pedagÓgiai - jakiskola.hujakiskola.hu/documents/pedpro_2017.docx · web viewpedagÓgiai program...
TRANSCRIPT
1
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Készítette: Kozma Andrásné 2013.
Módosítás 2017. február 28.
1. Az iskola nevelési programja...........................................................................................3
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.....3
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok......................................7
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.........................................9
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok...........................................................10
1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai.........................................12
1.6. Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer................................................................14
1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység..........26
1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje.............................36
1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel..................................37
1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata.......................................................39
1.11 A tanuló felvételének és átvételének szabályai........................................................40
1.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések............................................41
I. rész 1. sz. melléklet Elsősegélynyújtási ismeretek tananyaga az egyes évfolyamokra
lebontva
I. rész 2. sz. melléklet Arizona programhoz szükséges dokumentumok………………………
45
2. Az intézmény helyi tanterve...........................................................................................51
2.1 A választott kerettanterv megnevezése.......................................................................51
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám.....................................................................51
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei........53
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása54
2.5 Mindennapos testnevelés............................................................................................56
2.6 Projektoktatás..............................................................................................................57
2.7 Eltérő tantervű nevelés-oktatás..................................................................................59
2.8 Német nemzetiségi nevelés-oktatás iskolánkban........................................................63
2.9 Iskolakönyvtári programok........................................................................................69
2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
...........................................................................................................................................70
2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása..........74
2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei...............................75
2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek......75
2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei..........................................76
2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei.........79
2.16 Utazással járó programok megszervezése……………………………………………….85
II. rész 1. melléklet A szabadon tervezett órakeret plusz tananyaga
II. rész 2. melléklet A nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga
II. rész 3. melléklet Helyi tanterv évfolyamokra lebontott követelményei
1. Az iskola nevelési programja
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Érték:
Intézményünk Ják egyetlen nyolc évfolyamos általános iskolája. A hozzánk érkező tanulók
sokféle adottságához igazodva szervezi meg nevelő-oktató munkáját.
Alapelv Cél Eljárás Eszköz
Iskolánk széles
igényeket
kielégítve biztosítja
a gyermekeknek a
nekik megfelelő
nevelést, oktatást és
egyéni
bánásmódot.
Juttassunk el minden
gyermeket a
képességeinek,
adottságainak
megfelelő szintre!
A pedagógus
igazodjon a tanulók
egyéni fejlettségéhez,
képességeihez!
A tanulók egyéni
adottságainak,
állapotának
megismerése.
A nevelőtestület
módszertani
felkészítése.
A differenciálás
feltételeinek
biztosítása.
Kapcsolattartás a
szülőkkel.
Mérés, beszélgetés
Tréning, tanfolyam.
Nívócsoport.
Szülői értekezlet,
fogadóóra, beszélgetés
Érték:
intézményünk fontosnak tartja a tanulók anyanyelvi nevelését, a nemzeti műveltség
közvetítését és ezen keresztül a hazafiságra nevelést. Az anyanyelv nemcsak kiemelkedő érték,
hanem egyben eszköz az egyetemes kultúra közvetítésében. Általa válnak képessé tanulóink az
önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra. Az így megszerzett tudással, képességekkel
alapozzuk meg tanulóink sikeres továbbtanulását.
Iskolánk törekszik
az
anyanyelvhasználat
színvonalának
fejlesztésére, a
kulturált magyar
beszéd
kialakítására.
.
Fejlesszük tanulóink
anyanyelv-
használatát! Tegyünk
lépéseket a hátrányok
kompenzálására.
Törekedjünk a
kulturált magyar
beszéd
elsajátíttatására.
Anyanyelvhasználat
színvonalának
felmérése. Családi
háttér elemzése.
Anyanyelvi versenyek
szervezése. (mese,
vers, nyelvész)
Példamutató tanári
nyelvhasználat.
Kapcsolattartás a
szülőkkel.
Határon túli magyar
települések
megismerése.
Olvasás népszerűsítése,
könyvtári programok
szervezése.
Mérés, beszélgetés.
Szülői értekezlet.
Fogadóóra, beszélgetés.
Szakkör, versenyeztetés.
Szövegértési
kompetencia-felkészítő
foglalkozás.
Határtalanul program.
Író-olvasó találkozó.
Olvasási projekthét.
Érték: iskolánk figyelembe veszi a tanulók eltérő képességeit, fejlettségét. Lehetőséget
nyújtunk a képességfejlesztésre: különleges bánásmód a tehetségek felkarolására, a sajátos
nevelési igényű tanulók eltérő oktatására-nevelésre, a lemaradók felzárkóztatására, valamint a
német nemzetiségi oktatásra.
Sokoldalú
személyiség- és
képességfejlesztés,
a kiegyensúlyozott
személyiség
Nyújtsunk
lehetőséget az egyén
sokoldalú
fejlesztésére,
képességei
Szakkörök, fejlesztő
foglalkozások
biztosítása. Tanórai
differenciálás
Tehetséggondozás,
szakkörök.
Felzárkóztató
foglalkozások.
Fejlesztő foglalkozások.
Gyógypedagógiai
kialakítása. kibontakoztatására. gyakorlata.
Versenyeztetés
biztosítása. SNI-s
szakvélemények
megismerése,
figyelembevétele.
Nemzetiségi oktatás
megszervezése.
foglalkozások.
Érték: iskolánk a személyiségfejlesztésben nagy hangsúlyt fektet a reális önismeret
kialakítására, az erkölcsi érzék elmélyítésére, az ítélőképesség fejlesztésére, a felelős döntésre.
A viselkedéskultúra fejlesztésével a közösségi magatartást, a társas együttműködést formálja.
A család, a szűkebb és tágabb emberi közösségek értékét közvetítjük.
A reális önismeret
kialakítása, erkölcsi
érzék fejlesztése.
Viselkedési kultúra
fejlesztése.
Kulturális igények
felkeltése.
Nyújtsunk
lehetőséget tanulóink
számára önismeretük,
erkölcsi érzékük
fejlesztésére!
Teremtsünk alkalmat
a kulturált viselkedési
formák elsajátítására!
Keltsük fel igényüket,
érdeklődésüket a
tartalmas szórakozási
formák iránt!
Önismereti képesség
fejlesztés pedagógusi
visszajelzések,
felmérések útján,
interperszonális
helyzetekben.
Konfliktuskezelés.
Tanórán kívüli
programok biztosítása
(szakkör,
színházlátogatás,
hangverseny, erdei
iskola)
Osztály és iskolai
programok szervezése.
Mentálhigiénés
fejlesztés, egészséges
életmódra nevelés.
Mérőeszközök,
tanfolyam. Beszélgetés.
Színházi előadások,
múzeumlátogatások,
hangverseny, szakkörök.
Megemlékezések,
ünnepségek. Projekthét.
Arizona program.
Feladatok értékeink érvényre juttatásában
Vonzóvá tenni iskolánkat illetve vonzónak maradni beiskolázási körzetünkben.
Eszközei:
- széles körű kínálatot biztosítunk a tantárgyak, szakkörök, művészeti és
sportfoglalkozások terén
-évről évre megszólítjuk a beiskolázás előtt álló gyermekeket és szüleiket és bemutatjuk
számukra lehetőségeinket, adottságainkat, mindazt, ami miatt érdemes minket
választaniuk.
- biztosítjuk tanulóink számára a tárgyi tudás elsajátítását, a személyiségfejlesztés
lehetőségeit, keressük a lehetőséget, hogy minden tanulónk megtalálja azt, amiben jó és
eredményes lehet.
-tehetséges tanulóinkat versenyekre készítjük fel, és juttatjuk el, különösen a
hagyományos, több éve látogatott versenyekre, melyek hasznosságáról kollégáinknak
tapasztalatai vannak.
- a lemaradók, az SNI tanulók és a BTM-es tanulók számára felzárkóztató és fejlesztő
foglalkozásokon biztosítjuk az eredményes előrehaladást tanulmányaikban,
képességfejlődésükben
- hangsúlyosan foglalkozunk a közösségformálással, a helyes viselkedés elsajátításával,
arra törekszünk, hogy tanulóink felelősséget tudjanak vállalni cselekedeteikért.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha alsós
tanulóink legalább kilencven százaléka a negyedik évfolyam végén:
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott
továbbhaladás feltételeinek (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége
- vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni
képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg iskolánk helyi tantervében
megfogalmazott követelményeknek.);
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a
közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat;
a felnőtt elvárásainak megfelelni akaró motiváltsága fokozatosan alakuljon önmagát
értékelni, irányítani képes személyiséggé. Önállósága alakuljon ki.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha végzős
diákjaink legalább kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott
továbbhaladás feltételeinek (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége
- vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni
képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében
megfogalmazott követelményeknek.);
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és
jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek
megfeleljen;
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a
közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat;
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét
a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A tanulók erkölcsi nevelése.
Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és
meggyőződéssé alakítása.
1. A tanulók értelmi nevelése.
Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges
képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés
igényének kialakítása.
Kitűnő tanulóink illetve a kiváló versenyeredményeket elért tanulók könyvjutalmat
kapnak tanév végén.
2. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.
Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Egyén és közösség
egymásra utaltságának felismertetése. Az „egészért (család, iskola, nemzet) való
felelősség. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
3. A tanulók érzelmi nevelése.
Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és
önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek
kialakítása.
4. A tanulók akarati nevelése.
Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására
vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az
elkötelezettség kialakítása. Az önuralom gyümölcse a türelem.
5. A tanulók nemzeti és nemzetiségi nevelése.
Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti
és nemzetiségi hagyományok, a nemzeti és nemzetiségi kultúra megismertetése,
emlékeinek kölcsönös tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet és a hova-
tartozás érzésének felébresztése.
Az iskola névadójának, Jáki Nagy Mártonnak tiszteletére 4 évente a projekthét
keretében egész napos akadályversenyt vagy túrát szervezünk, a vetélkedő első
három helyezettjét jutalomban részesítjük.
6. A tanulók állampolgári nevelése.
Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az
érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása
a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
7. A tanulók munkára nevelése.
Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók
önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek
gyakoroltatása.
8. A tanulók testi nevelése.
Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény
felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és
az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti
igény kialakítása.
9. A tanulók környezeti nevelése
Feladat: a tanulók szemléletének alakítása, környezet- és természetszeretetük
formálása, megszilárdítása. Alakuljon ki környezettudatos magatartásuk,
életvitelük. Ennek érdekében évente papírgyűjtést szervezünk.
10. A tanulók egészségnevelése
Feladat: Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Segítse mind
az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az
egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a
helyes döntések megvalósításában.
11. A fogyasztóvédelemi nevelés
Feladat: A fogyasztói kultúra fejlesztése és tudatos, kritikus fogyasztói magatartás
kialakítása a tanulókban.
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladata
Komplex egészségfejlesztési projekthét keretében az alábbi célokat kívánjuk megvalósítani a
feladatellátás keretében:
A gyerekek egészségtudatos nevelése, egészséges életmód kialakítása.
Személyiségfejlesztés, közösen végrehajtott feladatokon keresztül.
Az egyéni felelősség tudatosítása.
Felelősségteljes döntéshozatal képességének kialakítása
Igényesség kialakítása a tisztaságra mind az iskolai környezetben, mind saját
otthonában.
A rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása, a mindennapos testnevelés keretein
belül
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása
Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:
A tanulók szükség esetén életkoruknak megfelelően tudjanak eljárni
veszélyhelyzetekben.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki,
biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon- szakkörön valósul meg.
Hangsúlyos szerepet kap az egészségfejlesztési projekthéten a gyakorlati oktatása.
Az ismeretek elsajátításának ütemezése az I. sz.mellékletben található
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a
nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett
módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása
iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
Közösségfejlesztés az alábbi területeken valósítható meg: tanítási órán, egyéb
foglalkozásokon, diák-önkormányzati munka keretében, szabadidős tevékenység során.
1.4.1.A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink
1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.
Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli
tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek
életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek
fejlesztésében.
Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az
életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek
elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm -
önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig.
3. Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,
hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért
összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni
tudják.
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a
közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése,
hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet,
ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban
aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és
viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
Évente 1 alkalommal tanulmányi kirándulásra visszük minden osztályunkat,
melynek tanulói költségeit szülői hozzájárulásból, osztályonként 2 pedagógus
útiköltségét, 1 múzeumbelépőt fenntartói finanszírozásból fedezünk.
5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi,
viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának
kialakítása, ápolása.
1.4.2. Az alkalmazotti közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
1. A különféle iskolai alkalmazotti közösségek megszervezése, irányítása.
Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (technikai munka; nevelés-oktatás
területei; tagozatonkénti, szaktárgyi, osztályfőnöki közössége) kapcsolódó
alkalmazotti közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű
fejlesztése.
2. Önfejlesztő képessége kialakítása
Feladat: A közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy
közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon
tevékenykedjenek, az elvégzett munkát értékelni tudják, illetve a folyamat javítása
érdekében korrekciót hajtsanak végre. (PDCA ciklus)
3. Az alkalmazotti közösségek tevékenységének szervezése
Feladat: A formális közösségek (technikai dolgozók, alsós és felsős pedagógiai
munkaközösségek) a MIP és az éves iskolai és munkaközösségi munkaterveknek
megfelelően tervszerű munkát végeznek. (Bemutató órák, tapasztalatcserék,
esetmegbeszélések, ötletbörzék) Az egyes feladatokra létrehozott közösségek eseti
feladatterv és munkaköri leírásaik alapján végzik munkájukat.
4. A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása
Feladat: Az alkalmazotti közösségre, különös tekintettel a tantestületre jellemző
normák, értékek feltárása, közös erővonal mentén való fejlesztése. Tevékenységek
rendszeressé válásának kialakítása, hagyományok ápolása (Ünnepek: tanévnyitó,
tanévzáró, nőnap, jubileumi jutalmak, búcsúztatók megrendezése; Kirándulások:
szakmai utak, egyéb kirándulások…)
1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk
tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő
rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során
maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az
osztály szülői munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé
terjeszti.
Szülői értekezletet tart évente háromszor
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és
év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással
kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, a
jelzőrendszer tagjaként a tapasztalt problémákra – az igazgató közvetítésével-
haladéktalanul felhívja a hatóság figyelmét
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére,
Órát látogat az osztályában.
1.6. Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer
A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, és értékelési rendszerének
meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének,
hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek
(elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) és a hatályos jogszabályok
iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.
1.6.1.Ellenőrzés, mérés
Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső
szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési
szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja.
Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a BECS ( Belső önértékelési csoport) munkaterve,
illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv
határozza meg.
Az intézményi önértékelés (és egyben az országos tanfelügyeleti ellenőrzés) területei a a
pedagógus önértékelése
az intézményvezető önértékelése
az intézmény önértékelése
Minden pedagógus önértékelésére ötéves gyakorisággal kerül sor, míg az intézményvezető
önértékelési folyamatára vezetői megbízatásának második és negyedik évében kell
megtörténnie. Az intézményi teljes önértékelési folyamat szintén ötéves periódusokban
történik.
Önértékelés módszerei:
1. dokumentumelemzés (tanmenet, tematikus terv, óraterv, osztálynapló, tanulói füzet)
2. megfigyelés (óra/foglalkozáslátogatás, megbeszélés)
3. interjú
4. kérdőíves felmérések
A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti:
a) pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, a
munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint
szaktanácsadók, tanfelügyeleti eljárásban illetve minősítési eljárásban a megbízott
szakértők, tanfelügyelők
b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.
A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki:
a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül:
A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására.
A szülőkkel való kapcsolattartásra.
A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos
ellenőrzési területek:
A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája.
A tanítási óra felépítése és szervezése.
A tanítási órán alkalmazott módszerek.
A tanulók ellenőrzése, értékelése.
A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása
a tanítási órán.
Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.
A felzárkóztatás és a tehetséggondozás.
Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére.
A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására.
A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására.
A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára.
b) A tanulók iskolai munkáján belül:
A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes
tantárgyakból nyújtott teljesítményre.
Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre.
A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére.
A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve,
illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján.
Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott
méréseket kell elvégezni
A szülők körében: A szülői elégedettség mérése:
Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév
utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök.
Kérdőíves módszerrel a 4. és a 7. évfolyamon. Felelős: igazgatóhelyettes,
munkaközösségvezetők.
A tanulók körében
A tanulók tanulási képességeinek vizsgálata:
Testi fejlettség Netfit mérés az 5-8. évfolyamokon évente. Felelős: testnevelés
szakos nevelők.
Olvasás, szövegértés: a 2-8. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, magyar
szakos nevelők.
A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések:
Szociometriai vizsgálat a 4 - 7. évfolyamban. Felelős: osztályfőnökök.
Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban
(3 évente). Felelős: osztályfőnökök.
A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések:
Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a
követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni (Tanuló
hiányzása esetén bepótoltatható a mérés). Felelős: osztálytanítók, szaktanárok.
Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét magyar
irodalom, magyar nyelv és matematika tantárgyakból a tantárgynak az addig
feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni.
Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók.
Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok:
Matematika: az 5-8. évfolyamon évente. Felelős: matematika szakos
nevelők.
1.6.2. Értékelés
1. a) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén,
valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők
véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli.
b) A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai:
Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok,
pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai).
A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés
legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi
szakmai anyagok).
A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a
felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma,
versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása).
A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység
eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős
tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és
ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók).
A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és
tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési
feladatok vállalása).
Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi
közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a
tantestület hírneve).
1.6.3. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök
minden tanév végén írásban értékelik.
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési
szempontjai:
Az osztályközösség életét jellemző
legfontosabb adatok (létszám, fiúk-
lányok aránya, új tanulók,
távozók).
Az osztály szociális összetétele (a
családok szociális helyzete, a
családok kulturális elvárásai,
gyermek- és ifjúságvédelmi
munka).
A tanulási teljesítmény (tanulmányi
átlageredmények, tanulási
nehézségekkel küzdő tanulók, a
bukások, a tehetséges tanulók
eredményei).
Az osztályközösség társas
szerkezete, a közösségi struktúra
(szociometria, a közösség
rétegződése).
Neveltségi szint (magatartás, társas
viselkedés, beilleszkedési és
magatartási nehézségekkel küzdő
tanulók).
A közösségi tevékenység
(önkormányzás szintje, közös
programok és rendezvények,
tanórán kívüli foglalkozásokon
való részvétel).
A szülői házzal való kapcsolat (a
családlátogatások és a szülői
értekezletek tapasztalatai, a szülők
nevelési elvei, a szülők kapcsolata
az iskolával).
Minden felsorolt területen belül
meg kell határozni az alapvető
pedagógiai feladatokat:
Milyen változások történtek?
Milyen új problémák
jelentkeztek?
Milyen beavatkozás látszik
célszerűnek?
1.7 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
1.7.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Intézményünk minden tanuló számára igyekszik megteremteni az esélyt, hogy képességeit
kibontakoztassa. Ennek megfelelően sokrétű szakköri kínálatot tárunk a gyermekek elé.
Célunk, hogy a tanulásban kevesebb sikert elérő gyermek is megtalálja a számára
sikerélményt nyújtó területet. Pedagógusaink kompetenciája művészeti, sport és szaktárgyi
területen egyaránt kiterjedt, alkotómunkára, versenyeken való részvételre és a szabadidő
hasznos eltöltését célzó tevékenységekre ad lehetőséget.
Sport területén torna szakkörünk elsőtől nyolcadik osztályig hagyományosan jó eredményeket
ér el, amelyekhez az utazási költségeket igyekszünk legalább részben fedezni.
Ehhez jó minőségű tornaszerekre is szükség van, eszközparkunk felújítása előttünk álló
feladat, lehetőségeinkhez mérten támogatjuk a beszerzésben a csapatot, kiegészítve a szülők
hozzájárulását.
Kosárlabda szakkörünk első osztálytól várja a gyerekeket, a mindennapos testnevelés
megvalósításának szolgálatában. Számukra a megmérettetés lehetősége járási szinten adott, a
versenyekre útiköltséget biztosítunk.
Röplabda szakkörünk egyaránt jó sportolási lehetőséget nyújt kicsiknek-nagyoknak.
Kölyökatlétika, tömegsport és labdajátékok foglalkozáson az alsó tagozatosaink fejleszthetik
mozgásukat felkészült pedagógusaink támogatásával.
Művészeti területen rajz szakköröseink pályázatokon indulnak, az alkotókkal, művekkel
képtár és múzeumlátogatások során találkoznak, számukra a változatos technikák
megismerése érdekében jó minőségű eszközöket, alapanyagokat beszerzését támogatjuk.
Kézműves szakkörünk a jáki fazekas hagyomány tovább éltetése céljából saját kemencénkben
kiégetendő agyagedényeket és tárgyakat készít, amelyek készítésében képzett fazekas
szakember segít. A munkára nevelés, hagyományaink megbecsülése és a szabadidő hasznos,
kreatív eltöltése egyformán hangsúlyt kap a foglalkozásokon. A nyersanyagot biztosítjuk
számukra.
Néptánc szakkörünk az iskolai ünnepségek méltó megünneplésében játszik nagy szerepet, a
műsoraikra a balogunyomi önkormányzat is igényt tart, valamint művészeti fesztiválra való
bemutatkozásukat is támogatjuk.
A hagyományok megőrzését és ápolását biztosítja a Csiribiri szakkör, mely a népi- és
gyermekjátékokat, népköltészeti alkotásokat szeretteti meg a gyermekekkel játékos
tevékenységek során.
Zenei nevelésben furulyaszakkörünk és énekkarunk révén részesülhetnek tanulóink. Az
iskolai hangszereket térítésmentesen bocsátjuk rendelkezésükre. Terveink szerint zeneiskolai
kihelyezett tagozat megvalósítására is sor kerülhet furulya tanszakkal és szolfézzsel.
A zenei nevelés fontos része a befogadásra nevelés, ízlésformálás, ezt hangversenyeken való
részvétellel biztosítjuk. A felső tagozatosok részére a Savaria szimfonikus zenekar
szervezésében helyben hangversenysorozatot hirdetünk, melynek bérleti díját 50 %-ban
tanulói befizetésekből biztosítjuk az eddigiekhez hasonlóan. A fennmaradó összeget a szülői
munkaközösség támogatásával fizetjük.
A diákújság szerkesztésére foglalkozásokat szervezünk tanulóink számára, amelyeken a
fogalmazási készség fejlesztése mellett a nagy hangsúlyt kap az iskolában történtekről való
tudósítás, az információk eljuttatása tanulóinkhoz és családjaikhoz, valamint a falu
intézményeihez. Az újság önfenntartóan működik.
