Észak és Dél országai

SZKA_106_24

szka106_01_d.indd 139 2007.10.16. 21:51:30

szka106_01_d.indd 140 2007.10.16. 21:51:30

TANuLóI ÉSZAK ÉS DÉL ORSZÁGAI – 6. ÉVFOLYAM 141

24/1

A MESÉS KELET

Egy magyar turista sétálgatott az egyik török város piacán, a bazárban. Hosszan né-zegette a szép színes kelméket, amikor egyszer csak az egyik árus szelíden karon fogta, bevezette a boltjába és ott teával kínálta. – Ó, én nem akarok semmit vásárolni, csak néze-lődöm – integetett riadtan a turista. – Nem baj – mondta a boltos –, láttam, hogy érdeklik a szép ruhák, gondoltam, meghívom egy teára.

Miután megitta a teát, a magyar turista továbbsétált, és hamarosan egy másik árus ter-mett mellette, aki hangos szóval egy szép rézedényt kínált eladásra. Az árus addig dicsér-te portékáját, addig mutatta, hogy másutt mennyivel drágább, amíg a turista megvette az edényt. Nemsokára találkozott a barátjával, aki megkérdezte, hogy a kezében tartott edényt mennyiért vette. Amikor a barátja meghallotta az árat, kiabálni kezdett vele: Al-kudni kellett volna, te szerencsétlen! A boltban negyedannyiért megkaphattad volna!

A két barát most már közösen folytatta útját, és megálltak egy különös kinézetű gyü-mölcsárus előtt. Úgy döntöttek, hogy vesznek két kiló aszalt sárgabarackot, ami nem is volt túlságosan drága, és laktató tápláléknak ígérkezett.

Másnap megint a gyümölcspiac környékén sétáltak, de sehol nem látták a furcsa ábrá-zatú árust, a bódéja zárva volt. Amikor azonban harmadnap is arra jártak, az ismert árus ott ült a boltja előtt, és hangosan kínálgatta áruját. – Miért nem nyitott ki tegnap? – kérdez-te félig angolul, félig törökül a turista. – Beteg volt? – Allah óvjon a sátántól! – kiáltotta az árus. – Nem volt semmi bajom. Allah küldött titeket hozzám. Sok aszalt barackot eladtam nektek, előttetek meg már három piasztert kerestem, ezért másnap nem kellett a bódémat kinyitni: otthon pihentem, a gyerekeimmel játszottam, pipáztam. Mára megint kinyitot-tam a boltomat, mert pénzt kell keresnem.

szka106_01_d.indd 141 2007.10.16. 21:51:31

142 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANuLóI

24/2

A MESÉS KELET

FELADATOK

Keressétek meg, hogy mi a hasonlóság és mi a különbség a magyar turisták és a török árusok viselkedése és gondolkodásmódja között!

Milyen a viszonyuk az emberekhez? ...........................................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

Milyen a viszonyuk a tárgyakhoz (árucikkekhez)? ...................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

Milyen a viszonyuk a pénzhez? ...................................................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

Véleményetek szerint hogyan játszódna ez a történet, ha török turisták járnának Magyar-

országon? ..........................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

Ki milyen magatartást tekint értékesnek? ...................................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

szka106_01_d.indd 142 2007.10.16. 21:51:31

TANuLóI ÉSZAK ÉS DÉL ORSZÁGAI – 6. ÉVFOLYAM 143

24/3

az idő Szárnyán

Egy külföldi tudományos konferencián a magyar küldöttség egyik tagja találkozott rég nem látott ázsiai kollégájával. Mindketten a konferencia megnyitójára siettek. A kí-nai professzor – szokott alaposságával – ki is nézett már magának egy útvonalat, amelyen két átszállással célhoz érhet. Magyar kollégája azonban jobban ismerte a várost, ezért tudta, hogy van egy új metróvonal, amellyel átszállás nélkül utazhatnak. Azt javasolta tehát, hogy menjenek metróval, és akkor legalább húsz perccel korábban odaérhetnek.

