sandvik rock processing - ombkenet.hu...rendezéseink (lokotrack lt-sorozat és nw-sorozat)révén...

SANDVIK ROCK PROCESSINGFOLYAMATVEZÉRLÉS A

TÖRÉS-OSZTÁLYOZÁSBAN

az egyedi géptõl a teljes technológiáig

Sandvik Rock Processing1103 Budapest, Gyömrõi út 31.

Tel.: 1/431-2762, Fax: 1/431-2760;E-mail: [email protected]

SANDVIK

BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK

AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET LAPJA

ALAPÍTOTTA PÉCH ANTAL 1868-BAN

137. évfolyam2004/4. szám

A tartalomból:Az OMBKE 93. (tisztújító) küldöttgyûléseAz V. Bányász-Kohász-Erdész Találkozó

METSO MINERALS (HUNGARY) KFT.1146 BUDAPEST, HUNGÁRIA KÖRÚT 162.Tel.: 1-471-9201, 06-20-9514-799Fax: 1-471-9200e-mail: [email protected]

A Metso Minerals (Hungary) Kft. anyavállalata vezetõ multina-cionális cég, amely több, mint 100 éve a különféle nyersanyagok el-járás-technológiájával és a kapcsolódó berendezésekkel foglalkozik.Gépeinket a megbízhatóság és a legmodernebb technológia jellemzi.

Termékeink többsége jól csengõ kereskedelmi nevekként ismer-tek világszerte (Svedala, Nordberg, Trellex, Dynapack és Linde-mann). Olyan nyersanyagelõkészítõ (törõ-osztályozó és szállító) be-rendezéseket forgalmazunk, melyek elsõsorban az építõipar ésútépítõipar számára gyártanak alapanyagokat. Mobil és félmobil be-rendezéseink (Lokotrack LT-sorozat és NW-sorozat) révén az építé-si és útépítési törmelékek (beton, aszfalt) hatékony újrafeldolgozásáttudjuk megoldani.

A Metso Minerals vezetõ szerepet tölt be világszerte az egyébújrahasznosító berendezések terén is. A Lindemann márkanév alattforgalmazott termékeink az aprítás, tömörítés, osztályozás és szétvá-lasztás folyamatait végzik el a fémhulladékok és ipari, kereskedelmiés háztartási hulladékok tekintetében. Az új berendezések értékesí-tésén túlmenõen használt gépek forgalmazásával is foglalkozik aMetso Minerals (Hungary) Kft.

Nordberg LT95S

Nordberg LT1213S

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztálya, a MOL Olaj- és Gázipari Rt. és a Magyar Olajipari Múzeum Alapítvány

történeti pályázatot hirdet

azzal a céllal, hogy a magyar olajipar és vízbányászat iránt érdeklõdõk minél nagyobb számban kapcsolódjanak be aziparággal kapcsolatos anyaggyûjtésbe, feldolgozásba.

Pályázni lehet a kiírás idõpontjáig máshol még nem közölt és más pályázaton nem szereplõ munkákkal az alábbikategóriákban:

A pályázaton csak jeligével beküldött munkák vehetnek részt. A pályamû szerzõjének (szerzõinek) adatait lezárt,azonos jeligéjû borítékban kérjük mellékelni.

A pályázatok beküldési határideje: 2004. november 30.Cím: Magyar Olajipari Múzeum, 8900 Zalaegerszeg, Wlassics Gyula u. 13.

Az írásos pályamûveket 3 példányban kérjük. Pályadíjak (nettó összegben):3 db I. díj egyenként 25.000 Ft3 db II. díj egyenként 25.000 Ft3 db III. díj egyenként 25.000 FtA tartalmi és formai követelményeknek megfelelõ díjazást el nem ért pályamunkák 4.000 – 4.000 Ft munkajutalom-

ban részesülnek.Eredményhirdetés 2005 tavaszán várható.

A kutatómunkához a Magyar Olajipari Múzeum archívuma, könyvtára és gyûjteményei a pályázók rendelkezéséreállnak. További információ a múzeum címén, ill. a 92-313-632 telefonszámon kapható.

Budapest-Zalaegerszeg, 2004. május 12.

I. témakör - technika történet- gazdaság történet- üzem- és vállalat történet

II. témakör - életrajz, visszaemlékezés, kritikaIII. témakör - történeti értékû fényképgyûjtemények,

videofilmek

SS&&BB

Industrial MineralsH-8523 Egyházaskeszõ, Bentonit u. 1.

ÖNTÖDEI BENTONITOK

FÚRÁSI és MÉLYÉPÍTÉSIBENTONITOK

KIVÁLÓ NYERSANYAG � VILÁGSZÍNVONALÚ GYÁRTÁSEGYENLETES MINÕSÉG

ISO 9001:2000 és ISO 14001:1996 szabványok követelményeit kielégítõ termék elõállítás

Tel: +36-89-555-555Fax: +36-89-555-550

www.sandb.hu

MARKET-TO -MINE

Péch Antal serlegbeszéd*

�Kedves Barátaim!

A második világégés elõestéjén, az utolsó békeévnek nevezett 1938-as esztendõben, december 18-ánegyesületünk a 46. közgyûlését tartotta Budapesten. A közgyûlést követõen hangzott el elõször a Péch Antalemlékbeszéd. Róth Flóris bányaügyi fõtanácsos, az egyesület akkor újraválasztott elnöke tartotta a közgyûléstkövetõ társas ebéd alkalmából. Akkor még serleg nélkül.

Ezt a serleget, amit most tartok a kezemben és amely túléltea háborút, Róth Flóris 1939. január 15-én, már az elsõ ország-gyarapítás után, ajánlotta fel az Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesületnek azzal, hogy �minden esztendõbenünnepi lakomát rendezve, egyesületünknek valamely illusztristagja az egyesület érdekét elõmozdító ünnepi beszédkíséretében e serleggel a kezében emelje- és ürítse ennek tar-talmát a mi eszményképünk, a Bányászati és Kohászati Lapokmegalapítójának, Péch Antalnak emlékezetére.�

Az azóta eltelt hatvanhat év alatt, ha nem is minden évben,de sok serlegbeszéd hangzott el. A �lakomát� is mindigmásképp értelmeztük. Jelenleg a selmecbányai közös gyökerek-re utaló Bányász-Kohász-Erdész Találkozó és a küldött-gyûlésünk kapcsán tartom kezemben a serleget. Úgy gondolom,hogy az egyesületünk érdekét elõmozdító, az egyesületjövõképét kialakító gondolatok a mostani közgyûlésen elhang-zottak. Az újonnan megválasztott egyesületi vezetõség nevébenígérhetem, hogy Péch Antal nyomdokain, a selmeci hagyo-mányok ápolásával, de a megváltozott környezetünkhöz iga-zodva fogjuk az egyesület szekerét irányítani.

Az egyesület életében a mai rendezvény az elsõ, amelyet azeurópai nemzetek uniójának tagjaként élhetünk meg. Számunkra ez azt is jelenti, hogy ma már egy állam-szövetségben találhatók õsi Alma Materünk, a híres Selmecbányai Akadémia szellemi örökségének követõi: aSoproni és a Miskolci Egyetem, illetve a Leoben-i, Zólyom-i, Kassa-i egyetemek és az Ostrava-i fõiskola. EgyUnióban vagyunk a szlovák és lengyel testvéregyesületeinkkel, akikkel évrõl évre együtt ünnepelünk aselmecbányai szalamander ünnepségek alkalmával.

Ne feledjük el, hogy az Európai Unió létrejötte a mi szakmáinkra, a bányászatra és a kohászatra alapozódik,még akkor is, ha sokan valamilyen visszahúzó, a korszerûség gátját jelentõ szerepben láttatják szakmáinkat. AzEurópai Unió jogelõdje ugyanis a Montanunió, az Európai Szén- és Acélközösség volt!

Az európai államok többségében ott is féltve õrzik a bányász és kohász hagyományokat, ahol ezeket a szak-mákat már nem ûzik. Nekünk, magyaroknak sem lehet kisebb feladatunk ezen a téren. De az is feladatunk, hogya nagy bányász és kohász múlttal rendelkezõ Kárpát medencében a magyar szakmai nyelvet és hagyományokatápoljuk, és tartsuk a kapcsolatot az ott élõ magyar ajkú szakemberekkel. Ezért is fontos számunkra, hogy mamár egyre szorosabb a kapcsolatunk az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Egyesülettel is.

Ezek azok a gondolatok, amelyek � úgy gondolom � méltóak nagy elõdünk, Péch Antal szelleméhez.Ürítem a serleget Péch Antal emlékezetére, Alma Materünkre, szakmáinkra és Európa magyarjaira!Jó szerencsét!�

Bányászati és Kohászati Lapok 137. évfolyam 4. szám 1

* Elmondta dr. Tolnay Lajos az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke az Egyesület 93. tisztújító küldöttgyûlése után tar-tott állófogadáson 2004. május 15-én a Miskolci Egyetem aulájában.

TARTALOM

Az OMBKE 93. (tisztújító) küldöttgyûlése ...................................................................................... 3The 93rd (elective) assembly of OMBKE

Debreczeni Droppán Béla: Szentkirályi Zsigmond emlékezete .................................................. 32Remembrance of Zsigmond Szentkirályi

Dr. Kaptay György: Átalakulások az Anyag- és Kohómérnöki Karon ...................................... 37Changes on the Faculty of Material and Metallurgical Engineering

Az V. Bányász-Kohász-Erdész Találkozó ...................................................................................... 40The V. Meeting of Miners-Metallurgists-Foresters

Hírek, tudósítások .............................................................................. 31, 39, 45, 46, 47, 48, 49, 51News and reports

Az OMBKE tisztségviselõi a választás után .................................................................................. 50Functionaries of OMBKE after election

2 Bányászati és Kohászati Lapok 137. évfolyam 4. szám

Bányászati és Kohászati Lapok BÁNYÁSZATSzerkesztõség: 1027 Budapest, Fõ utca 68. IV. em. 409. Postacím: 8301 Tapolca � Pf. 17.Felelõs szerkesztõ: Podányi Tibor (tel.: 88/522-582, fax: 88/522-566) e-mail: [email protected] szerkesztõbizottság tagjai: Bagdy István (szerkesztõ), dr. Csaba József (olvasószerkesztõ), G. Molnár Ferencné(szerkesztõ), dr. Gagyi Pálffy András (hírszerkesztõ), Dovrtel Gusztáv, Erdélyi Attila, dr. Földessy János, GyõrfiGéza, dr. Horn János, Jankovics Bálint, Kárpáty Erika, Lívó Lászó, Lois László, Mara Márta-Éva, dr. Mizser János,dr. Sümegi István, dr. Szabó Imre, Szilágyi Gábor, Szüts Huba, dr. Tóth István, dr. Turza István, Vajda IstvánHU ISSN 0522-3512

Bányászati és Kohászati Lapok KOHÁSZATSzerkesztõség: 1027 Budapest, Fõ utca 68. IV. em. 409. Telefon: 201-2011 Levélcím: 1371 Budapest, Pf. 433 [email protected]õs szerkesztõ: dr. Verõ BalázsA szerkesztõség tagjai: dr. Búzáné dr. Dénes Margit, dr. Dobránszky János, dr. Fauszt Anna, Hajnal János, HarrachWalter, Kovács László, dr. Klug Ottó, Lengyelné Kiss Katalin, Szende György, dr. Takács IstvánA szerkesztõbizottság elnöke: dr. Prohászka JánosA szerkesztõbizottság tagjai: dr. Bakó Károly, dr. Hatala Pál, Horváth Csaba, Horváth István, dr. Károly Gyula, dr.Marczis Gáborné, dr. Mezei József, dr. Roósz András, Sándor István, dr. Sándor József, dr. Szabó József, dr. TolnayLajos, dr. Voith MártonHU ISSN 0005-5670

Bányászati és Kohászati Lapok KÕOLAJ ÉS FÖLDGÁZ� Hungarian Journal of Mining and Metallurgy OIL AND GASSzerkesztõség: 1027 Budapest, Csalogány u. 3/B Postacím: 1502 Budapest, Pf. 22. Telefon: (1) 201-8083Felelõs szerkesztõ: Dallos FerencnéA szerkesztõbizottság elnöke: Kassai Lajos Szerkesztõ: Cseri TivadarSzerkesztõbizottság: dr. Bodoky Tamás, dr. Csákó Dénes, dr. Ferenczy László, Hoznek István, Kelemen József, dr.Meidl Antal, dr. Nagypataki Gyula, dr. Németh Ede, Õsz Árpád, Paczuk László, dr. Pápay József, dr. Pataki Nándor,dr. Rácz Dániel, dr. Szarka László, dr. Takács Gábor, dr. Tóth János, Turkovich György, Udvardi Géza, Verõ László,HU ISSN 0572-6034

A lapszámot összeállította: Podányi TiborKiadja: az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Budapest, II., Fõ utca 68. Telefon/fax: 201-7337Felelõs kiadó: dr. Tolnay Lajos elnökNyomdai elõkészítés: Eperné Mankovics ErzsébetNyomdai munkák: Press+Print Lapkiadó és Nyomdaipari Kft. KiskunlacházaMegjelenik: 2004. augusztus 23.Belsõ terjesztésre, kereskedelmi forgalomba nem kerül.


A küldöttgyûlés helyszíne a Miskolci Egyetemaulája volt. Az Egyetem fõbejárata elõtt a lyukóbányaibányász zenekar fogadta az érkezõket. A küldöttgyû-lés elnökségben dr. Tolnay Lajos elnök, dr. SzabóGyörgy alelnök, dr. Tardy Pál exelnök, Kovacsics Ár-pád fõtitkár, dr. Lengyel Károly fõtitkárhelyettes, dr.Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató, dr. BesenyeiLajos a Miskolci Egyetem rektora, Szûcs Erika Mis-kolc megyei jogú város alpolgármestere, Cserép Jánosaz Országos Erdészeti Egyesület elnöke, dr. MészárosKároly a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõ-mérnöki Karának dékánja, Szakács Sándor az ErdélyiMagyar Mûszaki Tudományos Egyesület ErdészetiSzakosztályának elnöke és dr. Zettner Tamás aMTESZ elnöke foglaltak helyet.

Nemzeti Himnuszunk eléneklése után dr.Tolnay Lajos köszöntötte a küldöttgyûlésrésztvevõit, ezen belül tiszteleti tagjainkat és azegyetemi hallgatókat, pártoló tagjaink vezetõit,a hatóságok képviselõit, az egyetemi karokképviselõit, társegyesületeink, partner társadal-mi szervezeteink képviselõit, valamennyi meg-hívott vendéget, közülük kiemelten az elnök-ségben ülõket, valamint dr. Kovács Ferencakadémikust, tiszteleti tagunkat, a MagyarTudományos Akadémia Selmeci Asztaltársaságtárselnökét, Rabi Ferencet, a Bányaipari Dol-gozók Szakszervezetének elnökét és az ErdélyiMagyar Mûszaki Tudományos Egyesület kép-viselõit. A regisztráció alapján megállapította,hogy a küldöttgyûlés határozatképes. (A küldött-gyûlésen 158 küldött és 100 vendég vett részt.)

Az elnök javaslata alapján a küldöttgyûlés egyhan-

gú szavazással, ellenszavazat nélkül megválasztotta aküldöttgyûlés tisztségviselõit:

A szavazatszámláló bizottság vezetõje: dr. MagyarGyörgy okl. bányamérnök, tagjai: dr. Csirikusz Józsefokl. kohómérnök, Dallos Ferencné okl. gépészmér-nök, Juhász Péter bányamérnök hallgató, KárpátyErika okl. bányamérnök, Márkus Róbert kohómérnökhallgató.

A határozatszövegezõ bizottság elnöke: Õsz Árpád,okl. olajmérnök, tagjai: dr. Izsó István okl. bányamér-nök, Katkó Károly okl. kohómérnök, dr. Benke Lászlóokl. bányamérnök, Molnár István okl. kohómérnök,dr. Mezei József okl. kohómérnök.

Jegyzõkönyvvezetõ: Gombár Jánosné szervezõ tit-kár, jegyzõkönyv hitelesítõk: dr. Katona Gábor okl.

bányamérnök, Komjáthy István okl. kohó-mérnök.

A küldöttgyûlés egyhangú szavazással elfo-gadta az írásban elõre kiküldött napirendet:Megnyitó, köszöntésekFõtitkári beszámoló, közhasznúsági jelentésAz Ellenõrzõ Bizottság beszámolójaAz Alapszabály Bizottság jelentéseHozzászólások, indítványokTiszteleti tagok választásaPártoló tagok kitüntetéseMegemlékezés Szentkirályi ZsigmondrólHatározatokA Jelölõ Bizottság jelentése, tisztújításKitüntetések átadásaA Szavazatszámláló Bizottság jelentése

Dr. Tolnay Lajos:Tisztelt Küldöttgyûlés! Egyesületünk a legutóbbi

küldöttgyûlés óta számos tagját veszítette el. Hagyo-

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület93. (tisztújító) küldöttgyûlése(Miskolc, 2004. május 15.)

A küldöttgyûlés elnöksége

A küldöttgyûlés résztvevõi


Dr. Tolnay Lajos:Tisztelt Küldöttgyûlés! Az idei küldöttgyûlés meg-

rendezésére Miskolcon, Alma Materünkben került sor.Egyesületünk tagjainak többsége itt alapozta megszakmai ismereteit, itt töltötte fiatalságának egy részét,itt szerzett barátokat, ezért itthon érezzük magunkat.Nem is olyan régen Miskolc még a magyar ipar fel-legvárának számított. Sajnos ma már csak a szén-bányászat megszûnését tudjuk tudomásul venni, és akohászati üzemeink is, úgy tûnik, lassan a végórájukatélik. Reméljük azonban, hogy a város, amelynekfejlõdését a bányászat és kohászat hosszú idõn átelõsegítette, továbbra is megõrzi szakmáink hagyo-mányait, emlékeit, a megmaradt vállalatok pedig talp-ra állnak. Ennek letéteményese a bányászati és ko-

hászati iparágaknak köszönhetõen idetelepült, ma mára tudományok egész sorát oktató és a selmeci hagyo-mányokat büszkén õrzõ, ápoló Miskolci Egyetem,Universitas kell legyen.

A következõkben üdvözlések hangzottak el.Szûcs Erika Miskolc Megyei Jogú Város alpolgár-

mestere kedves közvetlenséggel és szeretettel köszön-tötte a küldöttgyûlést, a hagyományos köszönésselkezdve: �Jó szerencsét a bányásznak, kohásznak! Üdvaz erdésznek!�, majd többek között az alábbiakat mond-ta �Jó szerencsét kedves mindnyájuknak, akiknek a tu-dománya, szakmája, és tevékenysége nélkül a moderneurópai Magyarország nem jöhetett volna létre � úgygondolom, hogy amikor ma anyagtudományról, földtu-dományról és ökológiáról beszélnek, akkor ezeket a tu-

Abzinger Gyula gyémántokleveles bányamérnök, pet-róleummérnök

Dr. Alliquander Endre gyémántokleveles bányamér-nök, vasdipl. államtudor, tiszteleti tag

Aueswald János gyémántokleveles gépészmérnökÁrvay László okleveles kohómérnökBálint Elemér okleveles geológusBíró Ernô okleveles geológusBöszörményi Béla okleveles bányamérnökCsépányi Sándor okleveles kohómérnökCsatáry Károly aranyokleveles bányamérnökDobos István okleveles bányagazdasági mérnökDrjenovszky Béla okleveles bányamérnökEck Ferenc okleveles bányamérnökErtli Mihály okleveles bányagépész mérnökEsztó Miklós okleveles villamosmérnökFarkas Béla aranyokleveles földmérô mérnökFekete Imre okleveles olajmérnökFrech József okleveles bányamérnökGazdag Tibor üzemmérnökDr. Garai Tamás okleveles mérnökGecsei Gábor okleveles kohómérnökGrega Oszkár kohásztechnikusGyôri Sándor okleveles olajmérnökHernádi László okleveles kohómérnökHervai Ferenc bányagépész technikusDr. Hofbauer Ferenc okleveles közgazdász mérnökHorváth Sándor közgazdászJuhász Béla okleveles földmérô mérnökDr. Kenyeres László okleveles vegyészmérnökKemény Kornél gyémántokleveles kohómérnökKlemencsics István aranyokleveles erdômérnök,tiszteleti tag

Komjáthy László gyémántokleveles kohómérnökKovács Ferenc okleveles bányamérnök

Kovács Kálmán okleveles kohómérnökDr. Kovács Mihály okleveles bányamérnök, jogi doktorDr. Kókai János okleveles bányamérnök, okl. geológusKullai Zoltán bányatechnikusid. Ladányi András geodétaLibertiny Gábor aranyokleveles kohómérnökLiszonyi Zoltán metallurgusLux Aladár aranyokleveles bányamérnökNagy Ferenc okleveles vegyészmérnökNagy László aranyokleveles bányagépész mérnökPapp Lajos bányatechnikusPohl Károly gyémántokleveles bányamérnökid. Podányi Tibor gyémántokleveles bányamérnök,

tiszteleti tagPozsgai János okleveles olajmérnökDr. Schmieder Antal okleveles bányamérnökSolymár János okleveles bányamérnökSomlói György okleveles bányamérnökSôregi Béla okleveles bányamérnökSütô István okleveles gépészmérnökSulyok Pál okleveles bányagépész mérnök, okl. vil-

lamosmérnökSzentirmai Attila okleveles olajmérnökSzerencsés István bányaipari technikusTormássy István geológusTóth Gusztáv kohásztechnikusTóth József okleveles környezetmérnök, okl. geográfusVarga József III. okleveles gépészmérnökifj. Vér László bányatechnikusVig Imre bányatechnikusvitéz Dávidházy András tengerészDr. Vorsatz Brúnó aranyokleveles kohómérnök, nyug.

egy. tan., a ME díszdoktoraZábrák Sándor okleveles olajmérnök

Elhunyt társaink

mányainkhoz híven, a bányászhimnusz harangjátékáthallgatva emlékezzünk meg eltávozott tagtársainkról,kívánva elhunyt tagjainknak utolsó Jó szerencsét! Em-léküket megõrizzük!

(A jelenlévõk néma felállással tisztelegtek az el-hunytak emléke elõtt, névsorukat a harangjáték hang-jai mellett dr. Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgatóolvasta fel.)


dományokat lánykori néven úgy hívták, hogy kohászat,bányászat és erdészet. Mi Miskolcon tudjuk, hogy ez aváros csak ezeknek a szakmáknak a révén vívhatta ki amagyar városok sorában az elõkelõ helyet. � biztosít-hatom Önöket is arról, hogy a város vezetõsége büszkea hagyományokra, méltón kívánja õrizni, és úgy ter-vezi a jövõt, hogy ez az ipari kultúra, 21. századi for-mában tovább éljen. Ezért azt gondolom, hogy Mis-kolc és az Önök szövetsége megbonthatatlan és örök.�

Dr. Besenyei Lajosrektor meleg szavakkalméltatta a bányász és ko-hász szakmát, �azért,hogy átörökítettek ideegy olyan szellemiséget,egy olyan magatartást,egy olyan kultúrát, amelyma a Miskolci Egyetemegyik legnagyobb értékeés legnagyobb kincse �ami ezt az egyetemi kö-zösséget összefogja, amiegy olyan belsõ össze-tartó erõ, amiben mindenmiskolci egyetemi polgár,diák, tanár, dolgozóegyaránt úgy érzi, hogytartozik valahová, hogytartozunk egymáshoz. Ez az Egyetemnek olyan szelle-miséget, olyan erkölcsi tartást ad, amelynek révénhírünk van az országban. A legnehezebb, legválsá-gosabb idõszakokat is összefogással, méltósággal éssikerrel tudjuk kezelni. Én úgy érzem, hogy a mi gén-jeinkben, a Miskolci Egyetemen lévõk génjeiben ben-ne van az a selmeci hagyomány, amelyet Önök révénörökítettünk át és valahogyan kimutathatatlan módonél, dolgozik, és az Universitas egészét átfogja. � azEgyetem különbözõ karain, szakjain a diákok átveszika bányász-kohász hagyományokat, s erre igenis vanigény. Van igény az együvé tartozásra, � egymásnaksegíteni vagyunk kötelesek. � Rendszeresen halljuk,hogy a miskolci diákok valahogy mások, mint a másegyetemeken végzettek. Más náluk a kötelességtudat,más a magatartás és más a hozzáállás a dolgokhoz ésa munkához. �

A mi Egyetemünkön, ma a bányászhagyományokerõsebben, stabilabban élnek mint bármikor. Én azt hi-szem, hogy az a helyes felfogás és álláspont, ha úgyápoljuk múltunkat, hagyományainkat, hogy közben al-kalmazkodunk a jelenkor új kihívásaihoz, és annakmegfelelõen alakítjuk át képzési, kutatási struktúrán-kat. Azt hiszem, hogy a Mûszaki Földtudományi Ka-runkon ez egyértelmûen meg is valósult. Ugyanilyentörekvések vannak az Anyag- és Kohómérnöki Karun-kon is és itt szeretném az ünnepi érzést és perceketnem beárnyékolva, azt megemlíteni, hogy bizony itt

ma nagyon nagy küzdelem folyik. Én azt kérem ebbenaz ünnepi hangulatban is a jelenlévõktõl, akiknek erremódja, lehetõsége van, tegyenek meg mindent azért,hogy a Miskolci Egyetemen a kohászképzés ezt anehéz idõszakot átvészelje. �

Szentül hiszem, hogy az elkövetkezõ évtizedekEurópájában is szükség van egy ilyen típusú képzésre,kutatásra. Hiszen, egyértelmû, hogy az emberiség2030-ban, 2050-ben is használni fogja a föld mélyénekkincseit, azokat valamilyen módon föl kell dolgozni,azokat valamilyen módon fogyasztásra alkalmassákell tenni, a hulladékot valamilyen módon vissza kelltermelni, vissza kell adni, hasznosítani kell. �

Tisztelt Közgyûlés! Ezt a mai alkalmat arra is fölszeretném használni, hogy magas kitüntetésünket át-adjam a szakma egy kiváló vezetõjének, képviselõjé-nek, s rajta keresztül a bányász és kohász társadalom-nak. A Miskolci Egyetem dr. Tolnay Lajos részére aSignum Aureum Universitas kitüntetést adományozza.

Ezt a kitüntetést dr. Tolnay Lajos elnök úr, okl. ko-hómérnök, a Magyar Alumínium Rt. elnöke azért kap-ta, mert a Miskolci Egyetem érdekében és a bányász,kohász hagyományok ápolásában és megõrzésében ki-emelkedõ munkát végzett. Az Anyag- és Kohómérnö-ki Kar tudományos kutatásait jelentõsen segítette és aMiskolci Egyetem oktató, kutató munkájában is ered-ményesen vett részt.� (Dr. Tolnay Lajos átvette ésmegköszönte a kitüntetést.)

Dr. Mészáros Károly a NyugatmagyarországiEgyetem Erdõmérnöki Kar dékánja utalt a közös sel-meci eredetre, majd így folytatta: �A közös múlt né-hány területen újraéledt, ilyen terület a Selmeci Aka-démiai Klub is, amelynek rendezvényén, azon a tudo-mányos konferencián, amely a természeti erõforrások,az energia, környezetgazdálkodás, környezetvédelemterületét fogta át Önök is részt vehettek tegnap. �Amennyiben közös problémák jelentkeznek, együtte-sen gondoljuk végig azokat ezen Klub keretein belül.

Szeretném én is felhasználni ezt az ünnepi alkalmatarra, hogy az Erdõmérnöki Kar Tanácsa által adomá-nyozott, Pro Silva Cultura Natura et Menataria kitün-tetést átadhassuk Cserép János vezérigazgató úr, azOrszágos Erdészeti Egyesület elnöke részére, azért atevékenységért, amit az elmúlt évtizedekben szak-mánk felvirágoztatása érdekében tett.�

Cserép János az OEE elnöke köszöntõjében ki-hangsúlyozta, hogy a magyar bányászat és a belõle ki-alakult erdészet már a régi idõkben is � bár használtaa fát �, de nem kirabolta, vagy elhanyagolta, hanemmûvelte az erdõt, olyan környezeti értéket õrizve meg,amit sok más fejlett európai ország nem tett meg.

Dr. Zettner Tamás, a MTESZ elnöke szerint a reál-értelmiségnek, mely a MTESZ 42 tagegyesületébenképviselteti magát, nagy szerepe van a gazdasági élet-ben, és így nemcsak múltja, jövõje is van, de küzde-nünk kell nemcsak magunk, hanem a természettudo-


mányok, a tudományos nevelés társadalmi elismerte-téséért is. Jó lenne, ha a mûszaki társadalom is egy-séges álláspontot alakítana ki a MTESZ-en keresztülsok kérdésben, köztük a környezetvédelem, az ener-giapolitika kérdésében. Ápoljuk a hagyományokat ésazt a szellemi kört, amelyet a magyar Nobel-díjasokhoztak létre.

Ezután Szakács Sándor az Erdélyi Magyar Mûsza-ki Tudományos Egyesület jó kívánságait tolmácsolta, ill.Tolnay Lajos tájékoztatta a Küldöttgyûlést a MagyarGeofizikusok Egyesülete írásbeli üdvözletérõl, majdfelkérte Kovacsics Árpád fõtitkárt a választmány írásbe-li beszámolójának szóbeli kiegészítésére.

