tanrend 2012/2013 az alapozó modul tárgyai (kötelez ő...

PTE ÁOK Gyógyszerész szak – az Alapozó modul tantárgyai - 2012/2013-as tanév

1

Pécsi Tudományegyetem

Általános Orvostudományi Kar

GYÓGYSZERÉSZ SZAK

TANREND 2012/2013

Az Alapozó modul tárgyai

(kötelező tárgyak)


2

OGAAN1 ANALITIKAI KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.

Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 5 fő – max. 50 fő

Előfeltételek: -

Tematika A tantárgy feladata a gyógyszerésztudományokhoz elengedhetetlen analitikai szemlélet elsajátítása, a biokémia, gyógyszerészi kémia, gyógyszertechnológia oktatásához szükséges analitikai ismeretek átadása. A hallgatónak el kell sajátítania az analitikai kémia reakciók, eljárások, számítások elméleti alapjait, a legfontosabb kationok és anionok kimutatási reakcióit, szervetlen vegyületek és keverékeik összetevőinek felderítését a tananyagban felsoroltak szerint. Sajátítsa el a kémiai analitika gyakorlatának szabályait. A reakciók, és azok elméleti hátterének ismeretében a hallgató alkalmazza a megtanultakat ismeretlen vegyületekben és ismeretlen vegyületek keverékeiben a kationok és anionok kimutatására.

A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. Hiányzások a fentiek szerint fogadhatóak el, de nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve sem, aki legalább egy egyszerű (egy kationból és egy anionból álló) és legalább egy összetett ismeretlen ionjainak felderítését sikeresen nem végezte el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyi dolgozatot írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont. A félév végén a hallgatók közös írásbeli vizsgát tesznek. Ennek eredménye (40 pont) és a félévi munkára kapott pontszámok alapján állapítjuk meg a kollokviumi jegyet. Ha az érdemjegy elégtelen, vagy a hallgatónak nem felel meg, írásbeli (utó-, ill. javító-) vizsgát tesz. Az utóvizsgák is írásban történnek.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

A gyakorlatok folyamatos pótlására lehetőség van (a félév folyamán minden, addig elvégzett kísérletekhez szükséges vegyszer, eszköz rendelkezésre áll).

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

Barcza L., Buvári Á.: A minőségi kémiai analízis alapjai (Medicina, 2008)

Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, 2007. (Ez a példatárunk.)

P.W. West, M.M. Vieck, A.L. LeRosen: Qualitative analysis and analytical chemical separations

E. Ehlers: Analytik I. (Minőségi analízis)

Előadások

1. Az analitikai kémia fogalma, feladata. A gyógyszeranyagok minőségének biztosítása, minőségi szabványok. A minőségi kémiai analízis alapjai. A használható fontosabb reakciók (sztöchiometrikus és nem sztöchiometrikus reakciók).

Dr. Ohmacht Róbert 2. Oldatban lejátszódó egyensúlyi reakciókkal kapcsolatos számítások áttekintése: sav-bázis elméletek, pH számítás,

komplexképződés, csapadékképződés, oldhatóság, redoxpotenciál. Dr. Ohmacht Róbert 3. A kémiai reakciók osztályozása: sav-bázis reakciók, komplexképződésen alapuló reakciók, komplexek térbeli

felépítése és izomériájuk. Redoxireakciók, elektródpotenciál (feszültségi sor). Csapadék-képződéssel járó reakciók: csapadékok oldékonysága, oldékonysági szorzat.

Dr. Ohmacht Róbert 4. A kémiai reakciók érzékenysége: határhígítás, határkoncentráció. A minőségi analízis csoportosítása az eszközök és

anyagmennyiségek alapján (makro, félmikro stb.) Az analízis előkészítő műveletei: a minta homogenizálása, feloldás, feltárás.

Dr. Ohmacht Róbert 5. A kationok osztályba sorolása. A kationok I. osztálya: szulfidjaik leválasztása (pH 1-2-nél) és oldódásuk, a szulfidok

oldódása bázikus reagensekben, az (NH4)2S, a kloridos csoportreakció, az I. osztály kationjainak Lewis sav jellege, hidroxo-komplex képzés, halogeno-komplex képzés. Az ezüst-, ólom , higany(I)- és higany(II)-, réz-, bizmut-ionok reakciói.

Dr. Ohmacht Róbert 6. A kationok II. osztálya: az osztály jellemzése, tiosavanhidridek, anionképzés, oxidációs-redukciós reakcióik, illékony

hidridek képzése. Az arzenit-, arzenát, antimon(III)-, ón(II)-ion reakciói. Az I - II osztályú kationok elválasztása. Dr. Ohmacht Róbert 7. A kationok III. osztálya: általános jellemzésük szulfidjaik stabilitása, hidroxi- és aminkomplex képzés, a ciano-

komplexek jelentősége. Szerves ligandumokkal képzett komplexeik. Hajlam a redoxreakciókra (Zn és Al kivételével). Hidroxidjaik színének kihasználása analitikai szempontból.

Dr. Ohmacht Róbert


3

8. A kobalt-, nikkel-, vas(II)-, vas(III)-, króm-, mangán-, alumínium-, cink-ionok reakciói. A III. osztályú kationok elválasztása.

Dr. Ohmacht Róbert 9. A kationok IV. és V. osztálya. Nagy stabilitású, redoxireakciót nem adó ionok. Csapadék képzés fluoridionnal.

Halogenidjeik lángfestése. A kálcium-, stroncium-, bárium-ionok reakciói. A magnézium-, lítium-, nátrium-, kálium-, ammónium-ion reakciói. Az IV és V. osztály kationjainak elválasztása. A magnézium elkülönítése az V. osztály többi ionjait tartalmazó oldatból.

Dr. Ohmacht Róbert 10. Az anionok analízise: az anionok csoportosításának lehetőségei. Az anionok I. osztálya. Viselkedésük erős savak

hatására, redoxireakcióik. A karbonát-, hidrokarbonát-, szulfit-, tioszulfát-, szulfid- és poliszulfid-, szilikát-, hipoklorit-ion reakciói.

Dr. Matus Zoltán 11. Anionok II. osztálya: osztályreakciójuk báriumionnal. A jodát és bromát reakciója ezüstionnal. A szulfát-, foszfát-,

borát-, fluorid-, bromát-, és jodát-ion reakciói. Dr. Márk László 12. Az anionok III. osztálya: az osztály jellemzése, osztályreakciójuk. A klorid-, bromid , jodid-, cianid-, rodanid-ionok

reakciói. Dr. Ohmacht Róbert 13. Az anionok IV. osztálya: A nitrit-, nitrát-, klorát-, perklorát-, acetát-ion reakciói. Az anionok és kationok

szisztematikus keresése összetett analízis során. Dr. Ohmacht Róbert 14. Összefoglalás. Írásbeli vizsga. Dr. Ohmacht Róbert

Gyakorlatok 1. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 2. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 3. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. 4. Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9.

Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.NaCl-CH3COONa, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI

5. Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.NaCl-CH3COONa, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI

6. Az I. kationosztály reakciói: Réz(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HCl, c. NH3, 5. KI, 6. KCN, 9. Fehling,10. Redukció, 15 Lángfestés; Ezüstion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a.(NH4)2S, b. HNO3, 5. HCl, a. HNO3, b. NH3, d. Na2S2O3, e. KCN, 7. KI, a. NH3, b. Na2S2O3, c. KCN, 10. Redukció; Higany(I)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, b. (NH4)2S, 5. HCl; Higany(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (H2S), a. 30% HNO3, c. (NH4)2S, 5. KI, 8. Redukció; Bizmution: 1. Hidrolízis, b.NaCl-CH3COONa, 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, a. HNO3, b. (NH4)2S, c. 30% HNO3, 5. KI

7. A II. kationosztály reakciói: Arzenition: 3. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 4. (NH4)2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Bettendorf, 10.c. Gutzeit; Arzenát: 1. Kémhatás, 2. H2S, 3. (NH4)2S, 4. AgNO3, 5. BaCl2, 6. Mg mixtura, 7. KI; Antimon(III)-ion: 1. Hidrolízis, 2. NaOH, 3. NH3, 5. H2S, a. 20% HCl, b. (NH4)2S, c. NaOH, 8. Gutzeit;



10. A III. kationosztály reakciói: Nikkelion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. (NH4)2S, b. HNO3, c. 30% ecetsav, 6. Dimetil-glioxim; Kobaltion: 2. NaOH, a. HClO, b. H2O2, c. ‘O2’ 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, 5. KCN, 7. NaNO2, 9. NH4SCN; Vas(II)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, a. HNO3, c. H2O2, 7. Turnbull kék, 9. Dimetil-glioxim; Vas(III)-ion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, 7. Oxidáció Fe(VI)-ionná, 8. K4[Fe(CN)6], 9. NH4SCN, a. éter, c. KF; Mangán(II)-ion: 2. NaOH, a. áll, c. H2O2, 3. NH3, b. komplex, 4. (NH4)2S, a. ecetsav, b. zöld szulfid, 8. K2S2O8;


4



13. Zárthelyi; Zinkion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. H2S, 5. (NH4)2S, a. CH3COOH, b. HCl, c. NaOH, d. NH3; Aluminiumion: 2. NaOH, 3. NH3, 4. (NH4)2S, 5. NaF



16. A IV. és V. kationosztály reakciói; Kalciumion: 2. NaOH, 5. H2SO4, 8. Na2HPO4, 9. (NH4)2CO3, 10. (NH4)2(COO)2, 11. Lángfestés; Báriumion: 3. H2SO4, a. ccHCl, b. gipszes víz, 5. K2CrO4, 7. Na2HPO4, 8. (NH4)2CO3, 10. Lángfestés



19. Nátriumion: 2. K[Sb(OH)6], 4. Lángfestés; Káliumion: 2. HClO4, 3. Borkősav, 4. Na3[Co(NO2)6], 6. Lángfestés; Ammóniumion: 2. NaOH, 3. Na3[Co(NO2)6], 5. Nessler; Magnéziumion: 2. NaOH, 3. NH3, 5. Na2CO3, 6. Na2HPO4;



22. Zárthelyi; Egyszerű kation ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2.



25. Az anionok I. II. és III osztálya; Karbonátion: 1. Hidrolízis, 2. HCl, 4. AgNO3; Szulfidion: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KMnO4, 10. Poliszulfid-kén kimutatása; Tioszulfátion: 2. HCl, 4. AgNO3, 9. KMnO4; Hipoklorition: 2. HCl, 4. AgNO3, 6. KI, 12. Roncsoló hatás; Foszfátion: 1. Hidrolízis, 3. BaCl2, 4. AgNO3, 5. Magnézia mixtura, 6. Heteropolisav; Szulfátion: 2. BaCl2, 4. Pb(CH3COO)2; Fluoridion: 2. BaCl2, 3. CaCl2; Kromátion: 2. HCrO4- / Cr2O72-, 3. H2S, 5. AgNO3, 6. BaCl2, 9. Etil-alkohol; Kloridion: 2. AgNO3, 5. K2CrO4; Bromidion: 2. AgNO3, 4. cc.H2SO4, 6. Klóros víz; Jodidion: 2. AgNO3, 4. cc.H2SO4, 5. Klóros víz, 6. Brómos víz; Cianidion: 1. Hidrolízis, 3. AgNO3, 10. Berlini kék




5

28. Az anionok IV. osztálya; Nitrition: 1. Kémhatás, 3. HCl, 5. KI, 8. Karbamid, 9. Zn, 10. FeSO4, 11. Griess-Ilosvay; Nitrátion: 3. Zn (Griess-Ilosvay), 4. Zn, lúgos közeg (ammónia fejlődés); 6. FeSO4; Klorátion: 4. cc.HCl, 5. cc.H2SO4, 7. Na2SO3, 8. Zn; Permanganátion: 3. KI, 5. H2S, 7. H2O2, 8. Oxidálás: b. etanol, c. manganátképzés; Hidrogén-peroxid: 3. KI, 4. Mn2+ (v.ö. 7.3.5.2.c.), 9. KMnO4, 10. K2CrO4;



31. Zárthelyi. Egyszerű ismeretlenek. Ismeretlenek: CuSO4, Cu(NO3)2, Hg(NO3)2, HgCl2, Hg2(NO3)2, AgNO3, Bi(NO3)3, Na3AsO3, Na2HAsO4, SbCl3, NiSO4, Co(NO3)2, (NH4)2Fe(SO4)2, FeCl3, MnSO4, Zn SO4, KAl(SO4)2, CaCl2, BaCl2, NaCl, KCl, NH4Cl, MgCl2, Na2CO3, CaCO3, (NH4)2CO3, Na2S2O3, NaClO, Na2HPO4, K2SO4, NH4F, K2CrO4, KBr, KI, KCN, KNO2, KNO3, KClO3, KMnO4.



34. Összetett ismeretlenek. 35. Összetett ismeretlenek. 36. Összetett ismeretlenek. 37. Összetett ismeretlenek. 38. Összetett ismeretlenek. 39. Összetett ismeretlenek. 40. Asztalátadás. 41. Asztalátadás. 42. Asztalátadás.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. A kémiai analízis előkészítő műveletei (mintavétel, az oldódás folyamata, minták oldása, feltárás, elválasztás, álcázás).

2. Sav-bázis reakciók és jelentőségük az analitikában (Arrhenius, Brönsted-Lowry, disszociációs állandó, hidrolízis, tompító oldatok, pH meghatározás).

3. Redox reakciók és jelentőségük az analitikában (elektródpotenciál, redoxpotenciál, az oldószer hatása, a pH hatása, csapadékleválás hatása).

4. Komplexképződés és jelentősége az analitikában (definíció, komplexek elnevezése, a stabilitási állandó, lépcsőzetes komplexképzés, sav-bázis reakciók hatása).

