szociolÓgia mester szakszociologiaszak.uni-miskolc.hu/kurzusok_orarend/tantargyiadatlapma16.pdf ·...

Utolsó frissítés: 2016. augusztus 30.

SZOCIOLÓGIA MESTER SZAK

TANTÁRGYI ADATLAP

NAPPALI, LEVELEZŐ TAGOZAT 2016/2017. TANÉV I. FÉLÉV

I. ÉVFOLYAM

Tantárgy neve: Az európai integráció és intézményeinek története

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC102 BTMLSOC102 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szabadon választható

Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató

Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: Tantárgy feladata és célja: A kurzus az Európai Unió kialakulását és intézményeinek történetét dolgozza. A tananyag tartalmazza egységesülő Európa kialakulásának folyamatát. Vizsgálja az EGK bővülésének történetét a hatoktól a huszonötök Európájáig. Tantárgy tematikus leírása: 1. Az európai integráció előzményei (a kezdetektől az I. Világháborúig) 2. Az európai integráció előzményei (az I. Világháborútól a Római Szerződésekig) 3. Az Európai Unió szerződései (római, egyesítő, EEO) 4. Az Európai Unió szerződései (maastrichti, amszterdami, nizzai) 5. Az Európai Unió fő intézményei (Bizottság, Tanács, Parlament) 6. Az Európai Unió fő intézményei (Bíróság, Számvevőszék, Központi Bank) 7. Az Európai Unió nem fő szervei 8. Döntéshozatali eljárások 9. Acquis communautire 10. Az Európai Unió költségvetése 11. Az Európai Unió Alkotmánya 12. Közösségi politikák Félévközi számonkérés módja: Dolgozat készítése a félév során egyeztetett témában. Értékelése: A gyakorlati jegyet a dolgozat és a gyakorlatokon való részvétel adja. Kötelező irodalom: FAZEKAS Judit: Az európai integráció története, Novotny Kiadó, Miskolc, 2000 HORVÁTH Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, Budapest, 2002 ZSÚGYEL János: Az európai integráció története, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2000 Ajánlott irodalom: BLAHÓ András (szerk.): Európai integrációs alapismeretek Aula, Budapest, 2007 Dr. KISS Judit: Az Európai Unió társadalomföldrajza Holnap Kiadó, Budapest, 2003 NAGY Zoltán: Az Európai Unió költségvetése Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001

Tantárgy neve: Francia szociológia I.

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC103 BTMLSOC103 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Mihályi Helga, mesteroktató

Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy keretében a francia szociológia irányzatainak, a legjelentősebb szociológusok munkásságának és néhány fontos műnek az elemzésére kerül sor. A cél az, hogy a hallgatók megismerjék a társadalmi folyamatok, a történelmi események, a kulturális miliő, a szellemi irányzatok valamint a szociológiai irányultság, látásmód és tudományos eredmények közötti összefüggéseket. A gyakorlatok fejlesztik az absztraháló készséget, a társadalmi problémák iránti érzékenységet, az értelmiségi identitást. Erősítik a hallgatók azon kompetenciáját, hogy a szociológusi munkát a társadalmi önismeretet növelő tevékenységként végezzék Tantárgy tematikus leírása: 1. Franciaország a II. világháború után, a hagyományos politikai irányzatok újraértelmezése 2. A francia társadalom megjelenítése a művészetekben, individualizmus, egzisztencializmus,

neomarxizmus 3. Újbaloldal és új jobboldal, eszmék, mozgalmak és az 1968-as lázadások 4. A társadalmi egyenlőtlenségek újraértelmezése Bourdieu munkásságában 5. Bourdieu tőkeelmélete és mezőelmélete 6. Crozier bürokráciaelmélete 7. Foucault a társadalomtudományok archeológiájáról, a hatalomról, az őrültségről és a

büntetésről 8. Lyotard posztmodern elmélete 9. Baudrillard munkássága 10. Boudon módszertani individualizmusa 11. Touraine akcionalista szociológiája 12. A francia társadalom aktuális problémái, mint szociológiai kihívások Félévközi számonkérés módja: zárthelyi dolgozat Értékelése: A gyakorlati jegyet a zárthelyi dolgozat és a gyakorlatokon való részvétel adja. Kötelező irodalom: POKOL Béla: Szociológiaelmélet. SZÁZADVÉG, 2004. BOURDIEU: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest, GONDOLAT,1978. BOURDIEU, P.: La noblesse d’état. Paris: LES ÉDITION DES MINUIT, 1989 Ajánlott irodalom: BOUDON: A racionális döntések elmélete. OSIRIS, 1998. HABERMAS-LYOTARD-RORTY: A posztmodern állapot. OSIRIS,1993. FOUCAULT: Felügyelet és büntetés. A börtön története. GONDOLAT, 1990.

Tantárgy neve: Kulturális emlékezet és identitás


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus

Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: Nappali és levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva)

Az emlékezés fogalma köré a kultúra-tudományok egy új paradigmája épül folyamatosan, amely érinti a művészeteket, az irodalmat, a vallást, a társadalmat, ezzel együtt természetesen magát az emberi gondolkodást. A rítusok, a hagyományok, az írásbeliség évezredeket átívelő története különbözőképpen jelenik meg a személyes és a kollektív tudatban, alapvetően meghatározza identitásunkat, vallásunkat, normáinkat, hiedelmeinket.

Az előadás célja, hogy képet adjon az emlékezet, a kulturális emlékezet és az identitás különböző elméleteiről, történetéről, kapcsolódási pontjairól, kitekintést adva azok filozófiai, pszichológiai és szociológiai vonatkozásaira, ill. érinti más tudományterületek az emberi személyiség jövőjére vonatkozó elképzeléseit is.

Tantárgy tematikus leírása: 1. A kollektív emlékezet, kommunikatív és kulturális emlékezet 2. Identitás, tudat, kommunikáció, kultúra, hagyomány 3. Szociális emlékezet: történelem, elbeszélés, identitás 4. A történelem szociális reprezentációja és a nemzeti identitás 5. A személyes emlékek és a kollektív emlékezet kapcsolata 6. A kulturális reprezentációk értelmezése 7. Vallás: ellenállás, emlékezés, modernitás 8. Vallás a 21. században: a hívő agy 9. A szociális reprezentáció elmélete 10. Narratív pszichológia 11. A szociális reprezentáció narrációja 12. Hiedelemrendszer és identitás

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Kötelező órai részvétel. Kiselőadás megtartása

Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) kiselőadás 40% Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

ASSMAN, Jan: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. (ford. Hidas Zoltán) Atlantisz, Budapest, 1999

GREENFIELD Susan: Identitás a XXI. században. HVG könyvek, Bp., 2009. HALBWACHS, Maurice: „A kollektív emlékezet és az idő”, In: FELKAI Gábor–NÉMEDII Dénes–

SOMLAI Péter: Olvasókönyv a szociológia történetéhez I., ÚJ MANDÁTUM, Budapest, 2000. 403–432. p.

HIDAS, Zoltán: „Megváltó identitás. Fogalomszociológiai vázlat”, in: Pannonhalmi Szemle 2008/1, 73–85. p.

RICCEUR, Paul: „A narratív azonosság”, In: LÁSZLÓ János – TOMKA Beáta (szerk.): Narratív pszichológia, Budapest, 2001.

CASTELLS, Manuel: Az információ kora: gazdasági, társadalmi kultúra. GONDOLAT, Bp.,2008. CSABAI Márta: Testhatárok és énhatárok: az identitás változásának keretei. JÓSZÖVEG MŰHELY,

Bp., 2000.

BALOGH Béla - DÚL Antal - POPPER Péter: Önismeret, emberismeret,világismeret. Saxum Bt.-Infomed Kft, Bp., 2004.

LÁSZLÓ János: Társas tudás, elbeszélés, identitás., SCIENTIA HUMANA/KAIROSZ, Bp., 1999. SPERBER, Dan: A kultúra magyarázata. OSIRIS, Bp., 2001.51-80.p. VÁRINÉ SZILÁGYI Ibolya - NEIDERMÜLLER Péter (szerk.): Az identitás kettős tükrében, TIT -

NYOMDA, Bp., 1989. LÁSZLÓ János: Történelem, elbeszélés, identitás. in: http://www.matud.iif.hu/03jan/laszlo2.html Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

ASSMAN, Jan: Mózes, az egyiptomi. Egy emléknyom megfejtése. OSIRIS, Budapest, 2003 BICZÓ Gábor (szerk.): Az Idegen. Variációk Simmeltől Derridáig. CSOKONAI, Debrecen, 2004 ERŐS Ferenc: Az identitás labirintusai. Narratív konstrukciók és identitás-stratégiák. OSIRIS,

Budapest, 2001 HANKISS Elemér: Az ezerarcú Én. Emberlét a fogyasztói civilizációban. OSIRIS,

Budapest, 2005 HOFER Tamás–NEIDMÜLLER Péter (szerk.): Hagyomány és hagyományalkotás. MTA NÉPRAJZI

KUTATÓCSOPORT, Budapest, 1987, 15–66. o. HUNGTINGTON, Samuel, P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. EURÓPA,

Budapest, 1998 LUCKMANN, Thomas: „Personal Identity as an Evolutionary and Historical Problem”, in: uő: Life-

World and Social Realities, London, 1983, 95. o. skk. MAUSS, Marcel: „Az alany: a személy”, in: uő: Szociológia és antropológia. OSIRIS, Budapest,

2004. 393–421. p. NIETZSCHE, Friedrich.: „A történelem hasznáról és káráról”, in: uő: Korszerűtlen elmélkedések.

ATLANTISZ, Budapest, 2004 NORA, Pierre: „Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája”,

in: Aetas 1999/3, 142–157. p. OLICK, Jeffrey, K.–ROBBINS, Joyce: „A társadalmi emlékezet tanulmányozása”,

in: Replika 37 (1999) PARSONS, Talcott: „The Superego and the Theory of Social Systems”, in: uő és mások: Working Papers on the Theory of Action. New York, 1953

http://www.matud.iif.hu/03jan/laszlo2.html

Tantárgy neve: Kvalitatív kutatási módszerek

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC105 BTMLSOC105 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: K

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens

Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlati

jegy Kreditpont: 2 Tagozat: N+L Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tárgy a módszertani kurzusok sorába illeszkedve kifejezetten a kvalitatív kutatási módszerekre fókuszál. A tantárgy a kvalitatív kutatás jellegzetességeit, mögöttes elméleteit, adatgenerálási technikáit, kvalitatív kutatások során nyert „adatok” vizsgálatának, elemzésének lehetőségeit illetve a kvalitatív tanulmányok megírásának módszereit tárgyalja. A kurzus során megismerkednek a hallgatók a kvalitatív kutatás definíciójával, természetrajzával, a kvalitatív és kvantitatív kutatások közti határmegvonás problematikájával. Tárgyaljuk a kvalitatív kutatások mögöttes elméleteit: az interpretivista filozófiai tradíciót, a grounded theory-t, az etnometodológia és szimbolikus interakcionizmus módszertani hagyatékát. Terítékre kerül a kvalitatív kutatástervezés, ezen belül az adagenerálás és az „intellektuális rejtvények” problémája. Bemutatásra kerülnek a különböző kvalitatív adatgenerálási módszerek, az interjúzás, a terepkutatás, a megfigyelés, az esettanulmány. Foglalkozunk a különböző vizuális adatok elemzési, értelmezési lehetőségeivel. Részletesen foglalkozunk az interjúk különféle szempontú csoportosításával és ennek mentén kialakítható típusaival, mint például az oral history interjú vagy a fókuszcsoportos interjú illetve narratív interjú. Áttekintjük a különféle, kvalitatív kutatások során alkalmazható mintavételi eljárásokat. Foglalkozunk a kvalitatív adatok csoportosításával, elrendezésével, elemzésre való előkészítésével. Megismerkedünk az elemzés hagyományos és számítógépes formáival, ezen belül az ATLAS.ti adatgeneráló szoftverrel. Végül tárgyaljuk a kvalitatív kutatások alapján történő tanulmányírás technikáit, főbb szempontjait. Tantárgy tematikus leírása:

1. A kvalitatív kutatások célja, természete 2. A kvalitatív és a kvantitatív kutatás 3. A kvalitatív kutatás mögöttes elméletei 4. Kvalitatív kutatástervezés 5. Az interjúzás I. 6. Az interjúzás II. 7. Terepkutatás 8. Megfigyelések 9. Esettanulmány készítése 10. Kvalitatív adatok elemzése 11. Kvalitatív adatokra épülő tanulmány írása 12. A félév zárása

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A gyakorlatokon a jelenlét kötelező, három alkalommal lehet hiányozni.

Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Gyakorlati jegyet kell szerezni a szorgalmi időszak végén. Ponthatárok: 0-20: 1 21-30: 2 31-35:3 36-44: 4 45-50: 5 Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Golnhofer Erzsébet: Az esettanulmány. Műszaki Kiadó, Budapest. 2001 Kvale, Steinar: Az interjú. Jószöveg, 2005 Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. (ford.Tóth Kinga Dóra), Jószöveg, 2005 Patton, M. Q.: How to use qualitative methods in evaluation. Newbury Park, CA: Sage.1987 Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Balassi kiadó, Budapest. 2001 Bartlett, F. C.: Az emlékezés. Budapest: Gondolat. 1985 Ehmann Bea: A szöveg mélyén. A pszichológiai tartalomelemzés. Budapest: Új Mandátum. 2002 Falus Iván: A megfigyelés. In: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest, 125–170. 2004 Guba, E. G. , & Lincoln, Y. S.: Effective evaluation: Improving the usefulness of evaluation results through responsive and naturalistic approaches.. San Francisco: Jossey-Bass. 1981 Gyukits György: Gyermekvállalás a nagyvárosi szegénynegyedben élő fiatalkorú roma nők körében. Szociológiai Szemle. 2003/2. 59-83. oldal. Erős Ferenc, Kovács András és Lévai Katalin: Hogyan jöttem rá, hogy zsidó vagyok? In Medvetánc 2–3: 129–144. 1985 Kónya A: Személyes múlt és történelem: Memoárok. In Tanulás, kezdeményezés, alkotás. Pléh Cs., László J. és Oláh A. (szerk.). Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 286–293. 2001 Kónya A.: Szubjektív történelem. (Történelem az önéletrajzi visszaemlékezésben) In Emigráció és identitás.’56-os magyar menekültek Svájcban. Kanyó T. (szerk.). Budapest: L’Harmattan–MTA Kisebbségkutató Intézet, 149–162. 2002 Krippendorf, K.: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi Kiadó, Budapest. 1995 László János: A történetek tudománya. Budapest: Új Mandátum. 2005

Tantárgy neve: Mintavétel

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC106 BTMLSOC106 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: K

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Papp Attila, egyetemi docens

Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva)

A kurzus a „Szociológiai kutatások módszertana”, a „Közvéleménykutatás” és a „Többváltozós elemzések” című kurzusokkal egységet alkotva a mintavétel különböző módjait világítja meg – elsősorban kvantitatív kutatásokban.

A kurzus célja az, hogy a hallgatók a félév végére megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a valószínűségi és nem valószínűségi mintavételi eljárásokról és azok gyakorlati alkalmazásáról az SPSS program segítségével. Tantárgy tematikus leírása:

1. Mintavételi eljárások alkalmazási lehetőségei.

2. Mintából való következtetések alkalmazási lehetőségeit, illetve korlátait.

3. Mintajellemzők fontosabb tulajdonságai

4. Mintavételi módszerek ismertetése, alkalmazási lehetőségeinek buktató

5. Reprezentatív megfigyelés, egyéb részleges megfigyelés.

6. Véletlen mintavételi tervek: független azonos eloszlású minta, egyszerű véletlen minta, rétegzett minta, csoportos minta, többlépcsős mintavétel.

6. Kombinált és mesterséges minták.

7. Nem véletlen mintavételi tervek: Szisztematikus kiválasztás, kvótás kiválasztás, önkényes kiválasztás, koncentrált kiválasztás hólabda módszer.

8. Optimális mintanagyság meghatározása, kisminták problémái.

9. Mintavételi, illetve nem mintavételi hibák típusa, jellemzői és kezelésük lehetőségei.

10. Adatgyűjtés tervezése.

11. Kérdőívszerkesztés szabályai, kritériumai.

12. Adatkezelés, hiányzó értékek kezelése, skála-transzformáció

13. Adatgyűjtés költségének és megbízhatóságának vizsgálata.

14. Komplex esettanulmányok valós társadalmi problémákra koncentrálva.

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Egy kutatási tervhez kapcsolódó mintavételi terv elkészítése – megadott határidőre, a

félév során. Félév végi ellenőrzés keretében adatelemzés, amelyen belül külön hangsúlyt fektetünk a

statisztikai hiba értelmezésére, a hiányzó adatok kezelésére, a skálatranszformációra. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A vizsga keretében 5 feladatot (100%) kapnak, az átmenő jegy érdekében legalább 40%-ban teljesíteniük kell. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

RUDAS Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat, ÚJ MANDÁTUM, Budapest, 1998.

SZILÁGYI Roland: Mintavételi eljárások. 2007. Egyetemi jegyzet

HUNYADI László: A mintavétel alapjai. BKÁE-SZÁMKI, Budapest, 2001

SZENDRŐ Zoltán: Mintavételi hibákkal kapcsolatos fogalmak Szellem és Tudomány 2011/1 Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) MOKSONY Ferenc: Gondolatok és adatok : Társadalomtudományi elméletek empirikus ellenőrzése. Budapest, Osiris, 1999

Tantárgy neve: Német szociológia I.


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus

Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tagozat: nappali, levelező

A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet – a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével – bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja.

A XX. Századi német szociológiai diskurzusok megértéséhez elengedhetetlen a mára klasszikusként kanonizálódott német szerzők (Ferdinand Tönnies, Georg Simmel, Max Weber, Alfred Schütz) részben ismétlő áttekintése. Mivel az intézményesülő német szociológiai gondolkodás intenzív elméleti viták közepette zajlik, így a további bemutatás is részben ezek köré szerveződik. Az 1960-as évek ún. pozitivizmusvitájában a frankfurti iskola (társadalom)kritikai elmélete egy (tudás)kritikai racionalizmussal csapott össze a társadalomkritika lehetősége, illetve a racionalitás és a megértés problémái körül; a Jürgen Habermas és Niklas Luhmann között az 1970/80-as években lezajlott vitában pedig – a kritika problémáján túl – mindenekelőtt cselekvés és rendszer viszonya volt a tét.

A további szerteágazó németországi szociológiaelméleti kezdeményezések közül sorra kerül Norbert Elias folyamat- és alakzatelmélete, Arnold Gehlen „filozófiai antropológiája”, Thomas Luckmann tudásszociológiája, a legújabb törekvésekből pedig Ulrich Beck koncepciója a „kockázattársadalomról” és Gerhard Schulze „élménytársadalom”-elmélete.

A tárgyalás menetében újra és újra kiderül, hogy a viták és a sokféleség mélyén egységesítő vonatkoztatási pontként valamiképpen mindmáig ott rejlik a „kultúra” szellemfilozófiából megörökölt emfatikus fogalma.

1. Szociológiatörténet I. 2. Szociológiatörténet II. 3. A német szociológia kezdeteinek rövid áttekintése I. 4. A német szociológia kezdeteinek rövid áttekintése II 5. A német szociológia kezdeteinek rövid áttekintése III. 6. Kitekintés. Filozófiai megfontolások. Scheler, Heidegger. 7. Neomarxista megközelítések: A racionalitás és a felvilágosodás 8. A racionalitás és a felvilágosodás kérdése Adorno és Horkheimer munkáiban I.

Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat – Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990. 19-63. Balogh – Karácsony: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, 2000. 34-76;

9. A racionalitás és a felvilágosodás kérdése Adorno és Horkheimer munkáiban II. Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat – Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990.

10. Racionalitás, technika, tudomány I. Marcuse, Herbert: Az egydimenziós ember Kossuth, Budapest, 1990. 6. fejezet. A negatívtól a pozitív gondolkodás felé: a technikai racionalitás és az uralom logikája. 166-192.

11. Racionalitás, technika, tudomány II. Habermas, Jürgen: Technika és tudomány, mint ideológia in: Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok Atlantisz, Budapest, 1994. 11-58.

12. Konzervatív megközelítések I. Sombart, Hans Freyer, Robert Michels. 13. Konzervatív megközelítések II. O. Spengler, Carl Schmitt.

Gyakorlati jegy. Szemináriumi házi dolgozat, szemináriumi dolgozat, órai munka. A jegy megszerzésének feltételei: szemináriumi kiselőadás, és a félév során két dolgozat

határidőre történő leadása. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni)

A dolgozatok terjedelme kb. hat-hét oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) ’pontot’ kapnak.

A dolgozatokra kapott érdemjegyekből négy (4) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon!

A félév végén a diákok egy szemináriumi dolgozat keretében adnak számot tudásukról. (kis „zh”) A dolgozatra maximum 20 pontot lehet kapni.

A gyakorlati jegyek: 11-13 pont = elégséges (2), 14-18 p. = közepes (3), 19-22 p. = jó (4), 23-30 p. = jeles (5).

Részletesebb tájékoztatás az „egyéb tudnivalók” alatt! A félév során két dolgozatot kell határidőre leadni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár!

(utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. hat-hét oldal. A dolgozatokat elektronikus úton kell eljuttatni a bírálóhoz. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott, illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) ’pontot’ kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből négy (4) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást kapjon! Az első dolgozat leadási határideje: 2016. 11. 25. Tíz (10) óra 00. perc! Feldolgozandó: Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat – Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990. 19-63. Irodalom:

Adorno-Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat – Atlantisz- Medvetánc, Bp. 1990. 19-63.

Balogh – Karácsony: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, 2000. 34-76; Weiss János: A frankfurti iskola. Áron, 1997. Weiss János: Tizenkét előadás a frankfurti iskoláról és a diákmozgalmakról. Áron, 2000.

Ötödik,- hatodik előadás. 58-79. Második dolgozat leadási határideje: 2016. 12. 02. Tíz (10) óra 00. perc. Feldolgozandó: Racionalitás, technika, tudomány. Irodalom: Marcuse, Herbert: Az egydimenziós ember Kossuth, Budapest, 1990. 6. fejezet. A negatívtól a

pozitív gondolkodás felé: a technikai racionalitás és az uralom logikája. 166-192. Habermas, Jürgen: Technika és tudomány, mint ideológia in: Habermas, Jürgen: Válogatott

tanulmányok Atlantisz, Budapest, 1994. 11-58. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Adorno, Theodor/Horkheimer, Max: A felvilágosodás dialektikája. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1990.

Balogh, István/Karácsony, András: Német társadalomelméletek. Balassi, Budapest, 2000. Felkai, Gábor: A német szociológia története a századfordulótól 1933-ig I-II. Századvég,

Budapest 2006. Habermas, Jürgen: Válogatott tanulmányok. Atlantisz Kiadó, Budapest, 1994. Marcuse, Herbert: Az egydimenziós ember Kossuth, Budapest, 1990. Papp Zsolt (szerk.) Tény, érték, ideológia. A pozitivizmus-vita a nyugatnémet

szociológiában, Budapest, Gondolat Kiadó, 1976. Tönnies, Ferdinand: Közösség és társadalom, Budapest, Gondolat, 1983. Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme Budapest, Gondolat. 1982. Weber, Max: Gazdaság és társadalom, Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1987. Weber, Max: Tanulmányok, Budapest, Osiris, 1998.

