SzlavóniaRagyogás a láthatáron

A láthatáron egybefolyó föld és ég, a végtelen síkság látványa

lenyűgözően hat Kelet-Horvátország minden látogatójára.

Elképzelhető, hogy e látvány az Isten ajándékának tűnt azon

emberek számára akik több évezreddel ezelőtt hegyen-völgyön

át vándorolva fokozatosan meghódították és benépesítették. Az

ember itt megpihent és úgy határozott: marad. Fokozatosan

magáévá tette a földet, a termőföld pedig magáévá tette az embert.

Az itteni kultúra egyidős az indiai, mezopotámiai és a Nílus

deltájában keletkező nagy civilizációkkal. Az ősfolyam, a Duna,

a belesimuló Szávával és Drávával természetes határt képezett

vándorló őseinknek, a hegyek pedig menedéket nyújtottak a

menekülőknek. Az ember itt maradt, megszokta környezetét,

alkotott és megtanulta élvezni az élet ezernyi apró örömét.

Ragyogás a láthatáronAz élet kontinuitásaLátóhatár

8000

A folyó

A mocsár

Az állatok élete

A ló

A hegység

Fejek

96°C

Ivana és Dóra

Pilum

Föld és víz

A nemes tájak

Hímzés és aranypénz

Vallis aurea

Az Újlakiak

Az Orient Expressz

Tölgy

Orion

Nap

Víz

Síkság

Hegység

Nő

Mars

Vénusz

Tavasz

Nyár

Ősz

Tél

Ember

Erdődi Archeológiai Park, Újlak

gmv-vukovar@zg.tel.hr

Pirkadat

Látóhatár

Pirkadat Pannóniában: a ősiség megigéző látványa. A síkság szinte

észrevétlenül bukkan elő a sötétségből a széles folyóvölgyek felett

hömpölygő köd fátylába burkolózva. Az égbolt fokozatosan bekékül,

kirajzolódik a messzi látóhatár, a fenséges csend még kifejezettebbé teszi

a várakozás drámai perceit. Az első, bizonytalan napsugarak zuhataggá

erősödnek, megjelenik a Nagy Fény, megadva ezzel a jelet a élet

ceremóniájának kezdetére. Így folyik ez már 370 millió év óta, amikor

az őstengerből kiemelkedett a kontinens egyik legidősebb szárazföldi

része és kezdetét vette a természet élete. A tájat az ember munkája

nemesíti, civilizációs felépítményt hozva létre a termőföldek és erdők

színpompája közepette, itt fűzérben sorakoznak a települések, Európa

legnagyobb és legváltozatosabb madár-kolóniájának tőszomszédságában.

Ez határozza meg Kelet-Horvátországot és Horvátország, illetve Európa

egyedi, területi egységét képezi.

8000Vinkovci

gradski-muzej-vinkovci@vk.t-com.hr

turisticka.zajednica@vk.t-com.hr

Kelet-Horvátországban Vinkovci térségében található, ökológiailag

különböző tájegységek, a đakovoi-vukovári síkság, a Bosut völgye és

a Száva-, Dráva- és Dunamentei útvonalak talákozása kínálták fel a

legkedvezőbb életfeltételeket. Itt találhatóak az első állandó település

nyomai. Az ún starčevci kultúra földműveléssel foglalkozó telepesei

alapították, 6000 évvel Krisztus születése előtt. Ezzel kezdetét vette

a helyhez kötött, gabonatermesztésen és állattenyésztésen alapuló

életmód, mely magával hozta a felszín feletti házak építésének

architektúráját a minőségi kézművesség kialakulását, az égetett cserép

használatát. A Bosut bal partján található lelőhelyek közel 8000 év

kulturális fejlődésének történetétől mesélnek, melynek szimbóluma

a település közepén elhelyezkedő halom, Európa egyik legrégebbi

települése alapításának és fejlődésének emlékműve. Vinkovci város

történelme folyamán egymást követték az urbánus fejlődés csúcsai

és hullámvölgyei, az első európai földművesek kora-kőkori starčevaci

kultúrájától kezdve, a rézkori vučedoli kultúrán át a római municípiumig

és telepig, illetve a közép-európai arcélű, a XVIII. század elejétől

napjainkig tartó, tervezett városfejlesztésig. E hosszú, hagyomány

minden lépésen érződik, szerves részét képezi a lakosság öntudatának

és jelentősen hozzájárul Vinkovci egyedi hangulatának kialakulásához.

Kevés az a vidék, melyek arculatát és életét annyira befolyásolta

volna a folyók jelenléte, mint Kelet-Horvátországét. A folyók

adják meg a táj ritmusát és alaphangulatát. A Száva, Dráva és a

Duna széles völgyein át nemcsak a hömpölygő vizek, de a messzi

földek üzenete, alkotó energiája is folyamatosan áramlik Kelet-

Horvátországba. A vízfolyamok munkája alakította ki széles síksági

árterületeket, az erdőségeket, a biológiai sokféleség oázisait, de

egyben emberemlékezet óta kulturális hatásokat is közvetítettek,

hozzájárulva, a táj civilizációs fejlődéséhez. Így volt ez a sopoti

halászkultúrában, melynek lakosai víz fölé épített cölöpházakból

hozták létre településeiket még valahol a korai kőkorban, az

A folyóCivilizáció

eneolitikum korából származó vučedoli kultúrán át, s tart egészen

máig. A Duna-, Száva- és Drávamente nem pusztán olyan tájegységek,

melyek a folyók nevei után nyerték el nevüket, de ezek egyéniségükkel

meghatározó módon formálták meg az itt élő emberek életmódját

is, illetve annak módját, hogyan élvezik a korszerű vízisportokat, a

nevezetes, halételeket kínáló éttermeket a folyóparti zöldövezetekbe

tett kirándulásokat. Domináns jellegük miatt – mely úgy a táj

képére, mint a lakosság kollektív tudatára és kultúrájára is rányomták

bélyegüket – a folyók képezik Kelet-Horvátország különleges

térformáló kódját, mely ezt a tájak megkülönbözteti és könnyen

felismerhetővé teszi Horvátország regionális mozaikjának keretében.

Rekreatív- és verseny-evezősportok (Iktus

Evezőklub) Eszék

A mocsarak szinte felbecsülhetetlen értékűek az élet keletkezése

és a biológiai sokféleség megőrzésze szempontjából. A sekély,

langyos állóvizek az élővilág legváltozatosabb formáinak biológiai

melegágyát képezik. A ciklikus áradások időszakai, melyek folyamán

a vízi világ fokozatosan birtokába veszi a szárazföldet, nem tartós

jellegű változás, csupán előkészítí, táptalajául szolgál az élet a víz

levonulása utáni burjánzásának. A legismertebb rétek a Crnac-,

Jelas- és Biđ-rét a Száva árterületén, illetve a Kopácsi rét. Tavasszal,

az alpesi havasok olvadását követően, a Kopácsi rét beláthatatlan,

erdőségekkel tarkított vízfelületté válik. A tavaszi felmelegedést

követően ez szolgál otthonául az Afrika és Észak-Európa között

ingázó vándormadaraknak. Ugyanakkor, a víztükör alatt rejlik Európa

egyik legnagyobb ívóhelye, több mint ötven halfajta természetes

Ökológiai kirakós

A mocsár

szaporodóhelye ez, ahonnan a csuka, a ponty, a harcsa, a küsz, keszeg,

süllő, bodorka, sügér ivadéka gyarapítja nemcsak a Dráva és a Duna,

de még ennél messzebbi folyamok halállományát is. A mintegy

száznapos magas vízzállást követően, a sekély vízbe szorult hal bő

zsákmányt szolgáltat a több mint háromszáz fajta madárnak, köztük

a védett, de kipusztulás előtt álló európai fekete gólyának, a pusztai

sólyomnak és a halászsasnak. Szokatlanul nagy telepeit találjük itt a

különféle gémeknek, sirályoknak, legkülönfélébb nádi madaraknak,

az Európában kipusztulóban lévő vadkacsáknak és vadlibafajtáknak

de a gödényeknek, azaz kormoránoknak is. A kopácsi rét a vadlibák

tízezreinek telelőhelye, egyéb ritka madráfajok is itt keresnek

menedéket a zordon időjárás elől, mint például a fekete sas. Az élővilág

gazdagsága, ezidáig már számos kutató figyelmét keltette fel.

