68 MAGYAR GRAFIKA 2009/1 Grafika a Grafikában

Pont és pixel…H O G Y A R A S Z T E R R Ô L N E I S B E S Z É L J Ü N K

Maczó Péter

Folyóiratunk ezúttal a digitalizációvalfoglalkozik. Vagy nem is:a digitális (aprócskakülönbség) inkább az alkalmazását jelenti.

De maradjunk a kezdeteknél,ahogyan a tervezés mindigmegelôzi a kivitelezést, a grafi-ka pedig a kész nyomtatványt.

Pont és pixel – majdnemugyanaz? A népszerû tudomá-nyos irodalom mindig ígykezdi: már az ókorban is. Mostse mondjunk le a rutinról!

Euklidész szerint: pont az,aminek nincs része. Tudomá-nyos értelemben a pont abszt-rakt fogalom. Lényegébennincs kiterjedése, vagyis nulladimenziós. Ma már elfogad-juk, vannak nehezen megha-tározható alapfogalmak is, és ezek közé soroljuk a pontot.Mint definíció sokfélét jelent-het: beszélünk metszési, ke-resztezési, sôt találkozási pon-tokról. Középpontként egy körközepét jelölheti.

Alternatív számok. A Tipochondriakiállítására készült sorozatbana népszerû kockajáték számainakironikus parafrázisa. A szokás és a rutin elbizonytalanítja a nézôt,megnehezíti az értékek felisme-rését.

Grafika a Grafikában MAGYAR GRAFIKA 2009/1 69

Grafikai értelemben azonbana pont az emberi szem általészlelt felület. A legkisebbelem, a kép atomi építôköve.Többnyire valamihez rendel-ten jelenik meg, de különhangsúlyt kaphat, ahogyan„pontot teszünk az i-re” ésfordított helyzetben egy vonalalá tett pont – a felkiáltójel.

Az egymás mellé, azonos tá-volságokkal lerajzolt pontokatszemünk vonalként értelmezi,ahogyan szinte önkéntelenmódon a szétszórt pontokbólalakzatokat képezünk csakúgy,mint ahogyan az égbolt csil-lagainak bizonyos csoportjaitcsillagképeknek látjuk és el isneveztük ôket: Kos, Bika, Ikrek,Rák, Vízöntô…

Georges Seurat néhol divi-zionistának nevezte magát.Vasárnap délután a GrandeJatte szigetén címû festményeChicagóban található, de aképzômûvészetben kissé jártasolvasó is bizonyára ismeri: a pointillizmus jut eszébe róla.A jól látható festékpontocskákszinte egybeolvadnak a sze-münk elôtt. S bár mondhat-nánk, úgy mûködik mint apixel, a mûvész festészetébena szín és a fény viszonyát ele-mezte, ehhez a képhez közelharminc vázlatot készített. Egymegtervezett festmény. Akáregy mozaik, mondhatnák – szkeptikusan vagy elismerô-en –, akik a látványok közöttikapcsolatot keresik és a kivite-lezés technikájára gondolnak.De itt már a grand art és azalkalmazott mûvészet termé-szetes találkozási pontjához ér-

New York subway (metro) felirataiMaximo Vignelli áttervezése ótaHelvetica betûtípussal szerepelnek. Ennél az írásnál alkalmasabbatis találhatott volna a világhírûdesigner, de…Ami viszont a régiek közül meg-maradt, azt dícséretes körültekin-téssel óvják. Ezek között számosmozaikból kirakott, sajátos hangu-latú, igényes felirat található.

Alan Fletcher (Pentagram)két logója betûtípusával a cégeketpontosan jelöli. A mozaikszerûAtlasz a térkép, a Reuters az infor-mációs technika lyukszalagosvilágára utal szóképével.

Dot Matrix, témánkhoz illôenszinte alapfont, amely a betûvonalpontokkal kialakított rajzábanigyekezett a hagyományos karaktervalamennyi formáját átmenteni,verzál és kurrens betûképeivelaz olvashatóságot is megôrizve.

70 MAGYAR GRAFIKA 2009/1 Grafika a Grafikában

kezünk. (Ami persze nem ispont – lám egy szónak hányértelme van –, és még csak nemis pontok sorozata.)

A pontok értéket nyernekalapvetô játékainkban. Szám-ként vesszük figyelembe pél-dául a dominó és a dobókockaesetében, ahol rendjük egyszimmetrikusan épülô soroza-tot alkot. A megszokott alak-zattól eltérve, tagjait össze-vissza cserélve azonban elbi-zonytalanodunk, és az értéke-ket már nehezen ismerjük fel: a három pont automatikusanháromszöget, a négy pontnégyzetet szimbolizál és hatpont esetén, kellô közelséggelmár képesek vagyunk észre-venni a kört…

Az egymás mellé és alá so-rolt pontokból kialakuló felü-letet régebben raszternek, mainkább pixelpontnak nevez-zük.

