebény, Karácodfa, Tekeres, Orfű közt húzható zegzugos vonallal választható el a Kapos

vízgyűjtőjéhez tartozó kisebb területrész.

Természetes növénytakaró nagyrészt csak a hegyvidéki területeken található meg, itt is

erősen érvényesül az emberi tevékenység hatása, máshol a természetes növénytakarót teljesen

felváltotta a kultúrnövényzet. Az úthálózat közepes fejlettségű, a községek nagy része épített

úttal rendelkezik; a Budapest-Pécs vasúti fővonal egy szakasza átszeli. A mezőgazdasági mű-

velés a terület nagy részére jellemző, de ipari tevékenység is folyik, s néhány kisebb, helyi

jelentőségű építőanyag-bányán kívül a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) is e területen

belül fejtette ki bányászati és ércdúsítási tevékenységét a bánya 1997-ben történt bezárásáig.

A rendszerváltás utáni súlypont-áthelyeződések, a privatizációs és gazdaságossági szempont-

ok előtérbe kerülése következtében a terület elvesztette korábbi központi helyzetét. Mind a

szénbányászat visszafejlesztése, mind az uránérc-bányászkodás befejezése negatív hatással

4


volt a terület fejlődésére: nagy számú munkahely szűnt meg, amelyek helyett kevés új munka-

lehetőséget kínált az elmúlt 10-12 évben a viszonylag kevéssé szerencsés geopolitikai helyzet

is: a délszláv válság és a háborúk, illetve az Európai Uniónak a délszláv térség megítélésében

mutatkozó fenntartásai a befektetők számára sem tették túl vonzóvá a területet.

A Nyugati-Mecsek az ország ritkán lakott részei közé tartozik (Függelék 1. táblázat). Az

átl

gek a térség gazdaságának új

ala

agos népsűrűség csak az országos átlag kétharmada még akkor is, ha a Pécset (1005

fő/km2) és Komlót (609 fő/km2) teljes egészében ide számítjuk. Ezek kihagyásával alig több,

mint 30 fő/km2 az átlagos népsűrűség. 39 önálló település található a területen, s van, ame-

lyiknek lakosságszáma nem éri el még a 100 főt sem. A hatvanas évektől kezdve érzékelhető

elvándorlás falvak megszűnéséhez (Gyűrűfű, Korpád), összevonásához (Mindszentgodisa,

Szentkatalin), később üdülőfalvak kialakulásához (Orfű, Kán, Gorica) vezetett. A területre

korábban jellemző gazdasági tevékenység is erősen átalakulóban van: a szénbányászat vissza-

fejlesztése, az uránbányászat befejezése az ipari infrastruktúra hanyatlását idézte elő, jelentős

munkaerő-piaci gondokat okozva. A térségben a sajátos mikroklíma következtében a mező-

gazdasági ágazatok közül elsősorban az erdőgazdálkodásnak lehet kiemelt szerepe, a talajok

minősége sok esetben nem megfelelő a hatékony kultúrnövény-termesztéshez. A korábban itt

folyó kézműipari tevékenységek nagy része is hanyatlóban van, az értékesítési nehézségek

miatt például a fazekasság korábban működött műhelyei (Kishajmás, Bakóca) is eltűntek a

piacról.

A terület földtani adottságaiban rejtőznek további lehetősé

pokra, az európai uniós követelményeknek is megfelelő irányba állításához. Ehhez az

szükséges, hogy a szakemberek kiértékeljék, a terület „gazdáihoz” eljuttassák, velük megér-

tessék a természeti erőforrások e fontos csoportjának ismeretében rejlő lehetőségeket, hogy

akár a mezőgazdasági, akár a távlati ipari tervezés, akár a turizmus, akár a környezet- és ter-

mészetvédelemhez kapcsolódó beruházások új és magasabb szintre emelhessék a régión belül

ezt a tájegységet, amely a Dél-Dunántúli Régió három nagyvárosának, Pécsnek, Kaposvárnak

és Dombóvárnak a háromszögében, igen jó stratégiai helyzetben foglal helyet.

5

dr. Chikán Géza

3. A Nyugati-Mecsek földtani képződményei

A hegység földtani felépítése elég részletesen ismert (2., 3. ábra). A korábbi kutatások során

elkészült a hegység 1:25 000-es fedetlen földtani térképe (CHIKÁN, CHIKÁNNÉ, KÓKAI 1985),

s részletes értékelő munka született a hegység kainozoos földtani képződményeiről (CHIKÁN,

1991). A negyedidőszaki fedőképződmények vizsgálatára, térképezésére az Egységes Orszá-

gos Földtani Térképrendszer 1:100 000-es térképsorozatának elkészítése kapcsán került sor

(CHIKÁN 2002).

3. ábra. A Nyugati-Mecsek Szigetvár felől nézve (10-szeres túlmagasítás)

A területről rendelkezésünkre álló földtani adatok megszerzése, értékelése érdekében végzett

munkák közül az alábbiakat emelem ki. Az első földtani adatok a múlt század első évtizedeibő1 származnak. BEUDANT (1822) útleírása a permi képződ-

ményekre vonatkozó adatokat tartalmaz. LIPOLD (1852) alsó, középső-triász képződményeket ismertetett a terü-

letről. HAUER (1870) a Jakabhegyi Formáció képződményeit típusos alpi alsó-triász képződményeknek tartotta.

Az 1870-es években a Magyar Királyi Földtani Intézet megkezdte az ország részletes földtani térképezését. A

35) megalapozó tevékenysége a jellemző. Kezdetben BÖCKH

Nyugati-Mecsek területe BÖCKH és TELEGDI ROTH felvételi területe volt. Összefoglaló mű csak BÖCKH (1876)

működéséről született. A területről készült 1:28 800-as térképe és rétegtani megfigyeléseinek jelentős része ma

is helytálló. A térképezés során gyűjtött növénymaradványok meghatározásával STUR (1874) és HEER (1878) a

rétegtani besorolás pontosításához járultak hozzá.

A századforduló utáni időszakra VADÁSZ (1912–19

rétegtani beosztását használta, azonban 1935-ben megjelent 1:75 000-es térképe és a hegységről írott monográ-

fiája már teljes egészében saját véleményét és eredményeit tükrözi (meg kell azonban jegyezni, hogy térképén a

6


Goricai-völgy triász képződménysora nyomdahibásan permként szerepel). Munkája alapul szolgált a későbbi

térképezési munkákhoz is. A neogén képződmények faunisztikai és szerkezeti vizsgálatával STRAUSZ (1923–52)

foglalkozott részletesen.

A terület K-i részére a második világháború után a feketekőszén bányászathoz kapcsolódó térképezési munkák

atáro-

ABÁS (1955)

etről rendelkezésre álló földtani adatoknak a Magyarország 1:200 000-es föld-

éhány publi-

A terület földtani felépít nek ertetéséhez a litosztratigráfiai besorolás szerinti

ism

egy része is kiterjedt. Ekkor készült el IFJ. NOSZKY (1948–50) részletes, 1:25 000-es földtani térképe, mely tek-

tonikai adatok nélkül ábrázolja Magyarszék környékének földtani viszonyait. Ugyancsak a szénbányászat felfej-

lesztéséhez kapcsolható, Komló város vízellátásának megoldását célzó munkát végzett WEIN (1955).

Új szakasz kezdődött a Nyugati-Mecsek területének térképezésében 1955-ben, amikor a Földtani Tanács h

zatot hozott a Mecsek-hegység földtani újrafelvételére. Ezt részben a feketekőszén bányászat további pers-

pektíváinak feltárása, részben a Nyugati-Mecsekben akkor felfedezett uránérc hasznosíthatóságának eldöntése,

elterjedésének megismerése indokolta. A térképezési munkát a K-i Mecseknek a Ny-i Mecsekkel határos részén

a Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei: FÖLDI, HÁMOR, NAGY E., ÉS NAGY I. végezték, míg a Nyugati-

Mecsekben a MÉV kutatói térképeztek 1:10 000-es és 1:25 000-es méretarányban: JÁMBOR, GLÖCKNERNÉ,

KASSAI, KASZÁS, KOVÁCSNÉ PRANTNER, SOMOGYI, SOÓS, SZABÓ, SZEDERKÉNYI, TÖRÖK, TŐZSÉR, VÁRSZEGI,

WÉBER járultak hozzá térképszerkesztéssel a terület földtani megismeréséhez.

Ezzel egyidejűleg üledékföldtani, rétegtani, ősföldrajzi összefoglalások is születtek a területről. BAR

a felső-permi, NAGY (1968) a triász képződmények monográfiáját készítette el. A Keleti-Mecsek térképezésének

eredményei alapján született, de a területre is érvényes, általánosítható törvényszerűségeket is feltárt HÁMOR

(1970) miocén monográfiája. A részletes térképezés eredményeiről néhány térképmagyarázó is megjelent. A

részeredményeket tárgyaló publikációk közül kiemelendő az alaphegységre vonatkozóan BARABÁS (1961–1979)

JÁMBOR, SZABÓ (1961), MÉHES, ALFÖLDI (1960), KOVÁCSNÉ PRANTNER, JÁMBOR (1963), JÁMBOR (1962–

1964), SZABÓ (1964), VIRÁGH (1960), VIRÁGH, VINCZE (1964, 1966), BALLA (1965, 1967), BARABÁSNÉ STUHL

(1962, 1963, 1969, 1972, 1975, 1981), WÉBER (1965, 1978, 1981), a fedőhegység vonatkozásában HÁMOR

(1970), HÁMOR, JÁMBOR (1964), JÁMBOR, SZABÓ (1961), KROLOPP (1966), MOLDVAY (1964, 1965), SOÓS,

JÁMBOR (1960), BÓNA, KERNERNÉ SÜMEGI (1966), valamint a Keleti-Mecsek neogénjének vizsgálata kapcsán

megjelent monográfiákat: BOHNNÉ HAVAS (1973), KLEB (1973), KORECZNÉ LAKY (1968), NAGYNÉ (1969),

RAVASZNÉ BARANYAI (1973).

Fontos összefoglalása volt a terül

tani térképsorozatához kapcsolódóan összeállított pécsi térképmagyarázó (FORGÓ et al. 1966).

Az 1978-ban megkezdett újrafelvétel során szerzett újabb ismereteket tükrözi az azóta megjelent n

káció: CHIKÁN, KONRÁD (1982), CHIKÁN (1983), CHIKÁNNÉ JEDLOVSZKY, KÓKAI (1984), CHIKÁNNÉ, KÓKAI

(1984), CHIKÁN, WÉBER (1984), CHIKÁN (1991), BARABÁS, BARABÁSNÉ (1998), valamint a részletes térképe-

zéshez és Pécs város térképezéséhez kapcsolódó kéziratos földtani magyarázók (CHIKÁN, CHIKÁNNÉ, KÓKAI

1985, CHIKÁN, CHIKÁNNÉ, KÓKAI 1986).

ésé tömör ism

ertetést választottam. Ez a tagolás kiválóan alkalmas ugyan a földtani viszonyok önma-

gukban való ismertetéséhez, azonban a gazdaságföldtan általam adott értelmezéséhez ez a

7

dr. Chikán Géza

tagolás kevés. Ahhoz ugyanis, hogy egy-egy képződmény-együttes gazdaságföldtani jelentő-

sége többféle szempontból értékelhető legyen, a litosztratigráfiai besorolás sok esetben túlzot-

tan nagyvonalú: egy „szürke aleurit, molluszkás agyagmárgás aleurit és finomszemű homok,

benne huminites és szenes agyaggal, ritkábban sárga, szürke és zöld tarkaagyaggal, valamint

vékony lignit és dolomit rétegekkel” (Tihanyi Formáció; CSÁSZÁR 1997) leírású képződ-

ménynek e leírásából sem ásványi nyersanyagtartalmára, sem vízföldtani, sem mérnökgeoló-

giai, sem környezetföldtani jelentőségére vonatkozóan nem lehet gazdasági jellegű következ-

tetéseket levonni. Ugyanakkor azonban a geológusok számára a litosztratigráfiai ismertetés a

legkézenfekvőbb, és a legjobban érthető. A nem szakmai felhasználó számára azonban feltét-

lenül ki kell emelni minden egyes képződmény esetében a felhasználás szempontjai szerint

kiválasztott legfontosabb tulajdonságokat, mert egy építőipari homok iránt érdeklődő felhasz-

náló számára teljesen közömbös, hogy hány millió éve keletkezett az adott homok: őt a szem-

cseméret, az ásványos összetétel, esetleg a koptatottság és a mésztartalom érdekli, s nem a

rétegtani szint. Regionális szemlélet kialakításához azonban igen jól használhatók a

litosztratigráfián alapuló, általánosítható ismeretek.

A rétegtani ismertetést alulról felfelé haladva, erősen tömörítve adom meg, mellékelvén a

terület összevont, elvi rétegoszlopát (4. ábra).

Az ún. kristályos alaphegység felszínen és fúrásokból a térkép által ábrázolt terület Ny-i és

távolságra lévő körzetben ismert: DK-en Pécs város

ter

A terület DK-i részén csak néhány feltárásban ismert képződmény. Pécsen az Aradi vérta-

Fekete úton kibúvásokban szürke, zöldesszürke, mállott,

pa

3.1. PALEOZOIKUM

D-i részén, két, egymástól kb. 20 km

ületén, Ny-on Almáskeresztúr és Dinnyeberki környékén.

3.1.1. Ófalui Fillit Formáció (fillit)

núk útja mentén építési feltárásban, a

lás-vékonyréteges megjelenésű, selyemfényű, helyenként sok kloritot, szericitet tartalmazó

fillit és szericites fillit formájában található. A Mórágyi Komplexum képződményeivel a fent

említett feltárásokban tektonikusan érintkezik. JANTSKY (1979) szerint a migmatitosodott kép-

ződményekkel minden általa ismert előfordulásban tektonikusan érintkezik. Képződményeit

főleg pelites, kisebb mértékben karbonátos üledékek felső proterozoikumbeli zöldpala fáciesű

metamorfózisával származtatja. LELKESNÉ FELVÁRI, SASSI (1983) a K-mecseki előfordulás

8


területéről származó minták amfiboljainak K/Ar módszerrel meghatározott 317±34; 343±20

millió év koradatokat említenek. A képződmények kőzettani jellegét értékelve úgy vélik,

hogy a „zöldpala fáciesű” komplexum egy része az amfibolit fáciesbe tehető.

3.1.2. Gyódi Szerpentinit Formáció (szerpentinit)

A terület déli részén a Helesfa–l és Helesfa–2 fúrások pannóniai képződmények alatt

apliterekkel átjárt szürkészöld, helyenként fillit, és magnezit-dolomit közbetelepüléseket tar-

szerint a szerpentinit főleg antigoritbó1

áll

ERKÉNYInek (1970) az a

vé

kított feltárásokban a Hunyadi Já-

nos, Bartók Béla, Damjanich és Fekete utcákban, valamint a Csoronika-dűlőben és a Makár-

an található. A zöldesszürke-

vö

talmazó szerpentinitet tártak fel. Röntgenvizsgálatok

. Míg a Helesfa–l fúrás 650 m-ben e képződményben állt le, addig a Helesfa–2 fúrás a

381,2 m-ben lévő tektonikus érintkezés után gránitba hatolt.

JANTSKY (1979) szerint a fúrások által harántolt képződmény olyan, eredetileg a felső

proterozoikumban, zöldpala fáciesű metamorfózison átesett ultrabázit volt, amely egy késői,

eddig ismeretlen gránitintrúzió utómagmás hatására alakult át. SZED

leménye, hogy az eredeti alapkőzet gránátos amfibolit volt, amely tektonittá alakulva, Mg-

metaszomatózison átesve szerpentinesedett. WÉBER (1977) — BARANYI et al. (1970) nyomán

— légimágneses mérések alapján a nagy nyugat-mecseki antiklinális alatt, megközelítőleg

2400 m-es mélységben feltételezi a szerpentinit jelenlétét.

3.1.3. Mórágyi Komplexum (gránit, granodiorit, monzonit)

Pécs város területén kibúvásokban és építés során kiala

hegy D-i oldalán többnyire erősen mállott, repedezett formáb

rösesbarna kőzetben szabad szemmel megfigyelhető ásványok között domináns a világos-

szürke és halványvörös, többnyire szericitesedett földpát, amely mellett zsírfényű kvarc és

zöldesszürke, mállott színes elegyrészek ismerhetők fel. Vékonycsiszolatban a kataklázos,

porfíroblasztos szövetű anyagban a világos elegyrészek között orientáltan réteges elrendező-

désű biotitok és egyéb színes elegyrészek figyelhetők meg. A töredezett, xenomorf kvarcok

hullámos kioltásúak. A Báránytetőn 1977–78-ban, a MÉV által mélyített 4716. érckutató fú-

rás 870,4-1614,2 m között tárta fel ezeket a képződményeket. A fúrás elsődleges dokumentá-

ciója szerint a rétegsort nagy földpáttartalmú kőszén és grafit csíkokat tartalmazó

metahomokkő, metagrauwacke; metaarkóza, szericitpala, kvarc-szericitpala, szericit-

kloritpala, kvarcitpala, kvarcit-fillonit, biotitpala, réteges migmatit, szkialitos aplit, biotitos

9

dr. Chikán Géza

porfíroblasztos gránit és mikrogránit képződmények alkotják. A fúrás által feltárt migmatitos

képződményeket LELKESNÉ FELVÁRI, SASSI (1983) a K-mecseki magas (>34°C/km) termikus

gradiens mellett metamorfizálódott granitoid-migmatit komplexummal korrelálhatónak tart-

ják. Egyes vélemények szerint e képződmények egy része a Baksai Komplexumba sorolható.

Nyugotszenterzsébeten és Nagyváty községektől É-ra néhány kibúvásból és számos, a kör-

nyéken lemélyült fúrásból ismert képződmény. Dinnyeberki környékén alsó-perm, ettől É-ra,

K-re és D-re miocén, Ny-ra pannóniai üledékek települnek rá.

Felszínen erősen mállott, vörösesbarna-vörös színű. JANTSKY (1979) szerint a fent említett

kib

zonylag kevés kvarcot tar-

tal

titz

redményét közli. Ezek a követ-

ke

úvásokban földpát porfíroblasztokban és sötét szkialitokban szegény biotitos gránit, illetve

apró szemű, szkialitokban és nebulitokban gazdag porfíroblasztos gránit és diatexit található.

Fúrási adatok szerint a nagy mennyiségű vörös földpátot és vis

mazó grániton a fedőképződmények alatt változó vastagságú, 0-35 m, mállott, erősen kilú-

gozott kéreg található. Az üde kőzetben gyakran figyelhetők meg ankerites-sziderites repedés

kitöltések, ritkábban kvarc erek. Az egyhangú képződményben ritkán megfigyelhető pegma-

árványok, pszeudopegmatit tömzsök és mikrogránit-aplittelérek, valamint a szintén ritka

kőzetszerkezeti jelenségek — nebulitok, agmatitok, pszeudoagmatitok — a metamorfózis

(gránitosodás) előrehaladott állapotára utalnak.

JANTSKY (1979) szerint a 9006–9615. sz. fúrások olyan ”apró-középszemcsés, rózsaszín

földpátos, kloritosodott, bontott, kataklázos vagy milonitosodott gránitokat harántoltak”, ame-

lyek jobban homogenizálódtak, mint az Erdősmecske–Fazekasboda környéki porfíroblasztos

gránitok. A területről három radiometrikus kormeghatározás e

zők: Dinnyeberkitől Ny-ra 3 km-re bontott gránitból szeparált biotit K/Ar módszerrel

284±10 millió év; ugyaninnen a teljes kőzetből Rb/Sr alapján 1150±50 millió év; míg a

Nyugotszenterzsébet–l fúrás 61,5 m-éből származó porfíroblasztos gránitból azonos metódus-

sal (Rb/Sr) 406 millió év adódott.

Miocén törmelékes üledékekben kavicsok formájában ún. „fehér gránit” található. Szálban

álló előfordulása azonban eddig sehol sem ismert.

3.2. SZILUR

Egyetlen fúrásból ismerünk a területről bizonytalan szilur korú képződményeket.

10


3.2.1. Szalatnaki Agyagpala Formáció (agyagpala, konglomerátum)

tt agyag-

palából és konglomerátumból álló képződménysort harántolt, amelyet a Szalatnaki Formáció-

ismert. A Keleti-

Me

b képződményeitől elkülönítve foglal-

kozom a permi, nem metamorfizálódott képződményekkel.

3.3

ősza-

ki képződmények fedik, viszont a fúrások teljes vastagságban harántolták. A gránit felszínére

elék vastag-

ság

y kisebb cik-

lus

A MÉV által 1986-ban lemélyített Horváthertelend–1 fúrás 720,0–853,2 m közö

val azonosítottak (BARABÁS et al. 1995). További elterjedése nem

csekben, Magyaregregy környékén áthalmozott formában található magnetit-ércet e kép-

ződményhez kötik. Rétegtani fedőjét és feküjét sem ismerjük; pollenvizsgálatok szerint eset-

leg fiatalabb (felső-triász–alsó-liász) korú is lehet.

3.3. PERM

A paleozoikum többé-kevésbé metamorfizált időseb

.1. Korpádi Homokkő Formáció (vörös, zöld homokkő, konglomerátum)

Képződményeit kizárólag fúrásokból ismerjük. Dinnyeberkitől ÉNy-ra csak negyedid

diszkordánsan települ. Az aljzat differenciált felszínére a gránit anyagú lejtőtörm

ának változása, esetenkénti hiánya utal (JÁMBOR 1964).

Az uralkodóan vörös, gyakran zöld és szürke rétegek ciklusos felépítésűek (konglomerá-

tum, homokkő és aleurolitos finomszemű homokkő rétegekből állnak). A képződménycsoport

egyetlen nagy üledékciklust képvisel, amelyen belül JÁMBOR (1964) szerint nég

különíthető el. A 3-400 m vastag formáció képződményeinek legnagyobb részét homok-

kövek alkotják. Az üledékek gyakran párhuzamosan rétegzettek, de előfordul hullámos réteg-

zettség is, míg a keresztrétegzettség a durvább homokkövekben is ritka. A réteglemezek eny-

hén ívelt lefutásúak. A finomszemű kőzetekben gyakori a gömbhéjas-csomós elválás. Általá-

nosan jellemző a réteglapokon gyakori muszkovitoknak a rétegzettséggel párhuzamos elhe-

lyezkedése. A durvább szemű homokkövekben többnyire irányítottan elhelyezkedő kavicsok

anyaga részben a fekvő (gránit, aplit), részben a területtől D-re ismert kristályos alaphegység

képződményeivel (csillámpala, gneisz, kvarcit, szericitpala) azonosítható. A ritkán előforduló

kvarcporfír kavicsok a későbbiekben ismertetésre kerülő Gyűrűfűi Riolit Formáció képződ-

ményeitől eltérő litofáciest képviselnek. A fent említettek mellett saját anyagú homok és

aleurolit kavicsok is megfigyelhetők az anyagban. Amíg a fekvő gránitra települő konglome-

rátum jellegzetesen zöld, addig a Formációt alkotó kőzetek zöme — 90% — vörös, alárendel-

11

dr. Chikán Géza

ten zöld és szürke színű. Az eltérő színek határa a réteglapokat metszi. Az üledékek kötő-

anyaga leggyakrabban kova. Karbonátos kötőanyag részben önmagában, részben kovával

együtt fordul elő. A finomabb szemű homokkövekre inkább az agyagos-szericites kötőanyag

a jellemző.

3.3.2. Gyűrűfűi Riolit Formáció (riolit)

Eddig csak Bükkösdtől Ny-ra ismertek képződményei. Felszínen Gyűrűfűtől D-re, az is-

tenkúti erdészháznál található néhány kibúvásban. Ezen kívül néhány fúrásból is ismert.

, valószínűleg az egyveretű kifejlődés miatt, egyet-

len

fú-

rás

mertek teljes egészében. Az eddig végzett kuta-

tások eredményeit összegezve megállapítható, hogy a „bükkösdi szerkezeti vonal”-tól Ny-ra

ze közötti kapcsolat egyelőre nem tisz-

táz

l É-ra és Ny-ra találhatók. Emellett számos fúrás feltárta képződményeit, melyek

ált

A területtel foglalkozó, korábbi munkák

, összefüggő, a fekü és a fedő üledékekkel konkordáns 70-100 m vastag riolit-testet feltéte-

leznek. A fekü homokkő a riolit-test alsó határán „pörkölődött”, oxidálódott, a néhány

ban feltárt, megközelítőleg 5 m vastag, zöld-zöldesszürke tufa a lávaömlést megelőző tufa-

szórást jelez. A fluidális szövetű lila, szürkéslila kőzet főleg felzites alapanyagában

halványvörös és fehér földpát, színtelen kvarc és elszórtan sötétbarnásszürke biotit figyelhető

meg. A földpátok legnagyobb részét ortoklász alkotja, a plagioklászok mennyisége elenyésző.

A képződmény litológiai vizsgálatát SZEDERKÉNYI (1963) és FAZEKAS (1978) végezte el.

KASSAI (1976) a Villányi-hegység É-i előterében végzett kutatások eredményeit összefoglaló

munkájában a felső-perm végéig tartó riolit-vulkáni tevékenységet ismertet. Szerinte — rész-

ben hivatkozva JÁMBOR (1967) megállapítására — e tevékenység termékei, illetve hatása a

Ny-mecseki felső-permben is kimutathatók.

3.3.3. Cserdi Formáció (vörös, kavicsos homokkő)

A Formáció képződményei egyelőre nem is

az alsó, K-re a felső része ismert, de a rétegsor két rés

ott.

A „bükkösdi szerkezeti vonal” Ny-i oldalán a riolit erodált felszínére általában szögdisz-

kordancia nélkül települ. Fedője ezen a területrészen nem ismert. Természetes feltárásai Diny-

nyeberkitő

alában rosszul osztályozott vörös konglomerátumból és homokkő rétegekből állnak. A fekü

közelében előforduló zöld agyag betelepülések a kvarcporfír kiömlést követő tufaszórást je-

leznek. A konglomerátum és homokkő rétegek kötőanyaga limonitos, agyagos, karbonátos,

12


ritkán kovás. A kavicsok anyagát főleg riolit alkotja. Ezeknek megközelítőleg 50%-a a Gyű-

rűfűi Riolit Formáció képződményeivel azonosítható, ugyanakkor hasonló gyakorisággal egy

olyan, magas biotittartalmú változat is előfordul közöttük, amely eddig szálban álló módon

nem ismert. A kristályos alaphegység anyaga — gránit, gneisz, csillámpala — csak minimális

mennyiségben fordul elő a kavicsok között. A rétegzetlen, vagy rosszul — leggyakrabban

horizontálisan párhuzamosan — rétegzett üledékekben a kavicsok felszínét jellegzetes kar-

bonátos bevonat borítja. A finomabb szemű rétegekben gyakoriak a mészkonkréciók.

A formáció felső része a „bükkösdi törésvonal”-tól K-re, a bodai őrház közelében kibúvás-

ban, valamint néhány fúrásból ismert. Vastagsága a természetes feltárások és a fúrások adatai

alapján valószínűleg 750 m-nél nagyobb. A vörös konglomerátum és homokkő váltakozásá-

ból álló, eddig ismert rétegsor két részre osztható. Az első ciklus képződményei rosszul réteg-

zettek, osztályozatlanok. A durva konglomerátumok sok finomabb frakciót, a homokkövek

kavicsot és agyagot tartalmaznak. A 0,1-0,8 m vastagságú rétegekben helyenként a jelentékte-

len szemnagyság változás ellenére osztályozottság, a kavicsok elhelyezkedésében irányított-

ság figyelhető meg. A ciklust felépítő üledékritmusok vastagsága 2-4 m között változik. A

ritmusok főleg konglomerátum és durvaszemű homokkő rétegekből állnak, alárendelten fi-

nomabb szemű homokkövek is előfordulnak. A ciklus üledékeinek 70-80%-át konglomerátum

rétegek alkotják. A konglomerátum, durvaszemű homokkő és finomszemű homokkő váltako-

zásából álló felső ciklus tagoltabb. Az üledékritmusok vastagsága 2-10 m között változik. A

rétegsorban alulról felfelé haladva a konglomerátum rétegek részaránya — a finomszemű

homokkövek javára — fokozatosan csökken. A gradált rétegzettség, a kavicsok irányítottsága

és a csillámoknak a rétegzettséggel párhuzamos elhelyezkedése általános, bár ritkán megfi-

gyelhető jellegzetesség. A ciklus felső részén a finomszemű homokkövekre gömbhéjas szét-

esés jellemző. A homok és kavicsszemcsék anyagi összetétele egységes. A homokszemcsék

anyagát főleg kvarc, kisebb mennyiségben ortoklász, egyéb földpát és muszkovit alkotja. A

közepesen koptatott kavicsok leggyakrabban metamorfit anyagúak; 35-50%-ban zöld, vörös

földpátokat tartalmazó gneisz, muszkovit csillámpala, kétcsillámú pala; 21-41% gránit; 20-

50%-ban vulkanit, 1-8% felzit. A szemcséket mindkét ciklus üledékeiben főleg kovás kötő-

anyag cementálja, bár a felső ciklusban felfelé haladva fokozatosan növekszik a meszes do-

lomit mennyisége is.

13

dr. Chikán Géza

A formáció képződményeiből ősmaradványok eddig nem ismertek, kronosztratigráfiai be-

sorolásukat közvetett módon BARABÁSNÉ STUHL (1981) palinológiai vizsgálatai tették lehető-

vé

ai Aleurolit Formáció (vékonyréteges „átmeneti” homokkő, vörösesbarna urolit)

ifej-

lődő ún összlet” a Cserdi szőlőhegyen és a bodai őrház környékén kibúvásban és

me

fejlődése adja. A képződmények

szí

.

3.3.4. Bodale

A Cserdi Konglomerátum Formáció képződményeiből rétegváltakozásos átmenettel k

. „átmenti

sterséges feltárásban, valamint néhány fúrásból ismert.

A kb. 150 m vastag rétegsor elnevezését a Cserdi Konglomerátum Formáció folyóvízi fáci-

esű és a Bodai Aleurolit Formáció állóvízi üledékei közötti ki

ne főleg vörösesbarna-barna, gyakran azonban zöld, zöldesszürke. Alsó részén a középsze-

mű homokkövekben még szórványosan előfordulnak kavicsok. Az átlag szemcseméret alulról

felfelé fokozatosan csökken. Ennek eredményeként a felső részen dominánssá váló finom-

szemű homokrétegek között gyakoriak a finomhomokos aleurolit közbetelepülések. A kép-

ződménycsoport üledékei jól rétegzettek. A rétegek vastagsága a szemcseméret csökkenésé-

vel együtt fokozatosan csökken. Az alsó rész közép és apró szemű homokkövei 10-50 cm, a

felső rész finomszemű homokkövei, aleurolitjai 1-5 cm vastag rétegeket alkotnak. A rétege-

ken belül jellemző az osztályozottság, a finomszemű üledékeiben a párhuzamos

mikrorétegzettség. Az utóbbi képződményekben több helyen hullámfodrokat észleltek. Ezek

térbeli helyzetét SOMOGYI (1965) határozta meg. Az adatokat értékelve az üledékek felhal-

mozódását néhány méteres vízmélység mellett feltételezte. A rétegsor felső részén a vékony-

réteges aleurolitokban helyenként száradási repedések is előfordulnak. Míg a homokszemcsék

főleg kvarcból, vörös földpátból és gyakran vörösre színezett muszkovitból állnak, addig az

alsó részen ritkán előforduló kavicsok anyaga a Cserdi Konglomerátum Formációból ismer-

tekkel azonos. A szemcsék kötőanyaga főleg dolomit, bár a homokkövekben alárendelten

kova is előfordul. A finomabb szemű üledékekben a dolomit mellett az agyag is jelentős, mint

kötőanyag. Ugyanakkor e képződményekben dolomit konkréciók és rétegek is előfordulnak.

A képződménycsoport finomszemű, mikrorétegzett üledékeiben gyakoriak a féreglakócső-

kitöltések, ritkábban szenesedett növénymaradvány töredékek figyelhetők meg a zöld-

zöldesszürke színű aleurolitokban, TŐZSÉR (in JÁMBOR et al. 1961) szerint a Cserdi–3. kutató-

árokban feltárt zöld agyagos aleurolit rétegből tömegesen kerültek elő Phyllopodák. Ugyan-

14


ebből az árokból származó mintából BARABÁSNÉ STUHL (1979) nagy mennyiségű

Lueckisporites virkkiae-t (norma Aa forma) határozott meg.

5. ábra. A Bodai Aleurolit feltárása Boda D-i végén; a feltárás részlete

Boda, Egéd-puszta számos térképező és

érckutató fúrásban ismertek a Bodai Aleurolit Formáció típusos kifejlődésének képződményei

(5.

és Bakonya környékén kibúvásokban, valamint

ábra). Teljes egészében eddig még egyetlen fúrás sem harántolta. Felszíni és fúrási adatok

alapján feltételezhető, hogy vastagsága eléri a 900 m-t. Az „átmeneti összlet”-től nem lehet

egyértelműen elkülöníteni. A térképezési gyakorlat során egyszerűen az utolsó finomszemű

homokkő betelepülés adta a határt. A terület intenzív kutatásának kezdetén BARABÁS, KISS

(1958) három részét különítették el — vörösagyag és aleurolit, vörösagyag, dolomitos márga

— a rétegsornak. Később több megfigyelés alapján JÁMBOR (1964) négy szintre tagolta. Az

egyes szintek közötti rétegváltakozásos átmenet miatt térképi elkülönítésük nem oldható meg

egyértelműen. Az alsó, 100-120 m vastag szint képződményei az „átmeneti összlet” felső ré-

szénél világosabb árnyalatú vörösesbarna, vékonyréteges aleurolitokból állnak. Az 1-20 cm

vastag, horizontálisan párhuzamosan rétegzett aleurolitok részben gömbhéjasan-szemcsésen

szétesők, részben homogén szövetűek. Erre kb. 300 m vastagságban fakó lilásbarna,

vékonyrétegzett, a réteglemezeken belül homogén és mikrorétegzett, a szemcsék felületén

vékony hematit bekérgezést tartalmazó aleurolit települ. Fölötte fakó téglavörös dolomit és

dolomitos aleurolit váltakozásából álló, mintegy 350 m vastag rétegsor található. Az egyes

15

dr. Chikán Géza

rétegek vastagsága 2-40 cm között változik. A rétegek lemezesen, szemcsésen szétesők, illet-

ve a rétegen belül homogén szerkezetűek vagy párhuzamosan mikrorétegzettek. Képződmé-

nyein gyakran figyelhetők meg száradási repedések. A formáció legfelső részét sötét-

barnásvörös, egyenletesen alacsony dolomittartalmú aleurolit alkotja. Egyes rétegeinek vas-

tagsága 2-50 cm között változik. Ezek általában egyenlőtlenül-szemcsésen széteső szövetűek,

helyenként párhuzamos-mikrorétegzett közbetelepüléseket tartalmaznak. Az egész képződ-

ménycsoportra jellemző az albitosodás és a hematit jelenléte. A második szint képződményei

között ritkán férgek által „átgyúrt” szöveti bélyegek figyelhetők meg. A Fűzi-erdészháztól

ÉK-re lévő kibúvásból TŐZSÉR (in JÁMBOR, GERZSON 1960) szerint Phyllopodák kerültek elő.

A harmadik „tagozat”-ból féreglakócső kitöltések, a férgek által végzett bioturbáció nyomai

ismertek. BARABÁSNÉ STUHL (1979) igen nagy mennyiségű Lueckisporites virkkiae (norma

Aa forma) alakot határozott meg a Formáció rétegsorainak felső részéből származó min-

tákban.

A formáció képződményei SOMOGYI (1965) szerint 10-30 m vízmélység mellett rakódtak

le. BARABÁS (1955) a helyenként előforduló, átkristályosodott Brachiopoda maradványok és

do

A terület legrészletesebben megkutatott képződményei a felső-permben lerakódott törme-

végzett felszíni és fúrásos kutatás során számos

üle

tszólag egyhangú,

tör

lomit rétegek megjelenése alapján nem tartja kizártnak a sekélytengeri üledékképződést.

3.3.5. Kővágószőlősi Homokkő Formáció

lékes üledékek. A közel 30 évig intenzíven

dékföldtani, faciológiai, és földtani elemzés (BARABÁS 1955; 1961; 1963; 1964; NAGY

1958-59; JÁMBOR, SZABÓ 1961; MÉHES, ALFÖLDI 1960; KOVÁCSNÉ PRANTNER, JÁMBOR

1963; JÁMBOR 1964; SZABÓ 1964; KASSAI 1963; 1969; 1971, BARABÁSNÉ STUHL 1969; 1973)

célozta a perm üledékképződés sajátosságainak megismerését.

Részben a fent említett munkák eredményeit összegző, a modern rétegtani osztályozás

alapelveit alkalmazó, vázlatos szintézist BARABÁS (1979) adott. Ebben a lá

melékes, folyóvízi medri és ártéri üledékképződéssel jellemezhető felső perm képződmé-

nyeket Kővágószőlősi Homokkő Formáció néven ismertette. A korábbi gyakorlatban „tarka

összlet”, „szürke összlet” és „zöld homokkő” valamint „felső vörös homokkő” néven ismert

képződmények Bakonyai, Kővágótöttösi és Cserkúti Homokkő Tagozatként lettek elkülönít-

ve. BARABÁSNÉ STUHL (1969) értékelését felhasználva megállapította, hogy „A formáció ta-

gozatai nem alkotnak kronosztratigráfiai egységeket. Rétegtani egységeknek az üledéksor

16


ciklusos felépítése alapján azonosítható szakaszokat tartjuk. Ebben a formációban 18 aprócik-

lust különböztetünk meg. Ezeket 4 ciklusban vonjuk össze,...” „ A ciklusok határait a tago-

zatok határai sok helyen metszik,...” Azaz a tagozatok laterálisan és vertikálisan összefogazó-

dó, részben egymást heteropikusan helyettesítő geokémiai fácieseket jeleznek.

A formáció képződményei a fekvő Bodai Aleurolit Formáció üledékeire rétegváltakozásos

átmenettel települnek. Ennek ellenére, valószínűleg a későbbi szerkezetalakulás hatására

(KASSAI 1976) a két formáció érintkezése általában diszkordáns. A rétegsor vastagsága vál-

tozó, de BARABÁSNÉ STUHL (1969; 1973) szerint 18 apróciklus kimutatható volt. Míg

Kővágószőlős és Pécs környékén (6. ábra) a formáció üledékeinek összvastagsága 950-1500 m,

6. ábra. A Kővágószőlősi Homokkő rétegei Cserkúttól D-re

addig az ún. Hetvehely–Magyarszék szerkezeti vonaltól Ny-ra Gorica környékén lemélyített

fúrásokban harántolt legnagyobb vastagság 241 m. Ezen a területen a felső-perm rétegsor

lényegesen kisebb vastagságú, ugyanakkor durvább szemnagyságú, mint a korábban bányá-

szott uránérc-lelőhelyen. Az egyes szintek nem jelentkeznek egyértelműen, a ciklusok kifej-

lődése gyakran bizonytalan.

A Formáció képződményeinek a korábbi érclelőhely környezetében megismert jellegzetes-

ségeit az alábbiakban foglalom össze.

17

dr. Chikán Géza

3.3.5.1. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Bakonyai Homokkő Tagozat (vörös, szürke, zöld homokkő, konglomerátum)

Boda, Bakonya és Kővágószőlős környékén számos kibúvásban ismertek képződményei.

rös

aleurolit r e kimosásos felszínre települő, 2-30 mm átmérőjű

szemcsékből álló konglomerátummal kezdődik az apróciklus, amely zöld homokkő rétegekkel

folytatódik, majd barnásvörös aleurolittal zárul. A rétegsorban felfelé haladva a vörös konglo-

merátum rétegek kimaradnak, az apróciklusok zöld homokkővel kezdődnek. A folyóvízi apró-

ciklusokat 4-12 m vastagságú üledékek képviselik. A zöld homokkő rétegek durva-, közép- és

finomszeműek. A szemcsék anyagát kvarc, halvány vörös és fehér földpát, valamint

muszkovit alkotja. A felső-perm homokkövek között ez tartalmaz legnagyobb mennyiségben

földpátot. A konglomerátum kavicsainak anyagát kvarcporfír, felzit, muszkovitgneisz és grá-

nit alkotja. A tagozat kőzeteinek kötőanyaga kovás-szericites. A képződményben mért ferde

rétegzettség dőlési arányai SZABÓ (1964) szerint ÉÉNy-ról DDK-re tartó üledékszállítási

irányt jeleznek. A finomszemű zöld homokkövekben KASZÁS (1967) szerint kalkopirit, gale-

nit, pirit, ritkán kovellin és bornit található. SZEDERKÉNYI vizsgálatai alapján az ércásványok

vagy „rézpala” fáciesű sötétszürke fekete aleurolit törmelékhez kötődnek, vagy

laterálszekréciós telérekként, litoklázisokban, vékony rodokrozit, kalcit és kvarc erekhez kap-

csolódva jelennek meg. A zöld homokkövekből különböző megtartású növénymaradványok,

Arenicola-szerű féreglakócső kitöltések, az aleurolit-rétegekből Euestheria sp. maradványok

ismertek.

A nagy antiklinális területén, felszínen tanulmányozhatók képződményei. A fiatalabb —

tiklinális központi részén nem csak a teljes „B”, hanem az „A” és „C” kisciklusokban is meg-

találhatók az ide sorolható képződmények (BARABÁSNÉ STUHL 1969; 1977). ÉÉK felé a fekvő

és fedő tagozatok heteropikus helyettesítése következtében, vastagsága jelentősen csökken.

A fekvő képződményeire üledék-megszakítás nélkül, folyamatosan települ. JÁMBOR (1967)

szerint ez a felső-perm rétegsor legegységesebb kifejlődésű összlete, amelynek vastagsága a

Bakonyai Homokkő Tagozat képződményeinek rovására Ny-ról K-felé haladva, fokozatosan

növekszik. A tagozat legnagyobb része szürkés finom és középszemcsés homokkő, sötétszür-

Barnásvörös konglomerátum, zöld homokkő, vörös, finomszemű homokkő és barnásvö

étegekből áll. Alul vörös, többnyir

3.3.5.2. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Kővágótöttösi Homokkő Tagozat (szürke és zöld homokkő)

triász — üledékek kibúvási területén lemélyített érckutató fúrások többsége elérte. Az an-

18


ke aleurolit és aleurolitos, finomszemcsés homokkőrétegekből áll. Emellett aprókavicsos

konglomerátum, kavicsos, durvaszemcsés homokkő, a felső részén szürke, aleurolit-kavicsos,

dolomitkonkréciós, közép- és durvaszemcsés homokkőrétegek is előfordulnak képződményei

között. A homokszemcsék anyagát kvarc, világosszürke földpát, kevés muszkovit és pirit al-

kotja. A kavicsok között főleg metamorf kőzetekből származó kvarc, kevesebb gneisz, csil-

lámpala, és alárendelten kvarcporfír fordul elő. A tagozat kőzetei általában jól osztályozottak,

főleg kovás, kisebb részben karbonátos kötőanyagúak. Többnyire padosan-vékonypadosan

rétegzettek, helyenként ívesen keresztrétegzettek. A szürke homokkő gyakran tartalmaz sze-

nes, szenes-pirites és kovás növénymaradványokat. Ezek többnyire rossz megtartásúak.

KASSAI (1973, 1976) a fácies meghatározás ellentmondásának tartja, hogy a képződmény

szürke színét mocsárlápi fáciessel magyarázták, ugyanakkor az átlag szemcsenagyságban ez

nem tükröződik. A tagozat felső részét alkotó „zöld homokkő”, érctartalma miatt a legrészle-

tesebben megkutatott felső-perm képződmény. Természetes feltárásainak száma csekély. Az

érckutató fúrásoknak csaknem mindegyike harántolta, ismeretességét a bányászati kutatás

adatai jelentős mértékben gazdagították. Különböző szemcsenagyságú, leggyakrabban közép-

szemcsés zöld homokkőből, alárendelten zöld, zöldesszürke aleurolitból állnak képződmé-

nyei, melyek szenesedett-kovás fatörzs maradványt, vékony kőszénzsinórt és kovás-

szenesedett ágdarabkákat tartalmaznak. A homokszemcsék anyaga főleg kvarc, halványvörös

földpát és alárendelten muszkovit. A rétegekben ritkán megfigyelhető kavicsok anyagát

kvarcporfír, gránit, metamorfit és kvarc, valamint elég sok, az „összleten” belüli lepusztulás-

ból származó zöld aleurolit és finomszemű homokkő alkotja. A törmelékszemcséket általában

kovás szericites, alárendelten karbonátos (dolomit) kötőanyag cementálja. A képződmény

határai KASSAI (1965) és BARABÁSNÉ STUHL (1963; 1969) vizsgálatai szerint az apróciklusok

határait metszik. Átmeneti geokémiai fáciest képvisel a reduktív környezetet jelző fekvő és az

oxidált fedő képződmények között. A képződmény ércesedését KISS (1958; 1960; 1961),

BALLA, DUDKO (1972), VINCZE (1965), VIRÁGH, VINCZE (1966), VINCZE, FAZEKAS (1979)

vizsgálta. Az ércásványok különböző mértékben oxidált naszturánból, alárendelten

coffinitból, valamint vas-, réz-, és ólom-szulfidokból állnak. A műrevaló előfordulások

VINCZE, SOMOGYI (1984) szerint „...a redukált (szürke) és oxidált (vörös) redoxfáciesek kö-

zött, a ritmusváltási és kimosási felületek szintén létrejött redox frontokon alakultak ki”.

19

dr. Chikán Géza

3.3.5.3. Kővágószőlősi Homokkő Formáció Cserkúti Homokkő Tagozat (vörös homokkő)

Képződményei Cserkúttól Szentdomjánig természetes feltárásokban tanulmányozhatók. A

kibúvási területtől K-re illetve É-ra lemélyített érc- és szerkezetkutató fúrások legnagyobb

része harántolta. A fekvő tagozat felső részéből a színváltozás alapján különíthető el, kőzetta-

5,

BARABÁSNÉ STUHL 1967) a néhányszor tíz méter vastagságú alapciklusokból álló képződ-

ménycsoport két szintre különíthető el. Az alsó szint a „C” kisciklust, a felsőszint a „D” kis-

ciklust képviseli (BARABÁSNÉ STUHL 1969).

Az alsó része barnásvörös, durvaszemcsés, ritkán kavicsos homokkő, közép- és finom-

szemcsés homokkő, valamint aleurolit váltakozásaiból áll. A felső rész apróciklusainak kez-

dőtagjait többszörös apróciklusos konglomerátum alkotja. Erre közép és finomszemű homok-

kő és aleurolit rétegek települnek. A kavicsos homokkő illetve konglomerátum rétegek mind-

két szintben, az előző apróciklusban lerakódott aleurolit rétegek kimosásos felszínekre tele-

pülnek. Ezért gyakoriak bennük a különböző méretű aleurolit-törmelékdarabok és kavicsok.

A tagozat képződményeiben a homokszemcsék anyagát közepesen koptatott kvarc,

világosszürke és halványvörös földpát, valamint kevés muszkovit alkotja. Az aleurolitokban a

szemcsék hasonló anyagúak, de a muszkovit nagyobb mennyiségben fordul elő, mint a

homokkövekben. A kavicsok anyagában a kvarcporfír változatok dominálnak, jelentős

mennyiségű a kvarc, kevés a gránit és metamorfit. A felső részén jellemzőek a vörös és lila

felzit kavicsok. A homokkövekre a pados rétegzettségen belül sávozottság, átlós és íves

ferderétegzettség jellemző. Az aleurolitok párhuzamos lemezes rétegzettségűek vagy gömb-

héjasan szétesők. A kőzetek kötőanyaga kovás-szericites, a legfelső része kaolinites. A

kaolinit a földpátokból szárazföldi mállás hatására keletkezhetett (VÁRSZEGI 1972). Az alsó

és felső szint határán vörösbarna aleurolitos finomszemű homokkőben szögletes, színtelen,

néha 1 cm-es nagyságot is eltérő kvarcszemcsék és rendezetlenül elhelyezkedő muszkovitok

figyelhetők meg. Fölötte egy vagy több, 0,3-1 m vastag, dolomitgumós, gyakran csaknem

egységes dolomit rétegnek tűnő aleurolit települ. A tagozat képződményeiből eddig néhány

sötétszürke kovás fatörzsdarab, szenesedett ágtöredék és kevés pollen került elő.