Kopácsi-rét Természeti Park. Irányított Természeti

Rezervátum 1967., Speciális Zoológiai Rezervátum

1976., www.kopacki-rit.com

A tudós kutatók sorában akik megfordultak ezen a tájon ott találjuk

a grazi Mojsisovics professzort, Zelbornt a bécsi Császári Múzeum

kusztoszát, a magyar Hermann Ottót és Alfred Edmund Brehmet, a

nevezetes Az állatok élete című munka szerzőjét. Akkor is, akárcsak ma,

legizgalmasabbnak a vadászat - főként a szarvas- és vaddisznóvadászat

– ígérkezett. A vadállomány bősége miatt e vidék már régtől fogva a

nemes urak kedvelt vadászterepe, köztük Szavoyai Jenőnek és Habsburg

Frigyesnek, aki itt 1910 táján vendégül látta II. Vilmos német császárt is.

A Tikveš erdő-és vadgazdasági komplexum, ahol Európa legsűrűbben

lakott szarvas kolóniája található, az XX. Század folyamán a hazai és

külföldi államférfiak, nevezetes személyiségek exkluzív vadászterülete

volt, de megfordultak itt koronás fők is, Ferenc Józseftől Reza Pahlavi

iráni sahig. A síkvidéki erdőségek nemcsak a nagyvadnak adnak otthont.

Brehm

Az állatok élete

A vadon az élet minden fajtájának bő ellátást, fennmaradást biztosít: a

mezei egereknek és legkülönfélébb rágcsálóknak, a menyéteknek, az

erdei siklónak, az ölyveknek és a fekete gólyának. Keleten a sík vidéken a

pusztai fauna maradványai: néhány ritka lepkefajta, a hörcsög, különféle

gyíkfajták, köztük a pannongyík is. Az Uviraljka szurdokban található

a Papuk- hegység legnagyobb denevér kolóniája és telelője, mely az itt

előforduló fajták tekintetében Európában leggazdagabb. A folyóparton

előfordul a ritka, védett vidra, a Dráva, Lonja, Orljava, Vuka, Karašica

és Duna mentén partifecskék fészkellnek, de itt él a kis vöcsök, a szürke-

és selyemgém, a vadkacsa, a szárcsa és a tüskés bíbic is. Ez utóbbiak hallal

táplálkoznak, leggyakoribb zsákmányuk a galóca-, paduc-, domolykó-,

márna, koncér-, és küszivadék. A horgászok leginkább a pontyot, süllőt,

csukát, harcsát és sügért kedvelik, melyből a legjobb ízű halászlé készül.

A fontos ornitológiai területek listája (IBA) 1986.,

A nemzetközi jelentőségűnedves kolóniák listája

(Ramsar site) 1993.

Az autochton lipicai mének híres đakovoi négyesfogata bejárta Európát

Aachentől Luzernig, Budapesttől Bécsig és Rómáig, Veronától

Windsorig. A đakovoi méntelep alapítását 1506-ra teszik, amivel

egyike Európa egyik legrégebbi lótenyésztő telepeinek. A đakovoi

püspök lovairól és méntelepéről már 1374-ből maradt írásos feljegyzés,

ám ezt nyilván sokéves tenyésztőmunka előzte meg. 1805-ban a császári

méntelep Napóleon hadai elől menekülve költözött Lipicáról Đakovóra.

A lóarisztokrácia nevezetes tagjai, a Contessa, a Sfinx, Tapia, Alka,

Romana, Austria, Sorta és a Favory Perla Calma vérvonalát számos

európai lipicai tenyészetben felfedezhetjük. Nevezetesek a Lipiki vagy

a vukovari Eltz birtok ménesei, valamint a Jankovics grófok családi

hagyománya: Gyula számos európai versenyt megnyerő versenylovai,

Elemér terézfalvai nagy méntelepe, illetve a Jankovics Aladár cabuni

tenyészetén kitenyésztett Tulipán lipicai-fajta. A lovak e tájra öt, öt és

fél évezreddel ezelőtt került, a Fekete tengertől északra eső, hódító

nomádjaival. A szlavón ember lova egyaránt vontatóállat és versenyparipa,

háborús időkben pedig együtt vonul be gazdájával a zászló alá. Trenk

pandúrjai e nemes állatokon lovagolva barangolták be Európát,

különös módon megkötött nyakravalójukkal és ezzel a nyakkendő

történetének kezdő sorait is megírták. Ma Szlavóniában a lótenyésztés,

kocsitartás elsősorban szenvedély, presztízs, hagyományőrzés kérdése.

Nemes állat

A ló Fehér Lovak, lótenyésztők versenye,

Babina Greda (1980-tól)

www.tz-djakovo.hr

A szlavón hegyvidéket az északi vonulatú Papuk és Krndija, illetve a

Pozsegai medencét délről elkerítő Psunja, Babje és Dilj-gora képezik.

E sziklahegyek Európa e részének egyedülálló geológiai emlékeit

képezik. A neogenben, az ifjabb geológiai korszakban ezek szigeteket

képeztek. A Dilj-gorán található Sovsko tó a néhai Paratetis,a későbbi

Pannon-tenger maradványa. A szlavón hegyvidéken mindenhol

megkövesedett tengeri lények maradványaira lehet bukkani az

ásatások folyamán, egyaránt előfordulnak kagyló- és hal-, de cápa-

és bálna fosszíliák is. Geológiailag legérdekesebb a Papuk melyet a

palezoikumból eredő, vulkáni eredetű közet alkot, melynek korát

370 millió évre becsülik. Felsőbb részein számos felszíni és földalatti

karsztképződmény található, beleértve a cseppkőbarlangokat

és szakadékokat is. Különösen érdekes a Jankovac karsztvidéki

patakforrás és a Skakavac-vízesés, ahol a Drenovac patak vize 17

méter magasságból zuhan alá a 40 méteres mészkőalapú képződmény

alkotta gát felett. Az ősi bükkfaerdőktől övezett füves tisztás és a két

tavacska található a Jankovac turistaotthon. A láva fokozatos lehülését

követően, valahol a mezozoikum végén, körülbelül 75 millió évvel

ezelőtt keletkezett a Rupnica, a Papuk hegység legérdekesebb

geológiai látványossága. A világon csupán még néhány helyen látható

a négyoldalú prizmákban kristályosodó albitos riolit kiszirvágása.

Miután a Papuk kis térségében a Föld geológiai történelmének jelentős

része nyomon követhető, így a Természeti Park ösvényein sétálva, a

szó szoros értelmében, több millió éves időutaztást tehetünk meg.

