takács péter tanulmány somló bódog élet- és...

3

TakácsPéTer

SOMLÓ BÓDOG ÉLET- ÉS PÁLYARAJzA DOKUMENTUMOKKAL.. .

somlóBódogélet-éspályarajzadokumentumokkalillusztrálva*

1.rész:éLeTraJzésazéLeTMŰMeGőrzése

egy lexikon szerkesztőjének kérésére[1] somló Bódog negyven évesenígyadtamegönéletrajziadatait:

„1.születtemPozsonyban,1873.júl.21.–2.agimnáziumotzsolnán,Trencsénben és Temesvárt, jogi tanulmányaimat kolozsvárt, Lipcsé-benésheidelbergbenvégeztem.–3.1899-benakolozsváriegyetemenajogbölcsészetmagántanára,1903-bananagyváradijogakadémiatanára,1905-benpedigakolozsváriegyetemenajogbölcsészetésanemzetközijog tanára lettem, s jelenleg is az vagyok. – 4. a következő folyóira-toknak vagyok munkatársa: Jogállam, Huszadik Század, Athenaeum, Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie, Grünhuts Zeitschrift für das private und öffentliche Rechte.–5.Munkáimjegyzéke:A nemzetközi jogbölcsészet alapelvei, 1898; Állami beavatkozás és individualizmus,1903;Zur Gründung einer beschreibenden Soziologie. Berlin,1909;Der Güterverkehr in der Urgesellschaft. Bruxelles,1909;Az érték problémája.Budapest,1911.”[2]

[1]atervezettműazIrodalmi Lexikon munkacímetviselte,saszerkesztőGulyásPálvolt,aki az id. szinnyei József által megindított Magyar írók élete és munkái című lexikontszerettevolnafolytatni.elexikonutolsókötetétmárszinnyeiJózseffia,szinnyeiFerenczjelentette meg (14. kötet: Budapest, hornyánszky, 1914). digitális kiadása (vö. Magyarelektronikus könyvtár: http://mek.oszk.hu /03600/03630/html/index.htm) — néhánykiegészítéssel—nagyjábólmaisazittmegadottadatokattartalmazzaa„somlóBódog”szócikkben.aGulyásPáláltalösszegyűjtöttadatokategyébkénthuszonhétévvelhalálautánkezdtékelkiadni(lásdMagyarírókéleteésmunkái,Budapest,kül.kiadók,1990-től);ajelenlegis„kiadásalattlévő”,19.köteténéltartólexikonazonbanaz„s”betűvelkezdődőszócikkekhezmégnemjutottel.[2] Somló Bódog egyetemi tanár önéletrajza. 1913. április 22. Levél Gulyás Pálhoz.országosszéchényikönyvtár(oszk)kézirattára,analekta,36/2969.sz.részletébenidé-ziszegő,1976,420–421.

tan

ulm

án

y

*ezazírásazoTkaK. 108790.számú,A modern állam változásai – Történeti perspek-tívák és a jelenkori kihívásokra adott válaszok című projektjének keretében és támoga-tásával készült. a projekt honlapja: http://www.dfk-otka.sze.hu. az 1. rész az élet- éspályarajzot,a2. rész azeztszemléltetődokumentumokattartalmazza.aszövegesrész,rö-vidítveéskisebbmódosításokkal,valamint(azittközöltektőljelentősrészbenkülönböző)dokumentumokkalaközeljövőbenmegjelenikazÁllambölcseleti töredék címűkötetben(Budapest,Gondolatkiadó,2016.előkészületben),melysomlóBódog1919/20-banírott,debefejezetlenülmaradtállamelméletétkívánjarekonstruálni.ittköszönömatanulmánykéziratához fűzött megjegyzéseket egresi katalinnak, karácsony andrásnak, Pongráczalexnek,sólyomPéternek,szabóMiklósnakésvargacsabának.aszövegésadokumen-tumokrendezéséhezPődörLeanyújtottsegítséget.

4

ta

nu

lmá

ny

TA K Á c S P É T E R

etárgyszerűenszikár,már-márpattogószavaknemissejtetik,hogyegyintel-lektuálisanérzékeny,lelkilegtörékenyembervetettepapírraőket.azemberilegolykorbizonytalankodó,elméletiéselvikérdésekbenazonbanmindighatározotttudósekkortájtlátotthozzáazonkönyvéhez,aJuristische Grundlehrehez,amely-lyelaztánbeírtamagátazeurópaijogbölcselettörténetébe.ahozzáírottleveleketbarátaigyakranaz„édesBódogom!”,másokaz„édesTanárÚr!”megszólítássalkezdték,ésmindensorukonátütöttakiérdemeltszeretet,amellyelfeléfordultak.eszeretetreméltóembermégismagányosvoltésmagáramaradt,skétségbeeset-tendobtaelmagátólazéletetnegyvenhétévesen.életeésszakmaipályájamind-azonáltalnemvoltjelentőség-éstanulságnélküli.

somlóBódog—vagyahogyankülföldönismerik:Felixsomló—1873-banszületettakülönbözőnemzetekáltallakottfelvidékiPozsonyban.[3]apja,FleischerLeopold(Lipót) mérnök, vasúti tisztviselő, a (neve ellenére magántulajdonban álló) cs.kir.szab.osztrákállamvasútTársaság,későbbosztrák–MagyarállamvasútTársa-ságfűtőház-főnöke,helyifőmérnöke,majdfelügyelője;anyjaWeinbergerJozefin(Jozefina). a tisztes polgári környezetet jelentő, életének egyik elemzője szerint„közepesjövedelemmelésközepesműveltséggel”rendelkezőcsaládja[4]otthonmégnémetül,másforrásokszerintjiddisül[5]beszélt.apjatudottmagyarulis,anyjacsaknémetül;későbbikülfölditanulmányútjárólszüleineknémetül,testvérénekmagya-rulírtaleveleit.szüleiizraelitavallásúakvoltak,ígyőtisefelekezetanyakönyvébenregisztrálták;1891-benazonban,Temesvárott,érettségielőttáttértarómaikatolikusvallásra.ezidőtájtváltozottneveFelixFleischerrőlsomlóBódogra,bárrövidebbírásaitolykormégkésőbbis„f.f.”szignóvalírtaalá.amagyartársadalombaasszi-milálódózsidóságképviselőjekéntfelnőttkorábanalkalmasintfeltehetőlegszembe-sültantiszemitamegnyilvánulásokkalis,közvetlenkörnyezetében,apolgáriértel-miség körében azonban származása nem vezetett atrocitásokhoz. családja vagymagazsidószármazásáhozvalószemélyesviszonyátnyilvánosansosemtárgyalta.[6]Írásaiésegyébmegnyilvánulásaialapjánvallási-világnézetiszempontbólagnoszti-kusnakvolttekinthető.[7]

[3]astatisztikákszerintPozsonynak1880-ban48006lakosavolt,melynek65,5%-anémet,15,7%-aszlovák,15,6%-amagyar,3%-apedigegyébanyanyelvűvolt.[4]LásdLitván,1973,33.ésLitván,1996,199.[5]Gaal,2001,79.[6]nemszólthozzápéldáulaHuszadik Századcíműfolyóiratkörkérdéséhez,amikorismintegy60vezető értelmiségi fejtette ki álláspontját három kérdésben: „van-e Magyarországon zsidókérdés?”,„ha igen, melyek az okai?”, és „Miben állhat megoldása?” (lásd A zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik Század körkérdése.Budapest,TársadalomtudományiTársaság,21917,1–156.)nemtettilyentárgyúbejegyzéstatöbb-kevesebbrendszerességgelegészéletébenvezetettNaplójábansem.hanemisaszemélyesviszonyrögzítése,deakérdéselvitisztázásánakigényemegjelentugyanakkorazÁllambölcseleti jegyzetek címűkéziratában.[7]halálautáneztírtarólaazegyikkolozsváriújság:„zsidónakszületett,katolikuslett,ésmintfeleke-zetenkívülihaltmeg”(lásdEllenzék:„eltemettéksomlóBódogot”,1920.október2.).„vallástváltott,denemhitet”–mondanám,haetömörértékelésnemlennefélreérthető,akárkét-hárompontonis.

5S O M L Ó B Ó D O G É L E T - É S PÁ L YA R A J z A D O K U M E N T U M O K K A L . . .

azelemiiskolátBudapesten,gimnáziumitanulmányait—édesapjaszolgálatihelyének gyakori változásai miatt — zsolnán (1883–1887), Trencsénben (1887–1890) és Temesvárott (1890–1891) végezte. érettségi után a budapesti Magyarkirályi Tudományegyetem jogi karára iratkozott be (1891), tanulmányait azon-banegyszemeszterután—mivelapjátáthelyezték—akolozsváriMagyarkirá-lyiFerencJózsefTudományegyetemjogikaránfolytatta.ittszerzettjogi(1895),majdállamtudományi (1896)doktorátust, „kitűnő”minősítéssel.diplomájánakmegszerzésétkövetőenönkénteskatonaiszolgálatotteljesített,majdnyolchóna-pig ügyvédjelölt volt kolozsvárott. ezután két félévet németországban töltöttállamiösztöndíjasként:atéliszemeszterbenalipcsei,anyáriszemeszterbenpedigaheidelbergiegyetemenfolytatotttanulmányokat.[8]Tanulmányaibefejezésekoramagyaronésnémetenkívülfranciáulésangolulbeszélt(azutóbbitnémetországitanulmányútjánsajátítottael),olvasottógörögülésjólértettlatinul.

Már egyetemi évei alatt határozottan tudományos érdeklődést mutatott,s akadémiai pályára kívánt lépni. először azzal próbálkozott, hogy az akkoriMagyarország kisebb jogakadémiáin, Máramarosszigeten, Pécsett, Pozsonybanszerezzen magának állást. nem járt sikerrel. a máramarosszigeti reformátusLyceum jogakadémiája például azzal indokolta elutasítását (1896), hogy csakakkorvehetnék fel,ha reformátusvolna.amikorapécsi jogakadémiára jelent-kezett, ami katolikus hagyományokat követett, „alázatos kérelmet” írt a pécsipüspöknek,majdtisztelgőlátogatásttettnála.[9]alátogatásutánegyebekmelletteztírjabeNaplójába:„nádasonvoltamhettyeysámuelpüspöknél.egyeneslelkűmagyar ember. szörnyülködött, hogy heidelbergben tanultam, ahol bizonyárareformátus szellemmel szaturáltak.” ezek után nem csoda, hogy az állást máskaptameg.[10]Pozsonyipróbálkozása—WlassicsGyulaminiszternéltettlátoga-tásaellenére[11]—ugyancsaksikertelenvolt.

ezek után, valószínűleg apja tanácsára és segítségével, 1898-ban az állam-vasútTársaságbudapestiközpontiigazgatóságán,azigazgatásiosztálytitkársá-gánhelyezkedettel,aholsegédfogalmazóként,később,1901-től,fogalmazókéntdolgozott. Gyakorlati jogi pályára lépését Naplójában így kommentálta: „kény-szerítvevagyoklemondanimindarról,amiretörekedtem,amiótacsakazeszemettudom,éskénytelenvagyokolyanpályáraadnimagam,amelyetutálok,amelyre

[8]Lásderrőlschweitzer–halász,2010,286–297.[9]Lásdvarga,1980,543–546.[10]ameghirdetettállástasomlónálszerényebbteljesítménytfelmutató,bársajátszakterületénké-sőbbelismerésreszerttettsíkabonyiangyalPálkaptameg.angyalősinemesicsaládbaszületett:azegykoriBaranyavármegyeifőszolgabíróéspécsiországgyűlésiképviselőunokája,egykúriaibírófia,ésapécsikirályiközjegyző,majdfelsőházitagéskormányfőtanácsostestvérevolt.későbbbüntető-jogászkéntvált ismertté,abudapestiegyetemenműködött(a jogikardékániésazegyetemrektoritisztétisbetöltve),majdazMTatagjalett.[11]Wlassics„nemigenengedettszóhozjutni”–jegyeztefelNaplójába–,vagyisahelyett,hogyazőügyévelfoglalkozottvolna,csaksajátproblémáirólbeszélt,ésFranzvonLisztbüntetőjogielméleté-veltraktálta;vö.Somló Bódog Naplója,országosszéchenyikönyvtárkézirattára,Quarthung.3038.i.kötet,58.(atovábbiakbanNapló.)

6

ta

nu

lmá

ny


nemvagyokvaló,samelynekemsohasemfogörömetszerezni.haszüleimnemvolnának, főbelőnémmagam.”[12]Fogalmazóimunkájamellett1899-benjogböl-cseletbőlhabilitáltakolozsváriegyetemen.ahabilitációvalmárekkor„magánta-nár”lett,azazjogotnyertarra,hogyoktasson,defizetésnélkül.anyagihelyzeteokáneztnemengedhettemegmagának, ígytisztviselősködött tovább.négyévhivatalimunkautánsikerültakadémiaipályáralépnie:amikoraközjogásznagyernőnagyváradrólBudapestretávozott(1902),akirályi(katolikus)[13] Jogakadé-miánmegüresedőhelyre—miutánállamtudományból ishabilitáltkolozsvárott(1903)—somlóBódogotneveztékki.itta„politika,amagyarközjogésazencik-lopédia”„nyilvánosrendkívülitanára”lett,rendesjövedelemmel.nagyváradon[14] telepedettle,meglehetősensokattartózkodottazonbanBudapestenis.

Tizenegyévvelkésőbb,amikorazáltalatámogatottésirányítottfiatalabbpálya-társa,MoórGyulakinevezéstkapottazeperjesiJogakadémiára,ígykommentáltaa tudományos-egyetemi munka előnyeit: a kinevezésnek azért örüljön — írtanekilevélben—,mertazállás„harmonikuséletetlehetővétévő,sőtelőmozdítókülsőkörülményeket”biztosít.„Márazisnagyszerencse,havalakiatudománytkomolyanszereti,haaztánmégzavartalanulűzhetiis,akkorolyankincsetkapott,amilyenhezhasonlóértékűkevésembernekjutott.”[15]eztbizonyáraőszinténígyisgondolta,aztazonbannemhangsúlyozta,pedigekkormár tudta,hogymintmindenéremnek,ennekiskétoldalavan.

egyetemistakéntalkalmilagrésztvetthelyiközéletivitákban,amikoris—kolozs-váribarátaihoz(GratzGusztávhoz,kacsóhPongráchoz,kolosváryBálinthozésFerenczJózsefhez)hasonlóan—cikkeketírtazErdélyi Híradócíműlapbanmintannak munkatársa. németországi útjáról hazatérve egy „tisztán tudományostanulmányokat” és „érdekesebb külföldi híreket” közlő folyóirat megalapításángondolkodott.[16]elapotnéhánykolozsváriésbudapestibarátjávalegyütt(abuda-pestiekközülvámbéryrusztemmel,Berinkeydénessel,JászioszkárralésJásziviktorral)háromévmúltánmegisalapította.

afolyóiratelsőszáma1900januárjábanjelentmeg.őadtaanevét—Huszadik Század—segyideigtársszerkesztője,majdszerkesztője(1903–1905)isvolt.alap,programja szerint, „a szabad gondolat és osztályérdekektől mentes társadalmi

[12]Napló,1898.szeptember5.[13]arról,hogyanagyváradijogakadémia„királyi”vagy„katolikus”volt-e,shogyezmilyenjelentő-séggelbírt,lásd Képviselőházi napló,1903.a283.országosülés—1903.június3.—jegyzőkönyve,258.[14]nagyváradaPartiumlegnagyobbvárosa,melyamagyartörténelembenéskultúrábanévszáza-dokonát jelentősszerepet játszott(vö.vitézJánospüspöksége,JanusPannoniuskanonoksága,az1538.éviváradibéke,stb.).1900-ban47ezerfőslakosságából91%voltmagyar,5%román,2,5%pedignémetanyanyelvű.(Jelenlegkb.183ezrenlakják,sazottélők78%-aromán,25,5%-apedigmagyaranyanyelvű.)[15]somlóBódogleveleiMoórGyulához,1914.január9.(oszkkézirattár,Levelestár.)[16]„FerenczJózseffeléskolosváryBálinttalelhatároztuk,hogyjogtudományifolyóiratotadunkki”,amely „érdekesebb külföldi híreket” és „tisztán tudományos tanulmányokat közölne”; lásd Napló,i.kötet58.és2.kötet,20.


kutatás” fóruma kívánt lenni, s kizárólag „közérdekűen tudományos cikkeket”közölt,kizárva„anapieseményeknemtudományostárgyalását”.Bártartalmilagvoltegykonkrétanmeghatározható(ahogyaszerkesztőkmondták:„agnosztikusésevolucionista”)programja,helytadott„aszerkesztőségfelfogásávalellenkező”,de „tudományosan megokolt” véleményeknek is.[17] kiadója 1901-től 1919-esbetiltásáig[18]aTársadalomtudományiTársaságvolt.aHuszadik Század—melyanyugat-európaitársadalomtudománymintáitkövetteésannakszínvonaláttekin-tettemérvadónak—jelentősszerepetjátszottamagyarszociológialétrejöttében;lényegébenezvoltazelsőjelentősmagyarszociológiaifolyóirat

1901-benrésztvettaTársadalomtudományi Társaság megszervezésében is;rövid ideig annak egyik titkáraként (1901–1903) és választmányi tagjaként(1902–1906)tevékenykedett,sakezdeményezésére1906-banmegindultTársada-lomtudományiszabadiskolaelnöke(1907–1909)volt.aTársadalomtudományiTársaságésakörülötte létrejött fórumok— ideértveaz1902-tőlmegjelentetettTársadalomtudományikönyvtárcíműkönyvsorozatotis—céljaamagyartudomá-nyoséskulturálisközgondolkodáskorszerűsítésevolt,elsősorbanaszabadelvűtanokalapján.ennekrészétképezteakonzervatívnézetekszakmailagmegala-pozottvitatásais,nemvoltazonbanolyan„közvetlenpolitikaicéljuk”,amelyet—amintaTársaságelsőelnöke,Pulszkyágost(részbenJászioszkárellenébenis)fogalmazott—„bárminőpártműködésévelvagybárminőkormányrendszerrelvagyakárbárminőtársadalmiosztályérdekévelazonosítanilehetne”.eztsokanmárakkorvitatták,ésmaismegkérdőjelezik.azazonbanalighanemvitánfelüláll,hogyaTársaságbaneredetileganyugatiértékekalapjánorientálódópolgáriértelmiségcsoportosult,ideértveakeresztényhumanizmushíveit,későbbpedigaszocialistaeszmékszimpatizánsaitis.acsoportosulásjellegzetestagjaiPulszkyágost,PiklerGyula,GratzGusztáv,Berinkeydénes,vámbéryrusztem,aJászi-testvérek,szabóervin,Giessweinsándor,kenézBéla,MadzsarJózsef,szendePálésLeopoldLajosvoltak,akik—mintkésőbbisorsukmutatja—meglehetősenváltozatoséssokszínűpolitikaivilágotképviseltek.

[17]azidézőjelesszövegrészeketilletőenlásdaHuszadik Századc.folyóiratiratai(oszkkézirattár,analekta2408.)alapközöltjogiírásokatis,desemmiképpennemvolt„jogtudományifolyóiratnak”tekinthető. Társadalomtudományi orientációja részben somló érdeklődésének változását tükrözte,részbenpedigazt,hogyténylegesmegalapításáhozésfolyamatosmegjelentetéséhezazőbarátikö-rénéllényegesenszélesebbíróiésolvasóitáborravoltszükség.azalapítószerkesztőkmamárkissénaivanhangzóönmeghatározásaszerintalap„atársadalmifejlődésjövőnagyvilágtörténetikorszakatudományoselőkészítését”tekintettefeladatának;lásduo.[18]aTársadalomtudományiTársaság1919-esmegszűnése,valamintszerzőikörejelentősrészénekemigrációjavagydiszkreditációjamiattaHuszadik Századvalószínűlegegyébkéntismegszűntvolna,1919koraőszénazonbanformálisanisbetiltották.(1926-banapolgáriradikáliscsécsyimremegala-pítottaaSzázadunkcíműfolyóiratot,melyszándékaiszerintaHuszadik Századotpróbáltapótolni,samelyet1939-benugyancsakbetiltottak.csécsy1947-benHuszadik Századcímenújabbfolyóiratotindított,mely1949-igjelenhetettmeg.)

8

ta

nu

lmá

ny


1905-ben,illetőleg1906-banváltozásálltbemindatársaságéletében,minda lap szerkesztési elveiben, ami kihatott somló pályájára is. amíg ugyaniskezdetben a Huszadik Század valamennyi progresszív hazai társadalomtudo-mányi irányzat megjelenítésére törekedett, akár némi eklekticizmus árán is,addig1906után,amikorisszerkesztésétJászioszkárvetteátsomlótól,apolgáriradikalizmus és a baloldali liberális értelmiség lapja lett.[19] ugyanígy: amíga Társadalomtudományi Társaság öt évig különböző irányzatok fóruma volt,egy1905és1906folyamánzajló„vezetésiválságot”követően—melyneksoránanemzetiliberálisokegyafféleértelmiségipuccsalátakartákvenniazirányí-tást,ámeznemsikerültnekik[20]—apolgáriradikálisokésaszocialistákegye-sületelett,segyregyakrabbanvállaltfelközvetlenülpolitikaicélokat.[21]somlónemértettegyetezzelazirányváltással,deformálisannemálltellen,sőtPiklerGyulaelnökségemellettegyidőremégatársaságalelnöki(1907–1913)feladataitisvállalta.ennekellenérefolyamatosanvisszavonultatársaságiélettől,sáltalá-banatudományosközélettőlis.egyrekevesebbetpublikáltaHuszadik Század-banis:1905végéigmintegy30írásajelentmegott,azaztkövetőötévben15,

[19]az1906utániHuszadik Századkétségtelenülhozzájárultapolgáriradikalizmus,sőtademok-ratikusforradalombanszerepet játszómáseszmékterjesztéséhez, ideértveaszocialista tanokat is;szekfűGyula1927-esértékelésétazonban—miszerinte„magyarul írtszemle”célja„a társadalomátalakítása” volt ugyan, de „nagyzási hóbortja példátlan impotenciában pukkant szét” — inkább arosszindulatmotiválta,semmintatényektisztelete;vö.szekfű,1927,1.erremárcsakabbóliskövet-keztethetünk,hogyaMagyar Szemle többszerkesztőjeszámárakimondatlanulisaHuszadik Század voltameghaladnikívántellenpélda.értékelésétilletőenlásdLitván–szűcs,1973,7–28.[20]azügyrészleteitlásd„aTársadalomtudományiTársaságrendkívüliközgyűlése(1906.augusztushó7.)(Huszadik Század,7.évf.1906,8.szám,147–175.)Magasomlóígyértékelteazt:amásikoldal,sfőlegazottmanipulálgatóWolfnerPálcéljaazvolt,hogy„aTársaságszabadgondolkozó,független,tudományosmivolta letöressékéskiszolgáltattassékazalkotmánypártnakvagyegyáltalánahatalom-nak”;ugyanott,156.arendkívüliközgyűlésérdekeskövetkezménye,hogya„puccsistákhoz”sorolhatóWolfnerpárbajrahívtakiPiklerGyulát.apárbajtermészetesenelmaradt;Pikler„segédei”(egyiküksom-lóvolt)apolgáribírósághozirányítottákWolfnert.aválságsoránegyébkéntatársaságmásodikelnöke,andrássyGyulamégazaugusztusirendkívüliközgyűléselőttlemondotttisztségéről.azún.nemzetiliberálisokatvégülkizártákatársaságból,akonzervatívokközülpedigtöbben—példáulconchaGyőzőésBaloghJenő—kiléptekbelőle.ők1907-benlétrehoztákaMagyarTársadalomtudományiegyesüle-tet,amelynekkeretében1908-tólmegindítottákaMagyar Társadalomtudományi Szemlét.vanolyanvélemény,melyszerintezzelazeseménnyel,vagylegalábbisebbenakorszakbankezdődöttamagyarértelmiségmáig tartó„két táborraszakadása”;vö.kupa,1998,45.ebben lehetvalami,dehavalaki,mikénte sorok írója, jelentőséget tulajdonítamagyar társadalom immár többévszázadosún.kettősstruktúrájának,az„urakéskendek”együttélésének,ezttágabbkontextusbanisértelmezheti.[21]alegismertebbezekközülegyjellegzetesenértelmiségipárt,aPolgáriradikálisPártlétrejötté-benjátszottszerepe.aJászioszkáráltalalapítottésvezetettpártemblematikusalakjaiadyendre,Polányikároly,BerinkeydénesésszendePálvoltak.apárt1914-benalakultmeg,sbársohanemindultválasztásokon(mivelazokaháborúmiattnemvoltak),1919-benháromminiszterüklettakár-olyi-kormányban.(somlósosemvolttagjaepártnak,mintahogyansemmilyenmásiknak.)aradikálisliberalizmusecsoportjánaklétrejöttéreFaludyGyörgyszerintvámbéryrusztemnewyorkbananek-dotaszerűenígyemlékezett:„[vámbéry]JászioszkáréssomlóBódogtársaságábanfelmentatyjához,vámbéryárminhoz.Megkérték:vállaljaelazáltalukalapítandóradikálisPártdíszelnökségét.Mirevámbéryármin:»radikálisPártotszándékoztokalapítaniMagyarországon?Miértneminkábbmé-szárszéketnyittokMekkában?«”LásdFaludy,2011.„Június 21.”


