L O V A S S Y L Á S Z L Ó G I M N Á Z I U M

HELYI TANTERV ÉS

TANTÁRGYI PROGRAM Rajz és vizuális

kultúra

2007. Készítette:

ME R E N C S I C S T I B O R

1. oldal

Rajz és vizuális kultúra 9-13. évfolyam

Részei Vizuális kultúra 9 Vizuális kultúra 10 Vizuális kultúra 11 Vizuális kultúra 12 fakultatív Vizuális kultúra 13 fakultatív

Megjegyzés VIZUÁLIS KULTÚRA CÍMŰ TANTÁRGY

JELLEMZŐK • A vizuális kultúra művészet című tantárgy itt közölt tanterve a Nemzeti Alaptanterv

figyelembevételével készült 9-13. évfolyamra. • KÉSZÍTETTE: A Győri Vizuális Műhely, Baranyai Zoltánné országos szakértő

vezetésével. • A tanterv kidolgozói:

Baranyai Zoltánné Ámon Andrásné Kisné Kostolecz Éva Horváth Andrea Szabó Attila A veszprémi Lovassy László Gimnázium számára átdolgozta Merencsics Tibor.

• A Vizuális művészet tantárgy rendelkezésére álló óraszám:

9. évfolyam 1 óra 35 óra 10. évfolyam 1 óra 35 óra 11. évfolyam 1 óra 35 óra 12. évfolyam 1 óra 35 óra 13. évfolyam 1 óra 35 óra összesen: 175 óra

• A tantárgy kidolgozottságának mélysége: − tanterv szint − évfolyam szint − téma szint

• A tananyag minden évfolyamon négy témára van felosztva. • Mivel ezek a témák szorosan összefüggenek, ezért az egyes témákra szánt konkrét

óraszám nem adható meg. • Ez a tanterv kerettanterv: tartalmazza az elsajátítandó tananyagot, ugyanakkor

lehetőséget biztosít a tanári szabadságnak, a téma mélységi feldolgozására, a helyi lehetőségek figyelembevételére, az egyéni ötletek megvalósítására.

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK: Az általunk összeállított tanterv a Nemzeti Alaptantervre épül. Kidolgozottsága tantervi és témaszintű. Magába foglalja a VIZUÁLIS KULTÚRA, a MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET teljes műveltségtartalmát, a TECHNIKA modellezés tananyagát. Elősegíti a TÁNC ÉS DRÁMA területén belül megjelenő igényes bábkészítő tevékenység megvalósulását, a HÁZTARTÁSTAN- ruházkodás, lakás, lakókörnyezet- tananyagának feldolgozását. Épít a TERMÉSZET- és TÁRSADALOMISMERET tananyag-tartalmára, segíti a természetben és a társadalomban való eligazodást, felhasználja, ugyanakkor gazdagítja a róluk szerzett tapasztalatokat. A kronológikus művészettörténet párhuzamosan halad a TÖRTÉNELEM, IRODALOM, ÉNEK-ZENE, TÁNC- és DRÁMA tanításával. Mivel a művészetek műveltségterület tananyagtartalmában, céljaiban, feladataiban, követelményeiben sok az azonosság, széleskörű koncentrációs lehetőséget kínál. Mindegyik részműveltségterület törekedik a művészetek iránti nyitottság, az esztétikai élményképesség kialakítására, a műalkotások megszerettetésére, értelmi,

2. oldal

érzelmi ráhatással a személyiség fejlesztésére. A kereszttantervek követelményei közül az általunk kidolgozott tanterv foglalkozik népünk vizuális kultúrájának örökségeivel, a hagyományos népi kultúra értékeivel, az otthon, a szülőföld jellegzetességeivel, az európai és az egyetemes kultúra, a vizuális kultúra értékeivel, a különböző szokások (életmód, kultúra, vallás), hagyományok iránti nyitottság kialakulásával, a környezetharmónikus életvitellel, szokásrendszerrel, a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulás létrehozásával, a képi nyelv segítségével történő ismeret-és tapasztalatszerzéssel, információközléssel, a megtapasztalva-látva-lerajzolva tanulással, a cselekvéssel, alkotással való képességfejlesztéssel, valamint az önismeret kialakításával, a képességek feltárásával elősegített helyes pályaorientációval. 9–13. osztályig terjedő szakaszban a serdülőkor igényeihez, érdeklődési köréhez igazodva az ember és társadalom viszonyának problematikáját tárgyalja. Ezek alapján a vizuális kultúra nagy témakörei osztályonkénti lebontásban a következők: • 9. o. A néprajz, geometria • 10. o. A mikro-és makrovilág • 11. o. Az ember • 12. o. Fakultatív – alkotás hagyományos eszközökkel, illetve fotózás gyakorlati

alapjai • 13. o. Fakultatív – alkotás – érettségi-felvételi előkészítő, illetve filmkészítés

gyakorlati alapjai

Tantervünk fő törekvése a tantárgyakra, műveltségterületekre tagolt ismeretek, készségek, képességek célirányos összevonása, egységbe szervezése - a világot egységben és összefüggésben látó, arról egységben gondolkodó világkép kialakítása, olyan szemlélet létrehozása, mely elősegíti a természet, a mesterséges környezet, a társadalom és a szellemi szféra harmónikus kapcsolatát. Hozzájárul az értelmi, érzelmi, esztétikai, erkölcsi neveléshez, sokrétűségével biztosítja az alapvető ismereteket, a ráépítés, a továbblépés lehetőségét. Játékos, felfedező jellegű tevékenységrendszerével fejleszti az önálló ismeretszerzés, tanulás képességét, segíti az önművelés igényének kialakítását. Tantervünk az elméleti és gyakorlati ismeretszerzés mellett sokrétű technikai és manuális tevékenység elsajátítására nyújt lehetőséget, komplex szemléletet tár fel tanulónak, pedagógusnak egyaránt. Programunk sajátossága, hogy jelentős hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok, a néprajzi ismeretek oktatására, ápolására. Az általános ismeretnyújtás mellett tág teret biztosít a közvetlen környezet, a lakóhely kultúrájának beépítésére, valamint lehetőséget nyújt más kultúrák tanulmányozására is. A hagyományos kultúra és értékrend bemutatása elősegíti a humános értékeket védő magatartás, a közösségi érzés, az empátia és a tolerancia kialakulását, fejlesztését.

Tantárgyunk négy fontos területet foglal magába: 1. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ, MODELLEZÉS (objektív vizuális közlések) 2. VIZUÁLIS MŰVÉSZETEK, MÉDIÁK 3. NÉPHAGYOMÁNY, KÉZMŰVESSÉG 4. ÖNKIFEJEZÉS – ALKOTÁS (szubjektív vizuális közlések)

A vizuális nyelv elemeinek oktatása beépül a vizuális kommunikáció, vizuális művészetek, önkifejezés-alkotás részterületek tartalmába.

A NÉGY TERÜLET JELLEMZŐI: • A VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ, MODELLEZÉS részterület feladata az objektív vizuális

közlésmód elsajátíttatása. Vizuális analízisek és közérthető vizuális közlések segítségével járul hozzá a vizuális információk megértéséhez, használatához. Tervezetünkben e terület foglalja magába a technika modellezés tananyagtartalmát is.

• A VIZUÁLIS MŰVÉSZETEK, MÉDIÁK terület fő feladata a művészi tükrözés, és annak életformáló jelentésének bemutatása. Fő témája a képzőművészeti ágak,

3. oldal

műfajok megismertetése, a művészettörténet kronológikus sorrendben való áttekintése, valamint a mozgóképkultúra és médiaismeret tananyagtartalmának megvalósítása.

• A NÉPHAGYOMÁNY, KÉZMŰVESSÉG részterület tanításának feladata népünk múltjának, a magyar néphagyománynak feltárása, ezáltal a szülőföld, a haza szeretetének, megbecsülésének elmélyítése. Programunkban a szellemi hagyományokra alapozva jelentősebb hangsúlyt fektetünk a népi tárgykultúra, a népművészet oktatására.

• Az ÖNKIFEJEZÉS – ALKOTÁS részterület teszi lehetővé a vizuális kommunikáció és modellezés, a hagyományőrzés, a műalkotáselemzés által szerzett ismeretek képi-plasztikai feldolgozását, a látványok, jelenségek, gondolatok, érzelmek alkotó jellegű megjelenítését. Elősegíti a kreativitás kialakítását, a manuális képessségek fejlesztését.

A tantervi szinten a tananyagot csak a témák felsorolásával, témaszinten csak a tevékenységek jelölésével adjuk meg.

Cél • Életkori sajátságokat figyelembevevő érdeklődésre, vizuális tapasztalásra épülő,

tevékenységbe ágyazott ismeret, készség és képességfejlesztés. • A vizuális élményszerző, megismerő, értelmező, ábrázoló - megjelenítő, alkotó -

cselekvő képesség fejlesztése. • Érzelmi gazdagítás. Az esztétikai érzékenység, nyitottság, erkölcsi fogékonyság,

igényesség, ízlés kialakítása. • A látás kiművelése, tudatosítása. A képi művelődés képességének bővítése. A képi

emlékezet, képzelet, (közlés, művelődés) gazdagítása. • A kézügyesség, a gyakorlati - technikai érzékenység fokozása. A tervező, konstruáló,

anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő, környezetalakító képességek fejlesztése. • Életkornak megfelelő vizuális műveltség kialakítása. • A látható és láthatóvá tett világ megismerésén, leképzésen keresztül eljuttatni őket az

alkotásig. • Gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizualitás eszközökkel való

megjelenítése, az alkotás, tárgykészítés esztétikai, technikai lehetőségeinek megismerése és azok alkalmazása.

• A vizuális kultúra ágainak, a köznapi,a tömeg, a műszaki - technikai, a tudományos és a művészi vizuális kommunikáció, kifejezés nyelv és jelrendszer eszközeinek, ábrázolásmódjának műfaji sajátosságainak ismerete.

• A mindennapok, a természet, a társadalom, a kulturális örökség a különféle viszonyrendszerek, (ember és természet, ember és tárgyak, ember és technika, ember és társadalom, az egyén létkultúrájának) megismerése.

• A múlt értékeinek megismertetése, megszerettetése, a hagyománytisztelet kialakítása.

• A hazaszeretet, a hovatartozástudat valamint az empátia kialakítása. • A hagyományos kézműves tevékenységen keresztül, a hagyományos értékek

továbbéltetése a mai igényekhez igazodva, átfogalmazva.

Követelmény A tanuló legyen képes: • a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, lényegének megragadására; • a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra; • a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra; • élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére; • a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására; • a médiák által közvetített üzenetek értlelmezésére • a vizuális önkifejezésre, alkotásra; • tanulmányok , szabadkézi vázlatok készítésére, szerkesztési eljárások (vetületi,

axonometrikus, perspektivikus) végzésére, magyarázó, közlő, értelmező rajzok ,makettek, modellek készítésére;

4. oldal

• helyzetfelismerésre, tervezésre, konstruálásra, eszközhasználatra, anyagalakításra, tárgykészítésre, környezetformálásra;

• a jelentés, a szép, az esztétikum megértésére; • a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére; • a mindennapok, a természet és társadalom a vizuális művészetek és a desing

befogadására; • műelemzési eljárások alkalmazására, • a néphagyomány, a népi kultúra megértésére, befogadására; • az empátiára, a sajátjától eltérő gondolkodásmód elfogadására; • hagyományos kézműves technikák elsajátítására, alkalmazására;

Tartalom • Ismeret, élmény, tapasztalatszerzés a környezetből:

− az élő és élettelen természet, a mesterséges környezet jelenségei, elemei, anyaga, formái, színei, téri helyzete, mozgása, változásai, esztétikuma

− az ember környezethez – élő, élettelen, mesterséges világhoz fűzödő viszonya − a saját környezet értékei

• Ismeret-, élmény- és tapasztalatszerzés az emberről: − az ember, az egyén, a társadalom fejlődése − az ember társadalomhoz fűzödő kapcsolata − az emberi kultúra és alakító tényezői − a kultúra területei – szellemi és tárgyi kultúra (művészetek, hagyomány)

• A vizuális kultúra ágai – fotó, film, video, képzőművészet • A vizuális kultúra műfajai, technikái • A vizuális kultúra kultúrköreinek korszakai, legnevesebb alkotói, alkotásai • A tömegkommunikáció legfontosabb formái, műfaji jellegzetességei • A környezetkultúra ágai – épített környezet és tárgyi világ • A hagyományos népi kultúra és tárgyalkotó tevkenység • A megismert tárgykörök alkotó jellegű kifejezése

Értékelés Az értékelés célja a tananyagban való előrehaladás megállapítására irányuljon. Év elején diagnosztikai célú ellenőrzés annak érdekében, hogy a tanulókkal honnan kell indulni a kitűzött cél elérése érdekében. A tanulás, feladatmegoldások folyamatában segítő, korrekciós támogató értékelés alkalmazása célszerű, mely visszajelzést ad a haladásról. Az értékelést az egyéni korrektúra során szóban végezzük. Az óra alatti és óra végi értékelés a pozitív eredmények megszilárdítását – a gyerekek szemléletének, értékítéletének alakítását szolgálják. Egy-egy tanítási, tanulási szakasz végén fél évkor, év végén minősítő értékelés történik, mely jelzi a tudás (ismeret, készség, képesség) szintjét. A tanulók alábbi otthoni munkáit értékeljük havonta legalább egy érdemjeggyel: • az órai vázlat kidolgozása; • könyvtári kutatómunka; • felsőbb évfolyamon több héten át végzett önálló alkotás. Az értékeléskor figyelembe vesszük a tanuló adottságát, szorgalmát. Az értékelés szempontjai: • egyértelmű és pontos vizuális ill. szóbeli megjelenítés; • a megfigyelés és a megjelenítés mélysége. A továbbhaladáshoz szükséges, hogy minden ellenőrzött munka minimum 50 %-os befejezettségi szinten legyen. A szóbeli megnyilvánulásnál kiderüljön, hogy a tanuló az alapvető fogalmakat, összefüggéseket ismeri.

5. oldal

A jeles szint eléréséhez szükséges, hogy az ellenőrzött munkák nagyobb részénél az órai anyagot a tanuló alkotó módon tudja használni. A záró munkák nagyobb részt jeles minősítésűek legyenek.

Feltételek A TANÁRI FELKÉSZÜLÉS SZAKIRODALMA:

• MŰVÉSZETTÖRTÉNET VÁZLATOKBAN A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG Szabó Attila, Veritas, 1995, Tanulási segédlet

• MŰVÉSZETTÖRTÉNET KÉPEKBEN A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG Szabó Attila, AKG, 1996, Tanulási segédlet

• LÉTKÉRDÉSEK, EMBERI KAPCSOLATOK... Szabó Attila, Győr-Moson-Sopron megyei Pedagógiai Intézet, 1994, Tanulási segédlet

• KÉZMŰVESKÖNYV Bohlai P. Koltai M., Tárogató Kiadó

• TERMÉNYBÁBOK, CSUHÉBÁBOK Szabó Gyuláné, Somogy megyei Művelődési Központ, 1991, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• TÁRGYKÉSZÍTŐ NÉPMŰVÉSZET, BIBLIOGRÁFIA Tarján Gábor, Népművelési Intézet (FNS), 1978, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• NÉZZ... LÁSS, ...KÉRDEZZ Sz. Cristina Lastregó – Francesco Testa, Gondolat, 1983

• PAPÍRJÁTÉKOK Kékes István, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1983, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• PRIMITÍV FAZEKASSÁG Kardos Mária, Népművelési Propaganda Iroda, 1980, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• RONGYBABÁK Lakatos Lilla, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• SZÖVÉS Csókos Györgyi, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1978, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• MAGYAR NÉPRAJZ Balassa Iván, Ortutay Gyula, Corvina, 1979, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• MÁKTÜNDÉREK, CSUTKANÉPEK Berhiday Magda, Fényi Tibor, Kiss Anna, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1984, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• JÁTÉKOK VÍZPARTI NÖVÉNYEKBŐL Nagy Mari, Vidák István, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1980, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• KASKÖTÉS, KOSÁRFONÁS Nagy Mari, Vidák István, Népművelési Propaganda Iroda, 1979, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• KÉZZEL FESTETT TEXTILIÁK Mihalik Béla, Szomolányiné Farkas Klára, Műszaki Könyvkiadó, 1977, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• GYÖNGYÖZÉS Vaskuti Gabriella, Candy, 1995, Módszerek, adaptálható szakanyagok

6. oldal

• JELKÉPTÁR Jankovich Marcell, Gondolat, 1990, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• JÁTSZUNK A BÁBUVAL Granasztói Szilvia, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1979, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• BATIKOLÁS, TOJÁSÍRÁS B. Boros Ilona, Székely Éva, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1981, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• BESZÉLŐ TÁRGYAK Baktay Patrícia, Koltai Magdolna, Tankönyvkiadó, 1989, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• CSAK TISZTA FORRÁSBÓL Papp Gábor, Mandátum, 1990, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• CSUHÉSZOBRÁSZAT Ormándi Márta, Candy, 1995, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• DRAMATIKUS NÉPSZOKÁSOK (BÁBJÁTÉKOS OKTATÁS) Raffay Anna, Népművelési Propaganda Iroda, 1986, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• FESTÉS – SZÖVÉS Csókos Varga Györgyi, Calibra, 1995, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• FONALJÁTÉK Csókos Varga Györgyi, Candy, 1995, Módszerek, adaptálható szakanyagok

• A MAGYAR LÉLEK FORMÁI Lükő Gábor, Exodus (reprint is), 1942, A tanítói felkészülés ajánlott szakirodalma

• APÁRÓL FIÚRA Kósa lászló, Szemerkényi Ágnes, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1975, Olvasmányok, hasznos tudnivalók tanulóknak

• JELES NAPOK, KARÁCSONYI MAGYAR NÉPDALOK Sebestyén Márta és Szörényi Levente énekel, 1984

Projektor tanári segédlet Drapériák tanári segédlet Fényképezőgép(ek) tanulói segédlet Diasorozat - rajz Gimnázium I. oszt. tanári segédlet Diasorozat - rajz Gimnázium II. oszt. tanári segédlet Diasorozat - rajz Gimnázium III. oszt. tanári segédlet Diasorozat - rajz Gimnázium IV. oszt. tanári segédlet Digitalizált helyi szemléltető képanyag tanári segédlet Digitalizált érettségi képanyag tanári segédlet Szemléltető filmgyűjtemény VHS, DVD tanári segédlet Magnetofon tanári segédlet Térbeli szemléltető modellek tanári segédlet Magyarország műemlékei (faliképek sor.) tanári segédlet Magyarországi népművészet (faliképek sor.) tanári segédlet Mintázóagyag tanulói segédlet Mintázókészlet tanulói segédlet Nagyméretű színes reprodukciók, poszterek 1-8. oszt

tanári segédlet

Reflektor(ok) tanári segédlet Szerszámok, eszközök tanulói segédlet Színes TV tanári segédlet Térképek tanári segédlet Vetítővászon tanári segédlet Vetítőállvány tanári segédlet Videokamera tanári segédlet Videomagnó tanári segédlet

7. oldal

Vízcsap, víztároló edények tanulói segédlet Írásvetítő tanári segédlet Mozgófénykép. Filmelemzések kötelező irodalom Népművészet kötelező irodalom Video kézikőnyv ajánlott irodalom Számítógépes grafikai műhely tanári és tanulói segédlet Égető kemence tanári segédlet Fotólabor tanári segédlet Fénymásoló tanári segédlet

Vizuális kultúra 9. évfolyam – előkészítő évfolyam Célok és feladatok, általános fejlesztési szempontok: A tantárgy célja többek között, hogy összefoglalja az általános iskolai vizuális nevelést, megalapozza a művészeti és ábrázoló geometriai ismeretek tanítását. Felkészítsen a mindennapi életre. Célja emellett még a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tapasztalatok birtokában négy alapozó jellegű, nagyon fontos témával kell foglalkoznunk. A vizuális kultúra területén egyre inkább bizonytalan alapokkal jönnek a gyerekek a gimnáziumba. Óraszám: iskolai: 35 óra tanítási ciklus: 1 óra/1 hét Kiemelt témák óraszámai: alapvető formák származtatása – 28 óra, jeles napjaink, ünnepeink - 5 óra, múzeumlátogatás - 2 óra. Témakörök: 1.) Alapvető formák érzékelése, származtatása Természettudományos tantárgyak szemléltető ábrái a tankönyvekben. Ezek alapján

látnak, vagy nem látnak térbeli összefüggéseket az órákon. Később ezek szerkezetén mérnek, számolnak. (pl. párhuzamosság, merőlegesség, ferde síkok, íves formák)

Témakörök: - tér érzékelése, érzékeltetése, téri ellentmondások, - optikai csalódások; - tükröződés (szimmetria a természetben és a művészetben,

magyar népművészeti motívumok); - párhuzamosság, vetítések egy irányba, formák származtatása; - merőlegesség, vetítés hat irányba, párhuzamos síkok

értelmezése; - merőleges sík tagadása, lehetetlen tárgyak származtatása

(szándékos hibák); - ferde síkok – szabályos testek, sokszögek, térátló szerint

építkezés; - íves testek származtatása – befoglaló formák érintése, forgástengely, kúp, henger és származékaik, gömb metszése (szélességi körök, hosszúsági körök), spirál, kettős spirál. 2.) A vetületi ábrázolások Ennek alapján képzelik el bizonyos nézőpontokból, metszeteiben az előbbi tárgyak

kombinációit, képződményeit.