5. Csapadékos reakciók és jelentőségük az analitikában (csapadék leválása, oldhatósági szorzat).

6. Csapadékok feloldódása (csapadékok oldódása sav-bázis-, redox-, komplexképződési- reakcióban, oldódás a lecsapószer feleslegében).

7. A reakciók érzékenysége és szelektivitása (az érzékenység fogalma, számszerű jellemzése az érzékenységet befolyásoló tényezők, általános-, csoport-, szelektív-, specifikus-reakciók).

8. A kationok I osztályának jellemzése.

9. A kationok II osztályának jellemzése.

10. A kationok III osztályának jellemzése.

11. A kationok IV osztályának jellemzése.

12. A kationok V osztályának jellemzése.

13. Az anionok I osztályának jellemzése.

14. Az anionok II osztályának jellemzése.

15. Az anionok III osztályának jellemzése.

16. Az anionok IV osztályának jellemzése.


6

17. Ismeretlen anyag analízisének menete (elővizsgálatok, oldás, egyszerű anyagok azonosítása, összetett anyagok analízise).

Közreműködők

Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE)


7

OGAAN2 ANALITIKAI KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

5 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.

Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 42 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Létszámkorlát: min. 1 fő –

Előfeltételek: OGAAN1 teljesített + OGAAT1 teljesített

Tematika A Mennyiségi Kémiai Analízis tantárgy a gyógyszerész hallgatók számára a kvantitatív analitikai kémiát a gyakorlat oldaláról közelíti meg. A hozzátartozó elméletet - elsősorban az egyensúlyi kémia eredményeit - tárgyalja gyakorlati számpéldákon keresztül. Cél, hogy a gyakorlatban könnyen (és viszonylag olcsón) megvalósítható kísérletek és azok magyarázata segítse a gyógyszerész hallgatókat az összefüggések megértésében, a mérési eljárások értelmezésében. Foglalkozik a tömegmérésre visszavezetett (precipitációs) gravimetriával, a mai napig legpontosabb analitikai eljárással, és a térfogatos analízis módszereivel A gyakorlatok során a hallgató - az előadások elméleti anyagára támaszkodva - sajátítsa el a térfogatos analízis alapjait, az ionasszociációs és redox egyensúlyokon alapuló térfogatos meghatározások legfontosabb típusait, a sav-bázis-, csapadékos-, kelatometriás- redox- térfogatos analízis eljárásait. A hallgató ismerje meg a gravimetria alapvető műveleteit. Fontos a gondos, pontos és kvantitatív analitikai munka begyakorlása.

A félév elfogadásának feltételei Az előadások és a gyakorlatok látogatása kötelező. A hiányzások a fenti bekezdésben foglaltak szerint fogadhatók el. Nem fogadható el annak a hallgatónak a féléve, aki az egyéni ismeretlenek közül legalább 1 acidi-alkalimetriás, 1 kelatometriás és egy 1 redoximetriás analízist sikeresen nem végzett el. A félév során a hallgatók 3 zárthelyit írnak. Ezek eredményei (max. 15 pont), valamint a gyakorlatvezető által a laboratóriumi munka alapján adott pontok (max. 5 pont) alapján a szorgalmi időszakban szerezhető pontszám összesen 20 pont, mely a félévközi munka alapján adható jegy alapja. A szigorlati jegy a szigorlaton húzott két tételre kapott jegyből, és a félévközi eredmény alapján adott jegyből kerül megállapításra.


Nincs lehetőség


Barcza L.:A mennyiségi kémiai analízis gyakorlati kézikönyve (Medicina 2009)

Kvantitatív analitikai kémia, Semmelweis Kiadó, 2007.

Ajánlott könyvek:

D. A. Skoog, D. M. West, F. J. Holler, S. R. Crouch: Analytical Chemistry, an Introduction, Saunders College Publishing 2000.

E. Ehlers: Analytik II. (Mennyiségi analízis), Deutscher Apotheker Verlag, Stuttgart 1999.

Előadások

1. A mennyiségi kémia analízis előkészítő műveletei: mintavétel, az analitikai módszer helyes megválasztása, a minta oldása, feltárás, szerves anyagok mineralizálása, elválasztó módszerek, álcázás. A mérés: tömegmérés, térfogatmérés.

Dr. Ohmacht Róbert 2. A kémiai analízis eredményeinek feldolgozása: a mérési eredmények megadása, véletlen és rendszeres hibák.

Térfogatos analízis: a térfogatos analízis reakciói (asszoc. disszoc. egyensúlyok, redox egyensúlyok). Dr. Ohmacht Róbert 3. A térfogatos analízis mérőoldatai, faktorozásuk, végpontjelzés. A titrálás. Dr. Ohmacht Róbert 4. A neutralizációs analízis: az oldószer, pH számítás, a titrálási görbe, a neutralizációs analízis indikátorai. Dr. Ohmacht Róbert 5. A nautralizációs analízis módszerei: mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás változást eredményező reakciók

alkalmazása, titrálások nemvizes közegben. Dr. Ohmacht Róbert 6. Komplexképződésen alapuló analitikai eljárások. A komplexonátkomplexek stabilitása, a titrálási görbe,

végpontjelzési módszerek. A komplexometria módszerei: közvetlen és visszaméréses, közvetett módszerek. Komplexometriás módszerek szelektivitása.

Dr. Ohmacht Róbert 7. Csapadékképződésen alapuló analitikai eljárások: az argentometria titrálási görbéi, végpontjelzési módszerek, nem

argentometriás csapadékos titrálások. Dr. Ohmacht Róbert 8. Redoxreakciókon alapuló meghatározások I.: Oxidimetria: a redoxipotenciált befolyásoló tényezők, oxidimetriás

titrálási görbék, redoxiindikátorok, az oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók. Permanganometria: a mérőoldat faktorának beállítása, permanganometriásan megoldható analitikai feladatok.

Dr. Ohmacht Róbert


8

9. Redoxreakciókon alapuló meghatározások II.:Egyéb oxidimetriás eljárások: kromatometria, cerimetria, bromatometria.

Dr. Ohmacht Róbert 10. Redoxreakciókon alapuló meghatározások III.: Jodometria: bevezetés: mérőoldatok, végpontjelzési módszerek, az

eljárás pH függése. Jodometriás meghatározások: redukáló anyagok meghatározása, oxidáló anyagok meghatározása, közvetett módszerek, sokszorozó módszerek, vízmeghatározás Karl Fischer szerint.

Dr. Ohmacht Róbert 11. Redoxreakciókon alapuló meghatározások IV.:Reduktometria: a reduktometria elve, titanometria, aszkorbinometria,

egyéb reduktometriás eljárások. Dr. Ohmacht Róbert 12. Tömeg szerinti analízis (gravimetria) I.: A gravimetria elméleti alapjai: a csapadékok oldhatóságát meghatározó

tényezők, a csapadékképződés mechanizmusa. A csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése. Dr. Ohmacht Róbert 13. Tömeg szerinti analízis (gravimetria) II.:A gravimetria gyakorlata: csapadékleválasztási módszerek, a szűrés, a

csapadék mosása, a csapadék mérése, a gravimetriás elemzés eredményeinek kiszámítása. Dr. Ohmacht Róbert 14. Szerves reagensek a gravimetriában. Termikus analízis, kinetikus analízis Dr. Ohmacht Róbert

Gyakorlatok 1. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 2. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 3. Asztalátadás, munkavédelmi oktatás. Általános bevezetés. Büretta, pipetta és mérőlombik kalibrálása (1.1.5.). 4. Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 5. Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 6. Acidi-alkalimetria I. 0,1 N sósav készítése az oldat faktorozása (2.5.1); A kvalitatív analitika ismétlése. 7. NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni

ism.). 8. NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni

ism.). 9. NaOH ismeretlen meghatározása (külön leirat); Gyenge sav (ecetsav v. propionsav meghatározása) (2.6.3) (egyéni

ism.). 10. Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) 11. Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) 12. Nátrium-tioszulfát közvetett alkalimetriás meghatározása (2.6.8.) Bórax és bórsavtartalom meghatározása (2.6.7. ) 13. Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes

keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése 14. Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes

keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése 15. Kelatometriás mérések (egyéni feladatok): Nikkel meghatározása murexid mellett (3.4.1.); Vizek változó és teljes

keménységének meghatározása (külön leirat); A kvalitatív analitika ismétlése 16. Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi 17. Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi 18. Higany és cink mérése egymás mellett (porkeverékben v. kenőcsben) (3.5.3.); Zárthelyi 19. Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor

szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); 20. Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor

szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); 21. Argentometria. Klorid meghatározása Volhardt szerint (5.5.3.) (egyéni ism.) Jodid meghatározása Schulek és Pungor

szerint (5.5.5.) (egyéni ism.); 22. Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni

ism.); 23. Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni

ism.); 24. Oxidimetria: Permanganátoldat faktorozása (4.4.1.1.); Mohr-só Fe(II) tartalmának meghatározása (4.4.1.2.) (egyéni

ism.); 25. Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi 26. Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi 27. Jodometria. Tioszulfátoldat faktorozása (4.5.1.1.). Hidrogénperoxid meghatározása (külön leirat); Zárthelyi 28. Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica)

analízise (külön leirat). 29. Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica)

analízise (külön leirat).


9

30. Kismennyiségű jodid meghatározása, pl. konyhasóban (4.5.1.6.) (egyéni ism.); Jódtinktura (Solutio iodi alcoholica) analízise (külön leirat).

31. Amidazofén cerimetriás meghatározása (4.4.3.1.) (egyéni ism.); Aszkorbinsav (C-vitamin) bromatometriás meghatározása (4.4.4.2)



34. Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi 35. Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi 36. Kálciumionok meghatározása homogén oldatból való oxalátos leválasztással (5.3.5.) Zárthelyi 37. Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) 38. Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) 39. Ásványvizek kálcium-, magnézium- és kloridion tartalmának meghatározása (külön leirat) 40. Asztalátadás 41. Asztalátadás 42. Asztalátadás

Szemináriumok

Vizsgakérdések 1. A térfogatos analízis alapjai I. (a térfogatos analízis reakciói, asszociációs, disszociációs egyensúlyok, redox

egyensúlyok).

2. A térfogatos analízis alapjai II. (tömegmérés, mérőoldatok, faktorozás, végpontjelzés).

3. Neutralizációs analízis I. (sav-bázis egyensúlyok, oldószer szerepe, titrálási görbe, indikátorok, működésük, indikátorhiba).

4. Neutralizációs analízis II. (mérőoldatok és faktorozásuk, kémhatás-változást eredményező reakciók alkalmazása).

5. Neutralizációs analízis III. (titrálások nemvizes közegben, egy, a gyakorlaton végzett sav-bázis titrálás ismertetése).

6. Komlexometria (stabilitási egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, komplexometria módszerei, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése).

7. Csapadékos titrálás (oldhatósági egyensúlyok, titrálási görbe, végpontjelzés, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése).

8. Redox titrálások I. (redoxpotenciált befolyásoló tényezők, titrálási görbék, redox titrálások végpontjelzése, oxidimetria segédoldatai, indukált reakciók,).

9. Redox titrálások II. (permanganometria, kromatometria, cerimetria, bromatometria, egy, a gyakorlaton végzett titrálás ismertetése).

10. Redox titrálások III. (reduktometria).

11. Jodometria (alapegyenlete, mérőoldatai, végpontjelzés, az eljárás pH függése, redukáló anyagok mérése (aldehid-biszulfit), oxidáló anyagok mérése, közvetett eljárások, vízben oldott oxigén meghatározása, sokszorozó eljárások).

12. Tömeg szerinti analízis I. (elméleti alapok, csapadékok oldhatósága, csapadékképződés, csapadékok öregedése, csapadékok szennyeződése).

13. Tömeg szerinti analízis II.Gravimetria gyakorlata (leválasztási módszerek, csapadék mosása, súlyállandóságra hozás, eredmények számítása).

14. A kromatográfia alapjai (a kromatográfiás elválasztási folyamat, mechanizmusok, két-és háromdimenziós lehetőségek, a retenció (tR, k, alfa, Rs), az elválasztás hatékonysága (N, H, van Deemter egyenlet).

15. A folyadékkromatográfia alapjai (készülék felépítése, állófázisok, eluensek, a HPLC alkalmazása, mennyiségi értékelés).

16. Termikus analízis

Közreműködők

Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE)


10

OGAAT1 ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős: DR. PERJÉSI PÁL , egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet



Előfeltételek: -

Tematika A tantárgy a tanulmányikat kezdő gyógyszerészhallgatóknak bevezetést nyújt a kémiába, lehetővé teszi előzetes ismereteik összehangolását és előkészíti további alapozó kémiai tárgyak (szervetlen, szerves, fizikai és analitikai kémiai) oktatását. Rövid összefoglalást ad az atom szerkezetéről, a különböző kémiai kötésekről és hozzátartozó elméletekről, a halmazállapotokról , a sztöchiometria alaptörvényeiről, a kémiai reakciók energetikai és kinetikai jellemzéséről, a kémiai egyensúlyról és alkalmazásai lehetőségeiről, a kémiai reakciók csoportosításáról, az elektrokémia alapjairól.

A félév elfogadásának feltételei A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három előadásról és gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás fogadható el. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező. Az elvégzett gyakorlatokról a hallgató köteles a gyakorlatvezető által elfogadott jegyzőkönyvet készíteni és azt a félévet lezáró vizsgán bemutatni. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének 50 %-on felüli teljesítése.


