5

1. Rajztechnikai alapismeretek

1.1. Mőszaki rajzeszközök és használatuk

A jó színvonalú rajzi munka feltétele a megfelelı minıségő és állapotú eszköz, ez a megálla-pítás mőszaki rajz készítésére is vonatkozik. A legfontosabb rajzeszközökrıl és azok helyes használatáról adunk rövid leírást.

RAJZLAP. A mőszaki rajzlapok több méretben készülnek. A kiindulási méret az A0-lal je-lölt rajzlap, melynek méretét az alábbi táblázat tartalmazza. Az A0-ás rajzlap területe 1 m2, a további rajzlapok ennek a rajzlapnak a felezésébıl származtathatók. Így az oldalhosszak ará-

nya rendre 2 .

Jelölés Méret [mm] Keret [mm]A0 841×1189 10 A1 594×841 10 A2 420×594 10 A3 297×420 10 (5) A4 210×297 10 (5)

10 1010

10

297

mm

420 mm

keretrajzlap

1.1. ábra

Az 1.1. ábra egy A3-as rajzlapot szemléltet 10 mm-es kerettel. Rajzoláskor ügyeljünk arra, hogy a mőszaki rajzlap széle ne sérüljön meg, az esetleges hibák javításakor (radírozás) ne szakadjon el. A kereskedelmi forgalomban kapható sokfajta papírlapok közül a jobb minısé-gőt válasszuk, melyen a ceruzával/tussal szépen lehet dolgozni.

6

CERUZA. Szerkesztéshez és kihúzáshoz grafitbetétes ceruzát használunk. A grafitbetét ke-ménysége alapján csoportosíthatjuk a ceruzákat az alábbiak szerint.

JelölésKeménységi

fokozat Használat Vonalvastagság

2H kemény szerkesztéshez, vékony vonal húzá-

sához (finomabb) ~0.25-ös

H kemény szerkesztéshez, vékony vonal húzá-

sához (erısebb) ~0.25-ös

HB átmeneti íráshoz, rajzoláshoz ~0.35-ös

B puha kihúzáshoz, vastag vonal húzásá-

hoz (finomabb) ~0.7-es

2B puha kihúzáshoz, vastag vonal húzásá-

hoz (finomabb) ~0.7-es

Mindig ép, kihegyezett ceruzát használjunk. A faragást célszerően éles faragóval végezzük. Mőszaki rajz készítéséhez használhatunk töltıceruzát is („Rotring”), melynek elınye, hogy ezek adott betétmérettel készülnek (0.25, 0.35, 0.5, 0.7). A betétek beszerzésekor ügyeljünk arra, hogy a grafitszál keménysége passzoljon a méretéhez, például a 0.7-es mérető betétbıl a 2B-s javasolt, míg a 0.25-ös betét keménysége legalább H-s legyen (1.2. ábra)!

1.2. ábra

TUS. Adott feladatok esetében a ceruzával kiszerkesztett, kihúzott rajzokat tussal is ki kell húzni. Ezt úgy tesszük, hogy a mőszaki rajzlapra ragasztószalag segítségével felerısítjük a rendszerint ugyanolyan mérető pauszpapírt (a pauszpapírt elmozdulásmentesen kell rögzíte-

ni). Az áttetszı pauszpapíron kirajzolódik a ceruzás rajz, melyet a megfelelı mérető tuskihú-zóval át tudjuk húzni. A tuskihúzóba való tintát ne hígítsuk. A csıtoll készletet rendszeresen karban kell tartani a kiszáradást megelızendı. A csıtollat mindig húzzuk, sohasem „toljuk”.

RAJZTÁBLA. Fa anyagú rajztáblát és mőanyag rajzgépet használhatunk (1.3. ábra). A rajz-táblát A2-es méretben, a rajzgépet A3-as méretben használjuk. A fa rajztáblát fejesvonalzóval vagy damilos rögzítés segítségével orsós vezetıvonalzóval használhatjuk sikeresen. A rajzgép esetében az adott táblához tartozék a vízszintes elrendezéső hosszvonalzó. A pontos munká-hoz jól illeszkedı vonalzókat használjunk. A rajzlapot mindig rögzítsük a rajztáblán ragasztó-szalag vagy rajzszög segítségével. A ragasztószalag nem akadályozza a vonalzó mozgását, ezért ennek használata könnyebb.

7

Rajztábla

Rajzlap

1.3. ábra

VONALZÓK. Használatosak a 30°-60° és a 45°-os derékszögő vonalzók (1.4. ábra) és az egyenes vonalzó. A mőanyag vonalzókat rendszeresen kell tisztítani szappanos vízben, így tudunk tisztán dolgozni. (Alternatív megoldás: papírcsíkot ragasztani a vonalzó aljára).

1.4. ábra

KÖRZİ. Körívek, körök rajzolására körzıt használunk. A körzı grafithegyét ék alakúra kell csiszolni, a nagyobb pontos-ság kedvéért. A körzı grafithegye és a tő egyformán nyúljanak ki a körzıszárból. Célszerő olyan körzıt beszerezni, amelyre egy kis befogóegység segítségével csıtollat, vagy különbözıkeménységő ceruzát be tudunk fogni (1.5. ábra). Kis méretőkörök rajzolásához alkalmazzunk nullkörzıt, amelyet pontosan és fixen be tudunk állítani.

