Dr. Pápai Márton ügyvétí

SARVARI JARASBÍROSAG

Erkezett:

2017 MÁJ 10.Péidánv: ... .

db

^^^. yö. O^]^!'^

9400 Sopron, Templom utca 8. Tel:(0036) 70 569 45 45E-mail: marton. dr. papai(g).í

Sárvári Járásbíróság9600 Sárvár, Várkerület utca 26.útjánALKOTMÁNYBÍRÓSÁG1015 Budapest, Donáti 35-45.reszére

Melléklel: j_0

Tisztelettel kérem a Sárvári Járásbíróságot, hogy Lpcsolódó iratoltnÍ

'mail. corff.BESöüÍANIglROSAG

Ugyszám:

|1/| '/'IU-PfrfLjÖI

Érkezett. 2Ö17MÁJ29,

Példány; .r Kezelöiroda:

^\^

-jelea-indftványommal küldje meg az AIkotmánybíróság reszére'!

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott Dr.Jápai Márton ügyvéd ( ), mint VagdaltIstvan^( sz' alatti lako's")'"a'csTtoÍtmeghatalmazással igazoltjogi képviseloje - az Alaptörvény 24. cikke'és a~2oÍT"eviLI;tv: 26.§"és.27'§ :ai-által biztosítottjogosultsággal élve a törvényes határidön belül

f, K^rÍanp^JL2L039/2016/9. számú ,végzése~es a Szombathelyi -Törvény7z7kI. számú vegzése ellen, illetve a Ptk. 4:98. §. és a Ptk. 4:10I. §.

(1) bekezdését_ az apai jogállást keletkeztető, a Kúria által hivatkozottTo^itényekre vonatkozó sorrendje ellen

terjesztek elő.alkotmányjogi panaszf

Kerc"\. a" TÍSZteh Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a Kúria,fn L2L039/20J6/9^ swmü vé8Zésének és a Szombathelyi Törvényszék

. pf'20'945/2015/6/I\ szdmú véswsének alaptörvény-ellenességéí, továbbá a Ptk.4;98'§'. és..a ptk; 4:101:§- (1) bekezdését az'apai jogállást keTetkeztető,~a Kuriaa!tal_tívíltkozott jogi tényekre vonatkozó sorrendjének Alaptörvény'elÍenességétés_-mÍDdezeket, semmisítse meg-. Ánáspontom szerint az" Alaptörvény"aÍaSbirendelkezéseit sértik a fenti birósági határozatok és a hivatkozottjogszabály7L) cikk

(1) Magyarorswg védi a házasság intézményét mint férfi és n5 között, önkéntesalapján létrejött életközösséget, valamint'a családot mint a nemzet

fennmamdásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a'swlö-gyermek viszonv.

Oldal: 1 /10

Q cikk

(^MaSyarorszáS nemzetközijogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja anemzetközijog és a magyarjog összhangját.

/. cikk

(!) AZ^ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetö jogait tiszteletben kelltartani- Védelmük az állam elsörendű kötelezettsége.(2) Magyarország elismeri az ember alapvetö egyéni és közösségijogait.

R) cikk

^lAz AlaPtörvény Magyarországjogrendszerének alapja.(2) Az Alaptörvény és ajogszabályokmindenkire kötefezőek.

. (). Az AlaPtörvény rendelkezéseit azok céljával, a bemefoglalt Nemzeti hitvallássalés történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell ertelmezni.

VI. cikk

(1) Mindenkinekjosa van ahhoz, hogy masán- és családi életét. otthonát.kapcsolattartását ésjó hírnevét tiszteletbentartsák.

XV. cikk

(1) A törvénv eló'tt mindenki eevenlö. Minden ember jogképes.(2) Ma^yarorsws az alaoveíó' ioeokat mindenkinek bármelv meekülönböztetés

n.evw sen}aj'. szm', "em-fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény,nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, swletési vasv esvéb helvzet ̂ erintikülönbséeíétel nélkül biztosítia.

(S)Masimon^ külön intézkedésekkel védi a családokat. a svermekeket, a nöket.az időseket és afogyatékkal élöket.

