portfÓliÓ - pbworkstagnes.pbworks.com/w/file/fetch/50526355/portfolio.pdf · 2019-12-23 · 5 ben...

PORTFÓLIÓ

Konzulens: Némethné dr. Tóth Ágnes

egyetemi docens

Készítette: XY

Szak: Történelem MA

Neptun kód: AN05A8

Szombathely, 2011

Nyugat-magyarországi Egyetem

Savaria Egyetemi Központ

MNSK Pedagógia és Pszichológiai Intézet

9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés, pályafutás, portfólió............................................................................................. 4

1. Kezdet ......................................................................................................................... 4

2. Szakmai pályafutásom ................................................................................................ 4

3. A portfólió célja és felépítése ..................................................................................... 5

Tanári kompetenciák ............................................................................................................. 7

1. A tanuló személyiségfejlesztése ................................................................................. 7

1.1. Szakirodalom áttekintése ........................................................................................ 7

1.2. Dokumentum ........................................................................................................ 10

1.3. Gyakorlati tapasztalatok és reflexió ...................................................................... 10

2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése........................... 12

2.1. Szakirodalom áttekintése ...................................................................................... 12

2.2. Dokumentum ........................................................................................................ 13


3. A pedagógiai folyamat tervezése .............................................................................. 16


3.2. Dokumentum ........................................................................................................ 18


4. Szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és

képességeinek fejlesztése ................................................................................................ 20


4.2. Dokumentum ........................................................................................................ 21

4.3. Szakmai tapasztalatok és reflexió ......................................................................... 21

5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése .. 23


5.2. Dokumentum ........................................................................................................ 25


6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása ............................................................ 27


6.2. Dokumentum ........................................................................................................ 28


3

7. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása ...... Hiba! A könyvjelző

nem létezik.

7.1. Szakirodalom áttekintése .................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

7.2. Dokumentum ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

7.3. Gyakorlati tapasztalatok és reflexió .................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

8. Szakmai együttműködés és kommunikáció ............ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

8.1. Szakirodalmi áttekintés ....................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.



9. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Hiba! A könyvjelző nem

létezik.

9.1. Szakirodalmi áttekintés ....................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.



Mellékletek ........................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Képek jegyzéke.................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

Dokumentumok jegyzéke .................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

4

Bevezetés, pályafutás, portfólió

1. Kezdet

2010 őszén jelentkeztem a tanári mesterképzésre történelemből. Akkor még nem tud-

tam, hogy a két félév zárásaként majd portfóliót kell beadni. Itt-ott hallottam ezt a szót, de

hogy pontosan mit jelent, mit tartalmaz, azt csak most értettem meg. Az első illetve a má-

sodik diplomámat a hagyományos tanárképzésben szereztem meg, így akkor szakdolgoza-

tot kellett írnom. Most meg portfóliót kértek. Kezdetben nem tudtam mit kell csinálnom, és

hogyan kell azt összeállítani. Feladat nem volt könnyű, de érdekes, és rengeteg időt vett

igénybe elkészítése.

2. Szakmai pályafutásom

A Pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán végeztem történe-

lem-orosz szakos általános iskolai tanárként. Általános iskolában tanítottan először, majd

három év múlva kerültem jelenlegi munkahelyemre, Körmendre, a Rázsó Imre Szakközép-

iskolába és Szakiskolába. Korábban és ezen a munkahelyen történelmet és orosz nyelvet

okítottam. Később kezdtem el átképzésemet, mert az orosz nyelv kötelező tanítása meg-

szűnt. Egy intenzív TIT-tanfolyam elvégzése után, felvételiztem a Szombathelyi Berzsenyi

Dániel Tanárképző Főiskolára, ahol három év múlva német szakos nyelvtanári diplomát

szereztem. Azóta csak német nyelvet tanítok. Történelemből nincs egyetemi végzettségem.

Jelenleg is ennél az intézménynél vagyok alkalmazásban. Bár elmúltam ötven éves, kíván-

csian vágtam bele a tanulásba. Próbára akartam tenni magamat, bírom-e még a képzést, a

hajtást. Fel akartam frissíteni tudásomat történelemből, és új ismereteket szerezni. Aki

megbecsült tanár szeretne lenni, és az maradni, annak állandóan képeznie kell magát.

Osztályfőnöki órákon gyakran beszélgetünk arról, milyen is egy jó tanár. Általában a

következő jelzőket említik a tanulók: kedves, megértő, türelmes, jókedvű, érdekes órákat

tart, segítőkész, érthetően magyaráz, lehet vele mindenről beszélgetni. Természetesen vé-

leményük gyakran változik, hiszen egy rossz jegy esetén a tanulók legnagyobb része a ta-

nárt hibáztatja. Érdekes volt azt is megtudakolni, hogy milyen jellemvonásokkal bír egy

átlagos diák. A következő válaszokat kaptam tőlük: szorgalmasan készül az órákra, csend-

5

ben ül a tanórán és mindig figyel, házi feladatait elkészíti, nem lóg az iskolából, tiszteli

társait és tanárait.

Napjainkban nagyon nehéz megfelelni annak a sok kritériumnak, amelyet egy jó pe-

dagógustól elvárnak. Egész életen át mutasson példát, neveljen, tanítson. Élete legyen nyi-

tott könyv, mindenben a jót, az értéket, a pozitívumot keresse. Minden nap legyen követ-

kezetes, kiszámítható, és hiteles. Ezt sokszor nehéz betartani, pedig a színvonalas nevelés

és oktatás kulcsa mindig a jól felkészült, a kiváló, a humánus pedagógus.

3. A portfólió célja és felépítése

Ebben a dolgozatban az elmúlt két félév során szerzett tudásomat, ismereteimet sze-

retném bemutatni, mennyit fejlődtem, honnan hová jutottam, milyen dolgozatokat készítet-

tem. Remélem megfelelő képességekre, gyakorlati készségekre, és attitűdökre tettem szert.

A portfólió elkészítése, felépítése a konzulens által előírt követelménynek megfelelően

történt. A bevezetés után következnek a tanári kompetenciák, amelyek külön fejezetet al-

kotnak. Minden kompetencia szakirodalmi áttekintéssel kezdődik, majd az adott dokumen-

tum következik. Minden kompetenciát, így a fejezetet is, gyakorlati tapasztalatok és tanári

reflexió zárnak le. Mivel kilenc tanári kompetenciáról van szó, így kilenc fejezet alkotja a

portfólió fő gerincét, amelynek végén vannak a kötelező mellékletek. A hivatkozott iroda-

lom minden fejezetben a szakirodalom áttekintése után szerepel.

6

1. kép Kölcsey Utcai Általános Iskola főbejárata (az iskolai gyakorlat színhelye)

7

Tanári kompetenciák

1. A tanuló személyiségfejlesztése

1.1. Szakirodalom áttekintése

A Közoktatási gyakorlat I. során elméleti háttérként megismerkedtem a családi szocializá-

cióval, a neveléssel, amely hatással van a gyermek személyiségének alakulására. Kiváló

tanulmányt írt erről. Bagdy Emőke, akinek műve 2004-ben is megjelent.

A téma tárgyalásának elején nagyon fontos a szocializáció fogalmának a tisztázása.

A szerző tanulmányában részletesen kifejti, hogy a szocializáció a társadalomba történő

beilleszkedésnek egy olyan folyamata, amelynek során az individuum megtanulja megis-

merni saját önmagát, szűkebb és tágabb környezetét, elsajátítja az együttélés normáit, a

lehetséges és a mindenkitől elvárt viselkedésmódokat. Ebben a folyamatban a társas

együttlétre irányuló hatások és az egyéni befogadó képesség kölcsönhatása érvényesül.

Mások viselkedésének átélt, tapasztalt élményei, a szülői viselkedési minták, a saját maga-

tartásukról nyert visszajelzések hatásai és a nevelés során közvetített törekvések beleját-

szanak ebbe a fejlődésbe. Ily módon emberi viselkedésformákat tanulunk, elsajátítjuk az

érzelmi kifejezésformákat, kialakítjuk, fejlesztjük a gondolkodás, a tervezés, az önkifejtés,

az akarás lehetséges formáit. Megtanuljuk, hogyan kell emberi módon viselkedni, élni. A

gyerek szülői és társas környezet hiányában, viselkedése alig emlékeztet az emberére. A

vele született adottságok és tulajdonságlehetőségek kimunkálása társas viszonyokhoz kö-

tött, s ehhez pedig az emberi együttélés példái szükségesek. Az emberré válás szocializáci-

ós folyamat, a vele született adottságok társas kialakítása.

