Pálinka – élelmiszeripar - vidékfejlesztés

V. Németh ZsoltVidékfejlesztésért felelős

államtitkár

2

A pálinka nemzeti italunk: értékmentés,- teremtés, hagyományőrzés

Miért hungarikum a pálinka?• jogi:

- Európai Uniós védelem: 2002 óta a Magyarországon termesztett gyümölcsből Magyarországon készült italt nevezhetjük pálinkának- Hungarikum Bizottság döntése

• tudományos: a magyar gyümölcs minősége• történelmi: ez az ital az évszázadok során vált kultúránk szerves részévé• néprajzi-kulturális: népi hagyományok, folklór, a pálinka új „arca”,

kultúra, gasztronómia

3

A pálinkafőzés egymást kiegészítő szegmensei: kereskedelmi főzdék, bérfőzdék és magánfőzés

- Minőségi kategóriák?

- A jövedéki szabályozás a bérfőzés és magánfőzés keretében a pálinka helyett a párlat fogalmát használja.

- Jelenleg körülbelül 550 bérfőzést végző szeszfőzdének van engedélye tevékenység folytatására. A kereskedelmi főzdék száma 86.

4

Szabad pálinkafőzés

- Jövedéki törvény módosítása.- Megvalósult a szabad párlatfőzés lehetősége:

magánszemélyek nem csak bérfőzésben, hanem saját desztillálóberendezéssel, adóraktári engedély nélkül is előállíthatnak pálinkát.

- Kizárólag gyümölcsből készíthető a párlat.- A magáncélra készülő főzést nem kell bejelenteni, a

berendezést sem kell nyilvántartásba venni.

Differenciált adókulcsok

5

2012.

Kereskedelmi céllal főzött pálinka 1,76 millió liter 50%-os

Szabadforgalomba bocsátott bérfőzött párlat

11,86 millió liter 50%-os

6

A Pálinka és a vidékfejlesztés

• A pálinkafőzés szerepe a hagyományok, a helyi kulturális, turisztikai és gasztronómiai értékek megőrzésében.- értékmentés, tájfajták, a táj megörzése

• A hazai gyümölcs és zöldségtermesztés meghatározó szerepe munkahelyteremtésben.

• Nem igényel nagy eszközberuházást.• Mindhárom fő gazdasági (termelő, feldolgozó és

szolgáltatói) szektorban keletkezett profitja a vidéket erősíti.

7

A helyi gazdaságfejlesztés eszköze a helyi termékek előállítása és fejlesztése, és ehhez szorosan kapcsolódik a helyi termékek értékesítésének és promóciójának megszervezése.

A Nemzeti Vidékstratégia is ezzel összhangban ösztönzi:– a helyi termékek, a helyi feldolgozás és értékesítés lehetőségeit, – a helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálást, – a falusi és tanyai turizmus, ökoturizmus fejlesztését,– magasabb feldolgozottsági fok, a hozzáadott érték növelését, – a helyi termékekre, termelésre alapozva kistermelői, kisléptékű feldolgozó kapacitások

létesítéséta hozzáadott érték növelése és a bevételek helyben, arányos mértékben a gazdálkodóknál tartása.

Több jogszabály módosítása könnyítette a helyi termékek piacra jutását– kistermelői rendelet– közbeszerzési törvény– jövedéki törvény

Helyi piac és vidéki vendéglátás

8

Falusi turizmus

• A pálinka és a falusi turizmus kapcsolatában megbúvó lehetőségek.

• A falusi turizmus és a helyi termékek értékesítése.

• A helyi turizmus ösztönzésével a vidék népességmegtartó erejének növelése.

9

Kistermelői rendelet• A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről

szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet• és az előbbit módosító a 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet

• Lendületet adott a helyi piacok megszervezésének, így jó minőségű, megbízható eredetű, változatos élelmiszerek kerülhetnek a fogyasztóhoz

• Állati alaptermékek és a feldolgozott kistermelői termékek értékesíthetőek az előállítás szerinti megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva az ország területén legfeljebb 40 km távolságon belül a végső fogyasztó részére, valamint boltokba és vendéglátó egységekbe, így a közétkeztetésbe is

• Falusi vendégasztal fogalma.

10

Falusi vendégasztal• A vendégasztal szolgáltatás

– hagyományos környezetben, – hagyományos technológiával, – tájjellegű ételreceptek alapján, – helyi nyersanyagokból elkészült

ételek családias környezetben történő bemutatása és értékesítése.

• Az otthon vagy bérfőzésben készült pálinka eladása - zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból.

11

• Gyümölcsültetvények telepítése, korszerűsítése

• Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP)• Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése

Pálinkafőzéshez kapcsolható EMVA támogatási lehetőségek

12

INTÉZKEDÉS

JÓVÁHAGYOTT

TÁMOGATÁSI KÉRELEM (db)

LEKÖTÖTT FORRÁS (ft)

Ültetvénytelepítés (gyümölcs) ÜK (2008)

116

1 962 158 504

Ültetvénytelepítés

(gyümölcs) KÜK (2010)

135

4 778 357 217

Ültetvénytelepítés (gyümölcs) GYÜK (2011)

99

1 870 820 075

13

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2008. (IV. 17.) FVM rendelet alapján

14

• Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére 2011-től nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2011. (IV. 28.) VM rendelet és

• Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 47/2012. (V. 11.) VM rendelet alapján

A tevékenységre 35 db támogatott kérelem alapján 555 814 529 Ft kötelezettségvállalás keletkezett

15

Pálinka mint világmárka10 éves fejlesztési koncepció

• Alapanyag termelés

• Feldolgozó kapacitás

• Piackutatás

• Marketing

16

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

16