8. oldal

3.) Jeles napjaink, ünnepeink, évkörünk Nemzeti kultúránk évszázados, évezredes lánca a természeti törvényekkel

harmóniában, oksági rendben csiszolódott. Az időszámítás, a munka, az ünnepek szerves egységben voltak sok-sok évszázadokon keresztül. Napjainkra ez az egység felbomlott. A gyermekek nem értik miért vannak, miért pont ott és úgy az ünnepeink. Nem értik finom képes, hangos jelrendszereiket.

Kultúránk egyik legfontosabb alappillére, melyhez viszonyítva kellene kitekintenünk a tőlünk távolabbi kultúrákra térben és időben egyaránt.

A négy témakör: - a gazdasági (munka) félév lezárása, felkészülés a

hosszú télre; - téli ünnepkor, benne a karácsony; - farsang; - tavaszi ünnepkör, benne a megtisztító böjt, a Húsvét, a varázs erejű tojás jelrendszere, felkészülés a munka félévére. 4.) Helyi művészeti és tudományos gyűjtemények feltérképezése Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök: 1.) Pázmány Péter – Permay Éva: Látás és ábrázolás, gimnázium I-III. (1991.) 2.) Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány, néprajzi ismeretek mai használatra tankönyv

12-18 éves tanulók számára. (1993.) 3.) Helyben kidolgozott szemléltető fénymásolatok óra/téma Ajánlott könyv: 4.) Jankovics-Hoppál-Szemadám: Jelképtár A továbbhaladás feltételei: Egyértelmű, biztos formaértelmezések, azok leképezései. A tanuló képes legyen a tér hat iránya felől (fent-lent, jobbra-balra, előre-hátra) elképzelni bonyolultabb formacsoportokat. Egyértelműen kell hogy ábrázolja a testek látható és nem látható éleit, körvonalát. Meg kell tudni különböztetnie a szerkesztő vonalakat a test éleitől. A tárgyak felületének félreérthetetlen értelmezése. A tanuló nem tévesztheti az általános nézőpontot a speciális (szemközt, oldalt stb.) nézőpontokkal. Esztétikus, áttekinthető füzethasználat. Ismerje az év legfontosabb ünnepi csomópontjait, azok képes jelrendszereit. Ismerje Veszprém és környéke fontosabb gyűjteményeit, állandó és ideiglenes kiállítási helyeit.

9. oldal

Vizuális kultúra 10. évfolyam

Részei 10.1 Vizuális kommunikáció, modellezés 10.2 Vizuális művészetek, média 10.3 Néphagyomány, kézművesség 10.4 Önkifejezés, alkotás

Óraszám Iskolai: 35 óra Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét

Cél KIEMELT TÉMA: A MIKRO- ÉS MAKROVILÁG • A mikro-és makrovilág összefüggéseinek, közös jellemzőinek megismerése. • A metauniverzum és a mikrovilág gazdag formakincsének lerajzolása, megfestése,

átírása, absztrakciója. • Művészettörténeti korszakok és irányzatok jellegzetességeinek feltárása (a barokk

művészettől a szecesszióig). • A filmművészet tartalmi és formai összetevőinek vizsgálata. • A legfontosabb műelemzési módszerek alkalmazása. • A tömegkommunikáció képi közléseinek tanulmányozása adott szempontok alapján. • Forgatókönyvek összeállítása, díszletek tervezése. • A saját tájegység hagyományainak tanulmányozása. • Más kultúrák vizsgálata, az empátia képességének kialakítása. • A formák felületének és belső szerkezetének összehasonlítása. • A tér és a forma kapcsolatrendszereinek újraértelmezése. • Élmények, ismeretek elvont gondolatok megjelenítése. • Az ábrázolási konvenciók ismerete, funkció szerinti alkalmazása • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv tudatos használata. • Az ábrázolási technikák gyakorlása, különleges technikák alkalmazása a képi,

plasztikai kifejezésben és a tárgyalkotó tevékenységben.

Követelmény • Tudjanak számot adni a művészettörténeti korszakok (a barokk művészettől a

szecesszióig) ismertetőjegyeiről. • Ismerjék az alapvető alkotói típosokat, alkotói módszereket, és próbáljanak ki néháy

különleges technikát a gyakorlatban. • Készítsenek forgatókönyvet ünnepi műsorokhoz, irodalmi előadásokhoz a vizuális

hatáselemek beépítésével. • Tanulmányozzák a tömegkommunikáció képi közléseit. • Legyen világos képük a vizuális-auditív művészetek (TV, rádió, video, film) emberre

gyakorolt hatásáról. • Ismerjék meg saját tájegységük hagyományait. • Tanulmányozzanak más kultúrákat. • Alakuljon ki bennük az empátia képessége. • Ismerjék az ábrázolási konvenciókat (vetület, axonometria, centrális perspektíva). • Legyenek jártasak a műszaki ábrák olvasásában. • Értelmezzék újra a tér és forma kapcsolatrendszereit. • Végezzenek összeadó és kivonó színkeveréseket. • Rendszerezzék a színtani ismereteiket. • Legyenek képesek:

− a képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelvnek tudatos használatára; − az ábrázolási technikák gyakorlására.

• Fejlesszék anyagismereteiket és eszközhasználati jártasságukat.

10. oldal

Tartalom • A műszaki rajz technikája. • A mikro- és makrovilág összefüggései, közös jellemzői és esztétikája. • A mozgás, fény, hang és statikus látványelemek együttese. • Ünnepi műsorok, irodalmi előadások forgatókönyve. Díszletek tervezése. • A tömegkommunikáció fajtái és hatása az emberre. • Az önkifejezés és a kreativitás a képi, plasztikai ábrázolásban, a tárgyalkotásban. • Alkotói típusok, alkotói módszerek. • Művészettörténeti korszakok – a barokktól a szecesszióig. • A fotó és a film eszközei, kifejezési formái (pl. montázs). • Elektronikus médiumok. • A vizuális nyelv összefüggései a művészi kifejezés más formáival. • Trükkfilmek, számítógépes grafika. • A szülőföld népi kultúrája. A magyar nyelvterület fontosabb tájegységei. • Más kultúrák hagyományai, szokatlan tárgyai. • A tér és forma kapcsolatrendszerei. • Az ábrázolási konvenciók (vetület, axonometria, perspektivíkus ábrázolás) és

rekonstrukció. • A műszaki rajz technikája. • Szokatlan fény- és színjelenségek. • Összeadó és kivonó színkeverés, valamint a színek rendszerezése. • Anyagvizsgálat, munkavédelem.

Vizuális kommunikáció, modellezés 10.1

Óraszám 8 óra

Cél • Az ábrázolási konvenciók ismerete. • A tér és forma kapcsolatrendszereinek újraértelmezése. • A mikro- és makrovilág összefüggéseinek, közös jellemzőinek megismerése. • Szokatlan fény- és színjelenségek vizsgálata a kozmosz és Föld viszonylatairól. • A fény színének vizsgálata, felbontása. • A fény- és festékszínek tanulmányozása. • A színek rendszerezése. • A színharmóniák, színkontrasztok, a színek térhatásának ismerete. • A térben elhelyezkedő álló és mozgó formák ábrázolása. • Film vagy színházi díszletek megtekintése. • Látványtervezés. • Ünnepi műsorok, irodalmi előadások forgatókönyvének összeállítása, a díszletek

megtervezése, a mozgás-, hang- és fényeffektusok alkalmazásával. • Ismeretterjesztő, művészi kiadványok szerkesztése. • A tömegkommunikáció képi közléseinek tanulmányozása, elemzések különböző

szempontok alapján.

Követelmény • Ismerjék az ábrázolási konvenciókat (vetület, axonometria, centrális perspektíva). • Hasonlítsák össze az objektív és szubjektív térábrázolás módozatait. • Legyenek jártasak a műszaki ábrák olvasásásban. • Tudjanak vetületi ábrát rekonstruálni. • Gyakorolják a szabályos testek metszeteinek szerkesztését. • Értelmezzék újra a tér és forma kapcsolatrendszereit. • Vizsgálják a szerkezet, a működés, az anyag és forma kapcsolatát. • Tudjanak öszetett organikus és anorganikus formákat elemezni. • Vegyék észre a szokatlan fény- és színjelenségeket a kozmosz és Föld viszonylatairól. • Végezzenek összeadó és kivonó színkeveréseket.

11. oldal

• Tudják a színeket színezet, telítettség, világosság szerint csoportosítani. • Ismerjék a színgömb fogalmát. • Tudjanak színharmóniákat alkotni. • Ismerjék a színkontrasztokat és a színek térhatását. • Ismerjék a színek lélektani, esztétikai hatását. • Modellezzék az égitestek mozgását. • Készítsenek különböző nézőpontú gyorsvázlatokat a térről és a benne elhelyezkedő

álló, vagy mozgó formákról. • Ismerjék meg a nem vizuális jellegű információk megjelenítését szolgáló vizuális

hatáselemeket (mozgás, hang, fény, statikus látványhordozók). • Ismerkedjenek a színházi díszlet- és látványtervezéssel. • Készítsenek forgatókönyvet ünnepi műsorokhoz, irodalmi előadásokhoz, a vizuális

hatáselemek beépítésével. • Gyakorolják a kiadványok szerkesztését. • Tanulmányozzák a tömegkommunikáció képi közléseit.

Tartalom • Ábrázolási rendszerek:

− Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás; − Axonometrikus ábrázolás (kavallieri, izometrikus); − Perspektívikus ábrázolás.

• Műszaki ábrák olvasása. • Vetületi rajzok alapján rekonstrukciók készítése. • Szabályos testek metszeteinek szerkesztése. • A mikro- és makrovilág összefüggéseinek közös jellemzőinek megismerése, elemzése,

képi, plasztikai úton. Hasonlóságok, összefüggések vizsgálata. • Űrfelvételek, elektromikroszkópos felvételek, számítógépes programok bemutatása. • A belső felépítés, szerkezet értelmezése metszősíkokkal (hossz-, kereszt- és

rétegmetszetek). • A gömbformák megvilágítása, önárnyékok megfigyelése. • Összeadó és kivonó színkeverés. • Színek csoportosítása színezet, telítettség, világosság szerint. • Színkör, színgömb, szinoid. • Színharmóniák. • Színkontrasztok. • Külömböző nézőpontú gyorsvázlatok készítése a térről, a benne elhelyezkedő álló,

vagy mozgó formákról. • Az égitestek mozgásainak tanulmányozása mozgatható modellek segítségével

(mozgások pl. tengely körül, elliptikus pályán, spirális elrendeződésben). • A Föld mozgásai, a Naphoz és a környező bolygókhoz viszonyított mozgások-

évszakok, napszakok összefüggései. Az idő múlása a Földön: az idő és a kozmosz. • A mozgás, hang, fény és statikus látványelemek megismerése. • Színházi vagy filmdíszletek megtekintése. • Látványtervezés. • Ünnepi műsorok, irodalmi előadások forgatókönyvének összeállítása a díszletek

megtervezése, a hang- és fényeffektusok alkalmazásával. • Tudományos ismeretterjesztő (pl. Az űrkutatás fejlődése...), művészi (pl. egy

impresszionista festő bemutatása...) kiadványok szerkesztése. • A tömegkommunikáció (könyv, folyóirat, plakát, video, TV, rádió) hatásának

vizsgálata.

12. oldal

Vizuális művészetek, média 10.2

Óraszám 9 óra

Cél • A mikro- és makrovilág összefüggéseinek, közös jellemzőinek, vizuális leképezésének

alapvető ismerete. A Föld mint égitest jelentősége, csillagok, csillagrendszerek, galaxisok esztétikája. A kozmológia és ökoszisztéma összefügéseinek megismerése.

• A tudomány és a művészet találkozásának elemzése. • A mikro- és makrovilág formakincsének esztétikájának elemzése. • Az alapvető alkotói típusok és alkotói módszerek megismerése. • A vizuális-auditív művészetek – különösen a TV, rádió, video, film – hatásának

elemzése. • Műalkotások téma és technika szerinti csoportosítása, elemzése. • A barokk művészettől a szecesszió művészetének legfontosabb ismertetőjegyeinek az

áttekintése. • Az egymás után következő művészettörténeti korszakok és irányzatok

jellegzetességeinek megismerése. Az adott művészettörténeti korra és irányzatra jellemző műalkotásokból példák felsorolása és azok elemzése.

• Rembrandt, Van Gogh, Munkácsy, Csontváry életének, munkásságának megismerése.

• A filmművészet tartalmi és formai összetevőinek megismerése. • A montázs jelentőségének a felismerése. • A filművészet kezdeti szakaszának nehézségeinek áttekintése és az ezzel járó

kifejezési korlátok megértése. • A montázs szerepének a megismerése a filművészetben.

Követelmény • Értsék a tanulók a mikro- és makrovilág összefüggéseit, közös jellemzőit, vizuális

leképezését. • A Föld, mint égitest, és a csillagok egymáshoz való viszonyának ismerete. • Legyenek képesek a világkialakulási elméletekről elemi szinten számot adni. • Értsék a tudomány és a művészet találkozásának jelentőségét. • Ismerjék az alapvető alkotói típusokat, alkotói módszereket. • Legyenek alapvető fogalmaik a mikro- és makrovilág formakincsének esztétikájáról. • Értsék az önkifejezés és kreativitás szükségességét és fontosságát. • Legyen világos képük a vizuális-auditív művészetek – különösen a TV, rádió, video,

film – emberre gyakorolt hatásáról. • Tudjanak műalkotásokat téma és technika szerint csoportosítani, és megadott

szempontok szerint elemezni. • Tudjanak számot adni a művészettörténeti korszakok legfontosabb ismertetőjegyeiről

a barokktól a szecesszióig.. • Tudják összehasonlítani az egymás után következő művészettörténeti korszakok és

irányzatok jellegzetességeit. • Ismerjék és értsék Rembrandt, Van Gogh, Munkácsy, Csontváry életét,

munkásságát, és jelentőségüket. • Legyenek képesek az adott művészettörténeti korra és irányzatra jellemző

műalkotásokból példákat mondani és azokat elemezni. • Tudják a montázs szerepét. • Ismerjék a montázs lélektani alapját.

Tartalom • Mikro- és makrovilág összefüggései, közös jellemzői, vizuális leképezése. • A Föld, mint égitest, csillagok. • A világkialakulási elméletek rövid áttekintése. A kozmológia mibenléte. Ökoszisztéma

érzékenysége.

13. oldal

• A tudomány és a művészet találkozása. • Alkotói típusok, alkotói módszerek. • A mikro- és makrovilág formakincsének esztétikája. • Az önkifejezés és kreativitás jelentősége. • A vizuális-auditív művészetek – különösen a TV, rádió, video, film – hatása az

emberre. • Műalkotások téma és technika szerinti csoportosítása, elemzése. • A barokk művészet, a klasszicizmus, biedermeier, szentimentalizmus, nazarénusok,

romantika, realizmus, naturalizmus, plein air festészet, impresszionizmus, neoimpresszionizmus, posztimpresszionizmus, nagybányai festészet, nabis, szimbolizmus, historizmus, akadémizmus, eklektika, a szecesszió művészetének legfontosabb ismertetőjegyei. Az adott művészettörténeti korra jellemző műalkotások bemutatása és elemezése.

• Rembrandt, Van Gogh, Munkácsy, Csontváry élete, munkássága. • A montázs szerepe és jelentősége a filmművészetben. • A kép és a hang kapcsolata a filmművészetben. • A fotó és a film kifejezési formáinak az összehasonlítása. • A művészi film és az amatőr film közötti különbség. • A film történetének a II. világháborúig terjedő vázlatos áttekintése. • A némafilm és a hangosfilm kezdeti korszakainak és jellegzetes alkotásainak

megtekintése, elemzése.

Néphagyomány, kézművesség 10.3

Óraszám 9 óra

Cél • A saját tájegység népi kultúrájának megismerése. • Más kultúrák vizsgálata:

− más tájegységek hagyományainak megfigyelése; − más vallások; − más nemzetek kultúrális sajátosságainak elemzése.

• Az empátia képességének kialakítása, a másként gondolkodás elfogadása. • Az esztétikum megfigyelése más kultúrák tárgyaiban. • Önkifejezés az alkotómunkán keresztül, önálló tárgykészítés. • A saját tájegység népművészetének felelevenítése a kézműves tevékenységben. • Beleélés a másságba, az ismert kézműves technikák alkalmazásával más

kultúrákhoz köthető tárgyak létrehozása. • Szakszerű anyag- és technikaismeret, biztonságos eszközhasználat.

Követelmény • Legyenek ismereteik saját tájegységük hagyományairól, népművészetéről. • Legyenek nyitottak más kultúrák létének elfogadására. • Tanulmányozzák más tájak, nemzetek, vallások hagyományait. • Alakuljon ki bennük az empátia készsége. • Vizsgálják más kultúrák hagyományos tárgyainak esztétikumát. • Szerezzenek jártasságot az önálló tárgykészítésben, tudják gondolataikat,

elképzeléseiket kifejezni az alkotás folyamatában. • Készítsenek más kultúrákhoz és saját tájegységük népművészetéhez fűződő

tárgyakat az ismert kézműves technikákkal. • Legyenek jártasak az anyagok munkatulajdonságainak elemzésében, a szakszerű

eszközhasználatban.

Tartalom • A kultúrát, népművészetet meghatározó tényezők felfedezése.

14. oldal

• A saját tájegység hagyományai, szellemi kultúrája (népköltészete, szokásai) népművészete (jellegzetes ágai, motívumkincse, tárgyai, központjai).

• A magyar nyelvterület fontosabb tájegységei – a táji jellegzetességek meghatározó tényezői, népművészetük sajátos megnyilvánulási formái (ágai, tárgyai, szín- és motívumvilága), központjai.

• Más nemzetek és más vallások kultúrális sajátosságai, valamint megnyilvánulásuk hagyományos tárgyaikon.

• A világszemlélet sokrétűsége, a kultúrák különbözősége, azonosságai, a másság elfogadása, az empátia kialakítása.

• A kulturális értékek egyenlősége, egymás mellett létezése. • Irányított gyűjtőmunkák, múzeumlátogatások. • A megszokottól eltérő tárgyak esztétikuma. • Önálló tárgykészítés, precíz, igényes tervezés, kivitelezés. • Az ismert kézműves technikák alkalmazása, valamint új, érdekes, szokatlan

technikai megoldások megismerése • A saját tájegység népművészetéhez és más kultúrák hagyományos tárgyaihoz

kapcsolódó tárgyalkotás (formaalakítás, szín- és motívumválasztás). • Ajánlott technikák: hímzés, szövés, fafaragás, agyagozás, gyöngyfűzés, gyöngyszövés,

különleges technikák megismerése. • A felhasznált anyagok munkatulajdonságai. • Az alkalmazott eszközök munkavédelmi előírásai.

Önkifejezés, alkotás 10.4

Óraszám 9 óra

Cél • Az ábrázolási konvenciók és a képzelt tér együttes ábrázolása. • Különlegesen kapcsolt terek, lebegő és rögzített tárgyak megjelenítése. • A művészettörténeti makettek modellként való felhasználása. • A metauniverzum és a mikrovilág gazdag formakincsének lerajzolása, megfestése,

átírása, absztrakciója. • A szabadszemmel, távcsővel, nagyítóval, mikrószkóppal, elektronmikroszkóppal

látottak összehasonlítása. • A föld, a víz, a levegő és a tűz, fény- és színviszonylatainak kifejezése. • Képzeletbeli utazás mikro- és makrovilágokban. Kicsinyítés, nagyítás. • Trükkfilmek megtervezése. A lehetőség szerint számítógépes grafika készítése. • Az élmények, ismeretek képi, plasztikai megjelenítése. • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv készségszintű használata. • A megismert kifejezésmódok kreatív, önálló felhasználása.

