pszichológiai biológia hallás-látás

8/16/2019 pszichológiai biológia hallás-látás

http://slidepdf.com/reader/full/pszichologiai-biologia-hallas-latas 1/16

A HALLÁSA hallás biológiája

I. A HANG: KÖRNYEZETI ENERGIA− A hang keletkezése a részecskék egymáshoz csapódnak és ez kelti a zajt,−

a hang hullámként terjed a közegben− Akusztikus energia, az ütköző molekulák egymáshoz csapódásának sorozata− Longitudinális hullám a részecskék rezgésének iránya azonos a hullám terjedésének irányá!al,

beszéd közben a hang rezgése a beszélőtől a hallgató "elé irányul, s#r#södik$ritkul, ahogy ahang"orrástól halad az ember "üle "elé

− A rezgés amplit%dója, intenzitása a tá!olsággal csökken.

II. JELLEMZK !"IZIKAI #ARAM$TER%

1. Frekvencia (gyakoriság): adott idő alatt másodpercenként hány ciklus játszódik le a rezgésben,bármilyen hangot leírhatunk sinusos hullám összességeként. Egy adott idő alatt, hány ilyen rezgés

megy végbe.

2. Hullámhossz: egy periódus !iklus" alatt megtett #t, a hanghullám mennyi utat tesz meg egy !iklusalatt

− $la!sony %rekven!ia & nagy hullámhossz− 'agas %rekven!ia & kis hullámhossz re!iprok viszonyban áll egymással"− (ármely hang leírható sinus hullámok segítségével− A hullámhossz (λ) a hangsebesség ( c ) és a frekvencia hányadosa. Mértékegysége a méter. λ =cf

. !mplit"d#: az alapszinttől való eltérés nagysága− )is* gyenge hang− +agy* erős hang− $ hang%orrástól távolodva %okozatosan !sökken− angintenzitás mértékegysége a de!ibel d(" -d(/0"1,− de!ibel2skála viszonyskála", mely k3lönböző hangszinteket k3lönböztet meg. 'eghatározták a

nulla pontot nulla de!ibeles hang erősségét", #gy, hogy egészséges embereknél megnézték, hogymit hallanak. $mit az egészséges emberek %ele már hallott, az lett a nulla pont viszonyszám",nyomás

a. Hangintenzitás$ hangosság− van egy adott hangunk! aminek meg akar"uk határozni a hangosságát! akkor megmér"#k

a hangnyomását (membrán benyomása! $l. mikrofon)! milyen er%vel nyom"a az adotthang a membránt! utána eloszt"uk a meghat. k#sz&bértékkel! és ennek vessz#k alogaritmusát = bel'skála

− de!ibel #gy lesz, hogy megszorozzuk 452el d(6 75log/hang8/k3szöb", ahol− /* a hangnyomás ound /ress 0evel"− /k3szöb* egy adott %rekven!iánál a hallásk3szöb 9 kz2nél ez 5,5557 dyn8!m7 vagy 5 d("− tehát a hangintenzitást nem abszol#t, hanem egy k3szöbhöz viszonyított relatív skálán

határozzuk meg− meghat. bármely %rekven!iáj# hangra, melynek az amplit#dója ismert− 495 d(2ig, hallunk hangokat nulla d( és a 495 d( közötti hangnyomás k3lönbség* a

k3szöb 45:2szerese", utána a hangnyomás %ájdalmas és károsítja a hallószervet− negatív d( is lehet− k3lönböző hang%rekven!iákon k3l. érzékenység; a %3l3nk ábra"* hallásk3szöb,

beszédtartomány, %ájdalomk3szöb, 75 < 75555 z között hallunk, a nagyon mély ésmagas hangoknál rosszul tudunk k3lönbséget tenni, 4555 z környékén jól tudunkk3lönbséget tenni a hangintenzitások között ez a beszéd %ő%rekven!iájának atartománya"



III. A HALLÁSI "EL&'LG'ZÁS ÁLL'MÁSAI:so( állo)áso* (+,+s-/l 0olgo--1( 2+l a ha*go(a

Külső fül: fülkagyló, külső hallójárat -> -> Középfül -> Belső fül: csiga vagy cochlea hallásért felelős!,

egye"s#ly szerv egye"s#lyért felelős! -> Közpo"ti i$egre"$szer i$egi jel fel$olgozása %ilye" lesz!

1. %&ls' &l (hangtová*tás): erősítő %unk!iója van− %3lkagyló* töl!sér, segít vezetni a hanghullámokat a k3lvilágból a dobhártyához− k3lső hallójárat* hossz# !satorna, bizonyos hang%rekven!iákat %elerősít 45552=555 z

kör3li, pl. beszéd"Dobhártya (külső fület és a középfület választja el)

2. %+zép&l vagy do&reg* erősíti a hangot, k3lső %ala a dobhártya, halló!sonto!skák, vezetik arezgést a belső %3lbe, pi!i izmoka. ,ire -#k a hall#csontocskák = db* kalapá!s, 3llő, kengyel

$ halló!sontok kb. harmin!szorosára erősítik a nyomást a dobhártya és az ovális ablak között4>*4 arány a dobhártya és az ovális ablak %el3lete között'e!hanikai erősítés

− )özvetítenek a levegő meg a %olyadék között− Erősítik a nyomást* )alapá!s* nyele éri a dobhártyát

?obhártya nagy %el3lettel rezeg(első %3l bemenete pi!i bemenettel rezegnagy %el3letről ki!si %el3letre 2@ nyomás nagyon megnövekszik a belső %3lben

