pannonhalmi bencés gimnázium€¦ · web viewikt. sz.:. magyar bencés kongregáció...
TRANSCRIPT
Ikt. sz.:
Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság(9090 Pannonhalma, Várkerület 1.)
által fenntartott
Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium
(9090 Pannonhalma, Várkerület 1.)
OM száma: 030697
HÁZIREND
2010
Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság...............................................................1
Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium......................1
PREAMBULUM........................................................................................................................4
1 A tanulók jogai és a jogok gyakorlásának rendje...............................................................6
2 A tanulók kötelességének teljesítése.................................................................................14
3. A tanulók munkarendje.........................................................................................................15
• Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte............18
• A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem
töltötte be..................................................................................................................................18
• Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, középiskolában nappali rendszerű
képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt...................................18
• A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes
képviselőjének hozzájárulása is szükséges...............................................................................18
• A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban
meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében ettől eltérően
is foglalkoztatható.....................................................................................................................18
d) A betegszoba rendje:............................................................................................................20
4. A helyiség- és területhasználat, valamint az iskolai eszközök használatának rendje...........21
4. 2. A számítógéptermek használata........................................................................................22
4.2.1.Az iskolai számítógépek feladatai....................................................................................22
4.2.2. Általános szabályok........................................................................................................22
4.2.3. A számítógéptermek rendje.............................................................................................22
4.2.4. Egyéb helyeken található gépek......................................................................................23
4.2.5. A hálózat szabályai.........................................................................................................24
4.2.6. Szankciók.........................................................................................................................25
4.5.2. Iskolai könyvek kölcsönzési rendje............................................................................26
4. 6. Egyházzenei képzés gyakorlati foglalkozás......................................................................27
5. A tanulók által az iskolában való tartózkodásuk során betartandó tanulói magatartás, védő,
óvó előírások.............................................................................................................................27
5. 2. Az intézménybe hozott tárgyak bejelentései és megőrzőben elhelyezési kötelezettség
[Közokt. tv. 40. § (8)]...............................................................................................................28
5. 3. Védő, óvó előírások..........................................................................................................28
6. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei...............................................29
2
8. A tanuló jutalmazásának elvei és formái..............................................................................32
Az elismerés formái..........................................................................................................32
A jutalom formái...............................................................................................................32
Osztályközösségek jutalmazása........................................................................................33
9. A tanulók nagyobb csoportja, a tanulók nagyobb közössége fogalom meghatározása........33
10. A diákkörök létrehozásának rendje.....................................................................................33
11. Az első tanév megkezdéséhez kötött tanulói jogok............................................................33
12. Vallásgyakorlással összefüggő magatartási szabályok.......................................................33
13. A szünetek rendje................................................................................................................33
14. A szociális ösztöndíj, ill. a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a
nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje..........................................34
- akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb
munkabér 50 %-át,....................................................................................................................34
- ha magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás...................................................34
15. A tantárgyválasztás eljárási kérdései..................................................................................34
16. A tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formái......35
17. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó
rendelkezések............................................................................................................................35
17.1. Foglalkozás előtti késés............................................................................................35
17. 2. Igazolatlan hiányzások:.........................................................................................36
17.2.1. Igazolatlan órák:....................................................................................................36
17.2.2. Igazolatlan órának minősül a mulasztás...............................................................36
17.3. Hiányzások bejelentése, kezelése:............................................................................36
17.3.1. Bejelentés:.............................................................................................................36
17.3.2. Rendkívüli igazolás:..............................................................................................37
17.4. Igazolások:................................................................................................................37
17.4.1. Igazolások módja..................................................................................................37
17.4.2. Hiányzó napok, órák pótlása:................................................................................37
17.4.3. A nappali oktatásban részt vevő tanulók hiányzása..............................................37
17.4.4. Az igazolatlan hiányzás büntetése:.......................................................................37
18. Személyes ügyek intézése:..................................................................................................38
19. A kollégiumi foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei................38
20. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések.....................38
ZÁRADÉK...............................................................................................................................40
3
4
PREAMBULUMA házirend az iskola egyik alapdokumentuma, amit azért fogalmaztunk meg, hogy megteremtse mindenki számára a nyugodt oktató-nevelő munka, eredményes tanulás, jó iskolai légkör feltételeit.
Jelen házirendet a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslata alapján készítettük, a szülői közösség és a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület fogadta el. Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az iskola minden tanulójának és dolgozójának kötelező. Előírásai az iskola területére, illetve az ahhoz kapcsolódó területekre; valamint az iskola által szervezett tanítási időn kívüli programokra és az iskolai tevékenységekre vonatkozik. E házirend ismerete és megtartása az iskola közösségéhez való tartozás alapfeltétele.
Amikor valaki iskolánkba felvételizett és felvételt nyert, elfogadta az iskola rendjét és hagyományait, egyben vállalta, hogy ápolja és megőrzi azokat. Az iskolai élet reá vonatkozó szabályait joga és érdeke ismerni, betartásuk kötelessége. E szabályok gyűjteménye az intézményi HÁZIREND. Szándékunk szerint célszerűen szabályozza az iskolai életet. Mivel közösségünk tagjai szükségszerűen sokféle helyről, környezetből érkeznek, célszerű, sőt elkerülhetetlen a szabályokat írásban is rögzíteni. Az ilyen írott szabályok a csoport tagjai közötti lehetséges ütközések elkerülését és a gördülékeny együttműködést szolgálják. A következő oldalak nem egyszerűen utasítások, hanem egy szerződés pontjai, amelyet az iskola, mint közösség és minden egyes tanulója, mint egyén köt egymással. Szerződésünk elsődleges célja, hogy kereteket biztosítson az iskola növendékei számára, hogy növekedjenek és gazdagodjanak emberségben, a keresztény hitben és tárgyi tudásban, műveltségben. A szerződés sikere a felek szándékának komolyságától függ. Kötelező érvényűvé akkor válik, amikor valaki eldönti, hogy belép a szabályokat hozó közösségbe. Pontjait nem azért érdemes és kell megtartani, mert a szerződésszegésért büntetés jár, hanem azért, mert a közösen végzendő munka eredményessége egyaránt fontos az iskolának és minden diákjának.
Ha az iskola mindennapjai során olyan kérdések merülnek fel, amelyekre a most következő "Házirend" nem ad választ, akkor e kérdésekkel az osztályfőnökökhöz, más tanárokhoz, az iskolatitkárhoz vagy az igazgatóhelyettesekhez kell fordulni, akik segítenek eligazodni az előírásokban.
Alapadatok:
1. Az intézmény neve: Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és KollégiumRövid neve: Pannonhalmi Bencés GimnáziumRövidített neve: PH Bencés Gimn. Szakközép Isk. és Koll.
2. Az intézmény székhelye: 9090 Pannonhalma, Várkerület 1.
3. Az intézmény OM azonosító száma:030697
4. Az alapítás időpontja: 1939.
5. Az alapító, fenntartó neve, székhelye: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.)
6. Kommunikációs lehetőségek:Postai levélcím: 9090 Pannonhalma, Várkerület 1.Telefon: 96-570-140Fax: 96-570-141e-mail: [email protected]: www.phbences.hu
BEVEZETÉS
Házirendünk: a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban:
Közokt. tv.); a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított – 11/1994. (VI. 8.)
MKM rendelet (továbbiakban: R); 2010. évi LXVI. törvény a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvénynek, valamint a
gyermekek védelméről szóló és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról;
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet; a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság
szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet; a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.
10.) Korm. rendelet; továbbá az intézményi Pedagógiai és Szakmai Program és Szervezeti és Működési
Szabályzatának rendelkezései alapján készült.
A Házirend személyi hatálya:
A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt.
A Házirend területi hatálya:
A szabályzat vonatkozik az iskolai és iskolán kívüli rendezvényekre, megtartása kötelező minden érintett számára.Az intézmény házirendje szabályozási köre az iskolai és a kollégiumi életre (iskolába történő belépéstől a jogszerű távozásig), valamint az intézményen kívüli rendezvényekre is kiterjed.
A Házirend időbeni hatálya:
A Házirend 2010. október 1-én lép életbe, s határozatlan időre szól. A Házirendet a nevelőtestület fogadja el, a DÖK, valamint a szülői képviselő, ill. a szülői szervezet egyetértési joggyakorlása mellett a fenntartó jóváhagyásával lép életbe.
A Házirend elfogadásának és módosításának szabályai1. A Házirend tervezetét a nevelők, a diákok és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézmény igazgatója készíti el.2. A Házirend tervezetét megvitatják az iskolai tanulóközösségek (osztályok, diákkörök, szakkörök, stb.) és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákközösség (DÖK) vezetőségéhez, és a küldöttgyűlésen megtárgyalják az észrevételeiket. A diákvezetőség a véleményeket összesíti, és a DÖK segítő tanárral együtt megtárgyalja a javaslatokat az iskola igazgatójával. A tárgyalás mindaddig tart, amíg az érintettek konszenzusra nem jutottak. 3. Az iskola igazgatója a tanulók véleményének figyelembe vételével elkészíti a házirend végleges tervezetét.4. A házirend elkészítése előtt az előző eljárási rendet köteles betartani a szülők képviselőjével, ill. megalakulása esetén a szülői szervezettel (SZMK). 5. A házirendet az iskola nevelőtestülete fogadja el – az SZMSZ-ben rögzített eljárásrendnek megfelelően, az értekezletekről jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az érvényben lévő házirend módosítását kezdeményezheti:- az iskola igazgatója, az általános (gimnáziumi) igazgatóhelyettes (I), a pedagógiai és a
kollégiumi igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető… (továbbiakban: a kibővített Intézményvezetés tagjai)
6
- a nevelőtestület- a szülői közösség képviselője, ill. az SZMK vezetősége- a diákvezetőség (a tanulók nagyobb közösségének kezdeményezésére)- jogszabályi változás miatt szükséges a módosítás.
A Házirend módosítását az 1-5. pontokban leírt módon kell végrehajtani, - kivéve, ha kizárólag törvényi változás teszi szükségessé a módosítást, és attól való eltérés nem lehetséges – az érintettekkel a fenntartó által jóváhagyott szabályzatot ismertetni kell a változás tekintetében.[Felelős: osztályfőnök]
A Házirend nyilvánossága:A szülőkkel a Házirendet a tanév első szülői értekezletén kell ismertetni.A Házirend az intézmény könyvtárában, valamint a faliújságon megtekinthető, valamint az iskola honlapján:
Az intézmény Házirendjét külön listán át kell vetetni a tanulóval a beiratkozáskor, és alá kell íratni a tanulókkal annak tudomásul vételét (a szülőkkel is, tankötelesek esetében).Az osztályfőnökök, ill. a prefektusok minden tanév első osztályfőnöki óráján és az első stúdiumi órán a felmerült kérdések tekintetében megbeszélik a Házirendben foglaltakat.
A Házirendet minden tanulónak meg kell ismernie: a tanulói jogviszony kezdetekor, a tanév elején, az első osztályfőnöki és stúdiumi órán, ha változtatás történt, akkor az azt követő első osztályfőnöki és stúdiumi órán.
A házirend intézményi jogszabály, mely betartásának kikényszerítése, vagy megsértésének szankcionálása csak az arra megengedett eljárásokkal és jogkövetkezményekkel történhet.A Házirend megsértésével kapcsolatos intézményi döntés ellen a szülő, illetve a tanuló jogorvoslattal élhet.
1 A tanulók jogai és a jogok gyakorlásának rendje
A tanuló jogait a Közokt. tv. 10. és 11. §-a tartalmazza. Az emberi, állampolgári, gyermeki és tanulói jogokat az iskola nem vonhatja kétségbe, nem korlátozhatja. A jogok nem állíthatók összefüggésbe a tanulói kötelességek teljesítésével.
1. A tanulónak joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési és lakhatási lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. [R. 6/A)]
A tantervi és délutáni órákon a szaktanár, illetve a kollégiumi foglalkozást vezető, a szünetekben az ügyeletes pedagógusok gondoskodnak a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára a tanári ügyeleti rendben foglaltak szerint.
A kollégiumi és stúdiumi foglalkozásokon a tanulók felügyeletét folyamatosan biztosítani kell. Ez a kollégiumi nevelőtanár (prefektus) feladata. [R.9. § (7)]
Válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül, színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt;
o Tanulmányai során –PP-ben (szakmai programban) és az érettségi (OKJ) vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust;
A pedagógus osztályfőnökként, szaktanárként, ill. prefektusként átadja a tanulóknak az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket, és meggyőződik azok elsajátításáról.
7
o A tanév kezdetekor az osztályfőnöknek, prefektusnak ismertetni kell a tanulók által követendő magatartási szabályokat, és az intézmény területén lévő általános veszélyforrásokat.
o A szaktanároknak (testnevelés, rajz, informatika, kémia, fizika, szakmai gyakorlat, stb.) balesetvédelmi oktatás keretében kell ismertetni a speciális (tornaterem) illetve egyéb veszélyforrásokat rejtő osztálytermek (szaktantermek, előadótermek) használatára, igénybevételére vonatkozó előírásokat és követelményeket. A balesetvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet (munkavédelmi naplót) kell készíteni, melyet a résztvevők aláírásukkal igazolnak.
o Intézményen kívüli rendezvények (kirándulás, színházlátogatás, stb.) előtt fel kell hívni a figyelmet a lehetséges baleseti veszélyforrásokra. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. [R. 6. § (9)]
o A tanulóbaleseteket a R. 2. számú melléklete szerint kell nyilvántartani és jelenteni. A pedagógus jelzi a balesetet az intézmény igazgatójának, vagy az általános (gimnáziumi) igazgatóhelyettesnek, aki értesíti a tűzvédelmi és munkavédelmi felelőst, s ő a jogszabályoknak megfelelően jár el.
2. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. [R. 6. § (1),(2),(5) c)]
Az intézmény dolgozói tartózkodnak a tanulókkal szemben a durva szavaktól, gúnyos megjegyzésektől, a megalázó hangnemtől.
Amennyiben a tanuló társa vagy társai személyiségi jogait, emberi méltóságát sérti, fizikai vagy lelki erőszakot alkalmaz társaival szemben, a kötelességszegés pontos körülményeinek feltárása után, fegyelmező intézkedést kezdeményeznek vele szemben, vagy fegyelmi eljárás indul ellene.
A pedagógus illetve az intézmény bármely dolgozója, amennyiben bármely tanulót érintő jogsérelemről, fizikai vagy lelki erőszakról értesül, jelzi az intézmény vezetőjének, aki vagy személyesen, vagy megbízottja (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) útján a megfelelő fórumon eljár.
3. A tanulónak joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon.
Az iskola csoportok kialakításával (csoportbontás lehetősége esetén) biztosítja a tanuló képességei szerinti felkészítését.
Az iskola helyi tantervében rögzíti az intézmény, hogy mely tantárgyakat oktat csoportbontásban.
Orvosi szakvélemény alapján a diákok könnyített vagy gyógytestnevelésen vehetnek részt helyben, az iskolában.
A tanulók intézményi, települési és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskola biztosítja a megyei, területi, országos fordulóba továbbjutó tanulók felkészítését.
