rt k

Sz&Ln&ki

SZÍNHÁZMŰVÉSZET

A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ MŰSORFÜZETE

H S

Szerkeszti : Híves László. — Felelős kiadó: Bán Hédy.1955 november

5.5 X 24. Szolnoki nyomda 8009 B 1200 db. — Felelős vezető: Mészáros Sándor.

HORTOBÁGYI L4SZLÓ:

ÖRÖVÖRÖSKATONÁK

MH lenget magában október fuvalma?

'Csend van, meg sem rezeiül a fáik levele.

Egy forradalom diadal ma sugall ma:

Egy távoli napkelet napkeleté.

Bár áldGzat lei;* a nagy győzelem ára:

CsatÉ/ztatok bátran, nem félve halált —

De győztetek! Véretek nem hullt hinba:

Csapásotok végül is célba talált.

Hadd szálljon harsányan a győzelmi ének

Áthágva a gáltat hegyláncokon át!

Hirdesse a szél is: erőt egészséget

Tinéktek, ti bátor vöröskatonák.

PETTYESOperett 3 felvonásban

Irta: Soós György.Zenéjét szerezte: Sárközi István.

Pettyes _ — - _ _ — — _ _ _Kalló Zsiga — — — — — — — —Erzsi, az unokája — — — — — — —

Istók Vencel — — — — — — — —

Annus, a leánya — — — — — — —Hollós hadnagy — — — — — — —Fóti István — — — — — — — —Bereki.— — — — — — — — — —Kunos — — — — — — — — — —Papp, őrvezető — — — — — — —

Kati — — — — — — — - . — —

M.\ji3i — — — — — ——— — • i—

Lidi néni — — — — — — — — —Andris — — — — — — — — —Cseh — — — — — — — — — —Kapás — — — — — — — — — —

Fillár IstvánKompóthy GyulaOlsavszky Éva

/Benyovszky Bélal Sugár Károly

Farkas AnniVereczkey ZoltánLengyel JánosVarga D. JózsefMentes JózsefCserényi Béla

íCzigány JuditRákos KatiSábák PiroskaHarsányi MargitBors BélaKautzky Ervinjfj. Bánky Róbert

Történik 1953 e!ső faiében, egy katonai táborban és környékén.

Rendezte: Nagy György. i

Díszlettervező: Bakó József.

Jelmeztervező: Hell Árpád és Kugler Karola.

Vezényel: Orbán Leó.

ÉLETTÖRTÉNETEM HELYETT

Amikor az embertől azt kérik,hogy írjon 'Valamit magáról, múlt-járól, jelenéről, és jövőjéről, rend-szerint a határidő utolsó' napjáraihalasztja az írást, modiván, hogy ezpedig nem az ő kenyere. HiábahalaszigaUja azonban egyszer csakmeg kell írni. Mit tehet hát, azutolsó pdUariatiban, prófoaközfbenelőveszi a jó öreg sablont és írja:születtem 11926-ban, apám neve,anyáim neve, iskoláik, stib.

És most mindezeket elh'agycm ésott kezdem el, ahol új életem va-lóban kezdődik: Iö5fi-foen katonaiidőmet töltöttem Földes Gáborral,a győri színház mostani főrendező-jével együtt. Az ő tanácsára jelent-keztem a Színművészeti Főiskolaiákkor induló első1 és egyben utolsóesti tagozatára. A felvételi vizsgasikerült és amiint leszereltem meg-kezdhettem tanulmányaimat. Nap-pal mini- elektroműszerész gyárbandolgoztam, este pedig Gellért End-re, Major Tamás, Básthy Lajos, La-dányi Ferenc és még sok kitűnő ta-nár irányításává1 készültem pá-lyámra, 1Q91 őszén a Nemzeti Szín-ház ösztöndíjas tagja lettem. Az„Ármány és szerelem''-ben a „Ham-let"-iban, az „Ozorai példá."-ban ját-szotam töfclbek között kisebb szere-peket.

19513-ban végeztem el a Főiskolátés rögtön ide Szolnokra szerződtem.Sok, egymástól külörlböző szere-pet játszottam: Simon bán, AntcnSzvinyin, Fabula, Béreszt, Grumió,'mind egy-egy határkő azon az úton,ami szeretném, ha mindig újabbszépségeik felé vinne.

CfÁllár Zdaán

Nagyon örülök, hoigy a pettyes"címszerepét én 'játszlhatcm, mertnagycn érdekes feladatnak tartom.Nemsokára eiihangzik a nyitány,felmegy a függöny és egy kisszeplős katonáról, akit társai mel-lőznek, ivagy a maguk dicsőségérekilhia.sználna;k, kiderül, hegy . érző,melegsziivű ember, hogy az előnyte-len külső, kedves, szeretetrentóltóbensőt takar. Vajon sikerül-e meg-telátaoin a legfontosabbat, ezt asz-eretetreméltó bensőt: Pettyes szí-vét? Ha vége az előadásrak, önökmajd eldöntik, sikerült-e vagy sem.

A „Pettyes'6 zenéjérőlSzínházunk első zenés bemutató-

jának zeneszerzője, Sárközi Istvánnem ismeretlen a szolnoki közönségelőtt. Állami színházunk első évad-jának egyik nagy sikere a Szelistyeiasszonyok c. daljáték volt. Szándé-kosan nevezeni daljátéknak, mertezzel a .meghatározással egyszer-smint iránytimutatclk Sárközi zeneikifefjezésmódjja, nyelvezete felé.

