ARS ENSIS

Lovagi Kör és Kardvívó Iskola Egyesület

Provost SZAKDOLGOZAT

A HARCOS ÚTJA

Készítette: Fogl László Provost jelölt

1

ADATLAP

Szakdolgozat készítésének éve:

2018

Jelölt neve : Fogl László Konzulens: Neve: Majár János

Beosztása: Munkahelye:

Munkahely címe:

Szakdolgozatot ellenőriztem, beadható, nem adható be:

_______________________ __________________________ dátum konzulens

2

DIPLOMAMUNKA BÍRÁLATI LAP Szerző (jelölt): Fogl László A diplomamunka címe: A HARCOS ÚTJA

A bíráló neve, munkahelye, foglalkozása: JASIK ZSÓFIA __________________________________________________________ A dolgozat a bíráló véleménye alapján:

- NEM FELELT MEG 

- MEGFELELT 

- JÓL MEGFELELT 

A bíráló általános véleménye a dolgozatról:

3

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető 5. oldal

2. A dolgozatban használt fogalmak tisztázása 6. oldal

2.1. Harc 6. oldal

2.2. Harcos 7. oldal

2.3. Harcművészet 8. oldal

2.4. Küzdősport 8. oldal

2.5. Művész 9. oldal

2.6. Művészet 9. oldal

2.7. Párbaj 10. oldal

2.7.1. Egy párbaj elemei 11. oldal

2.7.2. Párbajok a sportban, napjainkban 13. oldal

2.7.3. Párbajok az egyesületben 14. oldal

2.8. Út 15. oldal

3. A Harcos útja az Ars Ensisben 17. oldal

3.1. A kérdőív 17. oldal

3.2. A kitöltők 18. oldal

3.2.1. Mióta gyakorolja a hosszúkardvívást? 19. oldal

3.2.2. Hol tart a Scholler-rendszerben? 20. oldal

3.2.3. Gyakorol más harcművészetet? 21. oldal

3.2.4. A kitöltők megoszlása 21. oldal

3.3. Általános harcművészeti kérdések 22. oldal

3.3.1. Mit jelent a harcművészet? 23. oldal

3.3.2. Mi fontos egy harcművésznek? 24. oldal

3.3.3. Mitől lesz valaki harcművész? 30. oldal

3.4. Az Ars Ensishez kapcsolódó kérdések 31. oldal

3.4.1. Harcművészet-e az Ars Ensis hosszúkard-oktatása? 32. oldal

3.4.2. Mi képviseli a harcművészetet az Ars Ensisben? 40. oldal

4

3.5. Az Egyesület Free Schollereinek véleménye 51. oldal

4. Harcos útja a saját szemszögemből 56. oldal

4.1. Harcossá válni 57. oldal

4.2. Elindulás 57. oldal

4.2.1. Miért akar valaki ezen az úton járni az Ars Ensisben? 57. oldal

4.2.2. Startvonal 58. oldal

4.3. A cél 59. oldal

4.3.1. Önmeghatározás 60. oldal

4.3.2. Mások vélekedése 61. oldal

4.3.3. Mérhető jellemzők 61. oldal

4.3.4. Belső tulajdonságok 63. oldal

4.3.5. Két út? 66. oldal

4.3.6. Mi a Hema? 68. oldal

4.3.7. Környezet 69. oldal

4.4. Belső út 71. oldal

5. Összefoglalás 75. oldal

6. Felhasznált irodalom 77. oldal

7. Mellékletek 79. oldal

7.1. A kérdőív 80. oldal

7.2. A kérdőív szöveges válaszainak összefoglalása 82. oldal

7.2.1. Mit jelent a harcművészet? 82. oldal

7.2.2. Egyéb tulajdonság, ami fontos egy harcművésznek 85. oldal

7.2.3. Harcművészetet oktat az Ars Ensis? 86. oldal

7.3. A kérdőív válaszainak táblázatos összefoglalása 90. oldal

7.3.1. Mi fontos egy harcművésznek? 90. oldal

7.3.2. Mi képviseli a harcművészetet az Ars Ensisben? 93. oldal

5

1. Bevezető

A dolgozatom megírásával szeretném felderíteni, milyen útja lehet valakinek

napjainkban a történelmi európai harcművészetekben, és ezen belül az egyesületünkben

oktatott hosszúkard-vívásban; kiegészítve azzal, hogy én hogyan látom mindezt.

Úgy gondolom, először tisztázni kell olyan szavak jelentését, mint „Harcos”,

„Harcművészet”, „Út”. Az első rész arról szól, hogy ezek a kifejezések mit takarnak, és én mit

értek ezek alatt a dolgozatomban.

Dolgozatomban felhasználom Ars Ensis Egyesület1 tagjai között végzett felmérésemet,

mely alapján igyekszem kategóriákat alkotni. A 3. fejezet a kérdőívről, és az arra kapott

válaszokról és a kiértékelésükről szól.

Végül megpróbálom körüljárni, hogyan képzelem a saját utamat Harcosként.

Bemutatom a Harcossá válás különböző oldalait a saját szemszögemből nézve. Identitás

(mitől), cél (miért), módszer (hogyan) – ez a három dolog, aminek segítségével igyekszem

megtalálni a Harcos Útját.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani első sorban feleségemnek, Dórinak, amiért nem

hagyta feledésbe merülni ezt a tervemet és mindeközben volt türelme hozzám. Köszönöm Ars

Ensises vívótársaimnak, akik segítettek idáig eljutni: közülük is kiemelve Szabolcsot, akitől

beszélgetéseinkben, előadásaiban, és az edzéseken rengeteg hasznos dolgot tanultam a

harcművészetünkről; Mayának, mentoromnak, a dolgozat megírásához adott sok jó ötletét;

Zsófinak, a kérdőív összeállításához és kiértékeléséhez nyújtott segítségét; a Provosti edzésre

járóknak, a sok kemény párbajt és a gyakorlás lehetőségét; a 10 Free Schollernek, a kérésemre

megosztott gondolataikat, segítve ezzel a dolgozat megírását; az edzőtábori kérdőív

kitöltőinek a fáradozásukat; a korábbi és mostani oktatottaimnak a figyelmüket, akik talán

nem is tudják, de megajándékoztak az oktatás felemelő élményével, miközben én magam is

épültem az ő fejlődésük által; valamint minden AE-snek az idejét és fáradtságát, akivel akár

csak egyetlen párbajt is vívtam a sok év alatt, mert az is egy előre vivő lépés volt számomra a

Harcos Útján!

1 Ars Ensis Lovagi Kör és Kardvívó Iskola Sportegyesület, Honlap: http://www.arsensis.hu/

6

2. A dolgozatban használt fogalmak tisztázása

Egyszerű szavak, amiket mindenki ismer, amikről mindenkinek van elképzelése, de

ezek az elképzelések gyakran kissé eltérőek. Lehetséges, hogy a Tisztelt Olvasó mást ért az

adott fogalom alatt, éppen ezért tartom fontosnak leírni, hogy én mire gondolok, amikor a

dolgozatomban használom. A kiindulási pont, amihez képest bővítem vagy szűkítem a

kifejezések dolgozatomban történő használatát, a Magyar Értelmező Kéziszótár2. Az ebből

vett idézeteket dőlt betűvel jelzem ebben a fejezetben. Amennyiben ettől eltérő, bővebb,

számomra releváns tartalmat találok az "A magyar nyelv értelmező szótára" című internetes

oldalon3, szintén idézem. Ez az azonos című, az Akadémiai Kiadó gondozásában 1959-1962

között megjelent, 7 kötetes első kiadás nyomán készült digitális kiadás (CD) internetre

alakított változata. Dolgozatom írásakor (2018) megtalálható volt az interneten. Az innen

származó meghatározásokat ebben a fejezetben a NET: jelölés után sorolom.

2.1. Harc

1. Fegyveres erők összecsapása. 2. Ellentétes erők, törekvések stb. küzdelme. 3. Valaminek a

leküzdésére, illetve valamely cél elérésére irányuló kitartó tevékenység. NET: 6. (sport is)

Erős, egyenlő ellenfelek közt váltakozó szerencsével dúló vetélkedés, küzdelem.

A harc lehet fizikai vagy szellemi küzdelem. A fizikai harc célja az ellenfél hátrányos

helyzetbe hozása, rajta valódi vagy jelképes sérülések okozása, esetleg teljes megsemmisítése,

életének kioltása. A szellemi harc során a felek a véleményüket, akaratukat igyekeznek a

másikra kényszeríteni. A legtöbb esetben a fizikai és a szellemi küzdelmet nem lehet

elválasztani egymástól. Gyakori, hogy a fizikai harc kiszélesedik a fizikain túlivá is. Egy

párbajban nemcsak a fegyveremmel küzdök, hanem a gesztusaimmal, fellépésemmel, belső

én-állapotom kimutatásával. Bár ezek mind fizikailag észlelhetőek (láthatóak), nem tartoznak

szorosan a fizikai harc kategóriájába. Egy gúnyos vigyor nem okoz fizikai sérülést a másik

félnek, azonban mentálisan jobb helyzetbe hozhat. Ugyanígy a bizonytalanságom, félelmem is

látszik rajtam, ami az ellenfelemet segítheti a győzelemhez. Néha a szellemi harc vált át

fizikaivá. Egy vita veszekedéssé, majd verekedéssé fajulhat.

2 Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1972 (AK 1574 k 7275) 3 http://ertelmezo.oszk.hu/

7

A harcnak egy speciális esete a "belső harc", amikor egy személy saját énjének két része

küzd egymás ellen. Érdekes, hogy a magyar nyelvben erre a belső harcra szoktuk mondani,

hogy "vívódik", ami szinte bizonyos, hogy a "vívás" szóból származik.

Az egyik fél győzelme egyúttal a másik fél vereségét jelenti.

A „döntetlen” sok esetben magában hordozza a harc folytatását egy későbbi időpontban,

vagy mindkét fél vereségét jelenti.

Az értelmező szótár internetes változatának idézett mondatával (Erős, egyenlő ellenfelek

közt váltakozó szerencsével dúló vetélkedés, küzdelem.) nem értek teljesen egyet. A harc nem

feltétlenül egyenlő ellenfelek között dúl. Az egyik vagy másik fél jobb vagy gyengébb

felkészültségét, a helyzetfelismerésben és a reakciók gyorsaságában megmutatkozó

eltéréseket akár lehet szerencseként értelmezni, de ez nem véletlenszerű, csupán előre nem

teljesen kiszámítható.

2.2. Harcos

1. (Harcban álló) katona. 2. Társadalmi, politikai stb. harcokban részt vevő személy. NET: 1.

Harcra kész, a harcot kedvelő <személy, közösség>.

Melléknévként az ezzel szóval jellemzett személy dolgokhoz való hozzáállása általában

rámenős, gyakran erőszakos. Főnévként inkább a személy tevékenységét, feladatát jelzi, mint

a cselekvés módját, abban való részvétel indulatát. A természeti népeknél sok esetben erős

átfedés fedezhető fel a vadász és a harcos tevékenysége között. Mindkettőnek az a legfőbb

feladata, hogy öljön. Míg a vadász állatok ellen használja tudását, leginkább élelemszerzés

céljából, addig a harcos más emberek ellen fordulva a szűkebb vagy tágabb csoportjának

érdekeit védi. Civilizációnk kialakulásának korai szakaszában nem is különült el egymástól ez

a két feladat. Azonban a földművelés és állattenyésztés térhódításával a vadászok feladata

háttérbe szorult, ezzel együtt a közösségek gyarapodó ingó és ingatlan vagyona miatt növekvő

szükség lett a harcosokra. A társadalmi munkamegosztás tovább növelte a harcosok

fontosságát. Ez egyben növekvő elvárásokat is támasztott a harcosokkal szemben, így a

specializáció elkerülhetetlen volt. A természeti népeknél viszont még ma is sok esetben a

harcos és a felnőtt férfi közel azonos fogalmat takar (és egyetlen beavatási rítusban nyerik el

mindkét státuszt). Ezzel szemben a kialakult államszervezet esetében, így a mai modern

társadalmakban is, a harcosok már foglalkozásként, élethivatásként vagy állampolgári

kötelességként látják el ezt a feladatot (zsoldosok, hivatásos katonák, sorkatonák).

8

Dolgozatomban nagy kezdőbetűvel használva a Harcos szót egy ennél jóval szűkebb

értelemben használom, gyakorlatilag egy harcművészetet gyakorló személyt értek alatta.

Egyszerűen egymás szinonimájaként használom: Harcos = harcművész.

2.3. Harcművészet

Az általam használt értelmező szótárakban még nem volt ilyen szócikk. Sokan úgy

tartják, hogy Bruce Lee használta először angol szövegkörnyezetben a "martial art"

szóösszetételt, amit ma harcművészetnek fordítunk. A latin martial = harcias (Mars, a római

mitológiából ismert harc istenének a nevéből ered) és art = művészet szavak

összekapcsolásából származik. Sok hasonlóság fedezhető fel a küzdősporttal (L.: később),

azonban határozottan elkülönülnek egymástól. Jellemzően, aki nem műveli egyiket sem,

hajlamos szinonimaként használni a két fogalmat, azonban aki egyikben vagy másikban

jártas, annak általában egyértelműek az eltérések. Sok esetben ugyanazt a tevékenységet lehet

harcművészetként és küzdősportként is művelni, néha csak az adott személyen múlik, hogy

melyiknek tekinti.

2.4. Küzdősport

Két küzdőfél közvetlen harcán alapuló sport.

A sport játék. Sosem célja (és nem is lehet az) a másik fél életének kioltása vagy

maradandó sérülés okozása, és ennek érdekében a résztvevők minden tőlük telhetőt

megtesznek. Az alkalmazott védőfelszerelések, a kialakított szabályok, a szabályok

megsértése esetén alkalmazott szankciók, mind a sportolók testi épségének megóvását

szolgálják. A küzdősportok gyakran valamely harcművészet "megszelídített" változatai,

melyekből hiányoznak, tiltottak a halált vagy komolyabb sérülést okozó technikák,

mozdulatsorok. Természetesen, a legtöbb küzdősportot gyakorló tudatában van a sérülés

lehetőségének, de bízik a többiek sportszerű viselkedésében. Sok esetben a küzdősportot

gyakorlóban a felkészülésének első pillanatától kezdve kialakítanak egyfajta mentális gátat a

szándékos sérülésokozással szemben.

9

2.5. Művész

1. A művészet valamely ágában alkotó tevékenységet folytató (képesített) személy. 2. Valamely

tevékenységet kifinomult tökéllyel folytató személy. NET: Az az ember, aki valamely

tevékenységet nagy hozzáértéssel, mesteri ügyességgel folytat v. végez.

Dolgozatomban a hozzáértés, a mesteri ügyesség, tökéletes kivitelezés képességének

birtoklóját, illetve valamely cselekedet ilyen módon való végrehajtóját értem művész alatt.

Emellett nem zárom ki azt a megközelítést sem, hogy a művész a tevékenysége során

önmegvalósítást, önkifejezést végez, saját értelmezést tesz hozzá az általa ismert valósághoz,

sajátos szemléletét, látásmódját próbálja másoknak átadni. Figyelmen kívül hagyom, hogy ez

a tevékenység beletartozik-e a hagyományosan művészetnek tartott tevékenységek körébe.

2.6. Művészet

1. A valóságnak bizonyos esztétikai elvek szerinti, a lényegét kiemelő tükrözése, megjelenítése,

mint a társadalmi tudat egyik formája. 4. Valamely tevékenységben való nagyfokú hozzáértés,

jártasság. NET: 1. A társadalmi tudat egyik formája: olyan alkotó tevékenység, amelynek

célja a valóságnak bizonyos esztétikai elvek szerint, a szép érzését felkeltő eszközökkel való,

az egyedi jelenségeket általánosító, tipizáló tükrözése, megjelenítése.

Az ókorból ránk maradt hét szabad művészet4 fogalma a modern korban ma már mást

jelent. Némely, korábban még a művészetekhez sorolt tevékenységet ma már a tudományok

körében tartunk számon, míg másokat időközben kezdtünk művészetnek tekinteni.

Dolgozatomban a művészetet elsősorban valamiben való jártasságként használom,

azonban nem zárom ki, hogy bizonyos mozdulatok vagy azok láncolatának végrehajtásában

felismerhető a harmónia, illetve a látványuk esztétikai élményt nyújthat. Ilyen

megközelítésből a kard művészete hasonlatos lehet a tánchoz, ahol a megismert elemek,

tánclépések, technikák egyfelől kötöttek, másfelől szabadon variálhatóak. Ahogyan pl. egy

bécsi keringő közben nem teszünk a táncunkba tangó-lépéseket, ugyanúgy egy Talhoffer

szerinti vívó párbajából is kilóg egy Fiore szerinti technika. Ha valaki pusztán csak az adott

párbajt szeretné megnyerni (pl. egy versenyen), akkor a különböző tradíciókból válogatva

4 Az i. e. III. század folyamán a hellenisztikus korban kialakult hét tudományág (nyelvtan, dialektika, retorika, számtan, mértan, zene, csillagászat). Forrás: "A magyar nyelv értelmező szótára" http://ertelmezo.oszk.hu/ Maga a rendszerezés Martianus Capella, i. sz. V. századi afrikai származású szerző De nuptiis Philologiae cum Mercurii et de septem artibus liberalibus libri IX (Kilenc könyv Mercurius és Philologia házasságáról és a hét szabad művészetről) című művéből származik. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hét_szabad_művészet

10

egyéni stílusban vívhat és bizonyára hatékony lesz, de ha a vívás szépségét szeretné

megmutatni, akkor benne kell maradnia egyetlen rendszerben vagy a különböző rendszereket

összhangba kell hoznia magában.

Ha a kard művészetét a használatában való jártasságként tekintjük, akkor valószínűleg

jobban megközelítjük a vívókönyvek szemléletét. Ilyen értelemben a régi mesterek olyan

szinten értettek a kard használatához, hogy azt már művészetnek lehet tekinteni. Mivel a

történelem folyamán meglehetősen sokat változtak az eszközök (fegyverek és védelmi

rendszerek) és a környezet (a fegyverhasználat apropója és jogi háttere), nem meglepő, hogy

egymástól függetlenül vagy egymásra épülve különböző rendszerek alakultak ki, amik az

adott helyzetre igyekeztek választ adni.

2.7. Párbaj:

Két személynek a (feudális erkölcs szerint értelmezett) becsület védelmében egymás ellen

meghatározott szabályok szerinti fegyveres harca. | Két ellenfél közti fegyveres küzdelem. |

Két szemben álló csoport (szellemi) küzdelme.

Két ellenérdekű fél összecsapása, mely során mindkét fél a saját győzelmére törekszik.

Dolgozatomban a fegyverrel (karddal) vagy fegyver nélkül (puszta kézzel), de mindenképpen

két személy között, fizikai alapon zajló párbajokat tekintem. Általában mindkét fél számára

ismert és elfogadott szabályok szerint, adott keretek között történik. A nyugati kultúrában a

20. század folyamán, leginkább a 2. világháború és az azután bekövetkező társadalmi

átrendeződések miatt az első vérig vagy halálig menő párbajok fokozatosan visszaszorultak,

eltűntek. Napjainkban a becsületünk védelmét jogi úton igyekszünk rendezni, de a becsület

fogalma is sokat változott az elmúlt században és korábban általánosan elfogadotthoz képest.

Manapság a párbaj leginkább a sport keretein belül zajlik, ahol nem a résztvevő felek

becsülete a tét, hanem erkölcsi vagy anyagi elismerés elnyerése. Tulajdonképpen egy kocsmai

verekedés is lehet párbaj, de ez nem tartozik írásom tárgyához.

A párbajokat a történelmi időben, gyakran éles eszközökkel bonyolították le, ahol a

sérülés okozása vagy akár az élet kioltása is cél lehetett, míg napjainkban biztonságos keretek

között, pontokért, "virtuális sérülések" okozásáért vívjuk. Egy párbaj célja lehet valamilyen

díj vagy jutalom megszerzése (pl. versenyen), gyakorlás vagy szórakozás (pl. edzéseken),

vagy akár egy rituálé része is (pl. díjvíváson). Azonban mindben közös, hogy valamilyen

módon igyekszik szimulálni egy történelmi párbajt. Természetesen a szimuláció szintje és

11

mikéntje különböző lehet. Egy párbajnak mindig van tétje, ez elengedhetetlen része.

Lehetséges, hogy ez csupán önmagunkról kialakul képünk megerősítése vagy

megváltoztatása. Egy edzésen az edzőtársammal vívott párbaj eredménye tudatosan vagy

szándéktalanul, de módosítja a magamról és a másik félről alkotott véleményemet. Ilyen

értelemben azon párbajoknak is van tétje, amelyeknél a felek erről nem beszélnek, vagy nincs

külső, látható további hatása. Amiként a hagyományos párbajokban a becsület helyreállítása

megtörtént már a párbaj helyszínén való megjelenéskor, ugyanígy egy edzésen a párbajnak

attól a pillanattól kezdve van hatása rám, hogy elfogadom vagy ellenfelem elfogadja a

kihívást.

2.7.1. Egy párbaj elemei

Egyesületünkben egy párbajnak van néhány, jól elkülöníthető szakasza, amely mindig

jelen van.

- Kihívás. Az egyik fél párbajra hívja a másikat, a másik azt elfogadja. Ez a két

mozzanat történhet azonos időben, ilyenkor nem eldönthető, hogy melyik fél a kihívó és

melyik a kihívott, azonban a gyakorlatban a sorrendnek nincs jelentősége. Amennyiben az

egyik vagy mindkét fél részéről hiányzik ez a lépés, akkor nem beszélhetünk párbajról; az

egyszerűen támadás, erőszak, mert hiányzik belőle az ellenfél tisztelete. A kihívás történhet

írásban, szóban vagy gesztussal, közvetlenül vagy közvetetten. A gesztussal történő kihívás

vagy a kihívás elfogadásának tipikus esete, amikor fegyverrel a kézben tisztítunk (L.: alább) a

másik előtt. A kiválasztott ellenfelünk címere előtti tisztelgés vagy a címer megérintése az

adott fegyverrel a gesztussal való közvetett kihívás egy másik példája, többnyire a díjvívások

során szoktuk alkalmazni, közönség előtt. A kihívás indokolatlan visszautasítását a kihívó fél

számára sok esetben automatikus győzelemnek számít, de sértésnek is veheti. Indokolt lehet

egy párbaj visszautasítása, amennyiben objektív akadálya van a lefolytatásának. A helyzet

megoldása egy helyettes (egy "bajnok") felkérése lehet. Erre a történelemben is találunk

példát: az úgynevezett Istenítélet-párbajok során megfelelő feltételek teljesülése esetén

lehetőség volt bérvívó felfogadására5.

- Tisztítás. Eredete nem teljesen tisztázott. Lehetséges, hogy abból a mozdulatból

származik, amikor egy csatában szembe találkozott egymással két, azonosan magas rangban

5 Hans Talhoffer: Fechtbuch (MS Thott.290.2º), 1459.

12

lévő ellenség és egyfajta tiszteletadásként egymás felé emelték fegyvereiket, illetve van olyan

vélemény is, ami szerint egy korábbi harcból a kardon maradt vér lerázásából ered, ezt

azonban semmilyen forrás sem támasztja alá. Sok esetben a kihívás és a tisztítás mozdulata

nem különül el egymástól. Ez a tisztítás lehet egyszerűen csak jelzése a párbaj kezdetének és

minden egyéb jelentéstől mentes ("Gyere, kezdjük!"). De emellett lehet mély tartalmat

tulajdonítani neki. Egyfajta ráhangolódás ("Most egy párbajt fogok vívni, igyekszem a tőlem

telhető legjobban teljesíteni, és kizárom elmémből az edzőtermen kívüli világot."), a pillanat

fontosságának a kiemelése ("Ezt a pár másodpercet Rád szánom, most csak mi ketten létezünk

és a két kard."), tiszteletadás az ellenfélnek ("Megtiszteltetés számomra, hogy megvívhatom

veled ezt a párbajt."), vagy tisztelgés a hosszúkardvívás hagyománya előtt ("Méltatlan utóda

vagyok a nagy mestereknek, azonban igyekszem minden tudásomat felhasználni, és ezáltal az

egy párbaj által is jobb vívóvá válni."). Tisztításkor illik felvenni a szemkontaktust.

Praktikusan ez megerősítés arról, hogy valóban ő az, akivel párbajozni készül, de emellett

kifejeződése annak, hogy a másik felet magammal egyenrangúnak tekintem párbajképesség

szempontjából. A régi időkben, egy élet-halál párbajban előfordulhatott, hogy az az utolsó

szempár, amibe belenézhetett, az utolsó emberi arc, amit láthatott.

- Küzdelem. A párbaj fizikai része, maga a harc. Történhet folyamatosan a végeredmény

megszületéséig, vagy szakaszosan, az egyes részeredmények kihirdetésekor rövid szünetet

tartva. Versenyeken ez utóbbi szokott történni, hiszen ott nem a vívók, hanem a bírók ítélik

meg a találatokat, ezt pedig ki kell hirdetni, fel kell jegyezni. Edzéseken, és általában a

komolyabb tét nélküli párbajokban a folyamatos vívás a gyakoribb. A felek látszólag nem

harcolnak a párbaj minden pillanatában, azonban ilyenkor is az előnyösebb helyzetet keresve

folytonos mozgásban vannak, és figyelnek a kínálkozó lehetőségre.

Vannak olyan tradíciók, ahol fontos szerepet játszik és ezért a küzdelem szerves részét

képezi a "kivonulás", vagyis biztonságosan vívótávolságon kívülre kerülés és ott egy alapállás

felvétele. Ez azonban nem azonos azzal a helytelen gyakorlattal, amikor vívótávolságon belül

mindössze egyetlen mozdulat végrehajtása után, a védelemről megfeledkezve kihátrál valaki a

párbajból.

- Az eredmény megszületése. Egyik vagy másik fél megnyeri a párbajt, vagy mindketten

elveszítik. A döntetlent többféleképpen is lehet értelmezni. Az eredmény jó esetben mindkét

fél számára egyértelmű és azonos. Természetesen előfordulhat, amikor valamelyik fél nem

veszi észre, hogy vége a párbajnak. Nem korrekt sem az, amikor valaki az adott pontrendszer

szerint már veszített, de ő ezt figyelmen kívül hagyva tovább folytatja a harcot; sem az,

13

amikor az ellenfele egyértelműen jelzi, hogy vesztett, de ő még tovább támadja. A párbaj

szabályait mindkét félnek ismernie kell és betartani. Egyesületünkben többféle

szabályrendszert is szoktunk alkalmazni, ezért célszerű a küzdelem megkezdése előtt

tisztázni, hogy melyik szerint fognak vívni.

- A párbaj vége. Amint mindkét fél számára egyértelmű az eredmény, a párbaj

befejeződött. Ezután már egyikük sem harcol, csak elköszön a másiktól. Megadja a tiszteletet

egy tisztítással, vagy a helyzettől függően egy belsőségesebb gesztussal, kézfogással vagy

öleléssel. Lovagiatlan és sportszerűtlen viselkedés a párbaj végén egyszerűen köszönés nélkül

hátat fordítani a másiknak. Sok esetben az eredmény kinyilvánítása egy tisztítás, ami egyben

az elköszönés is. Ilyenkor a vesztes tisztít előbb, amit a győztes fél viszonoz.

2.7.2. Párbajok a sportban, napjainkban

A sport keretén belül vívott párbajok, bár sok dologban hasonlítanak a történelmi

párbajokhoz, mégis van egy fontos különbség a kettő között. A mai párbajok során

sportszerűtlen és megengedhetetlen maradandó sérülés szándékos okozása. Egy elszenvedett

vereség vagy egy pont elvesztése nincs maradandó fizikai hatással rám nézve, éppen ezért

nem is élem meg ugyanolyan súlyossággal. Ma természetes számunkra, hogy több pont

szerzéséért bevállalunk egy kisebb pontveszteséget. Jellemző példa, amikor megengedünk egy

kéztalálatot azért, hogy sikeresen végrehajthassunk egy fejre irányuló támadást. A valódi

párbajok esetében viszont egy ilyen értelmű cselekvéssor egészen más kimenetelt is

eredményezhetett. A fejtalálat nem feltétlenül jelentett halálos sérülést, ha igen, akkor sem

biztos, hogy azonnalit. Ezzel szemben egy kéztalálat esetén elveszíthetem a kardom feletti

uralmat, jelentősen lecsökken a védekezésben kifejthető erőm vagy akár el is ejthetem a

kardomat. Ellenfelem életének utolsó 10 másodpercében még eltalálhat engem vitális ponton,

miközben én képtelen vagyok megvédeni magamat. Ezen kívül az orvostudomány korábbi

szintjén egy sérülés ellátása a mai szemmel nézve nem feltétlenül volt teljesen helyes vagy

megfelelő. Így meglehetősen gyakori volt a seb elfertőződése vagy más egyéb folyamat, ami

néhány héten vagy hónapon belül halált okozott, de ma már sikerrel kezelhető. Emiatt egy

éles eszközzel vívott párbajban erősen kerülendő volt, hogy valaki sérülést szenvedjen el. Ma

egy párbajban nem félünk a haláltól, vagy a maradandó sérüléstől, hiszen annak nincs reális

veszélye, sem közvetlenül, sem áttételesen, ezért a vívásképünk nagymértékben eltérhet a

történelmi vívók vívásképétől. A jelentős időbeli távolság miatt azonban ezt nem tudjuk

ellenőrizni, csak feltételezhetjük ezt. Azonban az, hogy az edzéseinken és a versenyeken

14

olyan gyakori az együttes ("dupla") találat6 és az úgynevezett "utánütés"7, illetve a

szabályrendszerekben fontos helyett kap ezek kezelése, igazolni látszik ezt a feltételezést.

