ta r t a l o m j e g y z é k · észak amerikai indiánok már évszázadok óta ismerték és...

TarTalomjegyzék

mST hírek

Dobos József: saluti lectorem

beszámoló a magyar sportorvos társaság 2010. December 14.-én megtartott tisztúJító közgyülésérôl

eredeTi közlemények

maJor zsuzsanna: a repolarizáció eltérései élsportolókban

abonyi barbara: a stressz megJelenése a váziz-mokon és az ebbôl bekövetkezhetô betegségek

gyakorlaTi SporTorvoSláS

apor péter: sportolók ekg-Ja. nem kórJelzô normál variánsok és további vizsgálatokat inDo-koló ekg Jelek

apor péter: a versenyzés elôtti orvosi szûrés ellentmonDásai: itt az iDô a reális megolDásra?

apor péter: szûrési stratégiák lehetôségei

Fórum

császár nagy lászló: megtiltható-e a lab-Dának, hogy gurulJon?.... segít-e, segíthet-e a tiltás?

SporTorvoSi Szemle 51. évFolyam (2010) TarTalomjegyzéke éS indexe

52. évFolyam 1. Szám (2011/1)

A sportolók egészségére és teljesítményére nagy hatással bír az emberi testben található több száz ízület állapota, mozgékonysága, ezért ápolásuk különösen nagy figyelmet igényel. Az átlagosnál lényegesen nagyobb igénybevétel miatt fontos az ízületek tudatos „jó formában” tartása, részben a pillanatnyi terhelhetőségük, részben a sportolás befejezése utáni állapotuk miatt.Túlzott igénybevétel valamint az életkor előre haladtával az üvegporc elvékonyodik, csökken az ízületi „kenőanyag” termelődése, artrózis alakul ki. A sportban gyakori ficamok, félficamok gyorsítják ezt a folyamatot. Az ízületek állapotának megőrzésére illetve a kialakult problémák regenerálására javasolt a kollagén pótlása.Az ízületi kopás mellett gyakori a gyulladásos folyamatok kialakulása is, amely a fájdalom mellett duzzanattal, érzékenységgel, melegség érzéssel és a funkció romlásával jár. A természetes alapanyagú LaKOTA™ termékek, a hatóanyagokat optimális koncentrációban tartalmazó kapszulák, gélek használata jelentős mértékben hozzájárulnak az ízületek állapotának optimalizálásához. A LaKOTA™ termékek indiánok ősi tapasztalatai alapján modern csúcstechnológiával készülnek. A termékekben jelen lévő glükozamin, kollagén, szaponin és bromelin jól bevált hatóanyagok.

A glükozamin HCL (a szervezet saját maga nem tudja előállítani, ezért elengedhetetlen rendszeres pótlása), és a glükozamin szulfát növeli a glükozaminglikán (GAG) termelését. A II. típusú kollagén az izmok, ízületek, inak, porcok, szalagok és a csontozat alkotóeleme. A yucca pálmában előforduló természetes szteroidot, a szaponint az észak amerikai indiánok már évszázadok óta ismerték és alkalmazták az ízületek ápolására, elsősorban gyulladásgátló hatása miatt. Hasonlóképpen hasznos enzim a bromelin, amely fontos gyulladáscsökkentő hatással is bír.Helyes adagolás mellett ezeknek a hatóanyagoknak kontraindikációja – nagyon ritkán előforduló egyéni érzékenységen kívül – nem ismert.A készítmények alkalmazását preventív jelleggel is javasoljuk, például a sportolók felkészítési időszakában, de hasznosak az esetleges sérülések kiegészítő kezelésében is.A sportolás közben fellépő sérülések jelentős része a megfelelő bemelegítés hiánya miatt alakul ki. Javasolható ezért a mentol, és kapszaicin (cayenne bors hatóanyaga) tartalmú gélek használata, melyek a hűtő-fűtő hatásuk miatt igazi sport-gélek.A boróka, a fehér nyírfakéreg, a cickafark, és a fenyő mind olyan gyógynövény, melyek gyulladásgátló hatása a népi megfigyelések és a modern gyógynövény lexikonok szerint is elismert.

www.lakota.hu – [email protected] – webshop: http://shop.lakota.hu

Sportorvosi Szemle 2011 • 52. évfolyam, 1. szám, 1 – 36. 3

TarTalomjegyzék / ConTenTS

MST hírekDobos József: Saluti lectorem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Beszámoló a Magyar Sportorvos Társaság 2010. december 14.-én megtartott tisztújító közgyűléséről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

Eredeti közlemények / Original papersMajor Zsuzsanna, Kneffel Zsuzsanna, Sidó Zoltán, Komka Zsolt, Tóth Miklós és Pavlik Gábor: A repolarizáció eltérései élsportolókban / Repolarisation deviations in top-athletes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10Abonyi Barbara , Lángfy György: A stressz megjelenése a vázizmokon és az ebből bekövetkezhető betegségek / The manifestation of the stress on the skeletal muscles and different illnesses as outcomes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Gyakorlati sportorvoslásApor Péter: Sportolók EKG-ja. Nem kórjelző normál variánsok és további vizsgálatokat indokoló EKG jelek / Athletes’ ECG. Non pathologic normal variants and ECG signals leading to further examinations.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Apor Péter: A versenyzés előtti orvosi szűrés ellentmondásai: itt az idő a reális megoldásra?.. . . . . 26Apor Péter: Szűrési stratégiák lehetőségei.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

Fórum a sérült vagy beteg sportoló önrendelkezési jogáról, annak korlátairólCsászár Nagy László: Megtiltható-e a labdának, hogy guruljon?.... Segít-e, segíthet-e a tiltás?. . . . 28

Sportorvosi szemle 51. évfolyam (2010) – tartalomjegyzék és index. . . . . . . . . . . . . . . . . 29

4 2011 • 52. évfolyam, 1. szám, 1 – 36. Sportorvosi Szemle

Impresszum

Szerkesztőbizottság elnöke / Chairman of Editorial Board

Pavlik Gábor

Felelős szerkesztő / Editor in Chief

Dobos József

Szerkesztőbizottság / Editorial Board

Farkas Anna

Halasi Tamás

Hidas Péter

Jákó Péter

Martos Éva

Mikulán Rita

Pavlik Attila

Pucsok József

Radák Zsolt

Tanácsadó testület / Advisory Board

Norbert Bachl (Ausztria / Austria)

Frenkl Róbert † (Magyarország / Hungary)

Daniel Fritschy (Svájc / Switzerland)

Dusan Hamar (Szlovákia / Slovakia)

Tihanyi József (Magyarország / Hungary)

Jerzy Widuchowski (Lengyelország / Poland)

HU ISSN 0209-682 x

Kiadja a Magyar Sportorvos Társaság1123 Budapest Alkotás út 48.Kiadásért felel: Pavlik GáborDesign, nyomdai előkészítés: Krea-Fitt Kft.Nyomdai munka: Pannónia-Print Kft.


s a l u t i l e c t o r e m

Saluti lectorem!

Az eredeti terveinkben az szerepelt, hogy alkalmanként 1–1 számot egy téma köré csoportosítunk. Eddig volt egy vérszegény próbálkozás (genomika), a további ter-vek kevés beérkezett írott anyag miatt meghiúsultak. 2011 évi számainkban kísérletet teszünk ezen terv fel-támasztásának. Az egyik tematikus példányunkat a nem működő, ugyanakkor a mindennapi munkában nagyon hiányzó sportsérülési regisztert nem pótlandó, nem helyettesítendő, de sérülés valószínűségi adatokat bizonyos mértékig szolgáltató, statisztikai feldolgozá-sokat magukba foglaló közleményeket kívánjuk megje-lentetni (amennyiben a szerzők ígéreteinek megfelelően elkészülnek…).

Szintén tervünk a „hagyományos” sportokkal foglal-kozó írások mellett a kor követelményeinek megfelelően nyitni az extrém sportok felé. A (nem kizárólag) fiatalok változó érdeklődési körével lépést kell tartani a sport-egészségügynek is, az új trendek elől nem lehet (szabad) elbújni, sőt, a kihívások elébe kell menni. Ennek a témá-nak is kívánunk egy, ha nem is teljes, lapot szentelni.

Régóta dédelgetett terv foglalkozni az alternatív me-dicina által felvetett kérdésekkel. Véleményem szerint ez lesz a legkevésbé megvalósítható, hiszen az üzleti alapú „orvoslás” képviselőinek nem érdeke, hogy (mód)szereik objektív módon megmérettessenek egy kettős vak próba-szerű felmérésen. Ugyanakkor azok számára, akik mások által is megismételhető felmérési eredményeiket mégis közölni kívánják lapunkban, állunk rendelkezésre.

Közeleg a soron következő Olimpia, várhatóan ismét megjelennek a soha, semmilyen szakmai fórumon nem szereplő, szaklapokban nem publikáló csodatevők, akik a laikus célközönséget tájékoztató és az úgymond „jó ügy érdekében” jóhiszeműen sarlatánságot támogató új-ságokban reklámízű anyagokat jelentetnek meg (nyuga-ti sztársportolók gyógyulási idejéhez képest fele akkora ígéret, valójában hasonló vagy hosszabb valós visszaté-rés, „csodaporok, oldatok” hatására 20–30 %-os (!!!???) teljesítményjavulás, stb., stb., stb.). Később persze a be-ígért rövidebb gyógyulási idő jó esetben azonos lesz a konvencionáliséval (pl. lásd Beckham Achilles szakadá-sával kapcsolatban NS-ben megjelent gyorsító eljárás), a teljesítmény nem nő 2 %-ot sem, esetleg munkája akad a MACS-nak. De addig jó néhányan már kifizették a „vizitdíjat”…

Szintén érdekes jelenség, hogy a korábban a sportorvos-lás iránt finoman szólva is csak csekély affinitást muta-tó centrumok és személyek az utóbbi időben hirtelen igen komoly érdeklődésről tettek tanúbizonyságot, de sajnálatos módon csak a „kirakat” iránt. A sportorvos-lást leszűkítik a világbajnokok, dobogósok sérüléseinek, betegségeinek kezelésére. A kezdő gyerekek szűrése, az időszaki vizsgálatok (amennyiben nem magánfinanszí-rozásúak), NB II-es vagy ificsapatok tagjai, szabadidős, iskolai sportolók kiesnek nagy szemű érdeklődési háló-jukon. Jó lenne tudni, mi lehet ennek a háttere, oka. Az is igen érdekes jelenség, hogy sportsebészet terén aktívan tevékenykedők nagy része csak a manuális tevékenységet tartja szem előtt, egyébként komoly mértékben támasz-kodnak az OSEI infrastruktúrájára.

Sportvezetők, sportolók, közvélemény részéről az el-várás világszínvonalú, a tárgyi feltételek, lehetőségek romlanak, a megbecsülés a nulla felé tendál és bár a ta-pasztalat, rutin is fontos, egyre kevesebb a fiatal a sport-orvoslásban (is).

Nagy kihívás előtt áll a sportorvoslás….

dr. Dobos Józseffelelős szerkesztő


b e s z á m o l ó

A Magyar Sportorvos Társaság 2010. december 14.-én tar-totta meg tisztújító közgyűlését.

Dr. Pavlik Attila főtitkár megnyitóját Dr. Berkes István elnöki beszámolója követte, melyből az alábbiakban te-szünk közzé rövid összefoglalót.

Dr. Berkes István elnöki beszámolója előtt felkérte a MST megjelent tagjait, hogy egy perces néma felállással adózzanak a legutóbbi közgyűlés óta elhunyt tagtársak emlékének:• Dr. Frenkl Róbert professzor életútjának rövid is-

mertetése során hangsúlyozza: a Magyar Sportorvos Társaságot súlyos veszteség érte a mind a hazai, mind a nemzetközi sportegészségügy területén méltán elis-mert szaktekintély halálával.

• A közelmúltban Dr. Nagy Józseftől, az Észak-ma-gyarországi régió szakfelügyelőjétől és Heves megye főorvosától búcsúzott örökre a magyar sportorvos társadalom.

A MST 2010. évi munkájáról szólva elmondta, hogy a társasági taglétszám 177 fő, mely megfelelőnek tekinthe-tő. Tájékoztatást adott a kooperatív és jó szellemben zajló elnökségi (6) és vezetőségi (6) ülésekről.

A Sportorvosi Szemléről szólva kérte, hogy az új Vezető-ség kiemelt figyelmet szenteljen a kiadványnak, növelve a publikálási aktivitást.

2010-ben két szám jelent meg, az első számban 3 eredeti közleménnyel, a második a kongresszusi absztraktokat tar-talmazta. A 3. és 4. szám előkészület alatt áll.

A MST Oktatási és Tudományos Bizottságának 2010. évi munkáját kiválónak értékeli:

• Elkészültasportorvostanszakvizsgaúj,korszerűsítettcurriculuma, mely a közeljövőben a Sportegészség-ügyi Szakmai Kollégium elé kerül;

• ATársaságáltalbenyújtottésbefogadottMecenatúrapályázat – feltehetően a kormányváltás miatt – saj-nos, nem került értékelésre;

• ATársaság ez évi három továbbképző konferenciájaés az októberben megrendezésre került kongresszusa magas szakmai színvonalú előadásokkal, sikeresen zajlott.

• London–2012.címmelkerültmegrendezésreaMSTnemzetközi részvétellel zajló kongresszusa 2010. ok-tóber 14-16. között:

• Az előadások száma 52 volt, melyből a legtöbb asportsérülések(15),ateljesítmény-élettan(8)ésafia-talok és idős korúak sportja (7) témakörökben hang-zott el;

• 225főregisztráltrésztvevővelés38cégesképviselővelzajlott a kongresszus;

• A meghívott előadók – Prof. Dr. Fabio Pigozzi (aNemzetközi Sportorvos Társaság elnöke) és Prof. Dr. Norbert Bachl (a Nemzetközi Sportorvos Társaság első elnökhelyettese) – örömmel tettek eleget a felké-résnek;

• AMSTnemzetközikongresszusaeredményesnekér-tékelhető, a rendkívül nívós előadásokat nagy érdek-lődés kísérte.

A nemzetközi kapcsolatokról szólva reményét fejezte ki, hogy a kongresszus meghívott külföldi előadói a Társaság jövőbeni nemzetközi kapcsolatait és aktivitását is segíteni fogják.

Sajnálatos, hogy a májusban Puerto Ricoban megrende-zésre került XXXI. Sportorvos Világkongresszuson a Ma-gyar Sportorvos Társaság nem képviseltette magát.

Az EFSMA elnökének részvételével zajlott a brüsszeli konferencia szeptemberben, melyen a sportorvostan szak-vizsga EU-s curriculumának kidolgozása mellett kérdés-ként merült fel visszakerülése ismét az alapszakvizsgák körébe.

MOTESZ-tagságunkat fenntartva a Társaság rendszere-sen képviselteti magát a szövetségi tanácsüléseken, aktívan részt vesz a MOTESZ által szervezett interdiszciplináris fórumokon, kongresszusokon és rendezvényeken.

A Dalmady Emlékérmesek Klubjának (DEÉK) meg-alakulását nagyobb lelkesedés övezte, mint működésének

Beszámoló a Magyar Sportorvos Társaság 2010. december 14.-én megtartott tisztújító közgyűléséről


b e s z á m o l ó

elősegítését. A szép feladat megvalósítása továbbra is várat magára.

A jövőre vonatkozóan kormányzati szinten kell döntés-nek születnie arról, hogy a sportegészségügy milyen kere-tek között működjön tovább, és hogyan szolgálja a sport-társadalmat, a népegészségügyet.

Megköszönve a figyelmet, végezetül tájékoztat arról, hogy elnöki mandátuma lejárt. Ezúton is megköszöni a munkájához nyújtott támogató segítséget.

***A MST leköszönő Vezetősége nevében Dr. Pavlik Attila

főtitkár gratulált a Társaság újonnan megválasztott tiszt-ségviselőinek.

A négy évvel ezelőtti döntés értelmében az elnöki tisztet Prof. Pavlik Gábor tölti be, melyben a közgyűlés egyhan-gú szavazatával megerősítette.

Szintén egyhangú szavazattal kapott a közgyűléstől bi-zalmat Dr. Dobos József a pénztárosi feladatok ellátására.