Sárközi minldemegyejs színpadiműveiben így a Pettyesben is hűmariad egyéniségélhez. Nem ismermegalkuvást, nem keres fél olyanterületeket, melyeik belső lényétői,elképzeléseitől távol esneik. Muzsiká-ja egyéni. Zenei vénájának mindenpoircikája híven tükröződ'ik vissza apartitúra minden egyes taktusaiból.Ne keressünk Sárközinél úgyneve-zett hatásos operettel égereket, amiazonban nem jeleníti azt, hogy mu-zsikája nem férkőzik a hallgató szí-vébe. Sőt, ellenkezőleg: igényes-sége, finomsága, telítve zenei kultú-ráival- . Tiemicsak érdeklődésiünketkelti fel, de igényeinket, a szép,nemes, kiifineimiurt zene iránti kívá-nalmainkat teljes mértékben kielé-gíti.

Sárközi zenéje igazi magyar zene.Dallamlbősége, invenciója nem is-mer határokat. Zamatos, vérbőmuzsika. A magyar zenének köz-ismert dallamívelése, sajátos har-móniái, hangszíne — mindez jel-legzetessége muzsikájának. A Pet-tyes annak ellenére, hogy eredeti-leg prózai darab volt és a nagy si-kerre való tekintettel operettkéntkerül közönséglünk elé, igényesség-ben, finomságban semmiben semmarad Sárközi eddigi színpadi mu-zsikája, gondollck itt elsősorban kö-zönségünk által jólismert Szelistyeiasszonyok című darabja mögött.

Ha a Pettyes zenei vezérkönyvétvégiglapozzuk a színpadi cselek-mény, a vígjáték minden egyesmuzsikát igénylő mozzanata, meg-kapja a stílusos .visszhangot azenekariból. A ízene hangulatban, ér-zelmi világában miindivégig együtt-él a szimpláddal. Segítőtársa, tovább-fejlesztője, harmonikus kiegészítőjea vígjátéki cselekménynek, bonyo-dalmaknak és kibontakozásnak.

A darab egy katonai táborbanindul el. Az aránylag iwid nyitánymár utal a tálbor hangulatára, amiaz együk vidám, humoros íigurájukatonának Berekitnek rigmusábanés egy pattogó ritmusú kitűnő kato-nadalban is kifejezésre jut. Fóti-nak, a darab egyik hősének vágyó-dósa szerelme, la kuláklány irántegy lírai, de amellett szenvedélyes,hatásos énekszámban jut kifejezés-re. A zenének egyik kimagaslóaneredeti, ' .pergő ritmusú száma azúgynevezett „veszekedő tercett"népdalmotirwmofcira épült.' Megszeretném a zenéi anyagból eanlite-ni Sárközi zenei palettájára legjel-lemzőbb számot az Andri?—Katikettőst, mely mind dallamosságá-nál fogva, mind a szerző egyéniharmonizálását figyelembe víveszerintem legsikerültebb száma adarabnak. A szüreti mulatság tánc-zenéje és Pettyes—Erzsi keringőszáma fülbemászó és amellett igé-nyes, ízléses zenét nyújt közönsé-günknek.

A Pettyesnek, mint prózai darab-nak általánosam elismert sikerevolt. Nem kétséges, hogy zenévelmégpedig igényes, jó zenével fűsze-rezve a szolnoki közönség is meg-szereti és szívébe zárja Pettyesün-két.

Orbán Leó

— Ötéven keresztül a NéhadseregSzínházának tegja voltam. Egyik •legikedvese&b szerepem Xénia a„Leszámolásban", me'yet Szokolovaz akkoriban Magyarországon ven-dégszerepeli Sztálin-díjas szovjetrendező rendezett. Öt év elteltévelGyőrbe ssasrződtem. itt a „Tamító-nő"-ben és a „Nyolc hoM föld"-ben két nagyszerű prózai szerepemvolt. De az opereitíthez sem voltamhűtlen, ezt jelzi a „Mézeskalács"-ban a királynő, valamint a „Máriafőhadnagy"-ban a címszerep alakí-tása. A „Pettyes'-bem egy kedves,talpraesett, szerelmes kislányt ját-szom. Nagy szeretettel készültemszerepemre, merít szlereitaém, ha aközönség szívébe fogadna.

JlettgyeL Qánes

— Sós György: „Pettyes" címűdarabjában „Pettyes" legjqfc'b ba-ii-átljáií1, Fóti Pistát játszom. Érde-kes, összetett, sokszínű szerep. 'Nemaz a mindenki által ismert tipikuspozitív hős.

Számos erénye mellett, mint pél-dául ibáíorséig, toaíj'társiiasság, ügyes-ség, tölblb hifcöjéiria is rámutat azíró. Fóti Pista sokszor meggondo-latlan, öntelt, Idbfoainákony, maikacsés méghozzá elvakultan, szerelmes.Mindezek azt eredményezik, hogymajdnem elveszti barátját, becsü-letéi'. 'Leigotóibb azt mcindottam,hogy iegimlkiíiblb íiiatal hősöket sze-retek játszani.. Ez a szerep, operettvonalon, ennek a kívánságnak a

teljesedése s remélem, hogy én ishozzájárulok majd a darab meg-érdemelt sikeréhez.

EGRI LAJOS:

HAMLET VILÁGÁBAN

A valláságo-n áU a színpad,tükör, aimelyből visszanéz reámaz életem, a 'kergetett talány,a gyönyörű, mely annyi 'kínt ad.