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Tantárgy neve: Szociológiai kutatások módszertana

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC109 BTMLSOC109 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem:


Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus a szociológiai kutatások általános logikáját és a kutatások tervezését mutatja be. A félév során a hallgatók megismerkednek a szociológiai vizsgálatok alapfogalmaival, a kutatások megtervezésének lépéseivel, a kutatásokat meghatározó elméletekkel. A félév során választ keresünk arra a kérdésre, hogy miért és hogyan kutat egy szociológus, melyek a szociológiai kutatások konceptuális alapjai, hogyan zajlik az operacionalizálás, milyen mintavételi eljárásokkal tudunk kutatást kivitelezni, melyek az adatgyűjtés és adatgenerálás módszerei, illetve melyek az alapvető (elsősorban egy- illetve kétváltozós) elemzési eljárások. A kurzus célja az, hogy az első félévben megismertesse a hallgatókat a társadalomtudományi kutatások alapjaival. A kurzus során megszerzett ismeretek segítik a hallgatókat a bonyolultabb és összetettebb – az egyéb módszertani órák során ismertetésre kerülő - elemzési eljárások és koncepciók sikeres elsajátításában. Tantárgy tematikus leírása:

1. A szociológiai kutatás természete 2. A szociológiai vizsgálatok alapfogalmai 3. A kutatások megtervezésének lépései 4. A szociológiai kutatások mögöttes elméletei 5. Mintavételi eljárások 6. Kvantitatív adatgyűjtési módszerek 7. Kvalitatív adatgyűjtési módszerek 8. Egyváltozós adatelemzési eljárások 9. Kétváltozós adatelemzési eljárások 10. A félév lezárása

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A nappalis hallgatók kiselőadásokat tartanak az alábbi témákból:

Kutatási terv készítése Mintavételi eljárások Kérdőívezés Interjúzás A kísérlet

Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A félév végén írásbelit dolgozatot írnak a hallgatók az órai anyag és a szakirodalom alapján. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest, 2004 Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris, Bp., 2005 Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Bp., 2001 Cseh-Szombathy László – Ferge Zsuzsa: A szociológiai felvétel módszerei. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1971 Silverman, David: Doing Qualitative Research. Sage Publications, 2000. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Mason, Jennifer: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely, Bp., 2005.

Seidman, Irving: Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer. Műszaki, Bp., 2002. Solt Otília: Interjúzni muszáj. IN: Uő: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások I. Beszélő, Budapest, 1998. p: 29–48. Vicsek Lilla: Fókuszcsoport. Osiris, Bp., 2006.

Tantárgy neve: Társadalomfilozófia

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC111 BTMLNSOC111 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező


Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező A tantárgy keretében klasszikus társadalom- és történelemfilozófiai szövegeken alapuló előadásokra kerül sor. A tantárgy keretében klasszikus társadalom- és történelemfilozófiai szövegeken alapuló előadásokra kerül sor a következő témákban:

1. A társadalom és a történelem megismerésének lehetősége I. 2. A társadalom és a történelem megismerésének lehetősége II. 3. Az ún. „szubsztantív” történelemfilozófiák jellegzetességei, problémái 4. Az analítikus történelemfilozófia sajátosságai 5. A történelmi fejlődés gondolata és lehetőségei 6. A megértés történelmisége 7. Szellemi természetű-e a társadalom? 8. Materialista társadalom felfogások 9. A történelem végcéljának koncepciója és az utópiák 10. Az idő és a történelmiség 11. Liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus 12. Igazságosság, egyenlőség 13. Jogok, emberi jogok, szabadság

Félévközi számonkérés módja: Prezentáció, zárhelyi dolgozat. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) LENDVAI L. Ferenc – ORTHMAYR Imre (szerk.): Újkori társadalomfilozófia I-II., Miskolc: ME,

2000 (részletek a következő szerzőktől: Kant, Burke, Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról

Wright, von G. H. : Magyarázat és megértés. In: Bertalan László (szerk): Magyarázat, megértés és előrejelzés. Budapest, 1987. I. Két hagyomány 43-70. IV. Magyarázat a történettudományban és a társadalomtudományokban 155- 186.

Löwith, Karl: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei. Atlantisz, Budapest. 1996.

Danto, Arthur, C.: Az analítikus történelemfilozófia hanyatlása és bukása. Narratívák 4. Freinberg, Joel: Társadalomfilozófia Osiris, Budapest, 2003. Első fejezet: A szabadság fogalma.

15-36., Hatodik fejezet. Emberi jogok. 126-145. MacIntyre, Alasdair: Vitatott igazságok, vitatott racionalitások. In: Horkay Hörcher Ferenc

(szerk): Közösségelvű politikai filozófiák. Századvég, Budapest. 2002. 55-73. MacIntyre, Alasdair: A közjó politikai és szociális struktúrái. In: Horkay Hörcher Ferenc

(szerk): Közösségelvű politikai filozófiák. Századvég, Budapest. 2002. 97-112. Taylor, Charles: A modernitás konfliktusai. In: Horkay Hörcher Ferenc (szerk): Közösségelvű

politikai filozófiák. Századvég, Budapest. 2002. 113-153. Kekes, John: A liberalizmus ellen. Európa. Budapest. 1999. 1. fejezet. 1.3 Alapértékek. 1.4

Nézeteltérések a liberalizmuson belül.1.5. A liberalizmus magja. 26-58. 6. fejezet. 226-245.

Bultmann, Rudolf: Történelem és eszkatalógia Atlantisz, 1994. I. A történelem és a történetiség problémája 11-23. VIII.-IX. A történelem lényege 123-153. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű -

Tantárgy neve: Párválasztás, szerelem, család

Tantárgy Neptun kódja: BTBNSZM614 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szabadon választható Kihelyezett órák a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában (Erzsébet tér 3.)


Javasolt félév: 1-2 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 4 Tagozat: nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus során szociológusok, mediátorok, pszichológusok segítségével keressük a boldog, harmonikus párkapcsolatok titkait. Tantárgy tematikus leírása: 1. szeptember 15. Variációk egy témára. Hol a boldogság mostanában? Dr. Szabó-Tóth Kinga Mindenütt jó, de hol a legjobb? Áttekintés a családról, párkapcsolatokról itthon és máshol. Mihályi Helga 2. szeptember 29. Ki lakik bennünk? Az emberben rejlő isteni. Dr. Havasi Virág „A szerelem a Mennyországba visz” A szerelem és párválasztás kultúrtörténete. Dr. Szepessy Péter 3. október 13. Kis játszmák, nagy mesterei. Párkapcsolati forgatókönyvek. Prof. Dr. Csepeli György Rosszfiúk, jólányok, rosszlányok és jófiúk. A párkapcsolatok pszichológiája. Pócsi Orsolya 4. október 27. Kimondani a kimondhatatlant. Kapcsolati kommunikáció. Dr. Osváth Andrea Család és/vagy karrier? Dr. Gyulai Gergely és családja 5. november 10. …Itt a vége? Kötődéseink, elválásaink. Dr. Szabó-Tóth Kinga, Dr. Várhelyi Krisztina Egy túlélő naplója. A trauma pozitív hozadéka. Pócsi Orsolya 6. november 24. Fonódó generációk családban, nemzetben Dr. Szegő Szilvia és prof. Dr. Vass Csaba Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Az előadások látogatása kötelező, egy alkalommal lehet hiányozni. Aki nem jelenik meg legalább öt alkalommal, az nem kap aláírást Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Írásbeli számonkérés a félév végén az órai anyagból és az órákon megadott szakirodalomból. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az egyes oktatók jelölik ki az órán. Ajánlott irodalom:

(legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Az egyes oktatók jelölik ki az órán.

II. ÉVFOLYAM

Tantárgy neve: Amerikai szociológia II.



Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: Gyakorlati jegy Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező

A két féléves kurzus célja az alapképzésben szerzett szociológiatörténeti, társadalomelméleti ismeretek elmélyítése és kibővítése. A nemzeti bontásban tárgyalt szociológiatörténet – a sajátos hagyományok szellem-, kultúra- és társadalomtörténeti elhelyezésével – bizonyos értelemben a szociológiai gondolkodás szociológiáját is nyújtja.

A korán intézményesült amerikai szociológiában a századfordulós kezdetektől jelen van a teoretikusan is igényes empirikus kutatás (W. I. Thomas, F. Znaniecki, P. Lazarsfeld), az igazi elméleti áttörés azonban csak az 1930-as évek végétől, Talcott Parsonsnak sikerül egy hatalmas szintetizáló életműben, amelynek íve a cselekvéselméleti kezdetektől a strukturális-funkcionális felfogáson át a következetessé tett rendszerelméletig terjed. Az egyre monolitikusabbá épülő modell csakhamar egy mérsékeltebb funkcionalizmust (R. K. Merton) hívott életre, amely hathatósan őrzi a parsonsi gondolkodás fontos perspektíváit.

Mindezek ellenpontjaként foghatók fel az európai szellemfilozófiai hagyományokat az amerikai pragmatista gondolattal összekapcsoló interpretatív megközelítések, a G. H. Meadet atyjának tartó szimbolikus interakcionizmustól (H. Blumer) az etnometodológiáig (H. Garfinkel).

Kifejezetten a rendszergondolat ellenhatásaként született meg egyfelől egy konfliktuselvű szociológia (L. A. Coser), amely azonban mindenekelőtt a konfliktusok összetartó hatásaiban érdekelt, másfelől az egyéni racionális döntések szociológiája, amely pszichológiai és közgazdaságtani kezdetekből kibontakozva (G. C. Homans, M. Olson, J. Elster) James Coleman átfogó társadalomelméletében érte el eddigi csúcspontját.

Ilyen módon maradt a sokirányú amerikai társadalmi gondolkodás két gravitációs pontja az eredményesség és a rend.

1. A rendszerelmélet kritikája; a középszintű elméletek MERTON, Robert, King: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat. Budapest,1980. 83-261. 2. A rendszerelmélet kritikája; a középszintű elméletek II. MERTON, Robert, King: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. GONDOLAT. Budapest,1980. 83-261. 3. Szimbolikus interakcionizmus. G. H. Mead, H. Blumer 4. A racionális döntéselméletek. I. Módszertani individualizmus és racionális döntéselméletek. Elméleti bevezető. 5. A racionális döntéselméletek. II. HOMANS, George Cacpar: „Társadalmi viselkedés, mint csere”, in: FELKAI Gábor–NÉMEDI Dénes–SOMLAI Péter: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. 140–152. p. 6. A racionális döntéselméletek. III. ELSTER, Jon: A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a társadalomtudományokban. Osiris, Budapest, 1995 7. A racionális döntéselméletek. IV. COLEMAN, James, S.: „Társadalomelmélet, társadalomkutatás és cselekvéselmélet”, in: FELKAI Gábor –NÉMEDI Dénes–SOMLAI Péter: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig.,

191–214. p. 8. A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. I. Dougles, Jack, D.: „A mindennapi élet megértése”, in: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 356-402. Garfinkel, Harold. : Az „etnometodológia” kifejezés keletkezése. in: Hernádi Miklós (szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 350-355. 9. A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. II. Berger, Peter, L. – Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998. Bevezetés: A tudásszociológia kérdés, I. A tudás alapjai a mindennapi életben. 11-70. 10. A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. III. Berger, Peter, L. – Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998. II. A társadalom, mint objektív valóság. 1. Intézményesülés. 71-131. 11. Az evolúciós pszichológia I. (szociáldarwinizmus, szociobiológia) 12. Az evolúciós pszichológia II. (az evolúciós pszichológia alapvető megállapításai és

konfrontációja a szociológiával) Gyakorlati jegy. Szemináriumi házi dolgozat, szemináriumi dolgozat, órai munka. A jegy megszerzésének feltételei: szemináriumi kiselőadás, és/vagy a félév során három

dolgozat határidőre történő leadása. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár! (utólag nem lehet pótolni) A dolgozatok terjedelme kb. öt-hat oldal. Az értékelés 1-től 5-ig terjed. A be nem adott,

illetve a határidőn túl érkező dolgozatok nulla (0) ’pontot’ kapnak. A dolgozatokra kapott érdemjegyekből hat (6) pontot kell elérni ahhoz, hogy valaki aláírást

kapjon! A félév végén a diákok egy szemináriumi dolgozat keretében adnak számot tudásukról. (kis

„zh”) A dolgozatra maximum húsz (20) pontot lehet kapni. A gyakorlati jegyek: 18-19 pont = elégséges (2), 20-23 p. = közepes (3), 24-27p. = jó (4), 28-35p. = jeles (5).

Részletesebb tájékoztatás az „egyéb tudnivalók” alatt! Az első dolgozat leadási határideje: 2016. 10. 13. Tíz (10) óra 00. perc.

Téma: A racionális döntéselméletek. IRODALOM: Elster, Jon: A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a

társadalomtudományokban. Osiris, Budapest, 1995. Második dolgozat leadási határideje: 2016. 11. 03. Tíz (10) óra 00. perc.