3.4. MEZOZOIKUM

zoikumot.

ni összetételében nincs változás. Üledékföldtani vizsgálatok alapján (KASSAI 196

A vizsgált terület jelentős felszíni elterjedésű képződményei képviselik a mezo

20


3.5. TRIÁSZ

A kutatási területen a triász képződménysor csaknem teljesnek tekinthető, kisebb

diszkordanciáktól eltekintve a perm és a jura képződmények között minden rétegtani szint

n.

3.5.1. Jakabhegyi Homokkő Formáció (konglomerátum, vörös homokkő és aleurolit)

épződményeit a hazai földtani kutatás kezdetén BÖCKH (1876) „Verrukanó”

és „Szt. Jakabhegyi homokkő” néven az alsó-triászba sorolta. Később VADÁSZ (1935) felső-

iai

be

astagsága ellenére a nyugat-mecseki anti-

kli

képviselve va

A formáció k

perm korúnak tartotta ezeket az üledékeket. Hosszú időn keresztül ez a kronosztratigráf

sorolás uralkodott a terület ismertetésével foglalkozó szakirodalomban. Már a részletes

üledékföldtani vizsgálatok (BARABÁSNÉ STUHL 1969; KASSAI 1967, 1971; SZABÓ 1964) is

jelezték, hogy VADÁSZ (1935, 1960) véleménye megkérdőjelezhető. BARABÁSNÉ STUHL

(1979, 1981) palinológiai vizsgálatai, és a „globál-tektonika” térhódításával ismét erősödő

diasztrofikus megfontolások alapján kialakított állásfoglalások a képződménycsoport alsó-

triász kronosztratigráfiai besorolását erősítik meg.

A Kővágószőlősi Homokkő Formáció képződményeire diszkordánsan, az ún. főkonglome-

rátummal települ. E képződmény a terület jelentős részén kibúvásban ismert, számos érc és

szerkezetkutató fúrás is harántolta. Kis (0-20 m) v

nális szerkezeti viszonyait jól kirajzolja, alsó határa igen nagymértékben valószínűsíthető

módon izokron felületet alkot. Legszebb feltárásai a Boldogasszony-völgyben és Kővágósző-

lőstől É-ra az ún. Babás szerkövek formájában ismertek (7. ábra). Sötétvörös, rosszul osztá-

21

dr. Chikán Géza

7. ábra. Jakabhegyi Formáció, főkonglomerátum. A „Babás Szerkövek” Kővágószőlőstől É-ra

lyozott; differenciált kavicsnagysággal, homokkő betelepülésekkel jellemezhető üledék. A

kavicsok mérete felfelé haladva fokozatosan csökken. A többnyire jól koptatott kavicsok zö-

me 5-15 cm átmérőjű, maximális méretük azonban eléri a 35-40 cm-t is. Anyagukat főleg

kvarc (50-60%), kvarcporfír (riolit) (40-50%), kevés felzit, lidit, gránit, egyéb metamorfit és

felső-perm homokkő alkotja. A mátrixot rosszul osztályozott, kvarcból és földpátból álló,

vegyes szemcseméretű, kovás-hematitos kötőanyagú vörös homokkő alkotja. A közbetelepü-

lő, max. 0,5-0,8 m vastag homokkő rétegek szintén vegyes szemcseméretűek, gyakran átlósan

ferderétegzettek. A képződményből ősmaradványok nem ismertek. Az ezen települő homok-

kő-összlet Cserkúttól csaknem Hetvehelyig általában jól feltárt képződmény. Legkeletibb

felszíni előfordulásai a pécsi Makár és Aranyhegyen ismertek. Számos érc- és szerkezetkutató

fúrás harántolta képződményeit. Folyamatos átmenettel települ a „főkonglomerátum”-ra. Alsó

részén viszonylag rosszul osztályozott, vörös, kavicsos homokkő alkotja. A durva és közép-

szemű homokszemcsék anyaga főleg kvarcból és földpátból áll. A kavicsok anyagában domi-

náns kvarc és kvarcporfír mellett kevés felzit, lidit, gránit és metamorfit ismerhető fel. A

szemcsék kötőanyaga kovás-hematitos, néhol karbonátos. A képződmények általában pados

megjelenésűek, gyakran ívesen-átlósan keresztrétegzettek. A „főkonglomerátum” aljától kb.

60-80 m rétegtani távolságra, néhány m vastag, feltárási és fúrási adatok alapján a terület

nagy részén nyomozható, aprókavicsos, durva és középszemű homokkő rétegeket KASSAI

22


(1973, 1976) II. konglomerátum-szintként különítette el. Erre fakóvörös-világosszürkésbarna,

durva és középszemcsés, a rétegsorban felfelé haladva egyre gyakrabban finomszemcsés köz-

betelepüléseket tartalmazó homokkő települ. A homokszemcsék anyagát főleg kvarc és kevés,

többnyire mállott, világosszürke, ritkábban halványvörös földpát alkotja. A homokkő rétegek

helyenként kerekített, lilásvörös aleurolit kavicsokat tartalmaznak. A pados-vékonypados, a

padokon belül átlósan keresztrétegzett homokkőívek anyagát kovás-karbonátos kötőanyag

cementálja. Fölötte átlagosan l0-15 m vastag barnásvörös, vékonyréteges aleurolit és finom-

szemű, mikrorétegzett, aleurolitos homokkőből álló rétegcsoport települ. A formáció rétegso-

rainak felső részét felfelé fokozatosan finomodó szemcseméretű, vörös, barnásvörös, közép és

finomszemcsés, vékonypados, vékonyréteges homokkő és lemezes aleurolit váltakozás alkot-

ja. A középszemű homokkövek gyakran tartalmaznak irányítottan elhelyezkedő, legömbölyí-

tett aleurolit kavicsokat. A szemcsék anyagát főleg kvarc, kevés földpát és finomabb frakci-

ókban muszkovit alkotja. A helyenként átlósan keresztrétegzett kőzetek kötőanyaga uralko-

dóan karbonátból, alárendelten szericitből áll. A homokkőben lévő kvarcszemcsék között

szélpolírozta–kerekítette apró kvarcszemcsék találhatók (KOVÁCSNÉ PRANTNER, JÁMBOR

1963). A rétegsornak ebből a részéből származó mintákból BARABÁSNÉ STUHL (1975, 1981)

alsó-triászra utaló polleneket határozott meg.

3.5.2. Patacsi Aleurolit Formáció (vörös és zöld homokkő, aleurolit, agyagkő)

Homokkő

Fo

Számos természetes feltárásból ismertek képződményei (8. ábra). A Jakabhegyi

rmáció képződményeitől a fokozatos átmenet miatt elkülöníteni nehéz. A térképezési gya-

korlatban NAGY, HÁMOR (1965) nyomán általában ott húzható meg a határ, ahol a homokkö-

vekben kimarad a görgetett frakció, megjelennek zöld, kloritos képződmények és mangándús

rétegek.

23

dr. Chikán Géza

8. ábra. Patacsi Formáció. Vörös, sárga, zöld aleurolit és homokkő rétegek a patacsi Lőtér-dűlőben

A szemcseméret egyenletes csökkenése mellett, az ülepítő közeg fokozatosan reduktívabbá

válását jelző üledékek alkotják képződményeit. A rétegsorban alulról felfelé haladva, kezdet-

ben még domináns lilásvörös-vörös finomszemű homokkővel, aleurolittal váltakozó zöld, zöl-

desszürke finomszemű homokkő, aleurolit és agyagkő fokozatosan váltja fel. Alsó részén

gyakoriak a meszes, limonitos mangánoxid tartalmú vékony aleurolit betelepülések. A felső

részén már szürke dolomit és dolomitmárga közbetelepülések figyelhetők meg. A képződmé-

nyek ritmusosan váltakoznak egymással úgy, hogy a ciklusos ismétlődés vastagsága felfelé

egyenletesen csökken. Ezzel együtt az agyagkő, majd a dolomitmárga és dolomit mennyisége

fokozatosan növekszik. A homokkövek és aleurolitok szemcséit főleg kvarc és muszkovit

alkotja. A muszkovit legtöbbször a réteglapok illetve réteglemezek felszínén, a rétegzettség-

gel párhuzamosan helyezkedik el. A homokkövek vékonypados, vékonyrétegzettek, helyen-

ként keresztrétegzettség figyelhető meg bennük. Az aleurolitok és agyagkövek gyakran mik-

rorétegzettek, leveles-lemezes elválásúak. A közbetelepülő vékony dolomitokban JÁMBOR

(1966) Cu, Ag és Mo-dúsulást említ. Az Éger-völgy alsó szakaszán VÁRSZEGI (1972) szerint

több szintben szulfidos ásványtársulások találhatók. A formáció képződményei gazdag

Phyllopoda-faunát tartalmaznak. A képződmény-együttes vastagsága, fúrási adatok alapján,

Ny-ról K-felé haladva fokozatosan növekszik. Míg a Gorica körzetében lemélyített fúrások

25-70 m vastagságban harántolták, addig Pécs környékén vastagsága 120-130 m-re tehető.

24


3.5.3. Hetvehelyi Dolomit Formáció

Elzárt, majd nyílt lagúnában képződött evaporitból, illetve uralkodóan dolomitból és do-

lomitmárgából felépülő képződménysor. A Mecsekben három tagozatra osztható.

3.5márga, agyagkő, anhidrit és gipsztelepekkel)

A Patacsi Formáció képződményeire fokozatos átmenettel települ. Határát ott lehet meg-

ető.

Vastagság zatosan növekszik. Felszínen a tago-

zat

.3.1. Hetvehelyi Dolomit Formáció Magyarürögi Anhidrit Tagozat (dolomitmárga,

húzni, ahol a vörös aleurolitok kimaradása a felszíni és fúrási adatok alapján valószínűsíth

a a fekvőhöz hasonlóan ÉNy-ról DK-felé foko

képződményeit zöldesszürke, szürke aleurolit, agyagkő és világosszürke, szürkés-sárga

vékonypados, legtöbbször sejtesre mállott dolomit képviseli. A fúrásokból kikerült maganyag

alapján megállapítható, hogy a szürke aleurolit, sötétszürke agyagkő, világosszürke dolomit-

márga és dolomit jól rétegzett. Az agyagkő és dolomitmárga többnyire laminált–mikroréteg-

zett (9. ábra), gyakran tartalmaz vékony anhidrit- és gipszbetelepüléseket. A részben tektoni-

kus, részben az anhidritnek gipsszé való átalakulását kísérő térfogatváltozás hatására kaotiku-

san gyűrt rétegcsoport felső határa Pécs környékén viszonylag jól térképezhető. Itt egy, a fel-

színen gyakran megtalálható dolomit és dolomitmárga anyagú ingressziós breccsa tekinthető

határképződménynek.

9. ábra. Hetvehelyi Formáció, Magyarürögi Tagozat. Dolomitmárga és aleurolit váltakozása Pécsett, a Bárány út mellett

25

dr. Chikán Géza

Nyugaton ez a képződmény ritkábban található meg kibúvásban. Az anhidrit és gipsztele-

pek vastagságváltozása éppen ellentétes a tagozat vastagságváltozásainak tendenciájával. A

leg

3.5.3.2. Hetvehelyi Dolomit Formáció Hetvehelyi Dolomit Tagozat (dolomitmárga, márga,

Természetes feltárásainak száma a területen viszonylag csekély. A fekvőtől a már említett

ingressziós breccsa megjelenésével különíthető el. A szürke, agyagos dolomit, dolomit, sár-

gá

3.5.3.3. Hetvehelyi Dolomit Formáció Viganvári Mészkő Tagozat (mészkő, mészmárga-

A formáció legjobban feltárt tagozata. Természetes feltárásokban a pécsi Báránytető D-i

oldalától Hetvehelyig, illetve Bükkösdig megtalálhatók képződményei. A Hetvehelyi Tago-

zat

vastagabb evaporit-rétegeket a goricai fúrások harántolták. A képződménycsoport

evaporitokra vonatkozó felderítő fázisú kutatását a hatvanas évek elején végezték el, ennek

kutatási zárójelentését SZATMÁRI (1965a) állította össze. A képződménycsoport mikrofácies

vizsgálatát CSIRIK (1983) végezte el. A dolomitmárgákból NAGY néhány Lingula tenuissima

és Pecten cf. albertii maradványt gyűjtött.

agyagkő)

sszürke dolomitmárga és szürke palás agyagkő váltakozásából álló rétegsor a terület Ny-i

részén kb. 40 m, Pécs környékén 60-80 m vastag. Képződményei felszínen többnyire gyűrt,

erősen repedezett formában találhatók. A dolomit és dolomitmárga vékonypadosan rétegzett,

az agyagkő többnyire jól laminált. A tagozat felső határát vékony, sárgásszürke, világosszür-

ke dolomitmárgába ágyazott, 2-5 cm átmérőjű, szögletes, szürke dolomittörmeléket tartalma-

zó ingressziós breccsa alkotja. Ez a képződmény többnyire igen rosszul feltárt, de a fedő üle-

dékek eltérő kőzettani jellege miatt felső határa viszonylag jó közelítéssel kirajzolható. A

tagozat képződményei ritkán Lingula tenuissima, Velopecten albertii és Myophoria sp. ma-

radványokat tartalmaznak.

betelepüléses mészkő)

tól a határt jelző ingressziós breccsa feltárásainak hiányában is jól elkülöníthető. Legjel-

legzetesebb kőzete a vékonypados-vékonyréteges, sötétszürke, magas huminit-bituminit tar-

talmú mikrokristályos, kissé érdes-szilánkos törésű mészkő (10. ábra).

26


10. ábra. Hetvehelyi Formáció, Viganvári Tagozat. Erősen gyűrt mészkő-rétegek az abaligeti út mellett

A vékony, fehér kalcitereket tartalmazó mészkőrétegek között 2-10 cm vastag szürke, vé-

konyréteges-lemezes mészmárga vagy lemezes, jól laminált agyagmárga-agyagkő települ.

Míg néhány mészkőréteg makrofaunában igen gazdag, helyenként Myophoria costatás

lumasellákkal, máshol mikrites bioklasztit jellegű, addig a kőzettanilag hasonló rétegek nagy

részében nem találhatók ősmaradványok. Az ősmaradványok belsejét KONRÁD (in CHIKÁN,

KONRÁD 1982) szerint meghatározhatatlan mikrofaunában gazdag mikropátit-pátit tölti ki. A

mészkövek kevés kvarcszemcsét is tartalmaznak. A meghatározásra alkalmas makrofauna a

mészkő-réteglapoknak márgával érintkező részén található. KONRÁD (in CHIKÁN, KONRÁD

1982) Hetvehely környékén, a korábban csak a fedő Misinai Formáció képződményeiben is-

mert ál-keresztrétegzettséget észlelt.

3.5.4. Rókahegyi Dolomit Formáció (vörös „határdolomit”)

A Misina–Tubes vonulat DNy-i oldalán, a Vöröshegy D-i DNy-i oldalán, a Szuadó- és

Körtvélyesi-völgyben jól feltárt, ettől Ny-ra csak néhány kibúvásban ismert képződmény.

Általában halványvörös, szürkéssárga, a Vöröshegy oldalán, alsó részén szürke, apró és cu-

korszövetű dolomit alkotja képződményeit. Változó vastagságú; rosszul padosan rétegzett,

27

dr. Chikán Géza

helyenként valószínűleg lencsésen kiékelődik. A fekvőtől jól elkülöníthető, ugyanakkor szer-

kezetileg erősen igénybevett területeken, a magasabb rétegtani szintekben kialakult másodla-

gos dolomittal összetéveszthető. A pécsi építésföldtani térképezés során az Erdész út mentén

és a Körtvélyesi völgy K-i oldalán sajátos képződmények voltak megfigyelhetők. A

Viganvári Tagozat legfelső részén kb. 5-10 m vastag világosszürke vékonylemezes-leveles, 5-

20 cm vastag szürke, barnásszürke dolomitos mészkő közbetelepüléseket tartalmazó mész-

márga található. Felfelé a dolomitos mészkő közbetelepülések fokozatosan kimaradnak,

ugyanakkor 2-6 cm átmérőjű, sötétszürke, csaknem fekete, selymes fényű, kissé lapított,

gömbszerű, koncentrikus szerkezetű, kalcit anyagú képződmények jelennek még a mész-

márgába ágyazva. Feljebb ezek a képződmények vékony padokat alkotnak, miközben a mész-

márga fokozatosan kimarad a rétegsorból. Erre a rétegzettségre többé-kevésbé merőleges,

gyakran ujjasan elágazó korallra emlékeztető maradványokat tartalmazó, halvány vörös-

sárgásszürke meszes dolomit települ, kb. 2-4 m vastagságban. Itt a kőzet anyagát sötétszürke,

durvakristályos kalcit alkotja. A Körtvélyesi-völgy oldalán olyan mészkőpadok is megfigyel-

hetők, amelyekben a korall jellegű szerkezetet a szürkés sárga, aprókristályos dolomitban

fennmaradt szürke foltok jelzik. A tagozat felső határa nem olyan éles, mint az alsó. Felfelé

haladva a rétegsorban a képződmények rétegvastagsága, az egyes rétegek CaCO3-tartalmának

egyenletes növekedése mellett, fokozatosan csökken.

3.5.5. Lapisi Mészkő Formáció (lemezes mészkő, dolomit lencsékkel)

A formáció képződményei a pécsi Báránytetőtől Bükkösdig, kisebb-nagyobb részletszelvé-

nyeket feltáró kibúvásokban és kőfejtőkben tanulmányozhatók. A fekvőből fokozatos átme-

nettel fejlődik ki. Fedője felé szintén fokozatos az átmenet. Ezért határai csak megközelítőleg

jelölhetők ki. Alsó határa ott húzható meg, ahol a lemezesen rétegzett tiszta mészkövek meg-

jelentek, míg felfelé a gumós közbetelepülések gyakoribbá válása alapján különíthető el a

fedőtől.

28


11. ábra. Lapisi Formáció. Gyűrt vékonyréteges mészkő a Lapisi úton

Alsó részét lemezesen rétegzett szürke, halvány vörös dolomit foltokat tartalmazó mikro-

kristályos mészkő alkotja (11. ábra). Egyes rétegekben gyakoriak a világos sárgásbarna-

vörösesbarna kalcitanyagú foltok, amelyek ősmaradványok átkristályosodott héjtöredékeiből

állnak. A fedő felé való fokozatos átmenetet az egyre gyakoribbá váló, kissé agyagos, ritkán

apró gumós, 2-20 cm, gyakran laterálisan is változó vastagságú mészkő közbetelepülések

jelzik. Míg az alsó részen a rétegfelszínek egyenesek, néhol kissé egyenetlenek, a felső rész

közbetelepülései egyenetlen, kissé gumós felszínűek. Ezeken gyakran találhatók féregmászás

nyomok, ritkábban kipreparálódott Brachiopoda kőbelek. A formáció jelentős részét kitevő

aprógumós, harántszakadásos mészkő képződményei a Misina D-i oldalától Goricáig illetve a

Hollófészekig a felszínen megtalálhatók. A kibúvások a rétegsornak csak kis részleteit tárják

fel. A tagozatra jellemző aprógumós mészkő a rétegsor 40-50%-át alkotja. A gumók 0,5-2 cm

átmérőjűek, a rétegekben sűrűn helyezkednek el. Friss törési felületeken a gumók és a köztes

anyag között tényleges kőzettani különbség nem figyelhető meg, csupán a gumók anyagának

sötétebb, valószínűleg magasabb szerves anyag tartalmat jelző színe feltűnő. Mállott kőzetben

megfigyelhető, hogy a gumókat zömében összetöredezett, egymásba fonódó féregjárat-

kitöltések alkotják. KONRÁD (in CHIKÁN, KONRÁD 1982) a Hetvehely környékén végzett meg-

figyelései alapján egy másik típusú gumósodást is ismertetett. Szerinte a „…gumók szabályta-

lan, a rétegzés szerint kissé nyúlt alakja, az eltérő színű (általában sárga, foltokban rózsaszín

29

dr. Chikán Géza

vagy lila) és szemcseméretű (mikropátitos-pátitos) kitöltőanyag alapján, a diagenenzis kezdeti

szakaszában lejátszódó, víz alatti suvadásos vagy tengerrengéses, szingenetikus, intraklasztos

breccsásodás eredménye.” Ezt a jelenséget VADÁSZ (1953) kioldásos keresztrétegzettségnek

nevezte. CSÁSZÁR (1964) és NAGY (1968) bizonyították, hogy ez a jelenség nem

szingenetikus (szedimentációs) eredetű. Kialakulásuk a szerkezetalakulás során, réteglapok

mentén ellentétes irányba elmozdult szomszédos rétegek által keltett remanens feszültségek

kioldására vezethető vissza. A formáció felső részén iszapmozgásos, gumós mészkő található,

amely Tubesi Mészkő Tagozat néven elkülöníthető a mélyebb szintektől. A fekvőből fokoza-

tosan fejlődik ki, a rétegvastagság növekedésével, az apró gumós és faunadús rétegek kimara-

dásával különíthető el attól. Szürke, apró és mikrokristályos, pados, gyakran másodlagos do-

lomit lencséket tartalmazó mészkő alkotja képződményeit. Míg alsó részén a rétegvastagság

0,2-0,3 m, addig a felső részen gyakran 0,5-2,0 m. A padok általában élesen összefogazódó

sztilolitok mentén érintkeznek. A vastagabb padok rétegfejein, illetve felszínén olyan kioldá-

sos szöveti jelenségek figyelhetők meg, amelyek alapján a diagenezist megelőző iszapmoz-

gásra-iszapcsúszásra lehet következtetni. Hetvehely, Gorica és Orfű környékén KONRÁD (in

CHIKÁN, KONRÁD 1982, in KONRÁD, CHIKÁN 1983) a tagozat felső részét alkotó képződmé-

nyekben 1-2 mm vastag réteglemezekből álló ferderétegzettséget figyelt meg. A réteglapok

vízszintesbe forgatásával, a ferderéteg lemezek elhelyezkedéséből, Hetvehely és Gorica kör-

nyékén ÉNy-DK-i, míg Orfű körzetében ÉK-DNY-i irányú fenékáramlatra következtetett.

Mecsekrákos környékén a tagozat legfelső részén gumósan málló, intraklasztitos mészkő-

betelepülések találhatók. Az abaligeti Kiskőhegy K-i gerincén JÁMBOR (1964) hasonló,

Rhizocoralliumokat tartalmazó rétegeket talált. KONRÁD (in CHIKÁN, KONRÁD 1982)

Goricától É-ÉNy-ra, és Hetvehely környékéről crinoideás mészkőlencséket, és gumós, több-

kevesebb Rhizocorallium maradványt tartalmazó rétegeket ismertetett a tagozat legfelső ré-

széről. Ez a kifejlődés Pécs környékén nem ismert.

3.5.6. Zuhányai Mészkő Formáció

Mélyebb nyíltvízi self-lejtő fáciesű, szürke, olykor foltosan tarka gumós mészkőből, mész-

kőgumós mészmárgából álló rétegcsoportja a Mecsekben két tagozatra osztható.

30


3.5.6.1. Zuhányai Mészkő Formáció Bertalanhegyi Mészkő Tagozat (brachiopodás mészkő, mészmárga)

Vizuális jellemzői és kis vastagsága (10-60 m) következtében jól térképezhető, a szerkezeti

viszonyokat jól kirajzolja. Míg a terület egyes részein kibúvásokban jól nyomon követhető,

addig másutt csak többé-kevésbé helytálló törmeléke ismert. A Tubesi Tagozat képződménye-

ire szürke, fakószürke, vékonyan rétegzett mészmárgával és sötétszürke mészkőgumókat tar-

talmazó mészmárgával települ. A mészkőgumókat felfelé fokozatosan változó vastagságú,

nagygumós, biogén mészkőpadok váltják fel. A mészkőpadok között 1-5 cm vastag, kiékelő-

dő rétegeken lemezes-leveles elválású, lencsés márgabetelepülések figyelhetők meg, melyek

helyenként kőzetalkotó mennyiségben ősmaradványokat (kagyló, Brachiopoda, Ammonites)

tartalmaznak, amelyek többnyire a márgával érintkező mészkövek réteglapjain preparálódnak

ki, de gyakran a márgák is tartalmaznak igen jó megtartású maradványokat. A területen eddig

végzett vizsgálatok eredményei szerint csak e tagozat képződményeiben és közvetlen fedő-

jében találhatók Conodonta maradványok.

3.5.6.2. Zuhányai Mészkő Formáció Dömörkapui Mészkő Tagozat (sárga-szürke foltos mészkő másodlagos dolomit lencsékkel)

A Bertalanhegyi Mészkő Tagozat képződményeire konkordánsan települ, szürke, sötét-

szürke, vékonypados, kissé bitumenes, egyenetlen, gumós rétegfelszínű, sárga és vörös folto-

kat tartalmazó mészkő rétegekkel (12. ábra). A sárga és vörös foltok mérete a cm-estől né-

hány dm-ig változik, alakjuk szabálytalan, kontúrjuk éles, anyaguk pátitos. A szürke mészkő

mikrites-mikropátitos. NAGY (1968) szerint a foltok alakja, megjelenése, egykori karsztos

üregek kitöltésére emlékeztet. Felfelé fokozatosan növekszik a rétegvastagság; ugyanakkor

teljesen kimaradnak a sárga és vörös foltok-betétek. Ez a megjelenés Pécs környékén ismert.

Orfű, valamint Hetvehely és Gorica környékén KONRÁD (in CHIKÁN, KONRÁD 1982, in

KONRÁD, CHIKÁN 1983) megfigyelései szerint alulról felfelé haladva a sárga, alárendelten

vörös betétek anyaga egyes rétegekben uralkodóvá válik, míg a szürke mészkő lekerekített

intraklasztit formájában található meg. A betétek anyaga mészmárga, néhol homokos mész-

márga. A tagozat felső része, kb. 2/3-a dolomitosodott. A helyenként porló, durvakristályos

dolomitban néhol felismerhető a betétes mészkő reliktum szövete és szerkezete. Míg a mész-

kő világosszürke, csaknem fehér, addig a betétek anyaga vörös illetve lila színűre változott. A

vörös és sárga „betétes” rétegek között helyenként 20-30 cm vastag lencsékben Crinoidea és

rosszmegtartású, átkristályosodott Foraminifera maradványok találhatók. KONRÁD (in

31

dr. Chikán Géza

KONRÁD, CHIKÁN 1983) szerint a „betétek” anyagát alkotó mészmárgából egy darab

Hexacorallia maradvány került elő.

12. ábra. Zuhányai Formáció Dömörkapui Mészkő Tagozat. Vastagpados mészkő a Misinára vezető út mellett. Karrosodás nyomai a mészkő felületén

A középső-triász mészkőrétegek között önálló rétegtani szintet nem alkotó, különböző mé-

retű, cukorszövetű, másodlagosan dolomitosodott kőzettestek figyelhetők meg. Méretük a

néhány mm vastag repedéskitöltéstől a 10-100 m-es tömzsökig terjed. A szekunder dolomit-

ból álló kőzettestek határa általában elmosódott. Gyakran egy rétegen belül megtalálható az

ép mészkő, a klasztitos breccsa (amelyben a szögletes mészkődarabok közötti teret apró-

durvakristályos, gyakran cukorszövetű dolomit tölti ki) és a már teljesen dolomitosodott ré-

szek. Néhány feltárásban a dolomitosodott kőzetben az eredeti üledék relikt szövete, illetve

szerkezete is felismerhető. A dolomit világosszürke, szürkéssárga illetve, halványvörös színű,

többnyire durvakristályos, cukorszövetű, kemény, érdes-szilánkos törésű, porló, szemcsésen

széteső változata ritkábban figyelhető meg kibúvásokban. Kialakulásuk a mészkő-kép-

ződmények kőzetfizikai tulajdonságaival és tektonikus hatásokkal hozhatók összefüggésbe. A

formációt felépítő karbonátos kőzetek ridegebbek, mint a Hetvehelyi Formáció pelites-

karbonátos képződményei. Ezért stressz-hatásokra kisebb mértékben redőződtek. Az erőha-

tásra felhalmozódott feszültségek a vetők és feltolódások környezetét kivéve a kőzetanyag

elmozdulás nélküli összetöredezésében oldódtak fel. Az ily módon fellazult anyagban az egy-

előre ismeretlen eredetű magnézium-tartalmú oldatok eredményesen fejthették ki hatásukat. A

32


szerkezetalakulás és a másodlagos dolomitosodás közötti összefüggést jelzi az a tény, hogy a

legnagyobb méretű dolomittömzsök a Büdöskúti-völgy és a Melegmányi-völgy között húzó-

dó, DNy-ÉK-i csapású szerkezeti ék mentén találhatók. A dolomitosodott kőzettesteket létre-

hozó metaszomatózisban a Mg-mellett más ionok is részt vehettek. Néhány feltárásban a por-

ló, másodlagos dolomit helyenként limonitos repedéskitöltéseket tartalmaz. A repedések falán

néhány mm-es, ritkán 1-2 cm-es idiomorf kvarckristályok találhatók. A Kis-réttől ÉNy-ra 2-

300 m-re, epigén dolomitban néhány mm-es magnezit, sziderit és kvarc kristályok találhatók.

A már említett Büdöskút-melegmányi ék mentén, több feltárásban, a dolomitban szórtan elhe-

lyezkedő, apró, meggypiros pettyek figyelhetők meg. A Nagymély-völgy Ny-i oldalán, a Kő-

lyuktól D-re, másodlagos dolomit feltárások környezetében, ökölnyi méretű törmelékben,

közel 1 cm hosszúságú, hexaéderes, valószínűleg pirit utáni pszeudomorfózát lehetett találni.

WÉBER (1978) a Vp–2 fúrás anyagában a másodlagos dolomitosodást kísérő, hintett piritet

mutatott ki. Ezek szerinte az alsó-kréta alkáli diabáz benyomulás során; hidrotermális hőmér-

sékleten, metaszomatózissal kerültek a dolomitba.

3.5.7. Csukmai Formáció

l, dolomitból, illetve vékonyréteges márgás mészkőből álló réteg-

sor

3.5.7.1. Csukmai Formáció Kozári Mészkő Tagozat (vastagpados, finomkristályos mészkő,

Pécs k ort. Természetes feltárásai a Misina–Tubes vonu-

lat

A vastagpados mészkőbő

a a Mecsekben két tagozatra osztható.

másodlagos dolomittömzsökkel)

örnyékén ismert képződménycsop

ÉK-i oldalán és a kozári kőfejtő környezetében találhatók. A fekvő Dömörkapui Mészkő

Tagozattól a fokozatos átmenet miatt nem különíthető el határozottan. Képződményeit főleg

szürke, vastagpados, apró és mikrokristályos, egyenetlen, gyakran karsztosodott rétegfelszínű,

kemény, szilánkos törésű mészkő alkotja. Ritkán vékonypados közbetelepülések is megfi-

gyelhetők a rétegsorban, melynek felső részén néhány oolitos szerkezetű pad is található (13.

ábra).

33

dr. Chikán Géza

13. ábra. Csukmai Formáció Kozári Tagozat. A felhagyott kozári kőfejtő, azuritos-malachitos bevonat a mészkő repedésében

Makrofaunája szegényes; felső részén helyenként sajátos biogén mészkőréteg figyelhető

meg, Trigonodus maradványokkal, stromatolit-onkoidokkal. Ez kis vastagságú (2-4 m), csak

néhány feltárásból ismert üledék. Kibúvásban a Dömörkaputól a Kisrétre vezető út mentén, és

a Kisrétnél találhatók meg képződményei. Ezen kívül törmelékben Vágot-pusztától DK-re és

a Lóréi vadászháztól K-re fordul elő. A Lóréi vadászháztól K-re egy kutatóárokban néhány

dolomitosodott törmelékdarab formájában is meg lehetett találni. Szürke pados mészkőben

illetve barnásszürke aprókristályos dolomitban tömegesen található sötétszürke-fekete, durva-

kristályos kalcitanyagú Trigonodus sp. és indet. Gastropoda-héjtöredékek, ritkábban ép pél-

dányok, valamint durvakristályos maggal rendelkező, szabálytalan gömb alakú, koncentrikus

szerkezetű, néhány cm átmérőjű maradványok alkotják a képződményt. NAGY (1968) a gömb-

alakú maradványokat, nagyobb termetük ellenére, a STOPPANI (1860) által Evinospongia

cerea néven leírt ősmaradványokhoz hasonlónak tartotta. STOPPANI leírásának elemzésével,

vizuális megfigyelések és vékonycsiszolati vizsgálatok alapján RÁLISCHNÉ (1981) (in KÓKAI,

RÁLISCHNÉ 1981) bebizonyította, hogy ezek nem szivacs maradványok, hanem héjtöredéke-

ket bekérgező sztromatolitból kialakult onkoidok. A sztromatolit onkoidokat és vastaghéjú

34


kagylókat tartalmazó üledék felhalmozódására hullámmozgásnak kitett zátony felületeken

volt lehetőség. Ezzel magyarázható, hogy a képződmény viszonylag kis távolságon belül ki-

ékelődik.

3.5.7.2. Csukmai Formáció Káni Dolomit Tagozat (mikrokristályos, rétegzett dolomit, dlomitosodott mészkő)

o-

A korábban ismertetett másodlagos dolomittól eltérően, önálló rétegtani szintként értel-

mezhető, csak részben epigén dolomitból álló képződménycsoport képződményei a felszínen

Orfű, Hetvehely és Gorica környékén ismertek. A Dömörkapui Mészkő Tagozat felső részé-

nek és a Kozári Tagozat egészének heteropikus fáciesű képződménye leírását KONRÁD (in

CHIKÁN, KONRÁD 1982) adta. Világos szürkéssárga-szürkésbarna, vékonyrétegzett, mikro-

kristályos (dolomikrites), kemény, poliéderesen töredező faunamentes dolomit alkotja kép-

ződményeit. Az alsó részén mm-es, durvakristályos dolomittal kitöltött üregek jellemzők. A

párhuzamosan rétegzett, 3-12 cm rétegvastagságú képződményben a CaO/MgO arány a do-

lomitra adott elméleti érték körül mozog. Magnezit-tartalma alacsony. A felső részén WÉBER

(1965) által ismertetett, vulkáni eredetű, illit-montmorillonit típusú kevertrácsú és kaolinit

típusú agyagásványokból álló zöldagyag-betelepüléseket tartalmaz. Vágot-puszta, a Lóréi

vadászház és a mánfai Kőlyuk környékén szürke, vékonypados, ritkán pados, oolitos, mikro-

kristályos mészkő közbetelepüléseket figyelhetők meg a vékonyan rétegzett dolomitban. Ez a

jelenség a két eltérő képződménycsoport (Káni Tagozat és Kozári Tagozat) laterális összefo-

gazódását jelzi.

3.5.8. Kantavári Formáció (sötétszürke agyagos mészkő, palás agyag, agyagos homokkő, alsó részén helyenként szürke, vörösesbarna tufás sziderit, sziderites-kaolinos agyagkő)

A kantavári forrástól a Kozári-vadászházig húzódó pásztában számos kibúvásból ismertek

képződményei. Elszigetelt előfordulásai a Nagymélyvölgy és a Zsidóvölgy környezetében

találhatók. A legnyugatibb természetes feltárása Vágot-pusztától Ny-ra, a Vp–2 fúrás helyé-

nek közelében ismert.

Alsó részén néhány fúrásban sajátos, szürke, vörösesbarna tufás sziderit, sziderites-

kaolinos agyagkő alkotta rétegek figyelhetők meg (Mánfai Sziderit Tagozat). Felszínen eddig

csak a Büdöskúti-forrás közelében kitűzött, azóta beomlott kutatóárokban, illetve a Melegmá-

nyi-völgybe É-ról betorkolló metsződéstől K-re a hegyoldalban és a Zsidóvölgybe Ny-ról

35

dr. Chikán Géza

lefutó vízmosásban található meg. Legteljesebb szelvényét a Zsidóvölgytől Ny-ra lévő kibú-

vásra telepített kutatóárokból ismerjük. Itt világos szürkéssárga, helyenként elmosódott kon-

túrú, sárgásbarna foltokat tartalmazó, aprókristályos, vékonypados dolomit felszínére települ.

Alul rosszul rétegzett, világos vöröses-szürke, gyakran vörösesbarnára színeződött, kaolinos,

limonitosodott tufit található. A limonit részben diszperz eloszlásban, részben 0,5-0,8 mm

átmérőjű gömbökben figyelhető meg. Erre fokozatos átmenettel sötét zöldesszürke, rétegzet-

len, néhány cm átmérőjű, szabálytalan alakú, szögletes darabokra széteső, világosszürke,

csaknem fehér, mm-es kaolinpettyeket tartalmazó sziderites, bázisos tufa települ. A felső ré-

szén folyamatos átmenettel ismét erősen mállott, rosszul rétegzett tufit jelenik meg. Ebben

helyenként 20-60 cm átmérőjű lencsék formájában szürke, agyagos mészkő és világosbarna,

agyagos, aprókristályos, rossz megtartású csiga-maradványokat tartalmazó dolomit figyelhető

meg. Ezek a karbonátos lencsék már a Kantavári Formáció képződményeibe való átmenetet

jelzik. A képződmény első leírását és vulkáni eredetének megállapítását NAGY és RAVASZNÉ

BARANYAI (1968) készítette el.

14. ábra. Kantavári Formáció. A felhagyott kantavári kőfejtő és jellegzetes fekete agyagos mészköve

A goricai területről és a Vp–2 fúrás anyagának vizsgálatáról WÉBER (1965, 1978) által közölt

adatokat figyelembe véve arra lehet következtetni, hogy a tagozat képződményeinek sekély,

csendes vizű területeken való felhalmozódását okozó vulkáni tevékenység a terület ÉNy-i

36


részén valószínűleg kissé korábban kezdődött meg, mint Pécs környékén. Valószínűbb azon-

ban, hogy a tufa időazonos, s a triász fáciesek csúsznak az időben kissé lejjebb.

A Kantavári Formáció képződményei fokozatos átmenetet alkotnak az idősebb triász kar-

bonátos és a Karolinavölgyi Homokkő Formáció törmelékes üledékei között. A triász üledék-

ciklus fokozódó regressziójával együtt járó differenciált aljzatmozgást jelzi az a tény, hogy

képződményei vagy közvetlenül a Kozári Tagozat pados szürke mészkövére, vagy a lencsé-

sen kifejlődött Trigonodusos rétegekre, vagy a Mánfai Tagozatra települnek. A fekvőre sö-

tétszürke, csaknem fekete, mállott felszínen világosbarnás-szürke, pados-vékonypados, agya-

gos mészkővel települ. A padok között néhány cm vastagságban lemezes mészmárga rétegek

és vitrit zsinórok figyelhetők meg (14. ábra). Ez a képződmény felfelé, a karbonáttartalom és

a rétegvastagság fokozatos csökkenésével lemezes, majd lemezes-leveles mészmárgába, illet-

ve agyagkőbe megy át. A rétegsornak ez a szakasza jól laminált, az agyagkő-lemezek között

fehér és színtelen, néhány mm vastag, kalcitanyagú réteglemezek figyelhetők meg. Erre szür-

késbarna, lemezes-leveles aleurolit és vékonyréteges, agyagos homokkő, majd váltakozva ale-

urolit, sziderites homokkő és agyagkő települ. Az agyagos mészkőben gyakoriak a rosszmeg-

tartású csigamaradványok. A Vp–2 fúrás a Formáció képződményei között tavi fáciesű, kő-

szenes agyagot harántolt (WÉBER 1978).

3.5.9. Karolinavölgyi Homokkő Formáció (homokkő, aleurolit és agyagkő nradványokkal, Phyllopodákkal)

övényma-

Dömörkaputól É-ra a Hármas-forrásig, illetve a már említett Büdöskút-melegmányi ék-

szerkezetben találhatók meg képződményei a felszínen. A Kantavári Formáció felső részét

alkotó sziderites homokkő, aleurolit és agyagkő váltakozásából álló képződménycsoporttól a

fokozatos átmenet miatt nehezen különíthető el. Szürkésbarna, szürke, aprókavicsos homok-

kő, finomszemcsés homokkő, szürke, zöldesszürke aleurolit és kőzetliszt alkotja képződmé-

nyeit. Felszínen legtöbbször csak szürkésbarna, aprókavicsos homokkő, illetve vegyes szem-

cseméretű homokkő és ritkán aleurolit található (15. ábra). Kőzeteinek törmelékes alkotói:

kvarc, földpát, muszkovit és kőzettörmelék. A kőzettörmelék anyagában főleg metamorfitok,

gránit és ritkán mészkő ismerhető fel. A homokkövek kötőanyaga változatos; kova, szericit,

dolomit, ankerit és ritkán sziderit. Az aleurolitok és agyagkövek domináns agyagásványa a

klorit, kisebb mennyiségű az illit és kaolinit. NAGY (1968) elsősorban fúrások anyagának fel-

dolgozása során arra a következtetésre jutott, hogy a formáció képződményeiben mindhárom

37

dr. Chikán Géza

felső-triász emelet képviselve van. Részletes üledékföldtani megfigyelései alapján a formáció

képződményei lagúnás–tavi–delta–tavi–lagúnás–folyóvízi–delta–tavi fáciessort jeleznek.

15. ábra. Karolinavölgyi Homokkő Formáció rétegei és durvaszemű hom köve a pécsi Lámpás-völgyben

A Darázskút közelében lemélyített XI. szerkezetkutató fúrásból WÉBER (1984) két szintben

3.6. TRIÁSZ–JURA

folyamatosan megy át a jurába, a terület keleti határán ezek az átmeneti

ké

3.6.1. Mecseki Kőszén Formáció (homokkő, aleurolit, palás agyag, agyagkő, kőszéntele-

A terület K-i szélén és Pécs város területén, az ún. Mecsekalja-vonal mentén ismertek ki-

bú

ok

vékony feketekőszén-telepeket írt le a Semionotus sp. és Pleuromya sp. maradványok alapján

a karni emeletbe sorolható üledékekből. Szerinte a Vp–2 fúrás adatait is figyelembe véve, ez

azt jelenti, hogy a térségben a kőszénprognózis rétegtani feküje elméletileg a középső-triász

korú, karbonátos kifejlődésű rétegcsoport lehet.

A triász rétegsor

pződmények megtalálhatók.

pek)

vásai. Ezen kívül a Mecseki Ércbányászati Vállalat néhány fúrása (1428, 4716/1, XI. szer-

kezetkutató, XVII. szerkezetkutató) harántolta képződményeit. Felszínen képződményeit ho-

mokkő, aleurolit, agyagkő és agyagos kőszén váltakozásaiból álló, rövid rétegsor szakaszok

38


képviselik (16. ábra). Az üledékek hasonló jellege miatt a Karolinavölgyi Homokkő Formáci-

ótól nem határolható el egyértelműen. Bár részletes üledékföldtani és palinológiai vizsgála-

tokkal ez a probléma megoldható, a gyakorlatban a határ VADÁSZ (1935) és NAGY (1968)

nyomán ott vonható meg, ahol az „első kőszéntelepek”, illetve a lápi képződmények megje-

lennek.

16. ábra. A Mecseki Kőszén Formáció Pécsbánya és a Misina közötműködő külfejtése

Fúrási és bányabeli adatok részletes elem ésével a Formáció képződményeit NAGY E.

(19

3.7. JURA

épződmények csak néhány kisebb foltban, elsősorban Pécs város területén, a pik-

ke

t

z

64) három telepcsoportra tagolta. A terület K-i részén csak az alsó tagozat képződményei

találhatók meg. Képződményeit homokkő és aleurolit alkotja két 0,5-1,0 m vastag feketekő-

szén-teleppel. Erre a lápi fáciesű ún. alfa telepcsoportra kb. 40-50 m vastag sziderites homok-

kőből álló, tavi fáciesű rétegcsoport települ. A Pécs város területén ismert, tektonikusan erő-

sen igénybevett képződményeiről nem állapítható meg, hogy a formáció melyik részével azo-

nosíthatók.

A jura k

lyzónában találhatók meg.

39

dr. Chikán Géza

3.7.1. Vasasi Márga Formáció (homokkő és homokkőpados gryphaeás márga)

Pécs város területén a Magaslati út mentén és a Kálvária dombon néhány kibúvásban is-

mert. Szürkésbarna, gyakran világos vörösessárgára mállott aleurolitos márga és homokkő

alkotják képződményeit. A szemcsék anyagát főleg kvarc alkotja, kevés erősen mállott föld-

pát és színtelen csillám ismerhető fel közöttük. A karbonátos kötőanyagú kőzet többnyire

meghatározásra alkalmatlan Gryphaea sp. és kevés szénült uszadékfa maradványt tartalmaz.

3.8. KRÉTA

A Nyugati-Mecsek területén csak a kréta elejére datált alkálibazalt-vulkanizmus telérei

képviselik a kréta képződményeket.

3.8.1. Mecsekjánosi Bazalt Formáció (alkálibazalt telérek)

Néhány kibúvásból és számos fúrásból ismertek képződményei. A perm, de főleg az alsó-

triász képződményeiben találhatók néhány m vastag teleptelér benyomulásai. A zöld, zöldes-

szürke, többnyire ofitos szövetű, apró, világosszürke földpát (plagioklász) léceket, sötétszürke

amfibol tűket és olivin csomókat tartalmazó kőzet felszínen gyakran mállott formában találha-

tó meg. A mállás során a színes elegyrészek részben limonittá alakultak, ezért felszínen leg-

többször vöröses-szürke színű. BILIK (1964) szerint a Ny-i Mecsekben ismert telérek anyaga

jól azonosítható a K-i Mecsek-beli alsó-kréta vulkáni képződményekkel. Elképzelhető, hogy

az itt megismert telérek nem egy, hanem esetleg több benyomulás termékei. A telérek és a

bezáró kőzetek érintkezési felülete mentén általában csak néhány cm vastag kontaktzóna fi-

gyelhető meg. A területen legfiatalabb rétegtani szintbe (Kantavári Formáció) nyomulva a

Vp–2 fúrás tárta fel a képződményt.

3.9. HARMADIDŐSZAK

A terület mintegy 60%-án találunk harmadidőszaki képződményeket. Ezek mindenütt

diszkordáns településűek, fekvőjükben a legkülönbözőbb korú paleo-mezozoos alaphegységi

képződményekkel.

40


3.10. PALEOGÉN

A vizsgált terület legidősebb harmadidőszaki képződményei a Mecsekalja-árokból, fúrás-

ból ismertek.

3.10.1. Szentlőrinci Formáció (aleurit, homokkő, konglomerátum, szenes agyag)

A Mecsekalja-árokban, a hegység D-i előterében, Szentlőrinc közelében lemélyített XII.

szerkezetkutató fúrás terresztrikus tarka és szürke agyagot, aleuritot, szenes agyag, szén, ho-

mokkő, kavics, konglomerátum ciklusos váltakozását harántolta kárpáti képződmények alatt.

E képződmény-együttes egy része WÉBER (1979) vizsgálatai szerint a Szigetvár környéki fú-

rásokból ismert eocén képződményekkel párhuzamosítható, egy része oligocén korú.

A hegység ÉNy-i részén lemélyített nagyobb mélységű fúrások egy részében a Szászvári

Fo

3.11. NEOGÉN

ület legnagyobb részét — a negyedidőszaktól eltekintve — neogén üledékek

bo

3.11.1. Szászvári Formáció (kavics, konglomerátum, homok, homokkő, agyagmárga,

A te yüttes. Fúrásban és feltá-

rás

rmációba sorolt képződményekből BÓNA, SÜTŐNÉ (1981) olyan pollen-együttest mutatott

ki, amelynek markáns képviselője a Cicatricosisporites dorogensis. Véleményük szerint a

gazdag flóra áthalmozást nem szenvedett, s egyértelműen az üledékek oligocén korát jelenti.

Terepi megfigyeléseim, valamint diasztrofikus megfontolások alapján arra a következetésre

jutottam, hogy ez a flórakép sokkal inkább valamilyen endemikus növényföldrajzi környeze-

tet, mint kort jelent. Ezért a jellegzetesen miocén flórát tartalmazó képződményekhez hasonló

üledék-együttest továbbra is a miocénhez tartozónak tekintem.

