Lustrum

Sollemnia aedificii a. D. MCMXI inaugurati

Separatum

Lustrum•

Ménesi út 11–13.Sollemnia aedificii a. D. MCMXI inaugurati

EdideruntLászló Horváth, Krisztina Laczkó, Károly Tóth,

etAndrás Péterffy (Appendix)

Typotex Kiadó – Eötvös CollegiumBudapest, 2011

Sumptibus NKA

© Auctores et compositores, 2011ISBN 978 963 279 441 9

Lócsi Levente

Szlukovényi Katalin

Kollégisták, költők, korszakok: szépirodalmi hagyományok

az Eötvös Collegiumban

1996 kora őszén angol–magyar szakos góJaként az Eötvös Könyvtárban összeta-lálkoztam Lator Lászlóval. Legelevenebb emlékeim közé tartozik annak a pilla-natnak a hangulata: a finom könyvtárszag, a rézsútos délutáni fény, a vidéki lány boldog megilletődöttsége, hogy kollégiumi szobájából csak kétemeletnyit kell le-ballagnia Woolf Hullámok című regényéért, és egy ilyen rövid út alatt is választott mestersége olyan emblematikus figurájára bukkanhat, mint Lator. Évekkel ké-sőbb egy moziban rekonstruáltam, hogy a pillanat emblematikussága nem csu-pán személyes érvényű: amibe én ott véletlenül beleszaladtam, az Papp Sándor Zsigmond dokumentumfilmjének forgatása volt. Így hát A kollégium végnapjai, amely az Eötvös Collegium alapításának százéves évfordulója alkalmából készült, és az 1945 és 1950 közti, válságos időszakot mutatta be korabeli felvételek, illet-ve a film alkotói által inspirált visszaemlékezések révén, saját emlékezetemben a magam collegiumi életének szimbolikus kezdeteként maradt meg. Hagyomány és jelen, folytonosság és törések, korszakok és egyéniségek, általános tendenci-ák és személyesség így fonódnak össze, csaknem kibogozhatatlan gazdagságban, a Collegium életének mindennapi mozzanataiban.

Negyedóra nyilvánvalóan nem elég az Eötvös Collegium rendkívül változa-tos és mind a Collegium szellemi életét, mind pedig a magyar irodalom történe-tét tekintve kiemelkedően fontos irodalmi hagyományainak áttekintésére. Már az intézményhez kötődő, neves primer és szekundér irodalmárok puszta név-sorolvasására sem biztos, hogy elég lenne, és aligha volna képes megfelelni a tel-jesség igényének, hiszen az itt élt és élő diákokon és tanáraikon kívül a bejáró collegistákat, sőt a szakmai műhelyek, színjátszó csoportok, konferenciák, kul-turális rendezvények munkájába kevésbé nyilvántartott módon bekapcsolódó többi külsőst is magába foglalhatná. Szellemi irányultságuk, tevékenységi körük, valamint a Collegiumhoz való kötődésük módja tekintetében igen eltérő embe-reket említhetnénk.

1166 Szlukovényi Katalin

Néhány kiragadott példa, csupán a változatosság érzékeltetésére. Az erdélyi származású regényíró, Szabó Dezső az egyik első évfolyam hallgatója volt. Nem sokkal később szintén itt tanult Kuncz Aladár, akinek A fekete kolostor című regénye ugyan nem egyetemista korának, hanem egy franciaországi internálótáborban töltött éveinek állít emléket, az ottani áldatlan körülmények között hihetetlen fegyelmezettséggel megszervezett, intenzív intellektuális és közösségi élet ben-nem mégis óhatatlanul a Collegium szellemiségét idézi fel. Az irodalomtörténész Keresztury Dezső a Collegium diákjaként és igazgatójaként is dolgozott. Hankiss Elemér, aki előbb irodalomelméleti, majd szociológiai kutatóként szerzett hír-nevet, itt kezdte, de a Collegium felszámolása miatt már nem itt fejezte be egye-temi tanulmányait. A Collegium 57-es újjászervezése és a rendszerváltás között is olyan sokféle habitusú diák fordult meg itt, mint a jelenlegi irodalomkritika egyik meghatározó alakja, Margócsy István; a dráma- és prózaíró Spiró György; vagy az irodalmat kifejezetten nem akadémikus stílusban művelő, viszont a meg-zenésített versekkel széles közönséget megszólító Hobó, alias Földes László.