2.7.3. Párbajok az egyesületben

Többféle oka, célja lehet egy párbajnak. A leggyakoribb, hogy edzés keretén belül,

gyakorlásként, szórakozásból, játékként az adott edzésre járó, azonos szintnél tartó oktatottak

egymás között vívják. Különböző versenyeken párbajok zajlanak, kezdve egy edzés

rögtönzött körmérkőzéstől, az Ars Ensis Ligán8 és a Várcsatán megtartott tornán át egészen az

országos és nemzetközi versenyekig. A versenyeken és az azokra való felkészülés során, a

jobb eredmény elérése érdekében bevett szokás az úgynevezett "coach"-olás, amikor a vívót a

párbaj apróbb szüneteiben tanácsokkal segíti egy másik tapasztalt vívótárs. A díjvívásoknak is

része, hogy adott darabszámú párbajt kell vívnia a jelöltnek. Néha előfordul, hogy egy oktató,

vagy egy tapasztaltabb vívó tanító célzatú párbajt vív egy kevesebb tapasztalattal

rendelkezővel. Ilyenkor hozzátartozik a történtek megbeszélése, a tapasztalatok leszűrése is.

Az Ars Ensisben sokféle rendszer szerint szoktunk párbajozni, ezek közül a "standard 4

pontos párbaj" a leggyakoribb hosszúkard esetén. Ebben kezdéskor mindkét félnek 4 pontja

van, amit az egyes találatok meghatározott mértékkel csökkentenek, és amikor valakinek 0-ra

vagy az alá fogy, veszített. Itt alapvető szabály, hogy párbaj közben nem számoljuk az

ellenfelünk pontjait, csak a sajátjainkat. Más fegyverek esetén gyakran eltérő a kezdeti

pontszám és az egyes találati helyek értéke. Szokás még az egy tiszta találatig zajló párbaj,

ahol a dupla és utánütés nem számít.

Máshol természetesen lehetnek egészen eltérő szemléletek is. Egy külföldi

vívócsapatban9 például nem számolnak pontokat, hanem a két párbajozó egyikének

döntéseként fejezik be a párbajt. Mivel nincsenek pontok, a vívás pillanatnyi szünetei

6 Amikor a két vívó közel egy időben indít támadást, mindketten eltalálják a másikat, miközben egyikük sem fordít kellő figyelmet saját védelmére. Pontosabb megfogalmazásban: "Együttes találatról (vagy dupla találatról) alapesetben akkor beszélünk, ha mindkét vívó úgy ért el találatot, hogy az ütést nem a másik fél már sikeresen beérkezett támadására válaszul indította, hanem direkt találati céllal." Forrás: http://www.hosszukardvivas.atw.hu/ - "A féderes hosszúkardvívás szabályzata", 1.1 Alapfogalmak, 2018. 7 Amikor az egyik fél találata után a másik fél eltalálja őt még azelőtt, hogy biztonságos távolságot sikerült volna elérnie, vagy megfelelően védte volna magát. Pontosabb megfogalmazásban: "Teljes tempókésés akkor áll fenn, ha az eltalált vívó az után indít új, viszont-találatot eredményező mozgásfázist, hogy a találatot elszenvedte. " Forrás: http://www.hosszukardvivas.atw.hu/ - "A féderes hosszúkardvívás szabályzata", 1.1 Alapfogalmak, 2018. 8 2011 óta évente megrendezett versenysorozat, amin a résztvevők több hónapon át mérik össze tudásukat. Mindenki mindegyik hónapban, minden vívótársával egy-egy párbaj-eredményt jelenthet le. A vívott párbajok száma és eredményessége is számít a döntőbejutásnál. Forrás: http://lazsi.elte.hu/AELiga/ 9 Academia Duello, Kanadai vívóegyesület. Honlap: https://www.academieduello.com/

15

alkalmával a felek jelzik a másiknak a kapott találatokat. Ez segít képet kapni arról, hogy a

támadásom sikerült-e, megfelelő erejű, pontosságú volt-e a mozdulatom.

2.8. Út:

1. A szárazföldi közlekedés számára épített, nagyjából egyenletes szélességű sáv. 2. Az a

vonal, pálya,amelyen valaki, valami halad(ni szokott). 3. Menés, járás, utazás. 4. Valaminek a

folyamata, lefolyása. 5. Cselekvés, viselkedés irányvonala, módja. 6. Tervszerű eljárás,

módszer. 7. Lehetőség valaminek az elérésére, megoldására. NET: 1. Olyan mód a

cselekvésben, amelyet sokan követnek.

Az út az, amin haladni lehet, fizikai vagy átvitt értelemben. Általában valahonnan

valahová vezet, vagyis meghatározott kezdete és végpontja van. Amennyiben a kezdete és a

vége egybe esik, az egy önmagába visszatérő út. Gyakran kap valamilyen jelzőt, kiegészítő

szót, amivel megkülönböztethetjük az összes többi úttól. Az elnevezése többféle szempont

alapján is történhet. 1. A végcélról nevezik el (Balatoni út = az út, amin a Balatonhoz

juthatunk). 2. A végpont nincs pontosan meghatározva, csak hozzávetőlegesen az irány (a

városból vagy a válságból kivezető út = nem annyira lényeges, hogy hova jutunk, a fontos az,

hogy elhagyjuk a jelenlegi helyünket, helyzetünket). 3. Sem a kiindulási pontja, sem a vége

nem lényeges, hanem az a fontos, amerre vagy amin keresztül vezet (erdei út = az erdőn át

vezet). 4. Az út anyaga, elkészítésének a módja, fizikai megjelenése a fontos (földút = nem

használtak fel a kialakításához egyéb anyagot, mint az eredetileg is ott lévő talajt; kitaposott

út [konkrét és átvitt értelemben is] = az út, amin már sokan jártak előttünk, így az ő léptük

nyomán alakult ki). 5. Az út használója fontos, akiknek készült (gyalogút = út, gyalogosok

számára).

Dolgozatomban átvitt értelemben használom, az előbbieket a következők szerint

értelmezve:

A Harcos útja: 1. Aminek végcélja a Harcos, vagyis aki ezen halad és eljut a végéhez,

ott Harcossá válik; 2. Kivezet a Nem-Harcos létből, vagyis aki rálépett az útra, már Harcos; 3.

Aki elkezd Harcos lenni, ezt az utat vagy ennek egy részét járja; 4. Ez az, ami közös minden

Harcosban, az esszenciája a Harcos létnek; 5. Egy Harcos számára ezen kell végighaladni

saját célja (a tökéletesség) felé, ezáltal fejlődik. Az 1. ábrán ezt próbáltam illusztrálni. A

16

kérdőívben10 feltett Szerinted mitől lesz valaki "harcművész"? kérdésre adott válaszokból

részben leszűrhető a kitöltők elképzelése erről a témáról.

1. ábra: A Harcos lehetséges útjai

10 Az Ars Ensis 2018-as nyári edzőtáborában résztvevőket megkértem egy anonim kérdőív kitöltésére, ami általánosságban a harcművészetekről, illetve konkrétan az egyesületben gyakorolt kardvívásról szólt. A jelenlévők közül mintegy 60-an töltötték ki a 2 db. A4-es oldal terjedelmű lapot. A megtervezésében és kiértékelésében Jasik Zsófia volt segítségemre az ötleteivel. A kérdőív megtalálható a mellékletek között, valamint további részletek olvashatóak a 3. fejezetben.

17

3. A Harcos útja az Ars Ensisben

Az egyesületben sokan vagyunk, és mind másképpen képzeljük el, hogy pontosan mit is

csinálunk, amikor kézbe vesszük a kardot. Természetesen vannak szabályaink, adottak az

eszközeink és mindannyian a 21. század elején élünk az úgynevezett "nyugati kultúrában".

Hatott és folyamatosan hat ránk rengeteg esemény, kezdve a gyermekkorunk játékaitól, az

elolvasott könyveken és a TV-ben vagy az interneten látott filmeken át, a személyes

beszélgetésekig. Amikor szóba kerül a harcművészet, mindez előbukkan bennünk, alakítja a

gondolkodásunkat. Aki gyakorolt valamely távol-keleti harcművészetet, tapasztalhatta, hogy

előkerül olyan téma az edzéseken, ami az adott sport harcművészeti jellegét célozza

bemutatni. A mi edzéseinken vagy edzéseink után teázások közben is szokott ilyen

beszélgetés zajlani. Néha egyértelműen, néha csak rejtett módon jelenik meg a

hosszúkardvívás, mint harcművészet. Vajon az edzőtársaim mit gondolnak erről?

Gondolkoztak már azon, hogy amit mi csinálunk beletartozik-e a harcművészet kategóriájába?

"Történelmi európai harcművészet" - ezt tudjuk, de mi van mögötte? Tényleg az? Miért?

Elhatároztam, hogy utánajárok ennek, mert érdekelt. Az egyesületünk szokásos nyári

tábora remek lehetőséget kínált egy kérdőív kitöltésére, hiszen ott jelen van az aktív

tagságunk jelentős része, akik eltérő ideje vívnak, és különböző szintnél tartanak.

3.1. A kérdőív

Az összeállított kérdőív papír alapú volt, és a terjedelmét praktikus okokból úgy

választottam meg, hogy egy A4-es lap két oldalára elférjen. A kitöltést az edzőtábor szűk egy

hetére korlátoztam, így elejét vettem annak, hogy valaki halogassa, és ezért lekésse. A hely

adottságai miatt sem választottam elektronikus kitöltést, otthonában mindenki meg tudta

volna oldani interneten keresztül, de itt ez problémákat okozhatott volna. A papír alapanyag

választása véleményem szerint jobban illett az én konzervatívabb szemléletemhez és a

témához is, de remélem ez a körülmény nem befolyásolta a válaszokat észrevehető

mértékben. A kérdőív kitöltése teljesen önkéntes és anonim volt. Egy megadott helyről

szabadon el lehetett venni a lapot és kitöltés után egy mellette lévő dobozba bedobni.

Mindehhez a jelenlétemre sem volt szükség, így nem csak arról nem tudhattam, hogy melyik

lapot ki töltötte ki, hanem még arról sem, hogy valaki kitölti-e vagy sem.

A megszerkesztéséhez segítséget kértem két oktatótársamtól, Jasik Zsófiától, akiről

tudtam, hogy végzettsége és gyakorlottsága okán segítségemre lehet, illetve Majár Jánostól,

18

aki a provosti felkészülésem során a mentorom. Tanácsaikat figyelembe véve igyekeztem

egyszerűen megfogalmazott kérdéseket és egyszerűen kivitelezhető megoldásokat alkalmazni.

Így került bele olyan rész, ahol szavak, kifejezések felsorolásából kellett kiválasztani azokat,

amikkel egyetért a kitöltő, valamint olyan rész, ahol egy mondat folytatását kellett

kiválasztani többszörös választással, illetve állítások tartalmával való egyetértését kellett

jelölnie. Volt kérdés, amire pár mondatos, saját megfogalmazású választ vártam.

Rövid köszöntés és a kitöltés célját magyarázó bevezető után három főbb részre

tagoltam a kérdőívet.

Az első rész a kitöltőkről gyűjt be néhány adatot. Ebben rákérdeztem mióta foglalkozik

hosszúkardvívással, hol tart a Scholler-rendszerben és gyakorolt-e valamely távol-keleti

harcművészetet. Ezekre azért volt szükségem, hogy kiderítsem van-e összefüggés a tartalmi

válaszok és a kitöltők harcművészeti háttere között.

A második részben a harcművészetekről általánosságban alkotott véleményeket

firtattam, ezen belül leginkább a harcművész-identitásról kialakult képet.

A harmadik rész konkrétan az Ars Ensis hosszúkard-oktatására vonatkozott, mennyire

gondolja a kitöltő harcművészetnek és miért.

A kiértékelés során azoknál a kérdéseknél, ahol több lehetőség közül egyet kellett

kiválasztani (a kitöltő személyére vonatkozó statisztikai adatok, vagyis az első 3 kérdés),

illetve ahol több lehetőséget is be lehetett jelölni (Mi fontos egy harcművésznek?, Mitől lesz

valaki harcművész?, Harcművészet-e az Ars Ensisben gyakorolt hosszúkardvívás? Mi

képviseli az egyesületben a harcművészetet?) gyakoriságokat vizsgáltam. Azoknál a

kérdéseknél, ahol szöveges választ vártam (Mit jelent a harcművészet?, Az Ars Ensisben

gyakorolt hosszúkardvívás miért vagy miért nem harcművészet?), illetve azon esetekben, ahol

nem vártam választ ugyan, de a kitöltő fontosnak tartotta további kiegészítés megtételét,

tartalomelemzést végeztem. A kérdőív megtalálható a mellékletek között a 7.1 fejezetben.

3.2. A kitöltők

A kitöltést az egyesület szokásos évi edzőtáborában szerveztem meg, így a kitöltők

mind az Ars Ensis tagjai, oktatói és oktatottjai voltak. Mivel az egyesület az oktatásra

jelentkezők között nem tesz semmilyen különbséget nemre és korra való tekintettel, így

ezeket az adatokat én sem kérdeztem a kitöltőktől, hiszen ezektől függetlenül mindenki

19

egyforma elbírálás alá esik a terhelések és az elvárások szempontjából. A tagságnak ilyen

téren egyetlen előfeltétele a 14 éves kor elérése, a kitöltők biztosan ennél idősebbek voltak.

A kiértékeléshez nem használtam kontrol-csoportot, így sem más harcművészetet

gyakorlók, sem más csapatban hosszúkard-vívással foglalkozók között nem töltettem ki

ugyanezt a kérdőívet. Az egyesületre vonatkozó kérdésekre adott válaszok nem lettek volna

teljesen relevánsak egy külső szemlélőtől.

Az egyesület aktív tagsága az év folyamán mintegy 150-180 fő körülire tehető, ebből

több, mint 110 fő részt vett a táborban, vagyis mondhatjuk, hogy körülbelül a 2/3-uk. A

kitöltött kérdőívet leadók száma 60 fő volt, ami a táborozóknak több, mint a fele, a teljes aktív

tagságnak nagyjából az 1/3-a. Ezek alapján úgy gondolom, hogy a kapott válaszok elég jól

tükrözik az egyesületben jelen lévő véleményeket.

A hosszúkardvívásról, mint harcművészetről kialakított véleményt formálhatja az ebben

szerzett tapasztalat, ezért fontosnak gondoltam megkérdezni az erre vonatkozó alapadatokat.

3.2.1. Mióta gyakorolja a hosszúkardvívást?

"Mióta tanulsz hosszúkard-vívást (nálunk vagy más csapatban)? (jelöld meg a megfelelőt)"

A: "Kevesebb, mint 1 éve"

B: "1-2 éve"

C: "2-3 éve"

D: "3-5 éve"

E: "5-10 éve"

F: "Több, mint 10 éve"

A kérdőív feldolgozása során összevontam 3 csoportba a válaszokat. Aki kevesebb,

mint egy éve jár az egyesültbe, még nem volt alkalma mindent megtapasztalni (a Scholler-

rendszerről ugyan már hallott, de még nem vett részt díjvíváson), így véleménye még nem

feltétlenül kiforrott, viszont még kevésbé befolyásolt, vagyis tekinthető kiindulási pontként.

Aki legalább 1, de legfeljebb 5 éve csatlakozott, valószínűleg már volt táborban,

valamennyire már elkötelezte magát ebben a sportban, de még nem biztos, hogy teljesen

beépült az életébe. Aki több, mint 5 éve vív, már volt ideje alaposabban is megismerkedni a

hátterével, vélhetően komolyan elköteleződött, szinte biztos, hogy már túl van azon a

20

döntésen, amikor választani kellett valami további tartalmat az edzésre-járáson felül. Ezen

megfontolások alapján a B-C-D csoportokat, illetve az E-F csoportokat közösen kezeltem. A

kapott válaszokat az 1. táblázat tartalmazza.

Választási lehetőség A B-C-D E-F

Választotta (fő) 13 36 11

1. táblázat: A kitöltők kardvívással eltöltött idő szerinti megoszlása

3.2.2. Hol tart a Scholler-rendszerben?

"Scholler szinted? (jelöld meg a megfelelőt)"

A: "Még nem voltam díjvíváson és az idei táborban sem leszek"

B: "Az idei táborban tervezem megszerezni a Scholler 1-et"

C: "S1"

D: "S2"

E: "S3"

F: "FS"

Itt egyetlen összevonást alkalmaztam, az A és a B csoportokat közösnek tekintettem,

mert mindkét csoportra jellemző, hogy még nem vett részt díjvíváson. A díjvívás adhat olyan

tapasztalatot, ami befolyásolja a harcművészetről és a hosszúkardvívásról alkotott véleményt.

Ezen kívül a lehetséges válaszok között nem szerepel a Provost szint, hiszen a kérdőív

kitöltésének időpontjában még nem volt provosti díjvívás az Ars Ensisben. A kapott

válaszokat a 2. táblázat tartalmazza. A kitöltőknek majdnem a fele még nem vett részt

díjvíváson, miközben ez a csoport a tábor összes résztvevőinek mindössze 1/3-a11.

Választási lehetőség A-B C D E F

Választotta (fő) 26 8 6 12 8

2. táblázat: A kitöltők Scholler fokozat szerinti megoszlása

11 Táborba jelentkezettek száma: 118 fő, közülük 41-en még nem vettek részt díjvíváson korábban.

21

3.2.3. Gyakorol más harcművészetet?

"Valamely távol-keleti harcművészetet … (jelöld meg a megfelelőt)"

A: "… több, mint egy éve gyakorlom (még most is)."

B: "… gyakoroltam több, mint egy évig (de már abbahagytam)."

C: "... sosem próbáltam."

D: "… kipróbáltam (rövid ideig) / tervezem kipróbálni."

A négy csoportot kettőre csökkentettem, mert a harcművész szemlélet, ha kialakult, nem

múlik el nyomtalanul, vagyis a válaszok szempontjából lényegtelen, hogy már abbahagyta,

vagy még ma is aktívan gyakorolja azt a másik harcművészetet. Ugyanígy, ha valaki csak

rövid ideig járt valahová, akkor valószínűleg annak hatására még nem formálódott

észrevehetően a gondolkodásmódja, így közös csoportba kerülhet azokkal, akik sosem

próbáltak még ki ilyet. A kapott válaszokat a 3. táblázat tartalmazza.

Választási lehetőség A-B C-D

Választotta (fő) 31 29

3. táblázat: A kitöltők megoszlása aszerint, hogy gyakoroltak-e távol-keleti

harcművészetet

Ez az eredmény jelentősen eltért az általam előzetesen feltételezettől! Maximum 20-

30% körüli értékre számítottam a harcművészetet gyakorlók csoportjából, nem gondoltam,

hogy a kitöltőknek több, mint a fele rendelkezik ilyen jellegű tapasztalattal. Az eredmény

magyarázata lehet, hogy az idejárók már eleve harcművész-beállítottságúak voltak, így

kipróbáltak korábban többfélét is. Másrészt, aki más harcművészettel foglalkozott már, az

talán fogékonyabb a hosszúkardvívásra is. Az is lehetséges, hogy a kérdőív címe miatt

nagyobb ösztönzést éreztek a harcművészeti hozzáállásúak a kitöltésre.

3.2.4. A kitöltők megoszlása

Aki kevesebb, mint egy éve vív, még nem juthatott el egyetlen díjvívásra sem, ezért

szerepel négy cellában közösen egy X. A további táblázatokban éltem azzal az

22

egyszerűsítéssel, hogy a "kevesebb, mint egy éve vív" oszlopcsoport csupán a "még nem

szerzett Scholler fokozatot" oszlopot tartalmazza, hiszen a többi oszlopba nem kerülhet

érvényes szám. Azon oszlopokat, ahová kerülhetett volna érvényes szám, de nem volt olyan

kitöltő, aki megfelelt volna az adott feltételeknek, üresen meghagytam. A 4. táblázatban

foglaltam össze a kapott eredményeket.

A táblázatban szereplő számok magyarázata:

fekete: kitöltők összesen (fő)

kék: más harcművészetet gyakorolt, összesen (fő)

zöld: más harcművészetet nem gyakorolt, összesen (fő)

Mióta vív hosszúkarddal Scholler szint

kevesebb, mint 1 éve 1-5 éve több, mint 5 éve összesen

nincs 13 - 9 - 4 13 - 6 - 7 0 - 0 - 0 26 - 15 - 11

Scholler 1 7 - 3 - 4 1 - 0 - 1 8 - 3 - 5

Scholler 2 5 - 1 - 4 1 - 1 - 0 6 - 2 - 4

Scholler 3 9 - 6 - 3 3 - 2 - 1 12 - 8 - 4

Free Scholler X

2 - 0 - 2 6 - 3 - 3 8 - 3 - 5

összesen 13 - 9 - 4 36 - 16 - 20 11 - 6 - 5 60 - 31 - 29

4. táblázat: A kitöltők megoszlása Scholler fokozat és kardvívással eltöltött idő szerint

3.3. Általános harcművészeti kérdések

A kérdőív ezen részében azt próbáltam kideríteni, hogy a kitöltők mit gondolnak a

harcművészetekről általánosságban. Ezt egy szabad-kifejtős résszel kezdtem. Ezzel kettős

célom volt. Egyrészt ráhangolódás a témára: igyekeztem gondolkodásra késztetni a

válaszadókat. Ha nekik kell megfogalmazni valamit, akkor abban várhatóan jobban

elmélyednek, mintha kész válaszok közül kellene dönteniük. Másrészt, talán megfogalmaznak

olyan véleményeket is, amire korábban nem gondoltam. Ez utóbbi célból a második kérdés

után is adtam lehetőséget: ha a felsorolt jellemzők közül hiányolnak valamit, itt

kiegészíthetik.

23

3.3.1. Mit jelent a harcművészet?

"Számodra mit jelent a harcművészet? Írd le röviden."

Távol-keleti harcművészetet gyakorolt? ↓ Összesen

Az adott fogalom, vagy szinonimája Igen Nem Fő % Fő

fegyver, harc, küzdelem 13 11 24 40%

tanulás, tudás, ismeret 12 7 19 31.7%

(fizikai) test - szellem - lélek / ezek közül legalább kettő 8 8 16 26.7%

tradíció, hagyomány, történelem, múlt 8 7 15 25%

fejlődés 9 5 14 23.3%

szemlélet, értékrend 9 4 13 21.7%

(küzdő)sport 7 3 10 16.7%

önismeret 4 5 9 15%

mozgás, mozgásforma, mozgáskultúra 7 2 9 15%

rendszer 5 2 7 11.7%

barátok, társak, közösség 4 3 7 11.7%

önfegyelem, önkontroll 3 4 7 11.7%

önvédelem 4 2 6 10%

kikapcsolódás, szórakozás, szabadidő 3 2 5 8.3%

filozófia 3 2 5 8.3%

művészet 3 2 5 8.3%

kultúra 3 1 4 6.7%

szépség 0 2 2 3.3%

5. táblázat: A "Számodra mit jelent a harcművészet?" kérdésre adott szöveges

válaszokban gyakran ismétlődő fogalmak.

24

Ide szöveges válaszokat vártam, a saját szavaikkal megfogalmazva. Volt bennem némi

félelem, hogy a kézírásokat, különösen mivel tábori körülmények között születnek, el tudom-

e majd olvasni. Szerencsére ezzel nem volt probléma. Emellett kíváncsi voltam, hogy milyen

arányban fognak írni ide bármit is, és azok mennyi vágnak egybe. Lesznek-e benne visszatérő

elemek? Lehet-e belőlük csoportokat alkotni? A darabszámmal nem volt gond, mert minden

kitöltő válaszolt. A válaszok között viszont volt 3 mondatos részletes magyarázat és 3 szavas

felsorolás is. A kiértékelésnél azt a módszert választottam, hogy elkezdtem olvasni egy

választ, és ha megragadta a figyelmemet valamilyen szó vagy gondolat, akkor azt felírtam és

végignéztem a többi válaszok között hányszor szerepel ugyanaz. Természetesen, célirányosan

is kerestem ilyeneket. Végül 18 ilyen "gondolat" maradt fenn a szűrőmön. Ezeket az 5.

táblázatban foglaltam össze előfordulási gyakoriságuk szerint csökkenő sorrendben. Az

összes válasz megtalálható a mellékletek között, a 7.2.1. fejezetben. Itt sorrendet nem

állítottam fel közöttük, csupán aszerint alakítottam két csoportot, hogy a kitöltő gyakorolt-e

valamilyen távol-kelet harcművészetet.

A legtöbb fogalomnál nincs jelentős eltérés a két csoport között, azonban a tanulás,

tudás, ismeret; a szemlélet, értékrend; és a mozgás, mozgásforma, mozgáskultúra 5-tel

többször szerepel azoknál, akik gyakoroltak valamilyen távol-keleti harcművészetet.

3.3.2. Mi fontos egy harcművésznek?

"Az alábbiak közül szerinted mi fontos egy harcművésznek? Karikázd be, amivel egyetértesz!

Hagyd változatlanul, ami lényegtelen! Húzd át, ami szerinted ellentétes a harcművészettel!

lényegtelen , egyetértesz vele , kerülendő

erő, bátorság, agresszió, állóképesség, önfegyelem, műveltség, szociális érzékenység, hűség,

ambiciózusság, felsőbbrendűség, egy csapatba történő könnyű beilleszkedés képessége,

régebb óta járó csapattársakhoz való hasonulás szándéka, vidámság, kitartás, tisztelet, befelé

fordulás, az adott harcművészet technikáinak alapos ismerete, másokon átlépés, akaraterő,

versenyszellem, az adott harcművészethez kapcsolódó kulturális és történelmi ismeretek,

egyéniesség, becsületesség, (az adott harcművészethez kapcsolódó) vallási meggyőződés,

önfejlesztés, győzni akarás minden áron, átlag feletti fizikai képességek, önkritika, bölcsesség,

a tanulás igénye, törekvés a harcok (párbajok) tisztességességére, gyorsaság, önérvényesítés,

az adott harcművészet filozófiai hátterének ismerete, csapattársaim fejlődésének segítése,

gyors döntés képessége, a nagyobb tudású társam képességeinek elismerése, veszteni tudás,

25

ellenfél feletti győzelem örömének látványos kimutatása, az adott harcművészet terjesztése,

büszkeség, egészséges életmód, kulturált viselkedés, kiválóság, tartás, társadalmi presztízs,

hitelesség"

Felsoroltam 47 különböző állítást, amikről a kitöltőnek el kellett döntenie, hogy egy

harcművész fontos jellemzője vagy éppen a Harcos léttel ellentétes, vagyis kerülendő, esetleg

érdektelen ebből a szempontból. Mivel a kérdőív papír alapú, így a három lehetőség a

bekarikázással, áthúzással és szabadon hagyással viszonylag könnyen kivitelezhető volt, de

további finomításra már nem lett volna lehetőség.

Az állításokat véletlenszerűen soroltam fel, egyetlen rendezési elvem az volt, hogy

lehetőség szerint jól kitöltse a rendelkezésre álló sorokat és a többszavas állítások ne

csússzanak két sorba. Egy-két egymáshoz hasonló tartalmú esetében figyeltem arra, hogy ne

kerüljenek közel egymáshoz. Igyekeztem több olyan állítást felsorolni, amire feltételezésem

szerint pozitív jelölést kapok és viszonylag kevesebb negatív kicsengésűt. Elhelyeztem

olyanokat is, amik szerintem lényegtelenek, ám másnak fontos lehet. Néhány állítást

szándékosan úgy fogalmaztam meg, hogy többféleképpen is lehessen értelmezni, illetve

olyanok is szerepeltek közöttük, amik sejtésem szerint megosztóak lehettek. Az egyes

fogalmak jelöléseinek számait a melléklet 7.3. fejezetében megtalálható táblázatban

foglaltam össze.

Elméletileg a 47 fogalom a 60 kitöltőtől összesen 2820 jelölést kaphatott volna, vagyis,

ha minden kitöltő az összes fogalmat besorolja a két kategória valamelyikébe. Azonban

lehetőség volt egyiket sem választani, amennyiben szerinte "lényegtelen" harcművészeti

szempontból. A hasznosnak tartott fogalmak 1424 jelölést kaptak (50.5%), míg kerülendőnek

tartottak 334-et (11.8%). A több, mint négyszeres arány oka leginkább az lehet, hogy a

felsorolt fogalmak többsége olyan, amiről úgy gondoltam, általában pozitívan szoktak

vélekedni.

Az egyes fogalmakra kapott jelölések számát soronként összeadtam külön azokét, akik

jártasak valamilyen más harcművészetben és külön, akik nem; majd ezt a két számot is

összeadtam. Mindezt elvégeztem mindkét fajta jelölésre (hasznosnak vagy kerülendőnek

tartja a kitöltő) és kiszámoltam mindegyiknél a résztvevők összes számához viszonyított

százalékos arányát. Az eredmények a melléklet 7.3. fejezetében lévő táblázatokban

olvashatóak, a bejelölések számának csökkenő sorrendjében sorolva.

26

Az eredmények értelmezéséhez növekvő sorba rendeztem az egyes fogalmakra kapott

pozitív és negatív bejelölések számát, majd egy grafikonon ábrázoltam. Ez látható a 2. ábrán.

(A vízszintes tengelynek nincs jelentősége, az csupán az egymásutániságot fejezi ki.) A

kerülendőnek tartott tulajdonságokat piros rombuszok, a hasznosnak tartottakat zöld keresztek

jelölik.