A kutatási ter

rítják.

tufit, kőzetlisztes agyagmárga barnakőszén zsinórokkal)

rületen felszínen található legidősebb miocén képződmény-eg

ban egyaránt megtalálható. A Gyulakeszi Riolittufa Formációra vagy az alaphegységre

települ, a fedőjét a Budafai Formáció, vagy diszkordánsan fiatalabb miocén képződmények

adják. Ide sorolhatók azok a többnyire durvakavicsos, rossz osztályozottságú, de erősen kop-

tatott szemcséket-görgetegeket tartalmazó rétegsorok, amelyekre általában jellemző, hogy

túlnyomórészt a hegység déli előteréből származó kavicsanyagot tartalmaznak. A szemcse-

41

dr. Chikán Géza

összetétel átlaga felfelé fokozatosan finomodik, de még a formáció felső részén is a kavics-

anyag dominál.

3.11.1.1. Szászvári Formáció Szászvári Tagozat (konglomerátum, homokkő, agyagmárga)

A tagozat legjellegzetesebb képződménye az agyagos, homokos, polimikt, kötőanyag

nélküli kavics, amely csak helyenként tartalmaz agyagos-meszes kötőanyagú konglomerátum-

betelepüléseket. A kavicsok mérete helyenként eléri a 70-80 cm-t is. A finomszemű

betelepülések anyagában a derivatográfiás vizsgálatok kvarc, limonit, muszkovit, illit és

montmorillonit, valamint kalcit jelenlétét mutatták ki. Ez utóbbi viszonylag kevés, az általam

vizsgált minták karbonáttartalma 2-5% közötti. A tagozat feltárásaira általában jellemző, hogy

a kötőanyag nélküli kavics jelentős mértékben letakarja a partoldalakat, így a közbetelepülő

finomabb szemű részek kevésbé megfigyelhetők (17. ábra). A tagozat képződményei áthal-

mozott riolittufát-tufitot is tartalmaznak. Ősmaradvány-társulását kevés csiga és pollenek

alkotják. Kifejlődési jellegeik alapján a Tagozat képződményei túlnyomórészt folyóvízi

fáciesűek. A képződménycsoport felszíni előfordulásai a Goricai-völgy környékén, a Macs-

kagödörben és Kisbesztercétől D-re találhatók elsősorban; több fúrás is harántolta, vastagsága

a területen maximum 200 m lehet.

17. ábra: Szászvári Formáció Szászvári Tagozat. Homokkő és polimikt kavicsanyag egymással váltakozó rétegei a Hosszú-völgyben

42


3.11.1.2. Szászvári Formáció Mecseknádasdi Tagozat (konglomerátum, homok, homokkő, tufit, kőzetlisztes agyagmárga barnakőszén zsinórokkal)

E rétegcsoportba sorolhatók azok a képződmények, melyek a Szászvári Tagozat durva

törmelékei vagy az alaphegység és a kárpáti képződmények közé települnek. E képződmé-

nyeket korábban az alsó-helvéti felső részébe helyezték, és édesvízi fáciesűnek tartották. Je-

lentős felszíni elterjedésű és vastagságú képződményei változatos kőzet-kifejlődésűek. A ko-

rábban elkezdődött folyóvízi üledékképződés tovább folytatódott, ugyanakkor a csökkenő

reliefenergia miatt az átlagos szemcseméret csökkenés mellett helyenként már pangóvízi üle-

dékképződésre alkalmas térszínek is kialakultak. Ezek részben a sodorvonaltól távolabb,

részben pedig a feltételezett folyótorkolat közelében alakultak ki. Elsősorban folyóvízi

fáciesű képződményeket tartalmaznak Bükkösd, Korpád, Ibafa, Hetvehely környéki feltárásai,

s az itt lemélyített fúrások. Felfelé fokozatosan finomodó szemnagyságú képződménysorának

jó reprezentálója a Lapsi-erdőben lévő horhos rendszernek a feltárássora: itt a legmélyebb

térszíni helyzetű feltárásokban 4-6 m homokos kavics, kavicsos-homok települ. E felett ka-

vicszsinóros, középszemű homok található több m vastagságban. A kavicsanyag mindkét ré-

tegben jól vagy igen jól koptatott, feltételezhető, hogy részben a formáció mélyebb szintjéből

származik, mivel anyaga azzal megegyező, de mérete kisebb, és koptatottsága jobb annál. A

homok felett változó szemnagysági összetételű, homokos kőzetliszt-kőzetlisztes homok tele-

pül; ez kék, zöld, sárga, szürke színű. Jellegzetessége az igen alacsony karbonáttartalom és a

szinte teljes ősmaradvány-mentesség. A durvaszemű üledékanyag jelentős része a hegység D-

i előteréből származik. Az alaphegység közelében általában nagy méretű, alig koptatott töm-

bök–börcök jelentik a miocén rétegsor alapkonglomerátumát. A JÁMBOR, SZABÓ (1961) által

végzett kavicsvizsgálatok alapján a konglomerátum fő kőzetösszetevői: felső-karbon homok-

kő, vörös biotitos paragneisz, szürkésfehér muszkovitgneisz, csillámpalák, kvarc, fehér gránit,

kvarcporfír és triász földpátos homokkő.

A rétegsorban felfelé haladva jelentkező finomodás tendenciája térben DNy-ról ÉK-felé

haladva is megfigyelhető. A finomszemű kőzetanyag karbonáttartalma 4-40% között változik.

A fő kőzetfajták: kőzetliszt, márgás kőzetliszt, homok, kőzetlisztes homok. A rétegsorok egy

részében az összletbe települő vékony, néhány mm-től 20 cm-ig terjedő vastagságú tufabete-

lepülések is megfigyelhetők (Bükkösd–Megyefa környéke, Kán). A medence belsejében ki-

alakult üledékgyűjtő édesvízi fáciesű, sekély vizű volt, és a behordódott szerves anyag egy

43

dr. Chikán Géza

része, illetve a valódi mocsári fáciesben felhalmozódott szerves anyag vékony, max. 0,4 m

vastagságú széntelepek formájában halmozódott fel (18. ábra).

18. ábra. A 9019. fúrás részlete; földes-fás barnakőszén betelepülés közép-durvaszemű homokban

Igen nagy mennyiségben találhatunk a rétegek között szenes uszadékfa-darabokat is. A pangó

víz viszonylagos oxigénszegénysége nem volt kedvező élettér a magasabb rendű állatok szá-

mára, így ősmaradvány-anyaga igen szegényes, túlnyomórészt összenyomott Brotia,

Viviparus és Planorbis maradvány, melyek a fáciest jelzik, de közelebbi kormeghatározásra

nem alkalmasak. A rétegcsoport a terület jelentős részén kifejlődött: legdélnyugatibb előfor-

dulása Helesfa környezetében található. Részben felszínen, részben fúrásban az egész miocén

területen megtalálható. Vastagsága eléri a 250 m-t is, elsősorban a gyorsan süllyedő területe-

ken.

3.11.2. Gyulakeszi Riolittufa Formáció (riolittufa)

A Szászvári Formációban betelepülésként, illetve helyenként a neogén üledéksor alján te-

lepül a területen a riolittufa, melyet fúrásból és néhány felszíni feltárásból (BARABÁS et al.

1995) ismerünk. A Tekeres–l fúrásban 1093,5–1095,0 m között bentonitosodott riolittufát

harántoltak, mely az alaphegységre települ. Valamivel magasabb szintben, a Szászvári For-

máció képződményei közé települve, áthalmozott formában található a Varga K–2 fúrásban.

A környező területek analógiája alapján feltételezzük, hogy az egykori miocén üledékgyűjtő

azon részein, amelyek ma rendkívül mélyen találhatók meg (de amelyeket éppen a folyamatos

süllyedés megvédett az eróziótól), a legidősebb durvatörmelékes rétegek között megtalálható

az ignimbrites riolittufa. Vastagsága 1,5-3 m lehet.

44


3.11.3. Keresztúri Formáció (homok, homokkő, kőzettörmelék, agyag)

A kárpáti kezdetére kialakult üledékgyűjtőkben változatos kőzettani kifejlődésű, többféle

fáciesű képződmény rakódott le. A továbbra is D-i irányú folyóvízi törmelékszállítás főcsa-

tornája a Bükkösdi-völgy; ettől Ny-ra szárazulati térszín helyezkedett el, melyek viszonylag

nagy relatív szintkülönbségei lejtőtörmelék-felhalmozódást tettek lehetővé (CHIKÁN 1991).

Ennek az együttesnek fekvője az alaphegység vagy a Tari Formáció, fedője pedig mindig

diszkordáns; a legidősebb fedő képződmény bádeni korú.

A Dinnyeberki és Almáskeresztúr környékén fúrásokból megismert képződmény-együttes

legteljesebb kifejlődését az Almáskeresztúr-térképező–2 fúrás harántolta. A fúrás 77,0-179,0

m közti szakaszán végzett részletes vizsgálatok szerint az uralkodó kőzettípus a homok,

melyben helyenként kőzettörmelékes, máshol kőzetlisztes homok, agyagos homok, és agyag-

betelepülések vannak. A kőzettörmelék gyakorlatilag koptatottság nélküli; az osztályozottság

igen rossz, 4-5 maximumos görbék is előfordulnak. A kőzettörmelék 90%-a riolit (kvarcpor-

fír) és gránit; a fúrás közelében halad át a gránitot és kvarcporfírt elválasztó szerkezeti vonal.

A finomabb szemnagyságú részeken a kötő-, illetve köztes anyag többnyire a Tari Dácittufa

lepusztulásából származik, a DTA-vizsgálatok illit, montmorillonit, kvarc és nagy mennyisé-

gű kőzetüveg jelenlétét mutatták ki. A fúrás (és a Dinnyeberki-környéki fúrások)

karotázsvizsgálata a rétegsor alsó részén kissé szenes, szerves anyagban dús agyagrétegben

radiometriai anomáliát mutatott ki (CHIKÁN, WÉBER 1984). A rétegcsoport anyaga többnyire

durvatörmelékes, csak kevés finomszemű betelepülést tartalmaz. Az ezekből vett minták

palinológiai vizsgálata során csak néhány, bizonytalan kárpátit jellemző spóra-pollen került

ki. Makrofaunát a kőzetanyag nem tartalmazott. Vastagsága a fúrásban 102 m (ennek egy

része esetleg fiatalabb kárpáti formációt képvisel), ennél vastagabb kifejlődése nem valószí-

nűsíthető.

3.11.4. Budafai Formáció

A kárpáti üledékképződés kezdetén (a szárazföldi típusú kifejlődési területeken kívül) fo-

lyóvízi, partszegélyi, lagúnás és delta-fáciesű képződmények keletkeztek, amelyek három

tagozatba sorolhatók.

45

dr. Chikán Géza

3.11.4.1. Budafai Formáció Pécsváradi Tagozat (konglomerátum, kongériás mészkő, hmokkő)

o-

A kárpáti üledékképződés kezdetén az üledékgyűjtő peremein meszes kötőanyagú, durva-

törmelékes rétegcsoport rakódott le, amely a területen Hetvehelytől a terület K-i széléig nyo-

mozható. Fekvője a Tari Formáció vagy az alaphegység, fedője csaknem mindenütt a Budafai

Formáció Komlói Agyagmárga Tagozata. Ny-ról K-felé haladva az átlagos szemnagyság

csökken: a Nyárás-völgy elején lévő kőfejtő felső részén még durvakavicsos konglomerátum,

az abaligeti Rózsadombon középszemű homokkő az uralkodó, s a terület keleti határán egyre

inkább a meszes homokkő-homokos mészkő veszi át a főszerepet (19. ábra).

19. ábra. Kongériás homokkőpad a Háromház-pusztától Ny-ra lévő völgyben

A kőzetösszeté ttörmelék-anyaga

csa

telre jellemző, hogy a képződmények kavics-, illetve kőze

knem kizárólag a közvetlen fekvőből származik, többnyire triász mészkő és dolomit anya-

gú, monomikt. A kavicsok egy része jól kerekített, máshol viszont éppen csak éleik vannak

lekoptatva a kis szállítási távolság következtében. A konglomerátumot változó mennyiségű

kötőanyag cementálja. Ez általában meszes. Ahol a kavicsok közti teret szürke agyag tölti ki,

ott laza a kőzet. A 0,3-1,0 m vastagságú konglomerátum-rétegek közé aprószemű homokkő és

aprókristályos mészkő rétegek települnek. Igen jellegzetes kifejlődés figyelhető meg a Sár-

kánykút felett és a Cigányhegy É-i lejtőjén, ahol az alaphegység kibúvásainak felszínén 2-5

cm-es bekérgezést alkot a meszes homokkő. Helyenként tömegesen tartalmaz Congeria és

Bulimus maradványokat. A képződmény vastagsága erősen változó; a fentebb említett néhány

cm-től 50 m-ig terjedhet.

46


3.11.4.2. Budafai Formáció, Komlói Agyagmárga Tagozat (kavics, homok, homokkő, hpikkelyes agyagmárga)

al-

A Nyugati-Mecsek miocénjének egyik legjelentősebb elterjedésű képződménycsoportja.

Felszínen és fúrásban egyaránt nagyszámú előfordulása ismert, s részletes vizsgálatoknak

alávetett képződmény. Fekvője vagy az alaphegység vagy a Szászvári Formáció, vagy a

Pécsváradi Tagozat, fedője peremi helyzetben a Budafai Homokkő Tagozat, a medence belse-

jében pedig a Tekeresi Slír Formáció lehet (20. ábra).

20. ábra. Halpikkelyes agyagmárga az orfűi szerpentin kanyarjában

Két fő kifejlődési típusa van, melyek kőzetösszetételben is jelentősen eltérőek. A hegység

Ny-i részén a tovább folytatódó folyóvízi üledékképződés túlnyomórészt durvaszemű törme-

lékes képződményei a jellemzők, míg a Goricai-völgytől K-ÉK-re egyre inkább nyíltvízi,

pangóvízi, lagúnás jellegű üledékek rakódtak. A folyóvízi üledékképződési térszín üledékeit

Helesfa, Korpád, Kán térségben találjuk, részben kisszámú felszíni feltárásban, részben pedig

fúrásban. Jellemző, hogy a durvább kifejlődésben a kavicsanyag összetétele alig különbözik a

Szászvári Formáció képződményeitől, de az átlagméret jóval kisebb, s a koptatottság jelentős.

Hetvehely környékén a rétegcsoport képződményeibe települ a Tari Formáció dácittufája, s a

köztes anyagban is sok a tufitanyag. A derivatográfiás vizsgálatok alapján a kőzetben illit,

montmorillonit, muszkovit, pirit, kvarc és kalcit mutatható ki. A mikrofauna és palinológiai

vizsgálatok a durvatörmelékes kifejlődés esetében meddőnek bizonyultak. A tagozat e részé-

nek képződményei jelentősen eltérnek a Keleti-Mecsek hasonló korú képződményeitől. En-

nek oka, hogy a Nyugati-Mecsek D-i előterének viszonylagos magassága következtében a

reliefenergia a Nyugati-Mecsekben nagyobb volt, mint keleten (HÁMOR, JÁMBOR 1964). Így a

47

dr. Chikán Géza

Nyugati-Mecsek egy részében még folyóvízi üledékképződés folyt akkor, amikor keletebbre

már kialakult az állóvizű üledékgyűjtő, létrejöttek a tipikus, halpikkelyes agyagmárga képző-

désének feltételei. A medenceterület Ny-i határát nagyjából a Hetvehely–Képespuszta–

Kisbeszterce vonalban lehet meghúzni. E vonal közelében peremi fáciesű képződmények ra-

kódtak le, melyekben még mindig gyakoriak a folyóvízi beütések; ezt tanúsítja az itteni átla-

gos szemcseösszetétel. Jellegzetes még a peremi területeken a magas rétegtani helyzetben is

megjelenő kongériás mészkő és homokkő rétegek viszonylag nagy száma is: a Karácodfa-

térképező–2 fúrás rétegsorában több ilyen réteg figyelhető meg, s ugyanezekkel találkozha-

tunk a Háromház-puszta melletti völgyrendszerben is. A medence belsejében uralkodó a kő-

zetlisztes agyagmárga, márga, kőzetliszt, helyenként homok- és homokkő-betelepülésekkel. A

karbonáttartalom 5-25% között változik.

A Kishajmás–3 fúrás mintáinak átlagos szemnagysági összetétele mélyebb helyzetet, keve-

sebb törmelékes anyagszállítást mutat. Az átlagos karbonáttartalom 20,4%. Az ásványi össze-

tételben a főként a peremeken jelentős mennyiségű kőzettörmelék mellett kvarc, muszkovit,

limonit, klorit, illit-montmorillonit, szerves anyag a legjellemzőbbek. Ezen kívül sok pirit,

dolomit, sziderit és helyenként ankerit volt kimutatható a derivatográfiás vizsgálatokkal.

Szórványosan piritcsomós, szenes csíkokat is tartalmazó rétegek is kimutathatók. Nanno-

planktonon és a pollenanyagon kívül egyéb, rétegtanilag értékelhető ősmaradványt a képződ-

ménycsoport üledékei nem tartalmaznak; a nagyszámú halmaradvány, halpikkely és az egyes

szintekben dúsuló Congeria és Melanopsis (?) maradványok csak a fáciest jelzik. A tagozat

vastagsága a területen folyóvízi illetve peremi kifejlődésben 20-50 m, a medence belsejében a

200 m-t is meghaladja.

3.11.4.3. Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat (konglomerátum, kavics, homok, homokkő)

A kárpáti emelet transzgressziós rétegsorának peremi kifejlődése magasabb szintekben a

Budafai Homokkő Tagozat. Képződményei Bükkösdtől K-felé haladva a terület K-i széléig

megtalálhatók, helyenként jelentős vízszintes és vastagsági kiterjedéssel. Biosztratigráfiai

besorolás szerint helye inkább a bádenienben lenne, azonban ősföldrajzi-szerkezeti-

fejlődéstörténeti alapon a kárpátihoz soroltuk, azzal, hogy a benne található faunaelemek a

fokozatosan tért hódító tenger elöntéseit jelzik, s a kiteljesedett tengeri viszonyokkal jelle-

mezhető üledékeket soroltuk a bádeni emeletbe. A Budafai Homokkő Tagozat fekvője lehet

az alaphegység, a Pécsváradi, vagy a Komlói Agyagmárga Tagozat. Ez utóbbival való össze-

48


fogazódása megfigyelhető a terület K-i részén, a Szentimre-erdőben. Fedőjében a medence

belsejében folyamatos átmenettel települnek a Tekeresi Slír Formáció képződményei. A tele-

pülési helyzettől, az alaphegységtől való távolságtól függően négyféle fő kifejlődési típusát

különböztetjük meg: Mánfa–Sikonda–Szentimre-erdő illetve Hetvehely környékén túlnyomó-

részt folyóvíz által szállított kavicsanyaggal jellemezhető durvatörmelékes képződmények

találhatók (21. ábra).

21. ábra. Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozat. Durvakavicsos konglomerátum rétegek Magyarhertelendtől DK-re

Hetvehely–Abaliget–Mecsekrákos vonalában parti abráziós durvatörmelékes képződménye-

ket találunk, a két terület között delta-fáciesű, erősen változó kőzettani összetételű és kifejlő-

désű rétegek jellemzők, míg Okorvölgy és Kishajmás között sekélyvízi, finomabb szemű tör-

melékes üledéksorok jelzik a tagozatot. A legdurvább szemű, távolabbi területek kőzetanya-

gainak törmelékét is tartalmazó, folyóvízi jellegeket hordozó üledékek a terület K-i szélén

találhatók. Itt uralkodó a durvakavicsos konglomerátum, homokkő, melybe helyenként fino-

mabb szemű homokkő-rétegek is települnek. Egyes szelvényekben megfigyelhető, hogy a

fekvő halpikkelyes agyagmárga felszakított darabjait is tartalmazzák az alsó homok-homokkő

rétegek. A kavicsanyagban itt uralkodó a hegység D-i előteréből származó, túlnyomóan

mezozoos kőzetekből álló, jól koptatott, kerekített darabok megjelenése. K-ről Ny-felé halad-

va az összetétel változik: a mezozoos agyag fokozatosan átadja helyét a permi riolitnak

(kvarcporfírnak).

A folyóvízi kifejlődéssel jellemezhető területeken a karbonáttartalom átlagosan 16,6%. Az

elvégzett koptatottsági vizsgálatok alapján a kőzetanyagban uralkodóak a folyóvíz által szállí-

49

dr. Chikán Géza

tott szemcsék. A lehordási terület a mikromineralógiai vizsgálatok alapján is a Mecsek-

hegység DK-i előterére tehető. Polleneken kívül egyéb ősmaradványt a K-i területrészen nem

találtunk a tagozat képződményeiben. A parti-abráziós kifejlődés a másik jellegzetes előfor-

dulási formája a Budafai Homokkő Tagozatnak. Hetvehelytől, Abaligettől D-re, az alaphegy-

ség, illetve idősebb miocén képződmények felszínén roncsokban, valamivel É-abbra nagyobb

területi kiterjedésben található ez a kifejlődés. Legszebb példája az ilyen típusú előfordulá-

soknak a hetvehelyi vasúti bevágás szelvénye (CHIKÁN, KONRÁD 1982). Hasonló kifejlődés-

ben Abaligettől D-re olyan Ostrea-teknőt találtunk, amelynek belsejében egy magányos korall

volt megtapadva.

A delta-fáciesű képződmények esetében keverednek egymással a folyóvízi és tengeri bé-

lyegek, a változatos keresztrétegzettségű anyagban gyakori, hogy Ostrea és Congeria marad-

ványok egymás közelében fordulnak elő.

A tagozat képződményei sekélyvízi kifejlődésben (az alaphegységtől távolabb) felszínen

és fúrásban egyaránt megtalálhatók. Jellegzetes képződménye a változó kőzetliszt- és agyag-

tartalmú, meszes kötőanyagú sárga homok-homokkő. A karbonáttartalom átlagosan 21,0%.

Az abaligeti vasútállomástól D-re lévő árokrendszerben megfigyelhető a K-i Mecsekből több

helyről is ismertetett, a kárpátien felső részén jelentkező csökkentsósvízi beütés; itt ugyanis a

lithothamniumos kifejlődésű homokkövek közé helyenként egy-egy kongériás pad települ. A

tagozat faunájára a fentieken kívül Bryozoák, Foraminiferák, parti abráziós Mollusca-kőbelek

jellemzők. A tagozat vastagsága 40-150 m.

3.11.5. Fóti Formáció (homokkő, márga, agyagmárga)

A kárpáti transzgresszió zárómomentumaként a K-i Mecsekben általános, a Nyugati-

Mecsekben részleges regressziós jelenségek figyelhetők meg. E kifejlődés a vizsgált terület

ÉK-i részére korlátozódik, illetve Mecsekpölöske, valamint Bodolyabér közelében lehet meg-

találni nyomait. A Tekeresi Slír Formáció és a Pécsszabolcsi Mészkő Formáció képződmé-

nyei közé települ. A terület K-i szélén a karbonáttartalom átlagosan 37,5%. A derivatográfiás

vizsgálatok illit, muszkovit, montmorillonit, kalcit és limonit jelenlétét mutatták ki.

Makrofaunájában az Anadara diluvii Lam. a legjellegzetesebb alak. Bodolyabér környékén a

fekvő nyíltvízi fáciesű kőzetlisztes agyagmárgájából folyamatosan fejlődik ki, fokozatos ho-

mokosodással. A rétegsor képződményeiben felfelé haladva csökken a sótartalom, ezzel közel

párhuzamosan csökken a Foraminifera-fajszám is. A makrofaunában Turritellák és Corbulák

50


kioldott héjú, töredékes maradványai találhatók, ezen kívül viszonylag nagy mennyiségű

Diatoma-maradványt is tartalmaz. Egyes rétegekben a fekvő feldolgozott, töredezett darabjai

is megfigyelhetők. A karbonáttartalom átlagosan 54,4%. Az ásványi összetevők között illit,

montmorillonit, muszkovit, kalcit és kevés kvarc a jellemzőbbek. A képződmény legjobb fel-

tárásai Bodolyabértől D-re, az Újhegy oldalába bevágódott árkokban találhatók. A képződ-

ménycsoport vastagsága 10-60 m.

3.11.6. Tari Dácittufa Formáció (dácittufa, -tufit)

A kárpáti emeletben lejátszódó szerkezeti mozgásokhoz kapcsolódó vulkáni működés ter-

mékeként jött létre a kémiailag riodácittufának minősíthető ún. középső-riolittufa. Ez több

szintben, „eredeti” és áthalmozott formában egyaránt megtalálható, mindig a kárpátien üledé-

kek közé települve. Típusos légi szállítású, vízbe hullott vulkáni törmelék-felhalmozódás.

Fúrásokban és természetes feltárásokban egyaránt előfordul a területen. Általában fehér, szür-

késfehér, máshol zöldes árnyalatú, különböző elváltozottsági fokú. Makroszkóposan általában

csak a biotit, kőzetüveg és ritkán erősen rezorbeált kvarc ismerhető fel az ásványok közül.

Igen jellegzetes megjelenési forma a saját anyagból álló, 0,5-1 cm átmérőjű akkréciós göm-

böcske vagy pellet, amely majdnem minden előfordulásban megtalálható. Fekvője lehet az

alaphegység is, de általában a kárpáti alsó részén települ. Kémiai vizsgálatai erősen szórnak, a

SiO2 tartalom 48,4-69,9% között változik. A derivatográfiás vizsgálatok muszkovit, illit,

montmorillonit és kevés kalcit jelenlétét mutatták ki. A montmorillonit több esetben jellegze-

tesen cheto-típusú. A vékonycsiszolatok vizsgálata alapján megállapítható, hogy a kőzetanyag

jelentős része alig átkristályosodott, helyenként folyásos jellegeket mutató kőzetüveg. A terü-

leten helyenként több szintben megtalálható tufa legvastagabb kifejlődésben Dinnyeberki

környékén és Kishajmásnál figyelhető meg, ott vastagsága eléri a 8 m-t is. Átlagvastagsága 4-

5 m.

3.11.7. Tekeresi Slír Formáció (kőzetlisztes, homokos agyagmárga, márga)

A kárpátien elején megindult transzgresszió kiteljesedéseként nyílt, normál sósvízi

kőzetlisztes márga-rétegek települnek a Budafai Formáció Budafai Homokkő Tagozatára (a

peremeken) vagy a Komlói Agyagmárga Tagozatra (a medence belsejében). A fedőjében a

regresszív szárnyon a Fóti Formáció, a medence belsejében a Szilágyi Formáció

képződményei települnek. A formáció legjellegzetesebb kőzettípusa a kőzetlisztes

agyagmárga, amelyben homokosabb betelepülések is találhatók (22. ábra). Ezen kívül igen

51

dr. Chikán Géza

homokosabb betelepülések is találhatók (22. ábra). Ezen kívül igen gyakoriak benne a vé-

kony, finomszemű homok-, homokkő-betelepülések, s gyakoriak benne a dácittufa-

rétegecskék is.

22. ábra. Tufás, homokos, kőzetlisztes márga feltárása a Herman Ottó tó D-i gátjánál

Az átlagos karbonáttartalom 27,8%. A derivatográfiás vizsgálatok eredményei alapján pirit,

muszkovit, klorit, illit, montmorillonit, kalcit, kevés dolomit, kvarc és szerves anyag mutatha-

tó ki. A Nyugati-Mecsek miocén képződményei közül ősmaradványokban talán leggazdagabb

képződmény-együttes, amely nagy mennyiségben tartalmaz makro- és mikrofaunát, pollen- és

Nannoplankton-anyagot. STAUB (1877) feltehetőleg a slírből említ „Tekeres mellett” lelőhely-

megnevezéssel Glyptostrobus europeus (Brngnt.) és Cinnammomum Scheuchzeri (A. Br.)

levélmaradványokat. A formáció képződményeinek vastagsága a területen 50-200 m között

változik.

3.11.8. Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (sekélytengeri kavicsos, homokos mészkő, klomerátum)

ong-

A területen a formáció szempontjából két különböző kifejlődési terület különíthető el.

Részben a kishajmási völgytől K-re, a Tekeresi illetve a Fóti Formációra települve jelentős

felszíni elterjedésben található meg, részben Almáskeresztúr–Ibafa környékén fúrásban tárták

fel képződményeit. Az É-i, ÉK-i területen jellegzetes kőzetkifejlődései a meszes homok és

homokkő, homokos, lithothamniumos mészkő, mészhomokkő, ritkán homok, homokos kavics

(23. ábra).

52


23. ábra. Enyhén gyűrt lajtamészkő-rétegek a bodolyabéri szinklinálisban. Echinodermata-maradvány

A képződmények színe általában fehér vagy sárga. Az átlagos karbonáttartalom 35,2%. Az

ásványi összetevők között a DTA-vizsgálatok illit, montmorillonit, kvarc, muszkovit, limonit,

kalcit jelenlétét mutatták ki. A vékonycsiszolati vizsgálatok szerint kevés kőzettörmelék-

szemcse figyelhető meg az anyagban. Mind mikro-, mind makrofaunája gazdag és jellegzetes;

a partszegélyre jellemző Molluscákon kívül igen nagy mennyiségű és jó megtartású

Echinodermata, Bryozoa, korall, Lithothamnium, Ostracoda található benne; ezek az ősma-

radványok jelzik a jellegzetes zátonyfáciest. A nyugati területen, Almáskeresztúr és Ibafa

környékén, fúrásokban tárták fel a formáció túlnyomórészt törmelékes, alacsony karbonát-

tartalmú kifejlődését. Fekvőjében részben kárpáti szárazföldi képződmények, részben a Kom-

lói Agyagmárga Tagozat települ, fedője diszkordánsan felső-pannóniai. Az Almáskeresztúr-

térképező–2 és az Ibafa-térképező–l fúrások rétegsora alapján nincs kizárva, hogy a rétegso-

rok egy része a Hidasi Formáció redukált vastagságú képződményeit is tartalmazza, miután

mindkét fúrásban szenes agyagot-kőszenet is harántoltak. A képződmény-együttesre itt a ho-

mok, agyagos homok, kőzetlisztes agyagmárga túlsúlya jellemző, a képződmények színe zöl-

desszürke, szürke. Vékony rétegei közé egy 2 és egy 3 cm-es barnakőszén-csík települ. Az

átlagos karbonáttartalom 3,6%, de a faunában gazdag részeken 20% fölé emelkedik. A

makrofaunában tömegesen fordulnak elő Turritella, Corbula és Nassa maradványok. Nagy

mennyiségű, jó megtartású pollenanyagot is tartalmaznak a képződmények. A képződmény-

csoportnak a Pécsszabolcsi Mészkő Formációhoz való sorolását a flóra- és faunavizsgálato-

kon kívül az is indokolja, hogy bádeni transzgresszív képződmény, amely a tenger-

53

dr. Chikán Géza

előnyomulás során a fekvő anyagát feldolgozva települ az idősebb miocén képződményeken.

A formáció vastagsága a Nyugati-Mecsekben 10-150 m lehet.

3.11.9. Rákosi Mészkő Formáció (lithothamniumos mészkő)

énynek nyomaira két helyen

bu

3.11.10. Szilágyi Agyagmárga Formáció (molluszkás agyagmárga, kőzetlisztes agyag-

A b ginkább nyíltvízi, tengeri rétegcsoportja, melynek fekvője a Tekeresi

Slí

innyei Formáció (mészmárga, agyagmárga, mészhomokkő,

ismerünk, itt fúrásokban és természetes feltárásokban egyaránt megtalálhatók. A képződ-

mé

A Keleti-Mecsekben elkülönített, jól térképezhető képződm

kkantunk a Nyugati-Mecsekben: Mecsekpölöske mellett, útbevágásban, valamint a régi

kishajmási vasúti megálló épülete mellett. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy a bodolyabéri

szinklinálisban a szarmata képződmények fekvőjében meg lehetne találni e formáció kép-

ződményeit, jelenleg azonban erre adatunk nincs. A fehér, sárgásfehér, oolitos,

lithothamniumos mészkőből a felső-bádeni kort igazoló mikro- és makrofauna került elő. A

formáció vastagsága nem lehet több a területen 10 m-nél.

márga)

ádeni emelet le

r Formáció, fedője a Kozárdi Formáció. A képződménycsoport legjellegzetesebb képződ-

ménye zöldesszürke, tömeges megjelenésű, kőzetlisztes márga, agyagmárga, nagy mennyisé-

gű Mollusca-faunával. Elkülönítése a fekvőtől részben vizuális jellegek, részben őslénytani

alapon lehetséges. Az átlagos karbonáttartalom 21,5%. A derivatográfiás vizsgálatok

muszkovit, illit, kalcit, sziderit, dolomit és viszonylag nagy mennyiségű szerves anyag jelen-

létét mutatták ki. Ősmaradvány-tartalma jelentős, mikro- és makrofaunája jellegzetes alakok-

ból áll. Nannoplanktonja NAGYMAROSY (1980) szerint közel azonos alakokat tartalmaz, mint

a Tekeresi Slír Formáció. A képződmény-együttes vastagsága a területen 30-100 m-re tehető.

3.11.11. Kozárdi Formáció, Toolitos mészkő)

Szarmata képződményeket csak a terület É-i, ÉK-i részéről, illetve Pécs város területéről

nysorra jellemző, hogy a peremi helyzetű (vagy sekélyebb vízi) területeken meszesebb és

törmelékes összetevőket nagyobb mennyiségben tartalmazó mészhomokkő–oolitos mészkő, a

medence belsejében pedig inkább mészmárga, agyagmárga képződött. Mindkét esetben azt

bizonyítják a faunavizsgálatok, hogy a szarmatának csak az alsó része fejlődött ki a területen.

A peremi helyzetű rétegsorok esetében a fekvő lajtamészkőre hasonló megjelenésű, fehér,

54


sárgásfehér, likacsos mészkő települ. A vékonycsiszolati képből megállapítható, hogy mikro-

kristályos kalcit alapanyagban elhelyezkedő ooidok belsejében részben szögletes allokémikus

elegyrészek fordulnak elő. A vékonycsiszolatokból viszonylag gazdag és jellegzetes

mikrofaunát lehet meghatározni. A peremi helyzetű rétegsorok esetén az átlagos

karbonáttartalom a 80%-ot is eléri. Peremi kifejlődésben a bodolyabéri szinklinálisban talál-

ható meg elsősorban. A medencebelseji kifejlődések Oroszló–Magyarszék között, elsősorban

fúrási rétegsorokban tanulmányozhatók. Az átlagos karbonáttartalom 32,4%. A

derivatográfiás vizsgálatok illit, montmorillonit, muszkovit, kalcit, dolomit, kaolinit és kvarc

valamint kevés szerves anyag jelenlétét mutatták ki. A leggyakoribb kőzettípus a márgás kő-

zetliszt, kőzetlisztes márga, zöld, zöldesszürke, átlagban jól rétegzett. Kötött, kemény, igen

sok mikro- és makrofaunát tartalmaz. Néhány feltárásban diatomit közbetelepülés is található.

A Diatoma-együttes legalább 18-22% sótartalmú életteret, valamint lassú feltöltődést, illetve

mélységcsökkenést jelez. A Kishajmásról Godisa felé vezető út bevágásában a 60-as évek

elején itt folytatott térképezés során JÁMBOR 1 m vastag bentonit réteget talált a szarmata

képződmények között. Ez a bentonit valószínűleg a Galgavölgyi Riolittufa Formáció tufájá-

nak átalakulási terméke. A formáció képződményeinek vastagsága a területen 40-70 m lehet.

3.11.12. Peremartoni Formációcsoport (kavics, homok, mészmárga)

A Nyugati-Mecsek területéről csak két helyről ismerjük képződményeit. É-on a Varga K–2

fúrás rétegsorában szarmata és felső-pannóniai között erősen meszes agyagmárga és zöldes-

őlősi bekötőúttól K-

re

A területnek jelentős részét borító rétegcsoport, amely változatos felépítésű s a felső-

pannóniai alsó és középső részét képviseli. Települése túlterjed az alsó-pannóniai képződmé-

nyekén, s az idősebb képződményeken diszkordáns. Két formációra választható szét.

szürke homokkő váltakozása figyelhető meg. A déli előtérben a kővágósz

két kibúvásban szürke agyag, homok és vékony kavicsrétegek váltakozása figyelhető meg.

Helyenként durvább görgetegeket is tartalmaz, ezek egy részében a mecseki kampilire jellem-

ző Myophoria costata Zenk. kagyló-lumasella-darabok is megfigyelhetők. Az alsó-pannóniai

képződmények valószínűleg csak a területtől D-re fejlődtek ki nagyobb vastagságban. A fúrá-

si rétegsorok tanúsága szerint a formációcsoportot a Csákvári és a Zámori Formáció képviseli.

3.11.13. Dunántúli Formációcsoport (limonitos homok, homokkő, kőzetlisztes agyag-márga)

55

dr. Chikán Géza

3.11.14. Kállai Kavics Formáció (kavics, homok, kvarchomok)

Az általános jellegek mellett a különböző kifejlődési területeken eltérő sajátosságokat mu-

tat

dés az Erdész út mellett tanulmányozható. Itt sárga, erősen csillámos homokban,

yagú konglomerátum lát-

ható; a kavicsok jól koptatottak, méretük 20-30 cm is lehet. Mintegy 160 m-rel alacsonyabb

tengerszint feletti magasságban faunával {Limnocardium cf. proximum (Fuchs)} igazolt fel-

ső-pannóniai konglomerátumot tárt fel a Mat–40 fúrás, amelynek kőzetanyagában gránit,

fillit, alsó-liász homokkő, alsó-triász homokkő, mészkő törmelékdarabjai láthatók. Durva

konglomerátuma ismert például a Zsebe-dombon is. Finomabb szemű parti-partközeli kifejlő-

déseket a Makár-hegy DDK-i oldalán található feltárásokból írtak le, itt sárga, barnássárga,

finomszemű, limonitos homok-homokkőrétegek képviselik a partszegély üledékeit. A formá-

ció másik jellegzetes kifejlődése az alaphegység felszínén, elszigetelt foltokban jelentkezik. E

kifejlődés figyelhető meg a bodolyabéri szinklinálisban, a Kishajmás–Kisbeszterce közötti

Öreghegyen, valamint Korpád–Hetvehely között több foltban (24. ábra). Itt a fő jellemzője a

kifejlődésnek, hogy az egykori belső, csendes vizű, túlnyomórészt karbonátos kőzetekkel kö-

rülvett üledékgyűjtőben finomszemű üledékek túlsúlyával jellemezhető rétegsorok jöttek lét-

re. Itt általában alapkonglomerátumot sehol sem lehet kimutatni (a diszkordancia ellenére).

Legjellegzetesebb képződmények: homok, homokkő, kvarchomok, márgás kőzetliszt, kőzet-

lisztes márga. Az átlagos karbonáttartalom 13,5%. A derivatográfiás vizsgálatok az agyago-

sabb üledékekből illit, montmorillonit, muszkovit, kvarc, ankerit, limonit, kalcit, kaolinit,

klorit és dolomit jelenlétét mutatták ki.

, ennek alapján két kifejlődési típusa figyelhető meg.

Abráziós parti kifejlődései Pécs környékén tanulmányozhatók a legjobban. Itt három, egy-

mástól jól elkülöníthető szintben figyelhetők meg képződményei. A legidősebb, abráziót jelző

kifejlő

homokkőben monomikt, sötétszürke, bitumenes anizuszi mészkőan

56


24. ábra. Kállai Formáció. Kvarchomok-kibúvás az egykori bükkösdi homokbányában

3.11.15. Somlói Formáció (homok, kőzetliszt, agyag)

A terület jelentős részét borítják képződményei. A hegységperemtől távolabb, viszonylag

nyílt vízben, de változó vízmélység mellett keletkeztek a legnagyobb vastagságú és legjel-

lemzőbb felső-pannóniai üledékek. Ezek nagy része nem különbözik a Dunántúl egész terüle-

téről ismert üledékektől. Fő kőzetkifejlődése a sárga, világossárga, néhol limonitos, oxidálat-

lan, nem felszínközeli helyzetben szürke, finomszemű homok, amelyet változó vastagságú,

többnyire nem réteges, hanem lencsés megjelenésű kőzetliszt és agyag tagol. A tiszta kőzetki-

fejlődések ritkák, inkább törmelékes elegyrészek változó mennyiségi arányával jellemezhető

keverékkőzetek fejlődtek ki. Az átlagos karbonáttartalom 16,0%. Az ásványtani összetételben

a derivatográfiás vizsgálatok muszkovit, kvarc, illit, montmorillonit, limonit, kalcit, kaolinit,

klorit, dolomit és szerves anyag jelenlétét mutatták ki. Makrofaunája általában rossz megtar-

tású, többnyire kioldott héjú alakokat tartalmaz, egy részük igen jellegzetesen limonitgumók

belsejében található. A finomabb szemű üledékek nagy mennyiségű, jó megtartású Ostracoda-

faunát is tartalmaznak. Az igen gazdag palinológiai anyagot is felhasználva megállapítható,

hogy a képződmények a felső-pannóniai alsó és középső szintjét képviselik (25. ábra).

57

dr. Chikán Géza

25. ábra. Somlói Formáció. 10 cm-es elmozdulás kőzetlisztes homokban a szentlőrinci homokbányában

A képződménycsoport vastagsága a peremektől távolodva fokozatosan nő, maximális vas-

tagsága mintegy 400 m lehet (a Varga K–2 fúrás harántolta legnagyobb — 335,0 m — vas-

tagságban).

3.12. NEGYEDIDŐSZAK

Bár a mellékelt térkép fedetlen földtani térkép, a terület földtani viszonyainak ismeretéhez,

a gazdaságföldtani értékeléshez elengedhetetlen a negyedidőszaki képződmények ismerete,

ismertetése. Ezt részben a kvarter képződmények nagy felszíni elterjedése, jelenlegi morfoló-

giát befolyásoló hatása, részben gazdasági jelentőségük indokolja. E szakaszban eltekintek a

formációk szerinti ismertetéstől. Ennek egyik oka, hogy a jelenleg érvényben lévő kvarter

formáció-felosztás lényegesen kevesebb képződménycsoportot különít el, mint amennyi ezen

a részben dombvidéki, részben hegyvidéki területen található, másrészt az elkülönített formá-

ciók jellemzése sem felel meg minden esetben a területen található képződmények legfonto-

sabb tulajdonságainak. Így az ismertetést részben kor, részben fácies szerinti bontásban te-

szem meg.

3.12.1. Pleisztocén

A pleisztocén folyamán képződött üledékek jellegét a Ny-i Mecsek területén is a Dunántúl-

ra jellemző intrapannon és postpannon kiemelkedések határozzák meg elsősorban. A vertiká-

lis és horizontális mozgások következtében kialakult morfológiai különbségek indították el a

58


pleisztocén legelején a lepusztulási folyamatokat, ekkor keletkeztek a mezozoos és harmad-

időszaki képződményekben kialakult eróziós völgyek. A lepusztulás eredményeként később

kisebb-nagyobb üledék-felhalmozódások jöttek létre, melyek képződésében a szél, a víz és a

gravitációs erő játszott döntő szerepet.

3.12.1.1. Lösz, löszváltozatok (kőzetliszt, agyagos kőzetliszt, homokos kőzetliszt)

A pleisztocén képződmények legnagyobb területi elterjedésű és vastagságú üledéke az

eolikus eredetű lösz és ennek változatai: az agyagos és homokos kőzetliszt frakcióba tartozó

„áthalmozott lösz” különböző változatai. MOLDVAY (1964) szerint a legidősebb típusos lösz e

területen a Mindel glaciálisban képződött, melynek már csak átalakult, áthalmozott változa-

taival találkozhatunk elsősorban a Bükkösd környéki területeken. Ezek az „öreg” löszök álta-

lában barnássárgák, nagy limonit és karbonát-tartalmúak, erősen agyagosak, kőzetliszt-tartal-

muk gyakran 30%-ra lecsökken. Kötöttek, kemények, morzsalékos szerkezetűek, kicsiny a

porozitásuk. Gyakran tartalmaznak különböző nagyságú mészkonkréciókat, ökölnyi méretű

„csörgőköveket”. Ősmaradvány-anyaguk szegényes, korra, fáciesre jellemző Mollusca-

együttest egyetlen mintából sem sikerült meghatározni. A terület D-i részén, Boda községen

keresztülhúzódó Nagyrét-völgytől Ny-ra lévő löszben szintén kimutathatók Würmnél idősebb

szintek, melyek alján vörösagyag is települ, ez alatt pedig folyóvízi kavicsanyag észlelhető,

JÁMBOR (1967b) megállapítása szerint. Az idősebb löszök egy részének fedőjében, többnyire

dombtetőkön, dombhátakon található az eredeti helyzetben lévő, típusos würmi lösz. Ennek

száraztérszíni változata világossárga, szürkéssárga, erősen mészeres, mészcsöves, jól osztá-

lyozott, egyenletes szemeloszlású. Ásványi alkotói közül a jól koptatott kvarcszemcsék és az

apró muszkovit csillámok szabad szemmel is felismerhetőek. Rétegzetlen, gyakran oszlopos,

prizmás elválású, olykor fagyleveles. Mollusca-anyagában a jellegzetes „lösz-csigák” játsza-

nak döntő szerepet (26. ábra).

59

dr. Chikán Géza

26. ábra. Lösz-szintek és fosszilis talajszintek (Ph és MB) váltakozása triász mészkő egyenetlen felszínén Bükkösdnél

A típusos würmi lösz nedves térszíni változata, az ún. „infúziós lösz” szintén nagy terüle-

ten és változó vastagságban fordul elő. Elhatárolása azonban igen nehéz a másodlagos hely-

zetben lévő, vagy többszörösen áthalmozott lösz-változatoktól, mivel szemnagysági, ás-

ványtani, fizikai tulajdonságaik csaknem megegyezők. A makrofauna-együttesben főként

nedvességtűrő, illetve vízi fajok fordulnak elő, nem jelezvén azt, hogy eredetileg is vízbe hul-

lott, vagy csak utólagosan vízzel borított képződményről van-e szó. E képződmények vizuális

megjelenése a legváltozatosabb. Színük a sárgásszürkétől a barnássárgáig változó, szemnagy-

sági összetételük általában a kőzetliszt túlsúlyával az agyagtól a finom-aprószemű homokig

változó aszerint, hogy honnan és hová történt a kifúvás, illetve leülepedés. Jellemző a

mikrorétegzettség, a limonit- és a szervesanyag-tartalom viszonylag nagy mennyisége, és

általában a gazdag makrofauna-anyag. Az áthalmozott löszváltozatok áltatában a típusos lösz

közvetlen környezetében, domboldalakon, lankásabb lejtőkön, vízmosások mederoldalában

fordulnak elő. Egyes területeken a típusos és áthalmozott szintek vertikálisan és horizontáli-

san összefogazódva is megfigyelhetők. Érdekes jelenség, hogy ezekben az előfordulásokban a

típusos lösz vályogszintjei és az áthalmozott löszös üledékek anyagvizsgálati adatai nagy ha-

sonlóságot mutatnak. Ez a hasonlóság egymástól távolabb eső területek eredeti és átmozgatott

helyzetben lévő löszeinek és löszös üledékinek vonatkozásában is felfedezhető. A

derivatográfiás vizsgálatok ugyancsak kimutatták, hogy az eredeti és áthalmozott helyzetben

lévő üledékek ásványos összetételében nincs jelentős különbség. Általában kvarc, muszkovit,

60


limonit, illit-montmorillonit, kalcit, dolomit, ritkábban kaolinit mutatható ki a mintákból, elté-

rés csupán ezek mennyiségi arányában adódik, ami az átfedések következtében gyakran észre

sem vehető. A pleisztocén képződményekből készült faunavizsgálatok nagy része is a löszvál-

tozatok faunatársaságát adja meg. A lösz és löszös üledékek a Ny-i Mecsek területén számos

feltárásból és fúrásból ismertek. A típusos lösz egyik legszebb feltárása Bükkösd környékén,

a Dinnyeberkiből a gyűrűfűi nagyvölgybe vezető földút melletti bevágásban található, míg a

löszváltozatok csaknem mindegyike előfordul Nyugotszenterzsébet környékén. Az összlet

vastagsága D-ről É-felé illetve Ny-ról K-felé nő, pár m-től 60 m-ig.

