STATISZTIKA I.

ALAPFOGALMAK

Konceptualizálás:Az elvont fogalmak közelebbi meghatározása

Operacionalizálás:Azon konkrét eljárások, amelyek eredményeként ezen fogalmakat megjelenítő empirikus megfigyelésekhez jutunk.

A VALÓSÁG LEKÉPEZÉSE

Statisztika:

A valóság tényeinek tömegét tömören, a

számok nyelvén jellemző tudományos

módszertan illetve gyakorlati tevékenység.

Magát az adathalmazt is statisztikának

nevezik

Sokaság (populáció):A vizsgálat (megfigyelés) tárgyát alkotó egyedek összessége.

Megfigyelési egység: amelyre a megfigyelés irányul

Számbavételi egység: amely információt szolgáltat a megfigyelési egységre vonatkozóan(emberek megfigyelése esetén a kettő egybeesik)

diszkrét (a nők száma egy adott időpontban)

folytonos (születések száma egy adott hónapban)a)

Statisztikai sokaság:

időpontra

időtartamra

álló (stock, állomány)

mozgó (flow, áramlás)

b)

c)

vonatkozik

Ismérv (attributum)

A sokaság egységeit jellemző

tulajdonság

Ismérv – változat

Az adott szempont szerint lehetséges

tulajdonságok

Ismérv:

a)Közös

Megkülönböztethető

Területi (lakóhely)

Időbeli (szül. idő)

Minőségi (nem)

Mennyiségi (életkor)

b)

Mérés: az egységek számokkal való jellemzése.

Mérési szintek, mérési skálák Nominális (névleges) mérési szint (skála) Az egységekhez rendelt számértékek egyező vagy különböző voltát engedi meg.

Pl.: az évfolyam hallgatóinak születési hely, nem, hajszín, stb. alapján történő csoportosítása.

Két emberről csak annyit mondhatunk, hogy

egyforma vagy nem.

Nincs jelentősége a különbségnek,hányadosnak, nagyságrendnek.

b) Ordinális (sorrendi) mérési skála:

Az egységek a tulajdonságok szerint rangsorba állíthatók. (Nemcsak azt mutatja, hogy két ember azonos vagy különböző, hanem pl.: nagyobb, konzervatívabb, vallásosabb, stb.)

(Egy társaságban a résztvevőket megkérjük, iskolai végzettség szerint álljanak csoportokba. A csoportokat elrendezhetjük: általános, közép és felsőfokú végzettségűekből állókra. Fontos, hogy a csoportok távolságának nincs jelentősége, állhatnak 5, 10, vagy 50 méterre egymástól)

c) Intervallum:A rangsorba rendezett tulajdonságokat egyenlő közök választják el.(Pl.: IQ tesztek: 100-110, 110-120: egyenlő távolságok.

De: nem mondhatjuk, hogy a 150 IQ-jú személy 50%-kal intelligensebb a 100-as IQ-jú személytől.)

(Két ember összehasonlításánál mondhatjuk, hogy különböznek egymástól (nominális), egyik nagyobb a másiknál (ordinális) és meg tudjuk mondani, hogy mennyivel (intervallum).

A skálaértékek különbségei valós információt

nyújtanak a sokaság egységeiről.

d) Arányskála

A kezdőpont egyértelműen adott és

rögzített, s így a skálaértékek egymáshoz

való aránya is meghatározható. (életkor,

jövedelem, stb.)

Statisztikai sor A sokaság egységeinek bizonyos ismérvek szerinti csoportosítása, rendezése.

Sor

Azonos fajta adatból álló Különböző fajta adatból álló

összehasonlító csoportosító leíró

időbeliterületiminőségimennyiségi

minőségimennyiségiidőbeliterületi

Statisztikai táblaA statisztikai sorok összefüggő rendszere(Megfigyelt sokaság: a Szociológia szak hallgatói, 2007. február 11-én évfolyam, nem, tanulmányi eredmények és lakhely szerinti bontásban - egyszerű tábla

I.IV.

DunántúliBAZÉvf.

Lakh.

- Csoportosító tábla

- Kombinációs tábla

I.IV.

NőFérfiÉvf.nem

I.IIIII.

NőFérfiÉvf.nem

Két és többdimenziós tábla (bonyolultsági fok szerint)

Egy tábla dimenziószámát az határozza meg, hogy abban egyidejűleg hány statisztikai sor szerepel

A szociológia alapszakos hallgatók megoszlása 2007. február 16-án

Megne-vezés

Férfi Nő Σ-3,50 3,51- Σ -3,50 3,51- Σ -3,50 3,51- Σ

I.II.III.Σ

Viszonyszámok

Két statisztikai adat hányadosa.

Összehasonlító sorból: összehasonlítási viszonyszám (dinamikus, területi)

Csoportosító sorból: megoszlási viszonyszám

Leíró sorból: intenzitási viszonyszám számítható.

Viszonyszámok

1. Dinamikus viszonyszámKét időszak adatának hányadosa

Több időszak esetén:- Bázis-viszonyszám

- Láncviszonyszám

b

ii y

yb

1

i

ii y

yl

Összefüggések:

- Bázisból lánc viszonyszám

- Láncból bázis viszonyszám

ii

i lbb

1

kk b.....lll 32

2. Megoszlási viszonyszám:

3. Intenzitási viszonyszám:

Vi= Egy adott sokaságból (pl. jövedelem)

a másik egységére (pl. létszám) mennyi jut

(1 főre jutó jövedelem: )

egészrészVm

főjövedelem