pedagÓgiai program -...

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium

4071 Hortobágy, József Attila u. 1/A.

OM200932

Tel./Fax: 06 (52) 589-352

E-mail: [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Hortobágy, 2017. szeptember 1.

mailto:[email protected]


2

Tartalom 1. BEVEZETŐ ............................................................................................................... 4 1.1. Iskolánk bemutatása, helyzetelemzés ...................................................................... 5

1.2. Iskolánk vonzereje, arculata .......................................................................... 6

1.3. Személyi feltételek ........................................................................................... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................... 8

2.1. A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, ................................. 9 feladatai, eszközei, eljárásai .......................................................................... 9

2. 1. 1. Alapelvek ......................................................................................................... 9

2.1.3. Feladatok .................................................................................................. 11 2.1.4. Eljárások, módszerek .............................................................................. 13

2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................... 15 2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................ 16 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................ 17

2.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ................ 18 2.4.2. Az egyéb foglakozások közösségfejlesztési feladatai ............................ 18 2.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ............... 18

2.4.4. Szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai ............................. 19 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................... 19 2.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

........................................................................................................................ 21

2.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése .............................. 21 2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ... 23

2.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő

pedagógiai tevékenységek ....................................................................... 24 2.6.4. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok 25

2.6.5. Gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................... 27

2.6.6. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................... 29 2.6.7. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató

felkészítésének rendszere - IPR program alkalmazása ....................... 29

2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ........... 29 2.8. A szülő, a tanuló és a pedagógus az intézmény partnereivel való

együttműködés formái ................................................................................. 30 2.8.1. Együttműködés célja ............................................................................... 30

2.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák ............................ 31 2.8.3. Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel, partnereinkkel

................................................................................................................... 34 2.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................... 34 2.9. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .......................... 38

3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE .............................................................. 39 3.1. A választott kerettanterv megnevezése ....................................................... 39

3.2. Tanórai, tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes ....................... 40 3.2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és

választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai .......................... 40 3.2.2. Az 1 – 8. évfolyamon szabadon tervezhető (választható) órák és

óraszámaik ............................................................................................... 46

3.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások követelménye, formái, rendje,

korlátai .......................................................................................................... 47


3

3.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei, korlátai ............................................................... 48 3.5. Értékelés ........................................................................................................ 48

3.5.1. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének

alapelvei,követelményei,formái ................................................................... 48 3.5.2. Az értékelés rendszeressége és formái ................................................... 49 3.5.3. Az 1. osztálytól 2. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés .. 52 3.5.4. Az osztály - és csoportnaplóban használt jelölések .............................. 52

3.6. A tanulók jutalmazásának elvei ................................................................... 53

3.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ...................................................... 53 3.8. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................. 54 3.9. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása ................................................................................................ 54 3.9.1. Etika oktatása .......................................................................................... 57

3.9.2. Egésznapos iskolai program– szabadon tervezhető foglalkozások,

tevékenységek ........................................................................................... 57 3.9.3. Természettudományos nevelés ............................................................... 60

3. 9. 4. Mindennapos testnevelés ......................................................................... 60 3. 9. 5. Idegen nyelv oktatás ................................................................................ 61

3. 10. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ...................... 62

3. 11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................... 63 3. 12. Az iskola egészségnevelési elvei................................................................... 64 3. 13. Elsősegély – nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv ................................................................................................................. 67 3.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............... 68

3. 15. Az iskola környezeti nevelési elvei .............................................................. 69 4. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................. 72

4.1. Helyzetelemzés .............................................................................................. 72

4.2. A kollégium társadalmi szerepe ................................................................... 73

4.2.1. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei ................................................... 74 4.2.2. A kollégiumi nevelés feladatai ................................................................ 75 4.2.3. Alapkövetelmény: .................................................................................... 75 4.2.4. A kollégiumi nevelés feladata különösen: .............................................. 76

4.3. A kollégium működése .................................................................................. 81 4.3.1. Személyi feltételek, elvárások ................................................................. 81

4.3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban ........................... 82 4.3.3. A kollégiumi élet megszervezése ............................................................. 83 4.3.4. A kollégium hagyományrendszere, a hagyományok ápolása: ............. 84

4.3.5. A kollégium kapcsolatrendszere ............................................................ 84 4.3.6. Együttműködési megállapodás az óvodai és a kollégiumi egységek

között ........................................................................................................ 86 4.4. A kollégiumi tevékenység szerkezete ........................................................... 87

4.4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások ..................... 87 4.4.2. Felkészítő foglalkozások a kollégiumban: ............................................. 87 4.4.3. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: ................. 88

4.5. Pedagógiai felügyelet .................................................................................... 92 4.5.1. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége .................................. 93

5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ............................................... 95


4

1. BEVEZETŐ

Iskolánk 2013. január 1 – jétől állami fenntartásban működik. Az intézmény fenntartója

és működtetője 2017. január 01-től a Hajdúböszörményi Tankerületi Központ.

Az iskola Pedagógiai programja a törvényi előírásoknak megfelelően a NAT alapján a

fenntartó, a szülők és a tanulók elvárásai alapján készült az eddigi hagyományok és elvek

figyelembe vételével.

A Pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok

határozzák meg:

2011. évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről

110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények

működéséről

59/2013.(VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos

alapprogramjának kiadásáról

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve

kiadásáról

51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról

Az intézmény hivatalos elnevezése:


Az intézmény székhelye:

4071 Hortobágy, József Attila u.1/A. (40/66 hrsz.)

Telefonszáma: (52) 589 -352 fax: (52)589-352;


Az intézmény telephelye:

4071 Hortobágy, József Attila u.1. (40/75 hrsz.)

Telefonszáma: (52) 589 -352 fax: (52)589-352;





5

1.1. Iskolánk bemutatása, helyzetelemzés

Intézményünk olyan tájegységen működik, amely természeti szépségeivel, műemlékeivel,

jellegzetes kultúrájával nemcsak nemzeti kincsünk egyikét jelenti, hanem Európa szerte is

elismert értéket képez. E térség hagyományainak ápolását, környezetének megóvását

tekintjük egyik fontos feladatunknak. Ugyanakkor a Hortobágy községhez tartozó

tanyákon élő tanulóink jelentős hátránnyal indulnak, ezért az elfogadott értékek

közvetítése mellett, másik fő feladatunk a hátránykompenzálás. A tehetségek

felismerését, képességeik minél magasabb szintű kibontakoztatását kiemelt célunknak

tartjuk. Tanulóinkat előzetes válogatás nélkül fogadjuk. Összetételük heterogén,

képességeiket és szociális hátterüket tekintve. Sajátos nevelési igényű tanulóinkat

integráltan oktatjuk.

Az intézményünket iskola és kollégium és együttese alkotja. Törekszünk a sajátos helyi

körülményeinkhez igazított NAT és kerettanterv célkitűzéseivel összhangban felvállalt

feladataink megvalósítására. Olyan nevelési rendszert működtetünk, amely a gyermek, a

szülő a pedagógus lehetséges együttműködésével biztonságos alapot ad a tanulók

továbbfejlődéséhez, továbbtanulásához, társadalmi beilleszkedéséhez.

Mindezt jól képzett tantestület biztosítja, amely mindig is nyitott volt a továbbtanulásra, a

továbbképzésben való részvételre, versenyek rendezésére. A kompetencia mérések

eredményei, a továbbtanulási mutatók, valamint a versenyeken elért eredmények azt

mutatják, hogy tanulóink megállják helyüket a következő képzési fokozatban.

Intézményünkben működő tanulócsoportok száma:

Iskolában:

8 általános iskolai évfolyamon egy-egy osztály

Évfolyamonként egy - egy tanulócsoport egésznapos iskolai program szerint

A kollégiumban:

2 általános iskolai csoport

óvodások csoportja


6

Környezetelemzés

Hortobágyot a „kétarcúság” jellemzi: infrastrukturálisan fejlett a település központja, de

lepusztultak, nehezen megközelíthetők a tanyai részek, ahol a lakosság egyharmada él. A

központtól 3-15 km távolságból /Máta, Borsós, Kónya, Szásztelek, Halastó/ és más

közigazgatási területről /Egyek-Ohat, Balmazújváros/ jönnek a hortobágyi intézménybe a

tanulók. Többségük hét közben a kollégium lakója, néhányan pedig naponta vonattal

vagy autóval utaznak be. A tanulólétszám évek óta stagnál. A gyerekek egy része

hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű.

A intézményünk a település központjában helyezkedik el. Az iskolaépület mellett udvar

és bitumenes sportpálya található. Az épület 1970-ben, a kollégium pedig 1981-ben épült.

Részleges felújításra (nyílászáró, homlokzat) az iskolában 2005 – ben, a kollégiumban

2007-ben került sor. Az intézményünk állaga megfelelő. A közelmúltban az iskolában

felújításra került még : a kerítés, tető, tornateremhez tartozó öltözők, mosdók.

Padlózatcsere és akadálymentesítés történt. Az iskolában és a kollégiumban sor került a

fűtés és világítás korszerűsítése is.

2014-ben a kollégiumban lezajlott a vizesblokk újjáépítése. A felmerülő költségek nagy

részét az intézmény akkori fenntartója és működtetője, a KLIK Balmazújvárosi

Tankerülete biztosította, melyhez hozzájárult támogatóként Hortobágy Község

Önkormányzata is. A felújítás mellett saját erőnkből is igyekeztünk szépíteni,

otthonosabbá tenni a diákotthont.

A intézményben tantermek, szaktanterem, könyvtár, tornaterem, öltözők, irodai

helységek, szertárak, ebédlő, konyha, egészségügyi helyiségek állnak rendelkezésre.

Az intézmény felszereltsége, bútorzata évről-évre javul, megújul, cserélődik. Megfelelő

számú számítógép áll a tanulók és pedagógusok rendelkezésére. Nő az IKT eszközök

száma.

A feltételrendszer fejlesztésére pályázati úton folyamatosan törekszünk:

az iskolában az informatikai, innovatív, fejlesztő eszközök,

a kollégiumban a foglalkozások szakmai anyagának beszerzése kap elsőbbséget.

1.2. Iskolánk vonzereje, arculata

környezeti adottságok – iskolánk külső, belső környezete, családias légköre, jó

megközelíthetősége,

az oktatás színvonala, felzárkóztatás, sokrétű fejlesztő munka, tehetséggondozás,

egésznapos iskolai program

kollégiumi szolgáltatás nyújtása,

a diáksport (röplabda) kiemelt tehetség gondozási területként kezelése,

szakköri, szabad idős kínálat biztosítása

az úszásoktatás a testnevelésórák keretében (3-4. évfolyam)

néptánc oktatás (1-5. évfolyam)

az alapfokú művészetoktatás támogatása, együttműködés a Balmazújvárosi AMI-val

a kézműves alapok beépítése a technika, a rajz tantárgyak és az egésznapos program

délutáni foglalkozásaiba

praktikus ismeretek elsajátítása (növénytermesztési és állattenyésztési alapismeretek,

gyakorlókert használata, háztartási technikák, gazdálkodási ismeretek)

a környezeti nevelés, komplex nevelési tevékenység


7

1.3. Személyi feltételek

Az intézmény szakmai munkáját az intézményvezető és helyettese irányítják a kollégiumi

intézményegység vezető segítségével. Az intézmény közös pedagógiai elvek és program

alapján működik.

A nevelőtestület nagyrésze helyben lakik, kötődik a településhez, így a működéshez

szükséges személyi feltételek biztosítottak. Iskolában dolgozik drámapedagógus,

mentálhigiénés képzettségű pedagógus is. A pedagógusok és a technikai dolgozók száma

a feladatnak megfelelő. Az intézmény pedagógus állománya felsőfokú végzettségű

tanítókból és tanárokból áll. A tantestület többsége sok-sok éve dolgozik az

intézményünkben. Kellő szakmai gyakorlatuknak, nevelési tapasztalataiknak

köszönhetően lehetőségük nyílt innovatív képességeik kipróbálására. A megfelelő

szaktanári ellátottság jó színvonalú nevelő-oktató munkára ad lehetőséget.

Intézményünk munkaközösségei

1 alsós (iskola)

1 felsős (iskola)


8

2. NEVELÉSI PROGRAM

Intézményünk jövőképe

Intézményünket iskola és kollégium együttese alkotja, ahol 1 – 8 évfolyamon folyik a

nevelés – oktatás.

Tekintettel a tanulóink heterogén összetételére olyan megoldásokat keresünk, amelyek

elősegítik, hogy megszerezzék azt a felkészültséget, amely képességeiknek a legjobban

megfelel, és lehetővé teszi számukra a továbbhaladást a következő képzési fokozatba,

ugyanakkor megkapják a lehetőséget arra is, hogy valamely területen megmutatkozó

tehetségük kibontakozhasson.

A tanulás – tanítás során hangsúlyt kap a praktikus ismeretek, képességek

megalapozása., a tanulói önkiszolgálásra épülő munkára nevelés. Beépülnek a

programokba a pedagógus képzéseken elsajátított kézműves, kertművelés, háztartás – és

életvezetés közvetítését elősegítő kompetenciák. Sajátos helyzetünket kihasználva

állattenyésztési – és gondozási ismeretek gyakorlati alkalmazásának folytatása.

A sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók integrációja során

érvényesül az elfogadó pedagógus attitűd, a támogató környezet az egyénhez igazodó

fejlesztés és bánásmód.

A nevelőtestület mérés – értékelési szakemberrel rendelkezik, mely emeli a testület

módszertani felkészültségét és lehetőséget teremt a hozzáadott érték alapú mérés-

értékelési gyakorlat működtetésére.

Tornatermünk felújításra, korszerűsítésre kerül tanulóink mindennapos testnevelési

programjának megvalósítása és a költség - hatékony üzemeltetés érdekében.

Tovább fejlődik illetve fenntarthatóvá válik az intézmény környezetkultúrája.


9

2.1. A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, célja,

feladatai, eszközei, eljárásai

2. 1. 1. Alapelvek

Értékek közvetítése

Iskolánkban a humanizmus, a demokratizmus, az egyén tisztelete, a szolidaritás és

tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanulási - tanítási folyamatok. Alapvető

értéknek tekintjük az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, az élethosszig

tartó tanulásra történő felkészítést, az alap és kulcs kompetenciák fejlesztését.

Esélyteremtés a tanulásra

Biztosítjuk annak lehetőségét, hogy minden tanulónk képességeinek megfelelően

fejlődjön, ennek érdekében alkalmazzuk a hatékony tanuló- megismerési technikákat és

az ezekhez illeszkedő pedagógiai eljárásokat. Tanulóinkat igyekszünk megismertetni

hatékony tanulási módszerekkel, és ösztönözzük őket ezek alkalmazására, a mindennapi

életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség megszerzésére.

Egyéni sajátosságokat figyelembe vevő bánásmód

Fontosnak tartjuk, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése oktatása

az egyéni sajátosságokat figyelembe véve, azokhoz alkalmazkodva történjen.

A pedagógus személye, attitűdje legyen együttműködésre kész, éreztesse támogató

figyelmét, a segítségnyújtás biztonságát.

Tevékenység – központú tanulás - tanítás Törekszünk arra, hogy tanítványaink képességeiknek megfelelően a tanulási - folyamat

aktív résztvevői legyenek, lehetőséget kapjanak saját tapasztalatok megszerzésére,

ismereteik gyakorlati alkalmazására. Saját cselekvéseiken, tevékenységeiken keresztül és

másokkal való együttműködésben jussanak új ismeretek birtokába. Tehát a pedagógus szerepe megváltozik, irányító, szervező, motiváló, együttműködő társsá alakul. Mindezek megvalósításához a tanulási környezet kiszélesítése szükséges, melyet

hatékony partneri együttműködés révén kívánunk elérni.

Nyitottság, szakmai korszerűség

A jelentkező pedagógiai problémák megoldásához módszertani kultúránk állandó

bővítésére van szükségünk. Így el kell fogadniuk az élethosszig tartó tanulás tényét,

beleértve az egymástól való tanulás lehetőségét is. Korszerű tanulásszervezési eljárások

megismerése, alkalmazása folyamatos képzések, továbbképzések által válik lehetségessé.

Együttműködés, együttmunkálkodás Olyan nevelési gyakorlatot kívánunk kialakítani, gyermek, szülő, pedagógus és egyéb

partnereink lehetséges együttműködésével, amely biztonságos alapot ad a tanulók

továbbfejlődéséhez, továbbtanulásához, társadalmi beilleszkedéséhez.

Kiemelt kompetenciaterületek fejlesztése:

- a matematika,

- a szövegértés-szövegalkotás és

- idegen nyelv kompetenciaterületekre


10

2.1.2.1. Célok - sikerkritériumok

1. Az intézmény fennmaradása, 1 - 8

évfolyamos képzés megtartása

Az iskola és kollégium tanulólétszámának

stabilizálása

Kollégiumi szolgáltatás –

esélykompenzáció - folyamatossága

2. Minden tanuló képességinek

megfelelő fejlesztése

A kompetencia mérés – mutatók megfelelő

szintet mutatnak, megvalósul a kiemelt

kompetenciaterületek fejlesztése

- a matematika,

- a szövegértés-szövegalkotás

- idegen nyelv kompetenciaterületeken

Tehetséggondozás – széles szakköri és

szabad idős kínálat megtartása

- alapfokú művészetoktatás támogatása

- környezeti nevelés, mint komplex

tevékenység

Differenciált tanulásszervezés

Egyéni bánásmód érvényesülése

3. Tevékenységközpontú pedagógiai

gyakorlat megerősítése

Praktikus ismeretek elsajátítása

(növénytermesztési alapismeretek,

gyakorlókert használata, háztartási

technikák, gazdálkodási ismeretek)

Változatos módszerek alkalmazása -

projektek megvalósítása, korszerű tanulási

technikák alkalmazása

Partneri együttműködés erősítése a

hatékonyság érdekében

4. Egyéni sajátosságokat figyelembe

vevő bánásmód elfogadása

Megteremtődik az elfogadó, támogató

légkör

Együttműködő, segítő pedagógusok

Működő egyéni megsegítés

Egyénhez igazodó fejlesztés és bánásmód

megvalósulása

5. Az átmenetek hatékony kezelése Óvoda – iskola közötti átmenet segítése

átadó dokumentumok és átadó

megbeszélés révén

Iskolás vagyok – program tanév első

napjaiban

Alsó felső tagozat között átadó

dokumentumok és átadó megbeszélés

formájában

6. Helyi mérés – értékelési rendszer

működtetése

Megtörténik a tanulók képességeinek

széles körű megismerése, feltárása a

mérések és a háttér információk

(dokumentumok) alapján az

osztályfőnökök és a szaktanárok

bevonásával

7. Szervezeti kultúra fejlesztése –

pedagógiai tapasztalat – és

Érvényesül a tudás – és tapasztalat -

megosztás, átadás a fiatalabb kollégák felé


11

tudásátadás szélesítése Megvalósul a hatékony tudásáramlás,

egymástól való tanulás lehetőségének

kihasználása

Részvétel a szakmai képzésekben

8. A mindennapos testnevelés mozgás

feltételeinek bővítése

Felújításra kerül a tornaterem

Működik az úszásoktatatás 3- 4.

évfolyamon

Néptánc-oktatás 1-5. évfolyamon

Iskolai sportkör – röplabdaszakkör

Foci – suli

9. Az IKT eszközök fejlesztése, IKT

kompetenciák bővítése

Lehetőségekhez mérten fejlődik az iskola

IKT eszközrendszere

Bővül a pedagógusok és tanulók IKT

kompetenciája

Megtörténik az önálló ismeretszerzés

technikájának megalapozása

10. Tanulóbarát udvari környezet

kialakítása

Néhány játszótéri eszköz kerül az

iskolaudvarra

Rendezett, tiszta iskolaudvar

11. Az intézményi környezetkultúra

megtartása, fejlesztése

Esztétikus, barátságos belső és külső

iskolai és kollégiumi környezet

12. Hagyományápolás,

környezettudatos magatartás

megalapozása

A hagyományápolásra épülő projektek

megvalósulnak

A környezeti nevelés, mint komplex

tevékenység megvalósul

2.1.3. Feladatok

Az alábbi feladatok pedagógiai céljaink megvalósulását szolgálják:

Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók és az egyéb pszichés fejlődési

zavarral küzdő tanulók oktatása, nevelése integrált formában.

Kollégiumi szolgáltatatás nyújtása községhez tartozó tanyákon élő tanulóinknak,

valamint a más településen élő szociálisan rászoruló gyerekeknek.

A személyiségközpontú egységes alapokra épülő differenciált tanulásszervezés

A felzárkóztatáson túl az egyes gyermek érési üteméhez, fejlettségi szintjéhez igazodó

fejlesztés megvalósítása.

- Arra törekszünk, hogy tanulóink – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán

kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel megszerzett tapasztalataikkal

összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

- Az általunk is preferált személyközpontú nevelés – oktatás a tanulók közötti egyéni

tanulási utak figyelembevételén nyugszik, ezen az alapon történik a differenciált

tanulásszervezés.

- A személyiségfejlesztésben meghatározónak tartjuk a tanítás - tanulás folyamatának

eredményességét, az interaktivitást, a változatos tevékenységrendszer kiépítését. A

foglalkozásokon jelentős szerepet kap a munkáltatás.


