Dr. Marczell Mihály:

Szent PÉTER és szent PÁL ünnepe

(júni.29.)

I. sorozat: vasárnapok, ünnepnapok

(Általános bevezetés eléje olvasása szükséges: 1. kötet!)

90. kötet

2

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK.................................................................................................................... 2Előszó................................................................................................................................................ 5A/ rész: az ünnep jellegét érintő beszédek .......................................................................................... 5

1. beszéd: Kinyilatkoztatás és hittudomány ................................................................................. 52. beszéd: A világ hatalmasainak rabja ........................................................................................ 63. beszéd: Az „Úr Krisztus rabja”................................................................................................ 74. beszéd: A kötelékek ................................................................................................................ 84/a. beszéd: A kötelékek.............................................................................................................. 85. beszéd: Kötelékek oldása ........................................................................................................ 96. beszéd: Üzenetek az égből....................................................................................................... 97. beszéd: Miért néz a katolikus ember Róma felé?.................................................................... 108. beszéd: Az örök szolgálat ...................................................................................................... 109. beszéd: Ha Róma szól!... ....................................................................................................... 1110. beszéd: Az Úr dicsőségének hirdetői ................................................................................... 1111. beszéd: Az Úr áldozatos szolgája......................................................................................... 1212. beszéd: A fékevesztettség fékjei .......................................................................................... 1313. beszéd: A világ világosságának lobbantója lettem................................................................ 131. beszéd: Hadrián és Traján oszlopán....................................................................................... 142. beszéd: Szent Péter és Pál templomai .................................................................................... 143. beszéd: A hegyóriás „Csimboraszója” és az életdombok Vatikánja ........................................ 144. beszéd: A hajókormányos...................................................................................................... 145. beszéd: Isteni küldött – emberi gyöngeség............................................................................. 146. beszéd: Útban Róma felé....................................................................................................... 157. beszéd: Ingadozó léptekkel – Rómából.................................................................................. 15

Az Egyház első „fejedelmei” Szent Péter: ........................................................................................ 15Szent Pál:......................................................................................................................................... 15Együttes beszéd: Róma császároszlopainak diadalmasai................................................................... 15B/ rész – a/ csoportja: a „kis liturgia” szövegeihez fűzött beszédek................................................... 15

1. (Introitus) beszéd: Isten az én ismerőm.................................................................................. 152. (Introitus) beszéd: Péter, a mi kősziklánk .............................................................................. 161. (Oratio) beszéd: Az Egyház hűsége ....................................................................................... 161. (Graduale) beszéd: Elöljárókat rendelt fölénk az Úr............................................................... 172. (Graduale) beszéd: Kiket emlegetünk nemzedékről nemzedékre? .......................................... 181. (Offertorium) beszéd: Halászok – fejedelmek........................................................................ 181. (Secreta) beszéd: Kísérje cselekedetünket az apostolok imádsága .......................................... 191. (Communio) beszéd: Az isteni ígéret ..................................................................................... 192. (Communio) beszéd: Az állandóan valósuló ígéret ................................................................ 191. (Postcommunio) beszéd: Az apostolok szava – közbenjáró.................................................... 202. (Postcommunio) beszéd: Angyalod az én menedékem........................................................... 20

B/ rész – b/ csoportja: az Evangéliumhoz adott beszédek.................................................................. 21Különálló beszédek ...................................................................................................................... 21a) alcsoport: Mi az Egyház hordozta érték?................................................................................... 21

1. beszéd: Szent Péter hajójának kincsesládája .......................................................................... 212. beszéd: Az isteni kinyilatkoztatás életté teremtése ................................................................. 223. beszéd: A kinyilatkoztatás hivatása ....................................................................................... 234. beszéd: Oszlopok – az emberfolyondár mellé ........................................................................ 23

b) alcsoport: Kik az isteni ige hordozói? ....................................................................................... 241. beszéd: A „két nagy”............................................................................................................. 242. beszéd: Róma – az örök város ............................................................................................... 253. beszéd: Az Úr örök hangszórói.............................................................................................. 26

c) alcsoport: Tételek – teljesen önálló beszédek kidolgozására ...................................................... 271. beszéd: Az Úr követei ........................................................................................................... 27

3

2. beszéd: Az igazi út fényvetői................................................................................................. 273. beszéd: A készséges követők................................................................................................. 274. beszéd: Az igehirdetők útja ................................................................................................... 285. beszéd: Az áldozatosak földi bére.......................................................................................... 286. beszéd: Az áldozatosak égi jutalma ....................................................................................... 29

d) alcsoport: Szimbolikus fogalmak és életképek .......................................................................... 291. beszéd: Csak kapukat zárunk és nyitunk? .............................................................................. 292. beszéd: Lélekkincseket is őrzünk? ......................................................................................... 293. beszéd: Életutakat is nyithatunk?........................................................................................... 30

A méhcsalád is jelképpé alakítható................................................................................................... 301. beszéd: A falu apró népe ....................................................................................................... 302. beszéd: A falu szorgos népe .................................................................................................. 303. beszéd: A falu „mézgyűjtői”.................................................................................................. 30

A „múzsák vára” is jelképezheti az Egyházat ................................................................................... 301. beszéd: Az igazság háza ........................................................................................................ 302. beszéd: A szépség vára.......................................................................................................... 303. beszéd: A jóság temploma..................................................................................................... 31

Az „Isten háza” is képként használható ............................................................................................ 311. beszéd: Igazság fényét lobbantja ........................................................................................... 312. beszéd: A jóság hangját csendíti ............................................................................................ 313. beszéd: Az Isten vezető kalauz szeretetét kínálja ................................................................... 31

Az ember önállósága és kötöttsége is tétellé alakítható ..................................................................... 311. beszéd: Parancs – az isteni ige............................................................................................... 312. beszéd: Választhat az ember lelke ......................................................................................... 323. beszéd: Istenivé lészen – a készségesek lelke......................................................................... 32

Az állandó Isten dicséret is anyagot alkothat .................................................................................... 321. beszéd: Világosabb a látás..................................................................................................... 322. beszéd: Erősebb az élet ......................................................................................................... 323. beszéd: Istenhez tapadó az élet .............................................................................................. 33

A tanítók személye is tárgyul kínálkozik .......................................................................................... 331. beszéd: Első tanító: a szülő.................................................................................................... 332. beszéd: Második tanító: az igehirdető .................................................................................... 333. beszéd: A harmadik tanító: az Úr szolgája ............................................................................. 33

Hogyan revelálja Magát a Mester? ................................................................................................... 331. beszéd: Az érdeklődő Mester................................................................................................. 342. beszéd: A felelő tanítvány ..................................................................................................... 343. beszéd: A jutalmazó Mester .................................................................................................. 341. beszéd: Kősziklára épít a Mester ........................................................................................... 342. beszéd: Látható kőszikla – Péter............................................................................................ 343. beszéd: Láthatatlan Szikla – a Mester .................................................................................... 34

Beszédláncok ............................................................................................................................... 34I. beszédlánc címe: Az apostolok ..................................................................................................... 34

1. beszéd: A „tizenkettő”........................................................................................................... 342. beszéd: A „kettő” .................................................................................................................. 353. beszéd: A többi apostol ......................................................................................................... 354. beszéd: A mai élet apostolai .................................................................................................. 35

II. beszédlánc címe: A történelem ítélőszéke előtt ............................................................................ 351. beszéd: Az utókor ítél............................................................................................................ 352. beszéd: A hízelgő hamar „örökít”.......................................................................................... 353. beszéd: Császári trónok inognak............................................................................................ 354. beszéd: Örök élet áldozatosai felmagasztosulnak................................................................... 35

III. beszédlánc címe: Halászok és sátorkészítők................................................................................ 361. beszéd: Kik a „nagyok”? ....................................................................................................... 362. beszéd: A lélek nagyjai ......................................................................................................... 363. beszéd: A lélekhalászok ........................................................................................................ 36

4

4. beszéd: Az örök sátrakat verők.............................................................................................. 36IV. beszédlánc címe: Hűségesek – a halálig ..................................................................................... 36

1. beszéd: A börtön bilincsei között........................................................................................... 362. beszéd: A Kereszt tövében .................................................................................................... 363. beszéd: Az ostorok és hajótörések szenvedései alatt............................................................... 374. beszéd: A vérpadon............................................................................................................... 37

B/ rész – c/ csoportja: a Szentleckéhez írt beszédek.......................................................................... 37Különálló beszédek ...................................................................................................................... 37

1. beszéd: „Lesújtva némelyekre az Egyházból…” .................................................................... 372. beszéd: Az üldözött fejek és az imádkozó Egyház ................................................................. 393. beszéd: Meghallgatja-e Egyháza imáját az Úristen?............................................................... 394. beszéd: „A láncok lehullottak kezéről” .................................................................................. 405. beszéd: Milyen kötelékek hullanak le a mi kezünkről?........................................................... 406. beszéd: „Övezd föl magadat és kövess engem”...................................................................... 407. beszéd: A Mestert követők élete ............................................................................................ 418. beszéd: Isteni intések észlelése .............................................................................................. 419. beszéd: Az égi hangokra való rezonálás................................................................................. 4210. beszéd: „A kapuhoz…, amely magától megnyílt előttünk…”............................................... 4211. beszéd: „Kimentett Heródes kezéből”.................................................................................. 42

Beszédláncok ............................................................................................................................... 43I. beszédlánc címe: „Mit liheg az üldözők lelke?” ............................................................................ 43

1. beszéd: Gyűlöletet…............................................................................................................. 432. beszéd: Halált!… .................................................................................................................. 433. beszéd: Halál után is halált!................................................................................................... 434. beszéd: Végső eltaposást!...................................................................................................... 43

II. beszédlánc címe: „Mivel felel az üldözöttek lelke?”..................................................................... 431. beszéd: Áldozattal................................................................................................................. 432. beszéd: Mindent – a lelkiekért!.............................................................................................. 443. beszéd: Mindent – az örök életért! ......................................................................................... 444. beszéd: „Mors – vita”............................................................................................................ 44

III. beszédlánc címe: „Az Isten rabjai” ............................................................................................. 441. beszéd: Az „Úr rabjai” vagyunk ............................................................................................ 442. beszéd: Az Úr a „fogságban” is velünk!................................................................................. 443. beszéd: Az Úr szabadítót küld nekünk ................................................................................... 444. beszéd: Az Úr gyermekei leszünk.......................................................................................... 45

IV. beszédlánc címe: Az élet „őrségein” keresztül ............................................................................ 451. beszéd: Az „első őrség”......................................................................................................... 452. beszéd: A „második őrség”.................................................................................................... 453. beszéd: A „vaskapu őrségén” ................................................................................................ 454. beszéd: Az „örök kapuk őrségén”.......................................................................................... 45

5

Előszó

A mai ünnep azt a két apostolfejedelmet ünnepli, akikről ezt mondja a könyörgés: „akiktől az igazhit kezdetét vette”. Következőleg azoknak az emlékéhez zarándokolunk, akik a hit forrásánál, a miUrunk Jézus Krisztus lábainál, illetve különleges, csodás lélekmegvilágosításánál vették az Úr igazsá-gait. – Szinte nehéz szabadulni a forrás gondolatától, amelynek sodródó áramlása a hozzá fordulóklelki üdítése. Ez a forrás az isteni Ige, és kínálója az Úr választotta apostol nemzedék. – Ha mármostennél a gondolatnál maradunk, akkor természetesen azok a tételek kopogtatnak, amelyek a kinyilat-koztatás, a kinyilatkoztatás őrzői, hirdetői kérdéscsoportjából meríthetők. – Természetes folytatása le-het mindennek az a kérdés: milyeneknek kell lenniök az igazi igehirdetőknek? Itt azután az igazságotélettel pecsételők életéről lehetne szólni… De olyan életekről, amelyek azt is igazolják, hogy a világmúlandósága mellett az isteni igazság hirdetőié az igazi dicsőség. – Továbbá az Egyház alapításáróllehetne szólni… Bár ezek a gondolatok egy része a liturgikus szövegekre is átcsapnak, mégis elsősor-ban elméleti valóságukban – az ünnep jellegének érintésénél tárgyalhatók. – Ezért azután A/ alattezek a kérdések említhetők. B/ alatt az „írott liturgia” szövegmagyarázatai következnek. A B/ – a/alatt a „kis liturgia”, majd B/ – b/ alatt az evangéliumi szöveg és B/ – c/ alatt a Szentlecke értelme-zése tárul elénk. – A B/ – b/ alatti csoportban kerül megbeszélésre különösképpen Krisztus személyi-sége és az Egyház alapítása, továbbá a bűnbánat szentsége. Előbb különálló, majd beszédláncot alkotóbeszéd/vázlatokban. – A B/ – c/ alatt elsősorban a fogságban lévő és csodás módon kiszabaduló Pétertörténetét ismertetnők. A tételek tehát a segítő Mester gondolatköréből meríthetők. Itt is először kü-lönálló, majd láncokba fűzött beszéd/vázlatokat adunk. – Lássuk most ezeket egyenként.

* * *

A/ rész: az ünnep jellegét érintő beszédek

Ennek a résznek általános tartalmi körvonalozását az előszóban találhatjuk. – Többségében külön-álló beszédeket közlünk itt.

1. beszéd: Kinyilatkoztatás és hittudomány(Isten szavainak jelentkezése)

Bev.: A tudós ajkakról igen gyakran halljuk, hogy a kinyilatkoztatás tárgyi tartalmát az Egyházélő tanítása foglalja magában. Ezért olvassuk: „Tudtotokra adom, testvérek, hogy az általam hirdetettevangélium nem embertől ered” (Gal. 1,11). – De kérdezhetnők: hogyan száll lelkünk szentélyébe azisteni ige?

1. Péter kapta, őrizte és közölte az isteni igét.A mai napon a két főapostol halála napján azokra gondolunk, akik lélekbe zárva, kegyelettel őriz-

ve – hirdetni kezdték. Az apostolfejedelemnek, Péternek elsőrendű feladatként jutott osztályrészül azisteni ige hangoztatása és igaz tanítása.

a) Ő maga hallgatta az Úr szavát, tehát élő tanúja az igének. Hiszen állandó kísérője volt a Mes-ternek. Az odaszegődés is annak eredménye, hogy hívta őt a Mester. „Mikor a galileai tenger mellettjárt, látott két testvért, Simont, aki másik nevén Péter, és testvérét, Andrást. Halászok voltak és hálótvetettek a vízbe. Így szólt hozzájuk: „Jöjjetek utánam! Én emberhalászokká teszlek titeket” (Mt 4,18-19). És később az Ő tanítását hirdette. „Te vagy a Messiás, az élő Isten fia” (Mt 16,16).

b) Majd azt is tudjuk, hogy az igéket őrizte. – Hallás alapján lélekbe rejtve tovább vitte az isteniigét és szívében őrizte annak igazságát. Mégpedig nem egyszerű emberi erőkre támaszkodva, hanem aMester égi segítségének áldásával. Így azután az egyszerű halász az isteni igazság őrzőjévé változott.Ennek alapja: „Én azonban imádkoztam érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, hogy te egykormegtérve megerősítsed testvéreidet” (Lk 22,32).

c) Azt, amit vett, azt ő közölte is. Olvasd csak: „Péter erre a többi tizenegytől körülvéve előlépettés emelt hangon ezt a beszédet intézte hozzájuk: „Zsidó férfiak és Jeruzsálem minden lakója! Vegyé-tek tudomásul és figyelemmel hallgassátok szavamat” (Ap.Csel. 2,14). „Azok pedig szétszéledtek ésmindenütt hirdették az igét. Az Úr együttműködött velük és tanításukat csodákkal kísérte és hitelesítet-

6

te” (Mk 16,20). – Ez az alapvetésben birtoklás és meghirdetés arra vall, hogy hűséges teljesítése annaka rendelkezésnek, amelyet a Mestertől vett a választott tanítvány. Alázatos hordozója lett az isteni igé-nek, majd áldozatos tanítványává az isteni igazságnak, és végül is a kereszthalállal emeltetett égi Mes-teréhez.

2. De Péter apostol mellett ünnepeljük a nemzetek apostolát is: Pál vette, tanította és kifejtette azisteni igét.

Szent Pál feladata kettős irányú. Ő is őrző és tanító, de kiemelten a népek apostolává küldetett.Ebben a küldetésben az is bennfoglaltatott, hogy az isteni ige egybecsendülő keretben jelenjék meg azemberek előtt.

a) Azért feladatává lett, hogy az örök isteni igéket, a kinyilatkoztatást – rendszerbe fogja. Tanítá-sának rendszeres lényege: a megváltás áldozati tényéből fakad az üdvözülés boldogsága. – Ezt hirdetteelőre Izaiás: „Pedig ő a mi gonoszságainkért sebesíttetett meg, a mi bűneinkért töretett össze, a mi bé-kességünkért van rajta a fenyíték, s az ő kék foltjai által gyógyultunk meg… Feláldoztatott, mert őmaga akarta, és nem nyitotta meg a száját; viszik mint a juhot leölésre, és mint nyírója előtt a bárány,elnémul, és meg nem nyitja száját” (Iz. 53,5 és 7). – Ezt tanította a Mester: „A béres azonban, aki nempásztor, akinek a nyáj nem tulajdona, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. Afarkas elragadja és szétkergeti őket” (Jn 10,12). – Ezt magyarázza szent Pál: „Ezért új szövetség köz-vetítője ő (Krisztus), melyben a meghívottak a megígért örökkétartó örökségben részesülnek. Előbbazonban az előző szövetség idején elkövetett bűnök megváltásáért el kellett szenvednie a halált” (Zsid.9,15).

b) Ezt az igazságot meghirdette és a népek kincsévé tette az Úr választott edénye. Szent Pál nagyhármas tanítói útja ismeretes. Egészen a spanyol határokig eljutott. Levelei megmutatják, hogy mek-kora területen járt. Damaszkuszba – Saul indult, de a nagy világot bejárva Róma városában Pál adtavéráldozatát.

c) De az isteni igét őrző Péterrel egybevetette tanítását. „Kinyilatkoztatástól indítva mentetemföl, s megbeszéltem velük, a tekintélyesekkel külön is, az evangéliumot, amelyet a pogányok közt hir-detek, hogy hiába ne fáradozzam vagy fáradtam” (Gal. 2,2). – Sőt a döntés is Péter joga és kötelessé-ge, amelyet híven követ a „nemzetek apostola”. – „Ellenkezőleg a mi hitünk az, hogy Urunk Jézus(Krisztus) kegyelme által üdvözülünk, és éppen így ők is” (Ap.Csel. 15,11). Ez döntés volt a zsidók éspogányok kérdésében.

Bef.: Hogyan ért tehát hozzánk az Isten igéje? Az Isten szava emberi értelmezéssel ültetett emberlelkébe! Péter őrizte és tanította, Pál az egész világon hirdette és terjesztette. De ezt is isteni erővel ésa Szentlélek felvilágosító kegyelmével! – Végül igazság tehát ez: egek Ura csendítette, emberi ajakhangoztatta, de az isteni kegyelem életté alakította.

*

Ez a beszéd ráépíthető a következő példákra.a.) A „Quo vadis?” regény leírja a Rómából menekülni akaró Péter életét… A Mester kérdésére ez

a válasza: maradok és meghalok Érted!b.) Mindenekfelett ráépíthető a Mester hívó és hatalmat adó szavaira…c.) Majd alkalmas példa: L. Douglas „A nagy halász” c. regénye, amelyben eleven színezéssel lép

elénk az egyházfejedelem alakja.c.) Végül kitűnően értékesíthető az a közismert kép, amelyen Péter hajóján viharban is diadalmas

a Úr hajója…d.) Utolsónak ajánlható az a példa, hogy Róma terein a nagy Traianus és Hadrianus hatalmas osz-

lopán – a két apostol áll… Lám! Tempora mutantur…

*

2. beszéd: A világ hatalmasainak rabja(Erkölcsi beszéd: Az Úr követeinek sorsa)

Bev.: Mindkét apostol fogoly. – Először is „rabja” a Mester hirdette igazságnak. Ez„lélekelragadtatás”. Azután rabja – az igazságtól félő és remegő „hatalmasnak”. Ez azután fizikai rab-

7

ság. – Nézzük ma: hogyan viseli az „Úr megszállottjait” a földi hatalmas?1. Földi hatalom – féli és rettegi.Akiket a Szentlélek indít, azok az isteni igéknek hirdetői. Törhetetlen és egekbe ható felelősséget

hirdető igazságot közölnek.a) Ezért el akarja némítani ajkukat. A földi hatalmas ugyanis nem mindig az isteni és lelkiek hirde-

tője. Csak földi életet hirdet. Ezért szeretné, ha nem hangzanék az isteni ige döntő ereje.b) De ha ők hallgatnak, – a kövek beszélnek… Jól jegyezd meg: „…ha ezek elhallgatnak, a kövek

fognak megszólalni” (Lk 19,40). Az igazság követelődzik. Ez az emberi ész őstörvénye. A számtan té-tele nem vitázik és nem enged. „Kétszer kettő négy”. – De az igazságért való szenvedés hősöket szül.Gondoljunk csak István vértanúra, aki a halál áldozatánál így imádkozik: „Bizony látom a megnyílteget, s az Emberfiát, amint az Isten jobbján áll!” (Ap.Csel. 7,56). Ezért van az, hogy ettől a lelkület-től, ettől az erőtől retteg a földiek uralkodója!

