tanári kézikönyvofi.hu/sites/default/files/schoolbook/documents/inform...5 2. feladat: (fom és...

1

Tanári kézikönyv

a 00882 raktári számú Informatika 8. tankönyvhöz

2

Tartalom I. Számítógép és környezete ................................................................................................................... 4

1. Szabályok a számítógépteremben .................................................................................................. 4

2. A számítógép alkalmazása ............................................................................................................. 6

3. A számítógép és perifériái ............................................................................................................... 8

4. A számítógép felépítése és működése ......................................................................................... 10

5. Operációs rendszerek és segédprogramjaik ................................................................................ 12

6. Számítógépünk és adataink védelme ........................................................................................... 14

7. Összefoglalás ................................................................................................................................ 16

Számonkérés (32. óra) ...................................................................................................................... 18

II. Algoritmizálás, programozás ............................................................................................................. 19

1.Képek kódolása .............................................................................................................................. 19

2. Algoritmusok. Rendezni, de hogyan? ........................................................................................... 21

3. Rekurzió ........................................................................................................................................ 23

4. Fraktálok ........................................................................................................................................ 25

5. Rekurzív növények, Koch görbe ................................................................................................... 28

Rendszerezzük ismereteinket ........................................................................................................... 31

Számonkérés .................................................................................................................................... 33

6. Adatok a programokban ................................................................................................................ 35

7. A tömb, tömbelemek összegzése ................................................................................................. 38

8. Megszámlálás, maximumkiválasztás ............................................................................................ 41

9. Eldöntés, kiválasztás ..................................................................................................................... 47

10. Keresés ....................................................................................................................................... 52

11. Rendezés .................................................................................................................................... 57

12. Véletlenek .................................................................................................................................... 64

13. Mit tanultunk Pascalból? ............................................................................................................. 69

Mit tanultunk Pascalból? Számonkérés (23. óra) ............................................................................. 74

III. Alkalmazói ismeretek ........................................................................................................................ 75

1. Képszerkesztés ............................................................................................................................. 75

2. Ábraszerkesztés ............................................................................................................................ 77

3. Szövegszerkesztés (Ismétlés, és ami még kimaradt) ................................................................... 79

4. Szövegformázás............................................................................................................................ 81

5. Az adatkezelés alapjai .................................................................................................................. 83

6. Adatformátumok, cella- és tartományhivatkozások ...................................................................... 85

7. Gyakran használt függvények a táblázatkezelőben ..................................................................... 87

8. Dátumfüggvények és a Ha függvény ............................................................................................ 89

9. Adatok grafikus ábrázolása ........................................................................................................... 91

10. A táblázatok adatainak rendezése .............................................................................................. 93

11. Részösszefoglalás ...................................................................................................................... 95

Gyakorlás .......................................................................................................................................... 97

Számonkérés .................................................................................................................................... 99

12. Multimédiás eszközök használata............................................................................................. 100

13. Interaktív bemutató készítése ................................................................................................... 102

14. Weblapkészítés ......................................................................................................................... 104

15. Tervezzük meg weblapunkat! ................................................................................................... 106

16. A jó honlap recepje ................................................................................................................... 107

Gyakorlás ........................................................................................................................................ 108

17. Adatbázisok, információforrások ............................................................................................... 109

3

17. Adatbázisok, információforrások ............................................................................................... 109

18. Információk gyűjtése az internetről ........................................................................................... 111

19. Adatok feldolgozása .................................................................................................................. 113

20. Az interneten talált információ felhasználása ............................................................................ 115

21. Keresés az interneten- tematikus keresés ................................................................................ 117

22. Kulcsszavas keresés az interneten ........................................................................................... 119

IV. Infokommunikáció .......................................................................................................................... 121

1. Információszerzés az internetről ................................................................................................. 121

2. Információ megosztása az interneten ......................................................................................... 123

3. További web2.0-es lehetőségek ................................................................................................. 125

4. Publikálás a neten ....................................................................................................................... 127

5. Elektronikus levelezés ................................................................................................................. 129

2. Levelezőlista ................................................................................................................................ 131

3. Mobilkommunikáció ..................................................................................................................... 133

V. Információs társadalom ................................................................................................................... 135

1. Buli az egész világ ...................................................................................................................... 135

2. Oszd meg és uralkodj! ................................................................................................................ 136

3. A biztonság alapjai ...................................................................................................................... 138

4. Biztonság határok nélkül ............................................................................................................. 140

5. Netezz biztonságosan! ................................................................................................................ 142

Összefoglalás, számonkérés .......................................................................................................... 143

VI. Könyvtári és médiainformatika ....................................................................................................... 146

1. Menjünk könyvtárba! ................................................................................................................... 146

2. Keresés a könyvtárban, adatbázisokban .................................................................................... 148

3. Informatika a könyvtárban ........................................................................................................... 150

4. Nyomtatva vagy elektronikusan? ................................................................................................ 152

5. Összefoglalás .............................................................................................................................. 154

4

I. Számítógép és környezete

1. Szabályok a számítógépteremben

Képességek: Az ismeretek alkalmazásának képessége, együttműködési képesség, szabálykövető

magatartás fejlesztése, a mindennapi életben való eligazodás képessége, szövegalkotás képessége.

Nevelési cél:

A szabályok elfogadtatása

Szabálykövető magatartás kialakítása

Testi és lelki egészségre nevelés

Önálló ismeretszerzés

Fejlesztési feladatok:

Baleset és –tűzmegelőzési szabályok megbeszélése

A gépterem számítógépes informatikai rendszerének megismerése

Információs és kommunikációs kultúra fejlesztése

A testi és lelki egészség megóvása

Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek

Információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális feladatok

Munkaforma: frontális munka, csoportmunka, önálló feladatmegoldás

Tananyag feldolgozása:

Teremrend:

Az első lecke az iskolai terem rendjét, a számítógép iskolai használatának szabályait és a

balesetek megelőzésének módját ismétli át. A zökkenőmentes munka érdekében mindenkinek

ismernie kell ezeket a szabályokat, melyeket természetesen be is kell tartani. A fizika és biológia

tantárgyakban tanultakra támaszkodva néhány fontos tudnivalót is megbeszélünk az esetleg

előforduló balesetek ellátásáról.

Az iskolai hálózat kezelésének szabályait is át kell ismételni. Megbeszélni a jogosultságokat, az

esetleges szankciókat, ha valaki jogtalanul akarja használni a hálózatot.

Ez alkalommal lehet beszélni az előző tanévhez képest történt változásokról, esetleges új informatikai

eszközök használatának szabályairól.

A témához a munkafüzetben a következő feladat tartozik: (ÖM)

1. feladat: A számítógépes terem használatának néhány szabályát kell indokolni.

A teremben található eszközök nagy értékűek óvni kell ezeket.

Az adathordozókkal az iskola gépeire vírusok kerülhetnek. Az iskola gépeire illetve gépeiről nem

kerülhetnek adatok programok ellenőrizetlenül.

A táskák balesetvédelmi okokból nem vihetők a terembe (pl.: tűz estén akadályozhatják a terem

elhagyását).

Az iskola gépeire csak legális programok telepíthetők, melyet általában a rendszergazda tesz meg.

5

2. feladat: (FOM és ÖM)

- A iskolai hálózatba a helyi rend szerint belépnek a tanulók.

- A jogosultságokat a tanár ismerteti, vagy a tanulók kérdezik le.

- Ellenőrzik a tanulók a munkáik mentéséhez szükséges mappa (mappák) elérhetőségét.

II. Balesetvédelem:

Beszélgetés baleset esetén szükséges ellátási feladatokról (Tk 5. old. 1-2. feladat)

Olvassák el az Érdekességek részt is a lecke végén.

III. Ergonómia

Az óra következő részében az ergonómiáról ejtsünk szót, mivel az egészségmegőrzéshez feltétlen

hozzátartozik a számítógép megfelelő elhelyezése, kényelmes használata.

Olvassák el a Tk (6. old.) idevonatkozó szövegét!

Egészítsék ki az olvasottakat az sdt oldalán található ismeretekkel.

a http:// sdt.sulinet.hu oldalon kerestessük meg az idevonatkozó tartalmakat.

CSOPORT munka

1. csoport: Miért kell foglalkozni ergonómiával?

2. csoport: a helyes testtartás

3. csoport: bútorok elhelyezése

4. csoport: fényviszonyok, kellékek

Miután minden csoport beszámolt az olvasottakról, egyéni munkában oldják meg a TESZT feladatsort

IV. Összefoglalás:

Digitális tananyag feladatai

Megoldás:

1. A monitort -úgy helyezem el, hogy a fény oldalról érkezzen, így nem tükröződik

Az állítható magasságú széket

-úgy állítom be, hogy a könyökömet nagyjából derékszögben támaszthassam az asztalra

A számítógép előtt pihenés nélkül -legfeljebb 50 percet célszerű eltölteni

2. haboltó

3. programok telepítése a számítógépekre, internet használata a feladatokhoz, felügyelet mellett

a gépterem használata szabadidőben, órai munka mentése adott helyre,

Válaszoljanak a lecke végén található kérdésekre.

V. Házi feladat:

A Mf. 2-3. feladat

6

2. A számítógép alkalmazása

Képességek: Az ismeretek alkalmazásának képessége, a mindennapi életben való eligazodás

képessége, együttműködési képesség fejlesztése, felkészülés a felnőtt lét szerepeire,

információszerzés és– feldolgozás képessége.

Nevelési cél:

Eligazodás a mindennapi életben





Ismeretek új helyzetben való alkalmazása

Kommunikációs kultúra fejlesztése

Önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése



Munkaforma: frontális munka, csoportmunka, önálló munka


I. Számítógép alkalmazási területei:

A Tk 7. old. bevezetőkérdéseire válaszoljanak! Akinek a szülei számítógépet használnak munkájuk

során, azok írják fel egy szókártyára a szülő foglalkozását (pl.: pénztáros, ápolónő, stb.). Kerüljenek

fel ezek a kártyák a táblára!

Soroljanak fel a tanulók további olyan foglalkozásokat, melyek nem kerültek a táblára, de ellátásukhoz

szükséges számítógép. Ezek közül is felkerülhet még néhány.

Olvassák el a Tk.-ben az erre vonatkozó szakaszt.

Értelmezzék a számítástechnika és az informatika tartalmát, pontosítsák a köztük lévő eltérést.

Fogalom:

Az informatika gyűjtőfogalom, azon eszközök, módszerek, ismeretek összessége, melyek az információk szerzéséhez, kódolásához-dekódolásához, továbbításához, tárolásához, feldolgozásához és felhasználásához szükségesek.

A Tk. 8. old. 3. feladata alapján csoportosítsák a táblán látható szókártyákat!

II. Mesterséges intelligencia:

Nézzenek utána az interneten, hogy

- Mi az intelligencia szó jelentése? (http://www.idegen-szavak.hu)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Intelligencia - fajtái

Beszélgetés: Ki, mit hallott eddig a mesterséges intelligenciáról?

Olvassák el a Tk Mesterséges intelligencia című szakaszát! Az érdekességek részben rövid történetét

is megismerhetik e fiatal tudományterületnek.

7

III. Összefoglalás:

Digitális tananyag

Megoldások:

1. A számítástechnika például adatfeldolgozással, számítógépes irányítással foglalkozik.

A számítógép használata az életnek csak bizonyos területein nélkülözhetetlen.

Az informatika részét képezik a számítógéppel kapcsolatos felhasználói ismeretek.

Az informatika gyűjtőfogalom, eszközök, módszerek, ismeretek összessége.

2. intelligencia

mérhető

részben örökölhező

3 Mesterséges intelligencia célja, hogy olyan gépeket hozzon létre, amik önálló döntésre

képesek.

A mesterséges intelligencia alkalmazására nem csak az informatika területén folynak

kutatások. (útvonal- és iránytervezők, kutató robotok, ...)

Válaszoljanak a lecke összefoglaló kérdéssorára!

IV. Házi feladat:

8

3. A számítógép és perifériái

Képességek: Kommunikációs képesség, információszerzés és– feldolgozás képessége, a

lényegkiemelő és problémamegoldó, képesség fejlesztése.

Nevelési cél:

Kommunikációs eszközök helyes használatára nevelés


Kritikus magatartás kialakítása

A mindennapi életben való eligazodás


Az otthoni számítógép-használati szokások kialakítása






I. Beszélgetés:

Jellemezzék a számítógépet! Milyen tevékenységek elvégzését várják el a számítógéptől?

Hasonlítsák össze a számológéptől elvártakkal! (Tk.9.old. 1 feladat)

Olvassák el a Tk. első bekezdését!

Soroljanak fel néhány eszközt melyek programozott működésűek!

Tk. 9. oldal 2. feladat közös megoldása.

Fogalom:

A számítógép (szűkebb értelemben) olyan elektronikus eszköz, amely információk, adatok és programok tárolására alkalmas memóriával rendelkezik. Az adatok feldolgozásához programokra van szüksége, tehát programozott működésű.

Tk 9.oldal 3. és 4. feladat megoldása

II. Adatbeviteli eszközök:

A billentyűzet

Beszéljenek a számítógép billentyűzetéről az egérről. Milyen ismereteik vannak e beviteli eszközökkel

kapcsolatosan?

A Tk szövegének elolvasása. A billentyűzet csatlakoztatási lehetőségei a számítógéphez. Az

adatátvitel lehetőségei. A hordozható számítógépek billentyűzete nagy valószínűséggel eltér a PC

billentyűzetétől. A különbségek oka, eltérések a használat során.

Az egér

Az optikai egér működése. A hordozható számítógépeken használható touhpad lehetőségei.

Kapcsolat lehetőségei az egér és a számítógép között. Tk szövegének olvasása.

MF 4. old. 2. feladat mondatainak kiegészítése önállóan.

III. A monitor:

9

Az LCD monitor működése, jellemzői. (Amennyiben az iskolában különböző monitorok találhatók,

azokat hasonlítsák össze. – pl.: típus, képarány)

A Mf. 3. feladat megoldása

Digitális feladatok

Megoldások:

1. A számítógép elektronikus adatfeldolgozó eszköz.

Adatok és programok tárolására alkalmas.

Rendelkezik memóriával.

Működése programozott.

2. egér

3. nyomtató

IV. Multimédia:

Fogalom

A multimédia olyan információs tartalom vagy feldolgozási rendszer, amely többféle csatornát is használ (szöveg kép hang animáció, videó) a felhasználók tájékoztatására vagy szórakoztatására.

Tk. szövegének olvasása

V. Összefoglalás

Válaszoljanak a Lecke végén található kérdésekre.

Kiegészítés képpen olvashatnak a multimédiával kapcsolatosan:

http://ecdlweb.hu/index.php?title=Multim%C3%A9dia

http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/-3.htm

VI. Házi feladat:

A Tk. leckéje Mf 4. oldal 1. és 4. feladat megoldása

10

4. A számítógép felépítése és működése

Képességek: információszerzés és– feldolgozás képessége, korrelatív gondolkodás fejlesztése,

információszerzés és– feldolgozás képessége, a lényegkiemelő és problémamegoldó, képesség

fejlesztése.

Nevelési cél:




analógiás gondolkodás fejlesztése

vizuális memória fejlesztése


Az otthoni számítógép-használati szokások kialakítása



Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása


Munkaforma: frontális munka, önálló munka


Válaszoljanak az ismétlő kérdésekre! (Tk. 11.old.)

I. Motivációs beszélgetés:

Ismételjék át a háttértárakról korábban tanultakat!( Tk. 11. old. 1. feladat)

Ismerjék fel a winchestert (valóságban vagy képről). Jellemezzék! (Milyen típusú adattároló a

merevlemez? Mennyi adat tárolására alkalmas ma egy átlagos winchester? Mit jelent a winchester

kapacitása?)

II. Adattárolás a winchesteren

Olvassák el a Tk. 11. old. 1. bekezdését!

Fogalom:

A partíció a merevlemez egy logikai része.

Tk 2. bekezdés elolvasása

Fogalom:

A formázás az a folyamat, amelynek során az adatok fogadásához, tárolásához és azok visszakereséséhez szükséges adat-nyilvántartási rendszer alapjait hozzuk létre a háttértárolón (merevlemez, flopi, pendrive, memóriakártya) vagy annak valamelyik partícióján. Ehhez megfelelő rendszerprogram, vagy segédprogram szükséges.

Magyarázzák meg mit jelent a sáv, a szektor és a cilinder! Mennyi adat tárolására alkalmas egy

szektor? (Tk. 11. old. 2. feladat)

Mi a fájl? Milyen fájlkezelő műveleteket ismerünk? Hogyan kereshetjük meg korábbi állományainkat?

11

A formázás szerepe a Fájlrendszer kialakításában a számítógépen. - Tk szövegének elolvasása.

Mf 5. old. 1. feladat önálló megoldása.

III. A CPU

Tk. 11. old. 3. feladat

Tk ide vonatkozó szövegének elolvasása. (Ha mód van, rá mutassunk CPU-t a valóságban is, és ha

lehet az alaplapra történő csatlakoztatást is.)

IV. A memória

TK szövegének olvasása. (Itt is lehetőség szerint mutassunk be memóriakártyát, és annak

csatlakoztatását az alaplapra)

Beszéljük meg a számítógép elvi felépítését,valamint, hogy az adatok feldolgozása hogyan, milyen

sorrendbe történik.

Oldják meg ezután önállóan a Mf. 5. old. 3. feladatát

V. Kompatibilitás

Fogalom:

A kompatibilitás két eszköz, készülék, berendezés, program együttműködését, egymással való helyettesíthetőségét vagy összekapcsolhatóságát jelenti.

Beszéljünk a hardware elemek, valamint a szoftverek kompatibilitásáról. (Tk. 12. old.)

VI. Összefoglalás:

Válaszoljanak az összefoglaló kérdésekre.


Megoldások:

1. A merevlemezen létrehozható egy vagy több logikai rész. A formázás a mágneses réteget

adatok tárolására teszi alkalmassá. Ekkor jön létre a fájlrendszer, amely segíti a tárolt

adatokhoz való hozzáférést, illetve azok egyszerű megtalálását. A fájlok nevének, helyének

megtalálásához a számítógépnek katalógus szükséges. Minden partíció önálló állomány-

kiosztási táblával rendelkezik.

2. Képösszekötés (CPU, memória, touchpad, PS/2 csatlakozó, alaplap)

3. RAM Tetszőleges elérésű, írható és olvasható tár.

Tárolja a végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat.

ROM Az adatokat tápellátás nélkül is megőrizni képes memória típus.

Egy szilíciumlapkára integrált digitális egység.

CPU Központi vezérlőegységnek is nevezzük.

Jellemezhetjük például a műveleti sebességgel, órajel-frekvenciával.

Kiegészítés képpen a lecke végén olvasható érdekességeket is célszerű elolvasni.

VII. Házi feladat:

A tankönyvi lecke

Mf. 5. old. 2. feladat (rejtvény) megoldása.

12

5. Operációs rendszerek és segédprogramjaik

Képességek: Információs és kommunikációs kultúra, deduktív gondolkodás, a lényegkiemelő és

problémamegoldó képesség, döntési képesség.

Nevelési cél:




Szabálykövető magatartás fejlesztése


Az helyes számítógép-használati szokások kialakítása



Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése





I. Motiváció:

Mf 6. old. 1. feladat önálló megoldása.

Mondják el, milyen operációs rendszerrel találkoztak otthon vagy az iskolában a tanulók? Látott-e

esetleg kezelt-e már valaki közülük más operációs rendszerrel működő gépet? Ha tudja, mondja el,

milyen eltérést látott vagy tapasztalt.

II. Az operációs rendszerek:

Mf. 6. old. 2. feladat megoldása korábban tanultak alapján. (ÖM)

Fogalom:

Felhasználói felület az a terület, melyet az operációs rendszer a felhasználóval való kapcsolattartásra tart fenn.

A ma használt operációs rendszerek felhasználói felületének megjelenése.

(Grafikus és parancssoros üzemmód összehasonlítása az ábra segítségével)

Egyszerre futtatható programok

Egy illetve több felhasználós operációs rendszerek. Tk. szövegének olvasása (13. oldal)

A táblázat áttekintése

III. Az operációs rendszerek felépítése:

Tk. szövegének elolvasása (14. old.)

Tk 14. old. 2. feladat összefoglaló ábráját közösen elemezzék!

I

V. operációs rendszerek segédprogramjai:

Tk. 14. old. 3. feladat (7. osztályban tanultak ismétlése)

13

A Tk szövegének elolvasása

Nyissák meg a tanulók a Windows Intézőt, és az olvasottakat próbálják ki. Hozzanak létre mappát,

másoljanak illetve mozgassanak át fájlokat, töröljenek állományt, stb


Ha módjukban áll a tanulóknak hasonlítsák össze a Totál Commanderrel az Intézőt.

Hívjuk fel a figyelmüket, hogy mindkét segédprogram beállításai megváltoztathatók a menüben,

lehetőség szerint ezt nézzék is meg, próbálják ki!

Oldják meg lehetőség szerint Totál Commanderrel a Tk. 14. old. 5. feladatát!

V. Összefoglalás:

A lecke végén található összefoglaló kérdésekre válaszoljanak.

Ha lehetőség van rá nézzenek meg más operációs rendszert is, mint amit általában használnak (pl.:

Linux). Hasonlítsák össze a tanult jellemzőik szerint ezeket (felhasználói felület, felhasználók száma,

futtatható programok)!


Megoldások:

1.

2. kernel: ki- és bemeneti eszközök kezelése, programok futásának kezelése (pl: indítás,

leállítás, memória-hozzáférés biztosítása, háttértárolók kezelése), , alkalmazások futásának

kezelése (indítás, futási feltételek biztosítása)

shell: kapcsolattartás a felhasználóval (felhasználói felület)

3. KÉPEK! Linuxos ablak képe, parancssor képe, menüvezérelt kép

VI. Házi feladat:

A Mf 6. old. 3. feladat

14

6. Számítógépünk és adataink védelme

Képességek: Információs és kommunikációs kultúra, a mindennapi életben való eligazodás, a

lényegkiemelő és problémamegoldó képesség, együttműködés, döntési képesség.

Nevelési cél:





Felkészülés a felnőtt lét szerepeire










I. Motiváció:


Csoportosítsuk a háttértárakat különböző szempontok szerint! (Pl.: az adattárolás módja, adattároló

kapacitása, hordozhatóság,…) Írtál-e már adatot CD-re, DVD-re? Hogyan tudtál ezekre az

adathordozókra adatot kiírni? Szükség van-e más háttértáraknál ehhez a művelethez hasonló

programra?

Tk. 15. old. 1. bekezdés elolvasása


II Adatok és a számítógép elleni támadások:

Mf. 7. old. 1. feladat megoldása korábban tanultak alapján. (ÖM)

Tk. 15. old. szövegének olvasása

Táblázat: Vírusok, férgek, kémprogramok jellemzői

Miben hasonlít a három csoport egymáshoz?

Mi a fő különbség közöttük?

III. Adatvédelem:

Tk. 15. old. szöveg olvasása

Fogalom:

A tűzfal olyan hálózatvédelmi szoftver alkalmazása, amely figyeli és korlátozza az internetes (kimenő és bemenő) adatforgalmat.

Vírus jelenlétének jelei Tk. szövegének olvasása (15. old.)

15

Fogalom:

A vírusirtó programok képesek az adatbázisukban szereplő vírusfajták azonosítására és hatástalanítására.

Tk 15. old. 3. feladat


Biztonsági mentések célja Tk szövegének elolvasása (15. old.)

IV. Adattömörítés:


Az adattömörítés célja

Tk. 16. old. 6. feladat Tk szövegének olvasása

Tömörítő programok Tk. 16. old. 7. feladat Tk szövegének olvasása

Tömörítés módja: veszteségmentesen és veszteségesen tömörített állományok, azok kiterjesztése

Digitális feladat

Megoldások:

1. SZÁMÍTÓGÉPES VÍRUS

2. A számítógépes adattömörítés célja, hogy az adatok minél kisebb helyet foglaljanak a

háttértárakon, illetve minél gyorsabban lehessen átküldeni azokat más számítógépekre.

Alapvetően kétféle tömörítés lehetséges. Az egyik a veszteségmentes, a másik a veszteséges

adattömörítés. Ha a tömörítés veszteségmentes, akkor az adatok az eredetinek megfelelően

pontosan visszaállíthatók. Amennyiben az adatok pontosan nem állíthatók vissza a tömörítés

veszteséges volt. Ez általában azonban olyan eltéréseket eredményez, melyet az ember

érzékszervei nem, vagy csak alig érzékelnek. A tömörítés mértéke veszteséges tömörítés

esetén nagyobb.

3. veszteséges kép:*.jpeg, mozgókép: *.mpg, hang: *.mp3.

veszteség mentes kép: *.png, hang. *.flac,

V. Karbantartás:

Mondják el a tanulók, szokták-e informatikai eszközeiket tisztítani, illetve melyiket hogyan?

A számítógép és perifériáinak karbantartása (Tk. 16. old. szöveg olvasása)

Tk. 16. old. 8. feladat Tk szövegének olvasása


A lecke végén található összefoglaló kérdésekre válaszoljanak.

Az érdekességek elolvasása.

VII. Házi feladat:

Előzetes feladat: Nézzenek utána ergonómiai kérdéseknek!

Javaslom a következő oldalakat:

http://www.venusz-irodabutor.hu/index.php?am=44&oldal=oldal&o=hogyan_alakitsunk_ki_szamitogepes_munkahelyet

http://hu.opensuse.org/Dokument%C3%A1ci%C3%B3/SL9.3/Bevezet%C3%A9s_a_Linux_vil%C3%A1g%C3%A1ba/Ergon%C3

%B3mia

16

7. Összefoglalás

Képességek: Információs és kommunikációs kultúra, a mindennapi életben való eligazodás, a

lényegkiemelő és problémamegoldó képesség, együttműködés, döntési képesség önálló

ismeretszerzés.

Nevelési cél:






Testi lelki egészség







Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet

Munkaforma: frontális munka, csoport munka, önálló munka


I. Csapatjáték: 5 csapat alakítása

1. feladat: Borítékokba tegyünk egy-egy képeket (szék, számítógépasztal, monitor, billentyűzet és

egér, világítás, lakás alaprajza). Húzzanak a csoportok egy-egy borítékot és a benne talált kép alapján

beszéljenek az ergonómiáról.

17

- Melyik széket választanátok a számítógépasztal mellé? Miért?

- Vajon a billentyűzet különleges formájának van a használatban is szerepe? A választ indokoljátok!

- Hogyan helyeznétek el a monitort az asztalon? Miért?

- Ez az íróasztal kis helyet foglal, és modern a megjelenése is. Szívesen dolgoznátok ennél az

asztalnál? Miért?

- Hogyan világítanátok meg az íróasztalt számítógép használata közben?

- Rajzoljátok be a lakásba a számítógépasztalt! Hová és hogyan helyeznétek el?

(A kérdéseket is a borítékokba tehetjük segítségképpen.)

A csoportok foglalják össze a saját területükkel kapcsolatban a helyes munkakörnyezet kialakítását,

említsék meg a helytelen környezetkáros hatásait!

2. feladat: A csoportok ismét húzzanak! Egy-egy állításról – az alábbiak közül - döntsék el, hogy igaz

vagy hamis

Az informatika fogalma megegyezik a számítástechnikával.

A számítástechnika például adatfeldolgozással, számítógépes irányítással foglalkozik.

A számítógép használata az életnek csak bizonyos területein nélkülözhetetlen.

Az informatika részét képezik a számítógéppel kapcsolatos felhasználói ismeretek.

Az informatika gyűjtőfogalom, eszközök, módszerek, ismeretek összessége.

3. feladat: A csoportok egy-egy hardver elemet válasszanak (billentyűzet, egér, monitor, CPU,

memória).

A tanultak alapján találjanak ki 4 kérdést (a választott eszközzel kapcsolatban). Ezekre a többi

csapatnak kell ezután válaszolni. (A csapatok, ha tudják, az elhangzottakat kiegészíthetik.)

4. feladat: Egy borítékba helyezve osszuk ki a csapatoknak a következő meghatározásokat:

- A merevlemez egy logikai része.

- Folyamat, amely során a háttértár adat-nyilvántartási rendszerét hozunk létre.

- A fájlok tárolásának és rendszerezésének módszere. Állomány-kiosztási tábla.

- két eszköz, készülék, program együttműködése, egymással való helyettesíthetősége, vagy

összekapcsolhatósága.

- Szoftverek és hardverek egy adott változatát azonosító egyedi szám vagy számsorozat.

A csapatoknak a megfelelő fogalmakat kell kitalálni. (partíció, formázás, fájlrendszer, kompatibilitás,

verziószám)

II. Önálló feladatmegoldások

Mf. 6. old. 4-5. feladat (ÖM)

Mf. 7. old. 2-3. feladat (ÖM)

III. Házi feladat:

Mf. 7. old. 5-6. feladat

18

Számonkérés (32. óra)

Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló

tanulás képessége

Nevelési cél:

Önálló feladatmegoldás

Önértékelés,

Feladatok megoldásának tervezése


Problémalátás.

Problémamegoldás.

Döntési kompetencia

Összefüggéslátás

Szemléltető eszközök: Munkalap

Munkaforma: egyéni


Számonkéréshez a Számítógép és környezete munkalapot ajánlom.

19

II. Algoritmizálás, programozás

1.Képek kódolása

Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, feldolgozásának és

rögzítésének képessége. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

mások titkainak tiszteletben tartása,


színkódolás technikája

színmélység fogalma

pixel, vektorgrafika fogalma

RGB színkódolás

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet,

Munkaforma: frontális, egyéni munka


Az előző években áttekintettük a számok, betűk, hangok kódolását. Ebben a tanévben és ebben a

leckében a képek, színek kódolását mutatjuk meg. Ismételjük át amit a kódolásról tanultunk.

1) Hangulati előkészítés

Végezzük el a tankönyv által is javasolt gyakorlati példafeladatot! Válasszunk ki egy képet,

szkennerjük be, különböző formátumban mentsük el a számítógépre.