3.12.1.2. Folyóvízi kavics, homok, kőzettörmelékes homok, homokos agyag, agyag

vel első-

sor

3.12.2. Pleisztocén-holocén

folyamatok, melyek a negyedidőszak folyamán mindvégig zaj-

lot

3.12.2.1. Lejtőüledékek

rtjába tartoznak azok a képződmények, melyek fizikai aprózódással

ke

A patakok üledékképző szerepe viszonylag csekély volt a pleisztocén idején, mi

ban pusztító munkát végeztek, a kihordást segítették. A lapos, széles talpú völgyek eseté-

ben, melyek elsősorban a terület D-i, Ny-i és É-i részén találhatók, réti agyag, illetve folyóvízi

törmelékes üledékek képződtek, legfeljebb néhány m vastagságban.

Azok az üledékképződési

tak, olyan képződmény-együtteseket hoztak létre, melyek lerakódása a pleisztocénben

kezdődött meg, de a holocénben is folytatódott, illetve ma is tart. Ilyen például a

lejtőüledékek nagy része, a forrásvízi mészkövek és az áthalmozott löszváltozatok.

A lejtőüledékek csopo

letkeztek, s kialakulásukban a fagynyomásnak, a leöblítésnek és a gravitációs erőhatásnak

volt döntő szerepe. Elterjedésük általánosnak mondható a területen, mivel jelentős morfológi-

ai változások jellemezőek a Ny-i Mecsekre. Kőzettanilag igen változatos összetételű és szem-

nagyságú képződmények, melyek összetételét kizárólag a közvetlen környezet határozza meg.

Általában elmondható, hogy osztályozatlan, koptatottság nélküli, „közelhegységi” törmelék-

anyag helyezkedik el többnyire löszös, agyagos, homokos kőzetanyagban. A kőzettörmelék

anyaga permi és triász homokkő, triász mészkő és dolomit, továbbá miocén kavics és pannó-

niai homokkő, a lepusztulási terület földtani adottságainak megfelelően. A köztes anyagot az

eredeti kőzet mállásából keletkezett anyag, illetve a beiszapolódott talaj és lösz adja. Makro-

61

dr. Chikán Géza

fauna általában nem fordul elő. Legszebb feltárásai a meredekebb lejtők aljában, a dombolda-

lakon, a völgyekben találhatók; vastagsága a fúrásokban a 10 m-t sehol sem haladta meg.

3.12.2.2. Forrásvízi mészkő

ében egyedülálló képződmény, bár kis kiterjedésű és maximum

1-2

Genetikai viszonyok jelleg

m vastagságú összesen, ugyanakkor számtalan előfordulása ismeretes. Vizuális megjele-

nésében is sajátos: sárgásszürke színű, erősen porózus, likacsos, rétegzetlen, egyes változatai

makroflóra-lenyomatokat és makroflóra utáni üregeket tartalmaznak. Előfordul csupán 1-2

cm-es bekérgezés is, ezek tömöttebbek, ősmaradvány lenyomat nélküliek. Keletkezése a kar-

bonátban gazdagabb vízvezető képződmények jelenlétéhez kötött, így előfordulásai is első-

sorban a mezozoos karbonátos alaphegységből, vagy annak közelében eredő források környe-

zetében találhatók, többnyire Pécstől É-ra (27. ábra). Abaliget és Szágy környékén a lösz al-

ján fakadó források környezetében vékony bekérgezéseket alkot. Fiatalabb karbonátos üledé-

kekhez kötötten szintén képződtek forrásvízi mészkőlerakódások, leginkább a Tekeresi és a

Pécsszabolcsi Mészkő Formáció elterjedési területein. Legszebb feltárásai Magyarszék kör-

nyékén, a Rodió-forrás völgyében és a Tekeresi-völgy mellékvölgyeiben találhatók.

27. ábra. Tetarátás forrásvízi mészkő Pécstől É-ra, a Melegmányi-völgyben

3.12.2.3. Áthalmozott lösz

Azok az lválasztása

sem faunisztikai, sem egyéb módszerekkel nem megoldható, helyezhetők ebbe a tág időinter-

áthalmozott lösz-képződmények, melyekben a pleisztocén és holocén e

62


vallumba. Ásvány-kőzettani jegyei nagy vonalakban megegyeznek a fentebb már leírt pleisz-

toc

által létrejött képződmény-

csoportja adja a felszínen található üledékek nagy részét. A pleisztocén folyamán tartó ki-

ncia tovább folytatódott a holocénben is. Ez a folyamat az intenzívebb mor-

fol

. A vízfolyás mennyiségének állandó változása következtében mindig osztályozat-

lan

én löszváltozatokkal, azonban bennük pleisztocén és holocén elemek keverednek, így pon-

tosabb korbesorolásra nem alkalmasak. Fő kőzettípusai az agyagos kőzetliszt, homokos kő-

zetliszt és a kőzettörmelékes kőzetliszt, melyekhez nem ritkán jelentős mennyiségű harmadik

komponens (agyag, homok) is társul. Legszebb feltárásai Tekeres környékén találhatók, vas-

tagsága sehol sem haladja meg az 5 m-t.

3.12.3. Holocén

A terület legfiatalabb, természetes és mesterséges folyamatok

emelkedési tende

ógiájú területeken az areális és lineáris erózióban megnyilvánuló térszín-kiegyenlítésre

való törekvést idézett elő, a völgytalpak felszínközeli részén pedig kisebb-nagyobb mennyi-

ségű, természetes üledék-felhalmozódást eredményezett. Ezek az üledékek viszonylag kis

vertikális és horizontális kiterjedésűek, vastagságuk legfeljebb néhány méter. A felhalmozó-

dási körülményeknek megfelelően genetikailag megkülönböztethetünk gravitációs eredetű

lejtőüledékeket, folyóvízi szállítás útján felhalmozódott torrenciális lerakódásokat, patakhor-

dalékokat és ritkábban pangóvízi-állóvízi képződményeket. A holocén lejtőüledékek alig kü-

löníthetők el a hasonló genetikájú pleisztocén képződményektől, többnyire azokkal együtt

fordulnak elő. Szinte minden meredek hegyoldalban fellelhetők, állandó anyaghozzáadással

és elhordással. Helyzetük állandóan változik, gyakran a lejtők inflexiós pontja fölé húzódnak.

Általában igen változó méretű, koptatottság nélküli, de mindig a közvetlen környezet kőzet-

anyagából álló, sokszor monomikt kőzettörmelék. Némi osztályozódás megfigyelhető a tör-

melékanyagban, a hegylábtól fölfelé csökken a kőzetdarabok átmérője. Cementáló anyag

nincs, a lejtőüledékek többnyire ősmaradvány-mentesek. Legszebb feltárásai a terület DK-i

részén, a Nagyboldogasszony-völgyben találhatók.

A másik nagy üledékcsoport folyóvízi környezetben található. A jelenkori patakvölgyek-

ben, a nagy energiájú patakok folyásának alsó részén, ott, ahol a laposabb területre kiérnek,

változó vastagságban, szintén állandó anyag-hozzáadódással és elhordással keletkeznek hor-

dalékkúpok

és különböző mértékben koptatott az üledék. Jellemzőek a frissen tört kőzetdarabok, de a

többszöri áthalmozás következtében jól koptatott kavicsok is előfordulnak. Az anyagi össze-

63

dr. Chikán Géza

tétel szintén a lehordási terület függvénye, de igen kevés kivétellel polimikt anyag, a lejtőüle-

dékeknél jobban keveredett, többször áthalmozott. Általában homokos kavics, agyagos kőzet-

törmelék, agyagos kőzetliszt formájában fordulnak elő. Egyik legszebb feltárása Bükkösd

környékén, a Sormás-patak völgyében található.

Nem nagy jelentőségű, kis területi elterjedésű és vastagságú üledékek adják azokat a

pangóvízi képződményeket, amelyek lapos, vízzel gyakran elöntött területeken keletkeztek.

Itt általában agyagos kőzetliszt, kőzetlisztes agyag összetételű „mocsári” vagy „réti” agyag

keletkezett, melynek vastagsága max. 1 m körüli. Elsősorban a terület D-i részén, Szentlőrinc

kö

előfordulásuk. Városokban, falvakban és egyéb lakott helyeken általában a

há

ran mester-

ség

rnyékén található előfordulások. Hasonló képződményekkel találkozhatunk az időszakos

vízfolyások egy-egy tereplépcsőn való áthaladásának környezetében, illetve a völgyek ellapo-

sodásánál.

A holocén üledékek másik nagy csoportját adják azok a mesterséges eredetű üledékek,

amelyek az ember természet átalakító tevékenysége folytán keletkeztek. Így elsősorban a la-

kott területek környezetében fordulnak elő ilyen felhalmozódások, de lakott területeken kívül

is számottevő az

z- és közműépítkezés kapcsán találkozhatunk mesterséges feltöltéssel, természetes eredetű

kőzetfelhalmozásokkal – támfalak, ciszternák, kutak kiépítése – és sajnos, a jelentős mennyi-

ségű és előfordulású, illegális és legális szemétlerakó helyekkel.

Ugyancsak nagy jelentőségű, és csaknem az egész területre jellemző a különböző

bányászkodásokkal összefüggő meddőhányók előfordulása. Elsősorban Komlótól Ny-ra, va-

lamint Pécsbánya és Kővágószőlős környékén találhatók vegyes bányászati törmelékek. Az

osztályozatlan, perm, liász és miocén képződmények kőzettörmelékből álló, gyak

es anyagokkal is keveredő „halmok” vastagsága helyenként eléri a 30-40 m-t, itt az anyag

már erősen tömődött. Főként a régebbi előfordulásokon már megindult a rekultiváció. Kisebb

vastagságú, de gyakoribb a kőbányászat során meddőnek bizonyult, változó szemnagyságú,

koptatottság nélküli kőzettörmelék felhalmozódás. Elsősorban a triász és a miocén képződ-

mények előfordulási területeihez kötött. Itt kell megemlíteni a környezetföldtani szempontból

pozitívnak értékelhető Orfű környéki mesterséges tavak létesítését, melyek egyúttal recens

üledékgyűjtők is. A terület archeológiai jelentőségű, mesterséges eredetű kőzetfelhalmozása a

Jakabhegyen, a Pálos-romnál lévő avar kori földvár.

64


4. A földtani képződmények gazdaságföldtani potenciálja

A hazai és a nemzetközi gyakorlatban a gazdaságföldtan nem más, mint a hasznosítható

ásványi nyersanyagok földtana. Hivatalos megfogalmazás szerint (BATES, JACKSON 1987) a

gazdaságföldtan (Economic geology): „The study and analysis of geologic bodies and materi-

als that can be utilized profitably by man including fuels, metals, nonmetallic minerals and

water; the application of geologic knowledge and theory to the search for and the understand-

ing of mineral deposits.”

4.1. A gazdaságföldtan új értelmezése

A geológus számára nyilvánvaló, hogy egy-egy földtani képződmény akkor is rendelkezik

a társadalom számára valamilyenfajta hasznossággal, ha nem termelhető ki ásványi

nyersanyagként. Sőt, kijelenthetem: bizonyos esetekben az ásványi nyersanyagként való

kitermelés társadalmi hasznossága lehet jóval kisebb, mint amilyen hasznosságot egy adott

képződmény in situ képviselhet. Ennek alátámasztására nézzünk két egyszerű példát:

A Bodai Aleurolit Formáció képződményei ásványi nyersanyagként legfeljebb mint építő-

kő jöhetnek számításba. Felszíni elterjedése — ami az építőkő-termelés szempontjából egyál-

talán számításba jöhet — néhány km2 csupán. Abból kiindulva, hogy a kőkitermelés rentábi-

lisnak legfeljebb a jelenlegi erózióbázis szintjéig tekinthető, a kitermelésre kerülő és értéke-

síthető építőkő mennyisége kicsi, néhány ezer tonnában mérhető, ami a hazai építőkő-

termelés összvolumenét tekintve elenyésző. Ugyanakkor a Bodai Aleurolit Formáció kép-

ződményeinek egyik alapvető tulajdonsága az igen kicsi, 10-8 cm/sec vízáteresztő-képesség. E

tulajdonsága részben a régió vízellátása (a felszín alatti vízáramlásra gyakorolt hatás miatt),

részben pedig hulladék-elhelyezési szempontból bír óriási jelentőséggel. Ha csak arra gondo-

lunk, hogy a Paksi Atomerőmű kiégett fűtőelemeinek, mint radioaktív hulladékoknak az elhe-

lyezése szempontjából e képződmény tulajdonságainak vizsgálata kecsegtet a legbiztatóbb

eredménnyel, s e beruházás társadalmi hasznosságát próbáljuk értékelni, beláthatjuk: E tulaj-

donsága mindenképpen fontosabb és előnyösebb, mint építőkőként történő kitermelése. Az

természetesen ezen összehasonlítást nem befolyásolja, hogy adott esetben mindkét hasznosí-

tás számításba vehető, egymást nem kizáró tényező.

65

dr. Chikán Géza

Hasonló összehasonlítás tehető a felső-pannóniai korú, a Kállai vagy a Somlói Formációba

sorolható homokrétegek esetében is: itt azonban az esetleges alternatív hasznosítások zavar-

hatják, vagy lehetetlenné tehetik egymást. A felső-pannóniai homokok építési homokként

számításba vehetők, bár kitermelésük a térségben jelenleg sehol sem folyik nagyipari mére-

tekben. A képződmények területi elterjedése jelentős, vastagsága ugyan elég szeszélyesen

változik, azonban az építőipari nyersanyagok iránt megnyilvánuló, fokozódó kereslet a ké-

sőbbiek során esetleg felveti ilyen célú, nagyobb volumenű termelés megindításának igényét.

Milyen tulajdonságokat, milyen hasznossági elemeket kell ebben az esetben figyelembe ven-

ni? A vizsgált terület szinte minden településének alapvető ivóvíznyerő rétegtani egységéről

van szó, amelynek bányászati műveletekkel való megzavarása könnyen az ivóvízbázis el-

szennyezéséhez vezethet. Itt tehát a kitermelhető homokvagyon mennyiségét, illetve piaci

ért

adalmi-

ga

ságú

eleme a földtani felépítés, még akkor is, ha a legutóbbi időkig a környezeti elemekre vonatko-

ékét kell összevetni a kinyerhető tiszta ivóvíz piaci értékével.

A fentiekből következik, hogy a XXI. század civilizációjának a gazdaságföldtannal szem-

beni elvárásai jóval összetettebbek, mint amennyit erről a múlt században megfogalmazott

definíció mond. A természeti erőforrások hasznosításának, a velük való gazdálkodásnak

komplexitása új szemléletet kíván meg, amely megfelel mind a fenntartható társ

zdasági fejlődésnek, mind annak az alapelvnek, hogy a természetbe, a természeti folyama-

tokba történő emberi beavatkozás minél hatékonyabb legyen úgy, hogy eközben a természeti

egyensúly a lehető legkevésbé sérüljön. Ennek az alapgondolatnak a figyelembe vételével

fogalmaztam meg a gazdaságföldtan azon új definícióját, amely megfelel ezeknek az

elvárásoknak, s amely ugyanakkor lehetővé teszi egy adott terület gazdaságföldtani

potenciáljának komplex meghatározását. Dolgozatom lényegében esettanulmánynak

tekinthető, mivel azt a kettős hiányhatást, amelyet egyrészt a gazdaság szereplőinek minimális

geológiai ismeretei, másrészt a geológiát művelő szakembereknek a közgazdaságtannal

szembeni, gyakran erős ellenállása okoz, nem lehet egyetlen dolgozattal, egy csapásra

megszüntetni. Mi tehát a gazdaságföldtan? A földtani képződmények összetételének, településének,

szerkezetének és egymáshoz való viszonyának elemzése abból a szempontból, hogy felismer-

jük a bennük rejlő azon lehetőségeket, amelyek a társadalmi hasznosság és a természeti

egyensúly fennmaradása érdekében a leggazdaságosabb kitermelési, fennmaradási és meg-

őrzési arányokat meghatározzák.

Részletezve a definíciót: Az emberi környezetnek egyik alapvető, meghatározó fontos

66


zó jogszabályok (legalábbis Magyarországon) ezt a tényt nem veszik figyelembe. Környezet-

védőink a talaj, a víz, a levegő, a növényzet és az állatvilág védelmét, a zaj elleni védekezést,

a hulladék-elhelyezést helyezik tevékenységük fókuszába, s igazán nem mérik fel, s értik

meg, hogy ezek mindegyikének alapja a litoszférának mint környezeti elemnek a védelme. A

talajok kialakulását alapvetően befolyásolja a fekvőt adó kőzetek minősége, tulajdonságai. A

felszín alatti vizek elhelyezkedésének, mozgásának törvényszerűségei, a tiszta ivóvíz nyeré-

sének lehetőségei szoros kapcsolatban állnak a felszín alatti térrész elterjedési, továbbá szem-

csenagysági, kőzet-összetételi és szerkezeti viszonyaival. A levegő tisztaságának védelme, a

zaj elleni védelem különös hangsúlyt kap az ásványi nyersanyagok kitermelésének helyszínén

és szállítási útvonalain, s egy adott terület keletkező hulladékainak, legyen az kommunális

vagy veszélyes hulladék, kiégett atomerőművi fűtőelem, vagy kis aktivitású radioaktív hulla-

dék, biztonságos elhelyezése, tárolása csak a földtani viszonyok részletes ismerete alapján

oldható meg. E szempontokból egyenesen következik, hogy a környezeti földtan egyes eleme-

it e

gtervet, költségoptimalizálást geológiai ismeretek nélkül nem lehet elkészíte-

ni.

ó élővilágra, annak sokszínűségét, a

gy-egy adott terület gazdaságföldtani értékelésénél figyelembe lehet és kell venni.

Nem csupán a környezeti földtan az egyetlen olyan szakág, amelynek gazdaságföldtani ve-

tülete is van. A földtani képződmények mérnökgeológiai tulajdonságai, szilárdsága, állékony-

sága, vízáteresztő képessége, a földrengéshullámok terjedését módosító hatása nemcsak ásvá-

nyi nyersanyagként való kitermelhetőségükre van hatással, hanem arra is, milyen mértékben

befolyásolják valamely létesítmény megvalósításának költségeit.

Valószínűleg nem szorul az sem részletesebb indoklásra, hogy milyen gazdasági jelentősé-

ge van a felszín alatti vizek helyzetének, mozgásának, mennyiségének, hőmérsékletének, ké-

miai összetételének. Elég csak arra gondolnunk, hogy az „egészséges ivóvíz” kritériumának

elérését egyes esetekben viszonylag kis mélységből nyert, gyakorlatilag kezelés nélkül a víz-

hálózatba juttatott mélységi vízzel meg lehet oldani, más esetekben viszont költséges mélyfú-

rással elért, esetleg még költségesebb, távolabbról csővezetéken szállított vízzel lehet ugyan-

ezt az elvárást teljesíteni. Egy térkép adott pontját kijelölve legalább három megoldás kínál-

kozik, s a költsé

Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a talajviszonyok kialakulása jelentős

mértékben függ a klimatikus tényezők mellett az alapkőzet tulajdonságaitól is. Ha ezt tudo-

másul vesszük, már könnyű belátni, hogy a földtani közeg, ha nem is közvetlenül, de hatással

van a felszínén keletkezett talajon keresztül a kialakul

67

dr. Chikán Géza

biodiverzitást is befolyásolja. Egyenesen azt állíthatom, hogy a biodiverzitás és a

geodiverzitás között szoros összefüggés van. Miután azonban a szakirodalomban eddig a

geodiverzitás kifejezéssel nem találkoztam, meg kell határozni, mit is értek ez alatt.

Geodiverzitásnak nevezem egy adott terület földtani képződményeinek sokféleségét; e

sokféleség alatt az ásvány-kőzettani felépítést, a települési viszonyokat, a szerkezeti jelensé-

geket, és mindazokat a tulajdonságokat értem, amelyek hatással vannak az adott terület talaj-

tani, geomorfológiai, vízrajzi, ásványi nyersanyagi és ezen keresztül növény- és állatföldrajzi

képének alakulására. A geodiverzitás bármilyen módon történő megváltozása vagy megvál-

toztatása (természeti katasztrófák vagy az emberi tevékenység következtében) a földfelszín

természetes és mesterséges „felépítményeinek” megváltozásával jár, s így a legtöbb esetben

gazdasági következményei is vannak. E változások anyagi vonzatainak előrejelzése, becslése

és követése szintén lényeges része egy terület gazdaságföldtani potenciáljának.

A geodiverzitás az alapja egy-egy vidék, egy-egy terület jellegzetes tájképi megjelenésé-

nek; más és más látvány tárul a szemünk elé egy nagy kiterjedésű mészkő- vagy dolomitpla-

tón, egy vulkáni kúpokkal tagolt medence peremén, vagy egy erodálódó löszháton. A tájkép-

nek, mint a természet egyik fontos, az emberi szem számára komplexitásában élvezhető jelen-

ségének értéke az utóbbi években egyre inkább növekvőben van: a pihenni vágyó, vagy éppen

a s

ig a föld-

tan

top 100”-as listáját.

portot kedvelő emberek számára nem közömbös, hogy egy-egy terület mennyire változa-

tos, milyen tájképi formákat mutat: Így tehát a geodiverzitásnak a turizmus fejlődésére gyako-

rolt hatása sem elhanyagolható, s ennek világszerte, de különösen hazánk mai helyzetében

egyre jelentősebb gazdasági következményei vannak.

Nem esett szó még egy fontos, bár igen nehezen számszerűsíthető értékről, ez ped

i képződmények szakmai-tudományos értéke. Ez az érték az egyik legnehezebben megha-

tározható, legnehezebben számszerűsíthető, mivel szakmai konszenzust is nehéz létrehozni

egy-egy képződménycsoport vagy jelenség tudományos értékének megítélésében. E kérdés

kapcsán történtek kísérletek az utóbbi években a földtani értékek meghatározására (KOZÁK et

al. 1998, KOZÁK et al. 2000), azonban az általuk felvetett értékelési rendszer egyelőre nincs a

köztudatban, s bevezetéséhez még feltehetőleg hosszabb időre lesz szükség, annak ellenére,

hogy Nyugat-Európában, illetve az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országokban

egyre nagyobb jelentősége lesz a földtani turizmusnak. Ezt szem előtt tartva már több ország-

ban összeállították az ország földtani értékeinek „

68


4.2. A földtani képződmények gazdasági értékének meghatározása

Egy adott terület gazdaságföldtani potenciáljának meghatározásához szükség van a földta-

ni képződmények pénzbeli értékének becslésére. Ez a folyamat bonyolult, soktényezős, rész-

ben a földtani kutatás által, részben más úton megszerzett adatokra támaszkodó becsléseket,

illetve számításokat igényel, és mindenképpen hely- és időspecifikus. Igaz ez még abban az

esetben is, ha a földtani képződményt csak mint ásványi nyersanyagforrást tekintjük, s hatvá-

nyozottan érvényesülnek a sajátosságok akkor, ha az előbb írtak alapján komplex értékelést

kív

yezeti elem értékét már csak akkor sikerült meghatározni, vagy egyáltalán

elf

ékük felbecsülése sok

ese

ánunk készíteni.

4.2.1. A földtani képződmények mint természeti erőforrások gazdasági (pénzbeli) érté-kelése

A természeti erőforrások jelentős részére jellemző, hogy puszta létük nehezen értékelhető.

A gyakorlat azt mutatja, hogy igazán csak azon természeti tényezőknek az értékét tudjuk

megbecsülni, pénzbeli értékét meghatározni, amelyeknek változásait rögzíteni, észlelni tud-

juk, s így tulajdonképpen nem is magát a létezést, hanem a változásokat értékeljük. Ez azon-

ban veszélyes pálya a környezeti elemek szempontjából: számos olyan esetről tudunk, amikor

valamilyen körn

ogadtatni, hogy értékelhető (lett volna), amikor a környezeti elem már eltűnt {ez leginkább

növény- és állatfajok esetében kézenfekvő, de egy kiváló tájképi elemet jelentő hegy ásványi

nyersanyagkénti lefejtését hiányként értékeljük (Haláp, Bélkő)}. Mindemellett azonban érthe-

tő, hogy az a környezeti elem, amelyik „csak van”, jóval nehezebben értékelhető, mint a

használatba vett környezeti elemek. Ezt még földtani képződmények esetében és nem geoló-

gusok számára is könnyű belátni: gondoljunk csak a 4. metróvonal Gellért téri állomása körüli

vitákra.

A fentiekből következik, hogy a környezeti elemek, s így a földtani képződmények eseté-

ben is sajátos értékelési módszereket kell alkalmazni, s pénzbeli ért

tben csak erős elméleti háttérrel oldható meg. Az értékelés különböző módszereit az aláb-

biakban tekintem át.

A természeti javakban és a környezetminőségben bekövetkező változások értékelése mint-

egy ötvenéves múltra tekint vissza. Az erre vonatkozó kutatások az ötvenes években kezdtek

kifejlődni. A pénzbeli értékelés eredményeinek döntési helyzetekben történő szélesebb körű

felhasználása azonban csak a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején nyert teret

69

dr. Chikán Géza

elsősorban egyesült államokbeli, illetve világbanki beruházásokkal kapcsolatban

(MUNASHINGE 1993), ma már azonban Európában és a világ más területein is törekednek az

effajta kutatások gyakoribb alkalmazására. Ez alól Magyarország sem kivétel, ahol a termé-

szeti erőforrások, illetve a környezeti javak változásának pénzbeli értékelése 1994-ben kez-

dődött el, és azóta több esetben végeztek ilyen jellegű kutatást (POWELL et al. 1997,

e álló készletet (kitűnő példái ennek a geoturizmus

különböző objektumai, vagy a földtani alapszelvények). A közjavaknak azonban nincs a ma-

fontos,

különb sítő módszereket dolgoztak ki, amelyekkel információt kaphatunk a kör-

ny

lyok esztétikai „értéke”, aminek gyakorlatilag semmilyen

ha

MOURATO et al. 1997, MARJAINÉ SZERÉNYI 1998, 2001).

A földtani képződmények gazdasági-pénzbeli értékelése komoly problémákba ütközik, ami

egyrészt azzal magyarázható, hogy azok gyakran a közjavakhoz sorolhatók. Közjavak alatt

azon jószágokat értjük, amelyek egy kisebb-nagyobb csoport tagjainak egyéni igényeit egyi-

dejűleg, illetve közös szolgáltatás formájában elégítik ki, fogyasztásukra a kollektív fogyasz-

tás a jellemző, azaz párhuzamosan többen is fogyaszthatják ugyanazt, s amelynek a fogyasz-

tásából nem zárható ki senki, s amelynek egy tetszőleges személy által történő fogyasztása

nem csökkenti a többiek rendelkezésér

gánjavakhoz hasonló piacuk, így áruk sem ismert. Mivel értékélésük ennek ellenére

öző helyette

ezeti javak, illetve az azokban bekövetkező változások pénzbeli értékére vonatkozóan. Ma-

gyarországon azokat a rendelkezésre álló módszereket, amelyek nemcsak a költségoldalt,

hanem azt is figyelembe veszik, hogy a bekövetkező, esetleg negatív változások milyen hasz-

noktól fosztják meg az érintett embereket, az eddigiek során mindössze néhány esetben al-

kalmazták.

4.2.1.1. A gazdasági érték típusai

A természeti erőforrások értékelése során az értékelő ember és az értékelt környezeti elem

közti kapcsolatból adódóan számos értéktípust különböztethetünk meg, amelyek együtteséből

alakul ki a teljes gazdasági érték fogalma. Ezen érték azért lényeges a környezeti javak eseté-

ben, mert igen gyakran nem az általában ismert és figyelembe vett, használattal kapcsolatos

értékekre (ásványi nyersanyag értéke) kell a hangsúlyt helyezni, hanem sokkal inkább a hasz-

nálattól függetlenekre (fennőtt kristá

sználattal összefüggő értéke nincs).

70


A földtani képződmények esetében számos szempontot figyelembe lehet és kell venni ah-

hoz, hogy az egyes képződményeknek értéket tulajdonítsunk. A különböző szempontok figye-

lem

jelenlegi használatára vonatkoznak.

Eg

hulladékkezelési, illetve –tárolási módszerek fejlődését; ad abszurdum

elképzelhető, hogy olyan képződmény megőrzését nem tartjuk ma fontosnak, amelyről ké-

sőbb kiderülhet, hogy mondjuk veszélyes, vagy radioaktív hulladékok lerakóhelyéül kiválóan

felhasználható. Még markánsabb példa lehet olyan felhagyott fejtők hulladék-elhelyezésre

történő igénybevétele, amelyekről a későbbiek folyamán kiderül, hogy valamely képződmény

alapszelvényeként is kijelölhető lett volna; így elestünk egy választás lehetőségétől. Tehát a

be vételével adott értékek aggregátumát nevezhetjük teljes gazdasági értéknek.

A teljes gazdasági értéket ennek következtében több összetevőre bonthatjuk fel. Ezen ösz-

szetevők között a két legfontosabb elemet a használattal összefüggő és a használattól függet-

len értékkomponensek jelentik, vagyis a teljes gazdasági érték nem más, mint a használattal

összefüggő értékek és a használattól független értékek összessége.

Használattal összefüggő értékeknek tekinthetjük azokat az értékösszetevőket, amelyek a

földtani képződmények tényleges használatából származnak; ez a használat lehet közvetlen

vagy közvetett, illetve jelenlegi vagy jövőbeli (Ezen megkülönböztetések alapján a haszná-

lattal összefüggő értékek további alcsoportjai képezhetők.). A kategórián belül a közvetlen és

közvetett használattal kapcsolatos értékek az erőforrás

y homokréteg például közvetlenül értéket képvisel azok számára, akik a házuk vakolásához

ennek a homokrétegnek a fejtéséből nyernek anyagot, viszont azok számára is jelent közvetett

értéket, akik a homokrétegben tárolt talaj- vagy rétegvizet isszák, vagy öntözésre használják.

Ez az értékrész magában foglal egy harmadik komponenst is, az úgynevezett választási

lehetőség értékét. Ez az értékrész az emberek azzal kapcsolatos preferenciáit fejezi ki, hogy

ha jelenleg nem is használják az adott erőforrást, a megőrzést támogatják annak érdekében,

hogy a jövőben lehetőségük legyen az esetleges használatra. A homokréteg példájánál marad-

va, a választási lehetőség értéke azt fejezi ki, hogy az emberek értéket tulajdonítanak annak,

ha a rétegből nyerhető víz tisztasága érdekében nem fejtik le a teljes homokréteget, illetve a

fejtés befejezése után nem használják a felhagyott fejtőket hulladék-elhelyezésre.

Feltételezhető, hogy a tudomány fejlődésével, ismereteink bővülésével olyan értékek is

nyilvánvalóvá válhatnak, amelyekről jelenleg még nincs tudomásunk, s ez esetben egy erőfor-

rás megőrzése lehetővé teszi ezen új ismeretek alapján a hasznosítást. Ezt az értéktípust kvázi

választási lehetőség értékének nevezzük (PEARCE, TURNER 1990). Példának tekinthetjük eb-

ből a szempontból a

71

dr. Chikán Géza

kvázi választási lehetőség értékét úgy foghatjuk fel, mint információs értéket, amely megőriz-

hető az irreverzibilis változások elkerülésével. A kvázi választási lehetőség értéke már átve-

zethet a használattal nem összefüggő értékkomponensekhez, hiszen nem biztos, hogy minden

esetben a jövőbeli hasznosítás a megőrzés célja. Éppen ezért ezt az összetevőt mindkét (hasz-

ná

van-

na

rodalomban a

kö

ezőképpen foglalja össze:

k-

ko

lattal kapcsolatos és azzal nem összefüggő) kategóriába besorolhatjuk.

A használattal nem összefüggő érték kérdése jóval bonyolultabb. A teljes gazdasági ér-

ték ezen összetevőjének a bevezetése közgazdaságtanba azon elmélet alapján áll, hogy

k olyan személyek, aki hajlandók fizetni egy mással nem helyettesíthető erőforrás megőr-

zéséért, még akkor is, ha az adott erőforrásnak nem aktív fogyasztói (KRUTILLA 1967). Ezek

az értékek azon a feltételezésen alapulnak, hogy az emberek használatuktól függetlenül is

pénzbeli értéket tulajdonítanak a természeti erőforrásoknak. A közgazdasági i

rnyezeti javak használatától független értékösszetevőket eltérő elnevezésekkel illetik: ne-

vezik létezési, megőrzési vagy nem használati értéknek. Számos szerző osztja további alko-

tókra a használattal nem kapcsolatos értékeket is, amelynek során a kialakuló komponensek

tulajdonképpen az értékelt javak jellemzőitől is függnek.

A használattal nem összefüggő értékek közé soroljuk az úgynevezett örökségi értéket,

amit abból származtathatunk, hogy a környezeti javak jövő generációk számára történő meg-

őrzésének akkor is értéket tulajdonítunk, ha jómagunk sem ma, sem a jövőben nem akarjuk az

adott jószágot használni. Az örökségi értékek létezésére számos magyarázat van. Ezeket

FREEMAN III (1994) a követk

• az a szándék, hogy bizonyos erőforrásokat örökül hagyjunk leszármazottainknak, illetve a jövő generációknak;

• felelősséget érzünk a természeti erőforrások, illetve azok bizonyos tulajdonságai-nak megőrzésével kapcsolatban;

• az az óhaj, hogy megőrizzük a kérdéses természeti erőforrás mások által történő használatának lehetőségét.

Ha olyan erőforrást értékelünk, amelynél a használattal nem összefüggő értékkomponen-

sek dominálnak, vagyis a teljes gazdasági érték jelentős részét ezek az értékrészek adják, a

r azok mellőzése komoly tévedéshez vezethet az erőforrással kapcsolatos döntések során.

Ez annyit jelent, hogy azoknak a földtani képződményeknek, amelyek nem minősülnek hasz-

nosítható ásványi nyersanyagnak, illetve, amelyek közvetlen használatát sem a tágabb, sem a

szűkebb (környékbeli) társadalom nem érzékeli és értékeli, jóval nehezebb értéket adnunk

még akkor is, ha a szakmai közvélemény tudja: az adott képződmény tudományos értéke

72


olyan jelentős, hogy megőrzése mindenképpen fontos. A kelet-mecseki globotrunkánás márga

rétegtani értéke, vagy a Káli-medence tájképi értékei nehezen számszerűsíthetők, mégis, nem-

csak szakmai, hanem társadalmi szempontból is rendkívüli értéket képviselnek.

A környezet-gazdaságtani szakirodalomban viták folynak a használattól független érték-

komponensek definíciójáról és csoportosításáról is. A probléma egyik jellemző megközelítése

a használattal összefüggő értékekből indul ki, amelyeket a környezeti jószág in situ (helyben

való) használatából származtatnak. A jószág teljes értékét annak jelenlegi állapotában történő

megőrzésére vonatkozó fizetési hajlandóság határozza meg. Ha ez a teljes érték meghaladja a

használattal kapcsolatos értékeket, akkor a különbség a használattal nem összefüggő értékeket

fogja jelenteni (FREEMAN III 1994). Egyszerűbben fogalmazva ez annyit jelent, hogy ha a

globotrunkánás márgát ásványi nyersanyagként — mondjuk cementgyártáshoz — akarják

fel

a másodlagos értékek

kö

jellemzői éppen a létező kép-

ződmén e

Máskén rület földtani felépítése a belőle fakadó, a környezet

különböző yütt és csakis ebben a rendszerben

tudják ra

gazdasági érték egy 200 m mélységben lévő ásványi nyersanyag akkor, ha kitermelésével a

teljes földtani szerkezet, vízháztartás, a környezet különböző elemei károsulnának, nem lenne

használni, akkor a jelenlegi állapotában való megőrzés költsége (a helyettesítő nyers-

anyag megkutatásának és szállításának költségei) megadják a használattal összefüggő értéket,

s az adott képződmény használattal nem összefüggő értéke ennél mindenképpen nagyobb,

hiszen különben senki nem gondolt volna alternatív megoldásra.

Még egy sajátos érték-megközelítéssel találkozunk az irodalomban az ökoszisztémák mint

környezeti javak értékelésére vonatkozóan (TURNER et al. 1994). Véleményük szerint „egész-

séges” ökoszisztémák létezése szükséges ahhoz, hogy ezek képesek legyenek a nekik tulajdo-

nított használattal összefüggő, illetve az attól független értékek szolgáltatására. Éppen ezért a

teljes ökoszisztémának egy úgynevezett elsődleges értéket tulajdonítanak. Az eddigiekben

tárgyalt használattal kapcsolatos és attól független értékeket viszont így

zé sorolják, vagyis a teljes gazdasági érték fogalmán belül megtalálható különböző össze-

tevők a teljes másodlagos értékhez tartoznak, és e szerint a rendszer elsődleges értéke nem

kerül be a teljes gazdasági érték koncepciójába. Ez a megközelítés nemcsak az ökosziszté-

mákra, hanem a földtani képződmény-együttesekre is megállja a helyét, hiszen egy adott terü-

let mai tájképe, mai ökoszisztémája, mai talajtani, vízföldtani

y- gyüttes bolygatatlan, jelenlegi állapotának eredményei.

t megfogalmazva: egy adott te

elemeiben jelentkező következményekkel eg

a jtuk kialakult társadalom különböző igényeit kielégíteni. Hiába lenne bármilyen

73

dr. Chikán Géza

szabad ennek kitermelését megkísérelni (jellemző példa lehet erre akár a nyírádi bauxit, akár

a mányi barnakőszén példája…). Itt kell néhány mondat erejéig visszatérnem KOZÁK szerző-

társakkal készített munkájára (1998), amely hasonló megközelítésben próbál értéket adni a

különböző földtani képződményeknek. Az általuk ajánlott értékminősítés lényegében két

részre osztja a földtani képződmények értékét: számszerűsíthető tényezőkre (ennek tekintik a

hasznosítható ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos kiadások–bevételek összesítését) és ún.

eszmei értékre, amely nem számszerűsíthető, s amely a különböző „egyéb szempontú eszmei

értékeket” volna hivatott meghatározni. Úgy gondolom, hogy ez utóbbinak egy része, a szak-

mai-tudományos érték nem más, mint a képződmények elsődleges értéke. Ugyanakkor az

ebben foglalt további tényezők (mérnökgeológia, hidrogeológia, tájképi-turisztikai értékek

stb.), ha bonyolultan is, de számszerűsíthetők, sőt, forintosíthatók, bár ehhez bonyolult kérdő-

ívek, számítások egész sorára van szükség. Nem tekinthető azonban hiábavalónak ez a kísér-

let, mert az eszmei érték meghatározására tett javaslat, az ahhoz kapcsolódó, szakmai szem-

pontrendszer kialakítása lehetővé teszi, hogy Magyarországon is elkészülhessen a „legértéke-

sebb 100 (vagy 200, 500) földtani objektum” katasztere. Egy adott terület, vagy régió eseté-

ben azonban nem a legfontosabb képződmények értékelésére, hanem minden képződmény

értékelésére szükség van. A fentiekben vázolt, különböző értéktípusok egymáshoz való vi-

szonyát szemlélteti a 28. ábra.

74


értékek

összetevők

létezési

ÖrökségiHasználattólfüggetlen

választási

érték

Közvetlen

összefüggő

Elsődleges

Tiszta

érték

Érték- értékérétkek

Kvázi

lehetőségértéke

Másodlagosértékek

Teljesgazdasági

értékVálasztásilehetőség

értéke

Használattalösszefüggő

értékek

Közvetetthasználattalösszefüggő

használattal

érték

4.2.1.2. A gazdasági értékbecslés módszerei

A közgazdasági irodalomban számos módszert javasolnak különböző szerzők a környezeti

javak értékelésére. Ezek segítségével többféle elv szerint el lehet jutni valamilyen pénzbeli

értékhez. A szakirodalomban szereplő eljárások közül MUNASHINGE (1993) csoportosításában

az egyik dimenzió azt mutatja meg, hogy a gazdasági szereplő értékelése jelenlegi vagy jövő-

beli, potenciális magatartáson alapul-e, a másik pedig, hogy ez a magatartás milyen piacon

valósul meg: hagyományos, rejtett vagy konstruált piacon-e. Ez a felosztás esetünkben abból

a szempontból lényeges, hogy a földtani képződm

28. ábra A különböző értéktípusok kapcsolata (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001, CHIKÁN 2002 után)

ényeknek esetében csak igen ritkán fordul

elő, hogy hagyományos piacon válnak áruvá; részben rejtett, részben konstruált piacokon

képzelhető el forgalmuk.

TURNER et al. (1994) javaslata a módszereket két fő csoportba sorolja annak alapján, hogy

azok az „árucikket” — esetünkben a földtani képződményeket — keresleti görbe alapján ér-

75

dr. Chikán Géza

tékelik, illetve azokra, amelyek esetében nem származtatható keresleti görbe, és ezáltal elmé-

letileg megalapozott jólétmértéket sem adnak, viszont így is hasznos eszközt jelenthetnek

például egy költség–haszon elemzés során. Ez a fajta megkülönböztetés igen lényeges, mert a

keresleti görbét becsülő módszerek az egyéni preferenciákból indulnak ki (vagyis tulajdon-

képpen azt vizsgálják, hogy hajlandók-e, illetve mennyit hajlandók az emberek fizetni az

adott javakért, illetve az azokban bekövetkező változásokért). Azoknál az eljárásoknál, ame-

lyeknél az értékbecslés alapja nem a keresleti görbe, csak azokat a költségeket lehet számsze-

rűsíteni, amelyekkel elkerülhetők vagy bizonyos mértékig csökkenthetők a már bekövetkezett

negatív változások. Ez annyit jelent esetünkben, hogy a keresleti görbe alapján elvileg megha-

tározható az abaligeti cseppkőbarlang értéke az egyéni preferenciák függvényében (feltehető

ugyanis, hogy több ezer forintos belépődíj esetén drasztikusan csökkenne a látogatók száma),

viszont, ha nem használunk keresleti görbét, akkor csak azt tudjuk megbecsülni, hogy a

cseppkőbarlang fenntartása milyen kiadásokkal jár, s ez határozhatja meg az adott képződ-

mény értékét. Más szerzők szerint a módszerek feloszthatók aszerint, hogy azok az egyének

valóban megfigyelhető magatartására vagy pedig hipotetikus kérdésekre, illetve helyzetekre

adott válaszok alapján értékelnek-e. A másik szempont alapján elkülönítjük egymástól a köz-

vetlenül pénzbeli értéket adó módszereket azoktól a módszerektől, amelyek a javak pénzbeli

értékét közvetett eljárásokkal határozzák meg. Ez az eljárás a keresleti görbe alapján becsülő

módszereket bontja tovább közvetlen és közvetett eljárásokra (MITCHELL, CARSON 1989).

A közvetlen módszerek jellemzője tehát, hogy az emberek fizetési hajlandóságát közvetle-

vetett eljárások esetén az értékelést végző szak-

em

em a piaco

z a felszabadult munkaerő számára történő munkahelyte-

rem s, tov

nül veszik figyelembe. Ezzel szemben a köz

ber olyan események után nyomoz, amikor a környezetminőség változása hatást gyakorol a

piaci szereplő viselkedésére, termelési és vásárlási döntéseire, a piaci árakra. Ekkor nem köz-

vetlenül az emberek fizetési hajlandóságát vizsgálja, han n árusított javak fogyasz-

tásában, illetve árában beálló változások alapján következtet az e javakhoz kapcsolható kör-

nyezeti javak iránti keresletre s így azok értékére. Esetünkben ez annyit jelent, hogy a közve-

tett eljárás során a mecseki uránérc-bánya bezárásának a munkaerőpiacon megjelent szabad

munkaerőben és kapacitásban jelentkező értékváltozását hozzuk összefüggésbe a mélyben

hagyott, potenciálisan kitermelhető ércmennyiség értékével, s az ennek kapcsán a piacon je-

lentkező munkahely-keresletet (aza

té ábbképzési támogatás, munkanélküli segély költségeit is) a földtani képződmény

(adott esetben az uránérc) értékéhez számítjuk.

76


A három eltérő szempontrendszerű csoportosítás összefoglalását adja az 1. táblázat.

1. táblázat. A pénzbeli értékelési módszerek összefoglalása (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001 nyomán)

Nem keresleti görbe szerint értékelő módszerek Keresleti görbe alapján becsülő módszerek

hatás–válasz kinyilvánított preferencia feltárt preferencia

helyettesítési költségek piaci árak utazásiköltség-módszer feltételes értékelés feltételes választás

árnyékberuházás módszere kereseti különbségek védekezési költségek megelőzési költségek

keresleti görbe nem származtatható marshalli keresleti görbe hicksi keresleti görbe

valódi jólétmérték nem határozható meg fogyasztói többlet jólétmértékek

információ a döntéshozók-nak

A továbbiakban röviden áttekintem az egyes módszerekben rejlő lehetőségeket, azon az

alapon elkülönítve a módszereket, hogy becsülnek-e keresleti görbét, vagy sem. Az előbbi

módszerek esetében ugyanis lehetőség van arra, hogy megbecsüljük: milyen változást idéz elő

a társadalom tagjainak jólétében egy környezeti változás bekövetkezése vagy egy természeti

erőforrás megléte, illetve elvesztése. Ezek a módszerek a közgazdasági elméletek számára

kezelhetőbb módon képesek a környezeti javak értékét becsülni, mint a keresleti görbét nem

származtató eljárások, ezért ezeknek különös jelentőségük van a természeti javak pénzbeli

értékelésében.

kiesett jövedelem közvetlen közvetett közvetlen közvetett

helyettesítő piaci javak mesterséges piac hedonikus ármódszer feltételes rangsorolás

4.2Azoknál a módszereknél, amelyeknél nem alkalmazunk keresleti görbét, elsősorban azt

vizsgáljuk, hogy a környezeti elemekben, jelen esetben a földtani képződményekben (összeté-

telükben, mennyiségükben, szerkezeti vagy települési viszonyaikban stb.) bekövetkező

változások milyen hatást gyakorolnak az egyes emberekre, illetve a társadalom egyes

csoportjaira. Az értékeket pedig e hatásokra adott válaszok alapján becsülhetjük meg. A

hatás–válasz szerinti megközelítés alkalmazásához szükség van arra, hogy a változások által

okozott hatásokra az emberek vagy egyéb élőlények részéről adott válaszokat megismerjük.

Amikor például egy ásványi nyersanyag-kitermelésnek a környezetre gyakorolt hatását

kívánjuk értékelni, valójában azt kell megfigyelnünk, mekkora visszafordíthatatlan változást

okozunk, s annak következményei pozitívan vagy negatívan hatnak-e összességében a

környezeti elemekre, beleértve természetesen az emberi társadalom kisebb vagy nagyobb

csoportjait is.

.1.2.1. Nem a keresleti görbe szerint értékelő módszerek

77

dr. Chikán Géza

A fentiek alapján a nem keresleti görbe szerint értékelő módszerek földtani értelmezését az

alábbiakban összegezhetem.

Kiesett jövedelem. A módszer a környezet szennyezése vagy degradációja következtében

k

kitermelés (beleértve az ivóvíztermelést is) kapcsán jelentkezhet; ekkor a környezet szennye-

zé ójának értékét az e korai elhalálozás

e jövedelmek adják lembe kell még venni a betegség kezelé-

s ésén égeit 9 rán

f ém , hogy a bet koz környezeti vá zás közötti kap-

csolat tisztázott.