Idegen nyelvi szakköreink német illetve angol nyelvből működnek. Nagyon fontosnak tartjuk,
hogy kellő motiváltsággal tanuljanak nyelveket a gyermekek, akik jó részének nincsen esélye
célnyelvi környezetbe eljutni.
Továbbra is részt kívánunk venni E-twinning kapcsolatban, amelynek keretén belül tanulóink
a kommunikációt gyakorolhatják külföldi levelezőpartnerekkel, betekintést nyernek más
országok iskolarendszerébe, hagyományaiba, ünnepeibe. A programmal kapcsolatban
felmerülő postaköltségekhez hozzájárulunk.
Tantárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozás magyar és matematika területén működik, alsó
tagozatos tanulóink számára megmérettetést a táplánszentkereszti olvasás, a büki illetve rumi
komplex tanulmányi verseny nyújt, amelyre tanítóik minden évben felkészítik a versenyzőket,
szép sikerrel. Számukra az útiköltséget biztosítjuk.
A Bendegúz nyelvész versenyen a verseny 15 éves története óta mindig van országos döntős
tanulónk, a versenyzői utánpótlás folyamatos, az útiköltségükhöz igyekszünk hozzájárulni.
Matematikából a Zrínyi, illetve a Mozaik tanulmányi versenyen rendszeresen részt veszünk
több tanulóval is, illetve egyéb levelezős vetélkedőkre is felkészítjük a tanulókat. Szintén
útiköltség hozzájárulást tervezünk számukra.
Természettudományi szakkörünk az élményszerű ismeretszerzést teszi lehetővé, játékosan
hangolja a tanulókat a természettudományok világára. Egyre fontosabb ebben az irányban is
előrelépni, ebben támogatjuk a gyerekeket. Ez a kísérletező szakkör nagyrészt házilag
előállítható, otthonról beszerezhető anyagokkal végzi a munkát, a kísérleteik bővítéséhez
rendszeres anyag illetve eszközbeszerzés szükséges.
A számítástechnikai, informatikai ismeretek nem korlátozódhatnak csupán a tanórai
ismeretekre, az érdeklődők számára számítógépes grafikai és weblapszerkesztő szakkört
indítunk.
Vöröskeresztes szakkör keretében megismerkednek tanulóink az elsősegélynyújtás,
csecsemőgondozás alapvető elméleti ismereteivel és gyakorlatával, valamint az egészséges
életmódra nevelés más területeivel.
További területek a tehetséggondozásban:
- továbbtanulás segítése
- együttműködés tehetséggondozó alapítványokkal,
- pályázatokon való részvétel
Szakköri választékunk
Szakkör alsó tagozatosok
részére
felső tagozatosok
részére
1-8. évfolyam
részére
Matematika szakkör 1 óra/ hét 1óra/hét
Német szakkör 1-3. évfolyam: 1
óra/hét
Ügyes
kezek/kézműves
1 óra/hét 2óra/hét
Számítástechnika 1 óra/hét
Weblapszerkesztés 1 óra/hét
Sz.gépes grafika 1 óra/hét
Hagyományaink( Csir
ibiri)
2 óra/ hét
Dráma és tánc 2 óra/hét
Rajz szakkör 2 óra/hét
Matematika
előkészítő
1 óra/hét
Magyar előkészítő 1 óra/hét
Természetismeret 1 óra/hét
Mini kosárlabda 2 óra/hét
Kosárlabda 2 óra/hét
Röplabda 2 óra/ hét
Kölyökatlétika 2 óra/hét
Tömegsport 2 óra/hét
Labdajátékok 1 óra/hét
Média 2 óra/hét
Diákújságíró 2 óra/hét
Túra 1 óra/hét
Sakk 1 óra/hét
Torna 10 óra/hét
Aerobic 1 óra/hét
Énekkar 2 óra/hét
1.7.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő
tevékenységek során történik:
Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása;
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a nívócsoportos oktatás / német csoportbontás lehetőség szerint;
a napközi otthon;
a tanulószoba;
az egyéni ffejlesztések;
a felzárkóztató foglalkozások;
rehabilitációs órák
pedagógiai szakszolgálattal való együttműködés
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata;
a továbbtanulás irányítása, segítése.
1.7.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése
A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, pedagógiai szakszolgálattal, és
gyermekjóléti szolgálattal ,gyógypedagógussal, valamint logopédussal;
integrált csoport működtetése, magántanulói státusz lehetővé tétele
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a nívócsoportos oktatás;
a felzárkóztató órák;
a napközi otthon;
a tanulószoba;
a felzárkóztató foglalkozások;
egyéni fejlesztések
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
1.7.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:
a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja
a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden
pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók
fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a jelzőrendszer tagjaként a
pedagógusok látják el. Teendőik:
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,
intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
a veszélyeztető okok megléte esetén értesítik az önkormányzat gyermekvédelmi
előadóját illetve az illetékes gyermekjóléti szolgálatot,
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás
megállapítását kezdeményezi,
b) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: A gyermek fejlődését
veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi
problémák feltárásának az a célja, hogy gyermekek problémáit az iskola hatékonyabban
tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a
gyermek- és ifjúságvédelem területén:
Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit.
Meg kell keresni a probléma okait.
Segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához.
Jelezni kell a felmerült problémát az önkormányzat gyermekvédelmi előadójának.
c) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk
együttműködik a területileg illetékes:
pedagógiai szakszolgálattal,
gyermekjóléti szolgálattal,
polgármesteri hivatallal,
gyermekorvossal, továbbá
a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal,
alapítványokkal
d) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a
gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
a felzárkóztató foglalkozások,
a tehetséggondozó foglalkozások,
az indulási hátrányok csökkentése,
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
a pályaválasztás segítése,
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatásra
javaslattétel önkormányzatnál, karitásznál stb),
a szülőkkel való együttműködés,
tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
1.7.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a felzárkóztató órákon és az egyéni vagy csoportos fejlesztésen való részvétel
a napközi otthon;
a tanulószoba;
a diákétkeztetés;
a felzárkóztató foglalkozások;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy
csoportos használata;
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
a családlátogatások;
a továbbtanulás irányítása, segítése;
ingyenes tankönyvek;
az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, illetve 50%-os térítési díjak;
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak
érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben
részesüljenek.
1.8. A zavartalan tanítás-tanulás programja: Arizona Program
Magatartási problémák kezelése a tanórán.
Iskolánk pedagógusai 2012. júniusában ismerkedtek meg az Arizona Programmal a vasvári
Kardos László Általános Iskola pedagógusainak közreműködésével. Ez a módszer segít a
pedagógusoknak a tanórákon felmerülő problémák kezelésében.
Mit tehet egy tanár, aki a tanulásra kész diákoknak nyugodt körülményeket szeretne
biztosítani, de az osztályban sorozatosan zavart keltő diákok vannak? Erre a kérdésre ad
választ az Arizona Program, amely német közvetítéssel került Magyarországra.
A program az egymás iránti tisztelet és az egyéni felelősségérzet alapelvén nyugszik. Azt
tűzi ki célul, hogy lehetővé tegye a zavarásmentes, nyugodt tanórát. Az együttműködésre
képtelen tanulók viselkedésükkel kárt okoznak a tanulni szándékozó diákoknak, mert
akadályozzák őket a tanuláshoz való jogukban. Kedvezőtlen módon befolyásolják az osztály
légkörét is és ez az osztályközösség sikertelen szociális fejlődéséhez vezethet. Nekünk,
tanároknak meg kell védenünk a zavaró osztálytársaktól azokat a tanulókat, akik készek a
szabályokat betartani. Ez azonban napjainkban egyre nehezebb feladatot ró ránk. A
figyelmeztetés a leggyakrabban használt közvetlen eszköz, bár többnyire nincs hatása. A
büntetések különböző ellenreakciókhoz vezetnek, például sértődöttség, dac, düh, agresszív
magatartás, a büntetéssel szembeni közöny, sokszor sérül a pedagógiai bizalmi viszony.
A büntetések alternatívája abban áll, hogy a kölcsönös elfogadás talaján megköveteljük a
tanulóktól, hogy céljaikban és a cselekedeteikben a saját felelősségüket vállalják.
A program a tanulók saját felelősségére épül. Megtanulják, hogy a cselekedeteiknek
következménye van, mindenkinek magának kell döntenie, és a döntéseiért ő maga felelős. A
kölcsönös tisztelet az alapja a tanár-diák és a diák-diák együttműködésnek. Az alapvető jogok
egyaránt vonatkoznak a tanárra és a diákra:
- minden diáknak joga van a zavartalan tanulásra
- minden tanárnak joga van a zavartalan tanításra
- mindenkinek tisztelnie kell mások jogait
- a tanár kötelessége megvédeni a tanulni akaró diákok jogait
A módszer gyakorlati alkalmazása:
A programot 5-8. osztályokban vezetjük be. A program kizárólag a tanítási órák védelmében
játszik szerepet. A tanuló csak az adott órán tartózkodhat az Arizona szobában, utána megy a
következő órára. Az órák utolsó 10 percében már nem távozhat diák a tanóráról, az idő
rövidsége miatt ugyanis már nincs módja a tanulónak felelősségteljes, a helyes viselkedéséről
való elképzeléseit tartalmazó program készítésére.
Az Arizona szobában ( nálunk a tanáriban ) mindig tartózkodik egy tanár, a heti beosztás
szerint, aki az ügyeletet ellátja. Itt szeretnénk nyugodt légkört biztosítani ahhoz, hogy a tanuló
végig tudja gondolni mit és miért tett, és hogyan tovább. Fontos, hogy az itt ügyeletet ellátó
tanár mindig higgadt és nyugodt legyen. Nem fogadhatja az érkező tanulót
szemrehányásokkal, a „már megint te” felkiáltással. A cél az, hogy a már eleve zaklatottan
érkező diák megnyugodjon, és át tudja gondolni tetteit és annak következményeit.
A tanterem elhagyásának módja:
Az órát zavaró tanuló egy információs lappal hagyja el az osztálytermet, amelyen rajta van,
hogy milyen probléma volt a tanuló viselkedésével, és hány óra, perckor indult el.
Amennyiben a tanuló elhagyja az osztálytermet, a tananyagot pótolnia kell, a távozása nem
mentesíti a következő órai felelés vagy dolgozatírás alól. Ha dolgozatírás közben hagyja el az
osztálytermet, a dolgozatot addig értékeljük, ameddig megírta.
Munka az Arizona szobában:
Az Arizona szobában az ügyeletes tanár az információs lap átvétele és a tanuló
regisztrálása után tervkészítő lapot ad a diáknak, melynek segítségével ő átgondolhatja,
melyik szabályt sértette meg, milyen következményei vannak a magatartásának. a
következő lépésben tervet készít arra vonatkozóan, hogyan tudná a jövőben az ilyen
viselkedést elkerülni. Ebben segítséget kérhet az ott lévő tanártól. A „nem tudom”
válaszokat nem lehet elfogadni. A tanuló csak akkor térhet vissza, ha elfogadható tervet
készített és a tanár elfogadta azt. Az a tanuló, aki a tanórát az Arizona szobában
töltötte,nem hiányzó, csak az adott szituációból lett kiemelve, ezért a tananyag pótlása a
saját felelőssége, felelésnél vagy dolgozatnál nem hivatkozhat az Arizona szobára.
Tanácsadó megbeszélések, az egyes események után:
1. alkalom: segítő szándékú tényfeltáró beszélgetés az Arizona csoport tagjai közül a
tanuló által választott pedagógussal
2. alkalom: szóbeli figyelmeztetés
3. alkalom: az osztályfőnök és a tanuló által választott pedagógus jelenlétében szóbeli
figyelmeztetés
4. alkalom: telefonos jelzés a szülőnek (eddig nincs írásbeli nyoma az Arizona szobában
való tartózkodásnak)
5. alkalom: megbeszélés a szülő, az osztályfőnök, a tanuló által választott pedagógus és a
tanuló részvételével
10. alkalom: eddigieken kívül az igazgatót is bevonjuk
További esetekben a segítő beszélgetésekhez a családsegítő szolgálat képviselőjét is
megkeressük.
Az Arizona program dokumentációi:
1. információs lap az Arizona szoba ügyeletese számára a tanulóról
2. információs lap az osztályba való visszatéréshez
3. tervkészítő lap
4. heti nyilvántartás
A program adminisztrációs irányítója az igazgatóhelyettes.
Feladatai:
- dokumentációs anyag előkészítése
- értekezleteken rövid beszámoló
- tanácsadó beszélgetések megszervezése
Dokumentumai csatolva: I. rész 1. sz melléklet
1.8 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje
1.8.1. A tanuló a döntési folyamatban választott képviselői útján vehet részt.
A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A
diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény
működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat
véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a
tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének
szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit
– az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.
A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni
az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
a házirend elfogadása előtt
A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A
jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan
ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.
1.9 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel
1.9.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák:
. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselő, valamint az iskolai vezetők közötti
kapcsolattartás formája és rendje
A kapcsolattartás formái:
- személyes megbeszélés,
- tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés,
- írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása.
Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során:
- átadják a diákönkormányzat képviselőjének a diákönkormányzat joga gyakorlásához
szükséges dokumentumokat;
- a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre
biztosítják;
- megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével
kapcsolatban feltett kérdésekre;
- a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény
működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.
1.9.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:
Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli:
- az intézményvezetőt, valamint
- a szülői szervezet vezetőjét.
Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért.
Az intézményvezető feladata, hogy:
- amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet,
- tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a
szülői szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén
meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az
értekezleten,
- a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi
dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az
intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum
rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása,
- a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok),
- a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség,
eszközök).
Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a
dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen:
- vélemény nyilvánítási jogával,
- javaslattételi jogával.
- egyéb jogával.
A kapcsolattartás formái
- szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői
szervezet vezetőjével,
- munkatervek egymás részére történő megküldése,
- évente kétszer az intézményvezető részt vesz a szülői szervezet értekezletén
- a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek
1.9. 3.Az iskola partnereit érintő együttműködési formák
Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:
- egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:
- a fenntartóval, működtetővel,
- más oktatási intézményekkel,
- az intézményt támogató szervezetekkel;
- egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel,
- pedagógiai szakszolgálatokkal,
- pedagógiai szakmai szolgálatokkal,
- a gyermekjóléti szolgálattal;
- az egészségügyi szolgáltatóval;
- egyéb közösségekkel:
- az intézménnyel tanulói jogviszonyban állók hozzátartozóival,
- a település egyéb lakosaival.
1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
A 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról 64-74. § -a alapján járunk el.
1.10.1 A vizsgaszabályzat hatálya
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és
ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott
tagjaira.
1.10.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei
I rész 2. sz. mellékletben találhatóak
1.11 A tanuló felvételének és átvételének szabályai
Az első évfolyamra történő felvétel szabályai:
- beiratkozni a Kormányhivatal által kijelölt időpontban lehet
- beíráshoz szükséges okiratok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata,
lakcímkártyája, TAJ kártyája, iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény, egyéb
szakvélemény- ha van ilyen, a kötelező oltások meglétének igazolása az iskolavédőnő
felé
- a körzethatáron belül tanköteles tanulók számára kötelező felvételt biztosítunk
Átvétel szabályai:
- az átvételről az átvételi kérelem benyújtása után 5 munkanapon belül dönt az iskola
igazgatója.
- a nemzetiségi oktatásra való átvétel szabályai az intézmény helyi tantervében
meghatározottak alapján
1.12 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
Minden gyereknek joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására,
személyiségfejlődése támogatására. Külön figyelmet kell fordítani a valamilyen okból
hátrányos helyzetbe került tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van
szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket.
Ennek érdekében a következőkre fordítunk kiemelt figyelmet:
- méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása
- tapasztalat-, élményszerzésen alapuló tanulás
- differenciáló módszerek alkalmazása
- sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése
- környezettudatos szemléletű oktatás-nevelés
- új tanulási módszerek elsajátíttatása az oktatásban használt információs
kommunikációs technológiák alkalmazásával, a digitális tananyagok felhasználásával
elősegítés
- partnerközpontú nevelés
- szabadidő hasznos eltöltése
- pedagógus módszertani kultúra fejlesztése
A jogszabályi előírásoknak megfelelően valamennyi tanuló számára biztosítjuk a
napközis ellátást.
A sajátos nevelési igényű tanulók oktatását megfelelő végzettségű pedagógusok
biztosítják, szükség esetén utazó gyógypedagógusi/ logopédusi ellátással.
Az intézményben biztosítjuk a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. A
tehetséggondozás színterei: csoportbontás, szakkörök, tanulmányi versenyek.
A felzárkóztatás a napközis foglalkozások keretében, korrepetálásokon, egyéni
felzárkóztató foglalkozások és differenciált képességfejlesztés keretében történik.
A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások tartalma, módszerei, eszközei
figyelembe veszik az iskola szociokulturális hátterét, a tanulói összetételét.
I.rész 1. sz. melléklet
Elsősegélynyújtási ismeretek tananyaga az egyes évfolyamokra lebontva
1-2. osztály
Ha baleset történik, vagy társának furcsa, a megszokottól eltérő viselkedését tapasztalja,
kérjen segítséget felnőttől. Tudja a mentők (104) és a rendőrség (107) telefonszámát.
3-4. osztály
Kérjen segítséget felnőttől.
Baj esetén tudja értesíteni a mentőket, tűzoltókat, rendőrséget.
Tudja, hogy a kihíváskor el kell mondania a következőket:
- Hol történt a baleset?
- Mi történt?
- Hányan sérültek meg?
- Saját adatait (Név, lakáscím)
Lehetőleg hangosítsa ki a telefont!
Orrvérzés: Tudja a következőket:
- A beteget le kell ültetni. Fejét kissé előre kell hajtani. Tarkójára vizes borogatást lehet
tenni. Ne engedjük, hogy mozogjon. Zsebkendővel itassuk fel a vért.
Bőr felületi kisebb sérülése (horzsolás):
Sérültet leültetjük, vagy lefektetjük. A seb környékét megtisztítjuk tiszta vízzel, seb benzinnel
v. alkohollal átitatott gézdarabbal. Jóddal fertőtlenítsük a seb szélét. Ragtapaszozzunk.
5-6. osztály
Egyéb vérzések: Nyomókötés alkalmazása.
Lehetőleg steril mull-lappal, 2-3 pólyamenettel. (szakkörön elsajátítandó ismeret)
Napszúrás:
Beteget vigyük sötét helyre vagy lesötétített szobába. Fektessük le. Lábát emeljük fel.
Ruházatán lazítsunk. Ha az ájulás sokáig tart, mentőt kell hívni.
7-8. osztály
Izületi sérülések (rándulás, ficam)
Sérült nyugalomba helyezése, nyugtatása.
A duzzadt ízületekre hideg vizes ruhával borogatást kell tenni.
Agyrázkódás
Fektessük a sérültet, ne hagyjuk felkelni. Hívjunk orvost. (Szakkörön elsajátítandó ismeret)
Égés
A megégett testrészeket hűtsük folyó hideg csapvízzel. (15-20 perc legalább)
Az égett felszínt ne kössük be.
Forrázás
A forró folyadékkal átitatott ruhát sürgősen le kell venni. Hűteni kell a testrészeket hideg
folyóvízzel.
Idegen test a légutakban
Kisgyermeket: Fektessük alkarunkra, mérjünk erős ütést a lapockái közé.
Nagyobb gyereknél v. felnőttnél: Egyik térdünket emeljük fel térdelőállásba. A sérült hasát
támasszuk meg a térdünkön. Egyetlen erős ütést mérjünk a hátra. (szakkörön elsajátítandó
ismeret)
Gázmérgezés
Azonnal nyissunk ajtót, ablakot. Hívjunk mentőt.
Mérgezés, kábítószer túladagolás
Azonnal mentőt kell hívni!
Bőr marószeres sérülése
A maróanyaggal átitatott ruhadarabot azonnal vegyük le.
A szennyezett bőrfelületet öblítsük le langyos csapvízzel.
Ha víz nincs, töröljük le tiszta ruhával. Mentőt kell hívni. (szakkörön elsajátítandó ismeret)
I. rész 2. sz. melléklet
Arizona programhoz szükséges dokumentumok
1. dokumentum (Arizona program)
Jáki Nagy Márton Általános Iskola
Információk a tréningszoba felügyelője számára
Tanuló neve:
…………………………………………………………………………………………
…………………..
Osztálya:………………………
közbekiabált, beszélt tárgyakat dobált az osztályban
megtagadta a munkát zavarta környezetét, társait
verekedett másokat megsértett
egyéb:
…………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………..
Tanár:……………………………………………………………..
Tanóra:……………………………………………………………
Dátum:……………………………………………………………
Idő:……………………………………………………………….
2. dokumentum (Arizona program)
Jáki Nagy Márton Általános Iskola
Felelősségteljes gondolkodás és cselekvés
Név:……………………………………………………………………..
Osztály:………………………………………………………………..
Dátum:…………………………………………………………………
Mit tettem:
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
……………………………..
Mi az oka, hogy így viselkedtem:
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
……………………………..
Azért kerültem a tréningszobába, mert a következő alapszabályt nem tartottam be:
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
……………………………..
Mit gondolsz,milyen következményei lesznek a tettednek?(magadra, társaidra nézve)
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
……………………………..
Terveim:
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………
……………………………..
Kinek a segítségét kérem?
…………………………………………………………………………………………
…………………………………………………..
3.dokumentum ( Arizona program)
Információs lap az osztályba való visszatéréshez
Név:…………………………………………………………………………………….
Osztály:…………………………………………………………………………………
Dátum:………………………………………………………………………………….
Idő:……………………………………………………………………………………..
2. Az intézmény helyi tanterve
2.1 A választott kerettanterv megnevezése
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése Változat
Magyar nyelv és irodalom A változat
Matematika A változat
Fizika A változat
Kémia B változat
Biológia-egészségtan A változat
Ének-zene felső tagozat A változat
Ének-zene alsó tagozat A változat
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő
évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1,5 6+1
Idegen nyelvek 2+0,5
Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1
Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1+0,5 1+0,5
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Szabadon tervezett órakeret 2 2 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 4 3 +1 3+1 3+1
Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 2 1+0,5
Kémia 1+0,5 2
Biológia-egészségtan 2 1+0,5
Földrajz +1 1+0,5 2
Ének-zene 1 1 1 1
Dráma és tánc/
Hon- és népismeret1
Vizuális kultúra 1+0,5 1+0,5 1 1
Informatika 0+1 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1+0,5 1+0,5 1 0+1
Testnevelés és sport 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezett órakeret 2 3 3 3
Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31
Alsó tagozatban a kerettantervben meghatározottakon felül új tananyagot nem illesztettünk
az egyes tantárgyakba. A tanultak elmélyítését, begyakorlását, készségszintűvé tételét
célozzák a plusz órák.
A szabadon tervezett órakeretben plusz tananyagot az 5. évfolyamos informatika, a 6.