Így is lett. Amikor azonban kiszálltak a metróból, a magyar professzor legnagyobb meglepetésére kínai kollégája nem a konferencia színhelyére, hanem az épülettel szem-ben lévő parkba ment, és leült egy padra. Utánasietett, majd kérdőre vonta, hogy miért ült le erre a padra. – Nem értem! – mondta a kínai. Az előbb azt mondtad, ha metróval jövünk, akkor legalább húsz percet nyerünk. Arra gondoltam, hogy ezt az ajándék húsz percet itt töltjük a padon. Napozunk, megnézzük a növényeket és a járókelőket, aztán majd bemegyünk a megnyitóra.

szka106_01_d.indd 143 2007.10.16. 21:51:31

144 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANuLóI

24/4

az idő Szárnyán

FELADATOK

Hogyan viszonyul az európai és az ázsiai tudós az időhöz? Hasonlítsátok össze a két tudós időszemléletét!

Milyen előnyei és hátrányai vannak a két kultúra időszemléletének?

............................................................................ ............................................................................

............................................................................ ............................................................................

............................................................................ ............................................................................

............................................................................ ............................................................................

............................................................................ ............................................................................

............................................................................ ............................................................................

............................................................................ ............................................................................

............................................................................ ............................................................................

............................................................................ ............................................................................

............................................................................ ............................................................................

szka106_01_d.indd 144 2007.10.16. 21:51:31

TANuLóI ÉSZAK ÉS DÉL ORSZÁGAI – 6. ÉVFOLYAM 14�

24/5

A KÜLFÖLDI KONYHA

Magyar konyha egy arab országban

Egy arab országban vendéglőt nyitott egy magyar vállalkozó, aki a magyar konyha reme-keivel szerette volna megismertetni a helybélieket. A tervezett ételek jelentős részét azon-ban még az étlapra sem merte kitenni, arab barátai ugyanis figyelmeztették, hogy a sertésből készült ételek miatt már szakácsot és felszolgálót sem fog kapni, nem is beszélve arról, hogy a helybeliek messziről el fogják kerülni az éttermet, ha kiderül, hogy ott a mohamedánok által tisztátalannak tartott disznót szolgálnak fel. A vállalkozó töprengeni kezdett. Be lehet-e mutatni a magyar konyhát sertéshús nélkül? Elhiszik-e neki, hogy nem fog sertéshúst árul-ni? Mit mondanak majd az arra járó magyar, illetve európai vendégek?

Kínai konyha Magyarországon

Közismert, hogy a kínai konyha nagyon sok olyan élőlényt – kígyót, cserebogarat, eg-zotikus állatokat és növényeket – használ föl, amelyek számunkra idegenek és többnyi-re ehetetlennek tűnnek. Sokáig nem is volt baj a magyarországi kínai vendéglőkben: a magyarok a számukra még elfogadható ételek közül válogattak, az itt élő, viszonylag ki-sebb számú kínai vendégek pedig a saját „csemegéikből” kérhettek. A Magyarországon élő kínaiak létszámának növekedésével azonban megjelent a kibékíthetetlen probléma: a kutya. A kínai konyha számára ugyanis a kutya is „ínyencfalat”, míg a magyar közízlés el-ítéli a kutyahús élelemként való felhasználását. Számunkra állatkínzás – és a törvények is tiltják –, hogy egy kutyát azért tenyésszenek, hogy azután megegyék. Mit tegyenek ilyen helyzetben a kínai szakácsok? Mit tehetünk mi?

szka106_01_d.indd 145 2007.10.16. 21:51:31

14� SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANuLóI

24/6

A KÜLFÖLDI KONYHA

FELADATOK

Beszéljétek meg kisebb csoportokban, majd közösen, hogyan lehet föloldani ezeket az ellen-téteket!