Téma: A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban. IRODALOM: Dougles, Jack, D.: „A mindennapi élet megértése”, in: Hernádi Miklós

(szerk.): A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 356-402.

Harmadik dolgozat leadási határideje: 2016. 11. 17. Tíz (10) óra 00. perc. Téma: A fenomenológiai szociológia az Egyesült Államokban.

IRODALOM: Berger, Peter, L. – Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998. Bevezetés: A tudásszociológia kérdés, I. A tudás alapjai a mindennapi életben. II. A társadalom mint objektív valóság. 1. Intézményesülés. 11-131.

MERTON, Robert, King: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat. Budapest,1980

Berger, Peter, L. – Luckmann, Thomas. : A valóság társadalmi felépítése. Jószöveg, Budapest, 1998.

HOMANS, George Cacpar: „Társadalmi viselkedés mint csere”, in: FELKAI Gábor–NÉMEDI Dénes–SOMLAI Péter: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig. 140–152. p.

COLEMAN, James, S.: „Társadalomelmélet, társadalomkutatás és cselekvéselmélet”, in: FELKAI Gábor –NÉMEDI Dénes–SOMLAI Péter: Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig 191–214. p.

Dougles, Jack, D.: „A mindennapi élet megértése”, in: Hernádi Miklós (szerk.): A

fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Budapest, 1984. 356-402. ELSTER, Jon: A társadalom fogaskerekei. Magyarázó mechanizmusok a

társadalomtudományokban. Osiris, Budapest, 1995. Csontos László (szerk.): A racionális döntések elmélete Osiris, Budapest, 1998. Bereczkei T. - Paál T. (szerk.) A lélek eredete - Bevezetés az evolúciós pszichológiába Budapest,

Gondolat 2010.

Tantárgy neve: Angol szakszöveg elemzése és fordítása I.

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC302 BTMLSOC302 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem:

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens

Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva)

Az angol szakszövegek megértését elősegítő szemináriumon a hallgatók nyelvi szintjétől függő módszerrel dolgozunk fel eredeti anyanyelvi angol szövegeket. A szemeszterek során elsősorban szociológiaelméleti szempontból jelentős szövegek kerülnek feldolgozásra. A kurzusok megteremtik a lehetőségét annak, hogy a végzéshez szükséges nyelvvizsgát a hallgatók minél könnyebben megszerezhessék, valamint a szakmájukat megalapozó szakirodalmat idegen nyelven is követni tudják.

Tantárgy tematikus leírása: a szaknyelvi fordítás speciális követelményei a szaknyelvi szövegek, mint szövegtípus jellegzetességei a köznyelvi szövegekkel összehasonlítása szaknyelvi szövegek terminológiájával szintaktikai szerkezet szövegépítés sajátosságai

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Órákon való aktív részvétel, szakszövegek otthoni fordítása írásban Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Gyakorlati jegy az órai részvétel és az elkészített fordítások alapján Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) MARWICK, A. 2003. British Society since 1945. London: PENGUIN OAKLAND, J. 2000. British Civilization, 7th Edition . London: Routledge. (Chapters 2., 7.) The Economist, Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Cikkek a Time c. folyóirat legfrissebb példányaiból

Tantárgy neve: Bevezetés a pszichoanalízisbe

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOC304 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szobeczkiné Pócsi Orsolya

Javasolt félév: 3 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: Nappali Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Tudományos vitatottsága ellenére a Freud alapította pszichoanalízis elméletként és terápiaként is változatlan népszerűségnek örvend, központi fogalmai pedig a közgondolkodásba és a köznyelvbe is beépültek. Az ember ’tudattalan’ bensőjébe nyújtott megrendítő belátásai és azok minden szellemi területre kiterjedő hatásai miatt a 20. századot kulturális értelemben joggal nevezik „Freud századának”. A kurzus célja e klasszikus és önmagában is sokrétű lélektani irányzatnak, az ún. ’mélypszichológiának’ és kritikáinak a bemutatása. Kései munkáiban magát Freudot is mindinkább foglalkoztatták elméletének általános társadalom- és kultúraelméleti következményei, mások pedig szociológia és pszichológia szerves összekapcsolására is kísérletet tettek. A freudi elmélet középpontját alkotó személyiségpszichológán, illetve annak különböző alakváltozatain kívül ezért hangsúlyosan szerepelnek a pszichoanalízist társadalomelméletileg továbbgondoló szerzők és művek, továbbá a Budapesti Iskola jeles képviselőinek legfontosabb gondolatai is. Tantárgy tematikus leírása: 1. A pszichonalízis filozófiai előzményei IRODALOM Nietzsche, F. A tragédia születése Platon, Phaidrosz. Budapest, Atlantisz. 2005 2. Film: Bertolucci: A megalkuvó 3. Film: Bunuel: A nap szépe 4. Film: Pasolini, Oidipusz király 5. A pszichoanalízis születésének társadalmi környezet. IRODALOM Schorske, C.E. 1998. Bécsi századvég. Budapest: Helikon 6. A pszichoanalízis felfedezése A hisztéria, az álmok, a mindennapi élet pszichopatológiája IRODALOM Freud, S. Álomfejtés. Budapest: Helikon. É.n Freud, S. A mindennapi élet pszichopatológiája. Budapest: Libri 2006 7. Az orthodox pszichoanalitikus elmélet Az örömelv és a valóságelv. Elsődleges és másodlagos folyamatok. Az elfojtás. Az ösztönén, az én és a felettes én. Totem és tabu IRODALOM Freud, S. 2012. Bevezetés a pszichoanalízisbe. 8. Mitosz, művészet és pszichoanalízis

A nyugati kultúra a pszichoanalízis tükrében IRODALOM Paneth G. 1985. A labirintus járataiban. Pszichiátria, kultúra, klinikum 9. A kollektív tudattalan A személyes és a kollektív. Az archetípusok. IRODALOM Jung,C.G. 1993.Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Budapest: Európa 10. A pszichoanalízis budapesti iskolája IRODALOM Erős, F. Lénárd, K., Bókay A. 2008. (szerk.) Typus Budapestiensis. Budapest: Thalassa. 11. A sorsanalízis Öröklés és szabadság az emberi életben. IRODALOM Szondi L. 1987. Káin a törvényszegő. Mózes a törvényalkotó. Budapest: Gondolat 12. Poszt-freudizmus A freudizmus találkozása a marxizmussal. A társadalmi struktúra és a személyiség-struktúra korrespondenciái. IRODALOM Erős F. 1986. Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus. Budapest: Gondolat Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Minden hallgató az előadóval egyeztetve a félév végén egy 10-12 oldalas esszét ír a pszichoanalízis valamelyik kulcs problémájáról. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 100% Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Lásd. tematikában Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Lásd. tematikában

Tantárgy neve: Bevezetés a pszichoanalízisbe

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOC304 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Szobeczkiné Pócsi Orsolya

Javasolt félév: 3 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 10 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: Levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Tudományos vitatottsága ellenére a Freud alapította pszichoanalízis elméletként és terápiaként is változatlan népszerűségnek örvend, központi fogalmai pedig a közgondolkodásba és a köznyelvbe is beépültek. Az ember ’tudattalan’ bensőjébe nyújtott megrendítő belátásai és azok minden szellemi területre kiterjedő hatásai miatt a 20. századot kulturális értelemben joggal nevezik „Freud századának”. A kurzus célja e klasszikus és önmagában is sokrétű lélektani irányzatnak, az ún. ’mélypszichológiának’ és kritikáinak a bemutatása. Kései munkáiban magát Freudot is mindinkább foglalkoztatták elméletének általános társadalom- és kultúraelméleti következményei, mások pedig szociológia és pszichológia szerves összekapcsolására is kísérletet tettek. A freudi elmélet középpontját alkotó személyiségpszichológán, illetve annak különböző alakváltozatain kívül ezért hangsúlyosan szerepelnek a pszichoanalízist társadalomelméletileg továbbgondoló szerzők és művek, továbbá a Budapesti Iskola jeles képviselőinek legfontosabb gondolatai is. Tantárgy tematikus leírása: A pszichoanalízis filozófiai előzményei IRODALOM Nietzsche, F. A tragédia születése Platon, Phaidrosz. Budapest, Atlantisz. 2005. A pszichoanalízis születésének társadalmi környezete. IRODALOM Schorske, C.E. 1998. Bécsi századvég. Budapest: Helikon A pszichoanalízis felfedezése A hisztéria, az álmok, a mindennapi élet pszichopatológiája IRODALOM Freud, S. Álomfejtés. Budapest: Helikon. É.n Freud, S. A mindennapi élet pszichopatológiája. Budapest: Libri 2006 Az orthodox pszichoanalitikus elmélet Az örömelv és a valóságelv. Elsődleges és másodlagos folyamatok. Az elfojtás. Az ösztönén, az én és a felettes én. Totem és tabu IRODALOM Freud, S. 2012. Bevezetés a pszichoanalízisbe. Film: Bunuel, A nap szépe Mitosz, művészet és pszichoanalízis A nyugati kultúra a pszichoanalízis tükrében IRODALOM Paneth G. 1985. A labirintus járataiban. Pszichiátria, kultúra, klinikum A kollektív tudattalan A személyes és a kollektív. Az archetípusok. IRODALOM Jung,C.G. 1993.Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Budapest: Európa

A pszichoanalízis budapesti iskolája IRODALOM Erős, F.Lénárd, K., Bókay A. 2008. (szerk.) Typus Budapestiensis. Budapest: Thalass A sorsanalízis Öröklés és szabadság az emberi életben. IRODALOM Szondi L. 1987. Káin a törvényszegő. Mózes a törvényalkotó. Budapest: Gondolat Poszt-freudizmus A freudizmus találkozása a marxizmussal. A társadalmi struktúra és a személyiség-struktúra korresponenciái. IRODALOM Erős F. 1986. Pszichoanalízis, freudizmus, freudomarxizmus. Budapest: Gondolat Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Minden hallgató az előadóval egyeztetve a félév végén egy 10-12 oldalas esszét ír a pszichoanalízis valamelyik kulcs problémájáról. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 100% Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Lásd. tematikában Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Tantárgy neve: Többváltozós elemzések



Javasolt félév: 1 Előfeltétel: BTMNSOC109 BTMLSOC109

Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 2 Tagozat: nappali és levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A kurzus során a hallgatók megismerkednek a többváltozós statisztikai elemzésekkel, illetve ezek használatával az SPSS programcsomagban Tantárgy tematikus leírása:

1. Egyváltozós és többváltozós elemzések összehasonlítása 2. Kétváltozós elemzések 3. Kereszttáblák készítése és értelmezése 4. Korrelációszámítás és az együtthatók értelmezése, a parciális korreláció 5. Főkomponens-elemzés 6. Faktorelemzés 7. Klaszter-elemzés 8. Variancia-elemzés (ANOVA) 9. Lineáris regresszióelemzés 10. Útelemzés 11. Diszkriminancia-analízis 12. Többdimenziós skálázás 13. Logisztikus regresszió

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) A félév végén SPSS program segítségével a hallgatóknak konkrét feladatokat kell

megoldaniuk. A vizsga keretében 5 feladatot (100%) kapnak, az átmenő jegy érdekében legalább 40%-ban teljesíteniük kell.

A félév során a Nappali tagozatos hallgatók összesen maximum háromszor hiányozhatnak, ennél több hiányzás esetében a hallgató nem kap aláírást. A félév során a nappali tagozatos hallgatók beadandó házi feladatokat is kapnak, amelyek elkészítése szintén az aláírás feltételét képezi. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A vizsga keretében 5 feladatot (100%) kapnak, az átmenő jegy érdekében legalább 40%-ban teljesíteniük kell. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

SAJTOS László – MITEV Ariel: SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. ALINEA KIADÓ, Budapest, é.n.

SZÉKELYI Mária- BARNA Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez (Többváltozós elemzési technikák társadalomtudományi kutatók számára). TYPOTEX, Budapest, 2002. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) -

Kommunikáció és médiaszociológia szakirány

Tantárgy neve: Szakdolgozatíró szeminárium I.

