RÓZSASZENTMÁRTONI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

RÓZSASZENTMÁRTONI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

BAJZA JÓZSEF TAGISKOLÁJA

RÓZSASZENTMÁRTONI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

– 2 –

RÓZSASZENTMÁRTON TÖRTÉNETE

Rózsaszentmárton, korábbi nevén Fancsal, már az őskorban is lakott hely volt. Kő-

korszakbeli emlékek is kerültek elő a község határából. A falu keletkezésének feltéte-

lezett időpontja 1000-től – 1050-ig terjedő időszakra tehető. Valószínűleg I. István,

vagy Aba Sámuel adományozta egy Fanchal nevű vitéznek ezt a területet, aki után

évszázadokig viselte a község ezt a nevet.

A falu látképe

– 3 –

Rózsaszentmártont a lignitbányászat bölcsőjeként is emlegetik, mivel a Mátra alján

elsőként itt kezdődött el 1917-ben a lignitbányászat. Nagy lignittelepek feltárásával

megélhetést biztosított több száz család számára. A lakosság életszínvonala rohamo-

san emelkedett: közművesített lakótelepek épültek villanyárammal felszerelve, vala-

mint orvosi rendelő, szolgálati lakások, iskola, és óvoda.

A bányát 1968-ban zárták be.

A bányászmúlt emlékeit a Lignitbányászati Emlékház, az Ursitz József Kossuth-díjas

bányamérnökről elnevezett lejtősakna-bejárat, valamint a község határában az

E-303-as kotrógép őrzi.

Lignitbányászati Emlékház

A József lejtős akna Az E-303-as kotrógép

– 4 –

Rózsaszentmárton része a mátraaljai történelmi borvidék szőlőtermelő településeinek.

A Tarcódi és Nagyvölgyi pincesoron mintegy 220 pince található.

További látványosság a 2000 töves rózsakert, a Szent István-díszkút, a Szent Márton-

templom és a faluház. A 28 fő befogadására alkalmas turistaszálló egész évben várja

az idelátogatókat. A településen végigfolyó Ágói-patak Közép-Európa legtisztább tava

mellett halad el, ezért a búvárok kedvelt tartózkodóhelye. A turistákat egész évben

gazdag kulturális program, sokféle túra várja.

A Szent István díszkút A Szent Márton templom

– 5 –

A Polgármesteri hivatal Emlékműpark1

Közép-Európa legtisztább tava Faluház

Faluház

1 I. és II. világháborús emlékművek, elhunyt bányászok emlékműve, ’56-os emlékmű

– 6 –

ISKOLÁNKRÓL

Iskolánk névadója Móra Ferenc, író, újságíró, muzeológus. Szegényparaszt családból

származott, ezért tanulmányait nehéz körülmények között végezte. A budapesti egye-

temen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig ta-

nított. A Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre, mint főszerkesztő, s haláláig

állandó munkatársa maradt a lapnak.

Régészeti tanfolyamot is végzett. Komoly értéket jelentenek az Alföldön és főleg a

Szeged körüli őskori településeken ásatással feltárt anyagokról szóló beszámoló jel-

legű tanulmányai.

Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái

a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg.

Írói pályáját versírással kezdte. Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszol-

gáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt. Szépprózáját kitűnő mesélő-

készség, higgadt humor és az élőbeszédhez közelálló világos stílus jellemzi. Ifjúsági

művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjú-

sági irodalom klasszikusává tették.

A Kincskereső kisködmön című ifjúsági regényének záró mondatát jelmondatunknak

tekintjük: A szeretet az élet.

Móra Ferenc 1879-1934

– 7 –

Iskolánk 1963-ban épült, 2013 novemberében ünnepeltük működésének 50 éves év-

fordulóját.

– 8 –

A mi osztályunk

Jelenleg 140 gyermek tanul az intézményben, a mi osztályunk 22 fős: 12 lány és 10

fiú a tagja. Most hetedikesek vagyunk, s bátran elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek

alatt szépen összekovácsolódott az osztályunk.