XVI. cikk

(2) A swlSknekjoKukvan megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.(3) A s^ülök kötelesek kiskorú gyermekükrőÍ gondoskodni. E kötelezettsés masában

tanittatását.

XXIV. cikk

Mmdenkmekjosa. van. ahhoz-ho8y. Ü8yeita hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességesmódon es ésszeru határidön belül intézzék. A hatoságok törvényben meghatározMakszerint kötelesek döntéseiket indokolni.

XXVIU. cikk

(1) Mindenkinek ioffa van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamelvperben a josait és kötelezettséseit törvény által felállított. füwptlpn Z r^rtntlröiróság tisztesséses és nvilvános tárevalá.inn, ésszerű határidőn 'hflül hirnlinfl

c7. ). Mmdenkmekj. osav. anahhoz' ho8yj°8orvoslattal éljen az olyan bírósági, hatóságiés más közigazgatási döntés ellen, amely ajogát vagyjogos érdekét sérti.

OIdal: 2 /10

28. cikk

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsösorban azok céljávalés az Alaptorvénnyel osszhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályokértelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfeÍelő,erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

EIŐadom; h"gy a Kúria Pfv.II.21.039/2016/9. számú határozatát, mint jogiképviselő 2017. marcius 10-én vettem át, melyben a Kúria döntött a SzombathelyiTörvenyszék^2.Pf.20.945/2015/6/1. számú végzésének felülvizsgálatáról. Jogorvoslatilehetőségeit Vagdalt István ügyfelem kimerítette, így az AIaptörvény 24. cikkealapján biztosított joggal élve a 2011. évi CLI. tv. 26. §-a'és 27. §-a alapjánterjesztem a T. AIkotmánybíróság elé az alkotmányjogi panaszt.

Az Alaptörvénvben biztosított joeok vonatkozásában, és indoklásul előadom:A fentiek alapján megállapítható, hogy a panasszal érintett bírósági, Kúriai határozatokmind Vagdalt István, mind pedig a vele igazságügyi szakvéleménnyel, DNSelemzésseNgazoltan biológiai, szülő-gyermek kapcsolatban álló, azaz az Álaptörvénvalapján családi iopviszonvban álló vér szerinti gyermeke kapcsolattartasi-newiseÍesi,öröklési stb. alapvető emberi jogainak gyakoriásától elzárta. Egy olyan sorrendiségrehivatkozással amelyből eredő megkülönböztetést az Alaptörvény kifejezetten tÍlt.Utóbbi személyiségi jogok megsértésével egyúttal megsértették az Alaptörvény XV.cikkenek (2) bekezdését is, hiszen a gyermek születése alapján alkalmazott apaságivélelemre hivatkozva zárták el attól az apát, hogy a gyermekével gyakorolhassa azalapvetö (sziilői) jogait - és kötelességeit. - Ezáltal sérültek a gyermek alapvető jogaiis "pusztán" azon indok alapján, mert nem házassági kötelék keretében született abiológiai apjától.Ez az indoklás önmagában is ellentétes az Alaptörvénnyel, ahogyan az ebbőladódóhelyzet is:

Minden érintett pontosan tudja, hogy bizonyítottan ki a gyermek édesapja, ennekellenére a Kúria szintjéig bezárólag elzárják apát és vér szerinti gyermekét azAlaptörvényben rögzítettjogaik gyakorlásától.

Ugyanakkor a konkrét ügyben egy jogerös bírósági ítélettel is szembehelyezkedett aSzombathelyi Törvényszék, majd a Kúria is, ami önmagában pikáns helyzet egyjogállamban Az Alaptörvényből felhívható a "józan észnek és a közjónak megfeleÍő"jogalkalmazási követelmény is. A panaszolt döntések és az azok aÍapjául a bíróságidöntésekben hivatkozott Ptk. -beli "sorrendiség" a sem a józan 'esznek, sem "aközjónak nem felelhet meg, - hacsak nem a vérszerinti apa és gyermeke alapvetőjogainak korlátozása felel meg ajózan észnek és a közjónak.