A Jelölő Bizottság javaslata alapján a Magyar Sportor-vos Társaság Vezetőségébe a közgyűlés résztvevői az alábbi tagtársakra adták le voksukat:

• dr.Apor Péter, dr. Berkes István, dr.DeákValéria,Dr. Dobos József , Dr. Gyarmati Jenő, dr. Halasi Ta-más, dr. Hidas Péter, dr. Jákó Péter, dr. Lózsa Ágnes, dr.MartosÉva,dr.MikulánRita,dr.PavlikAttila,dr. Pavlik Gábor, dr. Pucsok József, dr. Schiszler Gá-bor, dr. Sidó Zoltán. dr. Tállay András, dr. Téglásy György, dr. Tóth Miklós, dr. Unger Péter

Az Ellenőrző Bizottság tagjai a közgyűlés egyhangú sza-vazatával:

• dr.BakanekGyörgy,dr.GyöreIstván,dr.OsváthPé-ter

Az újonnan megválasztott Vezetőség közvetlenül a köz-gyűlést követően megtartotta alakuló ülését, amelyen megválasztotta a MST leendő elnökét, a Vezetőség tiszt-ségviselőit, valamint az Elnökség tagjait:

• AMSTleendőelnöke:Dr.MartosÉva• Főtitkár:Dr.PavlikAttila• Titkár:Dr.TállayAndrás• AMSTOktatásiésTudományosBizottságánakelnö-

ke: Dr. Jákó Péter

A MST Elnökségének tagjai:

• dr.BerkesIstván,dr.DobosJózsef,dr.HalasiTamás,dr. JákóPéter,dr.MartosÉva,dr.PavlikAttila,dr.Pavlik Gábor, dr. Tállay András

Gratulálunk, és jó munkát kívánunk a Magyar Sportorvos Társaság újonnan megválasztott tisztségviselőinek!

***2009-ben ünnepelte a Sportorvosi Szemle 50. születés-napját. Az olvasói szavazatok alapján az év legjobb közle-ményének – „Versenysport és hirtelen szívhalál” (2009/4. szám) – a szerzője Dr. Préda István lett, aki a közgyűlésen Dr. Dobos Józseftől, a Sportorvosi Szemle felelős szerkesz-tőjétől ünnepélyes keretek között vette át a Nemessúri-díjat.

***

A MST 2010. évi közgyűlését követő Dalmady Emlékülé-sén Dr. Pavlik Gábor – első elnöki feladatainak örömmel téve eleget – a Jelölő Bizottság javaslata és a Vezetőség ha-tározata alapján átadta a társasági kitüntetéseket.

A sportegészségügy terén végzett tudományos kutató és gyakorlati munkája elismeréséül Csinády Jenő emléklap-ban részesül Moldvay Ildikó;

A Magyar Sportorvos Társaság emléklapját Dr. Schiszler Gábor és Dr. Mészáros Kálmán vehetik át, sportorvosi tu-dományos és gyakorlati munkájukért;

A MST a sportegészségügy terén végzett sok évi mun-kásságának elismerésére a Sportorvoslásért emléklapot adományozza : Dr. Barcza Ida részére;

A sportorvoslás terén felmutatott tudományos kutatá-si eredményei és gyakorlati munkája alapján a Társaság Dalmady Emlékéremmel tüntetette ki Dr. Légrádi Józse-fet.

A Dalmady Emlékülést Dr. Légrádi József „Urológia a sportorvoslásban” c. emlékelőadása zárta.

Gratulálunk a kitüntetésben részesült Tagtársainknak!


Bevezetés

Az élsportban minden méterért és másodpercért óriási küzdelem folyik, a sportolók sokszor extrém terhelé-seknek vannak kitéve. Amikor azon-ban fiatal, egészséges sportolók veszí-tik életüket, a halál paradoxonként, látványos tragédiaként jelenik meg. Ezek a megdöbbentő, váratlan esemé-nyek jelentős társadalmi aspektussal is bírnak, hiszen az élsportolókat szá-

mos gyermek választja példaképül.A hirtelen szívhalál gyakoriságát

illetően eltérő statisztikai adatokkal találkozhatunk. Adódik ez abból, hogy szerzők egy csoportja a tragédi-ák gyakoriságát a fizikai aktivitással eltöltött órák számára vonatkoztatja (18), míg mások az egy éves előfor-dulási arányt közlik (12, 21). Spor-tolóknál ezek a nem várt események 2–4-szer gyakrabban következnek be, mint fizikailag inaktív szemé-lyeknél (3). Férfiaknál 5-ször gyak-

rabban találkozhatunk a hirtelen szívhalállal, mint nők esetében (12).

Bizonyos adatok szerint az idiopathiás hirtelen szívhalál hát-terében – korábbi vélemények-kel ellentétben – elsősorban nem ischaemiás eredet, hanem a szívizom repolarizációs zavarai feltételezhe-tők, melyet több, egyszerre jelenlévő faktor vált ki, mint az edzett szívre jellemző benignus szívizom-hipert-rófia, a szívizom strukturális elvál-tozásai, különféle channelopathiák

A repolarizáció eltérései élsportolókban Major Zsuzsanna1, Kneffel Zsuzsanna2, Sidó Zoltán3, Komka Zsolt1, Tóth Miklós1 és Pavlik Gábor1

1 Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar; 2 Qatar University, Doha; 3 Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központ

A hirtelen halál viszonylag ritka sportolókban, azonban így is 2-4-szer gyakrabban fordul elô az azonos korú, nem sportoló fiatalokhoz képest. Bizonyos adatok szerint ezen nem várt tra-gédiák okai gyakran a szívizom repolarizációs zavarai.Jelen munkánkban 46 személynél vizsgáltuk a proarrhythmiás faktorokat és a korai repolarizációs szindróma gyakoriságát. A vizsgálatok két lépésben történtek. Elôször kétdimenzionálisan irányított M-mód echokardiográfia segítségével határoz-tuk meg a balkamra izomtömegét. Második lépésben egy 12 elvezetéses nyugalmi EKG-t végeztünk a QT-diszperzió, a transmurális diszperzió és a pulzusszám mérésének, valamint a korai repolarizációs szindróma elôfordulási gyakoriságának meghatározására.Az állóképességi sportolók QT-diszperziója szignifikánsan magasabb volt, mint a nem edzetteké és a labdajátékosoké. A transmurális diszperzió nem különbözött az egyes csopor-tok között. Pozitív korreláció mutatkozott a QT-diszperzió és a balkamra izomtömege között (r=0,56), negatív korreláció volt a pulzusszám és a QT-diszperzió között (r= – 0,36). A vizsgált sportolókban a korai repolarizációs szindrómára utaló EKG-jelek az esetek több mint 50%-ában voltak megfigyelhetôek, a nem-edzett csoportban ezek gyakorisága alig volt több mint 30%. Eredményeinkbôl arra következtethetünk, hogy a rendszeres fizikai aktivitás növeli a QT-diszperzió értékét nyugalomban, mely alapjául szolgálhat a reentry típusú arrhythmiák kiala-kulásának.

Kulcsszavak: hirtelen szívhalál, sport, repolarizációs diszperzió, korai repolarizációs szindróma

Repolarisation deviations in top-athletes. Sudden death is rela-tively rare in athletes, however, it occurs 2-4-times more frequent-ly than in non-athletes of the same age. Some reports suggest that these tragic events are caused by the repolarization disturbances of the cardiac muscle.In the present study proarrhythmic factors and the incidence of early repolarization syndrome was investigated in 46 subjects. Examinations were performed in two steps. First left ventricu-lar muscle mass (LVMM) was determined by two dimensionally guided M-mode echocardiography. As a second step, 12 lead rest-ing ECG was recorded to establish QT-dispersion, transmural dis-persion, heart rate (HR) and the incidence of early repolarization syndrome.QT-dispersion in the endurance athletes was significantly higher than in the non-athletes and in the ball-game-players. Transmural dispersion did not differ between the different groups. A positive correlation was between the QT-dispersion and LVMM (r=0.56), a negative relationship was between the HR and QT-dispersion (r= - 0.36). ECG patterns characteristic to early repolarization syn-drome were observed in more than 50 % of the athletes, while the frequency of them was only a little more than 30 % in the non-athletes.Results indicate that regular physical training increases the QT-dispersion at rest, which may promote the development of reentry type arrhythmias.

Keywords: sudden cardiac death, sport, repolarization dispersion, early repolarization syndrome

e r e d e t i k ö z l e m é n y


(ioncsatorna zavarok), dopping stb. (22). A repolarizációs diszperzió alapját az a tény szolgáltatja, mi-szerint a Purkinje-sejtek és az M (midmyocardialis)-sejtek hosszabb akciós potenciállal rendelkeznek, mint a subendo- és subepicardialis sejtek. Tehát amíg az egyik sejttípus ingerelhetetlen, azaz refrakter pe-riódusban van, a másik csoporthoz tartozó sejteken tovaterjedő akciós potenciál váltható ki.

A sinusbradycardia, illetve a repolarizáció időtartamának meg-nyúlása növeli a repolarizációs diszperzió mértékét (13). Ha ilyen-kor valamilyen fókuszból akci-ós potenciál (extrasystole) indul ki, vagy bradycardia miatt korai utódepolarizáció jön létre, az csak a rövidebb akciós potenciálú sejtek felé tud terjedni, míg a hosszabb akciós potenciállal rendelkező sejtek nem képesek az extrasystole vezetésére. Később az akciós potenciál más úton visszatérhet erre a területre és reentry jellegű arrhythmiát, polimorf kam-rai tachycardiát okozhat, amely gátja lehet a szívösszehúzódásoknak. Ha mindez nem szűnik meg magától, vagy külső segítséggel (defibrillátor), a keringés összeomlásához, majd né-hány percen belül halálhoz vezet.

A QT-diszperzió, mely a felü-leti konvencionális, 12-elvezeté-ses EKG különböző elvezetéseiben mért maximális és minimális QT-intervallumok közötti különbsé-get jelenti egy szívcikluson belül, a kamrai repolarizáció inhomogeni-tását jellemzi. Értéke széles határokközött változik egészséges, inaktív személyeknél (10–71 ms), ami egy-részt az eltérő mérési metodikából, másrészt pedig a pulzusszámra tör-ténő korrigálásból, illetve ennek hi-ányából adódik. A rendszeres fizikai aktivitás QT-diszperzióra gyakorolt hatásában szintén eltérő irodalmi adatokkal találkozhatunk. Stolt és munkatársai (19) állóképességi spor-tolóknál nem találtak változást a kamrai repolarizáció mértékében, míg munkacsoportunk egy korábbi vizsgálat során szignifikáns növeke-dést talált a QT-diszperzió esetében válogatott triatlonistáknál (9).

A T-hullám tulajdonságai alkalma-sak a kamrai repolarizáció időbeli és

térbeli inhomogenitásának jellemzé-sére. A Tpeak-Tend intervallum, mely a kamrai repolarizáció traszmurális diszperziója, szoros kapcsolatot mu-tat a kamrai tachyarrhythmia elő-fordulásával. A T-hullám csúcsa az epicardialis sejtek repolarizációjának, a T-hullám vége az M-sejtek repolarizációjának felel meg. A kam-rai repolarizáció fiziológiásan is meg-lévő egyenetlenségét, mely elsősor-ban a szívkamrák falát felépítő egyes sejttípusok tömegének és arányának a függvénye, a repolarizációt meg-nyújtó szerek fokozzák (20).

A korai repolarizációs szindrómát hagyományosan benignus EKG el-változásnak tarják, amely 50–80%-os gyakoriságot mutat élsportolók körében. Fiatal férfiakban gyakrab-ban fordul elő, mint azonos korú nőkben. Az EKG-regisztrátumon megfigyelhető a sinusbradycardia, az Osborn-hullám (QRS-ST szakasz eleváció) és/vagy J-pont eleváció, aminek mértéke meghaladja a 0,1 mV-ot az alapvonaltól mérve; szim-metrikus, pozitív T-hullámok nagy amplitúdóval. Ezek a változások a

precordialis elvezetésekben látható-ak, a legnagyobb ST-szakasz elevációt a V3–V4–V5 elvezetésekben lehetregisztrálni (20, 2, 4). A J-hullám megjelenése nagyrészt vagustónus-növekedésre vezethető vissza, en-nek megfelelően sinusbradycardiás személyeknél figyelhető meg legin-kább. Fontos megkülönböztetni a Brugada-szindrómától, mely gyak-ran vezet hirtelen szívhalálhoz. Az idiopathiás kamrafibrillációval járó Brugada-szindrómánál a V1–3 el-vezetésekben ST-eleváció figyelhető meg jobbszár-blokkal. Hazai adatok nem állnak rendelkezésre ezen EKG-változások gyakoriságát illetően.

Kutatásunk célja volt a rendszeres fizikai aktivitás hatásának vizsgálata a QT-diszperzió és a transzmurális

diszperzió értékeire különböző sportági csoportokban és nem-edzett személyeknél. Ezt követően vizsgál-tuk az egyes echokardiográfiás- és EKG-paraméterek közötti összefüg-géseket. Harmadik lépésben meg-határoztuk a korai repolarizációs szindróma előfordulásának gyakori-ságát az egyes csoportokban.

Vizsgálati anyag és módszer

Vizsgálati személyekVizsgálataink a Semmelweis Egye-tem Testnevelési és Sporttudományi Karán történtek 46 személy részvé-telével, életkoruk 17–35 év volt (1. táblázat). A sportolókat sportáguk szerint csoportosítottuk, 17 váloga-tott és első osztályú triatlonos férfi és 15NB1-eslabdarúgótartozottegy-egy csoportba. A nem edzett-csoport tagjai rendszeres testmozgást nem végző, egészséges személyek voltak, heti edzésmennyiségük nem halad-ta meg a 3 órát. A vizsgálatokban a Helsinki Nyilatkozatnak megfelelő-en, a személyek önként vettek részt.

Vizsgálati módszerekAz echokardiográfiás vizsgálato-kat testsúly és testmagasság mérése előzte meg, a testfelületet (BSA) Du Bois és Du Bois (7) szerint hatá-roztuk meg. Az echokardiográfiás méréseket Philips Ultrasound HD 200 típusú echokardiográffal, 2,5MHz-es fejjel végeztük a reggeli, illetve délelőtti órákban, félig balra fordított, fekvő testhelyzetben. A bal kamra, a bal pitvar és az aor-tagyök méreteinek meghatározása parasternalis felvételekről történt. A bal kamra mérésénél a sugár irányát a mitralis billentyűtől distalisan, a falra merőlegesen választottuk meg. A systolés értékeket a septum és a hátsó fal legkisebb távolságánál, míg

1. táblázat / Table 1. A vizsgálati csoportok antropometriai jellemzői / The anthropometrics of the study groups


a diastolés falvastagságokat és a bal kamra diastolés átmérőjét a QRS-komplexus kezdetekor határoztuk meg.Azértékelésnél5–8 szívciklusadatait átlagoltuk. A mért adatokból az alábbi képlet segítségével számol-tuk a bal kamra izomtömegét:

LVMM(g)=((LVWTd+LVIDd)3–LVIDd3)x1,05,

ahol LVWTd a bal kamra hátsó falának vastagsága diastoléban, a LVIDd a bal kamra belső átmérője diastolébanésaz1,05aszívizomfaj-súlya (sűrűsége).

A bal kamra izomtömegét a testfe-lület hatványkitevőre korrigált érté-kérevonatkoztattuk(15):

Rel. LVMM= LVMM/BSA3/2

Az echokardiográfiás méréseket egy 5 percig tartó, konvencionális,szinkron regisztrált 12 elvezetéses nyugalmi EKG követte, melynek se-gítségével mértük a QT-diszperzió, a

transzmurális diszperzó és a pulzus-szám értékét, valamint meghatároz-tuk a korai repolarizációs szindróma gyakoriságát. A vizsgálatok teljes nyugalomban, semleges környezeti hőmérsékleten történtek Cardiosys H-01 rendszerrel, melynek segítsé-gével görbe analízis, átlagszámítás, frekvencia-variabilitás, valamint QT-analízis-, variabilitás- és diszperzió számítása végezhető. A szoftver félau-tomata, így az értékelés során lehető-ség van manuális korrekcióra. A Q-T távolság esetében a mérések mind a 12 elvezetésben a Q-hullám elejétől a T-hullám végéig történtek. Amennyi-ben volt U-hullám, úgy azt az analízis során nem vettük figyelembe. A QT-diszperzió számítása a 12 elvezetéses EKG leghosszabb és a legrövidebb távolságának különbsége szerint tör-tént. A QT intervallumot nem min-den elvezetésben pontosan meghatá-rozni, csak azokat az eseteket vettük figyelembe, amelyekben minimálisan 7 elvezetésben a mérés sikeres volt.

A mérések eredményei 5 szívciklusátlagait tartalmazzák. Az így megha-tározott paraméterek nem standar-dizáltak. Több szerző szerint (11) a frekvenciára történő korrigálás nem helyes, mivel maga a szívfrekvencia is cardialis mortalitási prediktor. A transzmurális diszperzió mérése során a T-hullám maximális pontja és vége közötti távolságot vettük figyelembe a különböző elvezetésekben,majd 5szívciklus átlagával számoltunk a to-vábbiakban. A korai repolarizációs szindróma megállapításánál krité-rium volt a sinusbradycardia, a 0,1 mV-ot meghaladó Osborn-hullám je-lenléte a baloldali precordialis elveze-tésekben (J-pont eleváció), valamint szimmetrikus, pozitív T-hullámok nagy amplitúdóval.

Statisztikai analízisAz egyes csoportok QT-diszperzió és transzmuralis diszperzió érté-keit a Statisztika 9.0 for Windows egyszempontos varianciaanalízisével hasonlítottuk össze. A további vizs-gálatokban a nem egyenlő minták-ra vonatkozó tartalmazó post hoc Tukey-tesztet alkalmaztuk.

