szamosfalviné törőcsik ibolya a minőség …országban az oktatáspolitika legfontosabb céljai...
TRANSCRIPT
Szamosfalviné Törőcsik Ibolya
A minőség értelmezése és jelentősége az intézményi tehetséggondozásban
Miben rejlik a kiemelkedő teljesítményű munkaerő titka?
(Esszé)
2010. december 4.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 2
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ
1. A minőség általános értelmezése
4.
2. Oktatás-nevelés minősége, eredményessége, hatékonysága
5.
3. Intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése
8.
3.1. Rövid intézménybemutatás
8.
3.2. Tehetséggondozó kezdeményezések, innovációk
8.
3.3. Közoktatási törvény
10.
3.4. Nemzeti Alaptanterv Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
Helyi Nevelési Program „Gyermekvilág TehetségProgram”
11.
3.5. Új Magyarország Fejlesztési Terv
12.
3.5.1. Miért tartja fontosnak az állam az oktatást, mint kiemelt prioritás
támogatását?
13.
3.5.2. Pályázatok intézményekre gyakorolt hatása
16.
3.6. Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) és az Intézmény
Minőségirányítási Programja (IMIP)
17.
3.7. SZVÓ Továbbképzési Program
Vezetői szemszögből: az emberi teljesítmény jelentőségének
felismerése
18.
3.8. Az intézmény tehetséggondozással összefüggő eredmények
Menedzselése
21.
Összegzés
22.
Felhasznált szakirodalom
23.
Mellékletek:
1.sz. melléklet: Az intézmény vezetési struktúrája (SZVÓ)
2.sz. melléklet: Tehetség eseménynaptár 2010/2011. (SZVÓ)
24.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 3
BEVEZETŐ
Munkám során első alkalommal 1999-ben találkoztam a közoktatásban új elemként
megjelenő minőségbiztosítással egy intézményi képzés keretében. Akkor még többen voltunk
azok, akik kicsit szkeptikusan, de várakozással figyelték e téma „begyűrűzését” a
közoktatásba. Sokan gondolkodtunk úgy, hogy a minőségbiztosítás egy új „divathullám” és
tulajdonképpen előbb-utóbb majd „lecseng” és szakmai munkánk mindennapjait nem fogja
jelentősen meghatározni.
Ez a feltételezésem, szerencsére nem így alakult. Lehetőségem volt az intézményi
minőségfejlesztési folyamatokba mélyebben beletekinteni, sőt ennek kialakításában aktív
részt venni. Ugyanakkor megtapasztalni, hogy munkahelyemen az intézmény vezetése
mennyire elkötelezett a minőségügy területén is. Azt vettem észre, hogy munkámban egyre
gyakrabban alkalmazom a folyamatos fejlesztéshez kapcsolódó minőségügyi logikát (PDCA-
SDCA), változatos minőségügyi technikákat (pl.: ötletbörze, Ishikawa diagram stb.)
További ismereteket szereztem a Debreceni Egyetemen mérés-értékelés témakörében.
2002-től minőségügyi vezetőként, 2007-től minőségügyi igazgatóhelyettesként irányítom a
Szolnok Városi Óvodák, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai-szakmai
szolgálattó Intézmény (ezentúl SZVÓ) minőségfejlesztési folyamatait.
Eredményeink:
- „2004. évi Közoktatási Minőségéért Díj” pályázati anyag
- „2007. évi Teljesítménymotivációs Pályázat” – kiemelkedő értékelés
- IIASA-SHIBA elismerő oklevél 2009.
- „Szolgáltató Város” mintaprojektben való részvételért elismerés
Az elmúlt több mint tíz év minőségügyi tapasztalatai és vezetőm Ferenczné Teleky Éva
igazgató segítő, támogató iránymutatása, valamint a mindenkori minőségi kör tagjaival való
csoportmunka eredménye nagyban segítették minőségügyi elköteleződésemet és hitemet.
Ahogyan az országos oktatáspolitika is célkitűzéseiben új és újabb területeket preferál
(figyelembe véve a nemzetközi iránymutatást), úgy intézményünkben is e változások és
irányvonalak figyelembe vételével alakítottuk ki azokat a stratégiai céljainkat, amelyek segítik
intézményi innovációs folyamataink működését. A Szolnok Városi Óvodákban 2008-tól az
egyik új szakmai innovációs szál a tehetséggondozás.
Miben rejlik a kiemelkedő teljesítményű munkaerő titka?
Milyen elvárások fogalmazódhatnak meg egy közoktatási intézmény felé a
tehetséggondozásban?
Ezek az intézményen belülről és kívülről megfogalmazott elvárások mennyiben befolyásolják
az intézmény céljait és szakmai minőségi folyamatait?
Ezekre a kérdésekre keresem a választ a probléma „több szempontú” megközelítésével,
kifejtésével.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 4
Az elmúlt néhány évben egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a világ, a tudományok és az
oktatás a „tehetség” kérdésköre felé. Egyre többen ismerik fel, hogy a társadalmi változások
felgyorsulásával a régen jól működő megoldások már gyakran nem felelnek meg az újabb és
újabb kihívásoknak. Világszerte megnőtt a kereslet az új utat keresők és találók, valamint a
csúcsteljesítmények iránt. Ugyanakkor a tehetség, a kiemelkedő alkotóképesség zavaró is
lehet másságával, eltérő útjaival. A tehetség nem azonos a viszonylag könnyen azonosítható
magas intelligenciával. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a tehetség inkább valamiféle
gondolkodási és viselkedési mód, amely alkalmas új utak, új megoldások és új lehetőségek
megtalálására.
Ahhoz, hogy minél több tehetség tudja képességeit teljesítménybe fordítani, megfelelő
környezetre van szükség. Ennek egyik lényeges eleme a tehetséggondozás, ehhez pedig
hozzáértő szakemberekre van szükség.
1. Minőség általános értelmezése
Mit is tanultunk a minőségbiztosításról?
A minőségbiztosítás azoknak az irányelveknek, folyamatoknak és intézkedéseknek a
rendszere, amelyeken keresztül valamilyen „egység” (esetünkben pl. tehetséggondozó
tevékenységet is végző intézmény) minőségét fenntartjuk és fejlesztjük. A közoktatás
intézményei feltétlenül e körbe tartoznak, így felmerül az iskolaminőség vagy
intézményminőség kérdése is.
Hogyan értelmezzük a minőséget?
A minőség fogalmának meghatározása nem könnyű. Mivel a definíció kiválasztása egyben a
minőség értékelésének megközelítését is meghatározza, célszerű e fogalmat tüzetesebben
„körbejárni”.
A sokféle minőségértelmezés közül talán Harvey és Green csoportosítása a legteljesebb.
Ebben a minőségbiztosítással foglalkozó szakemberek szerint a következők a legfontosabbak:
A minőség mint „kiválóság”: hagyományos akadémikus értelmezés, mely szerint a cél
mindig a legjobbnak lenni. A „jósági skála” meghatározása az értékelés alapja.
A minőség mint „nullhiba”: általában a szabványok szerinti termelésben használatos
értelmezés, ahol a szabvány által meghatározott termékspecifikációtól való eltérés selejtnek
tekintendő. Itt a legjobb minőség a selejt nélküliség, azaz a cél csak a „nullhiba” elérése lehet
(függetlenül attól, hogy a terméknek mi lesz a sorsa, használható-e valamire vagy sem).
Az oktatásban és nevelésben nem alkalmazható.
A minőség mint „küszöbérték”: a minőségszempontú küszöbérték meghatározásához
mindig bizonyos normákat és kritériumokat kell felállítani. Minden és mindenki, aki e
normákat és kritériumokat teljesíti, az a minőség szempontjából megfelelőnek tekintendő.
Ilyen értékmérés pl. a felvételi vizsgákon való megfelelés megítélése. Ha a mérésre használt
eszközök és módszerek jók, akkor ezen értelmezésben a minőség objektív és egységes. Hibája
azonban, hogy ez az értelmezés meglehetősen statikus, nehezen igazítható a változó
körülményekhez, így a normák általában lemaradnak a tényleges fejlődéstől. Az alacsonyabb
normák viszont nem ösztönöznek az új módszerek elsajátítására, az új lehetőségek és
eredmények alkalmazására, azaz a minőség javítására.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 5
Sajnos az oktató-nevelő munkában nem ritka az ezen értelmezés szerinti működés, a
pedagógusok egy része ilyen felfogásban dolgozik („Amit kell, azt megcsinálom, azon kívül
hagyjanak békén!”).