Készüljetek fel egy olyan jelenet előadására, melyben egy hasonló okból eredő konfliktushelyzetet és annak megoldását mutatjátok be!

szka106_01_d.indd 146 2007.10.16. 21:51:31

TANuLóI ÉSZAK ÉS DÉL ORSZÁGAI – 6. ÉVFOLYAM 14�

24/7

gyorSuló idő

Egy Afrikában élő erdész meglátogatta nagyvárosban élő barátját. Éppen vacsorázni készültek, amikor megszólalt a csengő. A házigazda haragosan fölkiáltott: Ki az már megint? Ettől a kifakadástól az erdész teljesen megdöbbent. Számára érthetetlen volt, hogy a csengő váratlan megszólalására a házigazda nem örömmel, nem szeretettel, ha-nem dühösen reagált. Miután a váratlan vendég eltávozott, még sokáig beszélgettek a vendégszeretetről.

szka106_01_d.indd 147 2007.10.16. 21:51:31

14� SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANuLóI

24/8

gyorSuló idő

FELADATOK

Beszéljétek meg a csoportotokban, majd közösen, hogy miből adódnak a különbségek!

Készüljetek fel egy olyan jelenet előadására, melyben egy hasonló okból eredő konflik-tushelyzetet és annak megoldását mutatjátok be!

szka106_01_d.indd 148 2007.10.16. 21:51:31

TANuLóI ÉSZAK ÉS DÉL ORSZÁGAI – 6. ÉVFOLYAM 14�

24/9

A GLObALIZÁCIó FOGALMA

Életünkre egyre nagyobb hatást gyakorolnak olyan események, amelyek távol vannak tőlünk. Világunk kölcsönös függőségek rendszerévé alakult. Ezt a folyamatot nevezzük globalizálódásnak (a glóbusz = földgömb kifejezésre utalva).

ALAPfOgALMAK A gLObÁLIS PrObLéMÁK tÁrgyALÁSÁHOz

A túlnépesedés

A Föld népessége a 18. század óta egyre gyorsabb ütemben növekszik. Ma már több mint 6 milliárd ember él a Földön. Minden percben közel 300 ember születik és körülbelül 100 ember hal meg. Ennek következtében évente nagyjából 90 millió emberrel lesz több, ami tovább gyorsítja a folyamatot. Ráadásul a növekedés nagyobbrészt a szegényebb orszá-gokban történik, ami világméretű társadalmi és politikai válsággal fenyeget.

Észak és Dél – gazdagok és szegények

A jólétben élő országok túlnyomó többsége a Föld északi részén található, míg a szegé-nyebb országok többnyire tőlük délebbre vannak. Ezért az iparilag fejlett országokat ösz-szefoglalóan Északnak, az elmaradott országok csoportját Délnek szokták nevezni. Az Észak és Dél közötti gazdasági különbségek lényegében a gyarmatosítás idején alakultak ki, de ezek a különbségek – a nagyhatalmaknak kedvező világgazdasági folyamatok miatt – az utóbbi száz évben csak tovább növekedtek.

Az élelemtermelés ellentmondásai

Technikailag már ma is lehetséges lenne, hogy a Föld valamennyi lakója hozzájusson a létfenntartásához szükséges élelemhez. A fejlett országok gazdasági érdekei, megfontolá-sai azonban ezt nem teszik lehetővé. A fejlett országokban sokszor éppen azért fizetnek a gazdáknak, hogy ne műveljék meg földjeiket, mert „túltermelés” esetén nem lehetne eladni a terményeket. Így aztán a Föld lakosságának jelentős része éhezik, mivel termelési technikájuk elavult, ugyanakkor óriási a népszaporodás.