1911 után pedig egy sem. ezzel párhuzamosan személyileg is eltávolodottkorábbibarátaitól.

aXiX.századvégéreésXX.századelsőévtizedéreesikelsőalkotóiperiódusa.ekkor jelentek meg a magyar és külföldi művekről írott recenziói, rövidebbtanulmányai, például a háború és béke kérdéseiről, valamint lexikon-szócikkeiaMagyar Jogi Lexikonban.akorvezetőjogfilozófusával,PiklerGyulávalközö-senírttanulmányát—Der Ursprung des Totemismus(1899)—egyberlinikiadóközölte. Pikler, az ún. belátásos jogelmélet kidolgozója egyébként nagy hatástgyakoroltsomlószellemifejlődésére,annakellenéreis,hogyatársadalomról,azállamrólésjogrólalkotottelgondolásaikszámospontonkülönböztek.

első önálló kiadványai — nem számítva disszertációját és A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei (1898)[22] címűfüzetét—egy-egy tudományterületprob-lémáit összefoglaló és egy meghatározott felfogás szerint bemutató, ún. tudo-mány-népszerűsítőzsebkönyvekvoltak:azEthika(1900),aJogbölcselet(1901)ésaSzociológia(1901).ekorszakánaklegjelentősebbműveegyszociológiaijellegűelemzés az állam és társadalom viszonyáról: Állami beavatkozás és individua-lizmus(1903).ebbenaztvizsgálta,hogymiakapcsolatazegyénszabadságávalösszefüggőtársadalmifolyamatokésazállamegymeghatározotttevékenysége,azállamiszabályozásközött.Bárazangolherbertspencerelméleteebbenakorsza-kábannagybanbefolyásoltagondolkodását (ígypéldául azevolúció szerinte isamoderntársadalomalaptörvénye),számospontonelistérttőle,éskorrigálnikívánta a spenceri társadalomelméletet. amíg spencer kritikusan szemlélt éselvetett mindenfajta állami beavatkozást, addig somló úgy tekintett arra, mintatársadalombanisérvényesülő„természetesszelekció”mesterségesirányítására.Fejtegetéseiannakkimutatásárairányultak,hogyamikoratársadalmiéletkereteiközöttazemberekkölcsönösenbefolyásoljákegymást,akkorebefolyásolásegyiknemeakölcsönöskényszerítés,annakegyikfajapedigatársadalmikapcsolatokállamiszabályozása.azígyértelmezett„államibeavatkozás”,azazszabályozásszerinteatársadalmifejlődéstermészetesfolyamata,sőta„természeteskiváloga-tódásmesterségesirányítása”.vagyisspencerrelellentétbenhelyeselteazállamibeavatkozást, és nem tartotta veszélyesnek a szabadságra. a mű sokat idézettvégsőkonklúziója:„növekvőállamiszabályozás,növekvőpolitikaiszabadsággalkaröltve:ezafejlődésiránya—mindenrekiterjedőállamiszabályozáséstökéletes

[22] e műben még Pikler Gyula hatása alatt állt, például azzal, hogy a nemzetközi jogra próbál-taalkalmazniazún.belátásoselméletet.aztállította:„anemzetközijogfejlődésenemérzelmekésjogelméletek,hanemcélszerűségibelátásproduktuma”.(somló,1898,49.)kénytelenvoltazonbanbelátni,hogyanemzetköziviszonyokmagyarázatasorán„aszubjektívcélszerűségtanábólmagábólnemvezethetőlesemmilyenkonkrétintézmény”.ezenintézményeket,smagátanemzetközijogotvégül is inkábbahatalmi viszonyokravezettevissza.etéren,mintkésőbbis,kritikusanszemlélteanagyhatalmakat.„amainemzetközialkotmány—írta—egyoligarchikusköztársaságtípusátviseli”,ahollényegébena„nagyhatalmaktanácsadöntelmindent”,„anagyhatalmak...alakítanakésszün-tetnekmegállamokat...sszabjákmegakisállamokhatárait.akisebbállamok[pedig]alig jutnakszóhoz,azokkénytelenekmagukatanagyhatalmakdiktátumánakalárendelni”stb.(lásduo.,passim).

10

ta

nu

lmá

ny


szabadság ennek a szabályozásnak megállapítására vagy megváltoztatására: ezafejlődésideálja.”[23]

asikerespályakezdésárnyoldalakéntnemcsakkritikákkalkellettszembenéz-nie,detámadásokatiselkellettszenvednie.ilyenvoltamagyartudománytörté-netben csak somló-afférként számon tartott polémia; a tudományos szabadságeltörlésénekegyik[24]jellegzeteskísérlete.1903-banelőadásttartottaTársadalom-tudományiTársaságbana„Társadalmifejlődéselméletérőlésnéhánygyakorlatialkalmazásáról”címmel,melyaHuszadik Századbanmegisjelent.ebbenazún.evolúciós törvényt fejtegetve a társadalom fejlődésének meggyorsítását tartottaszükségesnek. „egész praxisunk fejlődésellenes…” – írta, majd így folytatta:„Felismerniatársadalomszükségszerűfejlődését[…],denemtennimegmindenlehetőtarranézve,hogyezafejlődés[…]alehetőleggyorsabbanéslegsimábbanvégbemenjen,épenannyitjelentene,mintismerniavillamosságot,denemhajtaniazemberiségszolgálatába,annyitjelentene,mintarobogóvasútmellettkanyargóországútonigavonómarhávalutazni.”Tettnéhánykritikaimegjegyzéstafennállóintézményekreis.Például„aziskolaaszomorúságkifogyhatatlanforrásamindenevoluczionistalélekrenézve.csaknemteljesenelmulasztjaaztafeladatát,hogya figyelmet előre, a reményteljes jövőre irányítsa, hanem kizárólag visszafeléfordítja.[…a]tudományvívmányaiésegyáltalábanújeszmék[nehezenéslassankerülnekbeleazoktatásba,s]…szintevérlázítógondolat—fejtegette30évesen—,hogyatanuláskeservesmunkájáttúlnyomórészbenolydolgokmegtanulásárafordítjuk,amelyekmárnemigazak.azújigazságokról,akorpulzusánaklükteté-sérőlrendszerintnemaziskolákrévénszerzünktudomást”.[25]

az előadásról az akkor még csaknem ismeretlen újságíró, ady endre lelke-sen, sőt némileg túlzó módon adott hírt a Nagyváradi Napló vezércikkében,a„legszebbenradikálisgondolkozás”példájánaktartvaazt.eztaradikalizmustnem mindenki nézte jó szemmel;[26] a nagyváradi jogakadémia tanári karának

[23]somló,1903b,192.spenceréssomló,illetőlegsomlóésPiklerelméleténektömörösszehasonlí-tásaként,jóelhatárolásokkal,lásdszegvári,2004.[24]azadottkorszakbankülönbözőpolitikaierőktöbbalkalommalismegpróbáltákfelszámolniazegyetemioktatásésa tudományoskutatásszabadságát.abudapestiPiklerGyulapéldául folyama-tosantámadásoknakvoltkitéve,melyeksoránmégegyetemihallgatókatisrávettekarra,hogytilta-kozzanakellene.egymásikesetapécsiBorsemilidőelőttinyugdíjazásávalvégződőakcióvolt,egyharmadikpedigazún.somló-affér.[25]somló,1903a,402.és405.előadásátazzalavitathatógondolattalzárta,hogy„minélfejlettebbvala-melytársadalom,annálinkábbértéküketvesztikbenneakonzervatívtényezőkésannálkizárólagosabbjelentőségjutaliberálisésaradikális,afejlesztőtényezőknek.azzalazeklektikusgondolkodással—tet-tehozzá—,amelyalegtöbbemberneksajátsága,rendszerintakonzervativizmusnakésaliberalizmus-nakvalamelyeskeverékétszoktákajánlaniatársadalmifejlődéslegjobbrecipéjegyanánt.igengyakrantalálkozhatunkazzalavéleménynyelis,hogyakettőnekváltogatásafelelmegleginkábbaczélszerűségkívánalmainak.egykisadaghaladás,demindjártutánaegyjóadagkonzervativizmus,nehogymegárt-son.Mégmindigigenelterjedtnézetaz,amelyakonzervativizmusjogosultságáthirdeti.”(uo.,408.)[26] Barátja,szladitskárolypéldául levélben jelezteneki,hogyadologbólakárbaj is lehet: „úgyérzem, hogy a felolvasásodban néhol kissé elvetetted a sulykot. — Mintha nem lettél volna eléggéobjectiv:kissétulságosanapolitikaikampfredebenyomásáttettékrámegyesrészek.denemformálok•


többségepedigakifejtettekenannyirafelháborodott,hogyelhatározták:felirattalfordulnakakultuszminiszterhez,éskérik,„függesszefel”—lényegében:bocsássael—somlóBódogotjogakadémiaitanáriállásából.Mielőttafeliratmegszületettvolna,ady„Merényletanagyváradijogakadémián–somlóBódogügye”címmelcikkettettközzé,amitmégaznapleközöltaBudapesti Naplóis.„egyfiatalmagyartudóstel akarnakveszíteni,mertgondolkozott”— írta.a feliratbanazelőadásállítólagos „antimonarchikus” nézetei, „vallásellenes” eszméi miatt, illetőleg„amaitársadalmirendfelforgatásaszükségességének”hirdetésemiattvádoltákúj kollégájukat, ám nem választották szét az ő gondolatait saját értelmezésük-től.azelőadásbanpéldáulakirályságrólmintállamformárólvagyamonarchikusállamrólszósemesett.azügykapcsánországosvitabontakozottkisomlóBódogkörül. a tanszabadság kérdése hírlapi cikkek tárgyává lett, sőt egy parlamentiképviselő interpellációt nyújtott be a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez,aminekkövetkeztébenmégaképviselőházistárgyaltaasomló-ügyet.hazaiéskülfölditudósok—példáulBatthyányiervin,kosutányignác,enricoFerri,achilleLoria,GuglielmoFerrero,Benedettocroce,sidneyWebbésmások—szolidaritásileveleketéstáviratokatküldtekaTársadalomtudományiTársaságtitkárságához.őmaganemnyilatkozottasajtónak,álláspontjátaminiszterhezcímzett—tisz-teletteljeshangnemű,detudományosálláspontjátfenntartó(azevolucionizmust„jelenleg”atudományvégsőszavánakmondó,újtudományosfelfedezéseklehe-tőségétperszenemkizáró),sügyénekméltányoselbírálásátkérő—beadványbanfejtetteki.[27]avitábóla tudományosszabadságvédelmezőikerültekkigyőzte-sen,saliberálisminiszter,WlassichGyula„atanszabadságésaszellemiszabad-ság tiszteletben tartásának elvére tekintettel” nem függesztette fel az állásábólamegtámadotttanárt.

véglegesítéletet,mielőttírásbanvégignemtanultamelőadásodat.Lassújárásúazeszem,asociologiautjánamúgyismárcsakbotorkálvajárok,samellettahölgyekközelségeiszavartakisséazeszecs-kémet.deazthiszem,vanabbanvalami,amitelőadásodrólígyfelületesenisészleltem,smásoknálebenyomástánélesebbisvolt,kikbenkevésbévanmegabarátságelfogultsága.”(Szladits Károly levelei Somló Bódoghoz1903.április5.2.lap.oszkkézirattár,Levelestár).[27]avádakkapcsánakövetkezőketírta:„amitazonbanafelterjesztésbenmagamranézvealegsé-relmesebbnektalálok,azimputáczió[valamivalakinektulajdonítása(a szerk.)],minthaszóbanforgóértekezésem a hazai alkotmány alapeszméivel helyezkednék ellentétbe. én értekezésemben a szo-ciológiánakegyik legáltalánosabbkérdésével foglalkozom,afelterjesztéspedigfolyton-folyvástúgyfoglalkozikértekezésemmel,minthaazatételesjogmegtámadásavolna…ugyanilyenértelmevolna,hakantnakvagyhegelnekvalamelyjogfilozófiaidolgozatátbírálnávalakiamagyartételesjogszem-pontjából.hiszen,haezazállásponthelyesvolna,akkorhazafiatlanságvolnaegyáltalábanjogfilo-zófiát,politikát[államtudományt(a szerk.)],vagyszociológiátésnemzetgazdaságtantművelni,mertezekatudományokazállaméstársadalomintézményeinekvizsgálatánálnemegyadotttételesjogottartvánszemelőtt,afelterjesztésbenhasználtértelmezésszerintazonnalösszeütközésbekell,hogykerüljenek mindennemű állam jogrendjével. […] [a] legmélyebb tisztelettel tiltakozom az ellen azimputáczióellen,minthaazértekezésembenfoglalttételekbármitekintetbenisellentétbenállanánakalkotmányunkalapjaival,mégakkoris,haakatedrárólhirdettemvolnaazt,aminekcsakegyszaklaphasábjainadtamkifejezést…”LásdKépviselőházi napló,id.nap,264.

•

12

ta

nu

lmá

ny


1904-től1918őszéigkolozsváronélt.[28]Meghívtákugyanisakolozsváriegye-temen akkor megalakuló Jogbölcseleti és nemzetközi Jogi Tanszékére, aholelőször„nyilvánosrendkívüli”(1905),majd„nyilvánosrendes”(1909)tanárlett.[29]az1916/17-estanévbenakardékánja[30]volt.Jogbölcseleti,büntetőjog-elméletiésnemzetközijogielőadásai,melyekegyetemijegyzeteiből(1906,1910)ismerhetőkmeg,akorhazaijogifelsőoktatás-éstudománytörténeténekjellegzetes,maisfigye-lemreméltóemlékei.Tudományosérdeklődése1905és1910közöttajogelmélettőlaszociológiánésazetnográfiánátapolitika-ésállamtudományokigterjedt.

Munkáinak nagy jelentősége volt a magyar szociológia megszületésében.etéren—néhányévnyiútkereséstkövetően—azún.„objektívszociológia”mellettköteleződöttel.hozzászóltazőstársadalmakgazdaságikérdéseihez,éstöbbvéle-ményszerintazetnológiaterénistudottújatmondani.1908-banhosszabbidőttöltöttabrüsszelisolvayszociológiaiintézetben,[31] aholazőstársadalmakcsere-viszonyaitelemezte,sacseremintembericselekvésiformatársadalomstruktu-ráló hatását kutatta. kutatásainak eredményeit az intézet kiadványsorozatábanjelentettemeg,melyetnémilegkésőbbangolraislefordítottak.

ajogelméletterénelsősorbanajogalkalmazás,aszokásjog,majdahelyesjogkérdésévelfoglalkozott,áttekintéstadottaz„újmagyarjogfilozófiáról”,stárgyalttudomány-rendszertanikérdéseketis,példáulaszociológiaésajogfilozófiaviszo-nyát.az1910-esévekbenérdeklődéseaszociológiafelőlafilozófiafeléfordult,sanemzetközilegisezidőtájtkibontakozóújkantiánusjogfilozófiaproblémafel-vétéseihezcsatlakozvaegyújfilozófiaiértékelméletkidolgozásábakezdett.Mind-ezekmellettfolyamatosanfoglalkoztattákazetikakérdései.Munkáitahazaifóru-mokmellettazeurópaitudományosságvezetőlapjaibantetteközzé,skülföldönmárekkorpozitívanértékeltékmunkáit.[32]

[28]kolozsvárazosztrák-MagyarMonarchiaidejéndinamikusanfejlődő,nemzetiségilegsokszínűvá-rosvolterdélyben.1890-ben37187-en,1910-benpedigmárcsaknemkétszerannyian,62733-enlaktakott.1890-benalakosság79%-a,1910-benpedig82%-avoltmagyar;1890-benalakosság14,4%-a,1910-benpedig14,1%-avoltromán,amibőladódik,hogy1890-ben6,6%-a,míg1910-ben5,9%-avolt„egyéb”,nagyobbrésztnémetnemzetiségű.Makolozsvár324ezerfőslakosságának16%-amagyar,amikb.50ezerfő,75%-a(kb.245ezerfő)román,1%-aroma,8%-apedigegyéb(ukrán,német,török,orosz,stb.)nemzetiségű.avárosegyetemét(az1585-ösún.Báthory-egyetemetnemszámítva)—amásodikmagyartudományegyetemet—1872-benalapították.(Jelenleghatállamiésötmagánegyetemműködikott.)[29]kinevezésérőlhírtadtakaszaklapok;lásddr.somlóBódogkinevezése.Jogállam. Jog- és államtu-dományi Szemle3.évf.(1904)7.szám,404.Megjegyzem,hogyakolozsváriegyetemenmáskeretekkö-zöttazelőttisoktattakjogbölcseletet:Jeneivictor„bölcseletijogtant”ésa„bölcseletijog”történetétadtaelő,Wernerrezsőpedigatermészetjogotnépszerűsítetteésmagyarrafordítottaa.F.schillingkönyveit.[30]adékánságvállalásaekkor„munkakörikötelesség”volt(„ajövőévidékánságsorszerintrámesik”—írtaegyiklevelében),samaiviszonyoktóleltérőenaztávolrólsemfoglaltaleteljesenapro-fesszorokat:„az ideidékánságsemnagyonvesz igénybe,úgyhogybővenmaradidőmtudományosmunkára.”(Somló Bódog levelei Moór Gyulához,1916.október8.oszkkézirattár,Levelestár.)[31]ernestsolvaybelgagyároséspolitikusáltal1902-benatársadalomtudományikutatásoktámo-gatásáraalapítottszociológiaikutatóintézet,melymaisműködik(institutdesociologiesolvay,snemtévesztendőösszeafizikaiéskémiaikutatásokraszakosodottnemzetközisolvay-intézetekkel:inter-nationalsolvayinstitutes).alapításárólsomlóaHuszadik Század hasábjainszámoltbe1903-ban.[32]Lásdpéldáulrudolfsteinmetz,1909,389.,Bolgár,1909,324–334.ésostwald,1911,106–108.


nézeteinekszélesebbkörbenvalóelterjedéséheznagybanhozzájárultakazokaviták,amelyeketpályatársaivalfolytatott.ezekegyike-másika—bármindigelmé-letikérdésekettárgyaltéselvijelleggelfoglaltállást—emberikapcsolataitisérin-tette. Már a társadalmi fejlődéssel kapcsolatos előadásából kibontakozó 1903-asvita[33]isilyennektekinthető,bárottlényegébenvitaindítóttartott,sannakmédia-és politikatörténeti vonatkozásai ma már emlékezetesebbek. első könyvéről —Jászioszkárrövidéseszterházysándorfélreértésekkelteliterjedelmesértékelésemellett—szabóervinírthosszúrecenziót,arecenzensekgyakorieljárásátkövetve:sajátnézeteitabíráltműismertetésénéljóvalbővebbenfejtveki.erresomlócsaktömörenválaszolt.[34]aszociológiárólalkotottelképzeléseinekmódosulásasoránsokatmerítettakorabelimagyarszociológiarejtélyesalakja,Mérayhorváthkárolynézeteiből,akivelugyanakkorpolemizáltisarról,hogymilyenjellegűképződményatársadalom.vagyisazún.Somló–Mérayvitakéntismerteszmecsere(1905–1906)[35]későbbrészévéváltannakazennéljóvalfontosabbvitánakis,amitegykorimento-rával,PiklerGyulávalfolytatott.aSomló–Pikler vita (1907)[36]aszociológiajellegekörülforgott.1905utánugyanislényegébenaz„objektívszociológia”kiindulópont-játfogadtaelazún.belátásoselmélethelyett.Jogelméleténekmegújításaésértékel-méleténekkifejtésesorána„helyesjogról”folytatottvitátamarxistanézeteketvallószociáldemokrata rónai zoltánnal (aki később a Tanácsköztársaság igazságügyinépbiztosa,alkotmányánakkidolgozójaésforradalmitörvényszékeinekmegszer-vezőjelett).aSomló-Rónai vita (1910–1911)[37]azzalálltkapcsolatban,hogyajog

[33] előadásáhozaTársadalomtudományiTársaságbantöbbenishozzászóltak—ígyBognárzsig-mond,Fabrohenrik,FarkasGeiza,harrerFerenc,Jászioszkár,PiklerGyula,PollacsekLaura,szabóervin, vámbéry rusztem és várkonyi oszkár —, s a vitát a Huszadik Század részletekbe menőenközölte;lásd4.évf.(1903)vii.kötet456–471.,497–504.és550–556.[34]LásdHuszadik Század4.évf.(1903)vii.kötet,747–772.,992–994.és994–995.[35] LásdsomlóBódog:Méraykultúrfiziológiája;Mérayhorváthkároly:Biológiai rendűképződ-mény-e a társadalom?; somló Bódog: válasz Méraynak. Huszadik Század 6. évf. (1905) Xi. kötet,310–324.,464–466.és466–467.,valamintsomlóBódog:Politikaésszociológia.Mérayrendszereésprognózisai.Huszadik Század 7.évf.(1906)Xiii.kötet,369–381.LásdmégMadzsarJózsef:észrevéte-lekMérayorganikuselméletéhez.Huszadik Század 6.évf.(1905),Xi.kötet,389–405.[36]avitafőbbdokumentumai:PiklerGyula:Lélektanéstársadalmitudomány.nyíltlevélsomlóBódoghoz.Huszadik Század8.évf.(1907)Xv.kötet,113–120.o.;somlóválasza:uo.,209–219.;PiklerGyula:„objektívszociológia”ésinduktívlogika.=Huszadik Század 8.évf.(1907)Xv.kötet,229–235.ésPiklerGyula:az„objektívszociológia”visszavonása,az„epifenomenek”ésaz„anyagcsererend-szerek”. Huszadik Század 8. évf. (1907) Xv. kötet, 301–318.; Méray horváth károly:Tudomány ésvesébelátás.MegjegyzésekPiklerGyulamúltkoricikkéhez.Huszadik Század8.évf.(1907)Xv.kötet,456–458.;somlóBódogviszontválasza:uo.,458–471.LásdmégLáncziJenőírását:aszociológiakétmódszere.A Munka Szemléje (1907)14–19.számok.[37] somló a Huszadik Században tette közzé A jog értékmérői című írását, amit rónai ugyanottbírált:rónaizoltán:ahelyesjogtudománya.Huszadik Század 11.évf.(1910)XXii.kötet,269–283.somlóválasza:uo.,390–395.avitafolytatásarónaizoltán:erkölcsiérzelmekéstársadalmiérdekekajogpolitikában.Huszadik Század11.évf.(1910)XXii.kötet,503–508.;somlóBódog:Mégegyszerahelyes jogról.Huszadik Század12.évf. (1911),XXiii.kötet,71–73.;rónaizoltán:értékmérésésérdekmérlegelés.Huszadik Század 12.évf.(1911),XXiii.kötet,219–223.;somlóBódog,Újbólahelyesjogrólésegyhelytelencikkről.Huszadik Század12.évf.(1911),XXiii.kötet,344–346.avitáróllásdszegő,1993,73–88.ésszegő,1994,343–364.

14

ta

nu

lmá

ny


értékelésekormittekinthetünkértékmérőnek,shogyenneksoránelméletikövet-kezetességgel használhatjuk-e a „fejlődés” eszméjét. az egykori evolucionistagondolkodóerreakérdésremárhatározott„nem”-melválaszolt.végül,amikorbrüsszelikutatásieredményeitamarxistakarlkautskymegkérdőjelezte,akkorazún.ősgazdaságtémájakapcsánveleispolemizált.[38]

akülönbözővitákellenérekortársaiáltalábanisvisszahúzódó,csendestermé-szetűtudóskéntírtáklesomlóBódogot.az1903-asafférjautántudatosanvonultvissza a nyilvánosságtól; ady nyilatkozat-tételre vonatkozó kérését így utasítvael:ő„nemtudanapiközönségízléseszerintírni,sszólniaktuáliskérdésekhez”,„csakamagatémáiközött,se témákillőhelyénvanotthon”,és„nemóhajtja,hogyalapoknyilvánosanpertraktálják.”1905/06-tólegyreinkábbcsakszakmaikérdésekkel foglalkozott. ennek volt része, hogy nem vállalt előadást azokonaszakmaiösszejöveteleken,amelyekenavitákataszokásosközéletivélemény-különbségeketmeghaladópolitikaiellentétekhatottákát—márpedigilyenekbőlakkor issokakadt. ilyenvoltpéldáulaMagyarorvosokésTermészetvizsgálók1905.éviszegedivándorgyűlése,[39]valamintaszabadtanítás1907.évipécsikong-resszusa,ahol Pikler Gyula „nagy harci akciót tervez[ett]”, például az ott aktívszerepetvállalóProhászkaottokárellenében.[40]amagyarértelmiségetakkoris,azótaisjellemzőharciakciókbannemakartrészvenni,sfeltehetőlegazért,mert

[38]LásdFelixsomló:Der Güteverkehr in der Urgesellschaft. Brüsszel–Lipcse[Bruxelles–Leipzig],MischundThron,1909.,magyarulsomlóBódog:agazdaságőskorából.Huszadik Század 10.évf.(1909)XiX.kötet,1–9.és121–136. abírálatokkarlkautsky:urgesellschaftundMarxismus.Neue Zeit. 1909,november19.ésd.[danielarnold]:somlóBódogderGüteverkehrinderurgesellschaftcímű könyvéről. Huszadik Század 10. évf. (1909) XX. kötet, 95–97. a viszontválasz: Felix somló:urwirtschaftundmarxistischeortodoxie. Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie 3.évf.(1910)3.szám,391–394.éssomlóBódog:ősgazdaságésmarxizmus.Huszadik Század11.évf.(1910),XXi.kötet,130–133.[39]„Piklernagysúlythelyezrá,hogyTeistartselőadást”—írtanekiGratzGusztáv(A Társadalom-tudományi Társaságirataiból,oszkkézirattár,analekta,5967.sz.)—,őazonbaneztmégsemtettemeg,mintegyelébemenvekésőbbielhidegülésüknek.[40]akongresszusegyekkorszületőintézménnyel,afelsőoktatásonkívüliemeltszintűoktatás,azún.„népoktatás”kérdéseivelfoglalkozott,sa„közgondolkodás”ésaközéletiideológiaformálásábanjátszottszerepet.aliberálisok,aszocialistákésapolitikaikatolicizmusképviselőiegyarántfontosnaktekintettéknézeteikterjesztésétilletően,sbármilyfurcsais,attitűdjeikben,mindenkülönbözőségükellenéreis,voltvalamiközös.Jászioszkárpéldáuleztírtasomlónakegylevélben:„amitörekvése-inketkortársainkétólazkülönböztettemeg,hogymi[...]nemcsupánbékésenkérőzniakartunkegytudományosjászolmellett,nemcsakderékmonográfiáklétrehozásáravágytunk,hanemfelakartunkrázni egy sötét, elmaradt ország lelki életét is… Úgy a közérdek, mind a magánérdek azt követelitehát,hogyveddkiarészedettovábbraisabbólamunkából,melyetelkezdettünk…végül is tégedkötelezamúltad,ésmostnemkezdhetedelaz»érdekmentes«tudománythirdetni.”(LásdJászilevelesomlóhoz1907.október12.lásdJászi,1991,154–156.)a„másikoldalon”,apécsikatolikusnagygyű-lésenProhászkaottokárígyfogalmazott:anépművelésbe„nekünkkatholikusoknakbelekellmenni,haszabadkőművesektartják isakormányrudat,hasokan leszünkott,miadunkakkor irányt. […]ha nép fölvilágosításról van szó, akkor a szabadtanítás fórumában mindenek előtt részt kérünk akereszténységnek.”(Lásd Pécsi Közlöny,1907.augusztus29.1–2.idézi:http://kisszoltan.freewb.hu/irastudok-szoharcai/#_edn81).az1907-espécsikongresszusrólegyébvonatkozásokbanlásdkáich,1976,65–72.


sosemfogadtaelaz„azéatér,akielfoglalja”felfogássaljárószerepeket.ugyan-ilyenalaponnemvállaltael1908-ban,hogyközreműködjönaGalilei-körkolozs-várifiókegyesületénekmegalakításában.[41]

1910után—miközben folyamatosanszemélyileg iseltávolodott régipolgáriradikálistársaitól—barátaitelsősorbanakolozsváriprofesszortársaiközülválasz-totta.Új baráti körénektagjaitöbbekközöttafilozófusPaulerákos,anyelvészGomboczzoltán,aközgazdász-jogásznavratilákosésaközjogász,politikatudóséspublicistarézMihályvoltak.Politikaivilágszemléletétilletőennemegyközü-lükkonzervatív.visszavonulásához—lelkihabitusánésszemélyiségén,valamintatudományésanapipolitikaviszonyárólvallottelviálláspontjántúl—valószínű-legazishozzájárult,hogymagánéletébenisfolyamatosmegpróbáltatásokérték.

ilyenekre korábban is sor került. Testvére, Gusztáv, már évekkel korábbanöngyilkosságot követett el (1900),[42] hochstätter rózsával kötött eljegyzésepedigszámárakellemetlen„nyilvánossuttogások”közepettebomlottfel(1905).az addig titokban tartott jegyességet ugyanis antal sándor nagyváradi író ésújságíró,aNagyváradi Naplószerkesztőjeúgytettepublikussá,hogy„aszegényerzsiről” és „a nagy Tudósról” szóló novellájában nem éppen a legjobb szín-ben tüntette fel a vőlegényt.[43] Magánélete mindazonáltal rendeződni látszott,ám — mint később kiderült — ez csak látszat volt. 1907-ben házasságot kötött

[41]afelkéréstTurnowskysándorerdélyiszociológus,jogászésújságírótolmácsolta.somlóazon-ban — mint később írta — „nyíltan kijelentette előttünk, hogy az a meghurcoltatás, amelyben párévvelezelőttnagyváradijogakadémiaitanárságaidejénrészevolt,bénítólaghatotttudományosmun-kásságára,sezértnemhajlandóamimozgalmunkbanaktívszerepetvállalni.”idézikupa,1998,46.(aGalileikörolyantudományostársaságvolt,amelyatársadalomtudományokművelésétésasza-badtudományoskutatásfeltételeinekbiztosításáttűztekicélul.PiklerGyulaalapítottaésnevezteel1908-ban, s eleinte Polányi károly elnöklete mellett működött. Folyóirata a Szabad Gondolat volt.aTársadalomtudományiTársasághozhasonlóanpolitika-mentességre,azazapolitikaipártokbefolyá-sánakelkerüléséreésanapipolitikátólvalófüggetlenségretörekedett,eztazonbannemsikerültelér-nie,mertlassanként„birtokbavették”abaloldaliszociáldemokratákéskicsitkésőbbaforradalmárok.)[42]ennekkapcsántanulságosPiklerGyulalevélbenmegfogalmazottfigyelmeztetése:„Mélyenmeg-rendülveértesülökróla,hogysomlóGusztáv,kinekgyászoshalálárólazújságokbanolvastam,öcsédvolt.Úgylátszik,avalóélettőlmegsebzett,szebbutánvágyódólélekvoltőis,mintte.rád,szüleidrevalótekintettel,azakötelességhárulezután,[hogy]eztazéletetkevesebbcsüggedéssel,többdaccalvégigküzdeni,vagyhakell,[végig]szenvedni[akard],minteddig.”(Pikler Gyula levelei Somló Bódog-hoz,1900.november2.oszkkézirattár,Levelestár.)[43]Példáulígyfogalmazott:„Tény:élegylány,akitmindenismerőseszeret.azországraésvilágraszólózsenikpedigrajonganakérte.[…]erzsinaiv.Boldoggátesziaz,hogyalegnagyobbembereksze-retik,beszélnekvele.alegnagyobbemberekpedig(kedvesbarátom,óvakodjéktőlük!)gondnélkülélvezikennekacsudálatosnőnekatársaságát.haolyannagyonszeretik,miértnemveszikelfelesé-gül?—kérdeziön.Magamisgondolkoztamrajta.egyikokaz,hogyanagyokérdekesek,misztikusakakarnakmaradni.Féltékenyensimítjáklemagukkörülaföldet,társulcsakhatározottankisembertvesznek,hogysajátnagyságukannálszembetűnőbblegyenabámulókelőtt.aztakarják,hogyegyé-niségükállandó,rejtélyesproblémakéntlebegjenazemberiségelőtt.Mindigkutassák,sohaneértsékmeg[őket]…”stb.Lásdantal,1905,23–30.azesetrőllásdmégJászi,1991,103–104.

