pedagógiai programugmszi.hu/oldalak/bemutatkozas/dokumentumok/docs/... · 2020-03-10 · az...
TRANSCRIPT
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
Szolnoki SZC
RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA 5052 Újszász, Dózsa György út 23.
Pedagógiai program
2019
Szolnoki SZC Rózsa Imre Középiskolája és Kollégiuma 5052 Újszász Dózsa György út 23.
Telefon/Fax 56/552-047, 552-048 • e-mail:[email protected]
http://www.ugmszi.hu
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
2
KÜLDETÉSNYILATKOZAT
Minden gyermek érték számunkra, ezért vállaljuk a nagyobb kihívást jelentő nevelési feladatokat is.
Képesek vagyunk folyamatosan megújulni, követjük a társadalom igényeit és elvárásait.
Eredményeink igazolják, hogy az általunk kínált képzések korszerű és piacképes tudást biztosítanak.
Olyan közösség vagyunk, ahol a megismerés öröme és az ismeretátadás szépsége mellett érték a tolerancia és az összetartozás.
A középiskola dolgozói
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
3
I. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA
1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 6
1.1. JOGI ALAPOK ..................................................................................................................................................... 6 1.2. ELMÉLETI ALAPOK ............................................................................................................................................. 6 1.3. EGYSÉGES, ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK .......................................................................................................... 7
2. ISKOLÁNK, HELYZETÜNK FŐBB JELLEMZŐI ..................................................................................... 8
2.1. RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ...................................................................................................... 8 2.2. OKTATÁSI, NEVELÉSI CÉLOK.............................................................................................................................. 8 2.3. ISKOLÁNK OKTATÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEI ............................................................................................... 9 2.4. ISKOLÁNK HAGYOMÁNYAI................................................................................................................................. 9 2.5. HELYZETÉRTÉKELÉS ........................................................................................................................................ 11
3. PEDAGÓGIAI ÉRTÉK ÉS CÉLRENDSZER .............................................................................................. 13
3.1. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYÜNK FUNKCIÓI ............................................................................................. 13 3.1.1. Gimnázium ............................................................................................................................................... 13 3.1.2. Szakgimnázium ........................................................................................................................................ 13 3.1.3. Kollégium ................................................................................................................................................. 13
3.2. AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT CÉLOK ÉS ÉRTÉKEK ...................................................................... 14 3.2.1. Az értelem kiművelése .............................................................................................................................. 14 3.2.2. Kompetenciafejlesztés .............................................................................................................................. 17 3.2.3. Kompetencia alapú oktatás implementációja .......................................................................................... 26 3.2.4. Segítő életmódra nevelés.......................................................................................................................... 27 3.2.5. Egészséges, kulturált életmódra nevelés .................................................................................................. 30 3.2.6. Személyiségfejlesztési céljaink ................................................................................................................. 31 3.2.7. A köznevelés feladata és értékei ............................................................................................................... 33 3.2.8. Közösségfejlesztés .................................................................................................................................... 38 3.2.9. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység ........................................ 42 3.2.10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység. Szociális hátrányok enyhítése 43 3.2.11. Iskolai differenciált képzés. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység, felzárkóztató
tevékenység ........................................................................................................................................................ 45 3.2.12. Környezeti nevelés ................................................................................................................................. 49 3.2.13.Egészségnevelési program ...................................................................................................................... 56 3.2.14. Az iskolai közösségi szolgálat ................................................................................................................ 58 3.2.15. Mi az, ami a legfontosabb számunkra? .................................................................................................. 61
4. SZAKMAI PROGRAM .................................................................................................................................. 62
4.1. A SZAKGIMNÁZIUMI, ILLETVE AZ ARRA ÉPÜLŐ SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA ........................................ 62 4.2. A SZAKGIMNÁZIUMBAN FOLYÓ SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉS ................................................................................... 62
4.2.1. Alapelvek.................................................................................................................................................. 63 4.2.2. Műszaki szakterület .................................................................................................................................. 63 4.2.3. Kereskedelmi ágazat ................................................................................................................................ 66 4.2.5. Szakmai nap ............................................................................................................................................. 68 4.2.6. ECDL ....................................................................................................................................................... 68
4.3. INTÉZMÉNYI SZAKMAI PROGRAM ..................................................................................................................... 68 4.3.1. A szakgimnáziumban folyó szakképzés alapelvei ..................................................................................... 69 4.3.2. ÉRETTSÉGI UTÁN választható szakképzések ......................................................................................... 69 4.3.3. A szakképzés szervezésének személyi feltételei ........................................................................................ 70 4.3.4. A szakképesítéseket igazoló bizonyítványok kiadása ............................................................................... 70 4.3.5. Belépési feltételek .................................................................................................................................... 70 4.3.6. A vizsgára bocsátás követelményei .......................................................................................................... 71 4.3.7 szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: ........................................................................................ 71 4.3.9. Taniroda .................................................................................................................................................. 78 4.3.10. A gyakorlati képzés ................................................................................................................................ 78 4.3.11. A szakmai munkaközösség ..................................................................................................................... 79
4.4. SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENYEK ................................................................................................................ 80 4.5. MELLÉK-SZAKKÉPESÍTÉSEK ............................................................................................................................ 80
5. KÖVETELMÉNYRENDSZER ...................................................................................................................... 82
5.1. TANULÓKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK ............................................................................... 82 5.2. TANÁROKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK ........................................................................................ 83
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
4
5.2.1. Tanár szerep ............................................................................................................................................ 84 5.3. NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSE..................................................................................... 86
5.3.1. Az értékelés formái................................................................................................................................... 86 5.3.2. Az értékelés négy területe......................................................................................................................... 87 5.3.3. A tanulók teljesítményéhez kapcsolódó tantárgyi mérési és értékelési rendszer...................................... 89
5.4. PEDAGÓGUSOK ÉRTÉKELÉSE ........................................................................................................................... 90 5.4.1. Alapelvek.................................................................................................................................................. 90 5.4.2. A pedagógusmunka értékelésének célja ................................................................................................... 90 5.4.3. A pedagógus értékelésének főbb területei ................................................................................................ 90 5.4.4. Iskolavezetés értékelése ........................................................................................................................... 91 5.4.5. Az értékelés eszközei ................................................................................................................................ 91 5.4.6. Iskolavezetés értékelésének eszközei ........................................................................................................ 91 5.4.7. Az iskola általános értékelési rendje ........................................................................................................ 92
5.5. A BELSŐ ELLENŐRZÉS SZINTJEI ........................................................................................................................ 93 5.5.1. A pedagógus önellenőrzési munkája, szintje: .......................................................................................... 93 5.5.2. A munkaközösség-vezető .......................................................................................................................... 94 5.5.3. Az iskolavezetés ellenőrző munkája ......................................................................................................... 94
5.6. AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS FELTÉTELE, AZ ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELEI ............................................................. 95 5.6.1. Felvétel 9. évfolyamra .............................................................................................................................. 95 5.6.2. Másik iskolából való átvétel rendje ......................................................................................................... 95 5.6.3. Az iskola másik „osztályából, képzéséből” való átvétel rendje ............................................................... 96
5.7. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELVEINK ....................................................................................................................... 97 5.7.1. Minőségbiztosítási modell meghatározása .............................................................................................. 97 5.7.2. Középiskola minőségpolitikai célkitűzései ............................................................................................... 97 5.7.3. Újszász Város Önkormányzata általános elvárásai a helyi közoktatási intézményekkel szemben: ......... 98 5.7.4. További intézmény specifikus elvárások .................................................................................................. 98 5.7.5. Minőségfejlesztési rendszer ..................................................................................................................... 98
6. KERETTANTERV, HELYI TANTERV ....................................................................................................... 99
7. KOLLÉGIUM ................................................................................................................................................ 100
7.1. NEVELÉSFILOZÓFIA ....................................................................................................................................... 100 7.2. A KOLLÉGIUM SAJÁTOS ARCULATA, JELLEMZŐI ............................................................................................ 100 7.3. KOLLÉGIUM CÉLJAI, FUNKCIÓI....................................................................................................................... 100
7.3.1. A kollégium társadalmi szerepe ............................................................................................................. 100 7.3.2. A kollégium funkciója ............................................................................................................................ 101 7.3.3. A kollégium alap funkciói ...................................................................................................................... 101 7.3.4. Kiegészítő funkciók ................................................................................................................................ 101 7.3.5. A kollégiumi nevelés célja ...................................................................................................................... 101
7.4. ÉRTÉKRENDSZERÜNK .................................................................................................................................... 103 7.5. KÖVETELMÉNYRENDSZER ............................................................................................................................. 103
7.5.1. Mit akarunk, mit is várunk el kollégistáinktól? ...................................................................................... 104 7.5.2. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények ................................................................. 104
7.6. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE .................................................................................................. 105 7.7. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER ....................................................................................................... 106
7.7.1. Szabadidős tevékenység ......................................................................................................................... 106 7.7.2. Hagyományaink, rendezvényeink ........................................................................................................... 106 7.7.3. Kollégiumi önkiszolgálás ....................................................................................................................... 107 7.7.4. A diákönkormányzat szerepe a tevékenységrendszerben ....................................................................... 107 7.7.5. Eszközrendszer ....................................................................................................................................... 107
7.8. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ........................................................................................................ 108 7.9. SZERVEZETI FORMÁK ..................................................................................................................................... 109
7.9.1. A kollégium szerkezeti felépítése ............................................................................................................ 109 7.9.2. Nevelőtestület ......................................................................................................................................... 109 7.9.3 A kollégiumi diákönkormányzat .............................................................................................................. 109 7.9.4. Egyének, csoportok, közösségek ............................................................................................................ 109
7.10. FELTÉTELRENDSZER .................................................................................................................................... 110 7.10.1. Objektív feltételrendszer ...................................................................................................................... 110 7.10.2. A feltételrendszer szubjektív elemei ..................................................................................................... 110 7.10.3. Költségvetési támpont .......................................................................................................................... 110
8. SZERVEZETI FORMÁK ............................................................................................................................. 111
8.1. NEVELŐTESTÜLET SZERVEZETEI .................................................................................................................... 111
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
5
8.2. TANULÓI ÖNKORMÁNYZAT ............................................................................................................................ 112 8.3. A SZÜLŐK SZERVEZETEI................................................................................................................................. 112 8.4. ISKOLASZÉK .................................................................................................................................................. 112 8.5. ISKOLÁNK KAPCSOLATRENDSZEREI ............................................................................................................... 113
8.5.1. A szülők, a tanulók, a pedagógusok kapcsolatrendszere, együttműködése ............................................ 113 8.5.2. Kapcsolataink más iskolákkal ................................................................................................................ 114 8.5.2. Termelő egységek és középiskolánk kapcsolatrendszere ....................................................................... 114 8.5.3. Kapcsolatunk a felügyeleti szervekkel.................................................................................................... 114 8.5.4. Együttműködésünk jellege a pedagógiai és nevelőmunkát segítő intézményekkel ................................. 115 8.5.5. A nyilvánosság szerepe iskolánk életében .............................................................................................. 115 8.5.6. Külföldi kapcsolat .................................................................................................................................. 115 8.5.7. Nemzeti összetartozás az oktatásban ..................................................................................................... 116
8.6. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ................................................................................................................................. 116 8.6.1. Az iskolai könyvtár működésének célja .................................................................................................. 116 8.6.2. Az iskolai könyvtár alapfeladatai ........................................................................................................... 117 8.6.3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok ..................................................... 117 8.6.4. A könyvtár használóinak köre, igénybevétel feltételei, nyitva tartás...................................................... 117
II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE
9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................................... 119
9.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA............................................................................ 119 9.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA ............................................................................................... 119 9.3 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ................................................................................................... 119
1. SZÁMÚ MELLÉKLET – TANULMÁNYI VERSENY EREDMÉNYEINK .......................................... 120
2. SZÁMÚ MELLÉKLET - AZ ISKOLA SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA .............................................. 124
3. SZÁMÚ MELLÉKLET – TANTERVEK, HÁLÓTERVEK ..................................................................... 125
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
6
Mire való az iskola?
Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon
tanulni, hogy felébredjen tudásvágya,
megismerje a jól végzett munka örömét,
megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja
szeretni, amit csinál, és megtanulja azt a munkát,
amit szeretni fog.
Szent-Györgyi Albert nyomán
Egy célért – különböző utakon
„… megfigyelhetjük a szem kettősségét, mely
jellemző minden eleven létezőre. Ha sötétet
mutatunk a szemnek, a világost kívánja; ha a
világosságot ajánlunk, sötétet követel…”
Goethe
1. Bevezetés
1.1. Jogi alapok
A Magyarországnak a közoktatáshoz kapcsolódó törvényei és jogszabályai adják meg a pedagógiai
programunk jogi alapjait. Többek között: a többször módosított 2011. évi CXC. törvény a nemzeti
köznevelésről.
A köznevelési (2011) törvény meghatározzas azokat a jogi kereteket, amely lehetővé és szükségessé
teszik minden iskola számára a pedagógiai program elkészítését.
Az országosan egységes az érettségi vizsgáról szóló rendelet határozza meg a 100/1997.
(VI.13.) Kormányrendelet alapján.
A Kormány 110/2012. (IV.4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásról,
bevezetéséről és alkalmazásáról és az emberi erőforrások miniszterének 51/2012. (XII.21.) EMMI
rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről.
A szakképzés feltételeit, követelményeit a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.
törvény és a Kormány 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az
Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló jogszabályok határozzák meg.
2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati
fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről.
A pedagógiai program készítésénél figyelembe vettük az emberi jogok egyetemes
nyilatkozatának és a gyermeki jogok chartájának általános irányelveit.
1.2. Elméleti alapok
A kerettanterv meghatározza minden iskola számára a nevelő, oktató munka közös követelményeit.
A követelményeket meghatározzák az Alkotmányban, a köznevelési törvény bevezetőjében, az
egyes nemzetközi egyezményekben az alapvető emberi jogokról, a nemzeti és etnikai
kisebbségekről megfogalmazott értékek. Ezt kiegészítik az európai polgári fejlődésben kialakult
értékek, a tudományos-technikai haladásban, a hazai kulturális, pedagógiai hagyományokban
megjelenő értékek. A követelményeket áthatják a demokrácia értékei, mert a demokrácia
értékrendjére olyan demokratikus magatartásra kíván felkészíteni, amelyben az egyén és a köz
érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak. Fontos szerep jut a nemzeti hagyományoknak,
valamint a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, beleértve az ország nemzetiségeihez,
etnikumaihoz tartozók azonosságtudatának ápolását, kibontakozását. A követelmények
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
7
meghatározásánál ugyanakkor az európai, humanista értékrendre, azokra a tartalmakra összpontosít,
amelyek Európához tartozásunkat erősítik.
A dokumentumok figyelmet fordítanak az emberiség előtt álló közös problémákra. Az égész
világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzák az egyén, az állam, és a társadalom
felelősségét, lehetőségeit, feladatait, ezek megoldásában az emberiséget és az egyes közösségeket
egyaránt érintő kérdéseket.
Szolgálják a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést. Más népek hagyományainak,
kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevelnek.
1.3. Egységes, alapvető követelmények
A Nemzeti alaptanterv, az érettségi követelményrendszer és a kerettanterv együttesen megteremti
annak feltételét, hogy minden iskolatípusban az alapvető tartalmak egységesen és arányosan
érvényesüljenek. Ezzel az oktatás nélkülözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti
átjárhatóságot hivatott elősegíteni.
Lehetővé teszik, hogy az iskolánk és a tanulóink a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez
és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez
kellő idővel rendelkezzenek. A dokumentumokban képviselt értékek, az egységes, alapvető
követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók
adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel,
szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki
személyiségüket.
A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési,
kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az
emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó
kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett
kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozhatja a tanulók
műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb
környezetükben.
Az intézmény pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes,
sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési
készségét, edzi akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő
azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
8
2. Iskolánk, helyzetünk főbb jellemzői
A magyar pedagógiai gyakorlatban régen ismert az a megállapítás, hogy tervszerűséget csak a
tudatosság biztosíthat, tudatosság pedig nem lehet meg tervszerűség nélkül. Jól tudjuk, hogy a
nevelés gyakorlatában adódnak, adódhatnak váratlan, előre nem látható események, bonyolult
szituációk, gyakori konfliktusok. Ezek megoldásához gyors helyzetfelismerések, hirtelen
elhatározások, ötletek szükségesek. Mindezekkel azonban nem ellentétes a folyamatok előzetes
végiggondolása, tudatos tervezése. Minden tervezést megelőz azonban egy helyzetelemzés.
2.1. Rózsa Imre Középiskola és Kollégium
A község területén 1963. szeptember elsejével az általános iskolával közös igazgatás alatt kezdte
meg működését a középiskola gimnáziumi osztálya. Az intézmény elnevezése Általános Iskola és
Gimnázium lett. Az iskola székhelye a Kossuth út 13. alatt volt. 1972. szeptemberében indult az
autóforgalmi ágazat. Ekkor iskolánk Gimnázium és Közlekedési Szakgimnázium, Autóforgalmi
Ágazatként működik. A középiskola új székhelye 1973-tól a Dózsa György út 23. szám alatt van.
Az iskola mellett tevékenykedő diákotthon megkapja a kollégiumi címet. 1985. szeptember elsején
indul meg a vasútforgalmi ágazaton a képzés. 1986. szeptember elsejei kezdettel megindul az
autóforgalmi ágazaton a technikusképzés, ezzel párhuzamosan vasútforgalmi ágazaton a
szakgimnáziumi oktatás, majd két év múlva a technikusképzés. A középiskola ekkor veszi fel
jelenlegi nevét: Gimnázium, Műszaki Szakgimnázium és Kollégiuma. Iskolánk több éven keresztül
folytatott felnőttoktatást gimnáziumi, szakmunkások szakközépiskolája, technikusi vizsgára
kiegészítő tagozaton. A képzés levelező rendszerben történt. Az érdeklődés csökkenése miatt ezt a
képzési formát megszüntettük. 1990-től iskolánk kezdeményezésére megkezdődik az általános
közlekedési tagozaton történő szakképzés, amely már előrevetíti az új igényeket. 1994-től iskolánk
igyekezett tovább bővíteni a szakmatanulási lehetőségeket, olyan diákokat is megcélozva, akik a
középiskola elvégzése, az eredményes érettségi vizsga után szeretnének bekapcsolódni a
szakképzésbe. Ennek a tervnek a szellemében 1994. szeptemberétől a középfokú szoftverüzemeltető
képzés, 1995 szeptemberétől a gépjárműüzemi technikusképzés, 1996. szeptemberétől a
vasútüzemvitel-ellátó képzés és 1997. szeptemberétől az ügyintézői-titkár képzés indult el
iskolánkban. 1997. szeptembertől az eddigi általános gimnáziumi képzés mellett számítástechnika
tagozatos gimnáziumi osztály kezdte meg működését, majd 1998-tól az általános közlekedési
tagozat helyett világbanki közlekedési és informatikai szakmacsoportos képzést indítottunk.
A világbanki program befejezését követően átszerveztük szakgimnáziumi képzésünket, ennek
eredményeként 2004-ben elindítottuk a kereskedelem, marketing üzleti adminisztráció területen
képzésünket. Így jelenleg középiskolánkban három szakmacsoportban folyik képzés. A
szakképzésben bekövetkezett változásoknak megfelelően 2008 folyamán átszerveztük érettségi
utáni szakképzésünket. A 2007/2008-as tanévben európai unios projektek keretében megkezdődött
középiskolánk épületének rekonstrukciója, amely 2010-ben zárult le. Ennek eredményeként egy
korszerű iskolaépületben folytathatjuk oktató-nevelő munkánkat. Ezzel párhuzamosan
végrehajtottunk iskolánk pedagógiai, szakmai tevékenységének megújítását, amelynek keretében az
integrációs nevelés, a kompetenciák fejlesztése és az infokommunikációs tartalmi fejlesztés kapott
meghatározó szerepet. 2011-ben megújítottuk gimnáziumi képzésünket, amelynek eredményeként
az általános képzés mellet tanulóinkat a rendvédelm irányába orientáljuk. 2012. októberében
iskolánk felvette az intézmény alapító igazgatójának nevét iskolánk félszázéves megalapításának
alkalmából.
2.2. Oktatási, nevelési célok
Iskolánk alapításának pillanatától alapvető célként fogalmazta meg a tanulók tanuláshoz, szabad
iskolaválasztáshoz való jogának biztosítását. A gimnáziumban az oktatás, nevelés célja az általános
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
9
műveltség megalapozása, valamint felkészítés az érettségi és a felsőfokú iskolai tanulmányokra
illetve a munkavállalásra. A szakközépiskolában az általános műveltséget megalapozó, érettségi
vizsgára és felsőfokú tanulmányok megszerzésére valamint a szakmai technikusi minősítő vizsgára
felkészítő oktatás és nevelés a cél. A kollégium feladatai a következők: a feltételek biztosítása az
iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a szabad iskolaválasztáshoz lakóhelyükön
nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.
A tanítási órákon kívül a középiskola lehetőséget biztosít a tanulóknak a tanterveken
túlmenően képességük fejlesztésére, tehetségük kibontakoztatására szakkörök, előkészítők, nyelvi
felkészítő tábor, diákmozgalmi körök, egyéb érdeklődési körök szervezésével. Biztosítja a tanulók
egészséges testi és lelki fejlődését, a testnevelés órákon kívüli sporttevékenységben, szakosztályi
munkában. Lehetőséget biztosít turisztikai programok szervezésére, versenyen való részvételre,
nyári táborozás, üdültetés lehetőségének megteremtésére.
2.3. Iskolánk oktatáson kívüli tevékenységei
Középiskolánk tevékenységében fontos szerepet kapott és kap különböző tanfolyamok szervezése,
amelyekkel tanulóink és településünk igényeinek kívánunk és kívántunk megfelelni:
számítástechnikai alap- és középfokú tanfolyamok szervezése,
irodaismeretek, gépírás,
nyelvi tanfolyamok,
egyéb, az aktuális igényeknek megfelelő képzés,
tanfolyamok szervezése,
szállásbiztosítás a kollégiumban,
iskola épületének és eszközeinek bérbeadása,
rendezvények szervezése.
2.4. Iskolánk hagyományai
Az iskola sajátosságait nagymértékben határozzák meg az élő, esetleg már eltűnt rendezvényei.
Hagyományainknak nevelő hatásuk, összetartó erejük van, tehát fenn kell tartani, fel kell újítani
őket, esetleg újakat kell teremteni.
Ünnepélyek
Ünnepélyes tanévnyitó, tanévzáró.
Nemzeti ünnepek, iskolai megemlékezések (október 6., október 23., holocaust
áldozatainak emléknapja, kommunizmus áldozatainak emléknapja, március 15.)
Szalagavatóbál (vagy tablóbál)
Ballagás - koszorúzás (iskola - város).
Szabadidős rendezvények
Verébavató
Karácsony
Farsangi bál
Osztály-, évfolyambuli
Diáknap (pl. 24 órás sportvetélkedő és rendezvény)
Sportolási lehetőségek - tömegsport, versenysport, iskolai házi versenyek
Művészeti körök működtetése (cizerazenekar)
Tanulmányi tevékenységgel összefüggő hagyományok
Tanulmányi ösztöndíj
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
10
Tanulmányi kirándulás (9. évfolyam közlekedési szakmacsoport Közlekedési
Múzeum, 12. évfolyam Terror Háza)
Korrepetálás, előkészítők
Tanulmányi versenyek
A kiemelkedően teljesítő tanulók nyilvános dicsérete, könyvjutalmak
Szoros kapcsolat fenntartása a kollégiummal.
Kapcsolattartást szolgáló rendezvények
Alapítványi bál
Fogadóóra
"0." szülői értekezlet
Szülői értekezlet
Aktív részvétel a város életében – társadalmi és kulturális rendezvények
Együttműködés a település oktatási és kulturális intézményeivel
A nevelőtestület hagyományai
Csapatépítés – programok szervezése
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
11
2.5. Helyzetértékelés
Középiskolánk a fentiekben megfogalmazott oktatási, nevelési céloknak színvonalasan tudott, tud
megfelelni.
Évről évre fontos igényként fogalmazódik meg az érettségire, szakmai vizsgára való
eredményes, színvonalas felkészítés. Az immáron több évtizede zajló vizsgák eredményei alapján
joggal jelenthetjük ki, hogy ezen elvárásoknak sikerült megfelelnünk. (Eredményeket bemutató
táblázat az 1. számú mellékleten)
Középiskolai tanulmányaikat folytató diákjaink több településről, ennek következtében több
intézményből érkeznek hozzánk. Nagy kihívást jelent ezeknek a diákoknak a tudását egységes
szintre hozni, eljuttatni őket az eredményes érettségi és szakmai vizsgára, a legjobb diákok számára
pedig megteremteni a továbbtanuláshoz szükséges feltételeket.
Iskolánk beiskolázási területe több megyére terjed ki. Ebben szerepet játszik a kedvező
földrajzi elhelyezkedésünk és az, hogy a hozzánk kerülő diákok olyan szakmát sajátíthatnak el,
amelynek képzését az ország nem sok intézménye tudja biztosítani. Így érkeznek hozzánk diákok
Jász-Nagykun-Szolnok megye egész területéről, Pest, Heves, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és
Hajdú-Bihar megyéből is alkalmanként. Az ország bármely területéről tudunk diákot fogadni 90
férőhelyes, korszerűen felszerelt kollégiumunkban.
Egyre több diákunk tűzi ki célként az eredményes érettségi vizsga megszerzése után, azt
hogy valamely felsőoktatási intézményben tanuljon tovább. Minden egyes sikeres felvételi igazolja
munkánk hatékonyságát. Továbbtanuló diákjaink érdeklődése meglehetősen széleskörű. Több
diákunk jelentkezik minden évben valamely műszaki egyetemre vagy főiskolára, jónéhány diákunk
mutat érdeklődést a tanárképző és tanítóképző főiskolák iránt, de találunk a továbbtanulók között
olyat is, aki mezőgazdasági főiskolára, egyetemre, kereskedelmi, katonai főiskolára jelentkezik. ( A
felsorolás a teljesség igénye nélkül készült.) Iskolánk biztosítani tudja és akarja diákjai számára
azon feltételeket, amelyek lehetővé teszik az eredményes továbbtanulást. Ennek bizonyítékaként a
2. számú melléklet felsorolja az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és az Országos
Szakmai Tanulmányi Versenyen kiváló eredményt elért tanulóink neveit és helyezéseit.
Természetesen nem feledkezünk meg azokról a tanulókról sem, akik az érettségi vizsga után
nálunk folytatják tovább tanulmányaikat, és valamely szakma elsajátítását tűzték ki maguk elé
célként.
Mindenki számára nyilvánvaló az, hogy a munkaerőpiacon az tud érvényesülni, aki olyan
általános és szakmai műveltséggel rendelkezik, amely biztos alapokat nyújt a munkába álláshoz,
lehetőséget teremt a szakmai fejlődésre. Ezeket a feltételeket középiskolánk biztosítani tudja, így
válhatnak diákjaink a munkaerőpiac hasznos és értékes tagjaivá. Ennek jegyében igyekszünk
diákjaink számára a legmodernebb ismereteket átadni. Nagy gondot fordítunk az élő idegen nyelv
tanítására, hiszen Európához közeledni csak úgy lehetséges, ha minél többen beszélik valamelyik
nyugati nyelvet. Az eredményes és színvonalas nyelvoktatás személyi és tárgyi feltételei adottak, a
speciálisan kialakított órakeret pedig lehetővé teszi az eredményes munkavégzést. Ezen a területen
ennek ellenére vannak még kihasználatlan lehetőségeink.
A szakközépiskolában tanulóknál fontos szempont volt az iskolaválasztásnál egy jó szakma
elsajátításának igénye. Minden szakmai oktatás számára nagy kihívást jelent a munkaerőpiac
gyorsan változó igényeinek kielégítése, a gazdálkodási szférában megfogalmazódó elvárások
teljesítése. Az iskolai oktatási rendszer rugalmatlansága ellenére eddig lépést tudtunk tartani az
elvárásokkal. Ehhez elég végiggondolni iskolánk történetét az alapítás évétől napjainkig. Az utóbbi
években folytatott szakképzés során törekedtünk arra, hogy a kialakulóban lévő új
követelményrendszerhez igazítsuk tevékenységünket. Így viszonylag minimális átszervezéssel és
átalakítással képesek leszünk megfelelni az újonnan megfogalmazott elvárásoknak.
Általános követelmény minden iskolával szemben, hogy az oktatási tevékenységen
túlmutatóan is folytasson nevelőmunkát. Ezeknek az elvárásoknak iskolánk mindig igyekezett
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
12
maximálisan megfelelni. Így jöhetett létre a nagy tanulói létszám ellenére is családias hangulatú,
gyermekközpontú oktató-nevelő munka. Középiskolánk pedagógusai mindig feladatuknak érezték,
hogy tanórán kívül is foglakozzanak diákjaikkal (kirándulások, iskolai sportrendezvények,
színházlátogatás, szakkörök, diákkörök stb.). A diákokra figyelve, problémáikat megértve, azok
megoldásában segítve lehetett, lehet eredményeket elérni.
tanév 1994-95 1995-96 1996-97 1997-98 1998-99 1999-2000 2000-01
létszám 541 576 602 561 585 635 604
A tanulói létszám alakulása 1994-1995-es és 2003-2004-es tanévek között.
tanév 2001-02 2002-03 2003-04 2005-06 2006-07 2007-08 2008-09 2009-10
létszám 600 576 579 511 519 545 538 568
A tanulói létszám alakulása 2001-2002-es és 2009-2010-es tanévek között.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
13
3. Pedagógiai érték és célrendszer
3.1. Nevelési-oktatási intézményünk funkciói
Az iskolánk feladata a tanulók rendszeres oktatása, érettségi vizsgára, illetve szakmai
vizsgára történő felkészítése. Az érettségi és szakmai vizsgára történő felkészítése a kötelező
tanórai foglalkozások keretében történik. Az érettségi és szakmai vizsgára való felkészülést az
iskolánk nem kötelező (kötelezően választható, választható) tanórai foglalkozásokkal segíti. Az
intézmény alaptevékenységéhez tartozó feladatokat az iskola alapító okirata tartalmazza.
3.1.1. Gimnázium
- Gimnáziumunknak négy évfolyama van. A nevelés-oktatása 9. évfolyamon kezdődik és a 12.
évfolyamon fejeződik be.
- A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó valamint érettségi vizsgára és felsőfokú
iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik.
- Gimnáziumunkban általános tagozaton és általános tagozaton rendvédelmi orientációval folyik
oktató, nevelő tevékenység.
- Fontos szerepet kap a nyelvoktatás és az informatikai ismeretek elsajátítása.
3.1.2. Szakgimnázium
- A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. - A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. - A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. - A középiskolai évfolyamok diákjai tanulmányaikat szakképzési évfolyamon folytathatják (1 vagy
2 év).
- A szakképzési évfolyamon iskolánk az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint
középiskolai végzettséghez kötött, meghatározott szakképesítések körében felkészít szakmai
vizsgára.
- A tanuló szakmai vizsgát csak érettségi vizsgát követően tehet.
3.1.3. Kollégium
A kollégiumunk feladatai a következő általános irányelvekben foglalhatók össze:
- Meg kell teremtenie a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a
tanulásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez lakóhelyükön nincs
lehetőségük.
- Biztosítania kell az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket azoknak, akiknek a
tanulásához a megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
14
- A munka és a pihenés ésszerű arányainak kialakításával, a sportolás lehetőségének biztosításával
gondoskodik a tanulók sokoldalú művelődéséről, szabadidejének tartalmas eltöltéséről.
- Felkészíti a tanulókat arra, hogy legyen igényük önképzésre, művelődésre, vegyenek részt
kollégiumi életük szervezésében.
- A kollégiumunk pedagógiai programjának részletes ismertetése a 6. fejezetben található meg.
3.2. Az intézmény által megfogalmazott célok és értékek
A nevelés céltudatos tevékenység. A kiválasztott és elfogadott célok és értékek áthatják a nevelés
egész rendszerét, az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden
késztetésében, valamennyi tantárgyban érvényesíteni kell őket.
A személyiségfejlesztés, nevelés négy fő területen történik:
1) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia),
2) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia),
3) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia),
4) szakmai képzés alapozása (szakmai kompetencia).
3.2.1. Az értelem kiművelése
Az értelem kiművelésének két alapvető feladata emelhető ki: a kognitív (tanulási) motívumrendszer
és a kognitív képességrendszer kialakulásának segítése.
3.2.1.1. A tanulási motívumok, képességek fejlesztése
A szilárd és pozitív tanulási (kognitív) motívumok kialakulása nemcsak az iskolai tanulás
eredményességének legfontosabb feltétele, hanem életre szóló jelentőségű, hiszen ez az alapja a
személyiség fejlődésének. Így a tanuláshoz való pozitív hozzáállás kialakítását, fejlesztését
feladatnak tekinthetjük.
Az iskolai nevelő munkánk egyik alapvető érdeke a kíváncsiság öröklött motívumában rejlő
energiaforrások kihasználása, hiszen ez az eredményes nevelés kiinduló feltétele. Ugyanakkor a
kíváncsiság leépülésének megakadályozása, állandó táplálása, gyakorlása a személyiségfejlesztés
egyik lényeges feladata. Alapfeltétele egy ingergazdag közeg kialakítása és fenntartása. Ennek
érdekében minél több kötődésre, kommunikációra kell lehetőséget kínálnunk. Célunk az, hogy az
iskola élete, a tanuló élményei minél változatosabbak legyenek. Nem hagyhatjuk a fiatalokat
unatkozni! Változatos órai munkával, aktuális, élményt jelentő információk átadásával, tanítási órán
kívül szervezett szakköri, kulturális, sporttevékenység kialakításával érhetjük el célunkat.
A következő fontos lépés az érdeklődés felkeltése és fenntartása. Az érdeklődés első
tekintetre jelentéktelennek minősíthető kellemes élményt adó ismeretek, vagyis pozitív attitűdök,
meggyőző vélemények, vonzó minták felhalmozásával születik. Ennek egyik alapvető formája a
felnőttek, a társak, a nevelők pozitív viszonya ahhoz, amit csinálnak és mondanak. Aki nem szereti
tárgyát, nem szívesen tanít, akit idegesítenek a gyerekek az nem képes érdeklődést fejleszteni.
Mindebből az a nevelési feladat adódik, hogy minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív
élmények által elsődleges, erős érdeklődés kialakulását segítsük elő. Ez elengedhetetlen feltétele az
eredményes tanulmányi versenyre, felvételire való készülésnek, a szakma magas színvonalú
elsajátításának.
A megismerés másik alapvető motívuma a bizonytalanság. Ebben az esetben a tudás nem
elégséges az egyértelmű döntéshez, ennek eredményeként elindul egy próbálkozás, amely
megoldási kísérlethez vezet. Ezt a folyamatot nevezhetjük felfedező tanulásnak. Az az igazi tanulás,
ha a tanuló maga fedezi fel az összefüggéseket, maga oldja meg a problémákat. A célravezető
megoldás ebben az esetben az, ha a tantárgyak éves tananyagában gondosan kiválasztjuk az erre a
célra legalkalmasabb néhány témát, azokat előkészítjük. Célunkat akkor értük el, ha a tanulók
számára a felfedező, problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamat.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
15
A sikeres és élményt adó iskolai tanulásnak egyik fontos feltétele a teljesítményvágy
optimalizálása. Ennek érdekében ismernünk kell valamennyi tanulónk sikervágyának fejlettségét,
jellemzőit, és a nekik adott feladatokat lehetőleg ennek mértékében határozzuk meg. Ezzel
minimalizáljuk a tanulók tanulási kudarcait. Időben fel kell ismernünk a szorongásos
kudarcfélelmet. Az ilyen tanulókra gondosan oda kell figyelnünk, és törekednünk kell arra, hogy
szorongásukat sikerélménnyel feloldjuk.
Az ember öröklött hajlama egymás folytonos értékelése, minősítése. Ha a sikerjelző
elismerés, dicséret gyakori, maga az elismerés válik kívánatossá, szilárdulhat általános motívummá.
Ha a közeg közömbös, az elismerésvágy elsorvadhat. Az indokolatlan elismerés alaptalan
önbizalmat alakíthat ki. A dicséret igen hatékonyan növeli a tanulás eredményességét, de még a
kritika is jobb, mint a közömbösség. Nevelési tevékenységünk fontos feladata ennek a folyamatnak
az optimalizálása.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy szoros összefüggés van a pedagógus iránti kötődés,
szeretet és a nevelés, sőt az általa tanított tantárgy elsajátításának eredményessége között. Így tehát
a kötődés fontos tanulói motívum. A tanár-diák jó kapcsolata tehát nem csupán ideális légkört,
atmoszférát teremt, hanem tantárgyi tudásban is mérhető. Mindennek természetesen az ellenkezője
az igaz. A nevelő a nevelt védelmezője és a támasza, segítője. A tanuló érezze, tudja: szükség
esetén a nevelő együtt érez vele, megvédi, segíti. Lehetetlen mindenkit egyformán szeretni, az
viszont nem kizárt, hogy egy emberhez sokan kötődjenek. Az eredményes nevelő ilyen
személyiség. Tudatosan és kitartóan erősítsük magunkban azt a meggyőződést, hogy neveltjeink
mindenekelőtt együttérzést, védelmet és támaszt, segítséget várnak el tőlünk, hogy ezt képesek is
vagyunk megadni, hogy bízhatnak bennünk, számíthatnak ránk. Függetlenül attól, hogy kihez,
milyen szorosan kötődünk, kit mennyire szeretünk.
A kötelességtudat olyan tanult motívum, amely az elvárt, az elvállalt feladat elvégzésére,
teljesítésére késztet. Független attól, hogy milyen feladatról van szó, ki az, aki a teljesítést elvárja,
milyen előny származik elvégzéséből. Ennek a motívumnak a kialakítása, erősítése fontos
feladatunk. Célunkat olyan feladatok kitűzésével érhetjük el, amelyek reálisan teljesíthetők. A
teljesítést rendszeresen ellenőrizni és következetesen értékelni kell.
Fontos feladatunk a tanulói igényszint optimális kialakulásának segítése. A tanulói
igényszint határozza meg, hogy milyen színvonalú teljesítmény jelent a tanulónak sikert vagy
kudarcot. Ez olyan tanult motívum, amelyet a környezet, iskola, pedagógus befolyásolhat. A
pedagógus feladata az, hogy az adottságok, képességek egyéni figyelembevételével diákjaiban
teljesítéseik során optimális igényszintet alakítson ki.
A sikeres tevékenységek, azok elismerései, avagy a kudarcok, bírálatok nemcsak a
vonatkozó dolgok, tevékenységek, személyek iránti, hanem önmagunk iránti sikervágyat, illetve
kudarcfélelmet is kialakíthatnak. Az egészséges tanulási ambíció alapja a reális önismeret. A
tanulási ambíció fejlődése nagyon sok veszélynek van kitéve, könnyen megrekedhet vagy rossz
irányt vehet. Ezért az egészséges tanulási ambíció fenntartása nagyon fontos feladat.
A tanulás értékét a jobb megélhetés, a magasabb társadalmi státus lehetősége szempontjából
ítéli meg a szülő és a tanuló. A tanulásnak valóban ez a legkézzelfoghatóbb értéke az egyén és a
társadalom számára egyaránt. Ebben a folyamatban fontos szerepe van a szülő és tanár
együttműködésének. A szülő szilárd hite a tanulás alapvető, jövőt meghatározó gyakorlati értékében
erősítheti ezt a motívumot.