Hasonlítsuk össze a különböző képformátumok méretét, a képek minőségét. A számítógép, mint

minden információt, a képeket is digitális adatként kezeli, azaz bináris számokkal írja le. Így a kép

minden jellemzőjéhez (méret, szín, satöbbi) valamilyen számot rendel hozzá.

2. Új anyag feldolgozása

Képek ábrázolására két grafikai módszert használunk a vektor és a raszter grafikát. Feltétlenül

képeken keresztül elemezzük a két ábrázolási technikát. Nagyítsuk ki mind a raszter, mind a

pixelgrafikus képet. Szerezzenek így tapasztalatot arról, a pixelgrafikus kép nagyítása eseten romlik a

kép minősége, szétesik a kép. A rasztergrafikus kép nagyításakor nem történik minőség romlás, de

megjelenítésére bizony jóval több időre van szükség.

Gyűjtsünk olyan területeket, ahol raszter, illetve pixelgrafikát érdemes használni. Ezzel is erősítsük azt

a nézetet, hogy nem mondhatjuk ki egyik technikát sem jobbnak, vagy rosszabbnak.

Ezután beszéljünk a képek tulajdonságairól.

20

A képek mérete, felbontása és a színmélység. Ezekről már a korábbi években tanultak. A tankönyv

példafeladata alapján elemezzük, hogy hogyan számoljuk ki a képek méretét. Ehhez a munkafüzet 5.,

6. feladat is ad segítséget.

Színek kódolása.

A színek kódolásához alapvetően kétféle színkeverést használunk az additív és a szubsztraktív

színkeverést. A tankönyv magyarázó szövege, illetve a hozzá kapcsolódó kép segít értelmezni e két

színkódolást.

Emeljük ki a felhasználási lehetőségét, a szubsztraktív színkódolást a színes nyomtatóknál

alkalmazzák, míg az additív más néven összeadó színkódolással dolgozik a monitor, a televízió.

21

2. Algoritmusok. Rendezni, de hogyan?

Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

pontos munkára nevelés,


az algoritmikus gondolkodás fejlesztése,

mindennapi élet algoritmusainak felismerése,

algoritmus adatainak értelmezése, lejegyzése,

rendezési és keresési algoritmusok,

közvetlen kiválasztásos rendezési elv




1. hangulati előkészítés

Ismételjük át amit az algoritmusokról eddig tanultunk.

Milyen algoritmus leíró eszközöket ismernek?

Hol segít nekünk az algoritmus a mindennapi életben?

Mi köze van az algoritmusnak a programozáshoz?

Miután ezeket a kérdéseket tisztáztuk, térhetünk át az új anyag feldolgozására.

2. új anyag feldolgozása

Nosztalgiaként elindíthatjuk a jó öreg Comlogo Breki játékát. Mi volt itt a feladat? Hogyan tudtad sorba

rendezni a békákat?

Emeljük ki, hogy a rendezés mindig valamilyen szempont szerinti sorba állítása az elemeknek.

Gyűjtsük össze mindazon területeken, ahol találkozunk a mindennapi életben rendezéssel.

A legegyszerűbb rendezési algoritmus az elemek cseréje.

Hogyan tudnánk erre egy algoritmust írni? A tankönyv példaprogramja segítségével elemezzük, majd

játsszuk is le a rendezési elvet! Az elemekhez bármilyen tárgyat választhatunk. A rendezéshez több

szempontot is válasszunk. Pl. rendezzük nagyság szerint sorba, rendezzük súly alapján stb.

Majd ezután térjünk vissza a békák sorba rendezéséhez.

Itt nemcsak két elemet kell összehasonlítanunk és adott esetben cserélnünk, hanem valamennyi

elemet. Ehhez használjuk a buborék, vagy cserélő rendezési elvet. A rendezési módot kövessék végig

a tankönyv példája alapján. Vizsgáljuk meg a két elemet, hasonlítsuk össze a elem nagyobb-e mint b

elem? Ha nagyobb, akkor cserélje ki egymást a két elem, ha nem, akkor marad mindegyik a helyén.

És így folytatva az összes elemet összehasonlítjuk. Emeljük ki, hogy eléggé lassú ez a rendezési

eljárás, különösen, ha sok elemet kell sorba rendezni. Ezért az adatkezelő programok inkább a gyors,

vagy a kupacrendezést használják.

Maximum rendezés:

Ehhez nagyon jó példa az osztály tanulóinak magasság szerinti sorba állítása. Hagyatkozzunk a

szintoniára, rendezzék ők sorba egymást. Ki milyen módszert választana? Mit gondolnak a buborék

rendezésről? Nyilván megfogalmazódik, hogy ez nem hatékony módszer, lassú, nehézkes. A

22

valóságban is a legnagyobb tanulót választjuk ki az adott csoportból, majd őt a sor végére küldjük.

Ismét választunk és megint a legmagasabb tanulót keressük a már megmaradt csoportban, akit a sor

végére küldünk, illetve az övé az utolsó előtti hely. Ezt az elvet maximum kiválasztásnak nevezzük.

Keressünk még példát maximum rendezésre!

Semmiképpen ne hagyjuk ki a marosvásárhelyi magyar egyetem hallgatóinak néptáncbemutatóját.

Igen sajátos módon mutatják be a hallgatók a különböző rendezési elveket, az egyes algoritmusok

működését. Ezen a videón a buborék rendezést láthatjuk táncban elbeszélve.

http://www.bi.hu/2011/04/08/rendezesi_algoritmusok_neptancokkal_bemutatva.html

http://www.bi.hu/2011/04/08/rendezesi_algoritmusok_neptancokkal_bemutatva.html

23

3. Rekurzió

Képességek: Térbeli tájékozódó képesség, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Logikai képesség

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés.



egyszerű alakzatok készítése,

térszemlélet fejlesztése,

problémalátás, problémamegoldás képessége,

elágazások, egyágú, kétágú elágazások,

rekurzió fogalma.

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, ImagineLogo program



Ezen az órán elevenítsük fel mindazt, amit eddig a logo-ról tanultunk. Csakis gyakorlati feladatokon,

érdekes problémákon keresztül. A ciklusokat, az eljárásokat és benne a paraméterek szerepét.

1. hangulati előkészítés.

Elemezzük a következő butácska programot. Kipróbálás nélkül mondják meg a gyerekek, hogy a

Teknőc a rajzol eljárásra mit rajzol.

Eljárás rajzol :hossz

előre :hossz jobbra 90

rajzol :hossz

vége

Ezután térjünk át a tankönyv által javasolt példaprogramra, amit annyiban változtattunk, hogy amikor a

Teknőc meghívja az eljárást a hosszúsága mindig 10 egységgel nő.

Vajon most mennyiben változik az előzőtől rajztól?

Ha ezt a gyerekek a program beírása nélkül elképzelik, „fejben le tudják játszani”, akkor megértették a

rekurziót.


Az eljárásban a fordulat mértékét is paraméterezzük, így azok szabadon változtathatók. Remek

alkalom arra, hogy fantáziájukat elengedjék, próbálkozzanak, a mi dolgunk pedig, hogy ez a

próbálkozás egyre inkább módszeres kísérletezéssé alakuljon át. Ha egy érdekes rajzot kapunk,

mindig térjünk ki arra, hogy vajon miért kaptuk azt a rajzot.

1. probléma: Hamar felmerül a gyerekekben a kérdés, hogy hogyan lehetne megállítani a Teknőcöt.

Hiszen a mindent megállít gomb (Stop gomb használata nem szerencsés). Ők fogalmazzanak meg a

feltételhez állítást!

Pl. Álljon meg akkor, ha a hossza eléri a 200 egységet stb.

Elemezzük a következő leállítási módokat

ha :hossz = 200 [stop]

ha :hossz > 200 [stop]

Mikor áll le az eljárás, ha a :hossz értékét 10-zel növeljük?

24

Mikor áll le az eljárás, ha a hossz értékét 11-gyel növeljük? Látniuk kell a gyerekeknek, hogy ebben az

esetben az első feltétel, soha nem teljesül.

2. probléma: Elemezzék a tankönyv első példáját.

Az első esetben a sor elején eldönti a feltételről, hogy igaz, vagy hamis, és ha igaz, csak akkor

teljesíti, míg a második esetben a feladatot elkészíti, és csak azután dönti el, hogy folytassa-e, azaz a

feltétel teljesül –e?

A rekurzió gyakorlására, illetve a paraméterek szerepének megértéséhez a munkafüzet feladatait

javaslom. Ezek a feladatok remek lehetőséget adnak a differenciálásra, mindenki a saját

képességének megfelelő feladatot oldja meg. A feladatok előtt a csillagok segítenek a választásban.

25

4. Fraktálok

Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő, szabálykövető képesség.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés.



a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése,

építkezés,

rész és egész kapcsolata,

strukturált programozás elemei.

fraktál, mint matematikai, esztétikai érdekesség,

feltétel vizsgálata, egy, kétágú elágazás

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, Logo program



Ezen az órán a fraktálok csodálatos világával ismerkedünk meg. Megnézzük, hogy a Logo

programozási nyelvben milyen egyszerűen készíthetünk fraktál mintákat. A fraktálok „önhasonló”,

végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyekben változatos formában legalább egy felismerhető

ismétlődés van bennük. Az elnevezést 1975-ben Benoit Mandelbrot adta, a latin fractus (vagyis törött;

törés) szó alapján, ami az ilyen alakzatok törtszámú dimenziójára utal.

Mandelbrot lengyel származású amerikai-francia matematikus, Varsóban született 1924. november

20-án és 2010-ben halt meg Amerikában.


Határozzuk meg és értelmezzük a fraktál fogalmát. Mutassunk be Logo-ban készült fraktál rajzokat.

Felvetésként indíthatjuk, hogy a Logo programozási nyelven nagyon könnyen tudunk készíteni

látványos fraktálokat.


Egy olyan fát rajzoljunk, amelynek a törzse :hossz egység hosszúságú, a megadott szabály szerint,

ev-szer ismételjük.

A szabály pedig a következő:

- Kiinduló állapot egy hossz egységnyi törzs,

- A törzs végén kétfele ágazik, az ágak 45 fokos szöget zárnak be egymással és hosszuk a

törzs hosszának a fele,

- Az ágak végén 2 újabb ág nő, amelyek szintén 45 fokos szöget zárnak be egymással és

hosszuk az előző hossz fele.

Segítsünk ennek a feladatnak a megértésében. Bontsuk részekre a feladatot.

Az első évben a fa egyetlen ágból (törzsből) áll.

26

eljárás egyévesfa :hossz

előre :hossz

hátra :hossz

vége

Második évben két ágat hajt.

eljárás kétévesfa :hossz

előre :hossz

balra 45 előre :hossz / 2 hátra :hossz / 2 jobbra 90 előre :hossz / 2 hátra :hossz/ 2

balra 45 hátra :hossz

vége

Az algoritmus jól megérthető, ha a szintoniát kihasználva, végig járjuk. Az elágazás

legyen például a függőlegestől jobbra-balra 45 fokos szögben. A megrajzolás

sorrendje tetszőleges, mi most, először jobbra fordultunk, haladtunk :hossz/2 –t,

visszaléptünk :hossz/2-t, fordultunk balra 45 fokot, így visszaérkeztünk az elágazás

pontjába, majd elfordultunk balra 45 fokot. Következett a bal irányú új ág

megrajzolása, majd hátra léptünk :hossz/2-t. Jobbra fordultunk 45 fokot. A bal oldali

ág megrajzolása után, ismét az elágazás pontjába jutottunk. Végezetül hátra léptünk

törzsmagasságnyit.

A hároméves fa törzsén balra és jobbra 45 fokban egy-egy félméretű kétéves-faforma található:

Hároméves fa

eljárás háromévesfa :hossz

előre :hossz

jobbra 45 kétévesfa :hossz/ 2 balra 90 kétévesfa :hossz / 2 jobbra 45

hátra hossz

end

A kiemelt részben meghívtuk a kétévesfa eljárás hosszúságának a felét.

Most fogalmazzuk meg az általános fa rajzolás algoritmusát.

eljárás fa :ev :hossz

előre :hossz

ha :ev>1 [jobbra 45 fa :ev -1 :hossz/2 balra 90

fa :ev -1 :hossz/2 jobbra 45

hátra :hossz

vége

Az eljárás második sorában meghatároztuk a feltételt, miszerint ha a fa idősebb mint egyéves akkor

hajtsa végre az utasítást. Ha még nincs egyéves, akkor ne rajzoljon ágat, csak a törzse lesz látható.

Látványosabb lesz a fa, ha az ágak vastagsága is igazodik az ág életkorához. A fa törzse legyen a

legvastagabb!

Néhány variáció a fa rajzolásához. A feladatok a Neumann János Logo Programozási Verseny

feladataiból valók.

27

Ezek elkészítését szakkörön, vagy házi feladatnak javaslom.

28

5. Rekurzív növények, Koch görbe

Képességek: Kreativitás, kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges

képességek. Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás képessége. Lényegkiemelő,

szabálykövető képesség.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

kezdeményezőkészség.



a gyermeki alkotó fantázia fejlesztése,

a strukturált programozás eleme,

a teljes teknőc tétel,

Szabálykövető képesség,

Fraktálok felismerése, bennük a szépség felfedezése



Tananyag feldolgozása

A fraktálok jelentősége nem csak esztétikai szépségükben, és matematikai tulajdonságaikban rejlik.

Egyre biztosabb az a sejtés, hogy a természetben megtalálható alakzatok fraktálábrákra vezethetőek

vissza. Szinte mindenütt fraktálokba botlunk. Jellemző példa a fa, illetve annak ága, levele.

„Egy kis sejtbe - logos elképzelések szerint - nem lehet túl bonyolult infromáció beleprogramozva. "

Nőjj két centit, majd ágazz el!" Az ilyen és ehhez hasonló utasításokkal nagyon szép, "természetes"

ábrákat kaphatunk.” (Farkas Károly) Ilyen például a páfrány fraktál:

Az interneten rengeteg oldalt találunk, melyek a fraktálok világával ismeretet meg, böngészgessék

ezeket az oldalakat.

http://fraktal.lap.hu/

1. Hangulati előkészítés

Ismételjük át amit a fraktálokról tanultunk. Keressünk a természetben fraktálokat. Gyűjtsük össze

azokat a területeket, ahol találunk fraktálokat.

Természetben (növények, talajban szivárgó víz, őrölt babkávé szemcséi között átszűrődő feketekávé)

mintázatában. Ugyancsak fraktálok jelennek meg légbuborékok olajban történő mozgásakor, bizonyos

kristályok növekedésekor, vagy a villámcsapásokra emlékeztető elektromos kisülésekben. A felhők

szabálytalan mintázata és a tengerpartok csipkézettsége is szinte bizonyosan fraktálnak tekinthető.

Művészetben: Az elmúlt évszázadban számtalan művész alkalmazta a technikát, még ha nem is

ismerte definicióját, matematikai hátterét. Például Vincent Van Gogh, aki energia sűrű örvényeibe

burkolta tárgyait, vagy akár Escher rekurzív geometriái. Az építészetben kiemelkedő alkotásnak

számítanak a Párizsi Operaház részletes barokk díszítései.

Távlati lehetőségek: Kiaknázhatatlan tárházát képzik a fraktálok. Mivel a törésvonalak fraktálok,

felhasználhatjuk az elméletet a Föld kéregszerkezete vagy a földrészek kialakulásának modellezésére

is.

http://fraktal.lap.hu/

29

Nagyon sok hasznos ismeretet ad a következő oldal:

http://matchsz.inf.elte.hu/logosecsetvonasok/erdekesseg7.html


Készítsünk Logo nyelven csipketerítőt!

Az alapmotívum egyszerű: Vegyünk egy egyenes szakaszt, osszuk három részre, a középső rész

helyére egy egyenlő szárú háromszöget állítunk, melynek alapját kihagyjuk.

Készítsük el az eljárást!

eljárás egy :hossz

előre :hossz balra 60 előre :hossz jobbra 120 előre :hossz

balra 60 előre :hossz

vége

Az egyenes szakaszok helyére tegyük az alapmotívumot kisebb méretben:

eljárás kettő :hossz

egy :hossz / 3 balra 60 egy :hossz / 3 jobbra 120 egy :hossz / 3

balra 60 egy :hossz / 3

vége

Mindegyik szakaszt alkossa a "kettő" motívum:

eljárás három : hossz

kettő :hossz / 3 balra 60 kettő :hossz / 3 jobbra 120 kettő :hossz / 3

balra 60 kettő :hossz / 3

vége

A csipketerítőnk megnevezése Koch-görbe. Egységnyi hosszúságú szakaszt három

részre osztottuk, és a középső részt helyettesítettük egy egyenlő oldalú háromszög

két szárával. Ezt folytattuk: az így kapott törött vonal mindegyik szakaszát három

részre osztottuk, és a középső részt helyettesítettük az egyenlő oldalú háromszög

két szárával.

Ezután írjuk meg az általános koch görbét rajzoló eljárást!

eljárás koch :hossz :szint

ha :szint = 1 [előre :hossz stop]

koch :hossz / 3 :szint - 1

balra 60


jobbra 120


balra 60

koch :hossz / 3 :szint – 1

vége

http://matchsz.inf.elte.hu/logosecsetvonasok/erdekesseg7.html

30

Amennyiben a szint értéke egy, egy egyenest rajzol az eljárás és megáll. Különben, figyelembe véve

az egy eljárásban leírt struktúrát, a teknős általános görbét rajzol, elfordul balra 60 fokkal, megrajzolja

újból az általános görbét, elfordul jobbra 120 fokkal, megrajzolja a görbét, elfordul balra 60 fokkal és

megrajzolja a görbét. Az általános eljárást mindig az a korábbi szakaszhossz egyharmadára hívjuk

meg.

Ezekkel a rekurzív görbékkel is építkezhetünk, mint oldalakkal például háromszöget, ötszöget,

hatszöget rajzolhatunk:

ismétlés 3 [koch :hossz :szint jobbra 120]

ismétlés 5[koch :hossz :szint jobbra 72]

ismétlés 6[koch :hossz :szint jobbra 60]

Ha nem jobbra, hanem balra fordítjuk el a teknőst az alakzatok nem kívülre, hanem belülre

rajzolódnak.

31

Rendszerezzük ismereteinket

Képességek: Kommunikációs készség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Kreativitás, problémamegoldás, problémalátás. Alkotva tanulás képessége, önálló tanulás.

képessége.

Nevelési cél:

önértékelés,

tervszerűség.

Fejlesztési feladatok

problémamegoldás,

problémalátás,

kritikai képesség.



Munkaforma: frontális, egyéni tanulás


Továbbra is a fraktálok világából merítünk feladatot. Egy különleges fraktált Sierpinski szőnyeget,

illetve négyzetet készítsük el ezen az órán. Ezt a fraktált 1916-ban mutatta be Waclaw Sierpinski

lengyel matematikus. A Sierpinkski négyzet nem egy fraktálgörbe, hanem egy olyan fraktál, amelynek

előállításakor szakasz helyett négyzetből indulunk ki. Ennek kidolgozását a munkafüzetben is

megtaláljuk.


A Sierpinski szőnyeget közösen, lépésenként készítsük el.

Elkészítésének menete:

1. lépés. Rajzoljunk egy szabályos négyzetet. Eljárás négyzet :hossz

ismétlés 4[ e :hossz j 90]

vége

2. lépés. Kössük össze a négyzet oldalainak harmadolópontjait a szemközti harmadolópontokkal, így a négyzetet kilenc kisebb négyzetre osztottuk. A középső négyzetet vágjuk ki. eljárás kivág :hossz

e :hossz j 90 e :hossz b 90

tl négyzet :hossz tf

j 90 h :hossz b 90 h :hossz

vége

3. lépés A maradék nyolc négyzetnek ugyanígy vágjuk ki a közepét.

eljárás sierpinski :szint :hossz

kivág :hossz / 3

ha :szint > 0 [ism 4 [ism 2 [sierpinski :szint - 1 :hossz / 3~

e :hossz / 3] e :hossz / 3 j 90]]

vége

4. lépés A keletkezett összes négyzettel tegyük ugyanezt. Amit végtelen lépés után kapunk, az a Sierpinski-szőnyeg.

32

eljárás start :szint :hossz

tl négyzet :hossz tf

sierpinski :szint :hossz

vége

Az előző feladat mintajárára bármely szabályos sokszög alakzattal elkészíthetjük, pl. háromszöggel,

hatszöggel.

Találjanak ki saját fraktálokat is! Találjanak ki egy alakzatot, amire a szakaszokat minden lépésben

kicserélik! Az elképzelésben segít, ha papíron megrajzolják az első 1-2 lépést, és utána írják meg az

eljárást.

33

Számonkérés

Képességek: Kreativitás, problémamegoldás, problémalátás.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés.



problémamegoldó gondolkodás

logikai gondolkodás

térszemlélet fejlesztése,

strukturált programozás.

Szemléltető eszközök: feladatgyűjtemény ImagineLogo program

Munkaforma: egyéni

A feladatgyűjtemény Algoritmizálás, programozás fejezet A, B, C feladatlapját dolgozzák fel.

A feladatlap megoldása:

1. feladat. vektor és rasztergrafikát.

2. feladat. Egy színes monitor képe 1024X768 képpontból áll. Minden képpont színe 2 bájttal van

kódolva. Legalább hány Kilobájt memória kell egy ilyen kép tárolásához?

3. feladat. folyamat, mondatszerű leírás, stuktogram

4. feladat. A valami 1 hatására a Teknőc húz egy vonalat és megfordul 180 fokkal.

5. feladat.

eljárás fkör

ismétlés 360[előre 1 jobbra 1]

fkör

vége

6. feladat. Melyik rajz melyik megoldáshoz tartozik? Kösd össze a megfelelőt!

első program - első rajz

második program – második rajz

7. feladat. A megoldás a megoldas.imp fájlban található.

B feladatlap megoldása

1. feladat. gyors megjelenítés, korlátlan színek használata.

2. feladat. 800*600*16/8

3. feladat. egyirányú, többirányú elágazás

4. feladat. Nem rajzol semmit a Teknőc.

5. feladat. Írj eljárást, amely folyamatosan négyzetet rajzol!

eljárás fnégyzet

ismétlés 4[előre 100 j 90]

fnégyzet

34

vége

6. feladat. Melyik rajz melyik megoldáshoz tartozik? Kösd össze a megfelelőt!

első program – második rajz

második program – első rajz

7. feladat. Megoldása a megoldas.imp fájlban található.

C feladatlap megoldása

1. feladat. Itt a három alapszín a következő: kékeszöld (Cyan), a bíbor (Magenta) és a sárga

(Yellow). Mivel ezekből nem lehet tökéletes feketét kikeverni, így a feketét hozzá vesszük, mint

negyedik alapszínt. Ezt a színkeverést CMYK színkeverésnek is nevezik.

2. feladat. 1280*960*16/8

3. feladat. Reláció jeleket alkalmazunk, egyenlő, kisebb, nagyobb, nem egyenlő, kisebb egyenlő,

nagyobb egyenlőr

4. feladat. 5 szakaszt rajzol a Teknő, és minden szakasz után elforul.

5. feladat. Írj eljárást, amely folyamatosan háromszöget rajzol!

eljárás fháromszög

ismétlés 3[ előre 100 jobbra 120]

fháromszög

vég

6. feladat. Melyik rajz melyik eljáráshoz tartozik? Kösd össze a megfelelőt!

első program –első rajz

második program – második rajz

7. feladat. Megoldása a megoldas.imp fájlban található.

35

6. Adatok a programokban

Képességek: Logikai képesség fejlesztése, lényegkiemelés képessége, az önálló ismeretszerzéshez

szükséges képességek.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

feladat megoldásának tervezése,

meglévő ismeretek alkalmazása új helyzetekben


Problémalátás

Az adatok megkülönböztetése (bemeneti- és kimeneti adatok)

Adatok rögzítése tárolása a mindennapi életben

Összefüggések keresése

Adatok közötti kapcsolatok

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális tananyag

Munkaforma: frontális, egyéni


I. Ismétlés: Az adat és a vele kapcsolatos fogalmak;

- Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!

- Oldják meg a digitális tananyag feladatait!

Megoldás:

1. iskolanev byte

tanulmanyiatlag string

osztaly real

osztalyletszam string

2. Memória, képernyő, nyomtató, háttértár

3. értéke, memóriában lefoglalt hely mérete, típusa

Motiváció: (FOM)

Az iskolai büfé napi átlagos forgalma 23000 Ft. A bevétel 58%-át az árukészlet feltöltésére költik. Ez

nem tartalmazza a 27% ÁFÁ-t. Hány Ft haszna van havonta a büfének?

- Írható-e a feladat megoldására program? (Írható)

- Melyek lesznek a bemeneti adatok? (napi forgalom,az áru

nagykereskedelmi ára, az ÁFA)

- Mi lesz a kimeneti adat (az eredmény)? (haszon havonta)

- Mely adattal kell még számolni a feladatban? (napi forgalomból havi hasznot kell

számolni, tehát a napi hasznot a

munkanapok számával szorozni kell.)

A munkanapok száma mely adatcsoportba tartozik? (bemeneti adat)

- Mi a programozás célja? (Egy probléma hatékonyabb,

gyorsabb megoldása.)

36

- Mely eszköz segítségével vihetjük be az előző feladat adatait? (Billentyűzetről)

- A beolvasott adatok hova kerülnek? (Memóriába)

- Hol történik a számítógépben az adatok feldolgozása? (Processzorban)

- Mely eszközön jeleníthető meg az eredmény? (Monitoron vagy esetleg papíron

nyomtatva)

II. Be- és kimeneti adatok:

A Tk szövegét olvassák el (28. old)

Fogalom:

A programozásban a bemeneti adatokat inputnak is nevezzük.

A kimeneti adatok az ouputok.

Mi a különbség a write és a writeln parancs eredménye között?

Tk. 1-3. feladat megoldása.

Az adatok jellemező tulajdonsága az értékük illetve a velük végezhető művelet.

Az input adatok minek a segítségével olvashatók be a programokban? (Változók)


A változók használatához legtöbbször meg kell adni a változó nevét és típusát. A típus meghatározza

a változó által felvehető értékeket, valamint a változó részére elkülönített hely méretét a memóriában.

Tk. 28. old. szövegének olvasása.


Fogalom:

A adat típusától függ a változó típusa. Az adat típusa meghatározza az általa felvehető értékeket, és a

velük végezhető műveleteket.

Tk. 29. oldal a természetes számok

Tk. 29. old 6. feladat A Tk. szövegének olvasása.

Tk. 29. old. 7. feladat A valós számok

Tk. 29. oldal 8.feladat A karakter típusú adatok

Tk. 29. old. 10-11. feladat Az egyszerű és az összetett adattípus

Mf. 12. oldal 2-3. feladat megoldása (ÖM)


Megoldás:

program atlagfogy;

uses crt;

var tav, uzemanyag, atlfogy: real;

begin

clrscr;

write ('Megtett út (km): ');

readln (tav);

write ('Elfogyasztott üzemanyag (l): ');

readln (uzemanyag);

37

atlfogy:=(uzemanyag/tav)*100;

write ('az átlagfogyasztás 100 km-en: ', atlfogy:2:2, ' l');

readln

end.

Mf. 12. old. 5. feladat (A 3. szam=123)

Mf. 12. old. 6. feladat

program menza_bef;

uses crt;

var dij, fiz: integer;

munkanap, hianyzas: byte;

begin

clrscr;

write ('Mennyi a napi térítési díj? ');

readln (dij);

write ('Mennyi a munkanapok száma? ');

readln (munkanap);

write ('Hány napot hiányoztál előző hónapban? ');

readln (hianyzas);

fiz:=dij*munkanap-(dij*hianyzas);

write ('fizetend‹: ',fiz);

readln;

end.

Önálló megoldás (programírás)


Válasz a lecke végén olvasható kérdésekre

Házi feladat:

Mf. 12. old. 1. és 4. feladat

38

7. A tömb, tömbelemek összegzése

Képességek: Logikai képesség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, analógiás

gondolkodás és deduktív gondolkodás képessége.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,

feladatok megoldásának tervezése

Fegyelmezett munkavégzés.


Döntési kompetencia.

Rész egész kapcsolata.

Problémalátás.

Deduktív gondolkodás

Az eredmények értékelése




I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!

Motiváció: Tk. 30. old. 1. 2. 3. feladat megoldása: Az összetett adatokról és a tömbökről (tömb

deklarációról) tanultak ismétlése

II. A tömb típusú változó:

Olvassák a Tk. szövegét! (30. old.)

Hivatkozás a tömb egyes elemeire az index segítségével történik. Az indexhatárokat a

deklarációban adjuk meg.

Tk. Tk. 30. old. 4-5. feladat: Válaszoljanak a tömbelemekre,tömbre vonatkozó a kérdésekre!

Hivatkozás módja egy konkrét tömbelemre. Tk. 30. old. 6. feladat

Tk. 30. old. 7. feladata programozási feladat melyet önállóan oldjanak meg! Ha működik, egészítsék ki

a B) feladat megoldásával (ÖM) majd válaszoljanak a C) feladatrész kérdéseire (FOM)!

A Tk. 30. old. 8. feladat közös megoldása.

III. A while-ciklus:

A Mf 13. old. 2. feladat megoldása (FOM)

Tk. 31. old. 9. feladat: FOM

IV. Tömbelemek összegzése:

Írjanak fel egy-egy papírra 8 db egyjegyű számot (az első a 0 egyen)! Ezeket sorba egymás után (nem

rendezetten) tegyék egy összeg feliratú dobozba! Minden alkalommal, amikor hozzáteszik a dobozban

levő számokhoz a következőt, számolják ki, mennyi a dobozba betett számok összege!

Pl.:

39

- az első elem a: 0

- a második a: 7Az összeg doboz tartalma így (0+7 azaz) 7 lett.

- a harmadik az: 5Az összeg doboz tartalma így (7+5 azaz) 12 lett.

- a negyedik a: 9Az összeg doboz tartalma így (12+9 azaz) 21 lett.

stb.

Határozzák meg az összeg értékét, ha mind a 8 db szám belekerült!

Mennyi volt az összeg doboz (tartalma) értéke a 6. elem után?

Fogalom:

Az összegzéssel egy adott (N) elemszámú számsorozat elemeinek összegét határozhatjuk meg.