12

Praktikus ismertek átadása általi munkára nevelés

- Az emberi munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük

rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása változatos módszerek

alkalmazásával

A kulcskompetenciák fejlesztése

Feladatunk, hogy tanítványaink megszerezzék azokat a kompetenciákat, amelyek

elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, saját sorsuk

alakításához. Segíteni szeretnénk őket a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez,

társadalmi beilleszkedéshez és a munkához vezető út megtalálásában. Mindehhez az

alábbi kompetenciák fejlesztésével kívánunk hozzá járulni:

- Az anyanyelvi kommunikáció

- Az idegen nyelvi kommunikáció

- Matematikai kompetencia

- Természettudományos kompetencia

- Digitális kompetencia

- A hatékony önálló tanulás megalapozása

- Szociális és állampolgári kompetencia

- Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása

A NAT kompetenciaterületek fejlesztését az újszerű tanulásszervezési eljárások

alkalmazása, az IKT eszközök használata tovább erősíti.

A digitális pedagógiai elterjesztése

Az informatika tanítási tartalmai alkalmazás-jelleggel valamennyi tantárgy tanításában

megjelennek. Kisiskolás korban az alapvető informatikai tudás megszerzése főként a

más tantárgyakba ágyazott, IKT használatával megvalósított, a készség- és

képességfejlesztés közben megszerzett ismereteket jelenti. A tantárgyi oktatásban

alkalmazott digitális eszközök segítségével hatékonyan fejleszthetők az alapkészségek

és képességek: az írás-, az olvasás,- a számolási készség, a problémamegoldó

gondolkodás, a tanulási képesség és az önálló ismeretszerzés képessége, illetve a

Nemzeti alaptanterv bevezetőjében definiált kulcskompetenciák többsége is.

Hozzáadott érték elvű mérés-értékelés (helyi értékelési gyakorlat bevezetése és

működtetése)

- A tanulók képességeinek széles körű megismerése, feltárása a mérések és a háttér

információk (dokumentumok) alapján az osztályfőnökök és a szaktanárok

bevonásával

- A fejlesztő munkának alapja a fejlődéslélektani ismereteken nyugvó megfigyelési és

diagnosztikai rendszer, amely könnyen áttekinthető formában nyújt információt

minden egyes gyermek fejlődési sajátosságairól, képességszintjéről.

- A tanulási képességek fejlesztése a korszerű tanulásszervezési eljárásokkal, és órai

tréning gyakorlatokkal.

- Tanórán kívüli tevékenységek hatékony kihasználása az érdeklődésnek megfelelő

területeken.

- Személyiség és - közösségfejlesztő programok szervezése.


13

Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés

- Igyekszünk megértetni tanítványainkkal, hogy az egész életen át tartó tanulás a

gazdaság által megkövetelt változó igényekhez való alkalmazkodást szolgája, feltétele

a sikeres életnek.

- Az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztésével segítjük őket a folyamatos

élethosszig tartó tanulás lehetőségéhez.

- A tanulás tanítása hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása és

alkalmazása.

Igénykeltés az egyéni és közösségi felelősségen alapuló környezetkímélő

életmódra

- Környezettudatos magatartásnak, életvitelnek a megalapozása, a környezetmegóvása

a fenntarthatóság érdekében.

Mindennapos testnevelés kiterjesztése

- A tanulók egészséges testi – lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel.

A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése. Lehetőség az egészség hosszú

távú megőrzésére, jobb felnőttkori életminőség kialakítására.

Egésznapos iskolai program biztosítása

- Az iskola köteles a szülők igényei alapján délutáni foglalkozásokat biztosítani. Ezeket

úgy kívánjuk megszervezni, hogy eleget tudjunk tenni az iskolai felkészítéssel

összefüggő feladatoknak. Szervezett formában biztosítjuk a tanuláshoz és a szabadidő

változatos eltöltéséhez szükséges feltételeket.

2.1.4. Eljárások, módszerek

A nevelő-oktató munkánk, ismeret- és értékátadó tevékenységünk csak akkor lehet

eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok

heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói

aktivitásnak és kreativitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek érdekében

nélkülözhetetlennek tartjuk az:

Egyéni tanulási stratégiák és utak kialakításának segítését, a tanulói aktivitás

növelését:

- új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával: projekt, témahét

megszervezésével,

- IKT eszközök alkalmazásával.

Fejlesztő értékelés alkalmazását.


14

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások és magatartási

normák kialakítását célzó

módszerek.

♦ Követelés.

♦ Gyakoroltatás.

♦ Segítségadás.

♦ Ellenőrzés.

♦ Ösztönzés.

♦ A tanulói közösség tevékenységének

megszervezése.

♦ Közös (közelebbi vagy távolabbi)

célok kitűzése, elfogad-

tatása.

♦ Hagyományok kialakítása.

♦ Követelés.

♦ Ellenőrzés.

♦ Ösztönzés.

2. Magatartási modellek

bemutatása, közvetítése.

♦ Elbeszélés.

♦ Tények és jelenségek

bemutatása.

♦ Műalkotások

bemutatása.

♦ A nevelő személyes

példamutatása.

♦ A nevelő részvétele a tanulói

közösség tevékenységében.

♦ A követendő egyéni és csoportos

minták kiemelése a közösségi

életből.

3. Tudatosítás

(meggyőződés kialakítása).

♦Magyarázat,

beszélgetés.

♦ A tanulók önálló

elemző munkája.

♦ Felvilágosítás a betartandó

magatartási normákról.

♦ Vita.

Ismeretszerzési módszerek

A tanulók aktivitásán alapuló módszerek

a. Kiselőadás - prezentáció

• 10-15 perces összefüggő tanulói előadás, bemutató

• Elsősorban a kötelező tananyag kiegészítésére, gazdagítására szolgál

• Alapját képezheti a tanuló saját élménye, valóságos tapasztalata, szakirodalmi, vagy

egyéb kutatómunkája, ötlete, találmánya

• Fejlesztő hatást gyakorol a szóbeli kifejezőképességre

• A tanár feladata, hogy a kiselőadás felépítésében, szerkesztésében segítséget nyújtson,

és ügyeljen arra, hogy a kiselőadás magas színvonalon kerüljön bemutatásra

b. Munkáltató módszer

• A tanuló által végzett gyakorlati tevékenység – pl. kísérlet, mérés – során történik a

tanulás. Fejlesztő hatást gyakorol a megfigyelő-, elemző képességre, gyakorlati

készségekre.

• A tanár feladata a célok, a megfigyelési szempontok, a biztonsági szabályok

ismertetése, a munkához szükséges ismeretekről való tájékozódás, az eszközök

előkészítése, a tapasztalatok megfogalmaztatása, a következtetések levonása és ezek

beépítése a tananyagba.

c. Projektmódszer

• A projekt egy összetett feladat, melynek középpontjában többnyire gyakorlati, a tanulók

érdeklődésének is megfelelő probléma áll. Ennek megoldásához a tanulóknak a tantárgyi

kereteken kívüli információkra, összefüggésekre is szükségük van, így a tantárgyak

határai fellazulnak és az ismeretek a probléma összefüggéseinek megfelelően

átstrukturálódnak. A projekt befejeztével valamilyen kézzelfogható eredmény születik


15

• A tanár feladat, hogy szükség esetén átsegítse a gyerekeket a nehézségeken, akár a

munka, akár az együttműködés terén.

d. Kooperatív oktatási módszer

• Kooperatívnak nevezhető minden olyan módszer, mely tanulók együttműködését teszi

szükségessé.

• Szerepe a tanuláson kívül a szociális készségek fejlesztésében jelentős. A tanulók nem

csak saját, hanem csoporttársaik eredményeiért is felelősek.

e. Szimuláció

• Tapasztalati úton történő tanulás, melynek során természeti, társadalmi jelenségek,

fogalmak, következmények ismerhetők meg, tevékenységek, döntési folyamatok

gyakorolhatók be.

f. Szerepjáték

• Egy másik személy szerepének, funkcióinak eljátszása főként történelmi alakok,

különböző generációk, eltérő rangú, társadalmi státusú emberek álláspontjának,

konfliktusainak megjelenítésére alkalmas.

• Fejlesztő hatással lehet a tanulók empátiás készségére.

g. Játék

• Bármilyen könnyed, szórakoztató tananyaghoz kapcsolódó vetélkedő, memóriajáték,

bármi lehet.

• Alkalmazás a komoly tanulás színesítésére, a figyelem felélénkítésére, felüdítésére,

viszonylag ritkán.

h. Tanulmányi kirándulás

• Az iskola falain kívüli ismeretszerzés, felfedezés, a tanultak életben való megjelenési

formáinak felkutatása. Üzemlátogatás, múzeum látogatás, kutatóintézetek megtekintése,

tudományos előadáson, konferencián való részvétel, valamilyen társadalmi

tevékenységben való közös részvétel (pl. hulladékgyűjtés, erdőtisztítás, stb.)

i. Önálló tanulói megfigyelések

• Az önálló tanulási, megfigyelési képességek fejlesztésében elengedhetetlen.

Az Információs és Kommunikációs Technológia oktatási rendszer új tanulási

lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre kevésbé hatásosak,

önmagukban nem alkalmasak az ismeretszerzésre. Nemcsak a tudásanyag újul meg és

változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is

megsokszorozódnak. Az iskola változik, ezzel párhuzamosan a pedagógus szerepe is

átalakul: a gyermekek, diákok körében a tudásanyagnak már nem egyedüli

közvetítője. Olyan tanulási környezetet kell kialakítania, amely segíti a felfedezést,

fejleszti a kreativitást, a kommunikációt, a távoli társakkal való együttműködést, az

egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal

erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést.

2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése

A tanulási motiváció, megismerési és teljesítményvágy

A hatékony, önálló tanulás kialakítása

Önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség megalapozása

Döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás


16

Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolat

Az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált

formáinak, elfogadott normáinak kialakítása,

Társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése

A pozitív szociális szokások kialakulásának segítése

A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető

érzelmek kialakítása.

Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.

Kulturált életmód, testi - lelki egészség

Önkiszolgálás

Önvédelem és szuverenitás

Önértékelés, önbecsülés, önbizalom

Az egészséges és kulturált életmód

A környezettel harmóniában élő személyiség

Alkotóképesség és kreativitás fejlesztése

Önkifejezési képességek bemutatása, gyakorlása

Önálló ismeretszerzés, önfejlesztés lehetőségei

Tanórán kívüli lehetőségek

Tapasztalati alkotóképesség fejlesztése

Értelmező alkotóképesség fejlesztése

2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat három témakör szerint

csoportosítottuk.

A mindennapos testedzés

Elősegíti a testmozgás eszközeivel a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődését.

Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális

kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés

egyaránt fejleszthető az alábbiak szerint:

- minden tanuló minden nap vegyen részt a testmozgás-programban,

- minden testnevelési órán és egyéb mozgásos tevékenység során legyen

meg a megfelelő terhelés,

- gimnasztikai, testtartás – és légzésjavító gyakorlatok

- izomerősítés, gerinc- és ízületvédelem

- minden testnevelés óra és testmozgási alkalom oldott légkörű legyen

- kiaknázni a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatását

- a foglalkozások játékot és táncot is tartalmazzanak.

Mindezek megvalósítása a törvényi előírásoknak megfelelően történik. A szabadon

választható időkeret terhére további sport foglalkozást tervezünk. /röplabda szakkör,

atlétika, futball, tömegsport/

Az egésznapos iskolai program és a kollégium keretein belül a szabadidőben valamint a

foglalkozásokon további alkalom adódik a testedzésre, mozgásra.

Iskolánk kívüli szervezésben mód nyílik további sportfoglalkozáson való részvételre.


17

Az egészséges táplálkozás

Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek számára elérhető legyen elegendő mennyiségű

és megfelelő minőségű táplálék az iskolai étkeztetés kiterjesztésével.

Lelki egészség védelme – személyiségfejlődés

Fontos a tanulókat felkészíteni arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek

életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,

konfliktusokat megoldani.

Az egészség rizikófaktorainak csökkentése érdekében dohányzás, alkohol és

drogprevenciós programok beépítése a programba. Segíteni a krízishelyzetbe jutottakat.

A családok bevonása szükség esetén.

Fontos a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció.

Az osztályfőnöki órák, biológia, környezetismeret, technika és életvitel tantárgyak

tananyagai is lehetőséget adnak ezen témakörök megvitatására.

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban

egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg,

másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése,

irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata:

A különféle iskolai tanulói közösségek kialakítása, életének megszervezése,

fejlesztése nevelői irányítása. Amelyben a tanulók aktívan részt vesznek, ott a

közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési

formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.

A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevétele a tanulóközösségek

fejlesztésében. Eljuttatni a kisgyermeket az önmagát értékelni és irányítani képes

személyiséggé.

Az önkormányzás képességének kialakítása. Tudjanak közös célért

összehangoltan tevékenykedni, majd az elvégzett munkát értékelni.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása a közösségre

jellemző, az összetartozást erősítő normák alapján.

Osztályközösség feladata - az egyén értékeinek felismerése,

- egymás tiszteletben tartása,

- másságuk elfogadása, tolerancia,

- egymás segítése a tanulásban, beilleszkedésben, problémáik megoldásában

A nevelőtestület közösségalakító feladatai - személyes példamutatás,

- a kölcsönös tiszteleten, a bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása, tanár-diák, diák-

diák, és a tanár-tanár viszonyában,

- a tanuló aktív részese lehessen az őt érintő döntések meghozatalának,

- becsületes munkára nevelés, a társadalmi közösségekbe való beilleszkedés

elősegítése, a körültekintő pályaorientálás.


18

2.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

Alapvető feladat a véletlenszerűen egy osztályba kerülő tanulókból olyan

közösség formálása, amely képes

egy közös értékrend elfogadására,

egymás segítésére,

a kölcsönös segítségnyújtásra,

egymás közös ellenőrzésére,

a munkaszervezésére,

a közvetlen tapasztalatszerzés segítésére,

a tanulók önállóságának, öntevékenységének kialakítására, fejlesztésére.

A közösség legyen képes a már elért eredmények megtartására

és fejlesztésére, a tananyag minél jobb elsajátítására különböző munkaformákkal.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél alkalmazzuk azokat a módszereket és

szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetése mellett a közösség formálását

is segítik. Lásd: páros, csoport munka, kooperatív tanulásszervezés, projekt hét, témahét,

téma nap. Az egyes tantárgyak közösségfejlesztési feladatait a tantárgyi követelmények

tartalmazzák.

2.4.2. Az egyéb foglakozások közösségfejlesztési feladatai

Hagyományok, hagyományőrző tevékenységek

Ünnepélyek, rendezvények

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények:

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Iskolai, kollégiumi projektek

Szakkörök és egyéb délutáni foglalkozások

Iskolai sportkör

Versenyek, vetélkedők

Osztálykirándulások

Erdei iskola (pályázat, vagy a szülők által finanszírozott megvalósítással)

2.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,

szabadidős tevékenységének bővítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az

iskolai diákönkormányzat munkáját 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló

diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat munkáját e feladatra

kijelölt,felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a

diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.

Tevékenységükben megfelelő szerepet kap:

- tanulói érdekképviselet, érdekvédelem

- programok szervezése,

- részvétel az DÖK továbbképzéseken,

- együttműködő tanár-diák kapcsolat,

- döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattevő jog gyakorlása.


19

2.4.4. Szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva, a

pályázati lehetőségeket megkeresve különféle szabadidős programokat szervez /pl. túrák,

táborok, színház- és múzeumlátogatás, klubdélutánok stb./ Ezeken a rendezvényeken való

részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár

segíti.

Az intézmény létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényeik alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári felügyelet mellett egyénileg vagy

csoportosan használják.

A település egyesületei, szervezetei bérleti díj ellenében használhatják az intézmény

helyiségeit a tankerület által kötött szerződés keretén belül.

2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza

Pedagógusok legfontosabb helyi feladatai:

Minden pedagógus feladata szaktárgyainak hatékony oktatása a

tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Nevelő-oktató munkája

hatékonysága érdekében, a tanulói eredmények, osztályok összetételének

figyelembevételével felzárkóztatást, fejlesztést, tehetséggondozást végez.

Tanítási óráira, tanórán kívüli foglalkozásaira felkészül, a tanórák időkeretét az

intézmény munkarendje szerint betartja.

A megtartott, az elmaradt és a helyettesített tanítási órákat dokumentálja.

A tanórai gyakorlás során alkalmazza a korszerű elsajátított pedagógiai

módszereket. Az ismeretek közvetítését sokoldalúan, szemléletesen végzi, a

rendelkezésre álló eszközöket használva. Gondot fordít a tanulók differenciált

foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott

feladatokkal szolgálja.

Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit. Az írásbeli

dolgozatokat, témazárókat javítja és javíttatja.

Osztályozó vizsgák lebonyolítása

Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken és iskolai méréseken

Az intézmény által felvállalt nevelési cél mentén fejleszti és segíti az intézmény

minden tanulóját, kiemelt figyelmet fordít az integráltan oktatott és nevelt (SNI és

a halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók segítésére, fejlesztésére.

Részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken és

továbbképzéseken.

Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés

Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés


20

Iskolai kulturális - és sportprogramok szervezése valamint az ezeken való

részvétel

Osztályfőnöki, munkaközösség – vezetői, diákönkormányzatot segítő és

ifjúságvédelmi feladatok ellátása.

Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, rendszeres kapcsolattartás a szülői

házzal

A tanulók felügyelete óraközi szünetekben, ebédeléskor.

Szertárrendezés, szakleltárak, szaktantermek és osztálytermek rendben tartása,

dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált

fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük, önkormányzó

képességük fejlesztése.

Ennek érdekében:

Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete az osztályfőnöki

munkában .

Együtt működik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét az osztály fegyelmi

helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület

elé terjeszti.

Javaslatokat tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.

Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályon belül uralkodó

értékrendet. Törekszik a tanuló személyiségének, családi és szociális

körülményeinek megismerésére – szükség esetén családlátogatást végez (a szülők

előzetes értesítésével és beleegyezésével).

Aktívan bekapcsolódik az intézményen belül a a DÖK munka végrehajtásába,

folyamatosan segíti e munkát.

Összesíti a tanulók hiányzásait, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli

teendőket. Pontos adatokat szolgáltat az iskolai statisztika elkészítéséhez.

Folyamatosan tájékoztatja a szülőt a tanuló magatartásáról, tanulmányi

előmeneteléről (legalább kéthavonta ellenőrzi az ellenőrzőbe került

bejegyzéseket, érdemjegyeket). Évente legalább 2 szülői értekezletet tart, hetente

fogadóórát biztosít a szülők részére.

Rendszeres kapcsolatot tart az osztályában tanító pedagógusokkal, az

ifjúságvédelmi felelőssel, kollégiumi nevelőkkel, az esetleges konfliktusokat

velük megbeszéli, szükség esetén mikro-értekezletet hív össze.

Szükség esetén órát látogat az osztályban.

Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem

rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését.

A tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozáson különös gondot fordít a

tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének

kialakítására.

Felkészíti osztályát az intézmény hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire,

szervezi, megismerteti osztályával az intézmény szabadidős foglalkozásait.

Évente egyszer legfeljebb 2 munkanap igénybevételével a szülők beleegyezése

után osztálykirándulást, egyszeri alkalommal erdei iskolát szervezhet osztálya

számára. (pályázat, vagy a szülők által finanszírozott megvalósítással)


21

Tiszteletben tartva a tanulók emberi méltóságát, alkalmat teremt osztálya

tanulóinak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre.

Évente az intézmény nevelőtestületi értekezletén beszámol az osztálya tanulmányi

munkájáról, fejlődéséről a megadott szempontok alapján.

Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos feladatokat.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

2.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

2.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,

tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú

kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció,

elkötelezettség.

Felvállaljuk a tehetséges tanulók fejlesztését, megadva lehetőségeinkhez képest minden

segítséget a fejlődésükhöz.

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az

egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások is segítik. A törvényben

meghatározott időkeret felhasználásával dolgozunk.

Kiemelt feladataink:

- teljesítménymotiváció a tanulás tudatos tevékenységgé alakításával,

- a tisztességes versengés,

- a helyes tanulási szokások kialakítása,

- sikerélmény biztosítása, életszerűség,

- a tanulás értékének tudatosítása,

- önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése,

- problémamegoldó gondolkodás,

- kreativitás fejlesztése

- döntés, ellenőrzés képessége,

- önkorrekció, önértékelés,

- munkafegyelem, folyamatos munkára szoktatás,

- szövegértés, szövegfeldolgozás képességének fejlesztése,

- nyelvi beszédkészség, kommunikáció fejlesztése.

A fejlesztést a következő tevékenységek segítik:

- az egyéni képességekhez igazodó változatos tanórai tanulás

megszervezése,

- előkészítők, szakkörök, versenyfelkészítők, internetes és egyéb levelezős

versenyek,

- házi, tankerületi, megyei ,országos versenyeken való részvétel

előkészítése,

- iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek

egyéni vagy csoportos használata,

- szabadidős foglalkozások pl. bábszínház- és tárlatlátogatás,

- továbbtanulás segítése különféle programok szervezésével,

- évente közös program szervezése a német testvérváros iskolájával,

- község rendezvényein való szereplés,


22

- „Az év tanulója” cím elnyerésére indított mozgalom,

- tehetséges tanulók támogatása pályázat útján is.