Az iskolás éveink nagyon tartalmasan telnek: a tanuláson kívül sok és változatos prog-

ram vár ránk minden évben. Idén már ellátogattunk Bécsbe a testvériskolánkba, hon-

ismereti és népdaléneklési versenyen voltunk, részt vettünk a farsangon, a téli bálon,

s minden évben megyünk osztálykirándulásra, hogy hazánkat jobban megismerhes-

sük.

Voltunk színházban, pályaválasztási vetélkedőn

Sokféle tanulmányi versenyen is részt veszünk: angol, földrajz, biológia, nyelvtan,

ének tantárgyakból mérjük össze tudásunkat. Többféle szakkörnek vagyunk a tagjai:

matematika, kézilabda, rajz, sakk, citera, – ezek lehetőséget adnak számunkra arra,

hogy tudásunk elmélyüljön, színesedjen.

– 9 –

Mi vagyunk 2014-ben a farsangon

Az iskola udvara

Osztálykirándulás 2014-ben

Citeratalálkozó

Rózsaszentmártoni Móra Ferenc Általános Iskola 7. osztályának névsora az

2014/2015-ös tanévben:

Angyal Kitti Sára

Bajnógel Gergő

Búzás Chrisztofer Oszkár

Fehérvári Kinga

Fekete Dominika

Fülöp Anna

Füzér Szabolcs

György Roland

Gyuris Bence István

Jernei Kata

Magyar Melissza

Teréki István Csaba igazgató

Makó Csilla Bianka

Benjamin Allen Mercer

Németh Richárd

Palásti Rebeka

Simon Bálint

Szilágyi Zita

Tepertő Vivien Vanessza

Tóth Patrik

Turi Boglárka

Urschitz Fruzsina

Végh Balázs

Huczkáné Kiss Katalin osztályfőnök

BAJZA JÓZSEF TAGIS-

KOLA

SZŰCSI

FALUNKRÓL

A település határában késő bronzkori szórványleletek és honfoglalás kori régészeti emlékek

kerületek elő. Az első okleveles említése 1267-ben Swch alakban történt. A falut 1412-ben

Zeuch, 1413-ban Zewchy, 1416-ban Zwchy néven írják le. A falu plébániája szerepelt az 1332-

37. évi pápai tizedjegyzékben. A falu birtokosa a Szűcsy család volt 1412-ig. 1552-ben már

több nemesi család birtokolja, ebben az időben nyolc portával rendelkezik.

A 19. század első felében a Wágner, Bajza, Orosz, Sipos, Rutkay és Tóth család birtokolta

Szűcsit.

A volt úri lakok közül csak a Bajza kúria maradt épen. 1994-ben nemcsak felújították, de kiál-

lítással is berendezték.

Lakosok megélhetését a mezőgazdasági termelés – főként szőlőtermesztés - és a mélyműve-

lésű bánya adta.

1983-ig a Gyöngyösi járáshoz, a járások megszűnése után 1984-1990 között pedig a Gyön-

gyösi városkörnyékhez tartozott a település. A tanácsrendszer alatt mindvégig önálló tanácsú

község volt. 1990 óta – hasonlóan valamennyi városhoz és községhez – önkormányzattal ren-

delkezik.

NEVEZETESSÉGEINK

Isten hozta Szűcsiben

Távlati kép

.

Katolikus templomunk

Klasszicista stílusú templomát 1825-1828 között építette Rábi Károly. Szabadon álló, egyha-

jós, homlokzattornyos épület. Védőszentje: Szent Kereszt.

Nepomuki Szent János szobra a templom előtt bal oldalt helyezkedik el. A színes kőből fara-

gott szobrot 1872-ben újították fel.

Az I. és II. világháború hőseinek állít emléket a templomkertben lévő hősi emlékmű.

