Örökségvédelem - szte · –a 19. sz. közepe utáni építészet, kivételektől eltekintve...

Építészettörténet Örökségvédelem

Műemlékvédelmünk múltja, jelene és jövője

Építészettörténet

Dr. Déry Attila 01


Dr. Déry Attila 02

Fogalmak:

– épített örökség

– műemlékvédelem

– rehabilitáció

– rekonstrukció

– revitalizáció

– renováció

Célok és eszközök…

Mi mit jelent?


Dr. Déry Attila 03

A művészettörténet kialakulása.

Johann Joachim Winckelmann (1717 – 1768)

A művészet és építészettörténet problémái…

Korszakok és elnevezéseik. Az elnevezések korlátai és problémái.

A korazonosság kérdése és az érték. Előfutárok és epigonok.

Elődeink és magunk múlt-képei.

A befejezett múlt.


Dr. Déry Attila 04

Változó kapcsolatunk a múlttal – gótika– barokk – historizmus– szecesszió…– modern…

Nemzeti stílusok – Finn

– Magyar

– Katalán

Szerkezeti logika és tervezői etika

Antik és nem antik örökség


Dr. Déry Attila 05

Az építészeti érték.

Az építészeti értékadás alapja – használati

– esztétikai

– műszaki

– történeti

– erkölcsi

Összefüggések és különbségek.

Az építészet mint mindenkori legjelentősebb (politikai) jelentéshordozó.

Épület és anekdota.

A helyreállítónak feltett kérdés… A kompromisszum helye és lehetőségei korunkban.


Dr. Déry Attila 06

A műemlékvédelem kezdete.

Amit a 19. század előtt értéknek láttak… Műkereskedelem és megrendelői.

A műkedvelő védelem… Kik, kiknek, miért…

Elvek: a tökéletességre törekvés, „mi jobban tudjuk”. A gyakorlatba átültetett elmélet.

A gótika tisztelete és elvetése és okaik. Gothic revival.

Formai tisztaság és a új szerkezetek.


Dr. Déry Attila 07

Eugène Emmanuel Viollet-le-Duc (1814 – 1879)

Pierrefonds

Franciaország


Dr. Déry Attila 08

Camillo Boito (1836 – 1914)

Murano, Sta. Maria

Olaszország


Dr. Déry Attila 09

Conrad Wilhelm Hase (1818 – 1902)

Sigwardskirche, Idensen

Németország


Dr. Déry Attila 010

Ernst Friedrich Zwirner (1802 – 1861) Karl Eduard Richard Voigtel (1829 – 1902)

Köln, Dóm

Németország



Hubert József (1846 – 1916)

Bojnice (Bajmóc)

Szlovákia (Magyarország)



Steindl Imre (1839 – 1902)

Kassa (Kosice)

Szlovákia (Magyarország)



Az utánzás…

Hazai időrend:

1846, Az orvosok és természetvizsgálók 2. gyűlése1851, Az Osztrák Birodalom területén megalakul a „Zentralkomission”1872, MIB (Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága)1881, 1881/XXXIX tc.: MOB (Műemlékek Országos Bizottsága)1919, Országos Műemléki Hivatal (Magyar Tanácsköztársaság) 1934, MOB állami hivatal1949, 1949/13. tvr.: MUMOK (Múzeumok Országos Központja)1957, OMF (Országos Műemléki Felügyelőség /ÉVM/)1964, 1964/III tv. (az építési tevékenységről) 1967, 1967.I.31. (ÉM) rendelet a megőrzésről1992, OMvH (Országos Műemlékvédelmi Hivatal) 1997, 1997/LIV tv. a műemlékvédelemről2001, 2001/LXIV tv. a KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) 2005, 2001/LIV törvény módosítása a 2005/LXXXIX tv.



