ppt prezentáció
TRANSCRIPT
Pedagógiai tervezés és értékelésDr. Virág Irén
Kurzus kódja:02
Készítette: Soós Józsefné
Neptun:MG23D1
Felhasznált irodalom:1. Báthory Zoltán:Változó értékek, változó feladatok-A PISA 2000 vizsgálat néhány oktatáspolitikai konzekvenciája. In.: Új Pedagógiai
Szemle, 10. sz. 2002.
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-10-ta-bathory-valtozo
2. Mihály Ildikó: Világraszóló oktatási sikerek és ami mögöttük van. A PISa-vizsgálat finn eredményeiről. In.: Új Pedagógiai Szemle, 12. sz. 2003.
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2003-12-vt-mihaly-vilagraszolo
3. Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? McKinsey&Company 2007.
http://oktatas.mholnap.digitalnatives.hu6images/Mckinsey.pdf
Fő kérdés: „Miért van az, hogy bizonyos oktatási rendszerek stabilan, jobban teljesítenek, és
gyorsabban fejlődnek, mint mások?”/McKinsey&Company/
Minta: A világ oktatási rendszerei közül kiválasztottak 25-öt, köztük a 10 legjobb
teljesítményűt.
Módszer: Mi a közös a jól teljesítő iskolarendszerekben, milyen eszközöket használnak a
diákok a teljesítményének fejlesztése érdekében.
A vizsgálat eredménye:
1. Biztosítani kell, hogy megfelelő emberekből legyenek tanárok.
2. Biztosítani kell, hogy a tanárképzés valóban hatékony oktatókká képezze a tanári pályára
készülőket.
3. Biztosítani kell, hogy a lehető legjobb színvonalú oktatást kapjon minden gyermek.
PISA-vizsgálat jellemzői:
¤ Országok összehasonlítása
¤ Összefüggések háttérváltozók és teljesítményadatok között
¤ Összefüggésekre irányuló ország-közi összehasonlítások
Magyar eredmények I :
Magyar 15 évesek a 27 OECD ország mezőnyében 2000-ben:
- olvasásban a 21-26. hely közötti sávban
- matematikában a 20-23. hely közötti sávban
- természettudományban a 13-21 hely közötti sávban
Magyar eredmények II.
- A szülők foglalkozása nagyon erősen meghatározza a teljesítményt.
-Teljesítménykülönbségek nagy része az iskolák közötti és nem az iskolákon belüli
különbségekre vezethető vissza.
Mi történt a PISA-vizsgálatot követően?
● Sajtóvisszhang
● A legtöbb országban részletes nemzeti elemzés készült
● Okok keresése-nyilvános viták, kutatások
● A sikeresek (pl.: Finnország és Anglia) is keresték a magyarázatot
PISA-vizsgálatból a következők mutathatók ki:
Negatív eredmények:
►Nagy különbségek vannak egyes országok között
►Vannak olyan országok, akik annak ellenére maradtak le jelentősen, hogy rendkívül nagy összegeket fektettek az
iskolai teljesítmények között is.
Pozitív eredmények:
►Vannak olyan oktatási rendszerek, melyek saját példájukkal bizonyítják, hogy a kiváló oktatás elérhető
cél.
A McKinsey-jelentés:
☺ A mennyiségi eredményeket összekapcsolja a minőségi felmérésekkel.
☺ Megkeresi a közös vonásokat a jól teljesítő és a gyors fejlődést mutató iskolarendszerében.
A McKinsey-jelentés kérdései:
☻ Hogyan lehet kiválasztani a legalkalmasabb tanárjelölteket?
☻ Hogyan lehet őket hatékony oktatókká képezni?
☻ Hogyan lehet célzott támogatást nyújtani, hogy minden gyermek élvezhesse a magasszintű oktatáspolitika
előnyeit?
☻ Mik a sikeres rendszerek jellemzői?
McKinsey-jelentés célja:A kutatást 2006 május és 2007 március között folytatták le
♠ Megérteni, miért teljesítenek egyes iskolarendszerek jobban, mint mások.
♠ Hasznos információkat kíván nyújtani az iskolafejlesztéssel kapcsolatos vita résztvevőinek, rávilágítva gyermek
iskoláztatásának hatékony javítását szolgáló megoldásokra, földrajzi elhelyezkedésüktől
függetlenül.