A balkamra izomtömege és a QT-diszperzió közötti kapcsolatot, vala-mint a repolarizációs inhomogenitás és a pulzusszám közötti összefüggést lineáris korrelációval vizsgáltuk.

Eredmények

Az elemzett változók közötti kü-lönbségeket oszlopgrafikonok és egy táblázat, az összefüggéseket grafiko-nok segítségével mutatjuk be.

Az 1. ábrán az egyes csoportok re-latív balkamra izomtömegét tün-tettük fel csökkenő sorrendben. A testfelületre korrigált bal kamra izomtömege az állóképességi, tehát triatlon versenyzőknél volt a legna-gyobb, őket sorrendben a labdajáté-kosok, majd a nem-edzett csoport tagjai követték.

A pulzusszám értékeit a 2. ábrán szemléltetjük. Mindkét sportági csoport esetében megfigyelhetjük a rendszeres fizikai aktivitás hatására kialakuló edzésbradycardiát. A pul-zusszám értékeinek átlaga a triatlon versenyzőknél volt a legalacsonyabb

1. ábra / Figure 1. A relatív bal kamra izomtömegének értékei különböző sportági csoportokban és nem-edzettekben (Átlag ± S.E.M.)/ Left ventricular muscle mass in different kinds of athletes and in non-athletes (mean ± S.E.M.)+ p<0,05, ++ p<0,01, +++ p<0,001

2. ábra / Figure 2. A pulzusszám értékei különböző sportági csoportoknál és nem-edzetteknél. / Heart rate in different kinds of athletes and in non-athletes (Mean ± S.E.M.)+ p<0,05, ++ p<0,01, +++ p<0,001


és a nem-edzetteknél a legmagasabb, a különbség szignifikáns volt az ösz-szes vizsgált csoport között.

A kamrai repolarizációt muta-tó QT-diszperzió értéke (3. ábra) az állóképességi sportolóknál volt a legnagyobb. Nem volt szignifikáns a különbség a labdajátékosok ered-ményeitől, a két sportági csoportban azonban az értékek szignifikánsan magasabbak voltak, mint a nem-edzett csoportban. A legnagyobb eltérést a kontroll személyek és az ál-lóképességi sportolók értékei között találtuk. A transzmurális diszperzió értékeiben nem találtunk szignifi-káns különbséget (4. ábra).

A következő ábrákon a pulzus-szám és a bal kamra izomtömeg QT-diszperzióra gyakorolt hatását mutatjuk be, az egyéneket képviselő szimbólumok mellett a konfidencia intervallumot és a korrelációs együtt-ható értékét is feltüntettük. A QT diszperzió és a pulzusszám között szignifikáns negatív korrelációt ta-láltunk (5. ábra): a szívfrekvencia nö-vekedése csökkenti a repolarizációs diszperziót, tehát antiarrhythmiás hatással rendelkezik. A repolarizációs diszperzió a bal kamra izomtömegé-vel pozitív korrelációt mutatott (6. ábra), a szívizom-hipertrófia tehát úgy látszik, kedvezőtlenül befolyá-solja a reentry jellegű szívritmusza-varok kialakulását.

A korai repolarizáció a vizsgált sportolók több, mint 60%-ánál volt jelen (7. ábra). A kontroll csoportnál ez alig volt több, mint 30 %.

Megbeszélés

A rendszeres fizikai edzés a szervezet krónikus adaptációját eredménye-zi, ennek egyik legfontosabb meg-nyilvánulása a szív- és vérkeringési rendszer adaptációja. Vizsgálataink során arra kerestünk választ, hogy ezek a jelek hogyan mutatkoznak meg sportolók és nem-edzettek nyu-galmi EKG- és szívultrahang vizsgá-lata során.

3. ábra / Figure 3. A QT-diszperzió értékei különböző sportági csoportokban és nem-edzettekben QT dispersion in different athletes and in non-athletes (mean±S.E.M.)+ p<0,05, ++ p<0,01, +++ p<0,001

4. ábra / Figure 4. A transzmurális diszperzió értékei különböző sportági csoportoknál és nem-edzetteknél (Átlag ± S.E.M.) / Transmural dispersion in different athletes and in non-athletes (Mean ± S.E.M.)

5. ábra / Figure 5. A pulzusszám és a QT-diszperzió közötti összefüggés. / The relationship between heart rate and QT dispersion


Sok szerzőhöz (1, 17, 16) hasonlóan a különböző sportolói csoportokban szignifikánsan magasabb bal kamra izomtömeget találtunk. A bal kamra hipertrófiáját az általános orvosi gya-korlatban aggasztó jelként tekintik, sportolókban azonban ez az arányos fal- és izomtömeg-gyarapodás nem jár együtt a diasztolés funkció csök-kenésével és a rendszeres fizikai akti-vitás mutatója.

Day és mtsai, valamint Zabel és mtsai fokozott rizikót mutattak ki a QT-diszperzió növekedése, vala-mint a fokozott arrhythmia-készség

és a hirtelen szívhalál tekintetében különféle pathológiás állapotoknál (cardiomyopathiák, hosszú QT-szindróma, rövid QT-szindróma).

Jelen eredményeink – korábbi vizs-gálatainkhoz (9) hasonlóan – arra utalnak, hogy a rendszeres fizikai ak-tivitás növeli a QT-diszperzió értékét nyugalomban, mely alapjául szolgál-hat a reentry típusú arrhythmiák ki-alakulásának. A magasabb nyugalmi QTd értékek magyarázhatják, hogy a hirtelen halálesetek miért nem csak a terheléses periódusban követ-keznek be, ugyanis megnövekedett

repolarizáció („szubsztrát”) esetén egy extraszisztolé („trigger”) a ko-rábban említett mechanizmus sze-rint polimorf kamrai tachycardiát okozhat (23). Más szerzők azonban nem találtak szignifikáns különbsé-get sportolók és nem-edzettek ezen paraméterében(15).

Állatkísérletekben Volders és mun-katársai reverzíbilis és kompenzált szívizom-hipertrófiában is kedve-zőtlen változásokat találtak mind a szívizom repolarizációjának időtarta-mában, mind pedig a repolarizációs inhomogenitásban. Ezeknél az ál-latoknál különböző provokáló té-nyezők hatására könnyebben ala-kult ki „torsades de pointes”, mely a QT-szakasz megnyúlásával járó kamrai tachycardia, valamint hirte-len szívhalál (24). Ilyen ritmuszavart provokáló tényező például a szérum K+-szint, egyéb betegségek és a táp-lálkozás (22, 27). A bal kamra hi-pertrófiája növeli a QT-diszperzió értékét nyugalomban, így fokozott figyelmet érdemelnek versenyzőknél a fent említett provokáló faktorok.

Hazai adatokat nem találtunk, mely sportolóknál vizsgálta a transzmurális diszperzió (Tpeak-Tend) változását rendszeres fizikai edzés hatására. A transzmurális diszperzió esetében, mely a kamrai repolarizáció időbeli és térbeli inhomogenitását mutatja, nem találtunk szignifikáns különbsé-get sportolók és nem-edzettek között. Korábbi vizsgálatok szerint külön-böző betegségekben ezt a paramé-tert a bradycardia és a repolarizációt nyújtószerek fokozzák (20). Felté-telezésünk szerint a sportolóknál megfigyelhető sinusbradycardia nem eredményez a midmyocardialis sejtek akciós potenciáljának időtartamában szignifikáns növekedést a subendo- és subepicardialis sejtekhez viszonyítva.

Korábbi vizsgálatainkban foglal-koztunk a szívfrekvencia-variabilitás különböző paramétereivel, melyek a „sympatho- vagalis” rendszer egyen-súlyáról nyújtanak felvilágosítást. Az akkor kapott eredmények a rendsze-res fizikai aktivitást folytatóknál szignifikánsan magasabb paraszim-patikus és alacsonyabb szimpatikus tónust mutattak ki (10). A korai repolarizációs szindróma nagyrészt vagustónus növekedésre vezethető

6. ábra / Figure 6. A bal kamra izomtömege és a QT-diszperzió közötti összefüggés / The relationship between left ventricular muscle mass and QT dispersion

7. ábra / Figure 7. A korai repolarizációs szindróma (ERS) gyakorisága a vizsgált populációban / The prevalence of early repolarization syndrome (ERS) in different athletes and in non-athletes


vissza (5, 25), mely megmagyaráz-hatja a szignifikánsan alacsonyabb pulzusszámú sportolói populációban tapasztalt gyakoribb előfordulást. Adataink megegyeznek a nemzetközi irodalmi adatokkal (28, 2, 8). Ezek a jóindulatú elváltozások autonóm moduláció és gyógyszerérzékenység ellenére sem alakulnak át malignus kamrai tachyarrhythmiává, azonban ezek a sportolók mindenképpen fo-kozott figyelmet érdemelnek.

Vizsgálataink azt az álláspontot támogatják, amely szerint rendkí-vül szükséges a sportolók rendszeres EKG ellenőrzése és a görbék pontos elemzése.

Irodalom

1. Atchley, A.E., Douglas, P.S. (2007): Left ventricular hypertrophy in athletes: morphologic features and clinicalcorrelates.Cardiol.Clin.25:371–382

2. Bianco, M., Bria, S., Giafelici, A., Sanna, N., Palmieri, V. and Zep-pilli, P. (2001): Does early repolar-ization in the athlete have analogies with the Brugada syndrome? Eur. Heart.J.22:504–510

3. Corrado, D., Michieli, P., Basso, C., Schiavon, M., Thiene, G., Hon, F.R.C.P. (2007): How to screen athletes for cardiovascular diseases. Cardiol.Clin.25:391–397

4. Corrado, D., Pelliccia, A., Antzele-vitch, C., Leoni, L., Schiavon, M., Buja, G. Maron, B.J., Thiene, G., Basso,C.(2005):STsegmenteleva-tion and sudden death in the ath-lete. In: Antzelevitch, C. (ed.), The Brugada Syndrome: from Bench to Bedside. Oxford: Blackwell Futura. pp. 119–129

5. Corrado,D., Pelliccia, A.,Heidbu-chel, H., Sharma, S., Link, M., Bas-so. C., Biffi, A., Buja, G., Delise, P., Gussac, I., Anastasakis, A., Borjes-son, M., Bjørnstad, H.H., Carrè, F., Deligiannis, A., Dugmore, D., Fagard, R., Hoogsteen, J., Mellwig, K.P., Panhuyzen-Goedkoop, N., Solberg, E., Vanhees, L., Drezner, J., Estes, III M.N.A. Iliceto, S., Ma-ron, B.J., Peidro, R., Schwartz, P.J., Stein, R., Thiene, G., Zeppilli, P., McKenna, W.J. (2010): Recommen-dations for interpretation of 12-lead electrocardiogram in athlete. Eur. HeartJ.31:243–259

6. Day, C.P., McComb, J.M., Camp-bell, R.W. (1990): QT dispersion: an indication of arrhythmic risk in patients with long QT intervals. Br. Heart. J. 63: 342–344

7. DuBois,D.,DuBois,E.F. (1915):The measurement of the body sur-face area of man. Arch. Intern. Med. 15:868

8. Gibbons, L., Cooper, K., Martin, R., Pollock, M. (1997): Medical ex-amination and electrocardiographic analysis of elite distance runners. Ann. N Y Acad. Sci. 301: 283–296

9. Komka, Zs., Bosnyák, E., Trájer, E., Protzner A., Major, Zs., Pavlik, G., Tóth, M., Udvardy, A. (2011): Increased sympathetic activity can cause repolarization instability in athlete s heart. Intervent. Med. Appl. Sci. 3: 134–137

10. Major Z., Pavlik G., Komka ZS., Bosnyák E., Trájer E., Udvardy A. (2010): Parameters of the Diastolic Function in Athletes and in Non-Athletes. J. Hypertens. (e-Suppl.) 28: e396

11. Malik, M. and Camm, A.J. (1997): Mystery of QTc interval dispersion. Am.J.Cardiol.79:785–7

12. Maron, B.J., Shirani, J., Poliac, L.C., Mathenge, R., Roberts, W.C., Mueller, F.O. (1996): Sudden death in young competitive athletes. Clin-ical, demographic, and pathological profiles. JAMA, 276: 199–204

13. Matsuda, H., Saigusa, A., Irisawa, H. (1987): Ohmic conductance trough the inwardly rectifying K channel and blocking by internal Mg2+.Nature,325:156–159

14. Mayet, J., Kanagaratnam, P., Shahi, M., Senior, R., Doherty, M., Poulter, N.R., Sever P.S., Handler C.E., Thom, S.A., Foale, R.A. (1999): QT dispersion in athletic left ven-tricular hypertrophy. Am. Heart. J., 137: 678–681

15. Pavlik G., Olexó Zs., Frenkl R.(1996): Echocardiographic esti-mates related to various body size measures in athletes. Acta Physiol. Hun. 84: 171– 181

16. Pavlik, G., Olexó, Zs., Osváth, P., Sidó, Z., Frenkl, R. (2001): Echocar-diographic characteristics of male athletes of different age. Br. J. Sports Med.35:95–99

17. Pluim, B.M., Zwinderman, A.H., van der Laarse, A., van der Wall, E.E. (2000): The athlete’s heart. A Meta-Analysis of Cardiac Structure and Function. Circulation. 101: 336–344

18. Sidó, Z. (2005): Hirtelen halál ésszabadidősport. Hippocrates, VII:

19. Stolt, A., Karila, T., Viitasalo, M., Mäntysaari, M., Kujala, U.M., Kar-jalainen J. (1999): QT interval and and QT dispersion in endurance athletes and in power athletes using large doeses of anabolic steroids. Am J Cardiol. 84: 364–366

20. Szabó,Z.(2005):Apitvariéskam-rai aritmogenitás vizsgálata tes-tfelszíni elektrokardiográfiai mód-szerekkel hemodialízis során és diszlipidémiában. Egyetemi Doktori (Ph.D.)ÉrtekezésTézisei,Debrecen

21. Thompson, P.D., Funk, E.J., Car-leton, R.A., Sturner, W.Q. (1982): Incidence of death during jogging inRhodeIslandfrom1975through1980.JAMA,247:2535–2538.

22. Varró, A. (2009): Sportolók hirtelen szívhalála. Ahogyan a kísérletes szív-elektrofiziológus látja. LAM, 19: 105–111

23. Volders, P.G.A., Sipido, K.R., Vos, M.A., Kulcsár, A., Verduyn, S.C., Wellens, H.J.J. (1998): Cellular basis of biventricular hypertrophy and ar-rhythmogenesis in dogs with chron-ic complete atrioventricular block and acquired torsade de pointes. Circulation. 98: 1136–1147

24. Volders, P.G.A., Sipido, K.R., Vos, M.A., Spätjens R.L.H.M.G., Leunis-sen J.D.M., Carmeliet, E., (1999): Downregulation of delayed rectifier K+ currents in dogs with chronic complete atrioventricular block and acquired torsaide de pointes. Circu-lation.100:2455–2461

25. Wu, J., Stork L.T., Perron, A.D.,Brady, W.J. (2006): The athlete’s electrocardiogram. Am. J. of Emerg. Med. 24: 77–86

26. Zabel, M., Portnoy, S., Franz, M.R. (1995): Electrocardiographic index-es of dispersion of ventricular repo-larization: an isolatted heart valida-tionstudy.J.Am.Coll.Cardiol.25:746–752

27. Zaza A. (2009): Serum potassium and arrhythmias†. Europace. 11: 421–422

28. Zehender, M., Meinertz, T., Keul J., Just, H., (1990): ECG variants and cardiac arrhythmias in athletes: clin-ical relevance and prognostic impor-tance. Am. Heart J. 119: 1378–1391

Szerző elérhetősége:Major Zsuzsannae-mail: [email protected]


Bevezetés

A stressz, mint jelenség biológiai hát-terét és lényegét tekintve egyidős az emberiséggel.

Van olyan ember, aki jobban vise-li a megpróbáltatásokat és van olyan, aki kevésbé. Nagyban függ az aktuá-lis hangulattól, de többnyire az ember személyiségétől: hogyan reagál az ille-tő a kellemetlen helyzetekre. Kihívás-nak tekinti azokat, amelyek serkentik őt, vagy támadásnak, amelyek véde-kezésre kényszerítik. (Seyffarth,1972)

A stressz nem feltétlenül a felnőttek betegsége: gyakorlatilag bármelyik életkorban megfigyelhető. Gondol-junk csak arra az időszakra, amikor egy kisgyermeknek testvére születik. Az idősebb gyermek hangulatvál-tozásai, hirtelen megbetegedései is a stresszel hozhatók összefüggésbe. (Seyffarth, 1972)

Az iskolában majd később a mun-kahelyen, vagy akár a magánéletben való túlzott megfelelési vágy vagy -kötelezettség, akár egy hirtelen bosz-szankodás, szomorúság ugyanúgy

stresszorként („energia vámpírként”) hatnak az egyénre és különböző be-tegségeket okozhatnak. A mai kor em-bere számára ismerős stresszingerek az állandó időhiány, a szorító határidők, a létbizonytalanság, a múltban még szilárdabb családi kötelékek fellazu-lásai, vagy a házasságok gyakoribb felbomlásai. A jelenkor életmódbeli tényezői közül a mozgásszegény élet-módot kell kiemelni: a mozgáshiány már önmagában is stresszor.