Folyt. köv…



Athéni karta (1931)

A teljes visszaállításról való lemondás deklarálása

– általános és nemzeti jogszabályok igénye

– műemlékek használatának fenntartása

– magán és közérdek összeegyeztetése, hatásos emlékvédő közhatalom igénye

– romok kezelése és védelme

– modern anyagok használata az építészeti emlékek védelmében

– építészek és szakágak együttműködése

– műemléki környezet védelme

– védettségi jegyzékek

Korunk gyakorlatának elvi alapjai



The First International Congress of Architects and Specialists of Historic Buildings, Paris (1957).

Ajánlások:

– Országonkénti központi szervezet

– Tervezők és szakemberek nemzetközi szervezete

– Speciális szakmai képzés minden kategóriában

– Épület-nedvességvédelem megoldásai

– Kortárs művészek részvétele a helyreállításokban

– Építészek és régészek együttműködése

– Várostervezők együttműködése


Velencei Charta (1964) és magyar értelmezése:– az építmények legkorábbi, vagy első teljességében ismert hiteles állapotának

bemutatására kell törekedni

– az építmények építési korszakai jelzendők az épületen; e jelzéseknek elsőbbségük van építészeti esztétika követelményeivel szemben

– a korszakok határai is jelzendők

– a későbbi hozzá- és átépítések a korábbi állapot bemutatása érdekében bonthatók

– időben mához közeledve a stíluskorszakok fontossága csökken

– a 19. sz. közepe utáni építészet, kivételektől eltekintve értéktelen

– a legkorábbi, vagy első ismert állapot bemutatásához, a modern építészet eszköztárából vett kiegészítések alkalmazhatók

– a kiegészítések jól megkülönböztethetők legyenek




Narai dokumentum (1994)

A dokumentum elismeri minden kultúrában azokat a sajátos jellegzetességeket, amelyek az örökség értékeire utalnak.

Leszögezi, hogy a konzerválási gyakorlat hitelességének érvényre juttatása lényegi hozzájárulás az emberiség kollektív emlékezésének tisztázásához és megvilágításához.






A második világháborúutáni helyreállítások problémái

Varsó

Óváros, piactér



A második világháborúutáni helyreállítások problémái

Athén

Attalosz sztoa

Kr. e. 159-138



Buda, Úri u. 32. Farkasdy Zoltán, 1959

Modern építészetünk és műemlékeink



Buda, Tóth Árpád sétány 27. Jánossy Görgy, 1963




Buda, Szentháromság tér, Jánossy György és Laczkovics László, 1979


A hazai gyakorlat problémái

– védelem az állami intézményrendszer ellen

– a didaktikus felfogás hibái

– az egységes építészeti kompozíció hiánya: széttördelt homlokzatok és épületek

– az új anyagok eltérő jelentése

– a védelem elvei és a társadalmi igények konfliktusa: öntörvényű műemléki felfogás kialakulása

– a társadalom változása

– hiányzó kompenzáció

– hiányzó társadalmi elismerés



A hazai gyakorlat eszközei

– az egykori formák, terek és tömegek bemutatásának anyagai:

● beton, műkő

● műemléki tégla

● faszerkezetek

● üvegtégla és copilitüveg

● fém rátétek

● nyersen hagyott szerkezetek



Velemér



A jó példák

Csempeszkopács



A jó példák

Dömös



A jó példák

Salamon-torony



A kritikus példák

Simontornya



A kritikus példák

Feldebrő



A kritikus példák

Feldebrő



Feldebrő

A kritikus példák

Sopron, középkori zsinagóga



A kritikus példák


Budapest I. Úri u. 17.


A kritikus példák


Budapest I. Úri u. 13.


A kritikus példák

Budapest I. Vár. Tárnok u. 7.



A kritikus példák



A legnagyobb kudarc… a budai várpalota



Miért tartanánk meg?

BP. VI. Király u. 40.



Miért védjük?



Miért NEM védjük?

Szentes, kültéri vízmű

A jövő: a társadalmi egyezség kérdései:

HitelességEredetiség

RendeltetésHasználat

ÉrtékKapcsolódás

A jövő anyagai:

Ami a régi megoldásokból megmaradt és hasznosítható…



Örökségvédelem - szte · –a 19. sz. közepe utáni építészet, kivételektől eltekintve...

Documents