számvitel i

Számvitel I.KönyvviteltanDr. Sziva Miklós

KÖNYVVITEL 2

Széchenyi István Egyetem

I. Információ és számvitel

Bevezetés számvitel és a közgazdaságtudomány gyakorlatra orientált tudományterület több lépcsős tananyag és ismeretszint

KÖNYVVITEL 3



alanyok – vállalkozás, gazdálkodó, szervezet, makrogazdaság

elmélet és gyakorlat, példatár a számvitel jogi környezete

KÖNYVVITEL 4


I. Információ és számvitel a számvitel jogi környezete adat és információ külső és belső információ gazdaság szereplői és az információ az információ, mint termelési tényező pontosság, gyorsaság

KÖNYVVITEL 5


I. Információ és számvitel a számvitel által feldolgozott információ a számvitel előállított információ

KÖNYVVITEL 6


I. Információ és számvitel érdekhordozók és információ igényűk tulajdonosok menedzserek hitelezők vevők-szállítók /piaci partnerek/ dolgozók költségvetés vetélytársak

KÖNYVVITEL 7



az „ingyenes”, nyilvános információ minimuma: az éves beszámoló /2000. évi C. trv/

A számvitel a vagyon, a gazdálkodási folyamatok, a gazdasági események meg figyelését, mérését, feljegyzését, előre kialakított rendszerben való feldolgozását, ellenőrzését, elemzését, és a megfelelő információs outputok előállítását jelenti

passzív és aktív nyilvánosság

KÖNYVVITEL 8


2. A számvitel és a vagyon /1.

Gazdasági esemény és a vagyon

gazdasági esemény és vagyon először

valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet

KÖNYVVITEL 9



a számvitel területei bizonylatolás könyvvezetés /könyvvitel/ beszámolás könyvvizsgálat letétbehelyezés, közzététel

KÖNYVVITEL 10



a vagyon fogalma kétféle szemlélet – mi az? miből,

honnan származik? eszközök fogalma források fogalma

KÖNYVVITEL 11



Ha a vállalkozás vagyonát a gazdálkodásban, az újratermelésben betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván, akkor eszközökről (idegen szóval aktívák) beszélünk.

Ha a vállalkozás vagyonát a származása, az eredete szerint tartjuk nyilván, akkor forrásokról (idegen szóval passzívák) beszélünk.

KÖNYVVITEL 12



a leltár fogalma a leltározás folyamata a leltár jellemző /vagyonelem mélység,

fordulónap/

KÖNYVVITEL 13



mérleg fogalma A könyvviteli mérleg egy olyan számviteli

okmány, amely egy adott időpontra vonatkozóan mutatja be a vállalat eszközeit és forrásait pénzértékben, összevontan.

KÖNYVVITEL 14



mérleg létrehozása a mérleg jellemzői a mérleg és a leltár viszonya

KÖNYVVITEL 15


2. A számvitel és a vagyon /1

Azonosságok: Mindkettő számviteli okmány. Mindkettő a vállalkozás eszközeit és

forrásait mutatja be. Azonos fordulónapra vonatkoznak. Mindkettőt felelős személyek írják alá.

A vállalkozás számviteli okmányainak hitelességéért a vállalkozás vezetője – menedzsere a végső felelős. (Függetlenül attól, hogy hozzáértő szakember vagy sem!)

KÖNYVVITEL 16



a mérleg belső logikája és felépítése aktiválási és passziválási kritériumok múltbeli bekerülési érték és más

értékelések – piaci érték likviditási sorrend, mérlegsémák főcsoport, csoport, tétel

KÖNYVVITEL 17


2. A számvitel és a vagyon /1Különbségek:

Leltár Mérleg Tagoltság: Részletes Összevont Mértékegysége: Mennyiség

Minőség Érték

Érték

Formája: Egyoldalú (oldalszámos)

Kétoldalú is lehet (lapszámos)

Nyilvánosság: Nem nyilvános Igen, cégbíróság útján

KÖNYVVITEL 18


3. Mérleg /2./

Eszközök a mérlegben főcsoportok befektetett eszközök csoportjai immateriális javak vagyoni értékű jogok egyéb immateriális javak

KÖNYVVITEL 19


3. Mérleg /2./

tárgyi eszközök csoportja ingatlanok és kapcsolódó vagyoni

értékű jogok műszaki és nem műszaki

berendezések beruházások

KÖNYVVITEL 20


3. Mérleg /2./

befektetett pénzügyi eszközök részesedések és más értékpapírok más pénzügyi eszközök

KÖNYVVITEL 21


3. Mérleg /2./

forgóeszközök készletek vásárolt és saját termelésű

készletek áru, anyag, göngyöleg kész, félkész és befejezetlent

termelés állatok helye a mérlegben

KÖNYVVITEL 22


3. Mérleg /2./

a besorolás alapja: az eszközben rejlő lehetőség és a gazdálkodó szándéka – példa: esztergagép

KÖNYVVITEL 23


3. Mérleg /2./

követelések – elismertség vevők váltókövetelés – névérték és kamat

KÖNYVVITEL 24


3. Mérleg /2./

forgóeszközként kezelt értékpapírok és más értékpapírok

materializált és nem materializált papírok

pénzeszközök devizás eszközök – választott

árfolyam

KÖNYVVITEL 25


3. Mérleg /2./

Források a mérlegben rendelkezésre álló vagyon saját vagyon, idegen tőke

KÖNYVVITEL 26


3. Mérleg /2./

a saját tőke főcsoportja jegyzett tőke jegyzett, de be nem fizetett tőke tőketartalék eredménytartalék lekötött tartalék mérleg szerinti eredmény negatív elemek lehetősége a saját

tőkében

KÖNYVVITEL 27


3. Mérleg /2./

kötelezettségek főcsoport hátrasorolt kötelezettségek hosszúlejáratú kötelezettség hitelek, kölcsönök, kötvény

KÖNYVVITEL 28


3. Mérleg /2./

rövid lejáratú kötelezettségek mérleg csoport

átsorolások szállítók más rövidlejáratú kötelezettségek

KÖNYVVITEL 29


3. Mérleg /2./

Számított eszközök és források a mérlegben

időbeli elhatárolások és az összemérés elve

aktív időbeli elhatárolások passzív időbeli elhatárolások

KÖNYVVITEL 30


3. Mérleg /2./

céltartalék képzés és hatása a saját tőkére

értékhelyesbítés és értékelési tartalék – piaci értéken való értékelés

eszközökre adott előlegek szerepe a mérlegben

KÖNYVVITEL 31


4. Könyvelés alapjai

Vagyoni helyzet belső összefüggései és gazdasági események

összes eszköz = összes forrás saját vagyon = saját tőke vagyonváltozások – szerkezet és

nagyság gazdasági esemény = vagyonváltozás szándékolt és elszenvedett változások

KÖNYVVITEL 32



A kft. nyitómérlege:

Eszközök Nyitómérleg 2001. január 1. (E Ft)