Szigetek a tengerben

A hegyvidék Papuk Természeti Park.

www.pp-papuk.hr

A szalvóniai hegyvidéken található a középkori építészeti

emlékek egyik legnagyobb horvátországi kincses tára. A

benediktinusok régi mondása értelmében, mely szerint «Bence

szereti a hegyet», a szerzetesek védőszentjük példáját követve

a XII. században, a Psunja keleti lejtőin, Rudinán felépítették

Szent Mihály arkangyalról elnevezett kolostorukat. E kolostor

templomából származnak azok a nevezetes romanikus kőfejek,

melyek miután 1971-ben kiállításra kerültek Párizsban, művészi

értékükkel felkelteték az európai kulturális közvélemény

érdeklődését. Ugyancsak a középkorból származik a pozsegai

Szent Péter kapitólum kanonokának kastélya és temploma, az

Orljava lenti folyásánál elhelyezkedő Brodski Drenovac-i Szent

Rudina

Fejek

Dömötör erődtemplom, a Nova Gradiška melletti Cerniken

található négyzetalaprajzú várkastély és a ciszterciták 1232-ben,

a Krndija hegység lejtőin alapított, Szűz Máriáról elnevezett

kolostora Kutjevóban. Ugyancsak a Krndija hegységen,

Orahovica felett találhatóak a reneszánsz Ružica romjai, mely

egykor Horvátország legnagyobb középkori megerősített városa

volt. A Novi Mikanovaci fennsíkon található jól megőrzött

középkori templom előtt állva elgyönyörködhetünk a szávamenti

síkság látványában. Az említetteken kívül még számos középkori,

egyházi és világi épület található Szlavóniában. Ezek közül egyesek

még ma is funkcióban vannak, míg másokat a hegyi erődségek

rejtegetnek, s csupán vezetők kalauzolásával látogathatóak meg.

A Našice melletti Szt. Márton templom (fent, balra)

Erdőd (lent, balra), Ružica (lent, jobbra)

www.pozega-tz.hr

A pannon síkságba olvadó hegységek idillikus képe láttán nehéz

elképzelni azokat a dinamikus tektonikus folyamatokat melyek

annakidején kialakítottak Szlavónia szelíd tájait. Ugyanakkor

semmilyen külső jel sem utal arra, hogy Horvátország e része a föld

alatt hatalmas hidrotermális energiakészletet rejteget. Ez elsősorban

a régi Pannon-rétegek süllyedésének és emelkedésének köszönhető.

Az emelkedés formálta a Psunj Papuk valmint néhány más kisebb

hegység magját, melyek között a Pozsegai katlan helyezkedik el,

míg a sűllyedés a Száva, Dráva és Duna folyók közeli sík területet

formálta mai formájára. E újabbkori függőleges mozgásokról

tanúskodik a gyógy- és ásványvízforrások, melyek nemegyszer

hévíz formájában jelentkeznek. Példaként a lipiki hipertermális

96°CVízipark

forrást (58,2°C), illetve daruvári fürdőhely akrotermális (46,6°C)

forrását nevezhetjük meg. A Papuk déli lejtői tőszomszédságában

elhelyezkedő Velika helységben található még egy hévizforrás

(28°C) a Toplice fürdőben, illetve a Duboka forrás (15-18°C). A

legismertebb fürdőhely és termális gyógyfürdő Bizovac fürdő. A

Dráva depressziójának legfiatalabb részén, 2000 méteres mélységben

Európában kifejezetten ritka, szinte hihetetlenül magas hőfokú (96°C)

hipertermális vízre bukkantak. Összetételét tekintve sós (25‰),

különféle ásványokban gazdag. Ma Bizovac fürdő Horvátország

legkorszerűbben felszerelt gyógyfürdője, melynek többfunkciós

fürdő-komplexuma egyedülálló élményben részesítik a látogatót,

lehetővé téve számára a kirándulást a táj geológiai történelmébe.

A dunai Sas-sziget (jobbra)

Száva (fent és lent)

www.tzobizovac.hr

Ivana és DoraKastélyok

Andersen kortársa, Ivana Brlić Mažuranić horvát író, melynek

álomvilága semmiben sem marad el Tolkienétől, a bródi erődítmény

kapuja melletti házban lakott. Amikor belépünk ezen a kapun,

hatalmas tér, épületek látvány fogad bennünket. Ezek Ivana titkos

varázsvilágai. Ám ugyanakkor megénekelte a kora középkori várak

világát is, ezek füstös, tölgyfarönkökből összeácsolt lakosztályaival.

Ezek helyén ma főként kastélyok találhatók, melyek nem egy esetben,

mint például a valpovói, nagy parkkal övezett Prandau-Normann

barokk-kastély, egybeépültek középkori elődjükkel.E kastélyok

tulajdonosaik részvételéről tanúskodnak az akkori európai elit életében.

A befolyásos Eltz-család vukovári kastélya egy szerény kúriának indult

annakidején, az Odescalchiak újlaki kastélya valósággal az élveztek

Dora Pejačević, zenei fesztivál, Našice (jobbra)

Bellye (egészen lent). Donji Miholjac (lent).

www.tz-donjimiholjac.hr

kertje volt, kitűnő borokkal. A kutjevói kastély és borospince a jezsuiták

egykori uradalmán jött létre, míg a tágas Donji Miholyac-i kastélyt akor

bővítették ki, miután 1901-ben, a kisebbikben nem fért el a vendégsereg

és I. Ferenc József kísérete! A Khuen-Bélássy, az Adamovics, Jankovics,

Majláth, Mihalovics és Esterházy családok versengtek Szavoyai Jenővel

a fényűzésben, kinek bellyei vadászkastélya Hildebrandt, a bécsi

Belvedere építészének tervei alapján készült. A verőcei Pejacevich

grófok hagyták maguk után a legtöbb kastélyt. Ezek közül talán a

legszebben, a našiceiben alkotott a horvát Panteon másik nagy dívája,

Dora Pejačević. Az akkori európai művészi elit tag jaként számos

kítűnő zenei miniatúra szerzett, melyek manapság egyre sűrűbben

felhangzanak a hangversenytermekben világszerte.

Abban az időben, amikor a barokk volt Európa uralkodó művészeti stílusa,

ezeket a tájakat sem kerülte el. A legjelentősebb barokk erődítmények

Szlavónbródban és Eszéken találhatók. Az eszéki Tvrđán belül

harmonikusan megférnek egymás mellett a katonai, közigazgatási és

egyházi jellegő épületek. A központi teret az 1726-ban épült parancsnoki

épület uralja, Horvátország leggazdagabb barokk kőportáljával, mellette

a Főőrség épülete helyezkedik el. Szomszédságukban egy polgári

emeletes ház található, valamint a Városi Magisztrátus épülete. A barokk

pompát két kolostori komplexum teszi teljessé. A tágas téren található

a pilum, Horvátország legnagyobb barokk-kori szoboregyüttese. Ehhez

hasonló szoboregyüttes a Szentháromságot ábrázoló, Pozsega főterén,

mely egészét tekintve értékes barokk kompozíciót képes boltíves

PilumBarokk

átjáróival. A főtér szinte minden egyes épülete, akárcsak a szomszédos

Szetn Teréz téren találhatók értékes műemlékek, köztük mint a

barokk kor építésművészetének remeke kiemelkedik a Városháza és

Thaller gyógyszerész háza. Rendezett barokk terekkel büszkélkednek

Vinkovci és Nova Gradiška is, míg a barokk-stílusban épült

kolostorokat, templomokat, középületeket számos kisebb helységben is

megtalálhatjuk. Külön kiemelhető még a szlavónbródi ferences kolostor,

melynek klastroma a legmonumentálisabb Észak-Horvátországban,

a đakovoi kanonoki ház, a verőcei Szent Rókus ferencrendi kolostor,

ennek fénytől áradó belsejével és értékes berendezési tárgyaival, az

eszéki Szent Kereszt templom, a vukovári Szent Fülöp és Jakab

templom, s nemkülömben a Nova Gradiškai Szent Teréz templom.

Pilum, Eszék (balra)

A ferences kolostor klastroma,

Bród (jobbra). Požega (lent).