A minőség mint „értéknövelés”: ezen értelmezés szerint valaminek a folyamatos javítása,
jobbítása az elérendő cél. Középpontjában az a vélekedés áll, hogy mindig az adott
„munkatárgy” és szituáció ismeretében dönthető el a minőség milyensége. A küszöbérték
megközelítéssel ellentétben igen nehezen lehet objektíven értékelni.
Az értelmezés alapjait a pedagógiában az a vélekedés adhatja, hogy a pedagógus tudja a
legjobban, hogy adott időben és helyen miképpen viseli a maximális minőséget. Ez a
megközelítés a pedagógusra, illetve a pedagógus közösségre helyezi a felelősséget, s egyben a
legnagyobb mérvű autonómiát biztosítja számukra.
A minőség mint a „célnak való megfelelés”: a minőségről szóló szakirodalom egyik
legfontosabb tétele, hogy „általános minőség” nem létezik. Csak az a minőség definíció jó,
amely pontosan körülhatárolt. Ilyen körülhatárolás, ha azt vizsgáljuk, hogy valami megfelel-e
egy adott célnak. (Például az intézményi tehetséggondozó program minőségét aszerint kell
megítélni, hogy mire akarjuk általa felkészíteni a tehetséggondozásban résztvevőket.) A
minőség ezen értelmezéseinek középpontjában mindig a „megrendelők (vásárlók)” (nevezzük
őket általában érdekelteknek) igényei állnak.
Az iskolaminőség köznapi értelemben azt jelenti, hogy az abban tevékenykedők (főleg a
tanulók és tanárok) jól érzik magukat, és az érdekeltek (tanulók, szülők, fenntartók) elvárásai
egyaránt teljesülnek a működése során. A Comenius 2000. Közoktatási Minőségfejlesztési
Program szerint az iskolaminőség a közvetlen és közvetett partnerek elégedettségében jelenik
meg, a pedagógiai hozzáadott érték elve alapján. E fogalom magyarázatnak is van
gyengesége. Azt sugallja ugyanis, hogy „minden mehet” (pl. az oktatásban), aminek meg
tudnak fogalmazni valamilyen célt. Ennek kiküszöbölésére a „célnak való megfelelést” ki kell
egészíteni a „cél megfelelőségének„ fogalmával. Milyen cél tekintendő megfelelőnek?
Nyilvánvalóan az, amelyet az érdekeltek annak tartanak, mert megfelel az igényeiknek,
elvárásuknak.
Az oktatásban a minőség különböző értelmezései közül leginkább a „célnak való
megfelelés” alkalmazható, bár az oktatási rendszer működésében helyenként
fellelhetőek a többi definíció bizonyos részelemei is.
2. Oktatás-nevelés minősége, eredményessége, hatékonysága
A közoktatás minőségének és eredményességének biztosítása és értékelése valamennyi fejlett
országban az oktatáspolitika legfontosabb céljai közé tartozik. E téma oktatáspolitikai súlyát
mutatja az a tény, hogy az Európai Unió 2002-ben elfogadott, 2010-ig tartó oktatási
programjának három fő prioritása közül első az oktatási és képzési rendszerek minőségének
és eredményességének javítása (Európa tanács, 2002.). Erre a területre a kilencvenes évek
közepe óta Magyarországon is kiemelt szakmai és politikai figyelem irányul (Jelentés a
magyar közoktatásról 2003.).
A minőségi oktatás fontos feltétele, hogy maguk az intézmények tisztába legyenek egyrészt a
minőség oktatás-nevelésbeli értelmezésével, másrészt képesek legyenek saját tevékenységük
minőségszempontú elemzésére.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 6
Napjainkban egyre nagyobb számban jelennek meg azok az elemzések, amelyek az oktatás
minőségével, eredményességével és hatékonyságával foglalkoznak. Nagy igény mutatkozik e
három terület alaposabb feltérképezésére. Ebből adódóan kb. az elmúlt tíz évben a hazai
közoktatási intézményekben egyrészt kiépültek a minőségfejlesztési rendszerek, másrészt a
teljesítmények mérésének, értékelésének empirikus feldolgozása – az intézmények
többségében - évről évre megtörtént.
Ezzel párhuzamosan az oktatási intézményekre nagymértékben hatottak piaci elemek, így a
vizsgálatok középpontjába a versenyképesség és a tudás hasznosíthatósága állt. Ezek a
hatások eredményezték az oktatási rendszerek átláthatóságának, elszámoltathatóságának, és
nyitottságának az igényét.
A hazai intézményértékelési eljárások mindegyike közös vonásokat mutat abban, hogy az
oktatási-nevelési intézmények az értékelést a tanulási folyamatok mellett kiterjesztik a légkör,
a szervezeti kultúra, a szervezettség és a partnerek elégedettségének értékelésére is.
Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a közoktatási intézmények eredményességeik
megállapításához legnagyobb részben a tanulói tudás értékelésének mutatóit használják,
amelynek alkalmazott eszköztára viszonylag tágas. A tanulási környezet és a tanítási folyamat
értékelésére nagyon szerény eszközök állnak rendelkezésre és gyakorlatuk is szórványosan
fordul elő.
Ezért hangsúlyozni szeretném, hogy egy oktatási-nevelési intézmény értékelése összetett,
ezért több szempontból szükséges minőségét, eredményességét és hatékonyságát vizsgálni.
Először is megkülönböztethetünk pedagógiai és működési területeket.
Kiemelném most a pedagógiai terület értékelését, amelyben azt kell vizsgálnunk, hogy az
intézmény saját stratégiai pedagógiai célkitűzéseit milyen mértékben sikerült teljesítenie.
Kiemelten szükséges vizsgálni a pedagógiai, szakmai munka értékelését, amelynek alapja a
pedagógusok elméleti tudása, gyakorlati munkavégzése (módszertani megújulás, az
információk naprakész begyűjtése stb.), munkához való hozzáállása (innovációs hajlandóság,
motiváltság, pontosság stb.), intézményi kommunikáció, intézményért végzett többletmunka
(Szolnok Városi Óvodák IMIP, 2008.)
A pedagógiai terület értékelésének fontosságát támasztja alá az 1999-ben végzett kutatás
(Gallup 1999) szerint a pedagógusok nagy hányada (78%) érzékeli úgy, hogy az értékelés és
ellenőrzés visszaszorult a magyar közoktatásban, és ezt a pedagógusok 81%-a, az intézmény
felső-és középvezetésének 87%-a negatív hatásúnak látta a magyar közoktatásra nézve. A
megkérdezett pedagógusok 59%-a szerint ez kedvezőtlenül hatott a pedagóguspálya
társadalmi presztízsére is.
Intézményünk 2002/2003 nevelési évben értékelte először a „Vezetők teljesítményének
értékelését” – akkoriban semmilyen törvényi kötelezettség nem vonatkozott ennek a mérés-
értékelésnek az elvégzéséhez, saját értékelési rendszerünket úgy alakítottuk ki, hogy
beépítettük a vezetők szisztematikus értékelését. Ebben az értékelési folyamatban
megkérdeztük a pedagógus kollégák a vezetők által végzett ellenőrzések gyakoriságának és a
visszacsatolás módjának elégedettségéről. Érdekes eredményt kaptunk. Egyrészt igazolódni
látszik a Gallup 1999. kutatási eredménye, miszerint a megkérdezett pedagógusok többsége
szeretne munkájáról visszajelzést, értékelést kapni (lásd: 1.sz. ábra). Tehát ez az igény nálunk,
az intézményben, helyi szinten is jelentkezett. Másrészt ez az igény megalapozta annak
szükségességét, hogy 2004-ben bevezessünk egy új szabályozott folyamatot, amely a
„Munkatársak értékelése, önértékelése” –t tartalmazta.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 7
1.sz. ábra: „Munkatársak értékelése a vezetői teljesítményről (részadat)
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
100%
Szeretném, ha vezetőm
munkám minőségéről
tájékozottabb lenne
Úgy érzem, hogy közvetett
módon történő
ellenőrzésével munkámról
biztos képet kap.
Munkánkat rendszeresen
értékeljük.