Követelmény • Legyenek képesek:

− az ábrázolási konvenviók és a képzelt tér együttes ábrázolására; − a metauniverzum és a mikrovilág formakincsének lerajzolására, megfestésére,

átírására; − a szabadszemmel, távcsővel, nagyítóval, mikroszkóppal, elektronmikroszkóppal

látottak összehasonlítására; − a föld, a víz, a levegő és a tűz, fény- és színviszonylatainak kifejezésére; − képzeletbeli utazások megtervezésére; − lelkiállapotok, életérzések, elvont gondolatok kifejezésére; − az élmények, ismeretek képi, plasztikai megjelenítésére; − a képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv készségszintű használatára.

• Ismerjék a vizuális nyelv, a verbális és a zenei kifejezés hasonló és sajátos vonásait. • Tudják az ábrázolási technikákat kreatívan, önállóan felhasználni. • Értékeljék a folyamatosan megismerhető mikro- és makrovilág különleges

esztétikáját.

15. oldal

Tartalom • Az ábrázolási konvenciók és a képzelt tér együttes ábrázolása síkon és térben. • Különlegesen kapcsolt terek, lebegő és rögzített tárgyak megjelenítése. Tudományos

fantasztikus művek hatásai. • A művészettörténeti makettek (a barokktól a szecesszióig) modellként való

felhasználása. (Épülettömbök, szerkezetek, lefedések, homlokzatok). • A metauniverzum és a mikrovilág gazdag formakincsének lerajzolása, megfestése,

átírása, absztrakciója. A Földről készült műholdas, repülős felvételek, természetfilmek és személyes élmények hasznosítása.

• A föld, a víz, a levegő és a tűz, fény- és színviszonylatainak kifejezése (pl. víz, pára, köd, harmatcsepp, jég, dér, gőz, vízesés, hó, hókristály, örvény, hullám, könnycsepp feldolgozásai).

• Képzeletbeli utazás mikro- és makrovilágokban. Kicsinyítés, nagyítás. • Trükkfilmek megtervezése. Lehetőség szerint számítógépes grafika készítése. (pl. Egy

bolygó mozgása; A Föld felszínének változásai; Egy űrhajó haladása). • A folyamatosan feltáruló mikro- és makrokozmosz különleges esztétikájának

értékelése zenei, irodalmi és képzőművészeti művekkel összhangban. • Lelkiállapotok, életérzések, elvont gondolatok kifejezésének kísérlete. • Az élmények, ismeretek képi, plasztikai megjelenítése, a képzelőerő különleges

aktiválásával. • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv készségszintű használata (pont,

vonal, folt, szín, fény árnyék, tónus, térmélység, ritmus, kiemelés, kompozició, egyensúly, mozgalmasság, feszültség, tömeg). A vizuális nyelv sajátosságai, összefüggései.

• A képi hatáselemek, motívumok viszonylagossága • Az emberi test és ruha esztétikuma • formatervezés • belsőépítészet • hajlék – az egyén és közösség terének tervezése • természet és a ház kapcsolata • házak, kertek és a környező táj harmonikus kapcsolata.

Az emberi test és ruha esztétikuma

Cél: • önmagunk előnyös tulajdonságainak kieszelése, előnytelenek palástolása, • tudatos harmóniateremtés alkalomhoz illő szemlélettel, • alkalmazkodás az időjárás, egészség, nemi szerepek, kultúra elvárásai szerint • belső világunk tükröződése megjelenésünkben, • viselettörténeti alapok megszerzése, • ékszerek, ruhák tervezése, alkotása.

Tartalom: • a bőr – testfestés, kozmetikumok, tetoválás, testcsonkítás, smink • haj, szőrzet (festés, fonás, vágás), • viselet - hétköznapi, ünnepi,

- gyermek, női, férfi, unisex, - nemzeti jellegű ruházat, ipari – sokszorosított ruházat, - ékszerek.

• jelek az emberi testen

Ajánlott könyvek, kiadványok: • Jankovics Marcell: Jelképtár • Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány • Molnár V. József: Az emberélet fordulói

16. oldal

• Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820-1867 • Huszka József: Turáni ornamentika története • Artner Erzsébet: Kézművesség

Belső építészet

Cél: • harmonikus emberi környezet iránti igény kialakítása, • művészi szempontok figyelembevétele környezetünk alakításánál, • környezetünk emberléptékűvé tétele, • természetes anyagok felhasználása környezetünkben. (kő, fa, agyag, bőr, szőr stb.)

Tartalom: • tárgyak, eszközök tervezése ergonómiai szempontok szerint (illeszkedés az emberi

testhez, annak meghosszabbításaként), • bútorok tervezése ergonómiai szempontok szerint – emberi test kiegészítése • harmóniák a tárgyak között – anyag, forma, szín, • jelek az ember közvetlen környezetében.

Hajlék – az egyén és közösség terének tervezése

Cél: • elemezzék környezetüket különböző szempontok szerint, • a hajlék különböző megjelenési formái különböző korokban és kultúrákban, • a hajlék tervezésének szempontjai, • saját szükségleteik, igényeik tudatosítása, • jelentéstartalmak és díszek az épületeken.

Tartalom: Épületek tervezése különböző szempontok szerint: • környező táj, • időjárás, • talajviszonyok, • emberi és állati szükségletek, • az élőhely helye: - vízen,

- vízben, - földön, - földben, - levegőben, - világűrben.

• jelek az épületeken.

Ajánlott szakirodalom, épületek: • Caroline Humprey - Piers Vitebsky: Építészet és vallás • Organikus építészek munkái. • Kárpáti Andrea: Művészet és élet I-II.

Természet és a ház kapcsolata

Cél: • ökológiai szemlélet erősítése, • harmónia a környező természettel, • bioház fogalma, • növények és állatok a házban és a ház körül.

17. oldal

Tartalom: 1) virág a lakásban - száraz virág,

- élő virág - vázában, - gyökeresen.

2) a kert tervezésének alapjai (az angol-, a japán-, a francia kert) 3) állat a házban és a ház körül.

Ajánlott irodalom, épületek, kertek: • Bioház építése.

Házak, kertek és a környező táj harmonikus kapcsolata

Cél: • tájképi szépségek iránti fogékonyság, • a nagy egészbe a kisebb részletek.

Tartalom: • városkép tervezése, • tájkép tervezése.

18. oldal

Vizuális kultúra 11. évfolyam

Részei 11.1 .Vizuális kommunikáció, modellezés 11.2 Vizuális művészetek, média 11.3 Néphagyomány, kézművesség 11.4 Önkifejezés, alkotás

Óraszám Iskolai: 35 óra Tanítási ciklus 1 óra / 1 hét

Cél KIEMELT TÉMA: AZ EMBER • Az emberi alak tanulmányozása. • A világkép alakulásának visszatükröződése a művészetekben. • A multimédia jelentőségének felismertetése. • A népi kultúra átfogó rendszerének felfedeztetése. • A hagyományok továbbélésének vizsgálata. • A világról és az emberről való egységes látásmód kialakítása. • Az ember világának képi, plasztikai megjelenítése. • Az önkifejezés eszközeinek tudatos használata.

Követelmény • Tanulmányozzák az ember felépítését, szerkezetét, arányait. • Legyenek képesek az ember mozgását kifejezni. • Ismerjék a XX. század művészetének legfontosabb jellemzőit. • Ismerjék hazánk művészetének helyét az európai művészetben. • Értsék a művészet életformáló szerepét, a katarzis jelentőségét. • Értsék a vizuális, a meta- és a tömegkommunikáció, a megőrzés- és kiállításkultúra

lényegét. • Ismerjék fel a népi kultúra átfogó rendszerét. • Ismerjék a hagyományos kultúra továbbélésének lehetőségeit. • Legyenek képesek:

− az ember szűkebb és tágabb világának képi, plasztikai megjelenítésére; − élethelyzetek, érzelmek, gondolatok megfogalmazására; − a képi megjelenítés és a vizuális nyelv eszközeinek tudatos használata; − saját kifejezés, stílus létrehozására.

• Legyenek jártasak az anyagismeretben, eszközhasználatban, tárgyalkotásban, kiállítás rendezésében.

Tartalom • Az ember felépítése, szerkezete. • Portré és önarckép, mozdulattanulmány • A XX. századi művészet legfontosabb ismertetőjegyei. • A mozgókép alkalmazási területei. • A TV hatása, kifejezésmódja. • A filmtörténet áttekintése a II. világháborútól napjainkig. • A reprodukciós és távközlési technikák elterjedése. • A média hatása az ember életére. • A művészeti területek egymáshoz való viszonya (zene, irodalom, tánc,

képzőművészet). • A különböző korok világképének tükröződése a képzőművészetben. • A vizuális kommunikáció, a metakommunikáció, a tömegkommunikáció és a

megőrzés- vagy kiállításkultúra hatása. Kiállításrendezés

19. oldal

• Hazai és külföldi művészeti szakirodalom. • A népi kultúra komplexitása. • A hagyományápolás módjai, lehetőségei. • A hagyományokon alapuló, a mai igényeknek megfelelő tárgyalkotó tevékenység. • Az emberi környezetek megjelenítése. • Élethelyzetek, érzelmekkel telített életképek , lelkiállapotok. • Az ember külső és belső tulajdonságainak jellemének kifejezése. (Testbeszéd,

arckifejezés, ruházat, környezet). • Szimbólikus jelentések, tartalmak kialakítása. • A forma redukálása absztrahálása. • Utazás, életút eseménysora. • A portré, az önarckép lehetőségei, tükör, tükörterek. • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv tudatos használata. • Anyagismeret, munkavédelmi előirásoknak megfelelő eszközhasználat.

Vizuális kommunikáció, modellezés 11.1

Óraszám 8 óra

Cél • Ábrázolási rendszerek alkotó alkalmazása. • A természeti és mesterséges tér és az abban megjelenő összetett formák megértése és

ábrázolása. • Az emberi test vizsgálata különböző téri helyzetekben. • Az emberi test szerkezetének, felépítésének, működésének, arányainak, felületének

tanulmányozása, képi, plasztikai megjelenítése. • Az eddigi színtani ismeretek rendszerezése, alkalmazása. • Különböző fényforrások, világítási effektusok alkalmazása az elvont, nem vizuális

természetű információk megjelenítésénél. • Az emberi alak természetes és járművekhez köthető mozgásainak megfigyelése,

ábrázolása. • A tömmegkommunikáció lényeges vonásainak megismerése.

Követelmény • Tudják az ábrázolási rendszerek közül a számukra megfelelőt kiválasztani. • Legyenek jártasak az ábrázolási rendszerek alkalmazásában, a műszaki ábrák

olvasásában. • Legyenek képesek szabályos testek axonometrikus képének, vetületeinek,

metszeteinek megszerkesztésében. • Tudják az emberi testrészeket megnevezni,a részformákat és ezek kapcsolódásait

reálisan megjeleníteni. • Ismerjék a gyermek és felnőtt testarányokat. • Tudjanak fejet rajzolni és mintázni az arányok és jellemző formajegyek

megtartásával. • Vizsgálják az emberi test felületét (bőr, haj, köröm) mikroszkóp segítségével. • Tudjanak összetett modelleket alkotni. • Végezzenek összehasonlításokat a fényszínek és festékszínek között. • Tudják a színeket megadott szempont alapján rendszerezni. • Ismerjék a színgömb, színtestek fogalmát. • Tudjanak színskálákat, harmóniákat alkotni. • Ismerjék a színkontrasztokat. • Imerjék a színek lélektani, esztétikai hatását. • Tudjanak különböző fényforrások, és világítási effektusok alkalmazásával érzelmeket,

hangulatokat megjeleníteni. • Tudják a különböző mozdulattanulmányokban az emberi alak, természetes és

járművekhez köthető mozgását kifejezni. • Ismerjék a reklámok hatásának jellemzőit.

20. oldal

Tartalom • Ábrázolási rendszerek:

− Monge-féle három képsíkos vetületi ábrázolás; − Axonometrikus ábrázolás (Kavallieri, izometrikus); − Perspektívikus ábrázolás.

• Rekonstukció vetületekből. • Szabályos testek metszeteinek szerkesztése. • A természeti és mesterséges tér, valamint az abban megjelenő formák képi, plasztikai

elemzése. • Az emberi test vizsgálata különböző téri helyzetekben. • Az ember szerkezete:

− a csontvázrendszer egésze és részformái; − az izületek modellezése és rajzolása (befoglaló geometrikus formák); − az izmok alakja és működése; − a végtagok, a hát, a mell, a has, a nyak, a fej izmai, a fejrész formái.

• Az emberi test felületei. • A gyermek és felnőtt testarányok. • Az emberi test működése az anyag és forma összefüggésében. • A láb, a kéz, a fej képi, plasztikai megjelenítése. • A fény szerepe a látásban. • A fényszínek és festékszínek összehasonlítása. • Összeadó és kivonó színkeverések. • A színek rendszerezése. • Színskálák. • Színharmóniák. • Színkontrasztok. • Színek lélektani, esztétikai hatása. • Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző fényforrások, világítási effektusok

alkalmazásával. • Mozdulattanulmányok. • A tömmegkommunikáció (reklámok) hatásának vizsgálata.

Vizuális művészetek, média 11.2

Óraszám 9 óra

Cél • A vizuális kommunikáció, a metakommunikáció és a tömegkommunikáció különböző

formáinak összegzése. • A megőrzés- és kiállításkultúrára jelentőségének megismerése. • A műemlékvédelem és a kiállításrendezés alapelveinek bemutatása. • A tartalom és a forma egységének és jelentőségének tudatosítása a művészetben, a

művészettörténeti korokban és az emberi életben. • Az önismeret és az emberismeret kérdésének a vizsgálata. • Az életcél, az öröm, a boldogság kérdésének a vizsgálata a művészetben. • A művészeti programok és hitvallások szemléltetése. • A hit, vallás, értékrend, világnézet, önkifejezés jellegzetességeinek bemutatása egy-

egy műalkotáson vagy műalkotásokon keresztül. • A zene, az irodalom, a tánc és a képzőművészet (mozgókép és média) kapcsolatának

megismerése. Hazánk művészetének helye az európai művészetben. • A legalapvetőbb hazai és külföldi művészeti szakirodalom megismerése. • A XX. század (napjainkig tartó) művészetének legfontosabb ismertetőjegyeinek

megértése, elsajátítása. • Az egymás után következő művészettörténeti korszakok jellegzetességeinek

összehasonlítása. Legyen képes e művészettörténeti korokból jellemző műalkotásokból példákat mondani és azokat elemezni.

21. oldal

• A filmelemzés szempontjainak elsajátítása. • A giccsfilmek, a művészi filmek és a különböző filmtípusok közötti különbségtétel

megismerése. • A film történetének a II. világháborútól napjainkig terjedő korszakainak áttekintése. • A tömegkommunikációs eszközökben rejlő veszélyek feltárása; a TV, a video

hatásának vizsgálata a családra és a társadalomra. • A manipulálhatóság bemutatása. • A multimédia jelentőségének megismerése.

Követelmény • Ismerjék a vizuális kommunikáció (síkbeli ábrázolás, térbeli modellezés, időbeli

kifejezés) alapelemeit. • Értsék a metakommunikáció (testbeszéd, testalakítás, arckifejezés, mimika, ruha,

ékszer, kozmetika, fodrászat, tetoválás) és a tömegkommunikáció (tévé, video, ujság, reklám) különböző formáit, jellegzetességeit.

• Legyen rátekintésük a megőrzés- és kiállításkultúrára. • Ismerjék és értsék a műemlékvédelem és a kiállításrendezés alapelveit. • Értsék a tartalom és a forma egységét a művészetben, a művészettörténeti korokban

és az emberi életben; a művészet életformáló szerepét, a katarzis jelentőségét. • Ismerjék az életcél, öröm, boldogság az emberi életben és a művészetben való

megjelenését. • Legyenek alapvető fogalmaik az önismeretről és az emberismeretről, és az emberek

egymáshoz való viszonyáról, a türelemről, a tapintatról, a megértésről, a mások elfogadásának szükségességéről.

• Értsék és tudatosítsák a tudomány szerepét és jelentőségét a modern művészeti technikákban.

• Ismerjenek művészeti programokat, hitvallásokat. Tudjanak önarcképek elemzése által egy-egy művészt bemutatni.

• Tudják megítélni a hit, vallás, értékrend, világnézet, önkifejezés jellegzetességeit egy-egy műalkotáson vagy műalkotásokon keresztül.

• Értsék a zene, az irodalom, a tánc és a képzőművészet (mozgókép és média) kapcsolatát.

• Tudják hazánk művészetének helyét az európai művészetben. • Ismerjék a legalapvetőbb hazai és külföldi művészeti szakirodalmat, a művészet

újabb irányzatait, lehetőségeit. • Tudják a XX. század építészetének, az avantgárd, a neoavantgárd és a posztmodern–

transzavantgárd művészet legfontosabb ismertetőjegyeit. • Legyenek képesek összehasonlítani az egymás után következő művészettörténeti

korszakok és irányzatok jellegzetességeit. • Tudjanak az adott művészettörténeti korra és irányzatra jellemző műalkotásokból

példákat mondani és azokat elemezni. • Legyenek képesek filmeket elemezni. • Ismerjék a filmelemzés szempontjait, tudjanak különbséget tenni az értékes és az

értéktelen alkotások között. • Legyen képességük kontrolálni, hogy mit, miért néznek meg. • Tudjanak választani a tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenetekből,

ismerjék a hatásmechanizmusukat.

Tartalom • A vizuális kommunikáció (síkbeli ábrázolás, térbeli modellezés, időbeli kifejezés). • A metakommunikáció (testbeszéd, testalakítás, arckifejezés, mimika, ruha, ékszer,

kozmetika, fodrászat, tetoválás). • A tömegkommunikáció (tévé, video, újság, reklám). Megőrzés- és kiállításkultúra. • Műemlékvédelem, kiállításrendezés. • A tartalom és a forma a művészetben, a művészettörténeti korokban és az emberi

életben. • A művészet életformáló szerepe. A katarzis jelentősége.

22. oldal

• Életcél, öröm, boldogság az emberi életben és a művészetben. • Az önismeret és az emberismeret. • A tudomány szerepe a modern művészeti technikákban, és a kifejezésben. • Önarcképek. • Hit, vallás, értékrend, világnézet, önkifejezés a művészetben. • A zene, irodalom, tánc és a képzőművészet (mozgókép és média) kapcsolata. • Hazánk művészetének helye az európai művészetben. • Hazai és külföldi művészeti szakirodalom. • A művészet újabb irányai, lehetőségei. • A XX. század építészetének, az avantgárd művészet (fauvizmus, expresszionizmus,

kubizmus, a nyolcak, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus, szentendrei iskola, kút, római iskola, gresham-kör – posztnagybányai iskola, szocialista törekvések, absztrakt művészet), a neoavantgárd művészet tudományos, technicista irányzatait (pl.: op art , kinetika, strukturalizmus), a pop art és rokon jelenségek körét, az akcióművészetet, a posztmodern–transzavantgárd művészet legfontosabb ismertetőjegyei.

• Az adott művészettörténeti korra és jelenségre jellemző műalkotások bemutatása és elemezése.

• A filmelemzés szempontjai. • A tömegfilmek és a művészi filmek közötti különbség. • A tartalom és a forma egysége a filmben. • A különböző filmtípusok. • A film történetének a II. világháborútól napjainkig terjedő korszakának vázlatos

áttekintése. • A filmtörténeti korszakainak áttekintése és néhány jellegzetes film megtekintése,

elemzése. • A TV, a video hatása a családra és a társadalomra. • A manipulálhatóság veszélyei. A multimédia jelentősége.