Amikor 1699. a karlócai béke után a szávamenti határt a Habsburg

császári csapatok szállták meg, az addig török fennhatóság alatt

lévő nagyvárosokból a lkaosáág egy része elmenekült. Az új

hatalom az erdőségekben szétszórt keresztény falvakat megerősíti

és jól karbantartott utakkal köti össze. A vizesárokkal, cölölpfallal

védett falvak könnyűszerrel verték vissza a rablótámadásokat, ám

ugyanakkor továbbra is biztosítoták a zavartalan közlekedést. Az

ami kihatott a falusi élet változására és egyben a határ védelmét is

elátta, az a császári erődítmények sora volt. Ezeket császári főutak,

víziutak kötötték össze és ágyuikkal ellenőrzés alatt tartották az

összes fontos útirányt, meggátolva a nagy seregek betörését az

országba. Az erődrendszer fennállása alatt egyetlen alkalommal sem

kíséreltek meg támadást ellenük. Mint már volt róla szó, a városok

sokkal kisebbek voltak mint azelőtt, viszont az erődítmények annál

nagyobbra sikeredtek. A Dráván ezek a verőcei, valpovói erődök és az

eszéki Tvrđa, a Száván a gradiškai erődítmény és az impozáns bródi

csillagerőd. Amíg a városnak alig volt 3500 lakosa, a határ biztonsága

felett az erődben 5000 katona őrködött. A bródi erődítmény minden

bizonnyal kora legnagyobb erődje, központi épülete ugyancsak

a legnagyobb. Az erődrendszer szinte két és fél évszázados békét

hozott a vidéknek, s míg Horvátország más részeiről az Újvilágba

vándorolt el a lakosság, Szlavónia az Ígéret Földjévé válik.

Föld és vízA bródi erőd

Az eszéki Tvrđa (balra)

A bródi vár

www.tzgsb.hr

Kelet-Horvátország teljes mértékű megismerése elképzelhetetlen a

szlavóniai falvak nélkül. Ezek a táj kultúrájának ékességei és a kollektív

tudatba beépülő hagyomány kincses ládái, mely döntő módon kihat az

itteni lakosok identitására. Ez egyaránt érvényes a kelet-horvátországi

löszplatókon tervezetten létrehozott és kiépített falvakra, mint a

Száva- és Drávamente az utak kétoldalán hosszan végignyuló falvaira,

ezek halszálkára emlékeztető alaprajzával. Bennük többévszázados

tudás, különböző kultúrák harmonikus együttéléséből eredő

tapasztalatok halmozódtak fel. A falvak az egyedi szlavón kultúra

letétményesei, ezek őrzik a jövő nemzedékei számára. Ez az egyedi

kultúra többek között a szlavónia konyhaművészetben is tükröződik,

mely bőségével és különlegességeinek változatosságával egyedülálló

Nemes tájakBőséga

Horvátországban. A roskadozó szlavón asztalon a «hazai» jelző új

értelmet nyer. Képzeljük el a kemencében sült, illatos búzakenyeret,

a friss túrót és zöldhagymát, a szárnyasból, vagy gombából készített

leveseket, a sülteket, vagy a disznótorok termékeit: a töpörtyűt, füstölt

szalonnát, a sonkát és az ízes, őrölt vagy törött paprikától pirosló,

szlavón kolbászt. Nem felejthetjük ki a nevezetes gulyáslevest és

halászlevet sem, akárcsak a vadas ételeket sem, amit a zöldségfélék bő

választéka kísér. A tésztafélék külön fejezetet érdemelnének: a paradés

töltelékű keltkalácsoktól kezdve a mesteri hájas kifliig. Hogy mindezt

megízleljük, egy alkalommal el kell látogatnunk egy igazi szlavóniai

lakodalomba, mely az itteni gasztronómiai hagyományok pazar tárházát

képezi, s hagyni hogy elbűvöljön bennünket Szlavónia nemes földje.

Vinkovci Ősz, folklórszemle, az eredeti népi

kultúra rendezvénye (1965-től).

www.vk-jeseni.com

XIX. század közepének iparosodása e gazdag vidéket sem kerülte

ki. Az eszéki Gyufagyárat 1856-ban alapították, mit a sör- és jéggyár,

illetve a bőr-, szappan- és cukorgyár követ. 1884-től elsőként a Bécstől

és Budapesttől délre fekvő tájakon Eszék utcain is felcsiligeltek a

villamosok. Az eszéki szecesszió képzeletdússágban, ötletességben fel

tudja venni a versenyt a nagyvárosokkal. Az első horvátországi modern

szobor, Robert Frangeš Mihanović munkája, 1898-ban emelték az

eszéki 78-as gyalogezred emlékére. Ugyanebben az évben szecessziós

formatervezésű plakátokat nyomnak Eszéken, megjelennek az első

ebben az stílusban épült lakó- és középületek, ami arról árulkodik,

hogy a modern után áhítozó gazdagok kívánságát jó képességű

építészek siettek valóra váltani. A szecesszió azonban nemcsak a

Đakovói Hímzés,

folklórfesztivál (1967-től)

www.djakovo.com

Art nouveau

Hímzés és aranypénz

szokványos helyeken hagyott nyomott, hanem ott is ahol az ember nem

várná: a falun. A Szávamente županjai részén a női viseleten hagyott

nyomot, különösen a patyolating felett viselt rövid kabátka formájában.

Különösen ünnepélyes alkalmakkor a nők három különböző kabátkát

és több, akár hét hímzett alsószoknyát is hordtak.Szlavónia gazdagságát

büszkén mutogatja e hagyományos ünnepi viselet kialakításakor is.

Házilag szőtt szövetet használnak hozzá, melyet gazdag aranyszálas

hímzés díszít. A hajviselet gondosan formázott, cukros víz teszi

merevvé, a leányok mellét vagyont érő aranypénzgyűjtemények

díszítik hivalkodva. Érdekes, hogy egy viszonylag kis területen több

egymástól különböző stílus is kifejlődött, melyek közül különösen

érdekes a duboševicai, bapskai, sopjai, đakovoi, bizovaci viselet.

Régi Sportok Olimpiája, Brođanci (1972 óta)

A bortermelés felvirágzása Pannoniában Probus

római császár nevéhez fűződik (III. sz.)

Időszámításunk első századaiban a Száva, Dráva, és Duna közötti területek

a Római Császárság részét képezték. Ezidőtájt figyelhetők meg a gazdasági

fejlődés első jelei, melyről az utak is tanúskodnak. Az egyik a Dráva

mentén haladt Mursa (Eszék) és a keleti provinciák felé, a másik az Aquae

Balissae (Daruvár) fürdőhelyet kötötte össze a Incera (Pozsega) bortermő

vidékével illetve a bőven termő certissai (Đakovo) és cibalaei (Vinkovci)

gabonamezőkkel. Ez utóbbi település két római császárt is adott: a tehetséges

és népszerő I. Valentianust, akit Rómában legjobb császárnak tartottak

Trajanus óta és testvérét Valenst. Ezzel az idővel ismertet meg bennünket

az eszéki Oscar-díjas Branko Lustig világhírű filmje is, a Gladiátor, illetve

a római arénák hangulatával Cro Cop a horvát full contact bajnok. Mursa

mellett, 351-ben játszódott le a késői Római Birodalom egyik legfontosabb

csatája, melyben Constantinus császár legyőzte a trónkövetelő Magnentius

Kenyér és bor

Vallis aurea

seregeit. A császárt mursai püspök is támogatta, aki az ókeresztenség

ariánus változatának híve volt, melyet a császárság dúnántúli határain élő

gótok is elfogadtak. Az V. századtól ők voltak Pannónia urai, s a hunokkal

vívott döntő csatájuk története, amelyet valahol a Dráva és a Száva között

vívtak meg, bekerült a germán eposzokba, hatása felfedezhető még az

óizlandi Hervararsagában és az óangol Widsithben is. A római korban

e tájon főleg gabonát és szőlőt termesztettek. Az itteni borok olyan

jónak bizonyultak hogy termőhelyeiknek arannyal hízelgő elnevezést

adtak: Mons Aureus és Vallis Aurea. Ezek ma a baranyai és a pozsegai-

pleternicai borvidékek, melyek a kutjevói pincészettel együtt Európa

egyik legrégebbi pincészeteit képezik. A hagyományos borvidékek

(đakovói, szlavónbródi, újgradiškai, orahovo-slatinai, erdődi, vukovári-

újlaki) némelyikén a szőlőtermesztés már több mint ezer éve folyik!

