EU-S SZABÁLYOK, FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors2015. május 8.

PTE EET MA NFSZ budapesti képzési program

Az előadás témakörei Politika, szakpolitikák, humánpolitikák,

foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása

Új fogalmak a foglalkoztatáspolitika területén: flexicurity, adaptability, flexibility, CSR, LLG, a közösség fehér könyve a növekedésről, foglalkoztatásról… (1993)

Maastrichttól az Európa 2020-ig: Az önálló közösségi foglalkoztatási stratégia (EES)

Az Európa 2020 foglalkoztatáspolitikai vetületei és tagállami feladatai, lehetőségei és a mai magyar és uniós munkapiacok állapota

I. Politika, szakpolitika, foglalkoztatás

Gazdasági, társadalmi fejlődés tényezői

(forrás: Pounds, Norman J.G. {1990}2003 15. o.

Technikai színvonal

emberi magatartásminták

,felfogásmódok, éstársadalomszerke

zet

Környezeti

adottságok

A piac nem old meg mindent a munkapiacon sem

A közjavak létezése (amelyek fogyasztásából nem zárhatók ki az egyének, és amelyek fogyasztása nem rivalizáló, pl. a levegő, honvédelem), ezért ezek kínálata a piacon nem szervezhető meg, -- Ki vásárolna meg pl. 10 m3

levegőt, ha utána a többiek, akik nem fizettek érte, elfogyasztanák? Monopóliumok, oligopóliumok, amelyek piactorzítók, -- Méretük

következtében egy-egy lépésük a piacon óhatatlanul nagyobb mozgásokat okoz, mint az átlagos szereplőké. (lásd mai „multik”, ill. globalizált óriásvállalatok)

Külső (extern) gazdasági hatások, ami azt jelenti, hogy a vállalkozás költséget vagy előnyt jelent vele nem szerződéses kapcsolatokban lévőknek, -- Lásd erre a közgazdaságtani tankönyvek tipikus példáját a szomszédos virágkertészet és méhészet vonatkozásában, ahol a méhek óhatatlanul beporozzák a virágokat, pedig erre nem szerződött a két fél. Ezt nevezzük pozitív exernáliának. Ezzel ellentétes mechanizmust jelöl, ha valamelyik vagy mindkét fél veszít a külső hatáson. (Pl. a halászat vizét felmelegítő atomerőmű távozó hűtővíz esetében.) ebben az esetben negatív externáliáról beszélünk.

Piaci szereplők aszimmetrikus informáltsága (pl. orvos- beteg kapcsolat) -- de akár ilyen a banki ügyintéző és a hitelért folyamodó ügyfél esete is.

(Stiglitz 2000 27. old.)

S, ekkor az állam beavatkozik

A jelenlegi válság nem a piacok kudarca, hanem az államoké…

„mélységesen nem értek egyet a gazdasági válságra adott állampárti, ún. keynesiánus válasszal;…most jött el az idő arra, hogy még több, ne pedig kevesebb kormányreformot hajtsunk végre…”

(Tony Blair: Utazás 2010, Utóhang)

Állami kudarcok Korlátozott információk ahogyan a piaci szereplők sem

rendelkeznek korlátlan mennyiségű információval (mert beszerzése drága, eszköz és időigényes, vagy csak mert egyszerűen nem ismert a döntés pillanatában), az államok is információhiányos helyzetekben kénytelenek döntéseket hozni.

Magánpiaci reagálásmódok korlátozott ellenőrzési lehetőségei A kormányzatok döntéseik következményeit csak korlátozott

módon képesek ellenőrizni. Minél nyitottabb és demokratikusabb berendezkedésű egy állam, ez annál inkább igaz. A teljes körű elemzés e mellett nagyon meg is drágítaná az intézkedést. Ez a szempont különösen felértékeli a szakpolitika első számú szabályát: „Mi történne, ha nem csinálnánk semmit sem?” Mielőtt egy kormányzati döntés megszületik, minden esetben fel kell tenni ezt az egyszerű kérdést. Az intézkedés talán pontosan azzal ellentétes hatást vált majd ki, mint aminek szántuk, vagy nem várt mellékhatásai lesznek stb.