Források

Tárgyi eszközök 10 000 Jegyzett tőke 12 000 Anyagok 2 000 Rövid lejáratú hitelek 2 000 Vevők 1 000 Szállítók 1 000 Pénztár 100 Elszámolási betétszámla 1 900

Eszközök összesen 15 000 Források összesen 15 000

KÖNYVVITEL 33



Gazdasági események típusai, hatásuk a mérlegre

1/ csak az eszközoldal változik + E – E struktúra változik, mérleg főösszeg

nem

KÖNYVVITEL 34



A gazdasági esemény után: FEEE

KÖNYVVITEL 35


4. Könyvelés alapjaiEszközök Mérleg az első gazdasági esemény után

(E Ft) Forrás

ok

Tárgyi eszközök 10 000 Jegyzett tőke 12 000 Anyagok 2 000 Rövid lejáratú hitelek 2 000 Vevők 1 000 Szállítók 1 000 Pénztár 500 Elszámolási betétszámla

1 500


KÖNYVVITEL 36



2/ csak a forrás változik + F – F – pl. struktúra változik, mérleg főösszeg

nem

KÖNYVVITEL 37



Az új helyzet: FFFE

KÖNYVVITEL 38


4. Könyvelés alapjaiEszközök Mérleg a második gazdasági

esemény után (E Ft)

Források

Tárgyi eszközök 10 000 Jegyzett tőke 12 000 Anyagok 2 000 Rövid lejáratú hitelek 2 500 Vevők 1 000 Szállítók 500 Pénztár 500 Elszámolási betétszámla

1 500


KÖNYVVITEL 39



3/ mindkét oldal változik – nő + E – F – pl. struktúra változik, főösszeg nő

KÖNYVVITEL 40



Az új helyzet: FFEE

KÖNYVVITEL 41


4. Könyvelés alapjaiEszközök Mérleg a harmadik gazdasági esemény után

(E Ft) Forrás

ok

Tárgyi eszközök 10 000 Jegyzett tőke 12 000 Anyagok 2 200 Rövid lejáratú hitelek 2 500 Vevők 1 000 Szállítók 700 Pénztár 500 Elszámolási betétszámla 1 500


KÖNYVVITEL 42



4/ mindkét oldal változik – csökken - E – F – pl. struktúra változik, főösszeg

csökken

KÖNYVVITEL 43



Az új helyzet: FFEE

KÖNYVVITEL 44


4. Könyvelés alapjaiEszközök Mérleg a negyedik gazdasági esemény

után (E Ft)

Források

Tárgyi eszközök 10 000 Jegyzett tőke 12 000 Anyagok 2 200 Rövid lejáratú hitelek 2 200 Vevők 1 000 Szállítók 700 Pénztár 500 Elszámolási betétszámla 1 200


KÖNYVVITEL 45



probléma: több száz, millió gazdasági esemény naponta – információ vesztés + világosság elve

megoldás – kettős könyvvitel

KÖNYVVITEL 46


5. Könyvelés alapjai /2/

Könyvvezetés és a bizonylati rend információ megőrzése bizonylat, mint elsődleges

információt hordozó eszköz a bizonylati rend a bizonylati elv – könyvelni csak

hiteles irat alapján lehet külső és belső bizonylat szabályszerű bizonylat – alaki

kellékek

KÖNYVVITEL 47


5. Könyvelés alapjai /2/ szigorú számadási kötelezettségek

alá vont nyomtatványok és fajtái bizonylat kiállítása, javítása a bizonylat útja és megőrzése bizonylati szabályzat és album

KÖNYVVITEL 48



a főkönyvi számla a megválaszolandó kérdések – mi,

mikor, milyen nagyságban egyszeres és kettős könyvvitel analitika – szintetika számlasoros – idősoros

KÖNYVVITEL 49



Könyvviteli elszámolások Számlasoros elszámolás

Idősoros elszámolás

Szintetika

Analitika

Szintetika

Analitika

KÖNYVVITEL 50



a főkönyvi számla T. és K. oldal

KÖNYVVITEL 51



Tartozások (T) oldal Főkönyvi számla jele, neve Követel (K) oldal

KÖNYVVITEL 52



eszköz és forrásszámla T. és K. forgalom a számla egyenlege könyvelési tétel szerkesztése –

kontírozás pl.

KÖNYVVITEL 53



T Eszköz számla K T Forrás számla K

KÖNYVVITEL 54



főkönyvi számlára való könyvelése a négy alapvető gazdasági eseménynek

1/ gazdasági esemény - + E - E

KÖNYVVITEL 55


5. Könyvelés alapjai /2/Kontírozva: T Anyagok K Pénztár Anyagvásárlás 5 000 Főkönyvi számlavázakon („akasztófán”):

T Anyagok K T Pénztár K

1. 5 000 E. 1. 5 000

KÖNYVVITEL 56



2/ gazdasági esemény - + F – F

KÖNYVVITEL 57


5. Könyvelés alapjai /2/Kontírozva: T Szállítók K Rövid lejáratú hitel Szállítók kiegyenlítése hitelből: 20 000 Ft Főkönyvi számlavázakon:

T Rövid lejáratú hitel K T Szállítók K

2. 20 000 2. 20 000 E.

KÖNYVVITEL 58



3/ gazdasági esemény - + E + F

KÖNYVVITEL 59



Kontírozva: T Elszámolási betétszámla K Rövid lejáratú kölcsönök Kölcsönfelvétel 15 000 Ft Számlavázakon:

T Elszámolási betétszámla K T Rövid lejáratú kölcsönök K

3. 15 000 3. 15 000

KÖNYVVITEL 60


5. Könyvelés alapjai /2/ 4/ gazdasági esemény - - E – F

KÖNYVVITEL 61


5. Könyvelés alapjai /2/Kontírozva: T Rövid lejáratú kölcsönök K Elszámolási betétszámla Kölcsön visszafizetése 5 000 Ft Számlavázakon:

T Elszámolási betétszámla K T Rövid lejáratú kölcsönök K

15 000 4. 5 000 4. 5 000 E. 15 000

KÖNYVVITEL 62


5. Könyvelés alapjai /2/ ellenszámla főkönyvi számlavázlat /”akasztófa”/

és a valós főkönyvi számla formája, tartalma

kéthasábos, több hasábos számlák

KÖNYVVITEL 63



Tartozik oldal Számla megnevezése Követel oldal

Sorszám

Dátum Szöveg Összeg Sorszám Dátum Szöveg Összeg

KÖNYVVITEL 64


5. Könyvelés alapjai /2/Egyoldalas, kéthasábos számla Sorszám Dátum Hivatkozás Szöveg Tartozik Követel

Egyoldalas, négyhasábos számla Egyenleg Sorszá

m Dátum Hivatkoz

ás Szöveg Tartozik Követel

T K

Egyoldalas, öthasábos számla Forgalom

Sor- Szám

Dátum Hivatkozás

Szöveg Tartozik összeg

Követel összeg

T K

Egyenleg

KÖNYVVITEL 65



KÖNYVVITEL 66


6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolás

két számlasoros számlaelmélet számlák nyitása – zárása nyitó mérleg és nyitás

KÖNYVVITEL 67



nyitás mérleg és forrás számlák egymással szemben

nyitás technikai számlával – nyitómérleg számla

technikai számla sajátosságai

KÖNYVVITEL 68



Eszközök Nyitómérleg, 2001. január 1. Források

Tárgyi eszközök 20 000 Jegyzett tőke 31 000 Anyagok 5 000 Szállítók 9 000 Késztermék 6 000 Elszámolási betét 9 000

