Rovartan: kártevő magyar neve (pl. májusi cserebogár)kártevő tudományos neve (pl. Melolontha

melolontha). Kórtan: betegség (magyar név, de nem a kórokozó neve magyarul)

kórokozó (tudományos név, de nem a betegség tudományos neve)

Betegségek okozta tünetek:Kísérő tünet: a növényen látható elváltozásokat (szín, alak pl.:

hervadás, száradás, foltosodás, rothadás) – betegség felismerése

Fő tünet: azok a kórokozó képletek, amelyek a fertőzött növényen, növényi részen megjelennek, szabad szemmel láthatók – kórokozó meghatározása

pl.: baktériumnyálka, külső elhelyezkedésű gombafonál

BETEGSÉG – KÓROKOZÓ – TÜNETEK

NÖVÉNYI VÍRUSOK – VÍRUSOS BETEGSÉGEK

A növényi vírusok:

- fertőző nukleoproteidek (fertőző genetikai információ)

- nm-es nagyságúak (csak EM-pal láthatók)

- csak élő növényen tudnak fennmaradni és szaporodni (obligát parazita szervezetek)

- többségük sok gazdanövényű (polifágok)

- sebeken keresztül fertőznek

- a növények sejtjeiben élnek

- a megfertőzött növény élete végéig fertőzött marad

- terjedési mód!!

A legfontosabb vírusátviteli, terjedési módok:

1) Mechanikai úton, növényi nedvvel (laboratórium tesztnövény, ápolási munkák, szaporítóanyag szedés) a legtöbb növényi vírus átvihető

2) Vegetatív úton, vegetatív szaporítás során (dugványozás, tőosztás, inda, hagyma, gumó, oltás, szemzés). Gyümölcs és szőlőtermesztés!

3) Vektorok: legfontosabbak szúró-szívó szájszervű állatok (levéltetvek - afidofil vírusok, pl. PPV, CMV; fonálférgek - nematofil vírusok, pl AMV)

4) Mag, pollen (pl. PPV, PNRSV)

A kórokozó elnevezése:- a vírusok (kórokozó) neve angolul van

Pl. Plum pox virus

Tünetek: - a fő tünetet nem értelmezzük- csak kísérő tüneteik vannak

Védekezés:- megelőzés (a fertőzés megelőzése):

- kórokozótól mentes szaporítóanyag előállítása és használata- vektorok ellen védekezés- rezisztenciára nemesítés

SZILVA-, KAJSZI-, ŐSZIBARACKHIMLŐ(Plum pox virus (PPV))

Terjedés: szaporítóanyag (oltvány, alany, nemes)maglevéltetűpollen

Gazdanövény: összes termesztett és vadonélő csonthéjas (kökény), csonthéjas díszfák és cserjék is!

Gyakori betegség, nem javítható!

„Sharka virus”

SZILVAHIMLŐ

A hazai ültetvények majdnem mind teljesen fertőzöttek.

Tünetek: a szilva levelén, termésén

Kísérő tünetekLevél: - erek mentén zöld, sárgás (nekrotizálódott), elmosódott szélű, gyűrűk, vonalas rajzolatok

Gyümölcs:Apró termésű, besztercei típusú szilvák:

- húsba besüppedő, kemény, az alapszíntől eltérő színű, szabálytalan alakú foltok

- foltok alatt a hús megbarnul- a gyümölcs összeaszalódik, beltartalmi értékei romlanak,

értéktelen- érés előtt lepotyog (akár 100%- os terméshullás)

Nagy gyümölcsű, ringló típusú szilva (pl. Stanley):- csak színelváltozás a héjon- nagyméretű, szabálytalan alakú elszíneződött foltok- folt alatt a hús egészséges- a termés beérik, nincs gyümölcshullás

Terjedés: BCMV BYMV CMV „Leguminosae törzs”

- levéltetű - levéltetű - levéltetű- mechanikai - mechanikai - mechanikai- mag - mag- pollen