0

10

20

30

40

50

60

0 5 10 15 20 25 30

Bej

elöl

ések

szá

ma

Kerülendő Egyetért vele

2. ábra: A fogalmak bejelölési számának megoszlása

Az ábráról látható, hogy mindkét típusnál van egy-egy olyan tartomány, ahol ugrása van

a görbének, ezt felhasználva célszerű a csoportokat megalkotni.

Az egyetértő választások esetében kevésbé különülnek el a tartományok egymástól. A

felső kategóriának 49, vagy annál több jelölést (80% felett) kapottakat választottam, ez jelenti

a "többség szerint" részt. Ezt is lehetne további két részre osztani 57 jelölés (95%) határnál, de

ezt nem tartom szükségesnek. A 25 és 41 közötti tartomány (40% - 70% között) értelmezhető

úgy, mint "általában fontosnak tartják". A 13 és 22 között értékek (20% - 40% között) azt

mutatják, hogy ezek a fogalmak "valamennyire még fontosak". A 11 alatti (20% alatt) számú

jelölést kapott fogalmak a "van, aki így gondolja" címkét kaphatják. 2 fogalom nem kapott

egyetértő jelölést.

A kerülendő fogalmak esetében célszerű két csoportot kialakítani: 17 vagy annál

kevesebb (30% alatt) jelölés jelenti azt, hogy "van, aki így gondolja", míg a 38 vagy annál

több (60% felett) jelenti a "többség szerint" véleményt. A közöttük lévő résbe (17-nél több, de

38-nál kevesebb, kb. az összes válasz 30%-a) egyetlen fogalom sem esett. 18 olyan fogalom

szerepelt a kérdőívben, ami senki szerint nem kerülendő egy harcművészettel foglalkozónak.

27

A válaszadók szerint fontos egy harcművésznek:

Többség szerint ( > 80% ):

az adott harcművészet technikáinak alapos ismerete, törekvés a harcok (párbajok)

tisztességességére, kulturált viselkedés, állóképesség, a tanulás igénye, veszteni tudás,

becsületesség, önfejlesztés, bátorság, önkritika, tisztelet, kitartás, akaraterő, önfegyelem

Általában fontosnak tartják ( 40% - 70% ):

az adott harcművészet filozófiai hátterének ismerete, a nagyobb tudású társam képességeinek

elismerése, bölcsesség, csapattársaim fejlődésének segítése, az adott harcművészethez

kapcsolódó kulturális és történelmi ismeretek, hitelesség, gyors döntés képessége, vidámság,

tartás, műveltség, egészséges életmód, gyorsaság, erő, hűség, ambiciózusság

Valamennyire még fontosak ( 20 - 40% ):

egy csapatba történő könnyű beilleszkedés képessége, egyéniesség, befelé fordulás, büszkeség,

önérvényesítés, szociális érzékenység, versenyszellem

Van, aki így gondolja ( < 20% ):

kiválóság, agresszió, régebb óta járó csapattársakhoz való hasonulás szándéka, társadalmi

presztízs, (az adott harcművészethez kapcsolódó) vallási meggyőződés, az adott harcművészet

terjesztése, átlag feletti fizikai képességek, másokon átlépés, győzni akarás minden áron

Egyetlen jelölést sem kapott ( 0 ):

felsőbbrendűség, ellenfél feletti győzelem örömének látványos kimutatása

A válaszadók szerint kerülendő egy harcművésznek:

Többség szerint ( > 60% ):

másokon átlépés, felsőbbrendűség, győzni akarás minden áron, ellenfél feletti győzelem

örömének látványos kimutatása, agresszió

Van, aki így gondolja ( < 30% ):

(az adott harcművészethez kapcsolódó) vallási meggyőződés, társadalmi presztízs, szociális

érzékenység, átlag feletti fizikai képességek, befelé fordulás, egyéniesség, ambiciózusság, az

adott harcművészet terjesztése, régebb óta járó csapattársakhoz való hasonulás szándéka,

önérvényesítés, kiválóság, állóképesség, erő, vidámság, törekvés a harcok (párbajok)

tisztességességére, bölcsesség, gyorsaság, gyors döntés képessége, egészséges életmód, hűség,

28

büszkeség, versenyszellem, az adott harcművészet technikáinak alapos ismerete, egy csapatba

történő könnyű beilleszkedés képessége

Egyetlen jelölést sem kapott ( 0 ):

a nagyobb tudású társam képességeinek elismerése, a tanulás igénye, akaraterő, az adott

harcművészet filozófiai hátterének ismerete, az adott harcművészethez kapcsolódó kulturális

és történelmi ismeretek, bátorság, becsületesség, csapattársaim fejlődésének segítése,

hitelesség, kitartás, kulturált viselkedés, műveltség, önfegyelem, önfejlesztés, önkritika, tartás,

tisztelet, veszteni tudás

Összevetettem a más harcművészetet gyakorlók és nem gyakorlók között van-e észrevehető

eltérés a bejelölések számában. Mivel a két csoport nagyjából azonos létszámú volt,

mindössze két fő a különbség, így egyszerű volt az összehasonlítás. A 6. és a 7. táblázatban

összegyűjtöttem az 5 vagy annál nagyobb eltérést mutató fogalmakat. Feltűnő, hogy a hasznos

fogalmak esetében általában a más harcművészetet nem gyakorlók jelöltek többet, egy

kivételével. Ez az egy kivétel a befelé fordulás, ami esetében előfordulhat, hogy magát a

fogalmat értelmezték különbözőképpen a kitöltők. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy 19

"hasznos" jelölés mellett 12 "kerülendőt" is kapott. Vagyis lehet pozitív tartalommal

(önvizsgálat, belső út keresése, odafigyelés a lelki értékekre) is és negatív szemlélettel

(magába zárkózás, világtól/valóságtól való elfordulás) is gondolni erre a fogalomra.

Más harcművészetet gyakorolt? → igen nem eltérés

gyorsaság 9 18 9

tartás 16 24 8

bölcsesség 15 22 7

befelé fordulás 13 6 7

versenyszellem 5 11 6

erő 17 23 6

állóképesség 23 28 5

csapattársaim fejlődésének segítése 16 21 5

6. táblázat: Eltérő vélekedés a hasznosnak gondolt fogalmakról

29

A kerülendő fogalmak esetében mindkét jelentős különbséget mutatóra a más

harcművészetet is gyakorlók voksoltak többen.

Más harcművészetet gyakorolt? → igen nem eltérés

felsőbbrendűség 28 22 6

agresszió 24 19 5

7. táblázat: Eltérő vélekedés kerülendőnek gondolt fogalmakról

Egy másik érdekes összehasonlítás lehet, ha azokat a fogalmakat keressük meg, amiket

a kitöltők egy része hasznosnak, más része kerülendőnek gondol. Ezek közül, amelyek

mindkét csoportban legalább 5 jelölést kaptak, a 8. táblázatban szerepelnek. Ezeket

megosztóknak lehetne nevezni.

"Megosztó" fogalom Hasznos Kerülendő Összesen

ambiciózusság 26 8 34

befelé fordulás 19 12 31

szociális érzékenység 15 6 21

egyéniesség 14 7 21

régebb óta járó csapattársakhoz való hasonulás szándéka 11 9 20

önérvényesítés 13 6 19

kiválóság 8 6 14

8. táblázat: "Megosztó" fogalmak, amiket hasznosnak és kerülendőnek is jelöltek.

Ezt az eredmény lehet úgy is értelmezni, hogy a harcművész rendelkezzen az adott

tulajdonsággal, de megfelelő körültekintéssel alkalmazza. Például a legtöbb szavazatot kapott

fogalom, az ambiciózusság hasznos, amikor egy harcművész szeretne minél magasabb szintre

30

jutni a művészetében, vagy elérni azt a pozíciót, amiben egyéb tulajdonságai alapján a

legjobban tudja segíteni a csapatát. Másfelől viszont, ha ez öncélú, vagyis pusztán a cím miatt

akar valaki valamilyen posztot betölteni, vagy másokon átgázolva éri ezt el, akkor az

kerülendő. Ehhez hasonlóan a többi megosztó fogalmat is lehet helyesen vagy helytelenül

megélni, ennek eldöntéséhez megfelelő önismeretre és alázatra van szükség.

Összesen 16-an írtak a felsorolásomból hiányzó fogalmakat, melyeket a melléklet 7.2.2

fejezetében gyűjtöttem össze. Nem sikerült megfejtenem, a balkezesek hátránya miként

értelmezendő. Egy harcművész esetében hátránynak kellene tekinteni a balkezességet? Vagy

éppen fordítva: Egy balkezesnek felül kell emelkednie ezen a hátrányán? Sajnos, a kitöltő ezt

nem részletezte a kérdőívben. A leírt fogalmak között a türelem és a tisztelet 4 esetben, a

szerénység 3 kitöltőnél szerepel.

3.3.3. Mitől lesz valaki harcművész?

"Szerinted mitől lesz valaki "harcművész"? (több is választható)"

A: "Elkezdett járni egy harcművészeti edzésre."

B: "Hosszabb ideje (több éve) aktívan jár harcművészeti edzésekre, abban egyre magasabb szinteket ér el."

C: "Sok éve (több, mint 10) aktívan jár harcművészeti edzésekre."

D: "Amikor elért az adott harcművészetben egy belépő szintet/rangot."

E: "Amikor elért az adott harcművészetben egy közepes szintet/rangot."

F: "Amikor elérte az adott harcművészetben elérhető legmagasabb szintet/rangot."

G: "Független az eltelt időtől, csak azon múlik, hogy ő magát annak tartja-e. (Ez egy belső dolog.)"

H: "Független az eltelt időtől, elég, ha az edzőtársai annak tartják. (Igazi elismerést kívülről kap az ember.)"

A lehetséges választások 3 csoportba sorolhatóak, és az együvé tartozókat szándékosan

egymás után helyeztem el.

Az A-B-C válaszok a harcművészetben eltöltött időre vonatkoztak, a D-E-F válaszok az

elért szintre, a G-H válaszok pedig az identitásra. A kapott eredményeket a 9. táblázat

tartalmazza. Az első két csoportban számomra meglepő volt, hogy előfordult csoporton belül

is többszörös választás. Ugyanis, ha valaki kiválasztotta az "Elkezdett járni egy harcművészeti

edzésre.", ezt magában foglalta a másik két válasz is, hiszen aki beletartozik a "Sok éve ( több,

mint 10 ) aktívan jár harcművészeti edzésekre." kategóriába, az valamikor el is kezdte.

31

Ugyanígy, ha valaki az első szint elérésétől kezdve harcművésznek számít, akkor a magasabb

szinteken is. Más megközelítésben, ha valaki csak attól harcművész, hogy elérte a

legmagasabb rangot, abban benne foglaltatik az is, hogy amikor még alacsonyabb szintnél

tart, még nem az.

Távol-keleti harcművészetet gyakorol(t) Távol-keleti harcművészetet nem gyakorol(t)

<1 1-5 >5 <1 1-5 >5 Eltöltött évek

- - 1 2 3 F - 1 2 3 F - - 1 2 3 F - 1 2 3 F Scholler szint

Összes

(fő)

A 1 1 1 2 2 1 2 10

B 2 1 3 4 1 2 3 2 1 2 3 1 2 27

C 2 1 2 1 1 2 1 1

idő

11

D 1 1 1 1 1 5

E 2 1 1 4 1 1 1 1 12

F 2 1 1 2 1

szint

7

G 5 5 3 4 2 3 1 4 3 1 3 2 1 1 3 39

H 5 1 1 1 1 1 2 3 3 2 1 2 identitás

23

9. táblázat: Mitől lesz valaki harcművész?

A táblázatban szétválasztottam a kitöltőket a távol-keleti harcművészetben jártasság

szerint (első sor), a vívással eddig eltöltött idő szerint (második sor), valamint a Scholler szint

szerint (harmadik sor). Ez utóbbi sor magyarázata: "-" jel jelenti azt, hogy még nem vett részt

díjvíváson, "1", "2", "3" a Scholler fokozatokat, az "F" pedig a Free Scholler szintet jelöli. Az

utolsó előtti oszlopba kerültek a választási lehetőségek csoportjainak elnevezései.

3.4. Az Ars Ensishez kapcsolódó kérdések

A kérdőív harmadik szakasza az Ars Ensis egyesületre és az abban megjelenő

harcművészeti vonalra vonatkozott. Kérdés volt egyrészt, hogy a kitöltő harcművészetnek

tartja-e a hosszúkard-oktatásunkat, másrészt mik azok az elemek, amik megjelenítik azt. Ez a

kettő nem mond ellent egymásnak akkor sem, ha valaki szerint nem harcművészet az, amit

gyakorlunk, hiszen attól még megjelenhetnek olyan elemek az oktatásunkban és egyéb

32

hagyományunkban, amiknek van harcművészeti tartalmuk. Mivel minden kitöltő tagja az

egyesületnek, így a válaszok mindenképpen valós tapasztalaton alapulnak, még akkor is, ha

ezeket rövid idő alatt szerezte.

3.4.1. Harcművészet-e az Ars Ensis hosszúkard-oktatása

"Szerinted a hosszúkardvívás, ami az Ars Ensisben gyakorolható … Karikázd be a sor elején

lévő – jelet, amelyikkel egyetértesz! (több is választható, akár ellentmondóak is)"

A: "... nem harcművészet, mert nem élő mestertől kaptuk a tudást, hanem könyvekből."

B: "… harcművészet, mert halálos technikákat is tanít."

C: "… nem harcművészet, mert a gyakorló-eszközök nem alkalmasak komolyabb sérülések okozására."

D: "... harcművészet, mert a történelem harcosainak értékeik képviseli."

E: "… nem harcművészet, mert a versenyeken alkalmazott pont-rendszer nincs összhangban azzal, amit az imitált

sérülések a valóságban okoznának."

F: "… harcművészet, mert már a régi vívómesterek is így említik."

G: "… lehetne harcművészet, de ahhoz még további kutatásokra és/vagy fejlesztésekre lenne szükség."

H: "… lehetne harcművészet, ha több kiegészítő tudást adna (pl. a lovagi kultúra alaposabb ismeretét)."

I: "... nem harcművészet, de lehet akként is megélni."

J: "... harcművészet, de nem kötelező annak megfelelően művelni."

K: "... harcművészet / nem harcművészet (Húzd át, amelyikkel nem értesz egyet! Írd le miért gondolod így!)"

L: "... attól függ, hogy harcművészet-e, hogy"

Ebben a részben egy megkezdett mondatot lehetett többféleképpen befejezni. Mivel itt

nem csak állítások igaz-hamis voltát kellett eldönteniük, hanem több-kevesebb indoklás is

szerepelt benne, ezért felhívtam a kitöltők figyelmét arra, hogy akár egymásnak ellentmondó

válaszokat is adhatnak, hiszen az egyik magyarázat megerősítheti, míg a másik cáfolhatja az

egyesület harcművészeti tevékenységéről kialakult véleményt. Az első 6 mondat-befejezésnél

(A ... F) felváltva írtam állító és tagadó kijelentéseket. Igyekeztem olyanokat választani, amik

tapasztalatom alapján általában a harcművészetekről szóló beszélgetések esetében

előfordulnak érvként és ellenérvként. Két helyen (G-H) feltételes kijelentést tettem, ami

ugyan magában foglalja a "nem" állítást, de lehet úgy is értelmezni, hogy bár az adott feltétel

teljesül, de a kitöltő szerint igény lenne többre belőle. Az I és J állítások magára a gyakorló

személyére vonatkoznak, az ő hozzáállására, identitására. Mindkettőben benne van a szabad

33

döntés lehetősége az egyén részéről, amihez az egyesület vagy nem állít fel korlátot (I), vagy

keretet kínál hozzá (J). A két utolsó állítás (K-L) teret adott a kitöltőnek részletesebben is

kifejteni saját véleményét, a kérdőíven erre helyet hagytam számára. A K állításnál

egyértelmű állásfoglalást vártam, indoklással. Az L esetében arra volt lehetősége a kitöltőnek,

hogy adott körülmények teljesüléséhez kösse a harcművészeti jelleget. A kapott eredményeket

a 10. táblázatban foglaltam össze.

Távol-keleti harcművészetet gyakorol(t) Távol-keleti harcművészetet nem gyakorol(t)

<1 1-5 >5 <1 1-5 >5

0 0 1 2 3 F 0 1 2 3 F 0 0 1 2 3 F 0 1 2 3 F

Összes

(fő)

A 1 1

B 2 1 1 1 2 2 1 3 1 2 1 1 1 19

C 1 1

D 6 4 2 5 2 1 2 6 3 3 3 1 1 1 1 41

E 1 1 1 2 1 6

F 4 2 3 4 1 4 3 3 3 1 1 2 31

G 1 3 1 5

H 1 1 3 1 2 1 1 1 2 13

I 1 2 1 1 1 1 1 8

J 5 5 1 4 2 3 2 2 4 3 2 2 1 1 3 40

10. táblázat: Harcművészet-e az Ars Ensis által oktatott hosszúkardvívás?

A táblázatban szétválasztottam a kitöltőket a távol-keleti harcművészetben jártasság

szerint (első sor), a vívással eddig eltöltött idő szerint (második sor), valamint a Scholler szint

szerint (harmadik sor). Ez utóbbi sor magyarázata: "-" jel jelenti azt, hogy még nem vett részt

díjvíváson, "1", "2", "3" a Scholler fokozatokat, az "F" pedig a Free Scholler szintet jelöli. A

"nem harcművészet" kezdetű állítások sorait kék; a "harcművészet" kezdetű állítások sorait

zöld; míg a "lehetne harcművészet" kezdetű sorokat sárga háttérrel jelöltem.

Alaposabban vizsgálva a kapott eredményeket, levonhatunk néhány következtetést,

illetve tehetünk néhány megállapítást. Egyúttal részletezem is az állítások mögötti tartalmat,

szándékomat a megfogalmazással kapcsolatban.

34

Kiugróan alacsony jelölést kapott az A és C állítás. Ezekre csupán egy-egy kitöltő

voksolt, mindketten 1-5 éve vívnak hosszúkarddal és egyikük sem gyakorolt más (távol-

keleti) harcművészetet. Egyikőjük Scholler 3-as szinten van, szerinte "... nem harcművészet,

mert nem élő mestertől kaptuk a tudást, hanem könyvekből.". Az állításhoz kapcsolódó

magyarázat sok vita forrása volt eddig is, és bizonyára lesz is még. Természetes, hogy a több

száz éve leírt mondatok értelmezése nagy kihívás, és sosem lehetünk biztosak benne, hogy

úgy sikerül valaha is rekonstruálnunk a tanítást, ahogyan azt a szerző gondolta egykor.

Azonban maga a tudás és a gyakorló viszonyulása a mozgásformához, sokkal fontosabb, mint

a tudás átadásának közege, így nincs nagy hatása arra, hogy harcművészetet csinálunk-e. A

másik kitöltő Scholler 1-es, aki úgy gondolja, "… nem harcművészet, mert a gyakorló-

eszközök nem alkalmasak komolyabb sérülések okozására.". Az edzéseken használt gyakorló

eszközök szándékosság esetén alkalmasak lennének sérülés-okozásra, de természetesen az

egyesületben senkinek sincsenek ilyen szándékai.

További három mondat-befejezés kapott 10% körüli jelölést. Az E: "… nem

harcművészet, mert a versenyeken alkalmazott pont-rendszer nincs összhangban azzal, amit

az imitált sérülések a valóságban okoznának." választ 6-an (2 - 4)12 jelölték be, közöttük van

teljesen kezdőtől Free Scholler-ig különböző szintű és tapasztalatú kitöltő, így nem találtam

jellemző közös pontot. Az "a versenyeken" túlzott általánosítást jelent, hiszen sok verseny

zajlott már le és ezeken többé-kevésbé eltérő szabályok is előfordulhattak, miközben a

szervezők törekedtek az egységes és minél megfelelőbb rendszer kialakítására. Éppen ez a

törekvés okozta a szabályok változását, különösen a kezdeti időkben. Mára nagyjából

letisztult álláspontok alakultak ki, így az MHS-nek van kialakult verseny-szabályzata,

azonban más csapatok is szerveznek versenyeket, az általánosítás emiatt is csak korlátozottan

megengedhető. A verseny mindig egy valós helyzet szimulációja, de a legfontosabb szempont

az objektív értékelhetőség. A versenyzés nem kötelező része az Ars Ensis oktatásának, így ez

a kérdés nem dönti el a harcművészeti mivoltát. Egy másik állítás, a G: "… lehetne

harcművészet, de ahhoz még további kutatásokra és/vagy fejlesztésekre lenne szükség."

mindössze 5 (1 - 4) jelölést kapott. Mindannyian 1-5 éve vívnak az egyesületben, közülük 4-

en nem gyakoroltak más harcművészetet és nincs, vagy csak az első Scholler-fokozatuk van

12 A kérdőív további részében alkalmazni fogom az alábbi egyszerű jelölést: Amikor megadom azt, hogy hányan választották az adott állítást vagy fogalmat, mögötte szerepeltetek zárójelben további két számot, kötőjellel ( - ) elválasztva. A zárójelben szereplő első szám mindig az adott válaszadók közül azokat jelöli, akik az Ars Ensisen kívül már korábban is legalább 1 éven át gyakoroltak, vagy jelenleg is művelnek valamilyen harcművészetet, míg a második szám azokat mutatja, akik nem rendelkeznek ilyen jellegű tapasztalattal. Aki csak nemrég kezdett bele, vagy csak rövid ideig gyakorolt ilyet, szintén a második kategóriába soroltam, hiszen vélhetően még nincs elég tapasztalata hozzá. Dolgozatomban a továbbiakban magyarázat nélkül alkalmazom ezt a jelölési formát.

35

meg. Az ötödik válaszadó gyakorol más harcművészetet és már Scholler 3-as. A

megfogalmazás feltételes módot használ, vagyis nem jelenti ki egyértelműen, hogy nem

harcművészet, de azt sugallja. Nem kizárt, hogy az öt kitöltő a jelölésével csupán a fejlődés

szükségességét kívánta jelezni. Valóban szükség van további kutatásokra, hogy a kardvívás

körülményeit, hátterét mind jobban megismerhessük, és ezt a tudást felhasználjuk, ez azonban

nem befolyásolja azt, hogy az egyesület harcművészetet oktat-e. Az előzőeknél valamivel

több, 8 (4 - 4) voksot kapott az I: "... nem harcművészet, de lehet akként is megélni."

befejezés. Nem állapítható meg közös háttér a jelölők között. A válaszban el van rejtve egy

megállapítás, miszerint a Harcos útja belső folyamat.

Az eddigieknél határozottan több jelölést kapott két állítás. A kitöltők majdnem 1/4-e,

13 fő (6 - 7) választotta a H: "… lehetne harcművészet, ha több kiegészítő tudást adna (pl. a

lovagi kultúra alaposabb ismeretét)." mondatot. Nincs közöttük kimutatható egyezés. Ez

ismét egy feltételes megfogalmazás, ami burkoltan azt állítja, hogy nem harcművészetet

gyakorlunk. Azonban ez lehet egy jelzés is az egyesület döntéshozói felé, hogy amennyiben

szeretnénk harcművészeti csapatként (is) működni, több kiegészítő tudás átadásával lehetne

erősíteni ezt az irányvonalat. A másik mondat-befejezés, a B: "… harcművészet, mert halálos

technikákat is tanít." 19 (9 - 10) kitöltő számára volt elfogadható, ami közel 1/3-a az összes

kitöltőnek. Nincs felismerhető összefüggés közöttük. Ennek a viszonylag magas számnak egy

magyarázata lehet az, hogy sokan a harcművészetekre úgy gondolnak, mint ami gyilkolásra

készíti fel a gyakorlóját. Ennek van alapja, hiszen minden harcművészetben megtalálható az

eredeti, valóban ölésre kifejlesztett harc-rendszer és általában ezek a mozdulatok, technikák

szerves részét képezik az adott rendszernek. Mindezzel szembe lehetne állítani egynémely

olimpiai sportot: pl. a gerely-hajításra senki sem gondol harcművészetként, holott maga az

eszköz és használata alkalmas lehet ölésre, és maga a sport is szinte biztosan katonai célú

alkalmazásából származik. A harcművészetekre általánosságban gyakran jellemző, hogy

halálos technikákat is tanít.

Jelentős számban, a kitöltők 2/3-a választotta a következő két mondat-befejezést. Az

egyiket 41 fő (20 - 21) jelölte be, szerintük D: "... harcművészet, mert a történelem

harcosainak értékeit képviseli." Nincs megállapítható összefüggés közöttük. Maga a

megfogalmazás meglehetősen általános, hiszen nincs egységes megállapodás arról, mit takar a

"történelem harcosainak értékei" kifejezés. Azonban bizonyára minden kitöltőben hasonló

érzetet, képeket villant fel a három szó külön-külön és így egyben is. "Történelem", vagyis

valami, ami régen lezajlott, befejeződött, illetve évszázadokkal ezelőtt általánosan elterjedt,

36

de mindenképpen az akkori köztudatban létező fogalom. "Harcosainak", tehát azoknak a

gondolatvilága, akik az életüket veszélyeztetve küzdöttek maguk vagy mások céljainak

eléréséért, szolgálatként, kötelességből, elhivatottságból, pénzért vagy dicsőségért. "Értékeit",

azaz a tulajdonságaik, eszméik pozitív gyűjteményét. Egyben nézve hagyománytisztelet, régre

visszanyúló gyökerek, vívókkal, vívómesterekkel összekötő megfoghatatlan kapcsolat

jelenlétét sugallja az egyesület oktatásában. Az eltelt évszázadok és a megszakadt

folytonosság ellenére is fennálló közösség képét jelzi. A bennünk megjelenő igényt a

hozzájuk való hasonulásra, természetesen körülményeinkhez, a mai korhoz igazítva és

emellett idealizálva őket. A bejelölők magas aránya jelzi, hogy az fontos része egyesület

tevékenységének.

Egy másik megállapítást, J: "... harcművészet, de nem kötelező annak megfelelően

művelni." 40-en (20 - 20) választották. Nincs kimutatható összefüggés közöttük. Ebben a

mondatbefejezésben benne van az egyén döntése, de egyúttal az is, hogy az egyesület keretet

ad hozzá. Egy lehetőség, amivel lehet élni, és lehet figyelmen kívül hagyni. Jól egybecseng

azzal a megállapítással, miszerint a harcművészet egy belső folyamat.

Az összes kitöltőnek több, mint a fele, 31 fő (14 - 17) választotta az F: "…

harcművészet, mert már a régi vívómesterek is így említik." lehetőséget. Ez a létszám 2/3 - 1/3

arányban oszlik meg a Scholler 1 vagy az alatti, és a Scholler 3 vagy afeletti kitöltők között,

egyéb megállapítás nem tehető. A megfogalmazásban van egy kis csúsztatás, ugyanis maga a

"harcművészet" kifejezés 20. századi, ezért természetesen a régi vívómesterek nem is

említhették így. Azonban a vívókönyvekben több helyen is szerepel a "művészet" szó13. Az

egyesületben többnyire ilyen értelemben használjuk ezt a kifejezést.

A kitöltők saját véleményüket is megfogalmazhatták, hogy miért vagy miért nem tartják

harcművészetnek az Ars Ensisben oktatását, esetleg milyen feltétel teljesülése esetén. Az

összes választ a melléklet 7.2.3. fejezete, a számuk alakulását a 11. táblázat tartalmazza.

13 Néhány kiragadott példa. (Kiemelés tőlem) 1. MS 3227a: "Hie hebt sich an meister lichtenawers kunst des fechtens mit deme sw°te czu fusse vnd czu rosse blos vnd yn harnüsche - Ím, itt kezdődik Lichtenawer Mester harci művészete a karddal, gyalogosan és lóháton, vértezetlen és vértezetben." A német nyelvű átirat Dierk Hagedorn (Hammaborg Historischer Schwertkampf) munkája. A magyar fordítást Erényi Gábor készítette. 2. Sigmund Ringeck: Mscr. Dresden C 487: "Hie hept sich an die Ritterlich kunst deß langen schwerts - Ím, itt kezdődik a hosszú kardnak lovagi művészete." A német nyelvű átirat Dierk Hagedorn (Hammaborg Historischer Schwertkampf) munkája. A magyar fordítást Erényi Gábor készítette. 3. Hans Talhoffer: Alte Armatur und Ringkunst (Thott 290 2°): "Wiltu kunst schowen so vicht ge lingg gen recht mit howen - Ha meg akarod mutatni a művészetedet, lépj ballal és lépj jobbal a vágásoknál!" A német nyelvű átirat Jeffrey Hull munkája. A magyar fordítást Erényi Gábor készítette. Forrás: http://www.middleages.hu/magyar/harcmuveszet/vivokonyvek/ms3227a/13v.php

37

Távol-keleti harcművészetet gyakorol? igen nem Összesen

A kitöltők véleménye Válaszok száma (db) db %

Nem harcművészet 2 1 3 5

Feltételesen harcművészet 6 5 11 18.3

Harcművészet 16 13 29 48.3

11. táblázat: "Szerinted a hosszúkardvívás, ami az Ars Ensisben gyakorolható …" mondat

folytatásaként adott szöveges válaszok számának alakulása

3 kitöltő úgy gondolja, nem harcművészet. Egyikük szerint, aki nem gyakorolt távol-

keleti harcművészetet, azért nem az, mert "nem élezett karddal, nem vérre megy a dolog".