Eszközök összesen

4 000 Források összesen

40 000

KÖNYVVITEL 69



T Jegyzett tőke K T Tárgyi eszközök K

NyE. 31 000 NyE. 20 000 T Szállítók K T Anyagok K

NyE. 9 000 NyE. 5 000 T Késztermékek K

Ny. 6 000 T Elszámolási betét K

Nye. 9 000

KÖNYVVITEL 70



KÖNYVVITEL 71



főkönyvi számlák zárása egyenleg megállapítás levonalazás zárás technikai számlával

KÖNYVVITEL 72



T Anyagok K T Szállítók K

NyE. 5 000 2. 2 000 1. 5 000 NyE. 9 000 7. 6 000 17. 6 000 12. 4 000 7. 6 000 22. 15 000 Z. 18 000 17. 10 000 14. 12 000

26 000 26 000 Z. 20 000 22. 15 000 ––––––––––––– 24. 2 000

39 000 39 000

KÖNYVVITEL 73



helyesbítő és kiegészítő számlák átvezetési számla tárgyi eszközök bruttó értéke,

értékcsökkenése, nettó értéke megjelenése a könyvelésben

elhasználtsági és használhatósági fok

KÖNYVVITEL 74



Az alapösszefüggés: bruttó érték (bekerülési érték) – értékcsökkenés (elfogyasztott érték) = nettó érték (aktuális érték). Mivel a számvitelnek szüksége van mindhárom értékkategória nagyságára, ezért azt így oldja meg:

T Tárgyi eszközök K T Értékcsökkenési leírás K

E. 1 000 000 E. 200 000

KÖNYVVITEL 75



hibás könyvelés javításának módjai

áthúzás és föléírás (a legegyszerűbb:).

stornó tétellel való javítás

KÖNYVVITEL 76



Az idősoros elszámolás a gazdasági eseményeknek a történés sorrendjében való nyilvántartása, könyvelése. Ezáltal a gazdasági esemény legalább két dimenzióban jelenik meg, az egyik a vagyonszerkezet változása (számlasoros), a másik a vagyon időbeli változása (idősoros). Az idősoros könyvelésben elsőbbsége a „mikor?” kérdésnek van és másodlagos a „mi?”, valamint a „hogyan?” kérdése

KÖNYVVITEL 77



Idősoros könyvelés idősoros és számlasoros

különbsége napló napló fajtái könyvelés naplóba – pl. átvitel – áthozat – napló zárás

KÖNYVVITEL 78


6. Főkönyvi számla és idősoros elszámolásNapló, 200.. január hó.

Kelt Hivatkozás* Hivatkozás* Megnevezés Összeg

Tartozik számla

Követel Számla T K

Átvitel

KÖNYVVITEL 79



Napló, 2006. január hó.

Összeg Sorsz. Kelt. Tartozik számla Követel számla Megnevezés

T K

Áthozat

1. 01. Több számla Több számla Nyitás 50 000 50 000

2. 06. Anyag Szállítók Vétel 2 000 2 000

3. 11. Szállítók Bankhitel Kiegyenlítés 1 000 1 000

4. 24. Szállítók Elszámolási betét

Kiegyenlítés 3 000 3 000

5. 27. Elszámolási betét

Bankkölcsön Kölcsön felvétel

5 000 5 000

Átvitel 61 000 61000

KÖNYVVITEL 80



KÖNYVVITEL 81



ellenőrzési lehetőségek a naplóban, egyezőségek Az idősoros elszámolás és a számlasoros

könyvelés között többféle egyezőségnek kell fennállni, amelyek a könyvvitel további ellenőrzési lehetőségei.

A napló T és K forgalma meg kell, hogy egyezzen egymással és a főkönyvi számlák, így a főkönyvi kivonat (lásd később!) hasonló rovatainak végösszegével.

A nyitás T és K forgalma egymással és a forgalmi kimutatás T és K nyitó egyenlegeivel. Hasonló egyezőségnek kell fennállni a záró T és K egyenlegek között

KÖNYVVITEL 82


7. Áfa a könyvvitelben és az összesítő kimutatások

az áfa semleges adó értelmezése vállalkozó – vállalkozó - állami

költségvetés áfás összefüggése

KÖNYVVITEL 83



200+40 Áru

240 Pénz

40 Pénz40 Pénz

Költségvetés

A vállalat B vállalat

KÖNYVVITEL 84



az áfa fizetője és a teher viselője levonható és fizetendő áfa az áfa megfizetése három áfás számla értelmezése

KÖNYVVITEL 85



fizetendő áfaszámla természetére nézve is forrásszámla

K egyenlege van az előzetesen felszámított áfaszámla viszont

alaptermészetében követelést testesít meg tehát eszközszámlának tűnik T egyenlege van az áfa pénzügyi rendezése számla az áfával kapcsolatos költségvetésbe átutalt és onnan

érkező pénzmozgásokat fogadja be egyenlegétől függően (T vagy K) látszik forrás- vagy

eszközszámlának mindhárom számla forrásszámla

KÖNYVVITEL 86



könyvelés az áfás számlákra – pl. ugyanennek a gazdasági

eseménysornak a lekönyvelése a másik vállalkozásnál

KÖNYVVITEL 87



Az „A” vállalkozás januárban anyagot vásárol a „B” vállalkozástól (tehát „B” elad). A szállítói számla adatai: nettó ár 5 000 Ft, az áfa (20%) 1 000 Ft, bruttó ár tehát 6 000 Ft.

Az „A” vállalkozás elad „B”-nek 20 000 Ft nettó eladási ár, az áfa (20%) 4 000 Ft, bruttó eladási ár 24 000 Ft. „B”-nél anyagként veszik raktárra. (Az eladáshoz kötődő készletváltozást még nem könyveljük. Az árbevételszámlát magyarázat nélkül csak jelöljük. (Ezek a következő fejezetek témáját ölelik fel.)

Minkét tétellel kapcsolatban megtörténik a pénzügyi rendezés

Megállapítják a költségvetési pozíciót az áfa szempontjából.