Tehat-aK"ria-pfv-IL21-039/2016/9-szám"ítélete és a Szombathelyi Törvényszék12.Pf. 20. 945/2015/6/I. számú végzése sérti ügyfelem Vagdalt István és kisÍánya

) magánélethez való jogat(VI. cikk) illetve a tisztességes eljáráshoz (XXVIII. cikk) valojogát.

OIdal: 3 /10

Ugyfelem közvetlen érintettsése, továbbá az eliárás meeindításának indokAlaptörvénvben biztosított iosok séreÍmének lénvese, és a Dertörténetleikörében az alábbiakat adom elő:

Ugyfelem a Kúria előtti Pfv. II.21.039/2016perben alperes és felperes is voltegyszerre, mivel a Kúria két ügyet egyesített:

1. Sárvjín Jarásbiroság előtt folyt 2.P.20. 015/2015. számú apasási perbenügyfelem Vagdalt István alperes volt, a kereset levelet kislánya nyujtottabe^gyámhivatali felhatalmazás alapján - az apaság megállapítása tárgyábankirendelt kepviseloje n által. Pfv. U. 21.039/2016 ügyszálalattfolytatott a Kúria eljárást.

2. Soproni Járásbíróságon indult P.20. 877/201I-es (később P.20. 286/2013 számotszámú apasági perben Vagdalt István volt a felperes és

kepviselte kk )7. yagdaILIStva° ü§yfelem leányát. A Kúria'a két ügy egyesítéséröl affv.

II.21_039/2(H6/7. végzésben tajékoztatta ügyfelemet. (Mint utóbb megtudtam.t a Kúria az üev eevesítéséről nem értesítette, így az

ügyben nem tudta képviselni kk. ügyfelét, akinek képviseletére 'ki>-"'voltrendelve.)

Pertörténet:

ván ügyfelem kk.

) több gyámhivatali procedura~után"^igazságügyi szakérto megállapította, hogy a gyermekfejlödése veszélyeztetett 2008-ban -^megdontotte a P.20. 373/2010-es eljárás'keretében 'vonatkozá^ábanfenná110 aPai,vélelmet' .így^ P,20.373/2010/22. számú jogerosjtélet végérvényesenrendezte a kislány és ogviszonyát.

Az apasag. Yélelmét. megdöntö eljárás keretében a bíróság elrendelte az ISZKI általtorteno. DNS vizsgálatok elvégzését minden perben érintett személy vonatkozásábaiLA DNS vizsgálat eredményeként az ISZKI eloszlatott minden kétséset veleÍmet.megállapította tekintetében 100 % bizonYpssással, hoev nem aniíkislányomnak mis Vasdalt István üevfelemre az ISZKI meeáIIaDÍtia 99.998154

apa A% valószinuséeeel. vaevis .. GYAKORLATILAG BIZONYITOTT"aDasaeá~t7DNS vizsgálat után az apai vélelem értelmezhetetlen, hiszen addig beszélhetünkvélelemről, amíg nincs bizonyosság.

Ujra zés^után Vagdalt István 2011. június 1-én t

kk. )v,o^atkwísaba^ azonban. ahhoz t nem járult hozzá, ~így"a^a!ae8erezegi. Gyámhiy.atalJcotel-ezte. ügyfelemet az aPasági Per megindítására, m'ely aP.20.877/2011-es (később P.20.286/2013 számot kapta) számon megindításra került"

Oldal: 4 /10

Ezenugy befejezödött és a Soproni Járásbíróság irattárába került. (Az talányos, ho?ez az ügy miként került a Kúria elé. ) ~ "-- ~'~"''""'

TCbb"éws. gyamhivata!i Procedúra után 2015-ben Vagdalt István kislánya ^gyvédwaltal apasági pert indított Vagdalt István ellen, mely-a Sarvári

Járásbiróság előtt P.20.015/2015 szám alatt folyt'A kislány kereseti'kérelmébenazapaság megállapitását kérte Vagdalt István vonatkozásában, ügyfelem a kérelemteljesítését nem ellenezte.