Kovacsics Árpád fõ-titkár a legutóbbi, 2000.október 7-i, Inotán meg-tartott Tisztújító Köz-gyûlés ajánlásaira vissza-tekintve megállapította,hogy elsõsorban is máraz idõszak elején sike-rült az egyesületi köz-pont � titkárság mûköd-tetésének gyökeres meg-változtatása: �Az ügy-vezetõ igazgatói pályáz-tatást és a lecsökkentlétszámú központi ál-lomány munkáját sike-resnek ítélte választmá-nyunk. Szeretném itt megköszönni közvetlen munka-társaimnak, a hölgyeknek és az ügyvezetõ igazgató úr-nak a lelkiismeretes, segítõkész és nem mindig irigy-lésre méltó munkáját.� Másrészt az elsõ pillanattólkezdve kialakított határozott és világos mûködési el-vek alapján elmondhatta, hogy �Nincs olyan érzésem,hogy túl sok szabályt alkottunk volna bármely szer-vezetünk számára, viszont a szükséges döntéseket ha-tározottan és egységesen meg tudtuk valósítani.� Har-madszor, sikerült a lapjainkat megõrizni. �Sikerült el-érni, hogy egy nyomdánál és egységes arculattal jelen-jenek meg e küldöttgyûlésünk beszámoló közös lap-számát követõen a Bányászat, a Kohászat és a Kõolaj-Földgáz lapunk. Ha jelentõsen nem romlanak a jövõ-ben a külsõ feltételek, akkor egyesületünk gazdálko-dási körülményei a lapok oldaláról biztosítottnak lát-szanak.�

Majd így folytatta: �Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Annak ellenére, hogy olvasható írásban a beszá-molónk, egy-két gondolatot, egy-két információtszeretnék kiemelni.

A ciklus során a teljes gazdasági éveket értékelveegyesületünk gazdálkodása eredményes volt. A köz-ponti költségek 10%-kal csökkentek. A Múzeum krt.-i ingatlanunk saját tulajdonban maradt és közel évi 4millió Ft-tal sikerült nagyobb eredményt elérni, mintaz azt megelõzõ években. Négy év alatt a bevételeink

ugyan 10%-kal csökkentek, de sikerült a költségeinket20%-kal csökkentenünk.

A Bányász-Kohász-Erdész Találkozók a rendszere-sen megrendezésre kerültek és a tegnapi nap élményeialapján is mondhatom, hogy ezek a rendezvények si-keresek. A gazdasági feltételrendszer romlása miattúgy döntöttünk, hogy a találkozót csak két évente tart-juk meg, mivel a támogató vállalatoktól, pártoló ta-goktól nem várhatjuk el azt, hogy évente ilyen nagy tá-mogatásban részesítsék egyesületünket, illetve a talál-kozót.

2002. évtõl kohász Szent-Borbála érem állami ki-tüntetés került alapításra, és rendkívül szimpatikusvolt számomra az, hogy a bányászok ezt a kitüntetéstmaximális támogatásukkal javasolták és támogatták.

Megköszönöm egyesületünk tagságának, a külön-bözõ szervezeteinkben feladatot ellátó tagtársainknakkitartó, a mindennapok nehézségei ellenére magasszínvonalú tevékenységét. Úgy érzem, hogy ezt a te-vékenységet az igazi egyesületi célok érdekében vég-zik velünk együtt. Mondhatnám azt is, hogy ez társa-dalmi munka, de 12%-os taglétszám csökkenés ellené-re az egyéni tagdíj befizetés 40%-kal, a személyi jöve-delemadó 1%-ából származó bevételünk pedig 65%-kal nõtt 2000 óta. Az gondolom, ez több mint társadal-mi tevékenység, ez a személyes anyagi áldozatválla-lásnak is nagyon jeles példája.

Meggyõzõdésem, hogy szakmáinkra jellemzõ gaz-dasági környezetet is figyelembe véve kiemelkedõ aza tevékenység, amely egyesületünknél folyik, s kérem,hogy ezek alapján a Tisztelt Küldöttgyûlés fogadja ela választmány beszámolóját, illetve a közhasznúságijelentést. Jó szerencsét!�

Dr. Tolnay Lajos megköszönte a fõtitkár szóbelibeszámolóját és felkérte Molnár István okleveles ko-hómérnököt, az Ellenõrzõ Bizottság elnökét, hogy abizottság jelentését terjessze a küldöttgyûlés elé.

Molnár István:�Tisztelt Küldöttgyûlés!Az Ellenõrzõ Bizottságbeszámolóját az OMBKE93. évi küldöttgyûlésérekészített írásos anyagtartalmazza. Szóbeli be-számolómban a legfon-tosabb megállapításokatismétlem meg. Ezek:1. Az egyesület az Alap-

szabályban és a mû-ködési szabályokbanlefektetett elvek alap-ján végezte munkáját;

2. Az egyesület tevé-kenységét a kitûzött közhasznú célok megvalósításaérdekében, a közhasznú társadalmi szervezetekreérvényes törvényeknek megfelelõen végezte;

3. Az Ellenõrzõ Bizottság a közhasznúsági jelentést s


a fõtitkári beszámolót a küldöttgyûlésnek elfoga-dásra javasolja.Az Ellenõrzõ Bizottság az Alapszabályban rögzített

feladatai szerint foglalkozott mindazon kérdésekkel,amelyek az egyesület mûködését meghatározták. Ezekközül néhány fontos kérdés:� az egyesületi lapok kiadásának az ügye,� a felnõttoktatás kérdése,� az egyesületi rendezvények szervezésével kapcso-latos anyagi kérdések, és természetesen az egyesü-let pénzügyi egyensúlyának a megteremtése.A Bizottság nevében kijelenthetem, hogy a felsorolt

kérdésekben az egyesületben érdemi és hasznos esz-mecserék folytak, elhamarkodott döntések nem szü-lettek, hanem az egyesület hosszú távú, eredményesmûködését szem elõtt tartó, megfontolt munka folyt.

Végül az Ellenõrzõ Bizottság nevében megköszö-nöm tagságunknak azt a bizalmat, hogy az elmúlt cik-lus alatt az Alapszabály szerint ellenõrizhettük egyesü-letünk munkáját. Eredményes munkát kívánok azegyesületünknek, a következõ ciklusban irányító tag-társainknak. Jó szerencsét!"

Dr. Tolnay Lajos: �Tisztelt Küldöttgyûlés!Mint a választmány írásos beszámolójában

olvashattuk és a Fõtitkár Úr és az Ellenõrzõ Bizottságjelentésébõl is hallottuk, egyesületünk az elmúlt cik-lusban igen tartalmas munkát végzett. Az elmúlthárom és fél év alatt a szakosztályokban, a helyiszervezetekben, szakcsoportokban tagjaink mintegynégyszáz rendezvényt, szakmai napot, klubnapot,kirándulást, baráti találkozót, ünnepélyes megem-lékezést szerveztek.

Eközben rendbe tettük az egyesület gazdálkodását.Az egyesület létét fenyegetõ, évrõl évre növekvõpénzügyi veszteséget megszüntettük és most már átte-kinthetõ képünk van a gazdálkodási folyamatokról.Megoldottuk az egyesületi központ elhelyezésénekkérdését és határozott lépéseket tettünk az egyesületilapok kiadásának ésszerûsítése terén. Úgy tûnik csitul-tak az egyesület különbözõ szakmái közötti, azegyesületi egység ellen ható erõk is.

Most, hogy az egyesület különbözõ testületei elõttkorábban állandóan szereplõ napirendi témák nyugvó-pontra jutottak, sokkal élesebben kitûnnek azok a szak-mai, szervezési feladataink, amelyeket a jövõnk, azegyesület fennmaradása érdekében meg kell oldanunk.

Az egyesület tagságának közel fele nyugdíjas és azelkövetkezõ években ez az arány növekedni fog. Azegyesület létérdeke tehát a fiatalabb nemzedékek feléfordulás. Az egyetemi oktatásban természetszerûleg agazdasági élet fejlõdésének megfelelõen csökkent abányászat és kohászat súlya. Ez azt is jelenti, hogymeg kell nyernünk, be kell fogadnunk magunk közé azegyetemi karok hallgatóinak széles körét, akik már újszakmai területeken nyernek képzést. Ezeket a fiatalo-

kat úgy kell bevonni, hogy az egyetem elvégzése utánis megmaradjon az egyesülettel a kapcsolatuk.

Támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyek újszakmaterületek, mint pl. a környezetvédelem, a kõ éskavicsbányászat, anyagtudományok, minõségbiz-tosítás stb. számára az egyesületen belül nagyobb teretkívánnak biztosítani.

Tudomásul kell vennünk azt is, hogy a globalizációeredményeképpen szakmáink átértékelõdtek, mely fo-lyamat tartós és nem megfordítható. Ezt figyelembevéve kell a jövõbeni munkánkat megszervezni.

A szakmáinkban a nagyvállalatok mellett számoskis- és középvállalkozás jelent meg. Meg kell találjuka módját annak, hogy meg tudjuk szólítani ezeket akisvállalkozókat, középvállalkozókat, � és különösena bányászatban és a vaskohászatban a már meglévõvagy jelentkezõ külföldi tulajdonosokat � akik azegyesületi életet természetszerûen nem érzik ma-gukénak. Meg kell tudnunk õket gyõzni, hogy miért jóaz nekik, ha támogatják az egyesületünket.

Az egyesület szakmai és anyagi megalapozottságanagymértékben attól függ, hogy a még aktív tagjainkmiképpen találják meg helyüket az egyesületünkben.Ezért fokozottabb súlyt kell helyezzünk a szakmaiérdekvédelemre, illetve azokra a szakmai témákra,amelyek az aktív tagjainkat, a szakma vállalkozóitfoglalkoztatják. A felkészülés során nagyon sok ilyentanácsot, javaslatot kaptunk. Az is tény, hogy a mai ál-lamigazgatási és törvényalkotási folyamatok rendsze-rében ez nem könnyû feladat, hiszen szakmaiszövetségek, munkaadói szövetségek is ugyanezeket acélokat tûzik ki maguk elé, de az egyesület sem tehetiazt meg, hogy ne hallassa a hangját azokban a fontosszakmai kérdésekbe, amelyek a bányász kohász szak-mát és a határterületeket érintik.

A jövõben arra is számítanunk kell, hogy a piacgaz-dasági követelményeknek megfelelõen az egyesületgazdálkodásában a saját erõ, amely ma már szlogen,az Európai Uniónak is alapelve, egyre nagyobb szere-pet játsszon, tehát a tagság minden szinten értelmezettanyagi kötelezettségvállalása mind tagvállalati szin-ten, mind egyéni tagként egyre nagyobb hangsúlyt fogkapni. Ez azonban olyan körülmények között követke-zik be, amikor a tagságunknak közel a fele nyugdíjas.Idõsebb tagtársainkkal való szolidaritásvállalást is fi-gyelembe véve, át kell gondolnunk majd az egyesületitagdíjak rendszerét is.

Ezzel párhuzamosan, nem kapkodva, jól elõkészít-ve, amikorra a gondolatok megértek, a szabályzatain-kat is felül kell vizsgálni, és azt is el kell érnünk, hogyaz egyesület anyagi támogatásában nagyobb szerepetvállaló jogi és magánszemélyek az egyesületi testüle-tekben és döntésekben a jelenleginél nagyobb mérték-ben vehessenek részt.

A tagság anyagi tehervállalás szempontjából is erõ-sen differenciálódott. Ezért a szakosztályi szintû or-


szágos rendezvényekkel szemben a jövõben felértéke-lõdnek az utazással nem járó helyi rendezvények.Ahol ésszerû és szükségszerû, hozzuk létre az egye-sület elsõ ötven évében mûködõ területi osztályokhozhasonló, ún. összevont helyi szervezeteinket. Erre mais van már példa Salgótarjánban, Mosonmagyaróvá-ron, Székesfehérváron. Itt Borsodban és máshol a kö-zös egyesületi szervezetek együttmûködése, közös in-frastruktúra kialakítása lehet a megoldás. A budapestihelyi szervezetek együttmûködése is szükséges. A he-lyiségek rendelkezésre állnak, most azonban ott is to-vábbi integrációra van szükség.

Végül az egyesület lapjairól. A Bányászati és Kohá-szati Lapok a legnagyobb összekötõ kapocs tagjainkés az egyesület között. De nem érinthetetlen, hanemhogy meg kell óvnunk, hogy megmaradhasson. Ezért,bár � mint a választmány beszámolója is tükrözi �éves átlagban nem kifogásolható az oldalak száma, dea megjelenés idõpontja, esetenként a kézbesítés renge-teg problémával küzdött. El kell érnünk azt, hogymegadott idõpontban az eldöntött lapszámok megje-lenhessenek. Ennek pénzügyi, szerkesztési, tartalmifeltételeit biztosítani kell. Van igény arra, hogy rend-szeresebben adjanak a lapok hírt egyesületi életünklegfontosabb eseményeirõl. A lapok tartalmát is felülkell vizsgálni. A tagság széles körû igénye, hogy mi-nél több, de aktuális információt kapjon a nemzetközitendenciákról, és a helyi sajátosságokról. Bejelentem,hogy a jövõben a honlapunkon a BKL Lapok rendsze-resen olvashatók lesznek. Ez hozzá tartozik ahhoz amegállapodáshoz, amelyrõl Fõtitkár úr beszélt. Ígymost kérhetem azokat a kollegákat és vállalatokat,akik ettõl tették függõvé a konkrét anyagi támogatásu-kat, hogy szíveskedjenek a korábban tett felajánlásai-kat realizálni.

Az elhangzottakat összefoglalva javaslom, hogy azegyesület a tagság széles körének bevonásával alakít-sa ki az OMBKE jövõképét, és ehhez igazítva tegyemeg azokat a szükséges további reform lépéseket,amelyek az egyesület fennmaradásához, a jelen reali-tásához igazításához és céljainak megvalósításáhozszükségesek. Ennek során mindenképpen ügyelnünkkell arra, hogy kiegyensúlyozott arányokat tartsunk ahosszú évek alatt kialakult és a tagság által elfogadotthagyományaink és a szükséges reformok között.

Ehhez a munkához kívánok az újonnan megválasz-tandó vezetésnek sok sikert és Jó szerencsét!�

Dr. Tolnay Lajos felkérte dr. Tóth István oklevelesbányamérnököt, az egyesület exelnökét, az Alapsza-bály Bizottság elnökét, hogy tegye meg elõter-jesztését.

Dr. Tóth István: �Tisztelt Küldöttgyûlés! ElnökÚr! Ez az egyesület éppen azért tudott 112 éven átrendszeresen meg-megújulni, mert mindig követte azeseményeket, a környezet és a tagság igényeit is.

Az Alapszabály Bizottság nevében kérem, hogy a

küldöttgyûlés fogadjon el egy olyan határozatot, hogya legközelebbi választási idõszakra ezeknek az elvek-nek a figyelembevételével egy új Alapszabály ké-szüljön, melyet célszerû lenne a 2006-os küldöttgyû-lésen elfogadni, hogy a helyi szervezetek és a szak-osztályok idõben megvitathassák. Ezért ehhez a mun-kához már most hozzá kell fogni.

Engedtessék meg, hogy most egy egyéni gondolatotis elmondjak. Több mint 55 éve vagyok tagja ennek azegyesületnek. Számomra nagyon jólesõ érzés volt az,amit a rektor úrtól itt hallottam. Úgy éreztem, hogy azelmúlt 55 év, amelyet ebben az egyesületben el-töltöttem különbözõ beosztásokban, választott funkci-ókban, mégsem volt hiábavaló, ha az egyetemi ifjúságmég ha nem is a bányászathoz, vagy a kohászathozkötõdõ szakmákban tanulnak, mégis átvette és követimindazokat, amelyeket Selmecrõl mi átvettünk és ma-gunkkal hordozunk. Ez nagyon nagy elismerés, igenjólesõ érzés volt, amit azért is köszönök, mert továbbibátorítást is adhat.

Az Alapszabályunk 10. §-a azt mondja, hogy a min-denkori választó küldöttgyûlésen meg kell határozni aválasztmány létszámát, és ezt a mindenkori egyesületitaglétszámnak megfelelõen kell meghatározni. Figye-lembe véve a jelenlegi létszámunkat, kérem, hogy a kül-döttgyûlés 27 fõben fogadja el a választmány létszámát.�

Dr. Tolnay Lajos felkérésére a küldöttgyûlés egy-hangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogad-ta a javaslatot.

Ezután hozzászólások következtek:Elsõként dr. Kaptay György, az Anyag- és Kohó-

mérnöki Kar dékánja adott tájékoztatást a Karon elha-tározott szükségszerû átszervezésekrõl. (A dékán úrtájékoztatóját, mint a küldöttgyûléshez szorosan nemtartozó, de egyesületünk tagjai érdeklõdésére kiemel-ten számot tartó információt külön, jelen számunk 37-38. oldalán közöljük. � a szerkesztõ.)

Laár Tibor tiszteleti tag hozzászólásában ismertet-te Magyarország, ill. az OMBKE �Az európai vaskul-túra útja� elnevezésû tematikus kulturális, turisztikaiútvonal kialakításában való részvételének elõzményeités eredményeit, továbbá, hogy újabb témára nyújtottakbe EU pályázatot, melynek egyesületi kidolgozásáraindítványt tett. (A Küldöttgyûlésre beterjesztett indít-ványokat a 12. oldalon közöljük.)

Dr. Solymár Károly, az ICSOBA Magyar Bizottsá-gának titkára köszönetét fejezte ki az OMBKE-nek, ésaz ICSOBA pártoló tagjainak az eredményes és barátiegyüttmûködésért. A korábbi, elsõsorban a Kárpát-medencére koncentrált nemzetközi kapcsolatok továb-bi ápolása mellett javasolta, hogy más európai testvér-egyesületekkel és a világ élenjáró szakmai egyesülete-ivel ugyancsak bõvítse kapcsolatait az OMBKE, melyegyesületekkel ma is érvényes évtizedekkel ezelõttaláírt együttmûködési megállapodásaink vannak (né-met, amerikai, olasz és indiai egyesületek, valamint a


Bányászati, Kohászati és Anyagtudományi Egyesüle-tek nemzetközi szervezete továbbá az IMS EgyetemiOsztály). Kérte, hogy javaslataival foglalkozzon a vá-lasztmány.

Klement Lajos okl. kohómérnök, aki több indít-ványt írásban is beterjesztett, örömét fejezte ki, hogyaz Egyetemen tovább él Selmec szellemi öröksége, éstovábbi összefogásra buzdított Remenyik Sándorversének idézésével.

Ezután dr. Lengyel Károly fõtitkárhelyettes a vá-lasztmány javaslata alapján tiszteleti tagok választásá-ra tett elõterjesztést. Javasolta, hogyDr. Horn János okl. olajmérnököt, okl. gazdasági

mérnököt, okl. szakközgazdásztJánosi Miklós okl. kohómérnököt,Lóránt Miklós okl. bányamérnökötDr. Szabó Ferenc okl. közgazdásztDr. Szabó Imre okl. bányamérnököt, okl. munka-

védelmi szakmérnökötakik az egyesületi munka keretében az egyesületért, azegyesület céljainak megvalósulásáért, a szakmáinkfejlesztéséért és hagyományaink ápolásáért több évti-zedes munkájukkal sokat fáradoztak, s ezzel a tagságtöbbsége elõtt elismerést és nagyrabecsülést szereztek,az Egyesület tiszteleti tagjává válassza.

A küldöttgyûlés az elõterjesztést egyhangú szava-zással elfogadta.

A tiszteleti tagsággal járó gyûrût és oklevelet dr.Tolnay Lajos elnök adta át kitüntetett tagtársainknak.(Új tiszteleti tagjaink bemutatása a kitüntetettek közötta 13. oldalon található.)

Kovács Loránd, az érembizottság elnöke ismertet-te, hogy az Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület kiemelkedõ támogatásáért 2003-ban aFÉMALK Fémöntészeti Alkatrészgyártó Rt., a KÕKAKõ- és Kavicsbányászati Kft. és a Miskolci Egyetemrészesült egyesületi nagy plakett kitüntetésben.

Ezt követõen Tóth János okl. olajmérnök, a Törté-neti Bizottság vezetõje emlékezett meg SzentkirályiZsigmondról a kiváló erdélyi szakember születésének200. éve alkalmából.

Az elõadás után ÕszÁrpád, a Határozatszö-vegezõ Bizottság vezetõjeismertette a határozati ja-vaslatokat, melyek egy-részt a vezetõség beszá-molóival, másrészt a Kül-döttgyûlésen elhangzot-takkal, harmadrészt a be-nyújtott indítványokkalkapcsolatosak:1. Az OMBKE küldött-

gyûlése az EllenõrzõBizottság véleményétmeghallgatva elfogadja

az egyesület 2003. évérõl szóló közhasznúsági jelen-tését és a választmány beszámolóját.

A küldöttgyûlés egyhangú szavazással, ellenszavazat éstartózkodás nélkül elfogadta ezt a határozati javaslatot.2. Az egyesület küldöttgyûlése elismeri és megköszö-

ni az egyesület vezetõségének és a választmánynakaz elmúlt választási ciklusban végzett szervezési ésgazdasági munkáját. Külön is elismerés illeti a ve-zetõséget, hogy úgy sikerült helyreállítani a gazdál-kodási egyensúlyt, hogy az Egyesület fõ célkitûzé-sei teljesültek.

3. Az egyesület választmánya a tagság széles körénekbevonásával alakítsa ki az OMBKE további mûkö-désének stratégiáját, és ehhez igazítva tegye megazokat a szükséges lépéseket, amelyek az egyesületfennmaradásához és céljainak megvalósításáhozszükségesek a megváltozott környezetben. AzAlapszabály ehhez szükséges módosítását úgy kellelõkészíteni, hogy azt a 2006-os küldöttgyûlés elfo-gadhassa.

4. A választmány vizsgálja felül az egyesület szabály-zatait abból a célból, hogy az egyesület anyagi tá-mogatásában nagyobb szerepet vállaló jogi és ma-gánszemélyek az egyesületi döntésekben, testüle-tekben nagyobb súllyal vehessenek részt.

5. Az egyesület tekintse kiemelt feladatának a felsõok-tatás átalakulásával összefüggõ változások figye-lemmel kísérését, az egyesülethez tartozó szakterü-letek szakmai oktatásának segítését.

6. A küldöttgyûlésen benyújtott indítványokat a vá-lasztmány tûzze napirendre.A küldöttgyûlés szintén egyhangú szavazással fo-

gadta el a 2-6. határozati javaslatokat.Dr. Tolnay Lajos: �Tisztelt Küldöttgyûlés! A hatá-

rozatok elfogadásával az eddig mûködõ egyesületi ve-zetõség mandátuma lejárt. Valamennyiük nevében kö-szönöm az elismerõ és jobbító, bíráló szavakat is.Köszönöm az egyesület tagságának együttmûködését.Most átadom a küldöttgyûlés levezetésének tisztét dr.Kovács Ferenc okl. bányamérnök, akadémikusnak,egyesületünk tiszteleti tagjának, akit a választmány er-re a tisztségre felkért.

Dr. Kovács Ferenc: �Az egyesület ügyrendje értel-mében a választmány a szakosztályok javaslatai alap-ján Jelölõ Bizottságot bízott meg. 2003. december 15-én, melynek elnökéül dr. Horn János okl. olajmérnö-köt kérte fel. Felkérem dr. Horn Jánost, hogy ismertes-se munkájuk eredményét!�

Dr. Horn János: �Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tiszt-újító Küldöttgyûlés! Az OMBKE küldöttgyûlésénekmûködési szabályzata 7.2.1. pontja alapján az egye-sület választmánya 2003. december 15-én megválasz-tott a Jelölõ Bizottság elnökének. A Bizottságban min-degyik szakosztály képviselve van, és így javaslatunkkialakításában nagymértékben támaszkodhattunk atagság széles körének a véleményére.


A bizottság öt alkalommal ülésezett, minek soránáttekintette az idén már 112 éves egyesület helyzetét,és a vezetõség elmúlt idõszakban nyújtott teljesítmé-nyét. A vezetõség vezetése minden évben részletesenbeszámolt tevékenységérõl, a beszámolók az egyesü-let lapjaiban megjelentek, így tagságunk a végzettmunkáról folyamatos tájékoztatást kapott.

A Jelölõ Bizottságban egyöntetû vélemény alakultki abban, hogy az egyesület választott vezetõi teljesí-tették a tagság által megfogalmazott elvárásokat. A je-lenlegi vezetõség megválasztása idején az egyesületgazdálkodása évrõl évre növekvõ veszteséget muta-tott. Az elmúlt idõszakban a háttéripar visszafejleszté-se ellenére sikerült az egyesület gazdálkodásában aveszteségforrásokat minimalizálni, és az egyesületpénzügyi helyzetét úgy stabilizálni, hogy az alapvetõszakmai célkitûzések ne sérüljenek.

Az egyesületi életet igen sok színvonalas szakmaiés hagyományõrzõ rendezvény jellemezte. Az egyesü-leti vezetõség jó érzékkel újította meg az egyesületügyvezetõségét. Nyugvópontra jutott az egyesületi he-lyiségek kérdése, elõrelépés történt a Bányászati ésKohászati Lapok kiadásának ésszerûsítése terén is.Erõsödött az egyesületen belül a különbözõ szakmákösszefogása, összetartozása, amit kiválóan példáz,hogy a Szent-Borbála Emlékérmet 2002-tõl a kohá-szok is megkapják. Szorosabbá vált a Kárpát-medenceszakmai szervezeteivel, szakembereivel az egyesületkapcsolata. Az eredményeket lehetne még sorolni,azok azonban részletesen megtalálhatók a választ-mány és a fõtitkár beszámolójában.

Mindezek alapján a Jelölõ Bizottság �a gyõztes csa-paton ne változtass� elvet követve azt javasolja a kül-döttgyûlésnek, hogy az elkövetkezõ idõszakban a je-lenlegi vezetõség ismételten kapjon bizalmat.

Összefoglalva tehát, az OMBKE elnökének javasol-juk dr. Tolnay Lajos okl. kohómérnököt, okl. közgaz-dászt, közgazdaságtudományi doktort. Dr. Tolnay La-jos 56 éves, a MAL Rt. társaságcsoport elnöke, azOMBKE-nek 38 éve tagja, 2000-ben választottuk megaz egyesület elnökének, a Debreceni Márton és aSzent-Borbála érem tulajdonosa. Az elnöki tisztségbetöltésére egyetlen más jelölt neve a bizottságbannem merült fel.

Fõtitkárnak javasoljuk Kovacsics Árpád okl. bá-nyamérnököt, okl. üzemgazdászt. Kovacsics Árpád 42éves, a Bakonyi Bauxitbánya Kft. vezérigazgatója. AzOMBKE-nek 17 éve tagja, 1994-tõl 2000-ig az El-lenõrzõ Bizottság tagja, 2000-tõl fõtitkár. A Szent-Borbála érem és az OMBKE Emlékplakett tulajdono-sa. A fõtitkári tisztség betöltésére egyetlen más jelöltneve a bizottságban nem merült fel.

Fõtitkárhelyettesnek javasoljuk dr. Lengyel Károlyokl. kohómérnököt, egyetemi doktort. Dr. Lengyel Ká-roly 56 éves, a TP TechnoPlusz Kft. ügyvezetõ igazga-tója. 34 éve egyesületi tag, 1990-1997 között az Ön-

tészeti Szakosztály titkára, 1997-2000 között pedig azelnöke volt, 2000 óta fõtitkárhelyettes. A Sóltz Vilmosemlékérem és az OMBKE Centenáriumi Érem tulaj-donosa. A fõtitkárhelyettesi tisztség betöltésére egyet-len más jelölt neve a bizottságban nem merült fel.

Az elmúlt ciklust értékelve mindenképp említéstkell tegyek az ügyvezetõ személyérõl, akinek a megbí-zása a választmány hatáskörébe tartozik. Az egyesületvezetõségének az elõzõ ciklusban elért eredményeibendöntõ szerepe volt dr. Gagyi Pálffy András ügyvezetõigazgató fáradságot nem ismerõ, tervszerû, szakmaimunkájának is. Ezért javasoljuk, hogy az új választ-mány erõsítse meg júniusban lejáró megbízatását.

Tisztelt Küldött Társaim! A tisztújító küldöttgyûlésfeladata az Ellenõrzõ Bizottság elnökének, négy tagjá-nak és két póttagjának megválasztása.

Az Ellenõrzõ Bizottság eddigi elnöke MolnárIstván okl. kohómérnök kérte, hogy munkahelyi leter-heltsége miatt az új ciklusban ne javasoljuk elnöknek,így elnöknek Götz Tibor okl. olajmérnököt javasoljuk.Götz Tibor 73 éves, 45 éve tagja egyesületünknek,1971 és 1985 között volt fõtitkárhelyettes, 2000-tõltagja az Ellenõrzõ Bizottságnak, a Sóltz Vilmos és aCentenáriumi emlékérem tulajdonosa.

A bizottság tagjainak javasoljuk:Bérces Tamás okl. bányamérnököt, a Magyar Bá-

nyászati Hivatal fõtanácsosát, aki 25 éve tagja egyesü-letünknek. Az elõzõ ciklusban is tagja volt az Ellen-õrzõ Bizottságnak.

Dózsa Sarolta okl. kohómérnököt, az UPB CsepelVasöntöde controlling vezetõjét, aki 30 éve tagja egye-sületünknek, és szintén tagja volt az elõzõ ciklusban azEllenõrzõ Bizottságnak.