évfolyamos földrajz és a 8. évfolyamos technika tartalmaz.
A szabadon tervezett órakeret plusz tananyagának megnevezése a II. rész 1. sz.
mellékletben található.
A 7. évfolyam magyar, 6-7-8. évfolyam matematika,8. évfolyam fizika és biológia, 7.
évfolyam kémia, 5-6. évfolyam vizuális kultúra és technika tantárgyakra felosztott
órakeretben a tananyag elmélyítését, gyakorlását kívánjuk megoldani.
Tanulóink heti 1 tanórában etika illetve hit- és erkölcstan oktatását választhatják, mely
kötelező tanórai foglalkozásnak minősül.
A nem kötelező tanórai foglalkozások tananyaga II. rész 2. számú mellékletben
található.
A helyi tanterv évfolyamokra lebontott követelményei a II. rész 3. számú
mellékletben találhatóak.
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a
hivatalos tankönyvjegyzéken találhatóak. A nyomtatott taneszközön túl néhány
tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajz-, technika-
felszerelés stb.).
2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező
tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs
munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve
alapján.
3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév
májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév
kezdetére a szülők kötelessége.
4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat
veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök
kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több
tanéven keresztül használhatóak.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát
csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük
be.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
Iskolánk rendre törekvő, világos, elváró rendszert kínál, amelyben minden gyermek
kibontakoztathatja képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és
erkölcsileg egészséges életvitelt.
Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás
tevékenységeibe.
Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a
tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.
Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen,
alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.
Legyen fontos számukra a természeti környezet védelme.
Alakuljon ki az ember testi és lelki egészsége, és megőrzésének fontossága, a testmozgás
iránti igény.
A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek
fejlesztését.
Alapozza meg a tanulási szokásokat
A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában
fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa
érzelemvilágának gazdagodását.
Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális
kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak..
Segítse kialakítani a közösségen belüli kulturált magatartást és kommunikációt. Alakuljon ki a
gyermekben a fegyelem és önfegyelem.
A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését.
Tartsa szem előtt az iskola a tanulók kreativitás fejlesztését,
Törekedjen az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára, a tanulók egészséges
terhelésére, érési folyamatuk követésére, személyre szóló, fejlesztő értékelésükre;
Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
Törekszünk az alapkészségek és képességek (szövegértés, szövegalkotás, matematika
logika), továbbá a kulcskompetenciák folyamatos fejlesztésére, mely segíti tanulókat
az egész életen át történő tanulás alapjainak megszerzésében,.
Alakuljon ki a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat , amely megalapozza az
önálló tanulást és az önművelést
Célunk olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló bizonyíthatja megbízhatóságát,
becsületességét, szavahihetőségét.
Törekedjenek önmaguk és mások megismerésére. Helyes kritika, önkritika kialakítása.
A család - mint a társadalom legfontosabb egysége - szerepének tudatosítása.
A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való
nevelés (nemzeti zászló tisztelete, tanulók, nevelők ünnepi viselete)
A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata -
a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott
kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,
valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra, mintákat adunk
az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, továbbfejlesztjük a tanulók egyéni
tanulási módszereit és szokásait,
Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában
előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás.
Alakuljon ki igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés valamint az önálló
tanulás képességeinek kialakítására.
A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a
továbbtanulásra, majd a társadalomba való beilleszkedésre.
A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás
megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.
Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány
általánosan jellemző szabályát.
A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra
ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak,
jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.
Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása
2.5 Mindennapos testnevelés
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27.
§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon:
A délelőtti tanórákon heti 3 óra, délutáni kötelezően választható sportfoglalkozáson heti 2
óra testnevelést biztosítunk. A délutáni sportfoglalkozáson való részvétel kiváltható egyesületi
sportolás igazolásával. A mindenkori 3. és 5. évfolyamosok számára Szombathelyre történő
utazással úszótanfolyamot szervezünk a fenntartó támogatásának függvényében.
A délutáni foglalkozásokon a következő sportágak közül választhatnak a tanulók:
(fiú- és lánytorna, kölyökatlétika, tömegsport, kosárlabda, foci, aerobik, túra, röplabda,
labdás ügyességfejlesztés, atlétika, , tollaslabda, néptánc,) Az egyes sportági foglalkozásokat
a jelentkezők létszámának függvényében indítjuk. Igény és lehetőség szerint további
sportágak választását is lehetővé tesszük.
.
2.6 Témahét- Projektmódszer
Az ismeretanyag kömplex elsajátításának egyik lehetséges formája, a témakört a diákok öt
tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos
és sokszínű módszerekkel dolgozzuk fel.
A program megvalósítása évente meghatározott fő célok mentén az iskola tanulóinak aktív
részvételével szervezett projekthéten történik. az egyes feladatcsoportokra tanári team-ek
alakulnak az éves munkaterv szerint. A tanulók az egyes tanítási órákon évfolyamonként
ismeretterjesztő előadásokon is részt vesznek. Tanítási órán kívül olyan alternatív szabadidős
tevékenységet kínálunk, amely érdeklődésüknek megfelel.
Vetélkedőkön, ügyességi versenyeken, kreatív foglalkozásokon a nyersanyagok iskolai
biztosítása mellett vehetnek részt.
A hét záró foglalkozása lehet egy tanulmányi kirándulás, amely szorosan kapcsolódik a
témahét központi témájához. ennek úti- illetve programköltségéhez a projekthét keretének
maradványából hozzájárulunk.
Projekthetek témái: (4 éves ciklusra tervezve)- aktualitástól függően változhat
1. humán témahét
2. természettudományos témahét
3. egészségnevelési témahét
4. Jáki Nagy Márton témahét
Végrehajtás lépései:
Tervezés:
1. Projekt ajánlat a nevelőtestület számára
Határidő: szeptember 15.
Felelős: projektvezető
2. Időterv készítés 5 napra, napitervek készítése
Határidő: a tanmenetek beadási határideje
Felelős: projektvezető, osztályfőnökök,szaktanárok
3. Projektterv háló készítése, ütemezéssel, felelősökkel
Határidő: 1.hét
Felelős:projektvezető, osztályfőnökök
4. Tevékenységajánlat a gyermekek számára, vállalások összegyűjtése, csoportalkotás
Határidő: a projekt kezdése előtt 1 hónap
Résztvevők: projektvezető, osztályfőnökök
5. Megvalósítás:
Időtartam:1 hét
Felelős: projektvezető, osztályfőnökök, tevékenységfelelősök
6. Értékelés:
Gyermekek számára: A projekt hetet követő tanítási héten
Pedagógusok számára: A projekthét utáni első nevelőtestületi értekezlet
Felelős:projektvezető, tevékenységfelelősök
Erőforrások:
Humán erőforrások:
- gyermekek érdeklődése, előzetes tapasztalata, az egyes tárgyakban szerzett tudása
- a pedagógusok előzetes tudása (szaktudás, motiváció)
- családi, kulturális háttér,szokások, hagyományok
- szülők pozitív - támogató attitűdje
Tárgyi erőforrások: témától függően taneszközök, egyéb segédeszközök, támogatók
felkutatása
Sikerkritériumok:
- Tantervi követelmények alkalmazás szintű ismerete
- Az évfolyamon belüli integráció megvalósulása
- A vállalt produktumok létrejötte
Kivitelezés:
A tervezés napokra lebontva történik.
Utókövetés:
- Az elkészített tárgyakból, gyűjtött anyagokból kiállítás szervezése
- Kirándulás szervezése – témához kapcsolódva
Értékelés:
Gyermekek:
- osztálykeretekben személyes élmények, tapasztalatok megbeszélése
- csoportok munkájának értékelése
- egyéni vállalások értékelése
Nevelőtestület:
- a vállalt feladatok önértékelése
- javaslatok az elismerésekre
A projektfeladatok végrehajtására erdei iskola keretében is sor kerülhet.
2.7 Eltérő tantervű nevelés-oktatás
Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása-nevelése iskolánkban
2.7.1. A program alapja:
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről,
30/2012. (IX.28.)számú EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az
integrációs rendszerben részt vevő intézményekről ,
32/2012 (X.8.)EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról.
2011. évi CXC tv. 4 §: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot
igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,
érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén
halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral
(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
2.7.2. A sajátos nevelés és oktatás feltételrendszere:
Iskolánkban gyógypedagógus,) valamint 3 fejlesztő pedagógus biztosítja a tanulók ellátását.
Autista tanulóinkat utazó gyógypedagógus, szakvélemény alapján utazó logopédus biztosítja
az ellátást. Az alapító okiratban foglaltak alapján tanulásban akadályozott és sajátos nevelési
igényű tanulók oktatását is végezzük. A szakvéleményben foglalt óraszám terhére egyéni
foglalkozást kapnak a rászorulók. A tanulásban akadályozott tanulók a készségtárgyak óráit a
többségi osztályban végzik, a többi tantárgyat pedig részben osztályban differenciálva,
részben gyógypedagógus vezetésével.
- A speciális fejlesztés programjában szerepel egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozás, valamint egyéni keretben történő
foglalkozások.
-
2.7.3. A fejlesztő program céljai, feladatai:
- meghatározzák a sérülés-specifikus fejlesztés céljait, feladatait, szakaszait,
- tartalmazza a NAT szellemének megfelelő követelményszinteket és az egyes
műveltségi területek minimális teljesítményszintjeit,
- az osztályok tanulói létszámának kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a sajátos
nevelési igényű tanulók a szakvélemény szerint 2 illetve 3 főnek számítanak,
- társadalom által elvárt magatartásminták közvetítése,
- reálisabb önértékelés,
- a gyermek ne szakadjon ki sem a család, sem a többségi gyermekek, lakóhelyi
kortársak kapcsolatrendszeréből,
- a társadalmi beilleszkedés nehézségei minimálisra csökkennek,
- a sajátos nevelési szükségletű tanulókat nem a tanulói átlaghoz viszonyítva, hanem
egyénileg kell értékelni (minden tárgyból az irányelvek szerint)
Feladatok:
- feltérképezni a gyermekek képességstruktúráját, erre alapozni a fejlesztést, előkészítő
időszak betervezésével (6-8 hét),
- minden gyermekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresni és
meglátni,
- kiszűrni a tanulásban akadályozott, részképességek terén hiányosságokat mutató
tanulókat,
- a sajátos nevelési igényű tanulókat – szülői beleegyezéssel logopédiai kezelésre
pszichológushoz, Pedagógiai Szakszolgálathoz irányítani, ha szükséges,
- a szülőt tájékoztatni gyermeke problémájáról, fejlődéséről, ill. a szakszerű ellátás
lehetőségeiről; konkrét tanácsokkal ellátni az otthoni gyakorláshoz, együttműködésre
ösztönözni,
- egyéni fejlesztőprogramot készíteni a szakvéleménnyel rendelkező tanulókról (a
szakvélemény alapul szolgál), melyben össze kell hangolni a fejlesztést a tanítókkal /
tanárokkal, a speciális fejlesztésben résztvevő szakemberekkel, lehetőség szerint a
szülőkkel,
- a sajátos nevelési igényű tanulóknál figyelembe kell venni, hogy a tananyagot
lassabb / egyéni ütemben sajátítják el.
- biztosítjuk a hasonló képzést végző intézményekkel való szakmai kapcsolattartást, az
SNI tanulók számára lehetővé tesszük a versenyeken való részvételt, utazási
költségüket támogatjuk,
2.7.4. Eszközök:
- külön helyiség (fejlesztőszoba) az egyéni fejlesztéshez
- autista gyermekeink részére szeparált helyiség: Manókuckó
- mozgásfejlesztő terem speciális eszközökkel
- fejlesztő eszköztár használata (taneszközök, játékok, fejlesztő feladatlapok,
számítógép, számítógépes programok)
2.7.5. Magasabb évfolyamba lépés feltételei:
A magasabb évfolyamba lépés feltételeinél irányadók a műveltségterületek minimális
teljesítményszintjei , s azok elsajátítása amennyiben a gyermek fogyatékossága indokolja, a
sérülés-specifikus fejlesztést lassabb ütemben kell végezni, egyénre szabottan (pl. a törvény
megengedi, hogy egy évfolyam anyagát két tanéven keresztül dolgozzunk fel, elnyújtott
ütemben), ez teszi indokolttá, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók tankötelezettsége 18
éves korig tart,
- lehetőség nyílik arra is, hogy esetleges halmozott sérülés miatt vagy részképesség-
kiesés miatt az egyes területeken gyengébb képességeket mutató tanulók az egyéni
képességeknek megfelelő szintű oktatásban részesüljenek, vagy felmentést kapjanak
ezen területek alól,
- lehetőség van arra is, hogy a tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető legyen.
2.7.6. Értékelés:
Az értékelés módja az általános részben leírtakkal megegyező módon történik. A szöveges
értékelésre való áttérés biztosítja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók minden képességéről
pontosabb képet kapjunk (folyamatos méréssel – értékeléssel), fejlődésük útját nyomon
követhetjük, s az esetleges elmaradásokat pótolni tudjuk, az egyéni fejlesztési tervet ezek
alapján folyamatosan felülvizsgáljuk, módosíthatjuk, - a gyermek egyéni igényei alapján.
2.7.7. Kapcsolattartás:
Iskolánk folyamatos kapcsolatot tart a megfelelő szakszolgálati szervekkel (Vas Megyei
Pedagógiai Szakszolgálat, SEK PSZK Nevelési Tanácsadó, logopédiai szakszolgálat, stb.),
valamint a környező iskolákkal is.
2.8 Német nemzetiségi nevelés-oktatás iskolánkban
2.8.1.A program alapja:
2011. évi CLXXIX. törvény A nemzetiségek jogairól
Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.)
Korm. rendelet
A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve
kiadásáról. 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet
Az alapító okirat szerint a községben és beiskolázási körzetünkben élő német kisebbséghez
tartozó gyermekek részére a német nemzetiségi nyelv emelt szintű oktatása 1-8.
évfolyamokon, évfolyamonként 1-1 osztályon belüli tanulócsoport keretei között
hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatási formában (az oktatás nyelve a magyar nyelv, a
német nyelvet és irodalmat heti 5, népismeret tantárgyat heti 1 óra időkeretben első osztálytól
felmenő rendszerben oktatjuk).
2.8.2. Részvétel a programban (jelentkezés, érkezés, távozás):
Beiratkozáskor a szülő írásban kéri a német nemzetiségi oktatást. Ezzel egyidőben
tájékoztatást kap a nemzetiségi oktatás sajátosságairól.
Más évfolyamra, amennyiben lesz nemzetiségi oktatás azon az évfolyamon, költözés miatt
bekerülő gyermek, aki hasonlóan nemzetiségi iskolából jött.
Rendkívüli igazgatói engedéllyel, megfelelő nyelvismerettel rendelkező gyermek is felvehető
szaktanári javaslat alapján.
Távozás a rendszerből, a 8. évfolyam végén illetve az elköltözéskor.(Mivel a Nkt szerint a
szülő csak akkor igényli évente ezt az oktatási formát, ha csak a tanórán kívüli órák terhére
valósítható meg a nemzetiségi oktatás. Ez nálunk a kötelező és szabadon szervezhető tanórai
foglalkozások terhére történik.)
2.8.3 Az oktatás feltételrendszere:
A köznevelési törvényben megfogalmazott végzettségű szakos ellátottság érdekében
intézményünkben beiskolázzuk német szakos pedagógusainkat nemzetiségi tanító illetve tanár
szakokra továbbképzési támogatás felhasználásával.
Nyelvi laborral nem rendelkezünk, tantermeinkben a digitális tábla használata nagyban segíti
a nyelvi órákat.
A nemzetiségi tanulókra vonatkozik a pedagógiai program és a helyi tanterv az ő részükre
a kétnyelvű kisebbségi oktatás irányelve ami a hagyományos nyelvoktató formára is kötelező.
Ezeket a dokumentumokat magyarul és németül mellékletként csatoljuk.
Német nyelv és irodalom a kisebbségi oktatással rendelkező magyarországi német
iskoláknak / Deutsche Sprache und Literatur an ungarndeutschen
Minderheitenschulen mit Sprachunterricht
A német hon- és népismeret kerettanterve / Rahmenlehrplan für die deutsche
Minderheitenkunde
A program tartalmazza a Magyarországon élő német nemzetiség népismeretét, a kultúrájukat
a szokásaikat (ételek, dalok ,táncok, ruházat, versek), építészetüket, neves személyeket, a
magyar történelemben játszott szerepüket elsősorban Szombathelyre, Kőszegre , a közeli
települések (Vaskeresztes, Pornóapáti) Vas megyére és Magyarországra (Trianon előtti, utáni
helyzet).Ezeket az ismereteket tantárgyi koncentrációval valósítjuk meg az adott tantárgyakon
belül ( pl.: ének, rajz, technika, történelem, énekkar, tánc, stb. ) A nemzetiségi tanulók a
népismeret órákon belül ismerkednek meg tüzetesebben a hagyományokkal.
Interkulturális oktatási program /a német és a magyar nemzetiség vonatkozásában/
segítségével biztosítjuk a többséghez és a kisebbséghez tartozó tanulók számára egymás
kultúrájának kölcsönös és együttes megismerését.
A tanulók ismereteinek elmélyítésére plusz kirándulást szervezünk
1 és 2. osztályban a Szombathelyi Falumúzeum német tájházát és az ott bemutatásra kerülő
életvitelüket ismerjük meg.
3.osztálytól Burgenland nevezetességeivel ismerkedünk meg, egyben az élő nyelvi
kommunikációt gyakorolják tanulóink. Az útiköltségekhez, esetleges belépődíjakhoz
hozzájárulunk. Fenntartói hozzájárulás a pedagógusok költségeit fedezi.
Költségkímélő megoldás lehet más hasonló oktatási formát megvalósító intézménnyel
közösen megoldani.
2.8.4. A nemzetiségi oktatás célkitűzései és feladatai
Tudatosítsuk, hogy a tanulók az államnyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak,
nemzetiségi nyelven is kifejezhetik magukat és.
Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat.
Ösztönözzük a tanulókat a nemzetiségi nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk
olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik.
Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási
szintjüknek megfelelően.
Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el a
nemzetiségi nyelv tanulásának célravezető módszereit.
Emeljük készségszintre a nemzetiségi nyelv jellegzetes hangjainak képzését,
mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát.
Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak írásban és szóban
megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és
a nemzetiségi nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni.
Bővítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás
érzését. Ismertessük velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen
nyelv kommunikációképes ismerete.
Adjunk betekintést a célországok (német) kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek
értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva
a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák. Alakítsuk ki bennük más népek és
etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és hívjuk figyelmüket a
hasonlóságokra és különbségekre.
Hangsúlyozzuk, hogy egy „idegen” (nemzetiségi) nyelv tudása alapja lehet egy újabb
elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének.
Jelentsen számukra örömet a nemzetiségi nyelvű kommunikáció, információszerzés, olvasás.
Fejlesszük önbizalmukat a nemzetiségi nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk
számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet (német) szóban (televízió, diákcsere) és
írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezeken keresztül személyiségükben is
gazdagodjanak.
Célunk, hogy a tanulók a más műveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket
alkalmazzák nemzetiségi nyelven, valamint a nemzetiségi nyelvi órákon szerzett
ismereteiket más tantárgyak tanulása során.
Fejlesszük kreativitásuk projektek készítése által is.
A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával
önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit,
kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdőív és ennek
feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény, stb.
2.8.5. Óraterv a német nemzetiségi nyelvet tanulóknak
110/2012. (VI. 4.) Korm.rendelet 8 § alapján a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást az
órarendbe építve, a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás többlet tanórai foglalkozásainak
felhasználásával kell megszervezni.
A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás időkeretének biztosítására a tanuló heti kötelező
tanórái számának és az osztályok engedélyezett heti időkeretének különbözete, a
választható tanórai foglalkozások időkerete is felhasználható. Nkt. 6. melléklete
Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam
Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 8 8 7,5 7
Idegen nyelvek 2,5
Matematika 5 5 5 5
Etika/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Környezetismeret 1 1 1,5 1,5
Ének-zene 2 2 2 2
Vizuális kultúra 2 2 2 2
Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 4 4 4 4
Német nemzetiségre gyermek
heti óraszám és heti időkeret
5 5 5 2,5
különbözete terhére
Német nemzetiségi
népismeret ( Volkskunde)1 1 1 1
Tanuló óraszáma összesen 30 30 30 29,5
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 4 4 4 4
Etika/ Hit- és erkölcstan 1 1 1 1
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek2 2 2 2
Természetismeret 2 2
Fizika 2 1,5
Kémia 1,5 2
Biológia-egészségtan 2 1,5
Földrajz 1 1,5 2
Ének-zene 1 1 1 1
Dráma és tánc/Hon- és
népismeret0,5-0,5
Vizuális kultúra 1,5 1,5 1 1
Informatika 1 1 1 1
Technika, életvitel és gyakorlat 1,5 1,5 1 1
Testnevelés és sport 4 4 4 4
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Német nemzetiségre gyermek
heti óraszám és heti időkeret
különbözete terhére
2 2 2 2
Német nemzetiségi népismeret
( Volkskunde)1 1 1 1
Tanuló óraszáma összesen 30 30 33 33
2.8.6. Értékelés:
A tantárgy a bizonyítványba, a törzslapba és a naplóba „Nemzetiségi Német nyelv” beírással
kerül bejegyzésre.
A tantárgyak jellegéből adódóan alapvetően két ellenőrzési és értékelési forma van, a szóbeli
és írásbeli, amelyek a helyi tantervben részletesen kifejtett követelményekre épülnek.
- A pedagógiai programban meghatározottak szerint a szóbeli ellenőrzés és értékelés
mindig nagyobb szerepet kap.
- A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben
rendszeresen értékeli.
- 1-4. osztályig az ellenőrzés elsősorban ösztönző jellegű, a folyamatos tanulásra
serkent.
- 1. osztályban írásos feladatot nem kapnak a tanulók.
- 2. osztálytól a számonkérésben fokozatosan haladunk az írásbeliség és szóbeliség
pedagógiai programban meghatározott arányai felé.
- A heti öt órában tanulók legalább 7 érdemjeggyel rendelkezzenek félévente.
- Iskolai dolgozat a 4. évfolyamtól íratható.
- A heti öt órában tanulók négy iskolai dolgozatot írnak a két félévre arányosan
elosztva.
- Diagnosztikus mérés a tervezéshez és helyzetfelméréshez esetenként, formatív mérés
az időnkénti korrekcióhoz szükség szerint.
- Egy-egy témakör, egység lezárásakor szóbeli vagy írásbeli ellenőrzés az adott
osztályra vonatkozó tanmenet alapján.
2.8.7. Kapcsolatok
Amennyiben létrejön német nemzetiségi egyesület Jákon vagy német kisebbségi
önkormányzat terveink szerint velük együttműködést alakítanánk ki.