Tk. 31. old. 9./B feladat olvassák el és értelmezzék az összegzés algoritmusát közösen (Tk. 31. old.)!

Tk. 31. old. 10. feladat (ÖM)

Megoldás:

program fizetendo;

uses crt;

var fiz, osszeg: integer;

arak: array [1..50] of integer;

dbar, i: byte;

begin

clrscr;

dbar:=0;

osszeg:=0;

writeln ('Írd be a termékek árát! (0 végjelig)');

readln (fiz);

while (fiz<>0) and (dbar<50) do

begin

dbar:=dbar+1;

arak[dbar]:=fiz;

readln (fiz);

end;

for i:=1 to dbar do

osszeg:=osszeg+arak[i];

writeln ('A fizetendő összeg: ',osszeg,' Ft');

readln;

end.

A Mf. 13. old. 4. feladatát önállóan próbálják a tanulók megoldani!

Megoldás:

program megtakaritas;

uses crt;

összeg 0

7

5

9

40

var megtakarit: array[1..12] of integer;

megtak, osszeg: integer;

i, dbmegtak: byte;

begin

clrscr;

dbmegtak:=0;

writeln ('Mennyi az ehavi megtakarításod? ');

readln (megtak);

while (megtak>=0) and (dbmegtak<12) do

begin

dbmegtak:=dbmegtak+1;

megtakarit[dbmegtak]:=megtak;

readln(megtak);

end;

osszeg:=0;

for i:=1 to dbmegtak do

osszeg:=osszeg+megtakarit[i];

writeln ('megtakarításod a nyaraláshoz: ',osszeg);

readln;

end.

V. Összefoglalás:

Digitális tananyag feladatainak megoldása

Megoldás:

1. 0, 14

12, 4, 10, 0, 16, 14,

2, 7, 11, 5

2. while (gyumolcs<>’*’ ) and (dbgyumolcs <50) do

3. a változó értéke 0

a ciklusváltozó 1-től n-ig minden értéket felvesz

a változóba új érték kerül

a váltózóban lévő értékéhez hozzáadódik a következő tömbelem értéke

ciklus vége

VI. Házi feladat:

Mf. 1. és 3. feladat

41

8. Megszámlálás, maximumkiválasztás

Képességek: Logikai képesség fejlesztése, problémalátás és megoldás képessége, deduktív és

analógiás gondolkodás képessége.

Nevelési cél:

önellenőrzés

önértékelés



Összefüggések keresése


Problémalátás

Rész egész kapcsolata

Algoritmusok értelmezése.




Házi feladatok ellenőrzése

I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!

Motiváció: Tk 32. old. 1. feladat

- Van közöttetek olyan, aki valamilyen labdajátékot (pl.: kosárlabda, kézilabda, futball, stb.) játszik?

- Fontos–e, összesen hány gól esett a mérkőzés során?

- Milyen módon dől el, hogy egy meccset melyik csapat nyer meg.

Mf. 14. old.1./A feladat

II. Megszámlálás:

A Tk. szövegének elolvasása.

Fogalom:

Megszámlálással megtudhatjuk, hogy egy sorozatban adott tulajdonságú elem hányszor fordul elő.

A megszámlálás algoritmusa közös értelmezése

Tk. 32. old. 2. feladat megoldása példaprogram segítségével (FOM).

Tk. 32. old. 3. feladat megoldása

program megsz_neg;

uses crt;

var szamok: array[1..20] of integer;

szam: integer;

i, dbszam, negdb: byte;

begin

42

clrscr;

dbszam:=0;

negdb:=0;

write ('Írj be maximum 20 egész számot!');

readln (szam);

while (szam<>0) and (dbszam<20) do

begin

dbszam:=dbszam+1;

szamok[dbszam]:=szam;

readln(szam);

end;

for i:=1 to dbszam do

if szamok[i]<0 then

negdb:=negdb+1;

writeln ('beírt számok között ',negdb,' db negatív szám található.');

readln;

end.

III. Karakterlánc hossza:

A karakterláncok elemeire történő hivatkozást a karakterlánc indexelésének nevezzük.

A Tk. szövegének elolvasása

Tk 32. old. 4. 33. old. 5. feladat megoldása (ÖM)

Megoldás: 4. feladat

program szohossz;

uses crt;

var nev:string;

begin

clrscr;

Write ('neved: ');

readln(nev);

Write (length(nev));

readln;

end.

5. feladat

program megsz_betu;

uses crt;

var mondat: string;

betu: char;

i, db, hossz: byte;

begin

clrscr;

db:=0;

write ('Írj be egy mondatot! ');

43

readln (mondat);

hossz:=length(mondat);

write ('Melyik betűt számoljam meg? ');

readln (betu);

i:=1;

while i<=hossz do

begin

if mondat[i]=betu then

db:=db+1;

i:=i+1;

end;

writeln (db,' ', betu, ' betűt találtam a beírt mondatban.');

readln;

end.

IV. Maximumkiválasztás:

Tk. 6. feladat

Tk. szövegének elolvasása

A legnagyobb elem kiválasztásának lépései

A karakterláncok elemeire történő hivatkozást a karakterlánc indexelésének nevezzük.

A maximumkiválasztás algoritmusa

Tk. 7. feladat megoldása közösen a példaprogram segítségével.

Tk. 8. feladat önálló megoldása

program maxkiv;

uses crt;

var homersekletek: array[1..31] of byte;

homers, dbho: byte;

i, sorsz: byte;

begin

clrscr;

dbho:=0;

writeln ('Írd be az előző hónap hőmérsékleti értékeit!');

readln (homers);

while (homers<>100) and (dbho<31) do

begin

dbho:=dbho+1;

homersekletek[dbho]:=homers;

readln (homers);

end;

sorsz:=1;

for i:=2 to dbho do

if homersekletek[sorsz]<homersekletek[i] then

44

sorsz:=i;

writeln ('A ',sorsz, '. napon volt a legmelegebb.');

readln;

end.

Tk. 9. feladat

V. Gyakorlás:

Digitális tananyag feladatainak megoldása

Megoldás:

1. A megszámlálás algoritmusában adott tulajdonság szerint minden tömbelemet meg kell

vizsgálni.

2.

3. Megszámlálás:

db:=0, Ciklus i:=1-től n-ig, Ha a tömb[i] T tulajdonságú akkor, darab:=darab+1, elágazás vége,

ciklus vége

Maximumkiválasztás:

sorszám:=1, ciklus i:=2-től n-ig, Ha a tömb[sorszám]<tömb[i] akkor, sorszám:=i, elágazás

vége, ciklus vége

Mf. 1./B és 4. 5. feladatának önálló megoldása.

Megoldás:

4. feladat

program megszamlal;

uses crt;

var nevek: array[1..30] of string;

nev: string;

kutyatul: array[1..30] of char;

kutya: char;

fo, db, i: byte;

begin

clrscr;

fo:=0;

writeln ('Örj be maximum 30 nevet! ');

readln (nev);

writeln ('Van kuty ja? ');

Ha tömb[i] T tulajdonságú akkor darab:=darab+1

A feltétel szerint adott tulajdonságú

elem megtalálásakor a változó értékét

növeljük.

Ciklus i:=1-től n-ig

A tömb minden elemét vizsgáljuk

Ha tömb[sorszám]< tömb[i] akkor A feltételben egy tömb két elemét

hasonlítjuk össze. sorszám:= i

a változó felveszi a ciklusváltozó

értékét.

45

readln (kutya);

while (nev<>'*') and (fo<30) do

begin

fo:=fo+1;

nevek[fo]:=nev;

kutyatul[fo]:=kutya;

readln(nev);

if nev<>'*' then

readln (kutya)

end;

db:=0;

for i:=1 to fo do

if kutyatul[i]='i' then

db:=db+1;

writeln ('A beˇrt ',fo,' f‹b‹l kutyatulajdonos: ',db);

readln;

end.

5. feladat:

program kosarlabda;

uses crt;

var csapat: array[1..5] of string;

golok: array[1..5] of byte;

golok2: array[1..5] of byte;

golok3: array[1..5] of byte;

osszpont: array[1..5] of byte;

i, sorsz: byte;

begin

clrscr;

for i:=1 to 5 do

begin

textcolor (15);

write (i,'. csapattag neve: ');

readln (csapat[i]);

write ('Hány 2 pontos gólt dobott? ');

readln (golok2[i]);

write ('Hány 3 pontos gólt dobott? ');

readln (golok3[i]);

golok[i]:=golok2[i]+golok3[i];

textcolor (14);

osszpont[i]:=golok2[i]*2+golok3[i]*3;

writeln ('gólszám: ',golok[i],' pontérték: ',osszpont[i]);

end;

textcolor (12);

sorsz:=1;

for i:=2 to 5 do

if golok[sorsz]<golok[i] then

46

sorsz:=i;

writeln ('A legtöbb gólt ',csapat[sorsz],' dobta ',golok[sorsz],'-t');

sorsz:=1;

for i:=2 to 5 do

if osszpont[sorsz]<osszpont[i] then

sorsz:=i;

writeln ('Legtöbb pontot ',csapat[sorsz], ' szerezte ',osszpont[sorsz]);

readln;

end.


Válaszoljanak a Tk. 33. old. összefoglaló kérdéseire

VII. Házi feladat:

Mf.14. old. 2. és 3. feladatainak megoldása

47

9. Eldöntés, kiválasztás

Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, analitikus

gondolkodás, deduktív gondolkodás képessége.

Nevelési cél:

önellenőrzés

önértékelés


fegyelmezett munkavégzés


Problémalátás

Problémamegoldás


Lényegkiemelés képesség





Házi feladat ellenőrzése

Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre!

I. Előkészítés: Tk. 1-2. feladat

Tk. szövegét olvassák fel!

II. A konstans:

A Tk. szövegének olvasása (34. old.)

Tk. 34. old. 3. feladat, a Tk. szövegének olvasása

III. Eldöntés:

Egy dobozból húzzon mindenki egy kétjegyű számot, majd vizsgálják meg, van e közöttük azonos

számjegyekből álló szám (11, 22, 33, 44, 55, 66, 77, 88, 99). (Csak az első találatig vizsgálódjanak!)

Fogalom:

Az eldöntés algoritmusa csak az első előfordulásig vizsgálja a tömbelemeket.

Az eldöntés algoritmusának értelmezése. (Tk 4. feladat szövege 35. old.)

Tk. 5. feladat Megoldás:

program eldont1; uses crt; var pontszamok: array [1..150] of byte; i, pontszam, felvzo: byte; begin clrscr; felvzo:=0; writeln ('Írja be az elért pontot!'); readln (pontszam); while (pontszam<>0) and (felvzo<150) do

48

begin felvzo:=felvzo+1; pontszamok[felvzo]:=pontszam; readln (pontszam); end; i:=1; while (i<=150 ) and (pontszamok[i]<>50) do i:=i+1; if i<=150 then writeln ('Volt 50 pontot elérő felvételiző.') else writeln ('Nincs 50 pontot elérő felvételiző.'); readln; end.

Tk. 6. feladat (ÖM)

Megoldás:

program eldont_sport; uses crt; var sportag: array[1..30] of string; sport, ensport: string; i, dbsportag: byte; begin clrscr; writeln ('Írj be maximum 30 sportágat!'); readln (sport); while (sport<>'*') and (dbsportag<30) do begin dbsportag:=dbsportag+1; sportag[dbsportag]:=sport; readln(sport); end; writeln ('Mit sportolsz te?'); readln (ensport); i:=1; while (i<=30) and (sportag[i]<>ensport) do i:=i+1; if i<=30 then writeln ('Rátaláltam a te sportágadra!') else writeln ('Sajnos nem találtam meg a te sportágadat.'); readln; end.

IV. A kiválasztás:

Az óra elején húzott számok között hányadik húzásra sikerült a feltételnek (azonos számjegyekből álló

szám) megfelelő számot találni?

A Tk. szövegének olvasása

Tk. 7.. feladatának megoldása. Az előző példák alapján mindenki számára megoldhatók.

Megoldások:

program kival_1; uses crt; var versenyzok: array[1..25] of string; versenyzo, nev: string; i, fo: byte;

49

begin clrscr; writeln ('Írd be maximum 25 helyezett nevé sorrendbe!'); readln (versenyzo); while (versenyzo<>'*') and (fo<30) do begin fo:=fo+1; versenyzok[fo]:=versenyzo; readln(versenyzo); end; writeln ('Kinek a helyezését szeretnéd tudni?'); readln (nev); i:=1; while versenyzok[i]<>nev do i:=i+1; writeln ('A keresett versenyző ', i,'. helyezett'); readln; end.

Fogalom:

Csak akkor lehetséges a sorszám kiírása, ha biztosan rendelkezik a tömb az adott tulajdonságú

elemmel.

Az kiválasztás algoritmusának értelmezése. (Tk 8. feladat szövege 35.old.)

A kiválasztásnak nem feltétele a rendezettség.

Digitális tananyag feladatainak megoldása:

Megoldás:

1. write (nev[3],’ ’); Nóri

write (nev[i]); PetiKatiNóriJulcsiVili

readln (nev[5]); a tömb 5. eleme a kap értéket a programfutása közben

Viliwriteln (nev[i]); Nincs párja

Peti Kati Nóri Julcsi Nincs párja

2. Eldöntés: - az adathalmaz elemei között megtalálható-e az adott tulajdonságú elem

- az adathalmazban megtalálhatónak kell lennie az adott tulajdonságú elemnek

Kiválasztás: - adott tulajdonságú elem sorszámát határozza meg

- csak az első előfordulásig vizsgálódik

- nem feltétel a rendezettség

3. Eldöntés: kiír: van az adatok között adott tulajdonságú

Kiválasztás: kiír: az adathalmaz 15. eleme felel meg adott tulajdonságnak.

kiír: Nem találtam adott tulajdonságú elemet a tömbben.

Tk. 9. feladat önálló megoldása

Megoldás:

program kival_parossz; uses crt; var szamok: array[1..20] of integer; szam: integer; i, db: byte; begin clrscr; db:=0; writeln ('Írj be maximum 20 pozitív egész számot!');

50

readln (szam); while (szam<>0) and (db<20) do begin db:=db+1; szamok[db]:=szam; readln(szam); end; i:=1; while (i<=20) and (szamok[i] mod(2)<>0) do i:=i+1; writeln ('Az első páros szám a ',szamok[i],' a ', i,'.'); readln; end.

Mf. 15. old. 3. feladata közepes nehézségű. Kis gondolkodás (esetleg megbeszélés) után önálló

megoldás.

Megoldás:

program eldont_vasarlas; uses crt; var arak: array [1..15] of integer; osszeg: array [1..7] of integer; ar, ossz: integer; ardb, i: byte; const napok: array[1..7] of string=('H ','K ','Sze','Cs ','P ','Szo','V '); begin clrscr; ardb:=0; writeln('Mennyit költöttél naponta?'); for i:=1 to 7 do begin write (napok[i]); readln (ar); ossz:=0; while (ar<>0) and (ardb<15) do begin ardb:=ardb+1; arak[ardb]:=ar; ossz:=ossz+ar; readln (ar); end; osszeg[i]:=ossz; end; for i:=1 to 7 do writeln (napok[i],': ','össz: ',osszeg[i]); i:=1; while (i<=7) and (osszeg[i]<=5000) do i:=i+1; if i<=7 then writeln ('Volt nap, amikor 5000 ft-nál többet fizettél') else writeln ('Egyik napon sem fizettél többet 5000 ft-nál'); readln; end.

Mf. 15. old 4. feladat

Megoldás: program kiv_hianyzas;

51

uses crt; var hianyzok: array [1..25] of integer; hianyzo: integer; fo, i: byte; begin clrscr; fo:=0; writeln('Naponta h nyan hi nyoztak?'); readln (hianyzo); while (hianyzo>=0) and (fo<25) do begin fo:=fo+1; hianyzok[fo]:=hianyzo; readln (hianyzo); end; i:=1; while hianyzok[i]<>0 do i:=i+1; writeln ('Az ',i, '. napon nem volt hi nyz˘.'); readln; end. Házi feladat:

Mf. 1-2. feladat

A tankönyvi lecke végén az összefoglaló kérdések segítik a tananyag elsajátítását.

52

10. Keresés

Képességek: Logikai képesség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás,deduktív és analógiás

gondolkodás képessége.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,


fegyelmezett munkavégzés.


Döntési kompetencia.

Sorrendiség.

Rész egész kapcsolata.

Problémalátás.







- Tk. 1. feladat: önálló megoldás Megoldás: (eldöntés)

uses crt; var etelek: array[1..10] of string; etel, teeteled: string; i, dbetel: byte; begin clrscr; writeln ('Írd be ételek nevét!'); readln (etel); while (etel<>'*') and (dbetel<=10) do begin dbetel:=dbetel+1; etelek[dbetel]:=etel; readln (etel); end; writeln ('Melyik a kedvenc ételed?'); readln (teeteled); i:=1; while (i<=dbetel) and (etelek[i]<>teeteled) do i:=i+1; if i<=dbetel then begin writeln ('A te kedvenc ételed szerepel az étlapon.'); end else writeln ('A te kedvenc ételed nem rendelhető az étlapról.'); readln;

53

end. I. Motiváció:

Hétvégére túrát szerveznek az iskolában, a résztvevők száma azonban korlátozott. Hányan vehetnek

részt az osztályból a túrán?

- Húzzanak egymás után a tanulók egy sorszámot! Ha valaki kihúzta a 30-ast, a többiek már nem

húzhatnak (a létszám betelt).

- Kihúzta valaki a 30-at?

- Hányadikként húzta ki?

- Hányan vehetnek részt az osztályból a túrán?

II. Keresés:

Tk. 36. old. 2. feladat (eldöntés) – a feladat megoldását önálló munkának ajánlom

Megoldás:

program keres1a; uses crt; var kifizek: array[1..7] of integer; kifiz, dbfiz: integer; i, sorsz: byte; begin clrscr; dbfiz:=0; writeln ('Írd be a kifizetett összeget!'); readln (kifiz); while (kifiz>0) and (dbfiz<7) do begin dbfiz:=dbfiz+1; kifizek[dbfiz]:=kifiz; readln (kifiz); end; sorsz:=0; i:=1; while (i<=7) and (kifizek[i]>1000) do i:=i+1; if (i<=7 )and (kifizek[i]<>0)then begin writeln ('Volt olyan nap amikor 1000 ft-nál kevesebbet költöttünk.'); end else begin writeln ('Nem volt 1000 ft-nál kevesebb összeg.'); end; readln; end.

Tk. 36. old. 3. feladat (keresés) (Csak kicsi eltérés van a 2. feladat megoldásához képest) Közösen

beszéljük meg miben tér el a megoldás, majd önállóan egészítsél ki a programot!


program keres1b; uses crt; var kifizek: array[1..7] of integer; kifiz, dbfiz: integer; i, sorsz: byte;

54

begin clrscr; dbfiz:=0; writeln ('Írd be a kifizetett összeget!'); readln (kifiz); while (kifiz>0) and (dbfiz<7) do begin dbfiz:=dbfiz+1; kifizek[dbfiz]:=kifiz; readln (kifiz); end; sorsz:=0; i:=1; while (i<=7) and (kifizek[i]>1000) do i:=i+1; if (i<=7 ) and (kifizek[i]<>0)then begin sorsz:=i; writeln ('A ',sorsz, '. napon költöttünk 1000 ft-nál kevesebbet.'); Csak itt tér el a 2. feladattól end else begin writeln ('Nem volt 1000 ft-nál kevesebb összeg.'); end; readln; end.

Fogalom:

Egy tömb elemeiről eldöntjük, hogy megtalálható-e közöttük az adott tulajdonságú elem. Amennyiben

találunk megfelelőt, meghatározzuk annak sorszámát. Ezt a keresés algoritmusának nevezzük.

Olvassák el a Tk. szövegét, értelmezzék közösen a keresés algoritmusát! (Tk.36. old.)

Tk. 37. old. 4. feladata FOM

Megoldás:

program megsz_betu; uses crt; var mondat: string; betu: char; i, db, hossz: byte; begin clrscr; db:=0; write ('Írj be egy mondatot! '); readln (mondat); hossz:=length(mondat); write ('Melyik betűt keressem? '); readln (betu); i:=1; while i<=hossz do begin if mondat[i]=betu then db:=db+1; i:=i+1; end; writeln (db,' ', betu, ' betűt találtam a beírt mondatban.'); readln; end.

55

A keresést csak az első találatig folytatja az algoritmus.

V. Gyakorlás:

Tk. 37. old. 5. feladat (ÖM)

Megoldás:

program nevkeres; uses crt; var nevsor: array[1..50] of string; kernev, nev: string; i, fo: byte; begin clrscr; fo:=0; writeln ('Írj be maximum 50 nevet!'); readln (nev); while (nev<>'*') and (fo<50) do begin fo:=fo+1; nevsor[fo]:=nev; readln(nev); end; writeln ('Melyik nevet keresed?'); readln (kernev); i:=1; while (i<= fo) and (nevsor[i]<>kernev) do i:=i+1; if i<=fo then writeln ('A keresett nevet ', i,'. helyen találtam meg.') else writeln ('A keresett név nem szerepel a beírtak között.'); readln; end.

Tk. 6. feladat (ÖM)

Megoldás:

program keres; uses crt; var tanido: array[1..7] of real; i, sorsz: byte; begin clrscr; writeln ('Írd be, naponta hány órát tanultál a héten!'); for i:=1 to 7 do readln (tanido[i]); sorsz:=0; i:=1; while (i<=7) and (tanido[i]<2.6) do i:=i+1; if i<=7 then begin sorsz:=i; writeln ('A ',sorsz, '. napon az átlagnál több időt töltöttél a tanulással.'); end else writeln ('Nem tanultál többet az átlagnál egy nap sem.'); readln;

56

end.

Digitális feladatok megoldása

Megoldások:

1. A lineáris keresésnél egy tömb elemeit összehasonlítjuk egy adott tulajdonsággal vagy egy

keresendő elemmel. A keresés akkor ér véget, ha valamelyik elem megfelel a keresett tulajdonságnak

vagy ha a tömb végére értünk. A keresést célszerű while ciklussal végezni, mert így a ciklusfeltételbe

beépíthető mind az utolsó elem elérésének vizsgálata, mind pedig az elem megtalálása. A

ciklusfeltételben ügyelni kell az elemek sorrendjére.

2. A keresett tulajdonságú elem értéke

A keresett tulajdonságú elem megtalálható-e a tömbben

A keresett tulajdonságú elem sorszáma

3. A keresés eredményeként csak egy eredmény írható ki a programban.

Házi feladat:

A Mf. 16. old. 1-2. feladat

A felkészülést a tankönyvi lecke után található kérdések megválaszolásával ellenőrizhetik.

57

11. Rendezés

Képességek: Problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló tanulás

képessége, deduktív és analitikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Nevelési cél:

önellenőrzés,

önértékelés,


meglévő ismeretek alkalmazása



Problémalátás

Algoritmusok értelmezése






II. Motiváció: Milyen szempontok szerint rendezhetjük egy osztály tanulóit? (

(Pl.: abc rendbe, születési idő, magasság szerint, tanulmányi átlag, testsúly, stb)

Tk. 1. feladat (keresés) önálló megoldásra javaslom

Megoldás:

program keres_program; uses crt; var programok: array[1..15] of string; prog, resztv: string; i, sorsz, dbprog: byte; begin clrscr; writeln ('Írd be, milyen programokban lehet részt venni a táborban!'); readln (prog); while (prog<>'*') and (dbprog<15) do begin dbprog:=dbprog+1; programok[dbprog]:=prog; readln (prog); end; writeln ('Milyen programon vennél részt szívesen?'); readln (resztv); sorsz:=0; i:=1; while (i<=15) and (programok[i]<>resztv) do i:=i+1; if i<=15 then begin sorsz:=i; writeln ('A ',sorsz, '. napon vehetsz részt a programon.');

58

end else writeln ('Nem lesz ', resztv,' program.'); readln; end.

II. Rendezés:

Tk. 38. old. 2. feladat (A napok sorrendjében rendezettek a tömbelemek)

A Tk. szövegének olvasása


A rendezés alapfeladata: egy adott tömb elemeinek rendezett sorrendben való előállítása. A rendezés

az elemek tulajdonsága szerint történhet.

III. Elemek cseréje:


Mf. 17. old. 1./A feladat

A tankönyv képe segít a megoldásban, szükség lesz egy átmeneti tárolási lehetőségre, amit az üres

pohár sugall.

Tk. 5. feladat az elemek cseréjének algoritmusa

Mondják el, mikor melyik változóban mely érték kerül. (Soronként értelmezzük!)

Egy tömb két elemének cseréjéhez segédváltózót használunk, mely csak átmeneti tároló szerepét tölti

be.

Tk. 6. feladat olvassák el a Tk. szövegét!

Tk. 39. old. a rendezés algoritmusának értelmezése

A buborékos rendezés módszere

Digitális feladatok megoldása

Megoldások:

1. segédváltozó:= tömb[i]

tömb[i]:= tömb[i+1]

tömb[i+1]:= segédváltozó

2. i:=n-1

rendezett:=0 a tömb rendezetlen

ciklus amíg i>=1 és rendezett=0 a ciklus addig folytatódik, amíg a számlálója értéke

1 lesz, illetve a tömb rendezetté válik.

rendezett:=1 a tömb rendezett

ciklus j:=1-től n-ig a ciklus a tömb minden elemét vizsgálja

ha tömb[j]>tömb[j+1] akkor a ciklus összehasonlítja a tömb elemeit

csere ha szükséges akkor felcseréli az elemeket

rendezett:=0 a tömb rendezetlen (ha az elemeket cserélni

kellett)

elágazás vége

ciklus vége

i:=i-1 a külső ciklus számlálójának értékét csökkentjük

ciklus vége

3. Pascal programokban csak számokat rendezhetünk.

59

Az chr(i) függvény a karakter ASCII-kódját adja eredményül. A szöveges változók rendezéséhez az ASCII-kódokat kell használnunk. Az ord(’c’) függvény értéke 99.


Megoldás:

program tavolug; uses crt; var ugrasok :array[1..30] of integer; tav: integer; i, j, ugrszam, rend: byte; begin clrscr; ugrszam:=0; writeln ('Írd be a távolugrás eredményeit (cm-ben):'); readln (tav); while (tav<>0) and (ugrszam<30) do begin ugrszam:=ugrszam+1; ugrasok[ugrszam]:=tav; readln (tav); end; rend:=0; i:=ugrszam-1; while (i>=1) and (rend=0) do begin rend:=1; for j:=1 to i do begin if ugrasok[j] > ugrasok[j+1] then begin tav:=ugrasok[j]; ugrasok[j]:=ugrasok[j+1]; ugrasok[j+1]:=tav; rend:=0; end; end; i:=i-1; end; for i:=1 to ugrszam do writeln (ugrasok[i]); readln; end.


Megoldás:

program lakosokrend;

uses crt;

var lakosok :array[1..15] of real;

lako: real;

i, j, lakoszam, rend: byte;

begin

clrscr;

lakoszam:=0;

writeln ('Írd be a városok lakóinak számát!');

60

readln (lako);

while (lako<>0) and (lakoszam<15) do

begin

lakoszam:=lakoszam+1;

lakosok[lakoszam]:=lako;

readln (lako);

end;

rend:=0;

i:=lakoszam-1;

while (i>=1) and (rend=0) do

begin

rend:=1;

for j:=1 to i do

begin

if lakosok[j] < lakosok[j+1] then

begin

lako:=lakosok[j];

lakosok[j]:=lakosok[j+1];

lakosok[j+1]:=lako;

rend:=0;

end;

end;

i:=i-1;

end;

for i:=1 to lakoszam do

writeln (lakosok[i]:7:0);

readln;

end.

Tk. 9. feladat

Megoldás:

program ordkar;

uses crt;

var betu: char;

begin

clrscr;

writeln ('Írj be egy ékezetes betűt');

readln (betu);

write ('A ',betu,' ASCII kódja ',ord(betu));

readln;

end.

Tk. 10. feladat

Megoldás:

program cimrend;

uses crt;

var cimek: array[1..20] of string;

cim: string;

61

i, j, konyvszam, rend: byte;

begin

clrscr;

konyvszam:=0;

writeln ('Írd be a könyvek címét!');

readln (cim);

while (cim<>'*') and (konyvszam<15) do

begin

konyvszam:=konyvszam+1;

cimek[konyvszam]:=cim;

readln (cim);

end;

rend:=0;

i:=konyvszam-1;


begin

rend:=1;

for j:=1 to i do

begin

if cimek[j] > cimek[j+1] then

begin

cim:=cimek[j];

cimek[j]:=cimek[j+1];

cimek[j+1]:=cim;

rend:=0;

end;

end;

i:=i-1;

end;

for i:=1 to konyvszam do

writeln (cimek[i]);

readln;

end.

Differenciálásra használhatjuk a Mf. 17. old. 3–4. programozási feladatát


program szorendezo;

uses crt;

var szavak: array[1..15]of string;

szo, csere: string;

szohossz: array[1..25]of byte;

i, j, hossz, szoszam, rend: byte;

begin

clrscr;

szoszam:=0;

hossz:=0;

62

writeln('Örj be maximum 25 sz˘t!');

readln(szo);

while (szo<>'*') and (szoszam <25) do

begin

szoszam:=szoszam+1;

szavak[szoszam]:=szo;

readln(szo);

end;

for i:=1to szoszam do

begin

szohossz[i]:=length(szavak[i])

end;

i:=szoszam-1;

rend:=0;


begin

rend:=1;

for j:=1 to i do

begin

if szohossz[j]>szohossz[j+1] then

begin

hossz:=szohossz[j];

csere:=szavak[j];

szohossz[j]:=szohossz[j+1];

szavak[j]:=szavak[j+1];

szohossz[j+1]:=hossz;

szavak[j+1]:=csere;

rend:=0;

end;

end;

i:=i-1;

end;

writeln ('A szavak hosszúságuk szerint rendezve:');

for i:=1 to szoszam do

writeln (szohossz[i],' ',szavak[i]);

readln;

end.


program szorendezo; uses crt; var tejgyarto: array[1..50]of string; tej, csere: string; arak: array[1..30]of integer; ar: integer; i, j, aruszam, rend: byte; begin clrscr; aruszam:=0;

63

ar:=0; writeln('Írd be maximum 50 féle tej gyártóját és árát!'); readln(tej); readln(ar); while (tej<>'*') and (aruszam <50) do begin aruszam:=aruszam+1; tejgyarto[aruszam]:=tej; arak[aruszam]:=ar; readln(tej); if tej<>'*' then readln(ar); end; i:=aruszam-1; rend:=0; while (i>=1) and (rend=0) do begin rend:=1; for j:=1 to i do begin if arak[j]>arak[j+1] then begin ar:=arak[j]; csere:=tejgyarto[j]; arak[j]:=arak[j+1]; tejgyarto[j]:=tejgyarto[j+1]; arak[j+1]:=ar; tejgyarto[j+1]:=csere; rend:=0; end; end; i:=i-1; end; writeln ('Az áru ár szerint rendezve:'); for i:=1 to aruszam do writeln (arak[i],' ',tejgyarto[i]); readln; end.