2. Földi hatalom láncra veri.Az apostolok üldöztetése, majd a katakombák vértanúi története azt mutatja, hogy a lélek ereje el-

pusztíthatatlan.a) A cselekvő kéz ugyan bilincsbe verhető és mozdulatlan… De ez a közvetlen hatást gátolja. A

példa, az erős hit szemlélése azonban indító és nevelő erejű (Bulwer: „Pompeji végnapjai”; Olintuspap és Glaucus pogány esete…).

b) De a lélek szárnyalása mindig tevékeny. Az emberi szellem le nem nyűgözhető. A természettörvénye, hogy a görönggyel eltemetett búzaszem is kikel és eget kér… Az isteni törvény szerint pedigaz életet adó isteni ige – mindig tevékeny. Erről mondja az Írás: „Bizony, bizony mondom nektek:látni fogjátok, hogy megnyílik az ég és Isten angyalai föl-alászállnak az Emberfia előtt” (Jn 1,51). Deugyancsak erre vonatkoztatható: „Mindaz, aki hallgat az Atyára és tanul tőle, hozzám jön” (Jn 6,45).

Bef.: Az erőszak mártírokat nevel. Tertullian szava: Sanguis martyrum, semen Christianorum.

3. beszéd: Az „Úr Krisztus rabja”(Erkölcsi beszéd: A Krisztushoz tapadás)

Bev.: Valóságban rabok-e az apostolfejedelmek? Igen! De Krisztus rabjai. – Mit jelent ez a sza-bad ember világában?

1. Igéihez varázslatosan ragaszkodó.A Mester az élet Tanítója, mert az ég Ura Követe. A hivatását így rögzíti a Messiás: „Annak, aki

küldött engem, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit el ne veszítsek, hanem föltámasz-szam az utolsó napon” (Jn 6,39). – Ez az élethang és a végnélküli jövőt is előrevetítő életdiadal magá-val ragadja a tanítványokat és nemcsak a földet, hanem az eget is látják.

a) Ezt olvassuk – az égbe nézőkről: „Tudok egy Krisztusban élő emberről, aki tizennégy évvelezelőtt – testben-e, nem tudom, testen kívül, nem tudom. Isten a tudója, – elragadtatott a paradicsombaés kimondhatatlan szavakat hallott, amelyeket ember el nem mondhat” (2Kor. 12,2-4).

b) De ezt is olvassuk – a földre tekintőkről: „Ne gyűjtsetek kincset a földön, ahol moly és rozsdaemészt, ahol tolvajok betörnek és lopnak. Gyűjtsetek kincset a mennyben, ahol se moly, se rozsda nememészt, tolvajok nem törnek be és nem lopnak. Ahol a kincsed, ott a szíved is. A test világa a szem.Ha szemed ép, egész tested világos lesz” (Mt 6,19-22). „Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk leom-lik, Istentől kapunk lakóházat: örök hajlékot a mennyben, amit nem emberkéz rakott. Ezért is sóhajto-zunk itt, mert mennyei hajlékunkat óhajtjuk felölteni” (2Kor. 5,1-2). – Ezek is az eget vágyták és ígyszinte elragadtatással ilyenné alakulnak: „…halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten csodás tette-it”. Ámultak-bámultak valamennyien és kérdezgették egymástól: „Ugyan mi lehet ez?” Mások meggúnyosan megjegyezték: „Teleitták magukat édes borral!”… Péter erre… előlépett… Nem részegekezek… hanem az, amit megmondott Joel próféta: …szétárasztom minden emberre Lelkemet, fiaitok éslányaitok prófétálni fognak, az ifjak látomásokat látnak, s álmokat álmodnak a vének…” (Ap.Csel.2,11-13 és 14, 15,16 és 17)…

c) Így azután érthető ez a lelkület: „Ezt a kincset cserépedényben őrizzük, hogy az erő túláradónagyságát ne magunknak, hanem Istennek tulajdonítsuk. Mindenfelől szorongatnak, de össze nem szo-rítanak, kétségeskedünk, de kétségbe nem esünk, üldözést szenvedünk, de elhagyottak nem vagyunk,földre terítenek, de el nem pusztulunk, testünkben Jézus kínszenvedését hordozzuk szüntelen, hogyJézus élete is megnyilvánuljon testünkön” (2Kor. 4,7-10).

8

2. Igéiért életet áldozó.A belső meggyőződés külső jele: mit áldoz felfogásáért az ember? Az apostoloknál mit látunk?a) Lelkesedésüket ez a tétel fejezi ki – a meginduláskor: „Mindjárt otthagyták atyjukat a bárkával

és nyomába szegődtek” (Mt 4,22).b) Majd az egész tanító szakaszban követték a Mestert.c) Egyszer inogtak meg – félelemből: „Erre (a tanítványok) valamennyien elhagyták őt és elfutot-

tak” (Mk 14,50).d) De mind halált halt Érte – hűséges odaadásból.Bef.: De mi ennek végső eredménye? Az égi örök élet dicsősége és „örök Egyház” földi hódola-

ta.

4. beszéd: A kötelékek(Erkölcsi beszéd: Az ember kötelékei)

Bev.: Az Írás szövege szerint láncok nehezednek Péter kezére, hogy rabjává tegyék – a földi ha-talomnak. De miért nehezednek reá? Azért, mert „szerető rabja az isteni Mesternek”. – Vizsgáljukcsak ma ezeket: ezeknek a „láncoknak” jellegét és értékét.

1. Földi láncok – a szabadság terhei.Általában azokat terheli, akik a földiek ellenségei. – Lényegük?a) Ember köti a másik ember karjára. Bűnösére… Ellenségére… Sőt – gyakran – az igazság embe-

rére.b) Ennek eredménye? A földi szabadság korlátozása. A földi hatalom büntető erejének éreztetése.

A szabad gondolat elnyomása. – Azt már itt is meg kell jegyezni: a szellem le nem láncolható! Péterpéldája is ezt igazolja.

2. Égi kinyilatkoztatások ereje – egekhez láncoló.Itt olyan „láncról” van szó, amely a földiek feltörését leláncolja, de az égbetörés lehetőségét felfo-

kozza.a) Ezeket az Isten adja. Természetben… Égi szóban…b) Ezeknek lendítő erejét az ember érvényesíti. Jelszó: „Ha tehát Krisztussal föltámadtatok, keres-

sétek ami odafönn van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján” (Kol. 3,1). Alaperő: „Én pedig, ha fölma-gasztalnak a földről, mindent magamhoz vonzok” (Jn 12,32). – Természetes életszolgálat erőivel: „Azember úgy születik nyomorúságra, mint a madár repülésre” (Jób 5,7). – Természetfeletti megszentelő-dés kegyelmével: „Bizony, bizony mondom neked: Aki nem születik vízből és (Szent)lélekből, nemmehet be Isten országába” (Jn 3,5) és: „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem maradés én őbenne” (Jn 6,56).

Bef.: Ember kötelékei – múlandók, Isten szavai – „soha el nem múlnak” (Mt 24,35)

4/a. beszéd: A kötelékek(Erkölcsi beszéd: Isten és ember fonta lélekkötelékek) – (1950) (Előző más formája)

Bev.: Kötelék oldási hatalom hordozója szent Péter, és így önkénytelenül tolul ajkunkra a kérdés:milyen lélekkötelékeket ismer az Írás? A felelet egyszerű: kettős kötelék szerepel mindig a kinyilat-koztatásban. Az első: Isten adta életkötelékek, a másik: az ember fűzte bűnkötelékek. – Értelmez-zük csak ezeket néhány szóval.

1. Az Isten fonta kötelékek – szabályozó és felemelő erők. Az Isten adta életkötelékeken azokata törvényeket, egybefonódást adó isteni elgondolásokat értjük, amelyek világot, embert és Istent egy-befonják.

a) Lényegük ez: Istentől erednek és Istenhez térnek vissza.b) Belső lendületük a szeretet, amely Isten lényege és mindent Istenhez fűz. Még akkor is, ha ez

az emberekben is érvényt talál.c) Időrendileg, helyhatározóilag elméletben kívül esik az emberi kereteken, mert végtelen és min-

denütt jelenlévő Istentől erednek, de valóságban az Isten szent tervei szerint az ember világához is tar-toznak, mert minden földi személyt önmagukhoz és Istenhez fűzik. Így tehát végnélküliek, de a végesvilágban is prelúdiumként, jelentkeznek. Tartalmuk: „Most azonban fölszabadultunk a törvény alól,mert meghaltunk annak, ami lenyűgözött, s ezért új lélekben, s nem az elavult betű szerint szolgálunk”

9

(Róm. 7,6).2. Az ember fonta kötelékek – lenyűgöző erők. De vannak kötelékek, amelyeket ember fon ma-

ga körül. Ezek tökéletlenségek, hibák és különösen a bűnök.a) Ezek leláncoló kötelékek. A lélek szárnycsapásait gátolók. Prométheusz az ember, pedig sas-

nak teremtette az Isten. Földi lesz az ég helyett. Ne feledd: „Ha tehát föltámadtatok Krisztussal, keres-sétek ami odafönn van…” (Kol. 3,1).

b. Ezek tépő kezek nyomán fűződnek az ember lelkére. Letépik Isten lelkéről és hozzá fűzik a sá-tán birodalmához. – Életük alaphangja: „Nem szolgálok!” (Jer. 2,20).

c) Ezek a Gonosz diadalmasnak látszó láncai, de emberéletet egészen leszűkítő, anyagiassá bilin-cselő erői. – Az emberben sok a túlzottan földi és könnyen elgyengül a lelki. A magyar írók egyikeszerint (Szabó Dezső) „túl erősen mártott a föld sarába”.

Mi most szent Péter nagy kincse? Az a hatalom, hogy a földi kötelékeket oldhatja és így az em-bert újra „Isten rabszolgájává” szabadítja… Mert: „Deo servire requare est”. – De ez is csak a szere-tet alapján mehet végbe. Aki elfordul a földtől és bánkódás után szeretettel fordul az ég felé, annakföldi kötelékei oldódnak. A lényeg: a szeretet, mely Istenhez fordul, a szeretet, mely Istentől felé áradés a szeretet, amelynek ereje old. Az az igazi oldó; mert Péter is csak akkor oldhatja az embertársat érőbűnös bántalmat, ha a szerető megbocsátás csendül fel a megbántott lelkéből.

Bef.: Isten köteléke a szeretet; ember kötelékeit a szerető Isten és a megbocsátó szeretet oldja. –Vigyétek magatokkal ezt az egy gondolatot: szeretet ereje oldozza bűnkötelékeiteket és a Szeretet Uraújra magához kapcsol minden bűnbánatot tartó embertestvért!

5. beszéd: Kötelékek oldása(Dogmatikus beszéd: A bűnbocsánat)

Bev.: A szellemi életben a gonosz lélek és a gonosz akarat lehet az ember rabláncra fűzője. – Devan-e kötelékoldó?…

1. A gonosz kötelékét oldja – az Isten Követe.A gonosz lélek első diadala – a paradicsomi elesés. Ennek terhe – egyetemes életstatust teremt.a) Ettől old és ebből megvált – a Bárány áldozata.b) Ettől megtisztít – a keresztség csorduló vize.c) Ettől a köteléktől azután megszabadulva, „Isten fiává” nemesedhet a föld zarándoka.2. A bűn kötelékét oldja – az Úr földi követe.Az ember egyéni életét is megterhelik a bűnök kötelékei.a) Mik ezek? Az egyéni bűnök és a rossz szokások. – Itt felelősség is van – az embertárssal

szemben is!b) Hogyan győz felettük az ember? Ő maga csak küszködve. De Isten szolgája – bűnöket bocsát-

va.. Végül a volt bűnöst a természetfeletti kegyelem ajándékaival gazdagítva.Bef.: A gonosz lélek Ura az Isten, a gonosz lélek rabszolgájának felszabadítója – az ember.

6. beszéd: Üzenetek az égből(Erkölcsi beszéd: Az apostolfejedelem üzenete)

Bev.: Péter apostol ünnepét ülve, Simon Péter üzenetét szeretnők hallani. – Szól-e hozzánk SimonPéter, hogy hallgatva és követve hűséges népei legyünk az apostolfejedelemnek?

1. Első üzenetet Simon, a halász küldi…Miképpen cseng?a) Keresd Krisztust! Saját igazolása. Belenézett Krisztus szemébe és soha el nem hagyta. Olvasd

csak: „… Az Úr erre megfordult és rátekintett Péterre. Péter akkor visszaemlékezett hogyan mondta azÚr… Kiment és keserves sírásra fakadt” (Lk 22,61 és 62). – Saját boldogsága ennek a követő életnekboldog eredője.

b) Hogy elhagyj mindent! „Csak egy a szükséges” (Lk 10,42): az isteni tanítás. Ezt így követte agalileai halász: „Mindjárt otthagyták atyjukat a bárkával és nyomába szegődtek” (Mt 4,22).

2. Második üzenetet Péter apostolfejedelem diktálja.Hogyan szól? Kövesd Krisztust! – De hogyan?a) Áldozatos úton keresztet vivén… Belenézve az áldozatos Krisztus szemébe. Ez azt jelenti,

10

hogy te is örök kíséretül vidd magaddal Krisztus tekintetét!b) Halálig hűséges úton… Sziklává keményedve… Ez azt jelenti: erőt tanúsíts a hit és élet kísérté-

seiben.Bef.: És mi lesz a felelet az elhangzó felszólításra vagy égből jövő üzenetre? Röviden ez: keresem

életemben és követem hűségemmel! Kis jelekben is találhatom, de egész életen át követhetem. – Si-mon Péter, egyszerű halász! Követlek Krisztus hajóján!

7. beszéd: Miért néz a katolikus ember Róma felé?(Dogmatikus beszéd: Róma)

Bev.: Róma a földi ember szemében – az élet központja, és az örök értékelés szemszögéből az Is-ten országának elővárosa. – Miért fordulunk tehát oda?

1. Az égi Mester helyettesének útmutatását lessük.a) A Mester tanítása szerint ez az igazság: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az

Atyához, csak énáltalam” (Jn 14,6). Továbbá: „Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nemjár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8,12). Végül: „Aki a jó magot veti, az az Ember-fia…” (Mt 13,37). – Mindez a Mester tanításának értéke.

b) De a Mester tanítása szerint így jelentkezik az igazság: szól Péter utódja… Szavában csendül azÚr szava: „… Én azonban imádkoztam érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, hogy te egykor meg-térve megerősítsd testvéreidet” (Lk 22,32). – „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet,kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében…” (Mt 28,19).

2. És így az égi Mester örök igazságait vesszük.a) Péter tanításáról ezt mondja a Mester: „Aki titeket hallgat, engem hallgat. Aki titeket megvet,

engem vet meg, aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki küldött engem” (Lk 10,16).b) Péter vezetéséről ezt írja elő a Mester: „Legeltesd juhaimat!” (Jn 21,17). Tehát: Róma szava –

Krisztus szava.Bef.: Így tehát Róma nekünk a világító városunk. Onnét vesszük életutunk fényét és oda térünk

vissza – örök boldogságunk „városába”.

8. beszéd: Az örök szolgálat(Erkölcsi beszéd: Isteni szolgálat)

Bev.: Az esztergomi főegyházmegyei zsinat alatt elemi erővel rögződött elém a gondolat: Az Egy-ház törhetetlen sziklának tudja magát, amelyen a pokol hatalma sem vesz erőt. A bölcs előadó ajkánugyanis úgy szólt a szó, mint azon a törhetetlen szolgaajkon, aki biztosan tudja, hogy minden határo-zat – bármily kicsinynek látszik is – a világfergeteg förtelmei közepette eleven indítója a papok és hí-vek mélyebb, örök vonatkozású lelki életének. Ott nem az „új világ születésének” problémája égett,hanem az igazi, az örök világ szolgálata izzott.

A nemes együttes lelke pedig azt sugározta: filii Dei conveniunt in unum.1. Kicsiny káplánszoba drága lakóinak, a mi Szemináriumunk tisztalelkű hajdani növendékeinek

írom e sorokat és szeretném fülükbe súgni egyenként: fenséges hivatás, drága fiaim, ennek az Egy-háznak szolgájává magasztosulni!

Én jól tudom, hogy azok a csendes szobák igen gyakran hallják azt a zsinati gondolkodásból előre-törő, imádkozó töprengést: quid hoc ad aeternitatem? Hangzik ez akkor, amidőn az egyéni élet körülkísértők a hullámverések… Cseng ez akkor, amidőn a hívek érdekében születik sok-sok elmés elhatá-rozás… Felzúg ez akkor is, amidőn a világ zaja hangosan követelődzik az isteniekkel szemben… És aszerény szoba áldozatos Úr-szolgája döntéseket hoz, indításokat tesz, életfokozásra indul és az Úr ka-tonájaként csak az örök értékek munkásává szerényedik…

2. De azt is jól tudja az Úr szolgáinak apraja és nagyja: aki alázkodó lélekkel az egy szükségesszorgalmazójává egyszerűsödik, az az örök élet világában az egek Urának trónusa körüli udvar-lóvá emelkedik.

Bef.: Az esztergomi zsinat legmegindítóbb ténykedése az a befejezés volt, mellyel az egyedüli tör-vényhozó, a bíboros érsek az Úr oltárán nevével jegyezte és törvényerőre emelte a határozatokat. –Drága lakói a falvak és városok kis káplánszobáinak! A ti Uratokkal csendes magányosságban meg-született elhatározásaitokat, sok nemeset az örök életre vonatkozóan, a reggeli szentmisétekben erősíti

11

meg az egyedüli és örök Törvényhozó. Hogy pedig az imádkozás indította, az elmélkedés leszűrte ésígy magatok hozta szent élettörvényeket azután hűségesen követhessétek, azért naponta imádkozik atiteket – fratres in vinea Domini laborantes – most is nagyon szerető „alma mater”-etek.

9. beszéd: Ha Róma szól!...(Dogmatikus beszéd: Roma locuta…)

Bev.: Megszoktuk már, hogyha Róma beszél, akkor a lélek felé fordítja az ember figyelmét. Nemhiába igaz, hogy az Úr Jézus azért állította népének élére a pásztorok pásztorát, hogy állandó gondozásmellett időről időre felemelje szavát és odairányítsa a figyelmet, ahol a lelki értékek pihennek.

1. Róma szava a lelkek ébresztője.a) A földi gondok, fáradságok egészen beleágyaznak bennünket az anyagiasság világába. Gond-

jaink nagy terhét jelenti a kenyér, melynek megszerzése kiszívja ereink javát. Fenyegető a veszély,hogy az istenfiúságra hivatott ember a földet gyúró, földből és földért élő értéktelen vegetatív lénnyésilányul.

b) Ezt a veszélyt hárítja el fejünk felől Róma, amikor a világhoz intézett szavával a figyelmet alelkiekre téríti. Az embernek jól esik, ha reá döbbentik arra a fenséges öntudatra, hogy égi eredeteörök célok felé lendíti. Ez a nagy és fenséges tudat: tevékeny erő, amely állandó munkára serkent.Az ember tudatos napraforgó lesz, amely az örök élet napja: a mindenható Isten felé fordítja tekintetét.De keresve-keresi az eget, amelynek kegyelméből öltözteti lelkét változatos színárnyalatokba. A földaz élet lehetőségének színtere; az anyag az emberi élet fennmaradásának alapja; de az életvirágbaszökkenése a kegyelmi erők munkájának eredménye.

2. Az élet teljességéhez tehát nélkülözhetetlen az égiek kegyelme.Íme a római beszéd értelme és értéke. Az embert odafordítja ahhoz az életforráshoz, ahonnan a lé-

lek számára megcsurran az éltetően üdítő erő. Az élet dohogó robajában odafordul a lélek értékei feléés benne megtalálja életének tartalmát, boldogságát és örömeit.

Bef.: Ezért hallgatom áhítatos lélekkel Róma szavát, mert nem a földi hatalom erejével és súlyá-val, hanem az isteni küldetés kegyelmi közvetítésével lendít a földi boldogság és az örök élet távlataifelé. – Róma beszél, és áldozatos, készséges lélekkel hallgatja, követi az égiek felé törő hívő lélek.

10. beszéd: Az Úr dicsőségének hirdetői(Erkölcsi beszéd: Életapostolok)

Bev.: Néma-e a „csendbe boruló” világ, vagy zeng benne Izaiás próféta dala: „Szent, szent, szentaz Úr, a seregek Istene, dicsőségével tele van az egész föld!” (Iz. 6,3). – Mik és kik alkotják ezt a szentkórust?

1. A „nagyvilág”…Az egész világról így kell gondolkodni: „Kezdetben, Uram, a földet teremtetted, az egek a te ke-

zedből születtek” (Zsid.1,10).a) Ezért zeng némán ezek gyönyörűsége – örök dalt a Teremtőjének: „Tiéd az ég, és tiéd a föld, te

alkottad a föld kerekségét és mindazt, ami rajta vagyon… Igazság és jog királyi széked alapja, irgalomés hűség vonulnak előtted” (Zsolt. 88,12 és 15).

b) Vagy nem „dal”-e a csillagvilág csodás rendje, a vizek zuhatagozása, virágok színpompája, amadarak csicsergő csacsogása, az élet eleven sodra?… Olvasd csak: „Uram, mi Urunk, mily csodála-tos az egész világon a te neved! Hisz az egeknél fenségesebb a te dicsőséged” (Zsolt. 8,2). Ez – a tár-gyi világ dala.