Dunamente

Az Újlakiak

Újlak (Ilok) a szerémségi bortemelés évszázados központja, mely

bort a reneszánsz szerzők igencsak megbecsültek, olyannyira, hogy

«észak leghíresebb borának» tartották. A gazdag középkori városka

igen korán önkormányzati jogot szerzett, amit 1525-ből származó

Julije Klović jeles horvát festő miniatúráival ékesített statútuma

tanúsít. Az újlaki ferencesek kolostorában tért örök nyugovóra

1456-ban a nevezetes olasz ferences, Kapisztrán János is. A Duna

fölé magasló dombra épült Újlak biztonság és kereskedelem

szempontjából kedvező helyzete lehetővé tette a város töretlen

fejlődését, felvirágzását. A várat a XIII. század végén a Csákyak

építették, mely család egyes tagjai címeik köze felveszik az Újlaki

címet is. A Kont család legjelentősebb tagja Újlaki Miklós erdélyi

vajda volt, kora egyik legnagyobb hatalmú magyar főura. Ezzel

egyidőben Szlavónia, Horvátország és Macsó bánja címét is viselte,

saját pénzt veretett, hogy 1477-ben Bosznia királyaként haljon

meg. Fia Lovro örökölte a család hatalmas britokait s Bosznia

hercegeként, illetve Macsó bánjaként egy időben a királyi hatalmat

is veszélyeztette. A szőlőskertek a Duna jobb partján egészen

felhúzódnak a reneszánsz kori erdődi várig (melyről útban a Magas

Porta felé számos európai utazó is megemlékezett útleírásaiban). A

híres-neves újlaki pincék borai közül egyesek a XIX. század folyamán

világkiállításokon is díjat nyertek, köztük a párizsin, a triesztin, a

bécsin és a budapestin. Az újlaki felsővárosból csodálatos kilátás

nyílik az alant hömpölygő Dunára, s az itt található kerthelyiségek

különösen alkalmasak arra, hogy egy pohár nevezetes újlaki tramini

felett merengve gondolkodjunk el a táj viharos történelme felett.

Újlaki Szüret (1962 óta)

muzej.grada.iloka@vu.t-com.hr

Požegai kulenkóstoló, a termelők

versenye (1982-től) Az Európa

sugárút Eszéken (lent).

A korszerű élet pompája azonban, mely együtt jár az iparosodással,

nem mond ellent a rurális hagyományoknak különösen nem ami

ezek legjobb részét, az élelmet illetik. A szlavón ember hagyományos

étrendje fokozatosan kibővül a Kaiser és Stark gyártotta cukorkával és

csokoládéval, illetve a pozsegai gyár édességeivel, az újgradiškai Nektar

illetve Krenkhelyi által gyártott likőrökkel, illetve a slatinai pezsgővel.

Az újféle italokat a zvečevoi üvegfúvók vagy az eszéki Herzog üveggyár

által szállított poharakból hörpölték. A Nedela-fivérek érett kulenjét

eszéki vagy daruvári sörrel, vagy lipiki ásványvízzel kevert borral

öntözték meg, mely 1875-ben került előszor forgalomba. Áramhálózat

épül, bankok alapulnak, nagy ipari vásárokat szerveznek, a polgárság

reprezentatív lakóházakat épített, s ezzel párhuzamosan csinosodik

a város is: parkokat létesítenek, megjelennek az első sportpályák,

tornatermek és képszínházak. Bródban, Vukováron és Vinkovcin a

városépítésre és a közízlésre nagy hatást fejt ki az új stílus, az Art déco.

A nemzetközi hírű lipiki fürdőbe egyéb hírességek mellet Fjodor

Saljapin operaénekes is ellátogat, a mondén fürdőhely vendégei Európa

és Amerika politikai és gazdasági elitjéből kerülnek ki. Szlavónia a

kontinentális útirányok kereszteződésévé válik, modernsége egy új világ

kialakulásáról tanúskodik. Többek között az Orient Expressz is erre

robog, összekötve Nyugat-Európát Isztanbullal és a Közel-Kelettel, s nem

véletlen, hogy a hófúvásban Vinkovci előtt elakadó vonatban játszódik le

Agatha Christie bűnügyi történetének végjátéka, míg a fagyos ablakokon

át felsejlik a Spačva évszázados tölgyeseinek sötét árnyéka.

Újkor

Az Orient Expressz

Josip Juraj Strossmayer đakovoi-szerémségi püspök életútja egyben

a legsikeresebb horvát történelmi résztörténet is. A polgári családból

származó püspök kimagasló képességekkel megáldott szervező

volt, aki születésénél fogva két nyelvet beszélő ember létére, már

nagyon korán megtanulta értékelni a tudás hatalmát. Zseniális

gazdálkodásának köszönhetően a püspöki uradalmak jövedelme

annyira megnövekedett, hogy ezeket már a nemzet felemelkedésére

is fel lehetett használni. Így Strossmayer alapította az alapvető

horvát tudományos, kulturális és oktatási intézményeket. Nagy

művészetpártoló és az ekumenizmust már olyféleképpen képzeli

el, amilyen az egyház keretében csak II. János Pál pápa alatt vált

elfogadottá. Többek között megajándékozta a montenegrói egyházi

fejedelmet, a szerb hercegséget, a bosnyák bégeket de támogatta a

bolgár kultúra fejlődését is. A Strossmayer-féle đakovói pirostéglás

székesegyház XXIII. János pápa szerint a legszebb templom

a Velence és Konstantinápoly közötti térségben. Szlavóniában

azonban egy hatalmas természeti jelkép is egybekapcsolja az eget és

földet. A tölgyfáról van szó, melynek legnemesebb fajtája a Quercus

robur a Száva és a Dráva árterületét telepíti be. Talán senki sem

énekelte meg olyan szépen a tölgyfát, mint Josip Kozarac, aki olyan

csodálattal írt róla, mint Herman Melville a cethalakról. A „tölgyek

császárának” törzse nemritkán eléri az 50 méteres magasságot is,

lombkoronájának átmérőjét semmi sem közelíti meg. A tölgyfa a

hagyományos kádármesterség megkerülhetetlen nyersanyaga, mely

külön megbecsüléssel szól róla. Ahogyan a nagy püspök szelleme, a

tölgyfa is állhatatosan nyújtózik a magasba, az ég felé.

J. J. Strossmayer

Tölgy A topoljei (Baranya) Szt.

Péter és Pál templom

Strossmayer székesegyháza (lent)

A síkság népe és a életet adó termőföld közötti kapocs már a

történelmi idők óda rányomta bélyegét az életmódra és a természeti

törvényekkel összhangban való életvitelt részesítette előnyben.

Úgy is mondhatnánk, hogy a táj a természet kalendáriuma szerint

élt és él ma is, miért is nem csoda, hogy a „föld és csillagok közt”

bóklászó embert már a legrégibb időktől fogva foglalkoztatták

az égi jelek.Ezek jelentőségére először a régi vučedoliak jöttek

rá, a Duna középső folyásának legkülönlegesebb kultúrájának

képviselői az i.e. 3000-től 2400-ig terjedő időszakban. Akárcsak

a régi babiloniak ők is a „könyvek könyvéből” a csillagos égboltról

olvasták le a tudást. A derült téli esték folyamán tekintetüket

és gondolataikat az Orion csillagképre összpontosították, s ezt

Vučedol

Orion

istenítették. A csillagképet alkotó négy fényes csillag közt felsejlő

csillaködben a Teremtő munkáját vélték felfedezni. Amikor

tavaszelőn az Orion látszólag eltűnt az égről, a holdciklusokat

figyelve számolták az idő múlását s megalkották az egyik legrégebbi

naptárat a földkerekségen. Ez szerint éltek, s bő képzelőerővel ezt

építették be mindenapjaikba. Ebből fakadnak a rajzok, grafikai

szimbólumok is, melyek egyfajta képírásként díszítik a vučedoli

kultikus kerámiát. Ezzel időtlen üzenetet küldtek az utókornak,

mert azóta, mintha semmi sem változott volna, ma is úgy él

mélyen gyökeret eresztve a pannon termőföldbe mint a tölgyfa,

életét úgyanúgy igazgatja az időszakok változása, s akár ősei

jövőjét a csillagok, az Orion fényei között keresi.