Az iskola a versenyeken résztvevő tanulók számára biztosítja a felkészülési időt, hozzájárul a nevezési díj, az útiköltség, szállásköltség, étkezési költség, és egyéb felmerülő költségek finanszírozásához, az iskola anyagi lehetőségétől függően.
4. A tanuló joga, hogy az iskola biztosítsa számára - egész pedagógiai, szakmai programjában, valamint a nevelő-oktató tevékenységében a tanítás során - a tájékoztatás nyújtását, továbbá azt, hogy az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék.
5. A tanuló személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az intézmény köteles tiszteletben tartani, hogy e jogát a tanuló gyakorolhassa. Ez nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-
8
oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását.
Az intézmény a tanulónak csak azon adatait tartja nyilván, amelyeket a közoktatásról szóló törvény 2. sz. mellékletében lehetővé tesz, s az adatokat a jogszabályban megengedett módon adja tovább. Az adatokat az intézmény a beiratkozási lapon, a beírási naplóban, az osztályozó naplóban, a törzslapon, a kollégiumi naplóban és a tanuló-nyilvántartóban rögzíti. Egyéb adatok az érintett hozzájárulásával kérhetők.
A tanuló (vagy törvényes képviselője) az osztályfőnök segítségével meggyőződhet személyes adatainak nyilvántartásáról, s az adatokat helyesbítheti (tanulói azonosítóról szóló igazolás)..
Az iskola-egészségügyi vizsgálatok szükségessé teszik a tanuló TAJ-számának ismeretét. A pénzjutalomban, elismerésben, díjazásban vagy ösztöndíjban részesülő tanuló adószámát az
ügyhöz kapcsolódó dokumentumon fel kell tüntetni. Az iskola a mérésekhez kapcsolódóan név nélkül kérhet adatokat, az adatszolgáltatás
önkéntes. Az intézmény valamennyi dolgozója tiszteletben tartja a tanuló névviselési jogát, s tartózkodik
attól, hogy a tanuló hivatalos családi vagy utónevét megváltoztassa, elferdítse, lerövidítse, becenévvé alakítsa át. A tanulót védelemben részesíti a többi tanulóval szemben, ha jogai ilyen módon sérülnének.
6. A tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. (Közokt. tv. 30 § (9); 52 § (7); (11) c; R. 19. § (2), 23. § (3), (6); 4/2010. OKM rendelet). Ezen jog gyakorlásához az iskola minden tájékoztatást, segítséget megad. Egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét.
7. A tanuló joga, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon.
A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére kedvezményes tanszerellátásban (tankönyv) részesüljön,
Az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felhívja a figyelmet a szociálisan hátrányos helyzetű családok által igénybe vehető kedvezményekre, s javasolja a kedvezmények igénybevételét.
A tankönyvtámogatásra vonatkozó igényeket és az igazolásokat augusztus 31-ig kell benyújtani a szeptember 1-jén kezdődő tanévre. A normatív alapon igényelt támogatást (a normatíva összegében) a tanuló automatikusan megkapja, amennyiben határidőre beadja az igénylést és csatolja az igazolást. A könyvcsomag normatív támogatáson felüli összegét a fenntartó biztosítja. A támogatás csak a tankönyvvé nyilvánított kiadványokra vonatkozik. Támogatás egyéb jogcímen is igényelhető, melyhez a szülők jövedelemigazolását kell csatolni. A támogatás odaítéléséről bizottság dönt, melynek tagja a szülői szervezet képviselője is. A támogatás keretében biztosított tankönyv az iskolai könyvtár állományát képezi és lehet használt is, amit a tanuló köteles megfelelő állapotban, az intézmény által meghatározott időben (tanulói jogviszony megszűnésekor, tanév vagy képzés végén) visszaadni, vagy értékét megtéríteni. A visszaszolgáltatás idejének megállapításánál az iskola figyelembe veszi a tanuló vizsgakötelezettségét. (2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvpiac rendjéről; 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; R.)
8. A tanuló joga, hogy kollégiumi ellátásban részesüljön (szabad férőhely esetén). [Közokt. tv. 53. § (3); 66 § (6)]
A kollégiumi ellátás biztosítása érdekében a szülők igényüket írásban jelzik augusztus 20-ig az intézmény vezetőjének. Az ellátás megszüntetésére a szülő írásbeli kérvénye alapján kerül sor a következő hónapban.
9
9. A tanuló joga, hogy igénybe vegye az intézmény létesítményeit, az iskolában rendelkezésre álló eszközöket: szótárakat, feladatgyűjteményeket, szöveggyűjteményeket, térképeket, a kísérleti eszközöket, számítógépeket, multimédiás eszközöket, gyakorlati oktatást szolgáló
eszközöket, hangszereket (csak tanári felügyelet mellett); az iskola létesítményeit: könyvtárat, szaktantermeket, tornatermet, az intézmény nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam,
fakultáció, kedvezményes étkezés)Az eszközök és helyiségek igénybevétele tanári felügyelettel és tanári engedéllyel történhet.
10. A tanuló joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. [Közokt. tv. 41. § (5); és 2. sz. melléklet; egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 2. § (1); 10. §; 15. §; 17. § (2); 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet; 36/2000, (IX. 27.) AB határozat)
Az intézmény segíti az egészségügyi szűrővizsgálat lebonyolítását (ellátja a tanulók felügyeletét a vizsgálat alatt, helyiséget biztosít).
A vizsgálat és az esetleges védőoltások időpontjáról tájékoztatja a tanulókat és ellenőrző útján a szülőket.
A tanév során sor kerül a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatára, állapotfelmérésére. Fogászati- és hallásvizsgálat évente egy alkalommal történik. Az iskolai orvos rendelési ideje az igazgatói hirdetőtáblán és az iskolaorvosi rendelő ajtaján
kerül kihirdetésre.
11. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. [R. 8. §)]
Az iskola titkárságán elhelyezett példányokból minden érdeklődő megismerheti: az intézmény pedagógiai és szakmai programját (PP), szervezeti – működési szabályzatát (SZMSZ), házirendjét, az intézmény minőségirányítási programját (IMIP). a helyiségek használati rendjét (az adott helyen kifüggesztve megtalálható).
Az intézmény pedagógiai programja tartalmazza a magasabb évfolyamba lépés, a továbbhaladás feltételeit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének szempontjait, az ismeretek számonkérésének formáit, a tantárgyi minimumokat.
Az egyes tantárgyak éves követelményét a szaktanárok a tanév elején ismertetik a tanulókkal. Valamennyi pedagógus kötelessége a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az
osztálynaplóba beírni, erről a tanulót tájékoztatni, és a minősítést indokolni. A tanuló az osztálynaplóba bekerült érdemjegyekről tájékoztatást kérhet az adott tantárgyat
tanító szaktanártól, vagy osztályfőnökétől. Jogában áll a tanulónak feleleteiről, érdemjegyeiről, a tanári bejegyzésekről folyamatosan értesítést és minősítést kérni, osztályzatairól indoklást kérni, közvetlenül a felelet után vagy a kijavított írásbeli dolgozat kézhezvételekor.
A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök és a prefektusok az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.
A hetedik és a kilencedik évfolyamon az intézmény vezetője tájékoztatja a szülőket az intézmény működését meghatározó dokumentumokról.
A tanuló törvényes képviselője betekintést nyerhet a tanuló dolgozataiba, s azokról másolatot kérhet, az adott tanév végéig.
12. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását,
tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,
10
kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen [Közokt. tv. 53. § (2) b; 114. § (1) b; 115. § (1) b)]
A diákok maguk is kezdeményezhetik diákkör [Közokt. tv. 62. § (1); 63. § (1)] létrehozását, amelyhez az iskola biztosítja a helyiséget. A diákkör működését az intézmény vezetője engedélyezheti a diákkör részletes programjának bemutatása után,
A Diák Sport Kör (DSK) a tanulók tanórán kívüli mozgásigényének kielégítésére, a sportolás megszerettetésére és a sportversenyekre való felkészítésre alakulhat. Szakágait minden tanévben a tanulói igényeknek megfelelően alakítja ki. Az DSK mint szervezeti forma önálló, belső szabályzata alapján működik. Az iskola tanulóinak nyújt segítséget a sportköri foglalkozásokon, versenyeken,
fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny)
13. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával, szabadon véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított huszonkét munkanapon belül - az iskolaszéktől (megalakulása esetén), a tizenötödik napot követő első ülésen - érdemi választ kapjon. [Közokt. tv. 121. § (1) 8. pontja; R. 7. § (1)]
A tanuló véleményt nyilváníthat szakórán, osztályfőnöki órán, az órát tartó pedagógus által meghatározott formában, nem sértve a többi
tanuló művelődéshez való jogát, stúdiumi foglalkozáson, diákönkormányzat ülésein, diákközgyűlésen, diákképviselője közreműködésével.
A tanuló véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során nem sértheti az intézmény alkalmazottjainak és tanulóinak személyiségi jogát, illetve emberi méltóságát.
A tanuló vagy képviselője valamennyi tanulókat érintő ügyben javaslattal élhet, véleményt nyilváníthat. Közvetítő lehet: osztályfőnök, diákképviselő, GYIF, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus. A közvetítő figyelemmel kíséri, hogy a válaszadás határidőben és érdemben megtörténjen,
választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a
tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti. A legalább egy osztályt érintő kérdésben ki kell kérni a diákképviselők véleményét. A tanulók véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek a magatartás és szorgalom értékelése
során. A tanulók mind saját, mind osztálytársaik értékelésével kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak.
A DÖK az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. Ennek ülései nyilvánosak, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A tanulók feltett kérdéseikre érdemi választ kapnak. A diákközgyűlés az igazgató által a DÖK működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze, évente legalább egy alkalommal a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. [Közokt. tv. 63. § (7)] A diákközgyűlés időpontját az iskolai munkatervben is rögzíteni lehet.
A tanulót a jogszerű és kulturált véleménynyilvánítás miatt hátrány nem érheti.
14. A tanuló joga, hogy vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának
11
gyakorlását. Az intézmény vallásilag elkötelezett iskolaként működik, azonban nem korlátozza más vallás szerint élők szabad vallásgyakorlását, igény szerint térítésmentesen helyiséget is biztosít számukra.
15. A tanuló joga, hogy a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.
Az intézmény tiszteletben tartja a tanulók levelezéshez való jogát, a tanuló iskolába érkező levelét bontatlan formában adja át.
A tanórán folytatott levelezés akadályozza mások művelődéshez való jogát, ezért az órát tartó pedagógus a levelet elveheti, amit óravégén felbontatlanul, ill. olvasatlanul visszaad a tanulónak.
16. A tanuló joga, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen. [R. 19. § (1), 24. § (4)]. A vendégtanulói jogviszony létesíthető másik gimnáziummal, szakközépiskolával, szakiskolával nyelvtanulás, vagy bármilyen más ismeret elsajátítása céljából, erről az intézmény igazgatóját előre tájékoztatni szükséges.
Ha a tanuló vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - azaz iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. [R. 24. § (4)]
17. A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, a tanulók jogorvoslati problémáikkal szaktanáraikhoz, osztályfőnökükhöz, prefektusaikhoz, diákképviselőjükhöz és az iskolavezetéshez fordulhatnak. [Közokt. tv. 83. §]
A problémák felvetésének fórumai lehetnek: Pl.: osztályfőnöki óra, stúdiumi foglalkozás, fogadóóra, diákközgyűlés.
Az iskolai döntések ellen a tanuló jogorvoslati jogokat gyakorolhat törvényességi kérelem és a felülbírálati kérelem formájában. Ezek benyújtása előtt „belső” jogorvoslatért fordulhat névvel vagy név nélkül a diákképviselőhöz. Ilyen esetekben 4 főből álló /2 pedagógus, l osztálybizalmi, l diákképviselő/ egyeztető bizottság tárgyalja meg a jogorvoslati problémát, igyekeznek megoldást találni. Az egyeztetésről emlékeztető feljegyzés készül, mely az érintett hozzájárulásával nyilvánosságra kerülhet (faliújság).Ha a tanuló jogorvoslati problémája az iskolában nem rendeződött megnyugtatóan, joga van az Oktatási Jogok Biztosának Hivatalához fordulni.
18. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény működésében.
A tanulónak az első tanév megkezdésétől jogában áll részt venni az osztály és az iskola életének kialakításában
személyesen (osztály, diákközgyűlés, DÖK ülés), diákképviselőjén (diákönkormányzat) keresztül. Az osztályközösség érdekképviseletét az osztály által választott osztálybizalmi látja el. Iskolai szinten a diákok képviseletét a diákönkormányzat elnöke biztosítja, melynek jogait a
közoktatási törvény 62., 63., 64. §-a tartalmazza. A DÖK munkáját DÖK-segítő tanár támogatja.
12
Az osztályok képviselőinek szervezete dönthet minden esetben az osztályt érintő kérdésekben demokratikusan, a tanulók véleményének ismeretében. Az osztályok döntése a házirendet nem sértheti.
A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. [Közokt. tv. 62. § (2)]
19. A tanuló joga, hogy indokolt esetben magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. [Közokt. tv. 7. § (1); (2); 71. § (2); 30. § (9); 52. § (7); (11) c; R. 23. § (2), (5); 21. §]. Az erre irányuló kérelmeket írásban a megfelelő igazolások csatolásával az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. A bejelentést követő három munkanapon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tíz munkanapon belül köteles megküldeni véleményét az iskolának. A tanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanulónak joga van konzultációt kérni az őt tanító tanároktól.A tanév során negyedévenként beszámolót, félévkor és évvégén osztályozó vizsgát kell tennie, továbbhaladásáról, magasabb évfolyamba lépéséről a döntést a tantestület hozza.A párhuzamos egyházzenei szakközépiskola évfolyamain a magántanulói státusz engedélyezésére nincs lehetőség.
Az intézmény vezetője az előírt feltételek megléte esetén a diák és gondviselője kérésére felmentheti a tanulót a tanórai foglalkozások alól. (pl. osztályozó vizsga letétele után, nevelési tanácsadó, illetve szakértői szakvélemény alapján.) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról - felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról - a szakértői véleményben foglaltak szerint az iskola gondoskodik.[R. 23. § (3)]
20. A tanuló joga, hogy kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. [R. 22. §, 24. § (4)]
Független vizsgabizottság előtt a félévi, illetőleg a tanév végi osztályzat megállapítása érdekében osztályozó vizsga, illetve elégtelen év végi osztályzatot követően javítóvizsga tehető. Az erre vonatkozó igényt a R. szerint a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával – osztályozó vizsga esetén a félév utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tíz munkanapon belül írásban jelezheti.Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról, a vizsgabizottság az iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott osztályzatot - azaz iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. [R. 24. § (4)]
21. A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. [Közokt. tv. 26. § (6); 27. § (6); 28. § (7); 29. § (7); 46. § (1)]
22. Az iskola a felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesíti a HHH tanulót, akinek lakóhelye az iskola székhelyén van, továbbá, akinek sajátos helyzete azt indokolja. [R. 8. sz. mell. 7.2. pont] A sajátos helyzet megállapítása az intézmény vezetőjének feladata, aki a rendelkezésre álló dokumentumok alapján figyelembe veszi a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, nevelési igényét. Egyéni elbírálás keretében dönt a tanuló felvételéről, hogy a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló
13
felzárkózását elősegítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozása és az egyenlő bánásmód követelménye biztosításának érdekében.
23. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe. A tanuló választhat és választható az osztály és az iskolai önkormányzat valamennyi posztjára, tanulmányi eredménytől függetlenül. (Feltétele a büntetlen iskolai előélet.)
A tanuló joga, hogy közvetlenül a diákképviselőjéhez fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje őt, illetve az érdekképviseleti szervet az őt ért sérelem orvosolására.
Az osztályközösség érdekképviseletét az osztály által választott képviselő látja el. Intézményi szinten (iskola és kollégium) a diákok képviseletét a DÖK vezetése biztosítja,
melynek jogait a Közokt. tv. 62., 63., 64. §-a tartalmazza. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére
diákönkormányzatot hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.
A diákönkormányzat jogosult a Közokt. tv. 63. § (3) szerint dönteni: évente egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározásáról saját szervezeti és működési szabályzatáról, munkatervéről és éves költségvetéséről a számukra biztosított anyagi eszközök felhasználásáról iskolai tájékoztatási rendszer
létrehozásáról és működtetéséről. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához használhatja az iskola irodai helyiségeit,
berendezéseit. /Együttműködési elvben rögzített elvek szerint./ A tanulóközösség vezetője a diákközgyűlés által megválasztott DÖK elnök.
A DÖK vezetőséget az osztályok által szavazattöbbséggel megválasztott osztálybizalmiak választják maguk közül (küldöttek). A választásokról szabályos jegyzőkönyvet készítenek, melyet a prefektusi igazgatóhelyettesen (III) keresztül az igazgatónak adnak át. A választásokon részt vesznek az érintett osztályfőnökök, prefektusok, illetve a diákközgyűlésen a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus.
Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott vezető áll.
A tanulóifjúságot az intézmény vezetősége és a nevelőtestület előtt a DÖK elnök képviseli (jogait gyakorolja).
A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze.
A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az intézmény Igazgatótanácsához és a kibővített iskolavezetőshez is.
24. A tanuló joga, hogy kérelmére, anyagi helyzetétől függően - indokolt esetben - kedvezményekben, szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. [R. 6. § (5) e)] Az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős felhívja a figyelmet a szociálisan hátrányos helyzetű családok által igénybe vehető kedvezményekre, s javasolja a – a jogosultságot alátámasztó dokumentumok felülvizsgálatát követően - a kedvezmények igénybevételét. A kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani, aki kérelmen feltünteti, hogy támogatja a szociális juttatás megadását.
25. A szakközépiskola tanulóját a szakképzés gyakorlati képzésének keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve (továbbiakban:Mt.) biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására - a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell továbbá az Mt. 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a
14
gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.
26. A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani.
27. Amennyiben a szakképzésben az iskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.
28. Tanulói jogok a szakképzésben [Közokt. tv. 11. § (6)]
Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót, a diákképviselőt, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli.
Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanulótanulmányi kötelezettségének teljesítésével és fizetési kötelezettséggel járó iskolai döntésekről a szülőt is értesíteni kell.
A szakképzési törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.
2 A tanulók kötelességének teljesítése
2. 1. A tanuló kötelességei [Közokt. tv. 40. § (7); 12.§ (1)]
Részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon. Ha a tanuló távol marad a tanítási óráról, mulasztását az iskolába visszatérés napján az osztályfőnöknek leadott írásbeli igazolással igazolnia kell.
A tanuló kötelessége, hogy tanárait, az iskola valamennyi dolgozóját, a számára ismerős szülőket és társait is a napszaknak és az érvényes udvariassági szabályoknak megfelelően köszöntse. Legyen türelmes és udvarias!
Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,
Biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem. A tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza. Segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését. Az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő
öltözékben jelenjen meg. Védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkohol fogyasztása stb. Életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva pedagógus felügyelete
mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, tanítási órák, rendezvények előkészítésében.
A tanulók az iskola ünnepi alkalmain sötét nadrágban, hozzá illő cipőben, zokniban, fehér ingben és sötét zakóban jelenjenek meg.
Képességei szerint a legjobban tanuljon; számonkéréséhez nem szükséges a tanár előzetes bejelentése;
Egy tanítási napon kettő, a hét folyamán három témazáró dolgozat írható. Egy tanítási napon előre bejelentett módon 2 db összefoglaló témazáró dolgozatot írhatnak a
tanulók. (nem tekintendő témazáró dolgozatnak az írásbeli feleltetés és a „röpdolgozat”, „szódolgozat”);
A témazáró, a nagydolgozatírás időpontját egy héttel korábban a tanulóknak be kell jelenteni, és a naplóba bejegyezni.
15
A dolgozatokat, témazárókat 12 tanítási napon belül értékelni kell, ellenkező esetben a tanulóközösség dönti el, a dolgozat megtekintése után, hogy beíratja-e az osztályzatot vagy sem (50 % + 1 fő). Az iskolai szünet nem számít be a két hétbe. A tanulót az érdemjegyről értesíteni kell, és az érdemjegyet a naplóba ugyanebben az időpontban be kell írni.
Megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások helyiségeinek használati rendjét, az iskola, a tornaterem és a könyvtár szabályzatainak előírásait.
Az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet.
Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az intézménybe, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.
Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. Óvja saját és társai testi épségét, haladéktalanul jelentse, ha veszélyeztető állapotot, tevékenységet,
illetve balesetet észlel. Megőrizze, előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket,
óvja az iskola felszereléseit. Tartsa tiszteletben az intézmény vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és
jogait. Kerülje a durva viselkedést, a trágár beszédet, a másik embert kirekesztő magatartást OKJ vizsgán a tanulót írásban tájékoztatjuk a pályakövetési rendszerben történő adatközlési
kötelezettségéről. Az iskola a pályakövetési rendszerére vonatkozó információt honlapján nyilvánosságra hozza.
2. 2. Az ellenőrző könyvre vonatkozó tanulói kötelezettségek az ellenőrző könyv fontos személyi okmány, amit minden nap köteles a tanuló magával hozni az
elméleti és gyakorlati foglalkozásokra egyaránt, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, és szülőjével köteles azt a legrövidebb időn
belül aláíratni, azt követően az osztályfőnökének bemutatni. az ellenőrző legfontosabb célja, hogy a szülőt vagy gondviselőt folyamatosan tájékoztassa
eredményekről, ezért az elmaradt bejegyzéseket pótoltatnia kell, az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. külön kérés nélkül a tanárral, illetve a szülővel alá kell íratni, elvesztését azonnal jelezze és kérjen új ellenőrzőt, amelybe az osztályfőnök minden addigi jegyet
és beírását a napló alapján bemásolja (az új ellenőrző pénzbe kerül, az ellenőrző könyvön fel kell tüntetni annak számát, pl. 2. számú Értesítő könyv). A dokumentum az iskolai titkárságon beszerezhető.
az ellenőrző könyv elvesztése osztályfőnöki figyelmeztetőt vonhat maga után, az ellenőrzőbe belefirkálni, javítani, az ellenőrzőt rongálni nem szabad és felesleges, mert a tanuló
tényleges értékelése az éves munkája és a napló jegyei alapján történik, bármilyen okból elvett ellenőrzőt a lehető legrövidebb idő alatt (még aznap) kérje vissza a tanuló, az ellenőrzőbe kell bejegyezni az iskolai programokat, szüneteket tájékoztatás céljából.
3. A tanulók munkarendje
● TanévAz iskola éves munkarendjét, a tantestület és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. Az iskolai év az ünnepélyes Veni Sancte-val kezdődik és a Te Deum-mal fejeződik be. A tanévet négy hosszabb – őszi, karácsonyi, sí- és húsvéti – szünet szakítja meg. A tanév helyi rendje, a Munkarend – amelyet szeptember elején mindenki kézhez kap – határozza meg a szünidők dátumát és időtartamát, a tanítás nélküli munkanapok, ünnepek, szülői értekezletek, fogadó-órák, osztálykirándulások és egyéb, hagyományos iskolai rendezvények időpontját.
16
● Tanítási hétAz iskolai munkahét hat tanítási napból áll. Az egyes osztályok heti időbeosztását az iskolai órarend határozza meg. Intézményünkben a tanítási hét hétfőn reggel 8.10-kor kezdődik, és a szombati 5. ill. 6. órával végződik.
● Tanítási nap, tanórák, foglalkozásokA tanítási órára 8.05-ig kell minden tanulónak az osztályba érnie.Köszönteni kell iskolában és iskolán kívül az iskola valamennyi tanárát és dolgozóját, az épületen belül pedig minden felnőttet. Teljes osztály vagy tanulócsoport felállással és a hagyományos köszöntéssel – "Laudetur Jesus Christus!" köszönti a tanterembe lépő vagy onnan távozó tanárokat és vendégeket.A diákok mindig ügyeljenek saját és társaik testi épségére. Minden veszélyforrást és balesetet kötelesek jelenteni.
Az első tanóra kezdetén, 8.10-kor felállva imádkozunk. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg:
Óra Becsengetés Kicsengetés1. 810 855
2. 905 950
3. 1000 1045
4. 1100 1145
5. 1155 1240
6. 1255 1340
A tanítási órák általában az 1-6. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a „nulladik” óra is főként a 11-13. évfolyam számára, amely 7.00-7.45-ig tart.
(A szakköri foglalkozások és a fakultatívan (3. és 4. nyelv) választott nyelvek órái általában délutánra kerülnek.)
A tanórákra és más foglalkozásokra a tanulóknak pontosan, felkészülten hiánytalan felszereléssel kell érkezniük, s a munkába legjobb képességeik szerint be kell kapcsolódniuk. A tanórákat pontosan kell elkezdeni. A késve érkező tanuló neve a naplóba kerül. (Az önhibájából elkésőt az osztályfőnök szóban, öt késés után írásban figyelmezteti, tíz után meginti, tizenöt után az igazgató intézkedését kéri. A késések számát a nevelőtestület a kedvezmények, jutalmak és kitüntetések elbírálásakor figyelembe veszi.) • Az órára, stúdiumra késve érkező tanulók kötelesek ellenőrzőjüket a tanár felszólítására átadni.A tényleges késés tényét, mértékét, jogosságát (igazolt vagy igazolatlan) majd az osztályfőnökök, ill. a prefektusok állapítják meg. A késések időtartamát (perceket) a naplóban dokumentálni kell, a késések összeadódnak, amelyet az osztályfőnök hetente, ill. havonta összesít.• A csengetési rend alkalmanként igazgatói engedéllyel, indokolt esetben megváltoztatható.• Az órára történő becsengetés után max. 5 perccel – ha a tanár még nem érkezett meg az órára – az egyik hetes köteles ezt jelenteni az igazgatói irodában, hogy helyettesítéséről minél előbb lehessen gondoskodni.• A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el.• A rendhagyó teremberendezést alkalmazó osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést.• Az óraközi szünetekben csak a hetesek tartózkodhatnak az osztályteremben.• A képességek fejlesztését szolgáló tanórákon kívüli - érdeklődés szerint – különféle iskolai foglalkozások (a szakkörök, sportkörök, néptánc, énekkar stb.) amelyekre minél több érdeklődőt várunk, a jelentkezést követően már kötelezőek. Év közben kimaradni csak félévkor lehet a szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján az igazgató engedélyével. • Iskolai órának számít minden órarend szerinti óra és a délutáni órák is. Akkor is, ha ezek valamelyike a tanuló önkéntes vállalásából került be a tanrendbe. Iskolai órának számítanak a zenei órák, az énekkari foglalkozások és a szombati egyháziének-próba is.
17
• A tanítási órát bármilyen módon zavarni, a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni nem szabad. Rendkívüli esetben az igazgató kivételt tehet.• Szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglakozások befejezéséig, de legkésőbb 20.00 óráig tart nyitva az iskolai intézményegység.
• Hétvégén (vasárnap illetve munkaszüneti nap), ha nincs rendezvény, vagy tanóra az iskolai terület nem használható. Rendezvényekre egyedi kérelem alapján lehet engedélyt kérni az iskola igazgatójától.• Az iskola területén tanítási idő alatt és hétvégén ügyeletet kell tartani. Az ügyeletet a fenntartó által biztosítva az épület portásai látják el. Tanítási időben az intézmény igazgatója, helyettesei, külön szabályzat szerint – az SZMSZ-ben rögzítve - vasárnap az ügyeletes prefektusok látják el az ügyeletet.
● A hetesek kötelességei• Az órára történő becsengetés után max. 5 perccel – ha a tanár még nem érkezett meg az órára – az egyik hetes köteles ezt jelenteni az igazgatói irodában, hogy helyettesítéséről minél előbb lehessen gondoskodni.• A hetesek kötelessége továbbá, hogy a hiányzó tanulók nevét számon tartsák és minden tanóra elején jelentsék a foglalkozást tartó tanároknak, gondoskodjanak a terem szellőztetéséről, a tábla tisztántartásáról és a tanórai munkához szükséges eszközök készenlétéről.• A hetesek megbízatása egy hétre szól.• A két hetes feladatát megosztva teljesíti.• A hetesek a táblát, a tanári asztalt, a széket tisztán tartják, a tábla törléséről és krétáról gondoskodnak.• Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.• Felírják a táblára a dátumot, az óraszámot és a hiányzók nevét.• A tanár belépésekor köszönésre „vigyázz állásba” állítja az osztályt, és jelenti a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. A hiányzások napközbeni módosulását figyelemmel kíséri, erről az órát tartó tanárt mindenkor pontosan tájékoztatja.• Jelentik, ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatónak vagy helyettesének a tanár hiányát.• Szünetben szellőztetnek, ezért akkor csak a két hetes tartózkodhat az osztályteremben.• Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el.• Távozáskor leoltják a világítást.• Az utolsó óra után bezárják az ablakot.• Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanulót kell megbízni.• A hetes kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról.• A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.
● Óraközi szünetek Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, jó idő esetén, az udvaron tartózkodhatnak. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely
veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. A tanulók hivatalos ügyeiket az igazgatói irodában vagy a tanári szobában a szünetben
intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettes(ei)-t azonnal is megkereshetik. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) tanítási órák közben csak indokolt esetben
fogadhatnak a tanulók a Jeges-teremben.
Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival.
3. 1. A tanórai foglalkozások rendjeKésés
- Az órára való becsengetés utáni beérkezést jelenti.
18
- Késés esetén is be kell menni az órára.- A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. 45 perc
késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra.- A késő tanuló az órát nem zavarhatja!- A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható.- Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható- A tanítási órán tisztán, ápoltan, az alkalomhoz illő ruhában, az előírt felszereléssel (tankönyv,
segédkönyvek, füzet, íróeszközök, ellenőrző, tornaruha, tornacipő, stb.) kell részt venni.- A tanszereknek, a felszerelésnek és az ellenőrző könyvnek mindig a tanulónál kell lennie. - A tanuló számára kötelező az a közösségi magatartás, amely a tanítási órák fegyelmét nem
zavarja, és lehetővé teszi önmaga és társai jogának érvényesülését a művelődéshez, tanuláshoz.