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM36 BTMLSOCM36 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező


Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2/5 Számonkérés módja (a/gy/k/b): aláírás Kreditpont: 0 Tagozat: Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) Az óra célja az, hogy a hallgatók megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek ahhoz, hogy záródolgozatukat el tudják készíteni. Tantárgy tematikus leírása: A záródolgozat készítésének menete, határidők, formai és tartalmi követelmények tisztázása. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Folyamatos beszámoló a szakdolgozat fejezeteiről, a kutatásról Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A hallgatók 5 oldalas bő vázlatot készítenek a készülő záró dolgozatáról. Határidő: 2016. január 14. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Az órai anyag. Umberto ECO, Hogyan írjunk szakdolgozatot? PARTVONAL Könyvkiadó, 2012. http://www.sapientia.hu/hu/system/files/rsy_Patsch_Pdf. FERENCSIK Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon, KRÓNIKA NOVA KIADÓ, Bp., 2002.

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) -

http://bookline.hu/szerzo/umberto-eco/16050

http://www.sapientia.hu/hu/system/files/rsy_Patsch_Pdf

Tantárgy neve: Filmesztétika The Aesthetics of Film

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM32 BTMLSOCM32 Tantárgyfelelős intézet: ME BTK Szociológiai Intézet Tantárgyelem:

Tárgyfelelős (név, beosztás): dr. Bognár László egy. adj. Javasolt félév: 3 Előfeltétel:- Óraszám/hét: 0-2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyak Kreditpont: 3 Tagozat: nappali, levelező Tantárgy feladata és célja: A film sajátosságainak tanulmányozása a filmtörténet néhány klasszikus alkotása néhány részletének megtekintése, elemzése, értelmezése keretében, különös tekintettel a gyártás és terjesztés gazdasági-társadalmi meghatározottságaira, a filmbeli társadalomrajzra, társadalomkritikára. Tantárgy tematikus leírása: 1. Történetmesélés, cselekményszövés a filmben. 2. A forgatókönyv. 3. A képi elbeszélés. 4. Karakterek. 5. A filmi és színházi színészet különbségei. 6. Játékfilm és dokumentumfilm. 7. Animáció és digitális manipuláció a filmben. 8. Plán (képkivágás). A közeli (premier plán). 9. A vágás. 10. Kameramozgások. 11. Zoom. 12. Beszéd, hangzások, hangvágás. 13. Műfajfilm, szerzői film. Az európai és az amerikai filmgyártás szerkezete. 14. A technológia (digitalizáció, internetes felületek) hatása a gyártásra és befogadásra. 15. Útkeresések a kortárs filmművészetben. Félévközi számonkérés módja:

A kurzust záró aláírás és jegy szükséges feltétele: 1 db. házi-esszé, beadási határidő: 2016. nov. 9., szerda éjfél. November 10-én vagy utána érkező esszéket nem fogadok el, és a hallgató „aláírás véglegesen megtagadva” bejegyzést kap, akkor is, ha egyéni tanrendet választott. A háziesszék alapján ajánlom meg a kurzust záró jegyet. A beadás kötelező 3 módja (vagyis mind a három módon be kell adni): (1) e-mail-be belemásolva, (2) ugyanahhoz az e-mailhez csatolva, (3) nyomtatva. A nyomtatott példányt az ME BTK Filozófiai Intézet titkárságán (ME BTK 208-as szoba) kell leadni Bognár László részére, az e-mailt a következő címre kell küldeni: [email protected] (más e-mail-címre küldött esszét nem fogadok el). A kurzusra benyújtott háziesszék között nem lehet hasonlóság. A hasonlóság meghatározása: ha az esszék állításai (tézisei) és érvei tartalmilag azonosak, a hasonlósághoz nem szükséges a stiláris, megfogalmazásbeli hasonlóság. Az egymással hasonló esszéket benyújtó hallgatók mindegyike „aláírás véglegesen megtagadva” bejegyzést kap, akkor is, ha egyéni tanrendet választott. A háziesszék egyeztetése a hallgatók feladata (ha valaki személyesen nem tudja elvégezni, akkor megbízottja révén tegye), erre a szeptemberi órák

mailto:[email protected]

mindegyikének az elején adok időt, de órán kívül is elvégezhető az egyeztetés. Az egyeztetésért az esszé készítője felel. A házi-esszé főszövegének terjedelme: legalább 5000 karakter + betűköz. A főszöveg terjedelmébe nem számítanak bele: cím, alcím, mottó, jegyzetek. Idézetek, bibliográfiai leírások, saját vélemény kifejtései csak a jegyzetekben szerepelhetnek.

Egyetlen házi-esszé elkészítése. A háziesszé témája: egy nagyjátékfilm vagy egész estés dokumentumfilm egyetlen (legföljebb két perces) beállításának (shot, snitt), vagy rövid (legföljebb két percnyi) montázsának (montage) elemzése. A filmet a következő rendezők alkotásaiból kell választani (más rendező filmjének elemzését nem fogadom el): Michelangelo Antonioni, Bódy Gábor, Robert Bresson, Marcel Carné, John Cassavetes, Clint Eastwood, Szergej Eisenstein, Ember Judit, Rainer Werner Fassbinder, Forgács Péter, Milos Forman, Jean-Luc Godard, Gothár Péter, Michael Haneke, Alfred Hitchcock, Jancsó Miklós, Krzysztof Kieslowski, Stanley Kubrick, Fritz Lang, Claude Lanzmann, Norman McLaren, Michael Moore, Nemes [Jeles] László, Marcel Ophüls, Yasjiro Ozu, Pálfi Görgy, Jafar Panahi, Lotte Reiniger, Éric Rohmer, Douglas Sirk, Andrej Tarkovszkij, Tarr Béla, Lars von Trier, Dziga Vertov, Andrzej Wajda.

Értékelése:

A házi-esszék értékelése aláírás véglegesen megtagadva: ha nem érkeznek meg határidőre a házi-esszék, illetve ha

hasonlóságot mutat bármely háziesszé egy mástól benyújtott háziesszével, jeles: a dolgozat két szakirodalmat feldolgozva (hivatkozásokkal) a választott témában

releváns tézist ismertet, az állítást kellő értelmezhetőségben kifejti, érvekkel, példákkal, gondolatmenet-rekonstrukcióval támasztja alá

jó: a dolgozat két szakirodalmat feldolgozva (hivatkozásokkal) a választott témában releváns tézist ismertet, az állítást kellő értelmezhetőségben kifejti,

közepes: a dolgozat a választott témában releváns tézist ismertet, az állítást kellő értelmezhetőségben kifejti

elégséges: a dolgozat a választott témában releváns tézist ismertet elégtelen: a dolgozat olyan tézis állít, amely relevánsan nem vonatkoztatható a választott

témára. Kötelező irodalom: Magyar nyelvű irodalom:

Balázs Béla 2005 A látható ember. A film szelleme. Budapest: Új Palatinus Könyvesház (Palatinus filmkönyvek).

Bíró Yvette 1998 A hetedik művészet. A film formanyelve. A film drámaisága. Budapest: Osiris Kiadó (Osiris könyvtár – film, sorozatszerk. Zalán Vince).

Deleuze, Gilles 2001 A mozgás-kép. Film 1. Ford. Kovács András Bálint. Budapest: Osiris (Osiris könyvtár - film, sorozatszerk. Zalán Vince). Uő. 2008 Az idő-kép. Film 2. Budapest: Palatinus (Palatinus filmkönyvek).

Field, Syd [2011] Forgatókönyv. A forgatókönyvírás alapjai. Kalauz lépésről lépésre, az ötlettől a kész könyvig. Ford. Köbli Norbert. Budapest: Cor Leonis Films Kft.

Grierson, John 1964 Dokumentumfilm és valóság. Ford. Iványi Norbert. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (Filmművészeti könyvtár 17).

Johnstone, Keith 1993 IMPRO. Improvizáció és a színház. Ford., bev. Honti Katalin, Friedrich

Judit, jegyz. Friedrich Judit. Tatabánya: A Közművelődés Háza (Személyiségfejlesztés VI).

Kieslowski, Krzysztof 1996 Önéletrajz Danusia Stock gondozásában. Ford. Bori Erzsébet. Budapest: Osiris (Osiris könyvtár – film, sorozatszerk. Zalán Vince).

Kiss Gábor Zoltán (vál. előszó) 2014 Narratív televízió. Budapest: Kijárat Kiadó (Narratívák 12., sorozatszerk. Thomka Beáta).

Kovács András Bálint 2009 Mozgóképelemzés. Budapest: Palatinus.

Kovács András Bálint 2008 A modern film irányzatai. Európai művészfilm 1950-1980. Budapest: Palatinus (Palatinus filmkönyvek).

Kulesov, Lev 1985 Filmművészet és filmrendezés. Vál. Zalán Vince, utószó, jegyz. Veress József. Budapest: Gondolat.

Margitházi Beja 2008 Az arc mozija. Közelkép és filmstílus. Kolozsvár: Koinónia.

Murch, Walter 2010 Egyetlen szempillantás alatt. Gondolatok a filmvágásról. Ford. Edelényi János. Budapest: Francia Új Hullám Kiadó (Szerzőifilmes könyvtár 1., sorozatszerk. Pentelényi László).

Szabó Gábor 2013 Utazás a kamera körül. Habilitációs értekezés. Budapest: Színház – és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola.

Szabó Gábor 2012 A filmes kameramozgás fejlődése és beépülése a kortárs filmnyelvbe. Doktori disszertáció. Budapest: Színház – és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola.

http://www.filmacademy.hu/uploads/dokumentumtar/szabogabordla-dolgozat.pdf (utoljára látogatva 2016. 08. 25.)

Szilágyi Erzsébet (vál., összeáll.) – Zalán Vince (szerk.) 2003 Az Ember-lépték. Ember Judit portréja. Budapest: Osiris Kiadó – Kodolányi János Főiskola (Osiris könyvtár - film, sorozatszerk. Zalán Vince).

Thompson, Kristin – Bordwell, David 2007 A film története. Ford. Módos Magdolna. Budapest: Palatinus Kiadó (Palatinus filmkönyvek, sorozatszerk. Kovács András Bálint).

Truffaut, Francois 1996 Hitchcock. Készült Helen Scott közreműködésével. Ford. Ádám Péter, Bikácsy Gergely. Budapest: Magyar Filmintézet – Pelikán Kiadó.

http://metropolis.org.hu/ (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) http://filmszem.net/fooldal/ (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) http://www.filmvilag.hu/ (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) http://www.filmkultura.hu/ (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) http://mandarchiv.hu/ (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) Kötelezően választható idegen nyelvű irodalom.

Bernard, Sheila Curran 20113 Documentary Storytelling. Creative Nonfiction on Screen. NY – London: Focal Press.

Branigan, Edward – Buckland, Warren (ed.) 2015 The Routledge Encyclopedia of Film Theory. London – NY: Routledge.

Brown, Blain 20082 Motion Picture and Video Lighting. NY - Oxford: Elsevier - Focal Press.

Chion, Michel 2015 Écrire un scénario. Édition définitive. Paris – Bry-sur-Marne: Cahiers du Cinéma - Ina.

Chion, Michel 20133 L’Audio-Vision. Son et image au cinéma. Paris: Armand Colin (Korábbi kiadása ld. 2005 Paris: Éditions Nathan.) Angolul Chion, Michel 1994 Audio-Vision. Sound on Screen. Foreword Walter Murch. Ed. and Trl. Claudia Gorbman. NY: Columbia University Press.

Chion, Michel 1990 Le Cinéma et ses métiers. Pref. Jean-Claude Carrière. Paris: Bordas.

http://www.filmacademy.hu/uploads/dokumentumtar/szabogabordla-dolgozat.pdf

http://metropolis.org.hu/

http://filmszem.net/fooldal/

http://www.filmvilag.hu/

http://www.filmkultura.hu/

http://mandarchiv.hu/

Dick, Bernard F. 20106 The Anatomy of Film. New York: Bedford-St. Martins.

Evans, Russell 20052 Practical DV Filmmaking. Boston – New York: Focal Press.

Katz, Steven D[ouglas] 1991 Film Directing Shot by Shot. Visualizing from Concept to Screen. Stoneham: Focal Press (Michael Weise Productions).

McLane, Betsy A. 20122 A New History of Documentary Film. NY – London: The Continuum International.