2002/2003. Átlag
11
A kezdetek …
A tanulás-tanítás folyamat minőségének értékelésére vonatkozóan szükséges az átlátható
minőségértékelés szorgalmazása. Ennek az értékelésnek a fejlesztő és minősítő szerepe
egyaránt jelentős. Ez a minőségi oktatás elősegíti a társadalmi integrációt, bátorítja az iskolai,
óvodai önértékelést oly módon, hogy egyensúlyt tart fenn a külső és belső értékelés között.
Így az érdekeltek, azaz a pedagógusok, az intézményi munkatársak, a tanulók/gyermekek, a
vezetés, a szülők, a fenntartó, esetleg a szakértők bekapcsolásával az intézmény külső-belső
értékelése megvalósul, annak érdekében, hogy javuljon az intézmény jobbításáért való
megosztott felelősség.
Összességében megállapítható, hogy ma már a minőségértékelés, a minőségfejlesztés és a
minőségirányítás az oktatási-nevelési intézmény működésében egy olyan „kulcsfolyamat”,
amely behálózza az egész intézmény pedagógiai és működési folyamatait egyaránt. Ma már
nem lehet és nem érdemes a minőségfejlesztést az intézmény többi folyamataitól külön
értelmezni és kezelni. Valamennyi intézményi folyamat hat egymásra: „Minden mindennel
összefügg és minden rész hat az egészre!”.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 8
3. Intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése
3.1. Rövid intézménybemutatás
Intézményünk a Szolnok Városi Óvodák többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény,
amelynek alapfeladatai: az óvodai nevelés, pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás.
Alapfeladataink megvalósítása 22 tagintézményben valósul meg, amelyben 2354 fő
kisgyermek látogatja óvodáinkat, 218 fő pedagógus és 178 fő technikai munkatárs vesz részt a
mindennapi munkában. A felsővezetésben 6 fő munkatárs vesz részt (1 fő igazgató, 5 fő
igazgatóhelyettes). Az igazgatóhelyettesek különböző szakmai területeket visznek önállóan és
hoznak felelős döntéseket ezekben. A középvezetés 24 fő, amely a tagintézmény és szervezeti
egységek szintjeinek vezetőit tartalmazza. További két fő szakmai tanácsadóként az óvodai
csoportokban segíti a pedagógiai folyamatokat és 2 fő gyermekvédelmi felelős az IPR
program és esélyegyenlőség óvodai folyamatait koordinálja (lásd: 1.sz. melléklet).
Szolnok városában az óvodai nevelést intézményünk szinte teljes mértékben biztosítja. Az
esélyegyenlőség az egyenlő hozzáférés megvalósulásának első alapköve, hogy valamennyi
tagintézményünkben az óvodai alaptevékenységekre vonatkozóan azonos értékrenden
alapuló nevelési hatások érjék a gyermekeket. Az általunk közösen meghatározott
„zsinórmérték” azt a pedagógiai alap minőséget mutatja, amely alatt egyetlen
óvodapedagógus kollégánk sem szeretne teljesíteni.
A közös szakmai értékrenden felül értékes pedagógiai tartalmak gazdagítják a szolnoki óvodai
nevelés minőségét. Tagóvodáink helyi pedagógiai rendszerében az óvodai nevelés egyes
területe többlet tartalmakkal valósulhat meg.
A felvállalt többlet önmagában is rendszerszerű, megállja a helyét, hiszen célja, alapelvei,
feladatai, feltételrendszere, módszerei, a kollégák szakmai hozzáértése, valamint az óvodai–
és csoporthagyományok a választott érték körül egységet képviselnek, ebben az értelemben a
megvalósulást jelentik az óvodai mindennapokban.
Szakmai elvárásunk szakmai felelősségünk okán a tagóvodai többletekkel szemben, hogy a
már működő, közös értékrendünkhöz koherensen illeszkedjen, és segítse annak magas szintű
megvalósulását saját eszközein keresztül.
3.2. Tehetséggondozó kezdeményezések, innovációk
Tehetséggondozással összefüggő tagóvodai többleteket 9 tagintézményünk vállalta fel,
néhány már 2004 óta az óvodai mindennapokban rendszeresen szervezi. Ezek a helyi
innovációk eltérő minőséggel tudtak megvalósulni az óvodákban. Az intézmény 2008-ban
egyértelműen megfogalmazta, hogy szükséges egy olyan intézményi szintű tehetséggondozó
program kidolgozása és folyamatos bevezetése, amely azonos közös értékrend alapján azonos
elvárásokat fogalmaz meg a tehetséggondozó pedagógiai folyamatra vonatkozóan.
A helyi szinten működő „tehetséggyakorlatok” közös elemeinek meghatározása és az
országos szintű stratégiai dokumentumokban fellelhető tehetséggondozással összefüggő célok
megismerését követően meghatároztuk a közösen egyeztetett és elfogadott értékeket, célokat,
alapelveket. Ezt követően egy „tehetség szakmai stáb” – amelynek tagjai az intézmény
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 9
munkatársai: tehetségfejlesztő szakértő, óvodavezető, tanácsadó és óvodapedagógus -
készítette el intézményünk „Gyermekvilág TehetségProgramját”.
A program célkitűzésekor egyaránt figyelembe vettük a mai közoktatásban irányt mutató
országos dokumentumok ajánlásait (pl.: Közoktatási törvény, NAT, Óvodai Nevelés Országos
Alapprogramja, Nemzeti tehetségprogram), a fenntartó által intézményünk számra
megfogalmazott feladatokat (ÖMIP), az intézményünk érvényes dokumentumainak stratégiai
céljait (HOP, IMIP, Továbbképzési Program) és az évek óta működő helyi „jó gyakorlatokat”
az óvodákban.
Az intézmény vezetésének további fontos feladata a meglévő erőforrásokkal való felelős
gazdálkodás, az intézmény menedzselése és az eredmények hatékony kommunikálása. Az
intézményi tehetséggondozás több szempontú megközelítése – ahogyan a Szolnok Városi
Óvodákban történt – a 2.sz. ábra alapján.
2.sz. ábra: Több szempontú megközelítés (csillagdiagram)
ÖMIP
IMIP
SZVÓ
Helyi Nevelési
Program
„Gyermekvilág”
TehetségProgram
SZVÓ
Továbbképzési
Program
Intézmény
menedzselése
Új Magyarország Fejlesztési Terv;
Pályázati
lehetőségek
Nemzeti
Tehetségprogram –
Magyar Géniusz
Integrált Tehetségsegítő
Program
NAT
Óvodai Nevelés
Országos
Alapprogramja
Közoktatási törvény
Intézményi
Tehetség-gondozás
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 10
3.3. Közoktatási törvény
Ahhoz, hogy a vezető a jogi megfelelőséget intézményében biztosítani tudja, a hatályos
jogszabályok és a közoktatási törvény folyamatos figyelemmel kísérése egyik fontos feladata.
Intézményünkben a hatályos közoktatást érintő jogszabályok követésének rendje szabályozott.
Minden felső és középvezető a Magyar Közlönyt elektronikus úton megkapja. Jogszabály
követése így minden vezető feladata. Heti értekezleten a felsővezetők a területükhöz tartozó
jogszabályváltozásokat érintő kérdésekről, helyzetekről tájékoztatják a kollégákat,
amennyiben indokolt intézkedést kezdeményeznek.
Két fontos dokumentum kapcsolódik az általam bemutatott tehetséggondozáshoz, az egyik a
hatályos közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. tv.), a másik a Nemzeti Erőforrás
Minisztérium honlapján már elérhető vitaanyag a törvény új vonásaival kapcsolatosan.
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról fejezet: „10§ (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő
nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú
művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében.”
„A pedagógus jogai és kötelességei III. fejezet 19§ (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek,
tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: b) nevelő és oktató tevékenysége
során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális
helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének
kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva, hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását
tanulótársaihoz.”
„5. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy
mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális
ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más
gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.”