A rendszerváltás utáni idők személyiségei közül számomra Géher István a leg-meghatározóbb. Ő maga nem tanult itt, viszont költőként és irodalomtudósként, valamint az angol műhely alapítójaként több mint másfél évtizeden keresz-tül formálta tanítványai irodalomfelfogását. Közéjük tartozott a költő Szabó T. Anna és a regényíró Dragomán György, akik itt éltek, és innen házasodtak össze. Még tágabb és ekképp nehezebben adatolható a Collegium szellemi holdudva-ra. A szintén költő Mesterházi Mónika nem járt ide órára, nagyapja, Mesterházi Lajos viszont collegista volt még a két világháború közt, és részben e családi ha-gyománynak köszönhető, hogy az unoka személyesen kötődött az angol szakos költőkhöz, valamint később maga is tartott itt szemináriumot. Varró Dániel szin-tén budapesti születésű költő pedig formálisan sohasem volt a Collegium tagja, mégis több féléven át együtt látogattuk a földszinten Géher és Lator óráit. E szö-vevényes – határokon, generációkon, tudományterületeken átívelő – viszonyok végleges feltérképezése már csak azért is lehetetlen, mert élő szervezetként az egész ma is folyamatosan alakul: bizonyos nézőpontokból egyes alkotók jelen-tősége nagyobbnak tűnik, mások háttérbe szorulnak, a szemlélő szubjektivitásá-tól függően folyton átrendeződik a látvány.

Mit lehet és mit érdemes hát egyáltalán kiragadni e lenyűgözően sokszínű kincsesbányából? Ez nemcsak a centenáriumi előadó retorikai kérdéseként me-rül fel, hanem a mindenkori collegista számára a dolgos hétköznapok gyakorlatá-nak sürgető döntési kényszereként is. Az idő mindig véges: az előadás perceinek vagy az egyetemi éveknek a száma meghatározott, a Collegiumhoz köthető iro-dalmi diszciplínák, műnemek, esztétikai és világnézeti irányzatok bősége pedig végtelen. Van-e hát olyan vonás, amely a különféle szerzőkben közös? Tetten

Kollégisták, költők, korszakok: szépirodalmi hagyományok az Eötvös Collegiumban 1167

érhető és eltanulható-e valamiféle jellegzetesség, mondhatni collegista ethosz? Vagy kizárólag az egyén ízlésén múlna, hogy a rengeteg lehetőség közül mit vá-laszt, és mit hagy figyelmen kívül? Más szóval, létezik-e az Eötvös Collegiumban irodalmi hagyomány, amely kötelez, és amelyhez kapcsolódni lehet, vagy inkább csak diákok és tanárok esetleges soráról beszélhetünk, akik ugyan itt éltek és dolgoztak egy ideig, olykor együtt is működtek, végtére azonban mégiscsak eről-tetett próbálkozás volna bármiféle nagyobb szellemi egység határai közé kény-szeríteni őket?

Világos, hogy itt és most nem áll módomban a fenti kérdésekre általános ér-vényű és végső választ adni, akármennyire lelkesedem is a téma iránt. Bármely, a feleletre irányuló kísérletnek – mondjuk az Eötvös Collegium irodalomtörténe-tét áttekintő, részletes tanulmánynak – hosszú, elmélyült kutatómunkán kellene alapulnia, és egy ilyen mű minden tudományosan optimális tényszerűségén túl is szükségszerűen magán viselné a szerző egyéniségének nyomait, tehát biztos-ra vehető, hogy a volt collegisták közül ki többé, ki kevésbé értene egyet meg-állapításaival. Mindamellett az irodalmi hagyomány minden collegista életének jóformán kikerülhetetlen része. A felvételizők figyelmébe ajánljuk a Collegium egykori életéről szóló regényeket, Laczkó Géza Királyhágóját vagy Szász Imrétől a Ménesi utat. A GóJa-hétvégék kötelező programja a Janicsek-szavalóverseny, ahol a góJa-jelölteknek volt collegistákból álló zsűri előtt kell sebtében memo-rizált, a nevetségességig rossz verseket előadniuk és elemezniük. A cserkész és obszcén versszakokat váltakoztató collegiumi himnusz éppúgy, mint a többi col-legistadal a szájhagyomány részét képezi. A különféle nemzedékek színjátszó kö-rei – a ma esti előadás éppúgy, mint a mi nemzedékünk Drámaköre – az egykori collegiumi kabaréestek folytatásának tekinthetők. A néhány évente újrainduló felolvasóest- és irodalmi beszélgetéssorozatok közönségének soraiban pedig nem csupán irodalom- és nyelvszakos hallgatók foglalnak helyet. Nem beszél-ve az Estikében folytatott spontán és szenvedélyes eszmecserékről, amelyeknek éppoly gyakori tárgya az irodalom, mint bármely más diszciplína. Egyértelmű tehát, hogy a mindenkori collegista tudatára mind az irodalmi hagyomány, mind a kortárs irodalom hatással van. Kérdés, hogy mindebből ki, mikor, mit választ.