A"SÍrvm-J. árasbíró. sag 2. P. 20. 015/2015/4. sz. végzésében it ésbeayatkozási kérelmét elutasította, a beavatkozás törvénvi feltételei uevanis

nem álltak fent. A beavatkozók perbeli cselekményi szándéka nem feletn^54"iL(lLbek' kófiens. követeÍménienek, A Szombathelyi förvényszék a

tl2 0;46()/2()15/2;. sz; végzésével a Sárvári Járásbíróság végzését torvénysértőmodonmegyáltoztatta, ezáltal beengedte az ügybe et, aki ezutan^

ellentétes cselekedeteket folytatha

A_sán?ri Járásblroságelőttieljárásban bizonyítást ny az a tény, hogy a kétb.eav_atkoz"í szá"dekozó - és --"olyan'anysakönyl vi

kivonatot csatolt be okirati bizonyítékként, mely a P.20. 373/201W22. számújogerős bírósági ítélettel ellentétes tartalmú volt. Aperbeli anyakönyvi kivonatrófaKúria^ a^ következöt állapította meg a Kfv 111. 37. 13 l/20M7l2.

"

szamú"~íteieti: _"ET. a tmes^ bejegyzés, melynek tartalma ellentétben áll a ioeerös

bírósági ítéletbenfoglaltakkal..."

A Sárvári Járásbíróság 2.P.20. 015/2015/10. számú ítéletében a keresetikérelemnek helyt adott, a DNS vizsgálat eredménye alapján'a valóságnakmegfelelően rendezte Vagdalt István ügyfelem és a kis'korú Jogviszonyát,-azTltaÍ^

3gy kimondta: Vagdalt István a felperes édesapja. A_P.W,Ql5/20l5/lQ. szamuítéletet mind a felperes. mind üevfelem elfogadta.

Az^ ftéletet egyedül^az (álláspontom szerint álbeavatkozó) "meg; A . Szombathelyi Törvényszék a fellebbezést (állaspontom szerint

törvénysértö modon) befogadta, és a 12.P.20. 945/2015/6/I. végzéseben a Sárvarirórasbíroság 2'p-2.0-.015/2015/10;számú ítéletét hatályon kívül°heÍyezte, ~maj'd'^e,I.iarast-messz""tette- A Törvényszék végzését arra alapozta, hogy v~an a'tíslá^^Tatkozásaban teljes hatályú apai elismerö nyilatkozat, teAA°a SwmbathelviTörvénYszék /osértelmezése sz.erint iesvz. okönvv íkellékhiáitvQs_apai"~e\\smerönyilatkozat) eev ioeerős bírósási (télettel szemben elsőbbseget élvez, - azt'"-"esazáltal a maevar ioerendet - felülíria.

A Szombathelyi^ Járásbíróság itélete ellen, mind a kiskorú felperes (ligyved úr^által), mind ügyfelem felülvizsgálati kérelemmel fordult a 'KúriáhoZMindkét fél a Törvényszék végzésének hatályon kívül helyezését-'és a"S'árvariJárásbíróság ítéletének hatályban tartását indítvanyozta. A kiskorú felDeres~"kérte

Oldal: 5 /10

továbbá t (az édesanva) beavatkozási iosát mepiSzomnathelvi Törvénvszéki véezés hatályon kíviHMIyezését is.

Kuria Pfv. II.2L039/2016 ügyben ho k (7-es végzés), hol nevezte a kislányt- - Ezbár "bagatell" incidensnektekmthetö^mégis

a, hogy egy magyar állampolgár alapvetö személyiségi jogait, státuszát ériróőügyröl van szó.

A-Kúria^ pfv-II,-21.039/2016/9. számú ítéletében 9 hónap után a felülvizsgálatikérelmeket elutasitotta, a beavatkozás jogszerüségének vizsgálatára 'pedig"nemB 'v'oÍthajlandó.