Monaco, James 2009 How to Read a Film. Movies, Media and Beyond. 4th Ed. Oxford: Oxford University Press.

Reisz, Karl – Millar, Gavin 20092 The Technique of Film Editing. London – New York: Focal Press.

Thompson, Roy – Bowen, Christopher J. 20092 Grammar of the Shot. NY - Oxford: Elsevier - Focal Press.

http://www.davidbordwell.net/blog/ (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) www.imdb.com (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) http://www.bfi.org.uk/ utoljára látogatva 2016. 08. 25.) http://www.afi.com/ (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) http://ifcinema.institutfrancais.com/ (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) http://www.academie-cinema.org/ (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) Ajánlott irodalom: Magyar nyelvű irodalom:

Bazin, André 2002 Mi a film? Esszék, tanulmányok. Vál., szerk. Zalán Vince. Budapest: Osiris (Osiris könyvtár, Film).

Bíró Yvette – Ripaeu, Marie Genevieve 1996 Egy akt felöltöztetése. Képzeletgyakorlatok. Ford. Babarczy Eszter. Budapest: Osiris Kiadó.

Bódy Gábor 2006 Egybegyűjtött filmművészeti írások. Szerk. Zalán Vince. Budapest: Akadémiai.

Bordwell, David 1996 Elbeszélés a játékfilmben. Ford. Pócsik Andrea. Budapest: Magyar Filmintézet.

Egri Lajos 2009 A drámaírás művészete. Budapest: Műegyetemi Kiadó.

Eisenstein, Szergej Mihajlovics 1998 Válogatott tanulmányok. Vál., szerk., előszó Bárdos Judit. Ford. Berkes Ildikó, Szilágyi Zsuzsa, vál., szerk., előszó Bárdos Judit. Budapest: Áron.

Field, Syd [2010] Forgatókönyvírók kézikönyve. A sikeres forgatókönyvírás gyakorlati lépései. Budapest: Cor Leonis Films Kft.

Field, Syd [2013] Forgatókönyvírók munkafüzete. Avagy így vegyük észre, így oldjuk meg, ha gond van a forgatókönyvvel. Ford. Bocsor Péter. Budapest: Cor Leonis Films Kft.

Gelencsér Gábor 2005 Más világok. Filmelemzések. Budapest: Palatinus Könyvesház (Palatinus filmkönyvek, sorozatszerk. Kovács András Bálint).

Hickethier, Knut 1998 Film- és televízió-elemzés. Ford. Győrffy Miklós. Budapest: Krónika Nova.

Homoródy József – Sallay Gergely (vál., szerk.) 1965 A híradó- és dokumentumfilm problémái. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (Filmművészeti könyvtár 25). [Benne J. Kucera, R. Borde, H. M. Enzensberger, T. Kazaka, D. Adamovics, T. Makarczynski, R. Grigorjev, I. Vajszfeld, M. Martin, M. Ruspoli, R. Leacock, L. Marcorelles, A. S. Labarthe, U. Nettelbeck, L. Mazzetti, J. Rouch, E. Morin, U. Gregor, R. Bellour, M. Friedland, R. Karmen tanulmányai.]

http://www.davidbordwell.net/blog/

http://www.imdb.com/

http://www.bfi.org.uk/

http://www.afi.com/

http://ifcinema.institutfrancais.com/

http://www.academie-cinema.org/

Kovács András Bálint 2013 A kör bezárul. Tarr Béla filmjei. Budapest: XXI. Század Kiadó. Korábbi angol kiadása: Kovács, András Bálint 2013 The Cinema of Béla Tarr: The Circle Closes. New York: Wallflower Press - Columbia University Press (Directors’ Cuts).

Kovács András Bálint – Szilágyi Ákos 1997 Tarkovszkij, az orosz film Sztalkere. Budapest: Helikon (Helikon – Universitas – Filmművészet). Francia kiadása: Kovács, András Bálint – Szilágyi, Ákos 1987 Les mondes d’Andréï Tarkovski. Trad. par Véronique Charaire, suivi de Freddy Buache („Andrei Tarkovski et le Sacrifice”). Lusanne: L’Âge d’Homme (Histoire et théorie du cinéma). Első részleges magyar kiadása Szilágyi Ákos - Kovács András Bálint 1985 Andrej Tarkovszkij, az orosz filmművészet Stalkere. Medvetánc 1985/4-1986/1. sz. melléklete.

McKee, Robert 2011 Story. A forgatókönyv anyaga, szerkezete, stílusa és alapelvei. Ford. Jakab-Benke Nándor, Zágori Balázs. Kolozsvár: Filmtett Egyesület.

Vertov, Dziga 1973 Cikkek, naplójegyzetek, gondolatok. Ford. Veress József, Misley Pál. Budapest: Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (Filmművészeti könyvtár 45).

Idegen nyelvű irodalom:

Adams, Jeffrey 2015 The Cinema of the Coen Brothers. Hard-Boiled Entertainments. New York: Wallflower Press - Columbia University Press (Directors’ Cuts).

Bainbridge, Caroline 2007 The Cinema of Lars von Trier. Authenticity and Artifice. New York: Wallflower Press - Columbia University Press (Directors’ Cuts).

Bordwell, David - Thompson, Kristin 2011 Minding Movies. Observations on the art, craft, and business of filmmaking . Chicago: University of Chicago Press.

Bordwell, David 2006 The Way Hollywood Tells It. Story and Style in Modern Movies. Berkeley – Los Angeles: University of California Press.

Bordwell, David -Staiger, Janet - Thompson, Kristin 1985 The Classical Hollywood Cinema: Film Style and Mode of Production. New York: Columbia University Press.

Chion, Michel 2009 Film, a Sound Art. Trl. Claudia Gorbman, C. Jou Delogu. NY: Columbia University Press (Film and Culture Series).

Chion, Michel 1995 La musique au cinéma. Les chemins de la musique. Paris: Fayard.

Larsen, Peter 2007 Film Music. Trl. John Irons. London: Reaktion Books.

McCann, Ben – Sorfa, David (ed.) 2012 The Cinema of Michael Haneke. Europe Utopia. New York: Wallflower Press - Columbia University Press (Directors’ Cuts).

Nichols, Bill 2001 Introduction to Documentary. Bloomington: Indiana University Press.

Rosenthal, Alan 20023 Writing, Directing and Producing Documentary Films and Videos. Carbondale – Edwardsville: Southern Illionis University Press.

Sonnenschein, David 2001 Sound Design. The Expressive Power of Music, Voice and Sound Effects in Cinema. Studio City: Michael Wiese Production.

Stubbs, Liz 2002 Documentary Filmmakers Speak. New York: Allworth Press.

http://www.bbsarchiv.hu/ (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) http://unspokencinema.blogspot.hu (utoljára látogatva 2016. 08. 25.) http://www.nytimes.com/pages/arts/index.html (utoljára látogatva 2016. 08. 25.)

http://www.bbsarchiv.hu/

http://unspokencinema.blogspot.hu/

http://www.nytimes.com/pages/arts/index.html

Tantárgy neve: Interkulturális kommunikáció


Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens

Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A tantárgy hallgatói megismerkednek a tárgy alapfogalmaival, a kultúraközi kommunikáció dimenzióival, a kultúra egyéni és társadalmi összefüggéseivel, a kultúraközi kommunikációs kihívásokkal és a kulturális sztereotípiák fogalmával, valamint az interkulturális kommunikációkutatások történetével. Foglalkozunk az etnocentrizmus és a kulturális relativizmus fogalmával, illetve a kultúraközi kommunikáció problémáival, zavaraival, továbbá a multikulturalitás fogalmával, irányzataival, elméleteivel. Bemutatásra kerülnek a verbális és nem verbális kommunikáció közti összefüggések, és ezek interkulturális vonatkozásai. Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés a kultúraközi kommunikáció-tanulmányokba 2.Az interkulturális kommunikáció- kutatások története 3. Az interkulturális kommunikáció iskolái (Hall, Hofstede, Kluckhohn, Trompenaars) 4. Proxemika 5. Nemzeti dimenziók 6. Maszkulin –feminin kultúrák 7. Individualista- kollekvtivista társadalmak 8. A kultúra tér- és idődimenziói (monokronisztukus – polikronisztikus, múlt – jelen-jövő

orientáció) 9. Bizonytalanságkerülés 10. Hatalmi távolság 11. Alacsony és erős kontextusú kultúrák 12. A kultúra és a kommunikáció összefüggései; a kulturális különbségek dimenziói

(etnocentrizmus- etnorelativizmus) 13. A kommunikációs folyamatot befolyásoló tényezők; elvárások: pozitív és negatív

sztereotípiák 14. Kommunkatív kompetencia és interkulturális kompetencia (fejlődési szakaszok) 15. Számonkérés

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) Kiselőadás, zárthelyi, órákon való aktív részvétel Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) Gyakorlati jegy az órákon való részvétel, a zh és a kiselőadás alapján

Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): ARGYLE, Michael: Társas viszonyok. In. Hewstone, M. – Stobe, W. – Codol, J-P. – Stephenson, G. M.

(szerk.): Szociálpszichológia. Budapest, Közgazdasági és Jogi, 1995, 245-287. o. BÉRES István – HORÁNYI Özséb (szerk): Társadalmi kommunikáció. Osiris, Budapest, 1999 Falkné dr. Bánó, K. 2008. Kultúraközi kommunikáció. Budapest: Perfekt GHEORGHE, Nicolae − ACTON, Thomas: A multikulturalitás problémái: kisebbségi, etnikai,

nemzetiségi és emberi jogok Replika (23−24), 1996 GRICE, H. Paul: A társalgás logikája. In: PLÉH Csaba – SÍKLAKI István– TERESTYÉNI Tamás

(szerk.): Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Osiris, Budapest, 1997, 213–227. o. FEISCHMIDT Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Osiris, Budapest, 1997 HALL, Edward, T.: Hidden Dimension, London, Sage. 1966 HELLER Mária – RÉNYI Ágnes: A nyilvános kommunikáció szociológiai modellje. In. Jel-Kép

1996/4, 3-21. o. HIDASI, Judit (szerk.): Kultúra, viselkedés, kommunikáció. Budapest, KJK, Bp. 1992 Hofstede, G. 2008. Kultúrák és szervezetek. Bp URBÁN, A. 2007. Interkulturális tanulmányok – Intercultural communication. Miskolci Egyetem Urbán A. 2006. Kulturális kompetencia - kommunikatív kompetencia - interkulturális

kompetencia. In: Nyelvi Kompetencia - kommunikatív kompetencia. Szerk. GECSŐ Tamás.

TINTA KÖNYVKIADÓ: Budapest. 380-385.


Tantárgy neve: Képelmélet

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM34 BTMLSOCM34 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: Szakirányon kötelező


Javasolt félév: 3 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja: Kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali és levelező A képpel való foglalkozás során megtanuljuk, hogy a képet nem csak nézni, hanem látni is kell. Az egyetemi gyakorlatban a populáris kultúra témáiból való merítés nem adhat mentességet a nagyléptékű és szigorú történeti tanulmányok, illetve a komplex vizuális kifejezésmódok belátásának kötelessége alól. A múlt iránti érdeklődés új stratégiájára néhány szerző már javaslatot tett. A tantárgy célja az egyetemes archetipikus szimbólumok képi rendszerének megismerése és a szimbólumelemzés során hasznosítható gyakorlati ismeretek, készségek elsajátítása. A kurzus a kultúra mélyén működő különböző archetipikus szimbólumrendszereket a vallás és a mítosz, a szépirodalom, a képzőművészetek, a népi kultúra, területeiről vett példaanyag alapján mutatja be. A hallgatók általános elméleti ismereteket is kapnak a képzelet archetipikus képeiről. Megismerkednek a mítoszelmélet alapfogalmaival (kollektív tudattalan, archetípus, szimbólum, képzetkör stb.), a fogalmak kialakulásának történetével (pl. jungiánus pszichoanalitikus irányzat), a képzetkörök működésének dinamikus alapelveivel, az archetipikus szimbolizáció jelölési folyamatának törvényszerűségeivel, az archetipikus képek szerepével a vallásos-mitikus világképben és a művészetekben. 1. Alapfogalmak: mentális képek, kollektív tudattalan, archetípus, a mítoszok mentális képei. 2. A mitikus világkép általános jellemzői. 3. Antik mitológiai típusok: szerelem, halál, férfi, nő, tudás, túlvilág, stb. 4. Keresztény típusok: Az állatiasság képei. A Gonosz erői. Ördög- és démonképzetek. 5. Halál sötét vize. A veszélyes és tisztátalan nőiség. 6. A zuhanás képzetköre. A halál. 7. A felemelkedés és a Fent szimbólumai. A Fény és a Szó. 8. Magyar típusok: Harc, tisztítás, elválasztás. 9. Élet-, termékenység- és szerelemjelképek. 10. A zárt tér archetípusa. 11. A szimbólumok ellentétükbe való átfordulása és eufemizálódása. 12. Ciklikus szimbólumok. A haladás mítosza. 13. Összefoglalás, elmélet: képzetkörök, az archetipikus szimbólumok rendszerszerűsége.