Na és itt érkeztünk el a ma-tematikához.

Gottfried Wilhelm Leibniz(1646–1716) bináris szám-rendszerében a teremtést kép-zelte el, ahol Istent az 1-es tes-tesíti meg, míg a 0 az üresség.

„Miként a mindenség min-dent a semmibôl teremtett,éppen úgy számrendszerébenaz egyes és a nulla magábanfoglalja valamennyi számot.” –mondta róla Pierre Laplace, a 18. század legtöbbre tartottfrancia matematikusa.

Leibniz elképzelése szerintminden tudományt egy egysé-ges – még kitalálandó – egye-temes nyelven kellene kifejezni,hogy valamennyi tudományosproblémának a megoldásamechanikus, algoritmikus je-lentéshordozó szimbolumokraredukálva kifejezhetô legyen.Programjának jó része betelje-sedni látszik: korunkban a logi-

Grafika a Grafikában MAGYAR GRAFIKA 2009/1 71

ka és a matematika formái, ka-rakterei és jelei egységesek, a számítógép programnyelvenemzetközivé vált. Az írás, ame-lyet mindenki a saját nyelvénmegért, a beszéd, amelyetbárki hetek alatt elsajátíthat ésaz egész világon érthetôvéválik, nem utópia.

Mégis, Leibniz Characteris-tica universalisa lüktetôen sok-színû, gyarló világunkban in-kább az informatika útjain se-gíti az eligazodást. Az informá-ciós design a vizualitás eszkö-zeivel a köznapi tájékozódásnélkülözhetetlen nyelveként,bár nem ennyire egységes, egymatematikusnak is segítségetkínálhat.

Kettes számrendszerével azelektronika és korunk megha-tározói, a komputertechnikaés a kibernetika alapjait rakta le.

A betûképek pixeles válto-zataival a digitális információsrendszer tervezésénél, és ki-váltképpen számok, mint vál-tozó adatok alkalmazásánál találkozunk.

Képernyôrôl jószerivel töb-bet olvasunk, mint papírról. Ez az állapot alig néhány évemég éppoly hihetetlen volt,mint amennyire váratlan ésörömmel fogadott lehetôségetkínált a fax: szövegek és képekfogadására. Kommunikációskapcsolatainkban ez a két lé-pés alig maradt el egymástól.A fax kész információs anya-gok továbbítására szolgál, míga számítógép azok elkészíté-sére hivatott. Nagyságrendek-kel nagyobb jelentôségû!

A számítógépen írt szövege-ket – továbbra is – a tipográfiaszabályai, nyomtatott kultú-ránk átörökített szokásai sze-rint formáljuk, de csak részbenvisszük papírra. Egyre gyak-rabban elektronikusan továb-

Kedvelt tipográfiai feladat: olyanszóképek alkotása, amelybena látvány a jelentést fejezi ki. AzATM is on ironikus abszurd(Kappéter Ákos), míg a Star betû-típussal készült Göncöl, a csil-lagkép jellemzô pontjait emeli ki(Lázár Szilvia).

Theo van Doesbourg alias Chris-tian Emil Marie Küpper jeles hol-land designer, költô, tipográfus ésbetûtervezô (e felsorolás szinte akort is jelöli, amelyben élt és alko-tott: de Stilj) betûtípusának verzálés kurrens x betûje pontosan jelzi mûvészetében a geometria szerepét.

Leibniz pacája a részecskékre bontás elméletének bemutatására szolgált.

72 MAGYAR GRAFIKA 2009/1 Grafika a Grafikában

Fent: tipohímzéshez: három féleFolkart font.

Stone groteszk (a Magyar Grafika)arculati betûtípusa felpixelesítvejól mutatja, hogy egy írást a reduk-ció mennyire megváltoztat. Ívei a függôlegesekhez képest ügyetlentörésvonalakat alkotnak, a vonalakvastagodnak a karakterek torzak.

Rubik Anna hímzése a számítógépképernyôjének jól ismert eszköz-palettájáról készült. Grafikáját azamerikai Print folyóirat pályáza-tára készítette.

A nagyváradi református templomgyûjtése, mozaikosan összevarrterdélyi keresztszemes hímzésmintarészlete. Mindkét esetben azaprólékos kidolgozás az alapvászonszövéséhez igazodik.

bítjuk, arra szánjuk, hogy azinformációt a képernyôn, eset-leg kivetítve olvassák.