16

ta

nu

lmá

ny


Bánóczi Margittal, aki már korábban is baráti köréhez tartozott.[44] Felesége —Bánóczi József filozófus, irodalomtörténész, rabbiképző intézeti tanár lánya,aTháliaTársaságotalapítóBánócziLászlótestvére—eredetifoglalkozásaszerinttanárnővolt,későbborvosidiplomátszerzettésbakteriológuslett.a„szép,deszeszélyes”asszonnyalugyanakkorcsakegysevele,senélkülejellegűkapcso-latrajutott:ötévházasságután,1912-benelváltak,1914-benújraösszeházasod-tak,majdújraelváltak.1919-benszakítottakvéglegesen,amikormárbarátokkéntsemtudtakkapcsolatbanmaradni.1915-benmeghaltédesanyja;anapot,amikorezmegtörtént,egyiklevelében„életelegszomorúbbnapjának”nevezte.Teljesenmagányossávált:„egyedülazegészházban42esztendőmmel”—írtaNaplójába.

a mindennapi élet nehézségeivel szemben a tudomány adott számáramegnyugvást:„haeddignemtudtamvolnaelégbizonyosan—írtaNaplójába—,mostgyőződnékmegróla,mennyirehivatásomnekematudomány,smennyirenincsenegyéb,amiennyirebetudnatölteni.”Legjelentősebbszakmai-tudomá-nyoseredményeitaszóbanforgóévekben(1910–1917)érteel,sekkortettszertnemzetközi elismertségre is.[45] az i. világháború kitörése és menete egy ideignemhatottkisorsára,debefolyásoltagondolatait:Naplójaszerintnéhányhéttelaháborúkitöréseutánmárpacifistavolt,[46]saháborúsévekfelerősítettékbenneanagyhatalmakimperializmusávalkapcsolatosfenntartásaitis.

[44]abarátikörbetartozó„hölgykoszorú”tagjaitszladitskárolymégaTársadalomtudományiTár-saságbantartott1903-aselőadásautánírottlevelében(lásdfentebb,aholarrólpanaszkodott,hogya„hölgyekközelségezavartakisséazeszecskéjét”)ígyjellemezte:„aháromkislányegészforradalmatokozotttársaságunkban;legalább[is]úgylátom,hogytársasgondolatainknagyrészeehármascsil-lagzat körül forog. Margitkával könnyen összebarátkoztunk, s valóságos virágcsatákat vívunk gon-dolatainkkal,ezakislány,alegpompásabbkamerád,akitképzelnilehet.Manzi[vagy:Mauzi]irántinagyrabecsülésemisnőttön-nő;határozottankiválóegyéniségezakislány,samellettszép,nagyonszép!csakrózsikairántnemváltoztakérzéseim:mertezakislányazelsőperctőlfogvaugyanaztamélyrokonérzéstkeltettebennem,amelyváltozatlanulmegmaradiránta.demamégismégbájosabbvolt,mintbármikorésolyanvégkép[p]okos,természetes,harmonikus.halehetneegységbefoglalniazáltalukkeltettsokfélebenyomást,aztmondanám:Margitelragad,Mancziimponál,rózsikamegin-dít.”(Szladits Károly levelei Somló Bódoghoz1903.április5.,oszkkézirattár,Levelestár.)ahölgyekakövetkezők.Margitka:BánócziMargit,akinek1903-banmégszabóervinudvarolt,sakitkésőbbsomlóvett feleségül;Manzi [Mauzi]: Jászialice, Jászioszkárésviktor testvére,1901-tőlMadzsarJózseffelesége;Rózsika:hochstadterrózsi,akiekkormártalánsomlóBódogjegyesevolt.[45]ekkoralakítottakiazelismertségfeltételétjelentőintézményesnemzetközikapcsolatrendszerétis:1910-tőlvoltanemzetköziJog-ésGazdaságfilozófiaiegyesület(Internazionale Vereinigung für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie) tagja,1912-tőlválasztmányitagja;1912-benabrüsszeliszocioló-giaiintézetáltalszervezettún.Intermédiaire Sociologique választotttagja;1912-tőlanémetszocioló-giaiTársaság(Deutsche Gesellschaft für Soziologie)tagja,1916-tólválasztmányitagja.[46]„amaikulturemberszükségképpenháborúellenes.”„apolitizálástólmégjobbanelvehetiaked-vétazembernekezaháború...haezavégsőratio,amelymindenpolitikamögöttottlappang,samelyidőnkéntelőtör,minekaztavékonyszövedéketszövögetni,amelyezeketaborzalmakateltakarja?hogyidenekerülhessenasor,ezvolnamindenvalamirevalópolitikánakegyetlenérdemesvezérelve.”(Napló,1914.szeptember6.és15.)


szakmaipályáját—tanítványarólaírottnekrológjaéséletrajzanyomán[47]—évti-zedeken át két nagy szakaszra volt szokás osztani. eszerint első korszakábanszociológiaikérdésekirántérdeklődött,sfőlega társadalom fejlődésénekprob-lémái foglalkoztatták,amásodikbanpediga jog alapfogalmaitdolgoztaki filo-zófiai keretekközött,hozzálátvaegy jogiértékelméletkidolgozásához is.ekétkorszak részletezése során aztán, a konkrétumokra térve, a hazai tudományosfolklórmeglehetősenkötetlenülértelmezteésértelmezieszakaszokjellemzőit.a második korszakát például jellemzően „újkantiánusnak” vagy „újkantiánusjogfilozófiainak” mondják,[48] s amíg egyes szerzők pályájának „szociológiaiés jogfilozófiai” szakaszait, addig mások „pozitivista tudományfelfogását” és„újkantiánusjogszemléletét”különböztetikmeg.néhatalálkozunkaz„evoluci-onista”és„objektív”szociológiaikorszakainakelhatárolásávalis.kétfő„alkotóiperiódusa”közétöbbenegyátmenetiidőszakot(1907–1910)iktatnak,amikorisa szociológia jellegével kapcsolatos álláspontjának módosulása már jeleztea változást, értékfilozófiai érdeklődése pedig elkerülhetetlenné tette azt. Máselemzőkszerintgondolkodóipályájánegyharmadik fejlődési szakaszt isérde-mesmegkülönböztetni;ezt„azismeretelméletikérdésekfeléfordulása”jellemzi.[49]

egyfrissszempontokatfelvetőmunka[50]háromalkotóikorszakotkülönítelpályáján,deegybenazt isállítja,hogyezeketatudományos objektivitásra valótörekvése[51]egyszersmindösszeiskapcsolja.eszerintmindenkorszakábanarratörekedett,hogyolyantudásrategyenszert,amifüggetlenatudóstólmintmegfi-gyelőtőlésannakszemélyesértékítéleteitől.háromkorszaka—ti.koraiszocioló-giai,aklasszikusanalitikusjogelméleti,éskéseiismeretelméletikorszaka—csakabbankülönbözik,hogymikormelyikmódszerttartottaazobjektivitásleghitele-sebbmódszerének,smindegyikkorszakváltásnakegyazzalkapcsolatoscsalódásazelőzménye,hogyvalamelyikmódszerenemműködött.

akárhogy is áll a helyzet alkotói korszakaival,[52] az 1910-es évek első felé-benfolyamatosandolgozottajogifogalmakalapjaitelemzőművén,aJuristische

[47]Moór,1921,17–40.,Moór,1926.4.sk.[48]Lásdpéldáulszabadfalvi,2006,227–241.,valamintszabó2015,462–473.[49] Lásdszegő,1994,343–364.eharmadikkorszakeredményeakéziratbanmaradt,majdMoórGyulaáltalsajtóalárendezettésposztumuszmegjelentetettmunkája,aGedanken zu einer Ersten Philosophie(somló,1926).[50]LásdFunke–sólyom,2013,30–32.és49–86.[51] azobjektivitáseszméjétannyirakomolyanvette, s talánel is túlozhattaolykor,hogybarátaihecceltékmiatta.szladitskárolypéldáulegytréfásversben„objectivBódognak”nevezte.(Szladits Károly levele Somló Bódoghoz.1903.január29.oszkkézirattár,Levelestár.)[52] életművekorszakolásánaktöbbszempontból iselméleti jelentősége lehet.egyrésztennekfé-nyébenállapíthatómeg,hogyMoórGyula„kétkorszak”-teóriájánakvajonnemazvolt-eamotívuma—nyilvánvalóanmestereelméleténekhorthy-korszakbelielfogadtatásaérdekében—,hogya„radikálisgondolkodó”fiatalkoriműveit,melyeksokakszerintaforradalmakatkészítettékelő,„leválassza”anemzetközilegelismert,„politika-mentesnek”tűnő,mérsékeltebbérettkorszakáról.Másrésztennekalapjándönthetőel,hogygondolkodásában„átmeneteket”,sőtegyesekszerintegyenesen„fordula-tot”kell-ekeresni,vagyinkábbazegészéletművönátívelőfolyamatosságot.afelszínenugyanisfőlegazelőbbilátszik,amélybenpedig—jóokkal—azutóbbitfeltételezzük.

18

ta

nu

lmá

ny


Grudlehren,amelyettöbbéves,csendesmunkávalperfektuált.ezlettalegjelen-tősebbés legnagyobbhatáskiváltott írása.Mivelegyberlinikiadónemvállaltamegjelentetését(1916),azekkormárelismertosztrákjogfilozófus,hanskelsenajánlására (akivel egyébként egyik tanítványa, a később marxista filozófuskéntismerttéváltLukácsGyörgyközvetítésévelkerültkapcsolatba)a lipcseiMeinerverlagjelentettemeg(1917).

aXX.századelejénazelméletijogigondolkodásbankétjellegzetestendencianyertteret:azegyikajogváltozását tekintetteaközpontitémájánaksazabbanszerepet játszó társadalmi tényezőket elemezte, a másik azokat a formákatkereste,melyekaváltozásokellenéreisállandóak,sőtazállandóságotbiztosítjákajogban.aJuristische Grundlehreazutóbbikörbetartozott.egyikfőkérdéseazvolt,milyenáltalánosfogalmakhúzódnakmegajogrólvalógondolkodásmögött,shogyvannak-eolyanfogalmaink,amelyekamagánakajogfogalmánakafogalmielőfeltevései?válaszaazvolt,hogyajogfolyamatostartalmiváltozásaiésatörté-netilegesetlegestartalmaimögöttajogi formaállandóésváltozatlan.aváltozótartalomésazállandóformamegismerésekétféletudományosmódszertkíván,sajogtudományrendszerétilletőenisvannakakövetkezményei.azegyikkérdésmindigaz,hogymitírnakelőajogszabályokjogikötelezettségként,amásikpedig,hogy—írjanakelőbármitis—mitkellértenünkajogikötelezettségekfogalmaalatt. ennek alapján a jogtudományok egyik fő fajtáját a jogi tartalomról szólótudománynak (ilyenek a tételes jogtudományok, a jogtörténet és a jogpolitika),amásikatajogiformárólszólótudománynaktekintette(ilyenajogi alaptan).

ajogialaptan (juristiche Grundlehre)azonbancsakegyikrészeajogbölcse-letnek.annakmásikrészeahelyesjogkérdésévelfoglalkozójogiértéktan,mely-nekrészleteskidolgozásátkésőbbretervezte.hamarrájöttazonbanarrais,hogyazértéktanhozegyetikakidolgozásáraleszszüksége,azetikáhozpedig,többekközött, a helyes állítások feltétlen érvényét igazoló ismeretelméletre, vagyis —ahogy nevezte — egy ún. „első filozófiára” (prima philosophia) mint filozófiaialaptudományra.ennekkidolgozásátkezdtemeg1918-ban,aforradalmakhatá-sáraazonban félbehagyta.e tárgyú jegyzeteit tanítványaésutóda,MoórGyularendeztesajtóaláésjelentettemeghalálaután(1926).

aJuristische Grudlehreben a jogelméletegyik főkérdésével foglalkozvaegysajátos jogfogalmat fejtett ki. a német újkantiánus jogfilozófia előfeltevése-ivel egyezően és sok vonatkozásban az angol John austin elmélete által inspi-rálvaajogotarendszerintengedelmességgeltalálkozó,széleskörrekiterjedőésállandó jellegű legmagasabb rendű hatalom — az ún. Rechtsmacht, vagyis jogi hatalom—szabályainaktekintette.ejogihatalommibenléteésjellegeelméleteértelmezőinekegyikfőkérdéselett.[53]ezentúlszámoseredeti,vagymásokáltal

[53] egyikkollégájához írott levelébenakérdést így fejtegeti: „Felfogásomszerint aRechtsmacht,vagyisajogalkotóhatalom,azállamhatalomésaszuverénhatalomfogalmaiteljesenegyetjelentenek.Minthogyazonbanerrőlahatalomrólmárajogfogalmánakkifejtésérőlkellettszólanom,tehátmégazállamfogalmánaktárgyalásaelőtt;nemhasználhattamazelfogadottabb„staatsmacht”kifejezést,•


kezdeményezett,deegyedimódonértelmezettfogalmatfejtettki;ilyenpéldáulaz„ígérőjog”koncepciója.

akönyvetmegjelenésekorigenkedvezőenfogadták.akorszakvezetőnémetésosztrák jogfilozófusaiközülrudolfstammlerésJuliusBinder,a fiatalabbakközülpedigadolfMerklésalfredverdroßlevélbenkerestékfel.anémetkultúr-jogászésjogfilozófus,Josephkohlerelismerőrecenziótírtrólaazegyikjelentősfolyóiratban,anémet-franciarobertredslobaközjogászokszámáraismertette,aszlovénszármazásúnemzetközijogászésjogfilozófus,LeonidasPitamicpedighosszanelemezteazosztrákközjogiszemlében.[54]Pozitívanrecenzeáltaaműveta nagyszebeni születésű német közhivatalnok és jogtudós, henrich Walter és(néhány évvel később, így azt szerzője már nem olvashatta) a német büntető-jogász, ernst Ludwig von Beling is.[55] kedvező volt a mű hazai fogadtatása is.a hazai jogtudomány vezető képviselői — szászy-schwarz Gusztáv, szladitskároly,FinkeyFerenc—levélbengratuláltakaszerzőnek,smintilyenkormegesikvolt,akirögtönmegisígérte,hogyrecenzióbanfogjaértékelni(nohanemtettemeg).BárdJózsefésBolgárelekugyanakkorelismerőrecenziótírtrólaaHusza-dik Században,illetőlegazAthenaeumban.[56]Tízévmúltánmegjelentmásodikkiadásais,MoórGyulabevezetésével.szerzőjeakkormárnemélt.1973-banegyfacsimile kiadásokra szakosodott német kiadó újra megjelentette. az 556 olda-las könyvnek magyarul egy rövidke részlete jelent meg 1977-ben, mintegy hatoldalon;azelmúlt99évbenazonbansenkinemvetteafáradságot,hogymagyarnyelvre fordítsa. ezt a méltatlan helyzetet némileg enyhíti, hogy szerzője, márbudapestiéveiben,magyarulkivonatolta,és133oldalasvázlatátegyún.kőnyo-matoskiadványbanmég1920-banmegjelentette.

nemsokkalapolgáridemokratikus forradalomkitörése (1918.október30/31.)utánakolozsváriszociáldemokraták,akikkelközelikapcsolatbanállt,főispánnáakartákkineveztetni.eztszerettevolnaelkerülni,shogymegakadályozzaadolgot,Budapestreutazott,aholrégibarátaiközültöbben,ígyJászioszkáréskunfizsig-mond,aforradalomnyománminisztereklettek.nemgondolta,hogycsöbörbőlvödörbejut.„Megérkezem,Jászihozmegyek—írjanaplójába—,sminthavalami

hanema jogotalkotóhatalomrólkellettszólnom.ezahataloma joggalegyidejűlegmegteremtiazállamot is,ezaszuverénhatalomazállamban,mégpedigezahatalomamagaegészébenavolta-képpenszuverénhatalom;ehatalomnakegyeskomponensei,pl.fejedelem,parlament,aparlamentegyesházai,tulajdonképpenegymagukbannemisalkotnakmegannyiszuverénhatalmat,hanemcsakegyetamagukösszességükben,azegységesállamhatalmat,amelyegyszersminda legfőbbfokonajogotalkotóhatalomis.atöbbesszámban[álló]ún.államhatalmakennekalényegeszerintegységeshatalomnakholműködésiirányait,holalkotóelemeit,holszerveitjelölik,mígazafogalom,amelyetamagukösszességükbentesznekki,az irodalombangyakrannemszerepel.eztakarnájelenteniaRechtsmacht.”(Somló Bódog levele ismeretlenhez. 1918.szeptember26.oszkkézirattár,Levelestár.)[54] LásdArchiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie 11.évf. (1917–1918)284–288.,Archiv des öffentlichen Rechtes,37.évf.(1918)4.sz.485–488.ésÖsterreichische Zeitschrift für öffentliches Recht 3.évf.(1918)6.sz.734–757.;valamennyiújranyomva:somló,1999,73–101.[55]henrich,1918,73–76.ésBeling,1925,50–83.[56]LásdBárd,1918,346–354.ésBolgár,1918,556.

•

20

ta

nu

lmá

ny


forgószélbekerültemvolna,amelybesodoraboszorkánykonyhába.anapesemé-nyearománultimátum.Jásziaradrakészül,hív,hogyénistartsakvele.közbenaminisztertanácsegyüléséreiselhívnak,hogytájékoztassamőketakolozsváriviszonyokról.”[57]ekkorrövididőreaJászioszkáráltalvezetettnemzetiségügyiMinisztériummunkatársalett,srésztvettazaraditárgyalásokon.[58]

azerdélyihelyzetbizonytalanságaiközepettearraazelhatározásrajutott,hogyáttelepülBudapestre,súgy intéziadolgokat,hogykolozsvárikatedrájánMoórGyulafolytathassamunkáját.1918novemberébenakárolyi-kormánykultuszmi-nisztere,LovászyMárton—BerinkeydénesakkoriigazságügyiminiszterésJászioszkárkezdeményezésére—leiratotküldöttabudapestijogikarra,jelezve:fontosállami érdek fűződik ahhoz, hogy somló Bódog a fővárosban tevékenykedjen.aleiratszerintaminiszternekezakezdeményezésenemkívánjaérinteniazegye-temiautonómiát,csupánarendkívülikörülményektettékszükségesséadolgot.ajogikartanácsa1918.november20-ánúgydöntött,hogysomlóBódogot—akiazelőterjesztőszerint„nemcsakmintkiváló tudós,hanemmintkiváló jelleműemberésönfeláldozó,hűségesbarát”—meghívjaazakkorlétrehozott„általánosjogtanés jogiencyklopedia” tanszékére, s tetteeztolymódon,hogykikötötte:tanári működésének megszűnése esetén tanszéke is megszűnik. vagyis egy újtanszéketkreáltakszámára.akaritanácsjegyzőkönyveszerintmindez„mindenszabályszerűeljárásmellőzésével,példanélkülállógyorsítotteljárásmellett”,detitkosszavazássalmeghozottegyhangúdöntésalapjántörtént.edöntésalapján1918.december3-ánkineveztékprofesszornakabudapestiegyetemjogikarára,sdecember20-ánleistetteazesküt.[59]ekkorabbanbízott,hogysikerülfolytatniafilozófiaitanulmányait,serretekintettel(párhéttelkésőbb)mégaJogászszövet-ségáltalfelkínáltalelnökiszéketsemfogadtael.

néhány hónap múlva egy újabb komoly döntést kellett meghoznia, merta budapesti egyetem a politikai küzdelmek középpontjába került. ennek azvoltazoka,hogyaz1919. január19-énhivatalbalépettBerinkey-kormánymegkívántareformálniazegyetemet,sebbenaforradalmiidőkegyébproblémáihozképestcsekélyjelentőségű,deegyértelmiségimúlttalrendelkezőminiszterekbőlállókormányszámárafontosnaktűnőügybenaztánösszecsaptakazindulatok.a kormány ugyanis a reform keretében új professzorokat is ki kívánt nevezni,

[57]LásdNapló,1918.december31.[58]arománnemzetiTanács1918.november9-énmemorandumotterjesztettamagyarkormányelémintegy26vármegyényiterületrevonatkozóterületiköveteléssel.amagyarkormány—aMagyarnemzetiTanácsdöntésealapján—november13-ánpolitikusokbólésazerdélyikérdéstismerőszak-emberekből(Bethlenistván,BánffyMiklós,Barcsayandor,vinczesándorésmások)állóküldöttségetküldöttaradra.etárgyalásokonaJásziáltalvezetettküldöttségtagjakéntsomlóBódogisrésztvett.azegyikalkalommalegy—valószínűlegJászioszkárelgondolásaittükröző—kanton-tervezetetter-jesztettelő,melynekbevezetésétamásikfélnemtámogatta.atárgyalásoksikertelenekvoltak,sokanakkoris,későbbis,mégazoklétjogosultságátiskétségbevonták.[59]kolozsvárraegyébként1918karácsonyánakszentestéjénbevonultarománhadsereg;snéhányhónappalkésőbbabudapestimagyarkormányproforma„engedélyezte”atanárikarszámára,hogyhűségesküttegyenarománállamnak.


amit—bárakinevezésnemérintettearégiekstátuszát—atanárikarellenérzé-sekkelfogadott.

abudapestiegyetemjogikara—amiazutókorértékeléseszerint„atudományoséspolitikaivaskalaposságdohosbagolyfészkének”voltmondható[60]—márakortár-sakszemébenisolyankorszerűtlen,avíttésszétkorhadtintézményvolt,[61]aholcsakafőhercegekésúripolitikusokneveléséhezértenek,akorszellemetazonbannemértik.kunfizsigmondoktatásiminiszter—azért,hogynekelljenkikérnieegyilyenkarvéleményét—leiratot intézettazegyetemhez,melybenközölte:„aforradalomszellemivívmányainakbiztosításavégett”hétújprofesszortnevezettkiajogi,majdkésőbbtovábbiakatabölcsészetikarra,sakinevezéseketa„függetlentudományosközvéleményellenőrzésealáhelyezte”.[62]ahétújtanár—ágostonPéteramagánjog,FarkasGeizaazagrárpolitika,Jászioszkáraszociológia,kovácsGáboratársadalmigazdaságtan,rónaizoltánapolitikaitudományok,vámbéryrusztemakriminológiaésvargaJenőagazdaságpolitikatanszékérenyertkinevezést—jelentőstudományosteljesítménnyelrendelkezett(bárnemmindegyikükfeleltmegmindenfeltételnek).[63]kinevezésükugyanakkornemazegyetemiszokásokszerinttörtént.amintazvárhatóvolt,akartanáraitiltakoztak(1919.január29.),mertaminiszternemkérteki—sígy

[60]Litván,1973,39.[61]azismertíró,nagyLajospéldáulígyemlékezettvisszaaz1900-asévekelejénottfolytatotttanul-mányaira:„ajogikartanárai…[között]sok volt az olyan, akit tudósnak nemigen lehetett nevezni, akikellőtudományhelyett inkábbfelsőbbhatalmasságok protekciójávalszereztemegatanszékét,mint csarada János vagy Timon ákos. Mások, a több képességgel rendelkezők is… valami barbár fölényeskedésben szenvedtek, lehet, hogy belső kisértékességük érzete miatt. nagyképűek voltak,zárkózottak,merevek,néhadurvák.ezekbőlatulajdonságokbólnéhánymárabölcsészetikartaná-rainálfeltűntnekem,bárottmindenképpenjobbvoltahelyzet.[…]ajogikaronazutánfelvonultakelőttemadíszpéldányok.Messzetúlszárnyaltákazénközépiskolaitanáraimat,dehátígyislehetettrendjén,merthiszenőkegyetemitanárokvoltak,arangsorbanmagasabbanállók.Gyönyörűjelenségvolt,mondjuk,Timonákos,akimagyaralkotmány-ésjogtörténetetadottelő.voltegykönyve,amelynyomtatásbannemjelentmeg,hanemmásfélesokszorosításbanforgottközkézen,selőadásaiabbólálltak, hogy szóról szóra felmondta ezt a dagályos stílusú könyvet; feleletül is csak azt fogadta el,haszószerint idéztekakönyvéből.erről juteszembeazelőadások általános gépszerűsége:adiáknemkérdezhetettsemmit,atanárúrcsakbeszélt,defelvilágosításokkalnemszolgált,kételyeiasajátkis tudományához tartozókérdésekrőlnemvoltak, szentírásnakkellett tekintenünkmindent,amitmondott.[…]atanárokamagukszűkkörűtudományánakmonomániás rabjaivoltak,szellemi impo-tenciájukatgőggeltoldottákmeg.akkoriban,akilencszázaséveklegelejénlettekazegyetemirendestanárok méltóságos urakká. ez a cím némelyiknek szinte elvette az eszét. […] Megtörtént, perszeeleinte,hogyegy-egydiáknagytájékozatlanságában»tanárúrnak«szólítottaatanárt,példáulkmetykárolyt,aközjogászt.kmetyjöttafolyosón,amagakülöneleganciájában,szürkezsakettban,fejénszürkecilinderrel,adiáknaksürgőskérelmevolthozzá,elébesietett,ésígyszólt:»Tanárúr,kérem,bocsánategypercre…«kmetymegállt, végignézett rajta, és ígyméltatlankodott: »Miértnemszólítmindjártkollégaúrnak?«ésfaképnélhagyvaadiákot,bementaszobájába,sbelülrőlkulccsalbezártaazajtót.”(LásdnagyLajos:A lázadó ember,208–209.Megjelent:„Gondolkodom,tehátmárnemso-káigleszek.”részleteknagyLajosönéletrajziköteteiből.Ponticulus Hungaricus[internetesfolyóirat]Xi.évfolyam(2007.május)5.szám[kiemelések:T.P.].)[62]Uo.,40.azügyrőlrészletesenlásdLitván,1968,401–427.[63]abölcsészetikarraekkorneveztékki—ugyancsakakarvéleményénekkikérésenélkül—LukácsGyörgyöt,BabitsMihályt(akiannyibannemfeleltmegaformaikinevezésifeltételeknek,hogynemvoltdoktorifokozata),révayJózsefetésFülepLajost.