− Asatlakoznak hozzájuk izmok $ !sontokhoz tapadó izmok tensor tympani és stapedius"

Bsszeh#zódnak magas hangintenzitás esetén, ezzel !sökkentik a t#l magas hangintenzitást,megvédik a belső %3let

. /els' &l (idegi -el generálása)a. Hallás szerv: csiga (cochlea)

0 %el!savarodott képződmény2 7,> %ordulatot tesz meg,2 kiterítve kb. =72== mm hossz#2 spe!iális re!eptorok szőrsejtek", melyek a Aorti2%éle szervben ezekben szőrsejtek,

szőrsejtek idegi impulzusokká alakítják a rezgéseket, ak!iós poten!iál lesz" !soportosulnak2 benne %olyadék áramlik

kengyel ovális ablak (bemenet) $erilimfa (másik két cs%ben nem s$eciális folyadék van! sok nátrium! kevés kálium) endolimfa (k&zé$s% cs%ben s$eciális folyadék! sok a kálium! kevés a nátrium! csak gytudnak m*k&dni a sz%rse"tek) kerek ablak (kimenet! felesleges rezgéseket elnyeli! kisebb lesz a visszhang a f#lben),rezgések ha elég hangosak" végig mennek az egész !sigán

2 részei* alap, !s#!s és = !satorna*• s!ala vestibularis 4"• scala media 7"* itt van a Aorti2szerv, hallásre!eptorok

orti0szerv2 9 sor szőrsejt 4 sor belső, = sor k3lső"* szőrsejtek* szőreik vannak,

szőrsejtekhez aConok és dendritek idegsejtek" %utnak, 9 db van egy sorban− Bsszesen 4D5558%3l− (első8)3lső* 4*=− +ervus $!ousti!us hallóideg" F5G2ban belső szőrsejtekből− (első* re!eptorsejtek, idegihullámokat továbbítják

"&n a hang k#ls% fal k#ls% hall+"árat dobhártya hall+sontocskák

ovális ablak folyadék (scala vestibularis) scala media folyadéka isrezeg! folyadék rezgeti a sz%rse"teket! sz%r&k elkezdenek hullámozni

szőröket nagyon vékony %onalak tip link" kötik össze, hullámzás közben atip linkek meg%esz3lnek, meg%esz3lő tip link kinyit egy )2!satornát és )áramlik be a szőrsejt belsejébe



azért tud beáramlani a kálium, mert az endolim%ában van, ahol sok akálium

) áramlik be a szőrsejtbe @ ) depolarizálja a szőrsejtet @ kinyílik%esz3ltség%3ggő Aa2!satorna @ beáramló Aa hatására neurotranszmitteráramlik ki a szőrsejtből @@ rezgésből így lesz ak!iós poten!iál, így leszidegi jel

− )3lső* erősítő otoakusztikus emisszió < %3lből származó hangkibo!sátás, ami ak3lső szőrsejtek m;ködése"

nem neurotranszmitter bo!sát ki magából, hanem mozgással válaszol ahangrezgésekre

erősíti a rezgéseket a s!ala media2ban, a Aorti2szervben hang%rekven!iájára összeh#zódnak, kitágulnak

− szőrsejtek* a szőrsejt +E' idegsejt• s!ala tympani ="

2 )özött3k membrán található2 Honotipikus %elépítése !siga %elépítése a hangmagasságnak meg%elelő"* alaphártya Aorti2

szerv alja és maga a szerv" szélessége nem ugyanolyan a !sigában mindenholI !siga aljánkeskeny, !siga !s#!sán széles @ egyre szélesebb az elejétől bázistól" a !s#!sáig @@ k3l.széles dolgok, k3l. hang%rekven!ián reagálnak a legjobban @@@ !siga bázisát a

legmagasabb hangok rezgetik meg magas %rek. hangok", !siga !s#!sát a legmélyebbhangok rezgetik meg ala!sony %rek. hangok"

. gyens"lyozás szerve (vestiularis rendszer$ vestiularis apparatus)2 árom %élkörös ívjáratból és két kamrából utri!ulus, sa!!ulus 6 tömlő!ske, zsáko!ska" áll2 $ %ej helyzetét monitorozza2 Egyens#lyt irányítja2 $ !o!hleával közös %olyadéktér perilympha, endolympha", egy3tt a belső %3l2 endolim%a van benne2 ugyanaz a m;ködés az egyens#ly szervben, mint a halló szervben

• sz+ggyorsulás: a mozgás irány változik, a mozgás sebessége állandó pl. körhinta"− szöggyorsulás & %élkörös ívjáratok− endolympha elmozdulása %orgással ellentétesen" & !upula ívjáratban levő

szőrsejteken lévő zselészer; valami" de%ormálódik & szőrsejtek ny#lványainakelhajlása $/J v. $/K* irány%3ggő"

− %orgás sebessége állandósul & endolympha %elveszi a sebességet & !upulavisszalend3l eredeti helyzetbe"

− %orgás leáll & !upula ellentétesen elmozdul & eredeti helyzetbe 7527> mp"− maC. ingerlés* a %orgás síkjával azonos sík# %élkörös ívjáratban− %élkörös ívjáratok mindkét oldalon* endolympha elmozdulása az ampulla %elé

egyik oldal" L ellenkező irányba másik oldal"

• lineáris gyorsulás: a mozgás sebessége változik, az irány nem pl. li%t"− liftes $élda, t&ml%cske - zsákocska érzékeli, sz%rse"teket gélszer* anyag bort"a!