A szakapparátusok fölött gyakorolt ellenőrzés korlátai ;információs lánc hosszúsága miatt torzulhat maga az információ, az érintettek ellenérdekeltek lehetnek a végrehajtásában, mert saját érdekeik mást kívánnak meg …

(Stiglitz, 2000)

Társadalompolitika A társadalompolitika felfogható

közpolitikaként, amely a társadalom egészének problémáit tárja fel és keres rájuk megoldási alternatívákat.

A társadalom, mint az itt tárgyalt fogalmak legszélesebbike az emberi együttélés viszonyai, a termelési szerkezet egészét lefedi. Az egyes szakpolitikák tehát a társadalompolitikán belül, annak építőelemeként értelmezhetőek.

Társadalompolitika (2) A társadalom (society) a szociológia egyik

leggyakrabban használt fogalmi kerete: „A társadalom a politikai uralom egy adott rendszerének alávetett, különálló területen élő és a körülöttük lévő csoportoktól eltérő identitással rendelkező emberek csoportja.

Egyes társadalmak, mint például a vadászó és gyűjtögető közösségek, nagyon kicsik, csak néhány tucatnyi emberből állnak. Más társadalmak rendkívül nagyok, népességük sok millióra tehető- a modern kínai társadalomban például az össznépesség meghaladja az egy milliárd főt.”

(Giddens 1997 693. old)

Kik művelik a politikát?

Colebatch (2000:38) Policy

(párt)politika vs. szakpolitika

Párt célja: hatalom megszerzése és megtartása (Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapítótag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön…

Szakpolitika, szakpolitikus: Policy analysis is "determining which of various alternative policies will most achieve a given set of goals in light of the relations between the policies and the goals".[

However, policy analysis can be divided into two major fields. Analysis of policy is analytical and descriptive—i.e., it attempts to explain policies and their development. Analysis for policy is prescriptive—i.e., it is involved with formulating policies and proposals (e.g., to improve social welfare (Wikipédia)

Foglalkoztatáspolitika

„Az állam a gazdasági növekedés és fejlődés ösztönzése, az életszínvonal emelése, a munkaerő–szükségletek kielégítése, a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság leküzdése érdekében fő célkitűzésként olyan aktív politikát alakít ki és hajt végre, amelynek célja a teljes, produktív és szabadon választott foglalkoztatottság megvalósítása. „ (ILO E122)

Foglalkoztatáspolitika céljai

(a) minden munkára képes és állást kereső személy számára legyen munkaalkalom;

(b) ez a munka a lehető legtermelékenyebb legyen; (c) lehetőség nyíljon a munka szabad

megválasztására, és minden munkavállalónak a lehető legteljesebb lehetősége legyen az olyan munkára történő jelentkezésre, illetve az olyan munka során megvalósuló képzésre, képzettségének és adottságainak felhasználására, amely munka számára megfelelő, tekintet nélkül fajára, színére, nemére, vallására, politikai meggyőződésére, nemzeti vagy társadalmi származására.

Az „elég jó” szakpolitika

A jó szakpolitika tehát koherens ideológián nyugszik, megfelelő mennyiségű társadalmi ténnyel van alátámasztva, standardizálható gyakorlatra épül, világos célokat jelöl ki, és nem nélkülözi a politikai- közigazgatási realitást

Milyen kontextusban működik a foglalkoztatáspolitika?

A foglalkoztatáspolitika kellőképpen vegye figyelembe a gazdasági fejlettség szintjét és állapotát, valamint a foglalkoztatási célkitűzések és az egyéb gazdasági és szociális célkitűzések közötti kölcsönös kapcsolatot. Ezt a politikát olyan módszerekkel kell megvalósítani, amelyek megfelelnek a nemzeti feltételeknek és gyakorlatnak. (ILO E122)

A foglalkoztatáspolitika eszközei

Bérjellegű támogatások Önfoglalkoztatás/ vállalkozóvá válás

támogatása Közfoglalkoztatás Képzés, munkaerő-piaci képzés, CDP Szolgáltatások (ide értve a

munkaközvetítést is)(ILO:ILR )