Válaszoljanak az összefoglaló kérdésekre!

Házi feladat:

Mf. 1/B és 2. feladat

64

12. Véletlenek


képessége, analitikus gondolkodás.

Nevelési cél:

önellenőrzés, önértékelés





Problémalátás







Házi feladat ellenőrzése


I. Motiváció: Tk. 1. 2. feladat

Rendezzünk házi lottóhúzást! Beszéljék meg, hány számból mennyi számot kell jelölni (tippelni)!

Mondjanak más szerencsejátékokat is – ha ismernek ( rulett, blackack, luxor, kártyajátékok stb.)

II. Véletlen

Olvassák el a Tk. szövegét! Tk. 40. old. 3. feladat

Mf. 18. old. 1. feladat (ÖM)

Fogalom:

A random(n) – ahol n a függvény paramétere- 0 vagy 0-nál nagyobb és n-nél kisebb véletlen

természetes számot ad eredményül. (0≤x<n).

Olvassák el a Tk. szövegét! (random függvény)

Tk 4. feladat megoldásához olvassák el a Tk. szövegét!

Fogalom:

Paraméter megadása nélkül a random függvény visszaadott értéke 0 vagy 0-nál nagyobb és 1-nél

kisebb valós szám lesz. (0≤x<1).

Mf. 17. old. 2. feladat megoldása: ÖM

Oldják meg a Tk. 5. feladatát! FOM

Megoldás: program vsz_20; uses crt;

65

begin clrscr; randomize; writeln (random (20)); readln; end. Tk. 6. feladat megoldása: ÖM

Megoldás:

program vsz_osztaly; uses crt; var letsz: byte; begin clrscr; write ('Mennyi az osztályotok létszáma? '); readln (letsz); randomize; writeln ('A kiválasztott társad sorszáma: ',random (letsz)+1); readln; end.

Tk. 7. feladat megoldása (ÖM)

program ordkar; uses crt; var monog: array[1..5] of char; mn: char; dbbetu, i: byte; begin clrscr; writeln ('Írd be az osztálytársad monogramját'); readln (mn); while (mn<>'*') and (dbbetu<5) do begin dbbetu:=dbbetu+1; monog[dbbetu]:=mn; readln (mn); end; write ('A monogram ASCII kódja '); for i:=1 to dbbetu do begin write (ord(monog[i]),' '); end; readln; end.


Megoldások:

1. A felvehető értékek intervalluma alulról zárt felülről nyitott.

2. kiír 5 nagybetűt 1-1 karakter kihagyásával

3. randomize; for i:=1 to 8 do begin kodok[i]:=ord (random(26)+65); gotoxy (5,3+i); write (kodok[i]);

66

gotoxy (9,3+i); write (chr(kodok[i]));

end;


Megoldás:

program vszrend; uses crt; var szamok :array[1..10] of integer; szam: integer; i, j, dbszam, rend: byte; begin clrscr; dbszam:=0; randomize; szam:=random(100); while dbszam<10 do begin dbszam:=dbszam+1; szamok[dbszam]:=szam; szam:=random(100)+1; end; write ('A képzett számok: '); for i:=1 to 12 do write (szamok[i],' '); writeln (' '); rend:=0; i:=dbszam-1; while (i>=1) and (rend=0) do begin rend:=1; for j:=1 to i do begin if szamok[j] > szamok[j+1] then begin szam:=szamok[j]; szamok[j]:=szamok[j+1]; szamok[j+1]:=szam; rend:=0; end; end; i:=i-1; end; writeln (' '); writeln ('A fenti számok rendezett sorban:'); for i:=1 to 10 do write (szamok[i],' '); readln; end.

Olvassák tovább a Tk. szövegét!

Tk. 9. feladat CHR (I) ORD(C)

Tk. 10.feladat

Megoldás:

program kezdbetuker; uses crt;

67

var betuk: array[1..5] of char; betum: char; i: byte; begin clrscr; randomize; for i:=1 to 5 do betuk[i]:=chr(random(26)+65); write('Mi a neved kezdőbetűje? '); readln (betum); i:=1; while (i<=5) and (betuk[i]<>betum) do i:=i+1; if i<=5 then writeln ('Megtalálható a kezdőbetűd a sorsoltak között.') else writeln('Nem találtam meg a kezdőbetűdet.'); write ('A sorsolt betűim: '); for i:=1 to 5 do write(betuk[i],' '); readln; end.

Érdeklődőbb tanulóknak ajánlom differenciálásra Tk. 11. feladat

Megoldás:

program vsz_jatek; uses crt; var szamok: array[1.. 50] of byte; i, kezd, enszam, gepszam: byte; begin clrscr; randomize; kezd:=random(50); for i:=1 to 50 do begin szamok[i]:=kezd+i; end; write ('Mi a te szamod? '); readln (enszam); gepszam:=random(kezd)+50; i:=1; while (i<=50) and (szamok[i]<>enszam) do i:=i+1; if i<=50 then begin if gepszam > enszam then writeln ('Én nyertem: ') else writeln ('Te nyertél, a te számod a nagyobb!'); end else writeln ('Ilyen szám nincs a halmazban'); writeln ('Az én számom: ',gepszam); for i:=1 to 50 do write (szamok[i],' '); readln; end.

68

Válaszoljanak az összefoglaló kérdésekre!

Házi feladat:

Mf. 2. 3. feladat:

69

13. Mit tanultunk Pascalból?


képessége, analitikus gondolkodás.

Nevelési cél:

önellenőrzés, önértékelés





Problémalátás





Munkaforma: frontális, egyéni, csoportos



I. Ismétlés: Válaszoljanak a frissítő kérdésekre! (FOM)

II. Gyakorlás: Csoport munka (elméleti feladatok)

Alakítsunk 5 csoportot!

Minden csapat válasszon egy programozási tételt a következőkből: összegzés, megszámlálás,

maximumkiválasztás, keresés, rendezés (buborékos) A továbbiakban ez lesz a csapatuk neve.

1. Minden csapat kapjon írásban 3-3 meghatározást az alábbiak közül!

- Egy adott (N) elemszámú számsorozat elemeinek összegét határozhatjuk meg. (Összegzés)

- Megtudhatjuk, hogy egy sorozatban adott tulajdonságú elem hányszor fordul elő. (Megszámlálás)

- Egy tömb elemei közül megkeressük a legnagyobbat, majd megjelenítjük az elem sorszámát

(gyakran az értékét is.) (Maximumkiválasztás)

- Szerepel-e az adathalmaz elemei között legalább egy meghatározott tulajdonságú elem. Megoldása

mindig csak egy elem lehet. (Eldöntés)

- Egy tömb elemei közül adott feltételnek megfelelő elem sorszámát határozza meg. A tömbnek

biztosan kell rendelkeznie adott tulajdonságú elemmel. (Kiválasztás)

- Egy tömb elemeiről eldöntjük, hogy megtalálható-e közöttük az adott tulajdonságú elem.

Amennyiben találunk megfelelőt, meghatározzuk annak sorszámát. (Csak első találatig) (Keresés)

- Egy adott tömb elemeinek rendezett sorrendben való előállítása az elemek valamely tulajdonsága

szerint. (Rendezés)

feladat: válasszák ki a nevüknek megfelelő meghatározást!

2. feladat: A csapatok rajzolják le a hozzájuk tartozó algoritmust! Mondják el működését!

70

3. feladat: Milyen programozással kapcsolatos fogalmak jutnak eszedbe a szókártyán olvasható

részletekről?

Csapat 1:

tömb deklarációja számláló ciklus

Csapat 2:

értékadó utasítás

deklarációs részt értékadás tömbelemeknek

Csapat 3:

constans deklarációja véletlenszám előállítása

Csapat 4:

while-ciklus

főprogram

Csapat 5:

változók deklarációja

elemek cseréje

A csapatok értelmezzék a programrészleteket!

Értékeljük a csapatok munkáját!

Digitális feladatok:

Megoldás:

1. For-ciklus: adott számszor a ciklusmag végrehajtódik; számláló típusú ciklusnak

is nevezzük; egyszer mindenképp lefut;

While-ciklus : lehetséges, hogy a ciklusmag egyszer sem fut le; a ciklusváltozó

értékét a ciklusmagban növelni kell; a ciklusmagba való belépés feltételtől

(feltételektől) függ; elöltesztelő ciklusnak nevezzük;

2. For-cuklus: összegzés, megszámlálás, maximumkiválasztás

While-ciklus: eldöntés, kiválasztás, keresés, rendezés

3. összegzés, megszámlálás, maximumkiválasztás, keresés

III. Programozás:

Tk. 42. old. 2. 3. feladat megoldása: ÖM

nev: array [1..50] of string

begin

utasítás 1

utasítás n

end.

ev: array[1..4]of real=(2000,2001,2002,2003); random(45)+1

for i:= 1 to 30 do

szo:= szavak[i]

szavak[i]:= szavak[i+1]

szavak[i+1]:=szo

folyok[i]:=folyo

i, db, s1, s2: byte;

uses crt;

var szam: integer;

const array [1..3] of char=(’J’, ’F’,’M’)

while (befiz<>0) and (dbbefiz<40) do

71

Megoldás:

2.feladat

program tomb_szinh; uses crt; var berlet: array [1..20] of byte; osztalyok: array [1..20] of string; osztaly: string; dboszt, osszeg, i: byte; begin clrscr; osszeg:=0; writeln ('Írd be az oszztályokat!'); writeln ('Megrendelt bérletek száma:'); readln (osztaly); while (osztaly<>'*') and (dboszt<20) do begin dboszt:= dboszt+1; osztalyok[dboszt]:=osztaly; readln (berlet[dboszt]); osszeg:=osszeg+berlet[dboszt]; readln (osztaly); end; clrscr; writeln ('Színházbérlet igénylés'); for i:=1 to dboszt do begin gotoxy (5,3+i); writeln (osztalyok[i],' ',berlet[i]); gotoxy (14,3+i); write ('db'); end; gotoxy (5,3+dboszt+2); writeln ('össz: ',osszeg,' db'); readln; end.

3. feladat:

program tomb_szinh; uses crt; var berlet: array [1..20] of byte; osztalyok: array [1..20] of string; osztaly: string; dboszt, osszeg, i: byte; begin clrscr; osszeg:=0; writeln ('Írd be az oszztályokat!'); writeln ('Megrendelt bérletek száma:'); readln (osztaly); while (osztaly<>'*') and (dboszt<20) do begin dboszt:= dboszt+1; osztalyok[dboszt]:=osztaly; readln (berlet[dboszt]); osszeg:=osszeg+berlet[dboszt]; readln (osztaly); end; clrscr; writeln ('Színházbérlet igénylés'); for i:=1 to dboszt do begin gotoxy (5,3+i); writeln (osztalyok[i],' ',berlet[i]); gotoxy (14,3+i); write ('db'); end; gotoxy (5,3+dboszt+2); writeln ('össz: ',osszeg,' db'); for i:=1 to dboszt do begin if berlet[i] > 10 then begin writeln (' '); writeln ('Volt osztály, amelyben 10-nél több tanuló rendelt bérletet.'); writeln ('A ',osztalyok[i], ' ',berlet[i],' db'); end; end;

readln;

end.

4. feladat:

program papirgyujt; uses crt; var papir: array [1..15] of integer; osztalyok: array [1..15] of string; osztaly: string; dboszt, i, sorsz: byte; begin

72

clrscr; writeln ('Írd be az oszztályokat!'); writeln ('Gyűjtött papír (kg): '); readln (osztaly); while (osztaly<>'*') and (dboszt<15) do begin dboszt:= dboszt+1; osztalyok[dboszt]:=osztaly; readln (papir[dboszt]); readln (osztaly); end; clrscr; sorsz:=1; writeln ('Papírgyűjtés eredménye'); for i:=1 to dboszt do begin gotoxy (5,10+i); writeln (osztalyok[i],' ',papir[i]); gotoxy (14,10+i); write ('kg'); end; for i:=2 to dboszt do if papir[sorsz] < papir[i] then sorsz:=i; gotoxy (1,2); writeln ('A legtöbb papírt gyűjtő osztály a ', osztalyok[sorsz] ,' ',papir[sorsz],' kg'); readln; end. Mf. 18. old. 4-5. feladat:


program random_max; uses crt; var vszamok: array[1..15] of byte; i, sorszam: byte; begin clrscr; randomize; for i:=1 to 15 do begin vszamok[i]:= random(89)+10; write (vszamok[i],' '); end; sorszam:=1; writeln(' '); for i:=2 to 15 do begin if vszamok[sorszam]<vszamok[i] then sorszam:=i; end; writeln('A legnagyobb értékű szám a ',sorszam,'. helyen áll.'); write ('Ez a: ',vszamok[sorszam]); readln; end. 5.feladat program rand_szokepzes;

73

uses crt; var vszamok: array[1..15] of byte; szavak: array[1..3] of string; i, j : byte; betuk: char; begin clrscr; randomize; for i:=1 to 20 do begin for j:=1 to 3 do write (chr(random(26)+97)); writeln(' '); end; readln; end. Differenciálásra:

Tk. 42. old. 5- 6. feladat megoldása ÖM.

Megoldás:

74

Mit tanultunk Pascalból? Számonkérés (23. óra)

Képességek: Logikai képesség, problémalátás, problémamegoldó gondolkodás, kreativitás, az önálló

tanulás képessége

Nevelési cél:

Önálló feladatmegoldás

Önértékelés,

Feladatok megoldásának tervezése


Problémalátás.

Problémamegoldás.



Szemléltető eszközök: Munkalap

Munkaforma: egyéni


75

III. Alkalmazói ismeretek

1. Képszerkesztés

Képességek A tanulók legyenek képesek felismerni a különböző grafikus fájltípusokat és egyszerű

rajzolóprogram szerkesztési műveleteit tudják alkalmazni.

Nevelési cél: Pontos, utasítások alapján történő munkavégzés


Képfájlok típusainak megismerése

Rajzi dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása

Képformátumok: vektorgrafikus, pixelgrafikus

Képfelbontás, színmelység

Szemléltető eszközök: Rajzolóprogram, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.

Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka


Kezdjük az órát az ismétlő, frissítő kérdések megválaszolásával.

Frissítő kérdések válaszai:

1. A 7. osztályban megismert fájltípusok: bmp, jpg, tiff

2. Az RGB-színmodell alapszínei a vörös, zöld és kék, mindegyik alapszín 0-255-ig terjedő egész

szám lehet

3. A képpontot másképpen pixelnek nevezzük.

4. Ha a Paint rajzolóprogram bmp fájltípusba menti a rajzot, akkor a képet képpontokra bontja fel, és

a képpontok tulajdonságait (azaz valamilyen színrendszerben megadott színét) tárolja.

5. Ezt bittérképes képnek, angolul bitmap picture-nek nevezzük.

A leckében két képformátumról lesz szó, a vektorgrafikus és a pixelgrafikus képformátumokról.

Mutassunk be mindegyiket, majd hasonlítsuk össze a nagyítást illetve a fájlméretet illetően.

Egy ClipArt képet illesszünk be a PowerPoint programba. Csoportbontással alkotóelemeire tudjuk

bontani a képet, így könnyen szemléltethetjük és bemutathatjuk a tanulóknak a vektorgrafikus

képformátumra jellemző tulajdonságokat. Láthatóvá válnak a geometriai alakzatok, amelyekből felépül

a kép. Ezeket át is színezhetjük, majd újracsoportosíthatjuk. Az alábbi manók közül a bal oldali az

eredeti, a jobb oldali nadrágját és süvegét átszíneztük.

A kép mentésekor az alkotóelemek tulajdonságait tároljuk

el. A fájl mérete az elemek számától és bonyolultságától

függ, nem függ a vektorgrafikus kép nagyságától.

Nagyításnál a kép minősége nem romlik.

1. feladat: Végezzék el a tanulók az általunk bemutatott

példa alapján egy CliArt kép csoportbontását, esetleg

egyes elemek átszínezését, majd újracsoportosítását. A

szövegszerkesztő programban (Word 2007-ben) ez

76

nehézkes, ezért válasszuk a PowerPoint programot a feladat elvégzéséhet.

A pixelgrafikus kép magyarázatánál emlékeztessük a tanulókat a 7. osztályban tanult bmp típusú,

bittérképes fájltípusra. Nyissunk meg a Paint rajzolóprogramban egy pixelgrafikus bmp típusú fájlt.

Méretezzük, nagyítsuk ki a képet. Ezzel megmagyarázhatjuk a felbontás fogalmát. Az átméretezést

képpontban vagy százalékban tehetjük meg. Mindkét esetben elég csak a vízszintes méretet

megadni, a függőleges méret arányosan változik. Így a méretarányok megmaradnak.

Nagyítás után mentsük el a fájlt 24 bites bmp típusú fájlként és hasonlítsuk össze az eredeti fájl

méretével.

Mentsünk különböző színmélységű fájltípusokban. Értelmezzük a figyelmeztető üzenetet a mentések

előtt.

A 24 bites bitkép esetében a megjeleníthető színek száma 224

= 16.777.216

2. feladat: Önálló dolgozzanak a tanulók.

A ClipArt képek tulajdonságait is megtudhatjuk: felbontás, fájltípus. A

manó képe WMF típusú.

A tankönyv 3. és 4. feladatát házi feladatnak adhatjuk fel.

Ismétlő kérdések válaszai:

1. A vektorgrafikus képformátum a kép mentésekor az alkotóelemek tulajdonságait tárolja el.

2. A vektorgrafikus fájl mérete az elemek számától és bonyolultságától függ.

3. A bittérképes fájlformátum a képpontok (pixelek) tulajdonságait tárolja.

4. A bittérképes fájlformátum eredményez nagyobb fájlméretet.

5. Pixelgrafikus fájlformátumok: BMP, JPG, JPEG, TIFF, PNG

77

2. Ábraszerkesztés

Képességek: A tanulók ismerjék meg a kép módosításának lehetőségeit, legyenek képesek

alakzatokból ábrákat szerkeszteni.

Nevelési cél: Pontos, esztétikus, igényes munkára nevelés


Ábrakészítés alakzatokból

Folyamatábra

Szerkezeti diagramok

Képaláírás

Szemléltető eszközök: Szövegszerkesztő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.




1. A vektorgrafikus kép esetében nagyítható a kép minőségromlás nélkül.

2. A ClipArt gyűjteményben található legtöbb kép vektorgrafikus.

3. A vektorgrafikus képek geometriai alakzatokból állnak.

4. A Windows vektorgrafikus fájljának a kiterjesztése WMF.

A szövegszerkesztőbe beillesztett képen mutassuk be a kép módosításának lehetőségeit. A fényerő

és a kontraszt változtatásával magyarázzuk meg ezeket a fogalmakat.

Digitális képek gyakran jelentősen javíthatók a fényerő és a kontraszt javításával.

Nézzük meg a kép szürke árnyalatát, fekete-fehér és fakítás nézetét. Ha a szerkesztett dokumentum

szempontjából nem fontosak a színek, használhatjuk a fekete-fehér vagy a szürke árnyalatot. A

fakítást levélpapír vagy meghívó esetében használhatjuk, ekkor a képet a szöveg mögé küldjük és a

szöveg jól olvasható lesz.

Másoljunk a képből és sokszorosítsuk több példányba. Mindegyikre alkalmazzunk valamilyen

módosítást majd számozzuk meg az ábrákat (Hivatkozás - Képaláírás beszúrása).

Nézzük át a beszúrható alakzatok csoportjait: egyszerű alakzatok, csillagok és szalagok, képfeliratok,

folyamatábra.

Egyszerű alakzatok segítségével készítsük el egy számítógép ábráját. Az elemeket foglaljuk

csoportba. Egyszerűbb a feladatot a PowerPoint programmal elkészíteni.

78

Dolgozzunk közösen a tanulókkal. A képernyőre

helyezett kép tetszőleges lehet. Ahol lehet

használjuk a szerkesztő műveleteket (másolás,

beillesztés).

Egy szám 10-es számrendszerből 2-es

számrendszerbe történő átváltásának

algoritmusán keresztül magyarázzuk meg a

folyamatábra fogalmát. Az alakzatok formája sem

mellékes, a Start és a Stop mindig kör alakú, az

eldöntendő kérdéseket rombusz alakú

alakzatokkal ábrázoljuk. Minden esetben két

irányban (igen, nem) ágon folytatódik a folyamat.

A képformátumokról tanultakat szerkezeti diagram segítségével rendszerezhetjük. (SmartArt). A

feladathoz válasszunk a hierarchia típusú diagramok közül.

A táplálékpiramis elkészítését házi feladatnak adhatjuk fel.

A leckéhez a munkafüzetben a következő feladatok tartoznak:

Az 1., 2. és 3. feladatot gyakorlatban végezzék el a tanulók. A 4. és 5. feladat elkészítésével

ráhangolhatjuk a tanulókat a következő leckék tananyagára, hiszen a szövegszerkesztéssel

kapcsolatos fogalmakat ismételhetjük át velük. Mindkét feladat a munkafüzetben is és gyakorlatban is

megoldható.


1. A képeken a következő módosításokat végezhetjük el: fényerő, kontraszt változtatása,

újraszínezés, fakítás, fekete-fehér és szürke árnyalat.

2. Levélpapír vagy meghívó készítése esetében alkalmazhatunk fakítást a képen, abban az

esetben ha a képre írni szeretnénk. A képet a szöveg mögé küldve a szöveg jól olvashatóvá

válik.

3. A képaláírás egy hivatkozás, a Hivatkozás – Képaláírás beszúrása menüpont segítségével

készíthetjük el.

4. Alakzatok: egyszerű alakzatok, csillagok és szalagok, képfeliratok, folyamatábrák stb.

5. Egyszerűen és szemléletesen ábrázolhatunk folyamatokat a folyamatábra segítségével.

A lecke végén található összefoglaló ábra segít a tanultak rendszerezésében.

79

3. Szövegszerkesztés (Ismétlés, és ami még kimaradt)

Képességek: Szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása

Nevelési cél: Pontos, utasítások alapján történő hibátlan munkára nevelés


Szöveges dokumentum elkészítésének szokásos menete.

Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése

Többszintű felsorolás

Rendezés

Keresés és csere

Aktuális dátum és idő

Szemléltető eszközök: Szövegszerkesztő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.




1. Karakterformázások: betűtípus, betűméret, betűstílus

2. Bekezdésformázások: igazítások, sorköz, térköz, behúzások, tabulátorok

3. Azért jó ha munka közben be van kapcsolva a Minden látszik ikon, mert így a formázási jeleket is látjuk, például hányszor ütöttük le a szóközt a szavak között, ami sokat segít a hibák elkerülésében.

4. A Schift + ENTER billentyű lenyomásával kezdhetünk új sort egy bekezdésen belül

5. Talpas betűtípus: Times New Roman, Garamond; talp nélküli betűtípus: Arial, Comic Sans Ms

Ismételjük át a szövegszerkesztés során használt fogalmakat a tankönyvben található szövegrészlet

segítségével. Készítsük el szövegszerkesztő programban a fogalmak rendszerezését többszintű

felsorolás alkalmazásával. Hangsúlyozzuk ki a felsorolás alkalmazásának fontosságát akkor, amikor

vázlatot, rendszerező szöveget formázunk.

A tankönyv 3. feladatát közösen végezzük. Gépeljük be a fogalmakat, majd rendezzük ábécé rendbe.

A 4. feladatot önálló munkaként készítsék el a tanulók, majd ellenőrizzük le.

Magyarázzuk el a Keresés és Csere

funkciókat, azok előnyeit. Gyakorlatban is

mutassuk be, pld. az éppen szerkesztett

dokumentumunkban válasszunk ki egy szót,

és keressük meg Kereséssel. Készítsük el az

5. feladatot közösen. Lépesről lépésre

mutassuk, magyarázzuk a műveleteket.

80

A szerkesztett dokumentumunkra szúrjunk be dátumot és

automatikusan frissüljön.

Nézzük át a formátumokat.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy az aktuális dátum és idő a

számítógép rendszeridejét jelenti.

A lecke végén található összefoglaló ábra segít a tanultak

rendszerezésében.


1. Számokkal vagy szimbólumokkal különböztethetjük meg a felsorolás szintjeit.

2. A bekezdéseket, táblázatban a szöveget vagy számokat emelkedő vagy csökkenő sorrendbe

lehet rendezni a szövegszerkesztőben.

3. Nagyobb lélegzetű dokumentumok esetében, ha keresünk egy szót vagy szövegrészt

könnyen megtaláljuk a Keresés funkció segítségével.

4. Ha egy szót amely többször előfordul a szövegben hibásan, vagy rövidítve írtunk le a Csere

funkcióval könnyen cserélhetjük.

5. Arra vigyázzunk a cserénél, hogy teljes szavak cserélődjenek le.

6. Ha azt szeretnénk, hogy a dokumentum megnyitásakor, vagy nyomtatásakor az aktuális

dátum jelenjen meg, alkalmazzuk a Dátum beszúrását, és válasszuk az automatikus frissítés

lehetőségét.

81

4. Szövegformázás

Képességek: Több oldalas szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása



Sorköz, térköz

Oldaltörés

Elválasztás

Iniciálé

Hasábok

Élőfej élőláb

Szemléltető eszközök: Szövegszerkesztő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet,

nyers szöveg




1. A szöveg egyhangúságát karakterformázásokkal és bekezdésformázásokkal törhetjük meg.

2. A sorkizárás segítségével a szöveg mind a jobb, mind a bal margóhoz egyenletesen igazodik.

3. A címeket általában középre igazítjuk.

4. A szavakat betűstílus módosítással, a sorokat és bekezdéseket behúzással, szegélyezéssel,

mintázattal emelhetjük ki.

Az órai anyagot leghatékonyabban egy nyers szöveg formázásával tudjuk elsajátíttatni. Ehhez még az

óra előtt nyers, formázatlan szöveget kell készítenünk. A legegyszerűbb, és ennek a feladatnak

legmegfelelőbb szöveget a Wikipédia oldaláról menthetjük le, pld. egy városról szóló anyagot.

Másoljuk ki és szüntessünk meg minden karakter és bekezdésformázást. Ez egy több oldalas

dokumentum lesz. Az így nyert nyers szöveget tegyük elérhetővé a tanulók számára.

Formázzuk együtt a tanulókkal a szöveget. Csak térközöket alkalmazzunk, ne engedjük az üres

bekezdések használatát. A címre vonatkozó formázási szokásokat, íratlan szabályokat magyarázzuk

el: a cím előtti térköz mindig nagyobb mint a cím utáni.

Több alcím is szerepelhet a szövegben: a név eredete, történelem, földrajz, azon belül éghajlat,

népesség közlekedés, kultúra stb. Az alcímeknek szánt bekezdéseket egyszerre jelöljük ki, és

egységes formátumot adjunk nekik. Így tartalmi egységekre bontottuk a szöveget a formázás

segítségével. Ha az alcímek alatt további tartami egységeket találunk, alkalmazhatjuk az előző órán

tanult felsorolást, akár többszintű felsorolást.

Figyeljünk arra, hogy egy alcím ne kerüljön az oldal aljára. Alkalmazzunk oldaltöréseket a megfelelő

helyeken.

A jobb olvashatóság érdekében alkalmazzunk 1,5 sorközt a teljes dokumentumra. A címek és alcímek

kivételével minden bekezdést állítsunk sorkizártra. Ekkor hívjuk fel a figyelmet a megnövekedett

szóközökre. Ezeket elválasztás alkalmazásával tüntethetjük el. Válasszunk egy hosszú szót,

alkalmazzunk feltételes elválasztójelet és mutassuk meg, hogy ha a sor végére kerül csak akkor kerül

valóban elválasztásra a szó. Csak a Minden látszik funkció bekapcsolásakor látható az elválasztó jel.

82

Készíthetünk iniciálét is a szövegben, és néhány bekezdést hasábokra bonthatunk. A hasábos

részeknél még inkább fontos az elválasztás alkalmazása.

Készítsünk élőfejet és élőlábat a dokumentumnak. Az élőfejben jelenjen meg a város neve, amiről a

szöveg szól. Az élőlábba jelenítsük meg az oldalszámokat.

Így végre is hajtottuk a tankönyv feladatait, kivéve az 1. feladatot amit házi feladatnak adhatunk fel.

Ehhez a leckéhez tartozó munkafüzet feladatatok elméleti jellegű, kitöltendő feladatok.


1. Az alcímek típusa és mérete legyen következetesen egyforma egy dokumentumon belül.

2. A cím alatti térköz kisebb legyen a felette lévőhöz képest.

3. Azért ne válasszuk el a szöveget gépelés közben, mert ha a szöveget később módosítjuk, az

elválasztójel a sor közepére is kerülhet.

4. A kézi elválasztás esetében az elválasztást mi hagyjuk jóvá, vagy változtathatunk az

elválasztás módján.

5. Vigyázzunk arra, hogy az iniciálé stílusa legyen összhangban a dokumentum többi

karakterével.

6. A túl hosszú sorok olvasása fárasztó a szemnek, ezért alkalmazunk hasábokat pld. újságok.

7. Több oldalas dokumentumok, könyvek, kiadványok esetében találkozunk élőfejjel és

élőlábbal. Az élőfejben fejezetcímeket az élőlábban oldalszámokat találhatunk.