Tudományosan megalapozott, kiterjedt és az általánosság igényével fellépő elemzés helyett hadd kíséreljek meg rövid és vállaltan szubjektív választ adni a fenti kérdésekre, annak reményében, hogy észrevételeim talán idővel egy átfogóbb munka számára is kiindulópontként szolgálhatnak. Saját irodalom-felfogásom kialakításában egyértelműen meghatározó a Collegiumban töltött évek, az itt megismert emberek és könyvek szerepe. Bár gimnazista koromtól kezdve több folyóiratban publikáltam, és személyes kapcsolatba kerültem iro-dalmárokkal – elsősorban a győri Műhely folyóirat főszerkesztőjével, Villányi

1168 Szlukovényi Katalin

Lászlóval – il letve kulturális csoportosulásokkal – a Mediawave filmfesztivált szervező, igen aktív műhely munkájában például éveken át nagy örömmel vet-tem részt –, valamint egyetemistaként kötelességtudóan jártam az ELTE több szakának és programjának óráira, mégis az Eötvös Collegiumban éreztem legin-kább, hogy szellemi értelemben otthonra találtam. Az angol műhellyel kapcsola-tosan fentebb már említett tanárokon és diáktársakon kívül ebben az épületben Kállay G. Katalintól hallottam először amerikai zsidó irodalomról, amelyet aztán készülő disszertációm témájául választottam; itt jártam Ferencz Győző poétika-órájára, akitől később a PhD-órákon az engem érdeklő témákról a legtöbbet ta-nultam; magyar szakosként évekig foglalkoztunk az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, Jankovics József irányítása mellett Gyöngyösi István Rózsakoszorújának kritikai kiadásával, illetve Ottlik Géza szövegeivel azon a sze-mináriumon, amelynek collegista tagjaival – betűrendben Fisli Évával, Miklós Ágnes Katával, Ruttkay Veronikával és Szakács Emesével – Gyöngyösi István Kör, azaz GYIK néven azóta is tartjuk a kapcsolatot; nem utolsósorban pedig jelenlegi témavezetőmmel, Kálmán C. Györggyel szintén ebben az épületben, az ITI-ben találkoztam. Órák után aztán Fisli Évával irodalmi esteket szerveztünk – vendé-geink közt volt Esterházy Péter, Imre Flóra, Rakovszky Zsuzsa és sokan mások –; játszottam a Drámakör több előadásában; többször kaptam díjat az Eötvös Napok irodalmi pályázatán, ahol a többi, velem egy fedél alatt élő, kezdő szerző írásait, így a számomra legfontosabb Limpár (akkor még Csorba) Ildikó drámáit és prózá-ját megismerhettem; havonta összejártunk G. István Lászlóval, Imreh Andrással, Lackfi Jánossal, Mesterházi Mónikával, Szabó T. Annával és Tóth Krisztinával leg-frissebb verseinket közösen megvitatni; és kiköltözésem után többször vissza-tértem a Janicsek-szavalóversenyre mint zsűritag.

