szent lászló Általános iskola · tantárgyi bemeneti (év eleji), félévi és kimeneti (év...

Csongrád és Térsége Általános Iskola

Szent László Általános Iskolája

MUNKATERVE

a 2019/2020-as tanévre

Összeállította: Szabó Ferenc

Jóváhagyta: tantestület

Dátum: 2019.09.06.

Bevezetés:

Iskolánk állami fenntartásba vétele óta a helyzet normalizálódott: a korábbi szűkös

költségvetési keretek jelentősen javultak, a döntési mechanizmusok átláthatóvá váltak, az

adminisztráció egyszerűsödött. Bízunk abban, hogy az idei tanévben a gyermeklétszám

fogyása ellenére is sikerül iskolánkat tartalommal megtölteni, s egységes kiállással, bölcs

kommunikációval és a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szemléletmóddal talpon

tudunk maradni.

Természetesen az elsődleges cél továbbra is az, hogy az iskola őrizze meg sajátos arculatát, a

köznevelési törvény és saját hagyományai szerint nyújtson olyan egységes, korszerű, stabil,

továbbfejleszthető ismereteket, képességeket, készségeket, amelyek megfelelő alapot adnak a

középiskolai tanulmányokhoz és a mindennapi élethez. Ezt szolgálják azok a nevelési-oktatási

feladatok, amelyeket - a helyi munkaközösségekkel egyetértésben - kitűztünk e célok

megvalósítása érdekében.

I. Nevelési-oktatási célok és feladatok:

Cél: Tehetséggondozás és felzárkóztatás, a lemorzsolódás megakadályozása, az országos

kompetenciamérés eredményeinek szintre hozása

Feladat: Tanulmányi versenyeken való részvétel – lehetőségek függvényében Plusz órák a tehetségeseknek és a felzárkóztatásra szorulóknak

Tanulószoba biztosítása

Magyar, matematika és angol órák 10%-a kompetenciafejlesztő legyen

EFOP 3.1.5-16-2016-00001 pályázat (ILMT) működtetése

Új módszerek (pl. kooperatív technikák, projekt, témahét, differenciálás,

IKT, IKT mérés) alkalmazása

Helyi, osztályon belüli versenyek számának növelése

Cél: Esélyegyenlőség megteremtése, ifjúságvédelem biztosítása

Feladat: Integráció (SNI, BTM) folytatása

Útravaló ösztöndíjprogram

Szorosabb együttműködés a szakszolgálattal, a szociális ellátórendszerrel, a

gyermek-és rendvédelmi szervekkel

Gyakori családlátogatások

Iskola zárása

Cél: Az intézményi működés folyamatos fejlesztése

TIOP 1.1.1-12/1 pályázat fenntartása (összlétszám/SNI/HH)

EFOP 3.3.2-16-2016-00143 pályázat folytatása

EFOP-3.1.2-16-2016-00001 pályázat továbbképzései

INPP program megismerése

Részvétel a BJG labor pályázatában (7-8. osztály)

10 hónap 10 rendezvény program működtetése

Tervszerű ellenőrzés, értékelés

Tantárgyi bemeneti (év eleji), félévi és kimeneti (év végi) mérések alkalmazása

(3. évfolyamtól matematika, magyar nyelv és irodalom, 5. évfolyamtól angol

nyelv)

Olvasást népszerűsítő program előkészítése (5-6. osztály)

Önértékelések folytatása (4 pedagógus)

Szoros együttműködés az Óvodával és a Faluházzal

Cél: Kulturált kapcsolati formák kialakítása és alkalmazása tanár-diák, diák-diák és szülő-

tanár viszonylatban egyaránt. A tanulók neveltségi szintjének javítása

Feladat: Élő, napi kapcsolat a szülőkkel.

A Diákönkormányzat minél szélesebb körű részvétele az iskola életében.

Fogadóórák

Osztályfőnöki órák lehetőségeinek kihasználása

A házirend folyamatos betartatása

DADA program folytatása

Agressziókezelő módszerek (pl. KIVA program) megismerése továbbképzés

keretében. Tanórán kívüli programok (pl. családi nap)

Cél: Rendszeres mozgásra nevelés

Feladat: Tömegsport biztosítása alsóban és felsőben

Mindennapos testnevelés 1-8. osztályban

Gyermeklabdarúgás folytatása

Kézilabdázás folytatása

Asztalitenisz elindítása

Aerobic szakkör

Úszás az 5. osztályban

Versenyeken való részvétel (pl. atlétika, foci) – lehetőségek függvényében

Túrák

Egészségnap

Sportnap

Cél: Környezettudatos szemléletmód kialakítása

Feladat: Osztályfőnöki órák lehetőségeinek kihasználása Erdei iskola megszervezése

Egy témahét megrendezése (fenntarthatóság-környezettudatosság témahete

2020. április 20-24.)

Cél: Pályaorientáció segítése

Feladat: Iskolalátogatások és iskolák tájékoztató előadásai Munkahely látogatások

Iparkamara bevonása

o Szakma sztár fesztivál Budapesten

o Pályaválasztási kiállítás és vásár Szegeden

o Pályaválasztási rendhagyó órák

o Hiányszakmák bemutatója

o Rendhagyó szülői értekezlet

Osztályfőnöki tájékoztató órák

Pályaorientációs nap megszervezése

II. Nevelői megbízatások:

Osztályfőnökök:

1-2.: Mészárosné Lajos Ildikó

3.: Luczné Laczkó Veronika

4.: Magyarné Lajos Éva

5.: Gémesné Korom Enikő

6.: Györgyiné Felföldi Éva

7.: Veres-Bózsó Erzsébet

8.: Kovács Andrea

Napközis csoportvezetők:

Veres-Bózsó Erzsébet

Helyi munkaközösség-vezetők:

Alsós munkaközösség: Orosziné Ábel Tünde

Felsős munkaközösség: Györgyiné Felföldi Éva

Pályaválasztási felelős:

Kovács Andrea (nyolcadikos osztályfőnök)