83

5. Az adatkezelés alapjai

Képességek: A tanulók legyenek képesek adatok kigyűjtésére és azok rendszerezésére táblázat

segítségével egy adott szövegből

Nevelési cél:

Pontos, utasítások alapján történő hibátlan munkára nevelés

A feladatnak megfelelő eszközök kiválasztása


A táblázatban és szövegben tárolt adatok összehasonlítása az áttekinthetőség szempontjából

Az adatok értelmezése

Táblázatok elemzése

Százalékos adatformátum

Adatbevitel, táblázat formázása a táblázatkezelőben

Élőfej, élőláb a táblázatkezelőben

Szemléltető eszközök: Táblázatkezelő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.



A frissítő kérdésekre adott válaszok ráhangolják a tanulókat az óra témájára. A számítógéppel történő

adatrögzítés előnye, hogy elmenthetjük, majd később módosíthatjuk, matematikai műveleteket

végeztethetünk velük a számítógépes programok segítségével. Diagramok hozzárendelésével

szemléletesebbé tehetjük megjelenésüket. Erre alkalmas program a táblázatkezelő program. Az előző

években szó volt már néhány adattípusról: számadat, szöveges adat.


1. A táblázat legkisebb egysége a cella, ahova adatokat írhatunk be.

2. A táblázat fő részei: cella, sor, oszlop.

1. A cellára az oszlop betűjelével és a sor számával hivatkozunk. A több cellából álló téglalap

alakú táblázatrészt tartománynak nevezzük. A tartományra úgy hivatkozunk, hogy a bal felső

és jobb alsó cellaazonosító közé kettőspontot teszünk.

3. Adattípusok: szöveg, szám, dátum stb.

4. Ha cellán belül szeretnénk új sort nyitni azt az Alt + Enter billentyűkkel tehetjük meg.

A lecke a táblázatkezelő program alkalmazásának ismétlésére szolgál. Indítsuk el a programot és

ismételjük át a következő fogalmakat: cella, aktív cella, sor, oszlop, sorazonosító, oszlopazonosító,

névmező, szerkesztőléc, munkafüzet, munkalap.

Vetítsük ki a tankönyvben található szöveget, és kérjük a tanulókat, próbálják meg táblázatba foglalni

a szövegben közölt adatokat a táblázatkezelő programban. Közben segíthetjük a munkát a következő

kérdésekkel:

Mi legyen a táblázat fejrésze, vagyis mi kerüljön az oszlopok megnevezésébe? Mi kerüljön a sorokba?

Milyen típusú adatokat kell rögzítenünk?

A tankönyv 1. feladatának ábrája segít a válaszadásban.

A százalékos adatformátum a lecke egyik témája, így a kétféle beírási módot magyarázzuk el,

próbáljuk ki.

84

Ismételjük át a tavaly tanultakat a táblázatok formázásával kapcsolatban. Formázzuk meg közösen a

táblázatot.

A 3. feladat a diagramkészítés lépéseit ismétli át a tanulókkal. Készítsünk sávdiagramot, amely talán a

legjobban szemlélteti ezeket az adatokat.

A 4. feladat szerint készítsük el az élőfej és élőláb szövegeket. A hivatkozás megjelenítésének

fontosságára hívjuk fel a tanulók figyelmét.

A munkafüzet öt gyakorlati feladatot tartalmaz. Ha marad idő az órán választhatunk a munkafüzet

feladati közül, amit a tanulók önállóan végezzenek el, vagy bármelyik feladható házi feladatnak is.


2. A táblázatban közölt adatok áttekinthetőbbek.

3. Kétféleképpen írhatunk be százalékos adatformátumot: a számot osztjuk 100-al és utána módosítjuk a formátumot százalékra vagy beírjuk a számot és megtoldjuk a %-jellel.

4. Használt formázási műveletek: karakterformázás, igazítás, szegélyezés, mintázás.

5. Az élőfejbe és élőlábba a következő változó mezőket szúrhatjuk be: oldalszám, teljes dokumentum összes oldalszáma, aktuális dátum, idő, fájlnév.

85

6. Adatformátumok, cella- és tartományhivatkozások

Képességek: A tanulók legyenek képesek a táblázat adataival számolni, képleteket, függvényeket

alkalmazni.



Táblázatok használata a mindennapi életben.

Pénznem adatformátum

Egyéni adatformátum

Címzési módok: relatív és abszolút címzés

Adatbevitel, táblázat formázása a táblázatkezelőben

Hivatkozás, képlet, függvény



Tananyag feldolgozása: A frissítő kérdésekre adott válaszokkal indíthatjuk az órát.


1. A függvény beszúrásakor a kurzort az eredménycellára kell állítani, ha képlettel számolunk a

szerkesztőlécen begépeljük az egyenlőségjelet és a műveleti jeleket alkalmazzuk a

hivatkozott cellák között. Ha függvénnyel dolgozunk, akkor kiválasztjuk a függvények közül.

2. Ha képlettel számoltunk, vagy függvényt alkalmaztunk akkor a szerkesztőlécen a képlet illetve

a függvény jelenik meg, a számot csak a cellában látjuk. Így állapíthatjuk meg, hogy képlettel,

függvénnyel dolgoztunk-e, vagy csak beírtuk a számot a cellába.

3. Alapműveletek: összeadás, kivonás, szorzás osztás.

4. A szorzás jele a *, az osztás jele a /.

Egy, a mindennapi életből vett példán keresztül magyarázzuk meg a tanulóknak az adatformátumokat:

elsősorban a pénznem, de az egyéni adatformátumok alkalmazásának elsajátítása is feladata az

órának. Használjuk a tankönyvben található panzió szolgáltatásinak adatait. Készítsük el a táblázatot

közösen. A táblázat formázását egyéni feladatként kaphatják a tanulók.

A létszám és a napok számának adatait formázzuk meg egyedi adatformátummal.

Bővítsük a táblázatot a 3. feladatban megfogalmazottak szerint. Ezeket az adatokat már képletekkel

számítsuk ki. A képletek, függvények másolását már a 7. osztályban is alkalmaztuk. Itt azonban, ennél

a feladatnál ez nem lehetséges. Magyarázzuk el a tanulóknak ennek okát, próbáljuk meg másolással

és látni fogjuk hogy nem jó eredményt kapunk. Mi lehet ennek az oka? Másoláskor a hivatkozások

automatikusan alkalmazkodnak az új helyzethez. A mi képletünkben pedig van olyan cellahivatkozás

aminek változatlannak kellene maradnia a másolás során. Így magyarázhatjuk meg az relatív és

abszolút hivatkozás közötti különbséget és bevezethetjük az abszolút hivatkozás fogalmát.

Fontos, hogy az abszolút hivatkozás szintaktikájában szereplő dollár jelnek semmi köze a dollár

pénznemhez.

Készítsük el a lecke többi feladatát is. Figyeljünk a pénznem adatformátumok megjelenítésére (Ft,

euró) a szám előtt vagy után jelenik meg. Kövessük a tankönyvben található mintát.

A munkafüzet 1 -2. feladatát adhatjuk fel házi feladatnak.

86


1. A pénznem adatformátumot megjeleníthetjük a szám előtt vagy a szám után is.

2. Ha az adatformátum nem szerepel a kategóriák között, alkalmazhatunk egyéni

adatformátumot.

3. Válasszuk a # ##0 formátumot, majd idézőjelek közé írjuk a db mértékegységet. Ne

feledkezzünk meg a szóközről sem.

4. Kétféle hivatkozási mód van: relatív és abszolút.

5. A relatív hivatkozási mód az alapértelmezett.

6. Ha a cellahivatkozásnak változatlannak kell maradnia a másolás során, akkor abszolút

hivatkozást használunk.

87

7. Gyakran használt függvények a táblázatkezelőben

Képességek: A tanulók legyenek képesek a táblázatkezelő programot életszerű feladatok

megoldására alkalmazni, adatokat feldolgozni függvények segítségével.

Nevelési cél: Válasszuk a megfelelő függvényt.


Gyakran használt függvények

Matematikai függvények: SZUM

Statisztikai függvények: ÁTLAG, MIN, MAX, DARAB, DARABTELI



Tananyag feldolgozása: Az óra elején elevenítsük fel a tanulókkal a táblázatkezelőben már a tavalyi

tanévben megismert és használt függvényeket, az adatbevitel esetében pedig az automatikus kitöltés

fogalmát.


1. A kijelölt cella jobb alsó sarkában látható egy kis négyzet (jelölőnégyzet). Ha rámutatunk az

egérrel a kurzor + jellé válik. Ha megfogjuk az egérrel és lefelé húzzuk. Ezt automatikus

kitöltésnek nevezzük. Nemcsak oszlopra, hanem sorra is alkalmazhatjuk. Összegfüggvény,

SZUM, átlagfüggvény ÁTLAG, MAX, MIN

2. A függvény beszúrásakor a kurzort az eredménycellára kell állítani.

3. A több cellából álló téglalap alakú táblázatrészt tartománynak nevezzük. A tartományra úgy

hivatkozunk, hogy a bal felső és jobb alsó cellaazonosító közé kettőspontot teszünk.

Készítsük el a tankönyvben található minta alapján a táblázatot közösen a tanulókkal. Ha

végigmegyünk a tankönyv feladatain használhatjuk az elmúlt tanévben szerzett ismereteinket: az

adatok bevitelénél alkalmazhatjuk az automatikus kitöltést és az elmúlt leckében tanult egyedi

adatformátumot.

A SZUM függvény beszúrása után relatív hivatkozású másolással számíthatjuk ki az eredményeket. A

százalékos adatformátumot is használni fogjuk a 3. feladatban, mint ahogyan ebben a feladatban az

abszolút hivatkozás is alkalmazásra kerül.

A következő feladatokban az ÁTLAG, MAX, MIN, DARABTELI függvények használatára is sor kerül.

Az eredmények helyességét a tankönyv mintái alapján ellenőrizhetjük.

Több függvényt is használtunk a lecke feladatainak elvégzése közben, ezek közül azonban csak a

DARABTELI függvény volt az ismeretlen. A feladat jó lehetőség volt arra hogy az idei tanév előző

leckéiben új ismeretként tanultakat is rendszerezzük: adatformátum, százalék, abszolút hivatkozás.

A lecke végén található táblázat segít a tanultakat összefoglalni. A függvények kategóriánkénti

csoportosítását is jól ábrázolja.

A munkafüzet 2. feladata a HATVÁNY, a 3. feladata a DARAB függvény alkalmazására ad példát. Az

1. feladatot házi feladatnak ajánlom.


1. A leckében megismert függvények: DARABTELI, DARAB, GYÖK, HATVÁNY

2. Az összegfüggvény a matematikai függvények kategóriájába tartozik.

88

3. A DARABTELI függvény a tartományban valamilyen feltételnek megfelelő nem üres cellákat

számolja össze.

4. A lecke 3. feladatában használtunk abszolút hivatkozást, mert a számítás során az elért

pontszámot mindig a maximális pontszámhoz kell viszonyítani, vagyis a képletben mindig

ugyan arra a cellára kell hivatkoznunk amelyben a maximális pontszám található.

5. Beírjuk a kezdőbetűt és * jellel helyettesíthetjük az összes többit.

89

8. Dátumfüggvények és a Ha függvény

Képességek: A tanulók legyenek képesek a táblázatkezelő programot életszerű feladatok

megoldására alkalmazni, adatokat feldolgozni függvények segítségével.

Nevelési cél: Válasszuk a megfelelő alkalmazást


Adatok feldolgozása függvények segítségével

Dátum függvények, Ha függvény



Tananyag feldolgozása: A frissítő kérdésekre az előző leckében tanultak alapján tudunk válaszolni.


1. Matematikai és statisztikai függvénykategóriákkal ismerkedtünk meg az előző leckében.

2. Tanulmányi verseny eredményeinek feldolgozása.

3. A MAX függvény

4. ÁTLAG, MIN, MAX, DARAB, DARABTELI

A leckében először a DÁTUM függvénnyel és ezt megelőzően a dátum mint adatbevitellel

foglalkozunk. Magyarázzuk el, hogy az Excel a dátumot sorszámként tárolja.

Az 1. feladatra adott válasz: Bármelyik dátumformátummal visszük is be a dátumot a cellában a

1982.06.20 ponttal elválasztott változat jelenik meg.

A 2. és a 3. feladatot érdekesnek fogják találni a tanulók, hiszen megtudhatják hogy hány nap telt el a

születésnapjuk óta egy egyszerű képlettel (kivonással).

A 4. feladatot önállóan végezzék el a tanulók, az ellenőrzést a tankönyv alapján tehetik meg.

Az ÉV, HÓNAP, NAP függvények példán keresztüli bemutatása után az 5. feladatot önállóan

végezzék el a tanulók.

A lecke második felében a HA függvénnyel ismertetjük meg a tanulókat egy hozzájuk közel álló témán

keresztül a felvételi eredmények feldolgozásának segítségével.

Nem feltétlenül kell a lecke feladatában szereplő adatokkal dolgozni. Készítsük el a csoport névsorát

és mindenki reálisan értékelje saját teljesítményét. Diktáljon be értékeket amelyeket elért a felvételin

ha már ez megtörtént, vagy ha nem akkor amilyen eredményekre számít. A vitt pontszámokat is

becsülje meg mindenki. Az adatbevitel így élvezetesebb, a tanulók figyelme is kitartóbb lesz.

A táblázat formázása a minta alapján történjen.

Az összpontszám kiszámítása nem okozhat problémát a tanulóknak, remélhetőleg a relatív

hivatkozással történő másolás sem fog gondot okozni.

A HA függvényt közösen szúrjuk be. Magyarázzuk el a függvény argumentumait. A beillesztett

függvény szintaktikája is fontos. Hívjuk fel a figyelmet a zárójel, a pontosvessző használatára.

90

A függvényt lehet másolni relatív hivatkozással függőleges irányba.

Tekintsük át a lecke végén található táblázatot, mely segít a tanultakat összefoglalni.

A munkafüzet feladatai mindkét most tanult függvény alkalmazásának gyakorlását segíti.


1. Az Excel a napokat 1900. 01.01-től számolja.

2. A dátum megjelenési formái: 2001.03.01, 2001. március 1., 2011. márc.. 1.

3. A HA függvény a logikai függvények csoportjába tartozik.

4. A következő értékeket kell megadnunk a Ha függvény alkalmazásánál: logikai vizsgálat, érték

ha igaz, érték ha hamis.

91

9. Adatok grafikus ábrázolása

Képességek: A tanulók legyenek képesek az adatok grafikus ábrázolására, következtetések

levonására

Nevelési cél: Válasszuk a megfelelő diagramot


Diagramtípusok

Alkalmas diagramtípus megválasztása





1. Kimutatások, adatok szemléltetése

2. Oszlop, halmozott oszlop, kör, torta diagramtípusokat ismertünk meg az elmúlt tanévben.

3. A diagramformázás lehetőségei: típusválasztás, beállítások: cím, tengelyfeliratok,

jelmagyarázat, a diagram helye.

4. Ezek a bemutatók tájékoztatást adnak a reklámozott termékről.

Készítsük el a szakkörre járó tanulók táblázatát a leckében található minta alapján, hiszen

diagramkészítéskor mindig egy táblázat adataiból indulunk ki.

Sok diagramtípus közül választhatunk, de nem bármelyiket választhatjuk az adott feladathoz, mert

nem mindegyik ábrázolja az adatokból levonható következtetéseket. Nagyon fontos a megfelelő

diagramtípus kiválasztása. Ha valamit az egészhez, a 100%-hoz szeretnénk viszonyítani akkor a

kördiagramot vagy a tortadiagramot használhatjuk. Ha időbeni eloszlást szeretnénk ábrázolni,

használjunk területdiagramot vagy grfikont. A mi példánk esetében szemléletes lehet a területdiagram.

Válaszok a 2. feladatra: a válaszokat a táblázat alapján állapítsuk meg.

a. Számítástechnika szakkör

b. Kézműves, sakk szakkör

c. Dráma szakkör

Készítsük el a területdiagramot. Magyarázzuk el a diagram részeit. Nagy szerepük van a kísérő

információknak: cím, jelmagyarázat, tengelyfelirat.

A kördiagram nem egymás melletti oszlopok kijelölésével történik. A kijelöléshez használjuk a Ctrl

segédbillentyűt. A százalékos értékek is legyenek leolvashatók.

A 6. feladat grafikonjának létrehozásához nem egymás melletti sorokat kell kijelölni: évszámok,

összesen létszám. Az értéktengely fő léptéit, a kezdő és végső értékeket is állítsuk a feladatnak

megfelelően.

Az előző órán mentett felvételi vizsga eredményeit feldolgozó táblázatot nyissuk meg. Készítsünk

összetett diagramot a tankönyv utasításai alapján. Először halmozott oszlopdiagramot a megfelelő

tartományok kijelölését követően, és azután a felvételi ponthatár oszloprészt átalakítjuk grafikonná.

A munkafüzet feladati alkalmasak házi feladatnak.

92


1. Az adatok szemléltetésére, a következtetések levonásának könnyebbé tételére használunk

diagramot.

2. Ha valamit az egészhez, a 100%-hoz szeretnénk viszonyítani akkor a kördiagramot vagy a

tortadiagramot használhatjuk.

3. Az időbeni változást területdiagramon jól lehet szemléltetni.

4. Az oszlop függőleges a sáv vízszintes elrendezésű diagram.

5. A halmozott oszlopdiagramról leolvasható az összeadott adatok is, hisz az értékeket ábrázoló

oszlopok egymásra tevődnek.

6. Egy diagramon kétféle ábrázolási módot, két diagramtípust is szemléltethetünk egyszerre.

93

10. A táblázatok adatainak rendezése

Képességek: A tanulók legyen képesek adatok rendezésére egy vagy több szempont alapján,

valamint szűrés, keresés és csere alkalmazására.

Nevelési cél: Fegyelmezett munkavégzés, meglévő ismeretek alkalmazása


Rendezés

Szűrés

Keresés és csere





1. A telefonkönyvben azért tároljuk ábécérendben az adatokat, hogy könnyebben megtaláljuk a

keresett információt.

2. Névsorba kellett volna tárolni a neveket.

3. A tavaly készített papírgyűjtés táblázatát az összesen gyűjtött érték szerint rendeztük és

könnyen megállapíthattuk ki nyerte a versenyt.

Ahhoz, hogy egy táblázat adatai között könnyen kereshessünk az adatok rendezésére van szükség. A

rendezés szempontját meghatározhatjuk, pld ábécérendbe rendezhetjük.

Készítsünk táblázatot a 8. évfolyamos tanulók adatairól: név, osztály születési dátum. Ezzel

gyakorolhatjuk a néhány órával ezelőtt tanult dátum adatbevitelt, és annak megjelenési formáját. Ha

megváltoztatjuk a dátum formátumát, valószínű hogy nem fér már el az adat a cellában, így

elmagyarázhatjuk a tanulóknak a megjelenő karakterek okát.

Rendezést már alkalmaztunk az előző tanévben is, de csak egyszer, és csak egy szempont szerint.

Az idén kibővítjük ismeretinket a több szempont szerinti rendezéssel.

A kijelölésre hívjuk fel a figyelmet, az összetartozó adatokat mindig jelöljük ki, ne csak azt az oszlopot

ami szerint a rendezést el akarjuk végezni.

Rendezés után megállapíthatjuk, hogy ki a legidősebb és ki a legfiatalabb a csoportban.

Ha csak a 8.a osztályba járó szakkörösek akarjuk látni alkalmazzunk szűrést. A sorazonosító számok

folytonossága elmarad, innen láthatjuk, hogy szűrt táblázattal van dolgunk.

A felvételi eredményeket feldolgozó táblázatot használhatjuk ezen az órán is. Szűrjük ki azokat a

tanulókat akik felvételt nyertek.

Egy nagyon sok adatból álló táblázatban nehéz az adatok között eligazodni. Képzeljük el, hogy a

táblázat több száz tanuló adatait tartalmazza és meg szeretnénk tudni, hogy felvételt nyertünk-e? A

keresés funkció jó megoldás a problémára. Emlékeztessük a tanulókat, hogy mind a rendezést, mind

a keresés funkciót a szövegszerkesztőben is alkalmaztuk.


1. Az adatok rendezésének a célja a keresés meggyorsítása.

2. Ha egy cellában a ####### jelsorozat jelenik meg, az azt jelenti, hogy az adat nem fért el a

cellában.

94

3. Azt az oszlopot ami szerint rendezzük a táblázatot a rendezés kulcsának nevezzük.

4. A pontos munka érdekében az összetartozó adatokat ki kell jelölni a rendezés előtt.

5. Akkor célszerű másodlagos szempontot megadni a rendezés során, ha vannak azonos adatok

a táblázatban.

6. Amennyiben egy táblázatnak csak bizonyos feltételnek megfelelő sorait szeretnénk látni

alkalmazzunk szűrést.

95

11. Részösszefoglalás

Képességek: A tanulók legyenek képesek a tanult ismereteket felidézni, alkotó módon alkalmazni.

Nevelési cél:

A tananyag elmélyítéséhez szükség van rendszerezésre

Rendszeres munkavégzésre nevelés, önértékelés


Alkalmazói ismeretek témakör részösszefoglalása, rendszerezése, számonkérése.

Az ismeretek új helyzetben való alkalmazása.

Szemléltető eszközök: A tanult alkalmazói programok, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv,

munkafüzet.



Az alkalmazói ismeretek témakörben tanultak rendszerezése a célunk. Ez történhet a tankönyv

részösszefoglaló leckéjében található kérdések segítségével.

Az iskolaújság elkészítésének megszervezése legyen csak az óra feladata, az elkészítés házi

feladatként adható. Osszuk ki a szerepeket, feladatokat. Ebben segít a tankönyv 1-8. feladata.

Az összefoglaló táblázat áttekintésével rendszerezhetjük az ebben a fejezetben tanultakat.

Rendszerező kérdések válaszai:

1. Pixelgrafikus képformátum

2. A Paint pixelgrafikus program.

3. A pixelgrafikus kép tulajdonságai: pixelekből áll, a pixelek tulajdonságait tárolja, nagyításnál

romlik a kép minősége.

4. A több alakzatból álló ábrát csoportba foglalhatjuk.

5. Ha kapcsolatrendszereket szeretnénk szemléltetni, akkor szerkezeti diagramot

használhatunk.

6. A rendszerezés jobb átláthatósága érdekében használjunk többszintű felsorolást.

7. Ha aktuális dátumot szúrtunk be a dokumentumba, akkor ha megnyitjuk, vagy ha nyomtatjuk

az aktuális dátumot fogjuk látni.

8. A címeket és az alcímeket karakterformázással emelhetjük ki: félkövér, dőlt, kiskapitális.

9. A jobb olvashatóság érdekében változtassunk a sortávolságon.

10. A térköz a cím előtt nagyobb legyen, mint utána.

11. Azért használjunk automatikus elválasztást, mert ha formázzuk a szöveget az elválasztójel

akár a sor közepére is kerülhet.

12. Az élőfej és élőláb betűmérete kisebb legyen mint a szövegtörzsé.

13. A százalékos adatot kétféleképpen lehet beírni, vagy 100-al osztjuk a számot és azt az értéket

írjuk be, majd százalékos adatformátumra állítjuk, vagy beírjuk a számot és kitesszük a %-

jelet.

14. Az idei tanévben megismertük a százalék, pénznem, dátum és egyéni adatformátumokat.

96

15. Akkor használunk abszolút hivatkozást, ha a képlet vagy függvény másolása során mindig

ugyan arra a cellára szeretnénk hivatkozni.

16. Az abszolút hivatkozással megadott cellaazonosítóban a $ el szerepel.

17. Megismert függvénykategóriák: matematikai, statisztikai, logikai, dátum és idő.

18. A HA függvényt akkor használjuk ha az eredmény egy bizonyos feltételtől függ.

19. Attól függően választjuk ki a diagramtípust, hogy a táblázat adatai alapján mit szeretnénk

ábrázolni.

20. Kísérő információk a diagramon: cím, tengelyfelirat, jelmagyarázat, érték.

21. A diagram részei: diagramterület, rajzterület, jelmagyarázat, adatsor, kategóriatengely,

értéktengely.

22. Ha egy adat nem fér el a cellában, akkor a ####### jelsorozat jelenik meg.

23. Több szempont szerint is rendezhetünk egy táblázatot.

24. A sorazonosító számok folytonossága elmarad, innen láthatjuk, hogy szűrt táblázattal van

dolgunk.

97

Gyakorlás


Nevelési cél:

A tananyag elmélyítéséhez szükség van gyakorlásra



Alkalmazói ismeretek témakör részösszefoglalása, gyakorlása



munkafüzet.



Az alkalmazói ismeretek témakörben tanultak gyakorlása a célunk. Ez történhet gyakorlati munka

során. Válasszunk gyakorlati feladatot a munkafüzetből.

A tananyagfejezet jellegéből adódóan a számonkérés döntően gyakorlati jellegű kell hogy legyen.

Ezért ahhoz, hogy minden alkalmazói programot a gyakorlatban is átismételjünk mindegyik alkalmazói

programhoz illetve témakörköz válasszunk egy-egy rövid gyakorlati feladatot a munkafüzetből. Jó

alkalom ez az értékelésre.

A feladatokat osszuk ki a tanulóknak, képességeik szerint differenciáljunk, majd az óra végén nézzék

meg egymás munkáit.

Értékeljük közösen a gyakorlati feladatokat.

Képszerkesztés

A leckéhez nem tartoznak munkafüzeti feladatok, így az alábbi kiegészítéssel segítjük a tananyag

elsajátítását.

Kiegészítő feladatok:

1. feladat: Egy pixelgrafikus képet ments el az alábbi képformátumok mindegyikében, majd hasonlítsd

össze a fájlok méretét!

2. feladat: Készíts montázst egy pixelgrafikus kép felhasználásával a Paint rajzolóprogram

segítségével! (A montázs különböző rajzok, ábrák részleteinek összeillesztése, képelemekből

komponált alkotás.)

98

Szövegszerkesztés (Ismétlés, és ami még kimaradt)

A leckéhez nem tartozik a munkafüzetben gyakorlati feladat, így az alábbi kiegészítéssel segítjük a

tananyag elsajátítását.

Kiegészítő feladatok:

1. feladat: Rendezd többszintű felsorolásba a színek kódolásával kapcsolatos fogalmakat! Számozd

meg a felsorolás szintjeit, majd készítsd el a szövegszerkesztő program segítségével!

Színek kódolása

additív (összeadó) színkeverés

bíbor (Magenta)

kék (Blue)

szubtraktív (kivonó) színkeverés

vörös (Red)

sárga (Yellow)

zöld (Green)

türkizkék (Cyan)

2. feladat: A következő fogalmak magyarázatát megtalálod a tankönyv fogalomtárában. Gépeld be a

fogalmakat és magyarázatukat az alábbi sorrendben, majd rendezd ábécérendbe!

jpg, élőláb, felsorolás és számozás, pixelgrafikus kép, hasáb, vektorgrafikus kép, folyamatábra, élőfej,

képformátum, bmp, wmf (windows metafile), pixel, színmélység

3. feladat: Az alábbi szöveget gépeld be kijelentő mondatokként majd alkalmazva a Keresés és

csere funkciókat cseréld le a mondatvégi pontokat felkiáltójelekre! A szabályok szimbólummal ellátott

felsorolásban jelenjenek meg!

A számítógép vezetékeit, hátlapját ne babráld. Ha bármi rendellenességet észlelsz, azonnal szólj

tanárodnak. A gépeket feleslegesen ki– és bekapcsolgatni tilos. Munkáidat csak a megadott helyre

mentheted el. Tilos bármilyen beállítást megváltoztatni. A teremben enni, inni tilos. Az asztalt és az

eszközöket rendben hagyd magad után.

______ szint

______ szint

______ szint

______ szint

______ szint

______ szint

______ szint

______ szint

99

Számonkérés


Nevelési cél:



Alkalmazói ismeretek témakör számonkérése.


Szemléltető eszközök:

Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél


Az alkalmazói ismeretek témakörben tanultak számonkérése a célunk. Ez történhet a feladatlapok

elméleti és gyakorlati feladatinak segítségével.

A számonkéréshez használható a feladatlap A, B vagy C változata, illetve csoportokra is oszthatjuk a

tanulókat, és minden csoport másik feladatlapot tölt ki.

100

12. Multimédiás eszközök használata

Képességek: Kommunikációs képesség, narratív, döntési képesség. Szabálykövető, lényegkiemelő,

kritikai képesség.

Nevelési cél:

Pontos, utasítások alapján történő hibátlan munkára nevelés.

A feladatnak megfelelő eszközök kiválasztása.


Bemutató készítő szoftverek megismerése

Bemutató tervezése, multimédiás elemek alkalmazása

Szemléltető eszközök: Bemutató készítő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.

Munkaforma: Egyéni munka számítógépnél, frontális osztálymunka.


Ezen az órán annak lehetőségét nézzük meg, hogy milyen multimédiás elemeket lehet a

prezentációban elhelyezni. Mivel a prezentációkészítéssel már a korábbi években megismerkedtek,

most a hangsúly a multimédiás elemek használatán legyen.


Mit jelent a multimédia? Tisztázzuk magát a multimédia fogalmát. A fogalom pontos

meghatározásához használjuk a Wikipédiát. http://hu.wikipedia.org/wiki/Multim%C3%A9dia


Annak lehetőségét nézzük meg ezen az órán, hogy milyen multimédiás elemet helyezhetünk el a

bemutatónkban a Power Point programban. Ami miatt fontos erre kitérni azaz, hogy, nem minden

multimédiás formátumot képes elfogadni így ez több problémát is okozhat. A használható

hangformátumok az AIFF-audiofájl (.aiff), AU-audiofájl (.au), MIDI-fájl (.mid, .midi), MP3-audiofájl

(.mp3), Windows-audiofájl (.wav), Windows Media-hangfájl (.wma). A felhasználható video

formátumok a Windows Media-fájl (.asf), Windows videofájl (.avi), Filmfájl (.mpg, .mpeg), Windows

Media videofájl (.wmv).

