A S Z O M B A T H E L Y I TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA

ÉVKÖNYVE

1979 -1983

>

0

Szerkesztette:

DR. PAPP JÁNOS főiskolai docens

ISSN 0209-6188

Felelős kiadó: Szalay László főigazgató Kiadói Főig. eng. száma: 43137/1983.

Megjelent 400 példányban Készült a Szombathelyi Tanárképző Főiskola

Sokszorosító üzemében 745/1983.

Tisztelettel adjuk az Olvasó kezébe a Szombathelyi Tanárképző Főiskola 1979—1983. évi évkönyvét. Harmadik alkalmunk ez ahhoz, hogy szembenézzünk önmagunkkal, hogy számvetést készítsünk arról, milyen célkitűzéseket igyekeztünk szolgálni a pedagóguskép­zés országos mezőnyében, mire jutottunk bennük, miképpen fejlődött személyi és tárgyi feltételeivel intézményünk. Egyfajta gyorsfénykép e könyv, hogy megörökítse utunk állo­másait a fejlődés folyamatában. Teljességre nem törekedhetik; a szombathelyi pedagógus­képzés útjának felméréséhez nem elegendő önmagában az önvallomás. Ehhez az általunk kiadott diplomák értéke, az itt végzett fiatal szakemberek, tanárok, tanítók, népművelők és könyvtárosok pályakezdésének tapasztalatai adhatnák a szükséges kiegészítést, s ennek megfogalmazása a társadalom, azaz a munkáltatók, a szervezetek, a szülők, a nevelt gyer­mekek, a közművelődés intézményeit felkeresők állásfoglalását tételezné fel.

A Szombathelyi Tanárképző Főiskola sajátos intézmény. Az általános iskolai szak­tanárok képzése csupán egyik, bár kétségtelenül meghatározó feladatát jelenti. Ugyan­akkor változatlanul feladata a jogelődjétől, a Szombathelyi Tanítóképző Intézettől örökölt teendő is, az alsó tagozatos tanítók felkészítése. Végezetül országosan magas arányszámban foglalkozik a közművelődés leendő szakembereinek pályájukra bocsátásá­val is, hasznosítva e téren a hazánkban elsőként itt meghonosodott népművelő- és könyv­tárosképzés gazdag pedagógiai tapasztalatait. Ez a sajátos képzési struktúra eleve szüksé­gessé teszi a felsőoktatás korszerű útjainak kísérletező keresését, egyrészt az általános iskola egészében való gondolkodást, másrészt a közoktatás és a közművelődés közötti merev határok elmosását, a közművelődésnek a közoktatásra való ráépítését a permanens művelődés korparancsának messzemenő figyelembevételével. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy a képzés nem irányul egyetlen főirányban sem kizárólag nappali tagozatos hallgatókra, hanem — ha szakonként eltérő mértékben is — levelező képzéssel is jelentős mértékben kiegészül, megfogalmazódik az intézmény közel másfélszáz oktatójával szemben támasztott, igen differenciált oktatási és nevelési igény is.

Az intézmény belső életében több princípium szolgál iránytjelzőül. A teljesség igénye nélkül: a feltörő új szolgálata alól a pedagógusképzés semmiképp nem vonhatja ki magát. Megelégedéssel szólhatunk arról az energiaráfordításról, amellyel oktatóink a korszerűsí­tésen fáradoztak, a reform útját segítették elő egyénileg is, tanszéki kollektívában is. A korszerű újat jelenti az audiovizuális technika alkalmazásának sokrétű feltárása is; e vonat­kozásban — felszereltségünk és experimentumaink időbeli háttere alapján — az országos élmezőnyben kívánunk megmaradni. A másik alapelv a jelenlét elve. Annak a potenciál­nak, amelynek kialakítására intézményünk fennállása óta törekedtünk, kitapinthatónak kell lennie a szűkebb környezet, megyénk és általában a Nyugat-Dunántúl szellemi életé­ben. Felsorolni is nehéz, mit segítettek a helyi és megyei párt és állami szervek ki­bontakozásunk előmozdításáért még e gazdaságilag kedvezőtlen periódusban is. Joggal várható el, hogy az oktatók tudományos és művészi teremtőereje is részt kérjen a régió e vonatkozású törekvéseiből. —

Pataki diáknak lenni, pápai diáknak lenni, soproni licistának lenni valamikor nemcsak állapot volt, hanem a fiatalság esztendeivel való gazdálkodásra, az önkiteljesedésre, a szélesebb közösséggel való intellektuális-morális azonosulásra vonatkozó kötelesség is. Ha nem is mérhetjük negyedszázados intézményünket a magyar oktatásügy felsorolt, sok­évszázados műhelyeihez, a szombathelyi műhely kimunkálásának szükségessége alól nem vonhatja k i magát ifjúságunk sem. Elmondható, hogy hallgatóink élmezőnye segít oktatói-

nak az intézmény sajátos profilú műhellyé való szervezésében. KISZ-szervezetünk aktív; tudományos diákköri mozgalmunk színvonaláról épp a falaink között lezajlott OTDK-szekciók eredményei tanúskodhatnak; műkedvelő művészeti csoportjainkkal és sportolóinkkal elégedettek lehetünk. Az aktivizálódás általánossá válása még nevelési fel­adatunk. Nagyon időszerű feladat. Halasztást nem tűrő. Intézményünk belső életében egy fejezet lezárult és egy új szakasz kezdődik meg. Már állnak új épületszárnyunk monumentális falai, s kitapintható távolságban sok új oktatóval és többszáz új hallgatóval bővül családunk. Elvárható, hogy magukévá tegyék a Szombathelyre jellemző normarendszert. Ennek finomításában még akad tennivaló. „.... Ez a mi munkánk, és nem is kevés" -

A F Ő I S K O L A V E Z E T Ő S É G E É S D O L G O Z Ó I

- 1983. június 1-én -

A FŐIGAZGATÓI TANÁCS

S Z A L A Y LÁSZLÓ HORVÁTH MARGIT DR. KOVÁCS LAJOS BÖDEY IMRE ORBÁN LÁSZLÓ VERASZTÓ REZSŐNÉ SULYOK LÁSZLÓ DR. GADÁNYI KÁROLY STIPKOVITS FERENC MÉSZÁROS GÁBOR BATKI JENŐN É DR.

főigazgató főigazgató-helyettes főigazgató-helyettes főtitkár főigazgatói hivatalvezető mb. gazdasági igazgató MSZMP vezetőségi titkár szb-titkár KISZ-titkár kollégiumigazgató személyzeti vezető

A FŐISKOLAI TANÁCS

ELNÖKE: Szalay László főiskolai főigazgató

A FŐIGAZGATÓ-HELYETTESEK:

Horváth Margit Dr. Kovács Lajos

A FŐTITKÁR: Bödey Imre

A TANSZÉKEK VEZETŐI:

Dr. Bognár Stefánia Dr. Erdei Mihály Dr. Gadányi Károly Gál László Király Zoltán Dr. Konkoli Alajosné Kő falvi Istvánná Dr. Molnár Károly Dr. Nagy István Németh István I. Németh István II. Dr. Szabó Géza Dr. Tóth Gyula Dr. Varsányi Péter

A SZERVEZETI EGYSÉGEK VEZETŐI:

Orbán László főigazgatói hivatalvezető Verasztó Rezsőné mb. gazdasági igazgató Sulyok László MSZMP vezetőségi titkár Dr. Gadányi Károly szb-titkár Stipkovits Ferenc KISZ-titkár Major Gyöngyi, az oktatói KISZ alapszervezet titkára Horváth Lajos gyakorlóiskolai igazgató

8

VÁLASZTÁS ALAPJÁN TAGJAI:

Dr. Kovács Mária főiskolai adjunktus Horváth Rezsőm főiskolai adjunktus

a főiskolai KISZ-szervezet képviseletében:

Szálai Tibor főiskolai hallgató Baranyai Ildikó főiskolai hallgató Bende Márta főiskolai hallgató Kovács József főiskolai hallgató Hagemann Ildikó főiskolai hallgató Kiss Edit főiskolai hallgató Nagy Judit főiskolai hallgató Kozári Rita főiskolai hallgató

MEGHÍVÁS ALAPJÁN TAGJAI:

Molnár Zoltán könyvtáros Stefanik Károly Vas megye Tanácsa V B . Műv. Osztály vezetője

a főiskolával kapcsolatban álló közéleti személyek (patronáló vállalatok vezetői):

Kovács László, a Lakástextil Vállalat vezérigazgatója Dr. Schmidt Ernő, a Nyugat-magyarországi Fakombinát vezérigazgatója Ávár Tibor, a Vas megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója

TANÁCSKOZÁSI JOGGAL RENDELKEZŐ TAGOK:

BatkiJenőné dr. személyzeti vezető Dr. Tóth Gyuláné könyvtárvezető Marosvári Józsefné, a Tanulmányi Osztály vezetője Mészáros Gábor kollégiumigazgató Dr. Papp János, a Tudományos Tanács elnöke

ALAPSZERVEZETI TITKÁROK:

Bozóki József főiskolai docens Csuti Sándor főiskolai docens Burai Sándorné gyakorlóiskolai tanár

— a levelező hallgatók képviselője — a tanácsülésekre meghívott

Baumann Ferencné belső ellenőr Lakatos István főiskolai hallgató

9

A T A N S Z É K E K D O L G O Z Ó I

ÉNEK-ZENE TANSZÉK

Mb. tanszékvezető főiskolai docens:

Docens:

Adjunktusok:

Tanársegédek:

Ny. intézeti tanárok:

Ny. főiskolai decensek:

Adminisztrátor:

IRODALOMTÖRTÉNETI TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai tanár:

Németh István II.

Horváth Rezső

Borosné Fűr Éva Kulcsár Sándor Nagymiklósi József Nigó Józsefné

Ambrusné Vinczeffy Adrienne Csáricsné Tóth KornéÜa Holéczi Szilvia Köteles György Martonné Szécsi Éva Nagy Márta Radics Éva Sellyei Gáborné

Békefi Gábor (szerz.) Lomoschitz Pál (szerz.)

Bánk Emília (szerz.) Dr. Kutas Józsefné (szerz.)

Balogh Béláné

Dr. Nagy István

10

Docensek:

Adjunktusok:

KÖNYVTÁRI TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Docens:

Adjunktusok:

Tanársegédek:

Adminisztrátor:

KÖZMŰVELŐDÉSI TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai tanár:

Főiskolai tanár:

Docens:

Adjunktusok:

Tanársegédek:

Ny. főiskolai docens:

Adminisztrátor:

Dr. Lőrinczy Huba Nagy Árpádné dr. Dr. Papp János

Dr. Goda Imre Dr. Molnár Károlyné

Dr. Tóth Gyula

Gróf Ervin

Csáki Pál Ferenczi Zsuzsanna Dr. Kovács Mária Dr. Rétfalvi Gábor

Murányi Péter Pálvölgyi Mihály Prejczer Paula

Tarczi Ottóné

Szalay László

Horváth Margit

Benke Éva

Bejczy Károly Nagy Árpád Dr. Pesti József kandidátus Dr. Szabó Árpád

Csider Sándor Sándorné Bogáth Margit Török Gábor

Dr. Kiss Gyula (szerz.)

Endrődy Attiláné

11

M A G Y A R NYELVÉSZETI TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai tanár:

Docens:

Adjunktusok:

Tanársegédek:

Adminisztrátor:

MARXIZMUS-LENINIZMUS TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Docensek:

Adjunktusok:

Tanársegédek:

Adminisztrátor:

MATEMATIKA TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Főiskolai tanár:

Docens:

Dr. Szabó Géza kandidátus

Batki Jenőné dr.

Dr. Bokor József Dr. Guttmann Miklós Dr. Molnár Zoltán Dr. Vörös Ottó

Fercsik Erzsébet Kolláth Anna

Horváth Zsuzsanna

Dr. Konkoly Alajosné

Balogh Emma Bozóki József Szabó István Dr. Tar István

Dr. Gutter József Dr. Horváth Jenő Jáki Tibor Mészáros Gábor Stipkovits Ferenc

Ábrány László Dr. Ágoston Magdolna Gelle Lászlóné Major Gyöngyi

Kiss Beáta

Dr. Bognár Stefánia

Dr. Bajsz István kandidátus

Baumann Ferenc

12

Adjunktusok:

Tanársegédek:

Adminisztrátor:

NEVELÉSTUDOMÁNYI TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Főiskolai tanár:

Docensek:

Adjunktusok:

Tanársegédek:

Ny. főiskolai tanárok:

Ny. főiskolai docens:

Adminisztrátor:

OROSZ N Y E L V ÉS IRODALOM TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai tanár:

Docensek:

Beliczky Tibor Hajnikné dr. Bálint Julianna Dr. Iker János Dr. Pappné dr. Ádám Györgyi Poócza József Rajczy Istvánné Vági Lászlóné

Brezovich László Mészáros Ferenc Odor Péter Sebestyén József

Váradi Józsefné

Dr. Molnár Károly

Dr. Kovács Lajos

Dr. Kovács József Sulyok László Takács Lajosné dr.

Dr. Gáspár Mihály Horváth Rezsőné Horváth Sándor

Dr. Bokkon László Tihanyi Tibor

Hollósy Tibor (szerz.) Dr. Regős János (szerz.)

Lux Ibolya (szerz.)

Tóth Józsefné

Dr. Erdei Mihály

Csuti Sándor Dr. Jáger Józsefné

13

Adjunktusok:

Tanársegédek:

Laboráns:

RAJZ TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Főiskolai tanár:

Docens:

Adjunktus:

Tanársegédek:

Gerendás Ágota Lakatos Lajos Markó Péterné Nagyné Kovács Sarolta Nagy Zoltán Dr. Tarnainé dr. Barota Mária

Gábriel Éva Hafner Judit Meisner Lászlóné Ny úri Márta Dr. Vargáné Hegyvári Ilona Wlassitsné Henits Erzsébet

Raffay Gáborné

Kőfalvi Istvánné

Szurcsik János

Horváth János

Dóczi László

Mészáros György Sulyok József

SZLOVÉN N Y E L V ÉS IRODALOM TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Adjunktus:

Tanársegéd:

Lektor:

TANÍTÓI TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Adjunktus:

Dr. Gadányi Károly

Krajczár Károly

Doncsecz Ibolya

Elizabeta Bernjak

Németh István I.

Illés Károly

14

TESTNEVELÉSI TANSZÉK

Tanszékvezető főiskolai docens:

Docensek:

Adjunktusok:

Tanársegédek:

Adminisztrátor:

TÖRTÉNELEM TANSZÉK

fanszékvezető főiskolai docens:

Docens:

Adjunktusok:

Tanársegéd:

Adminisztrátor:

Gál László

Bősze László Kristóf László Polgár Béla

Benke Ferencné Bertók Péter Ekler Józsefné Kővári József

Bokor Judit Dr. Iglói László Koczka Imre Polgár Tibor Pünköstyné Stekovics Emília Sípos Zsuzsanna

Berki Józsefné

Dr. Varsányi Péter

Dr. Zielbauer György

Dr. Landgrafné dr. Mózer Ibolya Dr. Simon Péter Dr. Tóth István

Szántó Imréné

Lábdyné Csiszár Sarolta

15

i

OKTATÁSTECHNIKAI KÖZPONT

Oktatástechnológiai csoport

Csoportvezető főiskolai docens: Király Zoltán

Tanársegéd: Papp Tibor

Gyártási csoport

Csoportvezető főiskolai adjunktus:

Üzemmérnök:

Technikus:

Fotós:

Fotó technikus:

Dokumentátor:

Laboráns:

Kisegítő alkalmazott:

Pehi László

Sefcsik László

Rákóczi Gábor

Dallos László

Németh József

Farkasné Somogyi Ilona

Szekér István

Horváth Judit

Műszaki csoport

Csoportvezető üzemmérnök:

Üzemmérnök:

Technikus:

Horváth Ferenc

Szimedli József

Kéthelyi László

Üzemmérnök:

Adatrögzítő:

SZÁMÍTÁSTECHNIKAI CSOPORT

Szabó Antal (mellékfogl.)

Simon Róbertné (szerz.)

16

A F Ő I S K O L A H I V A T A L A I

Főtitkár:

Főigazgatói hivatalvezető

Főelőadók:

Előadók:

Adminisztrátor:

Nyomdavezető:

Kézbesítő:

Vezető:

Előadó:

Osztályvezető:

Csoportvezető:

Előadók:

Bödey Imre főiskolai docens

FŐIGAZGATÓI H I V A T A L

Orbán László c. főiskolai docens

Aczél Zsuzsanna Zsámboki Árpádné

Baráth Lászlóné Kovács Kálmánné

Tulok Ferencné

Török Dezső

Maieta Lászlóné

SZEMÉLYÜGY

Batki Jenőné dr. főiskolai docens

Horváth Tiborné

TANULMÁNYI OSZTÁLY

Marosvári Józsefné

Visontai Sándorné

Bezdán Lászlóné Cser-Kis Imréné Horváth Antalné

17

Imréné Guba Klára Peszlen Józsefné Somogyvári Istvánné Takács Ágota

Gépíró: Bíró Ernőné (szerz.)

BELSŐ ELLENŐR

Baumann Ferencné

KÖZMŰVELŐDÉSI TITKÁR

Kiss Judit

GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG

Mb. gazdasági igazgató és pénzügyi csoportvezető: Verasztó Rezsőné

Pénzügyi előadók: Árvái Andrea (szerz.) Bocsor Lorándné Császárné Hatz Erzsébet Gáspár Ferencné Dr. Gátay Szilárdné Gombor Anna Horváth Ilona Horváth Margit

Munkaügyi csoportvezető: Csoknyai Jánosné

Munkaügyi előadók: Kovács Andrásné Nyári Antalné Rohály Ferencné

Üzemeltetési csoportvezető: Molnár Lajos

Üzemeltetési előadó: Balogh Tibor

Gondnok: Kajtár Dezsőné

Élelmezésvezető: Horváth Lajosné

Élelmezési előadók: Búzás Dezsőné (szerz.) Paál Istvánné (szerz.)

18

Műhelyvezető: Mészáros Péter

Gépíró: Szabó Árpádné

Raktárosok: Gömbös Gyuláné

Vincze Alfonzné

FŐISKOLAI KÖNYVTÁR

Könyvtárvezető: Dr. Tóth Gyuláné Könyvtárosok: Antal Lászlóné

Keszeiné Bárki Katalin Dr. Kovácsné Keszte Margit Molnár Zoltán Palkovics Ágnes Pinczker Zoltánné Pungor Jánosné Sáray Anna Szmrekovszkyné Farkas Éva Tokaji Nagy Erzsébet

GÉPKOCSIVEZETŐK

Hőke Rezső Őri Csaba Imre László Satler István

PORTÁSOK

Süle László Szanyi Zoltán

TELEFONKÖZPONT-KEZELŐ

Szendi Józsefné

KONYHAI DOLGOZÓK

Ádám Jánosné szakácsnő Berta Sándorné szakácsnő Csonka Imréné konyhai dolgozó Farkas Istvánné konyhai dolgozó Farkas Józsefné konyhai dolgozó Geröly Józsefné konyhai dolgozó Horváth Ferencné cukrász Horváth Zsigmondné konyhai dolgozó Janics Gyula segédmunkás

Kőhalmi Lászlóné konyhai dolgozó Kutrovics Lászlóné konyhai dolgozó Márczi Ferencné konyhai dolgozó Nagy Jenőné konyhai dolgozó Patay Béláné konyhai dolgozó Rozonics Béláné konyhai dolgozó Sütő Károlyné konyhai dolgozó Szabó Lászlóné szakácsnő Szipőcs Imréné konyhai dolgozó Tamás Jánosné konyhai dolgozó Tunkel Ferencné cukrász Varga Józsefné konyhai dolgozó

TAKARÍTÓSZEMÉLYZET

Bilics Józsefné Csire Istvánné Gombás Józsefné Hábeller Lajosné Hajnal Lászlóné Horváth Zoltánné Kiss Endréné

Lisztes Ferencné Milisits Dezsőné Palkó Jánosné Szakály Ferencné Tendli Jánosné Werdelits Istvánné

TECHNIKAI DOLGOZÓK

Barkovics László villanyszerelő Bertalan László lakatos Borhi György fűtő Dávid Ernő asztalos Gál József fűtő Gáspár Kálmán kertész Finta János vízvezetékszerelő Horváth László fűtésszerelő Kajcsos Tamás asztalos Katona Zoltán kőműves Neubauer István festő Pintér Endre kárpitos Pintér József kertész segédmunkás Rudolf István festő Sebestyén Zoltán villanyszerelő Szabó István asztalos Takács István lakatos Török László kőműves Wagner Fülöp vízvezetékszerelő

20

PÁVEL ÁGOSTON KOLLÉGIUM

Igazgató:

Vezető nevelőtanár:

Nevelőtanárok:

Gondnokok:

Mosónők:

Portások:

Mészáros Gábor

Dr. Bokor József

Fercsik Erzsébet Dr. Iker János Nagy László Nyiri Márta Palkovics Ágnes Pörneczi Ágnes Sulyok László

Lengyel Gézáné Maieta László

De ve cseri Zoltánné Hódosi Lászlóné Kovács Józsefné Kutor Lászlóné Nóvák Ferencné Szélesy Jenőné

Bognár Ernő Jenéi Lászlóné Kutasi József Lóránt Győző Pécsi Istvánné Pintér István Rosta Miklós Sümeg Istvánné

Takarítónők: Gáspár Józsefné Grastyán Józsefné Horváth Istvánné Horváth Károlyné Kiss Tamásné Kovács Imréné Kuzmics Jánosné Németh Józsefné Poór Józsefné I. Poór Józsefné II. Raczmann Rudolf né

22

A FŐISKOLAI SZERVEZETEK VEZETŐSÉGE

1. M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT

a) Pártvezetőség

Sulyok László Dr. Jáger Józsefné Kőfalvi Istvánné Mészáros Gábor Dr. Tóth Gyuláné Dr. Szabó Árpád Harkány Tiborné

b) I. sz. alapszervezet

Bozóki József Dr. Vörös Ottó Dr. Zielbauer György Dr. Nagy István Sziládi Lívia

c) II. sz. alapszervezet

Csuti Sándor Polgár Béla Dr. Molnár Károly Takács Ágota Dr. Iker János

d) III. sz. alapszervezet

titkár szervező titkár oktatási és nevelési felelős agit.-prop. felelős tömegszervezeti felelős ifjúsági felelős nőfelelős, gazdasági felelős

titkár szervező titkár agit.-prop. felelős oktatási és nevelési felelős ifjúsági felelős

titkár szervező titkár oktatási és nevelési felelős agit.-prop. felelős ifjúsági felelős

Buray Sándorné Németh Istvánné Pozsonyi János

titkár agit.-prop. felelős szervezési és gazdasági felelős

2. KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG

Főiskolai bizottság

Stipkovits Ferenc Bene Csilla Czeglédy Valéria Baranyai Ildikó Bende Márta Kovács József Illés Zsuzsa Szálai Tibor Kónya Tamás Hajnak Zsuzsa Gerebenics Tamás Rovács József Bereki Anikó Ács Andrea Keresztessy Csaba

3. PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

Balogh Emma Dr. Gadányi Károly Horváth Rezsőné Molnár Zoltán Kovács Elemér Horváth Ferenc Takács István

titkár szervező titkár gazdasági ügyintéző szaktitkár szaktitkár kollégiumi felelős agit.-prop. felelős érdekvédelmi felelős sportfelelős úttörőfelelős a KILÁTÓ szerkesztője tanulmányi felelős társadalmi munka felelős külügyi felelős mb. közművelődési felelős

elnök titkár tb-felelős üdülési felelős gazdasági felelős munkavédelmi felelős a technikai dolgozók ellátási felelőse

24

BOLYAI JÁNOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Igazgató:

Horváth Lajos tanár, szakvezető

Igazgatóhelyettesek:

Dr. Magassy László tanár, szakvezető Dr. Németh Lászlóné tanító, szakvezető

Nevelők:

Agg Péterné tanár Ágfalvi Róbertné tanító Bárándi Ödönné tanár, szakvezető Berger Éva tanító, napközis nevelő Berger Istvánné tanító, szakvezető Bognár Mártonné tanár Bognár Tihamérné tanító Böcskei Ferencné tanár Bőczén László tanár Budai Béláné tanító (GYES-en) Buray Sándorné tanár, szakvezető Búzáné Kiss Bernadetté tanár, szakvezető Czika Lászlóné tanító (GYES-en) Csákányné Rápli Rita(szerz.)tanár, szakvezető Cseri Józsefné tanító, napközis nevelő, szakvezető Csicseri Istvánné tanár, szakvezető Falusi Józsefné tanító, szakvezető Fülöp Kálmánné tanító, szakvezető Dr. Gautier Barnáné tanár, szakvezető Hajas Gyuláné tanító, napközis nevelő (nyugd., szerz.) Harkány Tiborné tanár, szakvezető Hetényi Mihályné tanár, szakvezető

Horváth Lajosné tanár, szakvezető Katzler Antal tanár Kelemen Tiborné tanár, szakvezető Dr. Király Istvánné tanár Kisfaludi Sándorné tanár, napközis nevelő Kiss Alajosné tanító, szakvezető, napközis nevelő Kiss Péter tanár Korponay Györgyné tanár, szakvezető Kovácsné Auer Zsuzsa tanító (GYES-en) Kóborné Németh Mária tanár, szakvezető Lakotár Katalin tanár Magyar Lajosné tanár Mahderné Kárpáti Zsuzsa tanár, napközis nevelő Marosvári József tanító, napközis nevelő, szakvezető Mayherné Kiss Márta tanár, napközis nevelő (szerz.) Menyhárt Péterné tanító Mészáros Gyuláné tanító, napközis nevelő Molnár Béláné tanár, szakvezető Navratil Ferencné tanár, szakvezető (GYES-en) Németh Éva tanító, napközis nevelő Németh Gizella tanár, szakvezető Németh Istvánné tanár, szakvezető Németh Zsófia tanító (szerz.) Pozsonyi János tanár, szakvezető Pósfai Jánosné tanító, csapatvezető-helyettes Simándi Gyuláné tanár, szakvezető Sósné Jankovics Mária tanár Szandi Ágnes tanár, könyvtáros, szakvezető Szegedi Dezsőné tanító, napközis nevelő (nyugd* szerz.) Széles Gyuláné tanító, napközis nevelő (GYES-en) Szibner Sándorné tanár, szakvezető Takács Lajos tanár, napközis nevelő, szakvezető Tompek Sándorné tanár, szakvezető, csapatvezető Tóth Zsuzsa tanár, szakvezető Török Győző né tanító, napközis nevelő, szakvezető Várkonyiné Koppány Mária tanár, szakvezető Vörösné Fábián Ágota tanító

Adminisztratív és technikai dolgozók

Iskolatitkár: Pajor Péterné

Gazdasági előadó: Farkas Tamásné

Adminisztrátor: Leiner Péterné (GYES -en) Nyári Zsuzsanna (szerz.)

26

Úszómester: Illés Kálmán

Portások: Galántai Ferencné Pálfy Ferencné

Hivatalsegéd: Pauer János

Konyhavezető: Varga Lászlóné

Konyhai dolgozók: Egervölgyi Elemérné Horváth Józsefné Készei Józsefné Pomper Gyuláné

Takarítók: Ács Zsuzsanna (GYES-en) Erdélyi Sándorné Farkas Lászlóné Filó Lászlóné Gede Imréné Polgár Jánosné Szálai Sándorné I. Szálai Sándorné II. (GYES-en) Toki Istvánné (nyugd., szerz.) Varga Józsefné

B E S Z Á M O L Ó K A F Ő I S K O L A K Ü L Ö N B Ö Z Ő M U N K A T E R Ü L E T E I R Ő L

A Z OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁRÓL

I.

A Szombathelyi Tanárképző Főiskola — rövid, de markáns — hagyományait megőrizve ismét a dinamikus átalakulás, a fejlődés stádiumában van.

Jelenleg a főiskola hallgatósága 900 feletti nappali és 600-at meghaladó levelező hallgató, akik 21 szakon tanulnak. A nappali tagozaton 100 körüli a tanító és 800-nál több a tanár, illetve a tanárképzéssel kapcsolt közművelődés szakos. A z alakulás arányát és irányát mutatja, hogy 290 az elsős és 170 a negyedik évfolyamos. A főiskolai képzés alapvető jellegzetességei egyaránt őrzik a múltját és mutatják a holnapi fejlődés irányát.

A tanárképzés keretei között megmaradt és korlátozott számban stabilizálódott a tanítóképzés, amely szakkollégiumi rendszerével magába foglalja a tanító-és tanárképzés integrálási lehetőségeinek kísérleti útjait is. Az utóbbi években a tanítóképzés volumene évfolyamonként 25—45 között alakult. A demográfiai felfutás következtében nőtt a kereslel^és a végzősök a városok kínálkozó alkalmai között is válogathatnak.

Az intézet másik jellegzetessége a tanári szakok egyoldalúsága, amely a térség pedagógus utánpótlásában betöltött szerepét egyelőre korlátozza. A tanítóképzés csökkentésével párhuzamosan növekedtek a tanár szakok A főiskola humán jellegű tárgyainak magja kialakult: magyar nyelv és irodalom, orosz, történelem, ének, rajz, test­nevelés. Ezek tanszéki bázisai is létrejöttek. Különlegessége a szlovén tanárok képzése, amely a tolmácsképzés lehetőségét is magában hordja. A főiskola megtisztelő kötelessége a határon túli magyar pedagógusok, közművelők munkájának szakmai támogatása.

Az intézmény arculatát hagyományosan meghatározza a közművelődés szakok: a nép­művelés és könyvtár jelenléte és a tanári szakpárokkal való összekapcsolódása. E területen az intézmény különleges tapasztalatokkal rendelkezik és az új tantervi munkálatokban is kitüntetett a szerepe. A közművelődési és tanár szakokon végzősök elhelyezkedését kedvezőtlenül befolyásolja a kettős alkalmazás jogi rendezetlensége, de számukra előnyös a beiskolázás és az állásvállalás országos nyitottsága.

A főiskola továbbfejlődésének alapvető útja a természettudományi szakok beindítása és ezzel Nyugat-Dunántúl teljesebb tanárellátására való felkészülés. Ennek már meglévő magja a matematikaoktatás kiépülése. A közvetlen továbbépítkezés a technika és a fizika szakok belépése 1983-ban, és — a lehetőség és a szükséglet szerinti — továbblépés a kémia, a biológia és a földrajz szakok indítása a következő években. Ennek diákszociális alapját 1982-ben az új kollégium, 1983-ban az új főiskolai épületszárny belépése biztosítja.

A gyakorlóiskola audiovizuális felszereltségével a képzéshez, a mikrocsoportos fel­készítéshez és a hallgatók munkájának elemzéséhez, illetve az önelemzéshez az átlagosnál

31

jobb feltételeket nyújt. A létszám emelkedése miatt a teljes gyakorlást nem biztosítja. Évente növekvő mértékben a városi iskolákban külső szakvezetőkkel történik a képzés. Az új szakok előkészítéseként újabb gyakorlóiskola kijelölésére került sor. Az új iskola tantestületének összeállítása folyamatban van. Fenntartását a város vállalta, az óra­kedvezmény, a pótlék, a felszerelés többletét a Művelődési Minisztérium téríti.

A főiskola tanulmányi munkáját — a korábbi évek teljesítményével összevetve — ki­egyensúlyozott tendenciák jellemzik. A nappali tagozat tanulmányi átlaga 3,7 körül alakult. Ezen belül az adatok a tanulmányi színvonal némi javulását mutatják, az utó­vizsgázók tábora a követelmények szigorodására enged következtetni, a három tagozat eredményének alakulása pedig a kiegyenlítődés irányába mutat.

Az eredmények alapja és a felnövekedés forrása az egyre izmosodó tanszéki munka. Az adatok elemzése, az óra- és foglalkozáslátogatások tapasztalatai azt mutatják, hogy a tanszéki törekvésekben több olyan jelentős kezdeményezés erősödött fel vagy alakult k i , amely egyelőre csak részeredményeket hozott, de kibontatkozásuk jelentős a képzés szín­vonalának további javításában.

Elsőéveseink vegyes, a másodévesek jó eredménnyel kapcsolódtak be a gyakorlati oktatómunka megfigyelésébe. Több tanszék tett kísérletet a hallgatók fokozott be­vonására a tanszéki munkába. Erőfeszítések történtek az idegennyelv-tanulás kiszélesí­tésére.

Komplex és gyakorlatra orientált államvizsga-tételek alapján adtak számot felkészült­ségükről végzőseink.

Az elemzések és a vizsgálattapasztalataiarra is intettek, hogy néhány kérdésben előbbre kell jutnunk. Növelnünk kellett a tanulmányi fegyelmet az ötnapos oktatás szűkebbre szabott keretei között; mindenekelőtt a szemináriumok hatékonyságát. A tanszékek és a gyakorlóhelyek szoros együttműködésével elmélyültebben hangoltuk össze a képzést és az oktatást, optimálisabban kihasználva a főiskola különleges adottságát, az oktatástechniká­ban adott műszaki és szellemi bázist. Oktatásunk egész rendszerében érvényesíteni próbál­tad a filozófiai alapozás, a pedagógiai tudatosság, a szaktárgyi pontosság és a módszerta­ni kulturáltság egységét, komplexitását.

A komplex államvizsgák hatékony előkészítése érdekében megtörtént a vizsgaanyag módosítása, tanszékközi egyeztetése és állandóbb bizottságok kialakítása. Felülvizsgálták tanszékeink a kötelező irodalmak korszerűségét, beszerezhetőségét, a látogatási fegyelmet és a gyakorlatok hatékonyságát. Hatásukra az elméleti felkészítés elmélyültebbé, a gyakorlati képzés igényesebbé vált. A főiskola vezetése a Vas megyei Továbbképzési Kabinettel a pedagógusok továbbképzésében, az irányított önképzésben kísérletet folytat és kiterjesztésére törekszik. Előrehaladott állapotban van az intézet számítástechnikai bázisának kifejlesztése és oktatóink bekapcsolódtak az általános és középiskolák tanárai­nak kiképzésébe.

Főiskolánk úton van ahhoz, hogy egyre inkább sajátos arculatú tudományos műhely is lehessen. A tanáraink által írt jegyzetek, tankönyvek ezt éppúgy jelzik, mint a doktorálok és tudományos fokozatot szerző oktatók növekvő száma, tanszékeink részvétele a fő­iskolai tanterv megújítási munkálataiban, vagy a tudományos diákköri munka fejlődése. Az utóbbinak ez évben különleges ösztönzést adott, hogy a X V I . OTDK pedagógiai, pszichológiai és közművelődési szekciójának megrendezésére az intézet kapott megbízást. A házi konferencián minden korábbinál több dolgozat került bemutatásra.

DR. KOVÁCS LAJOS főigazgató-helyettes

II.

A nevelés fő színtere a tanóra, s a szakmához kapcsolódó szemináriumok és gyakorla­tok. Legintenzívebb nevelő erő a tudományosan megalapozott és meggyőző erővel közve­tített szaktárgyi tartalom. Ezért a nevelés alapvető műhelye a tanszék, természetesen az itt folyó munkát egyéb nevelési területek és alkalmak teszik teljessé. A főiskolára érkezve hallgatóink mindazokat a családi, társadalmi, iskolai és környezeti hatásokat magukon viselik, melyek alakították személyiségüket. Szocializációjuk azonban nem befejezett, különösen nem a speciális pálya irányában. Nevelővé, andragógussá, könyvtárossá válásuk a főiskolán alapozódik és szilárdul meg. Ezért is tekintjük elsőrendű feladatnak a hivatásra nevelést. Az oktatók a hivatás értelmi, érzelmi, akarati és etikai oldalait erősítik a szak­tárgyak elméleti anyagaival s az iskolai és a területen szervezett gyakorlatokkal.

A Nevelési Bizottság teljes körű felmérés keretében vizsgálta az I. éves hallgatók hivatástudatát, majd annak alakulását a III. évfolyamos tanár és közművelődés szakos hallgatók körében. A nyert adatok elemzése a „Magunknak—magunkról" című főiskolai kiadványban publikálást nyert. Vizsgáltuk a hivatástudat következményeként a köz­művelődési pályán való szakmai, politikai, társadalmi helytállás alakulását. A hasonló témájú debreceni konferencián számoltunk be a felmérés tanulságairól.

Néhány gondolat a következtetések köréből: a családnak a társadalmi munkamegosztás­ban elfoglalt helye, életrendje, kulturális ellátottsága, presztizsaspirációja meghatározó a jelölt pályaválasztásában. Az elsőgerenerációs értelmiség életvitelének kialakítása különös felelősséget ró a pedagógusképző intézményekre. I. éves hallgatóinknak mintegy egy* negyedében nem történt meg a belső indítékokra épülő tudatos előkészület a pályára. 30%-uk a tanórán kívül sehol és sehogysem készült a hivatásra. Közel egynegyedük érzel­mileg sem kötődött a pályához a döntés időszakában. A középiskola jelentőségéhez képest keveset foglalkozik a pályairányítás kérdéseivel. Több gyakorlásra, élményekre, modellre, a képességek kipróbálására és a siker átélésére van szükség a kötődés erősítésé­hez.

A motívumok vizsgálata azt mutatja, hogy a munkakörnek gyakran csak a felszínes jegyeit látják, s megítélésük nem elég reális. A III. évfolyamon folytatott vizsgálat azt igazolta, hogy a hallgatók 55—63%-ánál erősödött a hivatástudat. A pályát csak kény­szerből választók közül is sokan a rokonszenv fokozatos kialakulásáról nyilatkoztak.

A hivatástudat fejlődése az önismeret és a pályaismeret mind teljesebb megítélésén alapszik. A képzésnek segíteni kell az egyénnek a pedagógiai cél- és feladatrendszerrel, a pályakövetelményekkel való azonosulását.

A hallgatók elhelyezkedési tervei sem közömbösek a hivatástudat szempontjából. Az irreális tervek ugyanis magukban hordozzák az életpálya kezdetén a csalódás lehetőségét. A falun elhelyezkedni szándékozók viszonylag kisebb száma nincs arányban a mai társa­dalmi szükséglettel.

A hallgatók is javasolták, hogy minél előbb és minél többet találkozhassanak gyermek­csoportokkal és minél korábban kezdhessék meg pedagógiai gyakorlatukat. Minden szak­tárgy oktatója alaposan ismerje az általános iskolai tantervet. A szaktárgyi képzés erő­teljesebben az általános iskolai munkára előkészítő legyen. Főiskolánk a környező megyékből is gyűjti azokat a tapasztalatokat, melyek hasznosítható visszajelzéseket adnak végzettjeink helytállásáról s a felkészítés mikéntjéről.

33

Nevelőmunkánk gerincét a politikai-világnézeti nevelés képezi. Különböző testületek előtt gyakran volt pedagógiai elemzés tárgya hallgatóink világnézeti arculata, neveltségi szintje. A marxizmus-leninizmus tanszék korábbi felmérése értékes konzekvenciákkal szolgált a hatékonyság fokozására. A nemzetközi politika, a világgazdaság alakulása, új eszmeáramlatok keletkezése jelentős befolyással van a hallgatók szemléletére.

Elemeztük a hallgatókat ért politikai hatásokat, s az ifjúság helyzetét a két világrend­szer fokozódó ellentétének körülményei között. Figyelmeztető, hogy a hallgatók 17%-a vallotta világnézetét kialakulatlannak a főiskolára érkezés idején. Fellelhető körükben az ideológiai közömbösség éppúgy, mint a szűk körű társadalmi tapasztalaton alapuló türel­metlen opponálás, ellenzékieskedés. Érezhető a kispolgári életszemlélet, esetenként a vallásos befolyás hatása. A meggyőződés különböző fokán állnak hallgatóink. Többségük­ben nyíltak, őszinték, javító szándékkal kritizálok. Néhányan pesszimistábban szemlélik helyzetüket és pályakezdésüket; a többség azonban erősnek érzi magát, hogy a közéletbe bekerülve generációja képes lesz leküzdeni a gyengeségeket, s az ellentmondással teli társadalmi fejlődés nehézségeit. A meggyőzés, a nyüt eszmecsere sokféle eszközével szük­séges világnézeti nevelőhatásunk korszerűsítése. Erősíteni kell a nemzetközi és belpolitikai kérdésekben s a mai eszmeáramlatokban való eligazodást. Vitatkozó, politikusán érvelni tudó, új nézetek befogadására alkalmas, cselekvőképes fiatalokat kívánunk nevelni, a mindenbe belenyugvó, a mindennel szemben opponáló, vagy a közömbös magatartással szemben. A szaktanszékek és a marxizmus-leninizmus tanszék oktatóinak szorosabban együtt kell működniök egymás hatásának felerősítésében. A tanórán kívül is fórumokat teremtettünk arra, hogy a hallgatók találkozzanak, konzultáljanak neves politikusokkal, filozófusokkal, közgazdasági szakemberekkel.

A Főiskolai Tanács elemezte a hallgatók közéleti-társadalmi tevékenységének helyzetét és erősítésének feladatait.