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési

eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:

differenciált tanulásszervezés

kooperatív technikák

projektmódszer

tevékenységközpontú pedagógiák

IKT eszközök használata

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái:

individuális tanulás:

Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló

sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít,

az ennek megfelelő eszközrendszerrel.

kooperatív tanulás:

A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában

történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és

a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők.

(Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva).

projekt módszer:

Ez a módszer pozitív irányba módosítja a tanulók tanuláshoz, ismeretek szerzéséhez való

viszonyát. Az érdeklődésre, aktivitásra helyezi a hangsúlyt. A megismerés főforrásává a

gyermek tapasztalatát, motiváltságát, tevékenységét és aktivitását teszi. A módszer

minden általános iskolás gyerek számára alkalmazható, mivel a projektfeladatok

kiválasztása az életkori sajátosságok figyelembevételével történik. Feladat – és

tevékenység – orientált, előtérbe helyezik a tanuláshoz kapcsolódó pozitív viszony

kialakítását, a motiváció erősítését, valamint a tanuláshoz nélkülözhetetlen készségek és

képességek aktiválását, fejlesztését. A projektmódszer kiválóan alkalmas: a személyes

kompetenciák, szociális kompetenciák speciális (környezeti) kompetenciák, kognitív

kompetenciák és az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztésére. A

projektoktatás a környezettel kapcsolatos tananyagtartalom feldolgozását hatékonyabbá

teszi.

Feltételek:

Tárgyi feltételek:

- Iskolai könyvtár,digitális tananyaggyűjtemény

- Számítógép, mint fejlesztőeszköz,

- Videó, zenei anyagok,

- Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz

- Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű

nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)

Személyi feltételek:

- A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne

előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.


23

- A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne

tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban.

- A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre,

önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás.

- Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a

Családsegítő Szolgálat munkatársait.

- Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

Intézményünk speciális feladatként vállalja, alapdokumentumában is rögzítve a kiemelt

figyelmet igénylő tanulók oktatását, nevelését. Feladatunk az iskolánk alkalmassá tétele a

különleges gondozás ellátására, különleges bánásmód alkalmazására, a gyermekek

megfelelő elhelyezésére a szakértői bizottság szakvéleménye alapján. A pedagógusaink

célja biztosítani a leghatékonyabb személyiségfejlődés elősegítését, valamint, hogy

gyermekek megkapják azokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek, hogy tudásuk,

képességüknek megfelelően fejlődjön. Szem előtt tartjuk sajátos szükségleteiket,

megpróbáljuk felkészíteni őket arra, hogy egy későbbi iskolaváltásnál képesek legyenek a

középiskolában is megállni helyüket, megvalósulhasson társadalmi integrációjuk. A

gyermekek közösségbe kerülése az új környezet, emberek megismerésével, elfogadásával

valamint az alkalmazkodás elősegítésével történjen. A gyermekek iskolába lépésétől

kezdődően célunk egy elfogadó, befogadó közösségi szemléletének kialakítása, ami

hatást gyakorol rájuk és mikrokörnyezetükre. Az együttnevelés a kiemelt figyelmet

igénylő tanulók befogadásával kezdődik. A gyermekközösségnek az életkori szintjüknek

megfelelően nyújtunk ismeretet társaikról, valamint arról, hogyan és miben segíthetnek,

illetve miben nem szabad nekik segíteni. Tapasztalataink alapján mindkét oldalon sok

pozitív változást eredményezhet a megfelelően átgondolt integráció. Az sajátos nevelési

igényű gyermeknek megtaníthatjuk tapasztalat útján a kortárs közösségben élést,

együttélést. Megtanítjuk a reális önértékelésre, lehetőségeinek és korlátainak fel- és

elismertetésére, tehetségének kibontakoztatására. Bevonjuk őket az iskolai programokba,

közösségi életbe. Elősegítjük kommunikációjuk, társas viselkedésük, és szociális

kapcsolataik fejlődését. A velük való foglalkozás a szokásos tartalmi és eljárásbeli

differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, valamint a kapcsolódó

jogszabályok, törvények ismeretét igényli. Az osztályfőnökök, szaktanárok, iskolavezetés

feladata, hogy az SNI és BTMN tanulókat társaikkal elfogadtassák, rendszeres

kapcsolatot tartsanak fenn a családdal, beszéljék meg a problémákat, próbáljanak

megoldást találni azokra. A pedagógusok szakmai nyitottsága, együttműködése

különböző szakemberekkel fontos munkánk során. A Pedagógiai Szakszolgálatokkal

(Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Mozgásvizsgáló, Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai

Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság, Balmazújvárosi Szakszolgálat) való

rendszeres kapcsolat nélkülözhetetlen ahhoz, hogy tanulóink esetlegesen felmerülő

tanulási, magatartási problémáit szakemberek segítségével meg tudjuk oldani. Az

együttműködés területei: szűrővizsgálatok, egyéb vizsgálatok, terápiás foglalkozások,

vezetése, kihelyezett szülői értekezlet vezetése iskolai igényre, pályaválasztási

tanácsadás, tehetséggondozás, gyógytestnevelés, logopédia megszervezése, tájékoztatás a

gyermek állapotáról, javaslat a vele való bánásmódra.

A tanulási nehézségek rendkívül változatos tünetekben és szinte minden gyermeknél

egyéni formában mutatkoznak meg. Az egészen enyhe, könnyen helyrehozható tanulási


24

nehézségektől kezdve az átfogó és az egész életen át végighúzódó tanulási problémákig

igen széles a skála. Így az iskolákban egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a

differenciált egyéni bánásmód és fejlesztés, valamint az átlagtól eltérő, viselkedési vagy

teljesítmény - problémákkal küszködő gyermekek speciális ellátása.

Tartós ellátásuk és problémájuk megoldása csakis egyéni megközelítés, speciális

fejlesztés, éveken át tartó egyéni és kiscsoportos, képességekhez igazodó nevelés és

oktatás révén képzelhető el.

Azt reméljük, hogy a tanulók esetében az időben feltárt problémákat, tervszerű

fejlesztéssel, megfelelő szakember bevonásával eredményesebben tudjuk kezelni.

A hátrányok csökkentése már az óvodai nevelés-oktatás során megkezdődik, és az

iskolába kerülés után ez a fejlesztő - hátránykompenzáló munka tovább folytatódik. A

pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételével időben megtörténik a gyermek

szakirányú vizsgálata is.

Nagy gondot fordítunk a sajátos nevelési igényű gyerekekre, hiszen a tanulási

nehézségekkel vagy magatartási problémákkal küzdő gyerekek fejlesztése, gondjaiknak

enyhítése csakis tervezett, szervezett és megfelelően irányított módon történhet. A

tanulásszervezés alapja a heterogén tanulói összetétel miatt a differenciált munkáltatás, a

hagyományos formák mellett próbálkozunk a kooperatív tanulás elemeinek

alkalmazásával is.

Feladataink:

problémafeltárás

okok felderítése

szükséges intézkedések megtervezése

szükség esetén szakemberhez való irányítás

elfogadó légkör, segítő bánásmód biztosítása

A korrekciót az alábbi szervezeti keretekben végezhetjük tanórán, vagy azon kívül:

képességfejlesztő foglalkozás szervezett keretekben,

differenciált munka alkalmazása,

kooperatív tanulásszervezés

egyéni foglalkoztatás

egész napos oktatás, kollégiumi foglalkozás

2.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel

összefüggő pedagógiai tevékenységek

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges

bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye

alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati

problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való

beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat,

de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Azok a tanulók, akik a szakértői bizottság érvényes szakvéleménye alapján

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek (BTMN) az iskola a törvényi

előírásoknak megfelelően fejlesztő foglalkozást szervez. Azoknak a tanulóknak, akik

szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM)

küzdenek az iskola a törvényi előírásoknak megfelelően egyéni foglalkozást szervez.

Egyéni A foglalkozás keretében a szakember- egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a

tanuló felzárkóztatását a többiekhez.


25

A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái:

- az együttműködési készség hiánya,

- durva hang, durva érintkezési mód,

- feltűnni vágyás, imponálni akarás,

- agresszivitás, kötekedés,

- ellenséges, tekintélyellenes viselkedés,

- megbízhatatlanság,

- felelőtlenség,

- peremhelyzet a csoportban,

- az érzelmi-indulati élet szélsőséges kiegyensúlyozatlansága,

- gyenge kudarctűrés

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - együttműködés az intézményegységeink között,

- szoros kapcsolat a Pedagógiai Szakszolgálatokkal

- az egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

- felzárkóztató órák, foglalkozások,

- délutáni tanulási idő biztosítása

- a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai,

- kapcsolat a családokkal - családlátogatás 1. és 5. évfolyamon, ill. indokolt

esetben)

- a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

Az egyéni foglalkozások a gyógypedagógus irányításával folynak. A részképesség

zavarral küzdő tanulók részére a foglalkozásokat gyógypedagógus végzi.

2.6.4. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos

feladatok

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő

gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi,

érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása

esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés

fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

Az intézmény szakmai alapdokumentumában foglaltak szerint iskolánk az illetékes

szakmai fórum kijelölése alapján fogad sajátos nevelési igényű tanulókat is.

Ellátja

a. az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók,

b. az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók oktatását, nevelését

integrált formában.

A törvény által biztosított keretek között folyik a gyerekek képzése, fejlesztése. Eredményes szocializációjukat, iskolai pályafutásukat elősegítheti a nem sajátos nevelési

igényű tanulókkal együtt történő – integrált – nevelésük. A sajátos nevelési igényű

tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását az alábbi tényezők

biztosítják:

Az iskola pedagógusainak, szülői és tanulói közösségének felkészítése az SNI

tanulók fogadására.

Az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus

(elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség).


26

Az SNI tanulók nevelésében – oktatásában irányító szerepet a gyógypedagógus kap,

aki szorosan együttműködik a gyerekekkel foglalkozó a többségi pedagógusokkal.

segíti a diagnózis értelmezését,

javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására,

eszközök használatára,

javaslatot tesz speciális módszerek alkalmazására,

figyelemmel kíséri a tanulók haladását,

együttműködik a többségi pedagógusokkal,

terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval közvetlen foglalkozásokon.

Az SNI tanulóval foglalkozó pedagógus a tananyag feldolgozásnál

figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak módosulásait,

szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít,

egyéni haladási ütemet biztosít,

individuális módszereket alkalmaz,

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez,

elfogadja a gyógypedagógus iránymutatását, javaslatait.

A sajátos nevelési igényű gyerekek megsegítése, fejlődése érdekében a tantestület

valamennyi tagjának fontos feladata:

az elfogadó, támogató, segítő, magatartás a gyermekkel szemben

önbizalom erősítés, az elfogadottság érzésének biztosítása

pozitív megerősítés

Az egyéni képességek szem előtt tartásával a tanuló sikerélményhez juttatása

A sajátos nevelési igényű, enyhe fokban értelmi fogyatékos, eltérő tanterv szerint

haladó integráltan oktatott tanulók nevelés-oktatásának sajátos elvei:

A NAT az SNI tanulók nevelésének oktatásának is alapdokumentuma

A helyi tanterv elkészítésénél figyelembe kell venni a:

- a tanulók sajátosságait,

- köznevelési törvény vonatkozó előírásait,

- a helyi célkitűzéseket, lehetőségeket,

- a szülők elvárásait.

A tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Lássa el az SNI tanulók habilitációs, rehabilitációs célú igényeit.

Vegye figyelembe az SNI tanulók

- életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes

körű módosulását,

- a tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését,

fejletlenségét,

- lassúbb ütemű, átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét, viselkedését.

Biztosítsa az intézmény a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket,

egyéni fejlesztési terveket.

Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy

magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók iskolai fejlesztésének sajátos elvei:

A tanulók fejlesztése során az aktuális állapothoz, képességhez kell igazodnia az

ismeretek tartalmának.

A tevékenységformáknak, a módszereknek, a szervezeti kereteknek a pedagógiai

folyamat kompenzáló jellegének is illeszkedni kell az adott képességekhez..

A fejlesztési folyamat során törekedni kell a:

- reális énkép, önbizalom megalapozására


27

- kudarctűrő képesség növelésére

- önállóság szintereinek kiterjesztésére

A fejlesztés alapvető célja iskolás korban:

Diszlexia, diszgráfia esetén

- segítse az olvasás-írás eszközzé válását

- a tanuló az intellektusának és osztályfokának megfelelő értő – olvasás és

íráskészség alakuljon ki

- fejlődjön kifejezőképessége

A fejlesztés általános területei:

- testséma kialakítása,

- nagymozgás fejlesztései,

- finommozgás fejlesztése,

- vizuo-motoros koordinációs gyakorlása,

- látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

- az olvasás, írás lassított tempójú tanítása (újra tanítása),

- olvasás-íráskészség folyamatos gondozása, fejlesztése,

- kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy órán,

- idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.

Diszkalkulia esetén:

A fejlesztés általános feladatai:

- érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás és a beszéd

összehangolt fejlesztése,

- testséma kialakítása,

- téri tájékozódás kialakítása,

- időbeli tájékozódás kialakítása

- matematikai nyelv tudatosítása,

- szerialitás erősítése,

- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

- fogalmak kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése,

- matematikai eszközök használata,

- képi, vizuális megerősítés,

- fokozott mennyiségű gyakorlás,

- egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák

alkalmazása.

2.6.5. Gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Tanulóink jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű. Célunk – az iskolai

tevékenységi formák által – ezen hátrányok kompenzálása, a felzárkóztatás.

A hátrányok kompenzálása érdekében

- képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában,

- hiányosan működő képességek korrekciója,

- eredményes beilleszkedés érdekében általános emberi értékek,

társadalmi normák elsajátítása,

- önálló életviteli technikák kialakítása,

- önismeret képességének kialakítása.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a

tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában,

megszüntetésében.


28

Az ifjúságvédelmi felelős segíti az intézmény pedagógusainak az ifjúságvédelemmel

kapcsolatos munkáját:

- tájékoztatást ad a segítségkérés módjáról, helyéről,

- jelzések alapján családlátogatást végez,

- veszélyeztető-tényező megléte esetén az igazgató közbelépését

kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat felé,

- szükség esetén részt vesz esetmegbeszéléseken.

Célja - A tanulók problémáinak feltárása,

- a problémák okainak megkeresése,

- segítségnyújtás a problémák megoldásához,

- a felmerült problémák jelzése a gyermekjóléti szolgálat felé.

A megelőzés területén:

- biztosítjuk a rendszeres iskolába járás feltételeit (kollégium),

- segítő szándékú, együttműködő kapcsolat kiépítését kezdeményezzük

a szülői házzal,

- szociális juttatások lehetősége az önkormányzat támogatásával,

- pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújtunk a tanulónak és

szülőnek a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a:

- szakszolgálatokkal,

- gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal,

- polgármesteri hivatallal,

- háziorvossal,

- védőnővel,

- Balmazújvárosi Rendőrkapitányság körzeti megbízottjával

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják

a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

- felzárkóztató foglalkozások,

- tehetséggondozó foglalkozások,

- az indulási hátrányok csökkentése,

- differenciált oktatás és képességfejlesztés,

- a pályaválasztás segítése,

- személyes, egyéni tanácsadás /tanulónak, szülőnek/,

- egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

- a családi életre történő nevelés,

- egésznapos iskola

- kollégiumi elhelyezés

- iskolai étkezési lehetőségek,

- egészségügyi szűrővizsgálatok,

- a tanulók szabadidejének szervezése,

- a tanulók szociális helyzetének javítása /segély, természetbeni

támogatás/,

- a szülőkkel való együttműködés.


29

2.6.6. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete

egymástól nagymértékben eltér.

Tanulóink közel fele leküzdhetetlen hátránnyal kezdi meg a tanulmányait. A

rendelkezésünkre álló szakmai és eszközi feltételrendszerrel esélyt kell adnunk nekik

arra, hogy behozhassák lemaradásukat, leküzdjék hátrányukat, felzárkózhassanak

kevésbé hátrányos társaik mellé.

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységeink szolgálják:

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

- felzárkóztató órák, foglalkozások,

- egésznapos iskolai program

- kollégium,

- diákétkeztetés,

- iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata,

- a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,

- a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,

- a családlátogatások,

- a továbbtanulás irányítása, segítése,

- az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége,

- Szoros a kapcsolatunk Hortobágy Község Önkormányzatával (polgármesteri

hivatallal), a gyermekjóléti szolgálattal, a helyi egészségügyi szolgálattal annak

érdekében, hogy a szociálisan rászoruló tanulók minél hamarabb segítséget kapjanak.

- pályázatok lehetőségeinek kiaknázása.

2.6.7. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-

kibontakoztató felkészítésének rendszere

Az iskola egyik alapvető feladata, hogy minden tanulóját a saját fejlődési szükségletének

megfelelően fejlessze, figyelembe véve a gyermekek különböző családi helyzetét,

fejlődési tempóját és eltérő képességét. Ennek megfelelően:

Továbbra is fenn kívánjuk tartani a korábban már kidolgozott, megfogalmazott

tevékenységeket.

Törekszünk jó gyakorlatokat átvenni az együttnevelés megvalósítására.

Együttműködünk a térség intézményeivel a gyerekek fejlesztésének érdekében.

A fentieken kívül még különböző programok, események, rendezvények

szervezésével és megrendezésével próbáljuk a tanulók kulturális hátrányát

enyhíteni /színház-, mozi látogatás stb./

2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére diákönkormányzat működik. A

diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az

iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, annak

választott tisztségviselői érvényesítik.

Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési

szabályzata szerint alakítja.


30

2.8. A szülő, a tanuló és a pedagógus az intézmény partnereivel való

együttműködés formái

Az iskola fontosnak tartja a tanulókkal és szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

kiszélesítését az eddigi formák továbbfejlesztését. Az együttműködés keretét a tanulók,

szülők iskolával kapcsolatos igényei, elvárásai, a pedagógusok ezekre adott válaszai,

lépései alkotják.

Az iskolahasználók együttműködésének formáit az alábbi táblázat tartalmazza.

Iskolai

nevelők Kollégium Tanulók Szülők Együttműködési forma

X X Nevelőtestület

X X X Értekezlet, szülői

értekezlet

X X X Fogadóóra

X X Nyílt napok

X X X X Esetmegbeszélések

X X X X Közös program

/színházlátogatás/

X X Iskolai gyűlések

X X X Információadás,

tájékoztatás

X X X X Műsorok szervezése

X X X X Ünnepségek /iskolai/

X X Szakmai szolgáltatás,

tájékoztatás

X X Közös képzés, tréning

X X X Diákönkormányzat

ülései

X X X

Kirándulások, táborozás

szervezése, külső

versenyek

X X X Kapcsolat a családdal

2.8.1. Együttműködés célja

Az együttműködés célja a felek közötti folyamatos kommunikáció annak

érdekében, hogy az intézményben tanuló gyerekek fejlődését elősegítsék.

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

Diákönkormányzatunk törvényi előírásoknak megfelelően működik. A

diákönkormányzat a diákság önszerveződő csoportjaira épül.

Célunk:

A tanulók érdekképviselete és érdekérvényesítése


31

A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik. A

gyerekek öntevékenységére, javaslataira épít a diáksegítő pedagógus bevonásával.

2.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák

Az iskola feladatai

- megismertetni a szülőkkel iskolánk nevelési- és oktatási célkitűzéseit, az

adott tanévre érvényes feladatokat;

- tanulóink ellenőrzőjén és tájékoztató füzetén keresztül tájékoztatást adni a

kapcsolattartás módjáról és időpontjáról

- az osztályfőnökök, szaktanárok nyújtsanak segítséget a család nevelési

problémáinak megoldásában, - indokolt esetben szakemberek bevonásával

is.

- a projektek és a témahetek, egyéb rendezvények megvalósításához a

szülők bevonása

A szülők feladatai

- biztosítsa gyermeke(i) fejlődéséhez szükséges feltételeket, ennek

érdekében tankötelezettségének teljesítését;

- segítse gyermekét kötelességei teljesítésében, ennek érdekében tartson

kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal;

- segítse elő gyermeke beilleszkedését az iskolai közösségbe;

- megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésére,

ezzel együtt tartsa tiszteletben a köznevelési intézmény alkalmazottainak

jogait is.