Egy félévben orvosi igazolással legfeljebb három gyakorlati foglalkozásról történő hiányzás történhet. A mulasztott gyakorlatok pótlása kötelező.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003

Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006

Előadások

1. A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok.

Dr. Perjési Pál 2. A kémia története, tárgya, kapcsolata a gyógyszertudománnyal. Az atomok szerkezete, elektronszerkezet és

periodicitás. A periódusos rendszer. Periodikus tulajdonságok. Dr. Perjési Pál 3. A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A

molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter 4. A molekulák szerkezete. Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció. Molekulapálya-elmélet. A

molekulák geometriája. Dr. Molnár Péter 5. Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd

halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 6. Halmazállapotok. A gáz halmazállapot, gáztörvények. Másodlagos kötések. A folyékony halmazállapot. A szilárd

halmazállapot. Halmazállapot változások, fázisdiagramok. Dr. Molnár Péter 7. A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása,

elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter 8. A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban. Elektrolitok csoportosítása,

elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Dr. Molnár Péter 9. Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál 10. Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok. Kolloidok. Dr. Perjési Pál 11. A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál 12. A kémiai reakciók energiaviszonyai. A termodinamika törvényei. Dr. Perjési Pál


11

13. Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter 14. Reakciókinetika. A reakciósebesség ütközési elmélete. A reakciósebességi törvények és reakciómechanizmusok. Dr. Molnár Péter 15. Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a pH. Dr. Lóránd Tamás 16. Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye. Protolitikus folyamatok. A víz diszociációja, a pH. Dr. Lóránd Tamás 17. Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás 18. Protolitikus folyamatok. Sav-bázis egyensúlyok. Sók hidrolízise. Dr. Lóránd Tamás 19. Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás 20. Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek. Sav-bázis indikátorok. Dr. Lóránd Tamás 21. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál 22. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat. Dr. Perjési Pál 23. Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál 24. Elektrokémia I. Dr. Perjési Pál 25. Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál 26. Elektrokémia II. Dr. Perjési Pál 27. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál 28. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai. Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok 1. Követelményrendszer ismertetése. Munka-, tűz-, és balesetvédelmi oktatás. Alapfogalmak. Kémiai rendszer és

nevezéktan I. Savak, bázisok, sók. 2. Eszközismertetés. 3. Egyéni felszerelés átvétele. 4. Tömegmérés. 5. Számítási alapfogalmak I.: koncentrációk számítása (a koncentrációs egységek). Oldatok készítése. Sűrűségmérés. 6. Számítási alapfogalmak II.: koncentrációk számítása (hígítási egyenletek). Szervetlen anyagok tisztítása I.:

dekantálás, szűrés, átkristályosítás 7. Timsó tisztítása átkristályosítással I. 8. Számítási alapfogalmak III.: koncentrációk számítása (átkristályosítás). Szervetlen anyagok tisztítása II.:

Desztilláció, szublimáció. , Timsó tisztítása átkristályosítással II.: Szennyezett kalcium-karbonát százalékos összetételének meghatározása.

9. Számítási alapfogalmak IV.: sztöchiometria. Szervetlen anyagok tisztítása III.: Víz sómentesítése, Extrakció. Csapvíz ionmentesítése ioncserélő gyantákkal.

10. Jód elválasztása szublimációval, jód elválasztása extrakcióval. 11. A termodinamika alapjai és termodinamikai számítások, Hess-törvénye. Hőbomlás megfigyelése. Olvadáspont

meghatározása. Forráspont meghatározása. 12. Reakciókinetikai alapfogalmak és számítások. Oszcilláló reakciók. A reakciósebességi állandó. A Landolt-reakció

tanulmányozása. Zárthelyi dolgozat I. 13. Elektrolitok disszociációja. Gyenge és erős elektrolitok. Bórsav előállítása bóraxból I., Kálium-dihidrogénfoszfát

előállítása I. 14. Sav-bázis egyensúlyok I.: Arrhenius-elmélet, Brönsted-Lowry elmélet, Lewis-elmélet, Lux-elmélet. Ionok

hidrolízise. Bórsav előállítása bóraxból II., Kálium-dihidrogénfoszfát előállítása II., Kettős sók előállítása (vas(III)-ammónium-szulfát (vastimsó)).

15. Sav-bázis egyensúlyok II.: Gyenge savak és bázisok pH-ja. Pufferek. Sók hidrolízisének a megfigyelése. A pufferkapacitás vizsgálata. Hidrolizáló só koncentrációjának meghatározása vizes oldatban titrálással (nátrium-karbonát).


12

16. Redoxireakciók I.: Oxidációs számok, egyenletrendezés szabályai, fontosabb oxidáló- és redukálószerek. Néhány redoxireakció megfigyelése.

17. Redoxireakciók II., Elektrokémia: elektródok, galváncellák, elektrolízis. Elektrokémiai számítások. Réz(I)-oxid előállítása.

18. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósággal kapcsolatos számítási feladatok 19. Oldhatósági szorzatok kvalitatív összehasonlítása. Kobalt(II)-tetrakisztiocianáto-merkurát készítése. Zárthelyi

dolgozat II. 20. A komplexek tulajdonságai, stabilitási állandói. Félévi munka értékelése, leszerelés. 21. Oxálsav-oldat titrálása kálium-permanganáttal.

Szemináriumok

Vizsgakérdések Írásbeli vizsga az előadások és a gyakorlatok anyagából.

Közreműködők

Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE)


13

OGAAZ2 ÁLTALÁNOS ÉS SZERVETLEN KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős: DR. PERJÉSI PÁL , egyetemi tanár Gyógyszerészi Kémiai Intézet



Előfeltételek: OGAAT1 teljesített

Tematika A modern szervetlen kémia ismeretanyagának elsajátítása; az elemek és vegyületek tulajdonságai és szerkezetük közötti összefüggések megláttatása, a szervetlen vegyületek előállításának, fizikai és kémiai tulajdonságainak bemutatása. A tantárgy különös hangsúlyt fordít a gyógyszerészetben aktív hatóanyagként, vagy gyógyszertechnológiai segédanyagként alkalmazott vegyületek ismertetésére, beleértve azok gyógyszerkönyvi azonossági, tisztaságvizsgálati és tartalmi meghatározási módszereit is.

A félév elfogadásának feltételei

A félév elismerése a PTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata alapján történik. A hallgatók a félév során két írásbeli dolgozatot írnak, melyek értékelése százalékos minősítéssel történik. A kurzus aláírásának feltétele a megírt dolgozatok mindegyikének 50 %-on felüli teljesítése.



Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Bp. 2003

Szakács Z. (szerk.) : Általános és szervetlen kémiai gyakorlatok, Semmelweis, Bp. 2006

Előadások

1. Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana.

Dr. Perjési Pál 2. Az elemek tulajdonságainak általános diszkussziója. Az elemek és vegyületek általános előállítása. Szervetlen

vegyületek gyógyszerkönyvi nevezéktana. Dr. Perjési Pál 3. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Dr. Huber Imre 4. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Hidrogén és a hidridek. Nemesgázok. Dr. Huber Imre 5. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Dr. Huber Imre 6. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Halogének, halogenidek. Dr. Huber Imre 7. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Dr. Huber Imre 8. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Oxigénvegyületek. Dr. Huber Imre 9. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Dr. Huber Imre 10. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Kén és vegyületei. Dr. Huber Imre 11. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Dr. Huber Imre 12. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Nitrogén és nitrogénvegyületek. Dr. Huber Imre 13. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Zárthelyi dolgozat. Dr. Huber Imre 14. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Foszfor és foszforvegyületek. Zárthelyi dolgozat I. Dr. Huber Imre 15. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Dr. Perjési Pál 16. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Arzén- és bizmutvegyületek. Szén és szénvegyületek. Dr. Perjési Pál


14

17. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Dr. Perjési Pál 18. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Szilicium és szilíciumvegyületek. Dr. Perjési Pál 19. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Dr. Perjési Pál 20. Főcsoportbeli elemek, és ezek legfontosabb vegyületei. Bór- és alumíniumvegyületek. Alkálifémek és vegyületeik. Dr. Perjési Pál 21. Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Dr. Perjési Pál 22. Calcium-, magnézium- és báriumvegyületek. Átmeneti fémek. A d-elemek általános tulajdonságai. Dr. Perjési Pál 23. Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Dr. Perjési Pál 24. Komplex vegyületek szerkezete. Mangánvegyületek. Dr. Perjési Pál 25. Vas és vegyületei. Zárthelyi dolgozat. Dr. Perjési Pál 26. Vas és vegyületei. Zárthelyi dolgozat II. Dr. Perjési Pál 27. A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek. Dr. Perjési Pál 28. A réz, az ezüst és vegyületei. Cink-, kadmium- és higanyvegyületek. Dr. Perjési Pál

Gyakorlatok

Szemináriumok 1. Periódusos rendszer felépítése. Periódikus tulajdonságok 2. A gázhalmazállapot. Kinetkus gázelmélet. Állapotjelzők és állapotfüggvények. 3. Termodinamika alapjai. A belső energia és az entalpia. Az entrópia 4. Reakciókinetika. Reakciósebesség és rendűség. A reakciósebesség hőmérsékletfüggése 5. Homogén és heterogén kémiai egyensúlyok. Egyensúlyi állandók. A LeChatelier elv. 6. A kémiai reakciók szabadentalpia-változása. A folyamatok végbemenetelének termodinamikai feltételei. 7. Elektrolitok vezetőképessége. Gyenge és erős elektrolitok. 8. Sav-bázis elméletek. (Arrhenius, Bronsted-Lowry, Lewis, Pearson) 9. Komplexek képződése és stabilitása. A komplexek kötéselmélete 10. Vizes oldatok pH-ja I. Sók hidrolízise. A hidrolízisállandó. 11. Vizes oldatok pH-ja II. Pufferek. Pufferkapacitás. 12. Galvánelemek. A elekródpotenciál. Első és másodfajú elektródok. 13. A redoxpotenciál. Redoxreakciók termodinamikája. 14. Elektrolízis. Bomlásfeszültség. Polarizáció

Vizsgakérdések A félév végén a hallgatók szigorlatot tesznek a tantárgy két félévének anyagából. A szigorlat írásbeli és szóbeli részből áll. A szigorlat szóbeli része megkezdésének feltétele egy sikeres „Minimum-Vizsga” (MV) megírása a szigorlat reggelén. A MV 20 kérdésből áll. A MV befejezésére 30 perc áll rendelkezésre, értékelése százalékos minősítéssel történik. Azon hallgatók szigorlatát, akik a „Minimum Vizsgán” 80 % alatti teljesítményt érnek el, elégtelenre kell értékelni. A „B” és „C” vizsgákat is MV előzi meg. A „B” vizsga következményei az „A” vizsgáéval azonosak. A „C”; vizsgát megelőző MV sikertelensége esetén a hallgató megkezdheti ugyan a szóbeli vizsgát, ám ebben az esetben vizsgája egy elégtelen részfelelettel indul. A szigorlat szóbeli része kettő tételből áll. Bármelyik tétel elégtelen ismerete esetén a vizsgát elégtelenre kell értékelni. A szigorlati jegy megállapítása a félévi dolgozatok, a Minimum Vizsga, valamint a szóbeli tételek megválaszolásának eredményei alapján történik. Az írásbeli vizsga tematikájáról a hallgatók a félév elején részletes tájékoztatást kapnak.

Közreműködők

Dr. Almási Attila (ALAFAEO.PTE), Dr. Kuzma Mónika (KUMFABO.PTE), Dr. Maász Gábor (MAGNAAO.PTE)


15

OGABM1 BIOMATEMATIKA 1.

Tantárgyfelelős: DR. GRAMA LÁSZLÓ , egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet



Előfeltételek: -

Tematika A matematikai analízis és a biostatisztika alapfogalmainak és módszereinek megismertetése; ezek fizikai, kémiai biológiai feladatok megoldásában való alkalmazási lehetőségének bemutatása; a grafikus szemléletmódra, az önálló gondolkodásra, önálló problémamegoldásra való szoktatás. A kurzus a matematikai ismeretek alapfokú és általános elsajátítására koncentrál, a speciális alkalmazások bemutatására a szaktárgyak keretében kerül sor. Függvények definíciója, típusai, diszkussziója. A differenciálhányados fogalma, geometriai jelentése, differenciálási szabályok és alkalmazásai. Integrálszámítás, egyszerűbb integrálszámítási feladatok megoldása, egyszerűbb differenciálegyenletek megoldása, biológiai, kémiai, fizikai példák. Többváltozós függvények értelmezése, parciális deriváltak, szélsőérték keresése, ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével. Differenciálegyenletek megoldásához vezető gyakorlati feladatok.

A félév elfogadásának feltételei Hiányzásokra az általános Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat mérvadó: a gyakorlatokon való részvétel kötelező.

Távolmaradás pótlásának lehetőségei Egyéni konzultáció.


Hajtman Béla: Matematika orvosok és gyógyszerészek részére. Egyetemi segédtankönyv, Medicina Kiadó, Budapest, 1980.

Izsák, I., Juhász-Nagy, P., Varga, Z.: Bevezetés a biomatematikába. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.