ezeknek a tete"én kristályok helyezkednek el (otolitszerv) kristályokat agravitáci+ le#le$ti! a sz%rse"tek tete"én vannak lefelé indul a lift ezek akristályok tehetetlenség#knél fogva lesznak ezzel &sszeborzol"ák a sz%rse"tek felsznét t&ml%cske - zsákocska érzékeli! hogy az otolitok elmozdultak megáll a lift! az otolitok le#le$ednek megint érzékelik akci+s $otenciál

− nem kelt inger3letet a !upulában− otolitszerv m;ködése*− lineáris gyorsulásra adott válaszok− utri!ulus ma!ulája vízszintes mozgások" L sa!!ulus ma!ulája %3ggőleges

mozgások"− otolitok s;r;sége @ endolympha s;r3sége ⇒ otolitok ellentétesen mozdulnak el

& szőrsejtek ny#lványainak elhajlása & $/J idegrostokban



− nehézségi erőre adott válaszok* nyugalmi helyzetben is tónusos leadás ama!ulákban

− s#lytalanságban* széd3lés, hányinger, hányás @ otolitok lebegnek

− egyens#ly szervből eredő idegrostok a hallóideggel egy3tt érik el az agytörzset− hallóegyens#lyozó ideg M2as agyideg"− ganglion vestibulare & nervus vestibularis & 9 vestibularis mag agytörzs" L kisagy"

• vestiularis magok 3 gerincvel' mellső és oldalsó tra!tus vestibulospinalis"*izomtónus szabályozása

• vestiularis magok 3 motoros agyidegi magvak %as!i!ulus longitudinalis medialis"⇒ szemmozgások vezérlése babaszem vagy baba%ej t3net* olyan %ok# s#lyos agytörzsikárosodás, amelynél nem m;ködnek ezek a szervek"

− Hhalamuson kereszt3l továbbítódik az in%ormá!ió a kéregbe valamilyen szint; tudatosodáskialakul"

− agytörzsi magvak adnak bemenetet a kisagyba, vegetatív rendszer − /arietalis kéregbe− Hemporális kéregbeN− +u!lei vestibulares 9 vestibualris mag"*−

0aterális ?eiters mag"* izomtónus, testtartás* tra!tus vestibulospinalis lateralis− superior, in%erior, mediális− szem és nyakizmok, kisagyi, %elsőbb központok %elé

•

4estiuláris ingerek:− %ej helyzetének re%leCes beállitása L testtartási re%leCek− agykéreg⇒ mozgásérzet tudatosulása, térbeli orientá!ió− t#lzott ingerlés & agytörzs ⇒ hányinger, vérnyomás, verítékezés, elsápadás,

hányás− $ benignus paroCizmális pozi!ionális vertigo 6 jóindulat# rohamokban jelentkező

helyzeti széd3lés* %orgójelleg; széd3lési panaszok, szemmozgás zavar,

%ejmozgatás váltja ki a rohamot− 'eniere2szindroma* %orgó jelleg; széd3lés, hányinger, nem tud %elkelni, endolim%a

m;ködési zavara, halláskárosulással is járOlass# halláskárosodás lehet jele− +euronitis vestibularis* egyens#lyszerv ideggyulladása2 verejtékezés, hányás,

elsápadás− széd3léseknek nem szokták megtalálni az organikus hátterét, vagy ha igen

%3lbetegség2 vagy kiugró vérnyomás agy 775 hmm ig van kalibrálva"− a széd3léses panaszok F5G nem organikus eredet;Oaz emberek sokszor más− betegségeket is széd3léssel irnak leO− ha meg tudja mondani, merre %orog, %orgó jelleg; széd3lésOkeres3nk organikus

okot

5. Pliva superior átkap!solás < %3lek2oldalak közötti keverés"

6. allókéreg hallási élmény"

I3. HANGMAGASSÁG $SZLEL$SE

1. Helyelmélet elmholtz"− $ hangmagasságot aszerint észlelj3k, hogy hol jön létre a !sigában a rezgés− $ nagyon %inom hangokat nem magyarázza− Qezgés* alaphártya adott pontján− Rdegi aktivitás a hely %3ggvényében− /roblémák* t#l nagy ter3let rezeg, nem magyarázza a 5,>G2os S+?2t

2. Frekvencia0elmélet (ékésy"* utazó2 vagy haladóhullám elmélet



− /roblémák* idegi elemek maC.. >5524555z− ogyan tudunk k3lönbséget tenni a hangmagasságok között− ang végigutazik az alaphártyán, de k3lönböző %rekven!iáj# hangok k3lönböző mintázatot

mutatnak abban, hogy hogyan rezgetik meg az alaphártyát− $z alaphártya kitérésamplit#dói k3lönböző %rekven!iáj# és amplit#dój# szinuszos hangok esetén

. ort;z2elmélet

3. HALLÁS I&EGREN&SZERI "EL&'LG'ZÁSA

1. Hall#pályák hallás idegrendszeri %eldolgozása"− hall+ideg kialakulása, csiga sz%rse"teken idegse"tek nylványai végz%dnek a sz%rse"tek az

idegse"tek nylványai segtségével veszik fel a neurotranszmittereket! akci+s $otenciál lesz idegse"tek másik nylványa alkot"a a hall+ideget

− hall+idegek az agyba futnak be! az agyt&rzsbe

2. !z agy anat#miá-a: $z agy %ejlődése során* embrió %ejlődésénél = kibolyhosodott hólyagok keletkezneka. Előagy* nagyagy L köztiagy