1982-ben mind a négy évfolyamra kiterjedő reprezentatív felmérés kapcsán derült fény arra, hogy a hallgatók közel fele nem jelölt semmiféle társadalmi tevékenységet, melyről számot adhat. Jelentős részüknél tehát az aktivitás a szándék szintjén megreked. A köz-életiségre nevelésnek, illetve a tevékenységnek 3 fő típusát jelölhetjük meg: a szakmai­tudományos közéletet, a mozgalmi-politikai munka sokféle fajtáját s a társadalmi élet egyéb érintkezési, kapcsolattartási formáit. E kategóriákon belül a főiskola igen sok szín­teret biztosít a hallgatói aktivitás kifejtésének. Fórumai, szervezetei az első iskolái a szervező, irányító vezetőképesség fejlesztésének, a demokratizmus gyakorlásának, a kap­csolatteremtő és meggyőző képesség fokozásának. Arra törekedtünk, hogy társas-közös­ségi életük, mozgalmi-politikai tájékozódásuk ne rekedjen meg az intézmény falai között. Elő kívántuk segíteni, hogy mind több tapasztalatot szerezzenek a társadalmi, politikai tevékenység közben a főiskolán kívüli közegben. Elsősorban a vállalt szakpárral kapcsola­tos önkéntes társadalmi munkafeladatok keltették fel a hallgatók érdeklődését és cselekvő részvételét. Számba vettük azokat a területeket, módszereket, melyekkel közéleti érdeklő­désük megszilárdítható.

Az önkéntesen vállalt főiskolán kívüli társadalmi feladatok tapasztalatai arra is felhívják a figyelmet, hogy fel kell készíteni hallgatóinkat a közéleti tevékenység konfliktus­helyzeteire, azok megértésére és megoldására. Szükséges a konfliktusokkal szembeni tolerancia fejlesztése, — mely mentes a konformizmustól — s a hallgatói teljesítőképesség erősítésének irányába hat. A fiatalok igénylik a saját választás és elhatározás lehetőségét. A z oktatók tehát nem direkt eszközökkel lépnek közbe a közéletiség fokozásába. Az

34

indítékok között jelentős az érzelmi hatás, a tevékenység értelme és erkölcsi jelentősége. A kiscsoportokban a továbbiakban is szükséges a közéleti tevékenység értékelése, a követelménytámasztás, a felelősség fejlesztése. A közösség ne tűrje az igénytelenséget, a középszerűséget, a kötelességek felületes teljesítését.

Az önirányítás megvalósulásának jó gyakorlási terepe és értékes nevelési színtere a KISZ-és a kollégiumi önkormányzat. Hallgatóink fokozódó érettségéről, felelősségéről adott bizonyítékot a legutóbbi ifjúsági parlament. Sok értékes észrevételükjavaslatuk, kritikus megjegyzésük gyarapította az oktató-nevelő munkát, s a tantervi feladatok színvonalasabb megoldására indított.

Az immár hagyományossá váló „diáknapok" hallgatóink ötletgazdagságát, szellemes­ségét, kezdeményezőkészségét, kreativitását tükrözik.

A tantervi korszerűsítés munkálataiban a kibővített tanszéki ifjúsági képviselet ki­emelkedő aktivitással s jó felkészültséggel vett részt. Különösen a tantervi átfedések ki­szűrésében, a kötelező olvasmányok ésszerű kereteinek meghatározásában, a képzés gyakorlati jellegének erősítésében, a követelmények összehangolásában s a minőség igény­lésében voltak előrevivő javaslataik. A kollégium a tanulási feltételeken túl a személyiség, a közösségek, a közvélemény formálódását biztosítja. (Nevelő tevékenységét külön rész­letezzük.)

A főiskolai nevelési feladatokat csak az oktatók és hallgatók együttes gondolkodásán, közös cselekvésén alapuló munkatársi viszonyban lehet megoldani. E sajátos nevelési viszonyban a fiatalok csak akkor készek együttműködni az oktatóval, ha segíti előre­jutásukat, szakmai, emberi gyarapodásukat. Ez a tekintély alapja. A Nevelési Bizottság 1980-ban folytatott vizsgálatának tapasztalata kimutatta, hogy az egészséges tanár-diák viszony létrejöttében nélkülözhetetlen az oktatók társadalmi presztízse, a pedagógus el­ismert szakmai felkészültsége, emberi értékeken alapuló tekintélye, másrészt közösségi, közéleti beállítottsága, bizalmat keltő, kapcsolatteremtő képessége, a hallgató személyi­ségét megismerni törekvő, teljesítményt követelő, fejlődését segítő és értékelő maga­tartása.

Levonható az a következtetés is, hogy a hallgatók igényt tartanak a tanórán kívüli nevelői ráhatásra. Hogy mennyire tudja befolyásolni a csoportfelelős tanár a hallgatók tevékenységét, e tekintetben sokkal optimistább a hallgatók válasza, mint a tanárok vélekedése, ugyanis a csoportfelelős tanárok alábecsülik munkájuk hatékonyságát. Az oktatók jobbnak ítélték a hallgatókkal való kapcsolatot, mint ahogy azt a fiatalok érzik. A folyamatos tanulásra több késztetést bírnának és várnának el a hallgatók. A vizsgálat rámutatott a tanári szemlélet, döntési képesség, pedagógiai magatartás megújításának szükségességére, de a hallgatói gondolkodásmód árnyoldalaira is.

Különösen jelentősnek minősítjük a tanórán kívüli nevelőmunkában a csoportfelelős tanári tevékenységet. Ebben az időszakban több fórum elemezte a csoportfelelős munka követelményét, anyagi-erkölcsi elismerésének szükségességét. A legtöbb csoportfelelős hivatásszeretettel és pedagógiai hozzáértéssel végzi munkáját. A végzős évfolyam több csoportfelelősének munkáját példaként állíthatjuk a kollégák elé, azonban még ma is előfordul — bár főiskolánkon ennek a munkának értékes hagyományai vannak —, hogy egy-egy csoportfelelős túlzottan magára hagyja hallgatóit, keveset törődik a közösségi és az egyéni problémákkal. A humánus pedagógiai attitűd emeli a nevelőmunka presztízsét és a bizalmat a tanár személyisége iránt.

35

A Nevelési Bizottság a felsoroltakon túl még vizsgálta az albérletes és bejáró hallgatók helyzetét, felmérte az I. éves hallgatók beszédállapotát s egy-egy tanszék nevelői tevékenységét. Mint tanácsadó testület értékes következtetéseket szűrt le a tudományos igényű vizsgálatokból. Ezek eredményeit publikálták, s ajánlásokat állítottak össze az egyes témákban a Főiskolai Tanács számára. Irányította a Bizottság a csoportfelelős tanárok munkaközösségének tevékenységét, segítette a követelmények összehangolását. A jövőben is arra törekszünk, hogy az oktatókkal és a hallgatókkal közösen, őszintén és bizalommal feltárjuk a neveltség helyzetét, értelmezzük a pedagógiai szituációkat, a pedagógussá fejlődés folyamatát. Csak közös elvi alapokon válhat egységesebbé a nevelői ráhatás, s közelíthet egymáshoz az oktatói, hallgatói szándék és akarat.

HORVÁTH MARGIT főigazgató-helye ttes

36

Diplomaosztás

II.

Tanácskozik az UNESCO-konferencia

OTDK szekcióülés

III.

Az új kollégium átadása

A TUDOMÁNYOS MUNKÁRÓL

Főiskolánkon az elmúlt időszakban is sikerült biztosítanunk az oktatók három tevékenységi területének - oktató, nevelő és tudományos munka — egyensúlyát.

A főiskolává válás első éveiben tapasztalt rendkívül dinamikus fejlődés lelassulása kedvező alkalmat teremtett az elmélyültebb, sokoldalúbb tudományos munkához, az elért eredményeknek minél szélesebb körben történő megismertetéséhez és hasznosításá­hoz. A személyi feltételek kedvező alakulása folytán sikerült elérnünk, hogy oktatóink döntő többsége aktív tudományos kutatómunkát végez, illetőleg művészi alkotó tevékenységet folytat. Az elmúlt években megindult egy egészséges kiegyenlítődési folya­mat is: egyre több fiatal kolléga igyekezett felzárkózni a komoly tudományos múlttal és eredményekkel rendelkezők mellé. Ezt tükrözik a sikerrel megvédett kandidátusi és egyetemi doktori értekezések is: az utóbbi 4 év során 2 fő szerzett kadidátusi fokozatot, 12 fő pedig egyetemi doktori címet; (főiskolánk 137 oktatója közül 3 kandidátus és 40 egyetemi doktor) s jelenleg is több kolléga dolgozik disszertációján.

Tudományos eredményeink mutatója a kutatási témák számának alakulása is. A le­zárult középtávú kutatási ciklus (1976—1980) tanulságait igyekeztünk hasznosítani az új tervidőszak (1981—1985) koncepciójának kialakítása során. Ennek megfelelően az erők koncentrálására törekedve az egyéni témák helyett a teamtémák indítását szorgalmaztuk. Ily módon sikerült elérnünk a kutatási témák számának jelentős csökkenését: a 4 évvel ezelőtti 60 helyett jelenleg 38 jóváhagyott és bejelentett témát tartunk nyilván.

Az elmúlt időszakban (1979—1983) 32 kutatási témát eredményesen befejeztek és lezártak; 11 téma kutatását objektív okok (haláleset, nyugdíjazás, áthelyezés) miatt abba­hagytak oktatóink, ugyanakkor 20 új téma (8 team +12 egyéni) indítására került sor. így jelenleg 12 team és 26 egyéni téma kutatása folyik főiskolánkon. Az elért eredmények közreadásában is előbbre léptünk. Örvendetesen emelkedett a publikáló oktatók, illetőleg a publikációk száma. (Vö. az évkönyvben található bibliográfiával).—

Önálló kiadványaink közül legjelentősebb a Tudományos Közlemények újabb kötetei­nek megjelenése volt: a II. kötet 1980-ban (20 tanulmány — 27 ív), a III. pedig 1982-ben (20 tanulmány — 33 ív) hagyta el a nyomdát; sőt a IV. kötet (26 tanulmány — 34 ív) is sajtó alatt van már.

A Magunkról - magunknak címmel belső használatra készülő intézeti füzetsorozat (Szerkesztő: Molnár Károly) keretében a főiskolai Tudományos Tanács 3 összeállítást jelentetett meg. (A főiskolán folyó kutatások ismertetése I—II. összeállította: Papp János. Szombathely, 1980. 32-32 1.; Főiskolánk oktatói által írt és megvédett kandidátusi és

37

egyetemi doktori értekezések ismertetése, összeállította: Papp János. Szombathely, 1982. 28 1.) A főiskolánkon folyó tudományos kutatómunka eredményeinek hazai és nemzetközi megismertetését szolgálták az intézményünk által megrendezett tudományos ülésszakok, szimpozionok. Ezeken — a hazai és külföldi szakemberek mellett— számos oktatónk tartott előadást, illetőleg korreferátumot.

Jelentős mértékben hozzájárultak az elhangzott tudományos eredmények minél szélesebb körben történő bemutatásához az ülésszakok, szimpozionok anyagából készült kiadványok. Fontosabb tudományos rendezvényeink, illetőleg ezekhez kapcsolódó kiadványaink: — Az együttműködés tíz éve. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola és a Maribori

Pedagógiai Akadémia tudományos ülésszaka (1979) - A kiadvány címe ugyanez. Szerk.: Gadányi Károly és Zlata Vokacs. Szombathely 1980, 200 1.

— A pedagógus- és közművelődési szakemberképzés hazánkban és a szomszédos országok­ban (1980) — A kiadvány címe is ugyanez. Szerk.: Papp János. Szombathely 1980, 1741.

-Technika a pedagógusképzés szolgálatában. UNESCO szakértői konferencia (1981) — Zárójelentés a Technika a pedagógusképzés szolgálatában témájú szakértői konfereciá-ról. Magyar UNESCO Bizottság, Országos Oktatástechnikai Központ, Szombathelyi Tanárképző Főiskola. Szombathely 1981, 97 1.

— Dialektológiai szimpozion (1981) - A kiadvány címe is ugyanez. Szerk.: Szabó Géza és Molnár Zoltán. V E A B Értesítő 1982/11. Veszprém 1982, 229 1.

— Nemzetközi szlavisztikai napok (1982) — A kiadvány címe is ugyanez. Szerk.: Gadányi Károly. Szombathely 1982, 233 1.

— II. Nemzetközi Testnevelési Tudományos Konferencia (1982) - A konferencia anyagá­nak megjelentetése folyamatban. -

Az elmúlt években tovább javultak a kutatás tárgyi feltételei. Különösen figyelmet érdemel intézményünk nemzetközi szinten álló oktatástechnikai felszereltsége, amely több - elsősorban teamjellegű - témánk kutatóinak jelent nagy segítséget.

A könyvvásárlásra fordítható összegek az utóbbi időben csökkentek ugyan, azonban a különböző témákhoz igényelt alapvető művek beszerzését így is sikerült biztosítanunk.

A kutatások anyagi támogatása megfelelő mértékű és egyenletes volt. A Művelődési Minisztérium főiskolánk tudományos munkájának személyi és dologi feltételeit évi 320 000 Ft célhitellel biztosítja, - így minden bejelentett és elfogadott témánk kutatója részesülhet TUKUFA-támogatásban.

Az intézményünkben folyó tudományos kutatást a 11 tagú Tudományos Tanács irányítja. Az éves munkaterv alapján dolgozó testület figyelemmel kíséri és segíti a teamek és egyének munkáját; időnként beszámoltatja a tanszékvezetőket, illetőleg a témafelelősö­ket a tudományos munka állásáról, eredményeiről; elosztja a TUKUFA- és célhiteleket; segíti a különböző tudományos rendezvények (ülésszakok, tanácskozások), a nemzetközi kapcsolatok szervezését, különböző kiadványok (Tudományos Közlemények) meg­jelentetését.

A tudományos munkával összefüggő nemzetközi kapcsolataink terén az elmúlt években sikerült előbbre lépnünk. Elsősorban a magdeburgi Erich Weinert Pedagógiai Főiskolával valamint a Maribori Pedagógiai Akadémiával alakult kedvezően a helyzet (szakmai elő­adások kölcsönös tartása, kiadványok, különlenyomatok cseréje), — emellett előkészületet

38

tettünk arra, hogy Tudományos Közleményünk V . kötetében már külföldi partner­intézményeink oktatói által írt tanulmányokat is megjelentethessünk.

Tudományos téren is jelentős előrelépést várunk az új tanszékek indításától, a természettudományi szakok kiépülésétől, hiszen a főiskolánkra érkező új oktatókkal még sokoldalúbbá és eredményesebbé válhat az intézeményünkben folyó kutatómunka.

Joggal bízhatunk abban, hogy oktatói karunk a jövőben is jelentős szerepet vállal és tölt be nemcsak megyei, hanem regionális, sőt néhány területen országos viszonylatban is.

DR. PAPP JÁNOS főiskolai docens

a Tudományos Tanács elnöke

39

UJ TUDOMÁNYOS FOKOZATOK ÉS CÍMEK

Dr. Bajsz István főiskolai tanárt, „Alma sérülékenysége ismétlődő dinamikus erők hatására" című értekezésének 1981. december 10-én történt megvédése alapján, a Tudományos Minősítő Bizottság

a mezőgazdasági tudományok kandidátusává;

Pesti József főiskolai adjunktust, „Struktúra és produkció" című értekezésének 1982. június 4-én történt megvédése alapján, a Tudományos Minősítő Bizottság

a biológiai tudományok kandidátusává nyilvánította.

Dr. Landgraf Jánosné főiskolai adjunktust, „Claudius társadalompolitikája" című disszertációja alapján,a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1980. június 7-én;

Guttmann Miklós főiskolai adjunktust, „Hangtani vizsgálatok az általános iskolások nyelvhasználatában Vas megyében" című disszertációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1980. június 21-én;

Nagy Árpádné Paksy Ágnes főiskolai docenst, „Elvont forma és jelentés a görög tragédia szerkezetében" című disszertációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1981. július 4-én;

Rétfalvi Gábor főiskolai tanársegédet, „Az iskolai könyvtári funkciók kialakulása Vas megyében a dualizmus idején" című disszertációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1982. január 16-án;

Goda Imre főiskolai adjunktust, „Megközelítésmódok X I X . századi epikánk téma- és formavilágának tanításához" disszertációja alapján, a szegedi József Attila Tudomány­egyetem 1982. február 13-án;

Iglói László főiskolai tanársegédet,,A munka és a testnevelés hatásainak tükröződése a fizikai képességek változásában" című disszertációja alapján, a budapesti Testnevelési Fő­iskola 1982. június 8-án;

Hajnikné Bálint Julianna főiskolai adjunktust, „Az időjárással kapcsolatos népi meg­figyelések valóságtartalma, a megfelelő makroszinoptikus helyzetek" című disszertációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1982. június 19-én;

Dr. Papp Jánosné Ádám Györgyi főiskolai adjunktust, „A tanulói munka értékelésének lehetőségei a matematikaoktatásban" című disszertációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1982. június 26-án;

Bokkon László főiskolai tanársegédet, „A különböző szövegtípusok szerepe az olvasási

40

képesség fejlődésében" című disszertációja alapján, a szegedi József Attila Tudomány­egyetem 1982. július 2-án;

Iker János főiskolai adjunktust, „Tantervi kutatások érvényesülése az általános iskolai matematika tanterv felépítésében, feladat- és követelményrendszerében" című disszer­tációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1983. január 8-án;

Kovács Mária főiskolai adjunktust, „Az olvasás, a könyv és a könyvtár szerepe az oktató-nevelő munka folyamatában és néhány tantárgy oktatásában" című disszertációja alapján, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem 1983. január 8-án;

Pesti József főiskolai adjunktust, kandidátusi fokozata alapján, a szegedi József Attila Tudományegyetem, 1983. február 19-én

doktorrá avatta.

41

A FŐISKOLA DOLGOZÓINAK PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE

összeállításunk a főiskola dolgozóinak 1979 és 1982 között végzett publikációs tevékenységéről ad számot. Egy-egy bibliográfiai tétel felvételét az döntötte el, hogy a szerző a kérdéses időpontban a főiskola alkalmazottja volt-e.

A bibliográfiai leírás az előző évkönyvben alkalmazott módszert és formát követi, attól csupán a szerkesztések, az összeállítások esetében tértünk el, ezeket most a bibliográfia második része tartalmazza. A társszerzős tanulmányok szerzőnként külön-külön is szerepelnek.

Az önállóan megjelent munkáknál a szerző és a cím után a megjelenés helyét, idejét, a kiadót és a lapszámot tüntettük fel, míg a periodikák esetében a folyóiratcikk címét az egyenlőség jel után a folyóirat címe és a megjelenési adatok követik.

A gyakrabban előforduló tanulmánykötetek rövidítései:

Dialektológiai szimpozion Dialektológiai szimpozion. Szombathely, 1982. március 25—27. (Szerk.: Szabó Géza, Molnár Zoltán). Veszprém 1982, 2291. A V E A B Értesítő 1982. 2. száma.

A Szombathelyi Tanárképző Főiskola és a Maribori Egyetem Pedagógiai Akadémiai Kara közötti együtt­működés 10. évfordulójának tiszteletére rendezett tudományos ülésszak előadásai. (1979. december 5—6.) Szerk.: Gadányi Károly, Vokacs, Zlata. (Kiad. a Szombathelyi Tanárképző Főiskola). Szombathely 1980, 200 1.

Nemzetközi szlavisztikai napok. A tudományos ülés­szakon elhangzott előadások. Szerk.: Gadányi Károly. [Kiad. a] (Szombathelyi Tanárképző Főiskola). Szombathely 1982, 233 1.

A Szombathelyi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Szerk.: Molnár Károly.

Együttműködés

Nemzetközi szláv, napok

SZTFTK

42

Tud. ülésszak A pedagógus- és közművelődési szakemberképzés hazánkban és a szomszédos országokban. A Szombat­helyi Tanárképző Főiskolán rendezett tudományos ülésszak keretében elhangzott előadások. 1980. április 24—26. Szerk.: Papp János. [Kiad. a.] (Szombathelyi Tanárképző Főiskola). Szombathely 1980, 174 1.

Vas megye földrajzi nevei Vas megye földrajzi nevei. (Szerk.: Balogh Lajos, Végh József). [Kiad. a.] Vas megyei Múzeumok Igaz­gatósága. Szombathely 1982, 839 1.

ÁGOSTON Magdolna Gondolatok a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulóján. = Jelentkezünk. 1979. 33. sz. 3-5.1. A feudalizmus társadalmi-politikai rendszere és a városi-mezővárosi polgárság Jakob Unrest történelemszemlélete tükrében. = SZTFTK. 2. 1980. 173-182.1.

BAJSZ István Similarity Relationship of Apple Damage for Cyclic Dynamic Loading. = Proceedings of the II. International Conference on physical properties of agricultural materials and their influence on technological processes. Gödöllő 1980. (Tomus 3.) 1—5.1. (Ism. lapsz.) Sérülés-relaxáció - és kúszásgörbék matematikai elemzése, ismételt, lökésszerű terhelések esetén. = SZTFTK. 3. 1983. 327-362.1. Társszerző: Kiss Miklós

BALOGH Emma A Szombathelyi Tanárképző Főiskola I. évfolyamos hallgatói világnézeti-politikai tudatának néhány jellemző vonása. = SZTFTK. 3.1982. 5-13.1. Társszerzők: Bozóki József, Konkoliné Batha Éva

BATKI Jenőné Urbán Ernő nyelvéről. = Vasi Szemle. 1979. 1. sz. 89-94.1. A névelő használatának néhány kérdése a beszélt nyelvben. = SZTFTK. 2. 1980. 123-130.1.

BÉKEFI Antal A bakonyi pásztorok zenei élete II. Népi hangszerek, hangszeres zene. = A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei. 1978. 13. sz. 335—438.1. Szlovéniai magyar népdalok. = Együttműködés. 45—66.1. Arbeitslieder aus den Marmorbrüchen im Gerecse—Gebirge. = Studia Musicologica Academiae ScientiarumHungaricae 20. 1978. [1980.] 183-211.1.

BENKE Éva Csillagok csillaga. = Jelentkezünk. 1979. 33. sz. 78-94.1.

43

Teledidaktika a közművelődés szolgálatában. = Tud. ülésszak. 153-158.1. Társszerzők: Csider Sándor, Szabó Árpád, Szabóné Molnár Anna

BERNJAK, Elizabeta Prevod ucnega nacrta za madzarski jezik in knjizevnost za I. in II. letnik usmerjenega izobrazevanja — dvojezicni program. Lj . 10. 1982. Prevod ucnega na&ta za madzarski jezik za osnovo solo v slovenski jezik. Lj . 11. 1982. Prevod ucnega nacrta za madzarski jezik kot jezik okolja v slovenski jezik. Lj . 13. 1982. Prilagojeni ucni nacrt za umetnostno vzgojo, s posebnim poudarkom na madzarsko umetnost.Lj. 14. 1982.

BOGNÁR. Stefánia Korszerűsítési lehetőségek a főiskolai matematikaoktatásban = Tud. ülésszak. 62-73.1.

A szélsőérték tanításának problémái. = SZTFTK. 3. 1982. 129-146.1.

BOKOR József Bemutató tanítással együtt. = Köznevelés. 1979.4. sz. 8.1. Egy anyanyelvi szabadegyetem Vas megyében. = Módszertani Műhely. 1979. 1. sz. 95-101.1. Társszerzők: Guttmann Miklós, Vörös Ottó Lépéshátrányban. = Köznevelés. 1979. 5. sz. 9.1. A tájszókészlet változása Sopronhorpácson és Sopronkövesden. = Magyar Nyelvőr. 1979. 3. sz. 346-353.1. A tanítók anyanyelvi képzése és a szövegelemzés. = Felsőoktatási Szemle. 1979. 12. sz. 747-750. 1. Adatok és megjegyzések Vas megye mai utónéwálasztásához. = Vasi Szemle. 1980. 2. 212-220.1. Differenciálni kell. = Pedagógusok Lapja. 1980. június 14. 7.1. Egy tájszókészlettani felmérés néhány tanulsága. = Magyar Nyelv. 1980. 1. sz. 88-91.1. Sopronkövesd. (Győr-Sopron megye.) = Szabó Géza: A magyar nyelvjárások. Bp. 1980, Tankönyvkiadó. 145-146.1. A tájszókészlet változása két Répce-melléki faluban. = SZTFTK. 2. 1980. 87-100.1. A tanár—diák viszony helyzete főiskolánkon egy felmérés tükrében. = Magunknak— magunkról. 3. 1980.44 1. Társszerző: Kovács József Elsőéves főiskolai hallgatók hivatástudata a pályaválasztás előzményei és motívumai tükrében. = Vasi Szemle. 1981. 4. sz. 514-526.1. Társszerző: Kovács József Elsőéves hallgatóink hivatástudata egy felmérés tükrében. = Magunknak — magunkról. 7. 1981. 34 1. Társszerző: Kovács József A szókészlet, a szókincs és az általános iskolai anyanyelvi nevelés. = Pedagógiai írások.

44

1981. (11. sz.) 16-25.1. A tanár-diák viszony helyzete a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. = Felsőoktatási Szemle. 1981. 5. sz. 304-308.1. Társszerző: Kovács József Azárté*-zés állapota és mozgása Sopronkövesd nyelvjárásában. = Magyar Nyelv. 1981. 3. sz. 347-352.1. A beszédszövegen alapuló szókészlettani vizsgálatok kérdéséhez. = Dialektológiai szimpozion. 175—178.1. Egy induló évfolyam beszédállapota a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. = Felső­oktatási Szemle. 1982. 6. sz. 378-383.1. Társszerző: Kovács József Helyzetkép hallgatóink közéleti, társadalmi tevékenységéről. = Magunknak — magunk­ról. 10. 1982. 38 1. Társszerző: Kovács József Mutató. = Vas megye földrajzi nevei. 565—839.1. Társszerzők: Guttmann Miklós, Vörös Ottó A névanyag. = Vas megye földrajzi nevei. 77-79.; 116-119.; 255-257.; 267-269.1. A tanárképző főiskolák általános nyelvészeti anyaga. = Felsőoktatási Szemle. 1982. 7-8. sz. 481-484.1. Vas megye földrajzi közneveinek értelmezése. = Vas megye földrajzi nevei. 31—38.1. Társszerzők: Guttmann Miklós, Vörös Ottó

BOZÓKI József A Szombathelyi Tanárképző Főiskola I. évfolyamos hallgatói világnézeti-politikai tudatának néhány jellemző vonása. = SZTFTK. 3. 1982. 5—13.1. Társszerzők: Balogh Emma, Konkoliné Batha Éva

BŐDEY Imre A fiatal oktatók helyzete. = Felsőoktatási Szemle. 1980. 7-8. sz. 411-325.1. Társszerző: Horváth Margit

ízlésformálás és a közművelődés. = Tud. ülésszak. 133—139.1.

BŐSZE László Futásszeretetből vállalt edzések kialakítója. = Vasi Módszertan. 1982. május-20—21.1. OptimáÜs terhelés problémái az iskolai testnevelésben. = SZTFTK. 3. 1982. 309-326.1.

Szakcikkismertetés. = Vasi Módszertan. 1982. május. 17—18.1.

CSIDER Sándor Klubtalálkozók. = Népművelés. 1979. 8. sz. 6.1. Kulcsszerepben a népművelő. = Népművelés. 1980. 3. sz. 6—7.1. Teledidaktika a közművelődés szolgálatában. = Tud. ülésszak. 153—158.1. Társszerzők: Benke Éva, Szabó Árpád, Szabóné Molnár Anna

45

CSUTI Sándor

DONCSECZ Ibolya

Rábavidéki szlovén kéziratok. = Nemzetközi szláv, napok. 178—181.1.

ERDEI Mihály Rol i meszto grammat'iki v podgotovke ruszisztov v pedinszt'itut'e. = Metodicseszkij szbornik dija prepodavat'elej ruszkogo jazüka. Budapest 1979, 17-22.1.>. A kétnyelvűség néhány problémája. = Együttműködés. 27—32.1. Orosz—magyar szakszótár és szöveggyűjtemény népművelés és könyvtár szakos hallga­tók számára. Bp. 1980, Tankönyvkiadó. 121 1. 0 vlogi materinscina pri vzgoji. = Narodna Novine. 1981. IV. 9. 7.1. Társszerző: Gadányi Károly A nyelvtanulás és a tanuló. = Nemzetközi szláv, napok. 188—192.1. Obucsenyije inosztrannomu jaziku i licsnoszty ucsasegosztja. = Tyeziszi dokladov i szoobscsenyij. Prága 1982, 273-274.1. FERCSIK Erzsébet Hévizgyörk község ragadványnevei. Kiad. az E L T E Magyar Nyelvészeti Tanszék­csoport Névkutató Munkaközössége. Bp. 1982, 56 1. (Magyar Személynévi Adattárak 46.) FERENCZI Zsuzsa Főiskolások szakkönyvtári gyakorlaton. = Könyvtáros. 1980. 2. sz. 64.1. Kőhalmi Béla és a magyar bibliográfia. = SZTFTK. 2. 1980. 149-262.1. A tájékoztatás oktatásának módszereiről. = Tud. ülésszak. 140—146.1. A tájékoztató munka alapjai. = Könyvtárkezelői ismeretek. Bp. 1981, OSZK — K M K . 197-215.1. Tíz kérdés, tíz megoldás. = Könyvtáros. 1981. 4. sz. 201-206.1.; 5. sz. 274-279.1. Gondolatjelek közt: A külföldi Hungarika-irodalom kurrens bibliográfiai feltárásáról. = Könyvtári Figyelő. 1982. 2. sz. 148-150.1. Az olvasók kérdései. = Könyvtáros. 1982. 4. sz. 205-207.1. GADÁNYI Károly A jugoszláviai gyermek- és iíjúsági irodalom. = Együttműködés. 97—102.1. Az óorosz nyelvemlékekben előforduló színjelölésekről. = SZTFTK. 2. 1980. 147-160.1. I. Cankar szóhasználata. = Slavistiína revija. Ljubljana. I. 1981. 48—54.1. Múltszázadbeli szlovén kéziratok nyelvi sajátosságai. Ljubljana. 1981. Jezik in slovstvo 5. 18-26.1. O vlogi materinscine pri vzgoji. = Narodne Novine. 1981. IV. 9. 7.1. Társszerző: Erdei Mihály Dvanaest pjesama. = Üíivot. 7-8. Sarajevo 1982. 65-70.1. Társszerző: Mate Simundic' 46

Frazeologizmi s pridevniki, ki v ruskem jeziku pomenijo barvo. = Nemzetközi szláv, napok. 95-100.1. A melléknevek egy lexikai csoportja a nyugat-dunántúli „ca" horvát nyelvjárásban (összevetve az irodalmi normával). = Nemzetközi szláv, napok. 160—171.1.

GÁL László Sportszerű gondolkodás és magatartásmód a 14—21 éves iskolai tanulóknál. = A Test­nevelés Tanítása. 1981. 5. sz. 24-25.1.

A sportágválasztás és sportágváltoztatás indítékai. = SZTFTK. 3. 1982. 153-272.1.

GÁSPÁR Mihály Az egyesületi sportpszichológus tevékenységének gyakorlati lehetőségei. = Vasi Mód­szertan. 1982. szeptember. 4—8.1. A kiválasztás és az igényszint kapcsolata a női versenytornában. = SZTFTK. 3. 1982. 273-293.1.

Társszerző: Kővári József

G E L L E Lászlóné A szabadságjogok a kapitalizmusban és a szocializmusban. (A téma oktatásának néhány módszertani kérdése.) = V E A B Értesítő. 1980. 2. sz. 112—115.1. Kedrov: Lenin gondolati műhelyéből. Ismertetés. - Propagandista. 1981. 4. sz. 166—169.1. Filoszofszko-metodologicseszkije problemi szpecialnih nauk. Leningrád Nauka. 1979. Ismertetés. A szaktudományok filozófiai-metodológiai problémái. = Propagandista. 1982. l . sz . 171-175.1. GERENDÁS Ágota

Az orosz szakszövegek grammatikai jellemzői. = Nemzetközi szláv, napok. 88—94.1.

GODA Imre Az Erkel Kórus jubileumán. = Vasi Szemle. 1979. 4. sz. 543—554.1. Irodalmi olvasókönyv az általános iskola 6. osztálya számára. Bp. 1981, Tankönyv­kiadó. 348 1.

Társszerzők: Horváth Zsuzsa, Boda Edit

GUTTER József Az emberi teljesség mint eszmény és realitás. = Propagandista. 1981. 4. sz. Filozófia — kezdőknek. = Vasi Propagandista. 1981. 3. sz. 153—156.1. Intézményrendszer és művelődés. = Népművelés. 1981. 2. sz. 22—23.1. Közösség-művelődés-felelősség. = Vasi Propagandista. 1981. 1. sz. 105—125.1. Munka és művelődés. = Szakszervezeti Szemle. 1981. 4. sz. Munka-művelődés-szabadság. = Módszertani Füzetek. 1981. 1. sz. 3-19.1. A művelődés mint az egyén szabadságharca. = Vasi Propagandista. 1981. 4. sz. Politika és művelődés. = Propagandista. 1981. 1. sz. 85-93.1. A társadalmi feltételeink újszerűsége és a marxista propaganda szerepe. = Vasi Propagandista. 1982. 2. sz. 171-182.1.

47

Í

Történelem és emberi teljesség. = Pedagógiai írások. 1981. (11. sz.) 26—48.1. Tudomány és művelődés. = Pedagógiai Szemle. 1981. 6. sz. 483-490.1. A tudomány szerepe a személyiség szocializációjában és kibontakoztatásában. = V E A B Értesítő. 1981. 3. sz. 293-302.1. K i miért tanul? = Propagandista. 1982. 6. sz. 56-68.1. A kultúra, a civilizáció fogalmának értelmezése és az ideológiai harc. = Pedagógiai írások. 1982. (12. sz.) 163-172.1. A művelődés ösztönzése — társadalmi tudat. = Vasi Propagadista. 1982. 1. sz. 127-134.1. A művelődés ösztönzésének szerepe és módszerei. = Szakszervezeti Szemle. 1982. 3. sz. 51-58.1. A történeti szemlélet és a hatékonyság összefüggése a marxista propagandában. = Vasi Propagandista. 1982. 2. sz. 165-179.1. Somogyi Zoltán: Az állampolgár szabadsága Platóntól Hegelig. Bp. 1981. Kossuth Kiadó.

Ismertetés: Pedagógiai Szemle. 1982. 2. sz. 170-171.1.

GUTTMANN Miklós Egy anyanyelvi szabadegyetem Vas megyében. = Módszertani Műhely. 1979. 1. sz. 95-101.1. Társszerző: Bokor József, Vörös Ottó A magyartanárok továbbképzéséről. = Módszertani Közlemények. 1979. 3. sz. 180-183.1. Néhány gondolat az óvodai anyanyelvi nevelésről. = Óvodai Nevelés. 1979. 3. sz. 100-102.1. Hangtani vizsgálatok az általános iskolások nyelvhasználatában Vas megyében. = SZTFTK. 2. 1980. 55-70.1. Nárai (Vas megye). = Szabó Géza: A mai magyar nyelvjárások. Bp. 1980, Tankönyv­kiadó. 150-153.1. Vas megyei általános iskolások nyelvének hangtani vizsgálata. = Vizsgálatok az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés gazdagítása érdekében. Szerk.: Nagy J. József. Jászberény 1981. 251-268.1. A Vas megyei általános iskolások zár S-zéséről. = Vasi Szemle. 1981. 2. sz. 214—221.1. Mutató. = Vas megye földrajzi nevei. 565—839.1. Társszerzők: Bokor József, Vörös Ottó A névanyag. = Vas megye földrajzi nevei. 66-68.; 72-74.; 86-87.; 97-99.; 108-112.; 115-116.; 121-122.; 127-159.; 162-165.; 167-174.; 177-178.; 183-185.; 495-496.; 498-516.; 530-533.; 542-544.1. A nyelvi-nyelvjárási környezet és az általános iskolai tanulók nyelvhasználata Vas megyében. = Dialektológiai szimpozion. 63—66.1. Szlovén szókészleti egységek muravidéki magyar anyanyelvű főiskolai hallgatók nyelv­használatában. = Nemzetközi szláv, napok. 116—120.1. Vas megye földrajzi közneveinek értelmezése. = Vas megye földrajzi nevei. 31—38.1. Társszerzők: Bokor József, Vörös Ottó

48

HAJNIKNÉ Bálint Julianna Szombathely felső tagozatos tanulóinak szabadidő-felhasználása, testi és szellemi kulturáltsága. = Vasi Szemle. 1980. 2. sz. 197-211.1. Társszerző :Pappné Ádám Györgyi A számítástudomány elemei az általános iskolai matematika tanárképzésben. = Felső­oktatási Szemle. 1981. 7-8. sz. 493-501.1. Társszerző: Pappné Ádám Györgyi A Numerikus és gépi módszerek című tárgy szerepe az általános iskolai matematika tanárképzésben. = SZTFTK. 3. 1982. 147-165.1. Társszerző: Pappné Ádám Györgyi

HORVÁTH Jenő Rendszer, dialektika, történetiség. = Vasi Propagandista. 1979. 3. sz. 7—14. Lj= V E A B Értesítő. 1979. 1. sz. A dialektikus szemlélet kialakításának módszere a rendszereimélét és a dialektika néhány összefüggése alapján. = V E A B Értesítő. 1980. 2. sz. 116-121.1. Polgári gazdasági világmodellek kritikájához. = Vasi Propagandista. 1981. 3. sz. 37-47.1.

Totalitás, rendszer, történetiség. = Vasi Propagandista, 1982. 2. sz. 162—164.1.

HORVÁTH Margit Az elmélet és a gyakorlat egysége. = Népművelés. 1979. 8. sz. 16—17.1. Az elsőévesi hallgatók igényszintje és teljesítménye. = Felsőoktatási Szemle. 1979. 2. sz. 95-100.1. Közművelődés szakos I. éves hallgatók pályaindítékai és aspirációi. = Kultúra és Közösség. 1979. 4. sz. 5-18.1. Szükséglet, motiváció, művelődés. = Tud. ülésszak. 116—121.1. A fiatal oktatók helyzete. = Felsőoktatási Szemle. 1980. 7-8. sz. 411-415.1. Társszerző: Bödey Imre Nemzetközi tanácskozás. = Népművelés. 1980. 8. sz. 19—20.1. Az első éves hallgatók igényszintje és teljesítménye. = Pedagógiai látókör 3. Szerk.: Balázs M . , Karlovich J. Bp. 1981, Tankönyvkiadó. 90-99.1. 20 éves a népművelőképzés Szombathelyen. = Vasi Szemle. 1982. 4. sz. 517—531.1. Nevelés a hivatásra. (A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán folyó népművelő­képzésről.) = Kultúra és Közösség. 1982. 1-2. sz. 11—22.1. Társszerző: Szalay László

Vizsga, teljesítmény, értékelés. = Pedagógusképzés. 1982. 1. sz. 146—157.1.

HORVÁTH Rezső A videofelvételek komplex felhasználásának lehetősége a pedagógusképzésben. = Kép­magnetofon alkalmazása a pedagógusképzésben és továbbképzésben. Veszprém 1981, OOK. 33-60.1. Társszerzők: Orosz Sándor, Pehi László A karvezetés oktatásának didaktikai alapjai. = SZTFTK. 3.1982. 179-202.1.

49

I

HORVÁTH Rezsőné

A teledidaktika alkalmazása a pedagógiában. = Tud. ülésszak. 58—61.1.

HORVÁTH Sándor Az általános iskolai alsó tagozatos tanulók félelemérzései és szorongásai. A Csapi Általános Iskola és Diákotthon cigánytanulóinak vizsgálati anyaga. = A cigány­gyermekek nevelése-oktatása. (Nemzetközi Tudományos Konferencia) Pécs. 1979. február 15-17. [Kiad. az] OM Tudományegyetemi és Tanárképző Főiskolai Osztálya. [Bp.] (1979), 101—106.1. A figyelem mennyiségi-minőségi mutatójának és az intelligenciának korrelációja a tanulmányi eredménnyel. = SZTFTK. 3.1982. 61-79.1. IGLÓI László Testnevelés a számok tükrében. = A Testnevelés Tanítása. 1980. 3. sz. 78—80.1. Társszerző: Iglói Lászlóné Fizikai képességek változása 14—18 éves korosztályban. Kézirat. Vas megyei Peda­gógus Továbbképző Kabinet. 1981, 55 1. A sportmozgások hatásmechanizmusa. = Fizikai képességek fejlesztése. Kiegészítő jegyzet a Testneveléselmélet c. tárgyhoz. Szombathelyi Tanárképző Főiskola. 1981, 1-12.1. Teljesítménytesztes mérés tapasztalatai. = V E A B Értesítő. 1981. 3. sz. 321-328.1. Munka — testnevelés — fizikai képesség. = Pedagógiai írások. 1982. (12. sz.) 5—24.1. Tehetséggel dolgozni csak megszállottként lehet. = Vasi Módszertan. 1982. szep­tember. 14-15.1.

