reneszánsz és manierizmus
TRANSCRIPT
A reneszánszA reneszánsz (1300-1600) (1300-1600)
„Az emberek ismét idehaza
érzik magukat a földön.”
(Szerb Antal)
“Azért helyeztelek a világ közepébe, hogy annál könnyebben láthasd meg azt, ami benne van. Nem teremtettelek sem mennyei, sem földi, sem halandó, sem halhatatlan lénynek, úgyhogy,
mint saját magad szobrásza magad vésheted ki vonásaidat.
Állattá fajulhatsz, de szellemed szabad akaratából Istenhez hasonló lénnyé is újjászülheted magadat.”
/Pico della Mirandola: Az emberi méltóságról/
Renaissance= újjászületés (az ókori kultúra újjászületése)
A középkor és az újkor közötti művelődéstörténetikorszak, korstílus.
Három korszaka: Trecento: 1300-as évek (korai) Quattrocento: 1400-as évek (érett) Cinquecento: 1500-as évek (késői)
I. I. KialakulásaKialakulásaHelyszíne: Észak-Itália, Firenze központtal
Okai:Okai:1. a kereskedelmi utak Észak-Itálián keresztül
vezetnek → meggazdagodnak a kereskedők, polgárok → Európa pénzügyi központjává válik → a polgárok politikai hatalmat szereznek (Medici) → erős városállamok, erős polgárság alakul ki, a
polgár büszke arra, amit önnön erejéből elért → már nem a túlvilágon, hanem itt, a földön akar boldog lenni
2. az Oszmán Birodalom elfoglalja Bizáncot → művelt, gazdag görögök menekülnek Itáliába → magukkal hozzák az ókori tudást és kultúrát
3. pestis→ Európa lakosságának 1/3-a meghal→ több pénz, több élelem jut mindenkinek→ művészetre, építészetre fordítják
IIII. Jellemzői. JellemzőiEmberideál: sokoldalúan képzett, művelt, mindentudományághoz értő, tevékeny, testi és lelkiharmóniában élő ember = polihisztor (pl. Leonardo)
Eszmerendszere:
1. Humanizmus = emberközpontúság
- antik (görög, római) kultúra felelevenítése
- egyéniség kultusza, önbizalom- embertisztelet- optimizmus, derűlátás, életöröm- tudománytisztelet- művészet és természet szeretete- harmóniára törekvés- filológia kialakulása (antik szövegek fordítása, értelmezése)
2. A reformációA humanizmus észak-európai elterjedése készítette
elő a talajt a reformációnak.1517. október 31. → Luther Márton, wittenbergi 95 pont
- a katolikus egyház bírálata - megkérdőjeleződött az egyház és a pápa
központi helyzete- visszatérés a Biblia eredeti szövegéhez- nemzeti nyelvű Biblia tömeges kiadása (Gutenberg: könyvnyomtatás: 1440)
végleges szakadás az addig homogénvallású és szellemiségű Európában
III. EsztétikaIII. EsztétikaKözéppontban atermészet utánzása.
Művészet = tükör
Harmónia,eszményítés,arányosság.
A művészkiemelkedik aközösségből,vágyakozik a hírnévután → egyéniség
IV. FIV. FilozófiilozófiaaNeoplatonizmus: XV. századtól meghatározó filozófiaiirányzat. Célja a platóni ideatan, a keresztény vallás és akeleti filozófiák lélekvándorlás-tana között összhangotteremteni. Vezéralakja: Ficino, Mo-on: Janus Pannonius
Természetfilozófia:Célja a természettudományok új eredményeinekösszehangolása a keresztény vallási tanításokkal.
Giordano Bruno: “A természet a dolgokban rejtező Isten.”