Azonban a távol-keleti harcművészetek edzésein sem okoznak szándékosan vérző vagy

maradandó sérülést, bár a képesség többnyire megvan hozzá, illetve nem feltétlenül

használnak éles fegyvereket. Egy másik kitöltő szerint azért nem, mert "nincs olyan, aki

főállásban, évtizedeken át tanulja és oktatja ezt a sportot, így a keleti harcművészetekhez

hasonló szintet nem lehet elérni". Valóban nincs még több évtized a hátunk mögött, és egyik

alapelvünk, hogy ingyen oktatunk. A harmadik válaszoló magyarázata, miszerint "én nem

annak élem meg", egybecseng a kérdőívben és a dolgozatomban többször is előkerülő az

állítással: a harcművészet nagymértékben belső elhatározás kérdése, és ő így döntött.

11-en fejezték be a mondatot feltételes móddal. Többen itt is az egyén hozzáállását

említették különböző összefüggésekben, de megjelent az oktatási tevékenységünk felelőssége,

szándéka is. A "Megfelelő kontextusban effektív-e", illetve "Hitelesen művelik-e" kérdések

érdekes és lényeges megközelítést jeleztek.

29-en, vagyis az összes kitöltőnek majdnem a fele választotta azt, hogy harcművészetet

oktatunk. A 3.3.1 fejezethez hasonlóan próbáltam a gyakran felbukkanó fogalmakat

összegyűjteni, ez azonban itt kevésbé volt sikeres. A 12. táblázatban foglaltam össze a

leggyakoribbakat.

38

Fogalom Előfordulás száma

filozófia, szellemiség, eszmeiség 8

harc 8

történelmi alap 5

belső út, művelőjén múlik 5

fejlődés (lehetősége) 4

technikák 4

tananyagunk, oktatásunk 3

12. táblázat: A legtöbbször előforduló indoklások, amiért az Ars Ensisben oktatott

hosszúkardvívást harcművészetnek tartják a kitöltők

Összefoglalva az eddigieket, megpróbálhatjuk megállapítani, hogy az egyesületbe járók

mennyire tartják a tevékenységünket harcművészetnek.

Egyértelműen harcművészetnek tekinti a B, D, F, J állítás és a szöveges kifejtés, amik

összesen 160 (79 - 81) szavazatot kaptak, míg egyértelműen nem tekinti annak az A, C, E, I

állítás és a szöveges válaszok, amik összesen 19 (8 - 11) voksot szereztek. Ez több, mint 8:1

arányú, szerintem meggyőző többségű véleményt jelent. Az 5-5 mondatbefejezésre a 60

kitöltő összesen 300-300 jelölést tehetett volna, eszerint 53.3%-uk, illetve 6.3%-uk választotta

az egyik vagy másik szemléletet.

Az I és J állításokat lehet úgy is tekinteni, hogy nem egyértelmű állásfoglalás. Hiszen,

ha valaki azt mondja "nem harcművészet, de lehet akként is megélni", abban benne van az a

lehetőség, hogy ő maga annak éli meg, vagyis harcművésznek tartja magát. Ugyanígy a másik

oldalról, a "harcművészet, de nem kötelezően" állítás tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a

kitöltő él a felmentés szabadságával. Így tehát ezeket (I és J választás) kivéve az összegzésből

a B, D, F és a szöveges állítások 120 (59 - 61) szavazatot kaptak a lehetséges 240-ból, ami

50%; míg az A, C, E és a szöveges állítások 11 (4 - 7) voksot, ez 4.6%. Az arányuk viszont

még inkább szembetűnő, majdnem 11:1.

Az "Ars Ensisben harcművészetet gyakorlunk" szemléletet leginkább alátámasztó

összegzést a következőképpen tehetjük meg. A G, H és a harmadik féle szöveges kiegészítést,

39

vagyis a "lehetne harcművészet, ..." kezdetű állításokat is pozitívnak tekintem, hiszen a

lehetőség adott az egyesületben, nem szükséges hozzá szemlélet-változtatás, csupán több

befektetett munka; valamint az I, tehát a "lehet akként is megélni" részt is ide veszem, hiszen

az egyénen múlik, akkor 197 (96 - 101) (41%) bejelölés támogatja ezt a véleményt a

lehetséges 480-ból, szemben a megmaradt 11-el (4 - 7) (4.6%) a 240-ből, így a két vélemény

egymáshoz viszonyított aránya már majdnem 18:1, az összes kitöltőre tekintve közel 9:1.

Az "Ars Ensisben nem harcművészetet gyakorlunk", vagyis az előzőt leginkább cáfoló

megközelítésnél a "lehetne ..." részt (G és H választás) úgy tekintem, hogy most még nem az;

illetve a "nem kötelező aszerint művelni" rész (J mondatbefejezés) jelentheti azt is, hogy ez

csupán lehetőség, amivel nem élnek. Ekkor még mindig 120 (59 - 61) (50%) jelölés szól az

egyesület tevékenységének harcművészet-jellege mellett az elméleti 240-ből és 88 (41 - 47)

(18.3%) a 480-ból ellene, vagyis már közel sem elsöprő többségű, de még így is 4:3 arányú a

relatív támogatottsága. Bár az összes kitöltőt figyelembe véve (az elméletileg megtehető

bejelölések százalékos arányát tekintve) majdnem 3:1 értékre változik az arány.

Az előbbi gondolatmenetek eredményeit a 13. táblázatban foglaltam össze. A táblázat

sorait az előbbi bekezdésekben kiemelt szavak segítségével azonosítottam. Eszerint a

statisztika készítésének szemléletmódjától függetlenül, mindenképpen azt kaptuk, hogy a

kitöltők többsége szerint harcművészetet gyakorlunk, csupán az arányok eltérőek.

Az Ars Ensis oktatása harcművészet nem harcművészet Arány

Az összegzés szemlélete db % db % db %

Egyértelmű 160 53.3 19 6.3 8:1 8:1

Nem egyértelmű 120 50 11 4.6 11:1 11:1

Alátámasztó 197 41 11 4.7 18:1 9:1

Cáfoló 120 50 88 18.3 4:3 3:1

13. táblázat: A "Szerinted a hosszúkardvívás, ami az Ars Ensisben gyakorolható…"

mondat folytatásaként választott lehetőségek értelmezése

3.4.2. Mi képviseli a harcművészetet az Ars Ensisben?

"Karikázd be az alább felsorolt dolgok közül, ami szerinted a harcművészetet képviseli az Ars

Ensisben! (több is választható)

40

Címer-rendszer, Scholler-rendszer, 4 éves iskolarendszer, Provosti Iskola, kutatás, edzőtábor, Spec-fegyverek

oktatása, plüsskardos párbajok, féderes szabadvívás, Karácsonyi edzés, Liga, fémkard használata

technikázásnál, Farsang, Várcsata, az edzőtábor előadásai, Szerviensi Kör, a Kardlap, bajnokság a Várcsatán,

MHS versenyeken való részvétel, a fegyvernökök csapata, az ispotályosok, külföldi versenyeken való részvétel

(AE-sként), az oktatóvá válás folyamata, Heroldok, Vívótermi szabályzat, a trágár beszéd büntetése, egyesületi

póló/sapka/felvarró, edzések utáni teázás, éves közgyűlés, FS szakdolgozat(védés), Flourysh"

Felsoroltam 31 fogalmat, amik az egyesület életével, nagyobb eseményeivel vagy éppen

a mindennapjaival kapcsolatosak. (A darabszámnak és az egymásutániságnak nincs

semmilyen jelentősége, egyszerűen ennyi és ilyen sorrendben jutott az eszembe, a jó tanácsok

meghallgatása után.) A kitöltőknek egyszerű igen-nem választással kellett véleményüket

megjeleníteni. A fogalmak mind olyanok, amiket már egy néhány hónapja közöttünk vívó is

valószínűleg ismer, de a táborban megkérdezhette a társait a számára ismeretlen jelentésű

szóról, vagy egyszerűen nem jelölte be. A kapott eredmények a melléklet 7.3. fejezetében

olvashatóak.

A kiértékeléshez többféle szempontból is lehet rendszerezni a fogalmakat,

dolgozatomban a tartalmukat értelmezve alkottam 6 csoportot:

rendszer-elemek

gyakori, ismétlődő események

egyesületen belüli csoportok

szellemi elfoglaltságok (írás, olvasás, előadás)

edzés keretében végzett gyakorlati tevékenység

hangulati elem

Csoportonként haladva, egyesével végignézem, hogy melyik fogalmon hány jelölést

kapott. Az egyesületünket kevésbé ismerők számára röviden leírom a jelentésüket.

Rendszer-elemek (címer-rendszer, Scholler-rendszer, 4 éves iskolarendszer, Provosti

Iskola, kutatás, spec-fegyverek oktatása, az oktatóvá válás folyamata, Vívótermi szabályzat),

amik megfelelő keretet adnak az edzéseink sorának, az egyes személyek fejlődésének.

- címer-rendszer: 31 (12 - 19), 51.6% A Scholler-rendszerhez kapcsolódik, hogy a

díjvívó megvédheti saját, egyedi címerét. Míg a klasszikus időkben a címert általában egy

felsőbb hatalom (uralkodó, elöljáró) adományozta valamilyen cselekedet jutalmaként és azt a

leszármazottak megörökölték, nálunk a jelentkező találja ki a kinézetét, és a Heroldi Kör

41

elbírálása után a díjvíváson védi meg. Ahogyan a címer a régi időkben, úgy nálunk is a

tulajdonosát jeleníti meg, képviseli. Az, hogy kinek mit jelent a címere, jelentősen

különbözhet. Van, aki a hagyományos értelmezések szerint választott színeket vagy

címerképet, más saját jelentést társított hozzá, vagy csupán esztétikai alapon döntött. András

Bálint Free Scholler dolgozatában14 alaposan körüljárta az egyesületben alkalmazott címerek

jelentéstartalmát. A címer az idealizált lovaghoz kapcsolt jelentést képviselheti körünkben.

- Scholler-rendszer: 36 (16 - 20), 60% A harcművész útja belső folyamat, azonban

hasznos mérföldköveket meghatározni, ami mentén visszajelzést kapunk haladásunkról. A

díjvívások rendszere is egy lehetőség erre. Általában más harcművészetekben is van hasonló

elem (öv-vizsga, dan-fokozat, mester cím, stb. ...). Egyesületünkben a Scholler fokozatok

megszerzése nem a mai értelemben vett vizsga, hanem egy olyan esemény, ami megvalósítja

az élmény általi tanulást. A rendszerben viszonylag könnyen lehet előrehaladni, a legtöbben

egymást követő években teljesítik is. A Free Scholler szint előtt gyakran van egy kis

megtorpanás, ami sokszor belső bizonytalanságból, alkalmatlanság-érzésből fakad. A rendszer

használata nem kötelező egyesületünkben, de bizonyos esetekben feltételként szerepel egy

adott Scholler-szint elérése. Akik nem érzik fontosnak a harcművészeti vonalat, sok esetben

nem is igyekvőek a Scholler-fokozatokban való haladásban.

- 4 éves iskolarendszer: 14 (7 - 7), 23% A kezdő, a német és az olasz középhaladó,

valamint a haladó edzéseket magába foglaló alapoktatásunk, amely 1-1 iskolai tanév

hosszúságú, kutatáson alapuló tantervvel rendelkezik és több hosszúkard-tradícióval ismertet

meg. Ez biztosítja a lehetőséget harcművészetünk részleteinek megismerésére, gyakorolására,

a fejlődésre. Bár minden itt oktatott technika a korabeli vívókönyvekből származik, ilyen

formában szinte biztosan sehol sem oktatták a vívás.

- Provosti Iskola: 29 (16 - 13), 48.3% A 4 éves iskolarendszer lezárásaként teljesített

Free Scholler díjvívás után lehet diákként belekapcsolódni. Legalább 3 éven át tartó tanulás

után lehet a Provosti díjvívásra jelentkezni. Ezalatt vívókurzusokra (edzésekre), gyakorlati,

valamint elméleti és kulturális kurzusokra jár a felkészülő. Ennek elvégzése sokkal

kötetlenebb és változatosabb tanulást, gyakorlást jelent, mint az alapoktatás rendszere. Itt már

sokkal inkább megjelennek az egyéni döntések, választások, vagyis nem annyira a kereten,

sokkal inkább a vívón múlik, hogy miben mélyed el. Ez jobban illik egy modernkori

harcművész felkészüléséhez.

14 András Bálint (2015): Önkifejezés az Ars Ensis heraldikájában. Free Scholler szakdolgozat

42

- kutatás: 43 (18 - 25), 71.7% Egyesületünk lehetőséget és segítséget nyújt mindazon

tagjainknak, akik részt szeretnének venni olyan kutatásban, ami az egyesületünk profiljába

vág. Leggyakrabban választott kutatási téma valamely vívótradíció, vagy egy adott fegyver

alkalmazása, de a történelemtől a társadalomtudományokon át a modern sporttudományokig

szinte bármi előfordulhat, ami használható vagy akár csak távolról kapcsolódik a

tevékenységünkhöz. A kutatások legnagyobb része jelentősen hozzájárul harcművészetünk

alaposabb megismeréséhez.

- spec-fegyverek oktatása: 40 (18 - 22), 66.7% A hosszúkard mellett további

fegyvernemek oktatása is zajlik az Ars Ensisben, az alapoktatással megegyező részletességű

tananyagok szerint. Az viszont már mindenkinek a saját választása, hogy melyik

fegyvernemet kezdi el gyakorolni, és tulajdonképpen végigjárhatja a 4 éves képzést anélkül,

hogy bármelyik speciális fegyvernemet is kipróbálta volna. Így itt már megjelenik az egyéni

út, a saját határaink feltérképezése, valamint a döntés lehetősége és szükségessége is. A sok

fegyvernem arra is lehetőséget ad, hogy több éven át találjunk magunknak új tanulnivalót,

miközben nem egy közülük önmagában is több éves tananyaggal rendelkezik. A vívómesterek

is általában több fegyvernemhez értettek, legalábbis a ránk maradt írások ezt sugallják.

- az oktatóvá válás folyamata: 24 (15 - 9), 40% Amikor egy oktatottunk az edzésen

tanúsított viselkedésével kitűnik a többiek közül, felmerül, hogy alkalmas lenne-e oktatónak.

Az oktatók több szempontot megvizsgálnak, majd a közösen kialakított pozitív vélemény

alapján egyikünk felkéri oktató-jelöltnek. Folyamatos képzése mellett fokozatosan bevonjuk

az oktatásba, majd amikor elérkezettnek látjuk az idejét, egy ünnepélyes keretek között

átadott sárga oktatói póló jelképezi a jelölti felkészítésének végét. Nem mindenki alkalmas

oktatónak és nem mindenkiben van ilyen irányú indíttatás, vagyis a hosszúkardvívás

gyakorlásának nem egyenes folytatása az oktatóvá válás. Így, ha nem is mindenki számára, de

az oktatók közül többeknek megjeleníti a harcművészetet.

- Vívótermi szabályzat: 36 (18 - 18), 60% Szabályok gyűjteménye, ami minden

edzésünkre járóra nézve kötelező érvényű. Elsődleges célja a balesetek megelőzése, továbbá a

helyes viselkedés kialakítása. Mindezt a résztvevők érdekében állítottuk össze, hogy

biztonságos, jó hangulatú edzéseken vehessenek részt, pozitív élményt adjon a csapathoz való

tartozás. A vívás gyakorlásánál általánosabb elveket és előírásokat fogalmaz meg, ezek

bármiféle sporttevékenység folytatásához lényeges dolgok.

43

Rendszer-elemek Jelölések száma Jelölések aránya

kutatás 43 (18 - 25) 71.7%

spec-fegyverek oktatása 40 (18 - 22) 66.7%

Scholler-rendszer 36 (16 - 20) 60.0%

Vívótermi szabályzat 36 (18 - 18) 60.0%

címer-rendszer 31 (12 - 19) 51.6%

Provosti Iskola 29 (16 - 13) 48.3%

az oktatóvá válás folyamata 24 (15 - 9) 40.0%

4 éves iskolarendszer 14 (7 - 7) 23.0%

14. táblázat: A Rendszer-elemek közül mi képviseli a harcművészetet?

Események (edzőtábor, Karácsonyi edzés, Liga, Farsang, Várcsata, bajnokság a

Várcsatán, MHS versenyeken való részvétel, külföldi versenyeken való részvétel (AE-sként),

éves közgyűlés), amik általában évente egyszer vagy csak néhány alkalommal történnek, pár

órás vagy néhány napos egybefüggő időszakot fednek le. Némelyiken "elvárt" vagy erősen

ajánlott a jelenlét mindenkinek, másokon érdeklődés kérdése.

- edzőtábor: 26 (11 - 15), 43.3% Az egyesület 3 fő eseményének egyike a nyár közepén

megtartott szűk egyhetes tábor. A tábor utolsó napján van lehetőség a Scholler díjvívás első 3

szintjének teljesítésére. Jól megtervezett felépítése biztosítja, hogy megfelelő terhelést és

kihívást jelentsen fizikai és szellemi téren is minden résztvevő számára. Több eleme erősíti a

csapat összetartozás-érzését, mások az egyéni fejlődés útját egyengetik.

- Karácsonyi edzés: 5 (1 - 4), 8.3% Egyesületünk második legfontosabb rendezvényére

decemberben kerítünk sort. A néhány órás edzés leginkább a közösségről és az együvé

tartozásról szól.

- Liga: 17 (5 - 12), 28.3% 5 hónapon át tartó házi verseny-sorozatunk. Bárki

bekapcsolódhat, és általában a kezdőknek is van valódi esélye döntőbe jutni. Minden

versenyző havonta egy párbajt jelenthet le minden egyes résztvevővel. Az összesített

pontszám és így a döntőbejutás kialakulásánál egyaránt fontos a megvívott párbajok és az

elért győzelmek száma is. A vívásunknak tradíciótól függetlenül fontos eleme a párbaj és az

44

abban való jártasság. A Liga rendszere lehetőséget ad téttel rendelkező párbajok megvívására,

szemben azzal, hogy az edzéseken általában a pillanatnyi dicsőségen kívül semmilyen nyoma

nem marad a győzelemnek.

- Farsang: 3 (2 - 1), 5% Az utóbbi néhány évben hagyománnyá vált, hogy

megszervezzük magunknak a farsangot. Kizárólag a szórakozásról szól.

- Várcsata: 21 (8 - 13), 35% Harmadik legfontosabb eseményünk időpontja nem

rögzített, de minden évben sátorozásra alkalmas időjárási viszonyok mellett tartjuk meg. A

közös csatázás jelentős közösség-építő hatású, emellett az éves bajnokságunkat is itt

rendezzük meg. A rendezvény vezérgondolata a vidámság és az együtt küzdés köré fonódik.

- bajnokság a Várcsatán: 16 (7 - 9), 26.7% A Várcsata résztvevőinek többségét

megmozgató verseny. A szerevezők igyekeznek mindenki számára élvezetessé tenni és más

versenyektől eltérően itt fontos szerephez jut a lovagi szemlélet is. Bár a cél természetesen a

párbajokban elért győzelem, azonban a vívás szépsége is figyelmet kap. Egy harcművész

számára fontos, hogy társaitól, társai által visszajelzést kapjon a fejlődéséről, erre nagyon jó

alkalom a bajnokságon való részvétel.

- MHS versenyeken való részvétel: 20 (9 - 11), 33.3% A Magyar Hosszúkardvívó

Sportszövetség (MHS)15 országos szervezetünk, melynek az Ars Ensis alapító tagja, és ami

alapító tagja a nemzetközi szervezetünknek, az IFHEMA-nak16. Az MHS fontos küldetésének

tartja országos versenyek szervezését, jelenleg a legmagasabb színvonalat képviseli

Magyarországon.

- külföldi versenyeken való részvétel (AE-sként): 22 (10 - 12), 36.7% Egyesületünk

tagjai egyre gyakrabban jutnak el külföldi versenyekre, ami jó gyakorlási lehetőség és egyben

nagyszerű alkalom kapcsolatok kiépítésére más versenycsapatokkal.

- éves közgyűlés: 2 (1 - 1), 3.3% Egyesületünk törvényes működéséhez szükséges, előírt

jogi feltételek között megtartott esemény. A Rendes Tagság itt dönt a következő gazdasági év

kereteiről.

15 Az MHS honlapja elérhető a http://www.hosszukardvivas.atw.hu/ címen. 16 International Federation of Historical European Martial Arts - Történelmi Európai Harcművészetek Nemzetközi Szövetsége. Honlapja elérhető a http://ifhema.com/ címen.

45

Események Jelölések száma Jelölések aránya

edzőtábor 26 (11 - 15) 43.3%

külföldi versenyeken való részvétel (AE-sként) 22 (10 - 12) 36.7%

Várcsata 21 (8 - 13) 35.0%

MHS versenyeken való részvétel 20 (9 - 11) 33.3%

Liga 17 (5 - 12) 28.3%

bajnokság a Várcsatán 16 (7 - 9) 26.7%

Karácsonyi edzés 5 (1 - 4) 8.3%

Farsang 3 (2 - 1) 5.0%

éves közgyűlés 2 (1 - 1) 3.3%

15. táblázat: Az Események közül mi képviseli a harcművészetet?

Csoportok (Szerviensi Kör, a fegyvernökök csapata, az ispotályosok, Heroldok),

amikbe tartozók hasznos munkájukkal segítik az egyesület működését.

- az ispotályosok: 10 (4 - 6), 16.7% Az edzéseken résztvevők esetleges sérüléseinek

ellátását végzik (leggyakrabban használt eszközük a ragtapasz), indokolt esetben rövid

pihenőre szólíthatják fel az edzésre folytatására alkalmatlan állapotban lévő vívókat (akik

túlhajtották magukat, vagy nem alakult még ki megfelelő állóképességűk az adott edzés

intenzitásához), tehermentesítve ezzel a vezetőoktatót. A csoport régies elnevezése ellenére

modern szemlélettel végzik tevékenységüket. Szakszerű képzésen vesznek részt,

rendelkeznek egy elsősegély-nyújtáshoz szükséges alap-csomaggal, és tisztában vannak saját

lehetőségeik határaival, a komolyabb sérülést szakemberekre bízzák.

- a fegyvernökök csapata: 16 (8 - 8), 26.7% A használt eszközök (fegyverek,

védőfelszerelések) megfelelő állapotát ellenőrzik az edzések előtt, valamint szükség esetén

közben is. Tanácsot és segítséget tudnak adni a felszerelések szakszerű karbantartáshoz. Fel

vannak hatalmazva indokolt esetben valamely eszköz edzésről való kitiltására.

- Heroldok: 24 (9 - 15), 40% Elsődlegesen az egyesületben használt címereket

felügyelik. Döntenek a tervezett címerek elfogadásáról, ha azok megfelelnek az

előírásainknak, engedélyezik a megvédését a díjvíváson. Rendezvényeinken a már megvédett

46

címerek elhelyezését szervezik, valamint protokolláris szerepet is betöltenek. A címerek

használata és a Heroldi Kollégium elnevezése is a lovagi kultúrából ered.

- Szerviensi Kör: 12 (6 - 6), 20% A szerviensek végzik mindazokat a fontos feladatokat,

amik segítik az egyesület működését és ezzel jelentős terheket vesznek le az oktatók és

kutatók válláról (pl. adminisztrációs és szervezési feladatok).

Csoportok Jelölések száma Jelölések aránya

Heroldok 24 (9 - 15) 40.0%

a fegyvernökök csapata 16 (8 - 8) 26.7%

Szerviensi Kör 12 (6 - 6) 20.0%

az ispotályosok 10 (4 - 6) 16.7%

16. táblázat: A Csoportok közül melyik képviseli a harcművészetet?

Szellemi elfoglaltságok (az edzőtábor előadásai, a Kardlap, FS szakdolgozat (védés) ),

ahol a kard leginkább csak a téma, és általában nem is vesszük kézbe.

- az edzőtábor előadásai: 30 (14 - 16), 50.0% A nyári edzőtáborunkban minden este az

különböző előadásokat hallgatunk meg. Ezek legtöbbször olyan tartalmúak, amik segítenek a

korabeli, vagy éppen a modern vívás környezetét, összefüggéseit jobban megismerni.

- a Kardlap: 8 (4 - 4), 13.3% Egyesületünk által kiadott, az interneten elérhető és onnan

szabadon letölthető újság, amiben csapatunk életéről, kutatási eredményeinkről és más

számunkra fontos, de idegenek számára is érdekes cikkek szerepelnek. A meglepően alacsony

jelölések számát annak is betudhatjuk, hogy a kérdőív kitöltését megelőző 2 évben nem jelent

meg új Kardlap, így a táborozók többsége talán nem is ismerte.

- FS szakdolgozat (védés) 26 (12 - 14), 43.3% A Free Scholler (FS) fokozat

megszerzéséhez szükség van egy szakdolgozat, vagy azzal egyenértékű "mestermunka"

elkészítésére, aminek témája akárcsak távolról az egyesület tevékenységéhez köthető. Ezzel a

jelölt megmutatja, hogy van egy olyan "szakterület", amiben elmélyedt. A díjvívási

rendszerünk alapjaként szolgáló írások nem tesznek említést hasonló elvárásról.

Harcművészetünk hazai alapjainak lefektetésekor már szerepelt ez az elgondolás. Az

elkészítés sokunknál jelentett komoly akadályt a Free Scholler (és a Provosti) díjvívás

47

útjában, ezáltal erősítve az akaraterőnket, próbára téve az elszántságunkat. Bár a védések

megtekintése is bárkinek épülésére szolgálhat, leginkább a díjvívó számára jelent fontos

mérföldkövet.

Szellemi elfoglaltságok Jelölések száma Jelölések aránya

az edzőtábor előadásai 30 (14 - 16) 50.0%

FS szakdolgozat (védés) 26 (12 - 14) 43.3%

a Kardlap 8 (4 - 4) 13.3%

17. táblázat: A Szellemi elfoglaltságok közül mi képviseli a harcművészetet?

Edzés keretében végzett gyakorlati tevékenység (plüsskardos párbajok, féderes

szabadvívás, fémkard használata technikázásnál, Flourysh) a konkrét fizikai mozgás végzése.

- plüsskardos párbajok: 22 (12 - 10), 36.7% A "plüsskard" csúfnevet viselő PGyÜK a

kezdő edzéseken, valamint párbajokban és csatákban leggyakrabban használt kard-

szimulátorunk. Jelenleg ez az eszköz teszi lehetővé, hogy az oktatottak már a vívás-tanulás

legelső napjától kezdve átélhessék a párbajozás élményét, százezer forintnál jóval nagyobb

összeg elköltése nélkül is. Az olcsóság azonban több kompromisszum meghozását tette

szükségessé. A párbajokban kesztyűn kívül semmiféle védőfelszerelést nem használunk, a

legfontosabb védelem a vívók kontrollja, amit az első pillanattól kezdve hangsúlyozunk az

edzéseinken.

- féderes szabadvívás: 39 (20 - 19), 65% Teljes védőfelszerelésben, féderrel teljesített

párbajok jelentik pillanatnyilag azt a vívásformát, amik elképzelésünk szerint a leginkább

megközelíthetik a korabeli párharcokat. A vívók kontrolljára továbbra is nagy szükség van,

ugyanis a védőfelszerelés a maradandó sérülések esélyét erősen csökkentik, de nem zárják ki

teljesen. Elsősorban az ízületeket, valamint a fejet és a nyakat védjük az ütések és szúrások

ellen. Alapvetően a Free Scholler szint feletti edzések eszköze, valamint a versenyek

legelterjedtebb párbaj-fegyverneme. A vívóknak lehetőséget ad az egyes tradíciók alaposabb

megismerésére, ugyanis a féderes szabadvívásban alkalmazhatják a tanult technikákat az

egyéb eszközök hátrányos tulajdonságai nélkül.

48

- fémkard használata technikázásnál: 45 (21 - 24), 75% Középhaladó edzéstől kezdve a

tananyagok elsajátításában fontos szerepet játszik a technikák fémkardos gyakorlása. A

párnázott kard a legtöbb esetben alkalmatlan ilyenre, mert két szövet-borítású eszköz közel

sem úgy csúszik egymáson, mint két fém eszköz, valamint az ütést tompító rétegek miatt az

összeütések után többszörös pattogás tapasztalható. Védőfelszerelésként a kesztyű mellett

haladó edzéseken vívómaszkot is használunk. Ez azonban egyáltalán nem ad megfelelő

védelmet egy szándékosan vagy felelőtlenül erős ütés vagy szúrás ellen, tehát a kontrollnak itt

is nagy szerepe van. A technikák többsége megfelelően jól gyakorolható a fémkarddal, de a

nagyobb odafigyelés mellett a mozdulatok kisebb sebességgel történő végrehajtására van

szükség. A dinamikusabb elemeknél emiatt nem mindig ismerhető fel az adott technika

használhatósága. A kitöltők 3/4-e szerint a fémkardos gyakorlás a harcművészetünket

képviseli az edzéseinken.

- Flourysh: 44 (21 - 23), 73.3% Egymás után végrehajtott ütések sorozata. Mivel

jellegéből adódóan egyedi és a bemutatójára jellemző, így ez képviseli leginkább a mai

értelemben vett művészetet. A válaszolók majdnem 3/4-e szerint megjeleníti a

harcművészetünket.

Edzés keretében végzett gyakorlati tevékenység Jelölések száma Jelölések aránya

fémkard használata technikázásnál 45 (21 - 24) 75.0%

Flourysh 44 (21 - 23) 73.3%

féderes szabadvívás 39 (20 - 19) 65.0%

plüsskardos párbajok 22 (12 - 10) 36.7%

18. táblázat: Az Edzés keretében végzett gyakorlati tevékenységek közül mi képviseli a

harcművészetet?