Bekapcsolódunk a Vas megyei német Önkormányzatok által szervezet vers és prózamondó
versenyben, tanulmányi versenyben, részt vehetünk az olvasótáborban, a Heimattreffen,
Adventkrantzon is. A versenyzők útiköltségét, a kísérő tanárok helyettesítését biztosítjuk.
Fontosak számunkra a továbbképzési lehetőségek, amit nemzetiségi oktatók számára szervez
a SEK Pedagógiai Szolgáltató Központja, illetve a Pécsi Német nemzetiségi pedagógiai
intézet.
Mivel Ják nem német nemzetiségi község,a megye más területein lévő német civil
szervezetekkel való együttműködést lehetőségeit keressük.
2.9 Iskolakönyvtári programok
Az olvasóvá nevelés szolgálatában iskolai könyvtárunk nagy szerepet játszik.
Tanévenként a tanmenettel összhangban könyvtári órákat tartanak a könyvtáros tanárok,
amelyeken az általános iskola diákjaival megismertetjük a könyvtár működését, rendszerét, a
katalógus használatát.
Rendszeres könyvajánlókkal segítjük elő a tanulók olvasmányválasztását.
Író-olvasó találkozókat szervezünk lehetőségeink függvényében az irodalom élményszerűvé
tétele érdekében. A személyes találkozó célja a motiváció megteremtése az olvasáshoz, az
érzelmi megközelítés lehetősége.
Megünnepeljük a magyar népmese napját, együttműködünk a Berzsenyi Dániel Megyei
Könyvtárral, kézműves foglalkozásokat, előadásokat, meseláda foglalkozásokat szervezünk a
tanulóknak. A projekt hetek sorában olvasás hetét/könyvtári projekthetet szervezünk.
Emlékhét. Tanévente kiválasztunk egy népszerű szerzőt – lehetőleg jubileumhoz
kapcsolódva- s életéhez, munkásságához kapcsolódó feladatokat kell megoldani a
jelentkezőknek (plakátok készítése, kérdezz-felelek játék, keresztrejtvény készítése, puzzle,
társasjáték készítése).
Könyvtárunkban számítógépes kabinet is működik, amelyben könyvtáros felügyelete mellett a
tanulókat az információszerzés módszereire, önálló kutatómunka végzésére is neveljük.
A könyvtári állomány bővítésére a fenntartó által évente biztosított összegen kívül keressük a
lehetőségét pályázatokon és egyéb támogatások révén a tematikus könyv vásárlásnak.
2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi
munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek
megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján
ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó
követelményekre is.
A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8.
évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia
biológia, földrajz ellenőrzésénél:
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is
ellenőrzik;
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő
követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a
követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.
A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését
elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi
tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a
tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző
értékelés óta.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak
esetében a következők szerint történik:
A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben
rendszeresen értékeli.
Az első évfolyamon a folyamatos értékelés szövegesen, illetve pontozással történik
A 2-8. évfolyamokon tanítási év közben érdemjegyekkel értékelünk:
(5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen
Félévi és év végi értékelés:
Az első- évfolyamon félévkor és év végén, továbbá második évfolyamon félévkor
szöveges minősítéssel fejezzük ki.
Az 1 évfolyamon szöveges értékelést kap a tanuló: ebben a tanító tantárgyanként
(témák, tevékenységek, követelmények mellett) részletesen minősíti a tanuló
teljesítményét.
A félévi értesítőben, év végi bizonyítványban (naplóban, törzskönyvben)
tantárgyanként a
kiválóan megfelelt
jól megfelelt
megfelelt
felzárkóztatásra szorul szavakkal végzik a tanítók a minősítést.
A 2. évfolyamon év végén, 3-8. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal
minősítjük a tanuló munkáját: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen
A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi
munkája alapján kell meghatározni (a törvény és az írásbeli beszámoltatás szerepe
súlya című bekezdés szerint).
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden
tantárgyból a tanuló munkáját félévente minimum a heti óraszámnál kettővel több
érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az
értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta
ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a
tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért
teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását az 1-4. évfolyamon a
következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
Teljesítmény Érdemjegy
0-50 %: elégtelen (1)
51-66 %: elégséges (2)
67-85 %: közepes (3)
86-94 %: jó (4)
95-100 %: jeles (5)
Az egyes tantárgyakból kiemelkedő teljesítményt nyújtó (kiválóan megfelelt, jeles
minősítést kapott) tanuló tanév végén tantárgyi dicséretben részesülhet,
bizonyítványába a KITŰNŐ szó kerül.
Írásbeli beszámoltatás korlátjai, szerepe, súlya.
Alsó tagozat Felső tagozat
Célja egy témakör követelményeinek számonkérése.
Időpontját, témáját, jellegét előre kell közölni a tanulókkal (kb.1 hét)
Témazárók
-1 héten három, 1 nap maximum
egy témazáró, félévi,- év végi
felmérés íratható
-1 napon lehetőség szerint csak
egy, max.2 témazáró íratható
- a dolgozatok osztályzata nagyobb
nyomatékkal számít a félévi és év
végi értékelésnél, mint az írásbeli, -
szóbeli feleletek, röpdolgozatok
osztályzatai
-szaktanár hangsúlyosabban
veszi figyelembe a tanuló
„lezárásánál” (piros jegy)
-hiányzás esetén a tanító dönti el,
pótoltatja-e
-hiányzó tanulóval
bepótoltatható
- tanító a témazárók külalakját is
osztályozhatja
-szaktanár a témazárók külalakját
is osztályozhatja
Írásbeli felelet
-egy-egy anyagrész számonkérése, régebbi anyagra is kiterjedhet
-óráról-órára való folyamatos tanulás ellenőrzése, az adott anyagrész
követelményeinek számonkérése
-megírását nem kell előre közölni
- egy napon több tantárgyból is lehet íratni
-szóbeli felelettel egyenértékű
Szövegértő
felmérések
- évente legalább 3-szor íratjuk
-szóbeli feleletnél hangsúlyosabb, de nem éri el a témazáró szintjét
- előre közölhető az időpontja
- pótoltatható a hiányzóval
Fogalmazás
- házi és órai fogalmazás
leosztályozható
- adott témakörhöz kapcsolódhat
- szóbeli jeggyel egyenértékű - évente legalább két iskolai
szöveg alkotására kerül sor
- a tanulóval pótoltatható
- előre tudatni kell időpontját
- a témazáró dolgozattal
egyenértékű a tartalom
osztályzata
- házi dolgozat is osztályozható
Egyéb
-Olvasás, tantárgyból félévenként
2 szóbeli , környezetismeret
tantárgyból félévenként 1 szóbeli
felelet legyen
- az írásbeli-szóbeli feleletek
aránya tantárgyanként változó,
de félévenként lehetőség szerint
legalább egy szóbeli felelet
legyen
-jegyek száma: heti
óraszám+2/félév
- jegyek száma heti
óraszám+2/félév
Iskolai év végi
mérések
Az iskolai év végi mérések az év végi értékelésbe beszámíthatók.
Országos standard
mérések
Az országos év végi méréseket a félévi, év végi, értékelésbe nem
számítjuk be.
Diagnosztikai mérés Tilos osztályozni
Otthoni írásbeli, szóbeli feladatok korlátai.
Otthoni írásbeli -
szóbeli feladatok
korlátai
-nyári szünetre nem adható házi feladat( kivéve a javítóvizsga)
-őszi, tavaszi, téli szünetre, pihenőnapra lehet, mennyisége ne
haladja meg a szokásost
- kötelező olvasmány, vagy más olvasnivaló olvasása
valamennyi szünetre feladható
- a napi házi feladat tantárgyanként fél óránál több időt ne
vegyen igénybe az átlagos képességű gyermek számára
2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni
választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi
feladatot javasolhatunk.
Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje)
átlagos haladási ütemben n alsó tagozatban maximum 20-30 percet, felső tagozatban
40-50 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
A napi felkészülés otthoni (napközi, tanulószoba) ideje alsó tagozatban nem lehet több
1-1,5 óránál, felső tagozatban 3 óránál.
2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet.
A tanulók választhatnak, hogy heti 3 vagy 4 órában szeretnék tanulni a német nyelvet. A
plusz egy óra keretében lehetőséget kapnak arra, hogy ismereteiket elmélyítsék,
kommunikációs készségeik fejlesszék.
Először a 4. évfolyam végén lehet jelentkezni az egyes csoportokba, a magasabb
évfolyamokon biztosítjuk a csoportok közti átjárhatóságot.
A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az
értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni,
mintha a plusz egy óra is kötelező tanórai foglalkozás lenne.
Az iskolában az egyéb foglalkozások szervezése a szülők és a tanulók igényeinek felmérése
alapján történik, figyelembe véve a tantestület személyi feltételeit, kompetenciáit. Az egyéb
foglalkozásokra előző tanév május 20-ig jelentkezhetnek a tanulók, és a választott
foglalkozásokon tanév végéig kötelesek részt venni. Ez alól kivételes esetben az igazgató
mentheti fel.
2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
Iskolánkban a tanulók fizikai állapotméréséhez a Netfit ( Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi
Teszt) tesztjeit használjuk az 5-8. évfolyamon.
Elemei:
- testösszetétel és tápláltsági profil
- aerob fittségi ( állóképességi) profil
- vázizomzat fittségi profil
- hajlékonysági profil
Értékelés:
A felelős írásban ( elektronikusan) rögzíti és továbbítja az adatokat az oktatási hivatal
statisztikai rendszere felé.
A tanévvégi értekezleten a teszteredmények ill. a belőlük levonható következtetések
értékelése történik meg.
2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei
A NAT követelményeit figyelembe véve, a következő fő témákkal foglalkozunk, a tudatos
szemléletet és a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit előtérbe helyezve:
1. Egészség-betegség
Az ember megismerése és egészsége szempontjából az évszakokhoz kötődő helyes
táplálkozási szokások, az egészségvédelem jelentőségének
Az egészségünket károsító és védő szokások megismerése.
A betegségtünetek felismerésének gyakorlása saját példákon keresztül.
2. Táplálkozás-mozgás
A helyes táplálkozási szokások tudatosítása, alkalmazása a mindennapigyakorlatban.
Az egészséges táplálkozás jellemzői a különböző évszakokban. Afolyadékfogyasztás szerepe.
Megfelelő szemlélet, egészségtudatos magatartás alapozása az egészségmegőrzésére.
A helyes és helytelen étrend, az egészséges és egészségtelen ételek, italok felismerése,
csoportosítása..
A rendszeres testmozgás jelentőségének felismerése.
Példák feldolgozása arról, hogy a rendszeres testmozgás hogyan fejleszti az akaraterőt,
állóképességet, ügyességet.
Lehetőségek keresése a lakóhelyen a rendszeres testmozgás gyakorlására.
3. Napirend-szabadidő helyes felhasználása,alvás
Az étkezések rendszeressége, időpontjai, a helyes táplálkozás. A szabadidő helyes
eltöltésének módjaira példák gyűjtése, illetve lehetőségek biztosítása szakkörök, iskolán
kívüli programok, napközis foglalkozások során
4. Testápolás(személyi higiéné) és öltözködés
Mellékhelyiségek, toalettpapír, szappan használata
Csapok, mosdók használata
Réteges öltözködés szerepének megértése.
A fertőzés megelőzési módjainak gyakorlása.
A helyes és rendszeres testápolási szokások megismerése, gyakorlása.
5. Családi élet jelentősége
Osztályfőnöki órák keretében, irodalmi szemelvényeken keresztül a rendezett kapcsolatok
fontosságáról beszélgetés, a gyerekek tapasztalatainak megosztása
6. Kortárskapcsolatok
A kortársak és a felnőttek megfelelő köszöntésének, a megszólítás nyelvi
formáinak illemtudó használata.
Konfliktuskezelés módszereinek megismerése.
7. Káros szenvedélyek, helyes döntések
A már megismert egészségünket védő szokások összegyűjtése képekben, tablókészítés.
A dohányzás, az alkohol, a drog fogyasztás káros hatásának megértetése példákkal.
Előadók meghívása, beszélgetések.
8.Szexualitás
Védőnői előadás 8. évfolyamon, MFM előadás képzett tanácsadó révén 5. évfolyamos
lányoknak
9. Egészséges környezet és védelme
Növények gondozása, gyomtalanítás
Felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és fertőzési veszélyekről
Portalanítás szükségessége
Tantermek gyakori szellőztetése
Lábtörlők használata
10.Balesetek megelőzése- elsősegélynyújtás
Közlekedésbiztonsági ismeretek tanítása( évfolyamonként az ismeretanyag bővítése)
Biztonsági felszerelések használata
Elsősegélynyújtás ismeretek és teendők elsajátítása a projekthéten gyakorlati foglalkozásokon
keresztül
2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei
Az iskola környezeti nevelési elveit a következő tevékenységek során kívánja megvalósítani:
- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel
elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő
szokásrendszer megalapozása;
- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához
szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi
környezet zavartalan működését elősegíthetik;
- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli
foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából
legfontosabb ismeretekkel:
a környezet fogalmával,
a földi rendszer egységével,
a környezetszennyezés formáival és hatásaival,
a környezetvédelem lehetőségeivel,
lakóhelyünk természeti értékeivel,
lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán
kívüli foglalkozás feladata.
Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, technika, biológia,
földrajz, testnevelés tantárgyak tananyagai
b) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott
ismeretek;
c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:
- minden tanévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a
környezeti értékek felfedezésére;
- évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap
(témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel,
akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;
- a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában
- évente egy alkalommal papírgyűjtési versenyt rendezünk az osztályok közt, az első
három helyezett osztályt egy-egy tortával jutalmazzuk, a befolyt pénzt
osztályprogramokra fordíthatják
- minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat” szervezése a
településen;
2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
2.15.1 A magatartás értékelésének elvei
A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a
példás(5) jó (4) változó (3) rossz (2) szavakat illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók magatartását az első évfolyamon félévkor és évvégén, továbbá második
évfolyamon félévkor az osztályfőnök szavakkal minősíti, és ezt az értesítőbe, illetve a
bizonyítványba bejegyzi.
A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén
érdemjegyekkel értékeli.
A magatartás félévi és év végi értékelést az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület
véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi
véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi és az év végi értékelést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
Példás (5) az a tanuló, aki:
a házirendet betartja;
tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
kötelességtudó, feladatait teljesíti;
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
tisztelettudó;
társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen
viselkedik;
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.
Jó (4) az a tanuló, aki:
a házirendet betartja;
tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz
részt;
nincs írásbeli intője vagy megrovása.
Változó (3) az a tanuló, aki:
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
feladatait nem minden esetben teljesíti;
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
igazolatlanul mulasztott;
osztályfőnöki intője van.
Rossz (2) az a tanuló, aki:
a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy
ennél magasabb fokozatú büntetése.
2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei
A tanulók szorgalmának értékelésénél a minősítésnél az 1-8. évfolyamon a példás (5),
jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók szorgalmát az első évfolyamon félévkor és évvégén, továbbá második évfolyamon
félévkor az osztályfőnök szavakkal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba
bejegyzi.
A 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület
véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi
véleménye dönt az osztályzatról.
A félévi és az év végi értékelést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
Példás (5) az a tanuló, aki:
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
munkavégzése pontos, megbízható;
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.
Jó (4) az a tanuló, aki:
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
a tanórákon többnyire aktív;
többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt
önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
taneszközei tiszták, rendezettek.
Változó (3) az a tanuló, akinek:
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig
teljesíti;
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre,
felügyelettel dolgozik.
Hanyag (2) az a tanuló, aki:
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
feladatait többnyire nem végzi el;
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak
ellenszegül;
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
2.15.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei
Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki képességeihez mérten:
példamutató magatartást tanúsít, vagy
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy
iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,
vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és
növeléséhez.
Az iskolai jutalmazás formái:
Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret,
napközis nevelői dicséret,
osztályfőnöki dicséret,
igazgatói dicséret,
jó tanuló, jó sportoló dicséret
nevelőtestületi dicséret.
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett
tanulók a tanév végén:
szaktárgyi teljesítményért,
példamutató magatartásért,
kiemelkedő szorgalomért,
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.
Az egyes tanévek végén, valamint a négy, illetve nyolc éven át kitűnő eredményt elért
tanulók oklevelet és könyvjutalmat, vagy tárgyjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró
ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Ennek anyagi hátterét a fenntartó
biztosítja.
Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon
eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon
eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító
tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.
Büntetésben lehet részesíteni azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
a házirend előírásait megszegi, vagy
igazolatlanul mulaszt, vagy
bármely módon árt az iskola jó hírnevének.
Az iskolai büntetések formái:
szaktanári figyelmeztetés;
napközis nevelői figyelmeztetés;
osztályfőnöki figyelmeztetés;
osztályfőnöki intés;
osztályfőnöki megrovás;
igazgatói figyelmeztetés;
igazgatói intés;
igazgatói megrovás;
tantestületi figyelmeztetés;
tantestületi intés;
tantestületi megrovás.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben
- a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni.
A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
2.16. Utazással járó programok megszervezése
A tanév munkatervében szerelő utazással járó programok előtt az utazás iskolai felelőse írásban tájékoztatja az iskolavezetést, a szülőket és a tanulókat, a tervezett úti cél, program , indulás és várható hazaérkezés megadásával.Felveszi a kapcsolatot a szállítási szolgáltatóval, utazásszervezővel.A tanulókat kísérő pedagógusok felelősek a tanulók biztonságok hazaérkezéséért. Az önként jelentkező kísérők, illetve egyéb jelen levő személyek a pedagógus-kíséretet nem helyettesítik.
Jóváhagyta:
igazgató
3 melléklet
II. rész 1. sz. melléklet
Szabadon tervezett órakeret plusz tananyagai
(5. évfolyam informatika, 6. évfolyam földrajz, 8.évfolyam technika)
5. évfolyam informatika
Tematikai egység/
Fejlesztési cél1. Az informatikai eszközök használata
Órakeret
6 óra
Előzetes tudásIsmert alkalmazások futtatása számítógépen.
Kapcsolattartás a számítógéppel ismert programokon keresztül.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Adott informatikai környezet tudatos használata.
Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásával való
ismerkedés.
Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése.
A számítógéppel történő interaktív kapcsolattartáshoz legszükségesebb
perifériák bemutatása és használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Adott informatikai környezet tudatos használata
Ismerkedés a számítástechnika főbb alkalmazási területeivel.
Egyes informatikai eszközök célszerű használata, működési
elveinek bemutatása.
Adott informatikai környezetben végzett munka szabályainak
megismerése.
Természetismeret: a
számítógépek szerepe a
természeti folyamatok
megismerésében;
számítógépes modellek
alkalmazása; mérések
és vezérlések
számítógéppel.
Az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásának
megismertetése
Egészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes
munkakörnyezet bemutatása.
Természetismeret: az
egyes életszakaszokra
jellemző testarányok és
-méretek; az
érzékszervek védelme.
A környezeti állapot és
az ember egészsége
közötti kapcsolat.
Testnevelés és sport: az
irodai és a számítógép
előtt végzett munkához
kapcsolódó
gyakorlatok.
Az operációs rendszer alapműveleteinek megismerése
Az operációs rendszerek funkcióinak megismerése.
Mappaszerkezet létrehozása, mappaműveletek (pl. másolás,
mozgatás, törlés, átnevezés, váltás). Eligazodás a háttértárak
Természetismeret,
matematika, idegen
nyelvek, magyar nyelv
és irodalom: a jelek
rendszerében.
Állománykezelés (pl. létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás,
mozgatás, átnevezés, nyomtatás, futtatás, keresés).
Állományok jellemzői, típusai.
világa, titkosírások.
A számítógéppel való interaktív kapcsolattartáshoz
legszükségesebb perifériák bemutatása és használata
A számítógép és a legszükségesebb perifériák rendeltetésszerű
használata.
Többfelhasználós környezetben való munkavégzés (például: be- és
kijelentkezés, hálózati meghajtó), adatvédelmi alapismeretek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Számítógép, periféria, billentyűzet, monitor, egér, háttértár, operációs
rendszer, állománytípus, állományművelet, mappaművelet, hozzáférési
jog, számítógépes hálózat, adatvesztés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél2. Alkalmazói ismeretek
Összkeret
8 óra
2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus
létrehozása
Órakeret
6 óra
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése.
A rajzeszközök megfelelő használata.
Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata.
A feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumok készítése
A rajzeszközök megfelelő használata
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés,
szövegalkotás,
Tantárgyakhoz kapcsolódó rajzok készítése, mentése segítséggel.
Rövid dokumentumok készítése. Tantárgyakhoz kapcsolódó szöveg
begépelése, javítása. Meghívó, névjegy, képeslap, üdvözlő kártya,
rajzos órarend készítése. A dokumentum mentése és nyomtatása
segítséggel.
szaknyelv használata,
beszédkultúra,
kommunikáció.
Vizuális kultúra, dráma
és tánc: mesék,
gyermekirodalmi
alkotások és azok
animációs, filmes
adaptációinak
összehasonlítása,
feldolgozása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Adat, információ, képszerkesztő program, animáció, médialejátszó.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás,
információmegjelenítés
Órakeret
2 óra
Előzetes tudás
A környezetünkben lévő személyek és tárgyak jellemzőinek
kiválasztása, rögzítése.
Adatok csoportosítása, elemzése.
Néhány közhasznú információforrás ismerete.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök
megismerése.
Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése.
Néhány közhasznú információforrás használata.
Adatkeresés digitális tudásbázis-rendszerben.
Térképhasználati ismeretek alapozása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Térképhasználati ismeretek alapozása
Tájékozódás, útvonaltervezés digitális térképen, digitális térképes
keresők használata.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a tanult
helyek megkeresése a
térképen; események,
jelenségek leolvasása
történelmi térképekről;
távolságok becslése és
számítása történelmi
térképeken; tanult
események, jelenségek
topográfiai helyének
megmutatása térképen.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Információ, adat, információforrás, online tudástár, adatbázis, térkép,
koordináta, útvonalterv.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és
módszerekkel
Összkeret
10 óra
3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és
eszközök kiválasztása
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
Információ felismerése, kifejezése. Információforrások ismerete.
Algoritmus ismerete, megfogalmazása. A tevékenységek műveletekre
osztása önállóan vagy tanári segítséggel.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Információ gyűjtése, feldolgozása és az információtartalom
helyességéről való meggyőződés. A problémamegoldás lépéseinek
ismerete. A megoldási folyamat lépéseinek ábrázolása. Az
informatikai eszközök és módszerek alkalmazási lehetőségeinek
ismerete. Csoporttevékenységben való részvétel.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az információ jellemző felhasználási lehetőségeinek megismerése
A problémamegoldáshoz szükséges információk gyűjtése,
felhasználása. Például saját titkosírás vagy az iskola
szabályrendszeréhez illeszkedő jelképrendszer készítése.