Az idők folyamán a stressz és az ember viszonyában az ember testi re-akciója változatlan maradt. A stressz viszont felszaporodott, valamint a mai kor embere a társadalmi elvárá-sok miatt már nem engedheti meg magának azt – amit kőkorszaki őse –, hogy fizikailag szabadjára enged-je érzelmeit: nem harcolhat az adott pillanatban és nem menekülhet el a helyszínről.(Fight or flight reakció.) Hadd kapcsoljuk ehhez a gondolat-hoz a számítógépes játékok negatív stresszfaktorként működő, az előbb említettekkel magyarázható káros ha-tásait. (Baureis és Wagemann, 2006)

A stressz élettani lefolyása

A stressz szót Selye János alkalmazta először a generális adaptációs szind-róma helyett, tehát a kifejezés a kül-ső hatásokra fellépő emberi, belső reakciókat jelenti (Seyffarth,1972). Stresszorok, vagy stressz-ingerek azok a különféle külső ingerek, amelyek egyfajta riadókészültséget váltanak ki az emberből. Minden-féle akut stresszreakció során az agy ugyanazon mechanizmussal, a másodperc tört része alatt aktivál-ja a testet: a vérnyomás emelkedik, a pulzus és a légzés felgyorsul, a szimpatikus idegrendszer működése fokozódik, az izmok és az agy ké-szenléti állapotba kerülnek. Ez a tá-madási és/vagy menekülési („fight or flight”)reakció. Ebben az állapotban rendkívül nagy erőket mozgósít a szervezet, tehát értelemszerűen több regenerálódási időre lenne szüksége. Többre, mint amennyivel a jelenkor embere rendelkezik. A tartós kudar-cokra, vagy a túl hosszú időn át tartó terhelésekre a szervezet belekerülhet

A stressz megjelenése a vázizmokon és az ebből bekövetkezhető betegségek Abonyi Barbara , Lángfy György

Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, PhD iskola, Budapest, Magyarország

Jelenkor emberének a stresszre adott testi válaszai ugyanazok, mint ôskori elôdjének, de a stresszorok fizikai értelemben és az idôtartamot tekintve is megváltoztak. Napjainkban inkább a szellemi-lelki kudarcok, terhelések hatnak ún. „stresszor”-ként. Amikor a szervezetben állandósul a „túlfeszített” állapot, belekerülhet a krónikus stressz állapotába. Ebben az állapot-ban a szervezet különféle vészjelzéseket produkál, melyek be-tegség formájában jelentkezhetnek a mozgás-szervrendszer-ben és a belsô szerveken is.

Kulcsszavak: stressz, myofibrositis, degeneratív láncreakció, fejfájás, mellkasi fájdalom, pánikzavar, derékfájás, térdfájás

The manifestation of the stress on the skeletal muscles and dif-ferent illnesses as outcomes. The answers of one’s body to the stress in nowadays are the same as it were in the prehistoric age but the stressors had been changed both physical and temporal. These days increasingly the psychic and spiritual failures work as stressors. When the overstrung state has been fossilized in the or-ganism, it can get into the state of the cronical stress. In this state the organism produces different distress signals, which can pres-ent themselves as locomotor disorders or organical illnesses.

Keywords: stress, myofibrositis, degenerative chain-reaction, head-ache, chest-pain, panic attacks, backache, knee-ache

e r e d e t i k ö z l e m é n y


a krónikus stressz állapotába. Eb-ben a szakaszban a riadókészültség alaphelyzetté válik. A hormonális szabályozás felborul és az idegrend-szer már a nyugodtabb periódusok-ban sem csökkenti a vérnyomást és a pulzust. A szervezetben állandósul a „túlfeszített” állapot, ekkor csök-ken a szervezet energiaszintje és a szervrendszerekben diszfunkció, túlterhelés majd kimerülés alakul ki (Lángfy, 2002). A szervezet vészjel-zései betegség formájában bárhol je-lentkezhetnek: megnyilvánulhatnak például fej-, gyomor- vagy izomfáj-dalmakban is.

A stressz következtében kialakuló betegségek megjelenhetnek a belső szerveken és a mozgásszerveken is. Ezek a pszichoszomatikus betegsé-gek. A testi fájdalom, betegség által kiváltott nyugtalanságot, ingerlé-kenységet szomatopszichikai beteg-ségnek nevezzük. (Seyffarth,1977)

Szoros összefüggés figyelhető meg a nem-sportoló krónikus stressz-ál-lapota és a sportoló túledzése között (Lángfy, 2002). Jelen írás elsősorban a stressz izmokon manifesztálódott hatásaira és azok egy-egy lehetsé-ges következményeire koncentrál caudálisból craniális irányba. Hang-súlyozandó azonban, hogy az alább említett betegségek okai nem tekint-hetők kizárólagosan a stressz követ-kezményeinek.

A izmok csoportosítása és rekaciója

A testtartásért felelős izomcsopor-tok közötti egyensúly felborulását az egyoldalú terhelés, a mozgásszegény életmód, a fáradtság és a fájdalom okozhatják. Az izomegyensúly fel-borulását a tónusos izmok fokozott tónusa és a fázisos izmok gyengülése jellemzi. A vázizomzatot Janda, Lewit és Sachse sorolták e két csoportba (1. és 2. táblázat). A tónusos izmok – me-lyek első sorban vörös izomrostokból állnak – fő funkciója a test stabilizá-lása a gravitációval szemben. Lassan aktivizálódnak, de tartós munkára képesek és a regenerációjuk rövid idő alatt megy végbe. A fázisos izmok ezekkel ellentétben elsősorban fehér rostokból állnak és fő funkciójuk a

mobilizálás. Gyorsan aktivizálódnak, de gyorsan is fáradnak és regeneráci-ójukhoz hosszú idő szükséges (Som-hegyi és mtsai, 2003).

Az ízületeket áthidaló izmok vé-gezhetnek hajlítást, vagy feszítést. Az általános szabály az, hogy ha egy ízület egyik oldalán rövidülnek

1. táblázat / Table 1. Elsô müködési csoport – tónusos izmok (forrás: Somhegyi A. és munkatársai: Tartáskorrekció, 2003)

2. táblázat / Table 2. Második müködési csoport – fázisos izmok (forrás: Somhegyi A. és munkatársai: Tartáskorrekció, 2003)


az izmok, akkor a másik oldalán az ellentétes működésű izmok fe-szessé, emiatt érzékennyé válnak. (Seyffarth, 1977) Az ízületet áthida-ló izom tónus-egyensúlyának felbo-rulásakor a nyugalmi tónusának az egyensúly zavara jön létre.

Az ízületekben és az izmokban való károsodás három szakaszban megy végbe. Ez a degeneratív lánc-reakció. (Lángfy, 2003):

1. Algo-diszfunkció (diszfunkció és fájdalom jellemzi)

2. Degeneráció (anyagcsere zavar, gyulladás jellemzi)

3. Destrukció (a szöveti szerkezet megváltozása jellemzi)

A mozgatórendszer működészava-rai gyakorlatilag előre jelzik a szer-vezetben várható károsodásokat, a kísérő fájdalommal járó mozgáskor-látozottság pedig fékezi a szervezeti energiával való „rablógazdálkodást”. Ezt a jelenséget Lángfy a szervezet automata biztosítékának nevezte el. (Lángfy, 2002)

Az izom myofibrositise A fokozott tónusú, túlterhelt izom először érzékennyé válik. Állaga először tésztaszerű, majd szilárd, egyes esetekben pedig kemény. A myofibrositis (az izom kóros elválto-zása) több stádiumban megy végbe.

Az első fázisban keringési zavar (mely inkább a vénás vér vissza-áramlását érinti) következtében vér és szöveti nedvek gyűlnek össze az izomban. Ezeket azok a vazomo-torikus idegrostok befolyásolják, amelyek a véredényeket idegzik be. A szöveti sérülések során hisztamin termelődik, amely a perifériás vér-edények tágulását okozza, a legki-sebb véredényekből (kapillárisokból) pedig vérsavó szivárog ki. Mindezek hozzájárulnak egy – a normális szö-vetnedvnél könnyebben alvadó – fib-rin tartalmú vizenyő képződéséhez.

A keringési zavarban érintett izomrész kötőszövetes átalakuláson megy keresztül: a fibrintartalmú vizenyőben lassan új kötőszövet ala-kul ki, mely a vizenyő megszűnése után összezsugorodik. Az izomnak

ez a része szilárd állapotú kötőszö-vetes heggé válik és ez összenövé-sekhez vezethet a bőr, az izmok és a csontok között. Később a kötőszövet fokozottan zsugorodik, ami az érin-tett izom tartós rövidüléséhez ve-zet, mely által mozgatott ízületben kontraktúra, vagyis csökkent moz-gásképesség alakul ki.

Az elhalt szövet mint idegen test ingerli a szervezetet, melyre az aszeptikus gyulladással, azaz meg-növelt vérhozammal és fagocitózissal reagál.

A gerincvelő – részben a fájdal-mi impulzusokat közvetítő rostok, részben a vér átáramlásáért felelős (vazomotoros) rostok segítségével – érzékeli az izom helyi reakcióját (myofibrositis). Érző sejtjei túlérzé-kennyé válnak (ingerlékeny állapot megnyilvánulása) és különféle irá-nyokba, de visszafelé az adott izom-hoz is küldenek ingerületeket, mely következményeként az hosszan tartó feszült állapotba kerül. Ez a tónusos fájdalmi reflex (Seyffarth, 1972). A myofibrositises csomóból még más,

távolabb elhelyezkedő izomcsopor-tok működését gátló impulzusok indulnak ki.

A funkcionális neuritis fogalmát Seyffarth alkotta meg arra jelenség-re, amikor a myofibrositises csomó azon a ponton nyomja az ideget, ahol az szűken helyezkedik el, mely-nek következtében idegfájdalom-, vagy gyulladás keletkezhet.

Az izmokat beidegző idegek egyes izmokat átfúrva „izomalagutakban” futnak. Az izom tartós feszülése vagy kötőszövetes hegesedése rend-kívül károsan hat az idegre: sértheti azt és ronthatja annak saját vérellá-tását és nedv- (neurolympha) kerin-gését. Az ideg által ellátott területe-ken fájdalom és csökkent bőrérzés valamint a beidegzett izmok erejé-nek csökkenése tapasztalható. Ez az alagút szindróma, melynek első leírása Seyffarth nevéhez fűződik. E jelenségeket később zsibbadás is kö-vetheti (Seyffarth, 1977). A rövidült izom maximális fájdalmi pontjai a trigger-pontok (TP) (Lángfy, 2002) (1. ábra).

1. ábra / Figure 1. Leggyakrabban rövidült izmok / The most frequently shortened muscles (Janda: Muskelfunktiondiagnostik, 1986)


Görcsös állkapcsi izmokAz álkapcsi izmok közül a m. masseter, m. temporalis stabilizálják az állkapcsot és közreműködnek a rágásban. A gyakran összeszorított fogsorok (mely az egyik emberi re-akció a stresszre) következtében ezek az izmok görcsös tónusba kerülnek, amely oka az alvásban történő fog-csikorgatásnak, ami a fogazatra kop-tató, káros hatással van.

Ezeknek az izmoknak a myofib-rositise lehet továbbá a fejfájás egyik okozója. (Seyffarth, 1977)

Merev nyakizmok1969-ben a bécsi Neurológiai Egye-temi Klinikán a fejfájással kapcsolat-ban kutatást végeztek. Szignifikáns összefüggés mutatkozott a fáradtság, a nyakfájás és a fejfájás között.

Gutmann kutatási eredményeinek felhasználásával Tilscher az izom-eredetű fejfájásokat következőkép-pen osztja fel (Tilscher, 2007):

• távolrahatófájdalmireflexek• tartáshiba• mozgás-zavar• abelsőalapfeszültségszintjének

emelkedése (pszichés)

A nyakon hátul négy egymást fedő izomréteg található. A mély réteg, közvetlenül a csigolyák és az ízü-letek fölött, a semispinális réteg, a spleniusok és a levator scapulae rétege és a felületes réteg. Ez utób-bi alkotói: a musculus trapezius, a musculus sternocleidomastoideus, melynek csak a hátsó-felső része tartozik a hátulsó nyakizmokhoz (Kapandji, 2007). A felsorolt izmok (a m.trapezius alsó szakaszának kivé-telével) fokozott tónusa fokozott nya-ki lordosist okozva a nyakcsigolyák foramen transversariumaiban futó arteria vertebralis presszióját idézheti elő. Ez a rossz vérellátás következté-ben a tarkótájékon okozhat fejfájást.

A hosszú időn át mereven tartott nyak a területen való mészlerakó-dáshoz vezet, amely egyes esetek-ben az ideggyökre nehezedő nyo-más kialakulását is eredményezheti. Az ideggyökök a gerinccsatornát a foramen intervertebrale-n hagyják

el. (Kapandji, 2007) A C1 és C2 gyök sérülésekor migraine cervicale, tarkótáji fájdalom jelentkezhet, a C3 és a C4 gyök sérülése a nyak hátsó részén okoz fájdalmakat.

A nyakon elöl találhatók a scalenus izmok. Fokozott tónusuk (mely gyakran emelten tartott váll esetén, vagy rossz légzési technika esetén jöhet létre) a középső és az elülső scalenus izom között áthaladó plexus brachialis (nagy karidegfonat) nyomását okozhatják. Az ideggyök-re, vagy idegre nehezedő nyomás nemcsak az izomerő csökkenését okozhatja, hanem az egész idegpá-lya mentén fájdalmat és zsibbadást okozhat(cervicobrachialgiák).AC5gyök érintettségekor a fájdalom a vállban lokalizálódik. A C6 gyök sé-rülése a kar radiális részében és a hü-velykujjban jelentkezik. A C.7. gyök érintettségekor a fájdalom, zsibba-dás vagy érzéketlenség a kézháton és a II.–III. ujjon, a C.8. gyöké pedig a IV.–V. ujjon és a kar ulnaris oldalán tapasztalható.(Perjés,2005)

Légzés szervrendszeri diszfunkcióA legfontosabb belégzőizmok: mm. intercostales externi, diaphragma, mm. levatores costarum breves et longi. A belégzéskor segédkező izmok: mm. scaleni m. sternocleidomastoideus, mm. rhomboidei, m. serratus anterior, m. serratus posterior superior, m. trapezius, m. pectoralis major, m. pectoralis minor, m. latissimus dorsi, m. subclavius.

A legfontosabb kilégzőizmok: mm. intercostales interni, mm. subcostales, m. transversus thoracis. A kilégzéskor segédkező izmok: m. rectus abdominis, m. iliocostalis, m. longissimus thoracis, m. serratus posterior inferior, m. quadratus lumborum. (Janda, 1986)

Helyes belégzéskor a rekesz du-gattyúként tolja lefelé a hasi szerve-ket. Ezzel egyidejűleg a mellkas alsó része a bordaközti izmok segítségé-vel tágul. Ez tehát az alhas tágulá-sában mutatkozik meg. Az ideges légzésű egyének belégzéskor a mell-kasukat emelik fel a nyakizmokat használva, kevésbé pedig rekesziz-

mot (Seyffarth, 1977). A légzési se-gédizmokat összevetve a belégzésben segédkező izmok lényegesen erőseb-bek, melyek a „tokszabály” (Lángfy, 2000, Lewit, 1983) elvén a légzési középállást felfelé tolják és ez folya-matos pihegő légzést eredményez. A teljes gázcsere már nem jön létre (légszomj), mert a használt levegő nem képes kiürülni a tüdőből, csak erőteljes sóhajtás vagy ásítás segít-ségével. A csökkent oxigénfelvétel szöveti hypoxia kialakulásához ve-zet (Lángfy, 2002). A nyakizmok és bordaközti légzőizmok túlterhelt-sége miatt a mellkas elmerevedik, mely mellkasi fájdalom formájában jelentkezik többnyire a bal oldalon. A légzésgörcs komolyabb eseteiben a rekesz már teljesen mozdulatlan a belégzéskor. Ha ez a jelenség hosz-szabb ideig áll fent, tüdőtáguláshoz (emphysema) vezethet, amely a vér-keringés rosszabbodását és krónikus bronchitist vonhat maga után. Aszt-ma esetén a légzésgörcs egy bizonyos fokáról van szó. (Seyffarth,1972)

Mellkasi fájdalmakA fentebb említett rossz, ideges lég-zési technika a mellkas felső részét és a nyakizmokat veszi igénybe. A feszült nyakizmok ideggyökökre ható nyomása fájdalmakat idézhet elő szívtájékon, a karban és a lapoc-kák között (scalenus-syndroma).

A helytelen, ideges légzés a mell-kas izmait főleg a bal oldalon ter-heli túl. Emiatt érzékeny, fájdalmas myofibrositises csomók alakulnak ki a bordák között, a szegycsont köze-lében, a mellmirigyek alatt és köl-dök tájékon. A szegycsont közelében levő érzékeny pontok nyomása pedig kellemetlen érzést vált ki a torokban (Seyffarth, 1972).