2. A gyermekvilág.Erről pedig így gondolkodjál: „Kisdedek és csecsemők szájával hirdetteted ellenségeiddel szem-

ben dicséretedet” (Zsolt. 8,3).a) Vajon nem cseng-e igazság és jóság „Isten angyalnépe” ajakán? (Pl.: Burnett: „A kis lord”)…b) Ezért mondja az Írás is: „Dicsérjétek az Urat, ti szolgák, dicsérjétek az Úr nevét!” (Zsolt.

112,1). Ez a kicsorduló ősi lélekjóság dala.3. Emberseregek együttese.Ennek pedig ez a parancsa: „Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodálatos dolgokat cseleke-

dett” (Zsolt. 97,1).

12

a) Közös a dicséret. Legalább: tárgyilag. De alanyilag is – életfordulók pillanatában.b) De kiemelkedő a dicséret – a jóknak ajkán… „Ujjongva zengjetek, igazak, az Úrnak; a jámbo-

rokhoz illik a dicséret” (Zsolt. 32,1). Ez pedig az imádkozó, öntudatos lélek éneke!Bef.: De mi ezeknek életjutalma? Feleletet ad az Írás: „Sőt eléje siettél boldogító áldással, fejére

drágakőből koronát helyeztél. Életet kért tőled, s te megadtad neki, hogy sokáig éljen, időtlen időkig”(Zsolt. 20,4-5).

11. beszéd: Az Úr áldozatos szolgája(Dogmatikus beszéd: A pápa hivatása)

Bev.: A katolikus hívő úgy fűződik a szent városhoz, Rómához, mint a gyermek lelke fonódik azédesanyjához. Róma püspökét olyan isteni elhivatottnak tartjuk, aki a választás és koronázás szentszertartásában a Mester áldozatos szolgálatára jelentkezik. Ezért van az, hogy vágyakozó tekinte-tünk úgy fordul az örök halmok felé, hogy a Vatikán magaslatáról égi Mesterünk hangjának csengésétvárjuk. De mindig és minden megnyilatkozásában azt az útmutatást keressük, amely emberlel-künkben az Isten országának kialakítását szorgalmazza és vándorutunkon az örök élet boldogcélbafutását akarja biztosítani.

1. A föld zűrzavaros hullámverése felett állandóan fülünkbe cseng az Úr szava: „Az én országomnem e világból való” (Jn 18,36).

Mintha azt suttogná az égi szó: az egekből földre szálló Isten-követ, az ember csodás kibontakozá-sa a földi életen indul, de az ég kegyelmének erejével itt is isteni magaslatokban jár és végső kitelje-sülésében örök Atyjánál keresi tökéletes égi otthonát.

a) Az Úr földi embernyáját legeltető „pastor angelicus” is azt a szent szolgálatot teljesíti, hogyszóval és élettel Isten országának hűséges szorgalmazója. – Neki szólt elsősorban az Úr irányító szava:„Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet” (Mt 28,19).

b) Majd ő valósítja a választottság szent küldetésével azt az evangéliumi szent igét, amely ígycseng az Üdvözítő ajkán: „Legeltesd bárányaimat… legeltesd juhaimat” (Jn 21,15 és 17).

c) Majd benne ölt testet ismételten az az isteni kegy, amely szent ígéretben szól az apostolfejede-lemnek: „Simon, Simon, a sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát. Én azonban imádkoz-tam érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, hogy te egykor megtérve megerősítsd testvéreidet” (Lk22,31-32).

d) „Isten őt tette főpappá Melkizedek rendje szerint” (Zsid. 5,10), és benne lesz egységgé a tanítói,papi és kormányzói hatalom birtoklása, amely Jézus Krisztus tanítása értelmében a lelkek vezetésénekégből küldött csodás lélekkincse. – És mi odahajlunk drága lelke felé, mert fülünkbe cseng Mesterünkszava: „Aki titeket hallgat, engem hallgat. Aki titeket megvet, engem vet meg, aki pedig engem meg-vet, azt veti meg, aki küldött engem” (Lk 10,16). – De miért? Egyszerűen azért, mert életzarándokla-tunk tudatában az örök hajó kormányosának irányításában várjuk a biztos célbafutást. Minden-nek a tanításnak alapcsengését szent Pál tanításából csendíti: „Maga a Lélek tesz tanúságot lelkünk-ben, hogy Isten fiai vagyunk. Ha pedig fiai, akkor örökösei is: örökösei Istennek, Krisztusnak pedigtársörökösei” (Róm. 8,16-17). – Aki aztán felemelkedik erre az életmagaslatra, és akit telít a szeretet-sugárzásban jelentkező megszentelő kegyelem, az szolgálatkész zarándok Isten országának földi para-dicsomában. Szerető gyermeke – égi Atyjának, testvére – földi zarándok-társának és gondos áldozato-sa – az égi életnek. Munkatársa az Úrnak a szebbé teremtendő földi paradicsom munkájában. Olyan is-teni ember, aki az égi Atya atyaságából eredezteti az emberek testvéri szent családközösségét.

2. De a földi útmutatás és magasabb rendű életkitermelés végül is csak azért történik, hogy ráesz-méljünk örök hivatottságunkra és rádöbbenjünk a véges világ kicsisége nyomán az örök tájakszélesen terülő végnélküliségére.

a) Szellemi magaslat ez! Életoromzat, amely azonban csak akkor tágítja horizontunkra az örök tá-jakat, hogyha a mi drága Főpásztorunk tanítása és élete nyomán – a lemondások, szenvedések, küz-delmek, áldozatos szolgálatok útján felemelkedünk erre az életcsúcsra. Ha kell, az érzésekkel túlheví-tett ember vágyainak áhítozottja, de az önfegyelem és lemondás után törpévé silányuló elejtettjelészen. Az erkölcsi és a metafizikai életormokon lakozók olyan horizontba feszítik tekintetüket,amelynek határait nem zárolják leívelő égbolt-kárpitok, hanem végnélküli életbe tágítják a felfutózárófüggönyök.

b) De ki az, aki ezt a csodás világot megnyitja lelki szemeink előtt? Mindenesetre a mi égi Meste-

13

rünk… Ámde személyes indítását csak a lélek mélyén érezhetnők csupán, ha nem adta volna mellénkFőpásztorunkat, akinek szent hivatásává tette, hogy a szent tájakra vigye és a legtisztábban virulófennsíkokon legeltesse bárányait és juhait. – Ebben az elhivatottságban égő pásztori lelkét az örökPásztor lelke ihleti; áldozatos munkáját az égi Pásztor földi élete indítja; értünk végzett önsanyargató,imádságos, önátadó, szinte „magát kiüresítő” szeretetét az örök Szeretet lobbantja és izzítja. Így aztánködbe vész előtte és előttünk a földi dicsőségnek sok pompája, és valósággá lesz a koronázás szertar-tásának jelképes tűzlobbanása, amely örök figyelmeztetésképpen suttogja az áldozatos, önfeláldozóéletet vállaló krisztusi helytartó fülébe: „így múlik el a világ dicsősége”… Az Egyház élére való ma-gasztosulás ugyanis nem a dicsőséges felemelkedést, hanem elsősorban az egész emberiség véges ésvégnélküli életszolgálatának elsőrendűségét jelenti. Van ebben isteni elhivatottság, de mérhetetlenülnagyobb az emberi megalázkodás, mert itt minden indítás arra a szolgálatra kötelez, hogy az Úr földiországában az Isten házanépének alázatos munkásává kell szerényülni.

Bef.: Befejezésül összefoglalva azt mondhatjuk, hogy nekünk Róma Főpapja, XII. Pius pápa tehátKrisztus Urunk olyan földi helytartója, aki a XX. század szörnyű fergetegében is a lélek teremtendőIsten-országának hirdetője és az örök országba segítő isteni követ Ráfael-szerű megszemélyesítője. –Meghajlunk előtte, felfigyelünk szavaira, hódolattal követjük földi zarándokúton örök tájakat mutatóútjelzését és gyermeki szeretettel imádkozunk azért, hogy égi Mesterünk kegyelméből sokáig lehessenviharos életünk biztos útjelzője!

12. beszéd: A fékevesztettség fékjei(Erkölcsi beszéd: „Péter ígérgetése”…)

Bev.: Mi jellemzi leginkább a gyermeket? Olyan szertelenség, amely nem látja és nem tudja he-lyesen megtartani azt a mértéket, amely a bölcsesség jellemzője. „Van idő…” – „Péter tovább erőskö-dött: Ha meg is kell halnom veled, nem tagadlak meg”… Jézus csak ennyit mondott: „Bizony, mon-dom neked, még ez éjjel, mielőtt a kakas szól, háromszor tagadsz meg engem…” (Mt 26,35 és 34)… –Mik azok a fékek, amelyek a bölcs ember életének szabályozását biztosítják?

1. A higgadt mérlegelés. Látni kell az élet igazi Pólusát, az Istent és Hozzá kell igazítani a csele-kedeteket.

a) Földieket – kevesebbre értékelni…b) Égieket mindennél magasabbra emelni.2. A kedély állandósítása.Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy érzéshullámhegy és – völgy kilengéseit szabályozni kell.a) Fékezni – a kirobbanást…b) Szabályozni – az ösztönerőt… Röviden: temperantia!…3. Az akarat következetes egyirányba fogása. Ez már egész életirányítást jelent. – És mi a tar-

talma?a) Istenivé tenni a lelket. „Így váltotta be nekünk legszebb és legnagyobb ígéreteit, hogy ezek ré-

vén az isteni természet részeseivé legyetek” (2Pét. 1,4).b) Istenivé tenni az életet. „Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal. 2,20).c) Istenhez juttatni az életet. „Én vagyok a föltámadás és az élet: aki bennem hisz, mégha meg is

halt, élni fog” (Jn 11,25).Bef.: A gyermekből ember lesz, az ember elöregedő bölccsé válik… De nem várjuk ezt a korban

való elöregedő bölcsességet. Legyünk bölcsek, de a fiatalos lendületet is egy irányba lefékező higgadt-sággal izzítva. – Így valósulhatott: „Jézus rátekintett és így szólt hozzá: „Te Simon vagy, János fia, Pé-ter – vagyis Szikla – lesz a neved” (Jn 1,42)!

13. beszéd: A világ világosságának lobbantója lettem

Bev.: Mi a nap, hold és csillagok hivatása? Napé: a fényszórás, a holdé: a világító iránymutatás, acsillagoké: az imbolygó fénypásztázás… Hindu legenda… („A hold kérése és a kérés teljesítése”). –Csak a hivatást teljesítsd! – És mi a mi hivatásunk?

1. Fényt vetni az örök élet útjára.a) Gyűjtök magam is… „Szeretném ugyanis, hogy mindnyájan olyanok legyetek, mint én magam,

de hát mindenki saját ajándékát kapta Istentől, egyik ilyent, a másik amolyant” (1Kor. 7,7). „Ki tesz

14

téged másnál különbbé?” (1Kor. 4,7). „…semmivel sem maradok el a „fő-fő apostolok” mögött, bársemmi sem vagyok…” (2Kor. 12,11).

b) Kegyelemszóró lettem magam is… Vettem az Úr parancsát: „Menjetek tehát, tegyetek tanítvá-nyommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében” (Mt 28,19).„Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer…” (Jn 20,23).

2. És felgyújtani a szeretet tüzével a lélek örök tüzét az élet vándorában.a) Igen könnyen horizontális és materiális marad az ember. „Azért szólok nekik példabeszédek-

ben, mert szemük van, de nem látnak, fülük van, de nem hallanak és nem értenek” (Mt 13,13)…b) Kell, hogy vertikális és szupernaturális legyen az ember. „Ha tehát Krisztussal föltámadtatok,

keressétek ami odafönn van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján” (Kol. 3,1).c) Lux mundi sum ego. Magam látok – az isteni Fény nyomán és felgyújtom mások lelkében –

Krisztus fényét. „És ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá, hanem a tartóba, hogy világítsona ház minden lakójának. Így világítson világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket ésmagasztalják mennyei Atyátokat” (Mt 5,15-16).

Bef.: Egyházunk apostolfejedelmei és utódai a világosságok világítói Egyházunknak és az egészemberiség felé közvetítve: „lumen Christi!”

*

Most azután rövidre fogott vázlatokat adunk, hogy ezek kitöltésével eredeti beszédeket készít-hessünk. – Lássuk ezeket sorban.

1. beszéd: Hadrián és Traján oszlopán

Bev.: Róma terein áll a két hatalmas oszlop… Kik állnak rajta?1. Péter, a halász.2. Pál, a sátorkészítő.Bef.: Így tűnnek el a föld hatalmasai, és így magasztaltatnak fel az Isten alázatosai.

2. beszéd: Szent Péter és Pál templomai

Bev.: Róma két legnagyobb bazilikája:1. Szent Péter temploma.2. Szent Pál temploma.Bef.: Az Úr áldozatosai templomot kapnak.

3. beszéd: A hegyóriás „Csimboraszója” és az életdombok Vatikánja

Bev.: Hegyóriások között járunk…1. Egek felé emelkedő – Gaurizankar.2. Egeket éri – az alacsony Vatikán domb.Bef.: Ez utóbbi – a „lélekormok” csúcspontja.

4. beszéd: A hajókormányos

Bev.: A hajó ura és irányítója.1. Péter – az Egyház kormányzója.2. A hajó – az Úr népének hordozója.Bef.: Örök révbe tör…

5. beszéd: Isteni küldött – emberi gyöngeség

Bev.: A főpap előcsarnokának gyengéje.1. Krisztus őt választotta.2. Hogy híveit irányítsa.

15

Bef.: Bízzuk reá magunkat!

6. beszéd: Útban Róma felé

Bev.: Tanító hivatal – utakat parancsol.1. A nagy világot járta…2. De Rómát is megtalálta.Bef.: Hivatását lélekkel kezdi…

7. beszéd: Ingadozó léptekkel – Rómából

Bev.: De töretlen-e az apostol lelke?1. A sikertelenség – kedvetleníti.2. A kedvetlenség – Róma kapui felé viszi…Bef.: De a Mesterrel való találkozás – visszafordítja… (Pl.: „Quo vadis?”).

*

Végül egy sorozatot vázolnánk ide címekben:

Az Egyház első „fejedelmei” Szent Péter:

1. beszéd: A kőszál – az isteni gondolat hordozója2. beszéd: A hangszóró – az isteni gondolat csendítője3. beszéd: A „vért áldozó” – az isteni gondolat bizonyítója

Szent Pál:

1. beszéd: A Damaszkusz-i út „megvilágítottja”2. beszéd: A nagy világ élő hangszórója3. beszéd: A halálig hűséges „szolga”

Együttes beszéd: Róma császároszlopainak diadalmasai

* * *

B/ rész – a/ csoportja: a „kis liturgia” szövegeihez fűzött beszédek

1. (Introitus) beszéd: Isten az én ismerőm(Erkölcsi beszéd: Ki a lélek igazi ismerője?

„Péter pedig magához térve fölkiáltott: „Most már igazán tudom, hogy az Úr elküldte angyalát éskimentett Heródes kezéből, meg mindabból, amire a zsidó nép számított!” (Ap.Csel. 12,11).

Bev.: Kicsoda az ember igazi ismerője? Vajon önmagunk? Nem. Bár elég sokat ismerünk, mégiselfogult az ítéletünk. Vajon embertestvérünk? Nem. Bár sokat ismerhet, mégis a külső felületből ítél-kezik. – Hát ki előtt tárul fel az ember lelke?

1. Aki a „szentélybe” lát.Az emberi életnek és cselekedeteinek mozzanatai – a lélek szentélyében fogantatnak és születnek.a) Az emberlélek-szentélybe látó látja a szándékokat és elhatározásokat. De kicsoda ez a hatalom?

Maga az Isten: „Nincs hozzá fogható hatalom a földön” (Jób 41,24). „Mert te vagy, Uram, kinek ha-talma van élet és halál fölött” (Bölcs. 16,13).

b) A lélekbe szálló kegyelmi hatások ismerője – az emberi élet igazi ismerője. – Ki tudja, vajonmennyit kaptunk?… Mi? Jórészt sejtjük… De Isten az egyetlen, hiszen Ő az adakozó.

16

2. Aki minden életrúgót ismer.A felület és a mélység, a külsőleg észlelhető és a rejtett hatók ismerete tökéletesen másnak mutat-

ják az embert.a) A felület-ismeret – leltárfelvétel, a mélység-ismeret – gyökérzetlátás. Ez valóban – Isten látása

és ismerete.b) Az életrúgó ismerete – az igazi ismeret. Ki éri ezt el? Az Isten. „Csalfább a szív mindennél, és

kifürkészhetetlen: ki ismerheti meg azt? Én, az Úr azonban kivizsgálom a szívet, és kikutatom a vesé-ket…” (Jer.17,9-10). Méltán mondom tehát: az Isten az én igazi ismerőm: „mert az Úr minden szívetmegvizsgál s az elmék minden gondolatát ismeri” (1Krón. 28,9).

Bef.: És ez mit eredményez mireánk vonatkoztatva? Bízvást bízzuk magunkat a jó Istenre. Tudja,hogy mire van szükségünk és tudja, hogy hogyan ítélendő életünk. Az Ő ítélete az igaz és nem az em-ber szava a döntő.

2. (Introitus) beszéd: Péter, a mi kősziklánk(Dogmatikus beszéd: Péter az Egyház alapja)

„Te Péter vagy. Erre a sziklára építem Egyházamat és a pokol kapui sem vesznek erőt rajta” (Mt16,18).

Bev.: A Mester gondolta Egyház belső szervezetté alakul és Péter apostol lesz a fej. – Az igazi ha-sonlat azt mondja: kősziklán álló vár az Egyház, amelynek alapja – Péter, a kőszikla. – Miben rejtőzikaz „élő kősziklának” valóságos ereje?

1. Hordozója – az isteni igének.Neki adja Jézus a hatalmat. Ez az Ő hatalmának átadása.a) Ezt olvassuk az Írásban: „Én kaptam minden hatalmat mennyben és földön” (Mt 28,18).b) Isten adja – a felvilágosító kegyelmet. Ezt tanuljuk az Írásból: „Szó sincs róla Uram, felelte Pé-

ter, hiszen sohasem ettem semmi közönségeset vagy tisztátalant.” De a hang újból, másodszor is rá-szólt: „Amit az Isten tisztává tett, te ne tartasd tisztátalannak!” (Ap.Csel. 10,14-15).

2. Őrzője – az isteni igének.a) Megerősíteni fogja az ingadozókat. Ezt az ígéretet így halljuk: „Simon, Simon, a sátán kikért ti-

teket, hogy megrostáljon, mint a búzát. Én azonban imádkoztam érted, hogy meg ne fogyatkozzék ahited, hogy te egykor megtérve megerősítsd testvéreidet” (Lk 22,31-32).

b) Tényleg meg is erősíti. Ezt a tényt pedig így tapasztaljuk: jeruzsálemi zsinat… Továbbá: Pálegybeveti tanítását: „Néhányan, akik Júdeából érkeztek oda, így tanították a testvéreket: „Ha nemmetélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem üdvözülhettek.” Mivel pedig Pál és Barnabás élénkenellenkeztek és vitába szálltak velük, elhatározták, hogy Pál és Barnabás, s még néhányan a többiek kö-zül menjenek föl Jeruzsálembe az apostolokhoz és a prezsbiterekhez e vitás kérdés ügyében. Így tehátaz egyház utasítására útnak indultak” (Ap.Csel. 15,1-2).

c) Későbbi Egyház is ezt teszi. Róma püspöke – a vita eldöntője. Múltban és a jelenben!3. Tévmentes hirdetője – az isteni igének.A dolgok rendje követeli, hogy tévmentesen őriztessék Isten igéje.a) Lehetne – talán „sugallat alapján” – egyesek, minden egyes igehirdető kegye. Ebben hisz a ke-

resztények egyik tábora. Szerintük a Szentlélek vezet mindenkit az Írás magyarázatában.b) De Krisztus rendelete szerint Péter ennek képviselője. Ő a szikla: „Te Péter vagy. Erre a sziklá-

ra építem Egyházamat és a pokol kapui sem vesznek erőt rajta” (Mt 16,18). Ő a megerősítő: „Énazonban imádkoztam érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, hogy te egykor megtérve megerősítsedtestvéreidet” (Lk 22,32). Ő a tévmentes tanító. Ezt olvassuk Jézus parancsáról: „Legeltesd juhaimat”(Jn 21,17).

Bef.: Péter apostol az Egyház látható ereje, de Krisztus Urunk a valóságos Erőközlője.

*

1. (Oratio) beszéd: Az Egyház hűsége(Dogmatikus beszéd: Az Evangéliumhoz való hűség)

17

Bev.: A mai imádság egészen kivételesen hangzó. Azért könyörgünk, hogy hűséges legyen a Mes-terhez az Egyház. De ez a kérés inkább az alázat jele, mint az új kegy könyörgése; a Mester ugyanisMaga ígérte az Egyház állandó vezetését. – Mit akar tehát az imánk? Figyelmeztetni, hogy mi le-gyünk hűek az Egyházhoz, aki a hit kezdetét biztosítók hűségese.