Félévközi számonkérés módja: Prezentáció, zárhelyi dolgozat. Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) 100% Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

ELIADE, Mircea: A szent és a profán. A vallási lényegről. Budapest. Európa, 1987. Képek és jelképek. Budapest. 1997 GUREVICS, A. J: A középkori ember világképe. Budapest. 1974. HOPPÁL Mihály–JANKOVICS Marcell–NAGY András–SZEMADÁM György 1994 Jelképtár. Budapest, Helikon Kiadó Budapest, 1990. JUNG, Carl Gustav: Az ember és szimbólumai. Budapest. 1993. LÜKŐ Gábor: A magyar jelképrendszer. In: A magyar lélek formái. Táton, Budapest. 2001. TÁNCZOS Vilmos (szerk.): Képek a folklórban. Tanulmányok az archetipikus szimbolizáció

köréből. Kolozsvár, Kriza János Néprajzi Társaság 2004. JUNG, Gustav: Az archetípusok és a kollektív tudattalan Scolar. 2011. PÁL József–ÚJVÁRI Edit (szerk.) Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és

a magyar kultúrából. Budapest, 1997. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) -

Tantárgy neve: Kultúra és társadalom

Tantárgy Neptun kódja: BTMNSOCM35 BTMLSOCM35 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: Szakirányon kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Havasi Virág, egyetemi adjunktus

Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: Nappali és levelező A film a kultúra alakítója és egyben a kultúra része is. A félévben filmszociológiai vizsgálódások után megvizsgálunk-körüljárunk bizonyos társadalmi kérdéseket, s hogy azok miképp és miképp nem jelennek meg a filmekben.

Tantárgy tematikája: 1. Bevezetés (a filmek helye, szerepe az életünkben, a kultúrában, szociológia a filmekben) 2. Keresztapa (bizalom, társadalmi tőke, maffia) 3. Gegen die wand, Gyűlölet, Crash (kisebbségek, bevándorlás, multikulturalizmus) 4. Azulooscurocasinegro, Entre les murs, Born into brothels (oktatás, társadalmi mobilitás)

Feladat egy film elemzése az alábbi szempontok alapján: társadalmi kérdések, melyről megtudunk a filmben valamit, mit tudunk meg helyesen, mi tudunk meg, ami nem igaz, mi az, amit a kérdéssel kapcsolatban nem mutat be a film…minek tudható be ez a hiány

pl. célközönség ideológiája, alkotó ideológiája, alkotó tudáshiánya, film célzott funkciója, film típusába mi fér bele…stb/

a film uralkodó interpretációja, realista olvasta (pl. általános emberi tulajdonságokról, a társadalom természetéről, társ. probléma forrásáról…)

a film rejtett vagy ambivalens olvasatai, ha vannak ilyenek film fogadtatása a kritikusok és a nézők oldaláról, vita, melyet kavart

Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): Rövid tanulmány írása és megvédése a megadott szempontok szerint

Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): A tanulmányra és védésére megajánlott jegy kapható. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Sutherland-Feltey: Cinematic Sociology. Sage Publications, 2009 Tanulmányok a filmszociológia problémaköréhez. Magyar Filmtudományi Intézet és

Filmarchívum, Bp., 1971 Gans, H: Népszerű kultúra és magas kultúra in: A kultúra szociológiája (szerk.: Wessely)

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Király Jenő: Frivol múzsa. Bíró Yvette: A hetedik művészet

Kisebbségszociológia szakirány

Tantárgy neve: Neptun kód: Tagozat: A cigányok története Magyarországon BTMLSOCK31 L Az óra címe angol nyelven: History of Gypsies in Hungary

Tárgyfelelős intézet: Tárgyfelelős: Oktató:

BTK – Szociológiai Intézet Dr. Tóth Péter Dr. Tóth Péter

Tantárgy felhasználhatósága: Javasolt félév: Foglalkozás időpontja:

SZAKIRÁNYON VÁLASZTHATÓ 3 09. 20. 14-19 12. 13. 14-19

Fogl. típusa: Számonkérés módja Óraszám (hét v. fé.): Kreditérték: Előfeltétel: gyakorlat gyakorlati jegy 10 2 - Tantárgy feladata és célja (3-4 mondatban):

A kurzus célja a cigányok magyarországi történetének megismertetése a megjelenésüktől kezdve a jelenkorig, de kitekintést kívánunk nyújtani az eredetre, a korai vándorlásra, s az általános nyelvtörténeti tényekre is (hiszen ez utóbbiak nélkülözhetetlenek a korai történet rekonstrukciójához).

A stúdium egyformán szem előtt tartja az úgynevezett hagyományos történetet, tehát időrendben a cigányokra vonatkozó legfontosabb események ismertetését, illetve a cigányok társadalomtörténetét, amennyire annak rekonstruálása a forrásadottságok alapján egyáltalán lehetséges. Ez utóbbi cél megvalósítása érdekében gyakran „visszatekint”, tehát a modern szociológiai kutatások alapján felrajzolható kép történeti előzményeit próbálja meg rekonstruálni.

A lehetőségekhez képest igyekszik bevonni az oktatásba a forráselemzést is.

Tantárgy tematikája: A kurzus keretein belül tárgyalandó főbb témakörök:

1. A magyarországi történeti kutatások története 2. A cigányok történetének speciális vonásai és forrásai 3. A cigányok útja a középkori Magyarországig 4. Cigányok a középkori Magyarországon 5. Cigányok a hódoltság korában a három részre szakadt országban 6. A felvilágosult abszolutizmus kora: az állam kísérletei a cigányok letelepítésére 7. Cigányok a reformkori Magyarországon 8. A cigányok társadalomtörténete általában 9. Etnikum, foglalkozási és egyéb csoportok, egyének 10. Létszám, belső szervezet 11. Lakás, öltözködés, táplálkozás 12. Mesterségek: lótartás, kovácsolás, zenélés 13. Egyéb hagyományos cigány mesterségek 14. A „faluzás”, mint a hagyományos cigány mesterségek közös nevezője 15. Összegzés, általános tanulságok levonása

Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): - Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): Beadandó dolgozat elkészítése. A témakörök az első órán kerülnek kiosztásra. Fontosabb kötelező irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): KEMÉNY István – JANKY Béla – LENGYEL Gabriella: A magyarországi cigányság 1971-2003. Gondolat Kiadó,

Budapest, 2004 TÓTH Péter: A magyarországi cigányság története a feudalizmus korában. Egyetemi jegyzet. A Bölcsész

Konzorcium kiadása. Miskolc, 2008

ROMANO RÁCZ Sándor: Cigány sor. Budapest, Osiris, 2008

Fontosabb ajánlott irodalom (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű): A cigánykérdés dokumentumokban. Budapest, 1984

FRASER, Angus: A cigányok. Budapest, 1996

ENESSEI György: A’ tzigán nemzetnek igazi eredete. Komárom, 1798. (Reprint: Budapest, 2002.)

ACHIM, Viorel: Cigányok a román történelemben. Budapest, 2001

ROSTÁS-FARKAS György—KARSAI Ervin: A cigányok története. Budapest, 1992

VEKERDI József: A magyarországi cigány kutatások története. Debrecen, 1982

Cigányok. Pallas Lexikon, 4. kötet.

TÓTH Péter: Borsod vármegye tervezete a cigányok szabályozására 1784-ből. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 26. Miskolc 1989. 63–67.p.

TÓTH Péter: Cigányok Miskolcon a 18. század közepén. In: A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XXX–XXXI. Miskolc, 1993. 205–215. p.

TÓTH Péter: Cigány történet – roma történelem. In: Gesta, III. évf. 1. sz. Miskolc, 1999. 60–64. p.

TÓTH Péter: A magyarországi cigányok története a feudalizmus korában. In: KEMÉNY István (szerk.) A magyarországi romák. Változó világ, 31. Budapest, 2000. 5–11. p.

TÓTH Péter: A cigányok megjelenése a középkori Magyarországon. In: Cigánysors. A cigányok történeti múltja és jelene I. Pécs, 2005. 15–19. p.

TÓTH Péter: Mária Terézia cigánypolitikája. In: Cigánysors. A cigányok történeti múltja és jelene I. Pécs, 2005. 39–44. p.

TÓTH Péter: Csalta-e cigány asszonnyal a feleségét Bellény Zsigmond? (Egy pertöredék és tanulsága.) In: Tanulmányok az 50 éves Bana Jocó tiszteletére. Győr, 2006. 161–167. p.

Egyéb tudnivalók: -

Tantárgy neve: A marginalitás szociálpszichológiája

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCK32 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező


Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 3 Tagozat: nappali és levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva)

A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a társadalmi marginalitás okaira vonatkozó elméletekkel, a marginális helyzetek kialakulásának társadalmi hátterével.

A kurzus folyamán részletesen foglalkozunk a szegénység és a marginalitás összefüggéseivel, a társadalmi hátrány fogalmával.

A tananyag tartalmazza a hátrányok csökkentésének lehetséges társadalmi és egyéni stratégiáit. A tárgy fejleszti a hallgatók szociális érzékenységét és empátiáját.

Tantárgy tematikus leírása: 1, A marginalitás fogalma 2, Társadalmi struktúra, integráció, kohézió és a marginális státusz 3, A marginális helyzet kialakulása kényszerítő erők hatására és a marginális helyzet

választása 4, Az egyéni szocializáció szerepe a marginalizálódásban 5, A modern társadalmak tipikus marginális csoportjai 6, Szegénység és margóra szorulás 7, Kulturális gyökerű marginalizálódás 8, Marginális életformák 9, Közösségek, kapcsolatok, elmagányosodás 10, A kisebbségi lét és a marginalizálódás 11, Devianciák és marginalitás 12, Személypercepció, tipizáció, sztereotípiák 13, Attitűdök, előítéletek, diszkrimináció 14, A konfliktuskezelés lehetséges módjai 15, A marginalizáció elfogadásának, felszámolásának, átértelmezésének alternatívái

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) - Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A félévvégi értékelés írásbeli vizsga. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

CSEPELI György (szerk.) Előítéletek és csoportközi viszonyok. KÖZGAZDASÁGI ÉS JOGI KIADÓ, 1980 VAJDA Zsuzsanna: A marginalitás szociálpszichológiája. Egyetemi jegyzet. Miskolc, 2005 ADORNO,T.W.et al.: The Authoritarian Personality. New York, HARPER AND ROW., 1950.

SOLT Ottilia: Méltóságot mindenkinek. BESZÉLŐ, Budapest, 1998. Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

FERGE Zs.-TAUSZ K.- DARVAS Ágnes: Küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztés ellen. Esettanulmány Magyarországról. ILO Genf, 2002

LADÁNYI János-SZELÉNYI Iván: A kirekesztettség változó formái. NAPVILÁG KIADÓ, Budapest, 2004 BOKOR Ágnes: Szegénység a mai Magyarországon. MAGVETŐ KIADÓ, Budapest, 1987

Tantárgy neve: Kultúra és társadalom

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCK35 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: Szakirányon kötelező

Tárgyfelelős (név, beosztás): Dr. Havasi Virág, egyetemi adjunktus

Javasolt félév: 1 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): kollokvium Kreditpont: 2 Tagozat: Nappali és levelező A film a kultúra alakítója és egyben a kultúra része is. A félévben filmszociológiai vizsgálódások után megvizsgálunk-körüljárunk bizonyos társadalmi kérdéseket, s hogy azok miképp és miképp nem jelennek meg a filmekben.