IKER János Tananyagstruktúra vizsgálat információhordozók készítéséhez. (Ált. iskola matematika). Kézirat az OOK-ban. 1980,105 1. Kiegészítő jegyzet a matematika tanításához. Szombathelyi Tanárképző Főiskola. 1981,80 1. Az általános iskolai matematika tanterv struktúrájáról. = SZTFTK. 3. 1982. 111-128.1. A kombinatorikus gondolkodásmód fejlesztésének lehetőségei 6. osztályban. = A Matematika Tanítása. 1982. 6. sz. 166-170.1.

JÁGER Józsefné Országismereti elemek a Nyelv és stílusgyakorlatok c. tárgy oktatásában. = Nemzetközi szláv, napok. 212-219.1.

JÁKI Tibor A Haladás Dal- és önképző Egyesület története. = V E A B Értesítő. 1980. 1. sz. 257-275.1. A Haladás Dal- és önképző Egyesület története. = Vasi Szemle. 1981. 1. sz. 131_144. i .

50

KIRÁLY Zoltán Oktatástechnológiai speciálkollégium kérdései főiskolán. = Audiovizuális Közle­mények. 1979. 1. sz. 34-47.1.

KISS Gyula

Műemlékvédelem és honismeret. = Vasi Honismereti Közlemények. 1980. 2. sz.

K O C Z K A Imre Egy videofelvétel készítésének és felhasználásának lehetőségei főiskolánkon. = A Test­nevelés Tanítása. 1982. 4. sz. 128-129.1. KONKOLI Alajosné A speciális kollégiumok eredményei és továbbfejlesztésük lehetőségei. = Tud. ülésszak. 74-78.1. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola I. évfolyamos hallgatói világnézeti-politikai tudatának néhány jellemző vonása egy felmérés tükrében. = V E A B Értesítő. 1980. 2. sz. 82-87.1. A Szombathelyi Tanárképző Főiskola I. évfolyamos hallgatói világnézeti-politikai tudatának néhány jellemző vonása. = SZTFTK. 3. 1982. 5-13.1. Társszerzők: Balogh Emma, Bozóki József

KOVÁCS József Albérletes és bejáró hallgatóink helyzete egy felmérés tükrében. = Magunknak — magunkról 1. 1979. 20 1. Neves nemescsói pietista tanító-prédikátorok. = V E A B Értesítő. 1979. 5. sz. 49—55.1. Társszerző: Molnár Károly A személyiség fogalma megismerésének pedagógiai, pszichológiai módszerei. = Mód­szertani Füzetek 1979.1-2. sz. 43-155.1. A balkezes gyermekről. = A Tanító. 1980. 12. sz. 21.1. Elemző eljárások a felsőoktatási nevelőmunkában. = Tud. ülésszak. 89—94.1. A személyiség megismerésének módszerei a nevelési folyamatban. = Módszertani Füzetek. 1980. 3. sz. 1-94.1. Társszerző: Horváth József A tanár—diák viszony helyzete főiskolánkon egy felmérés tükrében. = Magunknak — magunkról. 3. 1980. 44 1. Társszerző: Bokor József Elsőéves főiskolai hallgatók hivatástudata a pályaválasztás előzményei és motívumai tükrében. = Vasi Szemle. 1981. 4. sz. 514-526.1. Társszerző: Bokor József Elsőéves hallgatóink hivatástudata egy felmérés tükrében. = Magunknak — magunkról. 7. 1981. 341. Társszerző: Bokor József A tanár—diák viszony helyzete a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. = Felsőoktatási Szemle. 1981. 5. sz. 304-309.1. Társszerző: Bokor József

51

Egy induló évfolyam beszédállapota a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. = Felső­oktatási Szemle. 1982. 6. sz. 378-383.1. Társszerző: Bokor József Helyzetkép hallgatóink közéleti, társadalmi tevékenységéről. = Magunknak -magunkról. 10.1982. 381. Társszerző: Bokor József Az iskolaérettségi vizsgálatok szerepe pedagógiai szakkollégista hallgatóink hivatásra való felkészítésében. = SZTFTK. 3. 1982.105-110.1. Lelkiismeretesen—felelősséggel! = A Tanító. 1982. 5. sz. 11.1.

KOVÁCS Lajos Az iskola demokráciája — a demokrácia iskolája. = Társadalmi Szemle. 1982. 8—9. sz. 121-130.1. Nehéz hűség. A megyei oktatásirányítás korszerűsítésének problémái. Bp. 1982, Tan­könyvkiadó. 2281.

KOVÁCS Mária A gyermekkönyvtár és a gyermekkönyvtáros napjaink valóságában. = Hivatása: könyv­táros. Egy pálya örömei és gondjai Pest megyei tapasztalatok tükrében. Bp. — Szent­endre 1978, O S Z K - K M K , PMMKK. 95-104.1. A gyermekkönyvtárak helye a könyvtári ellátás rendszerében. = A gyermekkönyvtári munka. Bp. 1979, NPI. 27-42.1. A hazai gyermekkönyvtárak története a felszabadulástól napjainkig. = A gyermek­könyvtári munka. Bp. 1979, NPI. 19-23.1. Könyvtári gyakorlatok a könyvtárosképzésben. Bp. 1979, OSZK—KMK. 59 1. Társszerző: Puskás Sándorné Többkönyvű oktatás az általános iskolában. = Tud. ülésszak. 147—152.1. Tájékoztatási feladatok a gyermekkönyvtárakban az új tantervek tükrében. = Könyv­táros. 1982. 7. sz. 380-383.1.

KŐVÁRI József Sport és kiválasztás. = Vasi Módszertan. 1981. 2. sz. 6—9.1. A kiválasztás és az igényszint kapcsolata a női versenytornában. = SZTFTK. 3. 1982. 173-294.1.

Társszerző: Gáspár Mihály

KRAJCZÁR Károly Korszerű óravezetés a szlovén nyelv oktatásában. = Nemzetközi szláv, napok. 203-211.1. KRISTÓF László Erőfejlesztés az általános iskolában. = A Testnevelés Tanítása. 1981. 2. sz. 58—61.1. Fizikai képességek fejlesztése. Kiegészítő jegyzet a Testneveléselmélet c. tárgyhoz. Szombathelyi Tanárképző Főiskola. 1981, 12-73.1. Kiválasztás a kosárlabdában. = Vasi Módszertan. 1981. 2. sz. 10—14.1.

52

Képességfejlesztés az általános iskolai testnevelési órán. = SZTFTK. 3. 1982. 195-308.1. A sokoldalú képességfejlesztés és kölcsönhatásuk az általános iskolában. = A Test­nevelés Tanítása. 1982.1. sz. 10-13.1.

Szakcikkismertetés. = Vasi Módszertan. 1982. szeptember. 12—14.1.

KUTAS Józsefné Beszámoló az észak-dunántúli tagcsoport munkájáról. = Parlandó. 1979. 11. sz. 16-27.1.

Apám a fiatal Bartókról. = Az Ének-zene Tanítása. 1982. 3. sz. 134.1.

LAKATOS Lajos A magyar nyelvi lektori munka tapasztalatai. = Együttműködés. 81—86.1. Az orosz írástanítás problémái. = Nemzetközi szláv, napok. 220—225.1. LANDGRAFNÉ Mózer Ibolya

Claudius társadalompolitikájának néhány kérdése. = SZTFTK. 2. 1980. 161-172.1.

LŐRINCZY Huba Bori Imre: Krúdy Gyula. Újvidék-Bp. 1978. Forum-Szépirod. Kiadó. Ismertetés. = Életünk. 1979. 7. sz. 591-596.1. A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Bp. 1977, Kossuth Kiadó. Ismertetés. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1979. 1. sz. 108—111.1. Mándy Iván: A trafik. Bp. 1979, Magvető. Ismertetés. = Életünk. 1979. 8. sz. 696-698.1. Palotai Erzsi: Karambol. Bp. 1978 , Szépirod. Kiadó. Ismertetés. = Életünk. 1979. 3. sz. 218-220.1. Rónay György: Balassitól Adyig. Bp. 1978, Magvető. Ismertetés. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1979. 3. sz. 329-332.1. Szalay Károly: Humor és szatíra Mikszáth korában. Bp. 1977, Magvető. Ismertetés. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1979. 4. sz. 509—510.1. Széles Klára: Reviczky Gyula poétikája és az új magyar líra. Bp. 1976, Akad. Kiadó. Ismertetés. = Irodalomtörténet. 1979. 2. sz. 466^471.1. Török Endre: Lev Tolsztoj. Világtudat és regényforma. Bp. 1979, Akad. Kiadó. Ismertetés. = Életünk. 1979. 12. sz. 1072-1075.1. Török Gyula: Ikrek. Bp. 1968, Szépirod. Kiadó. Ismertetés. Pszichologizmus és érzelmesség. Egy tétova kísérlet regénydokumentuma. Török Gyula: Ikrek. = Életünk. 1979.1-2. sz. 86-94.1. Ambrus Zoltán: Solus eris. Ismertetés. A tézisek vallomása. Ambrus Zoltán: Solus eris. = SZTFTK. 2. 1980. 3-15.1. Bolya Péter: A felelős. [ Novellaciklus. ] Bp. 1979, Szépirod. Kiadó. Ismertetés. Variációk egy témára. Bolya Péter: A veréb századik lépése. — A felelős. = Életünk. 1980. 7. sz. 599-602.1.

53

Nagy Endre: Modern művészet — szociális művészet. Adalékok a marxista esztétikai gondolkodás és kritika magyarországi kezdeteihez. Bp. (1977), Magvető. Ismertetés. = Irodalomtörténet. 1980. 1. sz. 186-291.1. Nóvák Zoltán: A Vasárnap Társaság. Bp. 1979, Kossuth Kiadó. Ismertetés. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1980. 2. sz. 222—224.1. Sükösd Mihály: Közelítések. Bp. 1979, Szépirod. Kiadó. Ismertetés. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1980. 3. sz. 385-393.1. Takáts Gyula: Polgarjelöltek. + Színház az „Ezüst Kancsó"-ban. Regények. Bp. 1979, Magvető. Ismertetés. Kisvárosok lelki kelepcéi. Takáts Gyula: Polgárjelöltek — Színház az „Ezüst Kancsó"-ban. = Életünk. 1980. 8. sz. 699-702.1. Tóth Judit: Kifutópálya. Regény. Bp. 1980, Szépirod. Kiadó. Ismertetés. Út "-az identitás felé. Tóth Judit: Kifutópálya. = Életünk. 1980. 9. sz. 794-797.1. A gyermekség és felnőttkor elégiái. A novellista Török Gyula. = Új írás. 1981. 8. sz. 70-81.1. Reviczky Gyula szépprózai öröksége. = Irodalomtörténet. 1981. 1. sz. 36—63.1. Ambrus Zoltán: A gyanú. Ismertetés. A szkepszis és az ironizált rezignáció könyvei. Az író születésének 120. és halálának 50. évfordulójára. Ambrus Zoltán két regényéről. A gyanú, őszi napsugár. = Életünk. 1981. 12. sz. 1111-1120.1. Ambrus Zoltán: Midas király. Ismertetés. A századvég arany embere. Ambrus Zoltán: Midas király. = Irodalom­történeti Közlemények. 1981. 3. sz. 276-289.1. Ambrus Zoltán: Őszi napsugár. Ismertetés. A szkepszis és az ironizált rezignáció könyvei. Az író születésének 120. és halálának 50. évfordulójára. Ambrus Zoltán két regényéből. A gyanú, őszi napsugár. = Életünk 1981. 12. sz. 1111-1120.1. Ambrus Zoltán: Solus eris. Ismertetés. A tézisek vallomása. Ambrus Zoltán Solus eris. c. regényéről. = Üj írás. 1981.5. sz. 65-73.1. Cseres Tibor: Parázna szobrok. Bp. 1980, Szépirod. Kiadó. Ismertetés. A sztochasztika kihívása és csapdái. Cseres Tibor: Parázna szobrok. -Életünk. 1981. 5. sz. 434-437.1.; = Látóhatár. 1981. 10. sz. 202-203.1. Dobozy Imre: Hatalom nélkül. Bp. 1979, Szépirod. Kiadó. Ismertetés. Igazság és szolgálat dilemmái. Dobozy Imre: Hatalom nélkül. = Életünk. 1981. 4. sz. 319-320.1. Hesse, Hermann: Csillagsors. Bp. 1980, Magvető. Ismertetés. Útban a lelki szegénységhez. Hermann Hesse: Csillagsors c. könyvéről. = Új írás. 1981. 10. sz. 91-96.1. Nyiri Kristóf: A Monarchia szellemi életéről. Bp. 1980, Gondolat. Ismertetés. Nyiri Kristóf: A monarchia szellemi életéről. = Irodalomtörténeti Közie­ményék. 1981. 1. sz. 114^117.1. A Vasárnapi Kör. Dokumentumok. Bp. 1980, Gondolat. Ismertetés. A Vasárnapi Kör. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1981. 2. sz. 229-231.1.

54

Az útvesztés és korszakváltás gyötrelmei. Gozsdu Elek regényeiről. =Új írás. 1982. 3. sz. 86-98.1. „Akarom: tisztán lássatok". Tudományos ülésszak Ady Endre születésének 100. év­fordulóján. Szerk. Csáky Edit. Bp. 1980, Akad. Kiadó. 2611. Ismertetés. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1981. 5-6. sz. 698-701.1. Bolya Péter: A védőirat. Bp. 1981, Magvető. 1381. Ismertetés. Patthelyzetben. = Űj írás. 1982. 6. sz. 111-113.1. Bori Imre: Varázslók és mákvirágok. Tanulmányok. Újvidék 1979, Forum. 359 1. Ismertetés. = Irodalomtörténeti Közlemények. 1982. 3. sz. 382—385. L Jékely Zoltán: Édes teher. Kisregény és novellák. Bp. 1982, Szépirod. Kiadó. 2911. Ismertetés. Játékok szerelemmel, halállal. = Életünk. 1982. 9. sz. 853-857.1.

MÉSZÁROS Gábor A Tanácsköztársaság művelődési-oktatási tevékenysége Vas megyében. = Vasi Propagandista. 1979. 1-2. sz. 116-126.1.

MOLNÁR Károly Felszabadulás utáni közoktatás-történetünk vázlata. = V E A B Értesítő. 1979. 5. sz. 117-125.1. H.A. Francke pedagógiai törekvései és hatása Magyarországon. = V E A B Értesítő. 1979. 5. sz. 23-35.1. Meditációk Vas megye középkori iskoláiról. = V E A B Értesítő. 1979. 5. sz. 7-21.1. Nevelésügyünk a Tanácsköztársaság idején. = Jelentkezünk. 1979. 33. sz. 6—17.1. Nevelésügyünk a Tanácsköztársaság idején. = V E A B Értesítő. 1979. 5. sz. 57—67.1. Neves nemescsói pietista tanító-prédikátorok. = V E A B Értesítő. 1979. 5. sz. 49—55.1. Társszerző: Kovács József A Tanácsköztársaság 60. évfordulójára. = V E A B Értesítő. 1979. 3. sz. 170-178.1. Adalék a társadalmi gyermekvédelem történetéhez. = SZTFTK. 2. 1980. 279-294.1. Bethlen Gábor és a Gyulafehérvári Akadémia. = Jelentkezünk. 36. sz. 146-147.1. Közoktatáspolitika. I. Házi jegyzet. Szombathelyi Tanárképző Főiskola. 1981, 791. Közoktatáspolitika. I. Tankönyvpótló házi jegyzet. Szombathelyi Tanárképző' Fő­iskola. Szombathely 1982,145 1.

MOLNÁR Zoltán Miklós Inkább gondatlanul, mint gondtalanul. = Élet és Tudomány. 1979. 10. sz. 294.1. A koncentráció néhány módszertani lehetősége az irodalomtanításban. = Módszertani Füzetek. 1979. 3. sz. 37-42.1. Krúdy stílusfája. = Magyar Nyelvőr. 1979. 2. sz. 177-185.1. Lesz? = Élet és Tudomány. 1979. 39. sz. 1241.1. Az aki és a k i ; Idézés idézésügyben; A fiúk nem a fiuk. = Új anyanyelvi kaleidoszkóp. Bp. 1980, Gondolat. 192., 248., 252.1. Annyi ház! = Élet és Tudomány. 1980. 45. sz. 1426.1. Nyelvédesanyánk. = Édes Anyanyelvünk. 1980. 4. sz. 11.1. Vizsgálatok a szombathelyi főiskolások beszédhang-használatának köréből. = SZTFTK. 2. 1980. 71-86.1. Adalékok a „ tö tö" megítéléséhez. = Magyar Nyelvőr. 1981. 2. sz. 180—184.1.

55

Csúcs. = Édes Anyanyelvünk. 1981. 3. sz. 5.1. A stílus — és képességvizsgálatról. = Magyar Nyelvőr. 1981. 4. sz. 421—432.1. Dialektológiai szimpozion. Szombathely, 1981. március 25—27. = Magyar Nyelv. 1981. l . sz . 114-116.1. Nyelvjárási hangtani elemek a szombathelyi főiskolások nyelvhasználatában. = Dialek­tológiai szimpozion. 67—70.1. Nyelvjárási szöveg Tapolcafőről. = Magyar Nyelv. 1982. 2. sz. 218—220.1.

LengyelZsolt: A gyermeknyelv. Bp. 1981, Gondolat. 343 1. Ismertetés. = Édes Anyanyelvünk. 1982. 3. sz. 16.1.

V . MOLNÁR Zoltán Analitikus feltárás a Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtárában — és a köz­ponti repertorizálás. = Könyvtáros. 1981. 2. sz. 75—76.1.

Egy elfelejtett vasi születésű Eötvös-kollégista. = Vasi Szemle. 1982. 1. sz. 133—137.1.

N A G Y Árpád Az Ungaresca Táncegyüttes története. = A Vasi Honismereti Közlemények külön­száma. 1980.47, [13] 1. Az Ungaresca Táncegyüttes története. Filmszöveg a Savaria Filmstúdió 1981-ben el­készített dokumentumfilmje forgatókönyvéhez. A népművelés gyakorlati képzés néhány problémája a IV. félévben. = SZTFTK. 3. 1982. 245-252.1. CS. N A G Y István A jövő olvasói. Bp. 1979, Tankönyvkiadó. 170, [2]1. Tudatosan olvasni! = Olvasó Nép. 1979. szeptember. 133—134.1. Héra Zoltán: A világ öt sebe. Bp. 1978, Szépirod. Kiadó. Ismertetés. = Életünk. 1979. 3. sz. 222-224.1. Juhász Ferenc: Csikóellés. Bp. 1978, Móra Kiadó. Ismertetés. Új Tükör. 1979. 12. sz. 2.1. Kormos István: Vackor az első bében. Bp. 1978, Móra Kiadó. Ismertetés. Üj Tükör. 1979. 10. sz. 2.1. Nemes Nagy Ágnes: Bors néni könyve. Bp. 1978, Móra Kiadó. Ismertetés. = Könyv és Nevelés. 1979. 1. sz. 9-11.1. = Új Tükör. 1979. 1. sz. 2.1. Takács Imre: Kísérlet, kavicsokkal. Bp. 1978, Szépirod. Kiadó. Ismertetés. = Életünk. 1979. 1-2. sz. 119-121.1. Az ifjúsági versek sorozata. = Könyv és Nevelés. 1980. 3. sz. 95—97.1. Pásztor Béla költészete. = SZTFTK. 2. 1980. 18-35.1. Ágh István: Üres bölcsőnk járása. Bp. 1979, Móra Kiadó. Ismertetés. Életünk. 1980. 2. sz. 181-184.1. Képes Géza: 225 gramm epe. Epigrammák. Bp. 1980, Magvető. Ismertetés. Életünk. 1980. 7. sz. 602-605.1. Takács Imre: Páskomi lakodalom. Verses mese. Bp. 1979, Móra Kiadó. Ismertetés. Mezei vigasságok. Takács Imre: Páskomi lakodalom. = Könyv és Nevelés. 1980. 4 -5 . sz. 149-151.1. Gyermek- és ifjúsági irodalom. 3. utánny. Bp. 1981, Tankönyvkiadó.

56

Gyermek- és ifjúsági irodalom. 4. utánny. Bp. 1982, Tankönyvkiadó. Játékos versgyakorlatok. = A Tanító. 1982. 3. sz. 15-16.1. A könyvtári foglalkozások változatai. = A Tanító. 1982. 2. sz. 16-18.1. „Jót s jól!" Kazinczy-breviárium. (Szerk. Papp János). Bp. 1981, Tankönyvkiadó. Ismertetés. , Jó t s jól!" = Életünk. 1982. 6. sz. 559-562.1. Pákolitz István: Kikerics. Versek. Bp. 1981, Magvető. Ismertetés. Pákolitz István: Kikerics. = Életünk. 1982. 7. sz. 661-663.1. Rónay György: Mondd, szereted az állatokat? Bp. 1980, Móra Kiadó. Ismertetés. Állatokról embereknek. = Könyv és Nevelés. 1982. 2. sz. 84—87.1. Tüskés Tibor: A nyugati kapu. Bp. 1981, Móra Kiadó. 2961. Ismertetés. A nyugati kapu. = Köznevelés. 1982. 31. sz. 12.1.

N A G Y László Kiesük, Sz. E. : Osznovnuje tendencii formirovanija fondov naucsnotechnicseszkij bibliotek amerikanszkih firm. = Naucsnüe Technicseszkije Biblioteki SZSZSZR. 1979. 9. sz. 31—34.1. Tömörítés (m agyar nyelven) = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 1980. 7-8. sz. 330-331.1. Könyvtáraink fejlődése (deszkriptor: innováció). = Tudományos és Műszaki Tájékoz­tatás. 1982. 1-2. sz. 1-8.1.

NÉMETH István I. Felsőfokú diplomával az alsó tagozatban. = Vasi Szemle. 1979. 2. sz. 189—201.1. Az iskolai gyakorlatok feladat- és követelményrendszere. = Magunknak — magunkról 2. 1979. 201.

NÉMETH István II. Zenei nevelés a tanítóképző és tanárképző főiskolákon. = Az Ének-zene Tanítása. 1980. l . sz . 1-6.1. Vita helyett észrevételek Tegzes György vázlataihoz. = Az Ének-zene Tanítása. 1981. 4. sz. 180-183.1. A zenei nevelés helyzete a pedagógusképzésben. = Ittzés Mihály: A zenei nevelés helyzete Magyarországon, összefoglalás az MTA-OM Zenei Nevelési Munkabizottságá­nak tevékenységéről. Bp. 1981, 74—87.1. Társszerzők: Kerecsényi László, Nagy Miklós, Tarczai Zoltán

ODOR Péter Numerikus és gépi módszerek I. Házi jegyzet. Szombathely, 1980, 60, [2] 1. házi soksz. Numerikus és gépi módszerek II. A BASIC programozási nyelv. Szombathelyi Tanár­képző Főiskola. 1981. 541. Numerikus és gépi módszerek I. Szombathelyi Tanárképző Főiskola. Szombathely 1982,2001. Numerikus és gépi módszerek II. Szombathelyi Tanárképző Főiskola. Szombathely 1982,1001. Társszerző: Pappné Ádám Györgyi

57

OROSZ Sándor A pedagógiai tevékenység mint folyamatszabályozás. = Módszertani Füzetek. 1979. 1—2. sz. 3-42.1. A tananyag elemzése, utánny. [Kiad. az] Országos Oktatástechnikai Központ. Bp. 1977, [1979], (OOK soksz.) 1081. Az integráció és a tömbösítés lehetőségei a pedagógusképzésben. = Tud. ülésszak. 49-57.1. Tanulástörvények és a tanulás irányítása. Veszprém 1980, OOK. 1181. A tömbösítés és az integrált oktatás a pedagógusképzésben. = Felsőoktatási Szemle. 1980. 7-8. sz. 405-411.1. Meditáció a pedagógiai kutatás néhány problémájáról. = Pedagógiai Szemle. 1981. 11. sz. 1031-1035.1. A videofelvételek komplex felhasználásának lehetősége a pedagógusképzésben. = Képmag­netofon alkalmazása a pedagógusképzésben és továbbképzésben. Veszprém 1981, OOK. 33-60.1. Társszerzők: Pehi László, Horváth Rezső Utószó: uo. 217-231.1.

PÁLVÖLGYI Mihály Chaplin, M . F. : Qualitiy and quantity of information. = Aslib Procced-ings. 32. köt. 2. sz. 1980. 62-67.1. Tömörítés (magyar nyelven) = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 1980. 12. sz. 521-523.1. Lin , R.: Telelirary. Library services via satellite. = Special Libraryes 70. köt. 9. sz. 1979. 363-372.1. Tömörítés (magyar nyelven) = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 1980. 7—8. sz. 331-333.1. UNESCO tezaurusz — az osztályozó rendszer és a tezaurusz kombinációjának modellje. Ismertetés. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 1981. 1. sz. 35—36.1.

PAPP János Az 1764-es pozsonyi országgyűlés paszkvillusirodalmának Vas megyei vonatkozásai. = Vasi Szemle. 1980. 1. sz. 140-147.1. Két könyvművészeti kötetről. = Békési Élet. 1980. 2. sz. 264—266.1. A Kner-könyvkiadás történetéből. (1923-1933).= SZTFTK. 2. 1980. 263-278.1. A makói József Attila Irodalmi és Művészeti Társaság története (1947-1952).= A makói József Attila Múzeum Füzetei 25. Makó 1980, 24 1. A Kner-könyvkiadás történetéből. Három év — három könyvsorozat. (1920—1922). = Békési Élet. 1981. l . sz . 37-51.1. Küldetést teljesítenek. Lendvai beszélgetés. = Új Aurora. 1981. 3. sz. 131—133.1. Hol áll és merre tart a világ könyvművészete. Impressziók a lipcsei világkiállításról. = Új Auróra. 1982. 3. sz. 43-48.1. A Kner-könyvkiadás történetéből. Az alapítástól a beérkezésig. (1882—1907). = Békési Élet. 1982. 2. sz. 174-179.1.

58

PAPP Tibor Az oktatástechnológia oktatása főiskolán. 37-40.1. Társszerző: Szelle Ferenc

= Audiovizuális Közlemények. 1979. 1. sz.

PAPPNÉ Ádám Györgyi Szombathely felső tagozatos tanulóinak szabadidő-felhasználása, testi és szellemi kultu­ráltsága. = Vasi Szemle. 1980. 2. sz. 197-211. 1. Társszerző: Hajnikné Bálint Julianna A számítástudomány elemei az általános iskolai matematika tanárképzésben. = Felsőokta­tási Szemle. 1981. 7-8. sz. 493-501.1. Társszerző: Hajnikné Bálint Julianna A tanulói munka ellenőrzése a matematika órán. = Pedagógiai írások. 1981. (11. sz.) 79-85.1. Feleletválasztásos kérdéssorok matematikai logikából Magiszter típusú oktatógépre. = SZTFTK. 3. 1982. 165-178.1. Társszerző: Poócza József Numerikus és gépi módszerek. II. Szombathelyi Tanárképző Főiskola. Szombathely 1982, 1001. Társszerző: Odor Péter A „Numerikus és gépi módszerek" című tárgy szerepe az általános iskolai matematika tanárképzésben. = SZTFTK. 3. 1982. 147-165.1. Társszerző: Hajnikné Bálint Julianna

PEHI László A videofelvételek készítésének alapjai. Veszprém 1980, [1981 ], OOK. 871. A videofelvételek komplex felhasználásának lehetősége a pedagógusképzésben. = Képmag­netofon alkalmazása a pedagógusképzésben és továbbképzésben. Veszprém 1981, OOK. 33-60.1.

Társszerzők: Orosz Sándor, Horváth Rezső

PESTI József A fészkesvirágzatú növények nektáriumainak anatómiája. = SZTFTK. 3. 1982. 527-552.1. POLGÁR Béla

Rongylabdától a S U - D I - K A - i g . = Vasi Módszertan. 1981. 1. sz. 16-19.1.

POÓCZA József Feleletválasztásos kérdéssorok matematikai logikából Magiszter típusú oktatógépre. = SZTFTK. 3. 1982. 165-178.1. Társszerző: Pappné Ádám Györgyi RÉTFALVI Gábor A népiskolai iskolai könyvtárügy kezdetei Vas megyében a dualizmus első időszakában. = SZTFTK. 2. 1980. 235-248.1.

59

Egy megye népiskolai könyvtárainak állománya a dualizmus első korszakában. = Könyv­táros. 1982. 7. sz. 423-427.1.

SEBESTYÉN József Beszámoló a Tanárképző Főiskolák 1979. évi Országos Matematikai Tanulmányi Verse­nyéről. = Matematika Tanítása. 1980. 1. sz. 13-20.1.

SIMON V . Péter Die Geschichte der sozialdemokratischen Arbeiterbewegung im ehemaligen Königreich Ungarn 1868 bis 1896. = Arbeiterbewegung und Arbeiterdichtung. Stuttgart 1979, Bei-trage zur Geschichte der Sozialdemokratischen Arbeiterbewegung im Studenten-, Kárpá­tén- und Donauraum. Folge 2. 61—74.1. Gottlieb August Wimmer (1791—1863). Ein deutscher Sohn des ungarischen Reformzeit­altere. Budapest 1979. = Budapester Beitrage zur Germanistik. Festschrift für Prof. Dr. Sc. Karl. Mollay. 241-254.1. Geschichte der sozialdemokratischen Press Ungerns 1686—1896. = Schriftenreihe der In-ternationalen Lenau-Gesellschaft. Stuttgart 1980. Kőszeg kapitulációja 1848. október 12-én. = SZTFTK. 2. 1980. 183-206.1. Szocialista hazánk fegyveres erői és testületei. = Állampolgári ismeretek. Egységes jegyzet. Bp. 1980, Tankönyvkiadó. 175-188.1. Incze Miklós: Az üzemtörténet-írás kérdései. Elméleti és módszertani tanulmányok. Bp. 1979, Magyar Történelmi Társulat. 323 1. Ismertetés: = Történelemtanítás. 1980. 3. sz. 23-24.1. Das Feuilleton der Westungarischen Arbeiterzeitung. = Arbeiterbewegung und Arbeiter­dichtung. Stuttgart 1981, Schriftenreihe des Selinger - Archivs. 57-72.1. Deutsche Literatur in der ungarlandischen sozialdemokratischen Arbeiterpresse der An-fangsjahre. = Arbeiterbewegung und Arbeiterdichtung. Stuttgart, 1982. 99—115.1. Bellér Béla: A magyarországi németek rövid története. Bp. 1981, Magvető. Ismertetés: Német polgárság magyar földön. = Vasi Szemle. 1982. 1. sz. 140—141.1.

STIPKOVITS Ferenc A Tanácsköztársaság küzdelme az ellenforradalmi erőkkel Vas megyében. = Vasi Propa­gandista. 1979. 1-2. sz. 74-81.1. Lenin és mi. = Jelentkezünk. 1980. 35. sz. 107—111.1.

SZABÓ Árpád Intézményvezetés. = Népművelés. 1980. 9. sz. 13—15. í. Teledidaktika a közművelődés szolgálatában. = Tud. ülésszak. 153—158.1. Társszerzők: Benke Éva, Csider Sándor, Szabóné Molnár Anna A művelődési otthonok vezetése. = Vezetéstudomány. 1982. 11. sz. 20—25.1. A vezetéselmélet oktatásának tapasztalatai. = Felsőoktatási Szemle. 1982. 5. sz. 288-293.1.

SZABÓ Géza A birtokos személyjel sajátos szerepéről. = Vasi Szemle. 1979. 1. sz. 65—69.1.

60

A hol? és a hová?; kérdése. = Vasi Szemle. 1979. 2. sz. 232-237.1. A köznyelv és a nyelvjárások napjainkban. = Vasi Szemle. 1979.4. sz. 566—574.1. Zur Frage der Sprachgrenzen und der Reginalnormen in der ungarischen Spreche. = Grazer Linguistische Studien. 1979. 10. 265-274.1. Beszédtevékenység és alaktani elemzés. = Vasi Szemle. 1980. 1. sz. 72—77.1. A gazdaságosság és a nyelvi szerkezet néhány összefüggése a magyarban. A magyar nyelvé­szek III. nemzetközi kongresszusának előadásai. Bp. 1980, Akad. Kiadó. 713—717.1. Gondolatok, megjegyzések az Uj magyar tájszótár olvasása közben. = Vasi Szemle. 1980. 4. sz. 546-551.1. A magyar nyelvjárások. Egységes jegyzet. Bp. 1980, Tankönyvkiadó. 243 1.4 térk. Nézd meg az anyját. . . = Édes Anyanyelvünk. 1980. 3. sz. 6—7.1. A magyar nyelvtörténet és a magyar nyelvjárások oktatása a tanárképző főiskolákon. = Felsőoktatási Szemle. 1980. 12. sz. 730-734.1. A nyelvi kontaktus kutatásának néhány kérdése a nyugati magyar nyelvben. = Vasi Szem­le. 1980. 2.sz. 232-236.1. Regionális szókészleti kutatás Szombathelyen. = Vasi Szemle. 1980. 1. sz. 104—139.1. A szlovéniai (muravidéki) magyar nyelvjárások kutatásának néhány kérdése. = Együttmű­ködés. 38-44.1. Fejezetek a leíró magyar nyelvtan alaktanából. Szombathelyi Tanárképző Főiskola. 1981, 761. Helyhatározóink leíró nyelvtani kérdéseiről. = Vasi Szemle. 1981. 3. sz. 389— 398.1. A regionális szókészleti kutatás néhány kérdése. = Magyar Nyelv. 1981. 1. sz. 93—101.1. Zu einigen Fragen der urungarichenLokalbestimmungen. = Congressus Qjiartus Internatio-nalis Fenno-Ugristarum.Pars 3. Akad. Kiadó. Bp. 1981, 77-82.1. Gondolatok a nyelvi kapcsolatok kutatásáról a nyugati magyar nyelvjárásokban. = Nem­zetközi szláv, napok. 107—115.1. A magyar nyelvjárások oktatása a tanárképző főiskolán. = Dialektológiai szimpozion. 71-77.1. Néhány gondolat tanácskozásunkhoz. = Dialektológiai szimpozion. 217—219.1. Nyelvjáráskutatásunk néhány kérdése. = Dialektológiai szimpozion. 55—62. J. „Választékos" nyelvi formák. = Édes Anyanyelvünk. 1982. 2. sz. 7.1.

SZABÓ István A mezőgazdaság fejlődésének új vonásai a 70-es években. = Vasi Propagandista. 1980. 3. sz. 7-15.1.

SZABÓNÉ Molnár Anna A személyes nem verbális kommunikációs csatornák meggyőző használata a népművelő viselkedésében. Oktatófilm forgatókönyve. 1980. Teledidaktika a közművelődés szolgálatában. = Tud. ülésszak. 153—158.1. Társszerzők: Benke Éva, Csider Sándor, Szabó Árpád

S Z A L A Y László Együttműködésünk 10 éve. = Együttműködés. 7-18.1. Korszerűsítési törekvések a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán a videotechnika alkalma­zásában. = Savaria Nyári Egyetem. 1979. Szombathely 1980, 116-135.1. TIT rota. [Megnyitó]. = Tud. ülésszak. 5—8.1.

61

[Záróbeszéd]. = Tud. ülésszak. 169-172.1. Nevelés a hivatásra. (A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán folyó népművelőképzésről). = Kultúra és Közösség. 1982. 1-2. sz. 11-22.1. Társszerző: Horváth Margit

SZELLE Ferenc Az oktatástechnológia oktatása főiskolán. = 37-40.1. Társszerző: Papp Tibor

Audiovizuális Közlemények. 1979. 1. sz.

TAKÁCS Lajosné A címzett: Az Uttörővezetők VII. Országos Konferenciája. = Uttörővezető. 1979. 4. sz. 14-15.1. A tanító- és tanárképző főiskolákon folyó úttörővezetőképzés. = Felsőoktatási Szemle. 1979. 5. sz. 302-308.1. Az ifjúság családi életre előkészítésének néhány elméleti és gyakorlati problémájáról. = Változó iskola. [Bp.] 1979, [1980], 91-110.1. Mennyit ér az osztályfőnök? = Köznevelés. 1980. 39. sz. 8.1. Szuverén joga-e a pedagógusnak az osztályozás? = Köznevelés. 1980. 14. sz. 5—6.1. Hivatástudat vizsgálat a III. évfolyamos tanár és közművelődés szakosok körében. = Ma­gunknak - magunkról. 8. 1981.45 1. A családrajz mint a tanulók megismerésének egyik forrása. = SZTFTK. 3. 1982. 79-104.1.

A kisdobosok hétvégi szabad ideje. = Uttörővezető. 1982. 11. sz. 9—11.1.

TAR István Harminc éves a KGST. = SZTFTK. 2. 1980. 295-305.1. A középtávú tervezésről. = Vasi Szemle. 1980. 2. sz. 191-196.1.

TÓTH Gyula A könyvtárosképzés néhány kérdéséről, az egyetemi és főiskolai képzés viszonyáról. = Könyvtári Figyelő. 1980. 2. sz. 178-184.1. Könyvtárosképzés a változó társadalomban. = Tud. ülésszak. 127—132.1. Az olvasás, a könyvtárhasználat és az oktatás kapcsolata a dualizmus idején. (A mai állapotok történeti gyökerei). = SZTFTK. 2. 1980. 221-234.1. Vadász Ferencné: A középfokú könyvtárosképzés története és dokumentumai. 1945-1976. Bp. 1980, NPI. Ismertetés. = Könyvtáros. 1980. 10. sz. 623-624.1. A felsőfokú könyvtárosképzés alakulása az 1970-es években. = A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Évkönyve. 1980. Bp. 1981, NPI. 62-66.1. „ . . az iskolai könyvtárak a magyar könyvtárügy leggyengébb láncszemét alkotják . . . " = Könyvtáros. 1981. 11. sz. 659-664.1. Kovács Máté. 1906-1972. = Könyvtáros. 1981. 8. sz. 489-493.1. A könyvtárak káderhelyzete, könyvtárosképzés és továbbképzés. = Könyvtári Figyelő. 1981. 2. sz. 85-93.1. A könyvtárismeret alapjai. = Könyvtárkezelői ismeretek. Bp. 1981, 7—26.1. Véleményem szerint. . . = Könyvtáros. 1982. 4. sz. 187.1.

62

TÖRÖK Gábor Sokszemközt avagy tudósítás a végekről, ahol a közművelődés gyakorlatát gyakorolják. = Vasi Szemle. 1981. 1. sz. 9-12.1.

V A R E C Z A László Algebrai struktúraosztályok fogalmának kialakítása. 1. rész. = Tanítóképző Főiskolák Tu­dományos Közleményei. 13. Debrecen 1978, [1979], 165-177.1. Equivalence relations defined by automorphism groups. = Matematiclci vesnik. Belgrád. (16) (31). 1979.3.351-355.1. A Galois correspondence for universal algebras. = Matematiíki vesnik. Belgrád. (16) (31). 1979. 3. 525-528.1.

VARSÁNYI Péter István Fejezetek a szabadságharc hódmezővásárhelyi történetéből. = Vásárhelyi Tanulmányok. VII. Hódmezővásárhely 1977, 39-56.1. Az iskolák államosításának kérdése Imre Sándor pedagógiai rendszerében. = Magyar Peda­gógia. 1979. 2. sz. 176-182.1. Kossuth Lajos Hódmezővásárhelyen. (Adatok az 1848—49-es szabadságharc vásárhelyi történetéhez). = A Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve. 1978. Hód­mezővásárhely 1978, [1979], 22-36.1. A hódmezővásárhelyi nemzetőrség 1848-ban. = Vásárhelyi Tanulmányok. IX. Hódmezővá­sárhely 1979,185-216.1. A karlócai ütközet. (Ujabb adalékok a szabadságharc első csatájához). = Hadtörténeti Közlemények. 1980. 3. sz. 455-463.1. Az 1848-as nemzetiségi mozgalmak ismeretlen dokumentumaiból. = Tanulmányok Csongrád megye történetéből. V . Szeged 1981, 91—101.1. Honvéd egylet Hódmezővásárhelyen 1848—1849-ben. = Tanulmányok Csongrád megye történetéből. V . Szeged 1981, 79-89.1. Nagykikinda és a Délvidék 1848 tavaszán. = Századok. 1982. 4. sz. 718-742.1. Szathmáry Mihály. Egy 48-as huszárezredes portréjának vázlata. = A Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyve 1980. Hódmezővásárhely [1982J.

VOKACS Zlata Nekateri problemi pri poucévanju literature v narodnostni soli. = Nemzetközi szláv, napok. 193-202.1. Aleksander Fiáker: Poétika oporekanja. Novo temeljno delo o avantgardi. Nasi razgledi. Ljubljana. 31 (1982) 22,19. XI. , str. 647.1.