22

ta

nu

lmá

ny


tulajdonképpensemmibevette—véleményüket,ésezzelmegsértetteazegyetemiautonómiát.aminiszterezzelszembenúgynyilatkozott,hogydöntése„elkerülhe-tetlenülszükségesforradalmitény”volt,ezértfenntartjaazt.erreakaritanácseluta-sítottaazújprofesszorokfelesketését(1919.február3.),amimunkájukmegkezdésé-hezlettvolnaszükséges.azújdonsültprofesszorokezekutánaMinisztertanácselőtttettékleesküjüket,akormánypedigazegyetemkormánybiztosáváneveztekiJászioszkárt,akinekelsőintézkedéseazvolt,hogyfelfüggesszeajogiésabölcsészetikarautonómiáját,sakorábbanválasztottdékánokhelyébeújakatnevezettki.

somlóBódognak—akiakarprofesszorakéntakaritanácsonszavazatijoggalrendelkezett—ebbenahelyzetbenaztkelletteldöntenie,hogyaszokásokkalésaszabályokkalnemegybehangzómódonkinevezettkorábbibarátai,[64]vagyazegyetemiautonómiafontosságáthangsúlyozóújkollégáimelléáll-e.szavazatávalelfogadja-eapolitikailagesetleghelyesnektartott,deazthelytelenmódonérvé-nyesítődöntést,vagyannakelutasításáthelyesli?régibarátait, sőtegykorielvitársait támogatja-e, vagy a tudomány és az egyetem függetlenségét védelmezi?ebben a helyzetben úgy döntött, hogy az egyetem és az egyetemi hagyomá-nyokszámárafontosabbakaforradalmárrálettrégibarátoknál,sazőszemébenigazán lényeges elvek fontosabbak az elvi társaknál, akikkel persze már régennemugyanazonelveketvallották.akaritanácsülésénmindatiltakozásesetében,mindazesketésmegtagadásátilletőeneszerintszavazott.[65]„kijelentettem–írtanaplójába néhány nappal később –, hogy ilyen körülmények között semmifélemunkábannemvehetekrészt,[66]elhatároztam,hogymégazesetlegmegtartandókari ülésektől is távol tartom magam, és visszatérek a filozófiához, boldogan,hogyvégeavégetnemérőüléseknekésjegyzőkönyvkészítésnek.Magatartásomakormánykörökben,minthallom,nemcsekélymegütközéstkeltett.”[67]Másnaphozzátette: „az aktivitás, a cselekvés világa, a maga százféle követelményével,amelyet a benne élőkkel szemben támaszt, alapvető irracionalitásával, amelyott is folyvást elhatározásokat követel, ahol ésszerű döntést hozni nem lehet,mivelképtelenségmindentényezőtszámításbavenni—ezavilágazénlegádá-zabbellenségem,márafuvallataisméregazénszámomra.ezavilágaszellemikoncentráció,azelmélyedésésmagábaszállásesküdtellensége.”[68]

[64]Jászioszkárésvámbérirusztemrégibarátjavolt,rónaizoltánkorábbivitapartnere,ágostonPéterpedigazonkétnagyváradiprofesszoregyike,akik1903-bannemírtákaláazőtdenunciálóésfelfüggesztését javaslatbahozó levelet. (amásikprofesszortársa, akikiálltmellette,MagyaryGézaperjogászvolt,ekkormárabudapestikaronoktatott.érdemesmegjegyezniaztis,hogyakinevező,kunfizsigmond,valamintahétkinevezettközülhárom—ágoston,vargaésrónai—későbbaTanács-köztársaságnépbiztosalett.)[65]erreabbólkövetkeztethetünk,hogyNaplójábanaz„egyhangútiltakozás”és„egyhangúállásfog-lalás”kifejezésekkelírtaleatörténteket.(Napló,1919.január29.ésfebruár3.)ebbőlaziskikövetkez-tethető,hogyazokatPiklerGyulaistámogatta,akiekkormégakaritanácstagjavolt,tehátőisrégiharcostársaiellenszavazott,amennyibenjelenvoltazüléseken.[66]afordulatarravonatkozik,hogyajogászképzésreformjánakelőkészítéséndolgozott.[67]Napló,1919.február9.[68]Napló, 1919.február10.


ámaztcsakhitte,hogyasorskegyesleszhozzá,sa„szellemikoncentrációésazelmélyedés”idejejönelszámára,vagyisnemkelltöbbhasonlódöntésthoznia.

a Tanácsköztársaság alatti tevékenységének részleteit nem nagyon ismerjük(naplót1919.április15-igvezetett),deegészenbiztosaklehetünkabban,hogynemvállaltbenneszerepet,semtollal,sem(mintegyesértelmiségiek)pisztolytáskávalazoldalán.valószínűlegdolgozottÁllambölcseleti jegyzetein.naplójába1919.ápri-lis11-éneztírtabe:„éstovábbtekerődzikavöröstűzköröttünk.TanácsköztársaságBajorországban,Braunschweigben.nyugtalanságszerbiában,Prágában,olaszor-szágban,Párizsban.alegérdekesebbidőegyállambölcsészszámára.”[69]

aforradalmakutániőszönazegyetemitanácsúgydöntött:miközbenaTanács-köztársaságalattikinevezésekeleveérvénytelennektekintendők,az1918.októ-ber31.és1919.március21.közöttiekpedig—ígyazövéis—felülvizsgálandók.avizsgálateredményekéntafentihétprofesszort,másokkalegyütt,megfosztot-tákkatedrájuktólés„örökrealkalmatlannak”nyilvánítottákőketazoktatásra.[70]somlóBódogkinevezésétezzelszembenajogikartanácsaegyhangúszavazással„fenntartandónak”nyilvánította,azegyetemtanácsapedig1920.január30-ánőtmagát„igazoltnak”jelentetteki.

Talánsenkisemtudjamegmondani,ilyenelőzményekutánésegyilyentörté-nelmi helyzetben ez a döntés vajon megnyugvást hozott-e számára, vagy éppellenkezőleg, lelkilegfelzaklatta,megzavarta,esetleg„megszégyenítette”.[71]eztazértnemleheteldönteni,mertnemlehetkétségeketkizárómódonmegítélni,hogy azt ő maga vajon a múlt felől, egész addigi pályafutása fényében nézte-e(s nekünk is így, ennek ismeretében kell értékelnünk helyzetét), vagy a jövőfelől.shaesetlegajövőlehetőségeifelől,vagyígyismérlegelteahelyzetet,smiebbenesetlegkövetjükőt,akkorazőszóbanforgójövőrőlalkotottelgondolásaiésamiarrólalkotottismereteinkeltérésénekmértéke,valamintazezzelkapcsolatosértékítéleteink különbségei egészen biztosan lehetetlenné teszik a fenti kérdésmegítélését.amibiztos,azcsakaz,hogynemlehetettkönnyűhelyzetben.

1919végénállambölcseletijegyzeteialapjántanulmánytírtPlatónról,amelybenazthangsúlyozta:azókorifilozófusnemcsakaz„erkölcsiemelkedettségnek”,dea„vigasztalásnak”isörökforrása.1920elejénmagyarnyelvenkivonatoltaésJogböl-csészet címen közzétette saját Juristische Grundlehrejét. ugyanebben az évbennémileg átrendezve közlésre adta le állambölcseleti jegyzeteinek Machiavelliről

[69]Napló,1919.április11.[70]LásdLitván,1973,41.PiklerGyulát—aki1886-banlettabudapestiegyetemmagán-,majd1896-ban rendkívüli tanára, s akit 1903-ban neveztek ki rendes tanárnak — ugyancsak ekkor, 1920-ban,nyugdíjazták,56évesen.[71]LitvánGyörgykifejezése;álláspontjátlásdLitván,1973,41.a„megszégyenítés”Litvánszerintazérthasználhatóitt,mertsomlóezzel—ellentétbentársaival—„azellenforradalmirendszerbeésannaktudományoséletébevalóbeépülésre”kapottlehetőséget.BárLitvánGyörgyhorthy-korszakróladottjellemzésétsoktekintetbenosztom(példáulebben:az„nyíltanszabadságellenes,atudósfüg-getlenségétmégszavakbansemtisztelőrendszer”volt),mégiskétlem,hogyaz„igazolás”kiadóitezacélvezette.

24

ta

nu

lmá

ny


szólófejezetét.azírásarólaszólónekrológgalegyütt1921-benjelentmeg.ahosszútanulmány—miközbentelevanfájdalmasmegjegyzésekkelaszuverenitásrólésazállamokimperializmusáról—egyszerretekinthetőamagyarMachiavelli-recepciómérföldkövénekésegykortársaknakszólóállamelméletsziporkázófejezetének.

1920szeptemberébenBudapestenvégrendelettett,melybenjavait—nemlévéngyermeke—aTerületvédőLigára[72]hagyta,sahónapvégén[73]arománhatóságokáltal„birtokbavett”kolozsvárrautazott.[74]1920.szeptember28-ánaházsongárdiTemetőevangélikussírkertjében,édesanyjasírjánál,öngyilkosságotkövetettel.őtisodatemettékel.TemetésénravaszLászló—akkorreformátuspüspökhelyettes—mondott„felekezetheznemkötődő”beszédet;kolozsváritanártársainevébenegykori barátja, kolosváry Bálint beszélt, a szociáldemokraták nevében kleinJakabbúcsúzotttőle.[75]aBudapestiTudományegyetemgyászjelentéstadottki.azErdélyi Szemlehetilapbanmegjelentnekrológjábanakolozsvári jogász-poli-tikus,váradyaurél „senkiheznem tartozóhalottnak”nevezte, aki a „forrongókoreszmékközöttidiszharmóniaáldozata”volt:„sírjánálsenkineksincsjogaúgybeszélniróla,mintasajáthalottjáról.somlóamégmindigvulkanikusanforrongóésnormáliskialakulástnemtalálóXX.századkoreszméiközöttjelentkeződisz-harmóniánakahalottja”—fogalmazott.[76]

[72] aTerületvédőLigaolyanpolitikaipropagandaszervezetvolt,amiazegykorimagyarállamte-rületiegységénekmegóvását,1920utánpedighelyreállításáttekintettecéljának.1918végén,mégakárolyi-kormány támogatásávalalapították jogászokésújságírók (karafiáth Jenő,kelemenkornél,Milotayistván,Pethősándorésmások),aTanácsköztársaságalattbetiltották,1919őszénpedigújra-alapították.elsősorbanatrianonibékeszerződés(1920.június4.)ellenfolytatottpropagandát;egyikelnökeTelekiPálvolt.Báraz1920-asévekközepénmegszűnt(beolvasztottákaMagyarnemzetiszö-vetségbe),kulturálisan—a„magyarságaktuáliséletérzésétkifejező”rövidimádságraésjelmondat-rakiírtpályázatánaksikereokán,stekintettelazakkorioktatáspolitikárais—ahorthy-korszakbanmindvégigéreztettehatását.[73]sokféleértelmezésrelehetőségetadótényazazidőbeliegybeesés,hogyamagyarnemzetgyűlés1920.szeptember26-ánszavaztamegaNumerus clausus névenismerttévált1920.éviXXv.törvény-cikket, mely a felsőoktatásban a hallgatók számát a „nemzetiségi arányoknak” megfelelően szabtameg,azsidóságotpedig„népfajként”definiálta.Bára törvénynemazoktatók,hanemahallgatókszámánakmeghatározottarányúkorlátozásátírtaelő,azadottidőszakban—afehérterrorkísérője-lenségeként(főlegazún.különítményesekésazébredőMagyarokegyesületeegyüttműködésében)—számosatrocitás,sőtpogrom-szerűtámadásérteazsidókatBudapestenis,vidékenis.(LásdezekrőlBarna–csepeli,é.n.).semmilyenjelnemmutatarra,hogysomlóttámadásvagyinzultusértevolna,deazadatokbólegyagresszívantiszemitaközhangulatrajzolódikki,melyetegyasszimilálódottzsi-dónaklehetetlenvoltnemészrevenni.somlósajátzsidóságáhozvalóviszonyárólafentijegyzetekenkívüllásdmégFunke–sólyom,2013,27–29.[74]nemtudjuk,hogyBudapesten,majdkolozsváronmivelszembesültazeztmegelőzőhónapok-ban,hetekben.1920nyaránéskoraőszén—azéleződőantiszemitahangulatmellett(lásdfentebb)—Budapestegyik főeseményeazún.népbiztos-pervolt (lásdalább).1920-bana románhadseregmegszállva tartotta kolozsvárt, s a román hatóságok számos helyen megkezdték tevékenységüket.ezugyancsaksokkolóanhathatottrá.[75]Gaal,2009,99.[76]idézi:Litván,1973,42.Lásdmégsas,2015http://muvelodes.net.


Tragikusdöntésénekokátmáigkeresik.senkinemmonddiktumot,merthátnemis lehet,de többen„értelmeznek”és„közelítenek”.amegközelítésmódokmögött—somlóBódogszemélyénésszemélyiségéntúl—nyilvánvalóanamagyartörténelem,valamint az e történelem szabtakörülmények között lehetséges éshelyescselekvéskérdéseiállnak.

azegyikjellegzetesálláspontakövetkező:„afinomlelkiismeretűemberbenfölkellettmerülnieazönkínzókérdésnek:vajonnemvagyok-efelelősénismind-ezért?”–állítjapéldáulnagyJ.endre.[77]vagyisaradikálismozgalom,melynekpályájakezdeténrészeseéselőmozdítójavolt,mintazún.„másodikreformnem-zedék”tagja,forradalmakhozvezetett,atörténelmiMagyarországpedigmeggyen-gültésszétesett.eszerint—folytatódikazérvelés—„keményzsigmondkérdéseágaskodhatottbenne:»Tanácsosvolt-eazagitatiotmegindítani,mégamaveszélymellettis,hogyazeszmékirányaaszükségespontokontovábbvagytévutakrafogvitetni?«deamígkeménynekvolterejeekérdésreigennelfelelni,somlóninkábbacsüggesztőkételylettúrrá,mintszéchenyin,akieztírta1848.augusztus10-énnaplójába:»kiazelsőimpulzustadta,azazokamindennek,azéafelelősség!«”[78]Tragikusdöntéseeszerinta„másodikMohácsért”—1918/19-értésazazokrésze-kéntértettTrianonért—érzetttörténelmi felelősségénekakövetkezménye.

ugyaneza„társadalomtörténeti”érvelésafelelősségvállalásielemnélkül,vagyannak elhalványításával is megfogalmazható, többféleképpen is. az egyik lehe-tőségaz,haszembeállítjukerkölcsitartásátésatörténelemmindennapifolyásá-nakkuszaságait,s—LitvánGyörggyelegyetértve—odakonkludálunk,hogyazértdöntöttúgy,ahogy,mert„amegbomlottvilágrólszerzetttapasztalataitéssohafelnemadott etikai álláspontját többénem tudtaösszhangbahozni”.[79]ezesetbentettétamúlt felőlmagyarázzuk, seljuthatunkahhozazállásponthoz is,hogy—nemafelelősségmiattvagyannakterhe alatt,hanem—a felelősség elől menekültahalálba.eztperszeaszakirodalombannemállítjasenki;részbenazért,mertnemlenneösszeegyeztethetőazzalazerkölcsitartással,amimindigisjellemzővoltrá.

Mondhatjuk azonban (az 1919/20-ban látható jövőre vetve egy pillantást),hogyéleteéséletműveegyolyanMagyarországgal—sazonbelül:annakpolgáriígéreteivel,szabadgondolkodóiszámárabiztosítottlehetőségekkel,asszimilálódózsidóságánakreményeivel,ésáltalában:egyszépjövőrevonatkozóelképzelések-kelstb.—kapcsolódottössze,amely1918/19-ben,illetőleg1920-banelpusztult,tehát ő is elpusztult vele. e gondolatnak része lehet az is, hogy az új Magyar-ország, ami 1920-ban még csak formálódott ugyan, de fő vonalai már ekkor islátszottak, nem az ő világa volt. a nemzetileg bezárkózó, antiliberális, keresz-tény-nemzetiideológiájúéssokszempontbólmárakezdet-kezdeténantiszemitahorthy-Magyarország nem vonta ugyan felelősségre őt (mert hát nem is volt

[77]nagyJ.,1981,772.[78]Uo..[79]Litván,1973,41.

26

ta

nu

lmá

ny


miért),[80]de—mintegykoriszabadgondolkodótésmindigisszabadongondolko-dót,kikeresztelkedettzsidót,az„izmusok”dogmáinfelülemelkednipróbálópoli-tikai gondolkodót és tárgyilagosságra törekvő jogászt — egészen biztosan nemfogadtavolnabe.vagyhamegteszi,őnemtudottvolnamitkezdenivele,merthátőúgyvoltaszívébenmindigismagyar,hogyegyszersmindkozmopolitaéseuropéer isvolt.[81]Mondhatjukeztúgy is,hogy1919/20-banmegsemmisült aza társadalmi tér,amelyszámáraéletlehetőségeketbiztosíthatottvolna.Ígyszem-lélvedöntésetragikusvolt,dekövetkezetes.

e magyarázatokkal szemben, melyek döntésének okát a történelemmel, atársadalommalésrészbenpályájávalösszefüggésbenkeresik,mások—selehető-ségelsősorbanandreasFunkeéssólyomPéterkönyvébőltűnikelő—személyisé-géneklabilisvoltára,sőtegyenesen suicidelemeiremutatnakrá.[82]azönpusztításlehetőségétfel-felemlegető(1898-as,fentebbidézett)naplóbejegyzése,levelezé-sébenelszórtmegjegyzései, testvérének,Gusztávnakazöngyilkossága(melyreszerinte„mindenkényszerítőkörülményhiányában”kerültsor)—nos,mindezekarra utalnak, hogy tette lélektani alapon magyarázható. ezen álláspont szerintazöngyilkosságlehetőségénekmérlegelésétfelerősíthetteaz1918/19-benBuda-pestenmegtapasztaltpolitikaiforgatagis,amitabékésésösszességébenvalószí-nűlegboldogsággalmegéltkolozsváriévekutánnemvoltképesösszeegyeztetniazzalazéleteszménnyel,amelyeta tudományoskutatásszempontjábólhelyes-nek tartott.[83] Trianon élménye és a Tanácsköztársaságra adott ellenforradalmireakciószámáramindenbizonnyalnehezenvoltelviselhető,kacagányos-kutya-bőrösvilágotelőrevetítőatmoszférájapedigcsakavégletekig felfokozhattaezt.erősíthetteezta sokkotabocskoros hadak egyetem-elsöprőpolitikájaszeretettkolozsvárán, melyről minden bizonnyal értesült, s a nemzetközi jognak az azértelmezéseis,amitaPárizskörnyékikastélyokkristálycsilláraialattfrakkokban üldögélőurakvégeztekel.

[80]neveegyébkéntemlítésrekerültaz1920-asún.„népbiztos-perben”,melynekkeretébenaFor-radalmi kormányzótanács tíz népbiztosát állították bíróság elé, többek között ágoston Pétert is.aper1920.július5-énkezdődött,sazítélet(melynégynépbiztosszámárahalálbüntetést,hatszá-márapedig szabadságvesztés-büntetést jelentett)1920.december28-án született.somlórólszladitskárolytanúvallomásábanesettszó,abbanakontextusban,hogyágostonállítólagsomlóvalbeszéltarról,hogyelfogadja-ekülügyinépbiztositisztséget.Lásderrőlormos,2011,223–304.,utalvaaBuda-pest Főváros Levéltára 1920-6274.160-161.dossziékiratanyagára.[81]eszövegezésamondatrészeksorrendjénekmegfordításávalaknázkibizonyosszemantikaile-hetőségeket.aszakirodalombanandeasFunkeéssólyomPéterígyfogalmazott:somlókozmopolitavolt,sszívébenegyszersmindmagyar;vö.:Funke–sólyom,2013,91–93.[82]LásdFunke–sólyom,2013,különösen91–93.apszichiátriaálláspontjaszerintasuicidszemé-lyiségelemeklehetnekörököltekéstanultak.Bizonyosgenetikai-neurobiológiaitényezőkközvetettenérzékennyétehetnekembereketazöndestrukcióra,amitmáslelkitényezők—egyesszemélyiségvoná-sokvagylelkifolyamatok(azagresszivitásgátlódása,asajátértékrendbevetetthitcsökkenése,asze-mélyiségbeszűkülése)—felerősíthetnek.Természetesennemkészültolyan—akárcsakelvikérdéseketisérintő—elemzés,amelyeszemélyiségelemeketsomlóesetébenszakszerűenmegvizsgáltavolna.[83]Funke–sólyom,2013,92.


atragikusdöntéstársadalomtörténeti és lélektani magyarázatatermészetesenkombinálható is.eztazutat jártavargacsaba,amikorsomlóönpusztító tetté-nekmagyarázatátkereste:„érzékenyidegrendszerű,vibrálóalkatú,asuicidiumgondolatával fiatalsága óta vívódó ember ő, aki mint gondolkodó a történelemkelepcéjéből megpróbál menekülni. […] a krízist, amit nemzete sorsában lát,személyesválságkéntéliát.Tesziezterkölcsiségéből,igazságkereséséből,szűkebbpátriájánakdöbbenetétkiváltósorsábólfakadóan.éstesziegyolyanemberbelsőéletével terhelten,akinekszemélyes sorsában is a szálakegyreösszébbkuszá-lódnak.”vagyisazértlettöngyilkos,mert„nemlátott,nemérdemesítettamagaszámárakiutat,összeroppant”.[84]

akármeddig is keressük azonban döntése okait, sosem leszünk képesekmindenszempontból racionálismagyarázatot találni rá.anemracionális tette-ketolykoraművészeteszközeitalánjobbanmegragadják.apályájátjoghallga-tókéntkezdő,előadásaithallgató, sőtvele személyesen is jókapcsolatban lévőreményiksándor—a„fájdalomfejedelme”—például ígyérzékeltettea történ-teket.amikor„valahollenn,megnyílt[t]egymélypokol”s„abüszkehomlokzatvégighasad[t]”,akkornemvolt „váll,aholmegtámaszthattavolnamagát”,nemvolt„nyugvópont”,ésnemvoltsem„kívül”,sem„belül”,egyszercsak„recsegvemindenösszedűl[t]”,és„avégzetmindent,mindentletarol[t]”.[85]

ezavégzet„letarolta”aztánmégaporaitis!sírjátugyanis—írjaazegyikforrás— „az 1980-as években felszámolták, csak a síremlék feliratos táblája maradtmeg.”[86]Tudományosemlékénekmegőrzését illetőenennéltalánjobbahely-zet,decsakazért,mertazelmúltévtizedekbennéhányansokat(sokanpedigegy-egykeveset)tettekazért,hogyéleteésmunkásságaazutódokemlékezeté-benneváljonsemmivé.

[84]varga,1980,360.amagamrészérőlalélektaniésatársadalomtörténetielemekkombinálásáthelyesnekgondolom,sőtezttartomamagyarázathelyesútjának,denemhiszem,hogy„atörténe-lemkelepcét”állítottvolnaneki,hogyazértdobtaelmagátólazéletét,mertnemtaláltalternatívát,vagyhogytörténelmivagyelméletiokokból„hányódott”volna.ezértnemgondolom,hogyvalamibe„belebukott”,valamivel„kudarcot”vallott,vagyhogybármelyikírásais„azelbukósomlóhattyúda-lának”nevezhető;lásduo.aztviszonthelyesmegállapításnaktartom,hogyaszemélyestragédiátapolitikakontextusában(a„politikum[nakazéletébevaló]benyomulásáratekintettel)kellértelmezni.ugyancsaklehetvalamilyenszimbolikusjelentőségeannak,hogyazadotthelyzetben(1919/20-ban)politikaikérdésekkelkezdettfoglalkozni,másfelőlazonbaneztnemnevezném„kétségbeesett,végsőkísérletnek”;lásduo.[85]Lásdreményiksándor:Tragédia. Egy eszme indul. Versek.kolozsvár,Minerva(azÚt),1925.[86]Lásdkovács–kiss–Takács,2012,134.Másforrásokszerint(vö.http://eda.eme.ro/bitstream/handle/ 10598/9214/ somlobodog.jpg?sequence=1) a sírhelyet az 1960-as években számolták fel.ezutóbbiadatvalószínűlegpontosabb,minthogyafelszámoltsírhelybe—amaisláthatósírkősze-rint—az1960-asévekbentemetkeztek.a„feliratostábla”semasíremlékrőlmaradtmeg,hanemazevangélikusegyházcsináltattaazeredetisírhelyfelszámolásakor.