Marczis Gáborné dr. okl. kohómérnököt, a mûszakitudományok kandidátusát, a Magyar Vas- és AcélipariEgyesület igazgatóját, aki 33 éve tagja az OMBKE-nek.

Molnár István okl. kohómérnököt, a KÖBAL Kft.mûszaki vezetõjét, az Ellenõrzõ Bizottság eddigi elnö-két, aki 38 éve egyesületi tag, 1985-tõl 1994-ig a Fém-kohászati Szakosztály titkára és 1994-ig az egyesületfõtitkárhelyettese volt.

Az Ellenõrzõ Bizottság póttagjainak jelöljük:Dallos Ferencné okl. gépészmérnököt, okl. környe-

zetvédelmi mérnököt, a BKL Kõolaj és Földgázfelelõs szerkesztõjét, aki 36 éve tagja az OMBKE-nek.

Dr. Debreczeni Ákos okl. bányamérnököt, a mûsza-ki tudományok kandidátusát, a Miskolci EgyetemMûszaki Földtudományi Kar Bányászati és Geotech-nikai Tanszék docensét.

Tisztelt Küldöttgyûlés! A 2003. május 16-án Pé-csett megtartott 92. Küldöttgyûlés módosította a ko-rábbi Alapszabályt, mely szerint a szakosztályok általmegválasztott elnökök egyúttal az egyesület szakmaialelnökei is, akiket a küldöttgyûlés nyílt szavazássalerõsít meg eme tisztségükben. A szakosztályok a


napokban tartott szakosztályi küldöttgyûléseken akövetkezõ elnököket választották meg:

Bányászati Szakosztály: Havelda Tamás,Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály:id. Õsz Árpád,

Vaskohászati Szakosztály: dr. Szûcs László,Fémkohászati Szakosztály: Petrusz Béla,Öntészeti Szakosztály: dr. Sohajda József,Egyetemi Osztály: dr. Dúl Jenõ.Kérem a tisztelt küldöttgyûlést, hogy szavazatukkal

erõsítsék meg õket alelnöki tisztségükben.�Dr. Kovács Ferenc: �A Jelölõ Bizottság elnöke az

elõzõekben ismertette a szakosztályok által megvá-lasztott szakosztályelnököket, akiket az OMBKEAlapszabálya 17. § (1) pontja szerint a küldöttgyûléshivatott egyesületi alelnöki tisztségükben is megerõsí-teni nyílt szavazással.

Tehát az egyesület javasolt alelnökei:Havelda Tamás okl. bányamérnökid. Õsz Árpád okl. olajmérnökDr. Szûcs László okl, kohómérnökPetrusz Béla okl. gépészmérnökDr. Sohajda József okl. kohómérnökDr. Dúl Jenõ okl. kohómérnök

(A küldöttgyûlés egyhangú nyílt szavazással jóváhagy-ta a szakosztályelnökök egyesületi alelnöki tisztségét.)

Dr. Kovács Ferenc gratulált a megválasztott alel-nököknek és felkérte õket, az elnöki asztalnál foglalja-nak helyet, majd személyenként megszavaztatta a sza-vazólapra való felkerülést az elnök, fõtitkár, fõtitkár-helyettes, az Ellenõrzõ Bizottság elnöke és tagjai te-kintetében.

(A küldöttgyûlés az Ellenõrzõ Bizottság elnöke ese-tében 2 tartózkodással, a többi jelöltre egyhangú sza-vazással elfogadta a javaslatokat. Más személyt nemjavasoltak.)

Ezután dr. Magyar György ismertette a szavazásmenetét, majd dr. Kovács Ferenc levezetõ elnök 25perces szünetet rendelt el. A szünetben a küldöttek tit-kosan szavaztak a jelöltekrõl.

A szünet után dr. Tolnay Lajos kiemelkedõ egye-sületi munkáért egyesületi kitüntetéseket adott át. (Akitüntetetteket a 13-25. oldalakon mutatjuk be.)

A kitüntetések átadása után dr. Magyar György, aszavazatszámláló bizottság elnöke ismertette a szava-zás eredményét, melynek alapján:

az OMBKE elnöke: dr. Tolnay Lajos,fõtitkára: Kovacsics Árpád,fõtitkárhelyettese: dr. Lengyel Károly lett.

Az Ellenõrzõ Bizottság elnökét tagjait és póttag-jait szintén a jelölés szerint választotta meg a kül-döttgyûlés.

Dr. Kovács Ferencmegköszönte a Szavazat-számláló Bizottság mun-káját és a küldöttgyûléstagjainak felelõs állás-foglalását. �Ez az állás-foglalás nyilván hozzá-járul ahhoz, hogy a mostújjáválasztott, megerõsí-tett vezetõség folytathatjaaz elmúlt három és fél év-ben végzett munkáját. Afeladatok � ahogy hallot-tuk itt a hozzászólásokból� nem kisebbek, külö-nösen nehéz, felelõsség-teljes feladatnak tartom azalapszabály átdolgozását, új alapszabály kialakítását.Hivatali tisztem szerint, de szívembõl és lelkembõl isszólok, hogy a szavazás eredménye alapján gratulálokElnök úrnak, Fõtitkár úrnak, Fõtitkárhelyettes úrnak, atöbbi tisztségviselõnek. Munkájukhoz a következõidõszakban jó erõt, egészséget kívánok, és mostvisszaadom ezt a helyet és a mikrofont Tolnay Lajoselnök úrnak, megköszönve az Önök bizalmát, és ahagyományos köszöntéssel kívánva az Egyesületnek,Alma Materünknek Vivat Crescat Floreat Akadémia,Vivat Crescat Floreat Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület!�

Dr. Tolnay Lajos az újonnan megválasztott tiszt-ségviselõk nevében megköszönte a bizalmat, majd dr.Zoltai Ákos a Magyar Bányászati Szövetség ügyve-zetõ fõtitkára köszöntötte az OMBKE megválasztotttisztségviselõit.

A küldöttgyûlés a bányász, kohász és erdész him-nuszok eléneklésével zárult.

A Küldöttgyûlés jegyzõkönyve alapjánösszeállította GPA és PT

1.)Az OMBKE Történeti Bizottsága és a Nemzetközi

Kapcsolatok Bizottsága dolgozzon ki közös munkater-vet a felvilágosodás kori, a reform kori, valamint azipari forradalom kori bányászati-kohászati, ipari és ahozzájuk kapcsolható általános kulturális emlékek át-tekintésére és a Kárpát-medence egészére kiterjedõközös történelmi múlt közös emlékeinek az egyetemeseurópai kultúra kereteibe való beillesztésére.

a.) A két választmányi bizottság a feladat elvég-zésére hozzon létre közös munkacsoportot.

b.) A két bizottság egyeztesse a külföldi egyesü-letekkel fenntartott, valamint a jövõben tervezettkapcsolatait.

Laár Tibor tiszteleti tag

2.)Egyesületünknek már annak elhelyezésétõl kezdve

célja, hogy a megalakulásának centenáriumán aselmeci ún. Erdészeti palota falán elhelyezett szlováknyelvû emléktábla magyar nyelven (is) megjelenjen.A realitás és tolerancia jegyében!

Indítványozzuk, hogy a Szlovák Bányászati és aSzlovák Kohászati egyesületek megkeresésével, velükegyüttmûködve kezdeményezzük két vagy többnyelvûtábla elhelyezését a következõ szöveggel:

�Ez az épület volt a világhírû Akadémia elsõ újon-nan oktatási célra épített ún: Erdészeti palotája. 1892.jún. 26-27-i avatásához kapcsolódóan dísztermébenalakult meg az ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATIés KOHÁSZATI EGYESÜLET, amely elõdje a SZLO-VÁK BÁNYÁSZATI és a SZLOVÁK KOHÁSZATIEGYESÜLETNEK is.

Az emléktáblát elhelyezték a fenti egyesületek azEurópai Unióban való egyesülés évében. 2004. szep-tember �-én.�

Clement Lajos okl. kohómérnökPuza Ferenc okl. kohómérnök

3.)Van rá példa MTESZ társegyesületnél, hogy a szín-

társulatoknál is szokásos örökös tag címet megadják, akonkrét esetben 70 éves életkor és 20 éves tagságegyüttes megléte esetén.

Egyesületünknél a sokéves ragaszkodás elismerésefõ vonalakban rendben van a 40-50 éves érmekkel éskülönösen (szûk körben) a tiszteleti tagság intézmé-nyével.

Mégis, szélesebb körben jobb gyakorlati használha-tóság miatt indítványozzuk a 40 éves tagság után az�örökös tag� cím használatának engedélyezését, sõtkezdeményezését! Ez praktikusan annyit jelentene,hogy az oklevéllel és az éremmel együtt a kiérdemesült

tag kapna egy céges (egyesületi) névjegy-mintát rajta aszokásos adatok mellett az �örökös tag� feltüntetésével.

Sas István okl. gépipari technikusPuza Ferenc okl. kohómérnök

4.)Megtörtént eset kapcsán kérjük tisztelt tagtársain-

kat, hogy az ipartörténet írás érdekében, ha emlékezé-süket írásban vagy más adathordozón rögzítik, tegyékezt aggodalom nélkül, bizalmas információk közléseesetén esetlegesen élve a bizonyos idõre (10-30 év) azügyvédi, közjegyzõi, levéltári, vagy múzeumi letéteszközével!

A hivatkozott esetben ugyanis az emlékeit rögzítõvezetõ kérte a kazetták kezelõjét, hogy �az iparági bé-ke megtartása érdekében� semmisítse meg azokat.Ilyen módon az utókornak fontos információk mehet-nek veszendõbe, míg a javasolt módszerrel mindkétcél teljesíthetõ.

Kovács Istvánné múzeumvezetõPuza Ferenc okl. kohómérnök

5.)A küldöttgyûléseken a jövõben a Magyar Himnusz

után az EU Himnusz, Ludwig v. Beethoven IX. szim-fóniájának Örömódája is hangozzon el. Javaslatomelfogadása esetén az OMBKE lesz (lehet) az elsõMTESZ szervezet, amely elfogadta, hogy a küldött-gyûléseken az EU Himnusz is elhangozzon. Tisztelet-tel kérem küldött társaimat, hogy javaslatom elfo-gadását támogassák.

Dr. Horn János okl. olajmérnök

6.)Az Egyesület választmánya kísérje figyelemmel és

kezelje kiemelt súllyal a felsõoktatás átalakulásávalösszefüggõ változásokat, az egyesülethez tartozószakterületek szakmai oktatásának segítését.

az Egyetemi Osztály taggyûlési határozata

7.)Indítványozzuk, hogy a közgyûlésen a �harangszó�

alatt a levezénylõ felkérésére a résztvevõk egymáskezét fogva álljanak, ezzel is jelképezve az olyannyiraszükséges összefogást.

Kezdeményezzük, hogy a selmeci szalamander me-netben a két éve már sikert aratott �Kar a karban��forma kerüljön alkalmazásra. Ennek elõkészítésekénta jelentkezési felhívásban történjék erre felkérés! Pl:�egyenruhában, összekarolva, 8-as sorban�. A helyszí-nen pedig intézkedés a fegyelmezett végrehajtásra.

Clement Lajos okl. kohómérnökPuza Ferenc okl. kohómérnök


Az OMBKE 93. küldöttgyûlésére beterjesztett indítványok


A küldöttgyûlés az alábbi tagtársakat � egyesületimunka keretében az egyesület céljaiért, hagyomá-nyainak ápolásáért, a bányászat és kohászat, valaminta bányászati és kohászati tudományok fejlesztéséértvégzett munkájuk elismeréseként, mellyel kivívták atagság nagyrabecsülését � az egyesület TISZTELETITAGJAIVÁ választotta:

Dr. Horn János1932-ben Budapesten szüle-

tett, az egyesületnek 1951 ótatagja. Olajmérnöki oklevelét aSoproni Mûszaki Egyetemen1957-ben, gazdasági mérnökioklevelét a budapesti Építõipariés Közlekedési Mûszaki Egyete-men, szakközgazda képesítését abudapesti Marx Károly Közgaz-

daságtudományi Egyetemen, egyetemi doktori tudo-mányos minõsítését ugyanitt szerezte meg.

Szakmai ismereteit a Mélyfúró Vállalatnál fúrómér-nöki, az Országos Földtani Igazgatóságon, illetve ajogutód Központi Földtani Hivatalnál fõmérnöki be-osztásokban, majd fõosztályvezetõként hasznosította,1992-tõl a Bánya és Energiaipari Dolgozók Szakszer-vezete elnöki fõtanácsadója.

A Magyar Tudományos Akadémia tevékenységé-ben a Bányászati Tudományos Bizottságának állandómeghívott tagjaként és a Bányászati Ergonómiai ésBányaegészségügyi Bizottságának tagjaként veszrészt, tagja a Magyar Geológiai Szolgálat Tudomá-nyos Tanácsának és a Miskolci Egyetem Földtudomá-nyi Kar Kari Tanácsának, a GTTT és az ETE mûszakitudományos tanácsának.

2000-tõl a Bányászati Szakosztály budapesti helyiszervezetének elnöke, nevéhez fûzõdik annak újjáélesz-tése. Jelentõs szerepe van az OMBKE és a BDSZ kö-zötti szerzõdéses együttmûködés ápolásában, valaminta MTESZ társegyesületekkel való együttmûködésben.

A BKL Bányászat és a Kõolaj és Földgáz szaklapokszerkesztõbizottságainak tagjaként aktív publikációstevékenységet folytat. Számos szakmatörténeti könyvszerzõje, szakmai rendezvények � többek között a �Jószerencsét!� köszöntés emlékülések � szervezõje éselõadója.

Egyesületi kitüntetései: Sóltz Vilmos emlékérem a 40éves tagságért (1992), Péch Antal emlékérem (2002),Sóltz Vilmos emlékérem az 50 éves tagságért (2003).

Jánosi MiklósFelsõgallán született 1931-ben. Az egyesületnek

1952 óta tagja. 1956-ban metallurgus kohómérnöki ok-levelet szerzett a Miskolci Nehézipari Mûszaki Egyete-men. Mérnöki tevékenységét a Csepel Vas- és Acélön-

tödéknél üzemmérnökként kezd-te ugyanitt technológusként isdolgozott 1962-ig. Ezt követõennyugdíjba vonulásáig az InotaiAlumíniumkohónál dolgozottmûszaki fejlesztési osztályve-zetõi, mûszaki fejlesztési ésberuházási fõosztályvezetõi be-osztásokban. Részt vett számosolyan eljárás kidolgozásában,

mellyel megalapozták az Inotai Alumíniumkohó jelen-legi termékszerkezetét.

Tevékenyen részt vett és vesz az OMBKE Fémko-hászati Szakosztálya inotai helyi szervezetének mun-kájában, 1964-1970 között a helyi szervezet titkára,1980-1990 között elnöke volt.

Egyesületi kitüntetései: Sóltz Vilmos emlékérem a 40éves tagságért (1991), Sóltz Vilmos emlékérem az 50 évestagságért (2001), z. Zorkóczy Samu emlékérem (2002).

Lóránt MiklósSopronban született 1936-

ban. Az egyesületnek 1957 ótatagja. Bányamérnöki oklevelét1959-ben szerezte meg. Szakmaiéletútja már egyetemi gyakor-nokként összekapcsolódott aszénbányászattal. Gyakornok azÓzdvidéki Szénbányászati TrösztFarkaslyuki Bányaüzemében,

üzemmérnök, ill. bányamérési csoportvezetõ a Bor-sodnádasdi Bányaüzemében, majd a tröszt bányamé-rési osztályának vezetõje.

1977-tõl 13 éven át a Miskolci Bányaüzem, 1990-tõl a Bükkaljai Bányaüzem igazgatója, majd a Borso-di Szénbányák Vállalat személyzeti és szociális igaz-gatója. Mûszaki- gazdasági tanácsadóként és tulajdo-nosi megbízottként felügyelte az állami tulajdonú, in-tegráción kívül maradt szénbányák bezárását Borsod-ban. Eredményes munkáját számos állami kitüntetés-sel ismerték el.

Jó szervezõ készségét a Bányászati Szakosztály óz-di helyi szervezet titkárhelyetteseként, a borsodi szer-vezet titkáraként, majd 2000-tõl a borsodi helyi szer-vezet elnökeként kamatoztatja.

Szakmai és egyesületi munkája mellett megalakulá-sától segíti a borsodi Nyugdíjas Baráti Társaság tevé-kenységét, figyelemmel kíséri és segíti az Alma Materhallgatóinak szakmai gyarapodását. Ez utóbbiért1998-ban a �Pro Facultate Rérum Metallicarum� ki-tüntetésben részesítette.

Egyesületi kitüntetései: OMBKE Plakett (1992),Sóltz Vilmos emlékérem a 40 éves tagságért (1996),z. Zorkóczy Samu emlékérem (2001).

A 93. küldöttgyûlés kitüntetettjei


Dr. Szabó FerencSzentesen született, 1930-

ban. 1963-tól egyesületi tag.Okleveles közgazdász szakképe-sítést szerzett. 1955-tõl a DunaiVasmûben dolgozott, 1976 �1991 között a vállalat vezérigaz-gatója volt. Vezetése alatt � aktívtevékenységnek is köszönhetõen� jelentõs fejlesztéseket sikerült

megvalósítani. Szakmai munkásságáért számos magasállami kitüntetést kapott.

1976-1992 között a Vaskohászati Szakosztály duna-újvárosi helyi szervezetének elnökeként is sokbansegítette az egyesületi munkát. A tevékenység fellen-dült, a taglétszám megkétszerezõdött.

Egyesületi kitüntetései: Sóltz Vilmos emlékérem(1985), Wahlner Aladár emlékérem (1991), Sóltz Vil-mos emlékérem a 40 éves tagságért (2003).

Dr. Szabó ImreKazáron született 1934-ben.

Egyesületünknek 1955-tõl tagja.1958-ban, Sopronban bányamér-nöki, 1966-ban Budapestenmunkavédelmi szakmérnöki ok-levelet szerzett. 1984-ben egye-temi doktor lett, summa cumlaude minõsítéssel. Szakmaipályafutását a Mátravidéki Szén-

bányászati Trösztnél kezdte, ahol üzemmérnök, majdosztályvezetõ-helyettes. Irányításával készült el atröszt bányáiban folyó munkák összesített technoló-giai leírása.

1963-tõl a Központi Bányamentõ Állomás fõmér-nöke, parancsnoka volt. Nevéhez fûzõdik a bánya-mentõ és kitörésvédelmi állomások megszervezése azOKGT tevékenységét érintõ Duna-Tisza közi éstiszántúli területeken. Irányítása alá tartoztak a Mátrakörnyéki ércbánya üzemek bányamentõi is. 1970-tõl aMátraaljai Szénbányászati Tröszt beruházási fõmérnö-ke, a visontai nagyberuházást koordinálja, részt vesz abükkábrányi külfejtés létrehozásában. 1981-tõl atröszt termelési fõmérnökeként elsõsorban a szén-bányászaton kívüli tevékenység fejlesztése volt a fela-data.

1974-tõl 15 éven át az OMBKE mátraaljai helyiszervezetének titkáraként segítette az egyesületi mun-kát, nemzetközi részvételû konferenciákat, ankétokatszervezett. A helyi csoport �Lignit Baráti Köré�-nekalapító tagja és jelenleg is elnöke. 1975-tõl tagja aBKL Bányászat szerkesztõbizottságának, számosszakcikket és híranyagot publikált.

Egyesületi kitüntetései: Péch Antal emlékérem(1984), OMBKE Centenáriumi emlékérem (1992),Sóltz Vilmos emlékérem a 40 éves tagságért (1995).

WAHLNER ALADÁR emlékéremben részesült

Dr. Katona GáborOkleveles bányamûvelõ mér-

nök. Az egyesületünknek 1979-tõl tagja. Az egyetem elvégzéseután a Tatabányai SzénbányákNagyegyházi Bányaüzemébenkezdett el dolgozni, majd nyolcévig a Bányászati Fejlesztési Inté-zetben tevékenykedett különbözõbeosztásokban. Az intézet meg-

szûnését követõen a Magyar Bányászati Hivatal bá-nyahatósági fõmérnöke volt. Jelenleg a Gazdasági ésKözlekedési Minisztérium miniszteri biztosaként veszrészt a hazai uránbányászat felszámolási eljárásában.

Volt a budapesti helyi szervezet titkára, a Bányásza-ti Szakosztály titkárhelyettese, majd titkára. Egyesü-leti kitüntetése OMBKE oklevél (1992)

z. ZORKÓCZY SAMU emlékéremben részesült

Bács PéterOkleveles bányamérnök. Egye-

sületünknek 1971 óta tagja. Szak-mai pályáját Oroszlányban kezdte.1971-ben a tatabányai csoport tit-kára, 1983- 2000 között a veszpré-mi helyi szervezete titkára, 2000-tõl elnöke. 2004-tõl kezdõdõ cik-lusra is õt választották meg el-nöknek, a választmány tagja.

Egyesületi munkájának kiemelkedõ érdeme a hagyo-mányápolás. Több neves szakestély elnöke volt. Jelen-tõs szerepe volt a nyugat-európai bányász egyesületek-kel történt kapcsolatfelvételben is, melynek eredménye-ként rendezhette meg egyesületünk 1995-ben Balaton-füreden az Európai Bányász Kohász találkozót, a�Knappentag�-ot.

Gajdócsi JánosOkleveles bányamérnök. Az

egyesületnek 1963 óta tagja. ABányászati Szakosztály mecsekihelyi szervezetének több ciklus-ban volt titkáraként színvonalasszakmai konferenciákat, összejö-veteleket szervezett. A két me-cseki szervezet egyesülése utánharmonikus kapcsolatot tartott

fenn az ércbányászat területén dolgozókkal is, össze-kötõ kapocs volt az erõmû-integrációba bekerült éskint maradt gazdasági egységekben dolgozó tagtársakközött. Nyugdíjba vonulása után vezetõségi tagkéntsegíti a helyi szervezet munkáját. A választmány tagja.Egyesületi kitüntetése: Sóltz Vilmos emlékérem (1990)


Kõvágó ZoltánOkleveles metallurgus üzem-

mérnök, okleveles kohómérnök.Egyesületünknek 1978-tól tagja.Szakmai tevékenységét a Sorok-sári Vasöntödében kezdte metal-lurgusként, majd ugyanott labor-vezetõ és gyártásfejlesztõ mér-nök. 1987-tõl az ALUTREV-FKI tudományos munkatársa.

1993-1995 között az Ipari és Kereskedelmi Minisz-térium tanácsosa. Ezt követõen külföldi és magyartulajdonú kohászati profilú gazdasági társulásokvezetõje, társtulajdonosa. 1989-tól hivatalos szakértõ ametallurgia, szervezés és számítástechnikai terüle-teken. 2000-tõl az Öntészeti Szakosztály titkárhe-lyetteseként rendkívüli aktivitással vesz részt az egye-sületi munkában.

MIKOVINY SÁMUEL emlékéremben részesült

Kõbányai FerencOkleveles bányagazdasági

üzemmérnök. AZ OMBKE-nek1958 óta tagja. Pályáját csillés-ként, majd vájárként kezdteBrennbergbányán. Ezt követõenaz Oroszlányi Szénbányák üze-meiben különbözõ beosztások-ban dolgozott, végül területi fõ-mérnökeként vonult nyugdíjba.

Nyugdíjazása óta az Oroszlányi Bányász Múzeum ve-zetõje. A Bányászati Szakosztály oroszlányi helyiszervezetének vezetõségében negyedik ciklusban vál-lal aktív szerepet, a történeti szakcsoport helyi vezetõ-je. Több cikke jelent meg az oroszlányi bányászat tör-ténetérõl a BKL Bányászat c. szaklapban és rendszere-sen tudósít a helyi eseményekrõl is. Egyesületi ki-tüntetései: OMBKE Centenáriumi emlékérem (1992),Sóltz Vilmos emlékérem a 40 éves tagságért (2000)

Dr. Sümegi IstvánOkleveles bányagépész mér-

nök. Egyesületünknek, ezenbelül az Egyetemi osztálynak1968 óta tagja. Diplomájánakmegvédése után a MiskolciEgyetem Bányagéptani tanszé-kén tanársegéd. Azóta is a tan-szék oktatója, 1978-tól adjunk-tusi, 1992-tõl egyetemi docensi

minõségben. Kiemelkedõ tudományos kutatómunkájának eredményeit számos cikkben, vagy kon-ferenciákon publikálta. A BKL Bányászat szerkesztõ-bizottságának 1988 óta aktív tagja, jelentõs szerepevolt a 2003. évi egyetemi célszám elkészítésében is.

Egyesületi kitüntetése: Szentkirályi Zsigmond em-lékérem (1993)

PÉCH ANTAL emlékéremben részesült

Hajnal JánosOkleveles kohómérnök,

egyesületünknek 1972 óta tagja.Pályáját a Kohászati GyárépítõVállalatnál kezdte, majd 15éven át az ALUTERV-FKI-bengyár- és technológus tervezõ-ként dolgozott különbözõ be-osztásokban. 1991-1992-ben aTatabányai Alumíniumkohó

fejlesztési igazgatóhelyettese. Ezt követõen a másod-lagos alumíniumiparban tevékenykedik. 1999-2003között a MAL Rt. ALUFÉM divíziójának az igazgató-ja volt.

Egyetemi évei alatt lépett az OMBKE tagjai sorá-ba, elõbb az Öntészeti-, majd a Fémkohászati Szak-osztályban tevékenykedik. 1980 óta tagja a szakosz-tály vezetõségének, az Alumínium Szakcsoporttitkára, a nemzetközi kapcsolatok koordinátora, aszakosztály titkárhelyettese, majd alelnöke, 2000-tõla szakosztály titkára. Folyamatosan publikál, 1988-tõla BKL Kohászat fémkohászati rovatának egyik veze-tõje. Egyesületi kitüntetése: Kerpely Antal emlékérem(1992).

KERPELY ANTAL emlékéremben részesült

Petrusz BélaOkleveles gépészmérnök.

Egyesületünknek 1986 óta tag-ja. Szakmai pályafutása szoro-san összekapcsolódik a hazaialumíniumiparral. 1966-1981között a SzékesfehérváriKönnyûfémmûben dolgozott,végigjárta a mérnöki pálya lép-csõfokait, melyek a fejlesztési

fõmérnök-helyettesi beosztásig vezettek.1981-ben Inotára kerül, ahol elõbb beruházási fõ-

mérnök, majd a társaság privatizációját követõen acég ügyvezetõ igazgatója. 1997-1998-ban a MALMagyar Alumínium Rt. vezérigazgatója, 1998 óta aMAL Rt. Igazgatótanácsának alelnöke. 1966 óta tagjaa MTESZ Fejér Megyei Szervezetének, valamintFejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara nehéziparitagozatának. 1997-tõl a Fémkohászati Szakosztályelnöke. Elnökségének két ciklusa alatt � mely egy-beesett a szakma privatizációt követõ kibontakozásá-val � irányt tudott mutatni az egyesületi élet meg-újulásához.


ZSIGMONDY VILMOS emlékéremben részesült

Õsz ÁrpádnéOkleveles olajmérnök. Egye-

sületünknek 1971 óta tagja. Dip-lomájának megvédése után a kõ-olaj- és földgázbányászatban he-lyezkedett el. Kezdetben a nagy-alföldi, majd a teljes magyaror-szági, valamint a MOL Rt. kül-földi koncessziós területein meg-valósuló kõolaj és gázipari léte-

sítmények felszíni technológiáinak tervezésével, a be-ruházások elõkészítésével foglalkozott és foglalkozikjelenleg is. Munkásságát több szakmai és társadalmikitüntetéssel ismerték el.

1971 óta aktívan tevékenykedik az egyesület Kõo-laj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztálya alföldihelyi szervezetében, a 2004-el záródó ciklusig többmint húsz éven át volt a helyi szervezet titkára. Azegyesületi élet meghatározó egyénisége, számos hazaiés nemzetközi konferencia szervezõ bizottságánaktagja, konferenciák, szakmai napok, szakestélyek, ésegyéb rendezvények fõ szervezõje. Két cikluson átvolt a MTESZ Szolnok Megyei Szervezete EllenõrzésiBizottságának tagja, illetve vezetõje. Egyesületi kitün-tetése: OMBKE Emlékplakett (1994)

DEBRECZENI MÁRTON emlékérembenrészesült

Boross PéterOkleveles kohómérnök, hõke-

zelõ szakmérnök. 1972-tõl egye-sületi tag. Szakmai tevékenységeaz Április 4 Gépipari Mûveknél,a Csepel Autógyárban eltöltöttévekhez kapcsolódik, tíz éve aDUNAFERR Lõrinci HengermûKft.-ben dolgozik, jelenleg fõ-technológusi beosztásban. Hosz-

szabb ideje foglalkozik szabványalkotással, a 402. sz.Acélok Mûszaki Bizottságának az elnöke.

Szakmai eredményeirõl rendszeresen publikál. AVaskohászati Szakosztály aktív tagja. Jelentõs szerepevan a szakosztály budapesti helyi szervezete újjáélesz-tésében, melynek jelenleg szervezõ titkára.

