1

Iskolai tananyag - képzőművészeti nevelés

2020. II. félév, 04. 20.

VIII. osztály

Bevezető gondolatok – (Lényeges, hogy mindenki elolvassa, megértse,

megszívlelje és használja!!!)

Fontos tudnotok, hogy a rajzolás és festés is megtanulható, akár az írás!

Nem létezik ember tehetség nélkül,

ahogyan a művészet sem létezhet kreativitás nélkül.

A rajzolás és festés megtanít téged arra, hogy érzéseidet, gondolataidat,

üzeneteidet közöld. A művészi tevékenységed bevezet téged a kultúra és a

képzőművészet világába.

A művészeti alkotómunka nagyon jól fejleszti a képzelőerődet, az alkotói

gondolkodásodat, színesíti, gazdagítja érzelemvilágodat!

Teret nyit az esztétikai tudat felé, és lehetővé teszi a környező világ és az ember

kapcsolatának egy mélyebb megértését.

A művészetben gyönyörködünk, kifejezzük érzelmeinket, átéléseinket

- kommunikálunk (közlünk, kapcsolatot teremtünk)…

és fejlesztjük az addig észrevétlen SZÉPÉRZÉKÜNKET!

A művészet világában a motiváció (késztetés, akarat, eltökéltség!)

a kitartás és a helyes magatartás (attitűd) által formálódnak és alakulnak a

tehetségek.

Fontos, hogy egyénileg merjetek belépni ennek az alkotói világnak a

csodálatos terébe:

hogy mindenkinek meglegyen a hite saját magában, és abban,

hogy képes nagyszerű, értékteremtő és maradandó alkotásokat létrehozni, a

művészet bármely területén!!!

2

Elméleti rész

Térhatású ábrák

Mitől lesz egy rajz térhatású?

Az ábrázolási módszerek arra alkalmasak, hogy az ábrák könnyen, gyorsan,

méretarányoknak megfelelően elkészüljenek, vagy arra, hogy szemléltessenek.

A méretarányos kép, a látványt megfelelően leképező ábrázolás többnyire

nehezebben kivitelezhető, és több geometriai szabályt követ.

Ha azt kérnék tőlünk, hogy rajzoljunk le egy poharat, és mi az alábbi kép bal

oldalán láthatóhoz hasonló rajzot készítenék el, akkor kevesen ismernék fel

benne a poharat, ugyanis a rajzunk nem tükrözi a pohár mélységét. A középső és

jobb oldali ábrák szemléletesebbek, de ehhez tudnunk kell, hogy egy kúpszerű

felületről van szó, melynek az alap és fedőköreit a térben ellipszisíveknek látjuk.

Térbeli alakzatok esetén a két szemünk az adott tárgyról két, kissé eltérő képet

lát, a bal szemünk többnyire rálát az alakzat bal oldalára, a jobb pedig a jobb

oldalára. Az agyunk ezeket a képeket egybevetve következtet a mélységi

viszonyokra.

Természetesen vannak tapasztalataink is, a közel egyforma nagyságú tárgyakról

azt gondoljuk, hogy a kisebb távolabb van, mint ahogy az ejtőernyős vázlaton is

láthatjuk.

3

Az alábbi szemléltető képet látva olyan gondolatunk támad, hogy mindkét ház

közel ugyanakkora, csak az egyik hátrébb helyezkedik el, mivel az alapvonala

közelebb van a horizonthoz.

Míg a következő páros esetén a mélység nem érződik, inkább azt gondoljuk,

hogy az egyik ház nagyobb a másiknál, de ugyanolyan közel vannak a

szemlélőhöz.

Bizonyos esetekben fontos lehet, hogy a kép látványa a tárgy érzetét keltse

bennünk. Az alábbi karikák képe csak akkor tűnik majd plasztikusnak, ha

néhány körívet elhagyunk.

4

A síklapú tárgyak felismerésében nagy szerepe van a tárgyak látható éleinek,

ezek egy része alkotja az alakzat körvonalát. Ha megismerünk egy új tárgyat,

akkor agyunk a legjellemzőbb körvonalakat eltárolja, hogy később ehhez

hasonlítsa az újabb tárgyak kontúrját, és felismerje benne a régi formát.

Az ábrákon különböző helyzetű kockákat látunk, mely közül a két utolsó felel

meg az elvárt kockaképnek, és az utolsó tárgyszerűségét növeli az

árnyékviszonyok feltüntetése.

Egy felület hullámzását vonalazással érzékeltethetjük. A síklapot egyenletesen

bevonalkázzuk, majd hullámzó felületté formáljuk. Az alábbi ábrán a

hullámosságot a sűrűbb és ritkább vonalak ritmikus ismétlődése adja.

5

Átlósan négyzetrácsos lappal is végezhetünk hasonló kísérletet.

Ezt a lapot félhengerré meghajlítva a hosszanti szél közelében sokkal jobban

torzulnak a négyzetlapok.

A négyzetrács vonalai a valóságban hengeres csavarvonalak íveivé válnak, de

mint ahogy az ábrán is látszik, kellően sűrű négyzethálóból indulva a szakaszok

folyama nagyon szépen közelíti a görbék vetületeit.

6

A láthatóság kérdése

A láthatóság kérdésével azért érdemes foglalkoznunk, mert ezzel tehetjük az

ábráinkat könnyen értelmezhetővé.

Itt azt láthatjuk, hogy a síklap és egyenes döfését először aszerint húzzuk ki,

hogy a balról érkező egyenes felülről döfi el a síkot (középső ábra), majd az

ugyanúgy balról érkező egyenes alulról szúródik át a lapon.