Egyéb felelősök:

Ifjúságvédelmi és esélyegyenlőségi felelős: Kovács Andrea

DÖK segítő: Varga Andrea

Közalkalmazotti megbízott: Györgyiné Felföldi Éva

III. A tanév előkészítésének feladatai, személyi, tárgyi feltételek:

Tankönyvárusítás: 2019. 08. 26-27. /iskolatitkár/

Szertárak /leltárjegyzék/áttekintése: 2019. 08. 31./tagintézmény-vezető, pedagógusok/

Szaktantermek előkészítése: 2019. 08. 31. /pedagógusok/

Javítóvizsga: 2019. 08. 26. /tagintézmény-vezető, érintett pedagógusok/

Alakuló értekezlet: 2019. 08. 21./tagintézmény-vezető/

Tantárgyfelosztás: 2019. 08. 31. /tagintézmény-vezető/

Órarend elkészítése és az osztályok helyének kijelölése: 2019. 08. 31. /tagintézmény-vezető/

Felügyelet rendje: 2019. 08. 31./tagintézmény-vezető, pedagógusok/

Anyakönyvek, haladási és osztályozó naplók, törzskönyvek pontosítása, kitöltése: 2019. 08. 31./tagintézmény-vezető, osztályfőnökök/

IV. A tanév rendje:

A szorgalmi időszak (180 tanítási nap):

Első tanítási nap: 2019. szeptember 02. (hétfő)

Utolsó tanítási nap: 2020. június 15. (hétfő)

Az első félév 2020. január 24-ig tart. A tanulók/szülők értesítése a tanulmányi

eredményről 2020. január 31-ig.

Szünetek:

Őszi szünet: 2019. október 28. - november 03. A szünet előtti utolsó tanítási nap: 2019. okt. 25. (péntek)

A szünet utáni első tanítási nap: 2019. nov.04. (hétfő)

Téli szünet: 2019. december 23. - 2018. január 05. A szünet előtti utolsó tanítási nap: 2019. dec. 20. (péntek)

A szünet utáni első tanítási nap: 2020. január 06. (hétfő)

Tavaszi szünet: 2020. április 09. - április 14.

A szünet előtti utolsó tanítási nap: 2020. április 08. (szerda)

A szünet utáni első tanítási nap: 2020. április 15. (szerda)

Tanítás nélküli munkanapok:

Pályaorientációs nap: 2019. október 24.

Belső továbbképzés: 2019. október 25.

Belső továbbképzés: 2020. március 12-13.

Családi és diáknap: 2020. május 29. (péntek)

Osztálykirándulás: 2020. június 02.

V. Értekezletek, fogadóórák:

Tantestületi: hat értekezlet (alakuló, tanév eleji, félévi osztályozó, félévi értékelő, év végi

osztályozó, tanév végi értékelő), de a tanév közben felmerülő problémák megoldására további

értekezletek hívhatók össze.

Iskolavezetői: havonta egy (minden hónap utolsó péntekjén 13.35) szükség szerint

(résztvevők: tagintézmény-vezető, helyi munkaközösség-vezetők, gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős, DÖK-vezető)

Munkaközösségek: évente négy értekezlet

Szülői: három értekezlet (szeptember, január, május)

Fogadóóra:

Tagintézmény-vezető: hetente hétfő 14.00 - 16.00

Pedagógusok: kiírás szerint

Diákközgyűlés: 2019. szeptember 20.

VI. Ünnepségek, rendezvények, megemlékezések:

Tanévnyitó (2019. 09. 01.): Elsős, nyolcadikos osztályfőnökök

Szent Mihály nap (2019.09.27.): Gál József

Alsós mesemondó verseny (2019. 10. 02.): Gál József

Kutatók éjszakája (2019.10.04.): Kovács Andrea

Aradi vértanúk emléknapja (2019. 10. 04.): Osztályfőnökök

Október 23.: Nemzeti ünnep (2019.10.22.): 8. osztályos osztályfőnök

Iskolabál (2019. 11. 09.): Tantestület, tagintézmény-vezető

Télapó (2019. 12. 06.): Osztályfőnökök

Adventi hetek (2019. 11. 29., 12. 06.,13.,20.): Gál József

Fenyőünnep (2019. 12. 20.): 4. osztályos osztályfőnök

Magyar Kultúra Napja (2020. 01. 22.): magyartanárok

Farsang (2020. 02. 14.): 6. osztályos osztályfőnök

Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja (2020. 02. 21.): Történelemtanár

Március 15. Nemzeti ünnep (2020. 03. 13.): 7. osztályos osztályfőnök

Versmondó verseny (2020. 04. 15.): felsős magyartanárok

Sulisztár (2020. 04.): Szabó Ferenc

Holokauszt áldozatainak emléknapja (2020. 04. 16.) Történelemtanár

Anyák napja (2020. 05.): Osztályfőnökök

Családi és diáknap (2020. 05. 29.): Tantestület, tagintézmény-vezető

Trianoni emléknap (2020. 06. 04.): Történelemtanár

Pedagógusnap (2020. 06. 08.): 8. osztály

Ballagás, tanévzáró (2020. 06. 20.): 7.-8. osztályos osztályfőnökök

VII. Egyéb megbízatások (időterv):

Diagnosztikus fejlődésvizsgálat megszervezése, lebonyolítása: 2019. október-november

/Felelős: Mészárosné Lajos Ildikó/

10.11.: felmérni a tanulók körét

10.25.: jelenteni a tanulók létszámát

11.29.: vizsgálat elvégzése

A tanulók fizikai állapotának felmérése – beszámoló (5-8. évfolyam): 2020. január 08 - április

24. között/ Felelős: Testnevelés tanár/

feltöltési határidő a NEFIT rendszerbe 2020. május 29.

Továbbtanulási jelentkezési lapok továbbítása /Felelős: Kovács Andrea/

Központilag, egységes követelmények szerint szervezett írásbelikre: 2019. 12. 06.

Arany János tehetséggondozó program: 2019. 12. 11.