- az iskolai feladatokhoz kapcsolódóan a projekt és a témahét

megszervezésébe történő bekapcsolódás

Kapcsolattartás rendje

Feladat

Felelősök,

közreműködők

Megvalósítás

időszaka,

gyakorisága

Módszerek,

tevékenységek

Várható

eredmények,

produktumok

Tanévnyitó értekezlet

Intézményvezető

pedagógusok,

Szülői

munkaközösség

elnöke

Augusztus

vége

Tájékoztatás,

beszámoló

Éves

munkatervek,

jegyzőkönyv

Tanévkezdő szülői

értekezletek /összevont,

osztály/ megtartása,

osztály szülői

képviselők

megválasztása

Osztályfőnökök,

szülők

Szeptember

vége-

október

eleje

Tájékoztatás,

beszélgetés,

Szülői

választmány

magalakul


32

Rendezvények,

programok

papírgyűjtés

farsang

projektek

ünnepségek

Falunap

Szülői

munkaközösség,

nevelőtestület

ütemezés

szerint

Tervezés,

szervezés, aktív

részvétel

rendezvény,

program létre

jötte

Továbbtanulási

lehetőségek, ezzel

kapcsolatos teendők

Intézmény-

vezető

8. osztályos

osztf.,

pedagógusok

októbertől-

Előadás,

tájékoztatás,

intézménylátogatás,

egyéni konzultáció

Sikeres

iskolaválasztás

Negyedéves értékelő

esetmegbeszélések

Osztf,.

pedagógusok,

szülők

ütemezés

szerint

Mérés, értékelés,

tájékoztatás,

beszélgetés

Szöveges

értékelés

létrejötte,

elfogadása,

fejlesztési terv

teljesítése

A 8. osztályos tanulók

továbbtanulásában való

közreműködés

8. oszt. Főnök

8. oszt. szülők

november-

december-

január

tájékozódás,

nyíltnapok,- iskola-

látogatások

Az intézmény

8. osztályos

tanulóinak

sikeres

beiskolázása

Félévi munka

értékelése- szülői

értekezletek megtartása

Félévi értekezlet

Osztályfőnökök,

szülők,

Intézményvezető

Január -

február


tájékoztatás,

beszélgetés,

beszámolók

Emlékeztetők,

értékelések,

fejlesztési terv

korrekciója

jegyzőkönyv

Nyíltnapok

Pedagógusok,

szülők

április

Foglalkozások

látogatása,

megbeszélés

Tájékozódás az

osztályok,

tanulók életéről

Év végi munka

értékelése

Osztályfőnökök,

pedagógusok

Június


tájékoztatás,

beszélgetés

Emlékeztetők,

értékelések,

fejlesztési terv

korrekciója

Tanévzáró értekezlet

Intézményvezető

pedagógusok,

Szülői

munkaközösség

elnöke

Június

Tájékoztatás,

beszámoló

Éves

munkatervek,

jegyzőkönyv


33

Szülői értekezlet

Az összevont szülői értekezlet alkalmanként, a szülői munkaközösség, vagy az

intézményvezető kezdeményezésére hívjuk össze;

Osztályszülői értekezletre rendszeresen, évenkénti 2-3 alkalommal kerül sor. Az

aktuális tanévhez kapcsolódó feladatokon és eredmények ismertetésén túl ezen a

fórumon mondhatják el véleményüket a szülők az osztályközösség fejlődéséről,

rendezvényeiről.

Fogadóóra 5-8. évfolyam részére

Melyen minden felső tagozaton tanító tanár jelen van. Az iskolai szintű fogadóórák ideje

adott, de az egyéni fogadóórák a szülők és a tanárok elfoglaltságához igazodnak.

Célja: hogy információt adjunk a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi

előmenetelében, neveltségében tapasztalt változásokról. Az egyéni beszélgetések során az

értékelésre, elemzésre (okkeresésre), a szülői és pedagógiai tennivalók egyeztetésére

kerül sor. Célunk az őszinte probléma feltárásához a bizalomteljes légkör biztosítása, a

tanuló fejlődésébe vetett hit kifejezésre juttatása. A szülő nevelési gondjaihoz is adjunk

segítséget ezen alkalmakkor.

Értékelő esetmegbeszélések

A tanuló iskolai tevékenységével kapcsolatos, az érintettek bevonásával történő, konkrét

esethez kapcsolódó eseti megbeszélés.

Nyílt napok

Célja, hogy a szülők a gyakorlatban érzékeljék az iskola követelményeit, valamint, hogy

a leendő első osztályosok szülei megismerkedhessenek az iskola légkörével. A szülők

visszajelzése pozitív, ezért rendszeressé kívánjuk tenni.

Családlátogatás

Igény esetén, súlyos nevelési probléma jelentkezésének az idején élünk ezzel a

lehetőséggel

Egyéb formák

sportverseny, játékos vetélkedő a szülők bevonásával;

szülői fórum

alkalmi találkozások, megbeszélések

iskolai üzenő és tájékoztató füzet

osztálykirándulás családi kirándulássá szélesítésével.

Magasabb szintű kapcsolattartás módjai:

Szülői Szervezet

E közösségbe az osztályok választás útján két főt delegálnak, akik a három főből álló

vezetőséget évente újraválasztják, illetve megerősítik.

A szülői munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,

tisztségviselőinek megválasztásáról.

az együttműködés során alakuljon ki a szülőben az a megnyugtató érzés, hogy a

gyermekét jól ismerik a pedagógusok, a pozitív vonásaikat elismerően értékelik és

képességük maximális kibontakozását segítik.


34

Intézményi Tanács

Intézményünkben a nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek

képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési

önkormányzat képviselőiből intézményi tanács alakult, amely az intézménynek a

működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma.

2.8.3. Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel,

partnereinkkel

Szülői munkaközösség (választmány)

Diákönkormányzat

Az iskolában működő iskolai sportkör – tehetséggondozás.

A gyermekjóléti szolgálat

Óvodával való kapcsolat az átment segítése, egymás rendezvényeinek látogatása.

Egyházak

A helyi egészségügyi szolgálat /védőnő/ - rendszeres szűrővizsgálatok, fogászati

szűrés

Sportegyesület

Hortobágy Jövőjéért Alapítvány – alapítványi célok megvalósítása.

Vojtina Bábszínház

Hortobágyi Non-profit Kft.

Hortobágyi Nemzeti Park

Külföldi testvériskola /német, /

Középiskolák - tájékoztatás, visszajelzés, találkozók.

Szakszolgálatok – egyéni fejlesztés szakmai segítésével.

Balmazújvárosi Rendőrkapitányság

2. 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányok alatti vizsgák célja:

Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait

évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény

Pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni

A pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással)

szeretné a követelményeket teljesíteni.

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra

vonatkozik, azaz:

osztályozó vizsga

osztályozó vizsgát tesz az a tanuló,

• akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és a

tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes

osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon),

• akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és

érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból,


35

• aki rendszeres iskolába járás alól felmentett. A rendszeres iskolába járás alóli felmentés

legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó

vizsgán tesz tanúbizonyságot.

• aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat

folytatott.

különbözeti vizsga

különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki

• tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét,

• eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra

jelentkezik,

• aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja

folytatni.

javítóvizsga

javítóvizsgát tesz az a tanuló,

• aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott,

• aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt

időpontig nem tette le,

• aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozóvizsgára jelentkezik

akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény

igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők:

a) javítóvizsga

b) osztályozó vizsga

c) különbözeti vizsga

d) pótló vizsga

Vizsgaforma, vizsgarészek

- szóbeli vizsga

- írásbeli vizsga

A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai

1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő

esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc.

2. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt

vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg

az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította.

3. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.

4. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak

jelen kell lennie.

5. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.


36

6. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola

irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

7. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.

8. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell

jegyezni.

9. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a

diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés

(vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni.

A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a

vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez,

melyet jegyzőkönyvbe kell venni.

10. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével

értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon

szignálva kell eszközölni.

11. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban

meghatározott záradékokkal be kell vezetni.

Iskolánk mérés – értékelési gyakorlata

Mérési terület

és a mérésben

részt vevő

tanulók köre

A mérés ideje,

rendszeressége

A mérést végzők A mérés célja A mérés

módszere, eszköze,

formája

Az értékelés

szempontjai

Tanulók

megismerése

Hatékony

tanuló

megismerési

technikák

alkalmazása

Iskolába

lépő

gyerekek

Integrációs

programban

részt vevő

tanulók

szeptember -

október

osztályban

tanítók

osztályfőnök

Állapot - és

helyzetelemzés

Dokumentum-

elemzés

Szempontok

szerinti

megfigyelés

A fejlesztés

lehetőségeit

feltáró

Tanulási

képességek

mérése

iskolába lépő

gyerekeknél

Integrációs

programban

részt vevő

tanulók

1.osztály

/óvoda

jelzése

alapján

illetve

problémás

esetekben /

május

szeptember

december

március

tanév vége

december

óvodapedagógusok

pedagógusok

fejlesztőcsoport

tagjai

osztályfőnök

iskola készültségi

állapot

megállapítása

bemeneti mérés

szülők

tájékoztatása

fejlesztési

lehetőségek

kontroll

problémafeltárás

dr.Tímár Éva

Tanulási képesség

vizsgálata

DIFER(számolási

képesség,reláció-

szókincs,

beszédhang hallás)

egyéni mérőlapok

DIFER

egyéni értékelőlap:

képességeket

feltáró

állapotjelző

első negyedév

szöveges

értékelése:

felzárkóztatás

fejlesztési irány

meghatározása


37

Fizikai

állapotfelmérés

ősszel

tavasszal

testnevelők fizikai állapot

meghatározás

problémafeltárás

Hungaro – Fitt

tesztrendszer

fejlesztési irány

meghatározása

Tantárgyi

mérések

év eleji

mérés

2- 8. évfolyamon

félévi

felmérés

valamennyi

évfolyamon

év végi

felmérés

valamennyi

évfolyamon

szeptember

vége

január

május

tanítók és

szaktanárok

szintmérés,

diagnosztizálás

problémafeltárás

korrekció

összegző,

minősítő

mérőlapok

Visszajelző -lap az

1. o. fejlődéséről az

óvoda felé

egyéni

képességekhez

igazodó

korrekcióra

vonatkozó

problémafeltáró

fejlesztési

lehetőségeket

tartalmazó

motiváló

Mérési terület

és a mérésben

részt vevő

tanulók köre

A mérés ideje,

rendszeressége

A mérést végzők A mérés célja A mérés

módszere, eszköze,

formája

Az értékelés

szempontjai

Szokásrendszer

alsó tagozat

kollégium

évente

osztályfőnök

kollégiumi és

napközis nevelő

problémák

feltárása

fejlesztési

lehetőségek

megfigyelés adott

szempontsor alapján

a követendő

szabályok

gyakorlására

ösztönző

Beszédfejlettség

1.osztály

október

osztályfőnök problémák

feltárása

a fejlesztés

lehetőségei

szülők

tájékoztatása

megfigyelés

szempontsor alapján

fejlesztés irányába

mutató

Társas

kapcsolatok

valamennyi

évfolyam

szükség szerint

osztályfőnök

közösség-

fejlesztés

megfigyelés

szociometria

periférián lévők

érdekében hozott

intézkedéseket

tartalmazó

Betűismeret

számfogalom

1.osztály

november

osztálytanító

az osztályban

tanító pedagógus

problémafeltárás

haladási

csoportok

szülők

tájékoztatása

egyéni feladatlapok

első negyedév

szöveges

értékelése:

felzárkóztatás és

továbbfejlesztés

lehetőségeit feltáró

Magatartás,

szorgalom

alsó,felső

tagozat

teljes

tanulói kör

negyedévente

osztályfőnök,

szaktanárok

problémafeltárás

tanulmányi

helyzet

nemkívánatos

magatartási

szokások

visszaszorítása

követendő

szokások

erősítése

az iskola házirendje

tantárgyi

követelmények

esetleges veszélyek

feltárása

az eredményesség

elismerése,

ösztönzés

Központi

írásbeli felvételi

nyolcadikos

tanulók

január vége külső

szakemberek

továbbtanulás Egyéni feladatlapok képességeket

feltáró

felkészültségi

állapotot mutató


38

Tanulási

szokások

3 – 8.

évfolyam

február

osztályfőnök

jó szokások

megalapozása

megfigyelés

kérdőív

problémafeltáró

tanácsadó

Értő - olvasás és

íráskészség

1. évfolyam

április

osztályfőnök korrekció

felzárkóztatás

felmérőlapok szöveges értékelés:

differenciált

a fejlődés irányába

mutató

Országos

kompetencia-

mérés

6 – 8.

évfolyam

május vége felkészített

pedagógusok

mérés – értékelés

munkacsoport

készség – és

képesség szint

megállapítása

tesztfüzetek elemző,

erősségekre és

hiányosságokra

utaló

fejlesztési

lehetőségeget

feltáró

Osztály-

értékelés

félév, év végén osztályfőnökök helyzetelemzés osztály-

dokumentumok

felmérési összesítők

elemző – összegző

– értékelő

feladatkijelölő

2.9. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való

döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az

intézményvezető helyettes véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az

általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve

a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg

azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor

figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben

alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket.

Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az

átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy

annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az intézményvezető lehetőséget

biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három

hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni

segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a

tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel

eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák.


39

3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

Helyi tantervünk a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.

(XII. 21.) EMMI rendelet alapján készült.

A Helyi tanterv melléklete az intézményben:

- első kötet 1- 4. évfolyam,

- második kötet 5 -8. évfolyam,

- harmadik kötet az enyhefokban értelmi fogyatékosak tantervét tartalmazza,

- negyedik kötet a Kollégiumi foglalkozások keretprogram - terve, éves óraszáma.

A kerettantervek adaptálása során a fennmaradó 10%-os időkeretben a tantárgyi

kerettanterven kívüli tartalmat a Helyi tantervünk melléleteiben az évfolyamokra és

tantárgyakra lebontott egységeknél fejtjük ki.

3.1. A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterveket alkalmazza az

alapfokú nevelés-oktatás mindkét szakaszára, alsó tagozat, 1– 4. évfolyam illetve felső

tagozat, 5 – 8. évfolyam.

Alsó tagozat, 1– 4. évfolyam

Tantárgy A választott kerettanterv megnevezése

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelvek Angol nyelv

Matematika Matematika

Etika Etika

Környezetismeret Környezetismeret

Ének-zene A változat

Vizuális kultúra Vizuális kultúra

Technika, életvitel és

gyakorlat

Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport Testnevelés

Felső tagozat, 5– 8. évfolyam

Tantárgy A választott kerettanterv megnevezése

Magyar nyelv és irodalom A változat

Idegen nyelvek Angol nyelv

Matematika Matematika

Etika Etika

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek


40

Természetismeret Természetismeret

Fizika A változat

Kémia A változat

Biológia - egészségtan A változat

Földrajz Földrajz

Ének-zene A változat

Hon és népismeret Hon és népismeret

Vizuális kultúra Vizuális kultúra

Informatika Informatika

Technika, életvitel és

gyakorlat

Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport Testnevelés

Osztályfőnöki Helyi tanterv

3.2. Tanórai, tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes

évfolyamokon (2011. évi CXC tv.6. melléklet alapján)

Évfolyamok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Osztályok

számára

engedélyezett

időkeret

52 52 52 55 51 51 56 56

3.2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és

választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai

Óraterv a kerettantervekhez 1 – 4. évfolyamon

Tantárgy 1. évf. 2.évf. 3. évf. 4. évf.

Magyar nyelv és

irodalom

7 +1 7+1 6+2 6+1

Angol nyelv 2

Matematika 4+ 1 4+ 1 4+ 1 4+ 1

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1+1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és

gyakorlat

1 1 1 1

Testnevelés és

sport

5 5 5 5

Szabadon

tervezhető

órakeret

2 2 3 3

Rendelkezésre

álló órakeret

25 25 25 27


41

Megjegyzés: Testnevelés és sport tantárgy óraszámából évfolyamonként 1 órát tánc

tanításra fordítunk.

A 2017/2018-as tanévtől az emelt angol oktatás fokozatos kivezetésre kerül a 7. és 8.

évfolyamról.

Óraterv a kerettantervekhez 5 - 8.évfolyamon

Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és

irodalom

4+ 1 4+1 3+1 4

Angol nyelv 3 3 3 3 +(2)

Matematika 4+0,5 3+1 3+1 3

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

2 2 2+1 2

Természetismeret 2 2+1 - -

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia -

egészségtan

- - 2 1+1

Földrajz - - 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Hon - és

népismeret

1


Informatika +0,5 1 1 1

Technika.

életvitel és

gyakorlat

1 1 1 1

Testnevelés és

sport

5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon

tervezhető

órakeret

2 3 3 3

Rendelkezésre

álló órakeret

28 28 31 31

Megjegyzés: Testnevelés és sport tantárgy óraszámából az 5. évfolyamon 1 órát tánc

tanításra fordítunk.


42

A 2018/2019-es tanévtől

Óraterv a kerettantervekhez 5 - 8.évfolyamon

Tantárgy 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és

irodalom

4+ 1 4+1 3+1 4+1

Angol nyelv 3 3 3 3

Matematika 4+0,5 3+1 3+1 3+1

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

2 2 2+1 2

Természetismeret 2 2+1 - -

Fizika 2 1

Kémia 1 2

Biológia -

egészségtan

- - 2 1+1

Földrajz - - 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Hon - és

népismeret

1


Informatika +0,5 1 1 1

Technika.

életvitel és

gyakorlat

1 1 1 -

Testnevelés és

sport

5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szabadon

tervezhető

órakeret

2 3 3 3

Rendelkezésre

álló órakeret

28 28 31 31


43

Az 1 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere és a kötelező óraszámok

1-4. évfolyam

Tantárgy

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

félév Évi ó.

Sz.

félév Évi ó.

Sz.

félév Évi ó.

Sz.

Félév Évi ó.

Sz. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2.

Kötelező tanítási órák

Magyar nyelv

és irodalom 8 8 288 8 8 288 8 8 288 7 7 252

Angol nyelv - - - - - - - - - 2 2 72

Matematika 5 5 188 5 5 188 5 5 188 5 5 188

Informatika - - - - - - - - - - - -

Környezetism. 1 1 36 1 1 36 1 1 36 2 2 72

Ének-zene 2 2 72 2 2 72 2 2 72 2 2 72

Rajz 2 2 72 2 2 72 2 2 72 2 2 72

Technika,

életvitel és

gyakorlat

1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Testnevelés és

sport (tánc) 5 5 180 5 5 180 5 5 180 5 5 180

Erkölcstan 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Összes kötelező

óra: 25 25 900 25 25 900 25 25 900 27 27 972


44

Az 5-8. évfolyam tantárgyi óraterve a 2017/2018-es tanévben

Tantárgy


félév Évi ó.

Sz.

félév Évi ó.

Sz.

félév Évi ó.

Sz.

félév Évi ó.

Sz. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2.


Magyar nyelv és

irodalom

5 5 180 5 5 180 4 4 144 4 4 144

Történelem 2 2 72 2 2 72 3 3 108 2 2 72

Angol nyelv 3 3 108 3 3 108 3

3

108

3

5

3

5

108

180

Matematika 4 5 162 4 4 144 4 4 144 3 3 108

Informatika 1 18 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Természetismeret 2 2 72 3 3 108

Fizika 1 2 54 2 1 54

Biológia 2 2 72 2 2 72

Kémia 2 1 54 1 2 54

Földrajz 1 1 36 2 2 72

Ének-zene 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Rajz 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Technika és

életvitel

1 1 36 1 1 36 1 1 36 - - -

Testnevelés 5 5 180 5 5 180 5 5 180 5 5 180

Osztályfőnöki 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Hon- és népismeret 1 1 36

Erkölcstan 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Összes kötelező

óra:

28 28 1008 28 28 1008 31 31 1116 31 31 1116


45

Az 5-8. évfolyam tantárgyi óraterve a 2018/2019-es tanévtől

Tantárgy


félév Évi ó.

Sz.

félév Évi ó.

Sz.

félév Évi ó.

Sz.

félév Évi ó.

Sz. 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2.


Magyar nyelv és

irodalom

5 5 180 5 5 180 4 4 144 4 4 144

Történelem 2 2 72 2 2 72 3 3 108 3 3 108

Angol nyelv 3 3 108 3 3 108 3

3

108

3

3

108

Matematika 4 5 162 4 4 144 4 4 144 4 4 144

Informatika 1 18 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Természetismeret 2 2 72 3 3 108

Fizika 1 2 54 2 1 54

Biológia 2 2 72 2 2 72

Kémia 2 1 54 1 2 54

Földrajz 1 1 36 2 2 72

Ének-zene 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Rajz 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Technika és

életvitel

1 1 36 1 1 36 1 1 36 - - -

Testnevelés 5 5 180 5 5 180 5 5 180 5 5 180

Osztályfőnöki 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Hon- és népismeret 1 1 36

Erkölcstan 1 1 36 1 1 36 1 1 36 1 1 36

Összes kötelező

óra:

28 28 1008 28 28 1008 31 31 1116 31 31 1116


46

3.2.2. Az 1 – 8. évfolyamon szabadon tervezhető (választható) órák és

óraszámaik

Évfolyamok

1.

2.

3. 4. 5. 6. 7. 8.

ebédeltetés

3 3 3 3 3 3 3 3

szabadtéri mozgás,

játék 5 5 5 5 5 5 5 5

önálló tanulás

7 7 7 7 8 8 9 9

korrepetálás,

felzárkóztatás 1 1 1 1 1 1 1 1

szakkörök

3 3 3 3 3 3 3 3

egyéb foglalkozások,

tevékenységek:

kollégiumi tematikus

foglalkozások,

kézműves alapok

elsajátítása,

tömegsport – ISK,

könyvtári foglalkozás,

előkészítők,

versenyek – felkészítők,

osztály-csoportfoglalk. hagyományőrző

tevékenységek,

ünnepélyek-

rendezvények, fakultatív

hit - és vallásoktatás

7

7

7

8

3

3 4 4

Szabadon tervezhető

időkeret összesen: (tanulási idő -

szilencium),szakkör,

korrepetálás, sportkör,

egyéb foglalkozások,

tevékenységek)

27 27 27 28 23 23 25 25


47

3.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások követelménye, formái, rendje,

korlátai A tanév során osztályzattal értékeljük a tanulóink teljesítményét.