Tamaga FerencOkleveles bányamérnök. Az

egyesületnek 1983 óta tagja.Szakmai pályája során többjelentõs beosztást töltött be, je-lenleg a Bakonyi Erõmû Rt. bá-nyászati igazgatója. A Bányá-szati Szakosztály bakonyi helyi

szervezetének elnöke, 2000-tõl a szakosztály elnökeis. Elnöki tisztében is sokat tett a szakosztály mûködé-sének stabilizálásáért, jó kapcsolatokat alakított ki aziparági bányavállalatokkal. Sokat tett az egyesület tá-mogatói körének kibõvítéséért.

Dr. Szûcs LászlóOkleveles kohómérnök, diplo-

máját 1972-ben szerezte meg aMiskolci Nehézipari Mûszakiegyetemen. 1996-ban ugyanittvédte meg doktori értekezését.1995-ben a Budapesti MûszakiEgyetemen menedzser gazdaságimérnök diplomát is szerzett. 32éve a Dunai Vasmûben dolgozik,

25 éve vezetõ beosztásokban, jelenleg a Dunaferr Rt.termelési vezérigazgató-helyettese. Több vállalati ki-tüntetést és miniszteri eleismerést kapott.

Az OMBKE-nek 1973 óta tagja, a dunaújvárosi he-lyi szervezetben viselt tisztségeket, 1998-tól a Vasko-hászati Szakosztály elnöke. Egyesületi kitüntetéseKerpely Antal emlékérem (1997), Szt. Borbála emlék-érem (2002).

SZENTKIRÁLYI ZSIGMOND emlékérembenrészesült

Demeter LajosOkleveles kohómérnök. Egye-

sületünknek 1971-tõl tagja. Szak-mai pályáját a TVK Vas-és Acél-öntödéjének technológusakéntkezdte, majd Mezõkövesden, Ap-con dolgozott technológusi,üzemvezetõi, minõségbiztosításifõmérnökként. 1996-tól az Alu-Block Kft. mûszaki igazgatója.

1976-1986 között a MTESZ Gépipari TudományosEgyesületének a tagja, az egyesület mezõkövesdiszakcsoportjának elnöke. 1988-tól aktívan bekapcso-lódik az OMBKE életébe, az Öntészeti Szakosztályapci helyi szervezetének tagjaként, melynek 1997-tõl,immár két cikluson keresztül elnöke is.

Kovács JánosOkleveles gázmérnök, 1967

óta egyesületi tag. A nagykani-zsai Kõolaj-bányászati és Mély-fúróipari Technikum elvégzéseután a Nagyalföldi Kõolaj- ésFöldgáztermelõ Vállalatnál kez-dett dolgozni, majd a vállalat ösz-töndíjasaként a miskolci Nehéz-ipari Mûszaki Egyetemen tanult.

A diploma megszerzését követõen a kõolaj és földgáz-


iparban tevékenykedett különféle beosztásokban,elõbb az algyõi üzemben, majd az OKGT � késõbbMOL Rt. � budapesti központjában. Öt évig dolgozotta Bányahatóságnál, jelenlegi munkahelye a PAN-RUSGÁZ Rt.

A Kõolaj- Földgáz-és Vízbányászati szakosztályéletének meghatározó egyénisége. 1979-tõl megszakí-tás nélkül tölti be a szakosztály titkári tisztet. A min-denkori szakosztályelnökkel együtt sikerült elérnie,hogy a KFVSz minden körülmények között az egyesü-let stabil szakosztályaként mûködhetett. Fõ szervezõjevolt rangos nemzetközi rendezvényeknek, vándorgyû-lésnek, gázkonferenciának. Jó szervezõkészségével éskapcsolatteremtõ képességével számos partnert, támo-gatót szerzett az egyesületnek. Egyesületi kitüntetései:Sóltz Vilmos emlékérem (1987), OMBKE Centenáriu-mi emlékérem (1992)

Dr. Perschi Ottó

Okleveles bányamérnök,1948-ban kapta meg oklevelét.Borsodban, majd Balinkán dol-gozott, 1961-tõl a Középdunán-túli Szénbányák vállalati mûsza-ki fejlesztési tevékenységét irá-nyította. Egyesületünknek 1955óta tagja, a BKL Bányászat ré-

szére hosszú éveken át rendszeresen küldte a külföldihíreket, melyekért többször kapott szerkesztõ-bizottsági jutalmakat. Egyesületi kitüntetései: SóltzVilmos emlékérem a 40 éves tagságért (1995), SóltzVilmos emlékérem az 50 éves tagságért (2002).

Sütõ ZoltánOkleveles gépész üzemmér-

nök. Egyesületünknek 1953 ótatagja. Szakmai pályája a DunaiVasmûhöz kötõdik, ahol aktívállományú dolgozóként 1993-igtevékenykedett. Az OMBKEVaskohászati Szakosztálya du-naújvárosi helyi szervezetének1972-tõl � 4 év megszakítással �

összesen 28 éven át volt szervezõtitkára. Ezt a meg-bízatását rendkívüli odaadással, lelkiismeretesen tel-jesítette. E példa nélküli hosszú egyesületi szolgálat-ból 2004-ben, 70 éves korában vonult vissza.Egyesületi kitüntetései: OMBKE oklevél (1992), SóltzVilmos emlékérem a 40 éves tagságért (1993), z.Zorkóczy Samu emlékérem (1995).

Az OMBKE pártoló tagjaként NAGY PLAKETT kitüntetésben részesült

FÉMALK Fémöntészeti Alkatrészgyártó Rt.KÕKA Kõ-és Kavicsbányászati Kft.MISKOLCI EGYETEM

Az OMBKE pártoló tagja vezetõjeként �EGYESÜLETI MUNKÁÉRT�OMBKE PLAKETT kitüntetésben részesült

Dr. Besenyei Lajos rektor MISKOLCI EGYETEMHorányi István ügyvezetõ igazgató KÕKA Kõ-és Kavicsbányászati Kft.Dr. Sándor József vezérigazgató FÉMALK Fémöntészeti Alkatrészgyártó Rt.

Dr. Besenyei Lajos Horányi István Dr. Sándor József


SZENTKIRÁLYI ZSIGMOND emlékéremben részesült

A magyar mûszaki nyelv ápolása, valamint az OMBKE és az EMT közötti kapcsolatok erõsítése érdekébenkifejtett tevékenységéért

Dr. Köllõ Gábor okl. építõmérnök, a Kolozsvári Mûszaki Egyetem tanára, az Erdélyi Magyar MûszakiTudományos Társaság elnöke

Dr. Varga Béla okl. kohómérnök, a Brassói Transzszilvániai Egyetem tanára, az Erdélyi Magyar MûszakiTudományos Társaság Bányász-Kohász-Földtan szakosztályának elnöke

�EGYESÜLETI MUNKÁÉRT� OMBKE PLAKETT kitüntetésben részesült

Angyalffy György aranydiplomás mérnök, okl. mér-nök közgazdász Kõolaj-, Földgáz- és Vízbányásza-ti Szakosztály

Bocz András okleveles vegyészmérnök VaskohászatiSzakosztály

Dörömbözy Béla okleveles üzemmérnök BányászatiSzakosztály

Hamza Jenõ okleveles bányamérnök BányászatiSzakosztály

Juhász József okleveles bányamérnök BányászatiSzakosztály

Dr. Káldi Zoltán okleveles bányamérnök, jogász,okl. szakközgazdász Bányászati Szakosztály

Lafferton Gyõzõ okleveles bányamérnök BányászatiSzakosztály

Morvai Tibor okleveles bányagépész és villamos-mérnök Egyetemi Osztály

Dr. Réger Mihály okleveles kohómérnök Vasko-hászati Szakosztály

Szarka István okleveles metallurgus Öntészeti Szak-osztály

Vágvölgy György okleveles üzemmérnök Fémko-hászati Szakosztály

Vida Zoltán okleveles kohómérnök Öntészeti Szak-osztály

Antal István igazgatásszervezõ Bányászati SzakosztályBakonyi László aknász Bányászati SzakosztályDr. Biró József okleveles bányamérnök, szakköz-

gazdász Bányászati SzakosztályCsehil György okleveles kohómérnök Öntészeti

SzakosztályCserta Erzsébet anyagmérnök hallgató Egyetemi

OsztályFülöp Józsefné okleveles kohómérnök Vaskohászati

SzakosztályFodor Krisztina Mária okleveles kohómérnök

Öntészeti SzakosztályGalambos Sándor öntõmester Öntészeti SzakosztályGáncs Péter okleveles kohász üzemmérnök Fémko-

hászati SzakosztályHetey Tamás fõiskolai hallgató Vaskohászati Szak-

osztályIzing Ferenc okleveles bányamérnök BányászatiSzakosztály

Jáger József okl. bányagépészmérnök BányászatiSzakosztály

Juhász Péter végzõs bányamérnök hallgató, valétael-nök Egyetemi Osztály

Kis Molnár Imre gépész üzemmérnök FémkohászatiSzakosztály

Dr. Kóródi István okleveles vegyészmérnök Fémko-hászati Szakosztály

Márkus Róbert végzõs kohómérnök hallgató, valé-taelnök Egyetemi Osztály

Mézner László bányaipari technikus BányászatiSzakosztály

Muhel József okl. bányamûvelõ mérnök BányászatiSzakosztály

Németh Demeter okleveles bányamérnök BányászatiSzakosztály

Rabecz Péter okleveles bányamérnök BányászatiSzakosztály

Ruzicska Tibor frontmester Bányászati SzakosztálySzabó Attila doktorandusz hallgató Egyetemi OsztálySzalay Gábor gépészmérnök Fémkohászati Szak-osztály

Szily Zsolt okleveles földmérõ mérnök BányászatiSzakosztály

Szirtes Árpád okleveles bányamérnök BányászatiSzakosztály

Turi Gyula okl. bányamûvelõ mérnök BányászatiSzakosztály

Weisz Tibor okleveles bányamérnök BányászatiSzakosztály

�KIEMELKEDÕ EGYESÜLETI MUNKÁÉRT OKLEVÉL� kitüntetésben részesült


Angyalffy György Bocz András Dörömbözy Béla Hamza Jenõ

Juhász József Dr. Káldi Zoltán Lafferton Gyõzõ Morvai Tibor Dr. Réger Mihály

Szarka István Vágvölgy György Vida Zoltán

Dr. Bíró JózsefAntal István Csehil György Cserta Erzsébet

Fülöp Józsefné Fodor Krisztina Mária Galambos Sándor Gáncs Péter Hetey Tamás

Kiemelkedõegyesületi

munkáért oklevél

Egyesületimunkáért OMBKE

plakett


60 éves egyesületi tagságért SÓLTZ VILMOS emlékérem kitüntetésben részesült

Bányászati SzakosztályBányász János okl. bányamérnökDr. Horváth László József okl. bányamérnök

Vaskohászati SzakosztályPohl László okl. kohómérnök, tiszteleti tagDr. Szõke László okl. kohómérnök. tiszteleti tag

Mézner László

Muhel József Ruzicska Tibor Szabó Attila Szily Zsolt Szirtes Árpád

Turi Gyula Weisz Tibor

Bányász János Dr. Horváth LászlóJózsef

Pohl László Dr. Szõke László

Márkus RóbertJuhász PéterJáger JózsefIzing Ferenc



Baross József Benke István Gebhardt János Orbán Tibor

Pálfy Attila Rem Lajos Zsuffa Miklós

Gruber Imre

VaskohászaiSzakosztály

BányászatiSzakosztály

Dr. Kuti István Mokri Pál Dr. SziklaváriJános

Kocsis István

FémkohászatiSzakosztály

Bányászati SzakosztályBaross József okl. bányamérnökBenke István okl. bányamérnök, tiszteleti tagGebhardt János okl. bányamérnökOrbán Tibor okl. bányamérnökPálfy Attila okl. bányamérnökRem Lajos okl. bányamérnökZsuffa Miklós okl. bányamérnök

Vaskohászati SzakosztályGruber Imre okl. kohómérnökDr. Kuti István okl. kohómérnökMokri Pál okl. kohómérnökDr. Sziklavári János okl. kohómérnök, tiszteleti tag

Fémkohászati SzakosztályKocsis István okl. kohómérnök


BányászatiSzakosztály

Adorján Gizella Beke Imre Bodnár László Burkus Béla


Bányászati SzakosztályAdorján Gizella bányaipari technikusBeke Imre okl. bányamérnök, közgazdászBodnár László okl. bányamérnökBurkus Béla okl. bányamérnökCsontos István okl. bányamérnökDura László okl. bányamérnökErdélyi Ferenc okl. bányamérnökFarkas Gyula okl. bányagépészmérnökFodor Gyula okl. bányamérnökDr. Füst Antal okl. bányamérnökGazdag György okl. bányamérnökGieth Ferenc okl. bányagépészmérnökHarnos János okl. geológusmérnökIván Lajos okl. bányagépészmérnökKaracs Imre közlekedés építész technikusDr. Katics Ferenc okl. bányamérnökKerekes Árpád okl. geológusmérnökKiss Gábor vízépítõ mérnökKiss Zoltán okl. bányamérnökDr. Korompay Péter okl. bányagépészmérnök, villa-

mos mérnökLukács Béla okl. bányamérnökMajtényi Tibor okl. bányamérnökMakovi Gyula okl. bányamérnökMikó Attila okl. bányamérnökNagy Gábor okl. bányamérnökNémeth György okl. bányamérnökPonyi Imre okl. bányamérnökPribula Nándor okl. gazdasági mérnökReisz Árpád okl. bányamérnökSasvári Géza technikusSimon József bányagépész technikusSzabó József okl. bányamérnökSzalók Imre bányatechnikusSziklai Ede okl. bányamérnökSzûcs Ferenc villamosipari technikusSzûts Huba okl. bányamérnökTakács István bányaipari technikusTóka István okl. bányamérnökTõsér Balázs okl. bányamérnök

Végvári Károly okl. bányamérnökVillányi Ernõ földmérõ üzemmérnök

Kõolaj- Földgáz és Vízbányászati SzakosztályBacsinszki Tibor okl. olajmérnökBarta Endre közgazdász mérnökCseh Béla olaj üzemmérnökHencz László okl. olajmérnökHorváth László vegyipari technikusÓnodi Tibor okl. olajmérnökPéter Richárd okl. olajmérnökSzeles János okl. olajmérnökTóth Ferenc közgazdász

Vaskohászati SzakosztályCzakó Lajos okl. kohómérnökDr. Csirikusz József okl. kohómérnökDrótos László okl. kohómérnökEigner Viktor okl. kohómérnökGál Béla okl. kohómérnökKovács Gyõzõ okl. gépészmérnökÖrkényi Kálmán okl. kohómérnökSolt László okl. kohómérnök, gazdasági mérnökSolymos Ernõ okl. kohómérnökDr. Tardy Pál okl. kohómérnökZátonyi László okl. kohómérnök

Fémkohászati SzakosztályBerke Miklós kohász üzemmérnökRábaközi István okl. kohómérnökVajai László okl. kohómérnök

Öntészeti SzakosztályDr. Bakó Károly okl. kohómérnökGöbölyös Károly okl. kohómérnökStokker Kálmán okl. kohómérnök

Egyetemi OsztályJózsa Imre okl. kohómérnökDr. Károly Gyula okl. kohómérnök


Csontos István Dura László Erdélyi Ferenc Farkas Gyula Fodor Gyula

Dr. Füst Antal Gazdag György Harnos JánosGeith Ferenc Iván Lajos

Karacs Imre Dr. Katics Ferenc Kerekes Árpád Kiss Gábor Kiss Zoltán

Dr. Korompay Péter Lukács Béla Majtényi Tibor Makovi Gyula Mikó Attila

Nagy Gábor Németh György Ponyi Imre Pribula Nándor Reisz Árpád


Péter Richárd Szeles János Tóth Ferenc

Sasvári Géza Simon József Szabó József Szalók Imre Sziklai Ede

Szûcs Ferenc Tóka IstvánSzûts Huba Takács István Tõsér Balázs

Végvári Károly Villányi Ernõ

Kõolaj- Földgáz ésVízbányászatiSzakosztály

Bacsinszki Tibor Cseh Béla Hencz László Horváth László

Ónodi Tibor


VaskohászatiSzakosztály

Dr. Csirikusz JózsefCzakó Lajos Drótos László Eigner Viktor

Gál Béla Kovács Gyõzõ Örkényi Kálmán Solt László Solymos Ernõ

FémkohászatiSzakosztály

Dr. Tardy Pál Zátonyi László Berke Miklós Vajai László

ÖntészetiSzakosztály

Dr. Bakó Károly Göbölyös Károly Stokker Kálmán

Egyetemi Osztály

Józsa Imre Dr. Károly Gyula


Jelen beszámoló egyrészt tájékoztatást ad arról a tevé-kenységrõl, melyet egyesületünk az elõzõ küldöttgyûlésóta végzett, másrészt összefoglaló áttekintést ad a mint-egy három és fél évet felölelõ választási ciklusról is.

Az egyesület jelenlegi vezetõsége megválasztásakorazt a célt tûzte ki, hogy az egyre nehezedõ gazdaságikörnyezetben, szakmáink közismert nehézségei elle-nére az egyesületi gazdálkodás egyensúlyának meg-teremtése mellett biztosítsa a szervezett egyesületi életfeltételeit, nagyobb súlyt helyezzen az egyesület szak-maiságára, ápolja a szakmai hagyományokat, és ahelyi szervezetekre alapozva erõsítse az egyesület tag-jainak összetartozását.

I. Az OMBKE közhasznú tevékenységeAz OMBKE a 2003. évben a közhasznú társadalmi

egyesületekrõl szóló törvény és az alapszabálybanmeghatározott feltételek szerint mûködött.

Az egyesület egyéni taglétszáma 2000 vége óta4079-rõl 3600-ra csökkent, mely 12%-os csökkenés-nek felel meg. A taglétszám megoszlását a szakosztá-lyok között a következõ táblázat mutatja:

A jelenlegi tagság életkor illetve foglalkoztatás sze-rinti megoszlása a következõ:

Tagságunk 48%-a, 1718 fõ aktív keresõ; 46%-a,1662 fõ nyugdíjas, melybõl 16% azaz 580 fõ márelérte a 70. életévét. A tagság 6 %-a, 220 fõ diák.

Legidõsebb tagunk: Bakos János 94 éves.Az aktív keresõk száma évrõl évre csökken, vagyis

az egyesület elöregedik. Ehhez a tényhez egyrészt al-kalmazkodnunk kell az egyesületi élet szervezése so-

rán, másrészt nagyobb energiát kell fordítanunk a fiata-labb korosztályok bevonására a szakmai rokonterüle-tekrõl, mint pl. környezetvédelem, vagy anyagtechno-lógia is.

A bányászatban és a kohászatban sok vállalkozásmegszûnt.

Az iparág átalakulása és visszafejlesztése követ-keztében csökkent az egyesületet támogató vállalkozá-sok száma is, melyet a jogi taglétszám alakulása mu-tat:

Az egyesület vezetõsé-ge a legnagyobb támoga-tókkal erõsítette kapcso-latát. Ennek során a MOLRt. és a. Dunaferr Rt. két-két alkalommal, a Miskol-ci Egyetem egy alkalom-mal volt házigazdája a vá-lasztmányi ülésnek, aholelsõ kézbõl ismerhettükmeg a vendéglátók munká-

ját, célkitûzéseit és problémáit. A Pannonpower Rt. ésa KÕ-SZÉN Kft. a 92. Küldöttgyûlésünknek adott

helyet.Az egyesületi tagság leg-

nagyobb összetartó erejétaz idén már 137-ik évfo-lyamát megérõ Bányászatiés Kohászati Lapok adja.

A megjelentetett lap-számról és oldalszámról azalábbi táblázat ad össze-foglaló képet:

lapszám/oldalszám

* közös szám oldalszáma minden lapnál figyelem-be van véve

A választmány beszámolója

Szakosztály 2000 2001 2002 2003 2003/2000%

Bányászati 1798 1715 1572 1531 85,1Kõolaj-F.gáz 459 327 342 374 81,5Vaskohászati 734 763 669 650 88,6Fémkohászati 491 492 443 414 84,3Öntészeti 407 436 373 357 87,7Egyetem 190 218 297 274 144,2Összesen 4079 3951 3696 3600 88,2

Szakosztály Aktív 70 év alatti 70 éven Diák Tiszte- Össze-keresõ nyugdíjas felüli leti sen

vagy családtagBányászati 524 670 324 0 13 1531Kõolaj-F.gáz 230 83 56 0 5 374Vaskohászati 406 122 71 43 8 650Fémkohászati 258 110 37 3 6 414Öntõ 235 74 41 0 7 357Egyetem 65 18 11 174 6 274Összesen 1718 1077 540 220 45 3600

Szakosztály 2000 2001 2002 2003 változás2003-2000

Bányászati 43 43 33 34 -9

Kõolaj- F.gáz 1 1 1 2 +1

Vaskohászati 15 15 11 8 -7

Fémkohászati 8 11 7 6 -2

Öntészeti 12 14 7 12 0

Egyetem - - - - -

Összesen 79 84 59 62 -17

2000 2001 2002 2003BKL Bányászat 6/644 7/662 5/506 7/646BKL Kohászat 10/520 8/456 5/310 6/418BKL Kõolaj 6/156 7/186 5/146 8/366Összes oldalszám* 1320 1304 962 1430


Látható, hogy az elmúlt ciklusban a �Bányászat�, a�Kohászat� és a �Kõolaj- és Földgáz� lapok számai éven-te átlag 6,4-szer jelentekmeg átlag 64-64 oldalon. A szer-kesztett összes oldalszám évente átlag 1232 oldal volt.

Megindítottuk a saját internetes honlapot, mely-nek látogatottsága a legutóbbi idõben havonta átlag1500 volt. 2004-ben a Bányászati és Kohászati Lapokaz interneten is olvashatók lesznek.

Több kiadványt jelentettünk meg illetve támogat-tunk. Megjelent �A magyar bányászat évezredes tör-ténete� c. könyv III. kötete, az 50 éves Öntészeti Szak-osztály történetét bemutató kiadvány és az egyesület110 éves történetét összefoglaló közös BKL lapszám.Támogattuk az �Egy szakma tündöklése és bukása� az�Így láttam� és a �Képeslap bányászat� c. könyvekmegjelenését. 2002-ben az OMBKE szervezésében el-készült a négynyelvû kohászati szótár, mely az egye-sület honlapján hozzáférhetõ.

A szakmáinkat érintõ kérdésekben készülõ törvé-nyek szabályzatok, állami intézkedések elõzetes véle-ményezése céljából létrehoztuk az érdekvédelmi és jo-gi bizottságot. Tapasztalnunk kellett azonban, hogy ajelenlegi rendszerben igen nehéz egy civil szervezet-nek megszerezni a készülõ rendelkezéseket és még ne-hezebb a véleményének érdemben is hangot adnia, mi-vel erre a rendeletalkotók nemigen tartanak igényt.Csupán a Földgáz Törvénynél tudtunk eredményesenjavaslatot tenni a kormányszerveknél.

Pályázattal elnyert szakértõi munka keretében ké-szítettünk tanulmányt a földgáz szállítás és elosztásbiztonságáról és készítettünk javaslatot a bányászatiegészség és munkavédelmi elõírásokra. Ezeket a Ma-gyar Bányászati Hivatal érdemben hasznosította a mi-niszteri rendeletek elkészítésekor.

Az egyesület és szakosztályai számos nemzetközi,országos és helyi szakmai konferenciát rendeztek.

Több szakmai rendezvény évrõl évre nagy érdeklõ-dés mellett kerül megrendezésre. Ezek közül a jelentõ-sebbek:

� Bányamérõ Tapasztalatcsere,� Bányahatósági Konferencia (Tapolca),� Bányagépész Konferencia,� Robbantástechnikai Napok,� Bányász-kohász konferencia az Industria alkal-mából,

� Fémkohász Napok a Miskolci Egyetemen,� Öntõ Napok Lillafüreden,� ICSOBA Konferencia,� Öntész-Fémkohász Napok Mosonmagyaróváron,� Vaskohászati Konferencia Széplakon,� Történész-régész-metallurgus Konferencia So-mogyfajszon,

� Ércbányászati Múzeumi Napok.2003-ban még megemlítendõ a Bányászati Munka-

védelmi Konferencia Budapesten és a BányászatiKonferencia Miskolcon.

Az elmúlt három év konferenciái közül kieme-lendõk még:

� A bányászat és kohászat szerepe az ezeréves ma-gyar állam életében c. millenniumi tudományoskonferencia és kiállítás (Miskolc 2000),

� Tudomány és gyakorlat a Kohászatban (Miskolc2001),

� Fúrás-robbantástechnika c. nemzetközi konferen-cia (Miskolc 2001),

� Nemzetközi gázkonferencia (Budapest, 2001),� Clean Steel nemzetközi konferencia (2002),� A bányászat, kohászat és a 3. évezred c. nemzet-közi kongresszus (Bécs 2002),

� Nemzetközi olajipari konferencia és kiállítás (Ba-latonfüred 2002),

� Öntészeti Kutatások (Miskolc 2002).Megemlékeztünk a szakma nevezetesebb évfor-

dulóiról:� 2003-ban Sopronban ünnepélyes választmányiülés és tudományos konferencia keretében emlé-keztünk meg a magyar szénbányászat 250 évesévfordulójáról.

� Az OMBKE megalapításának 110 éves évfordu-lójáról Selmecbányán ünnepélyes választmányiülésen és tudományos konferencián emlékeztünkmeg 2002-ben.

� Ugyancsak 2002-ben tartottunk ünnepélyes megem-lékezést az Öntödei Múzeumban az Öntészeti Szak-osztály megalakulásának 50 éves évfordulójáról.

Konferencia keretében emlékeztünk meg:� a magyar olajmérnök képzés 50. évfordulójáról,� a nagylengyeli szénhidrogénmezõ 50 éves,� a bázakerettyei olajmezõ 65 éves,� a nagylengyeli olajmezõ 60 éves,� a hajdúszoboszlói földgázbányászat 40 éves,� az Inotai Alumíniumkohó és az Ajkai Timföld-gyár 50 éves évfordulóiról,

� Várpalotán évente a �Jó szerencsét!� köszöntéselfogadásáról.

Köszöntöttük a Magyar Tudományos AkadémiánKosáry Domokost 90. születésnapján és Péch Antalemlékérmet nyújtottunk át neki.

A szakosztályok és helyi szervezetek számos helyirendezvényt, szakmai napokat, szakestélyt tartottak,kirándulásokat és klubokat szerveztek, részt vesznek akülönbözõ hagyományõrzõ alapítványokban.

A társadalmi események közül megemlítendõk:� az évenként Lillafüreden megrendezett Bányász-Öntõ Bál és a Pécsett megrendezett Bányász Bál.

� a Fémkohászati Szakosztály minden márciusbanmegszervezte ünnepélyes vezetõségi ülését.

� a Vaskohászati Szakosztály budapesti csoportjapedig a Luca napi szakestélyt.

A helyi szervezetek rendszeresen ünneplik a SzentBorbála napot, megünneplik a bányásznapot, évzárószakestélyeket tartanak.


Az egyesület évrõl évre részt vesz a központi bá-nyásznapi ünnepségek és Szent Borbála napi ün-nepségek szervezésében. Egyesületünk kezdeménye-zésére 2002-tõl kezdve a Szent Borbála napi központiünnepség a bányászok és kohászok közös ünnepsége.A szakmai szövetségeket és a szakszervezeteketügyünknek megnyerve 2002-ben az illetékes miniszterrendeletet hozott a Szent Borbála érem �Kohász� vál-tozatának alapítására, melyet évenként öt kohász tag-társunk kaphat.

Hagyományainkhoz híven megemlékeztünk el-hunyt tagtársainkról. Tiszteleti tagjainktól gyászszak-estélyen búcsúztunk. Összeállítottuk professzorainksírjainak kataszterét.

Megkezdtük tiszteleti tagjaink életrajzának össze-gyûjtését.

Folytattuk a Bányász-Kohász-Erdész találkozóhagyományát; 2001-ben Tatabányán, 2002-ben Sop-ronban, 2004-ben Miskolcon rendeztük meg.

Hagyományainkat ápolva minden évben részt vet-tünk a selmecbányai Szalamander ünnepségeken ésezen alkalommal megkoszorúzzuk a selmeci pro-fesszorok sírjait. 2002-tõl kezdve megkoszorúzzuk aválasztmány adományából helyreállított 48-as Hon-védszobrot is. A Szalamander ünnepségen évek óta ta-pasztalható nagyarányú magyar részvétel azt jelzi,hogy a selmecbányai találkozó egyre inkább a bá-nyász-kohász szakma hagyományos magyar ünnepévéválik.

Nemzetközi kapcsolatainkban a Kárpát-meden-cében élõ mérnökökkel való kapcsolatot tartottuk elsõ-rendû célnak.

Megújítottuk az együttmûködési szerzõdést az Er-délyi Magyar Mûszaki Társulattal. Rendszeresen résztveszünk az általuk szervezett Bányász-Kohász-Föld-tani Konferencián. 2003-ban Zilahban zászlót adtunkát az EMT Bányászati és Földtani Szakosztályának.2003 augusztusában részt vettünk Kapnikbányán ahazai bányászat és kohászat nagy egyénisége, BornIgnác, valamint volt elnökünk, dr. Pap Simon emlék-táblájának avatásán. 2002-ben részt vettünk Kolozs-váron a Debreceni Márton emlékülésen, ahol az erdé-lyi szakembereknek átadtuk az OMBKE kitüntetéseit.

A szlovák bányászati és kohászati egyesülettel ismegújítottuk kapcsolatunkat. Ennek keretében egye-sületünk 110 éves évfordulója tiszteletére 2002-benSelmecbányán a lengyel társegyesülettel közösen�hármas találkozóra� került sor.