Vitaanyag - a közoktatási törvény új vonásai: „Az új törvény műfaját tekintve is különbözik a hatályostól, mivel kerettörvény, azaz csak a legfontosabb
területekkel foglalkozik, a részleteket kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek fogják szabályozni …”
„A tehetséggondozás
A nemzet elemi érdeke, hogy képességeiknek megfelelő fejlesztő képzést kapjanak azok a tehetséges
gyermekek, akik valamilyen műveltségterületen, valamilyen művészeti, sport, kézműves stb. ágban kimagasló
érdeklődést, motivációt, alkotóképességet, gyors előrehaladást, kiemelkedő eredményeket mutatnak az
óvodában, általános iskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben vagy a középfokú iskolában.
A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A
Program és az Alap jogszabály szerint, az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt működik. A Nemzeti
Tehetség Program kötelező feladatokat jelölhet ki a közoktatási intézmények számára, és tartalmazza a feladatok
finanszírozásának módját is.
A közoktatási intézmény feladata a képességek kibontakoztatása, a tehetséges tanulók felismerése,
nyilvántartása, egyéni nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése, élve az intézményi és az
intézményen kívüli együttműködések lehetőségeivel. A tehetséggondozás a pedagógusok kötelező feladata,
amelyet intézményenként szakképzett tehetség-koordináló pedagógus irányít, segít és ellenőriz. A
tehetséggondozást a miniszter a tehetséggondozó nemzeti együttműködés támogatásával, szakmai ajánlásokkal,
projekt- és versenykiírásokkal segíti.”
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 11
A készülődő új közoktatási törvény azokat a tehetséggondozással összefüggő feladatokat
tartalmazza és írja elő az intézmények számára, amelyeket a Szolnok Városi Óvodák már
évek óta sikeresen működtet.
Helyi szinten azok az igények, amelyek elsősorban a pedagógusoktól és szülők elvárásaiból
fogalmazódtak meg, beépültek az intézményi dokumentumokba és a mindennapi
gyakorlatunkba. Azt, hogy sikerült a törvényi változásokat megelőzve a helyi igényekre így
reagálnunk, az elsősorban a tudatosan és rendszeresen működtetett minőségfejlesztési
tevékenységnek és a vezetőség proaktív gondolkodásának eredménye.
3.4. Nemzeti Alaptanterv Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Helyi Nevelési
Program „Gyermekvilág TehetségProgram”
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja meghatározza a Magyarországon működő
óvodák nevelési alapelveit. A nevelőtestület elkészíti saját nevelési programját: vagy átveszi
és adaptál egy kész programot, vagy saját programot készít, amelynek meg kell felelnie az
Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban levő óvodai nevelési
programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az
egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett
érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a
társadalom a gyermek érdekeinek figyelembe vételével megfogalmaz.
Intézményünk saját Helyi Nevelési Programot készített 2008-ban, amelynek mottója:
„Nekünk minden gyermek fontos”.
2010-ben jogszabályi változások miatt átdolgoztuk, módosítottuk a programot. A Helyi
Nevelési Programunkba beépítésre került a mindennapi tehetséggondozás és elkészült az
alprogramként használható, tagintézmények számára önkéntesen vállalható „Gyermekvilág
TehetségProgram”. Ez utóbbi a kötelező mindennapi tehetséggondozáson túl további
pedagógiai és működési többletfeladatokat fogalmaz meg a tehetséggondozó műhelyek
működtetéséhez.
Minőségügyi szempontból a „Gyermekvilág TehetségProgramot” is alkalmazó intézmények a
többletfeladatokat a következő indokok alapján vállalják fel:
Pedagógiai gyakorlatukban vannak sajátos tehetséggondozó szakmai
innovációk, amelyeket az intézményi szinten közösen elfogadott értékek,
alapelvek betartásával folyamatosan fejlesztenek.
Gyermeki igények: fontos számukra a gyermekek egyéni ütemének és
fejlettségi szintjének megfelelő egyéni fejlesztés. Észreveszik, ha egy gyermek
„különleges” vagy „tehetség-ígéretes”.
Önfejlődés, önfejlesztés igénye a nevelőtestületre jellemző. Pedagógiai
ismereteikben többletekkel rendelkeznek.
Szülői elégedettséget-és igénymérés eredményét felhasználják saját intézményi
működésük jobbításáért, javításáért.
Rendszeresen értékelik saját munkájukat (önértékelés), intézményüket.
Figyelemmel kísérik a közoktatásban bekövetkező változásokat, megfelelő
időben nyitnak az új felé.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 12
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja: „… kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség eseten
megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével.”
„Gyermekvilág TehetségProgram” „… A „mindennapok” tehetséggondozásán túl a speciális területeken kiemelkedő képességű tehetség jeleit
mutató gyermekek számára készültek gazdagító programok. A 4 területen megjelenő decentrumok
működtetésének követelményrendszerét, módszertani útmutatást és szakmai segítségnyújtást ez a fejezet
tartalmazza.”
„A decentrumok létrejöttét a már elkezdett jó gyakorlat hívta életre, valamint az óvodákban dolgozó
nevelőtestület nyitottsága, intenzív érdeklődése a tehetséges gyermek és gondozásának lehetőségei iránt. A
decentrumok 4 területet választottak érdeklődésüknek megfelelően. Egyéni értékeik, programjuk megtartása
mellett egymás szakmai munkáját, a jó gyakorlataik továbbfejlesztését, tapasztalatcserét segíti a közös pontok
meghatározása, irányelvek meghatározása. A kialakított 4 terület programja lehetőséget biztosít az általános
területen dolgozó óvodapedagógus kollégáknak, hogy igényüknek és érdeklődésüknek megfelelően
kapcsolódhassanak be oly módon, hogy az elsajátított ismereteket, készségeket, játékokat sikerrel tudják
alkalmazni saját óvodai csoportjukban. A kialakított területek további előnye: az érdeklődő óvodák
bekapcsolódását megkönnyíti, mentorálással és kidolgozott szakmai anyaggal támogatja a jó gyakorlat átvételét,
elsajátítását…”
3.5. Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós
növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el
összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom
megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az
államreform feladataival összefüggésben.
A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenki számára a TÁMOP 3. prioritása írja
elő. Kiemelten kezeli:
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 13
az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban a közoktatási
rendszer reformjának az előmozdítását,
az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítását,
a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférés biztosítása révén el kívánja érni,
hogy a közoktatás használható és európai szinten versenyképes tudást,
valamint a megszerzett tudás és kompetenciák folyamatos fejlesztését
megalapozó és ösztönző alapkészségeket adjon át mindenki számára.
A Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának a Nemzeti Tehetség Alap mellett másik
fontos eleme az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül megjelentetett
Magyar Géniusz Program. A Kormány közel 700 millió Ft-nak megfelelő EU-s forrást
biztosított a Magyar Géniusz Program számára. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-
2013 csak az oktatás fejlesztésére közel 562.567.000 millió euro támogatást kíván nyújtani.
3.5.1. Miért tartja fontosnak az állam az oktatást, mint kiemelt prioritás támogatását?
Nem kívánok nagyon visszatekinteni az időben, de mégis néhány fontos előrejelzésre
szükségesnek tartom a figyelmet felhívni, azokra, amely az oktatás eredményességének és
hatékonyságának javítását vetítik előre.
Ezek sorrendben a következők:
PISA vizsgálatok eredményei (2006.)
Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.)
Szárny és teher (2010.)
A PISA vizsgálatok hazánkra vonatkozó eredményei (2006.)
A tanulói képességvizsgálatok célja annak felmérése, hogy a közoktatás kereteit hamarosan
elhagyó 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel,
amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába
álláshoz szükségesek. Éppen ezért nem a tudásszintet vizsgálják, hanem azt, hogy a gyerekek
milyen hatékonysággal tudják alkalmazni azt a tudást, amit elsajátítanak az iskolában.
Hazánkban 200 középiskola diákja töltötte ki az egyenként félórás tesztet matematikából,
szövegértésből és természettudományokból.
3.sz. ábra PISA eredmények (2006.)
Területek Elért hely Eredmény minősítése
Természettudomány 31 országból 13-17. hely Átlagos teljesítmény
Matematika 31 országból 18-23. hely Gyenge teljesítmény
Szövegértés 31 országból 17-22. hely Átlagos-gyenge teljesítmény
A vizsgálat eredménye szerint legjobban természettudományi területen teljesítettek, ám ez is a
középmezőny eléréséhez volt elegendő, leggyengébben matematikából szerepeltek tanulóink,
a szövegértés eredményei is aggodalomra ad okot, így hazánk idén is átlagos illetve átlag
alatti eredménnyel szerepelt.