Belágyi J., Mátyus, L., Nyitrai, M.: Matematika ,PTE, DTE , Pécs, 2010, jegyzet

Előadások 1. Halmazelméleti alapfogalmak és alapműveletek. Számhalmazok Dr. Grama László 2. A függvények megadási módjai, tulajdonságai, függvénytípusok. Elemi és összetett függvények. Függvény

transzformációk Dr. Grama László 3. A határérték definíciója: számsorozatok és függvények határértéke Dr. Grama László 4. Elemi függvények határértéke, folytonosság Dr. Grama László 5. A differencia- és differenciálhányados fogalma, interpretációi (fizikai, geometriai) Dr. Grama László 6. Alapdifferenciálok Dr. Grama László 7. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 8. Differenciálási szabályok Dr. Grama László 9. A differenciálhányados alkalmazásai Dr. Grama László 10. Függvénydiszkusszió. L’Hospital szabály Dr. Grama László 11. Függvények közelítése: Taylor polinomok, Taylor sorok Dr. Grama László 12. Függvények hatványsorba fejtése Dr. Grama László 13. Többváltozós függvények: grafikon, parciális deriváltak, szélsőérték keresése Dr. Grama László 14. Ponthalmaz közelítése a legkisebb négyzetek módszerével Dr. Grama László 15. A határozatlan integrál. Alapintegrálok Dr. Bugyi Beáta


16

16. Egyszerű integrálási szabályok: parciális és helyettesítéses integrálás Dr. Bugyi Beáta 17. Határozott integrál. A határozott integrál mint görbe alatti terület Dr. Bugyi Beáta 18. A határozott integrál becslése Dr. Bugyi Beáta 19. Az integrál alkalmazásai: területszámítási feladatok Dr. Bugyi Beáta 20. Test mozgása. Vonal ívhossza Dr. Bugyi Beáta 21. Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 22. Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 23. Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 24. Elsőrendű lineáris differenciálegyenletek megoldása Dr. Bugyi Beáta 25. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (1): kémiai reakciók, katalizátorok és enzimek Dr. Bugyi Beáta 26. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (1): kémiai reakciók, katalizátorok és enzimek Dr. Bugyi Beáta 27. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (2): szaporodási folyamatok, bomlási és eliminációs

folyamatok, farmakokinetikai vizsgálatok; kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta 28. Differenciálegyenletekre vezető gyakorlati feladatok (2): szaporodási folyamatok, bomlási és eliminációs

folyamatok, farmakokinetikai vizsgálatok; kompartment modellek Dr. Bugyi Beáta

Gyakorlatok 1. Középiskolai matematikai alapismeretek felelevenítése 2. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 3. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 4. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 5. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 6. Feladatmegoldás 7. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 8. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 9. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 10. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 11. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 12. Az előadás témaköréhez kapcsolódó feladatok megoldása. 13. Feladatmegoldás 14. Feladatmegoldás a félév anyagából.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Vizsga: 3 feladat megoldása az előadások témaköréből

Közreműködők

Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE)


17

OGABM2 BIOMATEMATIKA 2.

Tantárgyfelelős: DR. GRAMA LÁSZLÓ , egyetemi adjunktus Biofizikai Intézet

4 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.


Előfeltételek: -

Tematika Főbb területek: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és egyszerű feladatok megoldása

A félév elfogadásának feltételei Hiányzásokra az általános Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat mérvadó: a gyakorlatokon való részvétel kötelező


pótló gyakorlat


Hivatalos jegyzet

Belágyi József: Orvosi biometria, Pécs, 2011

További könyvek

Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 5th Ed., 2010

Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics 5th Ed, 2005, W.H. Freeman

Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003, W.H. Freeman

Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992

Előadások 1. Adatok jellemzése - az 5 szám és a 3 szám - leíró statisztika. A normális eloszlás. Dr. Bódis Emőke 2. Az átlag eloszlása, a standard hiba. Dr. Bódis Emőke 3. Folytatás Dr. Bódis Emőke 4. Folytatás Dr. Bódis Emőke 5. A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. Dr. Bódis Emőke 6. Folytatás Dr. Bódis Emőke 7. A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). Dr. Bódis Emőke 8. A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Dr. Bódis Emőke 9. Folytatás Dr. Bódis Emőke 10. Folytatás Dr. Bódis Emőke 11. A független mintás t próba. Az F próba. Dr. Bódis Emőke 12. Folytatás Dr. Bódis Emőke 13. A lineáris korreláció és regresszió. Dr. Bódis Emőke


18

14. Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Dr. Bódis Emőke 15. Folytatás Dr. Visegrády Balázs 16. Folytatás Dr. Visegrády Balázs 17. Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) Dr. Visegrády Balázs 18. A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. Dr. Visegrády Balázs 19. Folytatás Dr. Visegrády Balázs 20. Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyakorisági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. Dr. Visegrády Balázs 21. Folytatás Dr. Visegrády Balázs 22. Középiskolai ismeretek ismétlése Dr. Visegrády Balázs 23. Valószínűség - példák 1. + Számítógéphasználat, Windows, SPSS. Dr. Visegrády Balázs 24. Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. Dr. Visegrády Balázs 25. Folytatás Dr. Visegrády Balázs 26. A binomiális eloszlás. Dr. Visegrády Balázs 27. Folytatás Dr. Visegrády Balázs 28. Folytatás Dr. Visegrády Balázs

Gyakorlatok 1. Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 2. Folytatás 3. Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika 4. Normalis elosztás. Az átlag eloszlása. 5. Folytatás 6. Folytatás 7. Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 8. Folytatás 9. Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 10. A hipotézistesztelés, a t próba (egymintás és páros) 11. Folytatás 12. A független mintás t próba. Az F próba. 13. Folytatás 14. Folytatás 15. Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba.. 16. A lineáris korreláció és regresszió. 17. Folytatás 18. Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 19. Folytatás 20. A varianciaanalízis elve. Összefoglalás 21. Folytatás 22. Folytatás 23. Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba.. 24. Folytatás 25. Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 26. Folytatás 27. A varianciaanalízis elve. Összefoglalás 28. Folytatás


19

Szemináriumok

Vizsgakérdések Feladatok megoldása az előadások témaköréből, táblázatok használata, egyszerű grafikonok elkészitése.

Számítógép felhasználása a feladat megoldásához

Közreműködők

Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE)


20

OGABY1 BIOKÉMIA 1.

Tantárgyfelelős: DR. BERENTE ZOLTÁN , egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

4 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3.



Tematika A tárgy foglalkozik az élő szervezetben zajló kémiai, azaz biokémiai folyamatokkal. A két féléves Biokémia 1. szemesztere ezen belül az alapvető anyagcsere-folyamatok megismertetésével, az ezekben résztvevő; enzimek, transzporterek és egyéb fehérjék szerkezetének, működésének és szabályozásának elsajátíttatásával foglalkozik. Feltárja az anyagcsere-folyamatok alapjául szolgáló fizikai, kémiai, termodinamikai és reakciókinetikai fogalmakat és szabályszerűségeket, valamint megismerteti és számon kéri a folyamatokban résztvevő kis molekulák szerkezeti sajátosságait. A tantárgy megalapozza a Biokémia 2, Gyógyszertan és Klinikai Kémia tárgyakat.

A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező.

A félév elfogadásának feltételei a következőek:

- Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.

- A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.

- Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.


A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható.


Az elméleti előadások és gyakorlatok tartalma egyrészt címükből következik, továbbá többségében az alábbiakon alapulnak:

Tankönyvek:

Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása)

Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004.

Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997

Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007

Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006

Előadások 1. Fehérjék szerkezete, funkciója, peptidek Dr. Sümegi Balázs 2. Folding, chaperonok Dr. Berente Zoltán 3. Energetika Dr. Berente Zoltán 4. Enzimműködés alapjai 5. Enzimműködés szabályozása, izoenzimek 6. Hemoglobin, oxigénszállítás Dr. Kovács Krisztina 7. Az immunrendszer fehérjéi Dr. Kovács Krisztina 8. Glikolízis I. Dr. Berente Zoltán 9. Glikolízis II. Dr. Berente Zoltán 10. Glikolízishez kapcsolódó anyagcsere utak Dr. Berente Zoltán


21

11. Lipidek csoportosítása, biológiai membránok 12. Zsírsav oxidáció 13. Piruvát Dehidrogenáz Komplex Dr. Berente Zoltán 14. Citrátkör reakciói Dr. Sümegi Balázs 15. Citrátkör szabályozása Dr. Sümegi Balázs 16. Légzési lánc Dr. Sümegi Balázs 17. ATP szintézis 18. Mitokondriális transzport, ingák 19. Enzimek szupramolekuláris szerveződése Dr. Sümegi Balázs 20. Reaktív oxigén gyökök Dr. Sümegi Balázs 21. Fotoszintézis 22. Glukóz szintézis növényi sejtben 23. Glukoneogenezis állati sejtben ifj. Dr. Gallyas Ferenc 24. Pentóz foszfát út 25. Mono- és diszacharidok, UDP mechanizmusok. 26. Glikogén szintézis és lebontás Dr. Kovács Krisztina 27. Glikogén szintézis és lebontás szabályozása Dr. Kovács Krisztina 28. Zsírsav szintézis ifj. Dr. Gallyas Ferenc 29. Zsírsav elongáció, deszaturáció ifj. Dr. Gallyas Ferenc 30. Komplex lipidek szintézise ifj. Dr. Gallyas Ferenc 31. Koleszterin és ketontest szintézis ifj. Dr. Gallyas Ferenc 32. Lipid anyagcsere szabályozása, betegségek Dr. Kovács Krisztina 33. Szénhidrát anyagcsere szabályozása, betegségek ifj. Dr. Gallyas Ferenc 34. Aminosav lebontás; az amino csoport útja 35. Karbamid ciklus 36. Aminosav lebontás; a szénváz sorsa 37. Nem esszenciális aminosavak szintézise 38. Aminosav anyagcsere; enzimopátiák 39. Biológiailag aktív vegyületek szintézise


22

40. Purin, pirimidin váz szintézise 41. Purin, pirimidin váz lebontása 42. Metabolikus folyamatok áttekintése Dr. Sümegi Balázs

Gyakorlatok

Szemináriumok 1. Pufferoldatok készítése 2. A fehérjék tulajdonságai 3. Fehérjeoldatok koncentrációjának meghatározása biuret módszerrel 4. Biokémiai alaptechnikák 5. Sejtfeltárás, szubcelluláris frakcionálás 6. Sejtkultúrás vizsgálatok 7. Poliakrilamid gélelektroforézis, Western blot 8. Szívperfúziós vizsgálatok 9. SH-enzimek, Warburg-féle optikai teszt 10. A mitokondriális légzés vizsgálata Clark-elektróddal 11. Enzimkinetikai mérések, enzimgátlások vizsgálata 12. Neminvazív biokémiai analízis 13. Affinitáskromatográfia, a Komplex I vizsgálata 14. Konzultáció

Vizsgakérdések A vizsgakérdések témalistája megegyezik az előadások címének listájával.

A vizsgázás írásban történik, harminc szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 7 kérdés közül kettőnél többre történt helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen.

Közreműködők

Dr. Veres Balázs (VEBAAB.T.JPTE)


23

OGABY2 BIOKÉMIA 2.

Tantárgyfelelős: DR. BERENTE ZOLTÁN , egyetemi docens Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet



Előfeltételek: OGABY1 teljesített

Tematika A két féléves Biokémia 2. szemesztere az első félévben tanultakon alapulva a genetikai információ tárolásában és továbbításában résztvevő kis- és makromolekulák szerkezetével, működésével és szabályozásával, valamint a molekuláris biológiai technikákkal foglalkozik. Ezen kívül tárgyalja az anyagcsere-folyamatok szerv- és szervezet-szintű szabályozásának, a sejten belüli és a szervezeten belüli információ továbbításának mechanizmusait, valamint az egyes szervekre és szervrendszerekre vonatkozó speciális biokémiai ismereteket. A tantárgy megalapozza a Gyógyszertan, Kórélettan, Belgyógyászat tárgyakat és a Patobiokémia választható kurzust

A félév elfogadásának feltételei Az előadások és gyakorlatok látogatása kötelező.

A félév elfogadásának feltételei a következőek:

- Nem több mint három hiányzás a gyakorlatokról.

- A gyakorlatok első 10 percében tartandó 12 rövid tesztből legalább 10 beadása.

- Minimum elégséges érdemjegy a 12 közül legalább 7 rövid tesztre.


A tantárgyfelelőstől kapott engedély alapján a gyakorlat más csoporttal történő teljesítése. Ilyen engedély maximum 2 esetben adható.


Tankönyvek:

Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th Ed., W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása)

Ádám Veronika (Szerk.:) Orvosi Biokémia, Medicina, 2004.

Sümegi Balázs (Szerk.:) Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997

Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th Ed, W.H.Freeman, 2007

Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th Ed, Wiley-Liss, 2006

Előadások 1. Gének és kromoszómák Dr. Sümegi Balázs 2. DNS replikáció Dr. Sümegi Balázs 3. DNS javítás Dr. Sümegi Balázs 4. RNS metabolizmus I. 5. RNS metabolizmus II. 6. Retrovírusok Dr. Sümegi Balázs 7. Fehérje szintézis I. Dr. Berente Zoltán 8. Fehérje szintézis II. Dr. Berente Zoltán 9. Posztranszlációs módosítások Dr. Berente Zoltán 10. Fehérje targeting és transzport Dr. Kovács Krisztina


24

11. Génexpressziók szabályozása I. Dr. Kovács Krisztina 12. Génexpressziók szabályozása II. Dr. Sümegi Balázs 13. Mitokondriális génkifejeződés, betegségei 14. Rekombináns DNS technológiák 15. Sejtciklus és szabályozása 16. Hormonok I. 17. Hormonok II. 18. Hormonok III. PPAR Dr. Sümegi Balázs 19. Jelátviteli rendszerek, CO, NO 20. Oxidativ sressz indukálta jelátviteli folyamatok ifj. Dr. Gallyas Ferenc 21. Szeptikus sokk biokémiája 22. Onkogének, onkogenezis 23. Tumor szupresszorok és a rák 24. Extracelluláris mátrix 25. Jelátvitel; kinázok ifj. Dr. Gallyas Ferenc 26. Hemoglobin kóros genetikája 27. Vas anyagcsere szabályozása, betegségek Dr. Kovács Krisztina 28. Emésztés biokémiája; makronutriensek 29. Emésztés biokémiája; mikronutriensek Dr. Kovács Krisztina 30. Máj funkciói Dr. Kovács Krisztina 31. Szérum lipoproteinek 32. Táplált és éhező állapotok ifj. Dr. Gallyas Ferenc 33. Immunrendszer biokémiája Dr. Kovács Krisztina 34. Vízoldható vitaminok 35. Zsíroldható vitaminok 36. Érzékelés biokémiája ifj. Dr. Gallyas Ferenc 37. Idegrendszer I. ifj. Dr. Gallyas Ferenc 38. Idegrendszer II. ifj. Dr. Gallyas Ferenc 39. Gyógyszerfejlesztés molekuláris célpontjai Dr. Berente Zoltán


25

40. Genomika, proteomika, metabolomika Dr. Berente Zoltán 41. Jelen esélyek a géntechnológiára 42. Elképzelések az élet keletkezéséről és az evolúcióról Dr. Berente Zoltán

Gyakorlatok

Szemináriumok 1. A glikolízis szervetlen-foszfát-szükséglete 2. MPT apoptózisban és nekrózisban 3. Testfolyadékok általános vizsgálata 4. Molekuláris biológiai módszerek 5. Vércukorszint meghatározása 6. Korszerű biotechnológiai eljárások 7. Vérkoleszterin meghatározása 8. Genomika, proteomika, bioinformatika 9. Húgysav meghatározása vérből 10. Örökletes anyagcserebetegségek 11. Bilirubin meghatározása vérből 12. Szerzett anyagcserebetegségek 13. Kolinészteráz vizsgálata 14. Konzultáció

Vizsgakérdések A vizsgakérdések tematikája megegyezik a két félév előadásainak listájával.