Középiskolai: 2020. 02. 19.

Módosító tanulói adatlap megküldése: 2020. 03. 23.

Értesítés a Híd programokban résztvevő tanulókról: 2020. 06. 17.

A Nyílt hét megszervezése és lebonyolítása: 2020. 03. 02 - 06. /Felelős: tagintézmény-vezető/

Vár az iskola: 2020. március 30-ig /Felelős: Lajos Éva és Benczéné Forgó Edina/

Első osztályosok beiratkozása: 2020. április /Felelős: tagintézmény-vezető/

Alapkészségek mérése (olvasás, szövegértés, matematikai eszköztudás)

/Felelős: Szabó Ferenc/

Adatok megküldése OH-nak: 2019. 11. 22.

Országos mérés /6., 8. évfolyam/: 2020. 05. 27. Írásbeli idegen nyelvi mérés /Felelős: Szabó Ferenc/

Adatok megküldése OH-nak: 2019. 11. 22.

Országos mérés /6., 8. évfolyam/: 2020. 05. 20.

Értékelés megküldése, közzététele honlapon: 2020. 06. 10.

VIII. Ellenőrző munka:

Az eredményes munkavégzés érdekében folytatni kell a tapasztalatcserét, az óralátogatásokat!

Óralátogatások:

a tanévben a tagintézmény-vezető a gyakornoknál és 4 pedagógusnál látogat órát. (2. számú melléklet)

tanévenként minden a munkaközösséghez tartozó pedagógusnál jogosult órát látogatni

a helyi munkaközösség-vezető;

tanévenként minden osztályukban tanító pedagógusnál jogosultak órát látogatni az osztályfőnökök.

Az iskola tagintézmény-vezetője a 2019/2020-as tanévben fokozottan vizsgálja:

a munkafegyelem alakulását, az órakezdést, befejezést, tanári ügyeletet;

munkaetikai normák és szabályok betartását;

az óracserék bejelentését;

a tanári adminisztrációs fegyelem betartását (naplók, törzskönyv, bizonyítvány vezetése, osztályzatok beírása, a tanulói mulasztások igazolása);

a szertárrendet;

a tanítási órák módszertani, didaktikai szervezését (különösen a differenciált tanulásszervezés megvalósítását), tantárgy-pedagógiai szempontok betartását, a

korszerű szemléltetést, a szemléltetőeszközök fejlesztését, a multikulturalitás

megvalósítását;

az óraadó tanár stílusát, beszédmodorát, dinamizmusát, kapcsolatát a tanulókkal (különösen a HHH tanulókkal).

Önértékelés (1. számú melléklet):

4 pedagógus

Kompetenciamérések, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos támogató

rendszer, valamint a NETFIT® rendszer szerinti fizikai fittségi mérések legutolsó

rendelkezésre álló adatainak elemzését, értékelését: a tanév végén

IX. Külső kapcsolatok:

Szülőkkel

Szülői értekezlet (három)

Családlátogatás (dokumentálva a naplóba)

Napi kapcsolattartás

Fogadóórák

Mentori munka

Családi nap Egyéb szervezetekkel

Önkormányzat Csanytelek

Napköziotthonos Óvoda Csanytelek

Csanyteleki könyvtár

Gyermekjóléti és Családsegítő Intézet

Térségi oktatási intézmények

Nevelési Tanácsadó

Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet

Öregek Napközi Otthona Csanytelek

Csanyteleki Polgárőr Egyesület

Csanyteleki Nagycsaládos Egyesület

Csanyteleki Diák és Szenior Sport és Szabadidős Egyesület

Egészségügyi intézmények

X. Dokumentáció:

A tanmenetek (tantárgyak, szakkörök, tehetséggondozás), munkatervek, egyéni fejlesztési

tervek (sajátos nevelési igényű és „HHH tanulók esetén”), beadási határideje: 2019.

szeptember 13.

Év eleji statisztikák kitöltése, naplók, törzslapok megnyitása (osztályfőnökök): 2019.

szeptember 06.

Versenyeredmények vezetése folyamatosan (érintett pedagógusok)

Félévi, év végi beszámoló készítése írásban:

helyi munkaközösség-vezetők

osztályfőnökök

napközis nevelők

DÖK-vezető

szakkörök vezetői

gyermek és ifjúságvédelmi felelős Naplók, törzskönyvek, bizonyítványok naprakész vezetése (osztályfőnökök, érintett

szaktanárok)

Csanytelek, 2019. szeptember 05.

1. számú melléklet – tagintézményi önértékelés

1. Az intézményi önértékelés jogszabályi háttere:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65. § és a 86-87. §)

20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (145-156. §)

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról (I. és II. fejezet)

2. Szakmai segédanyagok:

Országos Tanfelügyelet – kézikönyv az általános iskolák számára

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez

Önértékelési kézikönyv általános iskolák számára

Ötéves intézményi önértékelési program

3. BECS tagok

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Orosziné Ábel Tünde

4. Bevont pedagógusok

Luczné Laczkó Veronika, Antalné Molnár Zsuzsanna, Mészárosné Lajos Ildikó,

Locskainé Varga Julianna

5. Intézményi önértékelés elemei a 2019/2020. tanévben

1. Elvárások rögzítése (pedagógus)

2. Pedagógus önértékelés

6. Elvárások megfogalmazása pedagógus vonatkozásában

Határidő: 2019. december 21.

Felelős: Szabó Ferenc

7. Pedagógus önértékelések (a határidők és az önértékelt pedagógusok menet közben

annak megfelelően módosulhatnak, változhatnak, ha a központi szabályozás csúszik

vagy változik.) 2020. május 29-ig

Locskainé Varga Julianna

Luczné Laczkó Veronika

Antalné Molnár Zsuzsanna

Mészárosné Lajos Ildikó

a.) Feladatok, felelősök, határidők (a határidők menet közben annak megfelelően

módosulhatnak, ha a központi szabályozás csúszik vagy változik)

1. Az önértékelési csoport tagjai egyeztetik a részleteket az érintett pedagógusokkal, közösen

meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők,

kollégák)

Határidő: 2020. február 22.