In(lokolás arra "ézve-hosv a sérelmezett ioeszabálv. iosszabálvi rendelkezé:bírói döntés miért ellentétes az AIaptörvénv meeielölt rendelkezésével:

A. "Kuna^-IUL039/20.16/9 sz- ítélete és a Szombathelyi Törvényszék, :., ^'20'945./,2015/6,/L számú végzése azon az okirati bizonyitékon alapszik, hogy akislány vonatkozásában van "teljes hatályú apai elismerö nyiÍatkozat". Tel|es'hatáÍvuapai elismerő nvilatkozat azonban a per iratai között nem lelhetőtynhugyanis nincs, ya lóban volt egy anyakönyvi kivonat másolat a bizonyítékok között,melyet a beavatkozó anya csatolt, azonban erről a Sárvári Járásbírósáe eliárása'során bizonvítást nvert. hoev a beavatkozó anva altal becsatolt anvakönvvikivonat -másolat nvilvánvalóan valótlan adatot tartalmay- ráariL.,1nyilatkozatokat tevő felek ezzel tisztábanvoltak a nvilatkozataik meetételekoTovábbá a nyilatkozat alakisága kelIékhiánvos._merLgyám/eseti gondnok aTáírasát -hozzájárulását nem is tartalmazza. fUtóbhi - n Kwin elött is . hnntkmnttkörülménvről !d. alább**.)

n ügyvéd úr I. fokú ítélet elleni fellebbezésérereagálvajelezte is a Szombathelyi Törvényszék felé az anyakönyvi kivonat másoÍatrof.idézem Ot: "felveti az intellektuális közokirat hamisítás megalapozott gyanuját."

.

USyvédno a P.20. 877/2011-es (későbbi száma P.20. 286/2013)ugyben már kerte a^Soproni Járásbíróságtól, hogy a bíróság keresse mega SoproniAnyakönyvi Hivatalt és kötelezze a téves bejegyzés javítására. Ügywdn6~'ezenbeadványa a Kúria előtt folyt P.21.039/2016-os ~ügy iratanyagának "szintén" részé'tképezte az egyesítés után.

Tisztességes eljárashoz valojogot, továbbá minimálisan az Alaptörvény VI. cikk (1)bekezdését serti hogy valótlan tartalmii illetve nem létező 'ftelies'hatálvú~aDaielismerő nyilatkozat) iratokra birósáei döntést alanozott mind a Kúria, annakismeretében. hoev az. abban fos'lalt vélelem már az okiratba foslalása ELÖTTmgg^_mind a Szombathelyi Törvényszék, ami pedie az AlaDtörvénv XXVÍILcikkébe ütközik.

A Kúria e mellettaP. 20.877/2011-es ügyben a gyermek képviseletére kirendelügyvédet' nem értesítette. " ezáltal

OIdaI: 6 /10

megfosztotta a kk. gyermeket attól az alapvető jogától, hogy a Kúria előtt folvó)an részt vehessen.

*lALiratanyagban 25-927:2/20n- szám alatt szereplö (apai elismerö nyilatkozati)jegyzökönyyről hiányz/ott/ik a gyermek nevében eljáro gyám/eseti gondnok aláírasa"-^azaz -^-hozzájáruló nyilatkozata, márpedig e nélküfaz ap'ai elismero nyUatkozat'nem

A 25. 924-2/2011-esjegyzőkönyv keltét megelőzően folyt ugyanis a P.20. 373/2010-esapaság vélelmi per, amelyben kk. volt a felperes'akislany vonatkozásában nyilatkozatot tevő alperes, " ilfetv'e" anyÍ aticozathoz hozzá.iámló anya alperes beavatkozó volt. Mivel n kértea P. 20. 015/2015^mdulásakor a P.20.373/2015-ÖS iratanyag bekéresét, -ígya~Kuríaés a Szombathelvi Törvénvszék hivatalból értesült a kiskoru-, a nvilatkozat'te^a nyilatkozathoz hozzáiáruló anva között fennálló érdekellentétről.

A", KuriELés,"a szombathelyi Törvényszék a döntésük meghozatalakor a^20373/2010/22 szamú ítélet és a 25. 925-2/2011. számú apai elismerö-'nyilatkozat^lz e7ftfs ébőLiratellenes. és AlaPtörvény ellenes következtetést vont le. Az eljarobírósagok szamara az iratanyagból nyilvánvaló volt, hogy'az~apai'eÍis^eroÍe8yzokönyvkitoltésekor sérült. a Csjt. 37. §., a Csjt. 87., és aPtk. 225. '§.. Azeljaróbiróságoknak (Kúria, Szombathelyi Törvényszék)~azt a jogszabályi rendelkez~éjst'ishivatalból ismernie kellett, hogy az esetleg kirendelt gyamalá sem írhat ilyen aoaielismerő nyilatkozatot!