3.2.1.2. Kognitív képességek fejlesztése
A kognitív képességrendszer az információk feldolgozását, kezelését szolgálja az információk
vételével, közlésével, szelekciójával, értékelésével, kódolásával, átalakításával, létrehozásával,
tárolásával, felhasználásával. Ez a szemléletmód egyesíti az információk kezelését lebonyolító
megismerését, kommunikációt, gondolkodást, tanulást.
Az értelmező tanulás kialakítását lényeges pedagógiai célként tűzhetjük ki magunk elé.
Ennek érdekében fejlesztenünk kell a tanulók értelmezési képességét. A fejlesztés egyszerű
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
16
rendszerek viselkedésének, működésének felfedeztető (értelmeztető) tanításával, a feltárt
szabályszerűségek közös megfogalmazásával és alkalmazásával végezhető el hatékonyan.
Pedagógiai feladatunk a bizonyítási képesség folyamatos fejlesztése, rendszeres gyakorlása.
A tanítás, a magyarázat folyamatában sokszor hivatkozunk a tapasztalatokra, a szemléltetés is
gyakran ezt a célt szolgálja. Az egyszerű bizonyítási eljárások rendszeres alkalmazása az iskola
valamennyi évfolyamán lehetséges. A középiskolai tananyagban gyakran megjelenik a formális
bizonyítás, a logikai belátás módszereinek gyakorlása, a fontosabb alapfogalmak megismerése,
alapvető bizonyítási eljárások megismertetése.
A tanulás folyamatában jelentősek a vizuális információk, amelyek vizuális jelrendszerekbe,
nyelvekbe kódoltak. Így a diákoknak fejlett tanulási vizuális kommunikációra van szükségük,
amely az ábrázolás és ábraolvasás képessége által működik.
Az ábraolvasás és az ábrázolás a megismerés, a gondolkodás, a tanulás és a kivitelező tevékenység
eszköze, és csak konkrét tartalmakkal működhet, általuk fejlődhet. Ebből következően ezeknek a
képességeknek a fejlesztése valamennyi tanár és tantárgy feladata, sokféle szemléltető ábra, modell
használatával, rajzi vázlatok készítésével. A tankönyvek megválasztásánál fontos szempont, hogy
változatos, magas színvonalú, didaktikailag kifogástalan ábráikkal segítsék ezen képességek
fejlesztését.
A verbális tanulási kommunikáció egyik legfontosabb összetevője a nyelvtudás. A nyelvtudás a
személyiség értelmi fejlettségének, tanulékonyságának meghatározó tényezője. A nyelvtudás
fejlődése nélkül az értelem kiművelése, a személyiség fejlődése lehetetlen. A szókincs gazdagsága,
összetételének jellemzői, rendezettsége, absztrakciós szintje meghatározza a hozzáférhető,
felfogható ismeretek körét, leküzdhetetlen korlátokat jelent bizonyos szintű ismeretek befogadását
illetően. A nyelvtudás fejlesztése az értelem kiművelésének, a személyiség fejlesztésének alapvető
eszköze. Kívánatos a tananyagok szövegét úgy alakítani, hogy a szókincs, fogalomkincs fokozatos
fejlesztését is hatékonyan segítse. Vonatkozik ez a tananyag nyelvezetére is, amelynek
szabályrendszere a nyelvérzék fejlődését kell, hogy szolgálja. A tankönyvek megválasztásának ez is
egyik fontos szempontja! A tanár megnyilvánulásainak nyelvi köntöse, igényessége nevelő hatású!
A tanulási verbális kommunikáció lényeges eleme a beszéd és beszédértés. Ez olyan
képesség, amelynek magas szintű fejlettsége tanulóinkat esélyesebbé teszi az érvényesülésben, a
tanulás és a munka világában is. Nem csupán esztétikai kérdés! Minden pedagógus feladata, hogy
diákjait érthető artikulációra, igényes szóbeli közlésre késztesse. A szóbeli számonkérések során a
pedagógus tanulóitól várja el, hogy mondanivalójukat igényes közleménnyé szervezzék.
Az értelem kiművelésének alapvető feltétele az írás és az olvasás. Nagyobb szövegegységek
(definíciók, esszék, fogalmazások) elkészítése logikus gondolatmenetet igényel, a tanult ismeretek
rendszerezését. Középiskolás tanulóinktól elvárható és elvárandó kisebb-nagyobb szövegek önálló
(esetleg tanári segítéssel) megírása. Az értő olvasás és a szövegfeldolgozás képességének fejlesztése
a 9-10. évfolyamon, különösen a gyengébb tanulóknál a továbbhaladásnak feltétele, így
mindenképp fejlesztendő.
Formalizálás nélkül az információk kezelése mennyiségük és komplexitásuk növekedésével
egyre nehézkesebbé, egy ponton lehetetlenné válik. A formalizálás, szigorú logikai szabályok
alapján, a nyelv grammatikai szabályrendszere alóli felszabadulást eredményezi, ami az
információk nagymértékű tömörítését és áttekinthetőségét teszi lehetővé. A formalizált
kommunikáció a matematika által kidolgozott formulák nyelvén túl az információk robbanásszerű
növekedése miatt, a számítógép segédletével is egyre újabb formákat meghonosítva, egyre több
területen terjed el, egyre általánosabbá válik. Akiben a formalizált kommunikáció képessége nem
alakul ki, azok elesnek a formalizált információk befogadásának képességétől. Fontos feladatunk
ezen képesség fejlesztése. A táblázatok, a formalizált szövegek, a szótárak, lexikonok, a
számítógépes adatbázisok, könyvtárak, kulcsszavas információkeresők stb. olvasásának,
használatának megtanítása az iskolába járó tanulók számára egyre inkább létszükséglet lesz.
A gondolkodás bonyolult képességrendszer, amelyet fejleszteni lehet, és kell.
A tanulási képesség fejlettsége a személyiség komponensrendszereinek gazdagságától, a
működésüket szervező képességek fejlettségétől, a tanulási motívumrendszer fejlettségétől függ.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
17
Fontos feladat a tanulási módok (szándékok, szándéktalan, ismeretszerző, tájékozódó, felfedező,
próbálkozó, játékos és alkotó tanulás) optimalizálása. A tartalomhoz, feltételekhez és
lehetőségekhez igazodva kell alkalmaznunk az alapvető tanulási módok vagy változataik
valamelyikét.
A cselekvő tanulás, oktatás eredendően szándéktalan tanulás. A cél eredetileg valamilyen
feladat elvégzése, probléma megoldása és e tevékenység közben jól motivált, igen hatékony spontán
tanulás folyik. A szemléletes tanulás, a szemléltető oktatás ősi tanulási, tanítási mód. Feladatként
fogalmazhatjuk meg az ebben rejlő lehetőségek maximális kihasználását. A szemléltető oktatás
sikerének érdekében mindenkinek ismernie kell a szemléltetés módszereit. A szemléltetéssel
oktatandó témát előre ki kell választani! Maximálisan ki kell használni az iskolánkban meglévő
technikai, oktatási eszközöket. A szemléltetés módját alaposan, időben meg kell tervezni
A fogalmi szintű tanítási, tanulási mód meghatározó szereppel bír a tanulás, tanítás
folyamatában. Az értelem kiművelése ennek a módnak a dominanciája nélkül elképzelhetetlen, de
túlzott alkalmazása a tanulást megutáltató verbalizmus melegágya. A többi tanítási móddal
változatosabbá téve hatékonyabbá, eredményesebbé tehetjük ezt a módszert.
3.2.2. Kompetenciafejlesztés
Kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazásához szükséges motivációt
biztosító attitűdök összessége.
Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást
középpontba helyező oktatást értjük. Ennek egyik eszköze a problémaközpontú tanítás,
gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítástanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló
fejlesztés.
A világban zajló gazdasági, technológiai, társadalmi változások szükségessé teszik egy újfajta
magatartásforma kialakítását, amely alkalmazkodik a társadalmi igényeihez. Egy tudatos
pedagógiai törekvésre van szükség, amely nem hagyja figyelmen kívül új műveltségterületek
megjelenését, régi tudásterületek átstrukturálódását, a tantárgyi ismeretek összefüggéseit, a
megtanult elemek új helyzetekbe történő átvitelét előtérbe helyező tudás iránti igényt.
Az alapkészségek (írás, olvasás, számtani műveletek, megértés, beszéd) gondolkodási képességek
(kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás), személyes minőségek (felelősség,
önértékelés, együttműködés, tisztesség, őszinteség) mellett az utóbbi időben előtérbe kerültek az ún.
kulcsképességek fejlesztésének területei. Ide tartozik az információ (megtalálásának,
szelektálásának, felhasználásának) kezelésének képessége, hangsúlyt kap a kommunikációs,
kapcsolatteremtési és együttműködési, képességek fejlesztésének jelentősége.
A NAT módosításával előtérbe kerül a valós, életszerű helyzetekhez köthető, a mindennapi életben
jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás. A NAT kiemeli még a kommunikációs, a normatív, a
döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó,
a kritikai valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket,
kulcskompetenciákat.
A NAT által felsorolt kulcskompetenciák:
anyanyelvi kommunikáció
idegen nyelvi kommunikáció
matematikai kompetencia
természettudományos kompetencia
digitális kompetencia
a hatékony, önálló tanulás
szociális és állampolgári kompetencia
kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
18
esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, ezek:
énkép, önismeret
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
gazdasági nevelés
környezettudatosságra nevelés
a tanulás tanítása
testi, lelki egészség
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
3.2.2.1. A kulcskompetenciák és azok fejlesztése a középiskolában
3.2.2.1.1. Anyanyelvi kommunikáció
Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését, és
értelmezését szóban és írásban egyaránt valamint helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és
kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben a munkában, a családi életben és a
szabadidős tevékenységekben.
Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi
funkciók, különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak ismerete. Az egyén rendelkezik azzal a
képességgel, hogy kommunikálni tud. Képes megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni
információkat valamint szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően megfogalmazni és
kifejezni.
Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének fő színtere a magyar irodalom és magyar
nyelvtanórák, de ezen kívül minden más tanárnak is célul kell kitűznie ezen kompetencia
fejlesztését.
Különös figyelmet kell fordítani:
anyanyelvi szöveg értelmezésének képességfejlesztése
szövegben található összefüggések felfedezése, értelmezése
különböző fogalmak definiálása
szakszókincs elsajátítása és többoldalú felhasználása
szóbeli megnyilatkozásukban változatos nyelvi formák használata
különböző információk alapján képes legyen véleményét megfogalmazni és
kifejezésre juttatni
előzetes információszerzés és rendszerezést követően képes legyen véleményének
ütköztetésére
3.2.2.1.2. Idegennyelvi kommunikáció
Fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban
és írásban. Az idegennyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például más
kultúrák megértése. Az idegennyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek, és a funkcionális
nyelvtannak valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét.
Fontos a társadalmi hagyományoknak valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és
változatosságának ismerete.
Az idegennyelvi kommunikációs képesség fejlődéséhez szükséges:
szóbeli üzenetek megértésének
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
19
beszélgetések kezdeményezésének, folytatásának, lezárásának
szövegolvasásnak
szövegértésnek
szövegalkotásnak
segédeszközök (szótár, internet, folyóirat) megfelelő használatának fejlesztése.
Az idegennyelvi óra a főszíntere az idegennyelvi kommunikáció fejlesztésének. Iskolánk azonban
olyan különleges helyzetben van, hogy anyanyelvi tanárok is segítik a nyelvtanárok munkáját és
ennek a kompetenciának fejlesztésében nagy szerepet játszanak. Az iskola szoros kapcsolatot tart
külföldi iskolákkal. Ez a kapcsolattartás biztosítja például, hogy a tanulók a már elsajátított
kompetenciákat a valós életben is alkalmazzák, továbbfejlesszék. A tantárgyak egymás közötti
átjárhatóságával biztosítani kell más kultúrák iránti kíváncsiság felkeltését, ezáltal biztosítani a
tanulók nyitottságát a világ történéseire.
3.2.2.1.3. Matematikai kompetencia
Matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a
mindennapok problémáinak megoldására is. Ezen kompetencia magába foglalja matematikai
gondolkodásmód elsajátítását, matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák,
grafikonok táblázatok).
Ehhez szükséges ismeretek, képességek az alapműveletek, matematikai fogalmak és összefüggések
valamint ezek megértése. Elengedhetetlen, hogy a tanuló képes legyen az ismeretszerzésben és a
problémák megoldásában alkalmazni az alapvető matematikai elveket, illetve az eredményeket
matematikai úton indokolni. Törekedni kell arra, hogy a tanulókban kifejlődjön az a képesség, hogy
a dolgok logikus okát és érvényességét keresik.
A matematika órán kívül, más tanórák keretén belül is megvalósítható a logikus
gondolkodásképességét fejlesztő feladatok alkalmazása, beleértve:
a térbeli tájékozódás képességét fejlesztő feladatok
az adatok ábrázolási képességét fejlesztő feladatok (jelmagyarázat, diagramos
ábrázolás)
adatok összehasonlítási képességét fejlesztő feladatok.
3.2.2.1.4. Természettudományos kompetencia
Ismeretek és módszerek felhasználása, amelyek segítségével a természetben, valamint az ember és a
természeti világ közt lezajló folyamatokat lehet magyarázni és előre jelezni. Ez a kompetencia
kiterjed az emberi tevékenység okozta változások megértésére, illetve az ezzel kapcsolatos egyéni
és közösségi felelősségvállalásra.
A természettudományok esetében a legfontosabb a természeti világ alapelveinek, alapvető
fogalmak, folyamatok illetve az ember által kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának
az ismerete. A cél, hogy a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásának a tanuló képes
legyen természettudományos ismereteit, képességeit alkalmazni.
Az iskola feladata a természettudományos kompetencia területén belül a tanulóban kritikus és
kíváncsi attitűdöt, etikai kérdések iránti érdeklődést, a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét
kialakítani. A természettudományos tanórák keretein kívül is nagyon fontos felhívni a tanulók
figyelmét a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, közösségünkre, környezetünkre és
az egész Földre gyakorolt hatására. Ennek szem előtt tartása érdekében alkalmazhatók:
a természeti világ megmagyarázásával kapcsolatos feladatok
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
20
emberi tevékenységek felelősségeivel kapcsolatos feladatok
társadalom környezet alakító hatását figyelembe vevő feladatok
környezetterhelés felismerését célzó feladatok.
3.2.2.1.5. Digitális kompetencia
A digitális kompetencia nem más, mint az információs társadalom technológiáinak magabiztos és
kritikus használata a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A következő tevékenységeket
öleli fel: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és
cseréje.
Elengedhetetlen az információs társadalom technológiáinak a személyes és társadalmi életben
valamint a munkában betöltött szerepének megismerése. A kompetencia körébe tartoznak a főbb
számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás –
kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció)
ismerete többoldalú felhasználása.
A legfőbb cél annak felismerése hogyan segíti a technológia a kreativitást és az innovációt illetve,
azon képesség elsajátítása, hogyan tehetünk különbséget a hiteles, megbízható és a hamis,
megtévesztő információ között.
A digitális világunkban elengedhetetlen, hogy ösztönözzük tanulóinkat technológiai ismereteik és
tudásuk sokrétű alkalmazására. Tisztában kell lenniük a technológia többoldalú felhasználásának
lehetőségeivel és annak felelősségteljes kezelésével. Törekedniük kell arra, hogy kifejlesszünk
tanulóinkban olyan igényt, hogy problémák és feladatok megoldását technológiák igénybevételével
keresse.
3.2.2.1.6. A hatékony, önálló tanulás kompetenciája.
Ez a kompetencia egyet jelent az egyénképességeivel arra vonatkozóan, hogy kitartóan tanulni
tudjon, saját tanulását megszervezni (egyénileg, csoportosan) ill. az idővel és az információval
hatékonyan gazdálkodjon. Ismernie kell szükségleteit, lehetőségeit, a tanulás folyamatát. A
tanulónak késztetést kell éreznie, hogy tudását és képességeit különböző helyzetek sokaságában
használja.
A hatékony, önálló tanulás alapvető feltételei a motiváció és a magabiztosság. Tehát elsődleges
feladat ezek kialakítása a tanulóban.
Ezen kompetencia alapvető képességek meglétét igényli, és ezekre épülhetnek az új ismeretek.
Nélkülözhetetlen a tanulókat megismertetni különböző tanulási stratégiákkal, hiszen csak ezek
ismeretében lesznek képesek saját tanulási stratégia kialakítására. Teret kell adni számukra, hogy
megtapasztalják a közös munka és tudásuk másokkal való megosztásának élményét. Törekedni kell
arra, hogy bizonyos fokú objektivitás kifejlődjön bennük, amelynek segítségével saját munkájukat
képesek lesznek megfelelően értékelni. Az iskolának alapvető feladata megtanítani a tanulókkal,
hogy szükség esetén hogyan kérhetnek tanácsot, információt illetve támogatást és biztosítani is kell
olyan légkört, amelyben ezt szabadon, feszélyezettség érzése nélkül meg is tehetik.
3.2.2.1.7. Szociális és állampolgári kompetencia
Ezen kompetencia körébe tartozik a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés igénye, a
közjó iránti elkötelezettség és tevékenység és minden olyan magatartásforma, amely révén az egyén
hatékony módon vehet részt a társadalmi életben. Az állampolgári kompetencia teszi lehetővé az
egyén számára, hogy tudását felhasználva, aktívan részt vegyen a közügyekben. Ehhez szükség van
saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekre, normatudatra, viselkedési és
magatartási szabályok ismeretére. Elengedhetetlen olyan alapeszmék megértése, amelyek az
egyénnel, csoporttal, munkaszervezettel, nemek közti egyenlőséggel, megkülönböztetés-
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
21
mentességgel, társadalommal és kultúrával függnek össze. Az iskolának fontos szerepe van a
demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak, az aktuális eseményeknek,
a nemzeti, az európai és világtörténelem fő eseményeinek ill. különböző társadalmi és politikai
mozgalmak és céljaik megismertetésében. Az Európai Uniós polgárrá válás érdekében tanulóknak
ismerniük kell az EU struktúráit, főbb célkitűzéseit és érdekeit.
Tudatosítani kell bennük az Európai sokféleséget és a kulturális identitást. Ösztönözni kell az
egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csapatok kulturális sokszínűségének
megértését, közösségi tevékenységekben való részvételt, a településhez, az országhoz, az EU-hoz
való tartozás érzésének megerősítését.
A szociális és állampolgári kompetenciát hatékonyan fejlesztik az együttműködési képességet
igénylő feladatok. Ennek legideálisabb formája a projektmunka, amelynek keretein belül mindenki
megtalálhatja a számára legmegfelelőbb, leginkább hozzáillő szerepeket és feladatokat. Bármilyen
csapat-esetleg pármunka a tanuló szociális kompetenciáját fejleszti, tehát ezeket célszerű
rendszeresen alkalmazni. Hasznosak lehetnek még a konfliktus megoldó képességet igénylő
feladatok, amelynek tapasztalatait a későbbiekben, a valós életben is fel tudják használni. Ide
tartoznak a véleményütköztető feladatok, eltérő érdekek és azok megoldási javaslatainak
megfogalmazása, helyzettapasztalatban történő konfliktushelyzet megoldása, konfliktusfeloldó
szerepjátékok.
3.2.2.1.8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Ez a kompetencia segíti az egyént abban, hogy a kínálkozó lehetőségek megragadására képes
legyen. Feltételez azonban bizonyos fokú kreativitást, újításra való törekvést illetve
kockázatvállalást. Ösztönözni kell a tanulót, hogy a lehetőségeket, kihívásokat felismerje, olyan
készségeket és képességeket sajátítson el, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás,
elemzés, kommunikálás, kockázatfelmérés és kockázatvállalás, egyéni és csapatmunkában történő
munkavégzés. A kompetencia fejlesztését segítő feladatok lehetnek azok, melyeknél a tanulóknak
tények, sémák, példák, következtetések alapján új produktumok kell létrehozniuk.
Hatékonyak a szerzett információra épülő viták vagy a szerzett információra épülő elképzelések
megfogalmazása. Elengedhetetlenek a kreativitást igénylő és fejlesztő feladatok. Hasznosak azok a
feladatok, amelyeknél a tanulóknak a terv megfogalmazásától el kell jutniuk a terv
megvalósításához.
3.2.2.1.9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája
Tartalmazza az esztétikai megismerést, élmények és érzések kreatív kifejezését. Az élményeket és
érzéseket ki lehet fejezni a tradicionális művészetek nyelvein, média segítségével és eszközeivel.
Főbb területek: irodalom, zene, tánc, dráma, bábjáték, vizuális művészetek, tárgyak, épületek, terek
kultúrája, modern művészeti kifejezőeszközöket: fotó, mozgókép.
A cél ezen kompetencia fejlesztésével különböző kifejezésmódok ismerete, közízlés fejlődése, az
esztétikum mindennapokban betöltött szerepének megértése, esztétikai érzék fejlesztésére való
hajlandóság, nyitottság, érdeklődés, fogékonyság, önkifejezés.
3.2.2.2. Kiemelt fejlesztési feladatok
A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a
műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.
3.2.2.2.1. Énkép, önismeret
Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói
saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző
egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának
mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
22
és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek
és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító
tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának,
megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését,
felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni
az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás
egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját
fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának
alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért;
az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek
eredményeként a személyes méltóság.
3.2.2.2.2. Hon- és népismeret
Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait,
nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar
történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét,
munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák
el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az
otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való
azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.
Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a
nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől
elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok
értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb
környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az
ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.
3.2.2.2.3. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra
Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió
kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika
szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel.
Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.
Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani,
amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is,
hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli
kultúrák iránt is.
A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású
eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások,
a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek
kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a
problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az
iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi
kapcsolatok ápolásában.
3.2.2.2.4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének,
boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil
társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan
részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az
erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A
Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
23
formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív
állampolgárrá válását.
Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság
szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a
képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az
iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek
(pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog
felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés
képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság,
tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére
építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus
gyakorlata biztosíthatja.
3.2.2.2.5. Gazdasági nevelés
A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket
körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk
részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes
egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden
olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben,
elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára
is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal
való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét,
saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét.
Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak,
mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a
fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a
kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között.
Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra,
beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon
hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az
iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos
képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos
gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak,
szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.
3.2.2.2.6. Környezettudatosságra nevelés
A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának,
életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet
megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható
fejlődését.
A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével
tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a
természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak
egyéni vagy közös tetteikért.
Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi
gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt,
akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi
szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és
megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik
gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő
magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi
szinten egyaránt.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
24
A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek
következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon
ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a
környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a
fenntartható fogyasztás elvét.
Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban
a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá.
Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása
terén.
3.2.2.2.7. A tanulás tanítása
A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán
ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja
valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola
alapfeladata.
A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az
érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával,
annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.
Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében,
vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és
tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás
módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának
kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket
foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése),
az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások
kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű
rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és
szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése,
módszereinek elsajátítása.
A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos
tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez
sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden
ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell
sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok,
mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a
keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét,
információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás
technikáját, az interneten való keresés stratégiáját.
A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a
művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is.
A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási
segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló
tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.
A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit,
stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza
a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses,
szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie
kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken
alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös
tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére,
mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is
lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
25
Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák
végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az
érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az
életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly
megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.
Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő
kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program
összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus
közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet
részt a tanítási folyamatban.
3.2.2.2.8. Testi és lelki egészség
Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra
nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális
fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak,
magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges
életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.
Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az
egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A
pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra
vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a
konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti
elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola
és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb
tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.
Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési
eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a
veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére,
tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros
függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás)
kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális
kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő
felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő,
tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges
testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
3.2.2.2.9. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja,
hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok,
képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak
és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és
tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször
kényszerülhetnek pályamódosításra.
Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a
munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek
elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek
megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.
A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző
tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt
figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége
egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
26
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez
elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag
tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely
gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia
fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel
kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének
fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség
erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).
3.2.3. Kompetencia alapú oktatás implementációja
Kulcskompetencia-területek fejlesztése
Középiskolánk a 2009-2010-es tanévben sikeresen pályázott a „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő
hozzáférés - Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2.” program megvalósítására. A pályázat
elnyerésének kritériuma a program fenntarthatóságának biztosítása minimum öt éven keresztül és
annak biztosítása, hogy a program bevezetése során alkalmazott módszertani eljárások beépülnek az
iskola mindennapi gyakorlatába. Ennek megvalósítása érdekében a középiskolánk az alábbi célokat
fogalmazza meg:
2009-2010-es tanévben
1) A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai
lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program bevezetését két tanulócsoportban 9.
évfolyamon.
2) A „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget
biztosító kompetencia alapú oktatási program bevezetését két tanulócsoportban 9. évfolyamon.
3) Az „Idegennyelvi kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási
program alkalmazása négy tanulócsoportban (két angol, két német) 9. évfolyamon.
4) Az ún. „B komponensek” területén törekszünk minél több tantárgyat bevonni a
kulcskompetenciák fejlesztésébe különös tekintettel a földrajz, a fizika, a történelem, a kémia és a
biológia tantárgyakra.
5) Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: A Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai
foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5%-a mértékéig.
6) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása egy területen. A középiskola döntése alapján
ez a „Földünk és környezetünk” műveltségi területen.
2010-2011-es tanévben
1) A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai
lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program bevezetését két tanulócsoportban 10.
évfolyamon, négy tanulócsoportban 9. évfolyamon.
2) A „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget
biztosító kompetencia alapú oktatási program bevezetését két tanulócsoportban 10. évfolyamon, két
tanulócsoportban 9. évfolyamon.
3) Az „Idegennyelvi kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási
program alkalmazása négy tanulócsoportban (két angol, két német) 10. évfolyamon, hat
tanulócsoportban (négy angol, két német) 9. évfolyamon.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
27
4) Az ún. „B komponensek” területén törekszünk minél több tantárgyat bevonni a
kulcskompetenciák fejlesztésébe különös tekintettel a földrajz, a fizika, a történelem, a kémia és a
biológia tantárgyakra.
5) Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: A Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai
foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 10%-a mértékéig.
6) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása legalább két területen. A középiskola döntése
alapján ez a „Földünk és környezetünk” és a „Matematika” műveltségi területen.
2011-2012-es tanévben
1) A „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai
lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program bevezetését két tanulócsoportban 11.
évfolyamon, négy tanulócsoportban 10. évfolyamon, négy tanulócsoportban 9. évfolyamon.
2) A „Matematika” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget
biztosító kompetencia alapú oktatási program bevezetését két tanulócsoportban 11. évfolyamon, két
tanulócsoportban 10. évfolyamon, négy tanulócsoportban 9. évfolyamon.
3) Az „Idegennyelvi kommunikáció” kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási
program alkalmazása négy tanulócsoportban (két angol, két német) 11. évfolyamon, hat
tanulócsoportban (négy angol, két német) 10. évfolyamon, nyolc tanulócsoportban (négy angol,
négy német) 9. évfolyamon.
4) Az ún. „B komponensek” területén törekszünk minél több tantárgyat bevonni a
kulcskompetenciák fejlesztésébe különös tekintettel a földrajz, a fizika, a történelem, a kémia és a
biológia tantárgyakra.
5) Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban: A Kt. 52.§ (3) szerint a kötelező tanórai
foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 15%-a mértékéig.
6) Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása legalább két területen. A középiskola döntése
alapján ez a „Földünk és környezetünk”, a „Matematika” és a „Testnevelés és sport” műveltségi
területen.
2012-2013-as tanévtől az előző évek logikája mentén törekszünk a kulcskompetencia területeken a
módszertani kultúra fejlesztésére.
2009-2010-es tanévtől kezdődően a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai
módszertan alkalmazása keretében tanévenként:
két, három hetet meghaladó projekt szervezünk tanévenként
két, témahetet szervezünk tanévenként
két moduláris oktatási programot szervezünk tanévenként
A projektek, a témahetek és a moduláris programok tartalmát (témája), megvalósításának módját
(időpontja, érintettek köre, dokumentálása stb.) az aktuális tanév munkaterve határozza meg.
3.2.4. Segítő életmódra nevelés
A segítő életmódra nevelés a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend
elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek
kiépülésének, a kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. A nevelés feladata a szociális
kompetencia komponenskészleteinek gyarapítása, valamint a pozitív egyéni értékrend és a
képességrendszer kiépülésének, kreativitásuk növekedésének segítése.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
28
A szociális kompetencia működését az egyéni szociális értékrend és a szociális
képességrendszer szabályozza. A szociális magatartás, viselkedés az aktuális külső és belső hatások,
az egyéni tudat (világtudat és éntudat) és a szociális kompetencia együtteseként valósul meg. Az
egyéni tudat és a szociális kompetencia fejlettsége a neveléstől függ.
Az iskolai nevelésünk alapvető feladata a tapasztalati szociális kompetencia kialakulásának
elősegítése, a megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és
ismeretek elsajátításának elősegítésével. További feladatunk annak elősegítése, hogy a szociális
kompetencia kreativitása értelmező szinten fejlődjön, aminek az a feltétele, hogy a tanulók
megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés alapvető szabályait, hogy megértsék a
szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét és jelentőségét.
Az egyéni szociális értékrend fejlesztésének két legfontosabb feladata a segítő magatartás
erősítése és a szociális viselkedés kreativitásának növelése. Ennek érdekében olyan iskolai életrend,
légkör kialakítása a feladatunk, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a
tanuló folyamatosan tapasztalhassa az egyének és a csoportok kölcsönös megértésének,
együttérzésnek, segítőkészségének előnyeit, hiányuk hátrányos következményeit. Az iskolai nevelés
feladata, hogy a pozitív szociális szokások kialakulását, gyarapodását segítse. Ezt mindenekelőtt
olyan iskolai értékrend kialakításával, működésével lehet megvalósítani, amelyben a tanulók
biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak,
mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Az iskolánknak feladata, hogy tudatosítsa a
tanulókban a tömegkommunikáció által is „népszerűsített” negatív, antiszociális minták romboló
mechanizmusait. Konfrontálja a negatív viszonyulásokat és a pozitív értékeket, ezekkel
kapcsolatban próbálja meg kialakítani a diákokban az elutasító vagy elfogadó meggyőződést. A
pedagógusok feladata az élményszerű, pozitív minták felmutatása: személyes példaadással,
történelmi személyiségek, irodalmi hősök magatartásának tudatosításával.
A szociális hajlamok közül az iskolában a kötődésnek van kiemelt szerepe.
A szociális kötődés olyan személyközi kapcsolat, amely a bizalomra épül, amelynek a ragaszkodás
az összetartó ereje és a szeretet az érzelmi alapja. Fontos feladatunk, hogy ismerjük azokat a
tanulókat, akikben gyenge a kötődési hajlam. Segítenünk kell e hajlam megerősödését. A
megismerés és a segítés hasznos eszköze a kötődési háló, az ember kötődéseinek összessége. A
kötődési háló 6-8 kötődés esetén gazdagnak, a 4-5 megfelelőnek, a 2-3 szegényesnek mondható. Az
egyetlen kötődés bezárkózást eredményez, ami kockázatos, mert hirtelen megszűnése
elmagányosodást, apátiát eredményezhet.
Meghatározott esetekben fontos feladatunk a kötődési háló gazdagítása pozitív hatású
személyekkel, vagy a hátrányos helyzetű kötődések közömbösítése. Ennek feltétele, hogy a
segítségre szoruló diák legalább egy tanárhoz kötődjön. Az eredményes nevelésünk fontos feltétele,
hogy törekedjünk ilyen viszony kialakítására, igyekezzünk magunk iránt bizalmat ébreszteni. Ha
néhány problémával küszködő diákban sikerül bizalmat ébresztenünk, a kialakult kapcsolatot
működtetni tudjuk, akkor tevékenységünkkel eredményesen járulunk hozzá kötődési hálójuk,
kapcsolódási készségük és általában személyiségük fejlődéséhez.
A rangsorképzés öröklött hajlam. Az ember esetében a rangsort sokféle sajátosság alapján
képződhet. Az iskolai életet olyanná kívánatos alakítani, amely a rangsorképzési hajlam működését
lehetővé teszi, ösztönzi, amelyben az elismert rangsorképző sajátosság a kompetencia, és amelyben
mindenki előbbre juthat valamilyen kompetencia (az értelem kiművelése, segítő életmódra nevelés,
egészséges és kulturált életmódra nevelés) rangsorában, de csak az eredményei, a teljesítménye
alapján.
A családi életre nevelést az iskolánk régóta feladatának tekinti. A családi életre nevelés
alapvető feladata, végső célja, hogy a tanulók megismerjék, megértsék a gondoskodó diktatórikus
és a demokratikus családmodell működését. A szilárd, kiegyensúlyozott, boldog családi élet
kialakításának, elsajátításának feltételeit, módjait, sokfajta akadályát, veszélyeit.
A cél a demokratikus családi élet elsajátítása, kialakítása, működtetése, amely tudatos, szándékos,
folyamatos, megértő segítő együttműködéssel, konfliktuskezeléssel valósítható meg.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
29
A nevelés fontos feladata és eszköze az érzelmi kommunikáció, a gyakori érzelmi kontaktus
és a szociális közeg pozitív érzelmi kommunikációjának dominanciája. A dominancia azt jelenti,
hogy túlnyomóan pozitívak az érzelmi megnyilvánulások, hogy az aktuális helyzeteknek
megfelelően elmarasztaló érzelmi reagálások is bizalomba, szeretetbe ágyazottak. Mivel az érzelmi
kommunikáció spontán folyamat, a tényleges érzelmeket közvetíti, a szándékos megjátszás
lelepleződik. Az agresszív, gyűlölködő, a gyereket nem szerető személyiség nem képes dominánsan
pozitív érzelmi kommunikációra, azért alkalmatlan arra, hogy hivatásos nevelő legyen. Az iskola
feladata, hogy dominánsan pozitív érzelmi légkört fejlesszen ki és tartson fenn az osztályokban, a
tantestületekben, az iskolában, amelyben a pedagógusok is, a tanulók is biztonságban és jól érzik
magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet.
A csoportban, a közösségben létező iskola számára fontos tulajdonság az együttműködési
képesség. Ez a képesség a közös érdeket szolgáló viselkedés szervezője, amely önállóan vagy
vezetéssel, segítéssel összefonódva érvényesül. A közös érdek értelmében valamennyi
közreműködő érdekelt az együttműködés eredményességében, a cél elérésben, a feladat, a probléma
sikeres megoldásában, mert csak abban az esetben részesülhet az eredményből. Ez a segítő
együttműködés nélkül elképzelhetetlen, így annak fejlesztése fontos feladat. Ezt úgy valósíthatjuk
meg, hogy rendszeresen élünk az együttcselekvés, közös feladatmegoldás eszközével. Továbbá úgy
szervezzük a tanórai, iskolai, iskolán kívüli tevékenységeket, hogy a diákoknak elegendő alkalmuk
legyen a segítő együttműködést gyakorolni.
Az együttműködés sajátos iskolai formája a tanár-diák kapcsolat is. A diák és tanára kapcsolata
megközelíthető a vezető és vezetett oldaláról is. Ahol a tanár tölti be a vezető és a diák a vezetett
szerepét.
A diktatórikus vezetés lényege a kényszer. A vezetőnek módjában áll a vezetettet arra
kényszeríteni, hogy céljainak, elvárásainak megfelelően cselekedjen. A diktatórikus nevelő-nevelt
viszony agresszivitásra, megalkuvó engedelmességre nevel. A diktatórikus vezetés negatív
attitűdöket hoz létre a nevelővel, a tanított tárggyal, tartalmakkal és magával az iskolával, tanulással
szemben. A diktatórikus nevelés, a diktatórikus hajlamú személy kártékony nevelő hatást fejt ki.
A demokratikus vezetésben a nevelés és az együttműködés teljesen természetes. A tanár-tanuló
viszony szükségszerűen vezető-vezetett kölcsönhatás, de a funkciója az, hogy képessé tegye a
tanulót a helytállásra. Vagyis tekintettel kell lennie a vezetett problémáira, nem kellő
felkészültségére. A segítő vezetés tekintettel van arra, ha a vezetett, illetve a vezető önhibáján kívül
nem képes a megállapodás szerint eljárni, teljesíteni.
Az iskolai évek után gyakran felidézett legendás pedagógusok többsége a magatartási
szabályokat szigorúan megtartó, a szorgalmas, eredményes tanulást egyértelműen megkövetelő,
tekintélyes személyiség, aki ugyanakkor tanulóinak biztos támasza, védelmezője. Eredményes
tanító, akit tanítványai tiszteltek, akihez kötődtek, akit szerettek. A „segítő diktatúrát” működtető
nevelő, akit a tanulók túlnyomó többsége elismer, tisztel, akinek készséggel teljesíti elvárásait, a
nevelőtestület megbecsülendő tagja. Ugyanakkor a segítő magatartást nélkülöző diktatórikus
személyeknek nincsen helye az iskolában.
A segítő nevelés leginkább kívánatos képessége a segítő demokratikus vezetés. Ebben a
képességben optimális esetben a segítő nevelés alapszabályai és a demokratikus vezetés, valamint
az együttműködés alapszabályai egymást támogatva érvényesülnek. Ez járul hozzá leginkább a
nevelés, a tanulás eredményességéhez, ez a segítő életmódra nevelés hatékony mintája.
Napjainkban egyre inkább az jellemző, hogy nem alakul ki az emberekben megfelelő
versengési képesség. Ezért a „bármit és bárhogyan szabad” antiszociális versengés terjedésének
lehetünk tanúi. Ennek elsődleges okai a társadalmunkban lezajló átalakulási folyamatokra
vezethetők vissza. A felnövekvő generációnak nem kínálkozik elegendő tényleges versenyhelyzet,
amely által begyakorolhatnánk a lojális, a segítő versengés képességét. Iskolánk feladata a segítő
versengés képességének fejlesztése a tényleges versengési lehetőségek gyarapításával, szimulatív
versengésekben (sportban, versenyjátékokban) rejlő lehetőségeket jobban ki kell használni.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
30
3.2.5. Egészséges, kulturált életmódra nevelés
Minden ember közvetlen érdeke, célja a létezés, a túlélés, a testi-lelki egészséges, jó közérzet, a
jólét, szervezetének, személyiségének stabilizálása, optimális működése, fejlődése. Ez a közvetlen
cél a személyes életmód által valósul meg a személyes kompetencia fejlettségétől függő
eredményességgel. Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum
szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód a személyes
szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése.
Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kompetencia fejlesztését,
eredményességének és igényességének növelését jelenti. Iskolánknak ezen a területen több fontos
oktatási, nevelési feladatot kell megoldani.
Az egészséges életmód kiinduló feltétele a biológiai szükségletek kielégítése. Az iskola
feladata kettős: hozzájárulás a biológiai szükségletek kielégítéséhez, valamint az egészséges és
kulturált szükséglet-kielégítés elsajátításához, szocializálásához.
A szükségletekből fakadó kötelezettségeink a következők. Feladatunk az előírásokat megtartva a
tiszta és kulturált környezet, az elegendő számú, tisztán tartott mellékhelyiségek biztosítása.