VÖRÖS Ottó Egy anyanyelvi szabadegyetem Vas megyében. = Módszertani Műhely. 1979. 1. sz. 95-101.1. Társszerzők: Bokor József, Guttmann Miklós Az őrségi földrajzi nevek típusai. = SZTFTK. 2. 1980. 101-122.1. Mutató. = Vas megye földrajzi nevei. 565—839.1. Társszerzők: Bokor József, Guttmann Miklós

63

A névanyag. = Vas megye földrajzi nevei. 105-108.; 189-192.; 394-395.; 401^192.1. Szókészleti régiségek vizsgálatának néhány lehetősége Vas megye földrajzi neveiben. = Dialektológiai szimpozion. 171—174.1. Vas megye földrajzi közneveinek értelmezése. = Vas megye földrajzi nevei. 31—38.1. Társszerzők: Bokor József, Guttnam Miklós

WACHA Balázs Szempontok. = Jelentkezünk. 1979. 33. sz. 72-74.1. Az Apor-kódex-beli Zsoltárok szórendjéről. = SZTFTK. 1.1980. 131-145.1. Az eszperantó nyelv fejlődésének néhány sajátosságáról. = Jelentkezünk. 1980. 34. sz. 41-46.1.

ZIELBAUER György A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai. Kiad. az MSZMP Békés megyei Bizottsága. Békéscsaba 1979, 18., 24., 78-79., 240-241., 299-300., 343., 511., 523-524.1. Felszabadulásunk kezdete: Csanádpalota — Királyhegyes — Elek — Nagylak vagy Batto-nya? Kézirat. M N . Hadtörténeti Levéltár Kéziratok és Tanulmányok Gyűjteménye. 2845. fsz/1980. A Vas megyei német anyanyelvű iskolák a második bécsi döntés utáni időszakban. = SZTFTK. 2. 1980. 207-220.1. A Vas megyei németség helyzete és mozgalmai 1920—1945 között. I—II. = Vasi Szemle. 1981. l . sz . 116—130.1.-2. sz. 237-245.1. Dokumentumok. = Tudományos szocializmus füzetek. 67. sz. 56—73.1. Társszerző: Ko­rom Mihály Az első falu. = Képes Újság. 1982. 31. sz. 22.1. Képek a Vas megyei nemzetiségek közelmúltjáról (1945—1948). = Vasi Szemle. 1982. 3. sz. 421-438.1. Nagylak vagy Elek az első véglegesen felszabadult magyar község? = Tudományos szocializ­mus füzetek. 67. sz. 35—54.1. Hősök. A Szovjetunió hősei a magyarországi felszabadító harcokban. Bp. 1981, Zrínyi Kiadó. Ismertetés. = Somogy. 1982. 2. sz. 111-112. 1.; = Szabolcs-Szatmári Szemle. 1982. 4. sz. 99-101.1. Korom Mihály: Népi demokráciánk születése. Népi bizottságok és nemzeti összefogás Kelet-Magyarországon 1944 őszén. Kiad. a Hajdú-Bihar megyei Tanács. Debrecen 1981. Ismertetés. = Történelemtanítás. 1982. 5. sz. 24—25.1.

Szerkesztések, összeállítások, feladatgyűjtemények

BALÁZS Edit, Sz. A történelem könyvei. A történelemtanítás annotált bibliográfiája. (Összeáll.: .) Bp. 1981, Tankönyvkiadó. 2511. Társszerkesztők: Simon Péter, Mózer Ibolya

64

BÁRKI Katalin Az Alsóőri (Unterwart) Könyvtár magyar nyelvű anyaga. Szerk.: . Szombathelyi Tanárképző Főiskola. 1981,149 1.

CSÁKI Pál Szöveggyűjtemény a művelődéspolitika, könyvtárpolitika tanulmányozásához. Szerk.: -- . Bp. 1981, Tankönyvkiadó. 2581. Társszerkesztő: Tóth Gyula

FERENCZI Zsuzsa Tájékoztatási gyakorlatok. Programozott feladatgyűjtemény. Bp. 1979, [1980], NPI. 2391.

GADÁNYI KÁROLY Együttműködés. Szerk.: . Társszerkesztő: Vokacs, Zlata Nemzetközi szláv, napok. Szerk.: . Rozsmán Erzsébet: Vallomások. Szerk. és utószó: . Pomurska zálogba. Murska Sobo-ta-Ljubljana 1982.441.

GUTTER József Koblov Erzsébet: A tanuságvevők üzenik . . . II. Szerk.: . Kiad. a Magyar Úttörők Szövetsége Vas megyei Elnöksége. Szombathely 1982,471. Pedagógiai írások. 1981-1982. (11-12. sz.) Szerk.: . Kiad. a Vas megyei Pedagógus Továbbképző Kabinet. Szombathely. Vasi Propagandista. A Magyar Szocialista Munkáspárt Vas megyei Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztályának Közleményei. 1981-1982. Szerk.: . Szombathely.

KRISTÓF László Könyv- szakcikkismertetés. [Annotált bibliográfia]. = Vasi Módszertan. 1981. 1. sz. 22-24.1.; 2. sz. 14-15.1. Vasi Módszertan. A Vas megyei TSH módszertani kiadványa. Szerk.: . 1981—1982.

MOLNÁR Károly Pedagógusjelölt úttörővezetők találkozója. Szerk.: . Szombathely 1979. Tanulmányok a tanügy történetéből. Szerk.: — —. V E A B Értesítő. 1979. 5. sz. (Veszprém). Magunknak - magunkról. 1—2. Szerk.: . SZTF Szombathely 1979. Magunknak - magunkról. 3-5 . Szerk.: - - . SZTF Szombathely 1980. Módszertani Füzetek. Szerk.: . 1980. 3. sz. SZTFTK. 2. 1980. Szerk.: - - . Magunknak - magunkról. 6-8. Szerk.: - - . SZTF Szombathely 1981. Magunknak - magunkról. 9-10. Szerk.: - - . SZTF. Szombathely 1982. SZTFTK 3. 1982. Szerk.: - - .

65

i

MOLNÁR Zoltán Miklós Dialektológiai szimpozion. Szerk.: . Társszerkesztő: Szabó Géza

V . MOLNÁR Zoltán A főiskola oktatóinak és dolgozóinak publikációs tevékenysége. összeáll.: . = Tájékoztató a Szombathelyi Tanárképző Főiskola közérdekű eseményei­ről. 1980. 2. sz. 41-47.1.; 1981. 2. sz. 42-55.1.; 1982. 2. sz. 56-68.1. A főiskola oktatóinak publikációs tevékenysége [1974—1978]. = A Szombathelyi Tanár­képző Főiskola évkönyve 1975-1979. Szombathely 1979, 57-70.1.

MÓZER Ibolya A történelem könyvei. A történelemtanítás annotált bibliográfiája, (összeáll.: .) Bp. 1981, Tankönyvkiadó. 251 1. Társszerkesztők: Simon Péter, Balázs Edit, Sz.

CS. N A G Y István Gyermek- és ifjúsági irodalom. Szöveggyűjtemény, utánny. Bp. 1981, Tankönyvkiadó. 1561.

PÁLVÖLGYI Mihály Tárgymutató, összeállította: — —. = Katalógus a Szombathelyi Tanárképző Főiskola Könyv- és Médiatárának nem nyomtatott ismerethordozóiról. 1980,193—227.1.

PAPP János A Szombathelyi Tanárképző Főiskola évkönyve 1975—1979. Szerk.: . Szombathely 1979. Hét évtized a békéscsabai színészet történetéből. Szerk.: . Békéscsaba 1979. Magunknak-magunkról. 4 - 5 . összeáll.: . SZTF. Szombathely 1980. Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. [Visszaemlékezések.] [Bp.] Tankönyvkiadó. 2. köt. Amerikai napló. Szerk.: . (1979), C1980] Társszerkesztő: Závodszky Géza „Jót s jól!" Kazinczy-breviárium. Szerk.: . [Bp.] (1981, Tankönyvkiadó). 325 1. „Az idő nem miértünk van, az idő minket csak megmér". Válogatás a szlovéniai magyar költők és írók műveiből. = üj Aurora. 1981. 3. sz. 123-144.1. Magunknak - magunkról. 9. Összeáll.: - - . SZTF. Szombathely 1982, 281.

PAPP Jánosné Matematikai felvételi példatár a fizikai dolgozók gyermekei részére, összeáll.: . Szom­bathely 1979.

Társszerkesztő: Szívás János

PEHI László „Az ismeret" videofelvétel technikai forgatókönyve. SZTF. 1979. „A karvezetés" videofelvétel technikai forgatókönyve. SZTF. 1979.

66

PREJCZER Paula Kőszeg történetének válogatott bibliográfiája, összeáll.: . Szombathely 1982. 841. Társszerkesztő: Nagy Éva

RÉTFALVI Gábor Az MSZ 3424/78. tömörítvénye. Oktatási segédlet a Katalogizálás című tantárgyhoz. Szombathelyi Tanárképző Főiskola. 1981. 2 db.

SIMON V . Péter A történelem könyvei. A történelemtanítás annotált bibliográfiája, (összeáll.: .) Bp. 1981, Tankönyvkiadó. 251 1. Társszerkesztők: Balázs Edit, Sz., Mózer Ibolya

SOMOGYI Ilona Katalógus a Szombathelyi Tanárképző Főiskola Könyv- és Médiatárának nem nyomtatott ismerethordozóiról. Szerk.: . Szombathely 1980, (házi soksz.) 2271. Gyarapodási jegyzék a Szombathelyi Tanárképző Főiskola Könyv- és Médiatárában talál­ható nem nyomtatott ismerethordozókról. Szerk.: . Szombathelyi Tanárképző Főis­kola. 1981,81 1. Műalkotások diaképeinek katalógusa. Szerk.: . SZTF. Szombathely 1982, 871. Videokatalógus. Válogatás televíziós adásokból. Szerk.: . SZTF. Szombathely 1982, 481.

SZABÓ Géza Jelentkezünk. 33-34. sz. Szerk.: . 1979. Jelentkezünk. 35-36. sz. Szerk.: . 1980. JeWtkezünk. 37. sz. Szerk.: . 1981. Dialektológiai szimpozion. Szerk.: . Társszerkesztő: Molnár Zoltán Miklós Jelentkezünk. 37. sz. Szerk.: . 1982.

SZÍVÁS János Matematikai felvételi példatár a fizikai dolgozók gyermekei részére, összeáll.: . Szom­bathely 1979.

Társszerkesztő: Papp Jánosné

TOKAJI Nagy Erzsébet Mozgalmi-nevelési tárgyszójegyzék, összeáll.: . Bp. 1981, Csillebérci Vezetőképző és Úttörőtábor. 411. Negyedév. Tájékoztató a neveléssel, a gyermekkorosztállyal, az úttörőmozgalommal fog­lalkozó sajtócikkekről, összeáll.: . 1982. 1. sz. Szakdolgozatok katalógusa. Népművelő-könyvtár szak 1965—1979. összeáll.: - - . SZTF. Szombathely 1982, 308 1.

67

TÓTH Gyula Szöveggyűjtemény a művelődéspolitika, könyvtárpolitika tanulmányozásához. Szerk.: — - . Bp. 1981, Tankönyvkiadó. 258 1. Társszerkesztő: Csáki Pál

TÓTH Gyuláné Válogatás a könyvtár új szerzeményeiből, összeáll.: . = Tájékoztató a Szombathelyi Tanárképző Főiskola közérdekű eseményeiről. 1980. 1—3. sz.; 1981. 1—3. sz.; 1982. 1—3. sz.

TÖRÖK Gábor Tájékoztató a Szombathelyi Tanárképző Főiskola közérdekű eseményeiről. Szer.: . 1980-1981.

VOKACS, Zlata Együttműködés. Szerk.: . Társszerkesztő: Gadányi Károly

VÖRÖS Ottó A magyar nyelv és irodalom tanterve a szlovéniai középiskolák számára. II. Zavod za solostvo. Ljubljana 1981, 34 1. Társszerkesztő: Varga József Olvasókönyv az általános iskolák III. osztálya számára. Murska Sobota 1981, Pomurska zalo'zba.

ZSÁMBOKI Árpádné Tájékoztató a Szombathelyi Tanárképző Főiskola közérdekű eseményeiről. Szerk.: . 1982.

V . MOLNÁR ZOLTÁN könyvtáros

68

KÉPZŐMŰVÉSZ TANÁRAINK KIÁLLÍTÁSAI

DÓCZI LÁSZLÓ

Egyéni kiállítások: Kollektív kiállítások:

HORVÁTH JÁNOS

Egyéni kiállítások: Kollektív kiállítások:

MÉSZÁROS GYÖRGY

Egyéni kiállítás: Kollektív kiállítás:

SULYOK JÓZSEF

Egyéni kiállítások:

Kollektív kiállítás:

SZURCSIK JÁNOS

Egyéni kiállítások: Kollektív kiállítások:

Lenti (1979), Zalaszentgrót (1979) Pannónia Biennálé — Szombathely, Murska Sobota, Eisenstadt - (1979 és 1981 ) Miskolc (1980) Vas megyei Tavaszi Tárlat — évenként

Graz (1979), Szalafő (1981) Pannónia Biennálé — Szombathely, Murska Sobota, Eisenstadt - (1981) Vas megyei Tavaszi Tárlat — évenként Hódmezővásárhelyi őszi Tárlat — évenként

Szombathely, Tanárképző Főiskola (1983) Vas megyei Tavaszi Tárlat — (1983)

Szombathely, Szakmunkásképző Intézet (1981) Szombathely, Tanárképző Főiskola (1982) Vasi Műhely tárlata, Szombathely (1982)

Sárvár (1980), Kölesd (1980) Országos portrébiennálé, Hatvan (1982) Hódmezővásárhelyi őszi Tárlat — évenként Szegedi Nyári Tárlat - évenként

A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MUNKÁRÓL

A Szombathelyi Tanárképző Főiskola tudományos diákköri mozgalma tíz éves. A tíz esztendő önmagában nem nagy idő. Ám arra kell gondolnunk, hogy az elmúlt évtized folyamán a Pécsi Tanárképző Főiskola szombathelyi kihelyezett tagozatából önálló fő­iskola lett, s ez az intézmény magába olvasztotta az egykori tanítóképző intézetet, amely korábban otthont adott a tanárképzésnek, a közművelők képzésének. A mögöttünk lévő tíz év a szüntelen bővülés, gyarapodás, mennyiségileg, minőségileg. Ha az újjászervezett diákköri munkánkon végigtekintünk, egyáltalán nincs okunk szégyenkezni, hiszen vannak eredményeink. Ám munkánk megítélésében a józan tárgyilagosság hasznosabb, mint a túlzott elégedettség. Ebből a megközelítésből kívánunk diákköri munkánkról számot adni.

A rendelkezésre álló keretek nyilván nem teszik lehetővé, hogy tevékenységünkről aprólékosan beszámoljunk, éppen ezért e helyen csupán arra törekszünk, hogy a Szombat­helyi Tanárképző Főiskola tudományos diákköri munkájáról vázlatos képet alkossunk. De nem tévesztjük szemünk elől, hogy a felsőoktatási intézmények diákköri mozgalma lénye­gében egységet alkot, még akkor is, ha bizonyos fokú különbözőséggel is számolnunk kell. Ennélfogva főiskolánk diákköri munkája szerves részét alkotja a felsőoktatási intéz­mények hasonló jellegű tevékenységének. A diákköri mozgalomnak ez a szemlélete elmé­leti és gyakorlati szempontból is roppant fontos. Eredményeinket, gondjainkat rendszer­összefüggésben láthatjuk, távlatokba helyezhetjük.

Ha a diákköri munka történeti távlatait kutatjuk, akkor nem csekély bizonytalansággal kell szembenéznünk. A tudományos diákkörök gyökerei mélyek. A felsőoktatásban, illetőleg előzményformáiban a nagy tudású tanárok valójában minden korban maguk köré gyűjtötték az érdeklődő, tehetséges fiatalokat. A mai diákköri mozgalom föltétlenül hasz­nosítani kívánja a kutató tanárnak azt a belső szükségletét, hogy közvetlen munkatársi kapcsolatban adhassa át tapasztalatait, önálló munkára ösztönözve tanítványait. Mintegy három évtized tapasztalatai igazolják, hogy a felsőoktatási intézményekben a tudományos diákkör olyan műhely, amely nélkülözhetetlen segítséget nyújt a korszerű szakember­képzésben. Ugyanakkor a tudományos diákkör nem csupán a pályára való fölkészítést szolgálhatja eredményesen, hanem az ifjúsági mozgalomnak is értékes hagyományokkal rendelkező fóruma. A tudományos diákkör a hallgatók alkotómunkájának, valamint világ­nézeti nevelésének is színtere. A személyiséget kibontakoztató alkotómunka feltételezi a szakmai vitákat, az intézményi, illetőleg az országos kereteket.

A tudományos diákkör a hallgatók öntevékenységére épít. A hallgatók szervező és kezdeményező tevékenységét messzemenően igényli. Másfelől a diákkörben működő oktatókkal őszinte munkakapcsolatot tételez föl. Nem tagadhatjuk a nagyobb tapaszta-

70

latokkal rendelkező tanár vezető-irányító szerepét a diákkörök életében, mégis elsősorban a tanár—diák közötti munkatársi kapcsolatot hangsúlyozzuk. Ez a mélyen emberi kap­csolat nem hiányozhat az alkotómunkából sem.

Immár tíz éve annak, hogy főiskolánkon a tudományos diákköri munkát újjászervez­tük. Oktató-nevelő és tudományos tevékenységünket tekintve az elmúlt évtized roppant jelentős. A főiskolává válás folyamata, oktató-nevelő és tudományos munkánk színvonalá­nak emelkedése jól tükröződik diákköreink életében is. Intézményünk vezetése teljes mértékben tudatában volt annak, hogy a főiskolává válás folyamatában meghatározó szerepe van a diákköri mozgalomnak. Nem véletlen tehát, hogy a tanszékek felállításával egyidőben, 1973-ban hozzákezdtünk a diákkörök megszervezéséhez. Az intézményveze­tése igyekezett minden segítséget megadni ahhoz, hogy az új tanszékek mellett mielőbb életre keljenek a tudományos diákkörök. Hallgatóink megértették a diákkörök szerepét, jelentőségét, és hallgatóink színe-java örömmel, áldozatos munkával csatlakozott a moz­galomhoz. Minthogy a tanszékek a hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan csak fokozatosan bontakozhattak k i , ennélfogva előfordult az a ritka eset, hogy a tudományos diákkör volt — ideig-óráig — a tanszékjJ;udományos műhely is. így például a Magyar Nyelvészeti Tanszék mellett működő* Néprajzi Tudományos Diákkör egy-két évig a nyugat-dunántúli regionális nyelvi kutatásoknak is egyetlen műhelye volt.

A jubileumi hangulatot idéző tíz esztendő sem feledtetheti el velünk, hogy főiskolánk tudományos diákköri mozgalmának értékes előzményei vannak. A Szombathelyi Tanító­képző Intézetben jó felkészültségű, nagy tapasztalatokkal rendelkező tanárok korábban is szerveztek, vezettek tudományos diákköröket. Ezek a diákkörök eredményesen dolgoz­tak, országos fórumokon nemegyszer vívtak ki maguknak elismerést, s egyben öregbítet­ték a Tanítóképző hírnevét. Sajnos, ezekről az eseményekről keveset tudunk. így például Polák István népművelő-könyvtár szakos III. éves hallgató jelentéséből azt olvashatjuk, hogy az intézetben az első tudományos diákkör 1969-ben alakult. A Szombathelyi Tanítóképző Intézetben folyó diákköri munkáról értékes tájékoztatást kapunk dr. Regős János tollából (vö. Felsőoktatási Szemle X X L , 257 kk.). Főiskolánknak újjászervezett tudományos diákköreiről részletesebben szólunk a Szombathelyi Tanárképző Főiskola évkönyveiben: 1974/5. 84.1. és kk.; uo. 1975—1979. 71.1. és kk. A z ismétlések elkerülése érdekében az 1979 utáni évekre irányítjuk figyelmünket.

A tudományos diákköri mozgalmat továbbfejlesztő rendelkezés (vö. a művelődésügyi miniszter 112/1973. M M . számú utasítása) szellemében újjászervezett diákköreink fejlődé­se dinamikus. Az elmúlt években ugyanis főiskolánkon fokozatosan megszilárdultak a diákkörök objektív és szubjektív feltételei. Főiskolánk tudományos diákköri mozgalmát a Tudományos Diákköri Tanács irányítja, ugyanakkor a diákköröket a tanszékek szervezik, vezetik. A tanszékek mellett működő diákköri munkáért a tanszékvezető a felelős. A tanszékek erősödésével párhuzamosan számos helyen a tudományos diákkörök is meg­izmosodtak, így az utóbbi években intézményünkben egy országosan is számon tartott diákköri alkotóműhely kibontakozásának vagyunk aktív részesei. Noha az aprólékosan vizsgálódó szem diákköri munkánkban találhat hibákat, nem kívánatos jelenségeket, mégis a mennyiségi és minőségi gyarapodás, fejlődés tendenciáját meghatározónak kell tekinte­nünk. A számadatokból a fejlődés grafikonját talán könnyű lenne meghúznunk. Ám a diákköri mozgalom színvonalát nagyon kockázatos volna csupán a pályamunkák számával mérnünk, hiszen a kétévenként megrendezett országos konferenciák igényszintje lendületesen emelkedik. Másfelől az országos szintű elismerések formái állandóan

71

változnak. Ennélfogva nincs biztos viszonyítási alapunk, nincs mértékegységünk. Ilyen körülmények között a házi konferenciákon, illetőleg az országos fórumon részt vett pályamunkák száma az egyetlen fogódzónk, ha a diákköri munkát folyamatában kívánjuk értékelni.

A házi konferenciákon, illetőleg az országos rendezvényen bemutatott pályamunkáink száma megnyugtató, noha az utóbbi években ugrásszerű mennyiségi növekedésről nem szólhatunk. Sőt, némiképpen csökkent az országos rendezvényeken bemutatott pálya­munkáink száma, holott házi konferenciánkon még mindig növekszik a dolgozatok száma. Lássunk néhány számadatot: 1979-ben 52 pályamunkát mutattak be diákköreinkből az OTDK-n, 1981-ben 50-et, 1983-ban csupán 43-at. De ha ehhez hozzávesszük, hogy 1979-ben, 1981-ben 70, illetőleg 71^ házi konferencián bemutatott pályamunkából válogattuk ki az 52, illetőleg 50 dolgozatot, ugyanakkor a X V I . OTDK-n bemutatott 43 pályamunka 85, házi konferencián zsűrizett dolgozatból került k i , akkor könnyen elképzelhetjük, hogy az országos rendezvényen bemutatott dolgozatok között mekkora színvonalbeli különbség lehet. Az országos konferenciákon bemutatott pályamunkáink színvonala növekvőben van. A díjak, valamint a szakmai viták, a szóbeli és írásbeli minősítések alapján ezt dicsekvés nélkül állíthatjuk.

A tudományos diákköri mozgalomnak mintegy három évtizedes múltja azt mutatja, hogy a diákkör olyan keret, amelyet az oktatási intézmények profiljuknak megfelelően tölthetnek meg tartalommal. Ennélfogva az egyetemek és főiskolák tudományos diák­körei között vannak különbségek. Az egyetemek diákköreinek eszménye főleg a tudós­képzés céljainak szolgálatában áll, és ennek megfelelően lényegében egy hallgatói elittel dolgozik. A főiskolai diákköri munka pedig inkább a gyakorlati pályára való fölkészítést szolgálja. Éppen ezért eddigi munkánkban arra törekedtünk, hogy diákköri munkánk középpontjában a pedagógusképzés, a közművelődési szakemberek képzése álljon. Ezek­kel a gyakorlatias célokkal összhangban szorgalmazzuk a tudományos diákkörök mozgal­mi jellegét. Az egyetemeken működő, illetőleg a főiskolákon tevékenykedő tudományos diákkörök céljaiban tükröződő különbözőségeknek nagyon is reális okai vannak. Ezt az összefüggést talán nem szükséges itt részleteznünk. Ugyanakkor a felsőoktatásban mű­ködő reformtörekvések arra késztetnek bennünket, hogy diákköri modellünket építsük tovább, és a társadalmi igényeknek megfelelően kezeljük rugalmasabban. Ebből fakadóan az utóbbi években a tudományos utánpótlás kérdése diákköreinkben is egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A X V . és X V I . Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon elért eredményeink tanúsítják megújulásra irányuló szándékunkat, munkánkat.

A tudományos diákkörök és a speciális kollégiumok összefüggése főiskolánkon egészen sajátos. A főiskolákon a tudományos diákkörök tevékenysége összetettebb, ha országos fórumokon is versenyképes akar maradni. Nálunk egy-egy diákkör speciálkollégiumot is magába foglal, mert különben szaktárgyi, kutátásmödszertani oldalról „talajtalanná" válik. így például a Magyar Nyelvészeti Tanszék mellett működő Nyelvjáráskutató Tudo­mányos Diákkör egy évtizede dialektológiai speciálkollégiumi funkciókat is kénytelen vállalni. De egyáltalán nem túlzás azt állítanunk, hogy a hosszabb ideje sikeres diák­köreinkben valójában speciálkollégiumi tevékenység is folyik. Sőt, gyakori, hogy egy-egy tanszék mellett több speciálkollégiumi profil is felismerhető a tudományos diákköri tevékenységben. Ebben az összefüggésben említést kell tennünk a Könyvtári Tanszék, a Közművelődési Tanszék, a Neveléstudományi Tanszék,.a Történelem Tanszék, a Test­nevelési Tanszék, a Marxizmus-leninizmus Tanszék mellett működő tudományos diák­körökről. Intézményünkben — s lényegében más főiskolán is — a tudományos diák-

72

körök arculata többé-kevésbé eltér az egyetemi diákkörökétől,' A főiskolai diákkörök tevékenysége komplexebb, mint egyetemi partnereié. Az oktatói segítségnyújtásnak a hallgatók tudományos tevékenységének lényegében minden szakaszában nagyobb szerepe van nálunk, mint egy-egy nagy egyetemen. Ebből következik, hogy a főiskolán csak jól szervezett tanári segítséggel lehet a diákköri munkában eredményt elérni./Főiskolánk vezetése elismeri a diákköri mozgalom jelentőségét, és a lehetőségek határain belül er­kölcsileg, anyagilag támogatja.

Terjedelmi korlátok miatt sem lehetünk az elmúlt évek diákköri eseményeinek, ered­ményeinek krónikásai. Ám mégsem hallgathatjuk el, diákköri munkánk elismerését is jelenti az a megtiszteltetés, hogy 1983-ban a X V I . OTDK Pedagógiai, pszichológiai, köz­művelődési szekciójának a Szombathelyi Tanárképző Főiskola adhatott otthont, A részt vevő felsőoktatási intézmények közül a legtöbb diákköri dolgozatot a Szombathelyi Tanárképző Főiskola nyújtotta be: a konferencia szekcióülésein bemutattak, meg­vitattak, értékeltek 175 pályamunkát. A 175 dolgozatból 21 munkának szombathelyi hallgató a szerzője. A z országos fórumon megdicsért, kiemelt 55 pályamunkából 11 dolgozatot főiskolánk hallgatói írtak. Ha tekintetbe vesszük, hogy a szóban forgó országos fórumon 28 felsőoktatási intézmény vetélkedett, és minden tudományegyetem, tanár­képző főiskola, tanítóképző — és sok más oktatási intézmény - vendégünk volt, akkor a Pedagógiai, pszichológiai, közművelődési szekció rangos fórumán nagy sikert értünk el. Itt említjük meg, hogy a XVI . OTDK Humán szekciójában, az ELTE-n elért eredményeink 12 pályamunkával ugyancsak figyelmet érdemel. Ezenkívül még 6 országos fórumon (szekcióban) képviselték főiskolánkat pályamánkák. Noha ezek a sikerek is hasonló­képpen értékesek számunkra, a részletes elemzéssel most adósak maradunk.

DR. SZABÓ GÉZA tanszékvezető főiskolai tanár

a Tudományos Diákköri tanács elnöke

73

NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINK

.Főiskolánk nemzetközi kapcsolatai az M M által engedélyezett közvetlen együtt­működésekből, külön minisztériumi engedély alapján létrehozott esetenkénti csere­látogatásokból, illetve egyéb külföldi utazásokból, intézményünkben tett látogatásokból tevődtek össze.

/. Kapcsolataink szocialista országokkal

1. Szovjetunió - '

a) Leningrádi Állami Krupszkaja Kulturális Főiskola

Az 1974 óta sikeresen folyó hallgatói népművelési cseregyakorlat az elmúlt időszakban folytatódott. Főiskolánk közművelődési tanszéke a debreceni Kossuth Lajos Tudomány­egyetem Közművelődési Tanszékével közösen szervezi a vendéglátást és a két csoport közösen utazik Leningrádba. Intézményünkből évente 8 hallgató és 2 kísérőtanár tapaszta­latcsere látogatására van lehetőség. A cseregyakorlatok mindkét országban élményekben, tapasztalatokban gazdagok és sokszínűek. A hozzánk látogató szovjet vendégeket a szak­mai gyakorlaton részt vevő tanárok és hallgatók fogadják, tájékoztatást adnak főiskolánk életéről, a nálunk folyó közművelődési szakemberképzésről.

Betekintést nyernek a közművelődési intézményhálózatok munkájába, az irányítás rendszerébe. A szórakoztató jellegű kulturális programok esetében sem az öncélú szóra­koztatás a cél, hanem a pihenést, a felüdülést, a kikapcsolódást szolgáló turisztikai prog­ramok megvalósítására fordítottak nagy gondot a szervezők. Országunk történelmi emlékei, múzeumok megtekintése, szocialista építőmunkánk eredményeibe való be­tekintés adta a program gerincét.

b) Vlagyimiri Pedagógiai Főiskola Leningrádi Her zen Pedagógiai Főiskola

Főiskolánk hallgatói e két szovjet felsőoktatási intézményben vesznek részt féléves részképzésen, illetve 6 hetes intenzív nyelvtanfolyamon. Az orosz nyelv tanulásának ez a módja nemcsak az idegen nyelv tanulása szempontjából hasznos, hanem nagyban elősegíti a hallgatók szakmai tudásának elmélyülését és internacionalista nevelését. Évente mint­egy 40 hallgatónk vesz részt ezekben a képzési formákban.

1982. április 8—10. között tartózkodott főiskolánkon J. J. Zazerszkij, a Leningrádi

74

Állami Krupszkaja Kulturális Főiskola rektora. Az intézményeink közötti egy évtizedes szakmai kapcsolat elismeréseként Szalay László főigazgató átadta J. J . Zaszerszkijnak a főiskolánk tanácsa által alapított ,J£gyüttműködésért" oklevelet és aranyplakettet.

2. Német Demokratikus Köztársaság Erich Weinert Pedagógiai Főiskola Magdeburg

A két főiskola az együttműködési egyezmény szellemében minden évben munkatervet fogad el. A munkaterv határozza meg az egyes tanszékek, az ifjúsági szervezetek és a szakszervezetek konkrét tennivalóit. A több mint 10 éves múltra visszatekintő együtt­működés során szoros munkakapcsolat alakult ki az orosz nyelv és irodalom, a test­nevelés, a történelem, a marxizmus-leninizmus, az ének-zene tanszékek és az oktatás­technológiai csoport között. A kulturális munka területén rendszeressé váltak kórusaink vendégszereplései.

Ifjúsági szervezeteink gondozzák a hallgatói TDK-munkák kölcsönös megismerését, szervezik a mozgalmi munkában adódó együttműködés lehetőségeinek kihasználását. Szakszervezeti bizottságaink közötti kapcsolat értelmében minden év nyarán 50—50 oktató számára biztosított a csereüdülés.

Partnerintézményünk 1982. október 19. és 29. között a IX. Főiskolai Napok meg­rendezésével ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Tudományos-, propaganda-, kulturális-, művészeti- és sportrendezvények alkották az ünnepségsorozat programját, amelyeken főiskolánk is képviseltette magát.

Az MM által biztosított cserenapok terhére az 1980—83 közötti időszakban fő­iskolánkról 18 oktató látogatott Magdeburgba, testvérintézményünkből pedig 16 oktatót látott vendégül főiskolánk.

3. Jugoszlávia Maribori Egyetem Pedagógiai Akadémiai Kar

A szomszédos Szlovénia felsőoktatási intézményével 15 éve tartunk fenn kapcsolatot. Az éves munkatervek lényegét az adja, miszerint „a két megállapodó fél elmélyíteni kívánja a Jugoszláv Szocialista Köztársaság, valamint a Magyar Népköztársaság kapcso­latát. Ebben az együttműködésben épít a Maribor és Szombathely városok között ki­alakult és egyre fontosabbá váló kapcsolatokra."

Együttműködésünkben fontos szerepet kap az a tény, hogy mindkét felsőoktatási intézmény nemzetiségi pedagógusokat is képez. Mariborban a murántúli magyar nemzeti­ségi hallgatók, Szombathelyen pedig Vas megye szlovén származású hallgatói tanulnak. Számukra az anyanyelvet magyar, illetőleg szlovén lektor oktatja. A nemzetiségi oktatás kiemelkedő állomása volt, hogy 1983-tól Szombathelyen szlovén, Mariborban pedig magyar tanszék működik. Együttműködésünkben rendszeressé váltak oktatóink yendég-előadásai, hallgatóink és művésztanáraink kölcsönös kiállításai. 1982-től lehetővé vált hallgatóink féléves nyelvi részképzése is a partnerintézményben. Rendszeressé váltak ifjúsági szervezeteink kapcsolatai is. A Maribori Egyetem hallgatói minden május 1-én részt vesznek a szombathelyi felvonuláson, meghívást kapnak a TDK-rendezvényekre, sportversenyekre. Főiskolánk hallgatói Mariborban tanulmányozhatják az ifjúsági szerve­zet munkáját, sportrendezvényeken, sítáborban vehetnek részt.

75

77. Kapcsolataink kapitalista országokkal

1. Ausztria Graz Eggenbergi Pedagógiai Akadémia

Az osztrák pedagógusképző intézménnyel együttműködési programunk nincsen. Az alkalomszerű látogatások, a szakemberek tapasztalatcseréi minden esetben külön minisztériumi engedéllyel történtek. Jó kapcsolatok alakultak ki az ének-zene és a test­nevelés tanszékek oktatói és hallgatói között. A megrendezett sportvetélkedők, a művé­szeti együttesek vendégszereplései, a tapasztalatcsere látogatások mind jól szolgálták a két nép közötti jószomszédi viszony elmélyítését.

2. Burgenlandi Tartomány

A Vas megyével szomszédos Burgenlandban élő magyar nemzetiségi pedagógusokkal kialakult jó kapcsolatban fontos szerepet játszik a Szombathelyi Tanárképző Főiskola. A korábbi években beindult nyelvi továbbképzés után 1981 óta kiegészítő szakon folytató­dik a magyar szakos tanárképzés a burgenlandi pedagógusok számára.

III. Kapcsolataink fejlődő országokkal

Laosz Vientianei Pedagógiai Főiskola

A Magyar Népköztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság közötti kulturá­lis, tudományos, technikai egyezmény alapján tartunk fenn kapcsolatot a laoszi felső­oktatási intézménnyel. 1981-ben és 1983-ban láttuk vendégül a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság Sport és Munkásügyi Minisztériumának delegációját, amely főiskolánkon tanulmányozta a magyar pedagógusképzés rendszerét; intézményünk egy oktatója pedig 1981-ben a Művelődési Minisztérium küldöttségének tagjaként járt Laoszban, segítséget nyújtva az ottani új oktatási rendszer megszervezéséhez.

IV. Intézményünkben tett látogatások

Főiskolánkat rendszeresen keresik fel neves külföldi szakemberek, nemzetközi szer­vezetek képviselői, akik az itt folyó munkát tanulmányozzák, előadásokat tartanak oktatóinknak, lallgatóinknak. Minden alkalommal nagy elismeréssel nyilatkoztak az itt tapasztaltakról, a pedagógusképzés korszerűsítésére irányuló kísérletekről.

A fent említetteken túl több oktatónk vett részt külföldi rendezvényeken,tudományos ülésszakokon, külföldi ösztöndíjas kutatómunkán.

összegezve megállapítható, hogy a Szombathelyi Tanárképző Főiskola nemzetközi kapcsolatai széleskörűek, jól szolgálják eredményeink külföldi propagálását. Az elmúlt évek munkáját nem új kapcsolatok létesítése, hanem meglévő kapcsolataink tartalmi gaz­dagodása jellemezte. Tájékoztatónk az elmúlt három év főbb eseményeire vonatkozik,

76

nem a teljesség igényével készült, mindössze néhány jelentősebb mozzanat alapján kívánt betekintést nyújtani főiskolánk nemzetközi kapcsolataiba.

PAPP TIBOR főiskolai tanársegéd

A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának elnöke

77

A FŐISKOLA KISZ-ÉLETÉRÖL

Hallgatóink 96%-a tagja a KISZ-nek. Egy oktatói-dolgozói alapszervezet is működik 35 fővel. A jelenlegi 54 hallgatói alapszervezet tanulócsoportokra épül, és 15 fős KISZ Bizottság irányítja munkájukat.

Az elmúlt évek mozgalmi vitái nem kerülték el főiskolánkat sem. Az útkeresés a mi hallgatóinkra és KISZ testületeinkre is jellemző volt. Céljaink között a tagság megtartása, a szervezetek működőképességének megteremtése, a helyi politika formálásába való be­kapcsolódás kapott helyet.

Ifjúsági rétegünkre vonatkozó K B határozat azt jelentetette szervezeteinknek és Bizott­ságunknak, hogy nem járunk rossz úton, viszont minőségi változtatásokra még szükség van. Fontos feladatnak tekintettük a párt politikájának megvalósításában és alakításában való részvételt. Ennek szolgálatát jelenti a Politikai Bizottság felsőoktatás-korszerűsítési határozatának kezelése, a helyi feladatok kimunkálásában való részvételünk, véleménye­zési jogunk gyakorlása, a hallgatóság támogatásának megnyerése, vagy a KISZ-tagok meg­győzése. Az ideológiai-politikai munka tervezésekor — figyelembe véve az intézmény döntően humán jellegét, a színvonalas marxizmus oktatást —, elsősorban a politizálásra helyeztük a hangsúlyt, de ezek mellett nem hanyagoltuk el a meggyőzés lehetőségeit sem. Az évente átlag két-három alkalommal tartott ifjúsági fórumot gazdaságpolitikai, ideoló­giai kérdéskörben szerveztük meg. A politikai vitakörökre a spontaneitás voltjellemző, s bár minden alapszervezetben működik; számukban és minőségükben nagyok az eltérések.

A helyi oktatáspolitika puszta figyelemmel kísérése nem elégítette ki igényeinket. Alakításában is folyamatosan szerepet vállaltunk. A tanszéki képviseletek működtetéséhez a KISZ információkat biztosított, a jelzéseket feldolgozva továbbította. Mindez nem jelenti, hogy valamennyi képviseletünk jól működne, de ez mindig is közös felelősség kérdése volt tanszék — KISZ tekintetében egyaránt. Kötelező témájú tanszéki értekez­letek előtt felkészítettük a képviselőket, megismertetve a KISZ álláspontját. Több alka­lommal Fórumot szerveztünk a főiskola állami és pártvezetőivel tanulmányi és egyéb kérdésekről, valamint — széles körű tájékozódás alapján — MSZMP vezetőségi és fő­igazgatói tanácsülésen korreferátumban fejeztük ki a hallgatóság véleményét.

Érdekvédelmi, érdekképviseleti munkánk alapfeltételei adottak, munkastílusunk ehhez igazodott, ennek tökéletesítését tűztük ki célul az elkövetkező időszakra. Ennek kereté­ben a működőképesség javításán, a gyorsabb reagálás mechanizmusán munkálkodunk. Minden év elején megtörtént az új tisztségviselők kiválasztása, felkészítése (munkabizott­sági tagok, új tanszéki képviselők), beszámoltatásuk a mozgalmi év zárásának feladatai közé tartozik. Az érdekérvényesítés nem jelent könnyű tennivalót még akkor sem, ha a feltételrendszer adott. Figyelemmel kísérjük a hallgatók szociális helyzetét, az anyagi

78

hátrányok enyhítésére a hallgatói munkaközvetítő iroda rendszeresen munkaalkalmat biztosít.

Az őszi mezőgazdasági munkák során a munkakörülmények javítására, a munkaszervezés jobbítására eredményesen ösztönöztük a partnergazdaságot. Mindezt a hallgatóság nagyobb teljesítménye kísérte, így a KISZ anyagi támogatását jelentő önkéntes felajánlá­sok (nap/fő x 20,- Ft) — bár szűkösen — de továbbra is biztosítják a mozgalmi költség­vetést.

A KISZ-tagság, a körülvevő társadalmi közeg tájékoztatása érdekében a KILÁTÓ tartalmi színvonalát, információinak frisseségét sikerült javítani. A KISZ-munkát közvetlenül segítő információforrássá vált, publicisztikai színvonala javult, bár esetenként hullámzó. A kollégiumi stúdió naprakész, aktualizáló műsorpolitikája a mozgalmi munka legfőbb szócsöve lett.