PánikzavarHa az előbb leírt mellkasi fájdal-makat felgyorsult szívdobogás (tachycardia) és légszomj kísérik, azok az egyénből félelmet és értet-lenséget váltanak ki. Kísérheti a jelenséget halálfélelem is. Emiatt a félelem miatt az egyén fokozottan figyeli szívverését, légzésének üte-


mét. Ez a testre irányuló fokozott figyelem az internalizáció. Ezzel párhuzamosan negatív anticipáció fejlődik ki, amely azt jelenti, hogy az egyén aggódik, hogy a kellemetlen tünetek újra és bizonyos szituációk-ban fognak jelentkezni. Az átéltek miatti értetlenség, az internalizáció és a negatív anticipáció kombináci-ója egyfajta szorongás- vagy pánik-ciklus kialakulását okozza. Tehát a reakció észlelése félelmet gerjeszt, a félelmet kísérő „üss vagy fuss” reflex pedig még inkább felerősíti a testi reakciókat. Ez a megerősödött reak-ció még nagyobb félelmet indukál az egyénben, aki így öngerjesztett pánikrohamba hajszolja bele magát (Peurifoy, 1998).

A magas vérnyomásA magas vérnyomás egyik alapvető oka a nagy izomcsoportokban való csökkent véráramlás, mely egyrészt mozgásszegény életmód miatt, más-részt a tartós összehúzódás miatt alakulhat ki (utóbbit több tényező is eredményezheti). Az izom-összehú-zódás áttevődik az erekre, ami eme-li a vérnyomást (Thrash és Thrash, 2008).

A gerinc melletti izmok fokozott tónusa A sokáig fennálló szorongásos fe-szültség hatására tartós elváltozások keletkeznek az idegrendszer által beidegzett izmokban és a belső szer-vekben. A fokozott stressz túlérzé-kennyé teszi az idegrendszert, mely-nek válaszimpulzusai a belső szervek felé is terjednek. Az impulzusokat a gerincvelő vezeti (Seyffarth, 1977).

A háton a fokozott tónusú izmok (mely tónusfokozódás a csigolyák közelében haladó m. erector spinae, mint az egyik leggyakrabban rö-vidülő izom fokozott tónusának következménye is lehet) blokkot hozhatnak létre két vagy több szom-szédos csigolya között. Ez a blokk közvetlenül az érintett szakaszon a kilépő idegeket irritálja, közvetve pedig az ideg által beidegzett szer-vet gyengíti. Tehát egy-egy belső szerv betegségének oki magyará-zata ebből az irányból is megköze-

líthető. A mozgatórendszert érintő hatásra Lángfy által kezelt és leírt nőbeteg példája említhető, kinek D12-es csigolyájának diszpozíciója a bal oldali m. psoas major rövidü-lését okozva ugyanezen oldali tibia periostitiseként manifesztálódott. (Lángfy, 1999)

A háti szakasz fokozott kyphosisa (melyet a m. levator scapulae, a m. trapesius felső része és a m. pectoralis major rövidülései okoznak) a ge-rinc alsó szakaszán fokozott ágyéki lordosissal kompenzálódik rövidítve ezen a tájékon is az izmokat, mely a terület fájdalmasságát (derékfájás), vonhatja maga után.

Emésztés szervrendszeri diszfunkcióA gyomor és bélcsatorna funkció-zavarainak következményeiként az emésztőnedvek kiválasztásának az egyensúlya borulhat fel. Termelőd-het túl sok, vagy éppen túl kevés gyomorsav. A bélműködés foko-zódhat (hasmenés) vagy renyhülhet (székrekedés). Ezek a testi reakciók gyomorfekélyhez vagy bélhuruthoz is vezethetnek. A kevés gyomorsav-termelés csökkent emésztőképessé-get eredményez, főleg a cellulóz tar-talmú ételek (kenyér, zöldségfélék, burgonya) fogyasztásának esetén. Az ennek következtében felgyülemlő le-vegő a belekben felnyomja a rekeszt mellkasi fájdalmat és szaporább szív-dobogást okozva (gastro-cardialis

syndroma) (Seyffarth,1972).Az emésztőrendszer középső és

alsó szakaszának gyulladásainak hatására megváltozik a vastagbél baktérium-flórája. Ez a fehérjék rot-hadását és a szénhidrátok erjedését vonja maga után. Káros testidegen anyagok (mérgek) keletkeznek, ame-lyek felszívódva káros hatással van-nak a szervezetre. (Lángfy, 2002)

A m. tensor fasciae latae görcse és következményei A m. tensor fasciae latae nyugalmi tónusának központja az agytörzs ré-szét képező hídban van. Egyoldalú rövidülése több testrészen okozhat fájdalmat (2. ábra).

A korábban már említett „toksza-bály” értelmében ciklikus mozgá-sokban (kötelezően) jelenlévő pihe-nési fázis adott oldalon megszűnik egy izomban, ha ugyanazon a cson-ton eredő/tapadó valamelyik ellenol-dali rövidült izom vagy antagonista izma nem teszi lehetővé a pihenési fázis létrejöttét (Lángfy, 2003). Így a m. tensor fasciae latae tónusfokozó-dásának következtében az ellenoldali m. quadratus lumborum fáradtsági rövidülése lép fel. Ez az izomtónus fokozódás oka lehet a fentebb em-lített ideggyöktáji izgalmaknak, fáj-dalmaknak az ágyéki szakaszon.

Az izom rövidülése azonos oldalon csökkent kirotációt okoz a csípő ízü-letben. Az izom antagonistája, a m. sartorius (a pes anseriuson tapad) feszül

2. ábra / Figure 2. A m. tensor fasciae latae rövidülésének következményei / Consequences of the shortenings of the m. tensor fasciae latae (Lángfy, 2003)


térdfájás kíséretében (Lángfy, 1999).

M. gastrocnemicus és m.soleus görcseA vádli rövidülése (összetevői tag-jai a leggyakrabban rövidülő izmok csoportjának) megnyilvánulhat ma-gának az izomnak kellemetlen, gör-csös fájdalmában valamint az Achil-les-ín tapadásánál (tuber calcanei) megjelenő fájdalomban is. Ezeknek az izmoknak fokozott tónusa me-chanikai okokból a talpi rövid haj-lítók fokozott tónusát vonhatják maguk után, melyek izomgörcshöz, fájdalomhoz vezetnek a talptájékon.

Irodalom

1. Baureis H. és Wagemann C.: Ha-tékony tanulás kineziológiával. Z-Press, Budapest, 2006. 41.

2. anda, V.: Muskelfunktiondiagnos-tik. Volk und Gesundheit. Berlin, 1986. 24.

3. Kapandji I. A.: Az ízületek élet-tana. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest,2007.232.o;252.

4. Lángfy Gy.: Passzív kimozga-tás a komplex fizioterápia gya-korlatában. Sportorvosi Szemle, 1999/2/40: 92–93.

5. Lángfy Gy.: Regenerációslehetőségek „krónikus stressz-állapot” túledzés esetén. Magyar Edző 2002.4:16, 18.

6. Lángfy Gy.: „Automata biztosíték” az emberi szervezetben. Recept 2002/13/4: 17–18.

7. Lángfy Gy.: Einsatz der MFT in der Sportmedizin an: Sympo-sium der Neuen Wege der Energi-emedizin. Wien, Jugendstillteater Otto Wagner Spital. 2003. 09. 19. 15:10h-15:45h

8. Lángfy, Gy., Czeglédy K.: Treat-ment in early phases of sport in-juries by weighlifters with Mag-netotherapy. 2nd International Conference on Weightlifting and Strength Trainig Ipoh, Malaysia- 19th–21st. November, 2000.

9. Perjés K.: Ortopédia, Budapest, 2005.71–72.

10. Peurifoy R. Z.: Szorongás, fóbiák, pánik. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest,1998.14–15.

11. Seyffarth H.: Lazíts és légy egész-séges! Gondolat, Budapest, 1972. 26–29.o; 121.o; 136.o;138– 141.o; 144.

12. Seyffarth H.: Gyermekedről van szó. Gondolat Kiadó, Budapest,1977. 9., 54.,64–67.,90.

13. Somhegyi A. és munkatársai: Tar-táskorrekció. Magyar Gerincgyó-gyászati Társaság, Budapest, 2003. 7.

14. Thrash A., Thrash C. : A magas-vérnyomás-betegség természetes gyógymódjai. BIK Könyvkiadó, Budapest, 2008. 34–37.

15. TilscherH.:DieKopfgelenkeundihre besondere Bedeutung beim Kopfschmerz. Manuelle Medizin, Springer, Berlin Heidelberg 2007. 4:243–245

16. Lewit K., Sachse J.: Kapselmuster nach Cyriax. Manuelle Medicin, Jochan Ambrosius Barth Leipzig 1983. 167, 168, 382.

Szerző elérhetősége:Abonyi BarbaraH–1165Budapest,VeresPéterút111–113/aemail: [email protected]

Szavazás

Tisztelt Olvasónk!

Kérjük, szavazatával segítse annak eldöntését, hogy 2009-ban melyik eredeti közlemény, folyóirat referátum illetve áttekintô közlemény nyerje el a „Nemessúri” díjat.

Közlemény címe: ......................................................................................................................................................................Elsô szerzô: .............................................................................................................................................................................

A szavazócédulát kérjük a fôszerkesztô nevére, a szerkesztôség címére (Dobos József, Sportorvosi Szemle, 1123 Budapest, Alkotás u 48 vagy [email protected]) elküldeni. A szavazók között 1 évi tagdíj jóváírást sorsolunk ki, de lehet névtelenül is szavazni.

Fénymásolt szavazólapot is elfogadunk.


Sportolók szűrésekor egy 32 ezres mintán mintegy 12 százalékban lát-tak a normálistól eltérő EKG görbét. Kevesebb,mint5százalékabizonyultkórjelzőnek, míg 7 % -a sportolókon észlelhető normál variánsba tarto-zott. A normál variánsok ismerete csökkenti a felesleges további vizs-gálatokat valamint javítja a vizsgálat specificitását, így aggódást és pénzt takarít meg. Az Európai Kardiológiai Társaság, a Nemzetközi Olimpiai Bi-zottság, az UEFA és a FIFA javasolja a 12 elvezetéses EKG egy-kétévenkénti ismétlését a hirtelen szívhalálhoz ve-zető betegségek kiszűrése céljából (17, 21). Az amerikai gyakorlatban ezt nem látják szükségesnek, az EKG nem túl magas specificitása, a téves pozitív esetek további vizsgálatának anyagi és pszichés terhei valamint az EKG-val nem (sem) felismerhető hal-álokok nem jelentéktelen előfordulása miatt. Tehát kulcskérdés a „sportolók EKG-jának” részletes ismerete (12), a kórjelzőtől elkülönítés ismérvei.

Az EKG-val vagy anélküli szűrés „pro” és a „kontra” érvei több friss

közleményben kerültek ismertetésre (5),aBr.J.SportsMed.2009,9.szá-ma ezekkel foglalkozik. Egy amerikai álláspont az, hogy mielőtt az EKG bevezetését szorgalmaznák, vezessék be mindenütt az Amerikai Egyesült Államokban terjesztett 12 pontos szűrést, amely a családi és egyéni anamnézisből, valamint a fizikális vizsgálattal észlelhető jelek keresésé-ből áll (24). Brazília még küzd a szű-rés bármilyen formájának bevezetésé-vel (2). Gyermekgyógyászi vélemény az, hogy mivel a legtöbb hirtelen halál genetikai eltérésen alapul és a legtöbbször figyelmeztető jelek előzik meg, az egyéni és családi anamnézis-nek van kiemelkedő szerepe (3). A FIFA a 2006-os világbajnokság előtt kötelezte a résztvevőket az összes já-tékos anamnesticus, fizikális, 12 el-vezetéses EKG és echokardiográfiás adatai megküldésére (29). A nyugal-mi EKG-t 4,8%-ban kórosnak minő-sítették a szakértő elemzők, az elkül-dött echokardiogram 1 százalékban súlyos szívbetegség komoly gyanúját vetette fel. Az egységes szűrés beveze-

tése mellett tör lándzsát Papadakis és Sharma (22). Az EKG bevezetése ja-vítja a szűrés érzékenységét, de a téves pozitív esetek emelkedésével jár (1). Az5,4milliólakosúDániában2000–2006között5662hirtelenhalálozástörtént. Ezekből 15 volt sportolássalkapcsolatos, nyolc sportolónak voltak korábbi tünetei. Az előfordulás 1,21 eset / százezer sportoló / 1 évre, az át-lagnépességbenhasonló.12–35éveskorosztályban 3,76 a hirtelen halál gyakorisága, így Dániában a sporttal kapcsolatos hirtelen szívhalálozás rit-kasága a szűrés bevezetése ellen szól (14). Minnesotaban a hirtelen szív-halálozás ritkább (0,96) mint Veneto tartományban (2,1), ahol EKG-val is szűrnek. Az anamnézis és a fizikális vizsgálat mellett érvelt Maron (19) és a 2000-es évekre mindkét területen 0,43 illetve 0,90-re csökkent a halá-lozás. Norvégiában 1990-1997 között 294 hirtelen halálesetet regisztráltak a 15–35 éves korosztályban, s kö-zülük 23-ról (0,9/százezer sportoló) bizonyosodott be a sportolással kap-csolatos történés (27). Tizenegynek

Sportolók EKG-ja. Nem kórjelző normál variánsok és további vizsgálatokat indokoló EKG jelek Apor Péter

Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kara, Országos Sportegészségügyi Intézet, Oxygen Wellness, Apor-Med BT.

G a k o r l a t i s p o r t o r v o s l á s

Szavazás

Tisztelt Olvasónk!

Kérjük, szavazatával segítse annak eldöntését, hogy 2009-ban melyik eredeti közlemény, folyóirat referátum illetve áttekintô közlemény nyerje el a „Nemessúri” díjat.

Közlemény címe: ......................................................................................................................................................................Elsô szerzô: .............................................................................................................................................................................

A szavazócédulát kérjük a fôszerkesztô nevére, a szerkesztôség címére (Dobos József, Sportorvosi Szemle, 1123 Budapest, Alkotás u 48 vagy [email protected]) elküldeni. A szavazók között 1 évi tagdíj jóváírást sorsolunk ki, de lehet névtelenül is szavazni.

Fénymásolt szavazólapot is elfogadunk.


infarktus, ötnek myocarditis okoz-ta a szívmegállását, és egyetlen jobb kamrai dysplasia sem volt, hipertró-fiás cardiomyopathia is csak egy. Ez nagyban különbözik más közlésektől. Közlésük szerint a hajlamot az infark-tusra a nyugalmi EKG aligha tárhatta volna fel. Az elhaltak egy kivételével férfiak voltak, mint más országokban is zöme férfi. A panaszmentes nőkön is érdemes EKG-t készíteni? A hipert-rófiás cardiomyopathia után a rendel-lenes coronaria eredés a leggyakoribb halálok a sportoló fiatalokon. A jobb coronaria eredés a bal coronaria si-nusból (ARCA) a gyakoribb, a négy-szer ritkább bal coronaria eredés az anterior sinusból a veszélyesebb, en-nek is csak az egyik típusa a négyből, seziscsaka35éveskoralatt(6).Jel-ző tünetek (palpitáció, mellkasi fáj-dalom, syncope) esetén stressz-echo vagy szcintigráfia vezet a diagnózis-hoz, a nyugalmi EKG nem kórjelző. Bár igen sok érv szól az EKG vizsgá-lat bevezetése mellett, óvatosságot ta-nácsol például Thompson (28), amíg megbízható nemzeti regiszter nem se-gíti a hirtelen szívhalál gyakoriságá-nak megismerését (hány esetben volt valóban rejtett a betegség és hányan tudtak a bajról, csak nem vették fi-gyelembe az orvosi tanácsot, hányan voltak előtte szűrésen, és amíg biztos adatokat nem tudunk a specificitás és a szenzitivitás eltérései miatt a költség-hatékonyságról). Az EKG-val végzett szűrés ugyan javítja a betegség felis-merését és a specificitást (ez jó hír), de növeli a tévesen pozitív leletek miatt a további vizsgálatok számát. Ezek ma-gas költségével is érvel O’Connor és Knoblauch (20) az EKG-szűrés ellen.

Gyakori érv a költség-haszon kér-dése: a sok téves pozitív EKG lelet utánvizsgálata nagy anyagi terhet (és aggodalmat) jelent. Wheeler és mtsai (30) elemzése szerint az EKG hozzá-adása a szűréshez 1000 sportolónként 2,06 életévet menthet meg 89 dollár személyenkénti kiadással. Ez meg-mentett évenként 42.900 dollárba ke-rül, míg az anamnézis plusz fizikális vizsgálat 2,6 életévet ment meg 1000 sportolóra számítva személyenként 199 dollár árán, megmentett életéven-ként 76.100 dollárért – a nem-szűrés-sel szemben. A szerzők is hangsúlyoz-zák, hogy országonként különböznek

a betegség-gyakoriságok, ami a szűrés hatékonyságát és költségeit jelentősen befolyásolják. Sokkal drágább, ha új szervezeti struktúrát kell létrehoz-ni, mint a meglévő továbbfejlesztése. Mérlegelést kíván az EKG-szűrés be-vezetése költséghatékonyság oldalról, de szerintük kifizetődő lehet.