1. Isten igéje az Evangélium.Egekből szállt a földre az Úr és igéje.a) Csendítője a Mester. Olvasd csak: „Én nem magamtól beszéltem, hanem az Atya, aki küldött

engem, ő parancsolta meg, mit mondjak és mit hirdessek” (Jn 12,49).b) Hirdetője a vértanú halált halt apostol. Olvasd csak: „Izrael férfiai, hallgassátok meg ezt az állí-

tásomat: A názáreti Jézust Isten igazolta előttetek azokkal a hatalmas csodákkal és jelekkel, amelyeket– mint ti is tudjátok – ő általa művelt köztetek. Ezt a férfit Isten elhatározott rendelése és előretudásakiszolgáltatta nektek, s ti istentelenek keze által keresztre feszítettétek és meggyilkoltátok. Isten azon-ban föloldozta a halál bilincseit és föltámasztotta őt” (Ap.Csel. 2,22-24).

2. Legyen hozzá hű az Úr Egyháza.Reá is bízatott; őrizze és terjessze hűen.a) Krisztus alapította: „Mondom tehát neked: Te Péter vagy. Erre a sziklára építem Egyházamat és

a poklok kapui sem vesznek erőt rajta” /Mt 16,18/. Maga és más számára megnyugtató és bíztató.b) Krisztus ihleti és élteti. Az Egyház feje ugyanis Krisztus: „(az Atya) mindent lába alá vetett és

az egész Egyház fejévé tette őt: ez az ő teste és teljessége, aki mindent mindenben betölt” (Ef. 1,22-23). Ez pedig teljesen megerősítő. Felé fordulhat tehát a lélek!

Bef.: Végül is nekünk megnyugtató, ha tudjuk, hogy az Egyház őrzi és hirdeti hűségesen, amitKrisztus kinyilatkoztatott.

*

1. (Graduale) beszéd: Elöljárókat rendelt fölénk az Úr(Erkölcsi beszéd: Az alárendeltség)

„Atyáid helyébe fiaid születnek, az egész világ fejedelmeivé teszed őket” (Zsolt. 44,17-18).

Bev.: Az ember élete olyan sodródva fejlődő bontakozás, amely elemi erővel tör előre. – De az útvonala és a lendítő erő belső indítása nem olyan kényszerítő, hogy biztosan halad az Úr akarta élet-úton. Segítő és vezető kell neki. Olyan, akinek Isten adta adománytöbblete alkalmassá teszi őt a népvezetésére. Hogyan rendezte az ember útját az Isten?

1. Irányított nyáj – az Úr népe.Ez az első rendelkezés. Valójában így értelmezendő az emberek megoszlása. Ezért mondja a Mes-

ter: „Legeltesd juhaimat” (Jn 21,17).a) Családban – vezető a családfő. Ez – a fejlődés indításának otthona.b) Társadalomban – vezető a hivatalos hatalom. Ez a földi élet keretét rendező erő birtokosa.c) Egyházban – vezetők az apostolok utódjai. Ez – az örök élet felé irányító hatalom. Ezért szentelt

utódokat az apostolok együttese. Olvasd csak: „Jézus tudta, hogy mindent kezébe adott az Atya, éshogy Istentől jött és Istenhez megy…” (Ap.Csel. 13,3-4). Lényege: irányíttassék a nép „ad aeterna”!

2. Engedelmesen követi az Úr hűségese.Ez már az Úr nyája.a) Mindenki az Úr aklának báránya. Ez is igazság: „Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az

akolból valók. Azokat is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra: egy akol lesz és egy pásztor”(Jn 10,16).

b) Minden bárány engedelmesen hallgassa a földi pásztor szavát! Tanító igéjét. Ennek eredmé-nye: „Mindannak azonban, aki befogadta, hatalmat adott, hogy Isten fiává legyen, annak, aki hiszőbenne” (Jn 1,12). – Hallgassa és fogadja táplálékot kínáló szavát. Ennek hatása: „Én vagyok az életkenyere. Aki hozzám jön, nem éhezik többé, és aki bennem hisz, nem szomjazik soha” (Jn 6,35). –Hazakísérő „tilinkó dalát”. Ennek gyakorlati alakja: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyámis szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni” (Jn 14,23). Földi életben kísérő muzsika, ahalál percében hazakísérő égi dal. Végül is: mindez az Isten dala!

Bef.: Ha az Úr rendelete elöljárók alá helyezett, akkor az Úr engedelmese hűségesen kövesse az

18

elöljárók Úr csendítette parancsszavát (Példa: „Tannhäuser pásztorfiújának” muzsikája…)

2. (Graduale) beszéd: Kiket emlegetünk nemzedékről nemzedékre?(Erkölcsi beszéd: Az ember hálás emlékezése)

Bev.: Életünk alakulásában az emberszemélyek nagy csoportja érezteti hatását. Jó és rossz benyo-mások kísérnek állandóan… Emlékük élményként marad bennünk. – De kérdés marad: kit dicsér ál-landóan az életünk?

1. Magát az ég Urát.Őt – mindenekfelett. Miért?a) Tőle kaptunk minden jót. Az ember léte, lélekértéke, örök céljának kitűzése és célbafutásának

segítése. Minden Isten kegye. Ezt jelenti az Írás szava: „Azonban forrás fakadt a földből s megöntöztea föld egész színét” (1 Móz.2,6).

b) Feléje száll tehát lélekhálánk. Mi lehet a sok vett jóért az ember felelete? Élő visszhangja? Kö-szönet és dicséret, mert reám is áll és ajkamon is csendülhet a „Magnificat” fenséges dala mondván:„Mily nagy dolgot művelt…” (Lk 1,49).

2. És az Úr hűséges szolgáját.Az Úr dicsérete mellett örök emlékű az Úr hűségeseinek tisztelete. De vajon az apostolfejedelmek

nem az Úr hűséges szolgái-e?a) Ezért dicsérjük életüket – emlékezéssel. Az emberi hála jele, hogy emlékezünk – jóságukra is.b) Ezért dicsérjük őket – gyönyörű templomokkal. Az emberi hála jele, hogy Istenhez vezető

munkájukat értékelve tiszteletükre emelt templomokban juttatjuk kifejezésre hálánkat.c) Ezért dicsérjük őket – alázatos követéssel. Mégpedig élettel! Ők a minták, mi csak a hűséges

követők vagyunk. Az emberi hála azért fordul feléjük, mert életet leheltek belénk és így az örök életfelé segítettek bennünket.

Bef.: Az emberélet a nagy találkozások és indítások területe. Akiktől vettünk, azok örök és hódol-va tisztelt „útitársaink”. Így ilyen mindenekfelett – az Isten és földi zarándokúton – az Úr hűségesapostola.

*

1. (Offertorium) beszéd: Halászok – fejedelmek(Erkölcsi beszéd: Az isteni elhivatottság)

„Atyáid helyébe fiaid születnek, az egész világ fejedelmeivé teszed őket” (Zsolt. 44,17-18).Bev.: Az emberi társadalom rétegződését vagyon vagy tudás adja. – De ez mind csak külsőség. Az

igazi értékes eltérés onnét ered: milyen hivatáskört bíz reánk az Úr! – A fejedelmek süllyedhetnek el,és egyszerű halásznép lehet az Úr elhivatottja. – A mai ünnep szentjét honnan hívta a Mester?

1. A háló mellől hív az Úr.Az élet alapvetésben – isteni küldetés és a küldetés teljesítésére adott kegyelmi ajándék.a) Van tehát – egyetemes elhivatás. Ez valóságban annyit jelent: járja az Isten útját és közelítse

meg Isten országát az ember! Ezt így fogalmazza a Mester: „Keressétek (először) inkább az ő (Atya)országát (és annak igazságát)…” (Lk 12,31).

b) De van egyéni elhivatás is. Ez a különleges elhivatás. Erre mindenkit alkalmassá tesz az Úr,ha valóban hívja… Így lehet a kemény kezű halász az Úr igehirdető választottjává! Olvasd csak:„Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú ésSzentlélek nevében” (Mt 28,19). Nagy a hivatás, arányos vele az Úr kegyelme.

2. Lelkek fejedelmeivé tesz az Úr.A Mester tanítványait a háló mellől hívja a Mester. – És mit bízott reájuk?a) Lelkek halászatát. Ez minden papnak hivatása. Ezt mondja a püspök mindnyájunknak: „Menje-

tek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet…” (Mt 28,19). Ezt követjük halászó munkánkkal.„Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel” (Lk 5,10).

b) Lelkek kormányzatát. A legfőbb kormányzó – a pápa. A következő – a püspök. Ez a „tanítóEgyház”. És a lelkipásztor? Az ő helyettesük! Hallgass tehát reá!

Bef.: És mi hogyan állunk az élet piacán? – Várva várom, hogy hová hív el a Mester. Mi az igazi

19

lélekrezonancia? Talán, felelem, hogy alkalmatlan vagyok? Nem! Ez a hang az igaz: „Szólj, Uram,hallja a te szolgád” (1Kir. 3,10).

*

1. (Secreta) beszéd: Kísérje cselekedetünket az apostolok imádsága(Erkölcsi beszéd: A kísérő ima)

Bev.: Magunk nehezen járhatjuk az élet útját. Az ember „társas lény” és a magányban elhagyatottzarándok. – Hogyan érzem erőtlenségemet?

1. Még imáinknak gyengeségét is érzem.a) Gyarló a lelkem ereje. Magam erejében nem bízhatom. Lásd Péter esetét: „Uram, tört ki az, ké-

szen vagyok, hogy börtönbe, sőt halálba menjek veled… „Ember, tagadta Péter újra, nem tudom mitbeszélsz” (Lk 22,33 és 60). De bízzál: „Aki bennem marad és én őbenne, az bő termést hoz” (Jn 15,5).

b) Együttesben ott van Krisztus Személye: „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az énnevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20). Az igazi erő – a Mester!

2. Apostolok imái erejével erősítem.Az apostolok a mi pásztoraink. Az ő erejük – a mi erőnk, az ő imádságuk – a mi segítségünk.a) Ezt olvassuk az Írás szavaiban: „Mi pedig majd az imádságnak és az ige szolgálatának szentel-

jük magunkat” (Ap.Csel. 6,4).b) Ezt tanítja az Egyház – liturgiájában.Bef.: Az igaz áldozatot, életáldozatot hozók könyörgése kísérje gyenge szavamat és felajánlásomat

az Isten elé.

*

1. (Communio) beszéd: Az isteni ígéret(Dogmatikus beszéd: Az Úr ígérete)

„… S dicsérni fognak érte a népek örökkön-örökké” (Zsolt. 44,18).

Bev.: Az ember – és minden egyes ember – isteni ígéret. Szép és végnélküli élet ígérete. – De Istenígérete – az ember földi életkerete is. Végül a Mester ígérete – a lélekország alapítása is.

1. Az Egyház alapításáról szól az ígéret.Arról, hogy lelkünk biztos otthont találjon.a) Az Egyház – a mi hajónk. Jelkép: „… tanítványaival bárkába szállva Dalmanuta vidékére ment”

(Mk 8,10).b) A hajó célpontja – az örök part. „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök éle-

te van és én föltámasztom az utolsó napon” /Jn 6,54/.2. Péter személyére alapít az isteni ígéretAz egyszerű halászt – kormányosság teszi.a) Halászhat – embereket. „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel” (Lk 5,10).b) Hazasegítheti – az emberhajósokat. Ennek egyik eszköze – a bűnbocsátás hatalma. „Akinek

megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyert, akinek pedig megtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,23).Bef.: Ilyen az Isten ígérete, és így lesz az ígéret megvalósítója – a Genezáret tavának egyszerű ha-

lásza. Isteni az ígéret és így biztos a célbafutás boldogsága.

2. (Communio) beszéd: Az állandóan valósuló ígéret(Dogmatikus beszéd: Mindig valóság az isteni ígéret)

Bev.: A Mester szavai szerint: „Ég és föld elmúlnak…” (Zsid. 1,11)…Ez a tétel az Egyházra is alkalmazható, mert őt bízta meg tanításának hordozásával az Úr. – Kiben

valósul tehát az isteni ígéret?1. Péter volt az első.Őt is a Mester választotta és alakította.

20

a) Ő – alapvető szikla.b) Reá épült az Egyház vára. Jól jegyezd meg ezt az isteni rendelkezést: „Te Péter vagy. Erre a

sziklára építem Egyházamat és a pokol kapui sem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyország kul-csait” (Mt 16,18-19).

2. Utódai a következők…Ezek már az első küldetésének hordozói; a küldött küldetésének erejére építkezik. – Kik ezek?a) Minden római püspök Krisztus sziklatalaja. A történelem mutatja, hogy egymást követő soroza-

tuk – az Egyház sziklatalaja.b) Reájuk támaszkodik az Egyház vára. Így lesz „örök város” Róma, mert az „örök Mester” igéi-

nek, az „el nem múló igéknek” földi hordozója.Bef.: „Erős várunk nekünk az Isten”. „Ama napon majd ezt az éneket éneklik Júda földén: erős vá-

rosunk nekünk a Sion, védelmül kőfal és bástya van benne. Nyissátok meg a kapukat, hadd vonuljonbe az a nemzet, mely igaz, és hűséges marad” (Iz.26,1-2). De Isten rendelte földi erőnk az Úr erősítettesziklatalajunk, Róma dombja, a Vatikán.

*

1. (Postcommunio) beszéd: Az apostolok szava – közbenjáró(Erkölcsi beszéd: A közbenjáró és kiengesztelő ima)

Bev.: De miért kísérhet Isten elé az Úr áldottjainak és választott apostolainak imája? – Nemcsakkísérő?…

1. Engesztelő életünk érdemeit mellénk állító.Végül is: mit tettek az apostolok? Mindent elhagytak – a lelkiekért!a) Lélekérdemeiket értünk ajánlották. Minden szavuk: Krisztusért szenvedünk, hogy Krisztuséi le-

hessetek: „Mindenfelől szorongatnak, de össze nem szorítanak, kétségeskedünk, de kétségbe nemesünk… Életünk folyamán váltig halálra szánnak minket Jézusért” (2Kor. 4,8 és 11).

b) Így életünk terhét és súlyát enyhítik. Az érettünk hozott áldozat a mi életünk könnyebbülése.2. Égi Atyánk szeretetét felénk fordító.A tanítványok hivatása, hogy lelkünket az égiek felé fordítsák és életünket az Istenhez emeljék.

Szavaik azt hirdetik: „Ha tehát Krisztussal föltámadtatok, keressétek ami odafönn van, arra irányuljonfigyelmetek, ne a földiekre” (Kol. 3,1-2).

a) Az Isten küldöttjeinek érdemére felfigyel az Úr. Ők a Krisztus engesztelés-áldozatának szolgái.„Mindez Istentől ered, akit Krisztus kiengesztelt irántunk, s aki ránk bízta a kiengesztelés szolgálatát”(2Kor. 5,18).

b) Áldozatos szeretetükért reánk is áldást ad az Úr. Krisztusról így beszél az apostol: „Hiszen is-meritek Urunk Jézus Krisztus jótékonyságát. Ő, a gazdag, értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége ál-tal meggazdagodjatok” (2Kor. 8,9). Tehát az apostoli áldozatért is az ég áldása várható. „Isten ugyaniselég hatalmas ahhoz, hogy minden adományt bőven megadjon nektek, hogy mindenkor mindennel tel-jesen ellátva, készen legyetek minden jótettre. Hiszen ezt olvassuk az Írásban: „Bőségesen adakozik aszegényeknek, nagylelkűsége örökké megmarad” (2Kor. 9,8-9). „Imádkozni is fognak értetek és vá-gyakozni fognak utánatok, mivel Isten kegyelme oly bőségesen áradt rátok. Hála legyen Istennek ki-mondhatatlan ajándékáért” (2Kor. 9,14-15).

Bef.: A szeretetközösség – az áldozatos élet kapcsolódása, a föld zarándokembere gyengeségénekerősítése.

2. (Postcommunio) beszéd: Angyalod az én menedékem(Erkölcsi beszéd: Ki az ember védője?)

Bev.: Az apostol ezt zengi dicsőítő hálálkodással, amit saját életén tapasztalt – isteni áldással. AzÚr angyalának segítő kezéről sokszor zeng az Írás és mindig úgy mondja, hogy Isten küldetéséből áll-nak mellénk az Úr angyalai. – Kérdezhetnők: kik valóban az ember segítői?

1. Valójában – az ég Ura.Ez a tétel elemi és világos.a) Ő a mi teremtő Művészünk. „Megalkotta tehát az Úr Isten az embert a föld agyagából, arcára

21

lehelte az élet leheletét és élőlénnyé lett az ember” (1Móz. 2,7).b) Ő a mi életünk célrairányítója. „Én vagyok a föltámadás és az élet: aki bennem hisz, mégha

meg is halt, élni fog” (Jn 11,25).c) Ő a mi életünk állandó védelmezője. Lelkünk súgja és tudja. Ez az értelem ereje. Isteni tanítá-

sunk is ezt hirdeti. Ez az isteni ige igazsága: „Miután többféleképpen és különböző módon szólt haj-dan Isten a próféták által az atyákhoz, e végső korszakban Fia által szólt hozzánk” (Zsid. 1,1-2).

2. És mindenki, aki Isten küldötte.Az Isten ható ereje igen gyakran követein át érvényesül.a) Lehet követe – az angyal közvetlen és tökéletesebb teremtménye, mint az ember (őrzőangyal!

Ráfael stb.). Lényege: Isten dicsőítése és az Isten jó híreinek közvetítése.b) Lehet intézmény (Egyház). Ezért alapítja a Mester és ezért Feje Egyházának a Mester: „Egyház

fejévé tette (az Úr) őt: ez az ő teste és teljessége, aki mindent mindenben betölt” (Ef. 1,22-23).c) Lehet egyes ember (apostol, szülő, lelkipásztor…). Ezek az Isten küldötte tanítók, akikről így

kell gondolkodni: „Akkor az igazak ragyognak majd, mint a nap, Atyjuk országában” (Mt 13,43).Bef.: Péter apostolt – az angyal teszi szabaddá. Minket a bűn kötelékétől – az Úr küldöttje tesz

szabaddá! Isten „követei” ők és Istenhez juttatnak ők.

* * *

B/ rész – b/ csoportja: az Evangéliumhoz adott beszédek

A napi Evangélium szövege így szól: „Amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékére érkezett, meg-kérdezte tanítványait: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy aMessiás, az élő Isten fia” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy Simon, János fia! Nem test és vérnyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Mondom tehát neked: „Te Péter vagy. Erre asziklára építem Egyházamat és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyország kul-csait. Amit megkötsz a földön, megkötött lesz a mennyben is, és amit föloldasz a földön, a mennybenis föloldott lészen” (Mt 16,13-19).

Ez az Evangélium tartalmi szempontból három gondolatcsoportot érint: kinek tartod te Krisztust?,hogyan nyilatkoztatja ki igaz Krisztus Személyét az Atya?, végül mivel jutalmazza az Isten igazságáthirdető apostolfejedelmet a Mester? – Ezeket követjük először, majd azután általános és átvitt értel-met kereső magyarázatokat is adunk. – A különálló beszéd/vázlatokat néhány beszédlánc követi. –Lássuk most ezeket egyenként.

Különálló beszédeka) alcsoport: Mi az Egyház hordozta érték?

1. beszéd: Szent Péter hajójának kincsesládája(Az Egyház drága kincstára)

Bev.: Az emberek, és különösen a gyermekek mesevilága, telve van azzal a képzelettel, hogy a„csoda-hajók” nagyon értékes kincseket rejtettek a víz alá süllyedt feneketlen gyomrukban.„Heszperidák” kincsei, a „Spanyol Ármáde” kincsei a tenger fenekén pihennek, és azért kutatják azáhítozva áhítozók… – Az Evangélium jelképes beszédei szerint az Egyház szent Péter hajójához ha-sonlítható… Keressük meg: mi ennek a hajónak, kincseskamrának legértékesebb gyűjteménye? – Mithord magában „Krisztus hajója”?

1. „Isten kinyilatkoztatását” – a depositum fidei-t hordozza.Ez az „élő tanítás” anyaga.a) Gondolj csak az Ószövetségre. Az Ószövetség frigyszekrénye volt az első ember alkotta érték,

amely Isten kincseit hordozta. „Szóla ekkor az Úr Mózeshez, mondván: Az első hónapban, a hó elsőnapján, állítsd fel a bizonyság hajlékát s helyezd el benne a ládát s bocsásd le ez előtt a függönyt”(2Móz. 40,1-3).

b) Majd a jeruzsálemi templomra, az Isten parancsára embererővel épült szövetségi szentélyrekell gondolni. Ennek tartalma: a frigyszekrény, továbbá a Szent Könyvek, majd az oltár és áldozatitárgyak.

22

c) De végül magára az újszövetségi Egyházra kell gondolni, amelynek Feje a Mester. „Mindentlába alá vetett és az egész Egyház fejévé tette” (Ef.1,22) és amely magában hordozza az élő tanítást isrögzítő Írást. Mi a legnagyobb? Atyánk – az Isten, Megváltónk – a Mester és megszentelőnk – aSzentlélek! – Az igazság úgy lészen életté bennünk, ha az Istennel való egybefonódást hozza. Ezértmondja a Mester, hogy az élő szőlőtő és szőlővessző csodája adja az igazi és örök egybefonódást: „Énvagyok a szőlőtő, és Atyám a szőlőműves” (Jn 15,1). – De ugyancsak ennek a kapcsolatnak eredője –az újjászületés: „Bizony, bizony mondom neked: ha valaki újra nem születik vízből és (Szent)lélekből,nem mehet be Isten országába” (Jn 3,5). Majd eredménye ez a kettős kapcsolat: „Mindaz, aki kér, kap,aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtó nyílik” (Mt 7,8). És: „Tanítsátok őket mindannak megtartására,amit parancsoltam nektek. Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig” (Mt 28,20). – Mindezazt mutatja, hogy az Egyház őrzi az isteni kinyilatkoztatást, amelyet így lehet birtokba venni az Egy-ház útján: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg; aki pedig engemmegvet, azt veti meg, aki küldött engem” (Lk 10,16).