A KISZ mozgalmi jellegének, demokratizmusának erősítése, a szervezeti élet fejlesztése napi, de hosszútávú feladatokat is jelent számunkra.

A hagyományos, tanulócsoportokra épülő KISZ alapszervezeti rendszer változatlanul hagyása mellett előkészületeket tettünk a KISZ Bizottság, Végrehajtó Bizottság típusú irányítás bevezetésére.

Döntéshozó munkájában segíti KISZ Bizottságunkat a rendszeres — (Diákjóléti, Úttörővezetői, Társadalmi Munkabizottság) és az alkalmi (Honvédelmi nevelést korszerű­sítő, Diáknapokat előkészítő) munkabizottságok köre. A bennük rejlő lehetőségeket a jövőben jobban ki kívánjuk használni, még több aktivistát foglalkoztatva, mert az adott feladatok szakértői, vagy lelkes hívei tömörültek ezekbe.

Az alapszervezeteket irányító munkában szervezeteink és a Bizottság is a befolyásolást, a meggyőzést helyezi előtérbe, a demokratikus centralizmus elvét sem hagyva figyelmen kívül. Szervezeteink működésükben megfelelnek a szervezeti szabályzat elvárásainak. Állásfoglalásaik többségi jogon születnek (ajánlások testületekbe, elismerésre, diák­szociális, ösztöndíj kérdések). Felülbírálatra általában nincs szükség.

Nőtt a hallgatói problémaérzékenység, az igényt feltáró tevékenység az alapszerveze­tekben, viszont a megoldásokban való részvétel nem javult, általában a KISZ Bizottságtól várják ezt a lépést. Ezen változtatni csak szívós politikai munkával lehet. A z alapszervezeti munkában nem hagyható figyelmen kívül a csoportfelelős tanárok segítő szándékú meg­nyilvánulása, többségük aktív részvétele a közösség életében.

A mozgalmi jelleg a hivatásra való felkészülést segítő tevékenységi formákban is meg­jelenik, önként vállalt, vagy a Bizottság által ajánlott formák elfogadásában ölt testet. A tanulmányi versenyt minden évben meghirdetjük, változó érdeklődés mellett.

A TDK-körökben az állandóan munkavállalók számát kívánjuk növelni. A. házi konferencia tapasztalatai alapján ma már többen látják, hogy a magányos pályázók hátrá­nyosabb helyzetben vannak a körökhöz tartozóknál (szakmai viták hiánya)^ennek elle­nére itt nehezen tudunk előrelépni. A javuláshoz időre és a körülmények változtatására is szükség van.

A FEB-akcióban részt vállalók száma növekedett, bár nálunk ez korábban is szívesen végzett feladat volt. A rendszeres levelezők a KISZ kezdeményezésére évenként erkölcsi és anyagi elismerést kapnak. A TDK-hoz hasonlóan KISZ-munkának ismerik el az alap­szervezetek a FEB-ben való közreműködést is.

A hallgatók társadalmi munkában korrepetálást végeznek otthonukban és a kórház gyermekosztályán; alapszervezeti szintű vállalásként patronálják a kisegítő iskolát, a szak­munkásképző kollégiumát.

79

f !

Az intézményen belüli közművelődési vállalások mellett hallgatóink a megyében is több — főként szakmai jellegű - tevékenységet végeznek (p l : a söptei klub és a jáki könyvtár vezetése).

Az ének szakosok alapszervezetei vállalták Vas és Veszprém megye községeiben a Kodály évforduló alkalmából a művész életének, munkásságának bemutatását, valamint egy vetélkedősorozat megszervezését, lebonyolítását. A TIT előadócsoport keretében — főként az utolsó évesek — közművelődési propagandát fejtettek ki , előadássorozatokat tartottak szombathelyi középiskolás kollégiumokban (pl.: Szombathely történetéről). Alkalmi szerepléseket (versmondás, zenekíséret) vállaltak, a helyőrség katonáit énekelni tanították és zsűriztek menetdalversenyükön. Az énekkarok iskolán kívüli szereplései nemcsak sikereket jelentettek, de sok lemondást, áldozatot is kívántak tagjaiktól. Mind­ezeket teljes értékű KISZ-munkaként fogadjuk el.

A veszélyeztetett gyerekek részére a KISZ K B által szervezett táborban — rendszeresen részt vesznek a hallgatók.

Az intézményi közművelődés lehetőségeit kisegítő feladatokat is vállaltunk. Színház­bérlet szervezését, előadásokra mozgósítást a megyén kívüli helyekre is végeztünk. A programok népszerűsítése, szereplési lehetőség biztosítása — színjátszóknak, zenészeknek — más szervezetek rendezvényein és házon belül is feladatunk. A diáknapokon mindenki számára biztosítjuk a pódiumot, és anyagi lehetőségeinkhez mérten egyéb közművelődési alkalmakat is finanszírozunk.

Közös népdalgyűjtő, illetve Kodály illusztrációs pályázatot írtunk ki , az Arany év­forduló alkalmával más egységekkel együtt szavalóversenyt rendeztünk.

A tömegsport, a turizmus táborának növelését szolgáló rendezvényeinket az MHSZ-szel és a sportegyesülettel közösen szerveztük. Évenként nagyobb tömeget sikerült mozgósí­tani a Kohéziós Kupára, a nemesmedvesi kerékpártúrára, házi csapatbajnokságokra (foci, asztalitenisz, úszás). Mivel mindezeket elsősorban a nem testnevelés szakosok részére rendeztük; a mozgásigény felkeltését célozták.

Az országos rendezvényeken növeltük a nevezett csapatok számát (ÖHV, lövész­verseny), bár ezeken korábban is jó eredményeket értünk el.

Az alapszervezetek szívesen veszik igénybe a kőszegi hétvégi házat túraprogramjaik célállomásaként.

KISZ Bizottságunk állandó munkakapcsolatban van a többi tanárképzős bizottsággal, rendszeres az információk kicserélése, a programegyeztetés és kölcsönös képviselet egyes rendezvényeken. Közművelődési, építőtábori, mozgalmi kapcsolataink folyamatosak a Soproni Erdészeti Egyetem, a Veszprémi Vegyipari Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-szervezeteivel. A kölcsönösség és a korrektség jellemző kapcsolatainkra. Határon kívüli partnereinkkel a szabályozó szerződéseknek megfelelően működünk együtt. Politikai, TDK, építőtábori, üdülési kapcsolataink vannak; a Szovjetunióban a leningrádi Krupaszkaja Kulturális Főiskola —, az NDK-ban a Magdeburgi Pedagógiai Fő­iskola, Jugoszláviában a Maribori Pedagógiai Akadémia ifjúsági szervezeteivel.

A KISZ munkájának javulása, befolyásának megőrzése, további növelése ezekután sem szakítható el a körülvevő társadalmi közegtől, annak politikai — szakmai hatásaitól, a megkezdett oktatáskorszerűsítési folyamatoktól.

80

Főiskolánk még mindig növekedési szakaszban van. Ez az állapot számtalan új problé­mával való szembekerülést jelent úgy, hogy egyben a minőségi fejlődés is nyomon követ­hető. Mindezek a KISZ munkájára is kihatnak.

STIPKOVITS FERENC főiskolai adjunktus

a főiskola KISZ Bizottságának titkára

81

A FŐISKOLA KÖNYVTÁRA

A könyvtárakról szóló 1976. évi 15. sz. törvényerejű rendelet, illetve annak végre­hajtási utasítása szükségessé és indokolttá tette, hogy valamennyi könyvtártípus át­dolgozza szervezeti és működési szabályzatát. Könyvtárunk 1979-ben kezdte el e munká­latokat, amelynek eredményeképpen a felügyeletet ellátó Művelődési Minisztérium könyvtári osztálya 1980-ban jóváhagyta az elkészült szabályzatot.

Ez a dokumentum még hangsúlyosabbá tette azon tevékenységünket, amelyet a könyv­tár funkciójának ellátása érdekében végzünk, elősegítve az oktató,—nevelő-, képző- és továbbképző, valamint a tudományos kutató és gyakorlati munkát a főiskolánkon. (Vö.: A Szombathelyi Tanárképző Főiskola Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata. Szombathely, 1980. 781.)

Állományunkat az olvasó- és tájékoztató szolgálat útján bocsátjuk olvasóink rendel­kezésére, kölcsönzés és helyben használat biztosításával mind a hagyományos, mind a nemhagyományos dokumentumok köréből, az olvasók igényeinek megfelelően a tájékoz­tatási tevékenységgel, könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének igénybevételével, másolat­szolgáltatással.

A IV. Országos Könyvtárügyi Konferencia szellemében tovább kívánjuk bővíteni az együttműködési lehetőségeket, mind területi, mind szakterületi vonatkozásban. Meg­győződésünk, hogy a területi lehetőségek még nem mindenütt kihasználtak terjes mérték­ben, s ennek okát főleg abban látjuk, hogy a regionális központok a főiskolai könyv­tárakat sok esetben nem tekintik megfelelő partnernek. Pedig nem kis állományú könyv­tárakról van szó! Általában — a főiskola jellegének, gyűjtőkörének megfeleiö — köteles­példányszolgáltatásban részesülő, minimális mértékben korlátozottan nyilvános, szak­képzett könyvtárosok által gyarapított, feltárt, az olvasók rendelkezésére bocsátott állomány található ezen hálózati központokban. A szakterületi együttműködés — amelyet a Főiskolai Könyvtárvezetők Tanácsa koordinál — a jelenlegi helyzetben sokkal intenzívebb, hasznosabb az előbbinél. Mivel a területi együttműködésnek anyagi vetületével is számolni kell — könyvek, folyóiratok példány­számainak megállapításánál nem elhanyagolható tényezőként — gazdasági okokból is meg­fontolandó a kapcsolatok szélesebb körűvé tétele.

Évekkel ezelőtt érzékelhető volt már a könyvtárak életében a gazdasági nehézségek közvetlen hatása, amely — a közismert okok következtében — egyre súlyosabb gondot jelent az állománygyarapítási, raktározási területeken. Fenntartónk — a főiskolánk — mindig szívügyének tekintette könyvtárunk maximális támogatását a költségvetés éves keretein belül, bizonyítékát adva annak, hogy tevékenységünket nélkülözhetetlennek tart­ja, központi kérdésnek tekinti állandó fejlesztésünket. Ennek köszönhető, hogy az alább

82

részletezett valamennyi területen meg tudtunk felelni az elvárásoknak.

Állománygyarapítás

Az éves költségvetésből az új könyvek szerzeményezésére a keretösszeg 60—70%-át fordítjuk, míg a fennmaradó összeget antikvár és egyéb vásárlásokra költjük.

üj szakok indulása esetén - előzetes tájékozódás alapján - a legfontosabb szakirodal­mi bázis megalapozását már jó néhány évvel előbb elkezdjük. A z elmúlt időszakban nagy gondot fordítottunk a biológia, kémia, földrajz, fizika, technika szakok standard művei­nek szerzeményezésére. • -

Jó lehetőség az állomány kiegészítésére az Országos Széchényi Könyvtár Fölöspéldány­központja által felajánlott művek válogatása. A kötelespéldányszolgáltatásban való része­sülésünk — 1978 óta — az észak-dunántúli régión belül a pedagógiai szakirodalom könyv­árusi forgalomba nem kerülő bázisállományát is biztosítja.

A folyóiratok szerzeményezését igen nagy mértékben befolyásolja az előfizetési díjak emelkedése, különös tekintettel a nyugati — devizaigényes — dokumentumokra. 1982-ben országosan felülvizsgálta a Művelődési Minisztérium által megbízott bizottság az elő­fizetett címeket és példányszámokat és ennek alapján jelentős csökkentést kényszerültek a könyvtárak végrehajtani. Megjegyezzük viszont, hogy sok esetben teljesen indokolt volt a gyűjtőkörbe nem tartozó, vagy indokolatlanul magas példányszámú folyóiratok csök­kentése, illetve lemondása. Könyvtárunkat eddig mindössze három folyóirat lemondása érintette. (Egy technikai jellegű és két sport szakfolyóirat ).

ügy látjuk, hogy e nehézségek kiküszöbölésére nagyon jó lehetőség a könyvtárak együttműködése, amely gazdaságilag is igen indokolt. A folyóiratok tartalomjegyzékeinek másolati példányaira való előfizetés, illetve kérésre egy-egy adott tanulmány, cikk, kópia alakban való biztosítása a tanszékek részére lényegesen alacsonyabb összegért hozzá­férhető, mint az éves előfizetési díj. Az Országgyűlési Könyvtárral e téren már évek óta kapcsolatban állunk, elsősorban a marxizmus-leninizmus tanszék igényei alapján fizetünk elő ezen szolgáltatásukra, amely pontos, gyors és megbízható lehetősége az információ­nak.

Az állomány gyarapodására az alábbi adatok jellemzők 1978—1982 között:

év könyv időszaki egyéb dokumentum összes kiadvány áUojnány

1978. 62.715 2.538 31.188 96.441 1979. 69.282 2.994 32.924 105.200 1980. 73.306 3.504 29.830 106.640 1981. 77.945 4.465 28.929 111.339 1982. 83.174 4.947 23.922 112.043

Megjegyezzük, hogy az egyéb dokumentumok csökkenését az a tény magyarázza, hogy e kategóriába elsősorban általános iskolai tankönyvek, munkafüzetek tartoznak. A tan­tervek változásának következtében megjelentetett új tankönyvek indokolták, hogy a már elavult példányokból csak archiválási célra őriztünk meg — a szervezeti és működési szabályzatunk alapelveit követve — általában öt példányt.

83

Feltáró tevékenység

A könyvtárunk állományának gyarapodását szolgáló dokumentumok a beérkezés után jó ütemben jutnak el az olvasókhoz. A viszonylagosan rövid átfutási idő — általában 10 nap — biztosítja az időbeni hozzáférhetőséget, amelyhez még a jól szerkesztett katalógu­sok is hozzájárulnak.

Az állomány nagymérvű gyarapodása indokolta a szakkatalógus választólapjainak bőví­tését, amely egyúttal újraszerkesztést is jelentett. E munka 1982 elején készült el s még az évben használhatóvá vált a bővített betűrendes mutató is.

Elkészítettük könyvtárunk állományának idegennyelvű anyagát feltáró betűrendes katalógusunkat is, amely áttekinthetőséget biztosítva megkönnyíti ezen állománytest használatát.

A szakdolgozatok feltárása folyamatosan történik. A rendelkezésre álló témakatalógu­son és a betűrendes mutatón kívül, olvasóink rendelkezésére áll a népművelő-könyvtáros képzés során elkészített szakdolgozatok kötetkatalógusa is. (Szakdolgozatok katalógusa. Népművelő-könyvtár szak 1965—1979. Szerk.: Tokaji Nagy Erzsébet. Szombathely, 1982. 3081.) A főiskolai szintű képzés keretében készített szakdolgozatok fénylyukkártyára történő feltárását elősegítő tárgyszórendszer kiépítése nagyon jó ütemben halad. Elkészülte után biztosítottnak látszik a témák sokoldalú megközelítése, megkönnyítve a forrásanyagként való használatot.

A nemhagyományos ismerethordozók feltárása is folyamatos. Az állományt a rendel­kezésre álló katalógusok alapján használhatják olvasóink. A cédulakatalógusokon kívül, amelynek az integrált katalóguson túl olyan megjelenési formái is vannak, mint a hang­lemezeket feltáró katalógus — az ének-zene tanszéken is — az állomány egészét feltáró kötetkatalógus, illetve a gyarapodást regisztráló gyarapodási jegyzékek, és az egyes állománytesteket feltáró kisebb kötetkatalógusok, módot adnak arra, hogy a könyvtár­közi kölcsönzés útján jelentkező igényeket ki tudjuk elégíteni, szinte az egész országban. Ugyanakkor bibliográfiai leírásaink alapján a többi könyvtár — elsősorban pedagógus­képző intézmények könyvtárai — is elkészítheti a saját katalógusát. (Vö.: Katalógus a Szombathelyi Tanárképző Főiskola Könyv- és Médiatárának nem nyomtatott ismeret­hordozóiról. Szerk.: Somogyi Ilona. Szombathely, 1980. 2271.; Gyarapodási jegyzék a Szombathelyi Tanárképző Főiskola Könyv- és Médiatárában található nem nyomtatott ismerethordozókról. I. Szerk.: Somogyi Ilona. Szombathely, 1981. 81 1.; Videokatalógus. Válogatás televíziós adásokból, összeáll.: Somogyi Ilona. Szombathely, 1982. 48 1.; Mű­alkotások diaképeinek katalógusa. Szerk.: Somogyi Ilona. Szombathely, 1982. 87 1.)

A kötelespéldányszolgáltatás keretében kapott pedagógiai szakirodalom lapanyagát a könyvtárközi kölcsönzés elősegítése céljából, folyamatosan eljuttatjuk a regionális köz­pont központi nyilvántartása számára.

Ugyancsak folyamatosan jelentjük az idegennyelvű könyvgyarapodást az Országos Széchényi Könyvtár központi katalógusa részére is.

Olvasószolgálat, tájékoztatás

A könyvtárunk iránt jelentkező egyre nagyobb érdeklődést az olvasói létszám és a kölcsönzési forgalom viszonya mutatja legjobban:

84

év beiratkozott olvasók száma

kölcsönzések száma

kölcsönzött könyvtárközi könyvek folyóiratok kölcsönzés

száma

1978. 1979. 1980. 1981. 1982.

1.565 1.610 1.632 1.740 1.889

14.964 18.420 27.231 17.249 19.883

30.108 41.693 52.018 40.109 37.488

4.422 4.620 5.520 3.019 2.015

289 298 309 494 348

Az olvasói létszám intenzív emelkedése annak a bizonyítéka, hogy a főiskola oktatóin és hallgatóin kívül is sokan igénylik szolgáltatásainkat a városon, illetve megyénken belül és azon kívül is.

Az ötnapos munkahét általánossá válásával is fenntartani kívántuk a szombati napokon is a könyvtár használatának lehetőségét. Sajnálatos módon azonban ezen időszak szinte teljesen kihasználatlan volt, ezért 1983 februárjától el is tekintettünk a szombaton délelőttönkénti nyitvatartástól. Az esti ügyelet - hétfőtől péntekig - 20 óráig történt kiterjesztése ellenben megnövelte a helybenhasználatot.

Médiatárunk használata iránt megnövekedett az igény. Szolgáltatásai egyre hatásosab­ban és adatokkal bizonyíthatóan is beépülnek a napi tevékenységbe, az oktató-nevelő munkába. 1982-ben például a lejátszások száma összesen 443 volt, és 343 médiaféleséget kölcsönöztek az olvasók.

A tájékoztatási tevékenységet leginkább az útbaigazítás, könyvtárhasználati kérdések­ben való segítségnyújtás, irodalomkutatás, bibliográfiák készítése jellemzi. Bekapcsoló­dott könyvtárunk a főiskolán folyó tudományos kutatási tevékenységbe is, az eddigieknél intenzívebb módon, hiszen ma már négy téma irodalmának állandó figyelését végezzük.

A könyvtári tájékoztatási tevékenységünknek igen jó segédeszköze analitikus katalógu­sunk. Naprakészsége, a feltárt tanulmánykötetek és folyóiratok széles köre, jól kiépített tárgyszórendszere miatt nagyon kedvelt olvasóink körében. A könyvtári szaksajtóban megjelent cikkre (Vö.: Molnár Zoltán: Analitikus feltárás a Szombathelyi Tanárképző Főiskola könyvtárában- és a központi repertorizálás. = Könyvtáros, 1981. 2. sz. 75—76.1.) nagyon pozitív volt a reagálás a könyvtáros kollégák körében. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyik bibliográfusa személyesen is tanulmányozta e katalógusunkat.

A könyvtár állományának gyarapodására folyamatosan hívjuk fel használóink figyel­mét, válogató jegyzékeinkkel. (Vö.: Válogatás a könyvtár új szerzeményeiből, összeáll.: Tóth Gyuláné. = Tájékoztató a Szombathelyi Tanárképző Főiskola közérdekű eseményei­ről. Szombathely, 1980-.) Hasznossága az olvasószolgálati munkában mérhető, hiszen számtalan konkrét kéréssel ennek alapján fordulnak hozzánk olvasóink.

Hálózatunk tagkönyvtárai

A főiskola tanszékeinek napi tevékenységét elősegítendő, folyamatosan fejlesztjük kézikönyvtári állományukat, könyvekkel és folyóiratokkal. Állománygyarapító tevé­kenységünket összehangoljuk igényeikkel, javaslataikkal. A tanszékek könyvtárainak kezelésével megbízott főiskolai oktatók munkájáért — amelyet minden esetben társadalmi munkaként végeznek — őszintén hálásak vagyunk, hiszen naponta érzékelhetjük, hogy

85

nemcsak kollégáik részére biztosítják az állomány használatát — vállalva az anyagi felelős­séget is, hanem a tanszékek és a központi könyvtár közötti jó kapcsolat kiépítésében is jelentős szerepet játszanak.

Gyakorlóiskolánk könyvtára a hálózat legnagyobb állományával rendelkező tagja. Jelenleg összesen 16 és félezer könyvtári egységgel áll az iskola oktatói és tanulói rendel­kezésére. Gyarapodása — a jelenlegi szűkös elhelyezés ellenére is — folyamatos, tervszerű. A szaktantermekben jól kiépített kézikönyvtári bázis segíti a tanórai tevékenységet. A könyvtárban tartott órák s a könyvtár szakos hallgatók gyakorlati képzésében való rész­vétel alapja: a jól feltárt állomány, a rendelkezésre álló katalógusrendszer.

Különgyűjtemények

Fentebb már szóltunk feltáró tevékenységünk kapcsán a szakdolgozatokról. Ez a háromezret meghaladó könyvtári egységből álló különgyűjteményünk helybenhasználat útján áll az olvasók rendelkezésére.

Pedagógiai múzeumunk anyaga elsősorban neveléstörténeti értékű dokumentumokat foglal magába. Megalapozásakor — több mint egy évtizeddel ezelőtt — alapelvünk szerint az 1868-tól 1948-ig - az Eötvös-féle népiskolai törvény életbelépésétől az iskolák államosításáig — bezárólag megjelent népiskolai, polgári iskolai és a tanítóképzéssel kap­csolatos dokumentumokat szándékoztuk gyűjteni. Az állomány fejlesztése — amely főleg ajándékozás útján gyarapodik — azonban ma már időhatár közé nem korlátozódhat. A 60-as évektől meginduló tantervi reformok indokolták, hogy az új oktatási, nevelési dokumentumok megjelenésével, azok szerzeményezésével feleslegessé vált — a napi mun­kában már nem használt — könyvtári anyagnak archiválásra szánt példányait itt helyez­zük el, hiszen szinte egyik napról a másikra már ezek is neveléstörténeti értékűvé váltak. A katalógusokban feltárt anyag „Pedagógiai Múzeum" felülbélyegzéssel ellátott kartonjai tájékoztatják az olvasókat e különgyűjteményről, amelynek helyben történő használata biztosított.

Devecseri Gábor könyvtári hagyatéka — a költő özvegyének, Huszár Klárának adomá­nyozása útján különgyűjteményeink egyik jelentős tagjaként gyarapítja állományunkat, 1982 márciusa óta. A többezres állomány feltárása megtörtént, a későbbiekben meg­jelenő kötetkatalógus munkálatai jelenleg is folynak.

Állományvédelem

Nyomasztó elhelyezési gondjaink ellenére is szívügyünknek tekintjük a könyvtár állományának folyamatos gondozását, kiegészítését, köttetését. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül azt a tényt, hogy — sajnálatos módon — az utóbbi időben megszaporodott a megrongált könyvek és folyóiratok száma. A megcsonkított példányok kiegészítése, pót­lása nem kis gondot okoz a könyvtárnak, hiszen sok esetbén pótolhatatlan értékű dokumentumok esnek a meggondolatlan cselekvések áldozatául.

Személyi, tárgyi feltételek

Az örvendetes gyarapodás következménye az a tény, hogy a 300 m2-es alapterületet már évekkel ezelőtt is zsúfoltnak érezhette a használó. Külső raktáraink is csak ideiglene-

86

sen enyhítettek gondjainkon. Végleges megoldást a jövőben remélünk csak, ha új könyv­tárépület birtokbavételére nyílik lehetőségünk, amelyre biztató jeleink vannak.

A jelenlegi körülmények közötti zavartalan munka biztosítása érdekében került sor 1981 nyarán az olvasóterem és a feldolgozó helyiség felújítására.

Leolvasó készülékeink lehetővé teszik a mikrofilmek és mikrolapok használatát, mechanikus cédulasokszorosítónk segíti a feldolgozó tevékenységet, a gyorsmásoló készü­lék pedig biztosítja az állomány hozzáférhetőségét kis példányszámú tanulmányok eseté­ben is. Az oktatástechnológiai centrum folyosóján elhelyezett eszközök maradéktalanul ki tudják elégíteni a nemhagyományos dokumentumok használatával kapcsolatos olvasói igényeket.

A személyi feltételek kiválónak mondhatók, elsősorban nem a könyvtárosok létszámát, hanem szakképzettségüket, hivatástudatukat tekintve. A szolgálatot teljesítő valamennyi dolgozó — 11 fő — könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. (2 fő egyetemi és 9 fő főiskolai végzettségű.) Szakmájuk fejlődésével folyamatosan lépést tartó, a problémákra érzékenyen reagáló, továbbképzéseken, nyelvtanulásban rendszeresen részt vevő könyv­tárosok biztosítják a színvonalas szolgáltatást. E feltétel az alapja a könyvtárosképzésben való aktív részvételünknek, hiszen tanévenként általában 12—15 fő könyvtár szakos hall­gató végzi nálunk olvasószolgálati, tájékoztatási, a feldolgozó, feltáró munkával kapcsola­tos és a nyári egy hónapos könyvtári gyakorlatát.

Rendezvények

A főiskola életéhez kapcsolódóan, folyamatosan rendezzük kiállításainkat. Jelentős eseménynek számított — 1980-ban a főiskolánkon rendezett tudományos ülésszakhoz kapcsolódó, az oktatók publikációiból készített kiállításunk. 1981-ben a Nevelés­tudományi Szakbizottság ülése alkalmából, majd a Bartók-centenáriumhoz kapcsolódóan, a következő évben a Kodály-évforduló alkalmából és ebben az évben Marx Károly halálá­nak 100. évfordulója, illetve a X V I . Országos Tudományos Diákköri Konferencia, köz­művelődési, könyvtári és pedagógiai szekciójának munkája határozta meg a kiállítások tematikáját.

Külső kapcsolataink

A magyar könyvtári rendszerben a pedagógusképző főiskolai könyvtárak által be­töltendő társadalmi feladat és alapfunkció ellátása szempontjából, könyvtárunkat fontos láncszemnek érezzük. A szolgáltatások körének állandó bővítésén kívül — amelynek jelen­tős megnyilvánulása volt 1978-ban, a hasonló funkciót ellátó könyvtárak közül elsőnek a médiatár megszervezése, anyagának feltárása — fontosnak érezzük tevékenységünket más területeken is, amelyek elősegítik a szakterületi együttműködést.

A Főiskolai Könyvtárvezetők Tanácskozásának munkájában való részvétel — amely 1983 májusától a főiskolák jellegének megfelelően négy szekcióban végzi munkáját, a pedagógusképző intézmények szekciójának elnökévé a Szombathelyi Tanárképző Fő-

kola könyvtárának vezetőjét választották meg — jó lehetőség a közös gondokra való goldások keresésére, szakmai vitákra. (E testület készítette el néhány évvel ezelőtt a /ezeti és működési szabályzat mintapéldányát, helyzetelemzéseket végzett, és el­

ette a szakmai irányelvek tervezetét a főiskolai könyvtárak fejlesztéséhez ^.

87

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének audiovizuális munkabizottsága — amelynek titkára a könyvtár vezetője — jó fóruma a nemhagyományos-ismerethordozók készítésé­vel, feltárásával, elterjesztésével, használói rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdések tisztázásának.

A Magyarok Világszövetsége és a Művelődési Minisztérium a határainkon kívül élő magyar anyanyelvű lakosság támogatását igen fontosnak tartja. Ennek gyakorlati meg­nyilvánulása — könyvtárunk részéről — a Burgenlandi Magyar Kultur Egyesület unterwarti könyvtárának állományát feltáró munkánk, amelyet 1980 nyarán kezdtünk el. Elkészült a szépirodalmi állományt feltáró kötetkatalógus. (Az Alsóőri (Unterwart) Könyvtár magyar nyelvű anyaga. Szerk.: Bárki Katalin. Szombathely, 1981. 1501.) Jelenleg a szakirodalmi rész feltárása folyik a helyszínen, a munka befejeztével kerül sor a következő kötet megjelentetésére. E feladatot abban a reményben vállaltuk és végezzük, hogy a hazánk határain kívül élő kutatók, érdeklődők — hazánk életével, történelmével, néprajzával kapcsolatos — munkájának jó segítői lehetünk.

DR. TÓTHNÉ KIRÁLY K A T A L I N könyvtárvezető

88

KISZ küldöttértekezlet

V.

Bolyai emlékünnepség

Irodalmi színpadunk műsorából

VI.

Az Egyetemi és Főiskolai Országos Kézilabda-bajnokság megnyitója

Vízitáborban

VII.

A kötet fényképfelvételeit Dallos László és Németh József készítette VIII.

A KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS MŰVÉSZETI MUNKA

A jövendő értelmiség életében arculatot formálók, karaktert kovácsolok a főiskolai évek. A szakmai felkészülésen túl kínálják a lehetőséget a más szakterületekkel, a művé­szetekkel való ismerkedésre, a tananyagon túli tájékozódásra.

Ebben az életszakaszban még erőteljesen lehet alakítani az igényt és az érdeklődést a művelődésre, az állandó erőfeszítést az önművelésre és azt a képességet, melynek birtoká­ban az ember elválasztja az értékest az értéktelentől. Ehhez azonban sokat kell olvasni, színházba, moziba járni, előadásokat hallgatni, kiállításokat látogatni, a hallottakat és látottakat elemezni, a véleményeket másokkal kicserélni. A Közművelődési Bizottság kezdeményezéseivel és programjaival ezt szeremé elősegíteni.

1. A klub, minta közművelődési alkalmak színtere

A klub tartalmi irányítását a klubvezetőn keresztül, a közművelődési titkár végzi, éves munkaterv alapján. A klubélet folyamatában az elmúlt négy évben kialakult egy rendszer, - s ez már tudatosult a hallgatókban - mely szerint bizonyos rendezvények a hét meg­határozott napjain vannak, és ez lehetőséget nyújt szabadidejük megtervezésére. Uj sorozatokat indítottunk. Ilyen a „Vas megye felfedezésé' sorozat, mely szakmai érdekődéstől függetlenül, áttekintést ad Vas megye természeti képéről, társadalom­történetéről, művészetéről — előadásokkal, kirándulásokkal. A sorozatot a Vas megyei Múzeumok Igazgatóságának munkatársaival közösen szerveztük. Az Életutak a hivatásra nevelés elősegítése érdekében tervezett sorozat volt, a leendő tanárok, könyvtárosok, népművelők elé olyan pályaképeket igyekezett állítani, mely nö­veli hivatástudatukat, elősegíti azonosulásukat jövendő élethivatásukkal. Néhány név meghívott vendégeink közül: Margócsy József, Könczöl Imre, Horváth Teri, Lengyeltóti János, dr. Varga András. A Portrék — az Életutak mintájára — írókkal és költőkkel teremtett találkozásiTehető-séget hallgatóink számára. Ez a sorozat csak az elmúlt két évre nyúlik vissza, de már így is gazdag a vendégül látottak névsora: Bolya Péter, Kalász Márton, Moldova György, Ungvári Tamás, Kányádi Sándor. Itt említhetjük Pódium műsorainkat, önálló előadói estjeinket. A hallgatók ezek iránt a programok iránt érdeklődnek leginkább, kezdeményezik kit vagy kiket hívjunk meg. Leg­kiemelkedőbb és legsikeresebb programjaink voltak: Illyés Kinga, Sándor György, Vállai Péter, Jancsó Adrienn, Kecskés András önálló estje.

A filmművészet ismerete, a filmművészeti felkészültség-tájékozottság szerves része a korszerű műveltségnek. A filmklub keretében négy féléven keresztül ismerkedhettek

89

hallgatóink a filmtörténet legfontosabb korszakaival és irányzataival. A következő idő­szakokban filmművészetünk nagy kísérletezőivel, különböző műfajokkal pl. a groteszkkel „találkozhattak". Az itt eltöltött négy év alatt a filmklub sorozatai lehetőséget adtak hallgatóinknak film­művészeti ismereteik pótlására, kiegészítésére, olyan archív anyagok megtekintésére, melyek a mozikban egyáltalán nem, vagy csak igen ritkán láthatók. Évente általában két rendezői ankétot szerveztünk pl. Jancsó Miklóssal, a Gulyás test­vérekkel, a Balázs Béla Stúdió rendezőivel, Sára Sándorral.

Viszonylag nagy az érdeklődés a jazz és a rock klub foglalkozásai iránt, itt a leg-homogénebb a közönség. Önálló zenei esteket is szerveztek, más műfajok képviselőivel is találkoztak, pl. vendégük volt Benkő Dániel lantművész, a country és folk sorozat kereté­ben a 100 Folk Celsius, a Bojtorján együttes, a Kaláka és Kolinda együttes, Cseh Tamás. A jazz hazai képviselői közül Berki Tamás, Pleszkán Frigyes, Jávori Vilmos szerepeltek a zenei napokon.

A klub az említett rendezvényeken kívül színtere egyedi előadásainknak, szakest­jeinknek, táncos rendezvényeinknek és a hallgatók önálló bemutatkozásainak, pl. pantomim, diaporáma műsor, útíélménybeszámoló stb.

2. Ének- és zenekarok

Két fesztivál és két név, Bartók Béla és Kodály Zoltán kívánkozik az élre, mielőtt az együttesek munkáját időrendben áttekintenénk. 1980-ban ének-zenei műfajcsoportban a pécsi fesztiválon képviseltettük magunkat. A Női kar és a Vegyeskar aranyérmet hozott, a tanítói kórus ezüstérmet. Szólistáink 3 arany-, 5 ezüst- és 3 bronzérmet nyertek. 1982-ben ugyanebben a műfaj­csoportban Szegeden a Vegyeskar ismételten aranyérmet, a Női kar ezüstérmet kapott, míg a tanítói kórus és a zenekar nem jutott az országos döntőbe. Szólistáink 3 arany- és egy ezüstérmet szereztek. . 1981-ben Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából kétnapos tudományos

ülésszakot rendeztünk. Emléktábla avatásra került sor a Savaria Múzeum aulájában, ünnepi hangversenyt tartottunk a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban és a fő­iskolán. Hirdettünk népdal- és zongoraversenyt, a megye úttörő csapatainak Bartók műveltségi versenyt. Rendezvénysorozatunkat megtisztelte ifj. Bartók Béla.

1982-ben Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóján ünnepi emlékülést tartottunk, hangversennyel. Megkoszorúzták hallgatóink a főiskolán Kodály mellszobrát, találkoztak Gazdag Erzsivel, aki Kodály által megzenésített gyermekverseiről, azok élményvilágáról beszélt. December 16-án került sor a megye általános iskolás tanulói részére meghirdetett zenei műveltségi vetélkedő döntőjére a főiskolai díszteremben.

Női kar

A kórus Horváth Rezső főiskolai docens vezetésével 1983-ban ünnepelte fennállásának 10 éves jubileumát. A jubileumi koncerten a régi tagok 50%-a is képviseltette magát. Az 1979/80-as évben a kórus meghívást kapott Debrecenbe,a Nemzetközi Kórustalálkozóra. A 80. születésnapját ünneplő Bárdos Lajos Kossuth-díjas művész tiszteletére a Vegyes-

90

karral közösen ünnepi koncertet tartottak. Ebben az évben volt a kórus minősítő hang­versenye, ahol a hangversenykórus kategóriában aranykoszorús diplomát szereztek. Az 1980/81-es tanévben ismételten részt vettek Debrecenben a Nemzetközi Kórus­fesztiválon. Horváth Rezső karmesteri munkájáért különdíjat, diplomát és emlékplakettet kapott. Bartók huszonhét egynemű karának bemutatásával tisztelegtek a centenáriumi hangversenyen. Az 1981/82-es tanévben színvonalas és eredményes munkájuk bizonyítékaként ismételten, immár harmadszor kaptak meghívást Debrecenbe, önálló hangversenyt adtak Vasváron és Budapesten a Nemzeti Galériában. Fesztivál-szereplésüket ezüst éremmel jutalmazták. Az 1982/83-as tanév első felében Magdeburgban a Pedagógiai Főiskola meghívására adott önálló hangversenyt a kórus. E fellépésen kívül még 13 alkalommal lépett nyilvánosan pódiumra az együttes, pl. Budapesten a Sportcsarnokban a Kodály centenárium központi ünnepségen képviselték főiskolánkat.

Vegyeskar

Az eltelt négy év alatt három karvezetője volt a kórusnak, de ez nem ment a minőségi munka rovására. 1979/80-ban Joó Ete; 1980-82-ig Vinczeffy Adrienn; az 1982/83-as tanévben Radics Éva irányította a kórus munkáját. Az 1979/80-as tanévben a Magyar Rádió Kóruspódium c. rendezvényének „Kiváló teljesít­ményért" plekettjét negyedszer nyerte el a kórus. Minősítő hangversenyükön „Fesztivál­kórus diplomát" szereztek. Kiemelkedően szerepeltek a pécsi fesztiválon, aranyérmet kaptak. Önálló hangversenyt adtak Körmenden. Az 1980/81-es tanévben közreműködtek a Bartók teremben rendezett hangverseny­iskolán, közös hangversenyt tartottak a zenekarral a főiskolán. Az 1981 /82-es tanévben felléptek Oberschützenben közös osztrák-jugoszláv-magyar kó­rusest keretében. Ismét aranyérmet szereztek az Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napokon. Az 1982/83-as tanévben 7 alkalommal léptek pódiumra, legjelentősebb a Kodály koncert volt a főiskolán.

A tanítói szak női kara

A kórus vezetője Kulcsár Sándor főiskolai adjunktus. A tanítói szak létszámcsökkenése magával hozta a kórus létszámának szűkülését is. Közreműködtek a főiskola ünnepségein, a város rendezvényein, élüzemavatókon, Apátistvánfalván a szlovén napon, a laoszi nem­zeti ünnepen. Felléptek a Fesztivál házi bemutatóin, Kodály és Bartók jubileumfünnep-ségein.

Zenekar

Főként vonósokból és néhány fúvósból áll a zenekar. Igényes és céltudatos munkával készültek szerepléseikre Köteles György vezetésével. Közreműködtek a főiskola ünnep­ségein, közös hangversenyeken a kórusokkal, kamaraegyüttesük, szólistáik szerepeltek Magdeburgban a Női karral, Oberschützenben a Vegyeskarral.

91

Művészeti diákkör

A csoport célja, hogy a zenélni vágyó és akaró hallgatók, tanári irányítással, de önállóaniskeressenek^kutassanakolyanműveket, amelyeket szívesen megtanulnának és előadnának. Később feladatuk kibővült zenei témájú ismeretterjesztő előadások tartásá­val. Vezetőjük Sellyei Gáborné. Minden évben megemlékeznek október 1-én a Zenei Világnapról. Karácsonyi muzsika címmel műsort adnak nemcsak a főiskolán, hanem a város különböző kollégiumaiban, továbbá a Hazafias Népfront szervezésében üzemekben és vállalatoknál is. Jelentős vállalkozásuk volt Gluck: Május királynője c. kisoperájának bemutatása pl. Cákon, ölbön, Gércén. Évenként általában 10—14 alkalommal adtak műsort a Magyar László Uttörőházban a szakkörök részére.

3. Márkus Emília Irodalmi Színpad

A műkedvelő művészeti munka jelentőségének elismerése és hangsúlyozása ellenére is, a körülmények megváltozásávalj az ötnapos munkahétre történt átállással, a megnöveke­dett délutáni órákkal, hétvégi hazautazásokkal egyenes arányban jelentkeztek a problé­mák — országosan is — a csoportok összetartásában, minőségi munkát eredményező működésében. Ezek a motívumok sajnos együttesünk életében is érezhetők. A végzett munka elkötelező jellege, a pálya iránti érdeklődést irányító ereje többnyire a diploma megszerzése után érik be. Részben olymódon, hogy az együttes volt tagjai előadóművészi működési engedélyt szereznek és továbbra sem szakadnak el a megkezdett munkától, vagy csoport vezetésére képesítő működési engedély birtokában iskolai,illetve művelődési ház­ban lévő amatőr együttesekkel dolgoznak. A nehézségek ellenére a Benke Éva vezetésével dolgozó csoport 1979-ben 10 alkalommal lépett fel a „Megméressél" című szerkesztett összeállításával. Jelentős szereplésük volt a Vöröskereszt jubileumára készített összeállítás „Bizalom" címmel. 1980-ban Kazinczy Ferenc halálának 150 évfordulójára „Koszorú" címmel mutatták be összeállításukat. Közreműködtek főiskolai ünnepségeken és a Nagy László verseny orszá­gos döntőjén. Az 1981/82-es tanévben versmondókkal képviseltették magukat az Egyetemi és Főiskolai Kulturális Napokon, ahol két bronzérmet szereztek. Az 1982/83-as tanévben önálló műsort mutattak be felszabadulásunk évfordulóján. Arany János halálának centenáriumára szavalóversenyt hirdettek. Részt vettek a Juhász Gyula szavalóversenyen Szegeden és a TV K i Mit Tud vetélkedőjén.