Ha olyan multimédiás formátumot szeretnének beszúrni, amit a Power Point nem támogat. Ebben az

esetben játsszák le a mozgóképet, zenét a PowerPoint alkalmazáson kívül, pl. a Microsoft Windows

rendszer beépített alkalmazásával, a Microsoft Windows Media Player lejátszóval, vagy egy általunk

telepített programmal. Ha ez a program lejátssza, akkor médiaklipként beilleszthetjük a prezentációba!

A munkafüzet és a tankönyv feladatai alapján gyakorlati példák segítségével dolgozzuk fel az

anyagot. Ezen keresztül elemezzük és térjünk ki a problémákra, illetve a megoldási javaslatokra.

Készítsünk közösen egy olyan kétoldalas bemutatót, amiben a gyerekek bemutatják a kedvenc

zenekarukat. Az első diára szúrjuk be a zenekar egyik zeneszámát! Állítsuk be úgy, hogy a bemutató

alatt végig szóljon a zene.

Változtassunk az előző feladaton úgy, hogy a zene lejátszásához a hangszóró ikon helyett a zenekar

képe jelenjen meg!

http://hu.wikipedia.org/wiki/Multim%C3%A9dia

101

Szúrjunk be második diára a zenekarról egy videót! A mozgóképet előzetesen mentsék le a

számítógépre! Ennek lépéseit is segítsük.

Hívjuk fel a figyelmet a következőre:

A mozgóképet mindig a PowerPoint bemutatót tároló mappába helyezzék el, és ha más számítógépen

is szeretnék bemutatni, ne csak a PowerPoint fájlt másolják át valamelyik hordozható eszközre,

hanem a videófájlt is.

102

13. Interaktív bemutató készítése


kritikai képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek.

Nevelési cél:

Önkifejezésre nevelés

Önálló ismeretszerzésre nevelés

Kritikus információkezelésre nevelés


Kiselőadás készítése

Az előadás bemutatása

Tartalmilag és formailag jól felépített kiselőadást készítése

Szemléltető eszközök: Bemutató készítő program, kivetítő a magyarázathoz, tankönyv, munkafüzet.



Olyan prezentáció készítése a cél, amelyben a hangsúly az interaktivitásra helyeződik.


Elevenítsék fel a tankönyv ismétlő kérdéseit. Az interaktív viselkedést a tanulók a legkönnyebben egy

feladaton keresztül érthetik meg. Ehhez javaslom a tankönyv példafeladatának gyakorlati

bemutatását. Így sokkal jobban megértik a diákok, ezzel rá is hangoltuk a őket a munkára.


Készítsünk egy interaktív feladatot, ez lehet a tankönyv említett példafeladata, de lehet más feladat is.

Fontos, hogy közösen, lépésenként készítsük el. Így a munka során pontos értelmet kap az

interaktivitás, értelmezni tudjuk az indítók fogalmát és szerepét.

Használjunk változatos indítók elemet, ami lehet kép, szöveg, gomb stb Mindegyik alkalmazására

mutassunk példát.

Interaktív viselkedést válthatunk ki akciógomb használatával is. Az akciógombok egy olyan

különleges objektumok, amelyek hiperhivatkozásként működnek. Az akciógombok közé alakzatok

(például jobbra és balra mutató nyilak) tartoznak. Ennek használatához a tankönyvben kapunk

segítséget.

Az érdekességek részben egy magyar fejlesztésű flash alapú prezentációs programot a Prezire hívjuk

fel a figyelmet.

A munkafüzetben a pptPlex alkalmazást mutatjuk be, amellyel igen látványos interaktív bemutatót

készíthetünk. A program ingyenesen letölthető a Microsoft Office Labs oldaláról:

http://www.officelabs.com/pptplex

Telepítés után a PowerPoint menüjébe épül be. Csak az Office 2007 magasabb verziójú programmal

használható. A munkafüzet ennek használatát mutatja be.

Ha a pptPlexszel tartjuk az előadást az áttűnések, animációk és videók nem működnek.

http://www.officelabs.com/pptplex

103

Hagyományos módra való visszatéréshez a Kezdőlap fülön indítsuk a vetítést. Ekkor visszatérhetünk

a hagyományos vetítésre.

104

14. Weblapkészítés


kritikai képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek.

Nevelési cél:

Információforrások értelmezése

Önálló ismeretszerzésre nevelés

A tanulók legyenek tisztába azzal, hogy milyen formátumú adatokat tehetünk közzé az

Internete.


Az eddig készített dokumentumok (szöveg, táblázat, bemutató) weblapként való mentése.

Iskolai eseményhez kötődő dokumentum (weblap) készítése

webhely értelmezése

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet.



A diákoknak meg kell ismerniük a hálózati dokumentumok szerkezetét, szöveg, kép és „link” bevitelét,

formázását. Mindezek új ismeretek a korábbi években nem találkoztak velük.

A weblapkészítéshez a Share Point program használatát ajánljuk. Elsősorban azért, mert a

Tisztaszoftver keretében az iskolák rendelkezésére áll. A weblapok megtekintéséhez a Mozilla Firefox

programot.


Kinek van már weblapja? Akinek már van saját lapja, mutassa be a többieknek, mesélje el, hogy mikor

készítette, a készítés során milyen problémákba ütközött. Melyik szolgáltatónál helyezte el a

weblapját?


A tankönyv segítségével értelmezzük a web és a hipertext szerkezetét. Mutassuk be a hivatkozások

különböző típusait. Definiáljuk a webszerver feladatát, röviden ismertessük a weblapok címzésének és

letöltésének folyamatát (Az IP-cím, http-protokoll, honlap, home könyvtár) fogalmait is tisztázzuk.

Fontos ezen fogalmak értelmezése, hiszen a hétköznapi szóhasználatban ezek gyakran keverednek.

Ezután indítsuk el és ismerkedjünk meg a SharePoint Designer program felületével, a különböző

nézeteivel.

Hozzunk létre egy webhelyet! Az Általános kategóriát választva egylapos weblapot. Ekkor a

SharePoint Designer létrehoz egy webhelyet, amely mindössze egyetlen üres oldalt tartalmaz.

(default.htm). Ez lesz az alapértelmezett weblap, ezt index.html néven mentsük el. A webszerver

számára ő lesz a kezdőlap, a honlap. Ezen keresztül vizsgáljuk meg a lap tulajdonságait. A laphoz

rendelhetünk hátteret, a háttérhez zenét is adhatunk.

A hivatkozások színeire külön térjünk ki. Ezek színe változtatható, de nem javasolt a megszokottól

eltérni, hiszen az elbizonytalanságra adhat okot.

Hivatkozás: A hiperlinkek alapszíne. Ez általában kék.

105

Felkeresett hivatkozás: A meglátogatott hiperlinkek színe, vagyis amelyre a látogató már egyszer

rákattintott.

Aktív hivatkozás: Az aktuális, éppen kiválasztott hiperlink színe.

Egérrel mutatott hivatkozás: A hiperlink színe, mikor rávisszük az egérkurzort.

Gyakorlati feladatnak a munkafüzet 4., 5., feladatát ajánljuk. Készítsenek két lapból álló webhelyet! A

főlapot index.html, a második lapot hely.html néven mentsék el! A főlapra helyezzenek el egy

Magyarország térképet, melyet előzetesen a netről töltenek le.

Készítsenek Interaktív területet (Hotspot), melyre kattintva megjelenik a hely.html oldal, ahol

bemutathatják röviden azt a települést ahol élnek.

106

15. Tervezzük meg weblapunkat!


kritikai képesség. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Felkészülés a felnőtt lét

szerepére

Nevelési cél:

Rendszeres munkavégzésre nevelés,

Önértékelésre nevelés



Mindennapi életben való eligazodás


munkafüzet.



Alapvető követelmény egy weboldallal kapcsolatban, hogy legyen rajta valami érdekes tartalom. Ne

azért csináljunk weblapot, hogy legyen, hanem azért mert konkrét célunk van vele! Ahhoz azonban,

hogy ez a tartalom érvényesüljön, meg kell tervezni a weblapunkat. Ehhez adjunk ezen az órán

segítséget, hasznos tanácsot!


Feladatunk egy saját bemutatkozó weboldal készítése. Ennek tervezéséhez elemezzék a tankönyv

ábráját. Ezután készítsenek saját tervet!


A tankönyv által is javasolt bemutatkozó weblap elkészítésén keresztül mutassuk meg, hogy hogyan is

épül fel egy weboldal. Hozzanak létre egy 4 lapból álló webhelyet! Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy egy

új weblapot először menteni kell, így a szerkesztőprogram megfelelő módon illeszti majd be a további

fájlokra, képfájlokra mutató relatív hivatkozásokat. A kezdőlapot, amely egyúttal főoldal általában

index.html néven mentjük el. Térjünk ki arra, hogy a fájlnevekben ne használjunk ékezetes

karaktereket. Ugyan lehetőség van ékezetes karaktereket tartalmazó webcímek bejegyzésére is. Az

ékezetes webcímeket egyelőre a legtöbb böngésző program nem tudja értelmezni, Reméljük, hogy ez

hamarosan változni fog.

A tankönyvben található feladatok( 3., 4., 5., 6.) alapján végezzük el a weblap tulajdonságainak

beállítását, illetve a weblapok formázását.

A képek beillesztésére külön hívjuk fel a figyelmet. A feladathoz megfelelő típusú képfájt válasszunk.

Ehhez kapunk segítséget a tankönyv 6. feladatában. A túlságosan nagy kép, lassú letöltést

eredményez.

Gyakorlásnak, vagy akár házi feladatnak adhatjuk a munkafüzet ehhez a leckéhez kapcsolódó

feladatát. A kedvenc pizzánkról készíthetünk egy weboldalt. A webhely felépítésében, a weboldal

formázásában segítséget kapnak a 4., 5., 6. feladatban.

107

16. A jó honlap recepje



szerepére

Nevelési cél:


önértékelés



A tanulók legyenek képesek a tanult ismereteket felidézni, alkotó módon alkalmazni.


munkafüzet.



Ezen az órán a tanult ismereteket alkalmazzák a tanulók.


Készítsenek weblapot, amelyben bemutatják azt a települést ahol élnek. Forrásként az internetet,

könyvet, illetve a saját tudásukat is felhasználhatják.


Mielőtt a feladatot önállóan elkészítik, beszéljük át a tankönyv által javasolt ötletet (receptet) arra,

hogy mire kell odafigyelni a honlap készítésnél. Összefoglalásként emeljük ki a következőket:

Egy jó weblap:

egyedi grafikával rendelkezzen, amelynek színe és formája harmonikus,

könnyen és gyorsan átlátható legyen,

jól olvasható,

sok hasznos információt hordozzon,

mindig aktuális, tartalma folyamatosan frissüljön, bővüljön.

Ezeket a hasznos tanácsokat vegyék figyelembe a feladat elkészítésekor. Az értékeléskor ez

mindenképpen jelenjen is meg.

Színek választását kiemeltként kezeljük A gyerekek hajlamosak nagyon hangsúlyos, erős, (néha

ízléstelen ) színpárokat választani. A rossz színválasztás megnehezítheti a szöveg olvasását. Ez

könnyen összezavarhatja a honlap olvasóját. Az emberek többsége könnyebben olvassa a sötét

betűket világos háttéren, mint fordítva.

A színek jelentéséről olvashatnak az érdekességek részben.

A weblapunkon elhelyezett hivatkozásoknál a következőkre kell figyelni. A URL-ben (weblapok, képek,

hivatkozások) a Microsoft webszervere nem különbözteti meg a kis- és nagybetűket egymástól, de a

linuxos webszerverek általában igen!

Az e-mail hivatkozás csak akkor működik, ha webes felület (például freemail, gmail) helyett

kliensprogramot (például Outlook, Mozilla Thunderbird) használunk a levelezésre. Ezt az Internet

Explorerben például: Eszközök/Internetbeállítások/Programok/E-mail-nél lehet aktualizálni.

108

Gyakorlás



szerepére

Nevelési cél:


Önértékelés


Alkalmazói ismeretek témakör összefoglalása, rendszerezése, számonkérése.



munkafüzet.




Induljunk ki a következő szállóigéből. „ Egy kép többet mond ezer szónál „ Értelmezzék ezt a

gyerekek, bizonyítsák ennek igazságát. A mai órán olyan weblapot készítünk, ahol egy

képgyűjteményt, diashowt állítunk össze. Ehhez előzetes feladatként adjuk, hogy gyűjtsenek képeket.

Ez lehet az utolsó osztálykirándulásról készített képek. de készíthetnek ( telefon, fényképezőgép) az

iskolai életről, a természetről stb. is.


A SharePoint Designer a fényképgyűjteményben elhelyezett minden képhez készít egy miniatűrt, azaz

egy kicsinyített képet, és azok fognak megjelenni az oldalon, majd ha a látogató egy ilyen miniatűrre

kattint, megjelenik az eredeti kép.

Elkészítése a BESZÚRÁS/WEBÖSSZETEVŐ menüpontból a fényképgyűjtemény elemet válasszuk. A

dialógusablakban a KÉPEK fülön a HOZZÁADÁS gomb segítségével kell hozzáadni a képeket! A

választott képek egy listára kerülnek a kiválasztás sorrendjében. Mivel a weblapon a képek

megjelenítési sorrendje azonos a listában való elhelyezkedésük sorrendjével, ezért olyan sorrendben

kell felvenni a képeket, amilyen sorrendben szeretnénk, hogy megjelenjen fotó. Ha a méretarány

megtartása választónégyzetet választjuk, abban az esetben program számolja ki az egyik, általunk

megadott érték alapján a másik értéket, az eredeti kép szélességének és magasságának arányát

figyelembe véve. Így a miniatűr kép nem lesz torz az eredetihez képest.

Az ELRENDEZÉS fülre kattintva állíthatjuk be, hogy hogyan helyezkedjenek el a képek egymáshoz

képest! Némely elrendezés esetén azt is megadhatjuk, hogy hány kép legyen megjelenítve egy

sorban.

A fényképalbum megjelenéshez animációt is beállíthatunk. Az ESEMÉNY listából kell kiválasztani,

hogy melyik eseményhez szeretnénk animációt beállítani! Az időtartamnál azt állíthatjuk, hogy az

áttünés hány másodperc alatt fog lezajlani. Látványosabbá tehetjük a weboldalalt, ha áttünési

effektust is állítunk be.

109

17. Adatbázisok, információforrások

Képességek: A mindennapi életben való eligazodás képessége, együttműködési képesség fejlesztése.

Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége, szövegalkotás képessége,

Nevelési cél:


Környezettudatos magatartás kialakítása

Vitakészség fejlesztése




Kritikai érzék fejlesztése



Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, interaktív tábla

Munkaforma: frontális, csoportmunka


Frissítő kérdések:

1. Híreket, információkat a barátainktól telefonon, SMS-ben, a rádióból, tv-ből, újságokból, internetről

stb. kaphatunk.

2. Információt adok a barátaimnak, osztálytársaimnak, szüleimnek adok. Szóban, írásban.

3. A telefonszámokat felírom jegyzetfüzetbe, vagy beírom a mobiltelefonom névjegyzékébe.

4. A mobiltelefonnál a névjegyzékbe be lehet írni és el lehet menteni.

5. A becenevét, lakcímét.

6. Igen/nem

7. Az e-mail postafiók címjegyzéke segíti az ismerősök címének a megőrzését, rendszerezését.

Az információról eddig tanultakat rendszerezzük. Az információforrásokat csoportosítjuk aszerint, hogy

melyik érzékszervünkkel fogjuk fel. A gyakorlatban használt nagyobb csoportok az audio, vizuális és

audiovizuális kategória. Az információhordozókat anyaguk szerint csoportosítjuk. Hívjuk fel a figyelmet

a nyomtatott és az elektronikus információhordozók előnyeire, hátrányaira!

Adatbázisokhoz jó példa lehet az osztálynapló. Itt minden tanulóhoz ugyanolyan típusú adatok

tartoznak. Az adatok egy része folyamatosan változik, bővül (osztályzatok). Lehet benne keresni.

Másik példa a könyvtári katalógus, amit az előző évek tanulmányaiból már ismernek a tanulók.

A számítógépes adatbázisok megbeszélése során hívjuk fel a figyelmet a gyors, egyszerre nagyon

sok felhasználó általi elérésre. Látogassunk el a www.menetrendek.hu oldalra, ahonnan elérhetők a

közösségi közlekedés menetrendjei.

Az sdt-sulinet.hu és a wikipédia már ismert oldalak. Most, mint adatbázisnak vegyük számba a

jellemzőit! A youtube.com oldal szintén adatbázis. Keressünk ezeken az oldalakon!

1. feladat: Az ember érzékszervei:

Szem (látás) fül (hallás), orr (szaglás), bőr (tapintás), nyelv (ízlelés)

110

2. feladat: Képi információforrások: Könyv, újság, prospektus, képeslap

Hang (audio) információforrás: Rádió, zenei cédé, telefon

3. feladat: A mágnesszalagot a magnó olvassa. A cédét a cédéolvasó berendezés, a dévédét a

dévédé-olvasó berendezés. Az internet erre alkalmas számítógépen fogható: modem, vagy wifi

berendezés kell hozzá.

4. feladat: Elektronikus információforrás előnyei: Viszonylag olcsó, sok adat tárolására képes, így

gazdaságos. Környezetkímélő. Hátránya lehet, hogy külön berendezés kell a használatához.

Nyomtatott: Viszonylag költséges. A papír előállításához sok fát kell kivágni.

5. A könyvtári katalógus tartalmazza a mű szerzőét, a mű címét, a kiadás évét, a kiadó nevét, a könyv

szakrendi katalógusszámát stb.

6. A szépirodalmi művek szerzőik neve szerint vannak katalógusba sorolva. Szerző vezetéknevének

kezdőbetűje és egy kétjegyű szám. A szakrendi katalógus az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás)

szabályai szerint vannak téma szerint besorolva. 0-9-ig kezdődő számjeggyel.

7. A kereséshez a http://elvira.mav-start.hu/ oldal használható.

8. A kereséséhez a http://www.menetrendek.hu/ oldalról elérhető VOLÁN Menetrend menüpont alatt

tervezhetjük meg az utazásunkat.

9. Az sdt.sulinet oldalon többek között az alábbi meghatározást találhatjuk:

”Az adatbázis egyáltalán nem új találmány, elég, ha az otthonunkban található adatbázisokra

gondolunk, melyeket régóta használunk. Ilyen például a telefonkönyv, a vasúti menetrend, a

különböző szaknévsorok, de még a tv-műsorújság is adatbázisnak tekinthető információgyűjtemény.”

Adatbázis: (SDT oldal szerint) Olyan információhalmaz, amely különféle szempontok szerint gyűjti,

rendszerezi az adatokat. Adatbázis lehet például a környezetvédelemmel foglalkozó cégeket

összegyűjtő honlap, a telefonkönyv vagy a kerületi kisokos.

http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=e04d9740-e8b2-4579-aced-2f6ddf0f7597&v=1&b=2

10. Az osztálynapló adatbázis. Minden tanulóhoz további adatok tartoznak: születési hely, születési

idő, anyja neve, lakcíme, különböző tantárgyak jegyei, mulasztott órák száma.


1. feladat: Információhordozók csoportosítása

2. feladat: Nyomtatott és elektronikus információforrások jellemzői

3. feladat: Adatbázis kialakítása

4. feladat: Keresés menetrend-adatbázisban

5. feladat: Adatbázis fogalmának keresése a wikipédiában

Ismétlő kérdések:

1. Alapvetően az élet fenntartásához is szükségünk van információra a minket körülvevő világról.

Információ szükséges ahhoz, hogy „boldoguljunk” a világban.

2. Anyaguk szerint elektronikus és papíralapú információhordozókat különböztetünk meg.

3. Az adatbázis fő jellemzői: Nagy mennyiségű, azonos típusú adatokat tartalmazó gyűjtemény. Az

adatok összefüggő rendszert alkotnak. Ez lehetővé teszi a keresést és az adatok utólagos

szerkesztését.

4. Pl: http://www.menetrendek.hu, www.wikipedia.hu, www.youtube.com

http://www.youtube.com/

111

18. Információk gyűjtése az internetről

Képességek: Kommunikációs, szövegalkotási, információszerzés és– feldolgozás és a lényegkiemelő

képesség fejlesztése.

Nevelési cél:





A számítógépezési szokások kialakítása, helyes irányba befolyásolása


Információk kezelésével kapcsolatos képességek





1. Leggyakrabban használt információforrások. Internet, rádió, tv, újságok, könyvek

2. Elektronikus információforrások: Internet, rádió, tv. Nyomtatott információforrások: újságok, könyvek

3. Az elektronikus információforrások viszonylag olcsón elérhetők. Folyamatosan változó, naprakész

információkat tudhatunk meg általuk. Használatukhoz elektronikus áramra van szükség. Nyomtatott

információforrások: Tartalmuk lassabban változik, előállításukhoz papírra van szükség.

4. Az internetet használhatjuk akár napi szinten is információszerzésre. Az interneten közölt tartalom

percről-percre változhat.

Az információforrás kifejezést szó szerint értelmezve, ontja az információ utáni szomjunkat. 1. feladat:

Az információforrás oltja az információ szomjunkat.

2. feladat: A birtokunkba jutott információ révén jobb áron vásárolhatunk meg valamit (prospektusok,

szórólapok), értesülhetünk arról, hogy mikor és hol lép fel a kedvenc zenekarunk stb.

3. feladat: Az interneten nagyon sok információt találunk szórakozás témában. (zenék, filmajánlók,

moziműsor, koncertek stb.) Sok információ van, ami a tananyaghoz kapcsolódik.

A tanulók tapasztalatait összegezve eljutunk arra a következtetésre, hogy napjainkra a legelterjedtebb

információforrás az internet lett. Vannak azonban olyan témák is, amiről kevés információt gyűjthetünk

az internetről.

4. feladat: Pl. Nem valószínű, hogy megtalálom a neten, hogy mikor van a nagymamám

születésnapja, mit főz anya vacsorára, stb.

Az interneten többféle módon gyűjthetjük össze az információt. Beszéljük meg a böngészés szó

jelentését, gyűjtsük össze a tanulók böngészéssel kapcsolatos eddigi tapasztalatait. Jellemezzük a

postafiókunk használatával szerezhető információkat. Beszéljünk a hírlevél adata lehetőségekről!

Jellemezzük a közösségi oldalak révén nyert információkat! Milyen témakörökbe tartoznak ezek

általában?

Szót kell ejtenünk a különböző módokon kapott információ hitelességéről.

5. feladat: az interneten sok hasznos, de ugyanakkor sok téves vagy felesleges információ is

megtalálható. Sok témában egymásnak ellentmondó információk is megjelennek.

112

6. Olyan emberekre mondják, akik a hozzájuk eljutott információt kérés nélkül sok embernek

továbbadják. Sokszor kicsit „elferdítve”, pletykát költve belőle.


1. feladat: Hipertext fogalom

2. feladat: Hírlevél fogalma

3. feladat: Közösségi oldalak címének gyűjtése

4. feladat: A közösségi oldalakról összegyűjthető adatok

5. feladat: A hiteles információ jellemzői

6. feladat: Impresszum szó jelentésének megkeresése

7. feladat: Impresszum értelmezése


1. Internetes információforrások pl böngészőprogram, levelezőprogram, hírlevelek, közösségi oldalak.

2. A személyes levelezést mondhatjuk a legmegbízhatóbbnak, hiszen itt általában hosszabb távú

kapcsolat fűz az ismerőseinkhez, akiket legtöbbször személyesen is ismerünk. Következő a hírlevél

lehet. Azután a közösségi oldalak, és a weboldalakon elhelyezett információk.

3. Érdemes megnézni, hogy mennyire hivatalos a honlap, mikor frissítették utoljára és mikor

keletkezett a minket érdeklő cikk.

4. A spamek (levélszemetek) általában nem megbízható. Gyakran vírusokat is tartalmazhatnak!

5. A spameket érdemes elolvasás nélkül kitörölni, és a levél feladóját letiltani.

6. Legyen torzítatlan, töredezetlen, hibátlan és a társadalmi norma szerint értékes.

113

19. Adatok feldolgozása

Képességek: Lényegkiemelő, analógiás, korrelatív gondolkodás fejlesztése.

Nevelési cél:

Tervszerű munkavégzésre nevelés


A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás

Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása


Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége

Narratív képességek fejlesztése

Döntési képesség fejlesztése





1. Az információt többféleképpen gyűjthetjük. Ezt tehetjük spontán és tudatosan. Az érzékszerveinkkel

is felfogjuk az információkat. Információs csatornákon keresztül, vagy információhordozókból

gyűjthetünk információkat.

2. Az információkat elsősorban az agyunkkal dolgozzuk fel. Másodlagosan a feldolgozás történhet

szóban, írásban, rajzba. Készíthetünk táblázatokat is.

3. Információhordozók lehetnek nyomtatottak vagy elektronikusak. Nyomtatott pl könyv, újság,

szórólapok, fénykép, képeslap. Elektronikus: flopi, cédé, dévédé, merevlemez, mágnesszalag stb.

4. Lehetnek az információhordozó anyaga szerint nyomtatott és elektronikus. Más csoportosításban,

hogy melyik érzékszervünkkel fogjuk fel: képi információhordozók (könyv, újság, prospektus,

képeslap) hang (audio) információhordozó (cédé, magnószalag) audiovizuális (cédé, dévédé)

5. Az adat az információból jön létre. Az adat fogalmára többféle meghatározás létezik. Az adatot úgy

is felfoghatjuk, mint rögzített információt.

A lecke témája az adatok feldolgozása. Előtte azonban határozzuk meg az adat fogalmát, és

csoportosítsuk az adatokat.

1. feladat: A csoportosítás szempontjai: tartalmuk szerint, megjelenési formájuk szerint.

Tegyünk különbséget az elektronikus és a digitális formában tárolt adat között. Az adatok gyűjtése

soha nem öncélú folyamat. Az összegyűjtött adatot céljainknak megfelelően fel szoktuk dolgozni.

Mivel az internet révén nagyon sok adat birtokába juthatunk, így tudatosítsuk, hogy az adatkezelés

felelősséggel is jár!

Említsük a kézi adatfeldolgozást.

A gépi adatfeldolgozás során számítógép segítségével dolgozzuk fel adatainkat. Ismétlésképpen

idézzük fel a számítógép feladatait, amit az 5. osztályban tanultunk.

2. feladat: A számítógép feladatai: adatok bevitele (egérrel, billentyűzettel stb), adatok feldolgozása

(processzor, memória), adatok tárolása (háttértárak), adatok továbbítása, fogadása (modem,

internetkapcsolat), eredmények megjelenítése (monitor, nyomtató stb).

3. feladat: A számítógép 2-es számrendszerben dolgozik.

4. Bináris jelentése: kettes számrendszerbeli adat.

114

Adatfeldolgozás megbeszélésénél vegyük sorra a különböző típusú adatokat. A tanulók már ismerik a

számadatok feldolgozásához szükséges táblázatkezelő programot (pl. Excel). A szöveges adatok

feldolgozása a megismert szövegszerkesztő programokkal történhet. Kép– és hangadatok

feldolgozásához alkalmazhatók az előző években már megismert hang és képrögzítő, illetve

szerkesztő programok. Végső következtetésként jussunk el odáig, hogy a számítógép minden

területen segíti az adatok feldolgozását, de ehhez az adatoknak digitális formában kell lenniük!

Az adatbázis kezelés az általános iskolások körében kevésbé ismert alkalmazás.

5. Pl Audacity program, TubeMaster++ ImageMagick, Growly Notes, BookingPOINT, Paste Master,

PreMinder, SEEdit, Sibelius programok.


1. feladat: Adatok csoportosítása

2. feladat: Digitális adatok besorolása az elektronikus adatok közé

3. feladat: Digitális adatok feldolgozása, szavak kiegészítése.

4. feladat: Az adatkezelés lépéseinek meghatározása

5. feladat: Szöveges adat átírása 10-es, majd 2-es számrendszerbeli kóddá.

6. feladat: Szöveges adatok keresése az interneten, majd ezek feldolgozása


1. Az adat bármilyen hír, közlemény, amit felfogunk, érzékelünk.

2. Adatkezelés az, ha szöveget írunk a számítógéppel és elmentjük, de adatkezelés az is, ha beírjuk a

kapott érdemjegyet az ellenőrzőbe. (Az első esetben digitális adatokat kezeltünk, a második esetben

analóg adatokat.)

3. Az adatfeldolgozás módszerei: számadatokból készíthetünk táblázatokat, grafikonokat. Szöveges

adatokból készíthetünk vázlatot, abc sorrendbe rendezett listát, audiovizuális adatokból készíthetünk

zenét, filmrészletet, állóképet.

4. Számfeldolgozó programok: Egyszerű számológép programok, Excel, Szöveges adatfeldolgozás:

szövegszerkesztő programok: Word, Hang- és képfeldolgozó programok: Paint, Windows

Hangrögzítő, Windows Movie Maker.

115

20. Az interneten talált információ felhasználása

Képességek: Ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége, önálló ismeretszerzéshez

szükséges képességek.

Nevelési cél:


Együttműködésre nevelés




Szabálykövetés képességének fejlesztése





1. Az internetet szokás információs szupersztrádának nevezni.

2. Nagy mennyiségű információhoz kényelmesen, gyorsan és olcsón férhetünk hozzá.

3. A hátrány, hogy ezek az információk lehetnek tévesek, hiányosak, félrevezetők.

4. Hivatalos, megbízható webhelyeket keressünk fel. Több weboldalról is gyűjtsünk információt

ugyanabban a témában. Vessük össze ezeket.

Az interneten talált információhoz a könnyű hozzáférhetőség miatt kialakult az a téves nézet, hogy

korlátlanul bárki bármire felhasználhatja.

1. feladat: Arra mondjuk, hogy idegen tollakkal ékeskedik, aki más munkáit, eredményeit magáénak

mondja.

Az interneten talált információ az idő múlásával veszít az aktualitásából, ezért mindig érdemes

meggyőződni a cikk létrehozásának dátumáról!

2. feladat: GPS, videofelvevős mobiltelefon, WIFI elterjedése

Meg kell beszélni és érdemes szövegszerkesztőben be is gyakorolni a hiperhivatkozás beszúrását.