Ha mindennek fényében megpróbálom megfogalmazni, hogy az általam legin-kább nagyra becsült, egykori collegista elődök könyveiből és a körülöttem élőkkel folytatott beszélgetésekből, illetve a velük együtt végzett, sokféle irodalmi tevé-kenységből mit tanultam, akkor nem túl meglepő módon olyan kulcsfogalmak jutnak eszembe, amelyek annyi más volt collegista írásaiból ismerősek: a nyitott-ság, a magas szellemi színvonal, a kritikai érzék és az önirónia. Ezek a kvalitások a legtöbb helyen értéknek számítanak, mitől válnak tehát ebben az intézmény-ben olyan specifikusan fontossá? Ismét csak erősen személyes kísérletet tehe-tek a válaszra – és örömmel veszek minden ellenérvet, hiszen a Collegium egyik legfontosabb tradíciója épp a vita, az elfogultságainkat is tudatosító, de azokon mindig felülemelkedni igyekvő együttgondolkodás.

Azt gondolom, hogy az Eötvös József Collegium egyik legfőbb erénye, hogy egyesíti a földrajzi és kulturális változatosságot a magas szintű intellektualitás-sal. Úgy látom, a szellemileg erősen centralizált Magyarországon az értelmisé get

Kollégisták, költők, korszakok: szépirodalmi hagyományok az Eötvös Collegiumban 1169

kétféleképp fenyegeti a provincializmus veszélye: vidéken az intellektuális igénytelenség révén, Budapesten pedig valamiféle egysíkúság, befelé fordulás, az ország sokféleségét illető tudatlanság formájában. Az Eötvös Collegium ab-ban a szerencsés helyzetben van, hogy míg diákjai hagyományosan vidékről, sőt gyakran a határon túlról érkeznek – hiszen értelemszerűen nekik van szükségük fővárosi szállásra –, és így magukkal hozzák saját régiójuk szellemi örökségének legjavát, mégsem zárkóznak be szűkebb pátriájuk emberi kapcsolataiba – ahogy az a Budapestre együtt költöző gimnáziumi osztálytársaknál oly gyakori –, ha-nem ezeknek a távoli térségeknek a képviselői a Collegiumban közvetlen, napi kapcsolatba kerülnek egymással, ráadásul úgy, hogy az ELTE-n belül is erős sze-lekció révén a szellemi élet szintje a budapesti értelmiség legmagasabb elvárá-saihoz igazodik.

Ehhez járul egy másik, részben szintén földrajzi vonatkozású helyzeti előny. Elsősorban a keleti blokkhoz tartozás idején volt szembetűnő, de nyomaiban még ma is érzékelhető, hogy a magyar irodalom, illetve a tágabb értelemben vett bölcsészettudományok, a művészeti ágak és a társadalomtudományok nemzetközileg vezető irányzataihoz képest – amelyek kontextusában amúgy érvényesülni igyekeznek – több éves-évtizedes lemaradásban vannak. Mivel a Collegiumban az egyes idegen nyelveknek saját műhelyei, ezeknek pedig jól megalapozott, nemzetközi kapcsolatai vannak, továbbá mivel a kis létszámú mű-helyek között sokkal elevenebb a kommunikáció, mint az ELTE egyes, egymástól többé-kevésbé elzártan működő szakjai között, így itt tradicionálisan optimális a helyzet a legfrissebb nemzetközi eredmények minél gyorsabb, hatékonyabb elterjedésére. Más szavakkal és némiképp leegyszerűsítve: a mai magyar irodal-mi életben jócskán előfordul, hogy egy magyar szakon végzett író-költő félmű-velten is meglehetős sikereket arat, ezzel szemben az a hiányos felkészültségű Eötvös collegista, aki még azzal sincs tisztában, mit nem tud, a konyháig sem jut el anélkül, hogy kinevetnék.

A fenti helyzettel párhuzamosan a Collegium struktúrájából fakad egy más-féle, tágabb értelemben vett interdiszciplinaritás. Nevezetesen annak a csodá-latosan inspiráló élménye, hogy BTK-sok és TTK-sok együtt élnek, sok közös ügyön – diákbizottságban, drámakörben, GóJa-hétvégén, Eötvös-konferencián, Eötvös Szerdákon, irodalmi esteken, egyéb kulturális rendezvényeken vagy akár-csak a közös vacsora elkészítésén – együtt dolgoznak, és eközben kénytelenek tudatosítani, hogy a valóságnak nemcsak a saját szakmájuk által vizsgált aspek-tusa létezik. Ahogy szakosodtak az egyes tudományágak, úgy váltak ismereteik egyre pontosabbá és egyre szűkebb területen érvényessé. A collegiumbeli élet nem csupán a szellemi világ komplexitásának mindig lenyűgöző élményét tartja frissen, hanem a különböző nézőpontok eleven érvényesülése és állandó ütköz-

1170 Szlukovényi Katalin

tetése révén a szakbarbárságtól és a szemellenzős demagógiától is hatékonyan védi résztvevőit.