4. Táncegyüttes

ötéves eredményes működés után a táncegyüttes átmenetileg szüneteltette tevékeny­ségét. A csoport egyrésze folytatta a próbákat a L A T E X néptáncegyüttesében, majd az 1981/82-es tanévtől kezdve speciálkollégium keretében folyik a munka. Ez egyúttal „C" kategóriás néptáncoktatói képesítést ad a diploma mellé. A munkát Nagy Árpád főiskolai adjunktus irányításával Antal László és Horváth János végzik.

92

Hallgatóink élnek Szombathely kulturális lehetőségeivel. Állandó látogatói a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központnak, a Művelődési-és Sportháznak. Évente átlagban 200—250 színházbérletesünk van. Élénk az érdeklődés a zenei élet iránt is, évente 100—150 hangversenybérletet vásárolunk. A klub, a művészeti együttesek és a város nyújtotta kulturális lehetőségeken túl hallga­tóink különböző munkaközösségekben és csoportokban is tevékenykedtek az elmúlt idő­szakban pl. úttörővezetők munkaközössége, vagy a TIT-csoport. Az úttörővezetők munkaközösségében dolgozó hallgatók Tihanyi Tibor vezetésével segí­tették a város úttörő rendezvényeit, bekapcsolódtak a Város Ifi-szakbizottság munkájába. Elkészítették az úttörőmozgalmi kiadványok átdolgozott, javított bibliográfiáját. A TIT-csoport az 1981/82-es tanévben alakult szervezetileg újjá, vezetője Sellyei Gáborné. Részt vettek a Pável Ágoston szabadegyetem előadásain. Elsősorban zenei ismeretterjesz­tésre vállalkoztak középiskolás kollégiumokban. Közreműködtek a Bartók és Kodály zenei műveltségi vetélkedő lebonyolításában, szervezésében, előkészítésében.

A közéletben való cselekvő részvételre a fenti fórumok mind módot és lehetőséget biztosítanak, a főiskolán belül és kívül egyaránt. Hisszük, hogy hallgatóink jól éltek ezekkel a lehetőségekkel, főiskolai tanulmányaikat befejezve, kilépve az életbe teljesíteni tudják rájuk váró értelmiségi feladatukat.

KISS JUDIT közművelődési titkár

93

A TESTNEVELÉSI ÉS SPORTMOZGALOM FEJLŐDÉSE FŐISKOLÁNKON

I.

A dinamikus főiskolai fejlődés a testnevelés és sport területén különösen szembe­tűnően jelentkezett. A matematika—testnevelés szak mellett 1978-ban testnevelés­népművelés szakosok kis csoportja kezdte meg főiskolai tanulmányait, majd 1980-ban felvettük az első szlovén—testnevelés szakos hallgatónkat is. Igen rövid időn belül az intézmény talán legnépszerűbb, legtöbb jelentkezővel dicsekvő szakpárosításává vált a testnevelés—népművelés. A szakos hallgatók száma megközelíti a kétszázat. A tanszék 15 főre bővült oktatói gárdája az I—III. évfolyam valamennyi hallgatóját foglalkoztatja a testnevelési órákon. Permanens feladatként jelentkezik a szakkollégiumi képzés, az edzői szakképzés, a tömeg- és a versenysport szervezése, szakmai munkájának lebonyolítása.

A robbanásszerűen növekvő óraszám a létesítmények bővülését követeli meg. A sport­szerek és a sporteszközök kellő mennyiségben és megfelelő minőségben állnak a fő­iskolások rendelkezésére. Kedvezően alakítja szabadtéri lehetőségeinket a kézilabdapálya világításának 1982-ben és a Dózsa utcai sportkombinát 1983 júliusában történő átadása, ahol atlétikaijkézilabda- és teniszpálya áll a sportolni vágyó hallgatók rendelkezésére. Az új épületek átadása lehetővé teszi egy kondicionáló terem kialakítását a B-épület alag­sorában, amely az eddigieknél jobb feltételeket biztosít az általános testnevelési órák megtartására.

A hallgatók kötődése nagyon erős a tanszékhez. A csoportfelelősi hálózatban való nagyarányú részvétel, a szakosztályban yaló mindennapos együttmunkálkodás, az edző­képzés, a szakdolgozati konzultációk a jó megismerést, a kedvező nevelőhatású tanár­diákviszonyt teszik lehetővé.

A tanszék külső kapcsolatrendszerének széles horizontját a testnevelés és a sport ki­sugárzó, a szorosan vett tanításon messze túláradó feladatai indokolják. Oktatóink és hallgatóink aktív tervező, szervező és lebonyolító munkát végeznek a „Gyere velünk" általános iskolai játékos sportvetélkedő országos hírű rendezvényein, a ,Mozdulj" brigád­vetélkedőkön, a „Jégkarnevál"-on, az úttörő olimpián és a középiskolás versenyek városi, megyei, területi és országos döntőin, az iskolai sportdélutánokon, a megyei serdülő edző­táborokban, a nyári sportnapköziben, az üdültetések lebonyolításában és mindenütt, ahol igénylik munkájukat.

Az elmúlt 4 év rendezvényei sorából a II. Nemzetközi Testnevelési Tudományos Konferencia emelkedett k i , amelyen a nagyszámú hallgatóság a magyar sporttudomány legkiválóbb szakembereinek előadásait hallhatta. A konferencia különösen nagy segít­séget, előremutató programot adott a Szombathelyen folyó általános iskolai tanárképzés­hez. Mérföldkő volt e tudományos tanácskozás azért is, mert a testneveléstudomány művelőinek egy új generációja lépett az előadói emelvényre okos, sok gyakorlati kapcsoló-

94

dással rendelkező referátumokkal. Örömmel vállaltuk és különös gonddal rendeztük meg az Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokságok döntőit kézilabda (1978, 1979,1980) és labdarúgás (1983) sportágakban. 1975-től folyik a testnevelő tanárképzéssel párhuzamosan — fakultatív kollégium kereté­ben — a középfokú edzői szakképzés főiskolánkon. A hallgatók körében méltán népszerű, a pályán szinte elengedhetetlenül fontos végzettség megszerzése nagyban hozzájárul a „sportos" szemlélet kialakításához, a testnevelői tevékenység még tudatosabb művelésé­hez. Az edzőképzés atlétika, torna, kézilabda, kosárlabda, röplabda, úszás és labdarúgás sportágakban folyt az elmúlt időszakban. Nagy erőfeszítéseket tett a tanszék oktatói közössége a levelező képzés jobbítása érdekében. A csökkenő létszámú levelező hallgató több konzultációval, színvonalasabb szakmai felkészítéssel jut el a diplomások sorába.

Az oktatómunka tartalmi oldalának erősítését jelenti a tanterv, óra- és vizsgaterv korszerűsítésében való igen aktív tanszéki részvétel, a nem lankadó videomagnós alkotó­kedv, a szaktárgyi oktatási kísérletek, az utóbbi években igen erőteljesen kibontakozó kutatói tevékenység és publikálási igény. Felejthetetlenül szép élményekkel gazdagodnak hallgatóink a terepes gyakorlatokon, a csehszlovákiai sítáborokban, a Mosoni Dunán le­bonyolított vízitáborainkban. Többségük egy életre szóló barátságot köt a téli természet­tel és a vízitúrázással - leendő kis tanítványaik hasznára.

II.

Tömegsport

Kettős feladatot kell megvalósítanunk a tömegsportversenyek szervezése során. Egy­részt színes, mindenki számára vonzó testedzési és szórakozási lehetőséget kínáló sport­programot kell a tanév egészét átölelően lebonyolítanunk, másrészt a testnevelés szakos hallgatóink önálló feladatteljesítésével a sportszervezői munka gyakorlóhelyére kell tennünk e rendezvényeket. Hagyományos tömegsportrendezvények és újszerű kezdemé­nyezések váltogatják egymást évi programunkban.

Évről-évre visszatérő és a legnagyobb tömegeket megmozgató eseménysorozat, a házi­bajnokságok rendszere. Kispályás labdarúgás, kosárlabda, úszás, torna, atlétika, súly­emelés, asztalitenisz, tenisz, lövészet jelenti a gyakran késhegyre menő küzdelmek sport­ági keretét.

Kedves színfoltja tömegsportmozgalmunknak az évenként más más színhelyen sorra kerülő Területi Tömegsport Kupa 3—5 sportágat felölelő rendezvénye, amelyen Győr, Sopron, Esztergom és Szombathely ifjú pedagógusjelöltjei találkoznak. Ezen a versenyen igazolt és minősített versenyzők nem vehetnek részt, s ez jó alkalmat kínál az alkalmi sporttevékenységre, elsősorban a tanító szakosok szerepeltetésére. Kedvelt hallgatóink körében az EFOTT évenként visszatérő 3 napos nyári rendezvénye, a főiskolás túraélet nagy eseménye. A legutolsó évek főiskolánk sportéletében hagyományteremtő erővel is bírtak. Útjára indult a „Felszabadulási Kerékpártúra", amely már második alkalommal átütő sikerrel zajlott le. Több mint hétszázan kerekeztek április 4-én Nemesmedvesre, az ünnepi megemlékezés színhelyére. Szép színfolt a parkerdei „Kohézió Túra" az őszi időszak sportprogramjában. Visszatérő és egyre növekvő igény mutatkozik a fakultatív sítáborok iránt, amelyet csak korlátozottan tudunk kielégíteni.

Az ifjú kollégák, a szervező munkába bevont hallgatók ötletességét dicsérik a változatos sportprogramok: Tanárképző-Haladás Sportnap, tanár—diák mérkőzések

95

röplabda, labdarúgás, foci sportágakban, az Ifjúság Napja sportrendezvényei, Vizes sport­nap, Jégkarnevál, Sportok Napja, kiállítás a főiskola sportéletéről, találkozás Wichmann Tamással és Szegő Andrással, sport szellemi vetélkedők, módszertani bemutató stb. Az említett intézményeken kívül vendégül láttuk még a Veszprémi Vegyipari Egyetem és a Külkereskedelmi Főiskola tanárainak és hallgatóinak népes küldöttségét. Jó hangulatú sportdélutánon mértük össze erőinket. Laoszi, jugoszláv és osztrák diákok látogattak főiskolánkra és programjukból nem hiányozhatott a sport sem. Rendszeresnek mondható a grazi pedagógiai akadémiákkal folytatott sportkapcsolat, amelyek nagyobbik része a tömegsport kereteiben zajlott le, játékos sportvetélkedők formájában.

A szakszervezet szervezésében zajlik az oktatók és dolgozók tömegsporttevékenysége, kedvelt sportágak: kispályás labdarúgás, röplabda, tenisz, úszás, kosárlabda.

III.

Egyetemi és Főiskolai Országos Bajnokságok

Az ötvennél is több magyar felsőoktatási intézmény sportbéli rangsorában a sportágak jelentős részében a Szombathelyi Tanárképző Főiskola előkelő helyet vívott ki . Míg korábban egy-egy jó eredménynek örülhettünk, a 80-as években a bajnoki címek, érmek és jó helyezések egész sorát vonultathatjuk fel.

Az EFOB versenyein jól szerepelni kiemelten fontos volt mindig intézményünknek. Atlétika: legsikeresebb sportágunkká lépett elő a sportok királynője az EFOB versenyén. 1980- ban Tánczi Tibor (kalapácsvetés) szerzett bajnoki címet. Ezüstérmes lett Bondor Zoltán (gátfutás) és Németh László (kalapácsvetés és diszkosz). III. helyezettek: Horváth Zsolt (távolugrás), Virágh Szilvia (400 m), Németh László (súlylökés) és a 4x100 m női váltó (Sulák, Virágh, Jambrik, Csaba). 1981- ben öt bajnoki címet szereztek atlétáink: Jankó Ilona (1500 m), Szabó Katalin (súly és diszkosz), Ambrus László (súly), Tánczi Tibor (kalapács). Három versenyzőnk Í* bajnoki eredmények alapján meghívást kapott az „UNIVERSIÁDÉ"-ra készülő keretbe. Közülük Tánczi Tibor vett részt a főiskolások világversenyén. 1982- ben Jankó Ilona (1500 m és 800 m) és Németh László (kalapács és diszkosz) duplázott, Szabó Katalin ismét nyerte a súlylökést. Az 5 első helyet a dobók ezüst-és bronzérmei erősítették meg (Szabó Katalin, Németh Róbert, Németh László, Ambrus László). 1983- ban némileg szélesedett az érmet szerzők száma: Ambrus László (súly 1., diszkosz 2., kalapács 3.), Jankó Ilona (800 m 1.), Németh Róbert (kalapács 1.), Vörös András (magasugrás 1.), Szabó Katalin (diszkosz 2.), Lestár Péter (300 m 3.), Bencze Ilona (800 m 3.), 4x100 m női váltó 3. helyezett (Salakta, Virágh, Sárfi, Szommer). A főiskolai bajnokságnak minősített debreceni dr. Rajkai emlékversenyen a férfi csapat 1., Lestár Péter 3. lett. 1980-ban — előző évi nagyszerű teljesítményünk révén — az összetett Honvédelmi Ver­seny szombathelyi rendezésére kaptunk megtisztelő megbízást. A közmegelégedésre le­bonyolított versenyen elsöprő sikert aratott a hazai gárda, megismételte az intézmények közötti sportversenyben aratott győzelmét. A szép siker részesei: Csaba Ildikó, Hosszú Judit, Jambrik Gyöngyi, Sáray Anna, Sára Ilona, Virágh Szilvia, Szabó Ágnes, Molnár Miklós, Varga Károly, Horváth Zoltán, Kovács

96

Csaba, Deregi László, Varga Jenő, László Zoltán; csapatvezető: Bősze László. 1981-ben az összetett Honvédelmi Versenyen harmadszor bizonyult legjobbnak a Szombathelyi Tanárképző Főiskola az intézmények sorában és nyerte el a vádordíjat. Kovács Csaba a párbajlövész és a kispuska lövész csapatok első helyezése és az akadály­váltó második helye az MHSZ főtitkárának különdíját is jelentette. A legeredményesebb szereplést 1982-ben könyvelhetjük el. Az összetett győzelemhez az 5 első helyezéssel jutottunk. A kispuska lövész női csapata: (Szabó Ágnes, Varga Irén, Sáray Anna, Végh Beáta, Ambrus László), a férfi csapat: (Kovács Csaba, Varga Károly, Szakály Ferenc, Bárányi Pál) és a párbajlövész női csapat (Szabó Ágnes, Sáray Anna, Varga Irén) nyert aranyat. 1983-ban a szegedi főiskolások leszorították versenyzőinket a dobogó legfelső fokáról. A női csapat az akadályversenyben győzni tudott, terepfutásban második lett. Ugyancsak második a férfi terepfutó csapat. A legeredményesebb egyéni versenyzők díját Bencze Ilona és Bárdosi Zoltán kapta. Asztaliteniszben a Beke Erika — Gáspár Kálmán versenypáros az 1981., 1982., 1983. évi bajnoki döntőkben egyaránt az ezüstérmet szerezte meg. Kézilabdában a női csapat ötször szerepelt a döntőben, 1980-ban házigazdaként a III. helyet szerezte meg. Emlékezetes mérkőzést vívtak a válogatott játékosokat is fel­vonultató Testnevelési Főiskola csapatával (18:17). 1981-ben a IV. helyezett szombathelyi csapat tagja Baumgartner Gyöngyi bizonyult a döntő legeredményesebb játékosának. 1983-ban ismét a döntő résztvevője, a bajnokság IV. helyezettje volt a női csapat. A férfiakat bravúros szereplés után a későbbi országos bajnok TF ütötte el a döntőbe­jutástól. Kosárlabdában a női csapat 1980-ban az V . helyet biztosította magának. Labdarúgásban 1981-től a vasi főiskolás gárda alaposan átrendezte az erőviszonyokat. Ebben az évben Debrecenben országos bajnoki címet nyert, amelyet a következő bajnoki döntőn Szarvason megduplázott. Németh Gábor nyerte a legeredményesebb játékosnak járó tiszteletdíjat. Házigazdái minőségben fogadtuk a legjobbakat 1983-ban Szombathelyen. Drámai küzdelemben a TF győzött. A kétszeres győztesnek ezúttal az ezüst jutott. A legeredményesebbnek Fitos József bizonyult. A női röplabdások igazi meglepetést okoztak először a döntőbe jutással, majd az ottani szerepléssel. Takács Kriszta vezetésével (különdíjat kapott) az utolsó percig versenyben voltak az 1983. évi bajnoki címért. Súlyemelésben 1981-ben az összetett verseny III. helyét vívták ki a hallgatók. Rácz Gábor győzött, Németh László ezüstöt nyert. 1982-ben egy hellyel előbbre lépett a csapat. Miklós Tamás győzött, Rácz Gábor, Galamb István, Ambrus László és a veterán Antalovits Ferenc III. helyezett lett. 1983-ban a csapat igen kis különbséggel szorult a II. helyre. Miklós Tamás megismételte győzelmét. A csapat szép teljesítményének jutalma: a KISZ V B tiszteletdíja. Tornában az 1983-as EFOB meglepetése Grénus Gabriella szereplése volt, aki az esélyesek bánatára az összetett egyéniben II. lett és további ezüst- és bronzérmeket szerzett a szerenként! döntőkben. Tájfutásban szereztük 1976-ban az első EFOB győzelmünket. Kisebb visszaesés után egyik legeredményesebb sportágunkká lépett elő a tájfutás, ahol a Sabária válogatott

97

versenyzői viszik a vezető szerepet. 1981-ben a női csapat és Kiss Gabriella ezüstöt, Bárki Andrea bronzérmet nyert. A következő esztendőben Berki Andrea második helyezése az egyetlen érem (Kiss Gabriella sérült volt). Az igazi „aratásra" 1983-ban került sor. A férfi csapat (Bárdosi, Koczka, Szerdahelyi) és a férfi váltó, valamint a női csapat (Kiss, Bárki, Rozmán) bajnoki címet, a női váltó (Bencze, Kiss, Bárki), Szerdahelyi Zoltán és Kiss Gabriella ezüstérmet, Bárdosi Zoltán és Bárki Andrea bronzot szerzett. Ezekkel az eredményekkel a leg­eredményesebb intézménynek kiírt díjat elnyerte a Szombathelyi Tanárképző Főiskola. A honvédelmi sportok erős oldalává váltak főiskolai sportmozgalmunknak. A Harci túrán rapszódikusabban szerepeltek versenyzőink. Legeredményesebben az utóbbi években a Miszori Julianna, Széles Marianna, Tóth Irén, Ágoston Erika, Kárpáti Rita összetételű női járőrcsapat szerepelt 1982-benj 1981-ben és 1983-ban a női csapat harmadik helyezett volt.

IV.

Sportegyesületi tevékenység

A főiskolai sportegyesület az elmúlt néhány évben jelentős mennyiségi és minőségi fejlődést mutatott fel, amely a megyei II. kategóriás sportegyesületek sorába és rangjára emelte. Szervezetileg állandóságra törekszik a sportegyesület vezetése. A szakosztályi profil alkalmazkodik az általános iskolai tanárképzés alapsportágaihoz. Nőtt az NB Il-es szakosztályok és a csapatok száma. Az edzői feladatokat zömében a tanszék oktatói látják el. Atlétikai szakosztály: Pünköstyné Stekovits Emília, Polgár Tibor, Náderi Géza és Süle Gyula edzői irányításával mostoha feltételek mellett fejlődő szervezeti életet mutató szak­osztály. A Dózsa utcai létesítmény belépésével jó edzéslehetőséghez jutnak. Legered­ményesebb versenyzőnk Jankó Ilona a magyar bajnokságok aranyérmével, válogatott szereplésével öregbítette főiskolánk jó hírnevét. Sulák Ágnes, Bencze Ilona, Jambrik Gyöngyi, Süle Gyula tett legtöbbet a szakosztályért az elmúlt években. Kézilabda női szakosztály: két évi NB Il-es szereplés után a teljesen kicserélődött játékos­állományú gárda rövid időt töltött a megyei bajnokságban. Az 1983. évet ismét a Nemzeti Bajnokság II. osztályában kezdte. Gál László, Sípos Zsuza és Fancsali Ferenc tevékeny­kedtek az edzői kispadon. A nagylétszámú játékosgárda erejéből jó megyebajnoki szerep­lésre is tellett. Az említett EFOB sikerek mellett az MNK-ban az országos elődöntőig jutottak legjobbjaink. A szakosztály legsikeresebb versenyzői: Baumgartner Gyöngyi, Sípos Zsuzsa, Sára Ilona, Majzik Ildikó, Kovács Zsuzsa, Poór Gizella, Bálint Márta. Kézilabda férfi szakosztály: 1980-ban és 1981-ben az NB II. résztvevője. A játékerőben jelentősen meggyengült együttes a megyebajnokság fölényes megnyerése után nem tudta a magasabb osztályba való visszajutást kivívni. Koczka Imre, Fogarasi Ferenc és Iglói László töltött be edzői funkciót a csapatnál. A legeredményesebb játékos Koczka Imre volt. Mellette igen jó teljesítményűvé fejlődött Kósa Ottó, Kiss Zsolt, Deregi László és a fiatalok közül Mesterházi László. Kosárlabda női szakosztály: Ez a sportegyüttes nyújtotta a legegyenletesebb teljesítményt az elmúlt években. A z NB II. közép- és élmezőnyében szerepelnek gyakran változó össze­tételű csapattal.

98

Polgár Béla edzői munkáját legjobb hallgatói (Ringhofer Alida, Nóvák János, Horváth Tünde) segítették. A jó szellemű csapatban Bökönyszegi Gyöngyi, Gyurcsák Éva és Katalin, Kiss Judit, Schütz Katalin nyújtotta a legegyenletesebb teljesítményt. Egy kitűnő új csapat körvonalai bontakoznak k i : Stella, Pósfai, Németh főszereplésével. Kosárlabda férfi szakosztály: Az ellentmondások és szélsőséges teljesítmények csapata. A nagyszerű eredmények, bravúrok és az érthetetlenül gyenge teljesítmények jellemzik a szakosztályt. Inkább rövid távra tudnak összpontosítani. Bokor Judit edző munkájában elsősorban Nóvák János, Németh Lehel, Szálai János sportszeretetére támaszkodhatott. NB II-s szereplésük igen ingadozó. Röplabda női szakosztályunk átmenetileg szüneteltette működését. 1981-ben újjá­szervezett együttesünk bejutott az NB II-be, ahol meglepetésre 1983-ra a bajnokság egyik legjobb csapatává fejlődött. Gál László és Holper Gabriella edzői irányításával jó közösség alakult ki . Az NB II-ben Benkő Edit, Hollósi Gabriella, Szőke Csilla és Kiss Annamária nyújtott jó teljesítményt. Röplabda férfi együttesünk többéves NB II-s múltra tekinthet vissza Felső Tibor és Wagner András edzői idejében. A nagyon labilis játékosállomány a becsületes edzésmunka ellenére is csak a mezőny második felében való szereplést tette lehetővé. A csapat újabb változása, de erősödése várható. A játékos-edzőkön kívül Dugmanics Csaba, Szakály Gyula, Petz Vilmos és Kovács Gyula voltak a csapat erősségei. Torna sportágban a felnőtt női szakág igen erőteljes erősödését, a férfi felnőtt csapat teljes leépülését eredményezték a főiskolai élet eseményei, a felvételi és a búcsúzás. Mindkét nemben nagy erővel indult meg az utánpótlás-nevelés. Úgy tűnik, a fiúknál a vezetőedző jobb segítőtársakra talált. Kővári József és Bertók Péter vezetői munkáját Rácz Gábor, Cselényi Edit, Vágó László segítette eredményesen. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott Grénus Gabriella, aki a II. o. bajnokságokon,az EFOB és a PJOT versenyein az érmek sokaságát nyerte. Rajta kívül Tátrai Mária, Rácz Gábor és Csóbor Zsuza érdemel említést eredményes és közösségformáló tevékenységéért. A főiskola sportéletének irányítói különös súlyt helyeznek a sport nevelő erejének kellő érvényesítésére, emberformáló hatására, a közösségi munkára. A tanulmányi munka és a sporttevékenység együttes magasszintű művelése példaképeket állít a diáktársak elé. 1980-tól a tanévnyitó ünnepi tanácsülésen vehetik át legjobbjaink a „Jó tanuló — jó sportoló" mozgalom díjait. Sípos Zsuza, Horváth Zsolt, Kovács Tamás, Bárki Andrea, Gárpár Kálmán, Gyurcsák Éva és Ambrus László kapott elismerést.

GÁL LÁSZLÓ tanszékvezető főiskolai docens

99

A FEB-MUNKÁRÓL

Főiskolánkon a FEB 1975 óta működik. Létrehozása az MSZMP KB és az Állami Ifjúsági Bizottság határozata alapján történt az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, mint bázisintézmény útmutatásai szerint.

A szombathelyi szervező bizottságot az elnök, a titkár, a felvételi tárgyakat tanító tanszékek egy-egy képviselője, valamint a főiskola KISZ vezetősége által választott hall­gató alkotja. Tevékenységünk évente 100—130 hallgató és 10—15 oktató társadalmi mun­kájára épül.

Az előkészítés három fázisban történik. A valamennyi jelentkezőre kiterjedő levelezést, a Vas megyei középiskolások számára szervezett konzultációt és az évente kétszer egy hetes bentlakásos táborozást foglalja magába.

Egy tanévben tárgyanként 6—8 feladatlapot küldünk és javítunk ki. A levelezésben legjobb eredményt elérő és legtöbb szorgalmat tanúsító tanulók közül a megfelelő tanul­mányi eredményűeket hívjuk meg táborainkba, melyet a IV.-esek számára a tavaszi, a IH.-osoknak a nyári szünetben rendezünk. (A tábor terjesen ingyenes, a tanulókat csak az útiköltség terheli \

1982 novemberétől a hatékonyabb előkészítés érdekében az ELTE Bölcsészet­tudományi Karával közös szervezésben szombathelyi konzultációs központot hoztunk létre. A foglalkozásokat havi két alkalommal 40—50 középiskolás látogatta. Az utóbbi évek néhány adata, amely méltóan jellemzi munkánk volumenét:

év levelek táborozók javító halig. táborban dolgozó száma száma száma tanár halig.

1979/80. 2045 113 85 15 13 1980/81. 1633 96 121 18 10 1981/82. 1835 115 130 18 15 1982/83. 1753 112 130 16 12

Több éves tapasztalat tanúskodik a táborok jobb hatásfokáról. Eredményként könyvel­hetjük el, hogy a felvételi bizottságok elnöki jelentésében elismerő szavakat olvashatunk a FEB-esek szerepléséről.

Gondjaink és problémáink közül nem keveset az évek során megoldottunk, de még mindig számottevő nehézséggel küzdünk: — A készség tárgyakhoz kapcsolt szakpárosításaink az első években sok kudarcot okoztak.

Ezt elkerülendő, táborainkban testnevelésből, énekből és rajzból is tartunk föglal-

100

kozásokat, melyeken bemutatjuk a felvételi követelményeit. — A népművelés és könyvtár szakra jelentkezőkkel klubfoglalkozás keretében ismertetjük

választott pályájukat és a főiskolai képzés mibenlétét. — Táboraink kulturális rendezvényei maradandó élményt nyújtanak a részt vevő közép­

iskolások számára. — A szakpárosításokban történő változtatás késői közlése lehetetlenné teszi a tervszerű

felkészítést és megkérdőjelezi az egész munka hatékonyságát. — Az ötnapos munkahét bevezetésével a szünetek időtartama csökken, így egyre nagyobb

gond a táborok szervezése. Szép mozgalom alakult ki főiskolánkon, amely immár hagyománnyá erősödött. Aki

mint középiskolás FEB-es volt, főiskolásként is az marad, és továbbadja mindazt a segít­séget, amit ő kapott. Az elmúlt 4 évben FEB-munkája elismeréseként 3 oktató és 3 hallgató részesült kitüntetésben. E tanévben először 15 hallgató indexébe került fő­igazgatói dicséret lelkiismeretes diáktanári tevékenységéért. Évente levelezőink 40—50%-a, táborozóink 60—70%-a felvételt nyer főiskolánkra.

Eredményeink és a kitüntetések, eüsmerések száma egyaránt igazolják, hogy fő­iskolánkon lelkiismeretesen folyik a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek felvételire tör­ténő felkészítése. Valamennyien, akiknek ez feladatunk, társadalmi jelentőségének meg­felelő súllyal tekintünk megbízatásunkra és igyekszünk annak megfelelni.

PAPPNÉ DR. ÁDÁM GYÖRGYI főiskolai adjunktus

FEB-elnök

101

PÁVEL ÁGOSTON KOLLÉGIUM

A Tanárképző Főiskola diákotthona 1972-ben nyerte el a kollégium címet, és vette fel Pável Ágoston kiváló pedagógus, néprajzkutató és tudományszervező nevét.

Alig telt el tíz esztendő, újabb impozáns épület készült el az Ady téren, s 1982-ben közel 300 hallgatónk költözhetett a minden igényt kielégítő, új szociális épületbe.

Tavaly szeptemberben olyan kollégiumot vehettünk birtokunkba, mely nagyszerű fel­tételeivel éveken, évtizedeken át igazi otthont, igényes szellemi közösséget tud teremteni.

Olyan kollégiumot avattunk, mely lassan kialakuló közösségével folytatója lehet oktatásügyünk érdemes kollégiumi hagyományainak, s saját hagyományainknak is.

Kollégiumi nevelésünk központi kérdése hallgatóink legfontosabb tevékenysége a tanu­lás, a szakmai anyag tanulmányozása, emberi, baráti, közösségi kapcsolatok kialakítása, kialakíttatása, a pedagógusi magatartás megvalósítása.

Úgy véltük, s hittük, hogy kollégiumunk tanulmányi- és nevelőmunkájában a diák­önkormányzat és a pedagógiai vezetés együttműködése következtében fokozatosan ki­alakul az a légkör, amelynek az igényes tanulmányi munka és a tudatos nevelőtevékenység a legfőbb jellemzője.

Gondjaink ellenére ma is hisszük ezeket a célokat, hiszen kollégiumunk az elmúlt években a szociális funkció ellátása mellett egyre inkább részt vállalt és vállal a képzés és a nevelés feladataiból.

Mindezen célok érdekében elsőrendű feladatunk a munkához biztosítani, biztosíttatni a tárgyi feltételeket. Ezen feltételeinken nagyon sokat javított az új kollégium átadása, s a régi kollégium folyamatos felújítása.

A 937 nappali hallgatóból 524 fő számára tudjuk biztosítani a kollégiumi ellátást, tehát hallgatóink mintegy 64%-a kollégista.

Diákjaink megoszlása:

A „régi" kollégiumban: 236 fő lányok aránya: 88% fiúk aránya: 12%

Az új kollégiumban: 288 fő lányok aránya: 72% fiúk aránya: 28%

Az 1982/83. tanévben már 524 hallgatónknak kellett olyan feltételeket, programokat kialakítanunk, melyek alapján a nyugodt bentlakás, a tanulás, a művelődés, a szórakozás

102

mindnyájuk számára lehetővé vált. A kollégiumi felvételek elbírálásakor elsődlegesen a szociális rászorultság mértékét

vesszük figyelembe, de mintegy hasonló mértékkel számítjuk be a tanulmányi-, a KISZ- és a társadalmi munkát, s nem utolsósorban a közösségi magatartást.

E szempontok érvényesítése elengedhetetlen feltétele a kollégium szociális funkcióit meghaladó minden vállalkozásunknak.

A tárgyi feltételeken túl a tanulmányi munka eredményességét egyrészt a kollégium megfelelő követelményrendszere, közvéleménye és személyi feltételei, másrészt a külön­böző szervezési egységek — szakági tömbök, szakmai körök, nyelvórák — közvetlen közre­működése tudja biztosítani.

A kollégiumi kör rendezvényei a szakmai ismeretek elmélyítését és kiegészítését tűzik ki célul. Az idegen nyelvi oktatás célja és szükségessége mindenki előtt ismeretes.

Világnézeti, szakmai, politikai nevelésünk egyik legjobb és érzelmileg is leggazdagabb módja, ha hallgatóink számára lehetőséget tudunk biztosítani ismert tudományos, köz­életi, politikai személyiségekkel, művészekkel való találkozásra.

Alapvető feladatunknak tekintjük a jövőben is a mindennapos „apró munka" inten­zitásának és színvonalának az emelését. A „látványos akciók" megrendezésének segítésén és irányításán túl a „szürke" hétköznapi munkát tartjuk fontos kötelezettségünknek, úgy érezzük, „itt dől el a csata", az alapközösségek mindennapi életében, a hallgatói kötele­zettségek becsületes teljesítésénél, egymás fejének, jellemének elvszerű, elvtársi, baráti tisztogatásánál, csiszolásánál.

Pedagógiai tevékenységünknek talán ez a leggyengébb oldala. Mindezekért továbbra is alapvető célunk, hogy kollégiumunkat ne csak egy meglehetősen szűk körű, aktív gárda tevékenysége „reprezentálja", hanem a kollégiumi hallgatóság széles rétege kapcsolódjon be a közösség munkájába.

Meg kell találnunk az utat az alapközösségek eszmei-tanulmányi-erkölcsi formáló mun­kájának fellendítéséhez, s mindenekelőtt ezen keresztül kell aktivizálnunk a kollégium teljesebb gárdáját. Ehhez azonban az is nélkülözhetetlenül szükséges, hogy elvszerűbb és határozottabb követelményeinket tartóssá tegyük mind önmagunkkal, s minden egyes kollégistával szemben: komolyabban kell igényelnünk a tanulmányi kötelezettségek teljesítését, a főiskolásokhoz, kollégistákhoz méltó magatartást, a társadalmi feladat­vállalásokat.

Az aktív, közösségi hallgatóink mellett számos tanulónk közömbös a kollégiumi élet, munka minden mozzanatával szemben. Nem szabad eltűrnünk bomlasztó hatásukat.

Ehhez nemcsak a pedagógiai vezetés részéről van szükség több céltudatosságra, terv­szerűségre, hanem az ifjúsági vezetés, s döntő módon a hallgatóink részéről is.

Hogyan állunk konkrétan ezekben a kérdésekben? Annak ellenére, hogy tanulmányi eredményeink évek óta stabilitást, bizonyos emel­

kedést mutattak, minden félév végén mégis több hallgatónk kénytelen elhagyni a kollé­giumot hármas alatti eredménye miatt.

Szakkollégiumi rendszerünket is tovább kell fejlesztenünk. Jelenleg a filozófiai és az idegen nyelvi funkcionál (angol, német, francia, eszperantó kezdő és haladó szinten).

Ideológiai-politikai munkánkról azt is mondhatjuk, hogy sok még a szobai és a folyosói „vitakör", jobban szeretnénk ha közösen, vagy legalább több ember bevonásával vitathat­nánk meg problémáinkat, a vitára késztető kérdéseket, a társadalmi, politikai esemé­nyeket.

103

Javasoljuk, hogy a KISZ alapszervezetek „hozzák át" rendezvényeiket, mi szívesen hívunk előadókat, vitavezetőket.

Stúdiónk, Bicskei Éva vezetésével színvonalas műsorokkal vette és veszi ki részét ezen feladataink megoldásából.

Talán a Kollégiumi Kör rendezvényei voltak a legsikeresebbek, a teljesség igénye nélkül csak az ez éviekből a tömegeket megmozgatókat emeljük k i :

— Az I. éves hallgatók köszöntése és avatása — A Magyar Nyelvészeti Tanszék tudományos diákköreinek bemutatkozása — A teaház megnyitója — Dr. Winkler Márta filmje, előadása — A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Irodalmi Színpadának előadása — Pék András előadása a hajózás történetéről — A Ferrum Színpad előadása — Mikulás-estek — Karácsonyi ünnepi estek — Móga János előadása „Körösi Csorna Sándor nyomában" — címmel — Illyés Kinga előadóestje — Benkő Dániel lantművész előadása — A Veszprémi Vegyipari Egyetem színpadának előadása — Vidám farsangi műsorok, vetélkedők — A soproni Civitás Pinceszínház Pilinszky estje — Vargyas Lajos régész előadása Pápua-Uj-Guineáról — Kapcsulák Lászlóné logopédus előadása a beszédhibákról — Dr. Ormos Mária előadása Közép-Európa rendezési elveiről — Székely Ákos és Ambrus Lajos irodalmi estje — Antoni Judit régész előadása az újabb magyarországi ásatásokról — Dr. Tóth István előadása oktatáspolitikánk időszerű kérdéseiről — Klubavató Kollégiumi bizottságaink, nevelőtanáraink, gondnokaink, technikai személyzetünk

munkája emberi, szakmai tekintetben kifogástalan, döntő részük van eredményes mun­kánk végzésében.

A tanár—diák viszony, hallgatóink egymáshoz való viszonya megfelelő. Tovább kívánjuk erősíteni eddigi tevékenységünket, hogy kollégiumunk mind szakmai­

lag, politikailag, s morális megítélésben is előbbre lépjen. Névadónk — Pável Ágoston - szellemi örökségét akarjuk folytatni és megújítani fiatal

nemzedékünk frisseségével, tenniakarásával, a ma és a holnap igényeihez igazodva. Ide illőnek érezzük Juhász Gyula szép gondolatát:

„. . . nevelni annyit tesz, mint emberré tenni." Ez a legbecsesebb hagyomány, amelyet érdemes őrizni és folytatni. A hagyomány

őrzőiben él. Bízunk abban, hogy jó és igaz őrzők egymásnak adják a lángot itt. A legkiválóbbak közül hadd őrizze évkönyvünk azok nevét, kikkel mindig érdemes

lenne a hagyományokért együtt dolgozni:

104

Zanati Margit, Mód Zsuzsa, Csathó Barna, Erdélyi János, Csonka Miklós, Varga Jenő, Kovács József, Orbán Júlia, Zseli Blanka, Koloszár Ildikó, Németh Csilla, Hujter Szilvia. Lukács Eleonóra, Németh Alojzia, Bicskei Éva, Auer Valéria, Ilon Gábor.