Megelőzés céljából felvetették az egyszeri EKG vizsgálat elvégzését a középiskolai és főiskolai felvétel során minden hallgatón. A sportolás köz-beni hirtelen szívmegállás 486 esetét csupán a betegek 11 % élte túl (11). Ezen a defibrillátorok elérhetősége, szervezési és képzési beavatkozások javíthatnak (10).

Néhány adat a szűrések során ta-lált eltérések előfordulásáról: Firenze Sportorvosi Intézetében 30 ezer ver-senyengedélyre jelentkezett főleg férfi 6 százalékában találtak abnormális 12 elvezetéses nyugalmi EKG-t, ezek négyötöde ártalmatlan jel volt. A ter-heléses EKG 4,9%-ban volt pozitív a normális nyugalmi EKG mellett. Mindössze 196 személyt (0,6%) ta-láltak a versenyzésre alkalmatlannak, négyötödüknek csak a terhelés során alakultak ki a kórjelző eltérések (26). 1220 fiatal 7,4 százalékát kellett to-vábbi vizsgálatoknak alávetni: 0,9 szá-zalékukat az anamnézis, 0,08%-ot a fizikai vizsgálat, 6,4%-ot a nyugalmi EKG miatt (4). Baggish és mtsai (1) 510 főiskolás sportoló között 2,2%-ban láttak echokardiográfiával kóros jelet, e 11 sportolóból csak ötüknél merült fel szív abnormalitás az anam-nézis és a fizikai vizsgálat során, míg a nyugalmi EKG a 11-ből 10-nél tért el a normálistól – az EKG-val kie-gészült szűrés ily módon 90,9%-os specificitású volt. Azonban az EKG 16,9%-ban téves pozitív jelzést adott, míg az anamnézis plusz fizikális vizs-gálatcsak5,5%-ban.AzEKGkiegé-szítés tehát javítja az érzékenységet: több ténylegesen beteg kerül felisme-résre, ugyanakkor növeli a tévesen pozitívnak vélt eseteket. Ez utóbbi arányt csökkenti, ha szorosabbra von-juk a „kóros” jelek listáját és nagyobb szakértelemmel leletezünk.

Tájékoztatásként az iskoláskorúak katasztrofális sérüléseinek előfordulá-sa Zemper és mtsai 2010 gyűjtéséből: a jégkorongban 2,4 /százezer sportoló, az amerikai labdarúgásban és a szer-

tornában 1,8 / százezer fő halálozást közölnek a statisztikák. Autóbaleset-ben évente öten halnak meg százezer 10–15évesközül!Acommotiocordisaz ütközéssel járó sportágak veszélye: 128 esetet találtak, és csupán 16 szá-zalékuk élte túl.

A normál sportolói EKG variánsok ismertetése Kereszty (16), Higgins és mtsai (13), Corrado és mtsai (7, 9), Pelliccia és mtsai (23) közleményei alapján készült. Nemek és rasszok szerint is jelentős különbségek van-nak az előfordulások gyakoriságában.

A légzési aritmia általában 10%-os R-R változásokkal, a Heart Rate Variancia elemzéssel is bizonyítottan a gyakori, normális jelenségek közé tartozik. A légzéssel nem összefüg-gő sinus aritmia terhelésre eltűnik az egészséges sportolón.

A sinus bradycardia (50-es pul-zusszámig, de olykor ennél is jóval ritkább szívverés az ébredéskor) az ál-lóképességi sportolók harmadánál lát-ható. Az extrém állóképességi edzett-séggel együtt előforduló, éjszaka akár 30/perces bradycardia 2 másodperces szisztolé-kimaradással jár. A terhelés-re legalább 100 ütés/percnyi emelke-dés a normalitás kritériuma.

A PQ szakasz megnyúlása brady-cardiában gyakori, ha atropin vagy ter-helés hatására 0,2 sec alá normalizáló-dik,biztosannemkóros.Kereszty0,52sec-os PQ normalizálódását is leírta épnek tartott szívű sportolón.

Elsőfokú AV-blokk akár 7%-ban előfordul, terhelésre a PQ rövidül.

Mobitz I típusú másodfokú AV blokk (Wenckebach periodicitás), junkcionális escape ritmus, légzéssel kapcsolt AV-disszociáció ritka, poten-ciálisan asystoliás szakaszhoz vezethet.

A Mobitz II típusú másodfokú AV blokk nem sportadaptációs jel, kivizs-gálást és kezelést igényel.

A kronotróp inkompetencia – ha a pulzusszám nem képes a várt maxi-mumot (220-életévek, ±11 ütés) el-érni – nem tartozik a sportoló szívet jellemző jelek közé.

Az extraszisztolék általában benig-nusak, és nem a hipertrófia jelei. Az egészséges fiatal férfiakon 1–2%-ban fordul elő, a magasan edzett sporto-lókon viszonylag gyakoriak. A jobb kamrai aritmogén hyperplasiát extra-szisztolék, inkomplett jobbszárblokk,


a V2–5-ben negatív T-k jellemzik,az ST szakasz nem emelkedett. Ha terhelésre az aritmiák eltűnnek, biz-tosan jóindulatúak, ha szaporodnak, ha panasszal járnak, további vizsgálat indikált. Kamrai ES-ek inkomplett jobb szárblokkal és negatív T-kel a V3–6-ban az aritmogén jobb kamrai cardiomyopathia gyanúját keltik.

Az inkomplett jobb szárblokk: RSR,vagy SRS, a V1-ben, 0,12 mp-nél nem hosszabb QRS, a V1-ben 8 mm-t meg nem haladó R, terminális R, amely a V6-ban 6 mm-nél nem magasabb, egynél nagyobb R,/S arány bármelyik V-ben normál személyeken is előfordul, a sportolókon igen gyak-ran látható. A terminális/másodlagos R hullám (R,) a jobb kamra kifolyási szakaszának aktivációját jelzi.

Magas voltage a „sportszív” klasszi-kus velejárója, ahogy a szembetűnő U hullám, a korai repolarizáció, a nem-specifikus kamrai vezetési késlekedés, és a kissé hosszabb QT is. Fiatalabb sportolókon ezek 6–25 százalékbanláthatók. A nagy szívizom tömeg az életkorral fokozódóan magasabb hul-lámokkal jár, főleg a férfi sportolókon. A prekordiális elvezetésekben akár 25–29mm-esRvagyShullámisnemritkán előfordul. Balkamra hipert-rófia jeleket 43%-ban is láttak fiatal sportolókon (23). Ha az „izolált QRS megnyúlás” mellett pitvartágulatot, bal tengelyfordulást, strainre utaló repolarizációt vagy késlekedő intrinsic deflection-t látunk, patológiás okot keressünk: aorta billentyű rendel-lenesség, hipertónia, hypertrophias cardiomyopathia kizárandó (9).

Haa35.életévfeletthipertrófiako-rábban nem észlelt EKG jeleit látjuk, echokardiográfia indokolt, emellett az ischaemia kizárására terheléses és egyéb vizsgálat is szóba jön.

A benignus korai repolarizáció, izo-láltJ-pontelevációaV2–5-ben,legin-kább a V3–4-ben a J-pont 1–4 mm-es emelkedettségével, konkáv felfelé emelkedő ST-vel, magas, széles, szim-metrikus T-kkel nyilvánul meg. Oly-kor az R leszálló szárán kis csomócs-ka látható. A J-pont és ST szakasz emelkedése bármelyik elvezetésben jelentkezhet, a T felfelé szálló szárán kis konkáv rész is látható, a T karcsú és csúcsos, vagy a T felfelé domboro-dását negatívba forduló T-hullámrész

követheti, ez utóbbi kép hasonlít a Brugada-EKG-hoz (8)! Az óramuta-tóval ellentétes járású tengelyrotáció, U-hullámok, sinus bradycardia tar-tozik még a képhez. Az ischaemiával ellentétben nincs reciprok ST depresz-szió. A fiatalok 1–2, az edzett sporto-lók 14 %-ában látható a jóindulatú korai repolarizáció. A terhelés alatt eltűnik a benignus ST emelkedettség 100-as pulzus elérése környékén.

Akut mellkasi panasz esetében azon-ban el kell különíteni a pericarditistől, a myocarditistől, az infarktustól. Az ismételt EKG-k, az enzimszintek, a klinikum, a képalkotó eljárások segí-tenek ebben. Pericarditisben a végtagi elvezetésekben van az ST eltérés, a PR szakasz süllyedt lehet, az ST szegment iránya más. A V6-ban mérve az ST emelkedése osztva a T magasságával 0,25alattvanbenignusSTemelkedésesetén és e felett a pericarditisekben. A 2 mm-t meghaladó ST emelkedés bradycardiával, hosszabb PQ-val, hypertrófia-jelekkel és magas T hul-lámmal járhat együtt

Juvenilis T-minta fennmaradása gyakori kép a tizenévesek körében: szimmetrikus szárú negatív T-hullá-mok a V1–V3 elvezetésben, ugyanott ST emelkedettség, magas QRS. A fi-atalabb sportolóknál 6–8 százalékban láthatók ezek. A T hullám mindig pozitívmarad az I, II,V5–6 elveze-tésben. Hasonló a kép kálium hiány-ban, étkezést követő tengelyállás vál-tozáskor, jeges víz fogyasztása után, szorongás, hyperventilatió miatt. Normálisan terhelésre, K-adásra, mély belégzésre az EKG-eltérés eltűnik.

A hosszú QT (a Bazett formulával a szívfrekvenciára korrigált érték: QTc a II,V3 ésV5-benmérve a leghosz-szabb számít, a férfiakon 440–470, nőkön 460–480 msec-nél hosszabb) oka sportolók körében leggyakrab-ban valamilyen (gyógy)szer, szója, citruskivonat, elektrolit eltérés. Az öröklött hosszú-QT szindróma haj-lamosít hirtelen szívhalálra három génmutációtól függően: fizikai akti-vitás (úszás) közben, pszichés emóci-ókra vagy alvási bradycardia kapcsán. T-hullám rendellenességek is járnak a kóroshosszúQT-vel.A480–520msecközötti QT a „szürke zóna”. A család-vizsgálat, a Holter-EKG, a terheléskor jelentkező egyéb EKG eltérések és a

genetikai vizsgálat adhatja a választ (15).Az edzés-alkalmazkodásnakbe-tudott hosszú QT edzéselhagyással eltűnik. LQTS-ben a versenysporto-lás nem engedélyezhető!

Az edzéshez való alkalmazkodás-sal járó gyakori EKG eltérések a si-nus bradycardia, elsőfokú AV blokk, inkomplett jobb szárblokk, korai repolarizáció, a bal kamra hipertrófia.

Nem az edzéshez történő alkalmaz-kodással magyarázható EKG abnor-mitások a T hullám inverzió, az ST szegment süllyedés, a kóros Q hullám, a bal pitvar tágulata (0,08 mp-nél szé-lesebb és kettőzött P), bal tengelyel-hajlás/bal mellső hemiblokk (ez eset-leg összefügghet a sportolással), jobb tengelyelhajlás/bal hátsó hemiblokk, jobb kamra hipertrófia, kamrai pre-excitáció (WPW szindróma, LGL szindróma, Fabry betegség, valameny-nyi rövid PR-rel jár), komplett jobb vagy bal szárblokk, hosszú vagy rövid QT, Brugada-EKG.

Az aritmia hajlamot jelző T-hullám (és teljes repolarizáció-) amplitudó- váltakozás (T-hullám alternans) kóros jel, nem sportadaptáció! A mikrovoltos eltéréseket észlelő technikával felis-merhető (18). Sportolói vonatkozású közleményt erről még nem láttunk, noha a jelenség a magasabb pulzus-szám, így terhelés során jelentkezik.

A „hirtelen szívhalál” fokozott esé-lyét felvető/jelző EKG eltérések spor-tolókon:

1. Negatív T hullám (0,2 mV-nál több) bármely elvezetésben, ki-véve a III, aVR és V1. (Kivé-tel a perzisztáló juvenilis V2–3 negativitás.)

2. A megszokottól eltérő bal kam-ra hipertrófia (Romhill-Estes pontrendszer; felhívó a Sokoloff-Lyon index; a QRS amplitudó önmagában igen gyakran nagy a sportolókon: S a V1-ben plusz RaV5vagyV6-ban3,5mV-nálnagyobb; S aV1-2-ben 25mm-nélnagyobb;RaV5–6-ban25mm-nél nagyobb; --plusz strain ( ST-T ) jelei vagy egyéb eltérés.

3. Jobb kamra hipertrófia: R a V1-ben plusz S aV6-ban 1,05mV-nál nagyobb.

4. ST szakasz (horizontális vagy süllyedő) depresszió.


5. Bal pitvar nagyobbodás jele:bifázisos P a V1-ben, ha a termi-nális rész 0,1 mV-nál mélyebb és 0,04 msec-nél hosszabb.

6. Tengelyelhajlás bármely egyéb abnormitással együtt:

7. Kóros Q-hullám: ha 0,04 msec-nélhosszabbéshaazR5%-ánálmélyebb.

8. Hosszú QT szakasz: ha a frek-venciára normalizált QTc hosz-szabb 470 (férfi) és 480 msec-nél (nőkön).

9. Rövid QT szakasz: 80-as pul-zusszám alatt a QT-szakasz 300 msec-nél rövidebb.

10. Új keletű komplett bal szár-blokk.

11. Epszilon hullám V1–V2-ben.12. Jobb kamra hipertrófia jele plusz

ST depresszió a V1–3-ban13. Brugada szindróma. 14. T-hullám alternans (repolarizáció

alternans). 15. Kamraipreexcitáció.

Irodalom

1. Baggish, A.L, Hutter, A.M. Jr, Wang, F. et al: Cardiovascular screening in college athletes with and without electrocardiography: A cross-sectional study. Ann. Int. Med. 2010,152,269–275.

2. Baptista, C.A., Foronda, A., Baptista, L. P.: Competitive sports for children and adolescents: should an electro-cardiogram be required in pre-partic-ipation physical examination? Arq. Bras.Cardiol.2009,93,188–195.

3. Campbell, R.M.: Preparticipa-tion screening and preparticipation forms. Pacing Clin. Electrophysiol. 2009,32,Suppl2,S15–18.

4. Carro Hevia, A., Fernandez, M., Palacio, A. et al: ECG as a part of the preparticipation screening pro-gramme: an old and still present international dilemma. Br. J. Sports Med.2009,Oct25E-publ.

5. Chandra, N., Papadakis, M., Shar-ma, A.S.: Preparticipation screening of young competitive athletes for cardiovascular disorders. Physician Sportmed. 2010, 38, No 1, April.

6. Cheitlin, MD, MacGregor, J.: Con-genital anomalies of coronary arter-ies: role in the pathogenesis of sud-den cardiac death. Herz 2009, 34, 268–279.

7. Corrado, D., Biffi, A., Basso, C. at al: 12-lead ECG in the athlete: phys-iological versus pathological abnor-malities. Br. J. Sports Med., 2009, No 9, 669–676.

8. Corrado, D., Biffi, A., Schiavon, M. et al: Low screening cardiologica dell,atleta. Med. dello Sport 2010, 63,15–24.

9. Corrado, D. at al: Recommenda-tions for interpretation of 12-lead electrocardiogram in the athlete. Eur.HeartJ.2010,31,243–259.

10. Drezner, J. A.: Preparing sudden cardiac arrest - the essential role of automated external defibrillators in athletic medicine: a critical review. Br. J. Sports Med. 2009, 43, 702–707.

11. Drezner, J.A., Chun, S.J., Harmon, K.G. et al: Survival trends in the U. S. following exercise related sudden cardiac arrest in the youth 2000-2006.Heart Rhythm 2008, Jun 5,800–801.

12. Drezner, J.A., Berger, S., Campbell, R.: Current controversies in the car-diovascular screening of athletes. Curr. Sports Med. Rep. 2010, 9, 86–92.

13. Higgins, J.P.: Normal resting elec-trocardiographic variants in young athletes. Phys. Sportmed. 2008, 36, 69–75.

14. Holst, A.G., Winkel, B.G., Theilade, J. et al: Incidence and etiology of sports related sudden cardiac death in Denmark - implications of prepar-ticipation screening. Heart Rhytm. 2010May15E-publ.

15. Johnson,J.N.,Ackerman,A.J.:QTc:how long is to long? Br. J. Sports Med.2009,43,657-662

16. Kereszty A.: Az elektrokardiogram értékelése sportolóknál. Testnev.Tud. Tanács füzetei, Budapest, 1967.

17. Ljungqvist, A., Jenoure, P., Enge-bretsen, L. et al: The International Olympic Committee (IOC) Con-sensus Statement on periodic health evaluation of elite athletes. March 2009. Br. J. Sports Med. 2009, 43, 631-643.