- Az órai számonkérés

Az órai szóbeli felelet

A felelet értékű röpdolgozat

A témazáró dolgozat

projekt és a témahét feladatai

- Szorgalmi feladatok, órai munka értékelése.

Az órai írásbeli felelet (röpdolgozat):

A tanárnak lehetősége van arra, hogy felelet értékű röpdolgozatot írasson. A röpdolgozat

kidolgozásánál a rendelkezésre álló idő maximum 20 perc lehet. A röpdolgozat célja,

hogy a diákokat rendszeres tanulásra szoktassa, valamint az, hogy a tanár a továbbhaladás

lehetőségéről tájékozódhasson.

A röpdolgozatot nem szükséges előre bejelenteni.

A témazáró dolgozat:

A témazáró dolgozat a tanulóknak egy nagyobb témakör végére kialakuló tudását méri

fel. A tanár törekedjék annyi témazáró dolgozatot íratni, ahány nagyobb témát a haladási

terve (ütemterv) szerint megtanított.

Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól alaposabb szintű felkészültséget igényel, a

tanár a témazárót nem írattathatja meg váratlanul. A több anyagrészből is álló érdemjegy

nagyobb súllyal esik latba az év végi osztályzatok kialakításánál, átlagszámítás esetén

dupla jegynek számít.

A dolgozat időpontjának kitűzésekor az alábbi előírásokat kell betartania:

- Az osztály egy napon nem írhat kettőnél több dolgozatot.

- A dolgozatírás időpontját a tanár egy héttel korábban köteles a diákokkal közölni.

- A megírt dolgozatokat a tanárnak a megírást követő egy héten belül kijavítva és

értékelve (osztályozva) ki kell adnia. Az osztályzatot a diák kérésére szóban is köteles

indokolni.

- Ha a tanár egy hónap elteltével sem adja ki a kijavított dolgozatokat, az azokra adott

érdemjegyek elévülnek, azokat a tanár a naplóba nem írhatja be, az év végi

osztályzat megállapításánál sem vehető figyelembe.

Az elévülés után a diákoknak joga van kérni az eredményeket.

Az elmaradt dolgozatok pótlása:

Amennyiben a diák betegség, illetve egyéb hiányzás miatt nem írta meg a témazáró

dolgozatot, akkor azt köteles pótolni a következő feltételek mellett:

- A pótdolgozat azonos hosszúságú és témájú legyen, mint az eredeti volt.

A tanár azonos időtartamot biztosítson, mint amit a többi diáknak biztosított a

dolgozat megírására.

- Amennyiben a diák hosszabb időn keresztül hiányzott és elmaradása felhalmozódott,

úgy a tanár köteles megfelelő időt biztosítani az elmaradtak pótlására.

- Az összefoglaló órát követő egy-két napos hiányzás esetén a témazáró bármikor

pótoltatható.

A projekt és a témahét feladatai:

- tanulói feladatok meghatározása

- tevékenységek korlátai a témahét és a projekt esetében

- a tevékenységhez kötött teljesítmény értékelése

- a végzett munka súlya az év végi teljesítményben


48

3.4. Az írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Céljuk a tanulási időben történő gyakorlás, a tanórán elhangzott ismeretek felelevenítése

és elmélyítése. Ezért (írásbeli és/vagy szóbeli) napi rendszerességet igényel. A ráfordított

idő nem haladhatja meg tantárgyanként alsó tagozaton a 15, felső tagozaton a 30 percet.

Felső tagozaton alkalmanként hosszabb házi feladat is adható (pl.: házi dolgozat, tabló

készítése, felkészülés kis előadásra), ám erre annyi időt kell adni (legalább 1 hét),

amennyi a más tárgyakból is megkövetelt rendszeres tanulás mellett reálisan elvárható.

Az évközi szünetekre csak szorgalmi feladat adható. Törekszünk arra, hogy tanítványaink

képességeiknek megfelelően a tanulási - folyamat aktív résztvevői legyenek, a

gyermekek élettani sajátosságainak megfelelő feladatokat kapjanak saját tapasztalatok

megszerzésére, ismereteik gyakorlati alkalmazására.

3.5. Értékelés

3.5.1. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének alapelvei,

követelményei,formái

Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt

fontosságúnak tartjuk az alábbiakat:

- segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését,

- segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is,

- az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon,

- mindig legyen személyre szabott.

A magatartás és szorgalom értékelése: Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek

esetében az osztályfőnöki óra keretében megvitatja azokat. Végleges döntést az

osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani az osztályfőnök, az

osztályozókonferencia segítségét kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát havonta

érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az

egész tanévre szól.

A magatartás értékelésének szempontjai:

- megfelelés az iskolai követelményeknek,

- a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása, betarttatása,

- szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai

viselkedés szabályainak megtartásáért,

- a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony,

- beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése,

- aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában,

- segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában,

- megfelelés az általános viselkedési normáknak,

- udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem minden körülmények között.


49

Az értékelés módja

- PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának

következetesen megfelel,

- JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg.

Nem részesült írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben.

- VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes rendszeresen a követelményeknek

megfelelni. Nem részesült írásbeli igazgatói figyelmeztetésben.

- ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg,

vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merül fel, hogy igazgatói

írásos figyelmeztetésben részesült.

A szorgalom értékelésének szempontjai

- a motiváltság,

- a tudás megszerzésének igénye,

- egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény

- a tanulási folyamat

- kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés,

- fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység,

- plusz tevékenységek (versenyek, szakkörök, énekkar, stb.)

Az értékelés módja

Egy tantárgyi bukás nem kizáró oka (a példás, jó kivételével) egyetlen szorgalmi

minősítésnek sem, az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit. Kettő vagy több

tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése hanyagnál jobb nem lehet.

- PÉLDÁS, ha a fenti követelményeknek képességei szerint maradéktalanul megfelel,

- JÓ, ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen

még fejlődnie kell.

- VÁLTOZÓ, ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni,

- HANYAG, ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek.

3.5.2. Az értékelés rendszeressége és formái

Az ellenőrzés és értékelés a tanítás – tanulás folyamatában alapvető alkotóelem. Alapja a

tanuló folyamatos megfigyelése.

Célok

Minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi

fejlődésben egyaránt.

Ennek érdekében céljaink:

- a tanulók tudásszintjének meghatározása,

- meggyőződés a tananyag elsajátításának mértékéről és a továbbhaladás

lehetőségéről,

- megerősítés, a hibák feltárása, azok elkerülése és kijavítása,

- minősítés,

- motiválás,

- folyamatos fejlesztés,

- tanulási és gondolkodási képességek fejlesztése,

- információs és kommunikációs képességek fejlesztése,

- szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése,


50

- testi és lelki egészség fejlesztése,

- kötelességtudásra nevelés,

- énkép és az önismeret fejlesztése,

- egységesség intézményi szinten.

Alapelvek: - Az ellenőrzés és értékelés legyen mindenkor folyamatos, ösztönző, fejlesztő,

személyre szóló. Vegye figyelembe a tanuló képességeit, a teljesítményben

bekövetkező fejlődési tendenciát, a tantervi követelményeket.

- A tanulók és a szülők ismerjék az ellenőrzés célját és mikéntjét. A szülőket a

gyermek előmeneteléről folyamatosan tájékoztatni kell.

- Az ellenőrzés és értékelés legyen mindig tárgyilagos, reális, nyílt és őszinte a

tanulók és szülők előtt egyaránt.

- A tanuló joga, hogy kifejthesse véleményét az ellenőrzés és értékelés

folyamatában.

- Az értékelés ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű.

- A szóbeli és írásbeli értékelés legyen arányban, és alkalmazzuk az egyéni és

csoportos értékeléseket is.

- Az írásbeli ellenőrzések eredményét a szaktanár legkésőbb két héten belül hozza a

tanulók tudomására.

- Az érdemjegyek adását mindig kísérje szóbeli vagy írásbeli indoklás, értékelés.

- Ismeretanyag elsajátítás mellett értékeljük a tanulók okkereső, és

problémamegoldó gondolkodását is.

- Az értékelés félelemmentes légkörben történjen.

Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak

követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására hoznunk. Az

egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden nevelő köteles betartani.

A tanuló teljesítmények értékelésének, minősítésének formái

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A pedagógus a tanuló teljesítményét,

előmenetelét tanítási év közben rendszeresen értékeli, félévkor és év végén minősíti.

Az értékelés tehát egy folyamat, mely minden esetben pontos pedagógiai diagnózis

felállításával kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus a tanév kezdetén felméri az

egyes műveltségi területeken elsajátított, a továbblépéshez szükséges ismereteket,

műveletek fejlettségi szintjét. A továbbiakban, az értékelés a tanítási-tanulási folyamat

állandó kísérőjeként van jelen, így egyszerre megerősítő, korrigáló, fejlesztő funkciót tölt

be. Igyekszünk szóban és írásban is egyaránt pozitív megerősítő információkat

alkalmazni, természetesen a hibákra is felhívjuk a gyermek figyelmét.

A napi, folyamatos visszajelzések nyújtása mellett félévi és év végi tájékoztatást adunk a

tanuló előrehaladásáról. Az értékelés kritériumait a gyermekekkel és a szülőkkel

pontosan ismertetjük.

Az értékelés formái:

- a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad,

- a tanár ragadja meg az órán kívüli lehetőségeket is,

- a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor,

- a fogadóórákon,

- a szülői értekezleteken az osztályfőnök által,


51

- az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás és

szorgalomjegyek kapcsán,

- az osztályfőnök által a naplók és a tájékoztatók havi felülvizsgálatakor,

- az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás,

iskolai műsor, stb.)

- az igazgató vagy az igazgatóhelyettes által (kiemelkedő teljesítmények)

- szöveges értékelés – írásban:

- a szaktanár, vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények,

illetve problémás tanulók)

- a szaktanár dolgozatokra írott véleményei,

- külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség,

bíróság, pályázatok, stb.)

Értékelés, minősítés

Az értékelés fő céljának a gyermek fejlődési, fejlettségi sajátosságainak feltárását tartjuk

annak érdekében, hogy a pedagógus, a legoptimálisabb fejlesztési, oktatási tervet tudja

elkészíteni.

Fontosnak tartjuk, hogy az értékelés mindenhol terjedjen ki az egész személyiségre.

Nyújtson képet:

- a feladattudatról,

- a fegyelmi funkciókról,

- az emlékezetről,

- az együttműködési készségről,

- az önkorrigálási késztetésről.

Fontos jellemzőjének tekintjük, hogy:

- nem kritérium orientált,

- egyénre szabott,

- folyamatos.

Az értékelésünk követelményei, kívánalmai:

- alapja az egységes nevelőtestületi gondolkodás, az azonos alapú értékeléshez

szempontsorokat fogalmazunk meg,

- egy-egy teljesítmény helyett folyamatot értékelünk,

- több területre térünk ki:

szociális fejlődés, közösségi tulajdonságok; magatartás, szorgalom

tanuláshoz, tantárgyakhoz való viszonyulás,

képességek, mérhető tárgyi tudás,

tanórán kívüli tevékenység

- a képességeket, készségeket és az ismereteket különválasztjuk,

- a gyermek teljesítményét saját magához (megmutatjuk, hogy az elmúlt időszakhoz

képest mennyit haladt) és a követelmény-rendszerhez viszonyítjuk,

- tartalmában komplex; a pozitívumokat és a negatívumokat együttesen tartalmazza,

- fejlődésközpontú, serkentő hatású: motiváló, támogató, bátorító, előremutató,

- a továbblépéshez javaslatokat, teendőket határoz meg,

- konkrét, informatív, személyhez szóló, az érintettek (gyermek, szülő) számára érthető

(nem érthető félre)

- nem minősít, nem kategorizál, nem rangsorol,

- számít a tanulói felelősségvállalásra, önértékelésre, szülői együttműködésre.


52

A 2.évfolyamon év végén, a 3-8.évfolyamokon diákjaink értékelésében és minősítésében

félévkor és év végén érdemjegyeket alkalmazzuk a tudás, magatartás és a szorgalom

osztályzásánál és minősítésénél egyaránt. Az évközi értékelésben a tanítók, tanárok

módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat. A

tanév végén osztályzatokkal minősítjük (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) a

tanulókat.

Amennyiben a tanuló az adott tárgyból 2-8. évfolyamon bukásra áll, a szaktanár az

osztályozó konferencia időpontja előtt egy hónappal írásban értesíti a szülőt.

Az értékelés szempontjai:

- a tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük,

- az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társuljon,

- a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül,

- a szóbeli feleleteknél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont,

- a tanórai aktivitást és a plusz munkát is értékeljük,

- az érdemjegyek száma félévente minimálisan 3

Nyilvánosan értékelünk:

- házi versenyeken, vetélkedőkön,

- bemutató foglalkozásokon,

- diák- és iskolagyűléseken,

- szakkörön, kiállításokon,

- évzáró ünnepélyen.

3.5.3. Az 1. osztálytól 2. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges

minősítéssel fejezzük ki a tanuló teljesítményét. Az értékelés fő céljának a gyermek

fejlődési, fejlettségi sajátosságainak feltárását tartjuk annak érdekében, hogy a

pedagógus, a legoptimálisabb fejlesztési, oktatási tervet tudja elkészíteni.

Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor a következő

minősítéseket alkalmazzuk:

- kiválóan teljesített,

- jól teljesített,

- megfelelően teljesített,

- felzárkóztatásra szorul.

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával értékelni kell a

tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket,

és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.

Szöveges értékelésnél is érvényesek a fentiekben leírt célok, alapelvek és szempontok.

3.5.4. Az osztály - és csoportnaplóban használt jelölések

A Haladási és mulasztási részben adott tantárgy esetében az IKT eszköz használatát

kék színnel jelöljük.

Az Értékelő naplóban kék színt használunk az érdemjegyek bejegyzésénél,

A témazáró és összegző értékelést jelző jegyeket is kék színnel írjuk.

A félévi osztályzatokat, mulasztási összesítéseket szintén kék színnel jelöljük


53

A félévi osztályzatoknál felkiáltójelet használunk figyelmeztetésként a kirívóan

gyenge teljesítményeknél.

Év végén az osztályzatokat és mulasztási összesítéseket kék színnel jelöljük

A naplók ellenőrzése, a helyettesítés jelölése, az év végén történő lezárások a

Haladási és mulasztási illetve az Értékelő naplóban a kék szín használatával történik.

3.6. A tanulók jutalmazásának elvei

A kiemelkedő teljesítmények elismerése

A jutalmazás elve:

- kimagasló tanulmányi eredmény,

- jó tanulmányi eredmény, egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény,

- közösségért végzett tevékenység,

- diákönkormányzatban, énekkarban, néptáncban, egyéb művészeti csoportban

kiemelkedő színvonalú szereplés,

- kiemelkedő sportteljesítmény,

- minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti.

A jutalmazás formái:

- szaktanári, tanítói illetve osztályfőnöki dicséret,

- igazgatói, nevelőtestületi dicséret,

- az év tanulója

- az egész évben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret,

- egyéb egyéni és csoportos jutalmak

3.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, kivéve: az 1. évfolyamon csak

akkor utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az

iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.

Az előbbi rendelkezés vonatkozik az idegen nyelv tanulásának első évében.

Ha a tanuló a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, a nevelőtestület

döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

A tanuló részére 1. évfolyamon engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése

abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély

megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt.

Az igazgató a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai

kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel, a készségtárgyak tanulása alól, ha a

tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt

indokolttá teszi.

Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az

igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad

számot tudásáról.

A tanulót a szakértői vélemény alapján az igazgató mentesítheti az értékelés és

minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó

továbbhaladást engedélyezhet, egyéni fejlesztési ütemterv szerint. Ha a tanulót

mentesítették az értékelés és minősítés alól, a többi tanulóval azonos osztályba végzi

tanulmányait.


54

A tanuló félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló

magasabb évfolyamba lépéséről.

Ha a tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanulóként folytatja,

iskolai nevelésről és oktatásról – felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak

megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusról a szakértői véleményben foglaltak

szerint gondoskodunk.

Ha a tanuló a szülő kérése alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, a

felkészítésről a szülő gondoskodik. A tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgán

ad számot tudásáról. A tanuló segítése érdekében az iskola havonta egy délelőtt

konzultációs foglalkozást biztosít a tanuló részére a szaktanárok segítségével.

3.8. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket

/tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a

hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van:

pl.testnevelés, technika, rajz.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező

tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola

helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt /szülői értekezleten/

tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése /lehetőleg a tanév kezdetéig/ a szülők

kötelessége.

Az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás a jogszabályban meghatározott módon

történik.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelői és

oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb

berendezési tárgyak, eszközök felsorolását a 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet

1.2. számú melléklete tartalmazza, melyet Pedagógiai programunkhoz csatolunk.

A tanórai oktató és nevelő segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és

információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a

„Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján, tagintézményenként korábban

elkészített tantárgyankénti jegyzék tartalmazza.

3.9. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok

helyi megvalósítása

Az 1 – 2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős

egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése

a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének

megismerése


55

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése

hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni

bánásmód alkalmazása

tanulás esélyek egyenlőségének biztosítása, különböző tanulásszervezési

megoldásokkal

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az

iskolai tanulás tevékenységeibe

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait

differenciálás a tanulás minden területén

fokozatosan megalapozzuk a kooperatív- és interaktív tanulási technikákat

a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés

a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel

a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése

a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása

a tanulók egészséges terhelése

személyre szóló fejlesztő értékelés

helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása

önálló tanulás és önművelés megalapozása

biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat megalapozása

alapvető képességek, készségek elsajátítása

belső motivációk kialakítása változatos szervezési megoldásokkal

cselekvő tanulás előnyben részesítése

meglévő ismeretek felhasználása

A 3 – 4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

a 3 – 4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a 4. évfolyam végére már

meghatározóan – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-

tanulási folyamatok

továbbra is mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és

problémamegoldáshoz, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és

szokásait

a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel és a sportkörrel

a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás továbbfejlesztése

a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztése

a kooperatív – interaktív tanulási technikák kialakítása, alkalmazása

a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés

a tanulók egészséges terhelése

személyre szóló fejlesztő értékelés

helyes magatartásformák gyakoroltatása

önálló tanulás és önművelés szorgalmazása

biztonságos szóbeli és írásbeli szóhasználat továbbfejlesztése

alapvető képességek, készségek fejlesztése

belső motiváció változatos szervezési megoldásokkal


56

cselekvő tanulás alkalmazása

meglévő ismeretek beépítése az új tananyagba

differenciálás a tanítás minden területén

hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni

bánásmód alkalmazása

tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása különböző tanulásszervezési

megoldásokkal

a feltárt tanulási nehézségek folyamatos figyelemmel kísérése, megfelelő

szakszolgálathoz juttatás

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése szituációs játékok alkalmazásával

önismeret, önértékelés képességének fejlesztése

az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben


a felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai

tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-

együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása

kreativitás fejlesztése, írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő

értékelésük

szövegértelmező és szövegalkotó értelmezés fejlesztése,

pozitív motiváció kialakítása

kommunikációs készség fejlesztése

valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése

a nyelv logikai elemeinek helyes használata

tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani

önismeret, önértékelés képességének fejlesztése

az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben, a baráti

kapcsolatokban, csoporton belül


A felső tagozat 7 – 8. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és

egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés

megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra,

pályaorientációra.

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait

a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása

fokozatos kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat

fejlesztjük az igényes szóbeli és írásbeli közlést, a tanult ismeretek közötti

összefüggések felismerését, azok értő alkalmazását


57

fejlesztjük kombinatorikus gondolkodást

megismertetjük és gyakoroltatjuk a helyes magatartási formákat, a személyiség

erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozásával

3.9.1. Etika oktatása

Az etikai nevelés fő célja:

a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése,

az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek megismerése,

ezek alkalmazása

a megfelelő életvezetés és értékrend megalapozása,

az önálló véleményformálás

erkölcsi problémáik tudatosítása

felelős döntéshozatal

Az erkölcsi nevelés kiemelt célja az önálló, felelős és kritikai gondolkodás, valamint a

tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Fontos jellemzője a felelős magatartásnak

az empátia, a másik ember helyzetének megértése és átérzése.

Az erkölcstan alapvető feladata:

a gyerekek közösséghez való viszonyának,

értékrendjének,

normarendszerének,

gondolkodás- és viselkedésmódjának a fejlesztése,

a másokkal való törődés, a szolidaritás képességének erősítése.

Az erkölcsi nevelés fő feladata az igazságosság és a méltányosság elvének megértetése és

elfogadtatása a gyerekekkel, valamint az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amelynek

hiánya, illetve fejletlensége elemi akadálya lehet a kívánatos értékek bensővé válásának.

A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll.

Legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, illetve azoknak az

alapértékeknek a megerősítésére törekszik, amelyek összhangban állnak az egyetemes és

európai emberi értékrenddel. A saját értékek keresése közben azonban fontos megérteni

azt is, hogy az értékek sokfélék és kulturálisan változatosak, s a tanulóknak nyitottá kell

válniuk a sajátjukétól eltérő értékrendek befogadására is.