MÉSZÁROS GÁBOR főiskolai adjunktus kollégiumigazgató

105

KITÜNTETÉSEK

M U N K A ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATA

Szivás János tszv. főiskolai tanár (1981)

M U N K A ÉRDEMREND BRONZ FOKOZATA

Káldi János főiskolai docens (1982)

KIVÁLÓ MUNKÁÉRT

AczélZsuzsanna főelőadó (1980) Bárdosi Petemé csoportvezető (1982) Dr. Bokor József főiskolai adjunktus (1982) Böcskei Ferencné gyakorlóiskolai tanár (1981) Ferenczi Zsuzsanna főiskolai adjunktus (1983) Horváth János főiskolai docens (1980) Horváth Lajosné gyakorlóiskolai tanár (1983) Korponay Györgyné gyakorlóiskolai tanár (1980) Dr. Kovács József főiskolai docens (1982) Dr. Kutasné Csikor Éva főiskolai docens (1980) Mészáros Gábor főiskolai adjunktus (1983) Dr. Molnár Károly főiskolai docens (1981) Dr. Molnár Károlyné főiskolai adjunktus (1983) NyiriMárta főiskolai tanársegéd (1983) Orbán László c. főiskolai docens, a Főig. Hiv. vezetője (1983) Polgár Béla főiskolai docens (1983) Pozsonyi János gyakorlóiskolai tanár (1980) Stipkovits Ferenc főiskolai adjunktus (1980) Dr. Szabó Géza tszv. főiskolai tanár (1981) Szabó István szakmunkás (1983) Takács Lajos gyakorlóiskolai tanár (1982) Dr. Tar István főiskolai docens (1981) Török Dezső nyomdavezető (1983) Dr. Vörös Ottó főiskolai adjunktus (1983)

106

SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT

Ambmsné Vinczeffy Adrienne főiskolai tanársegéd (1982) Bejczy Károly főiskolai adjunktus (1982) Gróf Ervin főiskolai docens (1982) Kiss Judit közművelődési titkár (1982) Kovács Mária főiskolai adjunktus (1980) Molnár Zoltán könyvtáros (1982) Szurcsik János főiskolai tanár (1982)

MINISZTERI DÍCSÉRET

Baráth Lászlóné előadó (1983) Beliczky Tibor főiskolai adjunktus (1982) Cseri Józsefné gyakorlóiskolai nevelő (1983) Farkas Istvánné konyhai dolgozó (1982) Dr. Guttmann Miklós főiskolai adjunktus (1980) Hábeller Lajosné takarítónő (1982) Hódosi Lászlóné mosónő (1982) Horváth Józsefné konyhai dolgozó (1983) Horváth Zsigmondné konyhai dolgozó (1983) Illés Károly főiskolai adjunktus (1981) Kiss Alajosné gyakorlóiskolai tanító (1982) Kondor Jánosné portás (1981) Kovács Kálmánná előadó (1982) Kutor Lászlóné takarítónő (1980) Lisztes Ferencné takarítónő (1983) Dr. Papp Jánosné főiskolai adjunktus (1980) Poór Józsefné I. takarítónő (1983) Rudolf Józsefné takarítónő (1980) Sellyei Gáborné főiskolai tanársegéd (1982) Szabó Lászlóné szakácsnő (1980) Szakály Ferencné takarítónő (1981) Tompek Sándorné gyakorlóiskolai tanár (1980) Tulok Ferencné adminisztrátor (1981) Visontai Sándorné csoportvezető (1980)

PEDAGÓGUS SZOLGÁLATI EMLÉKÉREM

Domby Vilmosné gyakorlóiskolai tanár (1981) Nátkai Józsefné gyakorlóiskolai tanár (1981) Takács Lajos gyakorlóiskolai tanár (1983)

KISZ ÉRDEMÉREM

Horváth Margit főighely., főiskolai tanár (1980)

GYERMEKEKÉRT ÉRDEMÉREM

Takács Lajosné dr. főiskolai docens (1982)

ÚTTÖRŐVEZETŐI ÉRDEMÉREM

Dr. Gautier Barnáné gyakorlóiskolai tanár (1983) Németh Gizella gyakorlóiskolai tanár (1981)

KIVÁLÓ ÚTTÖRŐVEZETŐ

Balogh Emma főiskolai docens (1979) Berger Istvánné gyakorlóiskolai tanító (1980) Dr. Gáspár Mihály főiskolai adjunktus (1980) Dr. Király Istvánné gyakorlóiskolai tanár (1981) Németh Endréné gyakorlóiskolai tanár (1979) Simándi Gyuláné gyakorlóiskolai tanár (1980) Tokaji Nagy Erzsébet könyvtáros (1983)

108

TÖRZSGÁRDA

A Főiskolai Tanács — egyetértésben az intézmény párt- és szakszervezeti vezetésével -1979. február 26-i ülésén törzsgárdajelvényt alapított, hogy ezzel is erősítse és elismerje a munkahelyhez való hűséget, a munkában való becsületes és eredményes helytállást. A törzsgárdajelvénynek három fokozata van:

Az elmúlt négy évben (1980-1983)

1. Arany fokozatú jelvényt kapott

Berger Istvánné gyakorlóiskolai tanító Gombos Józsefné takarító Horváth János főiskolai docens Horváth Margit főigazgató-helyettes, főiskolai tanár Marosvári József gyakorlóiskolai tanító Dr. Németh Lászlóné gyakorlóiskolai igazgatóhelyettes

2. Ezüst fokozatú jelvényt kapott

AczélZsuzsanna főelőadó Ádám Jánosné szakácsnő Balogh Emma főiskolai docens Gróf Ervin főiskolai docens Horváth Margit előadó Horváth Rezső főiskolai docens Káldi János főiskolai docens Kiss Alajosné gyakorlóiskolai tanító Dr. KonkoliAlajosné tszv. főiskolai docens Németh István I. tszv. főiskolai docens Szakály Ferencné takarító Szalay László főigazgató, tszv. főiskolai tanár Takács Lajosné dr. főiskolai docens Dr. Tóth Gyuláné könyvtárvezető

arany ezüst bronz

25 év után 20 év után 10 év után

109

3. Bronz fokozatú jelvényt kapott

Ágfalvi Róbertné gyakorlóiskolai tanító Baumann Ferenc főiskolai docens Batki Jenöné dr. főiskolai docens Beliczky Tibor főiskolai adjunktus Berta Sándorné szakácsnő Dr. Bognár Stefánia tszv. főiskolai docens Boromé Für Éva főiskolai adjunktus Csonka Imréné konyhai dolgozó Csuti Sándor főiskolai docens Dr. Erdei Mihály tszv. főiskolai tanár Gábriel Éva főiskolai tanársegéd Dr. Gadányi Károly tszv. főiskolai docens Dr. Gátay Szilárdné előadó Geröly Józsefné konyhai dolgozó Hábeller Lajosné takarító Hajnal Lászlóné takarító Horváth Józsefné konyhai dolgozó Horváth Lajosné élelmezésvezető Horváth Sándor főiskolai adjunktus Horváth Tiborné előadó Horváth Zsigmondné konyhai dolgozó Imre Róbertné előadó Dr. Jáger Józsefné főiskolai docens Kővári József főiskolai adjunktus Kutor Lászlóné konyhai dolgozó Kutrovics Lászlóné konyhai dolgozó Markó Petemé főiskolai adjunktus Marosvári Józsefné a TO vezetője Nagy Árpád főiskolai adjunktus Nagy Jenöné konyhai dolgozó Nagymiklósi József főiskolai adjunktus Németh István II. tszv. főiskolai docens Németh Józsefnél, kollégiumi portás Odor Péter főiskolai tanársegéd Perger Emőné kollégiumi takarító Polgár Béla főiskolai docens Poócza József főiskolai adjunktus Poór Józsefné I. kollégiumi takarító Poór Józsefné II. kollégiumi takarító Rajczy Istvánné főiskolai adjunktus Sulyok László főiskolai docens Sütő Károlyné konyhai dolgozó Dr. Szabó Árpád főiskolai adjunktus Dr. Szabó Géza tszv. főiskolai tanár

110

Szivás János tszv. főiskolai tanár Dr. Tar István főiskolai docens Dr. Tóth Gyula tszv. főiskolai docens Vági Lászlóné főiskolai adjunktus Verasztó Rezsőné pénzügyi csoportvezető Visontai Sándorné előadó

111

RUBIN-, VAS-, GYÉMÁNT- ÉS ARANYDIPLOMÁSAINK

1979-ben:

1. Vasdiplomások Papp Sándor özv. Vörös Jánosné

2. Gyémántdiplomások Bejczy Mária Kámán Józsefné Keve Györgyné Kőhalmi Lajos Szele Zsófia Dr. Tóth Gyuláné Zákó Gizella

3. Aranydiplomások Balogh Pálné Bertalan Sándor Csulli Jolán Farkas Béla özv. Horváth Ferencné Horváth Jánosné Kardos József Kántor Ilona Kósa Erzsébet Kovács Mária Köcskey Kálmánné Kövesi György László Béla Lukács István Madarász Árpádné Medgyes János Mészáros József Miklósy Pál Molnár Pál

Nagy Gizella Dr. Németh Lajosné Novatius Vilmosné Papp Pál Dénes Réffy Antalné Sebestyén Miklósné Dr. Sütő Antalné Takács Kálmán Tiborcz Lajos Ughy Mária Várnai Ferenc

1980-ban:

1. Vasdiplomások özv. Waldberg Endréné Ferencz Ilona Pavlics Károlyné

2. Gyémántdiplomások Avar Gyula Fodor Tivadar Gottléb István Kovács István Kovács József Sólymos Rezsőné Szabó Emília Szálai Károly Tóth Menyhértné

3. Aranydiplomások Ágoston Lajos Bagoly Kálmán Béres István Czeglédy Gyula

112

Fehér Józsefné Orr Lajos Hatvani Ernó' Poór Imréné Dr. Horváth Istvánné Sótonyi Sándor Horváth Győző Szabó Aladár Huller József Szele Mária Kelemen István Szíjártó Lajos Kelemen László Tüske József Koronczy Rudolf Kovács István 4. Aranydiplomások Lángi József Ambrus Mihály Lázár István Boros István Lázár Vilmosné Boross Kálmán Mazzag Pálné Bufledits Imréné Móricz Anna Csergő Szilveszter Nagy János Csupor Lajosné Nóvák Orbán Dávid Gyula Oszlányi Gyula Endrődy Alfréd Palló Lajos Farkas István Patyi László Dr. Farkas Sándorné Pölöskey Ernő Gazdag István Pölöskey József Gőgös Árpád Rácz Ferencné Hajas Sándor Reizner Elemér Hérincs István Schandl Gábor Kápolnási Károly Szalay Péter Kápolnási Károlyné Szopós László Karácsony Imre Vargha Béla Kiss István

Dr. Komondy Józsefné 1981-ben: Dr. Kovács Ferenc

Kutas Béla 1. Ruuindiplomások Leposa Ilona Pflanczer Jolán Madáchy Károly Szalay László Németh János

Pasqualetti Antal 2. Vasdiplomások Patyi Antal Czeglédy Lajosné Pintér Józsefné Sárai Gyula Szalay Istvánné

Székely Antal 3. Gyémántdiplomások Teodorovits Jenőné Buczer Boldizsár Turcsán Ottmár Budai Ferencné Csenár Márton Fodor Tivadamé Özv. Fridrich Gézáné Gaál Károlyné Özv. Dr. Károvich Győzőné

f r

1982-ben:

1. Rubindiplomások Özv. Kotsis Istvánné Szikszay Ödönné Wéber Mária

2. Vasdiplomások Ködmenecz Györgyné Sohjmos Rezső

3. Gyémántdiplomások Berkes János Özv. Búza Jánosné Daday László Doklea Istvánné Fúró István Horváth Imre Iványi János Kovács Dezső Kovács Istvánné Mészáros Erzsébet Mikó Zoltánná Németh Antal Pálfy László Pallos László Polgár Mária Szabó József Szlavkovszky Gusztáv Szondra Ödön Dr. Tóth Józsefné

4. Aranydiplomások Dr. Adonyi Józsefné Bakos József Baksa Lajos Békefi Gabriella Berkes Jánosné Bozzai László Bozzai Lászlóné Choma Sándorné Csabai András Dudás László Farkas Imre Fehér József Gombkötő József

Hajnal Margit Horváth Ferenc Káldy Antal Kardos József Keszler Irén Király József Dr. Kiss Imréné Kovács László Kováts Júlia Liszy Jánosné Márczi Julianna Molnár Dezső Molnár Jolán Németh József Németh Magdolna Németh Sándor Patkó Ernő Perlaki Ferenc Princz Józsefné Pusofszky Gabriella Révész Endre Ruszthy Margit Szabó Péter Szalóky Endre Szarka Gyula Széli Ferenc Szepesi Tiborné Szörényi Gyula Tóth Ferenc Tóth Gyula Vass Mária Versényi Ilona

114

NYUGDÍJASAINK

Az elmúlt négy év során a főiskola oktatói közül nyugdíjba vonult

BÁNK EMILIA főiskolai docens (1979) SZÍVÁS JÁNOS tanszékvezető főiskolai tanár (1981) DR. KUTAS JÓZSEFNÉ főiskolai docens (1982) KÁLDI JÁNOS főiskolai docens (1982) DR. SZABÓ JÓZSEF főiskolai docens (1982) DR. KISS G Y U L A főiskolai docens (1983)

Ezúton is kívánunk a több évtizedes pedagógusmunka utáni nyugdíjas évekre mindannyiuknak jó egészséget, hosszú és boldog életet.

115

HALOTTAINK

L A K I MIKLÓS főiskolai tanársegéd

(1945-1979)

1978. augusztus 1-én került áthelyezéssel főiskolánk könyvtári tanszékére. Győrből jött, de nem idegenként érkezett, mert hazajött tulajdonképpen, a szülőhelyére, gyermek­korának és ifjúi éveinek színterére, a könyvtáros pályáját elindító városba. 1945. október 12-én született Szombathelyen. Itt járt általános iskolába, s itt végezte el középiskolai tanulmányait a Nagy Lajos Gimnáziumban. 1970. júniusában szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1970 februárjától 1972 júniusáig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa volt. Ezt követően költözött Győrbe, ahol kezdetben a Megyei Könyvtárban, majd pedig üzemi könyvtárban folytatta munkáját. 1974-től 1978-ig a győri Városi Könyvtár feldolgozó csoportját vezette. Gyakorló könyvtárosi működése során több érté­kes cikke, bibliográfiai összeállítása látott napvilágot. Egy évig oktatott csupán főiskolánkon, tanársegédi beosztásban, nagy nekilendüléssel, optimista lélekkel, hivatásszeretettel, szorgalmasan. 1979. november 11-én halt meg fiatalon, 34 éves korában, gyászban, fájdalomban hagyva három és fél éves kisfiát, feleségét, szüleit, testvérét, mindannyiunkat, akik szerettük.

FLAMIS MÁRIA gyakorlóiskolai szakvezető

(1939-1979)

Sokat betegeskedett, mégis váratlan volt halála. A téli szünet elején viszontlátással búcsúzott, de már nélküle kezdtük a tanítást januárban. Fiamis Mária életét tette a pedagógiára, önmagát égette másokért, a rábízottakért, a gyerekekért. Volt vidéki tanár, osztályfőnök, szakfelügyelő, utolsó éveiben szakvezető; közben tanult, hogy jobban taníthasson. Volt tanítványai, tanítványainak szülei, volt kollégái évek múltán is felkeresték gondjaikkal és örömeikkel, a gyerekekkel való foglal­kozás nem szűnt meg nála soha a kicsöngetéssel, gyakran érdes szavait mindig a javítási szándék indította. — Kitüntetések igazolták eredményeit, — mégsem volt soha elégedett önmagával, teljesítményével, eredményeivel. Törődött családjával és tanítványaival, bará­tokkal és alig ismertekkel, csak önmagával nem. Lelkiereje, tettvágya, hivatásérzete le­győzték a test fáradalmait, fájdalmait, míg a kíméletlenül hajszolt szív végleg megállj-t nem parancsolt a pihenést nem engedő sürgetésnek.

116

Eltűnt mindig siető alakja a folyosókról. Halálával döbbentek rá tanítványai és hallgatói arra, mennyi szeretet és mennyi jószándék volt elégedetlenkedő korholásában is. Hetekig úgy maradt köpenye a tanári szobában széke támláján, ahogy ő hagyta. Mintha jelezné: Fiamis Mária törékeny alakja elment közülünk, de itt maradt emléke, példája, pedagógus lobogásának perzselő és éltető melege.

SZELLE FERENC főiskolai tanársegéd

(1943-1980)

Szelle Ferenc kollégánk 1980 őszén, nem sokkal a tanév megkezdése után váratlanul, fiatalon távozott el körünkből. Szépen induló pályája — amely a középiskolai fizika—kémia szakos tanári, majd szak­középiskolai igazgatóhelyettesi poszton át a Szombathelyi Tanárképző Főiskola Oktatás­technikai Csoportjáig vezetett — derékba tört. Sajnos nem folytathatta tovább ízig-vérig pedagógus tevékenységét, nem gyümölcsöztethette addig szerzett gyakorlati tapasztala­tait. Szakmai elképzeléseiből, terveiből csak keveset tudott megvalósítani. Nehéz elviselni, hogy nincs többé; hiányzik hivatásszerető, vidám egyénisége, ambiciózus munkastílusa. Aktív közösségi emberként lehetetlen feladatot nem ismert. Példamutató kollegiális kapcsolata volt főiskolánk minden dolgozójával. Hallgatóit is kollégaként fogadta és oktatta. Becsülték emberségét, szakmai szeretetét és alapos tudását. Főiskolánk egész társadalma tisztelettel adózik tevékenységének és megőrzi emlékét.

BÉKEFI A N T A L tanszékvezető főiskolai tanár

(1926-1982)

Váratlanul és korán — 56 évesen távozott közülünk az emberek és a zene nagy barátja, Békefi Antal tanszékvezető főiskolai tanár. Távozásával egy lelkes pedagógussal, szenvedé­lyes kutatóval és gyűjtővel, a zene fáradhatatlan munkásával, a tudományok és a közélet mindig hű szolgálójával ritkult a cselekvő emberek sora. Munkáját az élet minden területén népünk múltjának tisztelete je lenünk megbecsülése és a jövőbe vetett hitünk reménye táplálta. Életét és környezetét az alkotó ember iránti megbecsülés és emberség hatotta át; az élet értelméről, annak szépségeiről nemcsak be­szélt, hanem azért sokat tett is. Sokfelé hintette a tudás magvát, s pedagógusi munkája mindig lelkesedéstől fűtötten lobogott. Emberi példája maradandó emlék mindazoknak, akik vele tanítványi, munka- és baráti kapcsolatban voltak.

N A G Y JENŐ gazdasági igazgató

(1930-1983)

Tragikus hirtelenséggel, 53 éves korában, alkotóképessége teljében fejezte be életét Nagy Jenő gazdasági igazgató. Főiskolánkon mindössze néhány hónapot töltött. Ez alatt az idő alatt végzett munkája

117

biztató reményt adott arra, hogy a körültekintő, gondos gazda felelősségével irányítja intézményünk gazdasági tevékenységét. Halála e törekvést és e várakozást törte ketté. Emberségét, szorgalmát, szakértelmét a főiskola valamennyi dolgozója, különösképpen közvetlen munkatársai igen nagyra értékel­ték. Váratlan halála fájdalommal és megdöbbenéssel töltött el mindnyájunkat.

118

S T A T I S Z T I K A I A D A T O K

jíi

O K L E V E L E T SZERZETT HALLGATÓINK

Ének-zene-népművelés 1. Keresztes Aranka 2. Nagy Csilla 3. Papp Györgyi 4. Por dán Attila

9. Ványi Gabriella

Magyar-könyvtár 1. Barna Ildikó 2. Bátryné Buváry Viola 3. Béren te Teréz 4. Déri Andrea 5. Fábos Gyöngyi 6. Fitos Amália 7. Fogarassy Attila 8. Horváth Andrea 9. Horváth Csilla

10. Káli Anikó

Magyar—népművelés 1. Asztalos István 2. Brávácz Margit 3. Csajági Julianna 4. Fűz István 5. Hutmann Ildikó 6. Imre Mária 7. Kemény István

15. Szűcs Zsuzsa

Matematika-ének-zene 1. Dobos Teodóra 2. Masszi Anna 3. Mézes Mária

7. Vincze Katalin

1980-BAN

5. Sarlay László 6. Szakács Zsuzsanna 7. Tamus Beáta 8. Tóth Márta

11. Kalló Ágnes 12. Kálóczi Katalin 13. Kissné Nagy Ildikó 14. Megyeri Zsuzsa 15. Niczinger Györgyi 16. Pécsi Györgyi 17. Schnelbachné Csornai Edit 18. Szálai Ferenc 19. Sziklai Edit 20. Tóth Mária

8. Konczos Katalin 9. Rácz Ilona

10. Sárossy Krisztina 11. Spolár Edit 12. Sultz Sándor 13. Szentesi Károlyné 14. Szűcs Erzsébet

4. Németh Gyuláné 5. Rápli Rita 6. Tóth Ilona

125

Matematika - könyvtár 1. Bárdosi Andrea 2. Kriskóné Dávid Mária 3. Németh Judit 4. Papp Katalin

9. Yemane Araya (Etiópia)

Matematika-orosz 1. Ásványi János 2. Béres Margit Katalin 3. Bókáné Mezei Erzsébet 4. Böndör Zsuzsa 5. Fancsaliné Kristály Erika 6. Figeczki András 7. Gólya Erzsébet 8. Kiss Mária 9. Kovács Katalin Ibolya

19. Zakhar Valéria

Matematika-rajz 1. Dobos Józsefné 2. Flórián Mária 3. Gombási Tamás 4. Gondi Rita

9. Reczetár Ágnes

Matematika-testnevelés 1. Antóni Attila 2. Benkő Éva 3. Csaba Ildikó 4. Cserkúti Edit 5. Csóbor Zsuzsa 6. Fekete József 7. Gazda-Pusztai Sándor 8. Görög Judit 9. Havasi Rózsa

10. Horváth Gabriella 11. Horváth Zoltán 12. Jambrik Gyöngyi

25. Verbulecz Valéria

Történelem —népművelés 1. Heiszler Gyöngyi 2. Horváth Elvira 3. Kürtösi Ágnes 4. Lenkei Gábor 5. Marton Terézia

5. Rakonczás Szilvia 6. Süveg Ildikó 7. Szálai Erzsébet 8. Vereskúti Miklós

10. Lengyel Ibolya 11. Marton Anikó 12. Polai Terézia 13. Sinkó Judit 14. Szabó Mária Piroska 15. Szőllősi Edit 16. Toldi Virág Zsuzsa 17. Venczellák Zsuzsa 18. Zádrovich Bernadetté

5. Kelemen Marián Éva 6. Králik Tibor 7. Lampert Anikó 8. Németh Lajos

13. Klincsók László 14. Körmendi Péter 15. László Zoltán 16. Losonci Anna 17. Molnár László 18. Németh Gábor 19. Pataky Erzsébet 20. Rédli Ildikó 21. Ringhofer Alida 22. Sípos Mária Zsuzsa 23. Sulák Ágnes Zsuzsa 24. Tar Éva

6. Nagy Erika 7. Nagy Imre 8. Pál Lászlóné 9. Sebestyén Zsuzsa

10. Szabó Éva Mária

126

Tanító

1. Andor Ilona 34. Kraft László 2. Ágoston Éva 35. Kulcsár László 3. Benda Zsuzsa 36. Lázár Magdolna 4. Benkő Piroska 37. Magyar Emma 5. Bödöcs Anna Erika 38. Nagy Éva Zsuzsa 6. Búzás Etelka 39. Nagy Katalin 7. Deák Margit 40. Németh Andrea 8. Dobránszky Lívia 41. Németh Paula 9. Dulfalvy Diana 42. Németh Zsuzsa

10. Fábián Ágota 43. Nyúl Judit 11. Fatalin Zsuzsa 44- Pintér Gyöngyi 12. Fejes Katalin 45- Poór Márta 13. Filó Veronika 4 6 • Puhr Judit 14. Füzesi Zsuzsa 4 ' - Rákóczy Beáta 15. Gáspár Zsuzsa 48- Rózsás Márta 16. Glóbits Judit 4 9 • Ruff András 17. Gócza Éva 50- Schimmer Vilma 18. Greskó Erzsébet 51- Serman Éva 19. Horváth Erzsébet 52- Steier Györgyi 20. Horváth Ilona 53. Szabó Ágnes 21. Horváth Julianna 54. Szabó László 22. Huszár Erika 55. Szalay Zsuzsa 23. Kacskó Sándor 56. Szombathelyi Zita 24. Kalamár Katalin 57. Takács Beatrix 25. Kántor Angéla 58. Tánczi Tibor 26. Kapui Zsuzsa 59. Tekét Márta 27. Kassai Magdolna 60. Tollár Elvira 28. Kercsmár Jenő 61. Tóth Izabella 29. Kiss Erika 62. Varga Aliz 30. Konkolyi Beatrix 63. Varga Ilona 31. Kozma Gyöngyi 64. Varga Imre 32. Kőhalmi Márta 65. Várbíró Andrea 33. Kövér Ágota 66. Vaska Marianna

67. Venyegei László

1981-BEN

Ének-zene-népművelés 1. Benkő Margit 2. Danis Ildikó 3. Galambosné Ivacska Hajnalka 4. Harmath Krisztina 5. Juranits Zsolt

6. Mikó Éva 7. Szálai Katalin 8. Szerdahelyi Éva 9. Varga Piroska

10. Varga Zsuzsa

Magyar-könyvtár 1. Baghy Ágnes 2. Barták Péter 3. Bodicsi Júlia 4. Borszuk Mária 5. Cseh Györgyi 6. Egyed Erzsébet 7. Fehér Ilona 8. Grónás Margit 9. Iván Csaba

10. Kalmár Zsuzsa 11. Kereki Judit

23. Vargáné Wurm Judit

Magyar-népmüvelés 1. Császár Erika 2. Csathó Barna 3. Fábián Katalin 4. Hauber Károly 5. Horváth Viola 6. Ivánné Bodó Veronika

Matematika-ének-zene 1. Árendás György 2. Baján Ilona 3. Fekete Márta Marietta 4. Gábeli Klára 5. Horváth Zsuzsa

Matematika-könyvtár 1. Barták Péterné 2. Édlné Bolla Edit 3. Férte tics Ildikó 4. Horváth Zsuzsa 5. Ilonné Márk Éva 6. Hunyadvári Ildikó

Matematika -orosz 1. Bartos Erika Valéria 2. Beke Ida 3. Gerencsér Beáta 4. Grafleitner Mária Klára 5. Kaczor Istvánné 6. Kiss Lívia 7. Kleinné Jamrich Piroska 8. Kovácsné Dávid Judit 9. Kulcsár Zsuzsa

10. László Zoltán Miklósné 11. Marton Mária

12. Kóber Ildikó 13. Kuti Éva 14. Nagy Gyöngyi 15. Nász János 16. Nitsch Erzsébet 17. Németh Ágota 18. Peti Márta 19. Rózsa Gizella 20. Schnelbach László 21. Teőke Gábor 22. Tóth Judit

7. Kiss Zsuzsa 8. Márton Antal 9. Vörös Ferenc

10. Vörös Judit 11. Winkler Csaba 12. Zsigmond Dezső

6. Kovács Gyöngyi 7. Németh Géza 8. Oswald Zsuzsa 9. Szabó Mária Andrea

10. Varga Angéla Enikő

7. Kársai Bálint 8. Kiss András 9. Nemcsok Erika

10. Németh Mária 11. Rapp Gábor 12. Reiszter Magdolna

12. Marton Szilvia 13. Müller Teréz 14. Nagy Zsófia 15. Németh Lajos Lászlóné 16. Németh István 17. Pintér Imréné 18. Poócza Mária Magdolna 19. Povazsán Dorottya 20. Réder Magdolna 21. Takátsné Szatmári Margit 22. Újvári Andrea

128

Matematika-rajz 1. Bujtor Bernadett 2. Márki Éva 3. Pulay Szilvia

Matematika-testnevelés 1. Asbóth Endre 2. Babos Gábor 3. Babosné Bálint Erika 4. Bella Mária 5. Deregi László 6. Felső Tibor 7. Földesi János 8. Garai László 9. Gyurcsák Éva

10. Horváth Tibor 11. Horváth Zsolt 12. Hosszú Judit 13. Katona Gabriella 14. Kiss Attila 15. Koltay Árpád 16. Kölkedi Ferenc

33. Tóth Ákos

Történelem-könyvtár 1. Aradi Ilona 2. Fekete Gabriella 3. Ligeti Andrea 4. Mód Zsuzsa 5. Ráczkevi Irén 6. Sárovits Hajnalka 7. Szabados Edit

Történelem —népművelés 1. Boda Katalin 2. Gombos Judit 3. Katona Attila 4. Marosi Attila 5. Nagy Mária

Tanító

1. Biczó Zoltán 2. Bigner Erna 3. Bigner Katalin 4. Böröndy Ildikó Csilla 5. Brasnyó Árpádné 6. Csákváry Szilvia

4. Szalatnyai Gáborné 5. Szieber Cecília 6. Tóth László

17. Kummer Mária 18. Lévay Mária 19. Lóczy Katalin 20. Major Judit 21. Majzik Ildikó 22. Máthé Aurél Csaba 23. Molnár Miklós 24. Nagygyörgy Anikó 25. Pajor Julianna 26. Pál Erika 27. Pintér Mária 28. Poór József 29. Sára Ilona 30. Siska Marianna 31. Szabó Attila 32. Szabó Rozália

8. Szabó Viola 9. Szabó Zsuzsa

10. Tancz Csilla 11. Tóth Rozália 12. Vincze Rita 13. Zanati Margit 14. Zsiray Katalin

6. Oláh Miklós 7. Palágyi Árpád 8. Papp Sándor 9. Zeitler Gabriella

10. Zeitler Gusztáv

7. Dániel Györgyi Margit 8. Dévai Ildikó 9. Farkas Mária

10. Gombkötő Ildikó 11. Görög Ildikó 12. Gruber Irén

[

13. Gyöngy Judit 14. Gyuricza Éva 15. Henczné Németh Anikó 16. Hóbor Hajnalka 17. Horváth Éva 18. Horváth Györgyi 19. Horváth Judit 20. Horváth Márta 21. Horváth Zsuzsa 22. Hőbörné Horváth Jolán 23. Iliás Marianna 24. Kaisinger Ildikó 25. Kamper László 26. Kancz Katalin 27. Kányáné Kocsis Gyöngyi 28. Kenései Antalné 29. Komor Judit Klára 30. Kocsis Magdolna 31. Koroknai Gyöngyi 32. Kovács Erika 33. Kozma Gyöngyi 34. Ladocsi Erzsébet 35. Lakatos Magdolna 36. László Tiborné 37. Leránt Zsófia 38. Libricz Irén 39. Lőrincz Csilla 40. Lőrincz Miklós 41. Maitz Erika

Ének-zene-népművelés 1. Böröndy Rozália 2. Csipkó Mária Magdolna 3. Kékesi István 4. Paukovics László

Magyar-könyvtár 1. Barabás Marianna 2. Csákly^s Éva 3. Csömöri Erzsébet 4. Gábris Gabriella 5. Józsa Márta

11. Szergényi Katalin

42. Markó Ildikó 43. Máté Ágota 44. Mayer Margit 45. Molnár Zsuzsa 46. Nagy Zsuzsa 47. Némedi Kinga 48. Németh Gé'záné 49. Németh László 50. Németh Mária Márta 51. Némethné Tölgyes Ágota 52. Németh Zsuzsa 53. Papp Zsuzsa 54. Prófusz György 55. Rédei Zsuzsa 56. Rétvári Zsuzsa 57. Ruska Éva 58. Schmalczer Magdolna 59. Schwahofer Erzsébet 60. Smidéliusz Judit 61. Somogyi Mária 62. Szabó Andrea 63. Szabó Zsuzsa 64. Szaksz Judit 65. Szalay Miklós 66. Tóth Gabriella 67. Vajda Ildikó 68. Váradi Ildikó 69. Vincze Edit 70. Vörös Ágnes

1982-BEN

5. Sebestyén Emília 6. Síposné Matuska Klára 7. Szőnyi Judit 8. Vogel Klára

6. Kiss Zsuzsanna 7. Magassy Eszter 8. Perusza Margit 9. Solti Pál Miklós

10. Szántó Erika

130

Magyar-népmüvelés 1. Balogh Erika 2. Csonka Miklós 3. Gönye Csaba Mihály 4. Horváth Katalin 5. Höttinger Mária 6. Kékesiné Heinrich Gabriella

Magyar-orosz 1. Besenyei Marianna 2. Czirfusz Loretta Bernadett 3. Farkas Ibolya 4. Fülöp Mária 5. Gerencsérné Lehner Ildikó 6. Gondár Márta 7. Horváth Lilla Anna 8. Joó Éva 9. Király Beatrix

Matematika-ének-zene 1. Köveskúti Zita 2. Leblanc Mária 3. Makkos Ágnes 4. Perlakiné Vígh Valéria 5. Szabó Ágnes

Ma tematika-könyvtár 1. Béres Marianna 2. Bogár Ilona 3. Gracza Tünde 4. Kunstár Judit

9. Varga Anikó Mária

Matematika-orosz 1. Nagy Margit

Matematika-rajz 1. Balogh Katalin 2. Bartalos Csilla 3. Bedők Tibor 4. Binder Teréz 5. Karády Nóra 6. Kempf Anna

13. Tóth Zsuzsanna

7. Nemes Melinda 8. Pukhely Marianna 9. Rékai Erzsébet

10. Szemes János 11. Székely László 12. Szukics Marianna

10. Kondor Ottilia 11. Palánki Judit 12. Szenté Katalin 13. Szombath Zsuzsanna 14. Takács Ilona 15. Dr. Tóth Ferencné 16. Tóth Margit 17. Vincze Krisztina 18. Vörös Ilona

6. Szabó László 7. Szakács Mihály 8. Tripolszki Klára 9. Tulipán Katalin

10. Zergi Ágota

5. Németh Judit 6. Pölöskei Éva 7. Rigó István 8. Sáray Anna

7. Mayerné Kiss Márta 8. Németh Judit 9. Németh Rita

10. Patakiné Nits KoméÜa 11. Tahiné Herczegh Zsuzsa 12. Tóth András Zoltán

Matematika -testn evelés 1. Árbócz Imre 2. Balikó Miklós 3. Baumgartner Gyöngyi Edit 4. Barlai Sándor 5. Bircher Marianna 6. Budai László 7. Csarmasz István 8. Csongrádiné Baksa Katalin 9. Ferenczy Éva

10. Gruidl Terézia 11. Győrfi Katalin Magdolna 12. Gyurcsák Katalin 13. Hani Tibor 14. Hegedűs Péterné 15. Hizsnyik László

31. Vécsei István

Tes m evelés—népmű velés 1. Bacsa Istvánné 2. Dorn Henriette 3. Gelencsér Edit 4. Kiss Annamária

Történelem -ének—zene 1. Balfert Beáta 2. Gyímesi Éva 3. Horváth Andrea 4. Józsa Zsuzsanna

Történelem-könyvtár 1. Bodnár Ilona 2. Czeher Ildikó 3. Csoknyai Cecília 4. Faragó György 5. Farkas Márta 6. GibbaEdit 7. Kappel Erika Márta

Történelem-népművelés 1. Csutak Zsuzsanna 2. Egri Csilla 3. Erdélyi János 4. Hutflesz Mihály 5. Koloszár Tamás

11. Szirmai Judit

16. Horváth Erika 17. Hosszú Tibor 18. Kardos Károly 19. Kiss László 20. Kiss Zsolt 21. Kósa Ottó 22. KrnácsBéla 23. Lux Judit 24. Mándli László 25. Szakái László 26. Takó Ágnes 27. Tóth Katalin 28. Tóth Mária 29. Vadász László 30. Varga Károly

5. Kissné Szendi Katalin 6. Szabó Szilvia 7. Tóth Henriette 8. Virág Szilvia

5. Kiss Gy. Ilona 6. Szabó Éva Ildikó 7. Taschner Sándor 8. Tóth Ildikó

8. Köveskúti Gábor György 9. Nagy Gábor

10. Nagy Imre Gábor 11. Süld Jolán Éva 12. Sümegi Géza 13. Szlezák Andrea 14. Veres Ildikó Gabriella

6. Krizsány Anna 7. Lukács Erzsébet 8. Ódor Imre 9. Pálóczi Zsuzsanna

10. Szarka Erika

132

Tanító

1. Ács Ilona 36. László Mária 2. Asbóth Éva 37. Lászlóné Szíjártó Rita 3. Barabás Ildikó 38. Márfy Marianna 4. Bárdosiné Salfai Judit 39. Márkus Judit 5. Be ke Erika 40. Mátis Edit 6. Bem Gabriella 41. Mesterházy Márta 7. Berger Éva 42. Módly Andrea 8. Bősze Éva 43. Molnár Anikó 9. Csánig Ilona 44. Molnár Gábor

10. Cseke Viktória 45. Molnár Zsuzsanna I. 11. Dezső Ágnes 46. Molnár Zsuzsanna II. 12. Dittrich Piroska 47. Mórocz Zsuzsanna 13. Dobos Irma 48. Nagy Ilona 14. Farkas Eleonóra 49. Nagy Márta 15. Farkas Gyöngyi 50. Németh Zsófia 16. Fodor Edit 51. Palotás Mária 17. Francsics Hilda 52. Pintér Borbála 18. Friedsam Vilmos 53. Pölöskei Gertrúd 19. Gerencsér Mária 54. Róka Ildikó 20. Giczy Mária 55. Salfai Éva 21. Gömböcz Julianna 56. Sebestyén Mária 22. Gömbös Katalin 57. Simon Valéria 23. Győrffy Zsuzsanna 58. Sípos Anikó 24. Gyuricsek Ibolya 59. Sípos Márta 25. Horváth Béla 60. Szálai Annamária 26. Horváth Edit 61. Szalainé Nagy Márta 27. Horváth László 62. Szombati Beatrix 28. Horváth Margit 63. Talabér Edit 29. Horváth Rita 64. Tóth Anikó 30. Iliás Márta 65. Tóth Györgyi 31. Karcsicsné Hajnal Ágnes 66. Török Rita 32. Kecskés Zsuzsanna 67. Újvári Judit 33. Kovácsics Borbála 68. Ungerné Földes Lívia 34. Kovács Attila 69. Vass Enikő 35. Kovács RozáÜa 70. Vermes Terézia

71. Zégler Gyuláné

1983-BAN

Ének-zene-népművelés 1. BollaZita 2. Csontos Éva Zsófia 3. Fabók Gizella 4. Hegyi Ilona Gabriella

5. Kiss Ildikó 6. Simónné Majoros Katalin 7. Szőnyegi Erzsébet 8. Varea Edit

Magyar-könyv tár 1. Báló Marianna 2. Császár Klára 3. Csicsai Ferenc 4. Csutorás Gáborné 5. Danes Erzsébet 6. Halasi Erzsébet 7. Horváth Tibor 8. Kákonyi Mária

Magyar-népművelés 1. Antal Mária 2. Dr. Fenyvesi Jánosné 3. Kelemen Gyöngyi 4. Kiss Erika 5. Lapu Klára 6. Németh Edit

Magyar-orosz

1. Bagó Ibolya 2. Berkovics Ildikó Katalin 3. Csete Ildikó Éva 4. Erdélyi Erika 5. Fülöp Györgyi Mária 6. Gyetvay Piroska Zsuzsanna 7. Halvax Károlyné 8. Horváth Éva 9. Horváth Gyöngyi

10. Horváth Ibolya 11. Kovacsics Miklósné 12. Küllei Katalin Hajnalka

25. Viola Zsuzsanna

Matematika-ének-zene 1. Horváth Judit Ilona 2. Németh Zsuzsanna 3. Szabóné Dudás Valéria

7. Zsömléné Kovács Rózsa

Ma téma tika—könyvtár 1. Dudásné Kiss Nicolette 2. Fehér Lívia 3. Gottlieb László 4. Királyné Szálkai Éva 5. Klein Mária 6. Kollárné Tóth Éva 7. Kovács Melinda

9. Klopfer Edit 10. Mezei Magdolna 11. Németh Valéria 12. Papp József 13. Szabó Piroska 14. Tóthné Horváth Hedvig 15. Varga Mária 16. Wicher Rita

7. Rajkay Ágnes 8. Schmidt Flórián 9. Szombath Tibor

10. Zborai Erika 11. Ziembicki Erzsébet Ágnes 12. Zsédenyi Anna

13. Lórántné Kiss Ildikó 14. Musatits Györgyi 15. Németh Anna 16. Novákné Pető Ilona 17. Nyéki Andrea 18. Orbán Zsuzsanna 19. Paksa Zsuzsanna 20. Spielmann Erika Etelka 21. Szabó Judit 22. Szép Ilona 23. Takács Júlia Katalin 24. Vecsei Lajosné

4. Szalay Szilvia 5. Tóth Dezső 6. Vörös Ferencné

8. Kubik Zsuzsanna 9. Máté Mária

10. Mészáros Ágota 11. Németh József 12. Varga Károlyné 13. Violáné Pintér Rozália 14. Zielbauer György

134

Matematika-rajz 1. Horváth Attila 2. Király László 3. Morschauser Éva 4. Németh Csilla 5. Pék Julianna

Matematika-testnevelés 1. Árbócz Judit 2. Bakonyin é Bános Éva 3. Budai Eszter 4. Egedy Károly László 5. Gáspár Kálmán 6. Horváth Tünde 7. Keresztesi Gábor 8. Kovács Csaba 9. Kovács László

10. Kovács Tamás 11. Lakos Dezső 12. Ligacs Tünde

25. Winklerné Salamon Irma

Testnevelés-népművelés 1. Ambrus László 2. Bárányi Pál 3. Bernáth István 4. Bökönyszegi Gyöngyi 5. Galamb István 6. Görög István 7. Gyarmatiné Karner Borbála 8. Hegedűs Ferenc

17. Tolnai Nándor

Történelem—ének-zene 1. Lukovits Györgyi 2. Maros Annamária 3. Mojzes Gertrúd 4. Németh Ágnes

Történelem-könyvtár 1. Béren te Erika Eleonóra 2. Bodó Judit 3. Csuka Rita 4. Györe Zsuzsanna 5. Hajnak Erzsébet Zsuzsanna 6. Hujter Szilvia Erzsébet 7. Kocsis Csaba 8. Kristóf István

6. Salló Győző Lajos 7. Simon Katalin 8. Szűcsné Kiss Katalin 9. Tábori Ágnes Judit

10. Zseli Blanka Zsuzsanna

13. Mátay Zsuzsanna 14. Németh Csilla 15. Nóvák János 16. Pék András 17. Rácz Gábor 18. Smolczer Tibor 19. Szabó Erika 20. Szakály Gyula 21. Szórádi Stefánia Valéria 22. Tóth Ildikó 23. Varga Gyöngyi Erika 24. Vörös András

9. Jakab Tibor 10. Kis Simon Róbert 11. Németh Róbert 12. Rúzsonyi Péter 13. Süle Gyula 14. Szakály Ferenc 15. Szálai Tibor 16. Szalatnyai Gábor