Keressük fel az Országos Statisztikai Hivatal honlapját. Keressünk adatokat a tanulókat érdeklő

témákban!

3. feladat: A grafikon szemléletessé teszi az adatokat. Hátrány lehet, ha oszlopdiagramnál nem a 0

beosztással kezdődik a függőleges tengely, mert ilyenkor téves adatot sugall az oszlopok egymáshoz

viszonyított magassága.

A plagizálás– mint szellemi tulajdon jogtalan felhasználása,– még nem terjedt el a köztudatban.

Tanítsuk meg a hivatkozás készítését, aminek a tanulók majd jó hasznát veszik későbbi tanulmányik

során. Próbáljuk ki a hivatkozások elhelyezését a lábjegyzetben illetve az írásmű végén

Irodalomjegyzékben is!


1. feladat: Keresztrejtvény a tanult fogalmakból

2. feladat: Hivatkozás jelölése

116

3. feladat: Hiperhivatkozás magyarázata

4. feladat: Rejtvény a plagizálás szóval


1. a szerzői jogi törvény (Az 1999. évi LXXVI. tv a szerzői jogról.)

2. A hivatkozás során egy bejegyzés írunk a dokumentumunkba arról, hogy kinek a művét használtuk

fel, idéztük stb., míg hiperhivatkozás megadásánál szövegünkből átléphetünk a hivatkozott másik

dokumentumba. (általában az internet segítségével egy weboldalra)

3. Ha lehetővé akarjuk tenni azt, hogy az adott témáról az eredeti szövegben is olvashasson a

dokumentumunk olvasója.

4. Vagy bemásoljuk a hivatkozott oldal URL-jét, vagy a szövegben utalunk a linkre. A Wordben

Beszúrás\ Hiperhivatkozás menüpontokat kell választani.

5. A plágium más ember munkája, amit sajátunkként adunk elő.

117

21. Keresés az interneten- tematikus keresés

Képességek: Lényegkiemelő képesség, rendszerező képesség fejlesztése. Információszerzés és–

feldolgozás képességének, fejlesztése.

Nevelési cél:

Kommunikációs eszközök helyes használata,




Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek


Információs és kommunikációs kultúra

Analógiás gondolkodás fejlesztése

Vizuális memória

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet, interaktív tábla

Munkaforma: frontális, páros munka, csoportmunka



1. Információt gyűjthetünk a környezetünkben élőktől, barátainktól, ismerőseinktől. Információt

gyűjthetünk a nyomtatott információhordozókból: könyv, újság stb, Információt gyűjthetünk,

kereshetünk az internet segítségével a weblapokról.

2. Maga a számítógép is lehet információforrás. Ekkor csak a háttértárainkon lévő információk között

kereshetünk.

3. A tanulók általában használják az internetet az őket érdeklő témákban. Közösségi oldalakon

vannak jelen, keresőprogramokat használnak.

Tudatosítsuk, hogy az internet segítségével hatalmas adatmennyiséget elérhetünk, de fontos, hogy

gyorsan és egyszerűen rá is lelhessünk a minket érdeklő témára.

1. feladat Alkossanak a gyerekek csoportokat és vitatkozzanak az első feladatban leírt állításról!

Az óra első felében beszéljünk a saját számítógépünk háttértárain való keresés lehetőségéről. Itt a

mappaszerkezet felépítését kell hangsúlyozni. Ki kell a mappaszerkezet jó felépítésének fontosságát,

hogy a későbbiekben ezen logika mentén megtalálhassuk a keresett fájlokat. Beszéljük meg, hogy

miért nehéz más ember vincseszterén eligazodni? Vonjunk párhuzamot a háttértárunkon való

eligazodás és a tematikus keresés között.

2. feladat: A Fényképek mappa almappái: Karácsony 2009, Biciklitúra 2009, Születésnap

3. feladat: A Biciklitúra 2009 mappán belül a feladat szövege alapján van 1. nap, 2. nap stb. és az 1.

nap mappán belül találjuk a Tisza-tó.jpg fájlt.

4. feladat: A tű nagyon apró tárgy, a szénakazal hatalmas mennyiségű szénát tartalmaz, így nehéz a

tűt megtalálni.

A tematikus keresés kevésbé ismert és népszerű a tanulók körében. Ismertessük meg velük ezt a

kereséséi lehetőséget is!

5. feladat: A téma szerinti csoportosítás a szakrendi katalógusra, az ETO osztályozásra hasonlít.

Keressük fel a lap.hu oldalakat, hogy a tanulók megbarátkozzanak a tematikus kereséssel!

6. feladat: Témacsoportok a képen. Tudomány, kultúra, utazás, szórakozás, állat stb.

118

7. feladat: www.lap.hu.....Sport.....Labdajátékok....Kézilabda útvonalon eljutunk a

http://kezilabda.lap.hu/ oldalra és ott megtaláljuk a szabályokat.

Vagy www.lap.hu...Sport...Labdajátékok...Kézilabda...Kézilabda szurkolók.lap \kézilabda

játékszabályok

8. A kategóriák közötti összefüggést részhalmazokkal lehet szemléltetni, ahol a valódi részhalmazok

további valódi részhalmazokat tartalmaznak. (Nincs olyan elem, amely nem eleme valamely

részhalmaznak.)

A munkafüzet feladatai:

1. feladat: Linket jelző egérkurzor kiválasztása

2. feladat: Tematikus keresés jellemzőinek kiolvasása összekeveredett betűkkel

3. feladat: Háttértárakon végzett keresés beállításai

4. feladat: Tematikus kereső-feladat

5. feladat: Mappaszerkezet felépítése tematikusan


1. A keresés konkrét dolog feltalálására irányuló cselekedet.

2. Hatékony a keresés, ha rövid idő alatt megtaláljuk a szükséges információt.

3. A háttértáron tematikus keresési módszerrel kereshetünk a mappák között lépegetve.

4. Az interneten kereshetünk tematikus vagy kulcsszavas keresővel.

5. A tematikus keresőoldalról indulva a témakörök között lépegettünk oldalról-oldalra, egyre inkább

közelebb kerülve a keresett témához.

119

22. Kulcsszavas keresés az interneten


feldolgozás képességének, fejlesztése.

Nevelési cél:



Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.



Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, internet




1. Internetes szolgáltatások: e-mail, böngészés, chat, blog, közösségi oldalak, keresés stb.

2. A tematikus keresőkkel témák szerint lehet keresni. A témák altémákra vannak osztva,

azok további csoportokat tartalmaznak. Így lépésről-lépésre haladva juthatunk el a szüksége

információig.

3. Előnye, hogy kevesebb oldalt kell keresésé közben átnéznünk, hátránya, hogy igazodni kell

az altémákba foglalás logikájához.

4. A tematikuson kívül létezik kulcsszavas keresés is.

Mutassunk rá, hogy a keresés nagyon hasznos szolgáltatás, hiszen az internetes oldalakon

hatalmas adattömeg van felhalmozva. Beszéljük meg, hogy nem csak az internetes tartalmak

között szoktunk keresni, ez egy alap operációs rendszer szolgáltatás is.

1 feladat: A keresőablakba beírva a keresésé feltételét (dátum megadása), keressünk képeket!

A kulcsszavas keresését a tanulók már az előző években is használták. Megismerkedtek az összetett

kereső kifejezésekkel is. Ebben a leckében a keresés hátterében történő dolgokat kell tudatosítani.

Ilyen a keresőmotorok működése, a metaadat kifejezés és az indexelés.

A jól megválasztott kulcsszóval kiszűrhetjük a téves találatokat.

2. feladat: A József szóra a tankönyvi ábra alapján 5 410 000 db találatot kaptunk, míg a József Attila

kifejezésre 803 000 db találatot. A József szó esetén a találati listában a József név jelentése, a bibliai

József, Szent József és a József Attila Színház is szerepel, vagyis minden olyan oldal, amiben a

József szó szerepel. A „József Attila” kifejezés viszont csak József Attila nevű költőnkről hozott

találatokat.

Célszerű felhívni a figyelmet a képek keresésére és keresésük buktatóira. Megtévesztő találatokat

kaphatunk, mert a keresőprogramok a képekre a címük, és nem a tartalmuk alapján tudnak keresni.

Praktikus szolgáltatás az egyes weboldalakon található oldalon belüli keresés. Hívjuk fel erre is a

figyelmet, és próbálják is ki ezt a szolgáltatást a tanulók.

3. feladat: A világhálón végrehajtott keresés több találatot ad, mindegy adott webhelyre kiadott

keresés.

120

Munkafüzet feladatai:

1. feladat: A legpontosabb találatot adó kulcsszó kiválasztása a feladat.

2. feladat: Az index fogalmát kell meghatározni

3. feladat: A Képek keresésének nehézségeit kell magyarázni.

4. feladat: A találati lista tulajdonságai

5. feladat: Képrejtvény

6. feladat. Keresztrejtvény a tanult fogalmakból.


1. A keresőmotor a keresőprogram másik neve.

2. Az internetes keresőmotorok két részből állnak. Az egyik összegyűjti az információt, a másik pedig

rendszerezi azokat. Az információgyűjtést egy automatizált böngészőprogram végzi, amely állandóan

pásztázza a megújuló weboldalakat. Ezek között bolyongva, linkről-linkre ugorva letölti a weboldalak

tartalmát. A másik rész elemzi a begyűjtött oldalakat, metaadatokat társít hozzájuk, majd indexet épít.

Az index segítségével könnyen megtalálhatók majd a keresési feltételeknek megfelelő oldalak.

3. A keresőkifejezések megadásánál használhatjuk az idézőjelbe zárást, a + jel után megadott

kifejezéssel bővíthetjük, a – jel után megadott kifejezéssel szűkíthetjük a találati listát.

4. Azért hasznos a webhelyen belüli keresés, mert gyors, pontos és általában kevés elemből álló

találati listát ad, míg a neten keresve ezek a tálatok az esetenként több millió találatban

elsikkadnának.

121

IV. Infokommunikáció

1. Információszerzés az internetről


feldolgozás képességének, fejlesztése. Együttműködési képesség fejlesztése

Nevelési cél:


Etikus, jogkövető magatartásra nevelés









1. Kölcsönadom a tárgyimat, fájlokat küldök e-mailben.

2. Az ember általában kölcsönösségre törekszik, ha valamit megoszt másokkal.

3. Az egyik ember segíti a másikat, és a másik viszontsegíti.

A tanulóknak természetes az internet használata, az interneten való jelenlét. Sokan aszerint

ítélik meg a társukat, hogy fenn van-e valamelyik közösségi oldalon és ott mennyi ismerőse

van.

1. feladat: Beszéljük meg, hogy van, aki nem az interneten tartja a kapcsolatot az

embertársaival. Az idősebb generáció tagjai közül sokan nem szoktak rá erre a

kommunikációs formára. Vannak, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak a

számítógép az internet elérést megvásárlását.

A fájlcserélést tágan értelmezve megbeszéljük az előző években már tanult levélmellékletek

küldését. Gyűjtsük össze ennek a módszereknek az előnyeit, hátrányait!

2. feladat: A fájl gyors fel- illetve letöltődésének akadálya lehet a fájl nagy mérete és a szűkös

sávszélesség.

A weblapokról letölthető fájlok is fontos információforrások. Gondoljuk végig milyen tennivalónk van,

ha mi szeretnénk saját honlapunkon keresztül információt megosztani másokkal.

Az FTP kapcsolat kevésbé ismert a tanulók körében. Ismertessük meg őket ezzel a lehetőséggel,

később hasznát vehetik!

A torrentezés ismertebb módszer Itt a már tanult szerzői jogok betartását hangsúlyozzuk.

3. feladat: a torrentezés a letöltött tartalomtól függően legális (törvénytelen) is lehet.

Az interneten elterjedt Creative Commons jelzéssel egyre több oldalon találkozhatnak a tanulók.

Hangsúlyozzuk a mozgalom eszmei tartalmát! Önzetlen emberek anyagi haszon nélkül átengedik

művünk használatát más embereknek, közkinccsé teszik az alkotásukat. Legyen ez követendő példa!

122

4. feladat: a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható. Átdolgozhatod a művet.

Nevezd meg! Ne add el! Így add tovább


1. Mi a torrent módszer lényege?

2. Fájlcserélő program pl. Wing

3. A tanulók érdeklődési körétől függ, hogy mit mentenek le az internetről.

4. Szórakozásra és a tanuláshoz.

123

2. Információ megosztása az interneten

Képességek: Információszerzés és feldolgozás képessége, szövegalkotás képessége, együttműködési készség

fejlesztése.

Nevelési cél:

A megszerzett információk felelős kezelésére nevelés



Én és önismeret kialakítása


Döntési képességek


Kritikus információkezelés képessége





1. Az internetet kialakulásakor leginkább böngészésre, majd e-mailezésre használták az emberek.

2. A böngészés tudatosabb változata a keresés. Az elektronikus levelekhez nagyméretű mellékleteket

is lehet csatolni. Az internetet sokféleképpen lehet kapcsolatok kiépítésére is használni.

A gyerekek többsége el sem tudja képzelni azt a világot, amikor még nem volt (gyors) internet.

Meséljünk a web1-es időkről, hogy értékelni tudják a jelenlegi lehetőségeket!

Internetes enciklopédiaként mutassuk be a wikipédiát. (Enciklopédiáról már előző években tanultak.)

Hasonlítsuk össze a kinyomtatott és az elektronikus enciklopédiát! Hangsúlyozzuk, hogy közös munka

révén alakult ki ez az oldal, és önkéntes szerkesztők által állandóan bővül.

1. feladat: A http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikipédia:Új_szerkesztőknek oldalon találjuk az információkat.

A közösségi oldalakat valószínűleg jól ismerik a tanulók. Beszélgessünk a tapasztalataikról!

2. feladat: a valódi kapcsolat személyes, tényleges találkozást jelent. A virtuális nem valóst jelent,

vagyis nem biztos, hogy ez a kapcsolat a valóságban is így működne, mint az interneten keresztül.

A blogok egyre elterjedtebbek. Gyűjtsük össze a tanulók tapasztalatait. Hívjuk fel a figyelmet a blogírás

és a kommentek erkölcsi vonatkozásaira! Minden esetben vállalni kell a leírtak után a

következményeket, a felelősséget!

3. feladat: Nem célszerű a blogon intim dolgokat megosztani az internet közönségével. Ne írjunk olyat,

amivel valakit megbántunk! (erkölcstelen, sértő, rágalmazó dolgokat) Ne törekedjünk minden áron a

népszerűségre. Legyen kevesebb barátunk, de azok igaziak!

4. feladat: Megválaszolása során lépet kaphatunk tanulóink blogolási szokásairól. A beszélgetés során

próbáljuk alakítani, jó irányba terelni ezeket a szokásokat!


1. feladat: Időrendi sorrendbe kell állítani az alkalmazások kialakulását.

2. feladat: Szét kell válogatni a web1-es és web2.0-es szolgáltatásokat.

3. feladat: A közösségi oldalak, a blogok és az ismerettárak jellemzőit kell megkeresni.

4. feladat: A közösségi háló ikonját kel értelmezni.

5. feladat: Adott témájú blogot kell keresni

124


1. Az interaktivitást nyújtó internetes alkalmazásokat nevezzük web2.0-esnek. Ahol a tartalmakat mi

magunk is szerkeszthetjük.

2. Szerkeszthető ismerettárak, közösségi oldalak, webnaplók.

3. Az enciklopédia a tudomány egy területét dolgozza fel témakörök szerint. Az ismereteket tartalmi

összefüggésükben írja le. Az enciklopédiában a keresést segíti a tartalomjegyzék, a betűrendes név-

és fogalommutató. Az enciklopédiából alaposan tájékozódhatunk a minket érdeklő témáról.

4. Tartalma állandóan bővül. Hipertext felépítésű, így hivatkozásokat tartalmaz, egyik szócikkről

egérkattintással átugorhatunk egy másikra.

Kulcsszavas keresővel lehet benne keresni.

5. Lehet, hogy a valóságban nem is olyan külső és belső tulajdonságokkal rendelkezik a személy, mint

amit megadott magáról.

6. Bloggerek az internetes naplót író személyek.

125

3. További web2.0-es lehetőségek

Képességek: Információszerzés és feldolgozás képessége, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Nevelési cél:

A megosztandó és a megszerzett információk felelős kezelésére nevelés



Információ keresése és felhasználása







1. A web2.0-es alkalmazások interaktívak, vagyis mi magunk is alakíthatjuk a weben lévő tartalmakat.

2. Szerkeszthető ismerettárak, közösségi oldalak, webnaplók.

3. Valószínűleg a közösségi oldalak lesznek a leggyakrabban látogatottak a web2.0-es alkalmazások

közül.

A tanulókat ismertessük meg a fotó és videómegosztó portálokkal. Ezek közül a könyv többet is említ.

Érdemes a tanulók által ismertebbeket felkeresni. Az adott oldalon felhívni a figyelmet a kevésbé

használt, de praktikus szolgáltatásokra.

1. feladat: Ha lehetőség van rá, hallgassunk meg egy-egy zeneszámot!

A képmegosztók szintén hasznos oldalak. Itt utaljunk a feltöltött tartalmakra, a képmáshoz való jogra,

vagyis senkiről nem szabad a tudta és engedélye nélkül fényképet vagy videót nyilvánosságra hozni.

Utaljunk itt a weben talált képek további felhasználásnak jogáról és a Creative Commons

szabályrendszerről! Buzdítsuk a tanulókat, hogy ők is éljenek ezzel a lehetőséggel, és tegyék

közkinccsé szellemi javaikat!

Hangsúlyozzuk ki a képek letöltése és a beágyazása közötti különbséget!

2. feladat: Nem sikerül a beágyazás, hiszen aa program nem találja a megadott helyen a megadott

képet.

3. feladat: Bemutató készítésekor (ha nem online irodai alkalmazással készítjük) érdemes letölteni a

háttértárunkra képet.

Az online irodai alkalmazások kevésbé ismertek a tanulók körében. Ennek igazi előnyeit egy sokat

utazó, sok helyen előadásokat tartó felnőtt, vagy nagy távolságokról együtt dolgozó csapat tudja

kihasználni. Szorgalmazzuk a kollaboratív szerkesztői felületek használatát csoportmunka vagy

projektmunka során!

Az RRS-olvasók kevésbé ismertek a tanulók körében. Egy-egy téma iránt érdeklődő, valamilyen

tevékenységet hobbi szinten művelő tanulók figyelmébe ajánlhatjuk ezt az automatikus tartalomkövető

lehetőséget.

A térképalkalmazások már előző évben is szóba kerültek a GPS kapcsán. Földrajzi tanulmányokhoz jól

használhatók az online térképek.

4. feladat: Collaboratív szerkesztő felület pl a Google\Dokumentumok alkalmazás.

5. feladat: Az útvonaltervhez a térkép a http://maps.google.hu oldalon érhető el.

http://maps.google.hu/

126


1. feladat: Creative Commons piktogram értelmezése

2. feladat: Kakukktojás keresése (web 1 web 2.0)

3. feladat: Hírcsatorna használatának feltételei

4. feladat: keresztrejtvény a web 2.0-es alkalmazásokról

5. feladat: RSS ikonokat tartalmazó oldalak keresése a neten


1. Videómegosztó portálra fel lehet venni egy jól sikerült iskolai előadás felvételét, természetesen úgy,

ha az összes –a videón szereplő személy– ebbe beleegyezett!

2. A szellemi termékek szerzői jogi védelem alatt állnak. Azokat felhasználni csak a szerző

engedélyével lehet. Aki ezeket a jogokat megsérti, azt jogi úton felelősségre vonják és megbüntetik.

3. Licensz kifejezés magyarul használati jog.

4. Több ember dolgozik együtt. Mindenki a közös feladat azon részével foglalkozik, amihez a

legjobban ért. Így ideális esetben az egyik ember tudása kiegészíti a másik ember tudását, és

jelentősebb dolgot hoznak létre, mint ha mindenki külön-külön dolgozna. Az internet adta

lehetőségeket kihasználva az együtt dolgozó emberek földrajzilag nagy távolságokra is lehetnek

egymástól.

127

4. Publikálás a neten

Képességek: Szövegalkotás képessége, a mindennapi életben való eligazodás képessége.

Információszerzés és feldolgozás, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek.

Nevelési cél:






Együttműködési képesség

Én és önismeret fejlesztése



Munkaforma: frontális, csoportmunka, egyéni munka



1. A tanulók egy része biztosan regisztrált már közösségi oldalakon. Itt különböző információkat

adhatott meg magáról.

2. Név, becenév, születési idő, lakcím, telefonszám, hobbi, iskolái neve, e-mail cím stb.

3. Vannak ilyen információk. A lakcímet (utca, házszám) nem biztos, hogy érdemes megadni.

Az óra elején beszélgessünk a közösségekről. A fogalom jelentéséről, a közösségek szerepéről az

ember életében.

1. feladat: iwiw, facebook, myvip, twitter, myspace

A lecke következő része adataink megadásáról szól. Neveljük a tanulókat a felelősségteljes

viselkedésre! Valós adatokat adjanak meg, és csak olyat, aminek megadását valószínűleg később

nem bánják meg.

3. feladat: Gyakran előfordul, hogy a zaklató hívásokat, SMS-eket kapnak a gyerekek társaiktól.

Ilyenkor kérjék felnőtt segítségét!

A fórumokon az emberek megosztják egymással a véleményüket. Hívjuk fel a figyelmet a kulturált

véleménynyilvánításra!

A blog személyes, kitárulkozós internetes műfaj. Fontos, hogy fenntartással kezeljük az ott megjelent

információkat. Kezdeményezzünk vitát, hogy milyen mélységig érdemes megosztani titkainkat az

internetes világgal!

4. feladat: Előfordul, hogy a valakivel bizalmasan megosztott információt más emberektől halljuk

vissza. Esetleg nem is úgy, ahogy az eredetileg elhangzott.

Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az interneten is vállaljuk fel a valódi énünket, ne akarjunk más bőrébe

bújni, mert kellemetlen helyzetekbe keveredhetünk!

Fontos felhívni a figyelmet a személyhez fűződő jogokra és az adatkezelés szabályaira.

6. feladat: Meg kell adni személyes adatainkat, ha bérletet akarunk csináltatni, ha könyvtárba

iratkozunk be stb.


128

1. feladat: Közösségi oldalak kiválasztása

2. feladat: Személyhez fűződő jogok megfejtése

3. feladat: Keresztrejtvény a lecke anyagából

4. feladat: Képrejtvény


1. Az adatvédelem a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának

korlátozásával, az érintett személyek védelmével foglalkozik

2. A törvény is bünteti, ha más ember személyhez fűződő jogait megsértjük.

3. Az egyes embereknek joguk van a nevükhöz, a becsületükhöz, jó hírnevükhöz, a képmásukhoz és

a hangjukhoz.

4. Valaki más nevében regisztrálunk egy közösségi oldalon, valakiről valótlan, sértő dolgokat állítunk,

engedélye nélkül a fényképét feltesszük a netre, vagy engedélye nélkül hangfelvételét feltesszük a

netre.

129

5. Elektronikus levelezés

Képességek: Információszerzés és feldolgozás, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek, Az

ismeretek alkalmazásának képessége, a mindennapi életben való eligazodás képessége, tanulási

képesség, szövegalkotási képesség.

Nevelési cél:


Testi és lelki egészségre nevelés


Kommunikáció


Szabálykövető magatartás

Kommunikációs képesség






Munkaforma: frontális munka, önálló feladatmegoldás


I. Ismétlés:

Válaszoljanak a Tk. ismétlő kérdéseire!

Motiváció:

Beszélgetés: FOM

- Kinek írtál már levelet?

- Postán vagy elektronikusan írtál?

- Milyen alkalomból?

Címezzenek meg egy borítékot! (Egyéni munka)

-Mi kerüljön a borítékra?

- Hogyan helyezzük el a borítékon a különböző adatokat?

Tk. 97. old. 1. feladat (FOM)

II. Elektronikus levelezés:

Olvassák a Tk szövegét!

2. feladat: (FOM és ÖM)

A melléklet csatolásáról is beszéljünk.

- Milyen típusú állományok csatolhatók az e-mailhez?

- Milyen típusú állományt csatoltál már levélhez?

- Hogyan csatolható nagyméretű állomány?

Levél továbbítása Tk. 97. oldalon szöveg olvasása.

Nyissák meg az általuk használt levelezőt! Küldjenek egymásnak levélbe ágyazva állományt!

feladó neve

város

utca házszám

irányítószám címzett neve

város

utca házszám

irányítószám

130

III. Levél mentése

Tk 98. old. szöveg olvasása! Tk. 3. feladat

Tk szövegének olvasása 4. feladat (mentés különböző fájlformátumokban)

Olvassák el az Érdekességek részt is a lecke végén.

IV. Összefoglalás:

Válaszoljanak a lecke végén található kérdésekre.


Megoldások:

1. Elektronikus levelezéshez több email címet is létrehozhatunk.

Elektronikus leveleinket tovább is küldhetjük.

A Beágyazás menüvel a levél szövegterületére is beilleszthető egy másik levél, vagy annak

részlete.

2. Fényképek (mappa), Verseim (mappa)

3. Fájl menü Mentés másként menüpont Tallózás a mappaszerkezetben Új fájlnév megadása (nem feltétlen szükséges) Fájl típusának kiválasztása (nem kötelező) Mentés gombra kattintás

V. Házi feladat:

A Mf. 1. feladat

131

2. Levelezőlista

Képességek: Az ismeretek alkalmazásának képessége, a mindennapi életben való eligazodás

képessége, együttműködési képesség fejlesztése, felkészülés a felnőtt lét szerepeire,

információszerzés és– feldolgozás képessége.

Nevelési cél:

Eligazodás a mindennapi életben






Kommunikációs kultúra fejlesztése






I. Ismétlés:

A Tk 99. old. bevezetőkérdéseire válaszoljanak!

Tk. 99. old. 1. feladat Tk szövegének elolvasása.

Tk 99. old. 2. feladat megválaszolása

II. Beszélgetés:

- Szoktál-e levelet írni postán, vagy elektronikusan idegeneknek?

- Mit tehetsz, ha egy adott témakörben információhoz, új ismeretekhez szeretnél jutni? (társaktól,

szülőktől, tanároktól, lehet érdeklődni, könyvekben utána lehet nézni, interneten lehet keresni, stb)

- Milyen keresőszoftvert használsz?

III. Levelezőlisták:

Olvassák el a Tk.-ben a levelezőlistákra vonatkozó részt.

Nézzenek utána milyen témában léteznek levelezőlisták! (Tk. 99. old. 3. feladat)

Fogalom:

Levelezőlista: e-mail alapú fórum, meghatározott téma iránt érdeklődők számára. Jellemzi a:

Közös e-mail cím

Adatbázis, mely legalább a csoporttagok e-mail címeit tartalmazza

Egy lista lehet zárt vagy nyitott, attól függően, hogy egy érdeklődő engedély nélkül, vagy csak

engedéllyel csatlakozhat-e a tagsághoz.

Olvassák el a (Tk. 100. old.) mi a különbség a nyílt és zárt levelezőlista között.


Olvassák el a Tk. Levelezőlista létrehozásáról szóló részét.

Nézzenek utána a levelezőlisták használatának illemszabályainak Mf. 40. old. 5. feladat

http://weblabor.hu/levlistak/illemszabaly oldalon

132

Olvassák el az érdekességek részt.


Mf. 40. oldal 3-4. feladat


Megoldások:

1. A levelezőlista egy levélküldő alkalmazás, internetes szolgáltatás. Ugyanazt a levelet a

csoport bármely tagja egy közös email címen keresztül egyszerre sok címzettnek juttatja el.

Levelezőlistát csak az arra feliratkozottak olvashatják. A levelezőlistákat programok vezérlik.

2. Nyílt listára bárki feliratkozhat.

Levelezőlistát bárki létrehozhat.

A levelezőlisták csak a listatagok leveleit fogadják.

3. Téma meghatározása

Lista e-mail címének megadása

Azonosító megadása

Jelszó beírása

Nyílt vagy zárt legyen a lista

Létrehozó személyi adatai

Mehet gomb

Válaszoljanak a lecke összefoglaló kérdéssorára!

IV. Házi feladat:

Mf 40. old. 2. feladat Rejtvény megfejtése válasz a kérdésekre

133

3. Mobilkommunikáció

Képességek: Kommunikációs képesség, információszerzés és– feldolgozás képessége, komplex

információk kezelésével kapcsolatos képességek, a lényegkiemelő és problémamegoldó, képesség

fejlesztése.

Nevelési cél:






Információszerzés és feldolgozás



Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, digitális tananyagok



I. Ismétlés:

A Tk 101. old. bevezetőkérdéseire válaszoljanak!


II. Beszélgetés:

- Miért van szükségünk a mobil kommunikációs eszközökre? (Célunk az egymás gyors elérése,

információk minél gyorsabb megszerzése, gyors tájékoztatás, stb.)

- A mobil kommunikációs eszközök milyen módon teremtenek kapcsolatot egymással? (rádióhullámok

segítségével)

- Milyen eszközöket használunk információszerzéshez, átadáshoz? (rádió, tv, számítógép-internet,

telefon)

III. Telekommunikáció:

Tk szövegének elolvasása.


(Az egyik lehetséges értelmezése, hogy az emberek mozgásban vannak, és magukkal viszik a technológiát. Másik értelmezésben a mobil kommunikáció lehetővé teszi, hogy az ember mozgás közben információt hozzon létre, azt továbbítsa, illetve információhoz juthat. Ilyen eszközök például a mobiltelefonok, laptopok, PDA-k stb.) IV. Mobil kommunikációs eszközök: Tk. szövegét olvassák! Tk. 101. oldal 3. feladat a táblázat alapján beszéljenek az eszközök adta lehetőségekről. Ismételjék át a hetedik osztályban tanult fogalmakat: SMS, MMS, WWW, e-mail (Tk. 4. feladat)

Fogalom:

A WAP (Wireless Application Protocol) a vezeték nélküli adatátvitel nyílt, nemzetközi szabványa. Hordozható eszközökhöz fejlesztették ki.

134

Tk 9.oldal 3. és 4. feladat megoldása

V. Mobiltelefon-hálózatokműködése:

A Tk szövegének elolvasása. (102. old.) A szöveg megértését a tankönyvi ábra is segíti.