Kint köd síitái, sshalse pirikad,zöld (láng lebeg a fesp.'.lt hegy fokán.A iSbóily ökle lök Ophéliáns ninos Mkénum a seibre. írnak.

A 'nézőtérbe rejtve ha\H,yatama fény&s szót — s a osMag-színpadona szenvedélyek- lángja forral.

Ölel az ember, lángol, él s hal ott,Hamúet beszél, — Shakespeare, a na\gy halait,harcol miattam mást a rosszal. *•

A

Sós György „Pettyes" című szín-darislbjá'nak hőse egy szeip'ős kis(honvéd: Kormos László. Pe'.'tyeis."oizony nfetm dó (kiatcnia, ügyetlen, alö'Viészeten mindig gyengén szere-psl, amisllett a tmenetgyakorlatcnimÉindiig lesántul. AíLapjában véveezonban végtelen keidives, szeretet-reméltó emlber.

INos ez a Pettyes legjeibb terái!1-jéjvtal, a rtaij él^njúió hancosávalF a i Istvánnal a tábor közeliibenlévő iszövetlkeziS't atoáekert'jéiből al-mát csen. Almalopás köziben azegyik féltívcneiveit fiának letörlik -azáiga. Az alimáekeint szigorú, de na-

gyön jószívű csősze, Kalló Zsiga'bácsi írem hagyija lamnyibiain imiind-ezt s feilki»e»i Pei'tyeiséik; parancs-nökát, fftGiifpQs 'haidnagyct, 'hogy pa-naszí tegyem nála a katonák éllien.

így inéul a danát) cseklkményeés folytatódik sok-sok kedves kiar-landcm, epizódcin keiresztül rnind.ad-dig, miig a miaflcacs Páti Fista felncim fedezi, ihcgy tévedett: TOSSZú'on járt, mifg 'Pettyes meg nemtaliáillja szaive választottá át és ni:mvállijk a raj egyik legjdbib-harcosáivá.S mmdszt a cselekményt sck-.sckhumor, sok-sek kacagás, tréfa, dalés tánc szövi át.

cAtuii

— Bár régóta játszom Szamokons a közönség sok-sok szerepben lá-tott már, most egy egészen másfajtaoldalról mutatkozom be, szerepemegészen elüt az eddigiektől. 'Ügy-nevezett negatív embert alakítok,olyat, aki nem rokonszenves, sőtellenkezőleg: kétszínű, ravasz, sok-szor rosszindulatú. Űj feladat szá-momra, éppen ezért nagyon izgal-mas és nagy kedvvel készültemrá. Nagyon várom azt a pillanatot,amikor az új színházévadfean végreta'álkezha/tcm a közönséggel, azzala közönséggel, amelyet annyira sze-retek. Az a cé!e<m, hogy az Annust,akit megelevenítek a színpadon,ne szeressék, de én azért továbbrais megmaradjak a közönség szere-tetében,

I \

CKőntpótliij 0ijula

— Hat éve vegyek Szolnokon.Hat év alatt sdk szerepben láttáika szolndkiak. Mcs't, az új- színiháziévadunk elején panaszt szerepbentalálkozom ismét a közönséggé1!.Kalló Zsiga 'aranyos, jószívű, iked-ívss öitgeanlbar, a szövetkezet gyü-mölcsösének csősze. Haüagcs is egykicsit, de "megvan rá az oka: le-törive tali.'lt egy ágat, melyet uno-kája, Erzsi ojtoibt. Nem olyan em-Ibesr azonban Kalló Zsiga, aki Ihc-sz-szú ideig 'tud toaragiuidhi, különösenaklkcr, lamifcor imcüsája szerelmeslesz az „elvetemiült" 'ajlimatolvaijiba.FcCösleges is mondanom, hogy tazilyen melegszívű toá'Csikiat szereti asziínész,, így én is, s bízom benne,hogy a közönséggel is' síikéiül meg-szerettetini.

VÖRÖSMARTY MIHÁLY EMLÉKEZETE

100 BVVfii 6Z6I0II 1955. november 19-én hunyta örök álomra sze-mét az igaz hazafiság, a nemzeti függetlenség és a társada'mi ha-ladás nagy magyar énekese; Vörösmarty Mihály. Ezer és ezer em-ber kísérte utolsó útjára a hatalom minden terrorja ellenére, nématüntetéssel adva tanujelét ragaszkodásának nagy költőjéhez, kinekSzózata minden magyar számára a 'hazaszeretet kötelező .parancsa:

Huzádnaik rendületlenülLégy híve, óh magyar,Bölcsőd az, s majdan sírod is.Mely ápol, s eltakar.

55 éves volt mindössze, amikor rokkant testét mindörökre befo-gadta az'anyaföld, mely bölcsője volt és sírja is lett.

Kilenc gyermek eltartásának, nevelésének gondja nehezedett anyéki gazdatiszt, majd -annak korai halá'a után jószívű, mindenkinsegíteni akaró özvegye vállára. így tehát Vörösmarty gyermekévei sem•hasonlítottak a (hasonlókorú nemesi ifjak könnyelmű életéhez. Magán-tanítóisfcodás, nevelőség vagyonos családoknál, közben tanulás és örö-kös gond, aggódás, az otthoni helyzet miatt.