Gyermekeinket arra kell ösztönöznünk, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban,

amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és

közösségeik érdekeihez.

Mindezek lehetőséget adnak az elemi értékek fokozatos értékrenddé, meggyőződéssé

válásához, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot,

életfelfogást és életminőséget. Tantárgyi értékelését szövegesen végezzük.

3.9.2. Egésznapos iskolai program – szabadon tervezhető foglalkozások,

tevékenységek

Hagyományok, hagyományőrző tevékenységek

Intézményünkben az alábbi hagyományos rendezvények köré szerveződik a közösségi

élet. Szervezői, felelősei a kialakult rend szerint megbízott évfolyamok, csoportok,

közösségek. Részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzatban található.


58

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,

valamint a lassabban haladók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó

tanórán kívüli foglalkozások segítik:

- felzárkóztatások, korrepetálások,

- felvételi előkészítők,

- konzultáció a magántanulókkal.

A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az

iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola

nevelőtestülete dönt.

Hit- és vallásoktatás

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató

tevékenységétől függetlenül – az igényeknek megfelelően a jövőben is hit és

vallásoktatást szervezhetnek. Ezeken való részvétel a tanulók számára önkéntes.

Egésznapos iskolai program

A köznevelésről szóló törvény 27.§ (2.) bekezdése alapján az általános iskolában a

nevelést – oktatást a délelőtti és délutáni időszakban olyan módon kell megszervezni,

hogy a foglalkozások legalább 16 óráig tartsanak, továbbá 17 óráig szülői igény szerint

gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

A köznevelési törvény alapján a tanulónak kötelessége, hogy részt vegyen az egésznapos

iskolai program egyéb foglalkozásain. Egyéb foglalkozásnak minősül a tanórákon kívüli

egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését

szolgálja. Iskolánk a fentiekben leírt rendelkezéseknek megfelelően szervezte meg a

tanulók délutáni foglalkozásait.

A délután további részét (15 órától) a hagyományos szakköröket, sporttevékenységet

alapul véve és néhány újabbal kiegészítve szerveztük meg.

Intézményünk az alábbi délutáni foglalkozásokat kínálja tanulóinak

alsó tagozaton:

- bábszakkör

- kézműves foglalkozás

- angol előkészítő 3.-4.évfolyam

- röplabda (3 – 4. évfolyam)

- hangszeroktatás (iskolán kívüli szervezés)

- foci - suli (iskolán kívüli szervezés)

felső tagozaton:

- röplabda

- irodalom

- informatika

- matematika

- tudáskertje

- kisgazdaasszony

- angolszakkör

- előkészítők (magyar, matematika) 8.osztály

- hangszeroktatás (iskolán kívüli szervezés)

- foci - suli (iskolán kívüli szervezés)


59

Szülői igény szerint 17 óráig ügyeletet biztosítunk a rászoruló gyerekeknek.

A kollégista tanulók a foglakozások befejezése után folytatják a kollégiumi

programjukat.

Tanév elején a szülőket tájékoztatjuk és nyilatkoztatjuk a délutáni foglalkozások

igénybevételéről.

Bizonyos esetekben, (egyesületi tagság, illetve nem iskolai szervezésű

elfoglaltság) meghatározott napokon a tanuló igazolás ellenében mentesül a

délutáni foglalkozások alól az intézményvezető engedélyével.

Kollégium

A szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés,

az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása,

ápolása valamint manuális tevékenységek.

Szakkörök és egyéb délutáni foglalkozások A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A

szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe

vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan

felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

A szakkör elindulása után a foglalkozásokon való részvétel tanulóink számára kötelező.

Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója.

Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle /szaktárgyi, sport, művészi

stb./ versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken

való részvételre is felkészítjük – ezeket a felkészítéseket a nevelők szakmai

munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

Osztálykirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka

elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást

szerveznek. Ezeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük.

Erdei iskola Intézményünk elsősorban 4-8. osztályos tanulói számára szervezi nyertes pályázatok,

vagy a szülők, alapítvány, önkormányzat anyagi támogatása esetén. Kiváló lehetőséget

biztosít a gyermekek számára, hogy a nevelési és tantervi követelmények az iskola falain

kívül valósuljanak meg.

Témahét

Intézményünk egyes évfolyamai részt vesznek az alábbi témahetekhez kapcsolódó

programokban:

pénzügyi és vállalkozói témahét – Pénz7 program

Digitális Témahét

Fenntarthatósági Témahét


60

3.9.3. Természettudományos nevelés

A természettudományos kompetencia arra irányul, hogy megértsük és megmagyarázzuk

az emberben és az emberen kívüli természeti világban, ill. e kettő között lejátszódó

folyamatokat.

Iskolánk 2005 óta ÖKO iskola. Ennek szellemében az éves munkatervünk számos

környezeti és természettudományos neveléssel kapcsolatos programot tartalmaz. Ezek

tanórai illetve tanórán kívüli tevékenységek.

szakkör működtetése (környezetvédelmi)

szárazelem gyűjtő versenyt hirdetünk

természettudományos tantárgyak versenyein részt veszünk

szakórákon az elméleti ismeretek mellett tanulókísérleteket is végeztetünk

diákjainkkal.

nyári táborok, osztálykirándulások, erdei iskolai programok

Természet-és környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokra folyamatosan iskolai

szintű programokat szervezünk:

o Víz világnapja-felsős projekthét,

o Föld napja iskola szintű projekt nap

Diákjaink természettudományos érdeklődésének felkeltése érdekében

bekapcsolódunk szűkebb és tágabb környezetünk által kínált tanórán kívüli

lehetőségekbe:

o Kutatók éjszakája,

o múzeumlátogatások,

o Hortobágyi Nemzeti Park munkatársainak előadásai

o Hortobágy növény és állatvilágának természetes környezetben

történő tanulmányozása

Fontosnak tartjuk tanulóink és dolgozóink egészségmegőrzését, ill. a prevenciós

tevékenységeket. Ennek érdekében minden tanévben tartunk

o iskolai szintű Egészségnap rendezvényt,

o prevenciós előadásokat, beszélgetéseket szervezünk felső

tagozatos tanulóinknak szakemberek bevonásával (egészségügyi,

rendvédelmi)

o levelezős versenyekbe vesznek részt 7-8. osztályos tanulóink

3. 9. 4. Mindennapos testnevelés

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola

a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik,

megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében.

Célja

Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a

jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a

helyi lehetőségekhez igazodva iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad

a rendszeres mozgásra.


61

A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges

tulajdonságokat megerősítsük. A játéknál jobb nevelő nem létezik, mert része a vereség

és a győzelem,feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is.

A mindennapos testnevelés során az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a

gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A

mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a

rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú

megőrzésére, ezáltal egy jobb

felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés,

a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat,

cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt

fejleszthető.

A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai

szempontok:

Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra

Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a

keringési és légző rendszer megfelelő terhelése;

A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló

gyakorlatanyag és légző torna, a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása;

Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt;

A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes

testmozgásprogramban

A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidősportokkal,

egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára

megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük

A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés;

Évente két alkalommal felmérésre kerül a tanulók fizikai állapota a „NETFIT”

alapján.

szervezett szabadtéri foglalkozások, játékok

Úszásoktatás

Iskolánk a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a mindennapos testnevelés részeként

heti rendszerességgel – ősszel és tavasszal – úszásoktatást szervez a 3 – 4. osztályos

gyerekek számára a testnevelés órák keretében.

3. 9. 5. Idegen nyelv oktatás

A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért

tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy

a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási

folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével

kommunikatív feladatokat oldanak meg.

A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és

használniuk kell:

azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált,

értelmes mondanivaló alakítható ki


62

tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel

ismerniük kell azokat az eszközöket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a

különféle kommunikációs helyzetek

tudniuk kell, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át

Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a

nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal

kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben

tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot.

A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi

integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni

tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra.

Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal

gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak.

Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a

nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban,

hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket

sajátítsanak el.

3. 10. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák

alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is

alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a

tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére,

együttműködésére épül.

Iskolánkban működő projektek Címe Résztvevők Időpont Módszerek Feladatok

Hortobágy a

nomád

pusztától a

nemzeti parkig”

Teljes

tanulói és

nevelői kör

HNP és a

KHT

munkatársai

Témanap a Föld

Napjához

kapcsolódva

Differenciált

munka

Kooperatív

technikák

Csoportmunka

Kompetenciák

fejlesztése

Modell, makett

készítés

Gyűjtőmunka

Tanulmányi

séta

Múzeum – és

Tárlatlátogatás

Kézműves

munka

Évfolyamonként

tantárgyakra

lebontott

tartalmak,

tevékenységek

Közös kincsünk

az egészség

Teljes

tanulói és

nevelői kör

Helyi eü.

szolgálat

munkatársai

Szülők

Őszi időszak Differenciált

munka

Kooperatív

technikák

Gyűjtőmunka

Csoportmunka

Tanulmányi

séta, kirándulás

Manuális

tevékenység

Évfolyamonként

tantárgyakra

lebontott

tartalmak,

tevékenységek


63

Verseny

Vetélkedő

Sportjáték

Karácsonyváró

hét

Alsó tagozatos

tanulók

A tagozaton

tanító

pedagógusok

December 2.

hete

Differenciált

munka

Csoport-munka

Kooperatív

technikák

Gyűjtőmunka

Manuális

tevékenység

Verseny

Évfolyamonként

tantárgyakra

lebontott

tartalmak,

tevékenységek

Napközis

tevékenységek

Projektzáró

évfolyamonkénti

feladatai

Az éltető víz Felső tagozatos

tanulók

A tagozaton

tanító

pedagógusok

Egy hét, március

hónapban a Víz

Világnapjához

kapcsolódva

Differenciált

munka

Csoport-munka

Kooperatív

technikák

Önálló

kutatómunka

Kísérletezés

Makett - és

modellkészítés

Kiselőadás

Tanulmányi séta

Évfolyamonként

tantárgyakra

lebontott

tartalmak,

tevékenységek

Tanórán kívüli

tevékenységek

Húsvét Kollégista

tanulók és

tanáraik ,

nevelőik.

Egy hét a húsvét

időpontjához

igazodva

Differenciált

munka

Csoport-munka

Kooperatív

technikák

Önálló

kutatómunka

Manuális

tevékenység

Sport

Személyiség -

fejlesztő

Kulturális

Manuális

3. 11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak,

veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan

hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók

veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban

határozzuk meg:

Tájékozódunk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő

figyelembe vételével. ( óvoda – iskola közötti átadó dokumentumok, átadó-megbeszélés,

személyes beszélgetés, hatékony tanulói megfigyelés, szakemberek megkeresése)

A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű

diákok segítésének formái:

– ingyenes, a rászorultsági alapon tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok

által meghatározott módon,

– tanulmányi kirándulások anyagi támogatása,


64

– kedvezményes ebéd biztosítása,

– javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására.

Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának

igénybevétele.

A tanulók jogainak fokozott védelme.

Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az

osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás).

Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a

sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához.

Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.

A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.

A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más

személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

3. 12. Az iskola egészségnevelési elvei

Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban

osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni

foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:

érzelmek alkotó kezelése,

stresszkezelés,

önismeret, önbecsülés megerősítése,

célok megfogalmazása és kivitelezése,

konfliktuskezelés,

problémamegoldás, döntéshozás,

kortárscsoport nyomásának kezelése,

segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,

elutasítási készségek fejlesztése.

Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi

érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti

körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét.

Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet

fordítunk:

egészséges táplálkozás,

rendszeres testmozgás,

higiénés magatartás,

tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától.

Célok

Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési

attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy

képesek legyenek folyamatosan nyomon követni saját egészségi állapotukat,

érzékeljék a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi


65

állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljanak az egészség megőrzésére,

illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.

Feladatok

Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy egészséges életvitelük

konkrét tevékenységekben alapozódhasson meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges

területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülni.

A tanórai fogalakozásokon a következő témák jelennek meg az életkori

sajátosságokat figyelembe véve:

- önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,

- az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,

- az értékek ismerete,

- az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,

- a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat,

- a barátság, a párkapcsolatok,

- a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,

- az egészséges életritmus megalapozása

- a szenvedélybetegségek elkerülése,

- a tanulási környezet alakítása,

- a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Módszerek:

- serdülőkori önismereti csoport – foglalkozások,

- problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel,

- szituációs játékok,

- részvétel a helyi egészségvédelmi programokon,

- sport, kirándulás, egészségnap szervezése,

- környezetvédelmi szakkör

- szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése,

- az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése.

Alapelvek:

- érték- és szokásrendszer megalapozása,

- a tanulók, a tantestület egészségének védelme, az egészség fejlesztése és

az eredményes tanulás segítése,

- az együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, a

gyermekvédelmi szakemberek, szülők, diákok között annak érdekében,

hogy az iskola egészséges környezet legyen,

- az egészséges étkezés, a testedzés és a szabadidő hasznos eltöltése,

- a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programok szervezése,

- tolerancia és segítő életmód,

- az egészség és a környezet összefüggései,

- problémamegoldó gondolkodás, döntőképesség,

Fontos, hogy az egészségfejlesztés, és ennek egyik megvalósulási formája a korszerű

egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányuljon.

Ide tartozik:

- az egészséges táplálkozás,

- az aktív szabadidő eltöltés,

- a mindennapos testmozgás,

- a személyi higiénia,

- a lelki egyensúly megteremtése,

- egészséges, biztonságos környezet kialakítása,


66

- az egészségkárosító magatartásformák elkerülése,

- társas kommunikációs készségek fejlesztése.

A programban minden pedagógusnak be kell kapcsolódnia, hisz ez a feladat közös

problémakezelést és egységes viszonyulást igényel.


67

3. 13. Elsősegély – nyújtási alapismeretek elsajátításával

kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely

sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy

megérkezése előtt.

Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.

Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott

kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít.

Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű

ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon

az elsősegélynyújtás. Lehetőség van osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az

ismeretek elsajátítására.

Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti

szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.

Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával

rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények

(pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb

alapfogalmakat;

– ismerjék fel a vészhelyzeteket;

– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

5. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt

feladatok:

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel

és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében:

– az iskola kapcsolatot épít a helyi egészségügyi szolgálattal

– tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe;

– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését.

7. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:


68

– a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia - rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

Kémia - mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

Fizika - égési sérülések

- forrázás

testnevelés - magasból esés

– az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás

baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes

módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő)

segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy

osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel

kapcsolatosan.

8. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

– szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

– évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára.

3.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük fel tanulóink fizikai

állapotát. Ennek alapján térképezzük fel az egyes készségek területén mutatkozó

hiányosságokat. A felmérést az Oktatási Minisztérium dr F. Mérey Ildikó által

összeállított „Netfit teszt”-je alapján végezzük.

A mérések általános szempontjai:

- a tanulók valamennyi tesztet testnevelési felszerelésben hajtják végre,

- valamennyi tesztet tornateremben csúszásmentes padlón végeztetünk el,

- a tesztek között a tanulók pihenhetnek,

- a teszteket előre nem próbálhatják ki a tanulók,

- a tesztre vonatkozó pontos utasítások ismertetése után ösztönözzük

tanulóinkat a tesztek pontos, gyors, egyenletes végrehajtására.

Vizsgált tényező A teszt leírása Értékelés (pontozás)

Vállöv és karizmok erő-

állóképességének mérése

Fekvőtámaszban karhajlítás és

nyújtás folyamatosan

Elvégzett szabályos

fekvőtámaszok száma


69

Váll- és törzsizmok

dinamikus erejének mérése

Tömött labda vetés két kézzel,

fej fölött hátra

Három kísérletből a

jobb eredmény számít

cm-ben

A kar, a törzsizmok, a

lábizmok együttes

dinamikus erejének mérése

Tömött labda lökés egy kézzel

előre dobóterpeszből



cm-ben

Hasizmok erő- állóképes-

ségének mérése

Hanyattfekvésből felülés és

visszaereszkedés folyamatosan


felülések száma

A hátizmok erő –

állóképességének mérése

Hason fekvésből törzsemelés és

leengedés


törzsemelések száma

Az alsó végtag dinamikus

erejének mérése Helyből távolugrás



cm-ben

Cooper teszt

Általános fizikai teherbíró

képesség

12 perc folyamatos futás Elért eredmény

m-ben

3. 15. Az iskola környezeti nevelési elvei

Jövőkép – alapelvek és célok

Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak

érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság

elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és

a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT)

Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló

környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a

tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé.

Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt.

Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség

vállalása.

Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés.

Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a

környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség:

- az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és

javítása,

- az általános emberi egészségvédelem,

- ökológiai egyensúly fenntartása,

- természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása,

- minden egyes ember hozzájárulása a környezetvédelemhez,

- képessé válni az élethosszig tartó tanulásra.

A környezeti nevelés céljából adódóan feladatunk:

- Környezetbarát attitűdöket, szokásokat kialakítani a tanulókban,

- A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket,

problémamegoldó gondolkodást közvetíteni,

- Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését.


70

Az intézmény jövőképe

Az átfogó, hosszú távú célok megvalósítása során reméljük – az intézmény egészére

vonatkozó, a munkatársak, a diákok és a szülők által is elképzelt, közösen kialakított

jövőképünk realizálódik.

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők, a nevelők, és a gyerekek

által közösen kialakított iskolaudvaron, szinte természetes körülmények között

tanulhatnak, játszhatnak majd a diákok. A belső terek hangulatosabbak lesznek, még több

növény lesz mindenütt. Egy tisztább, szebb iskolában élhetünk. Diákjaink és dolgozóink

figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék

mennyisége, melynek egy részét /papírt/ szelektíven gyűjtjük.

A tanulóink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult

környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. Elérhetjük, hogy a diákok

harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak, a programunkban

szereplő kötelező terepgyakorlatok és a választható kirándulások, táborok színesebbé és

változatosabbá teszik a tanulássegítő módszereket.

Alapelvek, értékek, szemlélet

A következő alapelveket, értékeket vesszük figyelembe a környezeti nevelési

program tervezése és megvalósítása során:

- az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi,

esztétikai és erkölcsi megalapozása,

- az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,

- rendszerszemléletre nevelés,

- fenntarthatóságra nevelés,

- érzelmi és értelmi környezeti nevelés,

- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés,

- tolerancia és segítő életmód,

- a környezettudatos magatartás és életvitel segítése,

- az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése,

- egészség és a környezet összefüggései,

- helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések,

- problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség,

- globális összefüggések megértése,

- fogyasztás helyébe életminőség,

- létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. A

diákok számára olyan oktatást kell biztosítani, amelyben az oktatáson, képzésen

kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód.

Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős

magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes

készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek

elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Ezeket

csak úgy tudjuk megvalósítani, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiát leszünk

képesek kialakítani.

Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén

alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk.


71

Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet

formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk

arra, hogy tanulóink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes

egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a

természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk.

Jó, ha bővül a kör a humán területeken is. A terepgyakorlatok, kirándulások,

táborok során megismertetjük gyerekeinkkel a természete, gyakoroltatjuk az

egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a

természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő

összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a

természetet féltő, óvó felnőttekké!

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet

közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen.

Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon tanulóinkban egységes

képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.


72

4. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA

A Kollégium pedagógiai programja A kollégiumi pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vett fontosabb jogszabályok:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a / különös tekintettel az Nkt.

23., 28., 52., 53. paragrafusokra /.

36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának

kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) rendelet módosítása.

59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának

kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) rendelet módosítása.

A közoktatási törvény értelmében a kollégium pedagógiai programja az “érdekelt

iskola pedagógiai programjára építve” tartalmazza az intézmény pedagógiai elveit, a

tevékenységek tervét, programját.

A közös igazgatású kollégium szakmai tekintetben önálló intézményegység. (Lásd:

okt. törvény 33.§ (4) bek.) Ennek megfelelően saját maga állítja össze pedagógiai

programját, és a kollégiumi nevelőtestület fogadja el. Az elfogadásról szóló

jegyzőkönyvet az intézményi program mellékletében kell szerepeltetni.

4.1. Helyzetelemzés

A hortobágyi kollégium közös igazgatású köznevelési intézmény.

A közös intézmény neve: Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium

Működési területe: Hortobágy község

Beiskolázási körzete: Hortobágy község és vonzáskörzete

A kollégium befogadóképessége: 60 fő

Az intézmény postacíme: 4071 Hortobágy, József Attila u. 1.

Telefonszám: (52) 589-352

A község jellegzetességei

A kollégium Hortobágy községben működik. A községet a Hortobágyi Nemzeti Park

öleli körül, amely a Világörökség része. Hortobágy különleges atmoszféráját a természeti

szépségek, a műemlékek, és a jellegzetes kultúra együtt teremtik meg. Ugyanakkor él a

„másik Hortobágy”: a tanyavilág. A kollégium lakóinak többsége innen (Árkus, Kónya,

Ohat, Szásztelek,) érkezik hozzánk. Ezen kívül fogadunk gyerekeket más közigazgatási

területekről is : Balmazújváros, Egyek, Tiszacsege.

Fő feladatunk: a gyerekek által hozott szociális, morális, kulturális hátrányok

kompenzálása. Igyekszünk a szabadidő iránti igényeket elsősorban a kollégium keretein

belül megoldani.