>A 11/1992 (III 5. ) ABhatározatában a T. Alkotmánybíróság - a 9/1992. (I. 30. ) ABhatározataban foglaltakkal összhangban - a jogbiztonság es a jogerS'aÍkotmanyos

összefüggésben további releváns megállapításokat~tett. Ezek szeriiit". a_OR. K'tonsáB elvébö1 fó'szabálvként 07. következik. hosv lewrt 'wsviswnvokatlosszabállyal, sem ̂ swbálv hatálvon kivül helvezeswel_- származzék "ez"akar"ajogalkotótól, akar ̂ az Alkotmánybíróságtól - nem lehet alkotmánvosanmesváho7.tatni. Kivétel ez alól az elv alól csak akkor engedhető meg, ha azt ajogbiztonsággal konkuráló más alkotmányos elv elkerülhetetlenné teszi. és ezzelnemokoz céljához képest aránytalan sérelmet. " 9/1992. (I. 30. ) AB határozatáb'an"

"/. 15, ]. A tisztesseSes eljarásra vonatkozóan az Alkotmánybiróság megállapította, hogyazolyan minöség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételé^ellehet csupan megitélm. A tisztességes eljárás követelménye magában foglalja abirósaggal és az^eljárással szemben megkövetelt tulajdonságokat, és egyben biztosítjaaz. Alhrtman) '. 57' .tában meShatározott valamemyi eljárási garancia teljesedését[6/1998. (III. ll. )AB határozat, ABH 1998, 91, 95. ]'. Az 'eliárásttis7. lesséee'az~eiiárastörvénves kereteit. az eliárási wsok érvényesülését bivtosWa^

Kúm^pfv-IL2L03?/201. 6/9 sz- ítélete és a Szombathelyi Törvényszék12. Pf. 20. 94 5/2015/6/1. szárnú végzés t nevezi meg a kiskorú vélelmezettapjának, mellyel az eljáró bíróságok mind a kiskorú, mind ügyfelem Vagdalt Istvána

Oldal: 7 /10

vér szerinti apa vonatkozásában megsértették többek között az Alaptörvényben VI.cikkében biztosított magánélethez, családi élethez, kapcsolattartáshoz való jogait. -Természetesen ezen túlmenően mind az apa mind a gyermek vonatkozásában számosegyéb (néwiseléssel, tartással, örökléssel stb. stb. )joga sérül ennek kapcsán.

Bizonyítottan a hibát a magyar állam hatóságai követték el az anyakönyvi kivonattal,itt hivatkozom az Európai Bíróság 8. cikk kapcsán kifejtett állásfoglalására:

"Az Egyezmény S. cikk alapján az állam nem csupán köteles tartózkodni a magánéletswbadságának korlátowsától, de esetenként poziifv intézhetléseket is kell tennie...Az EJEB-nek nem feladata a megfelelö intézkedés elöírása, ugyanakkor vizsgálhatja,hogy a nemzeti hatóságok a 8. cikk szellemével összhangban jártak-e el. " (KalachevaOroszország elleni ügye)

" JOSerö mtézménye, alaki és anyagi jogerőként való pontos meghatározottsága ajogállamiság részeként alkotmányos követelmény. AT. Alkotmánvnak mesfelelöenbiztositott iosorvoslatí lehetöséeek mellett beállott joserö tiszteletben taríása a'werend eséswnek bhlonsáeat szolsália. A ioeeros határowtokmesválto^atftatatlansáeához és iránvadó voltához alapvetö alkotmányos érdekfüz.ödik. A jogállamiság lényeges eleme, hogy a törvénynek egyértelműen meg kellhatároznia, [ ... ] hogy a jogerössé vált határozat megtámadására milyen feltételekalapján van lehetöség, s hogy mikor következik be az-az állapot, amikor a jogerőshatározat már semmi féle jogorvoslattal nem támadható. " [9/1992. (I. 30. ) ABhatározat, ABH 1992, 59, 66. ]."