Gazdanövények: BCMV: bab, BYMV: bab, borsó, más hüvelyesek, kivéve a lucerna, CMV „L”: bab, hüvelyesek, dohány

BABMOZAIK (Bean common mosaic virus (BCMV), Bean yellow

mosaic virus (BYMV), Cucumber mosaic virus (CMV) „Leguminosae törzs”)

Tünetek: a bab föld feletti zöld részein (levél, szár, hüvely)

Kísérő tünetek Levél:

- világos- vagy sötétzöld, sárgászöld, sárga mozaikfoltok

Szár: - vonalszerű sötétbarna elhalások

Hüvely: - sárgászöld vagy sötétzöld, kerek vagy megnyúlt foltok- satnya

Levél:- levéllemez felhólyagosodik, deformálódik

NÖVÉNYPATOGÉN BAKTÉRIUMOK – BAKTÉRIUMOS BETEGSÉGEK

- fénymikroszkóppal láthatók (1-3 mikrométer hosszúak, szélességük kisebb, mint 1 mikrométer)

- elhalt anyagon és élő gazdanövényben is egyaránt képesek fennmaradni (fakultatív parazita szervezetek)

- egysejtűek

- a növényeket elsősorban sebeken keresztül fertőzik (de természetes nyílás, bibe)

- a sejtközötti járatokban, illetve az edénynyalábokban élnek

- a fertőzéshez vízre van szükség

- vízben aktív mozgásra képesek (flagellum)

A baktériumok legfontosabb átviteli, terjedési módjai:

1) Mechanikai úton, növényi nedvvel (ápolási munkák, szaporítóanyag szedés, eszközök: kés, olló, kéz)

2) Vegetatív úton, vegetatív szaporítás során (elsősorban dugványok)

3) Pollennel, maggal: - mag felületén – csírázáskor keletkező apró sérüléseken keresztül fertőz

- mag belsejében

- pollen – Erwinia amylovora

4) Állati vektorokkal (méhek, madarak– Erwinia amylovora)

5) Vízzel: az öntözési mód és idő helyes megválasztása

A kórokozó elnevezése:A baktériumok neve latinul van. A kórokozó neve kettős latin név, (nemzetségnév, fajnév)

Pl. Erwinia amylovora

Tünetek:- van fő tünet: baktérium nyálka (baktériumok tömege, nedves

időben vizenyős, fényes, beszáradva ezüstös)- kísérő tünetek

Baktériumos betegségek:1) hajtásszáradás, elhalás2) lágyrothadás3) hervadás4) foltbetegség5) tumorok

AZ ALMATERMÉSŰEK ERVÍNIÁS ELHALÁSA

(Erwinia amylovora)

Karantén kórokozó! Az almatermésűek legveszedelmesebb betegsége.

Gazdanövényei: Rosaceae család 33 nemzetsége

Legfontosabbak: alma, körte, birs, Cotoneaster, Pyracantha, Sorbus fajok.

Tünetek: az almatermésűek föld feletti részein (virág, termés, hajtás, vessző, ág, törzs)

Kísérő tünetek Virág (tavasz): vizenyősek, csészelevelek és a kocsány elhal,

elfeketedik

Hajtás: hervadás, elhalás, vége pásztorbot-szerűen visszahajlik

Vessző, ág: besüppedő lilás foltok, később rákos sebek rákos seb alatt elbarnult szövetekkéreg megpuhul és sötétebbágelhalás és fapusztulás!