Folyamatosan gondoskodni kell a tiszta és friss levegőről (tantermekben a házirend foglalkozik
ezzel!) az optimális hőmérsékletről, megfelelő világításról, egészségvédő belső környezet
kialakításáról. Meg kell az egészségvédő akciókat (szűrések, oltások stb.) szervezni.
Az iskolai nevelésünk a tanulók felé egyértelműen megfogalmazott elvárásokkal járulhat hozzá a
szükséges motívumok kialakításához. Az iskola példás tisztaságával, rendjével, kellemes, esztétikus
közegével is nevel. Diákjaink önálló, alkotó tevékenységként (esetleg tanári segédlettel) végezzék a
tantermek és folyosók díszítését, szépítését! Törekednünk kell arra, hogy az iskola fizikai közegével
szemben negatív attitűdök ne alakuljanak ki, hogy tanulóink szeressenek az iskolában tartózkodni.
Olyan iskolai légkört kell kialakítanunk, amelyben ezeknek az elvárásoknak a teljesítése magától
értetődő módon megvalósul. Előnyös és hátrányos szokások, minták, attitűdök, meggyőződések,
téves és helyes ismeretek szembeállításával, megvitatásával, tudatosításával járulhatnak hozzá a
szükségletek egészséges és kulturált kielégítését szolgáló motívumok, motívumrendszer
elsajátításához.
Az egészséges életmód alapeleme a mozgás. A mozgásszükséglet kielégítése nem korlátozódhat
csupán a tanórára. Így az iskolának feladata, hogy a sport, a mozgás lehetőségét tanórán kívül is
biztosítsa, rendezvényeit támogassa.
A testi egészség mellett a lelki egészség megőrzése is nagyon fontos feladat. Ehhez
nélkülözhetetlen az identitás épségének megőrzése. Ezt szolgálják a szuverenitás motívumai: a
szabadságvágy, az önállósulási és az öntevékenységi vágy. Az iskola feladata, hogy olyan légkört,
szellemet, elvárásrendszert fejlesszen ki, amelyben nem sérül a pedagógusok és tanulók
szabadságvágya, amelyben a korlátok egymás szabadságvágyának érvényesülését szolgálják.
Fontos pedagógusi feladat megtalálni a tananyag azon tartalmait, amelyekben a szabadság,
szabadságvágy sokoldalú megközelítése lehetséges. A téma a vita módszerét vonzza.
Az önállósulási vágy genetikailag kódolt teljes önállóvá válásra, családból való
kiszakadásra, családalapításra való törekvés. A szülők viszont szeretnék minél tovább oltalmukban,
hatalmukban tartani gyereküket.
Az iskola sok esetben a már lezajlott változásokkal szembesül. Az önállótlan, bátortalan,
kezdeményezésre kevésbé képes tanulókkal látszólag nincsen különösebb gond, valójában nem
kapnak kellő figyelmet, holott igen nagy szükségük lenne önállóságuk fejlődésének segítésére. A
korlátot nem ismerő, hiperaktívnak minősített tanulók gyakori konfliktusaik miatt állandóan a
figyelem középpontjában állnak ugyan, de önállóságuk optimalizálása nem, vagy alig halad előre.
Az iskolai oktató-nevelő munkánk során fokozott figyelmet kell fordítanunk ezeknek a
problémáknak időben történő felismerésére és megoldására. Az esetleges nehézségek megoldásához
elengedhetetlen a szülőkkel fenntartott jó kapcsolat, a lelkiismeretes osztályfőnöki munka.
A kamaszkor időszakában szilárdulnak meg az önértékelési motívumok. Ekkor válik igazán
fontossá az önismeret szükségességének tudatosítása. Az önértékelés során elsősorban különböző
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
31
szempontok alapján magunkat értékeljük. Amennyiben önbecsülésünk pozitív vagy negatív
irányban távol esik a realitástól, vagy mások és önmagunk értékelése rendszerint hibás, úgy ez
szakadatlan külső és belső konfliktusokhoz vezet. Mindebből következik, hogy a nevelés feladata a
reális önbecsülés kialakítása. Minden osztályban akad néhány kisebbrendűségben vagy önteltségben
szenvedő fiatal, aki segítségre szorul. A tanár jobbára pedagógiai érzékére támaszkodva igyekezett
eddig megoldani (több-kevesebb sikerrel) az ilyen jellegű problémákat. Célunk az, hogy
megteremtsük a helyes önismeret kialakításának szervezett kereteit. Ennek első eleme egy
meghatározott fejlesztőprogram elvégzése az osztályfőnöki órákon. Második eleme pedig az
érdeklődő tanulók számára szervezett önismereti csoport létrehozása szakember (pszichológus)
bevonásával.
Annak értékelésében, hogy egy helyzetet, problémát, feladatot meg tudunk-e oldani,
nemcsak a késztetések erejét, az objektív feltételeket vesszük figyelembe, hanem saját
képességeinket azt, hogy mire vagyunk képesek. A kompetencia önértékelésének realitása attól
függ, hogy a tapasztalatok és mások értékelése alapján mennyire bízunk önmagunkban. A nevelés
feladata a reális önbizalom kialakulásának, megszilárdulásának, fennmaradásának segítése. Ennek
az a módja, hogy olyan feladatokat tűzzünk ki tanítványaink elé, amelyek megfelelnek a tanuló
képességeinek, ugyanakkor erőfeszítést és egyben sikert igérőek. Továbbá, hogy a teljesítmények
értékelése reális legyen, vagyis ne csak az eredményt vegye figyelembe, hanem a tanuló képességeit
is.
Fontos pedagógiai feladatként tűzhetjük ki a tanulók pozitív egyéni tudatának fejlesztését.
(világtudat + éntudat). Koherens egyéni tudat nélkül az ember viszonyítási alap, tájékozódási
pontok, „iránytű” nélküli lény, akinek a viselkedését az öröklött mechanizmusok, a szokások és az
aktuális külső erőtér kölcsönhatásai szabályozzák.
A pedagógus feladata, hogy a természet- és társadalomtudományokban a világképi jelentőségű
ismereteket és elemeket kiemelje és elrendezze. A tanulók az értékrendeket, eszméket,
világnézeteket, vallásokat ismerjék meg, és vitassák meg.
Az éntudat és különösen az önazonosságtudat fejlesztése vonatkozásában lényeges motívum a
hovatartozási éntudat. Annak ismerete, hogy mely nemzethez, néphez, réteghez, csoporthoz
tartozunk. A személyiség ezáltal lép egy nagyobb, magasabb szintű emberi szerveződésbe.
Minden pedagógus tartsa fontosnak, hogy a tanulókban a nemzeti azonosságtudat kialakítását
elősegítse. A tanulási folyamat során meg kell találnunk azokat a tananyagokat (elsősorban
történelmi, irodalmi) amelyek konkrét tartalmakkal, példákkal töltik meg a közösség, haza, nemzet
fogalmait. Iskolánk folytatandó szemléletes nevelő tevékenysége a nemzeti ünnepek iskolai szintű
műsorokkal ünneplése.
3.2.6. Személyiségfejlesztési céljaink
A személyiségfejlesztés sarkalatos pontja az önismeret fejlesztése. Nagyobb teret kell adnunk
annak, hogy a tanulók értékelni tudják önmagukat, viselkedésüket, teljesítményüket, társaikat.
A 9-10. évfolyamokon Tanulásmódszertan tantárgy szerepel tantervünkben, melynek fontos
része az önismeret. Kezdeményezések folynak még a Pályaorientáció beépítésére a végzős
évfolyamokon. Erre a tevékenységre addig is lehetőséget adnak az osztályfőnöki órák, ahová a
szakmai tanárokat, (esetleg külső előadókat) meghívjuk a különböző pályák ismertetésére. Az
osztályfőnöki órák egyébként is fontos szinterei az önismeret fejlesztésének. Tanárainkat fel kell
készítenünk, hogy a témát valóban fontosnak tartsák megfelelő szakismeretekkel is rendelkezzenek.
Ezeket az ismereteket elsősorban tanártovábbképzés keretében sajátíthatjuk el.
Célszerű lenne önismereti csoportokat szervezni a diákok köréből, akik érdeklődnek a téma
iránt. Könyvtárunkat, médiatárunkat bővíteni kell a megfelelő szakirodalommal, videoanyaggal. Jó
megoldás önismereti tréningeken való részvétel, esetleg ilyen tréningek iskolánkban történő
megtartása. Kommunikációs kultúrát tanítunk az ügyintéző titkár képzésben mindkét évfolyamon,
mely elengedhetetlen mind az önismeret, mind a személyiség fejlesztéséhez. Célunk kiterjeszteni
ezt más évfolyamokra is.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
32
Szükség lenne egy, a témában kellő jártassággal rendelkező pedagógusra, esetleg kisebb
csoportra, akik a munkát összefognák, koordinálnák, szaktanácsadást nyújtanának a többi
pedagógusnak.
A személyiségfejlesztés folyik tulajdonképpen minden tanítási órán, tanórán kívüli
foglalkozáson. Tanárainknak tudatosan kell kiválasztaniuk, hogy mit is akarnak, mit szükséges
fejleszteni. Ehhez gondosan ki kell jelölni a megfelelő témákat a tananyagból, és előkészíteni a
munkát (beleértve az osztályfőnöki órákat is). Elengedhetetlen egy szakismeretekkel rendelkező
pedagógus és egy pedagóguscsoport működése, hiszen ezt a munkát koordinálni kell, ki kell
munkálni, hogy mely évfolyamokon mit szükséges fejleszteni, azt tantárgyakra lebontani, segítséget
nyújtani a tárgyat tanító tanároknak.
Nagyon lényeges, hogy milyen tanulóink meggyőződése. Ennek jó irányba terelése
érdekében össze kell gyűjteni azokat az alapvető ismereteket, amelyekre vonatkozóan elfogadó
vagy elutasító meggyőződés kialakítása lenne kívánatos. Ehhez szintén az előzőhöz hasonló tudatos
munkára van szükség.
Fontos célunknak tekintjük környezetünk kialakítását, ezáltal is biztosítva a kellemes
légkört, hogy jó legyen ide járni, és azt, hogy diákjainknak ez a későbbi életük folytán igényükké
váljék. Biztosítanunk kell iskolánk külső, belső tisztaságát. Ez mindannyiunk (tanárok, takarítók és
diákok) közös célja. Ennek fenntartása érdekében tanári ügyeletet szervezünk, biztosítunk.
Iskolánkat kívülről is alakítani, szépíteni, tisztítani kell. Ennek érdekében parkosítunk (iskola előtti
terület). Ugyanígy alakítanunk kell az udvar felőli részeket is. Nagyon fontos mindezek tudatos
kialakítása, kellemessé tétele. Tisztán tartásába, sőt gondozásába is célszerű lenne a diákok
bevonása! Kellemessé, esztétikussá kell „varázsolnunk” az iskola belsejét, a folyosókat, az
osztálytermeket is. Mindennek folyamatos fenntartásáról is gondoskodnunk kell.
Törekednünk kell az egészségvédő képesség fejlesztésére, mind a testi, mind a lelki
egészség fenntartására. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal saját testüket, szervezetüket,
pszichikumukat, a testi és lelki betegségeket, megelőzésüket, az egészség megőrzését, az
egészséges életmódot. Ezt a következő tantárgyak keretében célszerű végezni: biológia, testnevelés,
osztályfőnöki órák.
Mivel tanáraink sem lehetnek minden témában abszolút jártasak, ezért ki kell választanunk
azokat, melyek ismertetésére külső előadókat hívhatunk (pl. testi egészség, lelki egészség,
szenvedélybetegségek stb.). Ez lehet iskolaszintű vagy osztályszintű osztályfőnöki óra keretében.
Szerveznünk kell külön előadásokat, tréningeket a tanárok számára is.
Szeretetteljes légkört kell kialakítanunk mind az osztályokban, mind a tantestületben. Arra
kell nevelnünk diákjainkat, hogy segítsék egymást. El kell ismernünk segítő tevékenységüket,
valamint el is kell várni, hogy segítsenek egymásnak is, nevelőiknek is, valamint nekünk is
segítenünk kell folyamatosan (példamutatás). Mindezzel összefüggésben az együttműködési
képességüket is fejleszteni kell. Rendszeresen élnünk kell az együttcselekvés, a közös
feladatmegoldás eszközével.
Szem előtt kell tartanunk azt a fontos tényt, hogy a gyermek utánzással tanul. Ez az általunk
tanított korcsoportra is érvényes. Leutánozza agresszivitásunkat, negatív szokásainkat,
magatartásainkat is. Éppen ezért nagyon fontos a tanárok személyes példamutatása. Csak azt
tegyük, amit diákjainktól is elvárunk, ezt próbáljuk tudatosan, következetesen végezni. Ne csak
tanítsunk, hanem neveljünk is.
Legfontosabb céljaink:
tanulóink meggyőződésének jó irányba terelése,
szeretetteljes légkör kialakítása, fenntartása, segítő együttműködés,
tanár – diák viszony ápolása,
önismeret fejlesztése,
kommunikációs kultúra fejlesztése,
iskolánk külső, belső környezetének tisztábbá, esztétikusabbá tétele,
tanulóink egészségvédő képességének fejlesztése.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
33
3.2.7. A köznevelés feladata és értékei
Hazánk Alaptörvényében megfogalmazottak és a Nat szerint a köznevelés alapvető feladatát a
„nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes
kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében” jelöli
meg.
Ezen túl feladata: a tanuláshoz és munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök
együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés
megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és hazafiság megerősítése.
Célja, hogy a családdal együttműködve arra neveljen, hogy a tanuló cselekvően és elkötelezetten
álljon ki az igazság, igazságosság mellett, legyen fogékony a jóra és a szépre, fejlessze a szellemi,
érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeit, ami által a felnövekvő nemzedék:
A haza felelős polgárává váljék,
kifejődjön benne a hazafiság érzelemvilága,
reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert,
megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka
világában,
törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására,
legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát
illetően,
váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre,
ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat,
tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.
Fontos, hogy a nevelés, oktatás mindenkor összhangban legyen az Alaptörvénnyel, a jogállammal,
az élet és az emberi méltóság tiszteletével, a lelkiismereti és vallásszabadsággal, a Föld, az ember, a
természet és kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel.
Fontos a nemzeti hagyományok, nemzeti öntudat fejlesztése beleértve és egyenrangúan kezelve a
nemzetiségi értékeket is. Különösen fontos az ország és a Kárpát-medencében élő magyarság
életének és hagyományainak, megismerése, Európához tartozásunk tudatának erősítése. A
hagyományok és a táj megismerése mellett szembesíteni kell a tanulókat a globalizáció és fejlődés
környezeti és emberi veszélyeivel és ezekkel kapcsolatban felelős magatartást kell bennük
kialakítani.
Elengedhetetlen, hogy a megszerzett tudás és szemlélet korszerű és értékálló legyen, a tanuló értse
meg, hogy az iskola befejezésével életében nem ér véget a tanulás folyamata, legyen képes
önképzésre és újabb ismeretek befogadására. Sajátítsa el az önálló tanulás képességét.
3.2.7.1. Fejlesztési területek és nevelési célok
A fejlesztési területek – nevelési célok a pedagógiai munka része kell, hogy legyenek, nem elég az
ismeretek átadása. Ennek érdekében a tanító és nevelő munka során:
beépülnek a műveltségi területek, tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba
megjelenhetnek tantárgyak részeként vagy akár önálló tantárgyként a helyi tanterv szerint
különösen fontos szerepet kapnak az osztályfőnöki órák témaköreiben
meg kell, hogy jelenjenek a nem tanórai keretek között zajló rendezvényeken,
foglakozásokon, programokon.
Fontos, hogy intézményünkben dolgozó oktatóink tervezetten, tudatosan törekedjenek a fejlesztési
területek, nevelési célok beépítésére munkájukba, azok részei legyenek pedagógiai kultúrájuknak,
jelenjenek meg a tanulókkal történő kapcsolattartásukban, a tanulókkal való beszélgetésekben, és
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
34
legyen munkájuk alapvető fokmérője. Mindezek a pedagógiai-szakmai ellenőrzés fontos részét
képezzék.
3.2.7.2. Az erkölcsi nevelés
Cél, hogy fejlődjön a tanuló erkölcsi érzéke. Érezzen felelősséget tetteiért. Kibontakozhasson
igazságérzete, olyan élethelyzeteket éljen át, ami segíti egy önállóan gondolkodó és önálló
életvitelre képes felnőtt lét kialakítását. Fontos a tanárok példamutató magatartása, ami egy diák
számára sokszor követendő példa. Fontos, hogy az iskola életében előforduló, vagy a különböző
tanórákon felmerülő konfliktusokról, erkölcsi problémákról életszerű vita, elemzés folyjon a
tanórákon, ami megalapozza, fejleszti a legfontosabb emberi értékeket, mint a:
kötelességtudat,
a munka,
a mértéktartás,
az együttérzés,
a segítőkészség,
a szeretet,
a tisztelet,
az igazság,
a tisztesség,
a korrupció elleni fellépés,
a türelem,
az empátia,
az elfogadás,
a másság tiszteletben tartása.
3.2.7.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A tanulók ismerjék meg hazánk történelmét, kultúráját, hagyományait. Tanulmányaik során, vagy
akár tanórán kívüli foglalkozásokon, kiránduláson, helyi rendezvényeken ismerkedjenek meg
hazánk történelmi személyiségeivel, tudósaival, feltalálóival, művészeivel, költőivel, íróival, jeles
sportolóival. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi
tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, és népei megismerését,
megbecsülését. Alakuljon bennük ki a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése. Legyenek
tájékozottak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eseményeiről, nehézségeiről, az ezeket
kezelő nemzetközi együttműködés formáiról. Ismerjék hazánk helyét és szerepét a világban.
3.2.7.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Hogy a tanulók megértsék, hogyan működik egy jogállam, abban milyen cselekvési lehetőségük
van, hogyan kell viselkedniük, mi módon érvényesíthetik jogaikat, mik a kötelességeik, az
iskolának olyan lehetőségeket kell teremteni, hogy ezekkel megismerkedhessenek. Ki kell alakítani
illetve fejleszteni kell az önálló, kreatív kritikai gondolkodást, az elemzőképességet és a
vitakultúrát. Fontos, hogy a tanórákon, illetve egyéb foglalkozásokon, programokon gyakorolják a
felelősség, önálló cselekvés, a megbízhatóság és a kölcsönös elfogadás kultúráját.
3.2.7.5. Önismeret és a társas kultúra fejlesztése
Az, hogy felépíthessük jövőképünket, hogy társas kapcsolataink harmonikusak legyenek, reális
énképpel kell rendelkeznünk. Az iskola tán legfontosabb feladata, hogy megmutassa a tanulónak
kicsoda, mihez van tehetsége és a megfelelő pályára kell, hogy orientálja. Feltétlenül figyelembe
kell venni a pedagógiai munka során, hogy a tanuló miben tehetséges, azt ösztönözni kell, példaként
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
35
kell állítani a többi tanuló felé, hogy nekik is legyenek céljaik. A Cél nélküli tanulók alulmotiváltak
és gyakorlatilag semmi nem érdekli őket, az iskolát felesleges tehernek érzik. Mind a tanórákon,
mind az egyéb foglalkozásokon önálló feladatokon, szerepléseken, fel kell fedezni a tanulók egyéni
képességeit. Tudatosítani kell, hogy: csak az piacképes, ami más. Benned az az érték, amitől egyedi
vagy.
3.2.7.6. A családi életre nevelés
Fontos tapasztalat, hogy a tanulók a családi mintát követik. Az, akivel otthon kiskorától kezdve
foglakoznak, a szüleitől jó példát lát értékei és céljai vannak. Ezen túl rendkívül fontos a stabil,
kiegyensúlyozott, támogató szülői háttér. Sajnos ez az ideális állapot ritka. A társadalmi
feszültségek (munkanélküliség, szegénység, eladósodás, kilátástalanság), személyes tragédiák
(betegségek, testi erőszak, válások, alkoholizmus, drog, hajléktalanság) a tanulók nagy többségénél
élő valóság. Nem ritka a teljes anyagi kilátástalanság. Tömegesen tapasztalható a szülők
érdektelensége, akik nem törődnek gyermekeikkel. Általános az a tévhit, hogy az oktatási rendszer
egy nevelő gyár, és nekem, mint szülőnek semmilyen nevelési feladatom nincs. Oda beadom a
gyerekemet, és majd megcsinálják. Különösen fontos az iskolának a család szerepét, fontosságát
hangsúlyozni, hogy az új nemzedékben legyen igény a harmonikus családi éltre. Ezen kívül
segítséget kell nyújtani a fiatalok felelős párkapcsolatainak kialakításában, ismerteteket kell
közvetíteni a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Szerepe kell, hogy legyen az
iskolának a szexuális kultúra kérdéseiben is, akár szervezett, vagy spontán beszélgetések
formájában.
3.2.7.7. Testi és lelki egészségre nevelés
Az iskolának kedvet kell csinálni az egészséges testi-lelki állapothoz azzal, hogy tanórán és azon
kívül megmutatja ennek értelmét és örömeit. Iskolánkban nagy hagyományai vannak a nagy
közösségi megmozdulásoknak. Verébavató, zenei világnap, télapó és karácsonyi ünnepségek,
farsangi bál, iskolanap, 12 órás éjszakai vetélkedő, 24 órás kosárlabda, sportversenyek, önvédelmi
oktatás, délutáni sportfoglalkozások, amik tele vannak a testi-lelki egészségre nevelés tudatosan
tervezett elemeivel. Az osztályfőnöki, vagy egyéb órákon is rengeteg kapcsolódási pont nyílik a
helyes és helytelen életmód szembeállítására, a konfliktus-, a stressz kezelés, a betegség megelőzés,
a testi higiéné, a veszélyes anyagok felismerése, a váratlan helyezetek kezelése, a közlekedési
szabályok ismertetése és betartása terén. A pedagógusoknak motiválni kell a tanulókat, akár saját
példamutatásukkal is a káros függőségekhez vezető szokások megelőzésében.
3.2.7.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
Munkánk során nap, mint nap találkozunk hátrányos helyzetű vagy fogyatékos tanulókkal. A
pedagógia munka fontos része az előbb említett tanulókra való fokozott odafigyelés, mint:
segítő és személyes beszélgetések,
differenciálás és személyes törődés a tanításban és számonkérésben,
a kortárs csoport a másságot nehezen viselő, kötekedő nyájszellemének leépítése, tompítása,
a közösségbe való beilleszkedés segítése,
segítségnyújtás, konfliktuskezelés váratlan helyzetekben.
Az iskola épületének akadálymentesnek kell lennie.
3.2.7.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság
Korunk nagy kihívása a fenntartható fejlődés, energiagazdálkodás, környezetvédelem. Oktató
munkánk során tudatosítani kell tanulóinkban ezeket a problémákat, és konkrét megoldási
javaslatokat, stratégiákat kell felvázolni az alábbi területeken:
erőforrások takarékos használata
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
36
szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás
a természet szeretete és tisztelete
értékvédő, környezetkímélő a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás
a környezettel kapcsolatos állampolgári jogok és kötelességek
a válságot előidéző folyamatok megismerése
közvetlen közelben lévő értékek megismerése, megőrzése, gyarapítása
3.2.7.10. Pályaorientáció
Az iskolás kor egyik legnagyobb kérdése az, hogy miben vagyok tehetséges. Valójában az
önismeret. Az nevelési munka fontos része, hogy a lehetőségekhez képest átfogó képet adjon a
munka világáról. Mindezt úgy, hogy olyan tevékenységeket kell biztosítania, amiben a tanuló
kipróbálhatja magát, képességeit és elmélyülhessen abban, ami érdeklődési területének megfelel.
Ennek során tudja kiválasztani a neki megfelelő szakmát, életpályát.
3.2.7.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés
Fontos, hogy a fiatal nemzedék gyakorlati pénzügyi ismeretekkel rendelkezzen. Alapvető célok:
ismerjék meg, hogyan kell a javakkal ésszerűen gazdálkodni
tudják mérlegelni pénzügyi döntéseik következményeit, kockázatát
ismerjék az alapvető banki fogalmakat, azok matematikai összefüggéseit
legyen elképzelésük a gazdaság működésének törvényszerűségeiről
ismerjék a gazdaságtan alapfogalmait
legyenek ismereteik a fogyasztóvédelemről
3.2.7.12. Médiatudatos nevelés
Elsődleges cél, hogy legyenek részei a globális nyilvánosságnak, értsék az új és a hagyományos
média nyelvét, üzeneteit. A médiatudatos nevelés legfontosabb feladatai:
alakuljon ki egy értelmező, kritikai magatartás a médiával szemben
legyen rálátása a média kínálatára
ismerjék meg a tömegmanipuláció alapvető eszközeit azok legjelentősebb történelmi példáit
ismerjék a közszereplés jogi és etikai problémáit
ismerjenek meg olyan csatornákat, ahol ők is megszólalhatnak
3.2.7.13. A tanulás tanítása
A mai kor emberének legfontosabb képessége a tanulás. Az iskola talán legfontosabb feladata ennek
a képességnek a kibontakoztatása. A pedagógus teendője, hogy:
felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít
útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével és hozzáférésével kapcsolatban
hogyan használhatók a könyvtári és egyéb információforrások
melyek az egyénre szabott tanulási módszerek
hogyan működjenek együtt a tanulók csoportban
3.2.7.14. Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek
A tartalmi szabályozást a Nat úgy valósítja meg, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle,
differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő
növelését szolgáló egységes, közös alapra épüljön. Ily módon lehetőséget nyújt az iskolafenntartók
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
37
értékeinek, a szülők, a tanulók érdeklődésének, a pedagógusok szakmai törekvéseinek és az iskolát
körülvevő környezet helyi sajátosságainak figyelembevételére.
A Nat nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelezően érvényes tantárgyi rendszert, hanem
annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A Nat a
személyiségfejlesztő tanítást ösztönzi. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek
középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátítása,
kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll.
Mindemellett figyelembe kell venni, hogy az oktatás és nevelés színtere nem csak az iskola, hanem
az élet számos egyéb fóruma is.
A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához a következő szempontokat ajánlatos figyelembe
venni:
Előnyben kell részesíteni az olyan megoldásokat, amik előmozdítják a tanulás belső
motivációit, önszabályzó mechanizmusainak kialakulását.
A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne,
előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket,
problémamegoldásaikat, alkotóképességüket.
A nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,
nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk
átrendezésére.
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a
csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-
oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit.
Váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a
feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az
értékelésben.
A tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz
illeszkedő tanulásszervezési technikákat.
Sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő,
sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási
zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában.
A tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások
alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is
támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását.
Különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek
egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti
együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.
3.2.7.15. Az eredményes tanulás segítésének elvei
Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-
oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola
működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a
következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:
a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak
megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon;
folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás
további szakaszaiban;
az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai
eszközökkel;
a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai
nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
38
a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a
tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás
eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása;
a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek,
tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e
tevékenység támogatása az iskolán kívül is;
motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl.
sakk, logikai játékok);
egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások
alkalmazása;
a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők
elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése,
a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik
feltárása és fejlesztése.
3.2.7.16. Képesség-kibontakoztató felkészítés
A képességeket kibontakoztató felkészítés a személyiséget fejlesztő pedagógiai munkával és a
közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő
lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatásához,
tanulási, továbbtanulási esélyeinek növeléséhez. A képesség-kibontakoztató felkészítés
megszervezhető integrált keretek között is, ha a közösség- és a személyiségfejlesztés halmozottan
hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg,
kiegészülve a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos
helyzetben lévők társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek
kialakításával, az ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával.
3.2.8. Közösségfejlesztés
3.2.8.1. A közösség szerkezete, dinamikája
Tömeg és közösség között alapvető különbség van. A közös cél és érdek a tömegre is jellemző,
azonban a közösség ennél jóval több, lényegesen magasabb szintű társulás. Az iskolai osztályt sem
tekinthetjük spontán állapotában egységes és egyetlen közösségnek. Hogy azzá váljon, megfelelő
nevelőmunka szükséges.
A közösség strukturált szervezet. A nevelő közösségnek két alapvető egysége van: a
pedagóguskollektíva és a tanulóközösség. A pedagógusközösség mint testület szervezi és vezeti a
nevelési folyamatot. Benne az egyes tanár bár egész személyiségével gyakorol befolyást neveltjeire,
a nevelőtestület képviselőjeként is hat rájuk. Közvetíti az iskola pedagóguskollektívájára jellemző
elveket, normákat, tradíciókat, vezetési stílust, hangnemet is. A közösség fejlődését, egyéni
arculatát befolyásolja a pedagóguskollektíva összetétele, kohéziója, tagjainak kooperatív képessége,
nevelési tapasztalataik kicserélése. A nevelő közösség kapcsolatrendszerének sarkalatos pontja az
iskolában kialakuló tanár – diák viszony.
A nevelő közösség másik fő eleme, a tanulóközösség önmagában is rendszert alkot. Kisebb
közösségekre, csoportokra tagolódik. Ilyenek: az osztályok, évfolyamok, azonos szakmát tanulók,
kollégium, diákkörök, bizottságok és egyéb csoportok. Ha ezeket jól átgondolt közösségi koncepció
alapján működtetjük, akkor kialakítható az átfogó iskolaszintű tanulóközösség. A teljes
iskolaközösség fejlesztésének problematikája a kisebb közösségek szerepének, jellegének,
egymáshoz való kapcsolódásának kérdésköréhez vezet. Az egyes tanuló társadalmi
meghatározottsága azoknak a kis közösségeknek a révén érvényesül, amelyekben él, tevékenykedik,
és amelyek személyes kapcsolatainak hordozói.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
39
Az iskolai elsődleges közösség – leggyakrabban az osztály – állandó érintkezési
lehetőségeivel a családiasság, a meghittség, barátság szellemét alakíthatja ki. Amellett, hogy
keretein belül is állandó, kooperatív tevékenység folyik, tudomása lehet tagjai más kollektívákban
kifejtett tevékenységéről és magatartásáról. Mindezt nemcsak figyelemmel kíséri, hanem
támogathatja, értékelheti is. Jól ismeri tagjait – céljaikat, adottságaikat, képességeiket – , ezért
segítséget nyújthat önnevelésükhöz, céljaik megközelítéséhez és ahhoz, hogy egyéni törekvéseiket
reális irányba tereljék. Ismeri sérelmeiket, gondjaikat is, ezért szerepe lehet tagjai személyes
érdekvédelmében. Az elsődleges közösségben a kooperatív cselekvő tevékenység mellett
kulcsszerepe van a rendszeres személyes érintkezésnek, kommunikációnak is: a problémák,
események, a közösségi tervek és eredmények megbeszélésének, a személyiség- és közösségelemző
kritikának, a szemléletformálást, közös értékrendet, normákat kialakító vitának.
Az osztály önmagában is további kisebb csoportokra oszlik: a baráti társaságok, a közös
érdeklődésű gyerekek spontán együttest alkotnak. Alakulhatnak külső szervező tényezők hatására is
csoportok: a kollégisták egy osztályon belüli csoportja, az azonos településen, tájegységen lakók
csoportjai, az azonos fakultatív tantárgyat tanuló fiatalok, az azonos diákkörben tevékenykedők, az
azonos gyakorlati csoportba tartozó tanulók stb. Ezekkel a csoportokkal a tanuló gyakran azonosul,
értékrendje, normái viszonyítási alappá válnak számára.
A közösség mozgását, dinamikáját az úgynevezett interperszonális kapcsolatok
szabályozzák. Ezek egyik formáját az interakciók, az együttes vagy az egymással szembeni
cselekvések alkotják. A másik megnyilvánulási csoportba a kölcsönös rokon- és ellenszenveket
sorolhatjuk. Az interakciók és a szimpátiaérzések együttes eredője a kollektíva belső összetartó
ereje (erőrendszere) a kohézió. Legfőbb összetartó erő a közös tevékenység, a közös cél. További
kohéziót fokozó tényezők: a kapcsolatok (kontaktusok) gyakorisága, homogenitása, a közös
hagyományok.
Nagy kohézióteremtő és nevelő ereje van a hagyományoknak. A hagyományok mint rögzült
magatartásformák újra és újra mintául szolgálnak az egyes tagok és az egész közösség számára. Az
új tagok mintegy „belenőnek” a hagyományokba, és kisebb-nagyobb módosításokkal örökítik
tovább. Ilyen hagyományok pl. a kirándulások, a versenyek, a rendezvények, az ünnepélyek, a
megemlékezések stb. Később a közös emlékeket a közösség felelevenítheti a megmaradt
dokumentumokból (fényképek, videofelvétel, magnószalag stb.) ezáltal is erősítve az összetartást.
A jó kollektíva eszmeileg, meggyőződésében is egységes (integrált). Ennek tükrözője az
egységes közvélemény, a nézetek nagyfokú egybevágása. Az összetartó közösségben közösek az
életminták, az etikai normák és a cselekvési modellek. Ezeknek viszont óriási szuggesztív, motiváló
hatása van az egyes tagokra (csoportnyomás). A közvélemény, a közösségi normarendszer óriási
pedagógiai potenciált képvisel. Egyrészt megkönnyítheti és meggyorsíthatja a személyiség
fejlődését, a helyes elvek és magatartási formák kialakulását és megszilárdulását, másrészről
viszont (negatív beállítottságú kollektívák esetén) felőrli az egyén ellenálló erejét, és magával
sodorja a helytelen életutak felé.
A jó közösségekre jellemző a demokratizmus, a döntések közös meghozatala. Ha az egyén
szabadon részt vehet ezek kialakításában, akkor a közös elhatározások elfogadása biztosíthatja az
egyén szabadságát.
A pedagógus tekintélye és a vele egyetértő tanulói közvélemény óriási „pszichológiai
nyomást” gyakorolhat az egyes tanulókra. Ez általában segítheti céljainak elérését. Viszont a nem
teljesen meggyőzött, a célokat nem interiorizáló tanulók negatív módon is reagálhatnak e
csoportnyomásra. Az erős egyéniségek fellázadhatnak, a gyengék és gyávák konformistává válnak.
Természetes, hogy a tanulói közvélemény-kutatás a konkrét nevelőmunka elsőrendű
tájékozódási alapja. Fel kell tárnunk a tanulói közvélemény alakulásának és alakításának
sajátosságait. Meg kell vizsgálnunk a közvéleményt kialakító és befogadó tanulói típusokat.
Ideálisnak azt kellene tartani, hogy minden tanuló közvéleményt formálóvá váljék, s ne csupán a
közvélemény passzív áldozataként vagy csendes lázadójaként fogadja a közös ügyek intézését.
A közösség önszabályozó rendszerként fogható fel. Jellemző rá az egyensúlybomlás
(konfliktusok) és az egyensúly-helyreállítás. Tudatosan kell a megfelelő nevelési módszerek
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
40
segítségével a tanulói közösségek belső egyensúlyát szabályoznunk, befolyásolnunk. A közösségi
életben az önszabályozás céljait szolgálja a belső hírközlés, a kommunikáció. A jó közösségben az
információk (utasítások, követelmények, parancsok, igények, kívánságok) szabadon és
torzításmentesen áramlanak lefelé és felfelé egyaránt. Változtatás nélkül eljutnak a tagokig, majd a
visszajelzések hasonló módon a vezetőkhöz. Az információáramlás minden megszakadása,
eltorzulása súlyosan veszélyezteti a közösség életét. Tehát meg kell keresnünk az információcsere
optimális csatornáit, a közösségeken belüli és köztes kommunikációs lehetőségeket, illetve meg kell
találnunk az információcsere megfelelő közösségi formáit is.
A közösségek rendszert alkotnak. Az igazi közösség nem izolált csoport, hanem szervesen
beilleszkedik a megfelelő közösségek rendszerébe. A közösségek horizontális és vertikális
rendszerét gondosan ki kell építenünk. A kisebb közösségek (osztály, szakkör, kollégium,
diákkörök stb.) egyaránt meg kell, hogy találják helyüket és funkciójukat az egységes
iskolaközösségben. A legfontosabb természetesen magának az alapközösségnek az élete és helyes
irányú fejlődése. Az egyén számára szükséges egy olyan alapközösség, amely tevékenységét
értékeli, amelynek értékrendszerét elfogadja, és amely befogadván őt, az érzelmi biztonságot, az
együttes élmény örömét adja meg számára. Ügyelnünk kell azonban arra, hogy az alapközösség ne
záruljon be, ne váljék klikké, amely könnyen önző vagy társadalomellenes célokat szolgál.
3.2.8.2. Közösségeink és céljaink
3.2.8.2.1. Osztályok
A tanulók közösségi emberré nevelése, szocializációja az iskola keretei közt főként az osztályhoz
kapcsolódik. Az egyes osztályok nevelőmunkáját támogatják az iskola többi közösségei. Az
iskolának a nevelőközösségek egymást segítő és kiegészítő, egységes rendszerét kell kiépítenie.
Közösségkialakító tényezők egy osztály életében: az osztályterem, a közös élmények, a
közösségi akciókban való együttműködés, a szolidaritás, egymás segítése stb. Az osztályterem
látszólag külsődleges tényező, de megvan a pszichológiai hatása. Az ülésrend is fontos tényező. A
szomszédok között mindig könnyebben alakul ki barátság. Maguknak a helyeknek is van bizonyos
sajátos hatásuk. Más hatású az első padokban ülni, mint a hátsókban. A hátsó padsorok mindig
jobban csábítanak rendbontásra, titkos megbeszélésekre.
Nagy közösségformáló hatásuk van a közös élményeknek. A tanórák emlékei, közös
munkák, kirándulások, szórakozások, sportesemények mind megannyi közösséget összekovácsoló
alkalmak.
Az igazi osztályközösség egyik szép jellemvonása a szolidaritás, egymás segítése.
Természetesen ennek nem a puskázás, súgás útján kell jelentkeznie. Helyes pedagógiai vezetés és
légkör esetén az osztályközösség nem áll szemben a nevelők közösségével és az iskolaközösség
egészével.
3.2.8.2.2. Kollégium
A kollégiumi közösségben többféle közösség dolgozik együtt. Az elsődleges közösség egy-egy
csoport, amelyik közös hálóteremben lakik. Alapvető probléma, hogy homogén vagy heterogén
elemekből tevődjön-e össze. A maga helyén mindkét megoldás jó. A heterogén csoportban a
különböző életkorúak egymásra való pedagógiai hatása erősebb és sokszínűbb, viszont a homogén
csoportban nagyobb az egység, a közös tanulás és munka lehetősége.
A kollégiumokban nagyobb közösségegységet jelenthet egy-egy évfolyam, vagy egy-egy
tanulószoba közössége. Itt már lehetnek együtt heterogén, különböző életkorú tanulók is. Így a
homogén és heterogén összetétel előnyei egyaránt hatni tudnak a közösségben. A kollégiumok
nevelő jelentősége éppen a közvetlen együttélésből fakadó pszichológiai előnyök miatt igen nagy.
Meg kell találnunk a hangot a szocializációs nehézségekkel küzdőkkel. Sok, a fiatalokat igazán
megragadó, közösségmozgósító pedagógiai kezdeményezésre és ötletre van szükség.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
41
A kollégium irányító és érdekképviseleti szerve a kollégiumi diákönkormányzat. E szerv az
összekötő kapocs a nevelőtestület és a kollégiumi diákság között. Természetesen az állandó
kapocsról gondoskodnunk kell.