A felfokozott fogyasztás veszélye

Egy középosztálybeli amerikai családban született gyermekről feltételezhető, hogy leg-alább nyolcvan évet fog élni. Élete során felhasznál majd 800 ezer kilowatt elektromos energiát, 235 millió liter vizet, 21 ezer tonna benzint 220 ezer kilogramm vasat és kivágásra kerül miatta egy kb. ezer fából álló erdő. Mindez kb. 60 tonna helyi szemét létrejöttével jár majd. Egy most születő magyar gyermek valamivel kevesebb készletet használ majd el, de csaknem ugyanannyi szemetet termel ezalatt, mint amerikai kortársa. Az ugyanekkor

szka106_01_d.indd 149 2007.10.16. 21:51:31

1�0 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANuLóI

születő indiai vagy nigériai gyerekek messze nem fognak ennyit fogyasztani. A számítá-sok szerint a mindenki által áhított amerikai életszínvonalon a Föld mindössze 1,8 milliárd embert tudna eltartani. Ezért biztos, hogy az emberiségnek az a háromnegyed része, ame-lyik még az iparosítás előtti szinten él, már nem járhatja be ugyanazt a fejlődési utat, ami az európai népeknek megadatott. Ugyanakkor a fejlett országok lakóinak is változtatniuk kell fogyasztási szokásaikon, ha meg kívánják óvni azt, amit eddig elértek, hiszen a Föl-dön található nyersanyagok mennyisége véges. A Föld ugyanis nem kimeríthetetlen. Le kell tehát mondaniuk az életszínvonal minden áron való növeléséről, fel kell ismerniük, hogy a fejlődés nemcsak azt jelenti, hogy „nagyobb, gyorsabb és több”.

szka106_01_d.indd 150 2007.10.16. 21:51:31

TANuLóI ÉSZAK ÉS DÉL ORSZÁGAI – 6. ÉVFOLYAM 1�1

24/10

nézni iS SzÖrnyű

Koni 13 éves közép-afrikai kisfiú, aki hetek óta éhezik. Vele együtt az egész családja is és szinte mindenki falujukban.

Régebben másképpen volt minden. Pár évvel ezelőtt Koni hazájának kormánya arra biztatta az embereket, hogy ne gabonát vessenek saját használatukra, hanem inkább ter-messzenek kávébabot. A kormány nagyon sok pénzzel tartozott nyugati bankoknak, és azt gondolta, hogy a kávétermesztés majd megoldja a gondokat, segít kifizetni az adós-ságot. Koni – aki rendszeresen dolgozik a kávéföldeken – és családja hitt a kormánynak, abbahagyták a gabonatermesztést, és átálltak a kávébab termesztésére. Azt hitték, ha majd eladják a kávét, több pénzük lesz élelemre. Ahol ilyen sok az éhes száj, nem könnyű abból megélni, amit maguk termelnek maguknak. A világ nagy kereskedelmi vállalatai is lel-kesen támogatták, hogy Koni hazájában kávét termesszenek. Így jóval olcsóbban tudták megvásárolni a kávét a Konihoz hasonló falusiaktól, mint a világ tehetősebb részein lévő nagy ültetvényekről.

Minden rendben is volt addig, amíg a kávé ára csökkenni nem kezdett. Koni szülei egyre kevesebb pénzt kaptak azért, amit termesztettek. Ma már a család keresetéből nem képesek maguknak elegendő élelmet vásárolni. A faluban majdnem mindenki hasonló helyzetben van, de azért továbbra is termesztik a kávét abban a reményben, hogy az ára egyszer majd ismét felmegy. Különben sincs se vetőmagjuk, se pénzük ahhoz, hogy újra elkezdjék a gabonatermesztést.

A kávéfelvásárló vállalatok kifejezték megdöbbenésüket és részvétüket a helyzet miatt. Ugyanakkor azt mondják, nincs mit tenni az ügyben. Túl sok kávét termesztenek a vilá-gon, és ahhoz, hogy megtarthassák érdekeltségeiket, alacsonyan kell tartaniuk az áraikat. Ha ismét felemelnék az árakat, akkor a világ nagy élelmiszer-áruházaiban a vásárlók va-laki másnak a kávéját vennék meg olcsóbban, és akkor be kellene zárniuk az üzemeiket, aminek következtében rengeteg munkahely szűnne meg.