A szerző a továbbiakban arról a közegről ír, ahol is az emberré és a felnőtté válás zaj-

lik, azaz, a mikromilliőről. Elsősorban a családi, aztán a munkahelyi, baráti kiscsoportok

színteréről. A mikromilliő az a társas mező, amit az együtt élő, összetartozó személyek

képeznek. A szocializáció szélesebb értelemben az egész életet átfogó olyan folyamat,

amely a későbbiekben, a felnőttkorban is jelentős szerepet játszik.

A továbbiakban kiemeli, hogy a családot tartjuk a szocializáció elsődleges színteré-

nek. A család, a társadalom és az egyén közt lévő kiscsoport. A család végzi el a gyermek

biológiai gondozását, biztosítja azokat a biológiai viszonyokat, amelyek a fejlődéshez, és

az éréshez szükségesek, ugyanakkor meghatározott magatartási és szerepmintákat is ad.

A családban az apa a családot kifelé képviselő vezető. Az anya az érzelmi vezető,

akinek fő feladata a családi harmónia megteremtése.

8

A családnak nagy szerepe van az ott élők különböző problémáinak megoldásában. A

család egészsége befolyásolja a felnövő gyermek lelki egészségét is. A lelki problémák, a

megbetegedések okát először is nem magában az egyénben, hanem az egyén és környezete

közti kapcsolatban kereshetjük.

Bagdy (2004) a továbbiakban szól az utánzásos tanulásról, mint a gyermeki szemé-

lyiség fejlődésének, gazdagodásának egyik fontos eszközéről. Ez a minta követő viselke-

dés mód a gyerek számára lehetővé teszi, hogy új magatartásformákat tanuljon meg. Az

azonosulás során az érzelmileg kiemelkedő személyek, egyének tulajdonságait, viselke-

désmódját, elvárásait veszi át a gyerek. A továbbiakban a szerző a társas kapcsolatok zava-

rairól ír, ezen belül is a beszédtanulásról, a másokkal történő kontaktus teremtésről, amely

a személyiség fejlődés társas vetülete.

A gyermekkorban lejátszódó szocializáció folyamat egyik szembetűnő kérdése az,

hogyan mennek végbe azok a történések, melyek a gyermek személyiség fejlődésében za-

vart okozhatnak. Legjobb példa erre a neurózis, amely a lelki, az érzelmi élet nagy fokú

zavara és idegrendszeri rendellenességben jelentkezik. A mű szerzője utal a, Richter alap-

ján, csonka család fogalmára, amely férfi és női mintát a gyerek számára nem tud adni. A

család hiánya a gyerekben pszichés problémákat okoz.

A tanuló személyiségének fejlesztése során elengedhetetlen személyiségének meg-

ismerése. Erre számos elméleti elgondolás és különféle nézet létezik. Szerzőként és orszá-

gonként változnak a módszerek, az eljárások. Tóth (2006) könyvének utolsó fejezetében

felsorolja azokat a szempontokat, amelyek alapján az adott tanuló megismerhető. A vizsgá-

ló szakembernek ismernie kell a tanuló családjára vonatkozó adatait, az egészségi állapo-

tát, a tanulmányi munkáját, a közösséghez és önmagához való viszonyát, értelmi sajátossá-

gait, érzelmi életét, akarati tulajdonságait, cselekvési módjait. A szerző majd ismerteti azo-

kat a legfőbb módszereket, amelyek a tanulói személyiség tanulmányozására szolgálnak.

Ilyen például a megfigyelés, a pedagógia helyzetteremtés és a pedagógiai beszélgetés. Vé-

gül kérdőíves módszert javasol a tanuló megismerésére. A vizsgálatok elvégzése után sor

kerülhet a tanuló személyiségének fejlesztésére.

Hivatkozott irodalom:

1. Bagdy Emőke (2004.): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tan-

könyvkiadó, Budapest.

9

2. Tóth László (2006): A tanulói személyiség megismerése. In: Balogh László (szerk):

Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis Könykiadó, Budapest. 309-

340.

2. kép Történelemóra a 8. b osztályban

10

1.2. Dokumentum

A családi nevelés pszichológiája című tantárgyhoz kapcsolódóan a Közoktatási gyakorlat I.

során feladatként kaptuk, hogy egy tetszőleges családot mutassunk be a megadott szem-

pontok alapján. Az elemzés rövid összefoglalója jól mutatja a család meghatározó szerepét

a gyermek fejlődésében. A dolgozat 2011 áprilisában készült. (1. dokumentum)

Jellemző rájuk a kölcsönös egymásra figyelés. Egymás problémáit átérzik és

igyekeznek segíteni a megoldásban. A fiú bizalommal fordulhat szüleihez, ha

problémák adódnak a tanulásban vagy magánéletében. Tudatos gyereknevelés folyt

mindig is a családban. A szülők példákká váltak a gyermek számára. Nagyon fontos

számukra az erkölcsi szabályok betartása. Az anya és az apa tisztelik egymást, távol áll

tőlük a kicsapongó életmód. A családban ritkán adódnak konfliktusok. A fiú és az anya

túlzott rendszeretete szemben áll az apa kényelmével. A család rendkívül vidám, sokat

tréfálkoznak, nevetnek. Optimista felfogásúak. Szeretik a humort. Ismerőseikre is

üdítően hatnak. Mindenben igyekeznek a pozitívumot felfedezni. Nagyon ritka vendég

náluk a rosszkedv, sohasem pesszimisták. A szülők évtizedek óta ugyanazon a

munkahelyen dolgoznak.

Kialakult náluk a családi munkamegosztás. Az apa és fia is rendszeresen végez házi

munkát. A családban mindenki a saját szerepének megfelelően tevékenykedik. Az anya

domináns, irányító szerepet tölt be. A szülők gyermeküket időnként nem akarják

felnőttként kezelni, de még nem figyelhető meg „lázadás”. Szüleit sohasem próbálja

meg kijátszani, bár az anya szigora szülők, úgy gondolom, egy bizonyos idő után nem

tudják útját állni annak, hogy gyermekük elhagyja őket és saját családot alapítson. A

család nagyon tájékozott a napi politikában, napilapokat olvasnak, az aktuális

hírműsorokat megnézik. Ezt a példát gyermekük is átvette.

1. dokumentum A család és a fiú kapcsolata

1.3. Gyakorlati tapasztalatok és reflexió

Úgy gondolom, hogy a tanuló személyiségfejlesztése minden tanórán megtörténik.

Én is erre törekszem, törekedtem a tanítás során, hogy a saját tantárgyamon keresztül for-

máljam a diákokat. Én is azon a véleményen vagyok, hogy a délutáni szabadidős tevékeny-

ségek, a tanórák utáni iskolai elfoglaltságok szintén fontos szerepet játszanak a tanulók

személyiségfejlesztésében. Sajnos rohanó korunk nem kedvező a tanulók kiegyensúlyozott

személyiségének a kialakulásának. Nagyon sok veszély fenyegeti a fiatalságot, így a csa-

ládnak és az iskolának egyre nagyobb a felelőssége. A dokumentum bemutatásával az volt

11

a célom, hogy a család pozitív szerepét kihangsúlyozzam. Az egyetemista rendezett, nyu-

godt körülmények között él. Rögtön kérdés merül fel az emberben, hogy létezik-e ilyen

család napjainkban? A szülők nagyon sokat foglalkoztak gyermekükkel. Most is állandó

gondoskodás veszi körül. Mivel egyetlen gyermekükről van szó, nehezen tudnák feldol-

gozni, ha fiúk egyik napról a másikra kikerülne a családból. A szülők próbálják gyermekü-

ket a rossz társaságtól megvédeni. Az elégedett, stabil háttérrel rendelkező szülők, úgy

gondolom, egy bizonyos idő után nem tudják útját állni annak, hogy gyermekük elhagyja

őket és saját családot alapítson. Az általános iskolában végzett egyéni összefüggő gyakor-

lat során megtudtam, hogy az ebbe az intézménybe kerülő tanulók komplex megismerése

már korábban elkezdődött: például feljegyzéseket készítenek róluk az óvodában, a család-

látogatás, az orvosi vizsgálatok során. Az SNI gyerekekről szakszolgálati vélemény ké-

szült. Érdekes volt betekinteni egy ilyen jellemzésbe. Képesség- és készségvizsgálat is

lezajlik. Nagyon jónak tartom, hogy felsőbb évfolyamokon az iskola vezetés konzultál a

szülőkkel a gyermekükkel kapcsolatos eljárásokról: érettségi illetve értelmi szint vizsgála-

ta. Ezután következik az egyéni feladatok, megbízások kijelölése, majd speciális foglalkoz-

tatási terv készül. Megtudtam, hogy az iskola feladata olyan szakember foglalkoztatása, aki

bekapcsolódik a fejlesztésbe a tanuló sajátosságait figyelembe véve. A délutáni szabadidős

tevékenységet a sport egészíti ki: futball, kosárlabda, kézilabda. Arra törekedtem a két hó-

nap során, hogy a tanulók személyiség fejlesztését szolgáló kompetenciákat megismerjem.