18. Lőrincz, I., Szánthó, E., Simkó, J. és mtsai: A fokozott arrhythmia rizikó új markere: a mikrovolt T-hullám al-ternans pathomechanizmusa és viz-sgálat módszerei. Orv. Hetil. 2010, 151,1215-1224.

19. Maron, B.J., Haas, T.S., Doerer, J.J. et al: Comparison of U.S. and Ital-ian experiences with sudden cardiac deaths in young competitive athletes and implications for preparticipation screening strategies. Am. J. Cardiol. 2009, 104, 276-280.

20. O’Connor, D.P., Knoblauch, M.A.: Electrocardiogram testing during athletic preparticipation physical ex-aminations.J.Athl.Train.2010,45,265–272.

21. Panhuyzen-Goedkopp, N.M.: Pre-participation cardiovascular screen-ing in young athletes. Br. J. Sports Med. 2009, 43, 629–30.

22. Papadakis, M., Sharma, S.: Electro-cardiographic screening in athletes: the time is now for universal screen-ing. Br. J. Sports Med. 2009, 43, No 9, 663-668.

23. Pelliccia, A., Culasso, F., Di Paolo F.M. et al: Prevalence of abnor-mal electrocardiogram in a large, unselected population undergo-ing preparticipation cardiovascular screening. Eur. Heart J. 2007, 28, 2006-2010.

24. Perez, M., Fonda, H., Le, V.V. et al.: Adding an electrocardiogram to the preparticipation examination in competitive athletes: a systemic re-view. Curr. Probl. Cardiol. 2009, 34, 586-592.

25. Smulevitz, B., Cordova, F.J., Kim,H. et al: Anomalous right coronary artery origin in a high school athlete. Echocardiography 2010, 27, 348-350.

26. Sofi, F., Capalbo, A., Pucci, N. et al.: Cardiovascular evaluation, including resting and exercise electrocardiog-raphy, before participation in com-petitive sports: cross sectional study. BMJ. 2008, 337, 346.

27. Solberg, E.E., Gjertsen, F., Haug-stad, E., Kolsrud, L.: Sudden death in sports among young adults in Norway. Eur. J. Cardiovasc. Prev. Rehab. 2010, 17, 337-341.

28. Thompson, P.D.: Preparticipation screening of competitive athletes: seeking simple solutions to a com-plex problem. Circulation 2009, 119, 1072-1074.

29. Thünenkötter, T., Schmied, C., Dvorak, J., Kindermann, W.: Ben-efits and limitations of cardiovas-cular precompetition screening in football. Clin. Res. Cardiol. 2010, 99,29-35.

30. Wheeler, M.T., Heidenreich, P.A., Froehlicher, V.F. et al.: Cost effec-tiveness of preparticipation screen-ing for prevention of sudden cardiac death in young athletes. Ann. Inter-nalMed.2010,152,276–286.

Szerző elérhetősége:dr. Apor Pétere-mail: [email protected]


Egy fiatal sportoló hirtelen halála az érintettek mellett az egész közvéle-ményt megrázza. Az ütközés okozta szívmegállás a kontakt sportokban fordul elő, agyhalált is külső trauma okozhat. Az ilyen esetek előfordulá-sának valószínűségét a szabályrend-szer, a speciális védőfelszerelés és ruházat csökkenti. A rejtett, tüne-tet nem vagy alig okozó betegségek felfedezését a versenyzés előtti szű-rővizsgálattól várhatjuk. Mekkora eséllyel, mennyiért, és milyen hátrá-nyokkal – erről folyik vita a szakér-tők között.

Olaszországban a szűrés állami fi-nanszírozással 1982 óta kötelező a sportági edzések megkezdésekor és azt követően évente: egyéni anamné-zis és családtörténet a szív-érrendszeri betegségek tünetei és rizikófaktorai, korai halálesetek előfordulásának vonatkozásában, fizikális vizsgálat a szív-érrendszeri működés és tünetek tekintetében valamint 12 elvezetéses nyugalmi EKG. Az USA-ban EKG nem készül rutinszerűen. Olaszor-szág Veneto tartományában a sporttal kapcsolatos (1 órán belüli) hirtelen szívhalál 4,19/ 100 000 személy /évről 0,43/100 000-re vagyis egytizedére csökkent e szűrés bevezetését követő két évtized alatt. Alacsony költségű-nek és hatékonynak ítélik az eljárást. A kiszűrt sportolók 7 százalékán kel-lett további vizsgálatokat végezni, és csak 2 %-ukat tanácsolták el a spor-tolástól,tehát5%atévespozitíveset.Az eltiltás hipertónia, szíven belüli vezetési zavar és billentyűbetegségek miatt történt, de inkább anekdotikus vélemény, mint tudományosan iga-zolt álláspont indokolja az eltiltások egy részét. (Mekkora vérnyomással

válik veszélyessé a sportolás? Melyik sportágban? A chanellopátiák mind-egyike fokozott veszélyt jelent?)

Egy számítást közöltek (3) három olasz adatbázist az UK-re extrapolálva: mintegy1,5millió12–35éves spor-toló szűrése kapcsán 140 ezret kellene továbbvizsgálni és egy élet megóvása 791 sportoló eltiltása árán lenne elér-hető. Papadakis és mtsai (4) kritikája az, hogy a kiindulási olasz számok a szűrés első 23 évéből valók, amikor a hirtelen sportolóhalál 1,57/100.000fő/év volt, ami a szűrési rendszer ki-érésével csökkent 0,43-ra. Ezt tartják a reálisan elérhető maximumnak, amit a 2002 óta észlelt plató-jelenség, a további javulás hiánya is alátámaszt. Az Elston és Stein által számításba vett évi 196-tal szemben Nagy-Bri-tanniában mintegy évi 419 hirtelen sporthalál fordult elő 2002–2005között 34 év alattiakon (hetente 8!), de ennél nagyobb előfordulás gya-nítható (talán a fulladásos és az epi-lepsziának tulajdonított esetek egy része is szívhalál) – vélik (4). Angliai tapasztalatok (6) a téves pozitív, az utánvizsgálatok után egészségesnek bizonyult esetarányt csak 3,7 száza-léknak mutatják (kitűnő képzettségű szakemberekkel), ami csaknem har-mada a Corrado (2008) által közölt 9%-nak. Ezt a különbséget az EKG kritikusabb elemzése magyarázza: nem tartják továbbvizsgálandónak az izolált nagy QRS komplexusokat, a határesetijobbtengelyeltérést,az500msec határértékig megnyúlt QT-t tü-net és családi előfordulás nélkül (1) valamint a negatív T-ket jobboldali mellkasi elvezetésekben 16 évesnél fiatalabbakon, ha nincs családi teher. Ugyanígy nem tiltják a sportolást ma-

gas vérnyomással (mekkora értékig? ABPM átlag?) valamint a mitralis bil-lentyű prolapszusa és izolált kamrai extraszisztolék esetén sem. Angliában sok az afro-karibi sportoló, akiken gyakran fordul elő bizarr EKG-kép, amely nem jár rossz prognózissal. Egy-két évtized kellett a kellően hoz-záértő személyzet kiképződéséhez, a rendszer jó működéséhez.

Folyik egy tanulmány nyolcezer-nél több sportoló bevonásával. CRY: Cardiac Risk in the Youth (Sharma S. a konzultáns kardiológus), amely sze-rint a fenyegető szívelváltozás előfor-dulása 0,3%, s az eddigi tapasztalat szerint a téves pozitív szűrési kiemelés 4% alatt van. Mivel ezek egy része tö-kéletesen meggyógyítható (a WPW, a jobb kamra kiáramlási pálya kiin-dulású tachycardia), az eltiltási arány és az eltiltandók/megmentett élet arány drámaian csökken. Egyetlen hirtelen haláleset fordult elő ebben a tanulmányban 8 év alatt, rendellenes coronaria eredés miatt, de ez nem de-ríthető ki a fenti szűréssel.

Nem mellékes, hogy a betegség és az eltiltás gyanújának a felmerülése nagy lelki teher, szorongást vált ki, ezért az empatikus bánásmódon kívül a lehető legrövidebbre kell fogni a to-vábbi vizsgálatokhoz szükséges utat.

A költség-haszon elemzéshez nem áll rendelkezésre nemzeti elemzés, pontos statisztika. Egyesek azt java-solják, hogy tudatosítsák a sportolók-kal, hogy a hirtelen szívhalál esélye az intenzív sportolással nő, és csak a pa-nasszal, tünettel vagy a pozitív csalá-di anamnézissel rendelkező sportolón kerüljön sor részletes vizsgálatra. Így azonban a veszélyeztetett sportolók legalább egyötödét nem szűrnék ki.

A versenyzés előtti orvosi szűrés ellentmondásai: itt az idő a reális megoldásra? Apor Péter

Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kara, Országos Sportegészségügyi Intézet, Oxygen Wellness, Apor-Med BT.

G a k o r l a t i s p o r t o r v o s l á s


Költséghatékony szűrést lehetne aján-lani azoknak a sportolóknak, akik a maguk védelmére ezt igénylik.

A veleszületett szívelváltozások igen nagy része genetikai okokból fakad, a nem sportoló családtagok veszélyezte-tettsége is fennáll, ezért a szűrést rá-juk is ki kell(ene) terjeszteni, a sport-orvosi hálózat keretén belül vagy a finanszírozástól függően másként. A hirtelen szívhalált halt sportolók csa-ládtagjaiközött40és53százalékbantaláltak ugyanolyan eltérést, amely a sportolók halálához vezetett, s amely esetekben a gyógyszer, a beültetett kardioverter defibrillátor vagy az egyéb beavatkozás elhárítja a hirtelen halálveszélyét(5).

Irodalom

1. Basavarajaiah S, Wilson M, Whyte G. et al: Prevalence and signifi-cance of an isolated long QT interval in elite athletes. Eur Heart J 2007, 28, 2944–9.

2. Corrado D, Basso C, Pavei A et al: Trend sin sudden car-diovascular death in young competitive athletes after im-plementation of preparticipa-tion screening program.JAMA 2006,296,1593–601.

3. Elston J, Stein K: Public health implications of establishing a national programme to screen young athletes in the UK. Br. J. Sports Med. 2009, July 20.

4. Papadakis M, Sharma S, Cox S et al:The magnitude of sudden cardiac death in the young: a death certificate based review in England and Wales. Europace 2009,11,1353–8.

5. Quarta G, La,biase P., ElliottP: Beyond sudden death in the athlete: how to identify family members at risk. Br. J. Sports Med2011,45,189–92.

6. Wilson MG, Basavarajaiah S, Whyte GP et al: Efficacy of personal symptom and family history questionnaires when screening for inherited cardiac pathologies: the role of elec-trocardiography. Br. J. Sports Med. 2008, 42, 207–11.

Szűrési stratégiák lehetőségei Apor Péter

Minden gyermeken (12–16 éves ko-ruk táján) – nem csak a sportolókon – egyszer történjen családi anamné-zis, fizikális cardiovascularis vizsgálat és 12 elvezetéses EKG (iskolaorvosi szolgálat? sportorvosi hálózat? speci-ális csapat?). Ezzel a veleszületett, a hirtelen szívhalálra hajlamosító elté-rések felfedezése megoldott lenne.

Az egyéni egészségügyi kártya tartal-mazza kötelezően ennek eredményét.

További EKG (és egyéb) szűrés, en-nek megismétlése tünet vagy panasz esetén, az élsportolók (első osztályba? válogatottságba? a profi státuszba ke-rülés?) szűrése esetén lenne kötele-ző. Ekkor egyéb mozgatórendszeri, neuropszichológiai, sportágspecifikus tesztek is indokoltak lehetnek.

A sportolással kapcsolatos tünet, panasz esetén bármikor a sporthoz is értő szakellátásra legyen lehetőség.

A továbbiakban évente legalább egyszer egyéni anamnézis, fizikális

vizsgálat, vérnyomásmérés történjék minden sportolón.

Idősödő sportolók: 35 év felettajánlott1–2–5?évente12elv.EKG,vérnyomás, fizikális vizsgálat, ötéven-te terheléses EKG vizsgálat (a domi-nálóan coronaria veszélyeztetettség és a vérnyomás viselkedés miatt) kedve-ző co-paymenttel.

Tömegsport megmozdulások, rek-reációs testmozgásalkalmak stb. so-rán néhány kérdéses egészségi kérdőív és – az önkéntesség elve alapján – az önfelelősség kinyilatkoztatása a rész-vételben.

Az egyéni egészségügyi kártya meg-óvna sok felesleges ismétlődéstől, figye-lembe lehetne venni a háziorvosi-gépko-csivezetői alkalmassági, managerszűrési adatokat – mindez nagyban növelné a költséghatékonyságot.

Csökkenthetők az iskolaorvo-si, családorvosi, foglalkozásorvosi, managerszűrési, sportorvosi vizsgála-

tok átfedései, ezzel pénz és idő taka-rítható meg.

Szerző elérhetősége:dr. Apor Pétere-mail: [email protected]


f ó r u m

A sérült vagy beteg sportoló önrendelkezési jogáról, annak korlátairól

Megtiltható-e a labdának, hogy guruljon?....

Segít-e, segíthet-e a tiltás?

Fehér Miklós, Kolonics György, ifj. Ocskay Gábor, Var-ga Zoltán – a névsor, sajnos, korántsem teljes, hiszen a híradások több a közvélemény előtt egyáltalán nem ismert fiatal sportoló, elsősorban labdarúgó haláláról is beszámoltak az elmúlt években. Miután mindany-nyiknak érvényes sportorvosi engedélyük volt, haláluk után a sajtó rendre felvetette a sportorvosok felelősségét. Elkezdődött a bűnbakképzés folyamata: ki, és miért ad-hatott engedélyt nekik a sportolásra, miért nem tiltották el őket a sportolástól? Miért nem tiltják el a sportorvost a hivatásától? De vajon eltilthatja-e egyáltalán az or-vos a sportolót a sportolástól? Miként tehető felelőssé a sportorvos, amikor (nem egy esetben) időben felhív-ta a sportoló figyelmét a rá leselkedő veszélyekre? Ve-szélyhelyzetben megilleti-e a sportolót az önrendelkezés joga? Egy-egy megrázó haláleset kapcsán ilyen és ehhez hasonló kérdések egész sora fogalmazódik meg, hol kul-turáltan, hol egészen útszéli hangnemben. Így van ezt, amikor, a bulvár gyakran még a halálban az is üzletet látja….

Mások a sportegészségügy hiányosságairól beszélnek, és minden sportpályára defibrillátort követelnek, halot-tam már olyan véleményt is – orvostól –, mely szerint a hirtelen szívhalál áldozatának akkor is kevés esélye van a túlélésre, ha az adott pillanatban éppen az intenzív osz-tályon kezelik. Nem tudom, valóban így van-e, hiszen a szakmai kérdésekben természetesen csakis a szakembe-rek véleménye lehet a mérvadó. Akik mélyebbre ásnak az okok kutatásában a hazai sportorvoslás, a sportegész-ségügy mostoha körülményeit feszegetik.

De maradjunk az alapkérdésnél: korlátozható-e a spor-toló önrendelkezési joga? Megtiltható-e a sportolónak, hogy sportoljon? Megtilthatjuk-e a labdának, hogy gu-ruljon, vagy a folyónak, hogy folyjon? Aligha.

A bevezetőben említett sportemberek esetekben nem-csak a hírnév, a népszerűség iránti vágy, hanem a játék, a sport mérhetetlen szeretete jelentett valami különösen erős motivációt, olyan hajtóerőt, ami állandóan újabb célok elérésért hajtotta őket. Akkor is, ha ez az olimpi-ai bajnoki címért járó anyagi elismerés formájában öltött testet, és akkor is, ha egy „sörmeccsen” rúgott gól, vagy egy szellemes kényszerítőpassz jelentette a célt.

Így volt ez Kolonics György esetében, aki (egyes hoz-zá közelállók véleménye szerint) túl azon, hogy sportolói

pályafutását akarta megkoronázni egy sikeres olimpiai szerepléssel, és nyilvánvalóan egy olimpiai bajnoki cím, a nagy siker segítette volna őt abban, hogy megteremtse későbbi biztos egzisztenciáját.

Alig két héttel halála előtt személyes beszélgetés során volt módom meghallgatni Varga Zoltán beszámolóját arról, hány meghívásnak nem tudott ellenállni, amikor focizni hívták. Mellékesen említést tett a két infarktu-sáról (más kérdés, hogy ezt alighanem a hazai futball-ban uralkodó áldatlan állapotoknak – a torzóként maga mögött hagyott, a fizikai megsemmisítéssel is fenyegető edzői pályafutásának is – köszönheti), és hatvanöt éve-sen is kamaszos szenvedéllyel beszélt a játék szeretetéről. Neki csak a játék, a labda maradt, amiben sosem csaló-dott. Így kamaszos hevülettel beszélt arról, hogyan kell megnyesni a labdát, hogy közvetlenül a szélső orra előtt essen le, miként hálálja meg a labda azt, ha rajongva sze-retik?