Jasprena, Duboševica (Baranya)

turisticka-zajednica-grada-vukovara@vk.t-com.hr

ő

ő

ő

ő

ű

ő

ő

ő

ő

ű

őő

ž

š

š

š

š

š

š

š

š

š

š

šš

š

š

š

š

š

š

š

č

š

Eszék-Baranya megye

Dráva www.osbarzup.hr

tz.grada.belog.manastira@os.t-com.hr

Eszék-Baranya megye Horvátország északkeleti végein

helyezkedik el. A horvát Alsó-Drávamentét foglalja magába s

történelmi régiók, Szlavónia és Baranya részeivel. Ez nyílt, sík

vidék, melyben a Dráva és a Duna tágas árterülete dominál.

Ez alól a baranyai Báni-, illetve a Dráva dunai torkolatától

délre eső Dály-hegy enyhe magaslatai és az Erdődi domb

képeznek kivételt. Ezek a jellegzetességek nyomon követhetők

a megye természeti örökségében. Ebben központi hely illeti

meg a Kopácsi-rét Természeti Parkot, melyet az erdődi

tájegység egészít ki. Eszék, a megyeközpont felé gravitálnak:

Pélmonostor (Beli Manastir), Belišće, Dárda, Našice, Valpovo,

Donji Miholjac és Đakovo, valamint egyéb települések,

melyeket a közép-európai építészet, illetve a hortikulturális

emlékművek (védett parkok D. Miholjacban, Valpovón,

Našiceben, Đakovón, Nuštarban, Eszéken, Tenján, Dályán,

Bellyén és Čepinben) hoznak közös nevezőre. E települések

történetét a múzeumokban is nyomon követhetjük: a valpovói

Tájmúzeumban, a Đakovói Püspökség Múzeumában, az

úgyszintén Đakovón található, J. J. Strossmayer püspök nevét

viselő gyűjteményben, s nemkülönben a kopácsi Zoológiai

Múezumban. A rendezvények sorában különösen vonzónak

bizonyultak a bellyei (VI.) Etno-eko Fesztivál, a Miholjaci

Fonyó (VII.), a Đakovački vezovi (Đakovói hímzés, VII.), az

almási, a Nagyboldogasszony tiszteletére megtartott körmenet

(Aljmaš,VIII.), a Régi Sportok Olimpiája (Brođanci, VIII.), a

pélmonostori Ősz Baranyában (IX.).

Eszék Városa

Híd grad-osijek@os.t-com.hr

www.tzosijek.hr

Azon felül, hogy Eszék-Baranya megye székhelye, Eszék

Kelet Horvátország legnagyobb, vezető szerepet játszó városa.

Fejlődését mindenkor annak köszönhette, hogy olyan helyen

helyezkedik el, mely legmegfelelőbb a Dráván való átkelésre.

Ezt a XVI. századi, 8 kilométer hosszú Szolimán-híd jelképezi,

mely korában világcsodának számított. A közlekedési gócpont

szerepe Eszék újabb kori fejlődését tekintve különösen

kedvezett a korai iparosodásnak és urbanizációnak, miért is

Eszék a XIX. század végéig Horvátország egyik legnagyobb és

legfejlettebb városává vált. Ez megfigyelhető a gazdag építészeti

örökség példáján is: a Tvrđa urbánus együttese a reprezentatív

épületek sorával, a XIX. folyamán formát öltő Felsőváros,

az értékes szecessziós épületek, valamint a parképítészet,

melynek köszönhetően Eszék hortikulturális szempontból

legszebben megformált város egész Horvátországban. A

jelenkori Eszék vonzerejéhez jelentős mértékben hozzájárul

egyetemi- és tudományos központként való szereplése, s ez

is hozzájárul a Pannon Horvátország metropolisának sajátos

bájához. A számos múzeum és gyűjtemény közül különösen

érdekes a Szlavónia Múzeum és a Képzőművészeti Galéria.

Jelentős rendezvények: Az Ifjú Zongoraművészek Nemzetközi

Versenye (I.), a Bábszínházak Fesztiválja (V.), az Eszéki

Kulturális Nyár (VII.), az Eszéki Nyári Estek (VI.-VIII.), a

Krleža-napok (XI.), a Halászlé-főző Verseny (X.)

SzávaBród-Szávamente megye

Bród-Szávamente megye Dél-Szlavónia szávamenti területeit

öleli fel. A Szlavón Szávamente e részét északról a Psunj, Bablja

gora és Dilj-gora hegységek, nyugatról Közép-Horvátország

keletről pedig a kelet-horvátországi síkság határolja. A tájat

nagy mértékben jellemzi a Száva árterülete, illetve az áradásos

rétek (Mramorno, Crnac és a Jelas polje). A valamikor a

Szávamentét borító tölgyerdőkből mára már csupán védett

rezervátumok maradtak (pl. az Okučani melletti Prašnik

erdő, körülbelül 2000, 300 évnél idősebb fával). A múltban a

Szlavón Szávamente sokáig Požega vonzáskörébe esett, míg a

XVIII. században fokozatosan kiépülő szávamenti útvonalak

hatására fokozatosan önállósul. A megye jelenkori városai

között Szlavónbród foglalja el a központi helyet. Stratégiai

fontosságú határvárosként már a múltban is fontos szerepet

játszott a vidék életében, mit a nagy erődrendszer maradványai

és a ferencesek kolostora bizonyít. A másik jelentős urbánus

központ Nova Gradiška, melynek történetét, fejlődését a

Tájmúzeum tárgyi emlékei szemléltetik A közeli Cernik,

kastélyával és a ferencesek barokk kolostorávál a valamikor

török adminisztratív központ, a szandzsák központja volt. A

megye vonzerejét növeli a Bródi Szávamente Múzeuma, a

Ružić Galéria (Bród), Ivan Meštrović szobrász emlékháza

(Vrpolje), akárcsak a rendezvények: Bródi Körtánc (Brodsko

kolo VI.), a Nova Gradiška-i Nyár.

turisticka-zajednica.bpz@sb.t-com.hr

www.tzgsb.hr, www.tzgng.hr

Aranyozás www.virovitica.hr

www.tz-slatina.hr

www.orahovica.hr

Verőce-Drávamente megye Kelet-Horvátország északnyugati

részén terül el. A Szlavón Drávamente nyugati részét foglalja

magában, melyet délről a Bilogora és a Papuk hegységek, északról

pedig a Dráva, illetve a horvát-magyar határ határol be. Északi

részén sík vidék dominál mely a dombvidéken át, fokozatosan

emelkedik a Papuk déli lejtői felé. E hegység őrzi a megye értékes

természeti örökségét (Rupnica geológiai emlék, Jankovac parkerdő

és a Sekulinačke planine, az erdei növényzet rezervátuma). A

megye városai Verőce (Virovitica), Slatina és Orahovica. Verőce

közúti gócpontként a vidék történelmi és mai központja. A város

jelentőségét a barokk-klasszicista kastély, a ferences kolostor

Verőce-Drávamente megye

és a Szent Rókus templom példázza. Slatina az itt található

mamutfenyőről, illetve a Milko Kelemen zeneszerzőről nevezetes,

míg Orahovica a közeli Ružica középkori várossal illetve a Szent

Nikolájról elnevezett kolostorral büszkélkedik. Pitomača hírnevét a

nemezetközileg elismert Gyermekfilm Fesztivál és a csillagvizsgáló

öregbíti. A megye vonzóerejét nagyban növelik a védett parkok

(Verőce, Slatina, Suhopolje), a múzeumok (Orahovica, Slatina,

Verőce), az etnológiai gyűjtemény (Petar Preradović horvát költő

szülőháza Grabrovnicában), akárcsak a kulturális rendezvények: A

Drávamenti Dalfesztivál (Pitomača VI.), az Orahovicai Tavasz (VI.),

Rókus-nap (Verőce, VIII.) és a Milko Kelemen Napok (Slatina, X.)