Hangulati elem (a trágár beszéd büntetése, egyesületi póló/sapka/felvarró, edzések

utáni teázás) címszó alá vettem mindazokat a fogalmakat, amik nem fértek bele az előző

csoportok egyikébe sem.

- a trágár beszéd büntetése: 33 (15 - 18), 55% A káromkodás és a trágár beszéd sajnos

sokaknál mindennapos dolog, azonban egy kulturált, felnőtt emberhez méltatlan az

49

indulatának ilyen módon való levezetése. Egyeseknél már annyira beépült a mindennapi

szóhasználatba, hogy fel sem tűnik számára ezen kifejezések gyakori alkalmazása, sokszor

töltelékszóként használva. Egyesületünkben bevezetett szabály szerint, amikor valaki saját

magát rajtakapja, hogy olyat mondott, amit nem illett volna, önmagát megbüntetve, azonnal

két karhajlítást végez fekvőtámaszban. Amennyiben ezt nem teszi meg önként és egy oktató

figyelmezteti, akkor az kettő helyett öt gyakorlatot jelent.

- egyesületi póló/sapka/felvarró: 10 (4 - 6), 16.7% Lehetőség van egyesületi logóval

ellátott póló, trikó, pulóver, sapka beszerzésére és megfelelő helyen való hordására. Az

újatlan trikó edzésen balesetvédelmi okokból tiltott, pulóver és sapka pedig a tornateremben

többnyire felesleges. Az egyesületi póló elsősorban a széles körben használt, az egyesület

nevét és logóját tartalmazó, fekete, illetve az oktatók által használt aranyszínű póló. Ide

tartoznak még a különleges egyesületi pólók, mint például a Free Schollerek pólója, vagy az

éves edzőtábor résztvevőinek készített évszámos pólók. A felvarrót sokan a sporttáskájukon

vagy a védőfelszerelésükre varrva alkalmazzák. Ezek a jelképek a csapathoz való tartozást

fejezik ki, és egyben reklámtevékenységet is jelentenek.

- edzések utáni teázás: 11 (5 - 6), 18.3% Edzések utáni kötetlen program, ami

lehetőséget ad csapatépítésre, baráti szálak kialakítására, megerősítésére.

Hangulati elem Jelölések száma Jelölések aránya

a trágár beszéd büntetése 33 (15 - 18) 55.0%

edzések utáni teázás 11 (5 - 6) 18.3%

egyesületi póló/sapka/felvarró 10 (4 - 6) 16.7%

19. táblázat: A Hangulati elemek közül mi képviseli a harcművészetet?

Érdekes lehet összevetni az összes fogalmat egymással és sorrendbe állítani a kapott

jelölések száma szerint. A melléklet 7.3.2. fejezetében megtalálható ez a lista.

A listából kitűnik, hogy a fogalmak általában hasonló számú jelölést kaptak, függetlenül

attól, hogy a kitöltők gyakorolnak-e távol-keleti harcművészetet. Ahol azonban jelentősebb

különbség van a két csoport között, ott többnyire a más harcművészetben nem jártasak

voksoltak többen. Egyetlen kivételt "az oktatóvá válás folyamata" jelent. A 20. táblázatban

50

foglaltam össze 4 vagy annál nagyobb különbséget mutató fogalmakat. Az eltérés oszlopban

szereplő szám jelzi, hogy mennyivel több jelölés származott olyan kitöltőtől, aki nem

gyakorol távol-keleti harcművészetet.

Fogalmak Jelölések száma Jelölések aránya Eltérés

az oktatóvá válás folyamata 24 (15 - 9) 40.0% -6

Scholler-rendszer 36 (16 - 20) 60.0% 4

edzőtábor 26 (11 - 15) 43.3% 4

spec-fegyverek oktatása 40 (18 - 22) 66.7% 5

címer-rendszer 31 (12 - 19) 51.6% 5

Várcsata 21 (8 - 13) 35.0% 5

Heroldok 24 (9 - 15) 40.0% 6

kutatás 43 (18 - 25) 71.7% 7

Liga 17 (5 - 12) 28.3% 7

20. táblázat: A jelentősebb eltérést mutató fogalmak.

51

3.5. Az Egyesület Free Schollereinek véleménye

A kérdőív elkészítése után, elektronikus levélben megkerestem minden mostani és

valaha volt Ars Ensis tagot, akik már elérték a Free Scholler szintet. A levélben a "Mi a

véleményed a hosszúkard-vívásról, mint harcművészetről?" kérdést tettem fel. Emellett még

megkérdeztem, hogy amennyiben a válaszukat felhasználom a dolgozatomban, megjelenhet-e

a nevük. A 32 levélre 10 válasz érkezett, egyikük kérte, hogy ne adjam közre a nevét.

András Bálint: Hosszúkardvívás mint harcművészet:

Oktatóként elég sokat foglalkoztunk annak definíciójával, hogy mi az a harcművészet, és

kialakult, hogy ez egy műszó.

Számomra az is kérdéses, hogy az európai kultúrában megvan-e egyáltalán a táptalaja annak,

amit a harcművészet jelent. Én úgy látom, hogy a távol-keleti irányzatok gyors térnyerése

azért történt meg, mert olyan igényeket tudnak kielégíteni, amit a saját kultúránk nem.

Ha a hosszúkardvívást harcművészetként akarjuk értelmezni, egy nagyon összetett kérdéssel

nézünk szembe, ami komoly történészi, kultúrantropológiai, szociológiai, filozófiai és

pszichológiai ismereteket követel. Feltehetőleg erre a következtetésre jutottak az AE alapítói

is, akik elég eklektikus képzést formáltak ki az oktatóknak, későbbi provostoknak. Van már

egy többé-kevésbé működő struktúrája az oktatásnak, de eszmei értelemben még egyáltalán

nincs feltöltve tartalommal.

És úgy gondolom, hogy mi még mindig előrébb járunk ebben a témában, mint a legtöbb más

közösség, ami a hosszúkard-vívással foglalkozik.

A kor embere anakronisztikusan közelít a kardhoz: a jelen értékeit, gondolkodásmódját,

fantáziáját akarjuk felfedezni ott, ahol az esetleg nincs is. Ezzel szemben a távol-keleti

irányzatokban nincs mit felfedezni, mivel folytatólagosan művelték ezeket a témákat (itt jön

be az a szó, hogy "művészet"). Ebben az értelemben a vívás, mint harcművészet meghalt, és

amit mi csinálunk, az lényegében olyasmi, mint amikor kimegyünk a temetőbe koszorúzni.

Gyakorlatiasabban fogalmazva, a harcművészetet úgy is érthetjük, hogy az egyén egy

összetett, harci tevékenységen keresztül gondoz egy kellően körülhatárolt tradíciót, és az

abban és önmagában implicit vagy explicit módon jelenlévő értékeket.

Az egyén dolgozik olyan pszichodinamikai tényezőkkel, mint a félelem, agresszió,

frusztráció, nárcisztikus vagy depresszív érzések, azaz fejleszti a szelfregulációs képességét.

Realizálhatja azt az énképét, amit a legjobbnak tart. Eközben küzdősporttal foglalkozik.

52

Emellett foglalkozik történelmi és etikai témákkal, és engedi ezeknek az összetett

folyamatoknak, hogy nyomot hagyjanak az identitásán, önazonosság-érzetén.

Ha ezt értjük harcművészet alatt, akkor mindenki, aki kardot forgat, harcművésznek

tekinthető, mivel ezek a fejlődési feladatok minden ember életében aktuálisak, függetlenül az

adott századtól, társadalomtól, életkortól, nemtől, stb.

Summázva: ha a harcművészetet tartalomként értelmezzük, amit konzerválnak és gondoznak

a generációk, akkor úgy gondolom, hogy az európai történelem változásai mellett túl

nagyvonalú lenne harcművészetnek nevezni azt, amit mi csinálunk.

Ha a harcművészetet formaként, edényként értelmezzük, és az egyént tartalomnak, amit

formáz, akkor amit csinálunk, harcművészet.

Vajon Meyert harcművésznek tekintsük-e?

Ő ugyanúgy hivatkozik Lichtenawerre, ahogy mi is, de ugyanúgy a saját világába adaptálta,

ahogy mi is. Ebből a szempontból már ő sem harcművész. Ám a tradícióban implikált elvek

és eszmeiség akkor még folytatólagos ápolás alatt állt, úgy, mint a távol-keleti tradícióknál,

így ha Lichtenawer harcművész, akkor Meyer is lehet az.

Emellett, a vívás rá is hatott, úgy, ahogy abban a korban, azzal a testtel és lélekkel ez reális

volt, így ahogy ő művelte a művészetet, az is őt. Mi is ezt csináljuk, így ha amit ő csinált,

harcművészetnek nevezünk, akkor a jelenkor vívása is lehet az.

Csepeli Andrea: Értékes dolognak tartom a régi kódexek, kéziratok elővételét és

felélesztését. Ez az irány mindig is közelebb állt hozzám, mint a verseny célú vívás.

Szeretem/szerettem a technikákat minél jobban elsajátítani, tökéletesíteni.

Dobi Jakub: Bár a hasznosságán sokat vesztett az évszázadok alatt, a hosszúkard vívás

- szerintem - kielégíti a harcművészet kritériumait. - Tanítható, gyakorolható, ismételhető és

valamennyire tudományosan kifejlesztett mozgáskultúrát tanít ellenérdekelt felek testi

leküzdésére.

Szerintem a legérdekesebb kihívása a HEMA-nak úgy általában, az adott technikai repertoár

kontextusba helyezése, amely által többet tudunk meg mind a történelemről, mind a kedvelt

harcművészetünkről.

Horváth Kinga: Belső béke. Flow. Tánc.

Jasik Zsófia: Sok aspektusból meg tudom közelíteni azt, hogy mit érzek

harcművészetnek abban, amit csinálunk. Én a hosszúkard vívást leginkább a kontroll fogalma

53

miatt tekintem harcművészetnek, számomra az jelenti benne a művészet oldalt a harc mellett,

hogy képes vagyok akkorát és úgy ütni az ellenfelemre, amekkorát szeretnék; hogy

kontrollálom a fegyveremet, magamat, az erőmet, akár az indulataimat is, amikor

kontrolláltan vívok vagy gyakorlok. Azt szoktam oktatni is, hogy nagyot ütni bárki tud, akit

behívok az utcáról és a kezébe adok egy kardot (vagy egy vázát, baseball ütőt, bármit),

viszont a kontrollált ütéshez kell tanulás, fegyelem, fejlődés. Valahogy ebben a tanulási

útban érzem leginkább a különbséget egy harcművész és egy nem harcművész attitűdű ember

között, de ez abszolút az én saját véleményem. Szerintem pont emiatt is lehet az, hogy aki

hosszúkardvívással foglalkozik, nem lesz mind harcművész attitűdű. A másik aspektus, ami

még számomra a harcművészeti oldalt erősíti abban, amit csinálunk, az a technikák

gyakorlása, a flourish - voltaképpen azok az elemek, amikbe az ember bele tud tenni többet

"önmagából", ami által a személyisége is tud fejlődni, ha ő erre nyitott és képes - gondolok itt

olyan vonásokra, mint a kitartás, önfegyelem, fókuszáltság, önreflexió, odafigyelés, stb. Én a

párbajokban az önmagamhoz képest mutatott fejlődést, saját határok feszegetését, önmagam

legyőzését sorolnám még ide, de például a másik fél legyőzése számomra sokkal inkább a

harchoz, versengéshez kötődik, mint magához a művészethez. Nem végeztem elég hosszú

ideig más harcművészetet ahhoz, hogy össze tudjam hasonlítani másokkal az itteni

élményeimet, viszont azt gondolom, hogy a legtöbb sport pont annyira lesz harcművészet,

amennyire a sportoló annak akarja tekinteni. Van, akinek ez az oldal fontosabb és szeretne

egy ilyen szinten is kötődni ahhoz, amit sportjául választott, van akinek pedig ez a rész nem

lesz fontos és nem érzi magáénak akkor sem, ha az iskola nagyon és kifejezetten

harcművészetként hirdeti magát.

Majár János: A harcművész életem legmeghatározóbb eleme a Szolgálat. Mindaz, amit

a harcos útján értéknek tekintünk, számomra ezáltal nyer értelmet, és ezáltal válik eszközzé,

egyúttal céllá is. A bátorság, a hitelesség, a helyes cselekvés, a harcos alapattitűd, a

konfrontációk felvállalása, az állhatatosság, a tisztesség, az udvariasság, a kitartás mind-mind

azért fontosak, mert előfeltételei a szolgálatnak - és így részei is.

A vívás ezen az úton a harcművészet, mint cselekvő filozófia egyik legkézzelfoghatóbb

megvalósulása. Önmagában is olyan cselekvés, amelyben harcművész lehetek, gyakorolhatom

az értékeit, miközben meg is mérődöm általa. Emellett felkészít a Szolgálat egy olyan

formájára, amelyet soha nem szeretnék megélni.

Mindebben a hosszúkard, a többi fegyvernem, az ezekhez kapcsolódó tradíciók és párbajok

számomra eszközök. Fókuszt adnak, és általuk megélhetem az Út értékeit, miközben

54

kíméletlen tükröt is tartanak elém. Alakítanak, tanítanak, szembesítenek: megajándékoznak

önmagammal...

Németh Gábor: A Hosszúkardvívás, mint harcművészet egy modern keletű (nem

keleti) harcművészet. Igyekszünk feltámasztani a lemúlt korok harci

művészetét, párbajvívását és az ehhez köthető kultúra egy szeletét, de mára "megfertőztek",

vagy ha úgy tetszik, megérintettek minket más filozófiák és világnézetek, hovatovább a

modern testkultúra és egészségtudatosabb mozgás tudományos megközelítése, melyektől nem

tudjuk mentesíteni magunkat. Ennek nagy előnye, hogy a Hosszúkard Harcművészetében nem

kell szigorú dogmákat és hagyományokat követnünk, bárki megtalálhatja benne magát.

Ugyanakkor tiszteletet, bizonyos alázatot és bajtársiasságot követel másokkal szemben.

Kritikát, önbizalmat és elkötelezettséget magaddal szemben. Igényt a hitelességre, bátorságot,

hogy megkérdőjelezz dolgokat és nyitottságot, hogy megoszd másokkal, amit tudsz: mindezt

pedig magával a Harcművészettel szemben.

Várhelyi Zoltán Pál: Szerintem a hosszúkardvívás (ha csak ezt nézzük a HEMA-ból)

harcművészetileg kicsit nehezebben definiálható, mint pl. a klasszikusan harcművészetbe

sorolt keleti harcművészetek. A hosszúkardvívásnak majdnem minden eleme megvan, ami

egy ilyen klasszikus harcművészetnek, viszont a filozófiai része, ami egy ilyen dologban

lényegi akkor van meg benne, ha te magad megtalálod benne vagy megalkotod magadnak,

mivel véleményem szerint nincs egy erős, közösen hirdetett, merev filozófiai keret. Viszont

pont ez teszi szerintem különlegessé is, mert az ember magának építi fel a kívülről kapott

elemekből, hogy mit ért benne, és ezért egy önreflexiós fejlődésnek is tekinthető.

Waldmann Szabolcs: Alapvetően minden harcművészet azonos abban számomra, hogy

a legfőbb feladata egy eszköz elkészítése saját magunkon belül, ami segít átvészelni az élet

nehéz részeit, ami segít jobb emberré válni és példaértékűen küzdeni az értékekért, amiben

hiszünk. Az élet így is, úgy is nehéz, a legnagyobb ellenségünk saját magunk vagyunk, ebben

győzedelmeskedni igazi kihívás.

A hosszúkard, mint eszköz, ebben segít. Számomra a különbségek a távol-keleti

harcművészetek és a HEMA különböző ágai között inkább a gyakorlatias kérdésekben

mutatkoznak meg; a távol-keleti művészeteknél a pontosság, a hagyomány megőrzése, az

ősök tisztelete, míg nyugaton inkább a kutatás, a kezdeményezési készség, a bátorság és az

iniciatíva szükségesek. A hosszúkardvívás egyszerre kísérleti tudomány, életmódkutatás, és

valódi kapcsolatba lépés az ősökkel, akár mélyebben, mint a távol-keleti tradíciók esetében,

hiszen itt saját magunk kell utána járjunk a tényeknek.

55

Számomra ez a kettősség jellemzi a hosszúkard vívást: egy szellemi út, egy ön-keresés, egy

személyiségfejlesztés, és egy kísérleti történelemkutatás, amiben jól ki is izzadunk.

Számomra nagy szomorúság, de a dolog történetéből adódik, hogy csak a legkevesebben

akarják ezt az utat a maga komplexitásában megőrizni, ami miatt talán sosem lehet valódi

alternatíva a távol-keleti művészetekkel szemben. A potenciál meglenne, de a nyugati ember

ehhez túl gyakorlatias, talán.

Anonymus Free Scholler: Számomra ezen az Úton a magammal szembeni

kihívásoknak való megfelelés, ami sokszor a puszta életbenmaradás volt, és a közösséggel

való együttlét, az értelmes ügy szolgálatának élménye mérvadó - nem végtagjaim, értelmem,

harcos lendületem használata - ha úgy tetszik, ez egy közkatona útja inkább.

Kicsit részletesebben: ezen az úton, mint máshol is, e hat völgyet jártam be: a Keresés

völgyét: milyen Ügyért érdemes élni, tenni, szolgálni..., mikor megtaláltam a csapatot, a

vívást magát, beértem a Szeretet völgyébe, melyben valóban meg is szerettem a vívást, de

még inkább a bajtársakat, a Tudás völgyét, még ha változatos gyengeségeim okán ez csak

intellektuális szintig juthatott is csak nem pedig a Művészet mélységeinek teljes ismeretéig, az

Egység völgyét, mind a Művészet, mint a csapat tekintetében, a Megelégedettség völgyét,

amit a fejlődésem és díjvívásaim miatt éreztem - óvatosan, hisz ebben ragadni nem szabad, a

Csodálat völgyét, melyet nap mint nap megélek mind a Művészetet, mind a közösséget

illetően.

Most az áldozatvállalások hágói előtt-között toporgok - az út utolsó völgyébe valószínűleg

már nem jutok el, melyet Az igazi szegénység és tökéletes semmi völgyének neveznek, ahol

az utazó végleg elkötelezi magát szeretete tárgya iránt és minden egyebet felad vagy akár

porrá éget.

Ezúton szeretném megköszönni Nektek, hogy kérésem visszhangra talált Bennetek!

56

4. A Harcos útja a saját szemszögemből

Amikor elkezdtem a provosti díjvívásra készülni, sokat gondolkodtam, hogy miről

készítsem el a dolgozatomat. A Free Scholler dolgozatom témáját (Harc lóháton) nem

szerettem volna tovább vinni, mert azóta nem foglalkoztam vele. A harcművészet kérdése,

mint a legtöbb gyakorlóját, engem is régóta foglalkoztatott, de visszatartott, hogy vannak a

csapatban, akik nálam sokkal jobban értenek hozzá. Végül arra jutottam, mégis arról írok, ami

számomra fontos. Ez a fejezet szigorúan az én véleményemet tükrözi! Ez természetesen

nem jelenti azt, hogy ne ismerhetné fel bárki a saját gondolatait is a következőkben...

Nyilvánvaló, hogy a vívótársak, beszélgetőpartnerek hatnak egymás gondolataira, alakítják,

formálják egymást. Ezért bizonyára többször írok olyat, amit mástól hallottam, de már

beépítettem a saját világképembe. A továbbiakban nem írom le, hogy "szerintem" vagy "azt

gondolom", mert itt mindenre ez vonatkozik, hanem egyszerűen kijelentéseket teszek. Ezek

azonban nem örök érvényű tények, csupán egy vélemény a sok millió közül, így bizonyítani

vagy cáfolni sincs túl sok értelme. De beszélgetni, elgondolkodni lehet róla... Bizonyára leírok

nem kevés olyan gondolatot is, ami másoknak nem tetszik, vagy nem ért vele egyet, de

remélem, azért haragost nem szerzek vele! Ezen kívül fontosnak tartom még, hogy ez a

dolgozat írásakori, vagyis 2018-as véleményem. Mindannyian változunk, akár 5 év múlva

szöges ellentétben is állhat az akkori vélekedésem a mostanival szemben. És ez így van jól,

mert csak az él, ami változik!

Harcossá válni: végig járni az utamat. Ez nem nagy feladat, egy élet elég is hozzá...

57

4.1. Harcossá válni

Harcossá válni hosszú és nehézségekkel teli folyamat. Vagy csak egy pillanat? Döntés

kérdése? Vagy valaminek a felismerése, megvilágosodás? Egy élet teljessége vagy egy rövid

nap pár perces eseménye?

Mi az, ami megkülönbözteti a harcművészt a milliárdnyi többi embertől? Több, vagy

kevesebb ettől? - ezt a kérdést nem vizsgálom, mert nem kívánok értékítéletet kimondani. Mi

a motivációja valakinek, amikor elindul ezen az úton? Tudatosan akar Harcos lenni, vagy

véletlenül harcművészet? Mik azok a lépések, amiket megtesz valaki a Harcossá válása során?

Ahhoz, hogy végig járhassam a Harcos útját, ismernem kell 3 dolgot.

- az út elejét

- az út végét

- hogyan kell haladni az úton

4.2. Elindulás

Amikor elkezdtem vívni, nem azért tettem, mert harcművész akartam lenni, de lehet,

hogy más így indult el ezen az úton. Lehet olyan is, aki elkezd egy (küzdő)sportot gyakorolni,

és ahogyan elmélyed benne, felismeri, hogy az adott mozgásformát űzheti harcművészetként

is. Sok esetben az általános műveltséghez tartozik tudni az adott sportról, hogy az egyben

harcművészet is, és ez befolyásolhat valakit a döntésében. Mindannyian más okból, eltérő

indíttatásból, különböző szándékkal, és egyedi szemlélettel indultunk el.

4.2.1. Miért akar valaki ezen az úton járni az Ars Ensisben?

Az egyesületünkbe járó vívók motivációi is sokfélék lehettek17. Kardozni akart, mint a

lovagok a filmekben, vagy sportolni akart, mint ahogy az iskolai sportnapon a bemutatót tartó

vendégektől látta. Megnézett az interneten egy kisfilmet, ahol hangos csattogások között

egymást csépelték hozzá hasonló fiatalok. Vagy úgy, mint én, célirányosan keresett valami

17 "Vannak olyanok, akikhez a hagyományőrzői attitűdök állnak közelebb, nekik fontosabb a lovagi világgal való kapcsolat, a tradíciók követése. Vannak olyanok is, akiket ez az aspektus inkább hidegen hagy, és a vívás miatt járnak az egyesületbe, egyértelműen ez alá rendelve a hozzá kapcsolódó tudományokat és segédtudományokat (ilyen a heraldika is, mint történelmi segédtudomány)." Forrás: András Bálint (2015): Önkifejezés az Ars Ensis heraldikájában Free Scholler dolgozat

58

fegyveres sportot, ami európai és nem távol-keleti. Bárhogyan és bármi miatt18 kezdtünk bele

valamikor, egyszer mindannyian eljutunk arra a pontra, amikor szembesülünk azzal, hogy ezt

a mozgásrendszert lehet harcművészetként is művelni. Egyénileg változó, hogy mennyi idő

telik el a kezdetektől, de szinte egészen bizonyos, hogy előbb-utóbb kevés lesz a heti egy

edzés. A tudásunk és a gyakorlottságunk növekedésével az igényeink is növekednek, és ezt

mindenki valami többlettel igyekszik kielégíteni. Ilyen többlet lehet például a második,

harmadik edzésnap, a speciális fegyvernemekkel való ismerkedés, a Scholler-rendszerben

való haladás, a versenyzés, a kutatás, vagy bizonyos támogatói feladatok ellátása az

egyesületben. Ezek nem zárják ki egymást, korlátot csak az időnk és energiák véges volta

szab. A Harcos útja is egy ilyen lehetséges választás.

4.2.2. Startvonal

A Harcos útja elsősorban egy belső folyamat, ezért kellően jól kell ismernünk

magunkat. "Nagyon későn értettük meg, hogy a harcművészetek – bármit is állítsanak

magukról – elsődlegesen önismeretre épülő pedagógiai rendszerek."19 Hajlamosak vagyunk

magunkat valamilyen módon félreértelmezni, tévesen jellemezni, ez is egyfajta önvédő

mechanizmus. Ha őszintén bevalljuk magunknak a hibáinkat, akkor ebből következő lépés,

hogy ezeken változtatnunk kell, éppen ezért megpróbáljuk kimagyarázni, hogy az a

tulajdonságunk vagy viselkedési sémánk miért nem rossz. Felmentjük magunkat az alól, hogy

szembenézzünk a problémával, vagyis önmagunkkal, hiányosságainkkal. Természetesen

mindig van arra is lehetőségünk, hogy a hibáinkat felhasználjuk, békésen együtt élünk velük,

vagy kordában tartsuk őket. Bármelyik lehetőséget is választjuk, két dolgot nem lehet

kikerülni: Tisztában kell lennünk a hibáinkkal és aktívan tennünk kell valamit. A helyes

önismeret tehát elengedhetetlen. Léteznek remek könyvek és önismereti kurzusok, amik

segíthetnek, de a munkát nem kerülhetjük ki ezekkel sem.

Igazán krízishelyzetben ismerhetjük meg magunkat. Amikor üldöz az oroszlán, nem

fogunk a fájós lábunkra hivatkozva sétálni. Szerencsére ilyen éles helyzetek nagyon ritkán

fordulnak elő velünk, ezért az önismeretünk megszerzéséért aktívan tennünk kell valamit:

feszegetni a határainak. Már önmagában a vívás is alkalmas erre, de ennél tovább kell

mennünk. Például az edzőtábor is egy nagyon jó lehetőség erre. A tábor önmagában a

18 Egy oktatott-társam egy személyes beszélgetés során említette, olyan is előfordult, hogy valaki ismerkedési célból kezdett bele a kardvívásba. Forrás: fedje a diszkréció homálya... 19 Forrás: http://nezopontvalto.hu/hu/articles/kuzdosport-vagy-harcmuveszet-szellemi-kihivas-az-edzoteremben

59

legtöbbünknek nem jelent ilyen mérvű kihívást, de mindig lehet keresni és találni nehezebb

feladatot. Minden egyes helyzet, amiben többet vállalunk a kötelezőnél, szembesít

önmagunkkal és így közelebb visz az önismerethez. Már az is megmutat valamit rólunk, ha

csupán észrevesszük ezt a plusz lehetőséget. Elfogadjuk a kihívást, vagy sem? Miután ezt

eldöntöttük, milyen érzés marad bennünk? Felszabadultság? "Igen, de jó volt ezt bevállalni!"

Lelkesültség? "Sikerülni fog és legközelebb is keresni fogok valami kihívást." Keserűség?

"Elszalasztottam ezt a lehetőséget, pedig biztosan sikerült volna teljesíteni." Csüggedés?

"Ugyan, úgysem sikerült volna, jobb is hogy meg sem próbáltam." Kudarcélmény? A

kudarcból lehet a legtöbbet tanulni! Mert megmutatja, hogy "Igen, át akartam lépni a

határaimat!", mert küzdöttem és tudom, hogy ott van a határ.

Ha már eljutottunk az önismeret bizonyos fokára, akkor tudjuk magunkról, hogy miben

lehet és kell fejlődnünk. Ez az a pont, amikor el tudunk indulni az úton. Amikor egy térképet

a kezünkbe veszünk, a legelső dolog, amit meg kell keresnünk, hogy hol vagyunk éppen.

4.3. A cél

Ha valamit el szeretnénk érni, ahhoz ismerni kell azt. Esetünkben tudnunk kell, mit

jelent az, hogy valakinek harcművész identitása20 van? Vagyis, mitől lesz valaki Harcos?

Egy csoporthoz való tartozást általában külső vagy belső jegyek alapján lehet eldönteni.

Bár léteztek, létezhetnek olyan harcművészetek, ahol külső megjelenés legalább részben előírt

vagy elvárt (pl. a szamurájok kontyviselete, a kung-fu-t gyakorló szerzetesek borotvált feje,

vagy egy hagyományt megtartó ruházat, stb...), napjainkban ezt az egyes személyek erősen

korlátozott mértékben gyakorolják, hiszen a modern világunkba sokszor nehezen illeszthető

bele az ilyesmi. Így a külső megjelenés alapján általában nem lehet felismerni, hogy valaki

harcművész. A viselkedés is jelezheti valakinek a Harcos mivoltát, de az könnyen félreérthető

és a hétköznapi életben (az edzőtermen kívül) gyakran nem is jelenik meg, vagyis ez sem

vezet eredményre. Belső tulajdonságaink sok esetben formálódnak, hozzáidomulnak a

harcművészet szemléletéhez annak gyakorlása során, vagy már eleve ilyen tulajdonságokkal

rendelkezők lépnek erre az útra, azonban ez kívülről szintén nem észlelhető.

20 Azonosság | önazonosság, öntudat. Forrás: http://www.tintakiado.hu/dictionary_idegenszotar.php Az identitás én-azonosság, önmeghatározás szerepeken, magatartásformákon, értékrendszeren keresztül, mely a "teljes én" érzésével társul. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Identitás

60

4.3.1. Önmeghatározás

Az, hogy valaki kinek vagy minek tartja magát, teljes mértékben az ő dolga.

Természetesen, mivel ez meghatározza, hogy egy adott helyzetben hogyan viselkedik, az már

a környezetére is hatással van, kinyilvánul, mások számára megismerhetővé teszi őt.