A nevelői fizetésiből kevésre telik. Szomorodott szívvel írja 1820-ban -anyjának: „örömest vennék, tudom, ruhátlan öcséim, örömestvenné kedves asszoinyainyám is, ha Valami olyat küldhetnek, amireszüksége van. De nem küldhetek egyebet a jókívánságnál...''

fi gaZdag PerCZel-eScIád Tolna megyei birtokán nevelőskö-déssel eltöltött éveknek mégis van haszna, ha nem is anyagi jellegű,de annál maradatndólbb. Reménytelen, nyaltam soha be nem vallott sze-relemre gyulladt tanítványa Pe.czel Etdha iránt. Szerelmese kísét,reménytelen vágyódását utána nem lángoló lírai versekbe önti: zordonhexanvetereklbein gördülő, halálos tusaikat megéneklő eposzok komor le-vegőjét édesíti meg a szépség, az ártatlan báj versekbe varázsoltalakjaival.

Deli Haljna, a szögharjú, nyájas Etelka, a szép Zenedő, a szelídEnikő, mtod-miindi Perczel Etelka s az iránta érzett reménytelen sze-relem emlékét őrzik messze évek múltán is.

A tolnád joggyakoi-noEkság új körbe ragadja, új távlatokat nyit megelőtte. I. Ferenc császár sötét, reakciós-iafoszolutista uralma vége feléjért már. Eresztékeiben ropog a Szent Szövetség a „hármas erőszak"szilárdnak és moedíthatatlannak hitt, megfélemlítésen és spiombada-kon, néributításon és nyílt erőszakon alapuló hatalma. A magyar nemesi-nemzeti ellenállás talaóálban nőnek ki első németellenes versei, majdköltői hírnevének megalapozója a „Zalán futása" is.

fl ÍIl3tjV3T üllllí dicsőséggel és bukással teleírt könyvét forgatvatudatosan az első lapra: a honalapítás nagyszerű példájával lelkesítőképére nyit. Nem azert teszi ezt, ho<gy elmerengjen a múlt nagyságáns a jelen korcxusviltságán, hanem egymásmellé állítva a kettőt új tet-

t&kre, új honalapításra serkentsen. Beleszövi eposzába a maga korapéldaadó szabadságháborúját: a gcrögségét, azét a görögségét, amely— mint a magyarság"—• elpuhult a szolgaságban, de most:

. . . ismét föllázad erős lelkében az ősiHírnek egeikbe hívó szikrája: csatakiu keményülS hősi fejét ezrek testhalma közüli üti fényreVéresen és szabadon...

így válik a Zalán futása a magyar reformkorszak megindulásánakhősi nyitányává. Erről a tőről fakad az 1825-ben megjelent Cserha-lom, s az 1827-es keltezésű Eger is.

A 20-as évek felfelé ívelő nemesi elleinállasi mozgalma hamar visz-izaesik. Reformok helyett nemesi sérelmek, torzsalkodások, elszigetelttiltakozás a gyarmati függőség felszámolására, de egyetlen komoly lé-pég sem a tel adás kerekét megkötve tartó feudalizmus ellen.

Vörösmarty is kikerül ebből a légkörből, s egy-két évi hányódásután megpróbálja azt, ami eddig egyetlen magyar literátornak semsikerült: megélni tolla forgatásából, megcáfolni szegény Csokonai ke-serű szavait: „Az is bolond, aki poéta lesz Magyarországon". Bekap-csolódik a pesti irodalmi életbe, munkatársa lesz az Aurorának, majdhamarosan átveszi a „Tudományos Gyűjtemény" c. folyóirat szer-kesztését.

HZ 3 CS3I003S, amelyet Vörömarty lelkében a nemesi-mozgal-mak üressége, szalmaláng lelkesedése keltett, figyelmét most a múltsötét, vigasztalan tragédiái vagy a valóság talajától elszakadó témákaz egyéni tragédiáik vagy az egyéni boldogulás témái felé fordítják,így születnek a 20-as évek végén s a 30-as évek elején egyrészt hí-res tragikus eposzai: a Szépiáik, a Két szomszédvár, majd a Vérnászés a Marót bán c. romantikus drámái, másrészt 'boldogságvágyának,az odavezető út keresésének zengő nyelvezetével megragadó kisebbeposzai a Tündérvölgy, Délsziget, Rom s legismertebb verses mese-játéka, drámai költeménye a Csongor és Tünde. S a hosszú, válságosévek után itt tesz hitet Vörösmarty az emberi boldogság mellett,amelyet itt, e földön elérhetőnek tart. A darab azt az érzést keltiaz olvasóban, ami ekkorára a költőben is kikristályosodott, hogy azélet minden buktatói, útvesztői és 'kísértései ellenére is szép. Már aCsongor és Tünde is, de méginkább ezidőtájt írt novellái azt igazol-ják, hogy -a költő érdeklődése, a nép félé fordul. Fokozatosan döbbenrá, hogy a nemesség nem azonos a nemzettel, hogy a szájhős kortes-vezéreken, tunya nemeseken kívül-a nemzet fogalmában ott van anép is, mely észrevétlen bár, de dolgozik a „hon derületén".

fl kormány niBgiJBd az ellenzék erejétől, reformtörekvéseitől sa vad terror útjára lép. Wesselényit pörbe fogják, Lovassy, Kossuthbörtönbe jut. Ebben a terrorsújtotta légkörben hangzik fel a Szózat,a rendületlen helytállás, a haza ügye mellett való büszke kiállás, azönfeláldozó harcos hazaszeretet ódája. Törhetetlen hittel küzd az iro-dalom sajátos eszközeivel a haladásért, akkor is, ha „A magyartalanhölgyhöz" intézi szavait, akkor is, ha „Az árvízi hajós" példamutatá-sát zengi. Szózatos szavának ereje új harcokra ösztönzi a magyart, s

a kormány engedni kénytelen. Szabadon engedi Kossuthot, aki mára Pesti Hirlap vezércikkeivel, lángoló szavának mozgósító erejévelviszi előre a népet.