Helyettesítési költség. Egy földtani képződmény hasznosítása sokféle lehet, s sok esetben

ugy ényt másikkal helyettesíthetjük. Ha a korábban említett globotrunkánás

márga esetét tekintjük, ennek földtani-tudományos pénzbeli értékét egy azonos értékű ce-

me

tja a zúzott kő piaci értékét (bár ebben az esetben éppen piacképes terméről

van szó…) Egy vízbázis elszennyeződése esetén azonosíthatjuk a vízbázis értékét a palacko-

Árnyékberuházás-módszer. Ez az eljárás elsősorban akkor alkalmazható, amikor a kör-

nyezetre, illetve a természeti erőforrásokra vonatkozóan bizonyos „fenntarthatósági” korlátok

léteznek abban az értelemben, hogy például valamely szabályozás előírja az adott erőforrás

bizonyos szintű megőrzését vagy visszaállítását. Általában akkor alkalmazzák, amikor egy

beruházás megvalósítása megváltoztat egy erőforrást, és újabb beruházás szükséges ahhoz,

hogy az eredeti negatív hatásait kiküszöböljük. A környezeti erőforrás értékét az árnyékberu-

házás költségei fogják megadni. TURNER et al. (1994) példaként a wetland élőhelyek helyreál-

lítását hozza fel. Hazai példaként akár a Duna elterelése után a Szigetközbe vizet juttató rend-

szer megvalósítását, vagy a 4. metró Gellért téri megállójával kapcsolatos többlettervezési

ialakuló egészségügyi hatásokra épít. Esetünkben elsősorban az ásványi nyersanyag-

sének vagy degradáci miatt kialakuló betegség, illetve a

setén kieső meg, amelyhez figye

ének vagy megelőz ek költs is (MUNASHINGE 1 93). A módszer alkalmazása so

elmerülhet az a probl a egség és az azt o ó lto

nem kellően

ana dmzt a képző

ntgyártási adalékanyag megkutatásának, illetve kitermelésének és szállítási költség-növek-

ményének együttese adja meg

Helyettesítő piaci javak. A környezeti jószágnak, így a földtani képződménynek általában

nincs piaca, így annak ára sem ismert, viszont találhatunk olyan piaci jószágot, amely a föld-

tani képződmény helyettesítőjeként szolgálhat, ez utóbbi piaci árát használhatjuk a környezeti

javak értékének meghatározásához. Az északi országokban igen gyakran használnak a kavics

helyett zúzott követ, s a zúzott kő helyett újrahasznosított bontási anyagokat. Ez utóbbi piaci

értéke megadha

zott vízzel történő helyettesítés költségeivel.

78


feladatokat hozhatjuk fel, de hasonló a helyzet a mátraaljai lignittelepek és Visonta község

tervezett áttelepítésének költség–haszon összehasonlításában is. Ebben az esetben az eredeti

vagy azzal közel egyenértékű állapotok létrehozásának költségei jelentik a bekövetkezett kár

va

különbség az, hogy ott egy alternatív megoldás költségeinek

me

ális hasznaként azonosítjuk, és az elkerült

kö

4.2.1.2.2. A keresleti görbe alapján értékelő módszerek

ti erőforrás megléte, illetve elvesztése. A jobb megértés

érd

ínálat, az ár és a jöve-

de

gy értékcsökkenés minimális értékét. (A módszer sokban hasonló a helyettesítési költség

becslésének módszeréhez; a

gállapításáról van szó.

Védekezési költségek. Abban az esetben, ha egy földtani képződmény kitermelése kedve-

zőtlen környezeti hatásokat vált ki, gyakran kényszerülünk arra, hogy többletköltségeket vál-

laljunk az okozott károk enyhítése, kiküszöbölése érdekében (az uránérc-termeléshez kapcso-

lódó dúsítási folyamatok környezeti hatásának csökkentése érdekében számos intézkedést

kellett tenni, amelyek nem közvetlenül magát a dúsítást szolgálták, hogy csak a dúsítót körül-

vevő erdőtelepítésekre utaljak). E módszernél fel lehet tételezni, hogy ezeket a költségeket a

hatás csökkentésének vagy elkerülésének minim

rnyezeti értékcsökkenés hasznai meghaladják a védekezés költségeit (MUNASHINGE 1993).

A keresleti görbe alapján értékelő módszerek esetében lehetőség van arra, hogy megbe-

csüljük: milyen változást idéz elő a társadalom tagjainak jólétében egy környezeti változás

bekövetkezése vagy egy természe

ekében előbb néhány szót ejtek a keresleti görbéről, annak típusairól, s szerepéről a keres-

leti mennyiség és az ár közötti összefüggések meghatározásában. Ezután a különböző, keres-

leti görbéken alapuló értékelési módszereket tekintem át.

4.2.1.2.2.1 A keresleti függvény, a kereslet–kínálat–ár viszonya; a piaci kereslet A gazdasági értékelés alapja a piaci kereslet és kínálat meghatározása vagy becslése, ezek

összefüggéseinek vizsgálata. A piac a tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok

cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfőbb tényezői a kereslet, a k

lem (KOPÁNYI 1993). Esetünkben természetesen nem valódi, hanem konstruált piacot kell

elképzelnünk, ahol a „termékek” vagy „jószágok” elsősorban a földtani képződmények, illet-

ve ezek helyettesítő termékei, a piaci szereplők pedig részben egyének, részben valamilyen

társadalmi csoport, a Nyugati-Mecsek vonatkozásában elsősorban a térségben élők csoportja.

Természetesen egyes földtani képződmények esetén piaci szereplők lehetnek távoli vidékek

79

dr. Chikán Géza

lakói is (mondjuk egy turisztikai cél, mint az abaligeti cseppkőbarlang esetében, vagy az

uránérc, mint az atomerőműben megtermelt villamos energia elsődleges forrása).

A kereslet változásait a mikroökonómia a keresleti függvény alkalmazásával ábrázolja.

Ennek függőleges tengelyén a termék ára, vízszintes tengelyén a keresett mennyiség szerepel.

Hagyományos termékek és kompetitív piac esetén a két érték között monoton csökkenő ösz-

szefüggés van (29. ábra).

29. ábra A mosott folyami kavics egyszerű keresleti függvénye

míg D -ból D -be, illetve B-ből B’-be való elmozdulás a megváltozott (növekvő) keresletet jelzik A-ból B-be való elmozdulás a keresett mennyiség megváltozását jelenti,

0 1

A kínálati függvény ezzel szemben azt fejezi ki, hogy a termelők egy termékből milyen

mennyiséget kínálnak különböző árak mellett (30. ábra).

80


30. ábra A mosott folyami kavics kínálati függvénye

E pont jelzi a kereslet és kínálat egyensúlyát, adott esetben P* árhoz tartozó Q* mennyiséget; magas (B) kínálati áron jóval kisebb, míg alacsony (F) kínálati áron jóval nagyobb a kereslet.

Jelen esetben a piacon a kínált mennyiséget állandónak tekintem, illetve csak annyiban

foglalkozom a kínálat változásával, amennyiben az a fogyasztói magatartást befolyásolja.

Nem nehéz ugyanis elképzelni, hogy esetünkben a kínált termék, vagyis a földtani képződ-

mény nem tényleges kínált mennyiségével szerepel a piacon, hanem különböző megfontolá-

sokon alapuló fiktív értéken. Változásai a „vásárló” magatartását a földtani közeggel, mint

természeti környezettel való kapcsolatában, az ahhoz kapcsolódó áttételes következményeken

keresztül befolyásolják, hiszen nem arról van szó, hogy bárki meg akarná vásárolni például a

Gyűrűfűi Riolit Formációt, hanem arról, hogy mi a szerepe a formáció képződményeinek az

emberi környezetben, s megváltozása milyen hatást gyakorol a „fogyasztóra”. A fentiekből

következik, hogy nem elsősorban a kínálati, hanem a keresleti oldalról kell vizsgálnunk a

földtani képződmények gazdasági értékét, mivel elsősorban az irántuk megnyilvánuló kereslet

(vagy onya

adhat választ arra a kérdésre, hogy egy földtani képződmény „mennyit ér”. Látszólag ez a

ké

bbiak bebizonyítják, hogy ahogy

a hetvenes, nyolcvanas években hatalmas vita folyt kulturális berkekben arról, hogy

áru-e a kultúra, vagy sem, s ma már senki nem vitatja ezt a kérdést, ugyanígy be kell

látnunk, hogy számos szempont alapján igenis lehet és kell értéket, pénzbeli értéket

rendelni a földtani képződményekhez, a földtani felépítéshez. Ezek a pénzbeli értékek

a megváltozásuk következtében kialakuló hatás), tehát a fogyasztó és a termék visz

rdés nem gyakorlati; hiszen ki fog valaha is tényleges árat kérni (vagy adni) mondjuk a

Pécsszabolcsi Mészkő Formációért? Ugyanakkor az alá

81

dr. Chikán Géza

semmivel sem lesznek inkább vagy kevésbé fiktívek, mint az erdei ciklámen, az árvalányhaj

vagy a gyurgyalag „eszmei értéke”.

Az ár, esetünkben a földtani képződmény értéke piaci viszonyok között függ a kereslettől.

Nem nehéz belátni, hogy egy olyan földtani képződmény, amelyik „senkit sem érdekel”,

„semmilyen környezeti hatása nincs”, annak értéke is kisebb, mint azé, amely akár potenciális

nyersanyagként, akár mint fejlesztési lehetőségek forrása, akár mint mérnökgeológiai problé-

mát vagy éppen megoldást hordozó közegként számításba vehető. Természetesen az előző

mondat idézőjelei nem véletlenek: álláspontom szerint ilyen képződmény nincs, hiszen a tel-

jes földtani rétegsor az, ami a jelenlegi felépítést képezi, ennek következtében annak minden

eleme értékes. Ugyanakkor az értékek (árak) változását, azok hatásait szélsőséges példák se-

gítségével egyszerűbb megvilágítani. Természetesen az ár változása önmagában nem változ-

tatja meg a kere

A kereslet megváltozása azt jelenti, hogy ugyanazon az áron is nagyobb mennyiséget ke-

res

sletet, csak a keresett mennyiséget.

nek egy termékből, vagy áruból, mondjuk annak következtében, hogy kiderül: valami jobb

minőségű, egészségesebb, vagy más értékösszetevője nagyobb, mint addig hitték. A mecseki

permi vörös homokkő iránti keresletet az uránérc felfedezéséig kizárólag az építőipar igényei

szabták meg, fel sem merült mélyszintről való bányászata (ami magasabb árat, nagyobb érté-

ket jelent). Az uránérc felfedezése után mélyszintről is bányászni kezdték a homokkövet, ami

természetszerűleg mindenképpen magasabb árat jelent még a meddő kőzetek esetében is. A

kereslet növekedése a 29. ábrán annyit jelent, hogy a keresleti görbe magasabbra tolódik,

ugyanazon az áron nagyobb mennyiség fogy el egy adott jószágból. Természetesen ez a hatás

nem egyedül jelentkezik, hiszen a permi homokkő példájánál maradva, az uránérc felfedezése

után már más minőségű termékről van szó, s nem az építőipari kereslet szabja meg az árát

(értékét) az adott képződménynek, hanem egy jóval magasabb, az uránércre vonatkozó árha-

tás lép életbe.

4.2.1.2.2.2 Az árváltozás hatásai; a hicksi és a marshalli keresleti görbe A fogyasztó számára (legyen az az egyén, vagy egyének csoportja, a „társadalom”) egy

vagy több termék árának változása életszínvonalának módosulásában is megjelenik. Tehát a

fogyasztó számára két mozzanatot tartalmaz egy termék árának megváltozása: az árarányok

megváltozását, illetve a reáljövedelem megváltozását. A különböző szerzők különbözőképpen

értékelik a reáljövedelmet, a legfőbb különbség abban áll, hogy egyesek az azonos hasznos-

82


sági szint elérését tekintik változatlan reáljövedelemnek, míg mások úgy tartják, hogy a reál-

jövedelem akkor változatlan, ha a megváltozott árarányok esetén is képes a fogyasztó ugyan-

annak a jószágkosárnak a megvásárlására. Bármelyik elméletet tekintjük is, általában az ár-

változások hatására a fogyasztó árnövekedésre fogyasztáscsökkenéssel, míg árcsökkenésre

fogyasztásnövekedéssel reagál. Az árváltozás kettős hatásban jelentkezik a keresleti görbén: a

jószág árának megváltozásával módosuló árarányok helyettesítési hatást, míg a reáljövedelem

megváltozásából következő változásokat jövedelmi hatásnak nevezzük, s a kettő együttese

alakítja ki a teljes árhatást.

A keresleti görbéken tehát leolvasható az összetett jószág, vagyis a fogyasztói kosárban

szereplő összes jószág és az árváltozásban részt vevő jószág keresletének egymáshoz való

viszonya (31. ábra).

31. ábra Az árváltozás hatásai a fogyasztóra (HICKS módszere, KOPÁNYI 1993 után)

Az árváltozás hatására a fogyasztó eredeti közömbösségi görbéje (U ) eltolódik (U ). Az e egyenes mutatja meg, hogy a fogyasztó x jószágból mennyit vásárol adott jövedelmi viszonyok mellett (x0). Ugyanekkora össz-jövedelemből az U görbén már csak a B-hez tartozó mennyiséget (x ) vásárolja meg. Ha azonban a fogyasztót kompenzáljuk, új jövedelmét az e’ egyenes fejezi ki, s akkor a C ponthoz tatozó x mennyiséget vásárolja meg.

0 1 0

1 1

Így a teljes árhatás (TH) a helyettesítési hatás (HH) és a jövedelmi hatás (JH) együttese lesz.

83

dr. Chikán Géza

A hicksi keresleti függvény azt mutatja meg, hogy mi a kapcsolat egy adott jószág igényelt

mennyisége és ára között, miközben az összes többi jószág ára és hasznossága rögzített. A

marshalli keresleti függvénynél az árváltozásra adott keresleti válasz mind a jövedelmi, mind

a helyettesítési hatást mutatja. E két módszer közti különbség elsősorban a preferenciák, a

fogyasztó általi választás szemszögéből érdekes, s különböző értékbecslési módszerek

alkalmazását teszi lehetővé.

E rövid kitérő után vizsgáljuk meg, hogy a keresleti görbékkel dolgozó módszerek közül

melyek használhatók a természeti erőforrások, a földtani képződmények értékelése során.

4.2.1.2.2.3 A kinyilvánított preferencián alapuló módszerek

gy terület értéke azokkal a költségekkel mérhető, amelyeket az emberek

az odalátogatás érdekében kifizetnek. Ide sorolható az odautazás konkrét költségei (vonat-

jegy, buszjegy ára, benzinár stb.), az esetleges belépőjegy ára, az utazással töltött idő lehető-

ségköltsége. Ezekre, valamint az évenként megtett látogatások számára vonatkozóan lehet

információkat gyűjteni, s ezen adatokból meghatározható a terület látogatásának keresleti

görbéje (a látogatások költsége és száma közötti kapcsolatot egy monoton csökkenő keresleti

görbe írja le, ami azt jelenti: minél messzebbről kell egy egyénnek a területre utaznia, annál

nagyobb az útiköltsége, és annál kisebb az évenkénti látogatások száma). A becsült keresleti

görbe alapján a mi szempontunkból az az érdekes, elsősorban azt tudjuk meghatározni, hogy a

földtani képződményekből következő turisztikai értékek mekkora helyet foglalnak el egy te-

rület értékrendjében. Meghatározható, hogy a mecseki karsztos képződmények az abaligeti

cseppkőbarlangot meglátogatók szempontjából mekkora értéket képviselnek, s viszonylag

könnyen becsülhető az is, hogy az esetleges árváltozások hogyan módosítanák a cseppkőbar-

lang iránti keresletet.

Hedonikus ármódszer. Ez az eljárás a környezeti szolgáltatások értékét azon keresztül

próbálja meghatározni, ahogyan azok közvetlenül hatnak bizonyos piaci árakra, leggyakrab-

ban az ingatlanok árára (ille árát természetesen számos

zettség mértéke). Ha az egyéb tényezők hatását kiszűrjük, meghatározhatjuk, hogy a környe-

Utazásiköltség-módszer. Az utazási költséget összesítő módszer azon az egyszerű feltéte-

lezésen alapul, hogy e

tve bérleti díjára). A lakások, házak

tényező befolyásolja, köztük az ingatlan jellemzői (például szobaszám, fürdőszobák száma,

építés ideje, az ingatlan állapota), a környék jellemzői (iskolák száma, közlekedési és vásárlá-

si lehetőségek), valamint a környezet minőségére vonatkozó jellemzők (például a légszennye-

84


zet minőségében meglévő különbségek hogyan hatnak az ingatlan árára (bérleti díjára). Va-

gyis megbecsülhetjük, hogy a környezet minőségében bekövetkező egységnyi változás hatá-

sára milyen mértékben változik az ingatlan értéke. A módszer adatigénye igen jelentős, és

elsősorban ott alkalmazható megbízható eredményességgel, ahol élénk az ingatlanpiac

(MARJAINÉ SZERÉNYI 2001). A földtani képződmények vonatkozásában ez a módszer első-

sorban a mérnökgeológia szempontjainak figyelembe vételét jelenti: „a környezet minőségé-

be

Kereseti különbségek. Az alapfeltételezés szerint a bérek tartalmaznak olyan összetevő-

ke

teni. Így a kiadásokban bekövetkező változá-

sok

natkozóan, amelyek tükrözik egy bizonyos környezeti minőség iránti „óhaj” értékét. Egy ház-

n meglévő különbségek” esetünkben az alapozási viszonyok, a lejtőállékonyság, a kőzetszi-

lárdság, a földrengések okozta hatások vizsgálatára terjedhet ki.

t, amelyek a munkahelyek környezeti minőségére, annak veszélyességére vonatkoznak

(szabad munkaerőpiacot feltételezve). Valójában ez a módszer az egészségügyi kockázatnak

nem a társadalmi értékét adja meg, amit a kiesett jövedelem módszere becsül, hanem sokkal

inkább annak magánértékét. Bizonyos többletjövedelem fejében a munkavállaló vállalja a

munkahely veszélyességéből adódó egészségügyi kockázatokat. Amennyiben a környezeti

tényezőkön kívüli összes szempontot kiiktatjuk, megkapjuk a környezeti tényező bérekre gya-

korolt hatását (MUNASHINGE 1993). Erről a módszerről nem kell túl sokat beszélni egy olyan

területen, ahol hosszú időn keresztül uránérc-bányászat folyt…

Megelőzési költségek. A módszer a nem piaci javak értékét azon az összegen keresztül

becsüli, amelyet az emberek hajlandók kifizetni bizonyos piaci javakért annak érdekében,

hogy megelőzzék a környezet degradációja miatt bekövetkező jólétveszteségüket, vagy jólét-

növekedést érjenek el jobb környezetminőséggel. Az emberek például gyakran vásárolnak

palackozott vizet vagy szerelnek fel otthonaikba vízszűrő berendezéseket azért, hogy a veze-

tékes víznél tisztább vizet fogyaszthassanak. Ha a környezeti minőség javul, az emberek ke-

vesebbet kénytelenek ezekre a piaci javakra köl

kal becsülhetjük az emberek környezeti javulással kapcsolatos értékét (GARROD, WILLIS

1999). Hasonló helyzet érhető el a pincerendszerek betemetésével, bár Magyarországon ez

inkább állami költségvetési pénzt emészt fel, de miután tudjuk, hogy a fogyasztó nemcsak egy

ember, hanem a társadalom is lehet, jelen esetben a társadalom ráfordításai adják meg az adott

környezetminőség-javulás értékét.

Mesterséges piac. A módszer kísérleti körülmények között vizsgálja az emberek fizetési

hajlandóságát adott javakkal vagy szolgáltatással kapcsolatosan, mégpedig olyan javakra vo-

85

dr. Chikán Géza

tartásban alkalmazható víztisztító-készülék különböző árakon történő áruba bocsátásának

eredményeként adódó fizetési hajlandóság például megadja a tiszta víz értékét (MUNASHINGE

1993).

A feltárt prefe ala ódszerek közös jellemzője, hogy az emberek természeti ja-

vakkal kapcsolatos preferenciáit előre meghatározott alternatívák rangsorolása, illetve az azok

közötti választás alapján mutatják ki. Általában nem valós piaci viselkedésből, hanem feltéte-

lezett, hipotetikus helyzetek alapján történik a becslés. Az eljárások e csoportjával tehát olya

4.2.1.2.2.4 A feltárt preferencián alapuló módszerek rencián puló m

n

he

választásban (MARJAINÉ SZERÉNYI 2001) az a közös, hogy felmérésen keresztül egy

ad

intjei szerepelnek a válasz-

tás

lyzeteket is vizsgálhatunk, amelyek a jelenleg valós választások között nem találhatók meg.

Ilyen esetekben a kinyilvánított preferencián alapuló módszerek korlátozottak, azok ugyanis

csak jelenleg is elérhető jellemzők értékelésére használhatók. Az értékelési módszerek cso-

portosításához az egyik legfontosabb szempont az, hogy a szóban forgó eljárásokkal a teljes

gazdasági érték mely összetevője mérhető: csak a használattal összefüggő, illetve a használat-

tól független értékrészek is (ADAMOWICZ 1995). A feltárt preferencián alapuló módszerek

képesek a használattal nem összefüggő értékrészek meghatározására is, ezért a teljes gazdasá-

gi érték teljesebb megragadását teszik lehetővé.

A feltártpreferencia-módszerek közvetett eljárásai közé tartozó feltételes rangsorolásban és

feltételes

ott környezeti jószág bizonyos jellemzőit tartalmazó választási helyzetek elemzését foglal-

ják magukban. A helyzetek leírására különböző jellemzőket és azok különböző szintjeit (köz-

tük az „árat”) használják. Ezzel olyan diszkrét választási modellek becslése válik lehetővé,

amelyek az egyének egyes jellemzők közötti átváltási hajlandóságát tükrözik. A rangsor-

ok/választások elemzése alapján határozzák meg, hogy a mintában szereplő egyének milyen

átváltást tartanak elképzelhetőnek az elérhető jövedelmük és az adott jószágban bekövetkező

változás között. A két eljárás közötti különbség a vázolt helyzetek iránti preferenciák kifeje-

zésében van: a feltételes rangsorolás esetében a „jószágcsomagokat” rangsorolják, míg a fel-

tételes választás esetében páronként hasonlítják össze azokat, és így választják ki a többre

értékelt helyzetet.

Feltételes rangsorolás. A feltételes rangsorolás módszerénél olyan kártyákat osztanak ki,

amelyeken a szóban forgó környezeti javak különböző minőségi sz

t befolyásoló egyéb tényezőkkel együtt. A vizsgálatba bevontakat arra kérik, preferenciáik

86


alapján rangsorolják a kártyákon szereplő szituációkat. A környezeti javak (illetve minőségi

változásuk) értékét a rangsorok alapján számítják (FREEMAN III 1994). E módszert környeze-

ti/természeti javak értékelésére csak a kilencvenes évek második felében kezdték felhasználni,

várhatóan azonban elterjedtebbé válik majd a közeli jövőben. Mivel a módszer során nagy-

számú alternatíva egyidejű rangsorolása történik, az eredmények megbízhatóságának növelé-

se

(he

ének eg s jellem

cián alapuló módszerek közvetlen eljárásai közé tar-

toz

állapotában (mennyiségében vagy minőségében) bekövetkezett változással kapcsolatos fizeté-

érdekében körültekintően kell a sorba rendezendő lehetőségek számát megválasztani. Az

eljárás hátrányai között említhetjük, hogy a fizetési hajlandóság értékei függnek a rangsorolá-

si feladat megtervezésétől. Előnye, hogy a feltételes értékelésnél jelentkező problémák kevés-

bé fordulnak elő, mivel a megkérdezettek jobban tudnak a konkrét javak problémáira kon-

centrálni az értékelt javak helyettesítői, illetve az azokat magukban foglaló, átfogóbb jószá-

gokra történő koncentrálás helyett. A módszer nagyon jól alkalmazható olyan problémák

vizsgálata során, amelyeknél egymással ütköző célok egyidejű megvalósítását, összehangolá-

sát vizsgáljuk (például egy nyersanyag kitermelése vagy a vízbázis védelme; a hulladék-

elhelyezés vagy a talajvíz hasznosítása; ilyenkor általában az egyik cél elérése érdekében a

másikról kénytelenek vagyunk bizonyos mértékig lemondani).

Feltételes választás. A módszer egy adott környezeti jószág bizonyos jellemzőit tartalma-

zó választási helyzetek elemzését foglalja magában. Az egyének azt a hipotetikus „csomagot”

lyzetet) választják ki, amelyet a legtöbbre értékelnek. A többszöri választások eredménye

fogja reprezentálni az egy ye zők közötti átváltási hajlandóságát. A környezeti

javak/természeti erőforrások számos összetevő alapján ragadhatók meg, az ezek közötti vá-

lasztás meghatározó. Nagyon fontos, hogy valóban azokat a tulajdonságokat vegyük be az

értékelésbe, amelyek a leginkább meghatározzák az emberek adott jószággal kapcsolatos vá-

lasztását. A vizsgálatba vont jellemzők és azok szintjeinek számát körültekintően kell megvá-

lasztani: a túl kevés szint akadályozza az elemzést, míg a túl sok megvalósíthatatlanná teszi a

kérdőív megszerkesztését. Ez a módszer különösen érzékeny lehet a földtani képződmények

esetén: éppen a rosszul megválasztott tulajdonságok elemzése, illetve az azok alapján történő

választás vezethet súlyos környezeti problémákhoz például egy ásványi nyersanyag kiterme-

lése esetén.

Feltételes értékelés. A feltárt preferen

ik a megkérdezésen alapuló feltételes értékelés, amikor a felmérésben hipotetikus piacot

konstruálnak, ahol a kérdéses jószággal kereskednek; ekkor a megkérdezetteknek a jószág

87

dr. Chikán Géza

si vagy elfogadási hajlandóságát közvetlenül ki lehet mutatni. Ez a módszer azt feltételezi,

hogy a válaszadók fizetési hajlandóságának összegei alkalmasak a megkérdezettek preferen-

ciáinak kifejezésére. A módszer a környezet értékelésében igen fontos eszköz, hiszen ez az

egyetlen olyan, mélyrehatóan vizsgált eljárás, amely képes megragadni a nem piaci javak tel-

jes gazdasági értékét, így a használattal nem összefüggő értékösszetevőket is, alkalmazása

során ugyanakkor számos módszertani kérdés merül fel. A módszer során kapott eredménye-

ket befolyásolja az, hogy fizetési vagy elfogadási hajlandóságot vizsgálunk-e. A fizetés (elfo-

gadás) összegének kiderítésére alkalmazott kérdésforma ugyancsak jelentős hatással lehet a

becsült értékre. A mai kutatásokban két kérdésformát használnak gyakrabban: az úgynevezett

nyílt, illetve a dichotóm kérdéseket. Nyílt kérdés esetén semmiféle segítséget sem kap a vá-

laszadó, csak egyszerűen azt a kérdést, hogy mennyit hajlandók maximálisan felajánlani a

megadott célra. Habár ebben az esetben a válaszadás viszonylag bonyolult feladat, de a sta-

tisztikai elemzéseket viszonylag könnyű elvégezni, és kevesebb megkérdezésből is megbízha-

tó eredményeket kaphatunk. A dichotóm kérdésforma „vidd vagy hagyd ott” típusú kérdése-

ket takar: a válaszadót megkérdezik, hajlandó-e a megadott célra egy bizonyos összeget fel-

ajánlani. A megkérdezettnek csak azt kell eldöntenie, kifizetné-e a megnevezett összeget,

av

4.2

agy sem. Általában nagyobb mintaméretet igényel, mint a hagyományosabb nyílt típus, és a

statisztikai elemzések során is komolyabb problémákkal találkozhatunk. A szakirodalom

számos kutatást említ, ahol mindkét kérdésformát alkalmazták egyazon probléma vizsgálatá-

ra, és a becsült (általában) fizetési hajlandóságban akár többszörös eltérést is tapasztaltak

(MARJAINÉ SZERÉNYI 2001). KAHNEMAN, KNETSCH (1992) szerint a feltételes értékelés ered-

ményei nem tükrözik a jószág gazdasági értékének mértékét, hanem csak azt jelzik, hogy a

megkérdezetteket jó érzéssel tölti el, ha – ugyan csak szavakban, de – hozzájárulnak egy „jó”

ügyhöz, hiszen a környezet minőségének javításáért vagy a természeti javak megőrzéséért

ajánlanak fel egy összeget. A megelégedettség annál nagyobb, minél magasabb a hozzájáru-

lás.

Problémái ellenére is a feltételes értékelés a világon az egyik leggyakrabban használt eljá-

rás; igaz, a felmérések jelentős része csak kutatási és nem döntés-előkészítési célokat szolgált.

.2. A földtani képződmények pénzbeli értékelésének szempontjai

A földtani képződmények a természeti értékek sajátos csoportját alkotják. Az emberek

mindennapjaik során természetes adottságként fogják fel a földtani képződmények létét, s a

88


legtöbb esetben meg sem fordul a fejükben, hogy értéket tulajdonítsanak neki. Ez részben a

hiányos iskolai oktatás következménye, részben azé a szemléleté, amely a környezeti adottsá-

gokat csak oly mértékben tekinti értéknek, amennyiben abból konkrét hasznot húzhat. Ugyan-

akkor tudnunk kell, s szakmánk egyik fontos feladata annak másokban való tudatosítása is,

hogy a természeti körforgás egyik alapvető, meghatározó eleme a földtani környezet. Talán

olcsó trükknek tűnik az élővilág körforgására hivatkozni, de nem felejthető: az élővilág ezen a

közegen alakult ki, ebből nyeri táplálékát, s ebbe a közegbe tér vissza, hogy testének alkotó-

elemei más élőlények által hasznosítva ismét a körforgás részévé legyenek. S mi a helyzet az

emberi tevékenységgel? A földtani környezet meghatározza, miből, mit és hogyan építsünk

(mások a követelmények Mexikó vagy Japán földrengésveszélyes területein, s még Magyar-

országon is ritka, hogy hétköznapi építkezéseinkhez ne hazai anyagból készült téglát használ-

junk fel). Meghatározza a talaj kialakulását és fejlődését, amivel befolyásolja, hogy mit ter-

melünk, mit együnk (ha semmi másra nem, csak borvidékeink eltérő adottságaira, vagy az

általános iskolai tanulmányokból ismert „Bácskai löszhátra” elég gondolnunk). A földtani

környezetből kikerülő ásványi nyersanyagokból, azok felhasználásával készülnek ipari termé-

keink, s a földtani közegből nyerjük az emberiség energia-szükségletének legnagyobb részét

{akár a kőszénre, akár a szénhidrogénekre, az uránércre, vagy a termálvízre. továbbá a szél-

erőművekre (amelyek ugyancsak a földön — geológiai képződményen — állnak) hivatkozha-

tunk}. A földfelszín, a morfológia alakulásának is meghatározó eleme a földtani felépítés, a

kialakuló tájkép értékének jelentőségére az utóbbi években kezdenek ráébredni a szakembe-

rek (aligha kell bizonygatni, hány vállalkozás él jól a Grand Canyon mellett…). Szakmai so-

vinizmusnak tűnhet, mégsem az, ha azt állítjuk: szakmai-tudományos értéket is tulajdonítha-

tunk, tulajdonítanunk kell a földtani képződményeknek. Nem tagadható tehát, hogy a földtani

környezetnek értéke van, mind együttesében, mind elemenként, rétegenként, formációnként,

vagy formációcsoportonként egyaránt.

89

dr. Chikán Géza

5. A Nyugati-Mecsek földtani képződményeinek gazdaságföldtani értékelése

A fentiekben vázoltak alapján a Nyugati-Mecsek földtani képződményeinek gazdasági ér-

tékelését a következőképpen végeztem el: megvizsgáltam az egyes képződménycsoportokat

abból a szempontból, hogy jelenlegi ismereteink szerint milyen mértékben tartalmaznak hasz-

nosítható ásványi nyersanyagot. Ez az értékvizsgálat első szempontja. Természetesen ez a

legrészletesebben elemezhető tulajdonság, mivel ennek a szempontnak figyelembe vétele je-

lentős hagyományokkal és így irodalommal is bír. Így e szempont részletezése is eltér egy

kissé a további szempontokétól, amelyeknél főként az összbenyomást hangsúlyozom. Bemu-

tatom az egyes képződménycsoportok szerepét és jelentőségét a felszín alatti vizek körforgá-

sában. Azután megvizsgáltam, milyen építésföldtani-mérnökgeológiai tulajdonságokkal

rendelkeznek a formációk képződményei, s ennek alapján meghatároztam pozitív vagy

negatív mérnökgeológiai értékét (a dolgozat kereteit meghaladja a felhasznált

mérnökgeológiai-műszaki földtani adatok részletesebb ismertetése). Értékeltem a talajok

termékenységét gátló tényezők jelentkezésének mértékét az egyes kőzetcsoportoknál, hogy

meghatározhassam a talajtani szempontú értéket. E szempontból igen nagy jelentőségű, de a

dolgozat kereteit meghaladó mértékű táj- és földértékelési módszereket és eredményeket

ismertet LÓCZY (2002). Külön kellett elemezni a képződmények tájképalkotási, illetve egyedi

természeti értékét, amelynek elsősorban turisztikai szempontból van jelentősége.

Végül, de nem utolsósorban az adott kőzetcsoportok szakmai-tudományos értékelését kel-

lett elvégezni. Minden szempont esetében 1 és 5 közötti számskálán jelzem szubjektív értéke-

lésemet. Ezzel a módszerrel megkönnyíthető a későbbi, felméréseken alapuló számszerű érté-

kelés, különösen, ha Doctus vagy más döntéstámogató rendszert (CHIKÁN 1997) használunk a

rangsoroláshoz. (E szempontok egy része erősítheti, illetve kiolthatja egymást, az egyik

irányban pozitívan ható érték negatívan hathat egy másik szempont elemzése során). Termé-

szetesen további szempontok is figyelembe vehetők egy adott terület földtani értékelésében,

de a Nyugati-Mecsekben szerzett eddigi tapasztalataim alapján a fenti szempontok érvényesí-

tését tartottam fontosnak. Az értékelés során a 3. fejezetben tárgyalt formációk sorrendjében

haladok, s ezen a sorrenden belül alfejezetekben tárgyalom a különböző szempontokat, majd

90


összesítést adok az adott formációról. Ettől csak a negyedidőszaki képződmények esetén térek

el, ott a fácies szerinti tagolást választottam.

Az e szempontok figyelembe vételével elkészített értékelés megadja a terület teljes földtani

értékét. Ennek számszerűsítéséhez a 4.2.1.2. fejezetben vázolt bármelyik módszer alkalmazá-

sa megfelelő lehet, esetleg ezek kombinációját kell alkalmazni. A számszerűsítéshez elvég-

zendő felmérések meghaladják e dolgozat kereteit.

5.1. Az egyes földtani képződménycsoportok értékelése

5.1.1. Ófalui Fillit Formáció (fillit)

A formáció képződményei csak kis kiterjedésben, a terület DK-i részén, Pécs város terüle-

tén fordulnak elő.

A felszín alatti vizek szempontjából lényeges képződmény, mivel a palásság síkjára merő-

legesen gyakorlatilag vízzáró, míg a palásság irányában jelentős a szivárgási tényezője. En-

nek következtében (miután helyenként közvetlenül érintkezik karsztos képződményekkel)

szerepe lehet a karsztvíz és az előtéri törmelékes üledékek közötti kommunikáció szabályozá-

sában (3). Mérnökgeológiai szempontból kedvezőtlen tulajdonsága, hogy palássági síkjai

mentén, különösen nedves állapotban kissé duzzad, s ugyanakkor csúszásra, lejtőmozgások

megindítására hajlamos. Felszíni szennyeződésre közepesen érzékeny, földrengés-

állékonysága jó (2). Talajképző tényezőként kis kiterjedése miatt nem jelentős, bár felszínen

viszonylag könnyen mállik, de magas agyagtartalma és kedvezőtlen pH-ja nem kedvező (2).

Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0). Földtani-eszmei értékét a Mecsekalja-zóna pécsi

szakaszának kialakulásában játszott szerepe határozza meg (3).

A formáció pontértéke: 0+3+2+2+0+3=10 pont.

A képződmények sorrendjében a formációk szerinti, a negyedidőszaki üledékek esetében a

fácies szerinti sorrendben haladok.

5.1.1.1. Ásványi nyersanyagok

Jelenlegi ismereteink szerint hasznosítható nyersanyagként kristályos mészkő kifejlődéseit

kutatták a területtől K-re, de itt e kifejlődés olyan csekély, hogy haszonanyagként nem jöhet

számításba (0).

5.1.1.2. További értékelési szempontok

91

dr. Chikán Géza

5.1.2. Gyódi Szerpentinit Formáció (szerpentinit)

A hegység DNy-i előterében, fúrásokból ismert képződmény.


Kis kiterjedése és viszonylag jelentős mélységű elhelyezkedése miatt hasznosítható nyers-

anyagként jelenleg nem jön számításba, bár az ország legszebb belsőépítészeti kőzete lehetne

(0).

dése következtében érdektelen (0). Tájképi-turisztikai ér-

téke nincs (0). Tudományos-eszmei értékét a nagyszerkezeti eseményekhez kapcsolódó kor-

).

5.1.3. Mórágyi Komplexum (gránit, granodiorit, monzonit)

nterzsébet, Pécs) felszínen, valamivel nagyobb területen fú-

rásból ismerjük.

nyersanyagok

Ásványi nyersanyagaként nem tartjuk számon, bár kevéssé mállott darabjai építőkőként

5.1.4. Szalatnaki Agyagpala Formáció (?)


Vízföldtani jelentősége csekély (0). Az építésföldtani viszonyokat nem befolyásolja (0).

Talajképző tényezőként elhelyezke

és fáciesjelző értéke határozza meg (3

A formáció pontértéke: 0+0+0+0+0+3=3 pont.

Két kis területen (Nyugotsze

5.1.3.1. Ásványi

helyi jelleggel hasznosíthatók (1).


Mindkét előfordulási helyén repedésvizeket tárol, ez elsősorban a város területén okozhat

kellemetlenségeket (2). Alapozási tulajdonságai jók, megfelelő szilárdságú. Felszíni szennye-

ződésre nem érzékeny, földrengés-állékonysága jó (5). Talajképzőként nem előnyös aprózó-

dása és a felszínén létrejövő talaj viszonylag savanyú volta (2). Tájképi-turisztikai jelentősége

nincs (0). Tudományos-eszmei értékét a Mecsekalja-zóna mozgásmechanizmusának ismere-

téhez való hozzájárulása adja meg (3).

A formáció pontértéke 1+2+5+2+0+3=13 pont.

Egyetlen fúrásból ismert képződmény.

92



Jelenlegi ismereteink szerint hasznosítható anyag nem köthető hozzá (0).

pontok

netéhez, tektonizmusának ismeretéhez való hozzájárulása adja meg (3).


5.1

5.1

Képződményei hasznosítható nyersanyag-indikációt eddig nem mutattak (0).


g nincs; közepes szilárdságú, jó földrengés-állékonyságú képződmény (0).

rtjuk számon (0). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0).

Tu


5.1

an összesült tufa fordul elő a rétegsorok-

ban, amelyekben a repedésvízen kívül valamennyi pórusvíz is tárolódik (2). Építésföldtani

jelentősége kicsi, közepes szilárdságú, felszíni szennyeződésre nem érzékeny. Földrengés-

áll ncs (0). Tájképi-turisztikai szempontból nem jelen-

5.1.4.2. További értékelési szem

Viszonylag nagy mélységben található, így vízföldtani, mérnökgeológiai, talajtermékeny-

ségi és turisztikai szempontból nincs jelentősége (0). Tudományos-eszmei értékét a Mecsek

fejlődéstörté

.5. Korpádi Homokkő Formáció (homokkő, konglomerátum)

Csak fúrásból ismert (helyenként csak negyedkori képződményekkel fedett) előfordulása a

terület Ny-i részén található.

.5.1. Ásványi nyersanyagok

Elsősorban repedésvizek találhatók benne, vízföldtani jelentősége csekély (0). Építésföld-

tani szerepe jelenle

Talajképző tényezőként nem ta

dományos-eszmei értékét a hegység fejlődéstörténetében játszott szerepe határozza meg

(3).

.6. Gyűrűfűi Riolit Formáció (riolit)

Kis elterjedésű, részben felszínről, részben fúrásokból ismert képződmény.


Jelenlegi ismereteink szerint hasznosítható ásványi nyersanyag nem köthető hozzá (0).


Vízföldtani szempontból jelentős, hogy elsősorb

ékonysága jó (2). Talajképző szerepe ni

93

dr. Chikán Géza

tős (0). Földtani-eszmei értéke sajátos kőzetkifejlődésében és a fejlődéstörténeti rekonstrukci-

ók


5.1

sványi nyersanyagok

).

Elsősorban repedésvizeket tárol, vízáteresztő képessége csekély (1). Építésföldtani szem-

pontból kevéssé jelentős, közepes szilárdságú, felszíni szennyeződésre nem érzékeny, föld-

rengés-állékonysága jó (2). Talajképző szerepe elhanyagolható, a rajta képződő talaj savanyú

ájképi-turisztikai értéke nincs (0). Földtani-eszmei értékét a

me 3).


5.1

ersanyag nem köthető hozzá (0).


nt, szerkezeti vonalak menti zónákban lehet vízve-

zető (4). Közepes vagy nagy szilárdságú, felszíni szennyeződésre nem érzékeny, földrengés-

állékonysága jó (4). Talajképző szerepe nem nagy, a rajta képződött talaj agyagos, kőzettör-

képi-turisztikai értéke nincs, bár a tervezett radioaktív hulla-

dé mei

értékét az adja meg, hogy valószínűleg az egyetlen hazai képződmény, amely alkalmas lehet

nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére (5).


hoz való hozzájárulásban érhető tetten (3).

.7. Cserdi Formáció (kavicsos homokkő)

Viszonylag kis felszíni elterjedésű, a hegység DNy-i részén található meg felszínen.

5.1.7.1. ÁKépződményeihez haszonanyag nem köthető (0


és magas homoktartalmú (1). T

cseki permi rétegsorban elfoglalt sajátos helyzete és jelentős vastagsága adja (

.8. Bodai Aleurolit Formáció (homokkő, aleurolit)

A terület DNy-i részén előforduló, jelentős vastagságú képződmény.


Hasznosítható ásványi ny

Gyakorlatilag teljesen vízzáró, esetenké

melékes, kissé savanyú (3). Táj

k-elhelyezéshez kapcsolódó potenciális turisztikai értéket feltételeznek (3). Földtani-esz

94


5.1.9. Kővágószőlősi Homokkő Formáció (homokkő)

A három tagozatra bontható formáció a nyugat-mecseki antiklinális egyik fő kőzetcsoport-

ja.


és -indikációkat tartalmaznak (4).

5.1A felső-permi „zöld homokkő”, érctartalma miatt a legrészletesebben megkutatott permi

képződmény. Különböző szemnagyságú – leggyakrabban középszemcsés – zöld homokkőből,

alárendelten zöld, zöldesszürke aleurolitból állnak képződményei, amelyek elszenesedett-

nzsinórt és kovásodott-szenesedett ágdarabkákat tar-

tal

(sz usváltási és kimosási felületek szintén

létrejött redox frontokon alakultak ki”.

g az I. üzem területén, ezt követően

mé leje volt a csúcspont,

lítette a 900 000 t mennyiséget. Az érc elsődleges feldolgozá-

sa, tt koncentrátumot, az ún. sárga-

port teljes egészében a Szovjetunióba, illetve Oroszországba exportálták. Az uránérc-termelés

t meg.

5.1.9.1.2. Feketekőszén A Kővágótöttösi Homokkő Tagozat szürke homokkő-övében gyakoriak a szenesedett fa-

törzsmaradványok, melyek szénültségi foka már elérte a feketekőszén állapotot. A képződ-

Egyes szintjei hasznosítható nyersanyagokat

.9.1.1. Uránérc

kovás fatörzsmaradványt, vékony kőszé

maznak. Részletes leírása a 3.2.5.2. fejezetben található meg.

A képződmény ércesedését KISS (1958; 1960; 1961), BALLA, DUDKO (1972), VINCZE

(1965), VIRÁGH, VINCZE (1966), VINCZE, FAZEKAS (1979) vizsgálta. Az ércásványok külön-

böző mértékben oxidált naszturánból, alárendelten coffinitból, valamint vas-, réz-, és ólom-

szulfidokból állnak. A műrevaló előfordulások VINCZE, SOMOGYI (1984) szerint „...a redukált

ürke) és oxidált (vörös) redoxfáciesek között, a ritm

A mecseki uránérc-bányászat 1955-ben kezdődött me

g további négy üzem létesült. Az érctermelésben a hetvenes évek e

akkor az éves termelés megköze

dúsítása is a vizsgált területen folyt, a vegyi úton előállíto

1997-ben kormányhatározat alapján szűn

Az előfordulás a nemzetközi minősítés szerint a nagyobbak közé tartozik, de az érc fémtar-

talma átlagosan csak 1,2 kg/t körüli. Az érctestek nagyobbik része 650–800 m között találha-

tó, ahol a kőzethőmérséklet 40-45ºC. Ez a tény, valamint a bonyolult érctest-morfológia ked-

vezőtlen adottság. A jelenleg ismert földtani ércvagyon összesen 26,3 Mt, melynek fémurán-

tartalma 30,9 kt, átlagosan 0,117% fémkoncentrációval (FODOR 2002).

95

dr. Chikán Géza

mény-együttes folyóvízi jellegű fácieséből következően nagyobb mennyiségű felhalmozódás-

ra

ő Az antiklinális magjában a 6-os út és Bükkösd között nagy területen megtalálható kép-

ző n csökkenti

az a tény, hogy viszonylag gyorsan változó kőzetminőségű, s viszonylag nehezen megközelít-

t képződmény-együttes. Nagyipari méretű felhasználása nem perspektivi-

kus.

ológiai szempontból köze-

pe

yában (3).

Cserkúttól Hetvehelyig összefüggő vonulatban található, általában jól feltárt képződmény.

Két évezrede használják elsősorban lábazatok készítésére, útburkoló-kőnek. Jelenleg azonban

egyetlen folyamatosan működő bányahelye sincs. A kovás-hematitos kötőanyag, a viszonylag

bökben fejthetők, jól

me

számítani nem lehet.

5.1.9.1.3. Építők

dménycsoport egyes tagjait helyi jelleggel fejtették. Jelentőségét nagy mértékbe

hető, rosszul feltár


Vízföldtani szempontból nagy elterjedése és repedésvíztároló-képessége jelentős, a benne

tárolt vizek sugárzóanyag-tartalma nem számottevő (2). Mérnökge

s és nagy szilárdságú, de vízzel telítve szilárdságcsökkenés következik be. Felszíni szeny-

nyeződésre közepesen érzékeny, földrengés-állékonysága jó (3). Felszíni mállása során erősen

aprózódik, magas kovasav-tartalmú, erősen homokos talaj képződik rajta (1). Tájképi-

turisztikai értéke csekély (1). Földtani-eszmei értéke erősen változó, mivel az uránérc-kutatás

idején számos szakmai eredmény született vizsgálata során, azonban a visszafejlesztés kezde-

te óta a szakmai érdeklődés is megcsappant irán


5.1.10. Jakabhegyi Homokkő Formáció (konglomerátum, homokkő)

A Nyugati-Mecsek központi, nagy elterjedésű képződménye, amelynek alsó részén

jellegzetes alapkonglomerátum található.


Elsősorban helyi jelentőségű nyersanyagforrás (3).

5.1.10.1.1. Építőkő

magas érettség jó minőségre utal. Fagy- és kopásálló rétegei nagy töm

gmunkálhatók. Bányanyitásra illetve felújításra elsősorban Cserkút és Kővágószőlős kör-

nyéke jöhet számításba. Folytak olyan vizsgálatok is, melyek a Jakabhegyi Homokkő csiszolt

96


burkolólapként (lépcsők, padlóburkolatok) való hasznosíthatóságát hivatottak volna eldönte-

ni, ezek azonban eredménytelenül zárultak.

rtékelési szempontok

sztikai értéke jelentős: a hegység fő tömegét adja, változatos kis- és nagyfor-

lomerátumból képződött speciális alakzatok, az ún.

Ba

5.1.11. Patacsi Aleurolit Formáció (aleurolit, homokkő)

A nyugat-mecseki antiklinális jellegzetes tarka színű képződmény-együttese.