2. De az isteni kinyilatkoztatás elméletinek látszó tanai mellett az ember üdvözülésének gya-korlati csoda-gyógyszereit is őrzi.

Mi ebben a legnagyobb?a) A gyengeségünk ellenére – valóság a tisztulás lehetősége. Az ember élete a fakadó forráshoz és

a később zuhatagozó folyóhoz hasonlítható. A „Delta” vize zavaros és hordalékos lészen, de az „em-berfolyót” megtisztítja az Isten. „És jöjjetek, szálljatok velem perbe, – úgy mond az Úr. – Ha bűneitekolyanok is, mint a skárlát, fehérek lesznek, mint a hó; és ha olyan vörösek is, mint a bíbor, fehéreklesznek, mint a gyapjú” (Iz.1,18). „Akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyert, akinek pedigmegtartjátok, az bűnben marad” (Jn 20,23). „Hiszen tudjátok, hogy nem múlandó dolog, ezüst vagyarany váltott meg öröklött, értéktelen életmódotokból, hanem a hibátlan és szeplőtelen Báránynak,Krisztusnak drága vére” (1Pét. 1,18-19).

b) De ugyancsak valóság a „Szent Kenyér”-rel való táplálkozás. – A tisztult „életfolyam” úgyhömpölyöghet tovább, hogy az ég „tiszta csordulása” lészen további tápláléka. – Értelmezd csak ma-gadra ezt a szent szöveget: „Jézus erre megjegyezte: „Mindaz, aki e vízből iszik, ismét megszomjazik.De aki abból a vízből iszik, melyet én adok, nem szomjazik soha többé” (Jn 4,14).

c) És végül el ne felejtsd: az isteni természet közvetítése. Az Egyház ugyanis az isteni Szereteterejét lövelli beléd a Mester alapította szentségek erejével. Röviden ez az igazság: „A remény pedignem csal meg, mert Isten szeretete kiáradt szívünkbe a Szentlélek által” /Róm. 5,5/. – És ennek azigazságnak eredője az az élet, amelyet így jellemez az apostol: „Élek ugyan, de nem én, hanem Krisz-tus él bennem” (Gal. 2,20). „Amennyiben most testben élek, Isten Fiának hitében élek, aki szeretettengem s önmagát adta értem” (Gal. 2,20).

Bef.: Zárószóul újra ezt kérdezem: Ez a mi szent Péterünk hajója kincsesládájának igazi tartalma?!– Veni, vidi, vici, ez a latin közmondássá vált vezéri beszéd. Mentünk, láttunk… és??… Élni tanul-tunk! De ez – győzelem! Az ember győzelme a világ felett, az ember istenivé nemesedésének, örökországba való hazatérésének és örök életre ébredésének csodagyőzelme.

2. beszéd: Az isteni kinyilatkoztatás életté teremtése(Dogmatikus beszéd: Mi az Egyház teljes hivatása)

Bev.: De csak hordozó és őrző szerepet kapott-e az Egyház? Vajon csak a legendás kincsőrzők le-szünk, akik a mesekirály csodakincseinek múzeum őrei vagyunk? (Pl.: Kipling: az arany kormányzópálca, a híres „Ankus”)… Mi jól tudjuk, hogy „Péter hajója” kincsszórásra indul, hogy azok kiosztá-sával emberlelkek üdvössége biztosíttassék. – Hogyan végzi ezt az Úr Egyháza?

1. Szentül őrzi az igazságokat.Ez az első szerepe és hivatása. Szinte ezt kell mondanom:a) Szólt az ég Ura… „A hit tehát hallásból ered, a hallás pedig Krisztus igéjéből. De kérdem: Va-

jon nem hallották? Hiszen „Végig a földön szárnyal a szavuk, világ végéig elhat szózatuk” (Róm.10,17-18). Ez a kinyilatkoztatás lényege. Az értelem útján is szól az Úr, de a személyes közlés útjánújabb fényvetést ad az Isten. „Miután többféleképpen és különböző módon szólt hajdan Isten a prófé-ták útján az atyákhoz, e végső korszakban Fia által szólt hozzánk” (Zsid. 1,1-2).

b) És őrizze ezt a fényt az Isten Egyháza. Olvasd csak: „Az igazi világosság, mely minden embertmegvilágosít, a világba jött” (Jn 1,9). Ennek a kinyilatkoztatott fénynek őrzője az Egyház. Olvasd

23

csak: „Simon, Simon, a sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát. Én azonban imádkoztamérted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, hogy egykor megtérve megerősítsed testvéreidet” (Lk 22,31-32). Majd egészítsd ki ezzel: „De ha akár mi, akár egy mennybéli angyal más evangéliumot hirdetne,mint amit mi hirdetünk: átkozott legyen!” (Gal. 1,8).

2. Életté teremti híveiben az isteni tanításokat.Ez a második és kifelé sugárzó életfeladat.a) Maga a Mester üdvözítő küldetéssel jött. Róla ez az isteni ige cseng: „Fiút fog szülni, akit te

Jézusnak nevezel, mert ő szabadítja meg népét bűneitől” (Mt 1,21) és „Úgy szerette Isten a világot,hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). Te-hát Ő – Üdvözítő.

b) Majd az apostolokra bízza hatalmát és isteni erejét, hogy ők is üdvözítsék az embereket. Ezt je-lenti a parancs: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket azAtya és Fiú és Szentlélek nevében” (Mt 28,19). Ezt jelenti tanító szava: „Bizony, bizony mondom ne-ked: Aki nem születik vízből és (Szent)lélekből, nem látja meg Isten országát” (Jn 3,5). És ezt jelentiaz apostolok tényleges működése és a Szentlélek közlése. „A tanítványokat pedig a Szentlélek örömetöltötte el” (Ap.Csel. 13,52).

Bef.: Egyházunk tehát az éltető ige őrzője és életté teremtő szerteszórója.

3. beszéd: A kinyilatkoztatás hivatása(Erkölcsi beszéd: Miért szól az Isten?)

Bev.: Miért szól az Isten – kérdezhetném az igehirdetésre küldött apostolok ünnepén. Vagy így iskérdezhetném: mit jelent számunkra az isteni kinyilatkoztatás?

1. Isten adja…Ez már arra utal, hogy az Isten közeledik az ember felé.a) Az értelem adás égi kegyével. – Ez mindenkié! „… Istennek igazsága nyilvánul meg ugyanis

benne, mely a hitből árad minden hívőre, amint írva van: „Az igaz a hitből él” (Róm. 1,17).b) A személyes megvilágítás égi adományával. Ténye: „Miután többféleképpen és különböző mó-

don szólt hajdan Isten a próféták útján az atyákhoz, e végső korszakban Fia által szólt hozzánk” (Zsid.1,1-2). Eredménye: „Mindannak azonban, aki befogadta, hatalmat adott, hogy Isten fiává legyen, an-nak, aki hisz őbenne” (Jn 1,12).

2. Ember életfényként fogadja.De az adományok hivatása, hogy birtokba vétessenek és értékesíttessenek.a) Hallja és életelvül fogadja az ember. Ezért mondja Önmagáról a Mester: „Én nem magamtól be-

széltem, hanem az Atya, aki küldött engem, ő parancsolta meg, mit mondjak és mit hirdessek” (Jn12,49).

b) De életelvből életet teremtsen az ember. A földön így valósítsa az ember: „Új parancsot adoknektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek egymást ti is” (Jn 13,34)!És az égben így élvezze az üdvözült: „És én tudom, hogy az ő parancsa örök élet. Amit tehát hirdetek,úgy hirdetem, amint az Atya mondta nekem” (Jn 12,50).

Bef.: Íme! Azért szólt az Isten, hogy istenivé legyen az ember. Ennek öröme így csendíthető: „Ki-rállyá lett az Úr! Fölségbe öltözött, erőbe öltözött az Úr és felövezte magát; megerősítette a föld ke-rekségét, hogy ne ingadozzék” (Zsolt. 92,1). „Ujjongva zengjetek, igazak, az Úrnak; a jámborokhoz il-lik a dicséret” (Zsolt. 32,1).

4. beszéd: Oszlopok – az emberfolyondár mellé(Erkölcsi beszéd: Az igék hirdetői)

Bev.: Gyenge az ember, ha nem áll melléjük az Isten. Vagy személyes erejével (kegyelem), vagyküldötteinek támasztásával. Az igazság ez: folyondár az ember, és támaszt igényel a lélek. – Hogyantámogat az Isten?

1. Tételek – a kinyilatkoztatott igék és ezek az elvi támasztékok.a. Belőlük ismerjük meg az Istent és irántunk való szeretetét (megvilágítás és megszentelés). Jól

értelmezd ezt a szöveget: „Világosságul a pogányok megvilágítására és dicsőségére népednek, Izrael-nek” (Lk 2,32).

24

b) De hűséges követés nyomán – istenivé alakul az életünk. Ennek alapja: a kegyelem. „Mindan-nak azonban, aki befogadta, hatalmat adott, hogy Isten fiává legyen” (Jn 1,12).

2. Oszlopemberek – az emberéletet vezetők és ezek a közvetlen támasztékok.A Mester apostolaira hagyja Egyházát.a) Ők a vezetők. Ezért olvassuk: „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet, keresz-

teljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében” (Mt 28,19).b) De ezeknek erős legyen az életük. Ezért mondja róluk az apostol: „Minden főpap ugyanis az

emberek közül való és az emberek képviseletére van rendelve az Isten tiszteletével kapcsolatos dol-gokban, hogy ajándékot és áldozatot mutasson be a bűnökért” (Zsid. 5,1).

c) A történelem tanúsága szerint ilyenek voltak az apostolok.Bef.: Az élet igazi Oszlopa – a Mester. Az apostol és apostolutód élő helyettes. De jól jegyezze

meg az utód, hogy mit követel a Mester… „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, aki életét adja ba-rátaiért” (Jn 15,13).

*

b) alcsoport: Kik az isteni ige hordozói?

1. beszéd: A „két nagy”(Történelmi beszéd: Péter és Pál)

Bev.: A béketárgyalások és politikai megbeszélések alkalmával igen gyakran olvassuk: összeült ahárom vagy négy „nagy”. – Ezek a „nagyok” a nagyhatalmak képviselői. – A mi drága Egyházunkbanszintén szerepet talál ez a kifejezés: „két nagy”. Ez a mai ünnep tárgya is. – Tegyük vizsgálat tárgyáváaz ő személyüket.

1. Péter. – Az egyszerű halász.Bárka az otthona, hálóhúzás a foglalkozása, és később bárka a jelképe. – Igénytelen a meghívás

előtt, de hatalmat képvisel a hívás után (Hadrián oszlopán most is ő áll!). – Mi az ő hivatásának érté-ke?

a) A hálótól – emberhalászatra hivatik: „Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel” (Lk 5,10).b) Majd az Egyház nyájának legeltetése lészen osztályrésze: „Simon, János fia, szeretsz engem?”

„Igen, Uram, felelte, te tudod, hogy szeretlek. Erre azt mondta neki: „Legeltesd juhaimat.” Majd har-madszor is megkérdezte: „Simon, János fia, szeretsz engem?” Péter elszomorodott, hogy harmadszoris kérdezte: szeretsz engem? és csak annyit mondott: „Uram, te mindent tudsz, azt is, hogy szeretlektéged.” Jézus ismét azt mondta: „Legeltesd juhaimat” (Jn 21,16-17).

c) Végül az Egyház tagjainak és vezetőinek erősítője: „Simon, Simon, a sátán kikért titeket, hogymegrostáljon, mint a búzát. Én azonban imádkoztam érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, hogyegykor megtérve megerősítsd testvéreidet” (Lk 22,31-32). És mindez végül is azt jelenti: küldetést kapaz Úrtól, hogy vezetője legyen a nyájnak, amelynek hivatása, hogy eljusson az égi Atya örök aklába. –Szolgálja ezt – igehirdetéssel, erősítő kegyelemmel és áldozatos halállal. – Ez a szolgálat hozza ezt azeredményt: „…Hallgatni fognak szavamra: egy akol lesz és egy pásztor” (Jn 10,16).

2. Pál. – A sátorszövő.Az Úr népének földi léleksátrát készítette az egész életen át (Traján oszlopán most ő foglal he-

lyet!). – Miben áll az ő küldetése?a) Választottja az Úrnak. Erre vall a damaszkuszi út és az utána hangzó isteni intelem. Olvasd

csak: „Az Úr azonban így szólt hozzá: „Menj csak, mert őt választottam ki eszközül, hogy nevemethirdesse a pogányok, királyok és Izrael fiai előtt. Megmutatom majd neki, mennyit kell értem szen-vednie” (Ap.Csel. 9,15).

b) Külön hivatással indítottja az Úrnak. És miben áll ez? Ez a tétel fejezi ki röviden: legyen a po-gány népek apostola. Élete és az apostoli útjai ezt bizonyítják (az athéni areopág!), de egyenesen hir-detett igéi is ezt igazolják. Figyeljünk csak erre a szóra: „Talán csak a zsidóké az Isten, s nem a pogá-nyoké is? Bizony a pogányoké is” (Róm. 3,29). Ez pedig erre az igére építkezik: „Világosságul a po-gányok megvilágítására és dicsőségére népednek, Izraelnek” (Lk 2,32).

c) Végül a szenvedések mérhetetlen láncolata után – az örök élet koronájának várományosává tetteaz ég Ura. Az életét ez jellemzi: „A zsidóktól ötször kaptam egy híján negyvenet, háromszor megbo-

25

toztak, egyszer megköveztek, háromszor szenvedtem hajótörést. Egy nap és egy éjjel a mély vízenvoltam. Sokat voltam vándorúton, veszélybe forogtam folyóvizeken, veszélyben rablók miatt, ve-szélyben népem részéről, veszélyben a pogányok között, veszélyben városokban, veszélyben a pusz-tán, veszélyben a tengeren, veszélyben hamis testvérek között. Fáradtam és kínlódtam, sokat virrasz-tottam, éheztem és szomjaztam, gyakran böjtöltem, fagyoskodtam és ruhátlan voltam. Minden mástóleltekintve mindennapi zaklatásom: az összes egyházakért való gond terhel. Ki gyönge, hogy én gyön-ge ne lennék? Ki botránkozik meg, hogy én ne égnék?” (2Kor. 11,24-29). De áldozatának reménye:„A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Most készen vár az igaz életkoronája, melyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanemmindazoknak, akik örömmel várják eljövetelét” (2Tim. 4,7-8).

Bef.: De a „két nagy” végül is szolga! Szent szolga, követ, a Mester követe. Egy az Úr: a miUrunk Jézus Krisztus! Az az Úr, aki azonban így beszél hűséges „szolgáiról”: „Már nem mondalak ti-teket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak titeket, mert mindenttudtul adtam nektek, amit Atyámtól hallottam” (Jn 15,15). Sőt úgy szól róluk, hogy örök élő társai – azélet Atyjánál: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk ésbenne fogunk lakni” (Jn 14,23).

2. beszéd: Róma – az örök város(Dogmatikus beszéd: Az Egyház feje)

Bev.: Róma városát, Olaszország fővárosát így szokták jellemezni: „örök város”. Található benneaz ásatások és maradványok nyomán a régi „pogány művészi Róma”, fellelhető az „őskeresztényRóma” és az „újkori Róma”. Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert ezek alapján a világ legérté-kesebb, öröknek mondott városává avatja ez a kultúremberiség. – Valójában mi teszi „örök város”-sá?

1. Szent Péter lábanyoma…a) Igaz ugyan, hogy a pogány világ értékei között kiemelkedő. Kína, India, Egyiptom, Görögor-

szág kultúrvárosai előzték, de szellemi és hatalmi erejével Róma lett a diadalmas. – De végül is nagyelődei nyomdokain ő is pusztulni kezdett. Athén, Akropolisz, Róma fóruma – csak romokban maradt.A jogrendje is elavult… Politikai formái is újult alakot öltöttek.

b) Mintha csodát mondanék, ha azt állítom: az egyszerű galileai halásznak kellett partra szállnia,hogy „örök értékét” adja meg a világuralom törhetetlennek látszó királynőjének. – Talán azt mond-hatnók: a világ központja történelmi előkészület volt arra, hogy a szellemi világ végnélküli birodal-mát szolgálni tudja. Az akkori uralom, úthálózat, kultúra televénye lett a krisztusi gondolatnak. Azapostolok szórták az isteni ige magvait és a természetfeletti életet igénylő lélekörömmel tette sajátjáváaz isteni tanításokat. – Bár Jeruzsálem a hajnalhasadás helye, mégis Róma a kereszténység elterjedé-sének napfelkeltje.

c) Az „újkori Róma” csak fokozza az előzők dicsőségét, mert támogatja ezt az igazságot: mindenút Rómába vezet… Persze, itt a szellemiek, nem az anyagi kultúra értékei a döntőek.

2. Péter utódjának földi otthona…A Mester szavai szerint: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak” (Mk 13,31). Péter

lett a kőszál, amelyen épült az Egyház, Róma lett a keresztény kemény sziklalap, amelyre reáneheze-dett a földi Egyház, és Krisztus maradt az éltető Erő, Akinek égi hatalma és sugárzó kegyelme védi,élteti az „örök Egyház”-at. – Pétert követte Linus, Clemens és így tovább… amint ezt a római SzentPál bazilikának mozaik sora fenséges dísszel hirdeti és dicsőíti… Mi tehát a mai Róma?

a) Péter utódainak székhelye. Ez történelmi sorozat és szakításmentes következmény.b) A világ kereszténységének – éltető tűzhelye. Itt hirdetik tévmentesen Isten igéit. „Én azonban

imádkoztam érted, hogy meg ne fogyatkozzék a hited, hogy egykor megtérvén megerősítsd testvérei-det” (Lk 22,32). Innen sugározzák világgá az isteni Szeretet igazságait (zsinatok, pápai döntések stb.).

c) Itt uralkodik Krisztus helytartója, aki a Mestert személyesítően az Egyház látható feje. Látha-tatlan Fejünk a Mester: „…az egész Egyház fejévé tette őt: ez az ő teste és teljessége, aki mindentmindenben betölt” (Ef.1,22-23). Látható feje pedig szent Péter és utódai, akikre ez az utasítás illik:„Neked adom a mennyország kulcsait. Amit föloldasz a földön, a mennyben is föloldott lesz” (Mt16,18-19).

Bef.: A latin népek csak így nevezték: Urbis, a Város. – Mi, a keresztények így hívjuk: Urbissacra, a szent Város. Csak még jelzőt teszünk hozzá. De ez annyit jelent: az örök, a lélek világában

26

tündöklő város, mert azokat az igéket hirdeti, amelyek követése szentté teremti a föld zarándokát.

3. beszéd: Az Úr örök hangszórói(Dogmatikus beszéd: Isten igehirdetői)

Bev.: A kifejlett fecske természetéhez tartozik, hogy levegőben szállva, tavak felszínére ereszked-ve finom érintéssel üti a vizet. – A görög mesék szerint pedig a vizek mélyén lakó Triton háromágúszigonyával kavarja és zavarja a vizeket. – A fecske finom leereszkedésével a felület férgeit fogja, afodrokat fodrozza, mozgásba hozza a tükör felületét, a görög pogány isten pedig szennyet, sarat ke-verve dúlja fel a vizeket. – De vajon csak a természet vizei pihennek finom, érintetlen felülettel vagysodródnak a tengerek felé? Ne felejtsd: az ember lelkét sokszor hasonlítják a csendes vizek tükörfelü-letéhez és az emberiség lelkét pedig a sodró folyóhoz. – Méltán kérdezhetjük tehát: küldenek-e égbőlolyan isteni követeket, akik felkavarják az emberélet csendes vizeit? Az emberek lélekfelületénekérintése a tanító tanítás. Erre küldetik a papság, és erre hangolódik az Egyház minden híve. – Mi te-hát a kötelessége?

1. Tanítani kell elsősorban az Isten előkészítő kinyilatkoztatásait.A küldetés parancsa kiterjed a természettörvény kinyilatkoztatására és a természetfeletti élet igaz-

ságaira.a) Az első minden ember természetében szóló törvényekre vonatkoznak. „Majd kihirdeté az Úr

mindezeket az igéket: Én, az Úr, vagyok a te Istened…” (2Móz. 20,1-2). Az elsők csak teremtményei,mi pedig Isten házanépe vagyunk. – Isten országában testvérek vagyunk. A föld átfutó otthonunk,ahonnét az örök hazába törünk. „Az én országom nem e világból való” (Jn 18,36). Olyan ország népeivagyunk, amelynek a szeretet törvénye az egyetemesen kötő, egybefűző, embercsaládba fűző szentköteléke.

b) Tanítani kell a megváltás szent csodáit. Az üdvtörténet csodáit. A szent keresztség előkészítésea megváltás útján, kapunyitás az Úr Jézus kegyelem-áramlása számára. Ennek a tanításnak első csen-dítése így szól: „Ellenségeskedést vetek közéd és az asszony közé, ivadékod és ivadéka közé: Az szét-tiporja fejedet, te pedig sarka után leselkedel” (1Móz.3,15). Majd folytatása a próféták kora, amelyazután olyan életutat tár fel a földön, amely az ember életét az Úr tanítása szerint a „nem e világra valóországra” készíti elő. Ez az Evangélium! Erről mondja összefoglalva az apostol: „Miután többfélekép-pen és különböző módon szólt hajdan Isten a próféták útján az atyákhoz, e végső korszakban Fia általszólt hozzánk” (Zsid. 1,1-2).