Azt hiszem ez sikerült is. A középiskola más jellegű. Hasonló jellegű jelenségekkel ugyan

középiskolákban is találkozunk, de az előzőleg említett széles körű megoldást nem adnak,

mint az általános iskolák.

12

2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése


Zsolnai (1995) értelmezésében a pedagógiai szervezés olyan tevékenység, amely

adott helyen és adott időben, meghatározott cél érdekében, a kor ismeretanyagának, tudo-

mányos eredményeinek és eszközeinek felhasználásával a széles értelemben vett tanulási

folyamatok, s azok ellátására hivatott szervezeti egységek: osztályok, csoportok, évfo-

lyamok létrehozására vagy fejlesztésére, valamint működési rendjük tartalmi és formai

előírására irányul. A pedagógiai szervezés célja az, hogy a tanulók társas kapcsolatai az

érték- és a kultúra közvetítés folyamatában közösségig fejlődjenek. Az értékközvetítő és

készségfejlesztő iskola rendszerében a létrehozható szervezeti formák a következők: tan-

óra, iskolai szabadidő, kirándulás, üzemlátogatás. Az ezekben folyó tanulás kommunikáci-

ós és társas kapcsolatokban szerepszerűen, csoporthatások és csoportfolyamatok, csoport-

fejlődési jellegzetességek mentén történik. A szerző szerint a pedagógiai szervezés nyil-

vánvaló célja az, hogy a tanulók társas kapcsolatai az érték- és kultúra közvetítés folyama-

tában közösségig fejlődjenek. Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiát egyben

közösségpedagógiának is lehet nevezni. A napi pedagógiai szervező munkát végző peda-

gógus szempontjából mit jelent a praxisában a közösségfejlesztés? A pedagógus vállalja a

rábízott osztály tevékenységét, amelyet jellemezzen a tanulási kedv. Az osztály legyen

célratörő, munkakapcsolataiban együttműködő, a baráti stílus, az egymás iránti figyelem és

tapintat, a kölcsönös alkalmazkodás jegyében tevékenykedjen. A tanulói önkormányzat

kiépítését kísérelje meg összekapcsolni a valamennyi tanulóra érvényes tervező, vezető,

szervező, ellenőrző, értékelő képességek kiművelésével. Legyen az a cél, hogy az osztály-

ba járó vagy valamilyen csoportban tevékenykedő gyerekek nevelőtárssá fejlődjenek.

Olyan tanuló egyénekké, akikre jellemző a normatartó magatartás, az igényes teljesítmény,

a kiegyensúlyozott önérték tudat. A közösséggé fejlesztés érdekében a tanár teendője a

képességfejlesztő jellegű akciók olyan megszervezése, amelynek során arra törekszik,

hogy minden gyerek kivegye részét a rekreációból, a fizikai munkából, a művelődésből.

Bábosik (2005) a könyv első részében megadja a közösségi vagy más szóval a közös-

ségfejlesztő tevékenység definícióját: „a közösség valamely szükségletét kielégítő, fejlődé-

sét elősegítő tevékenységről van szó, amely összhangban áll a tágabb közösségek szükség-

leteivel, érdekeivel is, …” (118.o.). Ez elsősorban fizikai, tanulmányi, önkormányzati te-

vékenységben stb. fordulhat elő. A közösségi tevékenységrendszernek fontos személyiség-

formáló szerepe van. Megszervezésekor biztosítani kell a közösségfejlesztő tartalmat, a

13

szervezési elveket át kell nézni. A kölcsönhatásrendszer esetén az egyén a közösség köve-

telményeit elfogadja, így alakítja ki a saját személyiségének értékrendszerét. Ez kihat az

illető magatartására is. A gyermekek a magatartásformákat a közösségben tanulják meg. A

közösségben lehetőség nyílik az egyén morális fejlődésére is. A közösség minden tagját be

kell vonni a tanulók közötti szoros munkabeli tevékenységbe, a döntések meghozatalába,

és ezekkel kapcsolatos felelősség vállalásba. Minden közösségi tevékenység alkalmas a

kooperációs formára.


1. Bábosik István, Mezei Gyula 2005): Neveléstan. Telosz Kiadó, Budapest. 116-121.

2. Zsolnai József (1995): Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. ÉKP-

Holnap Kkt.-Támogató Kiadó, Budapest. 223-226.

3. kép Tanulószoba délután

2.2. Dokumentum

A Közoktatási gyakorlat I. során egy másik feladat az volt, hogy hospitálásunk folyamán,

ami 2011. április 8.-án történt meg a Bolyai János Általános Iskolában és Gimnáziumban,

figyeljünk meg egy tanulót, és mutassunk be, jellemezzük a megadott szempontok alapján.

Ennek a több oldalas dolgozatnak rövid összegzése következik. (2. dokumentum)

14

A kiválasztott tanuló a 7. A osztályba jár. Ez az osztály a nyolc osztályos gimnáziumi

oktatásban vesz részt. A tanuló vékony, szemüveges, középmagas, a testi felépítése a

korának megfelelő. Tápláltsági szintje átlagos. Erőnléti állapota a korához képest nem

megfelelő. Testnevelésórán a futásban mindig az utolsó volt. Testtartása egyenes,

elfogadható, izomzatának fejlődése folyamatban van, azaz kevésbé izmos. Ennek

ellenére a kislabdát mindig a kijelölt távolságra elhajította. Elmondása szerint nem

szeret sportolni, de a testnevelésórákat nem tartja feleslegesnek. Kevésbé

temperamentumos. Mozgása összehangolt, a futballozásban kissé passzívan, de részt

vett. A pályán folyamatosan mozgott, de ritkán kapott labdát.

A tanórákon fegyelmezetten viselkedett. A házi feladatokat becsületesen

elkészítette. Szóbeli megnyilvánulásaiból kiderült, hogy következetes, logikusan

gondolkodik, és feladathelyzetben mindig feltalálja magát. A korábbi tananyagok

ellenőrzésekor azt tapasztaltam, hogy rendszeresen készül az órákra. A tanuláshoz

való viszonya példamutató, nagyon szorgalmas. Az órákon aktív, kezdeményező. Az

írásbeli és a szóbeli feladatait lelkiismeretesen és pontosan végzi. Szorgalma

lankadatlan és kitartó. Társaihoz és a tanárokhoz való viszonya jó. Másokkal szemben

udvarias, figyelmes, a felnőttekkel tisztelettudó. Osztálytársai körében népszerű, mert

kiemelkedő tudással rendelkezik. Csendes, halk szavú, nyílt. Padtársával szemben

segítőkész, önzetlen. A csoportmunka során irányító szerepet tölt be. Önmagával

szemben is következetes. Szerény, de van önbizalma. Néha kissé félszeg, de többnyire

határozott fellépésű. Törekszik a maximumra. A tanuló felfogóképessége gyors. A

tanóra folyamán figyelme tartós, mély volt. Állandóan jelentkezett, tudásvágya

kiemelkedő, az ismeretek megszerzésére nyitott. Elmondása szerint ötös tanuló.

Nagyon szereti a történelmet és az angol nyelvet. Nagyon jó képességű, tehetséges.

