Rogier van der Weyden (1399/1400–1464)

(Levétel a keresztről)

(Hét szentség oltára)

Rogier van der Weyden (eredetileg: Rogier de la Pasture, 1399/1400–1464) németalföldi festő, Jan van Eyck mellett a késő gótika és a kora reneszánsz átmenetének jelentős mestere. Műveinek témájában, komponálásában erősen érződik a középkori jelleg, a legkisebb részletek reális megjelenítése, határozott karakterábrázolása, képeinek mozgalmassága azonban már túlmutat ezen. Jelentősek szárnyas oltárai (pl. Levétel a keresztről), valamint portréi.

Élete A belgiumi Tournaiban született, mint Rogier de la Pasture. Apja Henri de la Pasture, aki késgyárosként dolgozott Turnaiban, anyja Agnes de Watrélos. Rogier Robert Campin festőműhelyében volt tanonc hat évig. 1426-ban feleségül vette Elisabethet, egy Jan Goffaert nevű brüsszeli cipőkészítő lányát. Négy gyerekük született. 1450-ben Romában járt, mint zarándok. 1464 június 18-án halt meg Brüsszelben.

Vallási képeket festett, híresek oltárképei és szárnyas oltárai. Ábrázolási eszközeiben nem haladta meg a Van Eyck-testvérek művészetét, de mégis nagyon jelentős, amiben eltér, ez pedig a lélekábrázolás, az érzelmek kifejezése, s ezzel nagy hatást gyakorolt az őt követő németalföldi festészetre, sőt a ferrarai festők is követték, ilyen módon exportálta a lelki kifejezés eszközeit Itália földjére is. Őt magát az olasz festészet nem érintette meg. Rogier van der Weyden a kései gótika mozgalmasabb stílusát képviseli. Kevésbé nagyvonalú, térszemlélete nem annyira szemléletes, mint a Van Eyck-testvéreké, de mozgalmasabb, dekoratívabb, szenvedélyesebb. Realizmusa, a formák éles, gótikus törése, a szenvedé-lyek kifejező ereje leginkább Krisztus levétele a keresztről /közismertebb címén Keresztlevétel c. alkotásán figyelhető meg.

Önarckép / Rogier van der Weyden/

Ne örülj oly nagyon, Rogier, a dicsőségnek, Hogy amit festettél, ellenáll az időnek; Van sok szép látomány, méltán érdemli mind, Ész-korszakunkban is, hogy üljön a festőnek, s ki valóban eszes, mindent értőn tekint. Ily nagy a festészet: a veszélyre legyint, Nem fél a brüsszeli törvényszéktől, ítélhet, Jóra törekedőt sohase félemít. Mért bolygatott ilyen emberi eszme téged, Hogy nyomorultakra testáld a keresményed, Nagy gazdagságodat, mit hozott ecseted, Megosszák éhezők, vigasztalan szegények? A földön itt hagyád dús örökségüket, Amelynek végzete múlás, más nem lehet; Ám szép festményeid, rád emlékeztetően, Ön-fényükben lakók, ragyognak az időben.

Karel van Mander idézi -Dominicus Lampsonius versét, melyet Weöres Sándor fordított magyarra.

Mária MagdolnaMadonna a gyermekkel

Madonna vörösben(Museo del Prado, Madrid, Spain)

A szűz és a gyermek /1470-75, St. Luis Art Muzeum ,USA/Madonna és a gyermek/1460/

Master of Fleemalle, Rogier van der Weyden? Robert de Masmines portréja Olvasó férfi /St. Ivo 1437/

Rolin kancellár /Utolsó ítélet poliptrihonról/ Magdolna /Braque családi triptichon/

Portugál Izabella Női portré

Levétel a keresztről /1435-38/

Kolumba oltár/1455, Angyali üdvözlet, Királyok imádása, Krisztus bemutatása a

templomban/

Hét szentség oltára restaurálás előtt

restaurálás után /200x97 és 119x63 cm/ Antwerpen Royal Museum of Fine Arts/

Mária oltár Krisztus születése, Krisztus siratása, feltámadásának öröme

Keresztrefeszítés oltára / Magdolna a kenettel, Keresztrefeszítés a donátorokkal, Veronika

The Last Judgment polyptych (1446-1452) Utolsó ítélet

Az Utolsó ítélet oltár részletei

Az Utolsó ítélet,( középső tábla két részben)

A Kereszlevétel című festmény vázlata? Azonosságok, eltérések

Levétel a keresztről

Mária Salome, János és Jakab anyjaLevétel a keresztről részletei

Mária Magdolna Mária Kleofás, Jakab és József anyja Levétel a keresztről c, festmény részletei

Jakab és József anyja

János evangélista és testvére, Jakab anyja

Levétel a keresztről részletei

Levétel a keresztről részletei Mária fájdalma

Nikodemus, Mária Magdolna, Servant , Arimathiai József /hitvallóvá lett zsidó főtanács tag/