5.1.11.1.1. Rézérc ődésűek,

karbonátos kőzetek csak betelepülésként fordulnak elő. A kőzetek vasoxidációs foka alulról

felfelé csökken; felső részén viszonylag sok a diszperz szerves anyag mennyisége is. Az anti-

klinális területén e képződmények reduktív szintjei anomális mennyiségű réz-, ólom- és

tartalmaznak. Ezeket először VÁRSZEGI (1965) ismertette

az zóta több esetben végeztek vizsgálato-

kat a terület ércdúsulásaival kapcsolatosan (CSALAGOVITS 1967, FÜGEDI 1977), azonban a

tov

5.1.10.2. További é

Vízföldtani szempontból a fekvő formációhoz hasonlóan elsősorban a repedésvizek moz-

gásában van szerepe (2). Közepes, ritkábban nagy szilárdságú képződmény, amely vízfelvé-

telre szilárdságcsökkenéssel reagál. Felszíni szennyeződésre közepesen érzékeny, földrengés-

állékonysága jó (3). Felszínén nagy homoktartalmú, törmelékes, savanyú talajok alakulnak ki

(1). Tájképi-turi

mákkal, a rétegsor alján található kong

bás szerkövek kedvelt kirándulási célpont (5). Tudományos-szakmai eszmei értéke a perm-

triász határkérdés vonatkozásában a legjelentősebb (3).



Kevés haszonanyag-indikációt tartalmazó képződmény (2).

A formáció képződményeire általában jellemző, hogy többnyire törmelékes kifejl

ezüstszulfidos ásványtársulásokat

Éger-völgyből, azurit és malachit főásványokkal. A

ábbi kutatások szükségességének megállapításán túl nem jutottak. A Magyar Állami Föld-

tani Intézet-ban végzett, ritkaelem-dúsulásra vonatkozó vizsgálatok eredményeit a Függelék

2. táblázata tartalmazza. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a ritkaelem-tartalom nyugat felé

fokozatosan növekszik, így kutatásuk is inkább a terület Ny-i részén lenne indokolt.

97

dr. Chikán Géza


Vízföldtani szempontból lényeges tulajdonsága, hogy homok-homokkő és agyag-agyagkő

rétegek váltogatják egymást, ami sajátos vízmozgást tesz lehetővé. Pórusvize viszonylag ke-

pes szilárdságú képződmény, jó teherbírású, vízfel-

vételre szilárdságcsökkenéssel reagál. Felszíni szennyeződésre közepesen, ahol agyagosabb,

ott gyengén érzékeny, földrengés-állékonysága jó (3). A talajok termékenységét gátló ténye-

zők közül az erózióveszélyeztetettség, a kedvezőtlen mechanikai összetétel érvényesül, fel-

színén törmelékes, gyengén savanyú talaj alakul ki (1). Tájképi-turisztikai értéke elsősorban

ott jelentős, ahol nagyobb bevágásokban jól megfigyelhetők jellegzetesen tarka, gyüredezett

rétegei; ezek azonban többnyire csak ideiglenes feltárások, vagy magánterületen vannak (3).

Tudományos-szakmai eszmei jelentősége közepesnél kisebb (2).


5.1.12. Hetvehelyi Dolomit Formáció (aleurolit, dolomit, dolomitmárga, mészkő)

A három tagozatra osztható képződmény Pécs város területén, valamint attól Ny-ÉNy-ra

található felszínen.


A formáció alsó, Magyarürögi Tagozata anhidrit- és gipsztelepeket tartalmaz. Más ásványi

ió nem fűződik a formációhoz (2).

A képződménycsoport felderítő fázisú kutatását a hatvanas évek elején végezték el, ennek

kutatási zárójelentését SZATMÁRI (1965a) állította össze. Ennek a jelentésnek főbb megállapí-

tásait az alábbiakban foglalhatók össze (megjegyezvén, hogy a zárójelentésből éppen a nyers-

anyag mennyiségére, minőségére és elterjedésére vonatkozó számadatok hiányoznak). A ku-

tatási terület Hetvehely–Abaliget–Petőcz-puszta közt helyezkedett el. Az itt vizsgált 28 fúrás

adatai alapján úgy tűnik, hogy a telepek összvastagsága ÉK-felé nő (bár ugyanekkor errefelé

egyre mélyebbre is kerül a képződmény). Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az elő-

fordulás vékonyréteges, sűrű kőzetváltozásokkal jár; a növekvő összletvastagsággal együtt nő

a meddő vastagsága is. Ennek következtében jelentősebb, nagy vastagságú, nagyüzemi mód-

szerekkel is fejthető kifejlődésekre nem lehet számítani.

vés, inkább repedésvizeket tárol (2). Köze

nyersanyag-indikác

5.1.12.1.1. Gipsz–anhidrit és magnezit

98


A Tagozat képződményeinek dolomitmárgái jelentős mennyiségű magnezitet is tartalmaz-

na

Felszín alatti vizek tekintetében sajátos tulajdonsága, hogy a horizontális és vertikális

vízvezető-képesség erősen különbözik, ugyanakkor a kaotikus gyüredezettség miatt ez

gyakran felcserélődik. Elsősorban repedésvizek találhatók benne, de a gipszes-anhidrites

alkotók kimállása miatt gyakran porózus, s így rétegvize is van, de ez csekély mennyiségű

(2). Mérnökgeológiai szempontból elég sok kedvezőtlen tulajdonsággal rendelkezik:

agyagásványainak egy része, valamint a gipsz is térfogatváltozásra erősen hajlamos, ennek

következtében gyakoriak a kaotikusan gyüredezett rétegek. A benne mozgó, illetve tárolt víz

a kioldódás következtében magas szulfáttartalmú, betonra agresszív lehet. Közepes

nységét

eró

kai értéke nem jelentős (0). Tudományos-eszmei értéke az alsó-triász

fáciesfejlődés szempontjából lényeges (3).

2+0+3=10 pont.

Formáció, Zuhányai Mészkő For-máció, Csukmai Formáció (mészkő, dolomit)

mációja (melyeket korábban az ún. Misinai Formáció

tagozataiként különítettek el) sok hasonló tulajdonsággal rendelkezik, így értékelésüket együtt

adom meg.

5.1.13.1.1. Építőkő Mészkő

Tagozat és a másodlagos dolomitok kivételével szerteágazóan hasznosíthatók a képződmény-

k (Függelék 3. táblázat). Ez az anyag a gipsz- és anhidrit-előfordulásokkal együttesen ce-

mentgyártási alap- vagy adalékanyagként volna felhasználható.


szilárdságú, közepesen, gyengén szennyeződés-érzékeny (1). A talajok terméke

zióveszély, kedvezőtlen mechanikai összetétel gátolja, a talajok gyengén savanyúak rajta

(2). Tájképi-turiszti

A formáció pontértéke 2+2+1+

5.1.13. Rókahegyi Dolomit Formáció, Lapisi Mészkő

A mecseki triász rétegsor e négy for


Ásványi nyersanyagok szempontjából elsősorban építőkő-ipari jelentősége van, a hegység

jelenleg működő két, nagyüzemi méretű mészkőbányája a Lapisi Formáció Tubesi Tagozatá-

nak mészkövét fejti. A képződmény-együttes egyes szintjei rézérc-indikációt tartalmaznak

(3).

A formációk jelentős része alkalmas többirányú felhasználásra. A Bertalanhegyi

99

dr. Chikán Géza

együttes tagjai. A bükkösdi mészkőbánya továbbkutatásához csatlakozó műszaki kőzetvizsgá-

latok ugyan csak zúzottkő-minőségű nyersanyagot határoztak meg, azonban ennek elsősorban

mintavételi okai voltak. A formáció képződményei ezen kívül tömbkő, mészégetési mészkő,

cementipari mészkő, kohókő, cukorkő és forgácskő mellett egyes esetekben díszítőkőként is

felhasználhatók. A Dömörkapui Mészkő Tagozat goricai-völgyi előfordulása adja az ún.

goricai márványt, mely a Villányi-hegység zuhányai mészkövéhez hasonló, igen szép dí-

szítőkő.

eg. A Kis-réttől ÉNy-ra 200-300 m-re, helytál-

ló lomit néhány mm-es magnezit, sziderit és

kvarc kristályokat tartalmazott. A Büdöskút és Melegmányi-völgy között húzódó DNy-ÉK-i

elhe-

lyezked gyeltünk meg. A Nagymély-völgy

Ny

fózát találtunk (KÓKAI in CHIKÁN et al. 1985).

ban WÉBER (1978) a másodlagos dolomitosodást kísérő hin-

tet

derittörmelék-darabok találhatók. Az árpádtetői kőfejtőben, porló másodla-

gos dolomitban, a limonitos repedéskitöltés 1-2 cm-es idiomorf kvarckristályokat is tartalmaz.

rványainak vizsgálata alapján VETŐNÉ ÁKOS (1978) szerint a zárványos

kvarckristályok 4000 m mélységben, ill. az ennek megfelelő nyomáson, 175°C hőmérséklet

mellett keletkeztek.

5.1.13.1.2. Rézérc A területen a középső-triász képződményekből ismerünk azurit-előfordulást. Itt a korábban

végzett ritkaelem-vizsgálatok érdemleges dúsulást e szintben nem mutattak ki; sőt, külön

vizsgálatokat végeztek a másodlagos dolomitokon, s ezzel kapcsolatban egybehangzóan azt a

megállapítást tették, hogy a másodlagos dolomit ércképződés szempontjából semmilyen pers-

pektívákat nem mutat. Ennek bizonyos mértékig ellentmondanak a területen végzett megfi-

gyelések. Néhány kibúvásban, pl. a Toplica völgytől K-re, a porló másodlagos dolomit he-

lyenként limonitos ereket illetve repedés kitöltéseket tartalmaz. A repedések falán néhány

mm-es idiomorf kvarckristályok figyelhetők m

vagy alig áthalmozott törmelékben az epigén do

csapásirányú szerkezeti ék mentén, több feltárásban, a cukorszövetű dolomitban szórtan

ő apró — néhány mm-es — meggypiros pettyeket fi

-i oldalán, a Kőlyuktól D-re, másodlagos dolomit kibúvások környezetében, ökölnyi mé-

retű törmelékben, közel 1 cm élhosszúságú hexaéderes — valószínűleg pirit utáni — limonit

pszeudomor

A Vágotpuszta–2 fúrás anyagá

t piritet mutatott ki, amely szerinte az alsó-kréta alkáli diabáz benyomulás során, hidroter-

mális hőmérsékleten, metaszomatózissal került a dolomitba. A területtől kicsit K-re, a Nagy-

forrás völgyben, és abba D-ről betorkolló vízmosásban kovásodott mészkő és részben

limonitosodott szi

Ezek folyadékgáz zá

100



Vízföldtani szempontból igen nagy jelentőségű képződmény-csoport, mivel jelentős

mértékben karsztosodott. Részben e karsztvíz szolgáltatja a terület nagyvárosainak

vízellátásához is a vizet, s jelentős szerepe van a peremi területeken a laza üledékbe átadódó

karsztvíznek is (5). Mérnökgeológiai szempontból általában elmondható, hogy nagy

szilárdságú képződmények, de a másodlagos dolomitok helyenként igen kis szilárdságúak is

lehetnek. Vízvezetők, felszíni szennyeződésre erősen érzékenyek (3). A talajok

termékenységét gátló tényezők közt az erózió szerepe elhanyagolható, elsősorban a

viszonylag vékony talajtakaró alatt jelentkező mészpadok a legfontosabbak; a talajok

felszíntől karbonátosak (2). Tájképi-turisztikai értéke jelentős: részben a Misina szabja meg

Pécs város látképét D felől jövet; e képződmény számos markáns, felhagyott kőfejtővel, a

Mecsekalja-zónához csatlakozó gyűrt rétegek látványos, útbevágásokban is megjelenő

formáival rendelkezik. E képződménycsoportban alakult ki az abaligeti cseppkőbarlang (32.

ábra), az orfűi Sárkánykút, s e képződmények szolgáltatják a Nyugati-Mecsek É-i peremén

fúrásokból származó fürdővizeket (Magyarhertelend, Sikonda) (5). Földtani-szakmai értéke is

jelentős, részben jelentős elterjedése, részben a Mecsek és a Villányi-hegység mezozoos

rétegsorainak párhuzamosítása, részben pedig jelentős vastagsága és kiterjedése miatt (4).

101

dr. Chikán Géza

32. ábra. Az abaligeti cseppkőbarlang bejárata

A képződmény-együttes pontszáma 3+5+3+2+5+4=22 pont.

.

5.1.14.1.2. Olajpala A Darázskút közelében, a MÉV által 1981-ben lemélyített XI. szerkezetkutató fúrás

harántolta a formáció képződményeit. A jól laminált márgában, néhány magdarabon, elsősor-

ban a repedések mentén, kisebb mértékben szemcseméret változáshoz kötötten „zsírfoltok”

figyelhetők meg. Az agyagból vett mintákon végzett célvizsgálatok az alábbi eredményeket

adták: A darabos mintából készült extrakció 0,296% bitumoid-tartalmat adott, ebből 55,1%

telített CH, 18% aromás CH, 16,2% gyantás és 9,7% aszfaltén. A porított mintákból végzett

vizsgálat 0,117% bitumoid-tartalmat mutatott ki. Ez az érték mintegy 20-50-szerese a karbo-

nátos üledékek átlagának. A porított mintákból meghatározott organikus C tartalom 7,1%,

igen magas érték. A kerogéntartalom meghatározására végzett vizsgálatok nem adtak ered-

ményt. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a képződmény nem elsősorban olajpala, hanem

olyan szénhidrogén-anyakőzetnek tekinthető, mely illótartalmát már leadta.

5.1.14. Kantavári Formáció (agyagos mészkő, agyagos homokkő, sziderites agyagkő)

A formáció jellegzetes, fekete színű mészkőképződményei Pécstől ÉNy-ra találhatók meg.


A formáció képződményei többféle nyersanyag-indikációt tartalmaznak (3).

5.1.14.1.1. Feketekőszén A Vágotpuszta–2 fúrásban a Kantavári Formációból WÉBER (1978) tavi fáciesű kőszenes

agyagot írt le. A fekvőre sötétszürke, csaknem fekete, mállott felszínén világos barnásszürke,

pados-vékonypados, agyagos mészkővel települ. A padok között néhány cm vastagságban

lemezes mészmárga-rétegek és vitritzsinórok fordulnak elő. Ez a képződmény lefelé, a

karbonáttartalom és a rétegvastagság fokozatos csökkenésével lemezes, leveles mészmárgába

illetve agyagkőbe megy át. Ezen szürkésbarna aleurolit és vékonyréteges agyagos homokkő,

majd aleurolit, homokkő és agyagkő váltakozása figyelhető meg. A rétegsorban települő kő-

szenes agyagnak hasznosítás szempontjából jelentősége nincs, elsősorban fáciesjelző értékű

102


5.1.14.1.3. Rézérc A Kantavári Formáció alsó részén található Mánfai Rétegekben 1968 óta ismerünk kaoli-

nos sziderit és kaolinit-képződményeket. Felszíni előfordulását először VÁRSZEGI (1972) is-

t is

megtalálta.

A képződmény első leírását és vulkáni eredetének megállapítását NAGY, RAVASZNÉ

képződményből gyűjtött mintákon eddig elvégzett anyag-

viz

A képződmény nem annyira szideritként, hanem elsősorban Cu-dúsulása miatt tarthat szá-

mo


Vízvezető és vízzáró rétegek váltakozásából áll, a vízvezető rétegek elsősorban horizontá-

lis vízáramlást tesznek lehetővé. Viszonylag kis vastagsága miatt vízföldtani jelentősége cse-

nagy szilárdságú mészkő, kis szilárdságú, fellevelező márgarétegekkel.

Vá

mertette; Pécs város mérnökgeológiai térképezése során KÓKAI (1983) több előfordulásá

BARANYAI (1968) készítette el. A

sgálatok eredményei a Függelék 4. táblázatában láthatók.

t érdeklődésre.

5.1.14.1.4. Építőkő A formáció fekete, agyagos mészkövét egy időben díszítő mozaikkőnek használták. Miu-

tán polírozása nehezen oldható meg, s nem is fagyálló, csak kis mértékben, belső felületek

burkolására használható. A kifejlődés jellege is olyan, hogy a formáció elterjedési területén

belül sem folyamatosan találhatók meg a megfelelő minőségű mészkő-betelepülések.

kély (2). Közepes és

ltozó mértékben vízvezető, vízzáró képződményekkel tagolt. Vízfelvételre szilárdságcsök-

kenéssel reagál. Felszíni szennyeződésre közepesen érzékeny, földrengés-állékonysága jó (3).

A talajok termékenységét gátló tényező, hogy fellevelesedő márgadarabjai kedvezőtlen me-

chanikai összetételt adnak, s az altalajban gyakran jelennek meg mészpadként a mészkőréte-

gek (2). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0). Tudományos-szakmai értéke sajátos kőzet-

kifejlődésében, ősmaradvány-társulásában és a triász fáciessorban elfoglalt helyzetében jele-

nik meg (3).


5.1.15. Karolinavölgyi Homokkő Formáció (homokkő, agyag, aleurolit)

A vizsgált terület K-i részének jellegzetes képződménye.

103

dr. Chikán Géza


5.1.15.1.1. Feketekőszén riász törmelékes képződménysorban található vékony kőszéncsíkok jelenlétéről

má lsó z elhatá-

ató fúrásában a felső-triász

ké

ató fúrásban 48,5 m vastagságban harántolt összlete 6 kőszéntelepet és

almazott, elsősorban aleurit-szemnagyságú meddő rétegek között. A sze-

ne

5.1.15.1.2. Vasérc

alálhatók; összes vastartalma elérheti a 45%-ot is, azonban sem vastagsága,


a karszt és a fe-

let (2). Közepes, helyenként kis szi-

lárdságú rétegek, amelyek megázva teljes szilárdságvesztést, fellazulást szenvedhetnek. Kö-

A felső-triász homokkő-képződményekből néhány haszonanyag-indikációt ismerünk, s he-

lyi jelleggel építőkőként használták (3).

A felső-t

r hosszú idő óta vannak ismereteink. A korábban elfogadott felső-triász–a -liás

rolást („az első kőszéntelep megjelenése”) már NAGY 1968-ban megjelent monográfiájában is

felülvizsgálta. A MÉV 1982-1983-ban lemélyített XI. szerkezetkut

pződmények alján is kőszéntelepeket sikerült kimutatni (WÉBER 1984).

A XI. szerkezetkut

kőszenes réteget tart

s rétegek számított összvastagsága 4,6 m. Elemzési eredményeit WÉBER (1984) nyomán a

Függelék 5. táblázatában közlöm.

A felső-triász rétegsorban vékony, max. 50 cm vastagságú agyagvaskő-rétegek-

betelepülések t

sem minősége nem szinttartó.

NAGY (1968) a triász képződményekről készített monográfiájában a felső-triász összlet

chamosit-tartalmát is említi, mint vaselőfordulást; a képződménysorban felfelé haladva nö-

vekvő mennyiségű chamosit részaránya azonban így is kevés, a legmagasabb vastartalmú

minták összes Fe%-a is csak 5-10%.

5.1.15.1.3. Építőkő A felső-triász homokkőcsoport képződményeit (a Mecseki Kőszén Formáció meddő köz-

betelepüléseivel együtt) több helyen használták helyi jelleggel útlapozásra, lábazatkőnek.

Egyetlen nagyobb fejtőjét Pécstől É-ra felhagyták. A kőzetanyagban a kötőanyagként szerep-

lő chamosit nem előnyös, így nagyobb mennyiségű felhasználásra a későbbiekben sem kerül-

het sor.

Többségében vízzáró képződmények, vízföldtani jelentőségük elsősorban

te települő mezozoos képződmények elválasztásában van

104


zepesen, ritkán kevéssé érzékenyek a felszíni szennyeződésre, földrengés-állékonyságuk jó

(3)

viszonylag nagy homoktartalmú talajokat találunk

yúak (3). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs a képződményeknek

(0)

5.1.16. Mecseki Kőszén Formáció (homokkő, márga, kőszéntelepek)

legjelentősebb ásványi nyersanyagán, a feketekőszénen

-indikáció található (4).

5.1

ó rétegcsoport kifejlődésének fő területe is a Keleti-Mecsek. A

Ny

egsor-szakaszok képviselik. A Keleti-Mecsekben jól ta-

nak térképlapunkon csak az alsó része található meg, homokkő, aleurolit

és

s. 649,6-870,0 m között, a permi és a miocén rétegek közötti helyezkedik el,

valószínűleg a fedő összletből is tartalmaz valamennyit. NAGY, FORGÓ (1967) a Keleti-

földtani megfontolások alapján perspektivikusnak

ítélte a Barátúrtól DK-re eső területrészt. Ennek ellentmondó adat az 1980-as években lefoly-

tatott térképezés során nem jutott birtokunkba. Fenti adatok alapján a Nyugati-Mecsekben va-

. A talaj termékenységét gátló tényezők közül az erózió kevésbé veszélyezteti, mert nem

alkot intenzív morfológiai különbségeket;

rajta, amelyek kissé savan

. Földtani-szakmai eszmei értéke a triász–jura határkérdésben, a kőszénképződéshez vezető

fáciessor felépítésében jelenik meg (3).


A Keleti-Mecsek jellegzetes képződménycsoportja a vizsgált területen csak kis foltokban

fordul elő.


A formációban (a Keleti-Mecsek

kívül) kevés vasérc

.16.1.1. Feketekőszén A Keleti-Mecsek meghatározó jelentőségű hasznosítható ásványi nyersanyaga az alsó-liász

feketekőszén. Az ezt tartalmaz

ugati-Mecsekben jóval kisebb elterjedésű, elszigetelt, többségében tektonikus helyzetű

előfordulását ismerjük, illetve a vizsgált terület K-i szélén a kelet-mecseki előfordulások pe-

remi kifejlődése található meg. Itt a képződményeket homokkő, aleurolit, agyagkő és agyagos

kőszén váltakozásából álló, rövid rét

golható rétegcsoport

két db 0,5-1,0 m vastag kőszéntelep-kifejlődéssel. Erre a lápi fáciesű telepcsoportra kb. 40-

50 m vastag tavi fáciesű rétegcsoport települ. A város területén tektonikus zónában, az ún.

Mecsekalja-vonal képződményei között található képződményeiről nem állapítható meg, hogy

a Formáció mely részével azonosítható. Szintén tektonikus helyzetben érte el a D-i előtérben

az 1428. fúrá

Mecsek feketekőszénprognózis-térképén

105

dr. Chikán Géza

lószínűleg nem várható a képződmény-együttes hasznosítás szempontjából értékelhető mérté-

kű előfordulása.

A Mecseki Kőszén Formáció képződményei között jelentékeny vastartalmú (max. 35,75%)

sziderites konkréciók találhatók. Ezek ismerete egyidős a szénbányászattal; utolsó kiterjed-

tebb kutatása KOPEK (1953) nevéhez fűz

5.1.16.1.2. Vasérc

ődik. A vasas rétegek vizsgálata során számos formá-

ját asavas, agyagos, vasas-kovasavas, szfero-

sziderites, karbonátos és pirites kifejlődései körül a szferoszideritek a leggyakoribbak. Ezek

ritkán rétegek, gyakrabban konkréciók formájában jelennek meg; a konkréciók rétegszerűen,

de csapás és dőlésirányban egyaránt gyorsan kiékelődve jelennek meg. Méretük elérheti a 20-

30 cm-es vastagságot és 50-60 cm-es hosszúságot is. Vizsgálatai szerint a szferosziderit-elő-

telepes képződmények között K-ról Ny-felé csökken. Ez

utó

ó-liász vasérc gazdasági hasznosíthatóságát meg-

kérdőjelezi.

5.1

V

különítette el a vastartalmú képződménynek: kov

fordulások mennyisége a kőszén

bbi tény, valamint az, hogy a vizsgált területen a Mecseki Kőszén Formáció előfordulásai-

nak a legnyugatibb része van feltárva, az als

.16.2. További értékelési szempontok

Vízzáró és vízvezető képződmények váltogatják egymást, aminek elsősorban a korábbi

bányászkodás során volt nagy jelentősége (2). Mérnökgeológiai szempontból nehezen érté-

kelhető egységes formációként, mivel számos kőzettípus található benne; jelentős változé-

konysága miatt csak konkrét, helyi vizsgálatokkal értékelhető (0). A talaj termékenységét

gátló tényezők közül az erózió kevésbé veszélyezteti, mert nem alkot intenzív morfológiai

különbségeket; viszonylag nagy homoktartalmú talajokat találunk rajta, amelyek kissé sava-

nyúak (3). Tájképi-turisztikai jelentősége a vizsgált területen nincs, azonban az egykori bá-

nyavidékek érdekesek lehetnek ebből a szempontból (3). Földtani-eszmei értékét részben sa-

játságos kifejlődése, a rajta elvégzett nagyszámú vizsgálat és elemzés, a hegység szerkezeti

viszonyaihoz és fejlődéstörténetéhez adott megszámlálhatatlan mennyiségű adat adja meg (5).


5.1.17. asasi Márga Formáció (homokkő, márga)

A képződmények elterjedése Pécs város területére korlátozódik.

106



Jelenleg nem tartunk nyilván semmilyen nyersanyag-indikációt a képződményből (0).

rtékelési szempontok


-indikációt a kréta vulkáni működéssel hozzák kap-

cso


Vízföldtani jelentősége csekély, csak repedésvizeket tárol (1). Mérnökgeológiai szempont-

ból kedvező tulajdonsága viszonylag nagy szilárdsága, azonban a kis kiterjedés miatt nagy

jelentősége nincsen (3). A környezeténél rendszerint keményebb, így a talajok termékenysé-

gét gátolja, ha felszínen van; mállása agyagos, kőzettörmelékes talajt eredményez (2). Tájké-

pi-turisztikai értéke a Nyugati-Mecsekben nincsen (0). Földtani-eszmei értéke elsősorban a

mezozoos magmatizmust kísérő jelenségek jellegének, elterjedésének és kemizmusának

ismeretéhez adott tudományos ismeretekben rejlik (3).


5.1.19. Szentlőrinci Formáció (konglomerátum, szenes agyag)

A hegység déli előteréből, a Mecsekalja-árokból ismerjük.

5.1.17.2. További é

Vízföldtani szempontból jelentősége kicsi, bár több esetben visszaduzzasztó szerepe van a

Mecsekalja-zóna pécsi városi szakaszán (1). Mérnökgeológiai jelentősége kicsi, mivel csak

elszakadt kis roncsok formájában található meg; viszonylag jó szilárdságú képződmény, föld-

rengés-állékonysága jó (1). Talajképző, illetve termékenység-gátló jelentősége a területen

nincs (0). Tájképi-turisztikai értéke nincs (0). Földtani-tudományos értéke elsősorban a Me-

csekalja-zóna tektonikai jelenségeinek azonosításában, pontosításában, korának tisztázásában

van (2).


5.1.18. Mecsekjánosi Bazalt Formáció (bazalt)

Kizárólag a különböző képződmények közé hatolt telérek formájában fordul elő.

A legtöbb, a hegységben előforduló érc

latba, de magában a formáció képződményeiben nincsen hasznosíthatóanyag-indikáció

(0).

107

dr. Chikán Géza


Kis kiterjedése, viszonylag jelentős mélységű elhelyezkedése miatt a benne talált haszno-

sítható nyersanyag-indikáció csak jelzésértékű (1).

5.1

em ígér különösebben jó áramlási viszonyokat (1). Építésföldtani-

mé s (0), s ugyanez mondható el a talajképző-

déssel (0) és a turisztikai-tájképi jellemzőkkel (0) kapcsolatban is. Földtani-tudományos érté-

ke nagy, hiszen első ízben igazolta paleogén rétegek jelenlétét a Dunántúl D-i részén, s mind

szerkezeti, mind fejlődéstörténeti szempontból új eredményeket hozott felfedezése (5).

0+0+5=7 pont.

neogén rétegsor egyik legjelentősebb felszíni elterjedésű képződménye.

gű kőszenet nem sike-

rül ékén részben földrajzi nevek, részben a

szájhagyomány bizonyítja, hogy valamikor tüzelés céljára használták az itt előforduló szenet.

éntelepek feltárásban csak

Ba nagyobb mennyiségű előfordu-

lást sejtetnek. A Kán-térképező–4 fúrásban az alaphegységre települ, 0,9 m vastag agyagos

.19.1.1. Barnakőszén A XII. szerkezetkutató fúrásban talált 15 cm-es vastagságú széntelep és a néhány

huminites agyagréteg nyersanyagként nem jön számításba, s nagyobb kiterjedésű előfordulása

sem tételezhető fel.


Vízföldtani szempontból a képződmény-együttes rétegvíztárolóként számításba jöhet, bár a

kőzettani összetétel n

rnökgeológiai jelentősége a formációnak ninc

A formáció pontértéke 1+1+0+

5.1.20. Szászvári Formáció (kavics, homok, aleurit, agyag)

A


Kifejlődési sajátosságai és nagy felszíni-felszínközeli elterjedése következtében számotte-

vő mértékű — elsősorban építőipari — nyersanyag-előfordulást és -indikációt köthetünk ta-

gozataihoz (4).

5.1.20.1.1. Barnakőszén A Nyugati-Mecsek ÉNy-i részéről, Bakóca környékéről még a múlt században végzett

földtani térképezés során került a köztudatba az alsó-miocénnek tartott barnakőszén előfordu-

lása (PAPP 1915). Az azóta végzett kutatások során műrevaló mennyisé

t találni, bár Bakóca és Kisbeszterce körny

A Mecseknádasdi Tagozat képződményei között vékony kősz

kóca és Kisbeszterce között találhatók. A fúrási adatok már

108


barnakőszénnel kezdődik rétegsora (ez a legvastagabb, ismert előfordulás a hegységben). A

tel

szenes agyag illetve agyagos bar-

záma 5; számos, 2-3 cm vastagságú széncsík és széntelep található

tov

sű képződmények Bükkösd, Korpád, Ibafa, Hetvehely környékén figyel-

hetők meg, míg ettől K-re helyezkednek el a tipikusan pangóvízi, magasabb szervesanyag-

A miocén rétegösszlet több szintje tartalmaz jelentősebb mennyiségű kavicsanyagot. Ezek

általában igen vegyes szemnagyságú, erősen eltérő szilárdságú kőzetek kavicsaiból álló kép-

ződmények, anyagi összetételük is erősen változó, ezért általában nem tekintik haszonanyag-

nak. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Szilikát és Vegyipari Gépészeti Intézetben

elvégzett technológiai vizsgálatok (Függelék 6. táblázat) azonban azt bizonyítják, hogy egyes

szintek — ha minőségi beton előállítására nem is — alkalmasak a felhasználásra. Miután ka-

vicsot csak felszíni bányászkodással érdemes termelni, csak azokkal a szintekkel foglalko-

zaki fedővel borítva találhatók

(C

A területen felszínen található legidősebb miocén képződmény, melynek legjellegzetesebb

képződménye az agyagos, homokos, polimikt, kötőanyag nélküli kavics, amely helyenként

agyagos-meszes kötőanyagú konglomerátum-betelepüléseket tartalmaz. A kavicsok mérete

eléri a 70-80 cm-t is. A kavicsanyag erősen változó anyagi összetételű, a kvarc mennyisége

ó méretű és anyagi összetételű képződmények kavicsanyaga beton-

ipa

má

epek-csíkok száma e fúrásban 6 db. A Kán-térképező–9 fúrásban 7 db szenes agyag illetve

fás barnakőszéntelep, a Karácodfa-térképező–2 fúrásban a

nakőszén betelepülések s

ábbá a Varga K–2, Magyarhertelend–2, Kishajmás–3, Bükkösd–1-5 jelű fúrásokban. A

tagozat képződményei részben folyóvízi, részben tavi-édesvízi kifejlődésűek. A túlnyomó-

részt folyóvízi fácie

tartalmú, helyenként szenes rétegek.

5.1.20.1.2. Kavics

zom, melyek felszínen, vagy csak kis vastagságú negyedidős

HIKÁN 2003).

5.1.20.1.2.1 Szászvári Tagozat

átlagosan 12%. A változ

ri szempontból értéktelen.

5.1.20.1.2.2 Mecseknádasdi Tagozat Az ottnangi emelet idején folyó folyóvízi üledékképződés során jelentős mennyiségű

kavicsanyag került a hegység déli előteréből a miocén üledékekbe. Ezek egy része metamorf,

s része üledékes eredetű. Elterjedésére jellemző, hogy elsősorban a Bükkösdi-völgy kör-

nyékén és attól É-ra találhatók ezek a kifejlődések; ettől K-felé már pangóvízi üledékképző-

109

dr. Chikán Géza

dés folyt. A tagozat képződményeire jellemző, hogy 4-6 m-es kavicsszintek váltakoznak ho-

mok és homokos kőzetliszt-rétegekkel. Ez a felhasználhatóságot erősen rontó tényező. A ka-

vicsanyagra vonatkozóan korábban nem végeztek hasznosíthatósági vizsgálatokat, a vizuális

megfigyelések alapján általában nem minősítették haszonanyagnak. A három különböző hely-

ről, szúrópróbaszerűen vett mintákon elvégzett technológiai vizsgálatok változó eredménye-

ket adtak (CHIKÁN 2002, Függelék 7. táblázat). A Bakóca környéki kavicsanyag mintája fo-

lyamatos szemcseeloszlású, de kevés finomrészt tartalmazó, főleg zömök szemcsékből álló

kőzettörmelék. Kevés kvarckavics-tartalma mellett jelentős mennyiségű egyéb kőzetet és

márványt is tartalmaz, ezért minőségi beton gyártására nem alkalmas, legfeljebb töltőanyag-

ként, vagy másodrendű beton készítésére lehet felhasználni. A Háromház-puszta közelében

szedett minta egyenletes szemcseeloszlású, főleg zömök szemcsékből álló, kevés kvarckavi-

cso

lkalmas. Javasolt felhasználási terület: közönséges beton.

A vizsgálatokat összesítve megállapítható, hogy a kavicsanyag közönséges beton készíté-

ri méretű fejtése nem jöhet számításba, viszont helyi igények

kielégítésére felhasználása megfontolandó. Nagy méretű kavicsai lábazat díszítőkőnek válo-

gatva igen mutatósak.

karsztvíz és a fedőképződmények közötti vízáramlás sza-

bályozásában; helyenként kevés rétegvizet is ad (3). Mérnökgeológiai jelentőségét a változa-

csenagyság-változások, a magasabb szin-

tekben a szerves anyagban dús rétegek jelenléte határozza meg. A vízvezető rétegek közé

települő agyagos képződmények potenciális csúszási felületekké válhatnak (3). A talajok ter-

t tartalmazó kőzettörmelék. Savban oldható mészkő mennyisége kevés, de rögös agyagtar-

talma és heterogén kőzetösszetétele miatt minőségi beton gyártására nem alkalmas. Egyéb

betonipari célra is csak víz alól bányászva, vagy vizes mosás után felel meg. Javasolt felhasz-

nálási terület: mosás után közönséges beton. A Horváthertelend melletti kavicsfejtőből szár-

mazó minta folyamatos szemcseeloszlású, főleg zömök szemcsékből álló kőzettörmelék. A

kb. 50% törött szemcsét tartalmazó, különböző kőzetanyagból álló szemcsehalmaz kevés

kvarckavicsot tartalmaz. A minta kedvező szemcseszerkezete és alaki tulajdonságai, továbbá

a kevés szennyezőanyag-tartalma ellenére, heterogén anyagösszetétele következtében minő-

ségi beton gyártására nem a

sére felhasználható, így nagyipa


Vízföldtani szempontból fontos képződmény, mivel jelentős területen a karsztra települ, s

ennek következtében szerepe van a

tos kőzettani összetételből következő váratlan szem

110


mékenységét erősen gátolja a nagy mennyiségű kavics, amely kedvezőtlen mechanikai össze-

tételt eredményez (1). Tájképi-turisztikai értékét az adja, hogy a terület ÉNy-i részén ez a fő

morfológia-alkotó képződmény, amelyben vadregényes horhosok, jelentős méretű lépcsőzetes

formák alakulnak ki (4). Szakmai-eszmei értékét a miocén üledékképződés és fejlődéstörténet

megismeréséhez adott számos információja adja (3).


5.1.21. Gyulakeszi Riolittufa Formáció (riolittufa)

Elsősorban fúrásból, illetve néhány felszíni feltárásból ismert, kis vastagságú képződmény.


Kis kiterjedése miatt hasznosítható nyersanyagként jelenleg nem jön számításba (0).


Érdemi vízföldtani szerepe nincs (0). Mérnökgeológiai jelentősége abban az esetben lenne,

ha felszíni feltárásainak valamelyikén szándékozna valaki építeni; ez valószínűtlen (0). Talaj-

képződés és-termékenység szempontjából nincs jelentősége (0). Tájképi-turisztikai értéke

nincs (0). Szakmai-tudományos értéke a bezáró rétegek korának megállapítása szempontjából

jelentős (4).

A formáció pontértéke 0+0+0+0+0+4=4pont.

Felszínen és fúrásból ismert, a terület N

5.1.22. Keresztúri Formáció (kőzettörmelék, kavics, homok)

y-i, DNy-i részén előforduló képződmény.

5.1

5.1.22.1.1. Uránérc 1981-ben lemélyített Dinnyeberki-térképező–2 fú-

rás

.22.1. Ásványi nyersanyagok

A formáció felismerését és részletesebb vizsgálatát a benne talált uránércesedés tette lehe-

tővé (3).

A legutóbbi földtani térképezés során,

ban, majd a környezetében lemélyített számos érckutató fúrásban harántolták először a

Keresztúri Formáció képződményeit. Elterjedésére és fácieseire vonatkozóan alapvető infor-

mációkat szolgáltatott az 1983-ban lemélyített Almáskeresztúr-térképező–2 fúrás. Megállapí-

tásaim szerint a formáció képződményei szárazulati térszínen, lejtőmozgások és folyóvízi

111

dr. Chikán Géza

hatások következtében jöttek létre, az alaphegység és a fedőhegységi vulkáni törmelékanyag

feldolgozása során. Fekvője az alaphegység vagy a Tari Formáció, fedője pedig bádeni korú.

A karotázsmérések alapján kimutatott sugárzóanyag tartalom eléggé változó: a Dinnyeberki-

térképező–2 fúrásban igen magas, az Almáskeresztúr-térképező–2 fúrásban közepes intenzitá-

sú γ-anomáliát találtunk, s Dinnyeberki környékén is egymástól kis távolságra lévő fúrások-

ban erősen ingadozott a sugárzóanyag mennyiségével arányos radioaktív anomália.

Az ércfelhalmozódást Dinnyeberki környékén a MÉV perkolációs módszerrel letermelte,

ug felszínközeli uránérc-előfordulások kuta-

tásának. A hálózatosan lemélyített sekélyfúrásokban mért radiológiai anomáliák nem mutat-

perspektíváit illetően; a további kutatá-

sok

pontok

ason-

éhez: váltakozva kavicsos-homokos és agyagos ré-

teg

lhető redox-határokhoz kötődő másodlagos uránércesedést e kép-

ző


5.1

A három tagozatból felépülő képződmény-együttes a terület középső és É-i részén nagy el-

nyi nyersanyagok

Többféle nyersanyagtípusa közül elsősorban építőipari szempontból számításba vehető ki-

4).

hetőséget adnak jelentősebb mértékű szervesanyag-felhalmozódásra, így estlegesen barnakő-

yanakkor ez a felfedezés újabb lendületet adott a

tak kedvező képet a fiatal üledékek redox-zónáinak

nak az uránérc-bányászat leállítása vetett véget.

5.1.22.2. További értékelési szem

Vízföldtani szempontból nem jelentős képződmény (0). Mérnökgeológiai viszonyai h

lóak a Szászvári Formáció képződményei

ek építik fel, ami építésföldtani szempontból nem mindig kedvező (3). A talajok termé-

kenységét gátolja az üledékből a felszínre kerülő kavics; az agyagtalajok hidegek (1). Tájké-

pi-turisztikai jelentősége nincs (0). Földtani-eszmei értékét meghatározza, hogy egyrészt a

mecseki miocénben új kifejlődés (lejtőtörmelék) felismerését tette lehetővé, továbbá, hogy a

fiatal üledékekben megfigye

dményben sikerült megtalálni (4).

.23. Budafai Formáció (homokkő, konglomerátum, kavics, agyagmárga)

terjedésű.

5.1.23.1. Ásvá

fejlődései fontosak (

5.1.23.1.1. Barnakőszén A formáció Komlói Agyagmárga Tagozatának keletkezési körülményei elméletileg le-

112


szén-képződésre is. A medencebeli kifejlődés — melynek területi elterjedése közel egybeesik

a Szászvári Formáció Mecseknádasdi Tagozatának elterjedésével — pangóvízi körülmények

között jött létre, s folyóvízi üledékszállítás is segített a szerves anyag összehalmozódásában.

Ennek ellenére műrevaló széntelepek sehol sem jöttek létre; felszíni előfordulásaiban a szén-

tartalom oxidálódott, így magasabb szervesanyag-tartalmú kifejlődéseket csak a fúrások je-

leznek. A típusos medencebeli kifejlődések elsősorban Hetvehely–Képespuszta–Kisbeszterce

vonalától K-re találhatók meg. Itt a jellegzetes kőzetkifejlődés a kőzetlisztes márga, agyag-

márga. Részben diszperz eloszlásban, részben szenes növényi törmelékdarabok és lenyoma-

tok formájában tartalmaz szerves anyagot, és a pirites foltok-csomók is a pangóvízi életteret

jel

ló kőolaj-anyakőzetnek minősítik a

yeit. Alábbiakban vizsgálataik összefoglalására tö-

rek

szerves anyag típusát és mennyiségét a folyékony

szé tiek alapján megállapítható, hogy a tagozat

nyíltvízi kifejlődésű képződményei megfelelő kőolaj-anyakőzetnek tekinthetők, az

5.1i Formáció Budafai Homokkő Tagozatának kötött betelepüléseit helyi jelleggel

fejtették, illetve ma is fejtik. Az erősen változó kőzetösszetétel, a kiékelődő jellegű rétegzett-

ség

tása sem tekinthető gazdaságosnak.

zik. Bár a tagozat vastagsága a területen jelentős (> 200 m), hasznosítható mennyiségű bar-

nakőszén előfordulása nem várható benne.

5.1.23.1.2. Olajpala A BRUKNERNÉ WEIN, SZŰCS (1982) által elvégzett vizsgálatok a magas diszperz

szervesanyag-tartalom alapján megfelelő, esetenként kivá

Komlói Agyagmárga Tagozat képződmén

szem.

Két fúrás (Magyarhertelend–2 és Komló–LXXIII) rétegsorából vett mintákat vizsgálták

meg. Mindkét fúrásban igen kevéssé átalakult szerves anyag található, mennyisége ~l%, ami

jó anyakőzetet jelent. A szerves anyag részben vízi, részben szárazföldi eredetű. A kioldható

bitumoid-tartalom 0,032-0,123% között változott, átlagosan 0,069% volt. Ebből átlagosan

17,8% telített CH, 10,5% aromás CH, 54,9% gyantás és 16,8% aszfaltén. Az alacsony, átlago-

san 10% alatti β érték (bitumoid% / szerves C%) x 100, az alacsony aszfaltén és magas gyan-

tatartalom csekély átalakulásra utal. A

nhidrogén képződéshez kedvezőnek tartják. Fen

átalakultsági fok azonban még igen alacsony.

.23.1.3. Építőkő A Budafa

, a fagyveszélyesség miatt nagyüzemi méretű fejtésének nincs perspektívája. A kisebb

helyi jellegű fejtők fenntar

113

dr. Chikán Géza

5.1.23.1.4. Durvakerámiai nyersanyagok

-

téglák, tömör kisméretű tégla.

Mecsekrákosig találhatók, fúrásban több szintben előfordulnak ezek a képződmé-

ny

ürke agyag. Káros szennyeződések közül jelen-

tős mennyiségű mészkő zárványt tartalmaz. Felhasználását ez nehezíti. Kerámiaipari felhasz-

nálásra csak igen költséges finomőrléssel lehetne alkalmassá tenni. Jelenlegi ipari gyakorlat

szerinti téglagyártásra nem alkalmas. Felhasználási területe a cementgyártás lehet. A mélyebb

A Komlói Agyagmárga Tagozatnak két fő kifejlődési típusa van, melyek kőzetösszetétel-

ben is jelentősen eltérnek egymástól. A hegység Ny-i részén a folyóvízi üledékképződés dur-

vaszemű törmelékes képződményei a jellemzők, a K-i részen pedig inkább a nyíltvízi,

pangóvízi, lagúnás, elsősorban pelites üledékek rakódtak le. Az agyagkutatás szempontjából a

folyóvízi üledékek nem tekinthetők perspektivikusnak, azonban a helyenként található finom-

szemű üledékek, melyek ugyan kis területi kiterjedésűek, a minőségi mutatók alapján mégis

nyersanyagnak minősülnek. Helyi igények kielégítésére számításba vehetők, illetve távolabbi

területek rétegazonosítása szempontjából jól felhasználhatók a Korpád környéki felszíni elő-

fordulások, melyek technológiai vizsgálati eredményeit a Függelék 7. táblázata tartalmazza. A

vizsgálati eredmények szerint közepes képlékenységű, jól formázható meszes agyag, mely

sárga és szürke rétegződéssel fordul elő. Káros szennyező anyagot nem tartalmaz, pirosra ég,

egyes technológiai tulajdonságai kedvezőek, de viszonylag kis szilárdsága miatt tetőcserép és

vázkerámia termékek gyártására nem alkalmas. Javasolt felhasználási terület: üreges blokk

A medenceterület peremi fáciesű képződményei szintén durvább üledékek, a medence

belsejében viszont a pelites képződmények dominálnak. Itt a kőzetlisztes agyagmárga, márga

és kőzetliszt rétegeket helyenként homok- és homokkő-betelepülések tagolják. Felszínen

Abaligettől

ek. Az Orfű környéki előfordulásból vett mintán végzett technológiai vizsgálati eredmé-

nyek (Függelék 8. táblázat) alapján jellemzése és javasolt felhasználási területe a következő.

A minta erősen palásodott, mésszel cementálódott, kemény réteges szerkezetű, nagy mésztar-

talmú nehezen formázható agyag. Kedvezőtlen gyártástechnológiai tulajdonságai, különösen

kicsi szilárdsági értékei és nagy megmunkálási víztartalma miatt kerámiaipari felhasználását

nem lehet javasolni. Javasolt felhasználási terület: cementipar. A felszín közelében harántolta

e képződményeket a Komló–LXXIII. fúrás, 7,5-66,5 m között. E rétegsor két szintjéből is

készült technológiai elemzés, melynek adatait a Függelék 8. táblázata tartalmazza. A maga-

sabb helyzetű minta erősen palásodott, kemény, nehezen feltárható részeket is tartalmazó,

nagy mésztartalmú, közepes képlékenységű sz

114


helyzetű minta erősen palásodott, mésszel cementálódott, kemény, réteges szerkezetű, köze-

pe

ek alapján Komló kör-

tő. A vizsgálati eredményeket összegezve megálla-

pít

t zö-

mö

s képlékenységű és igen nagy mésztartalmú anyag. A mésztartalom a felhasználhatóság

határát súrolja. Az agyag nehéz megmunkálhatósága, formázhatósága és kicsi szilárdsági jel-

lemzői alapján kerámiaipari felhasználásra nem alkalmas. Felhasználási területe a cement-

gyártás lehet, ha közelében mészkőbánya található. A fenti értékelés

nyékéről cementgyártási alapanyag nyerhe

hatjuk, hogy a tagozat képződményei nem tekinthetők elsőrangú kerámiai nyersanyagnak a

réteges szerkezet, a nehéz megmunkálhatóság, a kis szilárdság és a magas karbonáttartalom

következtében. Gyengébb minőségű tégla gyártására és cementipari felhasználásra al-

kalmasnak minősülnek.