A Duna

Vukovár-Szerém megye a legkeletebbre eső horvát megye.

Nyugat-Szerémséget és Szlavónia délkeleti részét foglalja

magába, illetve három földrajzi tájegységet: a Vukovári

fennsíkot, a Bosuti alföldet a Spačva medencéjével, s a

Županjai Szávamentét. A Spačva medencéje a nevezetes

szlavón erdők hazája (Lože és Radiševo az erdei növényzet

védett rezervátumai). A Spačva természeti nevezetességeinek

sorába tartozik a Virovi is. Kulturális örökség tekintetében

a városokat emeljük ki: Vinkovcit, Vukovárt, Županját és

Ilokot (Újlak). A megye történelmi és jelenkori központja

Vukovár, a legnagyobb horvát dunai kikötő. Fejlődése a

XVIII. században vett nagyobb lendületet, mikor kialakul

a festői városközpont a reprezentatív épületek sorával,

Vukovár-Szerém megye

www.tzvsz.hr

www.zupanja.hr

illetve a főutca barokk épületeivel. A legutóbbi háború

során építészeti öröksége nagy károkat szenvedett, s ekkor

vállalt szerepe és jelentősége következtében Vukovár ma

emlékváros, mely különös helyet foglal el a köztudatban.

Županja arról nevezetes, hogy itt már az 1880-as években

meghonosodott a labdarúgás és a tenisz, s nemkülönben

arról, hogy a vendéget ma is illatos szilvóriummal és a

legjobb tamburásokkal várják. A megye vonzóerejét növelik

a rendezvények is: Szép a díszes Szerém (Nijemci, VI.) Otoki

Tavasz (Otok, V.) Színészfesztivál (V.), Ahol a Duna csókolja

az eget (Vukovár, VI.), Fehér Lovak (Babina Greda, VI.)

Aratás és cséplés a múltban (Županja, VII.), Iloki Szüret (IX.)

és a Vinkovci Ősz (IX.)

Požega-Szlavónia megye Nyugat-Szlavónia a Dráva- és

Szávamente közé eső, középső részét foglalja magába. A tájat

a požegai katlant övező hegységek látványa uralja, melyek

elválasztják a Dráva völgyétől északon, a Száváétól délen és a

Pakra völgyétől nyugaton. Azon felül, hogy mindegyiküket

erdőségek borítják, a Psunj, a Papuk, a Krndija, Požeška gora

és Dilj-gora hegységeket vízbőség is jellemzi. E hegyek lejtőin

számos patak fakad, míg a hegyalja termálvizeket rejteget.

Védett természeti örökség a psunji Férfikút és a dilj-gorai

Sovsko-tó. A legszebb horvát főterek egyikével büszkélkedő

Požega hagyományos központja Szlavónia e részének, ma pedig

megyeszékhely is. A pozsegai katlanban nagy hagyománya

ForrásvidékPožega-Szlavónia megye

van a bortermelésnek, manapság pedig egyre kifejezettebbé

válik az ökológiai élelmiszertermelés is. A katlan északi

részében számos idegenforgalmi központ található, mint

például a Kutjevo borgazdaság,, vagy Velika kirándulóhely,

hévizeivel. Požega és környéke történelmével a Požegai Katlan

Múzeumában ismerkedhetünk meg. Pleternica városa közúti

gócpont, Pakrac, Lipik gyógyfürdővel pedig a Pakra völgyének

természetes központja. Szlavónia e részének panorámáját

a védett parkok teszik teljessé (Kutjevo, Trenkovo, Lipik),

vonzóerejét pedig kulturális rendezvények növelik: Gergely-

nap (III.), Egyperces Filmek Fesztiválja (V.), Szlavónia Arany

Húrjai (IX.), a Graševina Napjai (Kutjevo).

www.tzzps.hr

www.pozega-tz.hr

www.pakrac.hr

Mezopotámia első városainak keletkezésével egyidőben, de még az

ékírás feltalálása előtt, Trója alapításának illetve a kora egyiptomi

dinasztiák keletkezésének idején, az európai történelem hajnalán

egy sámán a mai Vinkovci területén egy kerek, rajzokkal díszített

kerámiaedényt tartott a kezében. Az ebből kerekedő tudományos

történet nem kevésbé izgalmas a Tróját fellelő Schlieman, vagy a

rosettai kő titkát kutató Champolion történeténél. Ugyanis, erről

a szerény agyagedényről az derül ki, hogy díszítése egy Orion-

alapú naptár, mely precízen követi az égitestek évi mozgását

és pontosan megjelöli az évszakok kezdetét. Stonhenge-t egy

évezreddel, a nagy piramisok építését öt évszázaddal megelőzve,

az itt élő ember megalkotta a legrégebbi történelem előtti

naptárat! Ezzel a kis keramiaedény, melyet felnőtt ember tenyerei

között fogva teljesen körülér, az emberiség történelmének egyik

legfontosabb tárgyi emlékeinek sorába emelkedett.

NaptárEneolit

Kiadó:

Horvát Idegenforgalmi Közösség

A kiadásért felel:

mr. sc. Niko Bulić

Kiadó tanács:

Niko Bulić, Stipe Maleš, Rujana Bušić, Josip

Mikolčić, Petar Huljić, Dalibor Nedela és

Antonio Sobol

Főszerkesztő:

Slavija Jačan Obratov

Ötletterv:

Milan Sivački, alkotó csoport SHM

dr. Aleksandar Durman és dr. Dane Pejnović

Munkatársak:

Miroslav Ambruš-Kiš, Ivo Oblijan és

dr. Želimir Brnić

Szöveget írták:

Stanko Andrić, Grgur Ivanković, Stjepan

Lončarić és Dane Pejnović

Fényképeket készítették:

Dražen Bota, Damir Fabijanić, Dalibor Nedela,

Ivo Pervan, Saša Pjanić, Damir Rajle, Mario

Romulić, Zvonimir Tanocki i Marin Topić

Fényképek – külföldi forrásokból:

“Orion” (NASA), “Gladijator”, producens Branko

Lustig, L.A., Orient Express.

Formatervezés: Bojan Sivački

Anyaggyüjtésben közreműködtek:

Damir Macanić, Janja Juzbašić és Srećko Vuković

Felhasznált irodalom szerzői:

Dr. Viktor Amruš, dr. Nedeljko Bosanac,

Božica Brkan, dr. Katica Čorkalo, mr. Ljubica

Gligorević, Rudolf Heli, dr. Ivana Iskra Janošić,

dr. Eduard Kušen, Vilim Matić, Ivo Lajtman,

Srećko Ljubljanović, Ivica Mandić, dr. Stanislav

Marjanović, dr. Ive Mažuran, dr. Melita

Mihaljević, dr. Jozsef Mikuska, Božo Plevnik,

Goran Radonić, dr. Stjepan Sršan, Vlasta Šabić,

dr. Jasna Šimić, dr. Branko Štancl és dr. Željko

Tomičić.

Fordítás:

SPES, Zagreb / Szekeres Péter (magyar)

Nyomdai elökészítés: Printel, Zagreb

Produkció: SHM

Nyomda: Tiskara Meić, Zagreb

Készült: 2007. szeptember,

papir: Symbol Freelife.