A templom kertjében található a község múltja rendkívül szomorú eseményének emléke, egy

kopjafa, mely a volt X-es aknában 1959-ben történt bányaszerencsétlenség 31 áldozatának

állít emléket.

Polgármesteri Hivatalunk

Községünkben született nagy költőnk,

Bajza József szülőháza

Pincesorunk

A természeti és környezeti adottságok kedvezőek a szőlő termesztésre, a település a mátra-

aljai történelmi borvidék része. Északi oldalán az idelátogató turista tufába vájt, sajátos han-

gulatú borospincék sorát találja.

2014-ben átadott köztéri szobrunk

Horgász tavunk

A település déli határában festői szépségű

tavak vonják magukra az ide látogatók fi-

gyelmét. Mindhárom tó hallal telepített, a

meghatározó halfajta a ponty, de található

itt keszeg, harcsa, csuka, süllő és amur is.

Szüreti felvonulás

ISKOLÁNKRÓL

Az iskola története

Iskolánkat 1956-ban alapították, azóta szolgálja községünk 6-14 éves korosztályának nevelé-

sét, oktatását. Nevét falunk híres szülöttjéről, Bajza Józsefről kapta, akinek emlékét azóta is

ápoljuk.

Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 03.), költő, színigazgató, kritikus

A községben született Bajza József, a magyar kritikairodalom megteremtője, Kossuth Hírlap-

jának, a Kritikai Lapok és az Athenaeum szerkesztője, a Pesti Magyar Színház (Nemzeti Szín-

ház) első igazgatója. A Bajza-kúriában Emlékmúzeuma található. A helység általános iskolája

szintén a költőről kapta nevét, akinek mellszobra is megtalálható a faluban.

Intézményünk alapfokú közoktatási intézmény, mely ellátja elsősorban a településen élő tan-

köteles gyermekek 1.-8. osztályos nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatokat.

Az iskola célkitűzései között első helyen szerepel az általános műveltség megalapozása.

Német és angol nyelvet tanulunk, és mindennapos testneveléssel eddzük magunkat.

Jelenleg létszámunk 106 fő, 8 osztályt alkotunk. Tanulásunkat 14 tanárunk segíti.

Rendszeres programjaink:

- tanévnyitó

- szüreti felvonulás

- megemlékezés az aradi vértanúkról

- megemlékezés az 1956–os forrada-

lomról

- mikulásvárás

- fenyő disco

- mindenki karácsonya

- megemlékezés Bajza József szüle-

téséről

- farsangi bál

- megemlékezés az 1848-as szabad-

ságharcról

- színházlátogatás

- húsvéti tojáskereső verseny

- falutakarítás

- hasznos anyaggyűjtés

- anyák napja

- gyermeknap

- ballagás

- nyári természetbúvár tábor

Farsangi bál, melyen hagyományosan a nyolcadik osztályosok táncolnak

OSZTÁLYUNKRÓL

Osztályunkba 15-en járunk, 12 lány és 3 fiú.

Óvodás korunk óta ismerjük egymást, jóban - rosszban együtt vagyunk.

Legszívesebben a tanórán kívüli foglalkozásokon veszünk részt, de azért szorgalmasan is ta-

nulunk.

Az erdélyi kirándulást mindannyian türelmetlenül várjuk, rendszeresen ismerkedünk utunk

megállóhelyeinek sajátosságaival.

Nézzetek meg pár képet rólunk!

Farsangi bálon alsós korunkban

Farsangi bálban 6. osztályosan Farsangi bálban 7. osztályosan

Osztálykép 7. osztályosan

Osztályunk névsora: Antal Anett, Csorba Edina, Demeter Gréta, Demeter Jennifer, Doszkocs

Mónika, Farkas Norbert, Gerhat Vivien, Gubis Katalin, Harmos Angéla, Koczka Dóra, Racskó

Márton, Roznyik Blanka, Rubecz Fanni, Vigh Martin, Vizi Adrienn

Osztályfőnökünk: Kishegyi Erika

Intézmény vezetőnk: Rendes Zoltánné