(Amennyiben az önmeghatározás és a cselekedetek nincsenek összhangban, a pszichológia

körébe tartozó eset.) Azonban pont amiatt, hogy a gondolkodásmódja, döntései, tettei

általában mindenkinél függenek az önmeghatározásától, lényeges, hogy magát Harcosnak

tartja-e. Az, hogy mi alapján dönti ezt el, nagyon eltérő lehet. Sok esetben a harcművészetről

alkotott elképzelésétől függ, és néha, különösen a harcművészettel éppen ismerkedők

esetében, sztereotípiáktól. Ilyen, az önazonosság formálódását befolyásoló tényező lehet az

edzésének oktatója (milyen példát mutat, ő magát harcművésznek tartja-e és ez megjelenik-e a

viselkedésében, egyáltalán használja-e a "harcművészet" kifejezést és ha igen, milyen

összefüggésben), a "harcművészetes" filmek (amik leginkább a távol-keleti harcművészeteket

mutatják be), de hatással van mindenkire a szűkebb vagy tágabb baráti, ismerősi köre is.

A kérdőívre adott válaszokból kiderült, sokan gondolják úgy, valaki már attól (is)

harcművész, hogy önmagát annak tartja-e. A kitöltők 2/3-a, 41 fő (22 - 19) jelölte be a

"Független az eltelt időtől, csak azon múlik, hogy ő magát annak tartja-e. (Ez egy belső

dolog.)" lehetőséget, függetlenül attól, hogy gyakorolt-e valamilyen távol-keleti

harcművészetet. A kérdőívnek konkrétan az Ars Ensisre vonatkozó részében található,

kiválasztással befejezendő mondat is részben ezt a kérdés volt hivatott tisztázni. Ebből kettő

az, ami az önmeghatározáshoz kapcsolható. Az egyik befejezést Szerinted a hosszúkardvívás,

ami az Ars Ensisben gyakorolható … harcművészet, de nem kötelező annak megfelelően

művelni , 40-en (20 - 20) választották. Egy másik befejezésre Szerinted a hosszúkardvívás,

ami az Ars Ensisben gyakorolható … nem harcművészet, de lehet akként is megélni ,

mindössze 8 válaszadó (4 - 4) szavazott. Ez a két állítás látszólag ellentmond egymásnak, de

igazából kiegészíti egymást. A különbség közöttük, hogy a válaszadó minek tekinti az

egyesület tevékenységét. Mindkettő azt állítja, hogy az adott személyen múlik, az ő döntése,

hogy Harcosnak tekintse magát.

A kérdőív eredményei is megerősítenek benne: nagymértékben a saját

önmeghatározásomon múlik, hogy Harcosnak tartom-e magamat, hiszen ez egy belső

folyamat vagy szemléletmód, amit mások csak részben, torzítottan képesek érzékelni rólam.

61

4.3.2. Mások vélekedése

Egyéni hozzáállás kérdése, hogy menyire adunk mások véleményére, és hogyan

viszonyulunk a visszajelzésekhez. Ha mások véleményét nem értékítéletként, hanem az úton

való haladásához, visszajelzésként kezelem, pozitív hatású, mert fel tudom használni

önmagam fejlesztésére. Egy közösség megfogalmazhatja a saját identitását, én pedig

eldönthetem, hogy alkalmas vagyok-e, akarok-e csatlakozni hozzájuk. Vagyis, ha én Harcos

szeretnék lenni az adott csoportban, akkor meg kell felelnem az általánosan elfogadott

kritériumaiknak és be kell tartanom elveiket. Természetesen nincs egy általános érvényű,

írásban lefektetett szabályrendszer, csupán az egyes harcművészetek saját irányelvei, amiknek

egy része íratlan szabályként jelenik meg. Így sok esetben ezt a szabályrendszert mi magunk

állítjuk fel, teljesen szubjektíven és néha tévesen. A kérdőívben szereplő Független az eltelt

időtől, elég, ha az edzőtársai annak tartják. (Igazi elismerést kívülről kap az ember.)

lehetőséget mindössze 23-an (12 - 11), alig több, mint a válaszolók 1/3-a választották. Ez (és

az előbbi részben található eredmények) alapján a többség számára a Harcos címkét nem

kívülről akasztják valakire, hanem saját maga tűzi ki.

4.3.3. Mérhető jellemzők

Mik tehát azok a jellemzők, amik alapján valakit (mást vagy önmagamat) Harcosnak

tekinthetek? Az eltelt időtől függ? Ha valaki elindult az úton, az a többség szerint még nem

elég, hiszen ezt csupán 10-en (3 - 7) jelölték be. Ha már gyakorolja több éve, az még mindig

csupán a válaszadók kevesebb, mint a felének, 27 főnek (13 - 14) elegendő indok. A hosszú

időt is mindössze 11 helyen (6 - 5) jelölték be. Nem egyértelmű az eredmény, már csak azért

sem, mert többen egymást kizáró lehetőséget is bejelöltek. Pusztán az eltelt idő még nem

mutatja meg azt, hogy milyen erőbedobással jártunk az edzésekre, tehát nem az időtől, hanem

valami mástól függ. Például az olyan belső motivációktól, mint az elszántság és a fejlődni

akarás, aminek azonban már következménye lehet a több évnyi edzésre-járás.

A fejlődést általában kézzelfogható mérföldkövekkel lehet láthatóvá tenni. Öv-vizsga,

dan-fokozat, Scholler-díjvívás, ezek mind látható lépcsőfokai az egyén fejlődésének, olyan

rendszer-elemek, amiket fel lehet jegyezni, amikkel (a saját rendszeren belül) viszonyítani

lehet a tagokat egymáshoz. Általuk visszajelzést kaphatok a haladásomról, és hogy éppen hol

tartok. Amikor elértem az első fokozatot az csupán azt jelezte, hogy elindultam a Harcos

útján. Ettől még csupán 5-en (2 - 3) tartják az illetőt harcművésznek. Egy kicsit többeknek, 12

62

főnek (4 - 8) elég egy közepes szint elérése. Talán a legmeglepőbb, hogy az adott

harcművészet legmagasabb fokán állókat is mindössze 7-en (2 - 5) tekintik harcművésznek

ettől. Érdekesség, hogy ebből 6-an még nem vettek részt Scholler díjvíváson, vagy mindössze

Scholler 1-es szintet értek el, bár ilyen kis létszámból nem érdemes semmilyen következtetést

levonni. Összesen 24 jelölés érkezett ezek valamelyikére, és bár ezek alapvetően egymást

kizáró feltételek, mégis volt olyan kitöltő, aki többet is választott, így a valódi szám még

ennél is alacsonyabb.

Az Ars Ensisben a Scholler-rendszert használjuk ilyen indikátornak. Ez egy történelmi

alapokon nyugvó (leginkább a XVI. századi London Masters of Defence vívócéh nyomán), az

oktatási rendszerünket kiegészítő lehetőség. (Scholler jelentése: tanuló) Tagjaink számára

nem kötelező, bár erősen ajánlott, mert bizonyos dolgokhoz ennek szintjei adnak

jogosultságot. A 4 éves oktatási rendszerünkhöz kapcsolódva, minden tanév végén részt lehet

venni díjvíváson. Scholler 1, 2, 3 fokozatok után, az alapoktatást a Free Scholler díjvívás zárja

le. (Free Scholler jelentése: szabad tanuló, felszabadított diák.) A díjvívásokhoz kapcsolódó

hagyomány a címervédés: a résztvevők Scholler 1 fokozat megszerzésekor (vagy később)

megvédhetik a saját címerüket, majd ezután az egyesület rendezvényein azt használhatják. A

különböző Scholler fokozatokat a címeren elhelyezett, az Ars Ensist jelképező oroszlán-

sziluettek jelzik. A címeren nincs oroszlán: Scholler 1, egy oroszlán van: Scholler 2, két

oroszlán van: Scoller 3, három oroszlán van: Free Scholler, arannyal kitöltött három oroszlán

van: Provost. A Scholler 3-as szint feltétele egy, az egyesület tevékenységéhez akár csak

távolról kapcsolódó témájú pár oldalas értekezés, a Free Scholler és Provost díjvívásokhoz el

kell készíteni egy megfelelő terjedelmű szakdolgozatot vagy egy "vizsgamunkát",

"mesterdarabot". Egyesületünkben a 2018-as Free Scoller díjvívás alkalmával készült első

ízben ilyen tárgy, így erre még nincs teljesen kiforrott terminológiánk. A díjvívás nem vizsga,

bár egyes elemeit lehetne akként is értelmezni, hanem élmény általi tanítás. Vagyis aki átéli,

valami olyanban részesül, amit nem igazán lehet elmondani vagy írásokból megismerni,

ugyanakkor mindenkinek mást jelent. Az első Scholler díjvívásom az Utam elejét jelentette, a

Free Scholler fokozat megszerzése pedig egy szakaszhatár átlépését. Nem ezek miatt tartom

magamat harcművésznek, de az egyes fokozatok jelzik számomra a fejlődést. Ha elérem a

Provosti szintet, az nem az utam végét jelenti, az ”csupán” egy következő mérföldkő lesz.

63

4.3.4. Belső tulajdonságok

Melyek a legfontosabb belső tulajdonságai egy harcművésznek? A kérdőív kitöltői

szerint: "önfegyelem, kitartás, akaraterő" - ez a három, és ezek közül is a legfontosabb az

önfegyelem. Teljes mértékben egyet értek a kitöltőkkel! Az önfegyelemhez ismernem kell

önmagamat, hogy tudjam hol és mikor kerülhet veszélybe az önuralmam. A kitartáshoz

ismernem kell a feladatokat, hogy be tudjam osztani energiáimat a folytatáshoz. Az

akaraterőhöz kell egy cél, amit el akarok érni. De valójában mindhárom ugyanarról a dologról

szól: a helyes cselekvésről. Lichtenawer három fontos szava villan be. Önfegyelem - indes

(közben) - amikor valamilyen késztetést érzek, hogy helytelenül cselekedjek ("Úgysem látja

az oktató, hogy kevesebb fekvőt nyomtam."). Kitartás - nach (utána) - amikor már sokszor

cselekedtem helyesen, de belefáradtam ("Gyakoroltam már éppen elégszer, helyette

inkább..."). Akaraterő - vor (előtte) - amikor el kellene kezdenem teljesíteni a saját

elhatározásomat ("Nem vagyok még kész rá..."). A legtöbbször ezek valamelyike hátráltat az

úton való haladásban. A 3. ábrán igyekszem szemléltetni ezeket.

3. ábra: A Harcos legfontosabb belső tulajdonságai

De ez a három egyúttal szorosan össze is függ egymással. Megfelelő önfegyelemmel

tovább tudok menni akkor is, ha lanyhul a kitartásom. Ha kitartok egy döntésem mellett, az

kipótolhatja az akaraterőm gyengeségét. Kellő akaraterővel úrrá tudok lenni magamon,

képes vagyok fegyelmezni magamat.

64

Önfegyelem. A "most"-ról szól. Az a pillanat, amikor felül tudok emelkedni a

kényelmes változaton és vállalom a nehezebbet. De minden egyes ilyen helyzet, amikor jól

döntök, egy kis győzelem, amitől legközelebb könnyebb lesz. Kétféle módon kerülhet kihívás

elé: 1. Ha valamit nem helyes az adott helyzetben megtennem, de mégis késztetést érzek rá. 2.

Ha az lenne a helyes, hogy valamit megtegyek, de valami visszatart. Az önfegyelemhez

gyakran kapcsolható a türelem. Önmagammal, másokkal, vagy éppen az adott helyzettel

szemben. Gyakran azért van szükségem türelemre, hogy kivárjam az adott cselekvés idejét. A

mai rohanó világunk azt sulykolja belénk, hogy tegyünk, szerezzünk meg mindent azonnal, és

ez nagyon rossz hatással van a türelmünk gyakorlására.

Önfegyelem kell ahhoz, hogy az edzésen a technikai gyakorlásnál akkor se csináljak

többet annál, amit az oktatóm mond, ha én már tanultam a folytatást, ellentechnikát.

Az önfegyelem az edzéseinken többnyire a kontroll kapcsán merül fel. Mindig

elmondjuk, hogy a kontroll nem azt jelenti, hogy kicsit ütök, de azt sem, hogy nem is tudok

nagyot ütni. Azt jelenti: pont akkorát ütök, amekkorát szeretnék. Ennek megtanulása hosszú

folyamat és sok gyakorlásra van szükség hozzá. Lehet teljesen kontrollált ütéssel is eltörni

valakinek a kezét, ha valaki nagyobbat szándékozik ütni annál, mint amekkora ütést az adott

helyzet megengedne. Egy vívó igazából akkor kezdi alkalmazni a kontrollt, amikor már azt is

tudja, hogy mekkorát szabad ütnie. Igyekszem tartani azt az elvet, hogy akkorát ütök, amit

már megérez az ellenfelem, de még nem fáj neki. "Nem virágkötészet!" - szokták mondani a

vívásról, és mindenkinek tudnia kell, hogy véletlenül megsérülhet. Igen, véletlenül, de nem

azért, mert az ellenfelem szerint ezt még nekem el kell viselnem. Mindössze egy hónapja

jártam karate edzésre, amikor szabadharc következett, nekem talán a második ilyen. Egy, már

színes-öves ellenfelem végrehajtott egy rúgást a fejemre, amitől kettétört a szemfogam. "Ezt

mindenki ki szokta védeni!" - mondta... Ezt a hozzáállást néha sajnos mi is produkáljuk. "Én

nem szúrtam, ő lépett bele a plüsskardomba..." "Miért tette bele a kezét az ütésembe?"

Harcművészként és sportolóként nem teszek olyat, ami sérüléshez vezethet. Azonban

tisztában vagyok vele, hogy technikailag képes lettem volna megtenni. Talán éppen azzal a

nagyobb ütéssel akár meg is nyerhettem volna azt a párbajt. De valójában éppen azzal

nyertem, hogy nem tettem meg! Nem az ellenfelemmel szemben, hanem önmagammal, a

rosszra csábító énemmel szemben.

Kitartás. Valami elkezdődött a múltban, még most is tart, nem vagyok rajta túl, még

nem fejeztem be. Folytatnom kell! Az akadályok ellenére. Nem, éppen az akadályok miatt,

hogy leküzdjem őket. Miért mászik fel a hegymászó a csúcsra? (Azon kívül, hogy onnan

65

szebb a kilátás, kitűzheti oda a nevét vagy a zászlóját, és "Mert ott van."21.) A mászás

élménye, tapasztalatok szerzése, de leginkább a kihívások, és a legyőzésük miatt. Ha

nincsenek akadályok, akkor ugyan mi benne a nehéz? Túl vagyok az első három Scholler

díjvívásomon, ebben semmi nehézség nincs, ha részt veszek az edzőtáborban szinte

"menthetetlenül" haladok a fokozatokban. De a Free Scholler egészen más! Arra már

komolyan kell készülni. Speciális fegyvernemek, szakdolgozat, megfelelő fizikai kondíció.

Akik rászánják magukat, két akadályba ütközhetnek, amit a határidő jelent: "Még túl messze

van, hogy elkezdjem." és "Már túl közel van, hogy befejezzem.". Mindkettő arról szól, hogy

nem jól osztom be az erőforrásaimat. Ehhez ismernem kell a saját képességeimet, az elérendő

célomat, és az oda vezető utat a leküzdendő nehézségekkel. Mennyit fogyaszt az autóm,

milyen messze van a következő oázis és mennyi benzinem van - ha rosszul mérem fel, akkor

szomjan halok a sivatagban... A legtöbbször akkor csüggedek el, ha az elérendő célom

beláthatatlan messzeségbe kerül. Vagy akkor, ha nem közeledek elég gyorsan afelé. Vagyis a

kitartáshoz is kell egy jó adag türelem. Éppen ezért mindig olyan célt kell kitűzni, ami

elérhető, de meg kell érte dolgozni. A Free Scholler díjvíváson képesnek kellett lennem futni

1 órát. Kezdőként képtelenségnek tűnt, mivel mindig is rövidtávfutóként gondoltam

magamra. Először még a 15 perc is nagy kihívás volt. Az első táborom végén, a Scholler 1

szinthez tartozó futás után, szinte el sem hittem, hogy az 15 perc volt: biztosan lecsaltak

belőle 5 percet... A következő lépés 25 perc, majd 45 perc volt. Ezután az 1 óra sem volt

lehetetlen. De ha egy kezdőként azt hallom: "Futnod kell 1 órát. Van rá 4 év felkészülési

időd." - lehet, bele sem kezdek. A kitartáshoz fontos az előzetes tervezés, mert az növeli a

sikerem esélyét, a sikereimre való visszatekintésből pedig erőt tudok gyűjteni a folytatáshoz.

Akaraterő. Előttem van a feladat. El kell kezdeni. De mindig elodázom... A kisebb

ellenállást keresem, a kibúvókat, a magyarázatokat. Mert akadályok mindig lesznek, de erőt

kell vennem magamon, felül kell kerekednem a visszahúzó dolgaimon. De ezt csak akkor

tudom megtenni, ha szilárdan elhatároztam magamat. Ha van egy megalapozott döntésem,

amit fel tudok mutatni magamnak: "Te akartál kardozni, akkor tessék rendesen megcsinálni a

gyakorlatokat!" Ez az a helyzet, amikor azt mondjuk "Győzd le önmagadat!" Uraljam a

gyengeségeimet és ne azok uraljanak engem. Használjam fel őket! De ehhez ismernem kell a

lehetőségeimet, a korlátaimat, vagyis önmagamat.

21 George Mallory, hegymászó válasza, amikor megkérdezték tőle, miért akarja megmászni a Mount Everest csúcsát. Többszöri próbálkozás után, 1924-ben eltűnt. 1999-ben, a csúcs alatt mintegy 700m-rel találták meg, nem bizonyított, hogy elérte-e a csúcsot.

66

Önismeret. Mindenkinek van elképzelése saját magáról, a képességeiről, a korlátairól.

Vannak, akiknek ez többé-kevésbé pontos, de a többségünknél akár nagyobb eltérések is

lehetnek az elgondolás és a valóság között. Ezek az eltérések csak kiélezett helyzetekben

derülnek ki. Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk magunkról, meg kell keresnünk a

határainkat. Ehhez olyan tettekre, helyzetekre van szükségünk, amikor az általános

megvalósítási sémánk már nem működik.

Harcosként tisztában kell lennem az indulataimmal, hogy képes legyek uralkodni

felettük, irányítani, felhasználni. Például egy párbajban felhasználhatom, de csak olyan

mértékben, ami segít a vívásban, de nem tesz tönkre sem engem, sem a környezetemet.

Legyek dühös, ha úgy adódik, de ne az edzőtársamra, ne töltsem ki a haragomat ellenfelemen,

hanem ösztönözzön jobb vívásra. Ha nem vagyok képes uralni az indulataimat, az érzéseimet,

hogyan lehetnék képes uralni a testemet, a mozdulataimat?

4.3.5. Két út?

Gyakran fellángol a vita, hogy az Ars Ensis keretén belül harcművészetet tanulunk-e, és

ez milyen viszonyban áll a versenyzéssel. Hibás szemlélet, amikor ezt a két tevékenységet

szembe állítjuk egymással, mert ezek nem ellentétesek. Bármelyiket fel lehet használni a

másikban való elmélyedéshez. Azt mindenki eldöntheti magában, hogy neki melyik tetszik

jobban, neki melyik megfelelőbb, fontosabb. A legtöbbünknél mindkettő megjelenik

valamilyen szinten, és akár időben is változik a súlyuk. De miért van ez a látszólagos ellentét?

Közelebb juthatunk a válaszhoz, ha megnézzük a harcművészet-küzdősport

megkülönböztetést. Ez napjainkban sem eldöntött kérdés, szinte mindenki másként értelmezi

ezeket a fogalmakat, máshol húzza meg a határokat közöttük. Egy lehetséges definíció: "Így

harcművészetnek inkább azokat az ágakat és formákat nevezik, melyek mögött egy spirituális

és/vagy szellemi rendszer is áll ( ... ), illetve amelyek nem a küzdést és az abban való

győzedelmeskedést helyezik a fókuszba. A küzdősport szóhoz pedig inkább azokat rendelik,

melyek letisztultak, nem hordoznak kulturális vonásokat, bármilyen kultúrához csatolhatók,

inkább a testi értelemben vett harcot fejleszti, és nem, vagy csak nagyon kismértékben

foglalkozik más kultúrá(k)nak a hozadékával, vagy a szellemi értelemben vett harccal. "22

Eszerint az adott mozgásforma környezete, háttere a döntő és az, hogy a művelője számára

fontos-e mindez. Egy másik, hasonló megközelítésben: "Az egyes harcművészeti ágak

22 Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Harcművészet

67

hátterében nagyon sokszor spirituális és szellemi rendszer áll. Ezekben nem a harc a fontos,

hanem az önmegvalósítás, nem a támadáson van a hangsúly, hanem a védekezésen. A

harcművészet a küzdősporttal ellentétben nem versenyszerű sport, hanem – ahogy a neve is

mutatja – a harc művészi „megalkotása”. "23 Az idézet első mondata szintén a mozgásforma

hátterét emeli ki. Azt azonban nem fogadom el, hogy a harc ne lenne fontos egy

harcművészetben és a hangsúly a védekezésen lenne a támadással szemben. Ez utóbbi

megfogalmazás inkább az önvédelmi sportokra lehetne jellemző, de ez egy újabb dimenzió

lenne, ami nagyon messzire vezetne dolgozatom témájától.

A fentebbi meghatározásokból kiindulva, illetve egy korábbi fejezetben András

Bálinttól vett idézet alapján24 a különbséget a vívó szemléletében találom meg. Harcosként a

sporton túl keresek valamiféle kapcsolatot a régi vívómesterekkel, vagy a nekik tulajdonított

eszmerendszerekkel. Fontos számomra a lovagi idea, és annak a keresése, hogyan találhatom

meg a lehetőséget a megélésére, még akkor is, ha tudom, a lovagok igazából nem olyanok

voltak, mint amilyennek ma ábrázolni szokás őket. Ugyanígy a hagyományok is. Ha

küzdősportként tekintek a vívásra, a fémkard csak egy feleslegesen megvásárolt tárgy a féder

mellett, mert nem lényeges az eszköz kulturális háttere. Harcművészként számomra sokat

jelent az a tény, hogy a kard az emberi élet kioltására készült. Tisztelem azt a

megszámlálhatatlan sok emberi életet, amit karddal vettek el, vagy éppen a kard által védtek

meg. Én ezért nem lépem át a kardot, és ezért nem csapom a földhöz, ha veszítek egy

versenyen...

Amikor küzdősportként művelem a vívást, elsősorban a párbajban elérendő jobb

eredményt tekintem célomnak. Nem törődöm vele, ha a párbaj két egymást követő mozdulata

két különböző tradícióból származik, ilyenkor a legfontosabb, hogy hatékony legyen a

vívásom az adott szabályok között. Harcművészként a győzelem csupán egy eszköz célom

eléréséhez. Egy versenyző azért fejleszti a képességeit, hogy legyőzzön másokat, míg egy

harcművész azért igyekszik legyőzni a többieket, hogy ezáltal fejlessze önmagát.

Sportolóként az adott versenyszabályzatnak megfelelő feltételek között igyekszem a legtöbbet

kihozni a tanultakból, nem törődve a mozdulatsor szépségével, vagy azzal, hogy éles

helyzetben mennyire lenne hasznos és helyes. Tehát az, ami megkülönbözteti a

harcművészetet a sporttól? A szándék és a cél. Egy versenyző számára hátrányosak lehetnek

bizonyos a tulajdonságok, amik a Harcos számára fontosak. Tehát Harcosként, ne is

23 Forrás: http://vadaszujsag.hu/tuleles/a-harcmuveszeti-stilusok-eredete/ 24 L.: A 4.2.1. fejezetben szereplő, 17-es számú lábjegyzet

68

versenyezzek? Ez lenne a legrosszabb döntés a részemről... Azonban harcművészként

számomra a versenyzés nem cél, hanem eszköz a fejlődésemhez. A versenyzés a legjobb

helye annak, hogy a harcművészetet gyakorolja a vívó. Itt tudja felmérni, hol tart az úton. Mi

az a terület, amiben a leginkább fejlődnie kell? És tanulhat a többiektől.

A két út igazából egy. Illetve szinte végtelenül sok. Csupán az arányok eltérőek. Senki

sem tisztán egyik vagy másik utat járja. Csak azt tudom megállapítani magamról, hogy az

adott időszakban melyik fontosabb számomra, melyikbe fektetek több energiát.

4.3.6. Mi a HEMA?

Manapság a HEMA (Historical European Martial Arts = Történelmi Európai

Harcművészetek) fogalmához a leggyakrabban a versenyzést kapcsolják a legtöbben. Pedig az

valójában csak egy kis szelete a harcművészetünknek.

Egy harcművészet a tradíción alapul. Van egy összefogó rendszer, amit követve lehet

gyakorolni az adott harcművészetet, ha eltérek tőle, akkor az már egy másik harcművészet. A

távol-keleti harcművészeteknek rengeteg ága alakult ki, és azon belül is gyakran több stílus.

Ezeknek gyakran van egy közös gyökerük, de amikor egy újító valamelyik aspektusára

nagyobb súlyt fektetett, valamit másképpen kezdett tanítani, hacsak a megváltozott

körülményekre reagált is, akkor az elágazott az eredetitől és így létrejött egy másik

harcművészeti ág. Teljesen mindegy, hogy melyik a "jobb", mert nem ezen múlik! Az egyik

irányzat valamire, a másik pedig egy ettől eltérő kihívásra lehet a legjobb válasz. De a

legtöbbször nem is a tényleges eltérés fontos, hanem a cél, amiért a változtatást megtették. Az

európai kardvívásban is többféle stílus ismert. Vannak történelmi stílusok, amiket

megtalálunk vívókönyvekben, különböző évekből és területekről. És van a modern stílus, ami

a mai versenyzésről szól. A stílusok mindegyikére jellemző, hogy egy többé-kevésbé

meghatározott célra, konkrét környezetben való alkalmazásra alakult ki. Mert eltérő stílusban

kellett vívni, amikor az életükért küzdöttek mindenféle komolyabb védelem nélkül vagy a

teljes testüket védő vívókabát, sőt páncél volt rajtuk. Az sem mindegy, hogy a tanuló már

tudott valamennyire vívni, és egy magasabb szintre akart jutni a vívásban, vagy éppen akkor

fogott a kezébe először kardot és 6 héttel később meg kellett vívnia élete első, és nagy eséllyel

utolsó harcát egy Istenítélet-párbajban. Fontos különbség van aközött is, hogy a vívásom azért

legyen látványos, mert így szerzek támogatókat, miközben ne szúrjam le az ellenfelemet, de

azért nem baj, ha egy-két testrésze hiányzik a párbaj végére, vagy azért, hogy a bírók

69

megadják a pontot a szúrás-találatom miatt görbülő féderem alapján és minél többen osszák

meg a közösségi fórumokon a rólam készült videót. Ezek mind eltérő stílusok, egy

harcművészeten belül. És mindegyik teljes és tökéletes a saját rendszerén belül, egy adott

célra. Ha keverem ezeket, akkor kilépek az adott rendszerből. A mai versenyzésben szinte

mindenki felhasznál néhány elvet és mozdulatot a különböző stílusokból, tetszése szerint

alkalmazva. Miért? Mert a cél az aktuális pontozás szerinti győzelem, az adott

szabályrendszerben való hatékonyság. A szabályok pedig azért ilyenek, hogy bírók

egyértelmű döntéseket tudjanak hozni, mert kell egy objektíven mérhető alap!

Tulajdonképpen napjaink versenyzése szintén egy tradíció Lichtenawer, Fiore, Meyer és a

többi régi mellett. Egy mai modern tradíció, ami válasz a mai kor kihívásaira. Régen is voltak

versenyek, amiket ma is lehetne alkalmazni: erre nagyon jó példa a franco-belga

szabályrendszer szerinti, ami pl. 2011-ben a Dijon-i találkozón mutatkozott be 300 év után. A

hosszúkardvívás országos szervezete önmeghatározásában egyértelműen választ a

harcművészet - küzdősport kettőssége között: "Az MHS mint szövetség viszont, kizárólag mint

modern sportirányzat, küzdősport szervezi a tornáit.25".

4.3.7. Környezet

Egy harcművészethez hozzá tartozik a kontextusának, a környezetének ismerete is, és a

kor, amikor maga a művészet megszületett. Ha valaki belekezd a karate bármelyik ágának

gyakorlásába, az első edzésen elmondják neki, mi a mozgásformájuk nevének jelentése, ki,

hol és miért hozta létre, miből származik. Egy kezdőnek is tudnia kell japánul az állások és

mozdulatok neveit, és a számokat legalább tízig. Ez (a számolás kivételével) a mi

művészetünkben is ugyanígy megvan. Azonban sok egyéb háttér-információ is kapcsolódik

egy harcművészethez, ami nélkül nem lenne az, ami. A japán harcművészetek esetében

például a busido egy ilyen szorosan kapcsolódó ismeret. A mi harcművészetünk kapcsán

gyakran hangoznak el a "lovagi harcművészet" és a "lovagi szemlélet" fogalmak, ahogyan az

egyesületünk nevében szereplő "lovagi kör" is. Ezeket a fogalmakat gyakran annyiféleképpen

értelmezzük, ahányan vagyunk. Nincs egységes, mindenki által elfogadott meghatározás

ezekre. És ez is további kérdéseket vet fel: Kit vagy mit nevezünk "lovag"-nak vagy "lovagi"-

nak? Például Sir David Attenborough kétségtelenül lovag, hiszen megkapta ezt a címet az

angol királynőtől. Vagy, ahogyan a wikipédia szerint a kezdetekben volt: az lovag, akinek van

elég pénze, hogy megvehessen (és meg is vesz) magának egy teljes nehézpáncélos-lovas

25 Forrás: http://www.hosszukardvivas.atw.hu/ - "Harcművészet és küzdősport"

70

felszerelést? Mennyire hiteles a filmekben látott lovag-kép? A lovagi címet hogyan szerzi

valaki? Kiérdemli? Örökli? Kiképezik rá? Megvásárolja? A történelem során mindez

előfordult, de a különböző korokban eltérően. Melyiket vegyük példának? Mindez túlságosan

messzire vezetne... A "lovagi erények" már egy kicsit könnyebb kérdés, mert azokat többen is

leírták, egy 13. századból származó írás vélhetően széles körben ismert volt a klasszikus

lovagi korban26.