Koni honfitársai nagyon dühösek. A kormányt hibáztatják. Kitört a polgárháború, amelynek célja, hogy megszerezzék a hatalmat az országban. Ehhez azonban fegyverek-re van szükségük, amelyek nagyon drágák. Hogy pénzt szerezzenek, néha kirabolják a segélyszállítmányokkal érkező teherautókat, amelyeket a kormány és a nemzetközi se-gélyszervezetek küldenek a falvakba. A háború sokba kerül, ezért a kormánynak egyre kevesebb pénze marad élelmiszersegélyekre az olyanok számára, mint Koni és családja.

Ötezer kilométerre mindettől, István bekapcsolja a tévét, hogy megnézze a híradót. István családjának mindig volt ennivalója. Apjának jó állása van egy kereskedelmi kon-szernnél. Istvánnak az a terve, hogy egyszer majd ő is belép az apja munkahelyére. Ma a híradóban Koni faluját mutatják. István látja Konit, amint egy pokrócba burkolózva ki-nyújtja kezét az operatőr felé és segítségért könyörög. István elfordítja a tekintetét. Az ilyesmit még nézni is szörnyű.

szka106_01_d.indd 151 2007.10.16. 21:51:32

1�2 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANuLóI

24/11

nézni iS SzÖrnyű

FELADATOK

Véleményetek szerint kik tehetnek arról, hogy Koni éhezik?Szerinted miért találja István szörnyűnek a látványt a tévében? Mit gondolsz ezekről az állításokról? (Indokoljátok meg véleményeteket!)

Szörnyű dolog látni, hogy valaki szerencsétlen. ........................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

István tehetetlennek érzi magát, mert nem tudja, hogyan segíthetne.

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

Istvánnak bűntudata van. ..............................................................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

István tudja, hogy segítenie kellene, de lusta hozzá, ezért úgy tesz, mintha az egész meg

sem történne. ...................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

Istvánnak felelőssége (joga és kötelessége), hogy segítsen Koninak. .....................................

.............................................................................................................................................................

.............................................................................................................................................................

•••

szka106_01_d.indd 152 2007.10.16. 21:51:32

TANuLóI ÉSZAK ÉS DÉL ORSZÁGAI – 6. ÉVFOLYAM 1�3

24/12

AZ ÉSZAKI ÉS A DÉLI FÉLTEKE ORSZÁGAI

Szegény éS gAzDAg OrSzÁgOK A gLObALIzÁcIó KOrÁbAn

Ma már számos helyen találhatunk pontos adatokat, amelyek egyértelműen bizonyít-ják, hogy a világ javai igazságtalanul vannak elosztva. Ha az összes energiahordozót (a tűzifától az uránig) és az összes nyersanyagot (a kendertől a vasércig) figyelembe vesz-szük, azt az eredményt kapjuk, hogy a világ lakosságának egynegyede részesül az évi fogyasztás háromnegyedéből, s az emberiség háromnegyede be kell érje a javak maradék egynegyedével. Az USA lakossága a világ lakosságának 5%-a, mégis rá jut a világ teljes évi anyag- és energiafogyasztásának 30-35%-a.

Ez csak úgy lehetséges, hogy a világ „fejlett” negyede nem elégszik meg annyi nyers-anyaggal és energiahordozóval, amennyi a saját területén van, vagy amennyi 6 milliárd ember közötti egyenletes elosztás esetén jutna neki, hanem azt is használja, ami nem az övé, bár az övé lesz azáltal, hogy „megveszi” – vagy elveszi. A kettő igen közel van egy-máshoz: a megveszi lényegében csak civilizáltabb formája az „elveszi”-nek.

