Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH)2011. október 26.

Intézményekbe vetett bizalom és jogtudatosság a mai magyar társadalomban

(Kutatási eredményeink bemutatása, illetve ágazati párbeszéd problémákról és megoldási javaslatokról)

TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu

06 40 638 638

Mennyire bízik megaz alábbi intézményekben?

Átlagos Intézményi Bizalmi Index változása

100,00

81,8480,86

66,54

84,17

20022003

20042005

20062007

20082009

2010

60,00

70,00

80,00

90,00

100,00

ESS European Social Survey EUTE EUrópai Társadalomtudományi Elemzések, 2010

6,36,1

5,95,6 5,6 5,6

5,4

4,9 4,84,6 4,6 4,6 4,6 4,5 4,4 4,3 4,34,1

3,9 3,8 3,8 3,8 3,7

3,33,2 3,22,9

2,2

Denmark

Finlan

d

Norway

Sweden

Netherl

ands

Switzerl

and

Cypru

s

Belgium

German

ySpa

in

France

Estonia

Turke

y

United

King

dom

Slovak

ia

Sloven

ia

Hungary

- 20

10Rom

ania

Portug

al

Czech

Rep

ublic

Greece

Poland

Russia

n Fed

eratio

n

HungaryLatv

ia

Coatia

Bulgari

a

Ukrain

e1,5

2,5

3,5

4,5

5,5

6,5

Átlag

Mennyire bízik mega társadalmi intézményekben 2009-ben?

Intézményi Bizalom Indikátor (IBI)

ESS European Social Survey EUTE EU rópai Társadalomtudományi Elemzések, 2010

0:egyáltalán nem bízik meg 10: teljesen megbízik

4,4

4,7

4,2

3,8

2,6

2,0

1,9

5,0

5,0

4,7

4,6

4,3

3,2

3,2

a rendőrségben?

az ENSZ-ben?

az Európai Parlamentben?

a magyar jogrendszerben?

a magyar Országgyűlésben?

a politikai pártokban?

a politikusokban?

0,01,02,03,04,05,06,0

Átlag

0,0 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 6,0

Átlag

2009 2010

ESS European Social Survey EUTE EUrópai Társadalomtudományi Elemzések, 2010

Mennyire bízik megaz alábbi intézményekben?

Intézmények 2009 és 2010 átlagos bizalom értékek közötti

különbség

Országgyűlésben 1,67

politikusokban 1,25

politikai pártokban 1,20

jogrendszerben 0,81

rendőrségben 0,66

Európai Parlamentben

0,43

ENSZ-ben 0,25

Az 1000 fős országos reprezentatív kutatás háttere és célja

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP 5.5.5 projekt kutatási programjában

megvalósítandó 7 kutatás egyike.

A kutatás célja az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság, ill. az

egyéni és társadalmi diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatok mérése és

elemzése volt egy 1000 fős országos reprezentatív minta megkérdezésével,

valamint 3x200 fős almintán (fogyatékkal élők, romák, LMBT emberek).

A prezentáció egy kétfordulósra tervezett követéses vizsgálat első hullámának

néhány eredményét tartalmazza (2010-es adatok). A kutatás második hulláma

2012-ben indul.

Jogorvoslati lehetőségek ismertségeVan-e jogorvoslati lehetőség az egyenlő bánásmód megsértése esetén a következő helyzetekben? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) -1000 fős országos reprezentatív minta

71,5

70,4

63,3

63,2

52,5

A foglalkoztatásnál

A szociális és egészségügyi ellátásban

Az oktatás és képzés területén

Az áruk és szolgáltatások igénybevételénél

A lakhatásban

0,0 20,0 40,0 60,0 80,0

%

Előfordult-e már Önnel, hogy az élet bármely területén hátrány érte az alábbi tulajdonságok bármelyike miatt?(Az ‘igen’ válaszok aránya %-ban.) -1000 fős országos reprezentatív minta

15,08,9

8,37,5

6,85,85,85,75,65,5

5,04,1

2,72,5

1,3

életkora miatttársadalmi származása miatt

egészségi állapota miattneme miatt

vagyoni helyzete miattpolitikai vagy más véleménye miatt

nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása manyasága (terhessége) vagy apasága miatt

faji hovatartozása miattbőrszíne miatt

vallási vagy világi meggyőződése miattcsaládi állapota miatt

anyanyelve miattfogyatékossága miatt

állampolgársága miatt

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0

%

A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnak:válaszolóinknak kétharmada-háromnegyede legfeljebb a családi, szűk ismeretségi

körben számolt be az esetről24 százalék senkinek sem beszélt diszkriminációs tapasztalatáróla minta 8 százaléka fordult hatóságokhoz, és szinte senki nem fordult valamelyik

illetékes hatósághoz.A minta negyede próbált csak tájékozódni lehetőségeiről. Az aktívak többnyire

ugyancsak a családon és az ismeretségi körön keresztül igyekeztek tájékozódni.Ezek után érthető, hogy viszonylag kevesen voltak olyanok, akik egyáltalán

jelentették, vagy értelmét látták jelenteni, ha hátrányos megkülönböztetés érte őket.

A válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban.

Jogtudatosság a diszkriminációval kapcsolatban

Az EBH Ügyfélelégedettség-mérései A 2008-2010. évi ügyfélelégedettség-mérések adatai- a már megszületett

határozatok panaszosai körében végzett elégedettség-mérések

Ügyfélelégedettség-mérés adatai az ügyfélszolgálatokon 2009.

szeptember 1-től 2011. szeptember 30-ig- a megyei egyenlőbánásmód-

referenseket felkereső panaszosok körében végzett folyamatos

elégedettség-mérés

A mérések célja, hogy a hatóság az ügyfelek elvárásainak és

igényeinek minél inkább megfeleljen az ügyintézés során.

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve… Ügyfélelégedettség-mérés 2008-2010. - 239 fő

31,5

5,5 3,8 3,4 38,1

2,6 4,3 5,1 3

29,8

teljesen elégedetlen1 2 3 4 5 6 7 8 9teljesen elégedett0

5

10

15

20

25

30

35

%

14,2

1,76,4

3,9 4,77,3 6,9 7,7

10,7 9

27,5

teljesen elégedetlen1 2 3 4 5 6 7 8 9teljesen elégedett0

5

10

15

20

25

30

%

…az ügyintézés színvonalával? (%) Átlag: 6,18

…az ügyének kimenetelével? (%) Átlag: 4,86

Szabados Tímea- EBH, szakmai vezetőtimea.szabados@ebh.gov.hu

06 1 336 76 58Wéber Andrea- EBH, kutatási koordinátor

06 1 336 76 56andrea.weber@ebh.gov.hu