Ráfordítások, reformok és eredmények:
☼ OECD szinte minden tagja jelentős mértékben növelte az oktatásra fordított összeget.
☻ Ennek ellenére nagyon kevés rendszer teljesítményében sikerült fejlődést elérni, sőt sok
országban a teljesítmények stagnáltak, vagy romlottak.
☼ Minden OECD ország növelte tanárai számát a diákokhoz képest.
☻ Megállapították, hogy a diákok iskolai teljesítményét elsősorban a tanárok minősége határozza meg.
Különbségek, hasonlóságok:
۞ Óriási különbségek az egyes sikeres oktatási rendszerrel jelentkező országok módszerei között.
Hasonlóságok: felismerték a tanítás minőségének a tanulás minőségére gyakorolt hatását.
Ennek érdekében 3 tevékenységet végeznek hatékonyan:
1. A megfelelő embereket alkalmazzák tanárként.
2. A leendő tanárokat hatékony pedagógussá képzik.
3. Olyan rendszereket és célzott támogatást alkalmaznak, amelyek garantálják, hogy minden gyermek kiváló képzésben
részesüljön.
Következmények:
Azok a reformok, amelyek a fenti célokat nem tartják szem előtt, valószínűleg nem segítik a
döntéshozói szándék megvalósulását, az eredmények javulását.
Finn eredmények a PISA 2000 vizsgálatban:
A PISA 2000 vizsgálatban a finn tanulók kiemelkedő eredményeket értek el.
Minek köszönhető a finn tanulók kiváló teljesítménye?
Iskolarendszernek, vagyis a komprehenzív iskolatípusnak.
/Az iskolatípus nem egyedüli magyarázat/
A finn eredmények elősegítői I:
☺Tanulói érdeklődés.
☺ Oktatási rendszer szerkezete.
☺ Pedagógusképzés
☺ Iskolai tevékenységek.
☺ Oktatást segítő szolgáltatások
A finn eredmények elősegítői II:
☺ Összességében a tanulók családi háttere is kedvezően befolyásolja a tanulói teljesítményeket.
☺ Az oktatásban az ismeretek gyakorlati alkalmazására helyezik a hangsúlyt
☺ Egyenlő esélyek biztosítása, egyes gyerekek szükségleteihez igazodva.
☺ Integrált oktatás
☺ Kulturális és politikai konszenzus
A McKinsey jelentés és a finn oktatás közötti összefüggés I:
☻Az oktatáspolitikai döntések a kulturális környezettől függetlenül hatnak az adott ország oktatására.
☺Finnországban a 20. század folyamán sem került sor politikai konfliktusokra. Hirtelen váltásokra az oktatás
kérdéseiben
☻Az oktatási rendszer csak olyan jó, mint a tanárok, akik alkotják.
☺Finnországban hatékony a pedagógus képzés, korlátozza a tanárképzésbe bejutók számát, és szigorú rostán kell
megfelelniük.
A McKinsey jelentés és a finn oktatás közötti összefüggés II:
☻A diákok iskolai teljesítményét elsősorban a tanárok minősége határozza meg.
☺A tanítás tekintélye fontos Finnországban, a tanári állásokat magisteri fokozathoz kötötték.
Reflexió:
A McKinsey jelentés és a PISA 2000 vizsgálat finn eredményei a jó teljesítmények eléréséhez fontosnak tartják:
☺ a családi hátteret
☺ a családok kulturális kommunikációját
☺ a pedagógusképzés minőségét
☺ a tanítás, tanulás minőségét
☺ a tanulás és tanítás hatékonyságának vizsgálatát
☺ az ismeretek gyakorlati alkalmazását
☺ az írás-olvasási és számolási készséget
☺ a felzárkóztatást, egyéni fejlesztést
☺magas követelmények felállítását
PISA magyar eredmények javítása:
Valamennyi jól teljesítő és gyorsan fejlődő rendszerben a fentebb említett kritériumok
szükségesek az eredmények javításához, így a magyar eredmények javításához is!
„A kiváló teljesítményhez minden gyermek sikere szükségesÓ
Köszönöm a figyelmet!
☺