Néphagyomány, kézművesség 11.3

Óraszám 9 óra

Cél • A népi kultúra globalitásának, az élet minden területét átfogó rendszerének

felfedezése. • A kultúrát befolyásoló tényezők, a kultúrák egymásra hatásának tanulmányozása. • A szemléletváltozás, a hagyományos és a mai gondolkodásmód különbözőségének

bemutatása. • A népi kultúra és a népművészet továbbélési lehetőségeinek felvázolása. • A népi iparművészet meghatározása. • A hagyományos értékek átfogalmazásának, továbbélési lehetőségeinek bemutatása a

modern körülmények között. • Ízlésalakítás, értékszemlélet fejlesztés, az esztétikai érzék mélyítése- környezet,

életmód, tárgy, stílus harmóniájának megfigyelése, elemzése. • Tárgyalkotás az ismert kézműves technikák alkalmazásával, természetes anyagok

felhasználásával, a népművészeti ismeretek átfogalmazásával. • Önálló alkotómunka, saját elképzelések megvalósítása. • Megfelelő eszközhasználat elsajátítása.

Követelmény • Ismerjék fel a népi kultúra átfogó rendszerét. • Fedezzék fel a kultúrát ért hatásokat, törvényszerűségeket. • Ismerjék a népi kultúra továbbélési lehetőségeit, a népi iparművészet fogalmát. • Ismerjék a hagyományok szerepét korunkban, fedezzék fel jelentőségüket saját

életükben.

23. oldal

• Legyenek képesek a tárgyak esztétikai értékének megítélésére (a tárgy és a környezet viszonya).

• Kézműves tevékenységükben hozzanak létre a mai igényeknek megfelelő tárgyakat. • Legyenek jártasak az elsajátított technikák alkalmazásában, az anyagok

használhatóságának meghatározásában, a balesetmentes eszközhasználatban.

Tartalom • A népi kultúra komplexitása, rendszerszemlélete, mindenre kiterjedő meghatározó

szerepe a paraszti társadalomban. • A népi kultúrát ért hatások, a kultúra alakulását, változásait befolyásoló tényezők..

Az átadás-átvétel folyamata, az átfogalmazva beépítés szerepe. • A mai és a hagyományos világszemlélet, gondolkodásmód összehasonlítása. A

hagyományos népi kultúra szerepe a személyiségfejlesztésben. • A hagyományápolás módjai, lehetőségei, szerepe a mai viszonyok között. • A népművészet helye a megváltozott körülmények között, a népi iparművészet

kialakulása, fogalma, funkciója. • A mai környezet tárgyainak vizsgálata - érték, stílus, esztétikum, összhang a

környezettel. • Irányított gyűjtőmunkák, múzeumlátogatások. • Tárgyalkotás az ismert kézműves technikákkal, a hagyományok továbbéltetése a mai

igényeknek megfelelő tárgyakon ( forma, funkció, motívumkincs, színvilág...átörökítése, átfogalmazása).

• Funkcióval rendelkező tárgyak létrehozása (ajándéktárgyak, öltözetkiegészítők, lakáskultúrához kapcsolódó tárgyak...).

• Felhasználásra javasolt anyagok: agyag, fa, bőr, textil, növényi részek, termések... • Az anyagok felhasználhatóságának megítélése (megszokottól eltérő formákban is), a

munkavédelmi előírásoknak megfelelő eszközhasználat.

Önkifejezés, alkotás 11.4

Óraszám 9 óra

Cél • Az ember szűkebb és tágabb világának képi, plasztikai megjelenítése. • Élethelyzetek, lelkiállapotok, érzelmekkel telített életképek megfogalmazása. • Az ember külső és belső tulajdonságainak kifejezése. • A forma redukálása, absztrahálása és szimbolikus jelentések kialakítása. • Ugyanazon téma különböző stílusban való megmintázása,megrajzolása, megfestése. • Képzeletbeli, időgépes utazás, életút eseménysorának megjelenítése. • Mozgás, hang, fény és statikus látványelemek felhasználása a látványtervezésben. • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelvnek használata. • Az ábrázolási eljárások, technikák (önálló, kreatív) alkalmazása. • Kiállítás rendezése. • Saját kifejezési stílus létrehozása.

Követelmény Legyenek képesek: • az ember szűkebb és tágabb környezetének képi, plasztikai megjelenítésére; • élethelyzetek, lelkiállapotok, érzelmekkel telített életképek megfogalmazására; • az ember külső és belső tulajdonságainak kifejezésére; • a rajtuk kivülálló világ és belső világuk ötvözésére; • formaredukcióra, elvonatkoztatásra, szimbolikus jelentések megjelenítésére; • ugyanazon téma megjelenítésére különböző stílusban; • képzeletbeli, utazás, életút időrendben történő kifejezésére; • a képi megjelenítés és a vizuális nyelv eszközeinek készségszintű használatára; • az ábrázolási eljárások önálló, kreatív alkalmazására;

24. oldal

• kiállítások megrendezésére, látványok megtervezésére.

Tartalom • Az ember szűkebb és tágabb környezetének képi, plasztikai megjelenítése. • Élethelyzetek, lelkiállapotok érzelmekkel telített életképek megfogalmazása. Zenei,

képzőművészeti, irodalmi, tánc-drámai, filmbeli, szituációs játékok, mozgások inspirációi.

• Az ember külső és belső tulajdonságainak, jellemének kifejezése testbeszéddel, testtartással, arckifejezéssel, ruházattal, környezettel.

• Egy- és többalakos kompozíciók különböző megvilágításban.(Caravaggio, Turner, Goya fényeiből vett inspirációk.)

• A rajtuk kivülálló világ és belső világuk, természetük, gondolatkörük ötvözése. A gondolkodás és a fantázia összefüggése.

• Saját kifejezési stílus létrehozása. • A forma redukálása, absztrahálása , szimbolikus jelentések kialakítása. • Ugyanazon téma megmintázása,megrajzolása, megfestése, realista, szürrealista,

pointilista, expresszionista, kubista, futurista, konstruktivista stílusban. • Képzeletbeli, időgépes utazás, és egy életút eseménysorának időrendbe állítása.

Fiktív történet képes forgatókönyve. • A művészettörténeti anyag makettjeinek modellként való felhasználása. • A láb, a kéz, a fej képi, plasztikai megjelenítései. • A portré, az önarckép lehetőségei: tükör, tükörterek. • Elvont, nem vizuális információk megjelenítése vizuális hatáselemekkel. • A képi kifejezés eszközeinek és a vizuális nyelv alkotó használata (pont, vonal, folt,

tömeg, szín, fény, tónus, árnyék, arány, irány,ismétlés, ritmus, kiemelés, kompozició).

• Az ábrázolási eljárások, technikák önálló, kreatív alkalmazása: • Téralakítás,térkonstruálás: XX. századi építészeti lefedések, szerkezetek modellezése,

kiállításrendezés, látványtervezés. • Rajzolás: sokféle eszközzel. • Mintázás: dombormű, szobor készítése, agyagból, gipszből, papírból, papírmaséból. • Nyomatkészítés: sokszorosító grafika. • Festés és színes munkák: tempera, vízfesték, színesceruza, kréta, kollázsok, vegyes

technikák alkalmazása. Batikolás. • Változatos méretű, minőségű és színű papírok, fotók és újságok felhasználása.

25. oldal

Rajz és vizuális kultúra 12. évfolyam (alkotás hagyományos eszközökkel - fakultatív)

Témák: Művészeti technikák

12.1. Ősi kézműves technikák 12.2. Hagyományos művészeti technikák

Óraszám: heti 1 óra évi 37 óra

Ősi kézműves technikák 12.1.

Óraszám 9 óra

Cél • mai kultúrákban jelen levő több ezer éves technikák gyakorlati megismerése, • természetes anyagok tudatos választása környezetünk építéséhez, • otthonunk alakításában, öltözködésünkben saját képünkre formálhatjuk

tárgyainkat, • az ipari „műanyagtermékekkel”, „műanyagkultúrával” szembeni ellensúly

Tartalom • fonások, • csomózási eljárások, • szövés, • gyöngyfűzés, • gyöngyhímzés, • hímzéstechnikák, • textilfestés, textilrátét.

Ajánlható könyvek, gyűjtemények: • Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány • Artner Erzsébet: Kézművesség • Megyei Múzeum, Veszprém • Néprajzi Múzeum, Budapest

Hagyományos művészeti technikák 12.2.

Óraszám 19 óra

Cél • az általános alkotó technikákkal való gyakorlati megismerkedés, • alapfogások elsajátítása mellett vizuális elméleti alapok megszerzése, • a következő évben ezen technikák szabad, alkotó használata, • műalkotások gyakorlatiasabb, értőbb „olvasása” és használata, • értékítéletük fejlesztése környezetünk tárgyi kultúrájával szemben.

Tartalom: 1) Szabadkézi rajz

• tér arányok és irányok a tanulmányrajzban, • tónusok a tanulmányrajzon, • különböző alapok és papírok, • különböző nemes grafikai eszközök, eljárások, • művészeti anatómia alapjai.

26. oldal

2) Festési eljárások • vizes bázisú festékek, hozzávaló ecsetek és papírok - akvarell, • oldószeres bázisú festékek, hozzávaló alapozás - tempera,

- olajfestmény, • textilfestmények • falfestmények - fresco,

- secco, • tűzzománc - az égetett, időtálló festék.

3) Alkotás térben (szobrászati eljárások) • mintázás alapjai: - nyersanyagok (agyag, samott),

- tartóváz építése, - üregelés, szárítás, égetés

• faragás alapjai: - gipsz, - fa, - kő, - egyéb

• tárgykollázs: - környezetünkben talált tárgyak alk. összeépítése 4) Műszaki alkotó technikák

• tervezés - papíron, - számítógéppel,

• modellezés. 5) Restaurálás alapjai

• képek, • tárgyak, • egyéb (pl. film).

Ajánlható könyvek, gyűjtemények: • Ötvös Nagy Ferenc: Zománcművesség, • Stan Smith: Az akvarellfestés technikája, • Barcsay Jenő: Anatómia, Ember és drapéria, • Ihász Zsuzsa: Művészeti technikák könyve, • Megyei Múzeum, Veszprém, • Szépművészeti Múzeum, Budapest, • Műcsarnok, Budapest, • Helyi galériák.

27. oldal

Rajz és vizuális kultúra 12. évfolyam (alkotás modern technikai eszközökkel - fotó)

Óraszám 35 óra

Cél: • a modern, általunk is hozzáférhető alkotó eszközök gyakorlati megismerése, • a vizuális információk gyűjtésének, tárolásának mai, jövőbeli formái, • a vizuális információk mélyebb megértése, • alkotási lehetőségeik modern eszközökkel.

Tartalom: 1) Sokszorosító grafikai eljárások - papírnyomat,

• linómetszet, • könyvnyomtatás alapjai.

2) Sokszorosítás gépekkel: • fénymásolás lehetőségei, • nyomtatás raszterpontokkal (könyv, újság), • számítógépes sokszorosítás.

3) Alkotás optikai eszközökkel: • fotó – kamera, film, papírkép, labor, montázs, kiállítás-rendezés.

4) Alkotási lehetőségek számítógéppel: • szkennelés, • képfeldolgozás, • nyomtatás, • virtuális galériák létrehozása.

Gyakorlati fotózás: 1.) gépek, nyersanyagok, 2.) világítási gyakorlatok:

- irányított fényforrás (egy, több), - szórt fények, reflexek, - színes fények.

3.) mozgás: - téma bemozdulása, - gép bemozdulása, - életlenség okai (hibák, előnyök), - sorozatfelvételek, sportfotók.

4.) kompozíciós gyakorlatok: - csendélet, anyagszerűség, - portré – nézésirány, érzelmek és a jellem tükrözése, - csoportképek – ritmus, személyek kiemelése, - belső terek, jellemző nézőpontok, - tájképek - napszakok szerinti változás, - épületfotózás.

Fotóművészeti témák elemzése (ezek alapján alkotómunka – 1. órai gyakorlati munka, 2. internetes gyűjtés, 3. otthoni gyakorlás):

• fotóművészet kezdetei, • portré, • riport, bulvárfotó, • háborús felvételek, • reklám felvételek, • divatfotó, • az ember természetes állapota, akt,

28. oldal

• tudományos felvételek, • manipulált felvételek, • művészi vegyes technikák (pl. belerajzolás stb.) • csendéletek, • tájfelvételek, • épített környezet, • tárgy, műtárgy fotózás, reprodukciós felvételek.

Munkálatok számítógéppel:

• fotók manipulálása számítógéppel – retusálás, • képkivágások módosítása, szűrők, • rétegződések, fázisfotók.

A fotó paszpartuzása, a kiállítás alapjai

Ajánlható könyvek gyűjteménye: • művészeti technikákat bemutató szakkönyvek, • számítógép-kezelési szakkönyvek, programok, • internetes galériák, • médiatárak (iskolai, városi, megyei, országos), • fotótechnikai szakfolyóiratok, szakkönyvek, • fotógalériák gyűjteményei.

29. oldal

Rajz és vizuális kultúra 13. évfolyam (fakultatív – a filmkészítés gyakorlati alapjai)

Óraszám: heti 1 óra évi 35 óra Alkotás optikai eszközökkel:

• videó – kamera, felvétel, manipulálás, másolás, • animáció - festéssel

- számítógéppel, • filmelemzések, • filmkészítés technikai kísérletei, • filmdigitalizálás, • filmszerkesztés.

Ajánlható könyvek gyűjteménye: • művészeti technikákat bemutató szakkönyvek, • számítógép-kezelési szakkönyvek, programok, • internetes galériák, • médiatárak (iskolai, városi, megyei, országos), • fotótechnikai szakfolyóiratok, szakkönyvek, • fotógalériák gyűjteményei.

Tartalom: 1) Videokamera gyakorlati használata

• fehér szint, • világítás, • a kamera mozgatása, • képkivágás, • különböző helyszíneken forgatás.

2) Utómunkálatok

• vágás, a felvételek illesztése, • hangosítás, szinkron, hangfelvételek több rétegben, • feliratok, szerkezet, ritmus, hangsúlyok.

3) Film forgatókönyv és képregény kapcsolata

• képregény - elmélet, gyakorlat. • forgatókönyv – elmélet, gyakorlat.

4) Animációk – jellemző nézőpontok, figurák tervezése, takarások

• vonalakkal, • foltokkal,

5.) Filmelemzések gyakorlati szempontból

• film hőskora, • kisfilm, mozifilm, • térhatású kísérletek, • televízió formanyelve, • kísérleti filmek, művészfilmek, • rétegfilmek, • tudományos felvételek.

30. oldal

Filmelemzések világhírű filmek, filmrészletek alapján FEKETE-FEHÉR filmek

5.) Némafilmek • kezdetek, • hangosítás, • zörejek alkalmazása.

6.) Hangosfilmek

• kezdetek. SZÍNES filmek

• kezdetek, • fekete-fehér és színes felvételek kombinációi, • színes film, • színezett film.

DIGITÁLIS filmek

• a manipulált hagyományos felvételek, • sík animációs felvételek – vonalas, folt • 3D tervezésű animációk

- modellezés, tudományos felvételek, - történet elbeszélése, - térhatású vetítés.

SAJÁT FILM készítése – csoportmunkában, forgatókönyv alapján Diák filmek értékelése, elemzése ÖNÁLLÓ MUNKATERV, LEHETŐSÉGEK

• OKTV, tanulmányi versenyre készülés fotósorozattal, filmmel, • Helikoni művészeti fesztiválra készülés filmmel, • Szalagavatóra készülés filmmel, • számítógépes animációk, • választott fotó, film elemzése, • feladatsor – kiadvány, honlap tervezése, • önálló film készítés csapatmunkával.

31. oldal

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A részletes követelmények felépítése és használata

A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.

A vizuális kultúra középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése azt tanú-sítja, hogy a vizsgázó az általános műveltséghez szükséges vizuális ismeretek birtokában van, megfelelő jártasságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkezik mind a vizuális alkotás, mind a befogadás területén, mely alkalmassá teszi a mindennapi életben szükséges ismeretek felhasználására, és azok képesség szintű alkalmazására.

A vizuális kultúra emelt szintű érettségi vizsga követelményei – a tárgy iránt nagyobb érdeklődést feltételezve – a vizsgázónak középszintet meghaladó, komplexebb szakirányú ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, írja le a vizuális alkotás és befogadás területén. Az emelt szintű tudás az ismeretek mélysége – azaz összefüggések értelmezése, önálló alkalmazás, problémamegoldás – az alkotó képességek és alkotó gondolkodás magas szintű felhasználásának tekintetében arányosan növekszik a középszinthez képest.

A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre, de a rajz és vizuális kultúra tantárgyból meghaladják azt. Az érettségi vizsgakövetelmények telje-sítésének érdekében, a szabadon felhasználható órakeret terhére, 11-12. évfolyamon az iskolának további – törvénybe foglalt – óraszámot kell biztosítania az adott tantárgyból az érettségi vizsgára felkészülők számára.

A rajz és vizuális kultúra részletes követelményrendszer mindkét vizsgaszinten két fő részre tagolódik. Ez a két egység az alkotás és a befogadás tevékenységrendszerek követel-ményeinek elkülönülése. Kompetenciák • A vizuális jelenségek megfigyelése, széleskörű elemző vizsgálata, esztétikai és kommuni-

kációs szempontok szerinti megítélése. • A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek

segítségével vizuális alkotások elemzése. • A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és

közös vonásainak bemutatása, sokrétű értelmezése, kritikus megítélése. • A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a

közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. • Tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont

gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. • Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti

megítélése. • A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális

kifejezése. • Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó

ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése. • Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. • Leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztása. • A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. • Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása, alkotói folyamat bemutatása.

32. oldal

A./ ALKOTÁS

1. Vizuális eszközök

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

1.1 Vizuális nyelv 1.1.1 A vizuális nyelv

alapelemei – Vonal

– Sík és térforma

– Tónus, szín

– Tér

1.1.2 A vizuális nyelvi elemek

viszonyai – Kompozíció,

(konstrukció) – Kontraszt, harmónia

A pont, vonal, sík- és térforma, felület, adott technikának és adott célnak megfelelő használata. Legalább háromféle minőségű, (különböző vas-tagságú, tónusú, karakterű) a választott eszköz-nek megfelelő vonal következetes használata szabadkézi rajzban. Modell alapján készített leképező jellegű munká-ban sík és térforma pontos visszaadása. Modell alapján készített leképező jellegű munká-ban (rajz, festés, vegyestechnika) legalább négy különböző tónusfokozat következetes alkalma-zása. A megadott színek pontos kikeverése. A célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok kiválasztása. Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) megfelelő kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés használata az értelmező ábrázolásban.

A vizuális nyelvi elemek adott technikának és adott célnak megfelelő tudatos használata. Modell vagy elképzelés alapján sík és térforma adott célnak (pl. formaredukció) megfelelő leképezése. Modell alapján vagy emlékezetből készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyestechnika) lega-lább hat különböző tónusfokozat következetes alkal-mazása. A legmegfelelőbb térábrázolási módok egyéni, kombinált alkalmazása. A kompozíciós eszközök tudatos alkalmazása a vizuális közlés, kifejezés és alkotás során. Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés tudatos használata a kifejező alkotások létrehozása során.

33. oldal

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

Színharmóniák, színkontrasztok (fény–árnyék, hideg–meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, minőségi) használata.

Színharmóniák, színkontrasztok tudatos alkalmazása tervező munka során.

1.1.3 Vizuális nyelv és kontextus

A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban a kifejező jellegű munkákban.

A vizuális nyelv hatáselemeinek jelentésmódosító átalakítása (pl. a képi környezet megváltoztatásával).

1.2 Technikák – Rajzolás – Festés – Kollázs – Nyomtatás – Makettezés, modellezés – További technikák

Adott technika adekvát használata. Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal. Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és szerkesztő eszközökkel. Festés akvarellel, temperával. Kollázskészítés. Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása, (pl. papírmetszet, linómetszet). Egy további szabadon választott technika alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, számítógép, vegyes technikák, kézműves technikák). Feliratkészítés sablonnal.

Az adott célnak legmegfelőbb anyagok és technikák kiválasztása. Szabadkézi rajz készítése egy további technikával (pl. szénnel, krétával, pasztellel). Összetettebb műszaki jellegű rajz szerkesztése ceruzával, illetve a szükséges szerkesztő eszközökkel. Modell-, vagy makettkészítés. Legalább két szabadon választott technika alkalmazása. Feliratkészítés egy további technikával (pl. betűvágással, számítógéppel).