II. Közösségi foglalkoztatáspolitika

Pl. közösségi szakpolitikákMezőgazdaság, halászat és élelmiszer-biztonság KAP, vidékfejlesztés, akvakultúra, közös halászati politika, élelmiszer-biztonságVállalkozások Iparágak, vállalkozáspolitika, kkv-k, egységes piac, szabad mozgás, versenyképesség, versenypolitikaTettekkel az éghajlatváltozás ellen Az éghajlatváltozás, Energia a változó világbanTöbb területet érintő szakpolitikák Pénzügyi és gazdasági válság, Európa 2020 – új uniós gazdasági stratégia, jobb szabályozás, fenntartható

fejlődés, többnyelvűségKultúra, oktatás és ifjúság Audiovizuális és médiapolitika, kultúra, oktatás és képzés, sport, ifjúságGazdaságpolitika, pénz- és adóügyek Pénzügyi szolgáltatások, költségvetés, versenypolitika, vámügyek, gazdaság, csalás elleni küzdelem, adózásFoglalkoztatás és szociális jogok Foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlőségEnergia és természeti erőforrások Energia, transzeurópai hálózatokKörnyezetvédelem, fogyasztóvédelem és egészségügy Fogyasztóvédelem, környezetvédelem, élelmiszer-biztonság, egészségügy, tengerpolitika, fenntartható fejlődésKülkapcsolatok és külügyek Közös kül- és biztonságpolitika, fejlesztés, bővítés, együttműködés, külpolitika, humanitárius segítségnyújtás,

emberi jogok, külkereskedelemJogérvényesülés és a polgárok jogai Szabadság, biztonság és a jog érvényesüléseRégiók és helyi fejlesztés Regionális politika, Európai Regionális Fejlesztési AlapTudomány és technológia Etika, információs társadalom, audiovizuális és médiapolitika, kutatásAz Európai Unió áttekintése Civil társadalom, civil szervezetek, az EU intézményei, uniós szerződések, Európa jövője, Lisszaboni SzerződésKözlekedés és utazás Idegenforgalom, transzeurópai hálózatok, közlekedés

Az európai együttműködés szerződéseinek fejlődéstörténete 1948-2009

A II. világháború után

1946 Churchill; fultoni beszéd (ld. Rubicon) Nyugat-Európa újjáépítése; Marshall-

segély (1948-52) 1948-ban az ENSZ „Az Emberi Jogok

Egyetemes Nyilatkozata” 1949 Európa Tanács „Európa négy arany évtizede” (1948-1973) Kelet-Európa: szovjet befolyás, tervutasítás Mediterrán Európa: (EL, PT, SP) jobboldali

diktatúrák

A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai- tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre.”

(Részlet Winston Churchill fultoni beszédéből)

A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak

előtörténete (1951/57-1997)

ESZAK (1951)RSZ (1957) – foglalkoztatást a piaci mechanizmusokra bízza ESZA (1958; tényleges működés 1962-től) ESZA új formában (1974-) ~ Közösségi „New Deal” EEO (Egységes Európai Okmány 1986) Foglalkoztatási helyzetkép Európában első kiadás (Employment in Europe, EiE) (1988)

Közösségi Charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól (1989)

Maastrichti Szerződés (1992) Fehér Könyv (1993) növekedés, versenyképesség,

foglalkoztatás Esseni foglalkoztatáspolitikai prioritások (1994) Kötelező éves Bizottsági foglalkoztatáspolitikai értékelés (1995)

A RSZ előzménye: Ohlin-jelentés

bérek közötti egyenlőtlenségek csökkentését,

szociális biztonsági rendszerek finanszírozását,

és a munkaidőre vonatkozó szabályozások

Római Szerződés (1957)

Az RSZ kötelezi a résztvevő tagállamokat egyes szociálpolitikai, foglalkoztatáspolitikai tevékenységek felvállalására, de ezek tartalmi kereteit nem szabályozza. Így nevesíti a:

- foglalkoztatás, - munkajog, és munkakörülmények, - szakmai alap- és továbbképzés, - szociális biztonság, - üzemi balesetek, foglalkozási betegségek megelőzése, - munkahelyi egészségvédelem, - szakszervezet-alakítási jog és kollektív tárgyalások a munkáltatók és a munkavállalók között kérdéseit.