Vörösmarty költészete új színnel bővül, az egy célért: a társa-dalmi haladás ügyéért küzdő emberiség' erejébe vetett hittel. LisztFerenchez írt ódájában a kcssuthi érdekegyesílésen alapuló nemzetiegységet hirdeti: „A gyenge és e.ős tenni, tűrni egyesüljenek. És anemzet mint egy férfi álljon Érckarcikskal győzni a viszályon."

Magánéletében is döntő változást hoznak.a 40-es éveik. A meglel!korú férfi szenvedélyes s-ereimével fordul Csajághy Laurához, aszerelmi költészetnek olyan kincseivel gazdagítva irodalmunkat, minta „Lauráihoz', „Ábránd'' és a „Merengőhöz''.

HÓIVI áll aknGr ÍS, midőn elkövetkezik a tettekben megmutat-kozó hazaszeretet, a forradalom és « szabadságharc ideje. Képviselőaz első népképviseleti országgyűlésen, a kegyelmi.szák bírája. Petőfibarátja és támogatója, Kossuth lelkes híve egészen a világosi gyár1-napig. Sorsa a bukás után a bujdc sasi.,' jKei'/'észet'albein pedág aa áitck.és bosszú hangja hangzik ftl e'c's'ör. Gorgeyről írja „Ai.ck'' c. ve-v-sében :

Kezében volt az ország szíve, kardja •S ő, mint pofonvert, megrugdalt inas,Feladta gyáván mind e drága kincset,Bérért, vagy ingyen, mindenképpen gaz.

1850-ben kerül vissza testben, egészségben megtörve családjá-hoz, de 48-at és a hozzávivő utat sohasem tagadja meg, számára életevégéig az marad, ami volt: a magyar" nép történelmének legragyo-gó'bb' korszaka.

A Bacii-kor nyomasztó világában betegség, anyagi gondok kísérikélete utolsó éveit. Halála előtt egy évvel szólal meg utoljára csodá-latos erejű és képsorozatú rapszódiájában „A vén cigány''-ban. Adúlt lélek sodróerejű, szinte emberi képzeleten túli képei mögül iskicsendül a jövőbe vetett bizakodás hangja, amely ott lelhető vala-mennyi nagy versében, a Szózatban, a Gondolatok a könyvtárban is.

„A vaik csillag, ez a nyomorgó föld 4Hadd forogjon keserű levébenS annyi bűn, szenny s ábrándok dühétálTisztuljon meg a vihar hevébenÉs hadd, jöjjön el Noé bárkája,•Mely egy új világot, zár magába." ,_

Halálának 100. évfordulóján reá emlékezve, „méltó emlékjelet ak-koron ád a világ", s adunk mi is neki ,ha műveit olvassuk, törhetet-len jelleméről példát veszünk is mai harcainkhoz erőt merítünk élet-művéből: az igaz hazaszeretet örökkön buzgó és éltető forrásvizéből.

Szurmay Ernő.

10 '

cA kit 3taÜ:

— Baradlay Jenő után most egyegészen más szerepben lépek a kö-zönség elé: Berekit játszom a „Pety-tyes"-8jen. Nagyon kedves f'gura, öa darabban az egyik trélacssnálomester. Állandóan rigmusokat fa-rag. Néha ugyan bajkeverő, megkicsit izgága, de a'apjíb?nvévs jópajtís és íó katona. Szívesín ját-szem a szelepet, mert a „Petiyes"mai éleíüBkről szó'ó datab, maiprtWémákat tárgyaló eperé-1, —amely méghozzá mindenütt nagysikerrel ment — s éppen ea'ért úgytizem, igen fontos eszmei és mű-vészi feladat minden színész szá-mára. Bízom benne, hosy a közön-ség ebben a szerepemben is szere-tettel fogad.

Qzig.an.y- Q-udit

CHúkei JCafi

11

KÉSZÜLŐO É S

VOLPONEKövetkező bemutatónk, a ..Vol-

pone'' írója, Ben Jonson, félelme-tes kritikusa volt korának. Egyikdarabjának bevezetésében a követ,kezöket írja:

Erős és fe\gyveres kézzel jogomLetépni e kor balgaságait.És érovesszővel véressé veremVas bordáját, hogy sebbel lesz teia.Nem félek sen\kiráncoli homlokától.Ha kedvem jő a bűnt megszégye-

nítni:A szajha mérge, gyilkos tőre semIjeszt, ha aljasságát -felfedem.

Erős színeikkel pompázó marészhumora, a mi fülünknek sokszor adrasztilkumig harsánynak tűnhet.Uigyia.nalhkor érezhető írói slílusánaz „old merry England" (vidámöreg Anglia) dús íze. A Vol-paneban is megtaláljuk ezt a,üe&btössétfet: a csúfondáros kedvtőlduzzadó, egészségesen áradó vígsá-got és a borotvapenge finomsággalmetsző szatírát. E kettőnek jól ada-golt keverése s előadási stílusánakhelyes megi'alúlása, a színházaaywtteséi, a szereplő színészeket sengem mint rendezőt, komd.y fel-adat elé állít. Ha ezt a feladatotiái megáldottuk, együttesünk szá-mottevő lépés<S3l haladt előre fejlő-désében.