Termés: vizenyős, apró foltokkésőbb elbarnul

Exudátum (nyálkacsepp, baktérium)

A SÁRGARÉPA ERVÍNIÁS LÁGYROTHADÁSA

(Erwinia carotovora subsp. carotovora)

A sárgarépa tárolási betegsége. Gazdanövényei: polifág kórokozó

Tünetek: általában a karógyökér nyaki részén

Kísérő tünetekKarógyökér:

- nyálkás, vizenyős, kellemetlen szagúrothadás (pektinbontás)

- rothadó részek nyúlósak

A PARADICSOM KLAVIBAKTERES BETEGSÉGE

(Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis)

Tünetek: a paradicsom szárán, levélnyélen, termésen

Kísérő tünetek: - a növény hervadása és száradása,

először az alsó leveleken, majd terjed felfelé- részleges vagy teljes elhalás, száradás

Szár, levélnyél:- megnyúlt barna csíkok, hosszanti repedések- edénynyalábok gyakran barnák (tracheobakteriózis)- szár gyakran üreges

Termés: - 1-2 mm, kerek, szegély nélküli, világos foltok, közepén

barna elhalással- folton baktérium nyálka

Fontos fertőzési forrás a vetőmag (belső fertőzés, külső szennyezés)

A BAB XANTOMÓNÁSZOS BETEGSÉGE (Xanthomonas axonopodis pv. phaseoli)

Maggal átvihető baktériumos betegség (belső, valódi fertőzés)

Tünetek: a bab valamennyi föld feletti zöld részén (levél, hüvely, mag)

Kísérő tünetek:Mag:

- szabálytalan alakú, sárga foltosodás (fehérmagvú fajta) - a maghéj ráncos

Sziklevél: - vizenyős foltok

Valódi levél:- 2-3 mm nagyságú, szegletes (erek által határolt), kezdetben

vizenyős, sárguló, barnán elhaló foltok- a foltok kitöredeznek, „rongyosak”- a foltokban csapadékos időben baktérium nyálka jelenhet meg

Hüvely:- 3-5 mm, kör alakú, barna szegélyű, kezdetben vizenyős,

elhaló foltok, „zsírfoltok” - „A bab zsírfoltossága” - Nagy mennyiségű baktérium nyálka (hüvelyen keresztül a

mag is fertőződik)

NÖVÉNYPATOGÉN GOMBÁK – GOMBÁS BETEGSÉGEK

- tápanyagokat oldat formájában veszik fel a növényi sejtből

- élő növényeken és elhalt növényi részeken is képesek fennmaradni (obligát és fakultatív parazita szervezetek)

- fénymikroszkóppal vizsgálhatók

A kórokozó elnevezése:A gombák neve latinul van. A kórokozó neve kettős latin név (nemzetségnév, fajnév)

Pl. Plasmopara viticola

Tünetek:- fő tünet- kísérő tünetek

Vegetatív test: sejtfonál (hífa, micélium)- felépítés- tápanyagellátás, rögzítés

A micélium növényhez viszonyított elhelyezkedése:

- növény felületén: lisztharmatok

nagy tömegben fehér

szabad szemmel is látható

- növény belsejében

Szívóka (hausztórium ): tápanyag felvételére módosult hífa (parazitálás)

Tapadó képlet (appresszórium ): módosult hífa vég, a micélium növény felületéhez történő rögzítését látja el (lisztharmatok)

szívóka

tapadó képlet

A NÖVÉNYPATOGÉN GOMBÁK KÉPLETEI

1.) vegetatív képletek: sejtfonál tömörülések

Funkció: nem a szaporítás, hanem pl. kedvezőtlen körülmények átvészelése (pl. szklerócium, klamidospóra), szaporító

képletek hordozása (pl. exogén sztróma, endogén sztróma)

SZKLERÓCIUM

2.) Ivartalan szaporító képletek:

Funkció: általában a folyamatos fertőzés és szaporodás a vegetációs időben

Ivartalan szaporító sejteket (pl. konídiumokat, sporangiumokat) képeznek

Pl.: konídiumtartó, piknídium, ácervulusz, lisztharmat-konídiumlánc, monília-konídiumlánc, sporangiumtartó

3.) Ivaros szaporító képletek:

Funkció: általában az áttelelés = mag

Ivaros szaporító sejteket (pl. aszkospóra) képeznek

Pl.: oospóra, kleisztotécium, peritécium, apotécium