PANTHA RHEI – minden folyikHérakleitosz szerint a valóság folytonosan alakuló és változó

Árvízjárta területek az ármentesítések előtti időszakban

Budapest 1991. június

Az árvizek elleni védekezés vezetett a Tisza-szabályozás gondolatához és megvalósításához.  A szabályozás céljai: védekezés az árvizek ellen,

termőföld nyerése,hajózás feltételeinek javítása.

Kertek

Erdők

Szántóterületek

Rétek - Legelők

Vízfelület - Utak - Települések

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000

Évek

A te

rüle

thas

znál

atok

ará

nyai

a te

ljes

terü

leth

ez v

iszo

nyítv

a

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

200

Nép

sűrű

ség

(fő/

km2 )

Népsűrűség

Kertek

A Tisza-vidék népességének és területhasználatainak évszázados alakulása

Eszközei: kanyarok átvágása,

TiszaszakaszRégi hossz(km)

Mai hossz(km)

Átvágás hossza(km)

Rövidülés(%)

Forrás – Tiszabecs 208 208 – –Tiszabecs – Tokaj 335 208 42 38Tokaj – Tiszafüred 205 117 25 43Tiszafüred – Csongrád 326 191 25 41Csongrád – Maros-torok 100 67 13 33Maros-torok – Határ 28 17 8 39Határ – Torkolat 217 158 23 27

Összesen 1419 966 126 32

töltésezés

árvízszintek növekedése,Vízmérce Árvízszintek

emelkedése

Tiszabecs +181

Tivadar +310

Vásárosnamény +124

Záhony +1

Tokaj +144

Tiszafüred +195

Szolnok +288

Csongrád +237

Szeged +174

kisvizek csökkenése – hajózás válsága,

medermélyülés, partelmosás,

Következményei: árvizek gyors lefolyása,

hullámtéri feltöltődés,

1. szelvény

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99

100

0 500 1000 1500 2000 2500távolság (m)

mag

assá

g (m

)

gátgát

Alapszint

NY K

parti hát

4. szelvény

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99

100

0 500 1000 1500 2000 2500távolság (m)

mag

assá

g (m

)

Alapszint

gát gát

NY K

parti hát

A feltöltődés mértéke 15-60 cm/125 év.

A lerakódás az átfolyási szelvények 5-16%-os csökkenését okozta.

A hullámtér 2,37 km²-es területén 1,07 millió m³ üledék rakódott le. El lehet-e ezt távolítani?

belvizek terjedése,az öntözés szükségszerűsége,

aszály:az átlagos (szokásos) mértéket jelentősen és tartósan meghaladó vízhiány

400

500

600

700

800

900

1000

1100

1/3/190

5

1/13/1

905

1/23/1

905

2/2/190

5

2/12/1

905

2/22/1

905

3/4/190

5

3/14/1

905

3/24/1

905

4/3/190

5

4/13/1

905

4/23/1

905

5/3/190

5

5/13/1

905

5/23/1

905

6/2/190

5

6/12/1

905

6/22/1

905

Évek

Árv

ízsz

inte

k (c

m)

1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2000

Zagyva-Jásztelek

Bodrog-Felsőberecki

Tisza-Tivadar

Tisza-Szeged

Fekete Körös-Ant

Tisza-Szolnok

Az árvízszintek emelkedése a Tisza és mellékfolyói szelvényeiben

Száraz évtizedek után néhány csapadékos év katasztrófával fenyegető helyzetek sorozatát hozta

a XX. század végén – XXI. század elején

Oka: társadalmi hatásra kivételesen rövid idő alatt gyökeresen megváltozott a természeti környezet.

A beregi árvíz (2001. március)

Az egész rendszer válságba került!

Pantha rhei – kétszer nem léphetsz ugyanabba folyóba:nem lehet a gátakat az égig növelni,

vagyis új koncepció kell a megoldásra

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése

A régiek a kor ismereteinek megfelelő, kitűnő munkát végeztek. Arról nem tehetnek, hogy változott a világ, szaporodtak

ismereteink, tapasztalatokat szereztünk a szabályozás hatásairól.  