5.1.23.1.5. Kavics A Komlói Agyagmárga Tagozat folyóvízi képződményei, melyeket a Bükkösdi-völgy és É

felé eső torkolata közelében találunk, számottevő mennyiségű kavicsbetelepülést tartalmaz-

nak. Egyre több azonban a homokos-kőzetlisztes és agyagos betelepülés. Nagyobb esélye a

kavicsfelhasználás szempontjából azért lehet, mert feltehető az érettebb (magasabb kvarctar-

talmú) kavics-előfordulások gyakorisága. A vizuális megfigyelésekkel összhangban az idevo-

natkozó agyagvizsgálatok valóban kevesebb savoldható alkatrész jelenlétét bizonyították. A

Kántól D-re vett reprezentatív mintán elvégzett technológiai vizsgálat azonban kimutatta,

hogy olyan sok kisméretű szemcsét tartalmaz az anyag, hogy betonipari célokra nem használ-

ható fel (Függelék 7. táblázat). Ez a vizsgált minta folyamatos szemcseszerkezetű, főkén

k szemcsékből áll, kevés savoldható komponenst tartalmaz, de igen nagy agyagtartalma

következtében betonipari hasznosítása nem jöhet szóba. A kavicsot csak költséges technoló-

giai berendezésekkel és műveletekkel lehetne megszabadítani agyagos szennyeződésétől. Ja-

vasolt felhasználási terület: töltés. A vizsgált kőzetminta jellemzőnek tekinthető a Komlói

Agyagmárga Tagozat kavics-előfordulásaira, így ennek a szintnek betonipari hasznosítható-

sága nem javasolható.

A miocén üledékek magasabb szintjei közül a legtöbb kavicsot a formáció Budafai Ho-

mokkő Tagozata tartalmazza. A kavicsanyagban azonban uralkodó a hegység déli előteréből

származó mezozoos törmelék, így sok a savoldható alkatrész. Szemcseszerkezete nem túl

kedvező, s a helyenként, tetszőleges horizontális és vertikális kiterjedéssel elhelyezkedő, kar-

bonátos kötőanyagú konglomerátum-padok és szintek nehezítik a felhasználást. Bános köze-

115

dr. Chikán Géza

lében időszakosan fejtettek is egy előfordulást, azonban a változó anyagminőség és a szab-

ványtól való eltérések miatt hasznosítása nem oldható meg.


Vízföldtani jelentőségét — a Szászvári Formációhoz hasonlóan — részben az adja, hogy

sok helyen érintkezik a karszttal, s így a karsztvíz és a rétegvizek mozgásának, keveredésének

szabályozásában játszik szerepet. Helyenként, helyi jelleggel rétegvizet termelnek belőle, de

ezek a kutak általában alacsony vízhozamúak (3). Mérnökgeológiai szempontból a különböző

tagozatok eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. A Pécsváradi Tagozatnak nincs mérnökgeo-

lógiai jelentősége. A Komlói Agyagmárga Tagozatban az egymással váltakozó, vékony

agyag- és homokrétegek minden beavatkozással potenciális suvadási térszínekké alakulhat-

nak. A Budafai Homokkő Tagozat a legegységesebb, ennek alapozási tulajdonságai jók. A

felszíni szennyeződésre az adott összetételtől függően erősebben vagy kevésbé érzékeny.

Földrengés-állékonysága jó (3). A talajok termékenységét a Budafai Homokkő Tagozat eseté-

ben a kavicsosság gátolja, viszont a Komlói Agyagmárga Tagozat képződményei jó víztartók,

ami kedvező a növények számára (3). Tájképi-turisztikai értékeit Abaliget–Orfű–

lától É-ra vadregényes patakvölgyei, meredek sziklafalai, a konglomerá-

tum

Mecsekjánosi vona

alatt települő agyagmárgán lefolyó patakok adják (3). Tudományos-eszmei értékét első-

sorban a miocén középső üledékciklusát jellemző fáciesváltozások adják (3).


5.1.24. Fóti Formáció (homokkő, márga, agyagmárga))

Viszonylag kis felszíni elterjedésű képződményei a terület ÉK-i részén találhatók meg.


Jelenleg nem ismerünk a képződménycsoporthoz köthető nyersanyag-indikációt a területen

(0).


Vízföldtani szempontból nem jelentős képződmény (0). Alapozási tulajdonságai kedvező-

ek, földrengés-állékonysága jó (3). A talajok termékenységét kissé gátolja a kedvezőtlen me-

chanikai összetétel (magas homoktartalom) és a helyenként megjelenő keményebb padok az

116


altalajban (1). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0). Eszmei-tudományos értékét a miocén

fejlődéstörténeti sorban elfoglalt speciális helyzete adja (3).


5.1.25. Tari Formáció (dácittufa és -tufit)

Kis vastagságú, elsősorban fúrásokból ismert képződmény.


Kis kiterjedése miatt hasznosítható nyersanyagként csak egyes átalakult változatai jöhet-

ne

Vízföldtani szempontból mint helyi vízzáró képződmény fontos lehet elsősorban a talajvi-

zek mozgásának szabályozásában (2). Építésföldtani jelentősége kis vastagsága miatt kicsi,

azonban helyenként előforduló agyagos változatai csúszásveszélyesek és duzzadók lehetnek

(1). A talajok termékenységét gátló tényezők közül viszonylag savanyú volta lehet problema-

tikus, de csak helyi jelleggel (3). Tájképi-turisztikai értéke jelentéktelen (0). Eszmei-szakmai

szempontból elsősorban a miocén rétegsor egyes szintjeinek korozásában van jelentősége (3).

5.1.26. Tekeresi Slír Formáció (agyagmárga, márga)

engeri, elsősorban pelites kifejlődésű képződmény; főként a

Ny

k számításba (2).

5.1.25.1.1. Bentonit A középső-miocén vulkanizmusnak ez a terméke számos fúrásban és feltárásban megtalál-

ható, s igen sok esetben, részben felszíni mállás, részben egyéb epigén hatások következtében

erősen montmorillonitosodott. Ezt több minta derivatográfiás vizsgálata is bizonyítja. A kép-

ződmény kifejlődésére változatos települési helyzet, ebből is következően erősen változó vas-

tagság jellemző. Átlagos vastagsága 4,3 m, legnagyobb vastagságban a XIII. szerkezetkutató

fúrás harántolta (11,9 m). Részletesebb kutatását a nyersanyag-előfordulás esetlegessége nem

teszi indokolttá.



Jellegzetesen nyíltvízi, sekélyt

-i Mecsek K-ÉK-i részén található meg.

117

dr. Chikán Géza


Jellegzetes kőzetkifejlődésének köszönhetően durvakerámiai nyersanyagként számításba

vehető (2).

Legjellegzetesebb kőzettípusa a kőzetlisztes agyagmárga, amelyben homokosabb betelepü-

lések találhatók. A kedvező szemnagysági feltételek mellett minőségét negatívan be


fo-

lyá lőfordulások. A Tekeres-térképező–1 fúrás

4,7-40,0 m között harántolta a Formáció képződményeit. Ennek 5,0-15,0 m közötti szakaszá-

ból készült technológiai vizsgálati eredményeit a Függelék 8. táblázata tartalmazza. Ennek

alapján a minta nagy mésztartalmú, nagy képlékenységi számú, megfelelően formázható

észeket is tartalmaz. A káros szennyeződések kipattogzást

szá

ör kisméretű tégla, blokktégla.

A 35 m vastagságban harántolt, csaknem kizárólag kőzetlisztes agyagból álló képződményt

csa

ől történő szennyeződés megakadályozásában

elők, a felszíni szennyeződésre kevéssé érzékeny;

ép

5.1.27. Pécsszabolcsi Mészkő Formáció (mészkő, homokkő)

A Nyugati-Mecsek Ny-i és É-i peremén hosszan nyomozható képződmény-együttes.

solják a nagyszámú makro- és mikrofauna e

agyag, mely nehezen feltáródó r

mottevő mértékben nem eredményeznek. Az agyag nagy mésztartalma következtében cse-

répgyártásra nem alkalmas. Javasolt felhasználási terület: töm

k egy, 10 cm vastag homokkő réteg tagolja. A viszonylag jó minőségű, nagy vastagságú

képződmény közepes minőségű durvakerámiai nyersanyagnak minősíthető. A formáció kép-

ződményeinek vastagsága 50-250 m között változik.


A kőzettani kifejlődésből következően túlnyomórészt vízzáró, a benne települő homoko-

sabb szintek ritkán tartalmaznak csak vizet. Jelentősége a karsztból a lazább üledékekbe ke-

rült víz áramlásának szabályozásában, a felszínr

van (2). Alapozási tulajdonságai megfel

ítési beavatkozás esetén gyakoriak a rétegcsúszási jelenségek (2). A talajok termékenységét

gátló tényezők nem jellemzők rá (4). Tájképi-turisztikai értéke gyakorlatilag nincs (0). Esz-

mei-szakmai értékét a miocén rétegsorban elfoglalt helyzete határozza meg (2).

A formáció pontértéke 2+2+2+4+0+2=12 pont

118



Korábban helyi jelleggel építőkőként és mészégetésre hasznosították, ma jelentősége meg-

szűnt (1).

5.1.27.1.1. Barnakőszén A hegység Ny-i részén, Ibafa és Almáskeresztúr térségében 2 fúrásban harántoltak vékony

barnakőszén-csíkokat. Az Ibafa-térképező–1 fúrásban 13,2–35,6 m mélység között harántolt

bádeni korú, törmelékes összetevőkben gazdag képződmény-együttesben egy 2 cm vastag

jlődésben harántolta a képződmény-együttest az

Al

A hegység É-i részén nagy területen találhatók felszínen vagy felszín-közelben

lajtamészkő-képződmények. Ezeket hosszú időn keresztül kisebb, helyi jellegű fejtőkben ter-

melték, részben építési, részben mészégetési célra. A viszonylag változó kőzetösszetétel miatt

elsősorban utóbbi célra alkalmas, azonban nagyüzemi méretekben nem várható előfordulása.

Korábbi nagyobb fejtőit (Kishajmás, Mecsekpölöske, Magyarhertelend) felhagyták.

Porózus jellege következtében jó vízvezető; a Tekeresi és a Szilágyi Formáció képződmé-

nyei környezetében számos közepes vízhozamú forrás fakad belőle a bodolyabéri szinklinális

peremein (3). Alapozási tulajdonságai jók, közepes szilárdságú képződmények. Földrengés-

állékonysága jó, a felszíni szennyeződésre érzékeny (3). Erősen meszes altalajt ad, s helyen-

ként kavicsossága kedvezőtlen mechanikai összetételt eredményez (2). Tájképi-turisztikai

jelentősége a bodolyabéri szinklinálisban elfoglalt peremi helyzetében nyilvánul meg, itt ér-

dekes tájképi formákat, morfológiai elemeket alkot, s helyenként nagy mennyiségű ősmarad-

vány gyűjthető belőle (3). Eszmei-tudományos értékét a miocén rétegsorban elfoglalt helyzete

adja meg (3).


széncsík figyelhető meg. Hasonló kife

máskeresztúr-térképező–2 fúrás is, itt 2 db, 10 cm-nél vékonyabb szenes agyagmárga-

betelepülést lehetett megfigyelni. A formáció törmelékes összetevők túlsúlyával jellemezhető

kifejlődései a terület Ny-i részére korlátozódó elterjedésűek; a viszonylag gyors üledékkép-

ződés (melyet az ősmaradványok megtartási állapota is jelez) nem tette lehetővé nagyobb

mennyiségű szerves anyag, vastagabb szenes réteg felhalmozódását.

5.1.27.1.2. Építőkő


119

dr. Chikán Géza

5.1.28. Rákosi Mészkő Formáció (mészkő)

Igen kis elterjedésű képződménycsoport a hegység É-i peremén.


Kis kiterjedése miatt hasznosítható nyersanyagként jelenleg nem jön számításba (0).


Pécsszabolcsi Mészkő Formációéval egyeznek meg, attól csak spe-

ciá

Kis kiterjedése miatt kevésbé, anyagi összetétele következtében hasznosítható (3).

E nyíltvízi, tengeri rétegcsoport üledékei finomszemű képződmények, uralkodóan tömeges

megjelené , erősen hasadozott kőzetlisztes márga és agyagmárga kifejlődésekkel. Átlagos

szemnagysági összetétele agyagipari felhasználás szempontjából igen kedvező, karbonáttar-

talma szintén nem haladja meg a nyersanyagkénti való felhasználhatóság felső határértékét.

Nagy mennyiségű makro- és mikrofauna-anyaga viszont kedvezőtlenül befolyásolják a nyers-

anyag kerámiaipari minőségét. A derivatográfiás vizsgálatok a muszkovit, illit, kalcit, szide-

rit, dolomit mellett viszonylag nagy mennyiségű szerves anyag jelenlétét mutatták ki, mely a

szilárdsági tulajdonságokat rontja, s káros szennyeződéseket idéz elő. A Bodolyabér környé-

iai vizsgálat eredményeit a Függelék 8. táblázata

tar

Egyéb tulajdonságai a

lis vizsgálatokkal, illetve a rétegsorban elfoglalt helyzete alapján lehet elkülöníteni.


5.1.29. Szilágyi Agyagmárga Formáció (agyagmárga)

Részben felszínen, részben fúrásból ismert a hegység ÉNy-i és É-i előteréből.



sű

kéről felszíni mintából készült technológ

talmazza. A vizsgálat alapján a kőzet erősen palásodott, nehezen feltárható, közepes

képlékenységű, nagy mésztartalmú szürke agyag. Az agyag kedvezőtlen szilárdsági tulajdon-

ságai csak igénytelenebb termékek gyártását teszik lehetővé. Az agyag megmunkálása többlet

energiát igényel. Javasolt felhasználási terület: kisméretű tömör tégla, kis üregtérfogatú blok-

kok. E képződményt felszín alatt kis mélységben, viszonylag nagy vastagságban a Magyar-

szék-térképező–l fúrás 8,0-60,0 m közötti mélységben harántolta, melyből készült technológi-

ai vizsgálat; ennek eredményei a Függelék 8. táblázatában találhatók. Ez a minta nagy képlé-

120


kenységi számú, nagy mésztartalmú, nehezen formázható agyag. Az égetett agyag nagy szi-

lárdságú, de káros szennyeződései alkalmatlanná teszik téglaipari hasznosításra. Javasolt fel-

ha stagságú tagozat képződményei minőségi-

leg a Budafai Formáció Komlói Agyagmárga Tagozatához állnak közel, miszerint kisméretű

lásra javasolhatók.


e a Tekeresi Slír Formációhoz hasonló: gyakorlatilag vízzá-

ró, onsá-

nem lényegesek; közepes szilárdságú, jó földren-

gé

két

els bban tengeri kifejlődése (3).


5.1.30. Kozárdi Formáció, Tinnyei Formáció (mészmárga, agyagmárga, oolitos mészkő)

Kisebb részben felszínen, többnyire fúrásban előforduló képződmények a hegységet körül-


formációk képződményeihez (3).

jellege és viszonylag kis teherbírása miatt lábazatnak és útburkolásra sem célszerű használni.

sználási terület: cementipar. A 30-100 m összva

tömörtégla gyártásra és cementipari felhaszná

Vízföldtani jelentősége, szerep

így a rétegvizek egymással való kommunikációját befolyásolja (3). Alapozási tulajd

gai viszonylag kis felszíni elterjedése miatt

s-állékonyságú kőzetek alkotják (3). A talajok termékenységét gátló tényezők nem jellem-

zők a formációra (3). Tájképi-turisztikai jelentősége csekély (0). Szakmai-tudományos érté

ősorban az adja, hogy a miocén rétegsor legtisztá

ölelő dombsági területen.

Néhány nyersanyag-indikáció köthető a

5.1.30.1.1. Bentonit A hegység területéről két kis bentonit-indikációt ismertet JÁMBOR (in JÁMBOR, GERZSON

1960 és JÁMBOR 1967); ezek közül az egyik, amelyet Kishajmástól É-ra, a vasút melletti (ma

már leomlott) bevágásokban a szarmata képződmények között észlelt 1 m vastag réteget,

amely valószínűleg megfelel a „felső-riolittufa” szintnek. E képződményt 1979-ben folytatott

felvételünk során nem tudtuk feltárni, s távolabbi területen nem találták meg folytatását.

5.1.30.1.2. Építőkő A szarmata képződmények peremi kifejlődése típusos durvamészkőnek tekinthető, bár elég

sok törmelékes összetevőt tartalmaz. A karbonáttartalom 80% körüli, a 20%-os nagyságrendű

törmelékes összetevő a mészégetési célra való felhasználást megkérdőjelezi. Ugyanakkor

agyagos betelepülések is tagolják, ami a bányászkodás szempontjából kedvezőtlen. Porózus

121

dr. Chikán Géza

5.1.30.1.3. Durvakerámiai nyersanyagok A peremi helyzetű meszesebb, durvaszemű üledékek agyagkutatásra alkalmatlanok, a me-

dence belseji agyagmárga, mészmárga és kőzetlisztes márga képződmények kerámiai és ce-

mentipari hasznosításra számba vehetők. Sajnos a medencebeli üledékek elsősorban fúrási

rétegsorban, felszín alatt, Oroszló és Magyarszék környékén fordulnak elő. Szemcseösszetéte-

le agyagipari szempontból elég kedvező, a nagy mennyiségű makro- és mikrofauna eloszlása

kevéssé zavaró, mivel csak meghatározott szintekhez kötött. Ezt mutatja a viszonylag magas

átlagos karbonáttartalom is, mely bizonyos mélységközökben nullára csökken. E kedvező

adottságoknak tulajdonítható az a tény is, hogy a formációból került elő az egyik legjobb mi-

nőségű, finomkerámiai hasznosításra is alkalmas nyersanyag, mely 47 m fedő alatt, 13 m

összvastagságban van jelen. A Magyarszék-térképező–2 fúrás 47,0-60,0 m közötti mélység-

izsgálati eredményeket a Függelék 8. táblázata mu-

tat

olják. A formáció képződményei a fentiek alapján csupán indikációknak te-

kin nagy mélységben és csekély vastagságban

— összesen 40-70 m — fordulnak elő a területen, ill. olyan termékek előállítására lennének

alkalmasak, melyek előállítási feltételei Magyarországon nem adottak.

mpontok

A peremi helyzetű, durvamészkő kifejlődésű képződmények vízvezetők, a többi képződ-

mény vízzáró; ennek elsősorban rétegvíz-nyerési szempontból van jelentősége (2). Alapozási

adottságai megfelelők, bár kis felszíni elterjedése miatt kevésbé jelentős. Szennyeződésre

dések érzékenyek, a földrengés-állékonysága jó (3). A területen talajkép-

ző

közéből vett mintán végzett technológiai v

ja be. Ez a vizsgált minta kiváló minőségű mészszegény, pirosra égő, kövér, nagy

képlékenységű, jól formázható agyag. Szennyező anyagokat nem tartalmaz. Kedvező gyártás-

technológiai és késztermék tulajdonságai alapján a legigényesebb termékek gyártására is al-

kalmas. Javasolt felhasználási terület: tetőcserép, vázkerámia, burkolótégla, fazekas áruk.

A Magyarszék-térképező–3 fúrás 5,0-20,0 m közötti képződményeinek magas mésztartal-

ma (55,6%) román cement gyártására adna lehetőséget, hazánkban azonban ezt a tevékenysé-

get nem gyakor

thetők, mivel a jó minőség ellenére viszonylag

5.1.30.2. További értékelési sze

csak a peremi kifejlő

és -befolyásoló tényezőként nincs jelen (3). Tájképi-turisztikai jelentősége nincs (0).

Szakmai-eszmei jelentősége rétegsorban elfoglalt helyzetéből következik (3).


122


5.1.31. Peremartoni Formációcsoport (kavics, homok, mészmárga)


A kis elterjedés miatt vízföldtani, mérnökgeológiai, talajtani, tájképi-turisztikai jelentősége

nem értelmezhető. Szakmai-tudományos értékét az adja, hogy elterjedése, illetve hiánya alap-

ján a miocén végi fejlődéstörténet eseményeire lehet következtetni (3).


A pannóniai képződmények homokkő-betelepüléseit sokfelé használták lábazatok, lépcsők,

sírkő készítésére. Az időjárás viszontagságait erősen megérző kőzetanyag nagyüzemi mére-

tekben sehol sem fejthető, s kutatására sem érdemes áldozni.

Csak néhány adatunk van felszíni és felszín alatti elterjedéséről egyaránt.


Kis kiterjedése miatt a benne található néhány hasznosíthatóanyag-indikációnak csak elvi

jelentősége van (1).

5.1.31.1.1. Barnakőszén A szentlőrinci XII. szerkezetkutató fúrásban 2 db, egyenként 10, illetve 5 cm-es vékony

barnakőszén-csíkot írt le WÉBER (1982).

5.1.31.1.2. Bentonit A Kővágószőlős jelű térképlap magyarázójának hasznosítható anyagokról szóló fejezeté-

ben rövid közlemény olvasható, mely szerint „a kővágószőlősi bekötőúttól Ny-ra mintegy

500-1000 m-re újabban telepített két sekélyfúrás a pannóniai összlet alján, több méter vastag,

helyenként homokanyaggal szennyezett bentonitot harántolt” (JÁMBOR 1967). Erről további

adat nem áll rendelkezésemre.

5.1.32. Kállai Kavics Formáció (kavics, homok, kvarchomok)

Az alaphegység felszínén elszigetelt foltokban, illetve a peremeken a hegység idősebb kép-

ződményeire, a miocén üledékeken túlterjedően települ.


Viszonylag kis vastagságú képződményeit korábban hagyományos építőanyag-ipari célok-

ra, illetve öntödei homokként fejtették (3).

5.1.32.1.1. Építőkő

123

dr. Chikán Géza

5.1.32.1.2. Homok A Nyugati-Mecsekben a kainozoos képződmények jelentős része tartalmaz bizonyos

mennyiségű homokot. Az anyagi-szemnagysági összetétel azonban általában kedvezőtlen;

elsősorban a Kállai Formáció képződményei azok, amelyek elterjedése és szemnagysági vi-

szonyai leginkább számításba vehetők nyersanyagként. Ez indokolta a korábbi évek során

vé Bükkösd és Kán környéki öntödei homok-

előfordulásokra vonatkoztak, részben pedig az egész terület nyersanyagproblémáit foglalták

965b) készített össze-

fog 68). A bükkösdi

nyersanyag-előfordulás minősítésében és gazdaságosságának megítélésében jelentős szerepet

játszott és játszik az a tény, hogy igen vastag pleisztocén fedő található rajta.

1974-ben anyagvizsgálatokkal is alátámasztott homokprognózist készített a Nyugati-

Mecsekről SZEDERKÉNYI. E jelentés végkövetkeztetései nem túl biztatóak a perspektívákra

g pannóniai korú homokok azok, melyek nyersanyagként (ipari mé-

ret

sdi előfordulás, melyről fentebb már szó volt, a má-

található, azonban ez is jelentős vastagságú fedőképződmények alatt

tal

k-előfordulás

pontból jól kezel-

het d vízháztartásuk megfelelő. Földrengés-

állékonyságuk jó (4). A talajok termékenységét gátló tényezők nem jelentkeznek e képződ-

kell számolni (3). Tájképi-

tur

(3).


gzett széleskörű vizsgálatokat, melyek részben a

össze. Az öntödei homok kutatásáról MOLDVAY (1955) és SZATMÁRI (1

laló jelentést, az utóbbi lényege megjelent nyomtatásban is (VÉGHNÉ 19

nézve. Csaknem kizáróla

ekben) számításba vehetők, s ezek közül is csak 2 olyan terület van, ahol minőségi osztály-

ba sorolható a homok: az: egyik a bükkö

sik Zsibót közelében

álható. SZEDERKÉNYI megállapítja, hogy a homokperspektívák jóval szerényebbek a K-i

Mecseknél, többek közt azért is, mert itt a pannóniai képződmények átlagos szemnagysága is

kisebb. Fenti megállapítása valóban érvényesnek tekinthető, megjegyezzük azonban, hogy

azokon a területeken, ahol a lepusztulási háttér gránit (a terület Ny-DNy-i részén), nem kizárt

hasznosítható mennyiségű és minőségű homo


Vízföldtani jelentősége abban áll, hogy leginkább e képződmények azok, amelyek a

hegységi vizeket az előtéri süllyedékekbe vezetik le, ahol rétegvizekként hasznosíthatók, így

szennyezésükre különösen figyelemmel kell lenni (4). Építésföldtani szem

ő képződmények, mind teherbírásuk, min

mény kapcsán, esetleg az átlagosnál nagyobb homoktartalommal

isztikai jelentősége nincs (0). Szakmai-tudományos értéke sajátos fáciesében és az alap-

hegység-fedőhegység viszonyának alakulásában érhető tetten

124


5.1.33. Somlói Formáció (homok, kőzetliszt, agyag)


3).

lignittelepeket. A területre

vonatkozó adatok és a térképezési tapasztalatok egybehangzanak JÁMBOR (1980) megállapítá-

ignittelepek felhalmozódására elsősorban a nagy mennyiségű oldott káli-

umot és foszfort leadó hegységek D-i előterében volt meg a lehetőség. A fúrástáblázatban

szereplő fúrások adatait átvizsgálva megállapítható, hogy mindössze 3 olyan fúrás van,

amelynek rétegsorában indikáció-szinten található szénült szerves anyag. Ez megerősíti azt a

véleményt, hogy a pannóniai képződmények keletkezése idején a Nyugati-Mecsek kör-

nyezetében sem a térszín, sem az üledékképződési körülmények nem voltak alkalmasak arra,

hogy lignittelepek jöhessenek létre.

zigetelt

fol

osra égő sá

A terület legnagyobb felszíni elterjedésű harmadidőszaki képződménye.

Elsősorban építőipari nyersanyagként hasznosították, többnyire helyi jelleggel (

5.1.33.1.1. Barnakőszén Az ország számos területén találunk ebben a szintben műrevaló

sával, mely szerint l

5.1.33.1.2. Durvakerámiai nyersanyagok A formáció minden esetben diszkordánsan települő üledékeinek azon előfordulásai jelen-

tősek az agyagkutatás szempontjából, melyek többnyire az alaphegység felszínén, els

tokban jelentkeznek. Így például a bodolyabéri szinklinálisban, a Kishajmás–Kisbeszterce

közötti Öreghegyen, valamint Korpád–Hetvehely között több kibúvásban. Az említett legjel-

legzetesebb képződményei a márgás kőzetliszt, kőzetlisztes márga, homokkőpadokkal, me-

lyek az egykori belső, csendes vizű, túlnyomórészt karbonátos kőzetekkel körülvett üledék-

gyűjtőben rakódtak le. A közelmúltig működött kishajmási kerámiagyár fejtőiből vett mintán

elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az itt előforduló agyag meszes, nagy képlékenységi

számú, kövér, pir rga agyag, kiváló minőségű finomkerámiai nyersanyag (Függelék

8. táblázat). Szilárdsági tulajdonságai kiemelkedően jók. Szennyezőanyag tartalma alig be-

folyásolja a késztermék tulajdonságait. A legigényesebb téglaipari termékek gyártásán túl

fazekas-kerámiák gyártására is alkalmas. Javasolt felhasználási terület: cserépgyártás, váz-

kerámia termékek, fagyálló burkoló téglák, fazekas-áruk.

125

dr. Chikán Géza


Igen nagy vízföldtani jelentőségű képződménycsoport: a területen található települések

legnagyobb részén az ivóvízellátást a formáció homokos rétegeiből származó vízzel oldják

meg (5). Építésföldtani szempontból is fontos képződmény, hiszen jelentős területi elterjedése

miatt gyakori alapozási szint. Jó teherbírású képződmények, csak agyag-közbetelepüléses,

lejtő menti előfordulásainak lehetnek csúszási reakciói. Földrengés-állékonysága jó, de vízzel

telített rétegei ronthatják állékonyságát (4). Talajtermékenység-gátló tényezők nem jellemzők

rá, kissé magasabb homoktartalmú talajokat találunk rajta (4). Turisztikai-tájképi értéke cse-

kély (1). Szakmai-tudományos értéke elsősorban vízföldtani szerepének és tulajdonságainak

ala


5.1

A terület legjelentősebb, helyenként több 10 m-es vastagságot is elérő negyedidőszaki ré-

tegcsoportja.

yagok

ő

hnológiai vizsgálati eredmények a pécsi

Pollack Mihály Műszaki Főiskola Szilikát és Vegyipari Gépészeti Intézetben születtek (Füg-

ge

pos megismerésében rejlik (3).

.34. Löszváltozatok

5.1.34.1. Ásványi nyersan

A terület számos településén működött erre a képződményre települt téglagyár, téglaégető.

Ma már ezek legnagyobb részét felhagyták, pedig alapos vizsgálatokkal kideríthet , hogy

igen jó minőségű nyersanyagok fordulnak elő a területen (4).

5.1.34.1.1. Durvakerámiai nyersanyagok A Ny-i Mecsek területének mintegy 80%-át borító negyedidőszaki képződmények jelentős

része potenciális kerámiai nyersanyagnak tekinthető. A makroszkópos megfigyelések alapján

e célra perspektivikusnak tartott üledékekből a nyolcvanas évek elején technológiai vizsgála-

tok készültek, melyek alapján a kvarter rétegsor egyes kifejlődései téglagyártási célokra al-

kalmas nyersanyagnak minősülnek. A felhasznált tec

lék 8. táblázat).

E nagy elterjedésű és változatos kifejlődésű üledékek felszínközeli előfordulásuk és ked-

vező kőzetfizikai tulajdonságaik alapján minősülhetnek kerámiai nyersanyagnak. Számos

feltárásban és fúrásban megfigyelhetők e fiatal képződmények, melyek szeszélyes településük

folytán egymással nehezen párhuzamosíthatók. A képződmények kialakulásában nagy szere-

126


pet játszó lehordási terület, a fekvő anyaga, a lerakódást elősegítő közeg és az üledéket ért

diagenezis mértéke szinte feltárásonként más és más. Így az agyagkutatás szempontjából szó-

ba jöhető képződmények átlagos kőzetfizikai tulajdonságait sem célszerű megadni, mivel a

tényleges értékektől nagyságrendekkel eltérhetnének. Általában elmondható, hogy azok a

finomszemű — durva agyag és finom kőzetliszt, esetleg durva kőzetliszt — tartományba eső,

eolikus eredetű, pleisztocén lösz, illetve löszös üledékek tekinthetők e célra perspektivikus-

nak, melyek karbonáttartalma nem haladja meg a 36%-ot. Rontják a minőséget a homokos

közbetelepülések, a kisebb-nagyobb mészkonkréciók és egyéb durvább törmelékek, valamint

a lencsésen vagy szórtan előforduló molluszkahéj-töredékek is. A szabad szemmel, szúrópró-

baszerűen kiválasztott felszíni előfordulásokból és fúrásból elvégzett technológiai vizsgálatok

jól példázzák az üledékek széleskörű felhasználási lehetőségeit. Ezek alapján a gyümölcsényi

fúrás mintája kiváló minőségű, kis mésztartalmú kövér, vörös agyag. Jól formázható, szeny-

nyező anyagokat nem tartalmaz, kedvező gyártástechnológiai és késztermék tulajdonságai

alapján a legigényesebb termékek gyártására is alkalmas. Javasolt felhasználási terület: tető-

cserép, vázkerámia, burkoló tégla, fazekas áruk. A mecsekpölöskei minta mészszegény, kö-

vér, nagy képlékenységi számú agyag, jól formázható, kevés mészkő és piritszennyeződést

tartalmaz, de ez felhasználhatóságát csak kismértékben nehezíti. Kedvező gyártástechnológiai

és késztermék tulajdonságai alapján, továbbá vöröses barna színére tekintettel cserép gyártá-

sára is megfelelő lehet. Javasolt felhasználási terület: vázkerámia, nagy üregtérfogatú

falazóelemek. A sásdi fúrásból vett átlagminta vörös és sárga agyag keverékéből állt, jól for-

mázható, közepes képlékenységű, pirosra égő, kis mésztartalmú agyag. A szennyező mészkő-

kű mészkipattogzást eredményeznek. Az agyagot kedvező gyártás-

tec

t: nagy üregtérfogatú falazóelemek, blokkok. A Liget közelében gyűjtött fel-

színi minta kiváló minőségű, mészszegény, nagy képlékenységi számú kövér vörös agyag.

edően jók. Kevés szennyezőanyag tartalma alig befolyásolja

a v

A Sásd környéki felszíni minta

ú, könnyen megmunkálható, pirosra égő, sárga és

vö

zárványok csak kismérté

hnológiai tulajdonságai bármilyen falazóanyag gyártására alkalmassá teszik. Javasolt fel-

használási terüle

Szilárdsági tulajdonságai kiemelk

öröses barnára égő agyag minőségét. A legigényesebb téglaipari termékek gyártásán túl -

menően a fazekas-kerámiaipar is hasznosíthatná. Javasolt felhasználási terület: cserépgyártás,

vázkerámia termékek, fagyálló burkoló téglák, fazekas-ipar.

közepes képlékenységű, kis mésztartalm

rös rétegződésű agyag. Jelentékeny szennyezőanyag tartalma, továbbá viszonylag kicsi

127

dr. Chikán Géza

szilárdsági paraméterei igényes kerámiaipari termékek gyártására nem teszik alkalmassá. Ja-

vasolt felhasználási terület: kis üregtérfogatú blokktéglák, tömör kisméretű tégla.

A fenti értékelések alapján kétséget kizárva megállapítható, hogy e több 10 m vastag üle-

dékcsoport az agyagkutatás szempontjából nagy lehetőségeket hordoz magában. A negyed-

időszaki üledékeket a területen mélyült fúrások jelentős része harántolta.


Vízföldtani jelentősége csak a külterületi lakott helyeken jelentősebb, ahol gyakran a ben-

ne tárolt függő talajvizet termelik ki ásott kutakból (3). Mérnökgeológiai szempontból kétarcú

képződmény: eredeti szöveti szerkezetének megőrződése esetén jól munkálható, közepes te-

herbírású, s ugyancsak megfelelő alapozási felületet adnak vízbe hullott, vagy áttelepített vál-

tozatai. Az eredeti szöveti szerkezet spontán — elsősorban víz hatására történő — összeomlá-

sa ugyanakkor katasztrofális következményekkel járhat. Roskadásra hajlamos. Felszíni szeny-

nyeződésre érzékeny, bár függőleges vízvezető-képessége jóval nagyobb, mint a vízszintes,

így megfelelő talajvízmélység esetén és kevés agyagos betelepüléssel megszakítva az elérési

idők jelentősen megnövekedhetnek, ennek következtében esetenként hulladék-elhelyezési

célra alkalmas lehet, minden esetben egyedi kutatás után. Földregés-állékonysága közepes-

gyenge (3). Jó talajképző, idősebb változataiban a nagyobb méretű mészkonkréciók jelenthet-

nek termékenység-gátló tényezőt (4). Tájképi-turisztikai szempontból jelentősége az, hogy

ahol jelentősebb vastagságban van jelen (elsősorban azokon a területeken, ahol a feküt

kainozoos képződmények alkotják), ott meghatározó morfológiaképző; magas löszfalak, „bor-

jadzás”, mély horhosok jellemzők előfordulásaira (3). Szakmai-eszmei értékét az adja, hogy

fosszilis talajokkal váltakozó szelvényeinek részletes vizsgálata elvezethet a terület negyed-

időszaki fejlődéstörténetének, klimatikus viszonyainak rekonstrukciójához (4).

A képződménycsoport pontértéke 4+3+3+4+3+4=21 pont.

5.1.35. Folyóvízi képződmények

Viszonylag kis elterjedésű rétegcsoport; részben a patakvölgyekben, részben a hegység

előtereken találhatók meg, nagyobb horizontális elterjedése csak a széles, lapos völgyekhez

kötött.


Kis kiterjedése miatt hasznosítható nyersanyagként nem jöhet számításba (0).

128



Vízföldtani szerepe csak a szélesebb völgyekben van, ott is csak helyi jelentőséggel, a kis-

kertek öntözővíz-ellátásában hasznosítják (1). Mérnökgeológiai jelentősége kis vastagsága

miatt elhanyagolható, az általában magas talajvízszint miatt e képződmények beépítésre ke-

vésbé alkalmas területeken vannak. Gyenge teherbírású, vízzel átitatva földrengésveszélyes

(1). A finomszemű változatok általában jó vízháztartásúak, jó minőségű talajokat találunk

rajtuk (4). Tájképi-turisztikai jelentőségük elhanyagolható (0). Földtani-eszmei értékük vi-

szonylag alacsony (1).


5.1.36. Lejtőüledékek

Elsősorban a meredek lejtők aljában találhatók jelentősebb vastagságú kifejlődései.


Hasznosítható nyersanyagként nem jöhet számításba (0).


Vízföldtani jelentősége csekély, leginkább csak helyi jelentőségű törmelékforrások köthe-

tők hozzá (1). Mérnökgeológiai szerepe elsősorban a lehordási területtől függ: a szilárd kőze-

tekből keletkezett lejtőtörmelék általában beépítésre alkalmatlan, míg a laza kőzeteken kiala-

kult törmelék tulajdonságai gyakorlatilag megegyeznek a kiinduló kőzetével. Egyetlen kü-

lönbség a lösz, amelynek lejtőn áttelepített változatai már elvesztették eredeti szerkezetüket, s

így alapozási tulajdonságai kedvezőbbek az eredeti kőzeténél (3). A talajok termékenységét

gátló tényezők elsősorban a szilárd kőzetek lepusztulási területein hatnak (3). Tájképi-

turisztikai értéke nincs (0). Földtani-eszmei értéke csekély, esetenként az eredeti morfológia

rekonstrukciójához járulhat hozzá (1).


5.1.37. Forrásvízi mészkő

Kis kiterjedésű foltok a karsztterületek közelében.


Ásványi nyersanyagokat nem tartalmaz (0).

129

dr. Chikán Géza


Vízföldtani jelentősége a lépcsőzetesen kialakult forrásmészkő-képződményeknek van,

me változását (3). Kis kiterjedésű

képződmények lévén, építésföldtani jelentőségük kicsi (3), talajképző szerepük nincs (0). Táj-

, a karsztterület északi oldalán képződött forrásmészkő-

ké

ölgyeiben találhatók (3). Szakmai-eszmei értékük elsősorban fáciesjelző szerepükben,

illetve helyenként ősmaradvány-társaságukban mutatkozik meg (3).


A MÉV működése során a korábban képződött meddőhányók anyagát újrafeldolgozták,

dúsították; jelenleg más ásványi nyersanyagról a holocén képződményekben nem tudok (1).

si szempontok

alajtani szempontból egyenként,

csak az adott pontra érvényes módon értékelhetők, mivel pontról pontra változó tulajdonsága-

érvek itt nem használhatók. Legtöbbjüknek elsősorban általános kör-

ny g, sőt,

egy részüket az ember hozta létre. Szintén igen fontos a képződmények jelentősége a talaj-

képzésben. Turisztikai-tájképi értékük általában negatív hatású: sem a meddőhányók, sem

pedig a legális vagy illegális szeméttelepek nem emelik egy terület turisztikai értékét. Ez alól

ű, mesterséges eredetű kőzetfelhalmozása, a

Jak

lyek jelzik a karsztvízszint, illetve az erózióbázis szintjének

képi-turisztikai jelentősége néhány

pződménynek van, ezek kedvelt kirándulóhelyek, amelyek tovább fejleszthetők. Legszebb

feltárásai Pécstől É-ra, Magyarszék környékén, a Rodió-forrás völgyében és a Tekeresi-völgy

mellékv


5.1.38. Holocén

Jelentős horizontális elterjedésű, de csak a városokban és a bányaterületeken vannak

vastagságra is jelentős előfordulásai.

5.1.38.2. További értékelé

A holocén képződmények vízföldtani, mérnökgeológiai, t

ik miatt az általános ism

ezetföldtani jelentősége van, mivel a leginkább ezeket érinti az emberi tevékenysé

kivétel a terület archeológiai jelentőség

abhegyen lévő Pálos-romnál található avar kori földvár. Szakmai-eszmei értéke elsősorban

a természetes úton létrejött üledékeknek van, a recens felszínalakító folyamatok megfigyelé-

sével aktuálgeológiai következtetések vonhatók le.

A képződménycsoport összesített pontértéke 1+0+0+4+0+0=5 pont.

130


5.2. A képződmények pontértékeinek összesítése

Az egyes képződmények esetében adott pontszámok maximális értéke 30 lehet, ha mind a

6 szempont szerint igen értékesnek minősülnek. Kritikus módon mérlegelve azonban a szem-

pontokat, könnyedén belátható, hogy ilyen képződmény a világon, s így a Nyugati-

Me yik szempont magas pontszáma

leronthatja a másik szempontét. E pontok még nem alkalmasak ugyan arra, hogy akár keresle-

ti függvényeket, akár kínálati függvényeket készítsünk belőlük, azonban segítségükkel az e

függvényekhez szükséges adatok megszerzését lehetővé tevő kérdőívek sokkal könnyebben

m a fenti eredményeket és megadom a teljes

értéket is.

csekben sincs, már csak azért sem, mert sok esetben az eg

szerkeszthetők.

Az alábbi táblázatban (2. táblázat) összesíte

131

dr. Chikán Géza

2. táblázat. A nyugat-mecseki földtani képződmények gazdasági pontértéke

anyag turizmus nyos–eszmei érték Képződmény Hasznosítható Vízföldtan Építésföldtan Talaj Tájkép– Tudomá- Teljes

Ófalui Formáció 0 3 2 2 0 3 10 Gyódi Formáció 0 0 0 0 0 3 3 Mórágyi Komplexum 1 2 5 2 0 3 13 Szalatnaki Formáció 0 0 0 0 0 3 3 Korpádi Formáció 0 0 0 0 0 3 3 Gyűrűfűi Formáció 0 2 2 0 0 3 7 Cserdi Formáció 0 1 2 1 0 3 7 Bodai Formáció 0 4 4 3 3 5 19 Kővágószőlősi Formáció 4 2 3 1 1 3 14

Patacsi Formáció 2 2 3 1 3 Jakabhegyi Formáció 3 2 3 1 5 3 17

2 13 Hetvehelyi Formáció 2 2 1 2 0 3 10 Róknyai, Csukmai Formáció 4 22

ahegyi, Lapisi, Zuhá-3 5 3 2 5

Kantavári Formáció 3 2 3 2 0 3 13 Karolinavölgyi Homokkő Formáció

3 2 3 3 0 3 14

Mecseki Formáció 4 2 0 3 3 5 17 Vasasi Formáció 0 1 1 0 0 2 4

Szentlőrinci Formáció 1 1 0 0 0 5 7 Gyulakeszi Riolittufa Formáció

0 0 0 0 0 4 4

Szászvári Formáció 4 3 3 1 4 3 18 Keresztúri Formáció 3 0 3 1 0 4 11 Budafai Formáció 4 3 3 3 3 3 19 Fóti Formáció 0 0 3 1 0 3 7 Tari Formáció 2 2 1 3 0 3 11

Pécsszabolcsi Mészkő 1 3 3 2 3 3 15 Formáció Rákosi Formáció 0

Mecsekjánosi Formáció 0 1 3 2 0 3 9

Tekeresi Slír Formáció 2 2 2 4 0 2 12

3 3 2 0 3 11 Szilágyi Formáció 3 3 3 3 0 3 15 Kozció

árdi, Tinnyei Formá-3 2 3 3 0 3 14

Peremartoni Formáció-csoport 1 0 0 0 0 3 4

Kállai Formáció 3 4 4 3 0 3 17 Somlói Formáció 3 5 4 4 1 3 20 Löszváltozatok 4 3 3 4 3 4 21 Folyóvízi képződmények 0 1 1 4 0 1 7 Lejtőüledékek 0 1 3 3 0 1 8 Forrásvízi mészkő 0 3 3 0 3 3 12 Holocén üledékek 1 0 0 4 0 0 5

Összesen 60 72 83 66 37 111 433 Elméleti maximumpont 185 185 185 185 185 188 928

Értékhelyezés 5. 3. 2. 4. 6. 1.

A pontértékeket összegezve kialakul a képződmények preferencia-sorrendje is (3. táblá-

zat).

132


3. táblázat. A nyugat-mecseki földtani képződmények egyéni preferencia-sorrendje

ókaheg n 3R yi, Lapisi, Zuhá yai, Csukmai Formáció 3 5 2 5 4 22 ok 4 3 21

ió 4 1 20Bodai Formáci 0 4 4 5 ó 3 3 19Budafai Formá 4 3 3 3 ció 3 3 19Szászvári Form ó 4 3 3 3 áci 1 4 18

1 5 17

3 3 17Kállai Formáci 3 4 4 3 ó 3 0 17

és ó 2 3 15Szilágyi Formáció 3 3 3 3 3 0 15Kővágószőlősi áció 4 2 3 3 Form 1 1 14Karolinavölgyi Homokkő Form ió 3 2 3 3 ác 3 0 14Kozárdi, Tinny ormáció 3 2 3 3 ei F 3 0 14

2 0 13ió 1 3 13

Kantavári Form ó 3 2 3 3 áci 2 0 13Tekeresi Slír F áció 2 2 2 2 orm 4 0 12

Keresztúri Form ió 3 0 3 4 ác 1 0 11

3 0 11ió 2 0 11ó 2 0 10

Hetvehelyi For ció 2 2 1 3 má 2 0 10

3 0 8 Gyűrűfűi Formác

ó

0 0 7

1 0 7 ődm 4 0 7

Holocén üledék 1 0 0 ek 0 4 0 5 ió 0 0 4

0 0 4

0 4 Gyódi Formác 0 0 0 0 3 ió 0 3 Korpádi Formáció 0 0 0 0 3 0 3

Löszváltozat 4 3 3 4 Somlói Formác 3 5 4 3

Jakabhegyi Formáció 3 2 3 3 Mecseki Formáció 4 2 0 5

Pécsszabolcsi M zkő Formáci 1 3 3 3

Mórágyi Komplexum 1 2 5 3 Patacsi Formác 2 2 3 2

Forrásvízi mészkő 0 3 3 0 3 3 12

Tari Formáció 2 2 1 3 Rákosi Formác 0 3 3 3 Ófalui Formáci 0 3 2 3

Mecsekjánosi Formáció 0 1 3 2 0 3 9 Lejtőüledékek 0 1 3 1

ió 0 2 2 0 0 3 7 Cserdi Formáci 0 1 2 1 0 3 7 Szentlőrinci Formáció 1 1 0 5 Fóti Formáció 0 0 3 3 Folyóvízi képz ények 0 1 1 1

Vasasi Formác 0 1 1 2 Gyulakeszi Riolittufa Formáció 0 0 0 4 Peremartoni Formációcsoport 1 0 0 0 3

Szalatnaki Formáció 0 0 0 0 0 3 3

133

dr. Chikán Géza

5.3. A pontértékek közgazdasági értelmezése

A 4. fejezetben ismertetettek felhasználásával az előzőekben előállított értéksorrend és

összérték segí határozható volt egy egyéni preferenciarendszer, amely természe-

tesen számos szubjektív elemmel terhelt, ugyanakkor lk m s r h y y néhány éves

további kutatással ennek alapján a területen élők preferenciarendszere — megfelelően össze-

állított kérdőíves kikérdezés után — megállapítható le r észetes azonban, hogy egy

terület földtani képződményeinek gazdasági értékelését nem a a t lő hanem a távo-

labbi területek lakosainak a véleménye is befolyásolja. Gondoljunk csak arra: az abaligeti

cseppkőbarlang látogatóinak legnagyobb része nem a település lakói közül kerül ki; ez annyit

jelent, hogy a ra a barlang „többe m

egyéni preferenciákat vizsgáljuk, hiszen aki Nyíregyházáról, vagy Veszprémből érkezik a

barlanghoz, annak a fizetési hajlandóságába az utazási költség is beletartozik, míg a helyiek

fizetési hajlandósága legfeljebb a belépőjegy áráig terjed. Lényegében ezt a megközelítést

használja ki az ún. utazásiköltség-módszer.

Az általam adott pontozásos értékelés lényegében egyfajta feltételes rangsorolás, amelyhez

bizonyos előze ükségesek az adott kép d

rolási módszer szintén alkalmazható a lakossági kikérdezés esetében is, azonban kellő körül-

tekintéssel kell az egyes képződmények tulajdonságait isme ki rd ettekkel, mivel

általában tájék ől. Kitű példa lehet erre a Bodai Aleurolit,

amelyet a Bodán lakók az elmúlt évszázadok során nem l , vel a felszínén

képződő talaj termést adott, esős időben ragadós sárrá vált, építkezésre alig-

alig lehetett használni — tehát gyakorlati értéket nem tulajdonítottak neki. Amióta szóba ke-

rült a nagy ak aktív hulladékok elhelyezé e sége az aleurolitban, azóta

egyrészt a lakosság kíváncsisága, érdeklődése is megn m n el pcsolatban, s a

területen műkö i egyesületek és vállalatok révén egyre több lesz az ismeretük is

róla. Ezután te érdezés eredm m g akkor is, ha a vélemények a

hulladék-elhelyezéssel kapcsolatban megoszlanak.