KÖNYVVITEL 88



„A” vállalkozásnál

Főkönyvi számlavázakon:

Előzetesen T Anyagok K T felszámított áfa K T Szállítók K

1. 5 000 1. 1 000 3. 6 000 1. 6 000 T Vevők K T Fizetendő áfa K T Árbevétel K

2. 24 000 3. 24 000 2. 4 000 2. 20 000 Elszámolási Áfa pénzügyi T betétszámla K T rendezése számla K

E. 3. 6 000 3. 3 000 3. 24.000 4. 3.000

KÖNYVVITEL 89



„B” vállalkozás Főkönyvi számlavázakon:

Előzetesen T Anyagok K T felszámított áfa K T Szállítók K

2. 20 000 2. 4 000 3. 24 000 2. 24 000 T Vevők K T Fizetendő áfa K T Árbevétel K

1. 6 000 3. 6 000 1. 1 000 1. 5 000 Elszámolási Áfa pénzügyi T betétszámla K T rendezése számla K

E. 2. 24 000 4. 3 000 3. 6 000 4. 3 000

KÖNYVVITEL 90



azonosságok és megállapítások

KÖNYVVITEL 91



áfa kulcsok alulról és felülről Az áfakulcs (%), a nettó és bruttó érték (eladási

ár)[1] Ha a nettó érték adott, akkor a megadott

áfakulccsal (% tizedes tört alakban) történő szorzással adódik az áfa összege:

5 000 · 0,20 = 1 000 Ha a bruttó érték adott, akkor egy úgynevezett

felülről számított kulccsal való szorzással adódik az áfa összege:

6 000 · 0,1667 = 1 000

[1] Itt a bruttó érték az áfá-val növelt nettó érték

KÖNYVVITEL 92



0,1667,0bruttó)áfa 0,201érték (nettó 1,20

%) (áfa 20,0

KÖNYVVITEL 93



összesítő kimutatások főkönyvi kivonat fogalma és

kellékei a főkönyvi kivonat rovatai

KÖNYVVITEL 94



Főkönyvi kivonat 200.. december 31.

FORGALOM EGYENLEG Sor- szám

A számlák Megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel

ÖSSZESEN

KÖNYVVITEL 95



a főkönyvi kivonat összeállítása a főkönyvi kivonat oszlopainak

értelmezése ellenőrzési összefüggések

KÖNYVVITEL 96



az összes T forgalom = összes K forgalom,

az összes T egyenleg = összes K egyenleg

KÖNYVVITEL 97



KÖNYVVITEL 98


a forgalmi kimutatás fogalma a forgalmi kimutatás összeállítása az oszlopok értelmezése

KÖNYVVITEL 99



Forgalmi kimutatás 200.. december 31.

Sor- Szám

A számlák megnevezése

Nyitó egyenleg Időszaki forgalom

Záró egyenleg

Tartozik Követel Tartozik Követel Tartozik Követel

ÖSSZESEN

KÖNYVVITEL 100



ellenőrzési lehetőségek a napló, a főkönyvi kivonat és a

forgalmi kimutatás együttes ellenőrzési lehetőségei

KÖNYVVITEL 101



analitikus nyilvántartások és könyvelés fogalma

nyilvántartások értékben, mennyiségben és minőségben

csak mennyiségi, csak értékbeni, egyszerre mennyiségi és értékbeni.

KÖNYVVITEL 102



KÖNYVVITEL 103



ANALITIKUS ANYAGKÖNYVELÉSI Oldalszám:

Minimális

Készlet:

Maximális

készlet:

SZÁMLALAP Számlaszám:

Év:

20…

Mennyiségi egység:

Kelet Kelet

Hó nap

Szöveg Menny

iség

Egységár Érték

Ft hó nap

Szöveg Menny

iség

Egységár Érték

Ft

KÖNYVVITEL 104



VEVŐK ÉS SZÁLLÍTÓK EGYÉNI FOLYÓSZÁMLÁJA

Oldalszám: Év: 20…

Számlaszám:

Telephelye:…………….. Kelet Forgalom Ft Egyenleg Ft Hó nap

Szöveg Számlaszám

Tartozik Követel Tartozik Követel

KÖNYVVITEL 105



analitikus és szintetikus könyvelés párhuzamosan

analitikus és szintetikus könyvelés logikai alá-fölérendeltsége

analitikus és szintetikus könyvelés feladás alapján

KÖNYVVITEL 106



Az analitikus és szintetikus könyvelés viszonyára alapvetően kétféle kapcsolódás jellemző:

a logikai és tényleges alá-fölérendeltségi viszony, amikor az analitikai összesítés (feladás) lesz a szintetikus könyvelés alapja (itt az időbeli egymásutániság is megvalósul),

párhuzamos, amikor az alapbizonylatokból egymástól függetlenül vezetnek nyilvántartást az analitikában és a szintetikában, tehát az egyidejűség sincs kizárva.

KÖNYVVITEL 107


8. A számvitel éves folyamatainak összefoglalása és egy mintafeladat

bemutatása

folyamatábra alapján – áttekintés a nyitástól a beszámoló elkészítéséig, zárómérlegig

komplex feladat nyitó mérlegtől, alapvető gazdasági eseményeken át a záró mérlegig

KÖNYVVITEL 108


8. A számvitel éves folyamatainak összefoglalása és egy mintafeladat

bemutatása

KÖNYVVITEL 109


9. Költség és eredmény madártávlatból

mérlegegyezőségeket szétfeszítő gazdasági események

gazdasági esemény – értékesítés - + E – E, de a két változás nem egyezik meg egymással

különbség = eredmény eredmény kezelése nettósítva eredmény kezelése bruttósítva, de

csak mérlegszámlák felhasználásával

KÖNYVVITEL 110



T Késztermékek K T Vevők K

E. 24 000 1. 8 000 1. 10 000 T Eredmény számla K

1. 2 000

KÖNYVVITEL 111



Ez az összetett gazdasági eredmény két elemi eseményre bontható fel:

az egyik + E ; + F (vevői követelés nő és a saját vagyon is)

a másik – E ; – F (készlet csökken és a saját vagyon is)

KÖNYVVITEL 112



Számlavázlaton:

T Késztermékek K T Eredmény számla K T Vevők K

E. 24000 1.b 8 000 1.b 8000 1. 10 000 1. 10 000

KÖNYVVITEL 113



Kontírozva: 1. T Vevők K Eredmény számla Értékesítés eladási áron

10 000 2. T Eredmény számla K Késztermékek Értékesítés nyilvántartási

áron 8 000

bruttó elszámolás elve

KÖNYVVITEL 114



információ vesztés, szabályozással ellentétes megoldás

KÖNYVVITEL 115



Együtt:

T Késztermékek K T Eredmény számla K T Vevők K

E.24000 1.b 8000 1.b 8 000 1. 10 000 1. 10 000 2.b 4000 2.b 4000 2. 3 000 T Pénztár K

2. 3 000

Ha megnézzük a Eredmény számla új egyenlegét, látjuk, hogy az K 2 000-ről K 1 000 Ft-ra csökkent, amely azt jelzi, hogy a cég utolsó értékesítése 1 000 Ft veszteséggel zárult.

KÖNYVVITEL 116



erőforrás felhasználás (költségfelmerülés) is szétfeszíti a mérlegszámlák kereteit

megoldás: befejezetlen termelés? – vagy

KÖNYVVITEL 117



Ez lesz tehát az ellenszámla, amely szintén eszközszámla, ezért a növekedést a T oldalra könyveljük (T 500 Ft).