Kopernikusz: heliocentrikus világkép Galileo GalileiKepler
Társadalomfilozófia:Machiavelli: A fejedelem → „A cél szentesíti az eszközt.”Utópia: „nemlétező hely, seholsincs ország”Az adott korban megvalósíthatatlannak látszó eszményitársadalmi berendezés.Thomas More: Utópia, Campanella: Napállam /XX. sz.: Huxley: Szép, új világ, Orwell: 1984/
A reneszánsz építészetA reneszánsz építészet1. Arányosság (emberi lépték, aranymetszés)2. Szimmetria (szabályos városszerkezetek,
templomok)Brunelleschi : Pazzi-kápolna
Brunelleschi: Pazzi-kápolnaBrunelleschi: Pazzi-kápolna
3. Erős vízszintes tagoltság (árkádokkal, ablaksorokkal, párkányokkal, oszlopokkal)
Brunelleschi: Pitti-palota (Firenze)
Sangallo: Farnese-palota (Firenze)Alberti: Rucellai-palota (Firenze)
Sangallo:Strozzi-ház(Firenze)
4. Az épület belekomponálása a tájba
Chenonceaux-i kastély
5. Antik építészeti elemek alkalmazása
Bramante: Szent Péter körtemplom (Róma) – kupola, oszlopsor
Michelozzo: Medici-palota (Firenze) – átriumos belső
udvar, árkádsorok
Brunelleschi:
A firenzei Dóm
Palladio: Villa Rotonda (Vicenza) – timpanon, oszloprend, lépcsősor
Santa Maria delle Fiori és kupolája (a firenzei Dóm)
A firenzeiA firenzeiBattistero Battistero (keresztelőkápolna)(keresztelőkápolna)Campanile Campanile (harangtorony) (harangtorony) Duomo (dóm)Duomo (dóm)
Michelangelo:
A római Szent Péter-bazilika kupolája
Brunelleschi: Lelencház
Brunelleschi: A San Lorenzo belső tere (Firenze)
Alberti:
Santa Maria Novella
(Firenze)
A reneszánsz szobrászatA reneszánsz szobrászat
Jellemzői:
-a természet élethű utánzása
-az emberi test szépségének ábrázolása -bibliai és mitológiai témák
-érzelmek megjelenítése
Lorenzo GhibertiLorenzo Ghiberti
Salamon találkozik Sába királynőjével
Ghiberti: Aparadicsomkapuja
Ghiberti: Jákob és Izsák története
Donatello
Dávid
Donatello: Keresztrefeszítés
Donatello: Habakuk próféta
Donatello: Niccolo Luzzano
Donatello: Gattamelata(Padova)
Donatello: Szent Lőrinc vértanúsága
VerrocchioVerrocchio
JézusDávid
Verrocchio: Lorenzo de Medici
Verrocchio: Colleoni lovasszobra, Velence
MichelangeloMichelangeloBuonarottiBuonarotti
MózesII. Gyula síremléke, Róma
Piéta, Vatikán
Hosszú barátságunk alatt gyakorta gondoltam s láttam is, hogy nő meg férfi hegyből-fejtett-kő-képmása túléli faragóját, ki visszatér a porba. A természet ez egyszer fejét hajtja a művészet előtt; győz a vésővel, ecsettel nyert Szépség, mit az idő nem zúz szét, s a halál nem vesz erőt rajta. Két eszközöm szolgál, márvány és festék, hogy átmentsem kettőnk arcát és testét - megszédülök, a boldogság elönt, hogy szépségét mától még ezer évre is csodálhatják, s megértik, hogy én se voltam bolond, mert így szerettem Önt.
“Láttam az angyalt a márványban, és addig faragtam, amíg kiszabadítottam.”
Dávid
Medici-síremlékSan Lorenzo-templom,Firenze
A reneszánsz festészet A reneszánsz festészet -perspektivikus ábrázolás-gyakori a természeti háttér-élénk, gazdag színvilág-a bibliai és mitológiai témákmellett megjelenik amindennapi élet-portréfestészet-fontossá válik a mozgások,érzelmek természetességénekvisszaadása
Trecento: Giotto Trecento: Giotto
Quattrocento: Fra AngelicoQuattrocento: Fra Angelico
Angyali üdvözlet
Szent Ferenc megkapja a stigmákat
Andrea MantegnaAndrea Mantegna
OculusPieta
Madonna alvógyermekkel
MasaccioMasaccio
Kiűzetés
Leonardo Leonardo da Vincida Vinci
„A jó emberek természetszerűen vágynak a tudásra.”