2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban

meghatározott partnereket és az érintett pedagógust.

Határidő: 2020. február 27.

Felelős: Szabó Ferenc és az osztályfőnökök a szülőket

3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben

résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. (1. számú melléklet)

Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott

időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés

zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető

papír alapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az

informatikai rendszerben.

Határidő: 2020. március 01.

Felelős: Györgyiné Felföldi Éva és Orosziné Ábel Tünde

4. A feladattal megbízott kolléga - ha releváns - megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző

tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, az azokhoz kapcsolódó önfejlesztési

terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd rögzíti a dokumentumelemzés

eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén az informatikai

rendszerben rögzíti a tapasztalatokat. (Ez a feladat az önértékelési rendszer indulásakor nem

releváns.) (2. számú melléklet)



5. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatait

a megadott szempontok alapján az órát látogató kollégák rögzítik az informatikai felületen. (4.

számú melléklet)



6. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye

alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a

válaszok kivonatát rögzítik az informatikai felületen. (3. számú melléklet)

Határidő: 2020. április 05.


7. A kitöltött jegyzőkönyvet az erre kijelölt kolléga rögzíti az informatikai felületen, amely azt

elérhetővé teszi az önértékelő pedagógus részére. Az aláírt jegyzőkönyv eredeti példányát az

intézmény iktatja, és az irattárban öt évig megőrzi. Tanfelügyeleti látogatás során a szakértők

kérésére az intézményvezetőnek biztosítania kell a betekintés lehetőségét a jegyzőkönyvbe.



8. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok

alapján minden elvárás esetében az „Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez” című

útmutató szerinti 0-3 skálán értékeli az elvárás teljesülését – megjelölve az értékelés forrásául

szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat –, illetve

kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van

ilyen). Ha egy elvárás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem értékelhető, akkor ott az

„n.é.”, nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni…

Az önértékelés eredményét az informatikai rendszer elérhetővé teszi az értékelt pedagóguson

kívül, az intézményvezető, valamint külső ellenőrzés esetén az Oktatási Hivatal számára is.



9. Az önértékelt pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő

önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet

értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó

táblázatba kell feltölteni.

Határidő: 2020. május 03.


b.) Partnerek bevonása:

Bevont partnerek Módszer

Interjú tagintézmény-vezető interjú

önértékelt

pedagógus

interjú

Kérdőív Szülők, ha kérik online, ha

szükséges

papíralapú

Nevelőtestület (2 fő) online kitöltés

tagintézmény-

vezető, helyi

tagintézményvezető-

helyettes

online kitöltés

önértékelt

pedagógus

online kitöltés

A szülők kiválasztásának szempontja

Tanító esetében az osztály egész szülői közössége (lehetőleg 50%+1 szülő). Tanár esetében

azoknak az osztályoknak a szülei, ahol a pedagógus tanít arányosan elosztva (kb. 20 szülő)

Azok a szülők választódnak be a kérdőíves felmérésbe, akik rendszeresen tartják a kapcsolatot

az iskolával, fogadóórákon és szülői értekezleteken részt vesznek, és folyamatosan

figyelemmel kísérik gyermekük tanulmányi munkáját.

Az interjúk lebonyolításának a menete:

Csak az érintett személy(ek) lehet(nek) jelen, megfigyelő vagy egyéb más személy nem.

8. Vezető önértékelése

A 2017/2018. tanévben megtörtént.

9. Intézményi önértékelés

A 2018/2019. tanévben megtörtént.

Mellékletek

1. számú melléklet – A kérdőív kérdései

A pedagógus önértékelő kérdőíve

Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen

mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0 és 5

között, ahol:

5 = teljesen egyetért

4 = többségében így van

3 = általában igaz

2 = többnyire nincs így

1 = egyáltalán nem ért egyet

0 = nincs információja. A „0” megjelölést a kérdőív számított átlagába nem számítjuk bele!

Pontos válaszai segítenek abban, hogy az Ön munkájáról valós képet kaphassunk.

1. Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb

eredményekről.

2. Jól ismeri a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi követelményeket

3. Az oktató-nevelő munkához kapcsolódó dokumentációja alapos, naprakész, az

előírásoknak megfelelő.

4. Színes, változatos, a pedagógiai céloknak megfelelő módszereket alkalmaz.

5. Pedagógiai munkájában figyelembe veszi a tanulók előzetes tudását, életkori sajátosságait,

a környezet lehetőségeit.

6. Pedagógiai munkájában használja a tantárgyi koncentráció kínálta lehetőségeket.

7. Pedagógiai munkájában kihasználja a különböző IKT alapú oktatási programok nyújtotta

lehetőségeket.

8. Tervezőmunkája igazodik a NAT és a helyi tanterv által támasztott tantárgyi

követelményekhez.

9. A tehetséges tanulóknak fejlődési lehetőségeket biztosít.

10. A lemaradó tanulókat korrepetálja.

11. Tervezőmunkájában fontos szempont a tanulói tevékenységre épülő tanulás.

12. Tervezőmunkája kiterjed az értékelés tervezésére is.

13. Pedagógiai munkájában épít a tanulói válaszok, hibák rendszeres visszacsatolására.

14. Jó a kapcsolata a diákokkal.

15. Pedagógiai munkájára jellemző a példamutatás, a diákok számára követhető értékrend

átadása.

16. Rendszeresen szervez vonzó, szabadidős programokat a gyermekek számára.

17. Értékelése folyamatos, fejlesztő, a tanulók személyiségfejlődésére is kiterjed.

18. Használja az internet nyújtotta lehetőségeket a tanulás támogatásában.

19. Értékelésében, visszacsatolásaiban a fejlesztő cél dominál.