73

A kollégiumban lakó gyerekek családjainak szociális helyzete

Nehéz élet - és lakáskörülmények között él a kollégiumban elhelyezett tanulók többsége.

A szülők munkanélküliek vagy idénymunkát végeznek. Jelentős a hátrányos helyzetű

tanulók száma, a veszélyeztetett gyerekek nagy része is közülük kerül ki.

Esélyteremtés, hátránykompenzálás

A kollégium elsősorban általános iskolás tanulókat fogad, de tekintettel a családok nehéz

helyzetére és a napi bejárás megoldatlanságára óvodások is elhelyezést kapnak, akiknél a

beszoktatás, a szocializáció, a szokásrend megalapozása, a mintaadás a legfontosabb

feladatunk.

A tanulóink között nagy a képesség, érdeklődés, tanulás és neveltségbeli különbség. A

tanulók többsége gyenge alapképességekkel kerül hozzánk, tehát elengedhetetlen a

fejlesztő, felzárkóztató munka. Szívós, kitartó munkával lehet csak elérni, hogy a

hátrányos családi háttér ellenére a tanulók jó irányban fejlődjenek és sikereket érjenek el

a tanulásban és egyéb téren.

4.2. A kollégium társadalmi szerepe

A kollégium a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy

biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek

lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog

érvényesítésére, illetve akiknek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges

körülményeket.

A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi

mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a

szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát Fontos

szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges

készségek és képességek, a Nat-ban meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a

tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében.

A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok

sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális

ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt.

A kollégium – megfelelő pedagógiai környezet biztosításával – elősegíti a társadalmi

szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló közösségekben az

együttélés, az együttműködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a

konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a

kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

A kollégium:

- a helyi társadalom elvárásait, a nevelési-oktatási környezet lehetőségeit is

figyelembe véve végzi munkáját:

- részt vehet az Arany János programokban, speciális eszközeivel elősegíti

azok céljainak megvalósítását;

- valamely szakma, tantárgy, művészeti, sport területén a minőségi

fejlesztés érdekében – a pedagógiai programjában kidolgozott szabályozás

alapján, a fenntartó hozzájárulásával – szakkollégiumot hozhat létre.

A kollégium adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai,

kulturális központjává válhasson.


74

A hortobágyi kollégium alapfunkciója: megteremteni a megfelelő feltételeket azon

gyerekek számára, akiknek lakóhelyükön – Árkus, Kónya, Ohat, Szásztelek - nincs

lehetőségük a tanuláshoz, szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére,

illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket.

A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait,

partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat, a gyermek- és családvédelmi

szempontokat kiemelten kezelve végzi munkáját.

Kollégiumunk pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést,

egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Az óvodáskorú

gyerekek befogadásával megteremti számukra a szocializálódás esélyét a életük korai

szakaszában. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti -

a diákok önszerveződése során kialakuló “mikro társadalomban” - az önkormányzó

képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak

elsajátítását, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi

beilleszkedéshez.

A kollégiumi nevelés

A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek

felhasználásával hozzájárul a Nat I.1. pontjában a nevelési-oktatási rendszer egészére

kitűzött célok megvalósulásához, a meghatározott feladatok megoldásához, az ott

megfogalmazott értékek alapján.

4.2.1. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei

A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és

egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése,

személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.

A kollégium – céljai elérése érdekében – diákközpontú, az egyén és a közösség

harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb

alapelvei:

a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok

érvényesítése;

b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;

c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség;

d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében;

e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése;

f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók

szükségleteinek figyelembevétele;

g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére;

h) az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása;

i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való

konstruktív együttműködés;

j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése;

k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.


75

4.2.2. A kollégiumi nevelés feladatai

A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek

megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony

létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi

pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres

együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését.

A kollégiumi nevelésnél három fő igényt kell kielégítenünk:

a társadalomét,

a diákokét,

a szülőkét.

A program célkitűzései csak az iskola és a kollégium összehangolt munkája által

valósíthatók meg.

Társadalmi elvárások a kollégiumi nevelésben:

Tolerancia: a másság elfogadása, valós igazodási pontok, etikai tartalmak

alapján. Ez ad biztonságot egy pluralista berendezkedésű társadalomban az

eligazodásra.

A megmérettetés képessége: csak teljesítményorientált nevelési felfogás szerint

lehet a társadalmi igényeknek megfelelni. A munkaerő-kvalifikáció segítése

kollégiumi keretek között meghatározó. A műveltségi hátrány csökkentése és a

tehetséggondozás együtt jelenik meg a kollégiumi nevelésben.

Az önértékelés képességére való nevelés a társadalmi folyamatokban történő

tájékozódást segíti, bázisa a valós teljesítmény, célirányos jövőkép.

Kollégiumunk akkor funkcionál megfelelően, ha diákjait a keresett munkaerővé

válásban segíti, s konstruktív életvezetést alapoz. A képességekhez vezető

nevelési folyamatot tevékenységekben fogalmazzuk meg.

Tartalmi tevékenységek:

tanulás

önképzés

rekreáció (szellemi, fizikai, szabadidő, sport, kulturális, manuális tevékenység)

közéleti és társadalmi tevékenység.

4.2.3. Alapkövetelmény: A közösség fórumrendszere: a demokratizmus tanulása, az önkormányzati

tevékenységek hozzájárulnak a közösség belső, önszabályozó sajátos stílusú, csak

rá jellemző vonások erősítéséhez.

Értékelési technikák működtetése a nevelési folyamatban valós teljesítményeknek

kell megjelenniük (diagnosztikus, fejlesztő, minősítő értékelés).

A döntések vitában születnek, egyéniségek jelennek meg, s a döntés felelősséget

jelent. A folyamat eredménye a “mi” tudat elérésének segítése.


76

A megvalósítás útjai:

A kis közösségekben toleráns, saját egyéniségüket kialakítani, változtatni képes

fiatalokká váljanak az itt eltöltött évek végére. Sajátítsák el és gyakorolják a

konfliktushelyzetek megoldására képes emberi magatartást. Ne meneküljenek

gondjaik megoldása elől.

Fontos, hogy diákjaink eredményesen befejezzék tanulmányaikat, és

képességükhöz mérten a legmagasabb tudásszintet érjék el.

Alakuljon ki bennük a kommunikációs készség és tudás, amellyel az új ismeretek

megszerzésének folyamatos igényét kielégítik.

A tanulói kötelességtudat kialakításának és fenntartásának segítségével olyan

feladatok elé állítsuk őket, amelyek reálisan elvégezhetők és teljesítményüket

következetesen, egyénre szabottan, velük együtt értékeljük.

A személyes képességek, az empátiás és az én tudat fejlesztése, önellátási

képességek fejlesztésére törekszünk.

Egy globális értékrend elsajátításának és elfogadásának segítségével

megalapozzuk a sajátos egyéni értékrendet, és ezzel kapcsoljuk az egyént a

nemzeti, társadalmi értékrendhez.

Nevelésünk kiterjed arra is, hogy diákjaink megismerjék és elsajátítsák a

viselkedés alapvető szabályait.

4.2.4. A kollégiumi nevelés feladata különösen:

A tanulás tanítása

A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal

küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a

kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási

képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a

helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat,

az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az

információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés

elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül.

Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez

szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi

feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az

ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi

életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő

beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a

munka világában is.

Meghatározó jelentőségű számunkra a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik,

hogy a diákoknak a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse

bennük a megismerési, felfedezési vágyat. A kollégiumi nevelési folyamat olyan

motivációkat fejleszt a gyerekekben, hogy az ismeretek elsajátítása ne csupán

kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjon meg bennük. Az eredményes

ismeretszerzés érdekében fejleszteni kell a tanulási, megismerési, elvonatkoztatási,

analizáló, szintetizáló, gondolkodási, ellenőrző, önellenőrző képességeket. Kollégiumunk

lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Az

értelmi nevelésnél az önfejlesztő magatartás értelmezése a cél. Ezek mellett idetartoznak

még:


77

- az intellektuális szükségletek, melyek motiválják az ismeretszerzést (pl.

kíváncsiság) tartjuk lényegesnek,

- az általános szellemi aktivitás szükségletei,

- a konstruálás szükséglete.

Az erkölcsi nevelés

A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása,

valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe,

személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen

értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi

és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi

nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen

készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése,

a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció

elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. A

magasrendű szükségletek értelmezése.

A közösségi aktivitáshoz a következő szükségletek kialakítását tartjuk fontosnak:

fegyelmezettség,

segítségadás,

idősek tisztelete,

humánum,

morális helytállás,

a közösségi értékek megóvása,

a szellemi, fizikai, közéleti és önkéntes munka.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti,

népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások

keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok,

feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az

ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek

megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését,

megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a

hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme

minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért

magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A

nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű

nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi

kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése.

A hortobágyi kollégium fontos feladata, hogy - kiegészítve az iskolai tanulmányokat -

nemzetünk kultúrájának értékeit, nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat,

jellegzetességeinket megismertesse a diákokkal. A világról alkotott képben kiemelt helyet

kap az európai kultúrkör.


78

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet

működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is

erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok

és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés

szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az

erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét,

hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A

közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az

elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a

megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és

megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer.

A kollégiumunk a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott

közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek – empátia, tolerancia,

kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség

fejlesztésére. Diák-önkormányzati munka gyakorlása révén hatékony együttműködés

közügyekben. Cselekvő állampolgári magatartásra, törvénytiszteletre neveljük

tanulóinkat.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek

nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd

elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve

önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek

optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi

tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek

hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a

fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a

kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a

szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

Kollégiumunkban arra törekszünk, hogy tanulóink ismerjék meg önmaguk

személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit. Legyenek tisztában az emberek külső és

belső tulajdonságaival. Fejlődjön kommunikációs és vitatkozási kultúrájuk.

Helyzetgyakorlatokon keresztül alakuljon ki a kulturált konfliktuskezelési technikájuk.

Legyenek képesek a másik fél meghallgatására, legyenek korrekt vitapartnerek. Lássák

be az alapvető magatartási szabályok szükségességét.

Kiemelten fontos:

A konfliktuskezelések elméleti és gyakorlati megoldási módjainak

megismertetése.

A kollégiumi pedagógiai légkörnek olyannak kell lenni, amelyben nem sérül sem

a nevelőtanár, sem a diák szabadságvágya.


79

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a

kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi

közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok

kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok

kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat-ban meghatározott szexuális nevelés

kérdéseivel is.

A hortobágyi kollégium hétközben a gyerekek második otthonaként, családjaként

működik. Pótolni igyekszik a családi otthon melegét, szeretetét. A tanulók megtanulják a

helyes családi munkamegosztást. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók legyenek tisztában a

családban elfoglalt helyükkel, legyenek képesek megfelelően kezelni a családi

konfliktusokat, felelősségteljes párkapcsolat kialakítására törekedjenek. Legyenek készek

belső késztetésből az idősek támogatására. Ismerjék a család szerkezetét, működését,

különféle szerepeket, szabályait.

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli

megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes

táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és

alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük

szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és

segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának

megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes

életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos,

egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és

amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket.

Kollégiumunkban a testi és mentális képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása

érdekében fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés,

tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó

szokásrendszer kialakítása a gyerekek körében. Hangsúlyos a nevelők pozitív mintája,

iránymutatása. Az egészséges életmód témakörében a mozgás, az egészséges életritmus

szükséglete és a higiéniai szabályok betartása mellett az új veszélyekre (AIDS,

kábítószerek, dohányzás, alkohol) is nagy hangsúlyt kell fektetnünk.

A nevelőtestület minden tagjának kiemelt figyelmet kell fordítani az

egészségkárosító tevékenységek feltárására, és az egészséges életmódra történő

nevelésre.

Az előírásokat betartva gondoskodnunk kell a tiszta levegőjű, optimális

hőmérsékletű szobákról, tisztán tartott mellékhelyiségekről, a pihenés, a

táplálkozás lehetőségeiről.

Hozzájárulunk a tisztálkodási, a takarítási, szokások kialakításához, az

önkiszolgálás fejlesztéséhez.

A széles körben tapasztalható, egészségtelen önpusztító, kulturálatlan életmód

hátrányaira folyamatosan fel kell hívni a figyelmet, és harcolni kell ellene. A

mindennapok fizikai és szellemi terheléséhez szükséges erőnlétet csak megfelelő

életmóddal lehet elérni, megőrizni.


80

A délutáni, kora esti szabadidőben lehetőséget biztosítunk a játékos mozgásra,

sportversenyekre. A rendszeres testmozgás beépítése a délutáni foglalkozások rendjébe, a

játékok tudatos szervezése, tervezése kedvezően hat a tanulók testi-lelki és szociális

fejlődésére.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a

tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos

igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést,

együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely

elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Kollégiumukban beszélgetések és

szerepjátékok segítségével átérezhetik a tanulók, hogy mit jelent fogyatékkal élni, mit

jelent a hátrányos helyzet fogalma. Tanulóink legyenek érzékenyek mások helyzete iránt.

Jelenjen meg a tanulók személyiségében a szolidaritás érzése, a segítő magatartás

önzetlenül. Fejlesztjük az egymásra figyelés képességét. A diákok megtanulják az egyéni

és közös felelősség egymásra hatását. Fontos, hogy tudatosuljon bennük a kollégiumért, a

faluért végzett önkéntes munka belső igénnyé válása. A pedagógusokkal együttműködve

segítsék az új tanulók beilleszkedését. Alakuljon ki az összetartozás érzése. Legyenek

igényesek környezetükre, a hálók, tanulószobák rendjére. Tanulják meg, és tudatosan

használják a kollégiumi önkiszolgálói rendszer alapvető mozzanatait.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és

felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés

során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és

jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági

és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá

kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének

megőrzésébe, gyarapításába. Kollégiumunk a diákokat környezettudatos magatartásra

neveli, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt. A tanulók életvitelében

meghatározó a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt. A

diákok a foglalkozásokon megismerkednek a környezetre káros anyagokkal,

tevékenységekkel. Megtanulják, hogy a jövőnk az ember és a természet egészséges

együttélésével létezhet csak. Környezetvédő, környezetszépítő akciók szervezésének,

végrehajtásának tevékeny részeseivé válnak. A tanulók belső igényévé válik a kollégium,

az iskola közvetlen környezetének óvása. A gyerekek megismerkednek az újra

hasznosítható anyagok sokszínű felhasználásának módjaival, a szelektív hulladékgyűjtés

fontosságával. Megtanulják, hogy melyek a környezetkímélő életmód előnyei.

Pályaorientáció

A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó

képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket,

tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok

kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken,

megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és

pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a


81

versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a

kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve –

valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások

megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való

felkészülést.

A hortobágyi kollégium segíti a tanulásban lemaradt gyerekeket, biztosítja annak esélyét,

hogy a választott iskolát eredményesen elvégezzék. A kollégiumi élet színes,

tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének

megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő

sikerélményekre. Olyan foglalkozási rendszert működtet, amely lehetővé teszi a diákok

képességeinek felismerését, a tehetséges tanulók kiválasztását, segíti a pályaválasztást, ill.

a választott életpályára való felkészülést.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan

segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a

javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy

tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.

Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az

egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-

önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a

közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás

képességének kialakulását.

Médiatudatosságra nevelés

Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A

médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy

jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és

hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti

kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés

megkülönböztetésének módját.

A hortobágyi kollégium diákjai megismerkednek az írott sajtó termékeivel. Lehetőséget

kapnak az elektronikus médiák használatának gyakorlására. A foglalkozások és egyéb

szabadidős tevékenységek során megtapasztalhatják a reklámok pozitív és negatív

hatásait, kialakul bennük a kritikai beállítódás. Ismeretszerzés lehetőségei az interneten:

beszámolók, kiselőadások készítése, kutatómunka, lexikális tudás bővítése.

Időt kell szentelnünk az internet és a kóros játékfüggőség hatásainak a bemutatatására,

megbeszélésére.

4.3. A kollégium működése

4.3.1. Személyi feltételek, elvárások

A kollégiumban a nevelési feladatokat – az Nkt–ben meghatározott végzettséggel és

szakképzettséggel rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott – kollégiumi

nevelőtanár látja el, aki

a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi

munkáját,


82

b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai

ismeretekkel rendelkezik,

c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására,

ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek

alkalmazásában,

d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával

követendő példaként szolgál a diákok számára,

e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai

kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat

helyezi előtérbe,

f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére,

g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani,

h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére,

i) munkája során folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben

részt vevő személyekkel, szervezetekkel

A kollégiumi nevelőtanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi,

tevékenységét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a

szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint az egészséges

életmódra és a fenntartható fejlődésre nevelés határozzák meg.

A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját

is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy

jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak

Színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban.

A kollégiumi nevelők nevelésben betöltött szerepe jelentős, hiszen a gyerekek napi 24

órában a hét öt napján nem családjuk körében vannak, így gyakorta át kell vállalni azokat

a feladatokat is, amelyek a nevelés területén alapvetően családok feladatai. Gyerekeink

nagyon igénylik az egyéni és csoportos beszélgetéseket, amire nagy hangsúlyt fektetünk.

A hatékony nevelőmunka alapfeltétele a képzett pedagógus, ezért törekszünk az

önképzésre, aktív résztvevői vagyunk a továbbképzéseknek

4.3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban

A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Ennek során a

kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a

kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak.

Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló

ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a

diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók

nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.

Kollégiumunk önálló épületben 1981 óta működik, központi fűtéses, háromszintes

épület, a vasútállomástól 5 percre, a község központjában fekszik. Az alapító okirat

alapján a kollégiumba felvehető tanulók száma 60 fő. A társadalmi-gazdasági

átalakulások, az állami gazdaság privatizációja, valamint a születések csökkenése miatt

az utóbbi években a kollégista tanulók száma is jelentősen csökkent. Sajnos az épület

tervezője nem vette figyelembe, hogy bizonyos speciális funkciót kell a kollégiumban

biztosítani. Így pl. nincs olyan közös helyiség, ahol a kollégium minden lakója


83

kényelmesen elférne egy-egy közösségi rendezvényen. A kollégiumban nincs ebédlő,

ezért a szomszédos általános iskola ebédlőjét vesszük igénybe az étkezésekhez. A diákok

sportolási lehetőségei korlátozottak. Az iskola tornaterme áll rendelkezésünkre. Külön

zárt udvarunk nincs, ami nagy hiány. Az épületben a 3- 4 személyes hálók mellett, 2

nagyterem és 2 kisterem található. A tantermekben biztosítani tudjuk a nyugodt

tanuláshoz szükséges körülményeket. A földszinten orvosi szoba, nemenkénti elkülönítő

szoba, háztartástan tanítására alkalmas terem és mellékhelyiségek kerültek kialakításra.

Az elmúlt néhány év során a földszinti folyosó és az előcsarnok lambéria borítást kapott,

mely esztétikusabb környezetet biztosít. A hálók bútorzatának felújítása folyamatosan

történik.

A kollégium, a fűtéskorszerűsítés óta önálló kazánházzal rendelkezik, amely lehetővé

teszi az intézmény fűtési és meleg víz igényének kielégítését. 2003-ban a fenntartó

nyertes pályázata alapján kicserélték az összes világító testet új, korszerű, energia-

takarékos világítótestre. 2007-ben megtörtént az ablakok cseréje, szigetelése. A mosdó és

WC helyiségek minden szinten megfelelő számban megtalálhatók. 2013. év első felében

az emeleteken lévő összes WC felújítása megtörtént a KLIK segítségével, illetve 2014.

őszén lezajlott a vizesblokk korszerűsítése.

4.3.3. A kollégiumi élet megszervezése

A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a diákok optimális testi-lelki

fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az

előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői

és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók

napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a

jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak.

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium

diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott

tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével

kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért

eredmények értékelésében.

Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a

mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a

problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit.

A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az

önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé

tartozását.

4.3.3.1.A kollégiumi közösségi élet megszervezése, fejlesztése:

Célunk: olyan kollégiumi légkör megteremtése, amelyben a diák jól érzi magát, ahol a

társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ezért testben és lélekben egészséges

fiatalok élnek intézményünkben!

Kollégiumunk ehhez megfelelő szellemi és fizikai környezetet, teljes ellátást biztosít a

tanulók számára.

A kollégium belső életének szabályozásakor fontos szempont, hogy a gyermekek

optimális testi-lelki fejlődésének feltételei biztosítottak legyenek, figyelembe véve az

intézményi szokásokat, valamint a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket is. A

diákok napi életének kereteit úgy határoztuk meg, hogy az egyes tevékenységek belső

arányai az életkori sajátosságaikhoz igazodjanak. Olyan értékelési rendszert


84

alakítottunk ki, amely megfelelő motivációs bázist teremt a tanulók számára.

A belső élet megszervezésénél jelentős szerepet tölt be a diákönkormányzat. Részt

vesz a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a

feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Fontos, hogy

a gyerekek ismerjék, és a mindennapi gyakorlatban képesek legyenek felelősen

alkalmazni a demokratikus érdekérvényesítési módszereket, a probléma-megoldási,

konfliktuskezelési technikákat.