3. 2. A tanórán kívüli foglalkozások rendje— Az iskola nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervezhet felzárkóztatás és kiegészítő ismeretek átadása céljából. Az iskola igazgatója minden év március 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, továbbá a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók választhatnak.
- A tájékoztatónak azt is tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja tanítani.
- A tájékoztatóhoz a diákképviselő, ill. DÖK elnök véleményét be kell szerezni.- A tanuló május 20-ig adhatja le tantárgy és felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos
döntését.- Ha a tanulót kérelmére felvették a nem kötelező tanítási órára, azon köteles részt venni.- A nem kötelező tanórai foglalkozás értékelése, minősítése, a mulasztás és magasabb
évfolyamba lépés tekintetében a kötelező tanítási órával azonos. A szülőnek és a tanulónak írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a jogkövetkezményeket tudomásul vették.
- A tanuló választásának módosítása csak igazgatói engedéllyel lehetséges.- A tanuló tanórán kívüli elfoglaltsága nem haladhatja meg a heti 3x2 órát.
Tanórán kívüli foglalkozás lehet: - szakkör, - diákkör,
- korrepetálás, - versenyfelkészítés - nyelvvizsga előkészítés.
Szakköreink: a tanuló minden évben szeptember 15-éig adhatja le jelentkezését, az éves munkatervben kerül rögzítésre a végleges szakköri lista.
— Az intézmény területén kívüli rendezvényeken a tanuló tanúsítson az iskolai normáknak megfelelő viselkedést.— A tanulók a nyári oktatási szünetben alkalmi vagy rendszeres munkát vállalhatnak [Mt. 72. §; 72/A. §].• Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte.• A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be.• Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt.• A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges.• A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében ettől eltérően is foglalkoztatható.
3.3. A kollégiumi rend
19
Sokan élünk együtt, a nagy létszámnak egyaránt vannak előnyei és hátrányai. Fontos, hogy az előnyöket kihasználjuk, a hátrányokat csökkentsük. Ezeket a célokat szolgálja a diákotthoni rend, mely szabályozza a közös életet. Ezekre a szabályozókra akkor is szükség lenne, ha csupa tökéletes emberből állna közösségünk. Vannak azonban olyan tiltások és parancsok is, amelyekre az emberi gyengeségek miatt van szükség. Nagy részük úgy született, hogy az emberi gyengeségek cselekedetekben testesültek meg, olyan cselekedetekben, amelyek akadályozták a közösség tagjainak nyugodt fejődését. Ha közösségünk - egymást támogatva - érettebbé válik, a tiltások és parancsok nagy része felesleges lesz. Közös érdekünk, hogy törekedjünk erre. Egymást támogatva, önzetlen szolgálatra törekedve igyekezzünk a teljesebb emberség felé. Ez a szolgáló szeretet közösségünk legnagyobb értéke. Ezért helytelennek tartunk minden olyan cselekedetet, amely ellenkezik a szolgáló szeretettel. Ezért nincs helye közösségünkben durvaságnak, sem verbálisnak, sem tettlegességben megnyilvánulónak. Nincs helye a gyengébbek, bármilyen okból kiszolgáltatottabbak bántásának, megalázásának. Mindenki a maga helyén törekedjék arra, hogy ilyen cselekedetek ne forduljanak elő. Bármilyen köz- vagy magántulajdon elleni vétség is rossz hangulatot teremt. Ha ismeretlen az elkövető, csökkenti az egymás iránti bizalmat. Ezért kell határozottan elítélnünk és többnyire súlyosan büntetnünk az ilyen cselekedeteket.Ezek után a rend, amely a fenti szempontokat igyekszik megvalósítani:
a) Tanítási napokon: - Ébresztés: 6.30-kor van, egyénileg legkorábban 6.15-kor, ennél korábban csak prefektusi
engedéllyel. Zuhanyzás 6.30 után.- Reggeli stúdium: 7.00-kor kezdődik és legkésőbb 7.40-ig tart.- Reggelizés:7.20 –tól 7.50-ig tart. A diákok 5’-es különbséggel indulnak (7.→13. o.) reggelizni a
közös tanulószobából, ill. a korai „0” óra után. - Reggeli után: a szobákban rendrakás, azt követően legkésőbb 8.05-ig az osztálytermekben kell
tartózkodni.- Délelőtti takarítás: a szobákban senki sem tartózkodhat.- Lyukas órák, ill. elmaradt 5. óra: stúdiumi fegyelem mellett tartózkodás a saját tanteremben; a
11-13. évfolyamosok a szobáikban tartózkodhatnak. Testnevelés óra előtt és után a hálóban szabad öltözni.
- Iskolai órának számít minden órarend szerinti óra és a délutáni órák is (Pl. sportkör, szakkör, a zenei órák, az énekkari foglalkozások, az egyháziének-próba).
- Ebéd:I. 12.40-kor (az utolsó tanítási óra után); 12.50-től a tálalóban dolgozók ebédelnek. II. 13.30-14.00 között (az utolsó tanítási óra után);
- Szabadidő: 14.30-15.15-ig tart.o egészségügyi séta: a várkapun kívül. Esős időben külön rendelkezés szerint lehet
rövidebb, de nem maradhat el. (prefektusi engedély) Elmenni a városba vagy a szomszédos falvakba, ill. Győrbe kerékpárral, vagy egyéb módon csak prefektusi engedéllyel lehet.
o edzések és különórák:14.15-től 15.45-ig.- Stúdium: 16.00-19.10 (szünet: 17.15-17.30) változó időtartamú évfolyamonként:7-8. évf. (18.45-
ig); 9. évf. (18.50); 10. évf. (18.55); 11. évf. (19.05); 12-13. évf. (19.10). A stúdiumidőben szervezett iskolai foglalkozásokon (edzéseken, szakkörökön, stb.) csak az osztályfőnökkel való előzetes egyeztetés után, az osztályfőnök írásos engedélyével lehet részt venni.
- Vacsora: 20.00-ig.- Szabadidő:20.00-21.00
o egészségügyi séta: a várkapun belül.o TV nézés, olvasás, zuhanyozás.
- Gyülekezés esti imára: 21.10- Esti ima: 21.30-ig- Villanyoltás: 21.30-kor. Villanyoltás után csak rendkívüli esetben szabad elhagyni a hálót. A 11-
13. évfolyam az ágyban még 22 óráig olvashat.
20
b) Szombaton: - Délelőtt a nap úgy alakul, mint egyéb tanítási napokon. - Délután szabadidő van.- Csoportfoglalkozások: a nevelőtanárok a munkatervükben rögzített témákról beszélgetnek a
diákokkal a kollégiumi programban rögzített témakörökben csoportonként.- 18.00-kor csendesóra gyónási lehetőséggel a gimnáziumban és a kiírt helyeken. - Vacsora a köznapi rend szerint. - Villanyoltás – ha külön rendelkezés nincs – 22.00-kor.
c) Vasárnap:- Felkelés 8-kor – egyénileg legkorábban 7.45-kor. - Reggeli 8.15-tól 8.50-ig. - Stúdium: 9.00-11.00 között (szünet:9.55-10.05) - 11.10-ig átöltözés ünnepi ruhába.- 11.15-kor az osztályok prefektusuk/osztályfőnökük vezetésével együtt, csendben indulnak el a
bazilikába. Az énekkarosok is saját osztályukkal mennek a szentmisére. A diákmise befejeztével osztályonként vonulnak el a bazilikából.
- Délután szabadidő van- Stúdium: 18.00-tól. A vasárnap is a köznapi rend szerint fejeződik be.
d) A betegszoba rendje:1. A betegszoba a szociális otthonban van. (fokozottan ügyelni kell a csendre)2. Az idősek földszinti TV-szobájába diák nem mehet be.3. A betegszoba és a Kollégium között nappali ruhába felöltözve kell közlekedni! (nem pizsamába).4. Látogató diákok korlátozottan mehetnek (max. 3 egyszerre) a betegszobába. (Legkésőbb este fél 9-ig lehetnek ott.) Járvány idején – ezt KÜLÖN TÁBLA jelzi – tilos a látogatás!5. Este fél 10-kor a betegeknek maguktól lámpát kell oltani és csendet tartani.6. A betegszobát elhagyni (rendelő és WC kivételével) tilos! 7. A mobiltelefont a betegszoba előtti folyosón szabad használni. 8. A nővérekkel, takarítókkal tisztelettel kell beszélni, az utasításokat be kell tartani!
A betegszoba is a Kollégium része, így fegyelme és a fegyelmezetlenség következményei azonosak vele.
Vegyes rendelkezések:● Tilos a diákoknak szeszes italt tartaniuk és olyan helyeket látogatniuk, ahol szeszes italt mérnek. Az éttermekbe is csak előzetes engedély után szabad bemenniük. Ez alól kivétel - könnyebb ellenőrizhetősége miatt - a kosarasdombi étterem.● Baleset-, tűzveszély és a nagyobb energiaigény miatt nem szabad olyan elektromos eszközöket használni, amelyek melegítési vagy főzési célokat szolgálnak. Ez alól a hajszárító kivétel. Teafőzőt (Siemens stb. típusúakat) csak a 11-13. osztályosok hozhatnak. Nem szabad használni sem gázpalackkal működő főző- vagy melegítőeszközöket sem pedig kenyérpirítót.● Elektroakusztikus eszközöket a tanítási időben - az első óra kezdetétől a hatodik óra végéig - nem szabad használni. A reggeli és délutáni szabadidőben mérsékelt - másokat nem zavaró - hangerővel használhatók, de egy "légtérben" egyszerre csak egy műsor legyen hallható. Vasárnap a délutáni szabadidőben és minden nap este 8 óra után csak fej- vagy fülhallgatóval használhatók ezek az eszközök. Ekkor ugyanis zavarnák azokat, akik pihenni vagy olvasni akarnak.● Senki nem hozhat magával és nem tarthat magánál videokazettát. Ha otthon mégis olyan felvétele van, amelynek értékeiből másokat is részesíteni kíván, előzetes engedély után elhozhatja, és lejátszását is lehetővé tesszük. Ugyancsak nem szabad tartani számítógépes játékprogramokat tartalmazó adathordozókat.● A gimnáziumban és a diákotthonban diákok nem tarthatnak, és nem használhatnak mobil telefonokat.
21
● Csomagokat elvinni csak 14.00 és 14.15 között szabad.● Bármilyen vendéget - szülőket és testvéreket kivéve - csak prefektusi engedéllyel szabad a szobákban vagy a közös hálókban fogadni a látogatási napokon.● Éjszakát is tartalmazó eltávozásokra, vagy ha valaki tanítási napról akar távol maradni - nyelvvizsga esetében is - az igazgatótól kell engedélyt kérni. Nyelvvizsgára csak a vizsgát megelőző napon, legkorábban a 12.50-es busszal lehet eltávozni, és még a vizsga napján vissza kell érkezni.● A főmonostor területére este 19 óra után csak prefektusi engedéllyel szabad átmenni.● Az épület liftjeit csak előzetes engedéllyel szabad használni.● A hálókban a bútorokra vagy a falra bármilyen díszítést előzetes megbeszélés nélkül, önkényesen elhelyezni tilos!● Mindenki gondosan óvja - önmagától és másoktól is - a diákotthon berendezéseit, hogy a következő generációnak is jusson. A rongálások javítását, pl. ablaküvegek pótlását (szándékos károkozás esetén), meg kell téríteni.● Az épületen belül, az udvaron, a kapu előtti téren és általában azokon a helyeken, ahol tárgyat vagy játékában részt venni nem akaró személyt sérthet, senki se játsszék. (Például: ne kerékpározzanak és ne hógolyózzanak ezeken a helyeken!.)
4. A helyiség- és területhasználat, valamint az iskolai eszközök használatának rendje
• Az iskola épületében az intézmény tanulóin, dolgozóin kívül szülő, hozzátartozó illetve idegen személy csak ügyintézés céljából és az annak megfelelő helyiségben tartózkodhat. • A tanulók az intézmény helyiségeit, létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. • Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában!• Baleset- és vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket be kell zárni! Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit elvinni csak igazgatói, igazgatói engedéllyel, átvételi elismervény ellenében lehet.•Az iskolában a nem tiltott bevitt tárgyak őrzéséért az iskola felelősséget nem vállal. Minden tanuló és dolgozó a bevitt értékeiért saját maga felel.• Az épület, az udvar, a folyosók, a tantermek, a WC-k tisztasága és rendje valamennyi tanuló és dolgozó érdeke és így felelőssége.• Elveszett, „ellopott”, iskolában hagyott értéktárgyakért az iskola felelősséget nem vállal, amennyiben kiderül, hogy abban a károsult részéről a házirend megsértése is közrejátszott. (Pl.: nagyobb összegű pénzt, értéktárgyat nem adott le)• Fertőző beteg az iskolát és rendezvényeit nem látogathatja. A betegséget orvos állapítja meg.
4. 1. Tanórai foglalkozások rendje
a) Becsengetés után a tanulók az ülésrend szerinti helyüket elfoglalva csendben, fegyelmezetten várják a tanárt. Közben előkészítik a tanórára szükséges felszereléseiket.
b) A tanárt megérkezése után felállással üdvözlik.c) A hetesek „jelentenek”
- osztálylétszám- hiányzók száma- hiányzók neve- (esetleg valami rendkívüli esemény bejelentése)
d) A tanár joga eldönteni, hogy kisdolgozatot írat vagy sem, ezt nem kell előre bejelenteni.e) A tantermet és berendezéseit rendeltetésszerűen kell használni.Pl.
- A felesleges ruhadarabokat a fogason kell tárolni.- A tanórán nem használatos felszereléseket a padban, vagy a táskában kell tartani.- A padra, a székre stb. firkálni, vésni, bármely módon rongálni tilos.- A hulladékokat, ételmaradékot stb. a szeméttárolóban kell elhelyezni.
e) Tanórai foglalkozásokon a mobiltelefont használni nem szabad, azt ki kell kapcsolni.
22
f) Tilos minden olyan tevékenység, amely korlátozza, vagy akadályozza mások jogait vagy kötelességének teljesítését, vagy ezekről elvonja a figyelmet.
Pl.- a tanóra menetének indokolatlan zavarása közbeszólással,- ha a tanórán kérdezni, felelni vagy hozzászólni szeretne, azt kézfeltartással jelezze,- az órák alatt étkezni és inni nem szabad, az ételt is úgy kell tárolni, hogy az ne zavarja az órai
munkát, ne szennyezze a füzeteit,- a tanórához nem szükséges tárgyat, ha azzal foglalkozik, a tanár elrakatja a tanulóval,- A felelő, a dolgozatot író tanuló zavarása „súgással”.- stb.
g) A tanóra végét a csengő vagy csengetési rend jelzi, az órának valóban akkor van vége, amikor a tanár ezt jelzi.h) A tanóráról történő kicsengetés után az órát tartó tanár engedélyt ad a tanulóknak az osztályterem elhagyására, miközben egyszerű szemrevételezéssel ellenőrzi, hogy történt-e valami rendkívüli esemény a tanórán.i) A tanítási órák végén – tanári felügyelet mellett – a tantermet kitakarítva, tisztán kell elhagyni, a székeket a padokra fel kell tenni, a padokból a szemetet a szemetesbe ki kell dobni, ablakokat becsukni és a villanyt lekapcsolni szükséges.