A vizsgázás írásban történik, negyven szabad kérdésre kell röviden válaszolni. Az első 10 kérdés közül háromnál többre történt helytelen válasz esetén a vizsga eredménye automatikusan elégtelen.

Közreműködők

Dr. Veres Balázs (VEBAAB.T.JPTE)


26

OGAFI1 FIZIKA-BIOFIZIKA 1.

Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI M IKLÓS , egyetemi tanár Biofizikai Intézet



Előfeltételek:

Tematika

A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás.

A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül.


Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható.


Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs

Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Előadások 1. Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 1. Diffúzió Dr. Bugyi Beáta 2. Ozmózis Dr. Bugyi Beáta 3. Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 4. Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 5. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Grama László 6. Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 7. Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 8. Látás Dr. Bódis Emőke 9. Hallás Dr. Bódis Emőke 10. A citoszkeletális rendszer Dr. Bugyi Beáta 11. Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Bugyi Beáta 12. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós 13. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós 14. Termodinamikai alapfogalmak Dr. Visegrády Balázs 15. A termodinamika főtételei Dr. Visegrády Balázs


27

16. Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Visegrády Balázs 17. Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László 18. A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 19. Az atom szerkezete Dr. Grama László 20. A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Grama László 21. Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Lukács András Szilárd 22. A lézer Dr. Lukács András Szilárd 23. Röntgensugárzás Dr. Talián Csaba Gábor 24. Röntgendiffrakció Dr. Talián Csaba Gábor 25. Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Orbán József 26. Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József 27. Sugárzások biológiai hatása Dr. Orbán József

Gyakorlatok 1. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3. Egyenáramú mérések 4. Egyenáramú mérések 5. Váltóáramú mérések 6. Váltóáramú mérések 7. Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8. Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9. Színképvizsgálat 10. Színképvizsgálat 11. Polarimetria 12. Polarimetria 13. Pótmérés, szeminárium 14. Pótmérés, szeminárium 15. Folyadékok viszkozitása 16. Folyadékok viszkozitása 17. Felületi feszültség 18. Felületi feszültség 19. Fajlagos felület, duzzadás 20. Fajlagos felület, duzzadás 21. Centrifugálás 22. Centrifugálás 23. Elektroforézis 24. Elektroforézis 25. Pótmérés, szeminárium 26. Pótmérés, szeminárium 27. Pótmérés, szeminárium 28. Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok

Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)


28

Közreműködők

Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Szatmári Dávid Zoltán (SZDHAAT.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE), Vig Andrea Teréz (VIAFAAO.PTE)


29

OGAFI2 FIZIKA-BIOFIZIKA 2.

Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI M IKLÓS , egyetemi tanár Biofizikai Intézet



Előfeltételek: OGAFI1 teljesített

Tematika A tantárgy a Fizika-Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra.

A félév elfogadásának feltételei Az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül.


Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. Egy pótgyakorlaton csak egy gyakorlat pótolható.


Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (Szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs

Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

Előadások 1. Abszorpciós fotometria Dr. Orbán József 2. Fehérjék abszorpciója Dr. Orbán József 3. Infravörös és Raman spektroszkópia Dr. Orbán József 4. CD spektroszkópia Dr. Orbán József 5. Lumineszcencia alapjelenségek, paraméterek Dr. Lukács András Szilárd 6. A fluoreszcencia és foszforeszcencia mérése Dr. Lukács András Szilárd 7. Fluoreszcencia polarizáció, anizotrópia Dr. Lukács András Szilárd 8. FRET Dr. Lukács András Szilárd 9. Fénymikroszkópia Dr. Bugyi Beáta 10. Fluoreszcencia mikroszkópia Dr. Bugyi Beáta 11. Modern mikroszkópiai módszerek 1 Dr. Bugyi Beáta 12. Modern mikroszkópiai módszerek 2. FRAP Dr. Bugyi Beáta 13. Áramlási citometria Dr. Grama László 14. Gyors-kinetikai módszerek alapjai Dr. Nyitrai Miklós 15. NMR Dr. Visegrády Balázs 16. ESR Dr. Visegrády Balázs


30

17. MRI 1 Dr. Visegrády Balázs 18. MRI 2 Dr. Visegrády Balázs 19. Röntgendiagnosztika Dr. Hild Gábor 20. CT Dr. Hild Gábor 21. Gamma-kamera. SPECT Dr. Hild Gábor 22. PET Dr. Hild Gábor 23. Diagnosztikai ultrahang Dr. Grama László 24. Kalorimetriai módszerek (DSC, ITC) Dr. Bugyi Beáta 25. Szedimentáció Dr. Talián Csaba Gábor 26. Elektroforézis Dr. Talián Csaba Gábor 27. A tömegspektrometria alapjai Dr. Talián Csaba Gábor 28. A tömegspektrometria alkalmazásai Dr. Talián Csaba Gábor

Gyakorlatok 1. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2. Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3. Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 4. Mérések Geiger-Müller számlálóval. Radioaktív felezési idő I 5. Gamma-abszorpció és spektrometria 6. Gamma-abszorpció és spektrometria 7. Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II 8. Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Radioaktív felezési idő II 9. Szcintigráfia 10. Szcintigráfia 11. Optika. Világítástechnika 12. Optika. Világítástechnika 13. Pótmérés, szeminárium 14. Pótmérés, szeminárium 15. Abszorpciós fotometria 16. Abszorpciós fotometria 17. Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 18. Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 19. Ultrahang 20. Ultrahang 21. Hőmérsékletmérés 22. Hőmérsékletmérés 23. Audiometria 24. Audiometria 25. Pótmérés, szeminárium 26. Pótmérés, szeminárium 27. Pótmérés, szeminárium 28. Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok

Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

Közreműködők

Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Szatmári Dávid Zoltán (SZDHAAT.PTE)


31

OGAFZ1 FIZIKAI KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős: DR. NAGY GÉZA , egyetemi tanár TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék



Előfeltételek: OGABM1 teljesített

Tematika A Fizikai kémia a kémiai tudományok egyik fő ágát jelenti. Az anyag szerkezetével, kémiai változásaival, különböző anyagok kölcsönhatásával, az anyag-energia, anyag-elektromosság, anyag-mágnesesség egymásra hatásával kapcsolatos általános törvényeket tárgyalja, A gyógyszerészi tudományok műveléséhez szükséges alapvető mennyiségi összefüggésekkel ismerteti meg a hallgatókat. Fizikai kémiai számítási feladatok megoldása nyújt segítséget az elméleti ismeretek elmélyítéséhez, a laboratóriumi munka végzéséhez szükséges készség fejlesztéséhez. A tematika rövid leírása: A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, folyamatok állapot jelzők, állapotfüggvények. A termodinamika főtételei. A termokémia alapjai, átalakulási hő, átalakulási entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétele, A gázállapot sajátságai, kinetikus gázelmélet, A folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, A szilárd halmazállapot, Parciális moláris mennyiségek, elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, kolligatív sajátságok, fázis törvény, megoszlás, fázis diagramok, elegyek elválasztása. Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya. Reakciókinetikai alapfogalmak, kinetikai egyenletek, összetett reakciók, Katalízis, Heterogén reakciók, heterogén katalízis, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók, polimerizáció, oszcillációs reakciók, a reakció sebességi koefficiens értelmezése. Az elektrokémia tárgya, fogalmai. Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli szám. Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, elektródok fajtái, működésük, galváncellák, tüzelőanyag cellák. Elektród folyamatok kinetikája, korrózió, elektroanalitikai módszerek elmélete, Az anyagszerkezet alapjai, atomszerkezet és atomi spektrumok, A kémiai kötés, Molekula színképek létrejötte. Forgási-, rezgési-, elektron színképek. A Raman spektroszkópia alapjai. Az anyag mágneses és dielektromos sajátságai,

A félév elfogadásának feltételei kollokvium.

A vizsga egy rövid zárthelyi dolgozattal kezdődik. Ennek során a hallgató példák megoldásával alapösszefüggések, definíciók megadásával igazolja felkészültségét. A zárthelyi kérdések felét sikerrel megoldó hallgatók két tételt húznak és rövid felkészülési idő után tábla előtt, állva felelnek. A felelt a tételekről szóló beszámolóval kezdődik, majd a felmerülő, a tananyaggal kapcsolatos egyéb kérdésekre adott válaszokkal folytatódik. A vizsgán az előadásokon elhangzott anyag akkor is


A hallgató a tankönyvből, illetőleg hallgatótársai jegyzetéből pótolhatja a távollétében elhangzott előadasok anyagát


A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok listája:

P.W. Atkins Fizikai Kémia I,II, III. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992

P.W. Atkins Fizikai Kémia I,II, III. Újabb javított kiadás: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 9631933164

Szabó Kálmán: Fizikai Kémia (SOTE gyógyszerész jegyzet) 1995

Tőkés Béla: Fizikai Kémia Gyógyszerészeknek, Orvosoknak és Biológusoknak I,II Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2001

Előadások 1. A fizikai kémia tárgya, módszerei, helye. A termodinamika alapfogalmai, állapotjelzők, azok mérése, A

gáztörvények, a gázállapot sajátságai, a kinetikus gázelmélet, Maxwell-Boltzmann sebességeloszlás, reális gázok, Megfelelő állapotok törvénye, fugacittermodinamika első főtétele, annak alkalmazái

Dr. Nagy Géza 2. Dr. Nagy Géza 3. Hőkapacitás, belső energia, A térfogati munka. Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok, entalpia. A termokémia

alapjai, fizikai, kémiai folyamatok entalpia változása, Standard képződési entalpia, Hess tétel, Kirchhoff tétel. Kaloriméterek, Az anyagvizsgálat termikus módszerei TG, TA, DTA, DSC.

Dr. Nagy Géza 4. Dr. Nagy Géza 5. A termodinamika második és harmadik főtétele, entrópia, a Carnot körfolyamat, hatásfok, hűtő gépek, hőpumpák

működése, Az entrópia statisztikus termodinamikai értelmezése, Trouton szabály Dr. Nagy Géza 6. Dr. Nagy Géza


32

7. Clausius egyenlőtlenségek, Szabadenergia, szabadentalpia, Mawell összefüggések, Gibbs-Helmholtz egyenlet, Parciális moláris mennyiségek, a kémiai potenciál.

Dr. Nagy Géza 8. Dr. Nagy Géza 9. Egykomponensű rendszerek fizikai kémiai jellemzése, Állapotváltozások, fázisdiagramok, fázishatárok

meredekségei, a Clapeyron egyenlet, Clausius-Clapeyron egyenlet. A folyadék halmazállapot, felületi feszültség, gőznyomás, kritikus jellemzők, A szilárd halmazállapot,

Dr. Nagy Géza 10. Dr. Nagy Géza 11. Elegyek, oldatok termodinamikai sajátságai, Az elegyedési szabadentalpia, entrópia. Ideális és reális oldatok.

Kolligativ sajátságok, Dr. Nagy Géza 12. Dr. Nagy Géza 13. Illékony folyadékok elegyei, a desztillációs elválasztás alapjai, Raoult törvény, Henry törvény, emelő szabály,

azeotrópok, elméleti tányérszám. Fázistörvény. Folyadék-folyadék fázisdiagramok, vízgőzdesztilláció, Folyadék szilárd fázisdiagramok, eutektikumok, zónaolvastás. Háromszög-fázisdiagramok

Dr. Nagy Géza 14. Dr. Nagy Géza 15. Kémiai egyensúlyok, kémiai folyamatok iránya, a körülmények hatása az egyensúlyra, a van?t Hoff egyenlet, Példák

a kémiai egyensúlyokra, tömeghatás törvény Dr. Nagy Géza 16. Dr. Nagy Géza 17. Reakciókinetikai alapfogalmak, rendűség, molekularitás, kinetikai egyenletek, első, másodrendű reakciók kinetikai

egyenletei, a reakció rendűség meghatározása Dr. Nagy Géza 18. Dr. Nagy Géza 19. Összetett reakciók, konszekutív reakciók, szimultán reakciók, megfordítható reakciók, katalízis, sav bázis katalízis,

Enzim katalízis, Michaelis Menten kinetika, Autokatalitikus folyamatok, oszcillációs reakciók kinetikája. Heterogén reakciók, Heterogén katalízis Oldószerhatás, láncreakciók, fotokémiai, sugárkémiai reakciók.