A 2009-es PIZA felmérés eredménye a napokban fog megjelenni, tudomásom szerint a
fordítás már megtörtént, amelyben Csapó Benő is részt vett. A napokban történt
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 14
nyilatkozatában semmi konkrét elemzést nem közölt, viszont azt ígérte, „lesznek
meglepetések”.
Bízom benne, hogy a 2006-ban útjára indított EU-s közoktatási pályázatok (pl. TÁMOP 3.1.4.
Kompetencia alapú oktatás, nevelés …), amelyeknek célja, hogy a közoktatásban használható
és európai viszonylatban is versenyképes tudáshoz juttassa a fiatalokat, eredményessége a
PISA felmérés alapján igazolható lesz.
Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (2008.); Szárny és teher (2010.)
Mindkét tanulmány a magyar közoktatás megújításának korlátait és feladatait tárja fel két év
eltéréssel. Célom e tanulmányok elemzésével kapcsolatosan, hogy röviden összevessem a két
szakértő csoport által felvázolt irányvonalakat (célokat). Mennyire azonosak vagy
különbözőek ezek (lásd 4. sz. ábra).
4.sz. ábra Összevetés
Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért
(2008.)
Szárny és teher (2010.)
Tanári kar minőségét és ezáltal a tanári szakma
társadalmi presztízsét javító intézkedések
(legfontosabbak):
- Minél több tehetséges fiatal válassza a tanári pályát.
- Ehhez a kezdő pedagógusok relatív jövedelmi
helyzetének javítása.
- A tanárképző helyek a magasabb presztízs kivívására
alkalmas tudást közvetítsenek.
A nevelés és oktatás célja az, hogy a tanuló szilárd
értékrenddel bíró iskolai közösségekben,
kezdeményezően és sokoldalú segítséget kapva
tanuljon, a képességei maximálisan
kifejlődjenek, és az egyéniségének megfelelő
legtöbb rendszerezett tudást szerezzen:
- A nemzet fejlesztési stratégiájának részeként hosszú
távú, stabil, kiszámítható, konszenzuson alapuló
oktatási stratégia kialakítása.
- Az iskolai közösségek és a kulturálisan domináns
pedagógusok értékőrző, értékközvetítő, értékteremtő
szerepének megerősítése.
- A pedagógusjelölteknek a magyar felsőoktatás
irigyelt elitjévé válása; annak elérése, hogy húszéves
távlatban a magyar iskolákban csak kiváló
pedagógusok taníthassanak.
- A pedagógusok megbecsültségének, szakmai,
emberi fejlődésének segítése.
- Az értékekre és a sikerek elismerésére való
koncentrálás a hátrányok és kudarcok hangsúlyozása
helyett.
- Az oktatási intézmények független értékelési
rendjének kialakítása.
- Az eltérő színvonalon oktató intézmények
differenciált támogatása.
- Az oktatásfejlesztési alapelvek teljes körű
átgondolása.
Az oktatási rendszer méltányosságának és
integrációjának növelése.
- A nemzeti stratégia kiemelt elemeként a szakképzés
szerkezetének, pedagógiai tartalmainak, irányítási és
finanszírozási rendszerének megújítása.
- A felsőoktatásban folyó képzések minőségének
növelése; a bolognai rendszer és a kreditrendszer
A tananyagot csupán közvetítő iskola meghaladása:
- Cél az alapkészségeket fejlesztő oktatást.
- A tanulók közötti teljesítmény-eltéréseket fejlődési
fázisbeli különbségeként fogja fel.
- Fejlesztést mindenkinél meghatározott kritériumok
eléréséig folytatja. Behozhatatlan induló lemaradások megelőzése:
- Tanulók közötti különbségekre szegregációval
válaszoló gyakorlat meghaladása.
- Iskoláskor előtt kialakuló fejlődési hátrányok
megelőzésében fontos szerepe van a gyermekgondozási
és nevelést elősegítő intézményeknek.
- Szülői készségeket fejlesztő programok.
- Gyermekszegénységet mérséklő programok.
- Iskolában deszegrációs program és oktatásirányítási
változás.
Iskolai munka és az oktatás fejlesztése megfelelő
visszacsatolások alapján történjen:
- az egyén, az iskola és az iskolarendszer egésze
kaphasson szakszerűen felvett adatokon nyugvó,
nehezen manipulálható jelzést a fejlődéséről, illetve
munkája minőségéről.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 15
Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért
(2008.)
Szárny és teher (2010.)
felülvizsgálata; a hallgatói közösségek megerősítése;
a felsőoktatás teljes irányítási és finanszírozási
rendszerének átgondolása.
Mindkét tanulmány az oktatás jelenlegi buktatóira irányítja a figyelmet nagy hasonlósággal. A
pedagógus társadalom presztízsének növelését kiemeltem kezelik, amelyre több megoldást
javasolnak. Szeretném kiemelni az egyik ilyen alternatívát a pedagógusképzés kiválasztási
rendszerében történő szigorítási igénnyel, miszerint „csak kiváló pedagógusok” illetve „minél
több tehetséges fiatal” taníthasson.
A szerzők véleménye alapján az oktatási intézmények külső értékelését szükséges azonos
értékelési dimenziók alapján megtenni és segíteni, hogy mindez szakszerűen felvett adatokon
alapuljon és meghatározza az intézmény fejlesztési stratégiáját.
Az oktatási intézmények a Comenius I-II. modell kiépítése óta folyamatosan működtetik
intézményi önértékelésüket, szabályozott folyamataikat rendszeresen értékelik és a szükséges
korrekciókat beépítik. Teszik ezt azok az intézmények, ahol a vezető a minőségügyi
folyamatok elkötelezettje. Nem tartom indokoltnak a meglévő, jól működő rendszerek
„szétrombolását” azért, hogy egy új, az oktatáspolitikai döntéshozók részéről legitim egységes
minőségirányítási rendszert építsenek ki. Úgy gondolom egy ilyen egységes rendszer
kiépítése nagy veszélyt jelent egyrészt az intézmények belső innovációs folyamataira, a
minőségfejlesztéssel szívesen foglalkozó pedagógusok motiváltságára, másrészt fennáll az
uniformizálódás veszélye.
A mentori rendszer kiépítésével és szakszerű működtetésével az eltérő színvonalú
intézmények differenciált támogatása nagyszerű lehetőség az intézmények közötti
különbségek csökkentésére.
Valóban, a mostani helyzetből való kitörés esélyét – némely pontokon – az oktatásügy
újjáépítése adhatja.
2009 júniusában személyesen hallgathattam Shoji Shiba professzor Áttöréses fejlesztés
irányítása című könyvének bemutatását, amelyet a Kiválóság Közhasznú Egyesület
szervezett Budapesten. Könyvében személyes tapasztalatait írja le arról, hogy egy válságban
levő szervezet (ebben az esetben az oktatási rendszerre is gondolhatunk) ugrásszerű fejlődést
hogyan tud elérni a mai változó társadalmi, gazdasági világban. Elméletének kiinduló pontja
az, hogy a társadalom elvesztette stabilitását, ezért ma már nem elegendő, ha a cégek
fokozatos fejlesztésekkel, kis lépéseket megtéve haladnak előre, hanem üzleti modelljük
radikális megújításával kell új piacokat szerezniük vagy eredményesebbnek, hatékonyabbnak
lenniük.
Mi lehet a kitörés feltétele? A napjainkban eluralkodó korrupció felszámolása, hiszen ez
gazdasági fejlődésünk komoly gátja, a verseny torzítója és a teljesítmény kiiktatója. Rombolja
a politika méltóságát, a hatóságok működését és az egész demokráciát, majd a mormaszegést
teszi normává. Sajnos a korrupció és az oktatás témája így szorosan összefügg. A korrupció
elfogadó, sőt természetesnek tartó közfelfogásban az oktatás sem kap megbecsülést. A
bölcsek jelentése nem ágazati szakkérdésként kezeli a korrupciót. Hasonlóképpen az
oktatásügyben sem részprogramokat javasol, hanem kimondja, hogy csakis az egész rendszer
alapjaitól való újjáépítése hozhat eredményt, ahol is a kulcs a pedagógus személye.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 16
3.5.2. Pályázatok intézményekre gyakorolt hatása
Az oktatásirányítás kiemelten kezeli a minőségi oktatáshoz történő jobb hozzáférést és a
közoktatásban a használható és európai szinten versenyképes tudás biztosítását, amelynek
megvalósításához pályázatok kiírásával járul hozzá. Intézményünk az elmúlt 3 nevelési évben
az oktatás területére kiírt pályázatokon eredményesen vett részt (lásd 5.sz. ábra).