Az egyes képzési területeken használt, illetve a hétköznapi életben
megfigyelhető kommunikációs jelrendszerek alapjainak ismerete.
Az informatikai eszközökön használt jelek, ikonok
információtartalmának értelmezése, ismerete.
Adatok rendszerezése, táblázatokból történő kiolvasása.
Magyar nyelv és
irodalom, idegen
nyelvek, matematika,
erkölcstan,
természetismeret, ének-
zene, vizuális kultúra,
technika, életvitel és
gyakorlat, testnevelés
és sport: a tantárgyak
által használt
jelölésrendszerek
ismerete.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Probléma, információ, kód, utasítás, művelet, algoritmus, hiba,
hatékonyság, döntés, folyamatábra, vezérlés, teknőc.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
Egyszerű felhasználói szoftverek gyakorlott, alapszintű kezelése.
Utasítások leírásainak használata. Alapvető matematikai műveletek és
összefüggések ismerete, alkalmazása. Síkgeometriai ismeretek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Algoritmusok megvalósítása a számítógépen. Kész programok
kipróbálása. Vezérlésszemléletű problémák megoldása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Feladatok megoldása egyszerű, automata elvű fejlesztőrendszerrel
Az algoritmizálási készségek fejlesztésére alkalmas szoftverek
tanulmányozása.
Problémamegoldás folyamatának értelmezése.
Grafika készítése teknőccel.
Matematika:
tájékozódás a síkban
(alapvető fogalmak és
eljárások felidézése,
alkalmazása).
A tájékozódást segítő
viszonyszavak.
Feltételeknek megfelelő
alkotások elképzelése a
megalkotásuk előtt.
Szerkesztések
különböző eszközökkel
és eljárásokkal.
Objektumok létrehozása
adott feltételek szerint.
Geometriai alakzatok
tulajdonságai.
Koordináta-rendszer,
koordináták.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Adatbevitel, adatkivitel, feltétel, elágazás, ismétlés, modularitás,
paraméter, utasítás, algoritmus.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél4. Infokommunikáció
Összkeret
2 óra
4.1. Információkeresés, információközlési rendszerekÓrakeret
2 óra
Előzetes tudás Egyszerű alkalmazói programok indítása, használata. Keresőkérdések
megfogalmazása tanári segítséggel.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Keresőkérdések alkotása, a keresés eredményének értelmezése, a
keresés pontosítása. Információforrások kiválasztása, használata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Keresőkérdések megfogalmazása
Böngészőprogram kezelése, webcímek beírása, linkek használata,
portálok felkeresése.
Kulcsszavas és tematikus keresés.
Kereső operátorok ismerete.
Keresőkérdések megfogalmazása, értelmezése, pontosítása.
Kulcsfogalmak/
fogalmakWebhely, webcím, böngésző, link, keresés, keresőgép, tematikus keresés,
kulcsszavas keresés, kereső operátorok, hivatkozásgyűjtemény.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél5. Az információs társadalom
Összkeret
2 óra
5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásaiÓrakeret
2 óra
Előzetes tudás Az informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok
megfogalmazása.
A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges
meghibásodások megfogalmazása.
Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési
módok megfigyelése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek megértése.
Az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségek megértése.
Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok
megértése.
Az információforrások feltüntetése a dokumentumokban.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Az informatikai biztonság kérdései
Az informatikai biztonsággal kapcsolatos ismeretek.
A számítógép és a számítógépen tárolt adatok védelme.
Technika, életvitel és
gyakorlat: a
tevékenység
elvégzéséhez és
eredményéhez
kapcsolódó biztonságos
eszközhasználat.
Az infokommunikációs viselkedési szabályok megismerése
Az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályok
megismerése.
A hálózat használatára vonatkozó szabályok megismerése,
értelmezése.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
közreműködés a
közösségi normák
kialakításában.
Kulcsfogalmak/
fogalmakInformatikai biztonság, adat, személyes adat, adatvédelem, adatkezelés,
netikett, információ, információforrás, hivatkozás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél6. Könyvtári informatika
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb
dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító
adatainak ismerete. Betűrendezés.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó és
etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár
eszköztárának készségszintű használata
Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében.
Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a
könyvtári terek funkciói és a könyvtári abc ismeretében.
Könyvtárlátogatás a települési könyvtárban.
Matematika: ismeretek
rendszerezése.
Könyvtári szolgáltatások
A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári
szolgáltatások megismerése.
A könyvtár alapszolgáltatásainak használata.
A könyvtári katalógus funkciójának megértése.
Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése.
Minden tantárgy
keretében: ajánlott
olvasmányokkal
kapcsolatos feladatok.
Csoportos
könyvtárlátogatás,
könyvtári óra.
Magyar nyelv és
irodalom: az önálló
feladatvégzés egyes
lépéseinek elkülönítése
és gyakorlása
(könyvtárlátogatás,
könyvkölcsönzés,
gyermeklexikon).
Információkeresés
Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a
feliratok és a raktári jelzet segítségével.
Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel.
Magyar nyelv és
irodalom: írás,
szövegalkotás.
Rövidebb beszámolók
anyagának
összegyűjtése,
rendezése különböző
nyomtatott (lexikonok,
kézikönyvek) és
elektronikus
forrásokból.
Dokumentumtípusok, kézikönyvek
Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai,
tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk.
A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos
használata.
Magyar nyelv és
irodalom: ismerkedés
különböző
információhordozók
természetével,
kommunikációs
funkcióival és
kultúrájával.
A média kifejező
eszközei. Az újság
tartalmi és formai
jellemzése, a
nyomtatott és az online
felületek
összehasonlítása.
Sajtóműfajok.
A nyomtatott és az
elektronikus szövegek
jellemzői. Szövegek
műfaji különbségének
érzékelése.
Anyanyelvi kultúra,
ismeretek az
anyanyelvről.
Helyesírási
kézikönyvek.
A média különféle
funkcióinak
felismerése. Adott
szöveg fikciós vagy
dokumentum-
jellegének
megfigyelése,
felismerése.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
segédkönyvek,
kézikönyvek, atlaszok,
lexikonok használata.
Tanult események,
jelenségek topográfiai
helyének megmutatása
térképen.
Természetismeret:
tájékozódás a hazai
földrajzi, környezeti
folyamatokról –
információgyűjtés
tanári irányítással
(földrajzi helyek,
térképek keresése,
digitális
lexikonhasználat).
Térképfajták. Térkép
és földgömb
használata.
Matematika:
ismerethordozók
használata (pl.
matematikai
zsebkönyvek,
szakkönyvek,
ismeretterjesztő
könyvek, lexikonok,
feladatgyűjtemények,
táblázatok,
képletgyűjtemények).
Forráskiválasztás
A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus
források irányított kiválasztása.
A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő
információgyűjtést igénylő feladatok.
Magyar nyelv és
irodalom:
feladatvégzés
könyvekkel,
gyermeklapokkal
(válogatás,
csoportosítás,
tematikus tájékozódás).
Anyaggyűjtés
nyomtatott és
elektronikus források
segítségével.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek: információk
gyűjtése adott témához
segítséggel
könyvtárban,
médiatárban,
múzeumokban.
Vizuális kultúra:
tárgyakkal,
jelenségekkel,
műalkotásokkal
kapcsolatos
információk gyűjtése.
Technika, életvitel és
gyakorlat: a
tevékenység
információforrásainak
használata, az egyéni
tevékenységhez,
tervekhez kapcsolódó
szöveges, képi, hang
alapú információk
célzott keresése
tapasztalati, valamint
nyomtatott és
elektronikus
forrásokban.
Természetismeret:
tájékozódás a
környezet anyagairól.
Válogatás információs
anyagokban és
gyűjteményeikben
(könyv- és médiatár,
kiállítási-múzeumi
anyagok).
Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás
A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése.
Saját és mások gondolatainak elkülönítése.
A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb
adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével.
Minden tantárgy,
feladat esetében: a
forrásfelhasználás
jelölése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki
kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz.
Földrajz 6.osztály
Fejlesztési egység Órakeret
A Föld és a Világegyetem 7 óra
Éghajlat és az időjárás 7 óra
A földfelszín változása 8 óra
Hazai tájakon 10 óra
Gyakorlásra, ismeret elmélyítésre, számonkérésre 4 óra
Össz: 36 óra
I. témakör: A Föld és a Világegyetem (7 óra)
A témakörhöz tartozó leckék tartalma :
1. A Naprendszer
2. A „kék bolygó”
3. Amit a Holdról tudni kell
4. Tájékozódás a gömb alakú Földön: a szélességi és a hosszúsági körök
5. A Föld forgása
6. A Föld keringése
7. Rendszerezés
Kerettantervi háttér:
A témakör A Föld és a Világegyetem c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 9 órából
8 órát, és a Tájékozódás a valóságban és a térképen c. kerettantervi tematikai egységre
fordítható 9 órából 3 órát használ fel.
A Föld és a Világegyetem c. kerettantervi tematikai egységben a III. témakörre vonatkozó
részeket zölddel jelöltük.
A feketével hagyott részek másik témakör tananyagához tartoznak.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
A Föld és a Világegyetem
Órakeret 11 óra
tantervi
6.
évfolyam
I.
témakör
11 óra 5 óra
Előzetes tudásA Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás,
hőmérséklet, csapadék, szél.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával
a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt
helyéről.
A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a
közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során.
Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek
– a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati
övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok
közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények
felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor.
Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása
éghajlati diagramok, tematikus térképek révén.
A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés
felismerése, a személyes felelősség tudatosítása.
A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hogyan állapítható meg éjszaka
iránytű nélkül az északi irány?
Miért látjuk másnak a csillagos
égboltot a különböző
évszakokban?
Ismeretek:
A Föld helye a Naprendszerben
és a Világegyetemben.
Égitest, csillag, bolygó, hold.
Sarkcsillag, csillagképek.
A Föld, a Nap és a Világegyetem
közötti hierarchikus kapcsolat
ábrázolása.
A csillag és a bolygók közötti
különbség felismerése.
A sarkcsillag és egy-két
csillagkép felismerése az
égbolton.
Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap
csillag.
A holdfogyatkozás és a Hold
fényváltozásainak értelmezése
Matematika: Fogalmak
egymáshoz való
viszonya.
Rendszerezést segítő
eszközök és
algoritmusok.
Összehasonlítás,
azonosítás,
megkülönböztetés;
különbségek,
azonosságok
megállapítása.
Osztályozás egy és
egyszerre két (több)
A Naprendszer. A Nap
jelentősége. A Nap, a Föld és a
Hold egymáshoz viszonyított
helyzete, mérete, távolsága,
mozgása, kölcsönhatása.
Kopernikusz hipotézisének
tudománytörténeti jelentősége.
A Föld alakja. A tengelykörüli
forgás és a Nap körüli keringés
következményei.
Föld gömbhéjas szerkezete.
Éghajlati övezetek.
Időjárás, éghajlat és elemeik:
napsugárzás, hőmérséklet,
csapadék, szél.
Légköri alapfolyamatok:
felmelegedés, lehűlés, szél
keletkezése, felhő- és
csapadékképződés,
csapadékfajták, a víz körforgása
és halmazállapot-változásai.
Éghajlat-módosító tényezők:
földrajzi szélesség, óceántól való
távolság, domborzat.
Magyarország éghajlata: száraz
és nedves kontinentális éghajlat.
modell vagy más szemléltetés
alapján.
A napközpontú világkép
egyszerű modellezése.
A Föld mozgásai és a napi, évi
időszámítás összefüggéseinek
megértése.
Az éghajlati övezetek
összehasonlítása.
Az évszakok váltakozásának
magyarázata.
Nap és a Föld helyzetének
modellezése a különböző
napszakokban és évszakokban.
A Föld gömbalakja, a
napsugarak hajlásszöge és az
éghajlati övezetek közötti
összefüggés felismerése.
Időjárás-jelentés értelmezése, a
várható időjárás megfogalmazása
piktogram alapján.
A csapadék és a szél
keletkezésének leírása ábra vagy
modellkísérlet alapján.
A fizikai jelenségek
saját szempont szerint,
adott, illetve elkezdett
válogatásban felismert
szempont szerint.
Matematikai modellek
(hierarchikus
kapcsolatok
ábrázolása).
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés -
a szöveg egységei
közötti tartalmi
megfelelés felismerése;
szövegben elszórt,
explicite
megfogalmazott
információk
azonosítása,
összekapcsolása,
rendezése; a szöveg
elemei közötti ok-
okozati, általános-egyes
vagy kategória-elem
viszony magyarázata.
Informatika:
információkeresés az
interneten.
Veszélyes időjárási jelenségek:
villámlás, szélvihar, hóvihar,
hőség.
(nyomásváltozás,
hőmérsékletváltozás,
halmazállapot változások)
bemutatása a csapadék és a szél
keletkezésében.
Az időjárási elemek észlelése,
mérése. A mért adatok rögzítése,
ábrázolása.
Napi középhőmérséklet, napi és
évi közepes hőingadozás
számítása.
Időjárás és a gazdasági élet
közötti kapcsolat bizonyítása
konkrét példák alapján.
Éghajlat-módosító tényezők
felismerése a példákban.
Éghajlat jellemzési
algoritmusának megismerése és
használata.
Éghajlati diagramok és éghajlati
térképek információtartalmának
leolvasása, az adatok értékelése.
A légkör általános
felmelegedésének helyi és
globális következményeinek
felismerése példákban.
A veszélyes időjárási
helyzetekben való helyes
viselkedés szabályainak
összegyűjtése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség,
évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, napi és évi
középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék.
Topográfiai
ismeretek
Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz,
Szaturnusz, Uránusz, Hold.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél
Tájékozódás a valóságban és a térképen
Órakeret
tantervi
6.
évfolyam
I.
témakör
9 óra 2 óra
Előzetes tudás Iránytű, alaprajz, fővilágtájak, térképvázlat, térkép.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben, térképen és
földgömbön. A földrajzi tér hierarchikus kapcsolatainak felismertetése.
Átfogó kép kialakítása Magyarország világban elfoglalt helyéről.
A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a
térképi ábrázolásmód korlátainak belátása.
A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése,
felhasználása az információszerzés folyamatában.
Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti
térképolvasás megalapozása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Irány meghatározása a valós
térben. Az iránytű működésének
Történelem, társadalmi
és állampolgári
Hogyan készül a térkép?
Miért van szükség térképre?
Hogyan segíti a térkép
jelrendszere ismeretlen tájak
megismerését?
Iránytű használata.
Tájékozódás térképvázlattal.
Útvonaltervezés térképen.
Távolság mérése.
Település- és turistatérképek
használata.
Ismeretek:
Iránytű. Fő-és mellékvilágtájak.
A valós tér átalakítása, alaprajz,
térképszerű ábrázolás.
A térábrázolás különböző formái
– útvonalrajz, térképvázlat.
A térképi ábrázolás jellemzői:
égtájak, szín- és jelkulcs, névírás,
méretarány, aránymérték.
Térképfajták: domborzati,
közigazgatási, turista-, és
kontúrtérkép.
Hazánk nagytájai, szomszédos
országaink.
Bolygónk térségei: földrészek és
óceánok.
mágneses kölcsönhatásként való
értelmezése.
A térkép és a valóság közötti
viszony megértése. Eligazodás
terepen térképvázlattal.
A térábrázolás különböző
formáinak összehasonlítása.
Térképvázlat készítése a lakóhely
részletéről.
Felszínformák – alföld, dombság,
hegység, völgy, medence –
ábrázolásának felismerése a
térképen.
A térkép jelrendszerének
értelmezése. Különböző
jelrendszerű térképek elemzése,
információ gyűjtése.
Irány és távolság meghatározása
(digitális és nyomtatott) térképen.
Méretarány és az ábrázolás
részletessége közötti összefüggés
megértése.
A különböző térképek ábrázolási
és tartalmi különbségeinek
megállapítása.
Tájékozódás hazánk domborzati
és közigazgatási térképén.
ismeretek: földrajzi
felfedezések.
Matematika: Térbeli
mérési adatok
felhasználása
számításokban. Becslés.
Nagyítás, kicsinyítés.
Mérés, mértékegységek
használata. Koordináta-
rendszer, aránypár.
Magyar nyelv és
irodalom: Szövegértés -
a speciális jelrendszerek
(pl. térkép)
magyarázata, explicite
megfogalmazott
információk
azonosítása,
összekapcsolása,
rendezése. A
hétköznapi kifejezés
alkalmi jelentésének
felismerése.
Informatika: keresés az
interneten,
alkalmazások
használata.
Helymeghatározás: földrajzi
fokhálózat.
Európa helyzete, határai. Hazánk
helye Európában.
Tájékozódás a földgömbön és a
térképen. Földrészek, óceánok
felismerése különböző
méretarányú és ábrázolásmódú
térképeken.
A nevezetes szélességi körök
felismerése a térképen.
Földrajzi helymeghatározás
különböző tartalmú térképeken.
Európa és Magyarország
tényleges és viszonylagos
földrajzi fekvésének
megfogalmazása.
Topográfiai ismeretek Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország,
Szlovénia, Ausztria.
Baktérítő, Ráktérítő, Déli-sark, déli-sarkkör, Egyenlítő,
Északi-sark, északi-sarkkör, kezdő hosszúsági kör.
Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger,
Földközi-tenger, Afrika, Amerika, Európa, Ázsia,
Ausztrália, Antarktika, Közép-Európa.
II. témakör: Időjárás és Éghajlat (7 óra)
1. Az időjárás és az éghajlat
2. A napsugárzás és a hőmérséklet
3. A szél és a csapadék
4. Éghajlati övezetek
5. A Föld éghajlatát alakító tényezők
6. Mi jellemzi hazánk éghajlatát?
7. Rendszerezés
Kerettantervi háttér:
Az éghajlat és az időjárás c. témakör A Föld és a Világegyetem c. kerettantervi tematikai
egységre fordítható 11 órából 6 órát használ fel.
A Föld és a Világegyetem c. kerettantervi tematikai egységben az Éghajlat és az időjárás c.
témakörre vonatkozó részeket kékkel jelöltük.
A feketével hagyott részek másik témakör tananyagához tartoznak.
Tematikai egység/
Fejlesztési célA Föld és a Világegyetem
Órakeret
tantervi6. évfolyam
II. témakör
11 óra 7 óra
Előzetes tudásA Nap látszólagos napi járása, a Nap mint energiaforrás, időjárás,
hőmérséklet, csapadék, szél.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A térbeli tájékozódás, a térfogalom fejlesztése átfogó kép kialakításával
a Naprendszer felépítéséről, Földünknek a világegyetemben elfoglalt
helyéről.
A rendszerszemlélet fejlesztése a Nap, a Föld és a Hold mozgásai, a
közöttük levő kölcsönhatások és következményeik vizsgálata során.
Az oksági gondolkodás fejlesztése a természeti környezet jelenségeinek
– a Hold fényváltozásainak, a napszakok, évszakok és az éghajlati
övezetek kialakulásának – magyarázata, a légköri alapfolyamatok
közötti oksági összefüggések feltárása során. Természeti törvények
felismerése, alkalmazása a hétköznapi jelenségek értelmezésekor.
Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása
éghajlati diagramok, tematikus térképek révén.
A klímaváltozás és az emberi tevékenység közötti összefüggés
felismerése, a személyes felelősség tudatosítása.
A tudományos megismeréshez kötődő történeti szemlélet formálása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
ismeretek
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hogyan állapítható meg éjszaka
iránytű nélkül az északi irány?
Miért látjuk másnak a csillagos
égboltot a különböző
évszakokban?
Miért van a sarkvidékeken hideg,
a trópusokon meleg?
Hogyan készül az időjárás-
jelentés?
Miért váltakoznak az évszakok
és a napszakok?
Miért hosszabbak a nappalok
nyáron, mint télen?
Hogyan keletkezik a szél és a
csapadék?
Hogyan védhetjük magunkat
villámláskor, hóviharban,
hőségben, szélviharban?
Ismeretek:
A Föld helye a Naprendszerben
és a Világegyetemben.
Égitest, csillag, bolygó, hold.
Sarkcsillag, csillagképek.
A Naprendszer. A Nap
jelentősége. A Nap, a Föld és a
Hold egymáshoz viszonyított
helyzete, mérete, távolsága,
mozgása, kölcsönhatása.
A Föld, a Nap és a Világegyetem
közötti hierarchikus kapcsolat
ábrázolása.
A csillag és a bolygók közötti
különbség felismerése.
A sarkcsillag és egy-két
csillagkép felismerése az
égbolton.
Érvek gyűjtése arról, hogy a Nap
csillag.
A holdfogyatkozás és a Hold
fényváltozásainak értelmezése
modell vagy más szemléltetés
alapján.
A napközpontú világkép
egyszerű modellezése.
A Föld mozgásai és a napi, évi
időszámítás összefüggéseinek
megértése.
Az éghajlati övezetek
összehasonlítása.
Az évszakok váltakozásának
magyarázata.
Nap és a Föld helyzetének
modellezése a különböző
Matematika: Fogalmak
egymáshoz való
viszonya.
Rendszerezést segítő
eszközök és
algoritmusok.
Összehasonlítás,
azonosítás,
megkülönböztetés;
különbségek,
azonosságok
megállapítása.
Osztályozás egy és
egyszerre két (több)
saját szempont szerint,
adott, illetve elkezdett
válogatásban felismert
szempont szerint.
Matematikai modellek
(hierarchikus
kapcsolatok
ábrázolása).
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés -
a szöveg egységei
közötti tartalmi
megfelelés felismerése;
szövegben elszórt,
explicite
megfogalmazott
információk
azonosítása,
Kopernikusz hipotézisének
tudománytörténeti jelentősége.
A Föld alakja. A tengelykörüli
forgás és a Nap körüli keringés
következményei.
Föld gömbhéjas szerkezete.
Éghajlati övezetek.
Időjárás, éghajlat és elemeik:
napsugárzás, hőmérséklet,
csapadék, szél.
Légköri alapfolyamatok:
felmelegedés, lehűlés, szél
keletkezése, felhő- és
csapadékképződés,
csapadékfajták, a víz körforgása
és halmazállapot-változásai.
Éghajlat-módosító tényezők:
földrajzi szélesség, óceántól való
távolság, domborzat.
Magyarország éghajlata: száraz
és nedves kontinentális éghajlat.
Veszélyes időjárási jelenségek:
villámlás, szélvihar, hóvihar,
hőség.
napszakokban és évszakokban.
A Föld gömbalakja, a
napsugarak hajlásszöge és az
éghajlati övezetek közötti
összefüggés felismerése.
Időjárás-jelentés értelmezése, a
várható időjárás megfogalmazása
piktogram alapján.