Egyesületünk több nemzetközi szervezetnek tagja:� a Nemzetközi Öntészeti Szövetségnek (WFO),� az Európai Bányász-Kohász Találkozók Egyesü-letének (FEMS),

� a Nemzetközi Bányamérõ Szövetségnek és� az ICSOBA-nak.Részt veszünk a �Vaskultúra Útja� projektben.

2003-ban egyesületünk volt házigazdája a Nemzetközi

Bányamérõ Szövetség vezetõségi ülésének. 2002-benegyesületünk szervezte az ICSOBA nemzetközi kon-ferenciát. 2002-ben részt vettünk az Arnoldsteinbenmegrendezett Európai Bányász-Kohász Találkozón.

A beszámoló tárgyát képezõ ciklusban megoldódotta korábban több küldöttgyûlés témáját is adó egyesü-leti központ elhelyezésnek kérdése is. Az OMBKEtöbb évi bizonytalankodás után birtokba vette az õtmegilletõ helyiségeket a MTESZ Budai KonferenciaKözpontjában és ott az egyesületi élet számára méltókörülményeket alakított ki. A helyiségeket nagy elõ-deinkrõl neveztük el. A budapesti csoportok a rendez-vényeiket már itt tartják és nyugdíjasok klubja is rend-szeresen mûködik. Az egyesület tulajdonában lévõMúzeun krt.-i helyiségeket oktatás céljaira bérbeadtuk.

Az OMBKE bizottságai általában rendszeresenmûködtek. Az Alapszabály Bizottság elemzõ és érté-kelõ munkája eredményeképpen a 92. küldöttgyûlésenalapszabályunkat korszerûsítettük. Rendszeres munkátvégzett a Történeti Bizottság a hagyományápolás terü-letén. Szakmai múltunk és hagyományaink kutatásá-ban jelentõs munkát végzett a Történeti Bizottság, va-lamint az egyes szakosztályok történeti szakcsoportjai.

A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága elsõsorban ahatáron kívüli magyar kapcsolatok erõsítésén munkál-kodott. Az Érdekvédelmi és Jogi Bizottság rendkívülnehéz feladat elõtt állt, mivel a törvények és rendelke-zések elõzetes véleményezése a kialakult rendszer sze-rint elég nehezen végrehajtható. A jövõben az egyesü-let vezetõinek közremûködése is szükséges, hogy ezena területen eredményt lehessen felmutatni.2002-ben újból létrehoztuk a Környezetvédelmi Bi-zottságot. A bizottság munkájának átszervezése szük-séges ahhoz, hogy a szakmai érdekeinket képviselnitudja. 2003-ban Oktatási Bizottság megalakítását hatá-roztuk el.

A bizottság megkezdte a munkáját abból a célból,hogy felmérje, milyen módon tud az OMBKE bekap-csolódni a felnõttképzésbe. Az Etikai Bizottságnaknem volt megvitatandó feladata.

II. Az OMBKE gazdálkodása

Az OMBKE a 2003. évi gazdálkodása eredményesvolt. A 2003. évi közhasznú mérlegbeszámolót akönyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatával hitelesítette.Az OMBKE vállalkozási tevékenységet az egyesületközhasznú céljainak érdekében, azokat nem veszélyez-tetve végzett. A gazdálkodás tervszerû volt. Szakmaicélkitûzéseinket úgy sikerült megvalósítani, hogy ki-adásaink nem haladták meg bevételeinket. Az egyesü-let az év során minden köztartozását rendezte és nincshatáridõn túli kifizetetlen számlája. A pénzügyi mér-leg szerinti éves eredménye: 672 ezer Ft. Ez az ered-mény a helyi szervezetek, a szakosztályok és a vezetõ


szervek jó együttmûködésének és gazdálkodási köve-telmények következetes betartásának tudható be.

Mint azt a következõ táblázat mutatja, az elmúlt vá-lasztási ciklusban sikerült a korábban az évrõl évre je-lentkezõ veszteségeket megállítani. 2000-ben még 8,8millió veszteség volt, a rákövetkezõ évek mindegyikétpozitív eredménnyel zártuk. Egyensúlyba jött a gaz-dálkodás, melyrõl áttekinthetõ képünk van.

Mint a következõ táblázat mutatja, 2000-hez viszo-nyítva a befizetett egyéni tagdíjak 39,9%-kal nõttek,az egy tagra jutó tagdíjbefizetés pedig 57,5%-kal. Atagdíj fizetési fegyelem korábbi 80-85%-ról 95% föléemelkedett. A tartósan nem fizetõk tagságát megszün-tettük.

A személyi jövedelemadó 1 %-ából származó bevé-tel 1928 E Ft-ról 3174 E Ft-ra (64,6%-kal) növekedett.Ez a növekedés a tagság bizalmának egyesület irántielkötelezettségének és a bizalom növekedésénektudható be.

A jogi tagdíjakból és adományokból eredõ bevételkétszeresére nõtt:

Az egyesület vezetõi több pártoló céget személye-sen is felkerestek és sikerült a korábbi megállapodá-sokat felújítani.

Pártoló tagjainknak megköszönve eddigi támo-gatásaikat, kérjük hogy továbbra is segítsék egyesületicéljaink megvalósítását!

Tudjuk, hogy a gazdasági környezet megváltozása2003-ban több jelentõs pártoló tagunknál gazdasági

gondokat okoz. Ezért annak érdekében, hogy ne csök-kenjen jelentõsen az egyesületi támogatás, mindenszakosztálynak keresnie kell további pártoló tagok be-vonási lehetõségét.

A MTESZ korábban költségvetési keretbõl évente1500 E Ft-tal támogatta egyesületünk mûködését. AMTESZ jelenleg évente kb. 50 millió forintos veszte-séggel mûködik, és az ingatlanokban megtestesülõ va-

gyonát éli fel. Ezáltal 2003-banmár csak 432 E Ft támogatástnyújtott. Egyesületünknek, mint aMTESZ Szövetségi Tanács sza-vazati jogú tagjának csak arra vanlehetõsége, hogy állásfoglalásávala gazdaságtalan mûködés meg-szüntetését, az ésszerû és takaré-

kos költséggazdálkodást szorgalmazza, és a lehe-tõségeihez képest akadályozza meg a vagyon felélését.

Az egyesület költséggazdálkodása az ügyvezetõigazgató 2001-ben történt cseréjét követõen tervsze-rûvé és szigorúbbá vált.

A jellemzõ, hogy a reprezentációs költségektizedükre csökkentek. Három évalatt az általános költségek azinfláció ellenére 10%-kal csökken-tek. Ebben szerepet játszott az is,hogy a központban foglalkoztatottlétszám 8 fõrõl 5 fõre csökkent,

miközben az elvégzett munka minõsége javult.Az elmúlt három évben az adminisztrációs munkák

számítógépes eszközállományát sikerült használhatómértékûre felújítani a pártoló vállalatok segítségével.

A BKL lapkiadása során 20 M Ft-ról 18,3 MFt-racsökkentek a költségek, ami aközös számok megjelenésénektudható be. A költségek 2004-bentovábbi 4-5 millióval csökkent-hetõk, ha a 92. Küldöttgyûlés ha-

tározatainak megfelelõen a lapok egységes arculatátmegteremtve egy nyomdába koncentráljuk a lapki-

adást.A Múzeum körúti ingatlanra

fordított évenkénti 1,4 millió Ftköltség elmaradt, annak nyelvok-tatási célra történõ bérbeadása évi2,4 millió Ft bevételt eredményez.

Összességében az OMBKE 2003-ban mind köz-hasznú céljainak megvalósítása, mind gazdálkodásiszempontból eredményes évet zárt.

A választmány úgy ítéli meg, hogy az egyesületnekaz elmúlt három és féléves választási ciklusban akitûzött szakmai és gazdasági célokat sikerült telje-sítenie.

Budapest, 2004. április 14.Kovacsics Árpád fõtitkár

2000 2001 2002 2003 Változás2003-2000

Bevételek E Ft 73.282 83.814 84.450 65.609 - 7.673

Költségek E Ft 82.119 83.715 84.320 64.937 -17.182

Eredmény E Ft -8.837 +99 +130 +672 + 9.509

2000 2001 2002 2003 2003/2000

%

Tagdíj befizetés E Ft 7.790 10.310 11.168 10.856 139,3

Egy tagra jutó tagdíj befizetésFt/fõ 1909 2609 3021 3007 157,5

2000 2001 2002 2003 2003/2000%

SZJA 1% E Ft 1.928 2.023 3.779 3.174 164,6

2000 2001 2002 2003 2003/2000%

Jogi tagdíj E Ft 5.960 7.673 7.998 8.839 148,3

Adomány E Ft 1.180 2.993 6.735 5.449 461,8

Összesen E Ft 7.140 10.666 14.773 14.288 200,1


Az Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület 1892. június 27-én Selmecbányán alakult,1999. április 2 -tõl közhasznú egyesület.Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68.Telefon/fax: 201-7337 e-mail: [email protected]: www. ombkenet.huBírósági bejegyzésének száma:13.PK.60.434/1989/16

Közhasznúi bírói végzés száma: 416; kelte: 1999.március 10.

A könyvelés módja: kettõs könyvvitel, adószám:19815912-2-41

Az egyesület célja: tudományos tevékenység � ku-tatás � ismeretterjesztés � környezetvédelem � a kultu-rális örökség megóvása, hagyományápolás � a határontúli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.

Az egyesület 2003 évi jelentését és mérlegét BozaIstván könyvvizsgáló a következõ hitelesítõ zára-dékkal látta el:

�A könyvvizsgálat során az Egyesület közhasznúegyszerûsített éves beszámolóját, annak részeit és téte-leit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását azérvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban fog-laltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegen-dõ és megfelelõ bizonyosságot szereztem arról, hogy aközhasznú egyszerûsített éves beszámolót a számvitelitörvényben foglaltak és az általános számviteli elvekszerint készítették el. A közhasznú egyszerûsített évesbeszámoló az Egyesület vagyoni, pénzügyi és jövedel-mi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. A köz-hasznúsági jelentés a közhasznú egyszerûsített évesbeszámoló adataival összhangban van.�

A) Számviteli beszámoló

A mérleg szerinti eredmény: 672 E Ft.

I. Közhasznú és vállalkozási tevékenység bevétele:65.609 E Ft

â egyéni tagdíj 10.856 E Ftâ jogi tagdíj 8.839 E Fâ adomány 5.449 E Fâ rendezvények 17.135E Fâ lapok 1.602E Fâ tanulmány 1.786E Fâ egyéb támogatások 13.452E F

� pályázat 2.432 E F� 1% SZJA 3.174 E F� támogatás 7.846 E F

â kapott kamatok 429 E Fâ bérbeadás 3.746 E Fâ hirdetés 2.315 E F

II. Közhasznú és vállalkozási tevékenység költségei:64.937 E Ft

â Általános költség 22.381 E Ftâ Szakosztályok mûködési költségei 4.672 E Ftâ Rendezvények 16.235 E Ftâ Lapok + kiadványok 18.331 E Ftâ Tanulmányok 1.500 E Ftâ Egyéb ráfordítások 203 E Ftâ Bérbeadás költségei 615 E Ft

A 2003. évi közhasznú mérlegbeszámolót elkészí-tettük, könyvvizsgálónk elfogadó nyilatkozatával hite-lesítette. Vállalkozási tevékenységet az Egyesület köz-hasznú céljainak érdekében, azokat nem veszélyez-tetve végez.

2003. évi eredmény: E Ft

B. )Tájékoztató adatok:Személyi jellegû ráfordítás: 9.923 E Ftâ bérköltség 4.232 E Ft

� megbízási díjak 18 E Ftâ személyi jellegû egyéb 3.893 E Ftâ bérjárulékok 1.798 E Ft

Kapott támogatások: 13.452 E FtI. Költségvetéstõl

a) APEH.tól SZJA 1% 3.174 E Ftb) Pályázatokra kapott támogatások 2.432 E Ft

� MTESZ-tõl 432 E Ft� Konferenciákra 2.000 E Ft

II. Jogi személyiségû gazdasági társaságtól7.846 E Ft

C) Az OMBKE vagyona 500 E Ft-tal nõtt.

D) Az Egyesületnek befektetett pénzügyi eszközenem volt.

E) Az Egyesület vezetõ tisztségviselõinek nyújtottköltségtérítés a 2003-as évben nem volt.

F) Az OMBKE 2003. évi közhasznú tevékenységét a93. Küldöttgyûlésre készült választmányi beszá-moló tartalmazza.Budapest, 2003. december 31.

Dr. Gagyi Pálffy András ügyvezetõ igazgató

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület2003. évi közhasznúsági jelentése

Összesen Közhasznú VállalkozásBevételek 65.609 59.548 6.061

Költségek - 64.937 63.322 1.685

Összesen + 672 - 3.774 + 4.446


Az OMBKE Fémkohászati Szakosztályának Bu-dapesti helyi szervezete 2004. május 11-én délután aFiumei úti temetõben bányász és kohász tagtársakrészvételével emlékezett meg Sóltz Vilmosról, ko-szorút és virágot helyezett el sírjára, a szalagon�Tisztelettel a hálás utókor és OMBKE 2004� felirat-tal. A sírnálMolnár István eképpen méltatta Sóltz Vil-mos (1833-1901) életét és érdemeit:

�Tisztelt Tagtársak! Az Országos Magyar Bányá-szati és Kohászati Egyesület megalapítójáról, azegyesület elsõ kilenc évének aktív irányítójáról em-lékezünk!

Sóltz Vilmos � akkor még Wilhelm Scholtz � 1833.december 8-án a Szepes megyei Svedléren született.Gimnáziumi tanulmányait Eperjesen és Kassán vé-gezte, majd 1854-tõl 1859-ig a még német nyelvû sel-meci Bányászati és Erdészeti Akadémia hallgatója. Abányász- és kohászképzés akkor még egységes volt ésnégy évig tartott.

Diplomával a kezében szolgálatát tisztjelöltként akincstár máramarosszigeti bánya-, erdõ- és jószág-igazgatóságánál kezdte a kiterjedt sóbányászat és er-dészet vasszerszám ellátására épített fejérpataki vas-gyárban. Egy év múlva Pribramba vezényelték, aholmint kiváló bányászhallgató tizenhatod magával szín-vonalas, mechanikai-gépészeti ismereteket bõvítõ to-vábbképzésen vett részt. Ez a kiválasztás egyben mi-nõsítés is volt, hiszen a tanfolyam célja a híres �Red-tenbacher iskola� bevezetése volt a monarchia bá-nyászata-kohászata színvonalának emelésére.

Máramarosra visszatérve 1862-ben az aknaszlatinaisóbánya számára gõzmalmot tervezett, amiért minisz-teri dicséretben részesült. Az elkövetkezõ tíz évbenszámos vasgyárban megfordult, így a fejérpataki, a ka-bolapolyánai, a turjaremetei, a diósgyõri, majd a besz-tercei vaspörölymûvekben.

1873-ban áthelyezték a Gömör megyei tiszolci vas-mûbe, ahol hosszabb ideig, 1881 végéig dolgozott,mint vasmûfelügyelõ, és részt vett a mû korszerûsíté-sében. Itt érte a meghívás a selmeci Akadémia KerpelyAntal távozásával megüresedõ vaskohászati tanszékre.Az akadémia igazgatóságának javaslatára 1881-ben,az akkor 48 éves Sóltz Vilmost a vaskohászat és vas-gyártás tanszéken rendes tanárnak nevezték ki. Fela-data a vaskohászat, vasöntészet, vaskohótelepek ter-vezése, vaskémlészet és a tüzeléstan oktatása volt.

Kerpely utódjának lenni nem volt könnyû de Sóltzjól sáfárkodott a tisztes tanszéki örökséggel. Tanul-mányutat tett az élenjáró német vas- és acélipar szí-vében, a Saar- és Ruhr vidéken, és beszámolt �West-fália virágzó iparáról� a Bányászati és Kohászati La-pok hasábjain. Farbaky Istvánnak, az akadémiaigazgatójának nyugdíjba vonulását követõen a pénz-ügyminiszter érdemeiért Sóltz Vilmost bízta meg az

Akadémia igazgatói teendõinek ellátásával. E tiszt-jétõl négy év múlva, vaskoronarenddel kitüntetve váltmeg.

A Selmecbányán 1887-ben megalakult Magyar Bá-nyászati és Kohászati Irodalom Pártoló Egyesületkevés látható eredményt felmutató kezdõ évei után1891-ben Sóltz Vilmost választotta elnökéül. Sóltzszervezõ energiáit bizonyítja, hogy szerkesztésébenmár 1892 elején megjelenik az Irodalom Pártoló Egye-sület Évkönyve, benne két tanulmányával a brikett-gyártásról, valamint a Martin kemencékrõl és a Martinacélgyártásról.

Az Évkönyv elõszava tartalmazza felhívását arra,hogy az Akadémia új (erdészeti) épülete közeli fel-avatási ünnepe alkalmából tartandó közgyûlésén aMagyar Bányászati és Kohászati Irodalom PártolóEgyesület �egy igazi magyar bányászati és kohászatiegyesületté alakuljon�.

Az Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület az 1892. június 27-i közgyûlésen � SóltzVilmos elnökletével � meg is alakult. A kor szokásai-hoz híven egy társadalmi elõkelõséget, gróf TelekiGézát választották meg ügyvezetõnek, mûködõ alel-nökévé pedig, érdemei elismerésével Sóltz Vilmost. Amegalakulása utáni években az OMBKE rendkívülaktív. A bányászat és kohászat fellendítésének és ma-gyarosításának jelszavával szélesen kibontakozott azegyesületi élet, kialakult a magyar bányászok éskohászok testületi szelleme.

Sóltz Vilmos elévülhetetlen érdeme, hogy eredmé-nyes kezdeményezõje és befejezõje volt az OrszágosMagyar Bányászati és Kohászati Egyesület megala-pításának.

Az Akadémiáról 1901-ben, 68 éves korában, kétévtizedes oktatói múlttal, megrendült egészségi álla-potára hivatkozva távozott és április 27-én (szaktársaibizalmát megköszönve) lemondott az egyesületiügyvezetõ alelnöki tisztjérõl is. Sóltz Vilmos gyógy-kezelésre Budapestre utazik, itt éri 1901. október 12-én a halál.

A hálás Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület alapítójának 1904. szeptember 25-én sírem-léket állított, rajta Sóltz Vilmos bronz dombormûvûarcmásával, Damkó József szobrászmûvész alkotásá-val.

Az Egyesület � alapításának 75. évfordulóján � azegyesületi élet fejlesztésében szerzett érdemek elisme-résére, Sóltz Vilmos érmet alapított.

A koszorúzás után a megjelentek � méltó körülmé-nyek között folytatva a megemlékezést � az egyesü-letünkrõl cserélték ki gondolataikat.

Molnár István

Megemlékezés Sóltz Vilmos sírjánál


200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. szá-zadi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb egyé-nisége, a kiváló bányajogász, a magyar nyelvû bányá-szati szakírás úttörõje.

Szentkirályi Zsigmond 1804. május 14-én látta mega napvilágot Kolozsváron, Komjátszegi SzentkirályiMihály és Radnótfáy Nagy Mária gyermekeként.Édesapja nagymûveltségû, tekintélyes városi tanács-tag, táblabíró és országgyûlési követ volt.

Szentkirályi az alsóbb, majd a középiskolai osztá-lyokat, valamint a jogot a kolozsvári királyi líceumbanvégezte, ezt követõen 1821. szeptember 3-án, mintírnok a királyi fõkormányszék szolgálatába lépett Ko-lozsváron. 1826-ban áthelyeztette magát Nagyszeben-be, az erdélyi kincstár központjába, bányagyakor-noknak. 1827-ben beiratkozott az európai hírû selme-ci akadémiára, melyet 1829-ben végzett el kitûnõeredménnyel.

Bányamérnöki tanulmányai befejezése után azErdélyi Érchegységbe, Zalatnára került, ahol 1831.augusztus 31-én az ottani bányatörvényszék ülnökévénevezték ki, mely állását 1846-ig töltötte be. Zalatna,az erdélyi bányászat központja, ez idõ tájt élte virág-korát, jelentõs fejlõdésnek indult a bányászat és ko-hászat, melynek során Zalatna számos újítás, reformkiindulópontja lett. Szentkirályi olyan nagyszerûtudós-bányászokkal dolgozhatott itt együtt, mint pl.Bartha Gyula, Bölöni Mikó Samu, Császár Zsigmond,Debreczeni Márton, Nemes János vagy ReinboldAntal. Nemcsak a tudományos, a társadalmi élet ispezsgõ volt; 1838-ban a városban magyar kaszinó(olvasótársaság) alakult, keretében hírlapokat, folyó-iratokat járattak, és könyvtárat létesítettek. Szentkirá-lyi alapítója és tevékeny tagja lett e kaszinónak,csakúgy, mint a szintén 1838-ban alapított hangászatiegyesületnek.

Szentkirályi Zsigmond ezekben az években írtaazon legfontosabb mûveit, melyekkel alkotó részeselett Magyarország és fõként Erdély reformkorszaká-nak. Az erdélyi bányászat ismertetése, c. fõ mûvétvalamikor 1838-ban kezdte írni, és az elõszó végénszereplõ dátum szerint 1839 decemberében fejezhettebe, de az végül csak 1841-ben jelent meg Kolozs-váron. Jelentõsége tartalmán túl abban állt, hogy ezvolt az elsõ magyar nyelven megjelent bányászatimunka és az egyik elsõ közgazdasági témájú kötetMagyarországon. A tudományos jelleget erõsítveSzentkirályi jegyzetekkel, adatai lelõhelyeinek feltün-tetésével, valamint magyarázó megjegyzésekkelsegítette mûvének jobb megérthetõségét. Ez a tudo-mányos munkák tekintetében a XIX. század elsõ, sõtmásodik felében sem volt még egyértelmû és szigorú

követelmény és fõként nem általános gyakorlat. Emel-lett jellemzõ, hogy mondandója alátámasztásárapéldákat és párhuzamokat hoz, elsõsorban a nyugativilág országainak gazdaságából, mindenekelõtt aziparilag legfejlettebb Angliából és Amerikából (USA).

Célja e munkájával, miképpen az elõszóban írja,egyrészt az volt, hogy az erdélyi bányászatot azokkalis megismertesse, akik azt még �a maga valóságában�nem ismerték, másrészt pedig a döntéshozók fi-gyelmét szerette volna felhívni vele �némelly ten-nivalók iránt�. (Könyvét tehát korántsem csupánudvariasságból ajánlotta hg. Lobkovitz Ágostonnak,az udvari kincstár elnökének.) A kétkötetesre tervezettmunkának végül is csak az elsõ kötete jelent meg,mely az erdélyi bányászatot nemzetgazdasági szem-pontból mutatta be. Az erdélyi bányászat köz- és ma-gánjogi ismertetése címet viselõ második kötet tö-redékes maradt és nem került kiadásra.

Szentkirályi mûve elsõ, rövidebb részében (az elsõhárom szakaszban) általános közgazdasági alapesz-méirõl ír, melyeket aztán a második részben az erdélyibányászatra alkalmaz (miközben terjedelmes statisz-tikai adatsorokkal mutatja be annak állapotát). Beve-zetõjében megadja e gazdasági eszmék néhány forrá-sát: �Azokban, miket nemzet-gazdasági elõfigyel-meztetés gyanánt beszõttem, kevés eltéréssel grófSodent követém, � a bányászat nemzet-gazdaságihasznainak fejtegetési módjában pedig némi részbenDeliust és Weissenbachot.� Ezen kívül, miként márJakab Elek megállapította, gróf Széchenyi István nagy

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezeteDEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Szentkirályi Zsigmond1804-1870


mûvei (a Hitel, a Világ és a Stadium) is jelentõs hatás-sal voltak Szentkirályi közgazdasági gondolkodására.Megtalálható, pl. a Széchenyi-féle kimûvelt emberfõeszméje, amikor azt írja rögtön munkája elején, hogy�értelmi kifejlõdés s pallérozottság� kell a vagyonigyarapodás elérésére. Szentkirályi a szükséges tudás, aszakértelem megszerzése mellé állítja még a szorgal-mat, és persze az állam és benne az egyén szabadságátés függetlenségét, mint azon kellékeket, melyekben�központosul a nemzetek anyagi s szellemi ereje�.Hangsúlyozza, hogy az anyagi és szellemi erõk �kifej-lését� megfelelõ törvényhozással kell elõmozdítani.Szentkirályi elveti azt a gazdaságpolitikát, amelyegyszerûen az állami kincstár megtöltésén alapul, ezt aXVI-XVII. századi Spanyolország és Portugália pél-dájával támasztja alá. Ugyanakkor szükségesnek tartjaa bányászat és kohászat területén (is) az állami bea-vatkozás (�státus beavatkozás�) általános és kimódoltrendszerét, melynek ellenõrzõ és ösztönzõ, tehátsegítõ (indirekt és nem direkt irányító) szerepet szánta magánbányászatokkal szemben. A technikaifejlõdésben jelentõs eredménnyel járhatna ez a rend-szer, de pl. megkerülhetetlen a �státus beavatkozás� arablómûvelés elleni fellépés esetében is. Úgy gondol-ta továbbá, hogy a gazdaság különbözõ ágazataiközötti bizonyos arányosság eredményezi �a nemzetanyagi erejének� növekedését. Gazdasági gondol-kodásában alapelv a közteherviselés, egyúttal a ha-szonból való közös részesülés. A magánbirtok mellettérvel: az ember termesztõ ereje saját birtokán mu-tatkozik meg a legjobban, ami magából az emberi ter-mészetbõl következik, amiért is a földet minél többszemély között kell felosztani, de figyelve arra, hogy�igen nagy eldarabolása� ne történjék meg.

Szentkirályi kötetének második részében ez utóbbieszmét a bányászatra alkalmazva, javasolja a föld sza-baddá tételét, a bányaiparnak a regalitás viszonyábóltörvény által, a földesúri függés alól örökváltság útjánvaló �kiszabadítását�. Indítványozza a földesúri hata-lom alól (majdan) felszabaduló és bizonyos népes-ségszámot elérõ bányászhelységek szabad városi stá-tuszba emelését, továbbá Déva és Zalatna városoknakaz országgyûlésben külön, és általában a bányász ér-dekeknek a törvényhozásban szakemberek általi na-gyobb mérvû, erõteljesebb képviseletét. Megoldandófeladatnak tekinti a bányászati köz- és magánviszo-nyok végleges törvényi rendezését, a bánya-törvényhatóság a polgáritól való teljes elkülönítését, abányarendõrség létrehozását.

Véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell helyezniaz �alsóbbrendû bányatisztek� oktatására: az 1835-benmegnyílt nagyági aknásziskola mellett még egyközépszintû bányásziskolára, valamint a szegényektanulásának megkönnyítésére további nagyszámú ösz-töndíj alapítására volna szükség. (Bányászati tanintéz-mények felállítására példaként Oroszországot említi,

ahol az Urálban 20 évvel korábban számos bányászis-kolát hoztak létre.) De Szentkirályi felhívja a figyel-met arra is, hogy az alapképzésen túl gondot kell fordí-tani a magasabb fokú és folyamatos továbbképzésre,amit � Széchenyi után szabadon � bányászati kaszinóklétesítésével lehetne elérni. Mint írja, a bányászati aka-démiák csak �elõkészületül� szolgálnak és az ott szer-zett ismeretek tulajdonképpen csak �az élet gyakorlatijátékszínén magasztosulnak valódi tudománnyá�. Abányászkaszinók sürgõs létesítését szerinte az indo-kolja, hogy a selmeci bányászakadémia távol esik Er-délytõl, és így nem szolgálhatja az �önmûvelés� és tu-dományos munka célját, márpedig a legkitûnõbb �el-méleti sikerek� is rövid idõ alatt veszendõbe mennek,ha az ismeretek gyarapítását szolgáló segédforrásokhiányoznak. Négy pontban fogalmazza meg a bányá-szati kaszinók feladatát: 1. Folyamatos figyelése a kül-földi és hazai publikált �jelesb elmeszüleményeknek,észrevételeknek, s felfedezéseknek�; 2. A közre nembocsátott kísérletek és találmányok feltárása; 3. A bá-nyászatban dolgozók és az iránt érdeklõdök összejöve-tele �gondolatcsere, viták s tanácsadás és vevés� céljá-ból; 4. Az ezen az utakon szerzett adatok és tudnivalókidõszaki megjelentetése. Szentkirályi szerint az elsõ aszakkönyvek és � folyóiratok beszerzésével, a máso-dik bel- és külföldi levelezéssel, a harmadik egyegyesület létrehozásával, a negyedik folyóiratokkiadásával érhetõ el. Mindezt egy központi bányászatikaszinó keretében lehetne megvalósítani (elkezdeni),melyet az erdélyi bányászat központjában, Zalatnánkellene létrehozni, a már létezõ, és fentebb említettzalatnai olvasótársaság hathatós segítségével, cél-irányos tevékenységével. � A nép tudásvágyának fel-ébresztését a �népszerû� oktatás keretében, a közép-fokú és felsõfokú bányászképzést, valamint a folya-matos ön- ill. továbbképzést nemzetgazdasági vetü-letében tárgyalta és tartotta döntõ fontosságúnakannak fejlõdése szempontjából.