A történet központjában tulaj-doniképpen nam egy embzr áll, ha-nem maga a pénz, az „aranyborjú"* körülötte folyik a kapzsiság kü-löniböző vállfajait megtestesítőkesz\eve>sZ0tt tánca. Eznk már nem isenvbetek. A pénzsóvárgás kifor-aatta, őket emberi mivoltinkból,megfosztotta őket bsosületükíől.

emberi méltóságuktól. Valóságos eí-áttaiiasodásu\ka>t érdekesen hang-súlyozza az író, pl. azzal, hogy aszereplő legtöbbjének állatneveiadott. Volpone rókát, Mosca legyet.Corvina hallat jelent.

Voípone kereskedő örökségénekmegszerzéséért az egyik becsapja ajogszolgáltatást, a másiik kitagadjafiát, a harmadik odadobja feleségebecsületét. A vén róka azonban tá-nyérriy átlójával és f elhajtó'áLvttl,Moscávatl együtt csak a bolondjátjáratja velük, s miközben mulatnakrajtuk, jól meg is kopasztja ők t. Afegyver azonban visszafelé sül el,végül Volpone lesz a legkifosztot-tabb. Hatalmas vagyona gazdát c.?1--rél s a gonoszságot szórakozásnaktekintő Mosca lesz az úr. A pénzkomédiája azonban ezzel nom ár

A zsugoriság komédiája helyett atékozlás komédiája veszi feszdoíéí.

A, pórul jártakat, kinev: tjwk — degonoszságukba béleborsódzik a há-tunk. Jonson ckor írta komédiá-ját, amikor az angol iparosodás fej-lődésének elején (XVI. század vége,XV11. eleje) a kapitalizmus méricsaik csírázott, de írói szava félel-metesen intő! Halljuvik meg örlőleannyit és azt, a,mi ránk vena'kozik.A pénz, a va\gyan örök kísrértője azembernek.

Reméljük, hogy munkánlk e.'.éricélját s a közönség, mely annak-idején érdikslődéss \l fogadta és ka-cagva tapsolt Shakespeare „Vízke-reszt' és „A makva-v.cos hölgy" cí-mű vígjátékainak,, a nagy dráma-író híres kortársának komédiáját isszívesen fogadja majd. Ben John-son nem, marad adós: kiadósánmegnevetteti közönségét, de vigyá-zat, közben meg is fricSkázza!

Cservény Judit

12

SZÍNHAZUNKúgy állította össze ez évad műsor-tervét, hogy a darabok változatűs-ságu'mál fogva is minél szélesebbkörben elégítsék ki a közönség igé-nyét. A 48-as szabadságharc idejénjátszódott romantikus dráma „Akőszívű ember fiai", majd a maitárgyú, a mi fiataljaink életévelfoglalkozó cpereiit, a „Pettyes" be-mutatója után a színház készülő-dése, valami teljesen mist, valami,,csemegét" érlelget: egy régi ko-médiáit.

Ez a régi komédia azonban mégisúj és időszerű, mint minden klasz-szikussá vált mű, mert problémájaBrök emberi, mondaniva-ója, min-dem kor számára érvényes, igazsá-gát és humorának csillogását nam

fedte be a fölötte elmúlt három ésfél század kora.

Az örökifjú mű Ben Jonson „Vol-pcne" című darabja, a pénzvágyés a zabolátlan ösztönök karika-túrája.

A darab címszerepét GyörgyLászló játssza. Szolgáját, MascátVe'enczei István eleveníti meg. Apénzreéhes örökösöket Paál László,Bánliy Róíbert és Kozaróczy Józsefalakítja. A darab további főszere-peiben Ádám Évát, Lukács Évit,Gellei Ryrnélt, Bemyovszky Bélátés Herédi Gyulát Iáit ja majd ?, kö-zönség. A darabot Cservény Juditrendezi.

A „VolpcnC bemutatója novem-ber második felében lesz.

Hagy n&ue*ietőlcKARINTHY FRIGYES

Tévedés ne essék ez nem Szolnokon történt.(A szerk.)

— Alászolgája.—i Jónapot.— Kérem, itt kiadó az a külön-

bsjáratú utcai szoba?— Igen. Erre tessék.— Erve ... igen, — azaz, par-

don . . . de hiszen ez egy konyha.—' >Hást persze, hogy konyha. De

nem ez az. Itt, mellette ...—• Igen, d e . . . bocsánatot kérek,

lent az voto, hogy különbejárat.— Hát ez nem különbejárat?— A konyhán keresztül?

— Mi az, hogy a konyhán ka-resztül? Különbejárat, az különbe-járat. A szobának külön ajtaja van

bejárásra. Ezen az ajtón külön belehat járni. Külön ajtó, külön arraa célra, hogy az ember az ajttón ke-resztül a szobába bemenjen.

— Na igen, igen... Hát az min-denesetre nagy előny, hogy az ajtókülön erre a célra van itt. Mertpéldául ugy-e hány olyan hely van,ahol az ajtót mindenféle más cé-lokra is használják, teszem föl si-kálnak vele, vagy beletörülköznek,vagy ebédelnek rajta, ugy-e?

— Hát bizony kérem, manapság,mikor minden oh/a-n drága.

— Vagy ugyebár nagyságos msz-szonyság, hány olyan szoba van,aminek egyáltalában nincs ajtaja.

13

— Bizony kérem, ez a nagy drá-gaság.

—• Például itt van viindjárt a ko-porsó!

— Ujságírónűik tetszik lenni?— Miért, mert ilyen elmés va-

gyak?— Nem kérem, hanem mert ze-

nésznek nem adom, ki a szobát,mert az nam lehet.