T Alapanyag K T Befejezetlen termelés K

E. 3. 500 3. 500

KÖNYVVITEL 118



információ vesztés – a világosság elve

két számlasoros könyvvitelt felváltotta a mérleg-, költség-, eredményszámlák rendszere

négy számlasoros számla elmélet és gyakorlat

KÖNYVVITEL 119



költség fogalma kiadás költség – kiadás, azonosság

különbség költség és kiadás időbelisége

KÖNYVVITEL 120



A számvitelben a gazdálkodási, termelési tevékenység érdekében felmerült erőforrás (élő- és holtmunka) -felhasználás pénzben kifejezett értékét költségnek nevezzük.

KÖNYVVITEL 121



minden költség előbb vagy utóbb kiadást is jelent

A kiadás időben megelőzi a költség felmerülését és elszámolását (például az alapanyag-vásárlás készpénzkiadás, de költség csak akkor lesz, ha az anyagot ezután fel is használjuk).

A kiadás időben követi a költség felmerülését és elszámolását (például a társadalombiztosítási járulékot előbb elszámoljuk költségként, és csak később utaljuk át, fizetjük ki, ugyanígy a béreket is előbb elszámoljuk költségként, azután történik a bérfizetés).

A kiadás időben egybeesik a költségfelmerüléssel és -elszámolással (például kifizetik a taxiszámlát – természetesen az utazás a vállalkozás érdekében történt – a szolgáltatások nem készletezhetők, ezért az elfogyasztás és termelés egybeesik

KÖNYVVITEL 122



ráfordítás költség és ráfordítás, különbsége,

azonossága minden költség előbb vagy utóbb

ráfordítás lesz Összegezve a költség és a ráfordítás

különbözőségét, azt a következők szerint fogalmazhatjuk meg: a költség mindig a tevékenység (termelés) érdekében történő felhasználást, míg a ráfordítás az eredmény (kibocsátás) terhére történő elszámolást jelent.

KÖNYVVITEL 123



költségek megjelenésük szerint azt jelenti, hogy a költség milyen erőforrás

felhasználása miatt keletkezett, mi volt a költséghordozó. Így költségnemeket különböztetünk meg:

anyag jellegű költségek (például anyagfelhasználás, szolgáltatás igénybevétele),

személyi jellegű költségek (például bérek és járulékai),

értékcsökkenési leírási költség (például tárgyi eszközök az elhasználódás arányában).

KÖNYVVITEL 124



elszámolhatóság szerinti csoportosítás

közvetlen /költségviselő/ közvetett /költséghely/ költség szintek

KÖNYVVITEL 125



a közvetett költségeket egy-egy időszak végén rendezni kell (legalább évente egyszer), mert a költségszámláknak az időszak végén nem maradhat egyenlege

a közvetett költségek teljes összegének átvezetését az eredmény terhére,

a közvetett költségek teljes összegének felosztását a költségviselőkre,

az előző kettő valamely kombinációja, ezek közötti választás alapvetően

befolyásolhatja egy-egy vállalkozás adott évi eredményét, adózását

KÖNYVVITEL 126



A költségfogalmak szoros kapcsolatban állnak egymással, a következők szerint:

+ KÖZVETLEN KÖLTSÉG + Üzemi általános költség = SZŰKÍTETT KÖLTSÉG + Vállalati általános költség = TELJES KÖLTSÉG

KÖNYVVITEL 127


9. Költség és eredmény madártávlatból a fel nem osztott költség az általános költségeknek az a

része vagy teljes egésze, amely az egyes tevékenységre, termékre felosztásra nem kerül, és emiatt egy-egy időszak eredményét (terheli) csökkenti.

a fel nem osztott költség (FNOK) így költség és ráfordítás is egyidejűleg

a FNOK tartalma és nagysága mindig attól függ, hogy melyik költségkategóriát választjuk értékelés alapjául (hiszen a FNOK, mint maradvány jelenik meg a kalkuláció után) ezért:

minél kisebb a saját teljesítmény értékelése alapjául szolgáló költség tartalma, annál nagyobb a FNOK aránya,

minél nagyobb a saját teljesítmény értékelése alapjául szolgáló költség tartalma, annál kisebb a FNOK aránya.

KÖNYVVITEL 128


10. Költség elszámolás

költségek a volumenhez való viszonyuk alapján

fix, lépcsősen fix költség változó költség lineáris, progresszív, degresszív

változások

KÖNYVVITEL 129



egységköltség, önköltség önköltség kalkuláció előkalkuláció utókalkuláció közbenső kalkuláció

KÖNYVVITEL 130



költségkimutatás fogalma költségnemi kimutatás a költségkimutatás olyan

számviteli okmány, amely egy időszak költségeit összesítve és megfelelő részletezettségben is tartalmazza.

KÖNYVVITEL 131



Költségek költségnemek szerinti kimutatása, 200.. év Időszaki költségek E Ft-ban

Megjelölés Megnevezés

Bázis- időszak

Tárgy- időszak

11. 12. 13.

Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások Egyéb szolgáltatások

1. ANYAG JELLEGŰ KÖLTSÉGEK (ráfordítások)

21. 22. 23.

Bérköltség Személyi jellegű egyéb költségek Bérjárulékok

2. SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK (ráfordítások)

3. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁSI KÖLTSÉG

4. ÖSSZES KÖLTSÉG

KÖNYVVITEL 132



időszakban felmerült és az időszakot terhelő költségek különbsége

a megtérülések és az időbeli elhatárolások szerepe

KÖNYVVITEL 133


10. Költség elszámolásKöltségkimutatás, 200.. év (tól-ig)

Időbeli elhatárolások

Megnevezés Időszakban elszámolt (felmerült)

Aktív –

Passzív +

Meg-térülések –

Összesen az időszakot terhelő

– Anyagköltség – Igénybe vett szolgáltatások – Egyéb szolgáltatások

ANYAG JELLEGŰ KÖLTSÉGEK

– Bérköltség – Személyi jellegű egyéb költségek – Bérjárulék

SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK

ÉRTÉKCSÖKKENÉS LEÍRÁSI KÖLTSÉG

KÖNYVVITEL 134


10. Költség elszámolásbefejezett tevékenységek költsége. Ez a kimutatás a következő formátumú lehet:

Megnevezés Összes költség Nyitó befejezetlen termelés költsége + Az időszakban felmerült költségek ± Költségkorrekciók Az időszakot terhelő költségek összesen – Az eredmény terhére elszámolt költségek (FNOK) Az önköltségszámítás körébe bevont költségek – Záró befejezetlen termelés költsége BEFEJEZETT TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGE

KÖNYVVITEL 135



a költség számla költség elszámolási módszerek elsődleges és másodlagos

költségelszámolások

KÖNYVVITEL 136


10. Költség elszámolásKÖLTSÉGSZÁMLÁK

Költségfajta szerint(KÖLTSÉGNEMEK)

Elszámolhatósági mód szerint

Közvetlen költségszámlák(KÖLTSÉGVISELŐK)

Közvetett költségszámlák(KÖLTSÉGHELYEK)

– anyag jellegű költségszámlák– személyi jellegű költségszámlák– értékcsökkenési leírás (költség) számlák

– termékelőállítás költségszámlái– beruházási tevékenység költségszámlái– szolgáltatások költségszámlái stb.