3.2.8.2.3. Diákönkormányzat
Iskolai szinten is működik önkormányzat. Lényeges feltétel, hogy valóságos jogkörrel, hatáskörrel,
felelősséggel rendelkezzék. E nélkül munkája formálissá válik és elsorvad. A diákönkormányzat
dönt a saját működéséről, az ehhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei
gyakorlásáról, az Iskolanap programjáról, és a tájékoztatási rendszert (iskolaújság, iskolarádió stb.)
is szervezi, szerkesztőségét kiválasztja.
3.2.8.2.4. Iskolai sportkör
Iskolánkban sportkör működik. Ez tagjainak és támogatóinak biztosítja a rendszeres mozgási
lehetőséget, játékot, versenyzést, túrák, táborok tervezését, szervezését, lebonyolítását, valamint a
tömegsport és versenysport igények lehetőség szerinti kielégítését. Az iskolában sportcsoportok
működnek, kosárlabda, röplabda, labdarúgás. Hagyományainkat is ápolja, erősíti. (pl. 24 órás
vetélkedő, házibajnokságok)
3.2.8.3. Céljaink
Minden tanulónkkal meg kell ismertetnünk népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait,
nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, a történelemben kiemelkedő magyarok tevékenységét,
munkásságát. Olyan közösségi tevékenységeket kell szerveznünk, amelyek az otthon, a lakóhely, a
szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz
vezetnek. Meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a városi és falusi élet hagyományait,
jellegzetességeit. Nyitottaknak kell lenniük a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek,
népcsoportok értékeinek, eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. Meg kell alapoznunk a
nemzettudatot, elmélyítenünk a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet.
Ki kell alakítanunk tanulóinkban a pozitív viszonyt a közös európai értékekhez. Meg kell,
hogy becsüljék az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét,
hozzájárulásait. Nyitottaknak kell lenniük az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok
iránt, különös tekintettel szomszédainkra. Meg kell ismertetnünk velük az egyetemes emberi kultúra
legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Nyitottaknak kell lenniük és megértőknek a
különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket.
Elő kell segítenünk a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását.
Képesnek kell lenniük a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi
szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és
megőrzésére; a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik
gyakorlására. Be kell kapcsolnunk tanulóinkat közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe,
gyarapításába. Meghatározóvá kell, hogy váljon életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a
környezeti károk megelőzésére való törekvés. Ennek érdekében fontos az együttműködés, a
környezeti konfliktusok közös kezelése, megoldása.
Fejlesztenünk kell a kommunikációs kultúrát. Ez részben a műveltség, a tudás alapja,
részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek
érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.
Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek
kifejezésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az
anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Iskolánknak az új audiovizuális környezetet
értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie.
A tanulók körében egyes témákban közvélemény-kutatásokat kell végezni. A témákat
mindig az adott helyzet hozza elő. A közvéleményt fel kell használnia a Diákönkormányzatnak
döntései meghozatalához. A közvélemény-kutatáshoz pl. lehet teszteket használni stb.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
42
Feltétlen javítanunk kell belső hírközlésünkön, kommunikációnkon. Gondosan meg kell
terveznünk ezt a rendszert, meg kell keresnünk az információcsere optimális csatornáit, formáit.
Jelenleg is eredményesen alkalmazzuk, és továbbra is kívánjuk folytatni:
kirándulások szervezése (szülők beleegyezése és anyagi támogatása esetén),
túrák, táborok szervezése (szülők beleegyezése és anyagi támogatása esetén),
játékok szervezése,
közös összejövetelek, rendezvények szervezése,
múzeumlátogatások (pl. tanulmányi kirándulás keretében is), színházlátogatások
szervezése,
Rövidtávon megvalósítandó céljaink:
a kommunikációs csatornák, lehetőségek, formák megkeresése, kialakítása,
a kommunikációs kultúra fejlesztése,
egymás segítése, együttműködés,
a diákönkormányzatok munkájának javítása,
hátrányos csoportszerveződések megakadályozása, leépítése.
Hosszú távú céljaink:
hagyományok ápolása,
tanár – diák viszony javítása,
családias, meghitt, baráti osztályközösségek kialakítása,
közvélemény-kutatások végzése,
a közösségek rendszerének kialakítása,
közösségi akciók szervezése (pl. szemétgyűjtés az iskola körül, csikkek eltakarítása,
parkápolás stb.),
szakkörök indítása, különböző csoporttevékenységek (pl. önismereti),
különböző kultúrák, közösségek megismerése (kirándulások, történelem óra stb.
keretében).
3.2.9. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység
A sikeres iskolai tanulás, a tanulási képességek, a biológiai, kognitív, emocionális-szociális érettség
és az iskolán belüli-kívüli (személyiségfüggő és környezeti) tényezők együtt hatását, megfelelő
tanulási struktúra kialakulását feltételezi. Az iskolai teljesítményzavarok az életkortól, iskolatípustól
függetlenül egyaránt kialakulhatnak. Legnagyobb gyakorisággal az alapvető iskolai teljesítmények,
a kultúrtechnikák elsajátításában mutatkoznak meg. Gyakran együttjárnak magatartászavarokkal,
melyek egyaránt lehetnek a teljesítményzavarok kísérő tényezői és fordítva.
A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól eltérő viselkedés, melynek pontos
meghatározása és felismerése nehéz. A pontos meghatározás nehézségét okozza, hogy a
társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárásrendszer létezik.
Az iskolának ezzel a gyakran előforduló problémával szembe kell néznie, s ez esetben nagy
feladat hárul az osztályfőnökökre.
Az iskola lehetőségei:
Az osztályfőnök mielőbbi probléma felismerése
Személyes elbeszélgetés
Csoportos, közösségen, osztályon belüli beszélgetés
Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval
Iskolapszichológus alkalmazása
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
43
Nyomon követés
Egyéni fejlesztési tervek készítése
3.2.10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység. Szociális hátrányok enyhítése
A kilencvenes években Magyarországon nagymértékben megnőttek a jobb és rosszabb helyzetű
társadalmi csoportok közötti távolságok. Ez részben az állami gondoskodás korábbi rendszere
részleges felbomlásának, részben a gazdasági válság és a piacgazdaságra való áttérés okozta
változásoknak tudható be. Felerősödtek a szociális, regionális és települési egyenlőtlenségek. Az
egyéneknek, illetve a családoknak a társadalomban elfoglalt helye hatással van a gyermekek
életesélyeire, ezen belül pedig iskolai sikerességükre.
Igazgatási és pedagógiai tevékenységünk fontos célkitűzése, hogy kizárja annak lehetőségét,
hogy bármely gyermek, tanuló származása, színe, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása miatt, vagy
bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Pedagógiai tevékenységünk
alapvető tétele, hogy mindenki részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket. Azokat a
lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a tanuló képességeit, tehetségét
kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, melyek születésénél, családi
vagyoni helyzeténél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.
Tevékenységünk során különös figyelemmel kell kísérni az iskolánkba kerülő állami
gondozott, szociálisan hátrányos helyzetű, vagy egyéb más okból veszélyeztetett tanulók fejlődését.
Elsődleges feladat tehát ezen tanulók felderítése, kiszűrése, melynek módja lehet bemutatkozó
fogalmazás íratása vagy kötetlen beszélgetés kialakítása. Ennél a tevékenységnél különösen fontos
az osztályfőnök tapintatos, körültekintő munkája.
3.2.10.1. Kit tekintünk hátrányos helyzetűnek?
A hátrányos megjelölést azokra a tanulókra értjük, akik szegények, illetve alacsony
szocioökonómiai státusszal jellemezhető társadalmi réteghez tartoznak. Esetükben a különbséget a
szegénység és annak következményei jelentik.
A hátrányos helyzetű tanulók jellemzői a következőkben foglalhatók össze:
Az alacsony jövedelmű családok gyermekeinek testi fejlődése sokszor nem kielégítő. Egyes
családok nem tudják fizetni a társadalombiztosítást, így a gyerekek nem részesülnek
rendszeres orvosi és fogászati ellátásban. Ennek következtében a kezeletlen
egészségügyi problémák krónikussá válhatnak.
Sok család fogyasztási szerkezete nagyon egyoldalú, azaz a kevés jövedelmet teljes
egészében élelmiszervásárlásra kénytelenek fordítani. Vannak családok, akik nem tudják
fizetni az iskolai gyermekétkeztetést, sőt otthoni élelmezésre sem telik, így a gyerek az
iskolában és otthon egyaránt éhezik.
Ezek a családok általában rossz, egészségtelen körülmények között laknak, s mivel a
jövedelmüket felélik, a jobb körülmények közé kerülés kilátástalan a számukra.
Ezekben a családokban a szülők sokszor a legelemibb nevelési ismeretekkel sem
rendelkeznek. A család életvitele nélkülözi a tervszerűséget. A gyerekek nem kapnak kellő
figyelmet, szeretetet.
A hátrányos helyzetű gyerekek sokszor nem részesülnek olyan tapasztalatokban és
élményekben, amelyek megkönnyítenék számukra az iskolai tanulást például a szülők
primitív módon beszélnek velük, nem válaszolnak a kérdéseikre, a gyerek nem kap kellő
figyelmet, mert a szülők a mindennapi problémákkal vannak elfoglalva, nem tudják őket
elvinni kirándulni stb. Az a gyerek, aki mindebben nem részesül, eleve hátránnyal kezdi az
iskolát.
A hátrányos helyzetű tanulók kevéssé motiváltak a jó iskolai teljesítmény elérésére, mivel a
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
44
szülők maguk sem tartják azt fontosnak. A szülőt többnyire képzetlenek, az iskolát eleve
valamilyen szükséges rossz dolognak tartják. Ha a szülők rossz tanulók voltak, semmiféle
segítséget nem tudnak adni ahhoz, hogyan tanuljon a gyerek.
A hátrányos helyzetű tanulók pályaválasztása is igénytelen. Aki kudarcok sorozatát élte át az
iskolában, nemigen kívánkozik egy nagyobb követelményeket támasztó intézménybe. A
szülők sem biztatják erre, sokkal inkább azt akarják, hogy mielőbb keresőképes legyen.
A rosszul tanuló és alacsony igényszintű hátrányos helyzetű tanuló nagyobb
valószínűséggel él át szerepbizonytalanságot, mint aki gond nélkül halad, és komoly tervei
vannak. Súlyosbítja a helyzetet, ha ráadásul a gyerek valamely kisebbségi csoport tagja (pl.
cigány).
A hátrányos helyzetű tanulókat tehát különböző környezeti tényezők gátolják meg abban, hogy az
adottságaikhoz mért fejlődési utat bejárhassák. A megoldás kézenfekvő: a hátrányos helyzetet
okozó körülményeken kell enyhíteni. Csakhogy ebben a pedagógus hatóköre nagyon korlátozott.
Van azonban néhány dolog, amit a tanár megtehet ezekért a jobb sorsra érdemes tanulókért:
Ne essünk a sztereotipizálás csapdájába, ne gondolkodjunk úgy ezekről a gyerekekről, hogy
reménytelen esetek. Mindig az egyes tanulókra koncentráljunk, kerüljük el az általánosítást.
Ami ugyanis egy csoportra általában igaz, nem biztos, hogy a csoport egyes tagjaira is igaz.
Járjunk el annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű tanuló legalább az iskolában rendszeresen
egyen és kapjon orvosi ellátást (iskolaorvosi ellátás). Étkezés vonatkozásában az iskola
átvállalhatja a költségeket, vagy ha ez nem áll módjában, alapítványi támogatáshoz kell
folyamodni. Legyünk tisztában azzal, hogy a hátrányos helyzetű tanulók számos olyan
tapasztalattal nem rendelkeznek, amiket mások természetesen hoznak magukkal a családból. Ezek
pótlásáról nekünk kell gondoskodni. Vegyünk igénybe minden lehetséges eszközt a hátrányos
helyzetű tanulók motiválására. Talán a legfőbb oka annak, hogy a hátrányos helyzetű tanulók
gyengén teljesítenek az iskolában, nem a képességek, hanem a tanulás iránti érdeklődés hiánya pl.
nélkülözik a szülői biztatást, nincs megfelelő modell a szülők vagy testvérek részéről, alacsony
igényszint vagy állandó sikertelenség. Az ilyen diákokat tanító pedagógus egyik fő feladata a tanulás
iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása.
3.2.10.2. Pedagógusaink alapvető feladatai:
Szoros kapcsolat tartása a szülői házzal, a nevelőszülőkkel, illetve a nevelőintézettel, esetleg
a tanuló lakhelyének önkormányzatával.
Közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatok ellátásában, a tanuló
fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében
(tanulmányi eredmény romlása, családi gondok, gazdasági helyzet romlása esetén).
Nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe kell vennie a tanuló egyéni képességét,
lehetőségét, fejlődésének ütemét, szociokultúrális helyzetét, fejlettségét, fogyatékosságát és
segítenie kell képességeinek kibontakoztatását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos
helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását.
Kötelessége, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges
ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.
Feladata a szülők és a gyerekek tájékoztatása az őket érintő kérdésekről, hogyha a gyermek
fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.
Köteles a tanuló emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani.
Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségéről szülői értekezleten, fogadóórákon.
3.2.10.3. Szociális hátrányok
Az iskolánkba kerülő tanulók közül a szociálisan hátrányos helyzetűek a csonka családban élők,
munkanélküli szülők gyermekei, vagy más ok miatt létminimum alatt élők közül kerülnek ki. A
szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése a társadalmi beilleszkedésbe, a hátrányok
leküzdésébe az iskolának kötelessége. Ennek érdekében iskolánk a következőket tudja tenni:
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
45
Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése
Pályaorientációs tevékenység
Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése
Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi illetve menzai ellátásban részesüljön
Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, a rendőrség ifjúságvédelmi osztályával, a Megyei
Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettel, hivatásos pártfogókkal
Személyiségfejlesztő programok szervezése
Szükség esetén iskolapszichológussal történő együttműködés
Egészségügyi szakszolgálalat igénybevétele
Iskolánk hitvallása szerint „minden gyermek érték”, ezért különös figyelemmel kell kísérnünk a
hátrányos helyzetű tanulóink fejlődését, s vállaljuk segítésüket.
Ennek formái:
Ingyenes tankönyvcsomagok kölcsönzési lehetőségének biztosítása az iskolai könyvtárból.
Kollégiumi elhelyezés biztosítása.
Étkezési lehetőség biztosítása kedvezményes térítés ellenében.
Három vagy annál több gyermekes szülők gyermekeinek étkezéséhez való hozzájárulás.
Segélyezésre javaslat az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős útján az
önkormányzatnál.
Tanulmányi ösztöndíj odaítélése az iskolaszék közreműködésével.
Az egészségügyi szűrővizsgálat biztosítása az iskolaorvos és a védőnő segítségével.
Nem nézzük tétlenül a diákjainkat veszélyeztető betegségek, szenvedélybetegségek
térnyerését. Megelőző, felvilágosító egészségnevelő programok szervezése.
Az iskola Rózsa Imre Alapítványa is lehetőséget ad a kiemelkedően teljesítő és szociálisan
rászoruló tanulóink támogatására, javaslatok megfogalmazása.
Mindezen feladatok elvégzésében irányító szerepet kap a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
pedagógus.
3.2.10.4. Betegségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése
Sosem volt könnyű a fiatalok számára a serdülőkori problémák megoldása. Ma a társadalmi
keretfeltételek ezt még nehezebbé teszik. A sikerességhez a fiatal környezetének egyéni és szociális
feltételei is hozzájárulnak. Ezekkel a problémákkal, mint minden középiskolának – hisz
gyermekeink a legveszélyeztetettebbek – a mi iskolánknak is szembe kell nézni.
A problémák megelőzése kezelése érdekében az iskola a következőket teszi:
Osztályfőnöki óra keretében lehetőség van speciális a témával foglalkozó film
megtekintésére, beszélgetésre
Előadók hívása osztályfőnöki órára
Egy napos drogellenes program szervezése neves előadók részvételével
Előadás szervezése pedagógusok részére
Esetenként kapcsolattartás a rendőrség drogellenes osztályával
3.2.11. Iskolai differenciált képzés. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység, felzárkóztató tevékenység
Az egyes életkori ciklusok közötti átmeneteket, problémákat figyelmesen kell kezelni.
A tanulók eltérő felkészültségi szinttel, különböző ismeretanyaggal érkeznek hozzánk a 9.
évben. A szintre hozás az első felmérések után alapvető feladata az itt tanító nevelőknek,
ennek a módja a tanórán belüli differenciált foglalkozás.
Pedagógusainknak figyelembe kell venni a más iskolákból érkező 10. 11. 12. évfolyamon
tanuló diákok esetleges eltérő tananyagát is, velük külön kell foglalkozni.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
46
A 13. 14. évfolyamon lehetséges, hogy a csoportnak csak egy része foglalkozik valamely
tárggyal, azok a diákok, akik korábban már elsajátították ezeket az ismereteket, felmentést
kaphatnak megfelelő mérlegelést követően.
A lemaradó tanulók felzárkóztatására szükség esetén külön foglalkozások szervezhetők
bármely évfolyamon. Felhasználható erre az iskola könyvtára és számítógépparkja is.
Az iskola megszervezi a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti
időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók
felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel
diagnosztizált tanulók számára a differenciált fejlesztést biztosító egy–három fős
foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti
egy-egy óra biztosított az osztályok Nkt. 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.
3.2.11.1. Kit tekintünk tehetségesnek?
Azt a személyt, aki az emberi tevékenység egy vagy több területén átlag feletti teljesítményt nyújt.
Kiemelkedő képességei révén magas teljesítmény elérésére képes. Ha képességként (adottság,
készség, diszpozíció) kezeljük a tehetséget, azaz potenciaként, akkor segítő tevékenységünk
alapvetően két lépésből áll:
1. Felismerés
2. Fejlesztés
a./ általánosan 9-10. évfolyamon
b./ speciálisan 11-12. évfolyamon ill. a 13-14. évfolyamon
A tevékenység színterei: a szakórák, illetve minden egyéb diákjaink részvételével,
közreműködésével kapcsolatos foglalkozás, előkészítő (pl. OSZTV versenyekre való felkészítés),
rendezvény (pl. ünnepek).
A felismerés és fejlesztés a tehetség következő összetevőire irányuljon, tudva azonban azt, hogy az
alább felsoroltak sokszor együtt jellemzik a személyt.
3.2.11.2. A tehetség összetevői
I. Képességek
1. intellektuális képességek (logikus gondolkodás, figyelem, absztrakció)
2. szociális képességek (kapcsolat- felismerő, befolyásoló, irányító)
3. esetenként pszichoszomatikus képességek (sport)
4. esetenként művészi képességek (zene, rajz, tánc)
II. Kreativitás:
Kreatív az a személy, aki nem alkalmazkodik, hanem létrehoz, aki nem megtanul, hanem kitalál.
Vagyis aki soha nem észlelt jelenségeket ragad meg, új összefüggéseket ismer fel, eredeti,
szabálytalan, szellemileg rugalmas, könnyed (gondolata szárnyaló).
Ahhoz, hogy ilyen tanulóink legyenek:
Fejleszteni kell a divergens gondolkodást. Feltétlenül szükséges tehát, hogy minden
lehetséges alkalommal - tehát nem erőszakoltan - ismertessük fel, gyakoroltassuk, hogy a
természet egységes egész, hogy a tudományok és a hozzájuk igazodó tantárgyak ugyanazt az
anyagot vizsgálják más-más perspektívából, így sokszor más-más módszerekkel.
Adjunk teret a „lehetetlen” ötleteknek problémamegoldás során, vagyis inspiráljuk
tanulóinkat a témához nem tartozó ismeretek felhasználására.
3.2.11.3. Motiváció és környezet
Számtalan mérés eredménye igazolja, hogy tartós tudást, magas teljesítményt csak belülről
fakadó késztetés (motiváció) eredményez. Azaz fel kell kelteni kíváncsiságukat,
becsvágyukat, kitartásukat, szorgalmukat.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
47
A környezetnek, jelen esetben nekünk tanároknak, elfogadónak kell lenni ahhoz, hogy kellő
belső motiváltság mellett realizálódni tudjon a tehetség. Tehát nem elég a szimpátia, a tanár
empatikus legyen. Adekvát elismerésekben kell részesíteni diákjainkat.
A tanítás egyetemes tevékenység. Egy személy egyszerre tanuló és tanító, vagyis a két oldal csak
szerep, attól függ a minősítés, hogy ki a partner. Az iskolában a tanító szerepet elsősorban mi,
tanárok játsszuk. Sikerrel akkor járhatunk, ha önmagunkat képviseljük és nem a jó tanár modellt.
Ki a jó tanár - felmérések szerint egyszerre jellemzi az, hogy
mindig tudja a helyes választ
mindig nyugodt
soha nem elfogult
nem felejt el semmit
mindig divergens gondolkozású
szociális képességei maximumon vannak
intellektuálisan tehetséges
Biztosan nem vagyunk ilyenek, tehát ne játsszuk meg ezt a modellt. Ez rontja a tanuló-tanító
összhangját, amely a taníthatóság legfontosabb eleme.
3.2.11.4. Iskolai differenciált képzés
Az iskolában folyó oktatási-nevelési folyamat fontos eleme az osztályban folyó tanítási munka.
Ennek leglényegesebb része az osztály munkájának szervezési módja. Ha ezt nem támogatja az
oktatott tartalmak rugalmas kezelése és az egyes tanulók előrehaladását mérni képes értékelés, nem
beszélhetünk differenciált oktatásról.
A differenciált nevelés pedagógiai gyakorlatának feltételei:
az ezt támogató finanszírozási rendszer,
a tartalmi szabályozás,
az értékelési rendszer,
a pedagógusképzés és -továbbképzés,
a pedagógiai szolgáltatások,
valamint a megfelelő tankönyv- és taneszköz-kínálat biztosítása.
Az oktatási rendszeren belüli egyenlőtlenségek kérdése három dimenzióban vetődik fel:
az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés,
az oktatási rendszeren belül zajló tanítási-tanulási folyamat,
valamint a tanulási teljesítmények dimenzióiban.
Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából elsősorban a különböző szintű oktatási
intézmények területi elhelyezkedése, a pénzügyi források elosztásának mechanizmusa és a
szakképzett pedagógusokkal való ellátottság érdemelnek figyelmet.
A tanítási-tanulási folyamat szempontjából mérhető egyenlőtlenségek tekintetében az iskolák
minőségét, az oktatás tartalmát, valamint a tanítás-nevelés minőségét kell feltérképeznünk.
Mindezek alapján az oktatási egyenlőtlenségekkel kapcsolatos „problématérkép” összeállításakor
tehát egyszerre kell figyelembe vennünk az oktatás társadalmi környezetét, a tanulók „hátterének”
leírását szolgáló kategóriákat (társadalmi egyenlőtlenségek és különbségek), illetve az oktatási
rendszeren belüli, az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, azok minőségével és az oktatás
eredményességével összefüggő egyenlőtlenségeket.
A differenciált nevelés iskolai szinten történő megvalósítása
Hagyományos nevelés Differenciált nevelés
A tanulók közötti különbségek rejtettek, vagy akkor
„kezelendőek”, ha problémát okoznak. A tanítás tervezésének alapja a tanulók közötti különbségek
feltárása.
Az értékelés jellemzően a tanulás végén történik. Az értékelés folyamatos, diagnosztikus és a tanításnak a
tanulói igényekhez való alkalmazkodását szolgálja.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
48
Egy viszonylag egységes intelligenciafelfogás
uralkodik. Az intelligencia összetettségére való figyelem evidencia.
A kiválóság egyetlen definíciója érvényesül. A kiválóság nagymértékben egy egyéni kezdőponthoz mért
fejlődés alapján határozódik meg.
A tanulók érdeklődésének felkeltése rendszertelen,
eseti. A tanulóknak rendszeresen érdeklődésükhöz alkalmazkodó
tanulási választások állnak a rendelkezésükre.
A tanítás igen kevés tanulási stílust vesz figyelembe. A tanítás igen sok, különböző tanulási stílushoz
alkalmazkodik.
Az egyszerre az egész osztállyal való frontális munka
a domináns. Változatos tanulásszervezési módok a jellemzőek.
A tanítást a szövegek és a tanterv feldolgozása
irányítja. A tanítást a tanulók érdeklődése, tanulási stílusa irányítja.
A tanulás célja a tények és a kontextustól elszakított
készségek elsajátítása. A tanulás célja a különböző készségek használata a
legfontosabb fogalmak megértése céljából.
Az egy lehetséges megoldást felkínáló feladat a
norma. Több lehetséges megoldást felkínáló feladatok léteznek.
A tanítási idő beosztása viszonylag rugalmatlan. A tanítási idő beosztása a tanulói igényekhez alkalmazkodva
rugalmas.
Egyetlen szöveg használata a domináns. Változatos szövegek használata a domináns.
A gondolatok és az események egyetlen interpretációja
létezik. A gondolatok és események több lehetséges
interpretációjának feltárása létezik.
A tanár irányítja a tanuló viselkedését. A tanár segíti a tanuló készségeinek fejlődését, hogy erősítse
önbizalmát.
A tanár problémákat old meg. A tanulók együttműködnek egymással és a tanárral a
problémák megoldásában.
A tanár az egész osztályra érvényes osztályzási
kritériumokat állapít meg. A tanulók együttműködnek a tanárral az egész osztályra
érvényes osztályzási kritériumok rögzítésében.
Az értékelés egyetlen vagy kevés módja használt. Az értékelés igen sok módozata használt.
Az oktatás eredményessége, illetve az eredményesség tekintetében megfigyelhető egyenlőtlenségek
kétféle módon ragadhatók meg:
az oktatási rendszeren belüli előrehaladásról,
valamint a mérhető tanulási teljesítményekről szóló adatok alapján.
Az oktatási rendszer hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója a kudarcot vallók, a
leszakadók aránya. Iskolánkban ezek a tanulók elsősorban a középfokú oktatásból kimaradók. Azok
a tanulók is ebbe a csoportba tartoznak, akiknek elhelyezkedési esélyeit nem növeli kellő mértékben
a teljesített szakképzési program. Ide sorolhatjuk továbbá azokat is, akik alapvető tanulási,
életvezetési és a munkavégzéshez szükséges készségek elsajátítása, igen fontos ún. kulturális
eszköztudások (mint például a szövegértés vagy a számítástechnikai alapismeretek) megszerzése
nélkül vagy alacsony pedagógiai hozzáadott értéket képviselő programokat elvégezve lépnek ki az
oktatási rendszerből (pl. közvetlenül az érettségi után, a szakképzési évfolyamok előtt lép ki a
tanuló). Célunk az, hogy a tanulóink a törvényben biztosított lehetőségeket kihasználva több
szakmát is sajátítsanak el iskolánkban.
Küldetésnyilatkozatunkban is megfogalmazott célunk a leszakadók arányának csökkentése. Ehhez
megakadályozásához nagymértékben járulnak hozzá:
Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások. Ezeket elsősorban azokon a
területeken szervezzük meg, ahol a verbális és formális kommunikáció fejlesztése a
cél. (pl. a magyar nyelv és irodalom, a matematika) Szervezése az év eleji felmérők
alapján történik, a tanulók a szaktanár javaslatára áthelyezhetők másik csoportba.
Tanulásmódszertan. Az iskolánkba az általános iskolából érkező diákjaink
szakközépiskolában a 9-10. évfolyamon, gimnáziumban a 9. évfolyamon
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
49
tanulásmódszertant is tanulnak. Így is próbáljuk a diákjainkat a sikeres tovább
haladáshoz segíteni. Ez a tantárgy „univerzális” jellegénél fogva jól „aládolgozik” az
összes többinek. Nem tananyagot, hanem tanulási képességeket fejleszt.
Az iskolánkkal szemben támasztott követelmények között az érettségire való felkészítés első
helyen szerepel, de előkelő helyen áll a továbbtanulási szándék is. A gimnáziumi osztályokban a
továbbtanulás főleg a felsőoktatás valamely intézményében való továbbhaladást jelenti. A
szakgimnáziumi osztályokban azonban inkább a megfelelő szakmai szakképesítés(ek)
megszerzésére irányul. Mindezek megvalósításában segíthetnek:
9-10. évfolyamon a tanulók tudásukat az érdeklődésüknek megfelelő szakkörökön mélyíthetik
el.
11-12. évfolyamokon az érdeklődésnek megfelelően kis csoportokban előkészítő foglakozásokat
szervezünk. Ebben a formában a kreativitás, a tehetség szabad utat kap.
érettségi előkészítő
felvételi előkészítő
nyelvvizsgára felkészítő
tanulmányi versenyre felkészítő
Iskolánk törekszik arra, hogy a kétszintű érettségi bevezetésével lehetőleg minden tárgyból
biztosítsa az emelt szintű felkészülés lehetőségét.
3.2.12. Környezeti nevelés
A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása 48. (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési
programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési
programját”.
3.2.12.1. A környezeti nevelés fogalma
„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük
környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet
érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:
- megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill.
élettelen környezettel;
- kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;
- felkelti az igényt, képessé tesz:
a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;
összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető
kapcsolatok megértésére;
a problémák megkeresésére, okainak megértésére;
kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások
megkeresésére;
az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti
kérdésekben;
a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.”
(KöNKomP, 2004)
„A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának
folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet
sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás
kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő
döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.”
(IUCN, 1970)
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
50
3.2.12.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban
3.2.12.2.1. Hagyományos tanórai oktatásszervezésben
Tanórán:
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az
óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a
hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző
interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló
ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is
felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a
diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan,
átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.
Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket laboratóriumban megtartott tanórákon
tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a
tapasztalatok hatásainak értékelését.
3.2.12.2.2. Nem hagyományos tanórai keretben
Tanórán kívüli programok:
- A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így
elmélyíthetik elméleti tudásukat.
- Részt vállalunk különböző környezeti neveléssel foglalkozó kiadványok összeállításában,
megírásában.
- Különböző akciókban veszünk részt:
- Az iskolában különböző gyűjtési akciókat (elem-, alumínium-, használt háztartási zsiradék és
papírgyűjtés) szervezünk.
- Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: pl. a Föld Napján.
3.2.12.3. Erőforrások
A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet
résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot,
együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben
környezeti nevelési munkánk erőforrása is.
Az iskolának a következő tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen
is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét.
3.2.12.4. Iskolán belüli együttműködés
- Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával
példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös
szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a
munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az
iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A
közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.
- Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse
társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az
osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett
tanulókból álló diákcsoportnak.
- Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való
közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
51
szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában pl. a témanapoknak, a hulladékgyűjtési
akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai
környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek
határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi
feladat.
- Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az
iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a
környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon
keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a
tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket
figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.
- Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói
munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén
fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok
használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás). Példamutató, ha a
tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem
ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az
iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára
is szükségünk van.
3.2.12.5. Iskolán kívüli együttműködés
- Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és
költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a
környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának
feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését
elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti
nevelési programokat.
- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti
programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk
számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, és a nemzeti parkok. Ezeket a
látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Az osztályok kirándulásait úgy kell megszervezni, hogy a
négy év során legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt vehessenek a tanulók. Az
adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.
- Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti
nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon,
továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és
foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás
igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil
szervezetekkel.
- Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi
és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni
kívánunk az iskolai környezet kialakításában.
Iskolai büfé
Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy
továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az
iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges
táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
52
3.2.12.6. Anyagi erőforrások
- Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból és szakképzési támogatásból van saját bevétele,
melyek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai
beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési
célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti munkacsoport vezetője képviseli a
megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit.
- Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes
tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert
összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.
3.2.12.7. Alapelvek, jövőkép, célok
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát,
tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:
- a fenntartható fejődés;
- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;
- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;
- alapvető emberi szükségletek;
- emberi jogok;
- demokrácia;
- elővigyázatosság;
- biológiai és társadalmi sokféleség;
- az ökológiai lábnyom.
Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy
a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki.
Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.
Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
- a környezettudatos magatartást és életvitelt;
- a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;
- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak
megőrzésének igényét és akaratát;
- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;
- a rendszerszemléletet;
- tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;
- az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:
- alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;
- szintetizálás és analizálás;
- problémaérzékenység, integrált megközelítés;
- kreativitás;
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
53
- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;
- vitakészség, kritikus véleményalkotás;
- kommunikáció, média használat;
- konfliktuskezelés és megoldás;
- állampolgári részvétel és cselekvés;
- értékelés és mérlegelés készsége.
3.2.12.8. Az iskola környezeti nevelési szemlélete
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden
színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság
ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást
kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi
kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív,
együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és
megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek
elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását.
A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk
kialakítani. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha
minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne
elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az
embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése
kiemelt feladatunk volt és maradt.
Tanórán, laboratóriumban megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű,
komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek
okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos
környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.
3.2.12.9. Konkrét célok
Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok
megvalósításához milyen lépések vezetnek.
Új tervek:
- a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;
- tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek
bemutatása;
- új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése:
témanap;
- a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba
építése.
Szaktárgyi célok:
- a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és
környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);
- a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási
lehetőségeik);
- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés
hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
54
- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet,
problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);
- tanórán kívüli szakórák szervezése;
- természetvédelmi versenyekre felkészítés;
- multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;
- a számítógép felhasználása a tanórákon.
3.2.12.10. Tanulásszervezési és tartalmi keretek
3.2.12.10.1. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások
A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért
fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell
ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő
világról. Lehetőségeink:
- terepi munka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások,
akadályversenyek, városismereti játékok stb.;
- „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés,
iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”;
- modellezés;
- „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep,
hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;
- versenyek;
- szakkörök;
- iskolazöldítés;
- DÖK-nap;
- projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat, zuzmóprogram);
- Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok,
vetélkedők, fordítási verseny, kiállítás, akadályverseny szervezése;
- iskolai projektek
3.2 12 10.2. Módszerek
A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség.
Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat
képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan
tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket
mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így
válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:
- kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;
- játékok;
- modellezés;
- riportmódszer;
- projektmódszer;
- terepgyakorlati módszerek;
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
55
- kreatív tevékenység;
- közösségépítés;
- művészi kifejezés.
3.2.12.10.3. Taneszközök
Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a
környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott
vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.
Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a
környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás
eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és
felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.
3.2.12.10.4. Kommunikáció
A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció
legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott,
hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni.
Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat
meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre,
az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt –
ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
Iskolán belüli kommunikáció formái
- kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;
- házi dolgozat készítése;
- poszterek készítése és bemutatása;
- iskolarádió felhasználása híradásra;
- drótpostán történő levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal;
- faliújságon közölt információk készítése;
- szórólapok készítése.
Iskolán kívüli kommunikáció formái
- környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;
- környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;
- környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;
- a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;
- a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes
önkormányzattal.
3.2.12.10.5. Minőségfejlesztés
Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola
életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek
mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet
az embernek a világban elfoglalt helyéről.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
56
Az attitűdvizsgálatot a X. évfolyam elején és – lehetőség szerint – a XII. évfolyam végén is
elvégezzük.
A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek
mérésre is.
Az iskolai munkaterv részeként elkészítjük az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A
félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is
megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.
3.2.12.10.6. Továbbképzés
Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell
tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.
Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt évente egy-két
tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési
programokon.
3.2.13.Egészségnevelési program
A hozzánk kerülő fiatalok életüknek az egyik legkritikusabb, legsérülékenyebb időszakában
vannak. A serdüléssel a szülői kapcsolatok gyengülnek, erősödik a kortárs csoportok és az egyéb
információ hordozók szerepe a tanulásban és felvilágosításban. Ebben az időszakban érdemi hatást
lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagymértékben meghatározza az életmódjukban
később kialakuló szokásaikat, preferenciáik kialakítását. Az iskola tehát a családi környezet mellett
a szocializációnak azon színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel
készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.
3.2.13.1. Általános fejlesztési célok
a pedagógusok és a tanulók egészség ismereteinek bővítése, korszerűsítése,
az oktatási-nevelési tevékenység egészséges környezetben való biztosítása, a környezet
egészségtámogató jellegének erősítése,
az iskola-egészségügyi ellátás tervezett biztosítása,
az iskolai egészségnevelési tevékenység tervezett, ütemezett végrehajtása,
a mindennapos testedzés, testmozgás feltételeinek biztosítása,
az egészségfejlesztésben érdekelt partnerek együttműködésének koordinálása
3.2.13.2. Az iskolai egészségnevelési programban alkalmazható módszerek
hagyományos felvilágosító tevékenység: ezek egyfelől az egészségkárosító
magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet – általában elrettentő tartalmú
információk bemutatásának eszközével -, másrészt megoldásként kínálják a helyesnek vélt
egészségmagatartást. Veszélye, hogy az ismeretek átadásának nem feltétele a hallgatóság
aktív bevonása. Tapasztalatok szerint az ismeretek ilyen módon történő átadása önmagában
nem elegendő a viselkedés befolyásolására, hiszen a háttérben meghúzódó motivációk
lényegesen erősebbek lehetnek. Ebbe a csoportba tartoznak az iskolai felvilágosító
előadások, a különböző időszaki kiadványok, brosúrák.
rizikócsoportos megközelítés: korai szűrés eredményeként feltárt egészségi (nem fertőző
betegség) problémákkal, avagy szociális helyzetük szempontjából veszélyeztetettek
felmérése, majd a körükben végzett célzott egészségfejlesztő, betegség megelőző
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
57
tevékenység. Iskolai szinten ez valósul meg az orvosi vélemény alapján könnyített, vagy
gyógy testnevelési foglalkozásokon részt vevő diákok esetében (differenciált testi nevelés).
a társas-érzelmi készségek fejlesztését fokozó beavatkozások: az érzelmi nevelést előtérbe
helyező modell a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségeit nevezi meg az
egészségkárosító magatartásformák kialakulásának háttereként. Ez a módszer lehetőséget
biztosít résztvevői számára a szocializációra, a társas-kommunikációs készségeik
fejlesztésére. Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoport-
foglalkozások, amelyek a csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret
fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok ellenállnak az egészségkárosító
magatartásformáknak, nemet mondanak a káros szenvedélyeknek.
kortárshatások az egészségfejlesztésben: a serdülőkorú fiatalok számára a felnőtteknél
(szülő, pedagógus) lényegesen nagyobb véleményformáló hatással van a kortárs. Ezen
felismerésen alapulva indulnak évről-évre azok a főként középiskolás korosztályt megcélzó
kortárs képző programok, melyeket kiképzett szakemberek tartanak, főként a „kényes”
témákat súlypontozva. A képzett kortárssegítők segíthetnek közvetlenül társaiknak,
barátaiknak, illetve modellként szolgálhatnak társaik előtt az egészséges életvitel
kialakításában. Iskolánk eddig is támogatta, és ez után is támogatni kívánja a kortárs képző
programokon való tanulói részvételt.