— Jó, hiszen még nem is néztemmeg. Bocsánatot kérek, merre vanitt az ablak?

— Tessék kérem... ott van föntmind a kettő ...

—• Pardon ... nem latom... ki-csit rossz a szemem ...

— Ott fant.— Igsn, már látom. De akkor vi-

szont hol van a kályhalyuk, mertén azt hittem,... '

— Nem kell ide kérem, kályha,ebbe a szobába. Olyan meleg vanitt, kérem, a konyhától, egész lé-len ahogy csak tetszik. Kérem, eza drágaság...

— Igen, igen. Ds — bocsánatotkérek —bizonyosan az utcára nyí-lik az a két, hm... ablak?

— Kérem, ha én mondom az úr-nak. Tessék nyugodt lenni. Az úrnem életbiztosításnál van?

— Miért?— Mert lakott itt kérem, egy az

életbiztosítótól, olyannak nemadom többet a szobát.

— 'Na tessék aggódni. Nem va-gyok az. Hát akkor... mi az, en-nek a szobának kettős ajtaja van?Ez itt a másodiik ajtó?

— Nem kérem, ez a fal.— Már mint a szembenlévő fal?— Igen, nem járnak az úrhoz

nők? Mert az kérem, nálam nemlehet...

— Óh, ne tessék aggódni... van

ugyan egy menyasszonyom, de ezesetben természetesen felbontom azeljegyzést.

— Na igen, kérem, mert az ná-lam nem, lehet. Ez itt az ágy. Széprézágy.

— Óh, egészen mindegy. Vgy selehet látni. Csak bele lehessen fe-küdni.

—• Ebbe lehet. Mikor szokott ha-zajárni az úr?

— Miért?— Mert nálam tíz után nem le-

het hazajárni, mert mi kilenckorlefekszünk és nem nyitom ki azajtót, senki kedvéért, még a ró-mai pápának sem, ha én egyszeralszom,, kéremszépen, mart vannakkérem olyan ronda népek, akik tízután jönnsik és beledöglenek ne-kem ruhástul az ágyamba, a disz-nók, hát azért mondom, kérem, ná-lam azt nem lehet.

— Kérem ... Kéremszépen ...van itt szekrény?

— Szülei élnek az úrnak?-— Még élnék... de ha nem le-

het, esetleg 7negölöm őket. Vanszekrény?

— Nem beteg az úr?— Egészségügyi bizonyítványt fo-

gok hozni. Van szekrény?— Hát kérsm, tessék megmonda-

ni, ki tetszik venni, vagy nem.— Mennyibe kerül?— Kérem, nem mennyibe kerül,

hanem ki tetszik venni, vagy nem?Kérem, én nem arra vagyok itt.

— Óh, igen ... tudom ... azon-nal ... csak leszaladok a pénze-mért ... letettem ide a kapu elé ...itt vár lent. . . ggy perc alatt ittvagyok...

— Nyolcvan koronát tessék hoz-ni. Es tessék sietni, mert mindenpercben száznak is kiadhatom.

14

EMLÉKEINK

Kelemen László társulatának kérvényeKelemen László társulata — „az első magyar

színjátszó társaság — 1790 október 15-én rövidenmegalakulása után kérvényt intéz Pest vármegyé-hez.

Tekintetes Nemes Vármegye!

Soha talán egy nyelvgyarapcidá-sának sem állottak oly sok akadá-lyok ellent és semmiféle nyelv,mind kívülről, mind belülről, nemoly elnyomatott, mint a magyarnyelv. Annyi kornyülállások tódul-tak össze ezen nyelvnek e'nyomá-sáttia, hegy féltő wala, nehogy vég-í'.ére eltörültesseni, mert már any-nyina ment a dolog, hogy a ma-gyar nyelv az ő anyanyelvévelegyediül nem boldogulhat az ő hia-ziáÖáitlan. Voltak ugyan mindemkoroly jó igyekvő, tanult h'azafiaik,akilk számiba nem vévén az időnekmicistdhlasáigát, a magyar nyelvinekgyarapításában és pallérozás ábainaz ő tehetségük szerint fáradtaik,de mtothegy sem az ország niagy-jaitól, sem magá'-ól a nemzettőlnem segiittettek, ők is (felhagytaikaz ő munkaijaikkal. Mostamilban,miVel a magyar nyelv közönséges,•önszáigois nyelvinek fogadtatott, me-lyen a törvények folyni és az ifjú-ság tanítta'ni és ki-ki ezt az őanyanyelvének ismerni és vallaniícgljia, minden tanait ijó hazafinaktisztjében és kötelességéiben áll,hoigy az ő tehetsége szerint ezennyelvist művelje és tsnijessze, egy-szóval követkszendőképein az or-szágnak, minden liaikosBaival ameny-nyire csalk lehat, kedvéltieise. Mirenézve némely jó igyekezetű haza-fiak anyanyelvükhöz való szerete-tükből ösztönöztatvén és tökélete-sen meglelvén áriról győződve, hogyminden nyelv csak az aöban gyar-korolt szelíd tudományek által ne-

vekedik és épül, eltökélteik magok-ban egy állandó magyar thea'irumitársaiságot felállítani s a nemestóagyar nemzetnek valahára egy-szer m,ár azt a gyönyörködtető rnu-íiatságct megszerezni, . melyet ajáté&msBék szekták adni.