Egy harcművészethez gyakran kapcsolódik valamilyen filozófiai rendszer. Esetünkben

nem mehetünk el a kereszténység mellett, hiszen a régi korok Európában élő embere ebben

élt, és ebben alakult ki, fejlődött, működött ez a művészet. Természetesen nem kell

kereszténnyé válnunk, de a keresztény szellemiség, pontosabban a harcművészetünk

szempontjából fontos korszakban széles körben elterjedt változatának ismerete sokat segíthet

a harcművészetünk mélyebb összefüggéseinek megértésében. Mivel a kard nemcsak, hogy

alkalmas az élet kioltására, hanem határozottan arra készült, így ismernünk kell a vívásforma

kialakulásakor általánosan elterjedt élet-halál szemléletet is. Hogyan viszonyultak a régi

korok kardforgatói önmaguk és ellenfeleik halálához, az öléshez? Bűn volt? Volt rá

feloldozás? Kellett-e, lehetett-e mérlegelni, hogy milyen viszonyban áll a büntetés súlyossága

a gyilkolás szükségességével? Mekkora volt egy élet értéke? Dicsőség volt-e meghalni

valakiért, valamiért? A mai kor embere a halállal leginkább a képernyőn találkozik, így

gyakran nem is vagyunk tisztában a valódi súlyával. A régiek szinte "együtt éltek" a halállal,

sokkal gyakrabban találkoztak vele, éppen ezért bizonyára sokkal természetesebb volt

számukra. Ettől még félhettek tőle sokkal jobban, vagy éppen sokkal kevésbé, mint mi! A mai

ember (szerencsére!) szinte nem is lát halált, vagyis azt a folyamatot, amikor egy élő

átváltozik nem-élővé. Az pedig még ritkább, hogy valaki ennek aktív részese, vagyis ő maga a

közvetlen okozója. Az éles bevetésben szolgáló katonák számára nagy kihívás ezt épp ésszel

túlélni, pedig az esetükben a tettük (lövés) és a halál bekövetkezése között gyakran többtíz

méter is lehet. Milyen megrázkódtatás lehet azzal szembesülni, hogy a kezemben lévő 90 cm-

es vas másik végén valaki éppen meghal, az én mozdulatom következményeként! És a régi

mesterek minden bizonnyal részesei voltak ilyen eseményeknek. Edzésen láttam olyat, amikor

26 Ramon Lull: Könyv a lovagi erényről (1260 körül); A könyvben felsorolt tíz lovagi erény a következő: 1. Az Egyház tanainak megtartása, 2. Az Egyház védelme, 3. A gyöngék és elesettek védelmezése, 4. A szülőhaza szeretete, 5. Nem hátrálhat meg az ellenség elől, 6. Szüntelenül harcol a hitetlenek ellen, 7. Eleget tesz hűbéri kötelességeinek, 8. Adott szavát megtartja, 9. A rászorulókkal szemben irgalmas, bőkezű, jószívű, 10. A jog és jóság bajnokaként harcol az igazságtalanság és a rossz ellen. Érdekes lehet összevetni az itt felsorolt erényeket például a mintegy 150 évvel később Hans Talhoffer által felsorolt Istenítélet-párbajra jogalapot jelentő vádakkal.

71

valaki attól összetört, hogy a társának egy olyan kisebb vérző sebet okozott, amit elég volt egy

gyorstapasszal leragasztani és folytathatta a gyakorlást. Ezekről a kérdésekről nem

olvashatunk a vívókönyvekben, pedig tanulságos lenne.

A harcművészetünkben természetesen a legfontosabb a vívás maga, azonban nagyon

fontos a különböző vívótradíciók kontextusának és gondolatvilágának alaposabb ismerete is.

Ezek nélkül mozdulatok üres sokasága lenne csupán. A dolgot nehezíti a nagy időbeli

távolság. Meglehetősen kevés anyagunk van, amit ilyen célból fel tudnánk használni, és azok

többsége is régies nyelvezettel íródott. Gyakran még abban sem lehetünk biztosak, hogy a

leírt szavaknak ugyanaz volt a mögöttes tartalma, mint amire most gondolunk. Erre egy

sokkal közelebbi példa a "gizda" szó jelentése. 20-30 évvel ezelőtt a csenevész, gyenge,

sovány szinonimájaként egyértelműen negatív jelentésű volt, miközben napjainkban pozitív

tartalommal, különleges, látványos értelemben használják. Ha egy szó jelentése 30 év alatt

ellenkezőjére változhatott, akkor mi történhet 300 év alatt? A vívókönyvek többsége ráadásul

nem foglalkozik olyan "aprósággal", hogy leírja a benne foglaltak alkalmazásának

körülményeit. Erre nagyon jó példa Joachim Meyer művészete: Bár sokan foglakoznak vele

és több munkája is ismert, a mai napig heves viták folynak nemzetközi szinten is arról, hogy

versenyvívásra vagy élet-halál párbajokra való. Mivel a korabeli emberek, akiknek szólt az

írás, ismerték a körülményeket, nem volt szükség azokat leírni. Kellően sok és alapos

kutatómunka árán természetesen rekonstruálni lehetne ezek egy részét, de erre kevesen

vállalkoznak napjainkban. Ehhez ugyanis ismerni kellene azt a nyelvet, amiben a mű készült.

És ez a legtöbb esetben nem a ma beszélt német, olasz, vagy más élő nyelvet jelenti, hanem a

200-600 évvel ezelőttit. Előfordul olyan helyzet is, amikor egy adott nyelv mai változatát

anyanyelvi szinten beszélő sem érti meg a leírtakat.

4.4. Belső út

Amikor harcművészetről beszélünk, nagyon gyakran merül fel a "belső út" fogalma. A

kérdőív válaszaiban is sokszor visszaköszönt. De mi is ez pontosan? Valami, ami csak

bennem létezik, így el sem tudom mondani másnak, mert nem értené meg. Egy jó kifogás

arra, ha valamit nem úgy akarok megtenni, ahogyan mások gondolják, mert ezzel nem lehet

vitatkozni, hiszen a másik nem lát belém? Lehetőség arra, hogy ködösítsek, ne válaszoljak

pontosan arra a kérdésre, hogy "Mit tegyek, ha harcművész szeretnék lenni?", hiszen te nem

tudod ugyanazt az utat járni, amit én járok?

72

Valójában meg lehet úgy fogalmazni, hogy bárki követhesse: A belső út = egyéni

fejlődés. Önmagunk jobbá tétele. Folyamatos tökéletesítés, tökéletesedés. Nem máshoz

mérten, hanem saját korábbi szintemhez képest. Közelebb jutni a magunk által kitűzött

célhoz. Azon időszakok, amikor az ideális és a reális önképünket nem a pontosítás,

önmegismerés okán tudjuk egymáshoz közelíteni, hanem a valódi énképünk változása

következményeként kell / lehet átrajzolni. A gyakorolt harcművészetről szóló ismereteim

mélyítése, beépítése. Arra való törekvés, hogy egy adott mozdulatról ne csak azt tudjam,

hogyan kell végrehajtani, hanem azt is, mikor és miért kell éppen úgy. Eljutni oda, hogy egy

gyakorolt technikánál ne kérdezzem meg (még magamban sem), hogy "Mi van, ha a másik fél

ezt vagy azt csinálja?", mert tudom, hogy miért felesleges ezt firtatni. Felesleges, hiszen

megértettem és átlátom a rendszert, aminek ez a mozdulat egy része. Edzésen, amikor először

találkozom az adott mozdulattal, gyakran jogosan merülhet fel bennem az ehhez hasonló

kérdés, de a belső út arról a mélységről szól, amikor már letisztult bennem az erre adható

válaszok sokasága. Egy kezdőnek "plüsskarddal" a kezében alig van esélye eljutni erre a

szintre, mert az az eszköz túl sok dologban tér el egy igazi kardtól. Fémkarddal való

gyakorlással nagyot lép előre a középhaladó, és ha jól figyel magára, észre veheti hogyan

mélyül a tudása. Nem attól, hogy megtanul még 10 másik mozdulatot, hanem az

összefüggések felismerésétől. Később, amikor a Free Scholler szint után már féderrel

gyakoroljuk a technikákat, szintén egy újabb lépcsőt érhetünk el a megértésben. De közben el

kell telnie elég időnek ahhoz, hogy kikristályosodjon, megérjen bennünk ez kerek egésszé.

Emiatt tetszik a 4 éves iskolarendszerünk! Megvannak benne a megfelelő lépcsők és az

azokra szánt idő. A kezdő megismerkedik az alapokkal, a karddal, a párbajokkal a csapattal.

A középhaladó, az első évében megismeri a fémeszközt, és azt, hogyan működnek azok a

mozdulatok, amiket kezdőként tanult. A második évében megtanulja, hogy ugyanazt az

eszközt másképpen, más elvek alapján is lehet használni. A haladó már összetettebb elveket is

tanul, szintézisbe tudja hozni a korábbi három év anyagát magában. A Provosti Iskola az

alapoktatás után lehetőséget ad még jobban megismerni az addig tanultakat. Ha a kezdő

egyből féderrel indulna, kimaradna a fokozatosság. Látszólag jobb lenne neki, de valójában

elvennénk tőle valamit: a folyamatos és egyben fokozatos fejlődés lehetőségét.

A belső út más megközelítésben belső tulajdonságok, jellemvonások javítása. Olyan

általános értékek, amik nem kapcsolódnak szorosan a víváshoz, de a gyakorlás által ezekben

is fejlődhetek. Igazából ezekkel mindenkinek rendelkezni kellene, de egy harcművész

"jobban elvárhatja" magától. Például mindenkitől elvárt a kulturált viselkedés, de egy

73

harcművész számára fontos (a kérdőívet kitöltők több, mint 80%-a szerint). A kulturált

viselkedéshez tartozik például a trágár beszéd kerülése. Aki ezt magától nem érzi fontosnak,

azt az egyesületben az íratlan szabályok alapján igyekszünk ránevelni. Régen hallottam

valakitől: "Értelmes ember erdőben nem szemetel, a többinek pedig meg van tiltva." A

kérdőívben szereplő "Mi fontos egy harcművésznek?" kérdés után felsorolt fogalmak jelentős

része ehhez hasonlóan általános emberi érték vagy általánosan negatívnak ítélt tulajdonság

volt, és csak kevés harcművész-specifikus.

A belső út egy harmadik irányból is megközelíthető, ez pedig a mai értelemben vett

művészet. Bár a régi korokban ez alatt a szó alatt némileg mást értettek (sokkal inkább

mesterségbeli tudást), mégis van értelme itt is beszélni róla. Mivel a távol-keleti hatás erősen

jelen van a harcművészetekről alkotott modern elképzelésünkben, így beleillik a képbe az

olyan fogalmak használata is, mint harmónia, tökéletesség, egyensúly, test - lélek - elme

összhangja. Ilyen értelemben a művészetünk önkifejezés is lehet. Amikor bemutatunk egy

tökéletesen kivitelezett flourysh-t, vagy egy technika úgy sikerül, ahogyan az a vívókönyvben

meg van írva, akkor megelégedettséget, boldogságot érezhetünk. Megmutattunk a világnak

valami szépet magunkból. Egy kis tökéletességet a tökéletlen lényünkből. És az sem fontos,

hogy látta-e, felismerte-e bárki. Egységben van az elgondolt mozdulat a végrehajtott

cselekedettel és mindezt átéljük: harmóniában van a test-lélek-elme hármasa. Érzem, hogy azt

teszem, amit akartam. A belső út ennek az elérését célozza. Rengeteg gyakorlás árán jutunk el

arra a szintre, hogy végre tudjunk hajtani egy mozdulatot olyan módon, ahogyan szeretnénk,

minden egyes kis részletére odafigyelve. Majd úgy tudjuk ezt megtenni, hogy nem kell végig

kontrollálni magunkat, maga a mozdulat egyetlen egységet képez, elkezdjük és lezajlik.

Ezután eljutunk oda, hogy szinte kívülről tudjuk megfigyelni, amit éppen csinálunk. Lassan

elkezdjük összerakni ezeket a mozdulatokat folyamatokká. Amikor már a folyamatok is

önállóvá válnak, képesek leszünk észrevenni a döntési helyzeteket és megfelelően választani,

függően az ellenfelünk reakcióitól. Ekkor nem kell gondolkodni a végrehajtáson, sokkal több

figyelmet tudunk fordítani a velünk szemben álló tetteire, apróbb jelzéseire. A gyors reakció

olyan, mintha előre látnánk az időben. Végül már az ellenfelet sem kell figyelni, tudunk csak

magunkra összpontosítani.

74

Ez a tökéletesség útja: a Harcos útja.

75

5. Összefoglalás

A kérdőív feldolgozásának megkezdése előtt volt néhány félelmem az

eredményességével kapcsolatban. Reménykedtem benne, hogy sokkal többen töltik ki,

miközben sokkal kevesebb résztvevőben bíztam. Ezúton is szeretném megköszönni

mindazoknak, akik vették a fáradtságot és rám szánták a kitöltésre fordított idejüket! A

táborozóknak több, mint a fele leadta a válaszát, és voltak néhányan, akik utólag jelezték,

hogy bár kitöltötték, de elfelejtették leadni. (Sajnos, az ő véleményük kimaradt a

felmérésből.)

A kapott válaszok között számomra a legmeglepőbb a távol-keleti harcművészetekben

járatosak magas aránya volt. Meghaladta az 50%-ot, miközben én legfeljebb 20-25%-ra

számítottam. Ez alapján két csoportra osztva a kitöltőket, és összehasonlítva a válaszaikat,

kisebb eltéréseket találhatunk, de ezek száma és mértéke többnyire nem jelentős. Ez

számomra leginkább azt az üzenetet küldi, hogy az Ars Ensis által képviselt harcművészet

nem tér el jelentősen más harcművészetek által mutatott képtől.

Néhány kitöltő válasza szintén meglepett azon bejelölések közül, amik a többség

véleményével ellentétesek voltak. Ilyenek azok a fogalmak, amik egyértelműen pozitív

tartalmúak és mégis kaptak a harcművészetet művelők számára kerülendő jelölést (pl.

kiválóság, hűség, erő, állóképesség, bölcsesség).

A kapott eredmények nagyon sok esetben egyeztek a véleményemmel és az előzetes

feltételezésemmel. Ez azért sem meglepő, hiszen én is ugyanennek az egyesületnek vagyok a

tagja, vagyis engem is hasonló a hatások értek, mint az összes többi kitöltőt, tehát ugyanolyan

mértékben és irányban befolyásolta szemléletemet. A kérőívben bekért háttér-információk

alapján (hány éve vív, Scholler szint) általában nem voltak észrevehető különbségek.

A kérdőívben szerepelhetett volna még sok más egyéb kérdés, viszont a tapasztalatom

szerint a kitöltési hajlandóság fordított arányban áll a kérdések számával. Érdekes lehetett

volna összevetni az Ars Ensisben végzett korábbi, más területet célzó véleménykérés

eredményeivel, azonban a névtelenség okán erre nincs lehetőség. Készülhetett volna olyan

felmérés is, amiben kontroll-csoportok szerepelnek: más harcművészetet művelők, illetve

semmilyen harcművészetet sem gyakorlók körében. Ehhez a kérdőív egyesület-specifikus

részeit természetesen át kellett volna szerkeszteni. Érdekes lehet még néhány év múlva

megismételni ugyanezt a felmérést és összehasonlítani a mostani eredményeivel. Amennyiben

a Kedves Olvasó kedvet érez ilyen elkészítéséhez, örömmel bekapcsolódom a munkájába.

76

A kapott válaszokból levonható tanulságok felhasználhatóak arra, hogy az Ars Ensis

által képviselt harcművészeti vonalat milyen módon, mely tevékenységi körökben tudjuk

erősíteni vagy gyengíteni, az egyesület céljainak megfelelően.

77

6. Felhasznált irodalom

JUHÁSZ József – SZŐKE István – O. NAGY Gábor – KOVALOVSZKY Miklós (1972): Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest 1972 (AK 1574 k 7275)

BÁRCZI Géza - ORSZÁGH László (1959-1962): A magyar nyelv értelmező szótára című könyv elektronikus változata. Link: http://ertelmezo.oszk.hu/ Letöltve: 2018. október 12.

Ismeretlen Szerző (ismeretlen év): Hét szabad művészet (Wikipédia szócikk)

Link: https://hu.wikipedia.org/wiki/Hét_szabad_művészet Letöltve: 2018. október 12.

Hans TALHOFFER (1459): Fechtbuch (MS Thott.290.2º)

Magyar Hosszúkardvívó Sportszövetség (2018): A féderes hosszúkardvívás szabályzata

Link: http://www.hosszukardvivas.atw.hu/ Letöltve: 2018. október 12.

TÓTFALUSI István (2001): Idegen szavak magyarul című könyv elektronikus változata.

Link: http://www.tintakiado.hu/dictionary_idegenszotar.php Letöltve: 2018. október 12.

Ismeretlen Szerző (ismeretlen év): Identitás (Wikipédia szócikk)

Link: https://hu.wikipedia.org/wiki/Identitás Letöltve: 2018. október 12.

ANDRÁS Bálint (2015): Önkifejezés az Ars Ensis heraldikájában. Free Scholler dolgozat

Ismeretlen Szerző (ismeretlen év): Harcművészet (Wikipédia szócikk)

Link: https://hu.wikipedia.org/wiki/Harcművészet Letöltve: 2018. október 12.

Ismeretlen Szerző (ismeretlen év): A harcművészetek eredete (Online vadászújság)

Link: http://vadaszujsag.hu/tuleles/a-harcmuveszeti-stilusok-eredete/ Letöltve: 2018. október 12.

Magyar Hosszúkardvívó Sportszövetség (2018): Párnázott gyakorlókard szabályrendszer

Link: http://www.hosszukardvivas.atw.hu/ Letöltve: 2018. október 12.

Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) munkacsoportja (ismeretlen év): Angol-magyar szótár

Link: http://szotar.sztaki.hu Letöltve: 2018. október 12.

78

Ismeretlen Szerző (ismeretlen év): Feder (fencing) (Wikipedia szócikk)

Link: https://en.wikipedia.org/wiki/Feder_(fencing) Letöltve: 2018. október 12.

R. SZABADOS Tamás (ismeretlen év): KÜZDŐSPORT VAGY HARCMŰVÉSZET? - szellemi kihívás az edzőteremben

Link: http://nezopontvalto.hu/hu/articles/kuzdosport-vagy-harcmuveszet-szellemi-kihivas-az-edzoteremben Letöltve: 2018. október 12.

Schola Artis Gladii et Armorum (ismeretlen év): Vívókönyv értelmezések, feldolgozások Link: http://www.middleages.hu/magyar/harcmuveszet/vivokonyvek/ms3227a/13v.php Letöltve: 2018. október 12.

RÓKA László (2017): A hős archetípus és a középkori emberideál megjelenése az Arthur-mondakörben. Free Scholler szakdolgozat

Ramon LULL (1260 körül): Könyv a lovagi erényről

Felhasznált fényképek (a szerző engedélyével)

57. oldal: CSEPELI Andrea, 2012. július 20., Salgótarján, Ars Ensis edzőtábor

75. oldal: CSEPELI Andrea, 2014. július 18., Salgótarján, Ars Ensis edzőtábor

79

7. Mellékletek

A kérdőív (7.1. fejezet)

A táborban kiosztott és összegyűjtött kérdőív, aminek a kiértékelése a dolgozatom

jelentős részét teszi ki. Nyomdatechnikai okokból kis mértékben kicsinyített változatban

olvasható, ezért a sortörések nem pontosan ugyanott találhatóak, mint az eredeti változatban,

ez azonban tartalmi változást nem jelent. Itt, a dolgozatban egy keretezésben látható, ami nem

szerepelt a kinyomtatott változatban.

A kérdőív szöveges válaszainak összefoglalása (7.2. fejezet)

Bizonyos kérdések esetében a kitöltőknek saját gondolataikat kellett megfogalmazni és

leírni. A "Számodra mit jelent a harcművészet? Írd le röviden." kérdésre adott válaszokat a

3.3.1 fejezetben, a "Ha van egyéb tulajdonság, amit fontosnak tartasz egy harcművész

számára, írd le:" lehetőségnél leírtakat a 3.3.2 fejezet végén értelmezem. A "Szerinted a

hosszúkardvívás, ami az Ars Ensisben gyakorolható …" kezdetű mondatot a kitöltő

véleménye szerint többféleképpen is befejezhette. Ezek között szerepelt a "... harcművészet /

nem harcművészet (Húzd át, amelyikkel nem értesz egyet! Írd le miért gondolod így!)" és az

"... attól függ, hogy harcművészet-e, hogy " lehetséges mondat-folytatások, amik esetében a

kitöltő kifejthette véleménye indoklását. Ezeket a 3.4.1 fejezetben értékelem ki.

A kérdőív válaszainak táblázatos összefoglalása (7.3. fejezet)

A kérdések többségénél több lehetőség közül kellett a megfelelőt kiválasztani. Ezek

nyers adatait, vagyis a darabszámokat, az olvashatóság érdekében nem a dolgozatom

megfelelő fejezetében, hanem itt, a mellékletben adom közre. Az adott fejezetben ezekből

emeltem ki bizonyos részeket.

80

7.1. A kérdőív

Szia!  

Köszönöm,  hogy  kitöltöd  ezt  a  kérdőívet!  Nagy  segítségemre  lesz  a  „Harcos  útja”  című Provosti  szakdolgozatomhoz, ami  igyekszik körül  járni a harcművészet és a hosszúkardvívás kapcsolatát. A  kérdőívet,  kérlek,  név  nélkül  juttasd  vissza  hozzám,  a  beérkezett  válaszokat bizalmasan kezelem. 2018. Ars Ensis Edzőtábor  Lazsi  Mióta tanulsz hosszúkard‐vívást (nálunk vagy más csapatban)? (jelöld meg a megfelelőt) Kevesebb, mint 1 éve  1‐2 éve  2‐3 éve  3‐5 éve  5‐10 éve  Több, mint 10 éve 

Scholler szinted? (jelöld meg a megfelelőt) ‐  Még nem voltam díjvíváson és az idei táborban sem leszek ‐ Az idei táborban tervezem megszerezni a Scholler 1‐et 

  S1   S2  S3  FS 

Valamely távol‐keleti harcművészetet … (jelöld meg a megfelelőt) ‐ … több, mint egy éve gyakorlom (még most is). 

‐ … gyakoroltam több, mint egy évig (de már abbahagytam). 

‐ … sosem próbáltam. 

‐ … kipróbáltam (rövid ideig) / tervezem kipróbálni. 

 Általános harcművészeti kérdések 

Számodra mit jelent a harcművészet? Írd le röviden. 

 

 

 

 

 

Az alábbiak közül szerinted mi fontos egy harcművésznek? Karikázd be, amivel egyetértesz! 

Hagyd változatlanul, ami lényegtelen! Húzd át, ami szerinted ellentétes a harcművészettel! 

  lényegtelen  ,  egyetértesz vele  ,  kerülendő , 

erő, bátorság, agresszió, állóképesség, önfegyelem, műveltség, szociális érzékenység, hűség, 

ambiciózusság, felsőbbrendűség, egy csapatba történő könnyű beilleszkedés képessége, 

régebb óta járó csapattársakhoz való hasonulás szándéka, vidámság, kitartás, tisztelet, befelé 

fordulás, az adott harcművészet technikáinak alapos ismerete, másokon átlépés, akaraterő, 

versenyszellem, az adott harcművészethez kapcsolódó kulturális és történelmi ismeretek, 

egyéniesség, becsületesség, (az adott harcművészethez kapcsolódó) vallási meggyőződés, 

önfejlesztés, győzni akarás minden áron, átlag feletti fizikai képességek, önkritika, bölcsesség, 

a tanulás igénye, törekvés a harcok (párbajok) tisztességességére, gyorsaság, önérvényesítés, 

az adott harcművészet filozófiai hátterének ismerete, csapattársaim fejlődésének segítése, 

gyors döntés képessége, a nagyobb tudású társam képességeinek elismerése, veszteni tudás, 

ellenfél feletti győzelem örömének látványos kimutatása, az adott harcművészet terjesztése, 

büszkeség, egészséges életmód, kulturált viselkedés, kiválóság, tartás, társadalmi presztízs, 

hitelesség, 

81

Ha van egyéb tulajdonság, amit fontosnak tartasz egy harcművész számára, írd le: 

(olvashatóan…) 

 

 

 

Szerinted mitől lesz valaki "harcművész"? (több is választható) ‐  Elkezdett járni egy harcművészeti edzésre. 

‐  Hosszabb ideje (több éve) aktívan jár harcművészeti edzésekre, abban egyre magasabb szinteket ér el. 

‐  Sok éve (több, mint 10) aktívan jár harcművészeti edzésekre. 

‐  Amikor elért az adott harcművészetben egy belépő szintet/rangot. 

‐  Amikor elért az adott harcművészetben egy közepes szintet/rangot. 

‐  Amikor elérte az adott harcművészetben elérhető legmagasabb szintet/rangot. 

‐  Független az eltelt időtől, csak azon múlik, hogy ő magát annak tartja‐e. (Ez egy belső dolog.) 

‐  Független az eltelt időtől, elég, ha az edzőtársai annak tartják. (Igazi elismerést kívülről kap az ember.) 

 

Az Ars Ensishez kapcsolódó kérdések 

Szerinted a hosszúkardvívás, ami az Ars Ensisben gyakorolható … Karikázd be a sor elején lévő 

– jelet, amelyikkel egyetértesz! (több is választható, akár ellentmondóak is) ‐ … nem harcművészet, mert nem élő mestertől kaptuk a tudást, hanem könyvekből. 

‐ … harcművészet, mert halálos technikákat is tanít. 

‐ … nem harcművészet, mert a gyakorló‐eszközök nem alkalmasak komolyabb sérülések okozására. 

‐ ... harcművészet, mert a történelem harcosainak értékeik képviseli. 

‐ … nem harcművészet, mert a versenyeken alkalmazott pont‐rendszer nincs összhangban azzal, amit az imitált 

sérülések a valóságban okoznának. 

‐ … harcművészet, mert már a régi vívómesterek is így említik. 

‐ … lehetne harcművészet, de ahhoz még további kutatásokra és/vagy fejlesztésekre lenne szükség. 

‐ … lehetne harcművészet, ha több kiegészítő tudást adna (pl. a lovagi kultúra alaposabb ismeretét) 

‐ ... nem harcművészet, de lehet akként is megélni 

‐ ... harcművészet, de nem kötelező annak megfelelően művelni 

 

  ... harcművészet / nem harcművészet (Húzd át, amelyikkel nem értesz egyet! Írd le miért gondolod így!) 

 

 

 

   ... attól függ, hogy harcművészet‐e, hogy 

 

 

 Karikázd be az alább felsorolt dolgok közül, ami szerinted a harcművészetet képviseli az Ars 

Ensisben! (több is választható) Címer‐rendszer, Scholler‐rendszer, 4 éves iskolarendszer, Provosti Iskola, kutatás, edzőtábor, Spec‐fegyverek oktatása, 

plüsskardos párbajok, féderes szabadvívás, Karácsonyi edzés, Liga, fémkard használata technikázásnál, Farsang, 

Várcsata, az edzőtábor előadásai, Szerviensi Kör, a Kardlap, bajnokság a Várcsatán, MHS versenyeken való részvétel, a 

fegyvernökök csapata, az ispotályosok, külföldi versenyeken való részvétel (AE‐sként), az oktatóvá válás folyamata, 

Heroldok, Vívótermi szabályzat, a trágár beszéd büntetése, egyesületi póló/sapka/felvarró, edzések utáni teázás, éves 

közgyűlés, FS szakdolgozat(védés), Flourysh,  

82

7.2. A kérdőív szöveges válaszainak összefoglalása

7.2.1 Mit jelent a harcművészet?

A "Számodra mit jelent a harcművészet? Írd le röviden." kérdésre adott szöveges

válaszok.

Az alábbi válaszok érkeztek azon kitöltők részéről, akik gyakoroltak távol-keleti

harcművészetet:

- Harc, önvédelem/másik legyőzése céljából régen kitalált rendszer alapján. Adott kultúra

ismerete és felelevenítése.

- Harci jártasság. Szükséges a kulturális környezet ismerete (különösen, ha időben vagy

térben távoli).

- Történelem, kapcsolat a kultúrám múltjával. Jó társaság, valahová tartozás.

- Életstílus. Fejleszthetem magam testi, szellemi, lelki szinten.

- Életcél. Több, mint szabadidős tevékenység, megerősíti a testet és a lelket.

- Egészséges életvitel. A türelem, kitartás és az elszántság próbája. Jellemformáló és

közösségteremtő erővel bír.