Rövid és hosszú távú memóriája egyaránt kiváló. Olvasottságát bizonyítja, hogy

tájékozottsága sokoldalú, bármilyen témában járatos. Szókincse gazdag.

Kifejezőképessége kiváló. A tanuló a szüneteket az osztályteremben töltötte el. Az

étkezés mellett kitartóan készült a következő órára: átnézte az írásbeli feladatokat és

újra átolvasta a tankönyv leckéit.

A tanuló kiegyensúlyozott, nem labilis. Érzelmi élete gazdag, toleráns és

empatikus. A tanórákon szinte csak sikerek érik. A testnevelésórán érhetik csak

kudarcok, de akarat ereje és kitartása ezeken felülkerekedik. Komoly, megfontolt.

Osztálytársai rokonszenvet mutatnak iránta, akárcsak ő diáktársai felé. Ítélőképessége

megalapozott.

2. dokumentum A tanuló jellemzésének rövid összefoglalója

15


Az elemzett hetedik osztályos tanuló, a megfigyelési szempontok alapján, szinte ki-

zárólag csak pozitív tulajdonságokkal rendelkezik. A fiút a tudás megszerzése hajtja. Én is

úgy látom, hogy a stabil, kiegyensúlyozott családi légkör, a környezet nagyban meghatá-

rozza a gyermek jellemét, személyiségének fejlődését. A tanítási gyakorlat során betekin-

tést kaptam a tanulói csoportok, közösségek fejlesztésére irányuló kompetenciákról. Az

osztályokra vonatkozó feladattervet nagyon jónak tartom, hiszen az az adott osztályközös-

ségre készült. Érdekes volt számomra, hogy a felsős osztályfőnökök ötödikben az osztály-

ról, az alsós kollegáktól történő átvétel után, szociometriai vizsgálatot, elemzést, készíte-

nek az ültetési rend, a felelősi kör kialakítása érdekébe. Az előző osztályfőnök írásbeli jel-

lemzést készített az adott osztályról, majd szóbeli megbeszélésen kialakítják a közösségé

szervezés folyamatát. Újdonságként hatott, hogy az ötödik b osztályban a tanulók az osz-

tályfőnökükkel közösen osztályprogramot állítottak össze, az „osztály belső házirendjét”

együtt dolgozták ki. A két hónapos gyakorlat alatt megtudtam, hogy az osztályok közös-

séggé alakulásuk során osztálykirándulásokon, nyári táborokban, túrákon, sportprogramo-

kon vesznek részt. Az iskolai tevékenységeinek központjában mindig a tanulók állnak. Az

iskolában folyó művészeti oktatás nagyban elősegíti a tanulói csoportok közösséggé szer-

vezését. Úgy tapasztaltam, hogy ebben az intézményben sokat foglalkoznak a tanulókkal, a

délutáni órákat is tartalommal, programokkal töltik meg. Feltűnt, a tanári kar mindent el-

követ azért, hogy a szülői elvárásoknak az iskola megfeleljen mind szellemi, mind erköl-

csi, mind testi fejlesztés vonatkozásban.

16

3. A pedagógiai folyamat tervezése


Zsolnai (1995) véleménye szerint, a nevelés – és oktatáselmélet tanulási, tanítási, ne-

velési folyamatokat említ, a gyakorlatban viszont ez nem folyamatokban, hanem szervezeti

keretekben (pl. tanítási órákban, napköziben) jelenik meg. Így a pedagógusoknak nem csak

órákban, tananyagban, osztályban kell gondolkodniuk, hanem tanulási folyamatban és ta-

nulóra szabottan is. A megvalósítás akkor lesz sikeres, ha jól választjuk meg a pedagógiai

eszközöket és a célokat. A tanulás akkor eredményes, ha problémamegoldó, kreatív, lehe-

tővé teszi a találékonyságot, tevékenykedteti a tanulókat. Az egyént a motiválás után se

hagyjuk magára a tanulási folyamatban, biztosítsuk a kommunikáció lehetőségét, a társak

kontrollját, változatos módszereket. Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia sike-

rességének fontos feltétele a pedagógus kompetenciája. A teljesítmény alakulásának nyo-

mon követésének eszköze a következetes ellenőrzés, értékelés. Az értékelés minősít, visz-

szacsatol a tanuló számára, hogy hol tart a tanulási folyamatban. A feladatmegoldó képes-

ség és hozzá szükséges ismeretek alkotják a tudást. Ennek vizsgálatát két oldalról közelít-

hetjük meg, a tanuló személyisége – vagy a valós teljesítmény felöl. Az értékelésnek igaz-

ságosnak, tárgyilagosnak kell lennie, bár a gyakorlat sok hibaforrást rejteget (pl. az objek-

tivitás hiánya, a tanulók és a szülők nem megfelelő tájékoztatása az értékelési szempontok-

ról, az összehasonlítás hiánya). Megoldás: a tanulókkal és szülőkkel is ismertetett, szinte-

zett követelményrendszer, folyamatos tájékoztatás, egységes eljárás.

A társadalom életében való részvételhez, helytálláshoz szükséges magatartási szabá-

lyok, normák, modellek elsajátítása a szocializáció. Megkülönböztetünk iskolai és családi

szocializációt. Az utóbbit nem nagyon tudjuk befolyásolni, viszont az iskolait igen. Visel-

kedési – és magatartás minták, modellek bemutatásával, elemzésével a társas viselkedésre

érzékennyé tesszük a gyereket, így könnyebb az iskolai élet szabályainak megértése és

gyakorlása.

A szellemi munka mellett a rekreáció, azaz az egyéni és csoportos pihenés – felfris-

sülés keretei közt biztosít kikapcsolódást, mozgásos tevékenységet.

Nem csak a pedagógusnak kell ismerni a tanulót, hanem ő is ismerje saját magát.

Fontos, hogy legyen tisztában identitása jellemzőivel, legyen kompetens a változó világ

kihívásaival szemben. Folyamatos önellenőrzéssel, ha kell korrekcióval illeszkedjen a tár-

sas viszonyok közé.

17

M. Nádasi (1998) a fejezetben ír az oktatás szervezési módjairól és a tanítás során al-

kalmazott formákról. Az oktatás munkaformáin a szerző a frontális munkát, az egyéni

munkát, a párban folyó tanulást, valamint a csoportmunkát érti. A frontális munka, vagy a

tömegoktatás, a legolcsóbb tanítási forma. Ha nagy létszámú az osztály, ez a leggyorsabb

oktatási mód. Ilyen tanórán a pedagógus áll a középpontban. Közli, magyarázza a tananya-

got, kérdez, feladatokat ad a tanulóknak, majd értékel. Direkt a tanóra irányítása, a zárt

oktatás jellemzője. Egyénileg megoldandó feladatot kapnak a tanulók az egyéni munka

alkalmazásakor. Ez akkor működik hatékonyan, ha a tanuló a képességeinek megfelelő

feladatot kap, és azt egyedül oldja meg. Ez a szervezési mód mind a zárt, mind a nyílt okta-

tás folyamatában lehetséges. A párban folyó tanulás során két tanuló tevékenykedik együtt

valamilyen feladat megoldásán. Nevezhetjük őket tanulópárnak is. Lehetnek a tanulók ha-

sonló illetve különböző tanulmányi szinten. Bizonyos esetekben sikeres lehet ez az oktatási

szervezési mód. A szerző a továbbiakban szól a csoportmunkáról, amikor is 3-6 fős cso-

portok kapnak és oldanak meg feladatokat. Jelentősége főleg az új anyag feldolgozásakor

van. A csoportok kialakítása megtörténhet a tanár által, illetve maguk a tanulók a tanulók is

kialakíthatják saját csoportjaikat. Ez a módszer nagyon pozitív lehet magukra a tanulókra

is, és az egész osztályra.

Óhidy (2005) cikkében különbséget tesz a hagyományos csoportmunka és a koopera-

tív tanulási csoport között. Az utóbbi fontosságát hangsúlyozza, amikor is a pedagógus

elsősorban nem szervezője a tanítási óráknak, hanem irányítója. Kiemeli a tanulók egyéni

felelősségét, pozitív függésüket a csoporton belül, a közös tanulásirányítást, a közös fel-

adatmegoldást. Fontosnak tartja a szociális kompetencia fejlesztését, valamint a tanulási

folyamat értékelését, amely a kooperatív csoport feladata.