Visszatérve ek pont-értékelésére: az o h y t t m ndhatjuk, hogy

a táblázatban k-összeg egy-egy vizs lt d s té egy olyan piac

keresleti viszonyaival és árarányaival hasonlítható össze, ahol a piacon a különböző termékek

ugyanolyan szempontok alapján kerülnek elbírálásra, bár tulajdonságaik különbözők. Vagyis

a piac egyes termékei helyettesíthetik egymást (mészkő a homokkövet, zúzott kő a kavicsot

tségével meg

a al a ar a, og eg

gyen. Te m

cs k z o t é k,

távolabb élők számá t ér” int a helybélieknek, ha csak az

tes ismeretek sz ző mények tulajdonságairól. E rangso-

rtetni a ké ez

ozottságuk nem túl nagy ezekr nő

sokra becsü tek mi

nem túl gazdag

tivitású radio sének leh tő

őtt a képződ é ny ka

dő társadalm

ljesen más lenne egy kik énye, é

a képződmény ad tt el ze ben az o

szereplő pontérté gá tulaj on ág ese n

134


stb.), így ezek kereslete tökéletesen rugalmas keresletként működik: ha az egyik ára megnő, a

vá

alajvíz elleni vé-

de

nergiát.

sárló a helyettesítő terméket fogja keresni. Nem mondható el ugyanez a rugalmasság a nem

helyettesíthető termékekkel kapcsolatban, itt a kereslet rugalmatlan, egy darabig emelkedő

árak mellett is ugyanazt a terméket keresi a vevő (természetesen csak egy bizonyos határig:

erre példa az uránbányászat felszámolása). Az ásványi nyersanyagok esetében viszonylag

egyszerű a helyzet: ezeknél ugyanis magától értetődő a meglévő nyersanyag, vagy az indiká-

ció értéke, hiszen nemzetközi szinten, sőt, akár hazai viszonylatban is lehet olyan összehason-

lító adatokhoz jutni, amelyek segítségével ezek forint-értéke is megadható. Sokkal bonyolul-

tabb a probléma azon ismérvek, tulajdonságok esetén, amelyek csak konstruált, elméleti pia-

con értékesíthetők. A környezetföldtani, vízföldtani, mérnökgeológiai, turisztikai értékek

számszerűsítéséhez (forintosításához) bonyolultabb számítási módszerekkel juthatunk el,

amihez részben szakemberek, részben a helyi lakosok, vállalatok, társadalmi szervezetek,

önkormányzatok kikérdezésére is szükség van. A mérnökgeológiai tulajdonságok például jól

értékelhetők egy tervezett beruházás alapozási költségeinek becslésével, a t

kezés, a lejtőmozgásokkal szembeni biztosítások, a pincekárok vagy partfal-omlások elhárí-

tásának költségeivel, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy ebben az esetben például az előbb emlí-

tett utazásiköltség-módszer teljesen használhatatlan.

A piacon (a konstruált piacon is) a teljes kereslet az egyéni keresletek aggregátuma; azaz,

ha mindenki pontoz, a teljes pontértéket az egyes pontozók adatainak összessége fogja meg-

határozni. Ezért lényeges az, hogy minél szélesebb körű legyen a merítés a kikérdezéskor,

mert minden egyéni preferencialista más lesz: aki előnyként értékeli a Bodai Aleurolit szige-

telő tulajdonságait, az más értéket ad a képződménynek, mint az, aki hátránynak tekinti a

hulladék-elhelyezés lehetőségét. Aki építkezik, annak sokkal fontosabb a homok

szemcsenagysága és alacsony kőzetliszt-tartalma, mint a vízvezető képessége. Bizonyos

esetekben további összetevők is számításba veendők: azok a bányászok, akik vállalták az

uránbányászat egészségügyi kockázatát, azoknak egész más a kibányászott uránérc értéke,

mint azoké az embereké, akik napenergiával termelik a háztartási e

Az általam meghatározott pontértékek sajátos sorrendet adnak az egyes szempontok között

is: az első helyen a képződmények szakmai-tudományos értéke áll, ami — úgy gondolom —

egy geológustól érthető „elfogultság”. A második helyre a mérnökgeológiai tulajdonságok

kerültek, amelyek, bár rejtetten, jelentős környezetföldtani összetevőt is tartalmaznak. Ennek

135

dr. Chikán Géza

magyarázata az, hogy a hétköznapi emberek leggyakoribb találkozása a földtani képződmé-

nyekkel az építkezések, létesítmények alapozása, lejtőmozgások kapcsán érhető tetten.

Harmadik legmagasabb pontszámot a vízzel kapcsolatos viselkedés érte el. Ez talán kicsit

magasabb, mint amit nem szakmabeliektől kapott volna egy-egy képződmény, hiszen sajnála-

tos ugyan, de tény, hogy az emberek jelentős része úgy gondolja, hogy az ivóvíz a falból jön

egy csövön, s fel sem merül bennük, hogy a hanyagul szétdobált szemétnek és a víz tisztasá-

gának bármilyen kapcsolata lenne egymással.

Negyedik helyre került a pontozás alapján a talaj termékenységével kapcsolatos szerep; a

földtani képződmények és a talaj termékenysége közti kapcsolat elég világos. Bármelyik gaz-

dálkodó fel tudja mérni, meg tudja mondani, sőt, ennek alapján meg tudja tervezni a gazdasá-

gát, hogy hol nem érdemes a kaszát ekére vagy kapára cserélni, hol kifizetődőbb a legeltetés,

mint a kukorica vetése, s hol kell minden négyzetméter talajért külön küzdelmet vívni a fekü-

kőzettel.

Az ötödik helyre került a terület ásványi nyersanyagainak értékeléséből adódó pontszám.

Ez nem azt jelenti, hogy e szempontból a terület értéktelen, hiszen, mint láttuk, például kiak-

názatlan lehetőségei vannak magas színvonalú durvakerámiai nyersanyagokból, s helyenként

a helyi igények kielégíthetők építőkőből és kavicsból is. Ez inkább azt jelenti, hogy az utóbbi

idő

helyi jelentőségű

ép

ben háttérbe szorult egy-egy ásványi nyersanyag értéke a képződmény egyéb tulajdonsá-

gaival szemben.

A hatodik helyet foglalja el az elemzésben a tájképi-turisztikai értékek pontszáma. Ennek

részben az az oka, hogy a terület földtani képződményei között viszonylag kevés a látványos

morfológiai formát képező, vagy tömeges mennyiségű ősmaradványt tartalmazó képződmény,

ami az embereket e képződmények megismerésére sarkallná. Ugyanakkor az a véleményem,

hogy ez a szempont az elkövetkező 10 évben jóval fontosabbá válik.

Itt kell megjegyezni azt is, hogy még egy adott, ismert ásványi nyersanyag értéke is jelen-

tősen változik a piaci körülmények hatására. A Kővágószőlősi Formáció esetében már el-

mondtam: amíg az uránércet nem fedezték fel, a képződmény értékét csak a

ítőkőkénti hasznosítás határozta meg. Az energiahordozó megismerésével a képződmény

értéke más dimenzióba került: a kitermelt és a várhatóan kitermelhető nyersanyag értéke ha-

talmas mennyiségű fúrás lemélyítését, bányaüzemek létesítését, a terület infrastruktúrájának

fejlesztését, jóléti beruházások megvalósítását tette lehetővé.

136


Később azonban az is kiderült: ez csak egy zárt piacon, nem valós piaci körülmények kö-

zött jelentett ekkora értéket. A piac nyitottá válásával kiderült, hogy a nemzetgazdaság jóval

töb

érdése (a kivonás előtt nem az!); az

Eu

r bezárt, eltömedékelt, vízzel elárasztott bánya esetleges újranyitása

ese

tükrözi azt az értékrendet, amely a különböző áruk (termé-

ke

enésének kell követnie,

va

ség van más

nyersanyagforrás, egy kavicsbánya megnyitására egy másik területen). A harmadik lehetőség,

bet „fizetett” ezért a nyersanyagért, mint annak tényleges piaci értéke: a kilencvenes évek

elején megtudhattuk, hogy az európai piacon azt a dúsítmányt, amit Magyarországon az urán-

ércből előállítottak, mintegy fele áron be lehet szerezni.

Ugyanez más tulajdonságokra is igaz: a mezőgazdasági művelés alól kivonásra került

területeken érdektelen a talaj termékenységének k

rópában egyre népszerűbb ökoturizmus elterjedésével fel fognak értékelődni a ma még

kevéssé értékesnek tartott tájképi-turisztikai elemek is. Nem elhanyagolható az a tény sem,

hogy amíg egy potenciális nyersanyag kitermelésekor a gazdaságosság érdekében figyelembe

kell venni minden olyan elemet, amely költségoldalon megjelenik a kutatástól a bánya

felszámolásával, illetve rekultivációjával kapcsolatban, ezek a költségek hatványozottabban

jelentkeznek egy má

tén. A Mecsekre lefordítva: nehéz elképzelni a világpiac olyan alakulását, amely

ismételten gazdaságossá tenné a jelenleg ismert uránérc-készlet kitermeléséhez szükséges

újbóli bányanyitást. Néhány mondatban értékelni szükséges az egyes képződményekre adott pontszámok alap-

ján kialakult sorrendet is. Ez a korábbi hasonlattal élve egy olyan piaci helyzetet tükröz, ami-

kor a fogyasztó a preferenciákat a piacon található összes áru összes tulajdonságainak figye-

lembe vételével rendezi, vagyis ez

k, jószágok, esetünkben földtani képződmények) egymáshoz viszonyított helyzetét rögzítik

a fogyasztói kosárban. Vagyis egy ilyen preferenciarendszerben a fogyasztó jövedelmétől

függ, hogy a kosár mekkora terjedelmű, mennyi áru (képződmény) fér bele. Ha a fogyasztó

jövedelmét állandónak tekintjük, azaz a pontok összértéke változatlan kell maradjon, abban az

esetben bármely elem értéknövekedését egy másik elem értékcsökk

gyis, ha nő valaminek az értéke (ára), akkor a fogyasztó előtt több lehetőség áll. Az egyik,

hogy a megnövekedett értékű terméket továbbra is változatlan mennyiségben fogyasztja, ak-

kor viszont valamely termék mennyiségét csökkentenie kell (felértékelődik a mészkő mint

nyersanyag, s le kell mondanunk mondjuk a Bélkő látványáról). A másik eshetőség, hogy a

megnövekedett értékű termék fogyasztását csökkenti, ekkor viszont más termékek fogyasztá-

sának növelésére nyílik lehetőség (megnő valamely képződménynek a turisztikai értéke, vé-

dett területté válik, az ottani homokkitermelést be kell szüntetni, viszont lehető

137

dr. Chikán Géza

hogy tökéletesen helyettesítő nyersanyagot fog használni: mészkőlábazat helyett homokkő-

lábazatot készíttet.

Egyetlen megfigyelő, „érintett”, potenciális vásárló preferenciarendezéséből is számos kö-

vetkeztetést lehet levonni. Az érintettek nagyobb körének bevonása az értékelésbe hosszú

időt, szakértelmet és türelmet kíván, ugyanakkor minden bizonnyal gyümölcsöző lehet a föld-

tani képződmények gazdasági értékének minél pontosabb meghatározásában.

138


6. Összefoglalás 2Dolgozatomban Magyarország mintegy 500 km -es területének, a Nyugati-Mecseknek a

földtani felépítését vizsgáltam meg abból a szempontból, hogy a földtani képződmények mely

tulajdonságainak lehet és kell gazdasági jelentőséget, értéket tulajdonítani.

Ennek érdekében összeállítottam a terület földtani képződményeinek rövid ismertetőjét,

meghatároztam a terület ideális földtani szelvényét. Elemeztem az egyes képződménycsopor-

tok egymáshoz viszonyított helyzetét, fáciesviszonyait. Kiemelten foglalkoztam a terület je-

lentős részét borító neogén képződményekkel, amelyekről laboratóriumi vizsgálatokat is mel-

lékeltem. Külön részleteztem a korábban az irodalomban itt-ott már megjelent, de a magyar

rétegtani irodalomba még be nem vezetett miocén korú Keresztúri Formációról rendelkezésre

álló ismereteket. A területről jelenleg nyomtatásban rendelkezésre álló fedetlen földtani tér-

kép képződményein kívül az értékelésbe bevontam a fiatal, negyedidőszaki képződményeket

is.

Külön fejezetben foglalkoztam a természeti erőforrásoknak, így a földtani képződmények-

nek gazdasági értékelésében rejlő lehetőségekkel. Ehhez áttekintettem a hazai és nemzetközi

szakirodalomban fellelhető módszereket, amelyek közül több alkalmazható egy-egy terület

természeti erőforrásainak, illetve azok megváltozásának akár pénzbeli értékelésére is.

Ennek kapcsán újrafogalmaztam a gazdaságföldtan fogalmát. Az eddigi értelmezéseken túl

nem pusztán a hasznosítható ásványi nyersanyagok értékelését, kutatását és feltárását tekin-

tem e téma körébe tartozónak, hanem mindazokat a tényezőket, amelyeknek a földtani felépí-

tésből adódó gazdasági hatásai mérhetők és értékelhetők. Tehát megfogalmazásomban a gaz-

daságföldtan nem más, mint a földtani képződmények összetételének, településének, szerke-

zetének és egymáshoz való viszonyának elemzése abból a szempontból, hogy felismerjük a

bennük rejlő azon lehetőségeket, amelyek a társadalmi hasznosság és a természeti egyensúly

fennmaradása érdekében a leggazdaságosabb kitermelési, fennmaradási és megőrzési arányo-

kat meghatározzák.

Bevezettem a geodiverzitás fogalmát, amely értelmezésemben egy adott terület földtani

képződményeinek sokféleségét jelenti, s amelynek jelentősége van minden gazdasági

értékelésben, mert az ebbe való beavatkozás gazdasági következményekkel járhat.

139

dr. Chikán Géza

Példákkal illusztrálva közelítettem a közgazdaságtani fogalmakat és azok földtani értelme-

zését. Külön elemeztem a teljes gazdasági érték fogalmát, annak becslési módszereit; bemu-

tattam a természeti erőforrások érték-összetevőit, amelynek egy része úgynevezett elsődleges

érték (amely jól közelíthető a szakmai-tudományos érték fogalmával), másik része másodla-

gos érték, amely függhet a használattól (ilyenek például a hasznosítható ásványi nyersanyag-

ok), de lehet attól független is (egy táj képe nem közvetlen használat miatt érték).

A nemzetközi és a hazai szakirodalomban feltárt különböző értékbecslési módszereket

gyakorlati szakmai példákkal alátámasztva ismertettem, s megállapítottam, hogy kérdőíves

kikérdezés alkalmazásával a földtani képződmények esetében is alkalmazhatók a feltárt prefe-

renciákon alapuló módszerek, amelyek a leginkább lehetővé teszik a természeti erőforrások

pénzbeli értékelését. E munka továbbfejlesztésével néhány év alatt ez a kutatás is elvégezhe-

tő.

Meghatároztam azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek alapján egy-egy földtani

képződmény gazdasági értéket kaphat. E szempontok a hasznosítható ásványi nyersanyagok,

illetve indikációk, a környezeti földtan különböző elemei, köztük a mérnökgeológia, a víz-

földtan és a talajok termékenységére ható tényezők, a tájképi-turisztikai jelentőség, valamint a

szamai–eszmei–tudományos érték. A rendelkezésre álló adatok és ismereteim segítségével

formációnként ismertettem a különböző szempontok szerinti értékelés elemeit, és ennek alap-

ján pontértékeket adtam az egyes formációknak (megjegyezve, hogy környezetföldtani szem-

pontból aggályos a formációk egységes kezelése, mivel ezek sok esetben éppen ellentétes

viselkedésű rétegek váltakozásából is állhatnak).

Az értékelés során elkészült egy, a Nyugati-Mecsek földtani képződményeire vonatkozó

egyéni preferenciarendszer, amelynek adataiból az alábbi következtetéseket lehetett levonni.

A földtani képződmények pénzbeli értékelése speciális kikérdezéses módszerrel megoldha-

tó. E kikérdezésbe a piac minden szereplőjét be kell vonni. Nemcsak a helyben lakók, hanem

az adott térségbe kirándulók, vagy más, gazdasági céllal érkezők értékelésére is szükség van.

Nemcsak az egyének, hanem társadalmi csoportok, vállalkozások, önkormányzatok értékelő

elemzését is figyelembe kell venni, hogy az esetlegesen eltérő érdekekből adódó értékelési

különbségek is megjelenjenek az egyes piaci szereplők értékelésének aggregátumában. E fel-

adat végrehajtásának sikeréhez azonban rendkívüli munka hárul a szakma képviselőire is: a

földtani viszonyok, képződmények, törvényszerűségek jelenlegi társadalmi ismeretszintje

olyan alacsony, hogy előzetes alapos tájékoztatás és megfelelően megszerkesztett kérdőívek

140


nélkül nem lehet sikerre számítani. Ugyanakkor az e módszerrel elvégzett vizsgálat sikere

esetén a piac bármely tényezőjének változása, a változások hatása modellezhető.

141

dr. Chikán Géza

7. Summary

The dissertation is going on the geological construction of a 500 km2 great part of territory

of Hungary, the Western Mecsek Mountains from that point of view, which characteristics of

geological formations have economic value.

For the sake of the cause I wrote a short description and determined the idealized strati-

graphic column of geological formations of this area. The position, situation and location, the

relation of facies of formations was determined. The Neogenic rocks burying the great part of

territory were emphasized; the results of laboratory- and technological investigations of these

young sediments are attached. The peculiarities of Keresztúr Formation, which were men-

tioned in some earlier references, were discussed in detail. Though the geological map of the

area was edited without Quaternary sediments, my evaluating is concerned with these sedi-

ments too.

One section of the dissertation is going on the opportunities of evaluating of natural re-

sources like geological formations. For better viewpoint I reviewed the methods present in

international and national literature. Some of these methods are available for evaluating of

geological formations and evaluating of changing of these formations too. For the best result I

redrafted the „economic geology”.

In my opinion the economic geology isn’t only the geology of mineral resources but it con-

tains all factors coming from geological construction and have economic impacts. According

my opinion the economic geology is: Analyzing of composition, strata, structure and relations

of geological formations from that point of view that we can recognize the possibilities de-

termining of most profitable rate of exploitation, sustainability and conservation of a forma-

tion for both of social usefulness and natural balance.

I launched in Hungarian literature the geodiversity, formation’s great variety influencing

pedological, morphological, hydrological and biogeographical picture of an area that play

important role in construction of our environment.

In the dissertation I gave geological meaning of economic concepts, I analyzed the total

economic value and it’s estimation. I showed the value-components of natural resources. One

part of these is so-called primary value (which we can approach with the concept of scientific

142


value), and the other part is secondary value. The secondary value could be independent from

using such as landscape, and dependent from using like mineral resources.

The dissertation analyzes the different estimation’s methods of value. I declared that the

method of opened-up preferences (using of interrogation with questionnaire) is practicable in

case of geological formations too, and it could be permit the monetary evaluation of geologi-

cal construction.

I determined the main attributes that we have to use for analyzing of a geological forma-

tion. These attributes are: mineral resources; different element of environmental geology like

engineering geology, hydrogeology, pedology; landscape and scientific value. I analyzed

these elements of different geological formations, and I gave a numeric value each forma-

tions.

The result of this evaluation is a particular preference-system that shows: the monetary

evaluation of geological formation is soluble with a special questionnaire-method. This inter-

rogation must be taken with each person of the market. Not only residents but also the inves-

tors and holidaymakers must be interrogated. Analyzing of opinion of individuals, social

groups, enterprises, and local governments is very important. It needs a great effort of geolo-

gists too, because of level of geological knowledge of our society isn’t enough high for giving

good answer of geological problems.

143

dr. Chikán Géza

8. Irodalom

1. ADAMOWICZ, W. 1995: Alternative Valuation Techniques: A Comparison and Movement to

00. 3. B Z. 1967: A Dunántúl perm előtti képződményeinek szerkezetéről. – Földtani Közlöny

Adattár 7. BARABÁS A. 1964: A baranyai terület kristályos és paleozóos képződményei. – In: Kirándu-

9. BARABÁS A., KISS J. 1958: The Genesis and Sedimentary Petrographic Character of the En-

zet, Sík és Dombvidéki Osztály Jelentéstára entés a mecsek-hegységi permi képződmények palynológiai

vizsgálatáról. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 12. BARABÁSNÉ STUHL Á. 1963: A dunántúli szárazulati permi üledékek palynológiai-rétegtani

vizsgálata. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár 13. BARABÁSNÉ STUHL Á. 1967: Ciklusos üledékképződés a mecsek-hegységi felsőperm üledé-

kekben. – Előadás a MFT Mecseki Csoportjának 1967. II. 23-i ülésén 14. BARABÁSNÉ STUHL Á. 1969: A mecseki-hegységi felső-permi üledékek tagolása ciklusos ki-

fejlődésük alapján. – Földtani Közlöny 99 (1) pp. 66–80. 15. BARABÁSNÉ STUHL Á. 1977: A nyugat-mecseki felsőpermi Kővágószőlősi Homokkő For-

máció fejlődéstörténetének vizsgálata kisciklusainak földtani adatai alapján. – Kézirat, Or-szágos Földtani és Geofizikai Adattár

16. BARABÁSNÉ STUHL Á. 1979: Mikroflóra vizsgálatok a Mecsek-hegységi permi – alsó-triász üledékekben, különös tekintettel a perm-triász időszakok közötti határ kérdésére. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár

17. BARABÁSNÉ STUHL Á. 1981: Microflora of the Permian and Lower Triassic Sediments of the Mecsek Mountains (South Hungary). – Acta Geologica 24 (1) 49–98.

18. BARANYI I., ELEK I, GÉRESI GY. 1970: Komplex légi-gammaspektrometriai és légi mágneses mérések Magyarországon. – Magyar Geofizika, XI. 1–2.

19. BATES, R. L., JACKSON, J A. 1987: Glossary of Geology. – American Geological Institute, Alexandria, Virginia, USA

20. BEUDANT F. S. 1822: Voyage mineralogique et geologique en Hongrie pendant l’année 1818 –Paris, 1–4.

21. BILIK I. 1964: A Mecsek-hegységi alsó-kréta vulkanitok nevezéktani kérdései. – Magyar Ál-lami Földtani Intézet Évi Jelentése 1964-ről, pp. 59–74

a Synthesis. – in: Willis, K. G.–Corkindale, J. T.(szerk.): Environmental Valuation. New Perspectives. Cab International, Wallingford

2. BALLA Z. 1965: A kővágószőlősi antiklinális fejlődéstörténete. – Földtani Közlöny 95 (4) pp. 382–4

ALLA 97 (1) pp. 15–28.

4. BALLA Z., DUDKO, A. 1972: A nyugat-mecseki urán elsődleges felhalmozódásáról. – Földta-ni Közlöny 102 (3) pp. 324–333.

5. BARABÁS A. 1955: A mecseki perm időszaki képződmények földtana. – Kézirat, Magyar Ál-lami Földtani Intézet Könyvtár, 93 p.

6. BARABÁS A. 1961: Földtani ritmusok és ciklusok. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai

lásvezető a MFT 1964. szept. 24-27-i pécsi vándorgyűlésre 8. BARABÁS A., BARABÁSNÉ STUHL Á. 1998: A Mecsek és környezete perm képződményeinek

rétegtana. – in: BÉRCZI I., JÁMBOR Á. szerk: Magyarország geológiai képződményeinek ré-tegtana. A MOL Rt. és a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa., Budapest. pp. 187–216.

richment of Uranium Ore in Mecsek Mountains. – Proceedings of the Second U. N. Interna-tional Conference on the Peaceful Uses of Atomic Energy 2. pp. 388–395.

10. BARABÁS A., CSICSÁK J., HÁMOS G., MÁTHÉ Z., TÓTH M. 1995: A nyugat-mecseki neogén részletes vizsgálata. OTKA pályázat zárójelentése. – Kézirat, Magyar Állami Földtani Inté-

11. BARABÁSNÉ STUHL Á. 1962: Jel

144


22. BOHNNÉ HAVAS M. 1973: A Kelet-Mecsek torton Mollusca-faunája – Magyar Állami Föld-tani Intézet Évkönyve 53 (4) 210 p.

23. BÓNA J., KERNERNÉ SÜMEGI K. 1966: Mikropaleontológiai vizsgálatok a Tekeres 1. sz. föld-tani alapfúrás miocén képződményein. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1964-

24. ldtani és Geofizikai Adattár

könyve 4. pp. 129–287.

ar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1980-ról. pp. 487–500.

ről, pp. 239–248.

. Kézirat. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing Tanszék Könyvtá-

30. the Mecsek Mountains

31. i Földtani Intézet Sík- és Dombvidéki Osztálya Jelentéstára

33. hasznosítási lehe-

34. 0-ról, pp. 169–186.

pp. 227–230.

i és Geofizikai Adattár

40. 1984: Felső-pannóniai abráziós színlő a Misina-

41. a Pécsi-víz (Fekete-víz) völgyének negyedidőszaki

42. szágos Földtani és

43. a Mecsek-hegységi anizuszi mész-

44. ország litosztratigráfiai alapegységei. – Magyar Állami Földtani

45. Mikrofácies vizsgálatok a Ny-Mecsek alsó-triász korú Werfeni Formáció-jában. – Kézirat, ELTE TTK

ről, pp. 113–138. BÓNA J., SÜTŐNÉ SZENTAI M. 1981: A nyugat-mecseki térképező fúrások laboratóriumi vizsgálati eredményei. – Kézirat, Országos Fö

25. BÖCKH J. 1876: Pécs városa környékének földtani és vízi viszonyai. – Magyar Királyi Föld-tani Intézet Év

26. BRUKNERNÉ WEIN A., SZŰCS I. 1982: A mecseki halpikkelyes agyagmárga bituminológiai vizsgálata. – Magy

27. CHIKÁN G. 1983: Középső-miocén regressziós szelvény a Nyugati-Mecsekből. – Magyar Ál-lami Földtani Intézet Évi Jelentése 1981-

28. CHIKÁN G. 1991: A Nyugati-Mecsek kainozóos képződményei. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 72. 281 p.

29. CHIKÁN G. 1997: Vezetői döntéstámogatási rendszer szaktudományi alkalmazása. – Szak-dolgozatra CHIKÁN, G. 2001: Genetics and utilization of gravel deposits in (Hungary). Proceedings of Aggregate 2001 – Environment and Economy. IAEG Conference, Helsinki, Finland, pp. 25–30. CHIKÁN G. 2002: Magyarország földtani térképsorozata L-34-61. Pécs . – Kézirat, Magyar Állam

32. CHIKÁN, G. 2002: Geological aspects in economic evaluation of a region (Hungary). Natural and Cultural Landscapes; The Geological Foundation .– Dublin, Ireland, Abstracts p. 25. CHIKÁN G. 2003: A nyugat-mecseki neogén kavicsüledékek genetikája és tőségeik. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1999–2000-ről (in print) CHIKÁN G., KONRÁD GY. 1982: A nyugat-mecseki földtani térképezés újabb eredményei. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 198

35. CHIKÁN G., WÉBER B. 1984: A Dinnyeberki térképező 2. sz. (Büt. 11) fúrás földtani ered-ményei. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1982-ről,

36. CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ, KÓKAI A. 1985: A Nyugati-Mecsek földtani térképe, 1:25 000. – Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest

37. CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ, KÓKAI A. 1985: Magyarázó a Nyugati-Mecsek földtani térké-péhez. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár

38. CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ, KÓKAI A. 1986: A Nyugati-Mecsek hasznosítható ásványi nyersanyagainak előprognózisa. – Kézirat, Országos Földtan

39. CHIKÁN G., CHIKÁN G.-NÉ, KONRÁD GY. 1982: Magyarázó a Mecsek-hegység földtani tér-képéhez 25 000-es sorozat Bükkösd. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár CHIKÁNNÉ JEDLOVSZKY M., KÓKAI A.Tubes vonulat (Mecsek hegység) DNy-i oldalán – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1981-ről, pp. 249–262. CHIKÁN G.-NÉ, KÓKAI A. 1984: Adatok fejlődéstörténetéhez. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1981-ről, pp. 337–346. CSALAGOVITS I. 1967: A mecseki triász ritkafém vizsgálata. – Kézirat, OrGeofizikai Adattár CSÁSZÁR G. 1964: Mikrotektonikai jelenségek vizsgálatakőben. – Kézirat, ELTE TTK CSÁSZÁR G. 1997: MagyarIntézet kiadvány, Budapest, 114 p. CSIRIK GY. 1983:

145

dr. Chikán Géza

46. FAZEKAS V. 1978: A magyarországi felső-paleozóos vulkanitok ásvány-kőzettani, kémiai valamint sugárzóanyag-vizsgálata. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár

olgálat, Budapest, 257 p.

6 p.

1961-ről, pp. 109–120.

55. JÁMBOR Á. 1964: A K-i és Ny-i Mecsek miocén képződményeinek párhuzamo-

56.

ntézet kiadványa, Budapest, 36 p.

67. antiklinálisban települő főkonglomerátum és jakabhegyi

ani és Geofizikai Adattár

47. FODOR B. 2002: Tájékoztató Magyarország 2002. I. 1-jei helyzet szerinti ásványi nyers-anyagvagyonáról. – Magyar Geológiai Sz

48. FORGÓ L., MOLDVAY L., STEFANOVITS P. WEIN GY. 1966: Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. L–34–XIII. Pécs. – Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 19

49. FREEMAN III, A. M. 1994: The Measurement of Environmental and Resource Values: Theory and Methods. – Resources for the Future, Washington, D. C.

50. FÜGEDI P. 1977: A mecsek-hegységi ritkafémkutatás eredményei. – Kézirat, Országos Föld-tani és Geofizikai Adattár

51. GARROD, G. D.–WILLIS, K. G. [1999]: Economic Valuation of the Environment. Methods and Case Studies. – Edward Elgar, Cheltenham, UK.

52. HAUER F. 1870: Geologische Übersichtskarte der Öst.- Ung. Mon. – Jahrb. d. k. k. Geol. R. A. 20

53. HÁMOR G. 1964: A K-i Mecsek miocén képződményeinek vizsgálata. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése

54. HÁMOR G. 1970: A kelet-mecseki miocén. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 53 (1) 483 p. HÁMOR G.,sítási lehetőségei. – Földtani Közlöny 94 (1) pp. 53–65. HEER O. 1878: A Pécs vidékén előforduló növényekről. – Magyar Királyi Földtani Intézet Évkönyve 5. pp. 1–16.

57. JANTSKY B. 1979: A mecseki kristályos alaphegység földtana. – Magyar Állami Földtani In-tézet Évkönyve 60, 385 p.

58. JÁMBOR Á. 1961: A II. sz. kut. csop. jelentése a lelőhelytől É-ra lévő terület 1: 10 000-es földtani térképezéséről. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár

59. JÁMBOR Á. 1964: A Mecsek-hegység alsóperm képződményei. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár

60. JÁMBOR Á. 1966: Megfigyelések a Ny-Mecseki triászban. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1964-ről, pp. 15–22.

61. JÁMBOR Á. 1967a: Irányított felsőcampili kagylófauna a Mecsek-hegységben. – Magyar Ál-lami Földtani Intézet Évi Jelentése 1965-ről, pp. 27–38.

62. JÁMBOR Á. 1967b: Magyarázó Magyarország földtani térképéhez. 10 000-es sorozat. Kővágószöllős. – Magyar Állami Földtani I

63. JÁMBOR Á., GERZSON I. 1960: A II. sz. kut. csop. jelentése a Mecsek-hegység ÉNy-i részé-ről. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár

64. JÁMBOR Á., SZABÓ J. 1961: Mecsek hegységi miocén kavicsvizsgálatok eredményei. – Föld-tani Közlöny 91 (3) pp. 316–324.

65. KAHNEMANN, D. KNETSCH, J. L. 1992: Valuing Public Goods: The Purchase of Moral Satisfaction. – Journal of Environmental Economics and Management, 22.

66. KASSAI M. 1965: Szemcseeloszlások statisztikus vizsgálata a főkonglomerátum alatti vörös homokkő összletben. – Előadás a MFT Mecseki csoportjának 1965. március 17-i ülésén KASSAI M. 1967: A Ny-mecsekihomokkő kor és fácies viszonyai. – Előadás a MFT Mecseki csoportjának 1967. február 23-i ülésén

68. KASSAI M. 1973: A DK-Dunántúl paleozóos rétegsorok fácies-meghatározásának problémái. – Földtani Közlöny 103 (3) pp.389–402.

69. KASSAI M. 1976: A Villányi-hegység É-i előterének perm képződményei. – Geologica Hungarica 17, pp. 11–109.

70. KASZÁS F. 1967: Magyarázó Magyarország földtani térképéhez. 10 000-es sorozat. Bükkösd. – Kézirat, Országos Földt

146


71. KISS J. 1958: Uraniferous chromium ore and its paragenetic role in the Mecsek Permian ag-gregate. – Proceedings of the Second U. N. International Conference on the Peaceful Uses of

72. ecseki

73. , Országos Földtani

74.

ézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár

979-ről, pp. 201–210.

zat. Mecsekrákos. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár

80. ziderit kutatásról. – Kézirat, Országos

81. LAKY I. 1968: A Keleti-Mecsek miocén Foraminiferái. – Magyar Állami Földta-

82. kek minősítése. – Acta

83. RÓZSA E. 2000: A földtani értékminősítés lehetőségei és szükséges-

84. Á. 1963: A mecseki permi összlet homokszemcséinek

85. atigráfiai vizsgá-

86. Conservation Reconsidered. – American Economic Review, 57 (4)

öldtani Intézet Évi Jelentése 1981-ről, pp. 449–466.

89. mazása Magyarországon, a Bükki

ak tisztázására. – Kézirat, Országos Földtani és Geo-

92. blic Goods: The

93. éz-

94. Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1962-ről, pp. 91–101.

ovement at Lake Balaton: a Contingent Valuation

Atomic Energy 2. pp. 397–401. KISS J. 1960: Az urán-króm-vanádium eloszlása és az epigén krómcsillám szerepe a mpermi összletben. – Földtani Közlöny 90 (1) pp. 73–81. KISS J. 1961: A mecseki uránérc ásványos alkata és genezise. – Kéziratés Geofizikai Adattár KLEB B. 1973: A mecseki pannon földtana. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 53 (3) 192 p.

75. KÓKAI A. 1982: Magyarázó Pécs város mérnökgeológiai térképsorozatához. 10 000-es soro-zat. Magyarürög. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár

76. KÓKAI A. 1983: Magyarázó Pécs város mérnökgeológiai térképsorozatához. 10 000-es soro-zat. Fehérkúti menedékház. – K

77. KÓKAI A., RÁLISCH L.-NÉ 1981: Újabb adatok a mecseki anizuszi képződmények ismereté-hez. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1

78. KONRÁD GY., CHIKÁN G. 1983: Magyarázó a Mecsek-hegység földtani térképéhez. 10 000-es soro

79. KOPÁNYI M. 1993: Mikroökonómia. – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 556 p. KOPEK G. 1953: Jelentés a Mecsek hegységi szferosFöldtani és Geofizikai Adattár KORECZNÉni Intézet Évkönyve 52 (1) 200 p. KOZÁK M., PÜSPÖKI Z., MAJOROS ZS. 1997: A földtani értéGeographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina, 34. 1996/97. No. 78. pp. 327–339. KOZÁK M., PÜSPÖKI Z.,sége. – Földtudományi Szemle I. Budapest, Debrecen, pp. 7–17. KOVÁCSNÉ PRANTNER E., JÁMBOR alaki vizsgálata. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár KROLOPP E. 1966: A Mecsek-hegység környéki löszképződmények biosztrlata. – Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése 1964-ről, pp. 173–192. KRUTILLA, J. V. 1967:

87. LELKESNÉ FELVÁRI GY., SASSI F. P. 1983: A magyarországi pre-alpi metamorfitok kialaku-lásának vázlata. – Magyar Állami F

88. LÓCZY D. 2002: Tájértékelés, földértékelés. – Dialóg Campus, Budapest–Pécs, 307 p. MARJAINÉ SZERÉNYI ZS. 1998: A feltételes értékelés alkalNemzeti Parkban. – A jövő a jelenben. Átalakuló társadalom, új tudományos problémák. PhD hallgatók előadásai az elsõ nemzetközi konferencián. BKE, Budapest

90. MARJAINÉ SZERÉNYI ZS. 2001: A természeti erőforrások pénzbeli értékelése. – Közgazdasá-gi Szemle 48. pp. 114–129.

91. MÉHES K., ALFÖLDI L. 1960: Ősföldrajzi környezet vizsgálata a lehordási terület helye és kőzetei, a szállítás irányának és módjánfizikai Adattár MITCHELL, R. C., CARSON, R. T. 1989: Using Surveys to Value PuContingent Valuation Method. Resources for the Future. – Washington D. C. MOLDVAY L. 1955: Összefoglaló jelentés a mecseki öntödei homok-előfordulásokról. – Kirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár MOLDVAY L. 1964: Adatok a mecsek-hegységi lösz földtani viszonyainak vizsgálatához. – Magyar

95. MOURATO, S., CSUTORA M., MARJAINÉ SZERÉNYI ZS., PEARCE, D., KEREKES S., KOVÁCS E. 1997: The Value of Water Quality ImprStudy. Chapter 6. – Measurement and Achievement of Sustainable Development in Eastern

147

dr. Chikán Géza

Europe. Report to DGXII. CSERGE, Budapest Academy of Economic Sciences, Bulgarian Academy of Sciences and Cracow Academy of Economics

96. MUNASHINGE, M. [1993]: Environmental Economics and Sustainable Development. – The World Bank, Washington, D. C. NAGY E. 1958-59: A középső97. -permi durvakonglomerátum rétegcsoport üledékkőzettani

98. llami Földtani Intézet Évkönyve 49

99. seki felső-triász kérdés jelenlegi állása. – Magyar Állami Földtani In-

100. 968: A Mecsek-hegység triász időszaki képződményei. – Magyar Állami Földtani

101. rognózis térképe. –

102. -es soro-

ta. – Magyar

105. gyarországi bádenien korrelációja nannoplankton alapján. –

106. szénterület földtani viszonyai. – Kézirat, Országos

107. –

108. 964 p.

ronmental

112. GYI J. 1965: A mecseki alsópermi összlet felső részének hullámfodrairól. – Földtani

114. i Földtani Intézet

115. ók és Mecsekpölöske környékének geológiája. –

116. p. 177–180.

vizsgálata. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár NAGY E. 1961: A mecseki triász áttekintése. – Magyar Á(2), pp. 295–302. NAGY E. 1964: A mectézet Évi Jelentése 1962-ről, pp. 13–16. NAGY E. 1Intézet Évkönyve 51 (1) 198 p. NAGY E., FORGÓ L. 1967: A Keleti-Mecsek feketekőszén összletének pMagyar Állami Földtani Intézet Térképtár NAGY E., HÁMOR G. 1965: Magyarázó Magyarország földtani térképéhez. 10 000zat. L-34-61-C-b-4. Pécsbányatelep. – Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest, 32 p.

103. NAGY E., RAVASZNÉ BARANYAI L. 1968: Tufás kaolinit és sziderit telepek a mecseki ladini összlet alján. – Földtani Közlöny 98 (2) pp. 213–217.

104. NAGY L.-NÉ 1969: A Mecsek-hegység miocén rétegeinek palynológiai vizsgálaÁllami Földtani Intézet Évkönyve 52 (2) 652 p. NAGYMAROSY A. 1980: A maFöldtani Közlöny 110 (2) pp. 206–245. IFJ. NOSZKY J. 1948: A Komló környékiFöldtani és Geofizikai Adattár IFJ. NOSZKY J. 1950: A magyaregregyi lajtamészkő-feltárások sztratigráfiai viszonyairól. Földtani Közlöny 80 (4–6) pp. 149–150.. PAPP K. 1915: A Magyar Birodalom vasérc- és kőszénkészlete. – Budapest

109. PEARCE, D. W., TURNER, R. K. 1990: Economics of Natural Resources and the Environment. – The John Hopkins University Press, Baltimore.

110. POWELL, J., KADERJÁK P., VERKOIJEN, F. 1997: Empirical Benefits for Improving Air Quality in Hungary – in: Powell, J.–Kaderják Péter (szerk.): Economics for EnviPolicy in Transition Economies. Edward Elgar, Aldershot, UK.

111. RAVASZNÉ BARANYAI L. 1973: A keleti-mecseki miocén képződmények ásványi-kőzettani vizsgálata. – Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 53 (2) 250 p. SOMOKözlöny 95(1) pp. 37–39.

113. SOÓS I., JÁMBOR Á. 1960: Növénymaradványos felső-karbon kavicsok a Mecsek-hegység helvéti kavicsösszletéből. – Földtani Közlöny 90 (4) pp. 456–458. STAUB M. 1877: Baranya megyei mediterrán növények. – Magyar KirályÉvkönyve 6. pp. 23–42.STRAUSZ L. 1923: Mecsekjánosi, SzopFöldtani Közlöny 53 (1) pp. 56–66. STRAUSZ L. 1926: A Mecsek-hegység mediterrán rétegei. – Matematikai és Természettudo-mányi Értesítő 43. p

117. STRAUSZ L. 1928: Das Mediterran des Mecsekgebirges in Südungarn. – Geol. u. Paleont. Abhandl. N. F. 15. (5) pp. 359–418.

118. STRAUSZ L. 1936: Megjegyzések a mecseki mediterránról. – Földtani Közlöny 66 (2) pp. 157–160.

119. STRAUSZ L. 1942a: Adatok Baranya geológiájához. – Földtani Közlöny 72 (4–12) pp. 181–192.

148


120. STRAUSZ L. 1942b: Adatok a Dunántúl neogén tektonikájához. – Földtani Közlöny 72 (1–3) pp. 40–52. STRAUSZ L. 1950: Őslénytani adatok Baranyából. – Földtani Közlöny 80 (3) pp. 238–244. STRAUSZ L. 1952: A Dunántúl DK-i részének földtani felépítése. – Földtani Közlöny 82 (2) pp. 119–135.

121. 122.

ályi Földtani Intézet Évkönyve 32 (2) pp. 67–136.

.

ágos Földtani és Geofizikai Adattár

dattár

ak eredményéről. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai

128. aleozóos képződményeinek geokémiai vizsgálata.

129. ár

ad, UK.

134. arsztvizei. – Hidrológiai Közlöny 20. pp. 120–135.

136. nagyszerkezeti vázlata. – MTA Műszaki Tudomá-

138. ulás a mecseki Éger-völgy alsó-triász ré-

139. t, 42 p.

vi Jelentése 1978-ró1,

141. ek földtana. – Tankönyvkiadó, Budapest, 283 p.

pp. 161–198.

zlöny 114 (2) pp. 189–213., (3) pp. 309–320. ,

gben. – Földtani Közlöny 120 (1–2) pp. 19–

146. lis szerkezeti jellegei. – Előadás a MFT Mecseki Cso-

123. SÜMEGHY J. 1936: A győri medence, a Dunántúl és az Alföld pannóniai üledékeinek össze-foglaló ismertetése. – Magyar Kir

124. SZABÓ J. 1964: A mecseki felső-permi és alsó-szeizi képződmények ferderétegzettségi ada-tainak földtani értékelése. – Földtani Közlöny 95 (1) pp. 40–46

125. SZATMÁRI P. 1965a: Az 1961-65. évi nyugat-mecseki gipszkutatás összefoglaló zárójelenté-se. – Kézirat, Orsz

126. SZATMÁRI P. 1965b: Értékelő jelentés a nyugat-mecseki kvarchomokkutatásról 1961–63. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai A

127. SZEDERKÉNYI T. 1963: Földtani jelentés a Ny-mecseki (Gyűrűfű) kvarcporfír földtani, kő-zettani és radiológiai vizsgálatánAdattár SZEDERKÉNYI T. 1970: A DK-Dunántúl óp– Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adattár SZEDERKÉNYI T. 1974: A Ny-i Mecsek homokprognózisa. – Kézirat, Országos Földtani és Geofizikai Adatt

130. TURNER, R. K., PEARCE, D., BATEMAN, I. 1994: Environmental Economics: An elementary introduction. – Harvester Wheatsheaf, Hemel Hempste

131. VADÁSZ E. 1912: Földtani megfigyelések a Mecsek-hegységből. – Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1911-ről pp. 67–74.

132. VADÁSZ E. 1917: A Mecsek-hegység nyugati része. – Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése 1916-ról pp. 389–398.

133. VADÁSZ E. 1935: A Mecsekhegység. – Magyar Tájak Földtani Leírása I. – Budapest, 180 p. VADÁSZ E. 1940: A Dunántúl k

135. VADÁSZ E. 1953: Magyarország földtana. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 403 p. VADÁSZ E. 1954: Magyarország földtani nyok Osztálya Közleményei 14 (1–3) pp. 217–248.

137. VADÁSZ E. 1960: Magyarország földtana. – Akadémiai Kiadó, Budapest, 646 p. VÁRSZEGI K. 1965: Karbonátos rézásvány-előfordtegeiben. – Földtani Közlöny 95 (4) pp. 437–438. VÁRSZEGI K. 1972: Magyarázó a Mecsek-hegység földtani térképéhez. 10 000-es sorozat. Pécs-ÉNy. – Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapes

140. VETŐNÉ ÁKOS É. 1978: Paleohőmérséklet rekonstrukciója folyadék-gáz zárványok alapján a Pécs környéki mezozoikumban. – Magyar Állami Földtani Intézet Épp. 309–318. VÉGH S.-NÉ 1968: Nemérc

142. VINCZE J. 1965: Az uránércesedés teleptani törvényszerűségeinek vizsgálata. – Kézirat, Or-szágos Földtani és Geofizikai Adattár

143. VINCZE J., FAZEKAS V. 1979: A mecseki uránérc ásványtani és paragenetikai kérdései. – Földtani Közlöny 109 (2)

144. VINCZE J., SOMOGYI J. 1984: A mecseki felső-permi homokkő uránércesedési formaelemei és fácies kapcsolataik. – Földtani Kö

145. VINCZE J. VIRÁGH K., ELEK I. 1990: A terrigén perm formációk uránércesedései ólomizo-tóp-korának vizsgálata a kárpáti és balkáni térsé41. VIRÁGH K. 1960: A permi antiklináportjának 1960.01.20.-i ülésén

149

dr. Chikán Géza

147. VIRÁGH K., VINCZE J. 1964: A „Mecsekalja-vonal” szerkezeti jellege. – In: Kirándulásveze-tő a MFT 1964. szept. 24–27.-i vándorgyűlésére

eofizikai Adattár .

59–361.

156. őszéntelepes összlet a Mecsek hegységi felsőtriászban. – Földtani Köz-

148. VIRÁGH K., VINCZE J. 1966: A mecseki uránérclelőhely sajátosságai. – Kézirat, Országos Földtani és G

149. WEIN GY. 1952: A Mecsek-hegység hidrogeológiája. – Földrajzi Értesítő 1 (2) pp. 237–243150. WEIN GY. 1955: Pécs és Komló vízellátásának földtani lehetőségei. – Hidrológiai Közlöny

33 (9–10) pp. 3151. WÉBER B. 1965: Zöldagyag-betelepülés a nyugat-mecseki felsőanizusi dolomitösszletből. –

Földtani Közlöny 95 (4) pp. 442–444. 152. WÉBER B. 1977: Nagyszerkezeti szelvényvázlat a Ny–Mecsekből. – Földtani Közlöny 107

(1) pp. 27–37. 153. WÉBER B. 1978: Újabb adatok a Mecsek-hegységi anizuszi és ladini rétegek ismeretéhez –

Földtani Közlöny 108 (2) pp. 137–148. 154. WÉBER B. 1979: A XII. sz. szerkezetkutató fúrás harmadidőszaki képződményei. – MFT

előadás, Pécs 155. WÉBER B. 1982: A Mecsekalja-árok neogén és paleogén képződményeiről. – Földtani Köz-

löny 112 (2) pp. 209–240. WÉBER B. 1984: Klöny 114 (2) pp. 225–230.

150


151

9. Függelék

tartalom - uni-miskolc.hu

Documents