3.2.13.3. Az iskolai egészségnevelés területei
Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek/témáknak az
iskola pedagógiai rendszerébe be kell épülnie. Ezen témák a következők:
az egészséges táplálkozás
szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol fogyasztás, kábítószer használat)
szexuális felvilágosítás, párkapcsolatok, családtervezés, AIDS prevenció
a betegség és gyógyulást segítő magatartások, elsősegélynyújtás
testi higiénia
személyes biztonság, balesetvédelem (iskola, közlekedés)
testedzés, mozgás, egészséges testtartás
személyiségfejlődés elősegítése, önismeret, tanulási technikák
egészséges környezet (tanulási környezet, természethez való viszony)
3.2.13.4. Az iskolai egészségnevelés színterei:
3.2.13.4.1. Az iskola egészségügyi feladatok ellátását az iskolaorvos és a körzet szerint illetékes védőnő látják el:
a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, kötelező szűrővizsgálatok lebonyolítása (általános
kötelező szűrővizsgálatok 9. és 11. évfolyam, tüdőszűrés évente)
a tanulók elsősegélyben való részesítése
közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás
egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve
védőnői feladat még az iskolai egészségnevelésben való részvétel
3.2.13.4.2. Tanórai foglalkozások:
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
58
biológia tanórák: az egyes szervek, szervrendszerek működéséhez kapcsolódó egészségügyi
vonatkozású részek, szexuális felvilágosítás, elsősegélynyújtás, testi higiénia,
osztályfőnöki órák: szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, párkapcsolat, családtervezés,
szexuális felvilágosítás,
testnevelés órák: testedzés, mozgás, helyes testtartás
gyógytestnevelés: az iskolai szintű gyógytestnevelési feladatok ellátását külön időkeretben
oldjuk meg,
minden tantárgy vonatkozásában: a tantárgyhoz kapcsolódó balesetvédelmi rendszabályok
ismertetése az adott tantárgy első foglalkozásán történik
3.2.13.4.3. Tanórán kívüli foglalkozások
ismeretterjesztő előadások
témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek
délutáni szabadidős foglalkozások
sportprogramok és tömegsport rendezvények
kirándulások, túrák, nyári táborok
3.2.13.5. Iskolai egészségfejlesztő testmozgás:
A közoktatási törvény jogszabályai alapján fontos feladatunk a mindennapi egészségfejlesztő
testmozgás feltételeinek biztosítása. Ehhez a testnevelés tantárgy órakeretében osztályonként
átlagosan 2 órát biztosítunk, ezen túl a Diák Sportkörrel együttműködve szervezzük meg a délutáni
sportfoglalkozásokat, ahol minden tanuló számára biztosított a tömegsport lehetősége.
Az egészségneveléssel kapcsolatban megfogalmazott rövid távú céljaink:
tanulóinknak biztosítani a kortársképzéseken való részvételt
minden tanulónk a 10. évfolyam végéig kapjon korszerű felvilágosító ismereteket a
szexualitás és a szenvedélybetegségek témakörében, a „kényes” témáknál (pl. kábítószer
használat) külső szakemberek bevonásával
minden olyan prevenciós tevékenység támogatása, amely tanulóink egészségét szolgálja
Középtávú céljaink:
az iskolai egészségfejlesztési program teljes körű kiépítése a minőségfejlesztésben ismert
PDCA ciklus ismérvei alapján. Intézményi helyzetfelmérés alapján (módszere: SWOT,
kérdőív) a legfontosabb célok kiválasztása, majd ezek lebontása intézkedési (=cselekvési)
tervvé. A program megvalósítását folyamatos ellenőrzés és önértékelés kíséri, ami alapján a
terv módosítható.
3.2.14. Az iskolai közösségi szolgálat
fordít a nevelésre, ezért szerepel benne az az előírás, amely az érettségi bizonyítvány kiadását 50
óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti. Ez azt rögzíti jogszabályi szinten, hogy az érettségi
nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek,
a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen és a
középiskolai tanulmányait befejezze.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
59
Az iskolai közösségi szolgálat megszervezésében az alábbi jogszabályokat kell alkalmazni,
illetve figyelembe venni:
A kötelezően alkalmazandó jogszabály a köznevelési törvény, a Nemzeti alaptanterv
kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendelet valamint
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.
Figyelembe kell venni: A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII.
törvényt, A Nemzeti Önkéntes Stratégia 2012-2020 elfogadásáról és végrehajtásához szükséges
középtávú feladatokról szóló 1068/2012. (III.20.) Kormány határozatot, valamint Az egyesülési
jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
2011. évi CLXXV. törvényt.
Az iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékben szemléletváltás
következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő
viszonyukban. Saját élményű tanuláson keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos
olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, felelős döntéshozatal, vezetői
készségek stb.), amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári
léthez.
A köznevelési törvény szerint a „közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a tanuló
helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független,
egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”
Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit:
- kritikus gondolkodás,
- érzelmi intelligencia,
- önbizalom,
- felelősségvállalás,
- állampolgári kompetencia,
- felelős döntéshozatal,
- szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás,
- kommunikációs készség,
- együttműködés,
- empátia,
- konfliktuskezelés,
- problémamegoldás.
A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet. A pedagógiai célokon
túl, lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. A tanulók
mindegyikének nyújtson lehetőséget a sikeres tevékenységre.
3.2.14.1. Az iskolai közösségi szolgálat irányítása
a., A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá
gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban
megfelelő módon – az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva – nyilvántartsák, és
folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a
bizonyítványban és a naplóban.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
60
b., A középiskola intézményvezetője jelöli ki az iskolai koordinátort, aki felelős:
- a tanuló felkészítésért,
- pedagógiai feldolgozásért,
- a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért,
- adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért,
- a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe,
- a tevékenységek elismeréséért,
- az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért
c., Az iskolai koordinátor
Az intézményvezető nevezi i azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri feladatként a
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a közösségi szolgálat koordinációs,
szervezési és adminisztratív feladatait.
A pedagógusok munkáját pedagógiai asszisztens segítheti. A koordinátor személyével a tanulóknak
is egyet kell érteniük. A nevelési-oktatási intézmény lehetőségéhez mérten kedvezményeket és
bérpótlékot állapíthat meg a koordinátor részére.
A közösségi szolgálat területei:
a., egészségügyi,
b.,szociális és jótékonysági,
c., oktatási,
d., kulturális és közösségi,
e., környezet- és természetvédelmi,
f., katasztrófavédelmi,
g., közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel,
továbbá idős emberekkel.
Az a., pontban minden esetben, még a b., pontban említett tevékenységi körök esetén szükség
szerint mentort kell biztosítani.
3.2.14.2. A tevékenység megszervezése az iskolában
- Az intézményvezető kijelöli a program megvalósításáért felelős pedagógust illetve pedagógusokat.
- A középiskola a 9-11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan
elosztva szervezi meg a közösségi szolgálat teljesítését.
- Az iskola, éves munkatervében rögzíti az adott tanévre az egyes évfolyamokon a közösségi
munkára vonatkozó feladatokat, felelősöket, illetve azokat a momentumokat, amelyek a
nevelőtestület egészét érintik.
- A helyi lehetőségek számbavételével az iskolának törekedni kell változatos tevékenységi körök és
helyek biztosítására.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
61
- A közösségi szolgálatok az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül –
szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő majd legfeljebb öt órás záró
foglalkozást tart.
- Egy órán 60 perc közösségi szolgálat értendő.
- A szolgálat alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.
- A szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen
időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
- A program befejezésekor záró értékelésre kerül sor, ahol a tanulóknak lehetőségük van a
visszacsatolásra. A zárás ünnepélyes alkalom, amikor mindenki a már feldolgozott élményeit
megosztja a többiekkel. A zárás keretében kapják meg a tanulók az igazolásokat.
3.2.15. Mi az, ami a legfontosabb számunkra?
Az intézmény egyéni arculatát tehát leginkább az alábbi pedagógiai értékek és célok iránti
elkötelezettség jellemzi:
kötődés
a tanulói ambíció, igényszint fejlesztése
a vizuális és verbális kommunikáció fejlesztése
az egyéni szociális értékrend kialakítása, fejlesztése
az együttműködési képesség fejlesztése
önismeret, önbecsülés
a pozitív egyéni tudat, identitás fejlesztése
demokratizmus
hátrányos helyzetű tanulók segítése
leszakadók felzárkóztatása
piacképes, magas szintű szakmai tudás
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
62
4. Szakmai program
„Egy egész életre szóló állást nem lehet biztosítani, amit viszont lehet:
mindenkori felkészültséget új állások követelményeihez.”
(Bertil-Olof Svanholm)
4.1. A szakgimnáziumi, illetve az arra épülő szakképzés szakmai programja
A szakmai program készítésénél figyelembe vett jogszabályok:
az 2011. évi CXC törvény a köznevelésről
az 2011. évi LXXXVII. törvény a szakképzésről
az 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról
2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
a 2011. évi CLV. a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
a 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról, valamint
a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés
alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
végrehajtásáról
a 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről,
valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről
az 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
a 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól
az ágazati érettségi vizsgát is szabályozó az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról
szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet
A szakgimnáziumi szakmai program fő részei:
a szakgimnáziumbaban folyó szakmai képzés
az érettségire épülő szakképzés
a szakképzés személyi feltételei
szakmai, tárgyi programok (helyi tantervek)
szakmai tantárgyi programok
4.2. A szakgimnáziumban folyó szakmai előkészítés
A köznevelési törvény a szakgimnázium célját és feladatát a következőképpen fogalmazza meg: A
szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire és ehhez kapcsolódó szakképesítés
megszerzésére, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
63
felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a
szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú
szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A
szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben
meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához
tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.
A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös tartalmi
elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi elemeit
magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti
közismereti képzés mellett.
4.2.1. Alapelvek
Az oktatásnak és a szakmai képzésnek megkülönböztetett szerepe van a foglalkoztatási problémák
megoldásában, a piacgazdaság fejlődése szempontjából pedig alapkövetelmény a munkavállalók
korszerű szakképzettsége, megfelelő szakmai felkészültsége.
A középfokú szakképzés széles szakmai ismeretet nyújt a felsőoktatásba való bekapcsolódáshoz, a
gyors, munkaerő-piaci elhelyezkedéshez az életpályán szükséges többszöri szakmaváltáshoz.
A szakképzésnek ki kell terjednie a tanulni tudás megalapozására, az együttműködéshez szükséges
emberi kapcsolatok, viselkedésmódok, a kommunikáció formáinak megismerésére, fejlesztésére,
valamint olyan szakmai és praktikus ismeretekre, amelyek a jogi, vállalkozói, idegen nyelvi
ismereteket is magukba foglalják.
A szakképzési rendszer fő törekvése, olyan tartalmak kiválasztása és közlése, melyek segítséget
jelentenek a tanulóknak az ismeretek megszerzésében, a folyamatos tanulásban, a végzetteknek a
gyors munkahelyváltásban. Előtérbe kerül a személyes jártasság, a problémával való megbirkózás
képessége.
Olyan tudás kialakítása a cél, amellyel a jelen és a közeljövő igényeinek meg lehet felelni, amellyel
tudás és ismeret konvertálható és magában hordozza a továbblépés lehetőségét.
Középiskolánkban a 9-12. évfolyamokon, az alábbi szakterületeken illetőleg ágazatokban folyik
képzés, évfolyamonként egy-egy osztállyal:
4.2.2. Műszaki szakterület
4.2.2.1. Informatika ágazat
A közismereti tantárgyak tanulása mellett a diákok megismerik
Az információ technológia alapjait
A hálózatok működésének, tervezésének elméletét és gyakorlatát
A Windows és Linux operációs rendszereket
Az irodai szoftverek magas szintű használatát: Szövegkezelés, előadás készítés,
táblázatkezelés, adatbázis-kezelés
Az informatikai szakmák világát, munkahelyi lehetőségeit
A szoftverfejlesztés elméletét és gyakorlatát C#, JavaScript és Pyton nyelveken keresztül
Az adatbázis-kezelés elméletét és gyakorlatát MySQL adatbázis szerver használatával
A webfejlesztés kliens és szerver oldali kódolását, a weboldalak formázásának módját
HTML, JavaScript, .NET, PHP és css nyelvek segítségével
Tanulmányaik során megismerik a számítógép hardver felépítését, összeszerelését, telepítését,
konfigurálását, karbantartását. Megtanulják a számítógépes hálózatok működését a réteg modellek
protokolljainak működésén keresztül. Mindezt kipróbálják szimulátor és éles labor környezetben is.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
64
Elsajátítják a CISCO berendezések konfigurációs nyelvét és képesek kis és közepes méretű vállalati
hálózatok tervezésére és konfigurálására. Megismerik a vezetékes és vezeték nélküli hálózatok
biztonsági problémáit. Betekintést nyernek az internet szolgáltatók feladataiba is. Részletesen
megismerik a Windows és Linux operációs rendszereket, azok telepítését, szolgáltatásait és
konfigurálását mind kliens, mind szerver oldalon. Részletesen megismerik és haladó szinten tudják
kezelni az irodai programcsomagot, konkrétan szövegkezelés, előadás készítés, táblázatkezelés,
adatbázis-kezelés és csoportmunka, irodai felhő szolgáltatások eszközeit. Betekintést kapnak az
informatika szakmák világába, főleg azzal a céllal, hogy ki tudják választani a számukra vonzó
területeket, ahol szívesen elhelyezkednének. Az első évfolyamon RasberryPi mikroszámítógépes
környezetben interaktív módon ismerkednek meg a programozás alapjaival Pyton nyelv
segítségével. Ezzel párhuzamosan a HTML, css és JS nyelv segítségével betekintést nyernek a
webfejlesztés alapjaiba. Felsőbb évfolyamon C# nyelven alaposan megismerik a programozás
vezérlő szerkezeteit, a típusokat, alap algoritmusokat és adatszerkezeteket, valamint az objektum
orientált programozás technológiáját (zártság, öröklés polimorfizmus, szerződés alapú
programozás). Elsajátítják az adatbázis tervezés lépéseit, fogalmait MySQL szerver környezetben,
ahol elsajátítják az SQL nyelvet, aminek segítségével képesek lesznek adatbázis, táblák,
megszorítások, indexek létrehozására, adatbázis adatok feltöltésére, törlésére, valamint adatbázisok
egyszerű és összetett lekédezésére (szűrés, rendezés, több táblás és összetett lekérdezések) sql
szkriptek elkészítésével. JavaScript nyelven megismerik a kliens oldali programozás alapjait, a
fontosabb JS könyvtárak mint például a JQUERY használatát. Alapszinten megismerkednek a css
formázó nyelvvel és css könyvtárak segítségével mester oldal alapú reszponzív site-ok összeállítását
is elsajátítják. Megismerik a PHP nyelv alapjait, és segítségével tudnak adatbázis szerverhez
csatlakozni, sql segítségével tudják azt manipulálni és lekérdezni.
A szakmai tantárgyak mellett nagy hangsúlyt kap a szakmai angol tanulása, ahol angol nyelvű
szakmai oldalak fordításával, online oktató programok megismerésével ismerkednek a nyelvvel.
ezeket az ismereteket fokozottan gyakoroljuk a szakmai órákon is. Tantárgyainkban szinte minden
területen megjelenik a tanulók kompetencia fejlesztése. Ilyen területek az idegen nyelvi,
állampolgári, általános kulturális, matematikai, logikai, szövegértési, munkaszervezési,
munkavégzési, kooperációs kompetenciák. A végzős évfolyamok a tanuló tehetségének
megfelelően emelt vagy középszintű érettségit tesz a szakmai tárgyakból.
Érettségi bizonyítvány megszerzését követően:
máris munkába állhatnak, mint irodai informatikus (OKJ 52 481 02).
további egy év tanulással szoftverfejlesztő (OKJ 54 213 05) képesítést szerezhetnek
sikeres felvételit követően tovább tanulhatnak valamely felsőfokú oktatási intézményben
4.2.2.2. Közlekedési ágazat
Váltókezelő
A közismereti tantárgyak tanulása mellett a diákok megismerkednek Magyarország vasúti
földrajzával, a vasút üzemvitelével, a vasúti közlekedéssel kapcsolatos jelzésekkel, a pályavasúti
berendezésekkel, a forgalom lebonyolításával kapcsolatos előírásokkal, a járművek műszaki
jellemzőivel, a fékek működésével és a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokkal.
A képzés 30%-ban gyakorlati órákból áll, melyek során a tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban
megtanulják alkalmazni, valamint kiállítani a szolgálat ellátásához szükséges nyomtatványokat.
Fontos hangsúlyt fektetünk az évközi tanulmányi kirándulásokra, melyeket a környező állomásokon
tesznek a tanulók, illetve az összefüggő nyári szakmai gyakorlatra a 10. és 11. évfolyamokat
követően, melyet szintén különböző állomásokon töltenek a diákok. Elhelyezésüket a Baross Gábor
Oktatási Központ mint gyakorlati képzőhely végzi.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
65
A végzős évfolyam a közismereti tantárgyak mellett szakmai tárgyból tesz közép- vagy emelt szintű
érettségi vizsgát.
Az érettségi bizonyítvány megszerzését követően:
tanulóink munkába állhatnak mint váltókezelők (OKJ 52 841 02),
további egy év tanulással Vasútforgalmi szolgálattevő (OKJ 54 841 05) képesítést
szerezhetnek.
sikeres felvételi eljárást követően tovább tanulhatnak
a Széchenyi István Egyetem (Győr) Közlekedésmérnöki Karán,
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karán.
Vasútforgalmi szolgálattevő
Váltókezelő ágazaton végzettek 1 év alatt, más szakokról beiratkozók 2 év alatt szerezhetnek
vasútforgalmi szolgálattevő szakmai vizsgát.
A tanulók a váltókezelő ágazaton tanultakon túlmenően további előírásokat ismernek meg a
forgalom lebonyolításával, az állomási és nyíltvonali biztosító berendezésekkel és a villamos
felsővezetéki berendezésekkel kapcsolatban. A képzés elvégzése jó alapokat ad más forgalmi
jellegű munkakörök betöltéséhez is, mint pl. mozdonyvezető.
A képzés 30%-ban gyakorlati órákból áll, melyek során a tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban
megtanulják alkalmazni, valamint kiállítani a szolgálat ellátásához szükséges nyomtatványokat.
Fontos hangsúlyt fektetünk az évközi tanulmányi kirándulásokra, melyeket a környező állomásokon
tesznek a tanulók, illetve az összefüggő nyári szakmai gyakorlatra az 1/13. évfolyamokat követően,
melyet szintén különböző állomásokon töltenek a nem váltókezelői érettségivel rendelkező diákok.
Elhelyezésüket a Baross Gábor Oktatási Központ mint gyakorlati képzőhely végzi.
Az szakmai vizsga letételét követően:
tanulóink munkába állhatnak mint Vasútforgalmi szolgálattevők (OKJ 54 841 05),
további egyéb forgalmi jellegű munkaköröket is betölthetnek,
sikeres felvételi eljárást követően tovább tanulhatnak
a Széchenyi István Egyetem (Győr) Közlekedésmérnöki Karán,
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karán.
Vasúti személypénztáros
A közismereti tantárgyak tanulása mellett a diákok megismerkednek Magyarország vasúti
földrajzával, a vasút üzemvitelével, az utastájékoztatás, panaszkezelés, menetdíjvisszatérítés
szabályaival, a személyszállítási kedvezményekkel, azok alkalmazásával, a pénztárkezelés
szabályaival, a pénztárakban használt jegykiadó gépekkel, azok kezelésével.
Kiemelt hangsúlyt fektetünk a jó kommunikációs készség, az udvarias magatartás, a
szolgáltatásközpontú, ügyfélorientált szemléletmód kialakítására.
A képzés gyakorlatigényes, 40%-ban gyakorlati órákból áll, melyek során a tanult elméleti
ismereteket a gyakorlatban megtanulják alkalmazni. Konkrét utastájékoztatási, jegykiadási, pénztári
el- és leszámolási feladatokat oldanak meg a tanulók, elsajátítják a különböző személypénztári
nyomtatványok kiállítását. Fontos hangsúlyt fektetünk az évközi tanulmányi kirándulásokra,
melyeket a környező állomásokon tesznek a tanulók, illetve az összefüggő nyári szakmai
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
66
gyakorlatra a 10. és 11. évfolyamokat követően, melyet szintén különböző állomásokon töltenek a
diákok. Elhelyezésüket a Baross Gábor Oktatási Központ mint gyakorlati képzőhely végzi.
A végzős évfolyam a közismereti tantárgyak mellett szakmai tárgyból tesz közép- vagy emelt szintű
érettségi vizsgát.
Az érettségi bizonyítvány megszerzését követően:
tanulóink munkába állhatnak mint vasúti személypénztárosok (OKJ 52 841 03),
további egy év tanulással Jegyvizsgáló (OKJ 54 841 10) képesítést szerezhetnek.
sikeres felvételi eljárást követően tovább tanulhatnak
a Széchenyi István Egyetem (Győr) Közlekedésmérnöki Karán,
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karán.
Jegyvizsgáló
Vasúti személypénztáros ágazaton végzettek 1 év alatt, más szakokról beiratkozók 2 év alatt
szerezhetnek jegyvizsgáló szakmai vizsgát.
A tanulók a vasúti személypénztáros ágazaton tanultakon túlmenően további előírásokat ismernek
meg a személyszállítással kapcsolatban, megtanulják a fedélzeti munkavégzés szabályait, mindezek
mellett elsajátítják azokat a forgalom lebonyolításával kapcsolatos szabályokat, amelyek a
jegyvizsgálói munkakör betöltéséhez szükségesek. Megismerik a fedélzeti jegykiadógépet, annak
használatát.
Kiemelt hangsúlyt fektetünk a jó kommunikációs készség, az udvarias magatartás, a
szolgáltatásközpontú, ügyfélorientált szemléletmód kialakítására.
A képzés gyakorlatigényes, 40%-ban gyakorlati órákból áll, melyek során a tanult elméleti
ismereteket a gyakorlatban megtanulják alkalmazni. Konkrét utastájékoztatási, fedélzeti
jegykiadási, feladatokat oldanak meg a tanulók, elsajátítják a különböző utánfizetési nyomtatványok
kiállítását. Fontos hangsúlyt fektetünk az évközi tanulmányi kirándulásokra, melyeket a környező
állomásokon tesznek a tanulók, illetve az összefüggő nyári szakmai gyakorlatra az 1/13.
évfolyamokat követően, melyet szintén különböző állomásokon töltenek a nem vasúti
személypénztáros érettségivel rendelkező diákok. Elhelyezésüket a Baross Gábor Oktatási Központ,
mint gyakorlati képzőhely végzi.
Az szakmai vizsga letételét követően:
tanulóink munkába állhatnak mint Jegyvizsgálók (OKJ 54 841 10),
további egyéb személyszállítással kapcsolatos munkaköröket is betölthetnek,
sikeres felvételi eljárást követően tovább tanulhatnak
a Széchenyi István Egyetem (Győr) Közlekedésmérnöki Karán,
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karán.
4.2.3. Kereskedelmi ágazat
A közismereti tantárgyak tanulása mellett a diákok megismerkednek a reklámok tervezésével, egy-
egy reklám vásárlókra gyakorolt hatásaival, hogyan lehet a vevőket a különböző reklámeszközökkel
befolyásolni, valamint ismereteket szerezhetnek a vállalkozás alapítás rejtelmeiről. Megismerhetik,
hogy hogyan lehet egy „Startup” vállalkozást elindítani, mitől lehet sikeres vagy éppen sikertelen
egy vállalkozás. Megismerkedhetnek a kis - és nagykereskedelmi egységekben lezajló árukezelési
és raktározási folyamatokkal.
Diákjaink megtanulják, hogy milyen szempontok alapján választunk beszállítót, milyen szempontok
szerint lehet a beszerzendő áruk mennyiségét és összetételét meghatározni, hogyan történhet az áru
megrendelése, illetve elsajátítják az áruátvétel mozzanatait
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
67
Megtanulják, hogy mitől lesz egy eladási folyamat sikeres, valamint különböző vevőtípusok miként
reagálnak egy-egy reklámhatásra, új termékekre.
Elsajátítják a leltározás folyamatát, annak módszereit, tisztában lesznek a leltárfelelősség
fontosságával.
Az áruforgalmi ismeretek mellett a diákok belátást nyerhetnek a logisztika a raktározás világában is,
amely során megismerkedhetnek a raktározás folyamatival a komissiózási stratégiák jelentőségével.
Megismerik, hogyan működik egy raktárirányítási rendszer, illetve a gyakorlati órák kereteiben
elsajátíthatják, hogy hogyan lehet létrehozni egy komplett raktári rendszert.
A képzés során fontosnak tartjuk, hogy a diákok ne csak az iskolai keretek között találkozhassanak
a szakmával, hanem lehetőleg minél több alkalommal eljussanak üzemlátogatásokra is. Ennek
érdekében évente több alkalommal is szervezünk üzemlátogatásokat a környékbeli kereskedelmi és
raktározási egységékbe.
A képzés 30%-ban gyakorlati órákból áll, melyek során a tanult elméleti ismereteket a gyakorlatban
is meg tanulják alkalmazni diákjaink, például jegyzőkönyvek kiállítását, az áruval kapcsolatos
kifogások intézését, a göngyölegek kezelését leltározását, valamint a raktári bizonylatok kitöltését.
Az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazását segíti logisztikai szaktantermünk, ahol
raktározási és anyagmozgatási eszközök segítik az ismeretek elmélyítését.
A diákok a nyári gyakorlat kereteiben, az elméletben és gyakorlatban megszerzett tudásukat
érvényesíthetik a különböző gazdálkodó szervezeteknél.
Érettségi bizonyítvány megszerzését követően:
tanulóink máris munkába állhatnak, mint vállalkozási ügyintéző (OKJ 51 344 11)
további egy év tanulással logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (OKJ 54 841 11
képesítést szerezhetnek.
a sikeres felvételi eljárást követően tovább tanulhatnak bármely Magyarországi felsőoktatási
intézmény államilag finanszírozott vagy költségtérítéses szakán.
4.2.4 Rendészeti ágazat
A közismereti tantárgyak tanulása mellett a diákok megismerik
a rendőrség
a katasztrófavédelem
a büntetés-végrehajtás
a személy- és vagyonvédelemi szolgálatellátására vonatkozó általános szabályokat.
Elsajátítják a személy- és vagyonvédelmi, a tűzoltó és tűzmegelőzési alapismereteket, illetve a
büntetés-végrehajtási alapismereteket. Megismerkednek a képzéshez tartozó jogi fogalmakkal, az
Alaptörvény rendelkezéseivel, az állampolgárságra vonatkozó szabályokkal, az emberi és a polgári
jog alapjaival, a büntetőjog általános rendelkezéseivel és a kriminalisztika eszközeivel,
módszereivel. Kiemelten kezeljük az ifjúságvédelem és a bűnmegelőzés feladatainak
elsajátíttatását.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
68
A testnevelés tantárgy tanítása során a fizikai erőnlét továbbfejlesztése és az alapvető alaki
mozgások elsajátítása kiemelt feladatként kerül oktatásra. A diákjaink a heti öt testnevelési óra
keretein belül 2 órában önvédelmi képzést kapnak és fegyvertechnikai, lövészeti kiképzésben is
részesülnek. A tanulmányaik során kiemelten kezeljük a kommunikációs készségek fejlesztését, a
szakmai informatikai és idegen nyelvi tudásuk bővítését. A végzős évfolyamok a közismereti
tantárgyak mellett szakmai tárgyból tesznek közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgát.
Érettségi bizonyítvány megszerzését követően:
tanulóink máris munkába állhatnak, mint közszolgálati ügykezelők (OKJ 52 345 04).
további egy év tanulással közszolgálati ügyintéző (OKJ 54 345 01) képesítést szerezhetnek.
a sikeres felvételi eljárást követően tovább tanulhatnak
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán
rendészeti középiskolában (Adyliget, Körmend, Miskolc, Szeged).
4.2.5. Szakmai nap
Évente megrendezzük az intézményi szakmai napot. Előadóink az egy-egy szakterületen már
„befutott”, nagy elméleti és gyakorlati jártasságot szerzett – diplomás vagy középfokú végzettséggel
rendelkező – volt diákjaink közül kerülnek ki.
A négyórás program első két órájának plenáris ülésén a pályaválasztás előtt álló 12.-es diákjaink
tájékozódhatnak, és kapnak segítséget döntésükhöz.
A szakmai nap második felében szekcióülések keretében a szakképzésben résztvevő hallgatóink
jutnak közelebb a „munka világához”, tájékozódhatnak a munkaerő-piaci lehetőségekről és
kihívásokról, választ kapnak kérdéseikre.
4.2.6. ECDL
Középiskolánkban a 9-10. évfolyamon az informatikaoktatás egységes elvek alapján, azonos tanterv
szerint folyik, melynek célja az ECDL-vizsgára való eredményes felkészítés. A vizsga letételét nem
tesszük kötelezővé, de az évközi érdemjegyadás, ill. a félévi és év végi osztályozás alapjául az
ECDL követelményei szolgálnak.
A bizonyítvány megszerzéséhez a vizsgára jelentkezőknek 1 elméleti és 6 gyakorlati vizsgán kell
számot adni a tudásukról, melyek az alábbiak:
1. alapismeretek
2. operációs rendszer
3. szövegszerkesztés
4. táblázatkezelés
5. adatbázis-kezelés
6. prezentáció
7. kommunikáció, internet
4.3. Intézményi szakmai program
Helyi tanterv
Az iskola készíti amely a kerettanterv adaptációja a helyi sajátosságok figyelembe vételével
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
69
4.3.1. A szakgimnáziumban folyó szakképzés alapelvei
Szakképzési formák indításánál elsődleges szempont számunkra a végzős tanulók elhelyezkedési
esélyeinek növelése, a munkaerő-piacon alkalmazható piacképes tudás és alkalmazkodóképesség
kialakítása.
A szervezés során figyelembe vettük és vesszük fenntartónk rendelkezéseit, a Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei Szakképzés-szervezési Társulás döntéseit, a szülők, diákok és munkatársak,
valamint a gazdálkodó szervezetek, a munkaerőpiac igényeit.
Folyamatos kapcsolattartás szükséges a szülőkkel, diákokkal, gazdálkodó szervezetekkel, hogy a
megváltozott igényekhez időben tudjunk alkalmazkodni.
Az igényeket felmérve a szakképzést folyamatosan meg kell újítanunk, és ehhez a meglévő
személyi és tárgyi erőforrásokat hozzá kell igazítanunk.
A szakgimnázium kilencediktől tizenkettedik évfolyamáig az ágazathoz tartozó szakképesítések
közös tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tartalmi
elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv
szerinti közismereti képzés mellett.
A szakgimnáziumnak feladata, hogy felkészítsen tanulóinkat a:
szakmai érettségi végzettséget adó érettségire
az érettségihez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére
szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra,
szakirányú munkába állásra
A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben
meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához
tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.
A szakgimnáziumi képzés során az érettségi vizsgával megszerezhető szakképesítések:
5231/6 FEOR számú jegyvizsgáló
3142/9 FEOR számú számítógépes rendszerkarbantartó
3622/15 FEOR számú kereskedelmi ügyintpéző
4.3.2. ÉRETTSÉGI UTÁN választható szakképzések
Szoftverfejlesztő OKJ 54 213 05
Közszolgálati ügyintéző OKJ 52 345 01
Vasútforgalmi szolgálattevő OKJ 54 841 05
Vasúti árufuvarozási ügyintéző OKJ 54 841 06
Jegyvizsgáló OKJ 54 841 10
Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző OKJ 54 841 11
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
70
4.3.3. A szakképzés szervezésének személyi feltételei
Az elméleti és gyakorlati képzést a köznevelésről szóló törvény 98.§-ában szabályozott feltételekkel
rendelkező pedagógus, illetve más szakember láthatja el, főállásban vagy szükség szerint
részfoglalkozásúként, óraadóként.
4.3.4. A szakképesítéseket igazoló bizonyítványok kiadása
A szakképzésről szóló 2011. évi C LVXXVII. törvény 9. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:
(4) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a
szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt.
(7) A szakmai vizsgabizottság a javítóvizsgán a tanulónak a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye
alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a tanuló a komplex szakmai vizsgán
eredménytelen vizsgát tett vagy csak a komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét
teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés vagy
részszakképesítések követelményeinek.
(8) A komplex szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány és nyomtatvány használható, amelyet a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány és a nyomtatvány
előállításához és forgalmazásához a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye
szükséges.
(9) A komplex szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartásáról a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik.
4.3.5. Belépési feltételek
Az intézményben rész-szakképesítés megszerzésére nem lehet beiskolázni. Ha a tanuló a szakma
vizsgakövetelményeit teljesítette, képesítést nyer a nevezett rész-szakmákra is, amennyiben az
iskolai rendszerű szakképzésben a tanuló első szakmai vizsgája eredménytelen volt, vagy csak a
vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, az iskolai rendszerű képzésben csak a javítóvizsgán
szerezhet részszakképesítést.
Általános iskolából érkező diákok:
A szakgimnáziumi osztályokba való belépés feltételeit e szabályzat 5.6. Az intézménybe lépés
feltétele, az átjárhatóság feltételei pontja szabályozza.
A képzés megkezdésének szakmaspecifikus feltétele a vasútforgalmi szolgálattevő és a jegyvizsgáló
képzésnél az:
„Vasútorvosi” alkalmassági vizsgálaton elért valamilyen szintű „Alkalmas” minősítés.
A „Vasúti szolgálatra alkalmatlan” minősítést szerzettek számára lehetőséget biztosítunk
egy másik képzésbe való átjelentkezésre.
Az érettségi utáni képzésekbe való beiratkozás egységes feltételei
Az érettségi utáni képzések egy illetve két évesek attól függően, hogy szakirányú vagy nem
szakirányú érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik a jelentkező.
Érettségi bizonyítvány
Szakirányú érettségi bizonyítvány esetén a képzési idő 1 év
Nem szakirányú érettségi bizonyítvány esetén a képzési idő 2 év
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
71
25. évnél nem magasabb életkor
A képzés folytatásának szakmaspecifikus feltétele a vasútforgalmi szolgálattevő képzésnél
az:
„Vasútorvosi” alkalmassági vizsgálaton elért valamilyen szintű „Alkalmas”
minősítés.
A „Vasúti szolgálatra alkalmatlan” minősítést szerzettek számára lehetőséget
biztosítunk egy másik képzésbe való átjelentkezésre.
Az érettségi utáni képzések elindításának feltétele legalább 5 fő bejelentkezése.
4.3.6. A vizsgára bocsátás követelményei
A komplex szakmai vizsgára való bocsátás feltétele az utolsó szakképző évfolyam eredményes
elvégzése, vizsgára csak az a tanuló bocsátható, aki teljesítette (legalább elégséges eredménnyel) a
tantárgyi követelményeket
Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak
szerint teljesített tantárgyak (a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint) egyenértékűek
az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.
Az iskolai rendszerű szakképzésben azok számára, akiknek a szakképesítés megszerzésére történő
felkészítése tanulói jogviszonyban történt, és a tanévet eredményesen lezárták, de a komplex
szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az első vizsgaidőszakban nem tudtak eleget tenni, a
komplex szakmai vizsgát az a szakképző iskola is megszervezheti az általa oktatott szakképesítések
vonatkozásában, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói jogviszonyban.
4.3.7 szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei:
Mentesül a szakmai vizsga vagy annak a versenykiírásban meghatározott vizsgafeladatának letétele
alól az a vizsgázó, aki a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi
versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott követelményt teljesítette, és a
versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ennek alapján mentesül a
szakmai vizsga letétele alól az a versenyző, aki az adott versenytevékenység mindegyikéből
(írásbeli, gyakorlati szóbeli) legalább 71%-ot teljesített.
A versenykiírásban meghatározott felmentés esetén a vizsga vagy a megjelölt vizsgafeladat
eredményét jelesnek (5) kell tekinteni.
A versenyző eredményéről a Versenybizottság Igazolást ad ki, melynek figyelembevételével az
iskola mellett működő szakmai vizsgabizottság állapítja meg a vizsgázó tanuló eredményét és adja
ki számára a szakmai bizonyítványt.
4.3.12. Beszámíthatóság a tanuló előzetes tanulmányai alapján
Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű
igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható
előzetes tanulmányokról és a teljesített követelményekről az iskola vezetője a szakmai
munkaközösség véleménye alapján határozattal dönt.