28

ta

nu

lmá

ny


a két világháború közötti korban a legtöbbet tanítványa, Moór Gyula tetteezért, aki — miután nekrológot írt róla és kiadta az „első filozófiáról” szólójegyzeteit[87] — jogbölcseleti előadásaiban pozitívan értékelte, főleg a „másodikkorszakában”születettműveit.Önmagaelméletétasomlóáltalkezdeményezettújkantiánushagyományfolytatásakéntértelmezte,„alegjelentékenyebbmagyarjogfilozófusnak” tartva őt. nekrológ-jellegű életmű-ismertetést tett róla közzéBárdJózsefis,sméltattajelentőségétamagyarjogfilozófiárólszólóáttekintésé-ben horváth Barna is.[88] Mindent összevetve azonban, életműve e korszakbanközvetlenülnemnagyonhatottamagyarjogbölcseletigondolkodásban.az1950-esés1960-asévekbensemvoltjobbahelyzet,sőtkifejezettenrosszabblett,mertamúltrészekéntazőgondolataitiskiakartákradírozniajogrólésazállamrólvalógondolkodásból.egy1955-beníródott,amagyarállam-ésjogelméletegésznem-marxistamúltjárólelutasítóítéletetmondómonografikusáttekintésugyanis—azakkoruralkodóideológiaimintáknakmegfelelően—azimperializmusésareakciószekértolójátláttabenne,selméletéttudományosszempontbóllényegé-benértéktelennek,tehátelfelejtendőneknyilvánította.[89]ezta„marxistakismes-terek”isfolytatták[90]—igaz,mérsékeltebbtónusbanéstalánkevesebbharaggal.

az,hogyemléke,sírjáhozhasonlóan,nemtűntelteljesen,az1970-esévekbeli„újrafelfedezésének”köszönhető.ebbenlegnagyobbszerepetatörténészLitvánGyörgy tanulmányai játszották, melyek közül az elsőt születésének századikévfordulójántetteközzé.[91]Litvántárgyszerű,mégisszenvedélyesmegközelítésetöbbekközöttazértgyakoroltsokakranagyhatást,mertatudóspályájátamagyartörténelempolitikaierőterében,atudományéthoszának—példáulazigazságke-resésésazerkölcsitartásegységének—kiemelésévelmutattabe.somlóBódogpéldájávalaztsugallta:atudóstévedhet,detisztességesnekkelllennieéscsakisazigazságotszabadszolgálnia.Megazt,hogyazéletbenmindennekmegvanamagakövetkezménye.LitvánGyörgypéldájáttöbbeniskövették—szenvedélyesenvagykevésbészenvedélyesen,hitelesenvagykevesebbhitellel.[92]az1970-esévekbenújraindult hazai szociológia-oktatásban helyt kapott somló korai elmélete is,

[87]Moór,1921ésMoór,1926,ezutóbbibanlásdVorwort des Herausgebers,3–17.Moórörököltemegegyébkéntsomlókönyvtárát,shozzákerültekiratai,leveleiésjegyzeteiis.asomló-kéziratokatMoórhalálautánannak testvére,Moór Jolánazországosszéchenyikönyvtárhoz juttattael, ahatalmaskönyvtármaradékátpedig,megsemmisülésétmegelőzve,vargacsabamentetteátazországgyűlésikönyvtárnak.(Lásdvarga,1995;Jónás,1995.)[88]Bárd,1921,33–36.;horváth,1930/31,37–85.(azilyenjellegűáttekintéseketelsőkéntmégmagasomlókezdeményezte;lásdsomló,1907–08,315–323.)[89] Lásd szabó, 1955, 266–275. és 360–384. Mint később kiderült, még ebben a korszakban ésmarxizálófogalmikeretbenisírtakrólaizgalmaselemzéseket—igaz,csakazíróasztal-fióknak.Lásde tekintetben szegvári katalin: Somló Bódog jogelméleti munkássága című írását, ami eredetileg1952/1953-baníródott,decsak2004-benjelentmeg;vö.szegvári,2004.[90]Lásdsándor,1965,602.ésseres,1970,936–954.[91]LásdLitván,1973.LásdmégLitván,1977,503–507.[92]Mikó,1973,4.,szegő,1976,420–426.ésBodzsoni,1975,123–143.


ideértveetnológiaimunkásságátis.[93]aszociológusésjogászsomlógondolko-dóipályáját,ugyancsakatudományésazerkölcsviszonyárafókuszálva—átütőgondolatierővel,ezértmáigizgalmasan—nagyJ.endredolgoztafel.[94]az1970-es,majd1980-as évekbeliújrafelfedezéshezvargacsabaazeredetilegnémetülíródottkétjogelméletiírásmagyarfordításánakközzétételével,az Állambölcseleti jegyzetekháromrészleténeksajtóalárendezéséveléstanulmánnyaljárulthozzá.[95]vargaazokközétartozott,akikneknemcsakafelejtésmegakadályozásábanvoltszerepük,dekésőbbisgondoztákörökségét.[96]

amikor állami és politikai rendszerünk 1990-ben alkotmányos demokráciáváváltozott,egytöbbévigtartófolyamateredményekéntsorkerültamagyarjogelmé-let1945előttiképviselőinekerkölcsiéstudományosrehabilitálására.ennekrésze-kéntsomlóBódogelméleteisújmegvilágításbakerült.arehabilitációsigénymárnéhányévvelkorábbanmegfogalmazódott,[97]aztánpedigállamelméleti,[98]etikai,[99]jogelméleti[100]ésértékfilozófiaiirányokbaniskiteljesedett.azutóbbitekintetbenszegőkatalinszemélyeshangú,értőelemzéseiésszövegkiadása„őriztékatüzet”,kolozsváronis.[101]az1945előttijogelméletrehabilitálásábankulcsszerepetjátszó,sőt azt egyéni tudományos programjává is tévő szabadfalvi József somló vonat-kozásában(is),felvállaltaahagyományegésztörténetétátölelőgondozószorgosszerepét:részmonográfiátéstanulmányokatírt,évfordulókalkalmávalemlékezte-tett,amagyarjogfilozófiaképviselőjekéntnépszerűsítettekülföldön,megírtarövidéletrajzát,srecenzeáltaarólaszólófontosabbkönyveket.[102]

[93]Lásdsárkány,1977,516–521.,valamintzsigmond,1977,508–515.rövidismertetőafentiírások-rólésLitvánGyörgy1977-escikkéről:[n.n],1978,700–701.[94]nagyJ.1981,764–772.ésnagyJ.1993,61–88.Lásdmégehhez:sipos,1994,38-43.[95]Lásdsomló,1917,valamintsomló1981,somló1985aés1985b,továbbávarga,1980.[96]Lásdsomlótöbbnémetnyelvűírásátésazazokrólkészültrecenziókatújraközlőkötetet:somló,1999ésazarrólkészültismertetést:varga,2000,258–259.azelőbbirőlkönyvismertetés:szabadfalviJózsef:Magyar jogbölcselet.Felixsomló…[etc].Budapest Könyvszemle [Buksz]19.évf.(2007)1.szám.22–28.Lásdmégszegvári,2004.[97]szájer,1985,95–114.[98]navracsics,1991,16–27.[99]kostyákné–Pethő,1990,109–135.[100]Falus,1994;ződi,1995,63–141.LásdmégaJogbölcsészetújkiadását:somló,1995.[101]szegő,1993,73–88.ésszegő,1994,343–364.,valamintszegő,2003,200–228.somlóaxiológiaiírásainakújraközlése:somló,1999.errőldemeterszilárdírtrövidkönyvismertetést:Kellék[-](2000)14.sz.92.szegőkatalinhalálautánazőszellemihagyatékánakértékeit,részbensomlóévalegyütt,egyedPéterőrzi;lásdegyed,2010.[102]szabadfalvi,2011;szabadfalvi,2007a,485–498;szabadfalvi,2006;szabadfalvi,2007b,615–621.;szabadfalvi,2007c,540–550.o.;szabadfalvi,2010,375–389.;szabadfalvi,999)Xi–Xii.

30

ta

nu

lmá

ny


Miutánarehabilitációmegtörtént,[103]somlóelméletétannaklehetőlegkülön-bözőbbaspektusaiszerint tárgyaltákaszakirodalomban:elemeztékazta tudo-mányésapolitikafolyamatosanegymásraható,azéletpályaegészétbefolyásolókontextusában,amagyarpolgárijogelméletegészénekelmélettörténetiösszefüg-géseiben,jogelméletiésjogszociológiaikontextusban,sőtajogiésjogtudományikultúrtörténetünkrészeként.[104]smiutánsomlóelméletéreanemzetköziszak-irodalomban is figyelnek,[105] nem csoda, ha a hagyomány ápolásában külföldikutatókisrészvesznek.etekintetbenandreasFunkeírásait[106]kellmegemlíteni,akisólyomPéterrelösszefogva—egyeredetigondolatokatmegfogalmazóhosszúbevezetőtanulmánykíséretében—2013-bansajtóalárendezteéskiadtasomlóBódognaplójánakszámosjegyzetétésválogatottlevelezését.[107]

sbárelméletérőlmégnemrendeztekönállókonferenciát,amagyarjogelmé-letihagyományimmárklasszikusalkotóinakelméleteitésazokmaiaktualitásáttárgyaló2015-öskolozsváritanácskozáson[108]kitüntetetthelyetkapott.atanács-kozásrésztvevőiakonferenciazáróakkordjakéntegysomlóBódogemlékhelyetavattakfelaházsongárdiTemetőevangélikussírkertjében.

somlóBódogelméletepersze,teszemhozzámindehhez,mamára„jogfilo-zófiatörténelmének”része,ami—azőszavaival—„igenérdekesstúdium”.ámafőkérdés,tetteehhezhozzá,„mégiscsakaz,hogyamaélőkiválóbbelmékmittartanakhelyesnek”.eztígyindokoltameg:„ésnemcsakazorvosprofesszornakkellasajátfejévelgondolkodnia,hanemnövendékeitisarrakellszoktatnia,hogyasajátszemükkel lássanakésamagukfülévelhalljanak,ésugyanezfeladataajogfilozófiaprofesszoránakis.[…]Merthaaprofesszorajogbölcseletrégiiróitnemcsakszárazonrecitálniakarja,hanemhaleakarjavonniajogbölcselettörté-nelménektanulságait,akkorisarrakelloktatniatanítványait,hogyneboruljanak

[103]sazt,hogymegtörtént,misembizonyítjajobban,minthogya2000-esévekelejétőlazországosTudományosdiákkörikonferenciákjogitagozatán(egyetemioktatókmagánadományaiból)sokszor„somlóBódogdíjat”adnakkilegkiválóbbdolgozatokszerzőinek;hogylétrejöttasomlóBódogTár-saság,melyetegyesületiformábanmagánszemélyekhoztaklétreajogbölcseletéspolitikaifilozófiahagyományainakápolásaésfejlesztésecéljából,shogy—azelőbbi(zártkörű)Facebook-oldalamellett—aFacebookonmegalakultasomlóBódogkör,melybölcsészetiéstársadalomtudományifórumkéntprogramokatszervez,ésinterdiszciplinárisműhelykéntkívánszolgálnifiatalkutatókszámára.[104]kupa,1998,43–48.;Perecz,1998,78–83.;rigó,2005,349–359.;Fleck,2011,1–10.;schweitzer–halász,2010,286–297.[105]LásdGönczi,1995,575–576.[106]LásdpéldáulFunke,2012,155–166.,továbbáFunke,2004.[107] somló,2013.Bevezetőtanulmány:einleitung,uo.,13–94.recenziókakönyvről:szabadfalviJózsef,Állam- és jogtudomány.54.évf.(2013)1–2.szám,172–178.;csernePéter,Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie. 99. évf. (2013)3. szám,441–445.;katalinGönczi,Südost-Forschungen. 72.évf.(2013)369–371.;Moritzkinga,Többlet. Filozófiai Folyóirat (2013)2.szám,139–146.;stanleyL.Paulson,Juristenzeitung(2014)894–895.[108]Magyar Jogfilozófusok Kolozsvári Tanácskozása: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben: Somló Bódog, Moór Gyula és Horváth Barna jogfilozófiájának aktualitása. kolozsvár;2015.november6.és7.arendezvénytasapientiaerdélyiMagyarTudományegyetemkolozsvárikaraszervezte.akonferen-ciasomlóelméletévelfoglalkozószekciójábanegyedPéter,szabóMiklós,ződizsoltésesorokírójaadottelő;azelőadásokszerkesztettváltozatainakmegjelenésefolyamatbanvan.


lealétezőállapotokéstanokelőtt,legyenekbátorgondolkodók,neféljenekmégazüldözéstőlsem;vagyis,haajogbölcselettörténelméthaszonnalkutatta,akkorúgyamaga,mintatanítványaiszámáralekellvonniaaztatanulságot:neálljunkmegajogbölcselettörténelménél,mertvalahánynevetfeljegyzettajogbölcselettörténelme,egysincsköztük,akiajogbölcselettörténelménélmegállottvolna.”[109]

[109]somló,1902,61.

32

ta

nu

lmá

ny


2.rész:dokuMenTuMok*

azalábbidokumentumoksomlóBódogélet-éspályarajzátkívánjákszemléltetni,kiegészíteni és elmélyíteni. néhány esetben a közlés célja nem a szemléltetés,hanemújértelmezésilehetőségekfelvetése.

1.dokumentum:

„hŰséGésszereTeT”,„LoJaLiTásésszoLGaLeLkŰséG”

Egy állítólag „királyellenes” cikk és egy névtelen levél

az országos széchényi könyv-tár (oszk) kézirattára „somlóBódogkirályellenescikkeésegynévtelenlevél”jelzésselérdekesújságkivágást őriz az Erdélyi Híradóból.Melletteegykétsoroslevél.acikket„s.B.”monogram-mal írták alá, a levelet — melyvalakinekacikkkapcsánérzettfelháborodását jelezte — nagyvalószínűség szerint a lap szer-kesztőségéhez küldték, névte-lenül, s az onnan kerülhetett aszerzőhöz. Mindkét dokumen-tumsomlóBódoghagyatékábólkerültazoszk-ba.azújságkivá-gásaz1894.augusztus18-iszámestikiadásának„aug.18.”cíművezércikkéttartalmazza.

acikkazigényesésígéretespublicisztikakörébesorolható,különösen,hafigye-lembevesszük,hogyegy21évesegyetemistaírta.ámnemcsakezértérdemesodafi-gyelnirá,hanemazértis,mert„királyellenesnek”tűnik,nohanemaz,sakirályel-lenességsomlóéletébenkésőbbmégkülönösjelentőségetkapott(nohasemmilyenadatnemutalarra,hogykirályellenes,vagyáltalábanantimonarchistalettvolna).acikkmaganemisakirályságrólszól,hanemazuralkodószületésnapjánakapro-póján a királysággal kapcsolatos nemzeti érzület egyik metszetének tárgyszerűleírásátadja.alevélátirata(maihelyesírásiszabályokszerint)akövetkező.

*adokumentumokvonatkozásábanittköszönömmegazországosszéchényikönyvtár(oszk)kéz-irattáramunkatársainaksegítségét,sáltalábanisaztacsendesésáldozatosmunkát,amellyelévtize-dekenátgondosanmegőriztékésmaisrendszeresenhozzáférhetővéteszikerégiiratokat.

Forrás: OSZK Kézirattár, Analekta, 5380. szám


hetedikévfolyam,190(1986.)szám.kolozsvárt,1894.szombat,augusztus18.

erdéLyihÍradóesTikiadás

aug.18.

Kolozsvár, augusztus 18.

Ünnepet ül az ország. amerre a szem lát, háromszínű zászló lobog és ünneplőruhábanazistenházábamennekazemberek.azországsokezerhelyénfelhangzikazsolozsma,mertmavagyonamagyarkirályszületésenapja.

Mégiscsakerősenmonarchikusnemzetvagyunk—nohaéppennemszeretjükadinasztiát.ujjathúzunkkirályainkkal,deragaszkodunkakirálysághoz.

sokszázadévküzdelmeéskeservekéterősérzelmetfakasztottésneveltnagyraamagyarnéplelkében:azegyikbőlaszentkorona-féleelmélethajtottki,amásik-bólazellenállásizáradéksarjadzott.

Mindenlojalitásunkmelletterősenszabadszájúakvoltunkmindig,ésmindenlázadó hajlamaink mellett hívek a királyhoz. szabadságharcunk számtalan volt,forradalmunk csak egy. Fegyverrel mentünk királyaink ellen nem egyszer, haszavukat megszegték (mert a magyar közjog szerint csak szószegő király lehetanemzetellensége),deköztársaságraezeresztendőalattcsakegyszergondoltunk.

Így volt ez már a nemzeti királyok korában, és így maradt ez, csak jobbankiélesedve,anemzetietlenkirályokalattis.anémetudvarellenfeltámadtnemzetiféltékenység segítségére jött az alkotmányos érzületnek és ki tudja vajon nemakirályságnemzetellenestörekvéseinekköszönhetjük-ejórészt,hogymígeurópa-szerteakirályságemberfölöttimivoltáthirdettékízetlenteóriák,amagyarközjogalkotmányos földjén mindenha még a koronázás üdvkiáltásaiba is beleharsogottanemzetimementója:akirályanemzetértvan.

a múlt hagyományait változatlanul folytatja mai gondolkozásunk: hűségünkerős,deszeretetnélkülvaló.

ezazérdekeséspáratlanállapottalánnemcsekélyrészbenköszönhetőannak,hogyélvezzükakirályságközjogielőnyeitadinasztiáklélektanihátrányainélkül.adinasztiábólsemmitsemlátunkésakirálybóliscsakannyit,amennyialkotmá-nyosfunkcióiteljesítéseközbenlátszikbelőle.akáraennekazállapotnakinkábbcsakközgazdasági,míghasznaerkölcsihaszon.

hűségünkbenkevésaszeretet,delojalitásunkbaniskevésaszolgalelkűség.

S. B.

34

ta

nu

lmá

ny


acikkmellettőrzöttaugusztus19-ikeltezésűegymondatoslevélegyolvasópanasza.Ma talán ígymondanánk:kissé idétlenpanasza, zavarosanmegfogal-mazva.alevélszövege,melyamegsárgultpapírésamegkopottírásmiattcsaknehezenreprodukálhatódigitálisan,akövetkező:

Forrás: OSZK Kézirattár, Analekta, 5380. szám

alevélbetűhív átirata:

„haeztaczikketnem»sültBolond«úrírta,akkorazegyszamáragyánakbetegesaberratiója.

15.000,000helyett:»egy«

19/VIII.”

Talán nem felesleges emlékeztetni arra, hogy somló Bódogot néhány évvelkésőbb, 1903-ban „királyellenességgel”, illetőleg „monarchia-ellenességgel”vádolták—egyolyanelőadás,illetőlegtanulmánymiatt,amelybenamonarchi-árólvagyakirályrólszósemesett.hatehátazegymondatosnévtelenlevélnemvalamelyikegyetemitársánakdiákcsínye(amitnemlehetkizárni,bárvalószínű-ségecsekély),akkorakárazisfelvethető,hogyvalakirásütötteakirályellenességbélyegét,sezkésőbb,nagyváradiéveibenismegmaradt.(a„királyellenesség”ezidő tájt apolitikai ellenfél „erkölcsikivégzésének”általános ideológiai eszközevolt; valami olyasmi lehetett akkor, mint amikor manapság „leemeszpésezik”vagy„ledékásozzák”avitapartnert.Mint ismeretes,később,az1912-benalapí-tottországosköztársaságiPártotakirályságvédelmérőlhozotttörvényalapjánmár1913-banbetiltották;jóvalkésőbbpedig,1924-benveérimrét„köztársaságipropaganda” miatt ítélték fegyházbüntetésre.) vagyis talán nem alaptalan aztfeltételezni,hogyakirályellenesség1903-asvádjaasomlóBódogtevékenységétkritikailagfigyelők„emlékezőtehetségét”dicséri.


2.dokumentum:

„nos,ennyiTMáraMarossziGeTrőL”

Somló levele szüleinek

diplomájának megszerzése után somló Bódog az akkori Magyarország kisebbjogakadémiáin — Máramarosszigeten, Pécsett, Pozsonyban — próbált elhelyez-kedni.azalábbilevélaztmutatjameg,hogymikéntreagáltamáramarosszigetireformátusLyceumjogakadémiájárólérkezőelutasításra.

amintalevélbenolvasható,ameghirdetettállásratörténőjelentkezésétcsakakkorfogadnákel—tudattákvele—,hareformátus lenne.különösérzés lehe-tetteztafajtaelutasítástúgyátélni,hogyötévvelazelőtt,1891-ben,Temesvárotttért át a katolikus hitre. (a többségi társadalomba asszimilálódni kívánó zsidócsaládokbanazilyendöntéstafiatalok,vagyszüleik,rendszerintazérettségielőtthoztákmeg,hogyazegészpályájukonőketelkísérőérettségibizonyítványbannejelenjenmega„vallása:izraelita”bejegyzés.)

aleveletsomlónémetországitanulmányútjárólírtaszüleinek1896.november20-án, miután megkapta a hivatalos értesítést Máramarosszigetről. ezt postáraadta, majd az alábbi levélben értelmezte héder János gondnok-helyettes azzalérkezett „kommentárját”, mely azt tudatta vele, hogy akkor alkalmaznák, hareformátusvolna.sokatelárulszemélyiségérőlazatárgyilagoshangnem,amely-lyelehelyzetetismertetiszüleinek.imealevél:

Forrás: OSZK Kézirattár, Levelestár, Somló Bódog levele szüleinek, 1896. november 20.

36

ta

nu

lmá

ny


alevélátirata:

Liebeeltern!

ebenjetzterhalte ichdiezuschrift vonMáramaros-szigetmitdemBriefedescuratorshéderderakademie.ichschreibeblosumrückdenempfangderselbenzu bestät(t)igen und euch meine Meinung darüber zu sagen. der Brief ist zwarnichtebenbrilliantstylisiert,dochdenkeichlässterandeutlichkeitnichtvielzuwünschenübrig.

MeineserachtenslässtsichdasMeritumdahinzusammenfassen:ichkanndiestellejedenaugenblickbekommen,fallsichProtestantwerdenwollte;sonstnicht.

dameinereligionausdendoktordiplomenganzdeutlichersichtlichwar,lässtsichdieFrage,wasfürreligionichhätte,nichtgutandersdeuten,abimobener-wähntensinn.

nun,somitwäreesmitMáramaros-szigetaus.ichwerdemichinmeinerantwortnichtverstehenmachen,werdeganzeinfach

meinereligionangebenmitderhinzufügung,dass ichbereitwärediestellezuakceptieren.vondererwiederungantwort,dieichbekommenwerde,werdeicheuchseinerzeitverständigen.ichglaube,esistschonausdemdiesmaligenschrei-benzuentnehmen,wiesieausfallenwird.

ichbitteeuch,wieauchGusti,ihninsbesondere,vonderganzenangelegenheit,solangesienichtihrenentgültigenabschlußfindet,keinerleierwähnungzuthun.

Gustibitteich,ermöchtemirvondenzurückgesandtenBeilagenmeinabsolu-torium*zurückschicken,daichesfürdieadvocatenkammerinBudapestbrauche.

Papabitteichum„fettfrei”guteverwahrungderübrigendocumente;d.h.umthunlichstevermeidungderschlechtenGesellschaftdesrasirmesser-riemens.

Meinem heutigen, eben vorhin aufgegebenen Briefe habe ich sonst nichtshinzuzufügen.

herzlicheGrüßeu.küssevoneurem Felix96. 20/XI.

*végbizonyítvány


aszövegmagyarul:

drágaszüleim!

aziméntkaptamértesítéstMáramarosszigetről,azakadémiahédernevűkurá-toránaklevelévelegyütt.*csakazértírok,hogymegerősítsemalevelekkézhezvé-telét,éselmondjamnektekavéleményemetróla.alevélstilisztikailagneméppenragyogó,mindazonáltalaztgondolom,hogymondanivalójáttekintvenemhagysokbizonytalanságotmagaután.

szerintemérdembenakövetkezőképpenfoglalhatóössze:amennyibenprotes-tánssáválok,azállástbármelyikpillanatbanmegkaphatom;máskülönbennem.

Mivelavallásomadoktoridiplomákbólvilágosanlátszott,azeztérintőkérdéskizárólagafentemlítettértelembenértelmezhető.

nos,ennyitMáramarosszigetről.aválaszombannemfogokkitérniarészletekre,egyszerűenmegadomavallá-

somat,azzalamegjegyzéssel,hogykészenállokelfogadniazállást.azerreérkezőfeleletrőlválaszrólbe fogokszámolninektek.azthiszem,hogy jelen levélből isegyértelmű,hogyanalakulmajdadolog.

arrakérlekBenneteket,ahogykértemeztkiváltképpGusztitól is,hogyamígnemzárullevéglegesenezazegészügy,addigsenkineknetegyetekemlítéstróla.

Gusztitarrakérném,hogyküldjeelnekem**avégbizonyítványomatavisszakül-döttmellékletekközül,ugyanisszükségemvanráabudapestiügyvédikamaránál.

édesapát arra kérem, hogy gondosan őrizze meg a többi dokumentumot, éstartsaőketalehetőlegtávolabbazollókéskéseknemkívánatostársaságától.

amai,iméntfeladottlevelemhezmáskülönbentovábbihozzáfűznivalómnincs. szívbéliüdvözlettel,csókol Benneteket, Félixetek. 1896. november 20.

*azutaláshéderJánosravonatkozik,akiezidőtájtalíceumhelyettesgondnokavolt.**Ti.aszüleilakásárólazövébe.

38

ta

nu

lmá

ny


3.dokumentum:

hoGy„neMaradJonPesTÜnksokáBódoGTaLan!”

Szladits Károly verse Somló Bódoghoz

a Magyar államvasutaknál eltöltött háromévi segédfogalmazói, majd továbbicsaknem háromévi fogalmazói munka után somló Bódog nagy nehezen állástkapottanagyváradikirályi(katolikus)Jogakadémián.

amikor nagyváradra költözött, egyik budapesti barátja, a később magán-jogászként ismertté vált szladits károly tréfás versecskével fejezte ki az azzalkapcsolatosörömét,hogysikerültakadémiaipályára lépnie,ésaztareményét,hogyBudapestnemsokáraviszontláthatjaőt.aversetszladitslevélbenküldteelsomlónak,ezértazoszkkézirattáránakLevelestárábanazmaismegtalálhatóasomlóBódoghozírtmintegy30levélegyikeként.(somlószladitshozírtlevelei-ről,valamintarról,hogyazokfennmaradtak-e,nincstudomásom.)

elevelekbőltudjuk,hogyszladits„objektívBódog”-nakneveztesomlót,amiszemélyiségejelzőjekéntistalálóvolt,selméletérenézveigenjellemző.olyany-nyira,hogyazegyikszakirodalmielemzés*eztazobjektivitásravalótörekvéstúgyjelöltemeg,helyesen,mintsomlóelméleténekvezércsillagát.

elevelekből—szladitsimpulzív,abarátokelőttkitárulkozó,már-márexhi-bicionistaésahogymaganevezi:bizonyostekintetbenneuraszténiástermésze-téntúl—jólláthatóbarátságukmélységeis.szakmaisikereiknekéskudarca-iknak,sőtméganőkkelkapcsolatosvéleményüknekamegbeszéléséntúlerreutalazaszabadszóhasználat,amitegymássalszemben(feltehetőlegkölcsönö-sen,bársomlóesetébeneztastílustnehézelképzelni)megengedtekmaguk-nak.Mindenlevélenátütamásikértvalóaggódás,aragaszkodásésönzetlenodafigyelés.Ímeavers:

* Lásd verzweifelt objektiv. Tagebuchnotizen und Briefe des ungarischen Rechtsphilosophen Felix Somló (1873–1920). szerk.: andreas Funke – Péter sólyom. köln – Weimar – Bécs [Wien], Böhlauverlag,2013. itt jegyzemmeg,hogyaversetelőször (feltehetőlegekötet előkészítőmunkálataivalösszefüggésben)sólyomPéterposztoltaasomlóBódogTársaságFecebook-oldalán,2011-ben,majdafentiakötetközöltenémetfordításban,vö.189–190.o.akötetbenszladitsmássomlóhozírottleveleisolvasható.