− nagyagy* tovább oszlik 7 agy%éltekére L a bazális ganglionokra törzsd#!ok"− köztiagy* thalamus L hypothalamus

b. középagy elnevezése középagy marad"!. utóagy* ny#ltvelő L híd L kisagy

+y#ltvelő L híd L kiasagy 6 !789;<=: a gerincvel' cranialis olytatása

. !z agyt+rzsa. Teladatai*

− Uasomotor2központ keringés", légzőközpont, hányás2, köhögés2, nyelésközpont− /iramis2pálya M>G2a a ny#ltvelő alsó részén kereszteződik, piramisrostok itt keletkeznek,

ezek %elelnek az akaratlagos mozgásért− RRR.2VRR. agyidegek mozgató és érző magjai idegsejt2!soportjai".− Rtt található a hálózatos sejtrendszer %ormatio reti!ularis" a minden modalitásból kap

bemenetet @ szerepe van* testtartás, vegetatív m;ködések.− Ezen kereszt3l kap!solódik* gerin!velő, kisagy, nagyagy és agytörzs részei, közvetít ezek

közöttb. Qészei*

4" +y#ltvelő 6 medulla oblongata, a ny#ltvelő a gerin!velő %olytatása.7" íd 6 pons )b. = !m hossz#, pályákat közvetít gerin!velő2ny#ltvelő2nagyagy és kisagy2

nagyagy között.=" )özépagy 6 mesen!ephalon, alulról a híd, %el3lről köztiagy a thalamus és a hypothalamus"

határolja. )özepén h#zódik az aWuedu!tus !erebri ylvius !satorna", mely a RU.

agykamrából indul

5. %+ztiagy (diencephalon)a. Qészei*

4" Hhalamus* Xnagy átkap!soló központY, mint egy telefonk&z$ont

− páros szerv− kéreg alatti érzőközpont* minden érző pálya áthalad rajta, és át is kap!solódik. az inger3let

erősségét képes be%olyásolni"− Hhalamus2magvak* egy rész3k eCtrapiramidális szerep;− Bsszeköttetései* hypothalamusszal, limbikus rendszerrel− thalamuson kereszt3l halad átkap!solódik" minden%éle érzőpálya* a hallópálya,

látórendszer, tapintás, %ájdalom, hőérzékelés, mozgatópályák is, kognitív %unk!iók7" ypothalamus*− $ két thalamus alatt elhelyezkedő páratlan agyi ter3let− hipo%ízisnyélen kereszt3l összeköttetésben van az agyalapi miriggyel.− Uegetatív központ*



− /éldául* hormonrendszer vezérlése, éhség2 és jóllakottság2érzet, hőszabályozás

6. Hall#pálya állomásai: csigáb+l elindul a hall+ideg a hall+ideg az agyt&rzsbe fut be (/'as számhall+ideg) az agyt&rzsben megtalál"uk a cochlearis magvakat (mag=se"tcso$ort)! ide fut be ahall+ideg az agyt&rzsbe be"utnak az a0onok! szina$szisokat alkotnak a cochlearis magvakban

(1) állomás: ny"ltvel' (nucleus cochlearis)− nu!leus !o!hlearis* egy oldalról kapnak bemenetet 6 monaurális− zajsz;rés, kontrasztkiemelés− szigor#an azonos oldali− elkezdi %eldolgozni a lényeget− tonotópiás elrendezés* hangmagasság szerint helyezkednek el a sejtek(2) állomás: ny"ltvel' (nucleus olivaris superior)− nu!leus olivaris superior* %első oliva!ompleC− vissza!satolási rendszer − kereszteződnek rostok− binaurális* mindkét oldalról kap bemenetet− hang%orrás lokalizá!iója, mert binaurális() állomás: k+zépagy (colliculus inerior): lemniscus lateralis > colliculus inerior −

további sz;rés történik itt− a !o!hlearis szenzoros és az oliva lokalizá!iós analízésének eredménye ker3lösszehasonlításra

(5) állomás: thalamus ?k+ztiagy@ (corpus geniculatum mediale)− !orpus* test, geni!ulum* kérges, mediales* középső− projek!ió a primér hallókéregbe− %eature dete!tion, adaptiv rezonan!ia teória alapján− kolumnák* %rekven!iaspe!i%ikusak is és mások is(6) állomás: agykéreg (temporalis leeny)

A. 9emporális leenya. /rimaer elsődleges" hallókéreg* (rodmann 94 k3lönböző %estések nevei, nem %;ződnek

hozzájuk %unk!iók"− halántéklebeny %első részén

b. e!under másodlagos" hallókéreg* (rodmann 97!. Zerni!ke2 area (rodmann 77"* beszédértő központ

− bal temporalis lebeny szóértés− %elelős a beszédértésért− szenzoros a%ázia

Frontális leeny:d. (ro!a2area (rodmann 9>"

− szó%ormálás, leírás− sér3lés* érti amit mondanak, de nem tudja megismételni− hallott szöveg* hallókéregből− olvasott szöveg* látókéregből− motoros a%ázia

)evert a%ázia szokott elő%ordulni, problémák halmozódnakzubdomináns oldali károsodás* zene %eldolgozás zavara akkusia"

B. %iváltott potenciálok− hullámok alakulnak ki a hangingerek után− hallóideg in%ormá!ióvezetése

C. Hanginger lokalizáci#-a− két %3l közötti eltérés a hang megváltozik míg az egyik %3lből megérkezik a másikig"* időeltolódás,