4.3.8. Eszköz- és felszerelésjegyzék
4.3.8.1. Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző
Eszköz Rendelkezésre áll Hiányzik
Telefon, fax
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
72
Számítógép internet csatlakozással
Projector
Szoftverek (irodai, raktári és ágazati
alkalmazások
Térképek (közúti, vasúti, vízi útvonalakról,
légifolyosókról
Számológép
Nyomtató, szkennelési funkcióval
Fénymásoló
Tarifakönyvek
Menetrendek (digitális és/vagy papíralapú
formában)
Jogszabálygyűjtemén (digitális és/vagy
papíralapú formában)
Fuvarozási szabályzatok (digitális és/vagy
papíralapú formában)
Okmányminták (digitális és/vagy papíralapú
formában)
Raktári árumozgások nyilvántartási
dokumentumai
4.3.8.2. Vasútforgalmi szolgálattevő
Eszköz Rendelkezésre áll Hiányzik
Telefon, fax
Számítógép internet csatlakozással
Projector
Szoftverek (irodai, raktári és ágazati
alkalmazások
Térképek (közúti, vasúti, vízi útvonalakról,
légifolyosókról
Számológép
Nyomtató, szkennelési funkcióval
Fénymásoló
Tarifakönyvek
Menetrendek (digitális és/vagy papíralapú
formában)
Jogszabálygyűjtemén (digitális és/vagy
papíralapú formában)
Fuvarozási szabályzatok (digitális és/vagy
papíralapú formában)
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
73
Okmányminták (digitális és/vagy papíralapú
formában)
Raktári árumozgások nyilvántartási
dokumentumai
4.3.8.3. jegyvizsgáló
Eszköz Rendelkezésre áll Hiányzik
Telefon, fax
Számítógép internet csatlakozással
Projector
Szoftverek (irodai, raktári és ágazati
alkalmazások
Térképek (közúti, vasúti, vízi útvonalakról,
légifolyosókról
Számológép
Nyomtató, szkennelési funkcióval
Fénymásoló
Tarifakönyvek
Menetrendek (digitális és/vagy papíralapú
formában)
Jogszabálygyűjtemén (digitális és/vagy
papíralapú formában)
Fuvarozási szabályzatok (digitális és/vagy
papíralapú formában)
Okmányminták (digitális és/vagy papíralapú
formában)
Raktári árumozgások nyilvántartási
dokumentumai
4.3.8.4. Közszolgálati ügyintéző
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
74
Eszköz Rendelkezésre áll Hiányzik
Szkenner
Nyomtató
Fénymásoló
Telefon
Fax
Irodai Szoftverek
Nyomtatványok
Iratmegsemmisítő
Hangrögzítő
CD-jogtár
Internet hozzáférés
Irodaszerek
Hivatali nyomtatványok (másolatok)
Szakmai okmányok
Iktató könyv
Postakönyv
Iktató szoftver
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
75
4.3.8.5. Közszolgálati ügykezelő
Eszköz Rendelkezésre áll Hiányzik
A 6.15. – 6.17. pontokban felsorolt szoftverek
ajánlott hardverkonfigurációinak megfelelő 12
db tanulói és 1 db oktatói
számítógép internetkapcsolattal
Oktatói számítógép képernyőjének kivetítésére
alkalmas eszközök
3 db kis- és közepes hálózatok kapcsolási
feladataira alkalmas, VLAN-képes,
menedzselhető kapcsoló
3 db kis- és otthoni hálózatok
forgalomirányítási feladataira és
internetkapcsolatának biztosítására alkalmas
integrált forgalomirányító
2 db kiszolgálói feladatokra alkalmas PC
6 db ügyfél operációs rendszer futtatására
alkalmas, vezetéknélküli interfésszel
rendelkező PC vagy laptop (amennyiben a 6.1.
pontban meghatározott eszköz erre alkalmas,
akkor nem kell további eszközként biztosítani)
Ethernet és soros kábelek [Kábelkészletek
(soros, konzol, egyenes és keresztkötésű UTP)
Patch panelek, fali csatlakozók, RJ45 UTP
csatlakozók - CAT5e UTP kábel (fali, patch)
Rack szekrény]
UTP kábelezéshez szerszámok (csavarhúzók,
klimpelő, blankoló, vágó fogók)
1 db hálózati kábelteszter
Számítógép szereléshez szerelőkészlet
(csavarhúzó, fogó, alkatrész visszanyerő,
csipesz)
6 db antisztatikus csuklópánt és 1 db szőnyeg
Számítógép szereléshez 6 db gyakorló
számítógép és hozzá tartozó perifériák, 1 db
laptop
Számítógép tisztítási eszközök és anyagok,
hővezető paszta
1 db nyomtató
Szoftverek I. (minden tanulói és oktatói
számítógépre)
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
76
Kliensoldali operációs rendszerek
Office irodai alkalmazás csomag
Böngésző program
Szoftverek II. (minden tanulói és oktatói
számítógépre)
Protokoll analizátor program
Hálózati szimulációs szoftver, amely képes a
10817-16 Hálózati ismeretek I. modulban előírt
LAN és WAN hálózati
eszközök szimulálására, valamint a
konfigurációs feladatok elvégzésére
Szoftverek III. (minden tanulói és oktatói
számítógépre)
Vizuális (blokk) programok készítésére
alkalmas szoftver
Felhasználói programok készítésére alkalmas
programozási nyelv (C++, C#, Java, Phyton)
Integrált fejlesztői környezet Integrált WEB
fejlesztői környezet
Script nyelv
HTML oldalak készítését támogató szoftver
Kliens számítógépen futó adatbázis-kezelő
szerver (MySQL vagy MS SQL)
SQL grafikus eszköz )
4.3.8.6. Szoftverfejlesztő
Eszköz Rendelkezésre áll Hiányzik
az ajánlott hardverkonfigurációinak megfelelő
12 db tanulói és 1 db oktatói számítógép
internetkapcsolattal
Oktatói számítógép képernyőjének kivetítésére
alkalmas eszközök
3 db kis- és közepes hálózatok kapcsolási
feladataira alkalmas, VLAN-képes,
menedzselhető kapcsoló
3 db kis- és otthoni hálózatok
forgalomirányítási feladataira és
internetkapcsolatának biztosítására alkalmas
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
77
integrált forgalomirányító
2 db kiszolgálói feladatokra alkalmas PC
6 db ügyfél operációs rendszer futtatására
alkalmas, vezetéknélküli interfésszel
rendelkező PC vagy laptop (amennyiben az
első sorban meghatározott eszköz erre
alkalmas, akkor nem kell további eszközként
biztosítani)
Ethernet és soros kábelek [Kábelkészletek
(soros, konzol, egyenes és keresztkötésű UTP)
Patch panelek, fali csatlakozók, RJ45 UTP
csatlakozók - CAT5e UTP kábel (fali, patch)
Rack szekrény
UTP kábelezéshez szerszámok (csavarhúzók,
klimpelő, blankoló, vágó fogók)
1 db hálózati kábelteszter
Számítógép szereléshez szerelőkészlet
(csavarhúzó, fogó, alkatrész visszanyerő,
csipesz)
6 db antisztatikus csuklópánt és 1 db szőnyeg
Számítógép szereléshez 6 db gyakorló
számítógép és hozzá tartozó perifériák, 1 db
laptop
Számítógép tisztítási eszközök és anyagok,
hővezető paszta
1 db nyomtató
Mobil eszközök és szimulátorok (tablet,
okostelefon)
Szoftverek I. (minden tanulói és oktatói
számítógépre)
Kliens oldali operációs rendszerek
Office irodai alkalmazás csomag
Böngésző program
Szoftverek II. (minden tanulói és oktatói
számítógépre)
Protokoll analizátor program
Hálózati szimulációs szoftver, amely képes a
11997-16 Hálózati ismeretek I. modulban előírt
LAN és WAN hálózati eszközök szimulálására,
valamint a konfigurációs feladatok elvégzésére
Szoftverek III. (minden tanulói és oktatói
számítógépre)
Vizuális (blokk) programok készítésére
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
78
alkalmas szoftver
Felhasználói programok készítésére alkalmas
programozási nyelv (C++, C#, Java, Phyton)
Második programozási nyelv (C++, C#, Java,
Python)
Integrált fejlesztői környezet Integrált WEB
fejlesztői környezet
HTML oldalak készítését támogató szoftver
Kliens számítógépen futó adatbázis-kezelő
szerver (MySQL vagy MS SQL)
SQL grafikus eszköz
Szoftverek IV. (minden tanulói és oktatói
számítógépre)
Automatikus tesztelést támogató eszközök
CASE eszközök
Képszerkesztő szoftver
Multimédiás, játékfejlesztői modulok, Szerver
és desktop, mobil operációs rendszerek
4.3.9. Taniroda
Intézményünkben tanirodát működtetünk, melynek szolgáltatásait elsősorban a logisztikai
ügyintéző képzésben részt vevő diákjaink veszik igénybe.
4.3.10. A gyakorlati képzés
Az intézményünkben folyó képzések gyakorlati foglakozásai - a szakképesítések jellegéből
fakadóan - nagyrészt elméletigényes, tanteremi gyakorlatok.
A vasúti képzéseink gyakorlati foglalkozásai az iskola helyiségeiben kialakított, a MÁV által bérelt
és annak eszközeivel felszerelt forgalmi szimulációs és kereskedelmi kabinetekben folynak. Az
oktató tevékenységet segíti a minden szükséges utasítással, nyomtatvánnyal ellátott szertár.
A munkába állás megkönnyítése, az elvárt munkatapasztalatok megszerzése céljából a 10 - 13.
évfolyamot követően minden képzési forma esetében összefüggő nyári termelési gyakorlatot
szervezünk.
A vasúti képzésben résztvevő tanulók gyakorlati szolgálati helyének kiválasztása a BGOK-val való
együttműködésben, a tanuló lakóhelyének figyelembevételével történik.
A rendvédelmi képzésben résztvevő tanulóink gyakorlati helyét a rendőrség, tűzoltóság a
katasztrófavédelem és a büntetés végrehajtás szakembereivel együttműködve határozzuk meg.
A többi képzésünk esetében a diákok mintegy álláskeresési feladatként önállóan keresnek
maguknak gyakorlati helyet. A sikertelenül próbálkozók esetén az iskola biztosít gyakorlati helyet,
kihasználva a gazdálkodó szervezetekkel kialakított több évtizedes kapcsolatrendszert.
A szakmai gyakorlatról a képzési formától függetlenül a tanulók gyakorlati naplót kötelesek
vezetni.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
79
A gyakorlati naplót a képzés során látottak és hallottak alapján az előre kiadott tematika
segítségével kell elkészíteniük a tanulóknak és minden tanév szeptember elsejéig leadni azt. A
naplókat évfolyamonként a munkaközösség vezető által kijelölt pedagógus gyűjti össze és értékeli
azt a gyakorlati hely tanulóról készült jellemzésével együttesen, amely a tanuló összefüggő nyári
szakmai gyakorlati jegyét alkotja.
Az értékelés elektronikus naplóban való rögzítése az értékelést végző pedagógus feladata.
Az értékelésként kapott érdemjegy az alábbi tantárgyaknál kerül rögzítésre:
A 2016. szeptember előtt indított képzések esetében:
közlekedés ágazat: 11. évfolyam: közlekedés üzemvitel
kereskedelem ágazat: 11. évfolyam: áruforgalom gyakorlata
rendészet ágazat: 12. évfolyam: speciális gyakorlat IV.
A 2016. szeptember után indított képzések esetében:
9-12. évfolyamosok:
váltókezelő: 10. évfolyam: forgalmi gyakorlat
11. évfolyam: forgalmi gyakorlat
vasúti személypénztáros: 10. évfolyam: pénztárkezelés gyakorlat és
forgalmi ismeretek gyakorlat
11. évfolyam: pénztárkezelés gyakorlat és
forgalmi ismeretek gyakorlat
vállalkozási ügyintéző: 10. évfolyam: üzleti kommunikáció gyakorlat
11. évfolyam: áruosztályozás gyakorlata
rendészeti ügyintéző: 11. évfolyam: Önvédelem és intézkedés taktika
gyakorlat III.
12. évfolyam: Önvédelem és intézkedés taktika
gyakorlat IV.
informatika nincs összefüggő nyári szakmai gyakorlat
2 éves képzésű 13-14. évfolyamosok:
vasútforgalmi szolgálattevő: 13. évfolyam: jelzési ismeretek gyakorlat
jegyvizsgáló: 13. évfolyam: díjszabási gyakorlat
forgalmi ismeretek gyakorlat
logisztikai és szállítmányozási ügyintéző: logisztikai tervezés gyakorlat
4.3.11. A szakmai munkaközösség
A szakmai munkaközösség tagjai azok a tanárok, akik
részt vesznek a szakgimnáziumi ágazati tantárgyak tanításában
érintettek az érettségi utáni szakképzésekben.
A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető, irányító tevékenysége mellett végzi.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
80
A munkaközösség összehívására két formában kerülhet sor:
Plenáris ülés, minden munkaközösségi tag részvételével (pl.: tantárgyfelosztás elkészítése).
Szekcióülés, a megbeszélésre kerülő témában érintettek részvételével (pl.: informatika,
szakmai idegen nyelv).
4.4. Szakmai tanulmányi versenyek
Középiskolánkban a szakmai tanulmányi versenyeken való részvételnek tulajdonképpen az első
szakgimnáziumi évfolyam kilépéséig, azaz 1976-ig visszanyúló hagyományai vannak.
Maradéktalanul felvállaljuk az NSZFH gondozásában kiadásra kerülő versenyszabályzatokban
deklarált alábbi célokat:
Ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenye
a tanulók felkészítése, érettségi vizsgájuk elősegítése,
lehetőség biztosítása az érettségiző tehetséges tanulóknak a megmérettetésre, a kiemelkedő
eredmények eléréséhez,
a szaktanárok tehetséggondozó munkájának bemutatása,
a szakképző iskolák oktató-nevelő munkájának versenyszintű értékelése, a kiemelkedő
oktató-nevelő tevékenység ösztönzése és elismerése.
Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek célja
a magyar szakképzés színvonalának fejlesztése és bemutatása,
a tanulók felkészítése, szakmai vizsgájuk elősegítése,
lehetőség biztosítása a szakképzésben részt vevő, illetve érettségiző tehetséges tanulóknak a
megmérettetéshez, a kiemelkedő eredmények eléréséhez,
a szaktanárok tehetséggondozó munkájának bemutatása,
a szakképző iskolák oktató-nevelő munkájának versenyszintű értékelése, a kiemelkedő
A versenyekre való felkészítés
Az ÁSZÉV felkészítés órakeretben, az érettségi előkészítő foglalkozások keretében, valamint
tanórán kívüli foglalkozások keretében történik.
Az OSZTV felkészítés egyéni foglalkozások keretében, az érintettek önkéntes részvétele alapján,
órarenden kívüli foglalkozásként kerül megvalósításra.
4.5. Mellék-szakképesítések
1) A középiskola az alábbi mellék-szakképesítések területén folytat képzést:
XIII. Informatika 52 481 02 Irodai informatikus
XXXVIII. Rendészet és közszolgálat 52 345 04 Közszolgálati ügykezelő
XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika 51 344 11 Vállalkozási ügyintéző
XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika 52 841 02 Váltókezelő
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
81
XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika 52 841 03 Vasúti személypénztáros
2) Ágazatonként a mellék-szakképesítés indításának feltételeit az alábbiakban határozza meg a
középiskola:
a) 12 fő egybehangzó választása esetén indul a képzés
b) Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha az egy ágazatba tartozó tanulók száma nem éri el a
12 főt.
c) A mellék-szakképesítésre a gondviselő és a tanuló aláírásával ellátott, az iskola által készített
formanyomtatványon lehet.
d) jelentkezni a hatályos jogszabályok által meghatározott időpontig lehet, ettől csak különleges
esetben lehet.
e) A jelentkezési határidő lejárta után a már beadott jelentkezésen módosítani nem lehet.
3) Értékelés módja
A tantárgyakat külön-külön évközben érdemjegyekkel félévkor és év végén osztályzatokkal értékeli
a szaktanár.
4) A mellék-szakképesítéshez kapcsolódó előrehozott felkészítés középiskolánkban oktatott minden
ágazat esetében 12. évfolyam első félévének végén ér végett. Azok a tanulók, akik eredményesen
zárják a félévet a mellék-szakképesítéshez tartozó tantárgyakból teljesítik az előre hozott vizsgára
bocsájtás feltételeit.
5) Különös rendelkezések mellék-szakképesítés előrehozott szakmai vizsgájához kapcsolódóan:
A mellék-szakképesítés előrehozott vizsgájára a jogszabályban meghatározott módon és időben
lehet jelentkezni.
A tanulók a tanévrendjében meghatározott időpontban tehetik le vizsgájukat a februári
vizsgaidőszakban.
A tanulókat minden vizsga nap előtt, írásbeli, gyakorlati és szóbeli, megilleti két felkészülési nap,
amelyet az adott vizsgarészt megelőző két tanítási napon vehetnek igénybe.
6) 3. számú melléklet tartalmazza a fő és mellék-szakképesítések hálóterveit ágazatonkénti
bontásban.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
82
5. Követelményrendszer
Az előző fejezetben megfogalmazott nevelési, oktatási célokat és értékeket csak abban az esetben
tudjuk megvalósítani, ha diákjaink és tanáraink számára egyértelműen megfogalmazott, egységes
követelményrendszert állítunk. A követelményeknek összhangban kell lenniük az oktatási,
szakképzési törvény támasztotta igényekkel, ugyanakkor differenciálniuk kell. A követelmény a
nevelés célját közvetítő norma, illetve normarendszer, melynek döntő befolyása, szabályzó szerepe
van a személyiség tudatának és magatartásának formálásában.
5.1. Tanulókkal szemben támasztott követelmények
A hozzánk kerülő diákok számára minimálisan elérendő célként a középszintű érettségi letételét
tűzzük ki. Az érettségire való felkészülés során a diákok olyan általános ismeretekre tesznek szert,
amelyek alkalmassá teszik őket felsőoktatási intézményekben történő továbbtanulásra vagy egy
szakma magas szintű elsajátítására. A dinamikusan fejlődő társadalomban, a mindinkább
kibontakozó piacgazdaságban, egy új évezred hajnalán nem engedhetjük meg, hogy diákjaink ne
rendelkezzenek az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, kompetenciákkal
amelyek alkalmassá teszik őket az önművelésre, a folyamatos fejlődésre, változás képességére. Az
érettségi vizsga ezeket az alapokat teremti meg.
A 13-14. évfolyamon tanulók számára a minimális cél az eredményes szakmai vizsga
letétele.
A helyi tanterv megalkotásánál fontos követelményként fogalmaztuk meg azt a célkitűzést,
hogy a nálunk tanuló diákok számára az egyik képzésből a másik képzésbe történő átmenet
("pályamódosítás") a lehető legkisebb problémával járjon.
Az érettségi vizsgán középszinten vagy emelt szinten egyaránt öt tantárgyból vizsgázik az
érettségiző írásban és szóban.
Kötelező:
magyar nyelv és irodalom
matematika
történelem
Kötelezően választható:
élő idegen nyelv
egy szabadon választott tantárgy
Az iskola minden tanévben meghirdeti a 10. évfolyamot végző tanulók számára, hogy
milyen érettségi tárgyakból, milyen szintű érettségi előkészítőt tart. Egy tanulócsoport létszáma
minimum 5 fő, maximum 15 fő a tantárgy jellegétől függően.
További általános követelményként az alábbiakat állítjuk diákjaink elé:
Tegyen eleget rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tanulmányi
kötelezettségének. Képességei szerint tanuljon.
Vegyen részt a kötelező és választott foglakozásokon, szakmai gyakorlatokon.
Tartsa meg az iskola, kollégium belső rendjére vonatkozó szabályokat.
A diákok számára a kötelező és választható tanítási órákat az iskola hálóterve, az
egyes tantárgyak követelményeit a helyi tantervek és tanmenetek határozzák meg.
10. évfolyamon hozza meg döntését, hogy 11. és 12. évfolyamon mely tantárgyakat
és milyen szinten tanulja annak érdekében, hogy középszinten vagy emelt szinten
meg tudjon felelni az érettségi követelményeknek.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
83
Minden diák rendelkezzen a 12. évfolyam végére az általános műveltség alapjaival
és olyan képességgel, kompetenciával amely alkalmassá teszi az önművelésre.
Rendelkezzen megfelelő tárgyi tudással, gondolkodási és tájékozódási képességgel a
műveltségi területeken.
A szakképzés során a diákok sajátítsák el a korszerű szakmai ismereteket.
Minden tanuló szerezze meg azt a szakmai tudást, amelynek birtokában képes lesz
szakterületén a technikai és technológiai fejlődést követni, és az ezekből adódó
szakmai követelményeknek megfelelni.
5.2. Tanárokkal szemben támasztott elvárások
Pedagógiai programúnkban meg kell fogalmaznunk azokat a minimális elvárásainkat iskolánk
pedagógusaival szemben, amelyek feltételezik a nevelési célrendszer és értékrendszer
megvalósításának sikerét. Ezeket az általános, minimális követelményeket a következőkben
foglalhatjuk össze:
Legyen képes a pedagógiai program alapján nevelési, tanítási módszer
megválasztására az ismeretek, tananyag tárgyilagos és többoldalú közvetítésére.
Legyen képes egységes követelményrendszer kialakítására és betartatására.
Irányítsa, és folyamatosan értékelje, minősítse a tanulók munkáját.
Törekedjen a sokoldalú számonkérésre, az írásbeli és szóbeli feleletek
egyensúlyának fenntartására.
Munkájában legyen igényes, pontos, fegyelmezett.
Igyekezzen minél több értéket közvetíteni.
Nevelőmunkáját a gyerekcentrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód, türelem hassa
át.
Vegyen részt az iskola pedagógiai programjának kidolgozásában, folyamatos
tökéletesítésében, végrehajtásában.
Szakmai ismereteit továbbképzéseken, graduális és posztgraduális képzéseken
folyamatosan gyarapítsa.
Működjön közre az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését
veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
A tanuló emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.
A szülő, tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.
A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa.
Életvitelében, emberi megnyilatkozásaiban legyen méltó a pedagógus hivatáshoz.
Legyen képes részt venni az iskola szakmai tartalmát meghatározó helyi
párbeszédben
Az országos, helyi és személyes elvárásokból tananyagot és követelményrendszert
tud szervezni tanulói számára.
Az oktatás helyett a tanulásra helyezi a hangsúlyt.
Tudatosan biztosítja az eredményes tanuláshoz szükséges pozitív légkört.
Képes a folyamatos tanulásra.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
84
Tekintélyét tanóránként megújítandónak látja.
Képes az órai visszajelzéseket beépíteni pedagógusi munkájába.
5.2.1. Tanár szerep
A klasszikus tanár-diák viszonyról alkotott képünk azon a valós vagy képletes helyzeten alapul,
hogy a tanár és a diák a katedra két oldalán áll, kapcsolatukat tehát valamiféle szembenállás,
ellentét jellemzi.
A tanár: tanít, fegyelmez, utasít, követelményeket állít, nevel.
A diák: tanul, szót fogad, végrehajt, megfelel, változik.
A folyamat egyirányú. Az irányító szerep a tanáré, ő vezeti a rábízottakat. Ez egyfelől felelősséggel
terheli a vezetőt, másfelől a hatalmi pozíció szükségszerűen ellenállást szül. A tanítás tehát egyfajta
huzakodás a diákkal: a tanár akinek meggyőződése, hogy a tudás és értékrend átadása a kötelessége,
megpróbálja a diák „fejébe tölteni”, a diák, akinek kevésbé meggyőződése a szellemi gyarapodás
igénye ellenáll. A küzdelem kimenetélőtől függően sikerül megtanítani a tananyagot vagy nem.
A tanár-diák viszonyról ma már azt gondoljuk, hogy nem ellentét, hanem partnerkapcsolat. Ez
szükségszerű viszony, hiszen tanítani csak úgy lehet, ha van kit tanítani, és tanulni csak úgy lehet ha
van kitől. Tanítani csak az tud, aki hajlandó maga is tanulni.
A tanítás és tanulás a tanár és diák közös érdeke kell, hogy legyen, hiszen egy olyan folyamatról
van szó, ahol mindkettőjük személyisége fejlődik.
A tanárral szemben - saját magán kívül - a diákok, a kollégák, az iskola vezetése, a szülők és
különböző szervezetek is elvárásokat fogalmaznak meg, melyek legtöbbször ellentmondóak. Egy
tanár számára naponta probléma a megfelelés saját elvárásainak és egyeztetés a többi elvárás között.
A tanár sokszor olyan terheket hordoz, melyeket nem neki kellene cipelnie, csak a társadalom, a
család stb. ráterhelte ezeket a gondokat, és ő - a mítosznak megfelelni akarván - becsülettel
hordozza azokat. A tanárnak tudnia kell eldönteni azt, hogy miért felelős. A tanári pályán az egyik
legfontosabb dolog a kompetencia eldöntése, annak felmérése, hogy meddig szabad elmenni és
annak tudása, hogy meddig kell elmenni egy ügy megoldása kapcsán.
A jó tanár mítosza
A jó tanár tulajdonságait csokorba gyűjtve a következő listát kapjuk:
– nyugodt, kiegyensúlyozott, nem lehet kihozni a sodrából;
– nem veszíti el „hidegvérét”, nem mutat heves érzelmeket;
– nem az érzelmei irányítják, hangulata nem ingadozik;
– érzelmeit nem mutatja ki;
– nem elfogult, nincsenek előítéletei;
– nem tesz különbséget a diákok között;
– nincsenek kedvencei, nem „pikkel” senkire;
– nem részrehajló, egyformán elfogad mindenkit;
– tudása mindig nagyobb, mint a diáké, mindig tudja a helyes választ;
– nem felejt el semmit;
– következetes;
– megbízható;
– nem követ el hibákat;
– véleményalkotása pártatlan;
– kollégáival kollegiális, a diákok előtt egységfrontot alkotnak;
– kollégáival kapcsolatos személyes érzéseit nem mutatja ki.
Ha a tanár összeveti magát a jó tanár mítosza által követelt személyiségjegyekkel, rájön, hogy nem
képes ezt elérni, ezért el kell, hogy játssza e szerepek valamelyikét. Súlyos belső konfliktusokhoz,
önbecsapáshoz vezethet a diszharmónia a kifelé alakított szerep és a belső tulajdonságok között
(„vizet prédikál...”).
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
85
A jó tanár tehát hiteles ember, aki tisztában van korlátaival, nem frusztrálódik az elvárásoktól,
felméri képességeit, becsületes és őszinte magához és másokhoz, kellő önismerettel rendelkezik,
érzelmeivel kapcsolatban nyitott, és vállalja a fejlődés kockázatát.
Bármennyire is hiteles egy tanár, ez önmagában kevés munkájának ellátásához. A tanárnak el kell
végeznie a munkáját, tanítania kell, és ehhez meg kell teremtenie a feltételeket. A klasszikus
pedagógia sokféle módszert ajánl, ezek közül (a feltételek megteremtésére) a legismertebb módszer
a fegyelmezés.
Szükség van arra, hogy a gyerek korlátok között nőjön fel, világos és érthető irányelvek kellenek,
csak az nem mindegy, hogy ezen korlátok kiépítéséhez milyen eszközöket alkalmazunk. Az irányító
jellegű fegyelmezéshez tekintélyre és hatalomra van szükség. A hatalom lehet a tekintély
következménye, illetve származhat a jutalmazás és büntetés alkalmazásából. A tekintély nem
egységes fogalom.
A szakértelmen alapuló tekintély kiérdemelt tekintély. Az illető tudásából, hozzáértéséből,
képzettségéből, bölcsességéből fakad. Az ilyen ember tiszteletnek örvend, tanácsokat kérnek tőle,
és meg is fogadják azokat.
A rangon, címen alapuló tekintély feladatköri tekintély. Az illető munkaköri leírásából,
kölcsönösen elfogadott hivatali rangjából fakad. Az érintettek elismerik a tekintéllyel felruházott
személy jogát, hogy irányítsa bizonyos viselkedéseiket.
köznapi megállapodásokon alapuló tekintély a mindennapi együttélés során kötött
egyezségekből fakad. Olyan íratlan szabályok ezek, melyek a személyes elköteleződés miatt
hatékonyak.
A bizalmon alapuló tekintély abból fakad, hogy a vezetett rá meri bízni magát arra, aki őt
vezeti.
A hatalmon alapuló tekintély valakinek a mások fölötti hatalmából ered. Az ilyen tekintély
képes irányítani, uralkodni, a hatalom gyakorlójának akaratát érvényesíteni, másokat akaratuk
ellenére cselekvésre késztetni. Eszközei a félelem, megfélemlítés, erőfölény.
Könnyen belátható, hogy a szakértelmen, rangon, megállapodáson alapuló tekintélynek
engedelmeskedni nem megalázó, elfogadható az irányítás jogossága. Ha a fegyelmezés ezek
segítségével történik, a diák belátja a változás szükségességét, elfogadja a korlátokat, hiszen tiszteli
azt, aki korlátozza őt, elfogadja az alárendelt szerepet, betartja a vele együtt megkötött
megállapodást. Ezekben az esetekben a diák részese egy döntési folyamatnak, érdekelt a helyzet
alakításában, nem felette, hanem vele történik mindez, a függőséget maga is alakítja, tehát belülről
fegyelmezi önmagát.
A jó tanár lehet szigorú, de csak ha magához is az, és lehet engedékeny, ha az a diák fejlődését
szolgálja. Lehet tekintélye, de az ne a hatalmából, hanem szakértelméből, példaadó önfegyelméből
fakadjon. Legyen következetes, másként büntetései és jutalmazásai hatástalanok, célt téveszthetnek,
de emberi mivoltából fakadóan lehet időnként következetlen, hiszen jogában áll elfáradni, hibázni,
nem tökéletesnek lenni. A jó tanár lehet komoly, ha ez nem szerep és nem álarc, ha a komolyság
belső összeszedettséget takar, és lehet jó kedve, hiszen vidámságra, optimizmusra is kell nevelnie.
Legyen távolságtartó, hogy megőrizze identitását és egyéniségét, de ne távolodjon el a diáktól
annyira, hogy a diák ne láthassa a példát.
A tanár csak olyan követelményeket támasszon a diákkal szemben, amelyeknek maga is
képes megfelelni, egyébként hiteltelen lesz. Soha ne legyen igénytelen, ez a minta öröklődik a
leggyorsabban. A megfellebbezhetetlen tanár ítélkezik, és az ítélkezés a távolságot növeli a tanár és
diák között. Az a legjobb, ha nem ítélkezik, nem minősít, hanem az érzéseit mondja el egy tanulóról
vagy egy szituációról. Az ember csak a saját érzéseiben lehet biztos, a másik érzéseit nem ismerjük,
csak akkor, ha megnyílik előttünk. Egy tanár legyen művelt, de ne szégyellje, ha nem tud mindent.
A szeszélyesség az önfegyelem hiányára utal, nem lehet példa a tanulók számára. A
kiszámíthatóság biztonságérzetet visz a két ember kapcsolatába. Az örök értékek képviselete nem
konzervativizmus, viszont a változásra való képtelenség, az idegenkedés az új befogadásától azzá
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
86
tesz. A lazaság jó, ha a problémák nem viselnek meg jobban, mint az jelentőségükből következik,
de rossz, ha a következetlenséget, a felelősség nem vállalását jelenti.
A tanári pálya igazi, embert próbáló terhe, hogy jól kell szeretnünk tanítványainkat. Jól
szeretni – többek között – azt jelenti, hogy szabadon hagyjuk tanítványainkat fejlődni, de olyan
mércét állítunk eléjük, amely nem engedi őket igénytelenné válni, és amely képességük, tudásuk
mind hatékonyabb kamatoztatására sarkallja őket. Tanítványaink fejlődésének megtapasztalása – a
szeretet gyümölcseként – minket is gazdagít.
5.3. Nevelő-oktató munka értékelése ellenőrzése
Az értékelés és az ellenőrzés két különböző folyamat. Az értékelés magában foglalja az ellenőrzést
is, mégsem azonos azzal, annál tágabb jelentéssel bír.
Az értékelés és az ellenőrzés közös vonása a kritikai szerep, vonatkozási pontjaik azonban
különbözőek. Az ellenőrzésben mindig jelen van a norma, egy előre meghatározott viszonyítási
alap. Az értékelés inkább az értékekről való gondolkodást jelenti.
Az értékelés magában foglalja a minősítést, a tájékoztatást, a szelektálást, a motiválást. Nem
csupán tényfeltáró tevékenységet jelent, hanem olyan eszközt, amely folyamatokat, változásokat
indukálhat mind az egyénben, mind pedig a szervezetben. Az értékelés során nyert információnak
helytállónak, megbízhatónak és a változásokat is magukban foglalónak kell lenniük.
5.3.1. Az értékelés formái
5.3.1.1. A külső értékelés
Külső értékelésről akkor beszélhetünk, ha az értékelők nem vettek részt tevékenyen a vizsgálandó
teljesítmény létrehozásában. Így az iskola teljesítményének megítéléséhez alapot szolgáltathatnak:
versenyeredmények,
beiskolázási mutatók,
továbbtanulási arány,
nyelvvizsga eredmények,
külső mérések (pl. kompetenciamérés, érettségi),
közvetett (külső) partnerek véleménye.
5.3.1.2. A belső értékelés
A belső értékelés során a teljesítmény létrehozásában résztvevő személyek végzik az értékelést. Az
iskola saját céljaihoz viszonyítva ítéli meg az elért eredményeket.
A belső értékelést végezheti:
a) az iskolavezetés,
b) a munkaközösség vezetője,
c) a munkaközösség (csoportos),
d) a pedagógus,
e) közvetlen (belső) partnerek.
Az értékelés formáit, folyamatleírásait és eszközeit az iskola belső szabályzatai tartalmazzák,
amelyek az iskolai szabályzatokat tartalmazó kézikönyvben (Hatályos Szabályzatok Gyűjteménye)
vannak elhelyezve.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
87
5.3.2. Az értékelés négy területe
5.3.2.1. Tanulók értékelése
A megfelelő értékelés az egyik legfontosabb nevelőeszköz a pedagógus kezében, amellyel a tanuló
munkáját minősíti, fejlődésüket befolyásolja, irányítja. A legnagyobb ösztönző erő a tanuló számára
az, ha állandóan érzi, tapasztalja, hogy nem hiába dolgozik, minden jó szándékú igyekezetét a tanár
észreveszi, szorgalmát és hanyagságát, kis és nagy teljesítményeit egyaránt érdeme szerint reálisan
értékeli, és azt valamilyen formában azonnal tudomására is hozza. Az eredményes munka
elismerése sikerélményt nyújt, növeli az önbizalmat, biztonságérzetet ad, s a jó úton haladás
tudatosítása, a megerősítés még aktívabb közreműködésre, kezdeményezésre ösztönöz.
A tanulók értékelését be kell illeszteni a teljes nevelési – oktatási folyamatba. Ennek érdekében
három értékelési típust kell elkülöníteni:
1. Diagnosztikus értékelés (helyzetfeltárás) célja információk szerzése a pedagógiai döntések
meghozatala előtt, kiemelkedő vagy nagyon gyenge teljesítmények feltárása.
2. Formatív értékelés (fejlesztés – formálódás) a folyamat közbeni információ nyújtása a
feladat. A tanulási nehézségek, problémák feltárását segíti, lehetővé téve a beavatkozást,
konekciót a tanulói teljesítmények érdekében.
3. Szummatív értékelés (eredmények megállapítása) egy nevelési – oktatási folyamat zárása.
5.3.2.2. Az értékelés alapelvei
személyre szóló legyen
fejlesztő, ösztönző jellegű legyen
ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű
folyamatosan történjen meg
az iskolai (egységes) követelményrendszerre épüljön
biztosítsa a szóbeli és írásbeli megfelelő arányát, mindkét módon történjen meg az értékelés
legyen tárgyszerű, objektív (mik az erősségek, mik a gyengeségek, hogyan lehetséges a
javítás, fejlesztés)
félelemmentes légkörben történjen
Az alapelvek érvényesítése érdekében az egyes tárgyak követelményeit meg kell fogalmazni a
tanulók számára, azokat a tanulók tudomására kell hozni. A tantárgyak egységes iskolai
követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. Az egységes követelmények kialakításánál
az iskola programjához igazodó tanmenetek a meghatározók. Az egységes követelményrendszer
megfogalmazása a munkaközösségek feladata, megtartatása a munkaközösség vezetők feladata,
ellenőrzése az iskolavezetés feladata.
5.3.2.3. Az értékelés formái
5.3.2.3.1. Személyes, szóbeli értékelés történik:
a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad
a tanár él a tanórán kívüli lehetőségekkel megerősít, korrigál, tanácsot ad
az érdemjegyek és osztályzatok adása során, azok megállapításakor
szülői értekezleten az osztályfőnök, igény szerint a szaktanár
fogadóórán
a magatartás- és szorgalomjegyek kapcsán az osztályfőnök közvetíti a szaktanárok
véleményét
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
88
az osztályfőnök a naplók és ellenőrzők felülvizsgálatakor
az iskola, osztály által szervezett programok értékelésekor
a tantestület előtt – félévkor és évvégén a – nevelő – oktató munka értékelésekor
az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi
vétségek kapcsán
5.3.2.3.2. Írásbeli értékelés:
szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén
dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrzőbe
a szaktanárnak a dolgozatba írt véleménye
külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság,
pályázatok … stb.)
5.3.2.3.3. Érdemjegyek és osztályzatok:
Az érdemjegyek, osztályzatok megállapítása kényes feladat. A tanulók teljesítményét egzaktan kell
értékelni. A szubjektivitást a szóbeli feleletek során nem lehet teljes mértékben kizárni, mégis
messzemenő objektivitásra kell törekedni. A tanulói teljesítményeket a tantervi követelményekhez
viszonyítva kell mérni.
Az elbírálás öt érdemjeggyel történik:
Jeles (5) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervi követelményeket pontosan, magas szinten
teljesítette.
Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervi követelményeket kevés hibával teljesítette.
Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervi követelményeket pontatlanul, néhány hibával
teljesítette és a nevelő segítségére, kiegészítésére többször rászorult.
Elégséges(2) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervi követelményeket súlyos hiányosságokkal,
hibákkal teljesíti, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és jártasságokkal
rendelkezik.
Elégtelen (1) érdemjegyet kap a tanuló, ha a törzsanyagból a tantervi követelményeknek nevelői
útbaigazítással sem tud eleget tenni, és nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges minimális
ismeretekkel és készségekkel.
A hivatalos okmányokba csak egész számok jegyezhetők be. A kétes jegyek eldöntésekor
különös gonddal kell eljárni. Ahhoz ugyanis, hogy az érdemjegy betöltse nevelő funkcióját, a
pillanatnyi teljesítmény értékének megállapításán túl még mérlegelni kell a tanuló szorgalmát, a
felmutatott eredmény eléréséhez befektetett munkáját, aktivitását, a tanuló fejlődését. Ezek
figyelembevétele segíthet egy kétes jegy le-, illetve felkerekítésekor az igazságos, pedagógiai
szempontból helyes döntéshez.
Az írásbeli ellenőrzés feladatlapjainak és témazáró mérőlapoknak az elbírálása objektíven
megoldható. Ehhez pontos javítási és pontozási útmutató elkészítése szükséges. A szaktanár
felelőssége ennek elkészítése és betartása. A szaktanár munkáját a munkaközösség vezető és/vagy
az iskolavezetés ellenőrzi. Így egzakt mérést végezhetünk. Objektíven összehasonlíthatjuk a tanulók
teljesítményét. Megállapíthatóvá válik az átlagos teljesítményszint, ami lehetővé teszi az egységes
osztályozási norma megállapítását.
Az évközi érdemjegyek feladata, hogy értékeljék az egyes teljesítményeket, s ezzel neveljenek,
jobb munkára ösztönözzenek. A félévi és év végi osztályozáskor azt kell megítélni, hogy milyen
mértékben tudta a tanuló a tantervi követelményeket teljesíteni. Ebből következik, hogy a félévi
vagy év végi osztályzatot egyetlen évközi rossz teljesítmény miatt nem szabad lerontani,
ugyanakkor az sem engedhető meg, hogy az ingadozó évközi teljesítményt mutató diák az utolsó
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
89
napok kampánytanulásával javítsa ki az egész évközi munkájának hanyagságát. Ez igazságtalan
lenne a többi tanulóval szemben, és pedagógiai következménye is nagyon káros, mert arra csábít,
hogy következőkben a többi tanuló is hasonló módon járjon el.
Év elején a korrekt értékelés érdekében minden diákkal közölni kell a következőket:
1) A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját
értékelési rendszerüket (számonkérés, formái, módja)
2) A hiányzások és mulasztások következményeit.
3) A pótlási, javítási lehetőségeket.
4) A dolgozat íratásánál és javításánál az iskolai házirend vonatkozó részeit kell figyelembe venni.
5) „Az érdemjegyek és osztályzatok adása” című iskolai belső szabályzatot kell alkalmazni az
érdemjegyek és osztályzatok adásakor.
5.3.3. Az értékelés nyilvános fórumai
házi versenyek, vetélkedők,
bemutatóórák,
az iskola belső mérési rendszere,
tantárgyi külső felmérések,
a tanulmányi, pedagógiai munka értékelése a teljes diákközösség előtt (tanévzáró,
tanévnyitó, iskolai rendezvények),
értékelés évfolyamok és/vagy tagozatok szintjén,
szakköri, diákcsoporti, osztályközösségi eredmények megjelenítése (beszámolók,
kiállítások),
megyei, regionális és országos tantárgyi versenyek értékelése.
5.3.4. A kiemelkedő teljesítmények elismerése
a) Az iskola Házirendje,
b) A „Tanulmányi ösztöndíj odaítélésének feltételei” című szabályzat határozza meg.
c) Tanév végi könyvjutalmazás kiemelkedő teljesítmények elismeréséért.
5.3.5. A magatartás és szorgalom minősítése
Az iskola Házirendjében foglaltak szerint történik
5.3.3. A tanulók teljesítményéhez kapcsolódó tantárgyi mérési és értékelési rendszer
a./ Alapelvek:
Segítse elő a differenciált képzés megvalósítását.
Segítse elő a tanuló teljesítményének nyomonkövetését.
Segítse elő az iskola egységes értékelési rendszerének kialakulását.
Egy eszköze legyen a tanuló teljesítmény objektív mérésének.
Valósuljon meg a személyre szóló értékelés mellett az osztály, a szak és az évfolyam
értékelése.
Jól különítse el a minimum és az optimum szintet.
Tantárgyanként és munkaközösségenként egységes elvek szerint történjen a mérés és az
értékelés.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
90
Adjon támpontot a tanári munka értékeléséhez a mérés eredménye és az abból levonható
következtetések.
b./ Értékelés
- Általában érdemjeggyel, szóbeli és írásbeli értékeléssel történik az iskolában általánosan
elfogadott elvek és szabályok szerint. Ettől egy-egy munkaközösség nyomós pedagógiai érvek
alapján, külön szabályzott formában térhet el.
- A minimumszint teljesítése az elégséges szint teljesítését kell, hogy jelentse.
- Az értékelés utáni teendőket a munkaközösség, iskolavezetés egyetértésével a szaktanár határozza
meg. A tanulók számára szükség szerint kötelező és ajánlott foglalkozásokat lehet előírni.