20. Ellenőrzése, értékelése következetes, a tantervben előírt követelményeknek megfelelő.

21. Teljesíthető követelményeket támaszt.

22. A diákok önértékelését a sikeres tanulási folyamat részének tekinti.

23. Értékelésében és a követelmények felállításában a tanterv nyújtotta lehetőségeken belül

figyelembe veszi az egyének és a tanulócsoportok sajátosságait.

24. Az értékelések eredményeit beépíti az egyéni és csoportos fejlesztés céljainak,

módszereinek kijelölésébe.

25. Az értékelés szempontjait, az elvárásokat mindig előre közli a tanulókkal és a szülőkkel.

26. Jó a kapcsolata a szülőkkel.

27. Jó a kapcsolata a kollégákkal.

28. Gyakran és szívesen vesz részt intézményen belüli vagy kívüli szakmai aktivitásokban a

nevelő-oktató munkáján túl is.

29. Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

30. Határozott, szuggesztív az órákon.

31. Nyitott a kollégák visszajelzéseire, szívesen vesz részt szakmai vitákban.

32. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire, felhasználja

azokat szakmai fejlődése érdekében.

33. Tisztában van önmaga képességeivel, szakmai felkészültségével, személyisége

sajátosságaival.

34. Pedagógiai munkáját folyamatosan elemzi, értékeli.

35. A szakterületére vonatkozó legújabb eredményeket beépíti pedagógiai gyakorlatába.

36. Szívesen vesz részt innovációban, pályázati feladatokban.

37. Az önálló tanuláshoz biztosítja a megfelelő útmutatókat, eszközöket.

38. A tanulói hibákat a tanulási folyamat részeként kezeli, azok tapasztalatait beépíti saját

pedagógiai gyakorlatába.

39. Tervezőmunkájában figyelembe veszi a vizuális, auditív, verbális tanulói típusok

sajátosságait.

40. Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a különböző tanulási stratégiák

kialakítására.

Kérjük, amennyiben olyan véleménye van a munkájával, személyével kapcsolatban, amelyet

nem érintettek a kérdések, és fontosnak tart megjegyezni, írja le ide!

Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez



között, ahol:







1. Időben tájékoztatja a szülőket és a tanulókat a feladatokról, elvárásokról.

2. Gyermekem otthoni tanulását tanácsaival segíti.

3. A házi feladatokat, a gyermekem munkáit rendszeresen ellenőrzi.

4. A szülőkkel való párbeszédét a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való törekvés,

más véleményének tiszteletben tartása jellemzi.

5. Értékelése, visszajelzései rendszeresek, aktuálisak.

6. Fogadóórán informatív és gyermekem fejlődése szempontjából hasznos tanácsokat ad.

7. Szülői kérdésre időben és pontosan reagál.

8. Segítségért fordulhatok hozzá nevelési problémákkal.

9. Felismeri a tanuló problémáit, tanulási nehézségeit és képes segítséget nyújtani.

10. A tanulók bizalommal fordulhatnak hozzá.

11. Gyermekem hosszabb hiányzása esetén lehetőség szerint ad időt és segítséget a

felzárkózásához.

Munkatársi kérdőív a pedagógus önértékeléséhez



között, ahol:







1. A kollégákkal való kommunikációját a kölcsönös megbecsülés, együttműködésre való

törekvés, más véleményének tiszteletben tartása jellemzi.

2. Nyitott a tantárgyközi együttműködésre.

3. A tehetséges tanulóknak lehetőséget biztosít a továbbfejlődésre.

4. Szervez vonzó, tanórán kívüli programokat a gyermekek számára.

5. Szükség szerint tájékoztatja a kollégákat a tanulók fejlődéséről, problémáiról.

6. Nyitott a pedagógiai munkájában vele együttműködők visszajelzéseire, felhasználja őket

szakmai fejlődése érdekében.

7. Értékelési gyakorlata összhangban van az intézményi elvárásokkal.

8. Részt vesz szakmai vitákban, ilyenkor nyitott, együttműködő.

9. Folyamatosan képezi magát, és tudását igény szerint megosztja kollégáival.

10. Együttműködő, nyitott, és megbízható partner a munkaközösségi munkában.

11. Részt vesz innovációban, pályázati feladatokban.

2. számú melléklet – A dokumentumelemzés szempontjai

A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai

Hogy jelenik meg a tanmenetben a tanulói kompetenciák fejlesztése?

Mennyiben biztosítja a tanmenet a helyi tantervben meghatározott célok megvalósulását?

Hogy kapcsolódik a tanórán kívüli tevékenységek, napközis és egyéb foglalkozások tervezése a tanmenethez és a tantervi követelményekhez?

Hogy kapcsolódik a tanórán kívüli tevékenységek, napközis és egyéb foglalkozások tervezése a személyiség- és közösségfejlesztési feladatokhoz?

Hogy jelennek meg az éves tervezésben a kiemelt figyelmet érdemlő tanulókkal

kapcsolatos feladatok?

Hogy jelennek meg az éves tervezésben a tantárgyi belső és külső kapcsolódások?

Hogyan épít a pedagógus a tervező munka során a tanulók előzetes ismereteire?

Hogy jelenik meg a fogalmak egymásra épülése az éves tervezés dokumentumaiban?

Hogy jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés-központúság?

Hogy jelennek meg a tanmenetben az egyéni tanulói igényeknek megfelelő folyamatok?

Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök?

Tartalmazza-e a tanmenet a céloknak megfelelő tanulási eszközöket? (Tankönyv,

munkafüzet, e-eszközök

Milyen elemeket tartalmaz az osztályfőnöki munka éves tervezése? Azok hogyan

kapcsolódnak az intézmény nevelési céljaihoz?

Óraterv és egyéb foglalkozások tervezése (szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni

fejlesztés):

A tervben szereplő tartalmi elemek megfelelnek-e a szaktárgyhoz kapcsolódó korszerű

szaktudományos ismereteknek?

Hogy jelennek meg a tervezésben a tantárgyi belső és külső kapcsolódások?

A feladatok, célkitűzések teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, tanulásszervezési eljárások és az óra/foglalkozás felépítése?