%áziseltolódás, intenzitás!sökkenés− időeltolódás* oliva!ompleC* biaurális, érzékeny arra, hogy a két hang időben hogyan tér el− %áziseltolódás* ahogy a hanghullám rezeg, a két %3lbe k3lönböző %ázisban érkezhet



− intenzitás!sökkenés* hang%rekven!ia módosulása, mély hangot kevésbé sz;ri ki− koin!iden!iadetektor az idői k3lönbségek megtalálására* k3lön minden %rekven!ia2!satornára



LÁTÁSA láás a*aó)iája 4s 4l+a*a

D. "IZIKAI ALA#3ET$SEK − "ény hullám− &''$('' ig látjuk −

binoculáris látótér )'' "ok *!+ előre -./ "ok "el *h+− monoculáris látótér -0' "ok *!+ -./ "ok *h+− át"edés !an a látóterek között1ez a mélységészlelésben "ontos, hasznos− "ajok közt nagy különbségek1ragadozóknál$ mint embernél$ nagy át"edés$ áldozatok1"ej tetején,

kisebb át"edés$ nagyobb látótér$ peri"ériális látás− "olytonos spektrum egy része látható− szemgolyó )&2/ mm átmérőj# gömb

II. A SZEM ANAT5MIÁJA− 3nhártya 4 sclera,−

szaruhártya $ cornea, $ érhártya $ ideghártya− ü!egtest− szemlencsea. $ szem makroszkópikus szerkezete*

− szaruhártya v. !ornea− sárga%olt . %ovea− ideghártya v. retina− pupilla* 7[ M mm− szivárványhártya v. írisz

III. SZEM "EL$#6T$SEa. (/ls7 ,4+g

*-+ 56L78A$ 9:;<8=>A*)+ 6?8:7A$ 5@A8;<8=>A

b. (8-49s7 ,4+g*-+ B8;<8=>A. b+ls7 ,4+g

*-+ ideghártyaClátóhártya

a. A SZEM K;LS R$TEGE(1) EHG;98! sclera−

vastag, protektív hártya− a szemgolyó k3lső rétege− %ehérnek látjuk− elől szaruhártya, hátul vak%olt− kemény, vastag hártya− véd, egyben tart− rajta tapadnak a k3lső szemizmok− $ szem k3lső rétegének M5G 2a− Elasti!us és !ollagén rostokat tartalmaz(2) =<!;IHG;98! cornea− erős %énytörő tulajdonság− egészséges szemben teljesen átlátszó O nin!senek benne erek, átlátszó állomány ala!sony

%olyadékmennyiséggel− endothelium sejtekOtáplálásukat a könny végzi− \tlátszó %élgömb, az ínhártya el3lső része



− $z elsődleges legerősebb" %énytörő közeg− > rétegből áll() %9JHG;98! con-unctiva nyálkahártya− szemhéj belső %elszínét köti össze a szemgolyóval− van szemgolyót8 szemhéjat borító %elszínét és áthajlását a két %elszín között− /alpebralis a szemhéjak belső %elszínét borítja".− (ulbaris !onjun!tiva a szemgolyó el3lső %elszínén".− TorniC az áthajlás a %entiek között"

b. A SZEM KÖZ$#S R$TEGE(1) K;HG;98! (choroidea)− írisz8szivárványhártya− pupilla luk a szivárványhártyán"− sugártest2 !iliaris test− a szem vérellátást is" adja

anterior (el&ls') részei: iris$ pupilla$ ciliaris testa. =<D4G;4G8HG;98! iris > el&ls' szemcsontok

− vékony gy;r; a szemlen!se és a szaruhártya között−

= réteg* endothelium, stroma, epithelium %őleg kötőszövet és simaizom, arra kell hogy a pupillát tágítsa8 sz;kítse

− stroma izmai* dilator tágítja < sympathi!us beidegzés", sphin!ter sz;kíti < parasympathi!usbeidegzés"

− pigment sejtek2 szemszínt meghatározza− $ !ornea és a len!se között elhelyezkedő vékony gy;r;.− Tőleg kötőszövet és simaizom alkotja− +in!s pigment 2 rózsaszín iris albino", kevés< kék iris, növekvő mennyiség; pigment2

zöld@barna iris− /igmentek* melanin 4>. !hromosoma" és lipo!hrome 4F. !hromosoma"

. LILDMM!− egy luk az iris közepén− )erek nyílás az iris közepén− Tényképezőgép objektív" blendéjéhez hasonló* ötétben a dilatator pulpillae tágítja* több %ény

éri a retinát− Uilágosban a sphin!ter pupillae ami kör3lveszi a pupillát" összeh#zódik, kevesebb %ényt

engedve a retnára− $!!omodá!iókor szintén összeh#zódik− %unk!iója* a %ény beengedése− mint egy %ényképezőgép len!séje* mélységélességO− tág lyuk* %7.M, >.D, M.5,44" sok %ényOhomályos részletek2222 sz;kítés222 nagyobb

mélységélesség2 a tér nagyobb része éles− portrénál pl.Okis mélységélességOtág blende− hogy mekkorára h#zza az idegrendszer apupillát hogy mennyire élesen kell látnunk, mennyi

%ény adottN2 ezt állítgatja az idegr.− közelre nézve* pupilla összeh#zódikOakkomodá!ióOaz idegr. megnöveli a mélységélességet

hogy a közeli tárgyakat élesen láthassuk− makro%otók2 nagy %ényerej; objektív kell

c. =I7G;9=9=I7G;D<N, ciliáris test− a szemlen!se dombor#ságát be%olyásolja− írisz mögött helyezkedik el, a len!se van rá %el%3ggesztveOszabályozza a len!se dombor#ságát− !sarnokvizet a szem belsejében lévő %olyadék" termel O a pupillán az el3lső !sarnokba