2. De ennek hirdetése – az elködösödés, és ködösség ellenére – egyéni és általános kötelesség.a) A hivatás szent és megemel. „Nem ti választottatok engem, hanem és választottalak titeket” (Jn

15,16). – Nem nagyobb érték-e az emberiség egyetemének és az egyes ember lelkének lélektükre,amelynek csillanásaiban Isten tükrözik és amelynek folyamáramlása az örök élet tengerébe ömlik?Vajon ezek az élő lélekfolyamok a maguk csendes természetükkel pihennek vagy csörgedeznek azörök tájak felé, vagy a Gondviselő Isten küldötte földi követek, hogy egek világát is érintsék és irá-nyítsák? A feleletet az égi Mester adja, ki ezt mondotta: „Menjetek tehát és tegyetek tanítványommáminden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében” (Mt 28,19). Továbbá amai szent ünnep áldottjainak élete mutatja, akik ezt a parancsot életük feláldozása árán is teljesítették.

b) A hivatás teljesítése áldozatos és szent. A hivatás hirdetés mellett meggyőzésre és életteljesítés-re kötelez. Van ebben lélektalaj, magvetés, napfényszórás, léleknevelés, gondozás. – A papok hivatásahivatalos szolgálat, a híveké a családban való apostolkodás!

c) Van ebben hittel a Mesterhez kapaszkodás. „Hiszen nélkülem semmit sem tehettek” (Jn 15,5).Kevésnek kell lennie a tisztán emberi meglátásnak, a tritoni tobzódásnak. – Figyelem! Figyelem! Ezaz utóbbi, az emberi munka csak tervez, szór és igen gyakran csak a lélek szennyét veti felszínre. Jólmeg kell jegyezni, hogy a hitbe kapaszkodó és lélekszolgálatot teljesítő a küldöttnek fecsketermészetétmeg nem tagadó finomsággal érinti a lelkeket és bízva bízik a finom lélekérintés diadalában.

Bef.: De vajon csak a papok kötelessége-e ez a munka és ennek az erőfeszítésnek biztos értékesíté-se? Valóban mindenkinek ezt kell hirdetnie és élnie az isteni igét. De kitartó és áldozatos munkával.Biztos az eredmény – és mindenkit kötelez! – Ne feledd! Krisztus áldozatos kereszthalálánál emlékez-zél Péter és Pál életvégére! De gondolj az életet irányító hatásukra is! Péter és Pál erről szólnak: pa-pok és hívek hűek legyenek az isteni ige hirdetésében!

27

*

c) alcsoport: Tételek – teljesen önálló beszédek kidolgozására

1. beszéd: Az Úr követei(Erkölcsi beszéd: Electio)

Bev.: Az égi Atya prófétáin át szól és az Úr Egyszülöttje Egyházának szolgáin, apostolain és püs-pökein át beszél. – Mit jelent ez a tétel?

1. Választ „élő hangszórókat” a Mester.a) Ezek – az apostolok.b) Ezek – az apostolutódok.2. És örök csengéssel beszél az „élő tanításon” át a Mester.a) A Mester parancsa: „Menjetek tehát és tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek

meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében” (Mt 28,19).b) Az Egyház gyakorlata: „Egy szívvel– lélekkel mindennap állhatatosan megjelentek a templom-

ban. A kenyértörést házankint végezték, és örvendezve, tiszta szívvel fogyasztották el eledelüket. Ma-gasztalták az Istent és az egész nép szeretetében álltak. Az Úr pedig napról-napra növelte az üdvösség-re rendeltek számát” (Ap.Csel. 2,46-47).

Bef.: „Electio sunt pastores ovium!”

2. beszéd: Az igazi út fényvetői(Erkölcsi beszéd: Lucem ferentes)

Bev.: A Mester tanításában az az ige csendül: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki semjut az Atyához, csak énáltalam” (Jn 14,6). Erre az útra akar fényt vetni az apostolok serege. – Hogyan?

1. Tanítják, amit vettek.a) Ezt a parancsot vették: „Menjetek tehát és tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek

meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében” (Mt 28,19).b) És ezt hűen teljesítették: „A szétszéledt hívek, ahol csak megfordultak, hirdették az igét”

(Ap.Csel. 8,4).c) Sőt ezt is tudni kell: „Ha ugyanis az evangéliumot hirdetem, nincs mivel dicsekednem, hiszen

ez a kötelességem. Jaj nekem, ha nem hirdetem az evangéliumot!” (1Kor. 9,16/.2. Hogy ezen az úton járjanak a hívek.a) A Mester szava az élet útja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához,

csak énáltalam” /Jn 14,6/.b) Az erkölcsi újjászületés az élet igazi megindulása: „Bizony, bizony mondom neked: Aki nem

születik újra vízből és (Szent)lélekből, nem mehet be Isten országába” (Jn 3,5 és 5).Bef.: Az apostolok életének alapereje: „Ti vagytok a világ világossága” (Mt 5,14). De tevékenysé-

gük indítója: „És ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá, hanem a tartóra, hogy világítson aház minden lakójának” (Mt 5,15).

3. beszéd: A készséges követők(Erkölcsi beszéd: Sequentes)

Bev.: A Mesterre hallgató tanítványok hűségét ez a beszéd foglalja egybe: „Mi hiszünk és tudjuk,hogy te vagy Isten Szentje.” Jézus erre megjegyezte: „Nem tizenkettőt választottam? S egy közületekmégis ördög” (Jn 6,69-70). – Miben mutatkozik ez a hűség?

1. Hűek a tanított ige meghirdetésében.„Testvéreim! Pátriárkánkról nyíltan beszélhetek nektek. Ő meghalt, eltemették, és sírja a mai na-

pig látható nálunk. Mivel azonban próféta volt, ismerte Istennek számára esküvel tett ígéretét: az őutódaiból ültet majd valakit trónjára. Ezért a jövőbe látva a Messiás föltámadásáról mondta, sem az al-világban nem marad, sem testét nem éri rothadás. Ezt a Jézust támasztotta föl az Isten: ennek mimindnyájan tanúi vagyunk. Miután tehát fölszállt az Isten jobbjára, elnyerte az Atyától, majd pedigkiárasztotta a megígért Szentlelket. Ez az, amit ti láttok és hallotok” (Ap.Csel. 2,29-33).

28

2. Hűek – az isteni élet élésében.„Egy szívvel-lélekkel mindennap állhatatosan megjelentek a templomban. A kenyértörést

házankint végezték, és örvendezve, tiszta szívvel fogyasztották el eledelüket. Magasztalták az Istent ésaz egész nép szeretetében álltak. Az Úr pedig napról-napra növelte az üdvösségre rendeltek számát”(Ap.Csel. 2,46-47).

3. És hűek az életáldozat meghozásában.Ezért mondja Szent Pál: „Úgy vonzódtunk hozzátok, hogy nemcsak Isten evangéliumát, hanem

életünket is nektek akartuk adni” (1Tessz. 2,8). – Összes apostolt vértanúnak tiszteli a tradíció.Bef.: Valóság tehát életükben ez az isteni parancs: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát,

vegye föl keresztjét mindennap és kövessen engem” (Lk 9,23).

4. beszéd: Az igehirdetők útja(Erkölcsi beszéd: „Golgotha” apostolorum)

Bev.: Mesterünk tanító útja – Palesztina, de a Mester megváltó Áldozatának útja – a Golgota. – Ésaz isteni igét hirdető apostolok milyen ösvényt taposnak?

1. Üldöztetés a sorsuk…a) Szent Péterről ezt olvassuk: „Helyesnek tartom ugyanis, hogy amíg ebben a sátorban időzöm,

figyelmeztesselek és serkentselek titeket, mert biztos vagyok abban, hogy sátram lebontása hamarosanbekövetkezik, amint Urunk Jézus Krisztus is értésemre adta ezt. Gondom lesz rá azonban, hogy ezek-ről holtom után is bármikor meg tudjatok emlékezni” (2Pét. 1,13-15).

b) Szent Pálról pedig ezt tudjuk: „Háromszor megbotoztak, egyszer megköveztek, háromszorszenvedtem hajótörést, egy nap és egy éjjel a mély vízen voltam. Sokat voltam vándorúton, veszély-ben forogtam folyóvizeken, veszélyben rablók miatt, veszélyben népem részéről, veszélyben a pogá-nyok között, veszélyben városokban, veszélyben a pusztán, veszélyben a tengeren, veszélyben hamistestvérek között” (2Kor. 11,25-26).

2. Vértanúhalál az életvégük.a) Szt. István vértanú kezdi: „Amikor ezt meghallották, szívüket elöntötte a méreg és fogukat vi-

csorították feléje… István „fölkiáltott: „Bizony látom a megnyílt eget, s az Emberfiát, amint az Istenjobbján áll!”… „Uram Jézus, vedd magadhoz lelkemet!” (Ap.Csel. 7,54,56 és 60).

b) A többi is hűségesen követte.Bef.: De életreményük ez az isteni ige: „Mindenfelől szorongatnak, de össze nem szorítanak, két-

ségeskedünk, de kétségbe nem esünk, üldözést szenvedünk, de elhagyottak nem vagyunk, földre terí-tenek, de el nem pusztulunk” (2Kor. 4,8-9).

5. beszéd: Az áldozatosak földi bére(Erkölcsi beszéd: Vita divina)

Bev.: Vajon elérték-e az Úr hűségesei – a földön is – az élet boldogságát? Vajon mit adott nekik aföldön a Mester?

1. Portant in animae Christum.Mit jelentett ez?a) Övéké – a föld boldog élete: „Boldogok a szomorkodók: majd megvigasztalják őket” (Mt 5,4).b) Övéké – a krisztusi élet öröme. Érték: boldog lelki életet élnek a földön: „Élek ugyan, de nem

én, hanem Krisztus él bennem” (Gal. 2,20).2. Et pro futuro expectant Christum.a) Alaptételük ez: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá me-

gyünk és benne fogunk lakni” (Jn 14,23).b) Élettartalmuk ez: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam.

Most készen vár az igaz élet koronája, melyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, denemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik örömmel várják eljövetelét” (2Tim. 4,7-8). Érték: az örökélet reményével töltekeznek a földön.

Bef.: Íme! Ez már a földi jutalom a krisztusi életért.

29

6. beszéd: Az áldozatosak égi jutalma(Erkölcsi beszéd: Vita beatifica)

Bev.: Az élet boldogságigénye akkor emelő és boldogító, ha felcsillan benne a végnélküliség je-gye. – Vajon miben állapítható meg ez az isteni ajándék?

1. A földi élet örök folytatásának ígérésében. Szól az Úr, és veszi ezt az ajándékot az ember.a) „Én vagyok a föltámadás és az élet: aki bennem hisz, mégha meg is halt, élni fog. Mindaz, aki

belém vetett hittel él, nem hal meg sohasem” (Jn 11,25-26). Ez az alaptétel.b) „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van és én föltámasztom az

utolsó napon” (Jn 6,54). Ez a használandó eszköz alkalmazása. Így igazság, hogy veszi az ember ezt akegyet.

2. Az égi Atyával való együttélés boldogságában.Így azután arról van szó, hogy az Istennel való kapcsolódásban található fel ez a boldogság. – De

hogyan?a) Erről így beszél az apostol: „Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről-

színre. Most csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek, ahogy én is ismert vagyok” (1Kor.13,12).

b) Erről így szól a Mester: „Azon a napon megtudjátok, hogy én Atyámban vagyok, ti pedig én-bennem és én tibennetek” (Jn 14,20).

Bef.: Boldogan gondoljunk arra, hogy minden „áldozatosra” áll ez az isteni ének: „Ujjongva zeng-jetek, igazak, az Úrnak; a jámborhoz illik a dicséret” (Zsolt. 32,1). „Táruljatok fel, hatalmas kapuk, tá-ruljatok fel, örök kapuk, hadd vonuljon be a dicsőség királya!” (Zsolt. 23,7).

*

d) alcsoport: Szimbolikus fogalmak és életképek

Néhány ilyenekhez fűzött beszédvázlatot sorakoztatunk fel, mert alkalmas tételek igen szép kidol-gozásokhoz. A zárás és nyitás: a kulcs képe

1. beszéd: Csak kapukat zárunk és nyitunk?

Bev.: A vaskulcsok – teret záró kapuk lakatjait pattantják… És a lélek szentélyét?1. A lélek szentélyébe – a lélekpásztorok lépnek. Ezek – a lelki kulcsok hordozói.2. A lélekbelépők azután lelki újjászületést teremtenek. Ezek – a Krisztus kegyelmének

szórónépei.Bef.: A lélekzárnak kulcsai – lélekvilág feltárói…

2. beszéd: Lélekkincseket is őrzünk?

Bev.: Mi lakik az ember lelkében?1. A múlt sok nehéz terhe…a) Ezek emberi terhek: „Hiszen mindenkinek a maga terhét kell hordoznia” (Gal. 6,5).b) Ezek a múlt „veszteségei”. Az ember semmit sem vallhat magáénak, hacsak a mennyből nem

kapta” (Jn 3,27).2. De az isteni Jóság sok kegyelme…a) Ez – a megbocsátás: „…Ismerd meg az Urat! Mert mindnyájan ismerni fognak engem, a legki-

sebbtől a legnagyobbig, úgymond az Úr, minthogy megbocsátom gonoszságukat és bűnükre nem gon-dolok többé” (Jer. 31,34).

b) Ez – a megszentelés: „Mindaz, aki e vízből iszik, ismét megszomjazik. De aki abból a vízbőliszik, melyet én adok, nem szomjazik soha többé. Az a víz, melyet én adok, örök életre szökő vízfor-rás lesz benne” (Jn 4,13-14).

Bef.: Tisztítsuk meg az elsőtől az embert, hogy gazdagodjék a másodikban a lélek.

30

3. beszéd: Életutakat is nyithatunk?

Bev.: Aki a lélekbe jut, az életutat is jelölhet.1. Oktató szóval…„Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten ajkáról való” (Mt 4,4).2. Kegyelmi erővel…„Bizony, bizony mondom neked: Aki nem születik vízből és (Szent)lélekből, nem mehet be Isten

országába” (Jn 3,5).Bef.: Így az életvándort Istenhez segíti.

*

A méhcsalád is jelképpé alakítható

1. beszéd: A falu apró népe

Bev.: A gyermeknép az Úr legszeretettebb nemzedéke. Ezért olvassuk: „Bizony mondom nektek,aki az Isten országát nem úgy fogadja, mint a gyermek, nem megy be oda” (Mk 10,15).

1. Istent kereső a lelke.2. Istenhez vezesse a pásztor szeretete.Bef.: De a pásztor fogalma – a családra is kitágítandó!

2. beszéd: A falu szorgos népe

Bev.: Híveink seregét a nép dolgozói alkotják. – Mi a feladatuk?1. A „lélekhalász” gondja.2. De a „lélektápláló” feladata.Bef.: Csak a szeretettel és áldozatossággal végzett munka érték az Úr előtt.

3. beszéd: A falu „mézgyűjtői”

Bev.: Mi a lélek „méze”?1. A szorgos munka eredménye – az anyagi és szellemi élet területén.2. A „lélektartalék” és lélekerő – a jövő élet érdekében.Bef.: Dolgozva gyűjtünk, élve éljünk és örök raktárra is raktározzunk

*

A „múzsák vára” is jelképezheti az Egyházat

1. beszéd: Az igazság háza

Bev.: Mi az Egyház hivatása? Röviden: Isten kinyilatkoztatásának hirdetése.1. Az ige – igazság.2. Az ige – életigazság.Bef.: „Fényközpont” tehát az Egyház és így – az igazság háza.

2. beszéd: A szépség vára

Bev.: Az élet igénye a szép birtoklása és teremtése. Van– e ebben szerepe az Egyháznak?1. Szolgálja, szolgáltatja és teremti – a lélek szépségét.2. Hogy birtokba vehessük a szépségek Szépségét.Bef.: Minden törtetés végül is erre irányul.

31

3. beszéd: A jóság temploma

Bev.: Az Evangélium alapüteme: a szeretet. „Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást!” (Jn13,34). – És az Egyház?

1. Ennek a parancsnak hírnöke.2. Ennek a parancsnak életté teremtője.Bef.: Így az Egyház a jóság szolgálatának „élő szentélye”.

*

Az „Isten háza” is képként használható

1. beszéd: Igazság fényét lobbantja

Bev.: Mesterünk lelkét ez a tétel irányítja: „Én világosságul jöttem e világra, hogy aki bennemhisz, ne maradjon sötétségben” (Jn 12,46). – És az Egyház?

1. Ugyanaz az ereje.2. Hiszen a Mester a Feje.„Mindent lába elé vetett és az egész Egyháznak fejévé tette őt…” (Ef. 1,22).Bef.: Ezért árad „Isten fénye” az Egyház világából.

2. beszéd: A jóság hangját csendíti

Bev.: A „jóságos Jézus” – ”jóságos apostolnépet” indít.1. Maga szeretettel hívogatja népét.„Én pedig, ha fölmagasztalnak a földről, mindent magamhoz vonzok” (Jn 12,32).2. Erre hangolja az apostolok együttesét.„Akkor hozzálépett Péter és megkérdezte: „Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell megbo-

csátanom? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom: hétszer, hanem hetvenszer hétszer” (Mt18,21-22).

Bef.: És ez a jóság ezt az igazságot eredményezi: „És én tudom, hogy az ő parancsa örök élet.Amit tehát hirdetek, úgy hirdetem, amint az Atya mondta nekem” (Jn 12,50).

3. beszéd: Az Isten vezető kalauz szeretetét kínálja

Bev.: „Az Isten szeretet” (1Jn. 4,8). A Mester pedig így szól Atyjáról: „Azon a napon megtudjá-tok, hogy én Atyámban vagyok, ti pedig énbennem és én tibennetek… Aki szeret engem, megtartja ta-nításomat. Az Atya is szeretni fogja őt, hozzá megyünk és benne fogunk lakni” (Jn 14,20 és 23). – Mitsugároz tehát a Mestert hordozó ember?

1. Isten szeretetét.„Megismertettelek velük és meg is foglak ismertetni, hogy a szeretet, amellyel engem szeretsz,

bennük legyen és én őbenne” (Jn 17,26).2. És az emberek szeretetét.„Ez az én parancsom: Szeressétek egymást, mint ahogy én szerettelek titeket” (Jn 15,12).Bef.: Isten lakik bennünk, és így a szeretetet sugározza lelkünk.

*

Az ember önállósága és kötöttsége is tétellé alakítható

1. beszéd: Parancs – az isteni ige

Bev.: Vajon teljesen magára hagyatott-e az ember?1. Parancsokban szól hozzá az Isten.Ezek útja:

32

a) A természet szava…b) Az Úr követein át csendülő isteni ige. „Mindannak azonban, aki befogadta, hatalmat adott, hogy

Isten fiává legyen, annak, aki hisz őbenne” (Jn 1,12).2. Hogy engedelmeskedő legyen az ember.a) Isten szava – üdvösség útja. „Mester, melyik a legfőbb parancs a Törvényben? „Jézus így felelt:

„Szeresd uradat Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből… Szeresd felebarátodat,mint önmagadat. E két parancson függ az egész törvény és a próféták” (Mt 22,36-37 és 39-40).

b) Ember behódolása az üdvösség elérése: „Látomás nélkül a nép féktelen lesz, de boldog, hamegtartja a törvényt” (Péld. 29,18).

Bef.: Így vezeti a szabadon odahajló embert az Isten!

2. beszéd: Választhat az ember lelke

Bev.: A személyes élet isteni kegye: a szabadság.1. Értelmesen ismerhet az ember.„Amikor a pogány a törvény híján a természet szavára teszi meg a törvényben foglaltakat, törvény

hiányában önmagának törvénye. Ezzel igazolja, hogy a törvény követelménye szívébe van írva, amirőllelkiismerete tanúskodik és önítélete is, mely hol vádolja, hol fölmenti” (Róm.2,14-15).

2. Szabad akarattal dönthet az ember.„És parancsola néki, mondván: A paradicsom minden fájáról ehetel, de a jó és a gonosz tudásának

fájáról ne egyél, mert amely napon arról eszel, halált kell halnod” (1Móz. 2,16-17).Bef.: A „személyes ember” szabadon törhet az örök Személy felé.

3. beszéd: Istenivé lészen – a készségesek lelke

Bev.: Isten szeretete túlárad. Ezért mit biztosít nekünk?1. Isteni életet a földön.„Így váltotta be nekünk legszebb és legnagyobb ígéreteit, hogy ezek révén az isteni természet ré-

szeseivé legyetek” (2Pét. 1,4).2. Örök szeretetfonódást – az égben.„Most megmarad a hit, remény, szeretet, ez a három, de köztük a legnagyobb a szeretet. Töreked-

jetek a szeretetre!” (1Kor. 13,13).Bef.: Önálló az ember, de Isten felé hajoljon a lélek!