34. oldal

2. Tevékenységszintek

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

2.1 Ábrázolás, látványértelme-zés 2.1.1 Formaértelmezés

– Arány – Forma, alak, karakter

– Szerkezet, felépítés,

működés

2.1.2 Térértelmezés – Téri helyzetek

– Nézőpont

– Térmélység

Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító arányok helyes megfigye-lése és visszaadása. Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formá-ját meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglaló forma, körvonal). Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása. Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két, vagy három dimenzióban. Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása. Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban, festéssel).

Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó arányok pontos, részletekre kiterjedő megfigyelése és vissza-adása. Ábrázoló jellegű rajzokban a részletek egymáshoz és az egészhez viszonyított arányainak helyes megítélése és visszaadása. Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formá-ját meghatározó jegyek pontos megfigyelése és helyes leképezése. A formát meghatározó karakterjegyek pontos megragadása emlékezetből. Egyszerű szerkezeti összefüggéseket pontosan értel-mező szabadkézi rajz készítése beállítás alapján és emlékezetből. (pl. szerkezeti rajz, metszetrajz, folyamatábra). Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása szabadkézi rajzban és szerkesztéssel (pl. alaprajz, ma-gyarázó-közlő rajz) szöveges instrukciók alapján is. Tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont kö-vetkezetes megtartása emlékezetből is. A térmélység megjelenítése különböző eszközökkel emlékezetből.

35. oldal

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

– Térábrázolási konvenciók

2.1.3 Színértelmezés – Szín- és fényviszonyok

2.1.4 Mozgásértelmezés

Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban választott téráb-rázolási rendszer következetes alkalmazása. Egyszerű beállításról a kétiránypontos perspektívikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban. Beállításról vagy a látvány axonometrikus képéből az adott tárgy vetületi rajzának elkészítése (Monge-rendszerben) szabadkézi rajzban. Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes vissza-adása (pl. szabadkézi rajzban, festéssel).

Geometriai térformák perspektívikus és axonometrikus rajzának megszerkesztése. Geometriai térformákból álló összetettebb beállítás vetületi rajza alapján az elképzelt látvány szabadkézi rajzának elkészítése (térrekonstrukció). Adott cél érdekében, a megfelelő térábrázolási rendszer kiválasztása és tudatos alkalmazása. Beállítás vagy elképzelés alapján tárgyak testességé-nek, plasztikus formáinak árnyalt érzékeltetése fény-árnyék hatások segítségével. Beállítás vagy szöveges instrukciók alapján adott szempontok szerint (pl. hideg-meleg kontrasztra épülő) színvázlat készítése. Egyszerű mozgás fázisainak értelmező jellegű ábrázo-lása (pl. fázisrajz) szabadkézi rajzban.

36. oldal

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

2.2 Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

– Térviszonyok – Kompozíció – Színhatás – Érzelmek – Folyamat, mozgás, idő

Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány, vagy elképzelés alapján. Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhető vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában. Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorokban (pl. képregény).

Téri helyzetek szubjektív megjelenítése kifejező jelle-gű alkotásokban. Képi igényű kompozíció létrehozása látvány, egy adott téma vagy önálló elképzelés alapján. A színek expresszív hatásának felhasználása kifejező jellegű munkákban. Adott cél érdekében (pl. adott hangulati hatás eléré-sének érdekében) adott színviszonylatok átalakítása. Érzelmek, lelkiállapotok, elvont gondolatok értelmez-hető vizuális kifejezése síkbeli, térbeli alkotásokban, a kifejezési szándéknak megfelelő megjelenítésben. Elképzelt vagy gyűjtött képi elemekből ( pl. montázs technikával) olyan képi kompozíció összeállítása, amely egy elvont gondolatot, hangulatot vagy lelki-állapotot fejez ki. Rövid mozgóképi közlés, kifejezés megtervezése (pl. képes forgatókönyv).

37. oldal

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

– Kép és szöveg – Vizuális információ – Tárgyak és környezet

Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a célnak megfelelő elrendezése adott képmezőben, hagyományos technikával vagy számítógéppel. Adott tartalomnak leginkább megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyrázó-közlő rajzokon). Nem vizuális természetű konkrét információk (pl. számszerű adatok: hőmérséklet-ingadozás, népesség-változás) értelmezhető, képi megjelenítése (pl. grafi-konon, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban. Adott funkcióra csomagolás tervezése. Külső és belső terek különböző funkcióra történő be-rendezésének, átalakításának megtervezése.

Kép és szöveg együttes alkalmazása adott hatás elérésének az érdekében. (pl. amelyben a kép és a szöveg egymás hatását erősíti vagy jelentését módosítja – pl. illusztráció, plakát illetve képregény formájában). Szabadon választott, nem vizuális természetű infor-mációk értelmezhető képi jellé (pl. embléma, piktogramm) tömörítése. Adott funkcióra egyszerű tárgy, csomagolás terve-zése. A tervezéshez szükséges felmérés, kutatás elvégzése. Egyszerű tárgy elkészítése szabadon választott anyagból. A tervezési, megvalósulási folyamat dokumentálása. Adott tárgy, objektum, építészeti tér (felületének, formájának) átalakítása úgy, hogy annak más jelen-tése legyen vagy más funkció betöltésére (is) alkal-mas legyen – az elképzelés szemléltetése rajzban, fes-téssel, montázzsal.

38. oldal

B./ BEFOGADÁS

1. Vizuális eszközök

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

1.1 Megjelenítés sajátosságai

– Vizuális nyelvi elemek – Térábrázolási módok – Vizuális minőségek – Látványértelmezés – Kontraszt, harmónia – Kontextus

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete és használata az elemzés során. A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése, és lényegének ismerete. A térmélység-megjelenítés különböző módjainak ismerete. Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése szóbeli közlésekben is (pl. tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése). A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok, képelemek egymáshoz való viszo-nya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazá-sa az elemzés során. A színharmóniák, színkontrasztok (fény–árnyék, hideg–meleg, komplementer, magábanvaló, szimul-tán, mennyiségi, minőségi) felismerése. A vizuális közlési, kifejezési eszközök jelentését meg-határozó összefüggések – kontextus – felismerése és használata, értelmezés, elemzés során.

A képi, zenei, irodalmi alkotásokban egyaránt előfor-duló adekvát kifejezőeszközök (szerkezet, motívumok, jelkép, ritmus) felismerése és párhuzamok elemzése. A művészettörténet korszakaira jellemző, leggyako-ribb kompozíciós formák és ezek kifejező hatásának ismerete. A legjellegzetesebb térábrázolási módok lényegének ismerete, és összehasonlítása az elemzés során. A színkontrasztok (fény–árnyék, hideg–meleg, komp-lementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, mi-nőségi) lényegének ismerete. A kontrasztok kiemelő szerepének elemző vizsgálata konkrét példákon keresztül.

39. oldal

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

1.2 Technikák

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb tehnikáinak felismerése.

A vizuális közlés, kifejezés alábbi tehnikáinak leíró jellegű ismerete: grafika (magas-, mély- és síknyomás); festészeti tech-nikák (táblakép és falfestmény; mozaik, üvegablak); szobrászat (kő, agyag, fa; fémöntési technikák). A vegyes technika lényegének ismerete. Az iparművészeti technikák felsorolásszerű ismerete és legalább egy technika részletes, leíró jellegű isme-rete.

40. oldal

2. Tevékenységterületek

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

2.1 Vizuális kommunikáció – Folyamat, mozgás, idő – Kép és szöveg – Vizuális információ – Tömegkommunikáció – Médiakategóriák

A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelő verbális értelmezése. A köznapi közlésekben (pl. műszaki rajz, folyamat-ábra) leggyakrabban előforduló vizuális információk értelmezése. A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuá-lis, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formái-nak ismerete és megkülönböztetése.

Időt, mozgást, változást rögzítő vizuális (álló- és moz-góképi) megjelenítési módok ismerete és összehason-lítása. Kép és szöveg kölcsönhatásának elemző vizsgálata. A tömegkommunikáció jelentőségének, működési hatásrendszerének ismerete. A legfontosabb médiakategóriák (nyomtatott és elekt-ronikus médiumok) kommunikatív és esztétikai hatá-sának ismerete.

– Fotó, mozgókép

Fotóelemzés megadott szempontok szerint. A fotó legfontosabb műtípusainak (emlékfotó, szocio-fotó, sajtófotó, művészfotó) ismerete. Álló és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elem-zése.

A mozgóképi kifejezés legfontosabb eszközeinek (montázs, kameramozgás, képkivágás, nézőpont, világítás, hang és képkapcsolat) ismerete. A fotó képzőművészeti felhasználásának ismerete. A film műtípusainak ismerete (ismeretterjesztő, dokumentum, játékfilm, kísérleti film, reklám).

41. oldal

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

2.2 Tárgy- és környezetkul-túra

– Forma- és funkcióelemzés – Tervezési folyamat – Kézműves és ipari

tárgykultúra – Népművészet

A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció-, és formaelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása. A tervező-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, motí-vumgyűjtés, vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás, tervdokumentáció-készítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül. A tárgyi néprajz és a népművészet fogalmának isme-rete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgy-kultúrájának ismertetése.

Tárgyak elemzése során minél több vizsgálati szem-pont alkalmazása. A tárgytervezés szempontjainak ismerete (funkció, er-gonómia, anyag, technika/technológia). A kézműves és ipari tárgykultúra főbb műfajainak, technikáinak ismertetése. A magyar népművészet legfontosabb sajátosságainak ismerete.

42. oldal

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

2.3 Kifejezés és képzőmű-vészet

– Művészeti ágak – Műfajok

– Művészettörténeti

korszakok, stíluskorszakok – Stílusjegyek

Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és alkal-mazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek isme-rete. A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, gra-fika), háromdimenziós műfajainak (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajainak (mobil szobor, happening, video, multimédia) ismerete. A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszi-cizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futuriz-mus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális mű-vészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) legfontosabb jellemzőinek ismerete. Adott műalkotások besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.

A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszi-cizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futuriz-mus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális mű-vészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) jellemzőinek, összefüggéseinek ismerete és összehasonlító, elemző tanulmányozása. A modernizmus és a posztmodern lényegének isme-rete. Stílusjegyek alapján ismeretlen mű meghatározása, besorolása.

43. oldal

VIZSGASZINTEK TÉMÁK

Középszint Emelt szint

– Alkotások és alkotók – Műelemző módszerek – A mű tárgyi és kulturális

környezete

A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása (lásd melléklet). Műelemző módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma–funkció, forma–tartalom, összehasonlító és ikonográfiai elemzés). A műalkotások létrehozásában szerepet játszó ténye-zők és összefüggések ismertetése (pl.: kulturális kör-nyezet, megrendelői igény, alkotói beállítottság, tech-nikai feltételek).

A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése, stílusmeghatározása és kormeg-határozása évszázados pontossággal (lásd melléklet). Egy-egy szabadon választott hazai és külföldi kortárs alkotó munkáinak elemző bemutatása. Megadott szempontok alapján műalkotás-elemző váz-lat (pl. a kompozíciót szemléltető vázlat) készítése. A kontextus jelentőségének megértése és a művészi értékek viszonylagosságának felismerése. Művész és közönsége kapcsolatának ismerete a fő művészeti korszakokban.

44. oldal

Műtárgylista1

A 435 tételből álló jegyzék az érettségi vizsga központi képanyagát tartalmazza. A befo-gadói ismeretek mérése során minden más, a listában nem szereplő alkotó, műtárgy, tárgy ismerete, konkrét felismerése nem követelmény. Bármely más műtárgy, tárgy is szerepelhet azonban a vizsgafeladatokban, abban az esetben, ha nem konkrét ismeret mérését szolgálja (pl. formaelemzés).

Középszintű követelmény, az alábbi listában szereplő normál betűvel szedett alkotók ismerete, és/vagy az adott művek felismerése és elhelyezése a megfelelő művészettörténeti kor-ban vagy kultúrában (lásd normál betűvel szedett ismeretek).

Emelt szintű követelmény az alábbi listában szereplő, vastag betűvel szedett további alkotók ismerete, az adott művek felismerése és az adott műlistában szereplő művek kormeg-határozása évszázados pontossággal (lásd vastagon szedett ismeretek).

Abban az esetben, ha a listában szereplő tétel nem konkrét műtárgy, (pl. egy Zsolnay por-celán) az adott tárgy meghatározó jegyei alapján, a megfelelő kultúrában vagy korban történő elhelyezése a követelmény. A fotók, továbbá a népművészeti és az Európán kívüli kultúrák műtárgyai, tárgyai esetében emelt szinten sem követelmény a pontos kormeghatározás. Minden ismeret, ami az alábbi listában zárójelben szerepel, nem követelmény, csupán pontosító információ (lásd zárójel). A lista bizonyos elemei időről-időre változhatnak, hogy a műtárgylista folyamatosan megújulva őrizze aktualitását.

ŐSKOR 1. Stonehenge, bronzkor 2. Őskori lakóházak (pl. Çatal-Hüyük, Jerichó, Harappa, Mohendzso-Daro), Kr.e. 6000

k. 3. Willendorfi Vénusz, felső paleolitikum, Kr.e. 30 000 k. (Bécs, Naturhistorisches Museum) 4. Lausseli Vénusz (kődombormű), felső paleolitikum, Kr.e. 30 000 k. (Franciaország) 5. Szegvár-Tűzkövesi “Sarlós isten”, újkőkor - Tiszai kultúra, (Szentes, Koszta József

Múzeum) 6. Szkíta aranyszarvas Zöldhalompusztáról, vaskor Kr.e. 400 k. (Budapest, Magyar Nemzeti

Múzeum) (=MNM) 7. Őskori barlangfestmények (lascaux-i, altamirai), felső paleolitikum Kr.e. 15 000 k. ÓKORI EGYIPTOM 8. Gizai piramisegyüttes - kül. Kheopsz fáraó piramisa, óbirodalom, Kr.e. 2600–2500 k. 9. Ámon-Ré templom, középbirodalom, Kr.e. XVI–XII. sz. Karnak 10. II. Ramszesz sziklatemploma, újbirodalom, Kr. e. 1300 k. Abu-Szimbel 11. Írnok (festett mészkő), óbirodalom, Kr. e. III. ée (Párizs, Louvre) 12. Falusi bíró, óbirodalom, Kr. e. III. ée (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 13. Nofretete fejszobra, Kr.e. 1360 k. (Berlin, Staatliche Museen - Charlottenburg) 14. Anubisz szobra, Tutenchamon sírjából, Kr.e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 15. Echnaton fáraó családjával (kődombormű), Aton kultusz, Kr. e. 1360 k. (Berlin,

Staatliche Museen) 16. Medumi ludak (falfestmény), óbirodalom, Kr.e. 2550 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 17. Halastó, thébai sír (falfestmény), Kr.e. 1400 k. (London, British Museum) 18. „Fáraó vadászaton”, thébai (falfestmény), Kr.e. XIV. sz. (London, British Museum) 19. Tutenchamon arany halotti maszkja, Kr.e. 1340 k. (Kairó, Egyiptomi Múzeum) 20. Bútorok Tutenchamon sírleletéből (pl. Tutenchamon fáraó trónusa), Kr.e. XIV. sz. (Kairó,

Egyiptomi Múzeum)

1 Rövidítések: 1/2: első fele; 2/3: második harmada stb.; é.: évek; sz.: évszázad; ée.: évezred; e: előtt; k.: körül; u.:

után.

45. oldal

ÓKORI MEZOPOTÁMIA 21. Zikkurat, Kr.e. 2000 e. Ur 22. Lamassu (kapuőrző démon), Kr.e. VIII. sz. (Berlin, Staatliche Museen) 23. Babiloni Istaar kapu, Kr.e. 570 k. (Berlin, Staatliche Museen) 24. Alabástrom női fej Urukból, Kr.e. 2800 k. (Bagdad, Irak Múzeum) 25. Bikafejes hárfa Urból, Kr.e. 2500 k. (Bagdad, Irak Múzeum) 26. Gudea, Lagas uralkodója italáldozatot mutat be, Kr.e. 2120. (Párizs, Louvre) 27. Sumér ékírásos tábla (vagy pecsételőhenger), Kr.e. 2000 k. (London, British Museum) ÓKORI GÖRÖGORSZÁG 28. Knósszoszi palota, Kr.e. XVI. sz. Kréta 29. Mükénei fellegvár (kül.: Oroszlános kapu), Kr.e XIV–XIII. sz. 30. Parthenon - Pheidiasz, Kr.e. V. sz. Athén 31. Egy görög színház (pl. delphoi vagy epidauroszi színház) 32. Athéni akropolisz, Kr.e. 447–434. - kül. Niké-templom, Erechteion 33. Zeusz oltár, Kr.e. 180. (Berlin, Pergamon Múzeum) 34. Kurosz szobor Athénból, Kr.e. 600 k. (New York, Metropolitan Museum) 35. Mürón: Diszkoszvető, Kr.e. 450 k. (Róma, Museo Vaticano) 36. Polükleitosz: Lándzsavivő, Kr.e. 450–440 k. (Nápoly, Museo Nazionale) 37. Praxitelész: Knidoszi Aphrodité, Kr.e. 350–340. (Róma, Museo Vaticano) 38. Delphoi kocsihajtó, Kr.e. 470 k. (Delphi Múzeum) 39. Szamothrakéi Niké, Kr.e. 200 k. (Párizs, Louvre) 40. (Rodoszi Athanadórosz, Agészandrosz és Polüdórosz): Laokoón Kr.e. II. sz. (Róma, Museo

Vaticano) 41. Egy feketealakos vázakép (pl. Dionüszosz és bakchánsnők ábrázolással, Párizs,

Bibliothčque Nationale) 42. Egy vörösalakos vázakép (pl. Orvietói kehely-kratér Héraklész és társai, Párizs, Louvre) 43. Pergamoni Héphaiszteón padlómozaikja, Kr.e. 150 k. (Berlin, Staatliche Museen) ETRUSZK, RÓMAI 44. Etruszk sírszarkofág házaspár portréjával, Kr.e. 625. (Róma, Museo Nazionale, Villa

Giulia) 45. Colosseum, 70–90. Róma 46. Pantheon, 118–128 k. Róma 47. Vettiusok háza, I. sz. Pompei 48. „Vesta-templom”, I. sz. Róma 49. Római vízvezeték (pl. Segovia, Nimes) 50. Forum Romanum rekonstrukció 51. Traianus oszlopa, 110 k. Róma 52. Constantinus diadalíve, 312–315 k. Róma 53. Augustus szobra, I. sz. Róma 54. Marcus Aurelius bronz lovasszobra, 170 k. (Róma, Museo Capitolino) 55. Egy római portrészobor (pl. Caligula, Brutus, Vespasianus, Constantinus) 56. A Misztérium villa falfestmény (egy részlete), Kr.e. I. sz. 2/3. KORAKERESZTÉNY 57. Santa Sabina, 422–432. Róma 58. San Apollinare in Classe és mozaikjai, VI. sz. Ravenna 59. Palotakápolna, 805. Aachen 60. Jó pásztor, mozaik, V. sz. Ravenna, Galla Placidia 61. Durrow-i Kódex, 7. sz. vagy a Kellsi kódex, VIII. sz. (Dublin, Trinity College) NÉPVÁNDORLÁS KORA 62. Galgóci tarsolylemez, X. sz. (MNM) 63. Nagyszentmiklósi kincs, 800 k. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 64. Sankt galleni kolostor tervrajza 830 k. (Sankt Gallen, könyvtár) 65. Szarmata korongos fibula, III. sz. (MNM) 66. Germán sasfibula, VI. sz. (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum) 67. Avar szíjvég (pl. klárafalvi - Szeged, Móra Ferenc Múzeum) 68. Fejedelmi szablya markolata (Attila kard) X. sz. (Bécs, Schatzkammer) 69. Honfoglaló magyarok öltözete, rekonstrukció, (MNM)