– üzemi általános költségszámlák– vállalati általános költségszámlák

KÖNYVVITEL 137



A költségszámlákon ugyanazon szabályok szerint könyvelünk, mint az eszközszámlákon:

A növekedést a Tartozik oldalra, a csökkenést a Követel oldalra könyveljük.

A költségszámla általános formája és tartalma tehát a következő:

T Költségszámla K

NÖVEKEDÉS +

CSÖKKENÉS –

KÖNYVVITEL 138



KÖNYVVITEL 139



1. Felmerült költségek elszámolása (miközben eszköz csökken vagy forrás nő) 2. Költségátcsoportosítások (költségrendezések) 3. a Késztermék raktárra vétel, vagy saját kivitelezésű beruházás 3. b Befejezetlen termelés átvezetése (év végén) 4. a Kiszámlázott teljesítmények közvetlen költségeinek átvezetése 4. b Fel nem osztott költségek (FNOK) időszak végi átvezetése

KÖNYVVITEL 140



KÖNYVVITEL 141



KÖNYVVITEL 142



költségnövekedés ha eszköz csökken – időbeli

összefüggések ha forrás nő egyéb költségnövekedések

KÖNYVVITEL 143



KÖNYVVITEL 144



költség csökkenés – megtérülések eszköz nő forrás csökken más változások – FNOK

KÖNYVVITEL 145



KÖNYVVITEL 146


11. Eredmény /1/

eredmény hozam ráfordítás

KÖNYVVITEL 147


11. Eredmény /1/

az eredmény – vállalati szinten értelmezve – egy adott időszak hozamainak és ráfordításainak a különbsége.

a számvitelben a hozam egy időszak tevékenységének társadalmilag elismert értéke.

a ráfordítás a hozam elérése érdekében felhasznált erőforrások értéke, vagyis az a pénzben kifejezett összeg, amelybe a vállalkozásnak az adott tevékenység került.

KÖNYVVITEL 148


11. Eredmény /1/

hozam és bevétel pénzügyi hozam és ráfordítás elismert hozam és ráfordítás egyéb hozam és ráfordítás

KÖNYVVITEL 149


11. Eredmény /1/ A hozam (H) lehet: pénzügyileg is realizált – befolyt – ellenértéke (H1), a

nettó (áfa nélküli) árbevételnek az a része, amelyet a vevők már kifizettek

a gazdálkodói környezet által elismert – pénzügyileg még nem realizált termékek és teljesítmények értéke (H2). A kiszámlázott (a vevő által nem kifogásolt) teljesítmények értéke, amelynek ellenértéke még nem folyt be a vállalathoz.

olyan létrehozott termékek és teljesítmények értéke, amely nem része az előző kettőnek (H3). Ide soroljuk azokat a vállalati teljesítményeket, amelyek nem kerülnek (például egy saját kivitelezésű beruházás), vagy még nem kerültek piacra (például a megtermelt javak

az összes hozam: H1 + H2 + H3

KÖNYVVITEL 150


11. Eredmény /1/

a pénzügyileg is realizált kibocsátott termékek és teljesítmények értékének könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke) (R1)

a kibocsátott (elismert) termékek és teljesítmények könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke) (R2) – az R1 részt nem tartalmazza

olyan létrehozott termékek és teljesítményekhez felhasznált erőforrások könyv szerinti értéke (általában bekerülési értéke), amely az előző kettőt nem tartalmazza (R3),

az összes ráfordítás: R1 +R2 + R3

KÖNYVVITEL 151


11. Eredmény /1/

pénzügyileg is realizált eredményM1 = H1 - R1

elismert (pénzügyileg még nem realizált) eredmény M2 = H2 - R2

létrehozott, de a piac által még el nem ismert eredmény M3 = H3 - R3

az összes eredmény M1 + M2 + M3

KÖNYVVITEL 152


11. Eredmény /1/

eredmény állományi adatokból – /E – F/

eredmény forgalmi /időszaki/ adatokból – /H – R/

KÖNYVVITEL 153


11. Eredmény /1/

Állományi adatokból kiszámított eredmény esetén a mérleg adott időpontra vonatkozó adatait használjuk fel, amelyekből:

M = E – F ahol E az eszközök összege, F a saját és idegen források

összege M realizált eredmény: ha előjele +, akkor nyeresége (eszköztöbblete), ha –, akkor vesztesége (eszközhiánya) van a vállalkozásnak.

KÖNYVVITEL 154


11. Eredmény /1/

Ha forgalmi adatok alapján számítunk eredményt, akkor az eredmény egy időszak hozamainak (árbevételének) és ráfordításainak a különbsége:

M = H – R ahol H a hozamok összege, R a ráfordítások összege, M az eredmény, amely lehet

nyereség (+), vagy veszteség (–), esetleg 0.

KÖNYVVITEL 155


11. Eredmény /1/

hozam és pénzbevétel viszonya

a bevétel időben megelőzheti a pénzbevételt (például értékesítés utólagos fizetés mellett),

a bevétel és pénzbevétel időben egybeeshet (például értékesítés készpénzért),

a bevétel időben követheti a pénzbevételt (például vevő által átutalt előleg, később történő eladás fedezetéül).

KÖNYVVITEL 156


11. Eredmény /1/

eredményszámla hozam és ráfordítás számlák

KÖNYVVITEL 157


11. Eredmény /1/

T Évi eredményszámla K

– +

T Ráfordítás számlák K T Hozam (bevételi) számlák K

– + Eredménycsökkenés

Eredménynövekedés

KÖNYVVITEL 158


11. Eredmény /1/

T Ráfordításszámla K T Bevételszámla K

Eredmény csökken,

Eredmény nő, Eredmény csökken,

Eredmény nő,

mert a mert a mert a mert a ráfordítás nő ráfordítás

csökken bevétel csökken bevétel nő

KÖNYVVITEL 159


11. Eredmény /1/

T Évi eredményszámla K

Ráfordításszámlák Hozam (bevétel) számlák

KÖNYVVITEL 160


11. Eredmény /1/

Ráfordításszámlák Hozam (bevétel) számlák

Alaptevékenység Alaptevékenység T ráfordításai K T hozamai K

Pénzügyi tevékenység Pénzügyi tevékenység T ráfordításai K T hozamai K

Rendkívüli tevékenység Rendkívüli tevékenység T ráfordításai K T hozamai K

KÖNYVVITEL 161


11. Eredmény /1/

könyvelés a hozamszámlákra könyvelés a ráfordításszámlákra eszköz nő/csökken forrás nő/csökken egyéb változások