Eszék-Baranya Megye

Idegeforgalmi Közössége

Šetalište kardinala Franje Šepera 1d/II,

31000 Osijek

telefon 385 31 214 852, telefax 385 31 214 853

info@tzosbarzup.hr, www.tzosbarzup.hr

Eszék Város Idegenforgalmi Közössége

Županijska 2, 31000 Osijek

telefon 385 31 203 755, telefax 385 31 203 947

grad-osijek@os.t-com.hr, www.tzosijek.hr

Pélmonostori Idegenforgalmi Közösség

Imre Nagya 2, 31300 Beli Manastir

telefon 385 31 702 080, telefax 385 31 702 080

tz.grada.belog.manastira@os.t-com.hr

www.tzg-belimanastir.hr

Belišće Város Idegenforgalmi Közössége

Grad Belišće p.p./20, 31551 Belišće

telefon 385 31 664 055, telefax 385 31 664 055

grad.belisce-odnosi.s.javnoscu@os.t-com.hr

www.belisce.net

Donji Miholjac-i Idegenforgalmi Közösség

Vukovarska 1, 31540 Donji Miholjac

telefon 385 31 633 103, telefax 385 31 633 103

tzdm@tz-donjimiholjac.hr

www.tz-donjimiholjac.hr

Đakovo Város Idegenforgalmi Közössége

Kralja Tomislava 3, 31400 Đakovo

telefon 385 31 812 319, telefax 385 31 822 319

tz-grada-djakova@os.t-com.hr

www.tz-djakovo.hr

Našicei Idegenforgalmi Közösség

Pejačevićev trg 4, 31500 Našice

telefon 385 31 614 951, telefax 385 31 614 951

tz.nasice@hi.t-com.hr, www.tznasice.hr

Valpovói Idegeforgalmi Közösség

Matije Gupca 32, 31550 Valpovo

telefon 385 31 656 207, telefax 385 31 651 408

info@tz-valpovo.com, www.tz-valpovo.com

Bellye Község Idegenforgalmi Közössége

Kralja Zvonimira 10, 31327 Bilje

telefon 385 31 751 480, telefax 385 31 751 481

info@tzo-bilje.hr, www.tzo-bilje.hr

Bizovac Község Idegeforgalmi Közössége

Sunčana 39, 31222 Bizovac

telefon 385 31 685 185, telefax 385 31 685 188

direktor@tzobizovac.hr, www.tzbizovac.hr

Darázs Község Idegenforglami Közössége

Braće Radića 58, 31305 Draž

telefon 385 31 736 474, telefax 385 31 736 474

www.draz.hr

Erdőd Község Idegenforgalmi Közössége

Zlatna ulica 2, 31205 Aljmaš

telefon 385 31 590 150, telefax 385 31 590 150

opcinaer@hinet.hr, www.opcina-erdut.hr

Bród-Szávamente Megye

Idegenforgalmi Közössége

Petra Krešimira IV. 1, 35000 Slavonski Brod

Telefon: 385 35 408 393, telefax 385 35 408 392

turisticka-zajednica.bpz@sb.t-com.hr

www.tzbpz.hr

Szlavónbród Idegenforgalmi Közössége

Trg pobjede 28/1, 35000 Slavonski Brod

telefon 385 35 447 721, telefax 385 35 447 721

info@tzgsb.hr, www.tzgsb.hr

Nova Gradiška Idegenforgalmi Közössége

Slavonskih graničara 15, p.p. 27,

35400 Nova Gradiška

telefon 385 35 361 494, telefax 385 35 361 494

tzgng@email.t-com.hr, www.tzgng.hr

Verőce-Drávamente Megye Idegenforgalmi

Közössége

Trg kralja Tomislava 1, 33000 Virovitica

telefon 385 33 726 069, telefax 385 33 721 241

tzvpz@vt.t-com.hr

www.viroviticko-podravska-zupanija.hr

Verőce Idegenforgalmi Közössége

Trg kralja Tomislava 1, 33000 Virovitica

telefon 385 33 726 069, telefax 385 33 721 241

tzvpz@vt.t-com.hr, www.virovitica.hr

Orahovica Idegenforgalmi Közössége

F. Gavrančića 6, 33515 Orahovica

telefon 385 33 673 332, telefax 385 33 673 125

grad.orahovica@inet.hr, www.orahovica.hr

Slatina Idegenforgalmi Közössége

Trg sv. Josipa 1, 33520 Slatina

telefon 385 33 553 629, telefax 385 33 553 629

tz-grada-slatina@vt.t-com.hr, www.tz-slatina.hr

Pitomača Község Idegenforgalmi Közössége

Ljudevita Gaja 26/1, 33405 Pitomača

telefon 385 33 782 860, telefax 385 33 782 870

opcina@pitomaca.hr, www.pitomaca.hr

Vukovár-Szerém Megye

Idegenforgalmi Közössége

Glagoljaška 27, 32100 Vinkovci

telefon 385 32 344 034, telefax 385 32 344 034

turisticka-zajednica@vk.t-com.hr, www.tzvsz.hr

Vinkovci Idegenforgalmi Közössége

Trg bana Josipa Šokčevića 3, 32100 Vinkovci

telefon 385 32 334 653, telefax 385 32 334 658

turisticka.zajednica@vk.t-com.hr

www.tz-vinkovci.hr

Vukovár Idegenforgalmi Közössége

J. J. Strossmayera 15, 32000 Vukovar

telefon 385 32 442 889, telefax 385 32 442 889

turisticka-zajednica-grada-vukovara@vk.t-com.hr

www.tz-vukovar.hr

Újlak Város Idegenforgalmi Közössége

Trg Nikole Iločkog 2, 32 236 Ilok

telefon 385 32 590 020, telefax: 385 32 590 020

tzilok@post.t-com.hr, www.turizamilok.hr

Županja Idegenforgalmi Közössége

Veliki kraj 66, 32270 Županja

telefon 385 32 832 711, telefax 385 32 832 711

tz-zupanja@vk.t-com.hr, www.zupanja.hr

Nijemci Község Idegenforgalmi Közössége

Trg kralja Tomislava 12, 32 245 Nijemci

telefon 385 32 280 376, telefax 385 32 280 377

tznijemci@inet.hr, www.nijemci.hr

Požega-Szlavónia Megye Idegenforgalmi Közössége

Županijska 7, 34000 Požega

telefon 385 34 272 505, telefax 385 34 271 465

kontakt@tzzps.hr, www.tzzps.hr

Požega Idegenforgalmi Közössége

Trg sv. Trojstva 1, 34000 Požega

telefon 385 34 274 900, telefax 385 34 274 901

tz-pozega@po.t-com.hr, www.pozega-tz.hr

Lipik Idegenforgalmi Közössége

Marija Terezija 27, 34551 Lipik

telefon 385 34 421 224, telefax 385 34 421 204

grad-lipik@po.t-com.hr, www.lipik.hr

Pakrac Város Idegenforgalmi Közössége

Trg bana Jelačića 18, 34550 Pakrac

telefon 385 34 411 454, telefax 385 34 411 081

grad-pakrac@po.t-com.hr, www.pakrac.hr

Kutjevo Község Idegenforgalmi Közössége

Trg Graševine 1, 34340 Kutjevo

telefon 385 34 315 078, telefax 385 34 255 093

opcina-kutjevo@po.t-com.hr, www.tz-kutjevo.com

Velika Község Idegenforgalmi Közössége

Trg bana Jelačića 34, 34330 Velika

telefon 385 34 233 033, telefax 385 34 313 033

opcina-velika@po.t-com.hr, www.opcina-velika.hr

Horvát Idegenforgalmi Közösség

Hrvatska turistička zajednica

Iblerov trg 10, 10000 Zagreb, Horvátország

Telefon: 385 1 46 99 333, telefax: 385 1 45 57 827

info@htz.hr, www.horvatorszag.hr

GRATIS