A katasztrofális árvizek mindig változtatásra ösztönöztek, de a maiak nagy hibát követnek el, ha a régi az úton akarnak

járni!

A VTT PROGRAM ALAPELVEI:

A Tisza folyó árvizeit a mértékadó védképességűre kiépülő töltések közötti nagyvízi mederben kell levezetni, és ezért javítani kell az áramlási, vízszállítási feltételeket.

A gátszakadással és kiöntéssel veszélyeztető, igen ritkán előforduló árhullámokat árapasztással csökkenteni kell.

Két árvízi tározó a Szamos mentén

Az árapasztási célú tározó területek teljes elöntése csak statisztikailag 1 %-nál kisebb valószínűségű árvizek esetén fordulhat elő, ezért változatlan területhasználat esetén, kisajátítással, kártalanítással csak kivételesen kell számolni.

Néhány geográfus gondolat a változtatáshoz: 

A vízgyűjtő egészében kell megoldást találni a problémákra, a túl gyorsan lefolyó, túl magas szinten tetőző vizek visszatartására:

Nem vésztározók kellenek, hanem a modern termelésből kivont régi árterek egy meghatározott részére

szabályozottan kiengedni és visszavezetni a vizet.

a hegykeretben - erdősítés, gondozott legelők; - víztározók építése a forráságak felső szakaszain;- csatornázott folyók - patakok “visszavadítása” a

hegyvidékeken.az Alföld kapujában : - gyorsan elvezetni a vizetaz Alföld belsejében : - szétteríteni, átvezetni?

A földrajz szerepe a Tisza vidék árvízvédelmének átalakításából fakadó társadalmi-természetvédelmi összefüggések vizsgálatában és a fejlesztésben:

1. részvétel a mentett területeken létesíthető vízszint-szabályozási éstermészetvédelmi célú tározók kijelölésében;

2. a tározók területhasználatának változtatásához szükséges tanulmányok:

- a természeti adottságok (domborzat, talajok, stb.) vizsgálata;

- agrárgazdasági változtatások (a régi ártéri gazdálkodás elveihezigazodó modern biogazdálkodás) feltételeinek vizsgálata;

- a területhasználat átalakításából fakadó társadalmi-gazdasági(földrajzi) változások felmérése, előrejelzése, javaslattétel.

Az árvízi tározók kijelölését és működtetését illetően a VTT elveitől eltérően a tájhasználat szempontjából

kedvezőbb megoldás lehetősége is felmerül: az árvízvédelmi feladatokon túl, sőt azt megelőzően,

a gazdasági-társadalmi tényezőket, a táj- és a természetvédelmi szempontokat

figyelembe véve, összetett módon lehetne kezelni a felmerülő problémákat.

Két fontos alapeleme van ennek a megközelítésnek:1. az egykori ártér természetes öblözeteinek határát

használná védvonalként;2. a ritkán – 20-30 évenként – előforduló vészhelyzetek

elkerülése helyett a rendszeres, gazdaságilag hasznosítható mennyiségű víz kivezetésével számol.

A 1439 km-nyi tiszai védvonalból 119 km természetes magaspart és 1320 km a magaspartokat összekötő töltés

Hortobágy-középső árvízi tározó

A tározóterek kijelölésekor

- elsősorban a természeti (főként a geomorfológiai) adottságokra kellene támaszkodni,

- másodsorban kellene tekintetbe venni a meglévő infrastruktúrát,

- ezek után a – gyakran ökológiai és ökonómiaiszempontból egyaránt fenntarthatatlan – mai tájhasználatot.