La Gioconda
Sziklás Madonna
Hölgy hermelinnel
Santa Maria delle Grazie templom Milánó
Az utolsó vacsora
Szent Anna harmadmagával
Léda
Önarckép
Groteszk fej tanulmány
•
Sandro BotticelliSandro Botticelli
Tavasz
Pallasz Athéné és a kentaur
Vénusz születése
Vénusz és Mars
Dante
Illusztráció az Isteni színjátékhoz
Cinquecento - GiorgioneCinquecento - Giorgione
A három kor
A vihar
Az alvó Vénusz
RaffaelloRaffaello
Stanza della Segnatura, Pontifici-palota, Vatikán
Sistine Madonna, részlet
Nő fátyollal
Michelangelo BuonarottiMichelangelo Buonarotti
Doni Tondo
Sixtus-kápolnafreskói
A sötétségés avilágosságszétválasz-tása
TizianoTiziano
Az adógaras
MáriaMagdolna
Égi és földi szerelem
Urbinoi Vénusz
Flóra
A németalföldi reneszánszA németalföldi reneszánsz
Albrecht Dürer
Önarckép
Velencei nő portréja
Hans HolbeinHans Holbein
Thomas More
A művész családja
VIII. Henrik
Pieter BruegelPieter Bruegel
Bábel tornya
Koldusok
Koldusok
Vakok
Parasztlakodalom
Gyerekjátékok
Jan van Jan van EyckEyck
Az Arnolfini házaspár
Madonna Rolin kancellárral
Hieronymus Hieronymus BoschBosch
A halál és a fösvény
A gyönyörök kertje
A szénásszekér
168
Autószerelők alkottak újra reneszánsz festményeket….
169
Autószerelők alkottak újra reneszánsz festményeket….
170
Autószerelők alkottak újra reneszánsz festményeket….
MANIERIZMUS 1530-1600
A reneszánszt a barokkal összekötő stílusirányzatManiera (olasz) = modor
Európa-szerte politikai krízis (vallás- és nemzetiháborúk, a török kérdés)
a reneszánsz klasszikus nyugalmának,harmóniájának megbomlása
Stílusjegyei:
-érzelmek túlfokozottsága-mesterkéltség, túlzott dekoráció -megcsavart alakok (figura serpentina)-mozgalmasság-valóságtól eltérő térillúzió -bonyolult allegorikusábrázolások-nagy méretek, látványszerűség-dinamikusabb, átlós komponálás-új, bonyolult, bizarr, torz formák-érzékiség, kacérság -külső jegyekkel hangsúlyozottlélekábrázolás -össze nem illő arányok -irrealitás, fantasztikum
Tintoretto: Krisztus a Pokol tornácán
Tintoretto: A Tejút születése
Tintoretto: Szent Márk megszabadítja a rabszolgátTintoretto: Szent Márk megszabadítja a rabszolgát
Tintoretto: Az állatok teremtéseTintoretto: Az állatok teremtése
Tintoretto: József és PutifárnéTintoretto: József és Putifárné
Tintoretto: Kebleit Tintoretto: Kebleit felfedő hölgyfelfedő hölgy
Giuseppe Giuseppe Arcimboldo: Kerti Arcimboldo: Kerti növényeknövények
Mezei terményekMezei termények
A tűzA tűz
A víz
TélTél
Tél
NyárNyár
Nyár
TavaszTavasz
KönyvemberKönyvember
Agnolo Bronzino: Agnolo Bronzino: Laura BattiferiLaura Battiferi
Agnolo Bronzino: Agnolo Bronzino: Vénus és Cupido, Vénus és Cupido, avagy avagy az öröm idejeaz öröm ideje
Spranger: Spranger: Venusz és Venusz és AdoniszAdonisz
Vénusz és Vénusz és VulkánuszVulkánusz
Correggio: Léda a hattyúvalCorreggio: Léda a hattyúval
Vénusz, Cupido és a szatírVénusz, Cupido és a szatír
Morales: PiétaMorales: Piéta
Rosso Fiorentino: Zenélő angyalRosso Fiorentino: Zenélő angyal
PiétaPiéta
Halott Krisztus angyalokkalHalott Krisztus angyalokkal
Parmigianino: Szent Pál megtéréseParmigianino: Szent Pál megtérése
Hosszúnyakú Hosszúnyakú madonnamadonna
Allori: Zsuzsanna és az Allori: Zsuzsanna és az öregeköregek
El Greco: El EspolioEl Greco: El Espolio
krisztuskrisztus
A SzentháromságA Szentháromság
LaokoonLaokoon
Krisztus meg-Krisztus meg-keresztelésekeresztelése
Az ötödik pecsét feltöréseAz ötödik pecsét feltörése
Rókaprémes hölgyRókaprémes hölgy
Hans von Aachen: Mulató párHans von Aachen: Mulató pár
Ammanati: Léda a hattyúvalAmmanati: Léda a hattyúval