A célkitűzés mennyiben támogatja a megszerzett tudás alkalmazását?

Az órák/foglalkozások tervezésénél hogy érvényesül a cél–tananyag–eszköz

koherenciája?

Milyen módon jelennek meg az egyéni tanulói igények az órák/foglalkozások tervezésében?

Mennyire támogatja a terv a tanulói együttműködést, szociális tanulást?

Milyen módon jelennek meg a tervben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés

feladatai?

Mennyiben felelnek meg a célkitűzéseknek a tervezett értékelési eszközök?

A tanórán kívüli tervezés tartalma mennyire áll összhangban az adott tanulócsoport életkori sajátosságaival?

A tanórán kívüli foglalkozástervek hogyan kapcsolódnak az intézmény éves

munkatervéhez, célkitűzéseihez? (Intézményi és nevelési célokhoz, nevelési területhez,

tudásterületekhez, intézményi innovációhoz.)

Óraterveibe épít-e alternatív módszertani és/vagy tartalmi megoldásokat?

Az osztálynapló, csoportnapló bejegyzéseinek értékelése

Hogy követi a beírt érdemjegyek száma a pedagógiai program értékelési elveit?

Hogy követi a napló szerinti haladás a tanmenet éves tervezését?

Mennyire fegyelmezett a napló adminisztrációja? (Naprakész naplóvezetés, bejegyzések,

feljegyzések.)

Megjelennek-e a naplóban az egyéni bánásmódot igénylő gyermekekre vonatkozó szakértői javaslatok?

Megjelennek-e a naplóban az egyéni tanulói igényeknek megfelelő, a gyermek szorgalmára, viselkedésére vonatkozó bejegyzések?

A tanulói füzetek értékelése

Hogyan követhető a tanulók munkájából a tananyagban való haladás? (Rendszeresség.)

Hogyan követhető a tanulói egyéni munka (órai vagy otthoni) hibáinak javítása?

A tanulói füzetek tartalma összhangban van-e az éves tervezés dokumentumaival és a helyi tanterv követelményeivel?

A tanulói füzetekben a szakszerű fogalomhasználat nyomon követhető-e?

A tanulói produktumokban megjelennek-e más tantárgyak kapcsolódó elemei is?

Nyomon követhető-e az egyéni tanulói igényeknek megfelelő pedagógiai munka, a személyre szóló differenciálás a tanulói produktumokban?

Hogyan jelenik meg a tanulói füzetekben a tanórán kívüli ismeret és tapasztalatszerzés lehetősége?

3. számú melléklet – Az interjú kérdései

A pedagógusinterjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez

Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Milyen módszerekkel, milyen szempontok figyelembevételével végzi a hosszú és rövid távú tervezést? Hogyan, milyen esetekben korrigálja a terveket?

Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját?

Pedagógiai munkája során a pedagógiai feladatok megoldásában kikkel szokott

együttműködni?

Milyen a kapcsolata szakmai munkaközösségével, milyen közösségi feladatokat végez, vállal?

Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz? Hogy használja a korábbi eredményeket, tapasztalatokat az értékelés tervezésekor?

A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat és milyen

céllal alkalmaz szívesen?

Hogy használja ki a tantárgyköziség lehetőségeit?

Milyen módszerekkel segíti a tanultak alkalmazását?

Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően?

A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban? Milyen alapon választja meg a motivációs eszközöket?

Milyen módon segítik munkáját az IKT eszközök?

Milyen módszerekkel támogatja a diákok önálló tanulását?

Mit jelent Ön számára az inkluzív nevelés?

Hogyan differenciál, alkalmazza-e az adaptív oktatás gyakorlatát?

Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban?

Hogyan jelenik meg a személyiség- és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában?

Hogyan képes befogadó környezetet kialakítani?

Milyen esetekben, milyen módszerrel készít egyéni fejlesztési tervet?

Hogy használja ki a közösség tagjainak különbözőségében rejlő értékeket a munkája

során?

A tanítási-tanulási folyamatban hol, mikor, hogyan szokta a tanulók önértékelését ösztönözni?

Hogyan győződik meg róla, hogy a tanulók értékelése reális?

Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal? Hogy működik együtt más intézmények pedagógusaival?

Milyen kommunikációs eszközöket használ szívesen a munkája során? Hogy tartja a

kapcsolatot a tanulók szüleivel?

Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?

Milyen kiemelkedő vagy fejleszthető területet emelne ki a munkájával kapcsolatban?

Van-e olyan területe pedagógiai munkájának, amiben változni, fejlődni szeretne?

A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez

Milyennek tartja a pedagógus szaktárgyi, módszertani, pedagógiai felkészültségét?

Mennyire felel meg a pedagógus tervezőmunkája az intézmény elvárásainak és a tanulócsoportoknak?

Milyen módszerekkel és milyen hatékonysággal segíti a pedagógus a diákok önálló

tanulását?

Hogy vesz részt a pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésében, oktatásában?

Mennyire tud megfelelni a pedagógus a tanulók és a szülők egyéni elvárásainak?

Hogy jelenik meg a közösségfejlesztés a pedagógus munkájában?

Mennyire felel meg a pedagógus értékelő munkája az intézmény elvárásainak és a

tanulócsoportoknak?

Milyen a pedagógus kapcsolata a tanulókkal, szülőkkel?

Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát a kollégákkal?

Milyen a pedagógus intézményen belüli és kívüli szakmai aktivitása?

Milyen innovációs, vagy pályázati feladatokban vesz, vagy vett részt a pedagógus?

Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőkészsége, felelősségvállalása?

Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogy fogadja a visszajelzéseket?

Mennyire jellemző a pedagógusra az önfejlesztés igénye?

Mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével?

Mi(ke)t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában?

Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?

Van-e tudomása arról, hogy a pedagógus online közösségeket, kapcsolatot létesít és tart fenn a tanulók és/vagy a szülők körében?

Hogyan értékeli a pedagógus konfliktusmegelőző és kezelő módszereit, képességét?