Vizsgálataink arra keresték a választ, hogy a tervezett tározók - mennyire igazodnak a terület geomorfológiai adottságaihoz, - a mesterséges gátak helyett/mellett miként lehetne a természetes morfológiai elemeket is figyelembe venni a tározás kiépítésekor,

- milyen vízviszonyok alakulnának ki a különböző mértékű elöntés során.

További cél volt - a terület földhasznosításának szabályozás előtti állapotából kiindulva az elmúlt 200 év alatt bekövetkezett változás feltárása a gazdálkodást befolyásoló természetföldrajzi tényezők megismerése céljából,

- a megváltoztatandó földhasználati formák nagyságának felmérése.

A VTT keretében árvízi tározásra kijelölt területek közül a fenti elvek alkalmazhatóságának konkrét példájaként kiválasztott egykori ártéri öblözetek:

- az ún. Hortobágy-középső,

- a Dél-Borsodi,

- a Nagykörű-i,

síkvidéki árvízi tározó.

Nem számol azzal az évtizedes vízügyi tapasztalattal sem, hogy a gátak körültekintés nélküli – holtmedreken keresztül húzott – építése a töltésszakadás veszélyével jár.

A gát vonalazása a természetes állapotokat nem veszi figyelembe. Látszólag költségkímélő: - felhasználja a vasúti töltést, - az újonnan építendő gáton kívül tart gazdasági objektumokat, - védi a települések minden meglévő, irracionális részét.

Hatalmas, fölösleges és költséges földmunkával (gátépítéssel), tehát környezetrombolással járna.

Igazodás a geomorfológiai adottságokhoz

Hortobágy-középsőtározó

A 85 m-es szintvonal futása – a VTT a tározószintet ebben a magasságban határozta meg – légifénykép alapján készült tájhasználati térképen, amely a Nagykörűi árapasztó tározó körvonalát is feltünteti.

A két vonalat összevetve látható, hogy a tározó

tervezett határa mennyire természetellenes és

értelmetlen.

Nehéz szabadulni attól a gondolattól, hogy a tervezőket nem a leggazdaságosabb megoldás keresése, hanem mintha a legtöbb munkával, valamint költséggel járó változat kidolgozása vezette volna.

A Nagykörűi tározó

Mesterséges gátak helyett/mellett a természetes morfológiai elemek figyelembe vétele

Első katonai felmérés 1783 Második katonai felmérés 1861

1991-es állapot

A területhasználat változása a szabályozások következtében

0%

20%

40%

60%

80%

100%

87 m alatt 87-88 m 88-89 m 89-90 m 90 m felett összesen

Tiszavízfelületerdőmocsarasszántórét/legelőszőlő/gyümölcsbeépítetttelepülés

0%

20%

40%

60%

80%

100%

87 m alatt 87-88 m 88-89 m 89-90 m 90 m felett összesen

Tiszavízfelületerdőmocsarasszántórét/legelőszőlő/gyümölcsbeépítetttelepülés

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

87 m alatt 87-88 m 88-89 m 89-90 m 90 m felett összesen

Tiszavízfelületerdőmocsarasszántórét/legelőszőlő/gyümölcsbeépítetttelepülés

Az ártér területhasználata a tengerszint feletti magasság függvényében három időkeresztmetszetben: 1783 -1861 - 1991

Az árvízvédelem átalakítása kapcsán felmerül a korszerűsített ártéri gazdálkodás megvalósításának lehetősége. Az ártéri gazdálkodás modern változatának kialakítása alapvetően „természet-közeli” – elsősorban a terület természetföldrajzi adottságaihoz igazodó – ártéri víztározás esetén képzelhető el.