1. M. Nádasi Mária (1998): Az oktatás szervezési módjai és munkaformái. In: Falus

Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 368-391.

2. Óhidy Andrea (2005): Az eredményes tanítási óra jellemzői. Új Pedagógiai Szemle

12. sz. 100-108.

3. Zsolnai József (1995): Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. ÉKP Köz-

pont – Holnap Kkt. – Tárogató Kiadó, Budapest. 90-182.

18

3.2. Dokumentum

A Közoktatási gyakorlat III. során négy órát kellett hospitálni a Bolyai János Gya-

korló Általános Iskola és Gimnáziumban. Ez a hospitálás 2011. október 13-án zajlott le. A

választható hospitálási szempontok közül én a következőt választottam: Milyen módszere-

ket használnak a tanárok a tanulói figyelem felkeltésére és fenntartására és ezek mennyire

sikeresek? Ennek a több oldalas dolgozatnak a rövid összefoglalóját lehet itt olvasni. (3.

dokumentum)

Összegzés, a tapasztalatok összefoglalása

A tanulói figyelem felkeltése és fenntartása a tanórán elsősorban a pedagógusokon múlik. A négy

hospitált tanórán azt tapasztaltam, hogy az órát tartó pedagógus lelkesen ment be az osztályba. A

tanórákon csend volt, a tanulók tudtak figyelni, koncentrálni, intenzíven dolgozták fel az anyagot. A

tanulók figyelme a tanórára, az új anyag megtanulására irányult. A motiváció, az érdeklődés és az

akaraterő nagy szerepet játszott a figyelem fenntartásában. A diákok minden mást mellőztek, csak a

tanulásra összpontosítottak. A pedagógus által kiadott utasítást követték, más tevékenységet nem

végeztek.

Kémiaórán a tanárnő hangerejének felemelésével, hangszínének gyakori változtatásával,

szókincsének gazdagságával, előadói képességével a tanulói figyelmet sikeresen felkeltette és a

tanóra végéig fenn tartotta. Ezen a tanórán azt láttam, hogy a diákok rengeteg információt kaptak és

fogadtak be, tehát a figyelmük terjedelme széles körű volt. Az ének-zeneórán nagy sikert ért el a

figyelem fenntartásában az auditív és a vizuális módszerek váltogatása és azok kombinálása. A

figyelem megoszlását inkább a testnevelésórán tapasztaltam, hiszen a fogócskánál arra is kiterjedt a

tanulók figyelme, hogy hányan maradtak még „állva”, hányan „estek ki” a játékból. Mindenki győzni

akart. Az órán a gyakorlatok változatossága nem engedte a tanulókat unatkozni, fegyelmezetten és

nagy figyelemmel követték a tanári utasításokat. A matematikaórán a táblán készített függvények

ábrázolása sikeresnek bizonyult a tanulói figyelem felkeltésében.

Összegzésképpen elmondhatom, hogy a hospitált órákon a jegyzőkönyvben feltüntetett módszerek,

illetve az egyes tanórákról készített összesítés alapján a tanulói figyelem felkeltése és fenntartása

sikeres volt.

3. dokumentum A tanulói figyelem felkeltése

19


A tanulói figyelem felkeltése és fenntartása a tanórán napjainkban nem könnyű pe-

dagógusi feladat. Azt gondolom, hogy ennek a folyamatnak a sikeressége részben a diáko-

kon is múlik. Az iskolai gyakorlatom idején mindig lelkesen mentem be az osztályba. Arra

törekedtem, hogy változatos órát tartsak. Már a felkészülés során, otthon, megterveztem az

óra menetét, milyen módszereket alkalmazzak, milyen tanítási stratégiát vessek be. Mint

„új” pedagógus ugyan biztosította már a fegyelmet és főleg a figyelmet a tanórán. Míg

középiskolában a csoport munkát alacsony hatékonysággal lehet a történelemórán alkal-

mazni, addig az általános iskolai tanulók egyszerűen ezt élvezték, lelkesen végezték. Azt

gondolom, hogy a középiskolásoknak inkább szükséges a tanári magyarázat, azaz a frontá-

lis munka, és a tankönyvi tananyag kiegészítése. Hogyan tartottam változatos órát? Első-

sorban a hangerő felemelésével, a hangszínének gyakori változtatásával (nem üvöltéssel).

A krétánál maradtam, így egyszerű és jól áttekinthető vázlatokat készítettem a hatékony

tanulás érdekében. A tananyag feldolgozása során nagyon sok kérdést tettem fel, inkább

egyszerűbbeket, ezzel is elősegítve a gyengébb tanulók szereplését. Történelmi atlaszt

minden órán használtunk, a tankönyv apró betűs részeit, az érdekes forrásokat folyamato-

san feldolgoztuk. Azt tartom, egy pedagógus sohasem menjen be úgy órára, hogy ne nézze

meg, mit is kell aznap tanítania. Én már harminc éve vagyok a pályán, mégis utána nézek,

hogyan lehetne jobban, hatékonyabban tanítani. Egy pár poént megengedtem magyarázat

közben, ezzel is áttörtem az egyhangúságot, lekötöttem a diákság figyelmét. Azon a véle-

ményen vagyok, aki csendben tud maradni a tanórán, az egyúttal figyelni is megtanul, hi-

szen figyelem nélkül nincs megértés.

Az összefüggő egyéni gyakorlat során néhány munkatervet lapoztam át, ezek: szak-

körvezetői, munkaközösség-vezetői, fejlesztő, minőségfejlesztő. Ezek a tervek szüksége-

sek a sikeres pedagógiai folyamatok megtervezéséhez illetve lebonyolításához. Mint min-

den iskolában itt is olvasható az intézmény éves munkaterve. Érdekesnek tűnt, hogy szere-

pelnek benn a fontos határidők, a rendezvényekért a felelősek kijelölése, a megvalósulásuk

értékelése, elismerése.

20

4. Szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és

képességeinek fejlesztése


Kraiciné (2006) könyvében többek között a tudástársadalom kihívásaival is foglalko-

zik. Véleménye szerint a tudástársadalomban legfontosabb jellemző a tudás, a tudásterme-

lés és annak elosztása. Az információtartalom jelen van a termékek jelentős részében. A

munka tartalma azt jelenti, hogyan tud az bánni az információval és az emberekkel. Össze-

kapcsolódik a munka és a tanulás, az iskola és a gazdaság, a gyakorlat és az elmélet pedig

fokozatosan összefonódik. Így tudásmenedzsment-hálózatok jönnek létre a kialakuló tanu-

lótársadalomban. Ugyan a gazdaságnak sokkal kevesebb munkaerőre van szüksége, de a

magasan kvalifikált és igen jól képzett munkaerő iránti igény megnő, akiket végül is tu-

dásmunkásoknak nevezhetünk. Az információ és a tudás lesz a fejlődés forrása a tudásgaz-

daságban. Döntő tényezővé válik az ember, és a tudás. Az új gazdaságban értéke lesz a

problémamegoldó képességnek, mint a munkahelyi kompetenciának. Tartalmában ott van-

nak a képességek a teammunkára, az együttműködésre, a közös cél megvalósítására, a mo-

tiváltságra, a tanulásra, az eredményes kommunikációra és az elemzőkészségre. A szerző

jellemzi a tudásmunkásokat: „A tudásmunkások speciálisan képzett munkavállalók, akik

magas szintű alapiskolázottság és fejlett (professzionális) írás, olvasási, szövegértési és

számolási képesség (literacy) birtokában a leghatékonyabban vesznek részt a tudásalapú

gazdaságban, a tudás felhasználásában és létrehozásában.”(22.o.) A teamban dolgozó ma-

gasan és speciálisan kvalifikált szakemberek számos dologhoz értenek, de az nem biztos,

hogy átlagon felüli műveltségűek lennének. Egyetemi illetve főiskolai diplomájukon kívül

más képzettséggel is rendelkeznek. A tudásmunkásoktól elvárt kompetenciák elsősorban a

munkavégzés során, a gyakorlatban, a tréningeken szerezhetők meg. Rendszerint egy

munkahelyen hosszú ideig nem dolgoznak. A cégeket, az országokat és a munkaköröket

gyakran váltogatják. Az egész életen át tartó tanulás magába foglalja a gazdaság, a társada-

lom és a személyiség nevelési igényeit.