*

Az állandó Isten dicséret is anyagot alkothat

1. beszéd: Világosabb a látás

Bev.: A kegyelemmel világított lélek jobban lát. – De hogyan?1. Extenzive.Szélesebb horizonton látja – a Végnélküli életet is.2. Intenzive.Belsőbb szemlélettel „látja” az ég Urát is.Bef.: Ez az igazi fény– bírás. „Én világosságul jöttem e világra, hogy aki bennem hisz, ne marad-

jon sötétségben” (Jn 12,46).

2. beszéd: Erősebb az élet

Bev.: Az élet kibontására és természetfeletti virágzására hív a Mester. – De hogyan?1. Dinamice…a) Indító erő: az isteni kegyelem. „Mindegyikünk annyi kegyelmet kapott ajándékba, amennyit

Krisztus adott” (Ef.4,7).b) Egek felé törő lendület: a kegyelem. „Bizony, bizony mondom neked: Aki nem születik vízből

33

és (Szent)lélekből, nem mehet be Isten országába” (Jn 3,5).2. Entitative…a) Természetes élet tökéletesebb alakját kell elérnünk. „Meg is teremté az Isten az embert: a maga

képére, az Isten képére teremtette” (1Móz. 1,27).b) Természetfeletti élet teljességét kell leesdenünk. „A remény pedig nem csal meg, mert Isten

szeretete kiáradt szívünkbe a ránk árasztott Szentlélek által” (Róm. 5,5).Bef.: Az örök életre erősít – a kegyelem.

3. beszéd: Istenhez tapadó az élet

Bev.: „Isten rokonai vagyunk”. – De hogyan?1. Krisztusiak vagyunk.„Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal. 2,20).2. Istenben élők leszünk.„Akkor majd megtudjátok, hogy én Atyámban vagyok, ti pedig énbennem és én tibennetek” (Jn

14,20).Bef.: Isten fiai leszünk. „Mindannak azonban, aki befogadta, hatalmat adott, hogy Isten fiává le-

gyen, annak, aki hisz őbenne” (Jn 1,12).

*

A tanítók személye is tárgyul kínálkozik

1. beszéd: Első tanító: a szülő

Bev.: Isten terve a családba helyezi az embert és így az első nevelővé avatja a szülőt. – Hogyanlesz tanító a szülő?

1. Átveszi életén át az Isten igéjét.2. Csendíti otthon az Isten tanítását.Bef.: Így a természet isteni rendje szerint – ő is igehirdető.

2. beszéd: Második tanító: az igehirdető

Bev.: A fejlődő élet belekerül a felfejlődöttek sorába. – Ekkor ki a tanító?1. Az Isten Egyháza.2. Mert ő az emberiség világossága.Bef.: Jól jegyezd meg: az Egyház a Mester nevében cselekszik.

3. beszéd: A harmadik tanító: az Úr szolgája

Bev.: De az Egyház küldötteket küld – a Mester erejével.1. Ezt tette Maga a Mester is.„Ezután az Úr más hetvenkét tanítványt választott ki és kettenként maga előtt küldte őket azokba a

városokba és falvakba, ahová készült” (Lk 10,1).2. Ezt teszi az Úr jegyese.Ez a papszentelés.3. Ezt végzi a falu népének Isten rendelte pásztora.Bef.: És mi a mi kötelességünk? Felelet: „Aki titeket hallgat, engem hallgat…” /Lk 10,16/.

*

Hogyan revelálja Magát a Mester?

Ez itt is újra felvethető. Az idézet ismétlendő: „Étkezés után Jézus megkérdezte Simon Pétert:„Simon, János fia, jobban szeretsz, mint ezek”? „Igen, uram, felelte, te tudod, hogy szeretlek”. Erre

34

így szólt hozzá: „Legeltesd bárányaimat”. Azután ismét megkérdezte: „Simon, János fia, szeretsz en-gem?” „Igen, uram, felelte, te tudod, hogy szeretlek”. Erre azt mondta neki: „Legeltesd juhaimat”.Majd harmadszor is kérdezte…” (Jn 21,15-16).

1. beszéd: Az érdeklődő Mester1. Szeretet után érdeklődik…2. Hogy szeretet kegyével gazdagítson.

2. beszéd: A felelő tanítvány1. Szeretetéről tanúskodik.2. És szeretetéből isteni hivatásra indíttatik.

3. beszéd: A jutalmazó Mester1. Övé – a vezetés hatalma.2. Mert Övé – a Szeretet kegyelme.

*

A kőszikla – hasonlatképpen tárgyalható.Itt pedig ez a szöveg idézendő: „Te Péter vagy. Erre a sziklára építem Egyházamat és a pokol ka-

pui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyország kulcsait. Amit megkötsz a földön, megkötöttlesz a mennyben is, és amit föloldasz a földön, a mennyben is föloldott lesz” (Mt 16,18-19).

1. beszéd: Kősziklára épít a Mester1. Alapítás igéje…2. Állandó – fenntartás kegyelme.

2. beszéd: Látható kőszikla – Péter1. Péter az első…2. Utódai – a következők…

3. beszéd: Láthatatlan Szikla – a Mester1. Fejük – a Mester.„(az Atya) az egész Egyház fejévé tette őt” (Ef. 1,22).2. Életük – a Mesterért.„…De hogy miattatok életben maradjak, az szükségesebb” (Fil. 1,24).

* *

Beszédláncok

Ezek a mai ünnep és annak „írott liturgiája” területéről alkothatók. Céljuk az, hogy az Egyház éle-tét érintő beszédekben vezető gondolatokat közöljenek. – A bővebb fejtegetés helyett csak összefog-laló rendszert adunk, mert a részletes anyag az előző beszédvázlatokból meríthető. – Lássuk ezeketegyenként.

I. beszédlánc címe: Az apostolok

Ez a beszédlánc Krisztus gondolta „apostolainak” hivatását ismerteti. De arra akar kijutni, hogymindnyájan „apostolok” vagyunk.

1. beszéd: A „tizenkettő”

Bev.: Ki választ?1. Az Úr választottjai – a nép közül.

35

2. Az Úr szolgái – a népért.Bef.: Így isteni a munkájuk!

2. beszéd: A „kettő”

Bev.: Kik a legkimagaslóbbak?1. Az Egyház feje (Péter).2. Az Egyház és a „népek apostola” (Pál).Bef.: Ezek – az apostolfejedelmek.

3. beszéd: A többi apostol

Bev.: És a többiek?1. Mind az Úr szolgája.2. Mind az Úr vértanúja.Bef.: Érte is halnak.

4. beszéd: A mai élet apostolai

Bev.: A Mester szabta meg.1. Vezetőink – a pápa és a püspökök.2. Tovább terjesztő „apostol” – minden hívő.Bef.: Mindenki részese a munkának!

*

II. beszédlánc címe: A történelem ítélőszéke előtt

Ez a beszédlánc a hivatottak felelősségét akarja fejtegetni.

1. beszéd: Az utókor ítél

Bev.: Ki ítélhet?1. A jelen csak a felületet látja: eseménysorokban.2. Az utókor az eredményt értékeli.Bef.: Az eredmények alapján az utókor ítélhet.

2. beszéd: A hízelgő hamar „örökít”

Bev.: Emléket állít…1. A hízelgőnek mesés a szava.2. A hízelgőnek – könnyed az emlékállítás vágya.Bef.: „Ne siessünk a szobor emeléssel”!

3. beszéd: Császári trónok inognak

Bev.: Emberi művek értéke?…1. A föld hatalmasai eltűnnek.2. A lélek szolgái az igazi értékek.Bef.: Gamáliel szavát halljad: „…Ha ugyanis ez a törekvés vagy ez a mozgalom emberektől szár-

mazik, fölbomlik, de ha az Istentől van, nem tudjátok szétoszlatni őket…” (Ap.Csel. 5,38).

4. beszéd: Örök élet áldozatosai felmagasztosulnak

Bev.: Isten népe diadalt arat.

36

1. Traján, Hadrián oszlopa…2. Péter és Pál trónja…Bef.: Csak idő kell hozzá!

*

III. beszédlánc címe: Halászok és sátorkészítők

Ez a beszédlánc transzponálva értelmezi a két „mesterséget”.

1. beszéd: Kik a „nagyok”?

Bev.: Emberi és isteni mérték…1. Földi mérce szerint?…2. Égi mérce szerint?…Bef.: Isten a döntő.

2. beszéd: A lélek nagyjai

Bev.: Földi értékek…1. A tudósok és a dolgozók.2. Mindenekfelett – a szentek.Bef.: Égi értékek.

3. beszéd: A lélekhalászok

Bev.: Gyűjtés az ember vágya.1. Emelni a kultúrát.2. Szolgálni a lélekkultúrát.Bef.: De lélekgyűjtés az érték!

4. beszéd: Az örök sátrakat verők

Bev.: Mindnyájan „sátorverők” vagyunk.1. Földi otthonunk – a sátor.2. Égi „sátrunk” – az Isten háza.Bef.: De az „örök sátorverők” munkája igazi hivatás.

*

IV. beszédlánc címe: Hűségesek – a halálig

Ez a beszédlánc a szolgálatban való hűséget akarja magasztalni.

1. beszéd: A börtön bilincsei között

Bev.: Milyen jövőt jelez a Mester?1. Péter – a börtönben.2. Pál – a börtönökben.Bef.: Ezt élik az Övéi.

2. beszéd: A Kereszt tövében

Bev.: Hűek-e az apostolok? Látszat szerint nem. Miért?1. Mester Urától – távol állnak.

37

2. De sajátjukhoz – ölelkezve közel esnek.Bef.: Valóban igen, mert halált halnak.

3. beszéd: Az ostorok és hajótörések szenvedései alatt

Bev.: Apostolok útjai…1. Mindent Krisztusért.2. Mindent – az örök életért.Bef.: Apostolok életcéljai…

4. beszéd: A vérpadon

Bev.: A cél színezi a utat...1. Menyegzős menet – az út?…2. Csak akkor, ha örök életképe – a táruló rév.Bef.: A diadal koszorúzza a szenvedő és halált halt zarándokot: „A jó harcot megharcoltam, a pá-

lyát végigfutottam, a hitet megtartottam. Most készen vár az igaz élet koronája, melyet azon a naponmegad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindazoknak, akik örömmel várjákeljövetelét” (2Tim. 4,7-8).

* * *

B/ rész – c/ csoportja: a Szentleckéhez írt beszédek

A Szentlecke szövege így szól: „Ugyanebben az időben Heródes király lefogatta az Egyház né-hány tagját, és bántalmazta őket. Így például Jakabot, János testvérét karddal kivégeztette. Mivel látta,hogy ez megnyeri a zsidók tetszését, ezt azzal tetézte, hogy Pétert is letartóztatta a kovásztalan kenyérünnepének idején. Lefogatása után börtönbe vetette és négy négytagú katonai őrség gondjára bízta. Azvolt a szándéka, hogy húsvét elmúltával a nép elé vezetteti. Míg Pétert a börtönben fogva tartották, azEgyház szüntelen könyörgött érte Istenhez. Mikor pedig Heródes éppen arra készült, hogy elvezetteti,azon az éjszakán Péter két katona között aludt kettős lánccal megbilincselve, az őrök meg a kapu előtttartották szemmel a börtönt. Ekkor hirtelen az Úr angyala jelent meg mellette, a helyiséget pedig fényárasztotta el. Megütötte Péter oldalát és ezekkel a szavakkal ébresztette föl: „Kelj föl gyorsan!” Erre abilincsek lehullottak a kezéről. „Vedd föl övedet és sarudat”, parancsolta az angyal. Mikor ezt megtet-te, az ismét megszólalt: „Vesd magadra köpenyedet, s kövess engem!” Követte őt kifelé, de azt semtudta, valóság-e az, amit az angyal művel. Úgy tűnt föl ugyanis neki, mintha látomást látna. Áthaladvaaz első, majd a második őrségen, a város felé nyíló vaskapuhoz jutottak. Ez magától kinyílott előttük.Kint még végigmentek egy utcán, s ekkor az angyal hirtelen eltűnt mellőle. Péter pedig magához térvefölkiáltott: „Most már igazán tudom, hogy az Úr elküldte angyalát és kimentett Heródes kezéből, megmindabból, amire a zsidó nép számított!” Mihelyt kiismerte magát, Máriának, János, másnéven Márkanyjának házához sietett. Ide sokan egybegyűltek imádkozni” (Ap.Csel. 12,1-12).

Tartalmilag tulajdonképpen Péter apostol csodálatos megszabadulását közli. Természetes tehát,hogy az áldozatos élet üldözése, majd az érte imádkozó Egyház imájának értéke és az Isten szaba-dulását adó kegyelme ötlenek eszünkbe. – Természetes, hogy e tételeket szimbolikusan, átvitt érte-lemben is ki lehet szélesíteni. – Módszerünkhöz híven előbb különálló beszéd(vázlatokat) közlünk,majd utána beszédlánc(vázlatokat) fogunk egybefonni. Természetesen: ezek inkább arra szolgálnak –és épp ezért rövidek is –, hogy esetleges sorozatoknál útmutatást adjanak. Lássuk ezeket egyenként.

Különálló beszédek

1. beszéd: „Lesújtva némelyekre az Egyházból…”(Az Egyház– üldözések oka)

Bev.: A francia forradalom idején jelszóvá lett Voltaire mondása: Eccrasser l’ infame! Rövidenannyit jelentett: irtsd ki azt a gonoszt, aki a haladást akaró emberiség előrelendítésének kerékkötője!…

38

Ennek a mondásnak „szülőanyja” azonban végül is gyermeki szeretettel hagyta végrendeletszerűenadott intézkedésében vagyonát – a Szűz Anya tiszteletére emelendő templom javára… Mintha azt sej-tetné ez a végrendelet: harcba szállt a nagy szellem az Egyházban észlelhető emberi gyarlóságokkal,de hódolatos marad az Úr Egyházának szellemi és isteni tartalmával. – Amikor a történelem folya-mán ennek a harcnak állandó és következetes sorát látjuk, akkor nekünk is fel kell vetnünk a kérdést:miért kísérte állandó harc, golgotai halál és apostolokon át folytatódó mártírium az Egyház áldozatosa-it?…

1. Az első felelet ilyen formán közelíti meg az igazságot: minden belső érték küzdelmes bonta-kozás útján tárja elénk a diadalmas élet kincsét.

Értelmünk szava arra hangol, hogy Istentől a világ, isteni az életindítás és Istenhez törő az érte-lemmel áldott „Isten fia Ember”. Így: igazságok a világ adatai és igazságok a lélektartalmat adó égiindítások. A „nagytermészet” útja is küzdelmes bontakozás, a mag életrendje is bomlás útján zsendü-lőbb, az emberi szellem is erőfeszítésen át jut a szellemi élet világába. Az indító hangok is erők, pediga világból csendülők, a lélekben szülők és az egek kinyilatkoztatásából zengők… De ezek az igaz-ságok nem azonnal lobbannak fénybe, hanem küzdő erőfeszítésen át lesznek az ember értékei. Minthaitt is igazolódnék: az arany a tűzben, az acél az izzó kohóban tisztul, és csak azután keményedik… Azélet igazságai is küzdelmes erőfeszítések nyomán lesznek az emberi szellem életkincsei. – Sőt ki kellemelni, hogy az életigazságok erős emberi erőfeszítések és szenvedések után lesznek az emberi életigazi fejlesztésének eszközei. – De miért ez a nagy harc?

a) Alapjában azért, mert más és más szemszögből látható, és így másnak látszik az igazság. Deegyéni felfogás is befolyásolja az ember ítéletét… Majd az életirányt változtatni akaró beállítással(hedonizmus – aszketizmus) harcba száll az ember… Végül is: fényt keres és a fénykeresésben harcbaszáll a sötétségnek vélt és ítélt igazsággal. Ne felejtsd: „ahány ember, – annyi igazság”.

b) De tárgyi szempontból is valóság az, hogy az igazság dinamikailag bontakozó és – életet szol-gálva – életté lévő isteni ajándék. – Az ember üdvét szolgáló isteni ige sem „lezárt isteni kincs”, ha-nem változhatatlan tárgyi tartalmú – életet fakasztó ajándék. A Mester szavai tökéletesedésről,életfakasztásról és terméshozásról szólnak… Van fejlődés, sőt az Evangélium magvetésének egyene-sen ez a hivatása. Hasonlatai is erről szólnak… (A „szőlőtőke és a vesszők”, a gyümölcshozó fügefastb.). A lényeg ez: a „föld emberei” vagyunk, de az isteni kegyelem kiáradásával – megváltás, meg-szentelés, újjászületés – Isten fiaivá alakulhatunk. Tehát: nemcsak a befogadáson, hanem az élettéfejlesztésen pihen a hangsúly.

c) Végül pedig az emberiség élete, a Mester élete és a híveinek sorsa állandóan azt hirdeti: maga-sabb rendű élet teremtése a hivatásunk, a „földi mennyek országának” megteremtése a kötelességünk,de az egek örök életének elérése az isteni rendeltetésünk. Ezért élünk és ebben boldogulunk. „Keresz-telő János napjaitól fogva mindmáig a mennyek országa erőszakot szenved és az erőszakosok ragadjákel azt” (Mt 11,12). Mindez pedig arra tör, hogy a személyes isteni életteremtés után valóság legyenküzdelmes életünk diadala, amelyet ez az isteni ígéret hirdet: „Aki hisz (bennem), annak örök életevan” (Jn 6,47).

2. Majd a második igazság így részletezi és értelmezi az Egyház sorsát: az Egyház hivatásszerű-en őrzi, hirdeti és életté fakasztja a szellemi élet isteni „életgabonáját”.

Természetes, hogy ez a munka a földön és igen sok földi eszközhasználat mellett pereg alá. Báralap és erő az isteni ajándék, mégis emberi és földön pergő – az erőfeszítés.

a) Minden égi tanításnak tárgyi tartalma az egek felé törés, de eszköze a földön való értékesítés.Az Egyház tehát a földön végzi munkáját és így a földi erők felhasználásával is emeli az emberiséglelkét. Igényesebbé teszi őket – a lelkiek felé, hogy igényesek legyenek – a szellemiek iránt. Azértvolt, van és lesz barátja a földiek helyes használatának, a tudománynak, a művészetnek és erkölcsi jó-ságnak. Persze, így értelmezve, van benne immanencia, de azért, hogy ezen az úton érvényt igényel-jen – a transzcendencia. Ez a hivatás, mert ez a Mesternek parancsa: „Menjetek tehát, tegyetek tanít-ványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében” (Mt 28,19). –”Jézus így felelt: „Az én országom nem e világból való. Ha e világból volna országom, harcra kelné-nek szolgáim, hogy a zsidók kezére ne kerüljek. Az én országom azonban nem innen való” (Jn 18,36).

b) De ugyancsak igaz: minden tanításnak és kegyelemközlésének munkája a földi élet keretébenpergő erőfeszítés. Tehát sok benne az emberi. – Ezen az alapon feltalálható benne sok emberi gyarló-ság és történelem hozta „hordalék”… De amellett letagadhatatlan az Egyház életéből az emberi életszolgálata, emelési vágya és az örök tájak felé való lendítésnek ereje. Ez pedig az életemelésnek erő-

39

feszítése, amely végül is az örök élet diadalába csendül. Azért olvassuk: „Én nem magamtól beszél-tem, hanem az Atya, aki küldött engem, ő parancsolta meg, mit mondjak és mit hirdessek” (Jn 12,49).Az Ő tanítása az egekből való. Egekből eredő, földön érvényesülő és egek felé lendítő. Az igazság ez:a földiekből való emelkedés művében jelentkező emberi elem, hiba, sőt bűn is ostorozható, de az is-teni szolgálat valósága csak hódolatot parancsoló. Annál is inkább, mert az életáldások hőseinek milli-ókra menő serege mutatja az „igazaknak” áldozatos szolgálatát.

Bef.: Befejezésül ismét kérdezem: miért sorsa az Egyháznak a küzdelmes harcok viselése? Azért,mert tevékenységét nem mindenki látja a hit szemszögéből, majd azért, mert sok emberi gyarlóság kí-sérte, kíséri és tán kísérni is fogja – évezredeken át, de mindezek ellenére épp a szenvedés és küzdéslészen az az isteni ajándék, amely tisztítja, őrzi és erősíti. Talán azt is mondhatnók: épp a küzdő szen-vedés és „élethullámverés” lészen bizonyító ereje annak, hogy Isten művével van dolgunk.

2. beszéd: Az üldözött fejek és az imádkozó Egyház(Erkölcsi beszéd: Az imádkozó Egyház)

Bev.: Egyszer Ottokár püspököt megkérdezték: mit ér a sok liturgiai ima? A szentéletű püspök eztfelelte: „imádkozik az Egyház, az Úr jegyese! Ez pedig minden”. – De akkor különösen imádkozik azEgyház, ha fejeit, vezetőit éri az üldözés vihara. – Mit kér az Úrtól az imádkozó Egyház?