1957-1972 EGK kezdeti időszaka

neoliberális gazdaságpolitikán, a felhőtlen gazdasági növekedésen van a hangsúly, ennek érdekében a szabad munkaerő-áramlás elősegítése a cél. A hatvanas évek végére a politikai klíma kezd megváltozni (1968 Párizs diáklázadás, 1969 Olaszország szakszervezeti mozgalmak)

Olajsokk (1973…)

1972-1986

Végül mégis a gazdasági növekedés lelassulása adja a végső lökést (1972 első olajkrízis). Az 1972-es párizsi értekezleten a Közös Piac fejlesztése szempontjából a kormányfők és államfők felértékelik a szociális védelem súlyát.

Az 1971-ben megkezdett bizottsági munka 1974-ben jut látványos szakaszába. Elindul az Európai Szociális Akcióprogram, amelyet európai New Dealként is emlegetnek. Az akcióprogram három fő prioritása a:

- foglalkoztatási helyzet javítása, - élet- és munkakörülmények javítása, - szélesebb körű párbeszéd a Közösség gazdasági és szociális döntéseinek előkészítésében

1986-1992

Az 1980-as évektől a Bizottság ajánlásokkal próbálta meg átformálni a munkaerőpiacot (pl. a munkaidő csökkentés, rugalmas nyugdíjazás, részmunkaidő ügyeiben). A brit ellenállás folytán (a brit miniszterelnök ekkor Margaret Thatcher volt) egyik ajánlásból sem lett kötelező joganyag.

A nyolcvanas években domináns „Európai Szociális Tér” (espace sociale) gondolatát a francia elnök Francois Mitterand vetette fel. A Bizottság akkori elnöke Jacques Delors magáévá tette a gondolatot. Az elképzelés értelmében a szociális kohézió nem választható el a gazdasági kohéziótól, így a továbbiakban a kétfajta kohézióról csak kölcsönös összefüggésben lehet beszélni róluk és az európai kohézió kérdéseiről.

Maastrichti Csúcstalálkozó (1991/92)

megszületett az RSZ második módosítása, a britek itt is élénken elutasítják a szociálpolitikai fejezet módosítását, így a többi 11 tagállam az RSZ módosítása helyett megjelenteti a 14. számú Szociálpolitikai Jegyzőkönyvet és megszületik a Szociálpolitikai Megállapodás, amely nem vonatkozik Nagy-Britanniára és Észak- Írországra

A megállapodásban a tagállamok rögzítik, hogy lépéseket tesznek a foglalkoztatás előmozdítása, élet-, és munkafeltételek javítása, megfelelő szociális védelem, szociális párbeszéd, magas és tartós foglalkoztatási színvonal, emberi erőforrások fejlesztése és a kirekesztés elleni közdelem érdekében

OMC modell megszületése

Fehér Könyv a foglalkoztatásról, amely a „Növekedés, versenyképesség,

foglalkoztatásról (1993) Jelentősé vált a munkanélküliség

problémája, amelynek hátterében az inaktivitás növekedése, a versenyképesség romlása állt. Az 1970-es évek (1973 olajválság után) óta eltelt 20 évben nőtt a munkanélküliség 17 millió főre nőtt (1993) a tagállamok összességében.

Ugyanakkor a 80% jóléti növekmény csak 9% foglalkoztatás emelkedés (1973-1993) eredményezett. A Közösség USA-hoz és Japánhoz viszonyított elmaradása növekedett

Fehér Könyv ajánlások (1993)

aktív szolidaritás, élethosszig tartó tanulás, (lifelong education

and training;) - nagyobb rugalmasság (flexibility) belső

/*vállalati, ágazati értelemben/ (internally) és külső (externally) vonatkozásban is;

- decentralizáció, innováció, - az alacsonyan képzett munkások

számarányának csökkentése, - foglalkoztatáspolitikák teljes és alapos

felülvizsgálata

Hol lesznek az új munkahelyek?