A csapadék és a szél
keletkezésének leírása ábra vagy
modellkísérlet alapján.
A fizikai jelenségek
(nyomásváltozás,
hőmérsékletváltozás,
halmazállapot változások)
bemutatása a csapadék és a szél
keletkezésében.
Az időjárási elemek észlelése,
mérése. A mért adatok rögzítése,
ábrázolása.
Napi középhőmérséklet, napi és
évi közepes hőingadozás
számítása.
Időjárás és a gazdasági élet
közötti kapcsolat bizonyítása
konkrét példák alapján.
Éghajlat-módosító tényezők
összekapcsolása,
rendezése; a szöveg
elemei közötti ok-
okozati, általános-egyes
vagy kategória-elem
viszony magyarázata.
Informatika:
információkeresés az
interneten.
felismerése a példákban.
Éghajlat jellemzési
algoritmusának megismerése és
használata.
Éghajlati diagramok és éghajlati
térképek információtartalmának
leolvasása, az adatok értékelése.
A légkör általános
felmelegedésének helyi és
globális következményeinek
felismerése példákban.
A veszélyes időjárási
helyzetekben való helyes
viselkedés szabályainak
összegyűjtése.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Világegyetem, égitest, csillag, bolygó, hold, holdfázis, tengelyferdeség,
évszak, gömbhéjas szerkezet, éghajlati övezet, éghajlat, napi és évi
középhőmérséklet, napi hőingadozás, évi közepes hőingadozás, csapadék.
Topográfiai
ismeretek
Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Vénusz, Neptunusz,
Szaturnusz, Uránusz, Hold.
III. témakör: A földfelszín változása (8 óra)
A témakörhöz tartozó leckék tartalma :
1. A vulkánok
2. Hogyan keletkeznek a hegységek?
3. A külső erők felszínformáló munkája
4. A kőzetek és a felszín formakincse
5. A lánchegységek és a röghegységek formakincse
6. Az alföldek kialakulása
7. Hogyan alakítja az ember a környezetét?
8. Rendszerezés
Kerettantervi háttér:
A témakör az Alföldi tájakon c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 10 órából 1 órát,
és a Hegyvidékek, dombvidékek c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 12 órából 7
órát használ fel.
Tematikai egység/
Fejlesztési célAlföldi tájakon
Órakeret 10 óra
tantervi
6. évfolyam
III.
témakör
10 óra 1 óra
Előzetes tudás
Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar,
táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet
– szervezet – életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának
algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek
értelmezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről,
természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti
állapotáról.
A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a
hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése.
Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének,
időléptékének érzékeltetése.
A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése.
A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó
problémák felismertetése, megoldási módok keresése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hogyan alakultak ki hazánk
alföldjei az egykori tenger
helyén?
Mi a futóhomok?
Hogyan lesz a búzából kenyér?
Melyik hungarikum köthető az
Alföldhöz?
Gyógyítanak-e a
gyógynövények?
Ismeretek:
Hazai alföldjeink keletkezése.
A Kisalföld és az Alföld tájai,
természeti adottságai.
A füves puszták jellegzetes
növényei: fűfélék, gyógy- és
gyomnövények, jellemzőik,
jelentőségük.
Az életközösség állatai: sáskák,
szöcskék, gyíkok, fácán, mezei
pocok, mezei nyúl, egerészölyv
szervezete, életmódja.
A Kiskunsági vagy a Hortobágyi
Nemzeti Park természeti értékei.
A Kisalföld, a Kiskunság és a
Nagykunság természeti
adottságainak összehasonlítása.
A tájjellemzés algoritmusának
megismerése, gyakorlása a
megismert tájak bemutatása
során.
Információk leolvasása
különböző diagramokról,
tematikus térképekről.
A megismert életközösségek
ökológiai szemléletű
jellemzése.
A növényi szervek környezeti
tényezőkhöz való
alkalmazkodásának bemutatása
konkrét példákon.
A környezet – szervezet –
életmód összefüggéseinek
bemutatása konkrét példákon
A megismerési algoritmusok
használata az élőlények
jellemzése során.
Állatok különböző szempontú
csoportosítása.
Táplálékláncok készítése a
megismert növényekből és
állatokból.
Magyar nyelv és
irodalom: Szövegértés - a
szöveg egységei közötti
tartalmi megfelelés
felismerése. Szövegben
elszórt, explicite
megfogalmazott
információk azonosítása,
összekapcsolása,
rendezése; a szöveg elemi
közötti ok-okozati,
általános-egyes vagy
kategória-elem viszony
magyarázata.
Alföld megjelenítése
irodalmi alkotásokban.
Matematika: Fogalmak
egymáshoz való
viszonya.
Rendszerezést segítő
eszközök és algoritmusok
ismerete.
Összehasonlítás,
azonosítás,
megkülönböztetés;
különbségek,
azonosságok
megállapítása.
Osztályozás egy és
egyszerre két (több) saját
Alföldek hasznosítása, szerepük
a lakosság élelmiszerellátásában.
Termesztett növényei: búza,
kukorica, napraforgó; jellegzetes
szerveik, termesztésük,
felhasználásuk.
A növénytermesztés,
állattenyésztés és az
élelmiszeripar összefüggései.
Egy választott nemzeti park
természeti értékeinek, vagy ősi
magyar háziállatok bemutatása
önálló kutatómunka alapján.
A természeti és a kultúrtáj
összehasonlítása. A gazdasági
tevékenység életközösségre
gyakorolt hatásának bemutatása
példákon.
szempont szerint, adott,
illetve elkezdett
válogatásban felismert
szempont szerint.
Matematikai modellek
(hierarchikus kapcsolatok
ábrázolása).
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a honfoglaló
magyarok háziállatai.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér,
takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés,
kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló.
Topográfiai
ismeretek
Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság,
Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr.
Tematikai egység/
Fejlesztési célHegyvidékek, dombvidékek
Órakeret
tantervi
6.
évfolya
m III.
témakör
12 óra 7 óra
Előzetes tudás
Jellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy,
medence), a folyók felszínformálása, kőzetek (homok, lösz,) és
ásványkincsek (barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz),
környezetszennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fő
típusaik, egynyári, kétnyári, évelő növény. Természeti erőforrások –
társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok,
éghajlati térképek értelmezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők
egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való
szerepének megismerésével.
A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok
összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai
térképolvasás megalapozása.
A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek
bemutatásával.
A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az
információgyűjtés és feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok,
adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás
készségeinek fejlesztésével.
A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során
végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az
emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek
megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hogyan keletkeztek a hegységek?
Hogyan működnek a vulkánok?
Mi az oka annak, hogy a
Bükkben csak a hegy lábánál
találunk forrásokat?
A biodízel mint energiaforrás.
Használatának előnyei és
hátrányai.
Mire használják a bazaltot és a
mészkövet?
Ismeretek:
Hazai hegységeink keletkezése, a
A gyűrődés, vetődés, vulkáni
működés megfigyelése egyszerű
modellkísérletekben.
Példák a különböző
hegységképződési folyamatok
eredményeként létrejött
formakincs kapcsolatára.
Aprózódás és mállás, külső és
belső erők összehasonlítása.
Néhány jellegzetes hazai kőzet
egyszerűen vizsgálható
tulajdonságainak megállapítása,
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés
– a szöveg egységei
közötti tartalmi
megfelelés felismerése;
szövegben elszórt,
explicite
megfogalmazott
információk
azonosítása,
összekapcsolása,
rendezése; a szöveg
elemi közötti ok-
okozati, általános-
egyes vagy kategória-
belső erők szerepe a
hegységképződésben: gyűrődés,
vetődés, vulkánosság.
A külső felszínformáló erők: víz,
szél, jég, hőmérsékletingadozás
hatásai. A lepusztulás – szállítás
– lerakódás – feltöltődés
kapcsolata.
Kőzetek vizsgálata. Az andezit,
bazalt, mészkő, homok, lösz,
barnakőszén, feketekőszén
jellegzetes tulajdonságai,
felhasználásuk.
Az Északi-középhegység és a
Dunántúli-középhegység
természeti adottságai, tájai.
Bükki Nemzeti Park természeti
értékei.
Élet a hegyvidékeken: A
természeti erőforrások és az
általuk nyújtott lehetőségek. Az
erdő gazdasági jelentősége,
napsütötte déli lejtők –
szőlőtermesztés – borászat,
ásványkincsek és ipari
felhasználásuk.
Az ember gazdasági
tevékenységének
összehasonlításuk,
csoportosításuk.
Példák a kőzetek tulajdonságai és
felhasználásuk közötti
összefüggésekre.
Az Északi-középhegység és a
Dunántúli-középhegység
megadott szempontok szerinti
összehasonlítása.
Önálló ismeretszerzés,
információ feldolgozás a nemzeti
park bemutatása során.
Az alföldek és a hegyvidékek
éghajlatának összehasonlítása, a
különbségek okainak bemutatása
az éghajlati diagramok, tematikus
térképek elemzésével.
A mészkő- és vulkanikus
hegységek vízrajza közti
különbségek indoklása.
A természetes növénytakaró
övezetes változásának
magyarázata.
Természeti erőforrások és a
társadalmi-gazdasági kapcsolatok
bemutatása konkrét példák
alapján.
elem viszony
magyarázata.
Matematika: Fogalmak
egymáshoz való
viszonya.
Rendszerezést segítő
eszközök és
algoritmusok ismerete.
Összehasonlítás,
azonosítás,
megkülönböztetés;
különbségek,
azonosságok
megállapítása.
Osztályozás egy és
egyszerre két (több)
saját szempont szerint,
adott, illetve elkezdett
válogatásban felismert
szempont szerint.
Matematikai modellek
(hierarchikus
kapcsolatok
ábrázolása).
Technika, életvitel és
gyakorlat: anyagok
megmunkálása.
következményei. A táj
arculatának változása.
A dunántúli domb- és hegyvidék,
Nyugat-magyarországi
peremvidék természeti adottságai,
tájai.
Élet a dombvidéken. Természeti
erőforrások.
Termesztett növényei: lucerna,
repce testfelépítése, termesztése,
felhasználása.
A növénytermesztés,
állattenyésztés és az
élelmiszeripar kapcsolata.
A mezőgazdaság hatása a
környezetre: talajpusztulás,
környezetszennyezés.
Az emberi tevékenység kárt
okozó hatásainak bizonyítása
konkrét példákon keresztül.
Az ország nyugati tájai
éghajlatának összehasonlítása az
Alfölddel éghajlati térképek,
diagramok felhasználásával. Az
eltérés indoklása.
A víz felszínformáló szerepének
bemutatása a dombvidék
felszínének formálásában.
Példák az ásványkincsek és az
ipar összefüggéseire.
Egy adott tájon termeszthető
növények bemutatása a növény
környezeti igényei, valamint a
talaj és az éghajlati adottságok
alapján.
A mezőgazdasági
környezetszennyezés formáinak
és hatásainak bemutatása konkrét
példákon.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter,
kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő,
belső erő, külső erő, bauxit, lignit.
Gyökérgümő, pillangós virág, gumó.
Topográfiai
ismeretek
Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-
középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes,
Dunazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység,
Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság,
Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs.
IV. témakör: Hazai tájakon (10 óra)
A témakörhöz tartozó leckék tartalma :
1. Az Alföld tengersík vidékén
2. Hazánk éléstára
3. Duna menti tájunk a Kisalföld
4. Dombvidék a Dunántúlon
5. Az Alpokalja
6. A Dunántúli középhegység
7. Az Északi-középhegység
8. Védett természeti értékeink
9. Hazánk fővárosa: Budapest
10. Rendszerezés
Kerettantervi háttér:
A témakör az Alföldi tájakon c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 10 órából 2 órát,
és a Hegyvidékek, dombvidékek c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 12 órából 4
órát, a Felszíni és felszín alatti vizek c. kerettantervi tematikai egységre fordítható 8 órából
1 órát és A természet és társadalom kölcsönhatásai c. kerettantervi tematikai egységre
fordítható 6 órából 3 órát használ fel.
Tematikai egység/
Fejlesztési célAlföldi tájakon
Órakeret 10 óra
tantervi
6. évfolyam
IV.
témakör
10 óra 2 óra
Előzetes tudás
Síkság, alföld, élőhely, életközösség, madár, emlős, ízeltlábú, rovar,
táplálkozási lánc, táplálkozási hálózat, környezetszennyezés, környezet
– szervezet – életmód összegfüggései, élőlények bemutatásának
algoritmusa, tájékozódás a térképen, diagramok, tematikus térképek
értelmezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Átfogó kép kialakítása alföldi tájaink természetföldrajzi jellemzőiről,
természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti
állapotáról.
A természeti, társadalmi-gazdasági értékek megismerésén keresztül a
hazához való kötődés erősítése, a nemzettudat fejlesztése.
Az alföldek keletkezésének vizsgálata során a folyamatok sorrendjének,
időléptékének érzékeltetése.
A szemléleti térképolvasás elemi készségeinek fejlesztése.
A környezetre kifejtett egyéni és társadalmi hatások és a belőlük adódó
problémák felismertetése, megoldási módok keresése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hogyan alakultak ki hazánk
alföldjei az egykori tenger
helyén?
Mi a futóhomok?
Hogyan lesz a búzából kenyér?
Melyik hungarikum köthető az
Alföldhöz?
Gyógyítanak-e a
A Kisalföld, a Kiskunság és a
Nagykunság természeti
adottságainak összehasonlítása.
A tájjellemzés algoritmusának
megismerése, gyakorlása a
megismert tájak bemutatása
során.
Információk leolvasása
Magyar nyelv és
irodalom: Szövegértés - a
szöveg egységei közötti
tartalmi megfelelés
felismerése. Szövegben
elszórt, explicite
megfogalmazott
információk azonosítása,
összekapcsolása,
rendezése; a szöveg elemi
gyógynövények?
Ismeretek:
Hazai alföldjeink keletkezése.
A Kisalföld és az Alföld tájai,
természeti adottságai.
A füves puszták jellegzetes
növényei: fűfélék, gyógy- és
gyomnövények, jellemzőik,
jelentőségük.
Az életközösség állatai: sáskák,
szöcskék, gyíkok, fácán, mezei
pocok, mezei nyúl, egerészölyv
szervezete, életmódja.
A Kiskunsági vagy a Hortobágyi
Nemzeti Park természeti értékei.
Alföldek hasznosítása, szerepük
a lakosság élelmiszerellátásában.
Termesztett növényei: búza,
kukorica, napraforgó; jellegzetes
szerveik, termesztésük,
felhasználásuk.
A növénytermesztés,
állattenyésztés és az
élelmiszeripar összefüggései.
különböző diagramokról,
tematikus térképekről.
A megismert életközösségek
ökológiai szemléletű
jellemzése.
A növényi szervek környezeti
tényezőkhöz való
alkalmazkodásának bemutatása
konkrét példákon.
A környezet – szervezet –
életmód összefüggéseinek
bemutatása konkrét példákon
A megismerési algoritmusok
használata az élőlények
jellemzése során.
Állatok különböző szempontú
csoportosítása.
Táplálékláncok készítése a
megismert növényekből és
állatokból.
Egy választott nemzeti park
természeti értékeinek, vagy ősi
magyar háziállatok bemutatása
önálló kutatómunka alapján.
A természeti és a kultúrtáj
összehasonlítása. A gazdasági
tevékenység életközösségre
gyakorolt hatásának bemutatása
példákon.
közötti ok-okozati,
általános-egyes vagy
kategória-elem viszony
magyarázata.
Alföld megjelenítése
irodalmi alkotásokban.
Matematika: Fogalmak
egymáshoz való
viszonya.
Rendszerezést segítő
eszközök és algoritmusok
ismerete.
Összehasonlítás,
azonosítás,
megkülönböztetés;
különbségek,
azonosságok
megállapítása.
Osztályozás egy és
egyszerre két (több) saját
szempont szerint, adott,
illetve elkezdett
válogatásban felismert
szempont szerint.
Matematikai modellek
(hierarchikus kapcsolatok
ábrázolása).
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: a honfoglaló
magyarok háziállatai.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér,
takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés,
kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló.
Topográfiai
ismeretek
Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság,
Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr.
Tematikai egység/
Fejlesztési célHegyvidékek, dombvidékek
Órakeret
tantervi
6.
évfolya
m IV.
témakör
12 óra 4 óra
Előzetes tudás
Jellegzetes felszíni formák (síkság, alföld, dombság, hegység, völgy,
medence), a folyók felszínformálása, kőzetek (homok, lösz,) és
ásványkincsek (barnaszén, feketekőszén, kőolaj, földgáz),
környezetszennyezés, talajpusztulás. A növény jellegzetes szervei, fő
típusaik, egynyári, kétnyári, évelő növény. Természeti erőforrások –
társadalmi, gazdasági folyamatok összefüggései, éghajlati diagramok,
éghajlati térképek értelmezése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Az egyensúly és stabilitás fogalmának mélyítése a külső és belső erők
egyensúlyának a földfelszín mai képének kialakításában való
szerepének megismerésével.
A természeti erőforrások és a társadalmi-gazdasági folyamatok
összefüggéseinek bizonyítása, következtetések levonása. A logikai
térképolvasás megalapozása.
A hazaszeretet elmélyítése hazai tájaink szépségeinek és értékeinek
bemutatásával.
A földrajzi tér megismerési módszereinek továbbfejlesztése. Az
információgyűjtés és feldolgozás fejlesztése a térképek, diagramok,
adatsorok használatában való jártasság és a szemléleti térképolvasás
készségeinek fejlesztésével.
A földfelszín kialakulása és az ember termelő tevékenysége során
végzett tájátalakítás időléptéke közötti különbség érzékeltetése. Az
emberi tevékenység által okozott károk és a megelőzés lehetőségeinek
megismerése, a személyes felelősségérzet erősítése.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hogyan keletkeztek a hegységek?
Hogyan működnek a vulkánok?
Mi az oka annak, hogy a
Bükkben csak a hegy lábánál
találunk forrásokat?
A biodízel mint energiaforrás.
Használatának előnyei és
hátrányai.
Mire használják a bazaltot és a
mészkövet?
Ismeretek:
Hazai hegységeink keletkezése, a
belső erők szerepe a
hegységképződésben: gyűrődés,
vetődés, vulkánosság.
A külső felszínformáló erők: víz,
szél, jég, hőmérsékletingadozás
hatásai. A lepusztulás – szállítás
– lerakódás – feltöltődés
kapcsolata.
A gyűrődés, vetődés, vulkáni
működés megfigyelése egyszerű
modellkísérletekben.
Példák a különböző
hegységképződési folyamatok
eredményeként létrejött
formakincs kapcsolatára.
Aprózódás és mállás, külső és
belső erők összehasonlítása.
Néhány jellegzetes hazai kőzet
egyszerűen vizsgálható
tulajdonságainak megállapítása,
összehasonlításuk,
csoportosításuk.
Példák a kőzetek tulajdonságai és
felhasználásuk közötti
összefüggésekre.
Az Északi-középhegység és a
Dunántúli-középhegység
megadott szempontok szerinti
összehasonlítása.
Magyar nyelv és
irodalom: szövegértés
– a szöveg egységei
közötti tartalmi
megfelelés felismerése;
szövegben elszórt,
explicite
megfogalmazott
információk
azonosítása,
összekapcsolása,
rendezése; a szöveg
elemi közötti ok-
okozati, általános-
egyes vagy kategória-
elem viszony
magyarázata.
Matematika: Fogalmak
egymáshoz való
viszonya.
Rendszerezést segítő
eszközök és
algoritmusok ismerete.
Összehasonlítás,
Kőzetek vizsgálata. Az andezit,
bazalt, mészkő, homok, lösz,
barnakőszén, feketekőszén
jellegzetes tulajdonságai,
felhasználásuk.
Az Északi-középhegység és a
Dunántúli-középhegység
természeti adottságai, tájai.
Bükki Nemzeti Park természeti
értékei.
Élet a hegyvidékeken: A
természeti erőforrások és az
általuk nyújtott lehetőségek. Az
erdő gazdasági jelentősége,
napsütötte déli lejtők –
szőlőtermesztés – borászat,
ásványkincsek és ipari
felhasználásuk.
Az ember gazdasági
tevékenységének
következményei. A táj
arculatának változása.
A dunántúli domb- és hegyvidék,
Nyugat-magyarországi
peremvidék természeti adottságai,
tájai.
Élet a dombvidéken. Természeti
Önálló ismeretszerzés,
információ feldolgozás a nemzeti
park bemutatása során.
Az alföldek és a hegyvidékek
éghajlatának összehasonlítása, a
különbségek okainak bemutatása
az éghajlati diagramok, tematikus
térképek elemzésével.
A mészkő- és vulkanikus
hegységek vízrajza közti
különbségek indoklása.
A természetes növénytakaró
övezetes változásának
magyarázata.
Természeti erőforrások és a
társadalmi-gazdasági kapcsolatok
bemutatása konkrét példák
alapján.
Az emberi tevékenység kárt
okozó hatásainak bizonyítása
konkrét példákon keresztül.
Az ország nyugati tájai
éghajlatának összehasonlítása az
Alfölddel éghajlati térképek,
diagramok felhasználásával. Az
eltérés indoklása.
azonosítás,
megkülönböztetés;
különbségek,
azonosságok
megállapítása.
Osztályozás egy és
egyszerre két (több)
saját szempont szerint,
adott, illetve elkezdett
válogatásban felismert
szempont szerint.
Matematikai modellek
(hierarchikus
kapcsolatok
ábrázolása).
Technika, életvitel és
gyakorlat: anyagok
megmunkálása.
erőforrások.
Termesztett növényei: lucerna,
repce testfelépítése, termesztése,
felhasználása.
A növénytermesztés,
állattenyésztés és az
élelmiszeripar kapcsolata.
A mezőgazdaság hatása a
környezetre: talajpusztulás,
környezetszennyezés.
A víz felszínformáló szerepének
bemutatása a dombvidék
felszínének formálásában.
Példák az ásványkincsek és az
ipar összefüggéseire.
Egy adott tájon termeszthető
növények bemutatása a növény
környezeti igényei, valamint a
talaj és az éghajlati adottságok
alapján.
A mezőgazdasági
környezetszennyezés formáinak
és hatásainak bemutatása konkrét
példákon.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter,
kürtő, magma, magmakamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő,
belső erő, külső erő, bauxit, lignit.
Gyökérgümő, pillangós virág, gumó.
Topográfiai
ismeretek
Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-
középhegység, Nyugat-magyarországi peremvidék, Bakony, Vértes,
Dunazug-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység,
Aggteleki-karszt, Kékes, Alpokalja, Zalai-dombság, Somogyi-dombság,
Tolnai-hegyhát, Mecsek, Miskolc, Veszprém, Pécs.
Tematikai egység/
Fejlesztési célA természet és társadalom kölcsönhatásai Órakeret 6 óra
tantervi 6.