KÖNYVVITEL 162


11. Eredmény /1/

KÖNYVVITEL 163


11. Eredmény /1/

az eredmény szerkezete és a számlaszerkezet

eredményszámlák zárása, eredmény megállapítás és eredmény felosztás

KÖNYVVITEL 164


11. Eredmény /1/

T Ráfordításszámlák K T Évi eredményszámla K T Bevételszámlák K

E E

KÖNYVVITEL 165


11. Eredmény /1/

adó osztalék a mérleg szerinti eredményszámla

pedig azt a tárgyévi eredményt tartalmazza, amellyel kapcsolatban a vállalkozásnak már semmiféle külső kötelezettsége nincs az adott évhez kötődően

KÖNYVVITEL 166


12. Az eredmény /2/ szerkezete

bevétel szerkezete – árbevétel, egyéb bevétel, pénzügyi bevétel, rendkívüli bevétel

ráfordítás szerkezete

KÖNYVVITEL 167



+ Értékesítés árbevétele Az értékesítés árbevételét módosító költségvetési támogatások és exporthoz kötődő fuvar = Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevételek = A) ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉGEK BEVÉTELE + Pénzügyi műveletek bevétele = B) SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGEK BEVÉTELE + Rendkívüli bevételek = C) BEVÉTELEK ÖSSZESEN

KÖNYVVITEL 168



+ Értékesítés közvetlen ráfordításai + Értékesítés közvetett ráfordításai = Értékesítési ráfordítások + Egyéb ráfordítások = A) ÜZEMI (ÜZLETI) RÁFORDÍTÁSOK + Pénzügyi műveletek ráfordításai = B) SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGEK RÁFORDÍTÁSAI + Rendkívüli ráfordítások = C) ÖSSZES RÁFORDÍTÁS

KÖNYVVITEL 169



Anyagköltségek Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke ELÁBÉ Eladott, közvetített szolgáltatások értéke = ANYAG JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok = SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A) ÜZEMI (ÜZLETI) RÁFORDÍTÁSOK + PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B) SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGEK RÁFORDÍTÁSAI + RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK C) ÖSSZES RÁFORDÍTÁS

KÖNYVVITEL 170



forgalmi költség típusú ráfordítás szerkezete

összköltség típusú ráfordítás szerkezete

fedezetszámítás lehetősége

KÖNYVVITEL 171


12. Az eredmény /2/ szerkezete Anyagköltségek Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke ELÁBÉ Eladott közvetített szolgáltatások értéke = ANYAG JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok = SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK ± SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA + SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ ESZKÖZÖK AKTIVÁLT ÉRTÉKE ÜZEMI (ÜZLETI) RÁFORDÍTÁSOK = értékesítésre jutó költségek

KÖNYVVITEL 172



az eredmény-kimutatások formája összköltség és forgalmi költség eredmény-

kimutatás különbsége a saját termelésű készletek és saját

teljesítmények szerepe a saját termelésű készletek állomány

változása /STKÁV/ ráfordítás, vagy hozam korrekció

KÖNYVVITEL 173


12. Az eredmény /2/ szerkezeteA mérlegszerű eredménykimutatás sémája:

EREDMÉNYKIMUTATÁS 200.. évre RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK

Érték E Ft-ban

Érték E Ft-ban

Megnevezés

előző évi

Tárgy- évi

Megnevezés

előző évi

tárgy- Évi

1. Üzleti tevékenység

1. Üzleti tevékenység

2. Üzemi tevékenység ÜZLETI ÉS ÜZEMI TEVÉKENYSÉG

2. Üzemi tevékenység ÜZLETI ÉS ÜZEMI TEVÉKENYSÉG

3. Pénzügyi tevékenység SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉG

3. Pénzügyi tevékenység SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉG

4. Rendkívüli tevékenység ÖSSZES HOZAM

4. Rendkívüli tevékenység ÖSSZES RÁFORDÍTÁS

EREDMÉNY: HA NYERESÉG

EREDMÉNY: HA VESZTESÉG

ÖSSZESEN ÖSSZESEN

KÖNYVVITEL 174


12. Az eredmény /2/ szerkezeteSoros felépítésű eredménykimutatás sémája:

EREDMÉNYKIMUTATÁS 20… évre Érték E Ft-ban Megnevezés hozamai ráfordítá

sai Eredménye

1. Üzemi tevékenység 2. Üzleti tevékenység

ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG ÖSSZESEN 3. Pénzügyi tevékenység SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉG ÖSSZESEN 4. RENDKÍVÜLI TEVÉKENYSÉG

TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESEN

KÖNYVVITEL 175



A forgalmi költség eljárásra épülő eredmény-kimutatásokból a fedezeti összeget illetve a fedezeti hányadot lehet kiszámítani. A fedezeti összeg közelítően megfelel az árbevétel és a változó költség különbségének.

+ Értékesítés nettó árbevétele (áfa nélküli)

– Értékesítés közvetlen ráfordításai = FEDEZETI ÖSSZEG – Értékesítés közvetett ráfordításai = EREDMÉNY

KÖNYVVITEL 176



a két kimutatás közötti különbség bemutatása naturális adatokkal, darabszámmal

készlet mérlegegyenlet /nyitó készlet + növekedés = csökkenés + záró készlet/

KÖNYVVITEL 177



Egy vállalkozás év elején rendelkezik 100 db késztermékkel (a nyitómérlegben B.I.4 alatt található, természetesen pénzértékben), és év közben még termel 1 000 db-ot.

Ha az 1 000 db-ot el is adja az év folyamán és többet nem, akkor a tárgyidőszak összes költsége szembeállítható az időszak összes árbevételével (hiszen azt adta el, amelyet az adott időszak erőforrás-felhasználásával termelt). Ekkor zárókészlete 100 db, ugyanolyan értékben, mint a nyitáskor (itt most eltekintünk az esetleges értékváltozásoktól – leértékelésektől, amelyek a készleteket is érinthetik).

KÖNYVVITEL 178



Ha a vállalkozás a fenti termelés mellett 1 050 db-ot ad el (arányosan nagyobb árbevételért), és csak a tárgyidőszak összes költségét állítjuk vele szembe, akkor nagyobb eredményt fognak kimutatni, mint az előző változatban, pedig eközben a záró készletük 50 db-ra apadt le. Ha így tennének, akkor 50 db árbevételével szemben nem állna semmiféle ráfordítás.

KÖNYVVITEL 179



Ha 950 darabot ad el, és ezzel is a tárgyidőszak összes költségét állítja szembe, az eredmény kisebb lesz, mint az 1. változatban, miközben a záró készlet 150 db-ra nőtt. Ha így tennének, akkor 50 db költségével szemben nem állna árbevétel, tehát a ráfordítás 50 db termék közvetlen költségének értékével lenne nagyobb a valóságosnál.

KÖNYVVITEL 180



Az előbbi késztermék-eladási példában a forgalmi költség típusú eredmény-kimutatás a 3-féle árbevételhez 3-féle költséget rendel hozzá a II. és IV. pontban. Az összköltség típusú viszont a 3-féle árbevételhez ugyanazt az összköltséget (IV. + V. + VI.), ezért az összköltség típusú II-nek, az Aktivált saját teljesítmény értékének kiegyenlítő, egyenlegező szerepe van.