Szentkirályi munkájában leszögezi azt is, hogy bára gépesítés miatt nõtt a munkanélküliség, a technikatökéletesebbé válása így is �a nemzeti-gazdaság kivá-natjával igen is megegyezõleg múlhatatlan.� (Ezt Hu-me Angliára vonatkozó statisztikai számításaival tá-masztja alá.) A növekedõ népességszám szerinteleginkább �a gyárok erõmûvi tökélyesbülésének� (agépesítésnek � a szerk.) köszönhetõ. Tehát a nemzet-gazdaság érdeke és egyben a közjóé, hogy az �erõ-mûvi� alkalmazásban az erdélyi bányászat is lépjenelõre, a brit és amerikai példák nyomában.

Bár számos gazdasági gondolkodó gyakorolt hatástgondolatvilágára, � miként jeles bányatörténészünk,Faller Jenõ megjegyzi � azokat õ a hazai bányászatravonatkoztatva �addig soha nem hallott elgondolásaivalteljesen egyedülálló a maga nemében�. Szentkirályi ekonkrét alkalmazásban mindenképpen újszerû és sajátkorát jóval megelõzõ elgondolásai és célkitûzései közé


tartozik pl., hogy már az 1830-as évek végén kimond-ja a kollektív szerzõdések kötésének szükségességét:�a bányamunkások és bányatulajdonosok közötti vi-szonynak jövõben nem gazdai hatalmúnak, hanemszerzõdési jellegûnek kell lenni.� Továbbá kívánatos-nak tartja a tapasztalatcsere bevezetését, gyakoriüzemi értekezletek tartását, üzemek szervezését,�vegytani ércfeldolgozó és kohókisérleti segédin-tézetek� felállítását, a kísérletek és találmányok pub-likálását.

A mûszaki fejlesztés vonalán mintabányák (�must-rabányák�) létesítését indítványozza, hogy azok kor-és mintaszerû berendezésében �a haladó technikai tö-kélyesedés szellemében� nemcsak a bányatechniku-sok, hanem az egyszerû �bérmunkások� is megtaláljáka bányászat legújabb technikai vívmányait, munka- éseljárásmódjait. A mintabányákon kívül a szétszórt bá-nyaüzemeknek nagy, központos altárók (�istolyok�)útján való egyesítését, valamint az égetõ energiakérdéserõmûvekkel, pl. magasan telepített, hegyi tavakbantárolt erõvízzel való megoldását tekinti a honi bá-nyászat sürgõs feladatának.

Nemzetgazdasági szempontból vizsgálva több ol-dalt szentel Szentkirályi a jó úthálózat szükséges-ségének taglalására. �Jól épített s jól fenntartott utaknélkül, a bányász helységeknek egymást közti, s kö-rülvidékekkeli közlekedése egyáltaljában terhessé, azév némely szakaiban pedig csaknem lehetetlenné vá-lik.� Az utak �rosszasága� miatt a termelés összes-ségében költségesebbé válik. Véleménye szerint az út-építéshez és �karbantartáshoz �mind azok járuljanak,kik abból hasznot huznak.� Tehát az eddigi gyakorlat-tal szemben ne robottal építsék az utakat, hanem azegyes útszakaszokat községenként osszák fel, és ez-után õk építsék és tartsák karban. Mindezen munkákatpedig a tartományi és a kincstári pénztár fizesse.

Szentkirályi a bányászat fontosságáról értekezve �mintegy konklúzióként � megállapítja, hogy �a nem-zet-gazdaságon kívül egy neme sincs a szorgalomnakhazánkban, melly többeknek adna közelebbi és tá-volabbi keresetforrást, mint a bányászat�, valamint �abányászati szorgalmon kívül felesleget a szorgalommás nemei hazánkban csak igen kevés részben ter-mesztenek�.

Másik meghatározó mûve, erdélyi bányászkalen-dáriuma, elõször 1844-ben jelent meg (szintén magyarnyelven). Az elsõ évfolyamot még kettõ követte.1846-os harmadik évfolyamát Erdélyi Bányász Alma-nach címen adta ki. 1845 januárjában, mikor grófSzéchenyi Istvánnak, mint a Magyar Tudós Társaságmásodelnökének megküldte a kalendárium elsõ kétévfolyamát, Szentkirályi a következõképpen fogal-mazta meg e sorozatának a célját: �a nyelv mellett ma-gát, ezen honi bányászati iparügyet is elõmozdítandó,eltökélém magamban, évenként bányászati Almana-chot adni ki magyar nyelven: melly naptárral s több

illy nemü tudnivalókkal összekötve a bányászi köznépelõtt ez egy okból is kapóssá válna, � de a mellett egyfelöl azon sajátságos szerkezet, mellyben honunk bá-nyászati ipara mozog, annak fény és árnyékoldalait, saz illetõ felsõségi szabályozásokat is idõnként felfe-dezze s köztudomásra juttassa, � a honi bányászati iparstatistikájához adatokat szolgáltasson, � a bányászatibirtok-változások kimútatását idõrõl idõre adja, � deegyszersmind bányászati vállalatainkat a nembányá-szokkal is megismertesse, � más felöl tudassa legalábbcsak kijelölésekben mind azt, mi ezen iparágat illetõ-leg akár szoros tudományi akár gyakorlati tekintetben,új és követésre méltó Europaszerte idõnként történik,� igy a bányászi köznépen kivûl egyéb állapotunknakis hasznos kézi könyvül szolgáljon.�

A kalendárium három részbõl állt. Az elsõ részbenmaga az aktuális évi naptár szerepelt, kiegészítve aztaz erdélyi törvénykezési szakaszok illetve a törvény-szünetek idõpontjainak megjelölésével. A �mérték spénzügyi tudnivalók� között Szentkirályi közölte amértéktárat (amit a Házisegédbõl vett át), a fontosabbpénznemeket, azaz az aktuális valutaárfolyamokat és akamattáblát. Ez az õ idejében jelentõs tettnek számí-tott. Például közzétette az arany-ezüst beváltás ársza-bályait, sok visszaélés útját vágva el. Ezeken kívül azismeretterjesztõ bányászkalauzban iskolaügyi statisz-tika is olvasható volt (Szemere Bertalan Utazás külföl-dön c. munkájából átvéve), valamint mesék és versek,mint az egyéb kalendáriumokban általában. A bá-nyászkalendárium második részét a tiszti tár képezte,benne a teljes erdélyi közigazgatás tisztviselõ karával,természetesen a kincstári illetve a bányászati igazga-tás, úgymint a Cs. K. Udvari Pénz- és BányászatügyiKincstár, a K. Hazai Kincstártanács és a BányászatiFeltörvényszék tisztségviselõinek részletes felsorolá-sával. A harmadik, Bánya és kohászati ipart, jog- sigazgatási ügyet érdeklõ ismeretek és tudnivalók táracímet viselõ részben tudhatták meg az olvasók az érc-termelés vagy éppen a bányász személyzet statisztikaiadatait, a bányászatra vonatkozó törvényeket, ren-deleteket, értesülhettek többek közt a bánya-birtokos-sági változásokról, a legújabb kísérletekrõl és ta-lálmányokról, valamint a legfrissebb nemzetközi éshazai szakirodalomról. Ebben a részben hívta felSzentkirályi a figyelmet a bányaiparból származóbetegségekre, megismertetve olvasóival e betegségekgyógymódjait is.

Mûvei a tudományos életben nagy figyelmet éselismerést váltottak ki. A legnagyobb elismerés két-ségkívül az volt, hogy 1845. november 22-i ülésén azAkadémia a törvénytudományi osztály ajánlatára�tetemes szótöbbséggel� Szentkirályit levelezõtagjává választotta (a volt selmeci diákok közülelsõként). Akadémiai székfoglalóját A bányászi rega-litásról címmel tartotta meg. Munkássága elis-meréséül a Magyar Királyi Természettudományi Tár-


saság 1844. október 8-án rendes tagjává választotta,Hunyad megye pedig már korábban abban amegtiszteltetésben részesítette, hogy táblabírájávánevezte ki.

Szentkirályi Zsigmond zalatnai mûködése alatt,pontosabban 1841-ben részt vett egy német-magyarbányászati szótár elõkészítésében. A Magyar TudósTársaság elnöke, gróf Teleki József 1841. július 2-ánírt levelében fölkérte gróf Nádasdy Ferenc kincstári el-nököt, hogy a bányászati szaknyelv megmagyarosítá-sában támogassa a Társaságot. Nádasdy ezt követõenaz Erdélyben használatos szakszavak és kifejezésekösszegyûjtését kérve levelet intézett az e tárgyban jár-tas bányatisztekhez, így Szentkirályihoz is, aki a Szó-gyûjteményt 1841. október elején személyesen adta beaz elnöknek. Nádasdy végül a kincstárhoz beérkezõszógyûjtemények megvizsgálásával és összeszerkesz-tésével Debreczeni Márton kincstári tanácsost bíztameg. Debreczeni 1842-ben három szótárszerkeszt-ményt is készített. Az egyik Bányászati mûszótár cí-met viselõ töredékesen (ld. A-T) fennmaradt német-magyar szakszótárban rubrikákra osztva szerepelnekaz egyes szógyûjtemények. Ebbõl kiderül, hogy a leg-nagyobb gyûjtést Szentkirályi Zsigmond végezte.

Szentkirályi Zalatnán 1835-ben alapított családot.Ujvári Jozefát vette el feleségül, akitõl négy gyermekeszületett, akik közül az elsõ kettõ még kisgyermek ko-rában meghalt. Elsõ feleségét 1846-ban veszítette el.Ugyanezen esztendõben helyezték át Szentkirályit aKrassó megyei Moldvabányára, ahol bányamester ésbányatörvényszéki elnökhelyettes lett. Itt 1847-ben új-ra megházasodott: nõül vette Hoffman Ádám bánya-birtokos Amália nevû leányát. E házasságból kilencgyermeke született, akik közül az elsõ három koránmeghalt.

Szentkirályiról, az emberrõl az õt személyesen is-merõ életrajzíró a következõ képet nyújtja: �Mint em-ber, mûvelt, õszinte; társalgása, modora megnyerõ,ismerete sok, fölfogása gyors, itélete határozott; ha el-lenvéleménye volt elõadásában kimélõ, önvédelmébenbátor és önmérséklõ. Irodalmilag mûvelt alakbanfejezte ki gondolatait a legközönségesebb vitakérdé-sekben is, a mi sokak felett elõnyt adott neki. Logikájas az ellenérvek ügyes visszaverése egy hosszas élet ta-pasztalatai által gyakorlott elmés észjárásról tett tanu-bizonyságot.�

Az 1848-49-es szabadságharcban más-más állo-máshelyeken, de tovább viselte hivatalát, mindvégigkiállt a magyar kormányzat mellett. 1848. április 8-ánMoldvabányáról Oravicára helyezik, május 15-én márPesten találjuk, a bányapolgárok Kossuth által össze-hívott értekezletén, mint a bánsági rézbányászat kép-viselõjét. Az értekezletnek, mely õt jegyzõjévé válasz-totta, egyik legmeghatározóbb személyisége lett. E ta-nácskozás nyomán vetette papírra 1848 júliusában Né-hány törvényjavaslat a bányaipar ügyében c. 50 olda-

las röpiratát, melyet 1849 májusában adott ki nyomta-tásban. A pesti értekezletet követõen oravicai mun-káját már nem sokáig végezhette, mert május 31-énKossuth Lajos pénzügyminiszter újabb feladattal bíztameg, ti. a �Részek� visszacsatolásán munkálkodó or-szágos bizottsághoz rendelte, hogy bányabiztosi mi-nõségben ahhoz csatlakozva vizsgálja meg a körösbá-nyai terület helyzetét, és biztosítsa a kincstári kezelésfennakadás nélküli mûködését. Szentkirályi 1848.július végéig maradt Körösbányán, majd miután a kö-rösbányai bányaigazgatóságot kivonták az oravica-bányai igazgatóság fennhatósága alól, visszatérhetettállomáshelyére. December 25-ig dolgozhatott Oravi-cán, mint helyettes bánsági fõbányanagy, amikor is azegész bányaigazgatóság pénz- és levéltárával, vala-mint összes hadianyagával együtt menekülni kénysze-rült. Eltávozásáért Dezsán cs. kir. biztos 1849 január-jában állásából felfüggesztette, és fizetését beszün-tette.

Szentkirályi szülõvárosába, Kolozsvárra ment, aholCsány László teljhatalmú országos biztos � az erdélyikincstári ügyek rendezését segítendõ � DebreczeniMárton pénzügyminiszteri tanácsossal együtt magamellé rendelte. Idõközben azonban Duschek Ferencpénzügyi államtitkár Gränzenstein Gusztáv bánságifõbányaigazgatót küldte Erdélybe a kincstári, illetve abányászati ügyek rendezésére. Az így elõállott hely-zetben Csány úgy döntött, hogy a három említett sze-mély választmányilag dolgozzon együtt. Ez a hármasbizottság aztán gyors munkát végzett, mert már 1849.április 20-án elkészült a Szentkirályi és Debreczeniáltal fogalmazott és aláírt rendezési terv (a munkakidolgozásában résztvevõ Gränzenstein néhány nappalkorábban Nagyváradra utazott). A rendezési tervetelkészültének napján Csány László kormánybiztoskörrendeletben adta ki. Végrehajtását Szentkirályi ésDebreczeni azonnal megkezdte. A kormány azonbanhelyesebbnek látta ezt a munkát egyetlen felelõs sze-mélyre bízni, mely a megbízatást � miniszteri biztosiminõségben � Debreczeni Márton kapta meg. Szentki-rályi Zsigmond a továbbiakban segédként vett részt azerdélyi kincstári, illetve bányarendezésben.

Világos után Szentkirályi visszatért állomáshelyére,Moldvabányára, állásából azonban felfüggesztették, éscsak miután a temesvári cs. kir. haditörvényszék iga-zolta, foglalhatta el hivatali helyét feltételesen, mintbányanagy, 1850 decemberében. 1854. július elsején abánsági cs. kir. kapitányság ideiglenes vezetésével bíz-ták meg, majd 1855-ben helyettes erdélyi bányakapi-tánnyá nevezték ki, és még ebben az évben Zalatnáraköltözött. 1859. május 3-án erdélyi bányakapitánykéntbányatanácsosi rangot kapott. Visszatért tehát Zalatná-ra, ahol pályája elsõ másfél évtizedét töltötte. AkkorZalatna virágkorát élte, 1855-ben viszont az 1848 ok-tóberében elpusztított bányaközpont újjáépítése volt afeladat. A helyi bányászat újjászervezése során feltá-


masztotta a zalatnai kaszinót, számára alapszabálytkészített és egészen nyugdíjba vonulásáig elnöke voltannak.

Az erdélyi bányászat újjászervezése mellett Szent-királyi Zsigmond az 1850-es és 60-as években komolyszerepet játszott az országos bányatörvények és rende-letek megalkotásában. Ott találhatjuk keze nyomát az1854-es osztrák bányajogi nyíltparancsban, mely Ma-gyarországon és Erdélyben kötelezõ érvénnyel (bá-nyatörvényként) került bevezetésre. E nyíltparancserélyes végrehajtásáért a bécsi központi kormányzatabban az elismerésben részesítette, hogy e bányajogirendelkezések általa készített végrehajtási utasítását abirodalom egész területén követendõvé tette. Szent-királyi késõbb részt vett az 1859-es Bánya-alapsza-bályzat kidolgozásában, csakúgy, mint az 1867-es re-videált alapszabályzat elõkészítésében. Ennek kapcsána Kolozsvári Közlöny 1867. május 2-i számába írtrövid, Az erdélyi bányaügyrõl c. cikkében ekképpenfogalmazta meg a (bánya)törvénykezésre vonatkozóars poeticaját: �Bányatörvények hozatalában fõ czélnemcsak a jelen, hanem a jövendõ is ��.

Erre a második zalatnai idõszakra esik, hogy a Bé-csi Földtani Intézet az osztrák összbirodalom ásvány-tûzanyagi londoni kiállítása elõmozdításáért 1862.május 12-én levelezõ tagjává választotta. Megbecsült-ségét jelezte az is, hogy az erdélyi udvari kancellár1861 februárjában kinevezte õt az erdélyi ország-gyûlés elõkészítése végett létrehozott ún. Negyvenes-tanács tagjává. Elismertségérõl a már többször idézettJakab Elek a következõket írja: �A hol hivataloskörökben vagy a sajtó terén a magyar s különösen azerdélyi bányászat ügyérõl eszmecsere, vita és tervezésfolyt vagy törvény által bármely irányban változtatástörténjék, Szentkirályi az illetékes elhatározástényénél 20 év alatt mindig ott volt, meghivatva a kor-mány, elküldve a bizalom vagy rábiratva saját ügysze-retete által.�

Szentkirályi 1865. április 9-én ment nyugdíjba. Azalatnai hivatali kar �mint tisztelt és szeretett fõnöké-tõl, a ki a szorgalomban példát adott, a hivatal nehézteendõi közt mint világító szövétnek, bölcsességgelvezette, örök tiszteletök felõli õszinte biztositása kife-jezésével� búcsúzott el tõle. Zalatnáról visszatért szü-lõvárosába, Kolozsvárra, ahol élete utolsó éveit töl-tötte, továbbra is tevékenyen. 1865 végén és 1866 ele-jén például cikksorozatot írt X.Y. álnév alatt, Vázlatokéletbevágó társadalmi bajainkról s azok orvoslásárólcímmel*. A társadalom problémáinak megoldására fo-gékony Szentkirályit Kolozsvár társadalma hamarosanfelelõs beosztással ruházta fel: 1867 augusztusában, aváros úgynevezett �alkotmányos� újjászervezésekor,elõször városi képviselõvé, majd polgármesterré

választották. Csak néhány hónapig állt azonban szülõ-városa élén. A tevékeny Szentkirályi nem sokáig bírtaa politikai pártharcokat és betegsége miatt végül 1868.július 8-án lemondott tisztségérõl.

Tétlenségrõl azonban szó sem lehetett, még ha be-teg is volt, tudásával rendelkezésre állt. A földmûve-lésügyi, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által1869 tavaszán a magyar bányajog megállapítására és abányatörvény tervezetének kidolgozására létrehozottbizottság több ülésén is részt vett, és azokon elvi, mó-dosító indítványokat tett. Néhány hónappal késõbb pe-dig a pénzügyminiszter a kolozsvári m. kir. pénzügy-igazgatóság adófelszólamlási bizottságának tagjávánevezte ki.

Szentkirályi Zsigmond élete 66. évében, 1870. ápri-lis 16-án hunyt el. Temetésén a házsongárdi temetõben�Kolozsvár minden rendü és állásu mivelt közönségenagy számban jelent meg�. Kopott terméskõobeliszk-je ma is áll a temetõ II. b parcellájában. A temetésutáni hét hétfõjén jelentette be a Magyar TudományosAkadémia ülésén Arany János fõtitkár SzentkirályiZsigmond levelezõ tag halálát, és egyúttal felkérte a II.osztályt, hogy emlékbeszédrõl gondoskodjon. Ennekelhangzására majd hét évet kellett várni; végül JakabElek írta meg és olvasta fel 1877. január 29-én azAkadémia épületében. Kolozsvár híres történetírója e74 oldalas, nyomtatásban is megjelent életrajzzal éspályaképpel méltó emléket állított Szentkirályi Zsig-mondnak. Ez a munka a tudós társadalomnak szólt. Aszéles közvélemény számára Jakab Elek már 1870júniusában írt egy cikket Szentkirályiról a Pesti Napló-ba, majd egy másikat 1871-ben a Vasárnapi Újságba, abányamérnök-akadémikus arcképével illusztrálva.Emlékét a XX. században a bányásztársadalom feltá-masztotta és tovább ápolta. 1954-ben, születésének150. évfordulóján, Faller Jenõ bányamérnök emlé-kezett meg róla a Bányászati Lapokban. 1972-ben azOrszágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületmegalakulásának 80. évfordulóján Szentkirályi Zsig-mond-emlékérmet alapított, amellyel � az alapszabályszerint � azon tagjait tünteti ki, �akik a bányászat el-méleti és gyakorlati fejlesztésében és tudományosszintû mûvelésében érdemeket szereztek�. A legutób-bi ünnepi megemlékezést, amely nevét újra kõbevéste, mint a Házsongárdban nyugvó 34 akadémikusegyikét, 2002. november 23-án, a Magyar TudományNapján tartották a Magyar Tudományos Akadémia ésaz Erdélyi Múzeum Egyesület szervezésében, aluteránus sírkert bejáratánál. Végül pedig tavaly, 2003decemberében az OMBKE választmánya a 2004-esévet Szentkirályi-emlékévvé nyilvánította.

Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi bányásza-tunk egyik legnagyobb alakjának jelentõségét Jakab

* Jakab Elek szerint Szentkirályi e cikksorozatát a Kolozsvári Közlöny 1865-ös és 1866-os évfolyamaiban közölte, de a megadott helyen hiábakerestük nem találtuk, sõt az átvizsgált 1862-68 közötti évfolyamok egyikében sem. Jakab valószínûleg emlékezet után írt e jelentõs tanulmányról,ami abból is kitûnik, hogy csupán egy érdemi mondatban szól annak tartalmáról.


Elek a következõképpen fogalmazta meg akadémiaiemlékbeszédében: �a magyar bányászatot, minteszmét s törekvési czélt Szentkirályi tûzte ki és jelöltemeg, az elméket e fölött gondolkodásra õ vezette, hír-lapi és társadalmi nyilvános eszmecserét az õ mûveiidézték elõ, szóval: az erdélyi magyar bányászatbanreformmozgalmat és elevenséget õ teremtett.�

IRODALOMCsány László kormánybiztos iratai 1848-1849. 2. köt. Sajtóalá rendezte: Hermann Róbert. Zalaegerszeg, 1998. 187. p.Csath Béla: Szentkirályi Zsigmond-emlékérem. In: BKLKõolaj és Földgáz. 28.(128.) évf. 1995. 8.sz.Erdélyi Bányász-Kalendáriom 1844. szökõ évre. 1. évf.Kolozsvár, 1844. Szentkirályi ZsigmondErdélyi Hiradó. 12. évf. 1839. 4. sz.Faller Gusztáv: A Selmeci M. K. Bányász- és Erdésza-kadémia évszázados fennállásának emlékkönyve. 1770-1870 Selmec, 1871. 138.Faller Jenõ: Megemlékezés Szentkirályi Zsigmond születé-sének 150. évfordulója alkalmából. In: BKL. Bányászati La-pok. 9.(87.) évf. 1954. 11. sz.Gaál György: Akadémikusok a Házsongárdban. In: Szabad-ság. 14. évf. 2002. 272. sz. 3.Jakab Elek: Emlékbeszéd Szentkirályi Zsigmond levelezõ

tag fölött. In: Értekezések a társadalmi tudományok körébõl.4. köt. Szerk. Fraknói Vilmos. Bp., 1878. 8.Jakab Elek: Két erdélyi bányász. II. Szentkirályi Zsigmond.In: Vasárnapi Ujság. 18. évf. 1871. 34. sz.Jakab Elek: Szentkirályi Zsigmond és bányászati irodal-munk. In: Pesti Napló. 21. évf. 1870. 143. sz.F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok.Bp., 1987.Kolozsvári Egyetemi Könyvtár Kéziratosztálya. Ms 3174Debreczeni Márton bányászati iratai. Bányászati müszótár(94 folio). (A Szentkirályi-féle szógyûjteményt már JakabElek is eredménytelenül kereste, az valószínûleg elveszett.Mindenesetre Debreczeni rubrikás szótárszerkesztésénekköszönhetõen mégis fennmaradtak a Szentkirályi Zsigmondáltal gyûjtött korabeli bányászati szakszavak.)Kolozsvári Közlöny. 12. évf. 1867.Magyar Országos Levéltár (MOL) H27 Pénzügyminisztéri-um. Bányászati Osztály. 1.d. 119/B.O.I.MOL H22 Pm. Duschek Ferenc iratai. III. 48.MOL F250 Debreczeni Márton miniszteri biztos iratai 1. cs.33. 4876/p.ü. sz. rendeletMagyar Tudományos Akadémia KézirattáraGróf Széchenyi István: Hitel. Pest, 1830.Komjátszegi Szentkirályi Zsigmond: Az erdélyi bányászatismertetése nemzet-gazdasági, köz- és magánjogi tekintet-ben. Kolozsvár, 1841.

Jó szerencsét bányásznak, kohásznak! Üdv azerdésznek! Pénzt a gazdásznak! Sok-sok pénzt aközgazdász rektornak! Elsõsorban kohász testvé-reimhez szeretnék szólni, és szeretném rövidenismertetni azokat a szervezeti változásokat, amelyeketa Kari Tanács e héten jóváhagyott, és amelyet azEgyetemi Tanács � gondolom � jóvá fog hagyni kéthéten belül.

Mielõtt az ember házat épít, és különösen mielõttszétszedi a régi házát és ugyanazokból a téglákbólépíti az új házát, tervet kell készítenie. Márciusban,több hónapos elõkészítés után, küldetés-nyilatkozatotfogadtunk el, amibõl néhány sort felolvasnék: �AzAnyag- és Kohómérnöki Kar küldetése a mûszakianyagok, elsõsorban a fémek és ötvözeteik, másodsor-ban a kerámiák és szilikátok, harmadsorban apolimerek és mûanyagok elõállításához szükségesanyagok szerkezetével, tulajdonságaival, viselke-désével foglalkozó alaptudományok, illetve erre

építve, ezen anyagok gyártási és feldolgozási tech-nológiájával foglalkozó alkalmazott tudományokmûvelése, a meglévõ tudás összegyûjtése, rendsze-rezése, gyarapítása, alkalmazása és továbbadása egy-részt hallgatóinknak, másrészt a hazai és nemzetközitudományos technológiai közösségnek.�

A Kar a selmeci Bányászati és Kohászati Akadémiautódjának tekinti magát, és mint ilyen, büszke arra,hogy alapító professzorai az európai mérnökképzésmegalapítói voltak. A selmeci professzorok örökö-seiként a kar minden oktatója törekszik arra, hogy afent meghatározott területeken a mindenkori világ-színvonal közelében lévõ, azt állandóan továbbfej-lesztõ oktatási, kutatási és publikációs tevékenységetfolytasson.

Ezekbõl a célokból az következik, hogy az Anyag-és Kohómérnöki Karnak szüksége van egy Fémtech-nológiai Tanszékre, egy Polimer-technológiai Tan-székre, egy Kerámia Tanszékre. Szüksége van e mel-

Átalakulások az Anyag- és Kohómérnöki KaronDr. Kaptay György dékánnak az OMBKE 93. Küldöttgyûlésén elhangzott tájékoztatója


lett két alaptanszékre; az egyik az anyagokkal, akémiával foglalkozik, a másik pedig az energiával.Ehhez képest úgy döntöttünk, hogy ne egy tanszékbetömörítsük a teljes fémes közösségünket, hanemválasszuk szét azt a szilárd fázisú fémekkel foglalkozótudományos közösségre, és a folyékony fázissalfoglalkozó tudományos közösségre. Teljesen konkré-tan a következõ szervezeti változásokat szeretném be-jelenteni, amelyeket a Kari Tanács e hét hétfõjén, azösszefogás és racionalizálás nevében, nagy többséggelelfogadott:

� a jelenlegi Fizikai-kémiai Tanszék és AlkalmazottAnalitikai Kémiai Tanszék összevonásra kerülKémiai Tanszék néven,

� a jelenlegi Fémtani Tanszék és Képlékeny-áta-lakítástani Tanszék összevonásra kerül Fémtani ésKéplékeny-átalakítástani Tanszék néven.

� a jelenlegi Vaskohászattani Tanszék, Fémkohá-szattani Tanszék és Öntészeti Tanszék összevo-násra kerül Metallurgiai és Öntészeti Tanszéknéven.

� A jelenlegi Hõenergia- és Tüzeléstechnikai Tan-szék megmarad és Tüzeléstani és Hõenergiai Tan-szék néven mûködik tovább,

� a jelenlegi Mûanyag Tanszék megmarad PolimerMûanyag Tanszék néven,

� a Kerámia és Szilikátipari Tanszék megmarad,� a két kihelyezett tanszékünk, a Minõségi Kihe-lyezett Tanszék (metálkontroll) és az Energia-hasznosítási Tanszék (TÜKI) változatlanul meg-maradnak.

Tegnap sokan részt vettünk Simon Sándor emlék-ülésén. Simon Sándor illetve a vaskohászok jogosbüszkeséggel alapították meg az Öntészeti Tanszéket1964-ben. Akkor a vaskohászat egyértelmûen erõsvolt, az öntészet éledezett. Ma fordított a helyzet, azértkell összevonnunk a metallurgiát az öntészettel, hogybiztosítsuk, hosszú távon stabilizálni tudjuk a metal-lurgiai tudományterület megmaradását, és ehhezöntész testvéreink megértését kérjük.

Én, a Fizikai-Kémiai Tanszék vezetõjeként elsõsor-ban azért egyeztem bele abba, hogy összevonjuk ezt atanszéket az Analitikai Tanszékkel, hogy példát mu-tassak, meg azért is, hogy a vegyipari képzés céljábóla jövõben ne csak ez a két egység mûködjön, hanemlegyen egy közös �amorf� kémiai tanszék, s azon belülalakuljanak olyan tanszéki csoportok, amelyek aszerves kémiát, a kémiai mûveletet, a kolloidkémiát istudják mûvelni.