1. ) A helyi- házi, házkörüli munkák feltárása Házi segítségnyújtás, betegápolás idősebbeknek, fogyatékkal élőknek, Óvodásokra, kisiskolásokra vigyázás iskola előtt és után, Fiatalok segítése különböző (mentális, tanulási, beilleszkedési stb.) problémák esetében, Házfelügyelet, vagyonvédelem Helyi, vidéki, külvárosi kisboltok nyitása

2.) Új szórakoztatótechnikára alapuló munkahelyek, a növekvő szabadidő eltöltésére alapuló munkák

3.) Az életminőség javítását célzó lépésekhez kötődő munkahelyek Régi, komfort nélküli házak, blokkok felújítása, Helyi közszolgáltatások fejlesztése

4.) Környezetvédelem Környezet megóvása, újrafelhasználás Vízgazdálkodás, szennyvízgazdálkodás Minőségbiztosítás Energiatakarékosság,

Amsterdami Csúcsértekezlet (1997)

Foglalkoztatási irányelvek (FI) / guidelines- előbb évente majd több évre

Európai Foglalkoztatáspolitikai Stratégia (EFS) (European Employment Strategy EES)

National Action Plan for Employment (NAP) Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (NFA), amelyet 2005-től felvált az Integrált Irányvonalakhoz kapcsolódó nemzeti intézkedéseket és eredményeket bemutató Nemzeti Reform Program fogalma

Joint Employment Report (JER) Közös Foglalkoztatási Jelentés a Tanács és a Bizottság közös értékelése,

valamint a Nyitott Koordináció azaz open method of co-ordination (OMC)

A közösségi foglalkoztatáspolitika szakpolitikai intézkedéseinek, dokumentumainak fejlődése

(1997- (2012)-2020)

Amszterdami Szerződés (1997): -új fogalmak, a közösségi foglalkoztatáspolitika teret nyer: FI, NAP, JER,

OMC Cardiff (1998)- NAPfE (NFA), 4 pillér a foglalkoztatáspolitikában Köln, Európai Foglalkoztatási Paktum (1999)

Lisszaboni Csúcs (2000) 2010-re EU legyen a legversenyképesebb! (70% foglalkoztatottság) Nizzai Nyilatkozat (2001) Leakeni Nyilatkozat: Európai Szakszervezeti Szövetség (2001) Stockholmi kiegészítések (2001): figyelmeztetés és újabb vállalások

Barcelonai Csúcs (2002) megtorpanás, átfogalmazás Sapir- jelentés (2003);

Thessaloniki (2003) Az első 5 év értékelése (1998-2003) 3 új irányelv Kok- jelentés (2004) I. és II.

Alkotmányos Szerződés aláírása (2004. október 29. Róma) Francia és holland népszavazáson az Alkotmányos Szerződés elbukik (2005 tavasz-nyár)

Barroso- bizottság (2005)—új integrált FI 2005-2008 A „mini” Alkotmány elfogadása (német és portugál elnökségek 2007) és az ír népszavazás

elutasítása (2008) Új integrált irányelvek 2008-10-re és Nemzeti Reform Programok (NRP)

Európa 2020, Európai Szemeszter (2010-2020) - ESF integrációja a Európa 2020 IG-be CSR (2011) – első országspecifikus ajánlások

1.) Az Európai Tanács elemzi és értékeli a Közösség foglalkoztatási helyzetét. Majd a Tanács és a Bizottság közös éves jelentést tesz közzé (Közös Foglalkoztatási Jelentés- Joint Employment Report, JER).

2.) A Tanács a Bizottság előterjesztése és a JER következtetései alapján irányvonalakat (guidelines) fogad el (Irányelv más közösségi eszközt jelöl!) Elfogadásuk előtt a Tanács konzultál az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával, valamint a Munkaerő-piaci Bizottsággal.

3.) Az éves irányelvek alapján minden tagállam felépíti saját Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervét, (NFA) (Magyarország 2004-ben készített először ilyet.) amelyben a kiadott irányelveknek megfelelő célokat és az elérésükhöz vezető intézkedéseket ír le. 1999-től a NFA-val összhangban a tagállamok beszámolnak az elért eredményeikről. (1998-ban, az első évben a beszámolás még két elkülönülő részben történt meg.)