Pályakezdő költőként a fenti értékek számomra a poeta doctus hagyomá-nyában váltak megragadhatóvá. Miközben az egyetemen és a kortárs irodalmi életben ijesztően nagy számban találkoztam egyfelől irodalomtörténetileg és -elméletileg sajnálatosan szűk látókörű szerzőkkel, másfelől szakzsargonjukba visszahúzódó és a közvetlen irodalmi élmény iránt csaknem érzéketlennek tűnő irodalomtudósokkal, addig úgy éreztem, hogy az Eötvös Collegium írott tradí-ciójában és mindennapi tapasztalatában egyaránt a több nézőpontra kíváncsi szemlélet érvényesül. Itt – és elsősorban az angol tanszéken – számomra ked-ves természetességgel, szép számban fordult elő az a mind ritkább emberfajta, aki primer szerzőként – költőként, próza- vagy drámaíróként – és kritikusként, műfordítóként, tanárként egyaránt magas szinten műveli az irodalmat. Senki nem várta el, hogy egyetlen szépirodalmi irányzat vagy elméleti iskola doktrí-náinak vakbuzgó követőjévé szegődjünk. Szerzőként minden Collegiumhoz kö-tődő olvasómnál éreztem, hogy igyekszik szétválasztani objektív kritikai érveit és a saját ízlésvilága által meghatározott véleményét. A szövegelemző diskur-zusban mindig a műközpontúság dominált, azaz a vizsgálat eszköztárát a szöveg értelmezési lehetőségeit figyelembe véve igyekeztünk kiválasztani, tudatosítva mindazonáltal a lehetséges eszközök sokféleségét és az általuk elért eredmények részleges voltát is. A nyitottság, a szubjektivitás vállalása a hitelesség érdekében és ebből fakadóan a viszonylagosság állandó tudata pedig szükségszerűen veze-tett ahhoz a szeretetreméltó tulajdonsághoz, hogy a vérbeli collegista mindig kész önmagán nevetni. Aligha véletlen, hogy készülő doktori értekezésemben épp az önirónia fogalmának definiálására teszek kísérletet.

Nem kívánok általános konklúziót levonni: egy ennyire eleven hagyomány esetén, mint az irodalom az Eötvös Collegiumban, nem hiszem, hogy nálam len-ne az utolsó szó joga.

Tartalomjegyzék

Laudationes externorum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

René Roudaut . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11François Laquièze . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14Monique Canto-Sperber . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Salvatore Ettorre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Andrea Ferrara. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18Chiara Faraggiana di Sarzana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21P. J. Rhodes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23Herwig Maehler . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24Chris Carey . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Mike Edwards. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Shawn Gillen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29Nikolaus Hamm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32Elisabeth Kornfeind . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34Leonore Peer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36Christian Gastgeber . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38Hermann Harrauer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42Herbert Bannert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Jana Grusková. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46Christine Glaßner . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47August Stahl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48Javier Pérez Bazo . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50Alicia Gómez-Navarro . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52

Laudationes Hungarorum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

Réthelyi Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59Hoffmann Rózsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61Dux László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65Mezey Barna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Szepessy Tibor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70Hiller István . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73Keszei Ernő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74Dezső Tamás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76Kozma László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

1216 Tartalomjegyzék

Soós Anna . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79Pintér Károly . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82Kátai Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84Körmendy Mariann . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85Karsai György . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87Kincses János . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90

Rectores . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93

Conspectus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95Gerevich Tibor: Az Eötvös Collegium története – Bartoniek Géza (1854–1930) . . . . . . . . 96Kiss Jenő: Gombocz Zoltán életéről és munkásságáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103Markó Veronika: Szabó Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113Nagy János: Keresztury Dezső . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126Pál Zoltán: Lutter Tibor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132Szijártó István: A világra nyitott ablak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136Vekerdy József . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145Bertényi Iván: Igazgatói működésem az Eötvös József Collegiumban (1993–1996) . . . . 147Bollók János. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149Takács László . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154