5.sz. ábra Pályázati eredmények
Pályázatok készítése,
megvalósításának koordinálása igazi
csapatmunka intézményünkben.
Már a pályázatok értelmezése is
közös csoportmunkában valósul meg.
Ennek folyamata szabályozott.
Az intézményi pályázatokat
koordináló igazgatóhelyettes a
pályázat megjelenését követően
tájékoztatja az igazgatót és a
felsővezetést, hogy milyen szakmai
területet érint a kiírt pályázat.
Ezt követően a pályázatot érintő területért felelős igazgatóhelyettessel közös
pályázatértelmezés kezdődik, majd a pályázati író team és a projektfelelős kiválasztása, a
célok meghatározása oly módon, hogy az intézmény pedagógiai és működési céljaihoz
megfelelően illeszkedjen. Ezt követi az operatív tervezés, a szakmai anyag elkészítése, amely
igazi csapatmunka. A projektfelelős szakmai és gazdasági összefüggéseket egyezteti a
pénzügyi vezetővel és formailag kifogástalanul igyekszik határidőre benyújtani a pályázatot.
A csoportmunkának intézményünkben nagy hagyománya van, amely rendkívül jól hat
intézményünk szervezeti kultúrájára, a nevelőtestületi klímára.
Milyen hozadéka van?
A bevontság mértékének növelése segíti a feladatok megvalósításában való
aktív részvételt.
A szakmai anyag elkészítése a csoporttagok részéről stratégiákban történő
gondolkodást segíti kialakítani, egyfajta globális szemléletmódot.
Megtanulják, hogy folyamataink, tervezett tevékenységeink másokra is
hatással vannak (horizontális és vertikális szempontok érvényesülnek).
A tervezett szakmai innovációk milyen hatással vannak korábban kitűzött
céljainkkal, azokkal mennyire egyeztethető össze, fenntarthatóságot milyen
módon tudjuk biztosítani.
A projektben tervezett tevékenységek milyen többletfeladatokat jelentenek a
pedagógiai gyakorlatban résztvevő pedagógusoknak.
A pályázat írásakor a beadásig feladattervet készítünk.
Eredményes pályázat esetén folyamattérképet (lásd 2.sz. melléklet: Tehetség
eseménynaptár).
2010.*2009.2008.
358 575 771 FtÖsszesen:
51003000303180267
(23180267)
4392504ÖSSZESEN:
298000Izzócsere program
33074671742504JNKSZM Közoktatási Közalapítvány
58728002650000SZMJV Önkormányzat által kiírt
pályázatok
3200000OKA-II. Tehetséggondozó műhelyek
1000000OKA-IV. Tehetségsegítő szolg. térségi
hálózatának kialakítására
20000000TÁMOP 3.1.5. Pedagógusképzés
9144000TÁMOP 3.4.4. Tehetségsegítő hálózat
Humán
erőforrásTÁMOP 5.2.2./08/2 Biztos Kezdet
program (együttműködő partner)
17361000Norvég Alap (együttműködő partn, 3 db)
14000000TÁMOP 3.1.4/08/2 Kompetencia alapú
280000000ÉAOP 4.1.1/2F Pitypang óvoda
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 17
Bizalom hiánya
Félelem a konfliktusoktól
Elkötelezettség hiánya
Számonkérés
kerülése
Eredmények
elhanyagolása
Alacsony színvonal
Status és egó
Félreérthetőség
„Ha egy szervezetben mindenkit rá tudunk venni, hogy egy irányba evezzen, megszerezhetjük
a vezetést bármelyik iparágban, bármely piacon, bármikor, bármilyen versenytárssal
szemben.” (Lencioni, 2002.)
A csapatmunka a versenyhelyzetek legmeghatározóbb tényezője, egyrészt ereje miatt,
másrészt azért, mert ritkaságszámba megy. Általános érvényű megállapítás, hogy a csapatok,
mivel közel sem tökéletes emberi lényekből állnak, természetüknél fogva működési
zavarokkal küzdenek. Patrick Lencioni Kell egy csapat című könyve valósághű történet egy
képzeletbeli szervezetben. Meghatározza a csapatok működési mechanizmusainak
rendellenességeit és megoldást javasol ezek leküzdésére (6.sz. ábra).
6.sz. ábra A sikeres együttműködés 5 akadálya
3.6. Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) és az Intézmény
Minőségirányítási Programja (IMIP)
A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (fenntartó) már 2004-ben intézményünk felé
megfogalmazott elvárásai között szerepel a tehetséggondozás: „Egyik kiemelt feladat legyen a jövőben az átlagtól eltérő teljesítményű gyermekek segítése
(tehetséggondozás)”.
A fenntartó által megfogalmazott elvárásokat lebontottuk, beépítettük az intézmény
célrendszerébe.
A tehetséggondozás szakmai feladatait megterveztük a Helyi Nevelési Programba és az
ellenőrzését valamint a mérés, értékelési rendszerét leszabályoztuk az Intézmény
Minőségirányítási programjában. A tehetségazonosítás, tehetséggondozás és nyomon követés
folyamatlépéseit meghatároztuk.
Eredményesség-és hatékonyságmérés a tehetséggondozásban (IMIP) „Eredményesség felmérése:
- Hány fő bölcsödében felkutatott tehetség-ígéret került be tehetséggondozó programjainkba?
- Hány fő, hozzánk forduló kistérségben élő bölcsődés, óvodás, iskolás korú gyermek (szülő, családtag,
Sebezhetetlenség
Mesterséges összhang
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 18
pedagógus, érdeklődő) igényelt és kapott tőlünk mentorálást, szakmai segítségnyújtást?
- Iskolába menő tehetséges gyermekeink közül hány főnek sikerült kiemelkedő képességének megfelelő iskolát,
tehetséggondozást találnia?
- Tehetséggondozásra fordított órák száma, aránya?
- A tevékenység eredményességi mutatói (programokban résztvevő tanulók eredményei).
- Mely partnereink igényeltek tanácsadást, hány alkalommal, milyen időtartamban?
- Szakértő tanárok segítsége: elégedettség, igény. További mutatók: jól használható diagnosztika,
tehetséggondozó project tervek elkészültek, továbbfejlesztett innovációk, beépíthető szakmai tanácsok, egyéni-
és csoportos fejlesztési tervek sikeresek.
- SZVO pozitív szakmai megítélésének, elismertségének növekedő értéke a közvetett- közvetlen partnerek
körében. Szervezeti kultúra-klíma fejlődése.
- NTT tagság elnyerése.”
„Hatékonyság felmérése- kitűzött céljaink megvalósulásának mérése:
- Közvetlen partnereink elégedettség- és igény mérése (SZVO IMIP tartalmazza).
- Gyermekek jól érezték-e magukat a programokban, mi tetszett nekik, mi kevésbé, mit szeretnének a jövőben;
szívesen jönnek-e a programokba máskor is?
- Szülők elégedettsége, a 9 decentrumban és a továbbképzéseken résztvevő pedagógusok elégedettsége, a
hallottak hasznosítása.
- Rendezvények, szakmai tapasztalatcserék értékelése; résztvevők száma.
- Szülői rendezvények látogatottsága, elégedettség, igény.
- Tehetségek számaránya a célként megjelölt területeken; lányok, fiúk aránya.
- Új partnerek száma.
- Városi- vidéki jelzések számaránya.
- Hátrányos helyzetű tehetségesek számaránya a programban.
- SNI gyermekek száma a programban.
- Programot elhagyók aránya.
- Számarány: ki jelölte a programba a gyermeket (óvodapedagógus, szülő, szakszolgálat munkatársa, iskola,
bölcsőde, egyéb személy vagy szervezet).”