Mit jelent, hogy a gazdag világ (élén az Amerikai Egyesült Államokkal) ma is kizsák-mányolja a szegényeket? Egy átlagos amerikai (vagy akármilyen fejlett világbeli) állam-polgár nyilván nem érzi úgy, hogy kizsákmányolja mondjuk a venezuelai banántermelőt, hiszen rendesen megfizeti a szupermarketben a banán árát. S ugyanez a helyzet velünk, magyarokkal is. Tudatosítanunk kellene magunkban, hogy Magyarország – bármilyen sze-génynek is érezzük magunkat az osztrákokhoz, a németekhez, a svájciakhoz viszonyítva – benne van a világ leggazdagabb 20%-ában. Része vagyunk annak az egynegyednek, amelyik a javak háromnegyedét fogyasztja!

A kérdés tehát az, hogy mi a kizsákmányolás abban, ha mi, magyarok megvesszük a banánt a piacon, s még csak nem is egészen a „világpiaci” áron, hanem annál valamivel drágábban. Ennek megértéséhez gondoljuk végig a venezuelai banán sorsát! Először is tudnunk kell, hogy a banán nem őshonos a közép- és a dél-amerikai államokban. Venezu-elában tehát első lépésként ki kellett pusztítani az őshonos növényzetet, hogy banánültet-vényt telepítsenek. Ez az első ökológiai kár. A második kár: ezen a területen monokultúrás banánültetvényt létesítettek; a monokultúra pedig eleve „anti-ökologikus”. A harmadik probléma: sok-sok energia felhasználásával működtetni kell egy hűtőházakkal kombinált szállítórendszert (a gyorsaság érdekében ez a szállító leginkább repülőgép, amely a legin-kább energiaigényes eszköz!).

Hogyan lehetséges az, hogy a messziről érkezett banán ugyanannyiba kerül Magyaror-szágon, mint a hazai alma? Ki fizeti meg az okozott környezeti kárt és a szállítás, a hűtés energiaköltségét? A venezuelaiak fizetik meg. Egyrészt azzal, hogy a monokultúra, vagyis a honos élővilág kiszorítása és a vegyszerezés következtében helyrehozhatatlan környe-zeti károkat szenvednek, másrészt azzal, hogy egy venezuelai banánmunkás a töredékét kapja fizetésben annak, amit egy hasonló munkát végző amerikai kap.

szka106_01_d.indd 153 2007.10.16. 21:51:32

1�4 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK TANuLóI

És miért hagyják ezt a venezuelaiak? Miért nem változtatnak rajta? Miért nem adják a banánt olyan áron, amelybe a környezeti károk „értéke” is bele van számítva, s amely a munkásnak is tisztességes fizetést tenne lehetővé? Mert nem tudnak változtatni. Bele vannak kényszerítve egy olyan helyzetbe, amelynek az egyoldalúság és a „gazdagok piacától” való függés a meghatározó eleme. A banán világpiaci árát nem Venezuela (és a többi szegény világbeli banántermelő ország) szabja meg, hanem az USA (illetve a gazdagok). Annyit fizetnek a banánért, amennyi éppen ahhoz elég, hogy a banánmun-kás regenerálja a puszta fizikai erőnlétét, hogy holnap is tudjon banánt termelni. S hogy néhány venezuelai is meggazdagszik? Finomítanunk kell a fogalmazáson: nem az ame-rikai zsákmányolja ki a venezuelait, hanem az amerikai és a gazdag venezuelai együtt zsákmányolja ki a többi venezuelait – no és természetesen a környezetet! A gazdag vi-lágnak többszörösen érdeke – legalábbis rövidtávon –, hogy a szegény világ szegény maradjon, hiszen csak addig kiszolgáltatott, amíg szegény, csak addig „adja a banánt olcsón”. Különben is: a Föld nyersanyagkészletei végesek; lehetetlen, hogy a szegények is ugyanolyan szinten fogyasszanak, mint a gazdagok...

Victor András: Erkölcs és ökológia. In: Horgas Judit (szerk.): Ligetszépe. Ökológiai olvasókönyv. Liget, Budapest, 2004. (27. o.)

szka106_01_d.indd 154 2007.10.16. 21:51:33