Forrás: OSZK Kézirattár, Levelestár, Szladits Károly levelei Somló Bódoghoz, 1903. január 29.

avers betűhívátirata:

Bódogbúcsúja

Prüszkölagőzkocsi,szaladnagy-vágtatva:objectivBódogotviszinagyváradra.

Bódoguramhízikagyönyörűségtől:„Mostrepülök,hajh!kiMávkötelékéből!”

„Bakterokattöbbéénnemfegyelmezem,„roscherfordításáttöbbénemkezelem!

„dehogyaMáviránthálátlannelegyek:„emlékülelviszekegykisszabadjegyet!”

éjféltkongaharangváradmagastornyán,kriptábólpüspökökkikelnekmogorván.

hintnekBódogelésűrűtömjénfüstöt:«hódolnitestvérek!ittvanazújpüspök!»

„eminentiátoknemtudja,kivagyok,„Látszik,akriptábannemolvasnaklapot.

„nagyváradinaplóírtavón’hiába?„ezredesnekjöttemakadémiára.

„ezredesnekjöttem,keményhadfileszek;„régibabonákbanszörnyűkártittteszek…”

40

ta

nu

lmá

ny


«apagesatanas!»*hangzikfelékarba,srohanakisértetBódogellenharczba.

előrántjaBódogbuzogányát,„vidi”-t,**skisértetekközöttszétütvelekicsit.

snyomatékos„vidi”mindenütésévelsötétséglassacskánoszlik-foszlikszéjjel.

smikorraelűztemindakisértetet:kiderülahajnalváradormafelett.

derülámváradnak,debeborultnekünk:nélküled,objectiv!hiányosakleszünk.

hiányosleszkedvünk,bánatunkmagányosb,kikittvagyunkifjúneuraszténiások.

GyerevisszaBódog,gyerevisszaPestre,Találszmégteittiselégkisértetre.

elégkisértetre,elégsötétségre…kevesenvagyunkámennyiellenségre!

azértvárnifogunk,sörülünkrámáris:ezredesúr,hogyjönmegmintgenerális!

sfogjukismételniaddigisuntalan:nemaradjonPestünksokábódogtalan!

1903.január29. Károly

*Távozztőlem,sátán!**ismeretleneredetűéstartalmúszójáték.Mivela„vidi” (láttam)avidimálásra,vagyisa„láttamo-zásra”utal,nemkizárt,hogyanyelvijátékazegykoritisztviselőhivatalitevékenységévelállkapcso-latban,amivelabarátokígyviccelődtek.


4.dokumentum:

aneMzeT„szikLasziLárdFundaMenTuMa”ésaTudoMány„GrániTTaLaPzaTa”…

A nagyváradi professzorok levele a miniszterhez

somlóBódog1903-banelőadásttartottaTársadalomtudományiTársaságülésén,Budapesten. az előadásról – melynek írott változata a Huszadik Század címűfolyóiratbankésőbbmegisjelent—adyendreaNagyváradi Naplóvezércikkébenszámolt be, dicsérve annak radikális jellegét. a nagyváradi jogakadémia tanárikaránaktöbbségeazonbanfenntartássalfogadtaazabbanfoglaltakat.olyannyira,hogy a kultuszminiszterhez fordultak, denunciálva a szerzőt. az alábbi leveletfogalmaztákmegakariTanácson.

nagyméltóságúMiniszterÚr!kegyelmesurunk!

Jogakadémiánk tanári kara, melyre a hazai ifjúság egy számottevő részének jogioktatása,valamintnemzetiésvalláserkölcsösirányúvezetésebízvavan,emegbíza-tásánálfogva–habárszívesebbenvenné,haekötelességteljesítésealóllelkiismeretefölmentettevolna–elháríthatatlankötelességénekérzi,hogyanagyméltóságúvallás-ésközoktatásügyimagyarkirályiMiniszterúrnakfigyelmétkariülésébőlfölhívjaarraazértekezésre,melyetdr.somlóBódogúr,ahelybelijogakadémiaMagyarközjogésaPolitikatanszékeineknyilvánosrk.tanára,a„huszadikszázad”iv.évfolyamának5.számában„atársadalmifejlődéselméletérőlésnéhánygyakorlatialkalmazásáról”címalattközzétett,ésamelyértekezésahelybelisajtóbanisbőkivonatbanismertetvelett, s ígya joghallgató ifjúság figyelmét is jobbanmagára irányította,a tanárikarfigyelmétpedigfokozottabbmértékbenmagáravonta,nemcsakazért,mertadicsőMáriaTeréziakirálynőnkáltalalapított,többmintegyévszázadótafennállójogaka-démiánknakmégegytanárasemszolgáltatottilypéldát,hanemésfőképpenazért,mertatanárikartudja,hogyfőiskolánelőadótanárelénincsen,nemislehetrész-leteibenispontosanmeghatározotttananyagszabva,ésennélfogvaazoktatástekin-tetében,majdnemmindenazelőadótanárnakazirányánésszelleménfordulmeg.eziránynak,eszellemnekpedigajogifőiskolánadologtermészeténélfogvaegyez-nie kell ama haza jogrendjének azalapeszméivel, szellemével és irányával, amelyhazátlegvégsőelemzésben–,bárhameghatározottjellegűalapbólistartatikfönn,ésmeghatározottjellegűisazintézet–azilletőtanárszolgája.

a jogi oktatásnak teljes sikerét pedig egyedül az előadó tanároknak a jog-ésállamtudományok sarkalatos igazságaiban és tételeiben való egyezése biztosítja,mertellen[kező]esetbenfélő,hogyahallgatóságáltalszerzettésaszerzendőjog-ésállamtudományi ismeretek nem fognak egységes, tehát szilárd alapon nyugvó,kerekded,befejezett,egymássalösszhangbanlevőteljesegészetképezni.

42

ta

nu

lmá

ny


kegyelmesurunk!

a mellékletként idecsatolt értekezés tiszteletteljes véleményünk szerint rombolóirányánál és különösen ez irányból folyó destruktív tételeinél fogva azt a komolyaggodalmat támasztotta bennünk, tanárokban, vajon az oly „evolucionista lélek”,aminődr.somlóBódog,nyilvánosrendestanárúr,hanemisrombolhatjale–amimerőbenlehetetlenség–ajog-ésállamtudományiigazságoknakésamagyarjogtör-ténelemnek gránit alapzatán szilárdan nyugvó Magyar jog- és államtudományokhatalmasdómját,melynekösszhangzatosépítésén,fönntartásánamialmaMaterünkrészérőléstanártársaiéstanárelődeiahajnikokkal,akautzokkal,azsögödökkel,anagyFerencekkel,anagyernőkkel,aFöldesBélákkalélükön,lángolóhazaszeretet-tel,szellemierejükszíne-javávalfáradoztakésfáradoznak,azazkivettékéskiveszikerengetegmunkábólszerényrészecskéjüket,mégisfölmerülagondolat,vajonazoly„evolucionistalélek”,mintaminődr.somlóBódogtanárúr,ahallgatóságlelkébennemsarjaszt-ekínos,esetlegveszedelmesdiszharmóniát?olydiszharmóniát,melyazegységes,egybevágó,hazaijogtalajábangyökerezőjogioktatáscéljávalmerőbenellenkezik.Merthelyezzükcsakmagunkatajoghallgatóifjúságlelkiállapotába:

i. Midőn egyrészről kiváló példának okáért, a hallgatók a többi tanártól azttanulják,hogyamonarchikusállamformaamagyarnemzetjövőboldogulásánakissziklaszilárdfundamentuma,melyrőlcsakegyvonalnyiletérésisazezeréveshazaellenvalóbűnvolna,mert„enemzetakoronátésalkotmányosságotsohaelválasz-taninemtudta”(szilágyidezsőmilleniumibeszéde1896.június8-án),másrészrőldr. somló Bódog tanúr úr, a magyar közjognak előadó tanára azt vallja: „bünte-tőtörvénykönyvnek tehát a cselekedetek értékét nem szabad pusztán a fennállótársadalomravalótekintettelmegítélnie,hanemaztazértéketkellalapulvennie,amelyazoknakatársadalomállandócéljaiszempontjábóljut.ezokbólabüntetőtörvényneknemlehetfeladatamindannakamegtámadása,amiafennállótársada-lomranézveellenséges,hanemcsakazáltalérhetielcélját,a társadalommegvé-dését, ha a társadalom fennálló formájának (tehát példánk szerint hazánkbanamonarchikusállamformának)*megváltoztatásárairányulótörekvéseketisrespek-tálja” (idézett értekezés 403. lapon alulról 6. utolsó sor és 404. lapon az első 3.sor).Továbbá„Mihelytazonbanbármelypontonfölismertükahaladáslehetőségét,észrevettük a célszerű változtatás módját, azonnal teljes erőnkből erre a változ-tatásra (tehát a monarchikus államformának is változtatására) kell törekednünk.ilyenkortehátakonzervati[viz]zmusranemcsakszükségnincsen,hanemegyene-senkáros”(409laponfelülről6–9.sor).éslejjebb:„ameglévőhöz(tehátpéldánk

* érdemeskülön is kiemelni: a „monarchikus államforma” a nagyváradi tanároknak a szöveget il-lusztráló példája, melyről somló előadásában és tanulmányában szó sem esett. ennek ellenére ké-sőbbtöbbszörmegismétlik,zárójelekközöttaszövegbeiktatva—egészenaddig,amígazolvasómárabíráltszövegheztartozónakgondolja.klasszikuspéldaezarraamódszerre,amellyel—azértelme-zéssegítésecímén—átértelmeznekegyszöveget.


szerinthazánkbanamonarchikusállamformához is) ragaszkodni, annakvalamiszentségettulajdonítanimindigtudománytalan,sőtegyenesenbarbárkoncepció”(409.laponfelülről12–14.sor).

ii.vajonahallgatóság lelkébennemkelthet-ediszharmóniátaz,hogymíg többitanárai arra oktatják, hogy a magántulajdon és a monogám házasság intézmé-nye, valamint az egyetemes európai polgárosodás jogrendjének, azonképpen azezzelszorosanösszefüggőmagyar jogrendnek isalaposzlopa, teháta jogrendezalaposzlopaiellenvalóizgatásigenhelyesenbüntetőszankcióvalsújtandó,addigdr.somlóBódog tanárúrszerint:„a jogmegváltoztatásáravaló törekvésekcsakegyikéskevésbéhathatóseszközeiatudósértekezések.Mindenkomolyváltoztatószándéknak nélkülözhetetlen fegyvere az izgatás… (402. lap, utolsó öt sor alul).Továbbá „Így a bennünket elsősorban érdeklő magyar büntető törvénykönyv ésmástörvényeinkisabbaasúlyoshibábaesnek,hogyafennálló jogrendet(tehátamagántulajdonésmonogámházasságintézményétis)atörvényszerűváltoztatótörekvésekellenisvédelembenrészesíteniszükségesneklátják.vagyisegyszerűenbűntettnekminősítikaztatörekvést,amelyafennállójogbizonyosintézményeinekmegváltoztatásárairányul”(402.lap,felülről27–33.sor).

iii. vajon a hallgatóság lelkében nem ébreszthet-e diszharmóniát az, hogy amígtöbbitanáraiazországhitfelekezetei,nemzetiségei,osztályaiközöttibékétjoggalhirdetik, mint az egységes politikai magyar nemzet ereje egyik legfőbb forrását,addig dr. somló Bódog tanár úr álláspontja ez: „sokkal farizeusabb [a] magyar(értsd:büntető) törvénynekaza része, amelyazosztály éshitfelekezetek elleniizgatásról szól” (403. lapon, felülről 7–9. sor). indokolja pedig dr. somló Bódogtanárúrezenállásfoglalásátazzal,hogyMarxfölfedezte,„hogyatársadalmifejlő-désazosztályharcformájábanfolyikle”(403.lapon,12-13.sor).Minthabizonyosa kereszténység által hirdetett parancs, a „szeresd felebarátodat, mint tenmaga-dat”és[az]eparancsnakmegfelelőmagatartás,mintakereszténységintenzívésextenziv terjedésével együtt folyton hatványozódó élő erő az emberek szívébennemisléteznékésegymásközöttiviszonyaikatnemisbefolyásolná.

iv.vajonahallgatóságlelkébennemtámadhatediszharmónia,amígtöbbitanáraia „felsőbbség” iránti tiszteletet – még[ha] a felsőbbség hordozójára, [az] ember-nél kikerülhetlen gyarlóságnak, több-kevesebb foszlánya is tapad – igyekszenekkiirthatlanulahallgatóságszívébeültetni,mintmindenrendnek,ígyajogrendnekisnélkülözhetetlenalapját;addigdr.somlóBódogtanárúrazthirdeti:„azállamiizgatás [sajtóhiba, helyesen: igazgatás] csaknem minden részében szinte mégnagyobbtervszerűséggel,mintatanügynél,rendszerintmárkorukmögöttelma-radtembernekjátszanakvezérszerepet”(406.lap,felülről29–30.sor).

44

ta

nu

lmá

ny


v.vajonahallgatóságlelkébennemfogalmaz[ód]hatik-emegadiszharmónia,mikoregyfelől a hallgatóság tanáraitól is azt hallja, amiben őt a család, a társadalom ismegerősíti,hogyamunkábanmegezüstöződötthajkoronaelőttelegendőtisztelettelmegsemhajolhatunk,éshogyamegőszültfőknekmélyésszélesélettapasztalatonnyugvóítéletéthálásköszönettelfordítsukjavunkra,addigmásfelőldr.somlóBódogtanárúraztvallja,„hogyazöregségnekésazöregségbenrejlőkonzerválótényező-nekezatúlbecsülésevalóságosbarbárhagyomány”(407.lapfelülről5–6.sor).

kegyelmesurunk!

ahallgatóságlelkébenejelzettdiszharmóniakeletkezéséneklehetőségenincskizárvaannálisinkább,mertdr.somlóBódogtanárúrmindazondolgokértékét,melyeketaközépiskola8évenátazifjúságelőttigenhelyesen,amagasközoktatásügyikormányáltaljóváhagyotttanrendszeréstantervszerintmagasanfönntartott,igenleszállítja.Ígyszerinte„csaknemmindenirodalom-történészhivatásosreakcionárius,akirégilomnak[a]dicsőségétzengi”(405.lapfelülről7–8sor).eztnekikülönmegköszön-hetik arany János, Pázmány Péter, kölcsey, Petőfi, Tompa, kisfaludy, vörösmartyMihálynak tisztelői! Továbbá: „Tőlünk távol eső időknek szükségképpeni tökélet-lenségét,elmaradottságátéstudatlanságátnemmutatjákbeésnemnevezikmegamaguk igazinevén,hanemegyhazugdicsőítés fátyolábanszerettetikmega fogé-konylelkűgyermekekkel”(404.laponfelülről33–36.sor).ezért[aztán]mélyháláravannak kötelezve a történelem tanárai! s az iskoláról szólva somló tanár úr eztmondja: „szintén vérlázító gondolat, hogy a tanulás keserves munkáját túlnyomórészbenolydolgokmegtanulásárafordítjuk,amelyekmárnemigazak”(405.laponfelülről16–18.sor).ezmegéppamagasközoktatásügyikormánynakvancímezve!Majdpedigsomlótanárúr–,akitudvalevőleg[a]kir.kath.tanulmányialapbólfönn-tartott jogakadémiántanítalignégyhónapja,ámbárőistudja,hiszköztudomású,hogyhazánkban,melyetakardfoglaltel,deakereszttartottfenn,milysokifjúkerülkiamélytudományúéshazafiasszerzetesrendekáltalfönntartottésvezetettközép-iskolákból – így ír: „Mindeddig pedig még nem is szólottam a borzasztóságoknakarról a legborzasztóbbikáról, hogy az oktatás elég jelentékeny részben oly papokkezébenvan,akikmindenújigazságfényétcsaktöbbezerévestanításokprizmájánmegtörveengediktanítványaikszemébejutni”(406.lap,felülről21–25.sor).

nagyméltóságúMiniszterur!

kiálljótarról,hogyazígykeletkezhetődiszharmónia,melylehet,hogyazerősebb,avértezettebbhallgatóságlelkénteljesenveszélytelenülsuhanát,nemfogevajonnagyobbszámbanáldozatokatszedniakísértésnekkevésbéellenállniképeshall-gatók sorából, kiket ez [az] irány – talán csak azért is, mert az újdonságnak ésmodernségnek az ifjú lélekre nézve mindenha vonzó, kápráztató palástjába


öltöztetve jelentkezik–úgyelbűvöl,hogyazévezredesmúlttaldicsekvőmagyarhazánaknemlesznekrendíthetetlentámaszai,pedigerrejoggalszámitcsaládjuk,egyházuk,sőtkoronáskirályávalegyetembenmagaanemzetis!

kegyelmesurunk!

ha nagyméltóságod a mi lelkünkben támadt aggodalmat teljességben, avagybármelycsekélyrészbenisosztja,akkornagyméltóságod,kinemcsakkimagaslóközjogi állásánál fogva, hanem egyéniségének rátermettségénél fogva is fennenlobogtatjaanemzetikultúra,tehátatörténetialaponnyugvó,egységesjogikultúrazászlójátis,államférfiúibölcsességévelbizonyáramegfogjatalálniamiaggodal-munkeloszlatásáraazalkalmasmódot,aztamódot,melymígegyfelőlmegoldjaa magyar tanszabadságnak – annak a szabadságnak az áldásos elvét, mely mintmindentételesjogiszabadságamapozitívállamirenddel,sőtmégapozitívállamirend láthatatlan fundamentumát képező alapeszmékkel, melytől biztosítását ésvédelmétnyeri,ellentétbenemjöhet,vagyhamégisjönne,abbannemmaradhat,addigmásfelőlbiztosítjaazösszeshangzatos,azegységes,adicsőelődökrőlreánkszállotttörténetialkotmányunknakszelleméhezésatősgyökeresmagyarjogiGeni-ushozszívósanragaszkodójogioktatásnakfenségescélját.

Mélyrendületlenbizalmunkbanmaradunk

Nagyváradon, 1903. május hó 22-én,

nagyméltóságodnakalázatosszolgái:

anagyváradikir.kat.jogakadémiatanárikara*

Forrás: Nagyváradi Napló. VI. évfolyam (1903) 123. szám: 1903. május 31. 4–6. o.

*anagyváradiJogakadémián1903-bansomlóBódogonkívülhétprofesszoroktatott,saleveletötenírtákalá.ketten—ágostonPéterésMagyaryGéza—nemértettekegyetvele,snemadtáknevüketadenunciálásához.Talánegyfajta„történelmiigazságtétel”,hogyamígaleveletíróésaláírótanárokramáramagyarjogtudománytörténeteirántérdeklődőksememlékeznek,vagyisnevükésszemélyükszinteteljesenfeledésbemerült,addigágoston,Magyaryéssomlóelméletevalamilyenformábanésszintenmaisrészeszakmaihagyományainknak.

46

ta

nu

lmá

ny


5/a–F.dokumentumok:

„sokanvaGyunk,kikveLedeGyÜTTérzÜnk”

Szolidaritási levelek az ún. Somló-affér idején

anagyváraditanárokleveleésadyendretovábbiújságcikkeinyomán1903-banországos polémia bontakozott ki somló Bódog körül. a tanszabadság kérdésehírlapicikkektárgyáválett,sőtegyparlamentiképviselőinterpellációtnyújtottbeavallás-ésközoktatásügyiminiszterhez,aminekkövetkeztébenmégaképviselő-házistárgyaltaasomló-ügyet.hazaiéskülfölditudósokszolidaritásileveleketéstáviratokatküldtekaTársadalomtudományiTársasághoz.somlószámosmagán-jellegűszolidaritásileveletiskapott.alábbezutóbbiakbólmutatokbenéhányat–nema„legtudományosabbakat”,*hanemalegjellegzetesebbeket.

*somlóelőadásánaktudományosreflexióitaHuszadik Századközölte,sazokbólaNagyváradi Nap-lótettközzékivonatokat1903.május31-én.

1. 2.


Forrás: OSZK Kézirattár, Analekta, 5381. sz. („Somló Bódog megtámadtatásával kapcsolatos levelek”)

3.

5.

4.

6.

48

ta

nu

lmá

ny


ezekátiratai:

1.

Kolozsvár, 1903. május 30.

kedvesBódog!

engedd meg, igénytelen és illetéktelen voltom dacára is, hogy a most történt éstörténőeseményekkelkapcsolatbanneked,mintaszabadgondolkozáséshaladáseszméielőharcosánaklegnagyobbtiszteletemetésbecsülésemetkifejezzem.

Üdvözöltisztelőéshűségesbarátod

Stein Guszti

2.

igentiszteltcollegaÚr!

MintaszabadelvűeszmékneklelkeshíveiÖntilyirányú,társadalom-elméleticikké-ért(bárrészbenismeretlenül)örömmelüdvözöljük,ésÖnnek,reakcióselemektőleredtmegtámadtatásaalkalmávaligazrokonszenvünketésnagyrabecsülőtisztele-tünketfejezzükki.

Budapest, 1903. máj. 30.

Posch Jenő drKacsoh Pongrác dr Salacs(?)a József

Schmidt JózsefaXiii.ker.áll.főgimnasiumtanárai


3.

Budapest, 1903. május 31.

kedvesBódog!

a mai reggeli lapban olvasom a hírhedt tanári felterjesztés szövegét. az időkszomorújele,lappangóerőkfelszínrekerekedése.

a czenzúra legveszélyesebb nemét akarják tehát veled szemben alkalmazni.az idézetekmellékesek;az „irány”,a „szellem” fájelleneseidnek.hogyne fájna,hiszennálukaszellemlegcsekélyebbnyomátsemfedeztefelmégsenki.amester-emberekmegtámadjákaművészt;a„korukmögöttmesszeelmaradottvezérembe-rek”atanügyfiatalbajnokát,kinélameggyőződéstmégnemnyomtaelahipokrí-zis,amindennapiéletkicsinyessége,azelőrelépéséselőnyökutánivágy.

Jeanne d’arc máglyájára azt íratták reá az egyház akkori vezető emberei,hogy„hérétique, relapse, apostate, idolatre”,*samaiakszenttéakarjákavattatni;anagyváraditudományoséletmaivezetőiaztmondjákrólad,hogyantimonarchikus,vallástalansazifjúságmegrontójavagy.deneaggódjál,atudományigazbajnokais a magamfajta becsületes laikusok megértenek és méltányolni tudnak. Mindigtöbbenéstöbbenlesznek,kikazújirányt,azújszellemetmegértik;mindközelebbjutunkamoderneurópaieszmekörhöz.

az„elődeinktőlörökölt jogigéniusz”nemfogjaaszociáliskérdésektömegétmegoldani,semnemfogjalétrehozniatársadalmibékét.ittújirányra,újszellemrevanszükség.

neféljtehát,kedves„Probekandidat”-om,sokanvagyunk,kikmegtudunkérte-ni,sveledegyüttérezünk.kitartásésbátorság,azigazságnakgyőzniekell.

Öleligazbarátod

Waldhauser Géza

P.s.Pistaamainapotcetinjében tölti, s ígynemnyilatkozhat,de tudom,hogyéppenúgyérez,mintén.

*Legendáskifejezés,amitöbbféleváltozatbanlétezik,saváltozatokmaguklegendákhozkötődnek.Maleginkábbaztfogadjákel,hogyJeanned’arc,akésőbbiszentJohannakopaszranyírtfejérekivég-zésekor(1431.május30.)papírsüvegethúztak,sarraakövetkezőszövegetírták:hérétique,relapse,apostate,idolâtre,azaz:eretnek,visszaeső,hitehagyott,bálványimádó.

50

ta

nu

lmá

ny


4.

Sasvár, május 31.

Tisztelturam!

olvastamahírlapbanazÖnszenzációsfelolvasásárólésalegnagyobbrokonszenv-vel fogadtam; tisztelt kollégái azonban felfeszítik Önt érte. Persze, a békának iscsaklegszebbazőkuruttyolása,akutyapedigaholdatmegugatja.deeznegyen-gítseazÖnálláspontját,maradjonférfiasanmellettetovábbrais,tartsavédelmébenanagyegészet,neáldozzafeleztholmikicsinyes,akülsőlátszóéletsemmisérde-keiért.az igazélet forrásaaz igazság,ésezcsakegy,egyetlenegyvan,csakezéltethetiazéletet,ezértjólteszi,akiennekforrásábólmerítiazéletét.olyanő,mintanap,forrósugarávalperzsel,éget,rombol,pusztít,deegyszersmindaromokonújéletetisébreszt.csaka…(?)kerülikőt,csakezekféltikközellétét,érezveáthatóerejét,denemértve,nemismerveannakjóságoscélját.o,sanctasimplicitas!kiál-tottaazégőmáglyárólhusz,anagyapostol.istenem,mennyiapostolaazigazság-nakfogjaeztmégatudatlanságfelékiáltani?!Mikéntchristusismondá:„Wo das Licht zur ...(?) wird, wie mag dort die Finsternis sein.”*

ezértmondomÖnnek,avadnépbensokkaltöbbazigazságérzet,mintafélmű-veltben,pedigamaicivilizációcsakisilyeneketnevel.ilyenekvagyunkmimind-nyájan,féligvalamik,amipedigrosszabbasemminél.aziskolabutítja,hervasztjaa szellemet,öregíti a lelket,mertazönzésméregvirágával töltibe termeit. ilyenalapon miként épülhetne ama sziklaerős ház, mely az örökéletet legyen hivatottszimbolizálni.Örökéletetcsakazélhet,akiazidőlegesföléemelkedik.

elevéllelegybenegyérdekesnémetművetküldökátolvasásra,ajánlombecsesfigyelmébe.olyanrousseauféleelvekkelírva.

honleányiüdvözlettelEmánuel Józsefné

*nemszószerintiidézet,akézírásbanegykiolvashatatlanszóval.valószínűlegakövetkezőbibliaihelyreutal:„ésavilágosságasötétségbenfénylik,deasötétségnemfogadtabeazt.”(János,1:5).


5.

uram!

Most,hogyÖnellena furor stultitiae*elkövetteazőmerényletét,engedjemeg,hogyismeretlenülbár,dealelkemnekegészmelegévelüdvözölhessem.[122]

azigazságonlehettipródni,deazigazságelőbb-utóbbletipormindent.

igaztisztelettelBosnyák Zoltánosztálytanácsos

akir.belügyminisztériumbanBp. 903 V/29

6.

TáviraTsomlobodognagyvarad

fr Székesfehérvár 1.-1923.-34.-30-2.-35-S

utkoezben ertesueloek az aldatlan tamadasrol, melynek sikertelensegeben nemtudokketelkedni,veledérzeknem(!)**kuezdelmedbeneskitartastkivanoknekedazigaztudomanyert.

szeretoehíved=wejszjenoe

6.dokumentum:

„édesTanárÚr!”