Ehhez hasonló a feladat síklapok összemetsződésekor: a jobbról érkező piros

síklap először felülről, majd alulról metszi át a kék síklapot.

Tudnunk kell ellenőrizni a vonalas ábráinkat, hogy valóban létező alakzatokat

mutatnak-e. Az alábbi rajz első ránézésre egy test éleit jeleníti meg. Jobban

szemügyre véve azonban látható, hogy ez test nem létezhet.

7

Síkból kiemelkedő gömb

Victor Vasarely (Vásárhelyi Viktor magyar op art művész) híres sakktábla

képén, a felületből egy gömböt látunk kiemelkedni.

Egy kis segítséggel mindenkiből művész válhat. Szerkesztésekre és biztonságos

eszközhasználatra motiválhat az alábbi kép elkészítése.

A síkból kiemelkedő gömböt ábrázoló képek közös vonása az, hogy a művész a

síkot egy négyzetráccsal fedte le, és a négyzetrács torzulásával érzékeltette a

gömbfelületet. A kiemelkedő gömbfelület és a sík határvonala mindig kör.

8

A torzulást sokféleképpen lehet megszerkeszteni, de érdemes beszélnünk arról

is, hogy ha valóban kiemelkedne egy félgömb, akkor a rajz síkjára merőleges

gömbmetszeteket perspektivikus módon látnánk és ábrázolnánk.

Ezeket az íveket azonban jól lehet helyettesíteni körívekkel. Az alábbi ábrán

lehet érzékelni, hogy az egyirányú vonalak milyen változáson mennek át. Ennek

a d1, d2, d3 mértéke mutatja meg, hogy az ívek milyen mértékben távolodnak el

a középső egyenestől.

Az ábra három különböző mértékhármassal készült. Hogy ki melyik ábrát érzi

valósághűnek, az egyéni ízlés kérdése. A többség a középsőt gondolja

helyesnek, a bal oldali kissé laposnak, a jobb oldali túl domborúnak tűnhet.

9

Egy kocka két szemközti négyzetlapjain meghúzzuk azokat az átlókat, melyek

egymáshoz képest kitérőek. Az átlókat felosztjuk egyenlő részekre, majd az ábra

szerint összekötjük. Az összekötés a mélységi információk alapján történik,

felülről nézve a megrajzolt összekötő vonalak párhuzamosnak látszanak. A

kapott nyeregfelületet színezéssel még látványosabbá tehetjük, vagy a másik két

lapátlót is felosztva egy torzított négyzetháló feszíti fel a felületet.

10

Mandalák

Egyenlő sugarú körök összemetsződéseiből egyszerűbb mandalákat

készíthetünk.

11

A keletkező területek többféleképpen értelmezhetők színezéssel.

További körökkel spirális, vagy egymást takaró szalag mintázatot készíthetünk.

12

Térhálók

Victor Vasarely „Zebrák” című művét szemlélve a fekete-fehér csíkok

kuszaságából két zebra jelenik meg, méghozzá úgy, hogy még a körvonaluk

sincs megrajzolva.

Ebben, és az ehhez hasonló művekben ott van a titok: a mozgás,

dinamizmus, a térbeliség úgy jelenik meg, hogy a sávok néhol

szélesedve, néhol elvékonyodva haladnak egymás mellett.

13

Szabadkézi rajzoláshoz ajánlható, hogy rajzoljuk körbe a kezünket, majd a

körvonalon belül íves vonalakat, a lap többi részén egymással párhuzamos, vagy

közel párhuzamos vonalakat húzunk. Az így létrejött sávokat színezéssel

emelhetjük ki. Minél jobban görbül a körvonalba rajzolt ív, annál jobban

érezhető a forma kiemelkedése.

A körvonalon kívüli vonalaink nem lesznek tökéletesen párhuzamosak, így a

környezet is maga is gyűrött hatást kelt.

Természetesen, más formák is kiemelhetők a "térbe" ezzel a technikával…

.

14

Gyakorlati rész

Kreatív fealadatok

Mindenki felelősségteljesen dolgozzon!

Készítsétek el a feladott témákat teljes tudatossággal, a saját

kedvtelésetekre!

1. Téma: „Mandala-karikák” (A mandala szó a klasszikus indiai nyelvből, a szanszkrit-ből származik, jelentése: kör, ív,

körszelet vagy korong. Más vélemény szerint jelentése az elmével is kapcsolatban áll, manas

jelentése ”elme”)

Készítsetek egy mandalát hét darab azonos sugárhosszúságú összemetsződő

körből szerkesztve (a 10. oldalon látható ábrák segítségével).

Az így létrejött rajz metszéspontjait egyenes vonalakkal összekötve (tetszés

szerint) tovább bonyolíthatjátok a síkformát.

Színezzétek ki egyénileg a mandalát, egy átlátható rendszert követve.

A színezéshez bármelyik technikát választhatod az alább felsoroltak közül,

illetve keverheted is a technikákat szabadon és ötletesen: színes ceruza,

vízfesték (akvarell), tempera, akril, színes filctoll.

2. Téma: „Térdimenziós vonalháló” Alkossatok térben kiemelkedő formák illúzióját keltő színes vonalhálóval

egy egyéni kompozíciót!

(a 13. oldalon láthatók hasonló ábrák)

Az elméleti rész, illetve a gyakorlati feladat két rajzóra anyagát képezi.

Hasznos időtöltést, jó szórakozást és eredményes alkotómunkát

kívánok!!!