4. 2. A számítógéptermek használata4.2.1.Az iskolai számítógépek feladataiAz iskolai számítógépek feladata technikai hátteret biztosítani az alábbiakhoz:
informatika oktatás (órarendi órán és szakkörökön) a diákok irodatechnikai igényei (szövegszerkesztés stb.) más tantárgyak és az általános művelődés számítástecnikai igényei egyéb adatfeldolgozás (pl. könyvtári nyilvántartás) a hálózati kommunikációnak (pl. E-mail)
4.2.2. Általános szabályok Tilos a szerzői jogokat vagy az általános emberi normákat sértő (trágár, másokat emberi,
faji, nemi, vallási mivoltukban sértő, pornográf, erőszakra buzdító stb.), jogszabályba ütköző, vagy az iskola szellemiségével és célkitűzéseivel ellentétes anyagokat az iskola számítógépein tárolni és használni.
Tilos bármiféle játékprogramot tárolni és futtatni. Kivétel ez alól, ha valaki saját maga által írt programot tesztel. Eseti engedéllyel megengedett még a go- és sakkprogram, amennyiben azt valóban rendeltetésszerűen használják.
Tilos a számítógépeket és egyéb eszközöket (pl. billenyűzet, egér, nyomtatók stb.) megbontani, azok hardverét módosítástani, a csatlakozóikat kihúzni. Bármilyen meghibásodást észlelünk, azt a rendszergazdák vagy szaktanár tudomására kell hozni. Aki a gépekben, egyéb berendezésekben, bútorokban, ill. a gépeken tárolt adatokban kárt okoz, a tárgyakat összefirkálja stb., jogi, erkölcsi és anyagi felelősségel is tartozik tettéért. Ilyen esetekben a helyreállítás összes (anyag, munkaidő, szállítási stb.) költsége az elkövetőt terheli. A faliújságokon és hirdetőtáblákon elhelyezett információk mindenikek szólnak, ezért mindenki köteles kímélni azokat.
Vírusfertőzés észlelése esetén azonnal értesíteni kell a rendszergazdákat. Fertőzött programok tárolása és használata, szándékos vírusterjesztés és trójai (ártalmatlannak látszó, de valójában nem kívánt tevékenységet végző) programok készítése és alkalmazása szigorúan tilos.
Törekedjünk arra, hogy használható állapotban hagyjuk magunk után a gépeket, hogy az utánunk jövőnek ne a hibák elhárításával kelljen tölteni az időt, ezért ne töröljünk le a gépekről rendszerállományokat, ne telepítsünk fölöslegesen programokat stb.
A rendszergazdák ellenőrizhetik, hogy a felhasználók nem sértik-e meg a szabályokat.
4.2.3. A számítógéptermek rendjeAz iskolában két számítógépterem áll a tanulók rendelkezésére, amelyek az alábbi időpontokban és feltételekkel vehetők igénybe:
23
A géptermek a nyitvatartási idő alatt, az iskolavezetés által előre elkészített és a faliújságra kifüggesztett időbeosztás alapján vehetők igénybe. Ha valakinek éppen nincs gépideje, nem tartózkodhat a számítógépteremben. Kivétel ez alól a beosztásban szereplő szabad géphasználat ideje, ekkor a gépteremben szabad tartózkodni, de csak akkor, ha van szabad gép. Egyéb időpontban csak eseti engedéllyel használhatók a számítógéptermek, ilyen esetben csak az igazgató vagy valamelyik helyettese nyithatja ki azokat. Kivétel ez alól a tanítási óra, illetve a szakköri munka, amikor az órát vagy szakkört vezető tanár felelős a számítógépterem rendjéért.
A géptermek csak – az erre a célra készült – személyre szóló arcképes igazolvánnyal vehetők igénybe. Igazolvány nélkül a számítógéptermeket használni tilos, függetlenül az igazolvány hiányának okától. Az igazolvány elvesztése esetén a pótlás a az iskola vezetése által év elején meghatározott összeg ellenében lehetséges. Az igazolvány elkészítése bizonyos átfutási idővel jár, amely idő alatt a számítógéptermet az igazolvány elvesztője nem használhatja. Pótlás esetén az eredeti igazolvány érvényét veszti, esetleges későbbi megtalálása esetén le kell adni. A szabályzat megsértése esetén az igazolvány ideiglenesen bevonható. Ennek időtartamáról a prefektus illetve az iskolavezetés dönt.
Az általános célú számítógépterem a faliújságon kifüggesztett időpontokban van nyitva. A termet a kiírt időpontokban a felügyeletet biztosító személy (továbbiakban: felügyelő) nyit(tat)ja ki, és - az idő lejártával – ő zár(at)ja be. Érkezéskor az igazolványt le kell adni a terem felügyelőjének, aki ellenőrzi a jogosultságot, majd a gépterem elhagyásáig őrzi az igazolványt. Az engedélyezett gépidő leteltével a felügyelő felszólítására el kell hagyni a géptermet.
Amennyiben nincs szabad gép, a várakozók érkezési sorrendben foglalhatják el a megüresedő gépeket. A várakozók igazolványukat leadják a felügyelőnek. A felügyelő az igazolványok leadásának sorrendjében adja át a megüresedő helyeket a várakozóknak. Amennyiben a sorban következő a gép megüresedésekor nincs jelen, a következő igazolvány tulajdonosa foglalhatja el a helyet.
A kisebbik számítógépterem elsősorban szakköri és tanulmányi célokat szolgál, ezért csak külön engedéllyel vehető igénybe, amelyet az osztályfőnök/prefektus adhat meghatározott időtartamra és feladatra a Pannonhalmi Tanár Portál-on. A kis gépterembe csak az léphet be, aki érvényes engedéllyel és arcképes igazolvánnyal rendelkezik. Az igazolványt a kisteremben a számítógép mellett jól látható helyen el kell helyezni. Az engedéllyel elkövetett esetleges visszaélések ugyanolyan szankciókat vonnak maguk után, mint az arcképes igazolvány szabálytalan használata.
Senki nem foglalhat más számára számítógépet, mindenki csak egy gépet vehet igénybe. A felügyelő felelős a termek, eszközök rendjéért, ezért kéréseit vagy utasításait minden
felhasználó köteles betartani. Munkájával, utasításaival kapcsolatos minden kifogással az iskola igazgatójához és helyetteseihez lehet fordulni.
Ételt, italt nem szabad a termekbe bevinni, mert a morzsák és egyéb hulladékok, továbbá a kifröccsenő folyadékok a számítógépek állagát ronthatják - esetenként tönkre is tehetik azokat -, a csomagolóanyagok pedig szemétként maradnak vissza.
A termekben csendet kérünk, hogy dolgozó társainkat ne zavarjuk. Beszélgetni csak csendben szabad, hosszabb megbeszélést, vitát pedig a termeken kívül kell lebonyolítani.
Távozáskor rendet kell hagyni, a szemetet az erre a célra szolgáló szemetesbe dobni, a billentyűzet tartóját és a széket a helyére tolni.
Minden gép mellett csak egy diák tartózkodhat, ha valakinek lejárt a gépideje, és megjött a váltótársa, el kell hagynia a géptermet. Egy gépnél több tanuló csak a felügyelő engedélyével tartózkodhat.
A számítógéptermekben található mátrixnyomtatók szabadon használhatók, csak papírt kell hozni hozzájuk. A lézernyomtatók csak tanulmányi célokra használhatók. Egyéb célra az iskolavezetés engedélyével, költségtérítés ellenében használhatók. A nyomtatókat csak az adott típushoz alkalmas tiszta, gyűrődésmentes papírral szabad használni. Különleges nyomtatási igények esetén a rendszergazdához kell fordulni.
Fentieken túl a termekben kifüggesztett terem- és géphasználati utasítások az irányadók. A terem- és géphasználatnál a vagyon-, baleset- és tűzvédelmi előírások fokozottan
betartandók!
24
4.2.4. Egyéb helyeken található gépek A diákkönyvtárban levő gépeket a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, a könyvtár szabályai
alapján lehet használni. Ezek a gépek a könyvtár céljait szolgálják, és csak a könyvtár szolgáltatásai vehetők rajtuk igénybe. Egyéb esetben a számítógéptermek gépeit kell használni.
A könyvtári gépeket OKTV-dolgozatok készítéséhez is igénybe lehet venni, amennyiben az anyaggyűjtés természete ezt indokolttá teszi (szakkönyvek és web-es anyagok egyidejű használata.
Az iskolában és az apátság területén található egyéb számítógépeket diákok csak külön eseti engedéllyel vehetik igénybe.
A rendszergazdák külön engedélye nélkül diákoknak a számítógépközpontba belépni, bármely ott található eszközhöz nyúlni szigorúan tilos.
4.2.5. A hálózat szabályai Mindenki csak saját felhasználói azonosítóját (login name) használhatja, és egyben felelős
is ezen azonosítóval elvégzett műveletekért, ezért jelszavát tartsa teljes titokban. A rendszergazdák csak a szerveren, a felhasználók rendelkezésére álló adatterületen tárolt
adatokért válallnak felelősséget, a gépek helyi merevlemezein tároltakért nem. Bármely informatikai rendszer feltörése (a rendszerbe való jogtalan behatolás, jogok
illegális szerzése, mások adataihoz való illegális hozzáférés, trójai programok készítése és használata stb.) vagy működésének szándékos zavarása és az arra irányuló kísérlet is törvénybe ütközik, ezért szigorúan tilos. Tilos továbbá erre alkalmas programok az iskola területén való birtoklása is.
A számítógépeken tárolt adatok sok esetben komoly értéket képviselnek, pótlásuk igen költséges lehet, ha egyáltalán lehetséges. Más felhasználók vagy rendszerek adataihoz való illetéktelen hozzáférés, azok módosítása, megsemmisítése vagy eltulajdonítása törvénybe ütközik, ezért szigorúan tilos. Más felhasználói azonosítójával elkövettett bármilyen visszaélés is hasonló elbírálás alá esik.
A nyugodt munkát, a rendszer épségét és a hálózat hibátlan működését veszélyeztető programok is tiltottak. Nem szabad továbbá olyan programokat sem használni, amelyek a rendszer erőforrásainak mindenki számára azonos eséllyel történő igénybevéletlét gátolják (ilyenek pl. az ún. letöltésgyorsító vagy Download Accelerator programok).
A használható főbb Internet szolgáltatások:o E-mailo Word Wide Web (WWW)o FTPo Usenet News, fórumoko Instant messaging (IM: MSN, AOL, Skype stb.)o Amennyiben további szolgáltatásokra merül fel igény, azt a rendszergazdákkal
egyeztetve az igazgató engedélyezheti. Tanítási órán csak a szaktanár által engedélyezett szolgáltatások, programok használhatók. Törekedni kell a hálózat értelmes használatára, és kerülendő a céltalan, időpocsékló
ún. ,,szörfözés'', az egymásnak vagy levelezőautomatáknak szóló értelmetlen levelek küldése. Elsősorban mint információforrást és emberi kommunikációs csatornát vegyük igénybe a hálózatot, ne pedig mint szórakoztató médiumot. Minden kommunikációs szolgáltatás, de főleg az üzenetküldő-csevegő (IM) programok esetén a fő cél a kapcsolattartás, céltalan időtöltés, új kapcsolatok keresése ezen a módon nem megengedett.
Tilos a hálózati illemszabályokat (Netiquette), ill. az általános emberi normákat sértő, másokat zaklató levelek, üzenetek írása, küldése és továbbítása. Hálózati illemszabályokba ütközik pl. körlevelek küldése, pilótajátékok szervezése és egyéb, a hálózati erőforrásokat fölöslegesen terhelő tevékenység is.
Szigorúan tilos hamis feladójú levelek, üzenetek készítése és elküldése. A “kizárólag felnőtteknek” szóló oldalak olvasása sem engedélyezett, mivel az ilyen oldalak
általában olyan anyagokat tartalmaznak, amelyen nem felelnek meg az iskola szellemiségének, sőt sok esetben törvényellenesek. Ezek a lapok előtt általában figyelmeztető oldal van, ezen áthaladni tilos. Onnan lehet ezeket felismerni, hogy olyan kérdést tartalmaz,
25
hogy az olvasó 18 vagy 21 évnél idősebb-e, és figyelmeztet, hogy a következő lap ,,adult'' (vagyis felnőtt) anyagot tartalmaz.
Nem megengedett semmiféle online vagy offline internetes hálózati játék (szerencsejáték, szerepjáték, kvíz stb.) játszása sem.
4.2.6. Szankciók A fenti szabályok megszegése figyelmeztetéssel, a géptermekből való kitiltással (az
igazolvány bevonásával), szaktanári, diákotthoni vagy igazgatói intővel büntethető. A büntetéseket a körülményeket figyelembe véve a felügyelő, a szaktanár vagy a rendszergazdák tájékoztatása alapján a prefektus, illetve az igazgató határozza meg. A fentiek felszólítására a felhasználók kötelesek átadni igazolványukat. Súlyos kihágás fegyelmi eljárás kezdeményezését vonhatja maga után.
A felügyelő vagy a szúrópróbaszerű ellenőrzést végző nevelő saját belátása szerint egyes alkalmakkor is elküldheti a géptermekből azokat, akik a számítógépeket nem az iskola rendjének, célkitűzéseinek megfelelően használják, illetve pótcselekvésként veszik igénybe azokat. Ilyen esetben a felügyelő vagy nevelő feladata az illetékes prefektus értesítése is.
4. 3. A tornaterem használata
A tornateremben csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók, a testnevelés órán való részvétel minden tanuló számára kötelező, öltözet: a szaktanárral egyeztetett felszerelés, de mindenféleképpen váltott tornaöltözet és cipő
(az utcai ruházat és cipő nem elfogadható és nem egészséges), testnevelés óra előtt a személyes holmikat a tanteremben, vagy az öltözőben bezárva kell
biztonságba helyezni (ezen a helyen az óra alatt tanuló nem tartózkodhat!), balesetvédelmi és biztonsági okokból az óra megkezdése előtt gyűrűt, karórát stb. a testnevelő
tanárnak le kell adni, egészségügyi okok miatt könnyített testnevelésre engedélyt a testnevelő tanár adhat
(maximum havonta egy alkalommal), betegség után a testnevelési órákról felmentést csak orvosi igazolás alapján kérhet a tanuló, hiányzás alatti felméréseket, osztályozási szintmérőket a szaktanárral egyeztetve pótolni kell, teljes vagy részleges felmentésre csak orvosi javaslatra van lehetőség, vagy
gyógytestnevelésre utalhat (ekkor a gyógytestnevelési órákra járás és annak osztályzata helyettesíti a testnevelés tárgyat!),
a testnevelés órákat utólag pótolni nem lehet, értékelhetetlen testnevelés tárgy a félév követelményeinek nem teljesítését eredményezi, ami évismétlést von maga után.