Ady üdvözlete Párizsból

az 1903-as affér után ady endre egy időre Párizsba költözött, de a magamódjántartanikívántaakapcsolatotsomlóBódoggal.ennekkifejezésekéntezta levelezőlapotküldteneki1904elején.apostabélyegzőszerint (mely ittnemlátszik)alapot1904.február7-én16órakoradtákfelPárizsban,sazfebruár9-énérkezettmegnagyváradra.

*kb.ostobaharag;harag(furor) ésostobaság,őrültség (stultitia).**atáviratfeladójánakszándékaszerintfeltehetően:„nemes”.

52

ta

nu

lmá

ny


Forrás: kereskedelmi forgalomban megvásárolható autográf levelezőlap Ady Endrétől Somló Bódognak

alevelezőlapraírtszöveg(betűhíven):

„édes Tanár úr, Párisban élek már pár nap óta és sokat gondolok Önre, amirőlmajdegyhosszabblevélisfogtanuskodni.kéremlegyenkegyesakétlegujabb’XXszázad’-otnekemelküldeniésírniönmagárólsdolgairólsokat.Melegszeretettelüdvözli:ady(92ruedeLevis).”

7/a–e.dokumentumok:

a„PoLiTikaiÖrÖMLeGények”éseGy„LovaGiasÜGy”

Vita a Társadalomtudományi Társaságban és annak egyik következménye

aTársadalomtudományTársaság1905-benés1906-banegyún.vezetésiválsá-gotéltát.enneksoránandrássyGyula lemondottazelnökségről,akülönbözőcsoportoknakpedigeltérőelképzeléseivoltakaTársaságtevékenységénekirányátilletően,sőtazún.nemzetiliberálisokpuccs-szerűenakartákátvenniavezetést.


ezt megakadályozandó az akkori elnök, Pikler Gyula 1906 nyarára rendkívüliközgyűlésthívottössze.erreőmagasvájcból,ésmásokiskülföldiútjaikróltértekhaza,hogyelejétvegyékaTársaságpolitikaicélokratörténőkiszolgáltatásának.ahosszúközgyűlésenkiderült,sőtdokumentumokkalisbizonyíthatóvolt,hogya vezetést puccs-szerűen átvenni akaró csoport érdekében Wolfner Pál* intri-kált,sőtadottkiszándékosantévesadatokatasajtónak.előszöraTársadalom-tudományiTársaság1906.augusztus7-irendkívüliközgyűlésejegyzőkönyvénekkéthosszabbrészletétközlöm,amelybőlazlátható,hogysomlóBódogmikéntleplezteleWolfnerPálügyeskedését,ezutánpedigennekegyikkövetkezményétmutatommegdokumentumokkal.[124]

részLeTekaTársadaLoMTudoMányiTársasáG

rendkÍvÜLikÖzGyŰLésénekJeGyzőkÖnyvéBőL

Somló Bódog:azelnökúrnakigenrészleteselőadása**felmentazalólakötelességalól,hogymintazösszehívókegyikebocsánatotkérjektársaimésamagamnevé-benazért,hogyilyen,közgyűlésrealkalmatlanidőbenidekényszerítettüktagtár-sainkatennekazügynektárgyalására.rátérekrögtönazonérveknekésokoknakfelsorolására,melyekmiattagyűlést ilyenhalaszthatatlanulszükségesnektartot-tuk. a Társaság elleni támadások egy új stádiumba léptek az utóbbi napokban.ez a Társaság fennállása óta hozzá volt szokva ahhoz, hogy a legkülönbözőbboldalakrólmintegymeghatározottiránytképviselőtársaságtámadásoknaklegyenkitéve.ezt igentermészetesnektaláltaaTársaságmindentagja,mertakihatáro-zottsággal,megnemalkuvássalegyiránytképvisel,azokkalszembentaláljamagát,akikazellenkezőiránytképviselik.(Helyeslés.)JelenlegazonbannemaTársaság-nak irányát támadták,hanemaTársaságnakegyikbelügyét ráncigáltákelőelfer-dítve, rosszhiszeműleg. (Zajos helyeslés.) […] engem a dolog rendkívül felhábo-rítottéselvoltamhatározvaarra,hogykíméletlenélességgelmutatokittráarra,hogy mi történt. (Helyeslés.) […] Wolfner Pál, egyike azoknak, akik az ellenünkirányuló támadások élén állottak –, szerencsére jelen van (nagy zaj), úgy hogyszemébemondhatomneki–,igenjóltudta,hogynemvagyunkörömlegények,hogy

* Wolfner Pál (később Farkas Pál, olykor Farkas-Wolfner Pál, 1878–1921): szociológus, jogász, író,politikus, a singer és Wolfner kiadóvállalat egyik tulajdonosának, Wolfner Józsefnek a fia. a Tár-sadalomtudományiTársaságbólvalótávozásautánaMagyarTársadalomtudományiegyesületegyikalapítójaésfőtitkára.1910-tőlországgyűlésiképviselő,Tiszaistvánpárthíve.Jelentőstársadalom-éspolitikaelméletimunkáiA szociálizmus története és tanításai (1901),az Osztályharcok a XIX. század-ban (1904),aVázlatok a szabadelvűség történetéből (1905)és A francia forradalom története(1912).Írtregényeket,ifjúságiregényeketésszínműveketis.ezekegyikét(olga,1903)anemzetiszínházbanvalóbemutatásakor(1905)adyendre—ekkormáraBudapesti Naplókritikusaként—kigúnyolta;lásdAdy Endre összes prózai művei 2.(Budapest,arcanum,1999.)1457–1458.**azeztmegelőzőrészbenPiklerGyulaismertetteazüléstmegelőzőésszükségessétévőesemé-nyeket.

54

ta

nu

lmá

ny


akciónknaknemvoltsemmifélepolitikaiháttere,hanemazcsupánegyjelentékte-lenadministrativügyevoltaTársaságnak.annyibanazonbanmegtartomígéretemet,hogyat.közgyűlésítéletérebízom,hogyezeneljárásfelettalkossonmagánakképetésitterrőlbehatóannyilatkozzék.[…]akikismerikaTársaságműködését,tudják,hogyaTársaságotsemmifélepolitikaiakciónemvezérelte,hogyazokatámadások,amelyekajelenalkalommalasajtóbansegyesekrészérőlegészkonkrétvádakalak-jábanléptekfel,mindenkomolyalapotnélkülöznek.eztbővebbenindokolnomnemisszükséges,mertakiismeriaTársaságnakavezetőségét,tudjajól,hogyműködé-sévelsohasemegyesekreményeinekmegvalósításáttartjaszemelőtt,tudjaazt,hogyamielnökünk,akitőláldozatmindenegyesesetbentudósszobájánakotthagyásasa közéleti szereplés, nem politikai örömlegény, ezt bővebben indokolnom nemiskell,azonbanrákellmutatnomarraahelyzetre,amelyezeknekazirányoknaknyomán a Társaságban támadt, mert enélkül a kép nem volna egészen tökéletes.ennekaképnekegynéhányvonásátmárláttukafelolvasotttáviratokból,amelyek-hezhasonlókatmiisnagyszámmalkaptunk.ezekrámutatnakarra,hogyazelnök-ségnekmásikrészenagyonsajátságosszerepetjátszottebbenadologban;aTársa-ságnakmásikalelnöke,akiaTársaságnakegyedüliitthonlevőtagjavolt,valamintaTársaságnakmásiktitkáraolvashattákalapokbanazokatanapról-naprafelmerülőhíreket,amelyekszerinttársaságunkbanvalamikristóffybandaakciótindítottavoltbelügyminiszterrehabilitálására,politikaiszerepetakarnekijuttatni,hogyezmiféleokokravezethetővisszaésígytovább.sőtegésztaxatívfelsorolásokbaniskivoltakmutatva a pártok vezérférfiai, egyrészről Pikler Gyula, Jászi oszkár az elnökségtagjaiközül,ezekenkívülolyanok,akiknemtagjaiarendkívüliközgyűléselnök-ségnek,minthazafiatlanbérencek,–ezzelszembenállottavezetőségnekhazafias,tiszteletreméltórésze,Wolfner,hegedűs,GratzGusztáv,stb.,akikszanálnifogjáka helyzetet s tovább nem fogják tűrni (élénk derültség), hogy amazok kristóffyttámogassák.sdacára,hogyezekahíreknap-naputánszállingóztak,azalelnökúrnemtartottakötelességénekakáregyszóvaliskijelenteni,hogysemmifélepolitikaiakciónincsaháttérben,hogytulajdonképenmirőlvanszó,ehelyettmélyhallgatásttanúsított,sabbanaz iránybandolgozott,hogypresszionáljaaválasztmánytsazelnökségmásikrészét,hogyvalamennyienlemondjanak.nagyonfurcsaszerepezúgyazalelnök,mintatitkárrészéről.erreazonbannemakarokbővebbenrátérni,különben nem akartam egészen említés nélkül hagyni. de annak illusztrálására,hogyavezetőségegyestagjainemcsakhallgattakahamishírekkelszemben,hanemmásiránybanélénkakciótfejtettekki,felemlíthetemaztis,hogykülönösenWolfnerPálrészérőlkomolyantörténtektaggyűjtésekolycélból,hogyaTársaságelnökéülFöldesBélátnyerjékmeg(általános élénk derültség, pisszegés.)

Wolfner Pál:nemigaz!(nagy zaj) Somló Bódog:okmányaimvannak!Wolfner Pál: Tessékbemutatni!Somló Bódog: ilyenakciórólvolt itt szó.hogyelüssékamegüresedettelnöki

székrőlPiklerGyulátshelyébeültessenekolytudóst,mintFöldesBéla,akirenem


akarokbővebbenkiterjeszkedni,azthiszemkülönbenerről,azegészmozgalom-rólnemisvolttudomása,delehetetlenvoltezügysoráneztfelnememlítenem.nyilvánvalólag arról volt szó, hogy a Társaságnak szabadgondolkozó, független,tudományos mivolta letöressék és kiszolgáltattassék az alkotmánypártnak vagyegyáltalán a hatalomnak (percekig tartó zaj). ez a körülmény eléggé indokolja,hogymiértnemállhatottela10tagattól,hogyaugusztushavábanaTársadalomtu-dományiTársaságtagjaitközgyűlésrehivassaegybe.

[…]Pikler Gyula elnök:[…]eztazadatotönadtakérem?Wolfner Pál:igen!Pikler Gyula elnök (izgatottan): akkor vagy én hazudom, vagy Wolfner úr!

egyetlenilyenargumentumnemhangzottel,mindenargumentációt,mindenpoli-tizálástelevekizártam.ezhazugság!hazugság!(Úgy van! Viharos éljenzés és taps)hazudik!(feláll) Tessékkimenni!Tessékkimenni!(A közgyűlés tagjai izgatottan felállanak s sokan a terem közepére sietnek.)ittegyszópolitizálásnemtörtént!semmiféleargumentációebbenaziránybannemtörtént.atársaságazügyetapró-cseprő adminisztratív ügynek tekintette, nem akart ízléstelenségeket elkövetni,semminektekintette!Önszerintpedigazzalérveltek,hogyhálávaltartozunkkris-tóffynak,amiérteszméinketpropagálta.ezhazugságelejétőlvégig.eziskegyed-től származik (olvas): „Úgy látszik a Társaság szellemében olyan túlzó radikálisiránykerekedett felül,amely igenközeli rokonságbanállamegboldogulthaladópárt tendenciáival.”Bocsánatotkérek,hogyennyire felizgatódtam.(Felkiáltások: érthető! Mindnyájunkat mélyen érint.)Ötévótafolytatjuk,eztaküzdelmet,sohasenkitnemtámadtunkmeg,mígmiüldözöttvadakvagyunkitten,smostaztlátjuk,hogyMagyarországnaklegelterjedtebb,százezrekbenmegjelenőlapjainakegyikehazugságokat ír és ezekhez az adatokat Wolfner Pál adja meg. (Úgy van! Viha-ros éljenzés és taps.)van-evalaki,akivalaminembecsületesdolgotmernereámmondani?énkénytelenvagyok36óráigutazniazért,mertaBudapestihírlapaztírja rólam,hogyénkristóffy-párti voltam, s azzal argumentáltam,hogyaTársa-dalomtudományiTársaságkristóffynakhálával tartozik!ezgyalázatoshazugság.énazországszíneelőttmegmondhatom,hogyezgyalázatoseljárásaasajtónak.(Pikler elnök szavait rendkívüli felháborodással fogadják. A jelenvoltak egy része a terem közepére ment, az elnök leszáll az elnöki emelvényről és kijelenti, hogy amíg Wolfner a teremben lesz, nem elnököl. Wolfner szólásra emelkedik, de a nagy zűrzavarban és lármában észre sem veszik. Somló Bódog felsiet az emelvényre és onnan kezd beszélni. Pikler újra elfoglalja az elnöki széket.)

Somló Bódog:T.uraim!énvalamitállítottam.aztfeleltékrá,hogyazállításalap-talan.éntehátegészrövidenbizonyítok.WolfnerPálamagaállításátGratzGusz-távírásbelinyilatkozatáraalapítja.Tehátjótanúrahivatkozomakkor,mikorennekazúrnakegylevelétvagyokkénytelenfelolvasniannakbizonyítékául,hogynemegészenalaptalanulállítottamazt,hogyaközgyűlésösszehívását10 tagaláírásaalapjánkérteWolfnerPál.Gratzlevele26-árólvandatálva,(olvassaGratzlevelét):

56

ta

nu

lmá

ny


Wolfner tegnap volt Hegedűsnél és nálam és egy tíz aláírással ellátott íven rendkí-vüli közgyűlés összehívását kérte.” Ez tehát egy konkrét tény! (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget) „a melyet az alapszabályok szerint 10 napon belül egybe kellett volna hívni. Kértem arra, hogy egyezzék bele α rendkívüli közgyülésnek szeptemberig való elhalasztásába. Ő ebbe némi ellenkezés után belement, de csak azon feltétel alatt, hogy választmányi ülést még e hó vége előtt tartsunk. Ebbe azután, Hegedűs belevonásával, meg is állapodtunk.” (Zaj.) áttérekamaállításomigazolására,hogyWolfnerPálegyakciótakartindítani,hogyajelenlegivezetősé-getbuktassákki. (Nagy zaj.)eztsemalaptalanulmondottam.MegintGratzleve-lére hivatkozom, aki nap nap után tárgyalt Wolfnerrel és a ki azt írta (olvassa):„atársaságegységénekmenthetetlenülvégevan.Wolfnerakciótfejtkiarranézve,hogyandrássyválasztassékmegújbólelnöknek,haőnemvállalnáazelnökséget(aminthogynem isvállalja),mástakarelnöknek, lehetőlegapáthyt,desemmiesetresemPiklert.” (Nagy zaj.)„Az akciót nagy erélylyel csinálja és kétségtelenül őreá vezethetők vissza azok a támadások, melyek a Társaság mostani vezetősége ellen nap-nap után a lapokban megjelennek. Ha álláspontja a közgyűlésen keresz-tül megy, úgy hiszem Ti mindnyájan (Pikler, Jászi és Te) ott fogjátok hagyni a Társa-ságot...” „Ha a Wolfner-csoport van többségben, megteszik elnöknek Apáthyt vagy Földest és ezzel titeket kényszerítenek a kivonulásra.”ezekalapjánmondtamén,amitmegmondtam.(Felkiáltások: Éljen Somló! Hosszantartó taps és éljenzés.)[…]

Forrás: Huszadik Század. 7. évf. (1906) 8. szám, 147–175. o.

Miután Wolfner lelepleződött, párbajra hívta ki — már amennyire az „elég-tételt kérünk” kifejezést a korban szokásos jelentéssel értelmezzük — PiklerGyulát, somló Bódogot és Jászi oszkárt. az iratok egy másik olvasata szerintPiklerGyuláthívtakipárbajra,akinekaztánsomlóésJászilettapárbajsegéde.(a párbajt az adott időben a büntetőjog már természetesen tiltotta.) az oszkkézirattára„somlóBódogésPiklerGyula»lovagiasügye«WolfnerPállal”jelzet-tel,analekta5384.számalattőriznéhánytáviratot:kettőbenWolfnerPálnevében„segédei”kérnektőlükelégtételt,aharmadikbanpedigsomlótfigyelmeztetikazújságokbanmármegjelenthírre,miszerintWolfnerpárbajrahívtakiőtésJászit.Minderremégaközgyűlésdélutánján,illetveestéjén,1906.augusztus7-énkerül-hetett sor. a kézirattárban e táviratok mellett találhatók azok a fogalmazvány-tervezetek,amelyekenasértettetarendesbírósághozutasítják.


háromtávirat

Forrás: OSZK Kézirattár, Analekta, 5384. sz. („Somló Bódog és Pikler Gyula lovagias ügye Wolfner Pállal”)

atáviratokszövege:

1.

Telegrammno226

dr.somlóBódogFontana Hotel Pension Tarasp

WolfnerPalúrmegbízásábólelégtételtkérünkaPiklerúrhoz intézettnyilatkozatban foglaltsértőkijelentésekért.

dr.szemenyikornéldr.WittchenLajosdr.ronai4veresPálnéutca34.

1. 2. 3.

58

ta

nu

lmá

ny


2.

Telegrammno227

dr.JászioszkárFontana Hotel Pension Tarasp

Wolfner Pál úr megbízásából elégtételtkérünk a társadalomtudományi Taraságügyéből kifolyólag a hírlapok szerint tettsértőnyilatkozatokért.

dr.szemenyikornéldr.WittchenLajosdr.ronai4veresPálnéutca34.

azügymegoldásátcélzófogalmazványok:

Forrás: OSZK Kézirattár, Analekta, 5384. sz. („Somló Bódog és Pikler Gyula lovagias ügye Wolfner Pállal”)

Fogalmazvány LevéltervPiklerGyulához

3.

Telegrammno396

Professzorsomló

Hotel Pension Tarasp

Wolfner téged és oszkártalapokszerintkihívott.

Marcban


afogalmazványokátiratai(maihelyesírásiszabályokszerint):

Fogalmazvány

hÔTeLBrisToLszáLLóBudaPesT

Budapest, 1906. aug. 7.

MintPiklerGyulateljhatalmúmegbízottaiakövetkezőtjelentjükki.Mindenfélepárbajnak,mintegyletűntbarbárkorbrutálismaradványánakelvi

ellenségeivagyunk.kötelességünkelviálláspontunkatezenatéreniskövetkezetes-séggelésmindentársadalmielőítélettelszembeszállvaérvényesíteni.

ezen elvi álláspontunkban még csak megerősít az a meggondolás is, hogyközéletünkrettenetesállapotánakegyiknemkicsinylendőokátapárbajintézmé-nyébentaláljuk.ugyaniskényelmeseszközeznemtetszőkritikáknakésvélemé-nyeknekterrorizmussalvalóelfojtására,valamintmindenfélepiszkosügykényel-mesésjutányoselintézésére.

ezértvan,hogymindenországmaradiosztályaigörcsösenragaszkodnakhozzá,éshogyanépésszabadgondolatigazbarátaimindenüttmerevenvisszautasítják,skülönbenissokkalnagyobberkölcsibátorságerégikártékonybálványtlerontani,mintapárbajkomédiájátvégigjátszani.különösenPiklerGyula,azeurópa-szerteismert filozófus és előítélet-megdöntő, bűnt követne el nagy ügyünk ellen, ha agondolkodókelvimagaslatárólgyávánakaszinóembereklovagiasútjáratérne.

e meggondolások alapján Wolfner Pál urat a független magyar bírósághozutasítjuk.

LevéltervPiklerGyulához

kedvesBarátunk

Megbízásodból összejöttünk Wolfner Pál és megbízottaival Geszter Béla és P(?)elemérurakkal,akikWolfnerPálnevébenlovagiaselégtételtkértek.ekérelemreteljhatalmúmegbízásunkalapjánakövetkezőketjelentettükki:

Mindenfélepárbajnak,mintegyletűntbarbárkorbrutálismaradványánakelviellenségeivagyunk.kötelességünkelviálláspontunkatezenatéreniskövetkezetes-séggelésmindentársadalmielőítélettelszembeszállvaérvényesíteni.

ezenelviálláspontunkmégcsakmegerősítiazameggondolásis,hogyközéle-tünkrettenetesállapotainakegyiknemkicsinylendőokátapárbajintézményébentaláljuk. [áthúzott szöveg: kedves barátunk, mély tiszteletünk és… nyilvánításátJászioszkár,somlóBódog)]ugyaniskényelmeseszközezanemtetszőkritikáknakésvéleményeknekterrorizmussalvalóelfojtására,valamintmindenfélepiszkosügy

60

ta

nu

lmá

ny


kényelmesésjutányoselintézésére.ezértvan,hogymindenországkizsákmányolóosztályaigörcsösenragaszkodnakhozzá,éshogyanépésaszabadgondolatigazbarátaimindenüttmerevenvisszautasítják.különbenissokkaltöbberkölcsibátor-ságegy régikártékonybálványt lerontani,mintapárbajkomédiátvégigjátszani.különösente,PiklerGyula,azeurópa-szerteismertfilozófuséselőítélet-megdöntőbűntkövetnél[el]nagyügyünkellen,haagondolkodókelvimagaslatárólgyávánakaszinó-embereklovagiasútjáratérnél.

e meggondolások alapján Wolfner Pál urat a független magyar bírósághozutasítottuk.

8.dokumentum:

arechTsMachTérTeLMezése

Levél egy ismeretlen ismerőshöz

somlóJuristische Grundlehrecíműkönyvét(1917)mindahazai,mindakülföldikritika meglehetősen pozitívan fogadta, s arról több recenzió, ismertetés ésméltatókritikaismegjelent.aműközpontikategóriájaaRechtsmachtfogalma,melymáigsokféleértelmezésreadokot.akönyvegyikhazaiolvasója—szemé-lyétilletőenlásdazalábbiakat—levélbenfordultnéhánykérdésselaszerzőhöz(elevélhollétérőlnemtudunk).aválaszleveletazoszkkézirattára„somlóBódogleveleismeretlenhez”jelzettelőrzi.(nemismeremannakokát,hogyalevélmiértmaradhatottsomlóBódogirataiközött;vagymilyenkörülményekközöttkerültvisszaoda,márhaellettküldveegyáltalán.)

Forrás: OSZK Kézirattár, Levelestár, 1918. szeptember 26. („Somló Bódog levele ismeretlenhez". Első és utolsó oldal)


acímzettkilététvalóbannemlehetteljesbizonyossággalmegállapítani,bárazbiztos,hogyegyetemiprofesszorvolt(errekövetkeztethetünka„méltóságosúr”megszólításból),snéhányegyébkörülményből.azazonosítás tekintetébenkétlehetőségkínálkozik.Beszédes,hogyaz illető elsősorbanaz „alanyiközjogok”irántiérdeklődött.azalanyiközjogokkérdésévelekkorelsősorbanerekyistvánfoglalkozott,akialevélírásakorny.r.egyetemitanárvoltPozsonyban.atárgyiésazalanyijogokdualizmusárólszólókönyvemindazonáltalcsakjóvalkésőbb,1928-banjelentmeg,ígynemvalószínű,hogymár1918-banezzellettvolnaelfog-lalva.erekytovábbásomlóhozhasonlóéletkorúéselőmenetelbenhozzáhasonlópályátbefutóprofesszorvolt,ígysemmisemindokolnáalevéltúlzottanudvariashangnemét. az is beszédes ugyanis, hogy somló nemcsak udvariasan, hanemmár-máralázatosanválaszoltafelvetettkérdésre.ezastílusazadottkorbannemvoltugyanszokatlan,desomlómásleveleitnemjellemezte.ebbőlarrakövetkez-tethetünk,hogyaz„ismeretlen”conchaGyőzővolt,akikorábban,1892-igugyan-csak kolozsváron tanított, s onnan települt át Budapestre. concha az elméletitárgyakoktatásaterénekkor,1918-ban,informálisanmárszinteazegészmagyarjogiésállamtudományifelsőoktatástbefolyásaalatttartotta,sjóváhagyásanélkülezena területennem igenkerülhetett soregyetemikinevezésre.ennekalapjánaztvalószínűsítem,hogyalevélcímzettjeconchaGyőzővolt.(hasonlóálláspon-tot képvisel, részben más érvek alapján, a szakirodalomban andreas Funke éssólyomPéter;lásdi.m.,248.)Fontosszempontalevéldátumais(1918.szeptem-ber26.),különösen,hafigyelembevesszük,hogysomló1918őszénhatározzael,hogykolozsvárróláttelepülBudapestre.

alevélszövegénekátirata(maihelyesírásiszabályokszerint):

Kolozsvárt, 1918. szept. 26.

Méltóságosuram,

Örömmelélveanagybecsűsoraibanfoglaltengedéllyel,mégegyszervisszatéreka közjogi és magánjogi alanyi jogok különbségére is. az illető szerv diszpozitívhatalmának széles kiterjedésében ugyanis még nem látnék kényszerítő okot azalanyi magánjoghoz hasonló közjogi alanyi jog felvételére. a magánjogi alanyijognakjellemzővonása,hogynincsenbennekötelességielem.Lehetajoggalnemélniis.ennekmintájárakülönalanyiközjognakfelvételérecsakottvolnaszükség,aholafunkciónemgyakorlásaisteljesenaszervtetszésétőlfüggapozitívszabá-lyozásszerint.Jópéldaaképviselőválasztásjoga.aholaszavazásnemkötelező,ottaszavazás„jog”,amelyetajogosultígyvagyamúgygyakorolhat,vagyhanekiúgy tetszik, nem gyakorol. Mihelyt a szavazás kötelező, nincsen többé szükséga szavazás „jogának” konstrukciójára, sőt nincs is szigorúan véve többé helye

62

ta

nu

lmá

ny


ennek a konstrukciónak, mert a szavazás már most a kötelezettek állampolgárikötelességévé vált, bármily tág tere marad is a meggyőződésnek e kötelességmikéntvalóteljesítésénél.haegyszeraztmondjuk,hogyazilletőnekkötelességevalahogyanszavazni,akkorsemmitsemteszhozzáazakonstrukció,hogyjogaisvalahogyanszavazni.csakakötelességteljesítés jogánakfeleslegeskonstrukciójamaradna hátra. de ez a szavazásnál épp oly felesleges, mint a katonáskodásnál.haazonbanakatonáskodásrakötelezettnekjogavanacsapattestetmegválasztani,amelynélszolgálnikíván,ittalanyijogrólvanszó,mertnemkötelesegyszersmindacsapattestetmegválasztani.

hafeltételezhetjük,hogyafejedelemún.jogainakgyakorlásáralegjobbbelátásaszerint köteles, pl. az elébe került törvényjavaslatot, illetve parlamenti határozatotlegjobb belátása szerint köteles szentesíteni, vagy pedig a szentesítést megtagadni,akkoréppenazállametikaifelfogásaszerintnemmaradtéraszentesítésvalaminőjogaszámára.errőlcsakakkorszólhatnánk,haúgynézhetnőkadolgot,hogyafejedelem-nekjogavanarrais,hogyazelébekerülthatározattalneisfoglalkozzékéstörődjék.