évfolyam
IV.
témakör
6 óra 3 óra
Előzetes tudás
Természeti erőforrás, mezőgazdaság, ipar, környezetszennyezés,
energiahordozó, életközösség, természeti erőforrások és a társadalmi
gazdasági folyamatok összefüggése, tájjellemzés és az élőlények
bemutatásának algoritmusa.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A rendszerszemlélet és gondolkodás fejlesztése a természeti erőforrások
társadalmi-gazdasági felhasználása során bekövetkezett változások
vizsgálatával, a globális problémák helyi vetületeinek felismerésével.
Aktív állampolgárságra nevelés a helyi környezeti problémák okainak
és következményeinek felismerésén alapuló, a környezet védelméért
való aktív együttműködésre való késztetéssel.
A hazához, a szűkebb pátriához való kötődés erősítése a lakóhelyi táj
természeti és gazdasági-társadalmi környezetének megismerésével.
Az embernek a természetben elfoglalt sajátos helyzetének és ezzel
kapcsolatos felelősségének megértése a természetes és mesterséges
életközösség különbségeinek megismerésével, a városi környezetben
élő állatoknak az emberre gyakorolt hatásainak megismerésével.
Anyag- és energiatakarékos szemlélet formálása, tudatos vásárlási
szokások megalapozása, az egyéni felelősség tudatosítása.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Lakóhelyed mely értékeire
vagy büszke? Min szeretnél
változtatni?
Milyen előnyöket, milyen
hátrányokat nyújt a városi
élőhely az állatok számára?
A szelektív hulladékgyűjtés
szabályai.
Energia- és víztakarékosság
formái a háztartásban.
Internetes menetrend használata
utazás tervezéséhez.
Ismeretek:
Gazdasági ágazatok:
mezőgazdaság, ipar,
szolgáltatás. A gazdaság
természeti feltételei.
Településtípusok: tanya, falu,
városjellemző képe, társadalmi,
gazdasági szerepe. Élet a
városban. A gazdasági ágazatok
együttműködése. Hálózatok
szerepe a lakosság ellátásában
(víz-, energiaellátó rendszer,
közlekedési hálózat).
A város mesterséges
életközösségének, sajátos
Különböző termékek
csoportosítása aszerint, hogy a
gazdaság mely ágazata állította
elő.
A gazdasági ágazatok közötti
összefüggések bemutatása
konkrét példákon keresztül.
A települések eltérő társadalmi,
gazdasági szerepének
bemutatása konkrét példákon.
A falu és a város által nyújtott
szolgáltatások összehasonlítása.
A vasút- és közúthálózat
szerkezetének vizsgálata:
Előnyök és hátrányok
bemutatása.
A városi élőhely nyújtotta
előnyök és hátrányok elemzése
az állatok alkalmazkodásának
vizsgálata során.
Példák gyűjtése betegségeket
terjesztő városi fajokra (például
parlagi galamb, vándorpatkány,
róka) és az ezekkel kapcsolatos
problémákra. A megoldási
Technika, életvitel és
gyakorlat: nyersanyag,
termék; közlekedés;
energia- és vízellátás,
takarékosság.
állatvilága: házi egér
vándorpatkány, csótány,
feketerigó, galamb,
elszaporodásuk feltételei és
következményeik
A betegséget terjesztő állatok
elleni védekezés formái.
A háztartás anyag- és
energiagazdálkodása. Víz- és
energiafelhasználás.
Környezetszennyezés és
csökkentésének formái. Az
anyag- és energiatakarékosság
lehetőségei. Szelektív
hulladékgyűjtés.
A lakóhelyi táj
természetföldrajzi és gazdasági-
társadalmi jellemzői.
Hazánk fővárosa, Budapest:
földrajzi helyzete, gazdasági,
kulturális jelentősége.
módok közös értékelése.
A fenntarthatóságot segítő
életvitel legfontosabb
elemeinek bemutatása.
A szelektív hulladékgyűjtés
szabályainak megismerése és
gyakorolása az iskolában.
A társadalmi-gazdasági és
környezeti folyamatok
kapcsolatának feltárása a
lakóhely környezetében.
Az emberi tevékenységek által
okozott környezetkárosító
folyamatok felismerése a
lakóhelyen és környékén.
A főváros látnivalóinak
bemutatása önálló
ismeretszerzéssel és
feldolgozással.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Szelektív hulladékgyűjtés, tanya, falu, város, termelés, fogyasztás,
nyersanyag, késztermék.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Felszíni és felszín alatti vizek
Órakeret
tanter
vi
6.
évfolyam
IV.
témakör
8 óra 1 óra
Előzetes tudás A víz szerepe, előfordulása a természetben, a víz tulajdonságai.
Állóvizek, folyóvizek. Vízszennyezés.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk
felszíni és felszín alatti vizei és jelentőségük megismerése, a nemzeti
azonosság és a hazaszeretet erősítése.
A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a
belőlük adódó problémák felismerése, megoldási módok keresésére
való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közösségi
szinten.
A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása.
A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti
térképolvasás fejlesztése.
Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai
térképolvasás elemi lépései során.
A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke
közötti különbségek érzékeltetésével az időbeli tájékozódás, az
időfogalom fejlesztése.
Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek,
értékeinek megismerése és a környezeti problémák iránt.
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások,
ismeretek
Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek,
gyakorlati alkalmazások:
Hol található hazánkban
gyógyfürdő?
Melyek a vízszennyezés forrásai
lakóhelyeden (környékén)?
Milyen jelek utalnak a víz
szennyeződésére?
Milyen károkat okozhatnak az
árvizek és a belvizek?
Mi veszélyezteti hazánk
ivóvízkészletét?
Melyek az egészséges, jó ivóvíz
tulajdonságai?
Hogyan takarékoskodhatunk az
ivóvízzel otthon és az
iskolában?
Ismeretek:
Felszín alatti vizek: talajvíz,
hévíz, ásványvíz, gyógyvíz
jellemzői, jelentősége az ember
életében, gazdasági életében.
A belvizek kialakulásának okai
és következményei, az ellene
való védekezés formái.
Felszíni vizek: hazánk
legjelentősebb állóvizei,
Helyi környezeti problémák
felismerése. Információgyűjtés
tanári irányítással a lakóhely
(környéke) vizeinek
minőségéről. Következtetések
levonása.
Felszín alatti vizek
összehasonlítása, vizek
különböző szempontú
rendszerezése.
A felszíni és a felszín alatti
vizek kapcsolatának igazolása
példákkal.
Az időjárás, a felszínforma és a
belvízveszély közötti kapcsolat
bizonyítása.
A legjelentősebb hazai álló-és
folyóvizek, a főfolyó, a
mellékfolyó és a torkolat
felismerése a térképen.
A felszín lejtése, a folyó
vízhozama, munkavégző
képessége és a felszínformálás
közötti összefüggés
magyarázata.
Magyar nyelv és
irodalom: Szövegértés
- a szöveg egységei
közötti tartalmi
megfelelés
felismerése; a
szövegben elszórt,
explicite
megfogalmazott
információk
azonosítása,
összekapcsolása,
rendezése: a szöveg
elemei közötti ok-
okozati viszony
magyarázata; egy
hétköznapi probléma
megoldása a szöveg
tartalmi elemeinek
felhasználásával;
hétköznapi kifejezés
alkalmi jelentésének
felismerése.
A táj, a természeti
jelenségek
ábrázolásának szerepe.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
folyóvizei. A folyók útja a
forrástól a torkolatig. Vízgyűjtő
terület, vízválasztó, vízjárás,
folyók felszínformálása.
Árvizek kialakulásának oka, az
ellene való védekezés formái.
Állóvizek keletkezése,
pusztulása. Legnagyobb tavunk:
a Balaton (keletkezése,
jellemzése).
A folyók, tavak haszna,
jelentősége. Vízszennyezés
okai, következményei,
megelőzésének lehetőségei.
Vizek védelme.
A Balaton-felvidéki vagy a
Fertő-Hanság Nemzeti Park
értékei.
Víztisztítási eljárások.
Az éghajlat és a folyók vízjárása
közötti összefüggés
magyarázata.
Egy választott nemzeti park
vizes élőhelyének, természeti
értékeinek bemutatása önálló
ismeretszerzés,
információfeldolgozás alapján.
A víz mint természeti erőforrás
hatásainak vizsgálata a
társadalmi, gazdasági
folyamatokra konkrét példák
alapján.
Személyes és közösségi
cselekvési lehetőségek
összegyűjtése az emberi
tevékenység által okozott
környezetkárosító folyamatok
káros hatásainak csökkentésére.
Különböző vizek fizikai-kémiai
tulajdonságainak vizsgálata.
Ipari víztisztítás megfigyelése
helyi víztisztító üzemben.
ismeretek: folyami
kultúrák.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
vízfelhasználás,
víztisztítás,
víztakarékosság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Felszíni, felszín alatti víz, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz,
folyóvíz, állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó,
vízjárás, felszínformálás, vízszennyezés, vízvédelem.
Topográfiai
ismeretekBalaton, Fertő tó, Velencei-tó, Duna, Tisza, Körös, Dráva, Rába,
Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget.
8. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél1. A háztartás és a közszolgáltatások
Előzetes tudás
A háztartásban használt eszközök szerepe, használati jellemzői, a kezelésük biztonsági szabályai.
A háztartásban felhasznált anyagok jellemzői, a tevékenységek alapvető feltételei és környezetre gyakorolt hatásaik.
A háztartás mint műszaki környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés
azok megfelelő használatára.
A műszaki környezet jellemzőinek, kapcsolatainak, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok
felhasználása a problémák megoldása során, tevékenységek gyakorlásakor.
A szükségletekből adódó, illetve a műszaki jelenségekkel járó, hibákból következő technikai problémák felismerése.
Használati utasítások, leírások, műszaki információk megértése, értelmezése.
További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár
Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tapasztalatszerzés a háztartás műszaki jellegű rendszereinek felépítéséről, működéséről, a tapasztalatok megfogalmazása,
rögzítése.
Az ember mindennapos tevékenységei és a környezet állapota, jellemzői közötti összefüggések felismerése, a természet
általi meghatározottság és a környezetre gyakorolt hatások megértésére irányuló szándék, a tevékenységekkel járó
felelősség belátása.
Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról.
A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok,
eszközök, a tapasztalt látvány, jelenség vizsgálatából fakadó tapasztalatok önálló rögzítése.
Gyakorlati problémamegoldás feltételeinek és lépéseinek meghatározása segítséggel.
Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása,
veszélyhelyzetek felismerése.
Igényesség a megfelelően funkcionáló, rendezett mesterséges környezet iránt.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások,
módszerek, munka-
és szervezési formák
Kapcsolódási
pontok
1.1. A háztartás elektromos rendszere
Az elektromos hálózat fizikai-műszaki jellemzői, áramköri elemek a háztartási
hálózatban.
Világítás, motorok, fűtő, hűtő eszközök, elektromossággal működő háztartási és
egyéb eszközök, gépek jellemzői, működésük és használatuk.
Az elektromos rendszer üzemzavarai, túláramvédelmi és érintésvédelmi
eszközök jellemzői, szerepe.
Az elektromos energiafogyasztás árának, díjának meghatározása, takarékossági
lehetőségek. Villanyszámlák tartalmának értelmezése.
Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt elektromos eszközök
működéséről és használati jellemzőiről, a tapasztalatok összehasonlítása,
értékelése.
1.4. Hulladékgazdálkodás
A hulladékok keletkezési módjai a háztartásban és a lakókörnyezetben.
A keletkező hulladékok fizikai és kémiai jellemzői, tárgyként való tovább
használati, illetve anyagként való újra feldolgozhatóságuk lehetőségei.
A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások.
Az energetikai célú hulladékhasznosítás települési környezettől függő rendszerei.
A hulladékokkal járó költségek meghatározása, a csökkenést eredményező
megoldások, a takarékosság lehetőségei.
Tapasztalatok gyűjtése a lakókörnyezetben keletkező hulladékokról, a gyűjtés,
kezelés megoldásairól, az újrahasznosítási lehetőségekről.
Irányított beszélgetés
– frontális
osztálymunka
Tanári magyarázat,
szemléltetés
Feladattal irányított
egyéni és kiscsoportos
feldolgozó munka.
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
csoportos
megbeszélés.
Szövegek, ábrák
feladattal irányított
elemzése
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
egyéni és csoportos
munkavégzés
Számítások
Fizika:
Elektromos
áram, áramkör,
energiatermelés,
energiaátalakítás
,
energiaforrások.
Fényforrások,
motorok
működési elve,
az elektromos
áram hőhatása.
Elektromos
mennyiségek
(feszültség,
áramerősség,
teljesítmény).
Földrajz:
Fosszilis és
megújuló
energiaforrások.
Matematika:
számok,
alapműveletek,
matematikai
modell.
Gyűjtőmunka, tabló Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
Családi
kiadások.
Takarékosság a
háztartások
fogyasztásában.
Erkölcstan:
modern technika
alkalmazásának
előnyei,
hátrányai,
veszélyei, az
életvitelt
könnyítő
lehetőségei.
Magunkért és
másokért érzett
felelősség.
Mértékletesség a
fogyasztásban.
Érték és mérték.
Informatika:
információkeres
és,
internethasználat
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elektromos energia, energiafogyasztás, áramfelvétel, túláramvédelem, érintésvédelem, áramütés, ivóvíz, újrahasznosítás,
hulladékkezelés, szolgáltatás, közmű, közüzemi szolgáltató, közüzemi számla
Tematikai egység/
Fejlesztési cél2. Közlekedés
Előzetes tudás A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, közlekedési jelzőtáblák.
A közlekedési balesetek megelőzését szolgáló magatartás.
További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár
Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Tanpálya
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A közúti kerékpáros közlekedésben való felelős részvétel erősítése.
A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos problémák megfigyelésével, megvitatásával a szabályismeret, a
szabálykövető attitűd, a felelősségérzet és a környezettudatosság erősítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások,
módszerek, munka-
és szervezési formák
Kapcsolódási
pontok
2.1. A kerékpáros közúti közlekedés
A balesetmentes, udvarias közlekedés.
Közlekedési veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása.
2.2. Közlekedéstörténet
A járműmeghajtások jövője.
2.3. Környezet- és egészségtudatos közlekedés
A közlekedési eszközök által okozott, a környezetet terhelő, illetve az egészséget
károsító hatások.
A mozgás élménye. A természet mint közlekedési környezet.
A biztonságos túrakerékpározás. Kerékpártúra-útvonalak, útvonalterv készítése.
2.4. Nyomtatott és elektronikus közlekedési információforrások
A közlekedési környezet – mint rendszer – jellemzői.
A közlekedési infrastruktúra mennyiségi jellemzői (idő, sebesség, gyakoriság,
közlekedési logisztika).
Irányított beszélgetés
– frontális
osztálymunka
Tanári magyarázat,
szemléltetés
Feladattal irányított
egyéni és kiscsoportos
feldolgozó munka.
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
csoportos
megbeszélés.
Szövegek, ábrák,
menetrendek, térképek
feladattal irányított
elemzése
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértés,
digitális
információk
kezelése.
Testnevelés és
sport:
kerékpározás.
Fizika:
mechanika.
Matematika:
tájékozódás a
térben térkép és
egyéb vázlatok
alapján, számok,
műveletek,
számítások
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
egyéni és csoportos
szerelés.
Kerékpározás
időtartamokkal.
Informatika:
Alkalmazások
használata.
Többszálú
lineáris olvasás.
Kulcsfogalmak/
fogalmakMotor, útvonaltervezés, menetrend, környezettudatos közlekedés, környezeti terhelés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés
Előzetes tudás
Tájékozottság a háztartás ellátó rendszereiről
Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Rajzolvasás, mérés.
Tárgyak elkészítése minta alapján.
Egyszerű szerelési műveletek elvégzése segítséggel. Szerszámok biztonságos alkalmazása.
Tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése
További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár
Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok
megfogalmazása, rögzítése.
A karbantartás szükségességének felismerése, helyzetelemzés, hibakeresés, problémamegoldás, a változásokhoz való
rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése.
A munka során felhasznált anyagok technológiai tulajdonságainak felismerése, az ismeretek alkalmazása.
A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, a biztonság iránti igény
kialakítása.
Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások,
módszerek, munka-
és szervezési formák
Kapcsolódási
pontok
3.1. Karbantartás a háztartásban Irányított beszélgetés Fizika:
Áramkör: a biztosító, a vezeték és a szerelvények mérete, valamint a fogyasztók
teljesítménye közötti összefüggés.
Világítási áramkör, foglalatok, izzófajták, energiatakarékos izzók, kapcsolók –
adatok értelmezése, összehasonlítása.
Fali dugaszoló aljzatok, vezeték-csatlakozások, villásdugók szerelése.
A laikus által végezhető javítások határai.
3.2. Tárgykészítés
Különböző problémák (érzékelés, kapcsolás, stb.) megoldása elektronikai
áramkör modellek készítésével, a hozzá tartozó kapcsolási rajzok segítségével.
Az irányítástechnika és az automatizálás alapjainak megismerése a készített
modellek segítségével.
Megújuló energiaforrásokkal működő modell készítése (pl. szélkerék,
napkollektor, napelemes ventilátor).
Tervrajz készítése adott, illetve elképzelt tárgyakról.
Használati, illetve dísztárgyak készítése különböző anyagokból adott, illetve saját
készítésű tervek alapján.
Gépi varrás gyakorlása.
Egyszerű tárgyak (pl. kötény, párnahuzat) elkészítése gépi varrás alkalmazásával,
díszítése díszítőöltésekkel.
Szabásminta készítése, méretvétel és mérettáblázat szerint. Szabás-varrás adott,
illetve méretvételt követő, mérethez igazított, saját készítésű szabásminta alapján.
3.3, Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő
munkakörnyezet
Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, alkalmazása.
A szerszámok célszerű, balesetmentes használata.
A munkakörnyezet rendjének fenntartása.
A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása.
A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése.
– frontális
osztálymunka
Tanári magyarázat,
szemléltetés
Feladattal irányított
egyéni és kiscsoportos
feldolgozó munka.
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
csoportos
megbeszélés.
Szövegek, ábrák,
diagramok feladattal
irányított elemzése
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
egyéni és csoportos
munkavégzés
vezető,
fogyasztó, az
elektromos áram
munkája és
teljesítménye.
Informatika:
információkeres
és, irányítás,
szabályozás.
Erkölcstan:
Kötődés a tárgyi
világhoz.
Találmányok az
emberiség
szolgálatában (az
emberek javára,
kárára.
Kulcsfogalmak/
fogalmakSzerelvény, szabályozás, elektromos szerelvény, áramkör
Tematikai egység/ 4. Munkakörnyezetek megismerése, munkahely-látogatás
Fejlesztési cél
Előzetes tudásA környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységekre, szakmákra, munkafolyamatokra, technológiákra,
termékekre, szolgáltatásokra, ezek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, ezekről szerzett tapasztalatok.
További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár
Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szemléltetőeszközök. Munkahelyek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A munkamegosztás, az egyéni és kollektív munkatevékenységek, a technológiai folyamat, a produktumok stb.
összefüggéseinek felismerése, megértése.
A munkára való alkalmasság összetevőinek, a munkavégzés körülményeinek és a munkát végzőre gyakorolt hatásoknak,
a munkával járó veszélyeknek a felismerése.
Tapasztalatszerzés a helyes munkamagatartásról, a munkakultúráról.
A megismert munkakörnyezetekről alkotott vélemény és érvek megfogalmazása a saját elképzelésekkel összevetve.
Közelebb kerülés a saját pályaválasztási döntéshez..
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások,
módszerek, munka-
és szervezési formák
Kapcsolódási
pontok
4.1. Előzetes tájékozódás
Tájékozódás a megismerendő munkakörnyezetekről, meglátogatandó
munkahelyekről, a technológiákról, munkatevékenységekről, termékekről,
szolgáltatásokról, munkakörülményekről, munkaszervezeti keretekről.
Felkészülés a munkahelyeken való információszerzésre.
4.2. Munkahely-látogatások
egyedi termékkészítéssel foglalkozó, javító, felújító;
árutermelő, ipari vagy agrárjellegű;
kereskedelmi, vendéglátási, gazdasági, közlekedési jellegű;
egészségügyi, szociális, oktatási jellegű, illetve más, személyeknek
szolgáltatást nyújtó;
környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, vagy energiatermelő
munkahely, munkakörnyezet, foglalkozás megismerése.
Információgyűjtés a meglátogatott munkahelyeken: az alkalmazott eszközök,
technológiák, a felhasznált anyagok, a munkafolyamatok jellemzői, a
tevékenység feltételei és környezeti hatásai, munkaszervezeti sajátosságok,
munkakörülmények, kereseti lehetőségek. A szerzett tapasztalatok rögzítése,
feldolgozása.
Irányított beszélgetés
– frontális
osztálymunka
Tanári magyarázat,
szemléltetés
Feladattal irányított
egyéni és kiscsoportos
feldolgozó munka.
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
csoportos
megbeszélés.
Szövegek, ábrák
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
Munkajogi
alapok,
foglalkoztatási
formák, a
munkaszerződés
tartalma.
A
munkaviszonyho
z kapcsolódó
jogok és
kötelezettségek.
Egyéb:
meglátogatott,
feladattal irányított
elemzése
Munkahely látogatás
tanulmányozott
munkahelyeken
folyó
tevékenységtől
függően.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés,
technológia, munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, munkaszervezet, munkahelyi
hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér..
Tematikai egység/
Fejlesztési cél4/b. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés
Előzetes tudás
A környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, erről szerzett
tapasztalatok.
Saját tapasztalatok a munka világából a személyes környezetben élők tevékenységéhez kapcsolódóan.
A saját tevékenységek eredményességéről, erősségekről, gyengeségekről szóló tapasztalatok
További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár
Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szemléltetőeszközök.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A munkavégzés jelentőségének tudatosítása a társadalom jóléte szempontjából.
Az ember környezetének, valamint tevékenységeinek, munkájának, továbbá a megélhetés és az életminőség
kapcsolatának felismerése.
Továbbtanulási, pályaválasztási elhatározás, életpálya-elképzelés kialakítása, megerősítése. A tervezett pálya
jellemzőinek összevetése a személyes elképzelésekkel, a lehetőségek helyes megítélése, fejlődő önismeret, reális
önértékelés erősítése.
A megélhetést biztosító tervezett életpályára, munkára való alkalmasság nélkülözhetetlen összetevőinek (képesség,
szaktudás, tanulás, munkakultúra) tudatosítása.
A saját életpálya és életminőség alakításában viselt személyes felelősség felismertetése.
Előzetes ismeretszerzés a karrier, a hivatás és a családi élet összeegyeztetéséről.
A munkakereséssel, munkába állással kapcsolatos alapvető tudnivalók elsajátítása..