4. 4. A fizika, kémia szaktanterem és a tantermek használata4.4.1. Általános működési szabályok
Az iskolaépület valamennyi helyiségében ügyelni kell a falak, a padló és a berendezési tárgyak épségére és tisztaságára.
Ha valaki kárt okoz vagy észlel, akkor a hibát azonnal be kell jelentenie az iskola gondnokának (műszaki vezető).
Az iskolai tanítás az osztálytermekben, illetve a különféle szaktantermekben stb. folyik. A tantermekben okozott károkért az adott közösség tartozik felelősséggel. Az osztálytermek díszítésénél törekedni kell arra, hogy a dekoráció izléses legyen, ne zavarja
a munkát és elhelyezése ne károsítsa a terem falait vagy padlóját.
4.4.2. A szaktantermek használata A szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a
tanulók. A laboratóriumok, előadótermek felszerelését csak az előírásoknak megfelelően szabad
használni. A tantermi padok megrongálásáért, összefirkálásáért az osztálytermekben az ülésrend szerint a
padban ülő tanulók, előadótermekben az elkészítendő szakórai ülésrend szerinti padhasználók felelősek.
26
Az adott szaktantermeket a munka-, baleset- és tűzvédelemre tekintettel fokozott figyelemmel szükséges használni.
4. 5. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok4.5.1. Általános szabályok
Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételek a könyvtári órákon megismerhetőek.
Amennyiben az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet a tanuló elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem hozza vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet.
Az iskolai könyvtár részletes szabályzata az SZMSZ 1. számú mellékletében szerepel. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató és helyettesei határozzák meg tanévenként!).
4.5.2. Iskolai könyvek kölcsönzési rendjeA gimnáziumi, szakközépiskolai és kollégiumi könyvtárat elsősorban az intézmény tanárai és diákjai használhatják ingyenesen a jelen szabályzatban foglaltak szerint.
A szolgáltatások használóinak körét az iskola igazgatója bővítheti. A beiratkozás a bejelentkezéssel és az adatok egyeztetésével történik. A tanulók a könyvtár szolgáltatásait csak olvasójeggyel vehetik igénybe. A könyvtár részben kölcsönzésre, részben olvasótermi használatra szolgál, de szabad
férőhelyeire fogadja az órákra saját könyvből készülő tanulókat is. (A magukkal hozott könyveket érkezéskor és távozáskor kötelesek a könyvtárosnak bemutatni.)
A kölcsönözhetőség körét a könyvtáros határozza meg. A könyvek kölcsönzése egy hónapra szól. (A nyelvkönyvek egész tanévre kölcsönözhetők)
Szükség esetén hosszabbítást lehet kérni. Az olvasónál 5 kölcsönzött könyv lehet. A saját névre kivett köteteket másnak átadni tilos!
A könyvtár rendje megköveteli, hogy a kölcsönzést kizárólag a könyvtáros végezze. A könyvtárlátogatók e szabály megsértéséért fegyelmi felelősséggel, a szándékos rongálásért és a könyv elvesztéséért kártérítéssel tartoznak.
Amennyiben a tanuló a könyvtárral szembeni tartozását többszöri felszólításra sem rendezi, a könyvtáros a tanuló osztályfőnökéhez fordulhat.
A tanítási év végén, illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell.
A könyvtárteremnek egyéb célokra (tanítási óra, rendezvény) való igénybe vétele esetén az állományra és a rendre a tanárnak, a házigazdának kell ügyelni.
4.5.3. Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje Tanéven belül: szeptember 1-től- június 30-ig. Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart.
Nyitvatartási idő (amikor a könyvtáros személyesen elérhető, kölcsönzéssel együtt)hétfő 8.55-14.00, 15.15-20.00kedd 8.55-14.00, 15.15-20.00szerda 15.15-20.00csütörtök 8.55-14.00, 15.15-20.00péntek 8.55-14.00, 15.15-20.00szombat 13.30-17.30
4.5.4. A könyvtári számítógépek használati rendje A számítógépek elsősorban könyvtári célra, az oktatáshoz, tanuláshoz szükséges
információszerzés támogatására használhatók. Csak a könyvtáros-tanár felügyelete mellett vehetők igénybe. (Tehát a könyvtár kölcsönzési
idejében, de külön engedély kérése nélkül.)
27
Csoportos munkára a gépek nem használhatók. A számítógépeknél folyó tevékenység nem zavarhatja a könyvtári munka nyugalmát.
4.5.5. A számítógépek az alábbi célok elérésére használhatók: az iskolai könyvtár számítógépes katalógusa: SZIKLA az iskola honlapja anyaggyűjtés OKTV dolgozathoz (amennyiben a munka nyomtatott és elektronikus
dokumentumok egyidejű használatát igényli) házi feladatok készítése (csak délelőtt, lyukasórában!) a könyvtár elektronikus dokumentumai: CD-k további, tanulást szolgáló célok, helyek:
SZIRÉN adatbázis Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) HUNOPAC (Könyvtári Információ Magyarországon) NEFMI honlapja felvételi információk nyelvvizsga információk hangos könyvek letöltése.
A könyvtári gépekre minden más szempontból A számítógépek használati rendje érvényes.
4. 6. Egyházzenei képzés gyakorlati foglalkozás a gyakorlati foglalkozás kezdete : a szakma szerinti gyakorlati képzőhelyen az oktató ill.
gyakorlati vezető által szabályozottan történik. A tanuló beosztását minimum két nappal előbb megkapja. Hiányzása utáni első beosztásáról
neki kell érdeklődnie, a beosztása nem ismeréséből eredő hiányzások igazolatlannak minősülnek. a gyakorlati foglalkozásra vonatkozó speciális előírásokat és balesetvédelmi kérdéseket
minden év elején a gyakorlati oktatást vezető ismerteti, az első gyakorlati napon az oktató ismerteti az adott terület (gyakorlati képző hely) baleset-,
tűz-, és munkavédelmi szabályzat rá vonatkozó (munkakörére előírt) részeit, melynek betartása kötelező. A szabályzatok megismerését és tudomásulvételét aláírásával igazolja.
5. A tanulók által az iskolában való tartózkodásuk során betartandó tanulói magatartás, védő, óvó előírások5.1. Tanulói magatartás, ill. a tiltott tanulói magatartás A tanuló viselkedése és beszédstílusa az iskolában – és azon kívül is – kulturált legyen! Az iskola valamennyi felnőtt dolgozójával szemben alapvető az udvariasság, előzékenység.
Köszönése a napszaknak megfelelő legyen: „jó reggelt, jó napot, jó estét kívánok” „Laudetur Jesus Christus!"
Megjelenése tiszta, gondozott és ápolt legyen. A tanuló az intézményen kívül se felejtse el, hogy fegyelmezetten, kulturáltan és udvariasan kell
viselkedni, hiszen bárhol is jelenik meg, személyével társait, tanárait és egyben iskoláját is képviseli.
Iskolai szervezésű programokon, kirándulásokon is be kell tartani a Házirend vonatkozó előírásait.
Tilos az iskolába bármilyen – gyulladást vagy sérülést okozó anyagot- behozni (pl.: gázspray, szúró- vágóeszköz stb.).
Sem a diákok, sem az intézmény felnőtt dolgozói nem fogyaszthatnak alkoholt, illetve nem dohányozhatnak az iskolában. Szankciójuk szabálysértési bírság vagy fegyelmi büntetés (megrovás) – felnőtt és diák esetében egyaránt. A máshol fogyasztott alkohol következtében ittasan megjelenő diák vagy felnőtt a munkára, tanulásra alkalmatlan állapotban való megjelenés és a megbotránkoztatás miatt fegyelmi vétséget követ el. Az intézmény dolgozóira ebben az esetben a munka törvénykönyvének eljárásai a mérvadóak.
28
A szeszes ital, stimuláló gyógyszerek, drogok és kábítószerek fogyasztása az iskolában tilos – súlyos fegyelmi vétségnek minősül –, következményeiről az osztályfőnök, a prefektus és a diákképviselő javaslata alapján a tantestület dönt.
Azt a tanulót, akit az előbbiekben felsorolt egészségre káros anyagok terjesztésén, árusításán vagy népszerűsítésén tetten érünk, vagy ez a tevékenység bizonyíthat, rendőrségi intézkedés kezdeményezése mellett fegyelmi eljárást indítunk.
Az alapvető normákhoz az is hozzátartozik, hogy az intézmény területén és a tanítási órákon mellőzzük a rágógumizást.
Az iskola területén a gyakorlati foglalkozások ideje alatt és a tanítási órákon a mobiltelefonok nem zavarhatják az oktatást, azt a táskában, kikapcsolt állapotban kell tartani.
A tanuló a tanítási órát telefonálás miatt nem hagyhatja el, ezért a tanítási óráról nem kéredzkedhet ki!
Az iskolába nagyobb összegű készpénzt, értékpapírt, ékszert, dohányterméket vagy közerkölcsbe ütköző sajtóterméket a tanulónak behozni nem lehet.
A tanulók az iskola épületét tanítási időben csak külön engedéllyel (kilépő cédula, igazgatói, igazgatóhelyettesi engedély) hagyhatják el.
5. 2. Az intézménybe hozott tárgyak bejelentései és megőrzőben elhelyezési kötelezettség [Közokt. tv. 40. § (8)]
A tanuló tulajdonhoz való joga, hogy személyes dolgait, „tulajdonait” csak addig lehet tőle elvenni, amíg a tulajdon zavaró használata fennáll, s amint a zavarás lehetősége megszűnt, vissza kell adni azt a tanulónak (mobiltelefon, discman, MP3 lejátszó stb.).
Veszélyes eszközt az intézménybe hozni tilos! Ha azonban a tanuló veszélyes eszközt tart magánál (bilincs, láncos bot, boxer, éles szúró- és
vágóeszköz, fegyver, gázspray, ólmos bot stb.), az, mint veszélyes eszköz, elkobzandó, és rendőrségi hatáskörbe tarozó eljárást von maga után.
5. 3. Védő, óvó előírások
Elvárható, hogy mindenki életkorának megfelelően az emberi együttélés általános szabályai szerint viselkedjen, és kerülje a balesetveszélyes helyzetek előidézését.
Mindenkinek tudnia kell, hogy hol van az elsősegélynyújtó doboz. Az elszenvedett balesetet azonnal jelezni kell. Ha a sérülés állapota olyan, hogy jelentést tenni
képtelen, a balesetet az a személy köteles jelenteni, aki először észrevette a balesetet. Villamos berendezések szerelési- és javítási munkáit csak megfelelően képzett személyek
végezhetik, tanulók nem. Baleset esetén első teendő az áram kikapcsolása! Minden tanulói balesetet jelenteni kell az osztályfőnöknek, ill. a prefektusnak, aki a balesetet
köteles jelenteni az iskolavezetésnek. A balesetről a baleset idején felügyeletet tartó nevelő köteles feljegyzést készíteni. A feljegyzést
hivatalos naplóba kell vezetni, mely az igazgatói irodában található. A balesetvédelmi ismereteket az első tanítási napon az osztályfőnökök, ill. a prefektusok tartják.
Az oktatás megtörténtéről feljegyzést kell készíteni. Testnevelés, fizika, kémia órákon a szakirányú balesetvédelmi oktatást meg kell tartani.
Rendkívüli esemény bekövetkeztekor (melyet előre nem lehetett látni) figyelmeztető jelzéseket kell leadni, intézkedéseket kiadni, a tanulókat az épületből kivezetni.
Tűz észlelését vagy bármilyen rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell az iskola bármely felnőtt tagjának.
Tűz, tűzriadó, bombariadó vagy bármilyen rendkívüli esemény alkalmával a tantermekben elhelyezett levonulási terv szerint kell az épületet elhagyni.
A tűzriadót a tűzjelző rendszer bekapcsolódása, valamint folyamatos, 1 percen át tartó csengetés jelzi.
A fali tűzoltó készüléket csak felnőtt kezelheti.
29
Az intézmény kiürítésének gyorsnak és szakszerűnek kell lennie! Az osztálytermet a tanár hagyja el utolsónak, aki a terem ajtaját köteles nyitva hagyni, továbbá meggyőződni arról, hogy valamennyi tanuló a termet, az egyéb helyiségeket, folyosót elhagyta. Ő(k) köteles(ek) a rendet, nyugalmat biztosítani és megtartásáról gondoskodni.
Az iroda dolgozói mentik a szigorú számadású iratokat. Bombariadó esetén az épület rendőrségi és tűzszerészeti átvizsgálása után a tanítás folytatódik.
Háromnál több tanítási óra elmaradása esetén az igazgató által kijelölt, az iskolaszékkel (ha van) és a fenntartóval egyeztetett munkaszüneti napon, pótolni kell a tanítási órákat. Erről az iskola a tanulókat és a szülőket legalább egy héttel korábban köteles írásban értesíteni. Ha a rendkívüli esemény nem a tanítási órák időszakára esik, (pl.: szülői értekezlet) a fenti módon kell eljárni, azzal a változtatással, hogy a megzavart eseményt másik napon kell megtartani.
6. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei
6.1. Azt a tanulót, aki tanulmányi és a Közokt. tv. által előírt kötelességeit ismételten nem teljesíti, a Házirend előírásait megszegi, büntetésben kell részesíteni annak érdekében, hogy belássa, betartsa azt. A büntetés mértékénél - a fokozatosság elvének betartása mellett - figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait, a kötelességmulasztás súlyát és gyakoriságát. A büntetés nem lehet megalázó, jogfosztó, testi vagy pszichés fájdalmat, illetve elváltozást okozó.
6.2. Az iskolai büntetések formái:a) Fegyelmező intézkedések fokozatai sorrendben:Fegyelmező intézkedés:
szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés:
o Osztályfőnöki figyelmeztetés (3 alkalommal) – odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek (5 magatartási vétség, 5 ellenőrző könyv hiány, 10 felszereléshiány) alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is.
o Igazgatói figyelmeztetés. írásbeli intés:
o Osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot.
o Igazgatói intő. megbízás visszavonása.
A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az Igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során.
b) Ha a tanuló tanulói jogviszonyából eredő kötelességét súlyosan megszegi, vagy többszöri fegyelmező intézkedés sem érte el célját, vele szemben fegyelmi eljárást kell indítani. A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a Közokt. tv. 76. §-a és annak végrehajtási rendelete (R. 5. számú melléklete) írja elő.Iskolánkban a tanulókkal kapcsolatos ügyekben a nevelőtestület által megbízott fegyelmi tanács az illetékes.c) Az iskolai szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére közösen működtetjük a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást (a továbbiakban: egyeztető eljárás). Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.
Az egyeztető eljárás rendje: 1. Az egyeztető eljárás rendjének előkészítése:
30
Az intézményi diákönkormányzat és az intézményi szülői szervezet szükségesnek tartja, hogy ilyen mechanizmust működtessen az egyes tagintézményekben. (Közokt. tv. 11.§). - Írásbeli nyilatkozat beszerzése a sértettől arról, hogy beleegyezik-e az
egyezető eljárás lefolytatásába.- A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés
kézhezvételét követő 3 munkanap után állapítsa meg és foglalja jegyzőkönyvbe a kötelességszegő válaszát.
