Pénzügyi szervezetek felügyelete a válság

időszakában XVII. Országos Könyvvizsgálói

KonferenciaBudapest, 2009. szeptember 3.

Farkas ÁdámPSZÁF Felügyeleti Tanács elnöke

2

Áttekintés

I. Válság tanulságai felügyeleti szempontból

II. Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció

III. Felügyeleti rendszer hazai átalakítása

IV.Összefoglalás

3

I. A válság tanulságai• Új típusú kockázatok megjelenése

– Határon átnyúló; – Szektorokon átnyúló; – Termékeken átnyúló.

• A befektetők nagy hozam, ill. a szolgáltatók nagy profit érzékenysége miatt gyorsan változó, nehezen követhető kockázatok alakulhatnak ki

• Hagyományos (betétgyűjtő) intézmények szerepe csökken– Közvetlen befektetések;– Nem pénzügyi szereplők;– Közvetítők szerepe pedig növekszik.

• Megbízhatónak vélt szereplők (védelmi vonalak) nem megfelelő működése– Pénzügyi kormányzatok; – Nemzeti bankok;– Felügyeletek;– Könyvvizsgálók;– Hitelminősítők.

4

I. Kockázatok eddigi kezelése

5

I. Erősebb együttműködési kényszerek

Hagyományos háromoldalú

Növekvő felelősségek

Piaci szereplőkkel új alapokon

6

Áttekintés

I. Válság tanulságai felügyeleti szempontból

II. Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció

III. Felügyeleti rendszer hazai átalakítása

IV.Összefoglalás

7

II. Határokon átnyúló integráció az EU-ban

Jelenleg: Lámfalussy folyamat alapján

Három szintű szabályozási struktúra – Első szint: Keretjogszabályok – Második szint: Részletes végrehajtási rendelkezések – Harmadik szint: Technikai jellegű szabályok

• Committee of European Banking Supervisors (CEBS)• European Insurance and Occupational Pensions Committee (CEIOPS) • Committee of European Securities Regulators (CESR)

A PSZÁF teljes jogú tagja mindhárom harmadik szintű bizottságnak.

8

II. A de Larosière Bizottság létrehozásának okai

– Globális pénzügyi és bizalmi válság, megrendült pénzügyi intézmények;

– Egyes piaci szereplők megmentése csak állami eszközökkel ( => az adófizetők pénzéből);

– Több uniós tagállam máig nem tisztította meg bankjait a toxikus eszközöktől;

– A válságnak még nincs vége, a pénzügyi szektorra gyakorolt hatás még nem számítható ki teljesen (=> a további kockázat csak hatékonyabb felügyeléssel csökkenthető).

9

II. Új intézményi keretek

EU tagok: Elnök Alelnök Jegybankelnökök Az EKB elnöke (ha

nem az ESRB elnöke) Európai Bizottság Az európai felügyeleti

hatóságok elnökei

Megfigyelők: A tagállami felügyelők

képviselői A Gazdasági és

Pénzügyi Bizottság elnöke

Makro-prudenciális

felügyelet

ECOFIN

Kockázati figyelmeztetések és ajánlások tagállamoknak

Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA)

Európai Biztosítási és Felügyeleti

Hatóság (EIOPA)

Európai Értékpapír-piaci

Felügyeleti Hatóság (ESA)

Tagállami Bankfelügyelők

Tagállami Biztosítási és

Nyugdíjfelügyelők

Tagállami Értékpapír-piaci

Felügyelők

Mikro-prudenciális

felügyelet

Tájékoztatás a mikroprudenciális folyamatokról Kockázati figyelmeztetések és ajánlások a felügyelőknek

Irányítóbizottság

Európai Pénzügyi Felügyeleti Rendszer (ESFS)

Európai Rendszerszintű Kockázati Tanács (ESRB)

10

II. Új testületek feladatai és értékeléseAz új testületek feladatai

– Figyelmeztető jelzésekkel, elemzésekkel hívják fel a figyelmet a pénzügyi rendszer esetleges kockázataira;

– Ajánlásokat adnak ki a legjobb gyakorlat meghonosítására (ezeket azonban a tagországok kormányainak és felügyeleteinek nem kötelező végrehajtaniuk).

Értékelés– Az új EU-intézmények létrejöttét követően is a nemzeti felügyeletek az elsődleges

felelősök nemzeti ügyekben, az új EU-intézmények ebben fokozottan támaszkodnak rájuk;

– A nemzeti felügyeletek és hatóságaik szerepe felértékelődött: makroprudenciális feladatot kaptak azzal, hogy bekerültek az Európai Rendszerkockázati Tanácsba;

– A reform célul tűzte ki a nemzeti felügyeletek tevékenységének összehangolását, az egymás közti jobb információáramlást;

– A reform nem érinti azt az európai tendenciát, hogy nemzetek szintjén a banki, biztosítói, tőkepiaci és pénztári felügyeletek egy integrált felügyeletbe olvadjanak össze.

11

Áttekintés

I. Válság tanulságai felügyeleti szempontból

II. Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció

III. Felügyeleti rendszer hazai átalakítása

IV.Összefoglalás

12

III. Felügyeleti tevékenység 5 nemzetközileg elfogadott kritériuma

13

III. Átalakítás szempontjai

– A pénzügyi krízis kapcsán sok országban elkezdték a felügyeleti struktúrák, a felügyeleti működés újragondolását;

– Be kell illeszkednünk az előbb felvázolt új EU-s felügyeleti struktúrába;

– Nincs „best practice”, de nincsenek „tabuk” sem;

– Nincs legjobb (uralkodó) intézményi megoldás;

– Nincs egyértelműen kirajzolódó átalakítási trend;

– Minden tanulmány az ország specifikumok és a politikai döntéshozatal preferenciáit említi.

14

III. Felügyeleti struktúrák az EGT tagországaiban

Az EU 15 „régi” tagországából tehát 9db, az „új” tagországokból pedig 5db nemzeti banktól független, de integrált modell szerint működik.

15

Áttekintés

I. Válság tanulságai felügyeleti szempontból

II. Nemzetközi (EU) felügyeleti integráció

III. Felügyeleti rendszer hazai átalakítása

IV.Összefoglalás

16

IV. Összefoglalás

– A válság egyértelmű tanulsága, hogy változtatnunk kell;

– Az EU új intézményi kereteibe kell integrálódnunk;

– Az átalakítást az 5 nemzetközileg elfogadott kritériumnak való minél jobb megfelelés érdekében kell végrehajtanunk.