Nincsen már Európáiban egy or-szágos nemzet is, amelynek szemes/.heatriumai saljí.t nyelvén játéikime-séikiet nem játszanának. Máris a mi'hazáinkban annyira mjegszaporodá-nak a német tlheatrumck, hogymajd csaiknicim minden niépesettováricBaifcan vannak efélék, mélyekáltal a német nyelv hathatósantertjed és a nemzettől kedive'ltetik.A magyar nyelv ellenfeim műve-lei:l;n és misgvetve miarad úgy,hogy végtére a nemzeti kairakteris eltávozik s aniker észre iseim vesz,-sziük, a magyar a miagyanban íelnem találtiatik.

'Képtelen ddog, hagy a magyaraz ő saját hazádéiban tulaijdbn pén-zéivel nem vehet részt az eféle gyö-nyöiriködéfelben, ha csak németülnem tud. Szriríbavévén e fcép'elein-séget és megg'OindolvÉn a irJaigya(rtiheatruimniak saükséges voltát, kine kívánná, hogy >az ímeninél hama-rabb ifelálljon és maradandó le-gyen? . . . Ezen közóhajtásnak elis-gat kíván tenni egy magyar ját-szótrrsasfg, mely annyira elké-szült, hogy akár mikor kész a nem-zet résziére 'előadni és magyarnyelven jiátékmeséket mutatni, haelőbb arra engedelmet és helyetkaphat.

Á Magyar Thea/tnuni Társaság.

15

KILÁTÓ

A moszkvai Művész Színházbanfelújították Dickens; Pickwiek klubcímű regényének színpadi változa-tát. A darabot először 1934-benmutatta be a színház.

A Szovjetunióban bemutattakGlier: „Castiilia leánya" című ba-lettjét, mely Lope de Vega: „Hősfalu" című iszíindaraihj álból készült.

A Ccimiédie Fraineaise az ősz fo-lyamain — fonníáliísa óta első úzlbenaz USA-ban vendégszerepel.

*

A moszkvai Bahrusin MúzeumbanSaljapin-kiállítást rendeztek, ame-lyen több mint háromszáz kiállí-tási tárgy örökíti meg a nagy oroszénekes életét és művészi munkás-ságát. A kiál'ítás látogatói nemcsaka Saljapin emlékét megörökítő ki-állítási tárgyakait tekinthették meg,hanem mintegy 68 lemezről Salja-pin hangjában is gyönyörködhai-nek, • •* j 1 1 ]

• • • - — • . • " • - . • - i . •• • '

„A nemet Nemzeti Színházért"címmel a dtessaui LJambestlheaterkiállítást myi'.'ott meg a Sdhiller élvalkalmaiból a Városi rniúasulmiban. Afeiállítási anyag eredieti Sdhüteir-káziratcflca't, színlházli előad;'scik rna-katljeit:, az 'siiső "bemutatókról szólóállubatrációk'at, eredeti kosztümö-ké'-1, stb. sorakoztat fel a terveiben.A kiállítás kapcsán feldolgozták anémetországi Schiller előadásokegész történetét.

*Megiha't Alexej Jerászovics Gyi-

kij, a Szovjetunió népművésze. Amagyar nézők a „Harmadik csapás'"és a „Sztálingrádi csaiía" című fil-mekből ismerik, amelyekben Sztálinszerepét játszotta.

A kassai Állami Színház nem-régiben ünnepelte fennállásánaktizedik évfordulóját. A nevezetesévforduló alkalmából a színházGorkij: ,,Barbárok" című darabjátmutatta be.

AMoíjszejev-együttes nlaigy siker-rel vendégszerepelt Párizsiban.

A strattforti Shakespeare Memó-ria! Theatre világkörüli turnénnépszerűsíti a nagy drámaíró né-hány darabját. Nemrégiben a „Sokhűhó semmiért" című darabotAusztriában, Svájcban és Hollan-diában adták elő.

Gencvá'ban nagyszabású 'tíalett-fesztóvált tartottak, melyen reszt-ve,1, t a zágrábi nemzeti balett is.

A pekingi opera Velencében ven-dégszerepelt. A társulat egyébkéntÖtödik hónapja járja már az euró-pai országokat s ennek során Fran-ciaországban, Hollandiában, Bel-giumban, Svájcban, CsehszlovrJkiá-ban arattak többek között igen nagysikert.

16

H

Vásároljonmindent egy helyena Szolnoki

Állami ÁruházbanSágvári E. u. 2

Rádió oktat, szórakoztatNagy választékban beszerezh e t ő k

a Szolnoki Állami Áruházbana Szolnoki Kisker. V. Keravil boltjábana Karcag és környéke Kisker. Vállalatés a Földműves Szövetkezet boltjaiban

Tartsa pénzét

TAKARÉKBETÉTBENaz Országos TakarékpénztárFIÓKJAINÁL

Ára: 1 Ft.

Tetőtőlfelöltözhet

Talpig

33. &RUHÁZATIBOLTBANS Z O L N O KBELOIANNISZ U. 7. SZ.

bemutatták

ÁLLAMI (^Rj BIZTOSÍTÓ

BIZTOSÍTSA LAKÁSÁT IS TŰZés

BETÖRÉSKÁROK ELLEN

Felvilágosítás az ÁB. városi és járási Felügyelőségeknél

Szerződésselbiztosítsd

a dolgozók jobbzöldség és gyümölcs

ellátásátKöss termeltetési

szerződésta helyi Földműves-

szövetkezetnél

Ha teljesítedburgonyabeadásikötelezettséged,

a felesleged szabadonértékesítheted.

Minél eíőbb tégy ele-get burgonyabeadásikötelezettségednek