áramlik, ott szívódik %el, táplálja a szem strukt#ráit− ez biztosítja a nyomást pl2 ha ez zavart szenved,a megnövekedett nyomás összenyomja az 3vegtestet a retinához* ]lau!oma -a !sarnokvíztermelődésének és %elszívódásának egyens#lya zavart1 zöld hályog alakul ki, %ej%ájássalkezdődhet



horoidea O érhártya:− a s!lera és a retina között− erekben gazdag, táplálja a retina k3lső 78=2át

=zemlencse− bikonveC el3lső és hátsó része is dombor#", átlátszó, erei nin!senek− $z iris mögött, lense%3ggesztő rostok kap!solják a !iliáris izomhoz− $ retinára irányítja a %ényt−

a %ényt %ókuszálja a retinánkra− a %ehérjék ah elkezdenek lebomlani2a len!se elveszti az átlátszóságát és rugalmasságátOsz3rkehályog

− Aatara!ta*• $ len!se el3lső2belső %elszínén a sejtek aktívak, állandóan oszlanak 22 a %iatal len!se kérgi

hámja puha• $ korral a kemény mag egyre nő < /resbiopia• Rdőskorban a len!se rostjai degenerálódhatnak,• a len!se elveszti áltászóságát• ';len!se

Pvegtest*

− ^selés állomány#− FFG2ban víz− Uáltozatlan az élet során− ozzáér a retinához, de !sak néhány helyen kap!solódnak

. A SZEM <ELS R$TEGE(1) ;9D! ideghártya− a szem belső rétege mint a %ilm8szenzor a %ényképezőgépen− %ovea2 éleslátás helye− vak%olt2 idegek, erek kilépésének helyeOnin!s re!eptor − Qészei*

• %ovea !entralis2 legtöbb re!eptor, itt vannak legs;r;bben a %otore!eptorok• ma!ula lutea2 sárga%olt* kb Dmm es kör a %ovea kör3l22sok re!eptor2• papilla* vak%olt, itt hagyják el az erek, a látóideg a szemgolyót

− Qétegek*• !sapok, pál!ikák,• ganglionsejtek,• közb3lső sejtek bipoláris sejtek, horizontális sejtek, amakrin sejtek"• a re!eptor sejtek vannak Xki%eleY, legkív3l

a. ervus opticus O lát#ideg−

4 millió aCon alkotja, amelyek a retinából indulnak ki− s!lerán kereszt3l < opti!us !satorna < koponyába

. Fényérzékelés a ot#receptorokan:fényérzékeny fehér"ék rodo$szin ($álcika esetében) elnyelik a fényt megváltozik a szerkezete kémiai kaszkád a rece$torse"t de$olarizál+dik transzmitter leadás n&veléscs&kkentés eztfelveszik a t&bbi se"tek

− kémiai kaszkád 6erősítés− transdu!in8rhodopsin 6 >55− phosphodiesterase8!]'/ 6 4555

c. =pektrális érzékenységek:− pál!ikák színvakok* rhodopszin v. látóbíbor− !sapok* = k3lönböző abszorp!iój# !sap2pigmens* 0 long", hossz# hullámhosszon érzékeny− ' medium", közepes hullámhosszon érzékeny− short", rövid hullámhosszon érzékeny



− /ál!ikákban* rhodopszin 8látóbíbor8− Asapokban* 0 long" hullámhosszérzékeny, ' medium", short" hullámhosszra érzékeny− '2Oérzékenysége közel van egymáshoz− Q2 aránylag távol től3k− '2 !sapok egyenletesen eloszlanakOvalószín;leg hasonló aminosav2sorrend FDG ban

egyezik 2 '2 egy voltOkésőbb szétváltOV kromoszómán vannak2− Q2 :2es kromoszóma



d. =z*ntévesztés: nemhez k+t+tt recessz*v megetegegés− Uörös2^öld színtévesztés* leggyakoribb2 %%iaknál gyakoribb2 V kromoszómán vanOha

vmelyikben mutá!ió alakul ki, nin!s C kromoszóma. hogy korrigálja− C kromoszómán öröklődik, re!esszíven− van aki egyáltalán nem lát színt

e. Fotoreceptorok két t*pusa− _rtelme* szem3nk két%éle látásra rendezkedett beO− 4. kevés %ényben való látás2 pál!ikákOnem látunk színeket, nem látunk élesen− 7. sok %ényO!sapokOszínesen, élesen látunk(1) A$/P)

− M 2 45millió− Uilágos %otopiás" látás, erősebb %ényre reagál− Tőleg a %oveán− zínérzékenység`

(2) /\0AR)\)− 475 millió− ötét szkotopiás" látás, kis %ényintenzitásra is reagál−

Tőleg a peri%érián− $kromatikus− a peri%éria %elé haladva egyre inkább pál!ikák vannak

. 7anglionse-tek 7 típusa a re!eptor sejtek ide továbbítják az inger3letet"− $Conjaik alkotják a látóideget− $k!iós poten!iált k3ldenek− Egy%ajta Xszerkesztő munkátY végeznek* in%ormá!iókiemelésI egy X4555 szavas 3zenet M

szavasra s;rítéseY(1) L0 parvocelluláris2 kisebb sejtek2 !sapokhoz !satlakoznakOszínérzékenyek, jól reagálnak kis

tárgyakra is, ki!si a re!eptív mezőj3k−

M5G− )is re!eptív mező− )is sejt, vékony aCon lass# vezetés"− Sobb reagálás kis tárgyra− 0assan mozgó tárgyra− 'agas kontrasztra− zínérzékeny