1. Kitartó erőt – a szenvedőnek.Tehát nem szabadulást, mert jól tudja, hogy Krisztus nyomdokain szenvedés az Egyház szolgáinak

sorsa.a) Erős legyen a hitében. A hithű mártírokra gondolj! Vagy például állítsd magad elé Szt. István

vértanút! „…fölkiáltott: „Bizony látom a megnyílt eget, s az Emberfiát, amint az Isten jobbján áll!”…Amikor megkezdték István megkövezését, az így imádkozott: „Uram, Jézus, vedd magadhoz lelke-met!” Mikor pedig térdrerogyott, fönnhangon kiáltotta: „Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt!”(Ap.Csel. 7,56 és 59-60).

b) Kitartó a szenvedésben. Az ostorozottakra, máglyára vetettekre és más szenvedőkre gondolj.2. Égi jutalmat – az áldozatnak.Ez az Egyház kérése. – Földi szenvedés – az égi jutalom alapja. Ez az egyetemleges igazság. – De

hogyan legyen életté – egyéni életemben?a) Törölje ez földi életünk minden bűnét és terhét! Szóljon nekem is ez az ige: „Nézzétek, az Isten

Báránya! Ő veszi el a világ bűnét!” (Jn 1,29).b) Hozza meg az örök boldogság dicsőségét. De el ne felejtsd: a földiek elvetendők! „S mindaz,

aki elhagyja értem otthonát, testvéreit, nővéreit, atyját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy földjét,százannyit kap és örökségül kapja az örök életet” (Mt 19,29).

Bef.: Így imádkozott Péterért is az Egyház. Őt – még földi szolgálatra híván – megmentette az Úrangyala, de szolgálatainak befejezése után – hazakísérte az Úr halálkövete.

3. beszéd: Meghallgatja-e Egyháza imáját az Úristen?(Erkölcsi beszéd: Az Egyház imájának hatása)

Bev.: Az Egyház imája napi liturgiával, áldott szentelményekkel és személyes, papi imákkal ost-romolja állandóan az eget. – Van– e égi rezonancia – a földi, egyházi fohászokra?

1. Felfigyel reá az ég Ura.A lényeges ok: az Egyház Feje – a Mester: „(az Úr) mindent lába alá vetett és az egész Egyház fe-

jévé tette őt” (Ef. 1,22). De fontos ez is: a közösség és személyes kapcsolat erőt képvisel.a) Szeretetáramlás éri. A „jegyes” szól a szolgái érdekében.b) Szeretetáramlást közöl. Szeretetre csak szeretet az égi Atya válasza. A „caput ecclesiae” imájára

felfigyel az Atya szeretete. Hiszen: „Akkor majd megtudjátok, hogy én Atyámban vagyok, ti énben-nem, én pedig tibennetek” (Jn 14,20).

2. És teljesedik az Egyház imája.Ennek a hitnek alapját ezekben az ígéretekben keresd: „Bizony, bizony mondom nektek: Aki ben-

nem hisz, ugyanazokat a tetteket fogja végbevinni, amiket én magam cselekszem, sőt nagyobbakat isfog tenni azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek majd nevemben az Atyától, megteszemnektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban” (Jn 14,12-13). „Az én nevemben ördögöt űznek, új

40

nyelveken beszélnek, kígyókat vesznek majd kezükbe, és ha valami halálos mérget isznak, nem ártmeg nekik, betegre teszik a kezüket és azok meggyógyulnak” (Mk 16,17-18).

a) Teljesül a kérés… Erőt kap az ember. Angyali küldetés szabadítja Pétert: „Ekkor hirtelen az Úrangyala jelent meg mellette…” (Ap.Csel.12,7).

b) Vagy lélek– gazdagodásban teljesedik a fohászkodás. Amit elveszt a fizikai élet vonalán, aztbővebben nyeri meg lelkiek vonalán. Van: energia transzpozíció is! Ez olyan lélektani igazság, ame-lyet isteni csengésben így erősít az Írás: „S mindaz, aki elhagyja értem otthonát, testvéreit, nővéreit,atyját, anyját, feleségét, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap és örökségül kapja az örök életet”(Mt 19,29).

Bef.: Az angyali segítség konkrét igazolása, hogy az Egyház imájára segítséget küld az Isten. – Deminden segítésben közvetlen angyal a küldött? Nem! Azt azonban ne felejtsd, hogy minden segítő –Isten angyala! Úgy fogadd tehát a szeretet nyújtotta kezet, mint Isten követét.

4. beszéd: „A láncok lehullottak kezéről”(Dogmatikus beszéd: Isten ereje)

Bev.: Péter apostolról így szól az Írás: „Követte őt (angyalt) kifelé, de azt sem tudta, valóság– e az,amit az angyal művel. Úgy tűnt föl ugyanis neki, mintha látomást látna” (Ap.Csel. 12,9). – Valójábanmit tanít számunkra ez az isteni hang?

1. Isten – a kötelékek Ura.a) Törvények Hozója. Az egész életre áll: „Leszállottál a Sinai hegyére, beszéltél hozzájuk az ég-

ből, adtál nekik jó szabályokat, igazságos törvényeket, szertartásokat és üdvös parancsokat” (2Ezd.9,13).

b) Törvények Áldója… Isteni szó ez a szöveg: „Szájad törvénye nekem többet ér arany és ezüstezreinél” (Zsolt. 118,72). Mesterünk ezért mondja magáról: „Én kaptam minden hatalmat mennybenés földön” (Mt 28,18).

2. Isten – a szabadulás Hatalmasa.a) Földi bajoktól szabadít. Példa: Jákob és az egyiptomi József. Példa: Mózes és a Vörös tengeri

átkelés.b) Lelki köteléktől is felold. Bűnök köteléke (Péter tagadása és bocsánat vétele). Bűnök büntetésé-

nek törlése (Péter bűnbocsátó hatalma).Bef.: Amit Péter szabadulására tett, azt lélekvonalon velünk is teszi az Úr!

5. beszéd: Milyen kötelékek hullanak le a mi kezünkről?(Erkölcsi beszéd: A mi kötelékeink)

Bev.: Az ember természetének kettőssége a földhöz és az éghez vonz bennünket. – Milyen kötelé-kektől kell szabadulnunk?

1. Földi ösztöneink – lefelé húznak.Itt arról van szó, hogy a természet szava a föld felé húz.a) Irányukat – Isten diktálja. Alapjukban tehát minden ösztön jó. Ok? Isteni célt szolgál!b) De túlzó egyirányúságuk erősen ragadó. Ha pedig csak az élvezet ragad, akkor rossz is.2. Bűneink a földiekhez láncolnak.Az ösztön tudatos és akaratos kiélése – a bűnök szülője.a) Ezek azután – a földhöz láncolnak, vakká tesznek az égiekkel szemben; tehát nem is igényli az

ember. Ne feledd: „Ügyeljetek, hogy ne az emberek szemeláttára s az ő kedvükért legyetek jók, kü-lönben nem lesz jutalmatok mennyei Atyátoknál” (Mt 6,1).

b) És az égi lendületben és szárnyalásban gátolnak. A szárnyszegett sasok – földön való „mászká-lása”? Levegők királya – a föld mászkáló férge (a szokványos bűnök… A moral insanity…)…

Bef.: Ezek a kötelékek hulljanak le rólunk, és az egek útján – „királyi sasok” leszünk mindnyájan.

6. beszéd: „Övezd föl magadat és kövess engem”(Erkölcsi beszéd: az Úr hívó szava)

Bev.: Péternek szólt ez a mondat (Ap.Csel. 12,8). – A szabadság útjára indította, de ezzel az élet

41

lélekszolgálatára is elhívta és elküldötte. – De merre hív engemet az Úr?1. Esetleg – a szenvedés útjára hív.Az isteni hívás teljesen egyéni, de mindig üdvösséget szolgáló a tehetséghez méretezett!a) Küzdelmes az élet; tehát annak viselésére vállalkozni kell! „Katonasor az ember élete a földön,

és napjai olyanok, mint a napszámos napjai” (Jób 7,1). „De milyen szűk a kapu és milyen keskeny azút, mely az életre visz, – bizony kevesen találják meg azt” (Mt 7,14).

b) De diadalba csendül az isteni élet. „Eschatologicus optimismus”. Ezt kell keresni. Miért? Mertez a bér: „Jöjjetek Atyám áldottai! Vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot” (Mt25,34).

2. Esetleg – a szabadulás utáni szolgálatra rendel.Mindenkit valahová rendel és talentummal indít az Úr. Azért igaz:a) Szolgálatra rendelésünk – egyetemes. A tény ez: „Egyiknek öt talentumot adott, a másiknak ket-

tőt, a harmadiknak csak egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint” (Mt 25,15).b) De kivételes szolgálatra rendelés – isteni kegy. Az apostoloké ez: „De Jézus bátorította Simont:

Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel” (Lk 5,10). – A családapáé – a család és így tovább…Bef.: Erre kell magamat felöveznem és így kell Isten katonájává keményednem.

7. beszéd: A Mestert követők élete(Erkölcsi beszéd: Az Úr szolgáinak élete)

Bev.: Milyen élet jellemzi az Úr hivatására jelentkezőket? Azt is kérdezhetném: milyen igényeivannak az Úr szavára indulóknak?

1. A földiekből csak a szükségeseket veszik.a) Az angyal felszólítására Péter is csak a „necessaria”-t veszi.b) Mi is csak azokkal induljunk, ami „necessarium”.2. A szellemiekből azonban a bőségeset szórják.Az „Úr szabadjai” – az élet gazdagítói. – De mit tesz az ilyen „gazdag”?a) Maga – felszerelődik. Ez a tiszta élet. Ez a kegyelmi bőség. Életét tehát ilyenné teszi: „Élek

ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem” (Gal. 2,20).b) Másokat ezzel gazdagít. Maga a Szőlőtőke venyigéje. „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők.

Aki bennem marad és én őbenne, az bő termést hoz” (Jn 15,5). De másokat is ehhez a Tőkéhez kap-csol. Nevelő munka, tanító munka, lélekemelő társadalmi munka. Végül is mindez: az emberek isteni-esítése. „Bizony, bizony mondom neked: Aki nem születik vízből és (Szent)lélekből, nem mehet be Is-ten országába” (Jn 3,5).

Bef.: Akik hallják és követik az Úr szavát, azok így élik további életüket!

8. beszéd: Isteni intések észlelése(Erkölcsi beszéd: Lelki indítások kérdése)

Bev.: Szól-e titokzatosan is az Isten? Itt arra gondolok: vajon a rendes oktató, indító hatások mel-lett vannak-e rendkívüli indítások is? Nehéz a felelet, mert túlzottan hinni – babona áldozatai lennénk,megtagadva pedig a hitetlenség veszélye kísérne…

1. Babonákban nem hiszünk.Mi a babona jele? Emberi vagy földi erőkben való túlzó hit és gyakorlat. – Mi az isteni intés jele?a) Lélek– ügyben jelentkezik…b) És kizárólag lelki értéket szolgál…c) És Isten népén át történik…2. De Isten lelkiindítására támaszkodunk. A személyes Isten erejében így hiszünk:a) Isten erői mindenütt jelentkeznek. Az Istenről ugyanis ez az igazság: „Ha felszállok az égbe, te

ott vagy, ha leszállok az alvilágba, jelen vagy…” (Zsolt. 138,8).b) Isten indításai minden módon kopogtatnak. Ezért mondja az Írás: „Nézd, az ajtóban állok és

zörgetek. Aki meghallja szavamat és kinyitja az ajtót, ahhoz bemegyek és vele étkezem, ő meg velem”(Jel. 3,20).

Bef.: Sohasem szabad feledni: személyes az Isten és ember kapcsolata! Ennek eredménye lehet: azörök Személy titokzatos módon való jelentkezése is. Az Istent azután meghallja – az emberszemély.

42

9. beszéd: Az égi hangokra való rezonálás(Erkölcsi beszéd: Készen – a jóra!)

Bev.: Isten hív, indít és kegyelemmel gazdagít. – És mit tegyen az ember?1. Induljon az útra.a) Isten indítása – célokra szólít. Valamilyen módon mindenkit indít az Isten. – Jól jegyezd meg:

„Így szólt hozzájuk: Menjetek ti is szőlőmbe, és majd megadom, ami jár nektek” (Mt 20,4).b) Az ember indulása – munkára történik. Közös küldetésünk: „Kereskedjetek vele amíg visszaté-

rek…” (Lk 19,13).2. És dolgozzék az úton.a) Péterként vállalja a további hivatást. Ezért olvassuk: „Ők mindjárt ott is hagyták a hálót és csat-

lakoztak hozzá” (Mk 1,18).b) Áldozatosan dolgozzék az élet új szakaszán. Az apostolok élete csak ezt mutatja: „Mikor a Je-

ruzsálemben tartózkodó apostolok hallották, hogy Szamária befogadta az Isten igéjét, elküldték hozzá-juk Pétert és Jánost. Ezek odaérkeztük után imádkoztak értük, hogy rájuk szálljon a Szentlélek”(Ap.Csel. 8,14-15).

Bef.: Mindig arra kell gondolni, hogy Isten új indítása – új feladatok teljesítésének elrendelése.

10. beszéd: „A kapuhoz…, amely magától megnyílt előttünk…”(Erkölcsi beszéd: A zárt kapuk feltárulása)

Bev.: A nagy világ is olyannak képzelhető, mintha „zárt börtön” volna, amelyből szabad munká-ra áhítozik az ember. – De hogyan tudna – Isten segítségével – szabaddá lenni az ember? Vennie kellaz Isten segítő kegyelmét, amely birtoklásában szabad az út a tevékenységre.

1. Isten megvilágító kegyelme nyomán a földi hivatást záró kapuk tárulnak.a) Az Isten fénye – a sötétség ködét oszlatja. Itt erre kell gondolni: „Az igazi világosság, mely

minden embert megvilágosít” (Jn 1,9). „Én világosságul jöttem e világra, hogy aki bennem hisz, nemaradjon sötétségben” (Jn 12,46).

b) A meglátott hivatás pedig az embert magával sodorja. Nincsenek gátló kapuk… Lásd Sault:„Saul meg, mikor föltápászkodott a földről, hiába nyitotta ki a szemét, semmit sem látott. Úgy vezet-ték be kezénél fogva Damaszkuszba…” (Ap.Csel. 9,8).

2. Az isteni hivatás teljesítése után pedig az örök élet kapui is felpattannak.a) Bár ez a „haza” mindenkor hívogat… Jól jegyezd meg: „Én pedig, ha fölmagasztalnak a földről,

mindent magamhoz vonzok” (Jn 12,32). A hívás – egyetemleges. A követés – egyéni és szabad döntéseredménye.

b) Kapui mégiscsak az Érte lélekben dolgozók előtt tárulnak. A Mesterért dolgozók hallják ezt azigét: „Jöjjetek Atyám áldottai! Vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot” (Mt25,34).

Bef.: A „zárt börtön” szabad világ lesz, ha Istent akarja hallani és követni az ember. A hivatásmeglátása – az életkapuk feltárása. – A hivatásban való dolgozás pedig – az örök kapu felpattantása.

11. beszéd: „Kimentett Heródes kezéből”(Ap.Csel. 12,11) (Erkölcsi beszéd: A kimenekülés meghálálása)

Bev.: Ez a szöveg – tényt állapít meg. De a tény – feladatot jelent az ember számára. – Az életcsí-rából kibontakozó élet, az isteni megsegítésből Isten iránti szeretet fakad. – Kiment-e minket is azIsten „Heródesek” kezéből?

1. Az élet küzdelmeit nehezítik – a „Heródesek”.Hogyan kell gondolkodnom?a) Magam – életet kaptam. De én is fogadjam az Úr küldötte „báránykát”. Legelőt ad az égi Atya

számukra…b) Magam – lélekerőt nyertem. Már-már összetört a szenvedés, és vigaszt nyertem… – Ezek a

megemelő segítések – a „Heródesek” ellen védenek.2. De Isten kezét érzik – a „Heródesek”.

43

Azt azonban bizakodva hidd: a gonoszok elveszik büntetésüket.a) Az „emberjegenyék” nem nőnek az égig…b) Emberhatalmasok is érzik a hatalmuk végét… A föld is; az utolsó napon még inkább. Ezért

mondja a Mester: „Távozzatok tőlem átkozottak az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak ké-szült” (Mt 25,41).

Bef.: Ha „kimentettem a Heródesek kezéből”, akkor legyek kimentő Úrnak odaadó szolgája! –Ezért felém cseng az Úr szava: „Jól van, te derék szolga, mivel kevésben hű voltál, sokat bízok rád:menj be urad örömébe” (Mt 25,21).

* *

Beszédláncok

I. beszédlánc címe: „Mit liheg az üldözők lelke?”

Ez a beszédlánc tárja fel az Egyház és az egyesek életét üldözők „lélekszentélyét” és feleljen egy-más után a kérdésre.

1. beszéd: Gyűlöletet…

Bev.: A lélek legaljasabb kéntüze… Mit akar?1. A jót is rossznak látja…2. A jóért – rosszért bosszú a vágya.Bef.: Nem Krisztus hangja és parancsa.

2. beszéd: Halált!…

Bev.: Életet ad az Úr, halált liheg a gonosz ember.1. Azt akarja elvenni, amit nem adott.2. Azt akarja elvenni, ami a legnagyobb.Bef.: Az élet ellensége – az Élet ellensége.

3. beszéd: Halál után is halált!

Bev.: Hát még a túlvilágra is átcsaphat a gyűlölet tüze?1. Kívánja – a földi halált.2. Átokkal kívánja – a lélek halálát.Bef.: De meghallgathatja– e ezt a gonoszságot – a jóság Istene?…

4. beszéd: Végső eltaposást!

Bev.: Ilyen vakmerő is lehet az ember.1. Kitörülni akar – az élők közül.2. Pedig Isten vont bele – az élők közé.Bef.: Végül is az Isten győz: élet marad az ember!

*

II. beszédlánc címe: „Mivel felel az üldözöttek lelke?”

Ez a beszédlánc – az Isten népének feleletét ismerteti.

1. beszéd: Áldozattal

Bev.: Az ember élete – élő és égő áldozat.

44

1. Lobogjon ez – másokért.2. Lobogjon ez – ellenségekért.Bef.: Az ilyen élettűz kedves az Isten előtt.

2. beszéd: Mindent – a lelkiekért!

Bev.: Ez egek felől jövő és lelkünkön át emberek felé sikongó hang.1. Szeretem – az üldöző lelkét.2. Én szolgálom – az ellenség lelki életét.Bef.: Még ezekre nézve is – isteni követ leszek.

3. beszéd: Mindent – az örök életért!

Bev.: És mi az én életem teljes jelszava?1. Sajátoméért.2. Felebarátoméért.Bef.: És így: isteni az életem jutalma.

4. beszéd: „Mors – vita”

Bev.: A ciszterciták jelszava…1. Kedves nekem – a halál.(Pl.: Szt. István vértanú látomása…)2. Mert – életkaput tár.(P.: Antiochiai Szt. Ignác halálvárása…)Bef.: Ez az üldözöttek válasza!

*

III. beszédlánc címe: „Az Isten rabjai”

Ez a beszédlánc kiszélesítheti Péter apostol rabságának tényét Gárdonyi: „Az Isten rabjai” fensé-ges területére…

1. beszéd: Az „Úr rabjai” vagyunk

Bev.: Kérdéssé tehető: vajon nem vagyunk mindnyájan rabok?1. Vagy – a földé.2. Vagy – az égé.Bef.: De az „ég Ura rabjai” – a föld urai és királyai.

2. beszéd: Az Úr a „fogságban” is velünk!

Bev.: Testi és lelki fogság vagyon…1. Testi fogságunkban is velünk az Úr.2. Lélekfogságunkból kiment az Úr.Bef.: Végül is – az élet szabadjai vagyunk.

3. beszéd: Az Úr szabadítót küld nekünk

Bev.: Az Úr keze mindig velünk.1. Szabadítót küld földi bajainkból.2. Égi Szabadítót küld lelki bajainkból.Bef.: Szabadoknak gondolt az Isten!

45

4. beszéd: Az Úr gyermekei leszünk

Bev.: Az „Úr rabja” valóban az „Isten fia”.1. Isten szeretete ezt akarja.2. Az isteni természet közlése ezt valósítja.Bef.: Boldog lehet az ember, mert szereti az Isten!

*

IV. beszédlánc címe: Az élet „őrségein” keresztül

Ez a beszédlánc azt akarja feltárni, hogy milyen őrségeken át kell győzedelmesen átkelnie a za-rándok embernek?

1. beszéd: Az „első őrség”

Bev.: Mi gátol elsősorban az örök élet felé?1. A föld vonzó ösztönörömeinek serege.2. A földhöz láncoló életöröm szeretete.Bef.: Ennek kapufeltárása: Hedoné.

2. beszéd: A „második őrség”

Bev.: Ha legyőztük az elsőt, akkor gátol a másik…1. A hatalom után vágyunk.2. A földiek után törünk.Bef.: Ennek jelszava: Potestas rerum!

3. beszéd: A „vaskapu őrségén”

Bev.: Ezen kellene átjutni a szabadság, a lélekszabadság országába. – Mi ez?1. A földi élet határa.2. Az örök tájak mesgyéje.Bef.: Miért nehéz ezen átjutni? Mert el kell hagyni mindent, ami földi.

4. beszéd: Az „örök kapuk őrségén”

Bev.: Itt hazavárják az Isten népét.1. Szent Péter – kaputáró.2. Égi Atyánk – hazaváró.Bef.: Ezen az őrségen már könnyen kopogtat az igaz, isteni ember.

* * *