- Az intézmény az egyeztető eljárás megindításával párhuzamosan hívja össze a fegyelmi tárgyalást az egyeztető eljárás megindítását követő 16. napra.
2. Konkrét eljárás megindításaA fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás megindításának előfeltétele, hogy a kötelességszegő, a sértett személye valamint a sérelem konkrétan ismert legyen. Ha a tanuló tagadja a kötelességszegést, vagy nem egyértelmű a sértett személye, úgy a fegyelmi eljárás folytatása történik. A közoktatási törvény előírja, hogy a tanulókat tájékoztatni kell jogaikról és azok gyakorlásának módjáról. Konkrét esetben ezt a kötelezettségét úgy biztosítjuk, hogy a diák számára elmagyarázzuk az egyeztető eljárás célját, lényegét és az egyes formáit, feltételeit, módszertanát.
3. Az egyeztető eljárás intézményének működtetése A konkrét megvalósítás érdekében egy vegyes, a diákönkormányzat illetve a szülői szervezet által delegált tagokból álló bizottságot hozunk létre. Delegált személy bárki lehet, akit a diákönkormányzat vagy a szülői szervezet erre felkér.Ez a bizottság az egyeztető eljárás hátterét biztosítja, de nem feltétlen vesz részt a konkrét konfliktuskezelő folyamatokban. A bizottság meghatározza – a felek egyetértésével – az egyeztetés módszerét és gondoskodik az egyeztetésben résztvevők felkéréséről, az eljárás technikai feltételeiről, az eljárás dokumentációjáról és a megállapodás írásba foglalásáról.
4. Az egyezető eljárást lezáró megállapodás Az egyeztető eljárást lezáró megállapodásnak a következő elemeket kell tartalmaznia:
a kötelességszegéshez vezető előzmények, események, kiváltó okok, a bekövetkezett sérelem tényszerű leírása, a sérelem jóvátételének módja, határideje, a megállapodás mely része hozható nyilvánosságra, felek saját - valamint kiskorú tanuló esetén a szülő - aláírása.
Az egyeztetési eljárást lezáró megállapodás nyilvánosságra hozásának nevelési értéke van. Azonban az erről szóló döntést a sértettnek és a kötelességszegőnek kell meghoznia. Az utólagos megvitatás nem sértheti az emberi méltóságot, nem lehet megszégyenítő célzatú, megalázó jellegű, vagy más módon jogsértő.
Amennyiben az egyeztető eljárás 15 napon belül nem vezetett eredményre a fegyelmi eljárást le kell folytatni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha a szülő nem kéri az egyeztető eljárást, továbbá, ha az iskolába érkezett igény alapján az egyeztetés nem vezetett eredményre. A felfüggesztési idő legfeljebb 3 hónap lehet.
5. Az egyeztető eljárás nem alkalmazható, kezdeményezésére nincs mód az alábbi esetekben:- Közokt. tv. 12. § (g) bekezdése alapján az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai emberi méltóságuknak tiszteletben tartása, valamint a Közokt. tv. 19.§ (1) bekezdése – a pedagógus emberi méltósága és emberi jogai alapján.- Ha kötelességszegő tanuló az iskola vezetőit, pedagógusait, kisegítő alkalmazottait emberi méltóságában, pedagógusi mivoltában becsületében munkaköre teljesítése közben súlyosan megsértette, részére az egyeztető eljárás lehetősége, kezdeményezése nem lehetséges az oktatási intézményben tanár –diák viszonylatában fennálló hierarchikus kapcsolat miatt.Amennyiben a kiskorú gyermek, az iskola felnőtt dolgozója elleni vétséget, követ el, ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása, súlyosabb esetben a sértett felnőtt rendőrségi feljelentést tehet közfeladatot ellátó személy elleni vétség tárgyában.
31
A fegyelmi eljárást a R. 5. számú mellékletében leírtak szerint kell lefolytatni.Fegyelmi büntetések:
- megrovás- szigorú megrovás- meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése- áthelyezés másik osztályba, vagy iskolába- eltiltás a tanév folytatásától az adott iskolában- kizárás az iskolából
6.3. Dohányzás büntetéseA tiltott helyen történő dohányzás esetén a tanuló fegyelmi büntetése:
első esetben igazgatói írásbeli intés, többszöri ismétlődés esetén fegyelmi eljárás keretében a tantestület dönt.
7. Az oktatási intézmény tulajdonának védelme, anyagi felelőssége A nevelési – oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló
jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.
A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogot másra ruházza át. [Közokt. tv. 12. § (2),(3),(4),(5)].
A tanuló az általa előállított tárgyat önköltségi áron megvásárolhatja.
7.1. A tanuló anyagi felelősségeA tanuló kötelességének megszegéséből eredő, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló vagy szülője, gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét az iskola igazgatója határozza meg, kártérítési határozat formájában a mindenkor érvényes jogszabályok alapján [Közokt. tv. 77. §]
7.2. Kártérítési felelősségA kártérítési felelősség általános szabályai: A tanuló által az intézmény sérelmére, ill. a fordítva okozott károkkal kapcsolatos kártérítési
felelősséget a Közokt. tv. illetve a R. szabályozza. A dokumentumok különbséget tesznek a szándékos és a gondatlan károkozási formák közt. Az előbbit szigorúbban bíráljuk el. Az idézett előírások tanulók esetén csak a jogellenes károkozást rendelik büntetni (Jogellenes a károkozás, ha a vétő jogszabályba, vagy helyi szabályzatba ütköző cselekedetével okoz kárt).
A kártérítési felelősség helyi szabályai: A tanterem kulcsát csak rendkívüli esetben – tanár engedélyével – veheti fel a tanuló, társaival
együtt felelős a teremért és annak összes berendezési tárgyainak, gépeinek épségéért, Ha a károkozó személye nem állapítható meg, akkor az egész osztálynak kell az okozott kárt
helyrehozni (pl: padmosás, takarítás) vagy megtéríteni, pótolni. A tanteremben elhelyezett gépeket, elektromos árammal működő készülékeket (írásvetítő, TV,
videó) csak a tanár felügyelete mellett lehet üzemeltetni. Az intézmény csak a neveléshez, oktatáshoz nélkülözhetetlen tárgyakért, eszközökért vállal
felelősséget. Az intézmény felelőssége ebben az esetben is csak akkor kérhető számon, ha az adott dolgot a tanuló magánál tartotta, szemmel tartható környezetében helyezte el, bezárt öltözőben hagyta, vagy átadta megőrzésre az iskola dolgozójának. (Az előzők alapján pl: pénzt, mobil telefont, ékszert mindenki csak saját felelősségére hozhat az intézménybe!) Az iskolába csak a tanuláshoz szükséges felszereléseket hozhatja magával a tanuló, saját és társai személyes tulajdonára is vigyáznia kell, az elveszett ékszerekért, mobiltelefonokért, pénzért és egyéb értékekért az intézmény felelősséget nem vállal.
A talált tárgyak leadása a tanáriba becsületbeli kötelesség.
3) A kártérítés mértéke:
32
A Közokt. tv 77.§-a szerint meg kell különböztetni a tanulói és az iskolai (az iskola dolgozói általi) károkozást.
a) Tanulói károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebb:- gondatlanul okozott kár esetén az érvényes min. bér fele,- szándékosan okozott kárnál cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes elkövetőnél a minimálbér ötszöröse. [Cselekvőképes (18. életévét betöltött) tanulónál a polgári törvénykönyv szabályait kell alkalmazni!] Szándékos rongálás vagy eltulajdonítás esetén szigorú fegyelmi eljárás következik, mely az iskolából való kizárással, áthelyezéssel is végződhet!
b)Az iskola dolgozói által okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel, kivéve, ha a kárt: a működési területén kívüli elháríthatatlan esemény, vagy a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
8. A tanuló jutalmazásának elvei és formáiA tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen –rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően- tanulmányi kötelezettségeinek.
8. 1. A tanulók jutalmazásának elve
A tanulót rendszeres tanórai munkáért, kiemelkedő tanulmányi és sporttevékenységért, művészeti, énekkari vagy szakköri feladatainak eredményes teljesítéséért jutalmazni kell! Kiemelkedő tevékenységért személyesen vagy közösségben, elismerésekben, jutalmazásokban részesülhet. Elismerésben azonnal is részesülhet, a végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. kiemelkedő tantárgyi munkát értékelő dicséret a bizonyítványba is bekerül: „kitűnő” jelzéssel, aki egész évben egy napot sem hiányzott, külön jutalomban, elismerésben részesül, a közösségért végzett kiemelkedő munkát az év végén külön jutalmazzuk, az iskolai követelmények maradéktalan teljesítése képességei szerinti kiemelkedő tanulmányi és
közösségi munkája, szakmai fejlődése, szorgalma, fegyelmezett magatartása, megjelenése stb… az iskola valamennyi dolgozójának, tanárának elismerésével jár, mely:– javíthatja a félévenkénti magatartás- és szorgalomjegyét,
– az ösztöndíj növelésére is javaslatot tehet, – külön jutalmat érdemelhet ki, jó és jeles tantárgyi osztályzatok alapján iskolai tanulmányi versenyeken vehet részt, majd területi
illetve országos versenyeken képviselheti iskolánkat, melyet tanárai a tantárgyi jegyekben jutalmaznak,
kiemelkedő osztályközösséget kollektív jutalomban részesíthet a tantestület – a diákképviselet egyetértésével – pl.: kiránduló szabadnap stb.
8. 2. A tanulók elismerésének és jutalmazásának formái
Az elismerés formái szaktanári dicséret (szóbeli és írásbeli dicséret)
o Odaítélését a szaktanár, oktató határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért;
osztályfőnöki (szóbeli és írásbeli dicséret)o Odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri
közösségi munkáért; igazgatói elismerés [osztály- és iskolaközösség előtt] igazgatói dicséret (írásban)
33
Tanulmányi fővárosi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt. A dicséretben részesültek neve elhangzik a tanévzárón.
nevelőtestületi dicséreto A tantestület szavazata alapján, tanév végén adható.
Kimagasló eredményt elért tanulóink eredményeinek nyilvánosságra hozatala céljából iskolai faliújságunkon DICSŐSÉGTÁBLÁT helyeztünk el. Ezen mind az iskolában, mind az iskolán kívül bármely területen példamutató teljesítményt elért tanulóink nevei helyet kapnak.
A jutalom formáiAz elismerés mellé a kapott jutalmak a következők lehetnek: könyvjutalom, tárgyjutalom, oklevél,
Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért:
kiemelkedő tanulmányi eredmény példamutató szorgalom hiányzásmentes tanév versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel kiemelkedő közösségi munka kiemelkedő sporttevékenység
Osztályközösségek jutalmazása
Jutalomként tanítás nélküli kirándulási vagy kulturális nap (időpontját az igazgató, az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik) adható, melyről a nevelőtestület véleményének meghallgatásával az igazgató dönt.
9. A tanulók nagyobb csoportja, a tanulók nagyobb közössége fogalom meghatározása
- A tanulók nagyobb csoportja alatt az egyes osztályok közösségét értjük.- A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés
kikéri a tanulói diákönkormányzat véleményét, javaslatát is. Az iskolában a tanulói létszám 51 %-át érintő kérdésekre mondjuk azt, hogy nagyobb tanulóközösség.
10. A diákkörök létrehozásának rendje
- Legalább 8 tanuló részvételével diákkörök (szakkörök, önképzőkörök, érdeklődési körök énekkar) szervezhetők. Az alapító létszámot a nevelőtestület, a diákközösség, az iskolavezetés módosíthatja, minden tanév kezdetén [Közokt. tv. 63.§ (1) bek.]. A diákköri tagság lehet ingyenes vagy tagdíjjal járó. A tagdíj összegének megállapítása a diákkör vezetőjének vagy az iskolavezetésnek a joga.- Az ingyenes diákköri foglalkozásokon való részvétel az egész tanévre kötelezően szól.- A diákköri foglalkozások helyszínének biztosítása az iskolavezetés feladata.- Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. - A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. - Iskolánkban politikai párt és a párthoz alapszabály szerint kötődő ifjúsági szervezet diákkört nem hozhat létre.
11. Az első tanév megkezdéséhez kötött tanulói jogok
34
E házirend a tanulói jogviszony kezdete tekintetében a Közokt. tv. 66. § (3) bekezdésében hivatkozott korlátozást nem ír elő, meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.
12. Vallásgyakorlással összefüggő magatartási szabályokAz iskola támogatja a diákok vallási, világnézeti, nemzeti, etnikai jogainak érvényesülését. Az iskola, mint vallásilag elkötelezett iskola nem korlátozza más egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatás gyakorlását, tárgyi feltételeit megteremtve támogatja. Az e képzésben, ill. a hittan órán való részvétel nem lehet kötelező és az egyéb képzésektől elkülönítetten szervezendő meg.
13. A szünetek rendje
Egy tanév hivatalos szüneteit (őszi, téli, tavaszi) a tanév munkarendje határozza meg.Ezen kívül az iskola igazgatója a törvény szerinti tanítási napokat felhasználhatja nevelési értekezletek, továbbképzések megtartására. A diákközösség vezetője is kijelölhet egy tanítási napot diákrendezvény tartására, melynek időpontja az iskola munkatervében kerül rögzítésre.
14. A szociális ösztöndíj, ill. a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje
14. 1. A szociális ösztöndíj, ill. a szociális támogatás megállapítása és felosztásának elvei- Az iskola minden tanulója írásban kérheti indokolt jogosultság igazolásával.- Az írásbeli kérelmét az osztályfőnökének nyújtja be.- Elbírálás az osztályfőnök és a prefektusok közös javaslata alapján - a gyermekvédelmi felelős
nevelő véleményének kikérése után az igazgató jóváhagyásával a fenntartó döntése alapján történik.
- Lehet eseti vagy havi rendszeres.- Konkrét felhasználással, illetve támogatott pénzbeli juttatásként adható.- Feltétele a félévek sikeres teljesítése, igazolatlan hiányzásmentesség.- A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a
tanuló:- akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli,- akit az egyik szülő egyedül nevel,- akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át,- ha magatartása és tanulmányi munkája ellen nincs kifogás.
14. 2. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve és az elosztás rendje
A diákok kedvezményes tanszerellátását az érvényes rendelkezések alapján az iskola támogatja.
15. A tantárgyválasztás eljárási kérdései A tanuló joga, hogy rész vegyen tanórán kívüli foglalkozásokon. A 28/2000. (IX.21.) OM rendeletre hivatkozva a rendet az alábbiakban szabályozzuk:
o figyelembe vesszük, hogy a tanulócsoportok kialakításakor minimum 13-15 fős létszám szükséges
o április 15-ig közzé tesszük az igazgató által véglegesített tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyek közül választani lehet.
o a tájékoztatónak tartalmaznia kell a választható tantárgyakat, meg kell határozni a felkészítés szintjeit.