5. Pilnay Sándorné 6. Sasvári Gyuláné 7. Tóth Cecüia Zsófia 8. Wittinger Éva Kinga

9. Lukács Eleonóra 10. Molnár Éva 11. Néma Sándor Péter 12. Oszkai Judit 13. Ságiné Rózsa Viktória 14. Szabó Erzsébet 15. Székely Klára 16. Volf Mária

Történelem —népművelés 1. Boda Lászlóné 2. Bogdán Béla 3. Fixl László 4. Horváth Zoltán 5. Ihász Imre 6. Kacsics Kristóf

13. Szabó Péter

Tanító

1. Auer Valéria 2. Bellovics Mária 3. Boncz Vilma 4. Farkas Edit 5. Fitos Edit 6. Foki Gábor 7. Földesi Gyöngyi 8. Homor Anna 9. Kiss Orsolya

10. Kocsis Éva 11. Kolostori Ágnes 12. Kósa Erzsébet

25. Zuggó Ilona

7. Kovács József 8. Ködös Endre Levente 9. Kőműves Krisztina

10. Lakó Erika 11. Lang László 12. Rácskay Jenő

13. Kovács Ágnes 14. Kovács Gabriella 15. Mázsa Márta 16. Molnár Ilona 17. Nagy Judit 18. Péterfi Judit 19. Pölöskei Márta 20. Pörge Judit 21. Stieber Szilvia 22. Szele Mária 23. Szita Zsuzsanna 24. Végh Beáta

L E V E L E Z Ő T A G O Z A T

Hallgatói létszám

1979/80 1980/81 1981/82 1982/83

1. Kétszakos tanár 41 15 8 10

2. Tanár-közművelődés szakos 376 307 294 284

3. Tanító 104 92 84 74

4. Kiegészítő szakos 123 157 226 199

összesen: 644 571 612 567

136

O K L E V E L E T SZERZETT HALLGATÓINK

Ének-zene-népművelés 1. Dándoits Lászlóné 2. Fehér Ferenc 3. Horváthné Bödey Katalin

7. Vida István

Magyar-könyvtár 1. Bertalics Teréz 2. Denk Éva 3. Dittmann Zoltánné 4. Dvoracsek Andrea 5. Eredics Magdolna 6. Frankné Mészáros Éva 7. Gyulassy Ákos 8. Hermann Róbert 9. Hummel Tamásné

10. Iványiné Kovács Erzsébet 11. Kurányi Ildikó 12. Leel-Őssy Lórántné 13. Lendvay Ágnes 14. Magyar Sándorné 15. Mihályi Imréné

Magyar-népművelés 1. Bakon Erika 2. Béni Gyöngyi 3. Bodó Katalin 4. Borsics Ferencné 5. Féder Gábor 6. Galkó Tiborné 7. Gazdag Márta 8. Hajós Veronika 9. Hofmann Judit

10. Horváth Erzsébet 11. Horváth Klára 12. Horváth Sándor 13. Kapillerné Megyeri Anna 14. Kardosné Erdélyi Szilvia 15. Károly Gabriella

1980-BAN

4. Mits Péter 5. Németh Béláné 6. Vargáné Vaskúti Terézia

16. Nagy József 17. Pallos Éva 18. Pauska Lajosné 19. Dr. Rózsás Miklósné 20. Sebő József 21. So ós Lajos 22. Szabó Katalin 23. Szántainé Rúzsa Marianna 24. Szatmári János 25. Takács Erzsébet 26. Takács Tiborné 27. Tóth Lajos 28. Varga Éva 29. Vargáné Herman Ildikó 30. Zsida Mária

16. Kató Balázs 17. Kiss Katalin 18. Koncsag Gabriella 19. Kovács István 20. Kovácsné Nagy Mária 21. Laza István 22. Lőrincz Józsefné 23. Marsáné Simonyi Diana 24. Martin-Hajdú Júlia 25. Mátai József 26. Molnár László 27. Németh Lajos 28. Pordán Miklósné 29. Stróbl Márta 30. Schutzbach Lászlóné

31. Sziliné Molnár Lucia 32. Szentkúti Károly 33. Tasnádi Péter 34. Tóth Lajos 35. Tölg-Molnár Gábor 36. Töreki Imre

43. Zilahy Tamás

Ma téma tika—ének-zene 1. Fekete Zoltánné 2. Hartinger Nándorné 3. Kajári Klára 4. Kazinczy Enikő

9. Varga Miklós

Matematika-könyvtár 1. Asbóth Józsefné 2. Bárki Katalin 3. Barna Gáborné 4. Eiben Ingeborg 5. Géczi Józsefné 6. Gombos Mária 7. Kiss Mária 8. Kovács Józsefné

17. Vent Mária

Matematika-orosz 1. Balogh Gyuláné 2. Csenné Szölgyén Magdolna 3. Csiza Erzsébet 4. Csóbor Zoltánné 5. Győrök Violetta 6. Füvesné Szöllősi Mária 7. Hajba Ferencné 8. Kiss Ildikó

17. Tóth Béláné

Matematika-rajz 1. Faragóné Hajdok Ilona 2. Ferencziné Kila Veronika

5. Szarka Erzsébet

Matematika-testnevelés 1. Csuka Katalin 2. Fehér Lászlóné 3. Gasztonyiné Pál Éva

7. Marton Géza

37. Udvarhelyi Péter 38. Varga Béláné 39. Varga László 40. Vékony Éva 41. Wagner Ferencné 42. Wagner Antal

5. Mákosné Szegedi Ágnes 6. Nádasy Éva 7. Szalainé Rédei Margitta 8. Tóthné Horváth Márta

9. Mátai Ferenc 10. Mátyásné Fuchs Ilona 11. Németh Zoltánné 12. Novákné Szergényi Margit 13. Sándorné Horváth Mariann 14. Szálai Gáborné 15. Szűcsné Bíró Marianna 16. Takácsné Rubin Veronika

9. Kiss Jánosné 10. Kozma Teréz 11. Massza Magdolna 12. Sabján Imre 13. Simon Éva 14. Simon Lászlóné 15. Székelyhidy Piroska 16. Szilvágyiné Laczi Éva

3. Kondor János 4. Sebőné Horváth Judit

4. Horváth Zoltán Péter 5. Iván László 6. Kovács József

138

Történelem -népművelés 1. Bakonyi Tibor 2. Bana József 3. Bonczó Katalin 4. Zsikó János 5. Einwachter János 6. Ézsiás Istvánné 7. Falusi Klára 8. Feiszt György 9. Földes Mihály

10. Himer László 11. Horváth Béla

Tanító

1. Babócsi Mária 2. Baloghné Dan ka Adél 3. Bátorfi Árpádné 4. Bogárné Horváth Anna 5. Buray Andrásné 6. Bükky Márta 7. Czeglédiné Koloszár Ágnes 8. Durgó Zsuzsanna 9. Feitli Jánosné

10. Gaál Györgyné 11. Grénus Istvánné 12. Hadar óné Fiamis Ágota 13. Harkai Zsuzsanna 14. Heiüg Zoltánné 15. Hetényi Endréné 16. Kádár Zsuzsanna 17. Kerti Ferencné 18. Dr. Mózes Jánosné

37. Zsupán Józsefné

Könyvtár kiegészítő 1. Csirke Éva 2. Erdősi Ilona 3. Kovácsné Andrássy Krisztina 4. Magasné Béla Eszter

9. Zsolt Endréné

Matematika kiegészítő 1. Böröcz Lászlóné 2. Hegyi Márta

5. Túri József

12. Jakabné Papp Erzsébet 13. Kocsis Katalin 14. Kovács Márta 15. Kovácsné Czapp Erzsébet 16. Németh András 17. Némethné Károlyi Jolán 18. Stöckert Győző 19. Szabó Sándorné 20. Szilágyi Gábor 21. Vitai Géza 22. Winkler Zoltán

19. Nagy Lászlóné 20. Nagyné Kenyeres Éva 21. Nagy Piroska 22. Németh Katalin 23. Nóvák Ferencné 24. Nóvák Mária 25. Nyúl Ibolya 26. Ottlakán Mária 27. Patyi Klára 28. Sófalviné Tamás Márta 29. Szabó Lajosné 30. Szegedi János 31. Szekeres Erika 32. Szekeres Hedvig 33. Táncos Kálmánné 34. Tepesics Natália 35. VöÜerné Köves Eszter 36. Vörösné Gergác Mária

5. Paizs Tiborné 6. Ravazdi László 7. Rózsás Józsefné 8. Szentgyörgyiné Markovics Ágnes

3. Nagy Perge Klára 4. Pozsgai Éva

I

Népművelés kiegészítő 1. Antal Sándor 2. Ecker Vilma 3. Karagity Antal 4. Kreiter Anna 5. Mina Imréné 6. Nánási László 7. Paján Viktorné

Orosz kiegészítő 1. Horváth Ferenc 2. Kiss Katalin

5. Vasi Fodor Miklósné

Rajz kiegészítő 1 • G a ál Károly Miklós 2. Hegedűs Oszkár 3. Horváth Éva 4. Kovács Miklósné

8. Rehák Mihály 9. Sármásy Zoltánné

10. Tasnádi Sándorné 11. Várszeginé Tanai Irma 12. Vasvári Attiláné 13. Veisz Endre 14. Virágh József

3. Kondicsné Pataki Marianna 4. Petényiné Hanisch Ildikó

5. Mózesné Varga Ágnes 6. Pappné Kaszás Zsuzsanna 7. Péntek Lászlóné 8. Sulyok Valéria

1981-BEN

Ének-zene—népművelés 1. Sebestyén Éva

3. Valastyán Beáta

Magyar- könyvtár 1. Alaksza Erzsébet 2. Árosné öcsi Erzsébet 3. Balázs Margit 4. Barna Istvánné 5. Bon dor Zoltán 6. Farkassyné Majdik Edit 7. Gyurics Zoltánné 8. Hegyi Mária 9. Horváth Károlyné

10. Istenes Rezsőné 11. Kneifel András 12. Komlósi József

25. Vízvári Józsefné

Magyar-népművelés 1. Bakony Anna 2. Baranyai Éva 3. Beberiné Nagy Éva 4. Borza Csabáné

2. Tóthné Németh Valéria

13. Lászlóné Szilvási Sarolta 14. Nagy Mária 15. Németh László 16. Papp Erika 17. Reichmesz Ádám 18. Ruff Andrásné 19. Szabó Attila 20. Szellőné Fábián Mária 21. Törő Ilona 22. Tör ökné Kozmor Katalin 23. Varga Éva 24. Varga Györgyné

5. Endrődy Borbála 6. Farkas Ilona 7. Gerháth Zoltánné 8. Horváth György

140

9. Dr. Kendéné Torna Mária 10. Kovács Katalin 11. Lepsényi Katalin 12. Méry Márta 13. Nagy Rózsa 14. Orbán Júlia 15. Pánczélné Vadas Zsuzsa 16. Papp György 17. Parais István

27. Veér Károly

Matematika-ének-zene 1. Bálint Győző 2. Dvorak Marianna 3. Gócza Lászlóné

Matematika-könyvtár 1. Lukács Nagy Judit

Matematika-orosz Kálmán Zoltán

Matematika—testnevelés 1. Békéi Vilmos 2. Déri Tiborné 3. Figeczkiné Kiss Ágnes

7. Stánicz Krisztina

Történelem-könyvtár 1. Bognár Eszter 2. Fehér Csaba 3. Gábor Magdolna

7. Vághelyiné Héger Mária

Történelem -népmüvelés 1. Apró Attila 2. Gáspár Gyula 3. Horváth Erzsébet 4. Ilon Gábor 5. Kiss János 6. Korocz Balázs 7. Kovács Eszter 8. Magyar István

17. Varga Mária Erika

18. Pétersz Mária 19. Rasperger József 20. Simon Mária 21. Szamosiistván 22. Dr. Szemerédiné Péter Márta 23. Trombitás Katalin 24. Varga Éva 25. Vaspöriné Lóránt Gyöngyi 26. Veérné Mók Ildikó

4. Papp Józsefné 5. Pásztorné Fekete Katalin 6. Szabó Árpádné

4. Győri Erika 5. Horváth László 6. Huszár Szilveszter

4. Kovács Györgyi 5. Szegedi Pál 6. Szőnyegi Hajnalka

9. Mészöly Győző 10. Pamuki István 11. Rétyi Erzsébet 12. Sáfrány József 13. Simon László 14. Sípos András 15. Somos Ottó Béla 16. Takács Hona

Tanító

1. Baán László 2. Balogh Ildikó 3. Bíró Valéria 4. Boronyák Éva 5. Borsos Mihály 6. Csizmadia Lászlóné 7. Farkas Mária 8. Harczné Batha Rozália 9. Horváth Béláné

10. Horváthné Kőfalvi Ilona 11. Hosszú Éva 12. Illés Erika 13. Janzsó Lászlóné 14. Kosztoláncziné Gergye Katalin 15. Kovács Beáta Márta 16. Kovács Erika 17. Kőszegfalvi Zsoltné

Könyvtár kiegészítő 1. Bereczky Magda 2. Kalmár Károlyné 3. Marton Imre

7. Zólyomi Mária

Magyar kiegészítő 1. Bogáth Mária 2. Geiger Györgyné 3. Háry Jánosné 4. Dr. Király Istvánné 5. Kothencz Jánosné 6. Magyar Béla 7. Meggyes Miklósné

15. Végh Imréné

Matematika kiegészítő 1. Kiss Árpádné

3. Szabados Lászlóné

Népművelés kiegészítő 1. Bujdosóné Papp Ildikó 2. Czetter Aranka 3. Hegyi Zsuzsa 4. Juhász Zsuzsanna

18. Molnár Istvánné 19. Möslinger Katalin 20. Nagy Zita 21. Németh Ernőné 22. Pajor Mária 23. Péntek Erzsébet 24. Pilipár Beatrix 25. Pödör Andrea 26. Huff Jánosné 27. Salamon Edit 28. Dr. Sólyom Józsefné 29. Szabó Ferencné 30. Szabó Piroska 31. Szekér Ilona 32. Tóth Györgyi 33. Vargáné Patthy Erzsébet 34. Ziskó Zsófia

4. Szénászky Mária 5. Sziráki Erzsébet 6. Várhegyi Erzsébet

8. Némethné Szakonyi Paulai 9. Sütő Zoltánné

10. Szilvágyi Sándorné 11. Topp Jánosné 12. Dr. TóthOttóné 13. Tulok József 14. Turóczi Józsefné

2. Németh Istvánné

5. Nemesi Erzsébet 6. Pápes Éva 7. Tácsik Attila 8. Takács Sándor

142

Történelem kiegészítő 1. Angyaláti Vass Zsuzsa 2. Bálint Lívia 3. Csapó Irma 4. Fléderis Lászlóné 5. Friedery Lászlóné 6. Fülöp Ferenc 7. Hajka Jánosné 8. Házi Ferenc

Rajz kiegészítő 1. Fazekas Ildikó

9. Hetényi Endre 10. Horváthné Nagy Ildikó 11. Lakner Zoltán 12. Mártonná Kell Julianna 13. Dr. Mészáros Miklósné 14. Szálai Péter 15. Szegediné Bozzay Katalin 16. Varga Györgyné

1982-BEN

Ének—zene—népművelés 1. Takácsné Sebestyén Szilvia

Magyar-könyvtár 1. Agárdy Márta 2. Balázs Klára 3. Dr. Berki Istvánné 4. Böcskeiné Kocsis Zsuzsanna 5. Devcsics Jánosné 6. Fábián Lujza 7. Gacsályi József 8. Gélléri Istvánné 9. Kemény Lajosné

10. Kappel Gyula 11. Kiss Rudolfné

23. Wilhelm János

Magyar-népművelés 1. Ágoston Albert 2. Alexander Mária 3. Bakcsi András 4. Bartókné Tóth Edit 5. Bíró Eszter Karolina 6. Bogdánné Gróf Margit 7. Bucsky Csilla 8. Faragó Zsuzsa 9. Fliegh Éva

10. Fodor Sándor 11. Gerebenics István 12. Jagasics Béla 13. Kámán István 14. Kovács Gábor

2. Zámbóné Molnár Katalin

12. Kiss Sándomé 13. Laky Judit 14. Nagy Ibolya 15. Palocsay Józsefné 16. Szekeres Anikó 17. Dr. Szirmák Ferencné 18. Takács Miklós 19. Vargáné Pusztai Lívia 20. Vaslaki Judit 21. Végh Lászlóné 22. Vörös Istvánné

15. Kovács Józsefné 16. Kőszegi István 17. Lippainé Alt Anna 18. MirolyaErzsébet 19. Moór Gyuláné 20. Nagy Imre 21. Nagyné Vígh Ilona 22. Nedvig Zsuzsa 23. Petróné Rappensberger Erika 24. Sass László 25. Sejberné Horváth Ilona 26. Somogyi Józsefné 27. Szabó Ferenc 28. Tarr Mária

29. Tokainé Pankász Veronika 30. Ulrich Judit 31. Zsoldosné Hegedűs Julianna

Matematika-könyvtár 1. Csatári Tiborné 2. Csikós Józsefné

Matematika-rajz 1. Bacsóné Nagy Gabriella

Matematika-testnevelés 1. Deme István 2. Kovács Csaba

5. Varga Jenő

Testnevelés-népművelés 1. Bártfai Katalin 2. Fűzi Zoltán Pál

Történelem - könyvtár 1. Bárdoly István 2. Bihary Andrásné 3. Bősze Sándor 4. Keszler Márta 5. Kohlmanné Sinkó Judit 6. Kolonicsné Szórád Judit

Történelem -népművelés 1. Bánhegyi Ferenc 2. Barcza György 3. Farkasné Doszpod Aranka 4. Homonnay Erzsébet 5. Komondiné Dominek Judit 6. Martonné Harangi Zsuzsa 7. Nagy Istvánné 8. Ormai István 9. Óvári Györgyné

Tanító

1. Baj Ágnes 2. Bohusné Szívós Zsuzsanna 3. Czibere Lajosné 4. Dany Mária 5. Farkas Tiborné 6. Fülöp Judit 7. Horváth Beáta 8. Horváthné Császár Erzsébet 9. Horváthné Gombás Ágota

3. Orbán Mária

4. Sift Eleonóra

2. Tarpataki Károly

3. Szálai Simonná 4. Szekrényné Tóth Gizella

3. Konrád Lászlóné 4. Vörösné Porgányi Mária

7. Maróti Ádám 8. Me csériné Doktor Rozália 9. Princzné Szilágyi Ilona

10. Robotka Csaba 11. Robotka Csabáné 12. Svoób István

10. Ölbei László 11. Pájer Imre 12. Palkó Gábor 13. Pergel Antal 14. Szabó Ilona 15. Szarka Lajos 16. Takáts Béla 17. Varga J. László 18. Varga Miklós

10. Imrik Marianna 11. Kálmán József 12. Nagyné Vass Andrea 13. Németh Valéria 14. Pénzes Judit 15. Piros Edit 16. Dr. Polgár Istvánné 17. Rozmán Zoltán 18. Schuhné Kern Zsuzsa

144

19. Sebestyén Lajosné 20. Shaper Hilda 21. Szabó Ágota

25. Virágh Árpádné

Könyvtár kiegészítő 1. Lotz Éva 2. Dr. Németh Ferencné

5. Dr. Sztanó Gyuláné

Magyar kiegészítő 1. Dr. Czikajló Gyuláné 2. Hodosy Ilona 3. Hompoth Sándorné 4. Horváth Lászlóné 5. Horváthné Sándor Ibolya 6. Janositz Istvánné 7. Kármán Sándorné 8. Kalmár János 9. Király Éva

10. Kis György 11. Kiss Imréné 12. Kovács Józsefné 13. Kovács Lászlóné

Matematika kiegészítő 1. Bacsó Jánosné

3. Ősz Jánosné

Népművelés kiegészítő 1. Bassáné Horváth Zsuzsanna 2. Katonán é Berki Ildikó 3. Kántor Andrásné 4. Kéméndi Zoltán 5. Kozma Zsuzsanna

Történelem kiegészítő 1. Balikó Jánosné 2. Bene Csilla 3. Bertalanná Fenyvesi Irén 4. Csizmadia Anikó 5. Farkas László Zsolt 6. Fehér Lenke 7. Dr. Gárdos Lászlóné 8. Gyabronka Tibor 9. Katona Márta

10. Keresztesi József

22. Szatmári Erika 23. Szegvári Tamás 24. Tóth Istvánné

3. Regősné Pálos Gabriella 4. Rehák Róbertné

14. Kummerné Németh Judit 15. Kozák Jánosné 16. Lőrinczné Berlák Éva 17. Nagy Éva 18. Németh Pálné 19. Németh Zita 20. Papp Istvánné 21. Pintérné Szabó Anna 22. Somlóiné Kovács Anna 23. Spitz Györgyné 24. Székely Márta 25. Varga Irén 26. Végh Péterné

2. Henczi Jánosné

6. Körösi Jánosné 7. Molnárné Hajnal Ágota 8. Pásch Mihályné 9. Varga József

10. Vertényi Istvánné

11. Major Éva 12. Molnár Piroska 13. Nagy Károly 14. Nagyné Koblencz Éva 15. Nagy Péterné 16. Dr. Nagy Tamásné 17. Okányiné Németh Erika 18. Rozmann Andrásné 19. Simon István 20. Szalók Zoltánné

145

1983-BAN

Ének-zene-népművelés 1. Hún Béla

Magyar-könyvtár 1. Belovitzné Balázs Lívia 2. Budayné Németh Anna 3. Csapó Ida 4. Firczi Irma 5. Fülöpné Zemkó Mária 6. Gáspár Ferencné 7. Herczeg Anikó 8. Horváth Sarolta 9. Irányi Katalin

10. Kardosné Vörös Veronika 11. Kelemen Istvánné 12. Kiss Magdolna

Magyar—népművelés 1. Akli Istvánné 2. Bagaméry Csilla 3. Baráth Edina 4. Csempész Tibor 5. Cierencz Róbert 6. Csuporné Reiber Ibolya 7. Horváth Gabriella 8. Horváth Judit 9. Horváth Lajos

10. Keindl Jánosné

Magyar-orosz 1. Gerencsér Imréné

Matematika-ének-zene 1. Gurnik Ferencné

Matematika 1. Pék Zsuzsanna

Matematika-könyvtár 1. Bálint Zsuzsanna

Matematika-orosz 1. Kapáné Lugosi Éva

Matema tika-rajz 1. Gondár Eszter

13. Kollárné Hermán Zsófia 14. Kopházi Ferenc 15. Kúti Katalin 16. Majoros Márta 17. Megyeri Tiborné 18. Molnár Mihály 19. Múth Ágota 20. Nagy Eörsné 21. Németh Lászlóné 22. Pék Zsuzsanna 23. Török Andorné 24. Ujjné Szálai Júlia

11. Kertész László 12. Kogon Mihály 13. Kósa Tamásné 14. Martos Gábor 15. Nagy Gábor 16. Némethné Hanzséros Ágnes 17. Toman József 18. Turcsányi Mátyás 19. Vogl Mária 20. Zánki Pil Zsuzsa

2. Királyné Jáger Margit

146

Matematika—testnevelés 1. Tima Ferenc

Testnevelés-népművelés 1. Biczó Gyula

3. Rácz Gabriella

Történ elem-könyv tár 1. Almásiné Mező Anikó 2. Bácskai Erzsébet 3. Borián Beatrix 4. Dr. Búzás Lászlóné 5. Cseresznyés Péter 6. Demeter Péterné 7. Duna Gabriella 8. Gyűrű Károly Jenőné 9. Gyuszi László

10. Horváthné Vízvári Csilla

Történelem-népművelés 1. Balikó János 2. Boros Éva 3. Csáky Istvánné 4. Gallai György 5. Hosszúné Tesinszky Mária 6. Igaz Józsefné 7. Káli Ibolya 8. Kerék Gabriella 9. Nagy Dóra

Tanító

1. Apró Attiláné 2. Bali Judit 3. Bolla Valéria 4. Biczó Zoltánné 5. Farkasné Hegemann Ildikó 6. Horváth Éva 7. Krancz Józsefné 8. Nagy Gertrúd

Könyvtár kiegészítő 1. Bali Aranka 2. Csépán Mária 3. Demel Anna Mária 4. Farkas Margit 5. Fritzné Kovács Mária 6. Gecse Gáborné

2. Deák Tamás

11. Irsán Erzsébet 12. Dr. Katonáné Kelemen Éva 13. Kelleme Horváth Gizella 14. Krizsán Pál István 15. Kustos Ilona 16. Merényi Miklós 17. Nagy Ferenc 18. Pingiczer Gizella 19. Szabó Márta 20. Varga Gáborné

10. Orosi Csaba 11. Pálffy István 12. Salgó Izabella 13. Schriek István 14. Sosztarits Ottó 15. Szabó József 16. Dr. Szilágyiné Demeter Erzsébet 17. Varga Gyula 18. Vidákovics Éva

9. Nardai Gáborné 10. Németh Ágota 11. Némethné Szakács Irén 12. Németh Vilmosné 13. Polgár Judit 14. Sebestyén Zoltánné 15. Vargyainé Fodor Hajnalka • • •"-16. Végvári Ágota

7. Lászlóné Rudolf Teréz 8. Matyikó József 9. Nagy Erzsébet

10. Péntekné Unghváry Mária 11. Sárkány Ferencné 12. Végh Márta

.147

Magyar kiegészítő 1. Adamkóné Horváth Zsuzsa 2. Bangháné Kajdacsi Mária 3. Gaálné Kuti GabrieUa 4. Hollósy László 5. Dr. Horváth Vince 6. Kovács Judit 7. Lantai Kálmánná 8. Mátrai Balázsné 9. Mihályi Tiborné

Matematika kiegészítő 1. Albeckerné Dani Judit 2. Horváthné Váradi Judit 3. Kolonicsné Tóth Zsuzsanna

Népművelés kiegészítő 1. Bozsó Pálné 2. Ihos József 3. Kapitány Orsolya 4. Kiss Marianna 5. Mohai András 6. Nagy Péter 7. Pataki József

Szlovén kiegészítő 1. Bartakovics Józsefné

10. Mogyorósiné Zachar Ildikó 11. Németh László 12. Némethné Pathó Márta 13. Ódor Edit 14. Orbán Mária 15. Peresztegi Lászlóné 16. Pusztai Anna Mária 17. Stallné Stenger Edit 18. Variné Trifusz Mária

4. Mesterháziné Gyimesi Ilona 5. Mészárosné Székely Anna 6. Sz. Timár Andrea

8. Sárközi Géza 9. Schiszler János

10. Simon Endre 11. Szabóné Baán Beáta 12. Szálai Imre 13. Szilaj Katalin 14. Vargáné Németh Bernadett

2. Glanz Lászlóné

Testnevelés kiegészítő 1. Bokor Árpád 2. Doroszlainé Horváth Erzsébet 3. Ihász Ferenc 4. Möslinger Katalin 5. Nagy István

11. Walcz Mária

Történelem kiegészítő 1. Bakk József 2. Bogyó Mária 3. Csillagné Gecsei Edit 4. Doncsecz Istvánné 5. Dr. Hafnerné Babos Ágnes 6. Hegemé Kiss Zsuzsa 7. Horváth Erzsébet 8. Horváth Sándor 9. Dr. Hülber Józsefné

10. Jankovicsné Murányi Sarolta 11. Kajtár Zsuzsanna 12. Karlovitz Györgyné

6. Oroszvári Péter 7. Róth Kálmán 8. Varga Imre 9. Varga Mária

10. Vörösné Fábián Ágota

13. Kohlné Rózsa Katalin 14. Koroknai Sándor 15. Lakatná Mester Éva 16. Láng Józsefné 17. Majczán Erzsébet 18. Molnár Józsefné 19. Pőczéné Varga Éva 20. Schrottné Gergely Klára 21. Szabó Marietta 22. Szálai Erzsébet 23. Tandary Istvánné 24. Tóthmárton Mária

148

A 2/1976-OS KM RENDELET ÉRTELMÉBEN EREDMÉNYES KÖNYVTÁROSI, ILLETŐLEG NÉPMŰVELŐI ÁLLAMVIZSGÁT

TETTEK

(1977 - 1982)

Okleveles könyvtáros 1. Ádám Miklósné 40. Csutkái Tamásné 2. Antal Lászlóné 41. Demeterné Bogdándy Margit 3. Antal Mária 42. Der dák Ilona 4. Aradvári Izabella 43. Devecseri Zoltán 5. Balatonná Bárányi Judit 44. Devecseri Zoltánné 6. Balázsik Józsefné 45. Dobi Marianna 7. Dr. Bálint Andrásné 46. Dobozi Sándorné 8. Ballá Mária 47. Duszkó Pálné 9. Bárczi Ilona 48. Ekkerné Bemád Zsuzsa

10. Bárdos Istvánné 49. Farkas Gyuláné 11. Baros Józsefné 50. Farkas Mária 12. Bartók Ilona 51. F arkas Mihályné 13. Bartók Kálmánná 52. Fehér Katalin 14. Bátonyi Éva 53. Fehérváry Klára 15. Bauemé Hell Ilona 54. Fenyvesi Mária 16. Benczik Jánosné 55. Ferencz Albertné 17. Beniczky Gáborné 56. Finta Zoltánné 18. Beregszászi Miklósné 57. Fodor Tiborné 19. Bertalan Sándorné 58. Fülöp Katalin 20. Bézi Sándorné 59. Galló Győzőné 21. Bicskei Endréné 60. Gáncsné Nagy Erzsébet 22. Binary Ferencné 61. Gelencsér Piroska 23. Bíróné Balkó Ágota 62. Gerencsér Ilona 24. Bodri Ferencné 63. Gergely Irén 25. Bogáthyné Hasznos Éva 64. Gergely Józsefné 26. Borzy Márta 65. Gliba Györgyné 27. Botykai Lajosné 66. Glöckler Ferencné 28. Börcs János 67. Golubicsné Pécsi Márta 29. Buzsáky Katalin 68. Göncziné Lengyel Éva 30. Chilla Szilvia 69. Gutái Istvánné 31. Czakóné Czirbus Lívia 70. Hal Béláné 32. Csapó Tamásné 71. Halmos Károlyné 33. Csendes Antal 72. Halmos Lászlóné 34. Cser Imre 73. Halmosi Józsefné 35. Cserjési Istvánné 74. Hargitai Anikó 36. Cserődi Attiláné 75. Hegedűs Béla 37. Csikós Lászlóné 76. Hegedűs Istvánné 38. Csiszár Miklósné 77. Herczeg Józsefné 39. Csizmadia Ferencné 78. Hilt Jánosné

149

I

79. Hipszky Józsefné 80. Horváth Béláné 81. Horváth Ferencné 82. Horváth Gábor 83. Horváth Ilona 84. Horváth Istvánné I. 85. Horváth Istvánné II. 86. Horváth József 87. Horváth Tamásné 88. Hurtáné Vörös Zsófia 89. Ihász Jánosné 90. Ihász Zoltánná 91. Iván Margit 92. Janositz Istvánné 93. Járai Andrásné 94. Joós Istvánné 95. Juhász Erika 96. Kalányos Katalin 97. Kállai Miklósné 98. Kapuy Ferenc 99. Kárpátiné Szabó Mária

100. Kasánszky Zsombor 101. Kaszás Lászlóné 102. Kégli Ferenc 103. Kelemen Endréné 104. Kerekes Miklós 105. Kerekesné Horváth Anikó 106. Keresztesi Józsefné 107. Keresztúri József 108. Kertész Károlyné 109. Klinger Jolán 110. Kiss Tiborné 111. Dr. Kisteleki Győzőné 112. Kocsis Katalin 113. Kocsis Károlyné 114. Kocsis Lászlóné 115. Kocsis Miklósné 116. Kolompár Károlyné 117. Koltai Éva 118. Koncz Józsefné 119. Korda Rudolfné 120. Kovács Emília 121. Kovács Ferencné 122. Kővágó Lászlóné 123. Dr. Kováts Zoltánné 124. Kozma Zoltánné 125. Kránitz Edit

126. Kránitz Györgyné 127. Kriskó János 128. Kuhár Anna Mária 129. Kulcsár Istvánné 130. Kurek Andrásné 131. Laczó Éva 132. Lajos László 133. Lazáry Ágnes 134. Lencse Miklósné 135. Lengyák István 136. Lukács Györgyné 137. Lukács Lászlóné 138. Malinka Károlyné 139. Majomé Vörös Anna 140. Mányoki Lászlóné 141. Márkus Tiborné 142. Marosi Gáborné 143. Mázsa örkényné 144. Mennyeiné Várszegi Judit 145. Mészárosné Ágoston Ildikó 146. Mészárosné Jellinek Beáta 147. Mészáros Béláné 148. Mészáros Lajosné 149. Mezősi Mihályné 150. Micheller Józsefné 151. Mikolásné Duschanek András 152. Molnár Csabáné 153. Molnár Rita 154. Molnár Zoltán 155. Monspart Judit 156. Mosonyi Mária 157. Mozolics Istvánné 158. Mozsár Gyula 159. Müller Józsefné 160. Dr. Müller Róbertné 161. Nádor Judit 162. Nagy Andrea 163. Nagy Csabáné 164. Nagy Ferencné 165. Nagy Györgyné 166. Nagy Jánosné I. 167. Nagy Jánosné II. 168. Németh Ákosné 169. Németh Antalné 170. Németh Attiláné 171. Németh Marianna 172. Németh Ottóné

150

173. Németh Pálné 174. Nóvák Miklósné 175. Ónody Béláné 176. Dr. Ostorharics Györgyné 177. Óvári Zsuzsa 178. Palkóné Bálint Ágota 179. Papp Ferencné 180. Párizs Györgyné 181. Péntek Lászlóné 182. Perényi Gyuláné 183. Pári Ferencné 184. Pinczker Zoltánné 185. Polák István 186. Polák Jolán 187. Pungor Jánosné 188. Pusztai Anna Mária 189. Putz Lászlóné 190. Rácz Béláné 191. Rácz Márta 192. Raffainé Kókány Judit 193. Rapai Pálné 194. Rátvai Miklósné 195. Rauch Mária 196. Répásy Zoltánné 197. Rogács Istvánné 198. Róka Lászlóné 199. Sáfrán Katalin 200. Sági Györgyné 201. Schall Bernadett 202. Scharek Béláné 203. Schenk Lászlóné 204. Schmidt Antalné 205. Scholtz Józsefné 206. Serfőző Istvánné 207. Siklós Zoltánné 208. Simon Gizella 209. Sméja Miklósné 210. Somogyi Zoltánné 211. Soós Kálmánné 212. Sperl Vilmos 213. Starcserics Tiborné 214. Sükösd Gézáné 215. Szabó Ilona 216. Szabó József 217. Szabó József Péterné 218. Szabó Sándorné I.

219. Szabó Sándorné II. 220. Dr. Szabó Tiborné 221. Szakály Erzsébet 222. Szálai Jolán 223. Szalay Józsefné 224. Szalay Piroska 225. Szalay Zsuzsa 226. Szatmáriné Kocsér Mária 227. Szeidl Rezsőné 228. Szekér Zsuzsa 229. Szerencse Ferencné 230. Szigethy Magdolna 231. Szigetváry Katalin 232. Szikszai Lászlóné 233. Szilágyi Ákosné 234. Szirmay Tamásné 235. Szita Istvánné 236. Szolnoki Mihályné 237. Szombathelyi Jánosné 238. Szőke Márta 239. Szűcs Lajosné 240. Dr. Tallós Elememé 241. Takács Anna Mária 242. Takács Mária 243. Tanczné Jakus Emőke 244. Tiszay Ágnes 245. Toldy Csaba 246. Tolnai Zoltánné 247. Tóth Jánosné I. 248. Tóth Jánosné II. 249. Torna Imréné 250. Trinn Ágota 251. Turai Lajosné 252. Ugrits Margit 253. Újhelyi Tiborné 254. Vajda Imréné 255. Várady Eszter 256. Varga Károlyné 257. Varga Somogyi Éva 258. Vida László 259. Vida Szabolcsné 260. Vincze Mária 261. Vörösné Hámori Ildikó 262. Wagner Gyuláné 263. WéningerErnő 264. Windhofférné Szijj Klára

265. Zentai Árpádné 266. Zottlné Juhász Katalin

Okleveles népművelő 1. Babos Sándor 2. Balázs Endre 3. Bálintné Turai Erzsébet 4. Balogh István 5. Bárdossy Pál 6. Bartal Géza 7. Bátonyi Éva 8. Be ke Gabriella 9. Békefi Lászlóné

10. Bendly Éva 11. Bíró Lászlóné 12. Bogáth Mária 13. Bokor Béla 14. Dr. Buray Gézáné 15. Csató József 16. Derhán János 17. De ve cseri Zoltán 18. Eichinger Katalin 19. Elek Miklós 20. Erős Lívia 21. Fábriné Márk Anna 22. Felházy György 23. Füzessy Józsefné 24. Fűzi Edit 25. Gaál Dezsőné 26. Geiger Györgyné 27. Geiszt Jakabné 28. Gellén Béláné 29. Gellértné Matók Mária 30 Gerecs István 31. Geszler Ferenc 32. Gutái István 33. Hajnik Lajos 34. Halasné Jáger Judit 35. Hammerschmidt János 36. Hay András 37. Hegedűs László 38. Hetényi Endre 39. Hittaller Gyuláné 40. Holényi A . Zsuzsa 41. Horváth Ferenc 42. Horváth György 43. Horváth János

267. Zsámboki Árpád 268. Zsebényi József

44. Horváth Jánosné 45. Horváth László 46. Illa Gyula 47. Jakab Vilmos 48. Jákli Sándor 49. Jávorkai Márta 50. Józsa Ágnes 51. Juhász Imréné 52. Juhász Petemé 53. Kálmán Józsefné 54. Kálovits Attila 55. Kárpáti Edit 56. Kátainé Kiss Katalin 57. Kelbert Jánosné 58. Király Elvira 59. Király Zoltán 60. Király Zoltánné 61. Kocsisné Kiss Anna 62. Koncz Árpád 63. Kovács Dezső 64. Kovács Istvánné 65. Kovács Klára 66. Kozma Gábor 67. Kőfalvi József 68. Kriskó János 69. Kristófné Szabó Szerafina 70. Kuthi Márta 71. Kútszegi István 72. Lajtár Zoltán 73. Lehel György 74. Liszkai Ferenc 75. Magyar Zsuzsa 76. Magyaríts András 77. Mázsa Imre 78. Mester Gyuláné 79. Mezős Gábor 80. Mlahár Anna 81. Molnár Adél 82. Molnár Gábor 83. Molnár László 84. Mozsár Gyula 85. Müller Anikó 86. Mustos Márta

152

87.Nagy Lizetta 106. 88. Nagyné Kiss Hilda 107. 89. Németh János 108. 90. Németh Nándor 109. 91. Némethné Kiss Klára 110. 92. Németh Sándor 111. 93. Orosz Anna 112. 94. Pácser Bálint 113. 95. Pál Béla 114. 96. Pécz Sándor 115. 97. Péczeli István 116. 98. Pethő Tünde 117. 99. Póka István 118.

100. Princz Oszkár 119. 101. Putnokiné Wéber Judit 120 102. Rásó Imola 121 103. Sági Ferenc 122 104. Scharek Béla 123 105. Schmidt János 124

Sógor Béla Süli Ferenc Szabó László Szálya Erzsébet Szántó Péterné Száraz Pálné Szilágyi Erzsébet Tóth Lászlóné Tóthné Molnár Rozália Tóth Tibor Tulok Jánosné Turóczi Istvánné Udvardy Éva Umger Mihályné Unyi János Usztics Erzsébet Vígh Petemé Virágli Felícitás Éva Dr. Zumbok Ferencné

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ 3

A FŐISKOLA VEZETŐSÉGE ÉS DOLGOZÓI (1983. június 1-én) 5 A Főigazgatói Tanács 7 A Főiskolai Tanács 8 A tanszékek dolgozói 10 A főiskola hivatalai 17 Pável Ágoston Kollégium 21 A főiskolai szervezetek vezetősége 23 Bolyai János Gyakorló Általános Iskola 25

BESZÁMOLÓK A FŐISKOLA KÜLÖNBÖZŐ MUNKATERÜLETEIRŐL 29 Az oktató-nevelő munkáról 31 A tudományos munkáról 37 Új tudományos fokozatok és címek 40 A főiskola dolgozóinak publikációs tevékenysége 42 Képzőművész tanáraink kiállításai 69 A tudományos diákköri munkáról 70 Nemzetközi kapcsolataink 74 A főiskola KISZ-életéről 78 A főiskola könyvtára 82 A közművelődési és a művészeti munka 89 A testnevelési és sportmozgalom fejlődése főiskolánkon 94 A FEB-munkáról 100 Pável Ágoston Kollégium 102

KITÜNTETÉSEK 106 TÖRZSGÁRDA 109 RUBIN-, VAS-, GYÉMÁNT- < ÉS ARANYDIPLOMÁSAINK 112 NYUGDÍJASAINK 115 HALOTTAINK 116

STATISZTIKAI A D A T O K 119 Nappali tagozat 121 Levelező tagozat 136

155