A mobilközpont feladatai

Tk szövegének olvasása.


MF 4. old. 2. feladat mondatainak kiegészítése önállóan.

VI. Adatátvitel:

Fogalom

Adatátvitel alatt bármilyen adat egyik helyről egy másikra való továbbítását értjük.

Tk. szövegének olvasása: Informatikai értelmezés, adatátviteli közegek

Fogalom

A Bluetooth rövid hatótávolságú, adatcseréhez használt, nyílt, vezeték nélküli szabvány.

Tk. szövegének olvasása

VII. Összefoglalás

Digitális feladatok:

Megoldások:

1. TELEKOMMUNIKÁCIÓ

2. szövegszerkesztés

3. bitek, byte-ok

Válaszoljanak a Lecke végén található kérdésekre.

Mf. 41. old. 1-3. feladat

VIII. Házi feladat:

A Tk. leckéje Mf 41. old. 4. feladat megoldása

135

V. Információs társadalom

1. Buli az egész világ

Képességek: Személyi és személyes adatok ismerete, azok megkülönböztetése, adatkezelés,

információszerzés és feldolgozás.

Nevelési cél:

szerzői jog védelmének fontossága,

adatok védelme,

jogszabály ismerete.


Információszerzés az internetről,

adataink védelmének fontossága,

kritikai képesség,

mindennapi életben való eligazodás,

a szabad felhasználás korlátainak megismerése, korlátozások felismerése.


Munkaforma: frontális, egyéni, csoport


A közösségi oldalak egyre népszerűbbek diákjaink körébe. Ezen órán a közösségi oldalak

biztonságos használatára helyezzük a hangsúlyt.

Az első és legfontosabb dolog az lenne, hogy a gyerekekkel megértetni a maximális

adattakarékosságra való törekvést. Aki sok adatot megoszt magáról, az sok veszéllyel is kénytelen

szembenézni.

A Facebook mint tudjuk nem a biztonságáról híres. éppen ezért fontos, hogy a gyerekek ismerjék és

alkalmazzák a legfontosabb biztonsági beállításokat.

A Facebookot is elérhetjük titkosítva, azonban alapértelmezettben nincs bekapcsolva ez az opció.

Ezen segít a Google Chrome-hoz letölthető Force HTTPS, és a Firefoxhoz elérhető hasonló

kiterjesztés – utóbbi azonban nem csak a Facebookon, hanem minden egyéb oldalon is próbálkozik a

https használatával.


Elevenítsük fel amit a személyes adatról, illetve az adatok védelméről tanultunk.

Ehhez a mf. 1, és 2. feladata ad segítséget.


Milyen biztonsági intézkedést tehetünk?

A tankönyv által javasolt beálltásokat nézzük végig. Beszéljük meg, hogy melyik funkciót érdemes

bekapcsolni, melyik az, amelyiket csak indokolt esetben.

Térjünk ki az Üzenőfal használatára. Mit érdemes kiírni az üzenőfalra.

Építsünk saját hálózatot. a tankönyv a Network oldal használatát javasolja, de természetesen más

oldalakon is készíthetünk saját hálózatot.

136

2. Oszd meg és uralkodj!

Képességek:: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának

rögzítésének képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló

ismeretszerzéshez szükséges képességek

Nevelési cél:

személyi adatok védelmének fontossága,

adatok kezelésének felelőssége,

informatikai biztonság.


Információszerzés az internetről,

adataink védelmének fontossága,

kritikai képesség,

mindennapi életben való eligazodás


Munkaforma: frontális, egyéni, csoport



Indítsuk az órát beszélgetéssel. Ki töltött már fel a netre képeket? A beszélgetés irányuljon arra, hogy

mi volt a célja a feltöltésnek? Milyen oldalakra? Mennyire volt egyszerű a feltöltés stb.


Képek feltöltéséhez az Indafotót ajánlom.

http://indafoto.hu

Ismerkedjünk meg vele! Először egy Indapass-ra lesz szükségünk. A regisztráció után már kezdődhet

is a képek feltöltése.

Ami miatt szívesen ajánljuk a gyerekeknek, elsősorban az, hogy a képeket a GoogleMaps térképén is

elhelyezhetik. http://www.maps.google.hu

Megnézhetik azt is, más felhasználók képei hol készültek, vagy böngészhetnek a térképre terített

képszőnyegen. Ideális akkor, ha a év végi kirándulás képeit akarják rögzíteni, vagy éppen kirándulás

előtt vannak.

3. Biztonság

Elevenítsük fel, hogy mit is tanultunk a szerzői jogról!

Kit tekintünk szerzőnek, és mi is az a szerzői alkotás.

4. Szituációs játék

Két szereplő.

esemény: Az egyik osztálytárs készített rólad egy képet, amiről te nem tudtál. Elég előnytelen

pozícióban ábrázol és ezt feltöltötte a Facebookra. Most láttad meg magad.

Játsszák el a történetet!

Hallgassuk meg a többi osztálytárs érvelését is, tapasztalatait.

A valóságban előfordult-e már hasonló eset, ők hogyan oldották meg a problémát.

http://indafoto.hu/

http://www.maps.google.hu/

137

Ezután térjünk csak át a jogi hátterére.

Ebben segít a mf. 4., 5. feladata.

Minden esetben keresd meg az illető személyt és kérd meg, hogy távolítsa el a fotót. Ha ezt nem teszi

meg, jogi lépéseket kezdeményezhetsz ellene.

Feltétlenül emeljük ki, akár fotót, akár videót töltünk fel a netre, mindig tartsuk be a következő

szabályokat!

1. Ne tölts fel fenyegető, ízléstelen, rágalmazó, mások személyiségi jogait vagy emberi

méltóságát sértő, anyagot!

2. Ne tölts fel olyan anyagokat, amelyeknek a közléséhez nincs jogod!

3. Ne tölts fel, ne publikálj, illetve semmilyen formában ne tegyél hozzáférhetővé olyan tartalmat,

amely szerzői jogot sérthet!

4. Ne zaklass semmilyen módon más felhasználókat!

Hangsúlyozzuk, hogy a felhasználó felelős minden olyan tevékenységért, amely saját regisztrált neve

alatt a rendszerben történik.

138

3. A biztonság alapjai

Képességek: Kommunikációs képesség. Információ összegyűjtésének, feldolgozásának és

rögzítésének képessége. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló

ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Nevelési cél:

kommunikációs eszközök helyes használata,

mindennapi életben való eligazodás.


információ keresése és felhasználása,

az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek,

információs és kommunikációs kultúra,

problémamegoldó gondolkodás fejlesztése,

döntési képesség,

Szemléltető eszközök: tankönyv, munkafüzet, yteach.com feladatok

Munkaforma: frontális, egyéni munka, pármunka


Ezen az órán ismerkedjenek meg a gyerekek, hogy mik azok a biztonsági intézkedések amit meg kell

tenni, ahhoz, hogy nagyobb biztonságban netezhessenek.

A védelmet 3 lépésben határoztuk meg!

Az első kettővel magát a számítógépet védjük. A védelem harmadik foka mindaz a tudás amivel

rendelkezünk. Minél több ismerettel, tapasztalattal rendelkezünk, annál nagyobb biztonságban

lehetünk.


Csoportmunka ( két csoport)

Összegyűjtöttük a ma használatos operációs rendszerek ikonjait. Ki melyiket ismeri fel?

Honnét szerzed be az operációs rendszert? Vélemények meghallgatása

Érvek és ellenérvek csoportban.

Gyűjtsenek olyan információkat, amivel a másik csoport véleményét meg tudják győzni.


Csoportmunka 3 csoport

1. csoport

Készítsenek szóróanyagot, ehhez bármely szövegszerkesztő programot használhatják.

Megszívelendő tanácsok csetelés közben!

Háttéranyagként felhasználhatják a tankönyv Biztonság alapjai leckét, illetve az Internetet.

2. csoport

139

A yteach.com oldal biztonság alapjai lecke videóját nézzék meg, az ehhez kapcsolódó feladatokat

oldják meg. Készüljenek fel egy rövid beszámolóval Biztonságos jelszó címmel.

3. csoport

Hasznos oldalak gyűjtése, melyek segítenek a biztonságos internetezésben.

Az ajánlott oldalak rövid bemutatása.

Ehhez a tk, illetve az Internetet vehetik igénybe.

Érdekességként olvassák el a munkafüzet 4. feladatát, melyben a leggyakrabban használatos

jelszavakról olvashatnak.

Csoportok munkáinak beszámolója.

Érdekesség: A munkafüzetben a leggyakrabban használatos jelszavakról olvashatnak a 4. feladatban.

140

4. Biztonság határok nélkül

Képességek:: Kommunikációs képesség. Információ összegyűjtésének, feldolgozásának és

rögzítésének képessége. Komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek.

Nevelési cél:







problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Különbségtétel a valóságos és virtuális dolgok

között; segítségkérés,

döntési képesség.


Munkaforma: frontális, egyéni munka, csoport munka


1. hangulati ráhangolódás

Csoportmunka. A csoportok ugyanazt a feladatot kapják.

Fogalomtérkép készítése a Kidspiration programmal.

Mi jut eszedbe arról, hogy zaklatás?

Az ötletbörze készítésére kb. 5 percet adjunk!

A csoportok munkáiból közös fogalomtérkép készítése. Ezt készíthetjük interaktív táblán, itt ki tudjuk

használni a színeket, kiemeléseket, képeket. Ha nincs interaktív táblánk, akkor használjunk

hagyományos táblát.

Az első csoportból felír valaki egy kifejezést, szót, amit lejegyeztek, majd átadja a tollat a második

csoportnak, ők is felírnak, de csak olyan szó kerülhet fel, ami még nincs a táblán, és ezt folytatják

addig, amíg minden kifejezés nem kerül fel a táblára.

Így készül egy a közös fogalomtérkép! Ami óra végéig legyen a gyerekek előtt!


1. fogalom értelmezése

Értelmezzük a zaklatás fogalmát!

A cyber-bullying (magyarul online zaklatás), ha egy ember vagy egy csoport arra használja az

internetet, a mobiltelefont vagy más digitális technológiát, hogy embertársát bántsa, kellemetlen

helyzetbe hozza, zaklassa.

Fontos kiemelni, a magyar törvények tiltják és büntetik a zaklatást, így az online zaklatást is!

2. Nézzünk meg erről egy videó filmet!

yteach.hu oldalon a Biztonságos internet határok nélkül c. leckénél.

Beszélgessünk a filmről, ha bizalmas légkört tudunk kialakítani, akkor kérdezzük meg, hogy velük

történt-e már olyan, hogy zaklatták őket? Milyen kimenetele lett a zaklatásnak?

141

Oldják meg a videóhoz kapcsolódó feladatokat!

Olvassák el és értelmezzék, hogy mit tehetnek akkor, ha zaklatás áldozatává váltak!

tk. Mit tehetsz, ha zaklatnak c. rész.

3. Plakát készítése

Az interaktív táblán levő zaklatás fogalomtérképből készítsenek plakátot!

Mivel egészítenétek ki, ha ez egy óriásplakát lenne, és valamelyik forgalmas helyre helyeznénk el!

A legjobbnak vélt ötletet valósítsák is meg!

Pl. Mondj nemet a virtuális zaklatásra!

STOP tábla elhelyezése, stb.

4. Képek a neten

Több fényképet (ez lehet újságból kivágott fotó is) elhelyezünk az osztályban, akár a földre is.

Megkérjük a gyerekeket, válasszanak maguknak képet, és álljanak oda!

Az így létrejött csoportok feladata:

Mutassák be azt a személyt, aki a képen van! A bemutatkozás után emeljük ki, hogy a fotó nagyon

sok mindent elárul rólunk! Egy-egy képről sok mindenre lehet következtetni!

Megszívlelendő, hogy magunkról a közösségi oldalakra milyen képet teszünk fel.

142

5. Netezz biztonságosan!

Képességek:: Kommunikációs képesség. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Nevelési cél:







problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

döntési képesség.


Munkaforma: frontális, egyéni munka. Csoport munka



Napjainkban az internet hemzseg az „ingyenes” ajánlatoktól. Ezen ajánlatok mögött általában ugyanaz

az elv áll, néhány lényeges személyes adat (név, cím, telefonszám, bankszámlaszám, stb.)

megszerzése. Beszélgessünk erről a gyerekekkel.

Miről ismerik meg az állítólagos ingyenes ajánlatokat? Kaptak-e már ilyet? Mit tettek? 2. Új anyag feldolgozása Nyomok az interneten

Nyomokat hagyunk magunk után az interneten Az internet szolgáltatásait használva az IP-cím

mentésre kerül az adott weboldal naplófájliban, az e-mailek fejlécéiben is megőrzésre kerül.

Keressék meg, hogy a számítógép hol tárolja ezeket az adatokat!

Érdekes feladat lehet, annak kutatása, hogy milyen adatot tárol rólunk az Internet.

Hívjuk fel a gyerekek figyelmét, hogy célszerű időnként ezt a keresést elvégezni.

feladat. A Google. keresőjébe írják be a nevüket! Milyen információt tárolnak a számítógépek.

Mit tehetnek, ha számukra kedvezőtlen információt találnak.

143

Összefoglalás, számonkérés

Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának

rögzítésének képessége. Az ismeretek új helyzetben való alkalmazásának képessége. A mindennapi

életben való eligazodás, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

Nevelési cél:





lényegkiemelő képesség fejlesztése

Szemléltető eszközök: feladatlap

Munkaforma:, egyéni munka


Ezen az órán a feladatlap A, B, C feladatait oldják meg a gyerekek.

A feladatlap megoldásai:

1. feladat. Mások visszaélhetnek vele.

2. feladat: szerzői jogi védelem

3. feladat.

a.) a letöltött állományokat elolvashatom

b.) filmet letölthetek és megnézhetem

4. feladat:

Jelszónak ne válaszd a kedvenc háziállatod nevét I

Rendszeresen cseréld a jelszavadat! I

A böngészőnek engedélyezd, hogy mindig jegyezze meg a jelszavadat! H

Olyan jelszót válassz, amit könnyen meg tudsz jegyezni! H

A jelszó legalább 7 karakterből álljon. I

5. feladat:

A felhasználó felelős minden olyan tevékenységért, amely saját regisztrált neve alatt a rendszerben

történik.

6. feladat:

erős jelszó, közösségi oldalon korlátozom mások hozzáférését a személyes adatokhoz, több e-mail

cím.

7. feladat:

idegesítő, vírust terjeszt, a saját e-mail címemen keresztül küld levelet.

8. feladat:

kék vonal www.kekvonal.hu

biztonságos internet www.biztonsagaosinternet.hu

saferinternet.hu www.saferinternet.hu

9. feladat.

C:\Documents and Settings\felhasználó név\Temp\

B Feladatlap megoldásai

1. feladat.

Védje a tulajdonos szellemi termékét.

144

2. feladat

a.) A személyes adatot a törvény védi.

3. feladat:

a.) Ne válaszolj soha bántó, sértő üzenetekre!

b.) Töröld ki a sértő üzeneteket!

c.) Válts másik felhasználónévre!

d.) Ne add meg a személyes adataidat!

4. feladat.

b.) filmet letölthetek és árulhatom.

d.) zenét letölthetek és átküldhetem a barátomnak

5. feladat.

regisztráció

barátokkal levelezés

iskolai levelezés

közösségi oldalak

6. feladat.

b.) Számokat vagy betűket tartalmaznak.

d.) Speciális karaktereket is tartalmaznak.

e.) Minden alkalmazáshoz más jelszót használunk.

7. feladat. Írj három olyan esetet, amikor megsérted a személyes adatokról szóló törvényt?

Ha más nevében írsz üzenetet

8. feladat. Károsak-e a cookie-k? Válaszod indokold!

A cookie alapvetően nem károsak, ezek egy szövegfájlok, amit a böngésző ment le a

számítógépünkre.

9. feladat. Káros, jogsértő tartalmak bejelentésekor.

C feladatlap megoldásai

1. feladat.

a.) másik személy számára történő másolás

b.) értékesítés

c.) módosítás

2. feladat.

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

3. feladat.

jelszó, e-mail cím

4. feladat.

A cookiek egy információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld

a szervernek minden szerver felé irányított kérés alkalmával.

5. feladat:

felhasználónév

dátum

állat neve

6. feladat:

145

pin kód, hitelkártya száma, jelszó

7. feladat:

a.) fantázianéven csetelj!

b.) moderátoros csetet használj!

c.) durva üzenetekre ne válaszolj

8. feladat.

a.) Nem válaszolok soha bántó, sértő üzenetekre.

d.) Nem adom meg a személyes adataimat.

9. feladat.

Rémhír, beugratás, leggyakrabban e-mailben terjed.

146

VI. Könyvtári és médiainformatika

1. Menjünk könyvtárba!

Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének képessége. Az önálló


Nevelési cél:

Információ felelős használatának kialakítása

Kommunikációs eszközök helyes használata



Tanulási képességek fejlesztése

Információ keresése és feldolgozása



Munkaforma: frontális, egyéni munka, csoportmunka



1. A könyvtárak a feladatuk szerint lehetnek: Közművelődési: községi, városi, megyei, országos

könyvtár. Szakkönyvtárak, elektronikus könyvtárak.

Meghatározott olvasókör részére fenntartott pl iskolai, egyetemi könyvtár.

2. a könyvek lehetnek szépirodalmi és szakirodalmi művek.

3. A Cutter-szám: a betűrendi jel másik neve a jelölés kidolgozójának (C.A. Cutter) neve után. A

szépirodalmi műveket szerzőjük neve szerinti betűrendi sorba rakják.

4. Az ETO szám az ismeretközlő irodalom rendszerezésére szolgál. Az ETO szó jelentése: Egyetemes

Tizedes Osztályozás. A tudományok területét 10 nagy csoportba osztották. Ezeket 0..9-ig számokkal

jelölték.

5. Kézikönyvek a szótárak, lexikonok, enciklopédiák.

A frissítő kérdések segítségével ismételjük az előző években tanult könyvtári ismereteket. A tankönyvi

ábrák segítségével tekintsük át a könyvtári állomány csoportosítását. Újabb ábra a tanult

könyvtárfajták rendszerezését segíti.

1. feladat: Jókai Mór: Kőszívű ember fiai című műve a kölcsönözhető szépirodalmi művek közé tartozik.

2. feladat: Az angol-magyar szótár nem kölcsönözhető kézikönyvek közé tartozik.

3. feladat: A kémiai elemekről szóló könyvet a szakirodalmi művek között, a kémiát jelző 540-nel

kezdődő ETO számnál találunk.

4. feladat: A tanulók lakókörnyezetében biztosan van iskolai könyvtár és valószínűleg községi

könyvtár.

5. Az iskolai könyvtárnak az iskola minden tanulója automatikusan tagja.

Az Országos Nemzeti Könyvtárról már hallottak a tanulók. Keressük fel az interneten a www.oszk.hu

oldalt és olvassuk el a beiratkozás további feltételeit! Ez valószínűleg jelentősen eltér az iskolai

könyvtárhasználat szabályaitól!

147

Az elektronikus könyvtárakat felkeresve bemutathatjuk, hogy az internet segítségével nagyon sok

könyvtár állományában kereshetünk minket érdeklő témában könyveket. A Petőfi Irodalmi Múzeum

címe: www.pim.hu Itt az Önálló honlapjaink menüponton továbblépve találjuk a Digitális Irodalmi

Akadémiát.


1. feladat: A könyvtári műveket átismétlő keresztrejtvény

2. feladat: A katalógusokat átismétlő rejtvény

3. feladat: Szöveg kipótlás- könyvtári szabályzat az OSZK oldalról

4. feladat: E-könyvtárcímek keresése

5. feladat: A pim.hu oldalon talált szövegek felhasználási szabályai

6. feladat: Hivatkozás megadása


1. A kötet szépirodalmi vagy szakirodalmi mű-e? Kölcsönözhető vagy kézikönyv

2. Közművelődési könyvtárak vagy meghatározott olvasókör részére fenntartott könyvtárak.

3. Az elektronikus könyvtár nagy távolságokból is elérhető az internet segítségével.

4. Elektronikus könyvtárak: pl. mek.oszk.hu, e-konyvtar.lap.hu, konyv-e.hu, elib.kkf.hu stb.

5. Szakmát tanulhasson és felnőttként a társadalom hasznos, dolgozó tagja lehessen.

148

2. Keresés a könyvtárban, adatbázisokban

Képességek: Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek.

Nevelési cél:











1. Adatbázis nagy mennyiségű, azonos típusú adatokat tartalmazó gyűjtemény. Itt az adatok

egymással összefüggő rendszerbe vannak rendezve.

2. Telefonkönyv

3. A számítógépes adatbázisokat egy program kezeli.

A lecke egy számunkra szükséges könyv – különböző módon való megkereséséről szól. A könyvtárban

kereshetünk a katalógusszekrényben és modern változatában, a számítógépes könyvtári katalógusban.

A harmadik módszer a könyvtárak interneten elérhető katalógusában történő keresés. Így a könyvtárba

sem kell elmennünk, hogy megtudjuk, hogy meg van-e az adott könyv és kikölcsönözhető-e? Vitassuk

meg a tanulókkal, hogy mikor érdemes használni a különböző kereséséi módokat!

Gyakoroljuk a keresést az interneten elérhető számítógépes katalógusokban! Szoktassuk rá a

gyerekeket a helyes keresési módszerekre. Tudatosítsuk, hogy a túl sok keresési feltétel megadásával

indokolatlanul leszűkítjük a találati listát!

1. feladat: A három halmaz a Szerző, a Cím és a Kiadó, nyomda. A találat a három halmaz metszete, a

közös részük.

2. feladat: A találat Valaczka András által írt Olvasmánynapló Jókai Mór A kőszívű ember fiai című

regényhez, amit a Nemzeti Tankönyvkiadó adott ki.

3. feladat: Az első könyv ki van kölcsönözve. A kölcsönzési idő lejár 2010. augusztus 25-én, 23:59:00-

kor. A második könyv benn van a könyvtárban és kölcsönözhető.

4. feladat: A korlátozottan kölcsönözhető könyvek azok, amelyek a többi könyvnél rövidebb ideig

kölcsönözhető csak ki.


1. feladat: Adatbázis és a könyvtári katalógus halmazábrába helyezése.

2. feladat: Könyvtári adatbázis fogalmának meghatározása.

3. feladat: Papíralapú és számítógépes katalógus tulajdonságai.

4. feladat: Összetett keresés keresési feltételeinek értelmezése.

5. feladat: Találati lista értelmezése.

149


1. A katalógusszekrényben a könyvek katalóguscédulái találhatók.

2. Összetett keresésnél több keresési feltételt is megadunk. Pl cím és szerző, cím és kiadó stb.

3. A könyvtári keresőprogram lehet a Corvina, Nektár, e-Corvina, Hunteka stb.

4. A könyvek státusza lehet: kölcsönözhető, korlátozottan kölcsönözhető, kikölcsönzött (kintlévő).

150

3. Informatika a könyvtárban

Képességek: Információszerzés és feldolgozás, tanulási képességek fejlesztése.

Nevelési cél:






Szabálykövető magatartás kialakítása





1. Általában 1-2. osztálytól már járnak a gyerekek az iskolai könyvtárba.

2. Valószínűleg az olvasótermi szolgáltatás, majd a kölcsönzés.

3. Kölcsönzés, internet használata

Az eddig megismert könyvtári szolgáltatások áttekintése után beszéljük meg az újabb könyvtári

szolgáltatásokat.

1. feladat: A könyvtári élmény lehet egy jó könyv elolvasása stb.

2. feladat: A szépirodalmi műveket a Cutter szám segítségével lehet megkeresni.

3. feladat: szakirodalmat az ETO szám segítségével kereshetünk.

Az újabb könyvtári szolgáltatások között utaljunk a vonalkód használatára. Hangsúlyozzuk a

felelősségteljes kölcsönzői magatartást! Közös érdekünk, hogy a kikölcsönzött kötetek a kölcsönzési

idő lejártára visszakerüljenek a könyvtárba.

Beszéljük meg az e-könyv előnyeit, hátrányait. Hangsúlyozzuk a környezetvédelmi szempontokat, azt,

hogy az e-könyv által csökkenthető a papírfelhasználás.

5. feladat: http://hu.wikipedia.org/wiki/E-könyv oldalon sok hasznos információt találunk.

6. feladat http://www.ekonyvcentrum.hu oldalon találunk e-könyveket.


1. feladat: Keresztrejtvény a könyvtári szolgáltatásokról

2. feladat: Azonosítás a könyvtárban

3. feladat: Rejtvény a kölcsönzés szabályairól

4. feladat: Szöveges fájlformátumok gyakorlása

5. feladat: E-könyv jellemzőinek felismerése


1. Hagyományos könyvtári szolgáltatások a kölcsönzés, olvasótermi szolgáltatások (pl fénymásolás)

151

2. A hagyományos (papíralapú) katalógusban manuálisan kell keresni a kartonlapok között. Az

elektronikus katalógus egy számítógépes adatbázis, ahol egyszerű és összetett keresést is

végezhetünk.

3. Az e-könyv digitális formában tárolt könyv. Ugyanígy nevezik a kisméretű, hordozható készüléket,

amellyel ezeket a könyvfájlokat lehet olvasni.

4. Pl. *.doc, *.rtf, *.txt, *.pdf

152

4. Nyomtatva vagy elektronikusan?

Képességek: Problémalátás, problémamegoldás. Alkotva tanulás képessége.

Nevelési cél:








Információszerzés és feldolgozás képessége





1. A számítógép kettes (bináris) számrendszerben működik.

2. Digitális formában mentjük el az adatainkat.

3. Digitalizáló készülék a szkenner

4. Szkennerrel nyomtatott formában lévő adatokat lehet digitalizálni.

A lecke a papíralapú és a digitális információhordozókról tanultakat rendszerezi és hasonlítja össze.

1. feladat: Johannes Gutenberg, eredetileg Gensfleisch néven (1400 körül-1468) a németországi

Mainzban született. A patrícius családból származó nyomdász már az 1430-as évek végén

kísérletezett a nyomtatással, de nyomtatványai csak az 1440-es évekből ismeretesek. Találmánya

alkalmazásának pontos időpontja ismeretlen, ezért a könyvtörténeti kutatók az 1440-es esztendőt

fogadták el nemzetközi közmegegyezéssel.

(http://www.oszk.hu/hun/kiallit/virtualis/nyomdak/nyomtatott_konyv_index_hu.htm, 2011 02 19.)

További információk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Johannes_Gutenberg

2. feladat: Papíralapú információhordozók: Könyv, újság, folyóiratok, magazinok, prospektusok,

szórólapok, képeslapok, fényképek stb.

Világítsunk rá a nyomtatott információhordozók kezelésének a nehézségeire, és így vegyük számba

az elektronikus (digitális) információhordozók előnyeit!

3. feladat: Tulajdonképpen mindenfajta számítógéppel feldolgozható fájl kiterjesztése digitális

formátumot jelent.

4. feladat: a tankönyv egy oldalát beszkennelve pl A4 75 dpi felbontásban Color beállítással 142 kB a

fájl mérete. Ugyanez pdf formátumban 126 kB. 400 dpi felbontásban A4 Color már 1,56 MB. A teljes

könyv 130 oldalas, vagyis 1,56 MB*130= 202,80 MB lenne a méret.

Hívjuk fel a figyelmet az elektronikus információhordozók nagy hátrányára: a technika olyan gyorsan

fejlődik, hogy hamar elavulnak ezek az eszközök.

5. feladat: Valószínűleg már nem tudjuk leolvasni a 20 évvel ezelőtti flopi tartalmát, mert tönkrementek

a leolvasó berendezések.

6. feladat: Konvertálás szó átalakítást jelent.

153

7. feladat: A számítógépes adathordozók fejlődése: Mágnesszalag, mágneslemez (egyre kisebb a

hordozó mérete és egyre több adat fér rá), cédé, dévédé (optikai tárak), pendrájv (írható-olvasható

hordozható memória)

8. feladat: A digitális könyvhöz kell elektromos áram, leolvasó eszköz. A nyomtatott könyvek esetében

ezekre nincs szükség.

9. feladat: Mindkettőnek vannak az előnyei és a hátrányai is.


1. Az adathordozón adatokat tárolunk.

2. A tárolás történhet analóg és digitális formában.

3. Digitális adathordozók: mágneslemez (flopi) – flopiolvasó, cédé, védévé – dévédé olvasó

4. Nyomtatott könyv: Nem kell hozzá elektromos áram és olvasó berendezés, de drága, a

papírgyártás környezetromboló tevékenység.

Elektronikus könyv: Viszonylag olcsó, környezetbarát, de a használatához kell elektromos áram és

olvasóeszköz.

154

5. Összefoglalás

Képességek: Kommunikációs képesség, információ összegyűjtésének, és feldolgozásának

rögzítésének képessége, komplex információk kezelésével kapcsolatos képességek. Az önálló


Nevelési cél:

Kommunikációs eszközök helyes használata,




Lényegkiemelő képesség fejlesztése


Munkaforma:, egyéni munka, csoportmunka


Könyvtárak és használatuk:

1. feladat: Az Országos Széchenyi Könyvtár a www.oszk.hu oldalon érhető el.

2. feladat: A MOKKA a Magyar Országos Közös Katalógusban mozaikszava.

3. feladat: A vakáció tárgyszóra

Beaumont, Émilie Szünidei mulatságok /cop. 1998

Fekete István Tüskevár és Téli berek című regényének több kiadását is,

Holsen, Ingrid Zsuzsi vakációja /1942

Kántor Zsuzsa Kannibálok /1975

Verne, Jules Kétévi vakáció című művét kapjuk.

4. feladat: Az ábra alapján a következő könyvtárakban található meg a kötet:

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum

Békés Megye Képviselőtestülete Megyei Könyvtára, Békéscsaba

Somogyi-könyvtár, Szeged

Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd

Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok

Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár

Nyugat-Magyarországi Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Könyvtára, Mosonmagyaróvár

7. feladat: Pécsi Éva Csillagporban című kötetében találunk idézeteket vagy

Az egyéb források: Idézet.lap oldal is jól használható.