1. Kraiciné Szokoly Mária (2006): Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák

az ezredfordulón. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 21.-23.

21

4.2. Dokumentum

Ez a dokumentum a tanítási vázlatom egy része, amit interneten találtam, mint őskori lelet,

kapcsolódik az ötödik osztályban tanított Varázslat és művészet című tanórához. Az őskori

szobrászatot szemléltettem ezzel a részlettel. A régészet fontos szerepének kiemelésével a

tanulók műveltségét gazdagítja. (4. dokumentum)

Töredékes, mamut elefántcsontból faragott szobrocska a késői paleolitikumból.1892-ben

fedezte fel Ben Franciaországban, a brassempouy-i barlangban. Kb. 25 ezer éves. Ez az egyik

a legkorábbról ismert reális emberi arcábrázolás. Brassempouy egy

kis falu Franciaország délnyugati részén, a Pireneusok lábánál.

Mérete: 3,65 cm magas, 2,2 cm mély, 1,9 cm széles. Arca

háromszög, úgy tűnik nyugodt, a szája hiányzik, a homlok, az orr és

a szemöldök faragott. A fején mintha paróka lenne, ami nem más,

mint a pepitaszerű haj. Realisztikus ábrázolásra törekedett a művész,

de az arányai egyetlen egy fosszilis emberre sem hasonlítanak, ezért

idealizáltnak kell tekinteni. A csont érzékeny a hőmérséklet, a

páratartalom és a fény változásaira, ezért csak időszakos kiállításon mutatják meg.

4. dokumentum Az interneten talált őskori lelet leírása

4.3. Szakmai tapasztalatok és reflexió

Napjainkban tudást, információt szerezni nem nehéz feladat. A hagyományos forrá-

sokon kívül ott van az internet. Interneten talált anyagok révén a tanulók műveltsége, ké-

pességeik és készségeik nagyon is fejleszthetőek. A régészettel a történelem újabb korsza-

kait ismerhetjük meg. Szinte ki sem kell otthonról mozdulni, interneten keresztül elérhető

minden információ, a szaktudományi tudás egyszerűen házhoz jön. Azt gondolom, a törté-

nelem órákhoz nagyon jó dolog ez az információszerzési mód, hiszen a világhálón megje-

lenő hírek, kutatási eredmények mindig a legfrissebbek, az újdonság erejével hatnak. Ké-

peket, illusztrációkat sőt rövid filmeket is fel lehet használni a tanítás során, sőt bizonyos

tananyagnak odahaza utána néznek az interneten. Így ismeretük még tovább bővül, a tan-

könyv szövegén túl tudásuk gyarapszik. A tanításom során én is adtam nekik gyűjtőmun-

kát, amit szívesen el is vállaltak. Bár a korrepetálást nagyon hasznosnak és fontosnak tar-

tom, de pénzügyi nehézségekre hivatkozva, ez már hiányzik az iskolából. Az intézmény-

ben történelem szakkör, a csillagász szakkör működik. Úgy vettem észre, a tanulók igényt

22

tartanak ezekre. Az iskolának partnerkapcsolata van Szlovéniával és Ausztriával. Nagyon

jónak tartom ezt a kontaktust, hiszen a vendégek fogadása, beszélgetés velük németül,

mindez a tanulók képességeit fejleszti. Éveken keresztül készülnek tanulmányi versenyek-

re, ahol sikeresen szerepelnek. Azt gondolom, az átlagon felüli tudással rendelkező tanuló-

kat így ki lehet szűrni, külön feladatokkal ellátni, és a versenyeken indítani. Természetesen

a tanári kar összefogására szükség van, hiszen a versenyen induló tanuló az egész iskolát

képviseli. Csak elcsodálkoztam, amikor az iskola folyosóján felfedeztem azt sok oklevelet,

amelyeket az elért eredményekért kaptak. Az osztályfőnököktől azt is megtudtam, hogy

minden osztály minden évben tanulmányi kirándulást szervez, amikor is múzeumlátogatás

és múzeumi óra szerepel a programban. Érdekes volt számomra az iskolaújság kiadása, bár

a tanév folyamán nagyon ritkán jelenik meg, a témáktól és pénztől függően. Láttam, hogy

a korszerű számítógépek segítségével, amivel az iskola rendelkezik, a tananyag elsajátítása

könnyebb és hatékonyabb. Saját tapasztalatomra hivatkozva, a tanulók rajonganak ezekért

a tanórákért.

4. kép Történelemóra a 7. a osztályban

23

5. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése


Kraiciné könyvének (2006) egyik fejezetében kiemeli, hogy az általuk készített fel-

mérés egyik kérdésére – egyetért-e az élethosszig tartó tanulás koncepciójával -, a pedagó-

gusok túlnyomó többsége igen választ adott. Ugyan a válaszadók nem nagyon ismerik az

angol megfelelőjét (lifelong learning), inkább a magyar jelentését használják: életfogytig

tartó tanulás, halálig tartó tanulás stb. A szerző utal arra, hogy a XXI. század életformája

lassan az egész életen áttartó tanulás lesz. Ez az esélyegyenlőség legfontosabb eszközévé

válik. A válaszadók véleménye alapján ki kell hangsúlyozni, hogy a lifeong learning a

közoktatásban egyre nagyobb szerepet játszik. Először is „lehetővé teszi az általános mű-

veltség alapjait”, másodszor „megtanít eligazodni a világban”, és „alapkészségeket nyújt”

(írás, olvasás, számolás, szövegértés), harmadszor „megalapozza az önálló ismeretszerzés

sokszínű lehetőségeit”. (2006. 132.o.) Természetesen mindenki azt várja a közoktatástól,

hogy az általános műveltség alapjait teremtse meg, és az alapkészségeket fejlessze. A vá-

laszadó pedagógusok megemlítették „az alkalmazkodóképesség kialakítását, illetve azok-

nak a képességeknek, készségeknek a kialakítását, amely képessé teszi a tanulókat bármely

életszakaszban az önálló ismeretszerzésre, tanulásra”.(2006. 123. o.) A kérdőív során rá-

kérdeztek a pedagógus szerepekre, amelyeknek a legfontosabbika a tantárgyi tanár, a neve-

lési szakember és a módszertani szakember. A kompetencia fogalma mindenki számára

közismert, de értelmezése problémát jelentett, inkább a készségeket, a képességeket értet-

ték alatta.

A vizsgálat folyamán kiderült a pedagógus szerint szükséges kompetenciák sorrendje

Kraiciné (2006) értékelésében: a kommunikációs készség, együtt dolgozás másokkal, a

problémamegoldás, a kreativitás, önálló döntéshozatal, a teljesítmény javítása, az önfej-

lesztés, a motiváltság stb. Most pedig következzék az iskola által elvárt kompetenciák: a

kommunikációs készség, együtt dolgozás másokkal, a problémamegoldás, az alkalmazko-

dóképesség,a kreativitás, az önfejlesztés, a stratégiai látásmód. Az első három kompeten-

cia, amit a pedagógustól illetve az iskolától elvárnak, azonos.

Ohidy (2006) cikkében szól a lifelong learning, azaz az élethosszig tartó tanulás, je-

lentőségéről, annak céljáról. Kiemeli, hogy a tanulási időt az egész életre ki kell terjeszteni

és az élethosszig tartó tanulást az iskolában kell megalapozni. Ennek a megvalósítására

feltétlenül szükséges az érdeklődés, a tanulási motiváció és az elengedhetetlen kompeten-

ciák. A kompetenciák kialakítása, fejlesztése az iskolák egyik legfontosabb feladatai közé

24

tartozik. A szerző a kompetencia alatt a következőket érti: a képességek, a készségek, a

hozzáállás, az ismeret, a tudás, az attitűdök, az érzelmi, a kognitív komponensek is. Hang-

súlyozza, hogy az előbbiek sikeres felhasználása a fontos, nem pedig a tudás gyűjtése illet-

ve annak reprodukálása. A kulcskompetenciákat sokoldalúan lehet felhasználni, és mindek

előtt legyenek multifunkcionálisak. Megjelenésük három területen jelentkezik: az egyéni

személyiségfejlődés terén, a munka világában és a társadalmi életben.