Alkalmazásának esztétikaihozadéka sokrétû, látvány sze-rinti minôségét tekintve tudá-sát – azon belül a betûk alkal-mazásának sajátos lehetôsé-geit – sok körülmény befolyá-solja. (Na tessék, már megint a betûkrôl van szó!) Hát igen.Miként a hagyományos ma-gasnyomtatáshoz alkalmazottólombetû acélba metszett,matricába sajtolt betûképe – bizonyos változtatások nél-kül – nem volt elégséges afényszedés üstökösként felíve-lô, majd éppen a számítógé-pes kultúra robbanásszerûkialakulásával váratlanul kihu-nyó technológiájának mara-déktalan kielégítésére, úgymondhatni, a betûtervezôk-nek, az elsôdlegesen kép-ernyôkre szánt, és komponáltírások tervezésekor is tekin-tetbe kell venniük az új tech-nológia követelményeit.

Grafika a Grafikában MAGYAR GRAFIKA 2009/1 73

12345

A japán Delaware design stúdiózenei és képi alkotásaihoz készítettgrafika: kés és kenyér, katalógusukjellegzetes illusztrációja.

A brutális méretûre nagyított piktogramok jól mutatják, hogy a számítógépek jelzései, képi információi milyen mértékû sema-tizált abszrakcióra képesek.A képernyôk felbontóképességeugyan jelentôsen jobb, mint pár év-tizede, de a jelek továbbra is, sôtegyre inkább emblemisztikussá vál-nak (gondoljunk csak az Adobe újprogramjainak betûs ikonjaira).

E font annyira mini, a neve is Tiny…

74 MAGYAR GRAFIKA 2009/1 Grafika a Grafikában

A groteszk betûk (tizes rend-szerbe foglalásuk szerint talp-nélküli lineáris antikvák) karak-tereire oly jellemzô egyenletesvonalvastagság, amely – minttudjuk – optikailag értendô, ésa függôleges fôvonalak aligészrevehetô vastagításával jártegyütt, nehezen valósíthatómeg a képernyô technológiai-lag kényszerítô pixeles felbon-tásában.

Ugyancsak gondot jelent a nyomtatásban elegáns, réz-metszô hangulatot idézô kisszerifek kivitelezése is. Vagyisitt is az eszközhasználatról vanszó. A klasszikus értelembenvett nyomdabetûk képernyôngyakran zajos, kellemetlen ha-tást mutatnak, nehezen olvas-hatóak. A papírról reflektálódóbetûképek helyett a fény, a dió-dák, a kristályszerkezet és a plazma világa valamelyest

Kárpáti Tibor aprócska könyvelegósan építkezô, egyszerre pikto-gramosan sematikus és pixelesfiguráival meséli el a három kis-malac izgalmas történetét.A kiválaszott oldalpáron éppen a farkas iszonyú szenvedéseit ésmennybemenetelét látjuk, míg alatta az elôzék a szereplôketmutatja be és a kolofont (egyedüliszöveges információként) tárjaa nézô/olvasó elé.

Moholy-Nagy László frappánstanítása kétélû, hiszen a bemuta-tott, Fontfont.com által forgalma-zott Network betûtípus (alkotójáttitkolják) jól példázza, esélyünksincs arra, hogy ô és û betûketkreáljunk hozzá, ugyanakkor éppa Bauhaus volt az, amely a tipo-gráfia úttörô útjain járva a betû-karakterek geometrikus formákhozigazításával, megújításában (sze-rintem) csúfos kudarcot vallott.Akinek ez sikerült, az Herb Lubalin,az Avant Garde Gothic-kal…

Az európai, latin betûvel írt nyel-vek között is jelentôs eltérések van-nak. Természetesen a mi hátrá-nyunkra, sóhajthatnak fel a tipo-gráfusok (leginkább ôk), hiszennaponta kínlódnak ezzel a problé-mával. Jószerivel minden új tech-nikai eszközünk, amely írást ké-szíthet vagy használ (a tömegköz-lekedés információs felirataitól a privát mobiltelefonig) más-másmódon oldja meg (vagy bánik el) a magyarra jellemzô kettôs, éke-zetes magánhangzókkal.

Grafika a Grafikában MAGYAR GRAFIKA 2009/1 75Grafika a Grafikában MAGYAR GRAFIKA 2009/1 75

módosítja a betûtervezô fel-adatát. Az arányaiban kicsit szé-lesített karakterek formáinakbelsô nyitottsága olvashatób-bá teszi a betûképet, ugyan-akkor a szöveg levegôsebb éstöbb helyet kíván.

A számítógépek, képernyôk-re alkalmazható írásainak hát-ránya az egyediségnek az el-vesztése, amely ugyan együttjár a kor divatosan racionális,modern és egyszerûséget hir-detô szemléletével, de a tech-nikai kivitel és a jól értelme-zett funkció, vagyis az olvasha-tóság érdekében feltétlenül a betûtípusok egyszerûsítéséthozta.