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások,
módszerek, munka-
és szervezési formák
Kapcsolódási
pontok
5.1. A tanulási pálya Irányított beszélgetés
– frontális Informatika:
Iskolatípusok, képzési formák, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás,
felnőttképzés, érettségi, szakmai vizsga, diploma.
5.3. Környezet és pályaválasztás
A települési és a tágabb környezet gazdasági, foglalkoztatási, továbbtanulási
lehetőségei.
A szakmákról, munkalehetőségekről, pályaalkalmasságról, továbbtanulásról
szóló információk forrásai. Önálló tájékozódás szakmákról, munkákról internetes
(pl. Nemzeti pályaorientációs portál) és más információforrásokból, valamint a
személyes környezetben.
5.4. Munkavállalás
Vállalkozói tevékenységek, a vállalkozó személye, felelős vállalkozói
magatartás.
Alkalmazottként való elhelyezkedés. A munkába állás adminisztratív előzményei
(álláskeresés, tájékozódás, önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú).
5.5. Megélhetés
Teendők és lehetőségek munkanélküliség esetén.
osztálymunka
Tanári magyarázat,
szemléltetés
Feladattal irányított
egyéni és kiscsoportos
feldolgozó munka.
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
csoportos
megbeszélés.
Szövegek, ábrák
feladattal irányított
elemzése
Önismereti,
pályaalkalmassági
tesztek kitöltése
adatgyűjtés az
internetről.
Földrajz:
gazdaság ágai, a
munkahelyterem
tés természet- és
gazdaságföldrajz
i alapjai.
Erkölcstan:
munka és a
munkát végző
ember tisztelete.
Személyes
tapasztalatok,
együttműködés,
egyéni
boldogulás és a
csapatmunka.
Pályaválasztás –
foglalkozás,
élethivatás.
Ösztönzők és
mozgatóerők.
Érték és mérték.
Jóllét és jólét.
Boldogulás.
Magyar nyelv és
irodalom:
önéletrajz
formái, a
hivatalos levél
jellemzői
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Általános iskola, középiskola, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, szakképesítés (szakma), érettségi, diploma, fizikai
munka, kétkezi munka, értelmiségi munka, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, termelés, termék, szolgáltatás,
foglalkozás, munkahely, munkaidő, munkabér, munkanélküliség, családi önfenntartás, karrier, hivatás, munkaadó,
munkavállaló, vállalkozó, alkalmazott, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés.
A fejlesztés várt
eredményei a
ciklus végén
Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása,
készségek kialakulása.
A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős
használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű
karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése.
Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során.
A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége.
Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett.
A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.
Tájékozottság a közlekedési környezetben.
Tudatos közlekedési magatartás.
A közlekedési morál alkalmazása.
Környezettudatos közlekedésszemlélet.
Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek
mérlegelése.
Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel.
Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése.
A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése.
A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása.
Továbblépés
feltételei
A foglalkozásokon való, aktív cselekvő részvétel.
A fejlesztési céloknak megfelelő készségek, képességek, attitűdök folyamatos fejlődése.
A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása, a tevékenység elvégzése.
A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek.
Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték- és fűtési rendszerek) működését.
A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése, elhárítása.
Ismerje fel az egészséget fenyegető veszélyek, különös tekintettel a dohányzása, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás
veszélyeire, fogadja el az egészségvédelemnek és az élet feltétlen tiszteletének fontosságát.
Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaképpel
8. évfolyam
Tematikai egység/
Fejlesztési cél1. A háztartás és a közszolgáltatások
Előzetes tudás
A háztartásban használt eszközök szerepe, használati jellemzői, a kezelésük biztonsági szabályai.
A háztartásban felhasznált anyagok jellemzői, a tevékenységek alapvető feltételei és környezetre gyakorolt hatásaik.
A háztartás mint műszaki környezet elemeinek és összetevőinek, valamint funkcióinak azonosítása, érdeklődés, törekvés
azok megfelelő használatára.
A műszaki környezet jellemzőinek, kapcsolatainak, kölcsönhatásainak megfigyeléséből származó tapasztalatok
felhasználása a problémák megoldása során, tevékenységek gyakorlásakor.
A szükségletekből adódó, illetve a műszaki jelenségekkel járó, hibákból következő technikai problémák felismerése.
Használati utasítások, leírások, műszaki információk megértése, értelmezése.
További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár
Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tapasztalatszerzés a háztartás műszaki jellegű rendszereinek felépítéséről, működéséről, a tapasztalatok megfogalmazása,
rögzítése.
Az ember mindennapos tevékenységei és a környezet állapota, jellemzői közötti összefüggések felismerése, a természet
általi meghatározottság és a környezetre gyakorolt hatások megértésére irányuló szándék, a tevékenységekkel járó
felelősség belátása.
Véleményalkotás a tevékenységekkel érintett szakmákról, munkafolyamatokról.
A tevékenységekhez, feladatokhoz kapcsolódó célzott információszerzés információforrásokból. A használt anyagok,
eszközök, a tapasztalt látvány, jelenség vizsgálatából fakadó tapasztalatok önálló rögzítése.
Gyakorlati problémamegoldás feltételeinek és lépéseinek meghatározása segítséggel.
Előzetesen bemutatott és megbeszélt munkaműveletek pontos végrehajtása, a biztonsági szabályok betartása,
veszélyhelyzetek felismerése.
Igényesség a megfelelően funkcionáló, rendezett mesterséges környezet iránt.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások,
módszerek, munka-
és szervezési formák
Kapcsolódási
pontok
1.1. A háztartás elektromos rendszere
Az elektromos hálózat fizikai-műszaki jellemzői, áramköri elemek a háztartási
hálózatban.
Világítás, motorok, fűtő, hűtő eszközök, elektromossággal működő háztartási és
egyéb eszközök, gépek jellemzői, működésük és használatuk.
Az elektromos rendszer üzemzavarai, túláramvédelmi és érintésvédelmi
eszközök jellemzői, szerepe.
Az elektromos energiafogyasztás árának, díjának meghatározása, takarékossági
lehetőségek. Villanyszámlák tartalmának értelmezése.
Tapasztalatok gyűjtése a környezetben használt elektromos eszközök
működéséről és használati jellemzőiről, a tapasztalatok összehasonlítása,
értékelése.
1.4. Hulladékgazdálkodás
A hulladékok keletkezési módjai a háztartásban és a lakókörnyezetben.
A keletkező hulladékok fizikai és kémiai jellemzői, tárgyként való tovább
használati, illetve anyagként való újra feldolgozhatóságuk lehetőségei.
A hulladék keletkezését mérséklő fogyasztási, életmódbeli szokások.
Az energetikai célú hulladékhasznosítás települési környezettől függő rendszerei.
A hulladékokkal járó költségek meghatározása, a csökkenést eredményező
megoldások, a takarékosság lehetőségei.
Tapasztalatok gyűjtése a lakókörnyezetben keletkező hulladékokról, a gyűjtés,
kezelés megoldásairól, az újrahasznosítási lehetőségekről.
Irányított beszélgetés
– frontális
osztálymunka
Tanári magyarázat,
szemléltetés
Feladattal irányított
egyéni és kiscsoportos
feldolgozó munka.
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
csoportos
megbeszélés.
Szövegek, ábrák
feladattal irányított
elemzése
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
egyéni és csoportos
munkavégzés
Fizika:
Elektromos
áram, áramkör,
energiatermelés,
energiaátalakítás
,
energiaforrások.
Fényforrások,
motorok
működési elve,
az elektromos
áram hőhatása.
Elektromos
mennyiségek
(feszültség,
áramerősség,
teljesítmény).
Földrajz:
Fosszilis és
megújuló
energiaforrások.
Matematika:
számok,
alapműveletek,
Számítások
Gyűjtőmunka, tabló
matematikai
modell.
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
Családi
kiadások.
Takarékosság a
háztartások
fogyasztásában.
Erkölcstan:
modern technika
alkalmazásának
előnyei,
hátrányai,
veszélyei, az
életvitelt
könnyítő
lehetőségei.
Magunkért és
másokért érzett
felelősség.
Mértékletesség a
fogyasztásban.
Érték és mérték.
Informatika:
információkeres
és,
internethasználat
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Elektromos energia, energiafogyasztás, áramfelvétel, túláramvédelem, érintésvédelem, áramütés, ivóvíz, újrahasznosítás,
hulladékkezelés, szolgáltatás, közmű, közüzemi szolgáltató, közüzemi számla
Tematikai egység/
Fejlesztési cél2. Közlekedés
Előzetes tudás A gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályai, közlekedési jelzőtáblák.
A közlekedési balesetek megelőzését szolgáló magatartás.
További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár
Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Tanpálya
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A közúti kerékpáros közlekedésben való felelős részvétel erősítése.
A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos problémák megfigyelésével, megvitatásával a szabályismeret, a
szabálykövető attitűd, a felelősségérzet és a környezettudatosság erősítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások,
módszerek, munka-
és szervezési formák
Kapcsolódási
pontok
2.1. A kerékpáros közúti közlekedés
A balesetmentes, udvarias közlekedés.
Közlekedési veszélyhelyzetek felismerése, elhárítása.
2.2. Közlekedéstörténet
A járműmeghajtások jövője.
2.3. Környezet- és egészségtudatos közlekedés
A közlekedési eszközök által okozott, a környezetet terhelő, illetve az egészséget
károsító hatások.
A mozgás élménye. A természet mint közlekedési környezet.
A biztonságos túrakerékpározás. Kerékpártúra-útvonalak, útvonalterv készítése.
2.4. Nyomtatott és elektronikus közlekedési információforrások
A közlekedési környezet – mint rendszer – jellemzői.
A közlekedési infrastruktúra mennyiségi jellemzői (idő, sebesség, gyakoriság,
közlekedési logisztika).
Irányított beszélgetés
– frontális
osztálymunka
Tanári magyarázat,
szemléltetés
Feladattal irányított
egyéni és kiscsoportos
feldolgozó munka.
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
csoportos
megbeszélés.
Magyar nyelv és
irodalom:
szövegértés,
digitális
információk
kezelése.
Testnevelés és
sport:
kerékpározás.
Fizika:
mechanika.
Matematika:
tájékozódás a
térben térkép és
Szövegek, ábrák,
menetrendek, térképek
feladattal irányított
elemzése
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
egyéni és csoportos
szerelés.
Kerékpározás
egyéb vázlatok
alapján, számok,
műveletek,
számítások
időtartamokkal.
Informatika:
Alkalmazások
használata.
Többszálú
lineáris olvasás.
Kulcsfogalmak/
fogalmakMotor, útvonaltervezés, menetrend, környezettudatos közlekedés, környezeti terhelés.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés
Előzetes tudás
Tájékozottság a háztartás ellátó rendszereiről
Adott feladat megoldásához szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Rajzolvasás, mérés.
Tárgyak elkészítése minta alapján.
Egyszerű szerelési műveletek elvégzése segítséggel. Szerszámok biztonságos alkalmazása.
Tapasztalatok megfogalmazása, rögzítése
További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár
Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szerszámok, eszközök, gépek. Felszerelt szaktanterem.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Tapasztalatszerzés a tárgyak, modellek készítéséhez felhasznált anyagokról, eszközökről, technológiákról, tapasztalatok
megfogalmazása, rögzítése.
A karbantartás szükségességének felismerése, helyzetelemzés, hibakeresés, problémamegoldás, a változásokhoz való
rugalmas alkalmazkodás képességének fejlesztése.
A munka során felhasznált anyagok technológiai tulajdonságainak felismerése, az ismeretek alkalmazása.
A tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, a biztonság iránti igény
kialakítása.
Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások,
módszerek, munka-
és szervezési formák
Kapcsolódási
pontok
3.1. Karbantartás a háztartásban
Áramkör: a biztosító, a vezeték és a szerelvények mérete, valamint a fogyasztók
teljesítménye közötti összefüggés.
Világítási áramkör, foglalatok, izzófajták, energiatakarékos izzók, kapcsolók –
adatok értelmezése, összehasonlítása.
Fali dugaszoló aljzatok, vezeték-csatlakozások, villásdugók szerelése.
A laikus által végezhető javítások határai.
3.2. Tárgykészítés
Különböző problémák (érzékelés, kapcsolás, stb.) megoldása elektronikai
áramkör modellek készítésével, a hozzá tartozó kapcsolási rajzok segítségével.
Az irányítástechnika és az automatizálás alapjainak megismerése a készített
modellek segítségével.
Megújuló energiaforrásokkal működő modell készítése (pl. szélkerék,
napkollektor, napelemes ventilátor).
Tervrajz készítése adott, illetve elképzelt tárgyakról.
Használati, illetve dísztárgyak készítése különböző anyagokból adott, illetve saját
készítésű tervek alapján.
Gépi varrás gyakorlása.
Egyszerű tárgyak (pl. kötény, párnahuzat) elkészítése gépi varrás alkalmazásával,
díszítése díszítőöltésekkel.
Szabásminta készítése, méretvétel és mérettáblázat szerint. Szabás-varrás adott,
illetve méretvételt követő, mérethez igazított, saját készítésű szabásminta alapján.
3.3, Eszközök rendeltetésszerű, biztonságos használata, megfelelő
munkakörnyezet
Biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafogások ismerete, alkalmazása.
A szerszámok célszerű, balesetmentes használata.
A munkakörnyezet rendjének fenntartása.
A műveletekhez szükséges munkavédelmi felszerelések alkalmazása.
A segítségnyújtás lehetőségeinek megismerése.
Irányított beszélgetés
– frontális
osztálymunka
Tanári magyarázat,
szemléltetés
Feladattal irányított
egyéni és kiscsoportos
feldolgozó munka.
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
csoportos
megbeszélés.
Szövegek, ábrák,
diagramok feladattal
irányított elemzése
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
egyéni és csoportos
munkavégzés
Fizika:
vezető,
fogyasztó, az
elektromos áram
munkája és
teljesítménye.
Informatika:
információkeres
és, irányítás,
szabályozás.
Erkölcstan:
Kötődés a tárgyi
világhoz.
Találmányok az
emberiség
szolgálatában (az
emberek javára,
kárára.
Kulcsfogalmak/
fogalmakSzerelvény, szabályozás, elektromos szerelvény, áramkör
Tematikai egység/
Fejlesztési cél4. Munkakörnyezetek megismerése, munkahely-látogatás
Előzetes tudásA környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységekre, szakmákra, munkafolyamatokra, technológiákra,
termékekre, szolgáltatásokra, ezek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, ezekről szerzett tapasztalatok.
További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár
Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szemléltetőeszközök. Munkahelyek.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A munkamegosztás, az egyéni és kollektív munkatevékenységek, a technológiai folyamat, a produktumok stb.
összefüggéseinek felismerése, megértése.
A munkára való alkalmasság összetevőinek, a munkavégzés körülményeinek és a munkát végzőre gyakorolt hatásoknak,
a munkával járó veszélyeknek a felismerése.
Tapasztalatszerzés a helyes munkamagatartásról, a munkakultúráról.
A megismert munkakörnyezetekről alkotott vélemény és érvek megfogalmazása a saját elképzelésekkel összevetve.
Közelebb kerülés a saját pályaválasztási döntéshez..
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások,
módszerek, munka-
és szervezési formák
Kapcsolódási
pontok
4.1. Előzetes tájékozódás
Tájékozódás a megismerendő munkakörnyezetekről, meglátogatandó
munkahelyekről, a technológiákról, munkatevékenységekről, termékekről,
szolgáltatásokról, munkakörülményekről, munkaszervezeti keretekről.
Felkészülés a munkahelyeken való információszerzésre.
4.2. Munkahely-látogatások
egyedi termékkészítéssel foglalkozó, javító, felújító;
árutermelő, ipari vagy agrárjellegű;
kereskedelmi, vendéglátási, gazdasági, közlekedési jellegű;
egészségügyi, szociális, oktatási jellegű, illetve más, személyeknek
szolgáltatást nyújtó;
környezetvédelmi, környezetgazdálkodási, vagy energiatermelő
munkahely, munkakörnyezet, foglalkozás megismerése.
Irányított beszélgetés
– frontális
osztálymunka
Tanári magyarázat,
szemléltetés
Feladattal irányított
egyéni és kiscsoportos
feldolgozó munka.
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
Történelem,
társadalmi és
állampolgári
ismeretek:
Munkajogi
alapok,
foglalkoztatási
formák, a
munkaszerződés
tartalma.
A
munkaviszonyho
z kapcsolódó
Információgyűjtés a meglátogatott munkahelyeken: az alkalmazott eszközök,
technológiák, a felhasznált anyagok, a munkafolyamatok jellemzői, a
tevékenység feltételei és környezeti hatásai, munkaszervezeti sajátosságok,
munkakörülmények, kereseti lehetőségek. A szerzett tapasztalatok rögzítése,
feldolgozása.
csoportos
megbeszélés.
Szövegek, ábrák
feladattal irányított
elemzése
Munkahely látogatás
jogok és
kötelezettségek.
Egyéb:
meglátogatott,
tanulmányozott
munkahelyeken
folyó
tevékenységtől
függően.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Alapanyag, termelőeszköz, gép, árutermelés, sorozatgyártás, egyedi termék, javítás, felújítás, szolgáltatás, építés, szerelés,
technológia, munkaművelet, fogyasztó, vevő, ügyfél, vállalat, vállalkozás, intézmény, munkaszervezet, munkahelyi
hierarchia, munkamegosztás, munkanorma, munkabér..
Tematikai egység/
Fejlesztési cél4/b. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés
Előzetes tudás
A környezet állapotára, változtatására, az emberi tevékenységek feltételeire és hatásaira irányuló érdeklődés, erről szerzett
tapasztalatok.
Saját tapasztalatok a munka világából a személyes környezetben élők tevékenységéhez kapcsolódóan.
A saját tevékenységek eredményességéről, erősségekről, gyengeségekről szóló tapasztalatok
További feltételekSzemélyi: Technika és háztartástan tanár
Tárgyi: A tananyag megtanításához szükséges anyagok, szemléltetőeszközök.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A munkavégzés jelentőségének tudatosítása a társadalom jóléte szempontjából.
Az ember környezetének, valamint tevékenységeinek, munkájának, továbbá a megélhetés és az életminőség
kapcsolatának felismerése.
Továbbtanulási, pályaválasztási elhatározás, életpálya-elképzelés kialakítása, megerősítése. A tervezett pálya
jellemzőinek összevetése a személyes elképzelésekkel, a lehetőségek helyes megítélése, fejlődő önismeret, reális
önértékelés erősítése.
A megélhetést biztosító tervezett életpályára, munkára való alkalmasság nélkülözhetetlen összetevőinek (képesség,
szaktudás, tanulás, munkakultúra) tudatosítása.
A saját életpálya és életminőség alakításában viselt személyes felelősség felismertetése.
Előzetes ismeretszerzés a karrier, a hivatás és a családi élet összeegyeztetéséről.
A munkakereséssel, munkába állással kapcsolatos alapvető tudnivalók elsajátítása..
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Pedagógiai eljárások,
módszerek, munka-
és szervezési formák
Kapcsolódási
pontok
5.1. A tanulási pálya
Iskolatípusok, képzési formák, közoktatás, szakképzés, felsőoktatás,
felnőttképzés, érettségi, szakmai vizsga, diploma.
5.3. Környezet és pályaválasztás
A települési és a tágabb környezet gazdasági, foglalkoztatási, továbbtanulási
lehetőségei.
A szakmákról, munkalehetőségekről, pályaalkalmasságról, továbbtanulásról
szóló információk forrásai. Önálló tájékozódás szakmákról, munkákról internetes
(pl. Nemzeti pályaorientációs portál) és más információforrásokból, valamint a
személyes környezetben.
5.4. Munkavállalás
Vállalkozói tevékenységek, a vállalkozó személye, felelős vállalkozói
magatartás.
Alkalmazottként való elhelyezkedés. A munkába állás adminisztratív előzményei
(álláskeresés, tájékozódás, önéletrajz, motivációs levél, állásinterjú).
5.5. Megélhetés
Teendők és lehetőségek munkanélküliség esetén.
Irányított beszélgetés
– frontális
osztálymunka
Tanári magyarázat,
szemléltetés
Feladattal irányított
egyéni és kiscsoportos
feldolgozó munka.
Feladattal,
szempontokkal
irányított megfigyelés,
csoportos
megbeszélés.
Szövegek, ábrák
feladattal irányított
elemzése
Önismereti,
pályaalkalmassági
tesztek kitöltése
Informatika:
adatgyűjtés az
internetről.
Földrajz:
gazdaság ágai, a
munkahelyterem
tés természet- és
gazdaságföldrajz
i alapjai.
Erkölcstan:
munka és a
munkát végző
ember tisztelete.
Személyes
tapasztalatok,
együttműködés,
egyéni
boldogulás és a
csapatmunka.
Pályaválasztás –
foglalkozás,
élethivatás.
Ösztönzők és
mozgatóerők.
Érték és mérték.
Jóllét és jólét.
Boldogulás.
Magyar nyelv és
irodalom:
önéletrajz
formái, a
hivatalos levél
jellemzői
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Általános iskola, középiskola, felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés, szakképesítés (szakma), érettségi, diploma, fizikai
munka, kétkezi munka, értelmiségi munka, ipar, kereskedelem, mezőgazdaság, közlekedés, termelés, termék, szolgáltatás,
foglalkozás, munkahely, munkaidő, munkabér, munkanélküliség, családi önfenntartás, karrier, hivatás, munkaadó,
munkavállaló, vállalkozó, alkalmazott, motivációs levél, állásinterjú, munkaszerződés.
A fejlesztés várt
eredményei a
ciklus végén
Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása,
készségek kialakulása.
A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős
használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű
karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése.
Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során.
A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége.
Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett.
A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása.
Tájékozottság a közlekedési környezetben.
Tudatos közlekedési magatartás.
A közlekedési morál alkalmazása.
Környezettudatos közlekedésszemlélet.
Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek
mérlegelése.
Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel.
Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése.
A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése.
A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása.
Továbblépés
feltételei
A foglalkozásokon való, aktív cselekvő részvétel.
A fejlesztési céloknak megfelelő készségek, képességek, attitűdök folyamatos fejlődése.
A foglalkozásokon a tárgyak, produktumok elkészítése, a feladatok megoldása, a tevékenység elvégzése.
A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek.
Ismerje a közműrendszerek (vízvezeték- és fűtési rendszerek) működését.
A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerése, elhárítása.
Ismerje fel az egészséget fenyegető veszélyek, különös tekintettel a dohányzása, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás
veszélyeire, fogadja el az egészségvédelemnek és az élet feltétlen tiszteletének fontosságát.
Rendelkezzen megfelelő önismerettel és pályaképpel
II. rész 2. sz. melléklet
II. rész 3.sz. melléklet