46. oldal

BIZÁNC 70. Hagia Sophia, VI. sz. Konstantinápoly 71. San Vitale, 532–547. és mozaikjai, 574 k. Ravenna 72. Szófia Székesegyház, XI. sz. Kijev 73. Nikopeia Istenanya, X. sz. (Velence, San Marco) 74. Trónoló Istenanya, 1280 k. (Washington, National Gallery of Art) 75. (Andrej) Rubljov: Szentháromság, 1430 k. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija) 76. Sztaurotéka, X. sz. (Limburg, Székesegyházi Kincstár) ROMANIKA 77. Maria Laach, bencés templom, XI–XIII. sz. (Koblenz mellett) 78. Pisai dóm, XI-XIII. sz. 79. Pontigny-i ciszterci templom, 1140–1170 80. Szt. Mihály templom, 1033. Hildesheim 81. Bencés apátsági templom, XIII. sz. Ják 82. Ciszterci templom, XIII. sz. eleje, Bélapátfalva 83. Csempeszkopácsi plébániatemplom, XIII. sz. 2/2 84. Szent István szarkofágja, XI. sz. (Székesfehérvár, István Király Múzeum) 85. Háromkirályok dombormű, XII. sz. a pisai dóm bronzkapujáról 86. Maiestas Domini, 1123 k. Clemente apszisából, (Barcelona, Katalán Múzeum) 87. Koronázási palást, XI. sz. (MNM) 88. Bayeux-i kárpit, 1080 k. (Bayeux, Bibliothéque Municipale) 89. Magyar Szent Korona, XI–XIII. sz. (Parlament, Budapest) 90. Királyfej Kalocsáról, XIII. sz. (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria =MNG) 91. Winchesteri biblia (H-iniciálé), 1150–1160. (Winchester, Cathedral Library) GÓTIKA 92. Párizsi Notre Dame, 1163–1250 93. Amiens-i székesegyház, 1236– (1389) 94. Chartres-i székesegyház, 1194–1220 95. Ca d’Oro palota, XV. sz. Velence 96. Cambridge-i King’s College Chapel 1446–1515 97. Szent Vitus székesegyház, XIV. sz. Prága 98. Nyírbátori (ma) református templom, XV. sz. vége 99. Veleméri templom, XIV. sz. 100. Vajdahunyad vár, XV. sz. Vajdahunyad 101. Utolsó ítélet, XV. sz. 1/2. Kassa, Szent Erzsébet templom északi kapuzata 102. Uta és Ekkehard szobra, 1250. Naumburg, dóm 103. Veit Stoss: Mária oltár, 1477–1483 k. Krakkó, Mária templom 104. Kolozsvári Márton és György: Szent György, bronz, 1373. (Prága, Národni Galeri) 105. Chartres-i katedrális üvegablakai (pl. Mária halála), XIII. sz. 106. Cimabue: Trónoló Madonna, XIII. sz. vége (Firenze, Uffizi) 107. Giotto: Szent Ferenc élete, freskósorozat, XIII. sz. vége (Assisi, San Francesco) 108. Simone Martini, Lippo Memmi: Angyali Üdvözlet, 1323. (Firenze, Uffizi) 109. Kolozsvári Tamás: Kálvária, 1427. (Esztergom, Keresztény Múzeum) 110. M.S. Mester: Selmecbányai oltárképei, 1508. kül. Mária és Erzsébet találkozása, (MNG) 111. Lőcsei Pál: Lőcsei Szent Jakab templom főoltára, 1508–1517 112. Wilton diptichon, 1400 k. (London, National Gallery) 113. Avignoni Pietà, XV. sz. (Párizs, Louvre) 114. Limbourg fivérek: Május, Berry herceg hóráskönyvéből, 1410 k. (Chantilly, Musée

Condée) 115. Magyar Anjou Legendárium, XIV. sz. 1/2 (Róma, Museo Vaticano; New York, Morgan

Library; Szentpétervár, Ermitázs) 116. Képes Krónika, 1360 k. (Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár =OSZK) 117. Szent László fejereklyetartó, 1425 e. (Győr, Székesegyház) 118. Suki-kehely, XV. sz. közepe (Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár) 119. Az egyszarvú legendája, gobelin-sorozat, (Párizs, Musée Cluny) 120. Szent László legenda, 1420-as é. (Kakaslomnic) 121. Muránói üvegtárgy (pl. Baldovierik esküvői edénye) XV. sz. (Murano,

Üvegmúzeum)

47. oldal

RENESZÁNSZ 122. Santa Maria del Fiore, 1296–1436. Firenze 123. (Filippo) Brunelleschi: Ospedale degli Innocenti, 1421 k. Firenze 124. (Benedetto) da Maiano - Cronaca: Palazzo Strozzi, 1498–1508. Firenze 125. (Donato) Bramante: Tempietto 1502–1505 k. Róma, (San Pietro in Montorio kolostor) 126. (Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u. Vicenza mellett 127. (Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514–1550. Róma 128. Egy Loire-menti reneszánsz kastély (pl.: Chenanceaux, Chambord vagy Blois) 129. Vaszilij Blazsennij székesegyház, XVI. sz. Moszkva 130. Budai vár és királyi palota, XIV–XVI. sz. és XVIII. sz., XIX/XX. sz. 131. Visegrádi királyi palota, XIV–XV. sz. 132. Bakócz-kápolna, 1506–1507. Esztergom 133. Sárospataki vár, XVI–XVII. sz. 134. (Lorenzo) Ghiberti: A firenzei Battistero bronzkapuja (Porta del Paradiso), 1430-as é. 135. Donatello: Gattamelata lovasszobra, bronz, 1447–1453 k. (Padova) 136. (Andrea del) Verocchio: Colleoni zsoldosvezér lovasszobra, 1480-as é. (Velence) 137. Michelangelo (Buonarotti): Pietà, márvány, 1498. (Róma, San Pietro) 138. Michelangelo (Buonarotti): Dávid, 1504. (Firenze, Accademia) 139. Michelangelo (Buonarotti): Lorenzo Medici síremléke, 1525. (Firenze, San Lorenzo

templom sekrestyéje) 140. Donatello: Dávid, 1430–1435. (Firenze, Museo Nazionale) 141. Visegrádi Madonna, 1480 k. (Visegrád, Mátyás Király Múzeum) 142. Massaccio: Szentháromság, freskó, 1427 k. (Firenze, Santa Maria Novella) 143. Fra Angelico: Krisztus levétele a keresztről, 1437–1440. (Firenze, Museo San Marco) 144. Piero della Francesca: Krisztus ostorozása, 1470 k. (Urbino, Palazzo Ducale) 145. (Sandro) Botticelli: Vénusz születése, 1485 k. (Firenze, Uffizi) 146. (Carlo) Crivelli: Angyali üdvözlet, 1486. (London, National Gallery) 147. (Andrea) Mantegna: Pietà, 1506. (Milánó, Brera) 148. Leonardo (da Vinci): Utolsó vacsora, 1495–1497. (Milánó, Santa Maria delle Grazie

kolostor refektóriuma) 149. Leonardo (da Vinci): Szent Anna harmadmagával, 1498. (London, National Gallery) 150. Leonardo (da Vinci): Mona Lisa, 1503–1505. (Párizs, Louvre) 151. Leonardo (da Vinci): Vázlatok az emberalak tanulmányozásához vagy más

tanulmányrajz 152. Raffaello (Santi): Esterházy Madonna, 1507–1508. (Budapest, Szépművészeti Múzeum

=SZM) 153. Raffaello (Santi): Athéni iskola, freskó, 1509–1510. (Vatikán, Stanza della Segnatura) 154. Michelangelo (Buonarroti): Utolsó ítélet, freskó, 1537–1541. Vatikán, (Capella Sistina) 155. Giorgione: A Vihar, 1506 k. (Velence, Accademia) 156. Tiziano (Vecellio): Urbinói Vénusz, 1538. (Firenze, Uffizi) 157. (Benvenuto) Cellini: Sótartó, 1543. (Bécs, Hofmuseum) 158. Nyírbátori stallum, 1511. (MNM) 159. (Jan) Van Eyck: Arnolfini házaspár, 1433. (London, National Gallery) 160. (Rogier) van der Weyden: Angyali üdvölet, (Párizs, Louvre) 161. (Hugo) van der Goes: Portinari oltár, 1475 k. (Firenze, Uffizi) 162. (Hieronymus) Bosch: Szénásszekér, 1480–1485. (Madrid, Prado) 163. (Albrecht) Dürer: Önarckép, 1498. (Madrid, Prado) 164. (Albrecht) Dürer: Melankólia, rézmetszet, 1514. (Berlin, Staatliche Museen) 165. (Mathias) Grünewald: Keresztrefeszítés az isenheimi oltárról, 1515. (Colmar,

Múzeum) 166. ifj. (Hans) Holbein: (Jean de Dinteville és Georges de Selve) francia követek képmása,

1533. (London, National Gallery) 167. Id. (Pieter) Bruegel: Téli vadászat, 1565. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 168. Id. (Pieter) Bruegel: Parasztlakodalom, 1567. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 169. El Greco: Krisztus az olajfák hegyén, 1579 u. (SZM) 170. (Angelo) Bronzino: Toledói Eleonóra, XVI. sz. vége (Firenze, Uffizi) BAROKK 171. Giacomo della Porta: Il Gesú homlokzata, XVI. sz. vége Róma 172. (Lorenzo) Bernini: Szent Péter tér, 1656-tól Róma 173. (Francesco) Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane, 1667. Róma 174. (Jules Hardouin)-Mansart: A Versailles-i palota, 1678 u. 175. Melki bencés apátság, 1702-től

48. oldal

176. Drezdai Zwinger, 1711–1722 177. Győri karmelita templom, 1721–1729 178. Esterházy-kastély, XVIII. sz. Fertőd 179. Santa Maria templom, XVIII. sz. Mexikó 180. Fellner Jakab: Líceum 1764. Eger 181. (Lorenzo) Bernini: Szent Teréz extázisa, márvány, 1647–1652. (Róma, S. Maria della

Vittoria) 182. (Georg Raphael) Donner: Szent Márton és a koldus, 1735. (Pozsony, Szt. Márton

plébániatemplom főoltára) 183. (Pieter Pauwel) Rubens: Amazonok harca, 16l8. (München, Alte Pinakothek) 184. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A lövészegylet kivonulása (Éjjeli őrjárat), 1642.

(Amsterdam, Rijksmuseum) 185. Rembrandt (Harmensz van Rijn): A három kereszt, (rézkarc) 1662. 186. Rembrandt (Harmensz van Rijn): Önarckép, 1665. (Köln, Wallraf Richartz-Museum) 187. (Diego) Velazquez: Breda átadása, 1635–1636. (Madrid, Prado) 188. (Diego) Velazquez: Udvarhölgyek, 1656–1657. (Madrid, Prado) 189. Vermeer van Delft: Festő és modellje, 1665–1670. (Bécs, Kunsthistorisches Museum) 190. (Michelangelo da) Caravaggio: Szent Pál megtérése, 1660 k. (Róma, S. Maria del Popolo) 191. (Georges de) La Tour: A születés, XVII.sz. 1/2. (Rennes, Musée de Beaux Arts) 192. (Andrea) Pozzo: Szent Ignác megdicsőülése, 1691–1694. Róma, San Ignazio

mennyezetfreskója 193. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, 1712. (MNG) 194. (Giovanni Battista) Tiepolo: Freskó a würtzburgi érseki palotából, 1753. 195. (Franz Anton) Maulbertsch: A pásztorok imádása, 1758. (Sümeg, r.k. plébániatemplom) 196. (Franz) Sigrist: A négy fakultás, 1781. Eger, Líceum 197. Chippendale bútorok 1740–1780. (pl.: könyvszekrény vagy szék fonadékos

háttámlával) KLASSZICIZMUS 198. British Museum, 1823–1844. London 199. Péchy Mihály: Nagytemplom 1805–1821. Debrecen 200. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, 1837–1847. Budapest 201. Hild József: Főszékesegyház, 1839–1856. Esztergom 202. (Antonio) Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, 1789–1805. (Bécs,

Augustinerkirche) 203. Ferenczy István: A szépmesterségek kezdetei (Pásztorlányka), 1820–1822. (MNG) 204. (Jacques-Louis) David: A Horatiusok esküje, 1784. (Párizs, Louvre) 205. (Jean Auguste-Dominique) Ingres: A nagy odaliszk, 1814. (Párizs, Louvre) 206. Id. Markó Károly: Visegrád, 1828. (MNG) 207. Egy Wedgwood kerámia a XIX. sz. elejéről (pl. váza, 1805. London, Victoria &

Albert Museum) 208. Copf stílusú bútorok (pl.: kétajtós szekrény 1790 k. vagy felnyitható öltözőasztal XVIII.

sz. vége Budapest Iparművészeti Múzeum) ROMANTIKA, REALIZMUS 209. Parlament, 1840–1865. London 210. Kristálypalota 1851. - Londoni világkiállítás fotója 211. Operaház, 1860–1875. Párizs 212. (Alexander) Eiffel: Eiffel torony, 1889. Párizs 213. Feszl Frigyes: Vigadó, 1859–1865. Budapest 214. Ybl Miklós: Operaház, 1875–1884. Budapest 215. Steindl Imre: Országház, 1885–1894. Budapest 216. A budavári Nagyboldogasszony plébániatemplom (Mátyás templom), XIII-XV. sz. – 1874–

1896. Schulek Frigyes - restaurálás 217. (François) Rude: Marseillaise, 1836. Párizs 218. Izsó Miklós: Táncoló paraszt, terrakotta, 1870. (MNG) 219. (Fancisco) Goya: 1808. május 3. 1814. (Madrid, Prado) 220. (Caspar David) Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818 k. (Hamburg, Kunsthalle) 221. (Théodore) Gérciault: A Medúza tutaja, 1818–1819. (Párizs, Louvre) 222. (William) Blake: A teremtő, 1826. (Manchester, Whiteworth Gallery) 223. (Eugène) Delacroix: A szabadság vezeti a népet, 1831. (Párizs, Louvre) 224. (William) Turner: Gőzhajó a hóviharban, 1842. (London, Tate Gallery) 225. (Pavel Andrejevics) Fedotov: Leánykérőben, 1848. (Moszkva, Tretyakovszkaja Galerija)

49. oldal

226. (Gustave) Courbet: Bonjour Monsieur Courbet, 1854. (Montpellier, Musée Fabre) 227. (Jean-François) Millet: Kalásszedők, 1857. (Párizs, Louvre) 228. (Ilja) Repin: Hajóvontatók a Volgán, 1873. (Szentpétervár, Russzkij Muzej) 229. Borsos József: Nemzetőr, 1848. (MNG) 230. Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859. (MNG) 231. Székely Bertalan: Egri nők, 1867. (MNG) 232. Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók, 1871. (MNG) 233. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. (MNG) 234. Barabás Miklós: Bittó Istvánné, 1874. (MNG) 235. Paál László: Út a fontenebleau-i erdőben, 1876. (MNG) 236. Zichy Mihály: lllusztráció a “Hídavatás”-hoz, 1877 u. (MNG) 237. Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896. (MNG) 238. Lotz Károly: A zene apoteózisa, 1883–1884. (Budapest, Operaház mennyezetképe) IMPRESSZIONIZMUS, POSZTIMPRESSZIONIZMUS 239. (Edouard) Manet: Reggeli a szabadban, 1863. (Párizs, Louvre) 240. (Edouard) Manet: Claude Monet csónakműtermében fest (A bárka), 1874. (München,

Neue Pinakothek) 241. (Claude) Monet: A felkelő nap impressziója, 1872. (Párizs, Louvre) 242. (Edgar) Degas: Balettiskola, 1874. (Párizs, Louvre) 243. (Auguste) Renoir: A Moulin de la Galette, 1876. (New York, J.H. Whitney Gyűjtemény) 244. (Georges) Seurat: Vasárnap délután, 1884-1886. 245. (Paul) Cézanne: Mont-Sainte-Victoire, 1885–1887. (London, Courtauld Institute) 246. (Paul) Cézanne: Csendélet korsóval és gyümölcsökkel, 1887–1895. (Oslo, Nationalgalerie) 247. (Vincent) van Gogh: Önarckép, 1890. (Párizs, Jeu de Paume) 248. (Vincent) van Gogh: Út ciprusokkal (Országút éjjel), 1890. (Otterlo, Kröller-Müller

Gyűtemény) 249. (Paul) Gauguin: Mi újság? (Tahiti nők), 1892. (Drezda, Gemäldegalerie Neue Meister) EKLEKTIKA, SZECESSZIÓ, SZIMBOLIZMUS 250. (William) Morris–(Philip) Webb: Vörös ház, 1859. London 251. (Antonio) Gaudi: Sagrada Familia, 1884-től Barcelona 252. (Victor) Horta: Tassel-ház, 1892–1893. Brüsszel 253. (Charles Rennie) Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1898 k. 254. (Joseph-Maria) Olbrich: A bécsi szecesszió épülete, 1898–1899. Bécs 255. Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, 1899–1902. Budapest 256. Schikedanz Albert: Szépművészeti Múzeum, 1899–1906. Budapest 257. Kós Károly-Zrumecky Dezső: Madárház, 1908–1909. Budapesti Állatkert 258. Medgyaszay István: rákosmulyadi r.k. templom, 1910 259. (Auguste) Rodin: A csók, 1894. Párizs, Rodin Múzeum 260. Fadrusz János: Mátyás király emlékmű, 1895–1902. Kolozsvár 261. Mednyánszky László: Csavargófej, 1908–1910. (MNG) 262. (Edward) Burne-Jones: A rémfej, 1887. (Stuttgart, Staatsgalerie) 263. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Ezek a hölgyek, 1895. (SZM) 264. (Henri de) Toulouse-Lautrec: Jane Avril, (litográfia) 1893. (Albi, Musée d’Albi) 265. (Gustav) Klimt: Judith, 1901. (Bécs, Österreichische Galerie) 266. (Edvard) Munch: Sikoly, 1893. 267. (Amadeo) Modigliani: Leányfej (Jeanne Hébuterne arcképe szemből), 1918. (Bern, mgt) 268. Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, 1892. (MNG) 269. Ferenczy Károly: Madárdal, 1893. (MNG) 270. Gulácsy Lajos: A varázsló kertje, 1904. (MNG) 271. Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, 1907. (MNG) 272. Csontváry Kosztka Tivadar: Taormina, (MNG) 273. Csók István: A keresztapa reggelije, 1932. (MNG) 274. Rippl-Rónai József–Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, 1912. Budapest 275. Thonet bútorok, 1851-től (pl.: Thonet hajlított hintaszéktípusa 1860, vagy Thonet

kerek ülésű standard széke, 1859. évi típus) 276. Henry van de Velde bútorai (pl. szecessziós szék és asztal 1895-ből) 277. A pécsi Zsolnay gyár egy tárgya a századfordulóról XX. SZÁZAD ELSŐ FELE 278. (Louis) Sullivan: Carson, Pirie és Scott áruház, 1899–1904. Chichago 279. (Peter) Behrens: Hoechst festékgyár, 1920–1925. Berlin

50. oldal

280. (Walter) Gropius: A Bauhaus központi épülete, 1925–1926. Dessau 281. (Gerrit Thomas) Rietveld: Schroeder-ház, 1924. Utrecht 282. (Frank Lloyd) Wright: Vízesésház, 1936. Bear Run, (Pennsylvania) 283. Hajós Alfréd: Margitszigeti Sportuszoda, 1930. Budapest 284. Molnár Farkas: Társasház, 1936. Budapest 285. (Maurice de) Vlaminck: A vörös fák, 1906. (Párizs, Musée National d'Art Moderne) 286. (Henri) Matisse: A vörös desszert, 1908. (Szentpétervár, Ermitázs) 287. (Pablo) Picasso: Az avignoni kisasszonyok, 1907. (New York, Museum of Modern Art) 288. (Pablo) Picasso: Guernica, 1937. (Barcelona) 289. (Georges) Braque: A portugál nő, 1911. (Basel, Kunstmuseum) 290. (Jean) Gris: Kávéházi csomag, kollázs, 1914. (Ulm, Museum) 291. (Umberto) Boccioni: Az izmok dinamizmusa, bronz, 1913. (New York, Museum of

Modern Art) 292. (Marcel) Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, 1912. (Philadelphia, Museum of Modern Art) 293. (Marcel) Duchamp: Forrás, 1917. (elveszett) 294. (Franz) Marc: A kék ló, 1911. (München, Lenbachhaus) 295. (Constantin) Brancusi: Alvó Múzsa, 1916. (Párizs, Musée d'Art Moderne) 296. (Vaszilij) Kandinszkij: Sárga, piros, kék, 1925. (Párizs, Nina Kandinszkij Gyűjtemény) 297. (Paul) Klee: Őszi hely, akvarell, 1921. (magántulajdon) 298. (Kazimir) Malevics: Vörös négyzet, 1914. (Szentpétervár, Russzkij Muzej) 299. (Piet) Mondrian: Kompozíció: Szürke struktúra színes síkokkal, 1918. (Zürich, Max Bill

Gyűjtemény) 300. (Man) Ray: Lautréaumont mondásának illusztrációja, a Minotaure folyóiratból,

1933 301. (Marc) Chagall: Az én kis falum, 1911. (New York, Museum of Modern Art) 302. (René) Magritte: A szóhasználat I. Ez nem pipa, 1928–1929. (New York, mggy.) 303. (Méret) Oppenheim: Prémes csésze, 1936. (New York, Museum of Modern Art) 304. (Salvador) Dali: A polgárháború előérzete, 1936. (Philadelphia Museum of Art) 305. Nemes Lampérth József: Háttal álló női akt, 1916. (Budapest, MNG) 306. Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) 307. Moholy-Nagy László: Fényrekvizítum, 1922–1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe

Museum) 308. Szőnyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Szőnyi Múzeum) 309. Bernáth Aurél: Tél, 1929. (mgt) 310. Derkovits Gyula: Viharban, 1931. (mgt) 311. Medgyessy Ferenc: Anya, 1932. (MNG ) 312. Vajda Lajos: Ezüst gnóm, 1940. (MNG) 313. Egry József: Napfelkelte, 1940. (MNG) 314. Bauhaus-ban tervezett tárgy (pl.: Brauer Marcel: “funkcionalista” szék 1922 vagy csőszék

1926) A XX. SZÁZAD MÁSODIK FELE 315. Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, 1955 316. (Alvar) Aalto: Községháza, 1949–1953. Säynätsalo 317. (Pier Luigi) Nervi: Sportcsarnok, 1956–1957. Róma 318. (Frank Lloyd) Wright: Guggenheim Múzeum, 1946–1958. New York 319. (Tange) Kenzo: Olimpiai csarnokok, 1964. Tokio 320. (Renzo Piano - Richard Rogers): Pompidou központ, 1971–1977. Párizs 321. (Friedrich) Hundertwasser: Bécsi (Löwengassei) lakóház, 1980–1982. Bécs 322. Makovecz Imre: A Művelődés Háza, 1976–1982. Sárospatak 323. (Marino) Marini: Ló és lovas, fa, 1949–1950. (Zürich, Krayenbühl Gyűjtemény) 324. (Alberto) Giacometti: Az erdő, (bronz) 1950. (Duisburg, Wilhelm Lehmbruck

Gyűjtemény) 325. (Henry) Moore: Kétrészes fekvő alak, (bronz) 1959. (művész tulajdona) 326. (Jean) Tinguely: Kerekeim, 1960–1961. (Budapest, Ludwig Múzeum–Kortárs

Művészeti Múzeum=Ludwig) 327. (Joan) Miro: A hold fala, kerámia, 1960. (Párizs, UNESCO Palota kertje) 328. Somogyi József: Martinász, 1953. (Dunaújváros) 329. Borsos Miklós: Madár tojással, 1968. 330. Jovánovics György: Részlet a nagy Gilles-bő1, 1967–1968. (mgt) 331. Schaár Erzsébet: Az utca, 1974. (székesfehérvári kiállítás) 332. Varga Imre: Radnóti, 1969. (Mohács) 333. (Jackson) Pollock: No 14. 1948. (Westport, Connecticut, mggy.)