Ez az összevonás nem jelenti azt, hogy eltûnnek arégi szakmák, ez az összevonás azt biztosítja, hogy aszakmáink hosszú távon stabilan megmaradhatnak,ehhez tanszéki csoportok létrehozását tervezem. Atanszéki csoport vezetõk, pl. az öntészeti tanszék cso-port vezetõ, a vaskohászattani tanszék csoport vezetõstb. dékáni megbízólevéllel fognak bírni. Én úgy ér-

zem, hogy összefogva, együtt sokkal sikeresebbentudnak tovább menni.

Végül szeretnék elnézést kérni mindenkitõl, akijelen van, ha e mögött a szervezeti átalakítás mögöttnem alakult, nem alakulhatott ki, olyan mértékû, olyanszéles körû szakmai iparági egyeztetés, mint amit talánelvártak volna. Nagyon nehéz napok után vagyunk,november és május között mással sem foglalkoztunk,mint ezzel. Ettõl függetlenül legitimnek érzem a dön-tést, a következõk miatt. Károly Gyula gazdaságidékán-helyettes a vaskohászatban általában elismert,Tóth Levente általános dékánhelyettes öntész. Mi hár-man hoztuk meg ezt a döntést a menedzsmenten belül,majd hosszú munkával rábeszéltük a vezetõket �azokat, akiknek többek között most megszûnik a tan-székvezetõi pótlékuk, és akiknek az adminisztrátoraitis kispóroljuk a rendszerbõl � arra, hogy erre az euro-konform megoldásra szükség van.

Mitõl eurokonform ez? 16 vezetõnk, plusz a dékán,meg a két dékánhelyettes, 19 vezetõ vezeti ma mégmindig a 45 oktatóból álló Anyag- és KohómérnökiKart. Ilyen nincs sehol Európában. Európában van egytanszék, nagyjából akkora, mint a mi karunk és azonprofesszorok vannak. Az egyik professzor a metallur-gia és az öntészet professzora, nemzetközileg elismertprofesszor és nem tanszékvezetõ. Neki nincs államilagfinanszírozott egy vagy két adminisztrátora. Van per-sze mögötte egy olyan szervezet, amit projektekbõl,ipari pénzekbõl hoz össze, tart fenn, és ezt a munkátmindenki megbecsüli. Azt hiszem, ezt az utat kellkövetnünk. Ugyanekkor Károly Gyula felkérésére, akia Magyar Tudományos Akadémia Metallurgiai Szak-bizottságának is elnöke, az iparban dolgozó magán-tanárainkból alakult bizottság (Tardy Pál, Bakó Károlyés Imre József) is azt javasolta vizsgálati anyagában,hogy racionalizálni kell a szervezeti struktúránkat.

Az elõbb elhangzott, hogy az OMBKE többszörmegújult. Most mi is kénytelenek voltunk megújulni,próbáltuk ezt úgy tenni, hogy a jövõ megmaradjon. Akari tanácson 27-en szavaztunk. Volt olyan javaslat is,hogy titkosan szavazzunk. Én azt kértem, hogy névszerint szavazzunk, mindenki álljon fel és mondjonigent vagy nemet, mert ez nagyon fontos döntés a Karéletében. 22-en azt mondták, hogy igen, 5-en aztmondták, hogy nem. Nagyon szerettem volna én isnemet mondani, nagyon szerettem volna azt híresztel-ni az iparágban, hogy �rám kényszerítették a döntést,a dékán meghülyült, én nemmel szavaztam�. Nemtehettem, én vagyok a kohász dékán, ezt kellett ten-nünk, és én arra szeretnék kérni mindenkit, hogytámogassatok bennünket a jövõben is. Hiszem, hogyebben az új szervezeti struktúrában hosszú távon si-kerül stabilizálnunk meglévõ értékeinket, hosszútávon sikerül biztosítanunk az anyagmérnök,kohómérnök képzést.


Az V. Bányász-Kohász-Erdész Találkozórendezvény-sorozatának keretében 2004.május 14-én a Miskolci Egyetem III. elõadó-termében a feszített idõütem, és a párhuza-mos programok ellenére nagyszámú érdek-lõdõ hallgatta meg az Energia és Környezetc. konferencia értékes, érdekes elõadásait,melyek a világtendenciákra is kitekintõ ener-giapolitikától, a tüzeléstechnikán át az alter-natív, megújuló energiaforrások felhasználá-sával foglalkoztak. Ez utóbbin belül is külö-nösen a Magyarországon elsõsorban számí-tásba jöhetõ biomassza, ill. szén-biomasszaerõmûvi felhasználással, és ennek erdészetilehetõségeivel.

A konferenciának az OMBKE melletttársrendezõi voltak az MTA X. Földtudományi Osztá-lyának Bányászati Bizottsága és a Selmeci Asztaltár-saság.

A levezetõ elnök dr. Mészáros Károly a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar dékánjavolt, megnyitotta dr. Solymos Rezsõ akadémikus, zár-szót dr. Kovács Ferenc akadémikus mondott.

Az elhangzott elõadások:Dr. Kapolyi László akadémikus: Energiastratégia

MagyarországonDr. Kovács Ferenc akadémikus, Miskolci Egyetem:

Szenes erõmûvek környezetbarát üzemeltetéséneklehetõségei

Dr. Kapros Tibor vezérigazgató-helyettes, egyetemidocens, dr. Szûcs István intézetigazgató egyetemi do-cens, Woperáné dr. Serédi Ágnes egyetemi docens,

Miskolci Egyetem: Fosszilis energiahordozók kör-nyezetbarát eltüzelése

Dr. Jung László vezérigazgató helyettes, EgererdõRt.: Erdõgazdálkodás, energiatermelés

Dr. Barótfi István tanszékvezetõ egyetemi tanár,Szent István Egyetem, Gödöllõ: Megújuló energiafor-rások

Dr. Köllõ Gábor az Erdélyi Mûszaki Társaság el-nöke, egyetemi tanár, Kolozsvár: Az energiatermelésés felhasználás környezeti hatásai Erdélyben (A szerzõakadályoztatása miatt az elõadást dr. Pálffy Károlyegyetemi tanár, Kolozsvár tartotta meg.)

A konferencián elhangzott elõadások anyagát � saj-nos az elsõ és az utolsó kivételével � a Miskolci Egye-tem Közleménye A sorozat Bányászat, 67. kötetekénta résztvevõk már a helyszínen megkaphatták.

PT

�Energia és Környezet� tudományos konferencia

A Bányász-Kohász-Erdész Találkozó bányász éskohász részvevõinek egy csoportja május 14-éndélután megkoszorúzta az elhunyt professzorok sírjaita miskolci temetõkben.

Miskolcon eltemetett néhai professzoraink azalábbi temetõkben nyugszanak:Mindszenti temetõ:

Dr. Gyulai Zoltán (� 1977)Dr. Zambó János (� 2000)Dr. Antal-Boza József (� 1975)Dr. Kiss Ervin (� 1991)Dr. Szilas A. Pál (� 1991)

Vasgyári temetõ:Dr. Vereskõi János (� 1979)

Szentpéteri-kapui temetõ:Dr. Simon Sándor (� 1989)Dr. Jambrik Rozália (� 1997)Dr. Gáspár Gyula (� 1980)

Deszkatemetõ:Dr. Diószeghy Dániel (� 1969)Dr. Terplán Zénó (� 2002)

Emléküket tisztelettel õrizzük!

Professzor sírok megkoszorúzása


Az Országos Magyar Bányászati és KohászatiEgyesület (OMBKE) az Országos Erdészeti Egyesü-lettel (OEE), a Miskolci Egyetemmel (ME) és MiskolcMegyei Jogú Várossal � a 93. Küldöttgyûlésével pár-huzamosan � ismét megszervezte a Bányász-Kohász-Erdész Találkozót és az Energia és Környezet tudomá-nyos konferenciát.

A Találkozófõvédnöke:Káli Sándor Miskolc polgármestere,védnökei:dr. Tolnay Lajos az OMBKE elnöke,Cserép János az OEE elnöke,dr. Besenyei Lajos a MiskolciEgyetem rektora,dr. Esztó Péter a Magyar BányászatiHivatal elnöke,fõszervezõje:Törõ György OMBKE, Borsodszervezõi:dr. Gagyi Pálffy András OMBKE,Bak Julianna OEE,Stehlik Ágnes Miskolc,dr. Dúl Jenõ OMBKE, EgyetemMorvai Tibor OMBKE, Egyetemdr. Böhm József ME,dr. Ormos Tamás MEés munkatársaik voltak.

A következõkben Morvai Tibor okl. bányagépész-mérnök, az Egyetemi Osztály titkára, saját titulusa sze-rint �botcsinálta krónikás� beszámolóját közöljük aTalálkozóról:

Kedves Tagtársak!Beszámolóm nem egy hivatalos beszámoló, nem is

felel meg semmilyen protokoll elvárásnak, ne is kérjeszámon rajtam senki nevek közlését, sorrendjét stb.Egyszerûen péntek délután, erõt érezve a dologhoz,leültem leírni az emlékezetemben megmaradt esemé-nyeket, helyenként szerényen kiegészítve szubjektívgondolataimmal. Célom az volt, hogy az is tudja, mi

történt ezen a hétvégén, aki nem vehetett részt rajta.Tehát kérem, ennek figyelembevételével olvassák el.Tekintsük magánlevélnek melynek Ön, kedves olvasóa címzettje.

Ma két hete, hogy elkezdõdött az OMBKE egyiknagyrendezvénye Miskolcon. Azérteme �maszatos� fogalmazás, mertsok eseményre került sor. Az ese-mények a Vaskohászati Szakosztályés Miskolci Egyetem közös megem-lékezésével kezdõdtek, melynek so-rán dr. Simon Sándor professzorra,egyetemünk volt rektorára, a Vasko-hászattani Tanszék volt vezetõjéreemlékeztünk.

Ezután a Bányászati és a Vasko-hászati Szakosztályok tisztújítóküldöttgyûléseivel folytatódtak ahétvégi események. Ebéd után�Energia és Környezet� címmel egytudományos konferencia kezdõdött aIII-as elõadóban. Népes hallgatóságmellett rangos elõadók tartottakszínvonalas elõadásokat.

Az V. Bányász-Kohász-Erdész TalálkozóMiskolc, 2004. május 14-16.

A Találkozó megnyitása

Emlékfaültetés


Este 7-kor már a rendezvénysátor-ban nyitották meg ünnepélyesen, aváros, az Egyetem és az OMBKEvezetõi az V. Bányász-Kohász-ErdészTalálkozót. Sokan nem tudják, ezértcsak zárójelben jegyzem meg, hogyaz elsõ ilyen találkozó Telkibányánvolt 1996-ban. Ezt követte a tapolcai,a tatabányai és két évvel ezelõtt a sop-roni találkozó. Az ünnepélyes meg-nyitást követõen kezdetét vette a fel-hõtlen szórakozás, a hideg sörök el-nyeletéséhez házias jellegû sültkolbá-szok, csirkemáj és egyéb finomságokszolgáltak. Kezdetben ódzkodtunk agyanús külsejû Toi-Toi WC-k igény-bevételétõl, de aztán gyõzött az elfo-gyasztott sör egyre nagyobb mennyi-sége és elõbb-utóbb mindnyájan ne-kitámaszkodtunk a fülke hátsó falá-nak, kicsit megpihenve is miközbenmegkönnyebbültünk.

A hangulat emelkedett, és errõl egykiváló zenekar gondoskodott. Irigyennéztem amint velem azonos korúismerõseim felszabadultan forgatták,sergették párjukat, miközben mégénekeltek is hozzá. Ezután már ezekszerint, ha nem akarok táncolni, már akoromra sem hivatkozhatok, maxi-mum csak a súlyomra. � Mert táncol-ni változatlanul nem szeretnék. �(Mondjuk, túl sok kérõm sem akadt.)Jó volt látni a táncot élvezõ párokvidámságát, a sört kortyolgató, be-szélgetésbe belefeledkezett, egymástrégen nem látott cimborákat. Kicsithideg volt ugyan, de ez igazán nemvette el senki kedvét a sátorban valótartózkodástól.

Másnap, szombaton újra a munká-val kezdtük a napot.

Korán reggel faültetéssel indult aprogram az Egyetemvárosban, majdmegkoszorúztuk a könyvtár mellettiemlékmûvet, amit társaink emlékéreállítottak elõdeink. A faültetésnél dr.Mészáros Károly erdész dékán, mígaz emlékmûnél dr. Dúl Jenõ az Egye-temi Osztály elnöke mondott be-szédet.

Az Egyetemi Osztály gondoskodotta mostani helyreállításról, bízunkbenne, hogy vandál kezek nem szedikki újra a betûket helyükrõl. Persze abizalom � tudjuk � kevés, ezért igye-

Emlékhely koszorúzás

Díszfelvonulás a belvárosban


keztünk olyan módszerrel rögzíteni a betûket, hogynehéz is legyen ki-szedni.

A fát a találkozóemlékére ültette eldr. Besenyei Lajos,egyetemünk rekto-ra, dr. Mészáros Ká-roly a Nyugat Ma-gyarországi Egye-tem (Sopron) Erdõ-mérnöki Karánakdékánja és PetruszBéla az OMBKEalelnöke.

A lyukói bányászzenekar színvona-las, szép játéka já-rult hozzá az ünnepiesemények meghittségéhez. E helyrõl is köszönjükszépen.

10-kor kezdõdött az aulában az OMBKETisztújító Küldöttgyûlése. Az egyetem aulájaméltó helyszínnek bizonyult az ünnepieseményhez, amit az egyesületi és kari zászlókmég ünnepélyesebbé tettek. Gratulálok azújraválasztott tisztségviselõknek!

Ezalatt a sátorban zajlott az élet, ami talánegy picit túlzás, de azért voltak ott is. A szín-padon együttesek, zenekarok váltották egymást,és akik a Találkozó résztvevõi közül nem voltakérintettek a Küldöttgyûlésben, itt sörözgethet-tek, beszélgethettek, készülhettek lelkileg a dél-utáni felvonulásra, ami 4 órakor indult aVárosház térrõl. De elõtte még itt a Népkertbenis volt faültetés, dr. Bõhm József a Mûszaki

FöldtudományiKar dékánja ülte-tett fát a talál-kozó emlékére.

A díszfelvo-nulás, mint írtam4-kor indult. AzEgyetemi Osz-tály volt a leg-utolsó a sorban,mint házigazda,de a két kar zász-lói elõl segítettéka még impulzí-vabb hatás gya-korlását Miskolcváros nem túlnagy számban

megjelent polgáraira. Én ugyan tettem szolid pró-bálkozásokat, hogy visszaszerezzem õket, de nemsikerült már nagyon messze elõl voltak. Így jobb híján

Zászlószalagok felkötése

Szûcs Erika alpolgármester köszönti a felvonulókat

Díszfelvonulás a belvárosban

barátságosan integettem az elvonulóknak, kissé fel-idézve a régi május elsejék felejthetetlen fílingjét.Mikor feltûnt az Egyetemi Osztály nem túl népescsapata, újra beálltam a helyemre. És ha már itt tar-tunk, megjegyezném, hogy sajnos kevesen voltunkmi egyetemiek. Hallgatók is, oktatók is.

Egyébként 44 hallgatónk vett részt a ren-dezvényen rendezõként, voltak dunaújvárosiak is10-en és erdészek 4-en, szintén rendezõként. Õktermészetesen ott voltak a menetben. Kevesenvoltak oktatók és dolgozók az egész találkozón.Tudom, 6000 forint nem kis pénz, és tárgyiasultformában csak egy emlékkorsót és egy kitûzõt(jelvényt) tudtunk adni érte, de talán sokan nemtudják, hogy ezért 3 napon keresztül lehetõség voltkultúrmûsort nézni (hallgatni), táncolni és nemutolsósorban, meginni egy-egy sört, virsli mellett jókatbeszélgetni is.

A Sportcsarnoknál Eger polgármestere bejelentette,hogy két év múlva Eger városa (a papok � és azerdészek városa) szeretettel lát bennünket. Mit mond-jak? Köszönjük szépen, ott leszünk. Itt a Dékán Urakszalagokat kötöttek a zászlóinkra és bevetettükmagunkat a sörsátorba.

A miskolci fõutca porát maradéktalanul mosta le ki-száradt torkunkról a jóféle árpalé. Innentõl kezdve azesemények az elõzõ naphoz hasonlóan játszódtak le.Csak emlékeztetõül: sör, kolbász, beszélgetés, tá-maszkodás, tánc. Mivel � már tanulva az elõzõ napból� mindenféle meleg dolgokat hoztunk magunkkal, ahideg sem zavarta a kellemes együttlétet. Talán csak azene volt kevésbé mulattatós az elõzõ napihoz képest.

Idén elõször rendeztük meg a valétaelnökök ta-lálkozóját. Elég sokan voltak, de � mint mondaniszokták mostanában � nem elegen. A következõ alka-lomig van két évünk, mi szervezõk majd belehúzunkegy kicsit.

Vasárnap reggel 10-kor ökumenikus Istentisztelettelkezdõdtek a sátoros programok, amit nem túl népes

hallgatóság elõtt celebrálták a lelkész urak. Ezután �ha jól emlékszem � bájos harmadikos gimnazistákénekeltek gyönyörûen, (talán Sentimental Singers volta nevük) de mivel nem csak az énekük volt gyönyörû,a korán kelõ dunaújvárosi ifjak is kellõen felvillanyo-zódtak.

� Mit mondjak, megértem õket. � Én egy anyukávalbarátkozgattam közben, akirõl kiderült, hogy a néhányéve autóbalesetben elhunyt Mándoky Tibor bá-nyamérnök társunk özvegye, akinek Edina nevûleánykája jobbról a második volt.

Egyetértettem vele: �De örülne az édesapja halátná!� ... És ezután jött � mûsoron kívül � a napmeglepetése Schmidt Vera, a Megasztár, sajnos, aközépmezõnyben kiesett, kiváló hangú, igen tehet-séges énekesnõje, aki énekelt nékünk, mindnyájunkörömére. Én egy bizonyos zsûritag hölgy miatt bojkot-táltam a Megasztárt, de a Vera tényleg egy nagyontehetséges fiatal lány. Egyébként rokoni kapcsolatokrévén volt alkalmunk találkozni vele. (Nem az énrokonom, de szívesen elvállalnám.)

És eljött a 3 napos rendezvény vége is. Május 16-ána valétaelnökök búcsúbeszédével véget ért az V. Bá-nyász-Kohász-Erdész Találkozó.

Köszönetemet és elismerésemet fejezem kidr. Besenyei Lajos rektor úrnak a támogatásáért,amivel segítette rendezvényünket, de nem utol-só sorban azért is, mert Szûcs Erika alpolgár-mester asszonnyal együtt derekasan végigvelünk voltak a Küldöttgyûlésen és a Találkozójelentõs részén is.

Jó volt érezni, hogy az Egyetem és a Városmagáénak érzi az egyesületeinket, és ezt bizo-nyította is a rektor úr és az alpolgármester asz-szony kitartása a kissé hosszúra nyúlt Küldött-gyûlésünkön. Elismerésem a hallgatóinknak is,akik becsületesen eleget tettek vállalásuknak,derekasan végezték feladataikat.

Köszönöm nekik is. És a rendezõk, szervezõkis sokat dolgoztak, köszönet nekik is. � Jószerencsét!


� Zajlik az élet� a sátorban

A valétaelnökök bezárják a találkozót


Egyetemünk Vaskohászati Tanszéke 2004. május14-én Simon Sándor tiszteletére emlékülést tartott,melyen jelen voltak legközelebbi hozzátartozói,felesége, gyermekei és házastársaik. Megjelentek azegyetem jelenlegi és egykori vezetõi, akik tiszteletteladóznak Simon Sándor emlékének.

Az ülést a tanszék jelenlegi vezetõje, dr. Grega Osz-kár nyitotta meg, visszaemlékezve a Lillafüredi Palo-taszálló Mátyás termében, 1972. június 28-án tartottValétabálra, ahol õ, mint valétaelnök, az évfolyam uj-jongása mellett pezsgõvel köszönthette az Egyetem újrektorát, Simon Sándort. 1975-ben, amikor munkatár-saként tért vissza a tanszékre, a beilleszkedéshez, amunkavégzéshez igen sok segítséget kapott a tanszék-vezetõ Simon Sándortól. Az eredményes alkotó-munkát nagyban segítette az általa a tanszéken kialakí-tott szellemiség; a szabad véleménynyilvánítás, vitat-kozási lehetõség, zavarmentes munkavégzés. Nagyonjó kapcsolatokat épített ki az ipar termelõegységeivel,akikkel jelenleg is szoros a tanszék kapcsolata.

Simon Sándor eredményekben gazdag életútját dr.Tóth Lajos Attila egyetemi docens, a tanszék volt ve-zetõje tekintette át.

Simon Sándor születésének 80. évfordulója néhányhónapja, 2003. november 21-én volt, és néhány hónapmúlva, augusztus 19-én lesz halálának 15. évforduló-ja. Bizony még itt lehetne közöttünk és figyelhetné azunokák sorsának alakulását. Figyelemmel kísérhetnéaz egyetem külsõ és belsõ változását. Valószínû, féltõaggodalommal kísérné a kohászati iparban végbemenõátalakulást, a kar életének és a tanszék sorsának alaku-lását. De a sors rövidebb idõt, 66 évet adott neki. Az a66 év, amit megélt, ha rövid is volt, eredményekbengazdag élet volt, ami sok munkát és örömöt hozott szá-mára.

Simon Sándor 1923. november 21-én születettSzikszón. Iskolái után (polgári, Szikszó, Fa és Fémi-

pari Szakiskola, Miskolc, Felsõipari Iskola, Marosvá-sárhely) 1944-ben kezdett el dolgozni mintakészítõ-ként a Diósgyõri Vasgyárban, majd vezetõ technikusiés fõosztályvezetõ-helyettesi beosztásban tevékenyke-dett 1951-ig. Munka melletti tanulással szerzett me-legtechnológus szakmérnöki oklevelet. 1951-1955 kö-zött a Moszkvai Acél és Ötvözetek Intézetében voltaspiráns, ahol 1955-ben megszerezte a mûszaki tudo-mány kandidátusa fokozatot. 1955 és 1987 között aVaskohászati Tanszék oktatójaként tevékenykedett. Atanszék vezetését 1955-ben, valamint 1960 és 1987között látta el. 1960-1961 között tudományos-, 1961-1966 között oktatási rektorhelyettes, 1972-1978 közöttaz egyetem rektora volt.

Tanszékvezetõi mûködése alatt arra törekedett,hogy az oktatás és a kutatás tárgyi és személyi fel-tételeit javítsa, ekkor volt a legtöbb oktatója és dolgo-zója a tanszéknek. Irányításával jött létre az országbanelsõként a Vaskohászattani Tanszéken a RadioaktívIzotóp Laboratórium, amely a metallurgiai kutatásokúj módszereinek kidolgozását, új szakmai ismeretekmegszerzését tette lehetõvé. Munkatársaival, BenkõGyulánéval és Szarka Gyulával meghonosította éstovábbfejlesztette a radioaktív izotópokkal történõnyomjelzés-technikákat, és alkalmazta azokat a metal-lurgiai kutatásokban. A tanszék oktatóinak, kutatóinaktudományos fejlõdését mindig fontosnak tartotta,támogatta. De sokat segített a tanszéki dolgozók ki-sebb-nagyobb problémáinak megoldásában is. Simonprofesszor bármely területen dolgozott, közvetlen-ségével, segítõkészségével és emberségével kivívta azemberek elismerését és tiszteletét. Ez volt számára azigazi kitüntetés, valamint a hallgatók általi megbe-csülés. Nem véletlen, hogy több évfolyam tiszteletbe-li évfolyamtársává választotta.

Tudományos tevékenysége az acélmetallurgia szak-területére terjedt ki. Munkáit számos szakcikkben ésszakmai elõadásban ismertette. Tudományos tevé-kenységének eredményességét jelzi, hogy 1966-banmegszerezte a mûszaki tudomány doktora fokozatot.A Magyar Tudományos Akadémia 1976-ban levelezõtagjává választotta. Simon Sándor igen aktívan vettrészt a tudományos közéletben.

Munkásságát számos szakmai és társadalmi kitün-tetéssel ismerték el. Kiemelést érdemel, hogy a Har-kovi Mûszaki Egyetem 1975-ben, a Kassai MûszakiEgyetem 1977-ben tiszteletbeli doktorrá, Miskolcvárosa pedig 1978-ban díszpolgárrá fogadta. Kétszerkapta meg a Munka Érdemrend Arany fokozatát. AzOMBKE 1977-ben Kerpely Antal Emlékérem, azAlma Mater 1983-ban Pro Universitate kitüntetésbenrészesítette.

Eredményekben gazdag munkássága után, meg-romlott egészségi állapota miatt Simon Sándor pro-fesszor 1988. január l-jétõl nyugállományba vonult.Nyugdíjas éveire vonatkozó elképzeléseinek meg-

Simon Sándor emlékülés

Dr. Tóth Lajos Attila Simon Sándor életútjátismerteti


valósítását az 1989. augusztus 19-én bekövetkezetthalála akadályozta meg.

Dr. Tóth Lajos Attila életút ismertetése után dr.Sziklavári János akadémikus, a tanszék ProfessorEmeritusa emlékezett vissza Simon Sándorral valókapcsolatára, a diósgyõri gyárban együtt eltelt idõre.Kiemelte, hogy az Õ hatására változott meg az életút-ja, amely egyre inkább a tudományos pálya felé terelõ-dött. Röviden dr. Tolnay Lajos az Országos MagyarBányászati és Kohászati Egyesület elnöke is méltattaSimon Sándor tevékenységét, eredményes munkásságát.

Az emlékezést követõen az egyetem rektora kép-viseletében dr. Farkas Ottó, az egyetem volt rektora, atanszék Professor Emeritusa avatta fel a család, a voltkollégák és munkatársak, a vaskohászati tudomány ésszakma jeles képviselõi jelenlétében a Simon Sándor-termet, amelyet 1972-ben, a tanszék megalakulásának100. évfordulója alkalmából hoztak létre.

Dr. Herendi Rezsõ

Az Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület választmányának 1894.április 7-i gyûlésének jegyzõkönyve (megje-lent a Bányászati és Kohászati Lapok, azOMBKE és a M. Kir. Bányászati Akadémiaközlönye XXVII. évfolyam 8. szám, 1894.április 15-én, p.: 113-116) közölte azt a dön-tést, hogy Péch Antal tiszteleti tag javaslatátegyhangúlag fogadták el, mely szerint akorábbi Glück auf! köszöntést a Jó szeren-csét! váltsa fel. 1994 � a centenárium � óta aBányaipari Dolgozók Szakszervezete és azOMBKE minden évben emlékülést tart.

2004-ben április 7-én volt az ünnepség avárpalotai Jó Szerencsét Mûvelõdési Köz-pontban � mely eddig is mindig az emlék-ülés helyszíne volt.

A Bányász és a Kohász Himnuszokelhangzása és színvonalas kultúrmûsor (szavalat, nép-tánc, ének) után Sárvári Zsuzsa, a Központ igazgatóasszonya köszöntötte a tanácstermet zsúfolásigmegtöltõ megjelenteket, majd dr. Horn János, a BDSZelnöki fõtanácsadója megemlékezett a köszöntés elfo-gadásáról és a korábbi években megtartott em-lékülésekrõl.

Dr. Böhm József a Miskolci Egyetem (ME) Mûsza-ki Földtudományi Kar dékánja �A bányamérnök kép-zés fejlõdési irányai� és dr. Kaptay György a MEAnyag- és Kohómérnöki Karának dékánja �Az anyag-és kohómérnök képzés jelene és jövõje� címen tartot-tak nagy érdeklõdéssel kísért, tartalmas elõadásokat.

Ezt követõen a jelenlévõk az aulában lévõ Jó sze-rencsét! emléktábla elé vonultak, ahol LeszkovszkiTibor, Várpalota polgármestere mondott beszédet,majd a Bányász Himnusz harangjátéka kíséretében azOMBKE, a BDSZ, a város, a Várpalotai NyugdíjasSzervezet, a Mûvelõdési Központ és a Magyar Hon-védség helyi parancsnokság képviselõi koszorút he-lyeztek el.

Az állófogadáson Tamaga Ferenc, a BányászatiSzakosztály elnöke mondott pohárköszöntõt.

A résztvevõk a 111. évi ünnepségen való találkozásreményében búcsúztak egymástól.

Dr. Horn János

Dr. Horn János, dr. Bõhm József, dr. Kaptay György

A MAL Rt. Boszniában

A Magyar Alumínium (MAL) Rt. a Bosznia-Her-cegovinában folyó privatizáció keretében június 15-én51 %-os többségi tulajdont szerzett a Rudnici BoksitaJajce Bauxitbánya társaságban.

A polgárháború után négy évvel újraindult bányatermelésének egyedüli vásárlója eddig is a MAL Rt.volt.

A szállítások ebben az évben már elérik a 100 kt-át.Ez a jó minõségû bauxit kedvezõen egészíti ki a mamár csak korlátozottan hozzáférhetõ hazai bauxitot.

A MAL Rt. a vételár megfizetése mellett beruházásiés foglalkoztatásbõvítési kötelezettséget is vállalt.Ennek keretében egy új mélymûvelésû bánya meg-nyitását indítják.