4.) Az NFA célok és elért eredmények alapján a Tanács értékeli a tagállamok munkáját. E folyamat eredményeként visszajelzést kapnak az éves célok teljesítéséről. A következő éves célok megfogalmazása a visszajelzések alapján történik meg. (A Tanács minősített többséggel konkrét ajánlásokat is megfogalmazhat a tagállamai felé.) Minden tagállam visszajelzést kap a teljesítményéről. Mivel az EU feltett szándéka az átláthatóság növelése és a polgárközelibb EU kialakítása minden foglalkoztatási dokumentum felkerül az unió hivatalos honlapjára29. A folyamat végül az első lépéstől kezdődik újra, meg újra. A Közösségben ezt a folyamatot hívják Nyitott Koordinációs Modellnek (open method of coordination OMC).

OMC: szakpolitikai kör: 1995-2011

EFS értékelés 1997-től, LiS és annak kiegészítései 2000-2011

EU kohéziós politika

III. Az Európa 2020 stratégia foglalkoztatáspolitikai vetületei, a stratégia hatása a hazai tevékenységekre

Európa 2020

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája;

Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción

alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb,

környezet barátabb és versenyképesebb gazdaság.

Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.

Célok: 2020

A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie.

Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. Teljesíteni kell a „20/20/20”

éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal

történő csökkentését). Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell

csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység

kockázatának kitett lakosok számát.

Zászlóshajók Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a

kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre.

A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja.

Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt.

Az „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja.

Zászlóshajók /2

Az „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza.

Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és – többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerő-piaci kínálat és kereslet.

A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek

Integrált Iránymutatások (2015-ig)

1. iránymutatás: Az államháztartás minőségének és fenntarthatóságának biztosítása

2. iránymutatás: A makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelése 3. iránymutatás: Az euroövezeten belüli egyensúlytalanságok csökkentése 4. iránymutatás: A K+F-hez és innovációhoz nyújtott támogatások

optimalizálása, a tudásháromszög erősítése és a digitális gazdaság potenciáljának

felszabadítása 5. iránymutatás: Az erőforrás-hatékonyság növelése és az üvegházhatású

gázok kibocsátásának csökkentése 6. iránymutatás: Az üzleti és fogyasztói környezet javítása és az ipari bázis korszerűsítése 7. iránymutatás: A munkaerő-piaci részvétel növelése és a

strukturális munkanélküliség csökkentése 8. iránymutatás: A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő, képzett

munkaerő, a munkaminőség fokozása és az egész életen át tartó tanulás

ösztönzése 9. iránymutatás: Az oktatási és képzési rendszerek teljesítményének

javítása minden szinten, valamint a felsőoktatásban részt vevők számának növelése 10. iránymutatás: A társadalmi összetartozás erősítése és a

szegénység elleni küzdelem

Integrált iránymutatások 2015-2020

The "Integrated Guidelines" are the following: Guideline 1: Boosting investment Guideline 2: Enhancing growth by the implementation of

structural reforms Guideline 3: Removing key barriers to growth and jobs at EU

level Guideline 4: Improving the sustainability and growth-

friendliness of public finances Guideline 5: Boosting demand for labour Guideline 6: Enhancing labour supply and skills Guideline 7: Enhancing the functioning of labour markets Guideline 8: Ensuring fairness, combatting poverty and

promoting equal opportunities

Brussels, 2.3.2015 COM(2015) 98 final

Európai Szemeszterhttp://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/index_hu.htm

Nemzeti Reformprogram –foglalkoztatáspolitikai

alfejezet (2013) II.4. A munkanélküliség és a válság társadalmi

következményeinek kezelése Munkáltatói kedvezmény-rendszer bevezetése - Munkahelyvédelmi

Akció (19.) A fiatalok munkanélküliségének csökkentését célzó

intézkedéscsomag végrehajtása (22., 23.) A nők foglalkoztatásának ösztönzése, a munka és a magánélet

összehangolásának segítése a munkaerőpiac rugalmasságának javításával (21.)