A_Kuria. p. fv-II-21-039/2016/9 sz- végzése és a Szombathelyi Törvényszék12.Pf 20.945/2015/6/1. számú végzése során az eljáró bíróságok túllépve a bíróságokraAlaptörvényünkben meghatározott kereteketjogalkotásba kezdtek.

"^ bíróság egyedi jogvitát eldöntö határozata mögött mindig az a vélelem húzódikmeg, hogy az formailag egy egyedi döntésen - jogszabályon - alapul és tartalmüagannak meg isfelel Ha bebaonvosodik. hosv a döntés - a bírói határozat (ítélet vagyvégzés) - nem felel mes a iosswbálvoknak, ez 07.1 jelentí. hoev a bírói hatalomtúllépte a hatalommeeosztásnak az. Alkotmánv által konstítuált rendiéj és - a magyarAlkotmány által lehetövé nem tett módon - kSwetetten bár, mégis biwnyosértelemben az eló'wtes döntés: a ioss7. abály meaalkotására iogosult hatalmi ágfunkcióiának Evakorlása területére tévedt. " [38/1993 (VI. ll. ) AB határozat]

Alaptörvény ellenes a Kúria azon jogértelmezése, hogy a kiskorúnak meg kelldöntenie az apaság vélelmet azon személy vonatkozásában, akiről (és akitöl a vélelmetalapító kellekhiányos nyilatkozatnál korábbi, és azzal ellentétes tartalmú) jogerösbírósági ítélet mondta ki hogy, nem a gyermek apja. A jogerös ítélet mindenkirekötelező, így a bíróságokra is.

Nyilatkozom hogy a hivatkozott eljárások révén ügyfelem a lehetséges jogorvoslatilehetöségeit kimeritette.

Oldal: 8 /10

Nyilatkozom, hogy az ügyben felülvizsgálati eljárás a Kúria elött befejezödött,perújitás az ügyben nincs folyamatban.

Ké r e m

a Tisztelt AIkotmanybíróságot, hogy az alkotmányjogi panasszat támadott, aK"T-"pfvJI"21103?/2016/9 számú végzését és 'a. Szombathelyi Törvényszék12.Pf.20. 945/2015/6/I. számú végzését, mint Alaptörvénybe ütköző határozatokatsemmisitse mee.

Ké r e m

a. Tisztelt AIkotmá"ybíróságtól, hogy semmisítse mee a Ptk. 4:98. §. és Ptk.4:101. §. (1) bekezdését - az apai jogállást keletkeztető, a Kúria által hivatkozottjogi tényekre vonatkozó sorrendjét.

-Megjegyzem, hogy a Kúria által hivatkozott Ptk. 4:98. §. sorrendröl nem rendelkezik.viszont annak kommentárja igen, ugyanakkor a Kúria által hivatkozott Ptk. 4:101. §.alapján sem látom jogszerűnek, Alaptörvénnyel összeegyeztethetőnek azindítványban panaszolt bírósági döntéseket.

Ugyanakkor a konkrét esetben az apasági vélelmek fenti Ptk-beli sorrendje alapjánindokolta a Kúria azt, hogy Magyarországon egy minden érintett által ismert, jogerősbírosagi ítélet körébentermészettudományosan bizonyított, tényleges, biológiai apaicsaládi jogviszonyt felül lehet ími egy teljes elismerö'apai elismerő nyilatkozattal, 'ésezáltal alapvető állampolgári, emberi jogaitól mind az apát, mind a kk. gyermekét meglehet fosztani. - Ezzel szemben az Alaptörvény L) cikke egyáltalán nem állít felsorrendet, és a családi kapcsolat alapjaként a házasságal egy sorban nevesíti a szülő-gyermek viszonyt Ezzel összhangban az AIaptörvény XV. cikke a törvény előttiegyenlöség deklarálása mellett rögzíti a megkülönböztetés tilalmát, söt kifej'ezettenkiemeli, hogy Magyarország születési vaev eavéb helvzet szerinti különbségtételnélkül biztosítia mindenkinek az alapvető iosokat.Alapvető Jog az ügyfelem és leánya között bizonyított szülö-gyermek viszonyonalapulo családijogviszonyból fakadó, a VI. cikk (l)bekezdésében'nevesített magán-és családi élet, kapcsolattartás tiszteletben tartásáhozvalójogosultság.