Az OECD által támogatott DeSeCo-projekt értelmében nyolc kulcskompetenciát le-

het megkülönböztetni: az anyanyelvi kommunikáció; az idegen nyelvi kompetencia; ma-

tematikai, természettudományos és technológiai kompetenciák; az információs és kommu-

nikációs eszközökkel való bánni tudás (IKT-készségek); a tanulás tanulása; a szociális

kompetenciák; a vállalkozó szellem; a kulturális kompetencia. A szerző részletesen foglal-

kozik az egyes kompetenciák leírásával, azok tartalmi vonásaival.

A szerző cikkében felteszi a kérdést „hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az élethosz-

szig tartó tanulásra való iskolai felkészítést.” Hivatkozik az osztrák kutatópárosra, Scho-

berre és Spielre, akik összeállították a legfontosabb előfeltételeket. Elsőként a pozitív tanu-

lási motivációt kell kialakítani, majd nagyobb szerepet kell játszani a tanulók egyéniségé-

nek és érdeklődésének, nyitottabbá kell válnia az iskolának, ki kell alakítani az önálló tanu-

lásirányítást, kiemelt legyen a csoportos tanulási formák és a projektmódszerek alkalmazá-

sa a tanórák ,nagyobb hangsúlyt helyezzünk a kompetenciák fejlesztésére, a pedagógusok-

nak visszajelzést kell adni a tanulási motivációra és a teljesítményre, biztosítani kell a ne-

mek esélyegyenlőségét, figyelembe kell venni az életkori és más fejlődési sajátosságokat, a

tanári munkában és a pedagógusképzésben kapjon nagyobb figyelmet a motivációfejlesz-

tés.

A magyarországi iskolákban hosszú időre lesz szükség arra, hogy az egész életen át

tartó tanuláshoz szükséges tanulási motiváció kialakítását és a kulcskompetenciák beveze-

tését végrehajtsák.


1. Kraiciné Szokoly Mária (2006): Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák

az ezredfordulón. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 131-134.

2. Óhidy Andrea (2006): Az élethosszig tartó tanulás és az iskola. Új Pedagógiai

Szemle 12. sz. 100-108.

25

5.2. Dokumentum

Ez a dokumentum a tanulók kompetenciájának fejlesztésére példa: az olvasás-

szövegértésre, az információfeldolgozásra, a hatékony tanulásra, a problémamegoldó gon-

dolkodás folyamatos fejlesztésére hívatott. A tanítási vázlat rövid kivonatát lehet itt olvas-

ni. A dokumentum 2011 novemberében készült és szorosan kapcsolódik a történelem

szakkörhöz, ahol a tanulók a tanórai tudásukat gyarapíthatják. (5. dokumentum)

II. A foglalkozás menete:

� ráhangolódás (6 perc): tanári közlés a foglalkozás témájával kapcsolatban � a tanulói anyaggyűjtés szóbeli ismertetése (10 perc)

o Thuküdédisz rövid élete (i.e. 460-400?) o a legkiemelkedőbb munkája: „A peloponnészoszi háború története”

az antik történetírás legnagyobb teljesítménye

A fénymásolt anyag kiosztása, majd a tanulók felváltva felolvassák a szemelvényt

• a tanulók önállóan a szemelvényben aláhúzzák a történetíró nézeteit, gondolatait a történetírással kapcsolatban

Az egyéni munkák eredményeinek összegzése és rögzítése a szakköri füzetben (20 perc).

o Thuküdidész görög történetíró a Kr. e. V. században élt o a történetíró célja: az igazság felderítése o a tények legvilágosabb bizonyítékok alapján és kellő megalapozottsággal

történő feltárása o a történetíró a peloponnészoszi háború szemtanúja volt o az eseményeket kortársként mutatja be

Értékelés:

• a szakkör vezető tanár és a tanulók közösen értékelik az adott foglalkozást

III. Megvalósuló kompetenciák:

• írott történelmi forrásokból információk kiemelése, gyűjtése, következtetések

• a vizsgált forrásban miként tükröződik a történetíró személyes helyzete • konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése • történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata

5. dokumentum Részlet a szakköri foglalkozás óravázlatából

26


A szakirodalom áttekintésében szóltam a kompetenciákról, amelyeket a felmérés so-

rán elvárnak a tanároktól és a tanulóktól. Az ötödik tanári kompetencia utal az egész életen

át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztéséről. Úgy gondolom, hogy

meg kell tanítani diákjainkat arra, hogy információkat tudjanak történelmi forrásokból ki-

emelni. A délelőtti tanórán erre sajnos alig van lehetőség, főleg ha egyetemes történelemről

van szó. Arra törekedtem, hogy olyan szakköri órát tartsak, amelyen a tanulók önállóan

tevékenykednek, önállóan dolgoznak fel forrásokat, összefüggéseket maguk fedeznek fel

és vonnak le következtetéseket. Mindez tanórán kívül, szakkör formájában történik. Úgy

látom, hogy a kommunikációs készség az egyéni munka beszámolásakor illetve a frontális

osztály munka során ezen az órán nagy szerepet játszik. Szintén fontos elvárt kompetencia

mind a tanártól, mind az iskolától, együtt dolgozás másokkal, ami most megvalósulhat. A

szakköri órával elérhetjük, hogy tanulóink nem csak a délelőtti tananyag elsajátításával

gyarapíthatják tudásukat, hanem a tanórán kívüli tevékenység is hozzájárulhat ismereteik

bővüléséhez. Az a véleményem, hogy az egész életen át tartó tanulás nem állhat csak a

délelőtti tanórákból, máshonnan is szert tehet az ember tudásra, ismeretekre és kell is ma-

gát állandóan képeznie.

Az általános iskolai összefüggő egyéni gyakorlat folyamán feltűnt, hogy a tanulási,

tanítási módok megváltoztak. A régi, a hagyományos tanulási technikát felváltja egy új,

modernebb változat, ez pedig a kooperatív, a project, az IKT. Azt hiszem, hogy ez lesz a

jövő oktatási formája, de a tanóra végén ugyan úgy közöljük a tanulókkal, mit is kell meg-

tanulni, mi is a házi feladat. A tanórákon én is folyamatosan használtam a kooperatív tech-

nikát, lehetővé téve így a tanulóknak a biztos tananyag elsajátítást. A tudás megjelenése

majd a pályaorientáció megjelenésekor fog realizálódni. Fontosnak tartom, hogy az isme-

retelsajátítás induljon ki a motivációtól, a megismerés szintjén át jusson el az emlékezésig.

Azt gondolom, hogy korán kell kialakítani a tanulási, tanítási eljárásokat, amelyek hatéko-

nyabbá válhatnak a későbbiekben. Az egész életen át tartó tanulásra jó példa vagyok ma-

gam is, hiszen 54 éves újra tanulásba fogtam.

27

6. A tanulási folyamat szervezése és irányítása


Szabó (1997) véleménye szerint, minden olyan tevékenységet, amely az ismeretek, a

készségek, és a képességek elsajátítását és fejlesztését foglalja magában, tanulásnak ne-

vezzük. Ez végső soron a tanuló személyiségének gazdagodását is eredményezi. Az emberi

tanulást magasabb rendűnek tartjuk, mert az a tudathoz, a legmagasabb rendű idegi tevé-

kenységhez kapcsolódik. A gyermek a tanulást a családban kezdi meg, amely tervszerű és

szervezett formában először az óvodában, majd később az iskolában teljesedik ki. Az isko-

lai tanulás mellett nagy szerepe van az egyéni tanulásnak, valamint az önképzésnek. A

tanulás állandó folyamat, amelynek az eredménye: a tudás. A tudást inkább a minőség ha-

tározza meg, nem pedig a mennyiség. A tanulást, a tudást nagyon sok tényező befolyásol-

hatja. Otthon optimális körülményeket kell biztosítani a tanuláshoz. Legfontosabb a kör-

nyezeti tényezők kialakítása. A tanuló mindig pihenten kezdjen tanulni. Tanulás közben

tartson kisebb szüneteket. A szülők biztosítsanak rendet és csendet. Lehetőleg nappali

fénynél tanuljon. Kényelmes legyen a tanulás helye. Az íróasztal megvilágítása megfelelő

legyen. A tanulás színhelyén vagy közelében legyen ott minden szükséges íróeszköz, tér-

kép, lexikon, könyv esetleg számítógép internettel.