Dr. Nagy Géza 20. Dr. Nagy Géza 21. A hőmérséklet hatása a reakció sebességre, a reakció sebességi koefficiens, ütközési elmélet, szterikus faktor,

Átmeneti állapot elmélete Dr. Nagy Géza 22. Dr. Nagy Géza 23. Az elektrokémia tárgya, fogalmai, Elektrolit oldatok sajátságai, elektromos vezetés elektrolit oldatokban, átviteli

szám, diffúziós potenciál, membrán potenciál, Elektród folyamatok termodinamikája, elektród potenciál, Galváncellák, működésük, koncentrációs elemek, ion szelektív elektródok, elektródok fajtái, Másodfajú elektródok, ion szelektív elektródok

Dr. Nagy Géza 24. Dr. Nagy Géza 25. Elektród folyamatok kinetikája, polarizációs görbék, az elektrolízis törvényei, túlfeszültség, annak fajtái, Volmer-

Butler egyenlet, átlépési faktor, Diffúzió, Cottrell egyenlet, korrózió, Az elektrolízis alkalmazásai Dr. Nagy Géza 26. Dr. Nagy Géza 27. Néhány anyagvizsgálati módszer fizikai kémiai alapjainak áttekintése, az anyag spektrális sajátságai, hidrogénszerű

atomok szerkezete, atomi pályák, spektrális átmenetek, Molekula színképek létrejötte. Forgási, rezgési, elektron színképek. Raman effektus

Dr. Nagy Géza 28. Dr. Nagy Géza


33

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Ellenőrző kérdések gyógyszerész hallgatók fizikai kémia vizsgájához

A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok gázokban, Diffúzió, hővezetés, viszkozitás,

Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között, Megfelelő állapotok tétele.

Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodinamika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája.

Entalpia, Termokémia, Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása, Exoterm, endoterm folyamatok, Hess tétel, Kirchhoff törvény

Kalorimetria, Kaloriméterek, Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG, DTG stb, Képződési entalpia

Hőkapacitás, Joule kísérlet, Joule-Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata tökéletes gázok esetén, Joule - Thomson koefficiens, Gázok cseppfolyósítása, Adiabatikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis.

A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az entrópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása Hőpumpák, hűtőgépek működése, Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai.

Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tulajdonságai, Gibbs-Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugacitás

Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél, Clausius Clapeyron egyenlet, Olvadás és fagyás.. Módosulat változások

Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek,

Parciális moláris mennyiségek, Gibbs Duhem egyenlet, Az elegyedés termodinamikája, A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor Elegyek általános jellemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia, Raoult törvény, Henry-törvény, folyadék elegyek sajátságai.

Kolligatív sajátságok, Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis

Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vizgőz desztillálás, reális oldatok, fázistörvény, szilárd - folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás

Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyensúlyra, tömeghatás törvénye, Le Chatelier - Braun elv

A kinetikus gázelmélet, eloszlési függvények, Maxwell-Boltzmann féle sebességeloszlás, effúzió, ütközések száma

Reakciókinetikai alapfogalmak, A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton

Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók, Konszekutív reakciók, Lindemann - Hinshelwood mechanizmus

Láncreakciók, Robbanások, katalízis

Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók

Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenletének értelmezésében. Heterogén katalízis, Heterogén reakciók, Fotokémiai reakciók

A sebességi állandó értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális energiafelületek

Elektrolit oldatok szerkezete, Debye-Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ionerôsség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája

Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség mérés, annak alkalmazása, Kohlrausch szabály, Ostwald-féle hígítási törvény,

Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működésük, a Nernst egyenlet

Galvánelemek, potenciometriás mérőcellák, Ion szelektív elektródok, működésük, sajátságaik, a szelektivitás, meghatározása a diffúziós potenciál

Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet, Erdey Grúz-Volmer-Butler egyenlet

Polarizációs görbék alakja, Cottrell kisérlet, -egyenlet, diffuzió

Faraday törvényei, elektrolízis cellák

Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia


34

Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek-, szekunder elemek műküdése, tüzelőanyag cellák

Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás, Pourbaix diagramok- Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai

Közreműködők


35

OGAFZ2 FIZIKAI KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős: DR. NAGY GÉZA , egyetemi tanár TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék

3 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 3.


Előfeltételek: OGAFZ1 teljesített

Tematika A Fizikai Kémiai alapmérések elvégzésére szolgáló módszerek, eszközök ismerete, a mérési jegyzőkönyvvezetés helyes technikájának tudása a gyógyszerészi ismeretek fontos részét képezik. A gyakorlati munka során megtanulják a hallgatók a mérési eredmények értékelésének korszerű módszereit. A gyakorlati munka a fizikai kémia elméleti ismereteit elmélyíti, közel hozza. A tematika rövid leírása: A korábbiakban hallgatott fizikai kémia alapkollégium különböző területeihez kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatok elvégzésére kerül sor a félév során. A hallgatók egyéni feladatok megoldása során megismerkednek a különböző laboratóriumi eszközök, készülékek, kisműszerek használatával. Jártasságot szereznek a mérési eredmények gyűjtésének, feldolgozásának korszerű módszereiben. Megtanulják a gondos, körültekintő laboratóriumi jegyzőkönyv készítés technikáját. A munka során elmélyítik fizikai kémiai ismereteiket, megtanulják alkalmazni a számítógépes adatgyűjtés, adatkezelés kiértékelés előző stúdiumaik során elsajátított módszereit. A laboratóriumi gyakorlatokhoz kapcsolódó elméleti anyagrészek átismétlése megkönnyíti a korábbi kollokviumra elsajátított anyag rögzítését.

A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának kritériuma: A gyakorlati feladatok sikeres megoldása, az évközi zárthelyi dolgozatok sikeres megírása. (Legalább elégséges osztályzat). A gyakorlatokon a részvétel kötelező. A hallgató egy gyakorlatról hiányozhat igazoltan. A gyakorlat megkezdése előtt megfelelő időben a hallgató tájékozódik az elvégzendő feladatról. Felkészül a gyakorlat anyagából és a hozzá kapcsolódó elméletből.

Az elvégzendő gyakorlatok anyagából a hallgató a gyakorlat megkezdése előtt röviden beszá


A gyakorlatokon a részvétel kötelező. Sikertelen, vagy elmaradt gyakorlati munka megismétlésére indokolt esetben a hallgató lehetőséget kaphat.


Tankönyvek:

P.W. Atkins Fizikai Kémia I, II, III, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.

P.W. Atkins Fizikai Kémia I, II, III, Újabb javított kiadás: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ISBN 9631933164

Szabó Kálmán: Fizikai Kémia (SOTE gyógyszerész jegyzet) 1995.

Tőkés Béla: Fizikai Kémia Gyógyszerészeknek, Orvosoknak és Biológusoknak I, II Mentor Kiadó Marosvásárhely, 2001.

David Freifelder: Physical Chemistry for Students of Biology

Science Books Iterrnat. ISBN 0-86720-002-2, (egyes fejezetek)

Gyakorlati Praktikum:

Kovács Barna, Kunsági Máté Sándor: Fizikai Kémiai Gyakorlatok, JPTE Kiadó, 1997.

Tanszéki munkaközösség: Megoldandó feladatok leírása. Tanszék honlapja. Letölthető

Előadások

Gyakorlatok 1. Oldhatóság meghatározása, differenciális oldáshő kiszámítása 2. Háromkomponensű rendszer viselkedése, oldhatósági háromszög diagram készítése 3. Reakcióhő mérése adiabatikus kaloriméterrel 4. Hidrolízis kinetikájának tanulmányozása (tercier-butil-klorid v. metil-acetát) konduktometriás úton. 5. Gyógyszer bomlási kinetikájának vizsgálata. 6. Homogén katalízis vizsgálata (aszkorbinsav oxidáció) 7. Hatóanyag kioldódási kinetika tanulmányozása tabletták esetében spektrofotometriás méréssel. 8. Potenciometriás mérések tanulmányozása, pH mérés, ion szelektív elektródok szelektivitási koefficiensének

tanulmányozása, Redoxpotenciál mérés. 9. Vezetőképesség mérés elektrolit oldatokban 10. Elektród folyamatok kinetikájának tanulmányozása, ciklikus voltammogram, Áram-feszültség görbék

tanulmányozása, Cottrell függvény, Tafel egyenlet 11. Oldékonysági szorzat meghatározása potenciometriás úton


36

12. Indikátor disszociáció állandójának meghatározása spektrofotometriás úton 13. Kémiai reakciók számítógépes modellezése 14. Diffúziós állandó mérése

Szemináriumok

Vizsgakérdések A gázállapot általános jellemzése. Ideális és reális gázok. Transzportfolyamatok gázokban, Diffúzió, hővezetés, viszkozitás,

Összefüggés a hőkapacitás és a szerkezet között, Megfelelő állapotok tétele.

Termodinamikai alapfogalmak, hő, energia, belső energia, munka. A termodinamika I. főtétele. Reverzibilis, irreverzibilis kiterjedés térfogati munkája.

Entalpia, Termokémia, Fizikai-, kémia folyamatok entalpia változása, Exoterm, endoterm folyamatok, Hess tétel, Kirchhoff törvény

Kalorimetria, Kaloriméterek, Termikus anyagvizsgálati módszerek, DSC, TG, DTG stb, Képződési entalpia

Hőkapacitás, Joule kísérlet, Joule-Thomson hatás, hőkapacitások kapcsolata tökéletes gázok esetén, Joule - Thomson koefficiens, Gázok cseppfolyósítása, Adiabatikus kiterjesztés munkája tökéletes gázok esetén, reverzibilis, irreverzibilis.

A termodinamika II. főtétele. Carnot-féle körfolyamat. Hatásfok. Entrópia. Az entrópia statisztikus értelmezése. Irreverzibilis folyamatok entrópia változása Hőpumpák, hűtőgépek működése, Az alacsony hőmérséklet elérésének módjai.

Szabadenergia, szabadentalpia, a Helmholz és Gibbs függvények értelmezése, tulajdonságai, Gibbs-Helmholz egyenlet, tökéletes gázok kémiai potenciálja, fugacitás

Fázisdiagramok egykomponensű rendszerek esetében, fázisstabilitás, fázisátmenet, a fázisstabilitás hőmérséklet, nyomás függése különböző határfelületeknél, Clausius Clapeyron egyenlet, Olvadás és fagyás.. Módosulat változások

Gőznyomás görbült felületek felett, felületi feszültség, kapilláris jelenségek,

Parciális moláris mennyiségek, Gibbs Duhem egyenlet, Az elegyedés termodinamikája, A szabadentalpia és entrópia változása elegyedéskor Elegyek általános jellemzése: típusai, összetételük. Az elegyedési entalpia, Raoult törvény, Henry-törvény, folyadék elegyek sajátságai.

Kolligatív sajátságok, Híg oldatok gőznyomás csökkenése. Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés. Ozmózis

Illékony folyadékok elegyei, desztillálás, azeotrópok, vízgőz desztillálás, reális oldatok, fázistörvény, szilárd - folyadék fázisdiagramok. Frakcionált kristályosítás, zónaolvasztás

Kémiai egyensúlyok, reakció szabadentalpia, különböző tényezők hatása az egyensúlyra, tömeghatás törvénye, Le Chatelier - Braun elv

A kinetikus gázelmélet, eloszlási függvények, Maxwell-Boltzmann féle sebességeloszlás, effúzió, ütközések száma

Reakciókinetikai alapfogalmak, A reakció sebesség vizsgálatának módszerei, első, másodrendű reakciók, Kormeghatározás reakciókinetikai úton

Összetett reakciók sebességi egyenletei. Párhuzamos elsőrendű reakciók, Konszekutív reakciók, Lindemann - Hinshelwood mechanizmus

Láncreakciók, Robbanások, katalízis

Enzim katalízis, autokatalízis, oszcillációs reakciók

Az előegyensúly és a stacionárius állapot a reakciók rendjének, kinetikai egyenletének értelmezésében. Heterogén katalízis, Heterogén reakciók, Fotokémiai reakciók

A sebességi állandó értelmezése. Ütközési elmélet, Aktivált komplex elmélete, Arrhenius egyenlet, aktiválási energia, átmeneti komplex elmélet, potenciális energiafelületek

Elektrolit oldatok szerkezete, Debye-Hückel elmélet, aktivitási koefficiens, ionerősség, közepes aktivitási koefficiens, ionok képződési entalpiája

Áram vezetése elektrolitokban, átviteli szám, vezetőképesség mérés, annak alkalmazása, Kohlrausch szabály, Ostwald-féle hígítási törvény,

Elektródpotenciál, elektródpotenciál kialakulása, elektródok felosztása, működésük, a Nernst egyenlet

Galvánelemek, potenciometriás mérőcellák, Ion szelektív elektródok, működésük, sajátságaik, a szelektivitás, meghatározása a diffúziós potenciál

Elektródfolyamatok, túlfeszültség, polarizáció, átlépési faktor, a Tafel egyenlet, Erdey Grúz-Volmer-Butler egyenlet

Polarizációs görbék alakja, Cottrell kisérlet, -egyenlet, diffuzió

Faraday törvényei, elektrolízis cellák

Voltammetria, ciklikus voltammetriás görbék, polarográfia,

Koncentrációs elemek, gyakorlati szempontból fontos elemek-, szekunder elemek működése, tüzelőanyag cellák


37

Keverékelektródok, korrózió, elektrokémiai stabilitási diagramok, passziválódás, Pourbaix diagramok- Az elektrolízis gyakorlati alkalmazásai

Közreműködők

Dr. Kovács Barna Szilárd (KOBFAAP.PTE), Dr. Nagyné Zengő Lívia (NAZLAAF.PTE)


38

OGAKD1 KOLLOIDIKA 1.