Napló, 2004. június 18.PT

110 éves a �Jó szerencsét!� köszöntés


Kell ez a honnak? címmel a magyar bányászat éskohászat lehetõségeirõl rendezett konferenciát az Or-szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületmájus 20-án az Industria Nemzetközi Ipari Szakkiál-lításhoz kapcsolódva.

Lengyel Károly kohómérnök tartott elõadást a kohá-szati szakmák szakember-utánpótlásának helyzetérõl,valamint arról, mi a teendõ ezen a területen.

A bányászatban és kohászatban tevékenykedõknekszembesülniük kell azzal, hogy felborult az alap- ésszakképzés korábban jól bevált rendszere, és nehézfelkészült, jól képzett szakembereket találni � hívtafel a résztvevõk figyelmét az elõadó.

A fiatalok számára nem vonzóak ezek a szakmák,így az iskolák, amelyek a jelentkezõk száma után kap-ják a támogatást, nem indítanak kohászati szakmákat,így veszélybe került az utánpótlás.

Abban, hogy a helyzet megváltozzon, nagy szere-pük lehet a szakmai szövetségeknek, amelyek isko-larendszeren kívüli tanfolyami képzéseket indíthatná-nak. Példaként a Magyar Öntészeti Szövetség kezde-ményezését említette, amely négy évvel ezelõtt tagvál-lalatainál mérte fel a szakképzés iránti igényt. A fel-mérés szerint nagy számban lenne igény alap- és kö-zépfokú végzettséggel rendelkezõkre, és a vállalatoktöbbsége szívesen szervezne tanfolyamot akár önerõ-bõl, akár más cégekkel közösen, de külsõ közremû-ködõk segítségére is szükségük lenne a tananyagösszeállításában, az óraadók biztosításában. Szinteminden válaszoló támogatná a szakképzést felvállalóiskolát a szakképzési alap erre fordítható részével,különösen akkor, ha az oktatási intézmény a vállalattalazonos településen vagy régióban található. A szak-emberek szerint a szakképzés országos képzési rend-szerében felsorolt szakirányokat szûkíteni kellene, ésáltalánosabb szakokat kellene indítani, például a ko-hászati szakmák összevonásával létrehoznák azáltalános melegüzemi szakmát. A Magyar ÖntészetiSzövetség kidolgozott egy háromszintû képzési rend-szert. A tanfolyamokat, amelyek iránt nagy az érdek-lõdés, a Miskolci Egyetem bevonásával szervezik.

Dr. Tardy Pál, a MVAE mûszaki igazgatóhelyettesea magyar acélipar múltjáról, jelenérõl beszélt, vala-mint arról, milyen hatással lehet a jövõre hazánk Euró-pai Unióhoz történõ csatlakozása, és ismertette,milyen alapanyag-ellátási gondokkal küzd az acélipar.

A világ acéltermelésének fejlõdésével a hetvenesévek közepéig lépést tudott tartani a magyar acélipar.A mélypont a kilencvenes évek elején következett be,azóta az acélfelhasználás dinamikusan növekszik. Amagyarországi acélgyártási kapacitás elmarad az

Európai Unió átlagától, a régióban nálunk a legkisebbaz egy fõre jutó acéltermelés. A megnövekedettigényeket itthon importból elégítik ki. Tovább nehezítia helyzetet, hogy a kereslet leginkább az értékesebb,ötvözött és bevonatos termékek iránt növekedett, ezekgyártásához viszont az országban nincs megfelelõgyártókapacitás. Az acélkereskedelmi mérleg Magyar-ország és az Európai Unió között mennyiségét tekint-ve pozitív, de az értékét tekintve negatív. A magyaracélipar termelékenysége még elmarad az EurópaiUnióban általánostól, de jobb, mint a környezõ orszá-gok acéliparáé. Hazánk Európai Unióhoz történõ csat-lakozása több tekintetben is hat az acéliparra, egyrésztvárhatóan tovább nõ majd az acélfelhasználás, mert abõvülõ piac gyorsítja a gazdaság fejlõdését, másrészt amagyar vállalatoknak kemény versenyhelyzetben kellhelytállniuk. Az alapanyagárak emelkedésérõl szólvaelmondta, hogy folyamatosan növekszik a világacélfelhasználása, a bányák nem tudják kielégíteni amegnövekedett igényeket, nincs elég kokszolómû, éskevés az acélhulladék is. Ezért év eleje óta drasztiku-san emelkedtek az alapanyagok � például a kokszol-ható szén, a koksz, a vasérc, az acélhulladék és a fer-roötvözõk � árai. Az acélgyártók csak részben tudjáktovábbterhelni az áremelkedéseket, ezért megoldástcsak az jelenthet, ha az acéltermelõk és a felhasználókstratégiai együttmûködést valósítanak meg.

Varga Mihály bányamérnök a Mecsekérc Kör-nyezetvédelmi Kft. mûszaki igazgatóhelyettese arrólszámolt be, hogy miután a Mecsekben befejezték azuránbányászatot, milyen módon állították helyre akörnyezetet, és hogyan hasznosítják a régi bánya-területeket.

Az uránbányászat 1955-ben kezdõdött, és 1997-benfejezõdött be Magyarországon. A Mecsekben öt bá-nyaüzem, egy ércfeldolgozó, egy szolgáltató és egykutató-fejlesztõ üzem jött létre, a hatvannégy négyzet-kilométeres területen körülbelül nyolcezer ember dol-gozott. Az uránbányák bezárása után a tterületet rekul-tiválni kellett, az épületek többségét lebontották, azesetleg szennyezett talajt egy méter vastag réteggeltakarták. Ma a bánya helyén ipari park található, amegmaradt épületeket bérbe adják, a területre erdõttelepítettek � összegezte a mecseki uránbányászat be-fejezése utáni helyreállításokat Varga Mihály.

� br �(Dunaferr 2004. június 4. 23. szám)

Industria 2004Konferencia a bányászatról és a kohászatról


Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaságidén május 20-23. között Petrozsényben szervezte � aPetrozsényi Egyetem közremûködésével � a hatodikBányászati-kohászati-földtani Konferenciát. Találko-zónknak olyan helyszín adott otthont, mely a bányá-szoknak, kohászoknak és geológusoknak egyarántszakmai és kulturális élményeket nyújthatott.

�Hagyománnyá váltunk�, így kezdte elöljáró soraitWanek Ferenc, az EMT Földtani Szakosztályának el-nöke, a konferencia kivonatos füzetében. És eztjogosan állította, ugyanis az eddig megrendezett szak-mai találkozókon évrôl évre látványos minôségifejlôdést lehetett tapasztalni, ami annak is köszönhetô,hogy a konferencián a diákság, a �fiatalok� szerepléseis említésre méltó. Ugyanakkor a részvételi szám is akonferencia népszerûségét bizonyítja: míg az elsôtalálkozón 80 résztvevô még csak 25 dolgozatot hall-gatott, az idei, hatodik rendezvényen közel 70 elôadáshangzott el, a hallgatóság száma pedig majdnem 150-re (kb. fele-fele arányban hazai és külföldi) tehetô. Arendezvényt a magyarországi társszervezetek (Orszá-gos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, Ma-gyar Állami Földtani Intézet, Magyarhoni FöldtaniTársulat) a legmagasabb szintû részvétellel tiszteltékmeg.

Idén a konferencia szakmai kirándulásokkal kezdô-dött, melyek kínálatából a résztvevôk érdeklôdésük-nek megfelelôen választhattak. A bányászok és kohá-szok megtekinthették a Kimp-Halvölgyi víztározót, alupényi bányász-szobrot, a petrozsényi bányamúzeu-mot és bányaegyetemet, a petrilai bányaiskolát, a pet-rozsényi bányarendezési üzemet, és nem utolsósorbanaz ôraljaboldogfalvi Kendeffy-kastélyt és reformátustemplomot, a hátszegi bölényrezervátumot és a vajda-hunyadi várat. A geológusok útja a Zsil-völgye ésSztrigy-mente csodálatos tájain vezetett keresztül,ahol megismerkedhettek a Petrozsényi- és Hátszegi-medencék peremképzôdményeivel és medenceüle-dékeivel (beleértve a Boli-barlangot és a szentpéter-falvi dinoszaurusz-lelôhelyet is). Ugyanakkor a vidéknéhány kultúrtörténeti emlékével is gazdagíthatták él-ményvilágukat a zeykfalvi és demszusi román stílusútemplomok, illetve Vajdahunyad várának meglátoga-tásával.

Másnap a szakmai találkozó megnyitó ülésszakát aváros, illetve a Petrozsényi Egyetem magas szintû ve-zetôsége is megtisztelte. Ezúttal is köszönet jár a házi-gazdáknak a rendezvény lebonyolításában nyújtottrendkívül hasznos támogatásukért.

Az EMT által szervezett Bányászati-kohászati-föld-tani Konferencia neves hazai és külföldi szakembe-reket vonz, így a plenáris elôadások során olyan szak-mai kiválóságokat hallgathattunk meg, mint BREZS-

NYÁNSZKY Károly, a kiváló geológus, a Magyarho-ni Földtani Társulat igazgatója, egyben a Magyar Ál-lami Földtani Intézet elnöke (Földtan vagy geológia?A szaknyelv helyzete 2004-ben).Majd GÖMÖRI János(Soproni Múzeum) A pannóniai bucakohászat koraiperiódusai, különös tekintettel a Somogy megyei �ôs-kohók�-ra c.; PAPP Gábor (Magyar Természettudo-mányi Múzeum, Ásvány- és Kôzettár, Budapest) Aszilvanittól az ardealitig � Az Erdélybôl leírt ásványoktudománytörténeti kutatásának tanulságai c.; HA-VELDA Tamás (Vértesi Erômû Rt. igazgatója) A ma-gyar mélymûveléses szénbányászat utolsó bástyája: aMárkushegyi Bányaüzem c.; GALÁCZ András (Eöt-vös Loránd Tudományegyetem, Budapest) Az Al-du-nai Vaskapu híres jura ammoniteszei c.; DÚL Jenô,TÓTH Levente (Miskolci Egyetem, Öntészeti Tan-szék) Öntészeti kutatási eredmények a MiskolciEgyetemen c.; valamint KOVÁCS József, ILIAS Ni-colae, NAN Marin Silviu, ANDRÁS József, DU-MITRU Jula (Petrozsényi Egyetem) Különbözô szén-féleségek forgácsolási jellemzõinek meghatározásáravégzett kutatások eredményeirôl c. igen színvonalaselôadásait figyelhettük.

Délután a résztvevôk tizenkét szekció keretében 62bemutatott dolgozat közül válogathattak. Az elôadá-sok meghallgatása után is elmondhatjuk, hogy elsôsor-ban a diákok külön dicséretet érdemelnek a rengetegkutatómunkát tükrözô, színvonalas dolgozatokért.

Jól éreztük magunkat, szakmai és emberi élmé-nyekben, tapasztalatokban, valamint információkbanegyaránt gazdagodtunk e konferencia során!

Köszönet a rendezvény társszervezôjének, a Petro-zsényi Egyetem vezetôségének és tanárainak. Ta-lálkozunk 2005-ben, Félixfürdôn!

Korodi EnikôSapientia EMTE, Kolozsvár

(EMT tájékoztató XV. évfolyam 6. szám)

Egyesületünket hivatalosan Havelda Tamás, ÕszÁrpád és dr. Dúl Jenõ alelnökök képviselték. A plená-ris ülésen az OMBKE nevében Havelda Tamás kö-szöntötte a konferenciát és adta át dr. Varga Béla okl.kohómérnöknek, a brassói Transzszilvániai Egyetemtanárának az Erdélyi Magyar Mûszaki TudományosTársaság Kohászati Szakosztálya elnökének a magyarmûszaki nyelv ápolása, valamint az OMBKE és azEMT közötti kapcsolatok erõsítése érdekében kifejtetttevékenységéért a Szentkirályi Zsigmond emlékérmet.

GPA

Bányászati-kohászati-földtani Konferencia � 2004


A Miskolci Kulturális Hét, valamint a 2004. május14-e és 16-a között megrendezett Bányász-Kohász-Erdész Találkozó alkalmából elsô ízben került meg-rendezésre a múzeumok és a magángyûjtôk rész-vételével az a nemzetközi kiállítás, amely Palackbazárt bányászat címen mutatott be bányász türelem-üvegeket, bányahegyeket, aragonit szekrényeket,maketteket, fafaragásokat öt ország területérôl.

A bányászat visszafejlesztése Európa-szerte arraösztönözte a bányászokat, hogy ápolják hagyomá-nyaikat, gyûjtsék össze és féltve ôrizzék meg em-lékeiket, elevenítsék fel szokásaikat. A nagy bányá-szati hagyományokkal rendelkezô szomszédos orszá-gokban ma is régi ünnepi bányászviseletben vonulnakfel a rendezvényeiken felújított bányászzászlókkal éscímerekkel. Klubokat szerveznek, kiállításokat ren-deznek, ahol bemutatják a bányavidékeken készítettkézi munkákat, dísztárgyakat.

Hazánkban is van ilyen törekvés, több múzeumot ismegtölthetnének azok a bányászati tárgyú festmények,fafaragások, fokosok, emlékkorsók, türelemüvegek,amelyeket mûvészet-kedvelô vagy ügyes kezû bányá-szok készítettek. Ezeket a bányászlakások vitrinjeibenféltett kincsként ôrzik. A kiállítás célja, hogy számbavegyük a hazánkban fellelhetô, ma már nagy értéketképviselô bányász türelemüvegeket, bányahegyeket,lehetôséget adjunk az újonnan készült hasonló külföl-di és hazai emléktárgyak bemutatására.

A türelemüvegek közül a bányászpalackok a leg-komplikáltabbak, hiszen apró figurákkal vagy bá-nyászati berendezések másolataival több szintet kellbeépíteni 18-19. századi, 1-2 literes pincetokba valószögletes üvegekben, ügyelve az átláthatóságra és akorhûségre. Ezeket az alkotásokat a bányamunka há-rom jellemzôje, az ügyesség, leleményesség és a tü-relem hozta létre. A jelenlegi ismeretek alapján az el-sô bányászpalack, amelyen évszám jelölés van, 1737-ben készült Selmecbányán. Hazánkban 42 régibányászpalackot sikerült eddig felkutatni múzeumok-ban és magángyûjteményekben.

A bányász türelemüvegek elsôsorban a naiv mû-vészeti alkotásokhoz hasonlíthatók, hiszen sokszoresetlen vagy groteszk figurái, zsúfolt, mindent meg-mutatni akaró életképek az alkotó egy-egy emlékéhezkötôdnek, amelyeket egyszerû bányászok kezdetlegesszerszámaikkal alkottak. Ennek ellenére bányászattör-ténet szempontjából igen sok információt tartalmaz-nak, hiszen korhûen mutatják be a technológiát, szer-számokat, ünnepi viseleteket.

A Kárpát-medencében csupán a felvidéki bánya-területekrôl kerültek elô bányászpalackok. Típusaikalapján 3-4 csoportba sorolhatók, tehát nem sokan

lehettek ezeknek a mesterei, bár a feljegyzések szerintegy-egy család tradíciója volt a készítés, apáról fiúraszállva az alkotás tudománya.

A napjainkban készült bányászpalackok elsôsorbana régieket utánozzák, amelyek akkor is igen kereset-tek, ha ezekhez már nem a régi pincetok üvegeket,hanem a ma használatos, szûknyakú italos palackokathasználják. Hazánkban jelenleg négyen készítenekbányászpalackokat, amelyeknek legszebb darabjai akiállításon láthatóak voltak.

A bányahegyek a bányászatot, ércfeldolgozást ábrá-zoló, nemesfémbôl készült, drágakövekkel díszítettötvösmunkák, ajándékozási céllal, fejedelem vagy bá-nyagróf látogatása alkalmából készültek. Néhányat ahazai múzeumok is ôriznek. Ezek mintájára fejlôdtekki az osztrák múzeumok és gyûjtôk által féltve ôrzött�aragonit ládák�.

Az eisenerzi vasércbánya különleges ásványa, ahófehér, ágasbogas vagy korallszerû aragonit, amit

Palackba zárt bányászatA Herman Ottó Múzeum és az Érc- és Ásványbányászati Múzeum kiállítása

Selmecbányai Kálvária-hegy(a Néprajzi Múzeum tulajdona)


kis, keretezett faliszekrénybe, míves óratokokba, kéz-zel faragott szekrénykékbe építenek be bányajelene-tekkel, korhû öltözetes bányászfigurákkal. (A kiállításazért is mutatott be ezekbôl néhányat, mert a magyarváltozatát Makky György fejlesztette ki.) Ezek a kis-méretû, keretbe foglalt munkák egy-egy Agricola met-szetet, Szent Borbálát vagy más bányajelenetet ábrá-zolnak. Sokszor groteszk, humoros, de mindig mûvé-szi színvonalon készült munkák figurái adják megezen alkotások bájait. (Hasonlóak a nápolyi betlehe-mes szekrények mintájára készült alkotások, amelyekhangulatos bányász életképeket vagy bányavárosokatmutatnak be míves szekrénybe építve.)

A kiállítás értékes részét képezték Novák Géza bá-nyászati témájú fafaragásai, amelyek szorosan kapcso-lódnak a bányász türelemüvegekhez, azzal a különb-séggel, hogy nem egy szûk zárt tér, néhány centiméte-res palack ad keretet alkotásainak, hanem a képzeletvilága, szakmai emléke tágabb térben bontakozhat ki.

A kiállítást május 14-én dr. Veres László megyeimúzeumigazgató nyitotta meg, aki a magyar üvegipartörténetének tudományos feldolgozója. Beszélt a türe-lemüvegek kialakulásáról, kultúrtörténeti és néprajzijelentôségérôl. A kiállítás célja számba venni és meg-menteni a bányászat e mûvészeti ágának ma már fel-becsülhetetlen értékû emlékeit. Hangsúlyozta, hogyennek a leletmentésnek páratlan összefogása e kiállí-tás, hiszen a magángyûjtôk és az ország legnagyobb

múzeumai mûködtek közre legszebb kiállítási anyaga-ikkal és szaktanácsokkal.

Hadobás Sándor, az Érc- és Ásványbányászati Mú-zeum igazgatója ismertette a nemzetközi kiállítás cél-ját, létrejöttének körülményeit, és azt, amiért e múze-um vállalta a magyarországi bányászpalackok szám-bavételét, és tudományos feldolgozását külföldi éshazai szakértôk bevonásával. A kiállítási termeketzsúfolásig megtöltô külföldi és belföldi érdeklôdôkszámára Benke István tartott tárlatvezetést.

E nemzetközi kiállításon hazánkon kívül Ausztria,Szlovákia, Csehország és Németország küldöttei vet-tek részt anyagaikkal. A számos hazai és külföldi ma-gángyûjtôn kívül a rendezô intézmények mellett azalábbi múzeumok vettek részt: Rozsnyói BányászatiMúzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, IparmûvészetiMúzeum, Dobó István Vármúzeum, Déri Múzeum,Veszprémi Múzeum, Magyar Olajipari Múzeum,Tatabányai Múzeum, Kôszegi Vármúzeum, KörmendiHelytörténeti Múzeum.

A kiállítás megnyitásán Prof. Mag. Peter Huber a�Bányász Türelemüvegek és bányahegyek Európá-ban� címmel tartott vetítettképes szakmai elôadást,amelyhez dr. Vida Gabriella, a Néprajzi Múzeum fô-muzeológusa mondott bevezetôt. A két hétre tervezettkiállítást a Herman Ottó Múzeum a nagy érdeklôdésretekintettel meghosszabbította.

Benke István

Selmecbányai Dioráma


ELNÖK: Dr. Tolnay Lajos okl. kohómérnök, mérnök közgazdászFÕTITKÁR: Kovacsics Árpád okl. bányamérnökFÕTITKÁR HELYETTES: Dr. Lengyel Károly okl. kohómérnökALELNÖKÖK:Havelda Tamás okl. bányamérnök, a Bányászati Szo. elnöke

id. Õsz Árpád okl. olajmérnök, a Kõolaj- Földgáz és Vízbányászati Szo. elnökeDr. Szûcs László okl. kohómérnök, a Vaskohászati Szo. elnökePetrusz Béla okl. gépészmérnök, a Fémkohászati Szo. elnökeDr. Sohajda József okl. kohómérnök, az Öntészeti Szo. elnökeDr. Dúl Jenõ, okl. kohómérnök, az Egyetemi O. elnöke

ÜGYVEZETÕ IGAZGATÓ: Dr. Gagyi Pálffy András (megbízásos tisztség)BKL Bányászat felelõs szerkesztõ: Podányi Tibor okl. bányamérnök (megbízásos tisztség)BKL Kõolaj és Földgáz felelõs szerkesztõ: Dallos Ferencné okl. gépészmérnök, okl. környezetvédelmi szak-

mérnök (megbízásos tisztség)BKL Kohászat felelõs szerkesztõ: Dr. Verõ Balázs okl. kohómérnök (megbízásos tisztség)

AZ ELLENÕRZÕ BIZOTTSÁG TAGJAI:Elnök: Götz Tibor okl. olajmérnökTagok: Bérces Tamás okl. bányamérnök

Dózsa Sarolta okl. kohómérnökMarczis Gáborné dr. okl. kohómérnökMolnár István okl. kohómérnök

Póttagok: Dallos Ferencné okl. gépészmérnök, okl. környezetvédelmi szakmérnökDr. Debreczeni Ákos okl. bányamérnök

A VÁLASZTMÁNY TAGJAI

A BÁNYÁSZATI SZAKOSZTÁLY VEZETÕSÉGEElnök: Havelda Tamás okl. bányamérnök, okl. marketingvezetõAlelnökök: Cseh Zoltán közgazdász

Derekas Barnabás okl. bányamérnökVarga Mihály okl. bányamérnök

Titkár: Huszár László okl. bányamérnök, okl. mérnök közgazdászTitkárhelyettes: Gyõrfi Sánta Géza okl. bányamérnök

A KÕOLAJ,- FÖLDGÁZ- ÉS VÍZBÁNYÁSZATI SZAKOSZTÁLY VEZETÕSÉGEElnök: Id. Õsz Árpád okl. olajmérnök, okl. manager szakmérnökTitkár: Kõrösi Tamás okl. gáz-és olajmérnök

AZ OMBKE tisztségviselõi a 2004. évi tisztújítás után

Balázs László okl. kohómérnökBoross Péter okl. kohómérnök, hõkezelõ szakmérnökBocz András okl. kohómérnökCsaszlava Jenõ okl. bányamérnökCsethe András okl. bányamérnökDr. Dúl Jenõ okl. kohómérnökHajnal János okl. kohómérnökHamza Jenõ okl. bányamérnök okl. környezetvédel-

mi szakmérnökHavelda Tamás okl. bányamérnökDr. Horn János okl. olajmérnök okl. gazdasági mérnökHuszár László okl. bányamérnök, okl. mérnök közg.Jármai Gábor okl. bányamérnökKatkó Károly okl. kohómérnökKovacsics Árpád okl. bányamérnök

Kovács Loránd okl. bányamérnökKõrösi Tamás okl. gáz-és olajmérnökDr. Lengyel Károly okl. kohómérnökMorvai Tibor okl. bányagépész és bányavillamossági

mérnök,Nagy Lajos okl. bányamérnökid. Õsz Árpád okl. olajmérnök, okl. manager szak-

mérnökDr. Pataki Attila okl. geológusmérnökPetrusz Béla okl. gépészmérnökDr. Sohajda József okl. kohómérnökDr. Szûcs László okl. kohómérnökDr. Takács István okl. kohómérnökTamaga Ferenc okl. bányamérnökDr. Tolnay Lajos okl. kohómérnök


A VASKOHÁSZATI SZAKOSZTÁLY

VEZETÕSÉGEElnök: Dr. Szûcs László okl. kohómérnökExelnök: Dr. Tardy Pál okl. kohómérnökTitkár: Boross Péter okl. kohómérnök, hõkezelõ

szakmérnök

A FÉMKOHÁSZATI SZAKOSZTÁLYVEZETÕSÉGE

Elnök: Petrusz Béla okl. gépészmérnökExelnök: Soltész István okl. kohómérnökAlelnökök: Balázs Tamás okl. kohómérnök

Puza Ferenc okl. kohómérnökTitkár: Hajnal János okl. kohómérnökTitkárhelyettes: Balázs László okl. kohómérnök

AZ ÖNTÉSZETI SZAKOSZTÁLYVEZETÕSÉGE

Elnök: Dr. Sohajda József okl. kohómérnökAlelnökök: Pordán Zsigmond okl. kohómérnök, okl.

közgazdászHatala Pál okl. kohómérnök

Titkár: Katkó Károly okl. kohómérnökTitkárhelyettes: Sándor Balázs öntõtechnikus

AZ EGYETEMI OSZTÁLY VEZETÕSÉGEElnök: Dr. Dúl Jenõ okl. kohómérnökAlelnök: Dr. Bohus Géza okl. bányamérnök, a mûsza-

ki tudomány kandidátusTitkár: Morvai Tibor okl. bányagépész és bányavil-

lamossági mérnök,Szakosztályi összekötõk:Bányászati Szo.: Dr. Ladányi Gábor okl. bányagépész

és bányavillamossági mérnök okl.gépészeti elektrotechnikai szak-mérnök

Kõolaj-F.V. Szo.: Dr. Federer Imre okl. olajmérnökVaskohászati Szo.: Dr. Tóth Lajos Attila okl. kohó-

mérnökFémkohászati Szo.: Dr. Török Tamás okl. kohómér-

nök, PhD a mûszaki tud. kandidá-tusa

Öntészeti Szo.: Varga László okl. kohómérnök

Az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME), a RomániaiMagyar Közgazdász Társaság (RMKT) és az ErdélyiMagyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) 2004.május 29-én, Kolozsvárott emlékünnepséget szervezettSzentkirályi Zsigmond közgazdász, bányamérnök éstörténész születésének 200. évfordulója alkalmából.

Dr. Egyed Ákos az EME elnöke, Wanek Ferenc azEMT Bányászati-kohászati-földtani szakosztályánakelnöke, Somai József az RMKT elnöke és dr. Pataki At-tila az OMBKE választmányi tagja rövid méltatásaiután Debreczeni Droppán Béla történész (MagyarNemzeti Múzeum) ismertette Szentkirályi Zsigmondéletútját.

Az ünnepségen az OMBKE nevében dr. Pataki Atti-la adta át dr. Köllõ Gábor okl. építõmérnöknek, a Ko-lozsvári Mûszaki Egyetem tanárának az Erdélyi Ma-gyar Mûszaki Tudományos Társaság elnökének a ma-gyar mûszaki nyelv ápolása, valamint az OMBKE és azEMT közötti kapcsolatok erõsítése érdekében kifejtetttevékenységéért a Szentkirályi Zsigmond emlékérmet.

Az emlékülés résztvevõi megkoszorúzták Szentki-rályi Zsigmond sírját a Házsongárdi temetõben.

Pataki

Szentkirályi Zsigmond emlékünnepség


Bányászati Szakosztály

AES Borsodi Energetikai Kft.AUROMA Kft.Bakonyi Bauxitbánya Kft.Bakonyi Erõmû Rt.Basalt-Kõ Kft.BKMI Kft.Borsodi Bányavagyon-hasznosító Rt.Calamites Mérnöki, Üzleti és Tanácsadó Kft.Észak-Dunántúli Bányavagyon-hasznosító Rt.Észak-Dunántúli Vízmû Rt.GEOVOLÁN Kft.Halimba Volán Kft.Janes és Társa Kft.KÕKA Kõ- és Kavicsbányászati Kft.KÕ-SZÉN Kft.KÖTÉS Építõanyagipari és Szolgáltató Kft.Lencsehegyi Szénbánya Kft.MANGÁN Bányászati és Feldolgozó Kft.Mátrai Erõmû Rt.Mecsekérc Környezetvédelmi Rt.Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt.Metal-Carbon Kft.Minerál 22 Bányászati, Kereskedelmi ésSzolgáltató Kft.Nógrádszén Kft.OMYA Eger Mészkõfeldolgozó Kft.PANNONPOWER Rt.Perlit '92 Kft.Promine Kft.Recski Ércbányák Rt.Ruda-Gipsz Bányászati és Feldolgozó Kft.SANDVIK Rock Processing Kft.Selmec Bt.System Consulting Rt.Vértesi Erõmû Rt.Virtuál Mérnökiroda Kft.

Kõolaj-Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály

MOL Magyar Olaj és Gázipari Rt.Rotary Rt.

Vaskohászati Szakosztály

Csepeli Acélcsõ Kft.D&D Drótárú és Drótkötél Kft.DUNAFERR Dunai Vasmû Rt.Ferr-Co Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.Finomhengermû Munkás Kft.Magyar Vas- és Acélipari EgyesülésÓzdi Acélmûvek Kft.TOM-FERR Kft.

Fémkohászati Szakosztály

ALCOA-Köfém Kft.EBA Kft.Glob-Metal Kft.INMAXPEC Kft.KÖBÁL Kõbányai Könnyûfém Kft.MAL Magyar Alumínium Rt.

Öntészeti Szakosztály

Alba Metall 1991 Kft.BA és CO Kft.Fémalk Rt.Magyar Öntészeti SzövetségNehézfémöntöde Kft.Pre-Cast Öntöde Kft.RDX-Redex Kft.TP Technoplus Kft.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSE helyrõl is köszönjük Egyesületünk pártoló tagjainak

2003-ban nyújtott támogatását!

sandvik rock processing - ombkenet.hu...rendezéseink (lokotrack lt-sorozat és nw-sorozat)révén...

Documents