Neptun-kút, FirenzeNeptun-kút, Firenze
Vignola: Villa lanteVignola: Villa lante
Giambologna: AppenineGiambologna: Appenine
Neptun-kút, BolognaNeptun-kút, Bologna
Szabin nők elrablásaSzabin nők elrablása
Rimay János: Én édes Ilonám…Rimay János: Én édes Ilonám…
„„Mert az te szerelmed engem úgy környülvett, Mert az te szerelmed engem úgy környülvett, mint pészmát ó szelence,mint pészmát ó szelence,
Az én szívem, kivel szintén úgy hevült el,Az én szívem, kivel szintén úgy hevült el,mint tűz miatt kemence,mint tűz miatt kemence,
Mert te szépségedbe szívem úgy merült be,Mert te szépségedbe szívem úgy merült be,mint tengerben Velence.”mint tengerben Velence.”
Rimay János: Előszó, Balassi Bálint verseihez
„Az elméleti írástudó mesterségekben is elég álmélkodó ajándékát tapasztalhatjuk az úr istennek, mellyel ezt az időt igéjének tökéletes értelemre való juttatásával, szent fiának ismeretire való igazításával, akaratjának homály nélkül való kinyilatkoztatásával fölruházá s ékesíté és minden rozsdáját, mohát, dohát, porát, penészét, sűrű pókhálóját is elnonyogatván és tisztítván, azaz mennyei bölcseség fényének, az emberi szívhöz ragaszkodott setét bizonytalan és tévelygő vélekedetnek s balgatag értelmeknek mértéklésével mennyei lámpási világa által az bizonyos dolgok látására és forgatására nyitá az elméknek is fel szemeket.”
Francesco PetrarcaFrancesco Petrarca „Dantétól lehet megtanulni mi van a túlvilágon,
Petrarcától, hogy mi van itt a földön és Boccacciótól, hogy mi és miképpen van az
asztalnál és az ágyban.” (Hegedűs Géza)
-az első humanista→ a latin szó megszállottja, antik szövegek felfedezése, értelmezése, rengeteg latin nyelvű mű (levelezése, politikai tanulmányok, Africa c. eposz)
- örök vándor→ sok helyen élt (Franciaországban és Itáliában), beutazta Európát (diplomata)
- élete 3 meghatározó eseménye:- 1327. egy templomban megpillantja Laurát, élete szerelmét, múzsáját-1336. „a világirodalom leghíresebb kirándulása”→ megmássza a Viharos Hegyet, a csúcson felüti Szent Ágoston Vallomásait: „Az emberek a hegyek magasát, az óriási tengerárakat, az óceán partjait és a csillagok vonulását csodálják, de önmagukról megfeledkeznek.”→ „inkább az emberi lelket kell csodálni”
Francesco PetrarcaFrancesco Petrarca
- - 1341. Rómában a költők fejedelmévé (=poeta lauratus) választják
Boccaccio jó barátja
1374. meghal, fejét egy Vergilius-kötetre hajtva
Francesco PetrarcaFrancesco Petrarca
- 366 vers, többsége szonett (14 sor: 4+4+3+3, rímképlete: abba abba cdc dcd)
- olasz nyelvű - a versek múzsája Laura
(arany, levegő, babér)→ az első hús-vér nő az újkori líra történetében
DaloskönyvDaloskönyv
- alapérzése a szentimentalizmus, „a boldog boldogtalanság”, „azok közül vagyok, akiknek öröm a sírás”
- Laura férjes asszony, nem lehet az övé (fiatalon meghal pestisben)- melankolikus, tépelődő→ megteremti a reménytelen szerelem
formuláját
„Amit azelőtt szerettem, többé nem szeretem. Mit mondtam? Hazudok: még most is szeretem, de mértékletesebben. Ismét hazudtam: szeretem, de szégyenlősebben. Szomorúbban. Most mondom meg az igazat: szeretem, de szeretném nem szeretni. Elepedek, hogy gyűlölni tudjam, de csak szeretem, akaratom ellenére, kényszerűségből, szomorúan, gyászolva…”
Petrarca: Ti szerencsés füvek…
Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod,
sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárrá váltok,
ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyúlsz tündökletesre,
irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is.