Kollégiumunk kiépítette a hagyományokat a maga sajátos eszközeinek

felhasználásával / Mikulás, Falukarácsony, Húsvéti projekthét, Koli kirándulás,

Ballagás/. A meglévő hagyományokat folyamatosan ápoljuk és megújítjuk. Ezzel is

erősítjük a kollégiumi közösség együvé tartozását.

4.3.4. A kollégium hagyományrendszere, a hagyományok ápolása:

Kollégiumi szintű programok, a tanév során visszatérő rendezvények, ünnepek:

Házi versenyeink az irodalom, a rajz, a sport területein.

Állami és egyházi ünnepeinkre megemlékezés

Mikulás, karácsony, húsvét ünneplése.

Színház-és hangverseny-látogatások, /az iskola által szervezett eseményekhez

kapcsolódás/.

Kollégium kirándulása.

Téma napon– aktív részvétel.

Végzősök búcsúztatása, kollégiumi ballagás.

Szobák, szintek dekorálási és tisztasági versenye.

Tanulmányi versenyek, vetélkedők értékelése.

4.3.5. A kollégium kapcsolatrendszere

A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres

kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői

szervezetekkel (közösségekkel), a fenntartóval, a működtetővel, a kapcsolódó iskolákkal,

társintézményekkel, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló,

valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a

tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, nevelésbe vett gyermek esetén a

gyámjával, nevelőszülőjével vagy gyermekotthonával, civil szervezeteivel, szakmai

közösségeivel, érintettség esetén a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá

minden olyan szervezettel, amely a kollégiumi nevelés céljainak megvalósítását

elősegítheti.

A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és

kezdeményező. A kapcsolattartás helyi szabályozása a jogszabályi előírásoknak

megfelelően történik.

Nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk

fenn:

a szülőkkel,

a szülői közösségekkel,


85

a kapcsolódó iskolákkal, / általános-és középiskola /

az óvodával,

a fenntartóval,

a település kulturális intézményeivel,

a családsegítő szolgálattal,

az egészségügyi szolgálattal,

a rendvédelmi szervekkel.

Az iskolával, az óvodával, a szülőkkel való kapcsolattartás formái:

Nevelő tanárok: napi kapcsolat az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, diákönkormányzat

vezetővel, óvónőkkel.

Aktuális feladatok közös megoldása, problémák jelzése az intézményvezető,

intézményegység-vezető felé, megoldási javaslatok.

Célunk: Szoros kapcsolatot kell tartanunk a szülőkkel, lehetőséget, fórumot adunk

problémáik, véleményeik elmondására.

Formái:

alkalmi, spontán vagy szervezett érintkezések (levelezés, telefon),

egyéni fogadóórák,

közös iskolai, kollégiumi fogadó órák,

szülői értekezletek,

családlátogatás,

iskolai rendezvényen szülőkkel együttes program,

javító, szépítő munkák a kollégiumban.

A nevelőtanárok ifjúságvédelmi tevékenysége:

Tevékenységek rendszere:

A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése és orvosi ellátása az

igények szerint.

Lényeges tanulóink megismerése, melyre csoportfoglalkozásokon, egyéni

beszélgetéseken, valamint szervezett programok alatti megfigyelések alkalmával

nyílik több lehetőség.

Segítjük az életvezetési nehézségek elhárítását, feloldását illetve a helyi szociális

szükségletek feltárását, megoldását.

Segítséget nyújtunk a szociális problémák miatt veszélyeztetett, krízishelyzetben

levő családoknak, személyeknek.

Kiemelten kezeljük: - a feszültség okainak feltárását,

- a megoldási javaslatok készítését,

- a segítségnyújtást.

A hatékony segítségnyújtás érdekében folyamatos a kapcsolattartás a

szakemberekkel, intézményekkel:

/gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, családsegítő szolgálat, pszichológus,

fejlesztő pedagógus, nevelési tanácsadó, orvosi rendelő, önkormányzati hivatal,

rendőrség, egyéb szervek/.


86

A foglalkozások témái között a szociális értékrend fejlesztése is szerepel, de

lehetőséget biztosítunk az aktuális gondok azonnali megbeszélésére.

4.3.6. Együttműködési megállapodás az óvodai és a kollégiumi egységek

között

1. Kommunikációs terv célja:

A két intézmény kapcsolattartásának elmélyítése.

A megváltozott felhasználók igényeihez alkalmazkodó speciális elemek

figyelembevételével egységes nevelési elvek, intézkedési eljárások

alkalmazása a két intézmény sajátosságainak figyelembevételé

2. Együttműködési területek

Óvodás gyermekek felkészítése a kollégiumi életre

Óvodába járó, leendő kollégista gyermekek kollégiumi látogatása.

Cél: ismerkedés a hellyel, szokással, nevelőkkel.

Kollégista óvodások nevelési feladatai

A gyermekek kísérése, átadása reggel és kísérése, fogadása este.

Cél: napi aktuális információcsere.

Családból kiemelt gyermekek beszokatása

Az óvoda és a kollégiumi nevelés összehangolása

Cél: egységes nevelési módszerek, eszközök, követelmények alkalmazása a napi

gyakorlatban.

Beteg gyermekek ellátása

A házirendben foglaltak, és a törvény általi szabályozás szerint

A beteg gyermek zökkenőmentes hazajuttatása napközben

a) beteg, lázas gyermek, orvoshoz vitele, illetve a kollégium értesítése

b) kollégiumi intézkedések: szülő értesítése, gyermek hazaszállíttatása

c) gyógyult gyermek orvosi igazolással történő befogadása

d) szükség szerinti jelzés a gyermekek egészségügyi állapotáról (köhögés, fájdalom,

stb.)

Információ a gyermekekről (napi, időszaki)

Nevelési problémák, nehézségek megbeszélése, jelzés egymás felé.

Cél: minél sikeresebb óvodai és kollégiumi élet kialakítása.

Átadó megbeszélés folytatása a leendő első osztályosokról az iskolai pedagógusokkal

együtt

A kollégiumi nevelők felkészítése a gyermek aktuális iskolaérettségi állapotáról.

Átadó megbeszélés és átadó dokumentum biztosítása a kollégiumi nevelők számára

Cél: beilleszkedés segítése a gyermek portfoliójának megismertetésével.

Félévenkénti konzultáció a gyermekekről

A kollégista gyermekek előrehaladásának megbeszélése.

Cél: közös feladatok, stratégiák kitűzése.

Probléma esetén feltáró és folyamatkövető megbeszélések – a kollégiumi nevelők

és az óvodai belső gondozó szakmai együttműködésének kialakítása

Kapcsolatrendszer bővítése az egyéni életutak sikeressé tételéhez.

Cél: minél szélesebb körű, több rétegű ismeret szerzése a gyermekek fejlődéséről,

nevelési problémáiról, sikereiről.

Közös családlátogatás


87

A problémás, veszélyeztetett gyermekek családjainak közös látogatása a

családgondozóval vagy a gyermekjóléti szolgálat munkatársával.

Cél: közös megoldáskeresés a szülővel, más szakemberekkel

Egymás rendezvényeinek látogatása

Kollégiumi Mikulás, Óvodai Karácsony, Falukarácsony, Anyák napja, Évzáró és

ballagási ünnepségre a kollégák meghívása

Egymás munkáját érintő továbbképzések nyitottak mind a két intézmény nevelői

számára

Cél: hatékony együttműködés lehetőségeinek kiaknázása (szemléletformálás).

Tanév elejei és tanévvégi óvodai szülői értekezletre történő meghívása az érintett

nevelőnek.

Cél: egységes együttműködés, nevelési elv, elvárások közvetítése a szülők felé.

Rendkívüli esetekben történő együttműködés

Fertőző betegségekről (fejtetvesség, ótvar, stb.) egymás értesítése.

Konzultációt igénylő területek: költözés, térítési díj elmaradás, gyermekvédelmi

támogatási határozat lejárása, pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok megbeszélése.

Cél: az óvoda és a kollégium zavartalan működése.

4.4. A kollégiumi tevékenység szerkezete

A kollégium – igazodva az Nkt. 28. §-ának rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során

a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programok,

csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet

működéséhez pedagógiai irányítást, ill. támogatást biztosít.

4.4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások

A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív

tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen

át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés

tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és

a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások

formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi

gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a

közösség fejlődéséhez.

4.4.2. Felkészítő foglalkozások a kollégiumban:

Tanulást segítő foglalkozások:

a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás

b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás

c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a tehetséges, alaposabb érdeklődést

mutató tanulók foglalkoztatásának biztosítása

d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett

szakkörök, diákkörök


88

4.4.3. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások:

Csoport foglalkozások:

a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára

A csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák

megbeszélése, értékelése

b) tematikus csoportfoglalkozások

Az e rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások

A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások:

a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása

b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti

megbeszélések)

A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:

a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják

egyéni problémáikat ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira,

segítségére

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:

Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett

- irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti,

- természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai,

- egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú,

- a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését

célzó,

- a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó szakkörök, szakmai,

művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők.

A kollégium napirendje:

630 - ébresztő, mosakodás, öltözködés, hálók rendezése

710 - reggeli

800 - óvodai foglalkozások, tanítási órák

1600 - szervezett szabadidős foglalkozások

1730 - vacsora

1745 - választható foglalkozások

1830 - kötetlen szabadidős tevékenységek

2030 – villanyoltás

A tanulók életrendjének szervezése:

a) A kollégiumi nevelés során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni

foglalkozások keretében szervezzük meg attól függően, hogy mi a foglalkozás célja,

jellege.

b) A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások.

A tevékenységrendszer egészének szerkezete

Fontos minden tevékenységnél a pontos információ, a foglalkozás helyéről, idejéről.

Ugyanakkor kollégiumunk uniformizálásától mentes, szabad mozgást engedélyező hely,

ahol a bizalom pedagógiáját alkalmazzuk.


89

Irányított tevékenységek:

heti értékelés,

helyes viselkedési, magatartási szokások megalapozása, kialakítása

tematikus foglalkozás,

manuális, kézműves foglalkozás,

játék-és sportfoglalkozás,

felzárkóztató foglalkozás,

fejlesztő foglalkozások,

citerafoglalkozások,

előadások, tanácsadások,

szakkörök (tehetséggondozó, felzárkóztató, egyéb),

sportkörök, edzések,

kiállítások megtekintése,

színház-, hangverseny-látogatás,

filmek megtekintése, megvitatása,

kirándulás.

Kötött tevékenységek:

Órarend szerinti felzárkóztatást, előkészítést igénylő tevékenységek, hangszeres

tanulás, korrepetálások, sport-edzések.

Csoportfoglalkozások, szintgyűlések, otthongyűlések.

Kötetlen tevékenységek:

A diákok egyéni belátásuk szerint töltenek el egyedül vagy baráti társaságban. Pl.:

vásárlás, séta, személyi higiénia kielégítése, könyvtár, tv-nézés, videózás,

internetezés stb.

Tanulóink változatos sporttevékenységek közül választhatnak. Pl.: röplabdázás,

kosárlabdázás, kézilabdázás, labdarúgás, asztalitenisz.

Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gyerekek mindennap megfelelő óraszámú időt

töltsenek a szabad levegőn, és mozgásos tevékenységben vegyenek részt.

Tanulást segítő foglalkozások:

Célja:

A tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek fejlesztése, ezzel együtt megfelelő tanulási

módszerek kialakítása az eredményesség érdekében. A tanulók tantárgyi hátrányainak

kompenzálása, szakszerű pedagógiai segítség nyújtásával, az adott iskolai tantárgyból,

A megvalósítás útjai:

A tanulás ugyan nem szabadon választható tevékenység, de a kíváncsiságban rejlő

motivációs lehetőségekre építeni lehet. Az alapvető követelmények, és az ezekre

épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a tanulók adottságaikkal,

belső fejlődésükkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A

tanulók közötti felkészülésbeli különbségek bonyolítják ezt a lehetőséget.

A tanulás tárgyi feltételei:

Tanulás, korrepetálás a tantermekben, szobákban, történik

A kollégiumi könyvtár használata is lehetséges

Folyosókon egyéni, hangos tanulás biztosítása


90

A tanulási idő és tanulásszervezés:

A tanulás egészségügyi feltételei:

A tanulás tiszta levegőjű, megfelelő világítású szobákban, termekben, egészséges

testtartással, pihentető szünetekkel történik.

A tanulásszervezés metodikája:

Minden diáknak biztosított a nevelői segítés.

Tájékozódunk a diákok egyéni tanulásának jellemzőiről, megadjuk a szükséges

korrigálást az egyéni tanulás nehézségeinek leküzdéséhez.

A hátránnyal induló tanulók korrepetáljuk.

Reális iskola- és pályaválasztási szándékok, valamint azok motívumainak

felmérése.

A tanulók közötti viszonyok (tanulópárok) fejlesztése.

A napi felkészülést szolgáló tevékenység (szilencium, számonkérés,

segítségnyújtás) közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben és a

nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben történik csoportos, illetve

egyéni foglalkozás keretében történik.

A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése (felzárkóztatás) tanári

tervezéssel, szervezett keretben, iskolai pedagógusok bevonásával folyik.

A 7. és 8. osztályos tanulók Útravaló Programban történő segítése.

A tantárgyi ismeretek bővítése.

Tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások:

A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos

feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; a foglalkozásokat

használjuk fel arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos

ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet; a

tanulók egészségének védelme érdekében kap hangsúlyt a balesetek, a káros

szenvedélyek megelőzése.

A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget biztosítunk a

tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására a

pedagógus tanácsot adjon.

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások:

Ezeken a foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges- és kulturált

életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti

környezet megóvása, ápolása; nagy figyelmet fordítunk a gyermekek irodalmi,

zenei, vizuális és manuális képességeinek fejlesztésére, mely lehetőséget biztosít

arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak;

A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik országunk

kulturális és természeti értékeit; a különböző versenyek, rendezvények erősítik a

kollégiumi közösséget.

A tanulói részvétel szempontjából a foglalkozás lehet: kötelező, kötelezően választott,

választható. A kollégiumi kötelező és a szabadon választható foglalkozások rendjét a

következő oldal táblázata tartalmazza.


91

Csoportfoglalkozások témaköre és éves óra száma

Témakör 1 – 8.

évfolyam

A tanulás tanulása 4

Az erkölcsi nevelés 2

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 2

Állampolgárságra, demokráciára nevelés 1

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 1

A családi éltre nevelés 1

Testi és lelki egészségre nevelés 2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 2

Fenntarthatóság, környezettudatosság 2

Pályaorientáció 2

Gazdasági és pénzügyi nevelés 2

Médiatudatosságra nevelés 1

22

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel, ezen belül minden héten egy kötelező

csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé

teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat - részben vagy egészben -

a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére

szervezzék meg.

Heti foglalkozási időkeret /28.§. - nak megfelelően/

1. csoport 2. csoport összesen

- tanulási foglalkozás 13 óra 13óra 26 óra

- kötött szabadidős

foglalkozás

4 óra 4 óra 8 óra

Összesen: 17 óra 17 óra 34 óra

- kötetlen, szervezett

szabadidős foglalkozás


- egyéni kiscsoportos

foglalkozás, szakkör


Összesen: 7 óra 7 óra 14 óra


92

Kollégiumi foglalkozások rendje

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

1600 – 1830

Mindennapos

testmozgás

Foglalkozás

Szabadidő

1600 – 1830

Mindennapos

testmozgás

Foglalkozás

Szabadidő

1600 – 1830

Mindennapos

testmozgás

Foglalkozás

Szabadidő

1600 – 1830

Mindennapos

testmozgás

Foglalkozás

Szabadidő

1130 – 1400

Felszerelések

csomagolása

Hazautazás

4.5. Pedagógiai felügyelet

A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes

nevelőtanár:

a) visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a

balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés

érdekében,

b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az

együttélési normák, a személyiség-védelem, a diákok önrendelkezési jogának

érvényesülésére,

c) időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az

egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából,

d) a pedagógiai felügyelet átadásakor az ügyeletes nevelőtanárok között

információcserére kell sort keríteni.

A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata megszervezni:

a) a napirend szerinti tevékenységeket, így az ébresztő, a takarodó, az étkeztetés

megszervezése, felügyelete, ellenőrzése,

b) a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek

folyamatos vezetése,

c) a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök

tevékenységének a felügyelete,

d) a felmerülő egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevelőtanári

intézkedése, továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak.


93

4.5.1. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége

4.5.1.1.A kollégiumi nevelés eredményessége

a. Az eredményesség egyik fontos mérője, ha a tanulók eredményesen fejezik be

általános iskolai tanulmányaikat.

- A kollégiumi évek alatt a tanulók megalapozzák a társadalmi beilleszkedéshez, a

családi élethez, az önálló életvitelhez szükséges képességeiket, ismereteiket,

értékeiket

- elsajátítják és követik az alapvető erkölcsi normákat

- képesek az egészséges és kulturált életmód kialakítására

- rendelkeznek a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges alapismeretekkel

- képesek az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére

- toleránsak másokkal, empátiával rendelkeznek, szemléletüket a szolidaritás jellemzi

- ismerik nemzetünk kulturális, történelmi hagyományait.

b. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy

a nevelési folyamat honnan indult.

A különböző jellegű kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodnak a kollégium

feladataihoz és az intézményi szükségletekhez.

Ellenőrzési, értékelési, mérési rendszerünk

Az ellenőrzési, értékelési formák:

Folyamatos megfigyelés.

Feljegyzések készítése.

Egyéni és csoportos beszélgetések.

Cselekedet és viselkedéselemzés.

Tesztek, felmérések készítése.

Partneri elégedettség mérése.

Az ellenőrzésben, értékelésben résztvevők:

Tankerületi igazgató, intézményvezető, intézményegység-vezető és a

munkaközösség minden tagja.

Az ellenőrzés, értékelés rendje:

Naponta:

A szobarend, tisztasági rend ellenőrzése, diákügyeletesek munkájának értékelése.

Hetenként:

tanulmányi, magatartási eredmények

Időszakonként: (havonta, félévente)

tanulmányi, magatartási eredmények, felelősök munkája

szociális képességek változása

szakköri, foglalkozási tevékenységek

diákönkormányzat tevékenysége


94

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzéke:

A törvény által kötelező nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések az

intézményi taneszközök jegyzék ütemezésében található meg.

A kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve, éves óraszáma, kollégiumi

foglalkozások keretprogram terve csoportfoglalkozások szervezéséhez, a

helyi tanterv 4. számú mellékletében található!


95

5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ( Legitimációs záradék)

A köznevelési intézmény vezetőjének jóváhagyása

Az intézmény felelős vezetője, felel az intézmény szakszerű és törvényes

működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért.

Gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Dönt minden olyan ügyben, amely a törvényben leírt jogkörébe tartozik.

Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért

Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját

Képviseli az intézményt

Nevelőtestületi elfogadás (döntés az elfogadásról)

A nevelő és oktató munka az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program

szerint folyik.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja

jóvá.

A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvényben lépéséhez, amelyekből a

fenntartóra többlet kötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.

A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

A nevelőtestület dönt

A pedagógiai program elfogadásáról,

Az SZMSZ elfogadásáról,

A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

A nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések,

beszámolók elfogadásáról,

A továbbképzési program elfogadásáról,

A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

A házirend elfogadásáról,

A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók

osztályozóvizsgára bocsátásáról,

A tanulók fegyelmi ügyeiben,

Az intézményvezetői,intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési

programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,

Jogszabályban meghatározott más ügyekben

A szakmai munkaközösség véleményének kikérése

A szakmai munkaközösség dönt

működési rendjéről és munkaprogramjáról,

szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,

az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási

intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a

továbbfejlesztésére.


96

A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – be kell szerezni.

a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,

az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök,

tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,

a felvételi követelmények meghatározásához,

a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához

Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét vezetőjének

kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.

Tájékoztatás a pedagógiai programról

Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők,

tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára

megtekinthető.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve

intézményeknél tekinthető meg:

- az iskola fenntartójánál,

- az iskola irattárában,

- az iskola könyvtárában,

- az intézményvezetőnél

- a kollégiumban.


97

A Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A Pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2017. augusztus 22. napján tartott

ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Hortobágy,2017. augusztus 22.

..........................................

DÖK segítő pedagógus

A Pedagógiai programot az iskolai szülői munkaközösség 2017. augusztus 22.napján

tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Hortobágy,2017. augusztus 22.

..........................................

SZM elnök

A Pedagógiai programot az iskolai intézményi tanács 2017. augusztus 25. napján tartott

ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Hortobágy, 2017. augusztus 22.

..........................................

Intézményi Tanács elnöke

A Pedagógiai programot a nevelőtestület 2017. augusztus 22.napján tartott ülésén

elfogadta.

Hortobágy, 2017. augusztus 22.

..........................................

intézményvezető


98

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Pedagógiai Program a helyi tantervben részletezett feladatokon túl

többletfinanszírozást nem tartalmaz.

Hortobágy, 2017. augusztus.22.

..........................................

intézményvezető

A Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai Programját a

Hajdúböszörményi Tankerületi Központ jóváhagyta.

Hajdúböszörmény, 2017. augusztus 28.

..........................................

tankerületi igazgató

pedagÓgiai program -...

Documents