érzemazonban,hogyezafelfogásrészletesvizsgálatotigényelmég,amelyeta nagybecsű soraiban idézett helyek felhasználásával és egybevetésével nem isfogokelmulasztani.addigmagamiscsakideiglenesnektekintemeztanézést.

a rechtsmacht-nak a staatsmacht-hoz való viszonya tekintetében ismét olypontra figyelmeztetMéltóságod, amelynekkifejtésekönyvemben– annakkárára– hiányzik. Felfogásom szerint a rechtsmacht, vagyis a jogalkotó hatalom, azállamhatalomésaszuverénhatalomfogalmaiteljesenegyetjelentenek.Minthogyazonban erről a hatalomról már a jog fogalmának kifejtéséről kellett szólanom,tehátmégazállamfogalmánaktárgyalásaelőtt;nemhasználhattamazelfogadot-tabb „staatsmacht” kifejezést, hanem a jogot alkotó hatalomról kellett szólnom.ezahatalomajoggalegyidejűlegmegteremtiazállamotis,ezaszuverénhatalomazállamban,mégpedigezahatalomamagaegészébenavoltaképpen szuverénhatalom;ehatalomnakegyeskomponensei,pl.fejedelem,parlament,aparlamentegyes házai, tulajdonképpen egymagukban nem is alkotnak megannyi szuverénhatalmat,hanemcsakegyetamagukösszességükben,azegységesállamhatalmat,amelyegyszersmindalegfőbbfokonajogotalkotóhatalomis.atöbbesszámbanún. államhatalmak ennek a lényege szerint egységes hatalomnak hol működéseirányait,holalkotóelemeit,holszerveitjelölik,mígazafogalom,amelyetamagukösszességükben tesznek ki, az irodalomban gyakran nem szerepel. ezt akarnájelenteniarechtsmacht.

nálunktehátpl.királyésnemzetegyüttvéveteszikkieztahatalmat;abszolútállambanazuralkodóésazokatényezők,amelyekazőakaratánakkialakulásávaldöntőbefolyássalvannak.amodernFranciaországbanarechtsmachtaz,amitegyszóvalközvéleménynekszoktakmondani.a„rechtsmacht”tehátnemtételesjogifogalom, hanem a ténylegesen legfőbb hatalom értendő alatta. Mi sem zárja kitermészetesen,hogyatényleglegfőbbhatalomegybeessékajogáltallegfőbbkéntmegjelölthatalommal–,sőttalánezarendszerintieset.


igenörvendeznék,haemegjegyzésekneksikerültvolnaeztafogalmatvilágo-sabbátenniük,shahomályosságacsakakönyvbelikifejezésenmúlnék,nempedigmélyebbenrejlenék.

MélytisztelettelMéltóságodháláshíve

Somló Bódog

9/a–c.dokumentumok:

„isTenenGeMÚGyseGéLJen!”

Eskütétel, átsorolás és „igazolás” Budapesten

azeskütételről(1918)kiadottigazolás

1918 őszén somló Budapestre költözött. némisegítséggel a Budapesti egyetem jogi karánhelyezkedett el, ahol a számára létrehozottÁltalános jogtan és jogi encyklopedia tanszé-ket kapta meg. 1918. december 3-án neveztékegyetemiki tanárnak, esküjétdecember20-ántette le. erről tanúskodik az alábbi igazolás.azokiratban—aszemélyestényezőkszerepéntúl—azazérdekes,hogy„őFelségeuralkodó-háza” és a „magyar korona országainak alkot-mánya” helyébe, legalábbis a papíron, milyenkönnyenkerültbelea„magyarnépköztársaság”.(érdemes megfigyelni ugyanakkor, hogy amíga „királyi” az egyetem nevéből is kiesett, ígyarektora„magyartudományegyetemrectora”-kéntírtaaláazigazolást,addigarektorihivatalnevébőlnem,hiszaztovábbra is„aBudapestiMagyarkirályiTudományegyetemrectorihiva-tala”maradt.ahivatal tehát— tehetjükhozzá—forradalmiidőkbenishivatal!)

Forrás: OSZK Kézirattár, Analekta, 5379. sz.

64

ta

nu

lmá

ny


azigazolásszövegénekbetűhívátirata:

aBudaPesTikir.M.TudoMányeGyeTeMrecTorihivaTaLa.3521szám1918-19.igazolvány.

dr.somlóBódogúr,az1918évideczemberhó3-ánkeltlegfelsőbbelhatározás-sal(a „legfelsőbb elhatározással” háromszor áthúzva, helyette:)minisztertanácsirendelettel kinevezett kir. magyar tudományegyetemi nyilvános rendes tanár azalulírtnaponéshelyenakövetkezőhivataliesküttettele:

éndr.somlóBódogesküszömazélőistenre,hogyőcsászáriésapostolikirályiFelségéhez,őFelségeuralkodóházához,amagyarkoronaországainakalkotmányá-hoz[az„őcsászáriésapostoli…”szövegrészháromszoráthúzva,helyette:]amagyarnépköztársasághozhűleszek,atörvényeket,atörvényesszokásokat,rendeleteket,utasításokatésszabályokatmegtartom,hivatalielöljáróimnakengedelmeskedem,ahivatali titkotmegőrzöm,ahivatalommal járókötelességeket részrehajlatlanul,lelkiismeretespontossággaléslegjobbtehetségemszerintteljesítem.

különösenesküszömtovábbá,hogyabudapestikirályi(a „királyi” áthúzva)magyartudományegyetemautonómiáját,privilégiumait,törvényeitéstörvényerejűszabályaitmindenkortiszteletbentartandom;

arectorMagnificusésatek.(a „tek.” háromszor áthúzva) Tanácsirántállan-dóan kellő tiszteletet és hivatali dolgokban engedelmességet fogok tanusítani shogytanáriállásombanmintbecsületes,tisztességes,munkáséshivatásáértlelke-sülő tanár iparkodom azon kötelességeimnek megfelelni, melyeket a törvényesszabályok,rendeletekésazerkölcselémszabnak.

istenengemúgysegéljen!

Kelt Budapesten, 1918 évi deczember hó 20-n.

edokumentumazoszkkézirattárábansomlóBódog„hivatalosiratai”közöttszerepel, két másik „értesítéssel” együtt. az egyik egy átsorolási, vagyis „fize-tésemelési”értesítés1919.február18-idátummal,amitaminiszterelnökírtalá.adátumazértérdekes,mertajogikarkaritanácsaaz1919.január29-iülésentiltakozott az ellen, hogy a kormány a megkérdezése nélkül hét új professzort

(aláírás: Somló Bódog)esküttevő.

(aláírás: Dr. Moravcsik Ernő Emil) a kir. (a „kir.” háromszor áthúzva)

m.tud.-egyetemrectora,

(aláírás: olvashatatan)egyetemitanácsjegyző.

minteskütvevő.


nevezettkiakarra,illetve1919.február3-ándöntöttekúgy,hogynemesketikfelaz új professzorokat. a dátumok összevetéséből számos következtetést vonha-tunkleakorviszonyokravonatkozóan.

ahivatalos(személyes)iratokközötttalálhatómásikdokumentumazacsak-nemegyévvelkésőbbi,1920.február10-ikeltezésűigazolás,amellyela„Buda-pesti Magyar Tudományegyetem” rektora közölte somlóval, hogy az egyetemiTanács„igazoltnakjelentetteki”,teháttanárikinevezését—annakellenére,hogyaz1918.október31.utántörtént—fenntartja.haazelőbbiiratalapjánszámoskövetkeztetést vonhatunk le a korviszonyokra vonatkozóan, akkor ennek alap-ján (figyelembevéveöngyilkosságának1920. szeptember28-idátumát is)mégtöbbet.Perszetudnunkkell,hogykövetkeztetéseinksomlószemélyevonatkozá-sában—mivelszámoskörülménytnemismerünk—csakspekulációk.

imeakétértesítés:

Forrás: OSZK Kézirattár, Analekta, 5379. sz.

66

ta

nu

lmá

ny


azértesítésekátirata

aközoktatásügyimagyarminisztertől.

1756/919. szám.IV.

aminisztertanácselőterjesztésemreÖntaz1918.évidecemberhó31-tőlkezdődőhatállyaljelenlegiszolgálatábanésminőségébenazv.fizetésiosztálybanevezteki.

errőlazzalértesítem,hogymagasabbilletményeitegyidejűlegutalványoztam.

Budapest, 1919. február hó 18.

aközokt.minisztertávollétében:Berinkey Dénesminiszterelnök.

aforradalmakutáni„igazolás”átirata

BudapestiMagyarTudományegyetem2251-2265/1919/1920.

MéltóságosÚr!

szerencsémvanértesíteni,hogyazegyetemiTanácsfolyóévijanuárhó30-ántartott folytatólagos iii. rendesülésébenMéltóságod igazolásiügyébenazalábbihatározatothozta:

„azegyetemiTanácsdr.somlóBódogegyeteminy.r.tanártigazoltnakjelentiki.”

Teljestisztelettel:

Budapesten 1920. február 10.

(aláírás: Dr. Ballagi Aladár)rektor.

Méltóságos dr.somlóBódogny.r.tanárúrnak


irodaLoM

• [n.n.](1978):somlóBódogésazetnológia(Szociológia,1977.4.).Korunk 37.évf.8.sz.700–701.• aTársadalomtudományiTársaságrendkívüliközgyűlése(1906.augusztushó7.)Husza-dik Század7.évf.(1906)8.szám,147–175.• antalsándor(1905):azegyik.in: Akik ma élnek.Budapest,sonnenfeldadolfkönyv-ésMűnyomda,23–30.• BárdJózsef(1918):somlóBódogjogászatialapvetése.Huszadik Század 19.évf.6.sz.346–354.• BárdJózsef(1921):somlóBódog.Jogtudományi Közlöny56.évf.5.szám,33–36.• Barnaildikó–csepeliGyörgy[etal.](é.n.):Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19–20. században – Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások. digitáliskonfliktusadatbázis.http://tarsadalominformatika.elte.hu/tananyagok/dka/index.html• Beling,ernst(1925):Besprechung:Felixsomló:JuristischeGrundlehre.Kritische Vier-teljahresschrift für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft21.kötet3.50–83.• Bodzsoniistván(1975):somlóBódog.Létünk3–4.szám,123–143.• Bolgárelek(1918):Felixsomló:JuristischeGrundlehre.Athenaeum4.[Ú.f.]2.szám,556.• Bolgár, alex (1909): entwicklungen und Literatur der soziologie in ungarn. (BerichtüberdiesoziologischeLiteraturseit1900unddiesoziologischenGesellschaften.Teile).Monatsschrift für Soziologie1.évf.324–334.• d. [danielarnold](1909):somlóBódogderGüteverkehr inderurgesellschaftcíműkönyvéről.Huszadik Század 10.évf.XX.kötet,95–97.• egyed Péter (2010): Szellem és környezet. Filozófiai esszék és tanulmányok. Polis,kolozsvár.• Faludy György (2011): Jegyzetek az esőerdőből. Petőfi irodalmi Múzeum (digitálisirodalmiakadémia),Budapest.• Falus katalin (1994): Fejezetek a magyar jogfilozófiai gondolkodás történetéből: Pulszky, Pikler és Somló jogpozitivizmusa. [kandidátusiértekezés]gépirat,Budapest.• Fleckzoltán(2011):akörülményekkényszere.somlóBódog:államibeavatkozásésindividualismus.Tolle Lege1.évf.1.szám,1-10.http://tollelege.elte.hu• Funke, andreas (2004): Allgemeine Rechtslehre als juristische Strukturtheorie. Entwicklung und gegenwärtige Bedeutung der Rechtstheorie um 1900. Mohr siebeck,Tübingen.• Funke,andreas(2012):Felixsomló’sLegalPhilosophy.content,critique,counterparts.in:Standing Tall. Hommages a Csaba Varga.szerk.:BjarneMelkevik.[k.n.],Budapest,155–166.• Funke,andreas–sólyomPéter(2013):einleitung.in:Verzweifelt objektiv. Tagebuch-notizen und Briefe des ungarischen Rechtsphilosophen Felix Somló (1873–1920).Böhlauverlag,köln–Weimar–Wien,13–94.• GaalGyörgy(2001):Egyetem a Farkas utcában. A kolozsvári Ferenc József Tudomány-egyetem előzményei, korszakai és vonzatai. erdélyiMagyarMűszakiTudományosTársa-ság,kolozsvár.• Gaal György (2009): Tört kövön és porladó kereszten. Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben.(5.kiad.)stúdium,kolozsvár.

68

ta

nu

lmá

ny


• Gönczikatalin(1995):Felixsomló(1873–1920).in:Juristen. Ein biographisches Lexi-kon von der Antike bis zum 20. Jahrhundert. szerk.Michaelstolleis.München,c.h.Beck,575–576.• henrich,Walter(1918):eineungarischerechtsphilosophie. Juristische Blätter47.évf.73–76.• horváth,Barna (1930/31):dieungarischerechtsphilosophie.Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie29.évf.1.szám,37–85.• Jászioszkár (1991):Jászi Oszkár válogatott levelei. szerk.:LitvánGyörgy–vargaF.János.Budapest,Magvető.• Jónás károly (1995): a Moór–somló-hagyaték. in: Jónás károly – veredy katalin:Az Országgyűlési Könyvtár története, 1870–1995.országgyűlés,Budapest.• káichkatalin(1976):amagyarországiszabadoktatás1907-ipécsikongresszusa.Hunga-rológiai Közlemények 8.évf.26–27.szám,65–72.• kautsky,karl(1909):urgesellschaftundMarxismus.Neue Zeit 1909.november19.• képviselőházinapló(1903):Az 1901. évi október hó 24-ére hirdetett Országgyűlés Képvi-selőházának naplója. Xv.kötet.Budapest,athenaeum.• kostyáknévasságnes–Pethősándor(1990):azevolucionistaetikátólatranszcenden-tálisnormativizmusig. in:A van és a kell világa: Fejezetek a magyar etika történetéből. szerk.:csikósellaetal.Miskolc,k.n.,109–135.• kovács i. Gábor – kiss zsuzsanna – Takács árpád (2012): Diszkrimináció – emanci-páció-asszimiláció – diszkrimináció. Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára. 1848–1944. I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. szerk.:kovácsG.eLTeeötvöskiadó,Budapest.• kupaLászló(1998):somlóBódog.Jura(Pécs)5.évf.1.szám,43–48.• LáncziJenő(1907):aszociológiakétmódszere.A Munka Szemléje14–19.szám.• LitvánGyörgy(1968):aforradalmikormányésabudapestitudományegyetemerőpró-bája1918–1919fordulóján. Történelmi Szemle11.évf.4.szám,401–427.• LitvánGyörgy(1973):egymagyartudóstragikuspályájaaszázadelején:somlóBódog(1873–1920)Valóság16.évf.8.szám,32–42.• LitvánGyörgy(1977):somlóBódogmunkássága. Szociológia 4.szám,503–507.• LitvánGyörgy(1996):Októberek üzenete. Budapest,osiris,189–210.• LitvánGyörgy–szűcsLászló(1973):A szociológia első magyar műhelye. A Huszadik Század köre. Gondolatkiadó,Budapest.• MadzsarJózsef (1905):észrevételekMérayorganikuselméletéhez.Huszadik Század6.évf.Xi.kötet,389–405.• Mérayhorváthkároly(1905):Biológiairendűképződmény-eatársadalom?Huszadik Század 6.évf.Xi.kötet,464–466.• Méray horváth károly (1907): Tudomány és vesébelátás. Megjegyzések Pikler Gyulamúltkoricikkéhez.Huszadik Század 8.évf.Xv.kötet,456–458.• Mikóimre(1973):somlóBódogútja.Utunk [kolozsvár]35.szám,4.• MoórGyula(1921):somlóBódog.Társadalomtudomány 1.évf.1.szám,17–40.• Moór,Julius(1926):vorvortdesherausgegebers.in:Felixsomló:Gedanken zu einer Ersten Philosophie.Berlin,WalterdeGruyter,3–17.• nagyJ.endre(1981):erényéstudomány.vázlatsomlóBódoggondolkodóipályájáról.Világosság22.évf.12.szám,764-772.• nagy J. endre (1993): Eszme és valóság. Magyar szociológiatörténeti tanulmányok. Pestiszalonkönyvkiadó–savariauniversityPress,Budapest–szombathely.


• navracsicsTibor(1991):somlóBódogállamelmélete(1898–1909).Valóság 34.évf.7.szám,16–27.• ormos Mária (2011): A katedrától a halálsorig. Ágoston Péter 1874–1925. napvilág,Budapest,223–304.• ostwald, Wilhelm (1911): Besprechung von Felix somló: zur Gründung einerbeschreibenden soziologie, und der Güterverkehr in der urgesellschaft. Annalen der Naturphilosophie 10.évf.106–108.• PereczLászló(1998):abelátásoselmélettőlamezőelméletig.amagyarjogfilozófiafélévszázada:Pikler,somló,Moór,horváth.Századvég[Ú.f.]10.szám.78–83.• PiklerGyula(1907):„objektívszociológia”ésinduktívlogika.Huszadik Század8.évf.Xv.kötet,229–235.• PiklerGyula(1907):az„objektívszociológia”visszavonása,az„epifenomenek”ésazanyagcsererendszerek”. Huszadik Század8.évf.Xv.kötet,301–318.• Pikler Gyula (1907): Lélektan és társadalmi tudomány. nyílt levél somló Bódoghoz.Huszadik Század8.évf.Xv.kötet,113–120.• PiklerGyula–somlóBódog(1899):Der Ursprung des Totemismus. Berlin,k.hoffmannrechtswissenschaftlicherverlag,1899[1900].1–36.• reményiksándor(1925):Egy eszme indul. versek.Minerva(azÚt),kolozsvár.• rigóanett(2005):egyismeretlenismerős:MegjegyzéseksomlóBódogjog-ésállamel-méletéhez. Leviatán 2.évf.klsz.349–359.• rónaizoltán(1910):ahelyesjogtudománya.Huszadik Század11.évf.XXii.kötet,269–283.• rónaizoltán(1910):erkölcsiérzelmekéstársadalmiérdekekajogpolitikában.Husza-dik Század11.évf.XXii.kötet,503–508.• rónaizoltán(1911):értékmérésésérdekmérlegelés.Huszadik Század12.évf.,XXiii.kötet,219–223.• sándorPál(1965):A filozófia története.3.kötet.akadémiaik.,Budapest.• sárkányMihály(1977):somlóBódogazősitársadalomgazdaságáról.Szociológia6.évf.4.szám,516–521.• sasPéter(2015):„...nagyonérdekelnekúgykolozsvár,mintatedolgaid.”somlóBódogismeretlenleveleváradyaurélnak.(heidelberg,1897.május23.)Művelődés. Közművelő-dési havilap 68.évf.2.szám,http://muvelodes.net.• schweitzer Gábor – halász iván (2010): Peregrináció Germániában: somló Bódog alipcseiésaheidelbergiegyetemen(1896–1897)Jogtudományi Közlöny 65.évf.6. szám,286–297.(angolul:Acta Juridicahungarica51.évf.(2010)2.szám,109–121.)• seres László (1970): Pozitivista társadalombölcselet Magyarországon. somló Bódoghalálának50.évfordulójára.Magyar Filozófiai Szemle13.évf.5.szám,936–954.• siposJulia(1994):ahonirozsdamegfogta,megette.BeszélgetésnagyJ.endreszocio-lógiatörténésszel.3.somlóBódog.Liget 7.évf.7.szám,38–43.• somlóBódog(1898):A nemzetközi jog bölcseletének alapelvei. Budapest,Franklin,1–71.• somlóBódog(1902):ajogbölcselettanítása.Jogállam. Jog- és Államtudományi Szemle 1.évf.1.füzet,61.• somlóBódog(1903a):atársadalmifejlődéselméletérőlésnéhánygyakorlatialkalma-zásáról [aTársadalomtudományiTársaságvitaindítóelőadása].Huszadik Század4.évf.vii.kötet,397–409.• somlóBódog(1903b):Állami beavatkozás és individualizmus.1.kiad.Grill,Budapest;(2.kiad.1907).

70

ta

nu

lmá

ny


• somló Bódog (1905a): Méray kultúrfiziológiája. Huszadik Század 6. évf. Xi. kötet,310–324.• somlóBódog(1905b):válaszMéraynak.Huszadik Század6.évf.Xi.kötet,466–467.• somlóBódog(1906):Politikaésszociológia.Mérayrendszereésprognózisai. Huszadik Század 7.évf.Xiii.kötet,369–381.• somló Bódog (1907): viszontválasz [Pikler Gyulának]: Huszadik Század 8. évf. Xv.kötet,458–471.• somlóBódog(1910):ősgazdaságésmarxizmus. Huszadik Század11.évf.,XXi.kötet,130–133.• somló Bódog (1910) válasz rónai zoltánnak. Huszadik Század 11. évf. XXii. kötet,390–395.• somlóBódog(1911):Mégegyszerahelyesjogról.Huszadik Század12.évf.XXiii.kötet,71–73.• somlóBódog(1911):Újbólahelyesjogrólésegyhelytelencikkről.Huszadik Század12.évf.XXiii.kötet,344–346.• somlóBódog (1917): Juristische Grundlehre. Lipcse,verlagvonFelixMeiner,X,556p. (2. kiad. Lipcse, verlag von Felix Meiner, 1927, reprint: aalen, scientia verlag, 1973.Xv,556p.Magyarulrészlete:Jogialaptan.Ford.sajóandrás,sándorTamás.in:Modern polgári jogelméleti tanulmányok.szerk.vargacsaba.Budapest,MTaállam-ésJogtudo-mányiintézete,1977,45–61.)• somlóBódog(1995):Jogbölcsészet.A Juristische Grundlehre kivonata.szerk.TakácsPéter,jegyzetek:TakácsPéterésződizsolt.Bíbork.,Miskolc.• somló Bódog (1999): Értékfilozófiai írások. szerk.: szegő katalin. Pro Philosophia –JaTeBTk,kolozsvár–szeged.• somlóBódog(1981):aristoteles.Magyar Filozófiai Szemle25.évf.6.szám,819–835.• somló Bódog (1985a): állambölcseleti jegyzetek. Állam- és Jogtudomány 38. évf.2.szám,359–373.• somlóBódog(1985b):Augustinus. Állam- és Jogtudomány38.évf.4.szám,777–783.• somló,Felix(1907–1908):dieneuereungarischerechtsphilosophie.Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie1.évf.315–323.• somló,Felix(1909):Der Güteverkehr in der Urgesellschaft. MischundThron,Bruxelles–Leipzig.(magyarulsomlóBódog:agazdaságőskorából.Huszadik Század10.évf.(1909)XiX.kötet,1–9.és121–136.)• somló,Felix(1910):urwirtschaftundmarxistischeortodoxie.Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie 3.évf.3.szám,391–394.• somló,Felix(1926):Gedanken zu einer Ersten Philosophie. hrsg.JuliusMoór,WalterdeGruyter,Berlin.• somló,Felix(1999):Schriften zur Rechtsphilosophie. ausgewähltundeingeleitetvoncsabavarga.akadémiaik.,Budapest.• somló,Felix(2013):Tagebuchnotizen.Briefe.in:Verzweifelt objektiv. Tagebuchnotizen und Briefe des ungarischen Rechtsphilosophen Felix Somló (1873–1920). szerk. andreasFunke,sólyomPéter.Böhlauverlag,köln–Weimar–Wien.• steinmetz, sebald (1909): Besprechung von Felix somló: zur Gründung einerbeschreibendensoziologie. in:Jahrbuch für Gesetzgebung, Verwaltung und Volkswirth-schaft im Deutschen Reich. 33évf.389.• szabadfalviJózsef(1999):Bódogsomló.in:somló,Felix:Schriften zur Rechtsphilosophie. akadémiaik.,Budapest,Xi–Xii.


• szabadfalviJózsef(2006):aneokantiánusfordulatbeteljesedéseamagyarjogigondol-kodásban:vázlatsomlóBódogjogbölcseletiéletművéről. Collectio Iuridica Universitatis Debreceniensis6.évf.6.szám,227–241.• szabadfalviJózsef(2007a):PrimaPhilosophiaiuris:asketchofBódogsomló’sLegalPhilosophical oeuvre. in: Theatrum Legale Mundi. Symbola Cs. Varga Oblata. szerk.:Pétercserneetal.,societassanctistephani,Budapest,485–498.• szabadfalvi József (2007b): „kilencven éve jelent meg somló Bódog Juristische Grundlehrecíműműve.Állam és Jogtudomány 4.szám,615–621.• szabadfalvi József (2010): „Bódog somló – The »representative Man« of hungarianLegal Philosophy”. Rechtswissenschaft in Osteuropa. Studien zum 19. und frühen 20. Jahrhundert. szerk.zoranPokrovac.vittorioklostermann,FrankfurtamMain,375–389.• szabadfalvi József (2011): A magyar jogbölcseleti gondolkodás kezdetei. Werbőczy Istvántól Somló Bódogig. Gondolat,Budapest.• szabadfalviJózsef(2007c):TheroleofBódogsomlóintherevivalofhungarianLegalPhilosophy.Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie.93.évf.4.szám,540–550.• szabó imre (1955): A burzsoá állam- es jogbölcselet Magyarországon. akadémiaik.,Budapest.• szabóMiklós(2015): Jogelméletés jogszociológia. in:A jog tudománya: Tudomány-történeti és tudományelméleti írások, gyakorlati tanácsokkal. szerk.: Jakab andrás,Menyhárdattila.Budapest,hvG-orac,451–542.• szájerJózsef(1985):azelfeledettjogtudomány.somlóBódogtudományelméletiésjogitanaiból.Századvég 1.évf.1.kötet,95–114.• szegőkatalin(1976):somlóBódogésnemzedéke.Korunk 35.évf.6.szám,420–426.• szegőkatalin (1993):somlóBódogértékelmélete.Erdélyi Múzeum 55. évf.3–4. sz.73–88.• szegő katalin (1994): somló Bódog értékelmélete. Magyar Filozofiai Szemle 38. évf.3–4.sz.343–364.• szegőkatalin(2003):Gondolatutak.ProPhilosophia,kolozsvár.• szegvári katalin (2004): somló Bódog jogelméleti munkássága. Jogelméleti Szemle 4.szám,elérhető:http://jesz.ajk.elte.hu/szegvari20.html• szekfűGyula(1927):egymagyarfolyóiratproblémája.Magyar Szemle1.évf.1.szám.• vargacsaba(1980):somlóBódogeseteapécsijogakadémiával.Jogtudományi Közlöny35.évf.8.szám,543–546.• vargacsaba(2000):somlóFélix:schriftenzurrechtsphilosophie.Acta Juridica Hunga-rica41.évf.3–4.szám,258–259.• vargacsaba(szerk.)(1977): Modern polgári jogelméleti törekvések. Budapest,MTaJTi.• vargacsaba(szerk.)(1981):Jog- es filozófia. Antológia a század első felének polgári jogelméleti irodalma köréből. akadémiai,Budapest.• vargacsaba(szerk.)(1995): Aus dem Nachlaß von Julius Moór Gyula hagyatékából. eLTe,Budapest.• ződizsolt (1995):erényés tudomány.somlóBódogállam-és jogbölcseletimunkás-sága. in:Losss. et al.: Portrévázlatok a magyar jogbölcseleti gondolkodás történetéből. Miskolc,Bíborkiadó,63–141.• zsigmond Gábor (1977): somló Bódog és a magyar etnológia. Szociologia 6. évf. 4.szám,508–515.

72

•Halál Velencében XXXIV.

takács péter tanulmány somló bódog élet- és...

Documents