Ti szerencsés füvekTi szerencsés füvek- Laura egy elképzelt sétáját követi végig.- Sorra veszi a természeti jelenségeket, amelyekkel Laura kapcsolatba kerül: füvek, virágok, erdő, táj, erecske
Mindez nemcsak önmagáért szép, hanem Laura szépségét is tükrözi.- Negyedik versszak: kitör belőle a féltékenység, az irigység → „irigylem tőletek tekintetét is!”
- a természeti jelenségek kapcsolatba kerülhetnek Laurával, ő pedig nem. Felszólítja a természetet az érzelmi azonosulásra, hogy ne legyen közömbös Laurával szemben→ „lángoljatok, hisz lánggal égek én is”
Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad
Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjadvized hatalmas, száguldó folyásán:a szellemem mélyen belül tanyázván,erőd nem féli s másétól se borzad;
vitorlát jobb vagy bal felé se forgat,mégis jó széllel, nyílként, vágya szárnyánaz arany Lomb felé lebegve száll már,s erősebb, mint a hab, szél, lapát s vitorla.
Egyéb folyók közt te királyi büszke,ki ott éred a napot, merre támad,nyugaton százszor szebb Fényt hagyva
messze:
csak földi részem hordja szarvad-ágad;a másik, vágya szárnyával fedezve,repül révébe édes Otthonának.
Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjadPó, földi kérgem bárhogy is sodorjad
- ellentétes irányú mozgás feszültsége→ Petrarca halad a folyóval kelet felé, a vágyai pedig visszafelé húzzák, nyugatra, Laurához
- a folyó ereje azonban nem győzheti le a vágy és a szerelem erejét
234
BOCCACCIOBOCCACCIOJó barátja Petrarcának, leveleznek is. Elkészíti Dante életrajzát és előadásokat tart az Isteni Színjátékból. Szegényen hal meg.Fő műve: A Dekameron (jelentése tíz nap). Száz novellát tartalmaz, tíz nap történetét mondja el.
23.05.03. 235
A kerettörténet: A pestisjárvány elől hét fiatal nő és három férfi - elmenekül egy vidéki kastélyba. Minden napra választanak egy királynőt és az kijelöli a témát, amiről mindenki mond egy történetet. Így minden nap tíz történet keletkezik és tíz napig vannak a kastélyban.
DekameronDekameron
DekameronDekameron A történetek témája gyakran az erotika, a szerelem.
Szatírikusan mutatja be a kor társadalmát, az uzsorásokat, a kereskedőket. Elítélik a kapzsiságot, a fösvénységet, a vak hitet, helyettük az élet élvezetét hirdetik.
Nem vetik el a házasságtörést sem, ha az nem szerelemre alapulva köttetett, hanem érdekből. Nem tisztelik a kolostorok lakóit sem, úgy gokndolják azok vannak legjobban kiéhezve a testi örömökre. Ebben a korban a bűnök már más megítélés alá esnek.