(2) ,0 magnocelluláris2 nagyobb re!eptív mező2 nagyobb %ényérzékenység2 nin!s szín2 gyorsabbanmozgó tárgyakra jól reagálnak− 75G− +agy re!eptív mező− +agy sejt, vastag aCon gyors vezetés"− Sobb reagálás* nagy tárgyra− ]yorsan mozgó tárgyra− $la!sony kontrasztra− zíntől %3ggetlen válasz

− )onvergen!ia* átlagosan több mint 455millió re!eptorsejt k3ld in%ormá!iót a ganglionsejtbe,• a retina kettős természete2 peri%érián nagy a konvergen!ia2 %oveán kevesebb• Qe!eptív mezők* kisebb a %oveán, mert kevesebb sejt alkotja a re!eptív mezőt• a peri%érián nagyobb, mert nagyobba konvergen!ia• 0átóideg kereszteződése !hiasma optikum"* ld. ppt2n`

−

4=5 millió re!eptor

g. ;ecept*v mez'k:− artline, 4F=M, béka retinális gagnglionsejtjeit vizsgáltaI a ganglionsejtet kör3lvevő

sejt!soport aktivitása be%olyásolta a sejt válaszát



− QEAE/HU 'E^6 az a sejtet kör3lvevő ter3let, amely be%olyásolja a sejt aktivitását ahollaterális interak!ió zajlik".

− $ re!eptív mezők mérete és alakja változóI a legtöbb kon!entrikus alak# és központi ésperi%érikus részre oszlik

− $ központi és környéki ter3letek ellentétesen válaszolnak az ingerlésre 2 a válasz aktivitás ésgátlás kombiná!iója

− $ re!eptív mezők az egész retinát le%edik és alapját képezik a további %eldolgozásnak is− (e2központ#Y re!eptív mezők hipotetikus kombiná!iójából adódó X!sík detektorY

,ire -#k tehát a recept*v mez'k• )ontrasztdetek!ió• $z inger sz;rése, térbeli kódolása• 0ényegkiemelés• $la!sony szint; %eldolgozás

'a!h sávok 2 a sávok közepén laterális gátlás, a széleknél %elerősödő válasz` ermann rá!sok < a sarkoknál erősebb a laterális gátlás mint az oldalaknál`

I3. A SZEMTL AZ AGYK$REGIG− A recept3! mezők által DmegszerkesztettE jelek a ganglionsejtek aonjain keresztül eljutnak a

látóideg kereszteződésbe *6;FA5GA ?H=F6G+, onnan az− oldalsó geniculatus magba *6IL+ és a colluculus superiorba, praetectalis magba− 7zek az u2n2 projekciós területek to!ább3tanak a L<=JKB87I *- C Mroadman -(+ és a látókérgen

t%li területek "elé

a. ! lát#ideg keresztez'dés (chiasma opticum)− $ bal vizuális mező mindkét szemben a retina jobb oldalára vet3l és %ordítva".− $ látókéreg kereszteződésnél a bal retinából kilépő látóidegrostok temporális oldalsó" %ele a bal

agy%éltekében marad, a másik <nasalis 2 %ele a jobb agy%éltekében %olytatódik, és a másikoldalon %ordítva"

− 0\HcHEQE) %éltekénként

. olliculus superior − $z agytörzs tetején, ősibb, mint az agykéreg− )b. a retinából érkező jelek 75 G2át %ogadja− $ re!eptív mezők majdnem minden%éle ingerre reagálnak− zemmozgások indítása és vezérlése más strukt#rákkal egy3tt"

c. 4*zszintes szemmozgásokat irány*t# kapcsolatok− alapvetően a kép %iCálását biztosítják− sa!!ad− lass# követő− konjugált− konvergáló akkomodá!ió részeként"

d. 7M− $ thalamus része− Qéteges szerkezet*− 7 magno2, 9 parvo!elluláris réteg,− a ganglionsejtek '8/ sejtjei adják a− bemenetet"− ' és / sejtek válaszjelemzői itt is megmaradnak

− Qetinotopikus leképezés`

e. ! lát#kéreg− $ nyakszirtlebenyen− Hovábbra is elk3lön3lt '8/ pályák



− Qetinotopikus leképezés,− kérgi nagyítás− $z in%ormá!ió jelentős átalakítása− 'ás néven* Elsődleges 8 striatális kéreg, U4, (rodman 4:

. %érgi se-tek(1) gyszerQ se-tek

− )önnyen meghatározható aktiváló inger − 'eghatározott pozí!ió2 és orientá!ió pre%eren!ia− \lló vagy mozgó kont#r pre%eren!ia

(2) %ompleR se-tek− +ehezebb bejósolhatóság− ]yenge pozí!ió2 és orientá!iópre%eren!ia < erős mozgó kont#r pre%eren!ia− 'ozgásirány pre%eren!ia%éreg unkcionális architekt"rá-a:

• Pszlopok• iperoszlopok

g. Mát#kérgen t"li vizuális ter&letek− $z agykéregben elosztva− pe!ializá!ió* U9* szín, U>* mozgás− ?orzális P0 2 parietális" pálya 2 lokalizá!ió− Uentrális 'R 2 temporális" pályák < tárgyazonosítás− Hárgyazonosítás és lokalizá!ió elk3lön3lten

h. =z*nk#dolás neurális szinten: Hering0éle oppenens sz*npár elmélet− s2színek, amelyek nem hasonlítanak egymásra− a kiegészítő opponáló, komplementer, ellentétes" színpárok egyenlő arányban akromatikus

színt %ehér árnyalatait, sz3rkét" adnak− akromatikus !satorna* közepes L hossz#− kék2sárga !satorna* ) L " vs. Q− vörös2zöld !satorna* L Q" vs. )

(1) ;eceptor szint: színkódolás keveréssel színek összeadása, abszorb!ió"(2) euralis szint: színkódolás kontrasztképzéssel már elkezdődik a retinában, de !sak magasabb

%eldolgozási szinteken bontakozik ki"

i. ,élységészlelés$ térészlelés− /robléma* $ tárgy retinális vet3lete nem ad egyértelm; in%ormá!iót a távolság és a méret

vonatkozásában− $ és ( retinális mérete k3lönböző, pedig azonos méret;ek !sak a távolságuk eltérő".− gyanígy két tárgy retinális mérete lehet azonos nagyság#, pedig eltérő méret;ek.

(1) 9ávolság0 és mélységinormáci#k− $ klasszikus megközelítés* távolsági jelzőmozzanatok− zemmozgásos* akkomodá!ió, konvergen!ia− (onkuláris* binokuláris diszparitás, sztereolátás− 'onokuláris statikus*Y%estészetiY jelzőingerek takarás, relatív méret, relatív helyzet, lineáris

perspektíva, árnyékolás, levegő perspektíva, teCt#ragrádiens"(2) mmert O t+rvény: a nagyság távolság invarian!ia elve* észlelt nagyság 6 retinális kép C észlelt

távolság− a az észlelt méret ki!si, de az észlelt távolság nagy XerősY jelzőmozzanatok", akkor az agy

XigazítjaY skálázza" az észlelt méretet− $z észlelőrendszer a tapasztalati tudásra ép3lő− %eltevések < elvárások alapján m;ködik

() !mes O szoa(5) /ottom0up és top0doSn olyamatok szerepe

− Qandom pont sztereogram Sulesz (éla"



− Uan mélységészlelés kont#r nélk3l, bottom up− $ sztereolátás nem a monokulárisan %elismerhető %ormák elemzéséből származik

(6) 9érlátás: korrespondáló és disparat retinapontok, horopter − $ korrespondáló retinapontokra eső képet az agy egyesíti− Egy adott tárgytávolságnál kialakuló gömb%el3let a horopter, amelyről a %ény a korrespondáló

pontokra esik− $ térlátás nem !sak a binokuláris látótérhez kötött

(A) ! ,arr0Loggio0éle sztereopszis modell(B) ! sztereolátás idegi alap-ai

− $ legtöbb kérgi sejt mindkét szemből kap bemenetetI ezek a binokuláris sejtek akkorválaszolnak legerősebben, ha mindkét szem ugyanazt az ingert nézi 2 diszparitásérzékenység

− $ binokuláris sejtek m;ködéséhez binokuláris tapasztalat kell a korai %ejlődés soránsztereovakságra nevelt ma!skák"

3. A SZEM 3$&ELME(1) ! k+nny szerepe:− lubriká!ió* nedvesen tartja a szemgolyó %elszínét− !ornea táplálása− !sökkenő könnytermelés szemgyulladáshoz vezet− a könnyben olyan %ehérjék vannak, melyek a ba!ikat bontják− pislogási re%leC2 !ornea re%leC− pislogás teríti el a könnyet a szem %elszínén(2) ! k+nny +sszetétele:− mu!osus és olajos− antibakteriálisY lizozim"() Dzmai*− m. orbi!ularis o!uli n. %a!ialis"− m. levator palpebrae sup. n. o!!ulomotorius"

4. K$#ALK'TÁS GE'METRIÁJA (a szem tel-es t+r'ere-e)− Iy#jtő lencse− 5zóró lencse− lencse dombor%ságát dioptriában adjuk meg− a "ényt legerősebben a szaruhártya töri, majd a szemlencse, !alamelyest a csarnok!3z és ü!egtest is,

de ez elhanyagolható− a szemlencse dioptriáját be tudja áll3tani az idegrendszer − közelre nézéskor a sugárizom meg"eszül, összeh%zódik 4 ellazulnak a "üggesztő rostok, a

szemlencse összeh%zódik, dombor%bb lesz$ megnő a "énytörése− tá!olra nézéskor sugárizom elernyed1a lencse kilapul$ mert a lencse"üggesztő rostok meg"eszülnek

és Dkih%zzákN a lencsét− az akkomodáció a kép Déles3téseE

• Az elmosódott retinaképre adott re"le!álasz• Közelpont O P$-' cm• Alkalmazkodási képesség O kb2 -' Q• Haraszimpatikus ingerület $ n2 FFF $ m2 ciliaris

a. ! ényt+rés hiái:− sz3rkehályog− presbiopia a len!se elveszti rugalmasságát2 hiába %esz3l mega !iliáris izom,a len!se nem hajlik

Oközel látáshot szem3veg kell2 időskori− miopia* közellátásOa távolba nézve a len!se a %ényt nem a retinára %ókuszálja hanem a retinaeléOpl azért mert a szemgolyó ki!sit megny#lt222 szem3veg kell2 szórólen!se, ami !sökkenti a%ény törését

− hypermetropia* távollátásOa szemgolyó mögé vetíti a képetOgy;jtőlen!se

pszichológiai biológia hallás-látás

Documents