Diákjainknak a következő tanulási módszereket javasoljuk otthonra: csak a tanulásra kon-

centráljon; először az írásbeli munkát végezze el, illetve a nehezebb tárgyakat tanulja;

rendszeresen tanuljon, készüljön; a tanulást módszeresen haladva végezze: elmélet, majd a

gyakorlat; gondolja át mindig a feladatot; keresse meg a szövegben a legfontosabb gondo-

latokat; készítsen rövid vázlatokat; ha szükséges, tanuljon hangosan; mindig ellenőrizze le

felkészülését.

A tanulás nehéz munka, s nem játék. Aki szorgalmasan tanul, az előre halad. Aki lusta, az

pedig lemarad. A tanult ember könnyebben boldogul az életben.

Nahalka (1998) szerint a tanítás nem csak egyszerű tudásátadás. Az a gyermek te-

vékenységeiben, cselekvéseiben épül fel, ami személyes konstrukció. A tanárnak mindent

el kell követnie azért, hogy kialakulásához a legoptimálisabb feltételeket teremtse meg. A

tanulással nem csak a pedagógia foglalkozik, hanem a pszichológia is. A tanítás előtt meg

kell ismerni a tanuló személyiségét, milyen képességekkel rendelkezik, milyen a gondol-

kodásmódja, milyen attitűdök szükségesek ahhoz, hogy sikeresen teljesítse a tanulás során

kapott feladatokat.

28


1. Nahalka István (1998): A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tan-

könyvkiadó, Budapest. 117-158.

2. Szabó Kálmán (1997): Osztályfőnöki kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Buda-

pest. 139-143.

6.2. Dokumentum

Öt szakközépiskolás tanulót választottam ki, akiknek általános tanulási szokásait, stílusát

és stratégiáját tanulmányoztam, tártam fel, az általam összeállított kérdés soron, interjún

keresztül. Ezeknek a szempontoknak a vizsgálatát a történelem tantárgyra is elvégeztem.

Ennek a több oldalas dolgozatnak rövid összefoglalóját lehet a következőkben olvasni. A

dokumentum 2011 októberében készült, a Tanulásmódszertan című tantárgyhoz kapcsoló-

dóan. (6. dokumentum)

I. Az öt tanuló összehasonlítása (azonosságok, különbségek)

Róbert általában egy vagy másfél órát tanul. Vera két órát, Evelin egy órát, Bence másfél órát,

és Nikolett is másfél órát. Saját szobájukban délutánonként készülnek. Vera és Evelin másnap

kora reggel még átismétli a leckéket. Mindegyikük a könnyebb tantárgy tanulásával kezd, ami

nem a történelem. Csak Vera kezdi a felkészülést szóbelivel, majd írásbelivel folytatja. A

többieknél ez fordítva van. Evelin nem tart szünetet a délutáni tanulás során. Mindegyikük

vizuális típusnak mondja magát, bár Vera, Evelin, Bence és Nikolett némely tantárgynál a

lényeget saját szavaival hangosan összefoglalja, azaz átvált auditív módszerre. Általában

szakaszonként tanulnak, de Evelin és Bence az egész leckét egyszerre próbálja meg

elsajátítani. A két fiú csak azért tanul, hogy meg ne bukjanak. Ők nem is érzik magukat

sikeresnek a tanulásban. A leányok célja az érettségi megszerzése, és hogy előre lépjenek az

életben, s ne érezzék magukat butának. Ők a sikeresebbek. Szüleik egyiküket sem

kényszerítik tanulásra, inkább a belső késztetés a motiváló. Csak Bence jár külön tanárhoz

matematikából. Elég gyakran élnek a tanulók a lecke lényegének kiemelésével. Evelin minden

tárgyból készít magának vázlatokat, a többiek nem. A tanulás során tapasztalt kudarcokra

majdnem mindegyikük ugyanúgy reagál: még többet fognak tanulni. Használnak internetet a

felkészülés során, de nagyon ritkán. Mindannyian az előző nap készülnek a másnapi órákra.

Néha kapnak, illetve vállalkoznak gyűjtő-, kutatómunkára. Róbert, mivel kilencedikes, ilyen

feladattal még nem találkozott

6. dokumentum A kiválasztott öt tanuló tanulási módszerének összegzése (részlet)

29


Tanulásmódszertan dolgozatomban öt tanuló tanulási módszerét, stratégiáját vizsgál-

tam személyes beszélgetés segítségével, interjú formájában. Remélem őszinte önértékelést

kaptam a diákoktól. Azt gondolom, hogy a tanulók többsége nem veszi észre, hogy nem

tanul hatékonyan. A tanulók többsége nincs annak tudatában, miért tanul úgy, ahogyan azt

csinálja. Úgy tartom, nekünk pedagógusoknak az lenne a feladatunk, hogy jobb stratégiát

ajánljunk nekik, amely sikerhez, nagyobb teljesítmény eléréséhez vezet. A tanulási straté-

giát magának a diáknak kell alkalmaznia, végrehajtania. A tanórákon minden pedagógus-

nak fel kellene hívni tanítványai figyelmét a különböző tanulási technikák, stratégiák

együttes alkalmazására, kombinálására. A tanítási gyakorlatom idején én is arra töreked-

tem, hogy a tanulóknak elmagyarázzam: történelemből először a szóbelit tanulják meg,

majd csak azután következzék az írásbeli, és végül a szorgalmi. A tankönyv leckéjének

tanulásakor feltétlenül használják a tanórán készített vázlatot, illetve a munkafüzetet, a

történelmi atlaszt. Fogalmakat a tankönyv végén levő kislexikonban megtalálják.

Az öt tanuló összehasonlításából kiderül, hogy csak Vera kezdi a felkészülést a szóbelivel,

a többiek az írásbelivel. A két fiú csak azért tanul, hogy meg ne bukjanak. A lányok célja

az érettségi megszerzése, és előre jussanak az életben. Külön tanárhoz csak Bence jár. Vi-

zuális tanulást részesítik előnyben, de a megtanultakat hangos felmondással zárják le (audi-

tív tanulás).

Javaslataimat szeretném megtenni a történelem tantárgy hatékony tanulása érdekében.

A tanulóknak az otthoni tanulás során a hatékonyabb tananyag elsajátításhoz, megértéshez

szélesebb tanulási technikát kellene alkalmazniuk. Az interjú során nem említették, hogy

visszalapoztak volna a tankönyvben a korábban tanult fejezetekhez. Szótárat, lexikonokat,

fogalomgyűjteményeket, és egyéb kisegítő könyveket kellene használniuk. Négyen meg-

említették, hogy az internetet segítségül hívják probléma felmerülésekor. Jó lenne, ha a

fogalmak közti kapcsolatokat megkeresnék, és azokat rögzítenék. Vázlat, ábra, grafikon,

diagram mindennapos tanulmányozása, értelmezése elengedhetetlen lenne az érettségire

való felkészülés során. Példaértékű volna, ha a tanulók kérdéseket tennének fel a tan-

anyaggal kapcsolatban. Beszélgetést folytatnának barátokkal, osztálytársakkal a tanult

anyagról. A legalapvetőbb kulcsfogalmakat ki kellene írniuk, és azok definícióját megta-

nulni. Az ok-okozati kapcsolatokat feltárni, rögzíteni. Habár a jelenlegi szakközépiskolá-

ban használt tankönyvek tele vannak térképpel, ennek ellenére történelmi atlaszt kellene

használni mind az öt tanulónak a tanórákon, és az otthoni felkészülés során. Szerintem

30

több időt kellene fordítani a tanulásra. Vaktérképeket kellene készíteniük és használniuk.

Gyűjtő - és kutatómunkát kellene kapniuk. Óráról órára rendszeresen kellene készülniük

(Róbert, Bence). Szülői jutalmazás jó lenne az otthoni tanulásért, akkor talán hatékonyabb

lenne a tanulás (Róbert, Bence). Célszerű lenne minden tanulónak olyan tanulási rendet

(algoritmust) kialakítani, amely később szokásává válna, szinte magától beindítaná a tanu-

lást, ahogy leül az íróasztalhoz.

5. kép Történelemóra a 7. b osztályban

portfÓliÓ - pbworkstagnes.pbworks.com/w/file/fetch/50526355/portfolio.pdf · 2019-12-23 · 5 ben...

Documents