51. oldal

334. ( Jean) Dubuffet: Metafizikus, 1950. (Winnetka -Illinois, mggy.) 335. (Francis) Bacon: Tanulmány Velázquez után: X. Ince pápa. 1953. (New York, mgt) 336. (Jasper) Johns: Zászló narancs mezőben, 1957. (Köln, Wallraf Richart Museum) 337. (Roy) Lichtenstein: Tzing, 1962. (Darmstadt, Karl Ströher Gyűjtemény) 338. (Andy) Warhol: Elvis, 1964. (Toronto, Art Gallery of Ontario) 339. (Rober) Rauschenberg: Turkey, 1965. (Darmstadt, Karl Ströher Gyűjtemény) 340. Kepes György: Programozott fényjáték-terv a bosttoni kikötő számára, 1965–1967 341. (Victor) Vasarely egy op-art műve 342. (Nam June) Paik: Integrálzongora, 1958–1963. (Bécs, Museum Moderner Kunst) 343. (Frank) Stella: Lake City, 1960–1961. (Düsseldorf, Kunstmuseum) 344. (Allan) Kaprow: Háztartás, 1964. Happening (fotódokumentáció) 345. (Joseph) Kosuth: Egy és három szék, 1965 346. (Joseph) Beuys: Főáram, 1967. Darmsadt (akció fotódokumentáció) 347. Szentjóby Tamás: Hülő víz, 1965. (mggy.) 348. Keserü llona: Forma, 1969. (mgt) 349. Kondor Béla: Rajz, 1969. (Győr, Kolozsváry-gyűjtemény) 350. Lakner László : Mosoly, 1969. (Budapest, Kiscelli Múzeum ) 351. Pauer Gyula: Pszeudo, 1970. (mgt) 352. Christo: Völgyzáró függöny, 1970–1972. (Colorado) 353. Haraszty István: Kalitka, 1973. (Székesfehérvár, István Király Múzeum) 354. (Claes) Oldenburg: Ruhacsíptető, acél, 1974. (USA, mggy.) 355. Erdély Miklós: Hűség, 1979 356. (Cindy) Sherman: Cím nélküli állókép 48., 1979 357. Ujházi Péter: Cirkusz, 1980. (Budapest, Ludwig) 358. Bak Imre: Ismert történet II., 1984. vagy Tao 1993. (Budapest, Ludwig) 359. Bukta Imre: Hajnali szabad permetezés, 1985. (Budapest, Ludwig) 360. ef. Zámbó István: Új magyar népművészet II. 1987. (Budapest, Ludwig) 361. Mauer Dóra: Hommage à Joseph Hoffmann, 1990. (Budapest, Ludwig) 362. (Barbara) Kruger: A tested csatatér, 1989. 363. Fehér László: Kútbanéző, 1989. (Budapest, Ludwig) 364. (Rebecca) Horn: Concert for Anarchy, 1994 e. 365. Németh Ilona: Elementáris objekt, 1996 366. Gerber Pál: Te egy kiválasztott vagy 1996 FOTÓ 367. (Eadward) Muybridge: Lovas fotók (1888 k.) 368. Moholy-Nagy László: Önarckép, (1922) 369. (Alexander) Rodcsenko: Telefonáló nő (1923) 370. (Man) Ray: Casati grófnő (1928) 371. Munkácsi Márton: Gyerekek (1928) 372. (Edward) Weston: Káposztalevél (1931) 373. (Andre) Kertész: Torzulás (sorozat), (1933) 374. (Henri) Cartier-Bresson:Vasárnap a Marne partján (1938) 375. (Robert) Capa: Kollaboránsnő Chartres-ból, (1944) 376. (Diane) Arbus: Vasárnap Brooklynban sétáló fiatal pár (1966) 377. (Richard) Avedon: Apám (1969 u.) 378. Escher Károly: Szénhordás MAGYAR NÉPMŰVÉSZET 379. Dél-dunántúli tornácos ház alaprajza (XIX. sz.-ból) 380. Alföldi kontyosház (XIX. sz.-ból) 381. Egy szabadtéri néprajzi múzeum (pl.: Szentendre, Hollókő, Göcsej) 382. Ácsolt láda Nógrád megyéből, Budapest, Néprajzi Múzeum (=NM) vagy Délkelet-

Dunántúlról (Pécs, Janus Pannonius Múzeum) 383. Festett láda Komárom, Csongrád vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (pl. a NM

anyagából) 384. Király Zsiga: Tükrös spanyolozással (XIX. sz.) (NM) 385. Egy sárközi, egy somogyi és egy baranyai szőttes (párnahéj, párnavég, abrosz vagy koma-

kendő) (pl. a NM anyagából) 386. “Táblás”, vörös-fekete gyapjú szőttes Sóváradról (Románia) (Budapest, NM) 387. “Ábrahámos“ , hímzett párnavég Csík megyéből (Románia) (NM) 388. Cifraszűr Békés vagy Hajdú megyéből, (pl. a NM anyagából) 389. Női ködmön Somogy, Békés, vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, (pl. a NM anyagából)

52. oldal

390. Egy csákvári cserépedény (kásástál, nagytál vagy korsó) 391. Egy-egy cserépedény (tál, fazék, butella vagy butykos) Hódmezővásárhelyről vagy

Tiszafüredről 392. Miskakancsó Mezőcsátról, (1848.) (NM) vagy Miskakancsó Mezőtúrról (NM) EURÓPÁN KÍVÜLI KULTÚRÁK 393. Sziklarajzok Tassziliből, (Kr.e. IV. ée.) 394. Nagy Zimbabve (XIV–XV. sz.) (Mozambik) 395. Táncmaszk Elefántcsontpartról 396. Ősszobor Indonéziából, (NM) 397. Húsvét-szigeti kőszobrok (Polinézia) 398. Auszráliai kéregfestmény (NM) 399. Vadkanmaszk fából, (Melanézia) (NM) 400. Bábfigura (Wayang – Indonéziából) (NM) 401. “Nazca vonalak“, Kr.e. 200–Kr.u. 350. (Peru) 402. Machu Picchu, XVI. sz. (Peru) 403. A Nap piramisa, IV–IX. sz. (Teotihuacan) 404. Nagy Jaguár templom (maja), 300–900. (Tikál) 405. Halotti maszk IV–V. sz. (Teotihuacan, Párizs, Musée de l’Homme) 406. A Nap Köve (azték naptár) XV. sz. (Mexico City, Nemzeti Antropológiai Múzeum) 407. Totemoszlop Észak-Nyugat-Amerikából, (Drezda, Museum für Völkerkunde) 408. Puebló, 350–1300. Mesa Verde 409. Cordobai nagymecset, (IX–X. sz.) 410. Kászim pasa dzsámija, (1543–1546. Pécs) 411. Király fürdő, (1566–1587. Buda) 412. Gül baba türbéje, (Buda) 413. Kethüda-dzsámi, minaret, (VIII. sz. Eger) 414. Ladik imaszőnyeg, 6 oszlopos, (XVIII. sz. Budapest, Iparművészeti Múzeum) 415. Korán-lap (Arany Toll kalligráfiája), (1186. Dublin, Ch. Beatty Könyvtár) 416. Nagy Sztúpa, (Kr.e. III–I. sz. Szancsi) 417. A 26. adzsantai barlangtemplom belseje, (640 k.) 418. Radzsarani-templom, (XI–XIII. sz. Bhuvanesvar, India) 419. Szúrja a Napisten, kősztéle, (XIII. sz.) 420. Buddha Sákjamuni fej Gandharából, (himalájai pala) (II–III. sz. Budepest, Hopp F.

Keletázsiai Múzeum) 421. Siva Nataradzsa-Táncoló Siva, (bronz) (XII–XIII. sz. Amszterdam, Museum van Aziatische

Kunst) 422. Lótuszvirágot tartó bódhiszattva, (falfestményrészlet) (az 1. számú adzsantai

barlangtemplomból, 600–650 k.) 423. Rádzsput miniatúra, (Krisna és Rádha a ligetben, XVIII. sz.) 424. Szteatit pecsételők az Indusvölgyi kultúrából, (Új Delhi, National Museum) 425. Kínai Nagy Fal, Csin dinasztia (Kr.e. VI–III. sz. 220-ig) 426. A “Tiltott város”– a pekingi császári palotaegyüttes részlete, a nagy csarnokkal, Ming- és

Csing-korszak 427. Földalatti folyosórendszer a Kínai “cseréphadsereg”-gel (Csin-si Huang-ti császár

sírjához), Kr.e. 220–210. Lintong Hszian mellett 428. Temetkezési zászlókép selyem alapon, (Ma-vang-tui 1. számú sír, Nyugati Hang-kor

Kr.e. 206–Kr.u. 8.) (Peking, Neue archaeologische Funde in China) 429. Buddha és kísérői a Gyémánt szutrából, (fametszet) (868.) (London, British Museum) 430. Csien-lung: Porcelándoboz pecsétfestéknek, (XVIII. sz.) (Budapest, IM) 431. Hórjudzsi buddhista templom Arany Csarnoka, (VII. sz.) (Nara) 432. Részletek Kacura Rikju császári villa tavaskertjéből a Sókintei nevű teaházzal,

(XVII. sz. e.) (Kioto) 433. Kamakurai Nagy Buddha szobor, (XIII. sz.) 434. Kacusika Hokusai: Déli szél és szép idő. A Fudzsijama harminchat képe sorozatból,

(1823–1829.) (Tokió, Heibonsha Publisher Ltd.) 435. No-maszk, (XVI. sz.) (Tokió, Nemzeti Múzeum)

53. oldal

Szakkifejezések

Az alábbi szakkifejezéslista a részletes vizsgakövetelmények részét képezi azáltal, hogy

pontosítja, konkretizálja az ismeretek körét. Emelt szinten egyrészt bővül az elvárható szakkifejezések mennyisége, másrészt magasabb az elsajátítás szintje, ebből következően az emelt szintű követelmények magukba foglalják a középszintet. A normál betűvel szedett kifejezések a középszint, míg a vastag betűvel jelölt fogalmak az emelt szint ismeretanyagát képezik. Ezen belül az aláhúzás nélküli kifejezéseknél az ismeret felismerése, megértése a követelmény, míg az aláhúzással megjelöltek esetében az ismeret reproduktív felidézése, definiálása is szükséges. Azon fogalmak esetében amelyek dőlt betűvel kerültek megjelölésre, középszinten elegendő az ismeret felidézése, megértése, de emelt szinten elvárható az adott kifejezés reprodukálása is. A zárójelbe tett információ csak a pontosítást segíti.

ábra ábrázoló geometria ábrázolási rendszer absztrakt absztrakt expresszionizmus absztrakt művészet agora akadémizmus akció (műforma XX. sz.) akció festészet akrilfesték akropolisz akrotérion akt akvarell alakos és arcos edény alaprajz alapsík alapszínek álboltozat alkalmazott grafika alkalmazott művészet “alla prima” festésmód altemplom amfóra/ amphora amphiteátrum anamorfózis anatómia ankh jel angolkert animációs film animizmus antikva (tipográfia) antiművészet antropomorf anyagszerűség apátság apszis arány aranymetszés archaikus archetípus architektúra architráv

archivolt árkád árnyalat arte povera aszimmetria áthidalások (építészet) atlasz (építészet) átlós kompozíció átrium áttört forma attributum audió-vizuális automatizmus (alkotói módszer) avantgárd művészet axonometria ballusztrád batikolás barokk Bauhaus bazilikális elrendezés békaperspektíva bélletes kapu belsőépítész bidermeier body art boltív boltozat boronafal bordás keresztboltozat camera obscura Capitólium cinquecento ciszterna cizellálás (anyagmegmunkálás) colosseum-motívum computer art csarnoktemplom csegelyeskupola csendélet csúcsfény csúcsív

dagerrotípia DADA dekollázs dekoratívitás derített szín derítő fény design diagramm diadalív diadém diaporáma diófapác diszharmónia díszlet dísztárgy dokumentum film dolmen dombormű dongaboltozat dór döféspont dramaturgia dzsámi ecsetrajz egyedi grafika egyiránypontos/centrális perspektíva egyméretű/ izometrikus axonometria eklektika elektronikus grafika elektronikus médiumok életkép/zsánerkép ellenfény embléma emblematikus ábrázolás empire enfilade/anfilád enkausztika entázis enteriőr environment (műforma XX. sz.) enyészpont/iránypont épületszobrászat éremművészet

54. oldal

ergonómia értelmező ábrázolás ex libris experimentális film expresszionizmus expresszív fakszimile/hasonmás kiadás faktúra falfestészet falikép falkárpit famentes papír fametszet Fauves fazekasság fázis rajz fedőfesték fejléc (tipográfia) féloszlop fényjáték (műforma) fénykalligráfia fénykép fényreklám festékszín festészet festmény festői kifejezésmód fiatorony fibula figuratív művészet figyelemirányítás filmkocka filmmontázs filmtrükk filmvágás fix beállítás fixatív flash-back fluxus (műforma XX. sz.) folklór folyamat ábra forgástest forgatókönyv formaelemzés formakarakter fórum fotóetűd fotógrafika fotogram főfény főhajó fotómontázs fotórealizmus fővonal (ábrázoló geometria) főszínek franciakert freskó

fríz frontalitás frottázs funkcionalizmus futurizmus gádorfal galéria (építészet) geometrikus absztrakció geometrikus forma gépállás (film) gesztusfestészet gobelin gótika görögkereszt graffiti grafika grafit (s)grafittó használati-tárgy harangtorony happening hard-edge hevederív hideg-meleg kontraszt hieroglifa hímzés hiperrealizmus historizmus homloksík (ábrázoló geometria) homlokzat horizont horizontális elrendezés “horror vacui” hozzáadó/additív színkeverés hüposztil huszártorony ideográfia/ fogalom írás idol ikon ikonográfia ikonosztáz illusztráció illúzionizmus impresszió impresszionizmus informel iniciálé installáció intarzia interaktív művészet inzert ión ipari formatervezés iparművészet irányzat (művészeti)

jel jelkép jelmez jelzésszerű ábrázolás kalligráfia kálvária kamerába vágott (filmtechnika) kameramozgás kannelurák kánon kariatída karzat katakomba katalógus katedrális Kavallier axonometria kazettás mennyezet kelengyeláda kemogram kép-a-képben képes forgatókönyv képi egyensúly képi elem képkivágás képmanipuláció képmás képmező képregény képrögzítés képsík képsor képvers képzőművészeti műfajok kerámia kerengő keresztboltozat keresztelőkápolna kereszthajó kertművészet kétiránypontos perspektíva kétméretű/dimetrikus axonometria kevert nézőpontú ábrázolás kevert szín kézjegy kézművesség kiadványszerkesztés kiegészítő/komplementer színek kiemelés eszközei kifejezőeszköz kinetikus szobor kísérleti film kisplasztika kivonó/szubtraktív színkeverés klasszicizmus klasszikus klisé (nyomdatechnika) kockázás (film) kocsizás (film)

55. oldal

kódex kollázs kolostor kolosszus komplementer kontraszt kompozíció kompozíciós vázlat kompozíció típusok konceptuális művészet konstrukció konstruktivizmus kontaktmásolás kontextus kontraposzt kontraszt kontraszt illúzió kontúr kópia koré korintuszi koronázási jelvények korongozás korpusz korstílus könyvművészet környezetalakítás környezetkultúra körplasztika közelkép (film) kránozás/daruzás kratér krétarajz kroki kubizmus kupola kurosz kurzív (tipográfia) kváderkő land art lapdúc lapos dombormű latin kereszt látószög látványterv lavírozás (festőtechnika) layout lazúrozás legyezőboltozat leporelló lépték levegőperspektíva linómetszet litográfia/kőnyomás lizéna lokálszín

lyukkamera madártávlat mandala mandorla manzardtető magas dombormű magasnyomás magábanvaló kontraszt magyarázó-közlő rajz mail art makett manierizmus maratás (sokszorosító grafika) margó (kiadványszerkesztés) márkajel maszk maszkolás/kitakarás (fotó, film) masztaba matt mauzóleum máz (kerámia) média mediális művészet médium megaron mellékhajó mellékszín mellkép mélynyomás mélységélesség (fotó, film) menhir menóra mennyiségi kontraszt méretarány méretperspektíva merőleges vetítés (ábrázoló geom.) mérmű mesterséges forma metakommunikáció metopé metszet (grafika) metszetrajz metszősík minarett miniatúra minimal art minőségi kontraszt mintázás miskakancsó mobil (szobrászat) modellezés modern modernizmus modulor moire

Monge-féle vetületi ábrázolás monokróm monolit monotípia montázs montázs elv (film) monumentális festészet motívum mozaik mozgásfázis mozgókép multimédia murális technikák műalkotás műelemzés műfény műleírás műszaki rajz műtárgy műtípus művészeti ágazat művészeti irányzat művészeti korszak művészeti technikák művészettörténet művészi ábrázolás nabis nagybányai festészet nagytotál (film) naív művészet naturalizmus narrátor negatív forma negatív kép nemezelés neoavantgárd neoimpresszionizmus népművészet néprajz nézetszerű ábrázolás nézőpont nonfiguratív művészet nyeregtető nyitott fedélszék nyitott forma nyomat nyomódúc nyomóforma nyomvonal (ábrázoló geometria) obeliszk objekt ókeresztény művészet olajfestés oldalpár (kiadványszerkesztés)