- Sport, szórakozás.

- Önmagunk megismerése és jobbítása a régi technikák elsajátítása, és a régi szemléletek mai

viszonyokba való átültetése révén. Egyfajta múltba tekintés a jelen szűrőjén át.

- Önismeret, önszabályozás, személyiség-fejlődés, tudatosság, akaraterő, fegyelmezettség,

kitartás, mozgáskoordináció, figyelemszabályozás.

- Szemléletmód, világnézet.

- Harci technikák tanulása és gyakorlása, aminek során magunkat neveljük és képezzük, de

nem az ellenfél, hanem saját magunk legyőzése érdekében.

- Rendszer, amely a test erősítését, a lélek fejlődését és a harcot tanulmányozza. Az lehet hm,

aki technikák ismerete mellett harcol is, és a harc mellett figyel a belső értékekre is.

- A lélek uralma a test fölött. A mozgáson és a világban aktív jelenlevésen keresztül művészi

élmények keresése.

- Mozgást tanító rendszer, amelyet valaha valós küzdelemre használtak.

83

- Valamilyen határozott tradíciókon alapuló, határozott elemekkel rendelkező mozgásformát

tartalmazó rendszer, melynek céljai között szerepel (vagy-vagy) a test és szellem

karbantartása, önmagunk védelme, az ölés művészete.

- Képes harcolni egy fegyverrel és tisztelni másokat (történelmi és jelen szinten), akik magas

szinten képesek erre.

- tanulás, sport, érdeklődés

- Olyan sport, amely nem az ellenfeled (vagy nem csak az ellenfeled) legyőzéséről, hanem

önmagad fejlesztéséről, korlátaid tágításáról szól. Egy olyan mozgásforma, amely hozzájárul

az emberiség fejlődéséhez.

- Kikapcsolódás szellemi megtisztulás és testedzés formájában.

- Olyan, gyakran archaikus mozgásforma, ami számos erőpróbákat tartogat másokkal való

összecsapásokban, de az önfejlesztésnek legalább ennyire az eszköze. Fejleszti az egyén

mozgáskultúráját, morális értékeit, kitartását, önismeretét. Plusz megfelelő szituációban

halálos harci technikákat tanít.

- Én és a környezetem annak tartson, és annak értékrendje szerint éljek.

- Egy út a jobb emberré válás felé.

- Önvédelem és fejlődés

- Sport, testi és szellemi kontroll önmagunk felett.

- Egy életen át tartó tanulása és mély megértése (kontextus) egy adott harcrendszernek,

fegyvernek.

- Mozgáskultúra, önvédelem, testi és lelki erő növelés.

- Önismereti alapon nyugvó, filozófiai és sport háttérrel rendelkező művészi irány. Szándékos

részvétel és a témában elmélyülni akarás fontos, és a történelmi háttere a harcművészetnek.

- Hagyomány. Értékrend. Filozófia. Sport. Küzdelem. Fejlődés. Tanítás. Érték.

- Egy harci stílus és általa képviselt életfilozófia megismerése és elsajátítása.

- Sport, ami harc alapú, több szinten is űzhető.

- A konfrontációs helyzetek nyílt kezelésének tudatos módszerét: tudni, hogy mikor nem

szabad / mikor lehet / mikor kell harcba bocsájtkozni. Elsősorban szemléleti forma, ami a

test-test elleni küzdelem technikai tudásával párosul.

84

Az alábbi válaszok érkeztek azon kitöltők részéről, akik nem gyakoroltak távol-keleti

harcművészetet:

- Valamilyen fegyver ismeretének és a környezetének (hol, miért, hogyan használható)

elsajátítása.

- Régen csatában és párbajokban hogyan öltek/győztek a harcművészek és a mesterek.

- Tudatosság, tanítható és gyakorolható harci tudás. A „művészet” a régi jelentése szerint,

mint „tudomány” (7 szabad művészet).

- Fegyveres, vagy pusztakezes küzdelem bizonyos lefektetett rendszer szerinti használata.

- Ahol valaki az ember-ember elleni küzdelmet tanulja. Művelője testileg, szellemileg, lelkileg

egységes valaki. Ezt magasan művelő egyén a többiekkel együtt halad, segíti őket.

- Megmutatja valójában milyen vagyok, mások szemében, saját szememben.

- Olyan rendszer, mely a fizikai és szellemi értékeket egyszerre, összehangoltan képviseli, a

hatékony harc mellett azonos hangsúlyt helyez a harc (erőszak) szellemi hátterére,

magyarázatára, illetve a harcművészethez történelmileg kapcsolódó kulturális, stb. értékekre

is.

- Harci elemek és szellemiség megismerése és használata, amelyek évszázadokkal korábban

egy harcos mindennapjait képezték.

- Teret ad az egyén önkifejezésének, kreativitásának. Gyakorlása közben testileg és

szellemileg fejlődik.

- Testi és lelki képzés. Erősít, önfegyelmet tanít, megerősíti a lelki egészséget.

- Az énem mondhatni „nyúlványát”. Részben én vagyok, részben nem. Az önmegvalósítás egy

formája.

- Szellemiség része, ami szerint nem csak „testileg”, hanem lelkileg is átszellemülés a korai

időkbe, elsajátítva a legjobbat, amit annak idején űzhettek. Egyfajta időutazás a múltba,

amivel újra élhetem egy szeletét a lovagi rendszernek.

- Életforma, világszemlélet. Egyfajta elhagyhatatlan élettér a harcos archetípus számára,

hogy fejlődni legyen képes.

- Olyan küzdősport, ami mögött mély értékrend és filozófia áll.

85

- Belső utat, önismeretet, a fegyver és önmagam feletti kontrollt. Annak megtanulását, hogy

hogyan lehet összhangban mozogni a fegyverrel és flow élményt átélni gyakorlás közben.

- Fizikai és lelki fejlődés emberpróbáló lehetősége.

- Főleg a harc elsajátítását, tekintettel annak a szellemi (filozófiai) és fizikai kontextusára.

- Önmagam megismerése, fejlesztése, határaim átlépése

- Sport, kikapcsolódás.

- Kikapcsolódás. Önismeret. Barátok.

- Küzdősport sallanggal.

- Magam fejlesztése, szellemileg és testileg.

- Iránytű ahhoz, hogy mi a helyes.

- Hagyomány, harci tartás, becsület, erény, önismeret

- Belső fegyelem, társaim tisztelete, tradíciók és technikák ismerete.

- Képessé tesz maga vagy mások megvédésére (akár halálos módon is), egyúttal gátlásokat

ad.

- A mozgás szépsége.

- hagyomány, művészet, geometria

- Igazából csak szavak jutnak eszembe róla: szépség, alázat, szabadság és elkötelezettség, erő,

tisztelet.

- Részben a testem feletti uralom, részben önvédelem és küzdeni akarás.

7.2.2. Egyéb tulajdonság, ami fontos egy harcművésznek

Az "Ha van egyéb tulajdonság, amit fontosnak tartasz egy harcművész számára, írd le:"

résznél szereplő válaszok:

- állhatatosság, vágy az embertársak szeretetére és megbecsülésére

- kreativitás, figyelmesség

- a balkezesek hátránya

- tisztelet, önmagával harmóniában lenni

86

- nyugodtság (mint forrófejűség ellentéte), türelem másokkal és magammal szemben,

magabiztosság, képesség a változásra és nulláról való újrakezdésre, szerénység

- dicsekvés kerülése, szerénység

- rugalmasság (lelki), meditáció

- találékonyság, alkalmazkodóképesség

- önismeret, illetve arra való törekvés - ezt implikálja több fenti pont is, de így nem hangzott el

- győzni akarás, de nem minden áron

- aktív, segítő szándék, ha szükséges

- szerénység, mások tiszteletben tartása

- tiszteletre méltó

- türelem, kudarc-tűrő képesség, állhatatosság, szorgalom

- türelem

- türelem

7.2.3. Harcművészetet oktat az Ars Ensis?

A "Szerinted a hosszúkardvívás, ami az Ars Ensisben gyakorolható …" kezdetű mondat

egyedileg megfogalmazott befejezései.

... attól függ, hogy harcművészet-e, hogy

- Művelője fejlődik-e gyakorlás közben (szellemileg is)

- Megfelelő kontextusban effektív-e

- Hitelesen művelik-e

- A harc mellé bekerül-e a művészet. A művészet szót definiálja mindenki önmagának, és így

eldöntheti, hogy az Ars Ensisben folytatott hosszúkardvívás harcművészet-e.

- A követői miként kezelik.

- Van-e szépség benne

- Milyen részt kapnak azok az elemek, amelyek nem csak párbajozni tanítanak, hanem

egyfajta szemléletet, erkölcsi irányvonalat is mutatnak.

87

- Hogyan van oktatva.

- Szerintem, ha valaki sportként tekint rá, azzal sincs semmi gond.

- Hogyan éled meg, illetve hogy mit jelent számodra.

- a gyakorlója felismeri-e annak magasabb, esztétikai minőségét, ami felül-emeli a

testgyakorláson, és a technikák praktikus megközelítésén.

... harcművészet, mert

- A vívótechnikák mesteri elsajátításának lehetősége, a folyamatos fejlődni akarás adja a

művésszé válást.

- Rendelkezik annak alapvető ismereteivel, az oktatás szándéka, hogy hm-et oktassunk, ne

valami mást.

- Közel áll a többi, már akként elismert tevékenységhez.

- Régi idők fegyverforgatásával foglalkozik. A test és a kézben lévő fegyvere összhangjával

foglalkozik.

- Művelője szellemileg is fejlődik gyakorlás közben.

- Harcban győzni tanít.

- Bár több 100 éve nem művelik, de az írásosan fennmaradt tanításokat oktatjuk, tanuljuk.

- Szerintem lehet annak tekinteni, mert ad hozzá alapokat (önismeret lehetősége, fegyver

kontrollálásának megtanulása, technikák, flow, stb), viszont attól függ, hogy miként lesz

kezelve, hogy ki gondolkodik róla.

- Mivel az itt gyakorolt dolgokhoz társul egy olyan eszmeiség, ami az egyesületen túlmutatva

az egész emberiség számára hasznos. Gondolatébresztésre, emberek (akár szemlélők) jobbá

tételére képes. Ennél többet semmilyen művészeti irányzattól nem várok el.

- Mert van mögötte filozófia, ami megélhető és követhető.

- Mivel önvédelemre és a másik megsebesítésére alkalmas technikákat tanulunk.

- Attól még, hogy nem mesterektől tanulunk, nem azt jelenti, hogy nem követjük és tiszteljük a

tudását. Ha halálos lenne, sokan meghalnának az első párbajban.

- Szerintem a harcművészet és a sport között főleg a külső és belső kontextus határozza meg,

így a legfontosabb kérdés, hogy a művelője aként műveli-e (belül), illetve a környezet, amiben

éppen alkalmazza lehetővé teszi-e egyáltalán, hogy aként alkalmazza. Az AE erre lehetőséget

88

ad, ezt segíti, de pl. a versenyek jellemzően kevésbé. A harcművészet filozófiai háttere, illetve

halálos technikák oktatása is lényeges szempont, de a fentiek jobban.

- A technikák teljességét műveli, nem csak a sportban használható részeit.

- A kard és annak (használatának) elsajátítása a maga korában ugyanolyan művészet, mint

bármely más.

- A hm feladata, hogy szellemileg is fejlessze az embert.

- A tanulható tudás megteremti rá a lehetőséget.

- Történelmi alapokkal rendelkezik, egyre magasabb szintek vannak, alkalmazható valós

harcra, rendelkezik belső úttal is.

- Kiterjedt fizikai és szellemi képzést tanít. Valós küzdelmi alapokra építkezik.

- Mert harcra használták és használható mai napig.

- Mert részt kap benne a szellemiség átadása is.

- Mert követendő értékrendet ad át.

- Mert az előző oldalon leírtakat megvalósítja: „Olyan, gyakran archaikus mozgásforma, ami

számos erőpróbákat tartogat másokkal való összecsapásokban, de az önfejlesztésnek legalább

ennyire az eszköze. Fejleszti az egyén mozgáskultúráját, morális értékeit, kitartását,

önismeretét. Plusz megfelelő szituációban halálos harci technikákat tanít.”

- A harcművészet (szerintem) harcra és belső békére, útkeresésre tanít. Az AE ebbe belefér, az

itt oktatott vívások is.

- A harci tudást magas szinten, rendszerbe szervezte és a technikákon túl életvitelre is

tanít/nevel/idomít. :)

- Mert kialakul oktatási rendszere van, ami történelmi kéziratokra alapozta a tananyagát.

- Nyilvánvaló, hogy a vívás bármilyen formája harcművészet. Persze ehhez kell egy

szellemiség és kulturális háttér. Az AE esetében ez maximálisan megvan. Már a tisztítás

önmagában harcművészetté teszi.

- Egy sport, ami harcra kitalált, ered; magas szinten is űzhető.

- Nem az eszközök, nem a versenyek, nem a kutatások tesznek egy utat művészivé, vagy emelik

annak rangjára, hanem akik művelik.

89

... nem harcművészet, mert

- én nem annak élem meg

- nem élezett karddal, nem vérre megy a dolog

- nincs olyan, aki főállásban, évtizedeken át tanulja és oktatja ezt a sportot, így a keleti

harcművészetekhez hasonló szintet nem lehet elérni.

90

7.3. A kérdőív válaszainak táblázatos összefoglalása

7.3.1 Mi fontos egy harcművésznek?

"Az alábbiak közül szerinted mi fontos egy harcművésznek?" kérdésre adott válaszok

összefoglalása. A táblázatban szereplő pozitív számok a hasznosnak tartott fogalmak számát

jelöli, a negatív számok kerülendőnek jelöltek számát. Ahol két szám szerepel, az azt jelenti,

hogy az adott fogalom mindkét jelölésből kapott: az első a hasznosnak tartottak, a második a

kerülendőnek tartottak száma. A Scholler-szint sorában szereplő "F" betű a Free Scholler

szintet jelöli, a "0" pedig azt, hogy a kitöltő még nem vett részt díjvíváson.

Más harcművészetet is gyakorolt Más harcművészetet nem gyakoroltHány éve vív hosszúkarddal? (év) < 1 1-5 >5 <1 1-5 >5

Scholler-szintje 0 0 1 2 3 2 3 F 0 0 1 2 3 F 1 3 Ferő 5 4 0 -1 5 1 2 0 3 4 3 4 2 2 1 1 3bátorság 8 6 2 1 4 1 2 3 3 7 4 4 3 2 1 1 5agresszió 1-8 1-4 -3 -1 -3 -1 -2 -2 -1 -6 -5 -3 0 -2 -1 1 1-1állóképesség 5 6 2 -1 5 1 2 2 4 6 4 4 3 1 1 1 4önfegyelem 9 6 3 1 6 1 2 3 4 7 4 4 3 2 1 1 3műveltség 3 3 0 1 3 0 2 1 1 4 2 2 2 1 1 0 1szociális érzékenység 2-1 3 0 -1 1 0 2 0 -2 1 1 1-1 1 1 1 0 1-1hűség 2-1 4 1 1 2 1 2 0 1 5 0 1 1 1 1 1 1-1ambiciózusság 5-3 4 0 -1 1-1 1 1 0 4 2 3-1 1-1 0 1 1 0 2-1felsőbbrendűség -9 -5 -3 -1 -4 -1 -2 -3 -4 -4 -4 -2 -3 -2 -1 -1 -1egy csapatba történő könnyű beilleszkedés képessége 1-1 2 0 -1 2 0 0 0 2 3 1 1 0 0 1 0 0régebb óta járó csapattársakhoz való hasonulás szándéka 1-2 3 1 -1 2-1 0 -1 0 2 1 -1 -1 1 0 -1 0 -1vidámság 5 2 1 -1 2 0 2 1 3 4 2 2 1 0 1 0 2kitartás 9 6 2 1 6 1 2 2 4 6 4 4 3 2 1 1 5tisztelet 9 6 3 1 6 1 2 3 4 5 4 3 3 2 1 1 4befelé fordulás 4-2 4 -1 -1 3 0 2 0 1 1-3 1-1 1-1 -1 0 -1 1 1-1az adott harcművészet technikáinak alapos ismerete 7 3 2 1 5-1 1 2 2 4 5 4 4 2 2 1 1 3másokon átlépés -9 -4 -3 -1 1-4 -1 -2 -2 -3 -6 -4 -3 -3 -1 -1 -1 -3akaraterő 9 6 3 1 6 1 2 2 4 7 4 4 2 2 1 1 4versenyszellem 2-1 1 0 -1 2 0 0 0 3 2 0 2 0 1 1 0 2az adott harcművészethez kapcsolódó kulturális és történelmi ismeretek 3 3 2 1 5 0 2 1 2 6 3 3 2 2 0 0 3egyéniesség 4-1 1 1 -1 -1 0 -1 1 2 3 -1 2-1 0 0 -1 0 0becsületesség 7 6 2 1 6 1 2 2 4 7 2 2 2 2 1 1 4(az adott harcművészethez kapcsolódó) vallási meggyőződés -1 -3 -2 -1 -1 0 0 0 1 -1 -3 -1 1-2 0 -1 0 -1önfejlesztés 9 6 2 1 2 1 2 2 4 5 4 4 3 2 1 1 5győzni akarás minden áron 1-7 -4 -3 -1 -4 -1 -1 0 1-3 2-4 -5 -3 -3 -2 -1 -1 -1átlag feletti fizikai képességek 0 1 0 0 1-1 0 1 0 1 -1 1 2 1 -1 -1 1 1önkritika 9 6 3 1 6 1 2 2 4 6 4 4 3 1 1 1 3bölcsesség 4 4 2 -1 2 0 2 1 4 5 2 3 1 1 1 1 4a tanulás igénye 8 6 2 1 5 0 2 2 4 6 3 3 2 2 1 1 3törekvés a harcok (párbajok) tisztességességére 7 5 3 -1 5 0 2 1 4 6 4 4 2 1 1 1 3gyorsaság 2 4 0 -1 0 0 2 1 2 4 3 3 2 0 1 1 2önérvényesítés 2-1 2-1 0 1 -1 0 1-1 0 3-1 0 2 2-1 0 0 0 0 0az adott harcművészet filozófiai hátterének ismerete 3 2 1 1 5 0 2 1 3 3 3 3 2 0 0 1 2csapattársaim fejlődésének segítése 7 3 2 1 2 0 1 0 3 6 3 1 2 2 1 0 3gyors döntés képessége 7 6 1 -1 1 1 2 1 4 3 4 4 2 1 1 1 2társam képességeinek elismerése 4 5 2 1 5 0 0 0 4 3 2 2 2 0 0 1 1veszteni tudás 6 6 3 1 6 1 2 2 4 6 3 3 3 2 0 1 2ellenfél feletti győzelem örömének látványos kimutatása -7 -4 -1 -1 -3 -1 -2 -2 -1 -4 -5 -1 -2 -1 -1 -1 -1az adott harcművészet terjesztése 1-2 0 1 -1 -1 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 0 1büszkeség 2-2 2-1 2 -1 3 0 2 1 2 2 1 2 2 0 1 0 0egészséges életmód 5 4 1 -1 5 0 2 1 4 4 2 3 2 1 1 1 3kulturált viselkedés 6 5 1 1 6 1 2 3 4 5 4 2 3 2 1 1 2kiválóság -1 1-1 0 1 1 0 -1 0 1 -1 0 0 1-1 -1 1 0 2tartás 1 5 1 1 5 0 2 1 4 5 2 4 3 1 1 1 3társadalmi presztízs -1 -3 0 -1 -2 0 1 0 0 0 -1 -1 0 0 -1 0 0hitelesség 6 3 0 1 5 1 2 1 3 5 2 4 2 1 1 1 2

91

Adott fogalmat hasznosnak tartott jelölések száma:

Távol-keleti harcművészetet gyakorolt? ↓ Összesen Fogalom Igen Nem FŐ % FŐ

önfegyelem 31 29 60 100,00%kitartás 29 30 59 98,33%

akaraterő 30 29 59 98,33% tisztelet 31 27 58 96,67% bátorság 27 30 57 95,00% önkritika 30 27 57 95,00%

önfejlesztés 25 29 54 90,00% becsületesség 27 25 52 86,67% állóképesség 23 28 51 85,00%

a tanulás igénye 26 25 51 85,00% veszteni tudás 27 24 51 85,00%

az adott harcművészet technikáinak alapos ismerete 23 26 49 81,67% törekvés a harcok (párbajok) tisztességességére 23 26 49 81,67%

kulturált viselkedés 25 24 49 81,67% gyors döntés képessége 19 22 41 68,33%

erő 17 23 40 66,67% tartás 16 24 40 66,67%

hitelesség 19 21 40 66,67% egészséges életmód 18 21 39 65,00%

az adott harcművészethez kapcsolódó kulturális és történelmi ismeretek 17 21 38 63,33% bölcsesség 15 22 37 61,67%

csapattársaim fejlődésének segítése 16 21 37 61,67% az adott harcművészet filozófiai hátterének ismerete 15 17 32 53,33% a nagyobb tudású társam képességeinek elismerése 17 15 32 53,33%

vidámság 13 15 28 46,67% műveltség 13 14 27 45,00% gyorsaság 9 18 27 45,00%

ambiciózusság 12 14 26 43,33% hűség 13 12 25 41,67%

büszkeség 12 10 22 36,67% befelé fordulás 13 6 19 31,67% versenyszellem 5 11 16 26,67%

szociális érzékenység 8 7 15 25,00% egyéniesség 7 7 14 23,33%

egy csapatba történő könnyű beilleszkedés képessége 5 8 13 21,67% önérvényesítés 6 7 13 21,67%

régebb óta járó csapattársakhoz való hasonulás szándéka 7 4 11 18,33% átlag feletti fizikai képességek 3 7 10 16,67%

kiválóság 3 5 8 13,33% az adott harcművészet terjesztése 3 3 6 10,00%

agresszió 2 2 4 6,67% győzni akarás minden áron 1 3 4 6,67%

(az adott harcművészethez kapcsolódó) vallási meggyőződés 0 2 2 3,33% másokon átlépés 1 0 1 1,67%

társadalmi presztízs 1 0 1 1,67%

92

Adott fogalmat kerülendőnek tartott jelölések száma:

Távol-keleti harcművészetet gyakorolt? ↓ Összesen

Fogalom Igen Nem FŐ % FŐ

másokon átlépés 26 25 51 85,00% felsőbbrendűség 28 22 50 83,33%

győzni akarás minden áron 21 23 44 73,33% agresszió 24 19 43 71,67%

ellenfél feletti győzelem örömének látványos kimutatása 21 17 38 63,33% (az adott harcművészethez kapcsolódó) vallási meggyőződés 8 9 17 28,33%

befelé fordulás 4 8 12 20,00% társadalmi presztízs 7 3 10 16,67%

régebb óta járó csapattársakhoz való hasonulás szándéka 5 4 9 15,00% ambiciózusság 5 3 8 13,33%

egyéniesség 4 3 7 11,67% szociális érzékenység 2 4 6 10,00%

önérvényesítés 4 2 6 10,00% kiválóság 3 3 6 10,00%

átlag feletti fizikai képességek 1 3 4 6,67% az adott harcművészet terjesztése 4 0 4 6,67%

büszkeség 4 0 4 6,67% hűség 1 1 2 3,33%

egy csapatba történő könnyű beilleszkedés képessége 2 0 2 3,33% versenyszellem 2 0 2 3,33%

erő 1 0 1 1,67% állóképesség 1 0 1 1,67%

vidámság 1 0 1 1,67% az adott harcművészet technikáinak alapos ismerete 1 0 1 1,67%

bölcsesség 1 0 1 1,67% törekvés a harcok (párbajok) tisztességességére 1 0 1 1,67%

gyorsaság 1 0 1 1,67% gyors döntés képessége 1 0 1 1,67%

egészséges életmód 1 0 1 1,69%

93

7.3.2. Mi képviseli a harcművészetet az Ars Ensisben?

"Karikázd be az alább felsorolt dolgok közül, ami szerinted a harcművészetet képviseli az Ars

Ensisben!" kérdésre adott válaszok összefoglalása. A Scholler-szint sorában szereplő "F" betű

a Free Scholler szintet jelöli, a "0" pedig azt, hogy a kitöltő még nem vett részt díjvíváson.

Távol-keleti harcművészetet gyakorolt Távol-keleti harcművészetet nem gyakorolt

Hány éve vív hosszúkarddal? (év) < 1 1-5 >5 <1 1-5 >5 Scholler-szintje 0 0 1 2 3 2 3 F 0 0 1 2 3 F 1 3 F

Címer-rendszer 2 1 1 0 3 0 2 3 1 6 2 1 2 2 1 1 3 Scholler-rendszer 2 2 2 1 5 0 2 2 1 6 5 2 1 1 0 1 3 4 éves iskolarendszer 1 1 1 0 2 0 1 1 1 2 1 1 0 0 0 1 1 Provosti Iskola 5 2 1 1 4 0 1 2 1 4 5 0 0 0 0 0 3 kutatás 6 4 2 1 3 0 2 0 2 7 5 2 3 1 1 1 3 edzőtábor 2 3 1 0 1 0 1 3 3 3 3 0 2 1 0 1 4 Spec-fegyverek oktatása 5 4 2 0 5 1 1 0 2 6 4 1 3 2 0 1 3 plüsskardos párbajok 4 3 1 0 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 0 0 2 féderes szabadvívás 7 6 1 0 3 1 2 0 1 5 4 1 2 2 0 1 3 Karácsonyi edzés 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 1 0 0 0 0 1 1 Liga 2 1 0 0 0 0 1 1 0 3 3 1 1 2 0 1 1 fémkard használata technikázásnál 7 6 2 1 2 1 1 1 2 6 4 2 3 1 1 1 4 Farsang 1 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 Várcsata 4 1 0 0 1 0 1 1 0 4 2 2 2 0 0 1 2 az edzőtábor előadásai 5 4 0 0 3 0 1 1 0 5 4 2 2 0 1 1 1 Szerviensi Kör 2 1 0 0 1 0 1 1 0 3 2 0 1 0 0 0 0 a Kardlap 0 1 0 0 2 0 1 0 0 0 3 0 0 0 0 0 1 bajnokság a Várcsatán 2 1 0 0 2 0 1 1 0 3 2 1 0 0 1 1 1 MHS versenyeken való részvétel 3 2 1 0 2 0 1 0 1 2 3 1 0 1 1 0 2 a fegyvernökök csapata 3 3 0 0 1 0 1 0 0 3 1 0 2 1 1 0 0 az ispotályosok 1 2 0 0 0 0 1 0 0 2 1 0 2 1 0 0 0 külföldi versenyeken való részvétel 4 2 1 0 2 0 1 0 0 5 3 1 0 1 0 0 2 az oktatóvá válás folyamata 5 4 2 0 1 0 1 2 0 3 3 1 1 0 1 0 0 Heroldok 3 2 0 0 3 0 1 0 0 5 3 0 2 2 1 1 1 Vívótermi szabályzat 4 3 3 0 4 0 1 3 1 4 5 1 3 1 1 0 2 a trágár beszéd büntetése 3 3 0 0 5 0 2 2 1 4 5 1 3 1 0 1 2 egyesületi póló/sapka/felvarró 1 0 0 0 2 0 1 0 1 1 3 0 1 0 0 0 0 edzések utáni teázás 2 0 0 0 2 0 1 0 0 3 2 0 0 0 1 0 0 éves közgyűlés 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 FS szakdolgozat (védés) 3 2 0 1 4 0 1 1 0 3 3 2 1 1 1 0 3 Flourysh 6 3 0 1 6 0 2 3 1 6 4 3 2 2 1 1 3

94

A fogalmakra adott jelölések száma és aránya csökkenő sorrendben.

Fogalom Jelölések száma Jelölések aránya fémkard használata technikázásnál 45 (21 - 24) 75.0% Flourysh 44 (21 - 23) 73.3% kutatás 43 (18 - 25) 71.7% spec-fegyverek oktatása 40 (18 - 22) 66.7% féderes szabadvívás 39 (20 - 19) 65.0% Scholler-rendszer 36 (16 - 20) 60.0% Vívótermi szabályzat 36 (18 - 18) 60.0% a trágár beszéd büntetése 33 (15 - 18) 55.0% címer-rendszer 31 (12 - 19) 51.6% az edzőtábor előadásai 30 (14 - 16) 50.0% Provosti Iskola 29 (16 - 13) 48.3% edzőtábor 26 (11 - 15) 43.3% FS szakdolgozat (védés) 26 (12 - 14) 43.3% az oktatóvá válás folyamata 24 (15 - 9) 40.0% Heroldok 24 (9 - 15) 40.0% külföldi versenyeken való részvétel (AE-sként) 22 (10 - 12) 36.7% plüsskardos párbajok 22 (12 - 10) 36.7% Várcsata 21 (8 - 13) 35.0% MHS versenyeken való részvétel 20 (9 - 11) 33.3% Liga 17 (5 - 12) 28.3% bajnokság a Várcsatán 16 (7 - 9) 26.7% a fegyvernökök csapata 16 (8 - 8) 26.7% 4 éves iskolarendszer 14 (7 - 7) 23.0%

Szerviensi Kör 12 (6 - 6) 20.0% edzések utáni teázás 11 (5 - 6) 18.3% az ispotályosok 10 (4 - 6) 16.7% egyesületi póló/sapka/felvarró 10 (4 - 6) 16.7% a Kardlap 8 (4 - 4) 13.3% Karácsonyi edzés 5 (1 - 4) 8.3% Farsang 3 (2 - 1) 5.0% éves közgyűlés 2 (1 - 1) 3.3%