Tantárgy tematikája: 5. Bevezetés (a filmek helye, szerepe az életünkben, a kultúrában, szociológia a filmekben) 6. Keresztapa (bizalom, társadalmi tőke, maffia) 7. Gegen die wand, Gyűlölet, Crash (kisebbségek, bevándorlás, multikulturalizmus) 8. Azulooscurocasinegro, Entre les murs, Born into brothels (oktatás, társadalmi mobilitás)

Feladat egy film elemzése az alábbi szempontok alapján: társadalmi kérdések, melyről megtudunk a filmben valamit, mit tudunk meg helyesen, mi tudunk meg, ami nem igaz, mi az, amit a kérdéssel kapcsolatban nem mutat be a film…minek tudható be ez a hiány

pl. célközönség ideológiája, alkotó ideológiája, alkotó tudáshiánya, film célzott funkciója, film típusába mi fér bele…stb/

a film uralkodó interpretációja, realista olvasta (pl. általános emberi tulajdonságokról, a társadalom természetéről, társ. probléma forrásáról…)

a film rejtett vagy ambivalens olvasatai, ha vannak ilyenek film fogadtatása a kritikusok és a nézők oldaláról, vita, melyet kavart

Félévközi számonkérés módja (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.): Rövid tanulmány írása és megvédése a megadott szempontok szerint

Értékelés (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok): A tanulmányra és védésére megajánlott jegy kapható. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Sutherland-Feltey: Cinematic Sociology. Sage Publications, 2009 Tanulmányok a filmszociológia problémaköréhez. Magyar Filmtudományi Intézet és

Filmarchívum, Bp., 1971 Gans, H: Népszerű kultúra és magas kultúra in: A kultúra szociológiája (szerk.: Wessely)

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Király Jenő: Frivol múzsa. Bíró Yvette: A hetedik művészet

Tantárgy neve: Multikulturalitás

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCK34 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem:


Javasolt félév: 3 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gyakorlat Kreditpont: 3 Tagozat: nappali, levelező Tantárgy feladata és célja: (3–4 mondatban összefoglalva) A gyakorlati tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a kulturális folyamatok szociológiai aspektusait, illetve hogy felismerjék a multikulturális helyzeteket. Ezért egyrészt kultúraszociológia alapjait ismerik meg, másrészt pedig a multikulturalitás értelmezéseivel és főbb vitáival ismerkednek meg. Mivel bármilyen kulturális percepció, avagy a multikulturalitás magával hordozza a másság, idegenség létezését és/vagy termelését is, a hallgatók az Idegennel és az Idegen-konstrukciókkal kapcsolatos szociológiai, antropológiai alapművekkel is megismerkednek. A félév során – ha az időkeret majd lehetővé teszi – a szakszövegeken kívül filmeken keresztül is igyekszem közel hozni a multikulturalitás mindennapokban is jelentkező kihívásait. Tantárgy tematikus leírása:

1. A kultúra szociológiai értelmezési lehetőségei 2. A kultúra mint antropológiai perspektíva 3. Etnokulturalizmus, nacionalizmus és nemzetépítés 4. Etnopolitikai konfliktusok tipológiái és értelmezésük 5. A multikuralitás forrásai 6. Orientalizmus 7. Idegen-konstrukciók 8. Multikulturalitás tündöklése és bukása a kurrens viták tükrében 9. Elismerés-politikák 10. Integráció, asszimiláció, szegregáció 11. Migráció és etnicitás 12. Etnicitás és gazdaság 13. A multikulturalizmus valósága: ország esettanulmányok alapján

Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) a félév során egy prezentáció bemutatása kötelező (csak NAPPALIS hallgatókra érvényes) Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A félév végén egy, a multikulturalizmust bemutató ország esettanulmányt egy minimum 10 oldalas dolgozat formájában le kell adni (másfeles sorköz, 12-es betűméret, Times New Roman) NAPPALI tagozaton

- prezentáció: 20% - esettanulmány 50% - órai aktivitás 30%

LEVELEZŐ tagozaton: - órai jelenlét: 30% - dolgozat: 70%

Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus. Osiris, Budapest, 1997 Vertovec, Steven – Wessendorf, Susan: The Multiculturlism Backlash. European discourses,

Policies and practices. Routledge, 2010. Kymlicka, Will: Multiculturalism. Success, Failure, and the Future. Migration Policy Institute,

2012.

Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű)

Biczó Gábor (szerk.): Az Idegen. Variációk Simmeltől Derridáig. Csokonai, Debrecen, 2005 Feischmidt Margit (szerk.): Különbségteremtő társadalom. Gondolat – MTA Kisebbségkutató

Intézet, Budapest, 2009. Tarique Modood: Multiculturlism and Integration. Struggling with confusion. Centre for the

study of Ethnicity and Citizenship. European University Institute. 2011. ld. még: http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/adatbazis/anketszakirodalom

Tantárgy neve: Társadalmi egyenlőtlenségek

Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCK35 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem:


Javasolt félév: 3 Előfeltétel: - Óraszám/hét: 2 Számonkérés módja (a/gy/k/b): gy Kreditpont: 3 Tagozat: Tantárgy feladata és célja: A kurzus bemutatja a társadalmi egyenlőtlenségekre vonatkozó elemzési kereteket, az egyenlőtlenség legfontosabb dimenzióit. Tantárgy tematikus leírása: 1. A társadalmi helyzet és a társadalmi struktúra fogalmának főbb értelmezései. 2. A struktúra és a rétegződés megkülönböztetése, társadalmi különbségek és egyenlőtlenségek. 3. Karl Marx és Max Weber osztályelmélete. 4. A társadalmi struktúra normativista, funkcionalista elmélete. 5. A társadalmi struktúra konfliktuselméleti megközelítése. 6. Modern osztályelméletek, neo-marxista és neo-weberiánus megközelítések. 7. Az iparosodási folyamat és a társadalmi struktúra alakulása. 8. Társadalmi egyenlőtlenségek, meritokrácia, iskola és mobilitás. 9. Társadalmi rétegződés és életstílus. 10. A társadalmi helyzet empirikus mérése: munkamegosztási helyzet, osztályhelyzet, foglalkozási presztízs, társadalmi-gazdasági státusz, a státuszinkonzisztencia. 11. A társadalmi struktúra kapcsolathálózati felfogása és a tőkeelméletek. 12. A szocialista társadalom struktúrájának megközelítései: a munkamegosztásra és a munkajelleg csoportokra épülő megközelítések, piac és redisztribúció, az L-modell és a két-háromszög modell. 13. A társadalmi struktúra, rétegződés és egyenlőtlenségek alakulása Magyarországon a rendszerváltás után. 14. A társadalmi egyenlőtlenségek különböző formáinak (pld. Nemi, etnikai helyzetből adódó) elemzése. Félévközi számonkérés módja: (prezentáció, zárhelyi dolgozat, beadvány stb.) - Értékelése: (félévközi teljesítmény aránya a beszámításnál, ponthatárok) A szemeszter végén írásbeli beszámoló az órai anyag és a megadott és kijelölt szakirodalom alapján. Kötelező irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ANDORKA Rudolf –HRADIL, Stefan –. PESCHAR, Jules L (szerk.): Társadalmi rétegződés.

Aula, Budapest, 1995 ANGELUSZ Róbert (szerk.): A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum,

Budapest, 1999 KOLOSI Tamás: Tagolt társadalom. Gondolat, Budapest, 1987, 89-123. o. RÓBERT Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések.

Új Mandátum, Budapest, 1998 Ajánlott irodalom: (legalább 3 irodalom, lehetőleg 1 idegen nyelvű) ALEXANDER Jeffrey C.: Szociológiaelmélet a II. világháború után. Balassi, Budapest, 1996, 122-

147. o. ANDORKA Rudolf: A társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a rendszerváltás óta. In:

Szociológiai Szemle 1996. 1. ANDORKA Rudolf: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon. Gondolat, Budapest, 1982. ANGELUSZ Róber – TARDOS Róbert: Hálózatok, stílusok, struktúrák. ELTE Szociológiai Intézet,

1991

ANGELUSZ Róbert – TARDOS Róbert: A magyarországi kapcsolathálózatok néhány sajátossága. In: Szociológia 1988. 2.

ANGELUSZ Róbert – TARDOS Róbert: Társadalmi átrétegződés és szociális-politikai identifikáció. In: Szociológiai Szemle 1995. 2.

CSITE András – KOVÁCH Imre: Gazdasági elit: útban az osztályhatalomhoz. In_ Társadalmi Szemle. 1998. 4.

DARVAS Á. – TAUSZ K.: A gyermekek szegénysége. In: Szociológiai Szemle, 2002/4. 95-120. DARVAS Á. – TAUSZ K.: Gyermekszegénység. Demos, Budapest, 2006 FÁBIÁN Zoltán – KOLOSI Tamás – RÓBERT Péter: Fogyasztás és életstílus. In: KOLOSI T. – TÓTH I. Gy.

– VUKOVICH Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2000. Budapest, TÁRKI, 2000. 225-259. o. FERGE Zsuzsa 1969: Társadalmunk rétegződése. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest,

1969, 77-158. o. FERGE Zsuzsa: A rendszerváltás megítélése. In_Szociológiai Szemle 1996. 1. FERGE Zsuzsa: A társadalmi struktúra és az iskolarendszer közötti néhány összefüggés.

In: FERGE Zsuzsa: Társadalompolitikai tanulmányok. Gondolat, Budapest, 1980 GAZSÓ Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer. In: Századvég. Új folyam. 1997.

7. szám KOLOSI Tamás (szerk.) Elméletek és hipotézisek. Rétegződés-modell vizsgálat I.

Társadalomtudományi Intézet, 1982 KOLOSI Tamás (szerk.): Egyenlőtlen helyzetek. Kossuth, Budapest, 1988 KOLOSI Tamás – RÓBERT Péter: A magyar társadalom szerkezeti átalakulásának és mobilitásának

főbb folyamatai a rendszerváltás óta. In: KOLOSI T. – TÓTH I. Gy. – VUKOVICH Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2004. TÁRKI, 2004. 48-74. o.

KOLOSI Tamás: A terhes babapiskóta: A rendszerváltás társadalmi szerkezete. Osiris, Budapest, 2000

KOLOSI Tamás: Előre. A státuszmegszerzés és az esélyegyenlőtlenség komplex megközelítése. In: Szociológiai Szemle 2006. 1. szám. 93-102. o.

KONRÁD György- SZELÉNYI Iván: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. Gondolat, Budapest, 1989

LENGYEL György – SZÁNTÓ Zoltán (szerk.): Tőkefajták. A társadalmi és kulturális erőforrások szociológiája. AULA, Budapest, 1998

RÓBERT Péter: Családösszetétel, társadalmi tőke és iskolai egyenlőtlenségek. In: Útközben. Tanulmányok a társadalomtudományok köréből. Somlai Péter 60. születésnapjára. Új Mandátum, Budapest, 2001. 94-120. o.

RÓBERT Péter: Társadalmi mobilitás. A tények és vélemények tükrében. 2. kiadás ARTT – Századvég, 2001

SZALAI Erzsébet: Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban. Aula, Budapest, 2001

SZELÉNYI Iván-ERIK Costello: A piaci átmenet elmélete: vita és szintézis. In: Szociológia Szemle 1996. 2.

SZELÉNYI Iván: Új osztály, állam, politika. Európa, Budapest, 1990. 77-83. o. TARDOS Róbert: Kapcsolathálózati megközelítés: Új paradigma? In: Szociológiai Szemle. 1995. 4. VEBLEN, Thorstein: A dologtalan osztály elmélete. KJK, Budapest, 1975 WEBER, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai. 1. (Ebből a negyedik fejezet) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1987, 303-308. o.


Tantárgy Neptun kódja: BTMLSOCK36 Tantárgyfelelős intézet: Szociológiai Intézet Tantárgyelem: szakirányon kötelező







szociolÓgia mester szakszociologiaszak.uni-miskolc.hu/kurzusok_orarend/tantargyiadatlapma16.pdf ·...

Documents