56. oldal

oltár op art opeion optikai csalódás organikus építészet origámi oromzat ornamentika oszlopfő oszloptípusok önarckép önárnyék önkifejezés öntött szobor öntvény öntő forma összetett forma ötvösművészet övpárkány palást (ábrázoló geometria) paletta pannó panoráma papírmasé papírmerítés papírmetszet papírnyomat papírplasztika papírusz párta (építészet) parafrázis paszpartu pasztell peplosz performance pergamen peripterosz perspektívikus ábrázolás pigment piktogram pilaszter pillér pillérköteg pilon/pülon piramis plakát plakett plán plasztika plasztikus plasztilin playback plein air pointillizmus pop art populáris

porcelán porfesték portfolió portikusz portré poszter posztimpresszionizmus posztmodern pozitív forma predinasztikus prehisztorikus premier plán próbanyomat profil quatrocento rajzszén rajzfilm raszter (nyomtatás) ready made realizmus reflex rekeszzománc rekonstrukció relief reneszánsz reprodukció restaurálás retrospektív rézkarc rézmetszet riportfotó rizalit rokokó romanika romantika rövidülés rózsaablak sablon sajtófotó sámán sekrestye semleges szín sfumato síkbeli ábrázolás síkidom síknyomás sírkamra skurc snitt sokszorosító grafika sokszorosító technikák spanyolozás spektrum

stilizálás stílus stílus irányzat stílus jegy struktúra strukturalizmus stukkó surlófény svenk szabadkézi rajz szabályos forma szabásminta szabásrajz számítógépes grafika szarkofág származtatás (ábrázoló geometria) szcenika szecesszió székely-kapu szekkó/ secco szekond plan szekvencia (film) szénrajz szentimentalizmus szentély szent kerület szépművészet szerigráfia/szitanyomat szerkesztőrajz szerkezeti rajz szfinksz sziluett szimbolizmus szimbólum szimmetria szimultán kontraszt színárnyalat színdinamika szín-reflex színérzet színharmónia színhőmérséklet színintenzitás színkontraszt színkör szinopszis (film) színperspektíva színskála színszimbolika szobor szoborfülke szobrászat szórt megvilágítás szökröny szőttes

szövés szövőszék sztéle szubjektív nézőpont (film)

trifórium triglif tükrös tümpanon/timpanon

57. oldal

szuperközeli plán szuprematizmus szürrealizmus szuszék táblakép tabló tagolatlan forma tájkép takarás tálas támív támpillér tanulmányrajz/ stúdium tapasztalati távlattan/ látszati ábrázolás tárgyanimáció tárgykultúra tasizmus technikai kép telített szín templomhajó temperafestés térábrázolási konvenció térhatás térillúzió térmélység természetelvű ábrázolás természetes megvilágítás természeti forma térrétegek térszervezés tervezési folyamat tervrajz testbeszéd textil textilplasztika textúra tinta tipográfia tiszta szín tojástempera tollrajz tónus tónus/fény-árnyék kontraszt tornác totem totál (film) többnézetű ábrázolás tömegkommunikáció tört szín transzavantgard transzformáció transzparencia trecento

tumulus tusrajz tűzzománc utókép vágás (film) vakárkád valőr varrottas vázakép vázlat vertikális elrendezés vetett árnyék vetítés (ábrázoló geometria) vetítő sík (ábrázoló geometria) vetítő sugár (ábrázoló geometria) vetület(ábrázoló geometria) vetületi ábrázolás videóművészet videó installáció virtuális valóság viselet vízfestés vízjel vizuális élmény vizuális képzelet vizuális kifejezőeszközök vizuális kommunikáció vizuális költészet vizuális kultúra vizuális minőségek vizuális művészetek voluta vonalas rajz vonalminőségek vonalperspektíva zárt forma zikkurat zománc művészet zsinagóga zsindely

58. oldal

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

Ahogyan a rajz és vizuális kultúra részletes érettségi vizsgakövetelmények szerkezetét, úgy az érettségi vizsga formáját is meghatározza az alkotás és befogadás kompetenciaterületek megkülönböztetése.

Az alkotás kompetenciaterülete olyan ábrázoló, kifejező jellegű tevékenységek összessége, melyek alapvetően a pszichomotoros képességek segítségével vizuálisan, képileg értelmezhető produktumot hoznak létre.

A befogadás kompetenciaterülete olyan tevékenységek összessége, melyek a látható világ hétköznapi és művészi esztétikai minőségeinek megismerésére, értelmezésére, elemzésére és megítélésére vonatkoznak.

Az említett kompetenciaterületek mindkét szinten különböző vizsgaformák segítségével kerülnek mérésre. KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete

Formája Jellege Időtartama Értékelési aránya

• Írásbeli

MŰVÉSZETTÖRTÉ-NET–MŰELEMZŐ

FELADATSOR

180 perc 50 %

• Gyakorlati

PORTFÓLIÓ

BEMUTATÁSA 10 perc gyakorlati munka: 40 %

szóbeli bemutatása: 10 %

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga során a feladat, egy képekkel gazdagon illusztrált művészettörténet, műelemző jellegű feladatsor megoldása. A vizsga feladatsora 10-15 összetett – több részelemet tartalmazó – feladatból áll. A középszintű feladatsor 40-50%-a feleletalkotó típusú feladat, amelyből legalább egy, elemző vagy összehasonlító jellegű esszé feladat.

59. oldal

Az írásbeli vizsga tartalmi szerkezete

Az írásbeli feladatsor tartalmi arányainak eldöntése több szempontrendszer figyelembevé-

telével történik, melyek a főbb – tartalmat meghatározó – kategóriák szerint külön-külön kerültek kijelölésre.

• A vizuális kultúra részterületei szerint: Képzőművészet 50% Tárgy- és környezetkultúra 40% Vizuális kommunikáció 10% Összesen: 100%

• Földrajzi régiók / Kultúrák szerint: Európai kultúrák 80% Európán kívüli (klasszikus) kultúrák 20% Összesen: 100%

• Korszakok szerint: őskor - XVIII. század 60 % XIX. - XX. század 40 % Összesen: 100 %

Az írásbeli feladatok jellemzői

Feladattípusok

A befogadás folyamatának mérésére alkalmas fő írásbeli feladattípusok a feleletválasztó és a feleletalkotó feladatok csoportja.

Az adott tantárgy lényegéből következik, hogy mindkét feladattípusban nagyobb gya-korisággal szerepel képi eszközök segítségével megadott feladat vagy megoldásváltozat is (pl. elemző vázlat készítése, vagy képek/reprodukciók párosítása adott szempontok szerint). a) Feleletválasztó feladat

A feleletválasztó feladattípusok (pl. alternatív válaszok, többszörös választás, válaszok illesztése-csoportosítása) esetében jellemző feladattípus a kép és szöveg, vagy a kép és kép adott szempontok szerinti párba állítása, csoportosítása, vagy sorrendbe állítása.

Példák a párosítás szempontjaira: • alkotó és műve, • adott mű és korstílus/stílusirányzat, • mű és mű (pl. azonos stílusirányzat alapján), • műrészlet és műrészlet, • alkotó és alkotó (pl. azonos korban), • mű és „korszakalkotó” művészetelméleti fogalom, • korstílus/stílusirányzat és „korszakalkotó” művészetelméleti fogalom, • (mű)tárgy és tulajdonságai, funkciója.

60. oldal

Példák a csoportosítás szempontjaira: • korszakok szerint, • korstílusok/stílusirányzatok szerint (ezen belül pl. mű-alkotó-idő), • földrajzi (kultúrtörténeti) elhelyezkedés szerint (pl. európai, Európán kívüli kultúrák), • műfajok, műtípusok szerint.

Példák a sorrend felállításának szempontjaira: • időrend (pl. évszázadok) szerint, • korstílusok/stílusirányzatok szerint (ezen belül pl. mű-alkotó-idő).

b) Feleletalkotó feladat

A feleletalkotó típusú, rövid választ (pl. egy szó, egy mondat) igénylő feladatok jellemzően a részletes követelményekben meghatározott tartalmak (pl. alkotó neve, alkotás címe, stílusa, konkrét fogalmak) felismerését, megnevezését, meghatározását jelentik. A fent említett feladattípus jellemző változata, ha csak részinformáció, információtöredék áll rendelkezésre a felismeréshez (pl. képrészlet, képtöredék). A hosszabb választ igénylő, esszé típusú feladatok esetében középszinten minden esetben meg-adásra kerülnek a megfigyelési szempontok, legyen az akár elemző, vagy összehasonlító jellegű feladat. (pl. Elemezd az adott művet formaalkotás, kifejezés, kompozíció és funkció szerint!) Középszinten mind az elemző, mind az összehasonlító feladatok esetén a feladat tárgya kép (pl. műalkotás) vagy ábra (pl. grafikon). A feleletalkotó feladatok típusai: • művészeti ágak, műfajok, műtípusok felismerése, jellemzése; • időszakok, korszakok, alkotók, művek, stílusjegyek megnevezése, jellemzése, összehasonlí-

tása, értékelése; • műtárgyak, tárgyak elemzése, összehasonlítása, értékelése; • főbb művészettörténeti korszakok leírása, összehasonlítása a művészet változását befolyá-

soló alapvető kultúrtörténeti összefüggések szempontjából; • művészeti fogalmak, szakkifejezések felismerése és szakszerű meghatározása, megfelelő

használata; • verbális és vizuális műelemző eszközök, módszerek használata. Az írásbeli vizsga értékelése

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk.

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű írásbeli vizsgarészben az összpontszám 50%-a, tehát 75 pont szerezhető meg.

Az értékelés részletes központi javítási és értékelési útmutató segítségével történik. Az írásbeli feladatsor értékelési útmutatójának minden egyes konkrét feladat esetében tartalmaz-nia kell a helyesnek tekinthető választ és a hozzájuk tartozó pontértékeket. Azoknál a felada-toknál, ahol nem egyértelmű az elfogadható válasz, a javításhoz olyan segítséget kap a javító, amely ismerteti az elfogadható lehetőségeket, tartalmi elemeket és azok pontozási eljárását.

61. oldal

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga során a vizsgázó feladata a központilag megadott szempontok szerint egy portfólió összeállítása, melyet a vizsga során szóban bemutat, kommentál. A gyakorlati feladat jellemzői

A portfólió, mint a folyamatmérés egyik fontos eszköze kap szerepet a középszintű vizsgában. A portfólió jelentése: a tanuló korábban készült munkáiból bizonyos szempontok szerint összeválogatott gyűjtemény összeállítása, és megfelelő formában történő bemutatása.

A gyakorlati vizsga produktuma gyakorlati munka eredményeként jött létre, de a vizsga része az elkészült munkák szóbeli bemutatása is. A portfólió összeállításának feltételei

A portfólióba kizárólag az utolsó két tanév folyamán, az iskolai keretek között, a diákok

által készített és kiválogatott munkák kerülhetnek be. Ennek természetesen feltétele, hogy az adott két évben, az iskolában készült munkák megőrzésre kerüljenek.

A portfólió 8 db munkát tartalmaz. A munkák mérete nem korlátozott.

A portfólió összeállítása a következő szempontok szerint történik:

1. Tartalmaznia kell 2 db olyan munkát, amelyet sikeresnek tart a vizsgázó. 2. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet kevésbé tart sikeresnek a vizsgázó. 3. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amelyet a legkedveltebb technikájával készített a

vizsgázó. 4. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több

rajz is lehet egy lapon). 5. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely látvány alapján készült tanulmányrajz,

festmény vagy plasztika (fotója). 6. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó

kompozíció. 7. Tartalmaznia kell 1 db olyan munkát, amely a vizsgázó által szabadon választott téma

tetszőleges feldolgozása.

A munkák hátoldalán szerepeljen a tanuló neve és a készítés dátuma, valamint a fenti listának megfelelő azonosító szám. (Pl. a 3. sorszámmal ellátott munkáról a vizsgáztatók tudni fogják, hogy a vizsgázó legkedveltebb technikájával készült munkájáról van szó.)

Vizsga előtt a saját szaktanár aláírásával hitelesíti a kiválogatott anyagot, igazolva, hogy valóban az iskolában az adott tanuló által készült munkák alkotják a portfólió anyagát. A portfólió bemutatása

A kiválogatott anyaghoz kapcsolódva a tanuló szóban önállóan bemutatja, értékeli, értel-

mezi munkáját és indokolja a válogatását, ismerteti a munkáját irányító főbb gondolatokat.

62. oldal

A gyakorlati vizsga értékelése A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk.

Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. A középszintű gyakorlati vizsgarészben az összpontszám 50%-a szerezhető meg, amelyből 40 % azaz 60 pont a gyakorlati munka produktumáért, 10% azaz 15 pont pedig a szóbeli bemutatásért ítélhető meg.

A portfólió értékelése csak abban az esetben lehetséges, ha megfelel a kiírásban szereplő formai követelményeknek, azaz:

• A portfólió megfelelő számú munkát tartalmaz. • A munkák a kiírásnak (a listának) megfelelően kerültek kiválogatásra. • A munkák hitelesítése megtörtént. • A munkák számokkal történő azonosítása megtörtént.

A gyakorlati munka értékelése

A rajzi, illetve gyakorlati jellegű feladatok esetében az értékelés központi értékelési út-mutató segítségével történik. Az útmutató értékelési szempontokra bontva ismerteti a megítélés alapját.

Az értékelési útmutatóban minden egyes értékelési szempont értékelési kritériumokra bomlik. Az értékelési kritériumok a munka minőségét írják körül, jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében a megítélhető pontértékkel együtt. A szóbeli bemutatás értékelése

A portfólió szóbeli bemutatásának értékelése központi értékelési útmutató segítségével történik. Az értékelési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képező szempontsort. Minden egyes értékelési szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhető pontszámokkal együtt.

63. oldal

EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete

Formája Jellege Időtartama Értékelési arányai

• Írásbeli/gyakorlati

MŰVÉSZETTÖRTÉNET–MŰELEMZŐ ÉS RAJZI

FELADATSOR

240 perc 70 %

• Szóbeli

ÖSSZEFÜGGŐ FELELET

ELŐADÁSA 20 perc 30 %

Írásbeli/gyakorlati vizsga

Az emelt szintű vizsgára jelentkezők körében mélyebb érdeklődést, sőt szakirányú felvételi szándékot feltételezünk, lehetőséget kell biztosítani a specializáltabb és mélyebb tudás mérésére. A vizsgázó emelt szinten alapvetően két különböző jellegű vizsgafeladatsort állíthat össze magának, attól függően, hogy az alkotói és befogadói ismereteket, készségeket, képességeket mérő, vegyesen összeállított feladatsorból mely szabadon választható feladatokat oldja meg.

A vizsgafeladatsort összesen 6 központilag meghatározott, összetett – több részfeladatból álló – feladat alkotja. Ebből 3 feladat gyakorlati jellegű, az alkotói, míg további 3 feladat a befogadói ismeretek, készségek és képességek mérését szolgálja. Az összesen 6 feladatból 4 feladatot kell a jelöltnek kiválasztani és megoldani. Így az egyéni választástól függően jön létre vagy egy alapvetően alkotói vagy befogadói érdeklődést mérő vizsgafeladatsor.

Mivel a feladatok száma és választásuk aránya csak dominanciát határoz meg, így a választástól függetlenül megtörténik mindkét kompetenciaterület (úgymint alkotás és befogadás) mérése. Írásbeli/gyakorlati vizsga tartalmi szerkezete

A befogadói típusú művészettörténet-műelemző feladatok összetett, gyakran képekkel illusztrált részfeladatok összessége. Az emelt szintű feladatsorban – a középszinthez képest – a feladatok csak kisebb részénél szerepelnek a megoldást segítő képek, reprodukciók, így fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek pontos felidézése és a vizuális emlékezet. Az emelt szintű írásbeli feladatok mindeggyike tartalmaz elemző vagy összehasonlító jellegű esszé feladatrészt.

A gyakorlati jellegű rajzi feladatok közül legalább egy feladat a tárgy- és környezet-kultúrához vagy a vizuális kommunikációhoz kapcsolódó tervezés.

64. oldal

Az írásbeli feladatok jellemzői

Feladattípusok

Az emelt szintű befogadói ismereteket, készségeket és képeségeket mérő feladattípusok meg-egyeznek a középszinten felsorolt feladattípusokkal, a feladatsor összeválogatásánál viszont jellemző szempont a feleletalkotó feladatok dominanciája.

Az adott tantárgy lényegéből következik, hogy mindkét feladattípusban nagyobb gyakorisággal szerepel képi eszközök segítségével megadott feladat vagy megoldásváltozat is (pl. elemző vázlat készítése, vagy képek/reprodukciók párosítása adott szempontok szerint). A gyakorlati feladatok jellemzői Feladattípusok

Az emelt szintű alkotói ismereteket, készségeket és képességeket mérő rajzi feladatok szintén több részből álló, összetett feladatok, melyek egy-egy téma köré csoportosulnak. Egy-egy feladatban minden esetben különböző jellegű rajzi tevékenység (pl. szabadkézi rajz látvány után, tervezés, színvázlatkészítés) is előfordul.

A feladatok megoldásánál a technika szabadon választott, ezért az alapvető anyagokról és eszközökről a jelöltek gondoskodnak.

A rajzi feladatok típusai például:

• látvány megfigyelése alapján vázlat vagy szabadkézi rajz készítése; • látvány vagy elképzelés alapján tárgyak tárgyak testességének plasztikus formáinak

visszaadása; • anyagi minőségek megjelenítése; • színkombinációs feladat megoldása; • színvázlat készítése; • tárgyak, organiznusok szerkezetének értelmező szabadkézi rajzának elkészítése; • térrekonstrukciós feladat megoldása; • téri helyzetek megjelenítése az adott célnak legmegfelelőbb formában; • mozgást, folyamatot bemutató képi utasítás szabadkézi rajz készítése; • történet illusztratív megjelenítése vizuális eszközökkel; • érzelmek, lelkiállapotok megjelenítése vizuális eszközökkel; • nem vizuális jellegű információk képi megjelenítése, képi jellé alakítása; • adott felület díszítésének megtervezése; • tárgytervezés, tervvázlat készítése; • felirat készítése adott feladat betöltésére. Az írásbeli/gyakorlati vizsga értékelése

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. Az emelt szintű írás-beli/gyakorlati vizsgarészben az összpontszám 70 %-a azaz 120 pont szerezhető meg. Az értékelés részletes központi javítási és értékelési útmutató segítségével történik.

65. oldal

Írásbeli feladatok értékelése

Az írásbeli feladatok értékelési útmutatójának minden egyes konkrét feladat esetében tartalmaznia kell a helyesnek tekinthető választ és a hozzájuk tartozó pontértékeket. Azoknál a feladatoknál, ahol nem egyértelmű az elfogadható válasz, a javításhoz olyan segítséget kap a javító, amely ismerteti az elfogadható lehetőségeket, tartalmi elemeket és azok pontozási eljárását. Gyakorlati feladatok értékelése

A rajzi, illetve gyakorlati jellegű feladatok esetében az értékelés központi útmutató segítségével történik. Minden egyes rajzi feladathoz adott értékelési szempontsor tartozik. A szempontok további értékelési kritériumokra bomlanak. A kritériumok a munka minőségét írják körül, jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhető pontszámokkal együtt. Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsgán a jelöltnek, egy 20 tételből kihúzott egy, a tételben megadott témát kell összefüggő felelet formájában önállóan kifejtenie. A szóbeli vizsga tartalmi szerkezete

Minden tétel két alapvatő részből áll, melyek közül a vizsgázó választhat. Az egyik tétel minden esetben egy leíró jellegű (pl. bizonyos stílusirányzat bemutatása), míg a másik minden esetben műelemzés (pl. összehasonlító műelemzés).

A két tételrész közül a jelölt szabad döntése alapján választhat, és csak a választott feladatot kell kidolgoznia és bemutatnia.

Minden tétel első, választható részéhez tartozik azonban egy egységes tételrész, amely egy adott alkotótechnika leíró jellegű bemutatása. A szóbeli vizsga értékelése

A vizsgázó összteljesítményét a vizsgarészek százalékos arányának összegzésével kapjuk. Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól függetlenül történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben az összpontszám 30 %-a azaz 30 pont szerezhető meg.

A szóbeli vizsga értékelése központi értékelési útmutató segítségével történik. Az értéke-lési útmutató tartalmazza a megítélés alapját képező szempontsort. Minden egyes értékelési szempont további kritériumokra bomlik. A kritériumok a szóbeli feleletet jellemzik az adott értékelési szempont tekintetében, a megítélhető pontszámokkal együtt.