AZ ELÖNTÉS ÉS A FÖLDHASZNOSÍTÁS KAPCSOLATA

A tervezett Borsodi-tároló területére a

Szt. István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézete

elkészítette a földhasznosítás térképét,

melyet a digitális domborzatmodellre

mintegy „ráhúztunk”, hogy meghatározható legyen

az elöntött területeken az árvízkár mértéke

AZ ELÖNTÉS ÉS A FÖLDHASZNOSÍTÁS KAPCSOLATA

Területhasználat megoszlása 90,5 m szintű elöntés esetén

Nagytáblás szántóföldek

Kistáblás szántóföldek

Nagytáblás szőlőkGyümölcsfa ültetvények

Intenzív legelők és degradált gyepek

Komplex művelési szerkezet

Mezőgazdasági területek

Természetes lombhullató erdők

Lombos erdő ültetvényekTermészetes gyep

Fiatalos erdők és vágásterületek

Spontán cserjésedő-erdősödő területek

Szikes terület ritkás növényzettel

Édesvizű mocsarak

Szikes mocsarakAgrár létesítmények

Állandó vizű természetes tavak

Szikes vizű időszakos tavak

Területhasználat megoszlása 91 m szintű elöntés esetén

Nagytáblás szántóföldekKistáblás szántóföldekNagytáblás szőlőkGyümölcsfa ültetvényekIntenzív legelők és degradált gyepekKomplex művelési szerkezet Mezőgazdasági területekTermészetes lombhullató erdőkLombos erdő ültetvényekTermészetes gyepFiatalos erdők és vágásterületekSpontán cserjésedő-erdősödő területekSzikes terület ritkás növényzettelÉdesvizű mocsarakSzikes mocsarakAgrár létesítményekÁllandó vizű természetes tavakSzikes vizű időszakos tavak

Területhasználat megoszlása 91,5 m szintű elöntés esetén

Nagytáblás szántóföldekKistáblás szántóföldekNagytáblás szőlőkGyümölcsfa ültetvényekIntenzív legelők és degradált gyepekKomplex művelési szerkezet Mezőgazdasági területekTermészetes lombhullató erdőkLombos erdő ültetvényekTermészetes gyepFiatalos erdők és vágásterületekSpontán cserjésedő-erdősödő területekSzikes terület ritkás növényzettelÉdesvizű mocsarakSzikes mocsarakAgrár létesítményekÁllandó vizű természetes tavakSzikes vizű időszakos tavak

Területhasználat megoszlása 92 m szintű elöntés esetén

Nagytáblás szántóföldekKistáblás szántóföldekNagytáblás szőlőkGyümölcsfa ültetvényekIntenzív legelők és degradált gyepekKomplex művelési szerkezet Mezőgazdasági területekTermészetes lombhullató erdőkLombos erdő ültetvényekTermészetes gyepFiatalos erdők és vágásterületekSpontán cserjésedő-erdősödő területekSzikes terület ritkás növényzettelÉdesvizű mocsarakSzikes mocsarakAgrár létesítményekÁllandó vizű természetes tavakSzikes vizű időszakos tavak

A szántók részaránya 41,51-ről 46,19 %-ra nőA gyepek részaránya 38,14-ről 43,74 %-ra nő

92 m

91,5

m

91 m

90,5

m

Nagytáblás szántóföldek

Kistáblás szántóföldek

Nagytáblás szőlők

Gyümölcsfa ültetvények

Intenzív legelők és degradált gyepek

Komplex művelési szerkezet

Mezőgazdasági területek

Természetes lombhullató erdőkLombos erdő ültetvények

Természetes gyepFiatalos erdők és vágásterületek

Spontán cserjésedő-erdősödő területekSzikes terület ritkás növényzettel

Édesvizű mocsarakSzikes mocsarak

Agrár létesítményekÁllandó vizű természetes tavak

Szikes vizű időszakos tavak

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

Elöntött területek

arányának változása

földhasznosítás szerint

különböző elöntési szintek

esetében

A fokozódó árvízveszély fenyegetésében olyan

rendszer kialakítása célszerű,

amelyben az árvízi biztonság megteremtése

csupán eszköz,

mert a cél a Tisza mentén – ill. a hozzá

földrajzilag kapcsolódó területen –

megoldani a vidék társadalmi-

gazdasági problémáit