Historica • Res gestae . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161

Gángó Gábor: Eötvös József és barátai egyetemi éveiről, különös tekintettela politikatudományi képzésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 163

Garai Imre: A magyar középiskolai tanári szakma kialakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176Tóth Magdolna: „A budai parti ígéretföldje” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 203Kovácsik Antal: Az Eötvös Collegium Ménesi úti épületének felavatása

a korabeli sajtó tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 211Markó Veronika: Hogyan lett az Eötvös József Collegium könyvtárából

az Irodalomtudományi Intézet Eötvös Könyvtára? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 220Szojka Emese: Fülep Lajos néprajzi gyűjteménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 236Kucsman Árpád: Kémikusok a régi Eötvös Collegiumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 272Győri Róbert: A múlttal való tudományos leszámolás

– Eötvös collegista geográfusok az 1950-es években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 288Czirfusz Márton: Helyek és pozíciók újraírása – Wallner Ernő, Lettrich Edit

és a hazai szociálgeográfiai iskola viszonya Mendöl Tibor örökségéhez . . . . . . . . . . 312Tóth Károly: Művészettörténészek az Eötvös Collegiumban (1896–1950) . . . . . . . . . . . . 328Ritoók Zsigmond: Klasszika-filológia az Eötvös Collegiumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345Kucsman Árpád – Liptay György:

Eötvös-kollégisták a Fasori Gimnázium tanári karában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348Kapitány Adrienn: Az 1950-es évek a Kollégium történetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 365

Tartalomjegyzék 1217

Marafkó László: Nagyhatalmak ugratása, avagy groteszk lapokaz Eötvös Kollégium félmúltjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 378

Dénes Iván Zoltán: Diákmozgalom Budapesten 1969-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 383Bakos István: Emlékeim a kollégista Kilencekről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401ifj. Arató György: „Szabadság a jelszavunk”

Március 15-e az Eötvös Kollégiumban, 1955–1984 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 410Szabics Imre: Az Eötvös József Collegium és az École Normale Supérieure . . . . . . . . . . 419Nemes Tibor: Az Eötvös Collegium és az École Normale Supérieure

közötti közvetlen kapcsolatok újraélesztése a 80-as években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 428Bubnó Hedvig: Összefoglaló a collegiumi spanyol nyelvoktatásról, 1992–2010 . . . . . . . 432

Historica • Magistri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435

Korompay H. János: Horváth János és az Eötvös Collegium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 437Móser Zoltán: Ha a szellem napvilága ragyog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456Farkas Zoltán et alii: Czebe Gyula élete dokumentumokban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463Szakály Sándor: Szurmay Lajos, tábornok az Eötvös Collegiumból . . . . . . . . . . . . . . . . . 553Szávai János: Gyergyai Albert és az Eötvös Collegium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 563Ress Imre: Hugo Kleinmayr és a germanisztikai oktatás megalapozása

az Eötvös Collegiumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 570Kiss Jenő: Zsirai Miklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 579Keszthelyi Lajos: Bay Zoltán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 596Pál Zoltán: Keresztury Dezső igazgatósága

az állambiztonsági megfigyelések tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 599Keszthelyi Lajos: Faragó Péter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 612Farkas Zoltán: Gyóni Mátyás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 617Papp István: Kettős ügynök – Nagy Péter, Szabó Dezső és az állambiztonság . . . . . . . . 625Balogh Elemér: Szász Imre versus Brusznyai Árpád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 638Bottyán Gergely: Antal László és a mai magyar nyelvtudomány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 643Dörnyei Sándor: Emlékezés Tomasz úrra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 648Ifj. Tomasz Jenő: Tomasz úr és az Eötvös Collegium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 653

Memorabilia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 683

„Felújítani azt, ami érdemes” – Beszélgetés Elekfi Lászlóval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 685Tóth Gábor: Az idő sodrában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 709Lekli Béla: Az Eötvös Kollégium az 1956 utáni években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 836Gereben Ferenc: Egyetemi évek (1962–1967) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 838Kósa László: Az Eötvös Kollégiumban éltem én is (1963–1967) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 861Bakos István: Az Eötvös Kollégium autonómiatörekvései