- A szaktanár ez irányú kötelezettségét az ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódó szabályzatok írják elő:
Pedagógiai program
Házirend
Az érdemjegyek és osztályzatok adása
Az iskola mérési rendje
A dolgozatírás szabályai
Az mérések értékelésének szabályai
Az iskola minőségbiztosítási kézikönyve
5.4. Pedagógusok értékelése
5.4.1. Alapelvek
1.) Mindenki által ismert rendszer alapján történjen. Ismertek legyenek az értékelés szempontjai.
(Hatályos szabályzatok gyűjteménye tartalmazza.)
2.) Személyre szóló legyen.
3.) Ösztönző hatású legyen.
5.4.2. A pedagógusmunka értékelésének célja
1.) A minőségbiztosítás folyamatosságának megvalósítása.
2.) Az egyéni és iskolai érdekek összehangolása.
3.) A problémakezelés javítása.
4.) Önértékelési képesség fejlesztése.
5.4.3. A pedagógus értékelésének főbb területei
1.) A tanítás folyamata.
2.) Munkafegyelem (pl. határidők betartása, vállalt feladatok elvégzése).
3.) Eredményesség (pl. versenyeredmények, érettségi, képesítő vizsga eredmények).
Ezen a területen nagyon fontos szempont a tanuló önmagához mért fejlődése.
4.) Többletmunkák (Az adott tanévre megszabott munkaköri leíráson túlmutató feladatok vállalása,
elvégzése.)
5.) Tanári egyéniség (pl. diákokhoz való kapcsolata, munkatársakhoz fűződő kapcsolata.)
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
91
5.4.4. Iskolavezetés értékelése
- A minőségbiztosítási rendszer nyitott önértékelési folyamatának megfelelően két évente történik.
- Az igazgatói pályázat véleményezésével.
- Az éves munkajelentések véleményezésével.
5.4.5. Az értékelés eszközei
1.) A tanítás folyamatához
a tanulók érdemjegyei és osztályzatai,
az iskola mérési eredményei,
óralátogatások tapasztalatai,
a vizsgaeredmények.
2.) Munkafegyelemhez
a minőségbiztosítási körök munkajelentései,
a feladattervek értékelése,
egyéni megfigyelések, tapasztalatok,
kérdőíves vizsgálat.
3.) Eredményesség
statisztikai adatok elemzése,
pedagógusok jelentései,
munkaközösség-vezetői beszámolók.
4.) Többletmunkákhoz
belső pályázatok, projectek,
egyéni vállalások,
egyéni beszámolók,
munkaközösség-vezetők beszámolói.
5.) Tanári egyéniség
tanári önértékelés,
munkaközösség-vezetői beszámolók.
A pedagógusok, iskolavezetés értékelésénél figyelembe kell venni a külső és belső partnerek
véleményét. Vélemények kikérésének folyamatát, rendszerességét, feldolgozásának metodikáját az
iskola minőségbiztosítási rendszere szabályozza. (Minőségbiztosítási kézikönyv, és a Hatályos
szabályzatok gyűjteménye tartalmazza az idetartozó szabályokat, előírásokat.
5.4.6. Iskolavezetés értékelésének eszközei
- Kérdőívek segítségével történik. A kérdőívek a vezetői munka erősségeit és gyengeségeit tárják
fel. Az iskola szervezeti kultúrájának feltérképezését szolgálja, a fejlesztés irányait meghatározza.
(Az iskola minőségbiztosítási rendszerének megfelelően.)
- A féléves és éves beszámolók tantestületi megvitatása segítségével.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
92
- Igazgatói pályázat értékelésével.
5.4.7. Az iskola általános értékelési rendje
Az iskolai munka értékelésének céljai:
A minőségbiztosítási elvek megvalósítása az iskolai munka minden területén,
A folyamatszabályozás biztosítása, fejlesztése,
A stratégiai tervezés segítése,
Az iskola belső működési rendjének folyamatos fejlesztése,
A vezetői ellenőrzés folyamatos biztosítása, fejlesztése,
A partnerigényeknek való folyamatos megfelelés biztosítása,
Az indikátorrendszer kiépítése, fejlesztése, az eredmények felhasználása a fejlesztés során,
A szervezeti kultúra fejlesztésének segítése,
Az emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése,
A tanulók munkájának értékelése (tanulmányi, közösségi, … stb.).
Az értékelés alapelvei:
Terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is).
Legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, folyamatos.
Törekedjen az objektivitásra, a többoldalú és többszintű megközelítésre.
Személyre szóló, ösztönző, fejlesztő szándékú legyen.
Az értékelés az iskolában elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a
követelmények nyilvánosságát, az értékelés szempontjainak nyilvánosságát.
Mit?
(Mi az, amit
értékelnünk kell?)
Ki?
(Ki az, akinek
értékelni kell?)
Milyen
rendszerességgel?
(Időbeli ütemezés.)
Milyen
formában?
(Formai
követelmények)
Hol?
(Kik előtt történik
az értékelés?)
1 Pedagógiai program Iskolavezetés Évente Írásban
Szóban
Tantestület előtt
2
Helyi tanterv Munkaközösségek Évente Írásban Munkaközösség -
vezetői
megbeszélésen
3 Tanulmányi munka A minőségbiztosítási rendszer szabályzatai és elvei szerint.
„A tanulói értékelés elvei” szerint.
4 Osztályrendezvény Osztályfőnök Esetenként Szóban Osztály közössége
előtt
5
Iskolai rendezvény Iskolavezetés
Rendezvény
felelőse
Esetenként Szóban Tantestület előtt
Iskola közössége
előtt
6 Tanárok munkája A minőségbiztosítási rendszer szabályzatai és elvei szerint.
7
A munkaközösségek
munkája
Igazgatóhelyettesek
Munkaközösség-
vezetők
Évente
Évente
Írásban, szóban
Írásban, szóban
Tantestület előtt
Munkaközösségek
előtt.
8 Könyvtáros
munkája
Igazgatóhelyettes Évente Írásban, szóban Tantestület előtt
9
A diákmozgalom
tevékenysége
Igazgatóhelyettes Évente Írásban, szóban Vezetői
megbeszélésen
Tantestület előtt
10 Érettségi, képesítő Osztályfőnök Évente Írásban, szóban Munkaközösségek
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
93
vizsga eredményei Munkaközösség-
vezető
Igazgató
előtt
Tantestület előtt
11
Tantárgyi mérések
eredménye
Osztályfőnökök
Szaktanár
Munkaközösség-
vezetők
Igazgató vagy
helyettese
Esetenként Írásban, szóban Osztály közössége
előtt
Munkaközösség
előtt
Tantestület előtt
12
Igazgató, igazgató
helyettesek munkája
Nevelőtestület,
oktató-nevelő
munkát segítők.
Évente Írásban
(kérdőív).
Dolgozói
értekezleten.
13 Az iskola munkája Az iskola külső
partnerei.
A minőségbiztosítási rendszer szabályzatai és elvei szerint.
14
A pedagógusok és
munkatársak átfogó
értékelése
Nyitott önértékelés. A minőségbiztosítási rendszer szabályzatai és elvei szerint.
15 Az iskola
gazdálkodása
Igazgató Félévente. Írásban, szóban Tantestület előtt
16
Ügyvitel munkája Gazdaságvezető Évente Írásban, szóban Dolgozói
értekezleten.
Nevelőtestület előtt.
17
Az épület rendje,
tisztasága
Igazgatóhelyettes. Évente Írásban, szóban. Tantestület előtt
Oktatást-nevelést
segítő dolgozók
előtt
18
Technikai dolgozók
munkája
Igazgatóhelyettes Évente Írásban, szóban Oktatást-nevelést
segítő dolgozók
előtt
Tantestület előtt
Az értékelés szabályai:
Az iskolai minőségbiztosítási rendszer (az iskola Minőségbiztosítási kézikönyve).
Az iskola belső szabályzatai (Szervezeti és Működési Szabályzat, Kollektív szerződés,
személyre szóló munkaköri leírások, Belső ellenőrzési szabályzat, Ügyvitel és iratkezelés
szabályzata, Számítástechnika védelmi szabályzat, Házirend, …stb.)
Az érékelés szempontjainak rendszeréről szóló szabályzat.
Az értékelés módszereiről szóló szabályzat.
5.5. A belső ellenőrzés szintjei
5.5.1. A pedagógus önellenőrzési munkája, szintje:
A tanított osztály, csoport belépési, kezdési ismeretszintjének egyeztetett mérése,
rögzítése.
A csoporthoz kapcsolódó tanmenet-változtatási feladatok és a felzárkóztatásra,
korrepetálásra kötelezettek kijelölése, egyeztetése.
A tehetséggondozási munkába bevontak kijelölése, egyeztetése.
A tanmenet haladási ütemének tartása, a kétheti óraszámú eltérés jelzése.
A saját maga által szervezett felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás
részeredményeinek év vége előtti felmérése.
A tanulságok összegzése a következő évre.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
94
Felzárkóztatásra, korrepetálásra kijelöltek nyomon követése.
Tehetséggondozási munkába bevontak folyamatos nyomon követése, a változások
rögzítése.
Tanmenet javítási, módosítási javaslatok összegyűjtése.
Az általa vezetett csoportok (korrepetálás, tehetséggondozás, versenyelőkészítés …
stb.) haladásának értékelése.
Év végi beszámoló készítése az éves tevékenységről.
5.5.2. A munkaközösség-vezető
Figyelemmel kíséri a munkaközösség tagjainak oktató-nevelő munkáját.
A munkaközösségi tagoknál óralátogatásokat végez, illetve egymás közötti
óralátogatásokat szervez.
A tapasztalatokat munkaközösségi foglalkozásokon megvitatja a munkaközösség
tagjaival.
Évente beszámolót készít a munkaközösség munkájáról az iskolavezetés számára.
Év elején elkészíti a munkaközösség éves programját.
A munkaközösség feladatkörébe tartozó adminisztratív feladatok ellenőrzése.
Tantárgyi mérések ellenőrzése.
A feldolgozás, feladat és célmeghatározás ellenőrzése.
5.5.3. Az iskolavezetés ellenőrző munkája
Áttekinti az önellenőrzési és munkaközösségi ellenőrzéseket, összeveti őket saját
tapasztalataival.
Megtervezett szaktanácsadói segítségkéréssel vizsgáltatja a munkaközösség
munkáját, az egyes tanárok oktató-nevelő tevékenységét.
Az iskola igazgatóságának főbb pedagógiai ellenőrzési módszerei, vizsgálatai.
Az iskola mérési rendszerének ellenőrzése.
A feladatok és célok meghatározásának ellenőrzése, összehangolása.
Belső képzések – munkaközösségek által szervezettek – ellenőrzése.
A differenciált képzés eredményeinek ellenőrzése.
5.5.3.1. Közvetlen ellenőrzési módozatok
Egy-egy osztály egész napját folyamatosan figyelemmel kíséri.
Osztálylátogatások szervezése, ennek során ugyanazon tanárt és tárgyat egymást
követő órákon több alkalommal figyeli meg. Figyelemmel kíséri a tanár szakmai,
módszertani, pedagógiai felkészültségét. A tanárral közösen értékelik az óra
tanulságait. Véleményt alkot a tanár szakmai, módszertani felkészültségéről.
Továbbképzést szolgáló munkaközösségi foglalkozások látogatása, ellenőrzése.
Egy-egy osztályban felmérő dolgozat íratása, értékelése, megbeszélése.
5.5.3.2. Közvetett ellenőrzési módszerek:
A munkatervek, foglalkozási tervek, tanmenetek áttekintése, naplóellenőrzéssel való
összevetésük, megvalósításuk követése.
A naplók, tanulói füzetek összevetése a tanmenettel, tartalmuk vizsgálata, a tanítás
tempójának figyelemmel kísérése /a topogós, lassúbb haladás okainak keresése/.
Tájékozódás a korrepetálási munkáról, az oktatási tartalomra koncentrálva.
Az oktató-nevelő munkára vonatkozó külső vélemények, tapasztalatok áttekintése,
hasznosítása.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
95
5.6. Az intézménybe lépés feltétele, az átjárhatóság feltételei
5.6.1. Felvétel 9. évfolyamra
1) Az igazgató a tanév rendjére vonatkozó miniszteri rendeletben foglaltak szerint, annak
rendelkezéseit figyelembe véve határozza meg az iskolai felvételi eljárás rendjét.
2) A tanuló felvételénél, rangsorba állításánál figyelembe vett szempontokat
Az írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény.
A jelentkező által az általános iskolából hozott eredmény.
Azonos eredmény esetén:
o a helybéli tanuló előnyt élvez,
o a HH és HHH tanuló előnyt élvez,
o a tantárgyi tanulmányi, műveltségi versenyeken elért kimagasló eredmény.
3) A felvétel megajánlásának sorrendjére az iskola felvételi bizottsága készít javaslatot, amely
alapján a rangsorról az igazgató dönt. A felvételi bizottság az iskolavezetés tagjaiból, és a
munkaközösségek egy-egy delegált tagjából tevődik össze.
5.6.2. Másik iskolából való átvétel rendje
1) Más iskolából érkező tanuló átvételéről az igazgató, akadályoztatása esetén megbízottja dönt.
2) A döntés meghozatalakor a következő szempontokat szükséges figyelembe venni:
Az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi eredménye.
A jelentkező magatartásának megítélése az előző iskolája által adott fegyelmező
intézkedések alapján.
Az igazolt és igazolatlan órák száma, hiányzás okai.
A tanuló életkora és évfolyama közötti viszony.
Milyen típusú képzésben vett részt és milyenbe kíván bekapcsolódni, az eltérő képzésből
adódó problémák megoldhatósága.
Az átvétel helyeként megnevezett tanulócsoport létszáma.
A tanévből eltelt idő. A félévi vagy év végi osztályozást megelőzően 45 munkanapnál
rövidebb időn belül tanulót nem lehet átvenni.
3) Minden átvételre jelentkező tanuló esetén az igazgató vagy megbízottja egyedi döntést hoz. A
döntés meghozatala előtt, ha szükségesnek ítéli konzultál a szaktanárokkal.
4) Az átvétel engedélyezésekor a szülő és a jelentkező tanuló tudomására kell hozni:
melyik osztályba, évfolyamra került átvételre,
ha szükséges, milyen különbözeti vizsgákat, miből, mikorra köteles letenni,
az átvételnek milyen adminisztratív és pénzügyi következményei vannak,
fel kell hívni a szülő, a tanuló figyelmét arra, hogy az átvétel miatt kialakuló tankönyv,
taneszköz problémákért az iskola nem tud felelősséget vállalni.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
96
5.6.3. Az iskola másik „osztályából, képzéséből” való átvétel rendje
1) A képzési típus megváltoztatásának engedélyezéséről az igazgató, akadályoztatása esetén
megbízottja dönt.
2) A döntés meghozatalakor a következő szempontokat szükséges figyelembe venni:
Az átvételre jelentkező tanuló tanulmányi eredménye.
A jelentkező addigi magatartása.
Az igazolt és igazolatlan órák száma, hiányzás okai.
A tanuló életkora és évfolyama közötti viszony.
Milyen típusú képzésben vett részt és milyenbe kíván bekapcsolódni, az eltérő képzésből
adódó problémák megoldhatósága.
Az átvétel helyeként megnevezett tanulócsoport létszáma.
A tanévből eltelt idő. A félévi vagy év végi osztályozást megelőzően 45 munkanapnál
rövidebb időn belül tanulót nem lehet átvenni.
3) Minden átvételre jelentkező tanuló esetén az igazgató vagy megbízottja egyedi döntést hoz. A
döntés meghozatala előtt, ha szükségesnek ítéli konzultál a szaktanárokkal.
4) Az átvétel engedélyezésekor a szülő és a jelentkező tanuló tudomására kell hozni:
melyik osztályba, évfolyamra került átvételre,
ha szükséges, milyen különbözeti vizsgákat, miből, mikorra köteles letenni,
az átvételnek milyen adminisztratív és pénzügyi következményei vannak,
fel kell hívni a szülő, a tanuló figyelmét arra, hogy az átvétel miatt kialakuló tankönyv,
taneszköz problémákért az iskola nem tud felelőséget vállalni.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
97
5.7. Minőségbiztosítási elveink
5.7.1. Minőségbiztosítási modell meghatározása
Középiskolánk a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program II. intézményi modell –
Teljes körű minőségirányítás alkalmazásával, mint szervezet képessé válik:
folyamatainak szabályozására,
a szabályozott folyamatok partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésére,
a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet
résztvevőinek elvárásai alapján.
5.7.2. Középiskola minőségpolitikai célkitűzései
Minőségfejlesztésünk legfőbb célja, hogy intézményünk pedagógiai, szakmai célkitűzéseinek
megfelelően működjön.
A minőségi céloknak megfelelő működés biztosítja a folyamatos fejlődést a szervezetben és az
intézmény folyamataiban. Ebből következik, hogy a Pedagógiai Program alapelvei hosszútávon
mind magasabb szinten valósulnak meg.
Intézményünk vezetése és dolgozói elkötelezettek a minőségfejlesztés iránt. Figyelembe veszik a
változó társadalmi igényeket és közvetlen partnereik elvárásait.
Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, tanulójára, minden
folyamatára és tevékenységére.
5.7.2.1. A vezetés céljai
A minőségirányítási rendszer működtetésével egyenletesebbé, kiszámíthatóbbá és
felhasználóbaráttá tenni az intézmény működését.
A minőségirányítási rendszer kiépítésével olyan általános szakmai működési keret létrehozása,
amely alkalmas minden szakmai gond folyamatos kezelésére és kijavítására.
A minőségirányítási ciklus végig vitelével pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása.
5.7.2.2. Támogató szervezet működtetése
Az intézmény úgy alakítja ki szervezeti rendjét, hogy az a minőségbiztosítási rendszer működtetését
szolgálja.
Megteremti annak feltételeit, hogy:
a minőségbiztosítási folyamatok átláthatók és irányíthatók legyenek,
a folyamatban részt vevők megkapják a szükséges vezetői és szakmai támogatást,
az eredmények beépüljenek az intézményi folyamatokba és az intézményi kultúrába.
A támogató szervezeti rend működtetését a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével kell
meghatározni.
5.7.2.3. Teamek működése
Az intézmény az egyes feladatok átgondolására és megvalósítására teameket alakít saját szervezetén
belül.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
98
A team-munka fejlesztése érdekében az iskola folyamatosan fejleszti módszertani eszközeit,
meghonosít máshol bevált és alkalmazott módszereket.
A teamek működésének feltételeit, szabályait az ide vonatkozó belső szabályzatok határozzák meg
A teamek a PDCA-logika szerint dolgoznak.
Az intézmény vezetése, illetve a minőségirányítási rendszer működéséért és fejlesztéséért felelős
szervezet vagy személy kísérje figyelemmel és folyamatosan értékelje a tervezett célkitűzések
megvalósulását, feladatok végrehajtását.
Az ellenőrzés, értékelés mellett a vezetés biztosítja a megvalósításhoz szükséges támogató
környezetet (például órakedvezmény, szakmai támogatás és motiváció, a vezetői elkötelezettség
kinyilvánítása stb.) és a szervezeten belüli hatékony kommunikációt.
A teamek működésének támogatására az intézmény vezetése megteremti és működteti a
tapasztalatok átadásának, az „egymástól való tanulásnak” a fórumait.
5.7.3. Újszász Város Önkormányzata általános elvárásai a helyi közoktatási intézményekkel szemben:
1. Elvárás az együttműködés eredményességének fokozása érdekében:
- az egymásra épülő intézménytípusok közötti szakmai együttműködés jelenlegi formáinak
bővítése;
- az egyes intézmények közötti szakmai koordináció fejlesztése.
2. Az intézményrendszer hatékony és hatásos működése érdekében elvárás az intézményi
minőségirányítási rendszer működtetése és fejlesztése.
3. Minden intézmény gondoskodjon:
- a tehetséggondozásról
-a hátrány kompenzációról.
4. Elvárás az integrált nevelés tartalmi, formai, módszerbeli kimunkálása, fejlesztése a helyi
adottságok ismeretében.
5. Elvárás az intézményvezetőkkel szemben:
- az intézmény imázsának erősítése;
- támogatók, szponzorok megnyerése;
- pályázatok készítése a forrás kiegészítéséhez.
5.7.4. További intézmény specifikus elvárások
Az általános iskolai nevelés és oktatás eredményeire építve alapozza meg a tanulók általános
műveltségét, tegye képessé őket a felsőoktatásban vagy más formában történő továbbtanulásra,
illetve segítse a munkába állást.
Elvárás az idegen nyelv (általános, szakmai) valamint az informatika oktatásában az eredményesség
növelése.
A kollégium nevelési programjában kapjon prioritást a tanulók beilleszkedésének megkönnyítése,
az önállóságra nevelés, az egyéni bánásmód.
5.7.5. Minőségfejlesztési rendszer
A középiskola minőségfejlesztési rendszerét az iskola Minőségirányítási Programja (MIP)
tartalmazza.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
99
6. Kerettanterv, helyi tanterv
A pedagógiai program 4. számú mellékletében található meg az iskola hálóterve 9-14. évfolyamra.
A tantárgyakhoz kapcsolódó tanmenetek külön CD-én kerültek elhelyezésre igazodva az iskolában
folyó képzés jellegéhez.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
100
7. Kollégium
7.1. Nevelésfilozófia
Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a
tanulószemélyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a szülők által ránk bízott
tanulókat.
Célunk az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széles ismeretekkel
rendelkező, egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és
vállaló állampolgár nevelése.
Magunk, tanáraink, dolgozóink és gyermekeink hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk
olyan alkotó pedagógiai, emberi és szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos
megújulásra, amelyben valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit. Hiszünk abban, hogy a
szülők által ránk bízott tanulók a magán és társadalmi életben helytállnak és szívesen
emlékeznek vissza majd az itt eltöltött 4-6 évre.
7.2. A kollégium sajátos arculata, jellemzői
A kollégiumunkba felvett tanulók több megyéből jelentkeztek, és várhatóan a jövőben is
érkeznek a jó hírnevünk miatt, amelyet a tanulóink terjesztenek. A felvett tanulók Jász-Nagykun-
Szolnok megye egész területéről, Heves, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar
megyékből érkeztek és érkeznek, hozták és hozzák el az ottani szokásokat.
Az iskola mellett először diákotthon működött, majd később 1985-ben kollégiumi címet
kapott. A kollégium akkor az iskola épületéből leválasztott részben 80 fő részére biztosította az
elhelyezést. Iskolánk fejlődése és az ezzel összefüggő létszám növekedése - amely az iskola
pedagógiai programjából egyértelműen kiderül - tette szükségessé és indokolttá egy új, 90
férőhelyes modern kollégium megépítését, amely 1988-ban került átadásra.
A kollégium tanulmányi munkája, szervezettsége igazolja, hogy a kollégiumi tanulók
tanulmányi átlaga néhány tizeddel mindig jobb az iskolai átlagnál, a bukott tanulók száma fele,
vagy annál is kevesebb az iskolához képest. A továbbtanulók száma jelentős. A tanulás mint fő
szempont és feladat mellett igen gazdag sportolási, kulturális lehetőséget is biztosítunk
tanulóinknak. Így érthető, hogy miért szeretik második otthonukat, amely minden igényüket
kielégíti.
A korszerű kollégiumpedagógiai elvek figyelembevételével épült kollégiumunkban 6 fős
szobákban kapnak elhelyezést, otthont a jelentkező diákok. Az iskola épületével egy zárt folyosó
köti össze az épületet. A korszerű kiszolgáló helyiségek, a rendezett környezet, udvar,
sportpályák, a gondozott park kellemes közérzetet biztosít minden tanulónknak és ide
látogatónak.
7.3. Kollégium céljai, funkciói
7.3.1. A kollégium társadalmi szerepe
A kollégium alapfunkciója, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon gyermekek számára,
akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, szabad iskolaválasztásukhoz való joguk
érvényesítésére.
A kollégium pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést,
egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A kollégium a megfelelő
pedagógiai környezet biztosításával elősegíti az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a
konfliktuskezelés demokratikus technikájának elsajátítását, gyakorlását. Ezzel a kollégium
sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez, és biztosítja a tudáshoz jutás esélyét.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
101
7.3.2. A kollégium funkciója
1) Társadalmi szinten
A szabad intézményválasztás, a tankötelezettség teljesítésének, a továbbtanulás lehetőségének
biztosítása minden tanuló számára a szociális helyzetétől, társadalmi hovatartozásától,
világnézetétől függetlenül.
2) Intézményi szinten
Ellátási funkció. A gyermek életkorának megfelelő színvonalú biológiai és egészségügyi
feltételrendszer megteremtése.
3) Pedagógiai funkció
Esélyegyenlőség biztosítása, felzárkóztatás és tehetséggondozás, pályaorientáció segítése,
demokratikus viszonyrendszer kialakítása.
7.3.3. A kollégium alap funkciói
Alapfunkciók:
Oktatáspolitikai, szociálpolitikai funkció,
A szabad iskolaválasztás jogának biztosítása,
A tankötelezettség megvalósíthatóságának és teljesíthetőségének biztosítása,
A továbbtanulás lehetőségének biztosítása.
Szociális funkció:
A kollégium alapvető funkciója, hogy lakhatást, ellátást, (otthont) valamint
tanulási lehetőséget biztosítson a szülői háztól távol tanulni akaró diákok számára,
Az élet szociális alapjának megteremtése,
Szociális ellátás és az ellátás biztonsága,
Szociális "védőháló" az egyén és közösség számára,
Az otthon, "a második otthon" kialakításának lehetősége,
A tanulás lehetőségének megteremtése, biztosítása,
Családhelyettesítő funkció,
Szocializációs funkció és személyiségformáló funkció,
Értékközvetítő funkció.
7.3.4. Kiegészítő funkciók
A társadalmi mobilitás, az esélyegyenlőség megteremtése:
Hátrányos helyzet enyhítése, megszüntetése,
Felzárkóztatás,
Tehetséggondozás.
A társadalmi munkamegosztásban való részvételre felkészítés:
Pályaorientáció
Pályaválasztás
Hobbi, kiegészítő foglalkozások megtanítása
7.3.5. A kollégiumi nevelés célja
A kollégiumi nevelés célja a diákok harmonikus és egészséges fejlődésének, a tanulásnak, a
sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
102
7.3.5.1. A kollégiumi nevelés főbb alapelvei
Az alapvető emberi szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok
érvényesítése, demokratikus és humanista elvek alkalmazása.
A nevelés folyamatát a diákok iránti felelősség, bizalom és szeretet hassa át.
A pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze.
Az alapvető erkölcsi normák betartása.
Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele.
A nevelőtestület építsen a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére.
Együttműködés a szülőkkel és az iskolával.
7.3.5.2. A kollégiumi nevelés feladatai
7.3.5.2.1. A tanulási kultúra fejlesztése
Meghatározó jellegű a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákok
számára a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a
kíváncsiságot, a megismerési, felfedezési vágyat. A kollégium feladata, hogy biztosítsa a
lehetőséget arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket.
7.3.5.2.2. Szociális értékrend és képességrendszer fejlesztése
A kollégium helyezzen hangsúlyt a pozitív szociális szokások és minták közvetítésére, a
szociális készségek (empátia-, tolerancia, konfliktuskezelő-, vita-, szervezőkészség stb.)
fejlesztésére. A kollégium nevelési feladatai között kiemelt helyet kap a párkapcsolat kulturált
kialakítása, a családi életre és benne a takarékos gazdálkodásra való nevelés. Fontos a
kommunikációs, együttműködési és vezetőképességek fejlesztése. E feladat megvalósításában
különösen fontos, hogy kapjon megfelelő teret és lehetőséget a kollégiumi diákönkormányzat.
7.3.5.2.3. Egészséges életmódra és kulturált életmódra nevelés
Fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás,
testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása.
A tanulók rendelkezzenek olyan ismeretekkel, gyakorlati képességekkel, melyek segítik őket
testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának
megelőzésében. Feladatunk biztosítani, hogy a kollégium legyen minden részletében kulturált,
esztétikus közeg, ahol a tanulók jól érzik magukat. Ez egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket,
műveltségüket. A kollégium kulturális és sportélete is járuljon hozzá, hogy a gyermekek helyes
életmódmintát válasszanak maguknak.
7.3.5.2.4. Az önismeret fejlesztése és a tudományos világkép kialakítása
A kollégiumon belüli kapcsolat és tevékenységi rendszer segítse elő az önismeret kialakulását,
fejlődését. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segítsük a
világban való tájékozottság fejlődését. A kollégium nevelje a diákokat környezettudatos
magatartásra, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt. Legyen a tanulók
életvitelében meghatározó a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt.
7.3.5.2.5. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése
A kollégium segítse a tanulásban elmaradt gyerekeket, biztosítsa annak esélyét, hogy a
tehetséges tanulók képességeiket továbbfejlesszék, tudásukat bővítsék. Feladatunk a tanulók
képességeinek felismerése, a tehetséges tanulók kiválasztása, a tanulók közötti képességbeli
különbségek kezelése és ennek megfelelően a pályaorientáció segítése.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
103
7.4. Értékrendszerünk
Programunkban számos olyan érték kap hangsúlyt (tudás, tanulás, esztétikai értékek, környezeti
értékek, emberi aktivitás, testi-lelki egészség, egyéni felelősség, önismeret, pályaismeret stb.),
amely a kollégiumi nevelésben alapértékűnek számít.
Kollégiumunk célul tűzi ki az általános emberi személyiségvonások fejlesztését, amelyek a
következők:
1. Az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása
szeretet (családtagok, társak, közösség, haza iránt) gyengédség
az értéknek tisztelete
céltudatosság, elhatározottság, döntési képesség
kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége
2. Becsületesség
jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis felismerése
őszinteség, a felelősség vállalása
hűség elvekhez, közösségekhez, emberekhez
lelkiismeretesség, az igaz ügy szolgálata
3. Önismeret fejlesztése
testi és lelki tulajdonságok, adottságok, erények és hibák ismerete
igényesség önmagával szemben, törekvés a javításra, fejlődésre
öntudat, önbecsülés
4. A tanuláshoz való viszony
a tanulás, mint személyiségfejlesztés céljának ismerete, közelebbi és távolabbi
célok kitűzése
az alapvető szellemi és fizikai tanulástechnikák ismerete, készsége
szorgalom, többre való törekvés
asszociáció, következtetés, kombinálás
alkotóképesség
5. Illemtudás
a helyzet felismerésének, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodásnak
képessége
az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokása (beszéd, öltözködés,
mozgás)
A kollégiumban értékekkel az értékekre nevelünk, értékközvetítő funkciót a pedagógiai
környezet minden eleme tartalmaz.
7.5. Követelményrendszer
A követelmény a nevelés célját közvetítő norma illetve normarendszer. A követelményrendszer
meghatározott követeléssé alakított részcélok, feladatok, tevékenységi formák rendszere, amelyet
a kollégiumi nevelési, személyiségfejlesztési standard programjának kell tekinteni. A kollégium
nevelési követelményrendszer a nevelési értékek és célok lebontásából adódik. Ez a
követelményrendszer fogalmazza meg a pedagógusra, a kollégium egészére, az évfolyamokra, a
szobaközösségekre, az érdeklődési csoportokra, az egyes kollégistákra vonatkozó célokat és
elvárásokat.
A követelmény megfogalmazása azért fontos, mert így válik mindenki számára világossá, hogy a
célok megvalósulása érdekében mit kell tennie, teljesítenie.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
104
Feladatunk, hogy a követelmények kialakításánál figyelembe kell venni a következőket:
a kollégium jellemzőit (önálló, iskolához kötött stb.)
a kollégisták életkori jellemzőit
az iskolatípusok jellemzőit (gimnázium, szakgimnázium)
milyen érdeklődésűek a kollégisták
milyen képességűek tanulóink
milyen előképzettségűek tanulóink
milyen szociális háttérrel rendelkeznek
7.5.1. Mit akarunk, mit is várunk el kollégistáinktól?
szeresse szülőföldjét, elbocsátó környezetét, befogadó környezetét
ismerje és szeresse nemzetét, nemzete történetét, szeresse anyanyelvét, ismerje a
határon kívül rekesztett kisebbségben élő magyarok problémáját
legyen pozitív, előítélet-mentes véleménye a hazánkban élő nemzetiségekkel,
kisebbségekkel kapcsolatban, tartsa tiszteletben jogaikat, nemzeti érzéseiket
törekedjen az európai kulturális hagyományok és örökség megismerésére,
megóvására
legyen érzékeny Európa és az emberiség globális problémáira
legyen jól nevelt, az értékeket tisztelő, viselkedni tudó, erkölcsös, becsületes,
jellemes, önmagával és másokkal szemben igényes.
ismerje fel, hogy mi a jó, mi a rossz, a helyes és helytelen, az igaz a hamis,
cselekedjen a pozitív értékek szellemében, tudjon és akarjon igazodni az
elfogadott társadalmi normákhoz,
legyen jellemzője az őszinteség, az egyenesség, a nyíltság, a felelősség vállalása,
közösségi környezetében legyen "mi-tudata", s legyen büszke kollégiumára, a
kollégium hagyományaira.
folyamatosan vegyen részt tanulmányi és önképző továbbtanulásra felkészítő
munkákban,
vegyen részt, ha szükséges, társai tanulmányi segítésében,
készüljön tanulmányi és szakmai versenyekre, vegyen részt azokon, s törekedjen
az eredményes szereplésre,
tudja beosztani szabadidejét,
törekedjen az önművelődésre
tartsa be a szabályokat, szabályzatokat.
Összességében a követelményrendszer alapján azt kívánjuk és szeretnénk elérni, hogy legyenek
sikeresek diákjaink és majdan felnőtteink. A követelményrendszer tehát eredményként, a
"kimenet" jellemzőjeként rögzíti az értékrendszerben és a célrendszerben a nevelési folyamat
menetében az előző fejezetekben megfogalmazottakat.
7.5.2. A kollégiumi nevelőkkel szemben támasztott követelmények
A kollégiumi tanár hisz hivatásában, hisz a pedagógiai értékekben. Pedagógiai optimizmus
jellemzi.
1. A kollégiumi tanár alakítson ki a kollégiumi és iskolai tanárokkal, beleértve a vezetőket is
együttműködő, folyamatos munkakapcsolatot. Tartson konzultációt a szaktanárokkal, az
osztályfőnökökkel és a munkahely közvetlen vezetőivel.
2. Ismerje a hatályos jogszabályokat, az iskola és a kollégium belső szabályzatait és azok
szellemében járjon el.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
105
3. A kollégiumi nevelő ismerje meg a tanulók személyiségét. Alakítson ki a tanulókkal nyílt
őszinte kapcsolatot. Érdeklődjön a tanulók gondjai iránt, hallgassa meg problémáikat, bajaikat,
segítsen ezek és a kialakuló konfliktusok megoldásában. Segítse elő az otthonosság
kialakításának lehetőségét. Törekedjen a beilleszkedési folyamatok gyorsítására, a közösségi
együttműködés szintjének emelésére. Segítse az általa irányított kollégiumi csoportot és az egész
kollégium öntevékeny tervező, szervező, ellenőrző és érdekvédelmi munkáját.
4. A kollégiumi tanár tartson kapcsolatot a kollégisták szüleivel. Ha szükséges, kérje a szülők
segítségét a nevelési problémák megoldásában. Tájékoztassa a szülőket gyermekük tanulmányi
előmeneteléről, értesítse őket, ha a tanuló fegyelmi büntetésben vagy jutalomban, dicséretben
részesül.
5. A kollégiumi nevelőink elsősorban csoportjuk körében - de a többi kollégista esetében is -
felelősek az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért. Különösen a csonka családok gyermekeire
figyeljen fokozottan. Pedagógiai tapintattal és toleranciával közelítsen meg minden felmerülő
gondot. A megoldásoknál az egyén és a közösség érdekeit kell figyelembe venni. Szükség esetén
működjön együtt a területi, illetve a gyermek lakóhelyén lévő önkormányzati gyermekvédelmi
felelősökkel.
6. A kollégiumi tanár rendszeresen figyelje és olvassa a pedagógiai irodalmat, a kollégiummal
kapcsolatos írásokra hívja fel a kollégák figyelmét. A kollégium anyagi és nevelési helyzetének
javulására vonatkozó pályázatokra hívja fel a figyelmet, adott esetben önállóan pályázik.
7.6. A kollégiumi tevékenység szerkezete
1. A kollégiumi nevelés során a tanulói tevékenységet csoportos és egyéni foglalkozások
keretében kell megszervezni attól függően, hogy mi a foglalkozás célja, jellege.
2. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások
a/ Tanulást segítő foglalkozások:
A napi felkészülést szolgáló tevékenység (szilencium, számonkérés,
segítségnyújtás) közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben és
nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben történik csoportos illetve
egyéni foglalkozás keretében.
A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, felzárkóztatása tanári
tervezéssel, szervezett keretben folyik. A kiemelkedő képességű tanulók
tehetséggondozása céljából a kollégium az iskolával együttműködve külön
programot alakít ki.
Az iskolában szerzett ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a
kollégium különböző szakköröket szervezz az iskolával közösen.
b/ Tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások:
A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos
feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozásokat fel
kell használni arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos
ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. A
tanulók egészségének védelme érdekében kapjon helyet a káros szenvedélyek
megelőzése.
A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget kell
biztosítani a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek
megoldására tanácsot kapjanak.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
106
c/ A szabadidő eltöltését biztosító foglalkozások:
Ezen foglalkozásokon meghatározó szerepet kapjon az egészséges és kulturált
életmódra nevelés, az önkiszolgáló képesség fejlesztése, a diáksport, a természeti
környezet ápolása.
Figyelmet kell fordítani a tanulók irodalmi, képzőművészeti, zenei képességeinek
fejlesztésére, mely lehetőséget biztosít arra, hogy érzelmileg gazdagabbá
kiegyensúlyozottabbá váljanak.
A kollégium működésében fontos szerepet betöltő önkormányzati rendszerbe
illeszkedő foglalkozások pl. stúdió, diákújság fejlődést segítenie kell.
7.7. A kollégiumi tevékenységrendszer
A kollégium gyakorlati tevékenysége, a konkrét munka a legfontosabb értékmérője a
kollégiumnak, hiszen az előző pontokban megfogalmazott nevelési cél, követelmény és
értékrendszer a gyakorlati tevékenységeken keresztül realizálódik.
Nagyon fontos a tanulmányi munka szervezése, a tanulás. Ennek érdekében a
következőket kell megvalósítani, megtervezni.
1./ A tanulás tanítása, a módszeres tanulásszervezés megismertetése
a tanulási módszerek tanítása, gyakorlása, ellenőrzése
szóbeli feladatok és írásbeli feladatok számbavétele
az egyes kollégista számára könnyűnek ítélt tárgyak tanulása
közös tanulás illetve egyéni tanulás előnyei, hátrányai
a tanári segítés és a tanulói segítés lehetséges formái
2./ Tevékenységek a tanulmányi munkában:
felzárkóztatás, korrepetálás
pályaorientáció, pályaválasztás
tehetségkutatás, tehetséggondozás
Kiemelten kell foglalkozni az újonnan érkezett kilencedikesekkel a hátrányos helyzetű gyengén
tanuló diákokkal, hogy egyetlen kollégista se morzsolódjon le.
7.7.1. Szabadidős tevékenység
Nagyon fontos számunkra, hogy diákjaink a szabadidejüket hasznosan töltsék el.