KÖNYVVITEL 181


13. A számviteli alapelvek és a számviteli

politika a vállalkozás folytatásának elve a teljesség elve a valódiság elve a világosság elve a következetesség elve a folytonosság elve

KÖNYVVITEL 182


13. A számviteli alapelvek és a számviteli politika

az összemérés elve az óvatosság elve a bruttó elszámolás elve az egyedi értékelés elve az időbeli elhatárolás elve a tartalom elsődlegessége a

formával szemben a lényegesség elve a költség-haszon elv

KÖNYVVITEL 183



számviteli politikai döntések milyen lesz a beszámolás formája, milyen eredmény-kimutatást készít: összköltség típusút vagy

forgalmi költség-eljárás szerintit, hogyan, milyen módon kapcsolódik az analitikus

nyilvántartás a szintetikához, milyen lesz az amortizációs rendszer, a maradványérték

meghatározása, a leírási módok, az elszámolás gyakorisága, milyen lesz a készlet-nyilvántartási rendszer, milyen

nyilvántartási árakat használnak, mekkora a jelentős és lényeges hiba határa a vállalkozásnál, milyen deviza árfolyamon tartja nyilván a devizás tételeket, mikor és hogyan készül a leltár, lesz-e leltározás, hogyan határozza meg a saját termelés közvetlen költségeit, stb.

KÖNYVVITEL 184



számlarend a 10 számlaosztály tartalma a számlaszámon belüli pozíció

tartalma számlatükör számlakeret a számlaosztályok összefüggése és

az eredmény

KÖNYVVITEL 185



főkönyvi számlák nagy csoportjai: eszközszámlák, forrásszámlák, költségszámlák, eredményszámlák.

KÖNYVVITEL 186



Eszközszámlák: 1. számlaosztály: Befektetett eszközök 2. számlaosztály: Készletek 3. számlaosztály: Követelések, forgatási célú

értékpapírok, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások

Forrásszámlák: 4. számlaosztály: Saját tőke, céltartalékok,

kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások és nyitó, záró technikai számlák

Költségszámlák: 5. számlaosztály: Költségnemek 6. és 7. számlaosztály: Költséghely- és költségviselő

számlák Eredményszámlák: 8. számlaosztály: Ráfordítások 9. számlaosztály: Árbevétel- és bevételszámlák 0. számlaosztály: Nyilvántartási számlák

KÖNYVVITEL 187



Az így felépített rendszerben az 12111 szám pl. jelezhetné a következőt:

1 azt, hogy befektetett eszközről van szó,

12 azt, hogy ezen belül tárgyi eszközről,

121 azt, hogy ezen belül ingatlanról,

1211 azt, hogy ezen belül épületről, 12111azt, hogy ezen belül

raktárépületről.

KÖNYVVITEL 188



A számlatükör megalkotása a vállalkozás számviteli politikájának része. A számlatükör létrehozása önmagában csak a számvitel anatómiáját jelenti, de hiányzik még a fiziológia, amelyet szintén meg kell határozni a jogszabályi keretek között.

A számlakeret a főkönyvi számlák csoportosítására, elnevezésére, tartalmára, vezetésére vonatkozó szabályok halmaza

KÖNYVVITEL 189



csak az eszközök és források körén belül idéz elő változást a négy alapvető gazdasági esemény (T. 1,2,3/K. 1,2,3 – T. 4/K. 4 – T. 1,2,3/K. 4 – T. 4/K. 1,2,3), tehát nincs eredményre gyakorolt hatása,

erőforrás felhasználás a termelésben vagy azonnali vagy később bekövetkező eszköz csökkenéshez vezet ( T. 5/K. 1,2,3 – T. 5/K. 4),

erőforrás megtérülés (pl. késztermék előállítás) eszköznövekedést okoz (T. 1,2/K. 5),

eszköz csökkenés ráfordítás növekedést okoz azonnal vagy később (T. 8/K. 1,2,3 – T. 8/K. 4)

a ráfordítás növekedést általában hozam és eszköz növekedés kíséri, de önálló jelenségként is létezik (T. 3/K. 9),

a költség egy része ráfordítássá alakulhat át közvetlenül (T. 8/K. 5),

és mindezek ellenkezője is megtörténhet.

KÖNYVVITEL 190



Fontos következtetés, ha megállítjuk a könyvelés folyamatát, mindig igaz lesz a következő pár összefüggés (feltéve, hogy a könyvelés nem hibás, és a szükséges rendező tételeket lekönyvelték):

összes T. forgalom = összes K. forgalom, összes T. egyenleg = összes K. egyenleg, ha az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege T.,

akkor a vállalkozás nyereséges, ha az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege K.,

akkor a vállalkozás veszteséges, továbbá mindig igaz, hogy az 1-4. számlaosztályok

összevont egyenlege T. és adott összegű, akkor az 5-9. számlaosztályok összevont egyenlege ugyanekkora összegű és K. jellegű, a vállalkozás nyereséges

és megfordítva, akkor a vállalkozás veszteséges.

KÖNYVVITEL 191



beszámolási kötelezettségnincs

egyszerűsített beszámoló egyszerűsített éves beszámoló egyszerűsített éves beszámoló

közzététel

KÖNYVVITEL 192


14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és

összefoglaló feladat az egyszeres könyvvitel fogalma az egyszeres könyvvitel

könyvvezetése a naplófőkönyv

KÖNYVVITEL 193


14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és összefoglaló feladat

MEGNEVEZÉS SZINTETIKA (Naplófőkönyv)

ANALITIKA

MEGJEGYZÉS

Tárgyi eszközök és immateriális javak

X Beszerzéskor (kifizetéskor) kiadás, de nem költség

Befektetett pü. eszközök és értékpapírok

X

Vásárolt készletek X Beszerzéskor (kifizetéskor) költség

Saját termelésű készletek

X

Követelések és kötelezettségek

X Ha nincs pénzmozgás

Követelések és kötelezettségek

X Ha van pénzmozgás

Céltartalékok X Pénzeszközök X Bevételek X Kiszámlázáskor Bevételek X Pénzügyi teljesítéskor Költségek, kiadások és ráfordítások

X Számlabeérkezéskor

Költségek, kiadások és ráfordítások

X Pénzügyi teljesítéskor

KÖNYVVITEL 194



Forgalom Rovat I. II.

Bankszámla (több is lehet) Bevétel Kiadás Pénztár(ak) Bevétel Kiadás Értékesítés árbevétele és bevételek Bevétel Egyéb, eredményt nem képező bevételek

Bevétel

Fizetendő áfa Bevétel Anyag- és árubeszerzés Költség Munkabér Költség Munkabérek közterhei Költség Egyéb term. kez. költs. és ráfordítások Költség Egyéb kiadások Kiadás Levonható áfa Kiadás Követelések Növekedés Csökkenés Kötelezettségek Csökkenés Növekedés Pénzügyi eredmény Csökkenés Növekedés Jegyzett tőke (tőketartalék) Csökkenés Növekedés Összesen I. = Összesen II.

KÖNYVVITEL 195



összefoglalás

számvitel i

Documents