Aktív munkaerő-piaci politikák (20.) Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat és a munkaügyi ellenőrzés

fejlesztése (25.) Az új szakképzési rendszer bevezetése (26.) A felnőttképzés megújítása, új felnőttképzési törvény kidolgozása

(27.) A közfoglalkoztatás aktiváló elemeinek erősítése (28., 58.) Szociális gazdaság fejlesztése a szociális szövetkezetek bővítésén és

a tranzitfoglalkoztatás támogatásán keresztül (29.) A közfoglalkoztatás aktiváló elemeinek erősítése (28., 58.) Vállalkozásfejlesztési szempontból speciális feltételeket igénylő

csoportok vállalkozóvá válását ösztönző koncepció (30.) Munkahelyteremtés a kis- és középvállalkozások körében (24.)

Országspecifikus-ajánlások (CSR) 2013 (3)

Gondoskodjon stabil, kiegyensúlyozottabb és kiszámíthatóbb társasági adórendszerről. A növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében egyszerűsítse a társasági adózást, és csökkentse minimálisra az ágazat specifikus adók által a forráselosztásban teremtett torzulásokat. Folytassa a munka megadóztatásának foglalkoztatás-barátabbá tételét az alacsony keresetűek adóterhének enyhítésével, többek között a munkahelyvédelmi törvényben szereplő jogosultsági kritériumok finomításával, és az adózásnak a környezetvédelmi adók felé való elmozdításával. Teljes körűen hajtsa végre és gyorsítsa fel az adómorál javítására és az adószabályok betartásához kapcsolódó költségek csökkentésére irányuló, már bejelentett intézkedéseket.

Országspecifikus-ajánlások (CSR) 2013 (4)

Szorítsa vissza az ifjúsági munkanélküliséget például ifjúsági garancia segítségével. Erősítse meg az aktív munkaerő-piaci intézkedéseket és javítsa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ügyfél-kategorizálási rendszerét. Csökkentse a közmunkaprogram dominanciáját a foglalkoztatási intézkedéseken belül és erősítse meg az aktiválási elemeket. Erősítse meg a képzési programokat az egész életen át tartó tanulásban való részvétel növelése érdekében. A nők részvételének ösztönzése érdekében folytassa a gyermekgondozási létesítmények bővítését. A szegénység csökkentése érdekében – különösen a gyerekek és a romák körében – biztosítsa, hogy a Nemzeti Társadalmi elzárkózási Stratégia célkitűzése minden szakpolitikai területen megjelenjen.

Országspecifikus-ajánlások (CSR) 2013 (5)

Teremtsen támogató üzleti környezetet, mindenekelőtt állítsa helyre a külföldi közvetlen befektetők számára vonzó környezetet, a szabályozási keret stabilabbá tételével és a piaci verseny elősegítésével. Biztosítsa az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló intézkedések azonnali végrehajtását, javítsa a közbeszerzés terén a versenyt és hozzon megfelelő intézkedéseket a korrupció leküzdésére.Kezelje az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat. Szüntesse meg a szolgáltatási szektorban nemrégiben bevezetett akadályokat, beleértve a kiskereskedelmi szolgáltatásokat is. Célzott ösztönzőkkel támogassa az innovatív vállalkozásokat.

Országspecifikus-ajánlások (CSR) 2013 (6)

Hajtson végre a korai iskolaelhagyókra vonatkozó nemzeti stratégiát, és gondoskodjon arról, hogy az oktatási rendszer minden fiatalnak biztosítsa amunkaerőpiacra jutáshoz szükséges készségeket, szaktudást és képesítéseket. Javítsa az inkluzív általános oktatáshoz való hozzáférést, különösen a romák számára. Segítse az oktatás különböző szakaszai közötti, és a munkaerőpiac felé valóátmenetet. Hajtson végre olyan felsőoktatási reformot, amely nagyobb arányban teszi lehetővé felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók körében.

„Rugbizt” – tényleg létezik? … és beszélhetünk (még) az Európai Szociális

Modellről?

Munkajogi szabályozás

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök működtetése

Egész életen át tartó tanulás, életút-támogató

pályaorientáció rendszere

Társadalombiztosítás

Merre tartanak a tagállamok és köztük Magyarország?

ALMP hazai forrásokból

ALMP nemzetközi forrásokból

pán-európai keretekben gondolkodó

nemzeti kereteket erősítő

Köszönöm a figyelmet!