Alláspontom szerint a jogi vélelmek jogintézménye csak akkor és csak olyan esetbenalkalmazható ha és amennyiben a kisegítö, hiánypótló jellegükre szükség van.Bizonyított természettudományos tényekkel szemben vélelmet alkalmazni alighavezethet az Alaptörvénnyel, és általában ajogi alapelvekkel egyezö eredményre.

Konkrétan az Alaptörvényben felhivott józan ésszel is ellentétes, ha ismerttermészettudományos tényt egy nyilvánvalóan azzal ellentétes és valótlan tartalmúvelelenielsőbbségére hivatkozva a magyarjogalkotás ésjogalkalmazás kirekesszen azeljárásaiból. Ennél még visszásabb, ha a természettudományos tény ismeretébeneljárva kreál bárki nemhogy megdönthetö, hanem eleve nyilvánvalóan valótlantartalmú vélelmet - utólag - miként ez történt a konkrét esetben. A vonatkozó

OIdal: 9 /10

nyi latkozatok létrejötte nem a támadott bírói döntéseket minösíti, azonban

elfogadhatatlan és Alaptörvény ellenes ezekre alapvető emberi jogokat sértő bíróidöntéseket alapozni.

Amennyiben a vonatkozó Ptk. rendelkezéseket azért nem lehet megsemmisíteni,mert taxatiy módon nem is tartalmazzák a Kúria által hivatkozott apai jogállástkeletkeztető jogi tények sorrendjét (Ld. pl a Kúria határozata 4. oldal (24)pontban), abban az esetben felmerül, hogy az ominózus "sorrendre" történthivatkozásával a Kúria a számára Alaptörvényben fentebb hivatkozottak szerint(is) tiltottjogalkotói szerepkörbe tévedt.Ugyancsak aggályos a Kúria határozatának 5. oldalán (27) pontban történteszmefuttatas arról, hogy azért tökéletes döntés apa és vérszerinti leánya családistb. jogainak drasztikus korlátozása, mert "... a jogalkotó abból indiilt ki... hogyW. apaságot az aférfi ismeri el, akitffl a gyermek valóban swrmazik..."E körben visszautalok az AIaptörvény ~L) cikk (l) bekezdésére: A családi kapcsolaíalapja a hawsság, illetve a swlö-evermek viszonv. - Ld. : Alaptörvény kommentár:^ negyedik Alaptörvény-módositással egyben alkotmányos rangra emelkednekazoka szabalyok, amelyek a csciládok védelméröl szóló 2011. évi CCXI. törvényben márkorábban megjelentek, így elsösorban az, hogy a családi kapcsolat alapja aházasság, valamint a swlö-svermek vis7.onv. amely utóbbi alapia esvaránt lehet avérsési kaycsolat. mint ahogyan az örökbefogadás is."Nyilvanvaloan tökéletesen ellentétes a Kúria fenti eszmefuttatásával, döntésével,annak eredményével és következményeivel pl. az AIaptörvény L) cikk (1)bekezdése.

Tisztelettel

ké r e m,

hogy az ügy személyállapotot érintő jellegére tekintettel soron kívülszíveskedjenek az ügyben eljárni.

Kelt: Sopronban, 2017. majus 05. napjánVagdalt IstvánIndítványozó képviseletebeji:Dr. Pápai Mártonügyvéd

Csatolt mellékletek:

1. Ugyvédi meghatalmazás

2.Nyilatkozat az indítvány és a személyes adatok nyilvánosságra hozhatóságáról3. Vagdalt István érintettségét alátámasztó dokumentumok: ISZKI által készítettigazságügyi szakvélemény, benne a DNS elemzés.

OIdal: 10/10