BETŐSABLON, EGYÉB SABLONOK. A mőszaki rajzot mindig szöveges információval kell kiegészíteni, címmel, szö-vegmezıvel kell ellátni. Ezek kivitelezésében segít a betősab-lon, amely az adott betőméretnek megfelelı szabványos bető-ket és számokat tartalmazza (1.6. ábra). A szükséges betőmére-tekben kapható (0.25, 0.35, 0.7-es). Ezeket általában töltıceru- 1.5. ábra

8

zával és csıtollal tudjuk használni. A betősablont érdemes a vízszintes vezetıvonalzó mentén eltolva használni, így a betősor egy vonalban lesz.

1.6. ábra

Az ívek, görbék rajzolásához elengedhetetlenek a görbevonalzók, melyekkel viszonylag elég pontosan lehet görbepontokra görbét illeszteni (1.7. ábra). Olyan íves részt kell keresni a gör-bevonalzón, amely lehetıség szerint a szomszédos görbepontokra is illeszkedik. Szakaszosan haladva használjuk, ügyelve arra, hogy a görbén ne keletkezzenek töréspontok (1.8. ábra). Lehetıség szerint a görbevonalzót legalább négy pontra illesztve húzzuk ki a görbeívet.

1.7. ábra

1.8. ábra

9

1.2. Vonalak, betők

A MŐSZAKI RAJZ VONALTÍPUSAI, ALKALMAZÁSAI ÉS MÉRETEI. A mőszaki rajzban alkalmazott vonalfajtákat, alkalmazásait és azok méreteit ismertetjük.

Folytonos vonal: - látható eredményvonal, 0.7-es; - adott vonal, 0.35-ös;

- képsíktengely, axonometrikus tengelykereszt, axonometriában a takart él, méretvonal, méretsegédvonal, 0.25-ös.

Szaggatott vonal: - nem látható eredményvonal vetületen, 0.35-ös; - szerkesztı vonal, 0.25-ös.

Pontvonal: - szimmetriatengely, 0.25-ös (a szakasz hossza 8-10 mm). Kétpontvonal: - hajtásél, 0.25-ös

(a szakasz hossza 8-10 mm);Pontsorvonal: - rendezıvonal, 0.25-ös (ceruzával vékony folytonos vonal); Nullkör: - adott pont, 0.25-ös átmérı 2-2.5 mm; Nyíl: - méretvonal, mutatónyíl, 0.25-ös

(15°-os, hossza 5 mm).

Tusos kihúzáskor célszerő a következı sorrendet betartani: • tengely- és középvonalak, pontvonalak; • körök, körívek, görbék; • vastag vonalak; • szaggatott vonalak; • méretvonalak, méretszámok; • metszeti vonalazás, szövegmezı, feliratok.

BETŐK. A mőszaki rajzon elhelyezett feliratoknak kötött szabályai vannak, melyrıl szab-vány is rendelkezik. Az általunk használt betők 7 és 3.5 mm magasságúak, ez egyben az írás-

nagyságot (h) is adja. Ennek tized része a vonalvastagság (d) tehát 0.35 és 0.7 mm. A betők konkrét méreteit és az egymáshoz viszonyított távolságokat az 1.9. ábra tartalmazza a 10-es betőnagyságra vonatkozóan. Mindegyik betőalak lehet álló vagy 75°-ban dılt. Általános elhe-lyezési méretek:

• betők közötti távolság: 2d; • szóköz: 6d; • sorköz: 17d.

A 1.10. ábrán a mőszaki rajzban és a mérnöki gyakorlatban alkalmazott görög betők szabvá-nyos írásképét és elnevezését láthatjuk.

10

1.9. ábra

11

1.10. ábra

1.11. ábra

Az 1.11. ábrán néhány bető és szám írásának kihúzási irányát is jelöltük.

12

MINTAOLDAL ÉS RAJZLAPGYŐJTİ. A mőszaki rajzok feliratozását A3-as méretben az alábbi nagyon leegyszerősített formában végezzük (1.10. ábra). Minden rajzon feltüntetjük a rajz címét (itt: Mintaoldal, középre igazítottan, betőméret h = 7 mm), készítıjét és szakját, csoportszámát (itt: Tóth Károly fmh. 2.cs., betőméret h = 3.5 mm) és kerettel (lapszéltıl 10 mm, vastagsága 0.7 mm) látjuk el az elkészült rajzot.

Mintaoldal

Tóth Károly fmh. 2.cs.

1.10. ábra

Az elkészített és beadott rajzok tárolására az 1.11. ábrán bemutatott, félbehajtott A2-es méretőrajzlapgyőjtı (mappa) szolgál.

120 mm

50 mm

A tantárgy neve ( 2-es bet méret) h= ő

Hallgató adatai ( 1-es méret)h= bető

1.11. ábra