3.7. SZVÓ Továbbképzési Program
Vezetői szemszögből: az emberi teljesítmény jelentőségének felismerése
A vállaltok az elkövetkező időkben minden iparágban nehézségekkel fognak szembesülni a
tehetségmenedzsment területén. Ennek oka három egyszerre jelentkező hatás:
1. Az egyik az üzleti teljesítőképességre nehezedő egyre nagyobb nyomás a mind magasabb
termelékenység elérése az erősödő versenyhelyzet miatt
2. A másik tényező a rendelkezésre álló tehetséges munkaerő méretének csökkenése, a
változó demográfiai összetétel és a munkaerő globális szintű hozzáférhetősége mellett.
3. A harmadik a minden szakmunkában idézett jelenség a „baby boom” nemzedékének
nyugdíjba vonulása, a születésszám csökkenésével együtt hatva.
A vállaltok egyre intenzívebben keresik a gyakorlati megoldásokat ezekre a problémákra.
Egyre nagyobb a humán-menedzsmentre ható kihívások, miszerint: Miben rejlik a kiemelkedő
teljesítményű munkaerő titka? Azok a vállaltok, amelyek képesek kiépíteni és fenntartani a
kiemelkedő teljesítményt nyújtó humán erőforrást, képesek egyben azt is biztosítani, hogy
mind a cég, mind pedig a munkavállalók rendelkezzenek a megfelelő eszközökkel és
képességekkel ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a gyorsan változó üzleti környezethez, abban
jól, sőt sikeresen működjenek.
Összességében rendkívül fontos a munkaerő hatékony menedzselése.
Mit tehet ezért egy vállalat, szervezet?
Fel kell ismernie az emberi teljesítmény jelentőségét! A kiemelkedő teljesítményű munkaerő
léte nem egyszerűen termelékenységet, hanem versenyelőnyt jelent!
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 19
Létezik-e kipróbált vagy bevált technika a kiemelkedő teljesítményű munkaerő
kialakítására?
Két adatforrásból merítve: világvezető cégek tehetségmenedzsmentjének elemzése + Hewitt
kutatásai alapján (Tucker-Gandossy-Verma, 2007.)
Ezek az adatok nagyon egyértelmű és világos modellt mutattak. Azok a cégek, vállalatok,
szervezetek, amelyek kiváló eredményeket érnek el különös figyelmet fordítanak a
munkaerővel kapcsolatos három területre, amely legkritikusabbnak bizonyult a kiemelkedő
teljesítmény elérése céljából (7.sz. ábra). (Tucker-Gandossy-Verma, 2007.)
7.sz. ábra Tehetséges munkaerő kialakítása
Az intézmény stratégiai dokumentumai a HOP és az IMIP. A HOP az intézmény helyi
nevelési rendszerét mutatja, alapelveket, célt, folyamatokat, feladatokat szabályoz. A
minőségirányítási program a célok elérésének eredményességét mutatja a pedagógiai
folyamatokba épített mérésekkel, értékelésekkel.
Az intézményi működésbe épített PDCA ciklusok jól szolgálják az eredmények kimutatását, a
fejlesztésre váró területek meghatározását.
A korrekciós folyamatok egyik meghatározó eszköze: a képzés- továbbképzés, a pedagógusok
módszertani kultúráját fejlesztő, attitűd váltását megsegítő külső és belső ismeret-és gyakorlat
átadó lehetőségek.
8. sz. ábra: SZVÓ nevelőtestület
szakmai képzettségének összetétele (2010.)
Intézményünk minőségirányítási
rendszerében kiemelt szabályozott
folyamat az intézmény teljesítmény
értékelési rendszere (TÉR). A
teljesítményértékelés három fontos
értékelési formára épül: az önértékelés,
vezető általi értékelés és a szakmai
egyetemi
végzettség ; 1,5%
projekt; 6%
Difer; 3,5%
mentálhigéné; 10%
konfliktuskezelés,
nehezen
nevelhetőség; 8,5%
mozgás; 9%
szakvizsga; 14,5%
egyéb az óvodai
nevelés
tevékenységformáih
oz kapcsolódó;
47%
Felelősség a
kiváló
eredményekért
A jól teljesítők
tudják, hogy
értékesek
Lehetőség a
fejlődésre és
növekedésre
- Kihívó teljesítménycélok
kitűzése
- Teljesítményösztönzés
- Nyerteseket építő értékelések
és jutalmak
- Elismerés és tisztelet
kultúrája
- Kulcstehetségek fejlesztése
- Jövőben kritikus készségek
fejlesztése
- Növekedési lehetőség minden
munkakörben
Hogyan teremtsük meg a feltételeket, hogy az
emberek kiválóan teljesítsenek?
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 20
erőforrás térkép (csoport értékelés eredményei). Fejlesztő és minősítő értékelés. A
fejlesztésekre két nevelési év áll rendelkezésre,a folyamatos nyomon követés biztosított. A
fejlesztési szakaszban kiemelt szerepe van az önképzésnek, képzésnek, továbbképzésnek.
Elvárás, hogy a választott területek kapcsolódjanak (ne térjenek el!) az értékelésben
megjelölt fejlesztési területekhez.
Az éves beiskolázási tervek a források függvényében, azokat figyelembe véve tartalmazzák
a külső továbbképzéseket. Célunk a vonatkozó pályázati lehetőségek kihasználása, az elérhető
külső források növelése.
A belső csoport folyamatokban megvalósítható képzések és „tudás –átadás” tervezése az éves
munkatervben történik.
9.sz. ábra: Szakmai értékrendünket formáló pályázataink, külső-belső képzések
Pályázat / képzés Taralma Időszaka
TÁMOP 3.4.4. Országos
Tehetségsegítő Hálózat
kialakítása
A projekt célja, hogy intézményünk olyan tehetségponttá váljon a
program kapcsán, amely szakmai segítséget képes nyújtani
pedagógusoknak, szülőknek, gyermekeknek a tehetségsegítés terén,
ugyanakkor a város, a térség intézményei számára is szolgáltat egy jól
működő tehetséghálózat részeként.
Együttműködések biztosítása, jó gyakorlatok megismerése,
tanácsadások, tehetségsegítő szakmai műhely működési rendjének
kidolgozása, a pedagógusok kompetenciáinak megerősítése.
2010. 08. 25 –
2011. 08. 25
NTP-OKA-IV
Tehetségsegítő
szolgáltatások térségi
hálózatának kialakítása
TehetségProgram iránt érdeklődő térségi óvodák feltérképezése.
Térségi tehetséggondozó munkaközösség létrehozása a Szolnok
Megyei Pedagógiai Intézet együttműködésével.
2010. 03. 01.
2010. 12. 31.
Belső képzés Tehetségfejlesztő munkaközösség feladata a 2010/2011. nevelési évben
a „Gyermekvilág TehetségProgram” bevezetésének segítése. A
kollégák elméleti és gyakorlati felkészítése, „jó gyakorlatok
bemutatásával” az egymástól való tanulás lehetőségének felkínálása.
Résztvevő kolléga 18 fő.
2010. 10. 01.
2010. 06. 01.
Belső képzés „Szabad utat a tehetségnek!” – szakmai konferencia.
Résztvevő kolléga: 48 fő
„Kávéházi kerekasztal” – Beszélgetés a tehetségről a pszichológus, a
genetikus, a tehetségfejlesztő-szakértő, a szülő és az óvodapedagógus
szemüvegén keresztül. Helyszín: Frei-kávézó.
Résztvevő kollégák: 60 fő (kistérségi óvodák is).
Kávéházi Tehetségnap – Dr. gyarmathy Éva beszélget a „tehetség-
ígéretes” gyermekek szüleivel. Résztvevő: 40 fő szülő, 20 fő kolléga
2010. 08. 26.
2010. 12. 01.
Külső képzés Géniusz képzések a tehetséggondozás témakörében: alul teljesítő
tehetségek, kreativitás fejlesztése, projektoktatás stb.
Résztvevő kollégák Budapesten: 9 fő kolléga
Lehozott képzés során Szolnokon, 70 fő kolléga (kistérségi int-ből is)
2010. 09. 01.-
2010. 11. 20.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 21
3. 8. Az intézmény tehetséggondozással összefüggő eredmények menedzselése
Napjainkban elengedhetetlen elvárásként fogalmazódik meg intézményünk közép-és felső-
vezetése számára, hogy elkötelezett legyen a marketing szemlélet és gondolkodásmód iránt.