Hogyan tilthatók el az emberek attól, amit szenvedélye-sen szeretnek? Attól, ami a lételemük? Attól, ami nélkül torzónak érzik az életüket? Meggyőzhető-e a sportot ra-jongásig szerető ember arról, hogy karba tett kézzel ücsö-rögjön a televízió előtt, öregurasan sétáljon a Városliget fái között?

A lényeget alighanem Papp Lajos professzor, a világ-hírű kardiológus fogalmazta meg, aki rábólintott arra, hogy ifj. Ocskay Gábor jégkorongozó folytassa pályafu-tását: az orvos dilemmája ilyen esetben az, hogy a spor-tolónak a testét vagy a lelkét teszi tönkre.

Lehet-e ilyen helyzetben ésszerű kompromisszumot kötni a sportolóval, vagy bármilyen zsinórmértéket húz-ni, betartható-e bármilyen szabály? Rászorítható-e arra, hogy az éveken, éveken át „elraktározott” mozdulatsort törölje az emlékezetéből? Eszébe jut-e bármiféle éssze-rű megállapodás a sportolónak, amikor ki kellene tér-ni a felé guruló labda elől. Aligha. Ilyen helyzetben a sportorvos feladata nem lehet más, nem lehet több, mint az, hogy felhívja a versenysporttól eltiltandó sportoló fi-gyelmét a rá leselkedő veszélyekre, az esetlegesen jóváte-hetetlen következményekre.

A döntés úgyis és kizárólag a sportolóé.

Császár Nagy László újságíró


s p o r t o r v o s i s z e m l e

Sportorvosi szemle 51. évfolyam (2010) – tartalomjegyzék és index –

Tartalomegyzék

Eredeti közlemények

Sportsérülések, sportsebészet

• Sforza-Kispéter Zsófia, Soudain-Pineau Mickaela,Coche Jean-Louis, Kaltenbach Mathieu, Joly Philippe, Pavlik Gábor: A mezoterápia hatékony-sága sportsérülések esetén / Use and efficacy of mesotherapy in relieving sport injury pain 51(3),85–88

• Ormos Gábor, Pavlik Gábor, Kiss Rita: A ver-senyszerű sport hatása iskoláskorú gyermekek nyaki izomzatára – Nyaki izomerő mérési vizsgá-latok sportoló és nem sportoló 12 éveseken / The effect of sport activity on the neck strength of schooldchildren51(3),95–101

• Horvát Krisztina, Lukácsy-Fábián Eszter: Scoliosis éssport/Scoliosisandsport51(4),132–137

• Szakács Noémi, Nyizsnyánszki Anna, Halasi Ta-más: A bokán és lábon elhelyezkedő járulékos csontok és szezámcsontok sportorvosi jelentősége / Accessory osscicles and sesamoid bones of the ankle –relevanceinsportmedicine51(4),145–150

Belgyógyászat

• G.NoéJudit,DósaAndrea,PavlikGábor,RánkyMárta: Egy féléves kardiológiai prevenciós és reha-bilitációs edzésprogram eredményei / Results of a half year cardiologic preventive and rehabilitative trainingprogram51(3),89–94

• Jákó Péter: A fizikai aktivitás néhány élettani hatá-sa a szív- és érrendszeri események veszélyével járó főbb koskázati tényezőkre / The effect of physical activity onto the main cardiovascular risk factors 51(3),102–106

• Lelovics Zsuzsanna, Vági Zsolt, Jákó Péter: Cu-korbeteg sportolók dietoterápiájának elmélete és gyakorlata / Theory and practice of nutrition of athleteswithdiabetes51(1),17–21

• Varga-Pintér Barbara, Petrekanits Máté, Kneffel Zsuzsanna, Tóth Miklós, Pavlik Gábor: Chen-stílusú taiji gyakorlók nyugalmi szívfrekvencia-va-riabilitása és edzés közben mért pulzusszám vál-tozása / Resting heart rate variability and heart rate changes during exercise of Chen-style Taiji practitioners51(4),123–131

Sportorvoslás

• MalomsokiJenő†:RégebbenKutatóOsztályisvoltaSportkórházban51(1),30–32

• Molnár Szabolcs: Sportegészségügyi ellátás a bir-kózásban. Történeti áttekintés, irányelvek, aktuális helyzet,célokéslehetőségek51(4),151–153

• Pethes Ákos, Kiss Rita M.: Válogatott műkorcso-lyázók kinesztéziai paraméterei jobbak-e a hasonló életkorúkontrollcsoportnál?51(1),11–16

• Szabó György, Szabó Gergely, Emil Fraenkel, Környei László, Bajnóczky István, Jegesy Andrea, Huszár András, Lengyel Gabriella, Fehér János: GOT, GPT, GGT, MCV és CDT értékek változá-sa doppingoló és nem doppingoló sportolók vérszé-rum mintáiban / Alterations of AST, ALT, GMT, MCV and CDT levels in the peripheral blood sera ofcleananddopingathletes.51(1),22–25

• Udvardy Anna, Györe István, Pucsok József, Bos-nyák Edit, Trájer Emese, Komka Zsolt, Tóth Mik-lós: Edzettség, edzhetőség genetikai háttere / The genetic background of training and trainability 51(4)138–144

Szponzorált közlemény

• Porta S., Gell H., Pichlkastner K., Cichocki G.,Desch W., Schappacher W., Korisek G., Grieshofer P., Stelbrink U.: Diect correlation between Mg++ changes and awarded scores in military steeplechase (HIB) / A megnézium szint változás és elért teljesít-mény közötti összefüggés katonai akadályfutóknál 51(1),7–10

• Magnéziuméspótlása51(1),29• AmicaMontana–azalapszer51(1),38


Fórum

• JákóPéter:Sajátfelelősségvagykorlátlanfelelősség?51(1),26

• Kolláth György: Sport – egészségügy és versenyzői önrendelkezés51(1),27–28

Beszámolók

• BeszámolóaMagyarSportorvosTársaság2009éviközgyűlésérőlésDalmadyemlékülésről51(1),6

• Pavlik Attila, Dobos József: Beszámoló az „Atlétika és sportorvoslás” valamint „Vízi sportok és sportor-voslás”továbbképzőkonferenciákról51(1),33–34

• Farkas Anna: Beszámoló a XXV.ik gyermek-mun-kaélettani szimpózium (International symposium of pediatric work physiology) 2009 évi Franciaor-szágbanrendezettüléséről51(1),36

• Berkes István, Deák Valéria: Beszámoló az első If-júságiOlimpiáról51(4),121–122

Egyéb

• Salutilectorem!51(1),5• Magyar Sportorvos Társaság 2010 évi kongresszu-

sánakabsztraktjai51(2),52–74

Szerzôi névmutató / Authors index(A szerzô neve mellett a cikk kezdô oldalszámát jelöljük. Az „a” absztraktot jelent.)

A Alén Markku 69 Apor Péter 111 AradiMihály54

B Babai László 70 BajnóczkyIstván22,56,57 Bányai Tamás 70 BárdosTamás54 Berkes István 121 Blocosz Adrienn 67 BognerPéter54 Bosnyák Edit 60, 68, 73, 138 Budavári Ágota 72

C Cichocki G. 7 Chen Sulin 69 CocheJean-Louis85

Cs Csiki Zoltán 62D Deák Valéria 121 Desch W. 7 DinyaE.56,57 DobosJózsef5,6,33,53 DósaAndrea58,66,89

G G.NoéJudit58,66,89 Gell H. 7 Grieshofer P. 7 Györe István 60, 68, 73, 138 Gőbl Anna 62, 66, 71

H HalasiTamás53,61,64,145 HegedűsFerenc65,72 Hertzka Péter 61 HetényiSzabolcs54 HédiCsaba65,72 HidasPéter63,65 Horvát Krisztina 132 HuszárAndrás22,56,57

F Faludi Judit 68, 68 FarkasAnna36,55 FehérJános22,56,57 Fekete Sándorné 64 FrenkelEmil22,56,56,57 Fröhlich Péter 113

I Iring András 61

J Jákó Péter 17, 26, 70, 102 JegesyAndrea22,56,57 JolyPhilippe85 JungMaximilien65

K KaltenbachMathieu85 Kasza Géza 71 KissRita11,95 KneffelZsuzsanna58,59,59,60,123 Kolláth György 27 KomkaZsolt59,59,60,68,138 Korisek G. 7 KovácsPéter55 Kovács Rita 61 Kováts Tímea 60 KörnyeiLászló22,56,57


L LengyelGabriella22,56,57 Lelovics Zsuzsanna 17, 69 Lukácsy-Fábián Eszter 132

M MajorZsuzsanna58,59,59,60 Malomsoki Jenő 30 MargiticsFerenc65,72 Martinon Stéphane 64 MárkL.56,57 Mezei Melinda 73 MolnárSzabolcs151

N, Ny NyizsnyánszkyAnna145

O OrmosGábor95

P PauwlikZsuzsa65,72 PavlikAttila33,53,61,63,64 PavlikGábor57,58,58,59,59,60,66,85,89,95,

123 PánicsGergely52 Pethes Ákos 11 Petrekanits Máté 123 PetrikaErzsébet65,72 Pichlkastner K. 7 Pintér Vanda 67 Porta S. 7 Protzner Anna 60, 73 Pucsok József 73, 107, 138

R RánkyMárta58,66,89 Ridgers Nicola D. 67 RózsaSzilveszter53

S Sáfrán Mihály 68 Schappacher W. 7 Sforza-KispéterZsófia85 Soudain-PineauMickaela85 Sömjén Krisztina 64 Stelbrink U. 7 Suominen Harri 69

SZ SzabóGyörgy22,56,56,57 SzabóGergely22,56,56,57 SzabóPál65,72 Szabó Renáta 71 SzakácsNoémi61,63,145

Szendrei Barbara 60, 73 Szmodis Márta 68 SzöllőssyIstván56 Szőke Vince 73 Szőts Gábor 68

T Tarabó Zoltán 62 TállayAndrás53,64 TrájerEmese59,60,68,73,138 TomanJózsef52,61,63 TormaKrisztina53 TóthMiklós 57, 58, 58, 59, 60, 67, 68, 73, 123,

138 Tóthné Steinhausz Viktória 64 Tylavski Frances 69

U UdvardyAnna59,59,60,68,73,138 Uvacsek Martina 67

V VajdaIldikó65,72 VajdaTamás65,72 Varga-PintérBarbara57,58,123 VancsuraVera55 Vági Zsolt 17, 69 VinczeJános54,72 Vincze-TiszayGabriella54,72 Völgyi Eszter 69

Zs Zsidegh Miklós 68

Tárgymutató (a tárgyszó mellett a cikk kezdô oldalszámát jelöljük)

A akadályfutás teljesítménye 7 anyagcsere 138

B bodybuilder22,56 boka145

C CDT22,56 Chen stílus 123

D diabetes mellitus 17 dietoterápia 17


G genomika 138 gyermekkorúsportolókvizsgálata95

H háromdimenziós scoliosisterápia 132 hormonális válasz 102

E, É edzhetőség 138 egyénre szabott életmód- és mozgásprogramok 89 élsport 138 elongáció 132

F fájdalom85 fizikai aktivitás 17, 102

I injekció85 izomerőmérés95 iskoláskorúakfelmérése95

J járás 11 járulékoscsont145

K kardiológiai prevenció és rehabilitáció 89 kinesztézis 11 korzett 132

L laktát-Mg++ fordulópont 7 láb145

M M. Scheuermann 132 Mg++ változás 7 mezoterápia85 mozgásanalízis 11

N nyakiizomzat95 nemgyógyszerkénthasználtkészítmények22,56

O

P Polar szerkezetek 89 pulzusdinamika 123

R

S Schroth módszer 132 scoliosis 132 sport 132 sportolók17,85

SZ szezámcsont145 szénhidrátszegénytranszferrin22,56 szívfrekvencia variabilitás 123

T taiji 123 táplálékkiegészítők22,56 tisztasportoló22,56

V vérnyomás 102

Z zsíranyagcsere 102 ater sports 11

Subject index

A accessorybone145 ankle145 athletes85

B blood pressure 102 body-builder 22

C carbohydrate deficient transferin (CDT) 22 cardiologic prevention and rehabilitation 89 Chen style 123 competitive sport 138 corsett 132

D diabetes mellitus 17 diet therapy 17

G gait 11 genomics 138

H heart rate changes during exercise 123 heart rate variability 123 hormonal changes 102

E elite athletes nutrition 17 elongation 132 evaluationofsportactivity95

F food supplements 22 foot145


I injection85 individual life way and movements programs 89

J

K kinaesthaesia 11

L Lactate-Mg++ turning point 7 lipid metabolism 102

M M. Scheuermann 132 Mg++ changes 7 mesotherapy85 metabolism 138 motion amalysis 11

N neckmusclestrength95 neckmusclemeasurement95

O

P pain85 physical activity and exercise 17 Polar instruments 89 polynomial correlation 7 physical activity 102

R

S Schroth terapy 132 schoolchildren95 scoliosis 132 sesamoidbone145 steeplevhase scores 7 sport 132

T Taiji 123 three dimensional therapy 132 trainability 138


f e l h í v á s

Felhívás szerzőinkhez

Az évente 4 számban megjelenő Sportorvosi Szem-le eredeti cikkeket közöl a sportorvoslás területéről. A szerkesztőségünkbe két példányban küldött kézira-tot kettes sorközzel, csak az egyik oldalán gépeltessük. Az első oldal címmel kezdődjék, amely alá "dr." jel-zés nélkül kerülnek a szerzők, ez alá pedig annak vagy azoknak az intézeteknek a neve, városa és az állam megjelölése, amelyben a szerzők munkájukat végezték, illetve végzik. Egy-egy gépelt oldal maximálisan 60 betûhelyes 30 sorból állhat. A dolgozat terjedelme ne ha-ladja meg a 20 oldalt táblázatokkal és ábrákkal együtt. Szürkeárnyalatos ábrák használata tanácsolt, a színes ábrák minőségéért felelősséget nem tudunk vállalni. A táblázatokat és az ábrákat a szövegtől elkülönítve kü-lön mellékeljük két példányban. Külön lapra kerüljenek az ábra- és táblázatcímek, illetve magyarázatok magyar és angol nyelven. A cím után összefoglaló következzék, mely a kérdésfelvetést, az eredményeket és a következte-tést tartalmazza. Az összefoglalás végén a dolgozat tárgyából maximálisan 5 kulcsszót jelöljünk meg. A dolgozat címét, az összefoglalót, valamint a kulcs-szavakat kérjük angol nyelven is megadni. Tagoljuk a dolgozatot bevezetésre, a módszerek, majd az ered-mények ismertetésére, az utóbbiak megbeszélésé-re, majd a következtetések összefoglaló tárgyalására. A dolgozat végén az irodalmat közöljük, szerzők neve, kettőspont, a dolgozat címe (eredeti nyelven), utána a folyóirat rövidített neve, évfolyam- (vagy kötet-) szám tól-ig oldalszám és évszám. Könyv esetén a szerző nevét, a könyv címét, a kiadás számát, a kiadó nevét és városát, valamint a megjelenés évét jelöljük. Folyóirat és könyv-referálás esetén az irodalmi hivatkozáshoz hasonlóan járunk el, kiegészítve a referált mû magyar címével. A szerzők5különlenyomatotdíjtalanulkapnak.Kézirato-kat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

A szerkesztôség címe: Sportorvosi Szemle,1123 Budapest, Alkotás u. 48. OSEI. Telefon: 488-6100, Fax:375-3292,Dobos József főszerkesztő, e-mail: [email protected]

The quarterly issued Hungarian Review of Sports Medicine accepts original articles on topics of sports medicine. Manuscripts (2 copies) should be typewritten on one side of the paper, double spaced through-out. The paper should begin with the title of the article, the name(s) of the author(s) without the abbreviation dr underneath, below it the department and the institution in which the work was done including city, state and country. One typewritten page should not exceed 30 lines, 60 characters each, including spaces between the words. The extent of the manuscript should not surpass 20 pages inclusive of tables and figures. The use of grayscale figures is recommended, the quality of color illustrations is not guaranteed. Tables and figures (illustrations) should be submitted separately from the text in duplicates and the legend of figures and tables should be typed on separate sheets. After the title an abstract should be written which contains the purpose of the study and the results (summerizing important numerical data). Supply at the end of the abstract a list of wordsorshortphrases(nomorethan5)onthetopicsofthe article. The following arrangement of the manuscript is recommended: introduction, methods, results and dis-cussion, conclusions and summary. References should be typed on a separate sheet, arranged alphabetically on the following order: Name(s) of autor(s) and initials, title of article (original language), abbreviated name of the Journal, number of volume, number of inclusive pages and year. Books should be referensed as follows: Name(s) of author(s): title of the book, number of publication, city andnameof publisher, year of publication. 5 reprintswill be supplied free of charge, no more reprints is to be claimed at present. Manuscripts will not be preserved and retutned.

Title of the editor: Hungarian Review of Sports Medicine, Budapest 1123, Alkotás u. 48. NISMTel.: (361) 488-6100, Fax: 375-3292Jozsef Dobos, Editor-in-chief, e-mail: [email protected]

notes For authors

ta r t a l o m j e g y z é k · észak amerikai indiánok már évszázadok óta ismerték és...

Documents