35
o május 20-ig a tanulónak döntenie kell a választásról. Írásban kell nyilatkoznia arról, hogy melyik nem kötelező tárgyat választja. A nyilatkozat kitöltésével vállalja, hogy döntése legalább 1 tanévre szól, azt csak a tanév végén módosíthatja.
o kiskorú tanuló esetében a választási jogot a szülő gyakorolja.o a választott tantárgyak közül a felkészítést azokból a tantárgyból biztosítjuk, amelyek a PP-
ban szerepelnek.
15. 1. Gimnázium, szakközépiskolaA tanuló közép- és emeltszintű érettségi követelményeinek figyelembe vételével megválaszthatja azokat a tantárgyakat, melyekből a kiválasztott szinten érettségizni szeretne.A választható tantárgyakat az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve tartalmazza.Az iskola igazgatójának az érettségi vizsga letételéhez a feltételeket biztosítania kell.
15. 2. Szakközépiskola és egyházzenei szakképzés A választható tantárgyakat az iskola szakmai programja tartalmazza.
16. A tanulók véleménynyilvánításának és rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 16. 1. A tanulók véleménynyilvánításaA tanuló véleményt nyilváníthat a Közokt. tv. 11. § (1) g) pontja szerint, a Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály, 30 fő) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben.Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét.A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.
Az iskola igazgatója hetente egy órában fogadóórát tart, tanításon kívüli időpontban, melynek idejét a tanév elején kihirdeti.
16. 2. A tanulók tájékoztatása
A tanulók tájékoztatása a tanév munkarendjéről a tanévnyitó ünnepélyen, illetve az azt követő osztályfőnöki órákon történik. A munkarendet az iskolai hirdetőkön nyilvánossá kell tenni.A középiskolás tanulók szüleit az iskolai rendezvényekről, szülői értekezletekről és tanári fogadóórákról az ellenőrző könyvön keresztül kell értesíteni.Az ellenőrző könyvön keresztül történik a tantárgyi előmenetelekről és a félévi eredményekről való tájékoztatás is.
17. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezésekA tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeket a tanulónak teljesítenie kell, ugyanakkor a tankötelezettséggel kapcsolatos tanulói kötelezettségek elmulasztása miatt a szülő is felelősségre vonható.
Órákról távol maradni csak az osztályfőnök előzetes engedélyével szabad. Az osztályfőnököt - ha nem található - bármelyik diákotthoni nevelő helyettesítheti. Ha valamelyik szaktanár jónak látja, hogy a tanulót egy vagy több óráról elengedje, szándékát az osztályfőnökkel beszélje meg, és az osztályfőnök hozza meg a végső döntést, mert ő ismerheti jobban a diák körülményeit. Ha valakit hirtelen támadt betegség vagy más akadályoz abban, hogy engedélyt kérjen az óráról való távolmaradásra, egyik osztálytársát bízza meg, hogy helyzetéről az osztályfőnököt vagy valamelyik diákotthoni nevelőt tájékoztassa. Ha valaki előzetes engedély nélkül marad távol iskolai óráról, hiányzása igazolatlan órának számít.
36
Rendkívüli szabadnapot kaphat a tanuló közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga napjára, valamint OKTV forduló napjára. Gépjárművezetői jogosítvány megszerzését célzó első vizsgára rendkívüli szabadnap nem adható. Szakorvosi vizsgálatra beutalt tanulók – laborvizsgálatok kivételével – lehetőség szerint csak délutáni rendelést vehetnek igénybe.
Fegyelmi eljárás indítható és fegyelmi büntetés szabható ki azzal a tanulóval szemben, aki kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi. „A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai szervezeti és működési szabályzatában a rá vonatkozó rendelkezéseket (SZMSZ), továbbá a házirendben foglaltakat.”
17.1. Foglalkozás előtti késés minden tanulónak a napi foglalkozások megkezdése előtt 5 perccel meg kell érkeznie az
osztályterembe. a tanórai maximum 10 perc késések idejét össze kell adni, amennyiben ez az idő eléri a 45 percet,
akkor a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késéseket az órát tartó tanárnak kötelessége a naplóban vezetni, a késések összesítése az osztályfőnök feladata.
Tanóráról 45 percnél többet késő tanuló órája igazolatlannak minősül. Az elkéső tanuló a tanóráról nem zárható ki. [R. 20. § (8)]
17. 2. Igazolatlan hiányzások:
17.2.1. Igazolatlan órák: Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Minden
hiányzást – az orvos által igazoltat is – be kell vezetni az ellenőrző könyv megfelelő rovatába, és (a szülőkkel) a kollégiumi nevelővel alá kell íratni. Igazolás elmulasztása, vagy késedelmes igazolás esetén a hiányzás igazolatlannak minősül.
ha egy-egy óráról elfogadhatatlan indok miatt hiányzik a tanuló, és az osztályfőnök nem igazolja,
ha felszerelés hiányában (testnevelés) a tanórai munkában nem tud részt venni, akkor a szaktanár ezt az órát igazolatlannak nem minősítheti, a tanuló köteles az órán részt venni.
az igazolatlan mulasztásról tanköteles tanuló esetében már az első alkalommal a szülőt értesíteni kell, azt követő további igazolatlan mulasztás esetén fel kell hívni a mulasztás jogkövetkezményeire, továbbá a lakóhely szerint illetékes jegyzőt és Gyermekjóléti Szolgálatot is értesíteni kell.
három igazolatlan óra után- nappali munkarendben -a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül,
8 óra esetén osztályfőnöki intés, a magatartás jegy max.: 3-as lehet a 11. igazolatlan mulasztástól a tanköteles tanuló lakóhely szerint illetékes jegyzőjét és a
Gyermekjóléti Szolgálatot is értesíteni kell. A jegyzői gyámhatóság végzésben felhívja a szülő figyelmét a várható jogkövetkezményekre.
Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat és az iskola haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. (A Gyermekjóléti Szolgálat (a gyermekvédelmi felelős bevonásával) családlátogatás alkalmával igyekszik előmozdítani a gyermek tankötelezettségének teljesítését.)
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 30 órát, az iskola ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében.
Amennyiben a hiányzás továbbra is fennáll, és eléri az 50 órát, akkor az intézmény igazgatója értesíti a jegyzői gyámhatóságot és elindítja a gyermek védelembevételét, valamint intézkedik az iskoláztatási támogatás (családi pótlék) folyósításának felfüggesztéséről. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 91/G. § (1) bekezdés értelmében az intézmény igazgatója megküldi a jegyzőnek a tankötelezettség
37
nem teljesítésének okait és a tankötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét.
17.2.2. Igazolatlan órának minősül a mulasztás- ha igazolását az osztályfőnök vagy a szaktanár nem tartja elfogadhatónak, - ha nem időben igazolja a hiányzását (3 napon belül),- ha a hiányzásról nincs igazolása az adott tanítási napok óraszámainak arányában.
17.3. Hiányzások bejelentése, kezelése:
17.3.1. Bejelentés: A bejáró tanuló a hiányzás első napján - akár közvetve is, pl. szülei révén - köteles értesíteni az
iskolát telefonon esetleg levélben (telefon: az üzenetrögzítő lehetővé teszi az oktatási időn kívül is az értesítést) a hiányzás okáról és várható időtartamáról.
Ha a kollégisták a visszautazás napján valamilyen okból nem tudnak a kollégiumba visszaérkezni, még az nap este jelentsék a nevelőnek.
A szülő nagyon indokolt esetben, egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat - igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat.
17.3.2. Rendkívüli igazolás:- A nyelvvizsgák miatti hiányzást a vizsgáról szóló értesítéssel igazolhatja a tanuló.
17.4. Igazolások:- a szülői igazolások nem használhatók fel az iskolai rendezvények időpontjában, illetve az iskolai szünetek meghosszabbítására, - nem kell külön igazolnia az iskola által szervezett, az iskolai ügyekben történő tanórai távolmaradását (pl.: versenyek, DÖK programok stb.).
17.4.1. Igazolások módja a hiányzást követő első napon, de legkésőbb három napon belül az igazolást az osztályfőnöknek
kell bemutatni, ha gyakorlati időre esik, akkor az oktatónak, aki aláírásával hitelesíti a bemutatást, többnapos betegség igazolása csak orvosi igazolással fogadható el (táppénzes igazolás), néhány órás hiányzásról orvosi igazolás csak sürgősségi ellátás esetén fogadható el, illetve ha
oktatási időn kívül nem lehetett megoldani, és ezt is igazolja az orvos, hivatalos ügyek intézésekor szintén igazolást kell kérni, melyben azt is igazoltatni kell, hogy
oktatási időn kívül nem lehetett elintézni, 18 év alatti tanulónak az igazolásokat a szülővel is alá kell íratnia, egyéb esetekben a szokásos orvosi igazolás csak akkor elfogadható (vagy, ha hivatalos ügyben
kellett valahol megjelenni, az arról szóló hivatalos igazolás), ha a szülő is aláírta.
17.4.2. Hiányzó napok, órák pótlása: hiányzás miatti elmaradását a szaktanárral megbeszélve pótolni kell, a hiányosságra
számonkéréskor nem hivatkozhat, a hiányzás alatti dolgozatokat, feladatbeadásokat pótolni kell, az igazolatlan hiányzás esetén történő pótlásnál az iskola többletköltségeit téríteni kell (pl.
fénymásolás),
17.4.3. A nappali oktatásban részt vevő tanulók hiányzása Ha a tanuló iskolai mulasztása az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó
szakaszában (gimnázium, szakközépiskola) meghaladja a kettőszázötven tanítási órát, Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási
órák húsz százalékát,
38
egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, - kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a R. 20. § (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket,
és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.
17.4.4. Az igazolatlan hiányzás büntetése: az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, magatartás és szorgalom a tanuló jegyeit lerontja,
- három óra igazolatlan hiányzás osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után, ez 4-as magatartást jelent,
hat óra igazolatlan hiányzás a következő büntetésfokozatot vonja maga után, ez változó magatartást jelent.
10 óra igazolatlan hiányzást követően a lakóhely szerinti jegyzőnek is lejelenti az iskola a tanuló mulasztását. Ez rossz magatartást jelent.
Fegyelmi tárgyalás nyomán:- megrovás,- szigorú megrovás,- másik osztályba, iskolába való áthelyezés,- tanulóviszony megszüntetése a jogszabályok figyelembevételével.- ha a nyári gyakorlaton akár egyetlenegy igazolatlan óra hiányzása van (késés miatt is), vagy az igazolt hiányzása a nyári gyakorlat óraszámának 10%-t meghaladja, tanévet kell ismételni. Hosszantartó betegség, orvosi igazolás esetén az igazgató egyénileg mérlegel (pl. átütemezett nyári gyakorlat teljesítése).
18. Személyes ügyek intézése: A hivatalos ügyei intézése céljából (pl. iskolalátogatási igazolás, diákigazolvány) a titkárság
fogadja a tanulót, a kifüggesztett rend szerint. A tanuló tanárait az óraközi szünetekben is megkeresheti kéréseivel – a tanári szobába azonban
nem léphet be - a tanárt név szerint kihívathatja. A személyes problémáival az osztályfőnökéhez, prefektusához, illetve az ifjúságvédelmi
felelőshöz vagy az igazgatóhoz fordulhat a hivatalos út betartásával. A nyári szünetben az iskola szerdai napokon 900-1300 között tart ügyeletet. Az intézmény telefonját a szülők vagy hozzátartozók hívhatják, a tanárokkal beszélhetnek,
tanulónak csak üzenetet adnak át, indokolt esetben. A tanuló csak rendkívüli esetben tanári engedéllyel használhatja a telefont. A 18 év alatti, tanköteles tanuló esetén tanulói jogviszonyt megszüntetni csak a szülő írásos
kérelmére, az osztályfőnökkel egyeztetve lehet személyesen az átvevő intézmény befogadó nyilatkozatának bemutatása, leadása után.
A 18 év alatti tanuló személyi anyagát kiiratkozás esetén csak a szülő vagy gondviselő veheti át.
19. A kollégiumi foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei a foglalkozást minden tanuló igényelheti, a kollégiumba felvett tanulók foglalkoztatásra történő beosztásáról a diákotthoni
igazgatóhelyettes egyetértésével az igazgató dönt. - a tanulószoba minden délután a tanítási órák után működik, igény szerint
(minimum 10 tanuló). A tanulószobán szaktanárok segítik a diákok munkáját. Célunk a tanulók felzárkóztatása, korrepetálása, fejlesztése.
39
20. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezésekAz iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervében kell meghatározni.Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások1. A nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.2. Gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor a közoktatási törvény 114. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározottak.3. Tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
Amennyiben a tanuló fizetési kötelezettségének nem tesz eleget:- a nappali munkarend szerinti oktatásban a szolgáltatást nem veheti igénybe.
A térítési díj és tandíj visszafizetésének szabályozása1. Az igénybe nem vett, de előre befizetett szolgáltatási díjat az iskola túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha ez nem lehetséges, akkor visszafizeti.
2. A közoktatási törvény 115. és 116. §-ában szabályozott tandíjfizetési kötelezettség rendezése félévenként történik. Időpontja: június 30.A tandíj visszatérítésére lehetőség nincs.
Nincs visszafizetési kötelezettsége az iskolának, ha a tanuló hibájából szűnik meg a tanulói, ill. a kollégiumi jogviszony, továbbá a tanuló elfogadható indok nélkül nem veszi igénybe a szolgáltatást. Amennyiben az iskola hibájából nem veheti igénybe a tanuló az oktatási szolgáltatást, az általa befizetett díjakat számára vissza kell téríteni.
A tanuló egyéni rászorultsága alapján - a központi és egyéb lakóhelyi önkormányzati támogatásokon kívül - az igazgató további kedvezményt állapíthat meg a fenntartó által kiadott térítési díj és tandíj szabályok keretei között.Az odaítélés eljárási szabályai a fentiek szerint alakulnak.
Pannonhalma, 2010. augusztus 31.
PH
……………………… Hardi Gábor Titusz igazgató
40
ZÁRADÉK
A házirend megsértése fegyelmező intézkedést, súlyosabb esetben fegyelmi büntetést von maga után. Ez a házirend a fenntartó jóváhagyása után lép életbe.
1) A diákönkormányzat a 2010. szeptember 15-i ülésén a Házirendet megtárgyalta egyetértési jogát gyakorolta.
……………………………. ……………………………….DÖK elnök diákönkormányzatot segítő tanár
2) A Szülői szervezet képviselője 2010. szeptember 15-i ülésén a Házirendet megtárgyalta egyetértési jogát gyakorolta.
………………………………….Szülői képviselő
3) Ezt a Házirendet az iskola nevelőtestülete a 2010. szeptember 22–i ülésen megtárgyalta és elfogadta.
Ezt a tényt az ülés jegyzőkönyv vezetője, valamint kettő választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja.
Hitelesítők:
………………………………………... ……………………………… nevelőtestület képviselője prefektusok képviselője
…………………………………………… jegyzőkönyvvezető:
4) A fenntartó [Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.)] a 2010. szeptember 30-án megtartott ülésén, a …../2010. (IX. 30.) számú határozatával az intézmény Házirendjét 2010. október 1-től jóváhagyta.
P.H.………………………………
Dr. Várszegi Asztrik OSBpannonhalmi főapát
Magyar Bencés Kongregáció prézese