Marketing struktúránk meghatározó tényezői
1. Az Emberi Tényezők (emberi viselkedés, első benyomások) és a Tárgyi Elemek kiválóan
alkamasak arra, hogy partnereink és közvetlen társadalmi környezetünkben élők véleményét
formálja intézményünk szolgáltatásának minőségéről.
Emberi Tényezők között az alábbiakat tartjuk kiemelten fontosnak:
A nevelőtestület erőforrásai és a nevelőtestület képe alapvetően meghatározza
intézményünk imázsát partnereink körében.
A dolgozók munkája, viselkedése, hozzáállása alapvető tényező intézményünk
megítélésében. Ezt a Szocializációs Kódex „Regula” szabályozza.
A vezetés nem tévesztheti szem elől a dolgozók megfelelő kiválasztásának szempontjait,
majd a folyamatos belső képzését mentális és szakmai szempontból egyaránt. Ezt a
Munkatársak Felvételének Rendje és a Továbbképzési Program szabályozza.
Ez a humán erőforrás-politika intézményünk arculatát és előnyös megítélését is formálja.
Tárgyi elemek között az alábbiakat tartjuk kiemelten fontosnak:
A tagintézmények arculatát jellegzetesen meghatározó külső design (jelképek a
homlokzaton, a bejáratnál, az udvaron).
A tagintézmények udvarának és közvetlen környezetének rendezettsége, esztétikuma,
megfelelő környezet kialakítása.
Az épület adottságait figyelembe véve a legoptimálisabb térkialakítás.
Tájékoztató jelzések az intézményhasználók és látogatók eligazítására.
Szülők, látogatók tájékoztatására szolgáló „információs sarok” a központi
folyosórészen.
Esztétikus és igényes, a gyermekekhez közel álló díszítőelemek, kiegészítők
segítségével az óvoda arculatának közvetítése.
Az óvoda belső környezetének higiéniája.
Ezek a tárgyi jellemzők, amelyek igényes megválasztása segít abban, hogy intézményünkről
megfelelő információk birtokába jusson a közvélemény.
2. A PR tevékenység nagyban hozzájárul intézményünk eredményeinek közzétételéhez.
Rendszeresen megjelelő sajtóvisszhang
A Géniusz portálon megtalálható 6 tagintézményünk legjobb gyakorlata a tehetségek
segítésében.
Intézményünk regisztrált tehetségpontként épít hálózatot a hálózatban.
Négy tagintézményünk referenciaintézmény, ebből egy óvoda a tehetséggondozás
területén szolgáltatásként terjeszti az érdeklődő intézmények számára „jó gyakorlatait”.
„Tehet s tehetségért” pályázat országos 3. helyezet ért el intézményünk.
Kreativitás és innováció éve 2009. évben 2 óvoda kapta meg a díjat és a logo
használatot.
OKA-II- tehetséggondozó műhelyek támogatása pályázaton 7 tagintézményünk
eredményesen pályázott (országos szinten közös igazgatású intézményként a SZVÓ
nyerte a legtöbb pályázatot).
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 22
Konferenciák, „Kávéházi kerekasztal” beszélgetések, további EU-s pályázatok stb (lásd.
3.sz. melléklet).
Összegzés
Úgy gondolom a mai oktatásban résztvevő valamennyi szereplő (gyermek, szülő, pedagógus,
intézményi munkatárs és fenntartó) kíváncsian várja azokat az oktatást érintő változásokat,
amelyeket több tényező együttes hatása generált az elmúlt évtizedben. Sokan vagyunk
elégedetlenek a mai oktatási eredményekkel, ugyanakkor tisztán látjuk azt is, hogy
szakpolitikai döntések szükségesek az átfogó intézkedésekre, esetleg az „áttöréses
fejlesztésre”.
A tehetséggondozás fontosságát minden jelenleg érvényben lévő és tervezett szakmai anyag
kiemelten kezeli. Értem ezalatt a közoktatási intézményekben a gyermekek/tanulók
tehetséggondozását, a pedagógusképzésben a kiváló, tehetséges pedagógusok képzését és az
intézményekben a kiemelkedő teljesítményű munkaerők támogatását. Az óvodákban,
iskolákban a gyermekek komplex személyiségfejlesztését és a tudás átadását csak tehetséges
pedagógusok képesek hatékonyan fejleszteni. Már pedig a tehetséges munkaerőre a jövőben is
szükség van, hiszen jelenlegi neveltjeink fogják a jövőben a munka-erőpiaci
álláslehetőségeket betölteni. Ezért nem mindegy, hogy milyen képességű, tudású felnőttekké
vállnak a mai gyermekek. Ebben a mai közoktatásban résztvevő valamennyi szereplő, tehát az
egész társadalom közösen felelős. Szükséges ezért a mában olyan döntéseket meghozni,
amely segíti a jövőbe vetett hitünk valóra válását.
A Szolnok Városi Óvodák a jelenlegi gyorsan változó társadalmi, gazdasági változásokra
hatékonyan képes reagálni. Jellemző csapatunkra, hogy a közös célért, együtt, hatékonyan
tudunk küzdeni. Azokban a feladatokban, amelyek csapatmunkát igényelnek, abban erősek
vagyunk és rendkívül lelkesek. Eredményes teljesítményösztönző rendszerünk működik,
amelyben a kiválóan, az átlagosan, a gyengén és az alulteljesítők is egyaránt megismerhetik
az egyénre szóló értékelésüket. Folyamatosan van lehetőség a fejlődésre, akár belső, akár
külső képzések segítségével. Nálunk, aki fejlődni akar, az előtt nincs akadály! A szervezeti
struktúra különböző szintjein tematikus szakmai munkacsoportok „terjesztik” szakmai
értékrendünket. A tanácsadói, mentori rendszer kiépítésével a pedagógusok elméleti és
gyakorlati kérdéseikre válaszokat, megerősítést kapnak helyben.
Szolnok városvezetése kiemelt figyelmet fordít a város oktatási-nevelési intézményeire.
Gazdasági és szakmai döntéseivel, minőségirányítási rendszerének folyamatos megújításával
segíti és nyomon követi a közszolgáltatás minőségének javítását, valamint a régióban az
intézmények versenyképességének megtartását.
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 23
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
Partick Lencioni: Kell egy csapat – A sikeres együttműködés 5 akadálya. HVG Könyvek,
2002.
Csath Magdolna: Versenyképesség-menedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010.
Elissa Tucker – Robert Gandossy – Nidhi Verma: Gazdálkodj okosan a tehetséggel. HVG
Könyvek, 2007.
Horváth Zsuzsanna (2004): Az oktatás értékelésének újabb eszközei. Új Pedagógiai Szemle
12.sz.
Csapó Benő (2000): A minőségfejlesztés az oktatási rendszer fejlődésének katalizátora.
Iskolakultúra 1.sz.
Vitaanyag – A törvény új vonásai. www.nefmi.hu
Az Európai Közösségek Bizottsága: A XXI. századi kompetenciák fejlesztése: Az iskolákról
szóló európai együttműködés menetrendje. Brüsszel, 3.7.2008.
Az Európai Közösségek Bizottsága: A bizottság szolgálatainak munkadokumentuma. Milyen
legyen a XXI. Század iskolája. Brüsszel, 11.07.2007.
Szolnok Városi Óvodák Helyi Nevelési Programja 2010. www.szolnokiovodak.t-online.hu
Szolnok Városi Óvodák Intézményi Minőségirányítási Programja 2008.
www.szolnokiovodak.t-online.hu
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 24
Igazgató
Minőség -
ügyi igh
Üzemel-
tetési igh
Tagintézmény vezetők (22 fő)
Minőségügyi koordinátorok
(tagóvodák, szakszolgálat, üzemeltetés 24 fő)
Technikai dolgozók
(22 tagintézmény munkaközössége)
Nevelőtestület
(22 tagintézmény munkaközössége)
Szakmai
igh.
Általános
igh. Tanügyi
igh.
Gazdasági
csoport
Egységes
Pedagógiai
Szakszolgálat
vezetője
Egységes
Pedagógiai
Szakszolgálat
nevelőközössége.
Pedagógiai –
szakmai
szolgáltatás
vezetője
1.sz. melléklet: Intézmény vezetési struktúrája (SZVÓ)
S z a m o s f a l v i n é T ö r ő c s i k I b o l y a
Oldal: 25
2.sz. melléklet: Tehetség eseménynaptár 2010/2011. (SZVÓ)