és Baráti Körének megalakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 889Galántai Ambrus: Szubjektív történelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 899

1218 Tartalomjegyzék

Studia Germanica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 923

Balázs Sára: “Freiwillig dient der Geist”:Germanistik in der Veranstaltungsreihe des Lustrum Saeculare Collegii . . . . . . . . 925

Eve-Marie Kallen: Dezső Keresztury als Kulturvermittler und Pädagogeund das Eötvös-Collegium . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 928

August Stahl: „Schluszstück”. Rilkes Sicht und Deutung des Todes . . . . . . . . . . . . . . . . 944Frank Baron: Die Entstehung des Faust-Mythos im 16. Jahrhundert . . . . . . . . . . . . . . . . 962Christine Glaßner: Zur handschriftlichen Überlieferung der Visiones Georgii . . . . . . 967András F. Balogh: Schlacht der Stereotype in der Vngrischen

Schlacht des Jacob Vogel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 975Ilona Feld-Knapp Cathedra Magistrorum – Lehrerforschung.

Lehrer-Denken und Lehrer-Wissen. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 982Géza Horváth: Elmar Tophoven, der Begründer des Europäischen

Übersetzer-Kollegiums. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 997Anita Czeglédy: „Schutzmarke: der Steg.”

Interkulturalitätin Márton Kalász’ Lyrik. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1006

Studia Slavica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1021

Katalin Kroó: Slawistik in der Veranstaltungsreihedes Lustrum Saeculare Collegii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1023

Urs Heftrich: Lew Tolstoi und Anton Tschechow: Zum Doppeljubiläum 2010 . . . . . . . 1025Bettina Kaibach: Raum für Nostalgie: Steppe und Prärie in Anton Čechovs Step’

und Willa Cathers My Ántonia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1032Wolf Schmid: Eventfulness and Context . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1052

Studia Classica. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1065

Tamás Mészáros: Klassische Philologie in der Veranstaltungsreihedes Lustrum Saeculare Collegii . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1067

Mike Edwards: The Application of Criticism to Textual Criticism . . . . . . . . . . . . . . . . . 1069Herwig Maehler: Pindar und die Tyrannen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1076P. J. Rhodes: The Erxadieis inscription . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1084

Artes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1093

Teleki Pál, a Collegium kurátora (1920–1941) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1095Epikus és komikus collegiumi enumeráció 1935-ből – Közreadja: Takács László . . . . 1100Farkas Zsuzsa: Fotótörténeti adalékok az Eötvös Collegium archív fotóiról . . . . . . . . 1119Süle Ágnes Katalin: Az Eötvös Collegium épülete. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1137Havas László: Hadrianus mint Pseudo-Alexandros? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1146

Tartalomjegyzék 1219

Sántháné Gedeon Mária: Kultúraközi kommunikáció:magyarságkép az angol mint lingua franca tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1156

Csuday Csaba: Az irodalom: „negatívan élni” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1161Szlukovényi Katalin: Kollégisták, költők, korszakok:

szépirodalmi hagyományok az Eötvös Collegiumban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1165

Membra et alumni. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1179

Pro patria defuncti. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1211

Tartalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1215Appendix – Mellékletek jegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1221

Kedves Olvasó!Önre gondoltunk, amikor a könyv előkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra fűzhetjük, ha belép a TypoKlubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról, programja-inkról, és amelyet a www.typotex.hu címen érhet el. Honlapunkon megismerkedhet kínálatunkkal is, egyes könyveinknél pedig új fejezeteket, bibliográfiát, hivatkozásokat találhat, illetve az eset-legesen előforduló hibák jegyzékét is letöltheti.Kiadványaink egy része e-könyvként (is) kapható:www.interkonyv.huÉszrevételeiket a velemeny@typotex.hu e-mail címen várjuk.

Kiadja az Eötvös Collegium és a Typotex Kiadó, az 1795-ben ala-pított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja.Felelős kiadó: dr. Horváth László – Votisky ZsuzsaTördelte: Vidumánszki LászlóA borítót tervezte: Tóth NorbertTerjedelem: 85,6 (A/5) ívNyomta és kötötte: Séd Nyomda, SzekszárdFelelős vezető: Katona Szilvia