Részlet

Nikodemus, Mária Magdolna, Servant /cseléd/

Részlet

Nikodemus fájdalma

Jézus anyja, János, Mária Kleofás /Jakab és József anyja/ Mária Salome /János és Jakab anyja/

Mária Magdolna ruhája, öve

Részlet az angyallal

A fekvő téglalap formából kiemelkedő rész az angyallal, kereszttel

A sarkok díszítményeiVan der Weyden fő műve, a leuveni lövészek megrendelésére készült 1438-ban, később

Habsburg Mária királyné tulajdonában volt, majd V. Károly császárhoz került. Ma Madridban a Prado-ban örzik.

Idézzük fel ismét a teljes művet

Kálvária /El Escorial/

A finom kékesszürke színű köpeny gondosan elren-dezett redőkben omlik le számtalan szögletbe.

Töredezett vonalai drámai kifejezőerőt kölcsönöznek a kereszt alatt álló alakoknak.

Az előző festmény

mellékalakjai

The last Judgment. Utolsó ítélet /Rolin kancellár a donátor/

Pieta

Pieta

...és még egy Pieta. Elárulok Nektek egy "nagy" titkot, miért kivételezek Rogier van der Weydennel, hogy három képét is beválogattam. Tudjátok miért áll hozzám közelebb, mint a többi, hasonló stílusban festő középkori mester? Mert csitrikoromban nagyon tetszett nekem az állandó modellje, aki szinte minden képén szerepel. (Itt Jézust tartja, az első két képen meg piros ruhában van-:)) És persze erről a jóképű pasiról felismerem, és azonosítani tudom a képeit-:)

http://www.amilapunk.hu/eozin/vankepem/biblia/pieta.html

Giovanni Bellini: Pieta/emlékeztek, ugye?/

A Hét szentség oltára

A Hét szentség oltára más

megvilágításban

A középső tábla felső része a donátor címerével, aki Jean Chevrot a burgundi udvar befolyásos embere, majd Tournai püspöke volt. Egy gótikus katedrális középhajójában emelkedik a keresztfa. …..

…és jelen vannak az esemény szereplői. Mária és az őt tartó János, Mária Magdolna zokog az előtérben a két másik Máriával

Hátul, a szentélyrekesztő előtti oltáron a pap felmutatja az ostyát, míg a templomban járnak kelnek a hívek.

Az ábrázolás az oltári szentség allegóriája.

 

Részlet: a Szűzanya és János fájdalma

Krisztus siratása, Mária Magdolna

Az oldalszárny eseményei: az utolsó kenet, a házasságkötés, az egyházi rend /a papi eskü/ szentségei.

Fölöttük az angyalok színe: szimbóluma a szentségeknek.

…közelebbről

-a beteg kenete /közismerten az utol- só kenet/ szentsége

Kék**Az égbolt, a tenger színe, a megfoghatatlanság, a végtelenség, a

transzcendencia szimbóluma. **Az égi istenekre utalva az emberfeletti, mennyei hatalom kifejezője, ebben az

értelemben a földi szenvedélyeket jelző vörös ellentéte. **A keresztény szimbolikában az angyalok, valamint Szűz Mária színe. .

Lila.. Jelenthet intelligenciát, tudást, vallási áhítatot, szentséget, alázatosságot,

bűnbánatot, fájdalmat, nosztalgiát.

**A kereszténységben a papi törvények, az autoritás, az igazság, a böjt, a szomorúság és a várakozás kifejezője.

A szín szimbolikáról

Sárga**Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és

istenek között. **A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A

narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a

hitszegéshez társították. **A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a

szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.

Narancssárga**Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát

jelképezi.

PirosÉppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható.

A nemiség szimbóluma, a libidó színe. A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a

veszélyektől. Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy

megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek. A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják

házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától. Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá

avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba. Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a

menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum. Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.

A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe. Az ** Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe. Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a

skarlátvörös a „nagy babiloni parázna” színe. A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal.

Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a „Nagy Mű” harmadik fokozatát. Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.

Fehér

A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal (halotti lepel, gyertya), jelképezi a szellemeket és a kísérteteket.

Kínában a gyász színe. A fehér virág a gyermekáldást jelenti.

**A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.

**A fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett. **A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek

fehér zászlója.

Az oltárkép jobboldali táblája: a keresztség, a bérmálás és a bűnbánat /gyónás/ szentségének mozgalmas ábrázolásával.

a felső részben az egyes szentségeket szimbolizáló angyalokkal

részlet

A keresztelés szentsége

Ismét a teljes Hét szentség oltár

Forrás:http://en.wikipedia.org/wiki/File:Seven_Sacraments_Rogier.jpg

VÉGE

2012. Julius 17. Németh Katalin