Tantárgyfelelős: DR. KOVÁCS BARNA SZILÁRD , egyetemi docens TTK Kémiai Intézet Ált. és Fizikai Kémia Tanszék



Előfeltételek: OGAAT1 teljesített + OGAFZ1 teljesített

Tematika A tantárgy feladata a képzésben: A kolloid rendszerek fajtáival, szerkezetével, stabilitásával, kémiai és fizikai-kémiai tulajdonságával és kölcsönhatásával kapcsolatos általános törvények, mennyiségi összefüggések megismerése. A tematika rövid leírása: A kolloidkémia előadásokon a hallgatók megismerkednek a kolloidok felosztásával, és típusaikkal. A fizikai kémiai ismereteikre alapozva megtanulják a határfelületi jelenségeket, ezek hatását a kolloidok stabilitására. Megismerik a kolloidok létrehozásának és megszüntetésének módszereit, ezek jelentőségét az élelmiszer és gyógyszeriparban, a monomolekulás hártyák, tenzidek és liposzómák sajátosságait, ezek biológiai, kozmetikai és gyógyszeripari jelentősségét. A tantárgy keretében mélyebb ismereteket szereznek a hallgatók a kolloid rendszerek adszorpciós sajátságait és a kolloid rendszerekben fellépő; elektrokinetikus jelenségeket.

A félév elfogadásának feltételei 2 db elfogadott (nem elégtelen) zárthelyi dolgozat

Távolmaradás pótlásának lehetőségei -


Szántó Ferenc: A kolloidkémia alapjai

Rohrsetzer Sándor: Kolloidika

Előadások 1. A kolloid állapot. Dr. Kovács Barna Szilárd 2. A felületi feszültség. Dr. Kovács Barna Szilárd 3. Gáz/folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd 4. Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenletük. Dr. Kovács Barna Szilárd 5. Folyadék-folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd 6. Folyadék-folyadék határfelület. Dr. Kovács Barna Szilárd 7. Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció. Dr. Kovács Barna Szilárd 8. Nedvesedés, nedvesítőszerek. Dr. Kovács Barna Szilárd 9. Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós állapotegyenletek, Dr. Kovács Barna Szilárd 10. Adszorpciós izotermák, adszorpciós hiszterézis. Dr. Kovács Barna Szilárd 11. Elektromos kettősréteg Dr. Kovács Barna Szilárd 12. A reológia vizsgálati módszerei. Dr. Kovács Barna Szilárd 13. micella képződés, a micella képződést befolyásoló tényezők Dr. Kovács Barna Szilárd 14. Kolloid rendszerek stabilitasa, a stabilitást befolyásoló tényezők. Dr. Kovács Barna Szilárd 15. Aeroszolok, habok. Dr. Kovács Barna Szilárd 16. Elektrokinetikai potenciál Dr. Kovács Barna Szilárd


39

17. Reológiai alapfogalmak, sajátságok. Dr. Kovács Barna Szilárd 18. Makromolekuláris kolloidok vizsgálati módszerei. Dr. Kovács Barna Szilárd 19. Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik. Dr. Kovács Barna Szilárd 20. Liposzómák, Dr. Kovács Barna Szilárd 21. Asszociációs kolloidok. Dr. Kovács Barna Szilárd 22. Elektrokinetikus jelenségek. Dr. Kovács Barna Szilárd 23. Langmuir Blodget rétegek, LB technika. Dr. Kovács Barna Szilárd 24. Szuszpenziók kszítése, állandósága. Dr. Kovács Barna Szilárd 25. A kolloid rendszerek csoportosítása Dr. Kovács Barna Szilárd 26. Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia, diszperzitás fok. Dr. Kovács Barna Szilárd 27. A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek. Dr. Kovács Barna Szilárd 28. Emulziók és stabilitásuk. Dr. Kovács Barna Szilárd

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A kolloid állapot, a kolloid rendszerek csoportosítása

A határfelület szerkezete, határfelületi jelenségek. A felületi feszültség.

Gáz/folyadék határfelület. Oldatok határfelülete, felületi rétegek, állapotegyenletük.

Folyadék-folyadék határfelület.

Szilárd/folyadék határfelület, kapilláriskondenzáció. Nedvesedés, nedvesítőszerek.

Az adszorpció jelensége, adszorpciós hő, adszorpciós állapotegyenletek, adszorpciós izotermák (Freundlich, Langmuir, Langmuir-Hückel, BET), adszorpciós hiszterézis.

Elektromos kettősréteg, elektrokinetikai potenciál, elektrokinetikus jelenségek.

Diszperz rendszerek jellemzői, eloszlás, morfológia, diszperzitás fok. Kolloid rendszerek stabilitása, a stabilitást befolyásoló tényezők.

Aeroszolok, habok, Emulziók, szuszpenziók.

Reológia, sajátságok, vizsgálati módszerek.

Makromolekuláris kolloidok, sajátságaik, vizsgálati módszereik.

Asszociációs kolloidok, micella képződés, a micella képződést befolyásoló tényezők, liposzómák, Langmuir Blodget rétegek, LB technika.

Közreműködők


40

OGAMAN MŰSZERES ANALITIKA

Tantárgyfelelős: DR. K ILÁR FERENC, egyetemi tanár Bioanalitikai Intézet



Előfeltételek: OGAAN2 teljesített

Tematika A műszeres elemzés elméletének és gyakorlatának részletes tárgyalása. A hallgatók, megismerkednek a legfontosabb műszeres analitikai vizsgáló-módszerekkel, a gyakorlatban tanulják meg a műszerek kezelésének alapvető kérdéseit.

A félév elfogadásának feltételei Sikeres zárthelyi dolgozatok a gyakorlatokon. Szóbeli vizsga. Maximum 2 hiányzás a gyakorlatokon.


A gyakorlatokról való távolmaradás esetén egy alkalommal pótlás.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Kékedy László és Kékedy Nagy László: Műszeres analitikai kémia.

Burger Kálmán: Az analitikai kémia alapjai. Kémiai és műszeres elemzés

D.A.Skoog, F.J.Holler, S.R.Crouch: Principles of Instrumental Analysis, 6th Edition, Thomson, 2007

Előadások 1. Műszeres jelképzés Dr. Kilár Ferenc 2. Mérési hiba, adatgyűjtés Dr. Kilár Ferenc 3. Kemometriai alapfogalmak Dr. Kilár Ferenc 4. Elektroanalitikai módszerek (potenciometria, konduktometria, voltammetria) Dr. Kilár Ferenc 5. Spektrofotometria Dr. Kilár Ferenc 6. Spektrofotometria Dr. Kilár Ferenc 7. Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia Dr. Kilár Ferenc 8. Molekulaspektroszkópia (IR, fluoreszcencia Dr. Kilár Ferenc 9. Folyadék-kromatográfia Dr. Kilár Ferenc 10. Folyadék-kromatográfia Dr. Kilár Ferenc 11. Gázkromatográfia Dr. Kilár Ferenc 12. Gázkromatográfia Dr. Kilár Ferenc 13. Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis Dr. Kilár Ferenc 14. Elektrokinetikus módszerek, kapilláris elektroforézis Páger Csilla 15. Atomspektroszkópia. Dr. Kilár Ferenc 16. Atomspektroszkópia. Dr. Kilár Ferenc 17. Mágneses módszerek - elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR). Dr. Kilár Ferenc 18. Mágneses módszerek - elektronspinrezonancia-spektroszkópia (ESR). Dr. Kilár Ferenc


41

19. Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). Dr. Kilár Ferenc 20. Mágneses magrezonancia-spektroszkópia (NMR). Dr. Kilár Ferenc 21. Tömegspektrometria. Dr. Dörnyei Ágnes 22. Tömegspektrometria. Dr. Kilár Ferenc 23. Ultracentrifugálás. Dr. Kilár Ferenc 24. Ultracentrifugálás. Dr. Kilár Ferenc 25. Mössbauer spektroszkópia Dr. Kilár Ferenc 26. Optikai forgatóképesség és cirkuláris dikroizmus. Dr. Kilár Ferenc 27. Termoanalitika. Dr. Kilár Ferenc 28. Termoanalitika. Dr. Kilár Ferenc

Gyakorlatok 1. Potenciometria 2. Potenciometria 3. Konduktometria 4. Spektrofotometria 5. Spektrofotometria 6. Atomabszorpció 7. Gázkromatográfia (GC) 8. Kapilláris elektroforézis (CE). 9. Kapilláris elektroforézis (CE). 10. Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC). 11. EPR spektrometria 12. NMR spektroszkópia 13. Tömegspektrometria 14. Pótlás, jegymegajánlás

Szemináriumok

Vizsgakérdések 1. A jelképzés fizikai-kémiai alapjai. Az analitikai mérőkészülékek részei. Az analitikai mérési folyamat.

2. Kalibrációs módszerek. A mérések jósága. Hiba megadása. A mérési zaj. Jel/zaj viszony.

3. Potenciometriás mérések. Potenciometriás elektródok. A potenciometria gyakorlata.

4. Vezetőképességmérésen alapuló módszerek. A konduktometria gyakorlata és felhasználásának ismert területei.

5. Spektrokémiai eljárások. A főbb módszerek elvi alapjai. Az (elektrongerjesztésű) spektrofotometria elvi alapjai. Spektrális tartományok.

6. A molekulaspektroszkópiai módszerek elvi alapjai. Az infravörös spektroszkópia gyakorlata. Az infravörös spektrumok felhasználása.

7. Koncentrációmérés spektrofotometriás mérésekkel. A Lambert-Beer törvény. A koncentrációmeghatározás hibái, határai, mérési pontossága.

8. A spektrofotometria gyakorlata. Az egysugaras és kétsugaras spektrofotométer működési elvének részletes tárgyalása. Monokromátorok. Küvetták, Fotomultiplikátor cső.

9. Fluoreszcencián alapuló analitikai módszerek. A fluoreszcencia gyakorlata. Fluorométer és spektrofluorométer. Flureszcenciás gerjesztési és emissziós spektrum. A fluoreszcencia, mint detektálási technika.

10. Mágneses módszerek a minőségi, mennyiségi és szerkezetanalízisben. A módszerek áttekintése. A mágneses magrezonancia-spektroszkópia gyakorlati alkalmazásának főbb elvi kérdései. Az etanol spektrumának részletes tárgyalása. Kémiai eltolódás. Spin-spin csatolás. Csatolási állandó.

11. Az elektronspinrezonancia-spektroszkópia gyakorlati alkalmazásának főbb elvi kérdései. A nitroxil szabad gyökök spektruma.


42

12. Tömegspektrometria. A módszer elvi alapjai. Tömegspektrométer fajták. Ionforrások, MS-analizátorok, detektorok.

13. A tömegspektrometriás elemzés gyakorlati megvalósítása. A tömegspektrometria, mint detektáló módszer (GC-MS, LC-MS, CE-MS). A n-bután tömegspektrumának áttekintése.

14. A Mössbauer spektroszkópia elve. A Mössbauer spektrométer felépítése. A Mössbauer spektrum finomszerkezete.

15. A kromatográfiás elválasztás elvi alapjai. A kromatográfiás elválasztások fajtáinak áttekintése. A kromatogramok kiértékelésének gyakorlati kérdései. Minőségi és mennyiségi kiértékelés.

16. A folyadékkromatográfia gyakorlata. Injektálás. Detektálási módszerek. A HPLC gyakorlata.

17. A gázkromatográfia elméleti és gyakorlati kérdései.

18. Az elektroforetikus elválasztás elvi alapjai. Az elektroendozmózis. Előnyei és hátrányai. Zónaelektroforézis.

19. Gélelektroforézis. Izoelektromos fókuszálás. Izotachoforézis.

20. Micelláris elektrokinetikus kromatográfia. Kapilláris elektrokromatográfia. Királis vegyületek elválasztása.

21. Analitikai ultracentrifugálás. Szedimentációs sebességi mérés. Szedimentációs egyensúlyi mérés. Diffúziós állandó meghatározása.

22. Termoanalitikai módszerek. Termogravimetria. Differenciális termikus analízis. Differenciális pásztázó kalorimetria.

23. Atomspektroszkópia. Mérési módszerek. Abszorpciós, emissziós technikák. ICP-MS.

Közreműködők

Borbásné dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Bufa Anita (BUAEAA.T.JPTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Dörnyei Ágnes (DOASAAP.PTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Poór Viktória (POVAAA.T.JPTE), Páger Csilla (PACMAAO.PTE)


43

OGASK2 SZERVES KÉMIA 2.

Tantárgyfelelős: DR. HIDEG KÁLMÁN , emeritus professzor Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet



Előfeltételek: OGASV1 teljesített

Tematika Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be.


A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadásának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása.


Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont.

A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik.


Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.

Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000.

Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001.

Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981.

Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.

T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000.

William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995.

Ajánlott irodalom - gyakorlat

Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001.

Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004.

Előadások

1. Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakcióik, származékaik, biológiai jelentőségük.