4. számú melléklet – Az óraelemzés szempontjai

Milyen volt a pedagógus stílusa?

Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja?

Mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti különbözőségeket?

A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt indokolt az egyes munkafolyamatokban?

Mennyire szakszerű a pedagógus órai fogalomhasználata, mennyire támogatja a tanulókban az új fogalmak kialakítását és a korábbiak elmélyítését?

Kihasználta-e a pedagógus a tantárgyi kapcsolatok lehetőségét?

Hogy határozta meg a pedagógus az óra/foglalkozás célját és hogy sikerült azt a tanulókkal tudatosítani?

Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok és az alkalmazott módszerek a cél elérését?

A választott módszerek, tanulásszervezési eljárások mennyire illeszkedtek az óra/foglalkozás tartalmához, az elvégzett feladatokhoz?

Mennyiben feleltek meg a használt módszerek, tanulásszervezési eljárások a szaktárgyhoz kapcsolódó korszerű tudományos ismereteknek?

Mennyiben feleletek meg a használt módszerek, tanulásszervezési eljárások az intézmény

által preferált módszertannak? (Amennyiben van ilyen, például IKT- módszerek,

projektmódszer, kooperatív technikák)

Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a pedagógus az órán/foglalkozáson?

Milyen mértékben sikerült a tanulókat bevonni a foglalkozás menetébe, aktivitásukat fokozni?

Hogy jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás az órán/foglalkozáson?

Hogy jelent meg a személyiségfejlesztés az órán/foglalkozáson? Milyen eszközök

segítették ezt?

Hogy jelent meg a közösségfejlesztés az órán? Milyen eszközök segítették?

Mennyire tükröződött a szokásrend a tanórán/foglalkozáson a tanulók magatartásában?

Milyen módon valósult meg az órán a tanulók együttműködése, egymástól való tanulása?

Hogy jelent meg a tanulók önértékelése?

Hogyan történt a tanulók, tanulói produktumok (szóbeli és írásbeli) értékelése?

Mennyire volt előkészített a házi feladat?

Elérte-e az óra a célját, koherens volt-e az óratervvel?

Mennyire feleltek meg a pedagógus reakciói az egyes pedagógiai szituációknak?

Reálisan értékelte-e a pedagógus az egyes pedagógiai szituációkban mutatott reakcióit az óramegbeszélésen?

Mennyire volt reflektív a pedagógus? – visszatekintés a tervezésre, megvalósulásra

– a lényeges mozzanatok tudatosítása

– alternatív cselekvésmódok kialakítása.

5. számú melléklet - Tagintézményi elvárások a pedagógus felé

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. (PP 7. és

12. old.)

A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz (PP 10., 12., 28. old.)

Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli. (PP 10.old.)

Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásnak, továbbadásának kritikus, etikus módját. (PP 8., 10.old.)

Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést szolgálják. (PP6., 10.old)

(SZMSZ 25.old)

Felméri a tanulók értelmi, érzelmi szociális és erkölcsi állapotát. Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. (PP12.old.), Éves munkaterv, Intézkedési terv

A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző (PP 8., 10., 13, 29.old; SZMSZ 27.old.)

Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi. (PP 8.,

10., 11.old.)

Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket (PP 7., 8., 25-35, 132-133.old.)

A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órákon alkalmazott módszereket. (PP 8.old.)

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. (PP8., 27.old; Intézkedési terv)

Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus. (PP 12.old.)

Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segíthetik. (PP 8-9.o)

A rendelkezésre álló tananyagokat, eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket is – ismer, kritikusan értékeli és megfelelően használja. (PP 13.old.)

Fogalomhasználata pontos, következetes. (PP 12.old.)

Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket ( a szaktárgyi koncentrációt). (PP. 12. old.)

Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással. (PP 12.old.)

Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulóknak más forrásokból szerzett tudására.

(PP. 12. old)

2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges

önreflexiók

Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi. (Munkaköri leírás 7.-8.o., PP. 12. old.)

Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási

környezet lehetőségeit, korlátait stb. (PP. 8., 10.old., Házirend 9.old.)

Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket. (PP. 15. o., Munkaköri leírás 7-8.o.)

Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. (Munkaköri leírás 7-8.o.)

Az órát a cél(ok)nak megfelelően , logikusan építi fel. A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt. (PP 11.old.)

Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. (PP 9.o., 26.o.3., 28.o.1.,

29.o.1)

Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. (PP 12.old)

A célok tudatosításból indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. (PP 10.o. 2. ,42-46.o)

Célszerűen használja a digitális, online eszközöket. (PP 7.o.5., 12.o)

Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket. (PP 10.2.,29.o, 21.o3., 5.)

Alkalmazza differenciálás elvét. (PP 8.o.2.2., 9.o.8., 13.o.4., 26.o.7., 28.o., 25.o.1.7.1., 25.o.3., 26.o.5.)

3. A tanulás támogatása

Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. (PP 11.o. 3., 12. o.)

Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket.

(PP 10. o. 2. pont 5., 14. o. A)

Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. (PP 8.o. 2. pont, 9. o. 2. pont, , 10. o. 2. pont 4. , 10. o. 2. pont 6. , 11. o. 2. , 25.

o. 1.7.1.)

Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. (PP 8.o., 10. o., 12. o., 25. o., 26. o.)

Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló

hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. (PP 10. o., 20.o., 26. o., 29.o., 34. o.)

A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök

használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. (PP 7,15,20,22,35.old.;

SZMSZ 6,38,52.old.; Házirend 4,5,16.old.)

Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. (PP

12,13,56.old.)

Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes

feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. (PP 7, 128.old.)

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos

helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel

küzdő gyermek többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez,

oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

A tanulói személyisé(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. (PP

8,9,12,25,30,55.old.)

Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli. (PP 14.o)

A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli. (PP 30,35,36.old.)

A tanuló(k) teljes személyiségnek fejlesztésre, autonómiájának kibontakoztatására

törekszik. (PP 26,29,30,36.old.)

Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani – vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni. (PP 26,27,37.old.)

