Ásványi nyersanyagok

A nyersanyag fogalma:Olyan anyag, amit termékek elsődleges gyártási folyamatában használnak fel. Gyakran a természetből nyert anyagok, amelyeket változtatás nélkül, vagy valamilyen előkészítés, módosítás után használnak fel a termék gyártásához.

Az ember a története során egyre több nyersanyagot ismert meg és kezdett használni.Kezdetben csak viszonylag könnyek elérhető és megmunkálható nyersanyagokat használt:

• Kő• Csont• Fa

A fémek megismerése és felhasználása nagy ugrás volt az eszközkészítésben és a tárgyi kultúra fejlődésében.A fémek kinyerése és megmunkálása bonyolult folyamat, de a belőlük készíthető eszközök több célra használhatók és tartósak.

A 20. század anyagfelhasználása két okból is különbözik az előzőkétől. Az anyagok egyre komplexebbé váltak: például a ma árukészletében a periódusos rendszernek mind a 92 eleme megtalálható, míg a századfordulón csak mintegy 20-félét használtak fel

Fosszilis energiahordozók:ezek felhasználásával jelentős, a kitermeléshez szükségest meghaladó többletenergia termelhető. Lehetnek szilárd halmazállapotú kőzetek (pl. kőszén, tőzeg, olajhomok) vagy folyékonyak (szénhidrogének). Vannak hagyományos anyagok (kőszén, szénhidrogének, uránérc), illetve nem-konvencionális anyagok, amelyeket jelenleg energiatermelésre kismértékben használunk, pl. szénhez kötött metán, olajpala stb.

Ércek:amelyek fémek előállítására alkalmas elsődleges ásványi nyersanyagok.Az ércek lehetnek acélgyártási alapanyagok vagy feketefémércek (vasérc és ötvözőfémek), színesfémércek (pl. alumínium, réz, ólom, cink), nemesfémércek (arany, ezüst, platinafémek), ritkafémércek (pl. ritkaföldfémek). Tartalmazhatnak több hasznosítható fémösszetevőt is (polimetallikus ércek).

Ipari ásványok:Ide tartozik minden olyan ásványi nyersanyag, ami nem illeszthető a fenti kategóriákba, azaz döntően nem fémek vagy energia előállítására használható termékek állíthatók elő belőlük.

Az ide sorolható számos ásványi nyersanyag felhasználása lehet: hagyományos ipari technológiák (pl. kohászati adalék, szűrés, töltő- és hordozóanyagok, katalizátorok, ásványi rostok stb.), környezeti és egyéb öko-technológiák, mezőgazdasági technológiák (takarmány adalékok, talajjavítók, borászati adalékok), építőipar (cementipari mészkő, márga, idomkő alapanyagok, zúzalékok, homok, kavics stb.)

Energiahordozók csoportosítása:

• Megújulópl. biomassza, nap, szél víz, geotermikus

• Fosszilispl. szénfélék, kőolaj, földgáz

• Egyébpl. uránérc

Alkalmazott bányászati technológiák:

• Külfejtés• Mélyművelés• Építőanyag bánya (kőfejtő, kavicsbánya)• Kioldás (pl. sóbányászat)

SZÉNFÉLÉK KÉPZŐDÉSE:

Az egykori tengerparti láperdők elpusztult és iszapréteggel letakart növényeiből tőzeg keletkezik. Ha a tőzeg a földkéreg mozgása folytán mélyebbre, nagy nyomás alá kerül, fás szerkezetű lignitté, majd az idő múlásával barnaszénné, a nyomás egyidejű növekedésével feketeszénné vagy antracittá alakul. Egy méter vastag szénréteg általában 3-50 m vastag növényi rétegből préselődött össze.