Dr. Hideg Kálmán 2. Dr. Hideg Kálmán 3. Dr. Hideg Kálmán 4. Karbonsavak: fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. Biológiai jelentőségük,

fontosabb képviselőik. Dr. Hideg Kálmán 5. Dr. Hideg Kálmán 6. Dr. Hideg Kálmán 7. alfa-Helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak. Dr. Hideg Kálmán 8. Dr. Hideg Kálmán 9. Dr. Hideg Kálmán


44

10. Karbonsav származékok, reakciókészségük, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük: zsírok, foszfolipidek. Dr. Hideg Kálmán 11. Dr. Hideg Kálmán 12. Dr. Hideg Kálmán 13. Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán 14. Dr. Hideg Kálmán 15. Dr. Hideg Kálmán 16. Szervetlen savakkal képzett észterek gyakorlati jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán 17. Dr. Hideg Kálmán 18. Dr. Hideg Kálmán 19. alfa-Aminosavak, peptidek, fehérjék. Dr. Hideg Kálmán 20. Dr. Hideg Kálmán 21. Dr. Hideg Kálmán 22. Egyszerű szénhidrátok, aldózok, ketózok, di- és oligoszacharidok. Dr. Hideg Kálmán 23. Dr. Hideg Kálmán 24. Dr. Hideg Kálmán 25. Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok Dr. Hideg Kálmán 26. Dr. Hideg Kálmán 27. Dr. Hideg Kálmán 28. Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek. 5-Tagú heteroaromás vegyületek

elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. Dr. Hideg Kálmán 29. Dr. Hideg Kálmán 30. Dr. Hideg Kálmán 31. Heterociklusok: egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek. 6-Tagú heteroaromás vegyületek

elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok. Dr. Hideg Kálmán 32. Dr. Hideg Kálmán 33. Dr. Hideg Kálmán 34. Nukleotidok, nukleozidok, nukleinsavak. Dr. Hideg Kálmán 35. Dr. Hideg Kálmán 36. Dr. Hideg Kálmán


45

37. Vitaminok. Dr. Hideg Kálmán 38. Dr. Hideg Kálmán 39. Dr. Hideg Kálmán 40. Szerkezetazonosítási módszerek a szerves kémiában. Dr. Hideg Kálmán 41. Dr. Hideg Kálmán 42. Dr. Hideg Kálmán

Gyakorlatok 1. Munkavédelmi, tűzvédelmi ismeretek, felszerelések átvétele, benzaldehid tisztítása, benzoin előállítása. 2. 2,6-Dibenzilidén-ciklohexanon szintézise, oxovegyületek kémcsőkísérletei (6.7.1.-6.7.7.) 3. Benzil előállítása, 4. ismeretlen azonosítása. 4. Szénhidrátok kémcsőkísérletei (6.8.1.-6.8.12.), oxálsav előállítása, citromsav, pektin izolálása. 5. Glükóz acetilezése, 5. ismeretlen azonosítása. 6. III. Zárthelyi dolgozat (oxovegyületek, szénhidrátok), karbonsavak kémcsőkísérletei (6.9.1.-6.9.5.), aszpirin

előállítása. 7. Lidocain szintézise (I. lépés), karbonsavszármazékok kémcsőkísérletei (6.9.6.-6.9.11.). 8. Lidocain szintézise (II. lépés) 9. Heterociklusok előállítása I., heterociklusok kémcsőkísérletei (6.10.1.-6.10.3), benzimidazol, 4,5-difenil-imidazol

előállítása. 10. Heterociklusok előállítása II., Dilantin, 4-metil-7-hidroxi-kumarin előállítása. 11. IV. Zárthelyi dolgozat (karbonsavak, karbonsav származékok, heterociklusok), koffein izolálása 12. Mirisztinsav, kvercetin izolálása. 13. Aminosavak és fehérjék kémcsőkísérletei (6.12.1.-6.12.5.) 14. Laborzárás, pótlások, értékelés.

Szemináriumok

Vizsgakérdések 1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok.

2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének.

3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük.

4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok).

5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók.

6. Egy és két heteroatomos, 5-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag jelentős képviselőik.

7. Egy és két heteroatomos, 6-tagú heterociklusos vegyületek, heteroaromás vegyületek elektronszerkezete, kémiai tulajdonságai, biológiailag fontos származékok.

8. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok.

9. Oxovegyületek, a C=O kötés elektronszerkezeti értelmezése, enol-oxo tautoméria, fontosabb reakciók, származékok, biológiai jelentőségük.

10. Karbonsavak, fizikai és kémiai tulajdonságok jellemzése az elektronszerkezet alapján. Biológiai jelentőségük, fontosabb képviselőik.

11. Alfa-Helyzetben helyettesített karbonsavak, di- és polikarbonsavak.

12. Karbonsav származékok, előállítási reakcióik. Biológiai jelentőségük (zsírok, foszfolipidek).

13. Szénsav származékok, előállítási módszerek, reakcióik. Biológiai jelentőségük.

14. Alfa-Aminosavak, peptidek, peptidszintézis, fehérjék. Biológiai jelentőségük.

15. Szervetlen savakkal képzett észterek. Gyakorlati jelentőségük.

16. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek).


46

17. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok).

18. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük.

19. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás.

20. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok.

21. Egyszerű szénhidrátok, cukrok, glikozidok. Monoszacharidok reakciói.

22. Összetett szénhidrátok, tartalék tápanyag és váz szénhidrátok.

23. Heterociklusok a nukleinbázisokban. Nukleinsavak.

24. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége.

Közreműködők

Dr. Kálai Tamás (KATFABP.PTE), Dr. Pápayné Sár Cecília (PASFADP.PTE)


47

OGASV1 SZERVES KÉMIA 1.

Tantárgyfelelős: DR. HIDEG KÁLMÁN , emeritus professzor Szerves és Gyógyszerkémiai Intézet




Tematika Az előadás és a gyakorlatok célja, hogy az élettudományi tárgyakhoz megfelelő molekuláris alapot nyújtson, rámutasson a kémiai szerkezet-biológiai hatás összefüggéseire. Az előadások a telített, telítetlen, aromás szénhidrogénektől kiindulva a halogént, oxigént, nitrogént, kénatomot (organogén elemeket) is tartalmazó származékok legfontosabb fizikai, kémiai sajátságait és az egyes vegyületcsoportok biológiai jelentőségét mutatják be.


A gyakorlatról maximum 2 alkalommal való hiányzást fogadunk el. A gyakorlat elfogadásának feltételei: a preparátumok elkészítése, dolgozatok legalább elégséges jegyre való megírása és a jegyzőkönyv bemutatása.


Félév közbeni dolgozatok pótlására ill. javítására egy megbeszélt időpont.

A gyakorlatok pótlása egy megbeszélt időpontban történik.


Antus Sándor, Mátyus Péter: Szerves kémia I-III., Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.

Gergely Pál, Penke Botond, Tóth Gyula: Szerves és bioorganikus kémia, Semmelweis Kiadó, Budapest, 2000.

Novák Lajos, Nyitrai József, Hazai László: Biomolekulák kémiája, MKE, Budapest, 2001.

Bruckner Győző: Szerves kémia I-1, I-2; II-1, II-2; III-1, III-2; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964-1981.

Szántay Csaba: Elméleti szerves kémia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.

T. W. Graham Solomons: Organic Chemistry, 7th edition, Wiley and Sons, New York, 2000.

William H. Brown: Organic Chemistry, Saunders College Publishing, Fort Worth, 1995.

Ajánlott irodalom - gyakorlat

Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum I., Pécs, PTE ÁOK, 2001.

Kálai Tamás: Szerves kémiai praktikum II., Pécs, PTE ÁOK, 2004.

Előadások 1. Bevezetés; A szerves vegyületek csoportosítása; A funkciós csoport fogalma. Dr. Hideg Kálmán 2. Dr. Hideg Kálmán 3. Dr. Hideg Kálmán 4. Telített szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp3- hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok,

konformáció fogalma. Dr. Hideg Kálmán 5. Dr. Hideg Kálmán 6. Dr. Hideg Kálmán 7. Olefin szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2-hibridizáció jellemzői, alkének reakciókészsége. Dr. Hideg Kálmán 8. Dr. Hideg Kálmán 9. Dr. Hideg Kálmán


48

10. Acetilén szénhidrogének, sp-hibridizáció jellemzői, alkinek reakciókészsége. Dr. Hideg Kálmán 11. Dr. Hideg Kálmán 12. Dr. Hideg Kálmán 13. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége ? polimerizáció, izoprénvázas vegyületek,

szteroidok, karotinoidok Dr. Hideg Kálmán 14. Dr. Hideg Kálmán 15. Dr. Hideg Kálmán 16. Aromás szénhidrogének, aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók, irányítási

szabályok. Dr. Hideg Kálmán 17. Dr. Hideg Kálmán 18. Dr. Hideg Kálmán 19. Halogénvegyületek; A halogén-szén kötés jellemzése, szintézisük, reakciókészségük, fontosabb halogénezett

szénhidrogének. Dr. Hideg Kálmán 20. Dr. Hideg Kálmán 21. Dr. Hideg Kálmán 22. Fémorganikus (Mg-, Li-, Cu-, Zn-, Si-, Cd-organikus) vegyületek. Dr. Hideg Kálmán 23. Dr. Hideg Kálmán 24. Dr. Hideg Kálmán 25. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik kötésrendszere. Fizikai és kémiai tulajdonságaik - elektronszerkezetük,

reakcióik. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok. Dr. Hideg Kálmán 26. Dr. Hideg Kálmán 27. Dr. Hideg Kálmán 28. Optikai aktivitás, konfiguráció fogalma, mérése, biológiai jelentősége. Dr. Hideg Kálmán 29. Dr. Hideg Kálmán 30. Dr. Hideg Kálmán 31. Szerves kénvegyületek, elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban ? kéntartalmú

aminosavak, fehérjék, biológiai metilezés, Ac-koenzim-A, gyógyszerek. Dr. Hideg Kálmán 32. Dr. Hideg Kálmán 33. Dr. Hideg Kálmán 34. Alifás és aromás nitrovegyületek. Elektronszerkezetük, előállításuk, kémiai tulajdonságaik, jelentőségük. Dr. Hideg Kálmán 35. Dr. Hideg Kálmán 36. Dr. Hideg Kálmán


49

37. Aminok - elektronszerkezetük, reakciókészségük, előállításuk, bázicitás fogalma. Dr. Hideg Kálmán 38. Dr. Hideg Kálmán 39. Dr. Hideg Kálmán 40. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, nitrogén tartalmú hormonok. Dr. Hideg Kálmán 41. Dr. Hideg Kálmán 42. Dr. Hideg Kálmán

Gyakorlatok 1. Tűz- és balesetvédelmi ismeretek, laboratóriumi eszközök bemutatása, alkánok, alkének, alkinek kémcsőkísérletei

(6.1.1.-6.1.14.). 2. Laboratóriumi alapműveletek I. (melegítés, hűtés, kevertetés, szűrés, o.p. meghatározás), acetanilid előállítása. 3. Laboratóriumi alapműveletek II. (színezékek oszlopkromatográfiás vizsgálata), aromás szénhidrogének

kémcsőkísérletei (6.2.1.-6.2.11.), 1. ismeretlen meghatározása. 4. Laboratóriumi alapműveletek III. (extrakció, desztilláció, szárítás, f.p. meghatározás), t-butil-klorid előállítása,

halogénezett szénhidrogének kémcsőkísérletei (6.3.1.-6.3.4.). 5. I. zárthelyi dolgozat, p-bróm-acetanilid előállítása, p-nitro-acetanilid előállítása. 6. Alkoholok, fenolok, éterek kémcsőkísérletei (6.4.1.-6.5.2.). 7. Fluorenol előállítása redukcióval, fluorenon előállítása oxidációval, 2. ismeretlen meghatározása. 8. Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográfia, forgatóképesség mérés, IR

készülék használata), koleszterin kinyerése epekőből. 9. Laboratóriumi alapműveletek IV. (folyamatos extrakció, vékonyréteg kromatográfia, forgatóképesség mérés, IR

készülék használata), piperin izolálása borsból. 10. Nitrobenzol szintézise, p-amino-benzoszulfonamid szintézise. 11. II. zárthelyi, aminovegyületek kémcsőkísérletei (6.6.1.-6.6.6.). 12. Antranilsav szintézise, 3. ismeretlen azonosítása. 13. Jód-benzoesav szintézise 14. Laborzárás, pótlás, értékelés.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

1. Telített szénhidrogének, kötésrendszer jellemzése, sp3-hibridizáció, nevezéktan, fizikai és kémiai tulajdonságok.

2. Alkil-, aril-halogénvegyületek, a Hlg-C kötés jellemzése, előállítási módszerek, kémiai reakciók, fontosabb halogénezett szénhidrogének.

3. Telítetlen szénhidrogének, a kötésrendszer jellemzése, sp2- és sp-hibridizáció jellemzői, nevezéktanuk, előállításuk, reakciókészségük.

4. Fontosabb telítetlen szénhidrogének ipari és biológiai jelentősége (polimerizáció, izoprénvázas vegyületek, szteroidok, karotinoidok).

5. Aromás szénhidrogének: aromás jelleg, Hückel-szabály. Aromás elektrofil szubsztitúciós reakciók.

6. Alkoholok, fenolok, éterek és származékaik. Kötésrendszerük, fizikai és kémiai tulajdonságaik. Reakciók, előállítási módszerek. Élettani jelentőségük, fontosabb származékok.

7. Fémorganikus vegyületek. Elektronszerkezet, reakciókészség, reakciók (Mg-, Na-, Li-, Zn-, Si-, Cu-, Cd-vegyületek).

8. Szerves kénvegyületek. Elektronszerkezetük, reakciókészségük. Jelentőségük biológiai folyamatokban (biológiai metilezés, Ac-KoenzimA), gyógyszerekben (szulfonamidok, antibiotikumok).

9. Alifás, aromás nitrovegyületek. Azo- és diazovegyületek. Elektronszerkezet, előállításuk, tulajdonságaik, jelentőségük.

10. Aminok. Elektronszerkezet, reakciókészség, előállítás, bázicitás.

11. Biológiailag fontos aminok, alkaloidok, gyógyszerek, hormonok.

12. Sztereokémiai fogalmak. Az optikai aktivitás fogalma, mérése, biológiai jelentősége.

Közreműködők

Dr. Kálai Tamás (KATFABP.PTE), Dr. Pápayné Sár Cecília (PASFADP.PTE)

tanrend 2012/2013 az alapozó modul tárgyai (kötelez ő...

Documents