A mûfaj neve pixel art. Az internetvilágában, végtelen utakon márszámos szép példájával találkozha-tunk. Az itt bemutatott Commu-nication city 480 x 630 pixel, és awww.sehriderya.net címen számoshasonló illusztrációval együtt sze-repel. A grafikai karakter vicces,legofigurákra emlékeztetô ember-kéivel, a részletek és árnyékok sajá-tosan konkrét rajzolatával új stí-lust teremtett, bár elnevezése a pic-ture elements rövidítésébôl jött létre(és az képernyô RGB színtarto-mányaira épül), nyomtatásban ishódít.

Azonos szöveg és fokozat: jóllátható, hogy a Verdana meny-nyivel szélesebb, egyszerûbb.

76 MAGYAR GRAFIKA 2009/1 Grafika a Grafikában

Punktum a címe Uwe Loesch tér-képkönyvének, amely a makro mé-retûre nagyított raszter (lám, mégiselôkerült e nyomdai szakszó) szo-ros keretek közé zárt látványával újdimenziókat ad a funkciója szerintis használható térképnek. (1982) Plakátmûvészetében a markánsfelületek zajossága (ez pedig már a számítógépet idézi) egészen másélményt ad, mint a posztimpresz-szionisták festészete, avagy éppenRoy Lichtenstein jól ismert, kép-regényt idézô dekoratív popmûvé-szete, amelyben a pontok egyediértékeit a gyakran szitával nyomottszínek intenzitása felerôsíti.Loeschnél a térkép, feladata sze-rint, használati tárgy marad.

A Sling Media Inc. részére készítettillusztráció a slingboxok, tehát a televíziós mûsorok individuális,számítógépes átvételére képesúj berendezések mûködését mutatjabe Christoph Neimann vidámpixelgrafikájával a Mohawk Na-vajo papírgyártó cég Personal Bestcímû ITC-díjas katalógusában.

Ezt a monospace jellegû (tehátazonos szélességi értékekre kompo-nált) betûtípust Ultraline-naknevezték el. A karakterek közöttifinom különbségek helyett az egy-bevágó, geometrikus formák domi-nálnak. Szigorú szerkesztettségébena q és x betû kicsit több törôdéstigényeltek… bárha ettôl, épp felis-merhetôségük, alig javult. Olyanérzésünk támad, mintha KeithHaring absztrakt figuráit látnánk.Az írásnak csak verzál karaktereiléteznek.

Ahhoz, hogy valamely dolog érdekes legyen,elegendô, ha sokáig nézegetjük.G U S T A V F L A U B E R T

Grafika a Grafikában MAGYAR GRAFIKA 2009/1 77

A felsô sorban pixelportrék, a tokióiMobil Gallery kiállításán, 2001.

Nagy László bitmapképregénye némi krimihangulattal elegyítvea városi elidegenedésrôl szól.Apró négyzeteinek mérete és azokvonalhálója a klasszikus acél-metszet szigorú technikáját idézi.

Ilyen írás a Charles Bigelowés Kris Holmes által 1983-bantervezett Lucida,az elsô lézer-nyomtatásra szánt típus, amelykiválóan alkalmas képernyô-fontnak is. Ezért is választottaaz Apple az OS X rendszer-írásának.

Hasonlóan képernyôfontnakkészült a Verdana, MatthewCarter írása. Carol Twombly ésRobert Slimbach közös mun-kája a Myriad Pro 1991-benszületett, és a fentiekben em-lített tulajdonságok miatt ked-velt alapírása lett a számító-gépeknek.

A digitális kijelzés korában,ahol hét elemi pálcika kombi-nációja alkotja a jelet, úgy tûn-het, az absztrakció határáraérkeztünk.

A digitális órák uniformizáltszámait idézô jelekhez haso-nultak egyes áruházakban azárjelzô cédulák, és teljes betû-készletként is megtalálható,fontja a Calculus LCD, illetve a neve alapján ezt a ledes vilá-got imitáló írás a Citymap.

A technikai fejlôdés és a hu-mán érzékelés egyensúlyát azemberi felfogáshoz kell viszo-nyítanunk, amely évszázadokalatt mit sem változik. A kü-lönbség az eszközök tökélete-sedésében rejlik, használatapedig számítógépes kultúránkvilágában a betûtervezôket adivat csábításával kísérti meg.Mindez a grafikus szeméveligazán megbocsátható.

folyt. köv.3 7 4 O L D A L L E Z Á R V A 2 0 0 9 Á P R I L I S Á B A N