Fontos, hogy a kollégisták a lehető legtöbb alkalommal jussanak könyvekhez. Célként
határozzuk meg, hogy minden szobában legyen egy könyvespolc, amelyen lexikonok, szótárak
és a mindennapi tanulást segítő segédanyagok legyenek elhelyezve.
Tudatosítani kell, hogy a színházba járás, a színházi kultúra az értelmiségi emberek
személyiségfejlesztője.
Fontos, hogy kollégistáink kollégiumi éveik alatt eljussanak színházba, operába,
hangversenyekre. Olyan előadásokra kell szervezni, amelyek a tanulók általános műveltségét
emelik, illetve az iskolai tanulmányokat segítik, kiegészítik.
7.7.2. Hagyományaink, rendezvényeink
Kollégiumunknak is vannak olyan rendezvényei, hagyományai, amelyek az egész közösséget
megmozgatják. Arra kell törekednünk, hogy a rendezvények ne legyenek sablonosak, ne
másolják az iskolai megmozdulásokat, kapjanak valamifajta családias, sajátosan kollégiumi
jelleget. Évek során kialakult hagyományaink, rendezvényeink a következők:
évnyitó közgyűlés
az elsős kollégisták fogadalomtétele: "Verébavató"
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
107
disco, ismerkedési est
teadélutánok
sportrendezvények, bajnokságok
Mikulás napja
karácsonyi ünnepség
farsangi bál
önkormányzati tisztújítás
sütő és főző verseny
a végzősök búcsúztatója a kollégiumban
záró közgyűlés
A felsoroltak még kiegészülnek az iskolai rendezvényeknél felsoroltakkal, amelyek közös
rendezvények. Hagyományként szeretnénk kezelni az elkövetkező évek során az elsős tanulók
rövid bemutatkozását, amelyről videofelvételt készítünk.
Kollégiumi körök, szakkörök:
Célunk a minél sokrétűbb, az érdeklődéshez és lehetőségekhez igazodó szakköri, kollégiumköri
foglakozási rendszer kialakítása.
7.7.3. Kollégiumi önkiszolgálás
A szabadidős tevékenység fontos része az önkiszolgálás. Tanulóink szabadidejükben részt
vesznek saját környezetük rendben tartásában. Segítséget nyújtanak egy-egy szoba
átrendezésében, szekrények, ágyak, asztalok mozgatásában. A napi étkezés is önkiszolgáló
jelleggel történik.
7.7.4. A diákönkormányzat szerepe a tevékenységrendszerben
A szabadidő eltöltésének irányításában fontos szerepet kell, hogy betöltsön a diákönkormányzat.
Talán ők ismerik legjobban a kollégista tanulók igényeit, hogy mit szeretnének szabadidejükben
csinálni, és azt nekünk, nevelőknek figyelembe kell venni.
Be kell vonni a diákönkormányzatot a környezetvédelmi kulturális és sportolási
tevékenységek megszervezésébe.
A kollégium életében legkedveltebb szabadidőtöltés a sportolás. Szervezzenek a tanulók
a legkedveltebb sportágakban házibajnokságot. A házibajnokságok megszervezése a sportolás
népszerűsége mellett a különben sportolni nem szerető kollégisták sportba, játékba való
bevonását is jelentheti, ami a közösség összetartozását erősíti.
Napjainkban nagy divat a testépítés, elsősorban a fiúk körében. A lányok körében pedig
az aerobik, tornák és táncok kapnak érdeklődési teret. Ezekhez a feltételeket folyamatosan
biztosítani kell.
7.7.5. Eszközrendszer
A nevelési eszközrendszer a következőket tartalmazza:
nevelési módszerek: a célok megvalósulása érdekében alkalmazott nevelési
eljárások együttese
nevelési fogások, módok, eljárások, szisztémák
nevelési eszközök: a nevelési folyamatban felhasznált tárgyi technikai eszközök
objektív felszerelési eszközök
A kollégiumi munkában legfontosabb nevelési módszereknek
a személyes példamutatást
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
108
a következetességet
a meggyőzést és a tudatosítást
a gyakorlást és a szoktatást
az egyénre és a közösségre gyakorolt közvetett hatást
az ellenőrzést és értékelést
a jutalmazást és büntetést
a kollégiumi tanulás irányítását tartjuk.
Alkalmazandó nevelési fogások, módozatok:
egyéni nevelés, egyéni bánásmód
a kollégista kollégistává nevelésének folyamata a kollégiumválasztásától a
beíratkozáson, a fogadáson, a beilleszkedésen át a kollégistává válásig, a
közösségi, a "mi tudat" tudatos vállalásáig
a kommunikációs kultúra fejlesztése
az egymás iránt érzett felelősség fejlesztése
a kapcsolatteremtő képesség kialakítása, fejlesztése.
A nevelési folyamatban használt tárgyi eszközök:
az eredményes felkészülést biztosító eszközök pl. könyvek, munkafüzetek,
filmtár,
audiovizuális eszközök, az ezekhez tartozó kazetták stb.
a szabadidő értékes eltöltéséhez, sportoláshoz, szórakozáshoz szükséges
eszközök.
Az objektív feltételek
a megfelelően felkészült tantestület és technikai személyzet
a tanulóhelyiségek megléte, a tanuláshoz szükséges csend és nyugalom
megteremtésének lehetősége
a szabadidős tevékenységekhez szükséges, megfelelő helyiségek biztosítása
7.8. Ellenőrzés és értékelési rendszer
Kitűzött céljaink, kijelölt követelményeink és feladataink végrehajtásának, a megtervezett
tevékenységrendszer kivitelezésének a tervbe vett eszközök eredményének, hatásának, tehát
tulajdonképpen a tanulmányi teljesítménynek és a neveltség eredményének a vizsgálata.
Folyamatosan kell ellenőrizni a tervezett és a létező, a meglévő helyzet közötti viszonyt, hiszen
ebből tudjuk megállapítani, hogy haladtunk-e előre.
Ellenőrizni és értékelni kell
a tanulmányi célkitűzés megvalósulását,
a csoport, a közösség felépítésének, szerkezetének belső mozgásának
sajátosságait
a csoport a közösség tevékenységrendszerének jellemzőit, tartalmát,
hatékonyságát, kiterjedtségét,
a közösség stílusát, hangnemét, a közvélemény minőségét,
az önkormányzat működését, minőségét.
Vizsgálódásaink azért szükségesek, mert megmutatják növendékeink aktuális neveltségi
állapotát, nevelésünk eredményességét.
Vizsgálati módszereink a megfigyelés, interjú, kérdőív, iskolai, kollégiumi dokumentumok
elemzése és a végzett kollégistáink követéses vizsgálata.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
109
7.9. Szervezeti formák
7.9.1. A kollégium szerkezeti felépítése
a/ A szervezeti formája: iskolával egybeszervezett, közös igazgatású
b/ A fenntartó szerint: önkormányzati
c/ A tanulók életkorát tekintve:
középiskolás kollégium (gimnazisták és szakközépiskolások)
vegyes kollégium, amely 14 éves kortól 22 éves korig fogad be diákokat
d/ A kollégisták nemét tekintve: koedukált kollégium
e/ Létszámát tekintve: optimális létszámú kollégium, a tanulók létszáma maximum
90 fő lehet.
f/ Belső szerkezeti felépítését illetően
szobaközösségekre épülő
tanulócsoportokra épülő
évfolyamokra épülő
emeletekre épülő
valamint ezek egymással kapcsolódó variációi
g/ Az "ellátottságot" tekintve:
megfelelően ellátott kollégium
7.9.2. Nevelőtestület
A közös igazgatású kollégiumokban a kollégiumi tanárok a teljes tantestülethez tartoznak,
ugyanakkor a pedagógiai szempontokat figyelembe véve önálló munkaközösséget alkotnak.
Kapcsolattartás az iskola vezetésével, igazgatójával a munkaközösség-vezetőn keresztül történik.
7.9.3 A kollégiumi diákönkormányzat
A létszámnak megfelelően egy diákönkormányzat működik a kollégiumban. A
diákönkormányzat működése a tanulók önmagukat irányítani akaró ambíciójától és a
diákvezetést segítő tanárok irányító képességeitől függ. Célunk egy olyan működőképes
diákönkormányzat kialakítása, ahová a tanulóközösségek, csoportok képviselői választás útján
kerülnek. A választott diák-önkormányzati tagok kötelesek beszámolni munkájukról a diákoknak
évenként legalább egyszer a közgyűlésen. A diákönkormányzat összekötő kapocs a diákság és a
nevelőtestület között.
7.9.4. Egyének, csoportok, közösségek
a/ A kollégiumban minden személyiség egyformán fontos. Minden tanulót ismerni kell, tudni
kell értékeit, gyengéit, mindegyiket fejleszteni kell az optimális értékre.
b/ A kollégiumban a csoportszerveződések - kiscsoport, kortárs csoport, érdeklődési csoport stb.
szerveződések - rendkívül összetett formában alakulnak, és alakíthatók. Meghatározó összetartó
erő lehet az egy szobában lakás, az egy tanulócsoportba-tartozás, az egy településről, egy
iskolából érkezés, és az azonos érdeklődési kör.
c/ Szükséges a kollégiumi csoport formális szervezése, hiszen a KT 25 fős kollégiumi
csoportokról, egy csoportvezető tanárhoz tartozó csoportról beszél. Ez több szoba
kisközösségéből, azonos évfolyamból tevődik össze.
d/ A kollégiumi közösség
Hangsúlyozni kell, hogy a kollégium közösségi neveléspárti. Meggyőződésünk, hogy mind az
elméleti, mind a gyakorlati kollégiumpedagógiában alapvető szerep jut a közösségnek, a
közösségi nevelésnek, a közösség kialakításának, szervezésének és megerősítésének.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
110
7.10. Feltételrendszer
7.10.1. Objektív feltételrendszer
a/ Épületünk
A kollégium épülete maga is hordoz értékeket, sugalmaz nevelési lehetőségeket, szisztémákat.
Gondolkodásmódunkat befolyásolja az épület állapota, korszerűsége, tisztasága. Épületünk a
kollégiumpedagógiai elvek alapján épült, korszerű épület. Feladatunk, hogy a legalapvetőbb
karbantartási, felújítási terveinket megvalósítsuk.
b/ Ellátottság, berendezések, felszerelések
-az ellátó rendszerek minősége, karbantartási tervek
Mindig elsődleges az életveszély és a balesetveszély megelőzése, elhárítása. Ezért fontos az
elektromos hálózat, a dugaljak, a készülékek folyamatos ellenőrzése, a hibák elhárítása.
-a kollégium bútorzatának, eszközeinek, felszerelési tárgyainak milyensége, cserélési
felújítási, berendezés vásárlási elgondolások
c/ Leltározási, eszközvásárlási, selejtezési terv
d/ A kollégium közvetlen környezete: udvar, kert, sportpálya, utak rendje, karbantartása, virágok,
fű, fák gondozása, telepítése.
7.10.2. A feltételrendszer szubjektív elemei
a/ A kollégiumi tanárok képzettsége a törvényben előírtaknak megfelelő, hiszen gyakorlatilag a
tanítóképző főiskolától az egyetemig minden tanár fölvehető a kollégiumba.
b/ A posztgraduális képzés, szervezett továbbképzésekbe való bekapcsolódás, szakvizsgával
záruló továbbképzésekbe való beiskolázás, továbbképzés, önképzés lehetőségeivel a kollégiumi
nevelők is élni szeretnének.
c/ A kollégium technikai személyzete, a kollégiumhoz, a kollégistákhoz, a pedagógiai
programhoz való jó viszonya elősegíti a jó közérzetet, a kollégiumról kialakított képet.
7.10.3. Költségvetési támpont
A kollégiumi költségvetést az iskolai költségvetés tartalmazza, mivel kapcsolt kollégiumról van
szó. Hogy a kollégiumunkat a kiváló ellátottságú kollégiumok közé lehessen sorolni az
eszközök, felszerelési tárgyak beszerzésénél ütemezni kell. A szükséges eszközöket, a fejlesztési
irányokat a 1. számú melléklet tartalmazza.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
111
8. Szervezeti formák
8.1. Nevelőtestület szervezetei
A középiskola rendszerszemléletű megközelítéssel vizsgálva összetett, alrendszerekből épül fel -
gimnázium, szakgimnázium, kollégium. Ugyanakkor az intézmény egésze - autonóm egységként -
része a fenntartóhoz tartozó közoktatási intézménynek, illetve az országos közoktatási rendszernek.
Az intézmény kinevezett magasabb vezető beosztású igazgatója 3 vezető munkatárssal látja
el az intézmény vezetését: 2 igazgatóhelyettes és 1 gazdaságvezető . A vezetés az igazgató
egyszemélyi felelőssége mellett team-munkában történik.
Az SZMSZ szerint az igazgatóhelyettesek megbízását az igazgató adja a tantestület
véleményének megkérdezése után. A helyettesek legitimációját ez adja.
A következő vezetői szint az iskola vezetősége, melynek tagjai a már említetteken kívül a
szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács tagjai és
a szakszervezet vezetője.
A legnagyobb döntési jogkörrel az iskola igazgatója rendelkezik, csakúgy, mint a
legnagyobb felelősséggel is. Jellemző azonban, hogy a stratégiai jelentőségű döntéshozatalai előtt
az igazgató kikéri az iskolavezetőség, az iskolaszék és a szülői munkaközösség véleményét.
Informális beszélgetésekben tájékozódik, javaslatokat kér.
Gyakoriak az:
igazgatóhelyettesek - igazgató,
gazdasági vezető - igazgató,
munkaközösség-vezetők - igazgatóhelyettesek,
közalkalmazotti tanács - igazgató,
szakszervezet vezetője – igazgató,
megbeszélései.
Az SZMSZ-ben megfogalmazottak alapján
a tantestületnek magasabb jogszabályban megfogalmazott döntési jogköre van,
a közalkalmazotti tanácsnak és a szakszervezetnek szintén,
a szakmai munkaközösség számára az SZMSZ teljes szakmai önállóságot, döntési
kompetenciát ad.
A tantestület tagjai az alábbi szervezetekben vesznek részt:
Közalkalmazotti Tanács
Iskolaszék
Iskolai Szakszervezet
Iskolai Diákönkormányzat
Rózsa Imre Alapítvány
A Közalkalmazotti Tanács: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
alapján gyakorolja a törvényben biztosított jogköreit.
A szakszervezet a pedagógusok érdekvédelmét látja el a törvényi keretek között.
A szakmai munkaközösségek fontos szerepet kapnak a nevelési tervek, tantárgyi programok
kidolgozásában. A program végrehajtását a munkaközösség vezetői ellenőrzik, rendszeresen
értékelik, a szükséges módosításokat végrehajtják. Egységes értékelési rendszert dolgoznak ki, a
tapasztalatokat megbeszélik. Megyei versenyek szervezését, lebonyolítását vállalják az éves
munkatervüknek megfelelően. Rendszeres, de szükség esetén rendkívüli ülést, megbeszélést is
tarthatnak.
A tantestület igény szerint munkaértekezletet tart.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
112
8.2. Tanulói önkormányzat
A nevelési-oktatási intézmények eredményes működése, az életkor függvényében a demokratizmus
érvényesülése elképzelhetetlen az egyre önállóbban működő tanulói önkormányzat nélkül. A
nevelőközösség és a szülői közösség demokratikus módszerekkel történő irányítása, a nevelőtestület
demokratikus szellemben való működése nélkül nem biztosítható a tanulói önkormányzatok
fejlesztése, fejlődése. Ha azt szeretnénk, hogy egész társadalmunk berendezkedése és működése a
jövőben még demokratikusabb legyen, mint napjainkban, akkor erre a kérdésre nagy figyelmet és
sok energiát kell fordítani.
Célunk egy hatékonyan működő osztály- (ODB) és iskolai diákönkormányzat (IDB)
létrehozása és fenntartása, egy olyan működőképes szervezet kialakítása, ahová a diák képviselők
választás útján kerülnek. A tisztviselőket választóik számoltatják el az elvégzett munkáról a
nyilvánosság előtt. Elvárás a diákönkormányzattal szemben, hogy legyen képes hatékonyan és
érdemben képviselni diáktársaik ügyét. Tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel.
Határozataikat az őket megillető kérdésben önállóan hozzák meg, az iskola követelményeivel és
belső szabályaival összhangban. Legyenek képesek véleményt nyilvánítani minden őket érintő
kérdésben (magatartás és szorgalom érdemjegyeit, iskolai éves működési terve, házirend, iskola
újság, rendezvények...stb.), álláspontjukkal a közösség többségének véleményét képviseljék.
Tudjanak önállóan szervezési feladatokat ellátni osztály és iskolai színtű rendezvényekben
egyaránt.
Az iskolai diákönkormányzat felépítése:
ODB, osztály-diákbizottság osztályonként - minimum 3 fő.
IDB, iskolai diákbizottság osztályonként - minimum 1 fő, egyéb tisztviselőkkel
kiegészítve
Iskolaszék diákképviselői - az iskola diákjai által választott 3 fő.
Diákgyűlés, az iskola diákjainak gyűlése, tisztviselők választásának,
beszámoltatásának, programok összeállításának és az érdekérvényesítésnek legfőbb
fóruma, osztályonként 3 fő.
8.3. A szülők szervezetei
A szülők minden osztályból három SZMK tagot választanak, akik rendszeresen részt vesznek az
SZMK ülésein. Az SZMK szívesen segít a különböző rendezvények lebonyolításában (szalagavató
bál, alapítványi bál stb.)
Számítunk közreműködésükre:
a külföldi cserediákok fogadásánál,
a diák-összejövetelek felügyeletében,
pályaválasztási foglalkozásokon,
a veszélyeztetett tanulók problémáinak megoldásában.
más, aktuálisan felmerülő kérdésekben
Az SZMK három tagot delegál az iskolaszékbe.
8.4. Iskolaszék
Az Iskolaszék céljai:
Segíteni a hatékony oktatási-nevelő munka feltételeinek megteremtését.
Pedagógusok, szülők, a fenntartó önkormányzat és a diákok aktív
együttműködésének kialakítása az iskola érdekében.
Közreműködik az iskola aktuális kérdéseinek megoldásában.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
113
Az iskolákat segítő társadalmi erőket (vállalkozókat, vállalatokat, társaságokat stb.)
minél nagyobb arányban az iskola támogatására megpróbálja megnyerni, az oktatási,
nevelési munkához szükséges feltételek megteremtése érdekében.
Az iskola oktatási-nevelési arculatának formálása a társadalmi igények alapján.
Nyitott, toleráns iskola megteremtése.
Bel- és külföldi kapcsolatok kialakításának, fenntartásának segítése. Külső
alapítványokkal kapcsolat kialakítása. Az iskolai alapítvány segítése.
Képviseli az iskola érdekeit.
8.5. Iskolánk kapcsolatrendszerei
Alkotó munkánkat a pedagógiai program rögzíti. Megvalósításához nem elég az, ha az iskolában
működők (tanárok és nem tanárok) ennek megfelelően dolgoznak, be kell vonnunk külső
partnereinket, szűkebb és tágabb környezetünkkel kapcsolatokat kell kialakítanunk. Kontaktust kell
létesíteni más, tevékenységünket és annak eredményességét befolyásoló, segítő intézményekkel.
A kapcsolható szálak nagy része már "él". A NAT bevezetésével új lehetőségek (állami,
egyházi, csoport) adódtak, melyeket idejében fel kellett fedeznünk, az általuk kínált szolgáltatásokat
meg kellet vizsgálnunk saját szempontjaink szerint.
Mivel a környezet is szabályoz bennünket a kölcsönös információáramlást biztosítanunk kell. Tehát
a kapcsolatokat fenn kell tartani.
8.5.1. A szülők, a tanulók, a pedagógusok kapcsolatrendszere, együttműködése
Külső partnerkapcsolataink közül a szülőkkel fenntartott kapcsolatot tartjuk a legfontosabbnak.
A kapcsolattartás formái:
0. szülői értekezlet a 9. évfolyamosok számára
szülői értekezlet minden évfolyamon évente legalább kétszer
fogadóóra az adott tanév munkatervében foglaltak szerint
iskolai értesítés fegyelmi és tanulmányi ügyekben szükség esetén
egyénileg szervezett beszélgetés szaktanárral, osztályfőnökkel, kollégiumi nevelővel
rendezvények, (sportvetélkedők, szalagavató bál)
iskolaszék
megfelelés-elégedettség mérése tesztekkel
Az iskolánkba bekerülő gyerekek szüleinek és pedagógusainak első találkozási lehetősége a
hagyományok között említett 0. szülői értekezlet. Ez a fórum kiváló lehetőséget biztosít iskolánk
értékeinek, hagyományainak bemutatására, és elvárásaink ismertetésére.
Az évente két alkalommal tartott szülői értekezletek a havonta ismétlődő fogadóórák
alkalmasak arra, hogy a partnerek kölcsönösen megismertessék egymással a másik fél által
tapasztalt jelenségeket, megbeszéljék az aktualitásokat és közösen próbáljanak megoldásokat
keresni a problémák orvoslására.
A szülőkkel való kapcsolattartás kötetlenebb formái a 24 órás sportvetélkedők, szalagavató
bálok. Itt a szülők közvetlenül játszhatnak, sportolhatnak a gyerekekkel. Sajnos ezeken a
rendezvényeken a szülőknek csak kisebb csoportja (SZMK tagok, helybeli szülők) vesznek részt,
így ezen a téren bőven van még tennivalónk.
Iskolánkban a kollégium és az iskola szerves egységet alkot. A rendszer természetes hibáin
túl (iskolai és kollégiumi ügyek szétválasztása) rengeteg előnnyel bír. A kollégiumban felmerülő
problémák az iskola nevelői előtt is ismertté válnak, így a két testület tanárai együtt kereshetik a
legjobb megoldásokat. Ugyanakkor a két intézmény tanárai is napi kapcsolatban állnak egymással,
így folyamatosan tudják segíteni egymás munkáját.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
114
8.5.2. Kapcsolataink más iskolákkal
Általános iskolák - feltétlenül szükséges az eddigi beiskolázási körzeteinkbe tartozó iskolák
pedagógiai programjának megismerése - esetleg egyeztetés, módosítás az igazgatóval való
személyes beszélgetés alapján.
A szakmai együttműködést segíti, iskolánk megismerését támogatja az általános iskolásoknak
szervezett vetélkedő(k) szervezése, lebonyolítása.
A 8. osztály szülői értekezletein való megjelenés, középiskolánk bemutatása a helyszínen, közös
sport, játékprogram szervezése.
Társintézmények
Más gimnáziumok, szakközépiskolák képzési irányainak iskolai szerveződéseinek
megismerése
Középiskolai tanulmányi versenyek lebonyolítása
Továbbképzések lebonyolítása
Szakmai együttműködés fenntartása a hasonló profilú középiskolákkal, szakmai
látogatások szervezése, követelményrendszer, óratervek összehangolása.
Képzéseinket ismertető tájékoztatók küldése
8.5.2. Termelő egységek és középiskolánk kapcsolatrendszere
Az iskolának széleskörű kapcsolatrendszere van mindazokkal a vállalatokkal, vállalkozásokkal,
melyek a tanított szakmákkal összefüggésbe hozhatók. Legszélesebb kapcsolat a vasúti képzés
révén a MÁV Vezérigazgatósággal, a budapesti igazgatósággal és a szolnoki főnökséggel van. A
logisztikai képzés kapcsán a JÁSZKUN VOLÁN-nal és különböző fuvarozási vállalkozásokkal
alakult ki együtműködés, és a jövőben is ez lesz a kapcsolatok fő színtere.
Az együttműködés területei:
a munkaerőpiaci igények változása
tantárgyi gyakorlatok, üzemlátogatások
nyári termelési gyakorlat elősegítése képzési helyek biztosításával
a képzési feltételekhez való hozzájárulás (eszközök biztosításával, nyomtatványok
biztosításával)
a képzési követelmények változásának egyeztetése
szakképzés anyagi támogatása
A város üzemei, vállalkozásai is támogatják a középiskolát. A szakképzési alap átadásával segítik a
szakképzés feltételeinek javítását, és egy-egy tantárgyi gyakorlat helyben megoldására is van
lehetőség. Pl. anyagmozgatás raktározás - gabonaipar.
Végzett tanulóink révén több olyan gazdasági vállalkozás is támogatja az intézményt,
melyek nem szakirányban tevékenykednek.
Az intézmény arra fog törekedni, hogy meglévő kapcsolatai erősödjenek, szélesedjenek és
hogy növekedjék a támogatók köre, hozzájárulva az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek
javításához.
8.5.3. Kapcsolatunk a felügyeleti szervekkel
Szakmai ellenőrzést - a költségek biztosítása mellett - indíthat országos, területei, megyei szinten az
oktatási miniszter, szakképzés területén az adott területet felügyelő miniszter megyei szinten a
megyei önkormányzat a megyei fejlesztési terv, és az oktatás politikai célkitűzések előkészítése
megvalósítása érdekében. Települési szinten a városi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai
koncepció célkitűzéseinek előkészítése, megvalósulásának megismerése, iskolai neveléssel és
oktatással összefüggő feladatok végrehajtásának áttekintése céljából.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
115
8.5.4. Együttműködésünk jellege a pedagógiai és nevelőmunkát segítő intézményekkel
Munkaügyi Központ
Munkaerőpiaci igények felmérése.
Átképzési programok jelzése, támogatása.
Pályázati lehetőségek kihasználása.
Munkahelykeresési technikák tanítása.
Pályaalkalmassági vizsgálatok tartása.
Megyei Pedagógiai Intézet
Alkalmi és rendszeres továbbképzéseken való részvétel
Szaktanácsadóik segítségének igénybevétele.
Szakkönyvtár használata.
A Vöröskereszt segítségét rendszeresen igényeljük:
A dohányzás és drogfogyasztás elleni tevékenységünkhöz.
A kulturált szexualitás kialakításához (AIDS elleni küzdelem).
Az egészséges életmódra neveléshez.
Támogatjuk a Vöröskereszt által szervezett segélyakciókat (pl. véradás).
8.5.5. A nyilvánosság szerepe iskolánk életében
Az iskolának egy szisztematikusan felépített kampányt, tájékoztatást kell folytatnia. Meg kell
győzni a szülőket arról, hogy érdemes gyerekeiket ebben az intézményben taníttatni, az
önkormányzatot, a vállalatokat és alapítványokat arról, hogy érdemes támogatniuk minket.
Folyamatosan meg kell jelennünk az Újszászi Híradó hasábjain. Ezáltal tudjuk elérni azt,
hogy az itt lakók jobban megismerjenek minket, az iskolánkat magukénak érezzék, településük
fontos és nélkülözhetetlen részeként tartsák számon. Ehhez nélkülözhetetlen a folyamatos, korrekt
tájékoztatás. Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy szerepeljünk a megyei lapokban és
médiákban. Minden olyan eseményről, eredményről hírt kell adni, ami siker, és érdeklődésre
számot tarthat. Iskolánk neve így még inkább bekerül a köztudatba, amely a pályaválasztásnál,
iskolaválasztásnál erőteljesen befolyásolhatja a szülőt és gyermeket egyaránt.
Az image kialakítását elősegíti több célcsoportok számára elkészített színvonalas,
látványosan megszerkesztett, érthetően megfogalmazott kiadvány elkészítése. Nem szabad sajnálni
az erre fordítandó időt és pénzt!
El kell érnünk azt, hogy középiskolánk minél több tanulmányi, kulturális versenynek,
rendezvénynek adjon otthont. Ez természetesen plusz munkát igényel, de befektetés nélkül nincs
felmutatható eredmény. Minden ilyen rendezvény alkalmat teremt arra, hogy beszéljenek rólunk, és
a jól sikerült rendezvény öregbíti iskolánk hírét.
Részt kell vennünk, és nagyobb szerepet kell vállalnunk Újszász kulturális életében.
8.5.6. Külföldi kapcsolat
Városunknak testvérvárosi kapcsolata van Auseville-lel (Franciaország). Ezt a lehetőséget
kihasználva középiskolánk törekszik testvériskolai kapcsolat, együttműködés kialakítására egy
franciaországi középiskolával.
Immár több éves eredményes együttműködést tudhatunk magunk mögött a lückenwaldi
(németországi) középiskolával. Az együttműködés során diákcserétől indulva jutottunk el közös
szakmai projektek megvalósításáig.
Tervezzük más országok középiskolájával hasonló jellegű kapcsolat kialakítását, ebben
segítséget remélünk városunk önkormányzatától és polgármesterétől.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
116
8.5.7. Nemzeti összetartozás az oktatásban
A KNT 9. § (4) bekezdése a 2010. október 21-én a magyar országgyűlés 101/2010. sz.
nemzetpolitikai határozata alapján a közoktatási intézményeknek előírja a nemzeti összetartozás
emléknapjáról való iskolai megemlékezést, továbbá valamennyi közoktatásban tanuló diák számára
lehetővé kívánja tenni állami támogatással a magyarlakta területekre irányuló tanulmányi
kirándulásukat.
Június 4-i emléknap megtartása az iskola éve munkatervében kerül meghatározásra. A
„Határtalanul” kirándulások pályázati források elnyerésének függvényében kerülnek
megszervezésre.
A szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló iskolai kirándulások révén diákjaink
megismerik a határon túli magyarság életét, lehetőségük lesz személyes kapcsolatok kialakítására.
Az összetartozás iskolai emléknapja ezt készíti elő, illetve segíti, feldolgozásban, továbbá évről évre
folyamatosan hozzájárul a nemzeti összetartozás gondolatának felidézéséhez, megéléséhez.
Cél, hogy a külhoni témának az iskolába történő bejutását a társadalomba történő beágyazódás,
kollektív tudássá válás kövesse. A fiatalokon keresztül jusson el a szülőkhöz, nagyszülőkhöz is.
Váljék kollektív tudássá a külhoni magyarság ismerete.
Jelentéktelenedjen el, hogy állam és nemzet határai eltérnek.
Az iskolai emléknapok, a külhoni kirándulások funkciója a múlt eseményeinek fiatalokkal való
megismertetésén túl még inkább a jelen megértése és egyfajta egymáshoz, a nemzethez való
kötődés kialakítása.
Olyan szemléletmód kialakítására kell törekedni, amely szerint az a tény, hogy több millió
magyar külhonban él, számtalan lehetőséget rejt magába. Jó dolog a magyar lakta területekre
kirándulni, jó érzés másik magyarral találkozni idegenben, jó büszkének lenni bárhol a világon egy
magyar ember eredményére.
A „Határtalanul” program a tanórai keretek között tanultakat egészíti ki iskolán kívüli tudással,
személyes tapasztalatokkal, emberi kapcsolatokkal.
8.6. Az iskolai könyvtár
8.6.1. Az iskolai könyvtár működésének célja
Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a
neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását,
megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek
oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.
Könyvtárunk működésének hangsúlyait alapvetően meghatározza az, hogy a Nemzeti alaptanterv
fejlesztési területként jelöli ki a tanulás tanítását. Iskolánk alapvető feladata, hogy diákjainkat
megtanítsuk az egyéni ismeretszerzés módjaira, útbaigazítást adjunk az információk kezelésében. El
kell sajátíttatnunk, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások az egyéni
információszerzésben.
Iskolai könyvtárunk működése különösen két műveltségi terület fejlesztési feladataiban tölt be
fontos szerepet: a magyar nyelv és irodalom és az informatika területén. A tanulási képesség
fejlesztése a kulturált könyvtárhasználattal és a tanulást támogató eljárások bemutatásával
valósítható meg. Az iskolai könyvtárunkban tartott órákon van lehetőség az adatkeresés,
anyaggyűjtés, szelekció, értékelés lépéseinek tudatosítására, a nyomtatott és elektronikus források
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
117
etikus használatának megtanítására. Célunk tanulóink könyvtárhasználati műveltségének
fejlesztése, a könyvtári információk fellelésének segítése.
Fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a kerettantervi követelményekben szereplő
könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok
elsajátíthassák.
Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel.
Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának. Állományával segíti a
diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja a
szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb.
használatát is.
Könyvtárunk együttműködik az iskola székhelyén működő városi könyvtárral. Ennek fő területei:
kölcsönös tájékoztatás, közös rendezvényszervezés és egyéb alkalmi együttműködés.
8.6.2. Az iskolai könyvtár alapfeladatai
Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:
a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,
b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások
tartása,
d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,
e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése,
f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára
g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok
igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.
8.6.3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok
Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára
beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.
Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket
kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó
szabályok alapján használják. Ennek részletes szabályozása a könyvtárunk SzMSz-ében található
meg.
8.6.4. A könyvtár használóinak köre, igénybevétel feltételei, nyitva tartás
Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe
veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik.
A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata,
a számítógép- és internethasználat térítésmentes.
Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok
igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók a könyvtár ajtajára kifüggesztett, az iskolai könyvtár
működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A nyitva tartás rendjét az iskola éves
munkaterve határozza meg.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
118
Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének részletes
szabályait, amely a középiskola SzMSz-ében található meg.
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
119
9. Záró rendelkezések
9.1. A Pedagógiai program személyi és időbeli hatálya
1. A Pedagógiai program előírásainak betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára,
tanulójára nézve kötelező érvényű.
2. A Pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel
egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző Pedagógiai programja.
9.2. A Pedagógiai program felülvizsgálata
1. A Pedagógiai program felülvizsgálatát kezdeményezheti:
a fenntartó,
az iskola igazgatója,
amennyiben a jogszabályi háttér megváltozása ezt indokolttá teszi, vagy az alapító okirat változása
szükségessé teszi, vagy az iskola életében bekövetkezett változások indokolják.
2. A Pedagógiai program felülvizsgálatát háromévente vagy az iskola vezetésében bekövetkezett
változás esetén el kell végezni. Az esedékes felülvizsgálatot az iskola igazgatója rendeli el. A
felülvizsgálat eredményéről írásbeli beszámolót kell készíteni, amelynek eredményétől függően
kezdeményezni kell a Pedagógiai program módosítását.
9.3 A Pedagógiai program nyilvánossága
1) Az Pedagógiai programot elfogadása után nyilvánosságra kell hozni, biztosítani kell mindenki
számára a szabad hozzáférhetőséget. Az Pedagógiai program elhelyezésre kerül:
- irattár
- igazgató
- általános igazgatóhelyettes
- gazdaságvezető
- könyvtár
Újszász, ….. év ………… hó …. nap Szolnok, ….. év ………… hó …. nap
Jóváhagyta: Jóváhagyta:
Árvai Alíz Kalmár Andrea
tagintézmény-vezető főigazgató
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
1. számú melléklet – Tanulmányi verseny eredményeink
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV)
1966. Kaló Ilona 8. (kémia)
1976. Grósz Károly 1. (magyar irodalom)
1983. Nánási Zsigmond 4. (történelem)
1985. Diószegi Éva 10. (orosz)
1993. Vincze Tamás 4. (magyar)
Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV)
Szakmai tanulmányi versenyeken elért eredményeink
Gépjárműüzemi szak (1999- ig)
Szállítmányozó szak (2000-től) Vasútüzemi szak
Gazdasági informatikus
II. Ügyintéző titkár
Szakmai Előkészítő Érettségi
Tárgyak Versenye (SZÉTV)
1976.
2. Balkovics Mihály
1977.
4. Dalmadi György
1978.
4. Puskás Tibor
1979.
5. Farsang Károly
1980.
1. Gráner Zoltán
1981.
2. Csábi Tünde
1982.
4. Csomor László
1983.
4. Szászi Gábor
1984.
5. Szaniszló Miklós
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
121
1985.
4. Lázár János
1986.
5. Katona Béla
1987.
2. Sápi Gábor
5. Cseh László
1988.
1. Besenyei Zoltán
3. Farkas Gábor
1989.
2. Lukács Pál
6. Vágó László
1990.
4. Nagy János
2. Csábi Béla
Gépjárműüzemi szak (1999- ig)
Szállítmányozó szak (2000-től) Vasútüzemi szak
Gazdasági informatikus
II. Ügyintéző titkár
Szakmai Előkészítő Érettségi
Tárgyak Versenye (SZÉTV)
1991.
5. Géczi István
6. Karsai Zsolt
1992.
6. Tóth Árpád
6. Majercsik Zsolt
1993.
2. Juhász Mariann
4. Veres János
1994.
2. Hajdú Ákos
5. Zöld József
1995.
7. Bata Roland
2. Szilágyi Gerzson
1996.
2. Oldal Csaba
3. Nagy Erzsébet
1997.
2. Farkas István
5. Ludasi Andrea 8. Nagy Lajos
1998.
1999.
4. Rajna Tibor
7. Hajós László 2. Bajor Zita
2000.
1. Kórós Judit
3. Fekete Mária
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
122
2. Mikula Richárd
3. Szabó Krisztián
6. Balázs Edit
7. Kálmán Miklós
4. Varga Ferenc
6. Nagy Zsuzsanna
2001.
1. Varga Norbert
2. Gömöri István
3. Fuith László
4. Várkonyi Erika
7. Sallai Annamária
9. Urbán Viktor
5. Ondok Ferenc
6. Berta József
7. Nagy István
1. Erdélyi Katalin (K)
2. Urbán Katalin (Gy)
Gépjárműüzemi szak (1999- ig)
Szállítmányozó szak (2000-től) Vasútüzemi szak
Gazdasági informatikus
II. Ügyintéző titkár
Szakmai Előkészítő Érettségi
Tárgyak Versenye (SZÉTV)
2002.
2. Bódi Szilvia
3. Varga László
2003.
8. Szántó Lajos
2004.
5. Sallai Judit
6. Jobbik Béla
2005.
11. Sinkovics Róbert
7. Burai Bianka
5. Hajdu Georgina
7. Miknai Dávid
11. Apró Norbert
23. Csalami Norbert
28. Seres Melinda
29. Gyurinka Dávid
2006.
7. Kurucz Imre
6. Szatmári Csaba
5. Darányi Erika
6. Hegedűs Terézia
7. Gyáfrás Zsuzsanna
8. Kovács Piroska
16. Dani Szandra
18. Oszlánczi Renáta
23. Jenei Mária
2007.
2. Szeder Richárd
14. Buckó Gábor
16. Ádám Norbert
5. Ferenczy Krisztián
5. Bakos Diána
9. Gácsi Mónika
12. Mohácsi Sára
18. Tóth Lajos
20. Lukács Gergő
2008.
1. Oszlánczi Renáta
6. Fodor Emese
8. Fodor Gabriella
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
123
2009.
5. Bárány László
7. Kiss Alexandra 9. Turucz Judit
2010.
10. Frisch Ádám (F)
Gépjárműüzemi szak (1999- ig)
Szállítmányozó szak (2000-től) Vasútüzemi szak
Gazdasági informatikus
II. Ügyintéző titkár
Szakmai Előkészítő Érettségi
Tárgyak Versenye (SZÉTV)
2011.
2012.
2013.
1. Tóth Kármen (Sz)
2014.
8. Facskó Csilla (F)
8. Dézsi Viktor
2015.
1. Kasoly Bence (Sz)
5. Pandur József (F)
6. Ézsiás Beatrix (F)
2016.
4. Zsákai Amália (Sz)
5. Dézsi Viktor (F)
6. László Valentina (Sz)
7. Vörös Béla Dániel (Sz)
2. Matula Bálint
4. Szatmári Zoltán
7. Cseri Dávid
13. Mári Zoltán
30. Barna Sándor
F: forgalom
Sz: személyszállítás
Gy: gyorsírás
K: komplex
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
2. számú melléklet - Az iskola szervezeti struktúrája
SZOLNOKI SZC RÓZSA IMRE KÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM
125
3. számú melléklet – Tantervek, hálótervek
CD mellékleten.