Reálisan, szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. (PP 27,53,55.old.)

Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a a tanulók egyéni

igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására. (PP 25-29, 31-38, 51,52.old.)

A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. (PP 31,52,53.old.)

Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. (PP 35,39, 50-

53.old.)

Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. (PP 35-39.old.)

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,

nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,

osztályfőnöki tevékenység

Milyen módszereket, eszközöket alkalmaz a közösség belső struktúrájának feltárására?

(PP 8-60.old.; 86-99.old.; 151-162.old.; SZMSZ 22-62.old; Házirend 4-24.old.)

Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt.

Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli.

Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve

társadalmi hátteréből adódó sajátosságait.

A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját.

Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. (PP 8-154.old.; SZMSZ 8-48.old.;

Házirend 3-8.old.; Munkaterv, Helyi tanterv)

Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.

Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol

értékteremtő, tevékeny, követendő példát mutat a diákoknak a digitális eszközök

funkcionális használatának terén.

Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható

értékeléssel.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli.

Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás

keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. (PP 8-10; 13-15; 20, 27-28, 30, 128-

129.old.)

Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a digitális eszközök funkcionális

használatának terén. (PP 60. old.)

Az intézményi, osztálytermi, gyakorlati képző- és munkahelyi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával,

következetes és kiszámítható értékeléssel.

A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezni, és hatékonyan

kezeli. (SZMSZ 51, 62-65.old. Házirend 4-21.old.)

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,

elemzése

Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek

figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni,

következetesen alkalmazni. (PP 41-67; 135-137; SZMSZ 32,62.old.)

A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít. (PP 23,136.old.)

Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket. (PP 30-38. 67, 134-139.old.; Helyi Tanterv 142-

144.old; SZMSZ 27. old.)

Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. (PP 8,13,28,137,144,old.; Munkaterv 30.old.; SZMSZ 31, 61.old.; ÉB 4.old.)

A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre (PP 22,

134-135.old.)

Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani

(PP, SZMSZ 34,60.old.)

Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti (PP 8.old.; Házirend 4, 9.old.)

Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik,

amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését (PP13-

18, 133-136, 141-143.old.; Házirend, SZMSZ 60.old.)

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál.

A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki.

Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi. (PP)

Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését.

(PP 13.old.)

A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.

A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.

A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együtt

működik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások ( pl.

projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában. ( PP 10, 12, 23.old.)

A megbeszéléseken, a vitákban az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető

Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.

Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet

működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi. (PP 1.6 fejezet)

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.

Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.

Tisztában van szakmai felkészültségével, személyisének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. (Gyakornoki Szabályzat 7-8.old.; PP 12.old.)

Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára ás a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb

eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.

Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató

digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli

felhasználhatóságukat. (Gyakornoki Szabályzat 7-8.old.; PP 12., 159. old.)

Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.

Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is.

Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.

Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban (SZMSZ 17. old.,

Gyakornoki Szabályzat 7-8. oldal, PP 7.o., 12.o. 13. o. 16. o. 19. o. 20.o. 56.o. 60. o)

2. számú melléklet – óralátogatások

Érintett pedagógusok:

Nagy Balázs, Luczné Laczkó Veronika, Antalné Molnár Zsuzsanna, Mészárosné Lajos

Ildikó, Locskainé Varga Julianna

Időpont: 2020. március 02-06.

Az óraelemzés szempontjai:

Milyen volt a pedagógus stílusa?

Mennyire volt érthető a pedagógus kommunikációja?

Mennyire vette figyelembe az egyéni képességek közötti különbözőségeket?

A vezető, irányító, segítő szerep mennyire volt indokolt az egyes munkafolyamatokban?

Mennyire szakszerű a pedagógus órai fogalomhasználata, mennyire támogatja a

tanulókban az új fogalmak kialakítását és a korábbiak elmélyítését?

Kihasználta-e a pedagógus a tantárgyi kapcsolatok lehetőségét?

Hogy határozta meg a pedagógus az óra/foglalkozás célját és hogy sikerült azt a tanulókkal tudatosítani?

Mennyiben támogatták az elvégzett feladatok és az alkalmazott módszerek a cél

elérését?

A választott módszerek, tanulásszervezési eljárások mennyire illeszkedtek az óra/foglalkozás tartalmához, az elvégzett feladatokhoz?

Mennyiben feleltek meg a használt módszerek, tanulásszervezési eljárások a szaktárgyhoz kapcsolódó korszerű tudományos ismereteknek?

Mennyiben feleletek meg a használt módszerek, tanulásszervezési eljárások az intézmény által preferált módszertannak? (Amennyiben van ilyen, például IKT-

módszerek, projektmódszer, kooperatív technikák)

Milyen motivációs eszközöket alkalmazott a pedagógus az órán/foglalkozáson?

Milyen mértékben sikerült a tanulókat bevonni a foglalkozás menetébe, aktivitásukat fokozni?

Hogy jelent meg a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás az órán/foglalkozáson?

Hogy jelent meg a személyiségfejlesztés az órán/foglalkozáson? Milyen eszközök

segítették ezt?

Hogy jelent meg a közösségfejlesztés az órán? Milyen eszközök segítették?

Mennyire tükröződött a szokásrend a tanórán/foglalkozáson a tanulók magatartásában?

Milyen módon valósult meg az órán a tanulók együttműködése, egymástól való

tanulása?

Hogy jelent meg a tanulók önértékelése?

Hogyan történt a tanulók, tanulói produktumok (szóbeli és írásbeli) értékelése?

Mennyire volt előkészített a házi feladat?

Elérte-e az óra a célját, koherens volt-e az óratervvel?

Mennyire feleltek meg a pedagógus reakciói az egyes pedagógiai szituációknak?

Reálisan értékelte-e a pedagógus az egyes pedagógiai szituációkban mutatott reakcióit az óramegbeszélésen?

Mennyire volt reflektív a pedagógus?

szent lászló Általános iskola · tantárgyi bemeneti (év eleji), félévi és kimeneti (év...

Documents